Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 144. évf. 12. sz DECEMBER ÁRA: 650 Ft. El izet knek: 540 Ft

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

144. évf. 12. sz.

2013. DECEMBER

ÁRA: 650 Ft

El izet knek: 540 Ft

 KARÁCSONYI HANGULATBAN  A GÉNSEBÉSZET ÚJ TECHNIKÁI  A PATKÁNY LEGENDÁJA

 GYÓGYÍTÓ SZERETET  EGY KIÁLLÍTÁS KÉPEI  KERESSÜNK ÓCEÁNJÁRÓT!

 HOVÁ T NT A MAGYAR SZEM C?

Válogatás az Év természetfotósa pályázat – 2013 képeib l

Bíró Gergely: Sárkányok harca

Jakab Tibor: Virágminta

Varga István: Meseország

Máté Bence: Tányérajkúak

Laki Zoltán: Sárga lepel Hajdu Lajos: Hajnali ékszer

Természet Világa

A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT FOLYÓIRATA Megindította 1869-ben SZILY KÁLMÁN MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 144. ÉVFOLYAMA 2013. 12. sz. DECEMBER Magyar Örökség-díjas és Millenniumi-díjas folyóirat Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társinanszírozásával valósul meg.

F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 327-8962, fax: 327-8969 Levélcím: 1444 Budapest 8., Pf. 256 E-mail-cím: [email protected] Internet: www.termeszetvilaga.hu vagy http://www.chemonet.hu/TermVil/ Felel s kiadó: PIRÓTH ESZTER a TIT Szövetségi Iroda igazgatója Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8900 Nyomtatás: Infopress Group Hungary Zrt. Felel s vezet : Lakatos Imre vezérigazgató

INDEX25 807 HU ISSN 0040-3717 Hirdetésfelvétel a szerkeszt ségben Korábbi számok megrendelhet k: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 327-8995 e-mail: [email protected] El fizethet : Magyar Posta Zrt. Hírlap üzletág 06-80-444-444 [email protected]

TARTALOM Staar Gyula: A 144. évünk ......................................................................................530 Venetianer Pál: A génsebészet új technikái.............................................................531 A víz alatti világ olyan nekem, mint a drog. G. Tóth László limnológussal beszélget Kapitány Katalin.....................................................................................533 Nagyon sok minden ideköt. Beszélgetés Németh Károly vulkánkutatóval. Németh Géza interjúja ............................................................................................536 Kordos László: skarsztok a Pannon-tó környezetében.........................................541 Kalotás Zsolt: Egy kiállítás képeinek margójára ....................................................545 A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat végeredménye ............548 Lacza Tihamér: A prágai csillagvizsgáló magyar igazgatója. 100 éve halt meg Weinek László...........................................................................................................549 Bálint Zsolt: Hová t nt a magyar szem c? .............................................................553 Kéri András: Antigua és a Redondai Királyság ......................................................556 Gács János: Új típusú energiakonzervek.................................................................559 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK ..............................................................560 Szili István: Karácsonyi hangulatban: December, Téli napforduló és Karácsonyi lakoma – szolidan .....................................................................................................563 Kapronczay Károly: Gyógyító szeretet ..................................................................567 ORVOSSZEMMEL (Matos Lajos rovata) ...............................................................569 Csaba György: A patkány legendája .......................................................................570 Hogyan keressünk óceánjárót? (K. A) ......................................................................572 Solt György: Biztos, hogy az energia megmarad? (KÖNYVSZEMLE) ...................573 E számunk szerz i .....................................................................................................573 Szili István: Gólyát enni vagy nem enni?................................................................575 FOLYÓIRATOK ........................................................................................................575 A Természet Világa 2013. évi tartalomjegyzéke ......................................................577 Címképünk: Az els hó (Kalotás Zsolt felvétele) Borítólapunk második oldalán: Válogatás az Év Természetfotósa pályázat – 2013 képeib l (Laki Zoltán, Varga István, Hajdu Lajos, Jakab Tibor és Máté Bence felvételei) Borítólapunk harmadik oldalán: A magyar szem c él helye (Kalotás Zsolt és Máté András felvételei) Mellékletünk: Kántor Sándorné: A legendás hír matematikatanár, Rátz László. A versenyek embere. Pelikán József matematikussal beszélget Staar Gyula. A XXII. Természet–Tudomány Diákpályázat cikke (Tóth Lili: Kérd íves vizsgálat a környezettudatosságról)

SZERKESZT BIZOTTSÁG Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, BAUER GY Z , BENCZE GYULA, BOTH EL D, CZELNAI RUDOLF, CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS, DÜRR JÁNOS, GÁBOS ZOLTÁN, HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, PATKÓS ANDRÁS, PINTÉR TEODOR PÉTER, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR F szerkeszt : STAAR GYULA Szerkeszt k: KAPITÁNY KATALIN ([email protected], 327–8960) NÉMETH GÉZA ([email protected], 327–8961)

El fizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt.árusítóhelyein

Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS

El fizetési díj: fél évre 3240 Ft, egy évre 6480 Ft

Szerkeszt ségi irodavezet : LUKÁCS ANNAMÁRIA

LAPUNK ÉLETÉB L

A 144. évünk

A

nyáron Csíkszeredából hazahozott emlék sokáig velem marad. A Kájoni János Megyei Könyvtárban június 5-én megtartott Természet Világa-est végén felállt a helyi jeles gimnázium neves egykori fizikatanára és a következ ket mondta: „A Természet Világa az a folyóirat, amely azt a lelkiséget, amit annak idején Trianon szét akart rombolni, megtartotta, és minket, a határokon kívül rekedteket is bekapcsolt az összmagyar szellemiség folyamába, anyanyelvünkön közvetítve a természettudományos kultúrát. Ez a Természet Világának az egyik legnagyobb, talán legeslegnagyobb érdeme! Nem hagyta elkallódni az itteni embereket, nem hagyta tudományos ismeretek nélkül, de nem csak azok nélkül, hanem össznemzeti érzelmek nélkül sem. Hiszen ebben a folyóiratban oly sokat olvashattunk a magyar tudomány nagyjairól, büszkeségeir l, és ennek ilyenkor mi is egy kis részének érezhettük magunkat, azzal a jóles tudattal, hogy ehhez a nagy szellemi közösséghez tartozunk. Ezt köszönöm én a Természet Világának, a Természet Világa szerkeszt ségének, minden szerz jének és munkatársának. Éljenek sokáig!” Torokszorító volt ezt ott, abban a lelkes kis közösségben hallgatni. A tanár úr pontosan fogalmazott, amikor a köszönetét többes számba tette, s egy közösség munkájáról alkotott értékítéletet. Egy 144 éve létez , összetételében változó, de céljai irányában és elkötelezettségében szilárdan kitartó szellemi közösségnek címezte mondandóját. A napi munkát elvégz és irányító szerkeszt ségr l, a mögötte álló tudós szerkeszt bizottságról, a folyóiratot kiadó Társulatról, és a lap tartópilléreir l, a tudásukat közkinccsé tev szerz inkr l és a h séges olvasóinkról beszélt. Sok ember három évszázadot összeköt nagy összefogásáról, mely történelmünk legnehezebb id szakaiban is m ködtetni tudott egy reményt adó szellemi m helyt. Mindez lapalapítónk, Szily Kálmán igazát bizonyítja: a Kárpát-medencében szükség van arra, hogy a természettudományok eredményeit magyar nyelven közkinccsé tegyük. A magunk mögött hagyott 2013-as esztend különösen munkás és termékeny éve volt folyóiratunknak. A 12 alapszámunkon túl, melyek mindegyike hordozott egy 16 oldalas természettudományos diáklapot is, kiadtunk két terjedelmes különszámot, az OTKA által támogatott 100 oldalas Mikrovilág–2012 és a 132 oldalas Káosz, környezet, komplexitás kiadványokat. Ezekkel együtt összességében 1048 folyóiratoldalon terjesztettük a természettudományos kultúrát hazánkban. A Mikrovilág–2012 különszámunk a nagyenergiájú fizika sorsfordító id szakában született, Lévai Péter f igazgató és Horváth Dezs osztályvezet szakmai irányításával. „Azt szerettük volna megmutatni, hogy mi minden történt a 2000-ben összeállított, akkor még fekete-fehér els Mikrovilág Természet Világa különszám óta, s a magyar kutatók miképp vesznek részt ma a nemzetközileg koordinált kutatási er feszítésekben”– írta el szavában Lévai Péter. A különszámunkat a Magyar Tudományos Akadémián mutattuk be március 18-án, ott él videó kapcsolatot létesítettek a CERN-ben és a Debrecenben dolgozó kutatókkal, különszámunk szerz ivel. A Káosz, környezet, komplexitás különszámunk f célja, hogy a komplex rendszerek területén az utóbbi évtizedben elért legújabb eredményekr l tájékoztassuk olvasóinkat. A 33 magyar kutató írásai lefedik a természettudományok széles spektrumát. A Tél Tamás professzor szakmai irányításával elkészült különszám cikkei azt is láttatják, hogy az alap-természettudományok módszerei miként hatolnak be a biológia és a társadalomtudomány területeire. A Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében idén 22. alkalommal adtuk át a Természet–Tudomány Diákpályázatunk legjobb cikkíró középiskolásainak és felkészít tanáraiknak a zs rik által odaítélt díjakat. A Természet Világa diák-cikkpályázatának 21 éve alatt több mint ötezer pályamunka érkezett a fiataloktól, zömében szépen kidolgozott okos írások. Eddig ezernél több diák írását jelentettük meg folyóiratunkban.

530

A tehetség ösvényei címmel elkészítettük és az NKA támogatásával megjelentettük az elmúlt öt év legkiemelked bb diákcikkeinek könyvét. Az 532 oldalas vaskos kötetben 160 fiatal 134 írását adtuk közre. Néhány véleményt idézek a könyv bevezet jéb l: „A Természet Világa egyik legnépszer bb fejezetét ma a tehetséges középiskolás diákok írják, éltetik hónapról hónapra. Nem véletlen, hogy a folyóirat Magyar Örökség-díjban részesült. Ezt a díjat azoknak adják, akik a magyarság egészét szolgálják, tisztességgel, emberséggel.” (Vizi E. Szilveszter akadémikus, a TIT elnöke) „Talán nem is volt még olyan, nem oktatási fórumtól származó kezdeményezés, amely a tanári munkámat olyan hathatósan megsegítette volna, mint ez a diákpályázat.” (Máthé Márta tanárn , Marosvásárhely) Végül diákpályázatunk egykor többszörös díjazottja, a ma intézetigazgató egyetemi docens, Bacsárdi László sorait idézem: „A diákpályázat megismertette velem az írás és az újságírás örömeit. A diákpályázat segített abban, hogy helyesen m veljem a magyar nyelvet, hogy kutatási területemen a kvantumkommunikációban elért eredményeimet másokkal is megosszam. Most már tudom, a Természet Világa diákpályázata több volt egyszer pályázatnál. Különleges eszencia volt, amelyet az érdekl d fiatalok magukhoz vehettek.” A tehetség ösvényei könyvet CD-n is megjelentettük, az áprilisi számunkba ajándékmellékleteként tettük, így minden olvasónk hozzájuthatott. Április 26-án, a szellemi tulajdon világnapján újabb elismerésben részesült a Természet Világa. A Budapest Music Centerben ünnepélyes keretek között átvehettük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét l, Bendzsel Miklóstól a 2013. évi Millenniumi Díjat. Ezzel az díjjal a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézményeket ismerik el. Bendzsel Miklósnak, folyóiratunkat méltató szavai er t adó biztatást sugároztak: „A 144. évfolyamát jó közérzetben és szellemi frissességben épít munkával megél Természet Világa, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat folyóirata, higgyék meg, egy modernkori Gesta Hungarorum. A magyarországi természettudományos kutatások Gesta Hungaroruma. Kés i Kézai Simonok írják ezt a fantasztikus periodika folyamot, és sokat tesznek azért, hogy a Természet Világa nagy kisugárzású, nemzetközi becs m hely lehessen. Mindezt szerény körülmények között teszik… A mai világban, melyben megmaradni sem könny , beváltanak egy fantasztikus küldetést. A Természet Világa már 22 éve Európa egyik unikális diákpályázatát valósítja meg, a fiatalok írásainak gy jteményes kötetének kiadásával pedig, szép szavukkal, a Tehetség ösvényeit mutatják meg. Munkájuk igazi hazafias cselekedet, komoly honvár, melyet azokból az ismeretekb l építenek, amelyek nélkül nem lehet megkapaszkodni a nemzetközi tudásközpontokban olyanoknak, akik többre, jobbra vágynak.” Egy új világra, a nanovilágra nyitott ablakot a Rosivall László intézetigazgató professzor irányításával elkészített novemberi tematikus számunk, a Nanomedicina–Nanokémia, melynek megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. 1996 óta folyamatosan frissülve él honlapunk, melyen máig kb. 1000 Természet Világa cikket tettünk elérhet vé. Hisszük, hogy folyóiratunk missziója végtelen történet, minden korban lesznek elkötelezett épít i és h séges, tudásra vágyó olvasói. A Természet Világa szellemi közössége nevében kívánok Önöknek békés, meghitt ünnepnapokat és boldog, szép új évet! STAAR GYULA

Természet Világa 2013. december

GENETIKA

VENETIANER PÁL

A génsebészet új technikái

I

mmár negyvenéves az a biokémiaigenetikai technika, amely a magyar nyelvben a „génsebészet” (angolul: genetic engineering, azaz génmérnökség) nevet kapta és forradalmasította a biológiai tudományok valamennyi ágát, valamint azok gyakorlati alkalmazásait, a biotechnológiát. Ezzel kapcsolatban talán érdemes felidézni – hiszen tudománytörténeti szempontból nagyon érdekes –, hogy mi vezetett a génsebészeti technika felfedezéséhez. E technológia kulcsa a génsebész „m téti eszköze”, az a „restrikciós endonukleáz” nev enzimtípus, amely képes a DNS bizonyos szekvenciaelemeit nagy pontossággal felismerni, és azoknál elvágni a DNS-láncot. Ha a DNS nukleotidsorrendjét szövegnek tekintjük, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek az enzimek a szöveg bizonyos szavait ismerik fel és ott vágják el szövegfolyamot. A restrikciós endonukleázok kizárólag baktériumokban fordulnak el , és biológiai szerepük az idegen DNS behatolása, azaz a bakteriofágok (a baktériumokat megtámadó vírusok) fert zése elleni védekezés. Azt, hogy ilyen védekezés létezik, a molekuláris biológia egyik alapító atyja, Salvador Luria fedezte fel 1952-ben. Luria figyelte meg és írta le, hogy bizonyos esetekben, bizonyos baktériumokon a fágfert zés hatékonysága korlátozódik, visszaszorul (ezt nevezte el „restrikció”-nak), bár magyarázatot a jelenségre nem tudott adni. Ezt a magyarázatot egy évtizeddel kés bb Werner Arber szolgáltatta, aki elméletében feltételezte a DNS-t specifikusan hasító „restrikciós enzimek” létét, majd Hamilton Smith izolálta és jellemezte az els ilyen enzimet. Arber és Smith ezért (a restrikciós enzimek els hasznos gyakorlati alkalmazását felfedez Dan Nathans-al együtt) 1978-ban Nobel-díjat kapott. Egy ilyen restrikciós enzim felhasználásával vált lehet vé különböz eredet DNS-szakaszok kémcs ben történ vágása-ragasztása, öszszemontírozása, ami a génsebészeti technika lényege. A tudománytörténetnek ezt az epizódját azért volt érdemes felidézni, mert az utóbbi években a baktériumok fágfert zés elleni védekezésének egy teljesen új módját találták meg, és ez ismét egy új – rendkívül hasznos és sokoldalú – m téti eszközt szolgáltatott a génsebészek számára. Az új védekezési me-

Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

chanizmus felfedezése – ez elég kivételes jelenség a modern kisérleti biológia történetében – nem alapkutatási m helyben, hanem ipari kutatóhelyen történt. A tejiparban, a sajt- és a joghurtkészítésben kulcsszerepe van a Streptococcus thermophilus baktériumnak. E baktériumok tenyészetei elég gyakran esnek áldozatul baktériofág-támadásnak, ami súlyosan veszélyezteti a termelési folyamat eredményességét és min ségét. A DuPont konszern egyik dániai élelmiszeripari laboratóriumában az ezzel a problémával küzköd kutatók 2007-ben megfigyeltek egy furcsa, a magasabb rend él lények immunválaszához hasonló jelenséget. Ha fágfert zésnek tették ki a baktériumkultúrát, ezzel mintegy vakcinálták azt, vagyis a megmaradt baktériumok ellenállóvá váltak a következ hasonló fert zéssel szem-

CRISPR elemekr l 2005-ben kimutatták, hogy az ismétl d palindromok közötti DNS-szekvenciák el fordulnak fágokban is, és ezért feltételezték, hogy azok korábbi fágfert zések eredményeként kerültek be a baktériumok öröklési anyagába. E feltételezés helyességét bizonyították be, és használták ki a DuPont cég kutatói, amikor a veszélyes bakteriofágból származó DNS egy szakaszának a CRISPR elembe való mesterséges bevitelével immunissá tették a baktériumot az adott fág fert zésével szemben. Vajon hogyan, milyen mechanizmussal immunizál a CRISPR-elemben lév fág eredet DNS-darab? Erre a kérdésre egy évtizeddel korábban minden bizonnyal lehetetlen lett volna válaszolni. Ebben az évtizedben azonban a biológusok valósággal új világot fedeztek fel: a különböz kisméret – korábban is-

1. ábra. A CRISPR-elem m ködése. A fels sor a baktérium-DNS CRISPR régiójának sematikus ábrája. Feketék az ismétl d palindrómok, szürkék a közbeiktatott szekvenciák. A második sor külön mutatja a régió elejét és a baktériumtörzs érzékenységét két fággal szemben. A harmadik sorban látható, hogy ha ebbe a szakaszba beültetnek két új szakaszt a két bakteriofágból (S13, S14), a fágérzékenység nagyságrendekkel csökken ben. A jelenség okát kutatva rájöttek, hogy a védekezésért a bakteriális DNS-nek egy speciális szakasza a felel s. Ezt a DNSelemet már húsz évvel korábban leírták japán kutatók, de funkciójáról sejtelmük sem volt, és akkoriban a közleményük nem keltett semmilyen feltünést. A következ években a megismert DNS-szekvenciájú baktériumfajok 40%-ában és az Archebaktériumok 90%-ában megtaláltak ezt a furcsa szerkezetet és CRISPR-nek nevezték el. A bet szó jelentése: Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats (azaz: együttesen el forduló, szabályos közökkel elválasztott rövid palindromikus ismétl dések, ahol a palindromikus azt jelenti, hogy a szekvencia el lr l és hátulról olvasva ugyanaz, mint például a „kerek” szóban). A

meretlen – RNS-eknek a szabályozásban és a védekezésben játszott, hallatlanul fontos, egészen újszer szerepét. (Ezért kapott Nobel-díjat 2006-ban Fire és Mello, l. a szerz t l: A mikro-RNS. Új f szerepl a biológia szinpadán. Természet Világa, 139, 2008, 120–122.) Kiderült tehát, hogy a baktérium-DNS CRISPR elemér l készül egy RNS-másolat, amely több átalakulási lépés után kapcsolódik egy Cas9 elnevezés DNS-bontó enzimhez. Ez az enzim viszont csak akkor m ködik, ha a hozzá kapcsolódott RNS odavezette és kötötte egy kiegészít (komplementer) szekvenciájú DNS-hez, ekkor azt képes elvágni. Minthogy a CRISPR-elemben ott volt a veszélyes fág-DNS egy szakasza, így az újra támadó fág DNS-ét lebontja a Cas9 enzim. Ezzel megoldódott egy fontos gya-

531

GENETIKA

2. ábra. A vezet (CRISPR-eredet ) RNS és a Cas9 nukleáz asszociációja. A nyilak mutatják a DNS-hasítás helyét. A vezet RNS DNS-el komplementer része sötétebb, a közös jellegzetes szerkezeti elem világosabb szín korlati probléma, de az eredmény ennél sokkal nagyobb jelent ség . Tavaly két kutatócsoport is kimutatta, hogy megfelel szerkezetre alakított tetszés szerinti szekvenciájú „vezet ” RNS-molekulákat kémcs ben összehozva a Cas9 enzimmel, bármilyen, a vezet -RNS-el komplementer szerkezet DNS-t el lehet vágni. Ezzel valóságos lavina indult el. George Church laboratóriumában mesterséges vezet RNS-molekulák tízezreit készítették el, amelyek képesek lehetnek az emberi gének 90%-ának specifikus elvágását irányítani – egyel re csak kémcs ben. Rászállt a technikára a kiszolgáló biotechnológiai ipar is, egy cég mindössze 65 dollárért kínál rendelésre készült CRISPR-elemeket. Miel tt azonban az új technológia alkalmazásának legújabb területeit és perspektíváit ismertetném, érdemes visszatekinteni néhány el zményre. A DNS él sejtben történ (in vivo) manipulálásának a CRISPR-technika felfedezése el tt is volt néhány – annál jóval korlátozottabb hatáskör – lehet sége. Ilyen a ZFN- (Zinc Finger Nuclease, azaz cink-ujj nukleáz) módszer. A cink-ujj sok természetes fehérjében el forduló szerkezeti elem, amely lehet vé teszi a szóban forgó fehérje specifikus köt dését bizonyos DNS-szekvenciákhoz. Számos génm ködést szabályozó természetes fehérje ilyen cink-ujj segítségével köt dik a DNS meghatározott szakaszához, és ott egy adott gén m ködésének gátlását vagy fokozódását idézi el . Ha egy ilyen cink-ujjat mesterségesen egy DNS-t hasító enzimhez kötnek, akkor a bontó enzim csak a megfelel , a cink-ujj által meghatározott DNS-szakaszhoz köt dve, közvetlenül a köt hely mellett hasítja a DNS-t. Ezt a hasítást a sejt természetes DNS-javító rendszerei igyekeznek befoltozni és ez a javítás manipulálható, azaz kisebb DNS-szakaszok, vagy egyes nukleotidok beépíthet k a hasítóhelyre. Ez lényegében annyit jelent, hogy megvalósítható irányított mutációk létrehozása. A ZFN-technikánál modernebb, mindöszsze kétéves, és annál hatékonyabb az úgynevezett TALEN-ek (Transcription ActivatorLike Effector Nucleases, vagyis a génátírást

532

aktiváló fehérjékhez hasonló nukleázok) felhasználása. A TALEN egy DNS-hasító enzimet kapcsol egy olyan 12–26 DNS-köt modult tartalmazó fehérjéhez, amelynek minden modulja egy bizonyos nukleotidot képes felismerni. E modulok megfelel megválasztásával elvileg tetszés szerinti 24 bázispáros vagy még hosszabb felismer szekvenciájú fehérjék tervezhet k és hozhatók létre, amelyek a szóban forgó szekvencia mellett hasítják a DNS-t. Ezeket a TALENeket eddig els sorban növényi gének manipulálására használták. Kérdés, ha eddig is voltak módszereink a DNS él sejten belüli irányított módosítására, akkor miért keltett szenzációt az új CRISPR-módszer? Nos, a válasz igen egyszer . Fehérjék mesterséges módosítása és fúzionálása, amely a ZFN- és TALENtechnológia lényege, meglehet sen költséges, fáradságos és olykor nehezen megjósolható eredmény eljárás. Ezzel szemben adott nukleotidsorrend rövid RNS-molekulák szintézise, amely a CRISPR-módszerhez szükséges, rendkívül olcsón, egyszer en, rutinszer en megvalósítható, mint ezt a fentebb idézett példák is bizonyítják.

mazta, lényege, hogy egy fényérzékeny fehérjét, többnyire egy növényi eredet fotoreceptort fuzionálnak egy jelátvitelben vagy génszabályozásban résztvev fehérjével úgy, hogy a fotoreceptor fény hatására történ alakváltozása a másik fehérjére és ezáltal a jelátvitelre, vagy az általa szabályozott gén m ködésére is hasson. Azaz: fénysugárral, a sejtbe való behatolás nélkül lehet el idézni azonnali, pontosan kontrollált m ködésváltozást. A módszer azt is lehet vé teszi, hogy különböz fotoreceptorok alkalmazásával különböz szín (hullámhosszú) fénysugárral, különböz megváltozásokat idézzenek el ugyanabban a sejtben, vagy él lényben. Nos, a Nature augusztus 22-i számában Konermann és munkatársai beszámolnak arról, hogy a TALEN-technológia és az optogenetika kombinációjával él , ébren lév egerek agyában két gén aktivitását percek alatt 10–20-szorosra tudták fokozni kék fénysugárral. A CRISPR-technológiával még könnyebben és sokoldalúbban lehet ugyanezt az elvet alkalmazni. A perspektívák beláthatatlanok. á

3. ábra. Az optogenetikus génszabályozás. A CRY2 fotoreceptort hozzákapcsolják a DNS-felismer TALE fehérjéhez, majd két közvetít fehérjén (CIB1, VP64) keresztül a génátíró apparátushoz. Fény hatására az adott génen az átírás intenzitása megváltozik A CRISPR-módszer felfedezése valóságos lavinát indított el, egyes kommentárorok szerint minden id k leggyorsabban fejl d tudományterülete e technológia alkalmazása. Kínai kutatók rizsben és buzában valósítottak meg génmódosítást ily módon, az amerikaiak zebrahal-embrióknál, fonalféregben alkalmazták el ször, de vannak már eredmények eml sben (egér, patkány) is. A legfontosabb terület, az emberi génterápiás alkalmazás el tt még tisztázandó, hogy mennyire specifikus a módszer, azaz biztosítható-e, hogy a vezet RNS kizárólag a tervezett egyetlen helyre vezesse a DNS-t bontó enzimet. Az el bbiekben bemutatott új génsebészeti módszerek egyik legérdekesebb alkalmazása egyesíti ezt a technikát korunk egy másik korszakalkató felfedezésével, az optogenetikával (véleményem szerint a következ orvosi Nobel-díj egyik legnagyobb esélyesei az optogenetika módszerének kidolgozói Deisseroth, Zhang és Boyden!). Az optogenetika technikáját eddig els sorban a neurobiológia alkal-

Irodalom Barrangou R. et al.: CRISPR provides acquired resistance against viruses in prokaryotes. Science, 315 (2007) 1709-1712. Ishino I. et al.: Nucleotide sequence of the iap gene, responsible for alkaline phosphatase isozyme conversion in Escherichia coli, and identification of the gene product. J. Bacteriol., 169 (1987) 5429-5433. Jinek M. et al.: A programmable dual-RNAguided DNA endonuclease in adaptive bacterial immunity. Science, 337 (2012) 816-821. Konermann S. et al.: Optical control of mammalian endogenous transcription and epigenetic states. Nature, 500 (2013) 472475. Mali P. et al.: RNA-guided human genome engineering via Cas9. Science, 339 (2013) 823-826. Perez-Pinera P. et al.: RNA-guided gene activation by CRISPR-Cas9-based transcription factors. Nature Methods (2013) doi:10.1038/ nmeth.2600 Természet Világa 2013. december

INTERJÚ

A víz alatti világ olyan nekem, mint a drog! Beszélgetés G. Tóth László limnológussal AZ MTA kutatóintézeteinek átszervezésével 2011. január elsejével alakult meg az Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. Az átalakítás során három, addig önállóan m köd intézményt vontak közös szakmai és gazdasági irányítás alá, a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, a Duna-kutató Intézetet, valamint a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetet. A Limnológiai Kutatóintézet élén az átszervezést megel z nyolc évben Bíró Péter akadémikus állt, akit l 2013 januárjában G. Tóth László limnológus-oceanológus, az MTA doktora, a Szent István Egyetem professzora vette át a vezetést. – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológus szakán 1979-ben végezve azonnal Tihanyba, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe kerültél. Az egyetemi tanulmányok során, vagy már sokkal régebben váltál a hidrobiológia szerelmesévé? – Elemi erej vonzalmam a vízi él világ iránt szinte születésemmel kezd dött! Gyermekkorom legmaradandóbb élményei a karácsonyi ünnepek, és az akkor még orchideás, kígyós-békás, természetes medr Rákos-patak tündérvilága volt Rákosfalván, a pesti Nagymamáméknál, és a Soroksári Holt Duna-ág varázsa Dunaharasztiban, haraszti Nagymamáméknál. Kissé magamba forduló fiúcska voltam, imádtam a virágokat, a lepkéket, a szitaköt ket, a békákat, a halakat. Hetedik születésnapomra kaptam a haraszti Feladatunk a Pannon Ökorégió Nagymamámtól egy akváriumot három állóvizeinek sokrét kutatása mexikói kardfarkú hallal és egy vemhes n stény guppival, növényekkel, le- A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Tihanyban veg ztet vel, melegít vel. Azonnal felismertem az akváriumban az él rendszer azon öszszefüggésit, amelyeket megsejtettem a patakban és a holtágban. Egy emlékezetes szombat reggel kis guppik „születtek”, és az örömt l extázisba esve rohantam pizsamában a nappaliba azt kiabálva szüleimnek, hogy: kishal, kis-


hal! A víz alatti él világ szépségének és harmóniájának élménye azóta olyan nekem, mint a drog! Akkor, hat–hétévesen lettem függ ! Haraszti Nagymamától nem véletlenül kaptam akváriumot budai emeleti lakásunkba, hiszen tudta jól, mekkora öröm számomra, hogy nyaranta a Soroksári Holt Duna-ágban kézzel fogdostam ki az ebihalakat és a vízisiklókat, és élve vittem haza ket az es vizes standerba. Emlékszem, ha a siklót visszafelé nyomkodtuk, kihányt mindig egy halat! Ez persze a mi titkunk maradt a falusi gyerekekkel. És vásottságom, ötvöz dve a halak iránti vonzalmammal, kisiskolás koromban Budán is hamar kiteljesedett. Rendszeresen jártam kis guppikat, aranyhalakat lopni a margitszigeti vízeséshez. B ntársam is volt, Hauser barátom, aki osztálytársam volt a Medve-utcai iskolában. Amikor felfedeztük, hogy a margitszigeti dísztavaknak kifolyója van a Dunába a sziget budai oldalán, ahol a jeges, zajló téli Dunába romantikus g zfelh be burkolódzva folyt bele a szigeti vízesés tórendszerének vize tele elszökdös trópusi díszhalakkal, ennek sem tudtunk ellenállni. Rendszeresen dézsmáltuk a budai Lukács-kert Duna fel li termálvízzel táplált szök kutas dísztavát és a tündérrózsás Malom-tavat is a Rózsadomb alján. A Császár és a Lukács fürd be jártam úszni. Az edzések utáni program volt az eléggé degenerált guppik fogdosása pohárral. Mindez az 1960-as években történt. Aztán megnyíltak el ttem a F városi Állat- és Növénykert Akvárium és Terrárium Osztályának kapui nagy titkos dolgaival az 1970-es években. Bogsch Ilma (Ilma néni) és Pénzes Bethen foglalkozott velünk zsenge diákként, és párhuzamosan a Magyar Természettudományi Múzeum

533

INTERJÚ ban. Az ELTE-n az els nap földbe gyökerezett a lábam, amikor Miska bácsi jött velem szembe a Mikrobiológiai Tanszék folyosóján. Nem tudta, hogy az egyetem hallgatója lettem, és én sem, hogy ott a tanszékvezet . Mivel Tihanyban minden nyáron hagyományosan 20 diák végezhet nyári gyakorlatot, és én hidrobiológus akartam lenni, Szabó István Mihály beajánlott Tihanyba, a Balaton-kutató részlegbe. Ponyi Jen volt akkoriban az intézet igazgatóhelyettese. Mihez ért? – kérdezte, amikor megismerkedtünk. Semmihez, de nagyon szeretnék hidrobiológus lenni! – válaszoltam. Ekkor kezdett terelgetni Ponyi professzor a zooplankton-kutatás területére. Ez különösen jó volt, mert a rákok iránt, ahogyan err l már meséltem, elemi vonzalmat éreztem. Kés bb tíz éven át Ponyi profeszszor felesége, P. Zánkai Nóra irányította kutatásaimat, akinek szakmai kapcsolatai révén itthon Oláh János, Ausztriában Alois Herzig és Martin Dokulil, Hollandiában Ramesh Gulati, Izraelben Moshe Gophen, az akkori Szovjetunióban Georg Georgievich Winberg és az Egyesült Államokban Charles Robert Goldman voltak a legközelebbi külföldi kollégáim, akikkel együttm ködhettem. Meghatározó volt kés bb kutatásaimra Alexander Dritz, Elelna Arachkevich és Anna Pasternak a Demeter András, Láng Edit és Juhász-Nagy Pál társaságában (1992. augusztus, Marseille) moszkvai Shirshov Oceanológiai Intézetben, akikkel azután bejártuk Környezetem és motivációim egyértel- az Atlanti-óceánt a Spitzbergáktól az Antm en meghatározták, hogy a biológus ku- arktiszig, kutatván a zooplankton szeretatói pályát válasszam, és biológus szakra pét a tengeri anyagforgalomban. Érdekes felvételizzek. Kutatóvá egyetemi tanulmá- talán, hogy flottaparancsnokunk a híres nyaim vége felé váltam az ELTE akkori sarkkutató, Ivan Dimitrievics Papanyin emblematikus tanára, és az ökológia klasz- volt, f geológusunk pedig A. Zhivago. szikusa, Juhász-Nagy Pál, valamint Tihanyban Ponyi Jen és felesége, P. Zánkai Nóra kritikus és épít „nevelésének” hatására. Els éves egyetemista koromtól ugyanis minden nyáron a tihanyi intézetben dolgoztam gyakornokkén, ahol az éllettani és a hidrobiológiai kutatások élménye mágikus er vel hatott rám. Tulajdonképpen tengerbiológus szerettem volna lenni, de Magyarországon nem volt tenger, ott volt azonban a világhír tihanyi intézet és a Balaton! – Emlékszel még rá, milyen kutatási Mélytenger-kutatóként, Okinawa, 2002 témába csöppentél az intézetbe kerülésedkor? Kikkel dolgoztál együtt a kezdet kezdetén? – A budai házban szomszédunk volt Anna a Nobel-díjas Boris Pasternak unoSzabó István Mihály akadémikus (Miska kahúga, Zhivago azonban csak névrokona bácsi) és Szolnoki János egyetemi tanárok, a híres regény f h sének. A nagy expekorábban mindketten dolgoztak Tihany- díció kalandjairól „Négy hónap az óce-

Állattárában Dely Olivér György. Nyolcadikos voltam, amikor életem els publikációját megírtam. A cikk, amit a „Búvár” folyóirat közölt, a folyami rák akváriumi tartásának trükkjeir l szólt. Budán nevelkedtem fel olyan környezetben, ahol a lakásokat az MTA építette az 1950-es években dolgozóinak. Szüleim is itt vásároltak egyet. A házunkban szinte mindenki Csillebércen dolgozott a KFKIban és az Izotóp Intézetben. Nekünk, gyerekeknek természetes volt, hogy valamelyikünk apja, anyja éppen Tokióba, Bostonba, Londonba vagy Moszkvába utazott. Ma elsikkad a történelmi tény, hogy az 1960-as években Magyarországon lényegében három civil pálya létezett, amely a nagyvilágot megnyitotta: a tudományos kutatói, a külkereskedelmi pálya, valamint az élsport – és talán még a filmm vészet.

534

ánon” címmel könyvet is írtam. Ezeket az éveket francia és spanyol együttm ködések követték Luiz-Cruz Pizarróval és Dennis Webbel a Granadai és a Rennes-i Egyetemen. – És jött Japán, a mélytenger-kutatás… – Igen, ezután Japánba kerültem évekre, a Shinshu-, és a Shizuoka Egyetemre, ahol Kenji Kato professzor volt a vendéglátóm. Rajta keresztül nyílt meg a mélytenger-kutatásra a lehet ségem 2000 és 2003 között. Azóta hírlik rólam, hogy én vagyok a legmélyebbre süllyedt magyar férfi! 2004–2006-ban Olaszországban, az EU DG JRC Környezet- és Fenntarthatóság Intézetében Ispraban dolgoztam. Ott egy nemzetközi csapatban kilencen koordináltuk az Európai Unió vízi környezetvédelmi politikájának tudományos megalapozását egy száz f körüli szakért i csoport élén. – A Limnológia igazgatói székében Bíró Péter akadémikust követted. Milyen volt átvenni t le a stafétabotot? Volt közös kutatási területetek? – Péternek életkora miatt kellett nyugdíjba mennie, egyébként aktivitása és ereje teljében van. Továbbra is vezet egy nagyszabású kutatási projectet nálunk, amely legalább tizenöt kollégánknak és nekem is kutatási lehet séget nyújt. Emellett elnöke, mentora a magyar hidrobiológus társadalom szervezeteinek, szervez je a hagyományos tihanyi „Hidrobiológius Napok”-nak, és hatalmas munkát fektetett az idén augusztusban a SIL, azaz a roppant patinás Nemzetközi Limnológiai Társaság 43. nemzetközi kongresszusa megrendezésébe Budapesten. Péter számos nemzetközi fórumon tisztségvisel , emeritus professzorként pedig továbbra is köztünk van, saját irodával. Az intézetben sokáig vezettem egy kis kutatócsoportot három tihanyi és egy külföldi kutatóval és három asszisztenssel – komolyan mondom, az a korszak volt a legjobb –, aztán az MTA F titkára megbízásából teljes egészében el készítettem, majd a F titkár- és az Elnök Úrral megalapítottuk az MTA Tisza-kutató egységét Debrecenben, 2012. január elsejével. Summa summarum, úgy érzem, hogy hosszú szakmabeli tevékenységem, elismertségem, szociális érzékenységem, a kutató fiatalok lelkes szeretete, az id sek tisztelete, és f képp a tihanyi intézet és a Balaton iránti mérhetetlen szeretetem miatt kerültem az intézet élére három évre az MTA Ökológiai Kutatóközpont igazgatója, Báldi András megbízásából. – Az igazgatói poszt betöltése mennyire változtatta meg az életed? – Életvitelemet annyira, hogy tisztességes id ben igyekszem az irodámban lenni, Természet Világa 2013. december

INTERJÚ mert alapvet en kés n fekv és kés n kel vagyok. Bár ez relatív, a reggel 9 óra a kezdésem, de utána akármeddig kitartok. Most közel száz emberért és családjukért érzem magam felel snek, és az egész tihanyi intézményünkért, ingatlanunkért. Kéthektáros parkunk van, épületeink, 32 lakásunk, vendégházunk, konyhánk, saját Balatonpartunk, strandunk, vitorláskiköt nk. Reggelenként gondnokunkkal bejárunk mindent, és ha technikai gond adódik, orvosoljuk, a vendégházunkban a vendégsereg dolgait intézzük, és így tovább. Új feladatok ezek nekem, de üdít k a számomra! Szép és nemes feladat a tihanyi intézet gondját viselni, és a kollégákkal együtt dolgozni. – Az Ökológiai Kutatóközpont létrehozásával kellett változtatni az intézetben a kutatási irányokon? – Igen, jelent s irányváltás történt. A tihanyi intézetben m ködött/m ködik egy nagyon er s és nemzetközileg roppant rangos neurobiológiai részleg. Ugyan az eml sök idegsejtjeinek vizsgálatával szá-

A SHINKAI-2000 tengeralattjáró a merülés el tti percekben, Csendes-óceán, 2002 mos kutató dolgozik világszerte, de tihanyi munkatársaim a vízi gerinctelen állatok (vízicsigák, kagylók) óriásneuronjain végzik kísérleteiket! Ezek a neuronok és ganglionok olyan nagyok, hogy viszonylag kis nagyítással, sztereomikroszkóppal is jól láthatók, könnyen preparálhatók, ugyanakkor mutatják az idegsejtek minden tulajdonságát. Nos, ennek a részlegnek a profilját volt szükséges némileg átirányítani a kémiai ökológia területére. Semmi gond, az élettani osztályunk módszereitökéletesen alkalmazhatók az ökológia területén és megtermékenyít en hatnak rá. Arra törekszem, hogy ezt a kísérletes osztályt meg rizzem, és az ökológiai kutatások felé orientáljam. Impakt faktoros folyóirat, az Acta Biologica is kimegy az intézetb l ezen a területen. – Mi az intézet legfontosabb kutatási területe? Nemzetközi kooperációban is dolgoztok? – Feladatunk az egész Pannon Ökorégió állóvizeinek sokrét kutatása. Els sorban Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

a Balaton, a Kis-Balaton, a Fert , a Ve- zösségi szinten olyan eltér vízi környezelencei-tó, az összes szikes tavaink, az er- tekben, mint a Lukács-kerti dísztó, a Baladélyi és vajdasági különleges tavak, és ton, a spanyol, az örmény és japán magas ami adódik, mert a folyók és holtmedrek hegységi tavak, az Atlanti-óceán, az Antkutatásában is jártasak vagyunk. Szin- arktiszt körülvev óceán, és a Csendes-ócete valamennyi jelent s európai, amerikai, án nagy mélységei. ázsiai, ausztráliai kutatóintézetekkel kap– Feleséged, Padisák Judit is hidrobiolócsolatban vagyunk. Szakért i tevékenysé- gus, együtt végeztetek az ELTE-n, és együtt günkre pedig az Európai Unió és az Egye- kezdtétek az életet a Limnológián… Ma hol sült Nemzetek Szervezete rendszeresen és milyen területen dolgozik? Gyermekeitek igényt tart. is kutatók, vagy k teljesen más hivatást vá– Mennyi id t tudsz manapság kutatás- lasztottak maguknak? sal tölteni? – Judit algológus, egyetemi tanár, a Pan– 2013 januárjától vezetem a tihanyi in- non Egyetem Környezettudományi Intétézetet annak szellemében, ahogy nyolc- zetének igazgatója. Nagy érdemei vannak vanhat év alatt kialakult, de az összevoná- a kutatómunkában és a hazai limnológus sok miatt energiám jó részét az Ökológiai utánpótlás képzésében is. Tavaly az MTA Kutatóközpont egyesített intézeteinek ösz- levelez tagjának jelölték. szehangolása, a közös szabályzati rendMarci fiunk hétéves korában úgy kapta szer, a közös m ködés kialakítása foglal- meg els számítógépét, mint én hétévesen ja le. Kutatómunkám manapság kimerül a az akváriumot. Attól fogva számára a virtudélel tti végigrohanásomban a régi mun- ális világ a vonzer . Minden balatoni lehekacsoportom laboratóriumaiban, egy ígé- t ség, vitorlázás, versenyek, örömök dacára retes fiatal munkatárs bevezetésével a tu- követte a maga m szaki-számítástechnikai dományba és a kéziratok csiszolásában. vénáját. Mérnökként kezdetben Izlandon – Az oktatás is fontos az életedben: dolgozott, ma Budapesten vezeti saját válegyetemi tanár vagy a Szent István Egye- lalkozását. Franciska lányunk Pécsett járt temen, vendégel adó a Pannon, a Nyu- egyetemre, majd azt megtoldva jelenleg az gat-magyarországi és a Debreceni Egye- ELTE-n geográfus szakon szerzi második temeken… MSC diplomáját. Imádja a térinformatikát, – A 2000-es években közepén kezdett el a térképeket, a leképezést. izgatni az a gondolat többéves mélytengeri – A limnológus számára milyen volt idén kutatásaim nyomán, hogy „mélytenger-bio- a balatoni nyár? lógia” kurzust kellene indítani. Ehhez habi– Az idén már a tavasz is örömmel töltötlitálni kellett, amelynek a tudományos tel- te el a tihanyi kutatókat. A Balaton ugyanis jesítmény vonatkozásában nem volt akadá- január és június között csodálatosan feltöllya. Az MTA Doktora voltam, és korábban t dött kristálytiszta es vízzel, ellentétben már oktattam a Debreceni Egyetemen, a az el z évekkel, amikor nem volt elegend Nyugat-magyarországi Egyetemen, és a Pannon Egyetemenen. Végül a Pannon Egyetemen habilitáltam 2003-ban. 2010-t l a Szent István Egyetem (Gödöll ) Gazdaság- és Társadalomtudományi karán vagyok egyetemi tanár a Regionális Gazdaságtaniés Vidékfejlesztési Intézetében, Törzstagja vagyok az Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskolának, és környezeti politikát tanítok Gödöll n és Csíkszeredán. Tantárgyfelel sségem a Szent István Egyetemen az európai uniós tevékenységem folyománya, amikor az EU víTéli balatoni mintavétel, Tihany, 2012 zi környezetvédelmi politikáját alapoztuk meg. E mögött természetesen ott csapadék. A Balaton vízmin sége nyáron van a biológusi hivatástudat. kiváló volt – július–augusztusban teltház – Izgalmasan hangzik a vízi környezetvé- volt a Balatonon. Reméljük, a jöv szezon delmi politika … is hasonló lesz, de egyel re örüljünk annak, – Széles azoknak a vízi élettereknek hogy napsütéses hosszú szünk volt, de, a skálája, még földrajzi viszonylatban is, hogy a telünk milyen lesz, majd meglátjuk. amelyekben kutattam. De az életfolyamatok univerzálisak, és éppen az organizáció Az interjút készítette: mikéntje izgalmas számomra egyedi és köKAPITÁNY KATALIN

535

INTERJÚ

Nagyon sok minden ideköt Beszélgetés Németh Károly vulkánkutatóval Németh Károly 1969. április 3-án született Budapesten. A Szabó József Geológiai Szakközépiskola elvégzése után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett geológus szakon 1995ben. 2001-ben az új-zélandi Otago Egyetemen (Dunedin) szerzett PhD-fokozatot. Dolgozott a Magyar Állami Földtani Intézetben, 1998-tól doktorandusz hallgató, majd tudományos aszszisztens volt az Otago Egyetemen. 2010 óta tudományos f munkatárs az új-zélandi Massey Egyetemen (Palmerston North). Elnökségi tagja a Nemzetközi Vulkanológiai Társaságnak, több nemzetközi vulkanológiai szaklap szerkeszt je és szerz je, emellett rendszeresen publikál ismeretterjeszt cikkeket a Természet Világában és az Élet és Tudományban is. – Nagyjából egy kezemen meg tudnám számolni, hány vulkanológus van ma Magyarországon. Te köztük vagy, bár külföldön, Új-Zélandon élsz. Hány éve is már? – 1996 szeptembere óta, bár volt közben egy kétéves periódus, 2002 és 2004 között, amikor itthon voltam, de akkor is rengeteg külföldi projektben vettem részt. Sok id t töltöttem Németországban, egy német program keretében Chilében is dolgoztam, szóval, kicsit rültek háza állapot – itthon voltam, de mégsem egészen. – Van néhány olyan szakma, amir l,nem nagyon szoktak gyerekkorban álmodozni, mondjuk, elég kevesen szeretnének kórboncnokok lenni, de például a vulkanológia tipikusan olyan szakterület, ami már tizenéves korban megragadja az embert. Nagyon látványos, egzotikus kalandokat ígér. Téged ez vonzott a geológia felé, vagy valami más, és kés bb terel dtél ebbe a szakirányba? – Érdekes ez, mert éppen a volt általános iskolai földrajztanárn mmel, Rádics Lászlóné, Marika nénivel találkoztam a minap, akinek, mondhatom, szinte mindent köszönhetek. A földrajzórái, az interaktív tanítási módszerei akkoriban forradalminak számítottak Magyarországon, a balatonlellei általános iskolában. Terepasztaloztunk, modelleztünk, smaradványokat gy jtöttünk, úgyhogy azt hiszem, plántálta belém ezt a fajta érdekl dést, de elmondhatom, abban az iskolában a fizika, a történelem, a biológia, minden hasonló szinten m ködött. Nagyon gyakorlatias nevelést kaptunk minden tárgyból. Igen sikeres iskola volt, sok országos versenyre eljutottak a társaim. Jóval ez után tanítottam egy ideig egy Montessori-iskolában, és állítom, a mi oktatásunk már akkor, úgy húsz évvel korábban ehhez hasonlított. Egyébként engem akko-

536

riban leginkább az slények, meg a biológia foglalkoztatott, és nem a dinoszauruszok, hanem inkább a csigák, a halak. Persze, ezt adta a Balaton mint természetes környezet. – Nem tudom, felt nt-e már neked is, hogy itthon szinte mindenki, aki a földtudományokban dolgozik, vidékr l jött. – Nekem is az a tapasztalatom, hogy vidéken sokkal el bb és jobban megérinti az embert a természet, mint egy nagy-

hanem Tatabányára, az ország egyetlen geológiai szakközépiskolájába, ami már jelez valamit. Ebben a szüleim is támogattak, nem er ltették a gimnáziumot, hanem azt mondták, keressünk olyan helyet, ahol ezeket a hajlamaimat kiélhetem. Geofizikus technikusként végeztem, ami többek között annyit jelentett, hogy emelt szint matematikát és fizikát tanultunk. Igen magas színvonalú iskola volt, Komárom megyében talán a leg-

A Chatham-szigetek (Új-Zéland) egyik miocén vulkánjának feltárt szelvénye el tt városban. Emellé tényleg csak egy olyan tanári kar, vagy esetenként egyetlen olyan emberközpontú személyiség kell, aki viszi magával a gyerekeket. Utána egyébként nem gimnáziumba mentem,

jobb gimnáziumokkal egy sorban, országos kémiaversenyeket nyertünk. Olyan laborunk volt, mint talán sehol másutt. A tanárainkkal is szerencsém volt, k is el térbe helyezték az interaktivitást, a Természet Világa 2013. december

INTERJÚ folyamatosság tehát e téren is megmaradt. Szinte minden tanáromra csak a legjobb szívvel tudok visszaemlékezni, és inkább csak utólag érezzük, milyen borzasztóan fontos, hogy ember legyen a tudomány mögött, aki nem frontálisan kényszerít rá, hogy mit tanulj meg, hanem megmutatja az ismeretszerzéshez vezet utakat. Érdekes módon a vulkánok még ekkor sem kerültek az érdekl désem középpontjába, inkább az oceanográfia érdekelt, de abban sem az egzotikum, hanem például a tengerpartok, a szigetek és hasonlók. Aztán persze id vel rájöttem, hogy milyen sok sziget vulkáni eredet . – Akkor még nem is álmodtál arról, hogy egyszer majd Óceánia szigetvilágának nagy részével személyesen is megis-

azokat, akiknek matematikusi, fizikusi agyuk van. Az egyetemen is elképeszt en jó tanáraim voltak, nagyon sokat tanultam t lük, csak hát lehetetlen volt felvenni a versenyt a fizikus diáktársaimmal. Így aztán fokozatosan eljutottam arra a pontra, hogy ez így nem mehet tovább. Ráadásul közben megjelentek az els alapozó geológiai tárgyak, amik fantasztikusak voltak. Akkoriban kerültem el ször igazán kapcsolatba a lemeztektonikával, a vulkánossággal. Akkor már semmi más vágyam nem volt, mint hogy váltani akarok. Így aztán elkezdtem a geológia szakot, újra els sként, bár néhány tárgyat az el z tanulmányaimból elfogadtak. Ekkor ért a második sokk. Biztosan mondhatom, hogy geológia szakon az els két évben a középiskolában szerzett ismereteimhez

Csodálatos t zijáték éjjel a Yasur vulkán kráterében, 2007 januárjában merkedhetsz. Egyenes út vezetett a szakközépb l a geológus szakra? – Nem. Mivel a szakközépiskolában geofizikusként végeztem, az ELTE geofizikus szakára jelentkeztem, ahová könynyen be is jutottam. Ez nem is lett volna rossz, ha meglettek volna a megfelel alapjaim. Ez 1989-ben történt, és az egyetemen akkoriban váltás zajlott le. Ez számunkra azt jelentette, hogy kénytelenek voltunk három évig együtt tanulni a fizikusokkal. Életem nagy élménye volt, hatalmas elmékkel ülhettem egy padban. Hiába kaptam jó képzést fizikából, hozzájuk képest teljesen reménytelen volt a helyzetem. Mondjuk, egy a Fazekasból érkezett diákolimpia-gy zteshez képest sehol sem voltam. Az oktatást a csúcsfejekhez igazították, de mondom, élmény volt velük lenni. Mindig is csodáltam


képest semmi újat nem szereztem. Az el relépés a harmadik évt l kezd dött. – Te ugyan kés bb jártál, mint én, de a tanárok többsége még ugyanaz volt. Kikre emlékszel a legszívesebben? – Billik István el adássorozata és tárgyalásmódja általános földtanból és k zettanból nagyon rokonszenves volt, de néhányan még a nagy öregek közül is tanítottak. Kubovics Imrér l sokan és sokfélét mondanak, én viszont talán t tiszteltem a legjobban a tanáraim közül. Karizmatikus személyiség, hatalmas tudással, de ugyanezt mondhatom a nála kissé fiatalabb generációból Báldi Tamásról is, aki meghatározó személyisége a magyar földtudománynak. Az szemléletmódja is nagyot lendített rajtam a vulkánkutatás felé, a könyve, Az általános földtan alapjai még ma, 2013ban is alapm nek számít. t jól kiegészí-

tette a gyakorlatvezet , Leél- ssy Szabolcs. Géczy Barnabásnak, az slénytan professzorának a könyveit szerettem, az el adásai viszont már nem annyira kötöttek le, talán azért, mert túlzottan is biológiai megközelítés ek voltak. Végül is áttételesen ösztönzött arra, hogy tegyünk páran az egyetemen egy érdekes lépést. Megtaláltuk az egyetemi szabályzatot, persze, akkor még semmiféle forradalmi, rendszerváltó hangulat nem volt, szóval, megnéztük, mit tehet a hallgató. Kiderült, hogy az ELTE-n már az átkosban is volt önálló tanrend-összeállítási lehet ség, tehát ha egy hallgató eldöntötte, hogy milyen tárgyakat kíván tanulni, megtehette, megfelel átlagkritériumok és egyeztetések alapján. Úgy jött ide az slénytan, hogy láttam, negyedévben lesz mikropaleontológia tárgyunk, tudtam, hogy le kell rajzolni embertelen sok foraminiferát és egyebet, mondom, isten ments, inkább mindent megteszek, akármit felveszek, de azt nem. Érdekes módon pont a konzervatívnak vélt Kubovics professzor volt az, aki támogatta ezt a szabad tantárgyválasztási lehet séget. Ehhez még hozzáf zném, hogy másodévben, amikor a k zettan-geokémia kurzus folyt Kubovics professzor vezetésével, mellette már ott voltak a nagyon tehetséges, minden újra nyitott fiatal oktatók, mint például Harangi Szabolcs, Szakmány György, Török Kálmán vagy Józsa Sándor. Szabolcs például olyan új geokémiai módszerekkel foglalkozott, amik szinte mágnesként vonzották a hallgatókat. Elkezdtem vele dolgozni, akkortájt indult Tihany térképezése, ami egy másodéves gyakorlat volt, három hallgatótársammal. A gyakorlat alatt olyan dolgokat láttunk, amiket addig Magyarországon még soha senki nem írt le vagy dokumentált. Ezt nyilván egy másodéves hallgató még nem tudhatja kifejezni, de éreztem, hogy olyan hézagok vannak, amik hihetetlen lehet ségeket kínálnak. Egyre jobban kezdtem érdekl dni a Balaton-felvidék, a kis vulkánok iránt, aztán jött harmadév után az említett egyéni tanrend, újabb fiatal oktatók jelentek meg, mint Fodor Laci, Csontos Laci, mindketten Franciaországból jöttek haza. Hivatalos lemeztektonika-órákat tartottak, szinte lenéztük az ábrákat az írásvetít r l, ittuk a szavaikat, ezek alapján megelevenedett egy csomó dolog, amiket a terepen a térképezés során láttunk. Történt még egy érdekes eset. Másodévesen, 1991-ben az egyetemen keresztül megszerveztünk egy utat Kamcsatkára. Akkor még nem nyitották meg a külvilág el tt, igazából a Komszomol meghívására mentünk, nagyon olcsó repül jeggyel. A Petropavlovszkba tartó repül n azt láttuk, hogy rengeteg a külföldi, jobbára olaszok. Egy nemzetközi vulkanológia konferencia

537

INTERJÚ volt ott ugyanabban az id ben és mi az árnyékukban gyakorlatilag besurrantunk. Leszálltunk, egymásra néztünk, azt mondtuk, itt vagyunk, irány az erd . – Ehhez érdemes hozzátenni, hogy egy évvel korábban külföldi a lábát sem tehette be Kamcsatkára, de még más Szovjetunióbeliek is csak különleges engedéllyel. – Ez így van, akkor még néhány hónapig létezett a Szovjetunió. Az erd be való elbújás olyan jól sikerült, hogy gyalogoltunk úgy 250 kilométert, lazacot fogtunk, óvakodtunk a medvékt l. Nem volt kísér nk, rendes térképünk sem, a bibliánk egy svéd utazó könyve volt, aki még az 1920-as évek legelején járt ott, a polgárháború idején. Hihetetlen részletességgel dokumentált ösvényeket, utakat, és meg is találtuk ket. Eljutottunk néhány vulkánhoz, szó szerint a világ végén jártunk, a helybeliek pedig mindig segítettek. Érdekes módon mindenki tudta, hogy a KGB keres bennünket. Volt, aki azt tanácsolta, ha bárki bármit kérdez, mondjuk azt, hogy a Baltikumból jöttünk. Ez az út tehát fantasztikusan sikerült, újabb meghatározó élmény volt. Hazatérve folytattam a geológiai tanulmányaimat. A következ évben, 1992-ben azt találtuk ki, hogy szervezzünk expedíciót az Etnára. Lementünk Szicíliába, pont akkor volt egy nagy kitörés, arról írtam is a Természet Világába. Aztán 1993ban kaptam egy három hónapos ösztöndíjat az amszterdami Vrije Universiteit Üledék- és Szerkezetföldtan Tanszékére. Ugyan tektonikai kutatással foglalkoztam, de az egyetem könyvtárában rengeteg vulkanológiai szaklapot találtam, mint a Bulletin of Volcanology, ami akkortájt szinte teljesen elérhetetlen volt Magyarországról. A felfedezett cikkek rádöbbentettek, hogy ez az a tudományterület, ami igazán érdekel. Az egyéni tanrend végül is hozzásegített ahhoz, hogy megszabadultam a nem túl kívánatos tárgyaktól, viszont fölvehettem olyanokat, amik érdekeltek: lemeztektonika, gyakorlati vulkanológia Harangi Szabolccsal, akivel, mondhatni, együtt tanultunk, hiszen annyira új volt. Azért találtam izgalmasnak a vulkanológiát, mert egyszerre ötvöz rettenetesen gyors eseményeket, amik rögzülnek a geológiai szelvényben, meg nagyon lassú folyamatokat is. Az üledékföldtan és a geokémia csodálatos ötvözete; többféle megközelítessél lehet rekonstruálni, hogy egy vulkán hogyan m ködött. – Csak hogy elkerüljük a félreértést, te nem els sorban aktív, tehát éppen m köd vulkánokon dolgozol, csak ha a helyzet úgy hozza, hanem olyanokon, amik jelenleg nem aktívak.

538

– Mivel Magyarország tág környezetében nincs aktív vulkán, természetes, hogy mivel itt kezdtem, a régebbi vulkánok m ködését kutatom. Magamat, ha lehet ezt mondani, konzervatív geológusnak tartom, olyan értelemben, hogy megpróbálom kiolvasni a k zetekb l a lehet legtöbbet, mindenféle módszerrel, használni a rétegtan törvényeit, ebb l rekonstruálni a múltbeli eseményeket. Az már csak bónusz, hogy Új-Zélandon élve aktív, m köd vulkánokat is módom van megnézni, megvizsgálni. Ez teljesen más szemléletet kíván. Az az igazi, ha a kett t párhuzamosan tudja vinni a kutató. Az utóbbi néhány év tapasztalata az, hogy ha megvizsgálunk mondjuk egy másfél millió éve formálódott k zetoszlopot, nagyon jól kell ismerni a rétegtan szabályait, hogy reális képet alkothassunk.

Az els találkozás az Andok vulkánjaival, 2002 januárjában – 1995-ben végeztél az egyetemen és a Magyar Állami Földtani Intézetbe kerültél, mint szinte minden geológus végzettség fiatal. – Vagy elment. Számomra is jött a kérdés, hogyan tovább. A diplomamunkám elég nagy vihart kavart, a témája a tihanyi vulkánosság freatomagmás, vagyis a magma-víz kölcsönhatás által generált vulkánosság volt. Ez akkor annyira új gondolat volt, hogy a bírálatok a csillagos ötös és a bukta között szórtak. Sikerült megvédeni, meglett a diploma, de kiestem a doktori iskolából. Mindemellett elnyertem a Pro Scientia Díjat. Az, hogy a MÁFI-ba kerültem, véletlen események sorozata. A dolgozatomon keresztül sokan megismertek, többek között Csernyi Tibor, a limnológiai osztály vezet je. Neki tetszettek az elképzeléseim, és sokat segített, hogy felvegye-

nek a MÁFI-ba. Jó helyre kerültem. Egy évet töltöttem ott, amikor az ELTE mégiscsak megajánlott egy doktori ösztöndíjat, mert egyik legjobb barátom, Kondorosi Gábor elment Japánba – azóta is ott él, bár nem lett geológus –, és az helyére kerültem. Harangi Szabolccsal dolgoztam együtt a K zettan és Geokémia Tanszéken. Átnéztem a doktori szabályzatot és találtam egy ösztöndíj-lehet séget az ELTE-n, amir l szinte senki nem tudott. Ez volt a peregrináció, ami bármely ELTE-s doktorandusz hallgatót támogat abban, hogy tapasztalatot szerezzen, bárhol a világban. Gyakorlatilag senki sem pályázott rá, én viszont igen. Az volt az egyedüli kitétel, hogy találj egy befogadó intézetet, akárhol a világon, s akkor az egyetem fizet úgy 3000–4000 dollár ösztöndíjat, odavissza repül jegyet, ha jól emlékszem, minimum három hónapra, de ha a pénzb l telt, tovább is lehetett maradni. Elkezdtem e-mailezni szerte a világba, százas nagyságrendben, abból hárman válaszoltak. Az egyik a Cataniai Egyetemr l jött, jó lehet ségekkel kecsegtetett, az egyedüli kritérium az volt, hogy meg kell tanulni olaszul és/vagy franciául. Igazság szerint akkoriban még angolul is elég gyengén beszéltem, más sem hiányzott, mint hogy nekikezdjek olyan nyelveknek, amik soha nem érdekeltek. A másik ajánlat a Szöuli Egyetemr l érkezett, teljesen lehengerl volt, szedimentológia, labormunka, Jejuszigeti terepmunka. Ott meg az volt a hátulüt , hogy Kondorosi Gábor barátom éppen Japánban dolgozott és horrorisztikus leveleket küldött, mennyire nehéz beilleszkedni a kelet-ázsiai kultúrákba. A harmadik ajánlat James White-tól érkezett az új-zélandi Dunedinb l, az Otago Egyetemr l, laza amerikai stílusban, gyere bátran, ha van pénz, semmi gond, találunk hozzá projektet is. Ezen azért elgondolkodtam. Ha meglátják az egyetemen, hogy Új-Zélandra pályázom, kiröhögnek. Beadtam, alig pár hét múlva jött a válasz, hogy megkaptam. Repül jegyet foglaltam, akkoriban 270 ezer forint körül volt, megyek be vele az egyetemre, az illetékes hölgy ránéz és így szól: úristen, maga meg mit vett? Harangi Szabolcs viszont természetesen nagyon pozitívan állt hozzá, biztatott, hogy csak menjek, tartsuk a kapcsolatot. 1996 szeptemberében tehát megérkeztem Új-Zélandra. Szinte rögtön elkapott az érzés, hogy EZ AZ. Valahogy megéreztem, hogy itt fogok élni. Az egyetem is nagyon tetszett, Dunedin ráadásul kisváros, pezsg diákélettel és szép lassan rájöttem, hogy az ösztöndíj nem három, hanem akár tizenkét hónapra is elég lehet. – Mégis, ott voltál egy nagyon távoli országban, hogyan kezdted az életet? Természet Világa 2013. december

INTERJÚ – Az egyetem segített szállást találni, a vendéglátó professzorom adott kutatási témát. Bár a Déli-szigeten nincsenek aktív vulkánok, viszont mikor kimentünk a terepre, nekem valahogy olyannak t nt, mint a Balaton-felvidék. Mindig kaptam olyan feladatokat is, ahol lehetett egy kis pénzt is keresni. Közben persze távvizsgáztam Szabolcsnál. Csak hát lassan lejárt az id m odakinn, és akkor felvet dött bennem a gondolat, hogy miért ne próbáljak pályázatot beadni a helyi egyetemen. A helyiek is arra biztattak, hogy bele kell vágni, ráadásul jöttek elég negatív hírek otthonról, hogy nincs állás, szinte semmi sincs. Már majdnem az összes évfolyam-

ja az Otago környéki miocén kori vulkánosság volt. – Aki járt Új-Zélandon, az tudja, hogy nem angolul kell jól tudni, hanem újzélandiul. Neked hogy sikerült? – Bennem is megvolt az a jellegzetes közép-európai félénkség. Igazából sokkal többet tudunk, mint amennyit használunk, ehhez egy nagy gátnak kell átszakadni, ami nálam meg is történt a két éves kinn tartózkodás alatt. A doktori képzés fantasztikus volt. Eleve az, hogy az egyetem kifizet mindent vagy legalább segít küls támogatások elnyerésére, ha az ember mondjuk konferenciára akar menni. A fél világot beutaztam, és persze Új-Zélandot

A Marum vulkán 2005 júliusi kitörése az Ambrym-sziget felett, Vanuatun társam külföldön volt. Ezzel párhuzamosan azt láttam Új-Zélandon, hogy pezseg a tudományos élet – olyan friss, új világ volt, hogy teljesen magával ragadott. Aztán 1997 végére kiderült, hogy csak akkor tudok beadni pályázatot, ha bevándorlok, vagyis megkapom a letelepedési engedélyt. Ami engem illet, minden megvolt hozzá, csak munkát kellett találnom. Az egyetemen nem volt gond, máshol igen. Nem fogadták el a magyar master diplomát. 1998. március 20-ára minden vagyonom 28 új-zélandi dollár volt. Március 27-én kaptam a levelet, hogy megvan a letelepedési engedélyem. Ez már majdhogynem egyenl az állampolgársággal. Két nap múlva már a számlámon volt az ösztöndíj. Végül is ott doktoráltam, 1998tól 2001-ig, amíg az ösztöndíj szólt. Ezzel párhuzamosan megcsináltam az ELTE-n is az abszolutóriumot. A doktorim témá-


is. Aztán megint jött a kérdés: hogyan tovább? 2001–2002-ben mindenfélét csináltam az egyetemen, f leg apróbb kutatómunkákat. 2002-ben aztán számos jel azt mutatta, hogy otthon változások készülnek, próbáljak hazajönni. Így is tettem, a MÁFI-ba felvettek. Helyb l azzal indítottak, hogy nem fogadták el az új-zélandi doktorit, az intézet sem tudta átlépni a bürokrácia akadályait, úgyhogy csak tudományos munkatársként tudtak felvenni. Ez úgy hatott rám, mint egy lórúgás, nesze nektek, gyertek haza… Éreztem, hogy nem lesz jó vége, úgyhogy összehoztam két német-magyar együttm ködést, plusz elnyertem három évre egy OTKA-pályázatot, ami igen nagy szabadságot adott a Balaton-felvidéki kutatásokhoz. Volt valami dinamizmus a rendszerben, de éreztem, hogy ahogy én megszoktam és csinálom, azt hosszú távon nem fogják tolerálni, és

egy csomó jel sugallta, hogy ismét lépni kell. 2003–2004-re elnyertem a Magyariösztöndíjat, ami anyagilag óriási segítséget jelentett, és bár hivatalosan a MÁFI munkatársa voltam, gyakorlatilag azt csináltam, amit akartam. Persze, megint rányílt a szemem sok mindenre. Mindezekkel együtt reménytelennek láttam a letelepedést, hogy lakást vegyek, legalább szerény egzisztenciát teremtsek. Mondhatom, szakmailag a topon voltam, de még ez sem volt elég annyihoz, amennyit Új-Zélandon diákként, lazán elértem. Az pedig nem normális, hogy az ember a létét hosszú távon csúcsösztöndíjakra alapozza. – Már megint el? – Megpróbáltam beadni egy posztdoktori ösztöndíjkérelmet, ismét Új-Zélandra. Els re nem sikerült, másodszorra viszont igen. 2005-ben kezdhettem, de ez már nem Dunedinben, hanem Palmerston Northban, a Massey Egyetemen volt, ahol most is dolgozom. Id közben új-zélandi állampolgár is lettem – a magyar mellett –,ami formális aktus, akkor még a kétéves letelepedési engedély után automatikusan járt. – Palmerston North viszont már az Északi-szigeten van, igazi vulkán-eldorádó. – Így van, két órára a Ruapehu vulkántól, két órára a Taranakitól, de ami talán még fontosabb, hogy olyan ösztöndíjat kaptam, ami lehet vé tette, hogy ne csak Új-Zélandon, hanem Vanuatun is dolgozzam, aktív vulkánon. Csak akkor fogtam fel ennek igazán a jelent ségét, amikor rádöbbentem, hogy vulkanológusként attól az információtól, amit ott szerzek, emberek élete, sorsa függ. Igazi vulkáni krízishelyzetben asszisztálhattam, Új-Zélandot képviselhettem kutatóként, a nagykövet társaságában. Mindemellett végigjárhattam Óceánia vulkáni szigeteinek nagy részét és ez mindent megváltoztató élmény volt. Ez id alatt találkoztam a feleségemmel, Dianával, aki szamoai, már nyolc éve együtt vagyunk. – Milyen egzisztenciális körülmények között éltek? – Vettünk egy házat, persze, kölcsönre, kicsi, de szép, közel az egyetemhez, ahol most már státuszban vagyok, tanítok is, vulkanológiát és földtani alapismereteket, terepgyakorlatot vezetek a Déli-szigetre. Az igazi tanítás nálunk azt jelenti, hogy ha témavezet je vagy egy hallgatónak, az megfelel annak, mintha heti két órában az alapképzésben tanítanék háromszáz embert. Nekem pedig van néhány, például mexikói, kolumbiai, svájci, magyar és mások. A jelenlegi beosztásom nagyjából a hazai docensének felel meg. – A fizetésedet nem kérdezem, de gondolom, meg lehet bel le élni kényelmesen. – Igen, meg lehet. Persze, ott sem lehet ész nélkül költekezni. Új-Zélandon na-

539

INTERJÚ gyon er s és széles a középosztály, szinte nincs is más. Az élet ugyan kicsit drágult a válság óta, de igazából a mindennapi életünkben nem érezzük a válságot. És persze vannak egyéb munkalehet ségek is, most fél évet töltöttem – a feleségemmel együtt – Szaúd-Arábiában. – Amir l majd önálló cikkben számolsz be nekünk, de annyit mondj el, hogy kerültél oda. A világ egyik legzártabb országa, idegen, vagy inkább úgy mondanám, nem muzulmán elég nehezen juthat be. – A dzsiddai King Abdullah Egyetem összehozott egy projektet az Aucklandi Egyetemmel, hogy a Medina környéki vulkáni területekkel kapcsolatos kutatásokat végezzenek. Sok fiatal vulkán van azon a környéken. – Az ember nem is gondolná, hogy pont az Arab-félszigeten mennyi vulkán van. Én is csak csodálkoztam Jemenben. – Valóban, alig ismert, hogy mennyi és hányféle vulkán van Arábiában, ráadásul sok nagyon fiatal is. A szaúdiak olyan partnereket kerestek, akik aktív területeken dolgoztak. Nekünk volt egy munkánk az aucklandi vulkáni mez n és rengeteg új eredményünk arról, hogyan lehet egy ilyen jelleg mez vulkánosságát megfejteni, megismertetni az ott él ket azzal, hogy ha a jöv ben valamilyen esemény adódik, mit kell tenni. – És erre téged az egyetemed elengedett. – Igen, Új-Zélandon mindenki elmehet hétévente egyszer egy évre fizetett távollétre. Különösen támogatott dolog, ha nemzetközi kutatási program keretében történik mindez. – Megint nem kérdezek számokat, de úgy hallottam, a szaúdiak elég jól keresnek. – A szaúdi akadémiai és tudományos életet közelr l látva azt kell mondanom, hogy a jövedelmek professzionális szinten magasabbak, mint Új-Zélandon, adómentesen, a megélhetési költség viszont körülbelül a harmada. Mindemellett nekem rendkívül pozitív élmény volt az otttartózkodás. Nyilván megvannak a betartandó együttélései szabályok, de amúgy semmi gond. Mondhatom, nagyon jó barátokra tettem szert. Ezzel a fajta közösségérzettel nagyon kevés helyen találkoztam a világban. – Most néhány hétig itthon vagytok, Milyen a kapcsolatod a magyar kollégákkal? – Többekkel is tartom a kapcsolatot, ha nem is olyan gyakran, mint korábban, de vannak közös terveink, például Pécskay Zoltán barátommal (Atomki, Debrecen), Harangi Szabolccsal, és Csillag Gáborral (MÁFI, Budapest). A hazai dolgok máig is izgatnak, nem csak szakmai téren. – Annak ellenére, hogy Új-Zélandon élsz, afféle világpolgár lettél, rengeteget

540

utazol, kutatsz, konferenciákra jársz. Legnagyobb meglepetésemre egyszer csak elt ntél itthonról egy hétre Japánba. – Igen, a Nemzetközi Vulkanológiai Társaságnak volt a négyévente megrendezett konferenciája. Ennek a Társaságnak elnökségi tagja vagyok, az öt közül az egyik. Nagyon büszke vagyok rá, ez választott pozíció. Úgy érzem, eredményes négy éves terminust zárunk majd 2015ben. Sikerült egy új könyvsorozatot alapítanom a Springerrel, aminek az els kötete szeptemberben jelenik meg angolul, ez

dent és még nagyjából 70 kilométert haladt a szárazföld belseje felé. Visszatérve a Szakurajimára, ez már évek óta aktív volt, de amikor el ször jártam ott, csak kisebbeket pöffentett, most viszont egyértelm en masszív, Vulcano-típusú kitöréseket produkált. Szépen lehetett látni, ahogy a kitörési felh felmegy úgy három kilométer magasba, majd összeomlik, aztán kisebb piroklasztárak indulnak ki bel le. Ilyesmit kényelemben, jóllakottan, karosszékb l elég ritkán figyelhetünk meg.

Életkép a szamoai Upolu-szigeten, a törzsf nök társaságában a vulkánkutatás fejl désével foglalkozik, aztán van egy másik sorozat, aminek a témája a világ aktív vulkánjai. – Azért óriási szerencséd volt. Kagosi mában volt a konferencia, és éppen kitört a Szakurajima vulkán. Láttam róla képeket, azt hiszem, a szállodai szobád ablakából nézhetted a m ködést. Ezt megrendezni se lehetett volna különbül. – Ezzel mi is vicceltünk, hogy a japánok megnyomták a gombot és a konferencia idejére id zítve kitört a vulkán. Amikor a gépünk közeledett a városhoz, már látni lehetett a fekete füstöt. Ez nagyon érdekes vulkán, 2009-ben több hónapig voltam Japánban, ezen a vidéken dolgoztam egy kalderán, ami 7600 évvel ezel tt m ködött. Olyan piroklasztárat produkált, ami nagyjából 70 kilométert tett meg a tenger felszínén, nekiment Kjusu sziget déli partjainak, ahol egy 600–700 méter magas dombvonulat húzódik, átment rajta, felperzselt min-

– A szüleid mit szólnak hozzá, hogy a világ másik felén élsz? – Néha nehéz kifürkészni, hogy mit is gondolnak, titokban talán örülnek, most különösen, hogy itthon vagyunk néhány hétig a feleségemmel együtt. Diana már ötödször jár Magyarországon, furcsa módon már magyar letelepedési engedélye is van. – Boldog embernek tartod magad? – Igen, azt hiszem, hogy megtaláltam a helyemet, szakmai értelemben is. ÚjZélandon sincs kolbászból a kerítés, ott is meg kell dolgozni a pénzért és a sikerért. Jó érzés, hogy olyasmivel foglalkozhatom, aminek van értelme, f leg abban a térségben. Amúgy pedig Új-Zélandon élni és dolgozni nagyon jó. Sokkal átláthatóbb a gondolatvilág, mint amit itthon tapasztalok. Nehéz ezt kimondani, mert hiszen nagyon sok minden ideköt. Az interjút készítette: NÉMETH GÉZA


GEOLÓGIA

KORDOS LÁSZLÓ

skarsztok a Pannon-tó környezetében

P

olgárdi, Csákvár, Rudabánya vagy a burgenlandi Kohfidisch (= Gyep füzes) neve világszerte összefonódott az sgerincesek kutatásával. Közös bennük, hogy e települések közelében csontmaradványokban rendkívül gazdag karsztüreg-kitöltéseket fedeztek fel. Az egykori tengeri kapcsolatától kb. 11 millió évvel ezel tt elszigetel dött Pannon-tó mészköves-dolomitos partszegélyén vagy szigetein bokatör mélység karsztos felszínek alakultak ki, eltöm dött barlangok és oldott falú repedések, kürt k. A karsztok mélyedései az egykor ott élt és elhullott állatok maradványainak csapdát jelentettek. Az üregeket az aktív karsztfejl dés záróakkordjaként kitöltötte, majd rendszerint befedte és megvédte a lepusztulástól valamilyen más, fiatalabb korú üledék. A kutatók figyelme mindeddig az smaradványokra irányult, mert a fajokban gazdag és kit n épségben megmaradt leletekb l tudták rekonstruálni az él világ fajainak átalakulását (evolúcióját) és segítségükkel határozták meg azok földtörténeti idejét is. Napjainkban a klasszikus sgerinces lel helyek (jelen esetben az skarsztok) kialakulásának, vagy az smaradványok élet utáni sorsának rekonstruálása (a tafonómia) ugyanolyan fontos kérdés, mint a mindezekb l levonható globális és kárpát-medencei környezetváltozások kimutatása is.

A nyugati part: Burgenland és a Bécsi-kapu A Lajta-folyót keletr l és nyugatról is a kb.15 millió évvel ezel tti trópusi sekélytenger gazdag állatvilágából felépült középs -miocén laza szerkezet mészk változatos rétegei építik fel. Sem a Lajtahegységben, sem a szentmargitbányai és a fert rákosi hatalmas k fejt kben azonban nem ismerünk olyan karsztjelenséget és smaradványos üregkitöltéseket, amelyeket kapcsolatba lehetne hozni a Pannon-tóval. Ezek a mészkövek Pannon-tó el tt mindössze 3–4 millió évvel korábban, ugyanabban a tengeri üledékgy jt Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

A burgenlandi Kohfidisch mészkövének repedéseit kitöltötte a Pannon-tó vize (Mészáros Ildikó felvételei) ben halmozódtak fel. Ennyi id nem volt elegend ahhoz, hogy a mészvázú tengeri él lényekb l és azok törmelékéb l felépül laza üledékb l kemény, tektonikus elmozdulásokkal tagolt, maradandó felszíni és felszín alatti karsztjelenségek alakuljanak ki. A Lajta-hegység, Szentmargitbánya és a Soprontól Fert rákosig húzódó Tómalom területén ugyan sok kisméret barlang van, de azok már a 15 millió év alatt konszolidálódott mészk ben, legfeljebb az utóbbi néhány tízezer évben alakultak ki. Szombathelyt l kb. 25 kilométerrel nyugatra, már Ausztriában fekszik a magyarul Gyep füzes nev Kohfidisch község melletti lel hely. Ennek következtében a nagy eurázsiai, ma már az egész északi féltekére kiterjed nemzetközi sgerinces fauna-„adatbankok” és az azokból levont következtetések Gyep füzest, mint az osztrák-magyar határ nyugati részén fekv t, nyugat-európainak értékelik. Eközben Sopron vagy Szombathely már Ázsia ré-

sze, egészen a Csendes-óceánig. Bárhová is sorolják, tény, hogy Kohfidisch határában a 302 m magasságú HohensteinmaisBerg devon id szaki (416–359 millió évvel ezel tt képz dött) sekélytengeri korallos mészk b l, dolomitból és csillámpalákból összegy rt tömbjét a Pannon-tó fiatal harmadid szaki partszegélyi homokos üledéke fedi be. Már 1877-ben tudták, hogy a sziklaszirt hasadékaiban és üregeiben csontmaradványok találhatók. Az 1960-es években végzett ásatások rendkívül gazdag, kb. 9 millió évvel ezel tt élt állatvilágot tártak fel. Jelenleg a bánya a helyi fiatalság fadönget terepjáró versenyeinek helyszíne. Ennél lényegesebb azonban, hogy a kohfidischi szikláknál hullámzott a Pannon-tó nyugati partszegélyének vize, amely a korábbi nagyobb kiterjedésekor üledékével be is fedhette a szilárd k zeteket. Kés bb, a legfeljebb 5–8 m magasságú, vet désekkel összetorlódott k zettömbökb l és hasadékokból álló sziklaszirt vízb l kimagasló része karsztosodott. A víz mélyebbre szivárogva eljutott az egykori tó vízszintjével azonos magasságú karsztvízszinthez, ahol az édes és az enyhén sós víz keveredésével a karsztvízzel borított üregek falán jellegzetes oldásformák, a 20–40 cm átmér j , kb. 6–20 cm mély, rendszerint egymásba kapcsolódó „üstök” (angol szakkifejezéssel „symmetrical scallops”) jelzik a sajátos skarsztot. A korábban vízjárta barlangokban és k zetrepedésekben az itt megtalált csontmaradványok alapján feltételezik, hogy a nyitott karsztüregek az akkoriban élt kistermet hiénafélék (Precrocuta, Ictitherium) tanyahelyei voltak. Ugyanakkor nagytest szárazföldi eml sök (háromujjú sló, orrszarvú, masztodonok) és szárazföldi tekn sök csaknem érintetlen állapotban fennmaradt csontjaik is el kerültek a kígyók, békák, rovarev k és rágcsálók csonttömege között. A kohfidischi csontlel hely kialakulásának utolsó szakaszában visszahúzódott a Pannon-tó, a karsztvízszint csökkent, és az üregrendszereket kitöltötte a folyóvízi homok, és ezzel konzerválta a csonttartalmú homokos, kavicsos, meszes kohfidischi skarsztot.

541

GEOLÓGIA A polgárdi csontbarlangok szigete Rejtélyes, különleges hely a polgárdi Somlyó- és Szár-hegy. A Balaton és a Velencei-tó között környezetéb l alig kiemelked keskeny hegyvonulat máig sem ismert pincéjéb l, vagy barlangjából került el a híres-hírhedt római kori Seuso ezüstkincs,

ásványvizek és egyúttal hideg karsztvizek is oldották tágították a k zetrepedések. Az összetört k zetrétegekben az elmúlt száz év alatt sokféle barlangot, ember számára járhatatlan méret üreget mutattak ki a kutatók. Nagyrészüket barnás-vöröses szín szárazföldi k törmelékes agyag tölti ki. El fordulnak kisebb méret , nagyrészt

A Pannon-medence és környezete egyik nagyméret tálcáján Pelso néven a Balaton els térképvázlatával. A földtörténeti devon id szak tengerében, 370–380 millió évvel ezel tt lerakódott, mára már kemény k zetté vált tengeri mészkövet (Polgárdi Mészk Formáció) használták a Tác melletti Gorsium építkezésénél is. A Pannon-medence aljzatát alkotó lemezterületek között összetöredezett, hasadékokkal teli mészkövet áttörve kb. 36–38 millió évvel ezel tt andezitvulkán is bonyolította a „Polgárdi-rög” földtörténeti múltját. A vulkánosság és meleg vizes utóhatások miatt még bányászatra is alkalmas menynyiség , els sorban ólomérc is képz dött. A K szár-hegy bárhol helyezkedett is el, és bármiféle tengerek is önthették el az elmúlt több mint háromszáz millió évben, mindezeknek hírmondója sem maradt. A Polgárdi-rögöt a Pannon-tó is csak egyszer, 6–7 millió évvel ezel tt borította be jellegzetes kagylókat (Congeria balatonica) tartalmazó szürke agyagjával. A Pannon-tóban tehát el bb volt egy kis karsztos sziget, amelyet a vízszint emelkedése miatt befedett a Pannon-tó és annak üledéke. A víz levonulását követ en pedig egyre jobban erodálódó agyaggal, homokkal, kaviccsal fedett dombsorrá formálódott a polgárdi sziget. A tavi-partszegélyi k zetekkel fedett mészk ben a vulkánikus tevékenység utóhatására meleg

542

A csákvári Báracháza-barlang el tt hullámzott a Pannon-tó egykori k zettörmelékek között bejárható, cseppkövekt l mentes kisebb barlangok, vagy éppen a 40 méteres mélységbe is levezet kürt k is. Ritkaságként ott voltak az slénytan kutatói számára oly fontos csontbarlangok, amelyekben szinte több a rendkívül jó és ép állapotban megma-

radt sállat csontja, mint az ket beágyazó barlangkitöltés. Mindegyik csontbarlangra jellemz , hogy azokban az 5–6 millió évvel ezel tt a környéken élt állatok tetemei a már meglév , részben vagy teljesen vízzel kitöltött, a felszínnel kapcsolatba került karsztüregekbe a Pannon-tavi és tókörnyéki homokkal és kaviccsal együtt halmozódtak fel. A szakirodalomban klasszikus „Polgárdi” lel helyként nyilvántartott, els sorban a háromujjú sl (Hipparion) csontjairól nevezetes lel helyr l Kormos Tivadar 1910-ben kit n szelvényrajzot közölt, ahol jól látszik egy szobaméret barlangterem, amelyet az egykori felszínre nyíló víznyel n keresztül közel vízszintesen lerakódott csonttartalmú és medd k zetrétegek töltenek ki. Két további, az 1980-as években felfedezett csontlel hely (Polgárdi 4. és 5. számúak) egymástól néhány száz méterre, közel függ leges hasadékzóna mentén alakult ki. A sajtlyukakra hasonlító rendszer karsztot, egykori vízzel kitöltött élesre-érdesre oldott falú barlangok alkották. A változó szint karsztvízben a csontokat és az azokat bezáró homok-kavics rétegek szelektálva ülepedtek le. A harmadik típusú polgárdi csontfeldúsulás (Polgárdi 3. sz. lel hely) kemény, nehezen oldódó, tufás szerkezet forráskiválásban rz dött meg. A polgárdi skarsztok mozaikos jelenségeib l kirajzolható egy olyan karsztfejl dési folyamat, ahol adott volt a mészk és az annak repedéseit kitölt meleg és hideg karsztvíz, továbbá a Pannon-tó, amely üledéke néhány millió évig fedett karszttá változtatta a területet. A Pannon tó partjának eltávolodásával a fed réteg nagy részét a homokot és kavicsot szállító vízfolyások eltávolították, az addig fedett karszt újraéledt, üregei a felszínre nyíltak. Eközben a korábban kialakult, nagyrészt vízzel telt üregek rövid id alatt feltölt dtek csontokkal és felszíni hordalékokkal. Még nem tudni, hogy valójában mi okozta a polgárdi si barlangok szokatlanul gazdag csontfeldúsulását, magas fajszámát, biodiverzitását. Lehetséges, hogy a Pannon-tó partjától néhány tíz kilométer távolságra a szavannához hasonló környezetben különböz ökoszisztémákban él szárazföldi gerinces állatokat hatalmas szezonális es k áradásai pusztították el, s tetemeiket a vízáramlás a közeli skarszt üregeibe sodorta össze.

A Vértes-sziget partján: a csákvári Báracháza-barlang A Vértes megbillent pajzsra emlékeztet síkjának déli sziklaszirtjei között meszszir l látható a sokféle néven emlegetett csákvári Báraczháza-barlang. Hírneve 1925-ben kezd dött, miután székesfehérTermészet Világa 2013. december

GEOLÓGIA vári turisták a barlangban olyan állatok csontjaira akadtak, amelyeket a szervezett magyar barlangkutatás megalapozója, az els hazai pattintott k eszközök feltárója Kadić Ottokár sem mert értékelni, ezért ezt a feladatot megosztotta fiatal tanítványával, Kretzoi Miklóssal. Azóta a barlangban feltárt 8–9 millió évvel ezel tt élt, és in-

A Báracháza-barlangból kitekintve a folyosó körvonala és formakincse sokféle skarsztos folyamatra utal nen leírt sállatok (Csakvarotherium – zsiráfféle, Hipparion csakvarense – háromujjú sló, Cervavitus esterhazyi – kihalt szarvasfaj stb.) alkotta faunaegyüttes korát a nemzetközi szakirodalom Csákvárium néven tartja számon. A barlang létrejöttét alapvet en a sziklaperemre kifutó, és az azokat keresztez függ leges hasadékrendszereknek köszönheti. A bejárati f hasadék formája és sziklafalának karsztjelenségeinek eredtéb l és létrejöttének sorrendjéb l lehet rekonstruálni a barlang történetét. A barlang bejárati keresztmetszete szembeötl en két részre tagolódik. Az alsó szint a hasadékszer bb és keskenyebb, majd kb. 2 méter magasságban vállszer en kiszélesedik, kitágulva a barlang bels bb részében szilvamag keresztmetszet vé válik. Az alsó szint bejárati részén már szembet n , hogy a Guba-hegyet alkotó kb. fél méter vastag dolomitrétegeket feldaraboló hasadékokat a patakfolyás enyhén kanyargó (meanderez ), kisebb teraszokat létrehozó folyosóvá alakította át. A barlangi patak valószín leg a közeli Pannon-tóba szállította vizét, de ezt – a formakincs fejletlenségéb l következtetve – legfeljebb csak néhány tízezer évig tehette, mert azt követ en a barlang kb. 2–2,5 méter magasságig megtelt álló, vagy


igen lassan mozgó vízzel. A meandereken és színl kön áthatoló, tehát azok létrejöttét követ en kialakult, víz alatti oldódásra utaló szimmetrikus üstszer bemélyedésekb l (symmetrical scallops) az esemény egyértelm en kimutatható. A tartós karsztvízszint létrejöttéhez két tényez biztosan szükség volt, a mainál kiterjedtebb

ismerhet k fel. Ez a vízáramlás eltávolíthatta a csontos üledék egy részét. A barlangfal nagy része azonban töredezett, s az el bukkanó k zetben mindenhol felismerhet k a bonyolult, szivacsszer vízvezet csatornácskák hálózatai. A barlangfalak még arról is árulkodnak, hogy az oldotttöredezett falon leszivárgó víz cseppk -

A rudabányai VII. sz. lel helyen az egykori karsztvízszint alatt üstösre oldott falú dolomitsziklákat fedett be a mocsár karsztosodó k zettömbre és a tartós, állandó karsztvízszintet adó vízre. A Vértes pereme ma is erodálódik, tehát korábban a szigethegy a mainál nagyobb kiterjedés volt. A földtani kutatásokból tudjuk, hogy a Pannon-tó a Vértes peremterületén hullámzott, és csak néhány méterrel kellett a tó szintjének megemelkedni ahhoz, hogy a barlangból ne patak folyjék ki, hanem az üreg alsó részét karsztvíz, vagy közvetlenül a Pannon-tó vize töltse ki. A karsztvíznek el bb-utóbb el kellett t nnie, ami közvetlenül összefüggött a Pannon-tó partszegélyének délebbre vándorlásával és vízszintjének csökkenésével. A vízmentessé vált barlang egyes részein, különösen a bejárat közeli keskeny folyosóban, valamint a barlang legbels részében egy nagy sziklatömb mögötti termecskében maradt meg a tömör, kemény, szürkésbarna szín , foszfátban gazdag, igen sok állatfaj csontját meg rz üledék. A gerinces állatok nagy részét a hiénák hurcolták a barlangba. Mintegy 8–9 millió évvel ezel tt a barlang alsó, keskenyebb keresztmetszet részét, de lehet hogy nagyobb területet is, a csontos üledék tölthette ki. A csákvári Báracházi-barlang fels , kitáguló falrészletén – mint a legel ször képz dött forma – az áramló víz hatására kialakult kisméret „ujjbenyomatok” (scallops) töredékei

vel fedte el a korábbi események tanúit. A napjainkban már pusztuló, de egykor látványosan csillogó, apró hullámmedencékb l felépült cseppk akkor keletkezett, amikor volt elegend beszivárgó csapadék, és a barlang fölött a mainál vastagabb volt a karbonátok kioldásához szükséges k zet. A barlang bejáratának a mainál legalább 100–150 méterrel el bbre kellett lennie, különben ebben a bejárati zónában a mai éghajlati viszonyaink között ilyen cseppk nem képz dik. A többszörösen átformálódott barlangmaradékban a pleisztocén jégkorszakban középs (300–400 ezer évvel ezel tt), valamint az utolsó leh lés idején (30–60 ezer évvel ezel tt) vöröses-barna szín csonttartalmú k törmelékes agyag fedte be a Csákvárt nevezetessé tev , 8-9 millió éve élt Hipparion-faunát.

Rudabánya – egy félsziget bonyolult skarsztja Az emberré válás korai, 10 millió évvel ezel tti szakaszának világszerte legjelent sebb lel helye Rudabánya. Az 1971-óta tartó ásatásokon már felfedezték hím és a n stény Rudapitheus csontjait és az Anapithecus koponyáit, csontjait is. Több mint száz sgerinces faj ki-

543

GEOLÓGIA mutatása mellett még, sokrét nemzetközi multidiszciplináris kutatások után is maradtak – nem is maradtak, megsokasodtak! – olyan megválaszolatlan kérdések, amelyekre a jöv ben adandó válaszok sokféle dogmával ellentétesek lehetnek. Felmerül, hogy a Rudapithecus Afrikába visszavándorolhatott-e, s ott kialakulhatott-e bel le az emberhez és a csimpánzhoz vezet leszármazási vonal. Egyáltalában, volt-e köze az emberré váláshoz? Mivel táplálkozott? A bonyolult geokémiai teóriákra alapított m szeres vizsgálatok nem adnak egyértelm választ, mert mindeddig nem látjuk-találjuk táplálékának nyomát. Milyen mocsárban éltek? Talán mocsárciprusokon ugráltak, miközben e növény meggy z jelenlétét csak két éve sikerült kimutatni. A kérdések sokasodnak, s talán eltörpül közöttük a lel helyek völgytalpján kialakult karsztrendszer létrejöttének kutatása, és annak szerepe. A jelenlegi adatok alapján a Rudabányaihegyvonulat az Aggteleki-karszt irányából félszigetként nyúlt be a Borsodi-medence pannon-tavi, nagyrészt mocsarakkal tagolt medencéjébe. A félszigeten ugyanekkor egy völgyhálózaton keresztül jutott be a rudabányai víz az azt körbevev Pannon-tó nagyobb öblözetébe. A folyamat fordítva is megtörténhetett, amikor

feltárták a jól karsztosodott sziklafeneket. Mindkét skarszt el fordulásra jellemz , hogy karrjaik követik a k zetek szerkezeti irányait, er sen oldott felszín ek, s különböz k zetekkel olyannyira fedettek, hogy a mai felszínen az egykori völgyek nyomat is nehéz lenne pontosan meghatározni. A rudabányai skarszt fed képz dményeinek ideális sorrendje a f lel helyen (II. sz.lel hely, „Gibraltár”) tárult fel. Itt a karsztosodott völgytalpra el bb 1–8 m vastag sárgásvörös szín , szárazföldi eredet tarkaagyag, egykori bányásznyelven mondva „lóhús” települ. Ennek egyenetlen felszínére nyomulhatott be a keskeny völgybe a trópusi mocsarat létrehozó, majd kb. 1 m vastag lignitréteget hátrahagyó víz. Mindeddig sem a lóhúsból, sem az els lignitrétegb l csontmaradványok nem kerültek el , viszont annál gazdagabbnak bizonyult az ismét megemelked , tavat alkotó, alján szürke szín márgaréteg. Az egykori híg iszapba beesett, dögként behullott állatok csontjai nagyrészt egymás közelében maradtak. Így került el a „Gabi” nev fiatal n stény Rudapithecus koponyája és több végtagcsontja, az Anapithecus összetartozó fogsorai, vagy éppen a nagytest masztodonok és orrszarvúk hasonló maradványai is. A tó feltölt désével a hegyoldalakról

A rudabányai II. sz. Rudapithecus-lel hely skarsztos völgytalpa a tó vízének, és vele együtt a hegységben tározódó karsztvíznek a szintje megemelkedett. A félsziget völgyei vastartalmú, er sen összetöredezett szerkezet mészk és dolomitrétegekbe mélyültek. A Rudapithecus-kutatások az egykori f völgybe összefutó két völgyf oldalában is

544

lefutó vizek összemosták a csigákban gazdag pangó viz pocsolyákat, és valamilyen stalaj is létrejött. Az újabb fokozatos vízelöntés hatására el bb szerves anyagban, és gerinces leletekben is gazdag agyag, majd újabb lignitréteg alakult ki. A völgykitöltés rétegsorozata még legalább négy-

szer-ötször ciklikusan ismétl dött, de azt innen nem ismerjük, mert a bányászat korábban medd ként eltakarította a fiatalabb rétegeket. Végül is az egész rudabányai félszigetet és környezetét évmilliókon keresztül folyóvízi homok-és kavicsleplek fedték be. Ennek azonban már az Aggteleki-karszt fejl désében volt meghatározó szerepe. A félsziget másik völgyf jének oldalában azonban másfajta skarsztot lehetett megismerni. Korábban csak azt tudtuk, hogy a völgyet kitölt agyag és lignitrétegekb l került el az els Rudapithecuslelet, és ugyanitt gyakoriak voltak a gumósfogú selefántok, amiért is az I. sz. lel hely a „Masztodon-fal” nevet kapta. Ugyanebben a völgyszakaszban még az 1970-es évek végén az ásatások kiterjesztésével feltárult egy igazi, dolomiton kialakult karsztfelszín (VII. sz. lel hely), amelynek karros mélyedéseit összetört csontok és fogak töltötték ki, majd az egészet beborította a jól ismert agyag és lignitrétegek váltakozása, s végül a folyóvízi homok. Az egymástól néhány tíz méterre található karsztok és a „Masztodonfal” rétegeib l kiolvasható események sokáig összefüggéstelenek maradtak. Tény, hogy a karsztos medencefenéken olyan üstös bemélyedések sorakoznak, amelyek csak kismozgású, állandó víz felszíne alatt képz dnek. Az alapk zet szerkezetét, és az els dleges karsztos domborzatot követ karsztos vályúk mélyedéseiben a finomszem agyagot kimosva, a csontokat összetörve koncentrátumként rakódtak le. Mindezt a folyamatot úgy lehet rekonstruálni, ha feltételezzük, hogy a karsztos völgyet eredetileg hosszú ideig tiszta állóvíz (pl. karsztvíz) töltötte ki. A továbbiakban a völgyet elöntötte a mocsarat, majd az iszapos tavi sorozatot létrehozó vízrendszer, ami befedte az els dleges víz alatti oldott falú karsztfelszíneket is. Ekkor kellett egy olyan víznek megjelennie, ami gyors mozgásával, er s hullámzásával lefolyási vályúkat hozott létre a már karsztosodott felszínen, felkavarta szelektíven kitisztította, kimosta a korábbi iszapot és mocsarat, a csontokat pedig apróra törte. Lehetett ez egy b viz forrás megjelenése, vagy éppen a zárt karsztvizek gyors áramlással kísért összeköttetése a Pannon-tó vizével. Az egész esemény mindössze néhány méter magasságú szilafalon követhet , mert mindezek után az egészet befedte a Rudabányán szokásos agyagos-mocsarasfolyóvízi eredet üledékek. A rudabányai skarszt kora annak ellenére bizonytalan, hogy a világ egyik legrészletesebben kutatott, 10 millió évvel ezel tt képz dött rétegsorának sziklaaljzatát alkotja. A vasércbányászat so-


FOTÓPÁLYÁZAT rán igen sok karsztos, s t meleg karsztvízre utaló nyomot is találtak, de képz dési idejüket csak általánosságban lehetett meghatározni. Fiatalabbak az érces triász mészk nél és dolomitnál, és id sebbek a Pannon-tó id szakánál. Lehetséges, hogy több tengeri elöntés is elérte a területet, majd azok üledékeinek nagy része erodálódott, s a helyben képz dött málladékkal együtt „kortalanul” újra lerakódott. A rudabányai emberszabású smajom leleteir l nevezetes lel helyek skarsztos sziklavölgyei a Pannon-tó kialakulása el tt képz dtek. A közeli Alsótelekes gipsz-anhidrit bányájában, egy kiszélesed völgyet kitölt lignitcsíkokat,agyag- és, kavicsrétegeket tartalmazó üledékek részben itt is a karsztosodott mészk és részben a gipszb l-anhidritb l felépített mederszikláira települnek. Gazdag növény- és állatvilága nagyon hasonló a Rudabányán megtaláltakéhoz.

KALOTÁS ZSOLT

Egy kiállítás képeinek margójára

skarsztok, a globális változások néma tanúi Alfred Wegener 1926-ban megjelent Paläogeographie c. munkájában még csak nyilvánvaló kontinensmozgásokat mutatott be. Csaknem fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy lemeztektonikáról kiderüljön, hogy az miként is befolyásolja a Föld globális rendszerét. A wegeneri években a Kárpát-medence skarsztjáról és a Pannon-tó id szakában élt szárazföldi gerinceseir l, az eközben lezajlott globális és regionális környezetváltozások a kutatók az ismeretlen sötétjében tapogatózva akarták összerakni a Rubikkockát. A tudományos dominó sokféle variációjából összeállt a kép, miszerint a földi környezetet és az él világ evolúcióját alapvet en az állandó lemeztektonikai változások határozzák meg. Tudjuk, hogy a Kárpát-medence kb. 17–18 millió éve, s benne a tengert l elkülönült Pannon-tó 11,5 és 5 millió évek közötti id szakban létezett. Tudjuk – csak még azt nem, hogy miért –, 6-8 millió évvel ezel tt a Földön bekövetkezett globális környezetváltozás hatására az éghajlati övek alapvet en átrendez dtek, s ugyanekkor a Pannon-tó kiterjedése is a felére csökkent. A tó vízszintje, kiterjedése és víztömege alapvet en meghatározta a karbonátos területek felszíni és felszín alatti vízrendszerét, a karsztok formakincseit és azok átformálódását. A barlangokban rejt z csontok, a néma tanúk már elmondták titkuk lényegét, most a börtönként szolgáló barlangok szikláinak vallomásán a sor, hogy megtudjuk, mi is történt a Pannon-tó partvidékén. P Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

Kerekes M. István: Festmény kontyos récékkel

N

em állt szándékomban kölcsönvenni Muszorgszkij örökbecs zenedarabjának címét, de a GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 pályázat képeinek láttán azonnal ez a zenem jutott az eszembe. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt), folytatva a hagyományokat, 21. alkalommal is megrendezte Magyarország legnagyobb természetfotós seregszemléjét. Igaz, ehhez az idén is sok támogatóra volt szükség. Úgy t nik, hogy az Év Természetfotósa pályázaton minden évben megd lnek a csúcsok! 2013-ban a pályázók számát tekintve ismét el bbre léptünk. Ugyanis ez évben 317 szerz küldött be képeket, a pályázat története során most volt a legnagyobb az érdekl dés. A pályázati kiírás korlátozza az egy szerz által beküldhet képek számát – hiszen egy pályázó maximálisan 25 fotóval indulhatott –, a 15 kategóriájába így is öszszesen 3822 pályamunka érkezett. Hét tagú zs ri – amelynek tagjai Kármán Balázs fotóm vész, Az Év Természetfotósa cím többszöri kitüntetettje (a zs ri elnöke), Bánkuti András Pulitzer-díjas fotóm -

vész, a Digitális Fotó Magazin f szerkeszt je, Dombovári Tibor fotóm vész, Az Év Természetfotósa cím birtokosa, Forrásy Csaba természetfotós, Novák László fotóm vész, Az Év Természetfotósa cím többszöri kitüntetettje, Kalotás Zsolt természetfotós, az Év Természetfotósa cím birtokosa és Vizúr János fotóm vész – bírálta el a beérkezett képeket. Az els fordulóban a zs ri az interneten keresztül online szavazással választotta ki azt a kb. 500 fotót, amelyeket esélyesnek tartottak arra, hogy a kiállításon a falra kerüljenek. A második fordulóban már együtt nézték végig a továbbjutott képeket, és pontozásos szavazással kategóriánként rangsorokat állítottak fel. A kiállításra és a díjakra eséllyel pályázó fotók számát hosszú vitákat követ en végül mintegy a felére csökkentették. A képek bírálata eddig a szintig teljesen nyilvánosan történt. A Magyar Természetfotósok Szövetsége és a Fotoklikk.hu gyümölcsöz együttm ködésének köszönhet en, a zs rizés minden perce képben és hangban is nyomon követhet volt az interneten. Az els fordulóban természetesen csak a bírált képek és a zs ritagok által adott pontszámok voltak láthatók,

545

FOTÓPÁLYÁZAT

Daróczi Csaba: Elemek de a másodikban már televíziós közvetítéshez hasonló élményben lehetett része annak, aki nem sajnálta az id t arra, hogy a mintegy 12 órás zs rizést végigizgulja. Így akár a világ másik felén él k is láthatták, hogy Magyarország legnagyobb természetfotós pályázatánál a szervez knek és a zs rinek nincs takargatnivalója, és a bírálat a demokratikus elveknek megfelel en a lehet legnagyobb nyíltsággal történik. Ehhez hasonló nyilvános zs rizés sem hazánkban, sem nemzetközi szinten nincs. Hogy mindenki elmondhassa, mit is gondol a képekr l és a bírálatról, a naturArt a Facebook-on külön felületet biztosított az egyéni véleményeknek és azok ütköztetésének. Nem csoda, hogy a pályázat még az eredményhirdetés nyilvánosságra hozatala el tt több mint 8000 lájkot kapott, ami igazolja, hogy nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagy érdekl dés övezi Az Év Természetfotósa versenyt. A harmadik fordulóban azonban már zárt ajtók mögött végezték a zs ritagok a kiválasztott képanyag további sz kítését és a díjak odaítélését. Erre azért volt szükség, hogy az ünnepélyes eredményhirdetés el tt ne kerüljenek nyilvánosságra az eredmények és csak a kiállítás megnyitásakor tudják meg az érintettek és az érdekl d közönség, hogy mely képek nyerték el a zs ri tetszését, és kik azok, akik elismeréseket, díjakat kaptak. A zs ri csak a kategóriadíjakat és a különdíjakat ítélhette oda. Azt azonban, hogy ki kapja a f díjat, vagyis Az Év Természetfotósa kitüntet címet, azt az eredményhirdetésig még a zs ri tagjai sem tudhatták. Arra ugyanis egy el re meghatározott pontozásos rendszer alapján, a díjak odaítélése és a kiállítási képek kiválasztását követ en a pályázatot kiíró által elvégzett matematikai összegzés alapján derült fény.

546

A zs ri három alkalommal válogatott a beérkezett pályamunkák közül, és végül 58 pályázó 123 képét találta méltónak a kiállításra. A versenyen kívül beküldött, a természetfotósokat terepi munka során bemutató werkfotók közül még 9 kép is falra került. A

Máté Bence nyerte el. Nehezen képzelhet el ugyanis, hogy aki valódi profiként kizárólag a természetfotózásnak szenteli az életét, aki a legkreatívabban újító fotósok közé tartozik, aki hatalmas energiát fektet az életcéljának és egyben hobbijának is számító munkájába, az a hazai pályán legy z re találhasson. Nem lehet kétséges, hogy jelenleg a legkiválóbb természetfotós hazánkban! Számomra csupán az jelentett egy kis meglepetést, hogy Bence a Madarak és viselkedésük kategóriában – ami számára az legszívesebben m velt terület – most nem kapott díjat, mert egyébként ebben a kategóriában els helyen álló képét a zs ri Az Év Természetfotójának választotta, így az automatikusan el re lépett a képzeletbeli dobogó legfels bb fokáról. Persze, rögtön hozzá kell tennem, Máté Bence sokoldalúságának bizonyítéka, hogy ma már nemcsak a madárfotózásra fekteti a f hangsúlyt, hanem más témakörökben is képes kiváló, értékálló fotókat alkotni. Az idei pályázaton három kategóriában els helyet, és két harmadik helyet ért el, valamint 15 képe került be a kiállított természetfotók közé. A legemlékezetesebb képei számomra kétségkívül a borzas gödényekr l készültek, és ezek a fotók valóban egyedülálló megközelítésb l mutatják be ezeket a globálisan veszélyeztetett, ritka madarakat. Sok képet

Erdei Norbert: A kastély urai kiállítás iránt érdekl d k tehát összesen 132 kiállított képet csodálhattak meg a Magyar Természettudományi Múzeum körtermében a 2013. november 5-én megnyílt természetfotós seregszemlén. Az talán senki számára nem okozott nagy meglepetést, hogy Az Év Természetfotósa f díjat, immár negyedik alkalommal

láttunk már gödényekr l, de olyat, ami enynyire testközelb l, ilyen abszurd néz pontból és ennyire humoros, már-már groteszk módon rajzolja meg ezeknek a madaraknak a portréját, még sohasem. Ezek többek egy kiváló természetfotónál! Ezek a felvételek megdöbbentenek és csodálkozásra késztetnek, mivel nem az ember, hanem a ha-


FOTÓPÁLYÁZAT lak szemszögéb l láttatják ezt a félelmetes helyzetet, a pelikánok csoportos halászatát. És teljesen világos a néz számára, hogy azokat a hatalmas, fenyeget tányérszájakat, amelyeket a halak életük utolsó pillanatában láthatnak, ebb l a szemszögb l a fotón kívül más nem lenne képes így viszszaadni. A profi természetfotósok között kialakult vélemény szerint egy kép akkor jó, ha egyéni ötleten alapul, ha eddig még nem látott dolgot mutat be, ha technikailag tökéletesen kivitelezett és kompozíciója is kifogástalan, illetve ha a megragadott pillanat megismételhetetlen. Azt hiszem, ezek a kritériumok Bence borzas gödényekr l készült képeire tökéletesen illenek. Nem véletlen, hogy a tavalyi és az idei „Wildlife Photographer of the Year” világpályázaton is nagy sikert aratott e fotókkal. A pályázat két másik kiemelked kollekcióját Kerekes M. István és Daróczi Csaba nyújtotta be. Kerekesre a tökéletesre finomodott kompozíció-alkotási készség, Daróczi Csabára a folytonos újításra törekvés a jellemz . Kettejük kiegyensúlyozott, magas színvonalú fotóanyaga kétségkívül több mint figyelemre méltó. Érdekes módon mindkett jüknek 8–8 fotója került kiállításra, Kerekes M. István képeit hat, Daróczi Csaba fotóit négy díj fémjelezte. Számomra Kerekes Festmény kontyos récékkel és a Flamenco táncos cím képei különös vizuális élményt jelentettek. Az egyik fotót fest i ecsetkezeléssel alkotott álomszer ség, a másikat a végtelenségig letisztult grafikai egyszer ség jellemzi. Daróczi képeinek értékét pedig a kísérletez kedvb l ered absztrakció adja. Kinek juthat eszébe például, hogy a körülötte röpköd szúnyog röptét le lehet képezni egy zseblámpa és egy vaku segítségével, vagy, hogy a tölgyes erd alatt csapkodva suhanó tölgy-selyemlepke röpte is leírható egy kis rafinériával. Daróczi minden alkalommal újat hoz, mert konstruktív, gondolkodó elme, aki a fényképezésben rejl technikai lehet ségeket mindig képes a téma legmeghökkent bb bemutatása érdekében alkalmazni. az, aki mellé még a szerencse is odaáll, hiszen nehezen hihet , hogy valakinek olyan reflexe legyen, hogy a villámcsapást egy nappali fényben készült fotón megörökítse. Neki ez is sikerült! Az Elemek cím képén megismételhetetlen pillanatot örökített meg, tökéletes kompozícióban. Ha már az újító kedv pályázóknál tartunk, akkor nem szabad szavak nélkül hagyni a kiállítás két denevéres témájú fotóját. Erdei Norbert: A kastély urai cím képe leny gözte a zs rit. Többen meg is jegyezték, hogy ez a kép a Batman cím film egyes részeinek hangulatát idézi, és nem is nagyon akarták elhinni, hogy mindez nem más, mint a valóság.


A somogyfajszi kastély bejárata felett a lámpánál rovarokra vadászó denevéreknek a kapu ornamentikája adja a keretet, miközben a sötétl , haragos felh kkel borított égbolt el tt denevérek hada csapong. Nem titkolható, hogy ez a kép is jelölt volt Az Év Természetfotója díjra, és hogy nem kapta meg, az csak annak tudható be, hogy Máté Bence: Tányérajkúak cím fotójára a zs rinek több tagja szavazott, ugyanis holtversenyt nem lehetett kihirdetni. Tuba Z. István: Denevérek cím sztroboszkópos vakutechnikával készült kompozíciója szintén elgondolkodtató kép, és a zs ri számára is id t igényelt a megfejtése. Úgy gondolom, hogy ilyen, és ehhez hasonló kreatív fotók jelenthetik

laton, mint a lírai hangulatú növényfotók. Utóbbiak közül Laki Zoltán: Sárga lepel cím fotókölteményét kell kiemelni, de nem sokkal marad el t le Géczy Dorotytya multi-expozícióval készült két remeke, amelyek a japán haiku-k tömörségével, lágyságával, költ iségével ny gözik le a néz t. Az elmúlt években több kritikát, panaszt is megfogalmaztak Az Év Természetfotósa kiállítással kapcsolatosan. Ezek közül az egyik az volt, hogy évek óta nem voltak monumentális hatást kelt tájképek a falakon. Most egészen biztosan nem lesznek ilyen fanyalgó hangok, hiszen az utóbbi évek legszínvonalasabb tájképkollekcióját csodálhatjuk meg. Ez els sor-

Máté Bence: Csoportkép a jöv ben az el relépés egyik lehet ségét. A szerz nyilván tisztában volt azzal, hogy az a fotó hagy igazán nyomot a szemlél ben, ami nem mutat meg mindent, és a néz re bízza, hogy gondolja tovább a történéseket. Hasonló gondolatok járnak az ember fejében, amikor a kísérletezés kategóriában szerepl , és a Természet Világa különdíját elnyer képet próbálja megfejteni. Szabó Irma: Balatoni naplemente cím képe egyáltalán nem a szokványos balatoni naplementéket és a megszokott aranyhidat mutatja, hanem vizuális absztrakciót alkalmaz, olyat, amilyeneket csak azok tudnak, akik képesek m vészi lélekkel gondolkodni és alkotni. A kiállítás fotói sokféle témában születtek, és kivétel nélkül magas színvonalúak. A makrovilág korrekt bemutatására törekv képek – gondoljunk csak Mészáros András: Full kontakt képén nászt ül legyecskékre – éppúgy helyet kaptak a tár-

ban Szenthe Zoltán képeinek köszönhet , amelyek a lényeget megragadva mutatják be a Balaton-felvidék köd- és páratengerb l kiemelked tanúhegyeit. Az északi táj hidegsége és varázsa is beköltözik a Múzeum kiállítótermébe Varga István képeivel, mintha csak magunk is ott lennénk. Bár ifj. Kovács Tamás: Erdei mese cím fotóját nem a tájkép kategóriában, hanem a fekete-fehér képek között nevezték a pályázatra, mégis elmondható, hogy ez az a fotográfia, amely a hagyományok ápolása jegyében született. A múlt század közepén az igazán nagy tájképfotósoktól láttunk ilyen átgondolt, technikailag korrekt és hangulatos fekete-fehér felvételeket. Mint minden Az Év Természetfotósa kiállításnak, a 2013. évi tárlatnak is vannak a néz arcára mosolyt csaló és megdöbbent hatású képei is. A finom humor és a megrázó, elborzasztó élmény egyaránt megjelenik a kiállított képeken. Nem álljuk meg

547

FOTÓPÁLYÁZAT vidám mosoly nélkül, ahogyan Mráz Edina: Kér kt l kísérve cím képén a felajzott muflonkosok vágyakozva ügetnek az ivarzó n stény nyomában. Ugye, van ebben valami emberi? Viszont csak az embertelenség árad a kiállítás legmegdöbbent bb fotójáról, ami Rákossy Ágnes nevéhez f z dik, és amelynek címe egy egyszer kérdés: Szereted a békacombot? szintén megmondom, hogy ilyen megrendít hatású kép az elmúlt 21 év alatt még nem szerepelt a pályázatunkon. Sokak számára hihetetlen, hogy a XXI. században Európában még ilyen szörny séges dolgok megtörténhetnek. Hogy él állatok tucatjait megcsonkítsák, majd ezt követ en élve sorsukra hagyják ket csupán azért, hogy ebb l némi hasznot húzzanak, hát ez minden képzelet felülmúl! Úgy t nik, hogy az embertelenségnek nincsenek határai. Hasonló gondolatok járnak az ember fejében Simán László: Néma döbbenet cím képe el tt is, pedig jól tudjuk, hogy a Feröerszigeteken az évi rendszerességgel megszervezett delfinmészárlás is Európában, és nem valami elmaradott, primitív távoli országban zajlik. Ejtsünk néhány szót hazai természetfotós utánpótlásról is, hiszen a Természet Világa lapjain – nem is túl régen – megpróbáltuk elemezni, áttekinteni a jöv t meghatározó generációt. Úgy gondolom, hogy itt nincsenek különösebb gondjaink. A fiatalok teljesítménye kiegyenlítetten magas színvonalú. Az idei évben felt nt, és mindjárt az Év Ifjú Természetfotósa címet elnyert Balla Tihamér meglep en érett kollekciójával méltán érdemelte ki a legmagasabb elismerést. Képei természetszeretetr l, kitartásról, jó szemr l és kiváló reflexekr l árulkodnak. Biztos vagyok benne, hogy sokat fogunk még hallani róla, akárcsak az ifjúsági kategóriában gy ztes Jakab Flóráról, és a kiállításon több szép akciófotóval szerepl Szekeres Leventér l. Az Év Természetfotósa 2013 pályázat képeib l rendezett kiállítás december 31-ig látható, de azok számra, akik egyéb elfoglaltságuk miatt elmulasztották megnézni a képeket, van még lehet ségük, hogy ezt pótolják. A kiállítás ugyanis 2014 januárjától vándorkiállítássá alakul, és az ország több nagyvárosában is bemutatják. Akik azonban ezeket a tárlatokat sem tudják felkeresni, azoknak az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent „Az Év Természetfotói 2013 – Magyarország” cím album nyújt kárpótlást. A kötetben nem csak a pályázat legjobb természetfotói láthatók. A képek mellett elolvashatók a szerz k vallomásai, beszámolói is, amelyek élményszer en tájékoztatnak a képek születésének körülményeir l, és a fotózásnál alkalmazott technikákról. µ

548

A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat végeredménye I. Kezünkben a Föld 1. Máté Bence: Vállfa 2. Rákossy Ágnes: Szereted a békacombot? 3. Násfayné K házi Mária: Kóstoló II. A madarak viselkedése 1. Szabó Gábor László: Tejszín-lét 2. Kerekes M. István: Festmény kontyos récékkel 3. Kerekes M. István: A futár III. Az eml sök viselkedése 1. Erdei Norbert: A kastély urai 2. Tuba Z. István: Denevérek 3. Varga István: szi hangolás IV. Az állatok viselkedése 1. Daróczi Csaba: Szúnyogsztráda 2. Dr. Lehoczky István: Hullámtükör 3. Máté Bence: Taxi Driver V. Az állatok és környezetük 1. Kerekes M. István: Legyek birodalma 2. Horváth Tibor: A puszta kincse 3. Kerekes M. István: Szitaköt -pihen VI. Az állatok szemt l szemben 1. Máté Bence: Csoportkép 2. Hajdu Lajos: Hajnali ékszer 3. Tökölyi Csaba: Csikó VII. Növények és gombák 1. Laki Zoltán: Sárga lepel 2. Géczy Dorottya: Az öreg f z 3. Konkoly Attila: Harkály tintagomba VIII. Kompozíció, forma és kísérletezés 1. Kis Csaba: Kering 2. Kerekes M. István: Flamenco táncos 3. Vadász Anna: A patak arca IX. Tájak 1. Szenthe Zoltán: Istenek hajléka 2. Násfay Béla: „Ott tenyészik a bús árvalányhaj...” 3. Daróczi Csaba: (szél)Csendes éj X. Élet a vízfelszín alatt 1. Máté Bence: Halperspektíva 2. Tökölyi Csaba: Az Ulysses pásztora 3. Násfay Béla: Otthon XI. Napnyugtától napkeltéig 1. Nagy Csaba: Dámok teliholdnál 2. Simon Zoltán: Gemenci hiénák 3. Daróczi Csaba: Az éjszakán át XII. Fekete-fehér természetfotók 1. Ifj. Kovács Tamás: Erdei mese 2. Nagy Zoltán Gergely: Sugárzó hajnal 3. Apró Norbert: Fényterápia XIII. A természet féktelen energiái, zabolátlan er k 1. Gergely József: T zmadarak 2. Daróczi Csaba: Elemek 3. Máté Bence: Bozótt z XIV. Ifjúsági kategória 1. Jakab Flóra: Cs r(te) 2. Balla Tihamér: Tavaszi szél... 3. Balla Tihamér: Vágta

Különdíjak: Humoros felvétel különdíj Mráz Edina: Kér kt l kísérve Piros-Fehér-Zöld különdíj Jakab Tibor: Virágminta Hazai tájkép különdíj Szenthe Zoltán, Istenek hajléka Legszebb szi tájkép – a Photoworkshop.hu különdíja Géczy Dorottya: Az öreg f z A Nimród vadászújság különdíja Varga István: szi hangolás A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület különdíja Sándor-Tóth Zsuzsanna: Csíkos boglárka A TermészetBúvár magazin különdíja Daróczi Csaba: Jégmadár szeretnék lenni A Természet Világa tudományos ismeretterjeszt folyóirat különdíja Szabó Irma: Balatoni naplemente A Sakertour Team különdíja Balla Tihamér: Tavaszi szél... Az Uniqball Kft. különdíja Balla Tihamér: Tavaszi szél… A Magyar Fotóm vészek Szövetsége különdíja Kerekes M. István: Flamenco táncos A PapuaParadise EcoResort különdíja a legjobb búvárfotósnak Tökölyi Csaba A naturArt Dr. Tildy Zoltán-különdíja A zs ri alkalmas kollekció híján a díjat nem adta ki. A Hide Photography különdíja Az Év Ifjú Természetfotósa 2013-ban a benyújtott portfolió alapján Balla Tihamér Az Év Természetfotósa 2013-ban Máté Bence Az Év Ifjú Természetfotósa 2013-ban a benyújtott portfolió alapján Balla Tihamér Az Év Természetfotója 2013-ban Máté Bence: Tányérajkúak


TUDOMÁNYTÖRTÉNET

LACZA TIHAMÉR

A prágai csillagvizsgáló magyar igazgatója 100 éve halt meg Weinek László A régebbi cseh–magyar tudományos kapcsolatok érdekes fejezete volt egy magyarországi születés csillagász, Weinek László (1848– 1913) 30 éves prágai m ködése, amelyr l legfeljebb a csillagászat történetével foglalkozó kutatók és a tájékozottabb laikusok sz k köre tud. Cikkemben megkísérlem legalább vázlatosan bemutatni ennek a kiváló megfigyel tudósnak az életútját, aki a Természet Világa olvasói számára azért is érdekes lehet, hiszen az 1870–1880-as években gyakran írt folyóiratunk h skorának évfolyamaiba, amelyeket akkoriban még Természettudományi Közlönyként jegyeztek. einek László 1848. február 23án született Budán egy német nemzetiség közhivatalnok, Josef Weinek és Johanna nev felesége negyedik gyermekeként1. A budai Egyetemi Gimnáziumban kiváló eredménnyel érettségizett, majd Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait (1865–1869). Itt Karl Ludwig von Littrow (1811–1877) jeles osztrák csillagász, az új bécsi csillagvizsgáló megépíttet je vezette be az asztronómia rejtelmeibe. Matematika–fizika tanári oklevelet szerzett, majd 1870-ben fizikából doktorált. Közben volt egy rövid kitér is az életében, amikor Gödöll közelében a fels szemerédi el nev , de egyébként bécsi születés gróf Wilczek Henrik kamarás, fels házi tag családjában vállalt nevel i megbízatást. Nem sokkal kés bb az akkori kultuszminiszter, Eötvös József ösztöndíja lehet vé tette számára, hogy másfél szemeszteren át Berlinben és Lipcsében képezze tovább magát. Itt kora híres német csillagászaival került közelebbi kapcsolatba, pl. Karl Christian Bruhnsszal (1830–1881), a lipcsei csillagvizsgáló igazgatójával és Hugo Seeliger (1849–1924) kozmológussal. Bruhns az id tájt a Szászországban folyó földmérési munkákat is irányította, ezért Weinek László belekóstolhatott a geodézia tudományába, aminek évekkel kés bb a pólusok mozgását vizsgálva nagy hasznát vette. Ezekben az években egy viszonylag nem nagy múltra visszatekint , a csillagászatban szárnyait próbálgató technikával, az asztrofotózással ismerkedett. 1873-ban köz-

W

1 Csehországban még az is felvet dött, hogy valójában szlovák származású volt és eredetileg Vaneknek hívták, ezt azonban semmi sem támasztja alá. Weinek kizárólag magyarul és németül publikált. Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

Világa 2004. májusi számában megjelent cikkre utalunk. Mivel a Vénusz-átvonulások sajátos periodicitást mutatnak, az 1769-es átvonulást csak 105 és fél év múlva, 1874. december 9-én követte egy újabb, amelynek a megfigyelésére Weinek László is útra kelt. A meglehet sen kalandos hajóút részleteit Weinek a Természettudományi Közlöny 1878. évfolyamának májusi számában közreadott beszámolójában, illetve ugyanennek a folyóiratnak az 1879. évi novemberi számában publikált naplórészletében taglalta. A téma bizonyára felkelthette az olvasók érdekl dését, mert az expedíció során szerzett élményeit 8 évvel kés bb, a folyóirat 1887. évfolyamának márciusi és április számában két részben ismét összefoglalta. Weinek László rem ködött Bajorország földrajzi helyeinek a kijelölésében és Münchenben értesült arról, hogy mint a geodéziában is járatos csillagászt jelölték az egyik német expedíció tagjának, amely az 1874. december 9-én esedékes Vénusz-átvonulást volt hivatott megfigyelni. A Vénusz átvonulása a Nap korongja el tt ma már csillagászati szempontból nem különösebben izgalmas tünemény, de régebben ennek a pontos megfigyelése kiindulási adatokat szolgáltatott a Nap– Föld-távolság kiszámításához. A Vénuszátvonulások történetére, különösen pedig Hell Miksa és Sajnovics János 1769-es expedíciójára vonatkozóan a Szerz egy korábbi tanulmányára2, valamint a Természet 2 A Lappföld els magyar kutatója. In: Dr. Kiss László–Lacza Tihamér–Ozogány Ern (2001): Gondolatokból épült katedrális. Madách-Posonium, Pozsony/Bratislava. p. 246-266

Weinek László a Kerguelenszigeteken Számos ország indított összesen több mint 60 expedíciót a jelenség megfigyelésére, Németország egymaga hatot. Az egyik legdélebbi célpont a Kerguelenszigetcsoport volt, amely ha még nincs is az Antarktisz közvetlen szomszédságában, de nem nevezhet valami kies helynek, és már odajutni sem volt egyszer . A Kerguelen-szigetek valahol félúton fekszenek Fokváros és az Antarktisz északi kiszögellése között, tehát még viszonylag rövid id alatt elérhet k. Ma már alaposan feltárták a mintegy 400 kisebb-nagyobb szigetb l álló, 7215 km2 együttes kiterjedés vulkanikus eredet szigetcsoportot, amelynek térképe alapján azonnal szembet nik, mennyire tagolt a partvonala. A Kerguelen-szigeteken meglehet sen mos-

549

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Weinek László m szerei között toha viszonyok uralkodnak, f leg a rendkívül szeles id járás miatt. Nem ritkák a 200 km/órás sebesség szélviharok, hiszen ez a térség az „üvölt negyvenesek” öve, és ez még napjainkban is rendkívül megnehezíti errefelé a hajóközlekedést. Az egyre er söd és ambiciózus „ifjú” bismarcki Németország minden téren igyekezett megmutatni lehet ségeit, ezért egy angol és egy amerikai (USA) kutatócsoport mellett saját expedíciót is szervezett az Indiai-óceán déli térségeibe. Természetesen dönt szempont volt az is, hogy a csillagászati esemény – derült id esetén – folyamatosan követhet legyen az elejét l fogva és minden fontos adatot feljegyezhessenek. Ez itt adott volt. Az expedíció a Gazelle nev gyorshajó fedélzetén 1874. június 21-én hagyta el a kieli kiköt t és útra kelt a Kerguelenszigetek felé. Az út során rendszeresen mérték az Atlanti-óceán mélységét is, az ehhez szükséges eszközöket az angliai Plymouth kiköt jében rakták a fedélzetre. További megállókat is beiktattak, ezekr l Weinek kés bb önálló dolgozatok formájában is beszámolt a Természettudományi Közlöny olvasóinak. Így felkeresték Madeira szigetét, aztán partra szálltak Libériában és Kongóban is, közben szenet vételeztek az akkoriban angol haditengerészeti támaszpontként szolgáló Ascensionszigetén. A Kerguelen-szigeteket el ször 1874. október 21-én pillantották meg, de csak öt nappal kés bb, október 26-án tudtak kikötni. Weinek 1887-ben közreadott kétrészes összefoglalójában3 leírja azt az ideiglenes megfigyel helyet, ahonnan az észleléseket végezték: „a csillagászati kett s obszervatórium, mely fels részében forgatható kett s vastoronyból és összeköt folyosóból állott; utánok következett a Nap felvételeire szolgáló, szintén vasból készült, és forgó tetej 3 Kerguelen szigetén. Természettudományi Közlöny 1887. április és május

550

fotografiai torony a sötét kamrával; majd a mágnességi meteorológiai és az árapályt illet megfigyelések számára szolgáló apró épületek s végre a m szerek szilárd meger sítésére szükséges czövekek beverésére került a sor. A Vénus átvonulásának megfigyelésében f leg három m szer szerepelt; ú. m. a 3” nyílású heliométer, a 4 1/3” nyílású Frauenhofer-féle refraktor és a 6” nyílású fotoheliográf, mely körülbelül 9’ hosszú lévén, az állomás legnagyobb m szere volt. Hogy az id t, az állomás földrajzi szélességét és hosszaságát meghatározzuk, arra való volt az úgynevezett passage-cs , meg egy univerzális m szer, melyek tanyát találtak a csillagászati obszervatóriumot öszszeköt folyosón. Az ingaórákat, kronométert, kisebb távcsöveket, egy prizmakört, a Vénus mesterségesen utánzott átvonulásának megfigyelésére és begyakorlására szánt mintát, a meteorológiai mágnességi készülékeket szintén fedél alá kellett juttatni.” Szerencsére az égiek kegyeikbe fogadták ket, így december 9-én meg tudták figyelni a Vénusz átvonulását. (Az expedíció kalandos utazásáról és magáról a megfigyelésr l részletes, a korabeli beszámolókból vett idézetekkel b ségesen illusztrált beszámolót tartalmaz a szerz

A Clementium csillagászati tornya egykor… cikkének b vebb változata, amelyet honlapunkon adunk közre. – szerk.) Weinek Lászlóék végül 1875. február 5-én, miután egy búcsúkirándulást tettek a sziget túlsó részén, felszedték a horgonyt és elindultak hazafelé. Emléküket a szigeteken nemcsak egy általuk épített meteorológiai állomás, néhány sziklába vésett magasságmérési adat rzi, hanem számos földrajzi név is.

Weinek László prágai évei4 Az expedíció sikeresen teljesítette küldetését és a hat kutató is szerencsésen megérkezett Németországba. A mérési eredményeket kés bb a hallei Nova Acta Leopoldina folyóiratban publikálták és így Weinek László nevét a nemzetközi szakma is megismerte. Ennek ellenére további tudományos pályafutása nem volt zökken mentes. Jóllehet a lipcsei csillagvizsgáló munkatársaként vett részt a Vénusz-átvonulás megfigyelésében, több hónapos távolléte okán megszüntették státuszát a lipcsei egyetemen, ezért barátai tanácsára a jénai egyetemen védte meg doktori disszertációját 1879-ben. A lipcsei csillagvizsgálóban betöltött állásától is megfosztották azt követ en, hogy annak igazgatója, Karl Christian Bruhns – aki Weinek jó barátja is volt – 51 éves korában váratlanul elhunyt és utóda, Heinrich Bruns (1848–1919) – feltehet en konkurenciát is látva benne – már nem tartott igényt a magyar csillagász munkájára és távozásra kényszerítette. Ezen még az a tény sem változtatott, hogy Weineket 1879-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelez tagjává fogadta.5 Rövid ideig Basilius von Engelhardt báró drezdai magáncsillagdájában dolgozott és itt figyelte meg az 1882. december 6-i újabb Vénuszátvonulást; igaz ennek csak az els fázisát láthatta, miután az esemény az ottani hosszúsági és szélességi körön a délutáni órákban kezd dött és jóval napnyugta után fejez dött be. Az 1882. esztend azonban nem csak az újabb Vénusz-átvonulás miatt volt fontos Weinek számára, noha ekkor még aligha sejthette, hogy néhány, egymással egyébként nem összefügg esemény milyen ki-

… és ma

4 Weinek László prágai tevékenységének ismertetésekor felhasználtam azokat az adatokat is, amelyeket dr. Martin Šolc egyetemi docens, a Károly Egyetem Csillagászati Intézetének munkatársa publikált a Bulletin Plus 4/2003. számában (http://wwwold.nkp.cz/bp/bp2003_4/19.htm). 5 Akadémiai székfoglalóját 1880-ban olvasták fel Az instrumentális fényelhajlás címmel. (Értekezések a Math. Tud. Köréb l, 7. 1880.) Természet Világa 2013. december

TUDOMÁNYTÖRTÉNET hatással lesz további életére. I. Ferenc József császár 1882. február 28-án kelt rendeletével egy régóta tartó – hol lappangva, hol nyíltan jelentkez – konfliktus végére tett pontot, amikor a prágai Károly-Ferdinánd Egyetemet két részre – német és cseh egyetemre osztotta. II. József császár 1781-ben a németet tette meg az oktatás nyelvévé, és attól kezdve az el adások nagy része ezen a nyelven folyt. A cseh nemzetiség hallgatók azonban f leg az

ben a német egyetemé lett, Weinek szerette volna, ha a cseh f városon kívül egy új obszervatórium épülne, ezért be is nyújtott egy tervezetet. Ezzel szinte egyidej leg a cseh egyetem Csillagászati Intézetének igazgatója, Augustin Jan Bed ich Seydler (1849– 1891)6 is hasonló kérvénnyel fordult a hatóságokhoz, és ahogy ez már lenni szokott a beadványokat egymás ellen kijátszva végül mindkett t elutasították. Weinek a következ években legalább a prágai csillagdában hajtott végre néhány beruházást: újabb m szereket szerzett be, igyekezett csökkenteni a környez kémények füstjének zavaró hatását és korlátozni a gázvilágítást. Egy szétnyitható tet szerkezetet is kialakíttatott a kényelmesebb megfigyelés céljából, bár az utca zaját így egyáltalán nem lehetett mérsékelni. Weinek prágai éveiben els sorban meteor- és kisbolygó-megfigyeléssel ( készített el ször jó min ség felvételt egy meteorról), a Hold krátereinek vizsgálatával és a földrajzi pólusok mozgásának mérésével foglalkozott. A Föld mágneses pólusainak a vándorlása már korábban Az 1874-es Kerguelen-szigeti német expedíció ismert volt, a földrajzi pólutagjairól készült eredeti felvétel. Az álló sorban sok elmozdulásaira viszont középen Karl Nikolai Jensen Börgen, az álló sor jobb csak a XIX. század második szélén Weinek László, az expedíció helyettes vezet je felében figyeltek fel. Karl (Forrás:http://www.christies.com/lotFinder/lot_details. Friedrich Küstner (1856– aspx?intObjectID=3907391) 1936) német csillagász és

1848/49-es forradalmi id szakot követ en többször is szerették volna elérni, hogy a cseh nyelv egyenrangú oktatási nyelvvé váljon. Az uralkodó salamoninak is mondható döntése végs soron az egyetemi oktatás fellendülését eredményezte, mivel a két részre osztott intézménynek új épületekre volt szüksége és természetesen további oktatókat is foglalkoztatni kellett. Ráadásul ebben az évben hunyt el a prágai Clementinum Csillagvizsgálójának az igazgatója és a Károly-Ferdinánd Egyetem matematika- és csillagászprofesszora, Karl Hornstein (1824. augusztus 7. – 1882. december 22.), így a megüresedett helyre is megfelel szakembert kellett találni. A választás végül Weinek Lászlóra esett, aki 1883. október 1-jén foglalta el az igazgatói posztot és a csillagászati katedrát a német egyetemen. Míg Hornstein inkább a csillagászat elméleti kérdéseivel foglalkozott, Weinek számára a távcsöves megfigyelés és a csillagászati fényképezés volt az els dleges és e téren mindenképpen úttör szerepet játszott. Noha a Clementinum Csillagvizsgálója 1882Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

Weinek Holdatlasza 6 23 éves korában lett egyetemi oktató és már 1882 el tt csehül adott el . Rajta kívül csak František Josef Studnička (1836–1903) matematikus és geográfus, a Károly Egyetem kés bb rektora tartott cseh nyelv el adásokat.

Weinek László Prágában készült vízfestménye az 1888. január 28-i holdfogyatkozásról (Forrás: http://www. asod.info/?p=946) geodéta Berlinben földrajzi helymeghatározásokat végezve tapasztalta, hogy a földrajzi szélesség értéke bizonyos változásokat mutat, amelyek feltehet en a földrajzi pólusok elmozdulásával függenek össze. A Föld forgástengelyének elmozdulását már Newton és kés bb Euler is lehetségesnek tartotta, miután a Földet felépít anyag nem homogén eloszlású. Persze az is tény, hogy Euler els sorban a Hold tömegvonzásának, illetve nem egyenletes forgatónyomatékának a hatására bekövetkez nutációval foglalkozott. Küstner kezdeményezésére nemzetközi összefogással kezdték vizsgálni a jelenséget és ebbe a munkába Weinek is bekapcsolódott. A pólusmozgást igazoló méréseket el ször Bonnban és Prágában végezték 1889-ben, majd kés bb a Hawaii-szigeteken 1891–1892-ben. Ha a mérési adatokat az id függvényében egy koordinátarendszerben helyezzük el egy spirálgörbét kapunk. (Kés bb felismertek egy 12 és 14 havi periodicitást is.) Weinek Lászlót azonban els sorban a Hold felszínének vizsgálatával kapcsolatosan tartja számon a csillagászattörténet-írás. Már 1885-ben felhívta magára a figyelmet a Hold krátereir l készült nagyon kifejez rajzaival, ezek technikájáról és fontosságáról ugyancsak a Természettudományi Közlönyben7 jelentetett meg egy hosszabb dolgozatot. Ma már a korszer m szaki berendezések, a Hold körül kering szondák felvételei (és nemcsak álló-, hanem mozgóképei is) nagyon plasztikusan mutatják be a Hold terepviszonyait. De az id tájt még mozgófilm sem volt, és már a távcs höz kapcsolódó óram is nagy vívmánynak számított. Weinek részletesen kitér a már idézett tanulmányban arra, hogy mi mindenre kellett felkészülnie egy ilyen munkához. El ször is vagy tucatnyi ceruzát kellett meghegyeznie, hogy a több óráig tartó megfigyelés és rajzolás közben a legalkalmasabbak mindig kéznél legyenek. Mivel 7 1889. június, p. 297-312

551

TUDOMÁNYTÖRTÉNET sokszor huzamosabb ideig kellett a távcs be is bámulnia közben, már az ül alkalmatosságot is ehhez kellett megválasztani, s t a petróleumlámpát egy „észlel ” elektromos lámpással kellett felcserélni:

zati elemeket. Egy-egy lap nyomdai el készítése kb. 400 munkaórát vett igénybe, de Weinek emellett mintegy 316 levelet is írt Holdennek Amerikába; ennél több levelet csak a Palomar-hegyi csillagvizsgáló 5 méteres reflektorának építtet je, George Ellery Hale küldött a Lick Obszervatóriumba. Ennek a Hold-atlasznak a készítési módját az 1960-as években ismét felelevenítették, amikor már rszondák készítettek felvételeket Földünk égi kísér jér l. Weinek László magánéletér l viszonylag keveset tudunk. Igen barátságos és szerény ember hírében állt, és ideje jelent s részét a csillagászat kötötte le. Természetesen sok más dolog is érdekelte. A képz m vészetek iránti vonzalmáról rajzkészsége is tanúskodott, de a zenehallga-

„mely az észlel mellére volna er sítend és így csekély h fejlesztés mellett, a rajzoló kezéhez viszonyítva, állandó helyzetben maradna, másrészt a Hold legfinomabb részleteinek figyelmes szemlélésében könnyen eloltható és ismét rögtön m ködésbe hozható lenne. Különböz kísérletek után a Deckert és Homolka czég egy kis, három órára állandó világító erej elektromos lámpáját választottam, mely csak 20,5 cm magas és 11,5 cm mély szekrénykéb l áll, melynek belsejében chrómsavas Weinek rajza a Holdról a párizsi obszervatórium felvétele nyomán ló igazgatója volt, aki a világ akkori legnagyobb (lencsés) távcsövével készített egy sorozatot a Föld égi kísér jér l. Kés bb további felvételeket is kapott, és nemcsak Kaliforniából, hanem Párizsból is, és ezek alapján sok ezer órányi munkával Weinek megalkotta f m vét, a Hold felszínének els részletes atlaszát, amely 1897–1900 között tíz füzetben jelent meg nyomtatásban összesen 200 – A3 formátumú – lapon8. A kiadás egy amerikai milliomosn , Catherine Wolfe Bruce (1816–1900) 1000 dolláros támogatásából valósulhatott meg. Ezek a holdtájképek igen plasztikusak és minden esetben balról jobbra megvilágítva jelenítik meg a Holdnak a Földr l látható felszíni alakzatait, els sorban a krátereket és az egyéb domborWeinek rajza 1894-b l, a Mare Crisiumról telep van, el részén az izzólámpa reflektorral, hátul pedig egy korong-gombbal, a szénczink elemeknek kívülr l is látható bemártására. Hogy ezt a lámpát czéljaimra használhassam, a telepet az izzólámpától elválasztottam, és megfelel drótokkal kötöttem egymással össze. Az izzólámpát golyós csuklóval egy kis kaucsuklapra er sítettem, melyen ismét er s kampók vannak, hogy az észlel könnyen és biztosan ráer síthesse a kabátjára. A golyós csuklóval a lámpát a rajzolásra szükséges irányban forgathatjuk, a mi ép oly fontos, mint egy tejüvegnek a fényesre csiszolt reflektor elé való alkalmazása, hogy így a világosság széjjelszóródjék és egyenletessé váljék.” 1887-ben két Hold-felvétel érkezett Prágába, Weinek Lászlónak címezve az Amerikai Egyesült Államokból. A feladó Edward Holden (1846–1914), a kaliforniai Mt. Hamiltonban található Lick Csillagvizsgá-

552

Hold-fotó az 1890-es évekb l 8 Photographischer Mond-Atlas in 200 Tafeln. Veröff. Astronomische, Magnetische und Meteorologische Beob. in Prag. 18971900. Ezeket egymáshoz illesztve kb. 3,3 m átmér j holdtérkép állítható el .

Az Apollo-17 felvétele a Copernicus-kráterr l tás is nagy örömet szerzett neki, és ennek köszönhet en ismerkedett meg Stephanie Bermann operaénekesn vel, akivel 1885 tavaszán házasságot kötött. Sajnos boldogságuk csak rövid ideig tartott, az énekesn 1885. szeptember 13-án elhunyt. Weinek ezt követ en már csak kizárólag a munkájának élt. A csillagászat profeszszoraként számos kiváló szakembert és tanárt nevelt, mint pl. a prágai cseh egyetem Csillagászati Intézetének kés bb igazgatója, Gustav Gruss (1854–1922), a kozmikus fizika professzora, Rudolf Ferdinand Spitaler (1859–1946), aki a prágai német egyetemen oktatott 1901–1929 között, de említhetnénk az innsbrucki egyetem két tanárát, a morvaországi születés Arthur Schellert (1876–1929) és Egon von Oppolzert (1869–1907) is. 1913 szén váratlanul megbetegedett és alig két hét elteltével, 1913. november 12-én gyomorvérzésben elhunyt. A prágai Olšany temet ben helyezték örök nyugalomra. Emlékét a már említett, a Kerguelenszigeteken róla elnevezett öböl, illetve egy ágascsápú rákocska (vízibolha) mellett egy Hold-kráter és a 7114 Weinek nev kisbolygó rzi, amelyet 1986. november 29-én a Kle -i csillagvizsgálóban Antonín Mrkos cseh csillagász fedezett fel.

à


TERMÉSZETVÉDELEM

Hová t nt a magyar szem c? BÁLINT ZSOLT

A

múzeumokban fennmaradt példányok alapján állítható, hogy a kunpeszéri erd tisztásain a Rothschild házaspár gy jtötte utoljára 1913ban Magyarországon annak a szép nappali lepkének a példányait, amit a lepkészeink clotho szem cnek vagy magyar sakktáblalepkének, olykor magyar Suwarovius-nak neveztek. Az els világháborút követ en többen is elmentek az erd be, de a lepkét senki se találta. És ugyanígy, a „fényes szelek” lepkésznemzedéke sem akart belenyugodni a szem c elt nésébe, többen is bejárták a legendás helyeket. S t, még az ezredforduló táján is keresték. Hiába. Kijelenthetjük, hogy kipusztult. A száz éve elt nt lepke után üvegfedel tárlófiókokban nyomozva, régi jegyzetek és levelek, különlenyomatok és könyvek oldalait búvárolva felidézzük a faj magyarországi megtalálását, röviden ismertetjük a peszéri erd be tett „szem cös” kirándulásokat, és választ próbálunk adni arra a kérdésre, miért is pusztulhatott ki.

A magyar szem c A magyar Alföld évezredek óta er s emberi befolyás alatt áll. A római kortól egyre komolyabb hatások érik. Így a természetes életközösségek által lakott helyek kiterjedése csök-

Szem cpár ken, míg az ember egyre nagyobb területeket von m velésbe vagy foglal el saját céljaira. Ennek következményeként állat- és növényTermészettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

fajok százai t nnek el. A magyarországi lepkészek között erre az egyik legismertebb példa a Melanargia russiae nev nappali lepkefaj Kárpát-medencei kipusztulása. Az említett lepkefaj alföldi el fordulásai egészen különlegesek voltak, hiszen magyar állományait légvonalban minden irányban legalább 500 km választotta el kelet felé az ukrán szteppvidékt l, dél felé a makedón hegyi fennsíktól, nyugat felé pedig az Appennini-félsziget üde kaszálóitól. Meger sített irodalmi adatok szerint a faj a Pesti-síkságon tenyészett a Rákos-patak alsó szakasza mentén és a kiskunsági homokos talajon viruló üde tölgy-ligeterd kben. A lepkét kezdetben az irodalom az „Arge clotho” vagy „Melanargia japygia suwarovius” tudományos néven emlegette, majd a legréA Schmidt Antal által 1912-ben gy jtött magyar gebbi alkalmazható faji név lett szem c n stényének példánya és cédulái (Magyar elfogadottá és került kombinációba a helyes generikus név- Természettudományi Múzeum, lepkegy jtemény, Katona Gergely felvétele) vel: Melanargia russiae. Magyar nevet el ször Frivaldszky Imre (1799–1870) adott neki hálószer rajzolat, vagy nagyobb fekete foltok 1859-ben („clotho Szem c”), tarkítanak. Az elüls szárnyak csúcsterében majd Abafi-Aigner Lajos mindig van egy apró szemecskére emlékez(1840–1909) német lepke-ne- tet kerek foltocska, innen a „szem c” név. vezéktanának magyarra való Egyes fajokon a fekete rajzolat kiterjedtebb. átültetésében 1904-ben olvas- A fekete-fehér foltok váltakozása a német hatunk egy újabb nevet („ma- lepkészeket régen a sakktáblára emlékeztetgyar sakktábla”). A Móczár- te. Ebb l származik a köznyelvi „sakktábféle Állathatározó els kiadása la lepke” elnevezés is, ami az Európa-szerte (1950) „magyar sakktábla lep- jelenleg legelterjedtebb, és nálunk gyakori ke” néven említi, és így ment át Melanargia galathea szem cfajra is jellemz a faj neve a köztudatba. A ma- (sakktábla szem c). gyar nappali lepkenevek kritiA szem cök él helyei mindig üde rékai revíziója után én a magyar tek, legel k, hegyi kaszálók. Sivatagban, szem c nevet javasoltam a ki- vagy a magashegyi, illetve a sarkköri tundpusztult lepkefajnak, mintegy rán nem fordulnak el , ahogy zárt erd kben kombinálva a két régi nevet.(1) vagy mély szurdokokban sem találkozhaA szem crokonúak (Mela- tunk velük. A lepkék a napfényes réteken nargiini) tribusza közel har- nagy számban rajzanak, rendszerint fészminc fajt foglal magába. Mindegyikükre jel- kes virágzatú növényeken táplálkoznak, f lemz a lepkék (imágók) fehér szárnya, amit szálakon üldögélnek. A n stények párosorendszerint finom sötét (barna vagy fekete) dás után különféle füvek (Brachipodium,

553

TERMÉSZETVÉDELEM Bromus, Graminea, Poa, Stipa) tövébe vagy a szárára helyezik petéiket. A kicsi hernyók kikelés után rövid ideig táplálkoznak, majd a füvek lapjain egymás után elhelyezkedve mozdulatlanul együtt nyaralnak át. Az szi es zéseket követ en él helyük megint kizöldül, ekkor egy ideig újra táplálkoznak, majd az átnyaraláshoz hasonló módon telelnek át. Tavasszal, amikor a puszta feléled, a kicsi hernyók megint táplálkozni kezdenek. A kifejlett hernyó a föl-

(† 1847) is gy jtötte valahol a lepkét, mert 1837-ben összeállított kéziratos munkájában megtaláljuk ennek a fajnak is a nevét. Sajnos Kindermann kézirata elveszett, így ma már nem deríthet ki, pontosan hol is gy jtötte vagy látta a lepkéket. Mindenestre az biztosan állítható, hogy a f város környéki állományok még a XIX. század derekán elt ntek, mert a fajról Frivaldszky Imre ezt írja 1865-ben a Jellemz adatok Magyarország faunájához cím könyvében: „… több évvel

A magyar szem c elterjedési területe dön elfekve f csomó között bábozódik be. A lepke a beköszönt koranyárral kel ki és hagyja el bábhüvelyét, hogy szárnyra kapjon és betöltse rendeltetését: tovább örökítse az életet abban a formában, amiben megjelent a többi teremtmény között. Ha megvizsgáljuk a hazai magyar szem c állományok helyzetét, megállapíthatjuk, hogy azok egészen különleges földrajzi és ökológiai körülmények között éltek síkvidéki viszonyok, magas szélességi égöv alatt, elszigetelten. Feltételezhetjük, hogy a hazai állomány talán egy fel nem ismert önálló taxont képviselt, ahogy azt már AbafiAigner Lajos is jelezte. [2]

A hazai állományok felfedezése A magyar szem c magyarországi el fordulásáról az els adatot Frivaldszky Imre kéziratos rovartani naplójában olvashatjuk. Az egyik bejegyzés szerint 1830. június 16-án a Rákos-pataki Ördög-malomnál gy jtötte a lepkét. 1834-ben megjelent gy jteménykatalógusában pedig már nyomtatásban is jelzi a faj hazai el fordulását. Azt is tudjuk, hogy a Budán él Kindermann Albert

554

ezel tt az újpesti és a Rákos közti téreken is tenyészett, hol azt több éven át volt alkalmam észlelni; tenyészhelye a mindinkább növeked ipar által m velés alá kerülvén e faj itt végképpen elenyészett”. Frivaldszky az 1854-as esztend ben újra megtalálja a Dabas és Kunpeszér közti erd ségekben a magyar szem cöt. Öt évvel kés bb magáról az erd r l, és az ott fellelhet érdekesebb állat- és növényfajokról a Magyar Tudós Társaság évkönyvének oldalain számol be. Pár évvel kés bb a már említett, magyar faunát elemz könyvében pedig megjegyzi, hogy a faj egyetlen ismert magyarországi el fordulási helye a pusztapeszéri erd , ahol évente „nagy mennyiségben tenyészik”.

A magyar szem c Kunpeszéren Az akkori viszonyok között a peszéri erd megközelítése nem volt egyszer és olcsó mulatság. Talán csak a közelben lakó alsódabasi gyógyszerész, Metelka Ferenc (1814– 1885) járhatta be többször is a szem cös erdei tisztásokat. De ez csak feltételezés, mert jegyzetei nem maradtak ránk, és a bizonyíthatóan általa fogott példányok sem lelhet k fel.

Metelka halálát követ en már említett nagy lepkészünk, Abafi-Aigner Lajos is többször járt a peszéri erd ben, bizonyíthatóan az 1896-os, 1898-as és az 1905-ös esztend kben. Hogy milyenek voltak a körülmények és lehet ségek, azt az 1898-as expedíciót finanszírozó és azon résztvev angol szüfrazsett, Margaret Fountaine (1862–1940) kisasszony tollából készült részletes beszámoló kiválóan szemlélteti. Ezt Gozmány László (1921–2006) nagyszer fordításában magyarul is olvashatjuk. [3] Ezután csak Schmidt Antal (1880–1966) egykori állattári igazgatóról tudjuk, hogy az erd ben járt 1912-ben és élve látta a lepkét, illetve Lengyel Gyula (1891–1968), akkor még fiatal rovarász 1913-ban. Tudjuk azt is, hogy ezekben az években, és még a megel z 1910-ben és 1911-ben is Charles Rothschild (1877–1923) és nagyváradi felesége, Wertheimstein Rózsika, minden nyáron ellátogatott az erd be. Egyik céljuk a magyar szem c fejl dési alakjainak leírása volt. Ezt az egyik legismertebb lepkék nevelésében híres angliai lepkész szakember segítségével meg is valósították.[4] Talán Rothschild támogatásával járt Schmidt Antal és Lengyel Gyula is az erd ben, hogy a fajról szerzett ismereteket teljessé tegyék. Schmidt Antal n stény példányokat petéztetett, hogy tovább kutassa a faj életmentét. A fennmaradt múzeumi példányok és irodalmi utalások alapján 1913 után a magyar szem ccel senki se találkozott a peszéri erd ben. Pedig az els világháború és az azt követ összeomlás után, már 1924-ben a faj repülési idejében bizonyíthatóan ott találjuk lepkészeinket Peszéren, ahova aztán gyakran ellátogattak. A hely látszólag nem változott, de lepkét nem találtak. Mi lehetett a faj elt nésének az oka?

A kipusztulás okai A szakirodalom szerint a következ k okozták a magyar szem c peszéri elt nését: (1) az erd telepítés, (2) az intenzívebb erdészeti tevékenység, (3) a túlgy jtés és akácosítás. A korabeli beszámolók szerint a lepke kizárólag az erd északi részében repült. A déli részt a XIX. század végére letermelték és akácost telepítettek a helyére. Az északi rész többé-kevésbé az el z évszázadok állapotában maradt fenn. Az erd koronabirtok volt, majd állami kézbe került. Nem történt számottev erd sítés se a két világháború között, sem pedig azután. Intenzívebb erdészeti tevékenység, és akácosítás se folyt az erd ben az 1913-at követ években. A régi klasszikus szem cös helyeket még ma is jól fel lehet ismerni: a magasabban fekv buckások tetején és a környéken öreg tölgyerd , a buckalejt k aljában és a laposokban ligetes nyáras-nyíresek üde gyeptársulásokkal váltakoznak.


TERMÉSZETVÉDELEM A túlgy jtés sem okozhatta a faj elt nését. A szem crokonúak, köztük a mi fajunk is, rajzáskor különösen magas egyedszámban jelennek meg él helyükön. Egy-egy éves állomány akár több ezer egyedb l is állhat. A gy jtési adatok azt mutatják, hogy még a legintenzívebb 1898-as gy jtés alkalmával a becsült állománynak még az 1%-kát sem fogták meg a fajok lokális kipusztulásával oly gyakran megvádolt lepkegy jt k. Ha a leírtak nem adnak választ a feltett kérdésre, akkor mivel magyarázható a magyar szem c peszéri elt nése? Talán sose tudjuk meg, de ha ennek ellenére keressük a helyes választ, két dologról semmiképpen sem feledkezhetünk meg. Az egyik a Duna-völgyi f csatorna megépítése. A térségben a csatorna létrejötte el tt jelent s állandó felszíni vizek voltak. A peszéri erd t kelet-nyugat és északi irányból mindenütt kisebb-nagyobb vízfelületek határolták. Ezeket 1920-ra lecsapolták, következésképpen a térség klímája megváltozott. Az addig üde lápvidék száradni kezdett, a nedves és a száraz id szakok addig megszokott váltakozása elmaradt vagy átalakult. Az évszázadok óta fennálló rend megbomlott, új irányba kezdett változni. A táj valódi pusztaság jelleget öltött. Ehhez talán a magyar szem c peszéri állománya nem volt képes alkalmazkodni. Az átnyaraló vagy az áttelelés után a hernyók már nem ébredtek fel, elpusztultak. Ezt a problémát a fajt és roko-

nyók még hónapokig mozdulatlanul rejt znek a f szálon, majd elpusztulnak. A másik dolog a kincstári erd háború vége felé és közvetlen az után fellép zavaros id k erd használatához kapcsolható. A szigorú erd felügyelet megsz nt.[5] A helyi pásztorok visszaemlékezései szerint a lakosság ekkor különösen nagyszámú jószágot rejtegetett a félrees erd ben a különféle hatóságok és a katonaság által követelt beszolgáltatások el l. Az addig szürke gulyával csak szórványosan legeltetett erd ben ugrásszer en megemelkedett a jószág száma, a legeltetés állandósult, ami természetesen az addigiakkal összehasonlíthatatlan nagyobb megterhelést jelentett az ott él állat-és növényközösségek számára. Feltételezhet , hogy a f szálakon tömegesen nyaraló vagy telel hernyócskákat a lábasjószág a f vel együtt lelegelte, és egy vagy két vegetációs id szak alatt a faj állománya összeomlott, és a helyr l végérvényesen kipusztult.

Utószó A magyar szem c esete nem egyedi a magyar lepkék történetében. Számos ritkaságnak vagy hungaricumnak tartott lepkefaj elt nt a f város környékér l és a Kiskunságból is. Drámai módon zsugorodtak össze az él helyek, és nemcsak a biológiai sokféleség, de az él lények egyedszáma is

Legeltetés és kaszálás nélkül a homoki legel k egy id után természetes módon nyárasokká alakulnak (Kalotás Zsolt felvétele) nait kutató, nevel lepkészek is jelezték: a nyaralásba vonult hernyók felébresztése külön m vészet, mivel a rossz id ben érkezett szi es ket imitáló permetezés nem éri el a kívánt hatást. Ilyenkor a kicsi herTermészettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

drasztikusan csökkent. A mostani „öreg” lepkésznemzedék a régi „öregek” helyzetében találja magát. Mert amikor még fiatal volt, oly sokszor hallotta ezt vagy azt a meg szült lepkésztársat felsóhajtani, hogy

bezzeg az fiatalkorában itt meg ott ez is, meg az is el fordult, és hogy mennyi, de mennyi lepke volt!(6) Bízzunk abban, hogy ez a folyamat egyszer csak megáll, és vissza is fordul. Bízzunk abban, lesznek majd lelkes emberek, akik egy-egy nagyobb földdarabban nem az újabb beruházás kecsegtet lehet ségét látják, hanem azt, hogy miképpen lehetne visszaadni a körülöttünk él virágoknak és állatoknak, és ehhez meglesz a szándék, az elhivatottság és az akarat is. Bízzunk abban, hogy a Kunpeszéren él magyar szem c állományának lesz majd annyi „társadalmi” értéke, mint egy újabb nagyberuházásnak vagy autópálya-szeletnek. M

Irodalom [1] Bálint Zsolt, 2006: Függelék – A Kárpátmedencében el forduló pillangóalakú lepkék rendszeres jegyzéke, pp. 127-136, in Bálint Zsolt, Gubányi András és Pitter Gábor, 2006: Magyarország védett pillangóalakú lepkéinek katalógusa a Magyar Természettudományi Múzeum gy jteménye alapján. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 136 pp. [2] Abafi-Aigner Lajos (1907) szerint a magyar (peszéri) állomány önálló taxont képviselt, amit a clotho név alatt különített el. Frohawk és Rothschild 1911-ben megjelent munkájukban ezt nem fogadják el, és a peszéri állományokat a ssp. japygia taxon alá sorolják. A kérdés tisztázása legújabb molekuláris módszerek alkalmazásával folyamatban van. A ssp. japygia típusa Nápoly környékér l származik, ezért nem valószín , hogy azonos lenne a mi alföldi populációikkal. A clotho pedig a használatban lev russiae fiatalabb szinonimja, mindkét név típusanyaga az orosz sztyeppvidékr l származik. Ha definiálható a pannóniai populációk egyedisége, akkor mindenképpen új név bevezetése szükséges. [3] Lásd Mészáros Zoltán és Vojnits András, 1972: Lepkék, pillék, pillangók. Natura, Budapest, 119 oldal, 60 tábla. A fordítás d lt bet vel szedve a 108-109. oldalakon található. [4] Frohawk F. W. & Rothschild Ch. 1912: Some notes on the life-history of Melanargia japygia subsp. suwarovius. – The Entomologist 45: 1–5; továbbá Frohawk F. W. & Rothschild Ch. 1912: Completition of the life-history of Melanargia japygia subsp. suwarovius. – The Entomologist 45: 275–278. [5] Szamuely Tibor 1919 júniusában egy ideig Kunszentmiklósról irányította terrorista egységeit. Ebben a mili ben bármilyen régi rendre való hivatkozás halálbüntetést vonhatott maga után. Így természetes, hogy az erd kerül vagy az erdész nem hivatkozhatott se a jogra, se a kincstárra, az erd állapotát védend . [6] Lásd http://lepkeskonyvek.blog.hu/2012/05/04/ pest_buda_es_budapest_lepkepolgarai_anno_1845_es_2000

555

FÖLDRAJZ

KÉRI ANDRÁS

Antigua és a Redondai Királyság

H

avannában, egy karibi világgal foglalkozó konferencián – két további résztvev mellett – engem kértek fel egy antiguai látogatásra. Bevallom, el ször nem voltam oda ett l az úttól, mert jobban örültem volna egy változatosabb, izgalmasabb vulkanikus eredet szigetnek, de aztán gyorsan megbarátkoztam a gondolattal. Néhány nap és indulunk is a Kis-Antillák szigetívébe tartozó Szélcsendes-szigetek legnagyobb és legfejlettebb tagjára, amely 1981 óta Antigua és Barbuda néven önálló állam. Rögtön gyermekkori olvasmányom, Verne Gyula könyve1 jutott az eszembe, mert ott olvastam el ször e karibi szigetr l, majd a magyar vonatkozásokat igyekeztem felidézni. Mindössze két Antiguán járt hazánkfia nevére emlékeztem: Balázs Dénes2 geográfuséra és Wass Samu3 gróféra. Utóbbi még a XIX. század közepén látogatta meg, így kett jük útja között több mint százharminc év is eltelt. A leveg b l bármely karibi sziget pazar látvány, mégis megdöbbentett az, ami a leszállás el tt elénk tárult. A kis sziget – méretéhez képest – óriási, Vere Bird nemzetközi repül tere fogadott, ahol már két akkora Boeing állomásozott, melyet csak jelent s forgalmú repül tereken láthatunk. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, a sziget stratégiai jelent ség , s 1940-t l a II. világháború végéig az USA légi- és tengeri bázisa volt. A Falkland/Malvin-háború idején pedig a brit hadsereg utánpótlása ezen keresztül jutott el a déli végekre. A szomszédos szigeteket is – pl. Saint Kitts, Nevis, Montserrat, Barbuda – innen lehet elérni parányi gépekkel. Az els benyomások mindenütt meghatározók. A f városba vezet út tipikus karibi hangulatot áraszt. Saint John’s élénk szín re festett, id nként díszletre hasonlító faházai és a híres londoni piros telefonfülke felt nése ragadja meg az embert. Ez utóbbi árulkodik egykori gyarmatosítójáról. A 25 ezer lakosú, 1632-ben alapított város a 1 Verne Gyula: Az Antillák világa cím könyve el ször 1905-ben jelent meg Budapesten, a Franklin-Társulat kiadásában. 2 Balázs Dénes: Szigetr l szigetre a Kis-Antillákon, a szerz kiadása, Érd, 1994 3 Wass Samu gróf utazása Nyugat-Indiában, Pallas Rt., Budapest, évszám megjelölése nélkül.

556

szigetország egyetlen mélytengeri kiköt je és idegenforgalmi központja. Itt kötnek ki a luxusturizmusra berendezkedett óriási üdül hajók. Anakronisztikus látvány, ahogy ezek a monstrumok a város fölé magasodnak és szinte ijeszt , ahogy elkezdik önteni magukból a zömében amerikai turisták hadát, akik pillanatok alatt ellepik az addigi nyugodt életet él városka utcáit. A híres Market street üzletei – és a Redcliffe Quay bevásárlóközpont – gyorsan megtelnek. Persze csak a kívülállók számára felt n ez a kevésbé várt esemény. A szigetlakók erre rendezkedtek be, ez jelenti a napi megélhetésük f forrását, és ez is legfeljebb nyolc órát tart, mert ennyi id t tartózkodnak általában a kiköt ben ezek a „luxuskonténerek”. Ilyenkor az a legjobb, ha a szigetre kíváncsi utazó Antigua belseje felé veszi útját. Egyetlen nap elég arra, hogy körbeautózzuk és minden érdekesebb látnivalóját megtekintsük. Fontos, hogy az órajárásnak megfelel en menjünk körbe a balra tarts miatt – így könnyebb a bámészkodás. Egy helyi mondás szerint Antigua „egyetlen óriási strandból áll, melynek közepén sziget van”. A 365 strand szigetének is nevezik, azaz minden napra jut bel le egy.

A minket váró fogadóbizottságban egy id sebb fekete férfi megkérdezte t lem, hogy én vagyok-e a delegáció magyar tagja. Válaszomra egy jól érthet „Jó napot”tal üdvözölt. A kés bbiekben kiderült, hogy volt a helyi, magyar származású miniszter mindenese, akit l megtanult néhány szót. Ez volt az igazi meglepetés. volt Wizinger Zoltán, aki az 1930-as években, a második világháború el szelét megérezve menekült el itthonról Nagy-Britanniába. A háború kitörése után az angolok, mivel orvos volt a szigetre vezényelték, ahol le is telepedett, és az 1970-es évek végén Antigua egészségügyi miniszterének nevezték ki. A rövid látogatás alatt volt mir l beszélgetnünk és máris jobban éreztem magam. Már nem is érdekelt annyira, hogy a szigeten nincs sok látnivaló – igaz, nem is ezért jönnek ide a turisták, hanem pihenni – és hogy a Kis-Antillák küls , üledékes mészk b l felépül szigetívének vonulatába tartozik. Antigua okos idegenforgalmi politikája a luxusturizmusra épít. Itt nincs tömegturizmus, bár a hajókból áradó turistahad id ként ezt a képzetet kelti. Túlnyomó többségük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Kanadából jön. Exkluzivitását jól jelzi, hogy számos híresség itt alakította ki búvóhelyét, mint pl. Eric Clapton, Giorgio Armani, Bill Gates, vagy az író Ken Follett. Ez utóbbi Antigua északkeleti partjánál fekv Long Island tulajdonosa. A gazdaság motorját képez turizmus után „adóoptimalizálást” lehet vé tev adóparadicsom jellege is jelent s bevételeket hoz a konyhára, bár 2013-ban, az egykori brit fennhatóság alatt álló területeken is, persze európai nyomásra, komoly korlátozásokat vezettek be a banktitok részleges feloldásával.

Antigua és Barbuda

Terület (km²)

Lakosság (2012)

Indián neve

Történelmi neve

Legmagasabb pontja

Antigua

280

86 000

Waladli

Santa María la Antigua

Monte Obama 402 m

Barbuda

161,5

2000

Wa’omoni

Barbado*

Highlands 39 m

Redonda

1,6

-

Ocanamanru

Santa María la Redonda

King Juan’s Peak 296 m

Összesen

443,1

88 000

*nevét a szakállas fügéről (Ficus citrifolis) vagy a szakállas indiánokról kapta Természet Világa 2013. december

FÖLDRAJZ Antiguának nincs kitermelhet ásványkincse. Szerény ipara ellenére a térségben kimagaslik: Nagy-Britanniából érkez alkatrészekb l gépkocsit és villamos berendezéseket szerelnek össze. Kicsi k olaj-finomítója els sorban a bels igények kielégítésére szolgál, az ültetvényes gazdálkodás maradékából cukor- és rumgyártás (a leghíresebb a Cavalier), valamint a gyapotfeldolgozás (textil- és ruhaipar) érdemel említést. Mez gazdasága önellátásra és trópusi gyü-

St. John’s, a f város mölcstermesztésre (banán, mangó, ananász) rendezkedett be. A szegénységnek nincsenek felt n nyomai, ami talán abból is ered, hogy az egy f re jutó GDP 16 400 USD. Antigua történelme nem b velkedik fordulatos eseményekben, s ebben is eltér karibtengeri társaitól. Az els lakói, a ciboney indiánok i.e. 2400 körül népesíthették be, majd ket követték az arawakok és a karibok. Kolumbusz 1493-ban fedezte fel s nevezte el a sevillai Santa María la Antigua templomról. A szigetcsoport kiesett a spanyolok érdekl dési köréb l és a vízhiány is hátráltatta a letelepedést. „Mivel kevés folyó- és forrásvíz volt rajta, az élelmes angoloknak az volt az els dolguk, hogy nagy és mély ciszternákat építettek, amelyekben meggy jthették az es vizet” – írja Verne Gyula – és persze öntözhették földjeiket. Az els telepesek Saint Kittsr l érkeztek 1632-ben és dohánytermesztésbe kezdtek. 1640-ben Dominica szigetér l érkez karibok támadták meg és rabolták el a kormányzó Edward Warner feleségét és gyermekeit. 1666-ban franciák foglalták el a karib indiánok segítségével. Antiguát kirabolták és lerombolták, a rabszolgákat elvitték. E rövid megszállás kivételével végig angol kézen volt. 1674-ben ismét a dominicai karibok támadták meg. A történelem különös fintora, hogy az indiánok vezet je szintén Warner volt, Sir Thomas Warner Saint Kitts gyarmatosítójának és els kormányzójának indián fia. A karibok azért segítették a franciákat, mert elismerték fennhatóságukat Saint Vincent és Dominica


szigetei felett. A XVII. század közepén a barbadosi Codrington család honosította meg Antiguán a cukornádat, s a Betty’s Hope lett az egyik legjelent sebb cukornádültetvény, ami ma szélmalmaival turista látványosság. Antigua kedvez helyzete és növekv gazdasági szerepe miatt a XVII-XVIII. században a karib-tengeri angol flotta f támaszpontja lett, s kiépült a sziget er d rendszere, ami miatt ellenfelei messze elkerülték. English Harbourt haditengerészeti kiköt ként 1707 és 1899 között használták, s itt m ködött 1889ig a híres Nelson hajógyár. Ma Nelson’s Dockyard Nemzeti Park néven fontos idegenforgalmi látványosság. Nelson három évig (1784–1787) szolgált itt, mint flottaparancsnok. Azzal bízták meg, hogy bénítsa meg a rebellis észak-amerikai tengeri kereskedelmet. A gazdasági virágzás id szaka is a XVIII. század volt. Ekkoriban a sziget lakóinak 93%a volt rabszolga és 200 szélmalom préselte a cukornádat. Még a feketék felkeléseinek száma (1728, 1737) is elenyész volt. 1730 és 1788 között Jamaica és Barbados után a harmadik helyet

A Karib-tenger szigetei közül 1962 és 1989 között tíz nyerte el függetlenségét; mind Nagy-Britannia gyarmata volt. Az önálló gazdasági-politikai életre többnyire éretlen birtokoktól els sorban maga a gyarmattartó kívánt megszabadulni, hogy könynyítsen a ránehezed , eltartásukból fakadó költségvetési terhen. Így sem sikerült minden terve, mert számos sziget kézzel-lábbal tiltakozott az önállóság ellen. Reálisan felmérték a helyzetüket, s a kényelmesebb és f ként biztonságosabb függ státusz fenntartása mellett álltak ki (Anguilla, Montserrat, Kajmán-szigetek, Brit Virgin-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek). Az, hogy jól döntöttek, legalábbis gazdasági megfontolásból, jól jelzi, hogy az egy f re es nemzeti jövedelmük magasabb, mint a függetlenné vált szigetek többségén. A szigetek párosítása, társítása azonban kevesebb sikerrel járt. A szigetvilág történetében gyakran el fordult, hogy a kis szigetek menekülni próbáltak a nagyobbak árnyékából. Van, amelyiknek sikerült (Anguilla), de a többségüknek nem (pl. Nevis, Barbuda). Antigua alacsony dombvonulatok és agyagos medencék vidéke. Ez utóbbiakat foglalták el az ültetvények, ami miatt a növényzet nagy részét kiirtották. A szigetet felépít mészk tábla déli részén találunk egy lepusztult vulkánma-

Jolly Harbour foglalta el az Angliába irányuló cukorexportban. A rabszolgaság felszámolása után (1834) Portugáliából hoztak szolgákat, de ez nem pótolta a hiányzó munkáskezet, ezért az ültetvények itt is tönkrementek és kénytelenek voltak áttérni a saját szükségletek ellátására.

radványt, ami némi változatosságot mutat az eléggé egyhangú tájon. Az évi 800-1200 mm csapadék egyenetlen megoszlása miatt gyakori a vízhiány, melyet tengervíz sótalanító enyhít. Folyó gyakorlatilag nincs. A szárazabb területeken agá-

557

FÖLDRAJZ vék és fügekaktuszok díszelegnek. A szi- zatos szórakozást találjanak az idelátogató get belsejét járva érthet csak meg, hogy gazdag turisták. Ezt a szigetet is indiánok az idilli partvidék és a bels területek lakták. 1691-ben a már korábban említett között mekkora a kontraszt. A gyarmati Codrington bérbe vette a brit koronától és id kb l megmaradt, egy-egy helyreállí- 1872-ig a család tulajdonában volt. A latott ültetvényes ház körül gondosan ápolt pos Barbuda valójában atoll. Székhelye kertet láthatunk és pompás fákat (f zfa, és egyetlen települése egykori tulajdonokassziafa, citromfa, golgotavirág). Közü- sának nevét viseli és mindössze néhány lük talán a bámiafa a legkülönlegesebb, házból áll a mangroveerd vel szegélyezett melyet – mint mondják - nem célszer Codrington-lagúna partján, flamingók száa házhoz közel ültetni, mert a vöröshan- zainak társaságában. Terméketlen talajú gyák el szeretettel keresik fel és lepik el. száraz, kaktuszos táj, csodálatos, 10 km Valami miatt megváltás a f városba hosszú, végtelennek t n , egybefügg tenvaló visszatérés. A turisták már hajóra gerparttal. Vízfolyása nincs. Természetvészálltak, a szigeten pihen k ezt kihasz- delmi terület, melyet többnyire erd borít. nálva keresik fel Saint John’st, az egyet- Szárazságt r növényzete a hónapokon át len jelent sebb települést. A trópusi sza- tartó aszályt is kibírja. A helyiek a kispavanna klímán az esti 28 ºC már kit n raszti gazdaságokban hosszúszálú gyapoahhoz, hogy a krikettpályán néhány tu- tot, kukoricát és földimogyorót termesztecat érdekl d külföldi is összegy ljön, nek. Az 1980-as évek elején függetleneds megnézze nemzeti sportjuk különleges ni akartak Antiguától, mellyel a víz alatti eseményét. A mérk zés kezdete el tt szól Barbuda Bank köti össze, mivel a nagyobb a calypso, melyet Jamaica Kincaid4 helyi sziget lakói elkezdték felvásárolni földjeíró úgy definiál, hogy „ez a Karib-tenger iket. I.e. 9600-ban még egyetlen szigetet térségére oly jellemz szatirikus népdaltípus, balladaszer versformával, ritmuszenei kísérettel.” Már itthon, az könyvét elolvasva értettem meg néhány, a helyszínen látott dolgot. A lakosság többsége fekete, de a feketék között is voltak feketébbek, akik kevésbé népszer munkát vállaltak. k a guyanaiak, akik azt végzik el, amire a helyiek már nem hajlandóak. Aztán itt vannak az éjszakák leányai. Világosabb b r néger n k, Vad, sziklás partvidék Antiguán mint a helyiek. k a Dominikai Köztársaságból jöttek szerencsét alkottak, s csak a tengerszint emelkedése próbálni és a helyi nevük – a világosabb miatt váltak ketté. A kirándulás célpontja tónusra utalva – „tejes kép ek”. Ezt per- a karibi világ egyik legdrágább szállodásze senki sem magyarázta el ott a helyszí- ja, a K Club volt. Egyszer ember számánen, pedig láttunk bel lük eleget. ra elképzelhetetlen luxus minden szinten, Vártuk a következ napi meglepetés- miközben praktikus megoldásokkal töreprogramot, amir l tudtuk, hogy csakis a kedtek arra, hogy a lehet legenyhébb mószomszédos Barbuda meglátogatása lehet, don avatkozzanak be a természet dolgaiba mert – lévén alig van más – a fontosabb és ez a m ködésére is érvényes. Itt nincsevendégeket mind odaviszik, és mi, sze- nek árak (legalábbis kiírva), itt nem illik rencsére a fontosabbak közé tartoztunk. err l érdekl dni sem. A bátortalan kísérAz Antiguától alig 40 km-re fekv szi- let után csak annyit mondtak, hogy „attól get Coolidge nemzetközi repül terén pa- függ, hogy jachttal vagy magánrepül vel rányi magángépek sorakoztak. Barbuda érkezem”. A személyzet láthatatlan, a bárszinte teljesen az exkluzív turizmusból ban mindenki kiszolgálhatja magát, de ha él: vadászat céljából honosították meg itt akarja, egy diszkrét cseng hangjára mega szarvast, a vaddisznót és a gyöngytyú- jelenik a pincér, vagy bárki, akire a venkot, hogy a tenger alatti vadászat, vagy a dégnek szüksége van. De maguk a turisták roncsmerülés után – 87 elsüllyedt, ismert is szinte láthatatlanok. Ha Antigua a nyuhajó maradványával – a felszínen is válto- galom szigete, akkor Barbuda a magányra vágyóké, ami persze lehet „kiscsoportos” is, ha valaki baráti társasággal érkezik. En4 Jamaica Kincaid: Öcsém halála, Helikon, nél jobb búvóhely aligha létezik, itt aligha Budapest, 1999. Ez az egyetlen Antiguaról szárérik utol azt, aki nem akarja. mazó író, akinek könyve magyarul is megjelent.

558

Ne feledkezzünk meg az országot alkotó harmadik szigetr l, a parányi Redondáról sem, melyet 1872-ben csatoltak a 80 kmre lév Antiguához. Addig Monserrathoz tartozott, melyhez közelebb is fekszik. A kalózok menedékeként szolgáló szigetre az 1860-as években egy amerikai foszfátkitermel vállalat vetett szemet, s 130 montserratit alkalmazva kezdett a guanó kitermelésébe. Ez egészen az I. világháború kitöréséig tartott. A szinte teljes leállás f oka, hogy a legfontosabb felvev piac Németország volt. 1929-ben a térséget gyakorta fenyeget hurrikánok egyike az épületek nagy részét elsöpörte, ezért e tevékenységgel 1930-ban végleg felhagytak. A vulkanikus vonulathoz tartozó, meredek falú szigeten nincs vízfolyás, az ivóvizet kutakból, ciszternákból nyerik. A lakatlan szigeten – melyen korábban indiánok éltek – 1978-ban postahivatalt létesítettek és felügyel t helyeztek el. A különc turisták átmeneti búvóhelyévé vált. Gazdasági haszna szinte csak saját bélyegkiadásából és különös híréb l fakad. Egy montserrati ír kamasz I. Felipe (Fülöp) néven (1880– 1947) lett Redonda királya, amely tovább örökl dik és tette híressé a szigetet, s amely jelképes utat jár be a világon, els sorban az irodalom terén. 2001-ben a Redondai Királyság könyvkiadó jelentette meg Matthew Phipps Shiel (1865–1947) könyvét, aki történetesen Redonda els királya is volt. Az bankár apja volt az, aki 1880-ban, 15 éves korában a sziget uralkodójává tette t egy Semper nev antiguai tiszteletes (állítólag püspök) áldásával. Akkor még senki sem gondolta, hogy ez a játék egy irodalmi dinasztia születéséhez vezet. Shielt John Gawsworth követte Terence Ian Fytton Armstrong néven, I. Juan (János) királyként (1947–1970), majd utána jött Jon Wynne-Tyson, azaz II. Juan király (1970–1997), aki 1997-ben Javier Marías spanyol író javára lemondott trónjáról. Ezzel a királyi cím Spanyolországba került. Az újdonsült uralkodó kezdeményezésére született a sziget nevét visel kiadó, amely Redonda szellemét továbbviv fantasztikus irodalom mellett a terror és félelem „m faját” is felvállalta. Ma híresebb, mint bármikor. Egy királyi-irodalmi játék részese, melynek intellektuális nemessége között olyanok szerepelnek, mint Dylan Thomas, Lawrence Durrell és Henry Miller. A királyi udvar tagjai írók és filmesek egyaránt, mint például Francis Ford Coppola (Megalópolis hercege), Eduardo Mendoza (Isla Larga hercege), Pedro Almodóvar (Trémula hercege) vagy Guillermo Cabrera Infante (Tigres hercege). J.M. Coetzee kapta a Redondai Királyság Els (irodalmi) Díját. Redonda napjainkra a világot behálózó és egyre terjed irodalmi birodalmi központtá vált. Természet Világa 2013. december

ENERGETIKA

Új típusú energiakonzervek agy érdekl dés mellett zajlott szeptember végén az „intelligens hálózatok és energiatárolás” cím , a BME, az Okos Jöv Innovációs Klaszter és a Megújuló Iparágak Alapítvány által szervezett konferencia a M egyetemen. A tanácskozás megszervezésére az adott okot, hogy egy napra hazánkba látogatott Richard A. Williams professzor, a Birninghami Egyetem m szaki és fizikai kutatóintézetének vezet je, aki jelent s, szabadalommal is oltalmazott eredményeket Richard A. Williams ért el a cseppfolyós leveg ben professzor való energiatárolás területén. A konferencia ennél azonban jóval szélesebb területet ölelt fel, a hazai szakemberek azt is bemutatták, miként lehet megfelel en vezérelt és ellen rzött, úgynevezett okos hálózatok (smart grid) segítségével a csúcsid szakokon kívül a megújuló energiaforrások által megtermelt elektromos energiát tárolni, majd a maximális terhelés id szakában rövid id alatt a kell ütemezésben viszszatáplálni a rendszerbe. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.), illetve a M egyetem vezet munkatársaitól örömmel értesülhettünk arról, hogy hazánkban is folynak e téren biztató kísérletek. A tanácskozás legnagyobb érdekl dést kiváltó témája két új, a gyakorlatban különböz mértékben már m köd , de várhatóan jóval szélesebb kör elterjedés el tt álló energiatárolási rendszer bemutatása volt. Williams professzor, aki ez irányú munkásságát még el z munkahelyén, a Leedsi Egyetemen kezdte meg 2005-ben, Yulong Ding nev hallgatójának ötlete nyomán fordult a cseppfolyós leveg ben való energiatárolás problémája felé. Az általa vezetett egyetemi kutatócsoport része a „Centre For Low Carbon Futures” nev , többek között számos egyetemi kutatóközpontot tömörít innovációs társulásnak, amelynek már az elnevezéséb l is látszik, hogy hasonló célokat követ, mint a konferenciát meghirdet szervezetek, vagyis a jöv beli energiaszükségletek minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás melletti kielégítését lehet vé tev megoldások felkutatására törekszik. Az a tény, hogy a cseppfolyósítással eredeti térfogatának hétszázad részére csökkentett térfogatú, -196 °C-on tárolt leveg felmelegítésével és gyors kitágulásával energiát lehet termelni, amelyet áramtermel turbinák vagy akár dugattyús motorok meghajtására lehet felhasználni, régóta ismert. Ahhoz azonban, hogy erre a fizikai jelenségre alapozva megfelel ipari berendezéseket, tároló és szállítókapacitásokat, és ezeket összefogó logisztikai és informatikai rendszereket fejlesszenek ki, az kellett, hogy az anyagi er források fölött rendelkez ipari és politikai döntéshozók is tisztába jöjjenek a megújuló energiaforrások egyre növek-

N


v szerepével, illetve a kárba vesz energia hasznosításának fontosságával az egyes országok energiaellátásában. Járulékos el nyként a technológiát alkalmazó országok energiafügg sége is csökken. A Williams professzor el adásához kapcsolódó részletes háttéranyagokat áttanulmányozva úgy t nik, ennek a folyamatnak az Egyesült Királyságban is még csak a közepe felé tartanak: m ködik ugyan már egy üzemi méret (350 kW-os) berendezés London mellett, de az anyagot szemmel láthatóan a politikusok meggy zésére készítette a már említett kutatóközpont. A cseppfolyós leveg ben való energiatárolás el nyei közé tartozik, hogy az áramtermelés hatásfoka akár 50–70% is lehet, ami tovább növelhet , ha a cseppfolyós leveg felmelegítésére egy másik ipari folyamat hulladékh jét hasznosítják. (Ilyen üzemek pl. a hajókon érkez cseppfolyós földgázt gázzá alakító üzemek Nagy-Britanniában.) Ugyanígy lehet takarékoskodni az energiával, ha az alapvet energiaforrásul szolgáló megújuló (tehát szél- vagy víz-) er m pl. egy oxigéngyártó üzem közelében helyezkedik el: a nagynyomású ipari oxigént rendszerint a leveg cseppfolyósításával, majd frakcionált lepárlásával állítják el , ilyenkor a leveg négyötödét kitev nitrogén nagy része rendszerint kárba megy, mivel ez iránt kisebb az ipari, felhasználói igény. A cseppfolyós nitrogén azonban gond nélkül felhasználható a cseppfolyós leveg t hasznosító berendezésekben, ráadásul újbóli cseppfolyósításánál igénybe lehet venni az óhatatlanul termel d „hulladékhideget” is, h cserél k alkalmazásával. Mindent összevetve, a folyékony leveg s technológia beruházási költsége mindössze egynegyede a szokásos akkumulátoros technológiáénak. A cseppfolyós leveg közvetlenül is felhasználható motorhajtásra, pl. a P. Dearman által konstruált, nulla szén-dioxid-kibocsátású motor segítségével, de valószín bb, hogy mint egy „segédmotoros” hajtóm üzemanyaga áll szélesebb elterjedés el tt, akár negyedével is csökkentve a nagyobb járm vek dízelolaj-fogyasztását. Különösen el nyös lehet az ilyen járm vek alkalmazása olyan zárt helyeken (bányákban, raktárakban stb.), ahol létfontosságú, hogy ne történjen szén-dioxid-kibocsátás. Ugyancsak célszer nek látszik, hogy h t kamionokban alkalmazzák a jelenleg használt energiazabáló elektromos h tés kiváltására, s egyben az e járm vek által kibocsátott szén-dioxid mennyiségének 80%-os csökkentésére. Az is e technológia alkalmazása mellett szól, hogy a h tött, cseppfolyós gázok szállítására és kezelésére szolgáló járm vek és berendezések már régóta m ködnek, azokat nem kell külön kifejleszteni. A cseppfolyós leveg szállítása ráadásul nem igényel nyomásálló, csupán megfelel en h szigetelt tartályokat: ha a h mérséklet nem emelkedik -196 °C fölé, a tartályban a nyomás mindössze 1 bar lesz. A sikeres konferencia jól mutatta azt a növekv szakmai érdekl dést, amellyel a hazai közvélemény a zöld energia egyre kiterjedtebb alkalmazása, az okos hálóatok létrehozása, végs soron az élhet jöv megteremtése felé fordul. GÁCS JÁNOS

559

HÍREK – ESEMÉNYEK-ÉRDEKESSÉGEK IN MEMORIAM LÁNYI GYÖRGY Életének 90. évében elhunyt dr. Lányi György aranytollas újságíró, a BÚVÁR cím természet- és környezetvédelmi folyóirat újraindítója, és nyugdíjba vonulásáig f szerkeszt je.Lambrecht Kálmán szerkesztésében és a Franklin Társulat kiadásában 1935-ben jelent meg a Búvár – Népszer sít természettudományos és társadalmi folyóirat megjelenése a II. világháború után megszakadt. Lányi György a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjeszt Társulat keretében el bb 1956-ban felel s szerkeszt ként elindította az AKVÁRIUM és TERRÁRIUM cím folyóiratot, majd pár évvel kés bb ezt alakította át a BÚVÁR hagyományait folytató folyóirattá. 1989 végéig vezette az egyik legnagyobb múltú magyar ismeretterjeszt lapot, majd 1990-t l a helyébe lépett TermészetBÚVÁR rovatvezet szerkeszt je lett, most bekövetkezett haláláig. Szakmai és ismeretterjeszt írásai rendszeresen jelentek meg más hazai és külföldi folyóiratokban is, mellette nagyobb hidrobiológiai tanulmányok elkészítésében vett részt (pl. MTA Balaton rehabilitációs kutatása), és 29 könyvet írt. A Magyarország vizeinek halai cím halakat és környezetüket együtt bemutató könyvét a halála el tti napon adtuk nyomdába. Élete végéig dolgozott, írásaival rengeteg hívet és hivatásos szakembert nyert meg a természetvédelem, és hobbija, az akvarisztika számára. Emlékét meg rizzük. VISSZATÉRTEK A PATAGÓNIAI DINOSZAURUSZOK Néhány évvel az els sikeres vendégszereplés után újra visszatértek Budapestre a világhír patagóniai dinoszauruszok. Az argentin vándorkiállítás Görögországból érkezett szeptember közepén, és az izgalmas leletek valamint rekonstrukciók szeptember 28.-tól 2014 nyaráig lesznek láthatóak a Magyar Természettudományi Múzeum id szaki kiállításán. Patagónia a világ egyik leghíresebb területe, ahonnan évr l évre kerülnek el az újabb és újabb dinoszaurusz szenzációk. A kiállításon látható az egyik legkorábbi dinoszaurusz, az aktív ragadozó Herrerasaurus, valamint a jelenleg ismert leg sibb Theropoda, a két lábon sebesen futó Eoraptor. Az óriási Sauropodák seit, a prosauropodákat képviseli a 7 méter hosszú Riojasaurus. Patagóniában került el a világ egyik legrégebbi dinoszaurusz fészke, melyet a Mussaurus rakott (8-10 egyed éppen csak kikelt a tojásokból). A ma ismert legnagyobb ragadozó a Giganotosaurus hasonlít ugyan a híres Tyrannosaurusra, de nem álltak egymással szoros rokonságban. Az Abelisaurusnak csak a 80 cm hosszú koponyája került eddig el , ezzel szemben a Sauropodákhoz tartozó Rebbachisaurus a ko-

560

ponyájától az utolsó farokcsigolyáig meg rz dött. A Futalognkosaurus a második legnagyobb termet a dinoszaurusz óriások között (30 m hosszú, 70 tonna). Ehhez képest a t level ekkel, cikászokkal és egyéb növényekkel táplálkozó, csoportokban él Gasparinisaura meglep en kisméret volt. Az Alvarezsaurus, a Buitreraptor és az Unenlagia a tollakkal borított dinoszauruszok közé tartozott, míg a Patagopteryx röpképtelen primitív madár volt. A tengeri hüll ket képviseli a kiállításon a mosasaurusok közé tartozó Taniwhasaurus és a hosszú nyakú plesiosaurusokhoz sorolt Tuarangisaurus. A világhír patagóniai leletek mellett továbbra is láthatóak a Természettudományi Múzeum állandó kiállításán a Magyarországon el került iharkúti maradványok. (MTM, 2013 szeptember). A FÖLD LEGNAGYOBB VULKÁNJA A Houston Egyetem kutatócsoportja megtalálta a Föld legnagyobb ismert vulkánját. Nem mondhatjuk, hogy de hiszen ott volt a szemük el tt, hogyan nem vették észre eddig, ugyanis nem egy Mauna Loáról, Fudzsiról, vagy Etnáról, egyszóval szárazföldi vulkánról van szó, hanem tenger alattiról. A Tamu masszívumnak elkeresztelt vulkán nagyjából 1000 kilométerre keletre emelkedik Japántól, a Csendes-óceánban; a Satszkij-hátság része, amely egy 130-145 millió évvel ezel tt kialakult víz alatti hegységlánc; több vulkán m ködése és növekedése révén keletkezett. Mostanáig nem volt egyértelm , hogy a Tamu egyetlen vulkán, vagy pedig több kitörési pontból állt össze. A JOIDES Resolution nev kutatóhajóról végzett tüzetes vizsgálatok azonban most egyértelm vé tették, hogy az a bazalttömeg, mely a Tamut felépíti, egyetlen forrásból származik. William Sager, a kutatócsoport vezet je, aki immár két évtizede kutatja ezt a vulkánt, most kijelentette, hogy a Tamu a leghatalmasabb pajzsvulkán, amit valaha is felfedeztek bolygónkon. Mérete a legnagyobb marsi vulkánokéval vetekszik, nagyjából akkora területet fed le, mint a Brit-szigetek összesen, nagyjából 200 ezer négyzetkilométert. Nem vetekedhet vele a hawaii Mauna Loa sem, mely a legnagyobb és (a tengeraljzattól számítva) a legmagasabb hegy a Földön. Összehasonlításul: a hawaii óriás területe csupán 2 százaléka a Tamuénak, mely viszont csak 25 százalékkal kisebb kiterjedés , mint a Mars gigantikus vulkánja, az Olympus Mons. A Tamu nem csupán a méreteivel emelkedik ki a többi tenger alatti vulkán közül, hanem különleges formájával is. Széles és lapos, ami azt jelenti, hogy a kiöml lávának igen nagy távolságokat kellett megtenni más földi vulkánokhoz viszonyítva. A tengeraljzaton ezernyi kisebbnagyobb vulkán emelkedik, de ezek legtöbbje elég kis méret és meredekebb lejt j . A Tamu lejt i a mérések szerint alig lejtenek.

Sager szerint, ha ott állnánk valahol az oldalában, alig vagy nem éreznénk a lejtését. A Tamu-vulkán felfedezéséhez kétféle módszer segítette hozzá a kutatókat. 2009ben fúrásmintákat vettek bel le, 2010-ben, ill. 2012-ben pedig szeizmikus adatokat gy jtöttek két különböz tengeri expedíció során. A fúrás közben 20 méter vastag lávafolyásokat is harántoltak. Sager szerint a Tamumasszívum 145 millió éve keletkezhetett és néhány millió évvel a létrejötte után már meg is sz nt az aktivitása. A teteje kereken két kilométerrel van a Csendes-óceán vízfelszíne alatt. A feltevések szerint a vulkáni tömeget felépít magma a földköpenyb l jöhetett. Az sem kizárt, hogy a Csendes-óceán mélyén még vannak hasonló méret , vagy akár nagyobb vulkánok is, mert akadnak nagyobb vulkáni képz dmények is az Ontong Java-platón, de egyikr l sem bizonyosodott még be, hogy egetlen vulkánról, vagy több vulkán összeolvadásáról van szó. (Nature Geoscience, 2013. szeptember) SLAKÓK A JÉGKOSZAKBAN Miközben mai világunkban a globális klímaváltozás hatásaival próbálunk megbirkózni, e kérdésben jó lenne konzultálnunk Ausztrália slakóival, az aboriginekkel, akik sikerrel vették fel a küzdelmet a jégkorszak megpróbáltatásaival, bár természetesen nem a jéggel volt gondjuk. Az úgynevezett utolsó glaciális maximum idején, melynek csúcspontja nagyjából 20 ezer évvel ezel tt volt, az aborigineknek igen széls séges klímán kellett boldogulniuk. A változás magnitúdója döbbenetesen nagy volt, mondja Sean Ulm, a cairns-i James Cook Egyetem professzora. Elt ntek az erd k, kiszáradtak a tavak, növekedett a sivatagok kiterjedése, sok állat kihalt, és a kontinens jó része ember számára lakhatatlanná vált. Az éves h mérsékletek 10 Celsius-fokkal voltak alacsonyabbak a mainál, a csapadékmennyiség drasztikusan csökkent, és ha nem is kontinensnyi léptékben, de a magasabb hegységekben és Tasmániában megjelentek a gleccserek is. A tengerszint kereken 120 méterrel csökkent, a kontinentális self nagy része szárazra került és szárazföldi híd közötte össze Ausztráliát Új-Guineával és Tasmániával. A régészek a tárgyi leletek radiokarbonos elemzése során azt találták, hogy a széls séges klíma idején az ausztrál slakosok (akik már jó ideje megjelentek a kontinensen) sokkal koncentráltabban éltek, mint el tte vagy utána. Azokat az él helyeket foglalták el, ahol a létfenntartáshoz legszükségesebb források még megvoltak, tehát els sorban a vízzel jól ellátott területeket, hiszen ott táplálékot is találtak. Az utolsó glaciális maximum idején, vélik a kutatók, Ausztráliának mintegy 80 százaléka telkesen elnéptelenedett, a lakosság f ként a keleti-délkeleti partvidéken koncentrálódott.


HÍREK – ESEMÉNYEK – ÉRDEKESSÉGEK Változások történtek a vadászati technikákban és módszerekben, az emberek más növényeket kezdtek fogyasztani, mint korábban, egyszóval csaknem teljes életmód-változtatásra kényszerültek. Minden jel szerint nagyon jól alkalmazkodtak. Valószín leg a társadalmi kapcsolatokban és a hitvilágban is történtek változások, ezeket azonban a régészet módszereivel szinte lehetetlen kimutatni. (Journal of Archaeological Science, 2013; 40) HOGYAN VÉDENEK A BÉLBAKTÉRIUMOK? A bélsejtek csökkentik az immunvédekezést, lehet vé téve ezzel a betegséget okozó kórokozók elterjedését megnehezít , hasznos baktériumok szaporodását. Bélfert zések megakadályozásához nem elegend , hogy az immunrendszer legy zi a kórokozókat. Legalább annyira fontos a normál bélcsírák növekedésének el segítése. Ezt igazolják kanadai kutatók egereken végzett vizsgálatai, melyek során kiderült, hogy az egészséges bélnyálkahártya sejtjei egy bizonyos fehérjét termelnek, ami csökkenti a természetes immunvédekezést és ezzel megvédi a bélbaktériumokat az immunrendszer támadásától. Így a szervezet fajtákban gazdag, változatos bélflórát tud kialakítani, amely megakadályozza, hogy a behatoló, fert zést okozó kórokozók átvegyék a helyét. Ha ez a szabályozó fehérje hiányzik, csökken a hasznos bélbaktériumok száma és növekszik a fert zés veszélye. A fehérje termel désének fokozása lehet séget biztosíthatna a krónikus gyulladásos bélbetegségek kezelésére. Immunrendszerünk nem túl hatékony az élelmiszerek okozta fert zések legy zésében. Bízhatunk azonban bélbaktériumainkban, amelyek sok kórokozótól védenek meg minket. Köztudott, hogy ha ezt a „társas” viszonyt valami, pl. antibiotikum szedése megzavarja, n a bélfert zés veszélye. Baktériummal való találkozáskor a természetes immunrendszer védekez reakcióját váltják ki a bélnyálkahártya sejtjei –a test más sejtjeihez hasonlóan –, melyeket azonban a bélsejtek által termelt SIGIRR nev fehérje elnyom a bélben. A SIGIRR a sejtfelületen található receptor, amely az interleukin-1 viv anyag révén gátolja a jelátvitelt. Azoknál az egereknél, amelyek már nem tudták termelni a gátló fehérjét, er södtek a gyulladásos és védekez reakciók. Meglep módon azonban ezek az állatok a fokozottan aktív immunvédekezés ellenére sem voltak védettebbek a szalmonella vagy más kórokozó által okozott fert zésekkel szemben. Sokkal inkább csökkent a normál bélcsírák száma, ami kedvezett a bélfert zéseknek. Ezek az eredmények Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

mutatják, hogy a bélsejtek fokozott antibakteriális aktivitása gyengíti a bélbaktériumok természetes védekez funkcióját. Lehetséges, hogy a SIGIRR-fehérje termel dését stimuláló hatóanyagok segíthetnének a krónikus bélgyulladásban, mint pl. Chron-betegségben vagy a krónikus fekélyes vastagbélgyulladásban szenved betegeknek. (www.wissenschaft-aktuell.de 2013. augusztus 9.) A „MEGTÖRT SZÍV” A „megtört szív” elnevezés az ember érzelmi sorscsapást követ pszichikai állapotára utal. Létezik azonban egy orvosi jelenség is, az úgynevezett megtört szív szindróma, mely a szívizom életveszélyes m ködészavara. A szívinfarktus gyanújával kórházba szállított emberek kereken 2,5%-a valójában megtört szív szindrómában szenved. A két életveszélyes betegség nehezen különíthet el egymástól, mivel a betegek tünetei tulajdonképpen azonosak: mellkasi fájdalom, nehézlégzés, de még az EKG-vizsgálat és a biomarkerek is hasonló eredményekkel szolgálnak. Megbízható diagnózis tehát csupán szívkatéter-vizsgálattal állítható fel, mivel szívinfarktussal szemben a megtört szív szindrómában a szívkoszorúereket nem zárja el vérrög. A tüneteket több szívkoszorúér görcsszer összesz külése okozza, melyet feltehet en rendkívüli, többnyire érzelmi megrázkódtatás – pl. közeli hozzátartozó hirtelen halála, munkahelyi zaklatás, váratlan anyagi veszteség - hatására keletkez stresszhormonok váltanak ki. Ez az orvostudományban stressz-cardiomyopathia néven ismert tünetegyüttes 90%-ban id sebb hölgyeknél jelentkezik – ezzel szemben a szívinfarktus 70%-ban id sebb férfiakat érint. Az els órákban mindkét állapot hasonlóan veszélyes: a betegek 5-7%-a hal meg. Különbség inkább az akut fázist követ id szakban van: megtört szív szindrómában a szívizom többnyire újra teljes kapacitással m ködik, míg a szívinfarktusnál hegek keletkeznek, melyek a szív szivattyúfunkcióját negatívan befolyásolják. A hannoveri egészségügyi f iskolán Thomas Thum és kutatócsapata kiderítették, hogy a megtört szív szindróma a betegek vérében lév bizonyos mikro-RNS-k segítségével diagnosztizálható. Néhány éve ismert, hogy ezek az apró RNS-szilánkok a klasszikus gének mellett alapvet en meghatározzák az életfolyamatokat. Közvetett módon befolyásolják a fehérjék termelését s így központi szerepet játszanak a szervezetben a génszabályozás összetett folyamatában. Tanulmányok bizonyítják, hogy bizonyos megbetegedéseket a mikro-RNS-k szokatlan mintázata jellemez.

A hannoveri kutatócsoport vizsgálatának aktuális eredménye szerint a stresszcardiomyopathiát a vérben 4 mikro-RNS jellemz mintázata különbözteti meg a szívinfarktustól. A kutatók szeretnének ezekb l az eredményekb l használható diagnosztikus eljárást kidolgozni, melyhez a jelenlegi eredmények meger sítését szolgáló további, több betegen végzett vizsgálatot kell elvégezni, valamint a mikro-RNS kimutatást kellene gyorsítani. A kutatók reménye szerint néhány éven belül a klinikákon alkalmazható lesz a megfelel diagnosztikai eljárás. (www.wissenschaft.de 2013. szeptember 19.) ÁTADTÁK A RÁTZ TANÁR ÚR ÉLETM DÍJAKAT A Magyar Tudományos Akadémián november 27-én átadták az idei Rátz Tanár Úr Életm díjakat. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért 2001. óta ítéli oda az Életm díjat, amely mára a hazai természettudományos oktatás, és egyben a közoktatás egyik legrangosabb elismerésére lett.

Rátz Tanár Úr Életm díjasok 2013ban (balról): Lénárd Gábor, Cs. Nagy Gábor, Lenkei Irén, Oláh Gábor Péter, Károlyi Károly, Horváth Gábor, Brenyó Mihályné, Halász Tibor és Benyó Mihály A személyenként 1,2 millió forintos Rátz Tanár Úr Életm díjat évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszer sítésében és a fiatal tehetségek gondozásában. A három vállalat ezzel a díjjal járul hozzá a magyarországi természettudományos oktatásban végzett tanári munka rangjának, erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez. 2013. díjazott tanárai: Dr. Halász Tibor (fizika), Horváth Gábor (fizika), Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné (matematika), Károlyi Károly (matematika), Dr. Lenkei Irén (biológia), Dr. Lénárd Gábor (biológia), Dr. Cs. Nagy Gábor (kémia), Oláh Gábor Péter (kémia).

561

GONDOLATOK

SZILI ISTVÁN

Karácsonyi hangulatban December ligha kerülhet k ki a decemberhez tartozó közhelyek. Vagyis a gyermekkor Mikulása (az enyém soha sem volt Télapó), a karácsonyi szünet és a karácsony, a szilveszter, az els hó és a télvárás, a disznóölések, az ajándékok beszerzése és várása, a karácsonyfavásár, és ki tudja felsorolni, ezenkívül hány és hányféle mozzanata még e téli hónapnak. A legutolsónak az évben. Minél többet megélt bel lük az ember, a december annál inkább ezekbe az emlék- és gondolatklisékbe burkolózik, minden egyedi, s t egyéni vonását veszítve. Pedig hát milyen a december? A december egy id óta álnok. Sem a fény, sem a meleg nem akar benne megfogyatkozni. Javában virít az ibolya a kertemben, a sáfrányok szirom-dárdái már-már kikukucskálnak a f közül, az szi es kt l feléledt páfránylevelek sem kunkorodnak fagyosan

A

Téli erd (Kalotás Zsolt felvételei) össze, s t a balkáni eredet ciklámen is bontogatja szirmait. Persze azért bátortalanul, mert ha csak egyet komorul az ég, máris hódara temeti szúrós labdácskái alá. Téli sétám a tóhoz vezet patak partján már évek óta csupa álmélkodás: kócsagok és szürkegémek osztják fel a folydogáló víz szakaszait, hogy napi betev jüket meglelhessék. Réges-rég a távoli tengerpart mocsaraiban lenne a helyük, de mintha valaki megsúgta volna nekik, hogy gyengécske lesz a tél, inkább koplalnak,

562

mintsem, hogy a nagy utat válasszák. A közeli halovány-zsengén zöldell lucernaföldet is gyakran látogatják: macskákat, baglyokat szégyenít módon pockoznak. Az üzenet mindenesetre elég kés n érkezett, mert a gólyák és fecskék – szerencsére – nem értesültek róla. Ki tudja persze, meddig lesz még így… Csak a jégmadár idézi a telet, de az is csak a neve által. Ha néha éjszaka mégis magára zárja a tó jégablakát, a vékonyka takaró gyorsan megadja magát a délel tt rávillanó napsugaraknak. Ha meg feltámad a déli szél, még zörögni-zajongani sem marad ideje, úgy elolvad. Az ajándékba vásárolt szánkók és korcsolyák, az el vigyázatosságból beszerzett hólapátok mind-mind értelmüket vesztett hiábavalóságok. A régi mesék leginkább a tél szépségeir l szólnak, de efféle szépségek, mint amilyenek mostanában mutatkoznak, bizony nem szerepelnek közöttük. Van persze olyan is, hogyan is ne lenne, akinek ez sem tetszik. Elejtett mondásai szerint hiába utálta régebben szívb l a telet, ezt a „se nem tél, se nem tavasz” közbüls állapotot végképp nem szereti. Azért az a kis hó mégis csak kellene – mondogatja – jót tenne az a vetésnek, jó lenne tavaszi-nyári víztartaléknak. Mondogatja, és teljességgel igaza van. Mondogathatja, de a felh k, h k, hevületek és didergések felett nincs hatalma. Más felett sincs, még ha úgy is képzelte néha napján. Jobb lett volna, ha sohasem képzelte volna úgy. Amiként a kis vörösbegy: neki aligha van err l véleménye, mert a napi gondja egészen más. Ide-oda szaladgál a bokrok között, és ha veszélyre neszel, villámgyorsan besuttyan a buxus örökzöldjébe. Onnan pedig egy fürge egér szalad ki a f szálak közt vánszorgó pókot észrevéve. De miféle egér ez? Csonka farka égnek mered, és rebben szárnya van! Mégsem szárnyasegér, hanem csak ökörszem. A vörösbegy és az ökörszem kertem állandó téli lakói. k így díjazzák, hogy nincs macska a környéken. Meg hát minden más madár is, amelyik régi megszokásból ezt az ingyen konyhát választotta. Etetjük a madarakat, és ez baj. Persze, az is baj, ha nem etetjük. Mert hiába hótlan a határ, hiába hozzáférhet az erd minden zege-zuga, a legtöbb madár az ember közelségét választotta. Csak a csuszkák meg a harkályok maradtak h ségesek a fákhoz, zajos is t lük az erd ! Azt gondolnánk, akad még néhány madár, amit aligha lehetne

Vörösbegy becsalogatni a kertbe. Most tényleg így van, de hajdan..! Volt rá eset, hogy egy fogolycsapat landolt étkezési els segélyre. Máskor meg fácán próbálkozott nálunk a nagy hó el l menekülve. Az arisztokrata varjak nem menekül k, inkább tél-specialisták. Ha úgy gondolják, nekik megfelel egy kint felejtett káposztafej is, de legtöbbször a diófát vizslatják: maradt-e az ágakon mutatóba egy-két szem dió. A meggyvágók a cseresznyefán m velik ugyanezt, és sajnos a rügyeket is ehet nek tartják. A rigók és csontollúak csapatai alkalmi vendégek, amiként a nyomukban száguldozó karvalyok és kabasólymok is. A verebek a jeladók a veszélyre: hangos hussanással t nnek el a buxusokban, tartalmatlan zsivajukat néhány percre felfüggesztve. Az öreg parlagi sas csak áthúz a táj fölött, ki tudja, honnan és merre tart. A madarak jönnek-mennek, éjszakai szállásra is betérnek, megengedi nekik a gerlepár, aki már évek óta f bérl a zelnicefán. Így hát nálunk akár enyhe, akár szigorú az id , a december a madarak hónapja. Nincs is náluk szívderít bb ekkortájt semmi. A zöldikék és tengelicek a tujabokrok magtermését szüretelik, a cinke-népség inkább az etet re jár, és szívb l irigykedik egymásra, de csak a látszat kedvéért. Mert ha a feketerigó beül az etet be, mégis csak össze kell fogniuk, különben éhen maradnának. Az egyik magába dermed éjszakán aztán csendesen lehullik a hó, és reggelre eltemeti az ismer s világot. A csoda egészen új, ám srégi nevet visel: maga a Havas December. Természet Világa 2013. december

GONDOLATOK

Téli napforduló ársony István és Fekete István meditációs sétái után már csak csendes, s t néma elfogultsággal teheti be a lábát az ember a hazai táj szentélyébe: a téli erd be. Amib l – még ha egyes számban hangzott is el a kijelentés, de mindenki tudja – sok és sokféle van. Mégis mindenkinek (minden természet-közeli embernek) van egy saját erdeje, ha nem is jog szerint, de legalább a lelki tulajdonában. Ahová, ha teheti, be-betér egy csendes t n désre. Különösen a téli napforduló táján alkalmas az id erre: a természet ekkorra már félrevont, elrejtett minden zavaró momentumot. A tavaszi d zsölésnek nyoma sincs, ahogyan a nyár harsogó zöldjének sem, az szi színorgiáról nem is beszélve. Ahogy a költ látta hajdan a kicsiny templom fölé hengered erd felé nézve: „most tél van és csend és hó és halál”. A megrajzolt kép a télre vonatkozik, de mindenki jól tudja, egészen másról szól. A templomhoz* különben köze volt a költ nek: benne keresztelték meg annak idején. Az pedig csak három héttel volt korábban, mint a téli napforduló, és aminek a sarkában már ott topog a karácsony. A templomtól ellátni szül háza helyéig, mint ahogy onnan is jól lehet látni a templomot. Nézte is a költ , sokszor nézte, még gyerekként, lentr l felfelé és viszont. A Templom-hegy erdeje, meg a szomszédos Meleg-hegyé egybeforrva alkotta a zölden, barnán, sárgán és szürkén vibráló örök hátteret, ahogyan az évszak éppen diktálta. És a Meleg-hegy magasából, ahová alig órányi szusszanással lehet feljutni a templomtól, belátni az egész Vértest, rejt z vadjával, vadászával és Szép Ilonkájával egyetemben. Persze csak költ i képzel er vel. Most csak a zúzmara cifrázza a girbegurba ágakat: terebélyes felh védi ket a Nap szemét l, hogy rájuk ne hunyorítson. Déltájban ez mégis megtörténik, és egyszeriben zizeg zuhatag, fagyos csepegés teríti a hóra a tél legszebb díszeit. Itt történik ez, a Templom-hegyen, ahol sszel aranytinóru terül gazdagon a molyhos tölgyek alá, és ahol a szétszórt kvarcitsziklák oldalán sáros-fényes foltok jelzik: errefelé vaddisznók járnak. Járnak a vadászok is, hogyne járnának! A grófi id kben a grófok, Széchenyi Zsigmondot is beleértve, aki ránk is hagyta az ide vonatkozó emlékeit. Aztán mások kezébe került a puska, méltatlan kezekbe is, ezekr l jobb nem beszélni. Magam amúgy sem szívelhetem egyiküket sem: rápuskázni egy él re? Ez nem az én passzióm. De ezzel is muszáj együtt élni, akárcsak a rossz id vel. Máskülönben, igaz, tudatlan gyerekként,

B


magam is tereltem vadat a halálhozó cs elé, de bizony csak akkor ujjongtam, amikor a rosszat sejt állat a szorítóból kitört. Megtanultam viszont, hogy a téli id nek „foga van” – egyik lábujjam megfagyott az átázott ócska bakancsban. Jártam ide, a Templomhegyre és a szomszéd erd kbe makkot gy jteni: ezért is jól fizettek akkoriban, akárcsak a vad hajtásáért. Vagy nyáron a kivágandó fákat festékkel megjelölni. Jól fizettek, persze a semmi helyett, amib l mindig b ven akadt, ha az ember hagyta magát. Jobb bakancsom mégsem lett, csak jobban kitömtük a régit, és urambocsá! – belátásból kerülgetni kezdtem a csúszkákat (és általuk az alattomos pocsolyákat). Na de az erd sajnos messzire esett t lünk, télen oda kimerészkedni, csak úgy cél nélkül, azt a szül i odafigyelés nem engedte. Jól jött hát a megbí-

Sebaj, a természet mindent kihever! – mondják azok, akik csak látogatni szokták a természetet. Pedig nem, nem hever ki mindent! Hogyan is heverné ki azt a telet, amikor egészen a Dunától Székesfehérvár el teréig legalább egymillió katona és hadifelszerelése szelte ketté az erd t, szüntelenül t z alatt maradva és tüzet okádva. Az elhagyott lövészárkok most is ott cikáznak a fák között, és mindenfelé bombatölcsérek, agyúállások gödrei-halmai süppedeznek, magasodnak. Legfeljebb a nyár tudja elrejteni ket, de az is baj, ha valaki nem tudja, és belezuhanva kezét-lábát töri. Vannak másféle gödrök is, bár csak a tudó képes megkülönböztetni ket a harci maradványoktól. Kutatóárkok, medd hányók és próbavágatok… Hja, nagyban folyt az ércvadászat itt! A flotáló után maradt érchomok úgy átitatódott valamilyen vegyszerrel, hogy még egy Holdat túlél baktériumnyi élet sincs rajta. Csak a szél szaladgál ide-oda a „homokot” terelgetve. A lehullott zúzmara jobban ropog a talpam alatt, mint a megereszkedett hó, amely elfedi az elém terül , forráshoz vezet ösvényt. Jókora (szénaboglya nagyságú, ha még ismer s ez a méret) gránitsziklák bukkannak el itt-ott a vízfolyás fels peA nadapi katolikus templom (Vörösmarty-emlékhely) remén. Ez a muflonok kér a Meleg-hegyr l nézve dz helye: szélvédett, délutáni napmelegt l hevített vadzatás: ebédet kell vinni a favágóknak. A ba- hajlék. A vadjuhok az újabb kori vadászrátom apja volt a favágó, és egyedül t sem mánia jóvoltából kerültek ide, és annak szívesen engedték el oda. A célt eltéveszteni ellenére, hogy jópofa állatok, sok kárt tesznem lehetett: messzire hallatszott a kopácso- nek befogadó környezetükben. No, persze lás, és egy kunkori kis füst is jelezte: merre ezt a kárt nem mindenki tartja annak. Most van az arra. Ma, ha fát vágnak, hát gépekkel az etet jüknél tartózkodhatnak: sem a szateszik. Nem munka az: robajos fosztogatás! guk, sem más nyombéli hagyatékuk nem Mert a régi favágó csak azt a fát vághatta ki, árulja el ket. A forrásnál és a kis erecskéamit az erdész még nyáron megjelölt. Az pe- nél olthatják szomjukat, ezért is ragaszkoddig csak a silányát jelölgette, de azt is csak nak ehhez a helyhez. akkor, ha betegnek, menthetetlennek ítélte. Máskülönben most csak csepeg forrás Az öreg és er s fákra senki sem emelhetett ez, és ha télen is csepeg, hát jókora jégfejszét. Pedig akkor már nem a grófé volt az csapot nevel a felkínálkozó sziklakaréjban. erd , de a szakmai becsület csak a tisztessé- Mindenféle madarak bánatára: a cinkék, ges munkát engedte. Aztán egy jó évtized csuszkák, szapók, téli pintyek, meggyvámúlva odaérkezett a förgeteg is: nem hur- gók és szajkók hiába keresnek a környéken rikán, de valami hasonló nev fanyüv gép ivóhelyet. Óh, mennyi a madár itt tavaszképében. No, persze nem a gép volt a hibás. szal és nyáron! Még gyurgyalag is akad az A sok fa mind leköltözött a szénbányákba és egyik természetes bevágódás löszfalánál. a java ott is maradt. Lehet, hogy egyszer még A löszplatón különben ott rejt zködik egy le kell ereszkedni hozzájuk… bronzkori földvár maradványa. Már ameny-

563

GONDOLATOK

Korunk betlehemi égi jelképe a kondenzcsík (A szerz felvételei)

nyi megmaradt bel le a közel száz év el tti ásatás óta. Ez is sebhely, az ugyancsak régiek közül való, ezért is nehezen gyógyuló. A jégcsap mellett muszáj szusszanni egyet: nehéz a járás errefelé, még nyárid ben is. A sziklák között a mélyen bevágódott patakmeder felvezeti a ködöt a lenti nagy tó fel l, de soha sem éri el a csepeg forrás szintjét. Jól elrejti viszont azt, aki alulról törtet felfelé. Most csak egy éhes róka az, elmélyülten zsinóroz egy szertelenül cakkozó lábnyom mellett, amíg csak egészen a közelembe nem ér. Fentr l a mátyás váratlanul ráreccsent, amire szinte pattanva ugrik a leveg be, és oldalra kitör a szederbozótos felé. De alulról mintha más is mozgolódna. Emberi beszédhang foszlányai hallatszanak, ismeretlen nyelv , gyermeki csengés beszédé. Aztán kilép a köd takarásából egy bekecsbe öltözött toprongyos ember, meg egy másik, valamivel kisebb. Mindegyiknél jókora husáng, és a nagyobbik egy cserépkor-

sót egyensúlyoz a bal vállán. Lefelé néznek, az ösvény havára, a nyomokat tanulmányozzák. Egyikük, a nagyobb, n lehet: csapzott kócos haja el rehull, ahogy megtorpanva lefelé néz. Sötét hajába f zve csigákból összeállított gyöngysort visel. A légmozgás nehéz illatokat terel fel lük: áporodott füstszagot. Lábukon ugyancsak fura lábbelit viselnek: olyasmit, mintha egy függ cinege fészkébe bújtak volna. Az egyikük most váratlanul rám néz, és mindkett abban a pillanatban köddé válik… A bronzkor gyermekei voltak! Vízért jöttek a csepeg forráshoz. A találkozás még jó ideig ott marasztal, csak a felpirosodó égbolt figyelmeztet rá: jó lesz hazafelé indulni. Egy fényes kondenzcsík mutatja az utat: mostanában már ez a betlehemi csillag. Z * Nadap község katolikus templomáról van szó, de nem a ma látható építményr l, hanem az egykor ugyanott állott régir l.

Karácsonyi lakoma – szolidan

A

karácsonyhoz szerte a világon igen sokféle életérzés tartozik, újabban még a nem keresztény vallású vagy többség világban is. Számunkra a havas tél, az örökzöld feny (színe és illata), a békés és szeret családi együttlét, az ajándékozás jelenti az ünnepi hangulatot. És természetesen a lakoma. (A vallási momentum aktuális érvényességét rábízom az olvasóra.) Gyermekkorom idején (sok-sok évtizede) még bizonyos népszokások (betlehemezés, pásztorok köszönt je) is ide tartoztak. Mindez együtt olyan élményanyaggal szolgál a benne részesül embernek, hogy élethosszig meghatározóvá válik. A világirodalom (költészet, próza és zene egyaránt), a képz m vészetek, a hagyományok és szokások kezdett l fogva igyekeznek megragadni a felejthetetlen ünnepi pillanatot, hogy akkor is el - vagy felidézhet legyen, amikor már elmúlt. Ennek a törekvésnek paradox, kificamított és sok emberben már ellenérzéseket kelt túlfokozása a reklám-karácsony, ami messze az ünnep el tt kezd dik, és gyakran csak húsvét el tt fejez dik be. Vagy még akkor sem, amint azt egy bajor kisváros (Rothenburg ob der Tauber) egész éven át tartó karácsonyi vására bizonyítja. Az egyéb, más szokásokkal való (néhol már-már zagyva) keveredésr l, az itt-ott féktelenül dívó ünneprontó ünneplésr l nem is beszélve. Mindebb l következik, hogy nem könny újat írni az „elcsépelt” karácsonyról. Részemr l könynyelm ség tehát, ha most mégis megpróbálkozom vele. Mea culpa…

564

Karácsony hava lévén, maradjunk csak a „helyénvalónak” min síthet világszokás, a karácsonyi lakoma, avagy túlzásba vitt változata, a trakta epizódjánál. Már hallom is a háziasszonyok, szakácsok szisszenését: „hogy’ merem én epizódnak tekinteni azt a hetekig tartó rületet, ami a karácsonyi ünneplés el készítésével jár!” Bocsánat, igazuk van, nem is úgy gondoltam! Ez az „epizód” valóban hetekig tart, s t, ha a túlevés következményeire is gondolunk, akkor még tovább. Amiként más vallási eredet étkezési szokások esetében is hasonló a helyzet. Csak, hogy néhány példát említsek: a mohamedánok a ramadán végeztekor, a zsidók jom kippur után étkeznek b ségesebben. A karácsonyt is beleértve, ezeknek az ünnepeknek van még egy közös vonásuk: vallási színezet esetén mindegyiket hosszabb-rövidebb böjt el zi meg. Ezért kézenfekv a gondolat, hogy a böjt említésével máris rávilágítottunk a b séges, túlzásba torkolló étkezés lehetséges okára. Továbbá azt a feltevést is megkockáztatom, hogy a böjtöt els dlegesen nem a vallás, hanem a téli (vagy más égtájon a száraz) id szak nélkülözési kényszere alakította szokássá, amit aztán id vel vallásos köntösbe bújtattak. A nélkülözést az él világban majd mindig a dúskálás váltja fel. A nélkülöz böjt és gyomorrontó lakoma ellentétpárja tehát nem más, mint a „hatás-ellenhatás” törvényének kissé szokatlan megnyilvánulása. Igaz, a természeti- és törzsi szervez dés népek-

nél a böjtös nélkülözés és a dúskálással járó ünneplés még nem naptárhoz igazodik, de mivel e szokások hátterében periodikusan

A nevezetes yorkshire-i torta, amit karácsonykor sajttal fogyasztanak ismétl d kozmikus történések, jelenségek állnak, a természet naptárszer en mégis csak ezeket követi. Hallgasd a lényeglátó népi bölcsességet: egyszer hopp, máskor kopp! A karácsonyi lakoma mibenlétét az el bb „helyénvaló szokás”-nak neveztem. Mégpedig azért, mert szinte mindenhol hozzátartozik ehhez az ünnephez. Ám a helyénvalóság tényét egyesek már a XIX. században is vitatták. Nem azokra a puritán vallási közösségekre gondolok, akik a reformáció óta


GONDOLATOK a „nagy zabálás”-t b nnek tartják, hanem olyan egészségvéd kre, akik felismerték a hirtelen túlevés ártó következményeit. Akik szerint a böjt és trakta helyett jobb lenne a diétát, vagy legalábbis a mértékletességet választani. Lehet karácsonykor diétázni?! – teszi fel a laikus (és netán a szokások rabjává lett) olvasó a kérdést. Ráadásul úgy, hogy az ünnepi ízek, zamatok és maguk az ételkülönlegességek is megmaradjanak? Nos, talán lehet. Ám ezeken az oldalakon nem teszünk kísérletet ennek bemutatására. Helyette – mintegy az összehasonlítás alapjaként – idézzünk fel a közeli és távolabbi világból néhány gyakori vagy meghökkent karácsonyi étket és szokást. Sz kebb pátriánk a magyar hagyományok mellett ugyancsak tarka képet mutat, tekintettel a régebbi sokszín nemzeti ösz-

megjelent a karácsonyi asztalon. A miénkhez hasonló (?!), többnyire pontyból készített hallevest viszont csak a lengyelek kedvelik. Az orosz változata az „uha”, bár a legnemesebb halakból (fogas, menyhal, csuka), s t nem ritkán tokhal-félékb l f zik, állandó jelleggel csak a hagymát, petrezselymet, borsot és sót ismeri, paprikáról még véletlenül sem hallott. A helyenként tetszés szerint alkalmazott kapor, paszternák, babérlevél, tárkony, sáfrány, édeskömény, ánizs, szerecsendió stb. azonban roppant különlegessé teszi. Talán csak a blini népszer bb nála – ami egy ikrával (piros kaviár) és/vagy lazaccal töltött palacsintaféle. Számunkra azonban alighanem a legbizarrabb karácsonyi csemege a skandináv népek által fogyasztott lutfisk (több hasonló hangzású neve is van), de mindegyik egyet jelent: lúgos hal. Nos, az étel nyersanyaga a t kehal (vagy más tengeri halféleség), amit alapos kiszárítás után napokig marónátronban (régebben nyírfa-hamuzsírban) áztatnak, majd ugyanannyi ideig édesvízben. A kezelés zselé-szer vé alakítja át a hal fehérjéit és feler síti az amúgy is intenzív „illatokat”. E nagyon népszer csemegét f ve vagy sütve, esetleg vodkába áztatva nyersen fogyasztják, sokféle ízesítéssel. A mákos gubával (bobojkával) él hagyományként manapság már ritkán találkozhatunk. A kelt tésztából kéFekete és vörös kaviárral töltött blini – orosz, ám szített édességet kemencében nem csak karácsonyi különlegesség sütötték, majd feldarabolták. Nem csak újév napjáig, jóval szetételre. Közülük talán a német és szláv tovább is eltartott. A reggeli tejhez, teához eredet étkek váltak országszerte ismertté, ugyancsak jól esett. A hazai szerbség (rácok) s t népszer vé. egyik karácsonyesti étele, a pupácska lényeA babgulyást mostanában a jótékonykodó gében ugyanez, de k a kalácsvégeket kever„ingyenkonyhák” osztogatják karácsony tá- ték össze a mákkal, és f tt aszalt szilvát ettek ján. Pedig néhány évtizede még sokfelé igazi hozzá. A szerb karácsonyest egyik „pikantérikarácsonyi ételnek számított. (A bab és lencse ája” egyébként az abrosz alá helyezett parásokasága az ételben ugyanazt a képzetet és nyi szalmakoszorú, vagy egyszer bb esetben hiedelmet er síti, mint a mák – lásd kés bb). az asztal alá szórt szalma jelenléte. Ezek a jáElkészítésében szerepet játszott a (frissen vá- szol-jelképek a születés körülményeire emlégott vagy már felfüstölt) disznóhús és töltelék. keztetnek. (Jómagam egy dél-alföldi magyar A zöldség- és sárgarépagyökér, illetve babér- családnál is találkoztam e szokással.) A málevél sem hiányozhatott bel le, miként a pi- kos gubát kevesebb munkával újabban kiflirospaprika, csipetke és tejföl sem. (Kellemes- vel készítik, a szegényebb családok pedig a borongós ifjúkori emlékem, hogy egyszer egy mákos tésztával is beérik. (Az emigrációba ünnepi vacsorán rettenetesen belaktam bel le. kényszerült Lénárd Sándornak karácsony táTalán éppen azóta áhítom a karácsonyi kímé- ján a mákos ételek hiányoztak a legjobban, letet). A babgulyás a vidék (falu, tanya) ka- mivel a mák birtoklása sokfelé f benjáró b nrácsonyi étele volt, a városiak inkább a hal- nek számított…) ételeket részesítették el nyben. Leginkább a A gubaszer ételeket nálunk alighanem a halászlevet. Ami – valljuk meg – lényegesen bejgli szorította háttérbe. Hisz ebben a csekímél bb a nehéz babételnél. A komolyan vett megében is a mákszemek sokasága domiböjtök idején a hal kit n átmenetet jelentett nál, ami azért fontos, mert mindegyik mákos a nehezebb ételek befogadása felé. Amúgy a étel a sok pénzt, a jó szerencsét jövendöli a hal is jelkép: méghozzá a hív keresztény em- közelg újévre. A sziléziai (német-lengyel) beré. Nem véletlen tehát, hogy Európa majd vagy bajor(?) eredet bejgli a XIX. század minden országában valamilyen formában óta hatalmas karriert futott be a Kárpát-meTermészettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

Karácsonyest, régesrégen Megkondul a homály az ágszövevényben reszket gally sem int, mély gyökér se moccan barlangba búvik az ökörszem serényen a zúzmarás Nap vére szemébe lobban Szarukürt riaszt fel egy pisla csillagot hófelh -dunnába vackolja el magát tarisznyás pásztor köszön el re nagyot megfordul és a hátán lyukas a kabát Jön-jön a fagy, ablakot deszkáz a tóra lágy, mély iszapágyban jámbor halak h lnek gyermekszempár ámul a régen várt hóra és a legöregebb enni ád a t znek Csengetty csábít a tiltott ajtó mögül a kis feny t langy gyertyafény öleli át fehér öv szöv dik a kinti világ körül és békés haranggal kíván jó éjszakát... dencében. Diós változata sem sérti a karácsonyi hagyományt, mivel a dió Krisztus-jelkép, egyben a rontás megakadályozója. De legyen itt szó egy másik távoli különlegességr l is: James Herriot angol állatorvos közlése nyomán tudhatjuk, hogy Yorkshire-ben karácsony táján a vastag tejszíntakaró alá bújtatott datolya- (vagy egyéb gyümölcs-) torta dívott, amit a falusiak Wensleydale-sajttal együtt fogyasztottak. Az ízhatásról csak elképzelésünk lehet, de mindegyikük félelmetes „kalóriabomba”, ahogyan a mai divatnyelv említené. A hazai szlovákság (a régebbi „tót” megnevezés rajtuk kívül a horvátokat és szlovéneket is magában foglalta) az ünnepi estén a haluskaféléket (f tt, ízesítve megpirított tészta) részesítette el nyben, édes (mákkal, dióval, grízzel) vagy sós (túrós, brindzás, káposztás, tojásos stb.) változatban. A karácsony és az azt megel z id szak vallási rítusai alighanem a hazai németség (közöttük is a svábok) körében érvényesültek leger teljesebben, ami a táplálkozási szokásokat is meghatározta. Így például a karácsonyesti ünnepi vacsorát csak az éjféli mise után fogyaszthatták el. Ami – disznótoros voltából következ leg – ugyancsak megterhel lehetett. A paradicsomszósszal feltálalt sült kolbász, kocsonya, mákos és diós bejgli és a túlcukrozott édes sütemények még napközben is csak mértékletes fogyasztással lettek volna emészthet k. Nem felejthetjük azonban, hogy a „karácsonyfa-állítás” szokását (is) a betelepül németek hozták magukkal, és a szélesebb hazai néprétegekben az közvetítésükkel vált általánossá. Mégis, a babgulyás, halászlé, mákos guba vagy bejgli mellett vagy el tt a legfontosabb karácsonyi étel a töltött káposzta. Igaz, ismert formájában csak a török id k óta. Mert annak el tte másként készítették és fogyasztották a húsos káposztát. De az is olyan népszer volt,

565

GONDOLATOK hogy számos régi írás úgy emlegeti e növényt, hogy „a káposzta Magyarország címere”. Vagyis egy igazi hungarikum. Nos, a töltött káposzta (nálunk Fejér megyében takart-nak hívták, akár csak Erdélyben) valóban az ízek és zamatok netovábbja. Talán éppen ezért vált karácsonyí étellé. Olyannyira népszer étel volt (nem csak karácsonykor), hogy az 1698ban „Kolosváratt” kiadott „Szakts mesterségnek Könyvetskéje” a „Káposzta kolosvári módon” receptjével kezd dik. Karácsonyi ételben (és újévkor) nem szerepelhetett tyúkféle az asztalon, mert „hátrafelé kapar”, vagyis csökkenti az elvárt és eljövend lehet ségeket. Talán éppen e hiedelem miatt késett oly sokáig nálunk a pulyka karácsonyi karrierje. A disznó viszont „el re túr” – tehát meghozza a szerencsét. A hal is „el re úszik”, ráadásul sok „pénze” – pikkelye van, tehát a gazdagságot jövendöli. Nem tévedés a karácsonnyal összefüggésbe hozni e hiedelmeket, hiszen egészen a történelmi közelmúltig a karácsony egybe esett az újévvel! Az elképzelések valódi gyökere azonban alighanem még az s- vagy ókorban ered… Természetesen egy ilyen rövid írásban a különféle karácsonyi finomságok puszta felsorolása is lehetetlenség. Ehelyett inkább azokat a f szereket, élvezeti növényeket és gyümölcsöket említeném, amelyek különösen ehhez az ünnephez köt dnek. Talán mondanom sem kell, ezek egy része a Bibliához is kapcsolódik. Használatuk, elterjedésük és különösen a karácsonyi ízlésvilágban betöltött szerepük mégis inkább a történelmi hagyomány fejleménye, amiben természetesen fontos szerepet játszottak a kereszténység áthatásai. A kifejezetten biblikus köt dés objektumok (egy kivételével növények) a következ k: méz, olajbogyó, olívaolaj (olajfa), sz l levél, must, bor (sz l ), aranyalma (kajszibarack), gránátalma, alma, datolya, füge, szeder, mandula, dió, borókabogyó, babérlevél, édeskömény, mentafélék, mustármag, kapor, koriander, hagymafélék, vad majoránna (oregánó). Ezek valamennyien el fordultak az ókori Izrael területén. A következ ket már akkor is importálni kellett: fahéj (Ceylon), sáfrány, kurkuma (India). Bármennyire is hihetetlen, akkoriban a biblikus világban még ismeretlen volt, vagy csak igen kevesen ismerték a citrusféle gyümölcsöket (narancs, citrom – létezésükr l, felhasználásukról a Biblia egyetlen alkalommal sem tesz említést). Jóval kés bb ismerhette meg a nagyvilág a szegf szeget, szerecsendiót, gyömbért, csillagánizst stb. A bizonyára nem teljes lista alapján bárki megítélheti, melyikük vált igazi karácsonyi f szerré, csemegévé. Hogy képzetünkben ennyire eggyé forrtak a karácsonynyal? Err l bizony csakis a hagyomány tehet. Amit egyik legfontosabb emberi vonásunk szellemében kell meg riznünk és továbbadnunk. ä

566

ORVOSTÖRTÉNET

Gyógyító szeretet KAPRONCZAY KÁROLY

A

keresztény gyógyítás szellemét Jézus tanítása határozta meg: „...aki az éhez nek kenyeret, a szomjazónak vizet, a betegeknek ápolást nyújt, az nekem ad vizet, nekem ad kenyeret, engem gyámolít!” Ez határozta meg a keresztény gyógyítás szellemét és alapelveit. Az ókori népeknél (görögöknél és a rómaiaknál) is voltak ugyan kórházak, de a betegápolást inkább a család, mint a közintézmény vállalta. Híresek voltak a katonai és gladiátori kórházak, de a katona, leginkább a gladiátor, „érték” volt, a belefektetett „munkát és pénzt” – ha megsérült vagy megbetegedett – valamiképpen „menteni kellett”. A keresztény közösségek a krisztusi tanítás szellemében valóban gyógyították az egyedülálló szegény betegeket és a betér vándorokat, bár a gyógyíKrusedol kolostor temploma (A szerz felvétele) tási gyakorlatukra inkább a beteggondozás volt a jellemz . E feladatok E rendi iskolából a gyógyításra felkételjesítésére férfiakból álló közösségek szer- szített testvéreket szétküldték a különböz vez dtek, akiknek – az elmélkedés mellett rendházakba, ahol már önállóan végezték – mindennapos kötelessége lett a szegény munkájukat. Európában, a nursiai Szent betegek és a beteg vándorok gyámolítása. Benedek által alapított Benedek-rend 526A szerzetesi közösségek élénk kapcsolatban épített montecassinoi monostorában vált ban álltak a környék lakosságával: tanítot- híressé a vázolt szerzetesi „orvosképzés”, ták a gyerekeket (legalább az írás, olvasás amelynek másik központja Salerno volt. Enés számolás szintjén, a tehetségeseket ma- nek hatására a VI–VII. században német, gasabb iskolákba ajánlották, földm velési francia, svájci, angliai és itáliai területeken tanácsokat adtak, a vidéki élet legkülönbö- számtalan ilyen bencés „orvosképz ” kolosz bb kérdéseire igyekeztek választ adni). A tor létesült. Ez hatással volt a kelet-európai szerzetesi kolostor egy adott terület valódi keresztény királyságokra–fejedelemségekre központja lett, itt folyt a gyerekek tanítása, is, amely az ezredfordulón bekövetkezett itt gondozták az egyedülálló öregeket, akiket nagy egyházszakadás után sem sz nt meg, a kolostorok kijelölt helységeiben helyeztek és a bizánci rítust követ szerzetesrendek el. A kolostorok „megosztott” intézmények- kolostoraiban élt tovább. A hatalmas távolké váltak: kialakult az az épületrész, ahol a ságok miatt a keresztény betegápolás egyre szerzetesek laktak. Egy másik épületszárny- nagyobb jelent ség vé vált. ban foglalkoztak a környék lakosságával. A gyógyítás szempontjából nem köMinden kolostorban volt olyan szerzetes, aki zömbös, hogy a bencések második apáta környék „orvosa” lett, tudását nem csak a ja, Cassiodorus el írta a rendtagoknak gyakorlatból merítette, egy másik, nagyobb az ókori orvosi munkák tanulmányozását kolostorokban (monostorokban) képezték ki és a gyógynövények ismeretét, valamint a „gyógyítás m vészetére”. Montecassinoban megalapította a rend Természet Világa 2013. december

ORVOSTÖRTÉNET orvosképz iskoláját és az oktatás segítésére kórházat építettek. Ennek példájára a kolostorokban is elkülönítettek a gyógyításhoz néhány szobát, gyógynövénykertet létesítettek, és gyógyszerkészít m helyt hoztak létre. Ezt a modellt követték a kés bb alapított rendek – ciszterek, ferencesek, a betegápoló lovagrendek, az irgalmasok és az Erzsébet-apácák – is. A kolostori medicina a szervezett orvosképzés megjelenése és a városiasodás elterjedéseével sem veszített fontosságából. A kolostori „modell” továbbra is olyan feladatokat – oktatás, betegellátás stb. – látott el, amelyeket még az állam csak részben volt képes magára vállalni. F leg azoknak a kolostornak a fontossága növekedett meg, ahol több évszázados idegen megszállás volt, mint a Balkánon. A XV. századtól kezdve a nyugat- és közép-európai városokban létrejöttek a polgári közösség által fenntartott kórházak (ispotályok). A kezelést a fenntartók egyre inkább a betegápolás területén gyakorlatot szerzett egyházi közösségekre kívánták bízni, ami nem volt ellentétes azzal, hogy a betegápoló rendek is hasonló saját intézmények létesítésére törekedjenek. Beteggondozó tevékenységüket b vítették az árvák, a testi és szellemi sérültek befogadásával, ezeknek alapított intézmények m ködtetésével. A keleti rítust követ orosz területeken – mint már említettük – az itáliai gyöker bencés beteggondozó hagyományok tovább éltek a Szent Bazil regulát követ kolostorban, s t monostori orvosképzést is folytattak Kijevben, Novgorodban és másutt is, amely helyeken a XVIII. században katonaorvosi és polgári sebészképz intézetek (kés bb az egyetemek orvosi karai is) szervez dtek. A középkori kolostori betegápolási forma a legtovább (a XX. század legelejéig) a Balkánon élt tovább a törökök által megszállt vidékeken; ezekben a hegyi kolostorokban ápolták a balkáni szláv népek kultúráját, innen indultak ki a szellemi és politikai megújhodási és felszabadítási mozgalmak. A kolostorokban volt elemi iskolai oktatás, beteggondozás, ide fogadták be az árvákat, az elesetteket, a gyógyító szerzetesek vigyázták a környék betegellátását. Míg a katolikus európai kolostorok átformálódtak, és az átépítések során csak néhány emlék maradt a hajdani szerzetesi betegápolás színtereib l, és gyógyszerkészít m helyeiket felváltották a gyönyör bútorzattal kialakított gyógyszertárak, addig a Balkánon, a t lünk nem olyan távoli Fruska Gorában megbúvó szerb kolostorokban – így Krusedolban és Novo Hopovoban – szinte még érintetlen formában megmaradtak a betegápolás egykori szinterei. Napjaink szerzetesei már nem foglalkoznak el deik ilyen tevékenységével, de a kolostorok hangulata idézi a „gyógyító szeretet” szellemét. Az újkor beteggondozó szerzetes rendek –


met, s t lengyel területen is megtelepedtek, kórházakat, gyógyszertárakat alapítottak, betegeiket ingyen gyógyították. Az irgalmasok hazánkba érkezése szempontjából lényeges, hogy a lengyel király 1609-ben Krakkóban is letelepítette ket, 1633-ban önálló rendi tartományt szerveztek. A lengyel irgalmasok 1650-ben a lengyel királyság déli területén – a magyar határ közelében – a szepességi Szepesváralján is rendházat és kórházat alapítottak. E helyr l is terjeszkedtek Magyarország felé. Ugyancsak 1650-ben, az irgalmasok Bécsben is letelepedtek, majd a bécsi irgalmasok III. Károly magyar király ösztönzésére és anyagi támogatásával 1723-ban Pozsonyban százágyas kórházat és gyógyszertárat alapítottak. A XVIII. század derekán a nyugat- és közép-európai katolikus uralkodók igyekeztek az irgalmas betegápoló rendet maguknak megnyerni, hogy anyagi támogatással kórházakat és gyógyszertárakat alapítsanak, bevonták ket a törökellenes háborúk sebesült- és betegellátásának megszervezésébe is. XI. Ince pápa 1684-ben elrendelte, hogy a harcoló seregeket az irgalA kolostor kereng je (A szerz felvétele) masok kezelésében lev tábori kórházak kövessék és egyetemeken képeztették ki, szakszer ségben munkájukat a ferences szerzetesek is segítetegyenrangúak voltak a világi intézményekben ték. A Buda felszabadításáért vívott harcok tevékenyked kkel. Az a valami „plusz” éppen idején az irgalmasok kezelte tábori kórházban hivatásukból eredt, egész életüket munkájuk- legalább hatezer beteget ápoltak, naponta több nak rendelték alá. A kor legnépszer bb és az ezer sebesültet élelmeztek, míg a lábadozó seállamhatalmak által a legkeresettebb gyógyító besülteket hajókkal Gy rbe és Komáromban rendje az irgalmas rend volt. – a jezsuiták által felállított kórházakba – szálA betegápoló irgalmas rend (misecor- lították. E hatalmas munkát – katonai sebédianusok) alapítója a spanyol Giovanni Ciudad szek és ápolók támogatásával – mindössze 12 (1495–1550), Istenes Szent János volt, aki bécsi irgalmas testvér szervezte meg. húszéves korában pásztorból lett zsoldos katoPesten 1732-ben megnyílt közel 2000 vena. Többek között harcolt Bécs alatt az ostrom- terán és rokkant katonák számára az ún. Inló törökök ellen is, s miután leszerelt, visszatért validus-palota (ma a f városi önkormányzat hazájába. Avilai Szent János prédikációjának épülete), akik gondozására a katonai parancshatására szegény betegek gondozásába kez- nokság az irgalmas rendet kérte fel. Az épület dett: el bb maga kutatta fel az elhagyott sze- jobb oldali szárnyában húszágyas kórházat – gény betegeket és koldulta össze az eltartásuk- sebészeti m t vel, ambulanciával és gyógyhoz szükséges élelmet, majd Ty püspökének szertárral is – rendeztek be, de gyógyszertáengedélyével 1540-ben betegápoló közösséget rat is nyithattak. A pesti polgárok inkább a szervezett. (Ekkor kapta az Istenes János nevet. gyógyszertárat látogatták, de a helyi orvosok V. Pál pápa 1617-ben jóváhagyta az irgalmas tiltakozása ellenére gyakran vették igénybe rend szabályzatát, az alapítót pedig 1690-ben az irgalmasok segítségét. Az 1739. évi nagy szentté avatták.) pestisjárvány idején az irgalmas seborvosok Már a pápai elismerés el tt rendkívül nép- a városi betegeket is segítették, a járvány álszer volt az irgalmas rend: a XVII. század- dozata lett négy irgalmas szerzetes is. A pesban spanyol földön, Itáliában, francia, né- ti Invalidus-palotát II. József király 1783-ban az ókeresztény elveket követve – már más elvek szerint szervezték tevékenységüket: náluk is a betegápolás állt a mindennapos tevékenység középpontjába, így a rendtagok többsége betegápolók, gyógyszerészek és orvosok lettek, a lelki gondozást kolostoronként legfeljebb egy felszentelt barát végezte. A betegágy mellett tevékenyked szerzeteseket már világi

567

MATOS LAJOS ROVATA Nagyszombatba helyeztette át, ezzel az irgalmas rend els pesti korszaka lezáródott, majd csak 1815-ben folytatódott Budán, a mai budai irgalmas kórház területén. Itt szegény sorsú férfi betegek számára építettek százágyas kórházat. A n i betegek részére – II. József király rendeletével – 1785-ben a volt ferences kolostor átépítésével megnyílt az Erzsébetapácák – el bb húsz, majd száz betegágyas – kórháza: itt a beteggyógyítást városi orvos irányította, míg az ápolási és gyógyszertári munkát az apácák végezték. A n vérek a betegápolási munka mellett szegénygondozással is foglalkoztak, részükre ingyenes „népkonyhát” m ködtettek. Az Erzsébet-apácák tevékenysége még „átmenet” a régi és a XIX–XX. században kiformálódott ápoló és karitatív szerzetesi közösségek között. Az állam fokozatosan irányítása alá vonta a betegellátást, polgári kórházi rendszereket épített ki, ahol szükség lett olyan elhivatott személyekre, akik egész életüket és munkájukat e célnak rendeleték alá. Ekkor jelentek meg a betegágyak mellett a Szent Vince alapította rend n i apácái, a Vincés-n vérek, akik az állami és városi kórházakban biztosították a betegápolást, különböz árvaházakban és nevel otthonokban nevelték az egyedül maradt gyermekeket. A XIX–XX. század fordulóján már a karitatív munka egyre inkább a szociális gondozás felé tolódott, így több ujjonan alapított n i rend szegénygondozói munkát végezett, de a nagy múltra visszatekint szerzetes rendek, ferencesek, kapucinusok stb. is bekapcsolódtak e munkába. A szociális gondozás f leg az ipari nagyvárosokba helyez dött át, hiszen a peremvárosokban elképeszt méreteket öltött az elszegényedés, az ellátatlanok, öregek, egyedülállók, gyermekek stb. tömege, akikr l az állam csak korlátozott mértékben (vagy egyáltalán nem) gondoskodott, támaszt csak a karitatív szervezetekt l remélhettek. A beteg- és szegénygondozásban mindegyik felekezet részt vett, a protestáns egyházi közösségekben kiformálódtak a diakonissza szervezetek, amelyek a katolikus szerzetesekhez hasonló tevékenységet fejtettek ki, saját intézményi rendszert alakítottak ki, kórházakat, menhelyeket, árvaházakat m ködtettek, megszervezték a tehet s hív k anyagi segítségét. A segít szándékot továbbra is a krisztusi alapelvek határozták meg, még akkor is, ha a felvilágosult abszolutizmus kora óta az állam saját feladatkörébe vonta az el bbi tevékenységeket, amelyek nélkül nincs egészséges társadalom, szilárd jelen és biztos jöv . Ebben helye van a segít szándéknak, a kisebb közösségeknek, az önzetlen munkának, annak ellenére, hogy az állam és a nagy világszervezetek mellett csupán kiegészít jelent ség ek.

568

Orvosszemmel DOHÁNYZIK ÖN? Az Egyesült Államokban a munkahelyi felvételre jelentkez k sok helyen azzal szembesülnek, hogy ha cigarettáznak, a megbeszélés máris befejez dött, mert dohányzókat a cég egyáltalán nem alkalmaz. Ennek oka az egészségügyi statisztika. Az Egyesült Államokban a dohányzás évente átlagosan 440 000 embert visz a sírba, ami azt jelenti, hogy minden ötödik halálesetben alapvet szerepet játszott a nikotin. Az amerikai adatok szerint a dohányzás minden esztend ben több halált okoz, mint a HIV, a kábítószer, az alkohol, a közlekedési baleset, az öngyilkosság és a gyilkosság együttvéve. Ez több, mint a második világháborúban elpusztult amerikai katonák száma. Amikor évekkel ezel tt elindult az a mozgalom, amelyben az ahhoz csatlakozó mind több cég úgy rendelkezett, hogy a cigarettázó, szivarozó, pipázó jelentkez ket kizárják a munkahelyi felvételb l, bizonyos körökben nagy volt a felháborodás. A tiltakozást, mint azt utólag sok adat bizonyította, a cigarettagyártók hatalmas összegekkel támogatták, a dohányzás szenvedélyének rabjai pedig szinte meggy z déssel igyekeztek társadalmi egyenjogúságukat visszaszerezni. Ez nem sikerült, mert a könyörtelen statisztika azt bizonyította, hogy a dohányosokat is alkalmazó munkahely gazdasági hátrányba kerül. Az adatok mindenütt igazolják, hogy a cigarettázó munkatársak betegség miatt gyakrabban esnek ki a munkából, egészségbiztosítási költségeik magasabbak nem dohányzó társaikénál. Alkalmazásuk ezért többe kerül, mint a dohányzás szenvedélyének nem hódolóké. Ennek megfelel en az Egyesült Államok 21 államában a cégek szabadon dönthetnek arról, hogy alkalmaznak-e dohányzókat vagy sem. Hosszú jogi vita után 29 államban a törvény tiltja a munkáltatóknak, hogy bárkit is visszautasítsanak a felvételi irodában csak azért, mert dohányzik.

A nemdohányzók alkalmazásának elvét az Egészségügyi Világszervezet már 2008-ban meghirdette, de ez az elképzelés csak igen lassan terjed. A New England Journal of Medicine vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen etikai problémák vet dnek fel, ha a dohányzókat nem veszik fel a munkahelyekre.

Harald Schmidt és munkatársai rámutatnak, hogy mennyire paradox, ha az egészségüggyel foglalkozó intézmények nem támogatják azokat, akik betegek. A legtöbb cigarettázó ember krónikus légz szervi betegségben szenved, koszorúérbeteg, és még sokféle más kóros eltéréssel küzd, s függetlenül attól, hogy ezekért nagyrészt maga a felel s, aligha lehet a munka világából is kirekeszteni. A dohányzás igazi addikció: a nemzetközi eredmények bizonysága szerint a nikotinfüggés ugyanolyan er s, mint a heroinizmus. Amerikai adatok szerint a cigarettázásról lemondani képtelen feln ttek 88%-a 18 éves kora el tt kezdte el a dohányzást, és ezeknek a dohányosoknak a 69%-a igyekszik megszabadulni ett l a szenvedélyt l, de csak 3–5%-nak sikerül. Az addikcióban szenved t nem büntetni, hanem hatékonyan kezelni kell. A társadalomnak sokkalta több segítséget kell nyújtania azoknak, akik szeretnének a dohányzásról leszokni. Már van több hatalmas cég, ahol dohányosok is dolgoznak, de ingyenes leszoktató kúrákra jelentkezhetnek, szakért i tanácsadásra járhatnak, lélektani segítségre van lehet ségük. Az Egyesült Államokban 1965-ben a feln ttek 42%-a dohányzott, ma már csak 19%, de sokan még ezt is sokallják. (Forrás: Weborvos) Természet Világa 2013. december

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

A patkány legendája CSABA GYÖRGY 2013 nyarán, a novoszibirszki Citológiai és Genetikai Kutatóintézet parkjában szobrot avattak a DNS-kutatásban feláldozott laboratóriumi patkányok emlékére. A közel két méteres szobor szemüveges patkányt ábrázol, mindkét „kezében” köt t vel, melyek közül a DNS kett s spirálja tekeredik le. Az emlékállítás gondolatát csak dicsérni lehet. Közel 200 éve annak, hogy a patkányokon végzett kísérletek tömegével kezdték feltérképezni az eml sök szerveinek és sejtjeinek m ködését, aminek csak a jelenlegi csúcspontja a DNS-kutatás, és ez sem következhetett volna be a patkányokon szerzett évszázados tapasztalatok és ismeretek nélkül. A modern biológia és orvostudomány patkányok százmillióinak véráldozatán keresztül jutott el mai fejlettségi szintjére és egyel re ugyanezen az úton halad tovább. A hír az avatásról az interneten jelent meg, a vicces képek rovatban, holott e téma, a patkányok kísérleti célra való feláldozása nemcsak a patkány számára életbevágó, hanem a kutatóéra is az kell, hogy legyen. Mikor a kísérlet gondolata felvet dik, a kockázat-haszon elv alapján mérlegelni kell, hogy várható-e olyan eredmény, mely megéri a patkányéletek feláldozását. Ha a döntés pozitív, akkor meg kell tervezni, mennyi az a minimális patkánymenynyiség, amelyen értékelhet az eredmény. Ez nem lehet kevesebb, mint amennyin a szignifikancia egyáltalán számolható, és nem szabad, hogy több legyen, mint, ami a meggy z szignifikanciát biztosítja. *** Egyes becslések szerint manapság csak az Egyesült Államokban évente mintegy 50 millió patkányon végeznek kísérleteket. Bár ez az adat sem teljesen megbízható, valószín nek látszik, hogy ennek többszöröse az, amit világszerte felhasználnak. Ez a tömegtermelés jól felszerelt tenyészt telepeken történik, egységesített körülmények között, pontosan regisztrálva a tenyésztés paramétereit éppúgy, mint az állatok alapvet tulajdonságait. A folyamat hasonlít a csirkegyárakban alkalmazotthoz, azzal a különbséggel, hogy a patkányokat nem étkezési célra tenyésztik, de éppúgy halálra vannak ítélve már születésük pillanatában, mint a csirkegyárak „termékei”. A „halálra ítéltetés” megnyugtatja a kutató lelkiismeretét, mert a patkányokat arra a célra tenyésztették, hogy felhasz-


náltassanak és elpusztuljanak. Hiszen, ha étkezési célra lehet állatokat tenyészteni, majd fogyasztani, hasonló módon lehet ezt tenni a patkányokkal is. A problémát az okozza, hogy meghatározott célra akár ember is „el állítható”– az eszközök és módszerek már rendelkezésre állnak. Létre lehet hozni feleslegessé vált megtermékenyített petesejtb l embereket alkatrész céljára, ha valakikben ezeket cserélni kell. Vagy akár elkalandozva a sci-fi világába, olyan embereket, akiken toxicitási vizsgálatok pontosabban végezhet k, mint a patkányokon. Mindezt azonban ember mivoltunk nem engedi meg, de erkölcsi és állami törvényeink is tiltják. A cél tehát nem szentesíti az eszközt, a kísérleti célra tenyésztett laboratóriumi patkány ugyanolyan él lény, mint a vadon él , vagy amilyenek mi vagyunk.

A novoszibirszki patkányszobor *** Nemcsak a patkányok el állítása egységesített, hanem a fenntartási körülmények is. Fiatal kutatóként gyakran látogattam az állatházat, ahol alkalmam volt látni a múlt század közepére jellemz tartási körülményeket. A vegyes tenyészetb l származó állatok jóíz en falatozták az egyetemi konyha moslékját és a menza maradékát, biztosítva ezzel megfelel kondíciójukat. De sem a táplálék min sége, sem mennyisége nem volt meghatározott. Ma pontosan adagolt préselt tápot fogyasztanak az állatok, ami nyilván unalmasabb, de mind min ségi, mind mennyiségi szempontból

megbízhatóbb. Persze mindez attól is függ, mit akarunk vizsgálni. Ha egy meghatározott indexre vagyunk kíváncsiak, akkor a sztenderdizált patkány megbízhatóbb eredményt ad. Ha azonban hasonlítani akarjuk az emberi körülményekhez, akkor a menzazabáló vegyes patkányon nyert eredmények talán reálisabbak. A menzazabáló vegyes patkánytenyészett l a pontosan jellemzett tulajdonságú beltenyésztett állatokig hosszú volt az út. A meghatározott célra felhasználandó állatokat ma úgy lehet megrendelni, mint a vegyszert, méretre szabva és csomagolva. Az él teszteszközöket laboratóriumnak nevezett gyárakban „készítik”, és pontos leírást kaphatunk róluk, ugyanis beltenyésztett törzsek légióit állították el legalább 20 generáción keresztüli testvérkeresztezésekkel. Persze, a patkányok finomhangolásával egyidej leg csökken viszonylagos olcsóságuk és vész el az átlagemberhez való hasonlóságuk. Egy-egy kísérlet következményeként nem feltétlenül kellene a patkánynak elpusztulnia: a megfigyelés lezajlott, az állat él. De ez már nem ugyanaz az állat, ami volt, tehát további megfigyelés csak akkor végezhet rajta, ha éppen az el z kezelés kés i hatására vagyunk kíváncsiak. Ha nem, akkor az állatot el kell pusztítani, mert már nem „tiszta”. Az esetleg egyébként ártalmatlan beavatkozás így válik végzetessé. *** Hiteles krónikák szerint az els élettani kísérleteket patkányon 1828-ban végezték. Közel kétszáz évvel az els patkánykísérletek után, a kutató ma már legtöbbször nem azt vizsgálja, hogy milyen egy szerv m ködése, hanem azt, hogy milyen hatással van egy gyógyszer, egy kozmetikum a szervezet m ködésére, toxikus-e vagy nem stb. A patkány ilyenkor tesztobjektum, mér eszköz annak eldöntésére, hogy az adott szer továbbléphet-e az emberi vizsgálatok felé. Az állatvéd k szerint a gyógyszerkipróbálás is vétkes tevékenység, de igazán az veri ki a biztosítékot, ha kozmetikai szerek vizsgálata történik. Ez a haszon-kockázat elvet figyelembe véve érthet is. Nem lehet azonban vitatni, hogy a gyógyszerkipróbálás és különösen a teratológiai (fejl dési rendellenesség) vizsgálat nélkülözhetetlen és emberment . Csak nem mindig megbízható. A patkány, vagy

569

TUDOMÁNYTÖRTÉNET bármely kísérleti állat nem feltétlenül reagál a gyógyszerre ugyanúgy, mint az ember. Minden id k talán legszörny bb gyógyszer-katasztrófáját a Talidomid (Contergan) okozta. Ez egy enyhe nyugtatószer volt a múlt század hatvanas éveiben, melyet különösen terhes n knek ajánlottak, mert a hányingert is csillapította. Hatására kéz- és lábnélküli bébik ezrei születtek, sok esetben már egyetlen tablettától is. Ett l kezdve vezették be a gyógyszerek kötelez teratológiai vizsgálatát állatkísérletekben. És az állatkísérletek bizonyították – utólag –, hogy a Talidomid valóban teratogén volt akkor, ha például nyúlnak háromszázszoros, egérnek nyolcezerszeres dózist adtak. De ez kivételes eset volt. A megel z teratológiai vizsgálatok az esetek túlnyomó többségében kisz rik a veszélyes gyógyszereket, sajnos azonban el fordul, hogy a veszélyteleneket is. A gyógyszerhatások vizsgálatakor az állatkísérletek együtt fejl dnek az egyre újabb orvostudományi felismerésekkel. Kezdetben egy-egy gyógyszer tesztelésekor csak az akut hatásokat vették figyelembe, amíg ki nem derült, hogy hosszú távú (mellék)hatások is lehetnek. Ennek folytatásaként kiderült, hogy az utódgenerációkban is mutatkozhat hatás, és ez semmivel sem kisebb jelent ség , s t veszedelmesebb lehet, mint az akut hatás maga. A patkány nemcsak szapora (tíz, tizenkét utód egy fészekaljban), hanem gyors egymásutánban szaporítható is, tehát relatíve rövid id alatt sok generáció vizsgálható. Ha tudomásul veszszük, hogy a patkányban lejátszódó élettani folyamatok nagyon hasonlítanak az emberéhez, nagyon sok utódunkat menthetjük meg a kóros elváltozásoktól. *** Az angolok szeretik és védik az állatokat. A múlt század hatvanas éveiben angliai tanulmányutam alkalmával több tucatnyi kérdést kellett megválaszolnom, és vendéglátómnak írásbeli garanciát kellett vállalnia arra, hogy az 1876-ban a világon els ként elfogadott Cruelty of Animals Act szabályainak megfelel en végzem kísérleteimet. Ez a törvény és az általa megszabott bejelentési kötelezettség lehet vé tette a kísérletekben felhasznált állatok számának pontos meghatározását is. 1880ban még csak 311 állatot használtak fel az Egyesült Királyságban, míg 1910-ben már 95 000 et. A szám 1943-ban érte el az évi egymilliót, majd 1973-ban az ötmilliót. Ami eddig töretlenül emelkedett, 1991ben három millióra süllyedt. Az Animal Welfare Act-ot, mely el írja az állatokkal való bánásmódot, 1966-ban írta alá Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke. Ebb l a törvényb l kimaradt a laboratóriumi patkány és az egér. Nem véletlenül. Tudjuk ugyanis, hogy ezeket nem

570

védhetjük úgy, mint más állatokat, mert k védenek meg minket, és e két folyamat ebben az esetben kizárja egymást. *** Az ember az állatvilág tagja, azonban e besorolásától mindenáron igyekszik szabadulni, és a kivételest kidomborítani. Miközben más meggy z dés fajtársait kegyetlenül írtja, meg akarja kímélni az állatokat az általa okozott pusztítástól. Csak néhány napja jelentették be, hogy hatalmas költségekkel el állították, majd elfogyasztották a világ els , ssejtek bevonásával készült hamburgerét, ami el re vetíti, hogy id vel nem kell állatokat feláldozni falánkságunk érdekében. Hasonló szempontok ösztönzik azokat az irányzatokat, melyek az állatkísérleteket a sejttenyészetek, illetve a számítógépek felé irányítják.

Fiatal laboratóriumi patkány. Barátságos és intelligens Lehet, hogy a felhasznált állatok számának csökkenésében Angliában már ez mutatkozott meg. Sajnos azonban nem lehet mindent helyettesíteni, az emberiség érdekében az állatkísérletekre szükség van. A laboratóriumi patkány minden humanitárius er feszítésünk ellenére sem nélkülözhet , és bár jósolni nehéz, ez valószín leg a jöv ben is így lesz. A laboratóriumi patkány kicsi, egy tenyérben elfér, de jóval nagyobb, mint az egér és annál kevésbé agresszív. Mérete tehát optimális a sebészeti kísérletekhez is, miközben „el állítása” olcsó és fenntartása gazdaságos. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy biológiai indexei nagyon hasonlítanak az emberéhez, akkor valóban ideális kísérleti állat, nem véletlen tehát széleskör felhasználása. Ugyanakkor a patkány önálló entitás, bonyolult él lény, amelyben az egyes szervek hatnak egymásra, nem egyetlen önálló sejt. Így, miközben a patkány modellezi az embert, a sejt vagy a számítógép ezt csak igen korlátozott mértékben teheti. *** Hála kiemelked szerepének az orvosi-biológiai kutatásban, ma már a patkány szervezetét és reakcióit szinte jobban ismerjük, mint az emberét. Nemcsak arról van szó tehát, hogy a patkánnyal modellezzük az embert, hanem arról is, hogy meghatározott „min ség ” patkányokat állítunk el , amelyek bi-

zonyos vizsgálatokra alkalmasabbak, mint az átlagpatkány, mert érzékenyebbek egyes gyógyszerekre, immunitásuk er sebb vagy gyengébb stb. Mikor a hallgatók számára tartott el adáson az állatkísérletekr l beszéltem, egeret és patkányt is bevittem a tanterembe. Az els éves hallgatók számára az egér nem volt más, mint kicsi patkány, a patkány pedig nagy egér. Hallgató koromban, kísérleteimben többek között a máj által felvett anyagok epén keresztüli kiválasztását is vizsgáltam. A kísérleti állat kiválasztásánál el kellett döntenem, hogy egeret vagy patkányt használjak-e a teszteléshez. Mint kiderült, csak patkányon végezhettem ezeket a kísérleteket, mert nincs epehólyagja, tehát a kiválasztást csak rajtuk tudtam folyamatosan mérni, míg a mini patkány (egér) epehólyagja miatt ezt nem tehettem. Azóta már rengeteg egyéb különbség is kiderült, így a patkánygyárak célzottan állítják el a speciális kísérletekhez szükséges „modelleket”. Ahogy fejl dött a laboratóriumok m szerezettsége és alakult ki a technikai eljárások sokasága, úgy vált egyre finomabb m szerré a tesztállat, a patkány. *** A környezetünkben él állatok az emberhez való viszonyukban eltér ek. Egy kutya, egy macska a barátunk lehet, családtag, aki iránt felel sséget érzünk, és hozzájuk érzelmileg köt dünk. A kutya, tehát például Bodri, a mi kutyánk, a társunk a haláláig. A kutató számára a laboratóriumi patkány személytelen. Ha nem az volna, nem is tudnánk felhasználni a kísérletekben, nem tudnánk nap mint nap feláldozni. Bodri, ha elpusztul, sírhelyet kap. A patkány kollektív emlékezetbe kerül, személytelen, de mint patkányt hálánk övezi. Tudjuk, hogy Bodri kutya életét is adja értünk, ha kell, de a kísérleti patkány is ugyanezt teszi. Méltányos tehát, ha a pestishordozó kései leszármazottjára úgy tekintünk, mint fajunk segít jére, védelmez jére. Az éléskamrában vagy a csatornában lopakodó, betegségeket hordozó patkány az ember számára ellenség. A középkor nagy járványait a patkányok terjesztették és ez a rémkép még ma is él bennünk. „Az egy patkány” kijelentéssel min sítjük azt, akit utálunk és abszolút negatív a róla alkotott véleményünk. Ezért a vad patkány elpusztítása nem okoz lelkiismereti problémát, s t vadászélményt jelent. A laboratóriumi fehér patkány azonban kedves és szelíd. S t intelligens is, a maga módján. Még inkább így van ez a fiatal patkány esetében. A kutatónak tehát fel kell vérteznie a lelkét az elhivatottság tudatával, ha fel akarja áldozni a tudomány oltárán. Több száz tudományos dolgozatom túlnyomó része patkánykísérletek alapján készült, tehát laboratóriumi patkányok ezreinek feláldozásáért érzek felel sséget. Csak remélni merem, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló. ö Természet Világa 2013. december

KUTATÁS

Hogyan keressünk óceánjárót? alahol az Atlanti-óceánon magányosan sodródik egy kereken 100 méter hosszú hajó. Az étkez ben az egyetlen hang a szél zúgása, a vasat rozsda marja, a kabinok, melyekben nem is olyan régen még nagyjából száz utas utazott, most üresek, vagyis egy lélek sincs a fedélzeten, a kereken hetven f s személyzet sem. A hajó oldalán még látszik a név: Lyubov Orlova. Különös, hogy e hajdan szebb napokat látott hajó lassan világhírnévre tett szert, immár Facebook-oldala is van. Az Orlova ugyanis a modern kor szellemhajója. De lássuk sorban az el zményeket. Az 1400 tonnás hajó szovjet megrendelésre készült egy jugoszláviai gyárban, Kraljevicában (ma Horvátország), 1976ban állt szolgálatba (vele nagyjából egy id ben több hasonló hajó is épült). Nevét a sztálini korszak egyik filmcsillagáról, Ljubov Orlováról kapta. Jó ideig az Északi-tengeren szolgált, aztán 2002-ben alaposan feljavították, meger sítették, alkalmassá tették a jeges vizeken való közlekedésre (de nem jégtör ). A 2000-es évek elején a novorosszijszki székhely Losco hajózási társaság tulajdonában volt, de máltai zászló alatt közlekedett; turistákat vitt az Északi- és a Déli-sarkvidékre, kés bb a Cookszigetek zászlója alatt hajózott. 2010-ben a tulajdonos negyedmillió dolláros tartozása miatt az újfundlandi St. John’s kiköt jében lefoglalták és mivel már igen rossz m szaki állapotban volt, eladták a Neptune International Shipping nev vállalatnak, hogy szétbontsák. Két éves pihen után 2013 januárjában e célból a Dominikai Köztársaságba akarták vontatni. Ám egy nappal a m velet megkezdése után a vontatókötél elszakadt és a közepesen magas hullámzás és a nem túl er s szél mellett önállósította magát. Pár nap múlva sikeresen befogták, ám a vontatókötél ismét elszakadt, így az Orlova kisodródott a nemzetközi vizekre – és elt nt. Nagyjából egy héttel kés bb az Atlanti-óceán túloldalán Chris Reynolds, az Ír Parti rség igazgatója telefonon kapcsolatba lépett kanadai kollégáival, hogy segítsenek összehozni neki egy interjút Chris Hadfield kanadai asztronautával. Kollégája csak úgy mellékesen megemlítette: egyébként elveszítettünk egy hajót. Reynolds azonnal tudta, hogy ez mit jelent: az atlanti áramlásokkal a hajó könynyen lejuthat Írország partjaihoz, ott esetleg megfeneklik, vagy nekimegy valame-

V


lyik szénhidrogén-kitermel platformnak, és mindenképpen útjába kerül a f hajózási útvonalaknak. Reynolds, aki egész életét a tenger közelségében dolgozva töltötte, ilyen esettel még nem találkozott. Bár sok kisebb hajó, csónak, és konténer úszik gazdátlanul az óceánokon, a 100 méter hoszszú Orlovának egyik sem jön a nyomába. 2011-ben egy 50 méter hosszú hajó szabadult el Japánból a hatalmas cunamit követ en és az Egyesült Államok nyugati part-

csolódott Pim de Rhodes belga tengerészkapitány is. és csapata többnyire roncsok felkutatásából és kiemeléséb l él. Ha megtalálják az Orlovát, jogot formálhatnak a tulajdonlásra és közel egymillió dollárért is eladhatják. A belgák tehát elindultak az óceánra. Reynolds id közben telefonon beszélt egy amerikai tengerkutatóval, a baltimore-i Guy Thomas-szal, aki évtizedek óta kutatja az óceánt. hívta fel a figyelmét a

A Lyubov Orlova a t zföldi Ushuaia kiköt jében, antarktiszi kihajózásra készen vidékein jelent meg újra. Raynolds és csapata a kutatás koordinátorává vált. Az írek csakhamar felfogták, mekkora a feladat. Kezdetben egyszer nek t nt, hiszen minden nagyobb hajó fel van szerelve egy transzponderrel, az úgynevezett automatikus azonosító rendszerrel (AIS), az Orlováé azonban akkor már „halott” volt. Ahhoz, hogy csak úgy meglássák, túl nagy az óceán. A tengereket pásztázó m holdakra sem számíthattak, ugyanis kameráik felbontása nem elég nagy ahhoz, hogy zoomolás nélkül megtaláljanak egy bizonyos pontot. Ráadásul az Atlanti-óceán északi fertálya gyakran felh s. Ezért az áramlások iránya alapján próbálták megállapítani, merre lehet a hajó. Ezek a szoftverek azonban arra lettek kifejlesztve, hogy kis objektumokat keressenek, jetskiket, jachtokat, nem pedig nagy hajókat, ráadásul az Orlova ekkor már egy hete „megszökött”. A keresésbe bekap-

szintetikus apertúrájú radar rendszerekre, amelyekkel m holdakról a felszíni jellegzetességeket figyelik. Ezt úgy érik el, hogy rádiójelet küldenek egy területre, aztán a visszaver dés ideje és jellege alapján következtetnek a felszín domborzatára. A kamerákkal ellentétben egy id ben nagy terület fésülhetnek át, és a jel áthatol a felh zeten is. Thomasnak sikerült rávennie két m hold-üzemeltet céget, egy olaszt és egy amerikait, hogy az rb l keressék az Orlova esetleges jeladásait és ehhez megadta nekik a körülbelüli koordinátákat. Ahogy megérkeztek az els képek, az ír csapat kiszúrt néhány radarjelet olyan hajókról, amelyeknek aktív AIS-jeladójuk van, ám az Orlovát nem találták. Eközben kinn az óceánon de Rhodes csapata is küszködött, k speciel az Atlanti-óceán háborgó vizén, azonban motorhiba miatt kénytelenek voltak vissza-

571

KUTATÁS

Lepusztulva az újfundlandi St. John’s kiköt jében térni Antwerpenbe. Újabb fejleményként az AFP francia hírügynökség közzétette, hogy február 21-én amerikai tengerészek látták a hajót, s t olyan hír is szárnyra kapott, hogy egy karibi kiköt ben állt. Egyik sem bizonyult valósnak. Aztán február 23-án az ír parti rség vészjelet fogott az Orlova egyik, vészhelyzet esetén jeleket adó helymeghatározó rendszerér l. Ezek a m szerek akkor lépnek m ködésbe, ha a hajó süllyedni kezd, vagy valamelyik ment csónakja vizet ér. Márpedig akkor a m szer akkumulátorában még maradt anynyi energia, hogy megadja a pontos helyét, ami a kutatási zóna északkeleti peremére esett. Szinte mindenki azt gondolta, hogy ez volt az Orlova utolsó lehelete és nyilván elsüllyedt. A más hajókkal vagy platformokkal való ütközés veszélye elhárult, a m holdas keresést is abbahagyhatták. Csakhogy két hét elteltével egy újabb vészjel érkezett, ezúttal egy másik jeladóról. Ez meg hogyan lehetséges, ha az Orlova elsüllyedt? Talán egy elszabadult ment csónak volt? Vagy talán a hajó csak felborult, megbillent? Akármi is volt az ok, ezt a jelet nem hagyhatták figyelem nélkül. Az írek tehát tovább kutattak. Eközben a belgák sem tétlenkedtek, de Rhodes és csapata közel járt az újonnan meghatározott helyhez. Március 22-ére oda is értek a helyszínre és helikopterrel átfésülték a területet. A rossz id ugyan kockázatossá tette a m veletet, ám úgy vélték, megéri a kockázatot. Egyszerre mintegy 50 km széles pásztát tudtak megfigyelni. Láttak egy tankert, valamint egy utasszállító hajót is. De Rhodes azt gondolta: ez az! Ám nem az volt, a hajó kapitánya rádión válaszolt. Összesen öt hajót láttak, de egyik sem volt szellemhajó. Napokkal kés bb leállították a hajó motorjait; hagyták sodortatni magu-

572

kat az áramlatokkal és a szelekkel, abban a reményben, hogy az áramlatok ugyanezt tették az Orlovával is. Nem kis meglepetésükre nyugat felé sodródtak, vagyis a várthoz képest az ellenkez irányba. Aztán elromlott az id , és a hazai kiköt felé vették az útjukat. Ekkorra az írek is fokozták a kutatást. Reynolds kérésére néhány m hold-üzemeltet egy másik irányba kezdett vizsgálódni, és ez végre sikerrel járt. Két radarjelet fogtak, az egyik valószín leg egy ment csónaké volt, a másik pedig elég er s ahhoz, hogy egy nagyobb tengerjáró hajóról érkezzen. A szóban forgó térség az Izland és Skócia közötti óceánszakasz volt. Úgy döntöttek, ideje útnak indítani a repül gépeket. Április elején két gép szállt fel, mindegyik egy-egy radarjel nyomában. Azt tervezték, hogy él képeket sugároznak egy éppen Dublinban zajló tengerkutató konferencia résztvev i számára. Ám az a gép, mely a feltételezett ment csónak nyomába eredt, semmit sem talált. Ha tényleg a csónakról jött a jel, a csónak biztosan elsüllyedt. A másik repül gép Írországtól északkeletre kutatott és végre láttak egy hajót. Ez lenne az Orlova? Nem az volt, hanem egy spanyol halászhajó, melynek összes transzponderét kikapcsolták, nyilván azért, mert olyan helyen halásztak, ahol nekik nem lett volna szabad. Immár hat hónap telt el az Orlova elt nése óta és még mindig semmi. Hogy ez kiábrándító? Alighanem az. Reynolds azonban úgy véli, az eset rávilágít arra, hogy bár a XXI. században élünk, nagyon szegényesek az ismereteink arról, mi történik az óceánokon. Ha egyszer en képtelenség megtalálni egy Orlova méret hajót, akkor hogyan reménykedhetünk ab-

ban, hogy kordában tarthatjuk a kalózokat, vagy éppen az illegális halászhajókat. Tiszta vadnyugat, teszi hozzá Reynolds. A rendszereink nem látják azokat a vízi járm veket, amelyek nem akarják, hogy lássuk ket. A m holdas radartechnika ugyan távolról sem tökéletes, de az Orlova utáni vadászat során megmutatkozott, hogy még kis vízi járm veket is meg lehet találni, ha megfelel en használják ezt a technikát. Akkor hát hol lehet az Orlova? Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy nem a tengerfenéken nyugszik. El ször is, a hajót a vontatás el tt többlet ballasztsúlylyal szerelték fel, vagyis er s hullámzás, viharos id esetén is a felszínen maradhatott. Hat ment csónakjának mindegyikét felszerelték vészjeladókkal. Ha mindegyik vizet ért, miért csak kett nek a vészjelét fogták? A hajó, több szakember szerint is, még évekig a felszínen maradhat. Van rá példa, nem is egy. 2012-ben egy 20 méter hosszú japán lebeg dokk sodródott Oregon partjaihoz, annak a háromnak az egyike, melyek tizenöt hónappal korábban a Japánt ért cunami során szabadultak el. 2000 óta legalább hét szellemhajót találtak meg, köztük egy 80 méter hosszú rozsdamarta tankert Ausztrália partjai közelében,

Az Orlovát a Természet Világa is megjárta melynek tulajdonosa ismeretlen maradt. De találtak Szardínia közelében egy üres jachtot is, melynek fedélzetén még ott volt a félig elfogyasztott étel. Becslés szerint évente mintegy 2000 konténer pottyan vízbe hajókról és ezeknek mintegy egyharmada sokáig lebeg a felszínen. A rekorder azonban alighanem egy svéd g zös, melyet 1931-ben hagytak el utasai a tengeri jégen és harminc évvel kés bb itt-ott felbukkant Alaszka partjainál. Utoljára 1969-ben látták. (K-S) Természet Világa 2013. december

OLVASÓNAPLÓ „BIZTOS, HOGY AZ ENERGIA MEGMARAD?” És általában is: mennyire megbízhatóak a többi fizikaórán tanult természeti törvények? Hiszen a tudománytörténet azt mutatja, hogy századokon át igaznak hitt világképek, fizikai törvények érvényessége korlátozott, új felfedezések, jobb m szerekkel nyert pontosabb megfigyelések eddig mindig arra vezettek, hogy a jelenségek szélesebb körében is érvényes, pontosabb, korábban ismeretlen összefüggéseket feltáró és egységbe foglaló elméletek foglalták el a régebbieket helyét. Így váltotta fel a newtoni mechanika törvényeit az általánosabb érvény speciális relativitáselmélet, amely (hogy csak a cím témájánál maradjunk) a tömegváltozásból nyerhet energiát is figyelembe véve kiegészítette az energiamegmaradás törvényét, ami módosított formájában már nemcsak a radioaktivitás addig rejtélyes energiamérlegére adott magyarázatot, hanem a magfizikában és elemirész-fizikában általánosan is érvényes törvénynek bizonyult. Az ugyan elvben elképzelhet , hogy a fizika ma még nagyrészt feltáratlan területein, például a kozmológiában felhalmozódó ismeretek ismét az energiatörvény valamiféle kiegészítését teszik majd szükségessé, egy ilyen lehet ség a megfigyeléseken és azok kritikus elemzésén alapuló mindeddig sikeres természettudományos módszer lényegéhez tartozik. De még ha bízunk is abban, hogy a fizika tudománya ezen az úton haladva a természet m ködésének egyre alaposabb megértéséhez vezet, vajon egyedül ez az út, a hagyományos természettudományos módszer alkalmas a természet megismerésére? Milyen alapon tartja a tudományos világ kizárólag csak az általa megszabott kritériumok alapján ellen rzött kísérleti eredményeket és elméleti következtetéseket elfogadhatónak? Tárgyilagos érvek, vagy csak szakmai féltékenység és a máshogy gondolkodókkal szembeni intolerancia vezeti a világ tudományos közösségét, amikor ehhez ragaszkodik? Hraskó Péter tanulmánykötetében több esszé éppen ezekre a kérdésekre kíván választ adni. Id szer téma ez, hiszen nemcsak a sajtóban és televízióban, de értelmiségi, s t akadémikus körökben is divatossá vált a fizikában, biológiában elért eredmények viszonylagos igazságáról, alternatív világmagyarázatok jogosultságáról beszélni. A szerz megmutatja, mennyire fontos az adott összefüggésben használt fogalmak, szavak pontos jelentése, hiszen például a „bizonyítás” egészen mást jelent a matematikában, mint egy fizikai elmélet érvényességének igazolásakor. Az is érdekelheti az olvasót, miért kell bármely komolyan vehet természettudományos elméTermészettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

lett l megkövetelni, hogy „falszifikálható” legyen, azaz ne csak a meglév tapasztalati tényekre adjon magyarázatot, hanem tartalmazza egy jöv beni teszt lehet ségét, egy olyan, esetleg még csak képzeletben létez mindeddig el nem végzett kísérlet vagy megfigyelés tervét, melynek eredményeként az elmélet hamissága (amennyiben hamis) ki kell derüljön. Hraskó az ilyen száraznak t n témák tárgyalása során is kerüli a „tudóskodó” nyelvet és közérthet marad, több tudománytörténetb l ismert vagy éppen aktuális (egyebek közt magyar) példával illusztrálja mondanivalóját. A kötetben tudománytörténeti tárgyú írások is szerepelnek, sokak érdekl désére számíthat például az, amelyik a XX. század következményeiben legnagyobb hatású tudományos kalandjáról, a maghasadás felfedezésér l szól. A fordulatokban gazdag, több egymással háborúban álló országra kiterjed történetb l egyebek között kiderül, miért szalasztotta el a felfedezés dics ségét a két élenjáró, Fermi és Joliot-Curie vezetése alatt álló kutatócsoport, holott a helyes eredmény a méréseikb l egyértelm en kiolvasható volt, és hogyan „felejtette el” a Nobel-díj Bizottság a felfedezésben kulcsszerepet játszó elméleti fizikust, Lise Meitnert. A fizika iránt mélyebben érdekl d k számára a kötetben olyan írások is szerepelnek, melyek (igaz, egyszer ) formulákat és diagramokat is tartalmaznak, gyakran el ismereteket is igényelnek, de még ezek is többnyire olvasmányosak. Például amikor a speciális relativitáselmélet sci-fi irodalomban is kedvelt, mert „hétköznapi ésszel” nehezen felfogható következményeir l esik szó. A téma komoly, de az érvek, magyarázatok nyelve eleven, földközeli marad. A távolságok kölcsönös rövidülésének paradoxonja például egy képzelt vonatrablás tervez inek problémájaként jelenik meg. A paradoxon megoldásához végigkövethetjük egyrészt a vonatvezet , másrészt a sínek mellett álló megfigyel érveit is figyelembe vev rablóvezér vitáját arról, hogy az elmélet végül is sikert vagy kudarcot jósol a vállalkozásra. Mint már a fentiekb l is kit nik, a válogatás egyaránt kínál élvezetes olvasmányt a fizikában ugyan járatlan, de a tudomány haladása iránt érdekl d laikus, és a fizikát iskolai éveib l vagy olvasmányaiból már alaposabban ismer olvasó számára. A kiváló pedagógiai érzékkel írt esszékötetet szakmabeliek is nagy haszonnal forgathatják, mindazok, akik hivatásszer en foglalkoznak a modern fizika tanításával és népszer sítésével. (Hraskó Péter: Biztos, hogy az energia megmarad – És más esszék a fizikáról. Typotex Kiadó, Budapest, 2012) SOLT GYÖRGY

E számunk szerz i • DR. BÁLINT ZSOLT f muzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár, Budapest; • DR. CSABA GYÖRGY professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest; • DR. GÁCS JÁNOS vegyész, iparjogvédelmi szakért , a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának nyug. vezet f tanácsosa, Budapest; • DR. KALOTÁS ZSOLT természetvédelmi szakért , Tolna; • KAPITÁNY KATALIN szerkeszt , Természet Világa, Budapest; • DR. KAPRONCZAY KÁROLY történész, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár ny. igazgatója, Budapest; • DR. KÉRI ANDRÁS f iskolai docens, Budapesti Gazdasági F iskola, Budapest; • DR. KORDOS LÁSZLÓ

slény-

kutató, egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely; • DR. LACZA TIHAMÉR vegyész, tudomány- és m vel déstörténész, Pozsony, Szlovákia; • DR. MATOS LAJOS szívgyógyász, Szent János Kórház, Budapest; • NÉMETH GÉZA szerkeszt , Természet Világa, Budapest; • DR. SOLT GYÖRGY fizikus, Zug, Svájc; • STAAR GYULA f szerkeszt , Természet Világa, Budapest; • SZILI ISTVÁN ny. f iskolai tanár, Székesfehérvár; • DR. VENETIANER PÁL akadémikus, MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biokémiai Intézet, Szeged

573

FOLYÓIRATSZEMLE

(2013.augusztus 7.) DELFINEK ELEFÁNT EMLÉKEZETTEL Emlékszik több mint 20 év után is minden osztálytársa nevére? Nem? Egy amerikai tengerbiológus felfedezte, hogy a delfineknek ilyesmi semmi problémát nem okoz. k ugyanis minden valószín ség szerint egész életükön át csupán a „név” – tehát az individuális füttyjel, mellyel fajtatársaik azonosítják egymást – alapján felismerik, hogy korábban már kapcsolatban voltak-e az adott állattal. S ehhez nincs szüksége még egy éves kapcsolatra sem. Elegend , ha a korábbi kapcsolat csupán néhány hónapig tartott. A delfinek füttyjellel való kommunikációja az állatvilágban eddigi ismereteink szerint egyedi. A füttyjeleket, azok sorozatát egymás felismerésére használják, a tengeri eml sök tehát úgyszólván állandóan a nevüket mondják, bemutatkoznak. Fajtatársai ezen egyedi füttyjelek segítségével azonosítják ket, ahogy azt több tanulmány is mutatja. S t alkalomadtán az is el fordul, hogy egy másik delfin „mondja” társa nevét, bár ez meglehet sen ritka. A kutatók ugyan már sok mindent tudnak a füttyjelr l, mostanáig egy dolog még teljesen tisztázatlan volt: mi történik, ha a társak egy bizonyos id után elválnak egymástól? Érvényes a „szem el l vesztés – emlékezetb l vesztés” szabálya az egyedi füttyszókra? Vagy a delfinek emlékezetben tartják korábbi társaik nevét? Ilyen stratégiának mindenképp lenne értelme, hiszen jelen ismereteink szerint a delfint egész életén át teljesen változatlanul elkíséri saját jelfüttye. Másrészr l a delfinek nagyon összetett társadalmi szerkezetben, úgynevezett eltávolodási-összeolvadási (fission-fusion) rendszerben élnek. Csoportösszetételük folyamatosan változik: a fiatal hímek elhagyják eredeti csoportjukat és agglegényszövetséggé ver dnek, hogy aztán kés bb újabb csoporthoz csatlakozzanak. A jó szociális emlékezetnek ezért nagy haszna lenne az állatok számára – végül is sokkal egyszer bb a potenciális ellenséget vagy kémeket felismerni, ha tudjuk, hogy a vele szemben állót már ismeri-e vagy sem. Kutatók ezért egy 6 intézményt magában foglaló tenyésztési programhoz fordultak, mely programban az állatokat a különböz intézmények között újra és újra ide-oda szállítják. Összesen 43 delfint és velük múltjukat vette a viselkedéskutató

574

vizsgálata középpontjába, valamint további 20 delfint egy kaliforniai kutatóintézetben. El ször feltérképezték, mely állatok mely fajtársaikat ismerik és mennyi ideig voltak együtt egy medencében. Legalább 3 hónapos id tartamot vettek figyelembe, a leghosszabb együtt töltött id azonban több mint 18 év volt. Az állatoknak ezután legalább 6 hónapig el kellett válniuk egymástól. A leghosszabb elválás 20,5 év volt. Ezt követ en beazonosították az állatokhoz tartozó füttyjelet és megkezdték vizsgálatát. Ehhez el ször víz alatti hangszóróval lejátszották a vizsgálat résztvev inek a számukra ismeretlen delfinek füttyjeleit, egészen addig, míg a delfinek meg nem unták. Ezt követ en vagy egy további ismeretlen füttyjel következett, vagy egy fajtatársuk füttyjele, amelyet a vizsgálatban részt vev delfinek múltjukból ismertek. A viselkedéskutató számára a delfinek különböz füttyjelekre adott reakciója volt dönt . A hangszóró irányába fordultak? Közeledtek hozzá, és ha igen, milyen közel úsztak hozzá? Megpróbáltak testi kapcsolatba lépni a hangszóróval? Minél intenzívebb volt a reakció, a viselkedéskutató annál több pontot adott az adott delfinnek – legfeljebb 4 pontot, 0 pont semmilyen reakciót nem jelentett. Az eredmény nagyon egyértelm volt. Ismeretlen füttyök esetén az állatok alig 0,3 átlagpontot értek el – ami semmilyen vagy nagyon csekély reakciót jelent. Korábban ismert hangok esetében azonban több mint 2,1 átlagpontszám adódott, a reakció tehát lényegesen er sebb volt. Meglepést okozott a kutató számára, hogy a reakció er ssége szempontjából mindegy volt, milyen hosszú ideig éltek együtt az állatok, rokonok voltak-e és menyi ideig voltak elválasztva egymástól. Még a több mint 20 éves elválasztás esetén is úgy t nt, hogy az ismert füttyjelre való emlékezést nem befolyásolja, hogy nagyon régóta nem találkoztak egymással az állatok. Mivel a szabadon él delfinek várható átlagéletkora 25 év körül van, feltételezhet , hogy ismer seik „nevét”, füttyjelét egész életük során fejben tartják. A vizsgálat során megfigyelt 20 év a leghoszszabb id tartam, melyre vonatkozólag állatoknál szociális emlékezet egyáltalán kimutatható. Ami a viselkedéskutatókat még érdekelné, az, hogy az emlékezetnek ez a fajtája az állatok intelligenciájával van-e összefüggésben, vagy akár magasabb kognitív képességek feltétele. Ehhez azonban további állatfajok szociális emlékez képességét kellene megvizsgálni – mindenekel tt természetesen az elefántokét, akik a delfinekhez hasonló csoportszerkezetben élnek, s akikr l ugyancsak tudni vélik, hogy fajtatársaikat 10 év után is felismerik.

(2013. 6. szám) AZOK A FRÁNYA PATKÁNYOK Amint a földalatti szerelvénye elmegy, patkányok t nnek fel a sínek között. A berliniek nem sokat tör dnek velük, hiszen elmúltak már azok az id k, amikor a patkányok megjelenése egyet jelentett a pestissel. Sebastian Günther mikrobiológusnak azonban más a véleménye. Kimutatta ugyanis, hogy a patkányok beleiben a kórházakban ismert és rettegett multirezisztens kórokozók nyüzsögnek. Nem kizárható, hogy a patkányok a fert zést visszajuttatják az emberhez. Azzal indult, hogy a Berlini Szabadegyetemen dolgozó mikrobiológus a vadmadarak kórokozó baktériumaival kezdett foglalkozni. Felfedezte, hogy ezeknek a baktériumoknak jó 10 százaléka ellenáll az antibiotikumok három osztályának, tehát multirezisztensek. Arra is hamarosan választ talált, hogy miként jutnak a kórházak multirezisztens kórokozói a madarakba: a patkányok a közvetít k. Ezek az állatok a szennyvízcsatornákban élnek, ahová a kórházak toalettjeinek öblít vize is bekerül. Berlinben már mindenütt láttak patkányokat, de valószín leg túlzás az a becslés, hogy a 3,5 milliós városban a patkányok száma kétszerese lenne a lakosságénak. A patkányokat nehéz megszámolni. Hiába mérgezik ket, mert végüket érezve elbújnak valami sötét zugban. A csapda sem válik be, mert ahol egy patkány csapdába esik, azt a helyet a többiek hetekre elkerülik. Günther azt tette, hogy reggel a munkásokkal együtt a Charité Klinika közelében leszállt a csatornába. Mivel a betegek kezeléséhez felhasznált antibiotikumok mintegy 30 százaléka változatlan állapotban a csatornákba kerül, itt mindig biztosan talált fert zött patkányokat. A csapdába esett állatot laboratóriumba vitte és megvizsgálta. Azonban ez sem oldotta meg azt a kérdést hogy ha Berlin kell s közepén egy hantavírussal fert zött patkányt talál, milyen körzetben van szükség intézkedésre. A szakirodalom ugyanis hol 200 méterre, hol több kilométerre becsüli a patkányok akciósugarát és mindezt a 9000 km hosszú berlini csatornahálózatban. A hatóságok eddig abból indultak ki, hogy a multirezisztens kórokozók a szennyvízzel a derít be kerülnek, ahol elpusztulnak és ezzel a kör bezárul. A tapasztalat szerint ez nincs így, mert ma derít kb l kifolyó vízben már többször találtak multirezisztens csírákat. Günther azt is bebizonyította, hogy a csatornákból a patkányok is csírákat hoz-


FOLYÓIRATSZEMLE hatnak az emberek közelébe. A Charité közelében két patkányban talált kórokozókat hat héttel kés bb megtalálták egy olyan patkányban, amely egy 700 méterre lev lakásba a toaletten keresztül jutott be. Fontos eredményre vezethet az emberközelben él állatok életmódjának és biológiájának áttekintése. Nem tudjuk, hogy a város számtalan a kutyája és macskája hogyan és milyen távolságra terjeszti el a patkányoktól kapott fert zést. A Charité közelében begy jtött patkányok egyharmada fert zött volt, bizonyítva, hogy a kórházak szennyvize fert zte meg ket. Günther ezzel nem akart pánikot kelteni; az egészséges emberek immunrendszere számára közömbös, hogy a kórokozók multirezisztensek-e vagy sem. Csak a legyengült, az antibiotikumok segítségére szoruló immunrendszer számára lényeges ez. Ezért lenne fontos mindent megtenni a multirezisztens kórokozóknak a kórházaktól való távoltartására. Ez nem csak a kórházakra érvényes. A multirezisztens kórokozók változtatják a helyüket az emberek, a haszon-, házi- és vadállatok között. Günther ezt az ember által okozott környezetszennyezés egyik formájának tekinti. Ahogy an a környezetszennyezés elleni harcot mindig, most is a szennyezés forrásának elzárásával kell kezdeni, ebben az esetben az állattenyészt telepekkel és kórházakkal. A kis háziállatok státusa az utóbbi hetven év alatt Közép-Európában alapvet en megváltozott. Családtagokká váltak, akikkel gazdáik megosztják a foteleket, a hever ket, s t még az ágyukat is. Mivel ezeket az állatokat olykor antibiotikumokkal is kezelik, t lük is kerülhetnek rezisztens kórokozók az emberre. A baktériumok tehát körülvesznek bennünket. Ezért Günther a fert z betegségek feletti gy zelem kulcsát nem els sorban az antibiotikumokban látja, hanem – legalábbis Európában – a higiéniában. Tudomásul kell vennünk, hogy együtt élünk a baktériumokkal, ezért a fert zések elleni els és legfontosabb lépés az étkezések el tti alapos kézmosás.

(2013. szeptember 7.) SZUPERFELISMER K ÉS ARCVAKOK Ha valaki szereti, ha felismerik, akkor Julian Lim az embere. Lim, mondhatni, egyszer pincér, ám mindenkinek az arcára emlékszik, aki megfordult abban az Indiana állambeli Természettudományi Közlöny 144. évf. 12. füzet

étteremben, ahol dolgozik. Ám ez a képessége nem csupán azokra terjed ki, akiket nap mint nap lát a munkahelyén. Amikor nemrég megvágta a kezét és az els segélyhelyre ment, felismerte a n vért, akit évtizedek óta nem látott, mivelhogy általános iskolai tanulótársa volt. Akkoriban sosem beszéltek egymással, a lány alapos változásokon esett át, ám Lim még így is emlékezett az arcára. Carrie Shanafelt iowai irodalomtanár nem csupán a f iskolán, hanem bármilyen környezetben felismeri volt és jelenlegi tanítványait, akár hosszú évekre visszamen en is. Mindketten, és még jó páran mások is, az úgynevezett szuperfelismer k táborába tartoznak, akik közül néhányat az angliai Dartmouth College kutatói tanulmányoznak. Azt kívánják kideríteni, hogy miként kategorizálja az emberek többsége az arcokat. A szuperfelismer k esetében azt vizsgálják, hogy az agy arcfelismer területei hogyan m ködnek. Ennek sok területen van jelent sége, ráadásul az arcfelismer képesség fejleszthet is. Vannak emberek, akiknek a szuperfelismer kkel ellentétben nagyon rossz az arcmemóriájuk. Shanafelt azt mondja, amíg el nem végezték rajta a vizsgálatokat, maga sem volt tisztában kivételes képességével. S t, mint elmondta, gyakran aggódott amiatt, hogy nem lesz képes felismerni valakit. Az arcfelismerés terén rendkívül nagyok a szórások, a spektrum igen széles. A University of East London egyik pszichológusa elvégzett egy kísérletet a londoni Science Museumban, melynek során tesztelte az egyének arcfelismer képességét. A tesztben részt vev 730 múzeumi látogatóból hétr l derült ki, hogy a szuperfelismer k csoportjába tartoznak. Egy másik vizsgálat során azt is kimutatták, hogy a londoni rend rök között is magas arányban vannak kiváló arcfelismer k. Becslés szerint nagyjából az emberek egy százaléka tartozik ebbe a csoportba. A legtöbb ember képes arra, hogy csupán arc alapján azonnal felismerje a családtagjait, ismer seit, barátait, s t az ellenségeit is. Még akkor is, ha a nagynénénk levágatja a haját, vagy a nagybácsink bajuszt, szakállt növeszt. Az arcfelismer képesség a legtöbbünkben már csecsem korunktól megvan. Az újszülöttek szívesebben néznek egy arcot ábrázoló képet, mint más tárgyakat és már egy hároméves gyermek is inkább az anyjának az arcát nézi, mint egy idegenét. Evolúciós fejl désünket tekintve egyedülálló és különleges az arcban, hogy az egyetlen vizuális inger, ahol nagyon finom megkülönböztetéseket tudunk tenni. Ha ránézünk egy tigrisre, aztán egy másik tigrisre, kés bb nemigen tudjuk megkülönböztetni, hogy melyik melyik. Az emberi arcnál ez nem áll fenn. Bár az semberek körében csak igen kevés arcot kellett megkülönböztetni, jófor-

mán csak a saját kis közösség tagjaiét, mégis voltak gondjaik az arcfelismeréssel. Igaz, hogy két szemünk van, egy orrunk és két fülünk, de az arc az id k során változik, és nem csak a korral. Az ember mosolyog, grimaszol, ráncolja a homlokát stb., és másként néz ki egy arc különféle szögekb l, vagy más-más megvilágításban. Magyarán, szinte soha nem ugyanazt az arcot látjuk, legyen az bármilyen ismer s is. Mégis, az emberek többsége akár húsz év eltelte után is felismeri egy már látott arc jellegzetességeit. Az egyel re nem ismeretes, hogy az agy milyen módon ismer fel egy arcot. Azt már régóta tudják, hogy az agyunk egy bizonyos részének sérülése (a jobb agyfélteke hátsó részén) képtelenné tette a háborús sérülteket arra, hogy ismer s arcokat azonosítani tudjanak. Aztán 1997-ben úgy t nt, hogy Nancy Kanwisher és kutatótársai fMRI-vizsgálatok alapján pontosan meg tudják határozni, hogy az agy mely része lehet felel s az arcfelismerésért. A vizsgálatok azonban akkor nem hoztak egyértelm eredményt, csupán azt, hogy az agy egy bizonyos része aktívabbá vált, amikor a kísérleti személy egy arcot nézett, mint amikor valamilyen más tárgyat. Ma már jóval pontosabban be lehet azonosítani ezt a területet, ám hogy hogyan történik a felismerés, még nem tudják. A szuperfelismer k mellett vannak „arcvakok” is. k olyan személyek, akik akár még a közeli hozzátartozóik arcát sem ismerik fel, miközben könnyedén különbséget tudnak tenni tárgyak, tájak között.

JANUÁRI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Patkós András: Fizikai Nobeldíj–2013. Folytatható-e az elemi kölcsönhatások felfedezésének története? Náray-Szabó Gábor– Perczel András: Kémiai Nobel-díj–2013. Németh Károly: A titokzatos Arábia Els a Big Five névsorában. Beszélgetés Aczél Jánossal, Akadémiánk küls tagjával Jankovics M. Éva: A magmafeláramlás – lépésr l lépésre Radnóti Katalin: A Világegyetemr l alkotott képünk alakulása Almár Iván: Eredetünk és túlélésünk komplex feltételei Simonovits András: A természetes számoktól a kvaterniókig Lukácsi Béla: Az Év Természetfotósa pályázat Természet Világa különdíjasa

575

VÉLEMÉNY GÓLYÁT ENNI, VAGY NEM ENNI? Újsághír: „…Haitham Ibrahim, a gólya mentésében részt vev Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) munkatársa csütörtök este viszont arról tájékoztatta a gólya jelölését végz MME program vezet jét, hogy Ménest a szigeten él egyik család levadászta és megette.” Ez lenne hát manapság a hamleti kérdés? Vagy némi aggályoskodó módosítással inkább így: lehet-e gólyát enni? Erkölcsi alapállásból indítva pedig így: szabad-e gólyát enni? Akik Ménest megették, a hírek szerint egy szegény núbiai család, aligha tették fel egyik kérdést sem. k ugyanis, mint Nílus-menti halászokvadászok, sid k óta megeszik a gólyát. Amiként más afrikai népek is vadásznak rá. Ezt bizonyítja egy mindenki számára nyilvánvaló tény: a nyílvessz vel átl tt nyakú gólya, „aki” ilyen állapotban tért vissza Afrikából Magyarországra, és kitömött tetemét a Természettudományi Múzeum rzi. A madármegfigyeléssel foglalkozók több más hasonló esetr l is tudnak, és nem csak Magyarországon. Afrika-járók fényképfelvételein is fel-feltünedeznek néha a lenyilazott gólyák. Meg természetesen más nagytest madarak is. (Sajnos, akadt már hazai példa is rá…) Talán egyedül a kesely k kivételek: nincs olyan éhez , aki a (rendkívül b zös) dögev madárra vetemedne. Ez hát nem újság, nem hír, még ha bejárta is a szenzációra éhes világsajtót. Az elpusztított és elfogyasztott gólya közfelháborodást váltott ki, még azokban is, akik semmire sem nézik a gólyát. (Csak azt?!) Miattuk akárhány madár elpusztulhat az elektromos vezetéken, verhetik le, vagy foszthatják ki a fészkét, üthetik el, adhatják el pénzért, tarthatják fogságban, l hetik le, mérgezhetik meg. Mindez nem akkora b n, mint gólyát enni. Mert – ez a felfogás dívik – nem az elemi éhség, hanem a luxusétel iránti igény vitte rá a núbiai embereket, hogy megegyék a lel tt gólyát. Vagy mások szerint a k korszaki életmódjuk… Luxusigény? Igen, van ilyen, többfelé, többféle is. Olyan sok van, hogy puszta felsorolása is lehetetlen. Nem is említenék többet, mint a bennünket közvetlenül érint (és mindenféle szemhunyás miatt meg nem sz n ) énekesmadár vadászat. Ez Európa b ne. Az énekesmadár-irtás

élemedett, „jópénz ” emberek igénye, akik valóságos hálózatot irányítanak és tartanak fenn, hogy kedvelt „vágyserkent jükhöz” juthassanak. „Hát aztán? Akkor most mi van?” – kérdezi az utca embere. Aki persze azt is tudja, hogy Ménest elfogyasztása el tt túlbuzgó emberek egyszer már elfogták és rabságra vetették. Nos, nem egy „jancsiésjuliskás” felhízlalásra, hanem kémkedés gyanújával. Mert madarunk hátára napelemes jeladót er sítettek, ami ugyan az égadta világon semmi mást nem jelzett, mint azt, hogy hol tartózkodik a madár. Nos, a „m velt világ” csámcsogott-kuncogott ezen a híren. Jó alapul szolgált a tudatlan, képzetlen emberek lenézéséhez. Akik „hallottak már valamit” effélékr l, de nem az igazit. Persze, a hír azon részét, hogy hozzáért k helyére tették a dolgot, és a madarat szabadon engedték, már csak sz kszavúan kommentálták. A félvad madár (vagy félszelíd?) rövidke életében többször is találkozott már az ember közelségével, érintésével. Rosszat aligha tapasztalt, talán még fogságában sem. Miért is menekült volna el a rá leselked vadásztól? Akinek – nagyon is valószín lehet – éppen a jeladó keltette fel az érdekl dését. Mert, hogy az állat a lábán gy r t is viselt, de ilyesmi már az öregapja korában is el fordult. Még valamit el kell mondanom. Manapság „divat szerint” a mohamedán világot illik hibáztatni szinte mindenért. Nos, ez is megalapozatlan el ítélet. A muszlim világban módfelett tisztelik a gólyát. Török útjaim egyikén a tenger közelében haladó országúton tábla hívta fel az utazó figyelmét: nemsokára a Gólya Mennyországba (Leylek Cennet) érkezik. Ahol is öreg fák roskadoztak a rájuk épített gólyafészkek alatt. Ember is akadt a közelében, aki lelkesen magyarázta a gólya-tudnivalókat… Felvethet tehát egy utolsó kérdés: kell-e jeladó a gólyákra? A tudomány azt mondatja velünk: igen, kell. Kell, ha többet akarunk tudni madarunkról, ezen belül éppen arról, hogy mikor és hol jár. Persze, csak abban az esetben, ha a jeltovábbítás technikai feltételei megvannak. Márpedig ez nem mindenütt lehetséges. Maradnak tehát fehér foltok. Régebben beértük azzal, hogy a gólyák Afrikában telelnek. Most már azt is megtudhatjuk, hol eszik meg ket. Legközelebb talán azt is megtudjuk: f ve, sülten vagy pörköltként legízletesebb a gólya. Mert a végén nem marad más fehér folt, csak amit a madár visel. No és persze akkor, ha lesz még néhány gólya… (Szili István)

Akik 2013-ban lemondtak a honoráriumukról Ebben az évben is sok kiváló szerz tisztelte meg folyóiratunkat írásával. A lapunk színvonalát adják, ezért hálásak vagyunk nekik. Külön köszönet illeti azokat, akik szellemi munkájuk ellenértékét 2013-ben felajánlották a Természet Világa megjelenésének segítésére. Nevüket, az elmúlt évekhez hasonlóan, most is közzétesszük. Bacsárdi László Bajnok Zoltán Barnaföldi Gergely Bencze Gyula Bernáth Szabolcs Boldizsár László Bóta Attila Both El d Danielma dos Santos-Reis, Takács László, Lázár József Dékány Imre Dürr János Gáll-Debreceni Anna, Gyulai József Hágen András Hajdu Csaba Hamar Gerg Hargittai István Horváth Edina Horváth Gábor

576

12 000 Ft 12 000 Ft 20 000 Ft 36 000 Ft 12 000 Ft 10 000 Ft 21 000 Ft 91 000 Ft 20 000 Ft 3 000 Ft 30 000 Ft 18 000 Ft 3 000 Ft 10 000 Ft 8 000 Ft 5 000 Ft 4 000 Ft 4 000 Ft

Imre Sándor 10 000 Ft Kozma Gábor, Kónya Zoltán, Kukovecz Ákos 18 000 Ft Lang Ágota 20 000 Ft László András 20 000 Ft Lévai Péter 40 000 Ft Lisziewicz Julianna, L rincz Orsolya 18 000 Ft Major István 12 000 Ft Mariusz Skwarczynski, Mehfuz Zaman, Tóth István 21 000 Ft Máté Zsuzsanna 4 000 Ft Molnár Kristóf, Juriga Dávid, Jedlovszky-Hajdú Angéla, Zrínyi Miklós 20 000 Ft Nagymajtényi László 30 000 Ft Pásztor Gabriella 25 000 Ft Podani János, Scheuring István, Szilágyi András 10 000 Ft Radnai Gyula 39 000 Ft

Rosivall László Scheuring István Schiller Róbert Siklér Ferenc Sinkovics Annamária Solt György Staar Gyula Szabó György Szebeni János Szente Lajos Sziklai János Szilágyi András Tasnádi Péter Tél Tamás Varga Dezs Vonderviszt Ferenc Weszely Tibor

34 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft 15 000 Ft 12 000 Ft 18 000 Ft 137 000 Ft 30 000 Ft 18 000 Ft 12 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft 30 000 Ft 8 000 Ft 20 000 Ft 15 000 Ft


TARTALOMJEGYZÉK

A Természet Világa 2013. évi tartalomjegyzéke ASZTRONAUTIKA-ASZTROFIZIKA-CSILLAGÁSZAT ALMÁR IVÁN, VÁRKONYI TIBOR: Egyedül lennénk? Hozzászólások az „Egyedül vagyunk!” összeállításhoz 42. o. (1. sz.) BOTH EL D: A Csebarkul meteorit 232. o. (5. sz.) Fél évszázad néhány rhajósn je 96. o. (2. sz.) Folyadéktükrös távcsövek 264. o. (6. sz.) KÁLMÁN BÉLA: Mikor lesz a napfoltmaximum? 106. o. (3. sz.) SIK ANDRÁS: Curiosity – egy földi év a Marson 386. o. (9. sz.) SZABÓ M. GYULA – SZABÓ RÓBERT: Exobolygó-eldorádó 242. o. (6. sz.) Apróbb közlemények Mozgó d nék a Marson 30. o. (1. sz.); Hiányzó lökéshullámfront 30. o. (1. sz.); Fémekben szegény csillagok bolygói 30. o. (1. sz.); Ha a Nap gyengül 31. o. (1. sz.); Láthatatlan kozmikus szál 79. o. (2. sz.); A Nap légkörének f tése 80. o. (2. sz.); Furcsa földcsuszamlások a Iapetuson 80. o. (2. sz.); Egy barna törpe id járása 130. o. (3. sz.); Kisbolygóöv a Vega körül 130. o. (3. sz.); A legnagyobb spirálgalaxis 176. o. (4. sz.); Úszó jég a Titánon? 176. o. (4. sz.); Hírek az Orion-ködb l 224. o. (5. sz.); Kozmikus súrlódás 225. o. (5. sz.); Beláttunk a Hold belsejébe 272. o. (6. sz.); Jég a Merkúron 272. o. (6. sz.); A Voyager a csillagközi tér peremén 272. o. (6. sz.); A Világegyetem els fénye 274. o. (6. sz.); Forró centrum 274. o. (6. sz.); Címképünk: Látványos csillaghalmazpor-együttes a déli égen 318. o. (7. sz.); A kvazárok fél évszázada 318. o. (7. sz.); Új kozmológiai eredmények 369. o. (8. sz.); Felavatták az ALMA Obszervatóriumot 370. o. (8. sz.); Új hold és hold-nevek 416. o. (9. sz.); Megoldódott a halvány Nap rejtélye 416. o. (9. sz.); Óriásbolygók id járása 417. o. (9. sz.); Titokzatos égi rádiójelek 465. o. (10. sz.); Vasmeteoritból gyöngy 465. o. (10. sz.) Folyóiratszemlék Miért éppen a Gale? 46. o. (1. sz.); Kozmikus „leg”-ek 189. o. (4. sz.); Élet a Naprendszerben 190. o. (4. sz.); Barlangok a Marson 383. o. (8. sz.); Mars a Weser partján 431. o. (9. sz.) BIOLÓGIA-BIOFIZIKA-AGRÁRTUDOMÁNY BÁLINT ZSOLT: Hová t nt a magyar szem c? 553. o. (12. sz.) F KÖH LEVENTE – ÖTVÖS SÁNDOR: A fekete bödöncsiga 457. o. (10. sz.) GYENIS GYULA: Az ujjlenyomatok hiánya: a b nöz k „vágyálma” 102. o. (3. sz.) Egyre nagyobb a fejünk? 341. o. (8. sz.) HÁGEN ANDRÁS – HORVÁTH DÓRA – STROMP MÁRK: Hogyan mozogtak az ipolytarnóci sállatok? 87. o. (2. sz.) JAKUCS ERZSÉBET: A gombák titkos története. Els rész 313. o. (7. sz.) A gombák titkos története. Második rész 365. o. (8. sz.) JORDÁN FERENC: Élet a törpe komponensekben 420. o. (9. sz.) KOCSIS ZSUZSA – HARACSKA LAJOS – SZÜTS DÁVID – KOVÁCS MIHÁLY: DNS-hibajavítás a megkett z dés során 269. o. (6. sz.) KORDOS LÁSZLÓ: A sztyepplakó rágcsálók európai honfoglalásai 110. o. (3. sz.) KORMOS ILDIKÓ: Janus-arcok titka 391. o. (9. sz.) KÖLCSEI TAMÁS: Kertészek és méhészek. Hol az igazság? 332. o. (7. sz.) MAJOR ISTVÁN: Coité, a közép-amerikai indiánok vizesedénye 234. o. (5. sz.) MERKL OTTÓ – HORVÁTH BÁLINT – SZALÓKI DEZS : Él sköd bogarak 356.o. (8. sz.) SCHEURING ISTVÁN: A mikrobák védelmében 60. o. (2. sz.) SZILI ISTVÁN: Gombák télen 89. o. (2. sz.) VENETIANER PÁL: Barát vagy ellenség az „ugráló gén”? 146. o. (4. sz.) Megjósolt molekulák 374. o. (8. sz.) A génsebészet új technikái 531. o. (12. sz.) Apróbb közlemények Ásítás az anyaméhben 31. o. (1. sz.); Szimulált agy 32. o. (1. sz.); Járt-e Lucy egyszerre a talajon és a fákon? 81. o. (2. sz.); Kék méz 130. o. (3. sz.); Szúrós érvek 131. o. (3. sz.); A botox kicsinyít 131. o. (3. sz.); Elefántmészárlás 175. o. (4. sz.); Fogy a majmok élettere 175. o. (4. sz.); Potyales gólyák 175. o. (4. sz.); Lángálló bevonat DNS-b l 176. o. (4. sz.); Afrika leg sibb pingvinjei 225. o. (5. sz.); A felcsavarodott állkapocs titka 225. o. (5. sz.); Míg a halál el nem választ 273. o. (6. sz.); Kolibrik és sarlósfecskék el de 273. o. (6. sz.); Fosszilis hallócsontocskák és az emberi hallás evolúciója 319. o. (7. sz.); Tizennégy krokodilfaj egy helyen 320. o. (7. sz.); Titokzatos fehérség 320. o. (7. sz.); Növényev növény 320. o. (7. sz.); Madarak az atkák ellen 417. o. (9. sz.); Globális planktonatlasz 417. o. (9. sz.); Békaperspektíva 418. o. (9. sz.); Fára mászó seml sök 466. o. (10. sz.) Gólyát enni vagy nem enni 574.o. (12. sz.) Folyóiratszemlék 250 ezer eurós hamburger 46. o. (1. sz.); Gyorsabban és olcsóbban 238. o. (5. sz.); Zöld halszálka 335. o. (7. sz.); 2012 válogatott új fajai 432. o. (9. sz.); Amikor az állatok gyászolnak 479. o. (10. sz.); Ismeretlen albérl k 480. o. (10. sz.) FIZIKA-MATEMATIKA-INFORMATIKAM SZAKI TUDOMÁNYOK ABONYI IVÁN: A izikai megismerés kalandjai. Harmadik rész 76. o. (2. sz.) BACSÁRDI LÁSZLÓ – IMRE SÁNDOR: Kommunikáció mélyben és magasban 2. o. (1. sz.) BACSÁRDI LÁSZLÓ: Nobel-díj a kvantumszámítógép felé vezet úton 3. o. (1. sz.)


BORSA BÉLA: Egy módszer hókristályok fényképezésére 48. o. (1. sz.) BÓTA ATTILA: Nanorészecskék általános izikai-kémiai tulajdonságai 486. o. (11. sz.) DOSZTÁLY KATINKA – BORSÓS TIBOR – GYÖNGYÖSI ZÉNÓ – PÉTER NORBERT – KRISTÓF GERGELY – WEIDINGER TAMÁS – SALMA IMRE: Krétapor a leveg ben 275. o. (6. sz.) FÁBIÁN TIBOR: Az információs hálózat születése. Ötödik rész 280. o. (6. sz.) Az információs hálózat születése. Hatodik rész 425. o. (9. sz.) Az információs hálózat születése. Hetedik rész 471. o. (10. sz.) GYULAI JÓZSEF: A mikro- és a nanovilág az anyagtudományok tükrében 483. o. (11. sz.) LANG ÁGOTA: Szeret(ne)-e Isten részecskékkel kártyázni? 121. o. (3. sz.) OLÁH LÁSZLÓ: Szerkezetvizsgálat kozmikus részecskékkel 148. o. (4. sz.) RADNAI GYULA: Mennyb l a hópehely 48. o. (1. sz.) SIMON ÁGNES: Számítógépes gyógyszerkutatás 311. o. (7. sz.) SOLT GYÖRGY: Miért sötét az éjszakai égbolt? 11. o. (1. sz.) Apróbb közlemények Teleportációs rekord 81. o. (2. sz.); Elefántcsont és atombombateszt 467. o. (10. sz.) Folyóiratszemlék New York alulról rothad 95. o. (2. sz.) FÖLDTUDOMÁNYOK-METEOROLÓGIA ALBERT GÁSPÁR: A K patak völgye 85. o. (2. sz.) BURÁNSZKINÉ SALLAI MÁRTA: Az id járás hatása a társadalomra 118. o. (3. sz.) A meteorológia szerepe az id járási károk mérséklésében 156. o. (4. sz.) Ember és id járás 300. o. (7. sz.) DOBI ILDIKÓ – BARANKA GYÖRGYI – UNGER JÁNOS: A városi h sziget-jelenség Közép-Európában 397. o. (9. sz.) FARKAS ALEXANDRA – SZABÓ ÁDÁM – LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA: A légkörfénylés 316. o. (7. sz.) FARKAS ALEXANDRA: A viking kaland és a középkori éghajlat-ingadozások 205. o. (5. sz.) GULYÁS KRISZTINA – SOMFALVI-TÓTH KATALIN: A tapadó hó és az el rejelzési kísérletek 69. o. (2. sz.) HARANGI SZABOLCS: A Tolbacsik kitörése 350. o. (8. sz.) HORVÁTH ÁKOS – NAGY ATTILA – SIMON ANDRÉ: A dunai árvíz id járási háttere 338. o. (8. sz.) HORVÁTH ÁKOS: Hurrikán: a természet pusztító h er gépe 443. o. (10. sz.) KÉRI ANDRÁS: Uruguay elfeledett népe 21. o. (1. sz.) Spanyol exklávé francia földön 137. o. (3. sz.) Antigua és a Redondai Királyság 556. o. (12. sz.) KORDOS LÁSZLÓ: skarsztok a Pannon-tó környezetében 541. o. (12. sz.) LADÁNYI LÁSZLÓ: A Sebes-Körös szurdokvölgye 475. o. (10. sz.) MIKA JÁNOS: A globális klímaváltozás és a városi h sziget összefüggései 197. o. (5. sz.) NÉMETH GÉZA: Repülj Buddhával! 259. o. (6. sz.) PÁTKAI ZSOLT – SIMON ANDRÉ: Kármán-örvénysor Szent Ilona térségében 328. o. (7. sz.) PÁTKAI ZSOLT: 2012 nyarának id járása 38. o. (1. sz.) 2012 szének id járása 182. o. (4. sz.) 2012 telének id járása 285. o. (6. sz.) 2013 tavaszának id járása 424. o. (9. sz.) 2013 nyarának id járása 527. o. (11. sz.) SZENTESI ZOLTÁN: Hogyan mozoghattak az iharkúti békák? 184. o. (4. sz.) VARGA PÉTER: Törekvések a földrengéskárok enyhítésére 25. o. (1. sz.) VOJNITS ANDRÁS: 125 éves a Teleki-expedíció. Els rész 404. o. (9. sz.) Expedíciók Kelet-Afrikában. Második rész 452. o. (10. sz.) ZELEI ZOLTÁN: Egy elfeledett smaradvány-lel hely 468. o. (10. sz.) Apróbb közlemények Rendkívüli stekn s-lel hely Kínában 30. o. (1. sz.); Jura id szaki mimikri 31. o. (1. sz.); Szárazföldi Ediacara-fauna? 79. o. (2. sz.); Újabb szenzációs fosszília Iharkútról 79. o. (2. sz.); Hatalmas csúcsragadozó a kora-triászból 131. o. (3. sz.); Pálmák helyett jéghegyek 131. o. (3. sz.); A méhlepényesek csak a kréta után jelentek meg 176. o. (4. sz.); Európából származott a kavicsfogú áltekn s 224. o. (5. sz.); Specializált táplálkozás a kínai smadaraknál 272. o. (6. sz.); Óriástevék a sarkvidéken 273. o. (6. sz.); Szervesanyag-maradványok a dinoszaurusz-embrióban 273. o. (6. sz.); Britannia Atlantisza 319. o. (7. sz.); Ragadozó csapda a barlangban 321. o. (7. sz.); A legkorábbi f eml s 370. o. (8. sz.); Sivatagi show 370. o. (8. sz.); Még ott sem voltak… 371. o. (8. sz.); Korábban kizöldült a Föld 418. o. (9. sz.); Kanyon a grönlandi jég alatt 465. o. (10. sz.); Friss vizet is kap a Szahara 465. o. (10. sz.); Zöldebb lesz a zöld föld 465. o. (10. sz.); Korai sz rmebunda 466. o. (10. sz.); A tenger mélyének felmelegedése 467. o. (10. sz.); Délamerikai erszényesek Ausztráliában 467. o. (10. sz.); slakók a jégkorszakban 560. o. (12. sz.) A Föld legnagyobb vulkánja 560. o. (12. sz.) Visszatértek a patagóniai dinoszauruszok 560. o. (12. sz.) Folyóiratszemlék Nagy lesz, de még sokára 143. o. (3. sz.); A nagy olvadás 191. o. (4. sz.); Az Erebus lélegzése 238. o. (5. sz.); Megavulkánok és kihalások 287. o. (6. sz.); A fennakadt lemez 287. o. (6. sz.); Égi folyók 335. o. (7. sz.); Miért t ntek el a sztromatolitok?

577

TARTALOMJEGYZÉK 382. o. (8. sz.); Egy árvíz tanulságai 431. o. (9. sz.); Egy 14 ezer éves rejtély nyomában 479. o. (10. sz.)

Folyóiratszemlék A nagy üzlet 95. o. (2. sz.); Nanomedicinális prevenciós/terápiás lehet ségek 526. o. (11. sz.)

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM BAKÓ GÁBOR: Szuperfelbontású ökológiai vizsgálatok 477. o. (10. sz.) FARKAS SÁNDOR: Az év vadvirága, a nyári t zike 181. o. (4. sz.) IMREI ZOLTÁN – VUTS JÓZSEF – TÓTH MIKLÓS: Bogárferomonok a környezetkímél növényvédelemért 171. o. (4. sz.) JUHÁSZ LAJOS – KÖVÉR LÁSZLÓ: Dolmányos városlakók 401. o. (9. sz.) KALOTÁS ZSOLT: Láperd az atomer m árnyékában 462. o. (10. sz.) KELEMEN KRISTÓF – MAG ZSUZSA – ASZALÓS RÉKA – BENEDEK ZSÓFIA – CZÚCZ BÁLINT – GÁLHIDY LÁSZLÓ – KOVÁCS BENCE – STANDOVÁR TIBOR – TÍMÁR GÁBOR: Hazai erd k jöv je a klímaváltozás tükrében 7. o. (1. sz.) KÓSA GÉZA: Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót 251. o. (6. sz.) KOZMA GÁBOR – KÓNYA ZOLTÁN – KUKOVECZ ÁKOS: A környezet kármentesítése nanotechnológiával 521. o. (11. sz.) NÉMETH ATTILA – CSORBA GÁBOR: A Kárpát-medencei füves puszták él világa 114. o. (3. sz.) SZERÉNYI GÁBOR: Listázott védencek 378. o. (8. sz.) SZILÁGYI KRISZTINA: A Pannon Magbank 290. o. (7. sz.) SZILI ISTVÁN: Táj, tájkép és tájvédelem 14. o. (1. sz.) Csiperke és a többiek 178. o. (4 sz.) SZ CS PÉTER: Mohainvázió Magyarországon? 326. o. (7. sz.) TÍMÁR GÁBOR: Hazai erd k jöv je a klímaváltozás tükrében 7. o. (1. sz.) VASAS GIZELLA – LOCSMÁNDI CSABA: Bepillantás a Gömör-Tornai-karszt gombavilágába 160. o. (4. sz.) ZÁTONYI SZILÁRD: Az él Holt-Marcal 413. o. (9. sz.)

TUDOMÁNYM VELÉS-OKTATÁS-EGYÉB A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2013 fotópályázat végeredménye 548. o. (12. sz.) A Mikrovilág – 2012 bemutatása a Magyar Tudományos Akadémián 192. o. (4. sz.) A Természet Világa Erdélyben 372. o. (8. sz.) BÁRDOS GYÖRGY: Egy elegáns tudós-professzor halálára… Ádám György emlékezete 128. o. (3. sz.) BENCZE GYULA: In memoriam Paul Kurtz (1925–2012) 65. o. (2. sz.) Bugát Pál örökösei 216. o. (5. sz.) Egyetemi kar vette fel Simonyi Károly nevét 451. o. (10. sz.) FÜSTÖSS LÁSZLÓ: A Természet Világa 2012-es évfolyamáról 133. o. (3. sz.) Gábor Dénes-díj, 2012 53. o. (2. sz.) Hogyan keressünk óceánjárót? (K. A) 572. o. (12. sz.) HORVÁTH TÜNDE: 5500 éves település a Balaton partján. Els rész 220. o. (5. sz.) 5500 éves település a Balaton partján. Második rész 265. o. (6. sz.) Egy kérdés és a válasz 310. o. (7. sz.) KALOTÁS ZSOLT: El ttünk az utódaink 73. o. (2. sz.) Egy kiállítás képeinek margójára 545. o. (12. sz.) KAPRONCZAY KÁROLY: A Margitsziget 409. o. (9. sz.) K-s: Rock és csillagok 93. o. (2. sz.) MIHOLCSA GYULA: Gondolatok egy ilm készítése közben 186. o. (4. sz.) Millenniumi Díj a Természet Világa szerkeszt ségének 246. o. (6. sz.) ROSIVALL LÁSZLÓ: Üdvözlet az olvasónak egy új világban, a nanovilágban! 482. o. (11. sz.) Schiller Róbert kapta Az év (ismeretterjeszt ) tudósa – 2012 díjat 132. o. (3. sz.) SCHILLER RÓBERT: Az inga és a vers 20. o. (1. sz.) Az ismeretterjesztés istenn je 174. o. (4. sz.) SIMON TAMÁS: Hogyan kell felfuttatni egy bozont? 282. o. (6. sz.) STAAR GYULA: A 144. évünk 530. o. (12. sz.) Szerkeszt bizottsági tagunk Arany János-életm díja 212. o. (5. sz.) SZILI ISTVÁN: Kapocsy György halálára 189. o. (4. sz.) Hallstatti séták 322. o. (7. sz.) Bébihordozók, avagy gondolatok egy (vagy több) könyv margójára 376. o. (8. sz.) Szilfa-Linnaeus, avagy az utazó szobor 428. o. (9. sz.) Karácsonyi hangulatban 563. o. (12. sz.) TRUPKA ZOLTÁN: Az Akadémia Kiadó nívódíja A izika kultúrtörténetének 32. o. (1. sz.) Ezerszer is Fizibusz! 419. o. (9. sz.) VÁSÁRHELYI TAMÁS: Az emberi lelemény tárháza 226. o. (5. sz.)

Apróbb közlemények Kolóniák a platiszférán 371. o. (8. sz.); Nanoanyagok és biológiai környezetük 525. o. (11. sz.) KÉMIA-BIOKÉMIA BÁNÓCZI ZOLTÁN: Gyógyulást hordozó peptidek 346. o. (8. sz.) B SZE SZILVIA: A fehér pestis 304. o. (7. sz.) HUNYADY LÁSZLÓ – PERCZEL ANDRÁS: Kémiai Nobel-díj a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok kutatásáért – 2012 98. o. (3. sz.) LENTE GÁBOR: A biológiai kiralitás eredete 434. o. (10. sz.) MAKSAY GÁBOR: Kémiai kommunikáció az él világban 168. o. (4. sz.) MOLNÁR KRISTÓF – JURIGA DÁVID – JEDLOVSZKY-HAJDÚ ANGÉLA – ZRÍNYI MIKLÓS: Kolloidika a modern orvostudomány szolgálatában 489. o. (11. sz.) SZENTE LAJOS: Ciklodextrin nanotartályok és terápiás jelent ségük 491. o. (11. sz.) VONDERVISZT FERENC: Biomolekuláris nanotechnológia 493. o. (11. sz.) Folyóiratszemlék Ritkák, de szükségesek 143. o. (3. sz.); Arany es és vörös virágok az égen 239. o. (5. sz.) ORVOSTUDOMÁNY BÁRDOS GYÖRGY: Beteg-e, aki nem beteg? 202. o. (5. sz.) CSABA GYÖRGY: Egy elfeledett hormon 308. o. (7. sz.) DINNYÉS ANDRÁS – RZEPIEL ANDREA – VAS VIRÁG: Orvosi Nobel-díj – 2012. Újraprogramozott sejtjeink 50. o. (2. sz.) DUDA ERN : Egyre jobb véd oltások 255. o. (6. sz.) GÁLL-DEBRECENI ANNA – MARIA DANIELMA DOS SANTOS-REIS – TAKÁCS LÁSZLÓ – LÁZÁR JÓZSEF: Biomarker felfedezés nanotechnológiai megközelítései 497. o. (11. sz.) KAPRONCZAY KÁROLY: A hazai gyermekgyógyászat megteremt je: Schoepf-Merei Ágoston 36. o. (1. sz.) Gyógyító szeretet 567. o. (12. sz.) LISZIEWICZ JULIANNA – L RINCZ ORSOLYA: Nanotechnológián alapuló vakcinák 501. o. (11. sz.) NAGYMAJTÉNYI LÁSZLÓ: A nanorészecskék okozta egészségkárosító hatások 516. o. (11. sz.) ROSIVALL LÁSZLÓ: Hogyan m ködik a vese? 511. o. (11. sz.) SZEBENI JÁNOS: Nanogyógyszerek az immunrendszer kereszttüzében 509. o. (11. sz.) TÓTH ISTVÁN – MEHFUZ ZAMAN – MARIUSZ SKWARCZYNSKI: Fehérje alapú véd oltások nanotechnológiával 504. o. (11. sz.) ZÁDORI JÁNOS: Elhunyt a lombikbébik „atyja” 400. o. (9. sz.) Apróbb közlemények Megfejtették a tea jótékony hatásainak titkát 31. o. (1. sz.); Új módszer a lisztérzékenység diagnosztizálására 223. o. (5. sz.); Rövidlátó gének 224. o. (5. sz.); A lepra kórokozója szinte változatlan 371. o. (8. sz.); Az immunrendszer a rák ellen 417. o. (9. sz.); Az új H7N9 madárinluenza vírus rezisztens 418. o. (9. sz.); Hogyan hat a sok gyümölcs és zöldség a hólyagrákra 466. o. (10. sz.); Mesterséges polimer akadályozhatja meg a HIV terjedését 524. o. (11. sz.); Mikrot tapasz hozhat áttörést 524. o. (11. sz.); Nanomedicina kutatások az MTA-SZTE szupermolekuláris és nanoszerkezet anyagok kutatócsoportban 524. o. (11. sz.); Munkahelyi nanorészecske-expozíció 525. o. (11. sz.); Hogyan védenek a bélbaktériumok? (12. sz.) A „megtört szív” 561.o. (12. sz.)

578

Apróbb közlemények Az örök élet nyomában 175. o. (4. sz.); Telefon a mosógépben 273. o. (6. sz.); si kelmék restaurálása 321. o. (7. sz.); Csomagol az ásványtár 321. o. (7. sz.); Nyári id számítási kételyek 370. o. (8. sz.) In memoriam Lányi György (12. sz.) Folyóiratszemlék Lelki beteg migránsok 288. o. (6. sz.); Lappangó fenevadak 336. o. (7. sz.); Csók és elektrosokk 382. o. (8. sz.) TUDOMÁNYTÖRTÉNET 220 éve született Bugát Pál 216. o. (5. sz.) ABONYI IVÁN: Kármán Tódor 164. o. (4. sz.) BENCZE GYULA: Navahókkal a szamurájok ellen 125. o. (3. sz.) KOVÁCS LÁSZLÓ: A két Orowan 447. o. (10. sz.) KUBASSEK JÁNOS: Cholnoky Jen a VIII. kerületben 217. o. (5. sz.) LACZA TIHAMÉR: A prágai csillagvizsgáló magyar igazgatója. 100 éve halt meg Weinek László 549. o. (12. sz.) OLÁH-GÁL RÓBERT: 100 éve hunyt el K nig Gyula 283. o. (6. sz.) RADNAI GYULA: Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században. Els rész 40. o. (1. sz.) Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században. Második rész 82. o. (2. sz.) REZSABEK NÁNDOR: Erdélyb l Bécsbe – Oswald Thomas csillagász emlékezete 236. o. (5. sz.) Riegl Sándor, egy jezsuita tudóstanár 473. o. (10. sz.) SZABÓ PÉTER GÁBOR: Egy rejtélyes festmény nyomában 134. o. (3. sz.) WESZELY TIBOR: Közelebb a Bolyai-képhez 66. o. (2. sz.) Apróbb közlemények A petraiak is teraszoltak 80. o. (2. sz.); Az exhumált csillagász HELYÜNK SZELLEME KAPRONCZAY KÁROLY: Az egykori Orvosegyesület székháza

320. o. (7. sz.) 91. o. (2. sz.)

OLVASÓNAPLÓ ABONYI IVÁN: Gondolatok Weszely Tibor könyvének német kiadásáról 212. o. (5. sz.) BENCZE GYULA: Egy reneszánsz tudományos életpálya krónikája (Gyulai József: IFJAN – ÉRETTEN – ÉLTESEN, Technika Alapítvány, Budapest-Miskolc, 2012) 35. o. (1. sz.) Tudomány bulvármódra, titkok nélkül (Michael Brooks: A tudomány titkos anarchiája, A radikális gondolkodás szabadsága, HVG Könyvek, Budapest, 2011) 330. o. (7. sz.)


TARTALOMJEGYZÉK Minden, amit az atombombáról tudni érdemes (Richard Rhodes: Az atombomba története, Park Kiadó, Budapest, 2013) 359. o. (8. sz.) FARKAS CSABA: Pánikbetegség (Gábor S. Pál: A pánikbetegség felismerése és kezelése. Vox Medica Kiadói Kft., Budapest, 2012) 45. o. (1. sz.) HARGITTAI ISTVÁN: A bomba megálmodója (Ray Monk Inside the Centre: The life of J. Robert Oppenheimer) 141. o. (3. sz.) NEMES LÁSZLÓ: A tudományos kutatás vegykonyhája (http://www.mtakszi.iif.hu/ kszi_aktak/braun_cikkek.html) 334. o. (7. sz.) RADNAI GYULA: Physics of Jaurinum (Gy ri izika) 2. (Tanulmánykötet, szerkesztette Barla Ferenc, kiadta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Gy r-MosonSopron megyei területi csoportja, Gy r, 2012) 430. o. (9. sz.) SOLT GYÖRGY: Biztos, hogy az energia megmarad? (Hraskó Péter: Biztos, hogy az energia megmarad? – és más esszék a izikáról. Typotex Kiadó, Budapest, 2012) 576. o. (12. sz.) STAAR GYULA: Egy erdélyi matematikatanár emberarcú könyvei (Kiss Sándor négy tudós-életút könyvér l) 142. o. (3. sz.) SZABADOS LÁSZLÓ: Sztrókay Kálmán emlékezete (Rezsabek Nándor: Tudomány, technika, irodalom. Aura Kiadó, Budapest, 2012) 381. o. (8. sz.) SZABÓ PÉTER GÁBOR: Újabb fejezetek Bolyai János életm véb l (Kiss Elemér – Oláh-Gál Róbert: Újabb fejezetek Bolyai János életm véb l, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Jedlik Ányos Társaság, Pannon Egyetem, Budapest – Veszprém, 2011.) 44. o. (1. sz.) INTERJÚK FARKAS CSABA: Személyre szabott rákgyógyítás. Beszélgetés Peták István tudományos igazgatóval 53. o. (2. sz.) Memóriameg rzés – másképpen. Beszélgetés Párducz Árpád tudományos tanácsadóval 177. o. (4. sz.) Mit mutat a cirkadián óra? Beszélgetés Kozma-Bognár László tudományos f munkatárssal 208. o. (5. sz.) Vissza a depresszióból. Beszélgetés Hajszán Tibor tudományos munkatárssal 278. o. (6. sz.) Gyógyszer kannabiszból szkizofréneknek. Beszélgetés Horváth Szatmár pszichiáter szakorvossal 422. o. (9. sz.) KAPITÁNY KATALIN: Kutatások a hatékonyabb immunválaszért. Beszélgetés Kacskovics Imre immunológussal 28. o. (1. sz.) „A jöv t magányos zsenik csak nagyon ritkán találják fel”. Beszélgetés Csermely Péter biokémikussal 56. o. (2. sz.) Fénysarkítástól a zebracsíkokig. Beszélgetés Horváth Gábor bioizikussal 247. o. (6. sz.) „Ezeknél az ötleteimnél lesznek még jobbak is…” Beszélgetés Gyulai József akadémikussal 438. o. (10. sz.) A víz alatti világ olyan nekem, mint a drog! Beszélgetés G. Tóth László limnológussal 533. o. (12. sz.) KITTEL ÁGNES: Találkozás egy rhajósn vel. Beszélgetés Marsha Irvins amerikai asztronautával 64. o. (2. sz.) LUKÁCSI BÉLA: Határok nélkül a kultúrában. Beszélgetés Schiller Róbert kémikussal 18. o. (1. sz.) Jawish és Holdb völ . Beszélgetés Bálint Attila búvárfotóssal 229. o. (5. sz.) „Bónuszként megmutatom a koponyámat”. Beszélgetés Kustár Ágnes antropológussal 393. o. (9. sz.) NÉMETH GÉZA: A Professzor-Maestro. Beszélgetés Rybach László geofizikussal 152. o. (4. sz.) Nagyon sok minden ideköt. Beszélgetés Németh Károly vulkánkutatóval 536. o. (12. sz.) SÁLYI ANDRÁS: Az els teljes virtuális valóság. Beszélgetés Rátai Dániellel 57. o. (2. sz.) SCHÄFFER DÁNIEL: „Átadni másoknak a változást és megújulást…” Beszélgetés Freund Éva szobrásszal 368. o. (8. sz.) STAAR GYULA: Aki Keplerrel lett fejezetcím. Beszélgetés Pálfy Péter Pál akadémikussal 294. o. (7. sz.) A versenyek embere. Beszélgetés Pelikán József matematikussal CLXV. o. (12. sz.) TAKÁTS GERGELY: „Nem követem a divatot”. Interjú a Nobel-díjas Peter Dohertyvel 194. o. (5. sz.) TRUPKA ZOLTÁN: Az optikai épít játéktól a Kepler- rtávcs ig. Beszélgetés F rész Gábor csillagásszal 361. o. (8. sz.) VÁSÁRHELYI TAMÁS: Apró csodák fest je. Beszélgetés Csiby Mihállyal 138. o. (3. sz.) ORVOSSZEMMEL – MATOS LAJOS ROVATA Mágneses ssejtek Nem mindegy, hogyan iszunk A nanotechnológia új orvostudományi lehet sége Vérnyomáscsökkent sajt? A D-vitamin és a coronaria-kockázat Az életmód gy zhet a hajlam fölött Mit l hízik a gyerek? Minden eddiginél hatásosabb inluenzaellenes készítmény Cink megfázásra? A h ség nem jó a szívnek Sz l ipar Az olasz bevándorlók és a svájciak Ki f z egészségesebben? A Helicobacter és a cukoranyagcsere Orvosi laboratórium a b r alatt Sópótló f szer A paleolit étrend sem óvott meg az érelmeszesedést l


33. o. (1. sz.) 33. o. (1. sz.) 33. o. (1. sz.) 92. o. (2. sz.) 92. o. (2. sz.) 92. o. (2. sz.) 140. o. (3. sz.) 140. o. (3. sz.) 140. o. (3. sz.) 237. o. (5. sz.) 237. o. (5. sz.) 325. o. (7. sz.) 325. o. (7. sz.) 375. o. (8. sz.) 375. o. (8. sz.) 427. o. (9. sz.) 427. o. (9. sz.)

Új szer a h hullámok kezelésére 461. o. (10. sz.) A tea és a kávé jótékony hatásai Hogyan segíti a szívm ködést a sz l ? Dohányzik Ön?

461. o. (10. sz.) 526. o. (11. sz.) 568. o. (12. sz.)

KÖNYVSZEMLE DAVID NORMAN: Kis dínókönyv nagyoknak. Fordította: Varró Zsuzsa (Typotex, Budapest, 2011) Szili István 144. o. (3. sz.) JACK DUKAJ: Extensa – Regény az EPR-paradoxonra; Fordította Mihályi Zsuzsa; (Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest, 2012) Szili István 47. o. (1. sz.) JUHÁSZ ÁRPÁD: Gleccserek, a Föld h mér i (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012) Rigóczki Csaba 384. o. (8. sz.) KERESZTURI ÁKOS: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2012) Trupka Zoltán 240. o. (5. sz.) LADÁNYI TAMÁS – KÖVI SZABOLCS: Csillagok, csillagok… Magyarország csodálatos éjszakai arca népi dallamok kíséretében (Kövi Szabolcs kiadásában, 2012) Trupka Zoltán 240. o. (5. sz.) Malmok a vízen. Szakmatörténeti konferenciák a hajómalmokról, Baja, 2012. Ferkov Jakab 384. o. (8. sz.) MÁNDOKY KONGUR ISTVÁN: Kunok és magyarok (Közzéteszi Molnár Ádám. Molnár Kiadó, 2012) Farkas Csaba 240. o. (5. sz.) Meteor csillagászati évkönyv 2013. Szerkesztette Benk József és Mizser Attila (Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest, 2012) Trupka Zoltán 47. o. (1. sz.) SIR ISAAC NEWTON: Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipszisér l. Fordította Szabó-Nagy Zsuzsanna (D7Kiadó, 2012) Rezsabek Nándor 144. o. (3. sz.) CÍMKÉPEINK Január: Hókristály (Borsa Béla felvétele); Február: Bolyai János új képe (Márkos Ferenc fest m vész alkotása); Március: Trópusi címerespoloska a rá emlékeztet maszkokkal (Csiby Mihály alkotása); Április: Barna ásóbéka (Kalotás Zsolt felvétele); Május: Különféle sejttípusaink a Deutsches Museum gyógyszertani kiállításán (Vásárhelyi Tamás felvétele); Június: A katmandui Durbar tér (Németh Géza felvétele); Július: Az NGC 2467 csillaghalmaz és környezete (Forrás: ESO); Augusztus: Sarkantyús darázsbogár (Rahmé Nikola felvétele); Szeptember: Szilfa-Linnaeus (Kapitány Katalin felvétele); Október: Kiralitás (Lente Gábor montázsa, A biológiai kiralitás eredete cím cikkhez); November: Él állatban, a vese felszínére helyezett lencsén keresztül készített lézermikroszkópos videofelvétel; December: Az els hó (Kalotás Zsolt felvétele) BORÍTÓLAPUNK MÁSODIK OLDALÁN Január: Pillanatképek erdeinkr l (Kalotás Zsolt felvételei); Február: Válogatás iatal természetfotósaink képeib l (Kurucz Ádám, Máté Bence, Nagy Gergely, Rakó Alex és Vadász Anna felvételei); Március: A Kárpát-medencei füves puszták él világa (Kalotás Zsolt felvételei); Április: Bepillantás a Gömör-Tornai-karszt gombavilágába (Locsmándi Csaba felvételei); Május: válogatás Bálint Attila búvárfotós képeib l; Június: A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert (Kósa Géza felvételei); Július: Hallstatti séta (Szili István felvételei); Augusztus: Védett rovarok (Szerényi Gábor felvételei); Szeptember: A Holt-Marcal él világa (Zátonyi Szilárd felvételei); Október: A Dunaszentgyörgyi-láperd állatvilága (Kalotás Zsolt felvételei); November: Képválogatás tematikus számunk cikkeib l; December: Válogatás az Év Természetfotósa pályázat – 2013 képeib l (Laki Zoltán, Varga István, Hajdu Lajos, Jakab Tibor és Máté Bence felvételei) BORÍTÓLAPUNK HARMADIK OLDALÁN Január: Gyulai József fényképalbumából; Február: Fél évszázad néhány rhajósn je; Március: Apró csodák fest je (Csiby Mihály képei); Április: Él lények az örökkévalóságnak (Kalotás Zsolt felvételei); Május: A szabad égbolttól a sejt belsejéig. Képek a müncheni Deutsches Museumból (Vásárhelyi Tamás, Marosi Ágnes és Szabó Géza felvételei); Június: Nepáli pillanatképek (Németh Géza felvételei); Július: A tuberkulózis és az ember küzdelmének f bb állomásai (B sze Szilvia összeállítása); Augusztus: Látogatás a Márton Áron Gimnáziumban és Csíkmenaságon; Szeptember: Egy földi év a Marson (NASA-fotók); Október: Expedíció Kelet-Afrikában (Vojnits András felvételei); November: Tilalmas ma (Képek Kovács Miklós diákpályázati írásához); December: A magyar szem c él helye (Kalotás Zsolt és Máté András felvételei) DIÁKPÁLYÁZAT-MELLÉKLET Január: TÓTH TAMÁS: Els az egészség SZILÁGYI RENÁTA: Bableves ólommal, avagy élelmiszereink nehézfém-szennyezettsége MAROSI VANDA: Természet adta „mér berendezések” FÜLÖP DIANA BERNADETT – L RINCZ KINCS -ZSÓFIA: Forradalmi lehet ségek a nanovilágban MAKRA ZSIGMOND: Az elektroncs Vermes-egyenlete KELETI TAMÁS: Végtelen játékok és stratégiák Február: Búcsúzunk Pálmay Lóránttól KATONA GYULA: Pálmay Lóránt temetésére SOMFAI ZSUZSA: Búcsúszavak Szerettem tanítani. Beszélgetés Pálmay Lóránttal HAJÓS ERZSÉBET: Pálmay Lóránt a professzorára, Hajós Györgyre emlékezik HIDAS GÁBOR: A GPS

579

TARTALOMJEGYZÉK

FEHÉR SÁRA: A gyékényesi kavicsbányató Március: KUTROVÁCZ GÁBOR – LÁNG BENEDEK – ZEMPLÉN GÁBOR: Egy tudományos tudománykép védelmében WOYNAROVICH FERENC: Relexiók az „Egy tudományos tudománykép védelmében” cím írásra TÓTH ZSÓFIA: Él Dráva vagy vízer m ? HORVÁTH LILLA MELINDA: Szerepbe bújt valóság Mi lett velük? Sepsiszentgyörgyi, díjnyertes diákok emlékeznek A Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat közös cikkismertet pályázatának (2012) végeredménye A Természet Világa XXII. Természet-Tudomány Diákpályázatának díjnyertesei Április: A XXII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepsége OLÁH VINCE: Dédnagyapám a koreai háborúban SCHNEIDER VIKTOR: Szarmaták Madaras környékén TAKÁCS GERGELY: Napi ritmusaink Május: CSORBA F. LÁSZLÓ: „A világ útveszt je és a szív paradicsoma” SCHEURING ISTVÁN – PODANI JÁNOS – SZILÁGYI ANDRÁS: Az evolúció fényében TASNÁDI PÉTER: A Bizonytalanok bizonyossága TAMÁS BENCE: Ökológiailag stabil kerti tó MATKOVITS ANNA: Herczel Manó és a féregnyúlványlob A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Jó tanácsok ifjú cikkíróinknak Június: KOVÁCS MIKLÓS: Az Ecse-halom komplex földrajzi vizsgálata és bemutatása TEMPFLI DÓRA: A XX. század geológiai fordulata NICKL ESZTER – SZALAY ZSÓFIA: Híres kortársak árnyékában, avagy Sajnovics János, a csillagász-nyelvész Mi lett velük? A nagyenyedi diákok emlékeznek A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Július: VARGA MÁRTA: A Bakony gyógyuló sebhelye FEKETE ESZTER: Vernalizáció a globális éghajlatváltozás árnyékában BAKÓ BOGLÁRKA: Az els magyar természettudományi múzeum herbáriuma KELEMEN GRÉTA: A polarizált fény hatása a rovarokra A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Augusztus: DÁVID ZSOMBOR: Agrobotanika – fóliasátrak automatizálása MECKL ANTAL – BÁLINT ÁKOS: Falakból peront OLÁH RÉKA: Egy régi tankönyv margójára RUZSA BENCE: A Petrik szelleme és magas vegyértékeink története A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Jó tanácsok ifjú cikkíróinknak Diák-cikkpályázatunk (2007–2011) könyve Pedagógusnapi ajándék az Ericssontól Vekerdi László emléktáblája TASNÁDI TAMÁS és VIGH MÁTÉ: Történelmi pillanat a Nemzetközi Fizika Diákolimpián Szeptember: KECSKÉS ESZTER: Természeti értékek a nagyváros peremén MIKS GABRIELLA: Rómer Flóris STOMFAI MÁTÉ KRISTÓF: Megáll az ész? A talamus glicinerg gátlórendszere A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása Jó tanácsok ifjú cikkíróinknak Diák-cikkpályázatunk (2007–2011) könyve Október: MOLNÁR BENDEGÚZ: Papp Lacitól a száloptika feltalálásáig, avagy mi is az a MOM? KAPITÁNY KATALIN: Varjú Dezs professzorra emlékezünk. Beszélgetés Horváth Gáborral, szerkeszt bizottságunk tagjával TIT Kalmár László Matematika Verseny meghirdetése Magyar iatalok a diákolimpiákon MAGYARFALVI GÁBOR: Kémiai diákolimpiák 2013-ban HORVÁTH GYULA–ZSAKÓ LÁSZLÓ: Beszámoló a XXV. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról PIRISI GÁBOR–TRÓCSÁNYI ANDRÁS: Beszámoló a X. IGU Nemzetközi Földrajzi Olimpiáról PELIKÁN JÓZSEF: Beszámoló az 54. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról A XXIII. Természet-Tudomány Diákpályázat pályázati felhívása November: KOVÁCS MIKLÓS: Tilalmas régen és ma: a paradicsom kapujában és a pokol tornácán SZÁSZ MÁTYÁS: Hogy zsongjon a határ… Méhek serkent etetése gyógynövénykivonatokkal DRASKÓCZI ÁDÁM: De anyu, miért zöld a f ? KOPACZ MÁRIA – PITIU SZILVIA: A Csíkszereda határában található t zegtelepek környezeti problémái HEGED S TIBOR: A 7. Nemzetközi Csillagászati és Asztroizikai Diákolimpia 6. Országos Kulin György Csillagászati Diákvetélked általános és középiskolásoknak 2013-2014 December: KÁNTOR SÁNDORNÉ: A legendás hír matematikatanár, Rátz László STAAR GYULA: A versenyek embere. Beszélgetés Pelikán József matematikussal TÓTH LILI: Kérd íves vizsgálat a környezettudatosságról

580

KÜLÖNSZÁMAINK Mikrovilág – 2012 (2013. I. különszám) LÉVAI PÉTER: Tisztelt Olvasó! Az LHC els három éve meghozta eredményeit TAKÁCS GÁBOR: Fizika a Standard Modellen innen és túl HORVÁTH DEZS : A Standard Modell és a Higgs-bozon CYNOLTER GÁBOR: A Higgsen túl TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: A láthatatlan Világegyetem PATKÓS ANDRÁS: A vákuum életre kel BAJNOK ZOLTÁN – SINKOVICS ANNAMÁRIA: Holográia a részecskeizikában és a húrelmélet VESZPRÉMI VIKTOR: Részecskegyorsítók a CERN-ben SZILLÁSI ZOLTÁN: A CMS detektor BÉNI NOÉMI: Magyar m szerépítési programok a CMS-nél SIKLÉR FERENC: Az els három év a CMS kísérletében PÁSZTOR GABRIELLA: Rejtett dimenziók nyomában az ATLAS detektorral IFJ. KRASZNAHORKAY ATTILA: Mérési adatoktól a felfedezésig SZIKLAI JÁNOS: Élenjáró protonok a CERN LHC TOTEM kísérletében BIRÓ TAMÁS SÁNDOR: Ideális-e az ideális gáz? KATZ SÁNDOR: A kvark-gluon plazma vizsgálata szuperszámítógéppel LÁSZLÓ ANDRÁS: Er s kölcsönhatás kísérleti vizsgálata SPS energiákon CSANÁD MÁTÉ: A PHENIX detektorral az srobbanás nyomában VERES GÁBOR: Meglep hosszú távú korrelációk megigyelése proton-ólom ütközésekben BARNAFÖLDI GERGELY GÁBOR: Az ALICE detektorral a kvarkleves titkos receptjének nyomában BOLDIZSÁR LÁSZLÓ: Az ALICE detektor: mesebeli kislány vagy rút ogre HAMAR GERG – VARGA DEZS : Megmérjük a láthatatlant HAJDU CSABA: És mi történik a sok petabájtnyi adattal? HERNÁTH SZABOLCS: Megawattnyi informatika

2. o. 2. o. 3. o. 9. o. 16. o. 20. o. 27. o. 30. o. 35. o. 40. o. 46. o. 50. o. 53. o. 58. o. 61. o. 65. o. 68. o. 72. o. 76. o. 80. o. 83. o. 87. o. 89. o. 92. o. 94. o.

Címképünk: Kétfotonos esemény a Nagy Hadronütköztet CMS kísérleténél Borítólapunk második oldalán: Detektor kaleidoszkóp Borítólapunk harmadik oldalán: Magyar kutatók a CERN-ben Borítólapunk negyedik oldalán: Magyar diákok és tanárok a CERN-ben Káosz, környezet, komplexitás (2013. II. különszám) SZABÓ GYÖRGY – TÉL TAMÁS: El szó 2.o. NÉDA ZOLTÁN – BODA SZILÁRD – KÁPTALAN ERNA: Rend a rendezetlenségb l –játék metronómokkal 3. o. GRUIZ MÁRTON: Káosz mint komplexitás. A mágneses inga újra a káoszkutatás frontvonalában 8. o. ZELEI AMBRUS – STÉPÁN GÁBOR: Mikrokáosz az egyensúlyozásban – elmélet és kísérlet 15. o. KOCSIS ATTILA: A DNS-lánc mechanikai viselkedése 20. o. SÜLI ÁRON: Föld-típusú bolygók keletkezése 25. o. KÁROLYI GYÖRGY: Fraktálok kicsiben és nagyban. Kaotikus véráramlás és planktonvirágzás 32. o. ZSUGYEL MÁRTON – BARANYA SÁNDOR – JÓZSA JÁNOS: Örvénydinamika és kaotikus elkeveredés folyami áramlásokban 36. o. KRÁMER TAMÁS – JÓZSA JÁNOS: Sekély tavak szél keltette áramlásai. Kaotikus elkeveredéshez vezet tér- és id struktúrák 46. o. VINCZE MIKLÓS: Légkör és óceán a laborasztalon. Környezeti áramlási jelenségek vizsgálata a Kármán-laboratóriumban 50. o. HORÁNYI ANDRÁS – SZÉPSZÓ GABRIELLA – SZ CS MIHÁLY: Valószín ségi meteorológiai el rejelzések: áldás vagy átok? 56. o. HORVÁTH ÁKOS: A viharjelzés bizonytalanságai 62. o. HASZPRA TÍMEA: Világjáró részecskék a légkörben. Az Eyjafjallajökull vulkán kitörésének és a fukushimai balesetnek a tanulságai 67. o. HOMONNAI VIKTÓRIA: A légköri hosszú távú kapcsolatok titka 73. o. MÁRFY JÁNOS – RÁCZ ZOLTÁN: A jégkorszakok rejtélyei 77. o. JÁNOSI IMRE: Energia és társadalom. Drasztikus fázisátalakulás küszöbén állunk? 82. o. KONDOR IMRE: A komplexitás kihívása 86. o. BOZA GERGELY – SCHEURING ISTVÁN: Diverzitás és komplexitás a mutualista kapcsolatokban 91. o. SZOLNOKI ATTILA: Komplex viselkedés társadalmi dilemmákban 98. o. VUKOV JEROMOS: Csalni vagy nem csalni? Matematikai komplexitás az emberi kapcsolatokban 103. o. MURAKÖZY BALÁZS: Teremt rombolás közelnézetb l 107. o. GULYÁS ATTILA: Az agykérgi hálózatok szerkezeti és m ködési komplexitása 113. o. CSÉPE VALÉRIA: Kognitív fejl dés, agyi komplexitás, matematika. Idegtudományi tanulságok a természettudományok oktatásához 117. o. ERCSEY-RAVASZ MÁRIA – TOROCZKAI ZOLTÁN: A döntéshozatal és a Sudoku káosza 122. o. Címképünk: A földfelszín szoros klimatikus összefüggésben álló pontjainak összekötöttségi rendszere (T. Nocke munkája) Borítólapunk második oldalán: Illusztrációk cikkeinkhez Borítólapunk harmadik oldalán: Sudoku mesteriskola Borítólapunk negyedik oldalán: Különszámunkhoz kapcsolódó kiadványok


2013. DECEMBER

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE

TUDÓSTANÁROK

MATEMATIKA

A legendás hír matematikatanár

150 éve született Rátz László KÁNTOR SÁNDORNÉ

„Sosem fogom elfelejteni régi tanáraimat, közöttük Rátz Lászlót, egy igaz pedagógust és melegszív embert, aki el ször ébresztette fel bennem tárgyának, a matematikának a szeretetét.” – írta Wigner Jen Nobel-díjas fizikus Az atommag szerkezete cím könyv el szavában egykori gimnáziumi tanáráról 1969-ben. „Magyarországról indultam el, és nagyon hálás vagyok sok mindenért, amit Magyarországon tapasztaltam, és amiben Magyarországon részem volt. Különösen hálás vagyok az Ágostai Hitvallású Evangélikus Gimnáziumnak, ami a Fasorban volt, és ahol olyan sokat tanultam. Nemcsak tudást, hanem emberi dolgokat is: az elkötelezettséget a tudomány, a tudás és a tanítás iránt. Az a tanárom, akit legjobban szerettem, és akit l a legtöbbet tanultam, Rátz László volt. Borzasztó sokat tett azért, hogy felkeltse a gimnáziumok vagy középiskolák tanulóinak az érdekl dését a matematika iránt. Könyvet írt olyan matematikai kérdésekr l, melyeket elemi meggondolásokkal meg lehet oldani. Ma is megvannak nekem ezek a könyvek, és ha kissé fáradt vagyok, vagy ha nincs kedvem mást csinálni, el veszem ket és megpróbálom megoldani a feladatokat, amik benne vannak.” ( Wigner Jen , 1973)

Rátz László élete és pályafutása Rátz László 1863. április 9-én született Sopronban. Édesapjának, Rátz Ágostnak a városban vaskereskedése volt. Édesanyját Töpler Emmának hívták. Népes családból származott. Testvérei: Rátz Emma Carolina, Rátz Ágost Ede, Rátz Ottó, Rátz Károly, Rátz Lujza. az ötödik gyermek volt. Édesapjuk vasüzletét Rátz Ágost Ede vitte tovább, dr. Rátz Ottó a soproni törvényszék bírája, Rátz Lujza pedig Töpler Kálmánnak, Sopron polgármesterének lett a felesége. Rátz László elemi és középiskoláit Sopronban végezte. El ször a Soproni Magyar Királyi Állami F reáltanoda, illetve névváltozás miatt a F reáliskola ta-

Rátz László (1863–1930) nulója. Az iskola tanítási nyelve 1872-ig német volt, utána indult meg a magyarosodás. 1875-ben 8 osztályos lett a reáliskola és megkapta az érettségiztetés jogát, de a reáliskolai érettségivel nem lehetett tudományegyetemen továbbtanulni. Rátz László is iskolát váltott, a Soproni Evangélikus Lyceumba járt az 1881/1882es és 1882/1883-as tanévekben és ott érettségizett. Tanárai közül Renner Jánost, a menynyiségtan és fizika tanárát, a híres „Nulla bácsit” emeljük ki. Rátz László számára volt a tanári példakép. Tanítási módszereiben, elveiben szinte szóról szóra egykori tanárának a nézetei tükröz dnek vissza. Renner János fia a budapesti fasori gimnáziumban kollégája lett Rátz Lászlónak. Mindketten Eötvös Loránd tanítványai voltak. 1883–87 között a Budapesti Tudományegyetemen volt hallgató, majd utána Berlinben filozófiát, Strasbourgban természettudományt tanult. A budapesti Mintagimnáziumban volt tanárjelölt. Matematika-fizika szakos tanári oklevelét 1890-ben kapta meg. Tanári m ködését 1890-ben kezdte el a Budapesti Evangélikus F gimnáziumban mint helyettes tanár. 1892-t l nevezték ki

rendes tanárnak. Matematikát és rajzoló geometriát tanított. A f gimnázium a Süt utcából a fasori új épületbe 1904-ben költözött át. 1904-ben hat évre Rátz Lászlót választották meg az iskola igazgatójának. Nem töltötte ki a teljes id szakot, öt év után lemondott, visszatért a tanításhoz. Szava a kés bbiekben is dönt maradt. Utódja, dr. Hittrich Ödön szerint, mint igazgató az igazgatói irodát újjászervezte, és az iskola egész életére kiható figyelemmel iparkodott az intézet jó hírnevét emelni és er síteni. Nagyon sok tisztséget viselt, sok bizottság munkájában vett részt. 1909-ben a vallás- és közoktatási miniszter kinevezte a matematikaoktatás nemzetközi bizottsága tagjává. Munkásságáért 1910-ben a francia közoktatási miniszter Officier d’Academie címmel tüntette ki. Tagja volt az Egyetemes Tanügyi Bizottságnak, az evangélikus Egyház Közös Képvisel testületének, a Magyar Egyháztanácsnak, az evangélikus Zsinatnak, az Esperesi Törvényszéknek. 1913-ban a Magyar Pedagógia Társaság rendes tagjává választotta. Visszavonulása után megkapta a f gimnázium tiszteletbeli igazgatója és a képvisel testület örökös tiszteletbeli tagja címeket. 15 évig vezette az Ifjúsági Dal- és Zeneegyesületet és kb. 30 évig a Tanári Egyesületet. Tagja volt a tanári kar magántakarékpénztárának és az Országos Tanári Nyugdíjintézeti Bizottságnak. Fontosnak tartotta a tanulókkal közös kirándulásokat, amelyek során az egész Kárpát-medencét és környékét bejárták (Szeged, Temesvár, Herkulesfürd , Al-Duna, dobsinai jégbarlang, Baradla, Rozsnyó, Selmecbánya, Körmöcbánya, Salgótarján, Kassa, Torna, szádell i völgy, Balaton körbehajózása, Adria, Fiume, Pula, Trieszt, Miramare, Adelsberg, Velence, Firenze, Pisa). 35 évi tanári tevékenység után 1925 szeptemberében kérte nyugdíjaztatását. Még az utolsó évben is teljes lelkesedéssel és hévvel tanított. Iskoláját nyugdíjasként is gyakran felkereste. Egyrészt taCLXI

TUDÓSTANÁROK nácsokkal támogatta a fiatalabb tanárok munkáját, másrészt a Volt Növendékek Egyesületének ügyvezet alelnökeként kapcsolatban maradt egykori tanítványaival. 1930 szeptemberében agyvérzést kapott. Budapesten a Grünwald Szanatóriumba vitték be, ahol 1930. szeptember 30-án meghalt. Sopronban temették el a családi sírboltba. Tanártársai részér l tanár- és szerz társa, a fasori evangélikus gimnázium igazgatója, Mikola Sándor búcsúztatta.

Rátz László tanári és tehetséggondozói munkássága „Rátz László igazi tanár volt, aki az iskolának és az iskoláért, a tudománynak és a tudományért dolgozott.”– mondta róla búcsúztatásakor tanártársa, Mikola Sándor. Rátz László Magyarország egyik leghíresebb és legjobb középiskolájának volt a matematikatanára, illetve öt évig az igazgatója. Mit l lett a fasori gimnázium világviszonylatban is kiemelked ? Hogyan tudott a világnak olyan kiemelked egyéniségeket adni, mint Wigner Jen , Neumann János, Stein Aurél, Harsányi János? Ennek több oka is volt. Ezek közé so-

Rátz László szül háza Sopronban roljuk a szakmailag és pedagógiailag kiválóan képzett tanári kart. A tanárok külföldön is folytattak tanulmányokat, tudóstanárként maguk is végeztek kutatómunkát, publikáltak magyar- és idegen nyelv folyóiratokban, tankönyveket, könyveket írtak, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában aktívan részt vettek, s t ma azt mondanánk, hogy teammunkát végeztek. Együtt tanított és dolgozott a matematikatanár Rátz László és az akadémikus fizikatanár Mikola Sándor, közösen írtak matematikakönyvet. Beke Manó akadémikus és Rados Gusztáv matematikaprofesszorokkal együtt vettek részt a matematikatanítási reformbizottság hazai és nemzetközi munkájában. Wigner Jen szerint: „Ezek a nagy tanáregyéniségek imádtak tanítani, és rendkívül sikeresen motiválták a diákokat a tanulásra. Nemcsak elkötelezett hivatástudatuk és tényszer tudásuk volt imponáló: a tudás tiszteletét és szeretetét is sikerült átadniuk.” CLXII

Az 1904-ben átadott új gimnáziumi épület berendezése a kor legmodernebb elvein alapult, szertárak, el adótermek és kiváló felszerelés jellemezte. A tanárok is magas követelményeket támasztottak a tanulókkal szemben. Rátz László tanítását a nagyfokú hatékonyság jellemezte. Egykori híressé vált tanítványai elragadtatással áradoztak róla. Gondosan építette fel az óráit, a tanítási órán minden tanulót foglalkoztatott. A tananyag globális szemlélete jellemezte. Megtervezte óráit, részletes tanmenetet készített. Nyitott volt az újra, pl. a matematikatanítás új módszerét szemléltet táblákat, grafikonokat az 1907/1908. tanévben kiküldték Londonba egy kiállításra. A reformtörekvéseknek szellemében kidolgozott és már 1902-t l bevezetett kísérleteknek megfelel tanmenetek bekerültek az 1924-es országos tanügyi reform során a hivatalos gimnáziumi tantervbe. Átadókészségének titka a tanulók iránt érzett szeretet volt. A félelem nélküli tanításra törekedett. Nála nem volt félelmetes esemény a matematika dolgozatírás, mert bármely, a tanítási órán aktívan résztvev diák minden nehézség nélkül meg tudta oldani a kit zött feladatokat. Egyformán gondot fordított a tehetségekre és a gyengébb tanulókra. Igen jó érzékkel ismerte fel a kiemelked tehetségeket és gondoskodott továbbfejlesztésükr l. Ezek közé tartozott Neumann János és Wigner Jen is. Módszere az volt, hogy nem diákoknak, hanem munkatársaknak tekintette ket. Neumann Jancsi és Wigner Jenci gyakorta együtt kávézott és beszélgetett szombat délutánonként Rátz László tanár úrral, Mikola Sándorral, Beke Manó, professzorral. Amikor már nem tudott újat mondani Neumann Jancsinak, akkor felkérte tutornak Fekete Mihályt és Kürschák Józsefet, s t azt is elintézte, hogy bemehessen Fejér Lipóthoz az egyetemi órákra. Wigner Jencit könyvekkel látta el és vele megbeszélte az átnézett könyvek tartalmát. Nagyon fontosnak tartotta az iskolai tanításon kívül az együtt töltött szabad id s foglalkozásokat, a kirándulásokat, túrákat. Életrajzában is mindig megemlítette a helyszíneket. Legmaradandóbb tevékenysége a ma KöMaL-nak (Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok) nevezett ifjúsági folyóirathoz kapcsolódik. 1894-ben Arany Dániel gy ri f reáliskolai tanár francia mintára, a világon másodikként megindította a Középiskolai Mathematikai Lapokat. Célja az volt, hogy felkeltse és ápolja a tehetséges diákok matematika iránti érdekl dést az iskolai munkán kívül is. A Lap el ször a vidék lapja volt. Arany Dániel 1896-ban úgy látta, hogy a szerkesztést, vagyis a Lap székhelyét a f városba kell áthelyezni. A szerkeszt i munkát Rátz László vet-

te át, és így a Lap székhelye Budapest lett. Rátz László az els világháború kitöréséig, vagyis 1914-ig szerkesztette. A „Csillagos ég” rovat szerkeszt je Mikola Sándor volt. Rátz László több változtatást is bevezetett. Összefoglaló éves tartalomjegyzék készült, fizika feladatokkal, cikkekkel b vült a tartalom. A cikkek mellett megjelentek a következ hónapban beküldend feladatok a VII–VIII. évfolyamok, majd a gyakorlatok az V–VI. évfolyamok számára. Külön

római számozással közölték az ábrázoló geometriai feladatokat. A leközölt megoldások a legjobb tanulói dolgozatok felhasználásával történtek. A legeredményesebb feladatmegoldók neve megjelent és az eredményeket a tanév végén összesítették. A Középiskolai Mathematikai Lapokkal egy id ben indult meg az országos matematikaverseny, amelyet Eötvös Loránd édesapja tiszteletére Eötvös versenynek nevezett el. Megfigyelhet , hogy a Középiskolai Mathematikai Lapok feladatainak kiváló megoldói és a matematikai versenyek eredményes szerepl i egymással szoros összefüggésben voltak. Ehhez hozzájárult az is, hogy Rátz László összegy jtötte, és két kötetben kiadta a Középiskolai Mathematikai Lapok els 10 évfolyamában megjelent feladatait és azok megoldásait, hogy a diákok a kés bbiekben eredményesen felkészülhessenek. Ez a könyv az ún. Rátz-féle Matematikai gyakorlókönyv. Rátz tanár úr els dleges célja az volt, felkeltse a tanulókban a matematikai problémák iránti érdekl dést. Mint szerkeszt maga is nagyon lelkiismeretesen tanulmányozta át a tanulók által beküldött megoldásokat és jó érzékkel sz rte ki az igazi tehetségeket. Sok híres ma-

DIÁKPÁLYÁZAT

tematikust indított el.

Rátz László szerepe a magyar matematikatanítási reformmozgalomban Beke Manó, a matematika professzora, az MTA levelez tagja, a XX. század els felében a magyar matematikatanítás reformmozgalmának nemzetközileg elismert vezéregyénisége volt. Életének rendkívül fontos része volt az 1892–93-as németországi tanulmányútja. Ekkor egy évig Göttingenben, Félix Klein mellett tanult, aki az európai Nemzetközi Matematikai Reformbizottság vezet je volt. Itt ismerkedett meg a matematikatanítás reform eszméivel és egyetemi tanárként állt a magyarországi reformmozgalom élére. Az Országos Tanáregyesület az kezdeményezésére hozta létre 1906-ban a Matematikai Reformbizottságot, amelynek elnöke lett, titkára pedig a fizikatanár Mikola Sándor. A tagok között találjuk a fasori evangélikus gimnázium híres matematika tanárát, Rátz Lászlót, de több ismert kiváló tanár, tankönyvíró neve is van köztük, pl. Bozóky Endre, Dienes Pál, Kövesligethy Radó, Lévay Ede, Rados Ignác, Szekeres Kálmán, Szíjártó Miklós, Visnya Aladár, Waldapfel János, Winter József. Ez a bizottság európai színvonalon is kiemelked munkát végzett. A Reformbizottság f feladatának a formális oktatás elleni harcot tekintette és a munkáltató matematikatanítás elvei alapján dolgozták ki a matematika tanítási anyagát és módszereit. Beke Manó a Mikola Sándorral közösen szerkesztett „A középiskolai matematikatanítás reformja”cím könyvben foglalta össze a reformeszméket és javaslatokat, illetve az elvégzett munkát és terveiket. „Általános elvünk megvalósítására a

következ célok lebegnek szemeink el tt. A számtani oktatás gyakorlativá tétele, a gazdasági érzék, a térszemlélet és a térbeli felfogó képesség fejlesztése, a mennyiségek viszonyainak grafikus ábrázolása, felhasználva hozzá a tanulók észleletgörbéit, az analitikai geometria tárgyalása, a függvényfogalom módszeres kiépítése, a differenciál- és integrálszámítás elemeinek bevezetése és felhasználása, legalább olyan mértékben, hogy a maximum-minimumfeladatok, az egyszer bb felület- és köbtartalom számítások általánosabb módon is elvégezhet k legyenek.” (Jelentés a bizottság határozatairól és javaslatairól, 1909). A reformtól Beke Manó azt várta, hogyha ilyen szellemben átalakítják a matematikaoktatást, akkor elérhetik a legf bbet: a középiskolai tanulókban felébresztik a matematika iránti kedvet. Ebben a munkában aktívan részt vett Rátz László, aki a kiemelt témával, a függvények, a differenciál- és integrálszámítás tanításával tankönyvíróként is és tanárként is foglalkozott. Tantervi átcsoportosításokat javasolt, módszertani elképzeléseket fogalmazott meg. Véleménye ma is id t álló és megfontolandó. A Mikola Sándorral közösen írt A függvények és az infinitézimális számítás elemei középiskolában cím könyvük Bevezetésében kifejtették: „Próbálgatva, változtatva és javítva, különböz képesség osztályokon kitapasztalva immár bizonyos megállapodott tanmenethez jutottunk, amely véleményünk szerint – ha nem is minden részletében – de f bb vonásaiban megegyezik azzal a tanmenettel, amely Beke és a reformbizottság szemei el tt lebegett. Azt gondoltuk, hogy nemcsak tanít-

A Rátz-emlékplakett ványainknak, hanem a hasonló kérdésekkel foglalkozó tanártársainknak is szolgálatot teszünk, ha tanmenetünket, módszerünket és tanításunk anyagát leírjuk.” „Er s a meggy z désünk, hogy a középiskola az úgynevezett általános m veltség terjeszt je legyen, akkor arra is

kell törekednünk, hogy a középiskolában tanított dolgok hozzásimuljanak ahhoz, amit a korszellem és az uralkodó világfelfogás az általános m veltség elemeinek tart. A mai kort jellemzik: a természettudományok alapelveinek általános térfoglalása, a formalizmus elvetése és az egyéni munka értékének felismerése. Szükséges tehát, hogy a függvényekre vonatkozó egyszer , szemléletes tárgyalások, a határátmenet fogalma, a végtelen kicsinyekkel való számítások elemei a középiskolai tananyagban helyet találjanak. Aki megállapodik, máris hátra marad, mert a kor el re halad.” Találunk egy olyan megállapítást, amit a XXI. század tanárai már ritkán teljesítenek, vagyis a matematika és a fizikatanár együttes munkájának fontosságára hívják fel a figyelmet: „Az egész tanítás jelentékenyen könynyebbé válik, ha a fizika és a matematika egy kézben van, mert ez esetben a fizikai

Rátz László sírja Sopronban számításokat is könnyen el lehet végezni.” A javasolt tanítási módszerekre is érdemes kitérni, ahogy ezt Rátz László A függvények és az infinitézimális számítás elemeinek tanítása a középiskolában cím cikkében tette. Nézetei ma is megszívlelend k. „A függvény fogalma alkossa egész matematikai tanításunk gerincét. De míg a tanítás alsó fokán a görbék a jelenségek történetét mondják el, addig középfokon az algebra és geometria szoros kapcsolatát világítják meg, a fels bb fokon pedig a differenciál- és integrálszámítás általánosabb módszereire vezetnek. A függvény fogalmát gondosan kell el készítenünk, id t kell engednünk tanítványainknak. Míg azt teljesen átértik s csak azután térhetünk át a függvények rendszeres tárgyalására.” „A függvények differenciálásánál mindig szem el tt tartjuk a célt, melyet elérni akarunk. F leg olyan függvényeket fogunk differenciálni, amelyekre kés bb a matematikában és a fizikában szükségünk lesz. Gondosan meg kell válogatnunk a példákat, nehogy tanítványaink emlékez tehetségét oly formulákkal terheljük meg, amelyekre a középiskolai tanítás keretében szükségünk nincs. Csakis a legfontosabCLXIII

TUDÓSTANÁROK bat adjuk, s tartsunk mértéket. Nem a differenciálás technikája a f dolog, hanem a differenciálhányados sokoldalú, változatos alkalmazása. Részletesebben foglalkozunk a függvények széls értékeivel. Tárgyalásaink alapja ismét a szemlélet.” Óva intett a túlterhelést l. „Matematikai tanításunk eredményességét az anyag terjedelmének megnövesztésével veszélyeztetni nem szabad.” Viszont már egy évszázaddal ezel tt világosan látta, hogy vannak még hiányzó témakörök a matematikatanításában. „A modern élet követelményeire egész tanításunk folyamán fokozottabb mértékben kell figyelemmel lennünk, a ke-

Kunwald Cézár festménye reskedelmi és gazdasági számítások, a valószín ség, az életbiztosítás, stb. részletesebb taglalást igényelnek.” úgy tartotta, hogy a térgeometria tanítása az ábrázoló geometria elemeinek a felhasználása nélkül nem elégíthet ki senkit sem. Mára ezt a nézetet a számítógépes programok alkalmazása jelentékenyen befolyásolja. A hagyományos ábrázoló geometria nem része a középiskolai tananyagnak.

Rátz László emlékének rzése Halálának els évfordulóján a Volt Növendékek Egyesülete megemlékezést tartott, és a fasori gimnázium els emeleti fordulójába egy domborm ves fehér márványtáblát helyeztek el, amelyet Lux Elek szobrászm vész készített. Elszavalták Remport Elek gimnáziumi tanár Rátz László emlékezete cím versét. A második emeleti díszteremben helyezték el Kunwald Cézár Rátz Lászlóról készített olajfestményét. CLXIV

A Bolyai János Matematikai Társulat a matematikatanárok számára 1961 óta minden nyáron megszervezi a matematikatanárok országos továbbképzését, amelyet ma Rátz László Vándorgy lésnek neveznek. Ezen a Rátz Tanár Úr Életm díj legutóbbi kitüntetettjei el adást tartanak. 2001. augusztus 29-én, a tanévnyitó ünnepségen a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium utcai homlokzatán fekete gránittáblát helyeztek el, Wigner Jen Nobeldíjas fizikus, Neumann János világhír matematikus, Harsányi János Nobel-díjas közgazdász és tanáraik: Hittrich Ödön, Mikola Sándor, Rátz László és Renner János emlékére. 2002 márciusában létrejött a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeuma, amelybe bekerült a Budapesti Evangélikus Gimnázium négy tanára Hittrich Ödön, Mikola Sándor, Rátz László és Renner János. Mind a négy fasori gimnáziumi tanárt, a nemzet jeles tudósait, hivatásukra felkészít munkásságuk alapján a Magyar Örökség részévé nyilvánították. Nevüket az Aranykönyv rzi. A fasori gimnázium legendás hír matematikatanáráról, egykori igazgatójáról, Rátz Lászlóról elnevezett Rátz Tanár Úr Életm díjat 2000. december 31-én az Ericsson Magyarország, a Graphisoft R&D. Zrt, és a Richter Gedeon Nyrt. a kiváló magyarországi tanárok munkájának elismerésére alapította. Az egyenként 1,2 millió forint érték díjat a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma, évente két-két közép- vagy általános iskolai matematika-, fizika-, kémia- és 2005 óta biológiatanárnak ítéli oda, akik kimagasló oktató-nevel tevékenységet végeznek, vagy végeztek. Az ajánlásban szakmai és társadalmi szervezetek, Bolyai János Matematikai Társulat díjbizottsága, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat díjbizottsága, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya vesznek részt, illetve az ajánlott tanár tevékenységét jól ismer kollektívák terjeszthetnek fel a díjra. A díjhoz névre szóló márványhenger és díszes oklevél tartozik. Azért választották Rátz Lászlót a díj névadójának, hogy ezzel tegyék közismertté a kiváló tanárok nevét.

Rátz László publikációi Középiskolai Mathematikai Lapok szerkesztése 1896-1914. Mathematikai gyakorlókönyv I. Algebra, II. Geometria, Budapest, Franklin-Társulat, 1904. A függvények és az infinitézimális számítás elemei középiskolában (Mikola Sándorral közösen) 1. kiadás 1910, 2. ki-

A domborm ves fehér márványtábla a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban adás 1914, Budapest, Franklin-Társulat. A függvények és az infinitézimális számítás elemeinek tanítása a középiskolában, in: A középiskolai matematikai tanítás reformja (Szerk.: Beke Manó, Mikola Sándor), Budapest, Franklin- Társulat, 1909, 142-155. Ï

Irodalom Beke Manó-Mikola Sándor: A középiskolai tanítás reformja, Budapest, Franklin-Társulat, 1909. L. Eisenbud, G. T. Harvey, E. P. Wigner: Az atommag szerkezete, Akadémiai Kiadó, Bp. 1969. Mikola Sándor-Rátz László: Az infinitézimális számítás elemei a középiskolában, Budapest, Franklin-Társulat, 1910. Kántor Sándorné: A lap els megoldóiról, Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, Jubileumi szám, 1993. december. Kántor Sándorné: Adalékok a Középiskolai Matematikai Lapok els évfolyamaihoz, Fejér Lipót levele Visnya Aladárhoz, Polygon, XVIII. kötet. 2.sz. 2010. február. Középiskolai Matematikai Lapok 1894-1914. Kovács László: Mikola Sándor, Magyar Pedagógusok, OPKM, Budapest, 1991. Némethné Pap Kornélia: Rátz László tanár úr, Berzsenyi Dániel F iskola, Szombathely, 2006. Rátz László: Mathematikai gyakorlókönyv I. Algebra, II. Geometria, Budapest, Franklin Társulat, 1904. www.ratztanarurdij.hu


A versenyek embere BESZÉLGETÉS PELIKÁN JÓZSEF MATEMATIKUSSAL – Tisztelt Elnök Úr, kedves Jocó! 2013. jubileumi év az életedben. Tudsz err l? – Nem. – Ötven évvel ezel tt, 1963-ban vettél részt el ször, els s gimnazistaként a matematikai diákolimpián. – Ez igaz. – Akkor ezüstérmet szereztél, az elkövetkez három évben pedig aranyakat. Mindez azt jelenti, hogy már els sként is birtokában voltál a négyéves gimnáziumi matematikának? – Azt hiszem, hogy igen. Érdekes történet, miként lehettem els s gimnazistaként, mai fogalmazásban kilencedikesként tagja a magyar csapatnak, amelyet korábban f ként végz sökb l állítottak össze. Úgy kezd dött, hogy a Fazekas Mihály F városi Gyakorló Gimnáziumban, Magyarországon el ször, matematika tagozatos osztályt indítottak. Az engedélyezés bürokratikus huzavonájának eredményeként az utolsó pillanatig bizonytalan volt, lesz-e ilyen osztály, ezért kevés diák jelentkezett ide, azok is véletlenszer en toborzódtak. Rábai Imre, a matematikatanárunk már az elején azzal a problémával szembesült, hogy átlagosnál gyengébb képesség gyerekekkel kellene felépítenie az ország els matematika tagozatos osztályát. Kétségbeejt helyzet, de Rábai feltalálta magát. Bement a F városi Tanácshoz és elérte, hogy a budapesti általános iskolai matematikaverseny az évi els ötven helyezettjét meghívják a matematika tagozatos osztályába. Nekem is jött ilyen levél 1962-ben. A Fazekas ekkor még nem volt híres, nem tartozott a legelitebb gimnáziumok közé. Már két napja egy sokkal jobb hír gimnáziumba jártam. Emlékszem, épp moziban voltunk egyik barátommal, amikor hazaérkezvén édesapám átnyújtotta a levelet. Kommentárt is f zött hozzá: „Életed els komoly döntése el tt állsz. Gondold meg, és azt tedd, amit elhatároztál.” – Nem befolyásolt? – Nem, nem tette. Megmondom szintén, nem tudtam, belevágjak-e a bizonytalan kalandba: a híres, jónak tartott gimnáziumot felcseréljem-e egy kevés-

sé ismertre. Bármilyen komikusan hangzik, a meghívásban az egyik vonzó dolog az volt, hogy nem másnap kellett a Fazekasban jelentkeznem, hanem néhány nappal kés bb. Tehát másnap reggel nyugodtan aludhattam. Így is történt, aztán másnap délel tt bementem a neves gimnáziumomba, egyenesen az igazgatói irodába, vittem a f hatóságtól érkezett abszolút hivatalos, lepecsételt levelet. Mutattam az igazgatónak. Most visszagondolva erre, ha az igazgató azt mondja nekem: „édes fiam, csak nem hagysz itt minket”, akkor könnyen lehet, hogy elbizonytalanodom, és maradok. Azonban elkezdett üvölteni, hogy t ez nem érdekli, takarodjak vissza az osztályba. Szó szerint ezt kiabálta: „Takarodj viszsza az osztályodba!” Ebben számomra a legfenyeget bb nem a takarodj szó volt, hanem az, hogy vissza. Mert nem az osztályból jöttem, hanem hazulról, egy jó alvás után. Azonnal tudtam, máris lesz néhány igazolatlan órám, ha ebben az iskolában maradok. – Ilyeneken múlhatnak a fordulópontok az ember életében! – Igen, ezek után nagyon kevés ked-

vem volt ottmaradni. Ráadásul az igazgató még fenyeget n kijelentette, hogy az általános iskolai bizonyítványomat és a sapkapénzt sem kapom vissza. Ne nevess, a sapkapénz, amit akkor már beszedtek t lünk, persze, nem érdekelt, annál inkább az általános iskolai bizonyítványom. Anélkül hogyan bizonyítom a Fazekasban, hogy elvégeztem az általános iskolát? Mellékesen említve, csupa ötössel, és ez kés bb végig így maradt, tanulmányaim 17 éve alatt. – Komolyan mondod? Az egyetemen is mindenb l jelesre vizsgáztál? – Ott is minden jegyem jeles volt. Tudom, ez elég hihetetlen, nyilván nem tudnám még egyszer megismételni. Mivel a doktorimat is summa cum laude min sítéssel tettem le, nekem ilyen aranygy r s doktori fokozatom van. Akkoriban ezt úgy nevezték, hogy Sub Auspiciis Rei Publicae Popularis, a népnyelv elnöki vagy népköztársasági aranygy r nek hívta. – Gratulálok! De most még csak az általános iskolai bizonyítványnál tartunk. – Néhány nappal kés bb, a megadott id pontban jelentkeztem a Fazekasban, és fél sen bejelentettem, nincs általános iskolai bizonyítványom. Komlós Gyula fogadott, aki az osztályf nökünk lett, csodálatos ember, nyilván hallottál már róla. Mosolyogva mondta: „ne tör dj vele, egy id múlva odaadják, akkor majd behozod”. Így is történt. A szóban forgó igazgató néhány hónap múlva utánam küldte a bizonyítványt, s t a sapkapénzt is. Akik a mi osztályunkból kés bb híres matematikusok lettek, mindannyian a Rábai-levél hívására kerültek oda. Egyetlen kivétellel: Lovász Laci már az eredeti osztály tagja volt. Az általános iskolai igazgatójának tanácsára édesapja íratta be ide. De Berkes István, Laczkovich Miklós, Pósa Lajos és a többiek, mindenki erre a levélre jött. Rábai Imre azután a felduzzasztott osztályt szép lassan megszabadította azoktól, akiket a leggyengébbeknek tartott. Egy id után beállt a 32-es osztálylétszám, amivel érettségiztünk: 10 lány és 22 fiú. A legelején nem voltak különleges CLXV

MATEMATIKAVERSENYEK matematikai ismereteink. Annyit tud- matematika tankönyvnek felé sem néztem. oldottunk minden feladatot. Akkor olyan tunk matematikából, mint egy okos, ál- Ezért máig nem tudom pontosan, hogy mi sok jó ember volt egy id ben, hogy mintalános iskolát végzett diák. Kezdetben a középiskolai tananyag. Más kérdés, hogy denki tudta, nem elég mindent megoldaa társaságunkból messze kiemelkedett folyamatosan változtatgatják, de diákként ni, többletet is kell adni: második megolPósa Lajos. Neki akkor már angol nyel- sem tudtam, hogy mi a kötelez tananyag. dásokat, általánosítást, mert valószín leg v gráfelméleti cikke jelent meg, egy Ha valami kellett egy feladatmegoldáshoz, ezek döntenek majd. Lacival ilyesmiket is tétellel, amit róla neveztek el. S akkor annak utánanéztem. Mindennap találkoz- megadtunk. Hivatalosan soha nem tudhatmi, az osztálytársak, elkezdtünk dol- tam az osztálytársaimmal, t lük is rengete- tuk meg, hogy végül hányadikok lettünk gozni. Általános iskolás koromban már get tanultam. A feladatmegoldások közben els sként az OKTV-n. Az els tíz helyeismertem a Középiskolai Matematikai hónapról hónapra új tételeket találtam meg. zés különösen fontos volt, hiszen k felés Fizikai Lapokat, emlékszem, hatodi- Az els év végére tényleg mindent tudtam, vételi nélkül bejuthattak az egyetemre. kos voltam, amikor édesapám hazahoz- ami benne lehetett a középiskolai matema- Megjelent a KöMaL-ban ez a lista, amita, mutatott benne egy számelméleti fel- tika tananyagban. A geometriához például a nek a végére odaírták, hogy versenyen kíadatot, s azt mondta: „szerintem ezt meg gyakorláson keresztül vezet az út. Közben vül részt vettek és dicséretben részesültek tudod oldani”. Tényleg megoldottam, növekszik az ember arzenálja, egyre több a Fazekas gimnázium alábbi tanulói, és ott hetedikben és nyolcadikban már bene- tételt megismer. A Ceva-tétel akkoriban jött a mi nevünk. Így kaptam meg a Hajósveztem a pontversenybe, talán egy-két nem szerepelt a köztudatban, a középiskolai könyvet. Sokkal kés bb tudtuk meg, hogy hónapig lelkesen küldözgettem a meg- matematikaoktatásban. El fizettem a romá- a mi kett nk dolgozata lett a legjobb abban oldásokat. szintén szólva, enaz évben. gem 13–14 éves koromban a foci – Így jár az, aki a nagyok dolsokkal jobban érdekelt, id met, ha gába üti az orrát! lehetett, azzal töltöttem. Amikor – Ugyanez történt a fizikában nem engedtek focizni, akkor, jobb is, mert els ben és másodikban híján, KöMaL-megoldásokat írazt is nagyon komolyan vettem. tam. A KöMaL-ban a fizika pontver– Közbevetve, hadd kérdezzem senyben is dolgoztam, azokat is meg, ki volt az édesapád? többnyire megnyertem. A mate– Építészmérnök, m egyematika pontversenyt mind a gyatemi professzor, a M egyetem korlatokban, mind a feladatokSzilárdságtani és Tartószerkezeti ban megnyertem, óriási csatában Tanszékének a vezet je. Berkes Pistával. Szóval, fizikáNagyon jó volt matematikából. ból is elindultam az OKTV-n, Gimnazistaként is haszonnal forés másodikban negyedik lettem gatta a KöMaL-t. A lapban akkor volna... Már kiállították a neA szófiai diákolimpia alatt Lovász Lászlóval interjút még ábrázoló geometriai feladavemre az oklevelet, amikor észadnak egy keletnémet újságírón nek (1966) tok is voltak, ami jól jött egy leenbe kaptak, hogy még csak mád építészmérnöknek. A negyvesodikos vagyok, és kihúztak a nes évek végén volt úgy, hogy tartot- niai magyar nyelv Matematikai Lapokra, névsorból. Ács Pál, a minisztérium refeta az építészmérnököknek a matematika abban pedig unos-untalan a Ceva-tétellel rense kés bb kedélyesen mesélte nekem, el adásokat. Három egymás utáni évben megoldható geometriai feladatok voltak. hogy abban az évben volt valaki – utóbb Hajós György, Császár Ákos és az édes- Így tanultam meg. egyébként komoly karriert futott be –, apám volt a matematika el adója. – Hajós György Bevezetés a geometriá- aki abban az évben mind matematiká– Jó névsor! is József volt? ba könyvét akkor még nem adták a kezedbe? ból, mind fizikából 11. lett az OKTV-n. – Igen, és a nagyapám is. Ez ná– A Hajós-könyvet még els gimna- Azzal, hogy engem kihúztak, a tízelunk alighanem családi hagyomány volt. zistaként az Országos Középiskolai dik, egyetemre jogosító helyre lépett el . Édesapám, bár sokat tudott, az tudása Tanulmányi Versenyen elért eredménye- Képzelje, mondta Ács Pál, nagyokat demérnöki matematika volt: differenciál- mért kaptam. rülve, az illet mennyire örült ennek. Én egyenletek, közelít számítások, ilyes– Ahol els sként hivatalosan nem is in- nem annyira. mi. Kés bb, amikor az érdekl désem dulhattál volna, hiszen az a harmadikos és Els gimnazistaként már jártunk az absztrakt algebra felé fordult, ezt a negyedikes gimnazisták versenye. Reiman István matematikai diákolimfenntartással fogadta. Neki úgy t nt, az – Igen, de a matematikatanárunk, Rábai piára el készít szakkörére. Akkor még nem való semmire, nem hajt különösebb Imre kiügyeskedte, hogy néhányan az osz- nyolctagú csapatokkal versenyeztek hasznot. Édesapám 1969-ben halt meg, tályunkból els sként is elindulhassunk az a diákolimpián. Egy id után Reiman viszonylag fiatalon, 56 évesen. OKTV-n. Elcipelt minket az els forduló- István kihirdette azt a 12 tagú keretet, Visszatérve a Fazekashoz, megtapasz- ra, és elérte, hogy beülhettünk, megírhat- amelyb l majd a nyolc utazó csapattaltam, mit jelenthet egy jó közösség. Igaz, tuk a dolgozatunkat. Pontosan már nem tag kikerül. Nem kis meglepetésünkre rivalizáltunk, ki old meg több KöMaL- emlékszem, hányan jutottunk a dönt be a ebben benne voltunk Lovász Lacival. példát, milyen versenyeredményeket érünk Fazekasból, de Lovásszal mi köztük vol- Akkoriban, 1963-ban még magától érel, de ezt teljesen baráti módon tettük. tunk, mert az els forduló mindhárom fel- tet d nek számított, hogy végz s gimMáig úgy vélem, életemben az els gim- adatát megoldottuk. Arra is emlékszem, nazistákból áll össze a csapat, hiszen k náziumban dolgoztam a legkeményebben. hogy Lacival hazafelé sétálva ennek nem- ismerték a teljes gimnáziumi tananyaAkkor mindent a matematikának rendel- igen tulajdonítottunk nagy jelent séget: got. Kristálytisztán emlékszem, sétáltem alá. Az iskolából hazamenve megebé- els forduló volt, nyilván elég könny re tunk Lovász Lacival az Andrássy úton, deltem, nekiültem, és lefekvésig matema- szabott feladatokkal. A második, dönt akkor még Népköztársaság útján, és tikafeladatokat oldottam. A középiskolai fordulóban ugyancsak mindketten meg- egyetértettünk abban, hogy úgy t nik, CLXVI

INTERJÚ látnak bennünk fantáziát, ezért biztatás– Az lett a következménye, hogy versenyét sokan néztük, egymástól elküként kerültünk a 12-es keretbe. Bevettek, szeptemberben, az els matematikaóra lönítve üvegkalitkában oldottátok meg a hogy szokjuk a felkészülést, aztán jö- után tanárunk, Rábai Imre félrevont min- feladatokat. v re talán bekerülhetünk az utazó csa- ket, és azt mondta, mindkett nket fel– Így történt. Az els „Ki miben tupatba is. Nyáron, a verseny el tt min- ment matematikából, nincs már mit taní- dós” verseny idején másodikos gimnaden nap volt foglalkozás. Nagyon meg- tania nekünk. zista voltam. Többfordulós selejtez k lep dtünk, amikor kihirdették az utazó – Ez mit jelentett? után nyolcan maradtunk, minket összenyolctagú csapatot: mind a ketten ben– A matekórákon ott kellett lennünk, sorsoltak, s ahogyan mondod, üvegfülne voltunk. 1963-ban Lengyelországban, de az utolsó padban azt csináltunk, amit kékben kieséses versenyt vívtunk. A legWrocłavban rendezték a matematikai akartunk. Emlékszem, Lovásszal az id jobb 24 közé a megyék gy ztesei és a f diákolimpiát. Életemben akkor jártam egy részét azzal töltöttük, hogy húszfil- városi 5 legjobb diák jutott be. Az osztáel ször külföldön. Vonattal mentünk, léresekkel pöcifocit játszottunk. Azért lyunkból itt már csak én maradtam meg. Hódi Endre volt a csapatvezet , Reiman persze sokat beszéltünk matematikáról Ezután matematika versenydolgozatot István a helyettese. is. Rábai ezt az engedményt, a felmen- kellett írnunk, amivel kiválasztották a – Hogyan emlékszel erre az els olim- tést id vel kiterjesztette az újabb csapat- nyolc legjobbat. Ide Budapestr l mind piai megméretésedre? Els sként nem tagokra. Viszont a dolgozatokat nekünk az öten továbbjutottunk. A legjobb nyolc szorongtál? is meg kellett írnunk. küzdelmeit már közvetítette a televí– Egyáltalán nem szorongtam. zió. Egy csinos vidéki lány, Sörley Nagyon szeretek versenyezni. Zsuzsa legy zésével jutottam be Bármi, ami verseny, az vonz ena legjobb négybe. Ezután Freud gem. Ide figyelj! Nyertem zongoraRóberttel sorsoltak össze, t is siversenyt is. Botfül vagyok, semmi került legy znöm. A másik ágon tehetségem a zenéhez, mégis megGerencsér László legy zte Máté nyertem a zongoraversenyt. Húsz Attilát, így a dönt be mi jutottunk. évig, hogy is mondjam, professziA verseny játékvezet je Gyarmati onális bridzsel voltam. Bridzsben Edit volt, és Surányi János terkb. hússzoros magyar bajnok vavezte meg a versenyt, állították öszgyok, Európa-bajnokságon ezüstsze a feladatokat. A verseny zs riérmet nyertem. Na, jó, a bridzshez jében neves matematikaprofesszovolt tehetségem, a zenéhez nem, rok, Turán Pál, Alexits György és mégis nyertem. Hajós György foglaltak helyet. A – A bridzs is teljes embert kíván. dönt végén holtversenyben mindElveszi az id t a matematikától. kett nket gy ztesnek hirdettek ki, – Úgy van. Falja az id t. Ezért is Gerencsér Lászlót és engem. hagytam abba. – Hogyan történt? – Az els matematikai olimpiád- Családi nyaralás idején Szász Pálnak A differenci– Nézd, ez kicsit fájdalmas emra visszatérve, ott Lovász Lászlóval ál- és integrálszámítás elemei cím könyvét olvassa lék nekem. Az történt, hogy ment a vitézül helyt álltatok, mindketten dönt , valamennyivel már vezettem ezüstérmesek lettetek. Kik voltak még a – Sokat versenyezhettél a gimnáziumi Gerencsér el tt, amikor az üvegkalitmagyar csapatban? éveid alatt. kámban elment a hang. Nem hallottam, – A szegedi Máté Attila, akit csoda– Érettségi el tt összeszámoltam, ha a mi a feladat. gyereknek tartottak. bronzérmet kapott. versenyek külön fordulóit is beleveszem, – Jelezted? Azután Corrádi Gábor Gy rb l, Fazekas akkor a négy gimnáziumi évem alatt kb. – Persze, hogy jeleztem, de ez nem Patrik, aki kés bb neves fizikus lett, nem- 60 versenyen vettem részt. Eközben so- érdekelte a tévéseket. A játékvezet a térég hunyt el. Mosonmagyaróvárról, kat tanultam, fejl dtem abban is, hogyan vénéz knek és nekünk is olvasta a felGerencsér László és Makai Endre kell versenyezni. Els nagy tanulságo- adatot, amit nem hallottam, csak a hozzá Budapestr l és a negyedikes Szidarovszky mat még nyolcadikosként szereztem a tartozó ábrát láttam. Csak sejtettem, mi Ferenc, valamint mi ketten a Fazekasból budapesti általános iskolai versenyen. lehet a feladat. Gyarmati Edit reklamákerültünk a csapatba. Akkor az is kisebb Bejutottam a második fordulóba, ami lására a tévések végre hajlandók voltak csodának számított, hogy mi hárman egy délután volt. Aznapra felmentést kaptunk leállni. Addigra már egy vagy két feladat gimnáziumból jöttünk. az iskolából. Csodálatos szabad délel tt így ment le, a vezetésemb l egy pont Lovász Lacival még háromszor vet- állt el ttem, amit otthon tölthettem. Kora hátrány lett. Eléggé kikészített, hogy így tünk részt matematikai diákolimpi- reggel nekiültem, és a versenyig elolvas- kell versenyeznem. Azután, egyszer csak án, mindháromszor aranyérmesek let- tam egy Balzac-regényt. Hosszú volt, de megjelent a tévének az embere, hogy letünk. Végz sként, 1966-ban, Szófiában gyorsan olvastam. Jól emlékszem, a ver- járt az adásid . A zs ri pedig döntött: Lacival a maximális 42 pontot teljesítet- senyen fáradtságot éreztem, nem fogott olyan magas színvonalú volt a verseny, tük. Akkor az olimpiai csapatnak mind a úgy a fejem. Nem szerepeltem rosszul, hogy mindketten els díjat kapunk. nyolc tagja a Fazekas Mihály F városi de akkor megfogadtam, a verseny napján Ezután kapott furcsa csavart a törtéGyakorlógimnáziumból került ki: Babai ett l kezdve nem csinálok semmit, csak net. 1966-ban újra lett matematika „Ki László, Berkes István, Elekes György, pihenek. Fontos döntés volt, szigorúan miben tudós?”. Nagyon készültem rá, Laczkovich Miklós, Lovász László, betartottam, biztosan javított az eredmé- fontos volt számomra ez a verseny, hiPelikán József, Pósa Lajos és Surányi nyeimen. Tanulságos volt a „Ki miben szen most már osztálytársaim is biztosan László. tudós?” verseny is. bejutnak a legjobb nyolc közé. k is esé– Lett visszhangja a gimnáziumotok– Ez a televíziónak nevezetes m so- lyesek lesznek a gy zelemre, lássuk, hoban a jó olimpiai szerepléseteknek? ra volt, 1964-ben és 1966-ban. A diákok gyan birkózunk meg egymással. És ekCLXVII

MATEMATIKAVERSENYEK kor, derült égb l villámcsapásként, kö- tematikus szakát, elindultál ezen a pá- tait, hogy egyéni versenyen mérjék öszzölték a tévések, hogy nem indulhatok a lyán. Életedb l továbbra sem maradtak sze az erejüket matematikából. Néhány versenyen. El húztak egy akkor egyedül ki a matematikai diákolimpiák. Reiman versenyz a végén els díjat kapott, nérám vonatkozó, mondvacsinált szabályt: Istvántól idézek, 1998-ban írta ezeket hányan másodikat és harmadikat. Vége aki már egyszer nyert valamely tárgyból, a sorokat: „A magyar delegáció veze- lett a versenynek, a csapatvezet k egyaz ott nem indulhat. t je hosszabb id n át Hódi Endre volt, másra néztek: ez egész jó dolog, foly– Miért tehették ezt? majd egy évben Pataki János, az utóbbi tatni kellene. A következ évben, mi– Valószín leg azért, mert úgy gon- tíz évben pedig Pelikán József, aki szé- vel más vállalkozó nem akadt, Románia dolták, hogy új arcokkal érdekesebb lesz leskör tájékozottságával, nagy nyelv- újra megrendezte a versenyt. A hara verseny. Ez volt a versenyz i pályafu- ismeretével és diplomáciai érzékével lé- madikat Magyarország vállalta, 1961tásom során szerzett sérelmeim egyike. nyeges szerepet játszik az olimpiákat ben Veszprém adott otthont a matema– Az 1966-os dönt t végül is Lovász irányító Advisory Board-ban.” Ennek a tikaversenynek. Innen kezdve minden László nyerte meg Pósa Lajossal szem- tanácsadó testületnek évekig az elnöke évben más-más ország vállalta a renben. Nagy, lovagias küzdelem volt. is voltál. dezést: Csehszlovákia, Lengyelország, – Igen, én meg otthon néztem a tévé – Az Advisory Board-nak 1992 és Szovjetunió, Német Demokratikus el tt ülve. 2002 között voltam a tagja. 2002-ben Köztársaság, Bulgária. – Azért egy Lovász-Pelikán „Ki miben négyéves periódusra megválasztottak el– Úgy tudom, a nyugati országok el tt tudós?” dönt is nagy meccs lett volna! nöknek, majd 2006-ban újra. Most egy Jugoszlávia nyitotta meg a kaput, ami– Valószín leg, hiszen akkoriban orosz matematikus, Nazar Agakhanov az kor 1967-ben Cetinjében rendezték a ditényleg minden matematikaversenyt elnök. A legtöbb országban évente válto- ákolimpiát. k megtehették, hogy nyugafelváltva nyertünk Lovász Lacival. Az zik a csapatvezet . Idén, 2013-ban az 54. ti országok diákjait is meghívják. OKTV-n harmadikban én voltam az els , Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát – Pontosan így történt. k már megLovász a második, negyedikben volt az rendezték, és ezt az id szakot mi lénye- hívták Franciaországot, Olaszországot, els , én a második. Svédországot és Nagy-Britanniát is. – A tehetséges fiatalok közösséA versenynek egyre több résztvev je gében a folytonos rivalizálás oda lett, de ezek, Mongóliától eltekintve, is vezethet, hogy akik végül lemamind európai országok voltak. Els radnak, azoknak… nem szocialista országként 1976– …elmehet a kedvük. Igen, ez ban Ausztria rendezte a Nemzetközi így van. Akkoriban ezt nem érMatematikai Diákolimpiát. Lassanzékeltem, mert a topon voltam. lassan más kontinensekr l is csatlaNálunk ez a versengés a legnakozni kezdtek országok a versenygyobb barátság közepette ment. Az hez. Az Amerikai Egyesült Államok egész osztályunk összetartó társapéldául 1974-t l vesz rész a verság volt, máig azok vagyunk. senyen, és el ször 1981-ben vál– Ehhez talán az is hozzájárullalta a diákolimpia megrendezését hatott, hogy Komlós Gyula szeméWashingtonban. Ez egyfajta áttölyében nem akármilyen ember volt rést jelentett, az amerikai kontiaz osztályf nök. nensr l nagyon sok ország akkor Az aranygy r s doktori fokozatot Ádám György, – Komlós Gyula fantasztikus vett részt el ször a diákolimpián. az ELTE rektora adja át Berkes Istvánnak és ember volt, külön fejezetet érdeJelenleg száz körül van a résztvePelikán Józsefnek (1975) melne a méltatása. Mindannyian v országok száma. Ma még Afrika szerencsések vagyunk, hogy ilyen ember gében két csapatvezet vel csináltuk vé- a legnagyobb fehér folt, de jöv re ebben állt mellettünk, formálta gondolkozásun- gig. Az els olimpiától, 1959-t l kezdve is változást remélünk. 2014-ben ugyanis kat. Földrajzot és történelmet tanított. 1987-ig Hódi Endre volt a csapatvezet , els ízben Dél-Afrika rendezi majd meg De nem a tárgyai hatottak ránk, hanem és én is már 25 éve vezetem az olimpi- a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát. maga. t szerettük. Elmondhatom, ai csapatunkat. Reiman István soha nem Akkor több új afrikai ország csatlakozását Magyarország tízmillió lakosa közül akart csapatvezet lenni, a felkészít várjuk. Kezdetben 8 f s csapatok vehettek Komlós Gyulánál jobbat nekünk nem ta- szakkörök vezet jeként a versenyek alatt részt a versenyen. Mivel egyéni versenylálhattak volna. is a diákokkal maradt, helyettes vezet - r l van szó, lehetett ez a létszám kevesebb A matematika tagozatos osztályunk- ként. Utoljára 1992-ben, Moszkvában is. A rendez k országonként maximum 8 ban azonban tényleg az volt a legfonto- volt helyettes. Rövid ideig Pataki János diák és 2 kísér tanár szállásának és elsabb, hogy egymás között voltunk, egy- és Benczúr Péter volt csapatvezet -he- látásának a költségeit vállalták. Ahogyan mástól tanultunk. Nemcsak a matemati- lyettes, majd 1997-ben Dobos Sándor n tt a országok száma, úgy vált a verseny káról gondolkoztunk, hanem mindenféle debütált e tisztségben, a mai napig a egyre drágábbá és egyre nehezebben lebomásról is. Ez az intellektuális nyitottság magyar csapat helyettes vezet je. nyolíthatóvá. 1982-ben Magyarország renrengeteget számít. Az, hogy ilyen szint – Itt az ideje, hogy magáról a verseny- dezte a diákolimpiát, s mi már csak 4 tagú osztálytársaid vannak, akikkel érdemes r l, a matematikai diákolimpia lebonyo- diákcsapatokat hívtunk meg. A következ megosztanod a gondolataidat, s akiket lításáról is szót ejtsünk. évben a rendez Franciaország a középérdemes meghallgatni. A matematika ta– A Nemzetközi Matematikai utat választotta: 6 tagú csapatokat hívott. gozatos osztály összetoborzásának mesz- Diákolimpiát el ször 1959-ben Románia Azóta ez a létszám állandósult. Precízen: sze ez a legnagyobb ötlete, hogy a tehet- rendezte meg. Románia Matematikai és az országok maximum 6 tagú csapatokkal séges fiatalok egymást is inspirálhatják. Fizikai Társulata jubileumát ünnepelte, vehetnek részt a Nemzetközi Matematikai – A gimnázium után elvégezted az ennek keretében meghívták 6 szocialista Diákolimpián. Persze, minden számottev Eötvös Loránd Tudományegyetem ma- ország 8–8 tagú középiskolás diákcsapa- ország hat versenyz t küld. CLXVIII

INTERJÚ – Hogyan zajlik le a verseny? – Két egymás utáni napon 3–3 feladatot kell megoldaniuk a diákoknak. Minden nap négy és fél óra munkaidejük van, a verseny rendszerint 9-t l ½ 2-ig tart. A napi három feladatot sorszámozzák, ami növekv nehézségi fokot is jelent. Az egyes feladat a legkönnyebb, másnap pedig a négyes. A hármas és a hatos feladatok már nagyon nehezek, a világ krémjét jelent társaságokból is csak néhányan tudják megoldani. Más kérdés, hogy az utóbbi években ezek kicsit túl nehézre sikerülnek, az egyes és négyesek pedig túl könny ekre. – A gyengébbeknek is kell egy kis sikerélmény. – Így van. Széthúzódik a mez ny, ugyanakkor szeretnénk azt megtartani, hogy együtt versenyezzenek a világ számos részér l ide érkez tehetséges diákok. A gyengébbek láthatják, mi az elvárható mérték, közben sok tapasztalatot szerezhetnek. Ha csupa olyan feladatot t znénk ki, amely az élmez nyt teszi próbára, akkor a leggyengébbek labdába se rúghatnának. – Milyen segédeszközt használhatnak a versenyz k? – Semmit sem. Se számológépet, se könyvet, se saját kézzel írt jegyzetet nem szabad bevinni a versenyre. Csupán körz t meg vonalzót. Nevetséges sz rszálhasogatás gyanánt még szögmér t sem használhatnak a diákok. Nem hiszem, hogy az ilyen szint feladatok megoldásánál ez számítana. – Hogyan választják ki a versenyfeladatokat? – Az érdekes folyamat. Amikor a rendez ország kiküldi a versenyre a meghívókat, minden leend résztvev országtól feladatjavaslatokat is kérnek. Országonként maximum 6 feladatot lehet beküldeni, megoldásokkal. Teljesen eredeti, új feladatokat, amelyeket korábban sehol sem használtak fel. A rendez ország pedig már egy évvel korábban kijelöl egy ún. feladatkiválasztó bizottságot, a javaslatok megrostálására. A beérkez , nagyjából 150 feladatjavaslatból ez a bizottság kiválaszt 25–30-at, és elkészíti az ún. shortlistet, vagyis a rövid listát. Kisz ri a korábban már felbukkant feladatokat, a nagyon könny eket, az érdekteleneket stb. – Kikb l áll a feladatmegoldó bizottság? – Ez is érdekes kérdés. Mai összetétele egy fejl dési folyamat eredménye Az els matematikai diákolimpiákon a csapatvezet k összeültek, mindegyik el húzott a zsebéb l egy papírlapot, mondván, ezt a feladatot javaslom. Majd né-

Csoportelméleti el adást tart a Múzeum körúti szobájában, a hetvenes évek végén mi tanakodás után ezekb l kiválasztottak hat feladatot, de el fordult, hogy hetet. Néhány év múlva rájöttek, ennél sokkal jobb, ha valakik el tte hosszabb ideig gondolkozhatnak a feladatokon. El ször a rendez ország matematikusaiból állt össze a feladatkiválasztó bizottság. Érdekességként említem, hogy az 1982-es diákolimpián ennek a bizottságnak a két tagja Lovász László és Laczkovich Miklós volt, az elnöke pedig jómagam. – Gondolom, akkor a magyar szokásokhoz igazodó volt a feladatmenü. – A bizottság befolyása ily módon is érvényesülhet, mert amelyik feladatot nem választják ki, és nem teszik a zs ri elé, azt már senki sem látja. A feladatkiválasztó bizottságnak tehát nagy a felel ssége. Azt azonban tudnod kell, hogy bár mindenkit feladatkit zésre bátorítanak, a rendez ország nem javasolhat példát. Így nem érvényesítheti a hazai pálya el nyét. Annyiban azért igazad lehet, hogy mi hárman, amikor a feladatjavaslatok között válogattunk, valószín leg nem függetleníthettük magunkat saját ízlésünkt l, neveltetésünkt l. Egy id után olyan országok is rendeztek matematikai diákolimpiát, amelyeknek nem volt ehhez megfelel hátterük: felkészült, versenyekhez ért matematikusok. Ne felejtsük el, ide nemcsak jó matematikusok kellenek, hanem olyan emberek, akik jól tudják, milyen egy verseny. Olyanok, akik képesek eldönteni, hogy egy bizonyos feladat, függetlenül attól, hogy jó vagy érdekes matematika, alkalmas-e versenyfeladatnak. A feladatkiválasztó bizottság tagjainak jól kell ismerniük a nemzetközi verse-

nyek színterét. Tudniuk kell, miféle feladatokat t ztek ki versenyeken az elmúlt években, szerte a világon. Így azután a rendez országok kezdtek meghívogatni matematikai versenyfeladatok készítésében, kiválasztásában és elbírálásában jártas embereket máshonnan is. Lassanlassan kialakult egy 6–7 tagú nemzetközi gárda, csekély változással k látják el évr l évre a problémakiválasztó bizottság munkáját. Elnökét a rendez ország adja. Örömmel mondom, hogy a tagok egyike magyar, Kós Géza, aki már sok éve ott van a meghívottak között. Hatalmas a felkészültsége, versenyz nek is fantasztikus volt. Szerény, roppant munkabírású ember. A következ évi, Dél-Afrikában rendezend 55. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia feladatkiválasztó bizottságába is meghívták. – A feladatok kit zésekor hogyan kerülitek el azt a problémát, hogy a száz résztvev országnak más-más lehet az oktatási rendszere, más matematikai tananyagot taníthatnak? – Ez valóban probléma, a megoldása az, hogy amennyire lehetséges, csak olyan témakörb l t zünk ki feladatot, amely minden középiskolai tananyagban benne van. A geometria például nagyon sok ország középiskolai matematika oktatásában háttérbe szorul. Pedig nagyon beleillik a középiskolai tananyagba. A geometriai feladatok fejlesztik a precíz gondolkodást, a matematikai szemléletet, megoldásukhoz jó ötletek kellenek. Az olimpiák anyagába a geometria beletartozik. Ezen kívül az algebra, a számelmélet és a kombinatorika tartozik a verseny témaköreibe. A keretek viszonylag tágan értend k. Az egyenl tlenségeket az olimpián az algebrába sorolják, nálunk az egyetemi oktatásban az analízisben jönnek el . Az elkerült témák is megfigyelhet k, például soha nem szerepel analízis feladat, azaz olyan példa, ahol a határérték, a derivált vagy az integrál fogalma el jönne. Sajnos, nincsenek térgeometriai példák sem, pedig ezek szépek és érdekesek, bárki megértheti, és ha vág az esze, megoldja. A zs riben azonban a gyengébb országok csapatvezet i hallgatólagos bojkottot hirdetnek ellene. – A kombinatorika magyar kezdeményezésre van a témakörök között? – Nem, nem. Ezek a feladatok nagyon alkalmasak az ilyen versenyre. Még ha nagyon nehéz is egy kombinatorikai feladat, a megoldásához nem kell különösebb el ismeret. A kombinatorika természetes közös nevez . Nyilvánvaló, ha valaki nem ismeri a határérték fogalmát, és ilyen feladatot kap, az súlyos hátrányba CLXIX

MATEMATIKAVERSENYEK kerül. A kombinatorikai feladathoz nem – Freud Robi, az ELTE kés bbi docen– Gondolom, a románoknál is… kell speciális el képzettség. Az más kér- se, Körner Jancsi, aki a Római Sapientia – És a norvégoknál: Kunszentidés, ha valaki már több ilyen feladatot lá- Egyetem professzora és Márki Laci, Kovács Dávid. Híres történet az övé, tott, az bizonyos fokú el nybe kerül. aki az MTA Rényi Alfréd Matematikai mert Norvégia színeiben hét diákolimpi– Ott tartottunk, hogy a feladatkivá- Kutatóintézet Algebrai Osztályának ve- án vett részt. lasztó bizottság a rövid listát, ami 25–30 zet je lett. – Az hogyan lehetett? feladatot tartalmaz, a zs ritagok elé te– Ez bizony jó társaság! – Úgy, hogy már általános iskolás szi. Kik k? – Így igaz! Mostanra a diákolimpián korában jobb volt a norvég középis– A zs ri nem más, mint a résztvev or- annyi változás történt, hogy a dél-ame- kolásoknál. A Nemzetközi Matematikai szágok csapatvezet inek halmaza, és az el- rikai országok csapatvezet ire tekintet- Diákolimpián pedig csak olyan megszonök a rendez országból. Az elnök nem vesz tel ötödik hivatalos nyelvként bejött a rítás van, hogy a versenyz nem lehet részt a szavazáson, csak szavazategyenl ség spanyol. húsz évesnél id sebb, és nem járhat felesetén döntheti el szavazatával a kérdést. – A feladatot milyen nyelven kapják s fokú tanintézetbe. Szülei még Dávid Ha tartózkodik, akkor újra szavaznak. A fel- meg a diákok? kiskorában kivándoroltak Norvégiába, adata nagyon fontos: a zs ri-üléseket veze– Amikor a zs ri kiválasztotta a hat verott n tt fel. Az els néhány olimpiára ti. Rajta múlik, hogy értelmes együttm kö- senyfeladatot, utána még elég sok munkája az édesanyja is elkísérte. Egészen fiatadés alakul-e ki, vagy id pocsékoló vita. A van. Hogyan fogalmazzák meg a kiválasz- lon még nem ért el díjazandó eredményt, zs ritagok tehát megkapják a javasolt fel- tott feladatokat? Ezt rendszerint hosszú már az is nagy szó volt, hogy bekerült a adatok rövid listáját. Feladatokat, megoldás vita el zi meg, köt szavakon lehet vitat- norvég csapatba. Folyamatosan javult, nélkül. Sokat jelent, hogy a csapatvezet k kozni, meg sok minden máson. A végered- a végén pedig aranyérmes lett. Ez volt úgy találkoznak el ször ezekkel a felada- mény egy angol nyelv szöveg. Ezt a ve- Norvégia els aranyérme a Nemzetközi tokkal, ahogyan majd a versenyen a diákja- zet k lefordítják a másik négy hivatalos Matematikai Diákolimpiák történetében. ik. Félrevezet lehet, ha egy feladat mellett nyelvre. Fontos követelmény a szószerinti, Dávid kiskorától rendszeres megoldórögtön a megoldást is látják. Ugyanis lehet, precíz fordítás. Ezután a feladatok szöve- ja volt a Középiskolai Matematikai és hogy az egészen rövid, mégis nagyon ne- gét minden csapatvezet lefordítja a diák- Fizikai Lapoknak, azon n tt fel, ezért héz rájönni. Ez nem segíti annak megítélé- jainak anyanyelvére is. A mi helyzetünk kerülhetett a norvég csapatba. Magyarul sét, hogy a feladat mennyire alkalmas a ver- egyszer , minden diákunk magyar nyelv jobban ismerte a matematikai kifejezésenyre. A csapatvezet knek egy napjuk van, fordítást kap a versenyen. Vannak azonban seket, mint norvégul. A megoldásokat hogy gondolkozzanak a javasolt felazért igyekezett norvégul leírni, de adatokon. Még a legjobb csapatvezet k amikor például egy geometriai felsem tudják kapásból megoldani mind adathoz érkezett, akkor átváltott a 30 feladatot, ezért kapóra jön, hogy magyarra. másnap megkapják a megoldásokat. – Szegény norvég csapatvezeEzután a zs ri tanácskozik, és szavat akkor hogyan javította a dolzással kiválasztja a verseny hat feladagozatát? tát. Eldöntik, hogy a feladatok milyen – Odajött hozzám, lefordítottam sorrendben következzenek. neki, s amikor már tudta, hogy – Milyen nyelven tanácskozik a mi van odaírva, rábíztam, beszélzs ri? je meg a koordinátorral, hogy az – Angolul. Amikor szavazásra kehány pontot ér. Ha jól emlékszem, rül a sor, hogy mindenki pontosan a svájci csapatban is volt egyszer értse, a feltett kérdést lefordítják az magyar lány. Neki is jól jött a maolimpia hivatalos nyelveire: angolra, gyar fordításom. franciára, németre és oroszra. 1970– Összesen hány nyelvre fordítben, amikor Magyarország másodhatják le egy versenyen a feladaAz 1986-os budapesti ifjúsági bridzs Európaszor rendezett diákolimpiát, még a bajnokságon elemeznek Jean Besse neves szakember- tokat? német volt a legfontosabb nyelv, – Tipikusan 40–50 nyelvre. rel. Mellettük Ottlik Géza már csak a csapatvezet k életkora Évekig gy jtöttem a feladatsomiatt is. Az angol volt a legkevésbé hasz- többnyelv országok, ahol például a be- rok összes különböz nyelv példányát: nált nyelv. A magyar szervez k akkor úgy vándorlók gyermekei nem beszélik olyan grúz, örmény, koreai, hindi…, mindképzelték, beállítanak néhány tolmácsot, jól az ország nyelvét. A versenykiírás ér- mind csupa különböz írás – csodálatos mindegyiket egy-egy hivatalos nyelvre. A telmében minden diák két nyelven kérheti látvány! csapatvezet felszólalását annak a nyelv- a példák szövegét. Az els t a diák anyaAmikor a csapatvezet k elkészülnek nek a tolmácsa lefordítja magyarra, a má- nyelvén, a másik lehet akármilyen más ezekkel a fordításokkal, egy nagy hesik három tolmács pedig a többi hivatalos nyelven, amelyre készült fordítás. A mi lyiségben kifüggesztik azokat a falra. nyelvre. Ez iszonyatosan id faló proce- diákjainknak mi mindig egy további angol Néhány óráig mindenki nézegetheti, tadúra lett volna. Viszonylag az is maradt, nyelv példányt kérünk. Nem, mintha rá lál-e benne valami hibát vagy szabályde az a szerencsés helyzet állt el , hogy lennének szorulva, de biztonságérzetet ad- talanságot. Esetleg valamelyik csapatmi, a négy tolmács, mind a négy nyel- hat. Ellen rizhetik, hogy jól értettek-e va- vezet úgy fordított, hogy jóhiszem en ven tudtunk. Ha mondjuk az egyik csa- lamit a feladat kiírásában. kis plusz információt tett a szövegbe. patvezet franciául mondott valamit, azt Volt olyan év, amikor az általam ké- Ahhoz nem kell minden nyelvet fela másik három tolmács azonnal németre, szített magyar fordításból négy külön- s fokon érteni, hogy az ember észreoroszra, angolra fordította. böz országbeli diák kapott példányt. vegyen eltéréseket. Az id k során leg– Ez jó. Rajtad kívül ki volt a másik Történetesen a szlovák csapatban is volt alább tucatnyi nyelven találtam már három? magyar anyanyelv diák… hibákat. CLXX

INTERJÚ – Vége a versenynek, összegy jtik a – Akkor az ún. Chief Coordinator elé nyának a jutalmazott 50%-ban 1:2:3 dolgozatokat. járulnak, aki még a hat Problem Captain- arányhoz kell a legközelebb lennie. Egy – A szervez k. A második napi ver- nél is magasabb rangú, még diploma- talpraesett zs rielnök eleve ilyen tábláseny végéig a csapatvezet ket, vagyis a tikusabb, és nagyon tekintélyes ember. zatot vetít elfogadásra a tagoknak, megzs ritagokat szigorúan elkülönítik a di- Az összes koordinátor feje. valaho- el zve a parttalan vitákat. Az érmeken ákjaiktól és a csapatvezet helyettesük- gyan igyekszik elsimítani a vitát, mert kívül kiadnak még egy fajta díjat, a dit l. Önkéntelenül se szivárogtathassanak az id is sürget, hiszen ellenkez eset- cséretet, amelyet olyan diákok kapnak, ki információkat. 1995 óta a szervez k ben a zs ri elé kerül az ügy. Végezetül akik nem lettek díjazottak, de akiknek minden összegy jtött dolgozatról, még a zs ri szavazással dönti el a vitatott van legalább egy hibátlanul megoldott a piszkozat oldalakról is kifogásfeladatuk. talan min ség másolatot készí– A végén pedig mindenki tenek. Ezek a szervez knél maösszeadja a csapatok pontszáradnak. Óriási rohammunka ez, mait, és így kialakul az orszánéhány óra alatt kb.15 ezer oldalt gok sorrendje. kell lemásolni. Ily módon utólag – Természetesen mindenmár semmi nem kerülhet a diákok ki az országok rangsorára kídolgozatába. Az eredeti példányováncsi. Ez azonban nem hikat ezután, általában kés estévatalos sorrend. A díjkiosztó re eljuttatják a csapatvezet khöz, ünnepségen az országok csaakik a javításukat végzik. A másopatvezet i soha nem mennek latokat pedig odaadják a koordináfel a színpadra átvenni a díjatoroknak, akik másnap a csapatvekat, a nyertes diákokat azonzet k értékeléseit ellen rzik. ban kiszólítják, és a nyakukba Korábban a csapatvezet k egyakasztják az érmeket. mást ellen rizték, végigjárva a – Kezdetekre visszamen en többi csapatvezet t, és megnézböngészve a verseny statisztiték, az hogyan javított. Ez még Az Advisory Board ülése Szlovéniában, 2006-ban. Balról a káit, azt láthatjuk, hogy az els ment hét csapatnál, de már har- szlovén Gregor Dolinar, a vietnami Ha Huy Khoai, a dél- években Magyarország az orminc másik csapatot végigjárni afrikai John Webb, az elnök Pelikán József, az orosz Nazar szágok rangsorában dobogós is lehetetlenség. Ma már a ren- Agakhanov (er sen takarva), a kolumbiai Federico Ardila, helyeken volt, most legutóbb dez ország biztosít szépszámú, Kolumbiában pedig a 22.-ek a spanyol Maria Gaspar (takarva) és az amerikai versenyben jártas matematikust, lettünk. Hagyományainkra teTitu Andreescu az úgynevezett koordinátorokat. kintettel a matematikaoktatás– k hányan vannak? pontszámot, és az már nem változhat. A ban, a tehetség kiválasztásban, nem vár– Legutóbb Kolumbiában a hat feladat zs ri majdnem mindig a koordinátorok hatnánk el ennél el kel bb helyezést? mindegyikére négy koordinátorpáros ju- mellett dönt. Részben tekintélytiszte– Pontosan fogalmazva idén a 22– tott, és ennek a csapatnak volt még egy letb l, részben pedig azért, mert addig- 24. helyen végeztünk holtversenyben f nöke is, az ún. „Problem Captain”. Ez ra már több csapatvezet dühös: miért Romániával és Fehároroszországgal. Ez feladatonként kilenc ember. Mondjuk az kapjon többet más, mint az diákjaik. A jobb, mint az el z két évben elért he1-es versenyfeladathoz négy asztal volt Nemzetközi Matematikai Olimpián tehát lyezésünk. Nagyon fontos a kérdésed, kijelölve, mindegyiknél két koordinátor három kulcspozíció van: a zs rielnök, a ezen sokat gondolkozhatunk, err l sokat ült. Az országokat beosztották, melyik problémakiválasztó bizottság elnöke és a beszélhetünk. asztalhoz menjenek. Minden csapatve- Chief Coordinator. Kezdetben, amikor csak hét ország zet re és helyettesére fél órát szántak. – Megvannak tehát a pontszámok. indult a versenyen, nyilván nem tudk sorban el szedték diákjaik megol- Ezután kell kiosztani a díjakat: sok tunk huszonkettedikek lenni. Persze, dásait, és elmondták, azokra hány pon- aranyérmet még több ezüstöt és bronzot. nem csak err l van szó. A múlt szátot szántak. Hogyan alakult ki ez így? zad hatvanas éveiben Magyarországnak – A koordinátor szava dönt? – Már az els id kt l egyértelm volt, majdnem minden résztvev országhoz – Az egyetértésük dönt. A pontszám hogy több els , második és harmadik dí- képest komoly el nye volt. Nekünk jól akkor válik véglegessé, ha hosszú vita jat osztanak ki. Az idén Kolumbiában bejáratott, kiforrott versenyrendszeután megegyeznek, és a két koordinátor volt a verseny. Most képzeld el, odacs - rünk volt, az OKTV, az Arany Dánielközül a senior a csapatvezet vel aláírja dítenek ötszáz embert, a végén pedig ki- matematikaverseny és a Kürscháka pontszámot. hirdetnék, van egy arany- egy ezüst- és verseny, több más regionális versennyel – S ha nem egyeznek meg? egy bronzérmes. Hány ország jönne ak- együtt. Aztán ott volt a Középiskolai – Akkor bizony elég bonyolult proce- kor el, fizetné az útiköltségeket? Ez se- Matematikai és Fizikai Lapunk, ami dúra következik. Ebben a nem is annyira hogyan sem lenne jó. több pontversenyt is jelentett, és megritka esetben együtt a korábban említett Id vel kialakult egy szigorú szabály- határozó szerepe volt a matematikus geProblem Captainhez mennek, aki bölcs, zata a díjak odaítélésének. A pontozás nerációink kinevelésében. A matematimegfontolt viselkedést tanúsító ember. világos és egyértelm , már csak azt kell kai versenyeknek nálunk komoly hagyovégigkérdezi a másik három asztalnál eldönteni, hol húzzák meg a ponthatáro- mányai voltak. Nekünk a Nemzetközi ül koordinátorokat, találkoztak-e már kat. A szabály azt mondja ki, hogy ma- Matematikai Diákolimpia csupán egy ilyen problémával, és k mennyi pon- ximum a versenyz k fele kaphat érmet. újabb versenyt jelentett. Nem így sok tot adtak rá. Hallgatólag ebbe beleértjük azt, hogy országban, például az akkori NDK-ban, – És ha a Problem Captain javaslatát ezen belül viszont a lehet legtöbb. Az akik az els diákolimpiákon katasztrofásem fogadja el a csapatvezet ? arany-, az ezüst- és a bronzérmek ará- lisan szerepeltek, mert nem volt módszeCLXXI

MATEMATIKAVERSENYEK rük arra, hogyan válasszanak ki egy csapatot a matematikaversenyre. – Azért a Szovjetunióban volt hagyománya a matematikaversenyeknek. – Igen, és éppen az oroszok voltak azok, akik abban a négy évben, amikor versenyeztem, el ttünk végeztek, az els helyen. Nekik nagyon komoly versenyrendszerük volt, színvonalas matematikai folyóiratuk, és jó matematikai könyvkiadásuk, fillérekért kapható kötetekkel. Mellesleg, a speciális matematikaosztály hálózatuk mintájára alakultak a mi matematika tagozatos osztályaink. Hússzor annyi emberb l pedig könnyebb kiválasztani hat tehetségest. – Azt akarod mondani, hogy számos ország attól kezdve lett sikeres, hogy versenyeket és folyóiratkiadást szerveztek? – Egyrészt igen, ezért a kezdeti el nyünk id vel elkopott. A diákolimpiába bekapcsolódtak az ázsiai országok is, amelyek mindezeket a lépéseket megtették, kiépítették a saját versenyszisztémájukat. Húsz éve még meghívott el adóként tartottam szakköröket, el adásokat Dél-Koreában, hogy milyen feladatokat kell kit zni az ilyen versenyen, és miként kell megoldani azokat. Ma évr l évre megkapom a koreai versenyek anyagát, látom, hogy az milyen briliáns matematika, milyen nehezek a versenyfeladataik. Ezekben az országokban a versengés megszokott dolog. Ilyen országokra gondolok, mint Japán, Korea, Vietnam, Hongkong, Tajvan, Szingapúr… Az érettségi jó eredménye ott dönt hatással van a fiatal további életútjára. Mindez olyan munkakultúrát teremt ezekben az országokban, ami hihetetlen el nyt ad nekik. A fiatalok felkészítéséhez megfelel körülményeket biztosítanak, jól megfizetik az ebben közrem köd tanárokat. Nálunk néhány lelkes ember különösebb ellenszolgáltatás nélkül végzi az olimpiai felkészítést. Mára a matematika vonzereje is csökkent. A mi id nkben az okos diákok nagyobb valószín séggel kötöttek ki a matematikánál. Kockázatos volt például társadalomtudományi tanulmányokat folytatni, hiszen akkor bele kellett tör dnie az embernek, hogy beleszólnak, milyen következtetésekre juthat a tudományában. Aki pedig a tehetségét anyagi jólétre kívánta konvertálni, annak ott volt például az orvosi szakma. Barátaim csodálkoztak is, hogy miért nem azt választom. Versenyeredményeim alapján ugyanis hétszeresen fölvettek volna egyetemre, amibe az orvosi is belefért. Az 19891990-ben bekövetkezett társadalmi változások óta ma már nem csak a matematika, a reáltudományok kínálnak CLXXII

szabadabb kutatási területet, anyagilag kecsegtet életpályát a tehetséges fiataljainknak. Ezt is tudomásul kell vennünk. Már hosszú ideje mondom, hogy a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián valós elvárás a magyar csapattól a 11. és a 20. hely között van. Ez a realitás. Id nként megtörténhet a csoda, hogy kivételesen jó társaság jön öszsze, akkor az els 10-be is bekerülhetünk. Persze, mondogathatunk olyanokat, hogy Magyarország matematikai nagyhatalom, mert bizonyos területeken valóban a világ élvonalában vagyunk, de hát más országokban is vannak okos emberek, azok is dolgoznak, s ha jóval többen vannak, akkor bizony nem meglep , hogy jobb eredményeket érnek el. – Mondják, egyes országok a matematikai tehetségeket kiveszik az általános gimnáziumi oktatás rendszeréb l és egész évben az olimpia versenyére készítik fel ket. – Ez egyike a további aspektusoknak. Err l pontosat nem tudhatunk, mert ame-

Matematikusok lóháton. Kazahsztánban John Webbel lyik ország ilyent tesz, az nem veri nagydobra. Nem beszélnek olyan iskoláikról, ahová a matematikai tehetségeket beszipkázzák, s bár bizonyítványaikban ott vannak az osztályzatok más tantárgyakból is, azokat nem kell tanulniuk. Ilyen versenyistálló, ilyen versenyorientált kiképzés nálunk sohasem volt. Nálunk a matematika tagozatos osztályokban is normálisan kellett készülni és számot adni más tantárgyakból is. Csak az olimpiai felkészülés utolsó szakaszában, egy kéthetes táborban összpontosítunk a versenyre. – A Fazekas azért mégiscsak egy kiváló, versenyre felkészít intézmény. Matematika tagozatos osztályokkal, jó matematikatanárokkal, koncentrált versenyeztetésekkel. Az iskola megítélését is f ként a diákok versenyeredményei befolyásolják. – Fogalmazzunk pontosan. A Fazekas nem versenyre felkészít intézmény. Ez ha-

mis állítás. A Fazekas kiváló középiskola, ahol jó matematikát tanítanak a jól felkészült tanárok, és ennek a munkának a viszszajelzései a remek versenyeredmények. Ki ne örülne azoknak? De nem ez a cél, soha nem is volt az. A célkit zés ebben az iskolában a jó matematika megtanítása. Ezért is van rendszeresen több fazekasos diák az olimpiai csapatban. – Igen, büszkén említetted is, hogy 1966ban az olimpián mind a nyolc csapattag a Fazekasból került ki. Azonban, ha belegondolunk, nem lenne szerencsésebb, ha minél több iskola lenne képes arra, hogy csapattagot adjon? – Amit mondasz, azzal tökéletesen egyetértek. Nagyon fontos lenne, hogy minél szélesebb körb l meríthessünk. Ezért mindent megteszünk. Dobos Sándor sok éve tart már kéthetente a Fazekasban feladatmegoldó szakkört. Bárki el tt nyitva áll, többen vidékr l is látogatják ezeket a foglalkozásokat. Az utóbbi id kben magam is beszálltam ezekbe a felkészítésekbe. Több szakköri órát felvettek, és a You Tube-on az is megtekintheti, aki nem tudott ott lenni. Számos vidéki városban is tartanak ilyen szakköröket a tehetséggondozásban vezet szerepet játszó matematikatanárok. Sok helyen azonban id vel elfogyott az energia és a diák. Persze, az lenne a legjobb, ha minden megyeszékhelyen lenne ilyen feladatmegoldó szakkör. A legeslegjobbak pedig bekerülnének az olimpiai csapatba. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a csapat kiválasztásában soha, egy pillanatig sem volt az szempont, hogy ki a fazekasos és ki nem az. Egy dolgot teszünk: igyekszünk kiválasztani a legjobb hat diákot. Minket csak az érdekel, hogy a legjobb csapattal legyünk ott az olimpián. – Többször elhangzott már, aki jó versenyeredményeket ér el, nem biztos, hogy a matematikai kutatásokban is élenjáró lesz. Mit mutat a tapasztalat, megtalálták a helyüket a világban a diákolimpiák sikeres versenyz i? – A versenyz k többsége természetesen matematikus lett, vagy ahhoz közelálló foglalkozást választott. A versenysiker és a matematikai karrier összefüggése azonban nem egészen szimmetrikus. Akinek jó versenyeredményei vannak, abból jó matematikus lehet, s jórészt az is lesz. Ha mégsem, annak is számtalan oka lehet. Nem biztos, hogy a matematikusi karrier a cél, hiszen ha kiváló tanár lesz bel le, az is szép siker. Nem beszélve más tudományokról. Inkább a fordított eltérés érdemel meggondolást. Vannak olyanok, akik matematikusként komoly eredményeket érnek el, diákként azonban nem szerepeltek jól a matematikaversenyeken. Attól eltekintve,

INTERJÚ hogy valaki esetleg el sem indult verse- ellátásánál is jobb lenne nagyobb rangot adást, de bevezet algebrai el adásokat is nyen, ennek két tipikus oka lehet. Aki mély megneveznem. De világéletemben hajtott matematikusoknak. Nemcsak a szokásos tételek bizonyítására képes, az nem biztos, a kíváncsiság. Els sorban nem saját téte- tananyagot mondtam el nekik: csoporhogy gyors. Márpedig a matematikaverse- leket próbáltam bizonyítani, hanem minél tok, gy r k, testek, vektorterek…, hanem nyek megszabott id alatt zajlanak. Lehet, több már meglév t megismerni. Sajnáltam el adásaimba belefértek a Lie-algebrák, hogy egy kéthetes versenyen egészen más volna, hogy ne tudjam meg, mi van például és még a véges csoportok reprezentációsorrend alakulna ki, mint egy elmélete is. Amikor ezt elnégyóráson. A másik pedig, mondom amerikai ismer hogy van, akit kifejezetten felseimnek, leesik az álluk. Az dob, inspirál a versenyszituAmerikában doktori képzésre áció, másokat megbénít vagy jelentkez tanítványaim egylegalábbis zavar. behangzóan állították, száA világ jelenleg talán legmukra ott az algebra vizsga ismertebb matematikusa volt a legkönnyebb, mert az Andrew Wiles, aki bebizonyíitthon tanultakra támaszkodva totta a nagy-Fermat-sejtést, a azt a kisujjukból kirázták. matematikusok több évszáza– Elszaladt az id , pedig dos, hiábavaló próbálkozásai még sok mindent szerettem után. Neki nem voltak vervolna kérdezni t led. Azért arsenyeredményei. Tehát, aki ra még kíváncsi lennék, melyik versenyen jó eredményeket ér versenyeredményedet tartod a el, abban biztosan van tehetlegtöbbre? ség. Az megint más kérdés, A madridi olimpia záróünnepségén, 2008-ban. Az elnökségben ülnek – Legtöbbre nem is a háhogy mi lesz bel le. Ami az (balról): Pelikán József, mellette Madrid tartomány kormányzón je, a rom aranyérmemet tartom, trónörökös Felipe herceg és felesége. emberekkel történhet, az végamelyeket a Nemzetközi (Mögöttük a trónörökös test re) telen sokféle, akár maga az Matematikai Diákolimpián élet. nyertem. Az IMO honlapján – Veled mit mondat a saját életed ta- a homologikus algebrában, és helyette egy- megtalálhatod az olimpikonok dics ségpasztalata? gyel több cikket írjak, olyant, ami elfogad- csarnokát. Az olimpiákon az id k során – Én nyílegyenesen matematikus let- ható ugyan, de nem váltja meg a világot. vagy húszezer diák vett részt, azok kötem, nagyrészt annak köszönhet en, hogy Gimnazistaként már bizonyítottam ma- zül kb. a 10. helyen találhatsz, ha rákeannyira jók voltak a versenyeredményeim. gamnak, talán ezért is tartottam fontosabb- resel. A középiskolai éveim alatt mégsem Engem azonban kisgyermek korom óta sok nak, hogy a matematika további szép és ezt tartom a legjobb versenyeredményemminden érdekelt, a matematikán kívül más érdekes területeivel is megismerkedjem. nek. Legnagyobb sikerem a Schweitzeris vonzott. Általános iskolásként jobban Mindezt nem öncélúan tettem. Amikbe versenyen középiskolásként elért második érdekelt az irodalom, talán még a fizika beletanultam, azokról speciális el adáso- helyezésem volt. Ezt a versenyt, ahol 10 is. Kés bb, mint mondtam, húsz éven át a kat tartottam az egyetemen. Így lassanként nap alatt 10 feladatot kellett megoldani, versenybridzs töltötte ki id m nem kis ré- feln tt egy új nemzedék, k ebbe beleta- els sorban a tanulmányaikat befejez maszét. Mindig irigyeltem azokat, akik nyu- nulva már magasabb szinten m velhették tematikusok számára hirdetik meg. Olyan godtan megülnek a fenekükön, és egyfoly- a tudományágat. nehéz feladatokkal, amelyekkel általában tában matematikai tételeken gondolkoz– Mondanál példát? egy profi matematikus sem tud megbirnak, bizonyítanak. – Fontos ilyen témakör volt az algebrai kózni, kivéve, ha a saját szakterületébe – Az említett Andrew Wiles hét év ke- geometria, melynek ugyan nem vagyok is- esik. Akkor a tíz feladatból kilencet megmény munkájával bizonyította a Fermat- mert szaktekintélye, de a hatvanas években oldottam. sejtést, s amikor hibát találtak abban, volt már tartottam ilyen el adásokat, amikor – Gimnazistaként ez hogyan sikerülhetett? ereje visszavonultan gondolkozni a befe- még idehaza nemigen ismerték. – A versenybizottság a második díjam jezésen. – E területen van egy nemzetközi hí- indoklásában úgy fogalmazott, hogy „szá– Ami azután Richard Taylor segítsé- r matematikusunk, Kollár János akadé- mos feladatra meglep elemi bizonyítást gével sikerült is neki. Igen, de ez nem az mikus. adott.” Emlékszem, például a valószín én stílusom, nem az én világom. Mindig – Kollár Jancsit én vezettem be az ség-számítási feladatot úgy oldottam meg, komolyan vettem a matematikát, tanítot- algebrai geometriába. Bevezet algebrai hogy kiépítettem hozzá egy kis elméletet, tam és kutattam is, de közben sokfelé el- geometria és a vele szorosan összefügg mivel nem ismertem azokat a módszerekalandoztam. ún. kommutatív algebrai tárgyú el adása- ket, amelyeket a feladat kit z je igen. – Voltak osztálytársaid, és mások is, aki- imra járva fordult érdekl dve e téma felé. – Aki ezt a beszélgetést már kéziratban ket a gimnáziumi és az egyetemi évek alatt Egy id után mondtam neki: „Jancsi, ne- olvasta, azt mondta: boldog ember lehet messze megel ztél. Végül k futottak be, k ked már nem tudok újat tanítani algebrai ez a Pelikán József. Egész életében azt csilettek egyetemi tanárok, akadémikusok… geometriából. További fejl désedhez ke- nálta, amihez jól értett, s amit szeretett. Nincs benned ezért valamiféle rossz érzés? ress olyan szakmai vezet ket, akik ehhez Sikeres volt a matematikaversenyeken, az – Hogyan mondjam… Bennem ugyan világszínvonalon értenek.” Ekkor ment egyetem elismert oktatójaként generációvan némi rossz érzés, de semmiféle irigy- ki Moszkvába algebrai geometriát tanul- kat készíthetett fel a szakmájára. És még a ség nincs, és azt sem mondanám, ha újra ni, és kés bb Amerikában lett világszerte sapkapénzt is visszakapta. nekivághatnék, akkor biztosan másképp elismert m vel je ennek a tudományte– Ha innen nézzük, talán még igaza tenném a dolgom. Persze, jobb akadémi- rületnek. is lehetne. kusnak lenni, mint egy nyugdíjas adjunkHa belegondolok, egyetemi oktatói pátusnak, aki vagyok. Nyilván anyagilag is lyafutásom alatt legalább harminc kü- 2013 szén jobban jártam volna. Bizonyos feladatok lönböz témáról tartottam speciális el - Az interjút készítette: STAAR GYULA CLXXIII


DIÁKPÁLYÁZAT

XXII. TERMÉSZET–TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZAT Megjelenik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával

Hetedikesként a környezetért KÉRD ÍVES VIZSGÁLAT A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRÓL TÓTH LILI Szentendrei Református Gimnázium

okat hallunk a globális környezeti problémákról (túlnépesedés, klímaváltozás, energiahordozók és nyersanyagok elfogyása, hulladékok felgyülemlése stb.). Sokszor a feln ttek is azt gondolják, hogy ezek a problémák t lünk távol vannak. Nem igazán érintenek minket a hatásaik és nem tudjuk befolyásolni ket. Én olyan lehet ségeket igyekszem keresni, amivel mi, hetedikesek is tehetünk a környezetünkért. Ez nem mindig jár kényelmetlenségekkel, viszont olykor be kell vállalnunk ezt is, vagy változtatnunk kell szokásainkon. Dolgozatom els felében problémákra, kérdésekre olyan megoldásokat, válaszokat próbálok gy jteni, amelyet mindenki otthon is ki tud próbálni; második felében pedig saját kutatómunkám található.

S

Energiatakarékosság

1

Közlekedés, szállítás: Amikor, és aki csak teheti, járjon gyalog, biciklivel! Esetleg, ha reggel iskolába indulás el tt tudnánk még pár perccel többet aludni, csak lekésnénk a buszt, így autóval vinnének suliba, akkor inkább keljünk fel egy kicsit hamarabb, hogy tömegközlekedéssel mehessünk. Vagy például, ha tudnánk gyalog menni, de kicsit esik az es , akkor se kérjük szüleinket, hogy autóval hozzanak bennünket, hanem sétáljunk! Nem vagyunk cukorból! Lehetséges, hogy rá is szorulunk arra, hogy tömegközlekedéssel menjünk, mert ha szmogriadó van, akkor gyalog vagy biciklivel nem érdemes menni, és ugyebár autóval sem szabad. A gyümölcsöt (ha meg tudjuk oldani) vegyük piacon vagy hazai termel kt l. A boltban is próbáljunk magyar termékeket venni, ne azt, amit messzi országokból szállítanak hazánkba. CLXXIV

F tés: Ha télen melegünk van, ne az ablakot nyissuk ki, miközben f tünk, hanem inkább állítsuk alacsonyabb fokozatra a radiátort. Ha fázunk, akkor el bb vegyünk fel egy pulcsit, és ne mindjárt a f tés kapcsolóját tekergessük. Persze nem azt mondom, hogy télikabátban legyünk otthon. Világítás: Minek legyen a szobádban három lámpa is felkapcsolva?! Mindig csak ott legyen világítás, ahol éppen tartózkodsz, vagy ahol nagyon fontos! Sose hagyd felkapcsolva a villanyt, ha elmész otthonról! Használj LED lámpát, vagy energiatakarékos izzót! Igaz, ezeknek hideg lehet a fényük, de könnyen hozzá lehet szokni!

Hulladék csökkentése Kevesebb csomagolás: Régen a csomagolásnak a lényege az volt, hogy ne koszolódjon, ne törjön össze, ne sérüljön a termék. Manapság a csomagolás inkább arra való, hogy jobban el tudják adni az árut, és hogy nagyobbnak, szebbnek, színesebbnek, vonzóbbnak t njön az. Ne d lj be neki! Többször használatos dolgok. Általában: Nem minden szempontból jó az, ha egy dolgot többször is lehet használni, ezen a tudósok is vitáznak. Abból a szempontból rossz, hogy például, ha egy üveget visszaváltunk, akkor azt vegyszerekkel tisztítják ki, nagyon sok vizet használnak a kimosásához és az oda-vissza út is ebbe tartozik. Viszont abból a szempontból jó, hogy egy üveget többször is lehet használni. Még jelenleg nem tudjuk, hogy ez jó, vagy rossz, hol van az egyensúly. Otthon: Teljesen jó! Ha uzsonnás dobozunk vagy kulacsunk van, akkor igaz, hogy el kell mosogatni, ami sok vízzel jár, de más edényeket úgy is mosogatnánk, és ha ott van a mosogatóvíz, akkor csak annyi veszteség lehet, hogy több edényt kell mosogatni, és koszosabb lesz a mosogatóvíz. Ha a tízórainkat zacskóba, vagy alufóliába csomagolnánk, mindig új üvegben vinnénk az italunkat, azzal a szeméthegyet növelnénk.

Újrahasznosítás Komposztálás. Nagyon jó dolog, mindenféle szerves hulladékot lehet benne hasznosítani, pl.: gyümölcshéj, levágott f , avar, faágak. Kertes házakban a keletkez humusz jó a virágágyásokba. Szentendrén már kétszáz komposztálóedényt osztott ki ingyen a város azoknak, akik vállalták, hogy legalább három évig rendeltetésszer en használják. Szelektív hulladékgy jtés: Az els lépés az újrafeldolgozásban a szelektív hulladékgy jtés. Ennek során anyag szerint szétválogatva gy jtik a hulladékokat: fémdoboz, papír, üveg, m anyag, italos doboz stb. Hazánkban a szelektív hulladékgy jtés legelterjedtebb verziója a gy jt sziget. Itt, Szentendrén a környékünkön, a kertvárosban tavaly bevezették a „zsákos gy jtést”. Egy ilyenfajta gy jtés úgy zajlik, hogy otthon gy jtjük (egy erre a célra használatos sárga zsákban) a hulladékot, és minden harmadik hétf n ezt begy jtik. De 2 ebbe a zacskóba nem szabad üveget tenni, mert eltörve balesetet okozhat, ezért mi azt egy közeli gy jt szigetre szoktuk elvinni. Sokan azért nem vesznek részt a szelektív hulladékgy jtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gy jteni, illetve hogy nekik mi hasznuk lesz bel le. Pedig az anyagok újrahasznosítása során kevesebb nyersanyagra és energiára van szükség az új tárgyak gyártásánál. Takarékosság a papírral. Ha nem kérünk szórólapot, a lap mindkét oldalára írunk, nyomtatunk, akkor takarékoskodunk. Miel tt a nyomtatás gombot megnyomnánk, gondoljuk meg, hogy valóban szükséges-e vagy el tudjuk olvasni a képerny r l is! A félig telt füzetet ne dobjuk ki év végén, hanem kezdjünk abba írni az új évben! Még jól is jöhet, ha ismétlésnél visszalapozva látjuk a tavalyi anyagot. Ne dobjunk ki olyan lapot, aminek az CLXXIV

egyik fele még üres! De ha mind a kett oldala tele van, akkor tegyük a papírgy jt be! Otthon is gy jthetjük, mondjuk egy kartondobozban. Ide lehet betenni a már nem használható lapoktól kezdve az újságig mindent.

akkal. Igyekszem megmagyarázni, hogy mi okozza a különbséget. Ehhez kértem az ottani tanárok segítségét, akik elmondták, hogy milyen változások történtek azóta a településen. Szentgotthárd: „Az elmúlt években a városi közlekedésben nem történt nagy változás, Ausztria felé felújítottak egy utat, mivel már nincs a határon ellen rzés, azt elkerülve is ki lehet jutni. Talán több lett a kerékpáros, de nem felt n en. Több helyen is felállítottak szelektív hul-

3 Víztakarékosság. Inkább zuhanyozzunk, mert az kevesebb vízzel jár, mintha a kádat teleengednénk. De zuhanyozáskor, ha samponozzuk a hajunkat, akkor is zárjuk el a vizet! Szintén felesleges folynia a csapnak, ha a fogad mosod! Veszélyes hulladékok. Azt gondolják sokan, hogy ezzel nincs dolgunk, mert ilyen csak a gyárakban keletkezik. Sajnos nem. A használt elem, ég , fénycs , dezodor, megmaradt gyógyszer, kiszáradt filctoll mind veszélyes hulladék. Sok bevásárlóközpontban vannak speciális gy jt k ezeknek. Vegyük a fáradságot és vigyük magunkkal, mikor úgyis arra járunk és ott dobjuk ki ket!

Saját kutatásom Kutatásom azt méri fel, hogy a hetedikes társaim mit tesznek a környezetükért, és mit tudnak a környezetvédelemr l. A mellékletben található kérd ívet küldtem el különböz iskolákba. A lehet ségeknek megfelel en igyekeztem különböz települések eltér adottságú iskoláit megkeresni. Öt iskola öt 7-es osztályában töltötték ki a kérd íveimet, összesen 141 tanuló: Kodály Zoltán ÁMK Általános Iskolája, Dunapataj. Közepes méret alföldi falu egyetlen általános iskolája, 33 tanuló. Vörösmarty Mihály Gimnázium, Szentgotthárd. Dunántúli kisváros nyolcosztályos gimnáziuma, 20 tanuló. Dózsa György Általános Iskola, Baja. 40 ezres alföldi város szentistváni, kertvárosi részében található iskola, 24 tanuló. Veres Pálné Gimnázium, Budapest. Belvárosi hatosztályos gimnázium, 31 tanuló. A Szentendrei Református Gimnáziumban a saját osztályommal is kitöltettem a kérd íveket. Mi a nyolcosztályos gimnáziumba járunk, 33-an vagyunk. Nyolc évvel ezel tt Tóth Eszter, négy évvel ezel tt Tóth Anna, a n véreim, akkor hetedikes szentendrei refis diákok is megkeresték ezeket az iskolákat és hasonló kérdéseket tettek fel. Így össze tudom hasonlítani a 2003-as és a 2007-es válaszokat a mostani-

4 ladék gy jtésére alkalmas kukákat (papír, m anyag palack, üveg), de az elmúlt évben többet meg is szüntettek, szerintem kb. felét. A családi házakban él k kérhetnek zsákot, amelyben szelektíven gy jthetik a szemetet. Viszont tavaly a gimi udvarán is felállítottak egy papírgy jt t. De nem igazán használjuk ki, nehéz a gyerekeket rávenni, hogy oda dobják a papírhulladékot. Igaz, arra nincs pénz, hogy minden osztályba vegyenek még egy kukát, de szerintem nem csak ezen múlik. A tanáriban van külön kuka. Van használt elemgy jt nk is.” (Medgyes Szilvia tanárn ) Baja: „Ami a városi változásokat illeti: valamivel több lett a kerékpárút, de azért nem lehet mindenhová így eljutni a kerékpározóknak. Sok helyen állítottak fel szelektív hulladékgy jt ket, tehát aki akarja, tudja használni. Épült elkerül út is, de éppen a Szentistvánon keresztülmen forgalom ett l nem sokkal lett kevesebb, a kamionokat viszont kitiltották a területr l, tehát mégiscsak javult a helyzet valamit. Most éppen nagyon szétvert állapotban van a belváros, a szó szoros értelmében nyeljük a port legalább egy fél éve, persze ez nem

5 állandó állapot.” (Földiné Varga Katalin tanárn ) Dunapataj: „Az Európai Unió pályázati összegéb l

hosszú kerékpárút szeli át a falut. Ez az elmúlt két év során épült ki teljesen. Szelektív hulladékgy jt szigeteket alakítottak ki a faluban, sajnos csak keveset, ezért a falu nagy részének messze van és kényelmetlen odavinni a külön gy jtött hulladékot.” (Nagyné Szakács Klára tanárn ) Budapest: „Az iskolában nem történt változás az elmúlt években. Mivel a diákok sokfel l járnak be az iskolába, nem lehet tudni, hogy lakóhelyükön milyen környezeti újítások valósultak meg.” (Baloghné Pálfy Zsuzsanna tanárn ) Szentendre: Ahogy ezt az el z részben már említettem, zsákos, háztól elszállítós szelektív hulladékgy jtés alakult ki néhány kertvárosi részben de a szelektív szigetek és a hulladékudvar változatlanul rendelkezésre állnak. A város két részletben indított be komposztáló programot: az arra vállalkozóknak ingyen adott edényeket hozzá és gyakorlati tanácsadást, oktatást is szerveztek az érdekl d knek. Hosszabb kerékpárút is épült, de ez kívül esik a belvároson, ezért f ként a biciklis turisták használják, nem a városlakók. És most vizsgáljuk meg a kérd ív kérdéseire adott válaszokat! A legnagyobb diagramok a mostani felmérési eredményeinek alapján készültek, a kisebbek a korábbiak, mellettük vannak az évszámok is. (1)

6 Most nincs nagy különbség összesítésben a csomagolóanyagok felhasználása között. Dunapatajon és Baján nagyon kevesen csomagolnak alufóliába, ami azért nagyon jó, mert ennek az el állítása a leginkább energiaigényes. Szentgotthárdon szinte senki nem csomagolja tízóraiját nejlonzacskóba. Szentendrén nagyon sok gyereknek van uzsonnás doboza. Az évek során azt vehetjük észre, hogy visszaszorul a papírszalvéta használata. De sajnos nem a dobozt választják helyette, hanem az alufóliát. (2) Nagyon sok gyereknek van kulacsa, szinte a legtöbbjüknek. Ez nagyon jó, mint ahogy az is, hogy kevés a szívószálas üdít /tejtermék és a fémdoboz az iskolákban. Nincsen sok változás az évek során, ami látványosan eltér az eddigi évekt l, az a fémdobozos üdít k megjelenése. (3) Dunapatajon és Baján a legtöbben gyalog, vagy biciklivel járnak. Ez a falusi, ill. kertváCLXXV

A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE rosi környezet miatt lehet így. Szentendrén nagyon sok gyereket visznek autóval suliba, mivel sok szül nek útba esik, mikor mennek dolgozni, akár Budapestre. Budapesten

7

8

pedig a legáltalánosabb a tömegközlekedés használata, ami jobb, mintha autóval vinnék ket. A 2007. évi diagram ebben az esetben nem annyira hasonlítható össze a többivel, mert abban az évben nem kaptunk adatokat a budapesti iskolából, ami egy metróállomás mellett van, így ott sokan használják a tömegközlekedést. Az évek során egyre kevesebben mennek iskolába gyalog vagy biciklivel, és többen tömegközlekedéssel. (4) Baján szinte mindenki vesz részt papírgy jtésen, míg Szentgotthárdon meglep en kevesen élnek a lehet séggel. A régebbi adatokhoz képest visszaszorul a papírgy jtésen résztvev k száma. Ennek oka lehet a szelektív hulladékgy jtés, mert így nem gy lik fel otthon sok papír. Illetve az, hogy Szentendrén bezárt a papírgyár, ami az eddigi években felvásárolta az összegy jtött papírhulladékot. (5) A tanulásra nem sokan használnak elemes eszközöket, mert hetedikben még nem sokszor használhatunk számológépet. Legtöbben játékra és zenehallgatásra használnak elemes eszközöket. Mivel régebben más dolgokat használtak, n véreim azokra kérdeztek rá (mp3, discman, walkman), de ezek már „kimentek a divatból”. Ezért nem tudom összehasonlítani az én eredményeimet a régebbiekkel. (6) Dunapatajon nagyon sokan használnak egyszer használatos elemet, ami elég rossz. Ehhez képest Szentendrén a legtöbben újratölthet t használnak, aminek örülök. Mostanra már egyre többen használnak újratölthet elemet, ami nagyon jó hír! (7) Mivel Dunapatajon nagyon sokan kidobható elemet használnak, ki is dobják – a kukába. De sajnos ez nem helyes. Talán szükségük lenne egy elemgy jt re valami jól elérhet helyen. Viszont a többi településen örömömre szolgált az a hír, hogy a legtöbben CLXXVI

DIÁKPÁLYÁZAT elviszik az elemgy jt be. A diagramokon is látszik, hogy egyre többen viszik el a speciális gy jt be az elemeket, és egyre kevesebben dobják ki a kukába. (8) Sokan azt írták, hogy tudják mi az, de mégis rossz választ adtak. Itt van pár példa közülük: • Összegy jtik • Komposztálják • Újrahasznosítják Viszont voltak olyanok is, akik jól gondolkoztak: • Elégetik • A szeméttelepen köt ki és szennyezi a talajt. • Kiviszik a szeméttelepre, elégetik, de a szenny beszivárog a talajba. Ezért nem szabad elemet kidobni! És vicces válaszok is érkeztek:

9 • •

Elviszik a kukások Lebomlik a szeméttelepen 1-2 ezer év múlva. Az évek során ez az adat nem sokat változott, csak egy kicsit többen nem tudják manapság, hogy mi történik a kidobott szeméttel. (9) Budapesten mindenki tudta, aminek nagyon örültem. De általában mindegyik településen a legtöbben tudták, hogy mi is a szelektív hulladékgy jtés. Sokat csökkent az elmúlt 8 év során azok-

10 nak a száma, akik nem tudták, hogy mi is ez. Sokszor találkozhatunk rendezvényeken a szelektív hulladékgy jtéssel kapcsolatos játékokkal, szórólapokkal. Ez jó alkalom a felvilágosításra már óvodás kortól kezdve. (10) Szentendrén az osztály több mint fele gy jti otthon szelektíven a hulladékokat. De általában sokan gy jtik. Ez nagyon nagy változás 2007-hez képest, mert akkor nem sokan gy jtötték otthon, viszont most az „igen” válasz gy zedelmeskedett. (11)

A legtöbb településen visznek magukkal valamit, mindegy, hogy m anyag zacskót, vagy vászontáskát, az a lényeg, hogy nem ott kérnek újabbat! Szentgotthárdon kérnek a legkevesebben nejlonzacskót. Az évek során egyre többen visznek magukkal valamit vásárláskor. Talán azért van ez így, mert egyre több helyen ki kell fizetni a reklámtáskákat, nem adják ingyen a zacskót sem.

11 Nagyon sokat tanultam a kérd ívekb l, és remélem, hogy azok a diákok, akik ezeket kitöltötték, szintén elgondolkodtak rajta. Szerintem err l a feln tteknek (is) beszélgetniük kellene a gyerekekkel, hogy mindenki tudja, hogy mi is tehetünk azért, hogy a Föld tisztább, egészségesebb maradjon. Arról is tudni kell, hogy hogyan tehetjük meg az els lépéseket a környezetbarát életmódhoz. Van egy indián közmondás, amely leírja az elvet miszerint élnünk kéne: „A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön!”

Felhasznált irodalom Könczey Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz, Föld Napja Alapítvány, 1997. KukaBúvár újság eddig megjelent számai Szentendrei Zöld Hírlevél eddig megjelent számai Amit a csomagolási hulladékok szelektív gy jtésér l tudni kell (Ökopannon kiadvány) Szelektív hulladékgy jtésr l gyerekeknek. Kukaügyi ismeretek 1. (HuMuSz kiadvány) www.humusz.hu www.kukabuvar.hu www.okoszolgalat.hu www.kvvm.hu/szelektiv/ http://hulladek-suli.freeweb.hu/htan/veszely.htm

Él szóban: Medgyes Szilvia (Szentgotthárd) Baloghné Pálfy Zsuzsanna (Budapest) Nagyné Szakács Klára (Dunapataj) Földiné Varga Katalin (Baja)

Kérd íves adatok: Tóth Eszter: Mit tehet egy hetedikes a környezetéért? TDK dolgozat. Szentendre, 2003-2004. Tóth Anna: A környezetvédelem hetedikes szemmel. TDK dolgozat. Szentendre, 2007-2008.

A magyar szem c él helye

Összecsukott szárnyakkal pihen magyar szem c hím (Máté András felvétele)

Borókás-nyíres Kunpeszér határában

A Dabasi-turjános virágzó szibériai n szirommal

Szárazodó sztyepprét Fels -Peszéren, az el térben koloncos legyez f vel

Orchideafajokban gazdag, üde turjánrét Kunpeszéren

A nyáras-borókások záródását a Kiskunsági Nemzeti Parkban rendszeres, ámde kíméletes legeltetéssel akadályozzák meg Kalotás Zsolt és Máté András felvételei

TIT Kalmár László Matematika Verseny

ÚJ KÜLÖNSZÁMUNK

A Tudományos Ismeretterjeszt Társulat a 2013/2014. tanévre is meghirdeti a TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENYT. Ez sorrendben a negyvenharmadik verseny, mely Magyarország legrégebbi iskolai matematika versenye. A verseny célja: A matematikai tudományos ismeretek terjesztése, a matematika népszer sítése, matematika tehetséggondozás. A matematika ismeretének és alkalmazásának hangsúlyozása a társadalomban, a gazdasági életben, az egyén személyes boldogulásában. Felkészíteni a tanulókat a matematika tantárgyi alapú továbbtanulásra és a kés bbi pályaválasztásra. A tanulók problémamegoldó képességének, kreativitásának összehasonlítása 3–8. osztályosok körében, matematikai tudás mérésének lehet sége objektív eszközök segítségével. A sportszer verseny és küzdelem népszer sítése.

Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY

144. ÉVF.

2013. II. KÜLÖNSZÁM ÁRA: 980 FT

A verseny rendszere: a verseny háromfordulós: helyi, megyei és országos szervezés . 1. Helyi els fordulót az iskolák házi verseny keretében szervezhetnek, melyet öntevékeny módon, a korábbi évek tapasztalataira építve, a megyei forduló rendez ivel egyeztetve javaslunk lebonyolítani. A forduló feladatait a helyi tanárok állítják össze. Helyi, házi verseny megszervezése nem feltétele a megyei/területi dönt n való részvételnek. Id pontja: 2014. február. 2. Megyei/területi dönt , melyeket Önök, a verseny szervez i helyben valósítanak meg. Az Egyesület versenyszervezési szándékát kérjük, hogy 2014. január 15-ig jelezze a [email protected] mail címen. A megyei dönt lebonyolításáról a szervez kkel /TIT Egyesület, Alapítvány/ írásos megállapodást kötünk. Megyei dönt id pontja: 2014. március 22. (szombat) délel tt 10 óra, id tartama 5-8. osztályokban 90 perc, 3-4. osztályokban 60 perc. A megyei dönt nevezési díja Magyarországon egységesen 1200,- Ft, melyet a verseny szervez je közvetlenül szed be a résztvev kt l és abból a helyi forduló lebonyolításának és az elkészült feladatok kijavításának költségeit fedezi. A helyi javítás után a versenyz k dolgozatát kérjük továbbítani a versenyközponthoz, ahol azok egy megadott pontszám felett újra javításra kerülnek. 3. Országos dönt , melyet a versenyközpont szervez Budapesten, ahová évfolyamonként a legtöbb pontot elért, legjobb teljesítményt nyújtó versenyz ket hívjuk be. A dönt n a versenyz nek a részvétel ingyenes, kísér k számára önköltséges. Id pontja: 2014. május 30–31. (péntek délután és szombat délel tt) két feladat fordulóval, melynek eredményét összesítve alakul ki a végleges sorrend. A verseny nyerteseit tárgyjutalommal és oklevéllel díjazzuk. A nyertes diákok felkészít tanárai is elismerést kapnak. Általános tudnivalók: a verseny mindhárom fordulójában elektronikus segédeszközök és küls segítség igénybevétele nem lehetséges. A versenyre való felkészülést a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat folyóirataiban – Élet és Tudomány hetilap, Természet Világa havilap – megjelen írásai és honlapjai segítik. A versenyr l folyamatosan informáljuk az érdekl d ket a www.titkalmarlaszlomatematik averseny.hu portálon. XLIII. TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENNYEL kapcsolatban további információ kérhet a [email protected] címen és a fenti címen, telefonszámon.Eredményes versenyzést és sikeres lebonyolítást kívánunk. PIRÓTH ESZTER igazgató

Káosz, környezet, komplexitás Káosz, környezet, komplexitás november végét l megvásárolható! A Természet Világa Káosz, környezet, komplexitás különszámának f célja, hogy a komplex rendszerek területén az utóbbi 10 évben elért legújabb eredményeket a terület magyar kutatói érdekes és közérthet cikkek formájában eljuttassák az érdekl d nagyközönséghez. A különszám írásai világosan mutatják, hogy napjainkban az alap-természettudományok módszereinek behatolása zajlik a biológiai és társadalomtudományi területekre.

Természet Világa. TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 144. évf. 12. sz DECEMBER ÁRA: 650 Ft. El izet knek: 540 Ft

Recommend Documents