Kárász Imre1 – Lakatos Gyula2 1 Eszterházy Károly Főiskola (Eger), 2Debreceni Egyetem (Debrecen) Hungary Fenntarthatóságra oktatás a Környezettan felsőfokú alapképzésben Magyarországon Abstract . Hungary is joined to the so called Bologna Programme resulted in the structure of the higher education that was changed basically in 2005. Multilevel system was introduced by most of the trainings – basic training (BSc) – master training (MA, MSc) – PhD training. On the environmental training field the following majors were established: Environmental BSc – Environmental Science MSc – Environmental PhD School, which were started with more specialization fields in 2006. Training time of the Environmental BSc major is 6 semester, so the first class will graduate in 2009 and they can follow on their study as Environmental Science MSc/Environmental Teacher MA, or any other adequate master level. It is time for us to review the BSc curriculum and to achieve the necessary changes. We have examined the state of training and the curricula in nine Hungarian institutions (UD-Debrecen, CEK-Eger, ELTEBudapest, CNY-Nyíregyháza, UWH-Sopron, CBD-Szombathely, UP-Pécs, USP-Veszprém, USSZSzeged) according as in what form and number the sustainable education acts in the curriculum. A consortium established from the present training institutions that worked out the Environmental BSc major curriculum and the training requirement and they make proposal to the Hungarian Accreditation Committee to accept them. They have also agreed in the separation of training majors into groups – basic knowledge, vocational subjects, different vocational knowledge, free-choice subjects and thesis, so as to the credit number of each group was also determined. Result from above that the education for sustainable development (ESD) appears and will appear on the one hand as direct subject and on the other hand as integrated into different subjects so called crosscurriculum form. Independent subject, referred to the sustainable development in its name, too (Sustainability) acts in the curriculum of four institutions. In the curriculum of several institutions contain more subjects which content partly in their view completely prepare to the sustainability (such like Environment protection or Nature conservation). Kulcsszavak: Environmental BSc, higher education, sustainability, sustainable development
Bevezetés Magyarország csatlakozott az un. bolognai folyamathoz, amelynek eredményeként 2005-ben a felsőoktatás szerkezetét alapjaiban megváltoztatták. Bevezették a képzések többségénél az alapképzés (BSc) – mesterképzés (MA, MSc) – doktori képzés (PhD) többszintű rendszert. A környezettani szakterületen a Környezettan BSc Környezettudomány MSc Környezet-tudomány PhD elnevezésű szakokat alapítottak, amelyek országosan több szakiránnyal indultak 2006-ban. A környezettan BSc szak képzési ideje 6 félév (szemeszter), így 2009-ben végez az első évfolyam és folytathatja tanulmányait a Környezettudomány MSc szinten. Elérkezett az ideje annak, hogy a BSc tantervet újra áttekintsük és a szükséges változtatásokat megtegyük. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a képzés tartalmi és formai elemeiről aszerint, hogy a tantervben milyen formában és mértékben szerepel a fenntarthatóságra való oktatás.
Fenntarthatóság vagy fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés eredeti értelmezésben (ENSZ Közös jövőnk jelentés, 1987) a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntartható fejlődés az utóbbi húsz évben népszerű
szlogenné vált, politikai és gazdasági körökben azonosították a tartós gazdasági növekedés ígéretével. Ez azonban ökológiai értelemben fenntarthatatlan. Főleg ebből fakad, hogy a fenntartható fejlődést, mint kifejezést számosan vitatják. Helyette a pontosabbnak tartott fenntarthatóság fogalmat használják, amely az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és természeti erőforrások egyidejű megőrzésével a jövő generációk számára. Az alapvető különbség az igények és szükségletek közötti különbségtételben van. A szükségletek a mindenki számára kielégítendő jogos igényeket jelentik. Pontosító kiegészítés a környezet és természeti erőforrások megkülönböztetése is, hiszen ha a környezet minőségének megőrzése a természeti erőforrások megterhelése által történik, akkor csökken az ökológiai eltartóképesség. A fenntarthatóság egyszerre szól a környezet minőségének megőrzéséről és az erőforrások fenntartható használatáról. Koncepcionálisan a fenntartható fejlődés és a fenntarthatóság ugyanazt jelenti. Megvalósításuk alapvető szükséglete a gazdaság, a társadalom és a környezet minden ügyének egy rendszerben történő kezelése, a rendszerszemléletű és globális gondolkodás. Az oktatásban éppen ezért különös figyelmet kell fordítani a diszciplináris kérdések összekapcsolására, integrált megvilágítására és megértetésére. Ezt felismerve deklarálta az ENSZ a fenntarthatóságra oktatás évtizedének a 2005-2014 közötti időszakot. Az oktatási intézményekben az óvodától az egyetemekig szorgalmazza a fenntarthatóság megvalósíthatóságához szükséges látásmód, szemlélet, értékrend és attitüdök elsajátítását (UNESCO 2005, 2006, 2007). Kiemelten fontos ez a pedagógusképző intézményekben. Mint fentebb említettük, Magyarországon a tanárképzés a képzés második (mester) szintjén történik. Az alapképzés azonban már lehetővé teszi tanári pályára orientálódást azzal, hogy tanári szakirányon való tanulást is lehetővé tesz. A környezettani alapképzés is bármely szakos hallgatók számára kínál tanári modult, amely a környezettani szaktantárgyak mellett pedagógiai-pszichológiai tárgyakat is tartalmaz. Ez is indokolja a fenntarthatóságra oktatás feltételeinek tantervi tartalmának vizsgálatát.
Módszer A képzés helyzetét 2008 őszén a 7. Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankéton tekintette át és vitatta meg a kilenc környezettan BSc szakon képző magyarországi intézmény (DE, EKF, ELTE, NYF, NYME-BDF, PE, PTE, SZTE) szakfelelőse. A vizsgálat kiterjedt a szak felvételi és aktuális képzési létszámadataira, a szakirányok sokféleségére és preferenciájára, a gyakorlatorientáltság megvalósíthatóságára és a mesterszinten való továbbképzés lehetőségeire. A tantervet és megvalósításának szervezési kereteit részletesebben tanulmányozva számos más kérdésre is választ kaphatunk, mint például a szaktárgyak elnevezésének és tartalmának a heterogenitására, a környezettan különböző részterületeinek kiegyenlítettségére vagy az intézmények közötti átjárhatóság realitására. A környezettani szakképzés deklarált céljai között szerepel a környezeti tudatformálás, pontosabban a fenntarthatóságra való felkészítés. Biztosítja-e ezt a tanterv és annak intézményenkénti megvalósítása? A képző intézmények részletes tantervét és tantárgyleírásait aszerint hasonlítottuk össze, hogy azokban milyen formában és mértékben szerepel a fenntarthatóságra való oktatás.
A tanterv és a megvalósítás koherenciája A környezettan BSc szak tantervének és képesítési követelményrendszerének a jelenleg képző intézmények szakfelelőseiből alakult konzorcium dolgozta ki és tett javaslatot a Magyar Akkreditációs Bizottságnak annak elfogadására. A képzési tananyag tagolásában is megegyeztek, így a tanegységeket alapismeretek, szakmai törzstárgyak, differenciált szakmai ismeretek, szabadon választott tanegységek és szakdolgozat modulcsoportokba rendezték úgy, hogy az egyes csoportok kredittartományát is megadták. A képesítési követelményekben meghatározott és az intézmények saját tantervében megjelenő tantárgycsoport megoszlást mutatja az 1. táblázat. Az összevetést megkönnyíti az 1. ábra amelynek a/ része a képesítési követelményben előírt, a b/ része pedig a megvalósult követelményeket mutatja. Az ábra egyértelműen mutatja, hogy adekvát a két értéksor, legfeljebb a szabadon választható kreditkeret tér el némileg egymástól.
1. táblázat A KÖRNYEZETTAN SZAK KREDITJEINEK MEGOSZLÁSA TANTÁRGYMODULOK SZERINT INTÉZMÉNYENKÉNT Tantárgyi modulcsoport Szakmai törzstárgyak Differenciált Egyéb Környezet és Nem Környezettud. Környezettud. szakmai (szabadon Szakdolgozat Természettud. természetvéd. természettud. Ism. monitorozás ismeretek választott) ism. 55-95 25-35 50-75 9 10 25-50 15-25 15-20 Alapozótárgyak
Intézmény
Tantervi kreditkeret Debreceni Egyetem
31
3
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
24
34
Eszterházy Károly Főiskola
20
6
Nyíregyházi Főiskola
24
3
30 45 32
67 19 79 20 75 23
18 14 20
78
55-57
9
10
60
9
10
60
15
10
-
-
-
-
27
3
58
58-65
31
10
Pannon Egyetem
34
-
78
58 ?
10
10
Pécsi Tudományegyetem
23
6
72 24
60
9
10
Szegedi Tudományegyetem
29
2
70
10
10
Átlag
-
10
-
30
-
9
NyugatSopron Magyarországi Szombathely Egyetem
Tényleges kreditkeret
-
60
18
59 30
19
10
26-34
59-79
55-70
9-31
10
31
71
61
13
10
1. ábra A tantárgyblokkok képesítési követelményekben előírt (a) és az intézmények tantervében átlagosan megvalósul (b) aránya
a./ A tantárgyblokkok arányának tantervi előírása átlagosan Egyéb (szabadon választható) tárgyak 4,80%
Szakdolgozat 5,40%
Szakmai törzstárgyak 40,20%
Alapozó tárgyak 16,10%
Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) 33,50%
Szakmai törzstárgyak Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) Alapozó tárgyak Egyéb (szabadon választható) tárgyak Szakdolgozat
b/. A tantárgyblokkok tényleges aránya az intézményekben átlagosan Egyéb (szabadon választható) tárgyak 7,00%
Szakdolgozat 5,40%
Szakmai törzstárgyak 38,20%
Alapozó tárgyak 16,60%
Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) 32,80%
Szakmai törzstárgyak Differenciált szakmai ismeretek (szakirányok) Alapozó tárgyak Egyéb (szabadon választható) tárgyak Szakdolgozat
A fenntarthatóságra felkészítő tantárgyak
Fentiekből következik, hogy a fenntarthatóságra oktatás egyrészt direkt tantárgy formában, másrészt különböző tantárgyakba integráltan, un. kereszttantervi formában is megjelenhet és meg is jelenik a képzésben. Az alábbiakban csak a minden környezettan szakos hallgató számára kötelező tantárgyi blokkokat elemezzük. A differenciális szakmai ismeretek blokk ugyanis csak egy-egy szakirányra vonatkozik, így azt itt kihagytuk. Az önálló, nevében is fenntarthatóságra utaló tantárgy (Fenntarthatóság címmel) négy intézményben van. Egy-egy intézményben Globális környezeti problémák, illetve Globális ökológia címmel szerepel ilyen
tantárgy. Direkt fenntarthatóságra felkészítő tantárgynak tekinthető az alapozó tantárgyi blokkban levő környezettani alapismereteket közvetítő tárgy is, amely különböző névvel ugyan (Környezettani alapismeretek, Bevezetés a környezettanba, Bevezetés a környezettanba és a környezeti etikába), de minden intézmény tantervében szerepel. Valamennyi intézmény tantervében több, tartalmában részben, szemléletében szinte teljesen a fenntarthatóságra való felkészítést szolgáló tantárgy is van (ilyen például a Környezetvédelem, Természetvédelem című tanegység). A legnagyobb számban pedig azok a tantárgyak szerepelnek a tantervekben, amelyek csak részben, általában vagy természettudományi, vagy társadalomtudományi, esetleg gazdasági szakterületen tartalmaznak jelentős mértékben olyan ismereteket , ami a fenntarthatóságra felkészítést szolgálja. A részletes adatokat a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Fenntarthatóságra felkészítő tantárgyak a környezettan alapképzés tantervi programjaiban
Tantárgy neve
A fenntarthatóság Bevezetés a környezettanba Bevezetés a környezettanba és a környezeti etikába Biogeográfia Biomonitoring és környezetállapot értékelés Éghajlattan (Klimatológia) Élőhelyismeret Globális környezeti problémák Globális ökológia Hidrobiológia Konzervációbiológia Környezetanalitika Környezet-egészségtan Környezet-gazdaságtan Környezetgazdálkodás, biogazdálkodás Környezeti fizika Környezeti földtudomány Környezeti kémia Környezeti rendszerek komplex vizsgálata Környezeti statisztikai elemzés Környezet-menedzsment és audit Környezetminősítés Környezet-modellezés Környezetpolitika Környezetszociológia
Kredit
FENNTARTHATÓSÁGRA FELKÉSZÍTŐ TANTÁRGYAK A KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSBEN Direkt fenntarthatóságra felkészítő tantárgy
Részben fenntarthatóságra felkészítő tantárgyak Koncepció, filozófia
Természettudományi szakterületi
Gazdasági szakterületi
Társadalom -tudományi szakterületi
x
x
x x x x x x
x x
x
x x x
x x x x x
x x
x x x
x
x x x x
x
x
x
x x x x
x x x x x x
x x x x x
Környezettani alapismeretek Környezettechnológia Környezetünk a Föld Környezetvédelmi jog és igazgatás Környezetvizsgáló módszerek Meteorológia Mikrobiológia Ökológia Tájökológia Természetvédelem Tudománytörténet Vízi környezetvédelem
x
x
x x
x x x
x x x x x x x x
x x
x
x
x
x x
A képzésben érintettek mennyisége A környezettan alapszakon nappali és levelező tagozaton folyik a képzés. A képzés első triádjában összességében a felsőoktatásba felvett hallgatók 0,6 %- a választotta e szakot, ami több, mint másfélezer főt jelent (3. ábra). A hallgatók a kötelező alapozó és törzsképzési tantárgyi blokkok mellett 50-60 kredit értékben speciális (differenciált) szakismereteket szerezhetnek, amivel egy-egy szakirányon mélyebb képzésben részesülnek. A szakirányok szerinti megoszlást a 4. ábra mutatja.
Környezettan BSc szakra felvett hallgatók létszáma 450 400 350 300 250 fő 200 150 100 50 0
426
284 193
203
levelező nappali
128
98 60
DE
ELTE
EKF
NYF
107
61
NYME S NYME SZ
PE
PTE
SZTE
3. ábra: A környezettan szakra felvettek létszáma a képzés első három évében
Környezettan BSc szak szakirányainak létszámadatai 12
Víz- és talajvédelem
48 19
Termvéd. monitorozó
48 4
Természetvédelem
47 37
Terepi környész
70 13
Technika
84 14
Tanári felkészítő
53
Meteorológus
48
Levegőtisztaság
4
Környezettan tanár
0
Körny. monitorozó
levelező nappali
98
Környezetminősítő
48
Környezetkémia
4
Környbiol. – limn.
25
Környezet analitikus
16
Hulladékkezelés
47
Geológus
23
Geofizikus
6
Környezetkutató
243
0
50
100
150
200
250
300
fő
4. ábra. A környezettan szakos hallgatók megoszlása szakirányok szerint
Összegzés A Környezettan alapképzés (BSc) tanterve biztosítja a szak hallgatóinak jó felkészítését a fenntarthatóság elvi és gyakorlati kérdéseinek értelmezésére, megértésére és alkalmazására. A képző intézmények mindegyike igazodik a képzési képesítési követelményekhez, tantervi programjaik megfelelnek az abban meghatározattakhoz. A tantárgyi programok nevükben és tartalmukban egyaránt jelzik, hogy a fenntarthatóság elveinek megismertetése ezen a szakon alapfeladat. A szak mintegy kettőszáz tantárgyából megközelítően hetven tartozik az alapozó és törzstárgyak közé, a többi a differenciális szakirányú képzés tantárgya, illetve szabadon vagy kötelezően választható tantárgy. Az alapozó és törzstárgyak több mint fele (37 tantárgy) részben vagy egészben a fenntarthatóságra felkészítést szolgálja. A tanterv a képző
intézmények 33 %-ában tartalmaz A fenntarthatóság elnevezésű tárgyat is. Joggal feltételezhető, hogy a munkaerőpiacon alkalmazott környezetkutató diplomával megjelenő környezeti szakemberek alkalmazni tudják ismereteiket és hatékonyan képesek lesznek a társadalmi tudatot és termelési gyakorlatot a fenntarthatóság irányába mozdítani.
Irodalom UNESCO. 2005.Guidelines and Recommendations for Reorienting Teacher Education to Adress Sustainability. UNESCO Education Sector, Technical Paper 2, pp. 74 UNESCO. 2006. Education for Sustainable Development Toolkit. UNESCO Education Sector, Learning and Training Tools 1, pp. 131. UNESCO. 2007. Good Practices in Teacher Education Institution. Good Practices 1, pp.
