Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 147. évf. 4. sz ÁPRILIS ÁRA: 690 Ft El izet knek: 650 Ft

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

147. évf. 4. sz.

2016. ÁPRILIS

ÁRA: 690 Ft El izet knek: 650 Ft

 NEW YORKBAN A TUDOMÁNY  A KROMOSZÓMATÖRÉSEK JELZÉSEI  VÁROSKLÍMA, GLOBÁLIS ÉGHAJLAT

 KÓROS FEJL DÉS  WEINBERG ÉS A VILÁG  SZALAJKA FÁTYLA

 25 ÉVES A TERMÉSZET VILÁGA TEHETSÉGGONDOZÓ MISSZIÓJA

A Wave Rock 110 m hosszú és 14 m magas sziklaalakzata ijeszt en emelkedik a látogatók fölé

A más fajokra fölkapaszkodó rovarfogó növény, a Drosera macrantha

A Dryandra lindleyana a t levélrózsája közepén hozza a virágzatát

A Hyden Rock különleges gránitsziklaalakzata, a „Víziló Ásítása”

A Disphyma crassifolium a szikes területek pozsgás növénye

A rovarfogó Drosera bulbosa levelei gyakran vörös szín ek

Turcsányi Gábor és Turcsányiné Siller Irén felvételei

A nyugat-ausztráliai Hullámszikla, a „Wave Rock” és környéke természeti értékei

Természet Világa

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN KIRÁLYI MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 147. ÉVFOLYAMA 2016. 4. sz. ÁPRILIS Magyar Örökség-díjas és Millenniumi Díjas folyóirat

Megjelenik a Nemzeti Kulturális Alap és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társinanszírozásával valósul meg. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8962, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím: [email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: iPress Center Central Europe Zrt. Felel s vezet : Lakatos Viktor igazgatósági tag INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8950 e-mail: [email protected] El fizethet : Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletág 06-80-444-444 [email protected] eshop.posta.hu El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein El fizetési díj: fél évre 3600 Ft, egy évre 7200 Ft

TARTALOM Csaba György: Teratológia – 2016. Korszer en a kóros fejl désr l .......................146 E számunk szerz i ......................................................................................................149 Hargittai István–Hargittai Magdolna: New York-i séták a tudomány körül ........150 Dank Viktor: Az Algy környéki olajmez felfedezése. Második rész...................156 Algy re mentem volna… ........................................................................................160 Mir l mesélnek a kromoszómatörések? Beszélgetés Székvölgyi Lóránt molekuláris biológussal. Dombi Margit interjúja ...... 161 A tudománytörténet „els három perce” (Both El d összeállítása) .........................165 A városklímától a globális éghajlatig. Beszélgetés a 75 éves Probáld Ferenc professzorral. Jankó Ferenc interjúja ...........169 Turcsányi Gábor–Turcsányiné Siller Irén: „Hullámlovaglás” a Wave Rock szikláin..... 173 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK ...............................................................177 Lehotsky Ákos–Haidegger Tamás–Róna Péter–Szilágyi László–Wéber György: Hogyan mossunk kezet 150 évvel Semmelweis után?............................................180 Szili István: A holland aranykor fest inek természetábrázolása. Els rész..............182 Bencze Gyula: Miért nem lett a taxisof r Nobel-díjas? (OLVASÓNAPLÓ) ............185 Ladányi László: Ilona selyme, Szalajka fátyla ........................................................186 Rezsabek Nándor: Ógyalláról Szamoára. Otto Tetens csillagász emlékezete.........188 ORVOSSZEMMEL (Matos Lajos rovata) .................................................................189 FOLYÓIRATSZEMLE ................................................................................................190 KÖNYVSZEMLE ........................................................................................................192 Címképünk: Hat tábla Peter Gourfain „A Föld sorsa” cím 24 részes tablójából (© Hargittai) Borítólapunk második oldalán: A nyugat-ausztráliai Hullámszikla, a „Wave Rock” és környéke természeti értékei (Turcsányi Gábor és Turcsányiné Siller Irén felvételei) Borítólapunk harmadik oldalán: Tudósok, m vészek, felfedez k domborm vei New Yorkban (© Hargittai) Borítólapunk negyedik oldalán: 25 éves a Természet Világa Diákpályázata – Forrásvidékeink Mellékletünk: A XXV. Természet–Tudomány Diákpályázat díjátadó ünnepsége. Dvorácsek Ágoston: Gondolatok az évfordulón. A XXV. Természet–Tudomány Diákpályázat kitüntetett tanárai. Emlékérmünk alkotója: Madarassy István. A díjazott diákokat felkészít tanárok (1992-t l 2016-ig). Diákpályázatunk Rotary-díjas tanárai. A legeredményesebb felkészít tanárok és iskoláik. Felejthetetlen díjátadóink. Diákpályázatunk díjalapító támogatói SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, PINTÉR TEODOR PÉTER, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN ([email protected], 327–8960) NÉMETH GÉZA ([email protected], 327–8961) Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS Titkárságvezet : HORVÁTH KRISZTINA

ORVOSTUDOMÁNY

CSABA GYÖRGY

Teratológia – 2016

Korszer en a kóros fejl désr l

A

z ember kialakulása a megtermékenyített petesejtb l, a zigótából genetikai program szerint történik, ami az anyai és apai gének együttm ködésén alapul. Amennyiben a genetikai program hibátlan, elvileg egészséges újszülött jön a világra. Az ivarsejtek azonban hozhatnak magukkal hibákat is, melyek az egyedfejl dés alatt kifejthetik hatásukat, de érhetik károsodások a géneket a fejl dés alatt is. Ezen túl, nem genetikai (például sugár, mechanikai) eredet károsodások is befolyásolhatják a fejl d szerveket és szervrendszereket, amelyek szintén alaki (morfológiai) változásokként jelennek meg. Az els esetben a rendellenesség örökletes, a másik két esetben viszont szerzett, de amennyiben alaki változásokat okoz, akkor már a születéskor észrevehet . Ezért a múlt század közepéig fejl dési rendellenességnek csak azt tartották, ami külsejében torz volt [1]. Az ilyen elváltozásokkal foglalkozó tudomány a teratológia (teratos görögül szörny). Nem véletlen, hogy ekkoriban az anyák els kérdése a szülés után az volt, hogy az újszülöttnek megvan-e mindene, és ha igen, az normális-e? A korai embrionális periódusban a zigóták mintegy 70%-a elhal, a megmaradó 30%-ból lesz magzat, és ezek 3–4%-a alakilag kórosan fejl dött. Ahogy a méhen belüli diagnosztika fejl dött, els sorban az ultrahang alkalmazásával, úgy lettek egyre kíváncsibbak a kismamák magzatukra, mert már jóval korábban felfedezhet vé váltak a nagyobb embrionális, illetve magzati rendellenességek, mint azel tt. Ez egyidej leg megteremtette, ha azok gyógyítását csak ritkán is, hogy korai id szakban eltávolítsák ket. Emellett minél több teratogén faktort ismertek fel, annál inkább el tudták ezeket kerülni, tehát a morfológiai rendellenességgel született bébik száma jelent sen csökkent.

Funkcionális teratogenitás A múlt század hetvenes éveiben ismerték fel, hogy nemcsak alaki, hanem m ködéssel kapcsolatos (funkcionális) teratogenitás is létezik [2]. Ez azt jelenti, hogy az újszülött teljesen egészséges-

146

nek látszik, mégis magában hordoz olyan elváltozásokat, amelyek már születéskor, vagy kés bb funkcionális károsodásban nyilvánulnak meg. Okozói szintén az egyedfejl dés alatt hatnak, de ennek inkább kés bbi szakaszában, és nem azonosak azokkal a teratogénekkel, melyek a morfológiai elváltozásokért felel sek. Így a teratogén fogalom kettévált: vannak a klasszikus morfológiai teratogének és a funkcionális teratogének. Mivel egyre

egyedfejl dés alatti károsodásra visszavezetni. A morfológiai rendellenességek rendszerint az embrionális periódusban, tehát a terhesség els három hónapjában keletkeznek, mert a szervek telepei ekkor alakulnak ki. Egy 70 000 esetet feldolgozó vizsgálatból derült ki, hogy ezek jelent s része multifaktoriális, közel 30%-a genetikai (monogénes, kromoszómális) eredet , míg 43%-ának oka ismeret-

1. ábra. Az embrió (1–3 hónap) és a magzat (4–9 hónap) érzékenysége teratogén faktorokra. A korai id szakban dominál a morfológiai, míg kés bb a funkcionális teratogenitás több funkcionális teratogént ismernek fel, egyesek hajlamosak feltételezni, hogy a feln ttkori betegségek igen jelent s részének ezek az okozói, vagy legalábbis ezek teremtik meg az alapokat, amin ezek a betegségek, illetve jelenségek fellépnek �3,4�. Ez természetesen nem vonatkozik a fert z betegségekre (például kanyaróra vagy influenzára), de az anyagcserebetegségekre (például 2-es típusú diabéteszre, elhízásra) igen. Emellett kiváltói lehetnek tanulási és memória, valamint magatartási zavaroknak, esetleg pszichés, valamint keringési betegségeknek. Bizonyos immunitási és allergiás betegségek is keletkezhetnek funkcionális teratogén alapon, és egyre több betegséget tudnak

len. Ismert teratogén tényez k (például rubeola vagy gyógyszerek) mindössze 4%-ot okoznak, de egyes anyai betegségek (például diabétesz) jelent sen megnövelik a morfológiai rendellenességek (szív és gerinc) kockázatát. Minél el rehaladottabb a terhesség, annál kisebb a valószín sége és a súlyossága az alaki rendellenességnek (1–3. ábra). Ez nem mondható el a funkcionális rendellenességekr l, melyek kialakulása egy fejlettebb struktúrához kapcsolódik, a funkcionális teratogének tehát kifejezettebben hatnak a terhesség második felében. Ez azt jelenti, szemben korábbi elképzeléseinkkel, hogy a kóros fejl dés veszélye nem sz nik meg a terhesség el rehaladtával, Természet Világa 2016. április

ORVOSTUDOMÁNY

A magzat születésekor kikerül védett környezetéb l, az anyaméhb l, ugyanakkor megszabadul (függetlenné válik) az anyai szabályozó (hormonális) hatásoktól. Ez egyidej leg azt is jelenti, hogy ki van téve a környezet behatásainak, ki kell alakítania az ezek ellen való védekezését, miközben beállítódik a saját hormonális szabályozása. Az endokrin rendszer hormonjai (jelei) és receptorai (jelfogói) egymáshoz kell, hogy idomuljanak, mert az élet teljességében való kiegyensúlyozott együttmüködésük ésük sük alapvet fontosságú. Ez a perinatális hormonális imprinting id szaka, mely életre szólóan határozza meg a humorális szabályozást. A receptorokra ekkor kezdenek hatni a hormonok (bevés dés=imprinting) és tartósan ennek megfelel en állítódnak tódnak be �5,6�. A problémát az okozza, hogy a receptorok ebben az id szakban becsaphatók, és ez életre szóló károsodásukat válthatja ki. Ugyancsak ez történik, ha nincs imprinting.

roid hormonok (kortizon, ösztrogének, androgének) köt dését (imprintingjét). Hasonló hatású az ösztrogén receptorhoz köt d biszfenol, amely gyakorlatilag minden m anyagból készült tárgyban jelen van (plasticizer), így azokban is, amelyekben a csecsem tápláléka készül, vagy a cumiban, amit a szájában tart. A növényvéd szerekben jelenlév vinklozolin az androgén receptorokhoz kapcsolódik, miközben özben zben nyomokban a megmosott 2. ábra. Egy ritka és nem zavaró morfológiai növényeken/ben is megrendellenesség: két szín szemek található. A növények közül szteroidokban utóbbiak szteroidok. Kivételt képeznek legdúsabb a szója, mely izoflavonokat a pajzsmirigy hormonjai: a tiroxin és a (fitoszteroidokat), genisteint és daidzeint trijódtironin, melyek aminosav-szárma- tartalmaz, melyek ugyancsak köt dnek a zék létükre sejten belül kapcsolódnak szteroid receptorokhoz, és olyan koncentreceptorhoz. A hormonok között van- rációban vannak jelen a szóját tartalmazó nak olyanok, melyek családokat alkot- bébiételt fogyasztó csecsem vérében, nak, ilyenek a szteroidok, vagy az agy- mintha napi 5 fogamzásgátló tablettát alapi mirigy hormonjai. Ha ezek közül venne be. Az említett molekulák többséa születés körüli (perinatális) periódus- ge korunkban elkerülhetetlen és hatásukban valamelyik túlsúlyba kerül, idegen kal számolnunk kell. receptorhoz kapcsolódhat, például a neTalán az említetteknél is jelent sebb mi apparátust befolyásoló gonadotropin mértékben találkoznak a fejl d receptoa pajzsmirigy serkent hormon recepto- rok hormonokkal és hormonszer anyarához, ami hibás imprintinget hoz létre, gokkal orvosi bevatkozások következmééletre szóló hatással. Ugyanígy, a sztero- nyeként. A terhes n szervezetének és a id receptorcsalád egyik tagjához hibásan benne lév magzat fejl désének védelme kapcsolódó idegen szteroid hormon vagy ugyanis igényli a vitaminokkal való kell pajzsmirigy hormon életre szólóan csök- ellátottságot, melyet rendszerint tablettás kenti a receptor–hormon kötést. Ez funk- kezeléssel biztosítunk. A vitaminok köcionális változást hoz létre, ami a sejt vá- zött azonban vannak olyanok, melyeklaszkészségének eltér voltában, azaz a nek csak a neve vitamin, a valóságban a sejt (szerv) eltér m ködésében ésében sében nyilványilvá- szteroid receptorcsalád egyes tagjaihoz nul meg. A genetikai program azonban kapcsolódnak, tehát hormonok. Ezek az oda hat, hogy az említett túlsúly ne jöjjön A- és a D-vitamin, amelyeket, mint szinlétre. A körülmények azonban korunkban tetikus molekulákat, a terhesség alatt szeritkán normálisak. detnek a kismamákkal, így az a magzatba A receptorokhoz nemcsak a rokon is bekerül. De van egy olyan hormon is, az hormonok kapcsolódhatnak, hanem a oxitocin, melyet egyre növekv mértékben szervezetbe a beállítódási tódási kapun beju- használnak a szülés megindítására (van tó hormonszer szintetikus molekulák olyan fejlett ország, ahol a szülések több is. A célhormonnal való találkozásra vá- mint felében alkalmazzák) [7], ami szintén ró éretlen receptor ilyenkor még nem hibás imprintinget vált ki az oxitocin retud különbséget tenni a célhormon és a ceptoron, egyel re még csak állatkísérlehormonszer molekula között, így utób- tekben felmért káros következményekkel bival is kapcsolódik, és létrejön a hibás [8]. Az anya szívproblémáira ívproblémáira vproblémáira szedett digiimprinting. Ez életre szólóan megváltoz- tálisz szintén nem közömbös a szteroid retatja a receptor kötési képességét, ami ceptorok számára, és számos más, az anya funkcionális zavarokhoz vezet. Modern kezelésében felhasznált szteroid jelleg korunkban a fejlett országokban az új- gyógyszer sem. szülött környezetében idegen, hormonszer molekulák tömege található a leveg ben, az ivóvízben, a táplálékban, a A hibás imprinting funkcionális legkülönböz bb tárgyakban, yakban, és és nem nem utolutolteratogén só sorban a gyógyszerekben. Az autók kipufogó gázaiban és a dohányfüstben je- A korántsem teljes és vázlatos felsoroláslenlév benzpirén a szteroid receptorok- ból világosan látható, hogy a perinatális hoz kapcsolódik, és megzavarja a szte- korban a magzat és a csecsem tömén-

Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

147

csak a morfológiaiaké, míg a funkcionális teratogenitás veszélye fennáll. Ennek hatása azonban nem a születéskor, hanem kés és bb, akár az egész élet let folyamán folyamán megmegmutatkozhat. Ezek a megfigyelések alapjaiban döntik meg azt a tévhitet, hogy a terhesség kés i id szakában már kóros fejl dést l nem kell tartani, és nem kell kerülni bizonyos faktorokat. Mindez természetesen felveti azt a kérdést is, hogy mikor van az a pont, amikor a kóros fejl dés lehet sége lezárul. Az egyedfejl dés alatt az egyes szervrendszerek kialakulása nem egyid ben történik. Amikor egyes szervtelepek kifejl dése már lezajlott, vagy a fejl dés túl van a csúcson, más szervek éppen csak fejl désük ésük sük elején elején tartanak tartanak és és aa szüszületésig be sem fejezik azt. A központi idegrendszer és az érzékszervek fejl dése jóval a születés után tet zik, hasonló a helyzet az ivari apparátus, illetve az immunrendszer kialakulásakor is. Ráadásul vannak olyan rendszereink, melyekben a sejtek fejl dése folyamatosan, az egész élet alatt tart, mint ahogy ez történik a vérsejtképzés esetében. Ezen túlmen leg, a szervezetben vannak potenciáikat megtartott úgynevezett ssejtek is, melyekb l minden lehet, az egész szervezetet kivéve. Ezek a szervek, sejtek funkcionális teratogénekre való érzékenységüket ékenységüket megtartották, k, tehát bármikor hajlamosak lehetnek kóros átalakulásra. Mégis vannak bizonyos pontok, melyek határt szabnak az idegen behatásoknak, vagy éppen ellenkez leg, megkövetelik azok fellépését. Ezek közül a legfontosabbnak maga a születés látszik.

A perinatális hormonális imprinting

A hormonok vagy a sejtek felszínén lév , vagy a sejt belsejében lév receptorokon orokon hatnak. Az el bbi hormonok aminosav vagy fehérje típusúak, az

ORVOSTUDOMÁNY telen imprintáló, azaz hibás imprintinget kiváltani képes molekulával kerül kapcsolatba. A hibás imprinting tömeges fellépésével tehát számolnunk kell, a kérdés csak az, hogy ennek következményei mennyiben tekinthet k fejl dési rendellenességnek [9]. Egyértelm , hogy az imprinting a hormonreceptorok fej dése alatt történik, ebb l a szempontból vizsgálva a hibás imprinting eredménye fejl dési rendellenesség. Ha a fejl dési rendellenesség meghatározásánál a morfológiai rendellenességekb l indulunk ki, akkor is megállapíthatjuk, hogy ott sincs meghatározva, mi az a mérték, aminek alapján fejl dési rendellenességr l beszélhetünk. Nincsenek kétségeink, hogy egy gerinchasadék, vagy nyúlajak (4. ábra) ebbe a kategóriába tartozik, és még az is megmondható, hogy átlagosan mennyi fordul el egy adott populációban. De mi a helyzet például a festékes anyajegyekkel? Gyakorlatilag nincs olyan ember, akin ne fordulnának el , pedig ez egyértelm en a b r fejl désének rendellenessége, ami ha nem fajul el, nem okoz zavart (5. ábra). A hibás imprinting is besorolható ebbe a kategóriába: az esetek többségében mindaddig nem okoz problémát, amíg a

adódik tovább. Az állatkísérletek eredményei szerint a hibás hormonális imprinting az utódgeneódgenerációkra átadódik [6, 9, 10�, legalábbis a harmadik utódgenerációban hatása még megfigyelhet és az örökl dést emberi megfigyelések is alátámasztják. Ez felveti azt a súlyos problémát, hogy a hibás imprinting mint funkcionális teratogenitás nemcsak azért szaporodik, mert egyre több a mesterséges imprinter, 4. ábra. Az ajakhasadék (nyúlajak) nem ritka morfológiai rendellenesség. Sebészetileg korrigálható hanem azért is, mert egymásra halmozódik, tehát a is fel kell adni, hogy a fejl dési ési si rendelrendel- következ generációkban már az öröklenességek csak a méhen belüli életben lötten hibásan imprintáltakra rakodik rá keletkeznek. Ez ugyanis csak a morfo- az amúgy is növekv számú imprinterek lógiai rendellenességekre igaz, a funk- hatása. Ez a súlyosabb következmécionális teratogenitásra és annak hi- nyeket nem tekintve azzal is járhat, bás imprinting formájára nem, s t még hogy bizonyos gyógyszerek hatása és az is lehet, hogy a morfologiaikra is dózisa generációnként eltér vé válhat. csak részben igaz. A daganatképz dés Mint súlyosabb következmény léphet ugyanis lehet a morfológiai rendelle- fel (vagy már fel is lépett) egyes ponesség megjelenésének egy formája, pulációk, vagy szinte az egész emberimint aztt az sid k óta ismert vegyes da- ség egyes paramétereinek megváltozáganat, a teratóma is mu- sa, például a fejlett országokban a n i tatja. Márpedig a hibás eml fejl désének ének nek és az els menstruáhormonális imprinting ció id pontjának el re hozódása a sztekés i következménye roidok tömeges fogyasztása (szója!!) lehet daganatképz dés miatt, vagy a nemi magatartásban beis. következ változások fokozott mérték Mivel a hormonális megjelenése [11] stb. Ebben az esetben imprinting a folyama- ezeket a jeleket már nem is tekintjük tosan fejl dést felmuta- betegségnek, tudomásul vesszük, hogy tó szervekben (például a ma (holnap) embere ilyen, ez válik a csontvel ben), vagy az ssejtekb l történ 5. ábra. Barna pötty az arcon (nevus 3. ábra. Egy súlyos morfológiai rendellenesség: kislány differenciálódás alkalpigmentosus), ez a legenyhébb, de két arccal. Indiában 2008-ban született, és azt hitték, mával az egész élet foleggyakoribb morfológiai fejl dési lyamán megtörténhet, hogy Durga istenn reinkarnációja, így imádták és rendellenesség. Olyan, mint az egykor fejl dési rendellenesáldásáért könyörögtek divatos erotikus szépségtapasz ség érték elváltozások szervezet olyan megterhelés alá nem ke- keletkezhetnek életünkben bármikor. rül, amit nem lehet megoldani a normális Ilyenkor azonban rendszerint már nem receptor-hormon kapcsolat hiányában. A fejl dési rendellenességr l, hanem dahibás hormonális imprinting tehát olyan ganatról (leukémiáról stb.) beszélünk. fejl dési rendellenességet vált ki, amely rendszerint csak akkor fejez dik ki, ha egyéb faktorok (például hormonális válMit hoz a jöv ? tozások a pubertásban és a klimaxban, vegyi tényez k, jelent s idegrendszeri Ha a fejl dési rendellenesség génhiba vagy fizikai megterhelések stb.) is hozzá- alapján lép fel, akkor két eset lehetséjárulnak, el hívják vagy lehet vé teszik a ges: a hibás gén már a megtermékenyímegjelenését. téskor jelen volt, tehát örökl dött, vagy Már a funkcionális teratogenitás a méhen belüli fejl dés közben keletkefelismerésekor fel kellett adnunk azt a zett mutáció. Az els esetben a génhinézetet, hogy a fejl dési rendellenes- ba az utódgenerációkra továbbadódik, ség észrevehet a megszületés alkalmá- a második esetben csak akkor, ha a muval. Ha a hibás imprintinget funkcio- táció az ivarsejtekben történt. A nem nális teratogénnek tekintjük – és annak genetikai (teratogén faktorok által okokell elismernünk –, akkor azt a nézetet zott vagy sérüléses) fejl dési hiba nem

148

Természet Világa 2016. április

ORVOSTUDOMÁNY Irodalom �1� Tör I., Csaba Gy.: Az ember normális és patológiás fejl dése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. �2� Dörner G.: Environmentand gene-dependent human ontogenesis, sociogenesis and phylogenesis. Neuroend Lett 2004, 25, 164-168. �3� Newbold RR.: Developmental exposure to endocrine-disrupting chemicals programs for reproductive tract alterations and obesity later in life. Am J Clin Nutr 2011, 94, 1939S-1942S. �4� Vieau D.: Perinatal nutritional programming of health and metabolic adult disease. World J Diabetes 2011, 2, 133-136 �5� Csaba G.: Phylogeny and ontogeny of hormone receptors:the selection theory of re6. ábra. Ha az ipari termékeket funkcionális teratogenitás ceptor formation and hormonal imprinting. miatt kivonnák a piacról, az hatalmas mértékben Biol Rev Camb Philos csökkentené a profitot, tehát folyik a küzdelem a hatás Soc 1980, 55, 47-63. lekicsinylésével is �6� Csaba G.: Hormonal imprinting: phylogeny, tankönyvi adattá. Nem biztos azonban, ontogeny, diseases and possible role hogy ez az ember ugyanolyan egészséges in present-day human evolution. Cell lesz és ugyanolyan lesz az ellenálló képesBiochem Funct 2008, 26, 1-10. sége, mint el deinek. �7� Belghiti J, Culm B, Keyem G, Blondel A kóros fejl dés szemléletében tehát B, Deneux-Tharaux C.: Oxytocin egyre inkább el térbe kerül a funkcioadministration during labor. Results nális teratogenitás, ami szükségessé tefrom the 2010 French National Perinatal szi a funkcionális teratogének, illetve Survey. J Gynecol Obstet Biol Reprod imprinterek felismerését éppúgy, mint le2013, 42, 662-670. het ség szerinti elkerülésüket. Ez azonban �8� Carter CS.: Developmental consequences nem olyan egyszer , mert környezetünkof oxytocin. Physiol Behav 2003, 79, ben éppúgy, mint ételeinkben, egyre több 383-397. a mesterséges komponens. Ezeket sok �9� Csaba G.: A fejl dési rendellenesmindenre vizsgálják, csak éppen funkciség fogalmának átértelmezése: a hibás onális teratogenitásra nem, ami bizonyos perinatális imprinting jelent sége. Orv mértékig érthet , figyelembe véve, hogy Hetil 2015, 156, 1120-1127. az hosszú id vel az expozició után is és [10] Tekes K, Gyenge, M, Hantos M, Csabármiben megmutatkozhat. Ehhez járul, ba G.: Transgenerational hormonal hogy a vegyipar, beleértve a gyógyszerimprinting caused by vitamin A and ipart is, az eddig ismeretlen funkcionávitamin D treatment of newborn rats. lis teratogének és imprinterek özönét álAlterations in the biogenic amine contents lítja el , melyek alapjában kényelmünket of the adult brain. Brain Dev 2009, 31, és gyógyulásunkat, azaz jólétünket 666-670. szolgálják �12�, tehát a t lük való elha- �11� Csaba G, Karabélyos C.: Effect of tárolódás nem várható, mint ahogy az single neonatal treatment with the soy eddig funkcionális teratogénként felisbean phytosteroid, genistein on the sexual mertek többsége is használatban maradt behavior of adult rats. Acta Physiol Hung (6. ábra). Ezért tudomásul kell ven2002, 89, 463-470. nünk, hogy a funkcionális teratogenitás �12� Csaba G.: Thoughts on the cultural szaporodásával ennek árát már fizetevolution of man. Developmental jük is, de a kései utódgenerációk még imprinting and transgenerational effect. inkább megfizetik majd.  Riv Biol 2007, 100, 461-474. Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

E számunk szerz i: DR. BENCZE GYULA, a izikai tudomány doktora, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest; DR. BOTH EL D csillagász, Budapest; DR. CSABA GYÖRGY professor emeritus, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest; DR. DANK VIKTOR geológus, a földtudomány doktora, az egykori Országos K olaj- és Gázipari Tröszt kutatási vezérigazgató-helyettese, Budapest; DOMBI MARGIT tudományos újságíró, Debrecen; LEHOTSKY ÁKOS PhD-hallgató, okleveles egészségügyi mérnök, Semmelweis Egyetem Budapest; DR. HAIDEGGER TAMÁS orvos-biológiai mérnök, Óbudai Egyetem, Budapest; DR. HARGITTAI ISTVÁN vegyész, akadémikus, egyetemi tanár, Budapest; DR. HARGITTAI MAGDOLNA vegyész, akadémikus, egyetemi tanár, Budapest; DR. JANKÓ FERENC geográfus, egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron; KOÓSZ ISTVÁN könyvtáros, ELTE K rösi Csoma Sándor Kollégium Könyvtára, Budapest; LADÁNYI LÁSZLÓ geográfus, Budapest; DR. MATOS LAJOS szívgyógyász, Szent János Kórház, Budapest; REZSABEK NÁNDOR csillagászattörténész, Budapest; RÓNA PÉTER informatikus mérnök, ügyvezet igazgató, Hand-in-Scan Kft., Budapest; DR. TURCSÁNYI GÁBOR Pro Natura díjas botanikus, növényökológus, a Szent István Egyetem természetvédelmi alapszakának ny. vezet je, Budapest; TURCSÁNYINÉ DR. SILLER IRÉN, mikológus, a SZIE Állatorvos-tudományi Karának docense, a Magyar Mikológiai Társaság titkára, Budapest; DR. SZILÁGYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Sapientia Egyetem, Marosvásárhely, Románia; SZILI ISTVÁN ny. f iskolai tanár, Székesfehérvár; DR. WÉBER GYÖRGY egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem Kísérletes és Sebészeti M téttani Intézet, Budapest.

Májusi számunk tartalmából: Venetianer Pál: Természetes és mesterséges öngyilkosság az él világban Lente Gábor: Shakespeare és a természettudomány Komlóssy György: A geológus és kalapácsa egyszer csak megnyugszik Puskás Gellért: Az év rovara: a mezei tücsök Pongor Sándor–Juhász János–Ligeti Balázs: Háború és béke a baktériumoknál Harangi Szabolcs: T zhányó-hírek Babinszki Edit: A Velencei-hegység gránitja Gógl Gerg –Nyitrai László– Reményi Attila: A sejtes élet és halál urai

149

KULTÚRTÖRTÉNET

HARGITTAI ISTVÁN–HARGITTAI MAGDOLNA

New York-i séták a tudomány körül Tisztelgéssel a 2016-ban 90-éves Lax Péter magyar származású, világhír , Abel-díjas New York-i matematikusnak. emrég megjelent Budapesti séták a tudomány körül cím könyvünk (Akadémiai Kiadó 2015)1 fogadtatása folytatásra ösztönzött bennünket és következ városnak New Yorkot választottuk.2 Ezek a könyvek els sorban a tudománnyal és a tudósokkal kapcsolatos látható emlékm veket, szobrokat, emléktáblákat, nevezetes épületeket mutatják be. E téren nagy a szubjektivitás szerepe mind az emlékm állításban, mind a könyv anyagának kiválasztásában. Ezért egy ilyen könyv alapján nem lehetne objektív tudománytörténetet összeállítani, de még így is sokat megtudhatunk bel lük egy város és a tudomány kapcsolatáról. New York els sorban a kereskedelmi és pénzügyi világ központjaként ismert. Ugyanakkor ez a város a világ egyik legfontosabb tudományos központja, nemzetközileg vezet kutatóintézetekkel és egyetemekkel és olyan középiskolákkal, amelyekb l sok kés bbi Nobel-díjas került ki. Ez utóbbi azért is érdekes, mert sokan azt hangsúlyozzák, hogy Amerika importálja a kiváló tudósokat, ami szintén igaz, de saját nevelés tudósai legalább annyira hozzájárulnak az ország vezet helyzetéhez a tudományos világban. A bevándorlás jelent ségét azonban hangsúlyozni kell. Manhattan déli csúcsában, a Battery Parkban áll „A bevándorlók” cím szobor. Ahogy a New York-i emlékm vek túlnyomó többsége, ez is egyéni kezdeményezésre és szponzorálással, és nem állami (adófizet i) pénzb l jött létre. Ebben az esetben egy bevándorló-leszármazott állított emléket bevándorló szüleinek. Az emlékm azonban minden bevándorlóra vonatkozik, aki a New York-i kiköt be érkezvén jutott Amerikába. Budapest és New York tudományos világa között van egy, a mi szempontunkból szomorú antiszimmetrikus kapcsolat. A Magyarországról elüldözött zsidó és nem

N

1 Az eredeti angol nyelv változat: I. Hargittai and M. Hargittai, Budapest Scientiic: A Guidebook (Oxford, UK: Oxford University Press, 2015). 2 I. Hargittai and M. Hargittai, New York Scientiic: A Culture of Inquiry, Knowledge, and Learning (Oxford, UK: Oxford University Press, várható megjelenés 2016).

150

csak zsidó tudósok szinte mindegyike New Yorkon keresztül lépett Amerikába. Az alábbiakban hangsúlyosan, de nem kizárólagosan New York tudománnyal kapcsolatos emlékeinek magyar vonatkozásairól is szó lesz. Bemutatunk példákat multikultu-

át Nobel-díjakat. Theodore Roosevelt volt az els amerikai díjazott, 1906-ban kapott Nobel-békedíjat. Albert A. Michelson volt az els amerikai, akit tudományos Nobeldíjjal tüntettek ki, ez volt az 1907-es fizikai Nobel-díj.

„A bevándorlók”, Luis A. Sanguino alkotása, 1983-ban állították fel. A bevándorlók sokszín ségére utal, hogy szerepel rajta kelet-európai zsidó, felszabadított afrikai rabszolga, lelkész és kétkezi munkás is rális hozzáállásra, kiváló középiskolákra és olyan intézményekre, amelyek épületét a nemzetközi tudományos és m vészeti élet nagyságainak emlékm vei díszítik. New York City a város hivatalos neve, de csak New Yorkként szokták emlegetni. Eredetileg Manhattant hívták New Yorknak, de amikor 1898-ban az öt addig önálló város egyesült, ez lett az egésznek a neve. Az egykori öt város ma New York öt kerülete, továbbra is meglehet sen nagy autonómiával: Manhattan, Brooklyn, Bronx, Queens és Staten Island.

Nobel-díjasok A Nobel-díjat öt kategóriában ítélik oda: fizika, kémia, élettan vagy orvostudomány, irodalom és béke. El ször 1901-ben adtak

Minden amerikai Nobel-díjas nevét feltünteti az obeliszk és a névsort minden évben kiegészítik az új díjazottak nevével. 2015 decemberében már 330 fölött volt az amerikai Nobel-díjasok száma. Az obeliszk felsorolja a Svéd Állami Bank által alapított Nobel-emlékdíj kitüntetettjeit is, akik 1969 óta a közgazdaságtanban elért eredményeikért részesülnek ebben a kitüntetésben. A Nobel-díj különleges tekintélye több forrásból származik. Régi díj és a kezdetekt l nemzetközi. A díjat nem a legnagyobb tudósok kapják, hanem azok, akik valamilyen felfedezéssel nagy szolgálatot tettek az emberiségnek. Tehát még egy viszonylag ismeretlen kutató is megkaphatja, ha tesz valami nagy felfedezést. Az országok, városok és intézmények egyaránt a legnagyobb büszkeséggel tartják számon Nobel-díjasaikat. Természet Világa 2016. április

KULTÚRTÖRTÉNET lapították meg, hogy statisztikailag valóban több, mint egy neutron keletkezik. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a nukleáris láncreakció lehetséges, hanem azt is, hogy kell mennyiség U-235 jelenlétében (ez a kritikus tömeg) a láncreakció robbanáshoz vezet. Alapvet en fontos felfedezés volt, hogy az urán neutronbombázásos reakciójában megtalálták a neutronokat, de ez nem csak Ferminek és SziA Nobel Obeliszk (Sivert Lindblom alkotása, 2003) az Amerikai Természetrajzi Múzeum mögött a lárdnak sikerült. FredeTheodore Roosevelt Parkban áll. Megörökíti Alfred Nobel domborm ves portréját és felsorolja az rick Joliot-Curie és munösszes amerikai Nobel-díjas nevét évenkénti beosztásban katársai ugyanebben az id ben Párizsban ugyanBonyolult és tisztázhatatlan kérdés, 1930-as években is nemzetközileg elis- erre a megállapításra jutottak. Szilárdnak a hogy ki „számolhat el” egy Nobel-díjast. mert volt és már a II. világháborút meg- Columbia-id szakban volt még egy dönt Ahol született, ahol kutatott és jutott a el z id kben is vonzotta a tehetségeket. hozzájárulása az amerikai atomprogram felfedezésre, vagy ahol akkor élt és dol1938 decemberét l a Pupin Hall rövid sikeréhez és ebben volt az egyetlen, akit gozott, amikor odaítélték a díjat? Ennek ideig azoknak az er feszítéseknek a köz- ezért elismerés illet. A kutatók kerestek megfelel en gyakran el fordul, hogy több pontja volt, amelyekkel ki akarták deríteni, egy ún. n. moderátort, amely alkalmas arország, több város és több intézmény is hogy a maghasadás felfedezése lehet sé- ra, hogy lelassítsa a neutronokat anélkül, magáénak vallhatja és vallja is ugyanazt a get ad-e atombomba el állítására. Enrico hogy megállítaná a maghasadás láncreNobel-díjast. Így történik meg, hogy a kü- Fermi Rómában tett nukleáris fizikai fel- akcióját. Egyetértés volt abban, hogy erre lönböz kimutatások szerint sokkal több fedezéseiért 1938 decemberében Nobel- a szén lenne alkalmas és az amerikai és a Nobel-díjast tartanak számon, mint ahány díjat vett át Stockholmban. Ezután nem német kísérletekben grafitot alkalmaztak valójában létezik. tért vissza a fasiszta Olaszországba, hanem moderátornak. Az általában hozzáférhet A Nobel-díjak száma nem lehet a tu- családjával együtt Amerikába hajózott és a grafit azonban tartalmaz bórszennyezést, dományos színvonal abszolút mércéje, Pupin Hallban folytatde könnyen követhet , széles körben is- ta pályafutását. mert és egy-egy tudományterületen alSzilárd Leó ebben kalmas általános benyomás kialakítására. az id ben ugyancsak a Sokat elmond például az amerikai Columbia Egyetemen tudomány huszadik századi alakulásáról, dolgozott. Oktatói kihogy a század els hat évében egyetlen nevezése nem volt, de tudományos kategóriában sem volt George B. Pegram tanamerikai Nobel-díj, míg a század utolsó székvezet lehet vé hat évében nem volt olyan év, amikor tette, hogy kísérleteit a legalább egy amerikai ne kapott volna tanszéken végezhesse. tudományos Nobel-díjat. Szilárd a közeli Természetesen a Nobel Obeliszkbe be- King’s Crown szállovésték azoknak az amerikai Nobel-díja- dában lakott és a Fermi soknak a nevét is, akik Magyarországról család is itt szállt meg, származtak, így például az 1963-as fizikai amíg lakást kerestek. Nobel-díjas Wigner Jen ét, az 1961-es or- Szilárd és Fermi már vosi Nobel-díjas Békésy Györgyét, vagy korábbról ismerték az 1994-es kémiai Nobel-díjas Oláh Györ- egymást és 1939 janu- A Columbia Egyetem legendás fizika tanszékének otthona, gyét. Ezeknek a kutatóknak a tevékenysé- árjában örömmel taa Pupin Hall, ahol Szilárd Leónak és Enrico Ferminek a ge nem kapcsolódik New Yorkhoz, hanem lálkoztak újra. Manhattan-tervet el készít kísérletei folytak Wigner esetében Princetonhoz, Békésy Fermi f leg a esetében a Harvardhoz és Oláh esetében Pupin Hall legfels emeletén, Szilárd f - ami az el állítás során kerül a grafitba. Az Dél-Kaliforniához. leg az alagsorban végezte kísérleteit. Eb- akár csak nyomokban jelenlev bór elnyeli ben az id ben már tudták, hogy az urán a neutronokat, tehát alkalmatlanná teszi a U-235 izotópja alkalmas a maghasadásra. grafitot arra a feladatra, amire alkalmazni A Manhattan-terv el készítése A kérdés most az volt, hogy egyetlen neut- akarták. Szilárd ezért még a legjobb keresron hatására bekövetkez maghasadás so- kedelmi forgalomban kapható grafitot sem A Manhattan-terv el készítéseként a Co- rán statisztikailag keletkezik-e több mint tartotta elég jónak arra, hogy moderátorlumbia Egyetemen végzett el alapvet egy újabb neutron, amely tovább viszi, ne- ként alkalmazzák. A hasonló német kísérmagfizikai kísérleteket Szilárd Leó és En- tán megsokszorozottan viszi tovább a re- letek valóban sikertelenek voltak. Szilárd rico Fermi. A fizika a Columbián már az akciót. Fermi és Szilárd mindketten azt ál- viszont talált egy céget, amely képes volt Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

151

KULTÚRTÖRTÉNET

Enrico Fermi (az Oak Ridge National Laboratory szívességéb l), Szilárd Leó (Ed Westcott felvétele, az USA Energiaügyi Minisztériuma Fotószolgálatának szívességéb l) és Teller Ede (a Los Alamos National Laboratory szívességéb l) detileg, 1942 júniusától egy évig, valóban Manhattanben volt a Broadway 270-es szám alatti épületben. A hivatalos név „Manhattan Engineer District” (Manhattan Mérnöki Kerület) volt. A projekt növekedésével azonban a központ elkerült az eredeti helyszínr l, de Manhattan így is végig fontos szerepet játszott és a városban több helyen is folyt az atombomba-programmal kapcsolatos munka.

Bartók Béla utolsó lakhelye és utolsó koncertje A korábbi King’s Crown Hotel – ma társasház – a 116. utcában bórmentes grafitot el állítani, ami megmentette az amerikai programot. Fermi és Szilárd temperamentuma anynyira különbözött, ött,, hogy szükség volt valakire, aki közvetíteni tudott közöttük. Ezt a szerepet Teller Ede látta el, akit ekkoriban neveztek ki a Columbia fizika tanszékére. Szilárd a Columbián töltött ideje alatt szervezte meg a híres Einstein-levelet, amelylyel Albert Einstein felhívta Roosevelt elnök figyelmét egy esetleges német atombomba veszélyére. Javasolta, hogy az amerikai kormányzat és a tudósok között kapcsolatot intézményesítsenek a megfelel kommunikáció céljából. Einstein tájékoztatta az elnököt a Columbia Pupin Halljában folyó kísérletekr l. Roosevelt id vel ennek nyomán indította el a Manhattan-tervet, amelynek keretében aztán a Columbián dolgozó atomfizikusok áttelepültek a Chicago Egyetemre. A Columbia Egyetemen azonban a Manhattan-terv befejezéséig végig folytak a projekttel kapcsolatos munkák. A kémiai Nobel-díjas Harold Urey és munkatársai foglalkoztak az izotópelválasztással. A kés bbi fizikai Nobel-díjas Maria Goeppert Mayer és diákjai Teller Ede javaslatára végeztek a Manhattan-terv számára számításokat a Columbia Egyetemen. Maga a Manhattan-terv elnevezés onnan származott, hogy a projekt központja ere-

152

Bartók Béla, aki nemcsak zeneszerz és el adóm vész volt, hanem tudós profesz-

Munkácsy és Wallenberg a Közkönyvtárban A Közkönyvtár 1897 és 1912 között épült fel. A központi helyzet Astor csarnok lépcs jén felfelé haladva a McGraw körcsarnokba jutunk, amelyet négy nagyobb és két kisebb falfestmény díszít. A m vész Edward Laning a szavak rögzítésének történetét meséli el. Laning 1938 és 1942 között alkotta meg ezeket a falfestményeket annak a programnak a keretében, amelyet Franklin D. Roosevelt elnök „New Deal” politikájának nyomán hirdettek meg. A nagy gazdasági válság idején ez a politika teremtett munkát sokmillió munkanélküli amerikai számára. Ezek között voltak

Carnegie Hall (William B. Tuthill építész, 1891) szor is, utolsó éveiben New Yorkban élt, kutatott és alkotott. Utolsó koncertjét a híres Carnegie Hallban tartotta 1943. január 21-én. A New York Philharmonic Symphony zenekar els alkalommal mutatta be Bartók új szerzeményét „Versenym két zongorára és zenekarra” címmel. Bartók és felesége, Pásztory Ditta játszott a két zongorán, Reiner Frigyes vezényelt. Bartók utolsó lakhelyének falán, a bejáratnál domborm ves mellszobra és emléktábla tiszteleg a ház egykori világhíres lakójának.

Bartók Béla emlékm ve utolsó New York-i lakhelyének bejáratánál, az 57. utcában, néhány saroknyira a Carnegie Halltól

a m vészek is, akik így megbízásokhoz jutottak és maradandó alkotásokat hoztak létre. Az Edna Barnes Salomon olvasóterem a McGraw körcsarnokból nyílik és sok festmény mellett Munkácsy Mihály és Raoul Wallenberg mellszobra díszíti. Munkácsy világhíresség, de nem tudjuk, kinek a kezdeményezésére állították fel mellTermészet Világa 2016. április

KULTÚRTÖRTÉNET

A New York-i Közkönyvtár központjának f bejárata az 5. sugárúton

ség – a tanárok –, és lehet, hogy ez az oka a hatékonyságuknak. A diáknak meg kellett harcolnia a túlélésért.”3 Lax Péter (1926) Abel-díjas matematikus egyetemi tanulmányait végig a New York Egyetemen végezte és teljes életpályáját ezen az egyetemen töltötte, ma is aktív. Szerinte az utóbbi évtizedekben a matematikában is megváltoztak a kutatási körülmények. A kutatók száma megn tt, bár a kiválóságok száma alig változott. Pályafutása kezdetén, ha egy téma megragadta, sokáig nyugodtan foglalkozhatott vele, semmi sem siettette. Ma minden felgyorsult, éppen a nagyobb létszám miatt is, és már nehezen elképzelhet , hogy valaki kiválaszt magának egy témát és azzal marad egész pályafutása alatt. Laxot nem zavarja a megváltozott helyzet, mert sohasem ragadt le egy-egy témánál és másnak is ajánlja, hogy ne ragaszkodjanak egyetlen témához. Azzal is tisztában van azonban, hogy ez a kutatói temperamentum függvénye. Az iskola eredeti helyszíne Manhattan Stuyvesanttal azonosított negyedében volt,

szobrát a New York-i Közkönyvtárban. Wallenberg svéd üzletember és diplomata volt a magyarországi Holokauszt idején, 1944-ben sok ezer zsidó életét mentette meg. Budapest felszabadulásakor, 1945 januárjában, a szovjetek letartóztatták és sorsát azóta homály övezi. Az Egyesült Államok 1984-ben tiszteletbeli állampolgárságot adományozott Wallenbergnek. A svéd emberment volt a második, akit ebben a megtiszteltetésben részesítettek (az els az egykori brit miniszterelnök, Winston Churchill volt 1963-ban).

náziumba járt (a mai Trefort Gimnázium el dje), érdekes és egyedülálló összehasonlítást tudott tenni a két kiváló középiskola között. Az összehasonlításra vonatkozó kérdésünkre ezt mondta: „Nem is annyira ezt a két iskolát érdemes egymással összehasonlítani, mint inkább a magyar gimnázium és az amerikai középiskola légkörét. A gimnáziumban nagyon jó tanuló voltam, de a taKözépiskolák nárok szinte paralizáltak. A korábbi Stuyvesant Középiskola Manhattan keleti Kedvesek voltak, mégis oldalán. Az épületben ma is iskolák m ködnek Az új Amikor a kés bbi Abel-díjas matematikus, féltünk t lük. Amerikában Stuyvesant Középiskola Manhattan nyugati szélén, a Lax Péter családjával 1941-ben Amerikába a tanárainkat a barátainkTribeca kerületben emigrált, a híres Stuyvesant Gimnázium ta- nak tekintettük.” Mégis – nulója lett. Mivel el tte Pesten a Mintagim- vetettük közbe – ,a magyar középiskolák- innen származott a neve. Peter Stuyvesant ból is kiváló emberek ke- (1612–1672) volt a New Amsterdam nev rülnek ki. Lehet, hogy ezek holland kolónia utolsó vezet je, miel tt New Munkácsy Mihály (Louis Ernest Barrias) és Raoul az iskolák nem kelleme- Amsterdam 1664-ben New Yorkká változott. Wallenberg (Lotte Stavisky, 1983) mellszobra a McGraw körcsarnokból nyíló Edna Barnes Salomon sek, de azért hatékonyak? Stuyvesant tevékenységének nyomai ma is ott Lax, hosszú hallgatás vannak a városban. Így például Stuyvesant a olvasóteremben után, így reagált: „Lehet- bennszülöttek elleni védekezésül felhúzatott séges. Egyik barátom, Otto egy falat a mai Wall Street helyén. Neugebauer, félig viccesen A Stuyvesant-iskola els színhelyén az okhasonlította össze az ame- tatás 1904-ben indult el Manhattan keleti olrikai és az európai oktatást. dalán, és innen költöztek 1907-ben egy másik Azt mondta, hogy az ameri- közeli helyre, ugyanabban a kerületben, amit kai oktatásra hagyományo- Stuyvesant Történelmi Negyedként tartanak san a pragmatizmus jellem- számon. Az iskola 1992-ben került a jelenlegi z , ami azt hivatott elér- helyére a Tribeca kerületbe, amely Manhatni, hogy az iskola az életre tan nyugati szélén van. (A Tribeca név a nekészítsen fel. Neugebauer szerint azonban az európai 3 Hargittai I., „Az utolsó hajó Lisszabonból: iskolák ezt sokkal jobban Beszélgetés Lax Péterrel.” Magyar Tudomány csinálják, mert egyértelm - 2007, 1466-1479, az idézett szöveg a 1468-69. vé teszik, hogy ki az ellen- oldalon található. Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

153

KULTÚRTÖRTÉNET A Katedrális különféle tör- orvosok, orvosbiológusok és más terméténeti és a jelenkort érint té- szettudósok közül, amerikaiak és nemmának is helyt ad, mint ami- amerikaiak, köztük olyan nagyságok, lyen például az aggódás a mint Ehrlich, Harvey, Hippokratész, környezetért. Jenner, Koch, Lister, Loeuwenhoek, PaAz 1929-ben felépült racelsus, Pasteur és Semmelweis. Riverside Templom ökumeKét nagy német tudósnak állít emnikus, közel a Hudson-fo- léket mellszobor Manhattanben. Jolyóhoz és a Columbia Egye- hann Wolfgang von Goethe szobra a tem kampuszához. Bryant Parkban, Alexander von HumA templom nyugati ka- boldt szobra a Central Park West út és a puját díszít szobrok közül 77. utca keresztez désénél áll, szemben sokat híres íres res tudósokról tudósokról minmin- a Természetrajzi Múzeummal. tázták meg. Néhány nevet Goethe nemcsak író volt és politikus, Lax Péter 2007-ben a New York Egyetem Richard felsorolunk: Arkhimédész, hanem jelent s tudós is. Tanulmányozta Charles Darwin, Albert Ein- a növények és rovarok metamorfózisát Courant Matematikai Intézetében stein, Ralph Waldo Emerson, és eredményei megel legezték Darwingyed földrajzi helyére utal – Triangle Below Eukleidész, Michael Faraday, Galileo nak a közös eredetre vonatkozó tanítáCanal.) A Stuyvesant Középiskola jó példa Galilei, Johannes Kepler, Isaac New- sait. Goethe m szereket is szerkesztett arra, hogy Amerikában is létezik hagyomány- ton, Louis Pasteur és Pitagorasz. Ein- és gazdag ásványgy jteménye is volt. A tisztelet: az iskola a Stuyvesant nevet mind a mai napig megtartotta. A Stuyvesant egykori diákjai közül eddig hárman kaptak Nobel-díjat: Joshua Lederberg és Richard Axel orvosit és Roald Hoffmann kémiait. Számos New York-i középiskolának vannak Nobel-díjasai.4 A Wikipedia kimutatása szerint a középiskolák Nobel-díjasainak száma szerinti sorrendben az els öt helyet New York-i középiskolák foglalják el, de több további New York-i középiskola is el kel helyen áll. A New York-i iskolák honlapjai nem nagyon dicsekszenek Nobel-díjasaikkal, talán azért, hogy ne t njenek elitistának. Néhány példa ezek közül az iskolák közül (a közgazdasági Nobel-emlékdíjat nem vettük Az Isteni Szent János Katedrális és Chris Pellettieri XX. századot jelképez figyelembe). A Bronx Tudományos Középalkotásában Martin Luther King, Jr., Albert Einstein, Susan B. Anthony és iskola volt tanulói közül eddig nyolc kapott Mahatma Gandhi szobra a Katedrálisban Nobel-díjat, heten fizikait és egy kémiait. A James Madison (Brooklyn) 3, az Abraham Lincoln (Brooklyn) 3, a Far Rockaway (Queens) 3, a Townsend Harris (Queens) 2, a Brooklyn M szaki 2, az Erasmus (Brooklyn), 2 kés bbi Nobel-díjast mondhat magáénak és a sort lehetne folytatni.

Multikulturális katedrálisok Az Isteni Szent János Katedrális Manhattan nyugati részén, az Amsterdam sugárúton van. A világ egyik legnagyobb temploma, a XIX. század végén kezdték építeni, de még nem fejezték be, ám a megépült részeket az újak építésével párhuzamosan már tatarozzák. Ez a katedrális nem ökumenikus templom, kifejezetten episzkopális, de nem t nik olyannak, amelyik elhatárolná magát a többi vallástól. Így például a zsidó Albert Einsteinnek és a hindu Mahatma Gandhinak is van szobra ebben a templomban. 4 https://en.wikipedia.org/wiki/Nobel_Prize_ laureates_by_secondary_school_afiliation (2016. január 27).

154

A Riverside Templom, a templom nyugati kapuja és az Einstein-szobor stein volt az egyetlen, akit még életében ért ez a tisztesség és meg is látogatta a templomot.

Nemzetköziség A városi egészségügyi központ homlokzatán látható sok név, mind az emberiség történetében szerepl legnagyobb

színekr l szóló monográfiája a legfontosabb tudományos m ve. A Gramercy Park 14-15. szám alatti Tilden ház homlokzatán Shakespeare, Milton, Dante és Franklin domborm vével együtt Goethe-ét is ott találjuk. Alexander von Humboldt porosz-német felfedez , természetbúvár, kémikus és a modern földrajztudomány megalapítója volt. Természet Világa 2016. április

KULTÚRTÖRTÉNET

Az Egészségközpont a Lafayette utcáról nézve és a baloldali szárny külön is, amelyen látható Samuel Bard, Semmelweis Ignác és Henry Welch neve

Balra: Johann Wolfgang von Goethe mellszobra (Karl Fischer, 1832) a Bryant parkban. Jobbra: Alexander von Humboldt szobra (Gustaf Blaeser, 1869) a Central Park nyugati szélén a 77. utcánál Több országban sok szobor, mellszobor, bélyeg és bankjegy örökíti meg emlékét. A Brooklyni Történeti Társaság a Pierrepont utcában található, a Clinton utca sarkán, a Brooklyn Heights negyedben.

Brooklyn történelmével és a brooklyni nagy változatossággal jellemezhet közösségek történelmével foglalkozik. Könyvtárat, levéltárat és múzeumot is m ködtet. Manhattanben a 2. Sugárúton a St. Mark tér és a 9. utca közötti épületben valamikor beteggondozó m ködött. Számunkra itt az épület díszítései érdekesek. William Schickel tervei szerint építették 1883–1884-ben. Az épületet kilenc ókori és közel kortárs orvos és tudós domborm ve díszíti. Ugyancsak Schickel tervezte a hasonló stílusú szomszédos épületet, amely els ként épült Manhattanben kifejezetten nyilvános könyvtárnak, ez volt az Ottendorfer Könyvtár.

A Brooklyni Történeti Társaság épülete

A társaságot 1863-ban alapították Long Island Történeti Társaság néven és jelenlegi nevét 1985-ben vette föl. Az utóbbi id ben els sorban

Shakespeare, Milton, Benjamin Franklin, Goethe és Dante domborm ve Manhattan belvárosában a Gramercy Parkban álló Tilden Ház homlokzatán

A két, hasonló id b l származó és stílusú épület közül a nagyobb volt beteggondozó, a kisebb közösségi könyvtár A fentiekben kiragadott ízelít t adtunk New York tudománnyal és tudósokkal kapcsolatos emlékm veib l. Összeállításunkra jól illik a jéghegy csúcsa közhely.  A cikkben szerepl összes fénykép (kivéve Fermi, Szilárd és Teller portréit) a szerz k felvétele és tulajdona ©. Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

155

GEOLÓGIA

DANK VIKTOR

Az Algy környéki olajmez felfedezése Második rész árciusi számunkban az algy i k olaj- és földgázmez felfedezésének 50. évfordulója kapcsán a geológiai kutatáshoz és a termelés megindításához f z d emlékeimet elevenítettem fel. Érdemes azonban a kutatások idején uralkodó körülményekr l is megemlékezni. A kutatóknak meg kell küzdeniük a természettel, meg kell ismerni annak törvényszer ségeit. Egyidej leg meg kell küzdeniük az adott id szak politikai hatásaival is. A nagypolitikában ában ott van a gazdaságpolitika, ezen belül az iparpolitika, s végül az energiapolitika. Ha a nagypolitika Kelet felé orientálódott – ahogyan ez történt –, akkor ehhez idomult az ipar- és az energiapolitika is. A tárgyid szaki politikai vezetés biztosra vette az olcsó szovjet olajimport korlátlan lehet ségeit. A gazdaságpolitika ennek megfelel en drágának és értéktelennek min sítette a hazai olajtermelést és felesleges költekezésnek a kutatásokat. A hatalmon lév illetékes fórumok – sugallatra – egyrészt az alföldi kutatások perspektíva-nélküliségét bizonygatták, másrészt a szénbányászat er teljesebb fejlesztését er ltették. De ajánlásra került egy „gabona-hús konstrukció”is, azaz Magyarország mez gazdasági termékeket cseréljen olajra és gázra szovjet relációban. A hazai olajbányászatot és természetesen a kutatást is megszüntetnék. Az algy i kezd fúrás olajbányászaton belüli halogatásának egyik oka a különböz ágazatai között meglév ellenérdekeltség volt. Több olyan kapacitású mélyfúró berendezés is volt akkor az országban, amelyek közül bármelyik alkalmas lett volna még 1964-ben az Algy -1 lemélyítésére. De más érdekek és rendez elvek szerint akkor ezek másutt dolgoztak, és egyik sem volt Algy re vezényelhet . Ezen érdekek között volt olyan is, hogy a legfels körök igényének megfelel en, a szakmai vezetést megkerülve vagy utasítva, olajkutatási finanszírozással és berendezéssel, a kívánt helyen mélyfúrás létesült, melyb l termálvizet fakasztottak. Nem ezen a hazai f nökségen múlott, hogy Algy n kés bb másként (sikeresen) alakultak a dolgok.

M

156

Mélyfúrási probléma megoldása Az olajkutatásnál akkor nem a készlet-felfedezéseket, hanem a fúróméterek túlteljesítését díjazták, és a kutatásra el irányzott öszszegekb l „lecsípve” más tevékenységeket is finanszíroztak. Részlegeket szembefordító ágazati szemlélet uralkodott és esetenként a politikailag megbízható, ámde szerényen képzett vezet k utasításai is felülírták jól képzett beosztottaik racionális törekvéseit. Nemcsak ezzel, hanem a szakmai és tudományos körökben is fellelhet tekintélyelv érvényesülésével is meg kellett küzdeni, amikor az újabb ismeretek alapján kimunkált geológiai modell „nem illeszkedett kell en”. 1965. október végén kidolgoztunk egy tervet az algy i kutatások meggyorsítására. Ez számításba vett egy kétlépcs s kuta-

tási tevékenységet, mely szerint kevesebb, 2800 méter mélység fúrást mélyítünk a várhatóan túlnyomásos képz dmények harántolása és a medencealjzat elérése céljából. Nagyobb számú, 2200 méteres fúrást mélyítünk viszont a könnyebben elérhet és a f termel nek bizonyult fels pannon képz dményekre. Ennek megvalósításához nagyobb technikai és humáner ket szükséges koncentrálni a területen. A terv megvitatása során egyesek minden fúrásnak az aljzatig való lehatolását és kivizsgálását kívánták, mások csak a már megismert néhány telep gyors feltárását és lem velését követelték. A fúrósok tartottak a túlnyomástól, a rétegomlástól, a szerszámok nem megfelel min ségét l Természet Világa 2016. április

GEOLÓGIA mint szakemberek tisztában voltak azAz olajbányászat m szaki gárdájának a zal, hogy egyetlen algy i kút számos más földmélység er ivel való küzdelmük során területegyüttesnél többet produkál. akadt néhány kitöréssel kapcsolatos probManapság fonákul hangzik, de ebben a lémája, de valamennyit sikeresen megolküzdelemben hasznunkra volt a szocialis- dották. A legnagyobbnak rövid ismertetése ta országokat tömörít KGST (Kölcsönös azonban ide kívánkozik. Gazdasági Segítség Tanácsa) olajipari tagoAz Algy -168. sz. fúrást 1967-ben zata, ahol számos jól képzett (szovjet, ro- olajtermel kúttá képezték ki. 1968mán, bolgár, csehszlovák, lengyel, jugoszláv, ban kett s célú kúttá akarták átalakítaNDK-beli) szakemberrel, tudóssal volt mód ni úgy, hogy a kúton át az egyik szinteszmét cserélni, egymás eredményeit meg- be (Algy -2.) vízbesajtolás történjen, ismerni. Különösen a nagy olajipari múltú ugyanakkor tömít vel elválasztva az alatta szovjet és román geo-szakemberek tapasz- lév szintb l (Szeged-1.) olajat termeljen. talatai voltak nagyon hasznosak. A bizottság Ennek megvalósítása nagy m szaki feltagjai, tárgyilagos szakemberek lévén, támo- készültséget igényel mind elméleti, mind gatták a mi olajkutatási terveinket, elgondo- gyakorlati téren. Az algy i m szaki gárda lásainkat. Minthogy a tanácskozásban részt kiválóságát igazolja, hogy a termel kutak vev szovjet szakemberek is egyetértettek mintegy 40%-a vegyes kiképzés lett. a magyar el terjesztéssel, akkor az itthon is 1968. december 19-én a kút termel „csak jó lehetett”. Nagyon sokat segítettek cs tolózára leszakadt és kitört az olaj és a nekünk. Tudták az okát k Vezet ségi tanácskozás a terepen is, tudtuk mi is. Geológusok (középen a szerz ) voltunk határokon innen és túl. Értettük egymás szak(üllési, szanki kitörések, cs hibák, esz- mai nyelvét és problémáit is, közhiányok), a geológusok, geofizikusok melyek csaknem azonosak sok magmintavételt, lyukgeofizikai mé- voltak. Minthogy elméleti és rést követeltek információszerzés céljá- gyakorlati eredményeink ebból, melyek viszont lassítják az effektív ben a periódusban a körfúrási „métergyártást”, a termel sök mi- nyez országokkal összehael bb sok olajat akartak termelni. Mint- sonlítva is figyelemreméltóhogy szakemberek is vitatták a boltozat nak bizonyultak, volt annyi keleti szárnyának létét, ez támogatta a szakmai tekintélyünk, hogy berendezéskoncentráció-ellenes tábor tö- hasonló módon viszonozrekvéseit, melyek szerint egy nem léte- hattuk a külföldi kollégáink z perspektívájú területen egyszerre sok támogatását. K olaj- és lyukat fúrni már szinte szabotázs, nem földgázkészletek és termebeszélve arról, hogy a koncentráció ter- lés terén a „tábor” országai ve, más „értékes területekr l” vonja el a között ekkor a dobogós kapacitásokat, amit tetéznek az emberek sorrend a következ volt: 1. áttelepítésével járó problémák is. A hosz- Szovjetunió, 2. Románia, 3. szú vitában a különböz ágazatok kép- Magyarország. visel i igyekeztek területük, indokainak A koncentráció terTanácskozás operatív eseménynél (balra a szerz ) fontosságát, súlyát bizonygatni a tervünk ve megvalósult és eredellenében is, jóllehet mindenki ismer- ményesnek bizonyult. Ezt követ en nagy gáz, melynek sugara az akna betonfalának te már a tápéi kút eredményét és azt is, nyüzsgés indult be mind a politikai, mind ütközve kigyulladt. A kúton lév kútjavító hogy az Algy -1 gázt, az Algy -2 pedig a szakmai berkekben. Mindenki értett hoz- berendezés fémrészei izzottak és összeomnapi 50 köbméter olajat termelt. Pedig zá, mindenki be akart avatkozni, érdeme- lottak. A lángoszlop mintegy 50 m magas ket szerezni, korábbi nem és 10–15 m átmér j volt. A napi olajmenyAlgy i tanya fúrótoronnyal létez ebbéli tevékenysé- nyiség kb. 1000 köbméterre,, a gázmennyigét bizonyítani. Azok is, ség 0,5–1 millió köbméterre volt becsülheakik a kutatási koncepciót t . Szovjet turbóreaktor (MÍG-15 hajtóm ) és a koncentrálási javasla- segítségével, az olajosokon kívül, 120 t ztot a legkeményebben elle- oltó és 150 katona közrem ködésével a tünezték. Még egyes olajku- zet eloltották, a kutat elfojtották, a kiömlött tatók is! olajat elszállították. 1969. január 16-án a Most a még több ered- munkálatok befejez dtek. Személyi sérülés ményt követel k, az egyre nem történt! nagyobb termelési igényeket megfogalmazók száma n tt meg. A pionírok Az algy i kutatási eredmény ezeken még csak nem is további hatása csodálkoztak. Megszokták már az ilyesmit és tették 1965-ben még a dunántúli mez k adták tovább a dolgukat, aho- az olajtermelés 80%-át és a gáztermelés gyan kellett. 20%-át. 1970-ben a kitermelt olaj 68%-a, Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

157

GEOLÓGIA bár a város többet remélt. Az olajmez mérete hazai viszonylatban ugyan nagyon jelent snek számít, de finomító létesítéséhez nem volt elegend . Ezért az olaj és a gáz nyersanyagként cs vezetékeken szállítva másutt kerül feldolgozásra. Az is tény, hogy a jugoszláv határ közelsége – az akkori politikai viszonyok közepette – csak a legszükségesebb nagyberuházásokat tette lehet vé.

Epilógus

Szerel k munka közben a gáznak pedig a 96%-a (!) már az alföldi lel helyekr l származott. 1966-ban Szegeden bányásznapot tarthattunk, ahol a krónikás volt az ünnepi szónok. Akik eddig kárhoztatták és máshová kívánták a kánikulában, mély sárban, hóban, fagyban dolgozó olajosokat, már tisztelettel emlegették a munkahelyteremt olaj- és gáztermel vállalatot. De nem az olajkutatókat! A sikerek lehet vé tették, hogy a környéken egy kicsit jobban „körülnézzünk”. Az olajmez k általában nem „magányosak”, mert geológiai környezetükben további el fordulások is szoktak kialakulni. Ezért a korábbi kudarcok helyszínén is kutattunk és feltételezéseink igazolódtak. A környék kutatási eredményei röviden: 1967. Ásotthalom olaj+gáz, 1968. Kelebia olaj, 1969. Ferencszállás olaj+gáz, 1971. Szeged olaj+gáz, 1972. Tótkomlós gáz, 1973. Ferencszállás-Kiszombor olaj+gáz, 1974. Sándorfalva gáz. Az olajgeológusi korrektség parancsolja, geológus-geofizikus el deink felkészültségének ismerete pedig indokolja, hogy ide a következ szöveg kerüljön: „Ha az akkori ferencszállási kutatásokat tovább folytatják, akkor nemcsak a ferencszállási olajmez t találták volna meg, hanem minden bizonnyal az algy it is”. Szerencsénkre azonban ez a feladat reánk hárult. Az 1971-t l, a Szeged város alá ferdített mélyfúrásokkal sikeresen feltárt k olajtelep 1975-t l olajtermelésben jó ideig Algy után a második helyet foglalta el. Kíváncsiak voltunk az Algy t l keletre geofizikával kimutatott mély süllyedék, a „Hódmez vásárhely-makóiárok” olajgeológiai viszonyaira is, ezért 1971–72-ben Hód-1. néven, sikeresen egy 5842,5 m (!) mély fúrást, Makónál pedig egy 4154 m-ig hatolót mélyítettünk.

158

A krónikás Szegeden járt óvodába, elemibe, a piarista gimnáziumba, egyetemi tanulmányainak két esztendejét is az itteni tudományegyetemen végezte. Gyermekkora óta ismeri a várost és környékét, s t Algy t is. Sportrepül ként az ottani repül téren olyan világhír kiválósággal lehetett együtt, mint a Nobel-díjas SzentGyörgyi Albert. Az akkor csaknem 50 esztend s tudós így indokolta a vitorlázórepül -kiképzésben való részvételét: „nos, ha már van A-, B-, C-vitamin, akkor már csak megszerzem melléjük az A, B, C vizsgát is”. És megszerezte a hegyvidéki C vizsgát a budai Hármashatár-hegyen és a síkvidéki C vizsgát is Algy n, amit ugyanitt egy motorosrepül gép-vezet i jogosítvánnyal is megtoldott. nemcsak a nemzetközi tudománynak, Magyarországnak, Szegednek, hanem Algy nek is emblematikus alakjaként az algy i történet részese.

Könny olaj-nyomokat, 210–213 fokos h mérsékletet és 5418 méteren 850 bar nyomást konstatáltunk, de a vastag márgaréteg-sorokkal, az akkori felkészültségünk birtokában, nem tudtunk mit kezdeni. A palagázbányászat akkor még ismeretlen volt. Külföldi cég, fúrásaink közeléb l kiindulva, több mint egy évtizede, 6000 méteéterig is hatoló fúrásokkal kutatásokat végez, a másutt már sikeres palagázbányászat megteremtése céljából, az akkori mienknél sokkal korszer bb módszerekkel és eszközökkel. Ipari méret gáztermelésr l eddig nincs információnk. 1971–75. között az olajbányászat már 9 millió tonna olajat és 24 milliárd köbméter gázt termelt. A további években Algy hatása tovább fokozódott és mindmáig tart. Kiváló képesség és képzettség szaknemzedékek egyre pontosabb ismereteket szereznek a mez rezervoárgeológiai és mérnöki viszonyairól, m ködési rendszerér l, termelési viselkedésér l. Ezek ismeretében folyamatosan az optimális termeltetési módszereket, eszközöket alkalmazzák, az egyre öreged mez t gondozzák, ápolják szeretettel és szaktudással mindmáig és a közösség javára életAz algy i gázüzem éjszaka ben tartják. Itt alakították ki a Sz reg-1. telepben az Radnóti Miklós írta a „Nem tudhatom” európai viszonylatban is jelent s méret cím költeményében: föld alatti gáztárolót is. A pionírok köszönete és elismerése mindezekért! „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, Szeged életében is meghatározó váltos nem tudja, hol lakott itt zásokat okozott az olajmez felfedezése, Vörösmarty Mihály…” Természet Világa 2016. április

GEOLÓGIA A krónikás sokat szállt e vidék fölébe és tudta, hogy hol dolgozott, esetenként lakott Herczeg Ferenc, József Attila, Juhász Gyula, Szent-Györgyi Albert, Sík Sándor, Klebelsberg Kunó, Karl János, Koch Sándor, Fricsay Richárd, Vaszy Viktor és más kit n ségek. Viszont fogalma sem volt róla, hogy landoló gépe kerekei alatt két kilométer mélyen olaj- és gáztelepek vannak és nem is kicsik. És ugyanez a helyzet, amikor Szegeden olaj- és gáztelepek felett ment az iskolába. Nem sejtette, hogy majmajdan újra sok-sok id t tölt mindkét helyen. De azt sem, hogy kés bb, mint a budapesti egyetemr l meghívott docens geológusokat képez ki az olajipar számára a József Attila Tudományegyetemen. Közülük kés bb többen nemcsak a helyi olajipari létesítményekben, hanem a budapesti központban is elismert vezet k lettek, akiknek nagy szerepük volt és van az algy i mez alapos megismerésében és életben tartásában. De most már elmondhatja, hogy fent, lent egyaránt ismeri Algy t és Szegedet. Az emlékek id vel szelektálódnak, a szépek maradnak meg. A krónikás is így van

Algy , 1943 – Szent-Györgyi Albert professzor a Vöcsökben, mellette oktatója, Döme Béla akadállyal, üresjárattal, felesleges viták és idegeskedések nélkül. Ez esetben a Tápé-1 vízkút sem tör ki, mert akkor az olajkutató fúrásból nyert adatok alapján vagy a helyszíne kerül módosításra, vagy olajbányászati együttm ködéssel fúrják. Az 50 éves jubileum jó alkalom ahhoz a kívánsághoz is, hogy legyen ez a visszaemlékezés tanulság is az utókor számára. A

Irodalom

Algy madártávlatból ezzel. A valóság recitálásához naplói sárguló lapjait is tanulmányozta, melyek híven és konokul rzik a valóságot. Azt, ami nem mindig szép, sem a múltban sem ma és nem szerepel sem a hivatali jelentések szikár szövegeiben, sem a tudományos értekezések kiérlelt fogalmazásaiban. Néhány ilyen dolgot azonban meg kellett említeni, mert ezek is hozzátartoznak a valódi algy i sztorihoz, ami nem volt diadalmenet, és kezdetben nem is mindenki akarta. Vigaszt ad azonban az a tudat és tény, hogy a pionírok nem voltak tévúton, hogy munkáikat, alkotásukat büszkén vállalhatják, hiszen sokuknak életm ve. Csak éppen az Algy -1 sz. fúrás lemélyülhetett volna már 1964-ben, kevesebb Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

Jelentés (1942) A M.Kir. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet m ködésér l az 1941. évben Selényi P. (1953) Eötvös Loránd összegy jtött munkái. MTA MÁELGI. (1957) Jelentés a földmágneses mérésekr l 1956–1957-ben Kádár J. et al. (1959) Jelentés, az 1958. évben a Battonya-Tótkomlós-NagyszénásFerencszállás kutatási területen végzett geofizikai mérésekr l. OKGT. Szeizmikus Üzem MÁELGI (1963) Jelentés, a TiszakécskeSzeged-Makó térségében 1962-ben végzett graviméteres mérésekr l. GKÜ. Adattár Dank V. et al. (1964) Feljegyzés felderít kutatófúrás kit zésér l Algy térségében. OKGT Adattár Geofizikai Kutatási Üzem. (1972) A felszíni geofizikai kutatás 20 éve a k olajiparban. B hm F. (1939) Ásványolaj és földgázbányászat Magyarországon 1935-ig. Bány. Koh. Lapok 72.

Dank V. (1962) A Nagyalföld D-i részének mélyföldtani viszonyai. Kandidátusi értekezés. MTA.Adattár. Kertai Gy., Dank V. (1960) Magyarország reménybeli szénhidrogénkészlet-becslése. OKGT.00310/95. Dank V, (1962) Az Alföld déli részének mélyföldtani vizsgálata k olajkutató fúrások alapján. Annales. Univ. Sc. Bp. de R. Eötvös nom. Geol. Tom. VI. Bp. Dank V., Haáz I.-né (1962) KGST. 48. sz. téma II. Ajánlások a geológiai k olaj- és gázkutatási munkák f irányainak kiválasztására, a KGST országok reménybeli k olaj- és gázkészleteinek becslésével kapcsolatos összesít tanulmány alapján. OKGT. 00410/51. Bp. Dank V. (1965) A délalföldi kutatások legújabb eredményei. Földt. Kutatás. 8.4. Dank V. (1965) Az Algy –Szank környéki területek továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések. OKGT el terjesztés 1965. Okt. 23. OKGT adattár Dank V., Bán Á. (1966) Az algy i k olaj- és földgáz-el fordulás földtani viszonyai és termeltetésének elvei. Földtani Kutatás /külön szám/ Budapest. Dank V. (1969) A k olaj és földgázkutatás helyzete Magyarországon. Magyar Tudomány XIV. 10. Dank V., Bodzay I. (1971) A magyarországi potenciális szénhidrogén készletek földfejl dés-történeti háttere. MTA X. Osztály Közleményei 4. 2-4. Alliquander Ö. (1974) A modern mélyfúrás 40 éve Magyarországon. K olaj és Földgáz. Dank V. (1990) Az algy i szénhidrogéntelepek felkutatása és geológiai viszonyai. BKL. K olaj és Földgáz /különszám/ 23. (123) Oláh K. et al. (2015) 50 éves az algy i k olaj és földgázbányászat. MOL könyv kiadvány Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum arch. via Szép András: Képek az algy i felszíni berendezésekr l

159

NAPLÓMBÓL

Algy re mentem volna… Az 1965-ben felfedezett, Szeged melletti algy i olaj- és gázmez szépen fejl dött és igen nagy kiterjedés nek bizonyult. Ezért jelent s fúrási kapacitást koncentráltunk a területen. Igyekeztünk meggyorsítani a kutatást, hogy minél hamarabb megismerhet legyen az el fordulás mérete, k olaj- és gázkészlete, azok min sége és a telepek földtani habitusa és m ködési rendszere. Ezek szükségesek a racionális m velés hosszú távú megvalósításához. Az 1967-es naplóm szerint, ekkor 12 db fúróberendezés dolgozott a területen és volt olyan eset is, hogy egyszerre 30 fúrópontot jelöltünk ki. Ezt az a körülmény tette lehet vé, hogy a hazai geofizikai mérések pontosan kirajzolták a hatalmas mélyföldtani alakulatot. Ha ez nem így lett volna, nem lett volna szükség 12 berendezésre. Ekkor már a 126 kutatófúrás 85%-a eredményes volt. Megismertünk 68 telepet, ezek közül 25 a fels -pannonban található és a készletnek 95%-át tartalmazzák. tucatnyi kisebb telep az alsó-pannonban jelenik meg és 1 telep az alapkonglomerátumban található. Az el fordulás kitermelhet olajkincsét 30 millió tonnára, gázkészletét pedig 86 milliárd köbméterre becsültük. Már tudtuk, hogy 700–2100 m között települnek a fels -pannon képz dmények, ezen belül 1700–2000 m között vannak a f tárolótelepek. 2700 m körül a deszki alapkonglomerátum és 2800 m-nél a kristályos palákból, gránitból, gneiszb l álló alaphegység volt található. Algy beváltotta reményeinket, mert kés bbi naplóim szerint 1965–1990 között az itteni telepekb l kitermeltünk 23 millió tonna olajat és 72 milliárd köbméter gázt. 1971-ben Algy egymaga 1,3 millió tonna olajtermelést produkált. A hazai szénhidrogén-kutatások felel s tröszti irányítójaként ebben az id szakban igen sok id t töltöttem lent a Szeged környéki kutatásoknál. Szerettem ide járni, mert Szegeden n ttem fel. Itt jártam óvodába, elemibe, gimnáziumba, itt érettségiztem és egyetemi életem els két évét is a József Attila Tudományegyetem matematika-természettudományi karának hallgatójaként abszolváltam. 1966–68 között pedig hetente keddenként az egyetemen már mint docens adtam el a k olajföldtant és több kés bbi olajipari vezet t avattam be a k olajkutatás titkaiba. Erre azért volt szükség, mert abban az id ben a rohamosan növekv és eredményes dél-alföldi kutatások szakemberhiánnyal küzdöttek. 1966ban itt lehettem az els alföldi olajbányász nap ünnepi szónoka. A bányász szó akkor, abban a mez gazdasági városban még derültséget keltett, ami kés bb csodálattá és tiszteletté alakult. Algy pedig a szívem csücske, mert itt tanultam meg vitorlázó repülni és ejt erny zni és lettem mindkett b l igazolt versenyz . Ide kötnek a feledhetetlen tiszai emlékek, a Maros folyótól még nem „sz ke”, hanem tiszta viz Tiszában való fürdések, horgászatok, evezések. Most, érett fejjel élvezet volt találkozgatni a régi gimnáziumi, egyetemi társakkal, családanyákká érett, egykori tánciskolai partnerekkel. Jól esett velük sörözgetni, kávézgatni, beszélgetni. Meghívtak otthonukba, megismerhettem családjukat. Ezen túlmen en segítettek is áttételesen az olajiparnak. Egyik volt piar társam lett a szegedi rend rkapitány, aki több alkalommal segített a duhajkodó olajos legények ügyeit „megfelel en” lerendezni. Egyetlen esetet említenék csak, amikor a szeszt l túl bátor fúrós legények az intézkedni akaró rend rt l elvették a fegyverét és egy üres disznóólba zárták, ahol f leg a sok éhes bolha miatt panaszkodott hangosan. De segítettek azok a volt iskolatársak is, akikb l belgyógyász, sebész, urológus, b r- és nemi betegségek szakorvosa lett. Emlékeim szerint, valamennyiük szakértelmét igénybe kellett venni, esetenként a teljes diszkréció mellett. Sokan voltak itt kiküldetésben és az otthontól távol mások a viselkedési formák. De a kezdeti szegedi telephely kialakításánál és ingatlanbérlésnél is (Gy ry kefegyár, Mérei utca) sokat segített a városházán elnökhelyettesként m köd volt iskolatárs. A megyei els titkárrá avanzsált egykori osztálytárs is segített, f leg úgy, hogy ha az érdekünkben kért valamit valakikt l, ami akkoriban parancsnak min sült, biztosak lehettünk a teljesítésében.

160

Kezdtem egyre jobban érezni magamat, és minthogy 1966-tól a családi státuszom „elvált” min sítés lett, a helyváltoztatás lehet ségén is gondolkodtam. Elképzeltem, ha lejönnék ide, akkor a zöldövezetben, Újszegeden laknék az uszoda közelében. Korán reggel úsznék egyet, azután végezném a hivatali dolgaimat, a mez ben és a környéken. Munka után pedig sok mindent csinálnék. Biztosan felkérnének az egyetemen tanítani. Ott van könyvtár, laboratórium, a fúrások pedig ontják az új vizsgálati anyagot. Megkezdeném az akadémiai doktorimhoz az anyagok feldolgozását. 1966-ban itt alapítottam a Magyarhoni Földtani Társulat alföldi szakosztályát, ott is tevékenykednék. Azután ott van a szegedi repül tér, ahol a sportrepülés parancsnoka régi katonai pilóta társam. Besegítek neki a kiképzésben és akkor én is kaphatok egy-egy startot, és ez nagy szó, mert ha kedvez az id járás, akkor a magamfajta öreg róka órákra elviszi a vitorlázó gépet. Hála Öveges József piarista atya szenzációs és élvezetes fizika tanításának. És ott van a híres szegedi korzó, a találkozások, összejövetelek, nagy dumák helyszíne. Vennék egy jó biciklit is, mert itt minden sík terület, és akkor egy kis innivaló is szóba jöhet a barátkozáskor. A többi meg jön magától, majd meglátjuk. Miközben mindezeket vizionáltam, egy óriási hibát követtem el. Az OKGT akkori vezérigazgatója is rajta tartotta a szemét az itteni munkálatokon és gyakran meg is látogatta a területet. Ha ez egybeesett az én ott-tartózkodásommal, akkor fogadtam, amikor jött. A hivatalos ügyeken kívül megmutattam neki a város nevezetességeit, sétarepülést szerveztem számára, elvittem az egyetemi tanszékekre, bemutattam neki a professzorokat, a városházán a tanácselnök-helyettest, s t a megyei els titkárt is, akivel, mint régi osztálytárs, kommunikáltam. Ezt a vezér szinte elismeréssel konstatálta. A hiba ott volt, hogy látta, tapasztalta, hogy én Szegeden nagyon otthon vagyok, s t jól érzem magam. A vezér szeretett volna megfelel , tapasztalt embert oda kinevezni vezet nek. De senkinek, az addig számításba vett emberek közül nem akaródzott helyet változtatni. A vezéri értekezleteken mindig rákérdezett a személyzetisre, hogy sikerült-e már megfelel embert a lemenetelre rávenni. Egyik alkalommal ebédnél a személyzetis odaült mellém és panaszkodott, hogy az öreg mindig piszkálja azért, mert még nem talált Algy re embert. Akkor én segítek neked, mondtam, lemegyek, ha megfelelek. Jaj de nagy követ vennél le a szívemr l, de ugye komolyan mondod? Hát persze, er sítettem meg. Ebben maradtunk. A vezérin felszabadultan közölte, hogy az ebédnél összefutott velem és én azt mondtam neki, hogy lemegyek Szegedre. A f nök éppen tanulmányozott valamit az el tte lév iratokban, amikor a hírre felkapta a fejét, levette szemüvegét és fürgén felém fordult. Dank elvtárs? Tényleg? Lemenne? Lemennék, feleltem lakonikusan. Lemennék, ismételtem. Csend lett. Mindenki a vezért és engem figyelt. A tekintetekb l ki lehetett olvasni, hogy ki sajnálja, ki pedig örül annak, ha elmegyek innen. Már k is tervezgettek magukban. A vezér mereven nézte szemüveg nélkül az iratait. Állkapcsánál a rágóizom ütemesen ki-kidudorodott, láthatóan magas fordulaton járt az agya. Hirtelen mindkét kezével az iratokra csapott, majd felém fordulva, behajlított balkarjának derékszögébe jobb alkarját ütemesen bele-beleütögetve, hangosan ismételgette: ezt magának, ezt magának! (Milyen komplikált volt akkor a világ! Manapság ezt a kívánságot egy ökölb l felmered középs ujj, a maga egyszer ségében tökéletesen kifejezi.) Magának itt még bokros teend i, komoly feladatai vannak. Üdülni, kés bb is lesz még lehet sége – szólt a verdikt. Szidtam magamat. Mert ha nem vagyok ott olyan szívélyes a vezérrel, hanem gyötrelemnek játszom el a vidéki „számkivetettséget”, akkor talán nem lát át a szitán. De így átlátott! DANK VIKTOR

Természet Világa 2016. április

INTERJÚ

Mir l mesélnek a kromoszómatörések? Beszélgetés Székvölgyi Lóránt molekuláris biológussal Éleszt sejtek kromoszómatöréseit vizsgálva debreceni kutatók kimutatták, hogy az ivarsejtek képz désében is alapvet szerepet játszó kromoszómatörések egy bizonyos jel jelenlétében következnek be, s hogy a kromoszómát elvágó molekulát egy fehérje szállítja a törés helyszínére. Felfedezésüket, melynek része az a biotechnológiai módszer is, amivel a törésekért felel s molekulákat a kromoszóma tetsz leges pontjához tudják szállítani, a Science cím folyóiratban is közzé tették. A n i medd ség gyógyításában, a rákterápiában és a kedvez genetikai tulajdonságú haszonnövények kifejlesztésében egyaránt el relépéssel kecsegtet kutatásokat Székvölgyi Lóránt a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Kutatóközpontjában folytatja. AZ MTA-DE Lendület Genomszerkezet és Rekombináció kutatócsoportban elért legújabb eredményeir l frissen felállított laboratóriumában beszélgettünk. – Pár éve csak annak, hogy hazatért Franciaországból, a Curie Intézetb l. Hogyan, milyen forrásokból sikerült létrehoznia laboratóriumát? – Itthon a kutatók számára óriási kihívás, hogy programjaik finanszírozásához szinte folyamatosan versenypályázatokat kell írniuk. Aki készített már ilyet, tudja, mit jelent egy megalapozott és a szakmai zs ri szemében minden szempontból hiteles kutatási tervet letenni az asztalra. Szükség van például számos el zetes eredményre, megfelel m szerezettségre és kiváló munkatársakra, amely hihet vé teszi, hogy a team képes a kutatási tervet megvalósítani. Amikor visszatértem Franciaországból, nem volt anyagi forrásom a kutatásaimhoz, így az els dolgom az volt, hogy különféle helyekre pályáztam. Nyertem egyebek mellett junior OTKA pályázatot, Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjat, és egy európai uniós karrierintegrációs pályázatot, amelyek nagyban segítettek az indulásban. E forrásokból ugyan nem tudtam saját kutatócsoportot alapítani, de olyan problémánk ánk nem volt, hogy ne tudjunk vegyszereket és kisebb m szereket beszerezni. Az igazi változást a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatának az elnyerése teremtette meg számomra 2015-ben. „Lendületes” kutatónak lenni óriási megtiszteltetés, és egyben óriási felel sség,, mert mert munkánkat munkánkat fokozott fokozott fifigyelemmel kíséri a szakma és a sajtó is. A támogatás mértéke – amely az én esetemben 225 millió forint öt éves futamid re – kell er t és integritást biztosít a kutatócsoportnak, hogy nemzetTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

„Lendületes kutatónak lenni óriási megtiszteltetés, és egyben óriási felel sség, mert munkánkat fokozott figyelemmel kíséri a szakma és a sajtó is” közi szinten is elismert vezet m hellyé válhassunk. unk. Kutatási Kutatási programom programom aa tutudományos pályázatok legszigorúbb sz r jének számító Európai Kutatási Tanács (ERC) „A” min sítését kapta meg, amib l úgy gondolom, hogy a témaválasztás megfelel volt. Szerencsésnek mondhatom magam azért is, mert gyorsan megtaláltam a megfelel kollégákat és hallgatókat. Jelenleg tízen ízen vagyunk a csoportban, közülük ketten elméleti (biomatematikus, bioinformatikus) szakemberek, ami azért nagyon fontos, mert egy adott ponttól kezdve az adatanalízis és az

analízisek analízise (metaanalízis) meghatározza a kísérleteink sebességét. A többi munkatársam klasszikus „pipettázós” kutató, akik laboratóriumban dolgoznak, illetve van még egy ügyviv -szakért munkatárs munkatárs is, is, aki aki renrengeteg adminisztratív terhet vesz le a vállamról. A szakmai környezet is rendkívül stimuláló a Debreceni Egyetemen, hiszen a csoport a Fésüs László akadémikus által vezetett Molekuláris Medicina Kutatóközponthoz tartozik, egyetemi státuszunkat tekintve pedig jómagam és PhD-hallgatóim a nagy múltú Molekuláris Biológia és Biokémia Intézetéhez (BMBI) köt dünk, ahol két másik Lendület kutatócsoport is m ködik. Az egyik Fuxreiter Mónikáé, akinek „bolyhos” fehérjékkel kapcsolatos kutatásai szintén jelent s eredményeket ígérnek, illetve Nagy Lászlóé, aki az immungenomika területén tett igen jelent s felfedezéseket. De minden szempontból optimális számunkra laboratóriumom legsz kebb közege, a Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Központ, amely szintén a BMBI része. – Kutatócsoportjuk milyen kérdésekre keresi a választ? –Transzgenerációs epigenetikával és kromoszómatörésekkel foglalkozunk. Úgy gondolom, mindegyik kifejezés egy kis magyarázatra szorul. Kezdjük az epigenetikával. A szóöszszetételben az „epi” el tag arra utal, hogy a DNS-molekulához kapcsolódva jól meghatározott pontokon metiláció, acetiláció, foszforiláció stb. van, de egy pici RNS-molekula is megjelenhet, ami

161

INTERJÚ a DNS bázissorrendjén felül is hordoz információt. Ezek az epigenetikai jelek a sejtosztódás során örökl dhetnek. hetnek. Táágabb értelemben epigenetikai örökl désnek nevezik ik aa szerzett szerzett tulajtulajdonságok továbbadását a testi sejtek osztódásakor (mitóziskor), de szigorúan véve az epigenetikai örökl dés minmindig leszármazási úton történik. A transzgeneráció kifejezés pedig generációkon átível örökl dést jelent, azt, ahogy a testi sejtekben megjelen epigenetikai jellegek az ivarsejtképz dés (meiózis) során valahogyan bejutnak a csírasejtekbe, majd a tulajdonságok az utódokban megjelennek, méghozzá generációkon keresztül. Ez a mechanizmus ellentmond az ún. Weismannkorlátnak, amely kimondja, hogy az örökletes információ a csíravonal sejtjei fel l aa testi testi sejtek sejtek felé felé momozoghat, de visszafelé nem. August Weismann híres kísérletében öt generáción át levágta a kísérleti egerek farkát, azonban az újszülöttek továbbra is teljes hosszúságú farokkal születtek. Ezzel megcáfolta a szerzett tulajdonságok örökölhet ségét, amelyen Jean-Baptiste Lamarck fejl déselmélete alapult. Manapság azonban egyre több a kísérletes bizonyíték arra, hogy a szerzett tulajdonságok egy része mégiscsak örökl dik (például bizonyos viselkedési mintázatok, egyes vírusokkal szembeni védettség, illetve alapanyagcserét érint változások tekintetében). A kromoszómatörések pedig azt jelentik, hogy sejtjeinek örökít anyagában valamilyen módosulás (pl. mutáció) hatására egyszálú vagy duplaszálú törések jelennek meg bizonyos régiókban, ami a DNS-molekulák törésén kívül egyes gének kiesését (delécióját) is eredményezheti. – A kromoszómatörések kutatása során több felfedezést is tettek. Összefoglalná ezeket? – A kromoszómatörésekre általában kóros állapotként gondolunk, részben jogosan, hiszen rontják a génkészlet stabilitását, ami például a rosszindulatú sejteknek is jellemz je. Az utóbbi évek kutatásai azonban számos olyan folyamatot tártak fel, amelyek programozott DNS-törések létrejötte nélkül nem játszódhatnának le. Ilyen a szül i kromoszómák közötti génkicserél dés, az ún. „crossover” folyamata, amelynek alapvet szerepe van a biológiai sokféleség és az ivarsejtek kialakulásában, vagy a DNS-molekula károsodásainak a javításában.

162

Az ivarsejtek osztódásakor a DNS-t egy nukleáz, az ún. Spo11-enzim (komplex) vágja el. Ez nagyon fontos, evolúciósan konzervált enzim, ami már az éleszt ben is megvan, emberben viszont csak a herében és a petefészekben m --

Az epigenetikai jelet kromoszómára író fehérjekomplexnek (COMPASS hisztonmódosító komplexnek) nyolc alegysége van. Ezek között vannak olyanok, amelyek az egész komplex stabilitásáért felel sek. Ha ezeket elrontjuk,

A meiózis folyamata. Az apai és anyai homológ kromoszómákon programozott DNS-törések indítják el a crossover (kékkel) és szinaptonémális komplex (rózsaszínnel) képz désének folyamatát. A genetikai szinapszis, vagyis a homológ kromoszómák fizikai kapcsolata ahhoz szükséges, hogy a homológok ellenkez oldali centroszómáktól kapjanak húzórostokat az els osztódás során (MI). A folyamat végeredményeként rekombináns, haploid ivarsejtek keletkeznek. DNStörések hiányában nincs rekombináció és szinaptoémális komplex, és statisztikailag nagy arányban azonos oldali centroszómától kapnak húzórostokat a kromoszómák. A folyamat végeredménye, hogy a homológ kromoszómák nem válnak szét (nondiszjunkció) az els osztódás (MI) során, melynek genetikai következménye az, hogy aneuploid ivarsejtek keletkeznek ködik, de ugyanaz a szerepe, mint az alacsonyabb rend szervezetekben. Kutatócsoportunk azt mutatta ki, hogy a DNStörésre „utasító” epigenetikai jelet egy fehérjekomplex írja rá a kromoszómára, méghozzá úgy, hogy a komplex egyik tagja, amit Spp1-nek nevezünk, fehérje-fehérje kölcsönhatásba lép a Spo11-enzim egy tagjával, amit Mer2-nek nevezünk. Ezáltal a kromoszómán belül híd keletkezik a DNS-re írt epigenetikai jel és a Mer2 között, amelynek eredménye egy duplaszálú DNS-törés. A másik fontos megállapításunk, hogy a vizsgált epigenetikai jel és a DNS-törés között a statisztikai összefüggésen túl ok-okozati kapcsolat van. Tehát nemcsak azt tudtuk bizonyítani, hogy a kromoszóma egy adott pontján ott van-e vagy nincs a módosulás, hanem azt is, hogy éppen azért van ott a jel, hogy létrejöjjön a DNS-törés. És megfordítva: az epigenetikai jel hiányában a kromoszómák egyáltalán nem törtek el.

vagy destabilizáljuk, egyszer en szétesik a komplex. A Set1 a katalitikus alegység, vagyis az író, ami ráírja a jelet a kromoszómára. Ebb l azt gondolná az ember, hogy bizonyosan az író egység a legfontosabb, de kiderült, hogy nem. A kulcsszerepl az Spp1 alegység, ezért most erre az izgalmas kis alegységre fókuszálunk. – Mit sikerült eddig kideríteni róla? – Tudjuk, hogy olvasó egység, bizonyos DNS-módosításokhoz fizikailag hozzá tud köt dni, hogy kiolvassa azokat. Emellett azt sejtjük róla, hogy a módosítások között zajló „párbeszédben” is szerepe van. Kutatásunk egyik vonala arra irányul, hogy megértsük, milyen párbeszéd van a módosított oldalláncok között a homológ DNS-szakaszok közötti genetikai anyag kicserél désében (rekombinációban), és ebben milyen szerepe van az Spp1-nek. Úgy Természet Világa 2016. április

INTERJÚ sejtjük, hogy a H3-as hiszton arginin2 metilációja és a 4-es lizin metilációja között van valamilyen funikcionális kapcsolat. Talán ennek a megértéséhez az Spp1 a kulcs. – Mi a kapcsolat a DNS-törések és a transzgenerációs epigenetika között? – Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kromoszómák milyen térbeli mintázatok szerint m ködtetnek bizonyos alapvet sejtes folyamatokat, mint például a programozott DNStörések és a rekombináció. A DNStörések a DNS-b l és fehérjéb l álló kromatin háromdimenziós térbeli szerkezetén belül történnek. Modern genomikai módszerekkel meghatározzuk a töréspontok pozícióját, és ezzel párhuzamosan mérjük több millió ún. marker DNS-szakasz térbeli közelségét, amely a teljes genomot lefedi. A meghatározott töréspontok és a térbeli távolságok molekuláris mennyiségi jellegek, amelyek genetikai vizsgálatára lehet ség van sokgenerációs családfák analízisével. F kérdésünk, hogy vajon a feltárt térbeli DNS-kölcsönhatási mintázatok átörökíthet ek-e az utódgenerációkra, és ha igen, akkor milyen genetikai vagy epigenetikai mechanizmus szerint? Ezt a kutatási területet a szakzsargonban „vadi új genetikának” is hívják, mivel a klasszikus és molekuláris genetikai megközelítések mellett magában foglalja a genomika, a polimer fizika, a matematika és a bioinformatika eszköztárát is. – Miért éppen az éleszt n végezték, illetve végzik a vizsgálataikat? – Kísérleteink többségét valóban pékéleszt -sejteken végezzük, de emberi sejtekkel és sejtvonalakkal is dolgozunk. Az éleszt egy modellszervezet, viszonylag könny vele genetikai kísérleteket végezni, ugyanakkor megvan benne a legtöbb olyan gén, ami mind szerepet játszhat az általunk vizsgált folyamatokban.. Például az éleszt spóraképz dése során leírt összefüggések hasznos információkkal szolgálhatnak számunkra az emberi ivarsejtek képz désének folyamatával kapcsolatban, hiszen az ivarsejtek osztódása során a kromoszómák eltörnek, s e törések teszik alkalmassá a kromoszómákat arra, hogy rekombinációs folyamatokban vegyenek részt, amelyben ben DNS-szakaszok cserél dnek ki egymással. Ezeknek az ún. crossovereknek két fontos élettani szerepe van. Az egyik mechanikai jelleg : az apai és anyai homológ kromoszómák fizikai kapcsolatának, ának, nak, tehát a törések révén történ összekapcsolódásának, ának, nak, összeösszekapaszkodásának ának nak meg kell történnie ahTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

hoz, hogy az ivarsejtképzés – amely egy számfelez , genomredukciós folyamat – végbemenjen, és a keletkez csírasejtek életképesek legyenek.. A másik szerep genetikai szempontból fontos, mivel a kromoszóma egy adott helyén elhelyezked gén variációinak (alléleknek) kombinálódniuk kell egymással, hogy az utódok az adott környezetben életképesebbek legyenek. Tehát maga a DNS-törés és a törés következménye, a rekombináció a populációk szintjén ahhoz szükséges, hogy nagyobb legyen a populáció rátermettsége, alkalmazkodó képessége. Egy olyan populáció, amely genetikailag homogén, beltenyésztett, nem tud megfelel en alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Ezzel szemben, egy heterogén (polimorf) populáció versenyel nyt élvez, életképesebb, és éppen genetikai sokszín sége az, ami képessé teszi arra, hogy a legkülönfélébb környezeti kihívások között is túléljen. Vagyis a folyamat genetikai jelent sége a sokszín ség megteremtése, ami a rekombináción alapul, a rekombinációt pedig a DNS-törések teszik lehet vé. – Milyen módszereket alkalmaznak a crossoverek vizsgálatára? – A töréseket, illetve a homológ kromoszómaszakaszok fizikai cseréjét szintén genomikai megközelítésekkel vizsgáljuk különféle mutáns hátterekben. Hogy ezt megértsük, el bb érintenünk kell a rekombináció-térképezés klasszikus vizsgálómódszereit, amelyek elve a következ : ha tudjuk, hol vannak a DNS-törések, akkor a törések következményét, vagyis a rekombinációt úgy tudjuk vizsgálni, hogy berakunk két jelölést (markert) a törés közvetlen környezetébe. A marker lehet két antibiotikum-rezisztencia gén, de lehet bármilyen más molekula is, amelyet detektálni és követni tudunk. Ha a két kromoszómaszakasz tényleg kicserél dik egymással, akkor a markerek is helyet cserélnek, amelyb l rekombinációs gyakoriságot tudunk számolni. Ezzel a módszerrel azonban csupán egy adott szakaszt lehet vizsgálni. A teljes genom vizsgálatához több tízezer markerre van szükségünk, amelyek elég s r n helyezkednek el ahhoz, hogy azok fázisát a meiózis során nyomon követve feltérképezhessük az összes rekombinációs eseményt. Mi éppen ilyen polimorf törzsekkel dolgozunk, amelyek DNS-e 99,9%-ban azonos egymással és a szül k között nincs reproduktív izoláció, tehát tudnak utódokat létrehozni egymással, viszont a kromoszómáik között megfigyelhet 0,1%-os különbséget fizikai

markerekként használva, a DNS-szakaszok helycseréje a teljes genomban feltérképezhet . El zetes vizsgálatokkal kb. 52 000 egynukleotidás polimorfizmust (SNP) és inzerciós/deléciós (INDEL) variánst azonosítottunk az általunk használt szül i törzsekben, amelyek eloszlása egyenletes és elégend en s r a rekombinációs események meghatározásához, de nem annyira s r , hogy a markerek fizikailag akadályozzák a crossoverek létrejöttét. Vagyis s r ségük és elhelyezkedésük éppen optimális. Kísérleteink során mindkét szül ben kiütjük a kromoszómatörésben kulcsszerepet játszó módosító enzimkomplexnek mind a nyolc alegységét, keresztezzük ket, és meiózissal utódokat hozunk létre, majd a nagyszámú utód DNS-ét megszekvenáljuk. A mutánsok rekombinciós mintázatát a kontrollsejtekéhez hasonlítva kielemezzük a rekombináns molekulák különféle tulajdonságait, például azt, hogy milyen hosszúak a crossoverek, van-e közöttük interferencia stb. Mindezzel azt kívánjuk kideríteni, hogy a különféle módosításoknak milyen direkt hatása van a rekombinációra. Hiszen, ahogyan már megállapítottuk, valójában nem a törés a lényeg, hanem a rekombináció. Ez az egyik irány. A másik pedig az, hogy vajon mi különbözeti meg a DNS-töréseket és a rekombinációt a patológiásoktól? Azt tapasztaltuk, hogy ha mutációval inaktiváljuk a fehérjekomplex összes alegységét, akkor – a várakozásoknak megfelel en – jelent sen csökken a törések száma és a rekombiáció gyakorisága. Ám meglep módon, nagyon kis számban ugyan, de keletkeznek ez után is törések más helyeken. A kérdés az, hogy ezek a törések hasonlóak-e a normális körülmények között megfigyelhet törésekhez, és ugyanazt eredményezik-e, ugyanazok a fiziológiás folyamatok jönnek-e létre általuk, mint ha a kulcsfontosságú enzimkomplexet nem iktattuk volna ki. Vagy pedig ezek patológiás törések, egészen más élettani következményekkel. Jelenleg azt gondoljuk, hogy ez valamennyire fajfügg . Az egérben és emberben például Prdm9 az a hisztonmódosító komplex, ami kulcsszerepet játszik a törések létrejöttében. Amikor egérben ezt kiütötték, akkor azt tapasztalták, hogy életképes egerek jöttek ugyan létre, de teljes mértékben infertilisek, vagyis medd k voltak, mivel a törések nem vettek részt rekombinációs folyamatokban. Kimondható tehát, hogy Prdm9 nélkül egérben – és valószín leg emberben is – nem fejl dnek egészséges ivarsejtek. Az éleszt

163

INTERJÚ esetében viszont azt tapasztaltuk, hogy hiába rontottuk el a hisztonmódosító komplexüket, ez semmilyen hatással nem volt az utódok szaporodási képességére. Mindezek mögött nagy valószín séggel az húzódik meg, hogy az emberi ivarsejt, ami differenciált sejt, és az emberi kromoszómák szerkezete és a genomja sokkal komplexebb, mint az éleszt é, és ami komplexebb, azt bizonyos értelemben sokkal könnyebb elrontani. – Az id sebb anyák magzatainál nagyobb genetikai kockázattal kell számolni, jelent sen megn például annak az esélye, hogy a gyermek Dawnszindrómával születik. Lehetséges-e olyan kimenete az Önök rekombinációval kapcsolatos kutatásainak, aminek segítségével ez a kockázat a jöv ben csökkenthet lesz? – A megtermékenyítés során két ivarsejt találkozik, és ennek eredményeként egy dupla kromoszómakészlettel rendelkez , ún. diploid egyed születik. Az ivarsejtképzés ennek pont az ellenkez je, az sivarsejt apai és anyai, vagyis dupla kromoszómakészletéb l genomredukcióval egyszeres, vagyis haploid kromoszómakészlet keletkezik. A férfiak esetében ez a folyamat a pubertás során indul, a n knél viszont, már az embriogenezis nagyon korai szakaszában elindul. Azonban a születés el tt egy ponton, méghozzá a kromoszómatörések utáni ponton megáll, és majd csak a menstruációs ciklus beindulásakor folytatódik. Ett l kezdve egészen a menopauzáig mindig akkor történik folytatás, amikor egy pete megérik és ovulációra kerül. Ez pedig azt jelenti, hogy a magzati kor óta törött kromoszómák akár 45–50 évig is ebben az állapotban vannak és ez id alatt a kromoszómák között kialakult fizikai kapcsolatok meggyengülnek vagy elromlanak. Ezért van az, hogy a 33–35 év feletti anyáknál már exponenciálisan megn az olyan kromoszóma-rendellenességek gyakorisága az utódokban, mint amilyen a Down-kór. Ha egy n ben egy pete például 40 éves kor felett termékenyül meg, ez azt jelenti, hogy el tte az éretlen petesejt 40 évig volt olyan állapotban, amikor DNS-törések és éretlen crossoverek voltak benne. Azt mondhatjuk tehát, hogy a DNS-törések helyének, létrejöttük mechanizmusának megismerése valóban komoly orvosi jelent ség . Haa ezeket ezeket megértjük, megértjük, megértmegérthetjük a n i medd ség sejtbiológiai alapjait, és a kés bbiekben képesek lehetünk befolyásolni azt. Képesek lehetünk arra, hogy kiterjesszük a n i termékenységi ciklust s ezzel párhuzamosan csökkentsük a kromoszóma-rendellenességgel

164

szület gyermekek számát. Az tényként kezelhet , hogy eredményeink alapján már most meg tudjuk érteni a n i medd ség elvi alapjait. Sokszor ugyanis az a probléma, hogy nincsenek DNS-törések, és így nincs rekombináció sem. Ha sérülnek, vagy mutációt szenvednek azok az enzimek, amelyek közvetlenül létrehozzák a törést – ilyen például, a Spo11,, illetve az a mintegy száz alapgén, ami az ember esetében közvetlenül felel s a törések létrejöttéért, akkor ennek medd ség lehet a genetikai következménye. – Említette, hogy a kromoszómatörés folyamata evolúciósan konzervatív, vagyis, állatban és növényben a folyamat hasonló. Alkalmas lehet-e az Önök módszere arra, hogy haszonnövények genetikai tulajdonságait javítsák a segítségével? – Az étkezésre, takarmányozásra termesztett növények esetében nagyon fontos, hogy a kedvez genotípusú, kedvez tulajdonságú növényeket keresztezzük egymással, mert így tehetünk szert még el nyösebb jellegekre. Erre törekszenek a klasszikus növény-, és állatnemesítésben is. Ám ott a természetre hagyatkoznak, ami azt jelenti, hogy azon a kromoszomális területen, ahol eredend en nagy a rekombinációs gyakoriság, valós esély van a kedvez tulajdonságok kombinálódására egy utódban. Olyan „hideg” genomi területeken azonban, ahol ez a szám 0, vagy 0-hoz közelít, ott gyakorlatilag nem történik meg az allélek (adott tulajdonságokat képvisel gének változatai) keveredése. Ezzel szemben a mi módszerünk, amely a célzott rekombináción alapul, feltöri a haplotípust (a fenotípusnak az a része, amelyet egy kromoszómán elhelyezked , szorosan kapcsolt gének határoznak meg) a rekombinációs sivatagokban és jelent sen megnöveli az esélyét a kedvez allélek egy egyedbe történ bekerülésének és feldúsításának. Ez azért lehetséges, mert olyan kromoszómaszakaszokhoz is el tudjuk juttatni a DNS-indukáló jelet, illetve a törést végrehajtó Spo11et, ahol egyébként nem történnek törések és rekombináció. Így el lehet érni, hogy olyan kromoszómaszakaszok alléljai is kombinálódjanak egymással, ami a természetben szinte soha nem történik meg. Persze ez egyel re elvi lehet ség, az eljárás alkalmazhatóságának számos technológiai, jogi és erkölcsi akadálya van. – A világon a második leggyakoribb halálok a rák. Lát-e esélyt arra, hogy módszerük ezen a területen is el relépést hozzon?

– A rákos folyamatra a genom instabilitása a jellemz , vagyis az, hogy törésrekombinációs ciklusok történnek kontrollálatlanul, amely tönkreteszi a kromoszómák szerkezetét, felborítja a gének m ködését és a sejtosztódási sejtosztódási ciklust. ciklust. TeTehát, ha a rákos szövetekbe célzottan tudnánk bejuttatni a rekombinációt beindító konstrukciót, amely még jobban meghajtaná a DNS-törés–rekombinációs ciklust, akkor lenne esélye a tumoros sejtek elpusztításának. De ezek sajnos egyel re spekulációk. Jelenleg ott tartunk, hogy a molekuláris mechanizmust megértettük, tudjuk, hogy bizonyos hisztonmódosításoknak okozati szerepe van a folyamat lejátszódásában, és megtaláltunk két fehérjét, aminek a kölcsönhatása elengedhetetlen a meiotikus rekombináció elindításához. Hangsúlyoznom kell, hogy kutatócsoportunk felfedez alapkutatást végez egy modellszervezetben, és ahogyan az alapkutatásoknak általában, a mienknek sincs közvetlenül alkalmazható gyakorlati jelent sége vagy orvosi haszna. Módszerünk ódszerünk klinikai alkalmazása jelenleg nem reális, pusztán egy elvi lehet ség. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy az alapkutatás matematikailag a lassú lecsengés valószín ségi eloszlásokhoz hasonlatos, amelyek esetén a várható megtérülés a végtelenhez (!) tart. (Ezt az elképeszt jelenséget Eric Lander, amerikai elnöki tudományos f tanácsadó Csodagyárnak nevezte el.) Az alapkutatás tehát csodákat teremthet, de m ködése felidézi a gyárakat, mivel a „csoda” ez esetben jól reprodukálható. Az interjút készítette: DOMBI MARGIT

Irodalom Waddington, C.H. Genetic assimilation of an acquired character. Evolution 7, 118–126 (1953) Lim, J. P. & Brunet, A. Bridging the transgenerational gap with epigenetic memory. Trends Genet. 29, 176–86 (2013). Acquaviva, L & Szekvolgyi, L et al. The COMPASS subunit Spp1 links histone methylation to initiation of meiotic recombination. Science 339, 215–218 (2013). Szekvolgyi L, Ohta K, Nicolas A. Initiation of Meiotic Homologous Recombination: Flexibility, Impact of Histone modifications, and chromatin remodelling. Cold Spring Harb Perspect Biol 7, 447-462 (2015). Brick, K., Smagulova, F., Khil, P., CameriniOtero, R. D. & Petukhova, G. V. Genetic recombination is directed away from functional genomic elements in mice. Nature 485, 642–5 (2012). https://www.msri.org/system/cms/files/132/ files/original/Lander-Case_for_Research.pdf Természet Világa 2016. április

OLVASÓNAPLÓ

A tudománytörténet „els három perce”

„F

izikus vagyok, nem történész, de ahogy múltak az évek, egyre jobban leny gözött a tudomány története. Rendkívüli a történet, az egyik legérdekesebb az emberi történelemben. Ebb l a történetb l a hozzám hasonló tudósok személyesen is kivették a részüket. Napjaink kutatómunkáját is segíti és megvilágítja, ha megismerjük a múltat, s t egyes tudósok számára a tudomány történetének megismerése motivációt jelent kutatói munkánkhoz. Mindannyian azt reméljük, hogy kutatásaink, még ha csak egy morzsával is, hozzájárulnak a természettudományok nagyszer történelmi tradíciójához.” – írja a Nobel-díjas Steven Weinberg hamarosan magyarul is megjelen , A világ megismerése cím könyve el szavában. Az 1933-ban született Weinberg kezd fizikusként az elméleti fizika különböz területei iránt érdekl dött a Feynmangráfok nagy energiájú viselkedését l a gyenge kölcsönhatási áramokon, a szimmetriasértéseken és a szóráselméleten keresztül a müonok fizikájáig. Az 1960-as évek közepét l érdekl dése az er s kölcsönhatás és a spontán szimmetriasértések felé fordult, majd a 70-es években kezdett a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatást egyesít térelmélettel, és ezzel öszszefüggésben az er s kölcsönhatásokat leíró kvantum-színdinamikával foglalkozni. Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagyis a Glashow–Weinberg– Salam-modell – két alapvet kölcsönhatás, az elektromágnességet leíró kvantumelektrodinamika és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséb l született meg. Ezért kapta meg két kollégájával, a pakisztáni Abdus Salammal (1926–1996) és egykori középiskolai osztálytársával, Sheldon Glashowval (1932) a fizikai Nobel-díjat, mint az indokolás megfogalmazta, „az elemi részecskék között ható egyesített gyenge és elektromágneses kölcsönhatás elméletéhez való hozzájárulásukért, beleértve többek között a gyenge semleges áramok el rejelzését”. Az 1960-as évek elejét l kezdve aktívan érdekl dött a neutrínók kozmikus populációja, illetve ezen keresztül általában az asztrofizika és a kozmológia kérdései iránt. Ez irányú munkáját 1971-ben megTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

„...leny gözött a tudomány” jelent Gravitation and Cosmology cím könyvében összegezte. A kozmológia aktuális eredményeit népszer szinten is megírta az 1977-ben megjelent Az els három percben. A könyv világsikerré vált, számos nyelvre lefordították. (Magyarul Gajzágó Éva fordításában a Gondolat Kiadó 1982-ben jelentette meg.) Weinberg a továbbiakban sem lett h tlen az ismeretterjesztéshez és a tudomány népszer sítéséhez. Cikkeiben, el adásaiban a fizikán kívül az ateizmus, a filozófia és a történelem, tudománytörténet különböz témáival foglalkozik. Ennek köszönhet en született meg A világ megismerése, amelyben az ókortól Newton koráig tárgyalja a természettudományok – els sorban a fizika és a csillagászat – történetét, de id nként utal a modern fizikára is. A szerz így fogalmazza meg a maga elé állított célt: „El akarom mondani, milyen nehéz volt a modern természettudomány felfedezése, mennyire nem nyilvánvalóak eljárásai és normái.” A terjedelmes m r l ehelyütt lehetetlen átfogó képet adni, ezért csak három témakörben illusztráljuk néhány szemelvénnyel Weinberg nézeteit, egyrészt az ateizmus, illetve a természettudomány és a vallás viszonya, másrészt a régi korok

természettudósaihoz való viszonya és a tudományos forradalom kérdéskörében. Eltekintünk a könyvben bemutatott természettudományos elméletek, eredmények, felfedezések és történetek ismertetését l, mint ahogy a könyv jelent s részét adó, egyes, szóba kerül tételek, mérések bizonyítását tárgyaló jegyzetekb l sem idézünk. Utóbbiakat Weinberg így ajánlja az olvasók figyelmébe: „Az itt következ jegyzetekben leírom a könyvemben tárgyalt néhány történelmi eredmény tudományos és matematikai hátterét. Azoknak az olvasóknak, akik a középiskolában tanultak némi algebrát és geometriát, és azt még nem felejtették el teljesen, nem fog gondot okozni a jegyzetek matematikai színvonala. Könyvem mondanivalóját azonban úgy rendeztem el, hogy akit nem érdekelnek ezek a technikai részletek, az nyugodtan átugorhatja ezeket a jegyzeteket, a könyv f szövege ett l függetlenül érthet marad a számára.”

Természettudomány és vallás Weinberg meggy z déses ateista. Ezzel kapcsolatban így ír, meghúzva egyúttal a természettudomány és a vallás közötti határvonalat: „Nem arról van szó, hogy a modern természettudós a kezdet kezdetén eldöntené, hogy természetfölötti lények márpedig nem léteznek. Történetesen én így gondolom, ám vannak nagyon kiváló tudósok, akik mélyen vallásosak. Inkább az a lényeg, milyen messzire mehetünk el a természetfölötti beavatkozás feltételezése nélkül. A természettudomány csak ezen az alapon m velhet , mert amint segítségül hívjuk a természetfölöttit, abban a pillanatban minden megmagyarázható, és egyetlen magyarázatot sem kell bizonyítani.” Egy másik munkájában ezt még tömörebben így összegezte: „A természettudomány nem zárja ki, hogy higgyünk Istenben, egyszer en csak lehet vé teszi, hogy ne higgyünk Istenben.” Magától értet d en sem a tudomány történetéb l, sem a tudomány és a vallás viszonyának tárgyalásából nem hiányozhat Galilei konfliktusa az egyházzal, amelyet azonban Weinberg érdekes

165

OLVASÓNAPLÓ megvilágításba helyez. „Galilei 1613-ben szembeszállt a jezsuitákkal, többek közt Christoph Scheinerrel, méghozzá egy viszonylag lényegtelen csillagászati kérdésben. A vita arról folyt, hogy a napfoltok magához a Naphoz tartoznak-e – például közvetlenül a felszíne fölött lebeg felh k, ami Galilei véleménye szerint a Hold hegyeihez hasonlóan az égitestek tökéletlenségére adna példát. Vagy talán a Naphoz a Merkúrnál közelebb kering , aprócska bolygók lehetnek?” A szakmai vita tárgya tehát Weinberg min sítése szerint egy „viszonylag lényegtelen” kérdés volt. A háttérben azonban más is meghúzódott, hiszen „A vita emellett arról is folyt, hogy melyikük fedezte fel els ként a napfoltokat.” Nem az egyetlen eset a tudománytörténetben, amikor a prioritási vita eszkalálódott. Mindamellett, „Ez azonban csak apró epizódja volt a jezsuitákkal folyó, és egyre terebélyesed vitájának, amelyben azonban egyik fél sem válogatott az eszközökben. A továbbiak szempontjából azonban fontosabb volt, hogy ebben az írásában Galilei már egyértelm en állást foglalt Kopernikusz mellett.” Végül Weinberg arra is rámutat, hogy Galilei a vitában téves álláspontot fejt ki egyik írásában. „Galilei konfliktusa a jezsuitákkal 1623-ben érte el a tet pontját, amikor kiadta Il Saggiatore (Az aranymérleg) cím m vét. Ez a jezsuita matematikus, Orazio Grassi elleni nyílt támadás volt, Grassi tökéletesen helytálló és Tycho Brahe megállapításával egyez kijelentése okán, amely szerint a napi parallaxis hiánya azt igazolja, hogy az üstökösök messzebb vannak a Holdnál.” Ugyanakkor Weinberg Galilei f m vével (Dialogo) kapcsolatban is feltesz egy érdekes kérdést. „Galilei könyvének furcsa a címe. Abban az id ben ugyanis nem két, hanem négy nagy világrendszer volt: Ptolemaioszén és Kopernikuszén kívül a homocentrikus szférákon alapuló Arisztotelész-féle, valamint a Tycho-féle, amelyben a Nap és a Hold az álló Föld körül kering, a többi bolygó viszont a Nap körül. Miért nem foglalkozott Galilei Arisztotelész és Tycho rendszerével?” Galilei perét illet en levonja a máig is érvényes tanulságot, itt azonban már nem a vallásos felfogást, hanem a korabeli egyház hatalmi gépezetét állítja szembe a tudományos és vallási nézetekkel, véleményekkel. „Tételezzük fel azonban, hogy az egyháznak lett volna igaza, és Galilei tévedett volna a csillagászati kérdésekben. Az egyház ebben az esetben is helytelenül tette volna, ha börtönbüntetésre ítéli Galileit és eltiltja írásai publikálásától, éppúgy, ahogy helytelen volt Brunót elítélni, még ha eretnek is volt. Szerencsére, bár tudomásom szerint ezt egyértelm en soha nem jelentette ki, az egyháznak ma már meg sem fordulnak a fejében ilyen lépések. Az

166

Steven Weinberg (Forrás: http://www.thefamouspeople.com/profiles/images/ steven-weinberg) istenkáromlást és a hit megtagadását büntet iszlám országok kivételével mára a világ megtanulta, hogy a kormányoknak és az egyházi hatóságoknak nem feladata a vallási véleményeket b ncselekménynek tekintve ítélkezni, függetlenül attól, hogy azok a vélemények igazak, vagy sem.” Többször is visszatér a szerz az úgynevezett finomhangoltság problémájához, Arisztotelész epiciklusaitól Kopernikusz elméletének pontatlanságán keresztül egészen a modern csillagászat legéget bb dilemmájáig: „Napjainkban a finomhangolás még aggasztóbb esetével kell szembenéznünk. A csillagászok 1998-ban felfedezték, hogy a Világegyetem tágulása nem lassul, amint azt a galaxisok egymás közti gravitációs vonzása alapján várnánk, hanem gyorsul. Ezt a gyorsulást egy olyan, sötét energiának nevezett energiafajtának tulajdonítják, amelyik magával a térrel áll kapcsolatban. Az elmélet szerint számos különböz tényez járul hozzá a sötét energiához. Egyeseket ezek közül ki tudunk számítani, másokat nem. Kiderült, hogy azok a hozzájárulások a sötét energiához, amelyeket ki tudunk számítani, körülbelül 56 nagyságrenddel nagyobbak a csillagászok által megfigyeltnél.”

A múlt nézetei mai szemmel Weinberg határozottan elutasítja azt a történészi szemléletet, amely szerint a régi korok tudósainak munkáját saját koruk viszonyában kell értékelni. A törté-

nész David Lindberghre hivatkozik, aki „Ugyanezen könyvének második kiadásában így ír: ‚Egy filozófiai rendszert vagy egy tudományos elméletet nem annak alapján kell értékelnünk, hogy menynyire felel meg mai gondolkodásunknak, hanem annak alapján, ahogyan saját kora filozófiai és természettudományos problémáit tárgyalta.’ Ezt én nem fogadom el. A természettudományban (a filozófiát másokra hagyom) nem az a fontos, hogy megoldjuk a saját korunkban népszer problémákat, hanem az, hogy megértsük a világot.” Kés bb hozzáteszi: „Természetesen a tudományos felfedezések történelmi összefüggéseit is meg kell próbálnunk megérteni. Ezen túlmen en, a történész feladata attól függ, mit próbál meg elérni. Ha a történész egyszer en csak rekonstruálni szeretné a múltat, hogy megértsük, ’milyen is volt az valójában’, akkor nem sokat segít, ha a múlt természettudósainak munkáját a mai követelményekhez igazítva ítéljük meg. Ez a fajta értékítélet azonban elkerülhetetlen abban az esetben, ha azt akarjuk megérteni, miként fejl dött a természettudomány a múlttól a jelenig.” A bírálatot a görögökkel kezdi: „Mindamellett úgy vélem, nem szabad túl nagy hangsúlyt fektetni a korai vagy a klasszikus görög tudomány modern vonatkozásaira. A modern természettudománynak van ugyanis egy fontos jellemz je, amely szinte teljesen hiányzik az általam Thalészt l Platónig felsorolt gondolkodók munkájából: egyikük sem próbálta meg igazolni Természet Világa 2016. április

OLVASÓNAPLÓ vagy (talán Zénón kivételével) komolyan alátámasztani spekulációit. Írásaikat olvasva minduntalan felbukkan a kérdés: ’Hát, ezt meg mib l gondolta?’ Ez Démokritoszra éppúgy igaz, mint a többiekre. A könyvek fennmaradt töredékeiben sehol, a legcsekélyebb próbálkozást sem találjuk annak igazolására, hogy az anyag valóban atomokból áll.” A klasszikus korral szemben a hellenizmust favorizálja. „A hellenisztikus korban ezzel szemben a természettudományok jutottak olyan magasságokba, amelyek mellett nemcsak a klasszikus kor eredményei törpülnek el, hanem amelyeket egészen a XVI–XVII. század tudományos forradalmáig nem sikerült túlszárnyalni. … A másik fontos különbség a hellenisztikus tudósok és klasszikus el deik között az volt, hogy a hellenisztikus korra kevésbé nyomta rá a bélyegét a sznobizmusból fakadó különbségtétel az öncélú és a hasznos tudományok között – a görög episztémé, azaz tudás, szemben a tekhnével, azaz mesterséggel (vagy latinul scientia, illetve ars).” Bírálja a vizsgálódás módszerét, a szemléletet, a tudományos módszer hiányát: „A fizika történetére tekintve azonban azt mondhatjuk, hogy nagyon hoszszú id be telt, mire a fizikusok figyelme a mérések bizonytalanságára irányítódott. Legjobb tudomásom szerint sem az ókorban, sem pedig a középkorban senki sem próbálta komolyan megbecsülni, mekkora valamely mérés bizonytalansága. Amint … látni fogjuk, még Newton is felettébb nagyvonalúan bánt a kísérletek bizonytalanságának kérdésével.” Mai fizikai ismereteink birtokában kíméletlenül bírálja a tudomány történetének legkiválóbb alakjait is: „Az arisz-

pernikusz elmélete ezekkel a kiegészítésekkel együtt is egyszer bb volt, mint Ptolemaioszé, de a különbség nem volt világrenget . Bár Kopernikusz ezt még nem tudhatta, de elmélete közelebb járt volna az igazsághoz, ha nem bajlódik az

Az 1979-es fizikai Nobel-díjasok (balról jobbra): Sheldon Glashow, Abdus Salam és Steven Weinberg

epiciklusokkal, hanem az elmélet apró pontatlanságainak tisztázását a kés bbi generációk tudósaira hagyja.” A „kés bbi generációk”, els ként a bolygópályák ellipszis alakját felismer Kepler sokat segített az említett „pontatlanságok tisztázásában”, ám „Valójában Kepler gondolkodását nagyrészt az a téves fizikai elképzelés befolyásolta, miszerint a Nap valamilyen, a mágnességhez hasonló er révén mozgatja a bolygókat a pályáik mentén.” A bírálat nem szorítkozik a Naprendszer megismerésének kezdeteire, hanem korokon és tudományterületeken átível : „Bacon és Platón két, egymással ellentétesen széls séges álláspontot képviselt. Természetesen mindketten tévedtek.” A legkeményebb kritikával mégis René Descartes-ot illeti. „Ez a rövid összefoglaló alig érinti Descartes nézeteit. Steven Weinberg átveszi az 1979-es fizikai Nobel-díjat Filozófiáját csodálták, és még ma is csodálják, els sorban totelészi rendszerr l azt mondhatnánk, Franciaországban és a filozófusok köréhogy nem egyezett a megfigyelésekkel, ben. Ezt én furcsállom. Egy olyan ember ezt azonban már kétezer év óta tudták esetében, aki azt állította, hogy megtalálróla, mégsem pártoltak el t le a köve- ta ’a megbízható tudás megszerzésének t i.” Kés bb sem jobb a helyzet: „Ko- igaz módszerét’, különösen figyelemTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

reméltó, milyen tévesen gondolkozott a természet oly sok sajátosságáról. Tévesen állította, hogy a Föld elnyúlt, hoszszúkás alakú (azaz a Föld átmér je a két pólusa között nagyobb, mint az Egyenlít síkjában). Arisztotelészhez hasonló-

an, is tévesen állította a vákuum lehetetlenségét. Tévedett abban, hogy a fény pillanatszer en (azaz végtelen sebességgel) terjed. Tévedett, amikor azt hitte, hogy a teret az anyag örvényei töltik ki, amelyek magukkal sodorják pályáik mentén a bolygókat. Nem volt igaza abban, hogy a tobozmirigyben lakozik az emberi tudatosságért felel s lélek. Roszszul gondolta, melyik fizikai mennyiség marad meg az ütközések során. Tévesen állította, hogy a szabadon es test sebessége a test által megtett úttal arányos. Végül, számos szeretetreméltó házi cica megfigyelése alapján személyes meggy z désem szerint Descartes abban is tévedett, hogy az állatok valódi tudatosság nélküli gépezetek lennének.” Miután a természettudós Descartesot megsemmisíti, a filozófus Descartes kapja meg a kegyelemdöfést: „Minthogy azonban Descartes ’az értelem helyes használatának s a tudományos igazságok kutatásának módszerér l’ írt, ezért sorozatos tévedései szükségszer en árnyékot vetnek filozófiai értékítéleteire is.” Csak a matematikus Descartes-nak kegyelmez: „Descartes legjelent sebb tudományos eredménye egy új matematikai módszer felfedezése volt, amelyet ma koordinátageometriának (vagy analitikus geometriának) nevezünk.”

167

OLVASÓNAPLÓ

Beatrix holland királyn 1983-ban, korábban Nobel-díjjal kitüntetett tudósok társaságában. Balról jobbra, Paul Berg (kémiai, 1980), Christian de Duve (orvosi, 1974), Steven Weinberg (fizikai, 1979), Queen Beatrix, Manfred Eigen (kémiai, 1967), Nicolaas Bloembergen (fizikai, 1981) (Kép: Wikimedia Commons, Rob C. Kroes/Anefo – Dutch National Archives)

A tudományos forradalomról „Akár volt tudományos forradalom, akár nem, az mindenképpen Kopernikusszal kezd dött.” – foglal állást Weinberg a t le megszokott határozottsággal könyve tudományos forradalomról szóló részének indításaként, utalva arra, hogy egyes történészek még a tudományos forradalom létezését is kétségbe vonják. „Az elmúlt évtizedekben egyes történészek kételyeiket fejezték ki a tudományos forradalom jelent ségét illet en, s t még a létezését is kétségbe vonták.” Weinberg a tudomány történetében a fordulópontot a módszer kialakulásában látja. „A természettudomány ma nemzetközi, talán civilizációnk leginkább nemzetközi területe, ám a modern természettudomány felfedezése ott történt, amit kicsit szabadon értelmezve a Nyugatnak nevezhetünk. A modern természettudomány módszere az Európában, a tudományos forradalom idején végzett kutatások során alakult ki, amely viszont az Európában és az arab világban a középkorban végzett munkán alapul, de gyökerei végs soron a korai görög természettudományig nyúlnak vissza. A Nyugat tudományos ismereteinek jelent s részét másoktól kölcsönözte – a geometriát Egyiptomból, a csillagászati adatokat Babilonból, az aritmetikai módszereket Babilonból és Indiából, a mágneses irányt t Kínából – de legjobb tudomásom szerint a modern természettudományos módszert sehonnan sem importálta.” Másutt így ír: „Már csak egyetlen kérdés maradt megválaszolatlan: miért akkor és ott következett be a XVI. és a XVII. század természettudományos forradalma,

168

amikor és ahol bekövetkezett? A lehetséges magyarázatokban nincs hiány.” A természettudományos forradalom betet zését Newton munkássága jelenti, de azért Weinberg neki is odaszúr: „Newtonnal elérkezünk a természettudományos forradalom csúcspontjára. De micsoda furcsa szerzetre osztották ezt a történelmi szerepet! Newton soha nem járt Anglia egy keskeny, Londont Cambridge-dzsel és szül helyével, Lincolnshire-rel összeköt sávján kívül. Még a tengert sem látta, amelynek árapálya olyannyira érdekelte.” Nem is beszélve azokról a legkevésbé sem hízelg megjegyzésekr l, amelyeket Leibniz-cel folytatott prioritási vitája okán Newtonra tesz. A természettudományos forradalom betet zését azonban vitathatatlanul a newtoni szintézis jelentette: „Ez a lépés volt az égi és a földi természettudományok egyesítésének csúcspontja. Kopernikusz a bolygók közé helyezte a Földet, Tycho bebizonyította, hogy bekövetkezhetnek változások az égitestek világában, Galilei pedig látta, hogy a Hold felszíne egyenetlen, akárcsak a Földé, de egyikük felfedezése sem kapcsolta össze a bolygók mozgását olyan er kkel, amilyeneket itt a Földön is megfigyelhetünk. Descartes a Naprendszerben folyó mozgásokat az éter örvényei segítségével próbálta megérteni, amelyek hasonlóak a vízzel teli medencében a Földön kialakulókhoz; ez az elmélet azonban kudarcot vallott. Ezek után Newton bebizonyította, hogy a Holdat a Föld körüli, a bolygókat pedig a Nap körüli pályáikon tartó er pontosan ugyanaz a gravitációs er , ugyanazoknak a kvantitatív törvényeknek engedelmesked nehézkedés,

amelyik következtében Lincolnshire-ben az almák a földre hullanak. Ett l kezdve egyszer s mindenkorra el kellett vetni az égi és a földi szétválasztásának Arisztotelészig visszanyúló fizikai spekulációját.” Kétségtelen, hogy Newtonnal a klaszszikus fizika ugyanolyan csúcspontját érte el, mint amilyent a modern fizika a kozmológiában és a részecskefizikában – nem kis részben éppen Weinberg munkásságának köszönhet en. „A kvantummechanikához hasonlóan, Newton Naprendszerr l alkotott elmélete is elvezetett ahhoz, ami kés bb ugyancsak kiérdemelte a standard modell elnevezést. Ezt a fogalmat én vezettem be 1971-ben, a táguló Világegyetem szerkezetét és fejl dését leíró, addigra kifejl dött elmélet megnevezésére… Nem sokkal kés bb fizikus kollégáimmal együtt, a ’standard modell’ kifejezést az elemi részecskék és változatos kölcsönhatásaik kibontakozó elméletének megnevezésére is alkalmazni kezdtük. Természetesen Newton követ i nem ezt a kifejezést használták a Naprendszer newtoni elméletének megjelölésére, de nyugodtan használhatták volna. A newtoni elmélet közös kiindulási alapot adott a csillagászoknak azon megfigyeléseik magyarázatához, amelyek túlmutattak Kepler törvényein.” Végül, de nem utolsósorban az ókortól Newtonig tartó tudománytörténeti kalandozása tanulságaként többek közt e gondolataival ébreszti fel az olvasóban a megismerés vágyát: „A világ tehát úgy m ködik, mint egy jó tanító, aki a megelégedettség pillanataival nyugtázza a jó ötleteinket. Évszázadok alatt megtanultuk, mi az, amit meg lehet ismerni, és hogyan. Megtanultuk, hogy ne tör djünk a céllal, mert ez a gyötr dés soha nem vezet el a vágyott örömhöz. Megtanultuk, hogy le kell mondani a bizonyosság keresésér l, mert a nekünk örömet okozó magyarázatok soha nem bizonyosak. Megtanultuk, hogy kísérleteket végezzünk, nem tör dve az elrendezés mesterséges mivoltával. Kifejl dött bennünk az esztétikai érzék, amely támpontokat ad arra nézve, melyik elmélet fog m ködni, és amely hozzájárul az örömünkhöz, ha az elmélet tényleg m ködik. Tapasztalataink felhalmozódnak. Az egész nem tervezhet , nem megjósolható, mégis megbízható tudást eredményez, miközben az odavezet útban is mindvégig örömünk telik.” W Steven Weinberg: A világ megismerése – Hogyan alakult ki a modern természettudomány? Akkord Könyvkiadó (www.gabo. hu), Budapest, 2016. Hamarosan a könyvesboltokban! A könyvet fordította és az ismertet t összeállította: BOTH EL D Természet Világa 2016. április

INTERJÚ

A városklímától a globális éghajlatig Beszélgetés a 75 éves Probáld Ferenc professzorral Probáld Ferencet a földrajztanárok több nemzedéke s talán a közvélemény is mint a regionális földrajz professzorát ismeri. Tudományos teljesítményének jelent s részét azonban a meteorológia, azon belül is a városklimatológia területén fejtette ki, így interjúnkban most erre helyezzük a hangsúlyt. – Kedves Tanár Úr, mi volt az oka annak, hogy a meteorológus szakot is felvetted az egyetemen? – A meteorológia iránti érdekl désemet Dobosi Zoltánnak az els félévben hallgatott éghajlattani el adásai, majd ezt követ mikroklimatológiai speciális kollégiuma keltették fel. bíztatott arra, hogy a biológia és a földrajz mellé vegyem fel a meteorológiát is. Erre csak az 1960-as, 70-es években volt lehet ség, de alig akadt rá vállalkozó, és nem tudom, rajtam kívül volt-e még egyáltalán valaki, aki ezt a három szakot egy id ben végezte volna el. Dobosi igen kedves, nyitott gondolkodású, kit n tanár – akkoriban docens, 1971-t l professzor – volt, aki nagy gonddal foglalkozott a hallgatókkal. Egy-egy meteorológus évfolyam létszáma, az 1960-as évek elején csupán 4–5 f volt, úgyhogy az órák mondhatni családias légkörben zajlottak. Ez még inkább elmondható Dobosi mikroklimatológiai speckolljáról. A fels oktatás akkori tekintélyelv világában teljesen szokatlan volt, hogy egyenrangú félként, kollégaként fogadott bennünket, kezd egyetemistákat. A kis kerek asztalra, amelyet körülültünk, rákerültek neves külföldi szerz k könyvei, érdekes folyóiratcikkek, fontos adatforrások, az el adásból pedig lassanként beszélgetés lett. Dobosinak mindig voltak ötletei, témái, mit lenne érdemes feldolgozni kell kitartással, hiszen akkoriban nem volt számítógép, de még zsebszámológép sem, csak a kockás papír meg a ceruza. T le tanultam meg, miként kell használni az adattárakat s hogyan lehet a bel- és külföldi szakirodalomban tájékozódni. Még az els éves speckoll alkalmával adta a kezembe Kratzernek a városklímáról szóló klasszikus monográfiáját. Szerencsére tudtam már annyira németül, hogy elolvassam, mert nagyon sok érdekes gondolatot lehetett meríteni bel le. Így kezdtem foglalkozni azzal, hogy milyen mérték ek a városi antropogén energiafelszabadító folyamatok, és mennyiben járulnak hozzá Budapesten a klíma helyi módosulásához.

– Hogyan formálódott a pályád a végzés után? Hogyan alakult a két terület – városklimatológia és regionális földrajz – viszonya? – 1964-ben, amikor elvégeztem az egyetemet, mindhárom földrajzi tanszék kapott egy-egy gyakornoki státust, én pedig – nem lévén párttag – a legkevésbé se gondolhattam, hogy meghívnak oda, mégis így alakult. A földrajz mindig kedvenc tárgyam volt, és ha akkoriban létezett volna geográfus szakma, biztosan az akartam volna lenni. Igen megörültem annak is, hogy így az egyetemen maradhattam. Az els három évben a Természetföldrajzi Tanszéken voltam, és Láng Sándor professzor azt mondta, nyugodtan foglalkozzak tovább klimatológiával, hiszen jól beleillik a tanszék profiljába. 1967-ben, amikor átkerültem a Regionális Földrajzi Tanszékre, már megvolt az egyetemi doktorim. Sárfalvi Béla, aki újonnan jött oda „...elköteleztem magam a földrajz mellett” tanszékvezet nek, hajlandó volt támogatni a munkámat Amikor – örömömre – megjelent err l szó- azzal a feltétellel, hogy a világgazdaság ló cikkem az Id járásban, még negyedéves regionális földrajzának oktatását is vállalnom hallgató voltam, és nem sejtettem, hogy ké- kell. A kett s feladat szorításában készült s bb a Földrajz Tanszéken kínálnak nekem el kandidátusi értekezésem, amit 1972 állást. Viszont nagyon vonzott a tudományos tavaszán védtem meg, és 1974-ben „Budapest munka, és belekezdtem annak módszeres ki- városklímája” címmel az Akadémiai Kiadónál kutatásába, milyen fizikai folyamatok, ener- jelent meg. giaháztartási különbségek képezik a városi A diploma megszerzése után két évvel híh sziget létrejöttének alapját. Ez akkoriban vott Dési Frigyes a Meteorológiai Tanszéknemzetközi szinten is újnak számító kérdés re, de addigra már elköteleztem magam a volt, és a megkezdett vizsgálatokat egyre ke- földrajz mellett. Egyébként se nagyon rovésbé tudtam abbahagyni. Ez aztán meg is konszenveztem Désivel, és idegen volt száhatározta pályám els , közel másfél évtize- momra az agrometeorológia is, amivel nála des szakaszát. foglalkoznom kellett volna. Utóbb megint

Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

169

INTERJÚ hívott, ezúttal már az OMSZ-hoz, ott viszont nagyon hiányzott volna a tanítás, no meg az egyetem szabadabb légköre, kötetlenebb munkarendje. Egy szó mint száz, maradtam a földrajznál. 1976–78-ban mégis vállaltam az OMSZ-nál egy tanácsadói másodállást, amelynek keretében a leveg környezet tervezésér l készül könyv városklíma-fejezetét kellett megírnom. Ekkor dolgoztam fel – a szó szoros értelmében kézi er vel, közel tízezer hatalmas pauszpapír ívre rajzolt térképet kiértékelve – a Budapest feletti áramlási mez k típusait és ezek el fordulásának gyakoriságát. Azt hiszem, ez világviszonylatban unikális munka volt, de sajnos nem lett folytatása, feledésbe merült. A Gondolat Zsebkönyvek sorozatban megjelent „Változik-e éghajlatunk?” cím kis kötetemmel 1981-ben voltaképp búcsút mondtam a meteorológiának, bár még ezután is írtam a klímaváltozásról néhány rövid tanulmányt a Természet Világa számára. 1984 szi félévében a Heidelbergi Egyetemen voltam vendégdocens, ahová Fritz Fezer professzor hívott meg. Az igen népszer városklimatológiai speciálkollégiumán belül tarthattam három el adást budapesti munkáimról. Ezen kívül rám bízták a „Bevezetés a klimatológiába” cím tárgyat, amelyet húsz els éves hallgatott. Életemben ez volt az egyetlen alkalom, hogy éghajlattant tanítottam, érdekes módon az is külföldön. – Mi adta az ösztönzést arra, hogy évtizedek múltán néhány el adás és cikk erejéig ismét visszakanyarodj korábbi témádhoz, a városklímához? – Az 1970-es évek vége felé nem álltak még rendelkezésünkre nagy felbontású infravörös m holdképek, nem volt személyi számítógép, nem alakult ki a térinformatika eszköztára sem. Így a városklíma-kutatás zsákutcának t nt, különösen a magamfajta „outsider” számára, aki még az OMSZ adatállományához se igen férhetett hozzá. Ma viszont másodvirágzását éli: önálló tanszékei, folyóiratai, nemzetközi szervezete és konferenciái vannak. Érthet , hogy nosztalgiával gondolok vissza négy évtized el tti, félbemaradt kutatásaimra, melyeknek Budapesten azóta se lett szerves folytatásuk. Utólag azt is sajnálom, hogy eredményeim külföldi publikálására akkoriban – a legtöbb hazai kutatóhoz hasonlóan – vajmi kevés súlyt helyeztem. Fiatalon, kell tapasztalat híján nem is érzékeltem, mekkora különbség, hogy egy angol nyelv cikk egyetemi Annalesünkben vagy rangos nemzetközi folyóiratban jelenik-e meg. A Hungarian Geographical Bulletin hasábjain nemrég közölt városklimatológiai tanulmányom létrejöttében számos véletlen játszott közre a nosztalgián kívül, amely a szakirodalomban való újbóli elmélyedést örömtelivé tette. Azt igyekeztem fölvázolni, hogy milyen új tényez k formálták Budapest éghajlatát az elmúlt fél

170

évszázadban, és milyen változásokra kell felkészülni a globális felmelegedés következtében. 2015 augusztusának tartós kánikulája már némi ízelít volt abból, amire utódaink egyre gyakrabban számíthatnak. – Hogyan kerültél kapcsolatba az éghajlatváltozás témájával, hogy látod e kérdés evolúcióját? – Az már a XIX. században kiderült, hogy a múltban nagy éghajlatváltozások voltak, amire számos bizonyítékot szolgáltattak. Másfel l világossá vált, hogy az éghajlat bizonyos keretek között, mikro- és mezoléptékben megváltoztatható. 1800-as évek elején Luke Howard Londonban már

leírta a városi h sziget jelenségét. Hogy az erd sítés vagy erd irtás, vízrendezés egyegy táj éghajlatát kisebb-nagyobb mértékben módosíthatja, már a XIX. században benne volt a köztudatban. (Jókai is írt err l A jöv század regényében.) A XX. századra maradt annak tisztázása, mi lehetett a múltbéli globális éghajlatváltozások oka. Ennek máig legvalószín bb magyarázata a Milankovicelmélet. A szén-dioxid, mint az éghajlatváltozás egyik lehetséges okozója, Tyndall és Arrhenius írásai révén már a XIX. században felmerült. Az 1930-as években Callendar, egy amat r angol meteorológus kezdett el összefüggést keresni a ténylegesen mért h mérsékleti adatok és a szén-dioxid-kibocsátás között. Az 1950-es években a vezet folyóiratok már rendszeresen közöltek cikkeket err l a témáról. Ezek közül Gilbert Plass 1956. évi tanulmányát tartom a legfontosabbnak, Mészáros Ern pedig a légkör megismerésér l szóló m vében Revelle és Suess egy évvel kés bb, ugyancsak a Tellusban megjelent írását nevezte tudománytörténeti mérföldk nek.

Hogy az antropogén éghajlatváltozás lehet sége sokáig a klimatológia láthatárának peremén maradt és legfeljebb érdekes hipotézisnek számított, annak több oka van. El ször is a vízg z és a szén-dioxid elnyelési sávjainak átfedése miatt kérdéses volt, lehet-e egyáltalán, illetve mekkora lehet az utóbbinak a szerepe az üvegházhatásban. Ez még manapság sem pontosan tisztázott. A másik, hogy nem volt olyan monitoring rendszer, amellyel az éghajlat világméret változását követni lehetett volna. Ezért is ébredhetett gyanú, hogy a felmelegedés els jelei talán csak az állomások városi elhelyezésének, a környék er söd urbanizációjának a következményei. Harmadszor: nem végeztek még olyan megbízható és rendszeres méréseket, amelyek igazolták volna, hogy a légkörben tényleg n , és ha igen, milyen mértékben n a szén-dioxid mennyisége. A bizonyítékot erre végül a Revelle kezdeményezésére 1957-ben felállított Mauna Loa-i obszervatórium több éves mérési sorozata szolgáltatta, melyet Bolin és Keeling 1963ban publikáltak. Az 1960-as években kezdte meg Dansgaard a grönlandi jégfúrások oxigénizotópos vizsgálatát, ami a múltbéli últbéli ltbéli klímaváltozásokat helyezte új megvilágításba. Mindez kb. 1970-re kristályosodott ki. – Mi volt az újdonság ebben az összképben? – Egyrészt, hogy az emberi tevékenység globális léptékben is képes éghajlatváltozást el idézni, másrészt hogy ez a várható, antropogén eredet változás egyirányú és viszonylag gyors lesz. Mindennek a lehet ségére azonban az 1960-as évekig semmiféle bizonyíték nem volt. Ráadásul most már tudjuk, hogy az alig észlelhet felmelegedési tendencia a XX. század közepén három évtizedre meg is torpant. Ezeket a fejleményeket a szakirodalomból Magyarországról is jól nyomon lehetett követni. A Budapest városklímájáról szóló könyvem bevezet jében röviden összefoglaltam mindazt, amit addig a szén-dioxid hatásáról, a globális felmelegedés várható mértékér l leírtak. De ez a könyv témája szempontjából még mellékes volt. Akkor kezdett mélyebben érdekelni a kérdés, amikor 1972-73-ban egy évet az USA-ban töltöttem. Ott a Massachusetts Institute of Technology-ban több fontos tudományos összejövetelt tartottak az 1972. évi stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia el készítése jegyében. 1970-ben összehívták a világ minden részéb l a környezeti problémák legjobb szakért it, akik a helyzet áttekintése nyomán közös jelentést fogalmaztak meg. Ezt Study of Critical Environmental Problems (SCEP) címmel adták ki. Ennek egyik leágazásaképpen a következ évben létrehoztak egy másik nemzetközi munkacsoportot, amely összeállította a Study of Man’s Impact on Climate, kezd bet i Természet Világa 2016. április

INTERJÚ alapján SMIC jelentést. Ezeket a remek összefoglaló m veket olcsón meg lehetett vásárolni, és utóbb egyetemi el adásaim során nagy hasznukat vettem. – A Változik-e éghajlatunk? cím könyved, amellett, hogy igen korai a témát tekintve ebben a m fajban – mai szemmel olvasva – igencsak id tálló. Mi ösztönzött a megírására? – A tanár hivatásából következik, hogy késztetést érez ismereteinek megosztására. Az 1970-es években a klímáról, annak változásairól sok izgalmas új dolog derült ki, ami még nem ment át a köztudatba. Ezt a kérdéskört akkoriban elég jól ismertem, és érdekes kihívásnak t nt számomra, hogy a klimatológiai alapismereteket a sok újdonsággal együtt tágabb olvasóközönség számára is összefoglaljam. Beküldtem egy témavázlatot a Gondolat Kiadónak, amit meglep en hamar el is fogadtak. A Gondolat volt akkoriban a tudományos ismeretterjesztés zászlóshajója; igen színvonalas kiadványokat jelentetett meg, csak épp egy zászlóshajóhoz méltó lassúsággal mozgott. Az én kéziratom 1979-ben készült, és két esztend be telt, mire könyv lett bel le. Nehéz elmondani, mennyi id be és fáradságba került akkoriban egy ilyen kis zsebkönyv nyersanyagát, forrásait a szakirodalomból jegyzetlapocskákra összegy jtögetni, majd a szöveget tollal, papíron megírni, aztán írógépbe átvinni. A kézi fénymásoló, az internet világában ez már épp olyan elképzelhetetlen, mint az én nemzedékem számára a kódexmásolók munkája lehetett. Annál nagyobb öröm volt, hogy végül megjelent a könyv, amely szívemhez talán legközelebb áll valamennyi írásom közül. – Hogyan készül egy ilyen munka, melyek a hiteles ismeretterjesztés „m helytitkai”? – Azt hiszem, az efféle munkához mindenekel tt széleskör szakirodalmi tájékozottság kell, már csak azért is, hogy az ember ne írjon szamárságot. Szükség van még szintetizáló képességre, hogy a soksok résztanulmányból, amelyek egy-egy kérdést elmélyülten vizsgálnak, ki tudjuk választani azt, ami igazán lényeges, és be tudjuk illeszteni egy ilyen átfogóbb munka keretébe. Említhetném még a stílust, a szókincset, de erre ma már – sajnos - vajmi keveset adnak. Különösen fontos viszont, hogy az író a bonyolult dolgokat egyszer en, közérthet en el tudja magyarázni. Ezt azért hangsúlyozom, mert mostanában úgy t nik, mintha számos tudományágban ennek épp az ellenkez je lenne a divat: igen egyszer dolgokat roppant bonyolultan, tudálékos idegen szakkifejezésekkel írnak le. Egy-egy irányzat vagy iskola hívei igyekeznek olyan tolvajnyelvet kialakítani, s t szakterületükön uralkodóvá tenni, amelyet a saját körükön kívül valójában senki más nem ért. Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

– A könyvben még igencsak optimista vagy, bízol a technikai vívmányokban, az emberiség problémamegoldó képességében. Ma is ilyen szellemben írnád-e meg ezt a munkát? – Igen, bár nem gondolom, hogy ennek a könyvnek túlságosan optimista kicsengése lenne. – Azokban az utalásokban éreztem ezt, amikor a jöv energiagondjainak a megoldásáról írsz. Amikorra elfogynak a fosszilis tüzel anyagok, addigra kitalálunk majd valami újat. – Ez azért mérsékelt, kérd jeles optimizmus. A könyv végén arról van szó, hogy a klímaváltozás és a kutatása azért válik fontossá, mert az emberiség a végs kig igénybe veszi a Föld er forrásait és eltartó-képességét. Ez kényes, ingatag állapot, és a bel le származó világméret társadalmi bajokat az éghajlat változása súlyosbíthatja. Ha az emberiség növekv létszámával és féktelen igényeivel nem feszegetné a határokat, akkor nem kellene tartani az antropogén klímaváltozástól, illetve a következményeit l sem. Ez mer ben más megközelítés, mint a technológiai optimistáké, akiknek egyikmásik elképzelése máig kísért. Legnagyobb hatású képvisel jük a 60-as évekt l Herman Kahn, a Hudson Institute megalapítója volt, aki kereken tagadta, hogy akár a népesség növekedésének, akár a gazdasági növekedésnek természet szabta korlátai, határai lennének. Az akkortájt kibontakozó rkutatás, az els ember Holdra szállása egészen bizarr elképzeléseknek is tápot adott. Egyszer alkalmam volt hallgatni – épp a Természet Világa szerkeszt bizottsági ülésén – Balázs Bélának, az ELTE csillagász professzorának el adását, amelyben azt fejtegette: nem véletlen, hogy az embernek éppen most, a földi problémák sokasodása idején sikerült kilépnie a világ rbe, mert pontosan erre kínálkozik majd számára a jövend kiút. Ugyanezt az optimizmust sugallta a fizikus Marx György könyvének a címe: Jöv nk az Univerzum! Ma már ilyesmit talán senki se állít, viszont a vég nélküli gazdasági növekedésbe vetett hit töretlenül tartja magát. Annyiban jogos az optimizmus, hogy a klímaváltozás, amennyire ma látjuk, egyáltalán nem fenyegeti az emberiség egészének jöv jét, és nem kell váratlan globális méret katasztrófától tartanunk. A mez gazdaság alkalmazkodása a változó környezethez bizonyára az élelmezési helyzet súlyosbodásával jár majd ott, ahol most is gyakori az éhínség. A kis korallszigetek és a deltavidékek elöntést l retteg lakóinak vagy az elapadó gleccserpatakok mentén él földm veseknek persze iszonyú csapás, hogy földönfutóvá lesznek, de ilyesfajta tragédia csak az emberiség töredékét sújthatja. Máshol a felmelegedés akár el nyös is lehet, s talán ez is közrejátszik abban, hogy megfékezésére ed-

dig vajmi kevés történt. Pedig ma már köztudott, hogy a klímaváltozást f ként az ásványi energiahordozók eltüzeléséb l származó szén-dioxid idézi el – bár a többi üvegházhatású gázról is érdemes lenne több szót ejteni. Évtizedek óta újra elhangzik tudományos és politikai fórumokon, hogy a szén-dioxid kibocsátását csökkenteni kellene, ám ez hatalmi érdekekbe ütközik. Reálisabb cél a klímaváltozáshoz való fokozatos alkalmazkodás. Ez országról országra, tájról tájra másfajta stratégiát kíván, mert a változás jellege és mértéke, a széls séges id járási helyzetek gyakorisága is más lesz. Hogy pontosan milyen regionális hatásokkal kell számolni, annak kiderítése napjainkban a klímakutatásnak talán legizgalmasabb feladata. Ha a klímaváltozás prognózisának legrosszabb távlati forgatókönyvei válnának valóra, afféle mentsvárként még mindig ott van a bolygómérnökség, a geoengineering. A klíma nagy hatósugarú mesterséges szabályozásának gondolata nem új, de csak a Nobel-díjas Paul Crutzen 2006-ban publikált tanulmánya állította megint reflektorfénybe. Többféle lehet ség is fölmerült: például ki lehetne vonni a szén-dioxidot a leveg b l, vagy a napsugárzást lehetne megsz rni a magaslégkörbe juttatott aeroszolokkal. Ezek technológiailag kivihet k, csak borzasztóan költségesek, kockázatosak, esetleg nehezen visszafordíthatók. De szükség esetén végül is mindez elképzelhet , mint újabb nagy lépés egy végs kig kihasznált mesterséges környezet létrehozása felé. Ennek fenntarthatósága persze kérdéses, és nyilván újabb meg újabb beavatkozásokat igényelne. A m vileg szabályozott globális éghajlat ötlete és általában a nagymérv elrugaszkodás mindattól, ami természetes, sokak számára – megvallom, számomra is – roppant ellenszenvesnek t nik. Pedig amióta az ember színre lépett, folyamatosan alakítja, saját igényeihez szabja környezetét, és az utóbbi másfél-két évszázadban már elképeszt ütemben szorítja vissza azokat az ökoszisztémákat, amelyek még természetesnek mondhatók. Vajon hiányoznak-e valakinek az Alföld terebélyes mocsár- és lápvidékei vagy a hajdani erd rengetegek vadjai? Ugyan! Pánik tör ki, ha néha egy medve a határon át idetéved. Ahogy az amerikai farmerek se kívánják vissza a préri bölénycsordáit, az afrikaiak se bánják majd, ha az elefánt és az oroszlán már csak néhány vadasparkban lesz látható. Fél , hogy a végképp kihaló növény- és állatfajok nem jelentenek többet kései utódaink számára, mint nekünk a mamut vagy a Tyrannosaurus. Nem tudjuk azonban, hogy a természetes él világ pusztításának, a biológiai sokszín ség drámai csökkenésének mi lesz a távolabbi következménye, hol van földanyánk, Gaia t r képességének a határa. Bizakodásra csak

171

INTERJÚ az adhat okot, hogy a földtörténet legszörny bb katasztrófái sem szüntették meg bolygónkon az élet fejl désének feltételeit. – Említetted a geo-engineeringet, de climate engineeringr l is beszélnek. Ez nem technológiai optimizmus? – Az igazi optimizmus annak feltételezése, hogy ilyen óriási kockázatokkal járó m vi beavatkozásokra egyáltalán nem lesz szükség. Én pontosan ebben az értelemben vagyok der látó. Teljesen mégse merném kizárni, hogy a nagyon távoli jöv ben esetleg a makroklíma befolyásolására is bevetnek majd új technológiákat. – Egyáltalán, szabad-e ennyire beavatkoznunk a Föld m ködésébe? – Hogy mit szabad megtenni és mit nem, az etikai kérdés. Az emberiség eddig a k baltától az atombombáig mindig mindent megvalósított, amire korának technológiája képessé tette, és nemcsak a fegyverkezés terén szokta félresöpörni az erkölcsi kételyeket. Ha kiderülne, hogy nincs már egyéb mód az éghajlat katasztrofális romlásának megfékezésére, akkor élni fog a klímamérnökség eszközeivel is. Vészhelyzetben ez etikailag se lenne kifogásolható. A nemzetközi jogi aggályok szintén elháríthatók, ha a világhatalmak érdeke úgy kívánja. De egyel re mindez a beláthatatlanul távoli jöv , a fantázia birodalmába tartozik. – Térjünk vissza az ismeretterjesztésre. Jól látom-e, hogy ezt a területet mindig is a szívügyednek tartottad, még talán fontosabbnak is, mint a kutatás világát? – Hogy fontosabbnak, azt nem mondanám, de legalább olyan fontosnak. Mivel végs soron a társadalom tartja fenn a tudományos kutatás intézményeit, jó, ha tevékenységük célja és értelme minél szélesebb nyilvánosságot kap. Ha a tudomány fényt derít bizonyos veszélyekre, kockázatokra, amelyeknek elhárítása politikai döntést igényel, ehhez a közvélemény támogatását az ismeretek megosztásával lehet elnyerni. A montreali egyezményt aligha sikerült volna tet alá hozni, ha az ózonréteg ritkulásának súlyos következményei nem váltak volna közismertté. A széleskör tájékozottság mind a társadalom, mind az egyéni boldogulás szempontjából alapvet , de manapság több okból is veszélyben lév érték. A k korszakban minden sember tudta, hogyan készül a k balta, és értett is a használatához. Ma viszont még a leghétköznapibb eszközök m ködésével se vagyunk tisztában, nemhogy sejtenénk, hol húzódnak a tudomány frontvonalai! Ráadásul a kutatók többsége is inkább csak a tudás „termelésének” napszámosa, aki egész életében valami apró résztémával bajlódik, és gyakran még saját szakterületét se képes áttekinteni. A közm veltség, a szélesebb társadalmi rétegek ismeretei és az emberiség által összességében felhalmozott s birtokolt tudás között óriási a távolság. Emiatt lett

172

egyre nehezebb, ugyanakkor véleményem szerint egyre fontosabb a tudományos ismeretterjesztés, amelyb l magam is igyekeztem részt vállalni. Írtam több ilyen jelleg könyvet, 1970-t l 1990-ig tagja voltam a Természet Világa szerkeszt bizottságának, rendszeresen közöltem cikkeket itt s az Élet és Tudományban is. – Hogyan kerültél kapcsolatba a Természet Világával, és milyen emlékeid vannak a szerkeszt bizottság m ködésér l? – A folyóirat évr l évre pályázatot hirdetett – régebben nem csak diákok számára – ismeretterjeszt cikkek írására, s a névtelenül beküldött tanulmányok közül a legjobbakat le is közölte. Így jelent meg els , Malajziáról szóló írásom 1965-ben, s kezd dött negyedszázadon át tartó szoros kapcsolatom a Természet Világával. Ez az id szak a külvilágra ablakot nyitó földrajzi ismeretterjesztés virágkora volt, hiszen gyarmatbirodalmak felbomlása folytán új meg új nevek t ntek fel a térképen, s a sz kös utazási lehet ségek vagy a fekete-fehér tévé m sorai távolról se elégíthették ki a nagyvilág iránti érdekl dést. Els írásaim zöme különböz okokból reflektorfénybe került távoli országok földrajzi bemutatása volt. A szerkeszt ségben a földrajzi tárgyú cikkeket Keömley Éva gondozta, akire számos írásom ötletadójaként is nagy szeretettel emlékezem vissza. Valószín leg az javaslatára lettem tagja a szerkeszt bizottságnak, amely évente két-három alkalommal ült össze. Ilyenkor megvitattuk az el z számok tartalmát és a következ hónapokra szóló terveket. Azt hiszem, Gánti Tibor akkori f szerkeszt ötlete volt, hogy e rutinszer programon túl id nként valamelyik szerkeszt bizottsági tag friss, izgalmas témájú el adására is sor kerüljön. A 80-as évek közepét l azonban megsokasodtak tanszéki feladataim, s maradék id met, energiámat immár a tankönyvek írása és szerkesztése kötötte le. A közoktatási tankönyvírást a tudományos közéletben a minimumnál is kevesebbre becsülik, nyilvános kritikai értékelésre szinte soha nem méltatják, holott ez az ismeretterjesztés legfontosabb módja. Minden gyerek jár általános iskolába, egy-egy korosztálynak csaknem háromnegyede pedig az érettségiig is eljut. Beszélgetésünk közben elt n dtem azon, milyen óriási a tankönyvek hatósugara. A gimnáziumok II. osztálya számára 1979ben írtam az els , földrajzkönyvet, amely másfél évtizeden át országszerte használatban volt. A 90-es években elkezd dött a különböz kiadók versenye, de az én – újabban már társszerz s – könyvem, persze sok-sok átdolgozással, máig a piac egyik meghatározó szerepl je. Ha összeszámoljuk, hogy közel négy évtized alatt ezt a m vemet hányan használták olyan diákok, akiknek az ismereteihez vala-

micskét hozzátett, akikben a földrajz, a világ megismerése iránt érdekl dést ébresztett, valamilyen értéket közvetített, akkor elképeszt , millió körüli létszámhoz jutunk. Az iskolai tankönyv nagyon nehéz m faj, már csak azért is, mert az író itt a tantervi el írások rabszolgája. Ennél egy fokkal könnyebb, legalább is korlátoktól mentesebb az egyetemi és f iskolai tankönyvek írása. Fél évszázad alatt ebbe is temérdek id t, energiát fektettem. Persze, a világ gyorsan változik, a földrajztankönyvek hamar elavulnak, de az oktatás és képzés egészének hatása egy emberölt re terjed. Épp ezért szomorúan láttam az utóbbi évtizedekben a tanárképzés létszámának zsugorodását és színvonalának hanyatlását, emellett pedig a földrajztanítás visszaszorulását a közoktatásban. Talán az utóbbi egy-két év fejleményei adnak némi reményt, hogy ez a tendencia megfordulhat. – Hogyan látod ma az ismeretterjesztés feladatait, kihívásait és lehet ségeit az éghajlatváltozással kapcsolatban? – Nyilvánvaló, hogy az ismeretterjesztés hagyományos eszközei és módszerei fokozatosan háttérbe szorulnak. Könyveket egyre kevesebben olvasnak, az ismeretterjeszt m vek közönsége is megfogyatkozott. Szinte alig hihet , hogy az Élet és Tudomány valaha több százezres, a Természet Világa több tízezres példányszámban jelent meg. Manapság az ismeretterjeszt folyóiratok hatóköre sokkal csekélyebb, és közönségük er sen fragmentált. Ez vonatkozik az olyan korszer médiumokra is, mint a televízió vagy a világháló. Tehát egy-egy internetes felület, blog vagy tévéadás csak kis töredékét éri el annak a rétegnek, amely szakmájától függetlenül, tágabb értelemben is érdekl dik a tudomány új eredményei iránt. A meteorológia viszonylag szerencsés helyzetben van, mert az id járás mindenkit érdekel, és a folyamatos médiajelenlét – már ha valódi szakembereket hagynak szóhoz jutni – az éghajlat változásából fakadó veszélyek tárgyilagos bemutatására is alkalmat kínál. Az ismeretterjesztés szüntelenül változó fórumainak körében egyetlen igazán biztos pont van: a közoktatás. Mert az interneten ugyan minden információ elérhet , de az új ismeretek megszerzésére irányuló értelmes törekvést és azt a szilárd vázat, amelybe az új információk szervesen beépülhetnek, csak a jó iskolák, a kit n tanárok képesek diákjaikban kialakítani. A közm veltség és a szakmai tudás jöv je egyaránt az kezükben van! D Az interjút készítette: JANKÓ FERENC Az interjú az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíj támogatásával készült. Természet Világa 2016. április

BOTANIKA

TURCSÁNYI GÁBOR–TURCSÁNYINÉ SILLER IRÉN

„Hullámlovaglás” a Wave Rock szikláin

2015 júliusában és augusztusában 50 napot töltöttünk Délnyugat-Ausztráliában, a Föld egyik biodiverzitás-forrópontján. Az utunk során szerzett élményeinkr l, tapasztalatainkról számolunk be sorozatunkban, melynek els részét olvashatják most az érdekl d k. déli félteke extratropikus zónájában, így Ausztrália legnagyobb részén is a július és az augusztus a téli évszak két leghidegebb és legcsapadékosabb hónapja. A délnyugat-ausztráliai Perth városában, városában,, kirándulásunk kirándulásunk kiindulókiindulópontjában, télen körülbelül olyan id járás van, mint Európa mediterrán térségeiben januárban és februárban. A h mérséklet nappal általában 15–20 °C között van, de éjszaka megközelítheti a fagypontot is. Viszonylag gyakran és nagy mennyiségben esik csapadék. Egy napon belül is gyakran váltakoznak egymással az es s és a napsütéses periódusok. Csak augusztus utolsó két hetében szökik fel nappal a h mérséklet 25 °C körüli értékre. Ekkorra a napsütéses órák száma is megnövekszik. Az Indiai-óceán közelsége miatt a szél állandóan fúj. A vegetáció, az id járásnak megfelel en, télen is túlnyomórészt zöld. Csak kevés fafaj veszíti el lombozatát. Perth utcáit eukaliptuszok, araukáriák, Allocasuarinafajok, más vidékekr l behurcolt pálmafák és korallfák (Erythrina spp.), valamint Dél-Afrikából betelepített Brassaisugáraráliák (Schefflera actinophylla) és mimózalevel zsakarandafák (Jacaranda mimosifolia) díszítik. A banán és a citrusfélék sem ritkák, s t, termést érlel dinynyefa (Carica papaya) is el fordul. Pertht l, Nyugat-Ausztrália f városától mintegy 300 km-re, egy Hyden nev falusias, poros kisváros mellett található a 160 hektárnyi kiterjedés Hyden Wildlife Park, melynek legf bb nevezetessége a Wave Rock (magyarul: hullámszikla) nev különleges geomorfológiai alakzat. Az els túra célpontja ennek a látványosságnak a felkeresése volt. A Wave Rockról és közvetlen környékér l azonban egy kicsit kés bb lesz szó; a távolról érkezett látogatókat már a Hydenbe vezet út mentén is számos látnivaló, érdekes meglepetés fogadta. Perth városát keleti irányban elhagyva, dombokra kellett fölkapaszkodni. Az utat eukaliptuszerd k övezték. Egy parkoló mellett egy ilyen erd be is sikerült

családjába és azon belül a Dryander-cserjék nemzetségébe tartozó faj (Dryandra lindleyana) – a hazai szártalan bábakalácsunkra (Carlina acaulis) emlékeztet – példányai bújtak meg. Ezeknek is szárazságt r jelleget mutató (xerofil) szeldelt, t levélrózsát (rozettát) alkotó leveleik vannak, virágzataik pedig a rozettáik közepén lapulnak. Egy szép sárga lepl kosborfaj is el került, melynek tudományos neve Caladenia flava. A Caladenia nemzetség a pókorchideák közé tartozik. A nemzetségnek jelenleg több mint 300 faját tartják számon. A nemzetségnév Nyugat-Ausztrália térképe. A Perthb l a Wave a görög calos és aden szaRockhoz vezet utat zöld színnel jelöltük vakból keletkezett, melyek közül az el bbi szépet, az betekinteni. A gyepszintet jórészt a f fa utóbbi pedig mirigyet jelent. A szóössze(Xanthorrhoea sp.) fiatal egyedei borítot- tétel a színes mézajakra és a bibeoszlop ták, melyekre gyakran egy harmatf faj (ginosztemium) alapjánál látható csillogó (Drosera macrantha) kapaszkodott fel, mirigyekre együttesen utal. meglep en nagy, mintegy 1 m-es magassáTovább utazva, egy láthatóan nem régig. Ez a növény gumókat képez a föld fel- gen leégett erd t nt föl el ttünk. A t z színe alatt, és ha nem áll rendelkezésére tá- nyomát mindenekel tt a megperzsel dött, masztónövény, a felszínen kúszik. 2,5 cm- feketéll fatörzsek jelezték. A gyep- és a es átmér j fehér vagy rózsaszín virágokat cserjeszint kevés és kis borítást adó fajhoz, de itt, az erd ben, éppen éppen nem nem virágvirág- ból állt, de felt nt egy akáciafaj (Acacia zott. Mint a legtöbb Ausztráliában shonos nervosa) szép, sárga alapszín , de helyennövényfaj, ez is bennszülött (endemikus), ként rózsás színnel befuttatott virágzata. vagyis sehol máshol a világon nem fordul A déli félteke legnagyobb részén elterjedt el . Apró, kerekded, zöld leveleit vörösl , akácianemzetség mintegy 1350 fajt ölel hosszú nyel mirigysz rök borítják, ák,, meme- magába, melyek közül csaknem 1000 talyekkel a növény csapdába ejti a rovarokat lálható meg Ausztráliában. és megemészti, majd fölszívja bel lük az A leégett területet elhagyva, egyre ritélet fenntartásához szükséges anyagokat. kuló erd k következtek, melyeket fokozaEzekr l a „húsev ” növényekr l tudjuk, tosan repce- és gabonatáblák, majd állatok hogy általában nedves, tápanyagokban – (legf képpen juhok) tartására használt különösen nitrogénben – szegény él he- legel k váltottak fel. Zártabb erd sávok lyeken fordulnak el , olyanokon, ahol az út során érintett Avon folyó mentén az evolúció kit n „ötletének” bizonyult sem alakultak ki, illetve maradtak meg. a rovarok formájában kívülr l beröppe- Egy helyen – meglep módon – alpakn nitrogénforrások hasznosítása. A f - kák legeltek. A mélyületekben, ott, ahol fák között egy a próteafélék (Proteaceae) az út is lejjebb ereszkedett, igen gyakran

Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

173

A

BOTANIKA nagy, merev, mélyen és szabálytalanul tagolt egymástól, a középs és a keleti dómot leveleket fejleszt és sok apró citromsárga pedig egy alacsony sziklaterasz kapcsolja virágot tartalmazó füzéreket visel , feltétefeltéte- össze. A felszínforma több stádiumban belesen a próteafélék (Proteaceae) családjába következ fejl dése hozta létre ezeket a dósorolt fajra, a Synaphea acutilobara. Egy ér- mokat. Kezdeti lépésként a gránit alapk zet dekes, kék virágú, kistermet , vessz s meg- a lateritesedett felszín alatt a 100–130 millió jelenés cserjefaj, a Comesperma scoparium évvel ezel tti kréta korszakban bekövetkeis virított, melyet a tudomány a pacsirtaf fé- z mállás következtében megváltozott. Attól lék (Polygalaceae) családjának tagjaként tart függ en, hogy az alapk zet milyen mértékszámon. Ennek a fajnak a virága kétoldalian ben darabolódott fel a berepedezés követszimmetrikus. Kett színes, szárnyszer en keztében, ez a változás különböz mértékig szétterül és három hátul megbújó csésze- érintette a felszín alatt. Így maradtak meg levél, valamint három sziromlevél alkotja, szilárd dómok, melyeket nagyobb mélymely utóbbiak közül az alsó csuklyaszer . ségekig mállott, viszonylag laza szerkezeEnnek a csuklyaszer szirom- t gránittörmelék vett körbe. Azt követ en, levélnek a nyílásán bújnak ki a hogy Ausztrália és Antarktisz kontinensei cs vé összen tt sárga porzók, elváltak egymástól és az ezzel együtt járó valamint a bibe. megbillenés következtében létrejött DélnyuAz út kés és délután ért ért vévé- gat-Ausztrália, a felszín alatt elhelyezked , get a Hyden melletti lakóko- mélyen mállott gránit id szakosan erodálócsiparkban, ahol már el re dott, és ez a mélyben megmaradt szilárd dómegrendelt szállás várt ránk. mokat a felszínre hozta, a Hyden Rock-heMásnap reggel, kellemes meg- gyet formálva. lepetésre, alig pár száz méter A Wave Rock a legnagyobb és legmegtétele után lehetett elérni a látványosabb ausztráliai példánya a Wave Rock sziklafalát. Belépve geomorfológusok által behajló lejt nek a szikla alá, az embernek olyan nevezett sziklaalakzatnak. Ilyen behajló érzése támad, mintha egy ha- lejt k tipikusan gránitból képz dött sziA közel 1000 ausztrál akáciafaj egyike, az Acacia nervosa talmas, átcsapó hullám belse- gethegyeken keletkeznek úgy, hogy a hegy jébe került volna, oda, ahol a lábát a talajvíz kémiailag erodálja. Az így lyaszín virágú növény. A Halosarcia filmeken a legkiválóbb szörfösök szágulda- létrejött zsebszer bevágódásban a mélyen halocnemoides mintegy 50 cm magasra nö- nak oldalvást a part felé, az élet és a halál erodálódott anyag felaprózódott, viszonyv , sok kis vörös vagy zöld szártagra tagolt, közötti végtelenül sz k határmezsgyén laví- lag laza szerkezet törmelékként halmozórózsafüzérre emlékeztet szárakat fejleszt. rozva. De itt ez a hullám nem vízb l, hanem dik fel. Amikor a törmeléket a kés bbi eróAz Enchylaena tomentosa szára és levelei gránitból van, és id tlen id k óta nem moz- ziós folyamatok elmossák, hátra marad a s r n molyhosak; termései zöld, sárga vagy dul el. Mégis, aláállva, az embernek olyan mállás által nem érintett konkáv „hullámpiros szín ek. A szikes területek után egy da- érzése támad, mintha azonnal rászakadhatna. szikla-felület”. A Hyden Rock gránittömbrabig teljesen leégett vegetáció mellett haladt Nem véletlen, hogy az út tovább Hyden felé. ezt a kiemelked tuA Wave Rockhoz vezet út mentén két, risztikai látványossácserjések által borított védett természeti got évente mintegy területet is jeleztek a táblák. Ezek az Overheu 140 ezer ember láNature Reserve, valamint a Karlgarin Hill togatja. Nature Reserve voltak. Cserjéik között doA Wave Rock a mináltak a próteafélék (Proteaceae) család- környez síkságból ját képvisel Banks-cserjék (Banksia spp.), szigetszer en kiselyemtölgyek (Grevillea spp.) és t párna- emelked , Hyden bokor-fajok (Hakea spp.), a kazuárfafélék Rock nev nagy ki(Casuarinaceae) közé tartozó Allocasuarina terjedés gránithumilis és több sárga szirmú ú pillangósvirá- tömb északi oldalán gú, melyeket a helyiek Wattle-knak (többes húzódó 14 m maszámban: Wattles) neveznek. Az ausztrál gas és 110 m hoszflóra dekoratív törpecserjéi közül leginkább szú sziklafal. Hyden a helyben Peasként (borsókként) emlege- városától 3 km-re tett pillangósvirágú növények képviseltették keleti irányban taAz Avon folyó Perth és Hyden között magukat.. Ezek között özöttt felt nt egy sárga vi- lálható. 1928-ban a rágú, de vörösbarna folttal és erezettel tar- meredély fölé egy betonfalat húztak, mely jén, melyet hármas púpot képez alakjáról kított vitorlájú faj, a Bossiaea eriocarpa. A az ugyanakkor létesített víztárolóba vezeti a hydeni púpoknak (Hyden Humps) is necserjék alatt megbújt egy az ausztrálok ál- sziklákról lefelé folyó vizet. Az építést köve- veznek, a nagy hullámszikla mellett több tal Donkey Orchidnak nevezett kosborfaj t id kben az így összegy jtött vízzel látták más érdekes képz dmény is megfigyelhe(Diuris brumalis) is, mely angol nevét sza- el a környék lakosságát. t . Ezek között vannak további, de jóval márfülszer en álló két lepellevelér l kapta. A A Hyden Rock egy szigethegy, melyet 3 kisebb méret behajló lejt k, a hegy plagyepszintben a korábbi, erdei megálló során dóm alkot. Anyaga 2,63 milliárd éves bioti- tóját pedig óriási sziklatömbök tarkítják már látott harmatf faj (Drosera macrantha) tos, kálium-földpátos, porfíros monzogránit. rendezetlen alakzatokban. Néhol egy-egy fehér virágú példányai is el kerültek. Külön- A középs és a nyugati dómot egy mély, repedés mentén a föls sziklaréteg suvaleges megjelenése hívta fel a figyelmet egy víztározóval kitöltött völgy választja el dása figyelhet meg. Kisebb k gombák

jelezték táblák a vízelárasztás veszélyét. Ezeken a szakaszokon szemet gyönyörködtet sós tavakat, és ahol a víz már elpárolgott, csaknem zárt állományú szikes növényzetet lehetett látni. Ennek alkotói pozsgás (szukkulens) fajok voltak; közülük a kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjába tartozik a Disphyma crassifolium, a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) közé pedig a Halosarcia halocnemoides és az Enchylaena tomentosa. A Disphyma crassifolium a földfelszínen elterül , húsos, fölfelé görbül és vöröseszöldre színez d level , rózsa-, lila vagy ibo-

174

Természet Világa 2016. április

BOTANIKA

Hyden felé közeledve egyre több szikes tó és puszta fordul el is el fordulnak. Akad az egyéb képz dmények között egy különösen látványos is: egy hatalmas, öblös öblös pofára pofáraa emlékezemlékeztet üreg, melyet a helybéliek – találóan – Hippos Yawnnak, vagyis Víziló Ásításának neveznek. A sziklák nyújtotta látványosságokon túl, a természet további kincsei is figyelmet érdemelnek. A Wave Rock lábainál elterül ritkás erd ben az itt gyakori Allocasuarina huegeliana elhalt törzsein egy szép taplófaj (Phaeotrametes decipiens) n tt, amelynek bársonyos, lilásbarna, sávos felszíne messzir l felt nt. Alul a kezdetben világos krémszín , likacsos term rétege nyomásra lilás rózsaszín re váltott. Itt is gyakori volt az egész Ausztráliában közönséges Pycnoporus coccineus, amely a mi cinóbertaplónk (Pycnoporus cinnabarinus) rokona. Látványos, élénk narancspiros term testeit könny volt észrevenni a nyitottabb, száraz helyeken en korhadó faágakon. Fehérkorhasztó, szélesen elterjedt taplófaj, amelyet már az slakosok is hasznosítottak. Kis darabkáját elrágva szájsebeket kezeltek vele, vagy szájpenész ellen csecsem k szájába dugták. Ez a taplófaj Ausztrália és Új-Zéland mérsékelt övi területein él, míg a t le nehezen megkülönböztethet P. sanguineus a trópusi részeken terjedt el. A mikorrhizás gombák közül az eukaliptuszok alatt term Austropaxillus infundibuliformis nagytermet , sárgásbarna kalapjai bukkantak el . A kalapok apró pikkelykések, tölcséresek, a közepükön benyomottak, a lemezeik pedig hosszan a tönkre lefutók, sekélyek. A lemezek a tönkhöz közel jóll láthatóan villaszer en elágaznak, ami a cölöpgombáknál jól ismert jelenség. A term test íze keser , húsa nyomásra barnul. Dél-Ausztrália és Új-Zéland gombája. A Wave Rock-szikla végén, egy ösvényen lehetett följutni a gránithegy tetejére. Az a része a platónak, ahova az út vezetett, Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

Egy pókorchideafaj, a Caladenia incensa csaknem teljesen csupasz volt. Csak itt-ott, bemélyedésekben rekedt meg a csapadékvíz, ami lehet vé tette némi vegetáció megtelepedését. Ezeket a foltokat mindenekel tt s r mohapárna töltötte öltötte ki.. A mohapárnából egy nálunk is nedves mohagyepekben és lápokban el forduló gombanemzetség (Galerina) általunk egyel -re ismeretlen fajának élénk rozsdavörös term testei világítottak ki. De el fordult itt a már kétszer is említett Drosera macrantha mellett egy újabb, vörös szí-

n levelekb l rozettát képez harmatf faj (Drosera bulbosa), a sárgagyantafa-félék (Xanthorrhoeaceae) családjából a Stypandra glauca, a kikericsfélék (Colchicaceae) családjából a Wurmbea graniticola, valamint a Boriaceae családból a Borya constricta is. A Drosera bulbosa a föld alatt vörös szín gumókat hoz létre. Levele színi oldalának közepén kiemelked gerinc húzódik. A Stypandra glauca kék virágú, rizómával rendelkez , ével , egyszik növény. Levelei szintén kékes színez dés ek, szárölel k. Ausztrália déli területein szélesen elterjedt. Fogyasztása a kecskék megvakulását okozza. A szintén egyszik Wurmbea nemzetség Afrikában és Ausztráliában honos. Itt talált faja, a Wurmbea graniticola különösen dekoratív virágokat képez. Ezek körben álló hat fehér lepellevele kanál alakú, kifelé néz feji résszel. A feji rész nyél felé es végén keresztirányban enyhén görbül lila csík húzódik. A porzó- és bibeszálak szintén fehérek, míg a 6 portok és a magház 3 összen tt term levele vörösesbarna szín . A szintén egyszik Boriaceae családnak nincs általunk ismert magyar neve. A Borya constricta mintegy 25 cm magas zsombékokat képez. Merev, szálas levelei vannak. Fészekvirágzatra emlékeztet , 6–12 virágot tartalmazó és 4–10 cm széles virágzatát alul barna szín pikkelylevelek borítják. A virágok fehérek, sárga szín portokokkal. A faj a grániton megteleped pionír nöövénytársulás fontos alkotója. Jelent ségét az adja, hogy zsombékjaiban fönnakad a szél által hordott szerves és szervetlen anyag, amib l azután id vel talaj alakul, lehet vé téve újabb növényfajok megtelepedését. A t z nap által okozott nyári szárazságot elviseli; ilyenkor levelei sárgára színez dnek. Amint azonban lehull az els csapadék, újból megzöldül és folytatja a szabad gránitfelszínek kolonizálását. A plató hatalmas sziklatömbjeit megkerülve, nagyobb sziklabevágásokhoz lehet eljutni, ahol a mélyedésekben összegy lt törmelékb l a megfogott víz segítségével

A Wave Rock meghökkent látványa keleti irányból

175

BOTANIKA tudományos nevében a deformis szó onnan származik, hogy ezt a fajt el ször egy deformálódott pókorchideának tartották, és ennek megfelel en Caladenia deformisnak nevezték el. Amióta azonban a génszekvenálások kiderítették, hogy nem sorolható a pókorchideák közé, külön nemzetséget alkottak neki, de a faj elnevezésében a deformis jelz megmaradt. Az orchideák csodálása közben a közelben egy fekete hátú ausztrál szarka (Gymnorhina tibicen) röpködött és fütyült egy hihetetlenül szép, vibráló dallamot. Ez a madárfaj képes négy oktávot átfogni a hangjával és több mint 35 madárfaj énekét, illetve a kutya és a ló hangját, s t az ember beszédét is utánozni. A hegyet keleti irányban körbejárva, el került még néhány „közönségesebb” faj is. Közülük a pillangósvirágú Kennedia prostrata egyik találó helyi elnevezése, a Running Postman (magyarul: rohanó postás) épp úgy, mint a tudományos nevében a prostratus, a föld felszínén kúszó hajtására utal. A Kennedia nemzetségnév nem Ausztrál cölöpgomba-nemzetség faja, az egykori ameaz Austropaxillus infundibuliformis rikai elnök, haés dél-európai eredet nagy rezg f (Briza nem egy John Kennedy nev angol csemaxima) és a Dél-Afrikából dísznövény- metekertész nevét örökíti meg. Az erd nek betelepített fehér medveszem (Ursinia cserjeszintjét egy az akácianemzetségbe anthemoides). A tábla arra figyelmeztet, (Acacia) sorolt faj uralta. Azért is felhogy ha ezek a sziklakibúvások szilárd, t nt, mert a mintegy 1 cm-es átmér j , bombabiztos helyeknek is t nnek, a bizonyí- gömb alakú virágzatai sárgára színezték tékok arra utalnak, hogy rajtuk is csak kell szemmagasságtól lefelé a környezetet. A óvatossággal szabad közlekednünk. faj azonosítása eddig sajnos nem sikeA hegy túloldalán való leereszkedést kö- rült a rendelkezésünkre álló források hiávet en egy kisebb ligetes Allocasuarina- nyossága és a nemzetség óriási fajszáma erd foltban három virító kosborfaj bukkant miatt. Az akáciák különös tulajdonsága, el : a Pterostylis dilatata, az ún. zöldkapucnis hogy leveleik lemezei elcsökevényesedorchideák (angolul: Greenhood Orchids) kö- tek, és fotoszintetizáló szerepüket az elzül, a Caladenia incensa a pókorchideák laposodott, levél alakú levélnyelek vet(angolul: Spider Orchids) képviseletében, ték át. Ezeket fillódiumoknak nevezzük. valamint a Pheladenia deformis, melynek A fillódiumok alapjánál nektáriumok heangol neve (Blue Fairy Orchid) magyar- lyezkednek el. Az ezek által kiválasztott ra kék tündérorchideának fordítható le. A cukros nedv vonzza a hangyákat, melyek zöldkapucnis orchideáknak mintegy 200 jelenlétükkel elriasztják a lombfogyaszfajuk fordul el Indonéziában, Új-Zélan- tó rovarokat. A növény tehát a hangyák don, Ausztráliában, Új-Guineában és Új-Ka- megvendégelésével gondoskodik az olledóniában. Amikor a rendkívül dekoratív csó örz -véd szolgálatról. Az akáciák Caladenia incensa egyedei tömöttebb cso- mellett itt-ott el fordult egy a teamirportot alkotnak, vékonyan kihúzott, hosszú tusz-nemzetségbe (Leptospermum) tartolepelleveleik egymással szinte összegaba- zó fehér virágú faj is. Ez a mirtuszfélék lyodva a faj nevéhez méltóan pókhálószer (Myrtaceae) családjába sorolt nemzetség alakzatot formálnak. A kék tündérorchidea legnagyobb fajszámmal Dél-Ausztráliá-

vastagabb talajtakaró keletkezett. Ezen már kisebb erd foltok és cserjések is kialakultak. Volt itt egy 2–3 m-es magasságú „törpe” Wave Rock is. A közelében elhelyezett tábla a természeti környezetet veszélyeztet emberi behatásokat ismertette. A leírás szerint a korábbi k bányászat nyomait letört gránittáblák és a robbanóanyag elhelyezése céljából vésett rések jelzik. Az egyenletes, kemény felszín bolygatása emellett más, nem várt következménnyel is járt: megtelepedtek itt is a más földrészekr l behurcolt özönnövények. Ilyenek pl. az eurázsiai származású vékony egércsenkesz (Vulpia myuros), az Európából behurcolt földbenterm here (Trifolium subterraneum), az észak-afrikai

176

ban terjedt el. Amint a nemzetségnév angol (Tea Tree) és magyar neve is utal rá, fajainak C-vitaminban gazdag örökzöld leveleit az els ausztráliai leteleped k tea készítésére használták. A virágokat látogató méhek által összegy jtött nektárból kiváló, antibakteriális hatású méz készíthet . A legtöbb teamirtuszfajt kertekbe és parkokba is szívesen telepítik dísznövényként. Meglep módon, a Perthb l Hydenbe vezet út menti szikeseken megfigyelt Disphyma crassifolium nev , kristályvirágfélék családjába tartozó faj itt is megjelent. Nem váltott ki kitör lelkesedést, amikor behurcolt özönnövényként sikerült azonosítani a gránithegy tövében egy EuEurópából származó füstikefajt, a Fumaria muralist. A bennszülött slakók (angolul: the Aborigines) életében a Wave Rocknak komoly kulturális jelent sége volt. Ismereteink szerint azonban elkerülték a sziklát. Nem tudni biztosan, mi volt ennek az oka. Lehet, hogy a múltat idéz legendák tartották ket vissza, de elriaszthatta ket a víz hiánya vagy a szomszédos törzsekkel való összeütközés elkerülésére irányuló törekvés is. A gránithegy északi oldalát viszont látogatták az slakosok, mert a sziklák kancsó alakú üregeiben sokáig megmaradt a víz. Nincs messze innen a Bates-barlang, mely a Délnyugat-Ausztráliát egykor benépesít , noongar népcsoporthoz tartozó bennszülöttek képzeletvilágában a Wave Rockkal együtt jelent s szerepet töltött be. Egy különös legenda magyarázatot adhat arra, miért tartózkodtak az itt él emberek a szikla meglátogatásától. E szerint egy asszony az slakóktól óktól gyerekeket gyerekeket rarabolt el, hogy a barlangban lakó férjének, Mulkának adja át ket. A noongarok ezért üldözték. Egy id után közülük az id sebbek szarkákká változtak, hogy könynyebben elfoghassák. Végigkergették egész Délnyugat-Ausztrálián, míg végül eljutottak a mostani Hyden térségébe. Amint a Wave Rocknál bekerítették, az asszony a szikla tetejér l hirtelen elszállt az éjszakai égbe. Az általa elrabolt valamennyi gyermeket csapdába ejtve tartotta a fehér hajában, és amint egyre magasabbra szállt, a gyerekeket is tovább vitte magával. Oly magasra jutott, hogy a szarkák már nem követhették. Ekkor fehér haja a Tejúttá változott, melyben a csapdába esett gyermekek lettek a csillagok. Azóta minden hullócsillag egy a Föld felszínére visszahullott gyerek, mely földet érését követ en egy-egy k vé alakul át. Az slakók úgy gondolják, hogy most is, amikor a szarkák „ballay, ballay” hangzású rikoltásukat hallatják (aminek jelentése noongar nyelven: vigyázz, vigyázz), arra figyelmeztetik ket, hogy vigyázzanak a családjukra, el ne lopja t lük a rossz asszony a gyermekeiket. U Természet Világa 2016. április

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK FÁRA MÁSZÓ

SOROSZLÁN

Ausztrália kihalt erszényes oroszlánja, a Thylacoleo carnifex a kontinens csúcsragadozója volt 50 ezer évvel ezel tt, amikor az ember megérkezett. Több mint 100 kilogrammos tömegével, éles karmaival, er teljes állkapcsaival és nyírófogaival könnyedén elbánt a kengurukkal, a hatalmas növényev Diprotodonnal, és valószín leg az emberrel is. Mostanáig vitatott volt, hogy a Thylacoleo fel tudott-e mászni a sziklákra és a fákra. Egyesek szerint az anatómiája lehet vé tette, mások szerint viszont túl nehéz lett volna az ilyen mutatványokhoz. A Flinders Egyetem kutatói egy Nyugat-ausztráliai barlangban találták meg a választ, ahol a fiatal erszényes oroszlánok több ezer karmolásnyomot hagytak hátra a falakon. A barlangban már korábban is találtak a jégkorszaki megafaunához tartozó (30–150 ezer éves) maradványokat. A ma él állatok karmolásnyomaival összevetve végül csak két gyanúsított maradt a hét potenciális jelöltb l: az erszényes oroszlán és a tasmán ördög. A barlangban talált 10 ezer csontot átvizsgálva nem találtak egyetlen rágásnyomot sem a csontokon, ami a tasmán ördögre vallott volna (az oroszlánok húsev k, és nem „csontropogtatók” voltak). A barlangban talált oroszlánmaradványokból rekonstruált mancs méret is illett a nyomokba. A karmolásnyomok többnyire csaknem függ leges falakon voltak az egyik barlangkijárat alatt. A paleontológusok szerint ezek azt bizonyítják, hogy az oroszlánok a barlangban nevelték kicsinyeiket, és azok a hosszabb, kerül út helyett rendszeresen a meredek falakon kapaszkodtak ki a barlangból. Ez alapján feltételezik, hogy fára is tudtak mászni és emiatt igen veszélyesek lehettek az emberre is. (Scientific Reports, 2016. február 15.) GLYPTODONOK: GIGANTIKUS STATUK Pár millió évvel ezel tt a hatalmas lajhárok és kardfogú macskák mellett a páncélozott Glyptodonok is gazdagították DélAmerika speciális faunáját. Bár a legnagyobbak (pl. Doedicurus) meghaladhatták az egy tonnát is, és bunkós-tüskézett vég farkuk veszedelmes fegyver lehetett, a rekonstrukciókon mégis sokszor úgy néztek ki, mint egy nagyra n tt tatu. A csontpáncéljukból kivont DNS-töredékek vizsgálata alapján nem véletlenül hasonlítanak az övesállatokhoz. Kanadai és francia kutatók az él és kihalt vendégízületes állatok (Xenarthra: hangyászok, lajhárok, tatuk) evolúciós kapcsolatait vizsgálták. EredTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

ményeik szerint a hatalmas páncélos növényev k egy kihalt evolúciós ágat (alcsaládot) alkotnak, ami körülbelül 35 millió évvel ezel tt jelent meg az övesállatok radiációja során. Ez a DNS-ekb l származó eredmény jó összhangban van a fosszilis leletekkel is. A kutatók nagyon jelent s növekedést is kimutattak a glyptodonok méretében. Számításaik szerint a ma él tatuk és a glyptodonok legutolsó közös se alig 6 kilogramm lehetett, a testtömeg- és méretnövekedés csak a kés bbi evolúciójuk során következett be. Az smaradványok is ezt igazolják: az aranyos kis állatból el bb közepes méret (80 kilós) formák alakultak ki, majd a pleisztocén

statuk jégkorszakra már az ún. megafauna részeivé váltak 1000–2000 kilós tömegükkel. Nem sokkal kés bb, a pleisztocén végén viszont a megafauna többi tagjával együtt a glyptodonok is kihaltak. (Current Biology, 2016. február 22.) A MESSZEBBRE VÁNDORLÓ MADARAK OKOSABBAK Bebizonyosodott, hogy minél messzebbre vonul egy madár, annál több az agyában az új idegsejt. A kutatók körében egy ideje elfogadott az a nézet, hogy az információ feldolgozására és továbbítására specializálódott idegsejtek, melyek az agy plaszticitásához is hozzájárulnak, az állatok agyában feln ttkorban is folyamatosan keletkeznek. Miután az agy egyik területén létrejöttek, elvándorolnak arra a részre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Egy nemzetközi kutatócsoport két, Afrikából a Közel-Keletre, illetve Európába vándorló madárfajban vizsgálta az idegsejtek szerepét. A kutatók mindkét fajnál megállapították, hogy az új idegsejtek aránya a vonulás távolságával együtt növekedett. A két fajnál jelent sen eltért azonban az agyi terület, ahová az új neuronok beépültek. Az éjszaka magányosan vonuló gerlefaj egyedeinél az új idegsejteket f leg a navigációval kapcsolatos hippocampusban mutatták ki, míg a raj-

ban vonuló nádiposzátánál f leg a kommunikációs képességért felel s nidopallium caudolaterale területén. A kutatók Izraelben 12 gerlét és hat nádiposzátát ejtettek csapdába. Mindegyik madár Afrikából indult útnak, de a kutatók pontosan meg tudták állapítani az egyes egyedek által addig megtett távolságot a madarak tollán lév anyagok izotópos vizsgálatával. Ezután a vonulási távolságot öszszevetették a madarak agyába beépült új neuronok mennyiségével, amit szelektív festési eljárással mutattak ki. Mindkét fajra jellemz volt, hogy az új idegsejtek száma a vonulás távolságával összhangban növekedett és különböz agyterületeket érintett. Korábbi kutatások során már bebizonyosodott, hogy a bizonyos id szakokban élelmiszert felhalmozó madarak agyába az új idegsejtek a memóriáért és a térbeli tájékozódásért felel s részekre épülnek be. A fenti tanulmányok alapján lehet ség nyílik új izgalmas további kutatásokra. A kutatók szerint az ember napi cselekedetei, a szokásos tevékenységeink meghatározhatják, hogy az agyunk hogyan alkalmazkodik és mely területeken. (sciencedaily.com, 2016. február 24.) MEDVEÁLLATKÁK 30 ÉVIG MÉLYH TVE Japán kutatók 30 évnyi fagyasztás után sikeresen élesztettek fel medveállatkákat. Az Antarktiszon 1983-ban gy jtött mohamintát -20°C-on tárolták, majd 2014 májusában felolvasztották. A mintában két kifejlett medveállatkát és egy petét találtak. Korábban a medveállatkák esetében a leghosszabb tárolási id 9 év volt a petékre szobah mérsékleten, a kifejlett állatokra pedig 8 éves mélyh tés. Az állatok kedvez tlen körülmények között képesek átmenetileg minimálisra csökkenteni az anyagcseréjüket, életm ködésüket felfüggesztik és kriptobiózis állapotába kerülnek. Korábbi tanulmányokban a kriptobiózis állapotában lév medveállatkák hosszú távú túlélését már megfigyelték, de az állatok teljes felépülését és az ezt követ szaporodását, ami a hosszú távú életképességet bizonyítja, nem vizsgálták. Az antarktiszi minta több mint 30 évvel kés bbi felolvasztása erre is választ adott. A fagyott mohát 2014-ben 3°C-on 24 órán keresztül olvasztották, majd vízben áztatták. A két egyedet és egy petét agar táptalajra helyezték, melyen alga biztosította a táplálékot. Az állatkák hossza 0,2 mm volt. A rehidráció utáni els napon az egyik állatka mozgatni kezdte a negyedik pár lábát. Lassan tért magához, két hétig tartott, mire mászni és táplálkozni tudott. 19 petét rakott, amelyb l 14 ki is kelt. Az els petéb l az átlagosnál nagyjából két-

177

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK

Medveállatka szer annyi id alatt fej dött ki az új él lény. Az els napon a másik feléledt medveállatka is mozgatni kezdte a negyedik pár lábát, felépülni azonban nem tudott, a 20. napon elpusztult. Az újjáélesztett petéb l kifejl dött fiatal állat viszont károsodás nélkül képes volt táplálkozni, növekedni és szaporodni. 15 petét rakott, melyb l 7 sikeresen kikelt. Az utódokat morfológiailag az Antarktiszon endemikus Acutuncus antarcticus fajba sorolták. A kriptobiózisból történ hosszú felépülési id és az els lerakott petéb l való hosszabb kikelési id azt mutatja, hogy az állatokban a 30 év alatt károsodások halmozódhattak fel, bár az újjáélesztett petéb l kifejl dött egyeden ez nem látszódott. A kutatócsoport a továbbiakban a kriptobiózis állapotra képes él lények hosszú távú túlélését biztosító mechanizmusokat fogja tanulmányozni a medveállatkák DNS-károsodásának és reparációs folyamatainak vizsgálatával. (sciencedaily.com, 2016. február 16.) REPÜL

CSIGA A VÍZBEN

A szárnyas tengeri csigának (Limacina helicina) viselkedését tekintve kevés köze van a hagyományos csigákhoz: ahelyett, hogy kényelmesen araszolna húsos lábain, ain, szabadon úsznak a sarki óceánok nyílt vizein – a közel egy centiméteres házával együtt.. Az Az úszásban úszásban lábuklábukból kialakult két vékony lebenye segíti, melyek szárnyakhoz hasonló megjelenésüknek köszönhetik tengeri pillangó becenevüket. Étkezési szokásai is szokatlanok a hagyományos csigák étkezési szokásaihoz képest. A talaj „lelegelése” helyett nyálkából ából hálót készít, melymelylyel kis planktonlényeket fog. Általában nyugalomban tartózkodik a vízben, máskor pedig nagyon aktívan úszkál lebenyes úszószárnyai segítségével.

178

Eddig ismeretlen volt, hogy milyen úszótechnikát használnak eközben, mivel ezek az állatok elég ritkák és annyira törékenyek, ek, hogy laboratóriumba való szállításuk nem t nt egyszer feladatnak. David Murphy, az atlantai Georgia Intézet munkatársa ennek ellenére vállalkozott a kísérletre és kifejezetten a szárnyas tengeri csiga számára épített egy medencét, melyben a csigák mozgását nagy felbontású kamerák segítségével fel tudta venni. Ehhez a medence alját v-alakú szerkezetté alakította át, amely arra kényszerítette a csigát, hogy lehet leg az akvárium közepén felfelé ússzon. Négy kamera vette fel közben minden irányból az úszómozgásokat. A kutatóknak szerencséjük volt, mivel a felvételnél az állatok még segítettek is nekik: minden irányba úsztak, így sikerült ket különböz néz pontból megfigyelni. A felvételek értékelésekor meglep dologra lettek figyelmesek: a szárnyas csigák nem úgy úsztak, mint a zooplankton egyéb képvisel i, melyek lapátmozgással haladnak a vízben. Szárnylebenyüket sokkal inkább repül rovarhoz hasonlóan mozgatták. Szárnycsapásaik talán a muslica szárnycsapásaihoz hasonlítottak. A Limacina szárnylebenyeivel egy nyolcast rajzol a vízben, miközben mindkét lebenyét felemeli, míg szinte össze nem érnek. Ezután szárnyaikat újra széthúzzák, amivel vizet szívnak a v-alakú területre. Ahogy a nagyfelbontású kamerák felfedték, mindezen folyamatok örvényt hoznak létre a szárnyvégeken, amely a csigákat felfelé húzza. A kutatókat nagyon meglepte a szárnyas tengeri csigák repülési technikájának ilyen mérték hasonlósága a rovarokéhoz. Az a tény, hogy a Limacina ugyanazt a technikát használja, mint a muslica, nemcsak a szárnyas tengeri csigákról szolgáltat információkkal, hanem segít tisztázni azok repülési technikáját. Eddig ugyanis még senkinek sem sikerült a rovarok körüli légáramlást repülés közben mérni. Mivel azonban a lassabb és nagyobb tengeri szárnyas csiga repüléséhez ugyanazt az elvet használja, fizikai modellként szolgálhat a további kísérletek során. (www.wisssenschaft.de, 2016. február 18.) EGÉSZSÉGES FÉLELEM A GONOSZTÓL Egy kanadai tanulmány szerint „a mosómedve félelme kedvez hatással van a teljes ökoszisztémára.” A fenti idézet

heves reakciót váltott ki. Az osztrák mez gazdasági miniszter farkasok kilövését kezdeményezte, mivel saját birkái tucatjai estek áldozatul a vadállatok támadásának. A környezetvédelmi szervezetek is felfigyeltek a kijelentésre, különösen azért, mert a farkasok kilövése illegális akció lenne. Az idézet azonban más kontextusban is rendkívül figyelemreméltó: a mez gazdasági miniszter ugyanis azt akarja elérni, hogy a medvék és a farkasok ne szaporodjanak tovább az Alpokban. Kritikusok szerint a juhokat kellene jobban védeni, hisz akkor a nagy ragadozók ismét a b séges z-, szarvas- és zergeálloállományt pusztítanák, s ezáltal csökkenne az általuk az erd ben okozott kár. Ezen kívül az erd „egészségügyi rend rség” szerepét is betölthetnék: a beteg vadállatokat ugyanis sokkal hatékonyabban tudnák az állományból eltávolítani. Egy új kanadai tanulmány további érveket hozott a nagy ragadozók ökoszisztémákban való jelenlétének szükségére. A kanadai tartomány, a Brit Columbia déli részén a farkasok körülbelül egy évszázada gyakorlatilag kihaltak. Ez a mosómedvék hatalmas mérték elterjedéséhez vezetett, ami kedvez tlen következményekkel jár az egész ökoszisztémára. A mosómedvék ugyanis például jelent sen megtizedelték a szárazföldön az énekesmadár-populációt, a parton pedig a rákés a halállomány állomány csökkent csökkent drámaian, drámaian, amiaminek további következményeként a rákok táplálékául szolgáló különböz gerinctelenek szaporodtak el. A kanadai Victoria Egyetem biológusai az említett területen kísérletet et indítottak el nem valódi farkasokkal. Az adott területen egy hónapon át többször kutyaugatást imitáltak, amelyek ugyancsak a mosómedve ellenségei közé tartoznak. Közben pedig megfigyeléseket végeztek, mi történik. A következmények meglehet sen drámaiak voltak, ökológiailag azonban mindenképpen pozitívak: a félelem következtében a mosómedvék kétharmadával csökkentették zsákmányszerz betöréseiket, és lényegesen ritkábban fogyasztottak többek között rákot. Emiatt a rákállomány fajtól függ en akár 97 százalékkal is megnövekedett, míg a rákok által fogyasztott kis állatok állománya csökkent. A tudósok számára a kísérlet bizonyíték arra, hogy a nagyragadozók jelenléte – vagy akár csak a t lük való félelem – sokkal inkább fenntartható és kedvez bb hatással van a teljes táplálkozási láncra és ezzel az ökoszisztéma egészére, mint korábban gondolták. (www.derstandard.at 2016. február 23.) Természet Világa 2016. április

HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS BICIKLIN Bizarr látvány, az biztos: egy férfi, m szerekkel megrakott kerékpárján föl-le jár Cleveland utcáin. Nicholas Rajkovich, a University of Buffalo mérnöke nem kevés hitetlenked pillantásban részesült, amikor a járókel k megtudták, hogy biciklijének rakománya egy mozgó id járás-megfigyel állomás. Azért építette, hogy mikroklimatikus adatokat gy jtsön a városban; mérje a napsugárzást, a felszíni és a légh mérsékletet, adatokat gy jtsön az égképr l. Bár a repterek meteorológiai állomásai, továbbá a m holdas mérésék révén vannak városi h mérsékleti adatok, ám ennél kisebb szinten is nagy szükség lenne rájuk. Ezek az adatok segítenek annak magyarázatában, hogy pl. egy városi te-

Guruló meteorológia rületen belül az egyes térségekben a fás területek hogyan befolyásolják a felszíni és a légh mérsékletet. Segítik a döntéshozókat abban, hogy tervezéssel enyhítsék a klímaváltozás hatásait a városokon belül, vagyis hova kell fákat telepíteni, zöld területeket létrehozni. Rajkovich speciálisan meger sített kerékpárja mintegy 25 kilónyi hasznos terhet szállít, köztük h mér t, légnedvesség-mér t, GPS-t, s mindezt egy kb. két méter magas alumínium toronyra szerelve. Van rajta kamera, egy négykomponens sugárzásmér és infravörös sugárzásmér . A mérések másodpercenként történnek, az adatgy jt egység ezeket percre átlagolja, az információkat pedig merevlemezen tárolja. A feltaláló 2012 nyarán 12 „biciklitúrát” tett a városban, többnyire a legmelegebb napszakokban. Ez volt a teszt, az eredményeket nemrég tette közzé. Rajkovich eddig Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

maga finanszírozta kutatásait és felszerelését, de ett l az évt l egy alapítvány anyagi támogatásával folytatja az adatgy jtést. (Science Daily, 2016. február 25.) HANGZAVAR AZ ÓCEÁN MÉLYÉN Azt hihetnénk, hogy az óceánok legmélyén síri csend uralkodik. Ehelyett azonban egy amerikaiak vezette nemzetközi kutatócsapat arra a megdöbbent felfedezésre jutott, hogy a mélyóceánban teljes a hangzavar. Egy titániumkapszulába zárt hidrofon segítségével három hétig mérték a különféle zajokat a Csendes-óceánban, a Challenger-mélységben, nagyjából 11 ezer méterrel a vízfelszín alatt. Kiderült, hogy a zajok többségét a földrengések produkálják, közeliek és távoliak egyaránt, de a kakofóniához jócskán hozzájárulnak a bálnák, s t még a tájfunok is. A hidrofon hajócsavarok zaját is rögzítette, ami érthet is ebben a régióban, hiszen a mérés helyéhez viszonylag közel esik Guam szigete, mely Kína és a Fülöp-szigetek konténerszállító hajóinak egyik központja. Bár ez volt az eddigi els ilyen célzatú mérés, a kutatók feltételezik, hogy az ember okozta zajok folyamatosan sokasodnak a mélyóceánban, s a mostani állapotokból kiindulva kés bbi mérésekkel ezt számszer leg is meger síthetik. Arra is kíváncsiak, hogy ez a zaj hogyan befolyásolja az állatok kommunikációját, navigációját és táplálkozását. A mérést technikailag se volt egyszer végrehajtani, hiszen ilyen roppant mélységben 16 ezerszer nagyobb a nyomás, mint a felszínen, és ezt a m szernek ki kellett bírnia, ezért a lebocsátása is lassan, másodpercenként öt méteres sebességgel történt. Viszont kiválóan m ködött és 23 nap alatt teljesen megtelt az adatrögzít je. A kutatók 2017 elejére tervezik a visszatérést és még hosszabb ideig akarják mérni a mélytengeri árok zajszennyezettségét. (NOAA, 2016. március 2.) „SZIVATTYÚ” MOZGATTA GRÖNLAND KLÍMAVÁLTOZÁSAIT A jégminták tanúsága szerint Grönland 25 alkalommal esett át széls séges klímaváltozásokon a 20 000 és 70 000

évvel ezel tti id szakban. Kevesebb, mint 50 év alatt a légh mérséklet akár 10–15 Celsius-fokkal is emelkedhetett, bár e meleg periódusok csak rövid ideig tartottak; alig néhány évszázad eltelte után visszatért a jégkorszaki hideg. Ugyancsak jégmintákból szerzett adatok szerint ugyanezen id szakokban az Antarktiszon is voltak klímaváltozások, de fokozatosabbak, és kisebb széls ségek jellemezték ket. Kimutatták azonban, hogy Izlandtól kissé délre az antarktisziakhoz nagyon hasonló klímaváltozások történtek, márpedig Izland és Grönland nagyon közel fekszenek egymáshoz. A kutatók e térségben is hirtelen változásokat vártak az üledékminták elemzése el tt, ám nem ez történt. A kérdéses id szakokban az áramlásrendszer az Atlanti-óceán északi részén nagyon hasonló volt a maihoz, vagyis a trópusi övb l meleg felszíni víztömegek áramlottak északra. A Grönland és Norvégia közötti tengerszakasz alapvet szerepet játszik az egész térség áramlási rendszerében, ugyanis úgy viselkedik, mint egy szivattyú. Télen a meleg és sós felszíni víz leh l és lesüllyed a tengerfenékre, miel tt visszatérne az Atlanti-óceán áramlási rendszerébe, majd így folytatja útját, le egészen az Antarktisz környékére. E nélkül az észak-déli áramlásrendszer számottev en lelassulna, ami az egész globális klímára kihatna. Az eddigi feltevések szerint a jégkorszak során ez a cirkuláció úgy m ködött, mint egy mérleghinta, melynek a tengelye az Egyenlít táján lehetett: ha északon hideg volt, délen enyhébb és fordítva. Egy új elmélet szerint azonban másként történt. Az utolsó leghidegebb jeges fázisok idején az északi tengereket állandó jég borította. Észak felé nem áramlott h , viszont felhalmozódott a déli óceánokban, de a felmelegedés felhatolt egészen Izland térségéig. A melegedés fokozatos volt és egyszerre történt mindkét féltekén. A h lassanként egyre északabbra hatolt a tengeri jég alatt, majd fel is olvasztotta azt. Ismét beindult az áramlásrendszer és még több h szállítódott az északi tengerekbe. Az északi kontinenseken azonban továbbra is jégtakaró volt, viszont a meleg hatására olvadni kezdett. A jéghegyek és az édesvíz leh tötték a felszíni vizeket, ezért az áramlás ismét leállt, a tenger újra befagyott, a szivattyú m ködése lelassult. E hipotézis szerint tehát északon és délen nem szimmetrikus folyamatok zajlottak, és Grönland térségének gyors id szakos felmelegedése és leh lése annak tulajdonítható, hogy ez a bizonyos szivattyú Izland térségében hol felélénkült, hol kisebb fokozatra kapcsolt. (Nature, 2016. január 5.)

179

ORVOSTUDOMÁNY

Hogyan mossunk kezet? 150 évvel Semmelweis után

A

z antibiotikum-rezisztens törzsek által okozott fert zések száma évr l évre n ; a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA), a Clostridium difficile, a rezisztens Streptococcus pneumoniae törzsek által okozott fert zések halálos fenyegetést jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az Egyesült Államokban több mint 2 millió fert zés és 99 000 fert zéssel összefüggésbe hozható haláleset fordul el évente. Az egészségügyi ellátás során szerzett fert zés növeli a kórházi tartózkodás idejét, és a halálozási arány is ötször nagyobb, mint kórházi fert zés nélkül. Minden korábbi er feszítés ellenére (beleértve a kormányzati kampányokat és a globális oktatási programokat) a nyugat-európai kórházakban még mindig 5–10%-os a fert zési arány, tehát 100 betegb l átlagosan 5–10 további fert zést szerez a betegellátás során. A szöv dmények kezelése és a hosszabb kórházi tartózkodás jelent s anyagi terheket ró az egészségügyi ellátó rendszerre. Becslések szerint az Európai Unióban egy átlagos 500 ágyas kórház évente 1,87 millió eurót veszít a fert zéseken. A kórházi fert zések megel zése és számának minimálisra csökkentése jogos igény mind a betegek, mind a társadalom részér l. Mi erre a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás? A kézfert tlenítés, melynek fontosságára Semmelweis mutatott rá a XIX. században, és ami a mai napig a leghatékonyabb eszköz a fert zések megel zésében. Klinikai kutatások bizonyítják, hogy a kórházi fert zések kb. 30%-a ma is a nem megfelel kézfert tlenítés eredménye. Manapság már mindenki számára elérhet a modern fert tlenít szerek széles palettája. Ezek alkalmazása az egészségügyben és számos iparágban, mint például a biotechnológiában és az élelmiszeriparban, kötelez . Az egészségügyben dolgozók számára a WHO útmutatása alapján készített protokollok írják el , hogy mikor és hogyan kell a kezet fert tleníteni. A dolgozók a mosdók mellé elhelyezett egyszer piktogramokkal készült figyelmeztet táblaként találkoznak az útmutató kivonatával.

180

A kézfert tlenítés min sége két paraméterrel jellemezhet : • a kézfert tlenítési hajlandóssággal (compliance), ami azt jelenti, hogy a betegellátást végz dolgozók minden esetben elvégzik-e a kézfert tlenítést, amikor az el írt a számukra; • a bedörzsölés min ségével, vagyis azzal, hogy a kézfelszín mekkora hányadát érte a fert tlenít szer. Az egészségügyi dolgozók – sajnálatos módon – jóval kevesebbszer fert tlenítik a kezüket mint az elvárt, illetve el írt, ez a jó nev intézményekben is csupán 60% körül ingadozik. A jelenlegi WHO ajánlás szerint a kézfert tlenítés tényét közvetlen emberi megfigyelési módszerek-

kártya segítségével (RFID), így pontosan nyomon követhet , hogy a betegellátás során ki, mikor, melyik ponton és mennyi fert tlenít szert használt fel. Hasonló eszközök a kézen eldörzsölt alkohol párájának érzékelésére kifejlesztett alkoholdetektorok. M ködésük elektronikus orrként is felfogható, ami az alkohol páráját érzékeli. érzékeli. rzékeli. A A detektorok detektorok mémérete tág határok között változhat: a fali kézszárító nagyságától a zsebre akasztható telefonkártyáig. áig. Megfelel mennyiség „alkoholt” szimatolva általában zöld jelzést ad, tehát a betegellátást fert tlenített kézzel kezdhetjük meg. Ez a rendszer a beteg számára is jelzi, hogy az ápolást, gyógyítást végz személyzet „tiszta” kézzel végzi a munkáját.

A kézfert tlenítés lépései a WHO protokollja alapján kel ellen rizik, ami szubjektivitása miatt nem nevezhet megbízhatónak. E probléma megoldására számos m szaki fejlesztés született az elmúlt 10 évben, ilyenek a kézfert tlenítés elmaradására figyelmeztet készülékek. Példaként említhet k a fert tlenít szer-adagolókba integrált érzékel k, melyek rögzítik az adagolókból elfogyott fert tlenít szer mennyiségét. A kórház vezetése így naprakész információval rendelkezik az egyes betegellátó egységek fert tlenít szereinek felhasználásáról. A kapott adatok alapján beavatkozhatnak, ha az elhasznált mennyiség az ellátott betegszám alapján alacsony lenne. Ez a rendszer azonban nem kapcsolja öszsze a fogyasztót a fert tlenít fogyással. Más eszközök már a szakszemélyzet azonosítására is képesek rádiófrekvenciás

A betegek biztonságáért nem elég csak az elvárt számban fert tleníteni a kezet, ha közben szennyezett területek maradnak fert tlenítetlenül a felszínén a rosszul elvégzett bedörzsölés miatt.

A technika monitorozása A fert tlenítési technika ellen rzésére szolgáló fejlesztések az UV-festékkel bekevert fert tlenít szerek. A bedörzsölés során az UV-reagens eloszlása megegyezik a fert tlenít szer eloszlásával, vagyis az UV-A-sugárzásban azok a területek jelentkeznek sötét foltként a kézen, amelyet nem dörzsöltek be. Ezek a készítmények már a piacon vannak több mint harminc éve, de nem váltottak ki forradalmi hatást a kézhigiéniában. Modern technológiTermészet Világa 2016. április

ORVOSTUDOMÁNY

Elektronikus eszközök: (a) HyGreen-rendszer (alkoholdetektor), (b) érzékel vel integrált adagoló, (c) SureWash oktatási rendszer át alkalmazva jelent meg a SureWash (Glanta Ltd, IR) termék, amely kamera segítségével értékeli a kézfert tlenítés lépéseit. Ez els dlegesen oktatásra alkalmas rendszer, mely segít a felhasználónak elvégezni a WHO protokoll lépéseit, miközben figyeli a száraz kéz mozdulatait (fert tlenít szer nélkül) valós idej videó-feldolgozási eljárással. Ennél is újabb egy magyar innováció, ami a digitális képalkotást és képfeldolgozást kapcsolja össze az UV-adalékkal bekevert fert tlenít szeres eljárással. A Hand-in-Scan készülék azonnal azonosítani tudja a kézen kihagyott területeket. Az eljárás objektíven értékel, és a kapott eredményekb l képes statisztikákat és megfelel jelentést készíteni a kórház infekciókontrollal foglalkozó szakembereinek és a menedzsment számára.

A technika ellen rzése a gyakorlatban A Semmelweis Egyetemen a sebészeti m téttan gyakorlatain ismerik meg a hallgatók a sebészi bemosakodás lépéseHand-in-Scan-készülék

it egy kisfilm segítségével. A látott m veletet a gyakorlatvezet felügyelete mellett is megtanulják. 2011-t l az oktatás része a bemosakodás ellen rzése Hand-in-Scankészülékkel. A diákok a saját kezükr l készült képet látják eredményként, melyen piros szín jelzi a fert tlenítésb l kimaradt területeket. Az azonnali visszajelzés módszere hatékony eszköznek bizonyult a viselkedés formálásához, a vizualizáció segített megérteni a diákoknak a kéz fert zés-közvetít szerepét. A Hand-in-Scan-eljárás hatékonyságát az egészségügyi szakdolgozók között is tesztelték. A fejleszt k a direkt viszszajelzés hatását követték nyomon egy 9 hónapig tartó klinikai vizsgálattal. A mérésekhez önkéntes egészségügyi dolgozók csatlakozhattak, akik vállalták, hogy m szakonként használják a készüléket. A vizsgálatban 3 kórház 196 dolgozójának adatait elemezték. A követéses vizsgálat lehet séget adott a dolgozók tanulási folyamatának megfigyelésére. A kijelz n megjelen objektív eredménykép átformálja az eddigi tudást, és segít javítani a bedörzsölés technikáját. Az eredmények azt mutatták, hogy egy dolgozónak kb. 3–4 hétre van szüksége ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérje. Nyitott kérdés, hogy az így megszerzett tudás mennyi ideig marad a napi rutin része, és nem merül-e a feledés homályába.

Összefoglalás Egy ideális kézhigiéniai hatékonyságot mér rendszer egyszerre képes meghatározni a kézfert tTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

lenítési hajlandóságot és a technikai monitorozást. A legtöbb eddig kifejlesztett megfigyel rendszer els dlegesen a kézhigiéniai hatékonyságra összpontosít, ellen rzi a kézfert tlenítés el fordulását és gyakoriságát, de a bedörzsölés min ségét nem. Érthet módon, ha a kézfert tlenít szert nem alkalmazzuk megfelel en, akkor a hatékonyság kicsi marad. Csak két olyan rendszer van, ami direkt (kézfert tlenít technika) teljesítményméréssel közelíti meg a problémát. Mindkét rendszer nagy jelent ség az infekciókontroll jöv jét tekintve, mivel digitális adatokat szolgáltatnak, és mérhet szempontokat adnak a kézhigiéniáról. Ezek az új adatbázisok lehet vé teszik a kutatók számára, hogy újabb ismereteket szerezzenek a kórházi fert zésekr l, a kéz fert zést közvetít szerepér l. LEHOTSKY ÁKOS– HAIDEGGER TAMÁS–RÓNA PÉTER– SZILÁGYI LÁSZLÓ– WÉBER GYÖRGY

Irodalom Pittet D., Allegranzi B., Boyce J., WHO World Alliance for Patient Safety: The World Health Organization guidelines on hand hygiene in health care and their consensus recommendations. Infection Control & Hospital Epidemiology 30:611-622, 2009 Lehotsky Á., Szilágyi L., Ferenci T., Kovács L., Pethes R., Wéber Gy., Haidegger T.: Quantitative impact of direct, personal feedback on hand hygiene technique. Journal of Hospital Infection 91: 81-84, 2015. Szilágyi L., Haidegger T., Lehotsky Á., Nagy M., Csonka E.A., Sun X.Y., Ooi K.L., Fisher D.: A large-scale assessment of hand hygiene quality and the effectiveness of the „WHO 6-steps”. BMC Infectious Diseases 13:249, 2013.

FELHÍVÁS A tavalyi évben 435 721 Ft felajánlást kapott a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat, melyet az ismeretterjesztés népszer sítésére fordítottunk. Köszönjük az Ön múlt évi felajánlását! A Kiadó Kérjük, adója 1%-ával idén is támogassa a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Ismeretterjeszt tevékenységét. Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Adószám: 19002457-2-42

181

ÉLET ÉS FESTÉSZET

A holland „Aranykor” fest inek természetábrázolása Els rész SZILI ISTVÁN

A

ki már volt olyan szerencsés, hogy közelr l is megcsodálhatta a Seuso-kincs nagy ezüsttálát, rajta pedig a Pelso-tó (Balaton) körüli halászatok, vadászatok és lakomák hangulatos ábrázolását, elmondhatja, hogy kétezer év leheletnyi üzenete érintette meg. A régmúltban született, gyönyörködtetésre szánt karcok és vésetek az eltelt kétezer év során meghaladták önmagukat, és számunkra az ókorvég mindennapi életének hiteles tudósításává lényegültek át. Hasonló benyomásokat válthatott ki az elmúlt év elején a látogatókból a nagysiker , páratlan Rembrandt és a holland arany évszázad c. kiállítás is. Igaz, ezúttal jóval kevesebb, mindössze három-négyszáz év távolába – vagyis a XVII. századba nyerhettünk visszapillantást. Ám e képek hiányában vizuális élményeink, és bel lük fakadó képzeteink sokkal szegényebbek lennének a modern kor kezdeteir l. E kiállítás sem volt más tehát, mint múltról szóló tudósítás, méghozzá a legjobbak közül való! Tárgya a mindennapi élet, a véres háborúk, a lázadások durvasága, a munka és mulatság, a nyomor és el kel gazdagság, a kis- és a nagycsalád (vagyis az újonnan formálódó ország), ahol jól megfért egymás mellett az önfeledt vidámság, a dínomdánom, templomi áhítat, vulgáris életérzés és misztikum, vallásos hit és hitetlenség. Mert e kiállítás efféle ellenétek, valójában egybecseng ikonikus rímek színpompás kavalkádja volt. A közel száz holland (németalföldi) fest 170 kiállított képe viszont csak töredéke a létez nek: ugyanis soha ekkora felbuzdulás még nem volt a történelemben az emberi lét és környezet pillanatainak képekben történ megragadására. Amely pillanatokban szinte minden képen jelen van, vagy megbúvik egyfajta szerényen tartózkodó, vagy harsányan hivalkodó tartalom: a természet újszer , realisztikus ábrázolása. Elvégre Antonie van Leeuwenhoek évszázadában vagyunk! Azé a természeté, amelyik – óh, micsoda paradoxon – éppen ez alatt a bizonyos „arany évszázad” alatt kezdett

182

igazán kikopni Síkföld lakóinak talpa alól. Hiszen sz kre mért hazájukban lakniuk kellett, gazdálkodniuk kellett, kereskedni kellett, utak és vízi utak kellettek, hajók, bárkák és csatahajók kellettek, és kellett, nagyon kellett a föld, a tenger földje. A

jes megnyilatkozásait is: harsányan dicsekv csendéletekben, viharos tengeren, holdfényt sz röget felh kben, befagyott csatornák jegén, parasztudvarokban és a lecsupaszodó németalföldi tájban. Irányítsuk hát figyelmünket most már nem csak ezekre a kiállításon szerepelt látnivalókra, hanem a korszak alkotóinak segítségével jelenítsük meg a XVII. századi Síkföld népének természetlátását, természeti környezetét. Mindehhez azonban nem árt, ha némi ismereteket szerzünk a korabeli holland életr l. Az általunk gyakran higgadt, megfontolt, s t jámbor lelkület nek képzelt hollandok a XVII. században aligha voltak kizárólag ilyenek. A kort feldolgozó holland történészek és Jan Davidszoon de Heem (1606–1684): Asztal (Prado, írók a fenti jellemvoMadrid). Az asztali csendéletek mestere sz l t, almát, cseresznyét, osztrigát, citromot és mogyorót varázsolt a jóféle násokon kívül gyakran széls ségekbe torkolrajnai rizling mellé. Anakronizmus? De hisz ott az óra is! lón b sznek, felel tlennagy lendületben nemcsak a maradék er- nek, határt, korlátokat nem ismer duhajd k, de még a vadvizek is odavesztek: nak, lázadónak, és hát Thyl Eulenspiegelre nagy kiterjedés vizes él helyek sz ntek gondolva, megrögzött csínytev nek mumeg, a megrendszabályozott vizek pedig tatják be a németalföldi népet. Ezen sem széltében-hosszában elszennyez dtek. kell csodálkoznunk: az egymást követ , Háborúság és járványok billentették fél- jellemtorzító háborúkon kívül az új vallás, re, húzták vissza id nként a jólét túlsúly- a Jean Calvin-tól ered , a szigorúan puriba igyekv mérlegét. A nagy nyüzsgés, tán, a túlvilágra készül embereszményt egymást követ drámai változás azon- tartotta helyesnek, és bigott képvisel i már ban fest után kiáltott: itt tevékenyke- a földi életben szigorúan megbüntették az dik a Mindenható Ember! Méghozzá az, ellene vét ket. Legalábbis, ha módjukban aki, ha otthonában a falra néz, a saját vé- állt. A molnárfiú Rembrandt éppen emiatt rei közül való hús-vér prófétákat kívánja vált felekezeten kívülivé: ez a hozzáállás ott látni, s t véreit, amint vidáman vagy biztosította, hogy a rákényszerített szabáa komolyság pózába merevedve töltik az lyok között lavírozva alkothasson és élid t, megszigorodott vagy engesztel dött hessen. A temérdek ránk maradt életkép a ábrázatukkal tekintenek le a kései utódok- vallásos vagy antik jelenetek kivételével ra. És mivel éltek, és félig még a termé- azonban túlnyomóan egy der s, felszabaszetben éltek, a fest k vászonra pingálták dult, vidám életvitel nép mindennapjaia természet hol halványodó, hol er tel- ról tudósít. Természet Világa 2016. április

ÉLET ÉS FESTÉSZET A m vészi szabad- mint a könyvtárbels -rejtekhelyek (Jan van ság mindössze a lehet - der Heyden), a kor szokása szerint a könyveségen belüli variációk- ken kívül súlyos drapériákkal, s t perzsasz ban merült ki, valamint nyegekkel lefedett asztalokkal, térképekkel, a megalkotott kép min - glóbuszokkal, térképészeti mér eszközökségében, vagyis kevés- kel, Jan Vermeer képein már emberi alakkal bé a tartalmában. Amint is (Az asztronómus, A geográfus), de ezek említettem, a csendéletek inkább allegorikus enteri rök, tehát nem tetémái is tovább tagozód- kinthet k hagyományos csendéletnek. tak. A legnépszer bbek a A virágcsendéletek festésében többek virágcsendéletek voltak között az antwerpeni születés Ambrosius (Ambrosius Bosschaert Bosschaert és három fia vitte sokra, akik és fiai, Balthasar van der egy fest céh tagjaként alkották m veiket. Ast, Willem van Aelst, Lássuk csak, mik voltak egy barokk virágRachel Ruysch stb.). A csendélet leggyakoribb szerepl i! jobb módúak a roskadásig Mindenekel tt a míves üveg- vagy pormegrakott „b ség-asztalo- celánvázába helyezett rózsák és tulipánok. A Paul de Vos (1591–1678): Csendélet szolgálólánnyal kat” kedvelték (példa rá a „holland tulipán” közhellyé válását a virág(Fundación Banco Santander) – avagy egy barokk fest virágokat is szívesen fest csendéletek csak meger sítették. Az egyik kelléktára flamand Clara Peeters és Bosschaert-fiú (Johannes) odáig merésza csendéletfest de Heem kedett, hogy csak tulipánokat festett képéCsendéletek dinasztia tagjai – Jan Davids, Cornelis stb.). re, de nem csokorba kötve, vázában, hanem Hasonlóan az elejtett vadakat, madarakat meglehet sen életszer helyzetben, a virágA természet direkt megjelenítésében minde- (Willem van Aelst, Paul de Vos) vagy antik ágyásban, ahol az egyik növény levele alatt nekel tt a csendéletek jeleskedtek. Jóllehet környezetbe helyezett (házi) szárnyasokat még egy béka is meglapul. Gyíkok, pókok, (a másolatokon kívül) két egyforma aligha (Melchior d’Hondecoeter) ábrázoló képeket rovarok egyébként szinte minden csendéleakad közöttük, a sok csendéletkép soroza- is szívesen vásárolták. Az antik környezet ten szerepeltek. Természeth valóságukban tos látványa után határozottan egyformaság ugyan nem feltétlenül csendélettéérzése támad az embernek. A XVII. század- ma, de még a kevésbé m velt holban ugyanis – megújult tartalommal ugyan landus számára sem volt idegen: a – mégis tovább éltek a korábbi századok barokk id szak festészeti és gonikonográfiai szabályai, amelyek korábban dolati el zményei (vagyis a renef leg az egyházi vonatkozású képek meg- szánsz) az antik világhoz köt dtek, alkotásának rendjét-módját írták el . Nos, és maga a barokk is egyfolytában csendéletet sem lehetett szabad fantáziával, egy mesés „elíziumi” környezettetsz leges tartalommal alkotni: a már-már re vágyott. Ezt a vonzódást és kömegrögzött, merev felfogás hívei (bizonyára t dést a többi m fajban, f leg az a megrendel ké is) elvárták-el írták, hogy a életképekben és tájképekben is felcsendélet milyen legyen. Ez a divat diktálta fedezhetjük. Miért is ne? Hiszen rugalmatlanság más témakörökben is meg- a legtöbb fest növendék, aki csak nyilvánult: Rembrandt érett fest korában tehette, itáliai tanulmányútja során éppen az arcképfestésre vonatkozó „szabá- mélyítette el tudását. Így kerültek lyok” felrúgása miatt lett népszer tlen. Így a néha olyan virágok (szuhar, szell holland csendélet (de az összes többi festé- rózsa, borzas kata) vagy rovarok a szeti téma is) szakosodásra késztette a fest - csendéletre, amelyek Hollandiában ket. Ez a differenciálódás még m fajon belül nem fordultak el , illetve akkoriis fokozódott: a csendéletfest k (néhány ki- ban még aligha voltak ismertek. vételt l eltekintve) nem pingáltak arcképe- Ugyanakkor, a protestáns tilalmak ket, tájképeket sem, csatajeleneteket sem, és miatt templomokból el zött bibliai így tovább. A virágcsendéletek fest i nem témák egyre inkább a jelen világáfestettek gyümölcsöket, b ségtálakat, él ba – és családi otthonokba helyevagy leölt állatokat (és viszont). Ha a meg- z dnek át. Pieter de Bloot például Ambrosius Bosschaert (1573–1621): Virágcsendélet rendel úgy kívánta, hogy egy virágcsend- tipikus holland enteri rbe helyezi az ablakpárkányon (Los Angeles County Museum of életen rovarok, hüll k vagy akármilyen más a Máriával és Mártával beszélget Art) – meg egy kis németalföldi tájképízelít állat is szerepeljen, egy céhéhez tartozó má- Krisztust. Képe a vallási téma, a sik m vészt (nem ritkán családtagot) kért fel, csendélet és az enteri r együttes megjelení- (atalanta-lepke, nappali pávaszem, bogláraki a kívánt témára szakosodott. Így valójá- tésének kit n példája. kalepke, fürge gyík stb.), vagy kegyes csaban kollektív alkotások születtek, de a stiliszA polgári élet fejleményeként népszer lással különböz lepkefajok színes szárnyát tikai egyez ség ezt els látásra, vagy egyál- téma lett a láncra vert szerencsétlen tenge- összeelegyítve. Azt, hogy ezek, illetve, hogy talán nem teszi észrevehet vé. lice (Fabritius), papagáj vagy majom stb., a csendélet valamennyi szerepl je a „terméBe kell azonban vallanunk, mindez de még a fából, b rszalagokból összeállí- szet után” került megörökítésre, nem vitatcsak eleinte volt így. A kés bbi id kben tott falitéka is (Evert Collier), aminek vala- hatja senki. Egy hozzáért számára sokkal festett csendéleteknek (és más témájú miféle túlél jét ma már csak az óvodákban, inkább vitatható a nem egy id ben létez festményeknek is) – a flamand festmé- iskolai osztálytermekben találjuk. Az alle- szerepl k együtt való szerepeltetése. Ezenyek kivételével – már csak egyetlen al- gorikus jelentés képek között megjelentek ken a képeken a kora tavaszi és tavaszi virákotója volt. az olyan, ténylegesen csendes helyszínek is, gok együtt szerepelnek a nyár képvisel ivel: Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

183

ÉLET ÉS FESTÉSZET itt is tetten érhet k az asztali szerviz kellékei, ezüst- és aranytálak, drága üveg- és porcelánholmik, ötvösök remekléseként átdolgozott nautilus-kelyhek csakúgy f szerepl k, mint a délszaki eredet gyümölcsök, a tenger gyümölcsei, és a vadászzsákmányok. Az alkotók egymástól tanulva-lesve, és saját meglátásaikat is túllicitálva már-már lucullusi gazdagságot varázsoltak az asztalra, s t néha a szabad ég alá –, de minden esetben a kulináris élvezetek jelenvalóságára és elérhet ségére célozva (Jan Davidsz de Heem, Cornelis de Heem, Juriaen van Streeck). Ezek egyike-másika azonban jogos visszatetszést vált Melchior_de_Hondecoeter (1636 körül–1695): ki a mai néz b l. Különösen az Madárkoncert (magántulajdon) – a számtalan enyvesvessz vel fogott énekesvariáció egyike madarak tetemei, mint az elvakult kulináris élvezet jelképei okozhatnak el- ván nagyon népszer ) „madárkoncert” téma utasító borzongást. annyival szerényebb, hogy „csak” európai A mai ember számára kevésbé vonzó- madarakat tüntet fel énekl buzgalmukban. ak a „hiábavalóság = földi hívság” – vagy- Pardon! Egy papagáj azért még itt is szerepis a vanitas-képek. Közös tárgyuk a halál- hez jutott! Nem ritka a másféle, ma inkább ra, elmúlásra figyelmeztet koponya, Biblia, nyersnek számító „humor” sem: pl. a kiscsigyertyaláng – és a földi gazdagság jelképei. bék a récéket követve vízbe fulladnak. Hol Az efféle képek megfestését szinte senki sem is van még Niko Tinbergen és a XX. század kerülhette el, ha nem akart szembe kerülni az etológusai?! egyházi hatalmasságokkal. Összegezve elmondhatjuk tehát, hogy Talán az összes a XVII. századi holland barokk csendélecsendéletnek (vagy tek – minden kötöttségük ellenére – széles talán már életképnek) választékban mutatják be a kor természetekinthet kép közül tes, termesztett vagy tenyésztett él viláa legtöbb érdekes ter- gát. A virágcsendéletek a kertészeknek, a mészeti tudósítás a b ségasztalok a séfeknek és konyham baromfiudvarokból vészeknek, az étkezéskultúra történetével származik. Méghozzá foglalkozóknak, az állatjelenetek pedig a a francia nev Melc- tenyészt knek és genetikusoknak jelenthior d’Hondecoeter hetnek b séges forrásanyagot. jóvoltából. (Ne feledDe mi a helyzet az él helyeken? Milyen jük, a hugenották és a tanulságokkal szolgál a tájfestészet? Mir l Szent Bertalan éjsza- lebbentik fel a fátylat az életképek? Ezekre ka menekültjei rész- a kérdésekre majd írásunk második részében Hollandiában lel- ben próbálunk válaszolni. R tek menedékre.) Ez a fest megbízható Clara Peeters (1594 körül, talán 1657): Csendélet forrásnak tekinthet tarisznyarákkal, garnélával és homárral (Museum of Fine Képek, adatok forrásai a XVII. századi baArts, Houston) – a többi ínyencségr l nem is beszélve romfifélék geneti- https://www.rijksmuseum.nl A gyarmatosító terjeszkedés következ- kai változatosságának felméréséhez. Képein http://www.casa-in-italia.com/artpx/dut/ ményeként olyan „szerepl k” is a csendélet- azonban nemcsak a tenyésztett állatok, de a dutch_17.htm re kerültek, mint a nálunk csak mostanában házkörüli vadon él szárnyasok (néha eml - http://hoocher.com/Rembrandt/rembrandt_ kedveltté váló batáta (édesburgonya) szem- sök) is megjelennek. Bíbicek, fecskék, bagharmensz_van_rign.htm revaló virágai. Rachel Ruysch kizárólag tá- lyok, pólingok, godák, különféle vadrécék, http://imgkid.com/egbert-van-der-poel.shtml voli tájakról származó virágokat, növénye- héják és sasok teszik még változatosabbá a h t t p : / / e n . w i k i p e d i a . o r g / w i k i / M a r i n e _ ket bemutató csendéleteket festett: ezeken baromfi-együtteseket. Ám még ez sem elég: art#mediaviewer/File:Schepen legtöbbször kaktusz, trombitavirág, illatos a festészeti kihívásnak számító pávakakasok, h t t p : / / w w w. w i k i a r t . o rg / e n / m e l c h i o r- d datura, trópusi lonc szerepel. fácánok megjelenítésén kívül egyik-másik hondecoeter/still-life-with-animals A csendéletek másik igen gyakori válto- képen sisakos kazuár is látható (honnan más- Geert Mak: Amszterdam – Egy város életrajza; zata az áhított vagy már elért jólétet tükröz honnan, mint Délkelet-Ázsiából) dél-ameCorvina Kiadó, 2001 b ségasztalok ábrázolása. Lévén ez új téma, rikai gémfélék társaságában, másutt pedig Marcel Brion: Rembrandt élete; Corvina Kiadó, a megkötöttségek sokkal kevésbé érvényesül- pelikán és afrikai koronás daru elegyedik a 1976 nek, mint a virágcsendéleteknél. Persze azért tyúkok közé. A többször is megfestett (nyil- H.W. van Loon: Rembrandt; Gondolat Kiadó, 1991

az említett tulipánon és rózsán kívül gyakran láthatunk íriszt, nefelejcset, kankalint, gyöngyvirágot, szegf t, nárciszt, jácintot, haranglábat, oroszlánszájat, százszorszépet, t zliliomot, kockás liliomot, császárkoronát, fürtös gyöngyikét, nyári héricset, loncvirágot, mályvát, labdarózsát sz l szemekkel, s t bajuszos zöld kukoricacs vel együtt virítani. Ezek aligha zavarták a korabeli néz ket, amint a mai néz t sem. A legtöbben észre sem veszik a fest i csalafintaságot, amir l ezáltal is kiviláglik, hogy m helymunka eredménye. A specialisták jól ismerték és fejb l idézték, vagy mintagy jteményb l másolták a képre valóságh vagy kitalált kedvencüket. Az igazi változás majd csak egy évszázad múlva következik be, amikor Merian asszony a tudomány alaposságával jeleníti meg hajszálpontosan természet utáni modelljeit. (De err l az illusztrátorokról szóló írásomban már beszámoltam.) A Kelet-Indiai Társaság hajósainak, utazóinak jóvoltából a virágcsendéletek gyakori szerepl i a távoli déli tengerek kedvelt szuvenírjei: a tarkabarka kúpcsigák, kauri-csigák, kagylóhéjak, nautilus-házak is, melyek egyetlen korabeli polgárlakásból sem hiányozhattak. Miért maradtak volna hát le a képekr l? Aki pedig szívesen feszegette a csendéletfestés határait, mint például Otto Marseus van Schrieck, kígyós-békás „erdei”csendélettel kelthetett borzongást a kép néz jében.

184

Természet Világa 2016. április

OLVASÓNAPLÓ

Miért nem lett a taxisof r Nobel-díjas? Lexica Kiadó érdekes válogatást jelentetett meg 2015-ben Braun Tibornak a közelmúltban a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikkeib l. (Braun Tibor: A Nobel-díjra érdemes taxisof r. Interdiszciplináris kémiai kaleidoszkóp, Lexica Kiadó, Budapest, 2015.) A neves kutatóvegyész szerz a kötet el szavában foglalja össze írásainak célját: „...a jelen kötetben foglalt közlemények f törekvése a kémia és a természettudomány minél színesebb, eredetibb, vonzóbb ismertetése és népszer sítése...” A 32 cikket tartalmazó válogatás témái igen változatosak, a tudományos eredmények elismerésének problémáitól kezdve a Stradivari heged k tudományos vizsgálatának érdekességein keresztül a gyógyszerkutatás, a molekuláris gasztronómia, a fullerének kémiája és a magash mérséklet szupravezetés eredményeinek ismertetéséig terjed. Ízelít nek érdemes kiragadni három témát, amelyek a kémiában csak kevéssé járatos olvasókat is feltehet en leny gözik. A kötet címadó története a 2008. évi kémiai Nobel-díjjal kapcsolatos, amelyet Martin Chalfie, Osamu Shimomura és Roger Tsien nyert el megosztva, a hivatalos indoklás szerint „a zöld fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein, GFP, magyarul ZFF) felfedezéséért.” A történethez tartozik, hogy Douglas Prasher amerikai kutató már 1988-ban a ZFF génjeinek klónozását kutatta és sikeresen megoldotta a feladatot. Eredményeit ismertette Chalfie-val és Tsiennel, s t klónozott mintákat is adott nekik. Prasher kutatásai azonban lassabban haladtak, míg két kollégája sikeresebb volt. Prashernek, eredményei ellenére nem sikerült állandó állást találnia, végül taxisof rként kellett öttagú családját eltartani. Így gy neve kimaradt az elismerésb l, míg az azonos témán dolgozó sikeresebb kollégái végül megkapták a legmagasabb tudományos elismerést. A 2008. évi kémiai Nobel-díj kihirdetésekor Chalfie a következ kijelentést tette: Prasher munkássága lényeges és fontos volt a laboratóriumban végzett kutatásainkhoz. Azok (a Nobel-díj bizottság), minden további nélkül, engem kihagyva Douglasnak és a másik kett nek adhatták volna a díjat. Ezek után az olvasóban azonnal felvet dik a kérdés: miért nem lett a taxisof r Nobel-díjas? A Mítoszrombolás heged vel cím írás a híres Stradivari heged k mítoszával foglalkozik. A Wikipedia szerint: „A hangszerek kiváló hangmin ségük miatt híresek. Máig

A

Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

sem sikerült megfejteni, hogyan lehetett ilyen jó min ség hangszereket el állítani... A Stradivariusokat min ségük miatt nehéz hamisítani: ilyen hangszereket még egyszer el állítani gyakorlatilag lehetetlen.” A cikkben részletesen ismertetett vizsgálatok során azonban arra a következtetésre jutottak, hogy ez a tévhit igazolható tudományos módszerekkel. Igazán meglep eredmények az ún. kett s vak kísérleteknél születtek. A vizsgálók 21 tapasztalt heged m vész preferenciáit jó min ség , új és válogatott régi olasz heged k (Stradivari és Guarneri del Gesú) virtuózok által megszólaltatott hangzását vizsgálták kett s vak kísérlet körülményei között. A meglep eredmények szerint: - a legjobban kedvelt heged egy újabb el állítású volt, - a legkevésbé preferáltnak egy Stradivari bizonyult, - alacsony korrelációt találtak a heged k érzékelt hangzási min sége és kora, ill. pénzbeli értéke között, - a heged m vészek többsége képtelen volt meghatározni, hogy a - heged , amit megszólaltatott, új vagy régi volt-e. A tudomány, ezen belül a kémia eredményei alapján Braun professzor a mítoszítosztoszszal kapcsolatban a következ konklúziót fogalmazta meg: „Mint láttuk, a Stradivari és más klaszszikus, valamint új heged k hangzásáról, építésér l, akusztikájáról, kémiájáról és biotechnológiájáról rendkívül érdekes alapos és hasznos eredményt tud felmutatni a tudományos kutatás. Ha ezek után feltesszük a kérdést, hogy ezek mítoszt romboltak-e, vagy fennmaradtak-e, élnek-e ma is a Stradivari-mítoszok, akkor a válasz csak egy lehet: igen, élnek. Az ehhez tartozó érvekkel Dunát lehetne rekeszteni, de a lényeg röviden kifejezhet . A heged k akusztikai hangszerek, és azok hangzását szubjektív tényez k alapján értékelik. Az emberi hangészlelés annak egzakt mérési és összehasonlítási lehet ségeinek korlátozottsága miatt ma még lehetetlen, s az objektív összehasonlítás valószín leg lehetetlen is marad az emberi sznobizmus folytán addig, míg ember él e sártekén.” Ízelít nk harmadik cikke a „Chilipaprika-kémia, a Scoville-skála és az Ízcsíp sségi

világrangsor” címmel, a paprika tulajdonságaival foglalkozik. Az rölt paprika a magyar konyha legalapvet bb f szere, Hungarikum. Magyaros étel nem létezik paprika nélkül. Különösen büszkék vagyunk a szegedi paprikánkra, de híres még a kalocsai paprika is. A hazai általános vélemény szerint: „Az alföldi száraz éghajlatnak, a sok napsütésnek és a különleges magyar talajnak köszönhet en a magyar f szerpaprika egyedivé vált. Élénk színével, finom ízével és kivételes aromájával egyes hazai szakemberek szerint fölülmúlta az Amerikában shonos fajtákat.” A világban rengeteg paprikafajta létezik, különösen a csíp s (chili) paprikafajták népszer ek. A paprika csíp sségét a kapszaicin nev szerves vegyület okozza, amely az idegek ingerlésével vált ki fájdalomérzetet, amelynek azonban vannak el nyös élettani hatásai is, ezért vált a csíp s paprika kedvelt f szerré világszerte, a szerz ötletes megfogalmazása szerint „gasztromazochizmus” alakult ki. A paprika csíp sségének mérésére el ször Wilbur Lincoln Scoville dolgozott ki módszert 1912-ben. A módszernél a vizsgált paprikából oldatot készítve azt cukros vízzel hígítják, amíg a csíp s ízt öt kóstoló még észleli. A csíp sséget a hígítás mértéke határozza meg, ez a Scoville-skála megfelel értéke, a Scoville Heat Unit (SHT). A legcsíp sebb paprikák SHT értéke 300 ezer felett van, a tiszta kapszaiciné 15-16 millió SHT. Az érdekes cikk konklúzióját szintén érdemes szó szerint idézni: „Bár itthon az a vélemény, hogy csili(csíp s) paprikáink csíp sségüket tekintve az élen járnak ..., ez távol áll a valóságtól... Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem lenne jelent s helye a paprikafajták édest l a csíp sig terjed skálájának termelésében és fogyasztásában.” Összegezve: a gy jtemény cikkei rendkívül érdekesek, bár sokuknál az olvasónak alaposan fel kell idéznie a középiskolában remélhet leg megtanult kémiai alapismereteket. Az tárgyalt témák azonban valóban alkalmasak arra, hogy a szerz alapvet szándéka szerint a tudomány, ezen belül a kémia eredményeit népszer sítsék. BENCZE GYULA

185

HAZAI TÁJAKON

Ilona selyme, Szalajka fátyla agyarországon elhelyezkedéséb l adódóan nem alakulhattak ki olyan nagy és látványos vízesések, mint a Kárpát-medencét határoló magashegységekben, vagy a hegylábi felszínek töréslépcs inél. Ez el fordulási gyakoriságukra is igaz. Két kézen könynyen meg lehet számolni azokat, melyekre némi honfiúi elfogultsággal már nem kisebb zúgóként, hanem vízesésként lehet tekinteni. Ha ezek közül ki kellene választani Magyarország legszebb vízesését, akkor az Ilona-völgyi, illetve a Szalajka-völgyi valószín leg a legesélyesebbek között szerepelne.

M

da szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A bevezet aszfaltozott utat évszázados – vadgesztenyékb l és hársakból álló – 1,5 kilométeres fasor szegélyezi. Az egyenes völgyrész egy tektonikai törés vonalát követi, melynek folytatása a domoszlói Várpatak völgye. Az Ilona-völgyön végigsétálva valódi geológiai id utazást tehetünk, hiszen utunk jó része eocén korú vulkáni k zetek között fut, majd oligocén üledékekben folytatódik, hogy aztán miocén k zetekben végz djön. Az id sebb érces andezit a völgy elején, az ún. Vaskapunál a XVIII. Az Ilona-völgyi vízesés – században létesített, ma már felhagyott táa „legmagasabb” rókban látható. Dél felé haladva a völgy keleti oldalát alsó-oligocén (28–31 milA Mátra bércei között búvik meg az Ilo- lió éves) rétegvulkáni andezit építi fel. A na-völgy, amely Parádtól délre, Heves völgy nyugati oldalában szintén alsó-olimegyében található. Nevezetessége Ma- gocén (24–25 millió éves) üledék (kiscelgyarország legnagyobb szintkülönbség li agyag) található. A völgybejárattól 3,5 természetes zuhataga, az Ilona-völgyi víz- km-re, az Ilona-völgy oldalában fakad a esés (Legmagasabb vízesésünk 20 méte- Szent István-cseviceforrás, amelynek terres magasságával a lillafüredi. Ez azonban mészetes szén-dioxidban dús vize a völgy tektonikus repedéseib l áramlik fel. Végül a fokozatosan emelked és összesz kül völgy fels szakaszán az oligocén rétegekre alsómiocén (21–22 millió éves) rétegzett glaukonitos, sekélytengeri homokk települt. Ennek a homokk sorozatnak a kipreparálódott lépcs in zuhog le az Ilona-völgyi vízesés. A völgy vízesés feletti szi „tündérfény” az Ilona-völgyben szakaszán az alsómiocén (18–19 milegy mesterséges alkotás, amit az itteni Pa- lió éves) horzsaköves riodácittufa (Gyulotaszálló építésekor 1927–1930 között, a lakeszi riolittufa) alakítja az ellaposodó Szinva-patakon alakítottak ki.). A völgyet, térszínt. A nyugati oldalon megjelennek az a benne folyó patakot és vízesést is, a terü- id sebb üledékes k zeteket áttör ún. k let egykori birtokosa, gróf Károlyi György gátak, más néven „ördöggátak”1, amelyek (1802–1877) unokájáról Dessewffy Iloná- fiatalabb andezit k zettelérek. ról nevezte el. A völgy bejáratát ParádfürA vízesést az Ilona-patak táplálja, amely d nél egy faragott székely kapu jelzi. In- a T kés-kút két kis forrásából ered. Útja nen kb. 4 km hosszan, jórészt egyenesen húzódik észak-déli irányban, majd a Mar- 1 Ezek a Mátra központjából kiinduló egyhád-hegy el tt hirtelen elkanyarodik. A mást radiálisan és koncentrikusan keresztez völgy bejáratánál álló hatalmas kocsányos telérek, melyek 5-6 méter széles, vízszintes tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa. A legen- kih lési oszlopokat formálnak.

186

során a Marhád (606 m) és a Cserepes-tet (734 m) meredek oldalai közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, hogy végül a Mátra egyik legszebb ’V’ alakú völgyét hagyva maga után, vékony sugárban, közel 10 méteres magasságból zuhanjon alá. Az Ilona-völgyi vízesés selymes vízsugara az év minden szakában gyönyör . A vízmennyiséget, azonban er sen befolyásolja az id járás, így a zuhatag csapadékos id ben, vagy éppen hóolvadást követ en mutatja meg igazi erejét. A vízesés függ leges fala alatt 30 méternél is magasabb bükkfaóriások és szétszóródott, több méteres sziklatömbök találhatóak, jól szemléltetve vízb ség idején a patak hordalékszállító képességét. Az Ilona-patak mentén kialakítottak egy tanösvényt is, amely a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felf zve. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az ördöggátakat és az Ilonavölgyi vízesést. Az Ilona-völgyben és ennek közvetlen szomszédságában számos piknikezésre alkalmas rét található. Rövid sétával több forrást is érinthetünk, köztük a parádóhutai Klarissza-forrást is, melynek gyógyító hatású, vastartalmú vizét Kitaibel Pál, kiváló botanikusunk fedezte fel a 1819. század fordulóján.

Szalajka-patak, Fátyol-vízesés – a „legkülönlegesebb” Közel hatvan kilométerrel északkeletre, a Bükk hegység északi lábánál, a Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgyben található hazánk egyik legegzotikusabb és talán a maga nemében legeredetibb látványossága, a Fátyol-vízesés. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. Sokak szerint itt sorakoznak Magyarország legszabályosabb forrásmészk teraszai, melyen a fátyolosan lezúduló víz, csodálatos látványt nyújt. Az Ilona-völgy csöndjéb l egészen más hangulatú világba csöppen az, aki a települést l délkelet felé vezet zöld jelzés turistaúton, vagy az innen induló erdei kisvasúton akarja megközelíteni a Szalajka-völgy nevezetességét (A kisvasút a Gloriett-tisztásig jár, ahonnan pár perces sétával elérhet a vízesés.). A völgy bejáratánál igazi vásári Természet Világa 2016. április

FÖLDRAJZ ból fakadó forrás ingado- tölti a völgytalpat. A Fátyol-vízesés napjazó mennyiség vize a Sza- inkban is az itt található, mintegy 17 méter lajka-patakot táplálja. hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. A patak vízének nagy réA mészkiválást meggyorsítják a vízszét azonban a Szalajka-for- ben, a mederbeli köveken, ágakon megrás, a Bükk egyik legna- teleped moszatok és mohák. Ezek meggyobb vízhozamú karsztfor- növelik azt a felületet, melyen a víz lefut, rása adja, amely közel 450 így a szén-dioxid elillanása, a mészkiválás méteres magasságban tör fel gyorsabb ütem . Elhaló részeiket a forrás(vízhozama 4200 liter/perc). mészk bekérgezi (ahogy a patakmederbe Vízbázisa a csapadékon ala- hulló faágakat és fatörzseket is), magasítpul, így annak megfelel - va ezzel a gátak peremét, melyek mögött en ingadozik. Hosszan tartó kis tavak jönnek létre (egyes részeken ez száraz id szakokban – pl. a mészkéreg évente 5–10 mm-rel is nö2012 nyara, 2014 eleje – vekszik). Gyakori, hogy egy-egy patakba részben vagy egészében el is d lt fatörzs körül id vel forrásmészk gát apadhat. Ilyenkor a Fátyol- jön létre, kis tavat duzzasztva fel. A bezárt vízesés is kiszárad. A forrás növénymaradványok elkorhadásával apró vize a karsztvizet tároló üregek keletkeznek, ezért a forrásmésznagy vastagságú fels -triász k likacsos szerkezet . Erre utal találóan mészk b l származik. a Bükk vidékén használatos elnevezése a A felszínre bukkanási „darázsk ” (a forrásvízi mészk igen fiatal Az Ilona-völgyi vízesés – a vékony vízsugár közel 10 pont azonban a rátelepült képz dmény, lerakódása legkorábban kb. méteres magasságból zuhan alá t zköves forgatag fogadja a látogatót. Ha hosszabb mészk és az azzal tektonikusan id re el tudjuk terelni figyelmünket a tömeg- érintkez vízzáró jura turizmus vadhajtásairól és csakis a termé- képz dmények határán van. szeti értékekre koncentrálunk, akkor nagyon A vízgy jt területre hulló hangulatos sétát tehetünk a Szalajka-patak csapadékvíz a talajtakarón át a mentén, amely Magyarország talán egyik mészk be szivárog, szénsavlegszebb patakvölgye. A sétautat végigkí- tartalmával annak egy részét séri a kisebb zúgókon bukdácsoló patak. A feloldja és magával szállítja XIX. században vizének erejével az itt m - a forrás felé. Felszínre jutva köd szilvási vashámor er gépeit hajtották. megkezd dik az oldott A kiváló min ség vas nyersanyagát a Ré- mésztartalom kiválása a patak páshutai Mészk hematitlencséi szolgáltat- vizéb l. ták. Napjainkban a patak vizét felduzzasztva A Szalajka-forrástól 500 halastavakat és pisztrángtelepeket hoztak lét- méterre összesz kül a völgy, re, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat ahol egy réteglépcs , vízesés A Fátyol-vízesés a mintegy 17 méter hosszú tenyésztenek. alakult ki. A víz folyása itt mésztufagát 18 teraszán zúdul le (A szerz felvételei) Bár aszfaltozott úton járunk, mégis a vadregé15 000 évvel ezel tt, a pleisztocén végén nyes völgy és számos látindulhatott meg). nivalója elfeledteti e civiA Fátyol-vízesésig eljuthatunk a Szilváslizációs ártalmat. Megtevárad–Szalajka-völgyi Tanösvényen is, amely kinthet itt egy interaktív a település szélét l indul és az Istállós-k iArcheopark, egy Vadbebarlangnál ér véget. Hossza 4,2 kilométer. Az mutató kert (ahol dámismertet táblák tájékoztatnak a Bükki Nemszarvasok és muflonok is zeti Parkról, a karsztvízforrások által táplált láthatók), illetve a Zilahy vízfolyásokról, a völgy él világáról, a SziklaAladár Erdészeti Múzeforrásról, a Fátyol-vízesés mésztufagátjainak um. A vízesés közelében képz désér l, a Szalajka-forrásról és a közeli még egy különleges terIstállós-k i-barlang régészeti leleteir l. mészeti képz dmény is található, amely az AblakosLADÁNYI LÁSZLÓ k -völgyi és a Bükk-fennsíki Mészk Formáció haIrodalom tárán bukkan a felszínre: a Szikla-forrás. Vizét a Budai Tamás-Gyalog László (szerk.): Magyarmészk re hulló, és annak Szalajka-vögy – a sétautat végigkíséri a kisebb zúgókon ország földtani atlasza országjáróknak. Burepedésein lefelé szivárdapest, 2010 bukdácsoló Szalajka-patak gó csapadék adja, hogy Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Parádfürd – aztán egy 3–4 méterig járható barlangjára- felgyorsul, vizéb l szén-dioxid távozik, Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény/ Szilváston keresztül törhessen el . A Szikla-forrás és az oldott mésztartalom egy része kivávárad – Szalajka-völgyi Tanösvény vízgy jt területe mintegy 4-6 négyzetki- lik. Az id k folyamán itt hatalmas forrás Kovács Tímea: Tanösvény az Ilona-völgyben lométernyire tehet . A függ leges k fal- mészk párna képz dött, amely teljesen kiIn.: Természet Világa, 2001 Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

187

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Ógyalláról Szamoára

Otto Tetens csillagász emlékezete

A

z ógyallai csillagvizsgáló története 1871-ig nyúlik vissza. A gazdag földbirtokos, alispán, országgy lési képvisel , képzett hajóskapitány és mozdonyvezet , Konkoly Thege Miklós ekkor még csak m kedvel ként vizsgálódott távcsövével kastélyának teraszáról. 1899-ben már egy infrastrukturálisan kiépített, komoly m szerekkel felszerelt, jó nev szakembereket foglalkoztató asztrofizikai obszervatóriumot adott át a magyar nemzetnek a magát szakcsillagásszá képz , meteorológiával is magas szinten foglakozó m szerész-zseni. A német származású csillagász, Otto Tetens 1887–1888-ban dolgozott megfigyel i (akkori terminussal obszervátori) min ségben a csillagdában. Az ekkoriban hobbi-csillagdából egyre komolyabb szakmai m hellyé váló intézmény vonzerejét jól mutatja, hogy Karl Schrader (Schráder Károly) és Hermann Kobold (Kobold Ármin; róla szóló írásunk lapunk 2008/7. számában olvasható) után Tetens már a harmadik „idegenlégiós” volt a

Tetens (a kép bal szélén) a szamoai megfigyel -állomáson, 1904-ben

Az ógyallai csillagvizsgáló napjainkban (A szerz felvétele) Konkoly vezette csillagász csapatban. Otto Tetens a város rend rfelügyel jének gyermekeként 1865. szeptember 26-án, a németországi Rendsburgban született. (A régebbi keltezés hazai szakirodalomban a kor szokásának megfelel en a magyaros Tetens Ottó néven találkozhatunk vele.) Egyetemi

188

tanulmányai alatt különböz természettudományos tárgyakat hallgatott. Iskoláit Münchenben, Tübingenben, Berlinben, Kielben és Göttingenben végezte, doktori fokozatát 1891-ben Kielben szerezte meg. Az 1888-as ógyallai „kaland” után visszatért hazájába. 1891-ig a kieli csillagvizsgáló-

ban, majd a hamburgi tengerészeti obszervatóriumban, 1898-tól a strasbourgi csillagdában végezte tudományos munkáját. Életének legemlékezetesebb és az utókor szempontjából legmaradandóbb tudományos állomáshelye (1902 és 1905 között) egy távoli, egzotikus szigethez, Szamoához köt dik, melyet a Csendes-óceán délnyugati részén, a Fidzsi-szigetekr l északra elterül szigetcsoport birtoklásáért folyó többhatalmi játszma eredményeként részben Németország birtokolhatott. Tetens egy göttingeni klimatológiai projekt kapcsán került az ottani német kolóniába. A szigetcsoport „f városához”, Apiához közel, Mulinuuban alapított meteorológiai és asztronómiai megfigyeléseket egyaránt végz obszervatóriumot. „Külszolgálatáról” hazatérve Göttingenben dolgozta fel szerteágazó tudományos eredményeit. 1906-ban visszatért a kieli csillagvizsgálóba. Közel negyedszázadon át, 1909-t l 1931-ig, Lindenberg meteorológiai intézetének volt f obszervátora. Nyugállományba vonulását követ en a közeli Bad Saarow-ban telepedett le, nyugdíjas éveit az idilli körülményeket nyújtó Scharmützelsee tó partján töltötte. Otto Tetens életének 80. évében 1945. február 15én a Csehország területén fekv fürd város, Teplice egyik szanatóriumában hunyt el. REZSABEK NÁNDOR Természet Világa 2016. április

MATOS LAJOS ROVATA

Orvosszemmel A KÍNAI AKUPUNKTÚRA MINT NYUGTATÓ Amerikai kutatók állatkísérletekben azt vizsgálták, hogy az évezredes kínai gyógymód, az akupunktúra hasonló élettani mechanizmusokon keresztül hat-e, mint a korszer nyugtatók és a depresszió elleni szerek. Kísérleteiket átlagosan 12 hetes patkányokon végezték. Testtömege 350–420 gramm volt. Az állatokkal négy vizsgálati ágban dolgoztak, mindegyikbe ugyanannyi patkány került. A beavatkozás elektro-akupunktúra volt. A technikát igen érzékeny ponton alkalmazták: a gyomormeridián 36-os pontját ingerelték. A négy vizsgálati csoport közül hármat fájdalmas hideghatásnak tettek ki. Az els csoportban a patkányok mindig azonos id ben kapták az elektro-

akupunktúrát, ugyanazzal az eszközzel. A második csoport álbeavatkozásban részesült: megkapták az áramingerlést, de nem a kijelölt akupunktúrás ponton. A harmadik csoport tagjai placebocsoportként szolgáltak: ugyanúgy kezelték ket, de semmiféle akupunktúrás beavatkozás nem történt. A negyedik állatcsoport volt a kontroll: itt sem hideghatás, sem akupunktúrás kezelés nem érte az állatokat. A kutatók a vizsgálat során azt tapasztalták, hogy ez az ingerlés tompítja a hipotalamusz–agyalapi mirigy tengely (HPA) aktivitását. A krónikus stressz-útvonal ugyanis összefügg az idült fájdalommal, az immunrendszer,

a hangulat és az érzelmek zavarával. A HPA-tengely -tengely befolyásolása akupunktúrával gátolja a stresszhormonok felszabadulását. Számos antidepresszívum és nyugtató terápiás hatásának ez a mechanizmus a lényege. Forrás: Weborvos

Cikkpályázat iatal kutatóknak! A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és és aa Tudományos Tudományos IsmeIsmeretterjeszt Társulat (TIT) közös ismeretterjeszt cikkpályázatot hirdet a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkez fiatal, 35 évesnél nem id sebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az él és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthet módon közkinccsé tegyék. A pályázatot három kategóriában, a TIT három ismeretterjeszt lapja által képviselt területen lehet benyújtani: 1. Élet és Tudomány kategória: a pályázók ebben a kategóriában a széles nagyközönség számára írott, figyelemfelkelt , az Élet és Tudomány stílusában készül népszer sít cikkel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 10-12 ezer n (szóközökkel). Ehhez 4-6 színes kép vagy ábra, grafikon, illusztráció is csatolandó. Természettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

2. Természet Világa kategória: a pályázók ebben a kategóriában a természettudományok és a m szaki tudományok iránt érdekl d olvasók számára írott, igyelemfelkelt , a Természet Világa stílusában készül ismeretterjeszt közleménnyel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 15-18 ezer n (szóközökkel), amihez fekete-fehér vagy színes illusztráció is csatolható. 3. Valóság kategória: a pályázók ebben a kategóriában a természettudományok els sorban tudományilozóiai, továbbá humán tudományi módszerekkel feltárható, bemutatható összefüggéseihez kapcsolódó, vagy a természettudományi felfedezések társadalomtudományi vetületeit elemz , a Valóság stílusában készül cikkel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 35-40 ezer n (szóközökkel). Pályázni csak eredeti, máshol még nem közölt, illetve máshova közlésre be nem küldött ismeretterjeszt cikkel lehet. A pályam veket a három lap szerkeszt sége, az MTA TTK, valamint a TIT által felkért zs ri bírálja el. Mindhárom kategória els három helyezett-

je a TIT díjaiban részesül. A díjazásról a zs ri dönt, az egyes helyezések megoszthatók. A pályamunkákat e-mailen kérjük benyújtani, a [email protected] címre.. A képeket, illusztrációkat külön-külön kép file-ban kell elmenteni, a szövegben csak az ábra helyét kérjük feltüntetni. A szerkeszt ségek jogot formálnak arra, hogy a díjazásban nem részesült, de közlésre alkalmas cikkeket – a szerz ikkel történ egyeztetett szerkesztés után – megjelentessék. A pályázat beküld i a pályázaton való részvétellel egyben hozzájárulnak cikkük online közzétételéhez is a lapok internetes változatában. Kérjük, hogy a pályázó a cikk végén tüntesse fel nevét, levélcímét, e-mail címét, telefonszámát, születési dátumát és a munkahelyének a nevét! A pályamunkákat a TIT címére kérjük küldeni: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. A borítékra írják rá: „MTA TTKTIT cikkpályázat” és a kategória nevét. A pályázatok beküldési határideje: 2016. április 15. A Szerkeszt ség

189

FOLYÓIRATSZEMLE

(2016. január 19.) CSUPASZEM – JURA ID SZAKI RÁK HATALMAS SZEMEKKEL A dinoszauruszok koraként emlegetett jura a furcsa tengeri állatok id szaka is volt egyben. A jura tengerek tele voltak izgalmas és különös fajokkal. A gerinctelenek között a szivacsok zátonyokat építettek az aljzaton, a vízben ammoniteszek és belemniteszek milliói úszkáltak. A gerincesek között szintén nagy volt a választék a halaktól a krokodilokon keresztül a halgyíkokig és egyéb tengeri hüll kig. Mindenki kedveli a tengeri kígyószer hüll ket, a Solnhofenb l ismert halakat, vagy a holzmadeni Ichthyosaurusokat és krokodilokat, de ugyanakkor nagyon sok érdekes faj háttérbe szorul a nagyméret gerincesek mögött. Pedig a legkülönösebb állatok versenyében igen jó eséllyel indulna egy tízlábú rák is, ami csak a közelmúltban került a figyelem középpontjába. Biztos, hogy nem a Dollocaris nev állat volt a legnagyobb és legfélelmetesebb tengeri faj a jura id szakban, de minden bizonnyal az egyik legmeglep bb megjelenés lehetett abban az id ben.

Jean Vannier, a Lyoni Egyetem kutatója tanulmányozta és ismertette kollégáival a fura kis állatot. A Dollocaris ragadozó életmódot folytatott, tüskés fogólábaival kapta el a gyorsan mozgó áldozatait. Azonban nem ezek a rákollók tették a Dollocarist egyedülállóvá, hanem a hatalmas szemei, melyekben több lencse helyezkedett el, mint bármely más összetett szemekkel rendelkez állat esetében. Az összetett szemek a mintegy félmilliárd évvel ezel tt bekövetkezett kambriumi evolúciós robbanás óta vannak jelen az állatvilágban. A Dollocaris szemében több mint 18 ezer lencse található, és ezt a számot csak a modern szitaköt k tudják felülmúlni. A francia kutatók szerint a kiváló látás nagyon sikeres vadásszá tehette az állatot.

190

Azt ugyan nem tudták megállapítani, hogy a Dollocaris látott-e színeket vagy sem, de az összetett szem olyan sikeres alkalmazkodásnak bizonyult, hogy a mai rovarok és rákok is el szeretettel használják. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy az állat szemei valóban óriásiak voltak. Nem elég, hogy tele voltak lencsékkel, amelyek panorámaszer látást biztosítottak a Dollocarisnak, de a leletek alapján a szem mérete az állat teljes testhosszának a negyedét is elérhette. A korábban el került maradványok esetében a kutatók még nem tudták megállapítani, hogy mik voltak ezek a masszív struktúrák. A közelmúltban azonban kiváló megtartású új fosszíliák felfedezésével sikerült megoldani a régóta megoldatlan kérdést. Kiderült, hogy a Dollocarisnak és a hozzá hasonló állatoknak nagyon fejlett szeme és kiváló látása volt. Néhány példánynál még az egyes retinasejteket is ki lehet venni a fosszilizálódott szemeken belül. A Dollocaris Franciaország középs -jura üledékeib l került el , és különösen gyakori volt La Voulte-sur-Rhône területén. Maradványaikat körülbelül 163 millió éves k zetekb l tudták begy jteni. A francia lel helyet a kisebb méret tengeri állatok kiváló megtartási állapota teszi egyedülállóvá. Ezek között megtalálhatók a legkorábbi polipok, fosszilizálódott tintahalak, valamint kagylók, garnélarákok és kígyókarú tengeri csillagok. Mindent egybevetve ezek a gerinctelen fosszíliák alacsony oxigéntartalmú környezetet jeleznek a sekély tenger aljzatán, melyet lágy homok és iszap borított. Az egyedülálló környezeti viszonyok tették lehet vé a lágytest állatok fosszilizációját, amelyek egyébként normális körülmények között nagyon gyorsan le szoktak bomlani. A Dollocaris úszó életmódot folytatott, és pici csapkodó lábak egész sorával hajtotta magát el re a vízben. Ugyanakkor valószín leg nem volt kiváló úszó, és emiatt lesb l támadó ragadozó lehetett. A paleontológusok rekonstrukciója szerint a homályos vizekben vadászott, a zátonyok sziklái között elrejt zve. Testét páncél borította és a legnagyobb példányok mérete elérte a 20 centiméteres hosszúságot, vagyis a ma él legnagyobb garnélarákokhoz lehetett hasonló. Azonban a felszínes hasonlóság ellenére a garnélákkal csak távoli rokonságban álló fajok rendszertani szempontból a kihalt Thylacocephala osztályba tartoztak. Ez utóbbinak a képvisel i a kambrium id szakban jelentek meg és a kés -krétáig fordulnak el az smaradvány anyagban. Vagyis nagyon hosszú, mintegy 400 millió éves történetük van, és csak a földtörténeti középkor végén t ntek el a dinoszauruszokkal és az ammoniteszekkel együtt. Bár a leletek alapján az egész család tele van földönkívüli kinézet állatokkal, a Dollocaris még közülük is kit nik csupaszem-szer megjelenésével.

(2015. december 1.) VISSZA A MÉLYBE Hogy ez Vernének miért nem jutott eszébe? Belefúrni a földkéregbe és elérni az alatta lev s r bb földköpenyt. A lemeztektonika áttörése, a 60-as évek óta ez a geológusok, geofizikusok álma. Azóta sok kísérletet tettek erre a történelmi vállalkozásra, ám valamennyi kudarcba fulladt. Természetesen a vékonyabb óceáni kéreg átfúrásáról van szó; kontinentális kéregbe ennél jóval nagyobb mélységekbe is lefúrtak már. 2015 decemberében a JOIDES Resolution fúróhajó ismét útra kel, ezúttal Srí Lankáról, hogy az Indiai-óceán délnyugati részében, az Atlantis Bank nev hátság térségében próbálkozzon, és behatoljon mintegy 1,5 kilométerre az óceáni kéregbe. Ezzel azonban még csak az els lépést tennék meg; kés bbi, eddig még anyagilag nem finanszírozott expedíciók tennék meg a további lépéseket. A szakemberek szerint ha sikerülne ilyen módon köpenyanyag-mintát szerezni, az felérne az Apollo-missziók által begy jtött holdk zet-minták jelent ségével. A kéreg-köpeny határt az úgynevezett Mohorovicic-diszkontinuitás (röviden Moho) jelöli ki; ez az a felület, ahol a szeizmikus hullámok sebessége megváltozik. A választás azért esett az Atlantis Bankre, mert ott a köpeny mintegy 2,5 kilométerrel a Moho fölé púposodik, így értelemszer en könnyebb lenne hozzáférni. A kontinensek alatt a Moho mintegy 30– 60 kilométer mélységben húzódik, ám az óceáni kéreg alatt sokkal közelebb van a felszínhez, ezért akár hajóról is elvégezhet egy sikeres fúrás. A folytatást egy speciálisan ilyen célra készített japán fúróhajóval végeznék el. Az els kísérlet még 1961-ben történt. Nagyjából 2 kilométeres mélységnél tovább eddig még egyetlen vállalkozás sem jutott. A Mohole-projekt amerikaiak vezette vállalkozás volt, Mexikó partjai közelében, Guadelupe szigeténél. Mindössze 183 méterre voltak az álomhatártól, amikor az amerikai kongresszus nem szavazta meg a program további anyagi támogatását. Azóta száznál is több kísérlet történt a világóceán számos térségében az óceán kéreg átfúrására, és bár a végcélt egyik sem érte el, nagyon értékes geológiai adatokat nyertek az óceáni kérget borító több millió éves üledékekr l és a bennük lev mikrobiális életTermészet Világa 2016. április

FOLYÓIRATSZEMLE r l. 2002 és 2002 és 2011 között négy fúrást is mélyítettek a Csendes-óceán keleti térségében. El is értek egy aprószemcsés k zetet, melyr l a kutatók úgy vélik, egy kih l ben lev magmatömeg, mely közvetlenül a Moho-felület fölött van. A kutatások most azért is terel dtek át az Indiai-óceánra, mert a szóban forgó térségben kevesebb láva ömlik ki a tengeraljzatra, így azt nem vastagítja olyan mértékben, mint a pacifikus térségekben, így kevesebb kemény k zetet kell harántolni. A tengermélység is kisebb, az Atlantis Bank hátságot a tektonikus er k annyira felemelték, hogy a teteje csupán 700 méteres mélységben van. Henry Dick geofizikusnak (Woods Hole Oceanográfiai Intézet), a mostani

Harry Hess, a lemeztektonika (egyik) atyja már a 60-as évek elején felvázolta a kéreg átfúrásának módját expedíció egyik vezet jének már vannak itt tapasztalatai. 1997-ben a viharos szél miatt eltört a fúrócs és elt nt a fúrólyukban, ezzel megpecsételve a vállalkozás sorsát. A mostani expedíció els fázisa január végén zárul le. Ha a JOIDES Resolution eléri az 1500 méteres mélységet, kés bb visszatér és folytatják 3 kilométerig. A feladatot a japán Chikyu nev fúróhajó hivatott befejezni, eddig még meg nem határozott id ben. Ez a hajó elvileg hat kilométeres mélységbe is lefúrhat. Már egy évtizede elkészült, de technikai kihívások és a kell anyagi fedezet hiánya megakadályozta, hogy a pacifikus térségben sikeres fúrást hajtsanak végre róla. Most talán valóra válthatja a szakemberek több évtizedes álmát.

(2016. február 21.) FÉMEK A GYÓGYÁSZATBAN Lassan újra felfedezik, amit számos kultúrában az si gyógyászat már széles körben használt: például a réz anTermészettudományi Közlöny 147. évf. 4. füzet

tibakteriális erejét. Amikor egymásnak adjuk a kilincset, akkor általában mást is átadunk a másiknak, mégpedig baktériumokat. Nem sokat segít ebben a takarítás sem, sokkal inkább valami más, mégpedig a réz, amit a gyógyászatban emberemlékezet óta használtak, az els ismert készítmények a Smith-papiruszban, egy orvosi kézikönyvben találhatók, amit id számításunk el tt 26002200 között írtak. A kézikönyv fémet ajánlott a mellkason lév sebre, de az ivóvíz fert tlenítésére is. Más kultúrákban is használták a rezet, a görögökt l – Cipruson gazdagon fordult el – az aztékokig égési sebeket és fülfert zéseket kezeltek vele, de bélféreghajtásra is használták. Más fémek is el fordultak az ókori orvostudomány palettáján, kés bb az alkímia is érdekl dést mutatott iránta, aztán a homeopátiától kezdve az asztrológiai orvoslás is alkalmazza/alkalmazta. A hivatalos orvoslás is igénybe vette: 1832ben a kolera párizsi kitörésekor felt nt, hogy a rézipari réziparii munkások munkások nem nem betegedbetegedtek meg. Ez el segítette a réz antibiotikumként való alkalmazását, egészen addig, míg meg nem jelentek a „valódi” antibiotikumok, aminek következtében a réz kiment a divatból. Aztán 1983-ban újra észrevették, hogy a kórházakban a rézb l, illetve annak cinkkel való ötvözetéb l, a sárgarézb l készült kilincseken kevesebb baktérium található, de err l nem igazán vettek tudomást, hiszen volt penicillin. Csak amikor ezek a fegyverek eltompultak, akkor kezdtek el újra emlékezni a rézre, amit még inkább ösztönzött egy dél-afrikai afrikai tanulmány: egy kórházban rézfelületen 30 perc elteltével alig maradt él baktérium, öt óra elteltével pedig egyetlen baktériumok sem maradt életben, míg a m anyag, kerámia, acél és alumínium felületeken csak úgy hemzsegtek. Egy a hamburgi kórházban végzett újabb vizsgálatok meger sítették a dél-afrikai tanulmány eredményeit. A réz tehát hatékony, csak még nem tudni, milyen módon hat. Négy lehetséges mechanizmus jöhet szóba: Az els , hogy megtámadja a sejtfalat úgy, hogy (a) azok elektromos töltését öszszezavarja és / vagy (b) szabad gyökökkel kilyukasztja ket, a fal bereped és a sejttartalom részben kifolyik bel le. Ezzel szemben a réz behatol a helyére és vagy (c) az anyagcserét, vagy (d) a DNS replikációját bénítja meg. Feltételezhet , hogy a fenti mechanizmusok közül több játszik szerepet, ráadásul egy másik fém esetében is, melyet az 1920-as években széles körben alkalmaztak baktériumok ellen, és az utóbbi években újra felfedezték, ez pe-

dig az ezüst. Az ezüstnél megfigyeltek még valamit, ami növeli a hatékonyságát. A Pseudomonas aeruginosát, a gonosz kórházcsírát, amely sok antibiotikum rezisztenst hozott létre, ezüst-nitrát oldatba helyezték. A baktériumok elpusztultak. Az élettelen baktériumokat gondosan eltávolították az oldatból és él baktériumok közé helyezték ket. Az eredmény: ezek ezek aa baktériumok baktériumok is is elelpusztultak. Az élettelen baktériumok az ezüst-nitráttal való találkozáskor szivacshoz hasonlóan felszívták magukat ezüst-nitráttal, majd lassan újra leadták és az úgynevezett „zombi-effektus”-t hozták létre. A világtörténelemben a fémnek van a legtöbb köze az élethez és a halálhoz: ekeként táplál, kardként megöl – büntetésként pedig magának is meg kell halnia ellensége, a rozsda által. Így van ez a szervezetünkben való jelenlétével is: kárt okoz, akár több, akár kevesebb van bel le a kelleténél. Túl kevés van a vér különféle betegségei esetében, és a feltételezések szerint túl sok jelenléte játszik szerepet a Parkinson-kór kialakulásában. Mi a helyes egyensúly? Az egészséges test 4,8 gramm vasat tartalmaz több mint 500 fehérjében. De nemcsak az egészséges sejteknek, hanem például a legkülönböz bb baktériumoknak is szükségük van vasra a növekedésükhöz. És a baktériumok gondoskodnak is róla, hogy a számukra szükséges vasat megkapják, mégpedig onnan, ahonnan csak tudják, például a transzferrin transzportfehérjét l. A transzportfehérje-csapat azonban védekezik ez ellen, megtámadhatatlanná teszi magát, mégpedig mutációkkal azokon a helyeken, ahol a baktériumok támadhatnak, melyek pedig saját mutációkkal válaszolnak, s ezzel végtelen fegyverkezési verseny veszi kezdetét. Ezt a folyamatot, ahogy a transzferrin újra és újra mutálódott, a f eml söknél nél rekonstruáltak rekonstruáltak is. is. Bár Bár enennek a felismerésnek közvetlenül nincs hatása a gyógyszerekre, de lehetséges utat mutat arra vonatkozóan, hogyan lehet a baktériumok támadását át blokkolblokkolni: nem közvetlenül, hanem kiéheztetés útján. Ezt nevezik táplálkozási immunitásnak. Ily módon lehet támadni például a Leishmania gonosz parazitákat is, amelyeket a homoki szúnyog terjeszt. Ártalmatlan rtalmatlan fejl dési szakaszban kerülnek a szervezetbe, ahol átalakulnak és agresszívek lesznek. Ehhez a mitokondriumban, a sejtek er m vében lév vasra van szükségük, melyet a sejtmembránon keresztül szereznek. A Leishmania esetében ezt az utat lehetne blokkolni.

191

KÖNYVSZEMLE X, A GYILKOS ISMERETLEN A következ ben egy olyan könyvr l lesz szó, amelynek szerepeltetése egy alapvet en természettudományos lapban magyarázatra szorul, hiszen nemcsak krimir l, hanem japán krimir l van szó, amely nem is a legfrissebb kiadvány, hiszen 2012-ben jelent meg. Persze nagyon is jó okom van, hogy majd 4 év múltán is felhívjam az olvasó figyelmét Higasino Keigo X, a gyilkos ismeretlen cím regényére (Bp., Libri, 2012. Fordította: Mayer Ingrid). A krimi m faja szóba kerülvén nem szoktak japán m re gondolni, pedig a nyugat m fajok megjelenésével Japánban is színre lépett a japán klasszikus krimiíró: Edogawa Rampo (1894–1965), aki nem véletlenül választotta Edgar Allan Poe nevének kiejtéséhez annyira hasonlító írói nevét. Edogawa Rampo népszer sége máig töretlen, amit az is mutat, hogy a Kodansha Könyvkiadó és a Fuji televíziós társaság által a japán krimi-- és misztikusregény-íróknak íróknak évente adományozott irodalmi díj is az nevét viseli. Ezt a díjat kapta meg 1985-ben krimink szerz je Higasino Keigo, aki 1958ban született Osakában, és alapvet en természettudományos érdekl dése határozza meg azt a 4 regényét és 4 novelláját, köztük a 2005-ben megjelentetett X, a gyilkos ismeretlen cím regényét, amelyekben a klasszikus krimi hagyományainak megfelel en a detektív olyan kívülálló, aki segít megoldani a b neseteket a rendrség kötelékébe tartozó barátjának. De egy fizikus, név szerint Yukawa Manabu, vagy ahogy a rend r barát, Kusanagi hívja „Galileo” (ezt nem is kell magyarázni!), a Teito Egyetem fizikaprofesszora. A fizika történetében járatosak itt bólintanak majd el ször, hiszen a név egyértelm utalás a XX. század Nobel-díjas japán fizikusára Yukawa Hidekire. A regény abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a detektívhez mérhet b ncselekmény elkövet je szintén tudós, név szerint Ishigami Tetsuya matematikatanár. Ne tévesszen meg minket, hogy most mint egy átlagos középiskola tanárja éli egyhangú életét, valaha az egyetemen a zseniknek kijáró tisztelettel néztek rá, és nagy tudományos karrier el tt állt. Az élet azonban máshogy döntött és családi okok miatt kénytelen egyszer életet élni – bár a matematikai tételek bizonyítása mindennapi foglalatossága –, és amelynek egyetlen fénye a szomszédságában lányát egyedül nevel asszony, aki iránt olthatatlan és plátói szerelmet érez. A történet egy banális gyilkossággal kezd dik: Yasuko, a szomszéd egy este nem bírván már ki a sorozatos zaklatást, lánya segítségével a kotatsu (egyfajta f t szerkezet) zsinórjával megfojtja volt férjét. Nyilvánvaló, hogy ez a gyilkosság nem

192

igényelné Yukawa briliáns gondolkodását, ez tipikusan olyan, furcsán hangzik, de hétköznapi gyilkosság, amit rend ri rutinnal Kusanagi is hamar megoldana. De itt belép a történetbe a matematikatanár szomszéd, aki néhány mellékes körülményb l azonnal rájön a gyilkosságra és Yasuko iránti szerelmét l indíttatva segít elleplezni a gyilkosságot. Széleskör machinációkba kezd, pontosan megmondja anya és lánya mit mikor és hogyan tegye-

nek, matematikai pontossággal megjósolja mikor mit fog tenni a rend rség, mit fog a nyomozó kérdezni és erre mit kell válaszolni. A gyilkosságot, mint matematikai tétel bizonyítását fogja fel – a férj holttestének megtalálása után persze azonnal a volt feleségre terel dik a gyanú –, így egyértelm nek látszik, azt a tételt kell Ishigaminak bizonyítani: „nem a szomszédasszony a gyilkos”. Ezért sokáig úgy t nik, tisztán látjuk a regény alakulását: a szerz nem hagyja titokban a b n elkövet jét, tehát azok közé a krimik közé tartozik, ahol ismert a gyilkos, mert a lényeg a b nügy megoldásának módjában, az elkövet b nelleplezési csapdáinak szövevényéb l való kijutásban, a bizonyításban van. A regény azonban tartogat a végére egy csavart, amit most természetesen nem árulok el, de amely különösen tragikussá teszi a végkifejletet, olyannyira, hogy maga Yukawa sem tud örülni, hogy leleplezte Ishigamit és tiszta szívéb l szánja évtizedek óta nem látott barátját. Igen barátját, mert – ugyan kissé közhelyes, bár várható fejlemény –, kiderül, hogy Ishigami és Yukawa valaha az egyetemen jó barátok voltak, és mindketten úgy érezték csak a másik méltó igazán hozzá. Ezért a párba-

juk személyes jelleget ölt, ez a nyomozás más mint az eddigi, maga a rend r barát is meglepetve veszi tudomásul, hogy Yukawa személyes ügyként kezeli a nyomozást. Yukawa el ször csak örül egy nyomozás során újra felbukkant régi barátnak, és csak fokozatosan döbben rá a valós helyzetre, rájön, hogy egy matematikai problémával áll szemben. Már els , újbóli beszélgetésükben el kerül a probléma: Mi a nehezebb? Egy tételr l bebizonyítani, hogy igaz, vagy a bizonyításról megmondani, hogy helyes-e. Yukawa is azt hiszi, hogy Ishigami a b ntény elleplezésére a „nem a szomszédasszony a gyilkos” tételt bizonyítja, és neki ebben a bizonyításban kell megtalálni a hibát. Ha Yukawa megmondja, hogy a bizonyítás hol téved, az egyértelm en bizonyítja a szomszédaszszony b nösségét, hiszen a tétel: „nem a szomszédasszony a gyilkos” csak az igazi b nös tettének elleplezésére szolgálhat bizonyítékul. Annál nagyobb a meglepetése mikor rájön, hogy a bizonyításban nincs hiba, a szomszédasszony tényleg nem gyilkos, mert Ishigami valójában nem is ezt a tételt bizonyította, hanem egy másikat, de amely tétel bizonyítása egyben az eredeti tételt is bebizonyította. Ez elég homályos így, de krimir l szólva nem leplezhetem le, mi történik a regényben, aki elolvassa, annak azonnal világos lesz. Sokat gondolkodtam, hogy elmondjak-e még egy kis részletet a regényb l. Ami miatt mégis megteszem, az, hogy a magyar olvasónak is különleges érdekesség lehet a legels , egyetemi hallgatókként való találkozásuk, hiszen egy magyarnak is szerepe van, hogy k ilyen különleges kapcsolatba kerültek, és jobban megérthet Ishigami jelleme. Ishigami egy el adóban matematikai tétel felett görnyed, mikor Yukawa belesandítva a bizonyításba így szól: „Te is Erd s-hív vagy?” Persze kiderül, hogy mindketten azok, bár Yukawa saját bevallása szerint fizikusként inkább csak felhasználja a tételeket, a bizonyítást ráhagyja a matematikusokra, de a lelke mélyén, érezzük, is az élet egyik legfontosabb dolgának tartja, hogy egy bizonyítás a Könyvb l legyen. Talán ezért is szánja Yukawa annyira barátját, hogy rájött valójában mi történt. Tudja: Ishigami nem b nöz , csodálja t, hogy milyen bátor volt, hogy egy nem viszonzott szerelemért képes volt b nt elkövetni, és tudja, hogy a legnagyobb büntetés nem az, amit a bíróság majd kiszab Ishigamira, hanem az, hogy a tökéletes bizonyítás nem ért semmit: a szomszédasszony b ntudatában végül feladja magát. Yukawa legkeser bb nyomozása ér véget, amit csak azért tudott megoldani, mert is, mint Ishigami tulajdonképpen egy és ugyanaz: Erd s-hív . KOÓSZ ISTVÁN Természet Világa 2016. április

2016. ÁPRILIS

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

25 éves a Természet Világa tehetséggondozó missziója A Természet–Tudomány Diákpályázat díjátadó ünnepsége

A

Magyar Tudományos Akadémia II. emeleti Nagytermében március 19én, szombaton adták át a díjnyertes középiskolásoknak és felkészít tanáraiknak a legjobbakat megillet jutalmakat. A megnyitót megtisztelte jelenlétével Hámori József akadémikus, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat elnöke is, aki köszöntötte a fiatalokat és tanáraikat, elismerését fejezve ki a Természet Világa tehetségfelkutató missziójának. Az ünnepség kezdetén levetítették a „Pillanatképek a múlt századból” cím kis filmösszeállítást, melyben a diákpályázat korai éveire, legendás híveire, segít ire is emlékeztek: Szentágothai János és Gergely János akadémikusokra, valamint a két jó barát szellemi nagyságra, Koch Sándor professzorra és Vekerdi Lászlóra. Manapság a m vel dés és a kultúra területén kevés olyan dologgal találkozhatunk, ami huszonöt évnyi folytonosságot tudhat magáénak. A társadalmi környezet gyorsan változik, a hagyományok egyre-másra kiüresednek, elkopnak az életünkb l. Ezt tudva-látva különös örömre ad okot, hogy a Természet Világa Diákpályázata megérte a 25. évfordulót, tehát él és virul. Azok a pályázó diákok, akik most jelen vannak, az els meghirdetés idején még nem is éltek. A folyamatosság abban is tetten érhet , hogy már szép számmal akadnak olyan neves tudósok, akik szárnypróbálgató bemutatkozásukat a Természet Világa diákpályázatán kezdték. A diákpályázat megszületése és fennmaradása többek között annak a reformkori törekvésnek mindennel dacoló hagyományára támaszkodik, amely a nemzet felemelkedését, vele együtt a tudomány fejl dését, érvényre jutását szorgalmazta, és amire évr l évre Rosivall László orvosprofesszor emlékezteti a kitüntetett diákokat. Mint ahogyan arra is, hogy az 1869-t l folyamatosan létez Természet Világa korát tekintve még a híresneves Nature folyóiratot is megel zi, és másként is megel zhetné, ha nem magyarul írnák. Rosivall professzor megható módon köszöntötte a 42 éve a Természet Világa szolgálatában álló, és a Diákpályázatot 25 évvel ezel tt megálmodó, megvalósító f -

Hámori József akadémikus, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat elnöke köszönti a díjnyertes fiatalokat és tanáraikat szerkeszt t, Staar Gyulát: megkérte az összes jelenlev t, hogy írja alá azt az emléklapot, ami majd a jöv ben valóban az emlékezést szolgálja. A 25. évfordulós díjátadás (orvostudományi különdíj, melyet Ernst Grote tübingeni agysebész professzor alapított, s melynek mind a négy díjazottja erdélyi diák) „meglepetése”, különleges epizódja a Madarassy István szobrászm vész által készített emlékplakett bemutatása, és az öszszes els helyezett, valamint a kitüntetett felkészít tanároknak történ átadása volt. Az orvostudományi díjak átadása után a f szerkeszt megköszönte Rosivall professzor méltató szavait, melyeket azonnal megosztott a szerkeszt ség csapatával, mondván, az igazi lapkészítés mindig is csapatmunka. is kiemelte az erdélyi diákok pályázaton való részvételének szerepét: a 25 év alatt Erdélyb l közel 1000 pályázó és 300 díjazott emelte a vetélked fényét. Az „Önálló kutatások, elméleti összegzések” kategória díjainak átadása el tt Szabados László professzor észrevételezte, hogy az utóbbi években csökkent a pályá-

zatok száma, aminek okait érdemes volna vizsgálat tárgyává tenni. Az els díjas pályamunka kapcsán azt is érdekesnek találta, hogy a jelenlegi pályázatok nagyobb hányada a fizikához köt dik. Mint csillagász, a fényszennyezés problematikájával foglalkozó második díjas pályam vet mindenki figyelmébe ajánlotta, mivel az energiával való takarékoskodás szempontjai dominálnak benne. Csakúgy a másik második díjas dolgozatot, amelyik a „lemerült” elemek maradék energiájának kihasználását szorgalmazta, illetve az egyik harmadik díjast, ami az épületek h veszteségét tárgyalta. A Sárközt bemutató dolgozat kapcsán Nebojszki László, és az egyik különdíjas példáján Zátonyi Szilárd személyében utalt a felkészít tanárok következetes, folytonos munkásságának szerepére, fontosságára. Az említett tanárok az id k folyamán Baja és Gy r teljes környezetét feldolgoztatták diákjaikkal, és megismertették vele a Természet Világa olvasóit. A „Kultúra egysége” kategória díjazottjait értékel Schiller Róbertr l Staar Gyula jóvoltából kiderült, hogy azt a kisbolygót, meXLIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE lyet róla neveztek el a TÚK Év ismeretterjeszt tudósa díj jutalmaként, egy régi „diákpályázatos tudós”, Sárneczky Krisztián fedezte fel. Sárneczky Krisztián diáknak pedig, a vetített kisfilm szerint 1993-ban éppen Schiller Róbert adta át az els díjat. „Égi és földi körök összezárulásának szép példája ez” – mondta a f szerkeszt . Schiller Róbert viszont a díjat alapító Simonyi Károlyról emlékezett: „Simonyi nem azért volt e díj megalapítója, mert sokoldalú m veltséggel rendelkezett, hanem azért, mert számára világnézet, életforma és emberi magatartás volt a kultúra egységének hirdetése.” Két dolgozat nyert díjat, közülük az els nagyszer ötletként a diákpályázat 25 évét tekintette át abból a szempontból, hogy a különböz feldolgozott témák hogyan képviselik e rendszerben a kultúra egységét. Gazda István a t le megszokott alapossággal és fanyar humorral elemezte a „Természettudományos múltunk felkutatása” kategória pályamunkáit. El tte azonban ráirányította a figyelmet a következ év lehetséges témáira, méghozzá a Társulat 175. éves jubileumára, a „társasági élet” egykori eseményeire. Az els díjas, slénykutatással foglalkozó dolgozat értékelésekor elmondta, mennyire fontos az alapos, pontos, esztétikus kidolgozás, ami egyébként éppen erre a dolgozatra jellemz . A továbbiakban a nyomtatott (és ezáltal ellen rizhet ) forrásmunkák szerepét hangsúlyozta. Meleg szavakkal méltatta a Besse János múltját feltáró harmadik díjas dolgozatot, mivel ez a munka a kategória szellemében fogant, vagyis kevésbé ismert jelent s személyiség kutató munkásságáról szól. A „kéleshalmi homokbuckák” íróját pedig azért dicsérte, mert újszer en, az érdekl dést szokatlan módon felkelt felfogásban emlékezett meg egy tudós egykori munkájáról. Ebben a kategóriában gyakran fordul el , hogy valamelyik dolgozat, ezúttal a Benedek Istvánról és Semmelweis Ignácról szóló „talált telibe” aktualitása és témabeli összefüggése miatt. Gazda István lelkes, meleg szavakkal méltatta a különdíjas dolgozatok megíróit.

Somai Zoltán-Flórián (Orvostudomány, megosztott els díj) L

A Martin Gardner alapította „matematika különdíj” méltatója Munkácsy Katalin röviden megemlékezett a matematikában jelenleg fellelhet kutatói „divatirányzatokról”, amelyekhez a két díjazott pályamunkát is oda lehet sorolni. Rövid, de vel s értékelésében a második díjas Balogh Boglárkát a bátorságáért dicsérte, mivel különösebb szakirodalmi háttér nélkül vágott bele témája feldolgozásába. Az els díjas munkát pedig az alapos, körültekint modellezés végrehajtása miatt méltatta. A „biofizika különdíj” munkáit Horváth Gábor zs rielnök értékelései nyomán Dürr János ismertette. El zetesen megemléke-

sonlóan felhívta a figyelmet a TIT, valamint hozzá kapcsolódóan a Természet Világa, és a Tudományos Akadémiát megalapító Széchenyi István aktuális jubileumi megemlékezéseinek feldolgozására. Patkós András a „Hargittai-díj” átadása apropóján bemutatta és méltatta a jelenlev knek a díjalapító házaspár tudományos szerepét, hazai és nemzetközi jelent ségét. A Hargittai-díjat, melyet a Természet Világa cikkpályázatának legeredményesebb hazai és külhoni diáklányok kapnak, idén Keszler Zsófia (Révai Miklós Gimnázium, Gy r), valamint megosztva Péterfi Orsolya és Fülöp Dorottya (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely) nyerték el. A diákok díjainak átadása után az elnökség tagjai meglepve, de jól es érzéssel nyugtázták, hogy ebben az évben a kitüntetett diákok közül egyetlen hiányzó sem volt. Patkós András a jubileumi év alkalmából kitüntetett felkészít tanárok el tt megismételte, illetve továbbgondolta Schiller Róbert korábban megfogalmazott metaforáját a Természet Világa szellemi családjáról, akik ismerik, szeretik és méltányolják egymást és egymás munkáját. E családba tartozónak tekinti azokat is, akik másokat elindítanak e családhoz való tartozás felé, és azokat is, akik Rosivall László, az Orvostudomány különdíj elindultak ezen az úton. Mint zs rielnöke mondotta, úgy érzi, az ilyen zett a különdíjat adományozó Varjú Dezs „családi körben” megfogalmazott értékel professzorról is. Az els díjas, postagalam- bírálat minden másnál többet ér. Végezetül bokról szóló dolgozat a magas színvonalú kedves, megható ötletet tolmácsolt a megismeretterjesztés jegyében íródott, ezért a jutalmazandó tanároknak: jutalmuk átvéTudományos Újságírók Klubjának díját is tele után maradjanak együtt, gratuláljanak elnyerte. A pályamunka elkészítése során a egymásnak, és készüljön minden jelenlev sajátkez kísérletezés, demonstrálás köve- részvételével egy jubileumi csoportkép. Ezt tend példa, ezt a második és harmadik dí- megel z en azonban még a TIT igazgatójas dolgozat tapasztalatai is meger sítik. A jával, Piróth Eszterrel közösen átadták a továbbiakban Dürr János a tudományos új- felkészít tanároknak a „Metropolis-tanári ságírók díjait is átadta. A jövend pályáza- díjakat”. tok témaajánlataként Gazda Istvánhoz haSZILI ISTVÁN

Péterfi Orsolya (Orvostudomány, megosztott els díj)

Lazsádi Anna (Orvostudomány, második díj)

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Oláh Erika (Orvostudomány, harmadik díj)

Szabados László, az Önálló kutatások kategória zs rielnöke

Kocsis Ábel és Bór Dorina els díjasoknak Madarassy István szobrászm vész átadja az emlékérmeket

Filipszki László (Önálló kutatások, második díj)

Nagy Enik (Önálló kutatások, második díj)

Tóth Zoltán (Önálló kutatások, harmadik díj)

Ferencz András és Kiss Gergely harmadik díjasok tanárn jükkel, Szász Ágotával

Kis Máté (Önálló kutatások, harmadik díj)

Váradi Róbert különdíjas

Pintér Noémi különdíjas tanárával, Zátonyi Szilárddal

Fülöp Dorottya (Kultúra egysége, els díj)

Kiss Fruzsina második díjas és Schiller Róbert, a zs ri elnöke LI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Gazda István, a Természettudományos múltunk kategória zs rielnöke

Kovács Bendegúz (Természettudományos múltunk, els díj)

Matkovits Anna (Természettudományos múltunk, második díj)

Kapitány Szabolcs (Természettudományos múltunk, második díj)

Zsibók Marcell (Természettudományos múltunk, harmadik díj)

Molnár Bence (Természettudományos múltunk, harmadik díj)

Mészáros Mirtill (Természettudományos múltunk, harmadik díj)

Gy ri Vivien (Természettudományos múltunk, különdíj)

Munkácsy Katalin, a Matematika különdíj zs rielnöke

Keszler Zsófia (Matematika kategória, els díj) LII

Balogh Boglárka (Matematika kategória, második díj)

Dürr János értékeli a Biofizika kategória díjazottjainak munkáit

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Veréb Sándor Andor (Biofizika kategória, els díj)

Blázsik Péter (Biofizika kategória, második díj)

Frics Márton (Biofizika kategória, harmadik díj)

A Hargittai-díjas hölgyek: Keszler Zsófia, Péterfi Orsolya és Fülöp Dorottya Patkós András akadémikussal

A kitüntetett tanárok a tanári díj alapítójának, Nicholas Metropolisnak a képe alatt LIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Gondolatok az évfordulón

S

ok év telt el, amióta diákjaimmal belecsöppentünk a Természet Világa diákcikk-pályázatának szelíd örvényébe. El ször 2000ben, aztán évr l évre búvárkodtunk a természetben, elmerültünk a kollégium gazdag könyvtárában, ötletek születtek, diákdolgozatok bontakoztak ki. Örültünk a sikereknek, bosszankodtunk, ha kudarc ért, de nem hagytuk magunkat, hisz olyan jó volt hallani a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében, hogy Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed! Sikereink újabb diákokat vonzottak a forgatagba, lassan összejött egy olyan kis kohó, mint amilyet híres könyvtárosunk, Vita Zsigmond nevezett valamikor „enyedi kohónak”. Olyan személyiségek kovácsolódtak össze valamikor ebben a szellemben, mint Kemény Zsigmond, P. Szathmáry Károly, Szász Károly, Áprily Lajos, Berde Mária, Jékely Zoltán, Süt András és sokan mások, akik Erdély és Magyarország kultúráját gazdagították. Csak az írókból soroltam fel párat, de hosszú a tudósok és m vészek lajstroma is; a mi nagyenyedi iskolánk közel négy évszázad alatt sok tehetséges diáknak adott otthont, és a magyar m vel dés fontos központja volt. Az ünnepségen többször hangzott el az Akadémia alapítójának a neve. Mi arra is büszkénk vagyunk, hogy „Erdély Széchenyije”, gróf Mikó Imre Nagyenyeden tanult, kés bb a kollégium f gondnoka volt, és az 1849-es nagy pusztulás után neki is köszönhetjük, hogy áll még az si alma mater. Miért szerepeltek jól diákjaink a pályázaton? Mert hozzánk még mindig szerte Erdélyb l érkeznek a tanulók, és hozzák magukkal szül földjük ízes beszédjét, amit élvezet hallgatni. Szívesen mesélnek az otthoni tájról, szokásokról, természeti ritkaságaikról, és mindezeket hajlandóak átadni nekünk, és kis segítséggel másoknak is. Szó esett a Természet Világa körül kialakult családról. Nálunk is van egy nagy család, a tíz- és húszéves találkozók után érezzük mi, tanárok, hogy milyen családok alakultak ki a sz kebb osztályközösségekben. Ilyenkor tölt dünk fel energiával! F leg azokban az osztályokban er sebb az összetartozás, ahol a távolról érkezettek

internátusban laktak több évig. Diákjaink nem er sek a hagyományos tantárgyversenyeken, nálunk nincs szigorú szelekció, de kiderült, hogy olyan rendezvényeken, ahol lassan, türelmesen kell felkészülni, mi is sikeresen szerepelhetünk. Ilyen volt a Természet Világa cikkpályázata. Innen már lehetett próbálkozni olyan versenyeken is, ahol már el is kellett adni a kutatás eredményeit. Jött tehát a csurgói RKTDK, a TUDOK és kialakítottuk ennek erdélyi változatát, a TUDEK-et is. Ezeken megszülettek az újabb sikerek, jöttek az újabb tapsok. Önbizalmunk n tt, sikereink újabb munkára buzdítottak. Megérte! Sokat tanultunk, sok hozzánk hasonló emberrel kerültünk baráti közelségbe, településeket, tájakat ismertünk meg, de ami ennél fontosabb: megtanultunk tudatosan és eredményesen dolgozni. Diákjaink visszajelzései mind pozitívumként értékelik az önképz köri munkát, sok hasznát vették kés bb annak a rendszerességnek és kitartásnak, ami a köri munka jelentett. Mi jelentett nekem? Nagyon sokat! Itt voltak legnagyobb sikerélményeim, óriásit fejl dtem diákjaim mellett. Minden dolgozat kihívás volt nekem is, néha ötleteket vártak, néha biztatást, néha nógatni kellett, aztán jött a végs simítás, mert nem akartunk silány munkát küldeni. Hisz olyan jól esett, amikor megdicsérték az erdélyi diákok nyelvezetét! Azok után, hogy mindig belénk szokott hasítani a fájdalom, amikor néha máshol azt hallottuk: Ti tudtok magyarul!? Nekem az is fontos volt, hogy olyan emberekkel hozott össze a cikkpályázat és a vele párhuzamosan szervez d diákkonferenciák, akik ilyen tevékenységekben próbálták fejleszteni, csiszolni diákjaikat. k olyan tanárok, akiket nem fog megrontani sem az itteni, sem az ottani tanügyi reform! Rengeteg kapcsolatot sikerült kiépíteni, sokszor segítek enyedi kollégáimon is ezen a sajátos hálózaton keresztül. Feltétlenül meg kell említenem azt is, hogy sok baráttal gyarapodtam, akik azután is lelki világomhoz fognak tartozni, ha majd el kell távolodnom a katedrától. Köszönöm Neked, Természet Világa! DVORÁCSEK ÁGOSTON

A XXV. Természet–Tudomány Diákpályázat kitüntetett tanárai Metropolis-f díj: József Éva (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) További elismerések: Bagyinszki Boglárka (Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium) Csete Lajos (Révai Miklós Gimnázium, Gy r) Dr. Müllner Erzsébet (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Dr. Nebojszki László (Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola, Baja) Dvorácsek Ágoston (Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, Románia) Fazekasné Gál Erzsébet (Karcagi Szakképzési Centrum Nagy László Szakképz Iskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma, Kunhegyes) Lang Ágota (Soproni Széchenyi István Gimnázium) Major János (Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola) Márkus Zoltán (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Máthé Márta (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Mellesné Fonyogáb Kornélia (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó) Nagy-Czirok Lászlóné (Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium) Nagy-Méhész Gyöngyi (Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy, Románia) Senk Lajos (Debreceni Ady Endre Gimnázium) Szász Ágota (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Törökné Török Ildikó (Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium) Varga Jolán (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó) Végh Erika (Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely) Zátonyi Szilárd (Veres Péter Mez gazdasági és Élelmiszeripari Szakképz Iskola, Gy r) Zsigó Zsolt (Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát M szaki Középiskolája és Kollégiuma) LIV

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Emlékérmünk alkotója: Madarassy István

A

Természet Világa 25. diákpályázatának els díjas diákjai és a kitüntetett felkészít tanárok az elismer okleveleken túl egy becses m tárgyat is magukkal vihettek: Madarassy István szobrászm vész erre az alkalomra készített emlékérmét. A szobrászm vész is jelen volt a jubileumi ünnepségen, személyesen adta át alkotását a kitüntetetteknek. Az ünnepség végén arra kértük, szóljon arról, mi f zi t a Természet Világához. Ennek közlése el tt röviden bemutatjuk a m vészt. Madarassy István ötvös-szobrászm vész 1948. június 16-án született Budapesten. Édesapja Madarassy Walter szobrászm vész, anyai nagyapja Kaveczky Zoltán fest -grafikusm vész. Az Iparm vészeti F iskola ötvös szakán szerzett diplomát 1973-ban. Mesterei: Engelsz József ötvösm vész, Illés Gyula szobrászm vész, Gerzson Pál fest m vész. 1973-tól tagja a M vészeti Alapnak, majd a Magyar Alkotóm vészek Országos Egyesületének. 1991-t l az Európai Tudományos és M vészeti Társaság (ASAE Salzburg) tagja. 1998-tól Bessans (Franciaország) Nemzetközi M vésztelep rendszeres résztvev je. 2011-t l az Európai Tudományos és M vészeti Akadémia (ASAE Salzburg) legátusa lett. 2013-tól Bessans (Franciaország) Nemzetközi M vésztelep m vészeti vezet jévé nevezték ki.

Számos kitüntetés és díj birtokosa: 1994. Dante Biennale Aranyérem a Pokol Kapuja cím alkotásért. (Ravenna, Olaszország) 2004. Köztársasági Elnök Érdemérme 2010. Gundel Díj. 2012. Pro Cultura Díj Németh Aladár Díj Magyar Arany Érdemkereszt A T z és láng által… cím 2015. szeptemberi kiállításának bevezet jében olvasható: „Munkássága rendkívül gazdag, sokszín . Megtaláljuk alkotásait, ötvösm vészeti munkáit, restaurátori és rekonstrukciós munkáit a Szent István-bazilikában, a Pesti Vigadó bels terében, a Néprajzi Múzeum épületén, de kisplasztikái, köztéri szobrai, »t zfestés « vörösrézlemez-képei, bels építészeti munkái, grafikái a biblikus múltról, nemzeti és európai történelmi, irodalmi nagyságokról készült portré-szoborképei is m vészetének sokoldalúságáról vallanak. Kisplasztikái és

édesapám rajongtak a természetért, munkásságuk egy része is ezt sugározta. Erre neveltek, szoktattak engem is. Így nem volt nehéz megszeretni azt, ami körülvett. Gyakran jártunk kirándulni, s az ott látottak, tapasztaltak természetessé válhattak. Gimnazista voltam, mikor Édesapám el fizetett az Élet és Tudományra, így hetente az is hasznos ismerettel halmozott el. A nevem kezdete, a MADÁR (Madar/assy) is kötelez. Képeim, szobraim kísér i k. k. A A munmunkáim szignója is err l tanúskodik. Hogyan kerültem a folyóirat Természet Világához ilyen közel? Kedves jó barátom, Richter Nándor által. Ki volt ? Mérnök, tanító, tanár, aki túl a természettudományok szeretetén, mindig ezen ismeretek átadásán és mások segítésén fáradozott.

Tervezés közben domborm vei, nagyméret plasztikái f ként szakrális témákat dolgoznak fel.” Végül idézzük a m vész hitvallását: „Úgy gondolom, csak akkor válik a kép képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép szoborképpé, ha a t z és a láng által a lelket is sikerült beléjük olvasztanom.” Részlet Madarassy István, diákpályázatunkon elhangzott hozzászólásából „A Magyar Tudományos Akadémiára belépnem mindig megtiszteltetés volt, és az is marad. »Genius loci« – a hely szelleme… A mai napon az Akadémia falai között megrendezett díjátadó ünnepség, a Természet Világa 25. éves diákpályázatának eredményhirdetése is ilyen. Erre az alkalomra öröm volt tervezni és elkészíteni ezt a bronzérmet, mely most került átadásra a felkészít tanárok és az arra érdemes diákok kezeihez. Még nagyobb öröm volt látni a díjazott fiatalok, és tanáraik arcán, szeme tükrén a meghatottságot, s a hely szellemének hatását. Úgy gondolom, az, aki fiatalok elé állít ilyen feladatot, megmérettetést és annak eredményét elismeréssel díjazza, az a jöv nemzedékét neveli a jöv t építi! Ezt teszik immár 25 éve példamutatóan a Természet Világa f szerkeszt je, Staar Gyula és munkatársai. Nemes cselekedet és tett! A természethez hogyan kerültem közel? Mondhatnám úgy is, hogy beleszülettem! Grafikusm vész nagyapám és szobrászm vész

Az érmekészítés fázisai Richter Nándor és Staar Gyula szívükön viselték és nagyon fontosnak tartották a Természet Világa határainkon belüli és határon túli iskolákhoz – tanárhoz és diákhoz – való eljuttatását. Ebben volt része a Rotary Club Budapest – melynek tagjai voltunk – és az amerikai Rotary Club Babylon magyar származású tagjának, Schleifer Péternek, mert e két klub anyagi támogatásával nyújthattunk segítséget a folyóirat terjesztéséhez. Többször ott lehettünk tanár és diák ünnepélyes elismerésén. Úgy gondolom, hogy a diák és tanárának ez az ünnepélyes méltatása példamutató. Példamutatóan jelképes is a Magyar Tudományos Akadémia falai között, méltó annak alapítójához, Gróf Széchenyi Istvánhoz, s els elnökéhez, a költ Arany Jánoshoz is!” LV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

A díjazott diákokat felkészít tanárok (1992-t l 2016-ig) (Akikr l képünk is volt)

Baranyai József

Berta Ilona

Biró Tibor

Csete Lajos

Csizofszki László

Csörg Terézia

Darvay Béla

Diószeghy Árpád

Dömök Éva

dr. Budainé dr. Kálóczi Ildikó

dr. Fekete Jen né

dr. Gambár Katalin

dr. Káptalan Erna

Dumitriu Anna

Dvorácsek Ágoston

Farkas Szabolcs

Györgyicze Vilmos

Hecht Anna

József Éva

Kiss Székely Zoltán

Kormányos Róbert

Kovácsné Malatinszky Márta

Lang Ágota

LVI

dr. Müllner Erzsébet dr. Nebojszki László

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Lapohos AnnaMária

Leopold Anna

Major János

Máthé Márta

Mezeiné dr. Kopasz Mária

Nagy Antal

Nagy-Méhész Gyöngyi

Oláh György

Pásztoriné Antal Rozália

Pet Mária

Schweighoffer Ern né

Solymosné Hirsch Erika

Stöszel Emma

Tóth Dénes

Tóth Piroska

Török Árpád

Végh Erika

Vörös Alpár

Weszely Tibor

Szabó Magda

Szász Ágota

Szórád Endre

Trencséniné Berzai Zsuzsanna Velenczei András Velenczei Melinda

Wilhelm Sándor

Zátonyi Szilárd

Zsigó Zsolt LVII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Diákpályázatunk Rotary-díjas tanárai

„J

ótékonysággal a tanult ifjúságért!” Ezt volt a Rotary Club Budapest egykori elnökének, Richter Nándornak a célkit zése. Így nem volt meglep , hogy a Rotary Club Budapest és a természettudományos diákpályázatot m ködtet , természettudományos diáklapot kiadó Természet Világa egymásra találtak. A Club támoga-

tásával ezután több hazai és határainkon túli magyar tannyelv iskolába jutott el a Természet Világa folyóirat. Rövidesen a Rotary Club Babylon (New York) is csatlakozott a budapestiekhez, így a közös adományukból mintegy száz iskola jutott a Természet Világa egy éves el fizetéséhez, határainkon innen és túl.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke házigazdaként köszönti a Rotary-díjas tanárokat. Az elnökségben balról jobbra: Richter Nándor, Bencze Gyula, Gail F. Sullivan és Hámori Miklós ülnek (2002)

A 2002. év díjazottjai: Baranyai József és Dvorácsek Ágoston

LVIII

Az els Rotary-díjasok (balról): Velencei András, Velencei Melinda, valamint Lang Ágota és tanítványai, Bacsárdi László és Friedl Zita (2001)

2003. évben díjazottak: Trencséniné Berzai Zsuzsanna és Darvay Béla

2005. évben díjazottak: Nagy-Méhész Gyöngyi és Kiss Székely Zoltán

A két Club összefogása azt is lehet vé tette, hogy a Természet Világa diákpályázatának legjobb felkészít tanárai közül évente egy magyarországi és egy határainkon túli pedagógus Rotary-ösztöndíjat kapjon. A díjakat az Akadémiánkon adtuk át, ünnepélyes keretek között, hat éven át. Képösszeállításunkon a díjazott felkészít tanárok láthatók.

2004. évben díjazottak: Nebojszki László és Máthé Márta

2006. évben díjazottak: Müllner Erzsébet és Dumitriu Anna

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Diák-cikkpályázatunk díjazott diákjait felkészít tanárok (1992–2016) Ádámné Dúcz Vilma (Eötvös József Gimnázium, Tata) Ádámovits Sándor (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Adorjánné Káldi Boglárka (Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta) Ágó József (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Alapiné Ecseri Éva (Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest) Anderko Hanobik Andrea (Tornaljai Gimnázium, Tornalja, Szlovákia) András Rita (Kós Károly Épít ipari Szakközépiskola, Csíkszereda, Románia) Andrássy Péter (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron) Angyalné Kovács Anikó (Karolina Elemi Iskola és Gimnázium, Szeged) Bagyinszki Boglárka (Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium) Bakán Szilvia (L wey Klára Gimnázium, Pécs) Bakó Erzsébet (Széchenyi István Gimnázium, Sopron) Bálint István (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Balogh Tamás (Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác) Barabás Miklós (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Baranyai József (Szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Bardócz Ildikó (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Románia) Barlainé N. Ágnes (József Attila Gimnázium, Budapest) Benedek György (Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely) Béres Gábor (Magyar Tannyelv Gimnázium, Ipolyság, Szlovákia) Berta Ilona (Pozsonyi Magyar Gimnázium, Szlovákia) Berta Tímea (Gimnázium, Zenta, Szerbia) Bíró Tibor (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Bíró-Halmágyi Boglárka (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Bodáné Gálosi Márta (Apáczai Gimnázium, Pécs) Bodó Alexandra (Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém) Bodó Szilárd (Gödöll i Waldorf Általános Iskola és Gimnázium) Bohdaneczky Lászlóné dr. (KLTE Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen) Bosnyák Magdolna (JPTE Babits Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs) Bostai Csilla (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Both Mária (Piarista Gimnázium, Vác) Böjtös Zsuzsanna (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöll ) Bölöni Mária (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Brassai László (Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy, Románia) Budainé dr. Kálóczi Ildikó (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen) Csaba György Gábor (Veres Péter Gimnázium, Budapest) Cseh Lajos (Horváth Mihály Gimnázium, Szentes) Csek Györgyi (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest)

Csete Lajos (Révai Miklós Gimnázium, Gy r) Csiszár Sándor (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) Csizmadia Szilárd (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc) Csizofszki László (Egészségügyi Középiskola, Zenta, Szerbia) Csoma Magdolna (Munkácsi Tanítóképz Szakiskola, Bátyu, Ukrajna) Csorba László (Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác) Csörg Terézia (Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény) Darvay Béla (Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia) Darvay Éva (Báthory István Líceum, Kolozsvár, Románia) Dégen Csaba (Németh László Gimnázium, Budapest) Dékány F. Ern (Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Gy r) Dér János (Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény, Orosháza) Diószeghy Árpád (Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelv Gimnázium, Kassa, Szlovákia) Dóka Erzsébet (Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc) Dömök Éva (Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka, Szerbia) Dömszné Búvári Nóra (L wey Klára Gimnázium, Pécs) Drozdik Attila (Bencés Gimnázium, Pannonhalma) Dulai Teréz (Szentendrei Református Gimnázium) Dumitriu Anna (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Dvorácsek Ágoston (Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, Románia) Egyed Istvánné (Szent László ÁMK Vízügyi szakközépiskola, Baja) Egyedné Krizmanics Ildikó (Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg) Éltet Péterné (Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Erdélyi Zsuzsanna (Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár) Erd si Györgyné (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Fábri Miklós (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat) Faragó Istvánné (Bethlen Gábor Református Gimnázium, Hódmez vásárhely) Farkas Andrea (Németh László Gimnázium, Budapest) Farkas Erika (Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest) Farkas Szabolcs (Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, Románia) Fazekas Andrea (Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest) Fazekasné Gál Erzsébet (Karcagi Szakképzési Centrum Nagy László Szakképz Iskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma, Kunhegyes) Fehér Attila (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Fehér Gabriella (Ward Mária Angolkisasszonyok Leánygimnáziuma, Kecskemét) Fehérné dr. Gergely Judit (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen) Fehérvári Ilona (Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy, Románia) Feigli Ferencné (Széchényi Ferenc Gimnázium, Barcs) Feith Péter (Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium) LIX

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Fekete Jen né (Szolnoki M szaki Szakközép- és Szakiskola, Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény, Szolnok) Fekete Tamás András (Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag ) Fodor Dóra (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Futóné Monori Edit (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium, Debrecen) Fükéné Walter Mária (Pécsi M vészeti Gimnázium és Szakközépiskola) Fülöp Éva (Kós Károly Épít ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképz , Csíkszereda, Románia) Gajda Andrea (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Gambár Katalin (Szent Margit Gimnázium, Budapest) Garamhegyi Gábor (Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola, Isaszeg) Gáspárné Heged s Eszter (Arany János Református Gimnázium, Nagykörös) Gergely Tibor (Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza) Gömöry András (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Gimnázium) Gulyás Józsefné (Kazinczy Ferenc Szakközépiskola, Komló) Gurka Dezs (Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét) Gyarmati Györgyné (Kner Imre Gimnázium, Gyomaendr d) Gyetvai László (Gimnázium Zenta, Szerbia és Montenegró) Györgyicze Vilmos (Faipari Szakközépiskola, Csíkszereda, Románia) Gyulainé Szendi Éva (Avasi Gimnázium, Miskolc) Habarics Anikó (Veres Pálné Gimnázium, Budapest) Hajdú Józsefné (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöll ) Hal Viktorné (Jelky András Szakközépiskola, Baja) Halász Antónia (Ward Mária Angolkisasszonyok Leánygimnáziuma, Kecskemét) Halász László (Sárospataki Református Gimnázium Kollégiuma, Sárospatak) Hamar József (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok) Harasztos Barnabás (Budapesti Evangélikus Gimnázium) Házlinger György (Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest) Härtlein Károly (Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest) Hegyes Ferenc (Bánki Donát M szaki Középiskola, Nyíregyháza) Heltai János (Németh László Gimnázium, Budapest) Héra Zoltán (Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár) Herczegné Kovács Katalin (Kazinczy Ferenc Gimnázium, Gy r) Hévvizi Sándorné (Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény, Orosháza) Hidasi Györgyné (Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium, Zalaegerszeg) Hirka Antal (Bencés Gimnázium, Pannonhalma) Hirsch Erika (Németh László Gimnázium, Budapest) Hobinka Ildikó (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Holczingerné Újhelyi Csilla (Kazinczy Ferenc Gimnázium, Gy r) Horvai Ferenc (Premontrei Szent Norbert Gimnázium Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, Gödöll ) Horváth András (Salamon Ern Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Románia) Horváth Csaba (Rudas Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Dunaújváros) LX

Horváth Piroska (Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy, Románia) Horváth Zsolt (Gödöll i Református Líceum Gimnázium) Hraskó András (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Igaz Sarolta (Szent Margit Gimnázium, Budapest) Illés Péter (Evangélikus Mez gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, K szeg) Jaloveczki József (Szent László ÁMK, Baja) Jámbor László (Eötvös József Gimnázium, Tata) Jodál Gábor (Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola, Budapest) József Éva (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Juhász István (Kocsis Pál Mez gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképz Intézet, Kecskemét) Juhász Tibor (Zrínyi Mikós Gimnázium, Zalaegerszeg) Kabály Enik (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma) Kajdon Tamás (L wey Klára Gimnázium, Pécs) Kanyó Zsuzsanna (Beszédes József Mez gazdasági és M szaki Iskolaközpont, Magyarkanizsa) Káptalan Erna (Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia) Kardos Judit (Türr István Gimnázium és Kollégium, Pápa) Kátai Mónika (Horváth Mihály Gimnázium, Szentes) Kazinczy Enik (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Csurgó) Kelemen Katalin (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Kerekes Adelhaida (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Kerényi Zoltán (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöll ) Kiss Margit (Németh László Nyolcosztályos Gimnázium, Budapest) Kiss Székely Zoltán (Szentendrei Református Gimnázium) Kisvárdai Antalné (Illyés Gyula Gimnázium, Dombóvár) Klug Ottóné (Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest) Kóbori Mária (Királyhelmeci Gimnázium, Szlovákia) Kohári György (Rogers Gimnázium, Szeged) Kollár László (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs) Kolostyákné Pljesovszki Zsuzsanna (Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Karcag) Kónya István (Ady Endre Gimnázium, Debrecen) Kormányos Róbert (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Kornai Júlia (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest) Kósa János (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Kosztolányi József (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Iskola, Szeged) Kotekné Szieber Mária (Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest) Kovács Józsefné (Tömörkény István Gimnázium és M vészeti Szakközépiskola, Szeged) Kovács Kálmánné (Nagy László Gimnázium, Budapest) Kovács Mária (Eötvös József Gimnázium, Tata) Kovács Október (Németh László Gimnázium, Budapest) Kovács Róbert (Németh László Gimnázium, Budapest) Kovács Tibor (Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg) Kovácsné Malatinszky Márta (KLTE Gyakorló Gimnázium, Debrecen) Kováts Márta (Pozsonyi Magyar Gimnázium, Szlovákia) Kozma Zsuzsanna (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Kucserka Tamás (Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém) Kukor Ferenc (Bolyai János Gimnázium, Szombathely)

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT Kulcsár Mónika (Pozsonyi Magyar Gimnázium, Szlovákia) Kuscsik Zoltán (Királyhelmeci Gimnázium, Szlovákia) Kustos Mária (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Kuti Elvira (M szaki F iskola, Szabadka) Labancz Gabriella (Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnázium, Kecskemét) Laczkó László (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Lang Ágota (Soproni Széchenyi István Gimnázium) Lang Jánosné (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, Sopron) Lapohos Anna-Mária (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem–Kós Károly Épít ipari Szakközépiskola, Csíkszereda, Románia) László Enik (Bethlen Gábor Kollégium, Nagyenyed, Románia) László Lászlóné (Garay János Gimnázium, Szekszárd) Lenner László (Batsányi János Gimnázium és Szakképz Iskola, Tapolca) Leopold Anna-Mária (Salamon Ern Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Románia) Ligetvári Istvánné (Zrínyi Ilona Általános Iskola, Dorog) Lobmayer Imre (Budapesti Piarista Gimnázium) Lovas István (Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma) L rincz János (Rudnay Gyula Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Tab) L rincz László (Kazinczy Ferenc Gimnázium, Gy r) Lup Ligia (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Madár Józsefné (Kisfaludy Károly Gimnázium, Mohács) Madarász Anett (Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas) Major János (Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola) Markó Magdolna (Fáy András Gazdasági Szakközépiskola, Sopron) Márkus Zoltán (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Marsi Zoltán (Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest) Máthé Márta (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Mayer Zsuzsanna (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöll ) Mellesné Fonyogáb Kornélia (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó) Mészáros Éva (Tamási Áron Líceum, Székelyudvarhely) Mezeiné dr. Kopasz Mária (III. Béla Gimnázium, Baja) Mike János (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged) Molnár Ferenc (Petrik Lajos Két Tanítási Nyelv Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola, Budapest) Molnár Zita (Pet i Sándor Gimnázium, Mez berény) Molnár Zoltán (Gépipari, Informatikai, M szaki Szakközépiskola és Kollégium, Szombathely) Müllner Erzsébet (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Nagy Imréné (Vajda János Általános Iskola, Vál) Nagy Mária (L wey Klára Gimnázium, Pécs) Nagy Mária Éva (Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Nagy Márton (Berzsenyi Dániel Gimnázium, Sopron) Nagy Mónika (Óbudai Gimnázium, Budapest) Nagy Mónika (Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Románia) Nagy Rezs (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár) Nagy-Czirok Lászlóné (Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium) Nagy-Méhész Gyöngyi (Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola, Sepsiszentgyörgy, Románia) Nagyné Kristo Erzsébet (Árpád Gimnázium, Tatabánya) Nebojszki László (Szent László ÁMK Vízügyi Szakközépiskola, Baja) Nehéz Rudolf (Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda)

Németh József (Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskola, Pécs) Németh Péter (Ipari Szakközépiskola és Gimnázium, Veszprém) Nyisztor Zsolt (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs) Nyitrai János (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Ocskó Emese (Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest) Oláh György (Gépipari Szakközépiskola, Révkomárom, Szlovákia) Orcsik Attila (KTKT Általános Iskola és Középiskola, Pet i Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája, Kisk rös) Óvári László (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc) Ölveti Klára (Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, Debrecen) Pabis Györgyné (Avasi Gimnázium, Miskolc) Pál Melinda (Budapesti Lónyai Református Gimnázium) Pálfiné Kovács Erika (Városmajori Gimnázium, Budapest) Páli Géza (Kós Károly Épít ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképz , Csíkszereda, Románia) Palkóné Keszthelyi Klára (Zrínyi Ilona Általános Iskola, Dorog) Papp László (Colegiul National „Mihai Viteazul”, Torda, Románia) Papp László (Piarista Gimnázium és Kollégium, Vác) Pászti Katalin (Bornemissza Péter Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Pásztoriné Antal Rozália (Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy) Pataki Zsolt (Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tokaj) Pecznyik Mónika (KTKT Általános Iskola és Középiskola, Pet i Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája, Kisk rös) Peics Hajnalka (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Penksza Károlyné (Petrik Lajos Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Budapest) Péntekné Szilágyi Aranka (Arany János Református Gimnázium, Nagykörös) Pénzes Ferenc (Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Pápa) Peresztegi Valéria (Ipari Szakközépiskola és Általános Gimnázium, Veszprém) Peternainé Juhász Zsuzsa (Ady Endre Gimnázium, Debrecen) Pet Mária (Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy, Románia) Petrusné Süle Márta (Táncsics Mihály Gimnázium, Orosháza) Pintér Ambrus (Bencés Gimnázium, Pannonhalma) Pintér Zoltán (Gödöll i Református Líceum Gimnázium és Kollégium) Píri Lajos (Ipolysági Fegyverneki Ferenc Egyházi Alapiskola és Gimnázium, Szlovákia) Pleskó Ilona (Táncsics Mihály Gimnázium, Orosháza) Ponáczné Csuthy Márta (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár) Pósa Lajos (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Pótor Ferenc (Lippai János Mez gazdasági Szakközépiskola, Nyíregyháza) Puskás Árpádné (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Ragats Zsóia (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Kollégium, Sopron) Rékási József (Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium) Riedel Miklósné (Fazekas Mihály F városi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) Saléti György (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, Eger) Salló Ervin (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár, Románia) Sándor István (Eötvös József Gimnázium, Budapest) Schmidt Zoltán (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Miskolc) Schweighoffer Ern né (Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa) Senk Lajos (Debreceni Ady Endre Gimnázium) LXI

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE Simon Péter (KTKT Általános Iskola és Középiskola, Pet i Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája, Kisk rös) Simon Péter (L wey Klára Gimnázium, Pécs) Sipkai Tímea (Tornaljai Gimnázium, Tornalja, Szlovákia) Sipos Elvira (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Sipos Imre (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár) Sisák Sándorné (Deák Ferenc Gimnázium, Szeged) Solt Anna (Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest) Solymosné Hirsch Erika (Németh László Gimnázium, Budapest) Solymoss Miklós (Eötvös József Gimnázium, Budapest) Somogyi Mihály (Szent Margit Gimnázium, Budapest) Soós Sándorné (Dr. Mez Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Nagykanizsa) Sparingné Köves Ildikó (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, Budapest) Stöszel Emma (Pozsonyi Magyar Gimnázium, Szlovákia) Suba Ágnes (Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Surányi Istvánné (Petrik Lajos Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Budapest) Szabó Ilona (Almássy Pál Mez gazdasági Szakközépiskola, Gyöngyös) Szabó Judit (Apor Péter Szakközépiskola, Kézdivásárhely, Románia) Szabó Magda (Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka, Szerbia) Szabóné Heim Mária (Ady Endre Gimnázium, Debrecen) Szakács Erzsébet (Szentendrei Református Gimnázium) Szalkay Csilla (Petrik Lajos Két Tanítási Nyelv Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola, Budapest) Szanyi Szabolcs (Nagydobronyi Középiskola, Ukrajna) Szárnyas István (Evangélikus Mez gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, K szeg) Szárnyasné Tóth Teréz (Jurisich Miklós Gimnázium, K szeg) Szász Ágota (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Szécsi Pál (Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta) Szecs di Kornélia (Szent István Közgazdasági Középiskola és Kollégium, Budapest) Szentpáli Ágnes (Széchenyi István Gimnázium, Sopron) Szentpáli Csaba (Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Sopron) Szíjártó Miklósné (Révai Miklós Gimnázium, Gy r) Szilágyi Tamás (KLTE Gyakorló Gimnázium, Debrecen) Szoldatics József (Fels büki Nagy Pál Gimnázium, Kapuvár) Szolnoki Jen né (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged) Szombati Edit (Németh László Gimnázium, Budapest) Szórád Endre (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) Szörényi Zoltán (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola, Budapest) Sz csné Kerti Anita (Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen) Takács András (Eötvös József Gimnázium, Tata) Takács László (Bolyai János Gyakorló Iskola és Gimnázium, Szombathely) Tar József (Eötvös József Gimnázium, Tata) Telermayer Attila (Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia) Theisz György (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár) Tima Emese (Arany János Általános Iskola és Gimnázium, Százhalombatta) Tolnainé Korcz Ilona (Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola, Dunaharaszti) Torma Gábor (Veres Péter Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium, Gy r) Tóth Andrásné (Eötvös József Gimnázium, Tata) LXII

Tóth Attila (Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Budapest) Tóth Dénes (M szaki Középiskola, Szabadka, Szerbia) Tóth Elemér (Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest) Tóth Eszter (Boronkay György M szaki Középiskola és Gimnázium, Vác) Tóth Kinga (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár, Románia) Tóth Piroska (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Tóth Sándor (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma) Tóth Tibor (Szent László Gimnázium, Budapest) Tóth Zoltán (Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen) Tóthné Wein Katalin (Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest) Tölgyesné Kovács Katalin (Zrínyi Mikós Gimnázium, Zalaegerszeg) Török Árpád (Kereskedelmi Iskolaközpont, Sepsiszentgyörgy, Románia) Törökné Török Ildikó (Csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola és Kollégium) Trencséniné Berzai Zsuzsanna (Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros) Udvari Zsolt (Bethlen Gábor Református Gimnázium, Hódmez vásárhely) Ujvári Sándor (Lánczos Kornél Gimnázium, Székesfehérvár) Újvári Tibor (Gimnázium, Zenta, Szerbia) Ungvári Imre (KLTE Gyakorló Gimnázium, Debrecen) Urbán János (Gimnázium, Zenta, Szerbia) Váradiné Szász Julianna (Pet i Sándor Gimnázium, Mez berény) Varga Jolán (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó) Varga Márta (Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) Varga Szilárdné (Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda) Vargáné Bertók Zita (Janus Pannonius Gimnázium, Pécs) Vargyai Antalné (Hunyadi János Gimnázium, Bácsalmás) Várkonyi Andrásné (Váci Mihály Gimnázium, Bátonyterenye) Vas Anna (Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy) Végh Erika (Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely) Velencei András (Baróti Szabó Dávid Líceum, Románia) Velencei Melinda (Baróti Szabó Dávid Líceum, Románia) Velkei Rozália (Patrona Hungariae Gimnázium, Budapest) Vetéssy Katalin (Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma) Vígh Veronika (Eötvös József Gimnázium, Tata) Vilisics Ferenc (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Vincze István (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Iskola, Szeged) Vincze Lajos (Verseghy Ferenc Gimnázium, Szolnok) Violáné Bakonyi Ibolya (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Csurgó) Vörös Alpár (Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia) Weszely Tibor (Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely, Románia) Wilhelm Sándor (Pet i Sándor Elméleti Líceum, Székelyhíd, Románia) Wolkensdorfer János (Ciszterci Szent István Gimnázium, Székesfehérvár) Zátonyi Szilárd (Veres Péter Mez gazdasági és Élelmiszeripari Szakképz Iskola, Gy r) Zentai Ildikó (SMÖ Mátyás Király Gimnáziuma, Fonyód) Zolnai Ildikó (Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest) Zsigó Zsolt (Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát M szaki Középiskolája és Kollégiuma) Zsólyomi Tamás (Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tokaj)

25 ÉVES A DIÁKPÁLYÁZAT

Felejthetetlen díjátadóink Akik ma már, fájdalom, nem lehetnek közöttünk. Pedig amíg éltek, segít készen és h séggel álltak a Természet Világa diákpályázata mellett. Akikre mindig lehetett számítani, értékeléseikkel, bölcs tanácsaikkal segítették a tehetséges fiatalok munkálkodását. Képösszeállításunkkal most rájuk is emlékezünk.

Szentágothai János (1912–1994) akadémikus, az MTA, a TIT és szerkeszt bizottságunk korábbi elnöke haláláig minden évben eljött köszönteni a fiatalokat

Scharnitzky Viktor (1930–2003) f iskolai tanár oly lelkesen tudott a matematika díjasaihoz szólni

Gergely János (1925–2008) akadémikus, szerkeszt bizottságunk korábbi elnöke évekig kedvesen biztatta újabb alkotómunkára a diákokat

Réffy József (1939–2006) egyetemi tanár, szerkeszt bizottságunk korábbi tagja különösen örült a kémiáról írt diákpályázatoknak

Koch Sándor (1925–2009) orvosprofesszor, szerkeszt bizottságunk korábbi tagja szíve szerint minden fiatalt díjazott volna

Vekerdi László (1924–2009) Széchenyidíjas „könyvtáros”, szerkeszt bizottságunk korábbi tagja így biztatta a fiatalokat: Itt az is nyert, aki nem nyert!

Pálmay Lóránt (1929–2012), az ELTE tanára, vezet szaktanácsadó, évekig a matematikai különdíjunkat odaítél zs ri elnöke volt LXIII

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

Diákpályázatunk díjalapító támogatói

James Randi amerikai b vész, neves szkeptikus 1992-ben írta ki diákjainknak a Szkeptikus különdíjat

Simonyi Károly (1916–2001) akadémikus 1995-ben alapította a Kultúra egysége különdíjat

Varjú Dezs (1923–2011), a Tübingeni Egyetem Biofizikai Tanszékének vezet jeként alapította a Biofizikabiokibernetika különdíjat

Nicholas Metropolis (1915–1999), görög származású amerikai elméleti fizikus és matematikus, a számítógép-tudomány egyik úttör jének jóvoltából 1999-ben indíthattuk útjára a Metropolis-díjat és a legjobb felkészít tanárok díjait LXIV

Martin Gardner (1914–2010) amerikai tudományos újságíró, a Scientific American korábbi rovatvezet je 1993-ban hívta életre a róla elnevezett Matematika különdíjat

Ernst Grote, a Tübingeni Egyetem Agysebészeti Tanszékének professzoraként alapította az Orvostudomány különdíjat

Hargittai Magdolna és Hargittai István vegyész akadémikusok 2008-ban alapították a Hargittai-díjat, melyet a diákcikkpályázaton egy-egy legeredményesebb hazai és határainkon túli leány kaphat

Tudósok, m vészek, felfedez k domborm vei New Yorkban

A Brooklyni Történeti Társulat homlokzatán Fels sor: Johann Gutenberg, Ludwig van Beethoven Michelangelo és William Shakespeare, alsó sor: Benjamin Franklin és Christopher Columbus

A volt beteggondozó fels díszítésének domborm vei Harvey, Linne, Hufeland, Lavoisier és Humboldt

A bejárat feletti domborm vek Galenus, Aesculap (Aszklépiosz), Celsius és Hippokratész

© Hargittai