Vegyészopera – Szigor Herceg, avagy Carmen-ni vegyésznek
I. felvonás /Szin: egyetemi laboratórium. A kép jobbszélén nagyobb hely, a legszélső asztalon magas oszlop, desztillációs készülék, létrával, legszélen tábla./ /Néhány hallgató már bent lézeng. A többiek a bevezető zenére szállingóznak be./
Kórus:
/Lányok:/ /Fiuk:/ /Együtt:/ /Fiuk:/ /Lányok:/ /Együtt:/
/Erkel: Hunyadi László – „Meghalt a cselszövő…”/ Menzáról jöttünk mi, de éhesek vagyunk, Ettünk, de nem lett tele tőle a hasunk; Krumpli volt ma ebédre, s rágós marhahus, Dohos volt az a krumpli, a hus mócsing dus. Menzánknak érve nagy: „Kalória”! Izektől bucsuzunk Csaó! Szia! Dohos volt az a krumpli, mócsingos a hus Nem számit, lényeg az, hogy. . . . . . . kalóri-a-dus.
Jocó:
/:Kacsóh: János vitéz – Ó csak ne lennék gyönge leányka:/ O! Csak ne lennék ujra kirugva, még hozzá technológiából, Bátran jöhetnék én a laborba, Nem lennék olyannyira. . . . . gondba’.
Kórus:
Ezen sirni nem éri meg! Ez eső után köpönyeg! Félre a gondot, rajta melózni Kell, most Jocó!
Gáliczkő /bejön/
/Wagner: Lohengrin-belépő:/ Ti büzben dolgozók, Hát üdvözöljetek! Itt áll, egy nagy vegyész előttetek! Nyissatok hát ki ajtót S minden ablakot! Undor fog el: - 1 -
Én Gáliczkő vagyok!! Kocsonya Malvin /bejön; kezében egy bonyolult üvegkészüléket hoz, s ujjongva felkiált:/ Megvan! Hurrá! A Bucsek megcsinálta! /Elbeszélte – „Eltörött a hegedüm” Készülékem eltörött Tizenegy darabra; Bucsek bácsi azóta /az ügyes/ összeforrasztotta. Készülékem, jól megreperálta, Pénzem nem fogy Már a laborkárra! /Elmagyarázza a készülék müködését a kollegáknak. – Kiballagtam a konyhára-:/ Ide brómgőzt vezetek be, Emitt meg a stirol megy be, E harmadik csapon, kérem Vezetem el a termékem. Megkeverem és vácuummal Aztán szivatom motorral. . . - Nem jó! Nem jó! Buta vagyok! /Psóra/! Ide brómgőzt vezetek be, Emitt meg a stirol megy be, E harmadik csapon. . . . /:Elejti az egészet/. Majd szedegeti az üvegdarabokat, busan: mint első vers. Eltörött a készülék. N+1 darabra. Nincs már üvegtechnikus Ki összeforrassza! Szerencsétlen vagyok e világon Legnagyobb lesz az én laborkárom. /sirva el/ /:Intermezzó I.:-Chattnooga - Nagyrázótölcsér végül ketten rázzák:/ Tanársegéd /Az intermezzó végén bejön, a „rázótölcséres” hallgatóhoz – Verdi: Trubadur Manrico kavatinája/ Mit csinál kolléga, A szerves laborba? Ezt a koszt nevezi talán Paratoluidinnek?! Öntse csak máris sebesen a lefolyóba! Mert ebből jó toluidin Soha se lesz! Szerelje át a készüléket Kérjen ki másik anyagot - 2 -
Azzal tán megy. Kezdje csak ujra! Nézze meg irodalomba’ Hogy csinált jó toluidint Az a nagy Gatterman, Hogy’ dolgozott! /Körbesétál a laborban. Észreveszi Jocót „A” Steigrohrral/ Tanársegéd: Ha nem vigyáz, a lombikjából a steigrohr elszáll! Jocó /csodálkozva/ Elszáll? Elszáll? Ó be messze száll! Tanársegéd: +/ reakció önmagától soha meg nem áll Jocó:
Megáll! Megáll! Azonnal megáll!
Tanársegéd: Mindenesetre A dugót vegye ki! Hozzon egy széket- és feleljen: hogy ez itt mi?!
Jocó:
/Illuzió a szerelem/ Diazóniumsót készitek: Antranilsavat diazotálok. E lábasban bejegeltem és orto-brómozom. Le kellene csapódnia. Lassan felenged a jég, a hó! Ha nem jő égi kegyelem, Ha Isten nem segit Nem válik le. Csak lassan, lassan keverem, E prepihez nem kell már más Csak türelem!. . . . . . Tanársegéd úr ily esetben Kell egy jó tanács!
Tanársegéd /merengve/
Jocó:
Tanács? Tanács! Ó milyen tanács?
Mi az vajjon mi ezt lecsapja? Milyen behatás?
Tanársegéd
Hatás? Hatás! Vajh’ milyen hatás? - 3 -
Benzolt öntsek rá? Vagy talán alkoholt? Kézzel rázzam még, Vagy inditsam be a motort? Tanársegéd: Elején morfondirozva/ Diazoniumsót készitett, Antranilsavát diazolálta. . . . Ezt lábasban bejegelte, és ortó-brómozta Le kellene csapódnia. Lassan felenged a jég, a hó. . . . Nyálazza fel a Gattermant, És ha ez nem segit: Nem válik le! /Együtt:/ Csak lassan, lassan keresem/türelem E prepihez nem kell már más Csak türelem!. . . . /Tanársegéd ki/ Jocó:
Gáliczkő /Óriás óraüveggel sétál körbe rajta egy kevés anyag… - Suppé: Bocaccio, Bocacció és Tiametta kettőse. I. felv./ Nem sikerült a prepim esdve kérem: Adjatok acetamidot most nékem! Kórus:
Kit meg nem hat e könyörgés, azt érje gáncs és megvetés!
I. kórustag: Én is adok! II. kórustag: Itt is van még! mert ha nem adtok Elégtelen lesz az én kis prepim. Kocsonya: Fogadd Gáliczkő részvétem, Ilyen nekem is a helyzetem! Gáliczkő: Néked sincs?! Ez jó! Kettőnknek adjatok hát jó pajtások!Kocsonya: - - - - - - - - - Ó csodás lovagiasság! Gáliczkő: Jó szivetek tanujelét adjátok! Kocsonya: - - - - - - - - - - - azonnal meg lesz már nékem Gáliczkő: Kit meg nem hat e könyörgés Kocsonya: -------------------a prepim Gáliczkő: Azt érje gáncs és megvetés! -------------mennyi gondtól III. kórustag:---------------------------Én is adok! Mennyi bajtól Kocsonya: IV. kórustag: Én is adok - 4 -
Kocsonya:
mentette meg Gáliczkő
Gáliczkő: Mert ha nem adtok a fejem de jajj nekem Elégtelen lesz a mi kis prepink. Kocsonya: Ha meglátják?! Gáliczkő: ----------- Ne félj semmit kicsi Malvinka! Kocsonya: De meglátják! Gáliczkő: -------- Nincs tanársegéd a laborba! Kocsonya: Nem is látták? – Ó nem látták!! Gáliczkő: ------Termelési------százalékunk Megfelelő már!. . . . Kocsonya: -------Egérszag, egérszag! hogy te milyen büdös vagy Gáliczkő: ------- Acetamid acetamid---- fáradtam miattad. Kocsonya: Meghalok meghalok, ha szagolnom kell egész nap. Gáliczkő: Váratlan, váratlan ----------- egész nap. Kocsonya: Ó dicső Gáliczkő fogadd érte hálámat: Gáliczkő: Kik adták, fogadják------érte hálámat. Kocsonya: -Nem kell undorodnom büzétől: beadhatom. Gáliczkő: Már nem kell undorodnom büzétől; beadhatom. Kocsonya: Ó mily jó már nekem, nem fáj már a fejem Gáliczkő: ---------Bol-dog-----ság-----kész Kocsonya: Kész van már az acetamidom Gáliczkő: van már az acetamidom. /A tanársegéd a végén bejön. Gáliczkő hozzáfordulva:/ Gáliczkő: /Rossini: A tánc – a hallgatók egy része lassan köréjük tömörül/ Látja kezemben tartom a prepimet Nem csalok és nem ámitok. /félre/- Ámul, bámulja prepimet Nem látott még ilyet--Kérem, beadhatom. Számos módszeren törtem a fejemet: Egyetlen egy sem sikerült! Ámde nem jutott eszembe egyszerü megoldás Hosszu heteken át. . . . /Nem jutott eszembe a megoldás/ Nem csináltam vele semmit Varázsoltam a prepimet; „Isten neki: - mondtam – legyen!” s képzeljétek: valóban lett. Hókusz-pókusz, Bunsen, Teclu, Liebig, Claisen, főzőpohár; Aprószentek segitsége: és a prepim készen van már! /végre elment!/ Jó mesét adtam be néki és elhitte! /Végre elment/ Most már az igazat mondhatom el: - 5 -
Tőled kaptam, tőle loptam, és ő mégis bevette. . . . okos cselemet! Tőle loptam, s tőled kaptam és ő mégis bevette. . . . ha-ha-ha-ha /Ha-ha-ha/ hahotáz. . . . stb. /Intermezzó II. „Add ide” „Balett” a Beckman-hőmérő rázási stilusával. - „Add ide a Beckmant”! - A Beckmant nem adom! én a B. nem adom oda!/ /Pancser Etelka közben bejön. Ő állitja meg a táncot a kezében logobtatott „ösztöndij” felmutatásával./ Pancser E.: /Kálmán: Csárdáskirálynő/ Hejhó! Hajhó! Itt az ösztöndij-ontás ideje. Leány, legény, hogyha pénz kell: akkor ide gyere! Kórus:
Ugyan kinek ne kellene?! Hiszen zsebünk ugysincs tele. /Pancser Etelkát felteszik az asztalra./ Éljen! Éljen! A csoportvezető.
Pancser E.: Akármennyi pénzed is van Az mindig kevés! Eszpresszókban szórakozni Abból oly nehéz Hogyha nincs, már ugyse költesz, Amig van – hát költheted; ötödike után ugyis csak az éhkoppot nyeled Ha pénzed könnyelmüen elvered. Nálunk nem számit már a pénz. Az a legkevesebb! Van gondunk-bajunk elég, Rajtunk már más nem segit: Rendkivüli segély! Kórus:
Lányok: Fiuk: Lányok:
/átveszik a pénzt és a dallamot/ Akármennyi pénzünk is van Az mindig kevés! Lokálokban szórakozni?? -Megáll már az ész! Hogyha nincs mit: Ugyse költesz. Amig van hát költheted. Ötödike után ugyis csak az éhkoppot nyeled - 6 -
Fiuk: Jocó:
Ha pénzed könnyelmüen elvered. /zene/ /Verdi: Trubadur – Ferrandó elbeszélése/ Hej gyertek! Hej gyertek! No végre, Elmondom, hogy mi volt a vizsgán! Csunyán kirugtak, Pedig minden tétel jól ment amit kérdezett, csak egy nem –
Kórus:
/a No Az Az
Jocó:
Majd kiderül, elmondom sorban csak várjatok megnézem: nem robban-e a készülékem?
Kórus:
Rögtön elmondja nékünk hogy mi történt a vizsgán; a technológiából hogy készüljünk fel, hogy ne rugjanak minket is ki!
Jocó:
Ez megvan! Figyeljetek hát rám! Ez jó lesz! Hát halljuk. Hát halljuk! /leül szemben a nézőtérrel/ Korán reggel megjelentem én ott, és vártam hogy behivjanak. Nem volt előttem ismeretlen dolog, nem hittem, hogy kirughatnak. Minden kérdésre megfeleltem szépen, S már azt hittem: „Most jó!” Jajj! de ekkor: elém áll és kérdi /izgatottan közbevág/ Mit! Nó mondd már! Az mi volt? /felveszi a kérdező prof. pózát/ Mondja csak: hogy’ be-e-e az a sok nyers tégla A Hoffman-féle-e—e körkemencébe-e-e? És ha már benne-e van Me-e-e-dig birja ki, a nagy mele-e-eget a szük fülkében? A füst gáz, megy ki? Mondja meg nékem szé-é-épen!
Kórus: Jocó:
Kórus:
Jocó:
felszólításra Jocó köré csoportosulva/ csak mondd. mi volt. a kérdés!
- 7 -
Hogy’ megy ki, hogy jön be-e-e a gáz és a sok té-é-égla? Hogy megy ki, hogy jön beHogy jön ki, hogy megy be és mire jó az egész kemence? és miért épitik azt mindig körbeee? Ezt ugyan tudni kell! E-ez nagyon fontos! Ez nagyon fontos, ezt nagyon tudni kell! Ezt nagyfontos ezt tudni kell! /Ezt mindig minden hallgatónak tudni kell./ Kórus:
Ezt megtanuljuk, ez nagyon fontos! Ezt mindenkitől megkérdezi! /Együtt Jocóval/ Ezt nagyon tudni kell. . . . . . . . . . . . . . minden hallgatónak tudni kell! Kórus: /körbeveszi Jocót, lányok simogatják; Verdi: TrubadurMiserere szoprán-alt-tenor-basszus!/ Szegény Jocó te kihuztad a gyufát! Ráfáztál, hogy te kihagytad e tételt Hinthetsz hamut szerencsétlen fejedre, s mi is veled szaggatjuk meg ruhánkat. Pancser E.: /létra tetején – Leonóra a toronyban – Gáliczkőhöz. Ők ketten kimaradtak a Jocó-elbeszélésből. Gáliczkő tenyerén hordozza a nagy óraüvegen „csodás” prepijét./ Mi ez a kezedben? Az óraüvegen? Csak nem acetamid ez, mert olyan büdös?! Vidd innen el gyorsan Mert nem állom a szagát illatát, a büzét nem birom! Vidd innen! és mondd, honnan vetted e szép büdös prepit Gáliczkő! Gáliczkő: /Manrico-lenn/ Fáradtam érte sokat! Melóztam napokat! Már beadhatom illatos szép prepimet. Jó társaság! az Isten áldjon érte megPancser: -----------Ó mondd, hogy történt? Kórus: Szegény Jocó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ruhánkat! Pancser: /mint előbb – Gáliczkőhöz/ Még mindig Nem mondtad el Kórus: ----Szegény Jocó! Pancser: ------Mi ez a kezedben Kórus: -----Szegény Jocó! - 8 -
Pancser: Kórus: Pancser: Kórus: Pancser:
Csak nem acetamid ez. Szegény Jocó! -------- Mert olyan büdös! -------Szegény Jocó! -----Vidd innen el gyorsan, mert nem állom a szagát Illatát, a büzét nem birom! Vidd innen! És mondd honnan vetted e szép büdös prepit Gáliczkő! Gáliczkő: -----Már napok óta dolgozom, Rázom, bepárolom, Kár volt minden, igy adta össze a nép Beadhatom. . . . . . . . /közbekiáltanak/ „Jön a prof!” /Az egész társaság fejvesztetten menekül a helyére/ . . . . . az Isten. . . . . /ebben a pillanatban egy eszeveszett „menekülő” kiüti Gáliczkő kezéből dédelgetett prepijét/. /Kis szünet, Gáliczkő az égre néz és a dermedt kolleginához:/ . . . . . . . áldjon téged! FÜGGÖNY
II. felvonás /A szin: előadóterem. Balra padok, jobbra tanári asztal székekkel, a kettő között egy tábla./ Altiszt:
/pipázó, harcsabajuszos – Mozart: Don Juan/ A tisztelt professzor urak Értesitik mindnyájukat, hogy ma vegyész szigorlatot, szavazást tartanak. Ez alkalomból Önöket – - s az egész háza-népüket vendégül látják szivesen: mert ők nagylelküek. Ajtó és ablak nyitva áll, fáradjanak be rajta már mert szemükre és fülükre itt sok édes öröm vár.
Kórus:
/besétálnak, leülnek a padokba; Verdi: Trubadur – cigánykórus/ Itt ma szigorlatot tart a professzori kar, Négy derék kollegánk ma itt vizsgázni akar. - 9 -
Itt, ma, vizsgázni akar. /Lányok:/ Ki az ki itt most Közelgni látszik?---/Fiuk:/ Egy szép vegyész leány! /Együtt:/ Át is megy ő talán. Pancser Etelka /az előzőekben bejön--/: Ne félj, ne félj, bolond szivem Ugyis tudom már: Hogy engem itt ma elhuznak, Rám a bukás vár! Kórus: Ne félj, ne félj vegyész leány Nem lesz semmi baj! Rájuk nevetsz s elolvadnak ők is mint a vaj! Könyök Ödön: Hogyha az ember itt vizsgázni óhajt, Félre a gondot és félre a sóhajt! Mig ők felelnek-, én bólintgatok. Lássák a profok, hogy mindent tudok, Csak csendes és nagyon Szerény vagyok! Kórus: /”Borban az igazság, Savban a vigasz”/ Igy tett le a Könyök sok szigorlatot; Mig a többi felett ő bólintgatott, Ez siker titka: nem kell sok beszéd! Csak okosan hallgassál és ez elég! Kocsonya Malvin: /reszketve jön be – Mozart: Bölcsődal/?/ Aludj szörnyü félelem, Ne reszkess lábam, kezem! Hat hete magolok én, Mégsem megy jól a fiz-kém! Méghozzá idejövet, Az utamon követett. . . . . . Egy nagy fekete kandur! Nem élhetem én ezt tul! Ó! Jajj! a gyomrom kifordul! Kórus: /ugyanaz; sokkal gyorsabban, bátoritón/ Ne reszkessél Kocsonya! Könnyeidnek zápora meghatja majd szivüket: S kitünőt adnak neked! Sirjál hát szép csendesen! Zsebkendőd tele legyen! S ha tán haragjuk kigyul: Akkor zokogj fel vadul! A szivük ettől megpuhul! Gáliczkő László: /mosolyogva, fellengősen – Bizet: Carmen; Torreádordal/ Engem nem érhet itt ma semmi vész: /széthajtja kabátját/ Mert zsebembe már az egész! Két napig tanultam kémiát: Mindent tudok tehát, - 10 -
Kórus:
Altiszt:
Hisz’ az első negyven, s az utolsó Tiz oldalt vettem át! Üdv néked bátor szigorlatozó! Bátran állj ki, vár a dobogó! Profok bármit kérdezhetnek már, Te hiven megfelelsz! Hiszen homlokodon a tudomány Világító sugár! /betotyog – Musszorgszkij: Borisz Godunov; Varlaam dala/ Mindjárt jönnek, szünjön meg a lárma! Hogyha belépnek ünnepi talárba: A jelöltek mind leborulnak, S térdre hullva igy rimánkodnak: „Irgalmat” tőlük!
Kórus:
/a közben bevonuló tanárokhoz/ Üdvözölve légy dicső bizottság! Téged esdekelve kérünk: Nékik irgalmazzatok-tok-tok tok! Profok: /bemenetelnek: „Három a kislány: Tschöll papa....”/ Vizsgabizottság mi vagyunk! Megjöttünk! Itt vagyunk! /I. prof./ Senki sem tudja, hogy mit kérdezünk! /Együtt:/ Még mi sem tudjuk: ez a bajunk! Vizsgabizottság mi vagyunk! Megjöttünk! Itt vagyunk! II. prof.: /kezeit dörzsölgetve; a vizsgázókhoz. – Mozart: Szöktetés a szerájból – „Á ez lesz a kéjes óra....”/ Á, ez lesz a kéjes óra! Álljon ki a dobogóra /és feleljen ön ha tud; ön ha tud!/ Ó be jó lesz, ó be szép lesz: Itt ma roppant sok huzás lesz! Profok: HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ! HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HÁ-HA I. prof. Itt ma so-kan-meg-buk-nak!! /Együtt:/ Á ez lesz a kéjes óra! Álljon ki a dobogóra És feleljen ön ha tud, ön ha tud /haha/ És feleljen ön ha tud! II. prof.: /recitálva/ Pancser Etelka! Ön kezdi el! I. prof.: /Bizet: Carmen – Dohánygyári gyerekek kórusa/ Első kérdésünket hallja! Erre feleljen ön ha tud! Első kérdésünket hallja........ Mi a Raman-effektus? Pancser E.: /félre/ Ó jajj! mit mondjak hát?! Ó jajj! csak menjek át! - 11 -
/I. profhoz:/ Ő a tömegvonzást törvénybe foglalta II. prof.: -Nem, nem, nem, nem!Pancser: Ő volt ki a golyót ejtette s figyelte: hogy hogyan, mint koppan, leesik puff! III. prof.: -Nem, nem, nem, nem!Kórus /sugva/ „Szinképvonal”! Pancser: /magához térve, fejére csap. – Rossini: Sevillai/ Raman egy hindu fizikus fajta, Ki kisérletét egyszer eltolta. Sok szinképvonal jelent meg rajta, Széles és hosszu, sokféle fajta: Málnavörös, ciklámenzöld, hófekete, biborbarna, Hirtelenkék, zöldpepita, encián, s mig: mustársárga! A Nóbel-dijat ezért megkapta, Pedig Smekal ezt megálmodta Együtt a kórussal: A Nóbel-dijat..... IV. prof.: /visszanyomja a székbe a még kérdezni akaró II. prof.-t/ -„Apu hod’ megy be...... Mondja!! Hogy megy be a nyers téglaanyag A Hoffman-körkemencébe-e-e? És ha már benn’ van, meddig birja ki ott, Abban a kis szük fülkébe-e-e? És a füstgázok mere kavarognak? Hol jönnek ki, és hol he-e-e? Mire jó az egész kemence-e-e? Miért épitik őt kerekre-e-e? Erre feleljen meg énnékem! Nosza mondja már, nahát! Pancser: /magabiztosan: Verdi: Trubadur – Azucena áriája/ Füst-gázok sütik és égetik Pirosra ott a nyers téglákat, jajj nekik! Közben a kemence csak kerint, Mig a nyers téglák megsülnek mind. Irtózatos ott a hőség! Szörnyübb csak a pokol lehet. /félre/- Égetné ki annak szemét, Aki ilyeneket kérdezettFüstgázok sütik és égetik Pirosra ott a nyers téglákat, jajj nekik! Elveszti összes kristályvizét az Illit és a montmorillonit, a kadin, s a bentonit! IV. prof.: Ó jajj! Elég! II. prof.: /Rossini: Sevillai borbély/ Arra feleljen most kollegina, hogy milyen anyag a piridin? Pancser:
A piridin büzös bázis.
- 12 -
II. prof.: Nagyon jó volt, roppant köszönöm! Pancser:
A piridin szaga nem jó!
II. prof.: Nagyszerü volt, nagyon köszönöm! Pancser:
A piridin illata rossz!
II. prof.: Ezt már mondta, mondjon mást is! Pancser:
A piridin szaga büdös!
II. prof.: Ezt hallottam, mondjon mást is! Pancser:
Illata nem jó, szaga büzös, Szaga kellemetlen, illata büdös!
II. prof.: Ezt már mondta, mondjon mást is! Pancser:
Illata nem jó, szaga büdös!
II. prof.: /mondjon már mást is/ Pancser:
Szaga kellemetlen, illata büzös!
II. prof.: Térden állva itt könyörgök, /csak mondjon mást is!/ Pancser:
Illata kellemetlen, a szaga meg büzös!
Profok:
Kitünőt kap, megigérjük, /csak mondjon mást is!/
Pancser:
Szaga kellemetlen, illata büdös!
/ / Hát jó! II. prof.: Nos, miről akar felelni? Pancser:
A szerves kémia történetéről.
Profok:
Jó, Jó, Nagyon jó! /egymás szavába vágnak/
Pancser:
/fölénnyel/ -„1848-ban kitörött a háboru”Ezernyolcszázhuszonnyolcban kitörött a háboru, Wöhler és a „Vis Vitalis” összevesztek cudarul Ebből aztán lett egy roppant zavaros história, Hiszen ebből lett az egész organikus kémia! /a refrént együtt Pancserrel/ Ebből aztán, lett egy roppant zavaros história: Vizeletből....lett az egész organikus kémia!
Kórus:
IV. prof.: /rec./ És mit tud a benzol képletéről? - 13 -
Pancser:
/”Éjjel az omnibusz tetején”/ Londoni omnibusz tetején utazott Kekule és álmodott. Ott is a benzolnak képletén, A hat-szén helyzetén gondolkodott. Ál-má-ban hat kis majom Egymás farkát kergette, S felkiáltott Kekule meglepetve: „Im itt a benzol mit kerestem, Végre, hogy megleltem: a gyürüjét!” Ál-má-banKórus is: - hat kis majom..... Profok: Jól van, jól van, jól volt megfelelve Méltó, méltó, őkigyelme: A kitünő.....jegyre! Kórus: /Glóri-glóri, halleluja/ Kitünőt kapott Etelka /kitünőt kapott Etelka/ Hiszen ő egy nagy Pancser! II. prof.: /rec./ Könyök Ödön ön jön! IV. prof.: /meg sem várja, mig odaér, kiugrik az asztal mögül, s kezdi/ Mondja..... Hogy megy be-e-e...... Könyök Ödön: /Mozart: Varázsfuvola – Papageno áriája/ /Hosszan készülődik/ A Hoffmann-féle körkemence az, Kissé kör-alaku idom. Szóval olyasmi mint...mondjuk egy egész kis NépstadionIV. prof.: Micsoda? Könyök Ö.: - Mint egy kis Népstadion! És szektor helyett fülkék vannak ott, és a téglák mint az emberek: Jól összezsufolódva átkozzák a pokoli meleget... Ennyit tudok, semmi egyebet! III. prof.: /”Egy csók és más semmi....”/ Ez semmi, ez semmi, Igy nem fog ez menni, Igy nehéz lesz vegyésznek lenni! Csak rajta! Csak rajta! Kérdezzük hát tőle, a Pungoro-Meetriát! I. prof.: /Gounod: Faust – Mefiszto áriája/ Lássuk az analitikát! Hogy’ határozza meg az osmiumát?! ha van mellette egy kis rádium, plutónium és hafnium?! - 14 -
És mellette vannak továbbá még a többi elemek. Melyeket rendszerbe foglalt a jó öreg Mendelejev! Ha ez még mind nem elég; Van mellette törmelék! Mely a fáról alattomban Nagy titokban hullott le rá? Alattomban, nagy titokban Hullott belé! Könyök: /szóban/ Ezt csak olaszul tudom, a Creténo Chemie alapján. Profok: Az is jó nekünk! Könyök: /La Paloma/ Csaó! makaróni, spagetti bambino!.... IV. prof.: Nye ponyemáju! Könyök: Én sem! Profok: /egymás között/ Valami nagyon könnyüt kell kérdeznünk! I. prof.: /Mozart: Don Juan/ Ah mondja kérem szépen, zengő szóval, ékes szóval, had hallom szabatos feleletét: Hogy a kolloidikában melyik a legfontosabb /Principium, principium, principium/ ? Könyök: Itt van a felület, fajlagos felület egyre csak növeled, azt teszed jól! Rázod és kevered, apritod, érleled: Igy lesz a kolloid gél meg a szól, /a gél meg a szól/ Ám de, ha ebben a felületben Nincs valamilyen kicsike ion, Vagy tiofil kis gyököcske, bizony Ekkor a rendszer stabilitása gyenge, s a sorsa: koagulá-lá-sa!Bármi a közeged, hogyha nincs réteged amely a részecskén abszorbeál; Hiába nyuzod, hántod és nyujtod Rántod és rázod: kiüllepedik! Bölcs aki tudja, s hirdeti, mondja: Hogy az igazság – nem vitás – /Egy a fő a kontinuitás!!/ III. prof.: /Sybill – „Kis Petrovom....../ Mi nékünk – azt remélem – megbocsátja, Ha elbuktatjuk Önt Könyök Ödön! De még előbb kap egy kegyelem-kérdést: A Parachor-ról beszéljen most Ön! Könyök: /Schubert: / A parakór egy organikus vegyület, Mely tartalmaz sok különféle elemet, Ortó-kórral és a meta-kórral ő - 15 -
Általában együtt fordulhat elő! III. prof.: /Puccini: Tosca/ Ezt meg kell huzni! Menjen a fenébe!! Profok: Nincs jól, nincs jól, nincs jól megfelelve, Méltó, méltó őkigyelme Az elégtelen....jegyre. Kórus:
/Mascagni: Parasztbecsület – Husvéti kórus/ Jajj, szegény nagyon sajnálunk Téged! Sajnos, rossz sorssal sujtott a Végzet. Szőrös-szivü professzorok lám, már jó alaposan kikészitettek! Mennyi baj jut az Ember-Fiának! Hogyha pechje van, s nem szület lánynak. Nem segit könny, mosoly, karcsu láb! Rajtad se segit más: csak a tudás!
II. prof. /rec./ Kocsonya Malvin, Ön jön most! /Verdi: Traviata - kettős/ Nos mit mért a laborba? Kocsonya: - Üvegkockát kérem! II. prof.: -No, de mijét mérte? - A tömegét kérem! Kocsonya: II. prof.: S az a módszer, mivel mérte: Gauss-e vagy Borda? Kocsonya: Nem módszerrel mértem – - mérleg volt de ócska! II. prof.: S mi történne, ha a kockát a Himaláján mérné? Kocsonya: Ugyanaz mint itt most: Dideregnék, fáznék! II. prof.: S mi történne, ha eső esne, mig a kockát méri? Kocsonya: Van kalucsnim, s ernyőm! Nem kell attól félni! II. prof.: S mi történne, ha a sulyok nem volnának rézből? És az üvegkocka kiesne kezéből? S mi történne, ha nem volna Gauss-módszer, s Borda? Ha nem volna mérleg, és nem volna kocka?? Kocsonya: Ha nem volna mérleg, Gauss-módszer, s Borda!.... Az életem kérem: Csupa öröm volna! II. prof.: /Strauss: Denevér/ Nevetséges, ha-hha-ha, A fiz-kémet nem tudja! Meg fog bukni ha-hha-ha!... Meg fog bukni ha-ha-ha-ha-ha-ha /a profok együtt nevetnek/ IV. prof.: /mig a többi nevet, előre jön, megsimogatja a széplány - 16 -
arcát, s babusgatva, simogatva kérdi/ - Mondja...... Hogy megy be-e-e... .......nosza, mondja már! Nahát! /szöveg/ Aranyos..... igazán kis aranyos! Kocsonya: /„Londonban sej.....”/ A Hoffmann-féle körkemence, Kör-alaku, nagy épület. Amelyben vannak fülkék: amelyek tulajdonképpen nincsenek! Az ellenáram elve alapján Megyen a füst-gáz körbe haladván: a legmelegebb-meleget, a hideg tégla kapja meg! /Refr./ Az ellenáram elve alapján Megyen a füstgáz körbe haladván: A leghidegebb langyosat A meleg tégla....hideg, meleg.... /Kocsonya a IV. proffal összegabalyodva kézzel-lábbal magyaráz, a refrént a kórus és a profok is egymásnak magyarázva éneklik/ II. prof.: /szöveg/ Áh! Hagyjuk! Hagyjuk ezt! Lássunk talán egy gyakorlati kérdést: /„Funiculi-funicula.....”/ Figyelje hát a kérdést kollegina, esedezem, esedezem. Ha össze-ütközik X-molekula szélsebesen, szélsebesen: Számolja ki az ütközésnek sztérikus faktorát; KUSS-faktorát /Kórus felé!/ És nyomban ábrázolja eme függvény Cosinusát és Sinusát! Ha ezt tudja kedves Kocsonya: Bölcsebb Ön, mint Maxwell-démona! Entrópii, entrópia, entrópii, entrópió! Nos, számoljon, s felejen hisz’ ez roppent izgató! Kórus: Ha ezt tudja kedves Kocsonya, Bölcsebb Ön, mint Maxwell-démona. II. prof.: Entrópii, entrópia, entrópii, entrópió! Kórus: Nos, számoljon, s felejen hisz’ ez roppent izgató! Kocsonya: /Offenbach: - Kánkán/ E kérdésre a felelet egyszerü, - hogy nevetek! Tangens-fi-vel beszorzok és Fejre állva integrálok: Arcus-sinus iksz-per kettő, Majd levonok pi-feletÁbrázolva: hiperbola, melyben van egy kupszelet! Profok: Jól van, jól van, csodálatos koponya! Bölcsebb ő mint a Maxwell-nek démona! Kitünőt kap, kitünőt kap, kitünőt kap Kocsonya. Kórus: /Glóri, glóri-halleluja/ /Kitünőt kapott Malvinka/ - 17 -
Nemhiába Kocsonya! II. prof.: /rec./ Gáliczkő László Ön jön most! Kórus: /A gárda, a gárda......./ A puska, a puska, a puska kilóg a kabátod alól! /Gáliczkő megigazítja/ III. prof.: /Erkel: Bánk bán – Bordal/ Kolléga urnak van egy sósav oldata, Amelynek nem ismert koncentrációja. Mely uton célirányos azt jól meghatározni s a Winkler.... /-mély meghajlás-/...korrekciót is figyelembe venni. Kórus: Gondold, fontold meg azt, Mit nékik válaszolsz! Mert amig tudsz, te meg nem buksz! /Bátran felelj hát, hogyha tudsz! III. prof.: ........Felelj!Kórus: Mert amig tudsz.... Gáliczkő: /Verdi: Rigolettó – Kesztyüária/ Ha sósav oldat, amelyet titrálnom kell nekem.... ....sav a javából, hisz’ mutatja ezt neve! Előveszem a....bürettám, s megtöltöm! Nullára állitom a meniszkuszát. Cseppenkint adagolom be a lugot, s ha gondolom hogy már elég.... leolvasom bürettám század-köbcire, Kiszámitom az eredményt, S most már beadhatom.... Profok: - Itt elvi hiba van, elvi hiba van! Kórus: /sug/ Indikátor, indikátor! Gáliczkő: /Verdi: Rigolettó – Az asszony ingatag..../ A lakmusz ingatag: nem látja hol csap át, A fenolftaleint: bántja a karbonát, A metiloranzs: bóraxhoz nem való, A timolkék pedig: gyenge savhoz nem jó! Egy indikátort használunk mi mind: Paraetoxichrizoidint. Redox, redox, -chrizoidint! Kórus:
Egy indikátort használunk mi mind: Paraetoxi chrizoidint. Redox-redox. Gáliczkő: - Chrizoidint!..... .......chrizoidint! III. prof.: Egyetlen szóra még kolléga ur! /: Diana :/ Tudni kell jól a kémiát: Főleg az analitikát! Brómcián mért nem oxidál? Antranilsav mit redukál? Trancium-kloro-platinát - 18 -
Césiumból mennyit okludál? Oly könnyü elemezni Hajszálban talliumot. Kitünő eredményt kap: ha faktora jó, s pontos volt; De ha önnek rossz a titere: Hasból jön ki a számjegye, Tök lesz az ismeretlene! Elhuzzuk: ez lesz a vége. Hiába minden kérvénye: Ha tudás nincs a fejébe! Még a rektor sem menti meg...... Tanulni kell a kémiát, Főleg az analitikát! Bürettát régen ki használt? Kehelytölcsérrel ki babrált? Tekésbürettát ki csinált? S viz-elemzéshez ki használt Permangano-metriát? Valamint a növekvő atomsulyuk sorrendjében: Winkler Lajos /meghajlás/....Kolthoff Izsák, és a Pungor Ernő mit csinált? Gáliczkő: Tanultam én a kémiát. Főleg az analitikát. Brómcián hogyan oxidál, Tioszulfát mit redukál, Winkler Lajos, Kolthoff Izsák és a Körös Bandi mit csinált..... /szóban/ de hogy a Pungor Ernő mit csinált, azt nem tudom! Profok:
Megdöbbentő!
II. prof.: /Rossini: Sevillai borbély – Rágalomária/ Hát mit tud kegyelmed a trinitrofenolról? Hogyan állítható elő, S ha kész van, mire jó? Gáliczkő: Hiányzott a jegyzetemből, Nem készültem én hát ebből! Ide figyeljen akkor hát kegyelmed. Ha fenolt megnitrálom, Nitro-csoport rámegy három. Nitro-csoport ha kivárom Következőt kell csinálnom: Egy nagy száraz gömblombikba Salétromsavhoz adunk tömény kénsavat. Vizfürdőn megmelengetve, Fenolt hozzá csepegtetve - 19 -
/Csak/ lassan, lassan, óvatosan: Mivel nyomban forrni kezd! És ha nem nagyon vigyázol, A fülkébe be nem mászol, Hütővizet nem használod, Lombikodat meg nem rázod: A nitrálás elkezdődik Egyre inkább forrósodik Antokatalitikusan önmagától felgyorsul. Végre gyorsan jól felhabzik ............. .............. szörnyü orkán. /olyat robban mint az ágyu!/ /Irgalmatlan végitélet, irgalmatlan végitélet, irgalmatlan végitélet. Mindent végromlásba dönt!/ És a lombikod tartalma: Felrepülve, fennragadva, vakolaton elterülve a fejemre lecsepegve, s kén vagy már! És a buta kisdiákja: Arcában ezer szilánkkal, Szörnyen össze-vissza vágva Az orvoshoz rohan el. /Szörnyen össze-vissza vágva az orvoshoz rohan át!/ Hogy rohan át! Ugy rohan át! III. prof.: /Rossini: Sevillai borbély – Figaró belépője/ Mit tud a fenolról énnékem mondani? Gáliczkő: /A fenolról kérem.......ezt tudom én!/ A fenol oly bázis, melyben a kation: Lalla-la/,la-lla-la/lallá, Tulajdonképpen nem más, mint a fenil-gyök. La-la-lá-la-la-la-láSósavval adja a kloridját, Kénsavval adja a szulfátját /a fenil gyök/ Csak vizes oldatban létezik a fenol La-lla-la /la-lla-la/ lallá Vizmentesen izolálni még nem tudjuk Bla-lá-lé.la-la bla-blá. Előállíthatjuk a laborban: Vizes benzol-oldat elektrolizésével /a kationját, kationját/ Hogyha laborban baleset érhet, egyedül fenol lehet oka. Bőrre kenődve, szembe kerülve veszte vegyésznek, hogyha buta /la-la-lá/ Méreg a gőze, ezt belehelve Nem lehet már más, csak a halál. - 20 -
Róla beszélnem is lehetetlen, hogy fejem bele ne fájduljon már. III. prof.: Nagyon kevés ez: ha át akar menni! Nagyon kevés ez, nagyon nehéz lesz! Itt ma bukás lesz: bla-lla-lallá. Gáliczkő: Hagyjanak beszélni! La-lallá, /la lá lá lá la-lallá.Mint már mondtam: Kénsavval adja a kloridját; a szulfátját /a fenil gyök/....... A fenol szintelen, III. prof.: Ez igaz, ez igaz! Gáliczkő: A fenol iztelen. III. prof.: Nem igaz, nem igaz! Gáliczkő: A fenol szagtalan. III. prof.: Nem igaz, nem igaz! Mindez bizonytalan! Gáliczkő: /félre/ Ez igaz, ez igaz! Ez igaz!- /-De igaz!-/ De! III. prof.: -Nem igaz!- /-nem igaz/ Nem! /Nekem van igazam!/ Gáliczkő: III. prof.: /Nekem van igazam!/ Gáliczkő: /Nekem van igazam!/ Profok: Neki van igaza! Gáliczkő: /félre/ Akár mit mondok, nem feleltem jól! Itt pofára megy az osztályzás, Kiharcolom /a magam igazát/ III. prof.: /a többihez/ Akár mit kérdünk, nem felelt meg jól, Itt nem lesz gond az osztályzás I. prof.: De nyaggassuk még a pofát/ Gáliczkő: Mindezt tudom hát, remélem elég! Ezzel a jelest kiérdemeltem én, Érdemeltem én-emeltem én! III. prof.: /„Egyenlitőn fut a hajó”/ Ejnye, ejnye, ezt sem tudja, Mondja meg hát nekem azt: -tán a szerves kémiábólhogy mi az aminoplaszt? Kórus: Hollari, hollaró, holla-rijja-rijja-rijja-hollaró! Gáliczkő: Aminoplaszt: az egy terpén, Influenza ellen jó, Lelőhelye: Afrikában Éretlen kókuszdió! --/A profok hörögve elájulnak. A zene, a „hollariból”- átmegy Chopin „Gyászinduló”-jába. Az altiszt spricc-flaskából lefröcsköli a profokat, kik lassan ébredeznek és egymás után lépnek be a következő áriába/ Profok: /Rossini: Tell Vilmos/ - 21 -
Mi balga ő, mi balga ő, E felelet falrengető, /Mi balga őt/ Ez hát falrengető. /Meg-meg-mek-mek-/-meg kell őt hát buktatni /Meg-meg-mek-mek-/ meg kell őtet buktatni. /Mi balga ő/ Ez hát falrengető! Gáliczkő: /zsebkendőt vesz elő, szemét törülgeti, esdekelveVerdi: Traviata – Germont áriája/ Ó, ha tudnák mily’ sokat Magoltam egy hét alatt, S most, hogy ide kerültem Mindent elfelejtettem! II. prof.: Ez csak üres kifogás, Buktassuk meg a pofát! Megtanulja legalább az organikus kémiát. Gáliczkő: Ébredjen fel bennük az emberi lelkiismeret! II. prof.: /beleszól/ Olyan nincs! Engedjenek át, ki eddig is annyit szenvedett. És akkor majd meglátják, Ki lesz az első diák. Majd meglátják, csak engedjenek át. III. prof.: Elégtelen, elégtelen. I. prof: /bekiabál/ Hordd el magad! Gáliczkő: /Verdi: Rigolettó – Rigolettó könyörgése III. felv./ Ó-jajj! kirugtak engemet, A szőrösszivüek. Ó jajj! kirugtak hát. Ó jajj nekem! Kórus: Jajj szegény kis Gáliczkő! Gáliczkő: Ó jajj! kirugtak engemet, a szőrösszivüek! III. prof.: /már a könyörgéstől meghatódott. Sirós hangon, Gül Baba – „Az utolsó kivánságom”/ Az utolsó kérdésemet, Hallja meg hát Gáliczkő! Hogyha erre jól megfelel, Átengedjük és agyő! IV. prof.: /az utolsó hangoknál elősomfordál, s kezdené/ Mondja, hogy megy be-e-e. /az osztálykönyvvel a többi prof.: Leüti. Az altiszt kivonszolja./ III. prof.: /Don Pasquale/ Azt mondja meg nekem kedves kolléga, hogy’ megy magának a szerves kémia? - 22 -
Mondja meg nékem gyorsan, de gyorsan Ily könnyü kérdést még nem adtam: Mi az imidazol,-alanin, a paranitro anilin a kettő-oxi-glutamin, a gnajakol, a lutidin /pörgő nyelvvel értelmetlenül hadar/.....-sav? Most mondja meg nekem kedves kolléga! /Ily’ könnyü kérdést még nem adtam/ Mondja meg nékem, szépen gyorsan Profok: /gunyosan/ Ha erre megfelel átengedjük! Gáliczkő: /prózában/ Ezek mind organikus vegyület-fajtaságok– féleségek. III. prof.: /a többi prof. legnagyobb megdöbbenésére/ Nahát! Profok:
Jól van, /-jól van/ megfelelve. /Méltó/ őkegyelme az elégséges jegyre. Kórus: /Glóri...../ /Éljen a derék Gáliczkő/ mert átengedik őt!
/Függöny; sötétség a nézőtéren is! Néhány másodperc mulva a függöny mögül megszólal a kórus./ Kórus: /Beethoven: IX. szimfónia – Örömóda/ Földöntuli boldogságban uszik a vegyész-világ Átengedték Pancsert, Gáliczkőt és a kis Kocsonyát.... Eltelt közben tiz-vagy-husz év Megváltozott itt minden. Csak a vizsga és a diák Pénztelensége az nem! /Lassan felmegy közben a függöny és kivilágosodik a szin./ Könyök Ödön /mint az uj altiszt énekli ugyanazt, mint az előző/ A tisztelt professzor ura.......... Kórus:
/Gounod: Faust – Katonakórus/ Mi vagyunk az első évesek, Leendő kutató vegyészek. Mi ránk sok érdekes dolog vár, Nézzük meg hát hogyan osztják a diplomát. Majd hogyha laborban dolgozunk, Akkor majd mi is kutathatunk. Aki itt jön az már kész vegyész: Nézzük meg hát, hogy kutatott, hogy dolgozott. Bamba J. és Nagy Dömötör /közben „bevonultak”/ Gyerünk hát, Schrődinger adj erőt! Bátrak legyünk a profok előtt. Ránk vár az utolsó akadály, - 23 -
Eljött, hol tudni kell, S ránk diploma vár! Lám, már itt a nyár, s hiába várt reánk a Duna sima tükre, Képletek közt nyüglődtünk, /pontatlan/ hogy diplomás vegyészek lehessünk végre Gyerünk hát.........! Nagy Dömötör /Kacsóh: János vitéz – Jancsi belépője/ Én vagyok a Nagy Dömötör Kolloidokkal vesződöm, Patkány farkát kicibálom Lenyuzom és a kollagént preparálom. /Professzori kar bevonul; Gáliczkő, Pancser és Kocsonya, mint profok. Verdi: Aida – Bevonulási induló dallamára/ Könyök Altiszt: /kezében egy nagy fóliáns kötet. Mozart: Don Juan – Regiszter-ária/ Ime Mester! Ez a szép katalógus. Ahány vizsgázó van beleirtam. Ez a névsor az egyetlen pontos, /hogyha tetszik, most átnézzük itt/ G. prof: Nagy Dömötör kolloidikából /N.D. feláll/ Bamba Janka fiz-kém, s ásványtanból /B.J. feláll/ Organikus-technológiából Itt vizsgázó nincsen, Itt vizsgázó nincsen egy se már! Egy sincsen, hihetetlen! G. prof: /red./ Bamba Janka Ön kezdi el. Pancser profnő: /kezében egy féltégla; Verdi: Nabucco Szabadságdal/ Nézze kérem ezt a szép kristálymintát! Mutasson meg minden szimmetriát! Indexelje le a transzlációs sikját, Forditsa ki az inverziós centrumát! Milyen forma a pentapon-dodekaéder? Hát a prizma és a hextin okta éder? Mondja el a harminckét kristályosztályt! És a kocka-féle csucsokon hány digirt lát. Bamba J.: /kezébe veszi, értetlenül forgatja a féltéglát/ Ezen a kristályon csak két digir látszik! Hat oldalán poláros fény játszik. Nincsen rajt prizma, oktaéder, De van rajta disz-dodeka éder. Kórus: Nincsen rajta...... Pancser profnő: /szóban/ Ez nem jó, nem jó kérem! Bamba J.: /szóban/ Esz-fux! Gáliczkő prof.: /szóban/ És mit tud Herz kisérleteiről? Bamba J.: /Strauss: Cigánybáró – A disznókirály dala/ A kisérlet kérem szépen Sose volt a mesterségem. - 24 -
Már első éves korban Csak lógtam a laborban. „Egy kisérlet: nem kisérlet” Hát én egyet sem végeztem, Csak vicceket meséltem a mérleg-szobában. Gáliczkő: - És azt nem tudja, hogy a labor célja semmi más Kórus: - No, mi? Gáliczkő prof.: A gyakorlati oktatás A labor célja nem vitás Kórus: - Ugy! Ugy! – Hogy gyakorlatban lássuk át a fizikai-kémiát. Gáliczkő prof.: /szóban/ Nos lássunk egy gyakorlati kérdést, a modern kémiai technológia köréből. /Egy pillanatra sötét lesz. Gáliczkő és a régi IV. prof. helyet cserélnek./ IV. prof.: Mondja....... Hogy megy be-e-e a nyers téglaanyag Kórus: /együtt folytatja, helyéről felállva, s a szinpad elejére vonulva/ /Lassu/ FÜGGÖNY
- 25 -
