Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

TAEG, KAEG, NYUGAT-DU NÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖK SÉG SZOMBATHELYI ER DŐ GAZ DASÁG ZALAERDŐ, KEFAG, DIGITERRA, BAKONYERDŐ SZABÓ VENDEL EGYÉNI VÁLLALKOZÓ LAJTA-HANSÁG MEZŐGAZDASÁGI RT, FALCO Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

2005 ÉVES JELENTÉS

Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

Cím: 9400 Sopron Verő József u. 1. Telefon: +36-99-514-535 http://ret.nyme.hu.

A RET CÉLKITŰZÉSEI KÜLDETÉS NYILATKOZAT ÉS A RET ÁTFOGÓ CÉLJA

Célkitűzés és motiváció: Az Erdő-és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont legfőbb célja a nyugat-magyarországi régió erdőgazdálkodása és faipari tevékenysége – eddig is átlagon felüli – színvonalának további emelése, segítve ezzel az egész régió technológiai és gazdasági fejlődését, javítva a régió és egyben az ország versenyképességét. Stratégiai célok és illeszkedésük a Regionális Fejlesztési Tervekhez: Feladatunk, egy olyan, a régióban kiemelkedő innovációs és kutatásfejlesztési (K+F) tevékenységet folytató hálózati elven alapuló tudományos és technológiai innovációs központ kialakítása, amely szakterületi és regionális vonzáscentrumként hatékonyan és intenzíven együttműködik a gazdasági szférával. A stratégiai célkitűzések között a tudásbázist és az innovációs képesség színvonalának emelését, a modern technológiát, az intenzív fafeldolgozó-ipar és az erdőgazdaság együttműködésének elősegítését, a régióbeli kis-és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztését kell megemlíteni. Mindezek megegyeznek a Nemzeti fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának (GVOP) alapvető stratégiai elemeivel.

landó lehetőségeit a gazdaságfejlesztési hálózatok integrálásában határozták meg, amelyet termék-klaszterekre építenek. A befogadó Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatási részvételének mértéke meghatározó a tudásközpont működésében. A központnak az egyetemen belül betöltött szerepét meghatározza az a törekvés, hogy működése során a térség stratégiai fontosságú ágazatai, az erdőgazdálkodás, valamint a fa- és bútoripar speciális igényeinek megfelelő K+F projektek valósuljanak meg. Ez jelentősen növeli az egyetemen folyó K+F és oktatási-képzési tevékenység értékét és az egyetemi hallgatók számára jelent más úton el nem érhető, gyakorlatorientált oktatási formát. A befogadó Nyugat-Magyarországi Egyetem mind tudományos, mind oktatási szempontból unikális nemzeti intézmény, lévén országos hatáskörű egyetem. Ezért a Regionális Egyetemi Tudásközpont által létrehozott tudásnak az egész országra kiterjedően meg kell jelennie a K+F tevékenységben és az oktatásban egyaránt. Számos előnyt és feladatot jelent, hogy a Tudásközpont a Bécs-Pozsony-Budapest innovációs tengelyen helyezkedik el, amely lehetővé teszi a határmenti és nemzetközi együttműködés széleskörű kiépítését.

Kapcsolódás a régió ipari és felsőoktatási hátteréhez: Az erdő, a fa a pannon régió egyik legnagyobb, legértékesebb természeti erőforrása, amely a táj jellegét is hagyományosan meghatározza. A régióban jelentős az erdősültség, nagy mennyiségben és jó minőségben találhatók meg a szükséges alapanyagok, a nagy hagyományokkal rendelkező faipari ágazat meghatározó vállalatai koncentráltan vannak jelen a termelés teljes vertikumában. A fejlesztési tervekhez készített elemzések a régió kihaszná-

3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Nyugat-Magyarországi Egyetem keretei között megalakult tudásközpontnak, konzorciumnak jelenleg 13 résztvevője van. Közöttük vannak a térség meghatározó erdészeti és faipari vállalatai, Kfti, egyéni vállalkozói. A konzorcium természetesen nyitott, várjuk az új együttműködőket, és hisszük, hogy munkánk, várható eredményeink fel fogják kelteni a még kívülállók érdeklődését is.

A RET keretei között viszont: • • •

a célok közös meghatározásával, az anyagi és szellemi erőforrások összefogásával, a K+F feladatok közös végrehajtásával jelentős eredményekre számítunk, amelyek a konzorciumi partnereken keresztül közvetlenül, gyorsan, „méretre szabottan” hasznosulnak a témában érdekelt partnereknél.

Régen megtapasztalt igazság, hogy kutatási eredmények nélkül nincs igazi, korszerű fejlesztés, de az is igaz, hogy fejlesztési igények támasztása nélkül elsorvad a kutatás. A kutatás elsorvadása pedig magával hozza az oktatás színvonalának csökkenését.

A RET-ben folyó széleskörű K+F munka eredőjeként a befogadó egyetem és az üzleti szféra között olyan aktív kapcsolat jöhet létre, amely katalizálja:

A Tudásközpont létrehozása megteremti annak a lehetőségét, hogy felmérjük a gyakorlati élet által provokált fejlesztési igényeket és kiszolgáljuk ezeket kutatási eredményekkel.

• •

Arra teszünk kísérletet, hogy a konzorciumban résztvevő partnerek tudásbázisának (elért szakmai színvonalának, tapasztalatának) szintézisével és integrálásával új, jelentős, a gyakorlatban hasznosítható, a régió fejlődését előmozdító eredményeket hozzunk létre. Olyanokat, amelyek eléréséhez az egyes partnerek önálló, elszigetelt munkája sem anyagi vonatkozásban, sem a képzett humán erőforrás oldaláról külön-külön nem lenne elegendő.

•

a műszaki-technológiai innovációk létrejöttét a kutatások színvonalának emelését, és a munkaerő piaci igényeknek megfelelő oktatást

Az eddig elmondottakból következnek feladataink: Meg kell teremtenünk: •

a Tudásközpontban folytatott tevékenység kutatási, fejlesztési komponenseinek összehangolását, összhangját

Meg kell szerveznünk: •

a RET keretében született K+F eredmények gazdasági hasznosulását

Fokoznunk kell: •

4

a Tudásközpontban végzett oktatási (PhD., posztgraduális és nappali hallgatói) munkák (disszertációk, TDK dolgozatok, diplomatervek) eredményességét

Meg kell alapoznunk: •

a hallgatói munkák és oktatói tevékenységek eredményének RETben való hosszú- és rövid távú hasznosulását, de mindenekelőtt érzékelhetővé kell tennünk

•

az egyetemi szempontokon túl a Tudásközpontban végzett tevékenységnek a konzorciumtagok, a város és a régió számára való eredményességét

Biztosítanunk kell: •

a RET által felhasznált anyagi és pénzügyi eszközök törvényes kezelését

Meg kell alapoznunk: •

a RET négy éven túlmutató fenntarthatóságát, kibővítését, anyagi megerősödését és továbbfejlesztését.

Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont működése szempontjából meghatározó, hogy Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egyetem számára - bérleti lehetőséggel - 300 m2 területen biztosít elhelyezést a Soproni Innovációs Központ és Inkubátorházban. Az impozáns épület, annak elnevezése, az Ipari Parkban való elhelyezése mind-mind szimbolikusan is azt jelenti, hogy itt egy új dologról, újszerű szervezetről van szó. Amikor e sorokat írom, alig 10 hónap munkája van mögöttünk. Megtapasztaltuk, hogy ismeretlen úton járunk. Nincsenek sémák, sablonok, eszmeiségében, céljaiban újszerű szervezet problémáit újszerű módon kell megoldanunk. Az indítással, a kezdetekkel járó nehézségek ellenére – a konzorciumi résztvevők együttműködésével – sikerült az első évi feladatokat maradéktalanul teljesíteni, amely megbízható, jó alapot jelent a következő évek eredményes munkájához.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A RET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS A MENEDZSMENT

ERFARET igazgató: Erdőhasznosítási kutatási program vezetője: Fahasznosítási kutatási program vezetője: 1.1 1.2 1.3 1.4 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

� ��

� ��

Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője: Projekt vezetője:

� � ��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

Prof. emeritus Dr. Bondor Antal Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Lett Béla Dr. Varga Szabolcs Dr. Péterfalvi József Dr. Jánoska Ferenc Dr. Németh József Mészáros György DLA Prof. Dr. Winkler András Prof. Dr. Winkler András Dr. Jereb László

��

��

��

5

KONZORCIUMI PARTNEREK

Nyugat-Magyarországi Egyetem Az NYME az erdő és fagazdasági ágazatban egyedülálló felsőoktatási intézményként a konzorcium vezetője. Fő feladata a kutatási programok irányítása és az operatív végrehajtásban is közreműködik. Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Fő tevékenysége az erdőgazdálkodás (35.000ha) emellett fafeldolgozási és vadászati szerepet is betölt. A projektben több alprogramhoz is kapcsolódik. Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. Az ország egyik legkisebb, de tevékenységét tekintve az egyik legtöbbrétű feladatkört ellátó erdőgazdasága. A soproni szakiskolák képzési programjaiban is aktívan vesz részt mint a neve is mutatja. Jelentős eredményeket ért el a fafeldolgozási területeken. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. A Bakony lejtőinek és nyúlványainak nagy részén (62.500ha) gazdálkodik. Keménylombos fafajok dominálnak erdeiben. Fafeldolgozó kapacitással is rendelkezik, parketta és furnér rétegelt lemez gyáraiban. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. A zalai dombokon 56.000ha területen folytat erdőgazdálkodást. Az alapanyag feldolgozásban is jelentős kapacitásokkal rendelkezik fűrészüzemei révén. Szombathelyi Erdészeti Rt. A nyugati országrészben 47 ezer hektáron gazdálkodik. Hazai viszonylatban magas fenyő részállománya (~50%) különleges helyzetet jelent számára. FALCO Forgácslapgyártó Rt. Forgácslap gyártással foglalkozik nem csekély mennyiségben. Évente majdnem egy 70m élű kockát megtölt különböző borítású termékeivel. Hulladék felhasználása meghaladja az 50%-ot. Pannon Projekt Kft. Kis-közép és nagyvállalatok számára nyújt projektmenedzselési tanácsadást szolgáltatást. Kistérségek, városok községek településfejlesztési menedzselésével is foglalkozik. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Térinformatikai szoftverek készítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások illetve az adott szakterület igényeinek megfelelő testre szabás a fő profilja. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A névben szereplő térség vállalkozásinak technológiai szintjének fejlesztésével, valamint regionális pályázatok ügyviteleiben aktív részes. Lajta Hanság Rt. Mezőgazdasági és vadászati tevékenységek. Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. Az erdőgazdaság a Duna-Tisza közén homokos alföldi területeken gazdálkodik. Kiemelkedő szerepet vállalt az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában Szabó Vendel egyéni vállalkozó Az erdőgazdálkodás terén egyre gyakoribb a magánerdő-gazdálkodás vállalkozó szintű űzése. Mindenféle erdőművelési, erdőkezelési területen tevékenykedik.

6

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI AZ ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE

Cél és rövid áttekintés

Fontosabb eredmények

A projekt keretében megalapozó felmérés készül az erdőterület, az erdőgazdálkodók és az erdőgazdálkodás fejlesztési lehetőségeinek feltárására. A megalapozó felmérés célja az, hogy a régió erdőgazdálkodása milyen karakterisztikus eltéréseket mutat az országos viszonyokhoz képest, és hogy az erdőgazdálkodás milyen szerepet tölthet be a régió természeti erőforrásaival való gazdálkodásban, és milyen fejlesztési lehetőségek adódnak az erdőtelepítések, és a meglévő erdőterület nyújtotta lehetőségek kihasználása területén.

A régióban végzett, mintavételen alapuló elemzés megállapította, hogy az erdőtulajdoni szerkezet egyrészt elaprózott, másrészt az osztatlan tulajdonok részaránya igen magas, ami alátámasztja a megalapozó tanulmány megállapításait, melyek szerint a jelenlegi birtokszerkezet lényegesen akadályozza a magán-erdőgazdálkodó szervezetek kialakulását. A régió magán-erdőgazdálkodása, a magalapozó felmérés alapján végzett becslések szerint évente 3,6 milliárd Ft árbevételt nyújt a magán-erdőgazdálkodóknak, amelyből a fakitermelésekhez, erdőfelújításokhoz és erdőtelepítésekhez szükséges közvetlen költségek levonása után 2,4 milliárd Ft fedezet keletkezik.

Elvégzett tevékenység A Regionális Erdészetfejlesztési Stratégia (REFS) témában középtávú (3-7 éves) program készül a Nyugat-Dunántúlra, amely alapvető fontosságú, hiszen az elmúlt években elkészült a Nemzeti Erdőstratégia (NES), az abból levezethető regionális stratégiai feladatok példaértékűvé (pilot) kell, hogy váljanak a jövőben az ország valamennyi régiója számára külön-külön is. Ugyanakkor elérendő cél a térség állami erdőgazdálkodói számára, hogy erdőgazdálkodói küldetésüket közös, összehangolt terv mentén valósítsák meg, és hogy az erdőgazdálkodási célok megjelenjenek a Regionális Operatív Programban (2007-2013). A magán-erdőgazdálkodási szektorban végzett felmérés megállapította, hogy a régióban található, mintegy 119 ezer ha magántulajdonú erdőterület 42%-át magánszemélyek, 17%-át pedig társaságok kezelik. A magán-erdőterület 41%-án nem található erdőgazdálkodó, ezért ezen területek sorsa bizonytalan: a fanövedékben felhalmozódott gazdasági hozamok kihasználatlanok, az állományok minőségi romlása miatt idővel el is vesznek, illetve ugyanezen ok miatt a jövőbeli hozamok veszélybe kerülnek, valamint azonnali problémát jelent az érintett erdővagyon őrzésének a hiánya.

További lépések A megalapozó felmérés eredményei szerint a magán-erdőgazdálkodás regionális problémáinak megoldását egyszerre sürgetik a jelenlegi erdőterületek gazdálkodási nehézségei és a kitűzött erdőtelepítési célok.

ERFARET 1.1

Projekt vezető: Dr. Lett Béla egy. tanár; Résztvevők: Prof. Mészáros Károly egy. tanár; Dr. Jáger László egy. docens; Dr. Veperdi Gábor egy. docens; Dr. Gál János egy. docens; Dr. Héjj Botond egy. docens; Dr. Stark Magdolna egy. docens; Bartha Pál; Hajdú Tibor; Schiberna Endre tud. munkatárs; Szabó Gábor PhD hallgató; Puskás Lajos PhD hallgató; Máriás Dávid hallgató; Varga Róbert hallgató; Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Digiterra, Zalerdő, Pannon Projekt, Szombathelyi erdészet, NYDRFÜ, Szabó Vendel

7

ERFARET 1.2.

Projekt vezető: Dr. Varga Szabolcs egy. docens Résztvevők: Dr. Traser György egy. docens; Prof dr. Kozák Antal UBC Canada professzor; Dr. Bondor Antal professzor; Dr. Koloszár József egy. tanár; Dr. Frank Norbert egy. docens; Kovács Krisztián PhD hallgató; Czupiné dr. Horváth-Szováti Erika egy. adjunktus; Molnár Miklós tanszéki mérnök; Csepregi Imre tanszéki mérnök; Kondorné Szenkovits Mariann PhD hallgató; Takács Viktor PhD hallgató; Némethné Pogány Csilla tanszéki munkatárs; Jambrich Istvánné adminisztrátor Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi erdészet

TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS, ERDŐVÉDELEM

Cél és rövid áttekintés A projektben négy irányban indítottuk a kutatást: • Szálalóvágásos erdőfelújítási kísérlet a Sopron 182-es erdőtagban (bükkös) • Különböző erdőfelújítási eljárások összehasonlítása a Bejcgyertyános 10 C erdőrészletben (gyertyánoskocsánytalan tölgyes) • Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn • Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel Elvégzett tevékenység Az erdővédelem, környezetkímélő technológiák fejlesztése területén a gyapjaslepke (Lymantria dispar L.) hazánkban soha nem tapasztalt méretű gradációja lehetőséget adott a munkatervben meghatározott feladat: a károsítók, kórokozók körének felmérésén, és a kezelések előkészítésén túl a gyakorlati védekezési kísérletek lebonyolítására is.

A kísérlet célja a környezetkímélő, különböző hatásmechanizmus alapján működő kitinszintézis-manipuláló készítmények összehasonlítása, a különböző dózisok eredményességének vizsgálata, a védekezés eredményességét javító adalékanyagok tesztelése, valamint az egyes kereskedelmi készítményekkel végzett védekezés költségeinek összevetése. Fontosabb eredmények A gyapjaslepke elleni védekezési kísérlet adatainak feldolgozása még folyamatban van. Az év során az EFVI két kutatója: dr. Varga Szabolcs témavezető és dr. Traser György közreműködő, négy erdészeti Rt: a BAKONYERDŐ, a Tanulmányi Erdőgazdaság Rt., a Szombathelyi Erdészeti Rt., a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt., négy növényvédő szer gyártó illetve forgalmazó: Crompton Europe Ltd., Dow AgroSciences, Syngenta Kft és Summit-Agro Hungaria Kft., hat egyetemi hallgató vett részt. A statisztikai adatfeldolgozást a Matematikai Intézet munkatársa végzi a UBC Canada egy professzorának közreműkködésével. Tov lépések További A kkövetkező évben a gyapjaspille graddáció állapotától függően megkezdett kkísérletet a biológiai védekezés terén m más hatóanyagcsoporttal: vírus és hatóanyagot tarBacillus thuringiensis hat talmaz készítmények összehasontalmazó lí kívánjuk folytatni. Emellett a lításával cserebog cserebogár, mint kiemelt jelentőségű erd erdészeti károsító, valamint az erdős az egyszikű gyomok elleni sítésekben szelekt védekezési technológiák kíszelektív ssérleteit tervezzük indítani.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI ERDŐGAZDÁLKODÁS MŰSZAKI FEJLESZTÉSE


További lépések

•

•

• • • •

Erdővel borított kisvízgyűjtők vízháztartási-vízgazdálkodási sajátosságainak vizsgálata. Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek vizsgálata. Erdészeti Útügyi Információs Rendszer létrehozása. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése. Erdészeti térinformatika fejlesztése.

Elvégzett tevékenységek •

• • • •

A Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása terveinek elkészítése és a kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, új mérőeszközök terepi telepítése. Kísérleti útszakasz pályaszerkezetvariációinak tervezése. Szombathelyi Erdészeti Rt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása. Magyarországi erdőtüzek értékelése és a erdőtűz-oltási technikák rendszerezése. Erdészeti térinformatikai alkalmazás kidolgozása az adatbázis terepi aktualizálására.

A Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása, egy új vízhozammérő műtárgy építése, folyamatos adatgyűjtés és feldolgozás, az összefüggések modellezése. • A kísérleti útszakasz megépítése és tönkremenetelének vizsgálata műforgalom hatására. • Térinformatikára alapozott erdészeti útügy információs rendszer kialakítása. • Komplex erdőtűz-oltási technológiák kidolgozása. • A digitális erdészeti térképezés, a felületmodellezés és a képfeldolgozás erdészeti alkalmazásának korszerűsítéséhez valamint a digitális fotogrammetriai alkalmazásához szükséges algoritmusok definiálása és térinformatikai alkalmazás fejlesztése.

ERFARET 1.3

Projekt vezető: Dr. Péterfalvi József PhD. egy. docens Résztvevők: Dr. Kosztka Miklós CSc. egy. tanár; Bácsatyai László CSc. egy. tanár; Dr. Horváth Béla CSc. egy. tanár; Dr. Kucsara Mihály PhD. egy. docens; Dr. Gribovszki Zoltán PhD. egy. docens; Dr. Czimber Kornél PhD. egy. docens; Király Géza egy. adjunktus; Kalicz Péter egy. adjunktus; Markó Gergely egy. adjunktus; Zagyvainé Kiss Katalin PhD hallgató; Brolly Gábor PhD hallgató; Balázs László technikus; Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi Erdészet, Digiterra

Fontosabb eredmények •

• • •

•

A Hidegvíz-völgyi kutatóház felújításának tervei elkészültek és a mért adatok folyamatosan rendelkezésre állnak. Elkészítettük a kísérleti útszakasz pályaszerkezet-variációinak terveit. Elkészítettük a Szombathelyi Erdészeti Rt. feltáróhálózata információs rendszerét. Értékeltük az elmúlt időszak magyarországi erdőtüzeit és rendszereztük az erdőtűz-oltási technikákat. Kifejlesztettünk egy a terepi mérnöki munkát támogató, mobil számítástechnikai eszközökön futó térinformatikai alkalmazást.

9

ERFARET 1.4

Projekt vezető: Dr. Jánoska Ferenc egy. docens; Résztvevők: Dr. Faragó Sándor egy. tanár; Dr. Náhlik András egy tanár; Dr. László Richárd egy. adjunktus; Dr. Gál János egy. adjunktus; Sándor Gyula egy. adjunktus; Kalmár Sándor; Kocsis Márta PhD. hallgató; Tari Tamás hallgató; Bakó Tamás hallgató; Varjú József hallgató Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, KAEG, TAEG, Zalaerdő, Szombathelyi erdészet, Lajta-Hanság

TARTAMOS VADGAZDÁLKODÁS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

•

Cél és rövid áttekintés •

• •

Mezei élőhely mozaik-komplexek gerinces állatvilágának vizsgálata, különös tekintettel a fás vegetáció szerepére Szabadterületi tartamos nagyvadgazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása Zárttéri tartamos nagyvadgazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

Elvégzett tevékenységek: •

A mezei élőhelyek mintaterületei (LAJTA- és MOSON-Project területei) gerinces faunájának faunisztikai jellegű és közösségi szintű felmérése

•

Vízivad-monitoring adatgyűjtés

működtetése,

•

Gímszarvas egyedek GPS - telemetriai berendezéssel felszerelésre kerültek, folyamatos adatgyűjtés a mozgáskörzetekről,erdősítésekvadkárterheléséről

A zárttéri vadtartásokban mintaterületek kijelölésre és felvételezésre kerültek, takarmányozási és vadföld-művelési technológia felülvizsgálata


Az előforduló gerinces fauna fajlistájának összeállítása mezei élőhelyek mintaterületein

•

Vízivad-fajok táplálkozási aktivitásának elemzése, húzásdinamika

•

Gímszarvas és őz erdei vadkárterhelésének megállapítása

•

Telemetriai kiértékelési módszerek tesztelése nagyvad mozgáskörzetének becslésére

•

Zárttéri vadtartások takarmányozási technológiai protokolljának összeállítása

További lépések •

Monitoring-jelegű felmérések folytatása (mezei élőhelyeken, nagyvadas mintaterületeken szabadterületen és zárttéren egyaránt), állapotváltozások rögzítése.

•

Őz és mezei nyúl, valamint fogolyegyedek telemetriai jelölése és nyomkövetése.

•

Nagyvad napszakos és napi-heti mozgáskörzeteinek megállapítása GPS-technológiával.

•

Mivel a teljes project alapja a monitoring-jellegű, hosszabbtávú vizsgálatok folytatása, gyakorlatilag az eddig elvégzett vizsgálatok kiteljesítése várható.

•

Gyakorlatban felhasználható gazdálkodási javaslatok összeállítása az apró- és nagyvadgazdálkodás ökológiai szemléletű átalakítására.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI MINŐSÉGI HENGERESFÁK ÉS A SARANGOLT VÁLASZTÉKOK HASZNOSÍTÁSA Cél és rövid áttekintés A hazai erdőkből jelenleg kitermelésre kerülő fanyersanyag mintegy 30% - a minőségi hengeresfa (fűrészipari és furnéripari célra felhasználható faanyag) és 70% - a sarangolt választék – mérete vagy minősége miatt nem minőségi jellegű faanyag – kategóriában tartozik (cellulózipari, farost- és faforgácslemezipari, tűzifa). A tervezett erdősítési programok szerint a minőségi hengeresfák aránya megközelíti a 40%-ot a sarangolt választék 60%-ával szemben. A projekt főbb célja olyan jellegű fahasznosítás megteremtése, amely egyrészt a magasabb hozzáadott értéket jelentő minőségi hengeresfa hasznosítását, másrészt a sarangolt választékok ökológiai termékfejlesztését és gazdaságosabb anyagfelhasználását jelentik. Elvégzett tevékenység

• Faállomány jellemzők és fakiterme•

•

•

lési lehetőségek régiós és országos jellegű összehasonlító elemzése, A minőségi hengeresfák fűrészipari és lemezipari hasznosításának fejlesztési lehetőségei, a továbbfeldolgozási fok növelése feltételeinek és a gyorsan növő fafajok furnéripari alkalmasság vizsgálata révén, Fafeldolgozóipari hulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosításának kutatása a faforgácslemez gyártásban, A természetes fa bútoripari célra történő nagyobb arányú felhasználásának megalapozása a piacbővítés és bútoripari versenyképesség növelésével.

•

•

•

•

A Nyugat – Magyarországi régióban ajánlható közepes méretű 40.000 m3 /év fűrészipari feldolgozó kapacitás technológiai modelljének kidolgozása, Akác és fenyő fafajok furnéripari hasznosításának előzetes vizsgálata rugalmassági, szilárdsági és érdességi tulajdonságjellemzők vizsgálata révén, A faforgácslemezipar – ezen belül a régiós FALCO Rt. – alapanyag-ellátási helyzetének javítására javaslat kidolgozása a fahulladékok hasznosításának bázisán, A Nyugat-Magyarországi régió bútoriparának gyártmány és technológiai fejlesztése a klaszter megoldás révén.

ERFARET 2.1

Projekt vezető: Dr. Németh József egy. tanár Résztvevők: Prof. Dr. Molnár Sándor egy. tanár; Dr. Posch Paula egy. docens; Dr. Gerencsér Kinga egy. docens; Dr. Hargitai László egy. tanár; Dr. Szabadhegyi Győző egy. adjunktus; Dr. Alpár Tibor egy. docens; Varga Anett számviteli előadó; Kovácsvölgyi Gábor PhD. hallgató; Szűcs Anita tanulmányi előadó; Adorján Magdolna tanulmányi előadó Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, Bakonyerdő Rt., FALCO Rt.

További lépések Anyagvizsgálatok a régió jellemző fafajai vonatkozásában, a javasolt fahasznosítási módszer megalapozása, • A fűrészipari termelés tovább feldolgozottsági fokának emelésére irányuló kutatások, • A furnértulajdonság vizsgálatok folytatása nyár klónokra vonatkozóan, furnérnemesítési kísérletek, • Sarangolt hengeresfák fafaj - keverési arányának és a fahulladékok keverési lehetőségeinek meghatározása, • A klaszterre alapozó bútoripari fejlesztések és az elsődleges faipar (fűrészipar, furnéripar) minőségi fejlesztésének tervezése, modellezése. •


A fahasznosítási módokat befolyásoló jelenlegi és 2010-ig prognosztizálható fakitermelési lehetőségek régiós és országos jellegű meghatározása,

11

ERFARET 2.2

Projekt vezető: Mészáros György DLA h.c. egy. tanár; Résztvevők: Szentpéteri Tibor DLA h.c. egy. tanár; lllés Csaba egy. docens; Csíkszentmihályi Péter DLA h.c. egy. tanár; Tóth Tibor Pál egy. tanár; Standeinsky Dániel formatervező; Szücsy Róbert tanszéki munkatárs; Márkus Gábor egy. adjunktus; habil. Bánáti János DLA egy. docens; Hadas László főmunkatárs; Résztvevő konzorciumi tag: NYME

A FAHASZNOSÍTÁS, MINT MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG (ÉPÍTŐMŰVÉSZET, FORMATERVEZÉS) Cél és rövid áttekintés

Elvégzett tevékenység

Az Alkalmazott Művészeti Intézet kutatási programja alapvetően a tervezői munka formai-esztétikai dimenzióit célozza. A négy éves program során a fa építőművészeti és formatervezői felhasználásának és alkalmazásának olyan műhelyét építi ki, mely a tervezés korszerű infrastruktúrális és szellemi feltételeit komplex módon kezeli.

A kutatási ütemterv szerint minősített oktatók vezetésével kreatív tervezési gyakorlatokon, szerkezeti-formai, valamint terméktervezési feladatok és diplomamunkák kapcsán az alapprobléma teljes spektrumát érintették. Számtalan megvalósult hallgatói munka, építészeti és formaterv, kiállítás és elismerés jelzi, hogy a művészképzés a faipari terméktervezési program eredményes és integráns része.

Fontosabb eredmények Az eredmények közül szeretnénk néhányat bemutatni:

További lépések A projekt további ütemezésének megfelelően igyekszünk az új beruházások keretében beszerzett eszközöket hatékihaszn Ezek az eszközök konyan kihasználni. éés szoftverek jelentősen javíthatják a min minőségi és hatékonysági teljesítmény nyünket.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI FAHASZNOSÍTÁS CELLULÓZ- ÉS PAPÍRGYÁRTÁSI CÉLOKRA


•

A kutatómunka elsődleges célja a magyarhoni fafajok alkalmasságának vizsgálata a cellulóz- és papírgyártás szempontjából.

A kutatómunka azt bizonyította, hogy a homoktalajon nőtt erdeifenyő, a feketenyár, a csertölgy és az akác alkalmasak a cellulózgyártásra, azokkal más feltárási módokkal is érdemes kísérletezni.

Elvégzett tevékenység

További lépések

A FALCO Rt.-vel közösen dolgoztuk ki a számbavehető fafajok besorolását. A DUNAPACK Rt. az EU normáknak megfelelő vizsgáló laboratóriumnak tervezésében volt segítségünkre.

•

A faanyag kémiai összetétele és a késztermék (cellulóz) vizsgálatokat a Hamburgi Egyetem Fakémiai Laboratóriumában végeztük. A kutatómunka második részében, a tervezett laboratóriumi beruházások megvalósításával a vizsgálatokat már Sopronban fogjuk végezni.

•

A kutatómunka következő fontos lépcsője az új cellulóz laboratórium kialakítása. Ennek során olyan laboratóriumot hozunk létre, amelyben a készített cellulózok tulajdonságai korszerű mutatók alapján lesznek mérhetők. Fafajonként a legkedvezőbb feltárási eljárásra teszünk ajánlást és előkészítjük a félüzemi kísérleteket.

ERFARET 2.3

Projekt vezető: Dr. Winkler András egy. tanár; Résztvevők: Csóka Levente tanszéki mérnök; Mátyásné Havasi Anita Olga tanszéki mérnök; Bális Gabriella PhD. hallgató; Selmeczi Éva tanszéki vegyész; Nagy Lívia Résztvevő konzorciumi tagok: NYME

• A kutatómunka első részében ho-

moktalajon nőtt erdeifenyőt, egy nyárfélét, a feketenyarat és az akácot vontuk vizsgálat alá. Kiegészítő fafajként a csertölgyet is vizsgáltuk.

•

Első lépésben a faanyagok fizikaimechanikai tulajdonságait vizsgáltuk. Összefoglalva megállapítottuk, hogy a homoktalajon nőtt erdeifenyő és a feketenyár kis térfogat sűrűségű, nagy évgyűrű szélességű, jól forgácsolható faanyag. Az akác és a csertölgy zárt évgyűrű szerkezetű, nagy térfogat sűrűségű, nehezebben forgácsolható. A legnagyobb cellulóztartalmú a feketenyár volt.


• Kiemelkedően jó a hozama és fe-

hérsége a feketenyárból készült cellulóznak. A legjobb szilárdsági értékeket a homoktalajon nőtt erdeifenyő cellulóza mutatta.

13

ERFARET 2.4

Projekt vezető: Dr. Winkler András egy. tanár Résztvevők: Dr. Schöberl Miklós Dr. Alpár Tibor Németh Gábor Vecsey Dénes Bernáth Imre Résztvevő konzorciumi tagok: NYME, Bakonyerdő, FALCO

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM



A projekt 2005 évében célkitűzésünk a fahulladék gazdálkodás belső, sajátos, az elmúlt évtizedek során kialakult rendszerének vizsgálata, és e struktúrával járó sajátos, belső törvényszerűségeknek a feltárása volt.

•

•

Elvégzett tevékenység A célkitűzésünk elérésére első lépésként elvégeztük a hazai fagazdálkodásban keletkező fahulladékok mennyiségi és minőségi felmérését, valamint a hasznosításuk mértékét és módját, melynek kapcsán kitértünk az erdőgazdálkodás, az elsődleges és másodlagos fafeldolgozás ill. a fatárgyak használata során keletkező fahulladékok teljes körére. Az a vizsgálat alapját képező 2003. évben összesen 3.698 ezer m3 fahulladék (erdőgazdaság: 35%, fafeldolgozás: 34%, használtfa: 31%) keletkezett. E három terület közül az erdőgazdasági fahulladékok és a használtfa hasznosításának ma még részben, vagy teljesen hiányozanak a hazai műszakitechnikai, jogi, valamint gazdasági eszközrendszerei. Fafeldolgozás (elsődleges és másodlagos együtt) fahulladéka, viszont csaknem teljes mennyiségükben hasznosulnak.

•

•

A tanulmányban felmért terület teljes fahulladék mennyiségének (elméleti fahulladék potenciál) kétharmad része ma még nem kerül felhasználásra. A ténylegesen gazdálkodásba vett fahulladék döntő mennyiségében két területen hasznosul: 64%-át energiatermelésre elégetik, míg kb. 23%-át anyagában hasznosítja a forgácslapés farostlemezgyártás. Megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában és megfigyelt változásában a mértékadó hatást a gazdasági szükségszerűség és nem az ökológiai kényszer fejtette ki. Ugyanakkor a megfigyelt és kívánatos változások felgyorsítására a hazai fahulladék gazdálkodásban nagy szükség mutatkozik egy olyan „beavatkozásra”, melynek célja a jogi, műszaki–technikai és gazdasági eszközrendszer a korszerűsítése.

További lépések A forgácslapgyártás hulladékgazdálkodásának felmérése a FALCO Rt. által • A forgácslapgyártás során keletkező szilárd forgácslaphulladékok aprítással történő ismételt feldolgozása. • A forgácslapgyártás során keletkező nem szilárd forgácslaphulladékok elzszívás segítségével a középrétegbe történő visszajuttatása. • Gőz előállítása kéreg égetése során. • Füstgáz előállítása az SPV forgácsszárító berendezés hőellátásához, a termelés során keletkező por égetésével. • A forgácslapgyártáshoz használt ragasztóanyagok gépeinek tisztítása során keletkező gyantás-forgács hulladékok elégetése gőz kinyerése céljából. • A CK lapok előállítsa során a terítő berendezések időszakos mosása során keletkező mosófolyadék viszszavezetése a vízüveg hígítására.

KUTATÁSI PROJEKTEK BESZÁMOLÓI INFORMATIKAI TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG

ERFARET 2.5

Projekt vezető: Dr. Jereb László egy. tanár


Keresőügynök

Az ERFARET 2.5 részfeladatában a 2005-ös évre egy faipari online adatbázis prototípusának elkészítését vállaltuk.

Egy egyszerű, kényelmes felületen lehet összeállítani a keresési feltételeket, amelyet a keresőügynök a Google internetes keresőnek, mint keresőmotornak továbbít annak webszolgáltatásán keresztül. A keresőmotorból kapott eredményeket egyszerű rendszerezés alapján strukturáltan jeleníti meg.

Résztvevők: Szalai László rendszergazda; Unghváry Ferenc egy. tanár segéd; Szitás Zoltán intézeti mérnök; Bausz Ákos; Szőke Diána

Belső adatbázis

Résztvevő konzorciumi tagok: NYME

Elvégzett tevékenység A követelmények figyelembevételével alakítottuk ki a faipari online adatbázis koncepcióját, amely egy intelligens keresőprogram segítségével az Interneten hozzáférhető adatbázisokból gyűjti össze a szükséges információkat, és azokból a felhasználó számára egy virtuális adatbázist hoz létre. Fontosabb eredmények Ezt valósítja meg az ún. virtuális adatbázis, mely a következő főbb részekből áll: • A keresőügynök feladata, hogy a felhasználó számára könnyen kezelhető felületet biztosítson a keresési feltételek összeállításához és vezérelje a különböző keresőmotorokat. • A keresőmotor feladata egy adatbázisban való keresés. Az adatbázis lehet maga az Internet, vagy egy megadott relációs vagy objektum-orientált adatbáziskezelő rendszer is. • A kereső feldolgozó a keresőmotorok által nyújtott eredmények utófeldolgozását látja el. • Az összegyűjtött adatok és a mérési eredmények belső adatbázisban kerülnek tárolásra. • A virtuális adatbázis prototípusa

Első lépésben a faanyagokra vonatkozó adatok tárolásához elkészült egy adatbázisterv, amelyet MS Access adatbázis-kezelővel valósítottunk meg. Az adatbázishoz készült egy egyszerű kezelői felület, amelyen keresztül az adatbázisba feltöltött mintaadatokat lehet lekérdezni, valamint további adatokat lehet felvinni. További lépések Szükség van a prototípus részletes és alapos tesztelésére, ezt a gyakorlat próbájának is kitenni. A tesztek alapján a szükséges változtatások elvégzése után, működő rendszerré válik az adatbázis.

Együttmûködõ kutatóhely

Internet Együttmûködõ kutatóhely adatbázisa

Nyilvános keresõ

Faanyagok

Nyilvános keresõ

ERFARET Virtuális adatbázis

Faipari termékek Gyártás és technológia

15

ERFARET 3.1-2

Projekt vezető: Prof Dr. Bondor Antal egy. tanár Résztvevők: Dr. Lett Béla egy. tanár; Dr. Varga Szabolcs egy. docens; Dr. Péterfalvi József PhD. egy. docens; Dr. Jánoska Ferenc egy. docens; Dr. Németh József egy. tanár; Mészáros György DLA h.c. egy. tanár; Dr. Winkler András egy. tanár; Dr. Jereb László egy. tanár; Résztvevő konzorciumi tagok: NYME

A TUDÁSTRANSZFER

Cél és rövid áttekintés • •

•

Az oktatási-képzési program célja hozzájárulni a diplomás foglalkoztatottak arányának növekedéséhez. A program a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő oktatási lehetőségeket kíván biztosítani a térségben. versenyképes gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzését.

Elvégzett tevékenység A képzési struktúra kialakításához elengedhetetlen az igények konkrét meghatározása, erre vonatkozóan elkészítettük vállalkozói szféra képzési igényeire irányuló kérdőívet.

A hallgatók, kutatók, vállalkozások számára a vállalkozásalapításhoz és az azt követő sikeres működéshez szükséges ismeretekről képzések, tréningek lebonyolításához a következő feladatokat végeztük el: • kidolgoztuk a Projektmenedzsment képzés, •

az Innovációs alapismeretek képzés,

•

az Iparjogvédelmi képzés,

•

az Általános pályázatíró képzés,

•

és a 6. Keretprogram kutatási pályázatairól szóló tréning, képzés tematikáját és tananyagát.


Mindezek eredményeként a kurzusokra megfelelően előkészített prezentációs anyagok, és szöveges tanulmányok állnak rendelkezésünkre.

•

A technológiai közvetítő rendezvényekről is folyamatos információt szolgáltatunk. 2005. június 15. és 17. között megrendezésre került ”GREEN VENTURES 2005” International Partnership Forum for Environmental and Energy Technologies elnevezésű nemzetközi rendezvényen, amelyen képviseltük a RET-et.

További lépések

16

•

A kidolgozott kurzusokat megfelelő csatornákon keresztül publikálni.

•

A kellő számú jelentkező összegyűjtése és a kurzusok operatív megszervezése.

•

AZ ERFARET kapcsolatainak fejlesztése.

•

Lehetőség szerint cégek bevonásával új kutatási területek beindítása

OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAM OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI PROGRAM

Cél és rövid áttekintés A RET oktatási programjának központi célkitűzése, hogy ne csak a kutatás, de a képzés szintjén is biztosítsa az ipari, piaci igényekre épülő ismeretek beépülését az oktatási-képzési tevékenységekbe, valamint az alkalmazásorientált, innovációs, üzleti szemlélet meghonosítását a felsőoktatásban. A RET szerepe: hogy az egyetem oktatói és hallgatói számára olyan fontos szakmai műhellyé váljon, amely hosszú távú, szakmailag kiemelt kutatási témákba ad bekapcsolódási lehetőséget. A kutatási témák sokrétűsége és időtávja biztosítja, hogy a kutatók és hallgatók a szakmai életpályájuknak megfelelő szinten és mértékben kapcsolódjanak be a tudományos munkába, ezen kívül lehetővé teszi, hogy olyan többéves, meghatározóan gyakorlati szempontok alapján megtervezett kutatási programokat lehet kínálni, amelyek egyszerre adnak keretet a gyakorlati kérdések után érdeklődő nappali és az elméleti megoldásokra is fogékony PhD hallgatók tervezhető és tartós bevonására. Az ipari szakemberek bevonása az oktatási tevékenységbe közvetíti a mindenkori piaci igényeket a hallgatók felé, ezzel segítve őket az elhelyezkedésben. Fontosabb eredmények A program megvalósításával az egyetem által nyújtott képzési lehetőségek kiszélesednek a tudományos utánpótlás nevelésének hatékonysága megnő. A képzésben résztvevő hallgatók az alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenység által támasztott igényeknek megfelelni képes kutatókká, ill. a termelésben hasznosítható tudásanyaggal rendelkező gyakorlati szakemberekké válhatnak. A vállalkozások igényeinek megfelelő képzés elősegíti a magasan kvalifikált munkaerő foglalkoztatásának növekedését, korábban ilyen lehetőséget nem kínáló területeken is, ezáltal

szélesebb foglalkoztatási karrierlehetőségeket teremt a kutatóknak, hozzájárulva a tudományos életpálya vonzóvá tételéhez a fiatalok számára. Technológia Transzfer, a kutatási eredmények hasznosítása A RET stratégiája magán a szűkebb értelemben vett kutatáson és fejlesztésen kívül igen nagy hangsúlyt fektet a konkrét K+F feladatokat kiegészítő, segítő tevékenységekre is. A Tudástranszfer program a RET programjának horizontális eleme, azaz részfeladatai kapcsolódnak az első két program minden tevékenységi területéhez, ill. az ebben a programban foglalt tevékenységek minden K+F tevékenység részét képezik. A célok elérési módja A hatékony tudás-és technológiatranszfer megvalósítása a kitűzött stratégiai cél elérésének kulcsfontosságú eleme, mely közvetítő csatornát biztosít a technológiai innováció átadására. A tudástranszfer nem egyirányú folyamat: a K+F tevékenység megalapozásánál szükség van az alkalmazás-oldali igények és lehetőségek ismeretére az új technológiák kidolgozásához., illetve a már kidolgozott és alkalmazott technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokra azok továbbfejlesztéséhez, hatékonyságuk növeléséhez. Ez a visszacsatolás biztosítja, hogy a K+F valós igényekre és lehetőségekre alapuló fejlesztéseket végezzen, melyek gyakorlati alkalmazása ezáltal magától értetődően biztosított. A kétirányú, a tudástranszfert ciklikus jellegűvé alakító átadási folyamatnak köszönhetően a K+F tevékenységhez nyújtott finanszírozási támogatások további pénzforrásokat megmozgatva képesek növelni a hozzáadott értéket az érintett ágazatokban. A RET technológia- és tudástranszferre vonatkozó elképzelésének központi eleme tehát, hogy azt nem lineáris, hanem az állandó fejlődést biztosító, ciklikus folyamatként fogja fel.

További feladatok A RET a belső TT-en túl külön hangsúlyt kíván fektetni a technológiák és szellemi termékek harmadik fél (hazai vagy külföldi) felé történő értékesítésére. Ehhez olyan csatornákat célszerű igénybe vennie, melyek korábban már eredményesnek bizonyultak a TT és a partnerkutatás területén: •

•

•

technológia-közvetítő rendezvényeken (brokerage event), szakvásárokon, szakmai rendezvényeken való megjelenés; a potenciális felhasználók direkt megkeresése, mely az egyik legh atékonyabbtechnológia marketing eszköz; különböző honlapokon, adatbázisokban, hálózatokban való megjelentetés és keresés

17

PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ OKTATÓK, KUTATÓK, ADMINISZTRÁCIÓ

18

1. Kutatási program – Erdőhasznosítási program

2. Kutatási program – Fahasznosítás fejlesztése

Prof. Dr. Mészáros Károly egy. tanár Dr. Lett Béla egy. tanár Dr. Jáger László egy. docens Dr. Veperdi Gábor egy. docens Dr. Gál János egy. docens Dr. Héjj Botond egy. docens Dr. Stark Magdolna egy. docens Dr. Várhelyi István Bartha Pál Hajdú Tibor Schiberna Endre tud. munkatárs Szabó Gábor PhD hallgató Gál Judit intézeti titkár Zeltnerné Grebenár Bernadett Dr. Varga Szabolcs egy. docens Dr. Traser György egy. docens Kovács Krisztián PhD hallgató Czupiné dr. Horváth-Szováti Erika matematikus Prof dr. Kozák Antal UBC Canada professzor Boninsegna Gábor tanszéki mérnök Némethné Pogány Csilla tanszéki munkatárs Dr. Koloszár József egy. tanár Dr. Bondor Antal professzor Dr. Frank Norbert egy. docens Csepregi Imre tanszéki mérnök Kondorné Szenkovits Mariann Kutató, PhD hallgató Takács Viktor PhD hallgató Jambrich Istvánné adminisztrátor Dr. Kosztka Miklós CSc. egy. tanár Bácsatyai László CSc. egy. tanár Dr. Horváth Béla CSc. egy. tanár Dr. Kucsara Mihály PhD. egy. docens Dr. Péterfalvi József PhD. egy. docens Dr. Gribovszki Zoltán PhD. egy. docens Dr. Czimber Kornél PhD. egy. docens Király Géza egy. adjunktus Kalicz Péter egy. adjunktus Markó Gergely egy. adjunktus Zagyvainé Kiss Katalin PhD hallgató Brolly Gábor PhD hallgató Balázs László technikus Prof. Dr. Faragó Sándor egy. tanár Prof. Dr. Náhlik András egy tanár Dr. Jánoska Ferenc egy. docens Dr. László Richárd egy. adjunktus Dr. Gál János egy. adjunktus Sándor Gyula egy. adjunktus Kalmár Sándor Kocsis Márta doktorandusz Tari Tamás (hallgató) Bakó Tamás (hallgató) Varjú József (hallgató)

Prof. Dr. Molnár Sándor egy. tanár Dr. Németh József egy. tanár Dr. Alpár Tibor egy. docens Varga Anett számviteli előadó Dr. Posch Paula egy. docens Dr. Gerencsér Kinga egy. docens Kovácsvölgyi Gábor PhD. hallgató Szűcs Anita tanulmányi előadó Dr. Hargitai László egy. tanár Dr. Szabadhegyi Győző egy. adjunktus Bujdosó Antal műszerész Renner Andrea adminisztrátor Honti Csabáné adminisztrátor Adorján Magdolna tanulmányi előadó Mészáros György DLA hc. egy. tanár Szentpéteri Tibor DLA h.c. formatervező, egy. tanár Illés Csaba egyetemi docens Szücsy Róbert tanszéki munkatárs Standeisky Dániel formatervező Tóth Tibor Pál belsőépítész, egyetemi magántanár Csíkszentmihályi Péter DLA h.c. egy. tanár Márkus Gábor egy. adjunktus Bánáti János DLA egy. docens Hadas László főmunkatárs Prof. Dr. Winkler András egy. tanár Csóka Levente tanszéki mérnök Bális Gabriella PhD. hallgató Mátyásné Havasi Anita Olga tanszéki mérnök Selmeczi Éva tanszéki vegyész Nagy Lívia Dr. Schöberl Miklós, nyug. egy. docens Németh Gábor, egyetemi tanársegéd Vecsey Dénes, műszaki igazgató Bernáth Imre Dr. Jereb László egy. tanár Szalai László rendszergazda Unghváry Ferenc egy. tanár segéd Szitás Zoltán intézeti mérnök Bausz Ákos Szőke Diána adminisztrátor 3. Kutatási Program - A Tudástranszfer és oktatási képzési program Prof Dr. Bondor Antal egy. tanár; Dr. Lett Béla egy. tanár; Dr. Varga Szabolcs egy. docens; Dr. Péterfalvi József PhD. egy. docens; Dr. Jánoska Ferenc egy. docens; Dr. Németh József egy. tanár; Mészáros György DLA h.c. egy. tanár; Prof. Dr. Winkler András egy. tanár; Dr. Jereb László egy. tanár; Kalcsú Zoltán klaszter menedzser

PUBLIKÁCIÓK PUBLIKÁCIÓK Az adott munkaszakaszban megjelent hazai és nemzetközi publikációk (cikkek, előadások) projektenként 1.1 - Az erdővagyon-gazdálkodás fejlesztése 1. Andrásevits-Schiberna: A magán- erdőtelepítés lehetőségei a dunántúli vállalkozásokban (Erdészeti Lapok CXL évf. 119.-121.o.) 2. Dr. Lett Béla: Tájékoztatás a Regionális Egyetemei Tudásközpont „Az erdővagyon-gazdálkodás fejlesztése” projekt céljairól, és előkészületeiről (Veszprémi Akadémiai Bizottság előadás Mosonmagyaróvár, 2005. június 23.) 1.2. - Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem 2. Varga Sz.: A gyapjaslepke károsítása bükkösökben. Farkasgyepű 2005. 05. 03. Résztvevők: 69 fő egyetemi hallgató és egyetemi oktató, 3. Varga Sz.: A gyapjaslepke kártétele és a 2004-2005. évi gradáció. Sopron 2005. 05. 17. Részvevők: 57 fő egyetemi hallgató, 4. Varga Sz.: Környezetkímélő védekezési kísérlet a gyapjaslepke ellen. FarkasgyepűKúp 2005. 05 27. Résztvevők: 22 fő, erdészeti növényvédő szakmérnökök továbbképzés hallgatói, oktatói. 5. Varga Sz.: A gyapjaslepke eddigi legnaygyobb gradációja Magyarországon, a védekezés lehetőségei. Magyar Kártevőirtók XV. Országos Konferenciája 2005. 10. 20. Szeged 6. Varga Sz.: A hosszú időtartamú erdőművelési kísérletek szerepe a jövő erdőgazdálkodásában. Sopron, Veszprémi Akadémiai Bizottság rendezvénye, 2005. november 18. 7. Madas L. – Koloszár J. – Csépányi P. (2005): A vágásos erdőből a szálalóerdőben. – Erdészeti Lapok CXL. Évf. 9. sz.: 265-267. 8. Varga Sz.: Gipsy Month Control Trial (Lymantria dispar[L.]) in Hungary, 2005. Sopron-Farkasgyepű 2005. 06. 23. Résztvevők: a Crompton Europe Ltd. Különböző országok vezérképviseletének reprezentánsai, és a kísérlet tervezői, végrehajtói, 31 fő. 1.3 - Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése 9. Czimber K. – Hóber B.: DigiTerra új fejlesztési eredményei, előadás, IV. Nagykanizsai Térinformatikai Konferencia, Nagykanizsa 2005 február 23. 10. Czimber K. – Nyull B.: DigiTerra Műszaki Térinformatikai Megoldások, előadás, 8. Műzszaki Térinformatikai Konferencia, Szeged, 2005. május 18. 11. Czimber K.: DigiTerra fejlesztési eredmények 2005, előadás + konferencia kiadvány 4 oldal, XV. Országos Térinformatikai Konferencia, Szolnok, 2005. október 4-5.

12. Markó G.-Péterfalvi J.: Erdészeti utak tengelyének mérése GPS technológiával. Előadás, Gödöllő, 2005. január 18. MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás. Gödöllő 2005. 29. p.:224-227. 13. Horváth B. (2005): A klímaváltozás befolyása az erdőgazdálkodási technológiák gépesítési feladataira. III. Országos Erdészeti Gépesítési Konferencia kiadványa, Sopron. 47-52. p. 14. Gribovszki Z., György K., Kalicz P., Kiss K. A., Pintér B.: A Rák-patak felső vízgyűjtőjének (Soproni-hegység, Hidegvíz-völgy) komplex vizsgálata az EU VKI alapján. Hidrológiai Közlöny, 2005. 6. szám, 40-42. 15. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M., Vig P.: A vegetáció hatása egy kisvízgyűjtő patakjának alapvízhozam mintázatára. Hidrológiai Közlöny, 2005. 6. szám. 50-51. 16. Czimber K.: Introduction DigiTerra Explorer, presentation, Thales Navigation Workshop on MobileMapper CE 2005, Paris, 2005. szeptember 22. 17. Czimber K.: GIS in the Field, Innovation And Utility In The Visegrad Fours, presentation + conference proceedings 6 pages, Nyíregyháza, 2005. október 13-15. 18. Markó G.-Péterfalvi J.: Measuring of axes of forest roads with GPS technology. Hungarian Agricultural Engineering 29. Gödöllő 2005. Publication in process. 19. Markó G.-Péterfalvi J.: GIS aided registration of forest roads. Oral presentation, Prága, Csehország, 2005. szeptember 15-16. In: Construction and Landscape International Scientific Conference - Collection of papers of international scientific conference (CD). Czech University of Agriculture Prague. 2005. pp. 20. Markó G.-Péterfalvi J.: GIS aided digital inventory of forest roads. Oral presentation, Nyíregyháza, Hungary, 2005. október 14. Innovation and Utility in the Visegrad Fours. Environmental Management and Environmental Protection session. Achievements in Environmental Protection subsession (4.). Publication in process. 21. Gribovszki Z. –Gyimóthy G. – Kalicz P. - Kucsara M. – Vig P.: Evapotranszspiration determination from observing diurnal cycles of groundwater level and streamflow in a headwater basin. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly, Vienna, 2005. Hydrological Sciences (HS) session HS17 subsession, Ecohydrology of riparian zones and floodplains, 24-29. april 2005. 22. Kiss K. A. Gribovszki Z. Kalicz P.: Rainfall interception by forest canopy and forest litter

19

in three different forest ecosystems at the eastern border of the Alps. Poster presentation, In. European Geosciences Union General Assembly. Vienna, 2005. Hydrological Sciences (HS) session HS28 subsession, Climate-soilvegetation dynamics and their impacts on water balance and hydrological extremes, 24-29. april 2005. 23. Gribovszki Z.-Kalicz P.-Kucsara M.-Preklet E.: Analysis of Headwater Stream Baseflow Pattern. Oral presentation, Prága, Csehország, 2005. szeptember 15-16. In: Construction and Landscape International Scientific Conference - Collection of papers of international scientific conference (CD). Czech University of Agriculture Prague. 2005. pp. 31-37. 1.4 - Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése 24. KIRÁLY, G. ÉS NÁHLIK, A.: Szarvasok GPS telemetriás mérése és az adatok térinformatikai feldolgozása az élőhely-használat vizsgálatához. Geomatikai Közlemények MTA GGKI, Sopron, 2005 (VIII.): 257-263. 25. NÁHLIK, A. ÉS SÁNDOR, GY.: Vaddisznó-gazdálkodásunk elemzése. Nimród 2005. 93(1): 23-25. 26. NÁHLIK, A ÉS KIRÁLY, G..: GPS technológia alkalmazása a hazai szarvaskutatásban. Megyei Kamarai Hírlevél. 2005. 4(1): 4. 27. Dr. Náhlik András: A fenntartható vadgazdálkodás és a vadászati turizmus - a magyarországi helyzet. „A vadászati turizmus, mint a fenntartható vadgazdálkodás anyagi forrása” Szimpózium. Sepsiszentgyörgy, Románia, 2005. szeptember 27. 28. NÁHLIK, A., BORKOWSKI, J. AND KIRALY, G.: Factors affecting the winter-feeding ecology of red deer. Wildlife Biology in Practice. 2005. 1(1): 47-52. 29. Dr. Jánoska Ferenc: „Trappenschutz- und Niederwildforschungsprogramm: MosonProject und Lajta-Project” Steierlandische Jagdverband tanulmányútja, MosonszolnokMosonmagyaróvár 2005. július 9. 2.1 - Minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása 30. Tolvaj L. - Molnár S - Takáts P. – Varga D.: Az akác faanyag (Robinia Pseudoacacia L.) színének homogenizálása gőzöléssel. FAIPAR LIII: évf. 2005/1 szám 13-15 old. 31. G. Kovacsvolgyi: Manufacturing LVL type products based on poplar clones as raw materials; The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary, Sopron. 32. Zs. Kovacs: Structural properties of LVL beams manufactured of Turkey oak; The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary, Sopron.

20

33. L.Tolvaj, S.Molnar: Colour homogenisation of hardwood species by steaming; The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary, Sopron. 34. 4, L. Denes: Orthotropic behaviour of sliced veneers changed by technological parameters; The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary, Sopron 2.3 - Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra 35. A. Winkler, T. Alpar: Beech and Turkey oak as raw materials for fibreboard manufacture, The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary Sopron, 2.4 – Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem 36. M. Varga, T. Alpar, G. Németh: Global waste handling and reuse is particle board production, The 2nd European Conference on Hardwood September 6, 2005 University of West Hungary, Sopron DIPLOMATERVEK 1. A „fa” szerkezeti elemként való hasznosítása témakörben – ökológiai kutatásokba való bekapcsolódás céljával készített diplomamunka: Cím: Magánházzal kapcsolt turista ház tervezése Lázbércen Diplomázó: Szabó Viktória építész hallgató Témavezető: Bodonyi Csaba építész, Csíkszentmihályi Péter DLA hc. tanszékvezető, egyetemi tanár 2. A „fa” kiegészítő-homlokzatképző szerkezeti elemként való hasznosítása témakörben készített diplomamunka: Cím: Szegedi Tisza partszakasz rehabilitációja, Szeged Diplomázó: Majorcsik Tímea építész h. Témavezető: Vesmás Péter építész, habil. Bánáti János DLA egyetemi docens 3. Autonóm- önfenntáró lakóegységek tervezése ökológiai szempontok alapján. Cím: Hajóállomás Fertő tó Diplomázó: Páhi András Témavezető: Dr. Winkler Gábor tszv. egyetemi tanár, Bánáti János DLA egyetemi docens 4. Fajátékok, didaktikai fejlesztő játékok Diplomázó: Szarka Zsófia hallgató Témavezető:Illés Csaba formatervező, egyetemi docens 5. EU normáknak megfelelő játszótér és faanyag-használatú játszótéri eszközcsalád tanulmánytervei és az erre épülő diplomaterv Diplomázó: Bloch Gábor hallgató Témavezető:Tóth Tibor Pál belsőépítész egyetemi tanár

MUTATÓK A TUDÁSKÖZPONT MÉDIASZEREPLÉSEI, KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ Lap/Televízió/Rendezvény

Megjelenő cikk/riport/előadás címe

Megjelenés/Műsor dátuma

SopronPress

Erdő-és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET)

2005. március 29. kedd

Pannon Fa és Bútoripari Klaszter hivatalos ülés

A Regionális Egyetemi Tudásközpont bemutatása

2005. március 31. csütörtök

Kisalföld

Tudásközpont Sopronban

2005. április 14. csütörtök

ERFARET hivatalos megnyitója a Soproni Ipari Park Inkubátor házában

Megnyitó ünnepség

2005. április 19. kedd

Vivat Academia (A NyugatMagyrországi Egyetem lapja)

Kutatás nem lehet öncélú

2005. május-június

Sopron Novum Innovaztív Öttletek Innovatív Vállalkozások

A Regionális Egyetemi Tudásközpont bemutatása

2005. június 10. péntek

Heti Válasz

2005. június

Duna TV

HEURÉKA című műsor: riport (Az ERFARET bemutatása)

2005. július 25. és 29.

Koktél Soproni Üzleti Magazin

Főcím: Tudásközpont az inkubátorházban Alcím: Erdő-és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

2005.december

TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK MUTATÓ 1

2

3

4

5

A projekt hasznosítható eredménye Kifejlesztett új szolgáltatás (db) technológia (db) alkalmazás (db) prototípus (db) Tudományos eredmények Publikáció (előadásokat is beleértve) hazai nemzetközi Emberi erőforrás A projektbe bevont egyetemi hallgatók száma (db) PhD hallgatók száma (db) fiatal kutatók száma (db) A projekt révén létrejött munkahelyek száma vállalkozásban (db) kutatóhelyen (db) ebből kutatói munkahely (db) Gazdasági hasznosítás A központ tevékenységében résztvevő kutatóhelyek száma (db) vállalkozások száma (db) Az eredményeket hasznosító cégek száma (db) Design Építészeti tervezés, faépítmény kiviteli design Tárgy tervezés

Terv

Tény

1 4 4 2

1 4 4 1

14 4

21 16

37 10 21

38 14 25

1 2 2

2 2 2

1 23 6

2 25 10

5 3

5 4

21

FINANSZÍROZÁS, ÖSSZESÍTETT PÉNZÜGYI MUTATÓK

NYME KPI támogatás Külsős megbízás

AT ERFARET finanszírozása az első évben

216 658 0

250000

NYDRFÜ 750

Önrész

750

DIGITERRA KPI támogatás

1 800

Önrész

2 500

200000

ezer forint

KPI támogatás

Ap

150000 100000 50000 0

Támogatás

KAEG KPI támogatás

2 000

Önrész

4 950

KPI támogatás

3 300

Önrész

5 950

TAEG

Önrész

600 1 300

SZOMBATHELYI ERDÉSZET KPI támogatás

1 600

Önrész

4 700 1 000

Önrész

1 000

LAJTA HANSÁG KPI támogatás

1 200

Önrész

2 400

FALCO KPI támogatás

3 000

Önrész 1000

3 000

BAKONYERDŐ

17750

0

29050

1000 11729

48700

2 000

Önrész

2 000

3700 3640 14904 7350

26341 50132

Erdészeti programok Menedzsmentje A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesz Természe közeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

KPI támogatás

500

Önrész

500

Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

KEFAG (1-2 évben nem vesz részt)

Informatikai támogató tevékenység

KPI támogatás

0

Önrész

0

16416 19319

Faipari programok Menedzsmen je

KPI támogatás SZABÓ VENDEL

22

216658

A projektek költségmegoszlása a kutató helyen eFt-ban

PANNON PROJEKT KPI támogatás

Konzorciumi tagok

Sajátrész

ZALAERDŐ KPI támogatás

NYME

Regionális Egyetemi Tudásközpont Menedzsmentje oktatás, K+F támogató tevékenységek

13427

RÖVIDÍTÉSEK RET ERFARET NYME KAEG TAEG FALCO Bakonyerdő Zalaerdő Digiterra Pannon Projekt Szombathelyi Erdészet NYDRFÜ Lajta Hanság PT TT

Regionális Egyetemi Tudásközpont Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Nyugat-Magyarországi Egyetem Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Tanulmányi Erdőgazdaság Rt. FALCO Forgácslapgyártó Rt. Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Rt. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Pannon Projekt Kft. Szombathelyi Erdészeti Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Lajta Hanság Rt. Program Tanács Tudományos Tanács

TAEG, KAEG, NYUGAT-DU NÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖK SÉG SZOMBATHELYI ER DŐ GAZ DASÁG, SÁG ZALAERDŐ, KEFAG, DIGITERRA, BAKONYERDŐ SZABÓ VENDEL EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, VÁLLALKOZÓ LAJTA-HANSÁG MEZŐGAZDASÁGI RT, FALCO Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

2005 ÉVES JELENTÉS

Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

RET-MAPPA.indd 1-2

2005.11.24. 13:26:58

Projektvezető: Prof. Dr. BONDOR ANTAL

Recommend Documents