Városunk. Hunyadi Mátyás, a király. Reneszánsz Év A Nyugat és Ferencváros. Budapesti Honismereti Híradó. Ingyenes

Városunk Budapesti Honismereti Híradó

XI. évfolyam 2. szám

Ingyenes

2008. április

Hunyadi Mátyás, a király

Reneszánsz Év 2008

Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458–1490

A Mátyás jubileum négy kiállítása

Buda városa Mátyás idején (Fametszet, Schedel Világkrónikája, 1493)

Hunyadi Mátyás a legismertebb magyar történelmi személyiség itthon és külföldön is. Nem véletlen, hogy a népmeséknek is legnépszerûbb, továbbélõ figurája. Bár az õ uralma sem volt gondoktól mentes, Mátyás országa nem volt bezárkózó: uralkodása alatt a legkorszerûbb európai törekvések jelentek meg hazánkban, fõként a mûvészetek és a kultúra területén. A Mátyás-korról kialakított történeti képünk az utóbbi évtizedben sokat változott, erre

is szeretné felhívni a figyelmet e kiállítás, melynek középpontjában a király és udvara áll. Ám a mûvészetbõl nem csak az avantgárd reneszánszot vonultatjuk fel ez alkalommal, amelyet Mátyás – Itália után – elsõként Magyarországon honosított meg Európában, hanem az utolsó virágzását élõ hazai késõ gótikus mûvészetet is. 1983-ban a Magyar Nemzeti Galériában egyszer már volt egy nagyszabású tárlat, mely Hunyadi Mátyást és az (Folytatása a 3. oldalon.)

Hunyadi Mátyás királlyá választása 550 éve a Duna jegén dõlt el. Az évforduló alkalmából négy fõvárosi közgyûjtemény fogott össze, hogy Mátyás korát és a magyar reneszánsz hatását elénk tárják. Kiállításaik jelentõségét növeli, hogy Itália után elsõként a Kárpát-medencében csírázott ki a reneszánsz és a humanizmus kultúrája, majd innen jutott el a közeli országokba – német, cseh, lengyel nyelvterületre. Az Országos Széchenyi Könyvtárban (OSZK) Csil-

lag a holló árnyékában – Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei címmel március 14-én megnyílt kiállítás a magyarországi humanizmusról és a korai könyvmûvészetrõl ad áttekintést. Lapzártánk napján, március 19-én volt a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Hunyadi Mátyás a király – Hagyomány és megújulás a királyi udvarban címû tárlata megnyitása. A múzeum fõigazgatója, Bodó Sándor (Folytatása a 2. oldalon.)

Sólyom László köztársasági elnök megnyitja a BTM kiállítását

A Nyugat és Ferencváros Száz éves jubileuma volt Ami a címben említett kapcsolatot illeti, az elsõsorban a Belsõ-Ferencvárosra korlátozódott. Nem is nagyon lehetett másként, hiszen a mai külsõ kerületek 1908-ban még önálló közigazgatási egységek voltak, a fõváros tényleges, nagyvárosi települést övezõ határa pedig, amely persze

nem egyezett meg mindenhol a közigazgatási határral, az Orczy út, Nagyvárad tér, gróf Haller utca vonalon húzódott, azon belül még a fõvárosról lehetett beszélni, azon kívül már csak fenntartásokkal. A Nyugat elsõ nemzedékének szerzõi közül Kosztolányi Dezsõ és Móricz Zsig-

mond lakásai voltak egy ideig a kerületben, s maga a szerkesztõség is itt mûködött négy évig. Kosztolányi már egyetemista korában a környéken lakott különbözõ, gyakran váltott albérletekben, a József és Ferenc körutakon, illetve ezektõl nem messze. 1905-ben és 1906ban – ez még a Nyugat elsõ éve elõtt volt – például a Ferenc krt. 42. III. emelet 23. szám alatt. Az épület klin(Folytatása a 7. oldalon.)

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó

2008. április

2

Csillag a holló árnyékában Vitéz János és a magyar humanizmus Az Országos Széchényi Könyvtár, mint a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyûjtõhelye, kiállításának középpontjába a könyvkultúrát állítja. Csillag a holló árnyékában címû tárlatuk Vitéz mecénási, kultúraszervezõ tevékenységét és irodalmi munkásságát vizsgálva egy metszetet kíván bemutatni a 15. század közepi ország teljes könyvkultúrájából. Vitéz személye és mûködése bizonyos értelemben kulcsa a magyarországi „nagy” reneszánsznak. Litterátus, diplomata, mecénás, könyvgyûjtõ, reneszánsz fõpap és nem utolsó sorban Pier Paolo Vergerio környezetének tagjaként közvetlen kapocs az itáliai humanisták elsõ nagy generációjához,

noha õ maga sohasem jutott el itáliai egyetemekre. Pályájának helyszínei – Várad, Buda és Esztergom – a 15. századi ország mûvelõdéstörténetének kulcsfontosságú helyei. A kiállításon több ritkaságot is bemutatnak. Látható például Kálmáncsehi Domokos breviáriuma, az európai könyvfestészet egyik remekmûve, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár elsõ alkalommal állít ki. Külön szentélyben kerül kiállításra a korszak elsõ számú történeti forrásának számító,Vitéz János leveleit tartalmazó Leveleskönyv. A jegyzetekkel teletûzdelt „használati kódexek” mellett a bibliofil fõpap luxus-igényeirõl tanúskodnak a fennmaradt díszkódexek, melyek közül a Münchenben õrzött Livius-

köteteket mutatják be. A kalandos sorsú kódexek elõször tértek vissza Magyarországra azóta, hogy a Vitézt követõ esztergomi érsek, Beckensloer ellopta, és Salzburgba vitte õket. Igazi különlegességnek számít az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum is, amely Hess András nyomdájában ké- Vitéz János Victorinus-kódexe, szült. A kiállítás 1462 elõtti (OSzK) március 16. és június 15. kivétel minden nap 10 és 18 között látható a Budavári óra között. Palota F épületében, hétfõ (Forrás: OrientPress)

Reneszánsz Év 2008 folytatás az elsõ oldalról köszöntõjébõl megtudtuk, hogy az OSZK fõigazgatójával, Monok Istvánnal már három évvel ezelõtt elkezdték tervezni kiállításaikat, melyekbõl végül egy Reneszánsz Év született. Hét ország ötven közgyûjteménye és természetesen a BTM saját anyagai elevenítik fel Mátyás korát és udvarát – ez a Reneszánsz Év legjelentõsebb eseménye. A Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László nyitotta meg a kiállítást, jelentõségét Marosi Ernõ akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangO

Újbudai technikatörténet Az Országos Mûszaki Múzeum Tanulmánytárának novemberi elsõ évfordulóján az intézmény egy különleges rendezvénynek adott helyet: a kerületi helytörténet képviselõit látták vendégül egy kamara-kiállításban. Újbudán igen gazdag a mûszaki helytörténet, sok legendás gyár mûködött, mûködik a területén, elég csak a Gammára, a Csonka gépgyárra, a Kelenföldi Hõerõmûre, a BHG-ra, vagy az albertfalvi repülõgépgyártásra gondolnunk. Ezeknek a ma már nem mûködõ, vagy jelentõsen korszerûsített üzemek mûszaki emlékeit a helyi helytörténeti gyûjtemények gondosan õrzik, és most együtt, egy kiállításban mutatták be kincseiket az Országos Mûszaki Múzeumban.

A kiállításon az Albertfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum, valamint az Etele XI. kerületi Helytörténeti Gyûjtemény mutatkozott be jeles darabjaikkal: Csonka János saját körzõjével, Csonka tervei alapján készült autómodellel, gõzgép modellel, vagy egy albertfalvi ipartestületi zászlóval, amelynek a rúdjára erõsített emléklapok maga az albertfalvi ipartörténet. A Budapesti Erõmû Zrt. jóvoltából a Kelenföldi Erõmû történetébe nyerhettünk bepillantást, megismerhettük, hogy a korszerûsítés elõtt milyen berendezések mûködtek az erõmûben. A tanulmánytárban körbetekintve megállapítható volt, hogy a múzeum gyûjteményei is számos tárgyat õriznek a kerület jeles mûhelyeibõl, gyáraiból. (Forrás: www.omm.hu)

súlyozta szakmai megnyitójában. Várhatóan március 26ától látogatható az Iparmûvészeti Múzeum Beatrix hozománya – Az itáliai majolikamûvészet és Mátyás király udvara címû kiállítása, amely a 15. századi európai és magyar majolikamûvészetet mutatja be. Március 29-én a Magyar Nemzeti Galériában a Mátyás király öröksége – Késõ reneszánsz mûvészet Magyarországon (16–17. század) elnevezésû tárlat megnyitásával lesz teljessé a Mátyásról és a magyar reneszánszról alkotott kép. g. t.

Gyarapodott Pesterzsébet múzeuma Az Állandó Kiállítás új szerzeményei címmel március 26-án, szerdán 17 órakor nyitotta meg a Pesterzsébeti Múzeum új tárlatát Majoros József, a kerület Oktatási, Kulturális és Sport Osztályának vezetõje.

2008. április

3

Hunyadi Mátyás, a király • folytatás az elsõ

oldalról udvarából szétsugárzó magyarországi reneszánsz mûvészetet mutatta be. Ez volt eddig a legnagyobb látogatottságú hazai kiállítás! 2008-ra a Budapesti Történeti Múzeum látványos, a közönséget vonzó, a modern technikai eszközöket is felhasználó, ugyanakkor tudományos szempontból is sok újdonságot hozó kiállítást készít elõ. A látványosságot már önmagában a kiállítandó tárgyak sokfélesége biztosítja: festmények és szobrok mellett ötvöstárgyak és miseruhák, díszes kódexek és fegyverek, oklevelek és díszesen faragott kõemlékek mutatják be az uralkodó és környezete életét, mûpártolását. A magyarországi köz- és egyházi gyûjtemények kincsei mellett 65 külföldi mû-

Múzeum és a Nemzeti Könyvtár, Modenából az Este-könyvtár adja kölcsön kiállításunkra mûtárgyait és dokumentumait. Bécsbõl a

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó rának szentel fokozott figyelmet. Mátyás trónra jutása és a dinasztia-alapításra, azaz Corvin Jánosnak utódlására tett kísérlete adja azt a történeti keretet, amelybe a kiállítást elhelyezzük: a ki-

A tárlókban fél évezredes könyvritkaságok sorakoznak

Kunsthistorisches Museum három gyûjteménye, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Wien Museum, a Dom und Diözesanmuseum, a Wiener Stadt- und Landesarchiv, Csehországból a brnoi Morva Galéria és olmützi gyûjtemények küldenek mûtárgyakat. A Budapesti Történeti Múzeum 2008-as Mátyás kiállítása az uralkodó udva-

állításon végigvonul a köznemesi õsöktõl származó király legitimációs törekvése, amely Mátyás uralkodásának egészére rányomta bélyegét. A kiállítás az udvar több szempontú bemutatását tervezi. A portrémûvészet alkotásain keresztül megismertet a király és a királyné személyével, az udvar hatalmasaival, bemutatja a di-

Bél Mátyás és a Honismeret Napja Mátyás király márvány képmása 1485 körül (Wien, Kunsthistorisches Museum)

tárgy is érkezik majd kiállításunkra jeles ausztriai, csehországi, németországi, olaszországi és szlovákiai gyûjteményekbõl. Köztük számos olyan mûtárgy is, amely még soha nem volt kiállítva Magyarországon! Olaszországból a firenzei Uffizi-képtár, a Bargello és a Medici-könyvtár, Rómából a Vatikáni Könyvtár, Nápolyból a Capodimonte

csõséges hadakozáshoz és a jeles mûvészetpártoláshoz nélkülözhetetlen pénzügyi alapokat, elvezet a király hadi táborába, végigkísér az udvar helyszínein, a királyi udvar ünnep- és hétköznapjainak helyet adó budai, visegrádi és bécsi palotákon, beavat a vallási élet megnyilvánulásaiba, végül a Corvina-kódexek és szobrok segítségével megidézi az újra az antikvitás felé forduló, humanista szellemi központot. Mindezt kiegészíti az egész kiállításra jellemzõ kitekintés, a korszak legmodernebb európai szellemi hatásainak bemutatása. Mátyás összeköttetései az itáliai fejedelmi udvarokkal és a római Szentszékkel kü-

Március 24. A Honismereti Szövetség 2007ben Bél Mátyás születésnapját, március 24-ét tette meg a Honismeret Napjává. Bél Mátyás (1684–1749) korának kiemelkedõ tudósa volt. Életmûvén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörõ mûvelése, teológiai elméleti tevékenysége. Fõ mûve, a Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca... kétharmada ma is kéziratban olvasható. A Budapesti Honismereti Társaság Bél Mátyásra emlékezve tartott április 2-án Mátyás király és öröksége címmel emlékülést a fõváros levéltárában.

Restaurált Hunyadi-címeres majolikapadló részlet a budai királyi palotából (1480–1490 körül)

lönösen intenzívek voltak. Az itáliai kapcsolatok mellett kiemelt szerepet szánunk a közép-európai érintkezéseknek, s a Magyarországot Csehországgal és Ausztriával összekötõ szálakra is felhívjuk a figyelmet. A kiállítás tudományos elõkészítését szintén a nemzetköziség jellemzi, az egyes területek legkiválóbb hazai és külföldi szakértõit sikerült megnyerni, hogy a kiállítás elõkészítésében, illetve a magyar és angol nyelven megjelenõ kiállítási katalógus megírásában részt vegyenek. A március 19-én megnyitott tárlat június 30ig látogatható. Farbaky Péter, Végh András


2008. április

4

Mátyás király és földje

A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete jogutódjának címere

Százhúsz évvel ezelõtt Cinkota határában keletkezett egy település, amely Mátyásföld néven került be a köztudatba. Mátyás királynak Pest környékén volt egy vadaskertje, de más régiók is büszkélkednek azzal, hogy ott vadászott a király (pl.: Gödöllõ, Solymár, a

ség volt, mint például a költõ Beniczky Péter, Beniczky Gáspár, Rákóczi fejedelem titkára, Beniczky Ferenc, Pest vármegye fõispánja, vagy a népszerû írónõ, Beniczkyné Bajza Lenke. Beniczky Gábor pedig arról lett híres, hogy az õ birtokain keletkezett Mátyásföld. Azt egyértelmûen bizonyítják a korabeli iratok, hogy Mátyásnak volt Pesten vadaskertje, mégpedig bekerítve. De hol? Lehetséges, hogy az õsi Cinkota határában terült el? A legenda szerint igen, de azért néhány érv szól ellene. Az egyik éppen az, hogy a szántóföldek övezte bozótos-cserjésben

Mátyásföld régi fogadója, ma Corvin Mátyás Gimnázium

Rákos mente stb.). Mit tudunk a Cinkota környéki királyi vadaskertrõl az elérhetõ források alapján? A mai Mátyásföld területe valamikor három részbõl állt: egy kb. 35 holdnyi erdõségbõl, ennek szélein vadvirágos mezõségbõl és szántóföldekbõl. Ezt a területet – több birtokkal együtt – IV. Béla király 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek adományozta. Tudunk arról, hogy Mátyás király külön oklevélben megerõsítette és megvédte az apácákat attól, hogy bõven termõ földjüket a rákoskeresztúri szomszédok háborgassák. A XVII. század elsõ évtizedében azután a Beniczkyek hûbérbirtoka lett a bozótosokkal tarkított szántóföld. A Beniczkyek között sok híres-

legfeljebb néhány betévedt fácánra lehetett volna vadászni. A másik gyanús körülmény, hogy éppen Mátyás király védte minden eszközzel az apácarend itte-

ni birtokait, így nem valószínû, hogy e helyen létesített volna királyi vadászkertet. Arra viszont van forrásunk, hogy körülbelül itt ért véget – Csömör és Cinkota magasságában – Mátyás király bekerített vadászó helye. Ezt a témát a 19. század végén Schmall Lajos kutatta és összegyûjtötte az addig ismert anyagokat (például Hunfalvy, Rupp, Rómer Flóris stb.), amelyekbõl kiindulva meglehetõs pontossággal meghatározta Mátyás király egykori vadaskertjét. Az akkori Pestet három település alkotta: Jenõ, Újbécs és Pest. Ezek közül az elsõ kettõt kizárhatjuk, viszont minden bizonynyal a Városliget és a Kerepesi út északi oldalán kezdõdött valahol a kert. Antonio Bonfini, Mátyás király olasz udvari historikusa írta, hogy a kert nagyon szép és „Pesttõl egy római mérföldre” terül el. Rómer Flóris által felkutatott térképrõl az is kiderült, hogy a vadaskert északi kerítése a régi Csömöri út mentén húzódott. A leglényegesebb kérdés azonban az, hogy vajon kelet felé meddig tar-

Reneszánsz emlékek Pesten Kevesen tudják, hogy a reneszánsz díszítõmûvészet eredeti alkotásait a belvárosi plébániatemplom is õrzi számunkra. A falba mélyített szentségtartó, a pasztofórium stílusa az Esztergomban mûködõ olasz díszítõszobrászokéhoz áll közel. Vörösmárványból és mészkõbõl készült, alul Pest városa címere díszíti.

tott? Erre egy 1701-ben készült határbejárási jegyzõkönyv ad választ, amely szerint a királyi vadaspark Szentmihály és Cinkota határáig terjedt. Ez pedig azt támasztja alá, hogy éppen a mai Mátyásföld szélén ért véget a királyi vadászó hely.

Mátyásföld névadói feltehetõleg nem tudtak ennyit Mátyás király vadászkertjérõl és nem is feltétlenül ezért adták királyunk nevét az új településnek. A Mátyásfölddel kapcsolatos közismert legenda, amelyrõl esetlegesen a „keresztapák” eszébe juthatott az igazságos király, a cinkotai kántorral való híres találkozása. Ez a több tucat alakban ránk maradt kedvelt mese a Nagyicce és Cinkota közötti területet érinti, így joggal összekapcsolható a királlyal. Az bizonyos, hogy Mátyás sokat járt erre, hiszen itt volt az egykori országgyûlések színhelye, a Rákosmezõ, ahol apját, Hunyadi Jánost és nagybátyját, Szilágyi Mihályt kormányzónak választották. De ettõl függetlenül arra is van korabeli utalás, amely azt állítja, hogy az egykori vadaskerttõl és a király személyes itt jártától teljesen függetlenül azért lett a terület Mátyásföld, mert vonzó történelmi nevet kívántak adni az elõkelõ nyaralóhelynek és akkor az országban még sehol nem volt Mátyás király nevét õrzõ helység. Mátyásföldön az uralkodó emlékét máig tisztelettel és szeretettel ápolják. Takács Ferenc

2008. április


5

Mátyás király és a XII. kerület Vadasparktól a Mátyás király városig Hunyadi Mátyást 1458. január 24-én a befagyott Duna jegén választották királlyá. Uralkodására, mint az ország virágkorára emlékeznek a történelemkönyvek lapjain és a néphagyományban egyaránt. Mátyás idejében, a 15. század második felében hatalmas építkezések folytak Budán és a környezõ vidé-

mai második kerületben, a Hûvösvölgyi út mellett fekszik, de maga a vadaspark, a királyi vadászterület kerületünk erdeit is magába foglalta. A vadászatok nem csak a kikapcsolódást adták, hanem diplomáciai egyeztetések, fogadások helyszínéül is szolgáltak. A budai vár ásatásai során nagy számban kerültek

Korabeli képeslap a Városkút forrásházáról (1900 körül)

ken. A mai XII. kerület területe ebben a korban nem tartozott Buda városához, erdõs vidék volt, melybe esetenként szõlõk ékelõdtek be. Kis falvak vették körül a várost, melyek közül egyik az Orbán-hegy és az Istenhegy lábánál terült el és a Nándor nevet viselte. Az elnevezés utal az alapítókra, hiszen a nándor szó „bolgár”-t jelent. Feltehetõen a honfoglaló törzsek megtelepedésekor találtak itt szállást maguknak a katonai szolgálatot ellátó bolgárok. Ez a falu adta a környéknek a nevét is: a középkorban a mai Széchenyi-hegytõl a János-hegyig terjedõ hegyesdombos vidéket egységesen Nándor-hegynek hívták. Az itt élõ emberek gondozták a hegyoldalakban elterülõ szõlõket, erdõket, és a híres királyi vadasparkot is. Igaz, hogy Mátyás vadászháza a

elõ olyan középkori konyhai hulladékok, melyek a Nándor-hegy vadgazdagságát tanúsítják: szarvas-, õz- és vaddisznócsontok. Az étkezésekhez a középkori ember fõleg bort ivott, de nem az alkoholtartalma miatt, hanem a higiéniás állapotok

következtében. A szõlõtõkék ezért igen hamar megjelennek a Budához közeli hegyek lankáin, és olyan kiváló minõséget tudtak elérni a budai borászok, hogy a korban a budai bor nevesebbnek számított a tokajinál. Mátyás király idejében is tartottak Budán szüreteket, ekkor fõleg a Sas-hegy és a Kis-Sváb-hegy környéke számított bortermelõ területnek. Természetesen ennek ellenére szükségük volt vízre is a királyi palotában, azonban a budai Várhegyen igen nehézkes volt megfelelõ kutat fúrni, így amennyiben valóban friss vízre vágytak, kénytelenek voltak a forrásokhoz elzarándokolni. A Budai-hegyek nem bõvelkednek forrásokban, azonban a Sváb-hegy kivételt képez: oldalában három helyen is víz tört fel a föld mélyérõl. Ezek közül két forrás a mai napig létezik: a Városkút és a Béla király kútja. A mai Diana utca alsó szakaszánál lévõ Sváb-forrás a kerület beépítésével elapadt.

József nádorra emlékeznek A Jászok Egyesülete és a Budapesti Honismereti Társaság közös rendezvényén József nádorról, a jászok fõkapitányáról és egyben Pest város „szépítõjérõl” emlékeznek meg május 8-án (csütörtök) du. 5 órai kezdéssel. Az V. kerületi József nádor téren álló, 1869-ben készült József nádor szobor koszorúzása után ½ 6-tól a megemlékezés résztvevõi Poór János (tanszékvezetõ egyetemi tanár, az MTA doktora, a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány elnökhelyettese) József nádor címû elõadását hallgatják meg a Pest megyei Megyeháza (V. ker., Városház u. 7.) II. emeleti klubtermében.

A leghíresebb a Város-kút forrása volt, melyet évszázadokon keresztül használtak az emberek. Mátyás király (1458–1490) udvarának gazdagsága lehetõvé tette, hogy a már korábban megszületett gondolat – miszerint a Svábhegy vizét a budai várba kell vezetni – valóra váljon. 1470-ben Mátyás egy firenzei építészt, Chimenti Camicia-t bízta meg a vízvezeték tervezésével és megvalósításával. A közel hat kilométeres vezeték agyagból, ólomból, kátrányos fenyõfából készült, és a közlekedõedények elve alapján juttatta a friss forrásvizet a mai Mátyás templom elõtti Szentháromság térre. Mátyás korának kerületi emlékei között még a budaszentlõrinci pálos kolostort kell megemlíteni. Napjainkban a Szépjuhászné közelében található romok nem tartoznak a XII. kerülethez, azonban volt olyan idõszak, amikor a Hegyvidék mondhatta magáénak a nevezetes pálos kolostor megmaradt emlékeit. A kolostort a 13. században kezdték el építeni, és elkészülte után is folyamatosan bõvítették. Mátyás király mindig elõnyben részesítette az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat. Személyesen is többször látogatást tett a budaszentlõrinci kolostorban. Az pedig külön érdekesség, hogy a Hunyadi családnak és a pálosoknak is ugyanaz volt a címerállatuk: a holló. A XII. kerület és Mátyás király közötti szoros kapcsolatot jól mutatja az is, hogy amikor az I. kerületbõl leválasztva 1940-ben megalakult a XII. kerület, még nem a ma is használatos Hegyvidék nevet kapta, hanem úgy hívták: Mátyás király város. Balázs Attila


2008. április

6

Egy humanista orvos Száz éve született Zsebõk Zoltán

Dr. Zsebõk Zoltán

A lõrinci Nagykönyvtárban február 5-én nyitotta meg az Egy humanista orvos – Dr. Zsebõk Zoltán (1908–1984) címû kiállítását a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény. A könyvtár földszinti olvasótere zsúfolásig megtelt. A centenáriumi

kiállítást Ferencz István alpolgármester köszöntõje után dr. Mózsa Zoltán egyetemi docens, az egykori tanítvány, munkatárs személyes visszaemlékezésével nyitotta meg. Nemcsak a professzor életútját elevenítette fel, hanem sok humorral, szeretettel mesélt a kivételes orvosról, barátról, fõnökrõl. Az eseményen részt vett a professzor húga, Tekes Sándorné Zsebõk Kornélia, kerületünk Pro Urbe-díjas, Millenniumi Emlékéremmel kitüntetett helytörténésze, aki mély átéléssel mesélt bátyjáról, a humanista orvosról.

A kiállítás a világhírû professzor életútját mutatja be dr. Schmidt Jánosné rendezésében, akinek munkáját Szujkóné Hegedûs Rozália, Papp Géza, Szegediné Mucsi Eleonóra és D. Kenedli Eszter segítette. Dr. Zsebõk Zoltán tanszékvezetõ egyetemi tanár, a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke, a Református Zsinat világi elnöke, Kossuth-díjas volt. 1945 és 1948 között magas állami tisztségeket töltött be: 1945-ben az újjáalakult OTI orvos aligazgatója, a népjóléti minisztérium politikai államtitkára, 1946–48 között a Vallás és

Közoktatási Minisztérium felsõ és tudományos fõosztályának vezetõje volt. Késõbb a budapesti Radiológiai Klinika megteremtõje és igazgatója. Gyermek- és ifjú éveiben Pestszentlõrincen élt szüleivel és húgával. Sokat tett településünkért, errõl a korabeli újságok hírei is tanúskodnak. 1945-ben, közvetlenül az ostrom befejezése után õ szerelte fel és hozta létre az országban elsõként Pestszentlõrincen a Tüdõ és Nemibeteg Gondozót a Ráday Gedeon utcában. A kiállítás a Lõrinci Nagykönyvtárban február közepéig volt megtekinthetõ, majd a Semmelweis Egyetemen is látható lesz. Heilauf Zsuzsa

Julianus barátra emlékeztek A budavári Lánchíd Kör tagjai Julianus barátra emlékezve január 26-án a budavári Hilton Szálló Anjoutermében Obrusánszky Borbála, az ismert keletkutató nesztoriánusokról szóló elõadását hallgatták meg. Nesztoriosz szír szerzetes, késõbb bizánci pátriárka

volt. A hivatalos dogmáktól eltérõ nézetei miatt 430ban a pápa kiközösítette, majd számûzte. Követõi a rómaiak örök ellenségéhez, a perzsákhoz menekültek, sikeres missziós tevékenységük innen indult el. Papjaik a görög kultúrában, a csillagászatban, az orvostu-

Zuglói családok történetei A Zuglói Helytörténeti Mûhely Családtörténeti pályázatának anyagából március 7-én Családtörténeti fejezetek Zuglóból címmel kiállítást nyitott meg. Pályázatukról elõzõ számunkban Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Zuglóban címmel adtak részletes tájékoztatást. Ekkor már jelezték, hogy a beérkezett anyagokat tavasszal ki is állítják. Meg- A Szabó család férfi tagjai nyitójukon Csaniga Andrea, a Cserepesház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A kiállítás április 18-ig látható, hétfõ–csütörtök 10–18 óráig.

Obrusánszky Borbála a nesztoriánusokról tart elõadást

dományban voltak kiemelten képzettek. A 9. században Kínában betiltották az idegen vallásokat, ekkor a nesztoriánusok egy része a nomád törzsekhez menekült. Itt lefordították ótörök nyelvre a bibliát, majd a mongol birodalmakban az értelmiségi elithez tartoztak. Közel egy évezreden keresztül a nesztoriánusoknak köszönhetõen volt jelen Ázsiában a kereszténység. Tevékenységüket Európában sokáig nem ismerték, az teljesen ma sem feltárt. Julianus barát volt a középkor elsõ egyházi utazója, aki visszatért a titokzatos Kelet-

rõl. A nesztoriánusokat az 1280-as években fogadta vissza a keresztény egyház. Felekezetüket az 1400-as évek Kínájában a tibeti buddhizmus elterjedése, más területeken a mongol uralkodók iszlamizálódása számolta fel szinte teljes mértékben. Napjainkban Dél-Indiában és Irakban élnek még nesztoriánusok. Az elõadást követõen a Lánchíd Kör tagjai a szálló Dominikánus udvarán, Julianus és Gellért barát bronzszobránál – Antal Károly 1937-ben készült alkotásánál – helyezték el az emlékezés koszorúját. G.T.

2008. április

7


A Nyugat és Ferencváros • folytatás az elsõ

oldalról kertéglás, nem sokkal Kosztolányi beköltözés elõtt készülhetett el, homlokzata ma is rendes állapotban van, sajnos méltóságot sugárzó kapuja falfirkák nyomát viseli. Az Üllõi u. 21. számú kapuja mellett ma emléktábla és dombormû is megörökíti azt a tényt, hogy „ebben a házban élt és írta az Üllõi úti fák” címû versét. Bár a felirat igaz, némi pontosításra szorul: Kosztolányi nem sokáig lakott ebben az albérletében huzamosan, 1908 végén még egy Baross utcai címet adott meg Fülep Lajosnak küldött levelében.

vel kintebb, az Üllõi út 95. szám alatt lakott, ténylegesen hosszú ideig: 1906 és 1926 között. Elõször a harmadik, késõbb az elsõ emeleten. Ez a sarki ház tiszteletet parancsol, szobái tágasak, lakásai nagy alapterületûek, legalábbis abban az idõben. Itt születtek lányai is, sõt, amikor elsõ felesége, Holics Janka öngyilkos lett, mert nem akart szembesülni avval, hogy férje már egy színésznõt szeret, Móricz a szemben lévõ klinikára vitette át, ahol nem tudtak rajta segíteni; Móricz pedig – egy szemtanú emlékezése szerint – állt mellette, íróeszközzel és füzettel a kezében,

Az 1932. január 10-i ünnepi est a Zeneakadémia nagytermében

Üllõi úti címet 1909. január végén jelez elõször, csakhogy nem a 21-es számot, hanem a 30-as szám harmadik emeletének 17. ajtaját. És itt sem maradt sokáig, mert májusban Párizsba utazott, s októberben már a József körúton lakott. Nem véletlen hát az a hiány az emléktábla szövegében a pontos itt tartózkodás idejére vonatkozóan. Másfelõl az Üllõi úti fák címû vers itteni írása is csak feltételezés, hiszen az már a költõ elsõ verseskötetében, 1907 pünkösdjén megjelent, amikor Kosztolányi még nem az Üllõi úton lakott. A Nyugat elsõ nemzedékének volt képviselõje Móricz Zsigmond is, aki valami-

s jegyzetekben örökítette meg a történteket. Az író emléktáblájával más baj van, tekintettel arra ugyanis, hogy Móricz alacsony növésû volt, õt a magyar prózairodalom kimagasló géniuszának nevezni egyfelõl igen groteszk, másfelõl pedig túlzás; de hát az emléktáblák szövegein nem érdemes mindig a realitásokat számon kérni. Bár akkor talán nem lenne annyi emléktábla lépten-nyomon, amelyeken a megörökített személyekrõl hovatovább már a közvetlen közelükben lakók sem tudnak valami sokat. Van a Belsõ-Ferencvárosnak még egy, a Nyugathoz kapcsolódó épülete. A fo-

A Zeneakadémián balról: Szép Ernõ, (mögötte) Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Béla, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöplin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezsõ és Karinthy Frigyes

lyóirat szerkesztõsége a kezdeti idõszakban egybeesett a szerkesztõ, Osvát Ernõ lakásaival: Sajó utca 5/4, Aréna út 66, majd a Rákóczi úton, aztán a Mérleg utcában mûködtek. 1912. június 1-jétõl 1916. október 16ig azonban a Lónyay utca 18. szám alatti cím van feltüntetve a folyóiraton, eszerint itt volt a szerkesztõség és a kiadóhivatal is. Ennek a többemeletes épületnek nagy, szabadon álló udvara van, amelybõl lefelé mélyföldszinten (pinceszinten) mûhelyek, irodák nyílnak, valószínûleg így volt ez száz évvel ezelõtt is. Feltételezhetõen ezek egyikében mûködött az 1912 és 1916 közötti négy évben a folyóirat szerkesztõsége és kiadóhivatala. Mivel azonban a Nyugat nyomdájának is ez

volt a címe ebben az idõben, arra is lehet gondolni, hogy a szerkesztõség és kiadóhivatal valamelyik lakásban, a nyomda pedig az alagsorban mûködött. A helytörténészek számára tehát ez az évforduló az értékek számbavétele mellett feladatokat is ad. Például az õ terepük lenne felderíteni, hogy milyen kapcsolatban van egymással Kosztolányi két Üllõi úti címe, melyikben volt albérlete valójában, és mi is az emléktábla helyes szövege. Mert azt kétségtelenül meg lehet, és meg is kell örökíteni, hogy hol lakott a jeles költõ. Talán nem kell újabb száz év hogy pontosabban ismerjük az apró tényeket. Mindenesetre reménykedjünk ebben. Buda Attila

Madarász Viktor hagyatéka A Rákospalotai Múzeum gyûjteményét alkotó Madarász Viktor hagyaték kiállítását a Pesterzsébeti Múzeum Gaál Imre Galériájában (Bp., XX. ker., Kossuth Lajos u. 39.) február 6-án dr. Basics Beatrix mûvészettörténész nyitotta meg. A Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában korábban kiállított anyag nyújt itt is betekintést a neves festõmûvész életmûvébe. A Metszettárban 2007 februárjában nyílt meg a Madarász Viktor hagyatéki kiállítás. Ezzel a tárlattal a neves festõ halálának 90. évfordulójáról emlékeztek meg – a kiállított képeket a Rákospalotai Múzeum anyagából válogatták ki. A Rákospalotán élt Madarász Adeleine végrendeletében a XV. kerületre, a Rákospalotai Múzeumra hagyta a Madarász hagyatékot, amely mintegy 40 saját képébõl, Madarász Viktor 22 idõskori festményébõl, valamint dokumentumokból, fotókból és a Madarász családhoz köthetõ bútorokból áll. A BTM kiállítását Madarász Viktornak és Adeleine lányának mûvei alkották.


RÓLUNK – RÖVIDEN Budapesti Honismereti Társaság Az elnökség tagjait március 4-én a Budapest Fõváros Levéltára tárgyalójában tartott ülés megnyitásakor Breinich Gábor elnök köszöntötte, majd az elõzõ ülés óta eltelt idõszak eseményeirõl Gábriel Tibor titkár adott tájékoztatást: a Budapesti Históriák rendezvénysorozatról, a Városunk januári száma kiadásáról, a Budapesti Helytörténeti Portál mûködésérõl. Ismertette, hogy a Társaság tagjai kidolgozták a Mátyás király és öröksége címû fõvárosi középiskolás mûvelõdéstörténeti vetélkedõ feladatfüzetének kérdéseit, meghirdették a vetélkedõt, és a tördelt feladatfüzetet feltették portálukra. A fõvárosi vetélkedõ nagy érdeklõdést eredményezett – a jelentkezések és feladatfüzetek beadási határideje március 10. lett, döntõjét április végére tervezik. Bejelentette, hogy elkészült a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv IV. kötete, a sorozat korábbi kötete-

ivel azonos szerkesztési koncepcióval és kivitelben. Nyilvános bemutatóját az elnökség ülése elõtt, a fõvárosi levéltárban tartották. Az Ellenõrzõ és Számvizsgáló Bizottság elnöke, dr. Sütõ Józsefné az egyesület 2007. évi tevékenysége és gazdálkodása ellenõrzését ismertette. A bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás az elõírásoknak megfelelõ, a kötelezõ jelentések határidõre elkészültek, az íratok nyilvántartása, tárolása is megbízható, az egyesület 2007-ben az Alapszabálya és a közhasznú szervezetekre vonatkozó elõírásoknak megfelelõen mûködött. Ezt követõen a 2007. évi közhasznúsági jelentést vitatták meg és fogadták el: a Társaság tevékenységének bõvülése egyre több ellátandó feladatot is jelent, amelyet a 2007-ben 280 ezer forintos postaköltség, a mintegy 200 iktatott levél és a folyamatos e-mail levelezés is jelez. Továbbra is féloldalas az egyesület bevételi struktúrája, mûködését 90

Budapesti Históriák A Budapesti Honismereti Társaság Budapesti Históriák címû elõadóest-sorozatát minden hónap elsõ szerdai napján, du. 5 órai kezdéssel Budapest Fõváros Levéltára földszinti konferenciatermében tartjuk (Budapest XIII., Teve u. 3-5.). Ezek nyilvánosak, belépõdíj nélküliek, minden érdeklõdõt szeretettel várunk. Május 7. (szerda, 17 óra) – Középkori falvak a mai XVI. kerület területén – Elõadó: Lantos Antal helytörténész – Mûhely: A Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub tevékenységérõl – Elõadó: Bankó László, a Corvin Mûvelõdési Ház igazgatója Június 4. (szerda, 17 óra) – A XIII. kerületi vízisportok története – Elõadó: Szabó Ivett, az Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény vezetõje – Mûhely: A soroksári Grassalkovich Kör tevékenységérõl – Elõadó: Román János, a kör vezetõje

2008. április

8

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t? Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom meg: • a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket; • a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövidebb utat a hazánkban kiadott történettudományi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelvtörténeti folyóiratokhoz, múzeumokhoz, könyvtárakhoz, magyar elektronikus újságokhoz, honlapokhoz; • a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi helytörténettel foglalkozó civil szervezetekrõl, közgyûjteményekrõl; • a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóriumait; • a legfrissebb fõvárosi helytörténeti bibliográfiát.

Csak ezekért! százalékban pályázati támogatások fedezik, és a 2007. évi egyenlegük veszteséges volt. Az Egyebek napirendi pont keretében a Honismereti Szövetséghez kitüntetésre javasoltakról határoztak: a Honismereti Szövetség Honismereti Munkáért emlékérméjére Pándy Tamást (a XVIII. kerületi Dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság elnöke), emléklapjára Heilauf Zsuzsát (a XVIII. kerületi helytörténeti gyûjtemény vezetõje), dr.

Budapesti Honismereti Társaság Székhely: 1043 Budapest, Berda József u. 48. (Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény) Tel.: 370-0652 Fax: 230-5475 E-mail: [email protected] Weblap: www.bpht.hu

Kovács Ivánnét (az Újpesti Városvédõ Egyesület elnöke), Lantos Antalt (a XVI. kerületi Corvin Honismereti és Helytörténeti Klub elnöke) terjesztik fel. Szó esett az éves tagdíj nagyságáról, a XXXVI. Honismereti Akadémiáról (Zalaegerszeg, június 30. és július 4. között, Mátyás és a reneszánsz témakörben) és más civil szervezetekkel való együttmûködésrõl egyaránt.

Volt már a bûnügyek múzeumában? Társaságunk az érdeklõdök számára a Rendõrségtörténeti Múzeumba április 24-én, csütörtökön 11 órai kezdéssel tervez egy látogatást. A program szervezõjével, Gavlik Istvánnal ¾ 11kor a VIII. kerületi Mosonyi utca sarkán, a 24-es villamos végállomásánál találkozunk. A rendõrnapi programon való részvételhez elõzetes bejelentkezés nem szükséges. Budapesti Honismereti Társaság

2008. április

9


A százéves Nyugattól a magyarországi görögök történetéig Budapesti Históriák elõadóestjei a fõváros levéltárában A Budapesti Honismereti Társaság elõadóest sorozatának február 6-i rendezvényén Buda Attila irodalomtörténész „A százéves Nyugat és a Ferencváros” címû vetítettképes beszámolójában idézte fel a folyóirat történetét – a „dekadens” Nyugatot a Horthy-rendszer és a szocializmus kultúrpolitikája egyaránt elutasította – és ferencvárosi kötõdéseit (részletesebben lásd Nyugat és Ferencváros címû írásunknál – a szerk.). Ezt követõen a Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület tevékenységét az egyesület elnöke, Lukács Emilia ismertette. Szervezetük székhelye a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjteményben van. Közhasznú egyesületként a kerületi önkormányzattal és a kerületi iskolák pedagógusaival együttmûködve a diákoknak versenyeket rendeznek, kiadták a Ferencvárosi Almanach elsõ kötetét 1956 Ferencváros-

A Nyugat ferencvárosi kötõdéseirõl Buda Attila tart elõadást

ban címmel, rendezvényeket szerveznek, és terveik között szerepel egy kerületi adatbázis létrehozása is. A március 5-i elõadóesten Tóth József tanár az iskolák államosításának hatvan évvel korábbi eseményeirõl emlékezett meg. A „fordulat évének” eseményeibe illeszt-

ve ismertette az iskolák államosításának folyamatát, kiemelten az óbudai intézmények sorsát. A katolikus egyház és az állam közti megegyezés elmaradása miatt a szerzetesek és az apácák a tanítást nem vállalhatták, az iskolákban szaktanárhiány lépett fel. Elõadását levéltári

dokumentumokból és a korabeli sajtó cikkeibõl idézve színesítette. Ezt követõen a Kariatidák, Görög – Magyar Nõk Kulturális Egyesülete kórusa által elõadott görög népdalokat hallgathattuk meg, Vagyóczki Katalin, az egyesület titkárának a szervezet tevékenységérõl szóló beszámolója elõtt. Tagjaik havonta egyszer jönnek öszsze, céljuk a görög hagyományok ápolása, a tánc- és zenekultúrájuk megõrzése, népszerûsítése. Programjaik változatosak, több könyv kiadását is támogatták. Bemutatkozásuk után Fokasz Nikosz egyetemi tanár vetített képekkel illusztrált elõadásában a magyarországi görögök történetét tekintette át az Árpád-kori hittérítõktõl, a 18–19. századi görög kereskedõkig, majd a görög polgárháború alatt 1948ban Magyarországra küldött gyermekek történetéig bezáróan. Tóth József

Mátyás király és öröksége Fõvárosi középiskolások vetélkedõje

A Budapesti Honismereti Társaság a Nemzeti Kulturális Alap Közmûvelõdési Szakmai Kollégiuma pályázati támogatására alapozva hirdethette meg a Mátyás király és öröksége címû fõvárosi középiskolás mûvelõdéstörténeti vetélkedõjét, kétszáznál is több fõvárosi középiskolát megkeresve.

Válaszként a vetélkedõ jelentkezési lapjait több mint ötven fõvárosi csapat nyújtotta be. Társaságunk tagjai kidolgozták a Mátyás és a reneszánsz témakörét felölelõ vetélkedõ feladatfüzetének kérdéseit. A 11 kérdéscsoportot tartalmazó feladatfüzet változatos formában – forrásidézetek, archív grafikák, fotók, rejtvények, történelmi totó stb. – mérte fel a vetélkedõre vállalkozó, egyenként háromfõs fõvárosi középiskolás csoportok ismereteit. Ezt a feladatfüzetet a Budapesti Helytörténeti Portál (www.bpht.hu) híroldalán elhelyezett, pdf formátumú digitalizált

anyagból ismerhették meg a diákok. Beadási határideje március 10. volt, március 7én még egyetlen feladatfüzet sem jött be a Budapesti Honismereti Társaság székhelyére. A következõ két nap viszont a diákok egymásnak adták a kilincset és a postás is mindig vaskos csomaggal érkezett. Jelen-

leg tart a feladatfüzetek értékelése. A fõvárosi döntõbe bejutó csapatok tagjai április végén személyesen is megmérethetik tudásukat – az elsõ két helyezést elérõ csapat a Honismereti Szövetség szervezte országos döntõbe is be fog kerülni. gábriel

Festõi Ferencváros A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyûjteményében február 6-tól tekinthetõ meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény kiállítása, mely a városrészrõl készült régi és eddig csak kevesek által ismert festmények és grafikák másolatait mutatja be, bõséges helytörténeti kommentár kiséretében.


2008. április

10

Egy elfeledett Világ Igaza A Ruhagyûjtõ Század és Ocskay László

Ocskay László százados

A Zuglói Helytörténeti Mûhelyben február 1-jén Fonyó Gergely rendezõvel és Kollarik Tamás producerrel nemrégiben elkészült filmjük – Ocskay László százados, az elfelejtett hõs – kapcsán beszélgetett Rudas Attila. A magyar Schindlerként számon tartott Ocskay László századosról van szó, aki a második világháború alatt közel 2500 zsidó életét

mentette meg. A zsidó gimnázium épületében (ma ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) „Ruhagyûjtõ Század”-ot hozott létre, menedéket nyújtva ezáltal az üldözötteknek. A megmentettek közt volt Goda Gábor Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerzõ, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezsõ és Ráday Imre színmûvészek stb. Ocskaynak német kapcsolatait kihasználva sikerült megvédenie „századát” a nyilasoktól.. Ocskay László a Horthyhadsereg tisztje volt. Nemesi származása és német kapcsolatai miatt a háború után számûzötté vált, 1947-ben családjával együtt külföldre ment. Amerikában telepedett le, s 1966-ban ott is

halt meg, szegény emberként. A második világháború kitörésekor még jómódban élt Benczúr utcai villájában, egy nagy olajvállalat középvezetõjeként, s bizony kényelmesen, a fotelból nézhette volna végig a háborút. A róla szóló film létrejöttében kiemelkedõ szerep jutott Dan Danieli újságírónak (magyar nevén Faludi Dénesnek), aki szorgalmas, áldozatos munkájával felkutatta a túlélõket (fõként Amerikában és Izraelben), és a használható dokumentumanyagot. Ez egészült ki az Ocskay család levelezésével, a túlélõk visszaemlékezéseivel. A film készítõinek nem titkolt célja, hogy Ocskay szá-

zados neve bekerüljön a történelemkönyvekbe. Ocskay László – hosszas huzavona után – a Yad Vashem Intézettõl megkapta a Világ Igaza elismerést. 1996-ban a Magyar Köztársaság elnökétõl posztumusz érdemrendet kapott, Zuglóban pedig, az egykori zsidó gimnázium falán két emléktáblát avattak tiszteletére (1997, 2002), az Apor Vilmos téri emlékmûvön is látható a neve. Az Ocskay Lászlóról készült lírai dokumentumfilm a túlélõk visszaemlékezésein keresztül mutatja be több ezer zsidó megmenekülésének történetét, egy olyan kort is felidézve, amikor „az élet volt a legnehezebb csomag”. Vörös Emese

Mi volt a gázcsõ végén? Kiállítás a Mûegyetem könyvtárában A Budapesti Mûszaki Egyetem (BME) Könyvtárában február 20-án a fõvárosi gázszolgáltatás kezdeti, 1856–1910 közötti szakaszát bemutató tárlat nyílt meg. A kiállítás címe: „Légszesszel eszközlött megvilágítás...” nem véletlenül lehet ismerõs olvasóinknak, 2007-ben ugyanezzel a címmel voltak láthatók a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest Gyûjteményében a Fõvárosi Gázmûvek Zrt. Gázmúzeumának dokumentumai, kiegészítve Budapest Fõváros Levéltára és a FSZEK anyagaival. Azonban a két kiállítás nem teljesen azonos, a törzsanyagot ezúttal a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár archív dokumentumaival egészítet-

ték ki. A közös kiállítás egyben a társaság és az egyetem között évtizedek óta fennálló szoros kapcsolat újabb lépcsõfokának is tekinthetõ. Most nyíló kiállításukkal a Gázmúzeum még szélesebb körnek szeretné bemutatni, egyben a jövõ mérnökeivel közelebbrõl is megismertetni ennek a 150 éves szolgáltatásnak a múltját. Újdonsága még a tárlatnak, hogy ezúttal nagyobb számban mutatja meg, mi van a gázcsõ másik végén. Három vitrinben láthatók a 19. század gázégõtípusai – pl. a pillangóégõ, Argand körégõ, vagy az Auer-égõ, amelyet harisnyás égõnek is ismerünk –, és sok lámpa a korabeli otthonokból. Ma már kevesen tudják, hogy a szervezett gázszolgáltatás a világítás miatt jött létre, bár a

gázlámpák az 1880-as évek végéig nem adtak több fényt, mint az olaj-, vagy petróleumlámpák, de kényelmesebb volt a kezelésük. Az elsõ gázlámpa már 1831-ben megjelent Pesten, a Nemzeti Múzeum falán, ezt azonban még házilag készített légszesszel mûködtették. A kiállított lámpák Korabeli képeslap Russvai László magángyûjteményébõl va- gyak mûködésének megérlók, aki a megnyitón rövid téséhez. A kiállítás április lámpatörténeti elõadásában 30-ig tekinthetõ meg a BME adta meg a szükséges háttér OMIKK budafoki úti épüleinformációkat a nemcsak tében. érdekes, hanem szép tárGali Ágnes

2008. április

11


Fõvárosi emberek és történetek Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv IV.

A már megszokott, és a sorozatban megjelent elõzõek hagyományát folytató tárgyi sokszínûség jellemzi a Budapesti Helytörténeti Emlékkönyv negyedik kötetét: névtani, zene-, és technikatörténeti, de fõként történettudományi írások olvashatók lapjain. Pesterzsébet névváltozásainak ismertetése során Bogyirka Emil érdekes belpolitikai és közigazgatási vonatkozásokat, helyi kezdeményezéseket világít meg. Körtvélyesi Oszkár Bartók Béla fõvárosi kapcsolódásait mutatja be, Noéh Ferenc pedig egy kevesek által is-

mert mûszaki tudomány, a földmérés tárgyi jeleit ismerteti. Igen érdekes és átfogó Róbert Péter összefoglalója a budapesti kitelepítésekrõl: 1941 és 1951 között ugyanis több hullámban, más és más társadalmi rétegeket ugyanolyan sorssal összekötve modern kori számûzetéssel sújtott az éppen aktuális politikai hatalom, mellesleg anyagi javaiktól is megfosztva õket. 1945 után ráadásul a politikai ellenfelek stigmája jutott a hívõ, vallásos embereknek, s az egyházaknak, szerzetes- és apácarendeknek is, ezt illusztrálja Bottlikné Kárász Aranka írása a Vincés nõvérekrõl. Téma szerint ide kapcsolódik Dombóvári Antalnak a második világháború kitörése után Rákoscsabára menekült lengyelek történetét ismertetõ tanulmánya. Mintegy külön blokkot alkotnak a 2006. év legjelentõsebb évfordulójával, az

1956-os forradalommal kapcsolatos írások. Közülük is az elsõ, Eörsi László ismertetése kitûnik adatgazdaságával, az egykor történtek precíz feltárásával, a felhasznált források igen bõ bibliográfiájával. Hasonlóképpen részletes Karacs Zsigmondnak az óbudai Schmidt-kastély ellenállóival foglalkozó közleménye, illetve Szentpáli Gábornak az újpesti Forradalmi Bizottság mûködését tárgyaló áttekintése; mindhárom többé-kevésbé korábban ismeretlen adatokat, összefüggéseket rögzít. Az itt olvasható tényeket hitelesíti Szendiné Kósa Katalin emlékezése, aki az Újpesti Forradalmi Bizottság néhai, kivégzett elnökének a lánya. Az egykori elõadásokat Szöllõsy Marianne Újpest ipari fejlõdésének, változásának napjainkig kitekintõ tanulmánya zárja. Mind az egyes elõadások, mint a helytörténeti emlék-

könyvek kialakult hagyományává lett, hogy az egyes elõadásokat követõen egyegy civil szervezet, egyesület is bemutatja tevékenységét, az õ „beszámolóik” is olvashatók a kötetben. Ahogyan az immár megszilárdult szerkezetet mutató, a kötetek használatát információforrásként is lehetõvé tevõ fejezetek: a Budapesti Honismereti Társaság beszámolója, legfontosabb alapokmánya szövegének közlése, az igen fontos Fõvárosi Helytörténeti Adattár, valamint Budapest történetének válogatott bibliográfiája. Mindez azt mutatja, hogy a kötetet kiadó Budapesti Honismereti Társaságnál nem csupán az éves elõadássorozat megszervezésében, hanem annak nyomtatott változatú közreadásában is összeszokott szerkesztõi, közremûködõi gárda mûködik. Buda Attila

Iskolatörténeti kiállítás a XII. kerületben Alapításának 150. évfordulóját ünnepli idén a XII. kerületi Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola. A jubileumra egy idõszaki iskolatörténeti kiállítást állítottak össze az iskola és a kerületi helytörténeti gyûjtemény munkatársai. 1858-ban nyitotta meg kapuit a Svábhegy elsõ iskolája. Igaz, már 1848–49 idején is tanították szervezett formában a gyerekeket a svábhegyiek. Ekkor még „vándorló iskolaként” üzemelt az intézmény, vagyis a diákok egy-egy családnál töltöttek napokat, heteket, és ott tanultak. Állandó

épületet 1858-ban kapott az iskola, akkori nevén, a tanház. Egy tanterembõl állt, melyben néhány hoszszú pad és négy kocsmaasztal jelentette a berendezést. Az évtizedek során az iskolát folyamatosan bõvítették, átépítették, és most a kerület egyik meghatározó épülete lett, mely fõvárosi szinten is a legszebb iskolák sorába tartozik a szecessziós hatású homlokzatával. A most megnyílt kiállításon a Jókai Mór nevét viselõ iskola történetét követheti végig a látogató, mely a kezdetektõl a jelenen át a

A Svábhegy iskolájának szecessziós homlokzata

jövõt is bemutatja. A kiállításon válogatás látható az iskola szertári anyagából is – 19. századi taneszközök, természettudományos kísérleti makettek egyaránt fellelhetõek itt. Gyermekek munkái teszik színesebbé a tárlatot, melyek az iskola szûk

környezetének történetét dolgozzák fel. Kiállításunk a XII. kerületi Német Közösségi Házban március 13-án nyílt meg és május 12-ig várja a látogatókat, csütörtöki és szombati napokon, 14 és 17 óra között. Balázs Attila


Tabáni Helytörténeti Gyûjtemény és Dokumentációs Központ (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Jankóné Pajor Ildikó, tel.: 201-7093, cím: 1013 Bp., Döbrentei u. 9., nyitva: Sze., P., Szo.: 14–18, V.: 11–18 óra Óbudai Múzeum (Zichy kastély) Mb. vezetõ: Gálfi Ágnes, gazd. vez., tel.: 437-8682, 388-2534, tel./fax: 250-1020 cím: 1033 Bp., Fõ tér 1., nyitva: K–V.: 10–17 óra Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Szöllõsy Marianne,tel.: 3700652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P.: 10–17, Szo.: 10–14 óra. Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P.: 12–18, Szo.: 10–14 óra. Kõbányai Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Bihari József, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b., nyitva: K., Sze.: 12–16, Cs.: 14–18 óra. Alberfalvi Helytörténeti Gyûjtemény és Iskolamúzeum Vezetõ: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K. és Cs.: 16–18 óra.

2008. április

12

Etele XI. kerületi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Dr. György Lajosné, tel.: 365-6126, cím: 1117 Bp., Erõmû u. 4., nyitva: Sze.: 15–18 óra. Hegyvidéki Helytörténeti Gyûjtemény és Galéria Mb. vezetõ: Balázs Attila, tel.: 457-0501, cím: 1126 Bp., Beethoven u. 1/b., nyitva: K., Cs., P.: 10–18 óra. Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Szabó Ivett, tel.: 349-1501, cím: 1132 Bp., Váci út 50., nyitva: K–Cs.: 11–17, P.: 9–16 óra. Zuglói Helytörténeti Mûhely (szakmai besorolás nélkül) Vezetõ: Vörös Emese, tel.: 251-1910, cím: 1145 Bp., Uzsoki u. 57.,Tetõtér, nyitva: H.: 14–17, Cs.: 10–13 óra. Rákospalotai Múzeum Vezetõ: Mojzes Ildikó, tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K., Cs., Szo.: 10–14, Sze.: 14–18 óra. Erdõs Renée Ház Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóterem Vezetõ: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V.: 14–18 óra.

XVIII. Kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Frank Gabriella, tel.: 295-0877, cím: 1181 Bp., Kondor Béla sétány 10., nyitva: H–Cs.: 10–15 óra. Kispesti Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Fõ u. 38., nyitva: K–P.: 14–18, Szo.: 10–14 óra. Pesterzsébeti Múzeum Vezetõ: D. Udvary Ildikó, tel.: 2831779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo..: 11–17 óra. Csepeli Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Maár Katalin, tel.: 278-0710, cím: 1213 Budapest, Szent István út 230., nyitva: H., K., Sze., Cs., P.: 14–18 óra. Budafok Barlanglakás Emlékmúzeum Vezetõ: Garbóci László, cím: 1222 Bp., Veréb u. 4., (Kulcs a Mezõ u. 52. sz. alatt, Lakatos családnál) Soroksári Helytörténeti Gyûjtemény Vezetõ: Sasvári Ilona, tel.: 287-3057, mobil: 06-20-226-4043 cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze., P.: 14–18 óra, K., Cs.: 10–14 óra.

Budapest történetének válogatott bibliográfiája XXVI. Budapest krónikája : a kezdetektõl napjainkig / [szerk. Bart István] ; [képszerk. Nagy Zita és Sándor P. Tibor]. – Budapest : Corvina, 2007. – 713 p. : ill. ; 27 cm Budapest Régiségei 40 2006. – Budapest : Budapesti Történeti Múzeum, 2007. – 344 p. : ill. ; 29 cm A budafoki pincék világa : a nagy múltú budafoki borgazdaság története / Joó Ernõ, Terts András. – Budapest : Budafoki Péter-Pál utca és Környéke Polgári Kör, 2007. – 127 p. : ill. ; 24 cm Dombóvári Antal: Rákosliget története : 19071950. – Budapest : Erdõs Renée Ház, 2007. – 177,

[1] p. : ill. ; 19 cm. – (Rákosmenti helytörténeti füzetek ; 5/1.) M. Szabó Miklós (1942-): A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia története, 1955-1960 / [a fotókat gond. és vál. Bánffyné Kalavszky Györgyi ., Krasznai-Nehrebeczky Mária és a szerzõ]. – Budapest : Zrínyi, 2007. – 250, [2] p. : ill. ; 25 cm Szilágyi György (1928-): Dzsingisz Kohn córeszban : volt egyszer egy vurstli. – Budapest] : Gabbiano Print, [2007]. – Budapest] : Gabbiano Print, [2007]. – 145 p. : ill. ; 21 cm + CD A Zeneakadémia épületének története = The Liszt Academy of Music, Budapest / [szerk. ...

Lõrinczi Zsuzsa, Raffay Endre] ; [fképek ... Hajdú József, ... Gerle János]. – [Budapest] : 6 BT K., cop. 2007. – 175 p. : ill. ; 34 cm H. Kelemen László (1928-): A polgári iskolák története, avagy Egy fõvárosi polgári iskola léte és utóélete / [közread. az] Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. – Budapest : OPKM, 2007. – 112 p. : ill. ; 21 cm Kenyér és tank : 1956 pestszentlõrinci és pestszentimrei eseményei / szerk. Heilauf Zsuzsanna ; [... közrem. Árvay Zoltán et al.] ; [a Függelék összeállítói Feitl István et al.] ; [... fotóit kész. Kis György et al.]. – [Buda-

pest] : XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyûjtemény, 2007. – 183, [1] p. : ill. ; 25 cm Nagy Balázs: Sorsdöntõ idõk : a Petõfi Körben és a forradalomban / [sajtó alá rend. és az elõszót írta Sipos Levente]. – Budapest : Nagy Imre Alapítvány, 2007. – 285 p. : ill. ; 24 cm Adamovics Jenõ: „A gombostûtõl a repülõgépig” : a Weiss Manfréd Vas- és Fémmûvek és a Csepel Vas- és Fémmûvek termékszerkezetének alakulása, mûszaki-gazdasági mutatói, 18921985. – [Budapest] : [s. n.], cop. 2007. – 157 p. : ill. ; 24 cm Gali Ágnes

2008. április


13

Negyedszázada új város született Kiállítás Káposztásmegyer lakótelepérõl Március 28-án volt huszonöt esztendeje, hogy „elültették” a Káposztásmegyeri lakótelep alapkövét. Másfél évvel ezelõtt Szöllõsy Marianne, az Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény vezetõje és jelen sorok írója között került szóba elsõ ízben a lakótelep közelgõ születésnapjára egy kiállítás terve. 2007 õszén Mészáros Ferenc önkormányzati képviselõ, kulturális- és oktatási tanácsnok, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat egykori elöljárója, felkarolta az ügyet. Közremûködésének köszönhetõen a Karinthy Frigyes Általános Mûvelõdési Központ elvállalta az évforduló szervezését, helyszínként a KFÁMK Közösségi Ház auláját választották.

2008 elején több egyeztetõ megbeszélés zajlott, melyen körvonalazódott a bemutatandó anyag jellege, és letisztult, ki milyen feladatot vállal fel a szervezésben. Míg a Közösségi Ház munkatársai, Bakos Mónika, Brezina Ágnes és Haás Ágnes a technikai jellegû elõkészületeket, majd végül a tárlat kivitelezését végezték, addig az Újpesti Helytörténeti Gyûjtemény részérõl a fénykép- és tárgyi anyag jórészének válogatása és a kiállítás gerincéül szolgáló lakótelep-történeti kronológia összeállítása történt meg – a mai Káposztásmegyer történetérõl öszszefoglaló munka eddig még nem látott napvilágot. Március 13-án nyílt meg a tárlat, mely az eltelt negyed századot volt hivatva összegezni. Fõképp fényképek

segítségével elevenedett meg a közelmúlt, néhány dokumentum és tárgy pedig testközelbe hozta a látogatók számára a kor hangulatát. A teljesség igénye nélkül, jelzetszerûen villan fel a lakótelep eddigi története: hogyan született a nyolcvanas években, élt „gyerekként” a kilencvenes évek-

ben, majd vált nagykorúvá az ezredforduló táján az „új város”. A megnyitót követõen Paulus Alajos rendezésében készült Új város születik címû filmet nézhettük meg, mely a telep építését dokumentálta. A tárlat az alapkõletétel évfordulójának napján, március 28-án zárt be. Ezzel fejezõdött be Káposztásmegyer életének elsõ 25 éve, és kezdõdhet az újabb negyed század. Krizsán Sándor

Káposztásmegyeri fotók és tárgyak a kiállításon

Egy gyûjtõ emlékei Magángyûjtemény Mátyásföldön Az 1956-os forradalom és Vidéken – falun – paraszti leverése világba születtem, 81 évvel szabadságharc ezelõtt. Apai öregapám és után, 1960-ban szabadulköztem kisgyerekkoromtól tam és hazamentem pár nagyon erõs szeretetkapcsolat jött létre. Hat évet volt öregapám Amerikában. 1896-ban jött haza, amikor vett magának – többek között – egy tajtékpipát. 1942-ben katonaiskolába (repülõs) kerültem. Az elsõ búcsúzáskor, majd késõbb – tizennégy éven keresztül – minden esetben négyszemközt búcsúztunk egymástól. Minden alkalommal a lelkemre kötötte, hogy ha elmegy a „nagy útra”, az ünnepi tajtékpipáját vigyem magammal, nehogy elbitangolják – csak leányLaki Károly háza kertjében testvéreim voltak.

napra a szüleimhez. Öregapám 1958-ban halt meg, örökségem – a tajtékpipa – ki volt készítve a nagyszoba asztalára. Elhoztam magammal a pipát, jó pár cserépedényt, még egy rokkát is. Ez indított el a paraszti világ értékei megmentésének útjára. Küzdelmes, de szép évek, évtizedek következtek életemben. Gyûjteményemben látogatókat 1970-tõl fogadok, belépõdíj nélkül. Amíg tudom, fogadom látogatóimat, telefonos elõzetes bejelentkezéssel. Megvalósítottam az álmomat, létrehoztam egy néprajzi gyûjteményt, amelyet a szakemberek a maga nemében egyedülálló értéknek nyilvánítottak. A kerület díszpolgára lettem, sok riport (tévé, rádió, sajtó) készült velem. Számomra a legfontosabb

érték a látogatóim élménye, elismerése, majd hûség a családomhoz, hazámhoz. Nagy gondom, hogy súlyosan megbetegedtem. Szeretném mindenképpen, hogy a kétszintes, különleges kialakítású házban és a botanikus jellegû kertben lévõ nemzeti érték méltó kezekbe kerüljön. Negyven darab szobor, sok-sok paraszti használati eszköz, búbos kemence, harangláb stb. van itt. Várom a magánszemélyek, vagy alapítványok, egyesületek jelentkezését (1165 Budapest, Kalitka u. 1., tel.: 4037909). Olyanokét, akik átvennék az egész ingatlant, az itt lévõ összes berendezéssel, díszítõ és használati tárggyal, mûvészi alkotásokkal együtt. Az új tulajdonos(ok) bekapcsolódhatnának a turizmusba, ehhez minden feltétel adott. Laki Károly


2008. április

14

Az 1838-as dunai árvíz Csepel falu újjászületése Az 1838-as dunai árvíz és Csepel 170 éves újjászületése címmel a Csepeli Helytörténeti Gyûjteményben március 5-én nyitottuk meg tárlatunkat. A kiállításunkat két részre osztjuk. Az elsõben magát az árvizet, a másodikban az árvíz utáni felocsúdást és talpra állást mutatjuk be. A jég többször okozott a mai Budapestnél árvizet: 1775-ben 7,7 méterre, 1830-ban 7,16 méterre és az 1838-as katasztrófa idején 9,3 méterre emelkedett a vízszint. 1838 márciusában a Duna jeges árja szörnyû elemi csapást zúdított Pestre és Budának mélyebben fekvõ részeire. 1838. március 14-én fél egy körül a Duna vize betört Csepel-szigetre és a jeges ár elsöpörte a falut. Az áradatot a 111 házból csak a templom, a paplak és négy ház élte túl. A gazdasági épületek közül 11 összedõlt. A falu lakossága a templomban talált menedéket. Az állatállományon kívül a lakosság minden értéke megsemmisült. A mellékágban megmozdult torlasz 4 órakor megrekedt a soroksári magas part és Csepel-szigeti Királyerdõ homokdombja által alkotott szûkületnél. A víz újra Pest felé visszaduzzadt, 5 órakor áttörte a mai Déli összekötõ vasúti híd és a Boráros tér közötti soroksári gátat. Március 14-én dél körül végre a szigetcsúcsi torlasz is megindult, de néhány kilométerrel lejjebb, Budafoknál újra megrekedt. Március 15-én éjfél elõtt megindult a soroksári torlasz, majd nemsokára a budafoki is. A víztömeg a Duna menti síkság fölé tört, teljes hosszában 20–30 kilométer szélesen elöntötte azt.

Csepel község újjáépítéséhez hamar hozzákezdtek. Errõl a folyamatról Kubinyi András „Csepel története” címû könyve számol be a legrészletesebben. A község vezetõi úgy határoztak, hogy mivel majdnem minden ház újjáépítését az alapoktól kell kezdeni, jobb egy biztonságosabb, új, árvízmentes helyen felépíteni a falut. Erre alkalmas területek inkább a Soroksári Duna-ág környékén voltak. Az uradalom mérnökei felmérték az új falu helyét és elkészítették a betelepítés terveit. Az új falut kétutcásra tervezték, amelyek párhuzamosan haladnak, közepén egy nagy tér köti össze õket. A tájékozódási pont a Szent János szobor volt, azzal egy vonalban jelölték ki a falu központjának szánt mai Szent Imre tér közepét. A tér közepén jelölték ki a plébániatemplom helyét, tõle északra és délre az uradalomnak, plébániának, községházának és iskolának mértek ki telkeket.

A kiállítást Maár Katalin gyûjteményvezetõ nyitja meg

A tér keleti és nyugati oldalán osztották ki a háromhárom egésztelkes jobbágyok telkeit. A féltelkes jobbágyok a házhelyeiket a falunak a két utcája közé esõ területén kapták meg. A zsellérek földjei a falu szélére, az utcáknak a határ felé esõ oldalára, a féltelkesekkel szemben jutott. Összesen 6 egész, 32 féltelkes job-

bágy, és 76 zsellérházhelyet osztottak ki. Az új falu kijelölése a mai Ady Endre út, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor, Láng Kálmán utcák által határolt területen történt. A néhai Fõtér a mai Szent Imre tér, az akkori falu két utcája a mai Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc utcák. M. K.

Az eltávolított budapesti Kossuth-szoborcsoport

Ismét a Kossuth-szoborról

A ceglédi Kossuth-szobor másolata New York-ban (Ráday Mihály felvétele)

Elõzõ számunkban Egy „leváltott” Kossuth-szobor címû írásunkban emlékeztünk meg a Rákosikorszakban eltávolított lipótvárosi Kossuth-szoborcsoportról – sajnos házi „nyomdaördögünknek” köszönhetõen két tévedéssel, amiért olvasóinktól és a cikk szerzõjétõl elnézést kérünk: A szoborcsoportot nem 1949-ben bontották le, és képaláírása téves. Ráday Mihály kedves segítségének köszönhetõen tudjuk közölni a ceglédi Kossuth-szobor New Yorkban lévõ másolata fotóját és most már helyes képaláírással az Országház (ma Kossuth Lajos) téri Kossuth-szoborcsoport képét – a szerk.

2008. április

15

Mátyás-emlékek Pest-Budán Mátyás 1455-ben Cillei Erzsébettel kötött névleges házassága után Budán maradt, a királyi udvar kamarásaként. A várban fogatta el 1457-ben a Hunyaditestvéreket V. László király. A Budai Vár erõdrendszerét Mátyás modernizálta. A budavári palotát felújította, keleti szárnyát reneszánsz stí-

Városunk – Budapesti Honismereti Híradó Táncsics utca 24. számú niumi Emlékmû jobb oldaépületeken. lán Mátyás király szobor, A hüvösvölgyi-hármasha- Zala György szobrász alkotárhegyi vitorlázó repülõtér tása. A talapzaton „Mátyás szélén Mátyás-emlékhely a király tudósai körében” cíBuda-nyéki királyi vadász- mû bronz dombormû. kastély romterület A budai A városligeti Vajdahunyad hegyvidék térségében vadá- vár elõdjét Történelmi Épüszó Mátyás király a Disznõfõ- letcsoport néven építették forrásnak, 1847-tõl Mátyás- 1896-ban, a millenniumi kiforrásnak vagy Mátyás- állítás céljára. csurgónak nevezett, a budai országút menti bõvizû forrásból is olthatta szomját. A svábhegyi Városkútból „...vezették le vörösfenyõcsöveken a friss forrásvizet Mátyás paloA zugligeti Disznófõ forrás egy archív tájába.” A vadászgató ki- képeslapon rály meg-megpihent, a kor A Rákóczi út 19. számú legnagyobb rendházában a épület sarokpárkányán budaszentlõrinci Pálos-ko- 1902-tõl látható Mátyás kilostorban. Az a házikó is itt rály páncélban címû szobor. állhatott a közelben, ahol a A Corvin Mozi baloldali királyi juhász szép feleségét falrészén van a Mátyás kilátogatta meg...” Mátyás ki- rály udvari fogadása címû rály. dombormû. A legenda szerint a mai A Nemzeti Múzeum õrzi Normafa közelében állt egy Mátyás és Beatrix arcképét, fa, Mátyás király ehhez kö- Mátyás király trónkárpitját. tötte lovát, amikor a kocsMátyásföldön, 1896-ban máros Norma nevû szép le- a Mátyás téri, a mai gimnáányához ment. A korhadt fa zium elõtti parkban helyez1927. június 19-én kidõlt. tek el Mátyás-szobrot. A Hõsök terén álló MillenGavlik István

emléket a vadászó Mátyásnak. A budai Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, többszörös emlékhely: 1458. február 14-én itt vehette át az ország kormányzását az ifjú Mátyás. A templomban vette feleségül Aragoniai I. Ferdinánd lányát, Beatrixt, 1476. december 22-én. A háromhajós templom tornyát Mátyás idejében emelték, amit a rajta elhelyezett Mátyás-címer is igazol. A harangtorony délkeleti pillérkötegének földszintjén Hunyadi János, László és Mátyás faragott képét találjuk. A volt dominikánus kolostor falán a bautzeni dombormû másolata van, eredetijét „hálás sziléziai város polgárai emelték a »hódító«-nak”. Budán az Úri utcáA bautzeni dombormû másolata ban elvett 10 elhanyaa Budai Várban golt épületet, s felújíttatlusban építtette meg. A mint- ta. Erre példa a gótikus, a egy 350 szobás királyi palo- reneszánsz stílusjegyek az tából kevés maradt fenn, Úri utca 31., Országház utca maradványai a Budapesti 20., a Tárnok utca 14. és Történeti Múzeumban láthatók – például a „Mátyás király ékszerekkel a trónon” címû dombormûves csempe. A vár Friss-palotájának Jelvényszerzõ túramozgalom a Kárpát-medencében Római termében „ülte meg Hunyadi Mátyás királlyá füzet országonként és ABC füzetbe történõ bélyegzés az menyegzõjét” második feleségével Beatrix királynéval. választásának 550. évfordu- sorrendben mintegy 150 ha- intézmények részérõl, vagy A nyugati várkertben nyara- lójáról országszerte sokféle zai és tíz határon túli Mátyás- ennek hiányában a belépõlópalotát, márványudvart módon megemlékezünk. emlékhely rövid történetét jegy, matrica, fotó stb. beraEzek sorába illeszkedik az a tárja használói elé. A kiad- gasztása. A füzetben nem építtetett. 1464 körül alakította ki a jelvényszerzõ túramozga- vány ezért hasznos útmuta- szereplõ emlékhely „felfedevégül kb. 2500 kötetes lom, amely az „igazságos” tója lehet az emléktúrák szer- zéséért” és a hozzá írt rövid Bibliotheca Corvinianáját. Mátyásként tisztelt uralko- vezõinek, honismereti klu- ismertetésért két-két pont jár. A könyvtárban elhelyezett dónk emlékhelyeire invitálja bok vezetõinek, túrázóknak Tíz pontért emléklapot, húsz és pedagógusoknak is. pontért jelvényt kapnak díszes kötésû, többségük- az érdeklõdõket. Hazai és külföldi érdeklõ- azok, akik a túrafüzetüket elKözismert, hogy Mátyás ben Hunyadiak címerével díszített kötetekbõl ma 194 Közép-Európa számtalan dõk, felnõttek és gyermekek lenõrzésre beküldik a Grund corvina ismert, ebbõl 44 helyén megfordult, melyet a egyaránt részt vehetnek a tú- Klubhálózathoz, ahol egyébhazai és külföldi Mátyás-em- ramozgalomban. Minden ként a füzet is beszerezhetõ Magyarországon. A várpalota udvarán lékhelyek szép száma is jelez. igazolt emlékhely felkeresé- (1121 Budapest, Konkoly Stróbl Alajos „Vadászkút” Ezeket ismerteti a túramoz- séért egy-egy pont jár szá- Thege u. 21., tel.: 395T. J. szoborkompozíciója állít galom igazolófüzete. Ez a kis mukra. Az igazolás módja a 6538).

Mátyás emlékhelyek nyomában


2008. április

16

Budapest fõpolgármesterei és polgármesterei Kettõs kormányzása volt a székesfõvárosnak A Városháza Tanácstermében február 7-én találkozhattunk a Politikatörténeti Intézet és a Napvilág Kiadó közös munkája eredményeként megjelenõ, A fõváros élén Budapest fõpolgármesterei és polgármesterei 1873–1950 címû kötettel. Címadásuk nem véletlen: a fõváros fõpolgármestere a kormányzat képviseletét látta el, polgármesterét viszont a választók akarata emelte tisztségébe. A könyv fõvárosi jelentõségét jól tükrözi, hogy bemutatását Demszky Gábor, Budapest fõpolgármestere

vállalta fel. Hangsúlyosan hézagpótló kötetnek minõsítette, szerzõi közül a bevezetõt is megíró Sipos Andrást, Budapest Fõváros Levéltára fõlevéltárosát emelte ki. Rámutatott, hogy a könyv szerzõi a fõvárost vezetõ személyek tevékenységén keresztül tárják fel a város politikai történetét. A kötetet szerkesztõ Feitl István, a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Mûhelyét bemutató kutatásvezetõ több budapesti témájú, még idén megjelenõ könyvrõl számolhatott be, amelyek az önkormányzati vá-

Glück Frigyes, a vendéglátós

Korabeli képeslap

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban január 11-tõl március végéig volt látogatható a Glück Frigyest, a 19–20. század fordulójának ismert vendéglátósát bemutató tárlat. Glück Frigyes rendkívül

sokoldalú ember lévén, nemcsak a magyar szállodaés vendéglátóipar egyik vezetõ képviselõje, aktív városatya, ismert mûgyûjtõ, áldozatkész mecénás volt, de kiváló turista is, és az egyetlen vendéglátó-iparos, akirõl utcát neveztek el a fõvárosban. Születésének 150. évfordulójára rendezett kiállítás bemutatta szerteágazó tevékenységét és csodálatos mûgyûjteményének néhány érdekes darabját. Láthattunk képeket az egykori Pannónia Szállóról, melynek a tulajdonosa volt. Tervrajzokon és maketteken szemlélhettük azokat az épületeket, melyek létesítését kezdeményezte és támogatta, köztük volt a Jánoshegyi kilátó is. (Forrás: www.mkvm.hu)

Felelõs szerkesztõ: Gábriel Tibor Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert Péter, Sándor P. Tibor, Sipos András. Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum. Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság (1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652, e-mail: [email protected], internetes változat: www.bpht.hu) Nyomás: Kolofon Kft., ISSN 1418-4273

Feitl István és Demszky Gábor a kötet bemutatóján

lasztások történetétõl a fõváros 45 utáni történetének feldolgozásáig terjedõk lesznek. Fõ partnerként a fõvárosi levéltárat említette. A jól megírt, szinte letehetetlen könyv tipográfiája a hatvanas évek színvonalára emlékeztet: kéthasábos tördelése, sárga színû papíranyaga, fotóinak minõsége egyaránt. Értékes része a kötetnek a város vezetõihez kapcsolódó Tájékoztató irodalom fejezet, amely jó támpontot ad a további kutatásokhoz. Amit szakmai szinten szóvá tehetünk, az

csupán a használhatóságát növelõ névmutató hiánya. A könyv szerzõi az érintett korszak tudományos kutatói. Feitl István szerkesztõnek és a szerzõknek köszönhetõen egy nem csupán szakmai szempontból jelentõs kötet született meg, de olvasmányos stílusa révén a fõváros történeti múltja iránt érdeklõdõk számára egy színes, érdekes világ is feltárul – Budapest történeti múltjának egy elfeledett szelete, a fõvárosi politikusok világa. gábriel

Kulturális Örökség Napok Szeptember 20-án és 21-én, rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, amely témáját tekintve a reneszánsz év rendezvénysorozatához kapcsolódik. Ezen a két napon Budapesten is sok száz különleges épület nyitja meg kapuit az érdeklõdõk elõtt. A Kulturális Örökség Napok ez évi programjáról részletesebb tájékoztatás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál (1014 Budapest, Táncsics M. u. 1., tel.: 06-1-2245586, fax: 06-1-224-5581. Web: www.oroksegnapok.hu, e-mail: [email protected]) Kertész Margittól kapható.

Ingyenes lapunk kereskedelmi forgalomba nem kerül, megtalálható a budapesti kerületek múzeumaiban, helytörténeti gyûjteményeiben, Budapest Fõváros Levéltárában, a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban. A Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Fõváros Közgyûlése és a kerületi önkormányzatok támogatásával jelenik meg.

Városunk. Hunyadi Mátyás, a király. Reneszánsz Év A Nyugat és Ferencváros. Budapesti Honismereti Híradó. Ingyenes

Recommend Documents