Prof. Dr. Csath Magdolna
Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe Szent István Egyetem Gödöllő 2015. november 12.
1. Versenyképesség, regionális versenyképesség - Nemzeti - Vállalati - Regionális Regionális versenyképesség: nem az ott működő cégek együttes versenyképessége, de nem is a nemzeti versenyképesség egyik eleme. „Egy lokalitás (régió) azon képessége, amelynek segítségével állandóan javítani tudja lakosai életminőségét.” (Meyer-Stamer) 2
Fontos elemei: -Humán tőke -Társadalmi tőke -Regionális tőke -Innovativitás Versenyképesség megjelenése: -Gazdasági mutatók -Társadalmi mutatók
3
2. Néhány fontos gazdasági mutató 1. táblázat Az egy főre jutó GDP növekedési üteme (2007=100) Területi egység Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér megye Komárom-Esztergom megye Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Baranya megye Somogy megye Zala megye Tolna megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Békés megye Országos átlag Forrás: KSH adatok alapján saját számítás
2013/2007 (%) 118,6 106,9 115,0 120,9 110,6 126,1 127,3 111,2 120,5 118,5 133,4 115,8 114,3 111,8 112,3
120,4 118,3 119,2 4
2. táblázat Pest megye elmaradása Budapesttől és az országos átlagtól
Mutató GDP növekedési üteme (2007-2013) Egy főre jutó GDP értéke (2013) Egy főre jutó GDP növekedési üteme (2007-2013)
Pest megye elmaradása Budapesttől országos átlagtól (%)
-10,3
-7,3
-60,8
-16,5
-11,7
-12,3
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás
5
3. táblázat Az egy főre jutó GDP az EU25 átlagában (%) Terület Budapest Pest megye KözépMagyarország Magyarország Pest megye Magyarország hoz mérve
1995 1996 89,7 91,7 36,0 36,1
1997 94,6 39,3
1998 96,2 40,3
1999 100,3 42,3
2000 109,6 41,0
2001 114,1 49,3
2002 124,2 51,6
71,6
72,6
75,4
76,4
79,4
83,4
89,4
96,0
49,6
49,5
50,5
51,7
53,4
53,4
56,4
58,6
72,6
72,9
77,8
77,9
79,2
76,8
87,4
88,1
Forrás: KSH és Eurostat alapján saját számítás
6
4.táblázat Egy főre jutó bruttó hazai termék az EU27 átlagának százalékában (PPS alapján)
Régiók
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Budapest Pest megye KözépMagyarország Közép Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Országos átlag
131,3 56,4
138 54,6
146 54,6
143,1 56,4
141,6 55,2
141 53,7
141,4 55,3
Százalékos növekedés 2007-ről 2013-ra +10,1 - 1,1
100,5
103,5
108,0
107,0
105,6 105,0
105,9
+5,4
56,1
56,6
53,9
56,5
58,0
57,0
59,5
+3,4
59,4
61,0
60,6
64,9
66,7
65,4
68,2
+8,8
40,8
42,5
44,2
43,8
44,1
43,7
44,8
+4,3
38,7
38,9
39,2
39,1
39,4
38,6
40,8
+2,1
37,8 39,7 60,6
39,1 41,9 62,6
41,7 42,5 64,4
41,1 42,0 64,8
42,3 43,7 65,4
41,3 43,7 64,5
42,1 45,8 66,2
+4,3 +6,1 +5,6
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 7
1. ábra A gépi beruházások értékének aránya az ország összesen értékből (%) 2008-2013
Forrás: KSH adatok alapján saját számítás
8
3. A versenyképesség mérése: a versenyképesség kompozit indexe Az EU regionális versenyképességi index módszertana alapján (EU Regional Competitiveness Index. Joint Research Centre. Luxemburg 2013) 14 részmutatóból kompozit mutató
9
2. ábra Pest megye versenyképességét vizsgáló versenyképességi index részmutatói
Forrás: saját szerkesztés
10
3.ábra Helyezések a versenyképesség részterületei szerint, 2013
Forrás: Saját szerkesztés
11
5.táblázat Versenyképességi helyezések 2007, 2013 Rangsor 2007
Terület
Pest megye KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
2013
VersenyAlapinfraInnováció képesség struktúra index
VersenyHatéInnováció képesség konyság index
Alapinfrastruktúra
Hatékonyság
8
2
3
4
8
2
5
4
1
1
1
1
1
1
1
1
4
4
6
3
4
4
4
3
2
3
2
2
2
3
3
2
3
7
5
5
3
7
6
5
7
8
8
8
7
8
8
8
5 6
6 5
7 4
7 6
5 6
5 6
7 2
7 6
12
4. ábra Versenyképességi pozíciók alakulása 2007, 2013
Forrás: saját szerkesztés
Okok -Elmaradt beruházások (alapinfrastruktúra) -Humán tőke kihasználatlansága (innováció) 13
4. A társadalmi haladás kompozit indexe A társadalmi haladás indexe nagyon fontos mutató. Azt fejezi ki, hogy a gazdasági eredmények mennyire alakulnak át életminőséggé, emberi jóllétté. (Porter, Stein: Social Progress Index. Washington D.C. 2014) „Egy társadalom azon képessége, amely lehetővé teszi polgárai alapvető szükségleteinek kielégítését, és annak biztosítását, hogy az egyének és közösségek fenntarthassák, illetve folyamatosan javíthassák életminőségüket és kiteljesíthessék képességeiket.” (Porter, Stein) 14
5. ábra A társadalmi haladás indexe Társadalmi haladás index
Alapvető emberi szükségletek -Víz, szennyvíz szolgáltatáshoz való hozzáférés -Lakhatás -Közbiztonság -Egészségügyi alapellátás
A jóllét szintje -Tudáshoz jutás lehetősége -Informáltság - Egészségmegőrzés, egészségjavítás lehetőségei -Környezeti fenntarthatóság
Lehetőségek -Személyes jogok, szabadság és választási lehetőségek -Felsőfokú képzéshez való hozzájutás lehetősége -Egyenlőtlenségek csökkentése
Forrás: Porter, Stern 2014 15
6. ábra A regionális társadalmi haladás kompozit index részmutatói Alapvető emberi szükségletek -Közüzemi ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya (%) - Szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) -Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos (fő) -Vagyon elleni bűncselekmények száma 10ezer lakosra (fő) -Rendszeres szociális segélyben részesítettek száma ezer lakosra (fő)
Forrás: saját szerkesztés
A jóllét szintje -10 ezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma (fő) -Alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft) -Születéskor várható élettartam (férfi,év) -Születéskor várható élettartam (nő, év) -Kiadott lakásépítési engedélyek száma (10ezer lakos/db) -Működő kórházi ágyak száma 10ezer lakosra (db)
Lehetőségek -Aktivitási arány (%) -Munkanélküliségi ráta (%) -Új vállalkozások száma 1000 lakosra (db) -Kutató-fejlesztő helyek száma 10 ezer lakosra (kutatóhely) -Internet-előfizetés (mobil nélkül) ezer lakosra (előfizetés) -Települési könyvtárak: szolgáltató helyek száma 100 ezer lakosra(db) -Felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő nappali képzésben tanulók száma állandó lakhelyük szerint (1000 lakásra, fő) 16
7. ábra Helyezések a társadalmi haladás részterületei szerint 2013
Forrás: saját szerkesztés
17
6. táblázat Helyezések a társadalmi haladás indexe és részmutatói alapján 2007, 2013 Rangsor 2007 Terület
Pest megye KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld
Alapvető szükségletek
2013
Jóllét Lehetőszintje ségek
Társadalmi Alapvető haladás szükségletek index
Jóllét szintje
Lehetőségek
Társadalmi haladás index
5
6
4
5
8
6
4
7
1
1
1
1
2
1
1
1
3
4
3
3
4
5
3
4
2
2
2
2
1
2
2
2
4
3
6
4
3
3
5
3
8
8
8
8
7
8
8
8
7 6
7 5
7 5
7 6
5 6
7 4
7 6
6 5
18
8. ábra Társadalmi haladás pozíciók alakulása (kompozit mutató) 2007, 2013
Forrás: saját szerkesztés
19
9. ábra A társadalmi haladás és a versenyképesség közötti kapcsolat 2007-ben és 2013-ban
Forrás: saját számítás
20
5. Összefoglalás és következtetések Mit látunk? 2007-2013 között: Pest megyében a gazdasági eredmények nem javultak, ráadásul csökkenő mértékben alakultak át társadalmi haladássá. - Pest megye forrásoktól esett el: Alapinfrastruktúrája nem javult, kevés forrás jutott a humán tőke fejlesztésére. Ezért: - Nem javult a gazdasági versenyképessége - Romlott társadalmi fejlettségi pozíciója 21
Pest megyében a gazdasági versenyképesség javulásnak együtt kell járnia a társadalmi haladással. Megoldás: - Humán tőke fejlesztés - Innováció, KKV támogatás - Tudás- és innovációalapú gazdasági fejlődés - Életminőség-javító társadalmi fejlődés
22
Köszönöm a figyelmet!
23
