VERSENYTANÁCS
1054 Budapest, Alkotmány u. 5.
472-8864 Fax: 472-8860
Vj-54/2005/16. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Doss-Technologie Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Pellérd) ellen ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot A Versenytanács az eljárást megszünteti. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható keresettel lehet kérni.
Indokolás
A Gazdasági Versenyhivatal azt követően indított versenyfelügyeleti eljárást a DossTechnologie Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen, hogy felmerült, az eljárás alá vont az általa forgalmazott nyílászárókat 10 év garanciával hirdeti, miközben tevékenysége során nem tesz eleget a hirdetésben foglaltaknak, megsértve a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (továbbiakban Tpvt.) III. fejezetének a rendelkezéseit.
I. Az eljárás alá vont, az érintett piac 1. Az 1992-ben alapított eljárás alá vont műanyag nyílászárókat gyárt és forgalmaz (évente 810.000 darabot). Termékeit elsődlegesen nem a végfogyasztók számára értékesíti. Egy ügyfél számára általában 20-25 nyílászárót ad el. A 2004. évben mintegy 80 millió forint nettó árbevételt ért el. 2. Az érintett termékpiac a nyílászárók piaca, amelyen belül megkülönböztethető a műanyag nyílászárók piaca, azzal, hogy adott esetben a műanyag nyílászárók helyettesítő terméke
2 lehetnek a fából, illetve fémből készült nyílászárók. Érintett földrajzi piacnak Magyarország területe minősül. 3. Jelenleg több száz vállalkozás foglalkozik Magyarországon műanyag nyílászárók forgalmazásával. A műanyag nyílászárók forgalma a 2004. évben az eljárás alá vont nyilatkozata szerint kb. 35 milliárd forint volt.
II. Az eljárás alá vont vizsgált magatartása 4. Az eljárás alá vont 2003. március 1-től alkalmazott általános szerződési feltételei egyebek között az alábbiakat tartalmazzák: „7. Szavatosság, jótállás 7.1. A szállító az általa gyártott termékre 10 év szavatosságot, ezen belül az első 12 hónapra jótállást vállal. A garanciaidőn belül rendeltetésnek megfelelő használat esetén termékeink nem változtatják minőségüket. 7.2. A termékek színtartósságára 10 év garanciát vállalunk. 7.3. A nyílászárókban lévő üvegtermékekre (hőszigetelt üvegek), vasalatokra, zárakra szállítóink vállalnak garanciát, melyeket reklamáció esetén direkt feldolgoznak.” 5. Az eljárás alá vont mint vállalkozó által a megrendelőkkel kötött vállalkozási szerződések formanyomtatványa szerint „6.2. A Vállalkozó 10 év jótállást vállal a beépített anyag- és szerkezet hibátlanságáért. 6.3. A Vállalkozó a beépített műanyag nyílászáró rendeltetésszerű használatának ellenőrzése okából 3 évente 1 alkalommal, a jótállás időtartamára műszaki szemlét tart. A műszaki szemle ingyenes, de a szerviz kiszállási költségét, mely 2003. július 1től határozatlan ideig 2.500 Ft + ÁFA költséget Megrendelő a szervizlap kitöltésével egyidejűleg számla ellenében a helyszínen megfizet.” A formanyomtatvány rögzíti, hogy a felek között a vállalkozási szerződés az általános szerződési feltételek egyértelmű ismeretével és tudomásulvételével jött létre. 6. A Versenytanács rendelkezésére álló garancialevél szerint „Az általunk gyártott szállított és beépített DOSS-COMFORT DOSS-ELEGANCE DOSS-INNONOVA rendszerből készült nyílászárókhoz 10 ÉV GARANCIA A cégünk által szállított termékekre 10 éves garanciát vállalunk. Ezen időtartam alatt 3 évente a szükséges karbantartásokat elvégezzük. A garanciaidőn belül a rendeltetésnek megfelelő használatkor termékeink nem változtatják minőségüket. A nyílászárókban lévő üvegtermékekre szállítónk vállal garanciát. Garanciavállalásunk azonnal megszűnik, ha egy harmadik személy javítási vagy korrigálási kísérletet tesz, mellyel az áru minőségét károsítja. A garancialevéltől eltérő feltételek külön megegyezést igényelnek.”
3
7. Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint évente 20-25 esetben nyújtanak be hozzá reklamációt a fogyasztók, amelyek kézhezvételét követően a hibát a szervizszolgálat a helyszínen javítja. 8. Az eljárás alá vont jelenleg reklámtevékenységet nem végez, korábban működtetett internetes oldala nem elérhető. 9. A polgári jogi szerződések hibátlan teljesítésének biztosítása érdekében a Magyar Köztársság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az árleszállítást, valamint a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad. A fogyasztó számára fokozottabb biztonságot jelent, ha a vállalkozás jótállást vállal, amelynek lényegi eleme, hogy a jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet. A jótállás jogszabály előírásán vagy a felek megállapodásán alapulhat. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 1.§ának (1) bekezdése szerint a jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott épületszerkezeteire, így a lakóépület nyílászáró szerkezeteire is. A 2.§ (1) bekezdése szerint a jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli, azonban a (2) bekezdés értelmében a vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat. A jogszabály 3.§-ának (1) bekezdése szerint a jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év. Nincs akadálya annak, hogy jogszabály által előírt kötelező jótállás esetén a felek külön megállapodjanak a jogszabályban előírtnál a kötelezettre terhesebb jótállási feltételekben. A jótállás kapcsán a Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének második mondata szerinti fogyasztók egy része vonatkozásában releváns fogyasztói szerződések esetén - a Ptk. rendelkezései, így pl. a 248.§-ának (3) bekezdése mellett - figyelemmel kell lenni a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet előírásaira [a Ptk. 685.§-ának d) pontja szerint fogyasztónak minősül a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy, az e) pont értelmében a fogyasztói szerződés az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk)].
4 III. A vizsgálati jelentés 10. A vizsgálati jelentés szerint megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont a törvényi kötelezettségben előírt, valamint az általa vállalt garanciális kötelezettségeknek is maradéktalanul eleget tett, amelyet dokumentumokkal igazolt, ezért jogsértés nem történt. 11. A vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését indítványozta.
IV. Az eljárás alá vont védekezése 12. Az eljárás alá vont kiemelte, a szerződéskötések során, illetve az internetes oldalán ígért (a jogszabályban előírtnál hosszabb) 10 év garanciát szerviz- és karbantartó szolgáltatásán keresztül maradéktalanul teljesíti. 13. A Gazdasági Versenyhivatal által is ismert konkrét ügyben a garancia nem teljesítése abból adódott, hogy megrendelő nem fizette ki a teljes vételárat, s így a szerződéses kötelem fennállása és benne eljárás alá vont kötelezettségei is vitathatókká váltak. 14. Az eljárás alá vont jogsértés hiányában kérte a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetését.
V. Jogi háttér 15. A Tpvt. 8.§-a (1) bekezdésének első mondata szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Ugyanezen cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, A Tpvt. 9.§-a szerint a használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. A Tpvt. 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében az eljáró versenytanács határozatában a 72.§ (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszünteti. A Tpvt. 72.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el.
5 VI. A Versenytanács döntése 16. A Tpvt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartások tilalmazásával a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát. A tisztességtelen befolyásolás kihat vagy kihathat a fogyasztók versenytársak, illetve az azonos vagy egymást ésszerűen helyettesítő termékek közötti választásának a folyamatára, s ezáltal a verseny alakulására. 17. Általános követelményként fogalmazódik meg, hogy a nyereség és vagyonszerzés céljából gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak a magáról vagy termékeinek lényeges tulajdonságáról adott, fogyasztóknak szóló tájékoztatása igaz és pontos legyen. 18. A fogyasztók megtévesztése a termék lényeges tulajdonságára vonatkozó bármilyen valótlan tényállítás révén megvalósul. A nyílászárók esetén a jótállás időtartama lényeges, a fogyasztók döntésének befolyásolására alkalmas tulajdonságnak minősül, mivel a fogyasztók számára több évre szóló biztonságot jelenthet az esetleges hibás teljesítések esetére szólóan. Ennek megfelelően versenyjogi értékelés tárgya lehet a nyílászárók jótállása vonatkozásában a fogyasztók számára a versenyjogilag releváns fogyasztói döntés meghozatala (a különböző vállalkozások, illetve nyílászárók közötti választás) előtt a vállalkozás által nyújtott tájékoztatás. 19. A fogyasztók részére nemcsak reklámok, hanem bármilyen más, a szerződés megkötése (a versenytársak, a versenyző termékek közötti választást) megelőzően tudomásukra jutó módon is nyújtható tájékoztatás. 20. A vizsgálat nem tárta a Versenytanács elé, hogy az eljárás alá vont milyen tartalommal adott tájékoztatást az interneten, illetve egyéb módon az általa forgalmazott nyílászárókat megvásárlók részére a vételt megelőzően, ugyanakkor ezek beszerzése a Versenytanács megítélése szerint nem is mutatkozik szükségesnek. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az eljárás alá vont nyílászáróira 10 év időtartama vállal jótállást, így nem kifogásolható, ha a fogyasztóknak szóló tájékoztatásaiban ezt szerepelteti. 21. Meg kell különböztetni egy magatartás polgári jogi és versenyjogi megítélését, illetőleg egy magatartás polgári jogi és versenyjogi következményeit, különös tekintettel arra, hogy egy polgári jogi jogviszonnyal kapcsolatos szerződéses vita elbírálása nem tartozik a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe. Egy polgári jogi szerződésszegésben is megmutatkozó magatartás kapcsán akkor lehetséges versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, ha a magatartás a szerződésszegés mellett a Tpvt. rendelkezéseibe ütköző többlettényállást is megvalósít. A Tpvt. III. fejezete rendelkezéseinek megsértése vonatkozásában nem az bír jelentőséggel, az eljárás alá vont és a fogyasztók között létrejött polgári jogi szerződés szerződésszerűen került-e teljesítésre, hanem az, hogy a fogyasztók döntésének (a vállalkozás kiválasztása, a polgári jogi szerződés megkötése, a nyílászáró megvásárlása) meghozatalához az eljárás alá vont által szolgáltatott információk megfelelnek-e a versenyjogi követelményeknek vagy sem, tisztességtelenül befolyásolták-e a fogyasztókat döntésük meghozatalában vagy sem.
6 22. Az, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának alapjául szolgáló bejelentés bejelentője és az eljárás alá vont között polgári jogi vita keletkezett, önmagában nem ad alapot a versenyjogi jogsértés megállapításához, mivel arra vonatkozó adat nem merült fel, az eljárás alá vont oly módon ad tájékoztatást a jótállás időtartamáról, hogy vállalásának (nem polgári jogi vitát eredményezően egyedi jelleggel) nem tesz eleget. 23. Figyelemmel a fentiekre a Versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást a Tpvt. - a törvény 77.§-a (1) bekezdésének j) pontja által felhívott - 72.§-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulata alapján megszüntette. 24. A Versenytanács határozatát a Tpvt. 74.§-a második mondatának figyelembevételével tárgyaláson kívül hozta meg. 25. A határozat elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 83.§-ának (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2005. szeptember 1.
