NAPTÁR KINCSES KALENDÁRIUM A 2005-ÖS ESZTENDÕRE 110. ÉVFOLYAM CENTAL KFT. BUDAPEST. Kincses Kalendárium 1 a 2005-ös esztendõre

NAPTÁR

KINCSES KALENDÁRIUM A 2005-ÖS ESZTENDÕRE

110. ÉVFOLYAM

CENTAL KFT. BUDAPEST Kincses Kalendárium

1

a 2005-ös esztendõre

NAPTÁR

SZÁZTIZEDIK ÉVFOLYAM Készült a Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt. közremûködésével www.szabadfold.hu Fõszerkesztõ: Tamás Gábor Fõszerkesztõ-helyettes: Dulai Sándor Felelõs szerkesztõ: Budai Horváth József Kiadja a Cental Kft. 1015 Budapest, Hattyú u. 14. Felelõs kiadó: Villás Károly ügyvezetõ igazgató Kiadványmenedzser: Bárd András Címlapterv: Dombrádi Norbert Nyomdai elõkészítés: Hírözön Bt. Nyomdai elõállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest (0405650) Felelõs vezetõ: Matolcsy Miklós vezérigazgató Internet: www.szikralapnyomda.hu E.mail: [email protected] Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp. VIII. ker., Orczy tér 1. Tel.: 06 1/477-6300; postacím: Bp., 1900). További információ: 06 80/444-444; [email protected] Az Irodalom rovat illusztrációit Budai Tibor készítette Elõfizetõi ár: 530 Ft, utcai árusításban 560 Ft HU ISSN 0133-9613

Kincses Kalendárium

2


NAPTÁR

Beköszöntõ A

„kalendárium” elvileg idegen szó, pontos fordítása egyszerûen: naptár. A mi hazánkban azonban – immár több évszázados hagyomány szerint – ennél sokkal többet jelent ez a kifejezés. A kalendárium a magyar emberek többsége számára egyenlõ afféle okos tanácsadóval, emlékeztetõvel, a tudni- és tennivalókat akkurátusan sorba rendezõ naplóval. Kiadványunkat természetesen ezzel az igénnyel állítottuk össze. A lassan elmúló 2004-es év minden bizonnyal kiemelt helyen szerepel majd már a közeljövõ tankönyveiben is. Ez az az esztendõ, amely egyetlen határozott vonallal osztja modernkori történelmünket „Európán kívüli” és „belüli” szakaszra. A világ immár egyik legerõsebb politikai-gazdasági közösségéhez tartozás hosszú távon biztosan hasznot hoz az országnak. Igaz persze az is, hogy az Európai Unió tagországai csak elvben – jogilag – egyenlõk. A valóságban a közösség tagjai éppúgy gazdasági versenytársai egymásnak, miként a külsõ országokkal. Bár ennek a versengésnek szigorúan rögzített szabályai vannak, tudomásul kell vennünk, az uniós csatlakozás Magyarország számára sem jelent egybõl Kánaánt. Sok területen kell komolyan fejlõdnünk – azonban az a teljesítmény, amelyet az ország az elmúlt években, a csatlakozási felkészülés idején felmutatott, minden reményünket megalapozhatja. Bár még kissé tanuljuk új helyzetünket, azért be kell látnunk azt is, hogy a csatlakozás eddig különösebben nem változtatta meg többségünk mindennapjait. S a jövõben sem kell elszakadnunk megszokott életmódunktól, nemzeti sajátosságainktól, hagyományainktól. Erre példa lehet az idei Kincses Kalendárium is, hiszen most is – mint évtizedek óta – reményeink szerint sokszínû és érdekes írásokat kínálunk benne az olvasóknak. És ez is hagyomány immár. Idei „étlapunk” meglehetõsen változatosra sikerült – talán érdemes lesz az egészet „végig is enni”. Vágjunk is bele – jó étvágyat… akarom mondani, jó szórakozást!

fõszerkesztõ


3


TARTALOM Beköszöntõ ................................................................................................................. 3 Naptár a 2005-ös évre ................................................................................................ 6 Életünkre hat a Hold… ............................................................................................ 30 Névnaptár ................................................................................................................. 31 INTERJÚ Németh Imre miniszterrel ........................................................................................ 42 Glatz Ferenc akadémikussal ..................................................................................... 46 Kolláth György alkotmányjogásszal ........................................................................ 50 HAZAI FÖLDÖN Kishalászok a Túron ................................................................................................. 54 Hogyan kell a „semmit” eladni? .............................................................................. 57 Nagygéc, az eltiport falu .......................................................................................... 60 Préda lett a Bréda-kastély ........................................................................................ 63 Svájciak, szatmári tájszólással ................................................................................. 65 Újjáéled a Tisza-vidék .............................................................................................. 68 Sül az ökör fóliába csomagolva ............................................................................... 71 Egy esztendõ krónikája ............................................................................................ 73 HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Áramot és üzemanyagot a földekrõl ........................................................................ 78 Hogyan lehet pénzhez jutni? .................................................................................... 82 Adóból van elég ....................................................................................................... 85 Betegen – határok nélkül .......................................................................................... 87 HATÁRAINKON TÚL Az õrök ivadékai ...................................................................................................... 90 Magyar katonasírok Galíciában ............................................................................... 94 Hazajöttünk? ............................................................................................................. 98 Még a tiszteletes úr is elérzékenyül ....................................................................... 103 Szobrokkal a megmaradásért ................................................................................. 105 Egy év krónikája .................................................................................................... 107 SORSOK, EMBEREK Tanyakutató egyetemisták ...................................................................................... 112 A halálba küldött ember ......................................................................................... 118 Gyermeki lélekkel .................................................................................................. 122 Valahogy át kell élni a nagy változásokat .............................................................. 125 Akit szeretünk, azért mindent megteszünk ............................................................ 130 Börtönlevelek ......................................................................................................... 132 Annuska boldogsága .............................................................................................. 135 A jó pap holtig tanul ............................................................................................... 137


4


TARTALOM CSALÁD, OTTHON Európa régi gyermekei ........................................................................................... 142 Háromévesek a négyes ikrek .................................................................................. 145 Látogatóban a százhat éves Lidi néninél ............................................................... 148 Barlanglakók a Bükkalján ...................................................................................... 151 Som-lódoktor családi körben ................................................................................. 153 Aphrodité vágykeltõi .............................................................................................. 155 Évszakok ízei .......................................................................................................... 156 Ingerelt pontok ....................................................................................................... 158 TUDOMÁNY, TECHNIKA Hát akkor most melegszik vagy hûlik a Föld? ....................................................... 160 Titkosírás, rejtjelek ................................................................................................. 164 Tudományos érdekességek .................................................................................... 169 Robotgeológusok vallatják a vörös bolygót ........................................................... 172 GAZDANAPTÁR Gazdanaptár ............................................................................................................ 175 IRODALOM József Attila, Ady Endre, Nagy László verse Sánta Ferenc, Fekete István, Varga S. József elbeszélése ..................................... 187 KIKAPCSOLÓ A sors kegyeltje ...................................................................................................... 200 Egymilliót nyertek! ................................................................................................ 205 Musical Színház a Stefánián .................................................................................. 206 Kompromisszumos csavargó ................................................................................. 210 Nyereménypályázat ................................................................................................ 215 Bajszos Halmi András ............................................................................................ 216 Vásárnaptár 2005 ................................................................................................... 217 Keresztrejtvény ...................................................................................................... 218 Horoszkóp .............................................................................................................. 220 SPORT Az olimpia színe és visszája ................................................................................... 223 Bag nyerte a serleget .............................................................................................. 228 Görög csoda ............................................................................................................ 230 KIS KINCSES ....................................................................................................... 234


5


NAPTÁR Újhold 10-én 13 óra 3 perckor Elsõ negyed 17-én 7 óra 57 perckor Telihold 25-én 11 óra 32 perckor Utolsó negyed 3-án 18 óra 46 perckor

JANUÁR Télhó, Boldogasszony hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Sz 02 V 03 H 04 K 05 Sz 06 Cs 07 P 08 Sz 09 V 10 H 11 K 12 Sz 13 Cs 14 P 15 Sz 16 V 17 H 18 K 19 Sz 20 Cs 21 P 22 Sz 23 V 24 H 25 K 26 Sz 27 Cs 28 P 29 Sz 30 V 31 H

Újév, Fruzsina Ábel Genovéva, Benjámin Titusz, Leona Simon Gáspár, Menyhért, Boldizsár Attila, Ramóna Gyöngyvér Marcell Melánia Ágota Ernõ, Cézár Veronika Bódog, Félix Lóránt, Loránd Gusztáv, Stefánia Antal, Antónia Piroska Sára, Márió Fábián, Sebestyén Ágnes Vince, Artúr Zelma, Rajmund Timót, Xénia Pál Vanda, Paula Angelika, Angéla Károly, Karola Adél Martina, Gerda Marcella

Mária, Isten anyja Vazul, Gergely Genovéa Angéla, Renáta


Vízkereszt Bálint, Rajmund Szeverinusz Juliánusz, Marcella Vilmos Ágota, Honoráta Veronika, Hiláriusz Félix Mór, Pál Marcell Antal Árpádházi Szt.Margit Márta, Máriusz Sebestyén, Özséb Ágnes Vince, Artur Enerencia Ferenc Timóteusz, Paula Anféla, Angelika Tamás, Károly Adél, Valér Bosco-Szt.,János

6

A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta 07,32 07,32 07,32 07,32 07,32 07,31 07,31 07,31 07,30 07,30 07,30 07,29 07,29 07,28 07,27 07,27 07,26 07,25 07,24 07,24 07,23 07,22 07,21 07,20 07,19 07,18 07,17 07,15 07,14 07,13 07,12

16,04 16,05 16,06 16,07 16,08 16,09 16,10 16,11 16,13 16,14 16,15 16,16 16,18 16,19 16,20 16,22 16,23 16,24 16,26 16,27 16,29 16,30 16,32 16,33 16,35 16,36 16,38 16,39 16,41 16,42 16,44

21,56 23,05 – 00,16 01,31 02,50 04,14 05,39 06,56 07,59 08,46 09,20 09,45 10,04 10,22 10,38 10,55 11,13 11,35 12,02 12,36 13,19 14,13 15,14 16,21 17,30 18,39 19,48 20,56 22,06 23,18


10,48 11,04 11,19 11,35 11,53 12,16 12,47 13,31 14,31 15,49 17,16 18,45 20,11 21,31 22,47 – 00,01 01,13 02,25 03,35 04,42 05,44 06,36 07,18 07,51 08,17 08,37 08,55 09,10 09,25 09,40

NAPTÁR Idõadatok: Budapesten, közép-európai zónaidõben (óra, perc)

NAP-TÁR 1. A béke világnapja. 225 éve jelent meg Pozsonyban a Rát Mátyás alapította elsõ magyar hírlap, a Magyar Hírmondó. 250 éve született Festetics György gróf, a keszthelyi Georgikon alapítója. 3. 150 éve hunyt el Pollack Mihály építész, legismertebb alkotása a Nemzeti Múzeum és a budapesti Deák téri evangélikus templom. 6. Vízkereszt, vagy a háromkirályok napja. A karácsonyi ünnepkör záró és a farsang kezdõ napja. 11. 205 éve született Jedlik Ányos természettudós, a dinamó feltalálója. 13. 110 éve született Fazekas Lajos fazekasmester, akinek a nádudvari fekete kerámia õrzi az emlékét. 14. 130 éve született Albert Schweitzer svájci Nobel-békedíjas orvos, teológus, zenetudós, humanista filozófus. 15. 10 éve hunyt el Gerald Durrell angol író, zoológus, a Családom és egyéb állatfajták címû világsikerû könyv megalkotója. 19. 250 éve született Nagyváthy János, az elsõ magyar mezõgazdasági kézikönyv írója, aki 1791-tõl Keszthelyen Festetics gróf jószágigazgatója volt. 20. 735 éve hunyt el Özséb, a magyar alapítású pálos szerzetesrend megalapítója. 21. 95 éve született Takács Károly sportlövõ, aki 28 éves korában egy balesetben elvesztette jobb kézfejét, majd megtanult bal kézzel lõni, s az 1948-as londoni, majd az 1952-es helsinki olimpián gyorstüzelõ pisztollyal aranyérmet szerzett. 22. A magyar kultúra napja. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz írását, ennek emlékére 1989 óta ünnepeljük e napot. 26. Nemzetközi vámnap. A brüsszeli székhelyû Vám Együttmûködési Tanács megalakulásának napja, nálunk 1993 óta ünnepeljük. 28. 200 éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály költõ, író, mûfordító.

December 21-tõl január 19-ig Bak csillagjegy

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


7


NAPTÁR Újhold Elsõ negyed Telihold Utolsó negyed

FEBRUÁR Télutó, Böjtelõ hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 K 02 Sz 03 Cs 04 P 05 Sz 06 V 07 H 08 K 09 Sz 10 Cs 11 P 12 Sz 13 V 14 H 15 K 16 Sz 17 Cs 18 P 19 Sz 20 V 21 H 22 K 23 Sz 24 Cs 25 P 26 Sz 27 V 28 H

Ignác, Virgínia Karolina, Aida Balázs Ráhel, Csenge Ágota, Ingrid Dorottya, Dóra Tódor, Rómeó Aranka Abigél, Alex Elvira Bertold, Marietta Lívia, Lídia Ella, Linda Bálint, Valentin Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna Aladár, Álmos Eleonóra Gerzson Alfréd Mátyás Géza Edina Ákos, Bátor Elemér

Brigitta


Balázs, Celerina András, Veronika Ágota, Etelka Pál, Dorottya Richárd Jeromos Apollónia, Erik Skolasztika, Elvira Lídia, Eulália Katalin Szt. Cirill, Metód Georgina Julianna Donát Bernadett, Simon Zsuzsanna Leo Péter, Eleonóra Polikárp, Alfréd Szt. Mátyás apostol Cézár Viktor Gábor, Leander Oszvald

8

8-án 23 óra 27 perckor 16-án 1 óra 15 perckor 24-én 5 óra 54 perckor 2-án 8 óra 27 perckor

A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta 07,11 07,09 07,08 07,07 07,05 07,04 07,02 07,01 06,59 06,58 06,56 06,55 06,53 06,51 06,50 06,48 06,46 06,45 06,43 06,41 06,39 06,38 06,36 06,34 06,32 06,30 06,28 06,27

16,46 16,47 16,49 16,50 16,52 16,53 16,55 16,57 16,58 17,00 17,01 17,03 17,04 17,06 17,08 17,09 17,11 17,12 17,14 17,15 17,17 17,18 17,20 17,21 17,23 17,24 17,26 17,27

– 00,33 01,52 03,14 04 32 05 41 06 35 07,14 07,43 08 05 08 24 08,41 08,58 09,16 09,37 10,02 10,34 11,14 12,05 13,04 14,10 15,19 16,28 17,38 18,47 19,57 21,09 22,23


09,57 10,17 10,43 11,19 12,10 13,17 14,39 16,09 17,37 19,03 20,23 21,41 22,56 – 00,11 01,23 02,33 03,37 04,33 05,18 05,53 06,21 06,43 07,01 07,17 07,32 07,47 08,03

NAPTÁR Január 20-tól február 18-ig Vízöntõ csillagjegy

NAP-TÁR 1. 110 éve hunyt el Lázár Jakab, az Erdészeti kézikönyv címmel az elsõ, magyar nyelven megjelent erdészeti szakkönyv írója. 9. Hamvazószerda. 11. A betegek világnapja. 1993 óta II. János Pál pápa kezdeményezésére ünneplik. Célja, hogy „Isten egész népe kellõ figyelmet szenteljen a betegnek, illetve segítse elõ a szenvedés megértését”. 13. 140 éve született Csók István Kossuth-díjas festõ, kiváló mûvész, legismertebb mûvei a kislányáról festett sorozata, a Züzü-képek. 15. 125 éve hunyt el Fischer Mór porcelánfestõ, porcelángyáros, a herendi porcelángyár megalapítója. 17. 405 éve égették meg nézetei miatt Giordano Bruno itáliai természetfilozófust, dominikánus szerzetest. 22. A bûncselekmények áldozatainak napja. Az Európai Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bûncselekmények áldozatainak chartáját; Magyarországon 1993 óta tartják. 470 éve született Bornemissza Péter költõ, egyházi és drámaíró, evangélikus prédikátor, Balassi Bálint nevelõje. 60 éve hunyt el Schenk Jakab zoológus, ornitológus, aki 1908-ban bevezette a költözõ madarak gyûrûzését. 27. 140 éve hunyt el báró Jósika Miklós író, az Abafi címû történelmi regény szerzõje.

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


9


NAPTÁR Újhold 10-én 10 óra 10 perckor Elsõ negyed 17-én 20 óra 19 perckor Telihold 25-én 21 óra 58 perckor Utolsó negyed 3-án 18 óra 36 perckor

MÁRCIUS Tavaszelõ, Böjtmás hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 K 02 Sz 03 Cs 04 P 05 Sz 06 V 07 H 08 K 09 Sz 10 Cs 11 P 12 Sz 13 V 14 H 15 K 16 Sz 17 Cs 18 P 19 Sz 20 V 21 H 22 K 23 Sz 24 Cs 25 P 26 Sz 27 V 28 H 29 K 30 Sz 31 Cs

Albin Lujza Kornélia Kázmér Adorján, Adrián Leonóra, Inez Tamás Zoltán Franciska, Fanni Ildikó Szilárd Gergely Krisztián, Ajtony Matild Nemzeti ünnep, Kristóf Henrietta Gertrúd, Patrik Sándor, Ede József, Bánk Klaudia Benedek Beáta, Izolda Emõke Gábor, Karina, Gabriella Irén, Irisz Emánuel Húsvét, Hajnalka Húsvét, Gedeon, Johanna Auguszta Zalán Árpád

Leontina, Lea Ágnes, Henrik Frigyes, Kornélia Kázmér, Lucius Adorján, Kolett Koletta Perpétua, Felicitász János, Domonkos


Emil Konstantin Gergely, Maximilian Patricia Matild, Paulina Kelemen, Lujza Patrik, Gertrúd Cirill, Sándor Szt. József Alexandra Benedek, Miklós Beáta, Katalin Gábor, Karina Emánuel Lídia Johanna

Benjamin

10


17,29 17,30 17,32 17,33 17,35 17,36 17,38 17,39 17,41 17,42 17,44 17,45 17,47 17,48 17,50 17,51 17,52 17,54 17,55 17,57 17,58 18,00 18,01 18,02 18,04 18,05 18,07 18,08 18,10 18,11 18,12

23,40 – 01,00 02,18 03,29 04,26 05,10 05,42 06,06 06,26 06,44 07,01 07,18 07,38 08,01 08,31 09,08 09,55 10,52 11,56 13,04 14,14 15,24 16,34 17,44 18,56 20,11 21,29 22,49 – 00,09


08,22 08,45 09,16 10,00 10,58 12,13 13,37 15,05 16,31 17,53 19,14 20,32 21,49 23,04 – 00,18 01,26 02,26 03,15 03,54 04,24 04,48 05,07 05,24 05,39 05,54 04,09 06,27 06,49 07,18 07,57

NAPTÁR A tavasz kezdete 20-án, 13 óra 34 perckor Február 19-tõl március 20-ig Halak csillagjegy

2005-ben a nyári idõszámítás március 27-tõl október 30-ig tart – ebben az idõszakban a táblázatban közölt idõadatokhoz egy órát hozzá kell adni.

NAP-TÁR Jegyzet

8. Nemzetközi nõnap. 510 éve született és 455 éve hunyt el Istenes Szent János, a betegek ápolására és a szegények gyámolítására hivatott irgalmas rend megalapítója. 11. 50 éve hunyt el Sir Alexander Fleming skót származású orvos és bakteriológus, aki 1945-ben megosztott Nobel-díjat kapott a penicillin felfedezéséért. 13. 120 éve született Mezõ Ferenc tanár, negyven sportés olimpiai tárgyú könyv szerzõje, aki az 1928-as amsterdami szellemi olimpián Az olimpiai játékok története címû munkájával az irodalom, epikai mûvek kategóriájában aranyérmet és babérkoszorút nyert. 16. 95 éve született Gerevich Aladár vívó, aki 7 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérmével minden idõk legeredményesebb magyar olimpiai résztvevõje. 18. 40 éve tett sétát elõször ember az ûrben, a Voszhod2 ûrhajó fedélzetérõl Alekszej Leonov asztronauta. 22. A víz világnapja. Az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára tartják. 24. 100 éve hunyt el Jules Gabriel Verne francia író, a kaland-, az utazási és a tudományos-fantasztikus irodalom kimagasló képviselõje. 25. 210 éve született Vásárhelyi Pál mérnök, a magyar térképészet és a folyamszabályozás kiemelkedõ alakja. 27. Húsvét. Színházi világnap. A Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyûlésének határozata alapján, 1962 óta tartják, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban mûködõ Nemzetek Színházának évadnyitója. 29. 120 éve született Kosztolányi Dezsõ író, költõ, mûfordító, a Nyugat folyóirat jeles szerzõje.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


11


NAPTÁR Újhold 8-án 21 óra 32 perckor Elsõ negyed 16-án 15 óra 37 perckor Telihold 24-én 11 óra 6 perckor Utolsó negyed 2-án 1 óra 50 perckor

ÁPRILIS Tavaszhó, Szent György hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 P 02 Sz 03 V 04 H 05 K 06 Sz 07 Cs 08 P 09 Sz 10 V 11 H 12 K 13 Sz 14 Cs 15 P 16 Sz 17 V 18 H 19 K 20 Sz 21 Cs 22 P 23 Sz 24 V 25 H 26 K 27 Sz 28 Cs 29 P 30 Sz

Hugó Áron Buda, Richárd Izidor Vince Vilmos, Bíborka Herman Dénes Erhard Zsolt Leó, Szaniszló Gyula Ida Tibor Anasztázia, Tas Csongor Rudolf Andrea, Ilma Emma Tivadar Konrád Csilla, Noémi Béla György Márk Ervin Zita, Mariann Valéria Péter Katalin, Kitti

Hugó Áron, Ferenc Richárd Izidor Vince, Irén, Teodóra


A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta

05,23 05,21 05,19 05,17 05,15 05,13 Herman 05,11 Dénes, Valér, Valter 05,09 05,07 05,05 Leó, Szaniszló 05,03 Gyula 05,01 05,00 Tibor 04,58 Anasztázia, Oktávia 04,56 Bernadett 04,54 Izidóra, Dezsõ, Rudolf 04,52 Apolló 04,50 Emma 04,48 04,46 Anzelm, Konrád 04,45 Kájusz, Noémi 04,43 Adalbert, Béla 04,41 György, Fidél 04,39 Szt. Márk 04,38 Ervin, Klétusz 04,36 04,34 Valéria, Péter 04,32 Katalin 04,31 Piusz, Zsófia, Katalin 04,29

12

18,14 18,15 18,17 18,18 18,19 18,21 18,22 18,24 18,25 18,26 18,28 18,29 18,31 18,32 18,33 18,35 18,36 18,38 18,39 18,41 18,42 18,43 18,45 18,46 18,48 18,49 18,50 18,52 18,53 18,54

01,22 02,23 03,09 03,44 04,10 04,30 04,48 05,05 05,21 05,40 06,01 06,28 07,02 7,46 08,39 09,41 10,48 11,57 13,06 14,16 15,26 16,38 17,52 19,10 20,31 21,54 23,12 – 00,18 01,09


08,50 09,58 11,18 12,42 14,07 15,29 16,48 18,06 19,24 20,41 21,57 23,09 – 00,14 01,09 01,52 02,26 02,51 03,12 03,29 03,45 04,00 04,15 04,32 04,52 05,19 05,55 06,44 07,49 09,06

NAPTÁR Március 21-tõl április 20-ig Kos csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

2. 200 éve született Hans Cristian Andersen, a legismertebb dán író, a meseirodalom világszerte mindmáig egyik legolvasottabb alakja. 8. 270 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, hadvezér, I Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, az 1703-1711-es kuruc szabadságharc vezetõje. 145 éve lett öngyilkos a döblingi szanatóriumban gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”. 130 éve alakult meg gróf Esterházy Miksa kezdeményezésére az elsõ hazai atlétikai egyesület, a Magyar Athletikai Klub. 11. 100 éve született a magyar líra egyik legnagyobb alakja, József Attila. A magyar költészet napja: József Attila születésnapján ünnepeljük. 12. 190 éve született Romer Flóris Ferenc régész, mûvészettörténész, a magyar régiségtudomány egyik megalapítója. 17. 25 éve hunyt el Nádasdy Kálmán háromszoros Kossuth-díjas operarendezõ, zeneszerzõ, kiváló mûvész. Õ készítette az elsõ magyar színes filmet 1949-ben, a Lúdas Matyit. 18. 50 éve hunyt el Albert Einstein Nobel-díjas német fizikus, az elméleti fizikát forradalmasító relativitáselmélet megalkotója. 21. 155 éve hunyt el ifj. Wesselényi Miklós báró, a magyar reformellenzék egyik vezetõje, aki az 1938-as pesti árvíz idején tanúsított helytállásáért kiérdemelte a megtisztelõ „árvízi hajós” elnevezést. 22. A Föld napja. A világméretû környezetvédelmi akciónap 1970-ben indult el az Egyesült Államokból, Magyarországon 1990 óta tartják. 29. A táncmûvészet világnapja. 1982 óta ünneplik Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncmûvészet megújítója születésnapjának emlékére.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


13


NAPTÁR

MÁJUS Tavaszutó, Pünkösd hava Nap

Névnap

01 V 02 H 03 K 04 Sz 05 Cs 06 P 07 Sz 08 V 09 H 10 K 11 Sz 12 Cs 13 P 14 Sz 15 V 16 H 17 K 18 Sz 19 Cs 20 P 21 Sz 22 V 23 H 24 K 25 Sz 26 Cs 27 P 28 Sz 29 V 30 H 31 K

Munka ünn., Fülöp Zsigmond Timea, Irma Mónika, Flórián Györgyi Ivett, Frida Gizella Mihály Gergely Ármin, Pálma Ferenc Pongrác Szervác, Imola Bonifác Pünkösd, Zsófia, Szonja Pünkösd, Mózes, Botond Paszkál Erik, Alexandra Ivó, Milán Bernát, Felícia Konstantin Júlia, Rita Dezsõ Eszter, Eliza, Hanna Orbán Fülöp, Evelin Hella Emil, Csanád Magdolna Janka, Zsanett Angéla, Petronella


Újhold 8-án 9 óra 45 perckor Elsõ negyed 16-án 9 óra 57 perckor Telihold 23-án 21 óra 18 perckor Utolsó negyed 1-jén 7 óra 24 perckor Újhold 30-án 12 óra 47 perckor A Nap A Hold Szentek napja kelte nyugta kelte nyugta Fülöp, Jakab, József Atanáz, Zsigmond Fülöp, Jakab Mónika, Flórián Irén, Gotthárd Judit, Frida Gizella Mihály, Gyõzõ Gergely Izidor, Ármin Ferenc, Fábiusz Pongrác Szervác, Imelda Bonifác Zsófia János, Mózes Paszkál Alexandra Celesztin, Ivó Bernát, Bernardin András Rita, Júlia, Emil Dezsõ, Renáta Eszter Gergely, Orbán Pelbárt, Ágoston Vilma, Vilmos Magdolna, Ervin Johanna Peronella

14

04,27 04,26 04,24 04,23 04,21 04,20 04,18 04,17 04,15 04,14 04,12 04,11 04,10 04,09 04,07 04,06 04,05 04,04 04,03 04,01 04,00 03,59 03,58 03,57 03,56 03,56 03,55 03,54 03,53 03,52 03,52

18,56 18,57 18,59 19,00 19,01 19,03 19,04 19,05 19,07 19,08 19,09 19,11 19,12 19,13 19,14 19,16 19,17 19,18 19,19 19,21 19,22 19,23 19,24 19,25 19,26 19,27 19,28 19,29 19,31 19,31 19,32

01,47 02,15 02,36 02,54 03,11 03,27 03,44 04,04 04,28 04,59 05,39 06,28 07,27 08,33 09,41 10,50 11,58 13,07 14,17 15,29 16,45 18,06 19,30 20,52 22,06 23,04 23,47 – 00,18 00,42 01,01


10,29 11,53 13,14 14,32 15,48 17,04 18,20 19,36 20,50 21,59 22,59 23,47 – 00,25 00,53 01,16 01,34 01,50 02,05 02,19 02,35 02,54 03,18 03,50 04,35 05,36 06,51 08,15 09,40 11,03 12,21

NAPTÁR Április 21-tõl május 20-ig Bika csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

1. A munkavállalók szolidaritási napja. 105 éve hunyt el Munkácsy (Lieb) Mihály festõ, a kritikai realizmus egyik legnagyobb mûvésze. 6. 370 éve alapította meg a nagyszombati egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek, aki az universitas irányítását a jezsuita rendre bízta. 165 éve adták ki Nagy-Britanniában a világ elsõ bélyegét, a híres „fekete egypennyst”, mely Viktória királynõ portréját ábrázolta. 8. Anyák napja. 9. 60 éve nulla óra 1 perckor lépett életbe a fegyvernyugvás, és ezzel Európa hadszínterein véget ért a II. világháború. 10. Madarak és fák napja. 1902-ben Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezõgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Az aláírók között volt Magyarország is, majd még ebben az évben Chernel István ornitológus szervezte meg elõször a madarak és fák napját. 11. 245 éve született Pálóczi Horváth Ádám költõ, író, a magyar zenei folklór elsõ hazai gyûjtõje. 115 éve hunyt el Stühmer Frigyes cukorka- és csokoládégyáros, aki 1928-ban vezette be budapesti gyárában a csokoládégyártást. 15. Pünkösd. 18. A múzeumok nemzetközi napja. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának javaslatára 1978 óta tartják. 20. 210 éve végezték ki Martinovics Ignác filozófust, természettudóst, a magyar jakobinusok és a róla elnevezett összeesküvés, az elsõ magyar köztársasági mozgalom szervezõjét. 27. 95 éve hunyt el Robert Koch német Nobel-díjas orvos és bakteriológus, a tüdõvész elleni küzdelem kiemelkedõ személyisége.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


15


NAPTÁR Újhold 6-án 22 óra 55 perckor Elsõ negyed 15-én 2 óra 22 perckor Telihold 22-én 5 óra 14 perckor Utolsó negyed 28-án 19 óra 23 perckor

JÚNIUS Nyárelõ, Szent Iván hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Sz 02 Cs 03 P 04 Sz 05 V 06 H 07 K 08 Sz 09 Cs 10 P 11 Sz 12 V 13 H 14 K 15 Sz 16 Cs 17 P 18 Sz 19 V 20 H 21 K 22 Sz 23 Cs 24 P 25 Sz 26 V 27 H 28 K 29 Sz 30 Cs

Tünde Kármen, Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert, Cintia Róbert Medárd Félix Margit, Gréta Barnabás Villõ Antal, Anett Vazul Jolán, Vid Jusztin Laura, Alida Arnold, Levente Gyárfás Ráfael Alajos, Leila Paulina Zoltán, Szidónia Iván Vilmos, Viola, Vilma János, Pál László Levente, Irén Péter, Pál Pál

Jusztiniusz, Paulina Marcellinusz, Péter Károly, Klotild


Bonofác, Rgeinald Norbert Fülöp, Róbert Medárd, Ágnes Efrém Margit Barnabás Antal, Antónia Vazul Jolán, Viola Jusztina, Auréliusz Adolf, Laura Arnold Gyárfás, Romuald Rafael, Florencia Alajos, Lujza Tamás Etelka Vilmos, Viola Cirill, Dávid László, Sámson Iréneusz, Irén, Laura Péter, Pál, Judit Szt. Emília

16

A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta 03,51 03,50 03,50 03,49 03,49 03,48 03,48 03,48 03,47 03,47 03,47 03,47 03,46 03,46 03,46 03,46 03,46 03,46 03,46 03,47 03,47 03,47 03,47 03,48 03,48 03,48 03,49 03,49 03,50 03,50

19,33 19,34 19,35 19,36 19,37 19,38 19,38 19,39 19,40 19,40 19,41 19,42 19,42 19,43 19,43 19,44 19,44 19,44 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45 19,45

01,18 01,33 01,50 02,09 02,31 02,59 03,35 04,21 05,17 06,20 07,28 08,36 09,44 10,52 12,00 13,09 14,22 15,39 17,00 18,24 19,44 20,51 21,42 22,18 22,45 23,06 23,24 23,40 23,56 –


13,38 14,52 16,07 17,22 18,36 19,46 20,49 21,41 22,23 22,54 23,19 23,38 23,55 – 00,10 00,24 00,39 00,56 01,17 01,44 02,23 03,17 04,28 05,52 07,20 08,47 10,09 11,27 12,43 13,58

NAPTÁR A nyár kezdete 21-én, 7 óra 46 perckor Május 21-tõl június 21-ig Ikrek csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

3. 80 éve született Tony Curtis amerikai filmszínész, a Van, aki forrón szereti és más világsikerû filmek fõszereplõje. 4. 105 éve született Louis Armstrong amerikai dzsessztrombitás és -énekes, becenevén Satchmo. 85 éve írták alá Magyarország és az Antant képviselõi az úgynevezett trianoni békét. 5. Környezetvédelmi világnap. 1972. június 5-én nyílt meg Stokckholmban Ember és bioszféra címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája, amely ezt a napot világnappá nyilvánította. 260 éve született Cházár András jogi író, a magyar gyógypedagógia úttörõje, az elsõ magyar süketnémaintézet alapítója. 15. 40 éve hunyt el Salamon Béla színész, kabaréigazgató, érdemes mûvész, a félszeg pesti kisember alakjának utánozhatatlan megformálója. 18. 290 éve született Maróthy György matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttörõje, az elsõ magyar négyszólamú zsoltárkönyv kiadója, szervezõje és alapítója a debreceni református kollégiumi énekkarnak, a kántusnak. 26. 60 éve írta alá 52 állam képviselõje San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Szövetségének alapokmányát. 27. A cukorbetegek világnapja. A diabétesz világnapot az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének szervezésében 1991 óta tartják. 30. A magyar szabadság napja. 1991. június 30-án fejezõdött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. A keresztény vértanúk emléknapja. Az elsõ keresztény vértanúk emléknapja. Krisztus után 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tûz továbbterjedt és hat napig lángolt a város. Néró császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította õket.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


17


NAPTÁR Újhold 6-án 13óra 2 perckor Elsõ negyed 14-én 16 óra 20 perckor Telihold 21-én 12 óra 00 perckor Utolsó negyed 28-án 4 óra 19 perckor

JÚLIUS Nyárhó, Szent Jakab hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 P 02 Sz 03 V 04 H 05 K 06 Sz 07 Cs 08 P 09 Sz 10 V 11 H 12 K 13 Sz 14 Cs 15 P 16 Sz 17 V 18 H 19 K 20 Sz 21 Cs 22 P 23 Sz 24 V 25 H 26 K 27 Sz 28 Cs 29 P 30 Sz 31 V

Tihamér, Annamária Ottó Kornél, Soma Ulrik Emese, Sarolta Csaba Apollónia Ellák Lukrécia Amália Nóra, Lili Izabella, Dalma Jenõ Örs, Stella Henrik, Roland Valter Endre, Elek Frigyes Emília Illés Dániel, Daniella Magdolna Lenke Kinga, Kincsõ Kristóf, Jakab Anna,Anikó Olga, Liliána Szabolcs Márta, Flóra Judit, Xénia Oszkár, Ignác

Olivér, Áron Ottó Tamás, Kornél Erzsébet, Ulrik Antal Mária Apollónia, Vilibald Edgár Veronika Engelbert Benedek Eleonóra, János Henrik, Petronella Kamil Bonaventura


András, Elek Hedvig, Frigyes Emília Illés, Margaréta Lõrinc, Dániel Mária Magdolna Brigitta, Aollinár Kinga, Krisztina Jakab, Kristóf Joakim, Anna Natália, Rudolf Ince Beatrix, Flóra Péter, Judit Loyolai Szt. Ignác

18


19,45 19,45 19,44 19,44 19,44 19,43 19,43 19,42 19,42 19,41 19,40 19,40 19,39 19,38 19,37 19,37 19,36 19,35 19,34 19,33 19,32 19,31 19,30 19,28 19,27 19,26 19,25 19,24 19,22 19,21 19,20

00,14 00,35 01,01 01,34 02,17 03,09 04,11 05,17 06,26 07,34 08,41 09,48 10,55 12,04 13,17 14,35 15,56 17,17 18,30 19,29 20,13 20,44 21,08 21,28 21,45 22,02 22,19 22,39 23,04 23,35 –


15,12 16,26 17,37 18,42 19,37 20,22 20,56 21,22 21,43 22,00 22,15 22,30 22,44 22,59 23,18 23,41 – 00,13 00,58 02,01 03,20 04,49 06,20 07,47 09,09 10,29 11,46 13,02 14,17 15,29 16,36

NAPTÁR Június 22-tõl július 22-ig Rák csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

1. Építészeti világnap. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) nyilvánította világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg elõször. 2. 105 éve emelkedett Ferdinand von Zeppelin gróf a Bodeni-tó fölött elsõ kísérleti útjára merev szerkezetû léghajójával. 4. 160 éve született Szinyei Merse Pál festõ, a tökéletes plen air kompozíció, a Majális címû kép megalkotója. 5. Nemzetközi szövetkezeti nap. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének 1922. évi határozata alapján arra emlékeznek, hogy 1844-ben az angliai Rochdale nevû kisváros 28 polgára létrehozta a legelsõ szövetkezetet, az Érdemes Úttörõk Társaságát. 7. 100 éve hunyt el Borbás Vince botanikus, aki 2000 új növényalakot írt le és nevezett meg, rendszertani munkásságának legjelentõsebb része a rózsák monográfiája. 9. 140 éve hunyt el Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, aki jelentõs érdemeket szerzett az orvosi mûnyelv kialakításában és fejélesztésében, valamint tankönyvek fordításában. 15. 90 éve hunyt el Serényi Jenõ hegymászó, aki a Tátra minden jelentõs csúcsát megmászta, s 1909-ben elsõként érte el a Csorba-csúcsot. 16. 75 éve hunyt el Benczúr Gyula festõ, a magyar történeti festészet egyik legjelentõsebb alakja. 27. 230 éve született Brunszvik Teréz grófnõ, pedagógiai író, aki megnyitotta Budán az elsõ magyar óvodát, az Angyalkertet. Õ volt Beethoven „halhatatlan kedvese”. 29. 155 éve hunyt el Kerekes Ferenc, a debreceni Református kollégium tanára, aki 1815-ben Bécsben kiadatta Fazekas Mihály Lúdas Matyiját.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


19


NAPTÁR Újhold 5-én 4óra 5 perckor Elsõ negyed 13-án 3 óra 39 perckor Telihold 19-én 18 óra 53 perckor Utolsó negyed 26-án 16 óra 18 perckor

AUGUSZTUS Nyárutó,Kisasszony hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 H 02 K 03 Sz 04 Cs 05 P 06 Sz 07 V 08 H 09 K 10 Sz 11 Cs 12 P 13 Sz 14 V 15 H 16 K 17 Sz 18 Cs 19 P 20 Sz 21 V 22 H 23 K 24 Sz 25 Cs 26 P 27 Sz 28 V 29 H 30 K 31 Sz

Boglárka Lehel Hermina Domonkos, Dominika Krisztina Berta, Bettina Ibolya László Emõd Lõrinc Zsuzsanna, Tiborc Klára Ipoly Marcell Mária Ábrahám Jácint Ilona Huba Állami ünnep, István, Vajk Sámuel, Hajna Menyhért, Mirjam Bence Bertalan Lajos, Patrícia Izsó Gáspár Ágoston Beatrix, Erna Rózsa Erika, Bella

Alfonz Özséb Lídia, Hermina János Krisztina


Sixtus, Kajetán Domonkos Román Lõrinc, Blanka Klára, Zsuzsanna Hilária Ipoly Maximilian, Marcell Ábrahám, Rókus Jácint Ilona, Rajnald Emília, Marián Szt. István Piusz, Sámuel Menyhért Róza Bertalan Patrícia, Elvira Natália, Mónia, Cézár Ágoston, Mózes Beatrix Félix, Rózsa Arisztid

20


19,18 19,17 19,15 19,14 19,12 19,11 19,09 19,08 19,06 19,05 19,03 19,01 19,00 18,58 18,56 18,55 18,53 18,51 18,49 18,47 18,46 18,44 18,42 18,40 18,38 18,36 18,34 18,32 18,30 18,29 18,27

00,14 01,04 02,03 03,08 04,16 05,25 06,32 07,39 08,46 09,54 11,04 12,18 13,36 14,55 16,10 17,15 18,04 18,41 19,08 19,30 19,48 20,05 20,23 20,42 21,05 21,34 22,11 22,58 23,54 – 00,58


17,34 18,22 18,59 19,27 19,49 20,07 20,22 20,36 20,50 21,05 21,22 21,42 22,09 22,47 23,39 – 00,49 02,14 03,44 05,14 06,41 08,04 09,25 10,44 12,02 13,18 14,28 15,30 16,21 17,01 17,31

NAPTÁR Július 23-tól augusztus 22-ig Oroszlán csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

1. Az anyatejes táplálás világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF 1992-ben indította el programját a csecsemõk egészséges táplálása érdekében. Azóta ez a nap világszerte a szoptatás világnapja. 60 éve hunyt el Csortos Gyula színész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a két háború között az egyik legtöbbet foglalkoztatott filmszínész, a Hyppolit, a lakáj címû vígjáték feledhetetlen címszereplõje. 5. 110 éve hunyt el Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus, a keserûíz-mentes kiningyógyszer feltalálója, A sakkjáték elemei címû, elsõ magyar sakkkönyv szerzõje. 6. 60 éve ezen a napon dobták le az elsõ atombombát, az Enola Gayt egy amerikai B-29-es bombázó fedélzetérõl a japán nagyvárosra, Hirosimára. 8. 165 évet mutatták be Erkel Ferenc elsõ operáját, a Báthory Máriát. 9. 60 éve dobták le a második atombombát, a Little boyt a japán Nagaszaki városára. 11. 20 éve szenvedett halálos balesetet a pöstyéni futamon Drapál János motorversenyzõ, aki a magyarok közül elsõként nyert világbajnoki futamot. 13. 140 éve hunyt el Semmelweis Ignác Fülöp, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, az „anyák megmentõje”, a gyermekágyi láz klóros vizes fertõtlenítéssel való megelõzésének felfedezõje. 19. 70 éve hunyt el Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, író, tipográfus, a világhírû gyomai Kner Nyomda megalapítója. 20. 120 éve született Gelei József zoológus, a véglénykutatás, a citológia szaktekintélye, akirõl számos újonnan felfedezett élõlényt neveztek el. 27. 95 éve született a Nobel-békedíjas Kalkuttai Teréz anya keresztény misszionárius, indiai egyházi vezetõ.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


21


NAPTÁR Újhold 3-án 19óra 45 perckor Elsõ negyed 11-én 12 óra 37 perckor Telihold 18-án 3 óra 1 perckor Utolsó negyed 25-én 7 óra 41 perckor

SZEPTEMBER Õszelõ, Szent Mihály hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Cs 02 P 03 Sz 04 V 05 H 06 K 07 Sz 08 Cs 09 P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz 29 Cs 30 P

Egyed, Egon Rebeka, Dorina Hilda Rozália Viktor, Lõrinc Zakariás Regina Mária, Adrienn, Adorján Ádám Nikolett, Hunor Teodóra Mária Kornél Szeréna, Roxána Enikõ, Melitta Edit Zsófia Diána Vilhelmina Friderika Máté, Mirella Móric Tekla Gellért, Mercédesz Eufrozina, Kende Jusztina Adalbert Vencel Mihály Jeromos

Egyed, Noémi István, Renáta Gergely, Hilda Ida, Rozália, Róza Lõrinc, Viktor Zakariás, Beáta Regina


Ádám, Péter Miklós Jácint, Igor Mária János, Kornél

Ciprián, Edit Róbert, Zsófia József Januáriusz Zsuzsanna Máté, Jónás Tamás, Móricz Linusz, Tekla Gellért Kleofás, Eufrozina Kozma, Jusztina Vince, Adalbert Salamon, Pelbárt Mihály Jeromos

22

A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta 05,03 05,04 05,05 05,07 05,08 05,09 05,11 05,12 05,13 05,15 05,16 05,17 05,19 05,20 05,21 05,23 05,24 05,25 05,27 05,28 05,29 05,31 05,32 05,33 05,35 05,36 05,37 05,39 05,40 05,42

18,25 18,23 18,21 18,19 18,17 18,15 18,13 18,11 18,09 18,07 18,05 18,03 18,00 17,58 17,56 17,54 17,52 17,50 17,48 17,46 17,44 17,42 17,40 17,38 17,36 17,34 17,32 17,30 17,28 17,26

02,06 03,15 04,23 05,31 06,38 07,46 08,55 10,08 11,24 12,41 13,56 15,03 15,57 16,37 17,08 17,31 17,50 18,08 18,25 18,44 19,06 19,32 20,07 20,50 21,44 22,46 23,53 – 01,02 02,11


17,55 18,14 18,30 18,44 18,58 19,12 19,28 19,47 20,11 20,43 21,28 22,29 23,46 – 01,12 02,40 04,08 05,33 06,56 08,18 09,39 10,58 12,13 13,20 14,17 15,01 15,34 16,00 16,20 16,37

NAPTÁR Az õsz kezdete 22-én, 23 óra 24 perckor Augusztus 23-tól szeptember 22-ig Szûz csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

1. 130 éve született Edgar Rice Burroughs kalandos életû amerikai író, aki világhírnevét Tarzan-regényeivel szerezte. 4. 100 éve született Ráday Imre színész, rendezõ, kiváló mûvész, a legszebben beszélõ színészek egyike, aki elsõként kapta meg a Kazinczy-díjat. 8. 155 éve született Blaha Lujza színésznõ, a XIX. század végi népszínmûvek ünnepelt primadonnája, a „nemzet csalogánya”. 18. A rokkantak napja. 1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Éve eseményeinek szervezésére létrejött magyar szervezõbizottság kezdeményezte. 23. 75 éve született Ray Charles tizenegyszeres Grammydíjas amerikai dzsessz-, blues- és popénekes. 25. Õszi hálaadás ünnepe. 26. 195 éve hunyt el Szekér Alajos Joakim cisztercita szerzetes pap, bölcsészeti és teológiai tanár, aki elsõként írta meg a magyarok történetét magyar nyelven. 27. 180 éve indult el George Stephenson által épített gõzmozdony vontatta nyilvános vonat Nagy-Britanniában, óránként 24 kilométeres sebességgel. 28. A fehér kendõ napja. 1993-ban a grúz nõk a maguk eszközeivel vették fel a küzdelmet a háború ellen: fehér kendõben tüntettek, amely azóta a béke és a fegyverszünet kifejezõje lett. Magyarország 1994-ben csatlakozott a megmozduláshoz.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


23


NAPTÁR Újhold 3-án 11óra 28 perckor Elsõ negyed 10-én 20 óra 1 perckor Telihold 17-én 13 óra 14 perckor Utolsó negyed 25-én 2 óra 17 perckor

OKTÓBER Õszhó, Mindenszentek hava Nap

Névnap

Szentek napja

01 Sz 02 V 03 H 04 K 05 Sz 06 Cs 07 P 08 Sz 09 V 10 H 11 K 12 Sz 13 Cs 14 P 15 Sz 16 V 17 H 18 K 19 Sz 20 Cs 21 P 22 Sz 23 V 24 H 25 K 26 Sz 27 Cs 28 P 29 Sz 30 V 31 H

Malvin Petra Helga Ferenc Aurél Brúnó, Renáta Amália Koppány Dénes Gedeon Brigitta, Gitta Miksa Kálmán, Ede Helén Teréz Gál Hedvig Lukács Nándor Vendel Orsolya Elõd Nemzeti ünnep, Gyöngyi Salamon Blanka, Bianka Dömötör Szabina Simon, Szimonetta Nárcisz Alfonz Farkas

Teréz


Évald Ferenc Placid, Attila Brúnó, Renáta Amália Simeon Ádám, János Ferenc Lajos Edvin Kálmán, Edvárd Kallixtusz, Helén Teréz Margit, Hedvig Ignác, Rudolf Lukács, Jusztusz János, Pál Vendel, Kleopátra Orsolya, Celina Szalóme János Salamon, Antal Blanka Armand Szabina Simon, Júdás Tádé Melinda Alfonz, Zenóbia Wolfgang

24


17,24 17,22 17,20 17,18 17,16 17,14 17,12 17,10 17,08 17,06 17,04 17,02 17,00 16,58 16,56 16,54 16,53 16,51 16,49 16,47 16,45 16,44 16,42 16,40 16,38 16,37 16,35 16,33 16,32 16,30 16,29

03,19 04,27 05,35 06,45 07,57 09,13 10,31 11,47 12,56 13,53 14,37 15,09 15,34 15,54 16,11 16,28 16,46 17,06 17,31 18,02 18,42 19,32 20,32 21,39 22,47 23,56 – 01,04 02,12 03,20 04,29


16,52 17,06 17,20 17,35 17,53 18,15 18,45 19,25 20,20 21,30 22,51 – 00,16 01,42 03,05 04,27 05,49 07,10 08,31 09,50 11,03 12,06 12,56 13,34 14,03 14,25 14,43 14,58 15,12 15,26 15,41

NAPTÁR Szeptember 23-tól október 22-ig Mérleg csillagjegy


NAP-TÁR Jegyzet

1. Zenei világnap. Az UNESCO kezdeményezésére 1975 óta ünnepeljük. Az idõsek világnapja. Az ENSZ-közgyûlés kezdeményezésére 1991 óta minden évben e napon világszerte megemlékeznek az idõsekrõl. 2. Az állatok világnapja. 1991 óta tartják Magyarországon minden év októberének elsõ vasárnapján. 3. E napon úgynevezett gyûrûs napfogyatkozás lesz látható Európában. 7. 120 éve született Niels Henrik David Bohr dán fizikus, aki 1922-ben az atomok szerkezetének és az azokból eredõ sugárzásoknak a vizsgálatáért kapott Nobel-díjat. 8. 65 éve adták búcsúkoncertjüket Amerikába költözésük elõtt a Zeneakadémián Bartók Béla és felesége, Pásztory Ditta. 60 éve hunyt el Felix Salten osztrák író, a Bambi címû meseregény, és a címben szereplõ õz-figura világhírû megteremtõje. 9. 20 éve hunyt el Orson Welles amerikai színész, rendezõ, akinek Aranypolgár címû filmje új korszakot nyitott a filmtörténetben, s melyet mindmáig a valaha készült tíz legjobb film közé sorolnak. 16. 280 éve született Rudabányán Gvadányi József író, a peleskei nótárius és Rontó Pál alakjának megalkotója 19. 260 éve hunyt el Jonathan Swift angol költõ, író, akinek Gulliver utazásai címû regénye a világirodalom egyik legjelentõsebb szatírája. 25. 180 éve született ifjabb Johann Strauss zeneszerzõ, a „keringõkirály”, több világhírû operett alkotója. 31. Reformáció ünnepe. Takarékossági világnap. A világ takarékpénztárainak 1924-ben tartott, elsõ kongresszusán hozott határozat alapján minden év októberének utolsó munkanapján tartják világszerte.

.................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


25


NAPTÁR Újhold 2-án 2 óra 25 perckor Elsõ negyed 9-én 2 óra 57 perckor Telihold 16-án 1 óra 57 perckor Utolsó negyed 23-án 23 óra 11 perckor

NOVEMBER Õszutó, Szent András hava Nap

Névnap

Szentek napja

A Nap A Hold kelte nyugta kelte nyugta

01 K 02 Sz 03 Cs 04 P 05 Sz 06 V 07 H 08 K 09 Sz 10 Cs 11 P 12 Sz 13 V 14 H 15 K 16 Sz 17 Cs 18 P 19 Sz 20 V 21 H 22 K 23 Sz 24 Cs 25 P 26 Sz 27 V 28 H 29 K 30 Sz

Marianna Achilles Gyõzõ Károly Imre Lénárd Rezsõ Zsombor Tivadar Réka Márton, Martin Jónás, Renátó Szilvia Aliz Albert, Lipót Ödön Hortenzia, Gergõ Jenõ Erzsébet, Zsóka Jolán Olivér Cecília Kelemen, Klementina Emma Katalin, Katinka Virág Virgil Stefánia Taksony András, Andor, Andrea

Mindenszentek Achilles Márton, Szilvia Károly Imre, Zakariás Krisztina Ernõ, Florentin Gottfrid Teodor Leó, András Márton Jozafát Szaniszló, Szilvia Huba Albert Margit Dénes, Hilda Jenõ Erzsébet Zsolt Olivér Cecília, Filemon Kelemen, Kolumbán Emma, Flóra Katalin Konrád, Viktória Virgil Jakab Filoména András

06,28 06,29 06,31 06,32 06,34 06,35 06,37 06,38 06,40 06,41 06,43 06,44 06,46 06,47 06,49 06,50 06,52 06,53 06,55 06,56 06,58 06,59 07,00 07,02 07,03 07,04 07,06 07,07 07,08 07,10


26

16,27 16,25 16,24 16,22 16,21 16,20 16,18 16,17 16,15 16,14 16,13 16,12 16,10 16,09 16,08 16,07 16,06 16,05 16,04 16,03 16,02 16,01 16,00 16,00 15,59 15,58 15,57 15,57 15,56 15,56

05,41 06,57 08,16 09,35 10,48 11,50 12,37 13,12 13,38 13,59 14,17 14,33 14,50 15,09 15,31 15,59 16,35 17,21 18,18 19,23 20,31 21,40 22,49 23,56 – 01,02 02,10 03,21 04,35 05,53


15,58 16,19 16,46 17,24 18,15 19,21 20,39 22,02 23,26 – 00,48 02,08 03,27 04,46 06,06 07,26 08,42 09,50 10,47 11,30 12,03 12,28 12,47 13,03 13,18 13,32 13,46 14,02 14,21 14,45

NAPTÁR Október 23-tól november 21-ig Skorpió csillagjegy

NAP-TÁR 1. Halottak napja. 160 éve született Teleki Sámuel felfedezõ, Afrikautazó, aki elsõként mászta meg a Kenya-hegyet, társával – Höhnel Lajos tengerésztiszttel – elsõként jutott fel a Kilimandzsárón az örök hó határáig, felfedezték a Rudolf- és a Stefánia-tavat, s az általuk felfedezett mûködõ vulkánnak Teleki a névadója. 6. 125 éve született Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta, kritikus, aki végrendeletében a magyar írók támogatására jelentõs alapítványt létesített, a róla elnevezett Baumgarten-díjat. 10. 110 éve született Öveges József Kossuth-díjas fizikus, a kísérleteket szemléletesen bemutató oktatás legkiemelkedõbb alakja, aki könyveivel és elsõsorban gyerekeknek készített tévésorozatával tett szert óriási népszerûségre. 13. 25 éve hunyt el Kõmíves Sándor színész, kiváló és érdemes mûvész, akit drámai szerepformálása, jellegzetes hangja és rádiós mese-sorozata tett ismertté és rendkívül kedveltté. 14. 55 éve hunyt el Sulkowsky Zoltán mérnök, világutazó, az elsõ motorkerékpáros Föld körüli utazás résztvevõje, aki társával, Bartha Gyulával 1928-ban 68 országot érintõ utazásra indult, mely vállalkozásuk mindmáig egyedülálló teljesítmény. 17. Füstmentes nap. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezte. A nap különbözõ rendezvényein azt hangsúlyozzák, hogy a dohányosoknak nincs joguk ártani nemdohányzó embertársaiknak. 21. 310 éve hunyt el Henry Purcell angol zeneszerzõ, az angol barokk muzsika legnagyobb alakja. 27. Advent elsõ vasárnapja. A véradók napja. A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól legyen a véradók napja, emlékezve arra, hogy elõször 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak. 28. 80 éve született Bozsik József („Cucu”) labdarúgó, az Aranycsapat tagja, 100-szoros válogatott játékos, aki 447 bajnoki mérkõzésen szerepelt, Helsinkiben olimpiai bajnokságot nyert, s egyik hõse volt a Wembley-ben lejátszott magyar–angol (6:3) találkozónak.

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


27


NAPTÁR

DECEMBER Télelõ, Karácsony hava Nap

Névnap

01 Cs 02 P 03 Sz 04 V 05 H 06 K 07 Sz 08 Cs 09 P 10 Sz 11 V 12 H 13 K 14 Sz 15 Cs 16 P 17 Sz 18 V 19 H 20 K 21 Sz 22 Cs 23 P 24 Sz 25 V 26 H 27 K 28 Sz 29 Cs 30 P 31 Sz

Elza Melinda, Vivien Ferenc, Olívia Borbála, Barbara Vilma Miklós Ambrus Mária Natália Judit Árpád Gabriella Luca, Otília Szilárda Valér Etelka, Aletta Lázár, Olimpia Auguszta Viola Teofil Tamás Zénó Viktória Ádám, Éva Karácsony, Eugénia Karácsony, István János Kamilla Tamás, Tamara Dávid Szilveszter


Újhold 1-jén 16 óra 1 perckor Elsõ negyed 8-án 10 óra 36 perckor Telihold 15-én 17 óra 15 perckor Utolsó negyed 23-án 20 óra 36 perckor Újhold 31-én 4 óra 12 perckor A Nap A Hold Szentek napja kelte nyugta kelte nyugta Blanka Aranka Ferenc, Natália János, Borbála

07,11 07,12 07,13 07,14 07,16 Miklós 07,17 07,18 07,19 Valéria, Natália 07,20 Eulália, Judit 07,21 Damazusz 07,22 Johanna, Franciska 07,23 Lúcia 07,24 07,24 Valér 07,25 Adelaida, Albina 07,26 Lázár, Olimpia 07,27 Gracián 07,27 Anasztáz, Orbán 07,28 Teofil, Liberátusz 07,29 07,29 Flórián, Zénó 07,30 János, Viktória 07,30 Szenteste 07,30 Urunk születése 07,31 István 07,31 János, Teodor 07,31 Aprószentek, vértanúk 07,32 Tamás 07,32 Libériusz 07,32 Szilveszter, Donáta 07,32

28

15,55 15,55 15,54 15,54 15,54 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,53 15,54 15,54 15,54 15,55 15,55 15,55 15,56 15,57 15,57 15,58 15,58 15,59 16,00 16,01 16,02 16,03

07,13 08,31 09,40 10,34 11,13 11,42 12,05 12,23 12,40 12,56 13,13 13,34 13,59 14,31 15,13 16,06 17,08 18,16 19,25 20,34 21,41 22,47 23,53 – 01,01 02,12 03,27 04,45 06,05 07,20 08,22


15,19 16,06 17,08 18,25 19,49 21,14 22,37 23,57 – 01,14 02,32 03,49 05,08 06,24 07,35 08,36 09,25 10,01 10,29 10,51 11,08 11,23 11,36 11,50 12,05 12,22 12,43 13,12 13,52 14,48 16,01

NAPTÁR A tél kezdete 21-én, 19 óra 35 perckor November 22-tõl december 20-ig Nyilas csillagjegy

NAP-TÁR 1. 205 éve született Vörösmarty Mihály költõ, eposzíró, a gondolati líra egyik legjelentõsebb képviselõje, a Szózat szerzõje. 3. A fogyatékos emberek nemzetközi napja. Az ENSZ kezdeményezte, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. 5. 155 éve született Alexander Girardi osztrák színész, népszerû kuplé- és dalénekes, aki mindig jellegzetes szalmakalapjában lépett fel, mely róla kapta a „zsirardi-kalap” nevet. 6. 200 éve született Entz Ferenc orvos, szõlész, kertész, a modern magyar kertészet és kertészeti oktatás megteremtõje, szakirodalom mûvelõje. 8. 140 éve született Jan Sibelius zeneszerzõ, a finn nemzeti zene legnagyobb alakja, a világszerte játszott Finlandia címû szimfonikus mû komponistája. 10. Az emberi jogok napja. 1948. december 10-én az ENSZközgyûlésen elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére az 1950. december 4-i ENSZ-közgyûlés nyilvánította világnappá. 12. 90 éve született Frank Sinatra amerikai színész, a világ egyik leghíresebb énekese, a zenés kabaré sztárja, aki filmbeli munkáiért Oscar-díjat kapott. 13. 185 éve hunyt el gróf Széchényi Ferenc fõkamarásmester, a nevét viselõ Országos Széchényi Könyvtár megalapítója, s akinek gyûjteménye képezte alapját a Magyar Nemzeti Múzeumnak. 14. 175 éve született Madarász Viktor festõ, a magyar történeti festészet kiemelkedõ alakja, akinek e témakörben a Hunyadi László siratása címû mûve talán a legismertebb magyar alkotás. 25. Karácsony. 30. 140 éve született Joseph Rudyard Kipling angol író, költõ, akinek A dzsungel könyve címû regénye világszerte milliók kedves olvasmánya.

Jegyzet .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. .................................................................. ..................................................................


29


NAPTÁR

Életünkre hat a Hold...

A

z emberiség kezdettõl fogva különbözõ mértékben kötõdött a természethez és a természeti jelenségekhez: hol félte azokat, hol pedig – kisebbnagyobb sikerrel – megpróbálta a hatalmába keríteni. Mindez együtt járt azzal, hogy laikusok és tudósok sokasága kísérelte meg a természeti jelenségek megfigyelését, majd próbált magyarázatot találni e jelenségek törvényszerûségeire. Az ismétlõdõ jelenségek aztán alapot adtak arra, hogy különbözõ elõrejelzések, jövendölések, népi jóslatok tárgya legyen. Számos olyan jelenséget ismerünk, melynek valóságtartalmát már sokoldalúan magyarázták, de mindmáig nem jutottak el a tudományos elfogadottság szintjéig. A Holdról van szó. Arról a csodálatos égitestrõl, amely mindenki által ismerten képes a tenger vízszintjét méterekkel megemelni és csökkenteni, képes sok száz megawatt energiájú erõmûveket mûködtetni. De vajon a Holdnak ez a „tudása” csak ott érvényesül-e, ahol ilyen szemléletesen látjuk, vagy ott is, ahol ez így nem érzékelhetõ? Ma már egyre többet olvashatunk és hallunk a Holdnak az élõlényekre, ezen belül a növény- és állatvilágra gyakorolt hatásáról. Egyesek szerint a bioritmusok jelentõs része összefügg a Hold-fázisokkal. Olyan tanulmányok is napvilágot láttak, amelyek kimutatják az élõvilág nedvesség-felvevõ vagy -leadó képességét – azzal összefüggésben, hogy a Hold a növekvõ vagy csökkenõ fázisban van-e. Így ajánlások olvashatók a kertészek számára e tényezõk figyelembevételére a sikeres gazdálkodáshoz.


FOTÓ: MTI

Tapasztalataim szerint a meteorológia – sajnálatos módon – adós még azzal, hogy nyíltan felhasználja a Hold-hatásokat az idõjárás-elõrejelzésekben. Nem értem, hogy a sok-sok statisztikai adat és megfigyelés miért nem kap nagyobb szerepet a megbízhatóbb prognózis készítésében. Megfigyeléseim szerint a telihold idõszakában az év hónapjainak nagyobb részében több fokkal magasabb a hõmérséklet, mint azt megelõzõen, és ugyanilyen gyakorisággal említhetõ, hogy a holdtölte utáni periódus a változékonyság hordozója. Hasonló megfigyelés jellemzi a telihold idõszakát és az azt váltó periódust. Barátaim mosolyognak azon, ha a megfigyeléseim felhasználásával tervezem meg a szabadságomat, jóllehet az esetek többségében beigazolódtak az elõrejelzéseim. Kétkedésük abból ered, hogy a tudományos igazolás még várat magára. Pedig szilárdan hiszem: Földünk égi kísérõje a szárazföldön is képes nagy dolgokra, nem csak a tengereknél. Dr. Mohácsi László

30


NÉVNAPTÁR Aba 11. 12. Abád 4. 16., 11. 12. Abbás 8. 21., 11. 12. Abdiás 11. 19. Ábel 1. 2.*, 6. 2., 8. 5., 12. 9. Abelárd 1. 2., 4. 21. Abélia 1. 2., 8. 5. Abiáta 2. 5., 3. 8., 9. 6. Abigél 2. 9.*, 12. 5. Abod 11. 12. Abony 7. 12. Ábrahám 3. 16., 6. 15., 6. 16., 8. 16.*, 10. 9. Ábris 3. 16., 10. 9. Absa 9. 2. Absolon 3. 2., 4. 20., 9. 2. Achilles 4. 23., 5. 12., 11. 2.* Acicét 4. 17. Acsád 1. 2., 5. 8. Ada 7. 28., 12. 4., 12. 24. Adalbert 4. 23., 6. 25., 9. 27.*, 11. 15.* Adalberta 4. 23. Ádám 9. 9.*, 12. 24.* Adél 1. 29.*, 2. 5., 12. 17., 12. 24. Adelaida 1. 29., 2. 5., 6. 11., 6. 12., 12. 16., 12. 24. Adelgunda 1. 30. Adélia 12. 24. Adelina 7. 28., 8. 28., 12. 4. Adelinda 8. 28., 12. 4. Adelmár 3. 24., 5. 29., 7. 29. Adeodát 6. 19., 6. 26., 11. 8. Adina 7. 28. Adolár 4. 20., 4. 21., 5. 21., 6. 5., 8. 26. Adolf 2. 11., 5. 11., 6. 17., 9. 27., 11. 7. Adony 6. 26. Adorján 3. 4., 3. 5.*, 9. 8. Adrián 3. 4., 3. 5.*, 9. 8. Adriána 3. 4., 3. 5., 9. 8. Adrienn 3. 4., 3. 5., 9. 8.* Afrodité 8. 5., 8. 7. Agád 1. 10., 4. 1. Agapion 4. 1., 4. 29. Agáta 1. 11., 2. 5. Agaton 1. 10., 8. 22., 12. 7. Agenór 8. 18. Aggeus 1. 4., 7. 4., 12. 16. Aglája 2. 25., 5. 14., 6. 5. Agmánd 2. 6., 5. 28. Agnella 12. 14. Ágnes 1. 21.*, 1. 28., 3. 2., 3. 6., 11. 16.

Agnéta 1. 21., 1. 28., 3. 6., 11. 16. Ágost 5. 28., 8. 3., 8. 8., 8. 17., 8. 28. Ágosta 3. 27., 3. 29., 12. 18. Ágoston 5. 27., 5. 28., 8. 3., 8. 28.*, 9. 1. Ágota 1. 11.*, 2. 5.* Áhim 3. 20., 8. 16. Ahmed 1. 16. Aida 2. 2.*, 4. 26., 8. 31. Ajád 3. 9., 9. 15. Ajándék 2. 6., 6. 25., 7. 17., 12. 31. Ajna 5. 10., 7. 17. Ajnácska 4. 25., 11. 15. Ajtony 3. 13.*, 4. 30., 6. 16., 7. 27. Akács 2. 27., 3. 31., 5. 8., 6. 22. Ákos 1. 2., 2. 27.*, 3. 31., 4. 9., 7. 28. Aladár 2. 20.*, 3. 11., 4. 18., 4. 20., 5. 26., 6. 21., 6. 29., 7. 8. Aladin 2. 9., 4. 20., 8. 8. Alajos 6. 21.*, 10. 17. Alán 9. 8., 10. 14., 11. 25. Alárd 9. 29., 10. 19. Alba 12. 16. Albert 4. 23., 4. 29., 5. 9., 5. 28., 8. 7., 8. 24., 9. 5., 11. 15. Alberta 5. 9., 5. 28., 8. 7., 8. 24., 11. 15. Albertina 4. 29., 8. 7., 8. 24., 8. 31., 11. 15. Albin 2. 5., 3. 1.*, 6. 22., 10. 26. Albina 3. 1., 6. 22., 12. 16. Alda 4. 26., 5. 10. Aldán 8. 31., 9. 6. Áldáska 8. 13., 10. 8., 12. 29. Aldó 1. 10., 4. 15., 5. 31., 8. 24. Áldor 2. 6. Aléna 5. 29. Aletta 12. 16.* Alex 2. 9.*, 2. 17. Alexa 3. 18., 5. 18. Alexandra 3. 3., 3. 18., 3. 20., 5. 18.* Alexia 1. 9., 5. 10., 7. 17. Alfonz 1. 23., 8. 1., 8. 2., 8. 22., 10. 30.*, 10. 31. Alfonza 8. 1., 8. 2., 10. 31.

Alfonzina 8. 2., 10. 30. Alfréd 1. 15., 2. 15., 2. 23.*, 7. 19., 8. 15., 8. 28., 9. 19., 10. 28., 11. 16. Alfréda 2. 23., 5. 20., 7. 19., 8. 2., 10. 28., 12. 8., 12. 30. Algernon 1. 12. Ali 8. 15. Alícia 5. 18., 11. 19. Alida 2. 5., 6. 17.* Alina 6. 17., 7. 28. Alinda 6. 17., 12. 4. Alinka 12. 24. Aliz 6. 29., 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 14.*, 11. 19., 11. 25., 12. 1. Alma 7. 10. Almiréna 3. 24., 5. 29. Álmos 1. 1., 2. 20.* Alojzia 6. 21., 10. 17. Alóma 6. 21. Alpár 3. 24., 3. 27., 9. 5., 9. 15. Alvián 5. 19., 6. 30. Alvina 6. 22., 12. 16. Amábel 6. 11., 7. 11. Amadé 1. 28., 3. 30., 8. 10. Amadea 1. 28., 3. 30., 8. 10. Amadil 9. 13. Amália 1. 28., 5. 4., 5. 6., 7. 10.*, 10. 7.*, 11. 20., 11. 21., 11. 30. Amand 2. 6., 10. 26. Amanda 2. 6., 5. 26., 10. 26. Amaranta 11. 7., 12. 7. Amarilla 5. 1. Amarillisz 5. 1. Amáta 1. 5., 2. 20., 9. 13. Amázia 1. 23., 12. 29. Ambos 3. 20., 12. 7. Ambró 12. 7. Ambrózia 12. 7. Ambrus 7. 19., 10. 16., 10. 18., 12. 7.* Amélia 1. 4., 6. 2. Amelita 8. 16. Ametiszt 10. 26. Amina 8. 31., 11. 27. Aminta 1. 30., 8. 17. Ámon 1. 14., 10. 4. Ámos 1. 14., 3. 31. Amrita 12. 7.

Anasztáz 1. 6., 1. 8., 1. 22., 3. 10., 4. 21., 8. 17., 12. 5., 12. 19., 12. 25. Anasztázia 3. 10., 4. 15.*, 4. 17., 10. 28., 10. 30., 12. 25. Anatol 7. 3. Ancilla 3. 25., 12. 23. Anda 7. 23. Andor 2. 4., 4. 18., 5. 17., 5. 21., 7. 17., 10. 9., 10. 11., 11. 10., 11. 30.* Andos 2. 4., 7. 17. András 2. 4., 4. 18., 5. 21., 7. 17., 10. 9., 11. 10., 11. 30.* Andrea 2. 4., 4. 18.*, 5. 21., 7. 17., 10. 9., 11. 10., 11. 30. Anett 2. 9., 6. 2., 6. 7., 6. 13.*, 7. 26. Anetta 6. 13. Angéla 1. 4., 1. 27., 5. 31.*, 6. 1., 7. 21. Angelika 1. 27.* Angelina 7. 15., 7. 21. Angelus 5. 5. Angyalka 5. 31. Aniella 7. 26. Anikó 6. 2., 6. 13., 7. 26.*, 9. 1., 12. 22. Anilla 7. 1., 10. 29. Anina 7. 26. Anita 6. 2.*, 6. 13., 7. 26. Aniziusz 12. 30. Anna 2. 19., 6. 2., 6. 13., 7. 1., 7. 26.* Annabella 6. 9., 7. 1. Annamária 6. 2., 6. 9., 7. 1.*, 7. 26. Annunciáta 3. 25. Antal 1. 17.*, 6. 13.*, 7. 5. Antigon 2. 23., 2. 27. Antigoné 2. 27., 6. 13. Anton 6. 13. Antonella 5. 3. Antónia 1. 17.*, 2. 28., 4. 29., 5. 3., 5. 4., 5. 10., 6. 12., 6. 13., 7. 15. Antonietta 2. 28., 10. 27. Antos 5. 13. Ányos 4. 25., 11. 15., 11. 25., 12. 7. Anzelm 4. 21. Anzelma 4. 21. Apolka 3. 3.

* Fõnévnap.


31


NÉVNAPTÁR Apollinár 1. 8., 7. 23., 9. 2., 10. 5. Apollinária 1. 8., 7. 23., 9. 2. Apolló 3. 8., 4. 18. Apollónia 1. 28., 2. 9., 3. 8., 4. 18., 7. 7.*, 7. 23. Apor 2. 2., 12. 20., 12. 28. Apostol 1. 25., 6. 30. Appia 3. 23., 11. 22. Apród 12. 28. Arabella 3. 13., 8. 7. Aranka 2. 8.*, 7. 19., 10. 4., 10. 15., 10. 16., 12. 2. Arany 6. 16., 7. 19., 10. 4. Archibáld 3. 20., 3. 27. Arétász 10. 24. Ariadné 6. 7., 9. 17. Arián 3. 4., 3. 8. Arianna 6. 7. Ariel 4. 11., 11. 10. Ariella 4. 11., 11. 10. Arika 2. 6., 8. 17. Arikán 8. 17. Arion 2. 3. Arisztid 4. 27., 6. 2., 8. 31. Arita 10. 24. Arkád 1. 12., 11. 13. Árkos 1. 12. Armand 4. 7., 5. 10., 10. 26. Armanda 4. 7., 5. 10., 10. 26. Armandina 4. 7. Armida 9. 14., 9. 22., 12. 4. Armilla 9. 14., 10. 24. Ármin 3. 17., 4. 7., 5. 10.*, 6. 2., 12. 28. Arnó 1. 24., 6. 18., 7. 13., 7. 18., 12. 1. Arnold 6. 18.*, 7. 8., 7. 18., 8. 22., 12. 1. Arnolda 7. 8., 7. 18. Arnót 6. 18., 7. 18., 12. 1. Áron 4. 2.*, 7. 1., 9. 1. Árpád 1. 5., 2. 10., 3. 26., 3. 31.*, 4. 7., 12. 11.* Arszlán 4. 19., 6. 23. Artemisz 1. 22., 6. 6. Artemíszia 1. 22., 10. 20. Artemon 10. 20. Artúr 1. 7., 1. 22.*, 1. 24., 6. 21., 9. 1., 10. 20., 11. 15., 12. 11. Árvácska 5. 5., 7. 27. Arvid 3. 23., 7. 8. Arzén 7. 19., 10. 30. Asszunta 4. 7.

Aszpázia 1. 2. Aszter 1. 17., 3. 3., 4. 28., 8. 23., 10. 30., 11. 30. Asztrid 11. 12. Atád 11. 11. Atala 3. 10., 4. 15., 12. 3. Atalanta 3. 10., 7. 6. Atália 12. 3. Atanáz 5. 1., 5. 2., 8. 14., 11. 26., 12. 21. Atanázia 8. 14. Aténé 1. 18., 5. 2., 7. 16. Atilla 4. 22., 10. 5. Atlasz 3. 10., 4. 6. Atos 3. 10., 5. 22. Attila 1. 7.*, 10. 5. Auguszta 3. 27., 3. 29.*, 12. 18.* Augusztina 3. 29. Aura 7. 19. Aurél 1. 15., 6. 15., 7. 15., 7. 20., 7. 27., 10. 5.*, 12. 2. Aurélia 7. 19., 10. 4., 10. 15., 10. 16., 12. 2. Aurélián 6. 16., 10. 20. Auróra 10. 4., 10. 15., 10. 16. Avarka 11. 5. Avenár 7. 30., 10. 10. Axel 9. 2. Azálea 6. 11., 6. 12., 12. 6., 12. 24. Azár 3. 20., 12. 16. Azucséna 4. 7., 7. 30. Azurea 5. 27. Babett 7. 4., 12. 4. Bács 1. 10., 6. 10., 6. 30., 11. 12., 12. 5. Bagamér 2. 8., 11. 8. Baján 4. 24., 12. 20. Bajnok 3. 4., 6. 24. Baksa 3. 29., 10. 7. Balabán 3. 23., 5. 20. Balambér 1. 26., 2. 23., 2. 26., 2. 27. Balár 1. 24., 3. 21. Balázs 2. 3.* Balbina 3. 31. Balda 2. 27., 12. 9. Baldó 2. 27. Baldvin 4. 12., 7. 15., 8. 21., 10. 16., 10. 26. Bálint 1. 7., 1. 14., 2. 14.*, 3. 16., 11. 3. Balló 6. 11. Baltazár 1. 6., 1. 11., 6. 20. Bán 2. 12., 6. 5., 8. 28. Bandó 7. 7.


Bánk 3. 19.*, 3. 21., 4. 16., 5. 1., 7. 17. Bános 1. 24., 4. 16. Barabás 6. 11. Baracs 3. 29. Barakony 8. 13., 8. 22. Barbara 12. 4.* Bardó 6. 10., 6. 15. Barlám 11. 19., 11. 27. Barna 6. 11. Barnabás 6. 11.* Barót 7. 15., 7. 16. Bars 1. 30., 7. 28. Bársonyka 5. 25., 6. 27. Bartal 8. 24. Bartó 8. 24. Bartos 5. 13., 11. 11. Bató 6. 17., 7. 31., 11. 2. Bátony 1. 26., 6. 15. Bátor 2. 27.* Bazil 1. 2., 6. 14. Bazsó 3. 22., 10. 1. Bea 7. 29. Beáta 3. 8., 3. 22.*, 5. 9., 6. 24., 6. 29., 9. 6., 12. 16., 12. 22. Beatrix 1. 18., 5. 11., 7. 28., 7. 29., 8. 29.*, 10. 14. Becse 4. 24., 9. 30. Bedõ 5. 25., 10. 16. Begónia 9. 7., 12. 17. Béke 5. 5., 6. 5. Bekény 3. 21., 5. 14., 7. 10., 10. 7. Bekõ 3. 21., 12. 29. Béla 1. 2., 4. 23.* Belián 5. 13., 9. 17. Belinda 2. 3. Belizár 2. 23., 12. 17. Bella 8. 31.*, 9. 1. Benáta 1. 4. Bence 3. 20., 3. 21., 8. 23.* Bende 4. 16. Bendegúz 3. 11., 5. 7., 10. 10., 10. 20. Bene 4. 14., 7. 7. Benedek 3. 21.*, 4. 14., 4. 16., 4. 18., 5. 1., 7. 11., 7. 17. Benedetta 8. 17. Benedikta 1. 4., 8. 13., 10. 8., 12. 29. Béni 3. 31. Benigna 5. 9., 6. 20., 11. 1. Benignusz 1. 13., 2. 13., 5. 1., 11. 1. Benjámin 1. 3.*, 3. 31. Benjamina 3. 31.

32

Benke 1. 12., 11. 1. Benkõ 1. 16., 3. 11. Bennó 6. 16., 7. 27., 8. 3. Benõ 3. 31. Bercel 3. 29., 6. 3. Bere 8. 14., 10. 19. Berengár 5. 26., 6. 7., 10. 2., 11. 26. Bereniké 7. 9. Berény 10. 6., 10. 15., 10. 19., 12. 3. Berill 7. 26., 11. 4. Beriszló 12. 14. Bernadett 2. 18.*, 4. 16. Bernarda 2. 18., 5. 19., 5. 20. Bernát 5. 19., 5. 20.*, 6. 15., 7. 3., 7. 24., 8. 19., 8. 20., 8. 21., 9. 28. Berta 5. 1., 6. 4., 7. 4., 8. 6.* Bertalan 8. 24.* Bertilla 11. 5. Bertina 9. 5. Bertold 1. 2., 2. 11.*, 3. 29., 7. 27., 11. 3., 12. 13., 12. 14. Bertolda 3. 29., 7. 27., 11. 5., 12. 14. Bertram 1. 23., 1. 24., 10. 16. Bese 6. 30., 10. 27. Betta 7. 4. Betti 11. 19. Bettina 8. 6.*, 10. 8., 12. 4. Bianka 8. 10., 10. 25.*, 12. 1. Bibiána 12. 2. Bíbor 4. 6. Bíbora 4. 6. Bíborka 4. 6.* Blandina 5. 10., 6. 2., 11. 4. Blanka 8. 10., 10. 25.*, 12. 1. Boáz 5. 22., 12. 23. Bocsárd 6. 25., 10. 14. Bod 5. 28., 6. 15. Bodó 1. 2., 2. 2. Bódog 1. 12., 1. 14.*, 2. 21., 5. 18., 6. 9., 7. 7., 11. 20. Bodomér 12. 21. Bodony 8. 30. Bodor 8. 18., 10. 4., 11. 19. Bogárka 5. 22. Bogát 7. 21., 11. 15. Bogáta 7. 21., 9. 15. Bogdán 9. 2., 11. 2.


NÉVNAPTÁR Boglár 8. 22. Boglárka 8. 1.*, 8. 22. Bojána 4. 24. Bökény 12. 29. Bolda 7. 29., 8. 29. Boldizsár 1. 6.*, 1. 11., 6. 20. Bolivár 2. 18., 6. 19. Bonaventúra 7. 14., 7. 15. Böngér 5. 12., 9. 7. Bonifác 4. 24., 5. 14.*, 6. 5., 10. 25., 11. 19., 12. 19. Bónis 4. 24., 5. 14., 6. 5., 10. 25., 11. 19. Borbála 2. 19., 12. 4.* Borbás 2. 19. Boriska 12. 4. Borisz 5. 2., 7. 23., 7. 24., 9. 15. Boróka 12. 4. Bors 1. 12., 3. 11. Borsa 3. 11. Borsika 3. 11. Botár 1. 27. Botond 5. 16.*, 7. 28., 12. 25. Bottyán 1. 25. Bozsidár 11. 9., 11. 11. Bozsóka 7. 15., 11. 9. Brigitta 7. 23., 10. 8., 10. 11.* Britta 10. 11. Brúnó 2. 2., 2. 14., 5. 4., 5. 17., 10. 6.*, 10. 11., 10. 15. Brútusz 2. 2., 3. 4. Buda 2. 19., 4. 3.*, 5. 19. Bulcsú 4. 28., 5. 4., 6. 4.*, 11. 13., 11. 20., 12. 12. Buzád 4. 30., 10. 14. Buzás 12. 8. Cecília 6. 3., 9. 16., 11. 22.* Cecílián 4. 16., 6. 3. Celerina 2. 3. Celeszta 5. 19., 8. 14., 10. 14. Celesztin 4. 6., 5. 12., 5. 19., 7. 27. Celesztina 4. 6., 5. 12., 5. 19., 7. 27. Célia 6. 3. Celina 7. 17., 10. 11., 10. 21. Cézár 1. 12., 2. 25., 3. 25., 4. 15., 5. 15., 8. 27., 8. 29., 9. 25. Cezarina 1. 12.

Cicelle 6. 3. Ciceró 2. 9., 3. 11. Ciklámen 11. 26., 12. 4., 12. 5. Cinnia 2. 1., 6. 12. Cintia 1. 22., 6. 6.*, 10. 20. Ciprián 9. 10., 9. 14., 9. 16., 9. 26. Cipriána 7. 5., 9. 16., 9. 26. Cirill 2. 9., 2. 14., 3. 9., 3. 18., 3. 29., 6. 26., 6. 27., 7. 7., 7. 17. Cirilla 7. 5., 7. 7., 10. 28. Cirjék 3. 16., 8. 8. Círus 1. 31., 6. 16., 6. 28. Csaba 4. 12., 4. 24., 7. 6.*, 10. 6., 12. 5. Csák 3. 20., 10. 11. Csanád 4. 12., 5. 28.*, 9. 6., 10. 11., 11. 15., 12. 5. Csát 4. 6. Csatád 5. 25., 7. 8. Csatár 7. 8., 7. 29. Csató 7. 8. Csegõ 4. 29., 7. 15. Cseke 8. 16., 8. 26., 10. 31. Csendike 7. 11., 11. 18. Csenge 2. 4.*, 7. 24. Csenger 11. 7. Csépán 8. 16., 9. 2. Csepel 5. 24., 12. 12. Cseperke 3. 1., 8. 7. Cserjén 5. 10., 10. 25. Cserne 2. 3., 5. 10. Csilla 3. 22., 4. 22.*, 6. 2., 8. 10., 11. 22. Csillag 3. 22., 8. 10. Csinszka 2. 3., 12. 6. Csobád 12. 5. Csobán 8. 6., 9. 3., 9. 8. Csombor 1. 1., 4. 9. Csongor 1. 13., 4. 16.*, 4. 17. Csörsz 1. 31., 5. 10. Dagobert 12. 23. Dagomér 9. 1., 12. 23. Dália 10. 25. Dalibor 7. 23., 7. 25. Dalida 4. 13., 5. 31., 7. 21. Dalma 5. 7., 5. 12., 7. 12.*, 12. 5. Damáz 12. 11. Damján 9. 26., 9. 27. Damos 9. 27. Dániel 1. 3., 1. 16., 2. 16., 7. 21.*, 7. 24., 10. 10., 11. 23., 12. 11.


Daniella 7. 21.*, 10. 10. Daniló 2. 16. Dános 11. 23. Darinka 2. 24., 12. 31. Dárius 10. 25., 12. 19. Dávid 3. 1., 5. 1., 6. 26., 12. 29., 12. 30.* Dea 6. 20., 7. 31. Debóra 4. 24., 9. 15. Dejte 1. 18., 4. 20. Deli 1. 5., 6. 27. Délia 1. 22., 6. 6., 10. 20. Délibáb 8. 25., 12. 24. Delila 12. 9. Delinke 11. 10. Demény 4. 12., 4. 28. Demeter 9. 27., 10. 8., 10. 26. Demetria 6. 21. Demjén 9. 27. Dénes 2. 26., 3. 26., 4. 6., 4. 8.*, 10. 9.*, 11. 17., 12. 2., 12. 26., 12. 30. Deodát 6. 20. Ders 3. 25., 5. 23., 12. 14., 12. 18. Detre 5. 6., 7. 1., 7. 9., 8. 24., 12. 11., 12. 15. Dévald 5. 21., 7. 1. Dezdemóna 6. 18., 11. 28. Dézi 5. 23. Dezideráta 5. 8. Dezsér 12. 15. Dezsõ 2. 11., 5. 23.*, 5. 30., 11. 15., 12. 15., 12. 18. Diána 6. 9., 6. 10., 9. 18.* Dina 6. 20., 8. 12. Dioméd 3. 29., 8. 16., 9. 11. Dionízia 5. 15., 12. 6., 10. 9. Ditmár 1. 2., 5. 17., 8. 13. Ditta 5. 6., 9. 16. Dókus 12. 29. Dolli 2. 6. Dolóresz 9. 15. Doloróza 6. 18., 9. 15. Domán 3. 9., 3. 12., 8. 8., 12. 27. Döme 4. 9., 8. 4., 9. 27., 10. 25., 10. 26. Domicián 5. 7. Dominika 7. 6., 8. 4.* Domitilla 5. 7., 5. 12. Domokos 5. 9., 8. 4., 8. 8., 12. 20. Domonkos 1. 22., 3. 9., 5. 9., 8. 4.*, 8. 8. Domos 10. 14.

33

Dömös 10. 9., 10. 25. Dömötör 4. 9., 6. 21., 9. 27., 10. 8., 10. 26.* Donald 2. 9., 7. 7. Donát 2. 17.*, 7. 5., 7. 7., 8. 7. Donáta 7. 7., 7. 17., 12. 31. Donatella 7. 30., 8. 7. Döniz 5. 15. Dóra 2. 6.*, 9. 2., 9. 3. Dorián 1. 22., 9. 19. Dorina 2. 6., 9. 2.*, 9. 3. Dorisz 4. 28. Dorka 2. 6. Dormán 1. 22., 11. 30. Dorottya 2. 6.*, 6. 25., 9. 2., 9. 3., 9. 9. Dukász 5. 19. Dulcinea 5. 13., 8. 11. Dusán 3. 26., 4. 9., 9. 7. Éda 12. 13. Edda 9. 16., 12. 13. Ede 1. 5., 3. 10., 3. 18.*, 10. 13.*, 11. 16., 11. 17., 12. 1. Edgár 7. 8., 9. 10., 10. 13. Edina 2. 23., 2. 26.* Edit 9. 16.* Edmond 11. 16., 11. 20. Edna 2. 26. Edömér 1. 14., 2. 24. Édua 3. 10., 5. 9., 6. 23. Edvárd 3. 18., 4. 18., 10. 13. Edvarda 3. 18., 10. 13. Edvin 10. 4., 10. 12. Edvina 10. 4., 10. 12. Efraim 1. 28., 2. 1., 6. 18. Egbert 4. 24. Egberta 4. 24. Egmont 3. 12., 4. 24. Egon 4. 23., 4. 24., 5. 25., 7. 15., 9. 1.* Egyed 2. 17., 3. 13., 4. 23., 9. 1.* Elek 1. 12., 2. 11., 2. 17., 5. 10., 7. 17.*, 12. 1. Elektra 3. 15., 5. 26. Elemér 2. 20., 2. 28.*, 4. 28., 8. 25., 10. 9. Eleonóra 2. 21.*, 7. 9., 7. 11., 7. 12., 8. 21. Életke 8. 13., 11. 4., 12. 13. Elfrida 2. 8., 8. 2. Eliána 2. 16., 7. 4., 7. 20. Éliás 2. 16., 7. 4., 7. 20., 8. 20. Eligiusz 12. 1.


NÉVNAPTÁR Elina 7. 21. Eliz 5. 6., 6. 18. Eliza 2. 19., 5. 24.* Elizeus 6. 14. Ella 2. 10., 2. 13.*, 3. 24., 9. 2., 12. 12. Ellák 1. 5., 6. 8., 7. 8.*, 10. 27. Ellina 1. 7., 11. 4. Elma 5. 4. Elmár 5. 29., 8. 28. Elmira 3. 9., 5. 28., 8. 25. Elmó 7. 29., 8. 28. Elõd 6. 9., 7. 1., 7. 9., 10. 22.*, 12. 26. Elvira 2. 10.*, 3. 6., 3. 9., 8. 25. Elza 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 14., 11. 19., 11. 25., 12. 1.*, 12. 13. Emánuel 3. 10., 3. 26.*, 5. 22., 5. 28., 7. 10., 7. 14., 9. 11., 9. 17., 11. 12. Emanuéla 3. 26. Emerencia 1. 23. Emerita 9. 14., 9. 22., 12. 4., 12. 14. Emese 1. 23., 3. 23., 7. 5.* Emil 3. 10., 5. 22., 5. 23., 5. 28.*, 9. 11., 11. 12. Emília 1. 5., 5. 3., 6. 30., 7. 19.*, 8. 19., 9. 19., 11. 20., 11. 24. Emilián 3. 10., 4. 3., 7. 18., 9. 11., 11. 12. Emiliána 1. 5., 5. 19., 6. 30., 8. 7., 8. 17., 11. 20. Emma 4. 19.*, 6. 27., 6. 29., 11. 24.*, 11. 25. Emmi 4. 19. Emõd 2. 17., 8. 4., 8. 9.*, 8. 13. Emõke 3. 23.*, 12. 8. Enciána 6. 9., 12. 11. Endre 2. 4., 4. 18., 5. 21., 7. 17.*, 10. 9., 11. 10., 11. 30. Ené 4. 16. Éneás 2. 27., 10. 30., 11. 7. Engelbert 7. 10., 9. 8., 10. 7., 11. 7. Engelhard 3. 12. Enid 8. 13., 12. 1., 12. 13. Enikõ 4. 16., 9. 15.* Enna 9. 8., 11. 13. Énok 6. 7., 11. 6. Eperke 7. 8., 7. 19. Erazmus 6. 1., 6. 2. Erhard 1. 8., 4. 9.*

Erik 1. 24., 2. 9., 5. 18.*, 8. 21., 8. 31., 9. 10. Erika 1. 24., 2. 9., 5. 18., 8. 21., 8. 31.*, 9. 10. Erina 6. 28. Ermelinda 10. 29. Erna 1. 12., 5. 5., 8. 29.* Ernák 3. 25. Ernella 5. 5. Erneszta 1. 12., 7. 13., 8. 29., 11. 7. Ernesztina 1. 12., 8. 29. Ernõ 1. 12.*, 7. 12., 7. 13., 11. 7. Ernye 3. 25. Ervin 4. 26.*, 5. 25., 5. 26., 5. 29., 12. 24. Ervina 4. 25., 4. 26., 5. 29., 12. 30. Erzsébet 5. 5., 5. 24., 7. 4., 7. 8., 8. 24., 11. 5., 11. 14., 11. 17., 11. 19.*, 11. 25., 12. 1. Estilla 7. 8., 7. 15., 7. 19. Eszmeralda 3. 16., 8. 8. Esztella 7. 14. Eszter 5. 24.*, 7. 7., 7. 8. Eta 1. 29. Ete 8. 1., 8. 17. Etel 2. 5., 2. 24., 6. 23., 10. 8., 10. 11., 12. 16. Etele 1. 7., 3. 10., 6. 2., 10. 5. Etelka 1. 28., 1. 29., 2. 5., 2. 21., 6. 11., 6. 12., 10. 7., 10. 8., 12. 16.* Eudoxia 1. 31., 3. 1., 9. 16. Eufémia 6. 18., 6. 27., 9. 16. Eufrozina 1. 1., 2. 11., 9. 25.* Eugén 6. 2., 7. 8., 7. 13., 11. 13., 12. 20. Eugénia 9. 16., 12. 25.* Eulália 2. 12., 12. 10. Euniké 4. 25. Euridiké 8. 6. Euszták 4. 14., 7. 16., 9. 20. Eutim 1. 20., 3. 11. Eutímia 1. 20., 3. 11., 8. 22. Euzébia 3. 16., 9. 2., 10. 29., 12. 16. Éva 7. 7., 12. 24.* Évald 10. 3. Evariszt 10. 26. Evelin 2. 12., 5. 26.* Evelina 5. 26.


Evetke 5. 6. Ezékiel 4. 10., 4. 19. Ézsaiás 7. 6. Fábián 1. 20.* Fabiána 1. 20. Fabióla 12. 27. Fábiusz 5. 11., 5. 17., 7. 31. Fabó 5. 17. Fabrícius 3. 19. Fanni 3. 9.*, 10. 4. Farkas 6. 9., 7. 29., 8. 23., 10. 31.* Fáta 2. 23. Fatima 5. 13., 6. 4., 6. 5., 10. 13. Fatime 6. 4., 6. 5.* Fausztina 1. 18., 2. 15., 7. 9., 9. 20. Fausztusz 2. 15., 7. 16., 10. 13. Fedor 7. 12., 9. 2., 11. 9. Fedóra 4. 28. Fédra 5. 1., 7. 4., 9. 2. Fehérke 5. 9., 12. 16. Felícia 3. 6., 5. 20.* Felicián 6. 4., 6. 9., 11. 20. Feliciána 6. 9., 6. 20. Félix 1. 14., 2. 25., 3. 1., 5. 18., 5. 20., 5. 30., 6. 9.*, 6. 11., 7. 5., 7. 7., 7. 9., 7. 11., 7. 12., 7. 29., 8. 30., 9. 11., 11. 20. Ferdinánd 5. 20., 5. 30., 6. 5., 10. 19. Ferenc 1. 24., 1. 29., 4. 2., 5. 11.*, 6. 4., 6. 16., 7. 14., 7. 15., 9. 17., 10. 4.*, 10. 10., 12. 3.* Fernanda 5. 30., 6. 5., 10. 19. Fiametta 2. 1., 5. 22. Fidél 3. 23., 4. 24. Fidélia 4. 24. Filemon 3. 8. Filibert 8. 20. Filippa 2. 16., 9. 20. Filoméla 7. 5., 8. 10., 8. 11., 11. 29. Filomén 8. 11., 11. 29. Filoména 7. 5., 8. 10., 8. 11., 11. 29. Filotea 11. 5., 12. 9. Fiorella 7. 29. Flávia 6. 22., 10. 5. Flavián 2. 18., 12. 22. Flóra 6. 20., 7. 29.*, 11. 24. Florencia 6. 20., 9. 27., 11. 10. Florentin 9. 27., 11. 7.

34

Florentina 6. 20., 9. 27., 11. 10. Flórián 5. 4.*, 6. 4. Florina 5. 1., 5. 4. Flóris 5. 4., 8. 18. Fodor 8. 1., 8. 18., 9. 2., 10. 4., 10. 25. Folkus 6. 17., 7. 20. Fóris 1. 8., 5. 4. Fortuna 4. 23. Fortunát 4. 23., 6. 1., 7. 12., 10. 14. Franciska 3. 9.*, 8. 21., 10. 6., 12. 12., 12. 22. Frida 5. 6.*, 9. 20., 10. 19. Friderika 3. 3., 5. 6., 7. 18., 9. 20.*, 10. 19. Fridolin 3. 6. Frigyes 3. 3., 3. 5., 7. 18.*, 10. 6. Fruzsina 1. 1.*, 9. 25. Fülöp 2. 16., 5. 1.*, 5. 3., 5. 11., 5. 26.*, 6. 6., 6. 7., 8. 23., 10. 20. Fulvia 4. 10., 10. 5. Fürtike 5. 15., 12. 5. Füzike 2. 13. Gábor 2. 27., 3. 24.*, 9. 29. Gábriel 2. 27., 3. 24., 9. 29. Gabriella 2. 4., 3. 24., 9. 29., 10. 17., 12. 12.* Gajána 1. 18., 7. 27. Gál 7. 1., 10. 16.* Galamb 5. 20., 9. 17. Galatea 4. 19., 8. 1. Galina 10. 5., 10. 11. Gálos 10. 16. Gara 2. 6., 9. 9. Gardénia 5. 10., 12. 9. Gáspár 1. 5., 1. 6., 8. 27.*, 12. 28., 12. 29. Gaszton 2. 6., 4. 24. Gazsó 8. 27. Gedeon 3. 28.*, 9. 1., 10. 10.* Gedõ 9. 1. Gejza 2. 25., 5. 8. Gellén 7. 8. Gellért 1. 30., 4. 23., 5. 13., 9. 24.*, 9. 25., 10. 16. Gemella 6. 2., 12. 10. Geminián 1. 31., 6. 2., 9. 16. Gemma 4. 11., 5. 12., 5. 14., 6. 20. Génia 12. 25. Genovéva 1. 3.* Georgina 2. 15.*, 12. 9.


NÉVNAPTÁR Geraszim 3. 5. Gerda 1. 30.*, 4. 23., 5. 13., 9. 24., 10. 16. Geréb 3. 16. Gergely 1. 2., 2. 6., 2. 13., 3. 9., 3. 12.*, 3. 21., 5. 9.*, 5. 25., 6. 17., 9. 3., 11. 17., 11. 27. Gergõ 1. 2., 3. 12., 5. 9., 5. 25., 9. 3., 11. 17.*, 11. 27. Gerjén 10. 9., 10. 10. Gerle 3. 29., 5. 20., 9. 17. Germán 2. 21., 5. 7., 5. 12., 5. 28., 7. 31., 10. 11. Gerõ 1. 2., 3. 12., 5. 9., 5. 25., 9. 3., 10. 10., 11. 27. Gerold 4. 19., 10. 7. Gertrúd 3. 17.*, 8. 13., 10. 3., 11. 15., 11. 16., 11. 27., 12. 18. Gerzson 2. 22.*, 7. 12. Géza 1. 16., 2. 25.*, 2. 26., 5. 8., 8. 6., 11. 23. Gibárt 6. 15., 8. 27. Gida 3. 28. Gilbert 2. 4., 6. 6., 10. 24. Gilberta 6. 6., 10. 24. Gilda 4. 19., 9. 1. Gilgames 10. 24. Gina 2. 15. Girót 10. 7. Giszmunda 9. 24. Gitta 2. 1., 10. 8. Gizella 5. 7.*, 5. 8. Glória 4. 11., 5. 13. Gobert 1. 26., 2. 2., 2. 13. Godiva 1. 28., 4. 11., 6. 7. Godó 1. 16., 5. 26. Godvin 5. 24., 10. 9. Gordon 5. 10. Gorgiás 9. 9. Gotfrid 1. 13., 1. 16., 7. 9., 11. 8. Gothárd 5. 4., 5. 5. Gotlib 3. 6., 6. 7. Grácia 6. 7., 6. 13., 7. 26., 8. 21. Gracián 6. 1., 12. 18. Graciána 6. 1., 12. 18. Graciella 6. 1., 12. 18. Gréta 1. 19., 1. 28., 2. 22., 6. 10.* Grizelda 9. 24. Grizeldisz 9. 24. Gujdó 1. 12., 1. 15., 3. 20., 3. 30., 3. 31., 5. 11., 6. 12., 9. 12. Gunda 3. 3. Günter 10. 9., 11. 28.

Gusztáv 1. 16.*, 3. 10., 4. 14., 5. 7., 5. 27., 8. 1., 8. 2., 8. 3., 8. 6., 8. 8., 8. 28., 10. 7., 10. 9. Gyárfás 6. 19.*, 7. 6. Gyenes 12. 2. Gyoma 10. 20. Gyöngy 5. 12. Gyöngyi 1. 18., 5. 12., 5. 13., 5. 14., 6. 10., 7. 20., 10. 23.* Gyöngyvér 1. 3., 1. 8.*, 5. 26., 10. 23. Gyöngyvirág 4. 24., 5. 12., 5. 14. Gyopárka 3. 1., 12. 6. Györe 2. 21. György 2. 15., 2. 21., 3. 9., 3. 12., 4. 23., 4. 24.*, 5. 5., 5. 9., 5. 25., 7. 27., 11. 17., 12. 9. Györgyi 2. 15., 4. 24., 5. 5.*, 12. 9. Györk 7. 27. Gyõzõ 2. 26., 5. 8., 7. 28., 11. 3.* Gyula 4. 12.*, 5. 27., 6. 28., 7. 1., 12. 28. Hágár 8. 9., 12. 4. Hajna 6. 16., 7. 9., 8. 21.*, 10. 10. Hajnal 10. 4. Hajnalka 3. 27.*, 6. 19., 10. 4. Hamilkár 11. 12. Hanga 2. 9., 3. 18., 5. 18., 8. 31. Hanna 5. 20., 5. 24., 5. 30. Hannibál 5. 16. Hannó 8. 13., 9. 20., 12. 4. Harald 6. 27., 10. 24., 11. 1. Hargitta 6. 10. Harkány 9. 6. Harlám 2. 10., 8. 25., 10. 25. Harmatka 8. 3., 12. 18. Harri 3. 2. Hartvig 8. 8. Hasszán 2. 23., 10. 14. Havaska 8. 5. Hedda 2. 24. Hédi 2. 28. Hedvig 2. 24., 2. 28., 6. 14., 7. 18., 10. 15., 10. 16., 10. 17.* Hektor 2. 4., 6. 28. Héla 4. 23. Helén 7. 21., 8. 18., 9. 23., 10. 14.*, 10. 24.


Heléna 5. 22., 7. 31., 8. 13. Helga 6. 8., 7. 11., 9. 11., 10. 3.* Heliodor 7. 3., 10. 3. Héliosz 7. 3. Helka 9. 11. Hella 5. 27.*, 10. 14. Henriett 1. 25., 3. 2., 3. 16., 5. 16., 7. 15. Henrietta 3. 16.*, 5. 16. Henrik 1. 16., 1. 25., 3. 2., 3. 16., 7. 12., 7. 13., 7. 14., 7. 15.* Héra 6. 24. Herbert 3. 16. Herkules 7. 13., 7. 14., 9. 5., 12. 5. Herman 4. 7.*, 8. 28. Hermész 8. 28. Hermia 5. 31. Hermiás 5. 31., 8. 28. Hermina 4. 13., 4. 18., 8. 3.*, 8. 28., 12. 24., 12. 30. Hermiusz 5. 31., 8. 28. Herold 10. 24. Herta 3. 16., 6. 14., 8. 8. Hetény 8. 17., 9. 15. Hiador 7. 3. Hieronima 2. 8., 9. 30. Hilária 8. 7., 8. 12. Hiláriusz 1. 13., 1. 14., 1. 16., 3. 16., 8. 12., 10. 21. Hilda 4. 30., 8. 12., 9. 3.*, 11. 16., 11. 17. Hilmár 1. 13. Hippia 8. 13. Hippolit 8. 13. Hippolita 8. 13. Hódos 11. 8. Hófehérke 5. 9., 8. 5., 12. 16. Holda 4. 10., 4. 30., 7. 11. Holló 2. 4. Honoráta 1. 11., 4. 5. Honorátusz 1. 16. Honória 4. 24., 9. 10., 9. 30. Honóriusz 1. 16., 4. 5., 4. 24., 9. 30., 12. 30. Hont 1. 9., 10. 11., 10. 20. Horác 5. 3., 5. 17. Horácia 3. 8., 6. 22. Hortenzia 6. 1., 11. 17.* Hóvirág 3. 21., 4. 3. Huba 8. 19.*, 8. 29., 10. 14., 11. 14. Hubert 3. 20., 4. 2., 10. 3., 11. 3.

35

Huberta 3. 20., 11. 3. Hugó 4. 1.*, 4. 9., 4. 29., 7. 27., 11. 17. Humbert 3. 13., 3. 25. Hümér 4. 24., 11. 12. Hunor 4. 24., 9. 10.*, 9. 30., 12. 30. Ibolya 3. 20., 8. 7.*, 8. 13., 9. 8., 9. 12. Ibrány 10. 9. Ida 3. 13., 4. 1., 4. 13.*, 5. 6., 9. 4., 9. 6., 11. 3. Iduna 5. 5., 5. 6., 5. 8. Ifigénia 6. 6., 9. 21. Ignác 2. 1.*, 7. 31., 9. 1., 10. 3., 10. 17., 10. 23., 12. 15., 12. 20., 12. 30. Ignácia 7. 31., 10. 17. Igor 9. 11., 11. 1. Ila 7. 23., 8. 18., 9. 23., 10. 14., 10. 24. Ilárion 1. 14., 10. 21. Ildefonz 1. 22. Ildikó 3. 10.*, 4. 30., 9. 14., 9. 17., 11. 17. Ilián 10. 3., 11. 21. Ilka 4. 23., 9. 21., 11. 3. Illés 1. 16., 2. 16., 7. 20.* Ilma 4. 18.*, 4. 23., 7. 11., 7. 21., 8. 18., 10. 14., 11. 29. Ilmár 2. 28., 6. 18., 9. 10. Ilona 3. 6., 7. 21., 7. 31., 8. 18.*, 9. 23., 10. 14., 10. 24. Imbert 1. 15. Imelda 3. 13., 5. 13., 9. 15., 9. 16. Immakuláta 12. 8. Immánuel 3. 26. Imogén 2. 1., 6. 19., 9. 16. Imola 3. 13., 5. 13.* Imre 11. 5.* Ince 1. 8., 4. 17., 5. 12., 6. 19., 7. 4., 7. 28., 8. 11., 8. 13., 12. 28. Indira 4. 3., 7. 30. Inez 3. 3., 3. 6.* Inge 7. 30., 10. 22. Ingrid 2. 5.*, 9. 2. Innocencia 2. 1., 9. 16. Ipoly 3. 10., 3. 20., 8. 13.* Irén 3. 25.*, 4. 3., 4. 5., 5. 5., 5. 28., 6. 28.*, 7. 28., 10. 20., 10. 23., 12. 15. Iréneusz 6. 28., 7. 3. Irina 3. 25., 5. 5., 6. 28., 10. 20.


NÉVNAPTÁR Iringó 6. 28., 10. 20., 12. 6. 22., 6. 24., 6. 26.*, 24. 7. 12., 7. 30., 8. 8., 8. 9., Írisz 3. 25.*, 9. 22. 8. 11., 8. 13., 8. 19., Irma 3. 3., 3. 20., 5. 3.*, 8. 22., 8. 29., 9. 13., 6. 2., 7. 16., 7. 17., 9. 4., 10. 8., 10. 9., 10. 20., 9. 8., 9. 12., 9. 14. 10. 23., 10. 24., 10. 25., István 8. 2., 8. 3., 8. 20.*, 11. 4., 11. 24., 11. 27., 9. 2., 9. 7., 11. 29., 12. 27.* 12. 26.* Január 7. 10., 9. 19. Itala 1. 15., 3. 10. Járfás 7. 6. Iván 6. 24.*, 8. 29. Jarmila 3. 14., 7. 27., Ivána 5. 12., 5. 13. 11. 25. Ivett 1. 13., 5. 6.*, 6. 29. Jávorka 9. 7. Ivetta 1. 13. Jázmin 2. 24., 5. 10., 7. Ivó 4. 25., 5. 19.* 12. Ivonn 5. 19. Jázon 3. 21., 7. 12. Ivor 9. 7. Jella 3. 24. Ixion 3. 28. Jenõ 3. 25., 6. 2., 7. 2., Iza 5. 21., 7. 8. 7. 13.*, 7. 15., 11. 13., Izabel 7. 4., 7. 8., 7. 12., 11. 18.*, 11. 28. 8. 31., 9. 1. Jeremiás 5. 1., 6. 7. Izabella 1. 4., 2. 26., 6. 8., Jermák 7. 27., 8. 28. 7. 4., 7. 8., 7. 12.* Jerne 6. 28. Izaiás 7. 6. Jeromos 2. 8., 7. 19., Iziás 1. 23. 7. 20., 9. 30.* Izidor 1. 16., 3. 30., 4. 4.*, Jetta 3. 16. 5. 15., 12. 21. Joakim 3. 20., 4. 16., Izidóra 4. 17., 5. 11. 7. 26., 8. 16., 8. 18. Izmael 4. 25., 6. 17. Jób 5. 10. Izméne 3. 25., 9. 28., Joel 7. 13., 10. 19. 9. 30. Johanna 2. 2., 2. 4., 3. 28.*, * Izolda 3. 22. , 6. 6., 6. 15., 3. 31., 5. 12., 5. 24., 5. 30., 8. 5. 8. 21., 12. 12. Izor 4. 30., 5. 10. Jolán 6. 15.*, 7. 24., Izóra 5. 1., 5. 15. 11. 18., 11. 20.* Izrael 2. 5. Jolánta 6. 15. Izsák 3. 25., 5. 15., 8. 16., Jónás 1. 29., 3. 29., 9. 19., 10. 19., 10. 29. 9. 21., 11. 12.*, 11. 18., Izsó 8. 26.* 11. 20. Jácint 7. 3., 8. 17.*, 9. 11. Jonatán 8. 24., 12. 29. Jácinta 1. 29., 1. 30., Jordán 1. 13., 2. 13., 2. 15. 7. 3., 8. 17., 9. 11. Jozafát 9. 16., 11. 12., Jagelló 3. 4., 10. 23. 11. 14. Jakab 5. 1.*, 5. 3., 5. 11., Jozefa 2. 14., 3. 19., 10. 3. 7. 25.*, 10. 11., 10. 13., Jozefina 3. 17., 10. 23., 11. 27., 11. 28. 11. 14. Jákó 7. 13., 10. 13. Józsa 3. 19., 6. 24., 9. 1., Jákob 2. 5., 5. 1., 5. 11., 11. 14. 7. 25., 10. 13., 11. 27. József 3. 17., 3. 19.*, 4. 7., Jakobina 2. 8., 7. 25. 4. 16., 4. 18., 5. 1., Jakus 5. 1., 5. 11., 7. 25., 8. 25., 8. 27., 9. 18. 10. 13., 11. 27., 11. 28. Józsiás 2. 16., 6. 22., 7. 6. Janina 1. 16., 3. 28. Józsua 6. 22., 9. 1. Janka 2. 4., 3. 28., 3. 31., Judit 1. 13., 5. 5., 5. 6., * 5. 30. , 6. 17., 7. 9. 6. 29., 7. 30.*, 12. 10.*, János 1. 23., 1. 27., 1. 31., 12. 22. 2. 8., 2. 24., 3. 8., 3. 27., Jukundusz 1. 8., 1. 9., 3. 28., 5. 5., 5. 6., 5. 15., 5. 29., 11. 14. 5. 16., 5. 27., 6. 10., 6. 12., Júlia 2. 16., 4. 8., 5. 22.*


Julianna 2. 16.*, 4. 5., 5. 14., 5. 22., 6. 19., 12. 21. Juliánusz 1. 9., 1. 29., 3. 8., 5. 22. Julietta 7. 21., 7. 30. Julitta 5. 18., 6. 16., 7. 27. Júnó 2. 16., 6. 1. Jusztin 4. 14., 6. 1., 6. 16.*, 7. 18., 8. 4., 9. 5., 10. 25. Jusztina 6. 16., 9. 26.*, 9. 28. Jusztus 8. 6. Jusztusz 7. 14., 10. 18., 11. 10. Jutas 1. 8., 1. 9., 2. 8., 11. 14. Jutta 5. 5., 7. 30., 12. 22. Juvenál 5. 3. Kabos 2. 19., 12. 25. Kada 2. 5., 3. 2., 3. 8., 3. 10., 5. 10. Kadosa 3. 10., 3. 11., 6. 1., 8. 25., 10. 25. Kajetán 8. 7. Kájusz 2. 5., 3. 10., 4. 22. Kál 4. 22., 11. 8. Káldor 5. 19., 8. 27. Kalliopé 6. 8. Kalliszta 2. 6., 4. 25., 5. 11., 9. 2. Kálmán 10. 13.* Kámea 3. 3., 5. 18., 7. 18. Kamélia 8. 3., 9. 16. Kamil 7. 14. Kamill 7. 14., 7. 18. Kamilla 2. 3., 3. 3., 3. 10., 5. 18., 7. 18., 7. 27., 8. 29., 12. 28.* Kamilló 7. 18. Kán 3. 10., 5. 29. Kandid 3. 10., 10. 3. Kandida 3. 10., 8. 29., 10. 22. Kanut 1. 19., 7. 10. Kapisztrán 3. 28., 10. 23. Kaplony 1. 12., 7. 13., 7. 24. Kapolcs 3. 24., 9. 29. Karácson 5. 13., 12. 25. Karácsony 12. 18. Karád 1. 16., 5. 28., 11. 8. Kardos 1. 3., 1. 11., 2. 23., 4. 24., 7. 15., 12. 30. Karina 3. 24.*, 4. 30., 11. 7. Karion 1. 12., 9. 1. Kármán 8. 17. Karméla 7. 16. Karmelina 7. 16.

36

Kármen 6. 2.*, 7. 16. Karola 1. 28.*, 9. 25., 9. 27., 11. 4. Karolina 1. 28., 2. 2.*, 2. 3., 7. 14., 9. 27., 11. 4. Károly 1. 28.*, 6. 3., 9. 11., 9. 27., 11. 4.* Karsa 7. 8., 12. 12., 12. 29. Kartal 3. 23., 7. 8. Kasszián 8. 13. Kászon 4. 24., 8. 13. Kasztor 1. 13., 2. 13., 7. 5., 7. 7., 11. 8. Kata 2. 2., 3. 24., 4. 29. Katalin 2. 13., 3. 9., 3. 22., 3. 24., 4. 29., 4. 30.*, 5. 3., 5. 9., 9. 15., 11. 25.*, 12. 31. Katapán 3. 28., 10. 23. Katinka 3. 9., 5. 9., 11. 25. Kató 9. 15. Kazimir 3. 4. Kázmér 3. 4.*, 7. 31. Keled 3. 15., 5. 1. Kelemen 3. 15., 4. 22., 11. 23.* Kelen 4. 22. Kemenes 8. 21. Kende 9. 1., 9. 25.*, 10. 21. Kenese 2. 15., 7. 10., 12. 13. Kenéz 1. 19., 12. 7. Kerecsen 12. 5., 12. 20. Kerény 3. 30., 4. 4., 6. 4., 7. 4. Keresztély 2. 13., 3. 13., 4. 3., 5. 14., 7. 27., 11. 12., 12. 20. Kerubina 6. 4., 8. 4. Keszõ 1. 12., 1. 13., 6. 29. Keve 1. 8., 2. 22., 6. 29. Kilény 11. 13. Kilián 7. 5., 7. 8., 9. 8., 11. 13. Kiliána 7. 8. Kincsõ 2. 1., 7. 24.* Kinga 7. 24.* Kira 8. 3., 7. 7. Kirill 2. 9., 3. 18. Kisanna 7. 26. Kitti 2. 13., 3. 22., 4. 29., 4. 30.*, 11. 25., 12. 31. Klára 2. 10., 3. 25., 4. 17., 8. 11., 8. 12.* Klarissza 1. 15., 7. 12. Klaudetta 6. 6. Klaudia 3. 20.*, 5. 18., 6. 6., 8. 23., 10. 30. Klemencia 3. 15., 11. 23.


NÉVNAPTÁR Klementina 10. 21., 11. 14., 11. 23. Kleofás 8. 25., 9. 25. Kleon 3. 3., 9. 25. Kleopátra 8. 1., 10. 20. Klétus 4. 26., 6. 13. Klió 4. 11., 9. 25. Klotild 6. 3.* Kocsárd 4. 19., 5. 4., 5. 5., 6. 7. Koletta 3. 6., 5. 6. Kolombina 10. 21. Kolombusz 6. 9. Kolos 1. 15., 2. 5., 2. 15.*, 3. 10., 6. 6., 10. 30., 11. 8. Kolumbán 3. 24., 11. 21., 11. 23., 12. 12. Kolumbusz 12. 12. Konkordia 1. 1., 2. 18. Konrád 2. 14., 2. 18., 2. 19., 4. 20., 4. 21.*, 6. 1., 11. 26., 12. 14. Konstancia 2. 18., 5. 15., 9. 19. Konstantin 3. 11., 5. 21.*, 7. 27. Konstantina 3. 11., 4. 12., 5. 21., 9. 19. Kont 7. 16., 10. 17. Koppány 3. 28., 6. 20., 7. 9., 10. 8.*, 10. 23. Kordélia 10. 22. Koridon 5. 10. Korinna 10. 22. Koriolán 3. 6., 9. 8., 11. 20. Kornél 3. 3., 6. 2., 6. 3., 7. 3.*, 9. 13.*, 9. 16. Kornélia 3. 3.*, 3. 31., 9. 16. Korvin 2. 6. Kósa 9. 7., 9. 27. Kötöny 3. 20., 8. 7. Kozima 9. 26., 9. 27. Kozma 9. 26., 9. 27. Kreszcencia 4. 5., 4. 7., 4. 9., 6. 15. Kristóf 3. 15.*, 3. 25., 5. 9., 7. 25.*, 10. 31. Kriszta 6. 22., 8. 5. Krisztián 2. 13., 3. 13.*, 4. 3., 9. 27., 11. 12., 12. 20. Krisztina 6. 22., 7. 24., 8. 5.*, 11. 6., 12. 5. Krizanta 10. 14., 10. 25. Krizosztom 1. 27., 9. 13. Kund 5. 29., 6. 1. Kunigunda 3. 3.

Kunó 2. 19., 4. 19., 5. 29., 6. 1., 11. 12. Kurszán 11. 24. Kürt 2. 14., 2. 19. Laborc 7. 23., 9. 30. Ladiszla 2. 27., 6. 27. Ladomér 7. 14., 7. 15., 11. 15. Lajos 8. 19., 8. 25.*, 10. 9., 10. 10., 10. 11. Lambert 4. 16., 4. 18., 6. 22., 9. 17. Lamberta 4. 16., 9. 17. Lantos 2. 27., 7. 18. Larina 5. 24., 8. 12., 9. 5. Larion 1. 14. László 2. 27., 5. 4., 6. 27.*, 8. 8.*, 8. 28. Laura 4. 11., 6. 17.*, 6. 28., 10. 19. Laurencia 6. 28., 10. 8. Lavínia 4. 14. Lázár 2. 23., 11. 7., 12. 17.*, 12. 27. Lea 3. 22. Leander 2. 22., 2. 27., 3. 13. Léda 2. 5., 12. 24. Lehel 2. 5., 3. 26., 8. 2.*, 10. 16. Leila 2. 13., 6. 21.*, 6. 21. Lél 3. 2., 4. 9., 8. 2., 9. 7., 10. 16. Lelle 4. 9., 9. 7., 10. 16. Léna 7. 21. Lénárd 10. 6., 10. 9., 11. 6.*, 11. 26., 11. 27. Lenke 7. 22., 7. 23.*, 8. 18. Leó 2. 18., 2. 20., 4. 11.*, 4. 19., 6. 12., 6. 28., 7. 3., 7. 17., 7. 28., 10. 10., 10. 17., 11. 10. Leon 2. 18., 2. 20., 4. 11., 4. 19., 6. 12., 6. 28., 7. 17., 10. 10., 10. 17. Leona 1. 4.*, 2. 20., 2. 21., 4. 11., 6. 15., 7. 3., 10. 10., 11. 10., 12. 9. Leonárd 11. 26., 11. 27. Leonarda 11. 6., 11. 26., 11. 27. Leonidász 4. 22., 6. 28., 9. 2. Leonóra 2. 21., 3. 6.*, 7. 15. Leontina 3. 1., 12. 6. Leopold 3. 29., 11. 15. Leopoldina 11. 15. Lestár 3. 29.


Letícia 8. 12., 8. 30., 9. 8. Levendula 6. 18., 7. 22., 7. 24. Levente 2. 13., 6. 18.*, 6. 24., 6. 28.*, 8. 1., 11. 12. Lia 3. 22. Liána 6. 19. Liander 3. 13. Liberátusz 8. 17., 12. 20. Libériusz 9. 23., 12. 30. Libor 7. 23. Lídia 2. 12.*, 3. 22., 3. 27., 4. 8., 4. 14., 8. 3. Lili 7. 11.* Lilian 8. 11. Liliána 7. 27.*, 8. 11. Liliom 7. 27. Lilla 2. 12., 2. 16.*, 7. 11., 7. 27. Lina 9. 23., 11. 4. Linda 2. 13.* Lionel 6. 12. Lipót 4. 2., 7. 22., 11. 15.* Lívia 2. 12.*, 9. 23., 10. 14., 11. 12., 12. 10. Líviusz 9. 23., 11. 12. Liza 7. 8., 11. 25. Lizander 11. 20. Lizandra 1. 18., 3. 13. Lola 9. 15. Lolita 9. 15. Loránd 1. 15.*, 8. 10., 9. 15. Lóránt 1. 15.*, 7. 15., 8. 10., 9. 13., 9. 15. Loréna 6. 28. Loretta 12. 10. Lõrinc 7. 5., 7. 21., 8. 10.*, 9. 5.* Lotár 1. 27., 4. 7., 6. 15., 9. 29., 12. 30. Lotti 11. 4. Luca 7. 7., 12. 13.* Lúcia 3. 25., 6. 9., 9. 16., 12. 13. Lucián 1. 7., 5. 28. Luciusz 3. 4., 8. 5., 10. 17., 10. 19., 12. 3. Ludmilla 9. 16., 9. 17. Ludovika 1. 31., 3. 15., 6. 9., 8. 25., 9. 13., 10. 1. Lujza 1. 31., 3. 2.*, 3. 15., 6. 20., 6. 21., 7. 9., 7. 24., 8. 11., 9. 13. Lukács 2. 17., 10. 18.* Lukrécia 3. 15., 7. 9.* Mabella 6. 11., 9. 7. Madléna 5. 25.

37

Magda 5. 25., 7. 22. Magdaléna 5. 25., 5. 29., 7. 17., 7. 22. Magdolna 5. 25., 5. 29.*, 7. 17., 7. 22.* Magnusz 9. 6. Mahália 4. 8., 8. 1. Maja 3. 28., 5. 1. Majlát 5. 11. Makabeus 8. 1. Makár 1. 2., 1. 15., 1. 24. Malakiás 1. 14., 7. 27., 11. 3. Malvin 4. 19., 10. 1.* Mályva 5. 11., 10. 17. Manassé 1. 28., 5. 24. Manda 5. 29., 7. 22. Manfréd 1. 28. Manfréda 1. 28. Manna 4. 7. Manó 3. 26. Manon 8. 5. Manszvét 2. 19., 9. 3. Mánuel 3. 26. Manuéla 3. 26., 7. 15. Mara 6. 26. Marcell 1. 9.*, 1. 16., 1. 31., 4. 26., 6. 26., 8. 14.*, 12. 16. Marcella 1. 9., 1. 16., 1. 31.*, 6. 28. Marcellina 6. 2., 7. 17. Marcián 2. 9., 6. 17., 7. 2., 10. 25. Margaréta 1. 18., 1. 19., 2. 22., 6. 10., 7. 20., 10. 16., 10. 17. Margit 1. 18., 1. 19., 1. 28., 2. 22., 6. 10.*, 6. 20., 7. 9., 7. 13., 7. 20., 8. 26., 9. 2., 10. 16., 10. 17., 10. 25., 11. 16., 12. 30. Margitta 10. 17. Margó 2. 22. Mária 1. 1., 1. 23., 2. 2., 2. 11., 3. 3., 3. 25., 4. 2., 4. 7., 4. 8., 4. 26., 5. 8., 5. 24., 5. 29., 5. 31., 6. 15., 7. 2., 7. 6., 7. 7., 7. 16., 7. 17., 7. 22., 8. 2., 8. 5., 8. 9., 8. 15.*, 8. 16., 8. 22., 9. 8.*, 9. 12.*, 9. 15., 9. 19., 9. 22., 9. 24., 10. 3., 10. 6., 10. 7., 10. 8., 10. 11., 10. 22., 10. 24., 11. 21., 11. 27., 12. 8.*, 12. 15., 12. 18.


NÉVNAPTÁR Marián 2. 9., 4. 20., 8. 19., 12. 1. Mariann 8. 19. Marianna 4. 10., 4. 27., 4. 30., 5. 26., 11. 1.* Marica 7. 22. Marietta 1. 1., 2. 11.*, 3. 25., 4. 8., 5. 24., 5. 31., 6. 15., 7. 6., 7. 22., 8. 15., 8. 16., 8. 22., 9. 8., 9. 12., 10. 8., 10. 24., 12. 8. Marina 3. 16., 7. 6., 7. 9., 7. 20. Marinella 3. 25. Marinetta 8. 25. Márió 1. 19.*, 12. 31. Marion 9. 12. Marióra 5. 24. Marita 5. 29. Máriusz 1. 19., 12. 31. Márk 4. 25.*, 5. 25., 6. 18., 10. 7. Markó 6. 18. Márkus 4. 25., 5. 25., 6. 18., 6. 30., 9. 7., 10. 7. Marléne 7. 16. Marót 3. 27., 9. 22. Márta 1. 19., 7. 29.* Martin 11. 11. Martina 1. 30.* Márton 4. 13., 11. 3., 11. 11.*, 11. 12., 11. 13. Martos 11. 12. Masa 8. 15. Máté 9. 21.* Matild 1. 11., 3. 14.*, 5. 31., 7. 6. Mátka 3. 25., 11. 10. Mátyás 2. 24.*, 5. 14., 12. 8. Maura 2. 13., 5. 3., 9. 21. Maurícia 9. 22. Maxim 4. 14., 6. 25., 8. 13., 11. 19. Maxima 5. 29. Maximilián 3. 12., 8. 21., 10. 12. Maximilla 3. 26., 6. 25., 7. 30. Medárd 6. 8.* Medárda 6. 8. Médea 5. 15., 8. 1., 9. 30. Megyer 1. 19., 4. 17., 11. 13., 12. 31. Melánia 1. 7., 1. 10.*, 12. 31. Melina 7. 10. Melinda 10. 29., 12. 2.* Melióra 4. 24., 5. 29.

Melissza 9. 15. Meliton 4. 24., 9. 15. Melitta 3. 10., 4. 1., 4. 24., 9. 15.* Meluzina 9. 15., 11. 10. Ménás 10. 3., 11. 11. Mendel 3. 26. Menodóra 9. 10. Ménrót 4. 28., 8. 1., 11. 11. Menta 8. 14. Menyhért 1. 6., 1. 21., 8. 14., 8. 22.*, 9. 7. Mercédesz 9. 24.* Merse 8. 22., 11. 20. Metella 1. 24., 5. 31., 7. 6., 8. 31. Metód 2. 14., 3. 9., 6. 14., 7. 5., 7. 7., 9. 18. Metta 3. 14. Mia 8. 2. Mietta 7. 2. Mihaéla 6. 19., 8. 24. Mihály 4. 10., 5. 8.*, 6. 19., 7. 5., 9. 29.*, 11. 8. Mike 1. 15. Mikeás 1. 15., 8. 14. Mikes 5. 23., 9. 29. Miklós 3. 21., 9. 10., 9. 25., 11. 13., 11. 26., 12. 6.* Mikolt 9. 10., 9. 25., 12. 6. Miksa 3. 12., 8. 21., 10. 12.* Milán 5. 19.*, 7. 18., 9. 11., 11. 26. Milda 7. 13. Milemon 11. 22. Miléna 5. 24. Miletta 7. 6. Milica 9. 16. Milla 7. 18. Milos 3. 8., 11. 22., 11. 26. Mimóza 8. 28. Mína 4. 13. Mínea 12. 24. Minerva 5. 2., 8. 23. Minna 4. 13. Míra 5. 10., 9. 21. Mirabella 7. 24., 9. 27., 10. 22. Mirandella 5. 11. Mirandola 5. 11. Mirandolina 5. 11. Mirella 5. 21., 9. 21.* Mirjam 8. 22.* Mirkó 3. 3., 7. 18. Miron 8. 8., 12. 10. Mirtill 2. 23., 8. 3. Modeszta 2. 5., 11. 4. Modesztusz 2. 5., 2. 12., 6. 15.


Mónika 5. 4.*, 8. 27. Montika 8. 14. Mór 1. 15., 3. 20., 9. 4., 9. 13., 9. 22., 9. 25., 10. 22., 10. 25., 11. 4., 12. 4., 12. 5. Morella 7. 6., 7. 19. Morgan 6. 9., 6. 26., 8. 28. Móric 1. 15., 3. 20., 9. 4., 9. 13., 9. 22.*, 10. 25., 12. 4. Mózes 5. 16.*, 7. 26., 8. 28., 9. 4., 11. 4., 11. 25. Muriel 5. 27., 9. 4. Múzsa 3. 3., 4. 2., 4. 3. Nadinka 8. 1. Nádja 8. 1. Nándor 5. 30., 6. 5., 10. 19.*, 10. 29. Nanett 6. 7. Nanetta 7. 26. Napóleon 5. 7., 8. 15. Napsugár 3. 21., 7. 3. Narcisszusz 3. 18., 10. 29. Nárcisz 10. 29.* Nárciusz 3. 18. Násfa 5. 12., 5. 14. Natália 7. 27., 8. 26., 10. 23., 12. 1., 12. 9.* Nátán 8. 24., 11. 9. Natasa 7. 27., 8. 26., 12. 1., 12. 9. Nauzika 7. 28., 12. 16. Nedda 4. 24., 7. 6., 8. 4. Nefelejcs 4. 17. Nelli 7. 11. Nemere 12. 19. Nepomuk 5. 16. Nerina 5. 12., 12. 25. Neszta 1. 22., 2. 28., 3. 10., 4. 15., 4. 17., 12. 25. Nesztor 2. 26., 9. 8. Netta 6. 13. Nétus 2. 22., 5. 2. Nikander 6. 17. Niké 1. 7., 4. 25., 11. 17., 12. 23. Nikétás 1. 7. Nikodém 9. 15. Nikodémia 3. 27., 8. 3., 12. 25. Nikodémusz 3. 27., 8. 3., 12. 25. Nikola 3. 21., 9. 10., 9. 25., 12. 6. Nikolett 3. 21., 9. 10.* Nilla 5. 31. Nimfa 11. 10.

38

Nimród 8. 31., 11. 11. Nina 11. 4., 12. 22. Ninett 7. 26. Ninetta 7. 1. Ninon 7. 26. Niobé 9. 15. Noé 4. 22., 5. 31., 11. 18., 11. 29., 12. 24. Noel 5. 13., 12. 25. Noémi 4. 22.*, 9. 1., 12. 24. Nóna 3. 16., 3. 17., 8. 5. Nónusz 3. 16., 12. 2. Nóra 2. 21., 3. 6., 7. 11.* Norbert 6. 6.* Norberta 6. 6. Norina 10. 30. Norma 4. 13., 4. 23., 5. 23. Norman 6. 6. Nyék 5. 5., 5. 26. Nyeste 3. 10., 4. 15., 4. 17., 12. 25. Oberon 1. 26. Odett 4. 20., 10. 23. Odília 10. 23., 12. 13. Odiló 1. 1., 1. 2. Odisszeusz 1. 2., 9. 5. Odó 7. 4., 7. 7., 11. 18. Ödön 10. 20., 10. 26., 11. 16.*, 11. 18., 11. 20. Ofélia 5. 13., 9. 5. Oguz 11. 4. Oktávia 4. 15., 8. 6. Oktávián 3. 22., 8. 6. Olaf 7. 29. Olga 6. 21., 6. 27., 7. 11., 7. 27.* Olimpia 12. 17.* Olinda 7. 7., 11. 16. Olivér 3. 5., 3. 24., 7. 1., 7. 11., 11. 21.* Olívia 3. 5., 12. 3.* Omár 9. 9. Ompoly 5. 14. Ond 6. 10., 7. 17. Opika 2. 2., 7. 15. Orália 4. 19., 8. 12. Orbán 4. 2., 5. 25.*, 6. 29., 7. 29., 12. 19. Orbó 6. 29. Orchidea 1. 10., 8. 1. Oresztész 1. 14., 7. 3., 11. 9., 12. 13. Orfeusz 2. 27., 6. 12. Orgona 1. 30., 9. 9. Oriána 6. 7., 9. 17. Orion 1. 14., 1. 18. Örkény 7. 15. Ormos 2. 4., 3. 26. Oros 1. 17., 12. 1., 12. 19.


NÉVNAPTÁR Örs 1. 17., 6. 26., 7. 14.*, 9. 30., 10. 2., 11. 16. Örsi 6. 26., 7. 14., 10. 2. Orsika 10. 21. Orsolya 4. 7., 10. 21.* Örzse 11. 19. Osszián 2. 28., 8. 5. Õszike 9. 23. Oszkár 2. 3., 3. 3., 7. 31.*, 12. 1. Oszlár 2. 3. Oszvald 2. 19., 2. 28., 8. 5. Oszvalda 2. 28., 8. 5. Otelló 1. 16., 12. 16. Otília 12. 12., 12. 13.* Otmár 11. 16. Ottó 2. 23., 3. 23., 7. 2.*, 9. 22., 11. 18., 12. 16. Ottokár 2. 26., 4. 2., 5. 8., 7. 2. Ovidiusz 5. 6. Oxána 4. 12. Õzike 3. 16., 6. 16., 8. 5., 10. 29. Ozmin 5. 21., 8. 20. Özséb 1. 18., 1. 20., 3. 5., 5. 5., 6. 20., 8. 2., 8. 14., 9. 26., 12. 16. Ozsvát 2. 19. Pál 1. 10., 1. 15., 1. 18., 1. 25.*, 2. 6., 2. 10., 2. 22., 3. 7., 4. 1., 4. 28., 5. 7., 6. 26.*, 6. 29.*, 6. 30.*, 8. 1., 10. 19., 11. 18. Pálma 5. 10.*, 5. 18., 8. 1., 10. 5. Palóma 9. 17., 9. 19. Paméla 6. 1., 9. 15. Pamfil 6. 1. Pamina 8. 31., 9. 6. Panna 7. 26. Pantaleon 7. 27. Páris 3. 17., 4. 28., 8. 5. Paszkál 2. 10., 5. 14., 5. 17.*, 5. 27. Pasztorella 5. 17., 8. 6. Patony 2. 21., 4. 28. Patrícia 3. 13., 3. 17., 4. 28., 8. 25.* Patrícius 3. 17., 4. 28. Patrik 3. 17.*, 4. 28., 8. 30. Paula 1. 26.*, 2. 20., 6. 11. Paulina 2. 20., 3. 14., 6. 1., 6. 22.*, 7. 12., 7. 21., 8. 31. Pázmán 8. 30. Pelágia 5. 4., 6. 9., 8. 28., 10. 8., 12. 19. Pelágiusz 5. 4., 6. 9., 6. 26., 8. 28., 10. 8.

Pelbárt 5. 27., 9. 28. Pellegrin 5. 1., 5. 2., 5. 16. Pénelopé 6. 26., 8. 1. Pentele 7. 27. Peónia 5. 1., 8. 1. Peregrina 4. 26., 5. 1., 5. 2., 5. 16., 8. 5., 10. 5. Perenna 6. 24., 11. 13. Periklész 7. 8., 8. 20., 10. 24. Perjámos 5. 28., 6. 9. Perpétua 3. 6., 3. 7. Péter 1. 25., 1. 28., 1. 31., 2. 5., 2. 21., 2. 22., 2. 23., 4. 27., 4. 28., 4. 29.*, 5. 8., 6. 2., 6. 16., 6. 29.*, 7. 30., 8. 1., 9. 9., 10. 19., 11. 18., 11. 26., 12. 4., 12. 5., 12. 9., 12. 21. Petõ 1. 25., 11. 16. Petra 1. 28., 2. 21., 2. 22., 6. 29., 9. 9., 10. 2.*, 11. 18., 12. 21. Petronella 5. 31.*, 7. 13. Petrónia 5. 31., 7. 13., 10. 4. Petróniusz 5. 31., 10. 4. Petúnia 4. 27., 6. 28. Petur 3. 17. Piládész 7. 11., 10. 5., 12. 9. Pintyõke 4. 27., 10. 11. Piramusz 5. 28., 6. 9. Piroska 1. 18.* Piusz 4. 30., 5. 5., 7. 11., 8. 21., 9. 3., 11. 20. Placid 7. 11., 10. 5. Placida 7. 11., 10. 11. Polett 2. 20. Polidor 4. 10., 9. 9. Pólika 3. 14. Polikárp 1. 26., 2. 23., 10. 27. Polina 7. 23. Polixéna 7. 30., 9. 23. Polla 2. 9., 7. 7., 7. 23. Pompilla 7. 15. Pompónia 9. 19., 10. 30. Pongor 5. 12. Pongrác 5. 12.* Poppea 1. 25., 4. 27. Porfir 2. 16., 2. 26. Primusz 6. 9., 7. 9. Priszcilla 1. 16., 3. 10., 7. 8. Rabán 2. 4. Radamesz 4. 8., 4. 10. Radiszló 1. 13., 3. 16.,


4. 17., 7. 27., 10. 17., 10. 21. Radó 4. 14., 4. 17. Radomér 1. 13., 3. 16., 6. 21., 7. 27., 9. 24., 10. 17., 10. 21. Rados 11. 7. Radován 1. 13., 3. 16., 7. 27., 10. 17., 10. 21., 11. 7. Radvány 11. 7. Rafael 6. 20.*, 9. 29., 10. 24. Rafaella 1. 6., 6. 20. Ráfis 10. 24. Ráhel 2. 4.*, 5. 2., 7. 11., 10. 24. Rajmund 1. 7., 1. 22., 1. 23.*, 7. 4., 8. 31. Rajmunda 1. 7., 8. 31. Rajnald 1. 12., 2. 9., 7. 16., 8. 18. Ramón 7. 4. Ramóna 1. 7.*, 8. 31. Rápolt 11. 29. Rátold 11. 2. Raul 4. 17., 11. 7. Razmus 6. 2. Rázsony 4. 17., 7. 23. Rea 9. 7. Rebeka 3. 9., 8. 30., 9. 2.* Regina 9. 4., 9. 7.* Reginald 2. 12., 6. 5., 10. 13., 12. 4., 12. 5. Regõ 6. 5., 8. 2. Réka 2. 6., 8. 17., 11. 10.* Relinda 2. 13., 3. 22., 8. 13. Rella 10. 15. Reményke 8. 1. Remig 10. 1. Rémusz 10. 1., 10. 13. Renáta 5. 22., 5. 23., 9. 2., 10. 6.*, 11. 12. Renátó 9. 2., 10. 6., 11. 12.* René 10. 6. Réta 7. 9., 10. 25. Rezeda 5. 17., 5. 27. Rézmán 6. 2. Rezsõ 4. 17., 7. 27., 10. 12., 10. 17., 11. 7.* Ria 7. 16. Richárd 2. 7., 4. 3.*, 9. 18., 11. 15. Rikarda 9. 18., 9. 25. Rita 5. 22.*, 8. 26. Riza 3. 11.

39

Róbert 2. 4., 4. 29., 5. 13., 6. 6., 6. 7.*, 7. 17., 7. 18., 9. 17. Roberta 4. 29., 5. 13., 9. 17. Robertina 6. 7. Robin 4. 29. Rodelinda 2. 26. Rodion 9. 1., 10. 7. Rodrigó 3. 13., 10. 30., 10. 31. Rókus 8. 16., 8. 19. Roland 1. 15., 5. 31., 7. 15.*, 8. 9., 9. 15. Rolf 11. 7. Román 2. 28., 5. 22., 8. 9., 10. 1., 11. 18. Romána 2. 23., 5. 22. Rómeó 2. 7.*, 10. 1., 11. 4. Romola 7. 6., 7. 23. Romuald 2. 7. Romulusz 7. 6., 9. 5., 10. 13. Rovéna 7. 10., 7. 19., 7. 30. Roxána 1. 17., 6. 11., 9. 14.* Róza 8. 23., 8. 30., 9. 4. Rozália 8. 23., 8. 30., 9. 4.*, 10. 3. Rozalinda 1. 17., 6. 11., 8. 30. Rozamunda 4. 30. Rozanna 9. 14. Rozina 3. 11., 3. 13., 7. 18. Rozita 8. 30., 9. 14. Rozmarin 4. 30. Rózsa 8. 23., 8. 30.*, 9. 4. Rozvita 6. 22. Ruben 4. 6., 4. 7. Rubina 7. 10., 7. 19. Rudolf 4. 17.*, 7. 27., 10. 17., 11. 7. Rudolfina 4. 17., 7. 27., 10. 17. Rufina 7. 10., 7. 19. Rufusz 11. 21., 11. 28., 12. 18., 12. 28. Rupert 3. 27., 5. 15., 9. 24. Ruperta 3. 27., 5. 15., 9. 24. Ruszalka 9. 4. Ruszlán 7. 17. Ruszlána 3. 22., 6. 15., 7. 17. Rusztem 10. 9., 11. 10. Sába 4. 12., 4. 24., 12. 5.


NÉVNAPTÁR Salamon 2. 8., 3. 13., 7. 28., 9. 28., 10. 17., 10. 24.* Sámson 6. 27. Samu 2. 16., 8. 20., 8. 21., 10. 10. Sámuel 1. 16., 2. 16., 8. 20., 8. 21.*, 8. 27., 10. 10. Samuella 8. 20., 8. 21., 10. 10. Sándor 1. 15., 2. 26., 3. 18.*, 4. 22., 4. 23., 5. 3., 10. 11. Sára 1. 19.*, 7. 7., 7. 13., 7. 15., 10. 9. Sarolt 5. 31., 7. 5. Sarolta 1. 19., 7. 5.*, 7. 13., 7. 17., 11. 4. Saul 1. 25., 10. 20. Sebes 2. 3., 6. 7. Sebestyén 1. 20.*, 12. 5. Sebõ 1. 20., 4. 12., 4. 24., 6. 12., 8. 29., 9. 19., 12. 5. Seherezádé 5. 3., 6. 7. Sejla 6. 3. Semjén 10. 8. Simeon 1. 5., 2. 18., 3. 24., 4. 21., 5. 24., 6. 1., 10. 8. Simon 1. 5.*, 2. 18., 4. 21., 4. 24., 5. 16., 7. 18., 10. 8., 10. 28.* Skolasztika 2. 10. Solt 3. 13., 5. 13. Sólyom 9. 25. Soma 7. 3.*, 9. 16. Stefánia 1. 2., 1. 16., 8. 20., 10. 23., 10. 30., 11. 28.*, 12. 26. Stella 5. 8., 7. 14.*, 7. 15., 7. 19. Sudárka 3. 15., 6. 18. Sugárka 3. 20., 8. 12. Surány 1. 22., 1. 24. Szabella 2. 26., 6. 8., 7. 4., 7. 8. Szabin 2. 9., 3. 13., 9. 29., 12. 7., 12. 11., 12. 30. Szabina 8. 29., 10. 27.* Szabolcs 6. 17., 7. 17., 7. 18., 7. 28.*, 9. 19. Szalárd 7. 17. Szaléz 1. 24., 1. 29. Szalók 1. 24., 1. 29., 5. 17. Szalóme 6. 29., 10. 17., 10. 22., 11. 17. Szalvátor 3. 18., 8. 5. Szalvia 1. 11., 10. 28., 10. 29.

Szalviusz 1. 11., 10. 28., 10. 29. Szandra 3. 18., 5. 18. Szaniszló 4. 11.*, 5. 7., 11. 13. Szavéta 5. 6., 11. 5. Szebáld 8. 19. Szecsõ 3. 1., 4. 9. Szederke 7. 11., 7. 19. Szegfû 7. 17. Szelemér 2. 8., 7. 17., 9. 12. Szelim 9. 28. Szelina 10. 11. Szellõke 4. 6., 8. 26. Szemere 2. 23., 5. 26., 10. 12. Szemirámisz 4. 22., 6. 1. Szemõke 7. 18., 7. 30. Szendike 2. 19., 3. 2., 7. 11., 10. 5., 10. 11. Szénia 7. 30. Szeráf 10. 12. Szerafina 3. 21., 7. 29., 9. 3., 9. 8., 9. 9., 10. 12. Szeréna 6. 28., 7. 28., 8. 16., 9. 14.* Szerénusz 2. 23., 6. 15., 6. 28., 8. 2., 8. 16., 9. 14. Szergiusz 9. 8., 9. 9., 10. 7., 10. 8. Szervác 5. 13.* Szevér 1. 8., 2. 1. Szeveréd 2. 15. Szeverin 1. 8., 5. 27., 10. 23. Szibilla 3. 12., 3. 18., 4. 29., 10. 9. Szidónia 6. 23., 8. 23., 11. 14. Szidor 1. 15., 1. 16. Szigfrid 1. 15., 2. 15., 8. 22. Szilamér 6. 20., 10. 17. Szilárd 3. 11.*, 4. 12., 5. 21., 12. 14. Szilárda 9. 19., 12. 14.* Szilas 7. 13. Szilvána 2. 6., 5. 4., 7. 10., 12. 2. Szilvánusz 2. 6., 2. 17., 2. 18., 2. 20., 3. 8., 5. 4., 7. 10., 7. 13., 8. 24., 11. 12., 12. 2. Szilveszter 11. 20., 11. 26., 12. 31.* Szilvia 11. 3., 11. 13.* Szilvió 11. 3. Szilviusz 4. 21., 10. 28., 11. 3.


Szimóna 5. 16., 5. 24., 10. 28. Szimonetta 1. 5., 2. 18., 5. 16., 10. 8., 10. 28.* Szirén 1. 22., 2. 23. Szíriusz 1. 22., 11. 26. Szironka 2. 15., 6. 28., 8. 16. Szixtusz 3. 28., 4. 3., 4. 6., 8. 6. Szófia 4. 30. Szofron 3. 11. Szofrónia 3. 11. Szókratész 4. 19., 9. 17., 11. 28. Szólát 7. 13. Szolón 5. 17., 11. 13. Szonja 5. 15.*, 8. 1. Szonóra 5. 31., 9. 14. Szórád 7. 13., 7. 17. Szörénke 5. 27., 7. 20. Szörény 1. 8. Szorina 2. 10. Szovát 7. 13. Szulamit 6. 29., 10. 22., 11. 17. Szultána 1. 19., 6. 23., 7. 13., 10. 9. Szvetlana 5. 1., 7. 4., 11. 24. Tábita 4. 22., 7. 1. Tácia 1. 8., 4. 22. Tacitusz 2. 25., 3. 16. Taddeus 1. 24., 7. 26., 10. 28. Tádé 1. 24., 6. 26., 7. 26., 10. 28. Taksony 3. 29., 4. 6., 6. 6., 8. 24., 11. 29.* Talabor 7. 25. Talamér 1. 5., 7. 15. Tália 5. 20., 8. 26. Tamara 1. 26., 5. 6., 9. 1., 12. 29.* Tamás 1. 28., 3. 7.*, 6. 22., 7. 3., 7. 6., 8. 25., 9. 22., 10. 2., 12. 21.*, 12. 29.* Tanázia 8. 14. Tankréd 5. 6., 7. 6. Taráz 2. 25. Tarcal 2. 25. Tardos 9. 10. Tarján 5. 26., 8. 11., 11. 30. Tárkány 4. 28., 9. 5., 9. 28. Tarzícia 8. 15. Tarziciusz 8. 15. Tas 1. 8., 2. 22., 4. 15.*, 4. 27., 6. 8. Tasziló 1. 11., 10. 11. Tatjána 1. 12., 4. 22.

40

Tavaszka 3. 21. Tea 8. 3., 12. 19. Tekla 8. 19., 9. 23.* Telma 9. 23., 10. 15. Témisz 12. 21. Ténia 5. 3. Teó 9. 2. Teobald 5. 21., 7. 1. Teobalda 5. 21., 7. 1. Teodolinda 1. 22., 2. 11. Teodor 8. 16., 9. 2., 11. 9., 12. 27., 12. 28. Teodóra 2. 11., 4. 1., 4. 5., 4. 28., 9. 2., 9. 11.* Teodózia 4. 2., 5. 29. Teofánia 2. 2., 3. 12., 12. 22., 12. 27. Teofil 3. 5., 3. 10., 5. 5., 5. 10., 5. 21., 6. 17., 10. 2., 10. 13., 10. 29., 12. 20.* Teofila 5. 21., 6. 17., 12. 28. Teónia 8. 23. Tercia 4. 16., 4. 30. Terestyén 11. 28. Teréz 3. 11., 6. 17., 7. 8., 8. 3., 10. 1., 10. 3., 10. 15.* Terézia 3. 11., 6. 17., 7. 8., 8. 3., 10. 1., 10. 3., 10. 15. Tertullia 4. 29., 4. 30. Tessza 6. 17., 6. 20., 7. 8. Tétény 5. 1., 11. 5. Tétisz 2. 6., 12. 19. Tézeusz 1. 11. Tibád 5. 21. Tibériusz 8. 11., 11. 10. Tibold 5. 21., 6. 1., 7. 1. Tibor 4. 14.*, 8. 11., 11. 10. Tiborc 4. 14., 8. 11.* Tícia 8. 11. Ticiána 2. 6., 3. 3. Tihamér 4. 20., 4. 26., 4. 29., 5. 26., 7. 1.*, 11. 9., 11. 12., 12. 16. Tilda 3. 14., 5. 31., 7. 6., 8. 31. Tilla 3. 14. Tímea 1. 20., 3. 11., 5. 3.* Timon 4. 19., 5. 3. Timót 1. 24.*, 1. 26., 5. 3., 5. 21., 8. 22., 12. 20. Timótea 1. 26., 8. 22. Timur 7. 25., 9. 18. Tina 6. 16. Tíria 8. 3., 9. 3. Tirzusz 10. 4., 10. 12. Titán 1. 26., 2. 6. Titánia 1. 26., 2. 6., 2. 11.


NÉVNAPTÁR Titanilla 2. 6. Titusz 1. 4.*, 1. 26., 2. 6., 9. 18. Tivadar 1. 27., 4. 20.*, 4. 30., 6. 28., 7. 1., 9. 9., 9. 19., 11. 9.* Tóbia 3. 1. Tóbiás 1. 1., 6. 13., 9. 2., 9. 12., 11. 2. Tódor 2. 6., 2. 7.*, 9. 4., 9. 15., 9. 19., 10. 11., 11. 2., 11. 11., 12. 28. Töhötöm 4. 20., 6. 14., 6. 17., 6. 22., 9. 2., 9. 15., 11. 5., 12. 18. Tomaj 1. 28., 3. 7., 7. 3., 7. 6., 10. 2., 12. 29. Tomázia 4. 14., 8. 25. Tomor 7. 25. Tömör 10. 28. Tonuzóba 12. 11. Törtel 8. 4. Toszka 5. 5., 5. 18. Trajánusz 8. 11., 11. 30. Trisztán 2. 7., 11. 28. Tulipán 6. 11., 8. 1., 10. 5. Tullia 4. 27., 5. 21., 6. 22., 10. 5. Tünde 4. 2., 6. 1.*, 11. 10. Tuzson 5. 19. Ubul 3. 7., 5. 16., 12. 31. Üdvöske 7. 13., 12. 9. Ugod 5. 16. Ugor 7. 27., 8. 16. Ugron 5. 22., 11. 9. Ulászló 1. 27., 6. 27., 7. 29. Ulisszesz 1. 2., 9. 5. Uljána 5. 22. Ulla 7. 4. Ulpián 4. 3. Ulrik 3. 11., 6. 4., 7. 4.*, 7. 10., 7. 11., 8. 7. Ulrika 7. 4., 7. 11., 8. 6., 8. 7. Upor 5. 15., 6. 26., 9. 17. Uránia 5. 28., 8. 7. Urbán 4. 1., 5. 25., 6. 29., 12. 19. Urbána 5. 25., 7. 29., 12. 19. Uriás 1. 14., 6. 21. Uriel 1. 14., 5. 11. Uros 1. 14. Urzula 10. 21. Urzulina 4. 7. Uzonka 7. 12.

Uzor 1. 15., 1. 16., 4. 18. Vajk 8. 20. Valdemár 2. 27. Valentin 1. 7., 2. 14.*, 7. 25. Valentina 2. 14., 7. 25. Valér 1. 29., 6. 14., 12. 15.* Valéria 4. 28.*, 6. 5., 12. 9. Valter 4. 8., 7. 16.* Vanda 1. 26.*, 2. 25., 11. 14. Vanessza 5. 24. Várkony 7. 2., 10. 22. Varsány 7. 19. Vaszilia 4. 22., 5. 31., 6. 11. Vászoly 1. 1., 1. 2., 1. 11., 5. 30. Vázsony 1. 19., 5. 30. Vazul 1. 1., 1. 2., 1. 11., 3. 22., 5. 30., 6. 14.* Velmira 5. 21., 10. 9. Vencel 9. 28.* Vendel 6. 5., 10. 20.* Vendelina 10. 7., 10. 20. Vénusz 6. 2., 8. 7. Vera 1. 13., 1. 24., 7. 9. Verbéna 7. 9., 7. 22. Veréna 7. 22., 9. 1. Verita 9. 1. Verner 4. 18. Veron 7. 9. Veronika 1. 12., 1. 13.*, 1. 19., 1. 24., 2. 4., 2. 27., 7. 9. Versény 7. 19. Veszta 3. 1., 7. 17. Véta 5. 24. Veturia 7. 17. Viátor 7. 5., 8. 5., 10. 21. Vid 6. 15.* Vida 6. 15. Vidor 1. 13., 1. 14., 3. 16. Vidos 6. 15. Viktor 2. 26., 4. 20., 5. 7., 5. 8., 5. 12., 7. 28., 8. 11., 9. 5.*, 9. 30., 11. 2. Viktória 1. 26., 11. 17., 11. 26., 12. 23.* Viktorina 9. 5., 11. 2. Vilhelmina 5. 28., 9. 19.* Vilibald 7. 5., 7. 7., 10. 22. Vilja 8. 23., 8. 27. Villõ 5. 31., 6. 12.* Vilma 1. 10., 5. 23., 5. 28., 6. 25., 9. 19., 10. 15., 12. 5.*


Vilmos 1. 10., 2. 10., 4. 6.*, 4. 28., 5. 23., 5. 28., 6. 8., 6. 25.*, 7. 5. Vince 1. 22.*, 4. 5.*, 4. 9., 5. 24., 7. 19., 9. 27. Vincencia 1. 27., 2. 1., 4. 20. Viola 5. 3., 5. 5., 5. 23., 6. 15., 6. 25., 12. 19.* Violetta 6. 15. Viorika 6. 15. Virág 1. 8., 2. 10., 7. 29., 11. 24., 11. 26.* Virgil 3. 5., 11. 27.* Virgília 1. 31., 3. 5., 11. 27. Virgínia 2. 1., 2. 2., 9. 13., 11. 10. Vita 6. 15., 12. 13. Vitália 8. 13., 12. 13. Vitális 4. 28., 10. 20., 11. 4. Vitéz 4. 28., 11. 2. Vitold 4. 20., 4. 28. Vitolda 4. 20., 4. 28. Vitus 1. 15., 6. 15. Viviána 12. 2. Vivien 12. 2.* Vladimir 7. 14., 7. 15., 8. 15., 11. 15. Volfram 3. 20. Vulfia 1. 31., 9. 9., 10. 31. Vulkán 1. 1., 5. 19. Xavér 12. 3. Xavéria 12. 3., 12. 22. Xénia 1. 24., 7. 30.* Zádor 3. 16., 8. 8., 9. 1. Zágon 8. 23., 11. 17. Zajzon 12. 18. Zakária 2. 21., 3. 15., 9. 6., 11. 5. Zakariás 2. 21., 3. 15., 9. 6.*, 11. 5. Zakeus 8. 22., 8. 23., 11. 17. Zalán 3. 30.*, 7. 14., 9. 10., 12. 30. Zamfira 8. 26. Zámor 2. 16., 9. 5. Zaránd 6. 8., 10. 23. Zdenka 8. 23. Zdenkó 8. 23., 12. 14. Zebulon 8. 5. Zekõ 4. 21., 8. 23., 11. 17. Zelinda 9. 22., 10. 17., 10. 21.

41

Zella 9. 22. Zelma 1. 23.*, 4. 21. Zelmira 2. 21., 4. 21., 7. 9., 7. 12. Zenina 4. 12., 6. 5., 10. 11. Zénó 4. 12., 5. 12., 10. 29., 12. 22.* Zenóbia 10. 30. Zerind 1. 8., 10. 23. Zéta 12. 23. Zétény 2. 22., 12. 23. Zia 4. 17. Zilia 6. 3. Zina 3. 13. Zinajda 10. 30. Zita 4. 27.*, 12. 11. Zoárd 4. 27., 6. 17., 7. 17., 12. 2., 12. 3., 12. 30. Zobor 5. 1., 7. 17., 11. 19. Zoé 5. 2., 6. 15., 7. 5. Zója 6. 15. Zöldike 5. 10., 9. 22. Zolna 6. 23., 10. 17. Zoltán 3. 8.*, 3. 13., 6. 23.*, 11. 20. Zoltána 3. 8., 3. 13., 6. 23. Zombor 8. 22., 12. 26. Zomilla 7. 18. Zóra 6. 19., 10. 4. Zorán 3. 4. Zotmund 3. 1. Zsadány 8. 23. Zsaklin 5. 1., 7. 25. Zsanett 3. 28., 3. 31., 5. 12., 5. 30.* Zsanna 5. 20. Zselyke 4. 8. Zseni 12. 25. Zseraldin 4. 19. Zseraldina 4. 19. Zsigmond 5. 1., 5. 2.* Zsinett 2. 15. Zsófia 4. 30., 5. 15.*, 5. 24., 5. 25., 8. 1., 9. 17.*, 9. 18., 9. 30. Zsóka 5. 6., 7. 8., 11. 19. Zsolt 3. 8., 3. 13., 4. 10.*, 10. 21., 11. 20. Zsombor 4. 21., 11. 8.* Zsüliet 7. 21. Zsuzsa 2. 19., 8. 11. Zsuzsanna 2. 19.*, 8. 11.*, 9. 20. Zulejka 1. 9., 3. 1.


INTERJÚ

Elõttünk a lehetõség Beszélgetés Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel Németh Imre 2002 májusától vezeti a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési tárcát. A miniszter eddigi életútja egy dunántúli parasztcsaládból vezetett a bársonyszékig. Helyzete nem könnyû: a látszólag irdatlanul sok forintmilliárdot felölelõ agrártámogatás, amit kezeire bíztak, évrõl évre kevésnek bizonyul. Ilyen helyzetben nem mindig könnyû igazságosan dönteni – jól jöhet a józan paraszti ész. A miniszter szerint ugyanakkor a magyar gazdálkodóknak nincs okuk a pesszimizmusra. – Két és fél éve lett miniszter, az úgynevezett gyakorlati életbõl érkezett a bársonyszékbe. Mennyire változott meg azóta az élete? – Ilyenkor természetesen megváltozik az ember körül a világ – magam sem gondoltam volna, hogy ennyire. Például, hogy hirtelen annyira megszaporodnak a telefonhívások, hogy azzal már egyszerûen képtelenség lépést tartani. Márpedig én nagyon igyekeztem minden megkeresésre válaszolni. Hiszen nyilvánvaló: ha nem így teszem, a korábbi ismerõsök joggal gondolhatták volna, na, miniszter lett, már nem válaszol a hívásokra. Aki ismer engem, az pontosan tudja, nem ilyen ember vagyok. Ugyanakkor az is tény, hogy a miniszteri titkárságon gyorsan betelt az a spirálfüzet, amelyekbe az úgynevezett – visszajelzést kérõ – „külsõ megkereséseket” rögzítették a kollégák. Bizony, egy idõ után be kellett látnom, hogy lehetetlen egy nap negyvenötven hívásra válaszolni, mert dolgozni is kell. És a miniszteri tevékenység nem napi nyolcórás munkakör. Az ember ebben a


beosztásban annyit dolgozik, amennyit bír, napi tizennégy-tizenhat órát, hétvégén, ünnepnapokon is. De ez természetesen nem panasz: vállaltam, tehát legjobb tudásom szerint igyekszem megfelelni a feladatnak. – Mit szól ehhez a család? – Amikor miniszter lettem, az õ számukra gyakorlatilag azt jelentette, hogy én beléptem egy más világba, amelyben õk már talán kevésbé fontosak. A lányom már huszonnégy éves, igazából önálló életet él, ezért a feleségem sajnos sokat van egyedül – megértem õt, ha ezt nehezen viseli. – Rengeteg mendemonda járja akörül, hogy kinevezése után egy új miniszternek hirtelen megszaporodnak az „ismerõsei”, érkeznek tõlük az üzleti, vagy mondjuk ki: korrupciós ajánlatok. Igazak ezek a hírek? – Egy miniszter milliárdokról dönt. Nyilvánvaló, hogy akadnak olyan üzletigazdasági körök, amelyek számára egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a döntések miként is alakulnak, vagyis lehetséges-e ezeket a milliárdokat valahogy „megcsapolni”. Miniszteri mûködésem elsõ hónap-

42


INTERJÚ jaiban engem is megkerestek – nem közvetlenül, csak sejtelmesen, sugalmazva –, hogy ha ezt vagy azt elintézem, nem járok rosszul. Ezzel a helyzettel szemben egyetlen lehetséges magatartás létezik: nemet kell mondani, és ezt elvárom az összes kollégámtól is. Egyébként az említett körök azóta már megértették, hogy velem így nem lehet „üzletelni”. Számomra nincs kiemelt gazdálkodói kör, vagy ágazat, alapelvem szerint minden gazdálkodási formának egyenlõ esélyt kell biztosítani. – Ön vagyonos ember? – Nem vagyok gazdag. Kinevezésem elõtt huszonkét évig dolgoztam mérnökként, s – származásom alapján ez aligha meglepõ – paraszti beosztással igyekeztem élni. Van lakásunk, és tíz éve vásároltam tizenkét hektár termõföldet is – ki is kezdtek miatta az elmúlt idõszakban, pedig bárki beláthatja: ezzel még nem kerültem az úgynevezett „felsõ tízezerbe”. Teszem hozzá: hosszú évek óta készülünk arra, hogy vásároljunk egy családi házat, de ez eddig még nem jött össze. – Paraszti gyökereit említette. – A Dunántúlon, Vasváron születtem. Szüleim gazdálkodók voltak, s gyerekfejjel láttam, hogyan fogy el körülöttünk a gazdaságunk: a téeszszervezés idõszakában elõbb „elment” a cséplõgépünk, aztán a munkagépek, a lovak, s végül apám a téeszben lett kombájnos. Már általános iskolás koromban megismerkedhettem a mezõgazdaságban élõ emberek munkájával, életével. Nyaranta voltam aratáskor vízhordó, majd késõbb már afféle „segédkombájnosként” is tevékenykedhettem, de vállaltam nyári munkát abban a sütõüzemben is, ahol édesanyám volt alkalmazott. Azóta természetesen sokat tanultam, de az akkori tapasztalatok ma is élnek bennem.


BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE

– Ezekre a tapasztalatokra ma is nagy szüksége lehet, ha a magyar agrárgazdálkodás ügyeiben döntéseket hoz. Hiszen most valóban sorsfordító idõket élünk: 2004. május 1-jével az Európai Unió tagja lett az ország. A gazdálkodóknak új szabályozási rendszert megtanulniuk. Nem fognak csalódni benne? – Igaza van: minden most meghozott döntés – s végsõ soron maga az uniós tagság – valóban évtizedekre befolyásolja a gazdák életét. A belépésre készülniük kellett a gazdáknak is, de az államnak is. Az utóbbi területen óriási hátrányt kellett behoznunk. A sokat emlegetett uniós eurómilliárdokból ugyanis egyetlen cent sem juthatna el a magyar termelõkhöz, a vidéki gazdálkodókhoz, ha nem sikerült volna ehhez a megfelelõ intézményi hátteret megteremteni. Mi ezen a területen másfél év alatt négyesztendõnyi elmaradást hoztunk be – amikor kormányra kerültünk,

43


INTERJÚ az Európai Unió központjában, Brüsszelben egyenesen azzal a hivatalos véleménnyel kellett szembesülnünk, hogy e tekintetben igazából lehetetlen feladatra vállalkozunk. Mégis sikerült. Egy esetleges kudarc a csatlakozást nem akadályozta volna meg, de a magyar gazdálkodók egy ideig nem juthatnának hozzá azokhoz a támogatási forrásokhoz, amelyek javítják versenyhelyzetüket a nemzetközi – és tegyük hozzá – már a hazai piacokon is. Miniszteri munkám egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy ezt a veszélyt elhárítottuk. – Mekkora esélye van a magyar gazdának, hogy megéljen az uniós piacon? – Optimista vagyok, s nem alaptalanul. A hazai agrárgazdaság minden nehézség ellenére nemzetközi hírû. Éghajlatunkra, talajadottságainkra, hagyományainkra támaszkodva sikeresek lehetünk az uniós piacon is, ahol viszont jelenleg nagyon fontos szerepet játszik a támogatási rendszer. A magyar gazdáknak ebben a rendszerben meg kell találniuk a helyüket, kiválasztani a legmegfelelõbb tevékenységi kört. Az sem titok – évek óta mondjuk –, hogy a támogatások egyik részének felvételéhez pontos adatközlésre, regisztrációra van szükség, a másikra a termelõknek, szintén szigorú, de nem teljesíthetetlen feltételekkel pályázniuk kell. A két támogatási formát szokás az uniós agrárszabályozás „alappilléreinek” nevezni. Az egyik ugyanis kifejezetten az úgynevezett versenyágazatok piaci támogatásait és szabályait öleli föl, a másik pedig a vidéki lét feltételeit javítja, a jövedelemkiegészítõ tevékenységekhez – például a természet- és településgondozáshoz, az alternatív gazdálkodási formákhoz – ad szubvenciót. Egyébként már ma is látszik, hogy az uniós versengésben a magyar gazdák is fel kívánják venni a kesztyût: tavaly a rendszerváltozás óta a legnagyobb mértékû mûszaki-techno-


N

émeth Imre 1955. április 14-én született Vasváron. A Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Gépészmérnöki Karán diplomázott, majd 1979-ben mûszaki fejlesztõ szakmérnök képesítést nyert. 1985-ben doktori címet szerzett a dízelmotorok diagnosztikájáról írt értekezésével. 1979-tõl a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mûszaki Intézetének fejlesztõmérnöke volt, majd 1986– 1989 között az MSZMP Pest Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai munkatársa, 1989–1995 között a Pest Megyei Mezõgazdasági Termelõk Szövetsége titkárhelyettese, 1995-tõl a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezetõ alelnöke. 1985 és 1989 között az MSZMP tagja, 1989-tõl az Agrárszövetség tagja, 1995–1998-ban általános alelnöke, 2001-tõl alelnöke. Az 1998. és a 2002. évi országgyûlési választásokon az MSZP országos listáján jutott a parlamentbe. 1998-tól az Országgyûlés mezõgazdasági bizottságának tagja. 1994-tõl 1998-ig a Pest Megyei Közgyûlés tagja volt. 2001 januárja óta az MSZP Agrár- és Vidékfejlesztési Kabinetjének vezetõje. 2002. május 27-tõl földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

lógiai fejlesztés ment végbe az ágazatban. Nyilván a termelõk érzik, hogy új világ jön és ahhoz alkalmazkodni is akarnak. – A gazda valóban a saját zsebére figyel. Konkrétan mit jelent mindez a számára? – A 2002-es lehetõségekhez képest, már 2004-ben átlagosan minden gazdálkodóhoz ötven százalékkal nagyobb támogatási

44


INTERJÚ összegek juthatnak el. Ez a szám önmagáért beszélt, különösen, ha hozzátesszük: az unióval két éve, Koppenhágában megkötött egyezség szerint támogatási lehetõségeink évrõl évre javulnak. – De sok magyar gazda idegenkedik a pályázatoktól, az adminisztrációtól. – Ennek ellenére rendkívül sikeres volt az a SAPARD-pályázati rendszer, amely éppen ebbõl a szempontból nagyon kritikus programnak ígérkezett. Több éves késéssel tudtuk két esztendõvel ezelõtt beindítani, s végül, összességében kevesebb, mint feleannyi idõ alatt a teljes összeget lekötötték a pályázók. Sajnos olyan sok pályázat érkezett, hogy kénytelenek voltunk meghúzni egy határt, mert az összeg, amit az Európai Unió, illetve a hazai költségvetés minderre biztosított, nem volt növelhetõ. De az egész folyamat jelzi az ágazatban meglévõ megújulási igényt: ez pedig biztató a jövõre nézve. – Azért ez úgy is olvasható, hogy már megint kevés a pénz. – Kétségtelen, hogy a pályázatok nagy száma miatt a minisztérium vezetése számára a költségvetési források elõteremtése gondot okoz. Az uniós és a hazai költségvetés számait nem írhatjuk át. De az is tény, hogy egy hazai gabonatermelõ az idén már elõlegben megkapta azt a területalapú támogatást, amelyet egy évvel korábban, s az uniós utóelszámolási rendszerben végül a korábbi szubvenciók négyszereséhez juthat hozzá. – A legkisebb gazdaságok számára is elérhetõek az uniós támogatások? – Esetükben elsõsorban az összefogás, a közös piaci fellépés hozhat eredményt. A termelõi értékesítési szerveteken (a úgynevezett tész-eken, amelyek száma örvendetesen növekszik) keresztül egyrészt uniós forrásokhoz juthat több tízezer hazai kistermelõ, másrészt helyzetük megerõsödhet a nagybani felvásárlókkal szemben. Az


idén elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pedig nagyon komoly lehetõségeket kínál a jövedelemkiegészítõ tevékenységek folytatásához, a környezetkímélõ gazdálkodási formák elterjesztéséhez, az élelmiszer-biztonságot javító fejlesztésekhez, állatjóléti és higiéniai korszerûsítésekhez, s még számos olyan megélhetési formához, amelyek mind a vidéki élet minõségét javítják. Ezeket a programokat mindenkinek érdemes alaposan áttanulmányoznia. – De a hírek szerint változik az uniós agrárszabályozás is. – Így van, de várhatóan pontosan az utóbb említett terület, a vidéki életminõséget javító programok jutnak majd néhány év múlva nagyobb szerephez. Ugyanakkor a mezõgazdaságban nagyon fontos a kiszámíthatóság: mi azt akarjuk elérni, hogy a jelenlegi szabályozás feltételei még legalább öt évig változatlanok maradjanak. Ugyanakkor hibásan gondolkodnánk, ha nem vennénk észre, milyen irányba mozdul az uniós rendszer reformja. Egyrészt a versenyszabályozás átalakítása a tömegtermelést azokba a térségekbe tolja majd el, ahol a munkának legjobbak a természeti és gazdasági adottságai. Ez a mi termelõink versenyhelyzetét javíthatja. Másrészt várhatóan megnövekszik a vidékfejlesztés szerepe is. Már a jelenlegi adatok alapján is látható, hogy Magyarország 2007 és 2013 között a jelenlegi területfejlesztési pénzek háromszorosához juthat hozzá – hogy azonban így lehessen, ahhoz a források „felszívásának” minden feltételét meg kell teremtenünk. Ha ez sikerül, meggyõzõdésem szerint nem teljesednek be azok a pesszimista jóslatok, amelyek szerint százezer számra szûnnek meg vidéki munkahelyek a magyar vidéken. Ennek elkerülésére elõttünk van a lehetõség. Élni kell vele. Tamás Gábor

45


INTERJÚ

Interjú Glatz Ferenc akadémikussal

Hiányzik az õszinte beszéd – Mi a legrosszabb a szocializmusban? – szól a viccbéli kérdés. – Ami utána következik! – így a válasz. Másfél évtizeddel a rendszerváltást követõen milyen állapotban van – immáron az Európai Unió tagjaként – a magyar társadalom? – Tanáremberként, kutatóként, piaci bevásárlóként szemlélem a hazai társadalmat, és többnyire elégedetlen embereket látok. Érthetõen békétlenek azok, akik a rendszerváltás hozta változásokkal nem tudnak lépést tartani, és ezért elszegényednek, sõt munka nélkül maradnak. A különös az, hogy elégedetlenek azok is, akik a kínálkozó lehetõségeket jól ki tudták használni, esetleg meggazdagodtak, vagy legalábbis a korábbiaknál sokkal több a sikerélményük. A magyar társadalom tehát úgy látom, részben jó, részben rossz fizikai állapotban van, de tagjainak egészében rossz a lelkiállapota. Hiányzik az õszinte beszéd, sok viszont a hamis illúzió, az ígérgetés, amelyet vezetõinktõl hallani. A kutató számára a kérdés az: vajon szükségszerû-e, hogy a társadalomnak ilyen nagy része szegényedjen el? Erre a kérdésre sem a politikusok, sem a kutatók nem képesek válaszolni. Nap mint nap elrontja kedvemet, hogy tönkrement embereket, hajléktalanokat látok a sarkon kéregetni, és nehezen viselem azt is, hogy egyes kelet-magyarországi falvak felnõtt lakos-


ságának olykor fele munkanélküli. Úgy is mint az Európai Unió keleti kiterjesztését vizsgáló nemzetközi bizottság tagja, sokat kell gondolkoznom arról, hogy mi különböztette meg Európát az elmúlt évezredben a Távol-Kelettõl vagy éppen a középamerikai, afrikai kultúráktól. Az egyik leglényegesebb különbség az, hogy Európában mindig is élt a szolidaritás. Itt nem voltak olyan széles szociális és kulturális szakadékok szegények és gazdagok, tanultak és tanulatlanok között, mint például a kínai vagy az indiai társadalmakban. Ez tette lehetõvé, hogy Európában a szegényebb származásúak közül is jöhettek a felszínre, a vezetõ társadalmi csoportokba tehetséges emberek. Ha a jelenlegi irányzat folytatódik, akkor szûkül azoknak a köre, akikbõl a közösség kiválogathatja vezetõinek utánpótlását. Magam nem hiszek abban, hogy csak a gazdagok gyerekei a továbbtanulásra érdemesek, a tehetségesek, a szegények gyermekei pedig csak a szegénység újratermelésére hivatottak. – Az ország némely térsége mintha magára maradt volna az utóbbi években. A vidék helyzetérõl készített tanulmányok adatokkal bizonygatják ezt, ám az elhanyagolt természeti környezet is tükröt tart elénk. – Az utóbbi fél évszázadban világszerte megnõtt a nagyvárosok szerepe. Az új technikák – a távíró, a telefon, most már a

46


INTERJÚ ség a budapesti belváros és a vidék embereinek magatartásformája és értékrendje között. Ismétlem: nem arról van szó, hogy az egyik jobb, vagy a másik. Sajnos Magyarországon a politikai és a kulturális vezetésben nem figyelünk eléggé a vidékre. Nem feltétlenül a vidéki emberekrõl van szó, sokkal inkább a vidék képviseletérõl. Az már egy következõ kérdés, hogy a nagy városi központok kiemelkedését egy aktív vidékfejlesztéssel lehet-e elKIS LÁSZLÓ FELVÉTELE lensúlyozni. Nyugat-eurókomputer, az internet, az autó, a repülõgép pai tapasztalataim alapján úgy látom, hogy – óriási központokat hívnak létre, ahonnan lehet és kell. Nem a segélyek, hanem a lehatalmas területek adminisztratív áttekinté- hetõségek biztosításának a híve vagyok. A se lehetséges. Megszilárdul a technikai, po- vidéken élõ emberek esélyegyenlõsége csak litikai tisztviselõk hatalma, növekszik a gaz- akkor valósítható meg, ha a vidék kulturális dasági monopóliumok ereje, és ezek egy- ellátottsága, az útviszonyok, a telefonhálóegy jól kiépített területigazgatási egységbe, zat, az internetelérhetõség, a napi életfeltéa városba költöznek. Azon belül is a város telek biztosítása hasonló szintre emelkedik, központjába, a city-be. A city, a modern mint a nagyvárosok belvárosaiban van. No nagyvárosok belvárosainak ez a túlhatalma és természetesen az esélyegyenlõséghez tarkitermel egy sajátos belvárosi magatartás- tozik az ugyanolyan szintû egészségügyi és formát. Ennek képviselõi a maguk élet- és iskolai ellátás. A vidéki embernek van még magatartásformáját tartják korszerûnek, és egy óriási kereszt a vállán: lényegében õ nem kis arroganciával kezelik a külvárosi gondoskodik az ország természeti szépsévagy éppen a vidéki viszonyokat. Egysze- geinek védelmérõl. Környezetgondosságra rûen nem is érzik az ott élõ emberek min- szükség van a belvárosban is, hiszen az utdennapi gondjait. Nyugat-Európában a po- cák, a parkok tisztántartása része az egész litikai pártok nagyon figyelnek a külváros Kárpát-medence megóvásának, de azért a és a vidék képviseletére. Szinte küzdenek termõtalaj, az erdõ, vizeink nagy része a viaz ellen, hogy ez a belvárosi mentalitás – déki emberek kezében van. ami nem jobb és nem rosszabb a vidék men– A magyar mezõgazdaság részesedétalitásánál – kizárólagossá váljék a politiká- se „elenyészõ” a bruttó hazai termék, a ban. Magyarországon is lejátszódott ez a GDP termelésébõl – állítják a vegytiszta folyamat a XX. század közepén, és most a közgazdasági elemzések. Ön miként látja? rendszerváltás után még nagyobb a különb– Régi vitám közgazdász barátaimmal,


47


INTERJÚ hogy egy-egy ország gazdasági fejlettségét csupán annak bruttó hazaitermék-elõállításával mérik. Egy másik mutatót szeretnék a figyelmükbe ajánlani, méghozzá a munkahelyek számát. Hiába termeli meg például Nyugat-Magyarország és Budapest a GDP 4 százalékos növekedésének nagy részét, ha Kelet-Magyarország egyes vidékein a munkanélküliség eléri a 30-40 százalékot. Úgy gondolom, szociális érzelmû politikusainknak mind az egyik, mind a másik oldalon fel kellene hívniuk e közgazdasági számítások hiányosságaira a figyelmet. Egyébként is önbecsapás az, ha az aránylag nagy magyar GDP-növekedésnek egy részét arra kell használnunk, hogy az ország másik részében a hallatlanul magas munkanélküliséget finanszírozzuk. – Éppen ön bizonygatta az elmúlt években, hogy a földkérdés Magyarországon évszázadok óta a politika fogságában van. Lát-e esélyt egy más alapokon álló szabályozásra? – A földkérdés csak Kelet-Európában maradt a XX. századra politikai kérdés. Nyugat-Európában a XIX. században államosították az egyházi nagybirtokokat, s teljesen piaci alapon álló földtulajdoni viszonyok alakultak ki. Magyarországon viszont 1945-ig érintetlen maradt az egyházi nagybirtok, és törvény védte a történelmi családok nagybirtokait. Így aztán a földtulajdon politikai kérdéssé vált, pontosabban az maradt. Ezt ugyanúgy rossznak tartotta a konzervatív és zseniális agrárpolitikus, Darányi Ignác a XIX-XX. század fordulóján, mint a kommunisták fél évszázaddal késõbb. Mindegyik a maga módján próbált az egészségtelen földtulajdon-szerkezeten változtatni. Úgy gondolom, hogy mind az 1945-ös földosztás, mind az 1950-es évekbeli kollektivizálás, mind az 1990 utáni újabb földosztás nélkülözte a szakmai alapot. Mind-


egyik politikai indíttatású volt. Pedig szerintem a földtulajdon szabad cseréje az egyedüli megoldás, mert így igazodhat a földtulajdon, illetve a földbirtok az üzem nagyságához és a termelvények jellegéhez. Ahogyan értelmetlen az egyoldalú kisüzem és a kistulajdon, ugyanúgy célszerûtlen a kizárólagos nagyüzem is. A Kárpát-medence éghajlati és talajviszonyai a különbözõ nagyságú és termelési szerkezetû gazdaságok egymás mellett élését kívánják meg. – Kérem, beszéljen a természethez, a mezõgazdasághoz való kötõdésének személyes indítékairól, s e kötõdés megnyilvánulásairól. – Munkáscsaládból származom. Szüleim, felmenõim mindkét ágon munkásemberek voltak. Magam városi ember vagyok, máig kedvelt esti idõtöltésem barangolni a Lipótváros utcáin, nem is beszélve a kiskocsmákról. Az 1980-as évek hétvégiházmozgalmában szerettem meg a földtúrást és a föld illatát. Könyvbõl tanultam meg a szõlõ préselését, a hordókezelést és a fák metszését. Igen büszke vagyok szakszerû, katlan formát eredményezõ õszibarackmetszési tudományomra. Az egyetemen 1983 óta tanítom ember és természet viszonyát, a föld, a víz, a növény- és állatvilág átalakulását. 1972 óta vagyok elkötelezett természetvédõ, s talán mindez azzal függ össze, hogy a csepeli Kis-Duna partján születtem, a Gubacsi-hídnál, utána húsz esztendõn át a kiskunlacházi Vesszõs-szigeten töltöttem a nyaraimat. Gyerekeim, ugyanúgy mint apjuk, hároméves koruktól úsztak, a legtermészetesebben fogták kezükbe a békát, találták simogatónak a hínárt és szerették a büdösnek mondott iszapot, mert tudták, hogy az kivödrözve a hibiszkuszok, az újhagyma, a mogyoró remek táptalaja lehet. Az 1990-es években azután kutatásaim-

48


INTERJÚ ból vontam le a következtetést: az európai agrárgondolkodás legnagyobb hibája az, hogy még mindig élelemtermelésnek fogja fel az agráriumot. Ugyanakkor a hozzám hasonló urbánus emberek legnagyobb hibája pedig az, hogy nem értik, miszerint a legolcsóbb környezetvédelmet a parasztember ûzi. Nemcsak a saját zsebének jó az, ha lekaszálja a domboldalt, amibõl jószágainak téli szénaigényét fedezheti, hanem a városi embernek is olcsóbb ezt a tevékenységet a parasztra bízni, mintsem környezetvédõ munkásokat felvenni – ugyanerre a célra. Magyarországon a parlagfû elterjedése szinte önmagában megmutatja a rendszerváltás agráriumának teljes válságát. Mindenekelõtt azt az értelmetlen földbirtok-politikát, amely a magyar földet a politikai kárpótlás eszközeként használta fel. Nemzetellenes cselekedet volt, és a történelem elõtt feltehetõen el kell majd számolni ezért. – Annak idején a Németh-kormányban miniszteri szerepet vállalt. Azóta rendre fölvetõdik a neve, de következetesen elzárkózik a kormányzati és állami tisztségektõl. Miért? – Nem vagyok politikus, pontosabban nem vagyok pártpolitikus. Ezért természetesnek veszem, hogy egyik koalíció sem tart igényt egy szakember és egy nem pártember szolgálataira. A Németh-kormányba véletlenül kerültem, a miniszterelnök egy gyorsan kelt személyes barátság alapján hívott meg, és máig jó szívvel gondolok ennek a barátságnak és ennek az egy évnek az emlékére. Utána visszamentem a szakmába, a tudomány világába, s elégedett ember vagyok. Noha minden évben felröppen a hír, hogy valamilyen kormány-


vagy egyéb megbízással látnak el, valójában ez csak újsághír. Az igazság az, hogy 1990 óta soha semmilyen politikai tényezõ semmiféle állami, kormányzati vagy egyéb megbízást nem kínált. Így tehát nem is volt, amit visszautasítsak. Ne felejtse, hogy a pártpolitika nem azonos a közélettel, és csak az utóbbi 50 esztendõ Európájában vesztette el terét a civil cselekvési szféra. Egyébként sem vagyok pártoskodó ember, meg vagyok gyõzõdve, hogy mind az egyik, mind a másik oldalon sok tehetséges ember van, csak hiányoznak a konszenzusteremtõ személyiségek. És hiányoznak azok a programok, amelyek egy új erõegyesítésre toboroznák az embereket. – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét 2004. augusztus 20-a alkalmából önnek ítélték. Milyen érzésekkel fogadta a magas kitüntetést? – A legnagyobb megtiszteltetés, ha az embert otthon tisztelik: a családban, a faluban, a városban, a hazában. Elõbb kaptam meg a Német Állam Nagykeresztjét, mint a magyar államét, és korábban vehettem át a legnagyobb osztrák tudományos kitüntetést, mint a magyart. Nem is szólva az Olasz Köztársaság Érdemrendjérõl, vagy a mi szakmánkban legnagyobb díjnak számító nemzetközi Herder-díjról és még sorolhatnám. A legjobban a hazai kitüntetésnek örültem, amely mellé odakívánkoznak az olyan elismerések, mint a csepeli és a szigetszentmiklósi díszpolgárság. Csepelen születtem, itt töltöttem gyerekkoromat, Szigetszentmiklóson, a gyári lakótelepen nõttem fel, szereztem alapvetõ életélményeimet, a barátságokat, itt lakik Anyám is mindmáig. T. Dögei Imre

49


INTERJÚ

Toldozzák-foldozzák az Alkotmány katedrálisát Beszélgetés Kolláth György alkotmányjogásszal Emlékszem még diákkorom alkotmánytan óráira: a padban töltött idõ maga volt a dögunalom, így elõfordult, hogy becsengetéskor kiugrottam az ablakon, és ellógtam az órát. Akkortájt mondta egy szakmabeli, hogy a paragrafus jele azért olyan cikornyás, mert így hasonlít a tekervényes jogászi bikkfanyelvhez. Ha valaki azt mondja, lesz egy ügyvéd, aki ezzel a szöveggel lesz olyan ismert, mint egy futballista vagy neves színész, nem hiszem el. Márpedig dr. Kolláth György alkotmányjogász a Heti Hetesben poénkodik, ami egyfajta fokmérõje a népszerûségnek. Kolláth doktor szabatosan, színesen és ami a legfõbb, közérthetõen beszéli a jog nyelvét. Nagy dolog ez, szereplései számomra Öveges professzort idézik meg, aki a fizikát fordította le a napi használatba vett köznyelvre. Beszélgetésünk során pályájáról és a jogállamiságunkról kérdeztem, és õ készségesen tartott olvasóink számára egy rendhagyó alkotmánytan órát. – Honnan indult a pályája? – Szolnokról származom, és erre büszke vagyok. Harminc éve, hogy Budapesten élek, mégis ha elindulok az országból nyugat felé, a hazaérkezés ugyan Pestet jelenti, de ha kelet felé visz az utam, Szolnok számomra a hazatérés. Ritkán járok ugyan haza Szolnokra, de másként dobog a szívem, ha a Tisza partjára érek. Két testvérem él még Szolnokon, és alig egy éve termettük el szegény öcsémet, aki közlekedési baleset áldozata lett. – És aki közismert futballista volt, a Diósgyõr „nagy csapatával” az NB I .-ben szerepelt. Ön, aki közismert sportimádatáról, soha nem irigykedett rá? – Ezt még soha senkinek nem mondtam, de azt hiszem, most már bevallhatom: amikor diplomás ember lettem, komoly egzisz-


tenciával, gondolkodás nélkül mindent odaadtam volna, ha az öcsém helyett én szerepelhetek a zöld gyepen az akkori sztárok között. Én azonban egy kevésbé tehetséges kapus voltam, ráadásul a vállam is megsérült, így nem vittem sokra. – Melyik gimnáziumban érettségizett? – Verseghysta voltam, rendkívül jó iskola volt, a régi vágású, nagymûveltségû tanárok a maximumot hozták ki belõlünk. Nagy hálával gondolok dr. Kuti Györgyre, aki a megyei tanács vb. titkára volt. A hatvanas évek közepén édesanyám az 1400 forintos bérelszámolói fizetésbõl nevelt négy gyereket. Semmi esélyem nem lett volna a család pénzébõl egyetemre járni, így bementünk a megyei tanácsra, ahol Kuti Gyuri bácsi azt mondta, hogy tehetséges vagyok, legyek hát tanácsi ösztöndíjas. A

50


INTERJÚ Népköztársasági ösztöndíj akkor havi 1000 forint volt, az enyém 1200. Természetes, hogy amikor végeztem, tanácsi dolgozóként a közigazgatásban csináltam karriert, méghozzá igen gyorsan. A diploma megszerzése után egy évre a Szolnok városi tanács igazgatási osztályának a vezetõje lettem. Ezerkilencszázhetvennégy õszén kerültem Budapestre, a Minisztertanácshoz osztályvezetõnek, akkor voltam 27 éves. Az elsõ kapavágástól ott voltam az Ablak címû televíziós mûsor megalakulásánál, Sokszor szerepeltem, sokszor voltam a háttérben szakmai tanácsadó, ezt a fõnökeim eltûrték, pedig sokszor odapörköltünk a bürokráciának. Ekkor szereztem közszereplési gyakorlatot, aminek késõbb nagy hasznát vettem. Húsz évvel ezelõtt kezdtem a Testnevelési Fõiskolán sportjogot oktatni, jött a rendszerváltás, beástam magam az egyesületi jogba. Jogszabályok elõkészítésében mûködhettem közre. Minisztertanácsi dolgozóként megismertem az állami élet mûködését, de láttam közelrõl a jog törvényszerûségeit és fonákságait. Vizsgáztatni jártam egyetemekre, végül ez a tevékenységem vezetett oda, hogy az egyesületi kutató munkámat kiszélesítve ma három egyetemen tanítom az alkotmányjogot, közigazgatásjogot, médiajogot és sportjogot. – Ügyvédi praxist nem folytat? – De igen, nekem a tisztességes polgári foglakozásom ügyvéd. Az irodám ez a társasházi lakás, melyben most beszélgetünk, nincs titkárnõm, nincs állandó alkalmazottam, de vannak szekundánsaim, akik az ügyekben segítenek állást foglalni legjobb ismeretük szerint. – Ön tehát „sztárügyvéd?” – Ezt én mindig kikérem magamnak! Sokszor megütközve látom a tévé képernyõjén az úgynevezett sztárügyvédeket,



közülük néhányan szakmailag hihetetlenül üresek, felszínesek. Persze vannak kiváló jogászok és ügyvédek is, ilyen dr. Horváth Jenõ, az ügyvédi kamara elnöke, õ az ország legjobb jogásza talán. Nagyra tartom mint ügyvédet dr. Bárándy Pétert, a volt minisztert, vagy dr. Bánáti Jánost. Õk az igazi nagy „burkusok”, akik sztárallûrök nélkül is a legjobbak. Vannak a szakmában felkapott nevek, közülük jó néhányan etikátlanok, az érzelemre játszanak, szakmai mélység nincs, csak a szereplési vágy. – Ön milyen ügyeket vállal? – Csak olyanokat, melyek megegyeznek az erkölcsiségemmel. Nem vállalnám el a móri gyilkos ügyét és nem védeném az újnácikat, de sose védenék egy pedofilt sem. Természetesen a megítélésben elme-

51


INTERJÚ gyek a határig, de nem tovább. Nekem fontos, hogy azt mondjam, amit gondolok, és úgy értsek mindent, ahogy mondom. Azt elismerem, hogy valamennyi bûnelkövetõnek joga van a legmagasabb szintû jogszolgáltatáshoz, az viszont az én egyéni ízlésem, hogy mit vállalok el. Természetesen nem vagyok naiv, tudom, hogy mi nem szenteket védünk, hanem problémás embereket, ezzel együtt a saját etikai normám mûködik. – Bár az alkotmányjog „lánykori neve” államjog, mégis amikor arra szükség volt, egyik napról a másikra számos alkotmányjogász állt elõ. Õk hol tanulták ezt a szakmát? – Két típusú ember mondja alkotmányjogásznak magát: az egyik jogi diplomával rendelkezõ rejtõzködõ pártpolitikus, aki nem egyeztet nyilvánosan ugyan a frakciójával, de nekik játszik. A másik aki alkotmányjogot kutat, tanít és azt publikál. Én az utóbbiak közé sorolom magam. – Politizálhat-e egy alkotmányjogász? Ezt csak azért kérdem, mert ön a Heti Hetesben politikai híreket kommentál, a Népszavában publikál, így a politikai irányultsága nagy biztonsággal megtippelhetõ… – Valóban, ezek után hiába állítanám azt, hogy nem politizálok, ezt az emberek nem hinnék el. A politikai értékválasztásom a kommentárjaimban, cikkeimben benne van, s úgy vélem, ez nem gond. Nem tudok olyan alkotmányjogászt elképzelni, aki a liberális elveket ne ismerné el. Nem a pártot, az elveket: például hogy a hatalmat kell korlátozni az egyénnel szemben, az egyénnek mindent szabad, ami nem tilos, a hatalomnak csak azt szabad, amire felhatalmazták. Ezek szerint tehát én liberális értékeket is valló baloldali értelmiségi vagyok. Amikor azonban dolgozom, egyetlen iránytûm van: mit mond az Alkotmány,


mit mond a törvény? Itt pedig az a meggyõzõdésem, hogy a rossz törvényt is be kell tartani! Ehhez is tartom magam, mert erre esküdtem fel 1971-ben, és nem érdekel, hogy mikor melyik párt hörög miattam. – Kiszivárgott, hogy önt a legmagasabb szinten kérték fel az olimpiai doppingvétség véleményezésére. Miként ítélte meg megbukott sportolóink doppingügyét? – Húsz éve tanítok a Testnevelési Egyetemen, aki a magyar sportban számít, az nekem szinte kivétel nélkül tanítványom volt. Vannak tehát olyan ismereteim is, amiket nem hozok nyilvánosságra. Engem beavatnak a sportolók a különbözõ trükkökbe, némelyikük azt is elmondja, mennyibe kerül a havi gyógyszerszámla. Én nem élek ezzel vissza, címmel, házszámmal nem adok ki senkit, azt azonban elmondhatom, hogy szinte kivétel nélkül mindenki kokszol, csak az egyik jobban, mint a másik. Aki idõben leáll, az tiszta lesz a versenyen, a másik, aki azonban kevésbé tehetséges, egy hormonszint alatt labdába sem rúg. A magyaroknál az volt a probléma, hogy nem „tiszták” akartak lenni, hanem az ellenõrzést próbálták kijátszani. – Egy hites alkotmányjogásznak mi a véleménye a magyar Alkotmányról? – A magyar Alkotmány olyan, mint egy hétszáz éves templom: amikor leégett, újraépítették, amikor kicsinek bizonyult, toldottak hozzá, tehát toldozott-foldozott, de áll, lehet benne istentiszteletet tartani. Magyarországnak van mûködõképes Alkotmánya, amivel jól-rosszul boldogulni lehetne, ha lenne hozzá korrekt politikai illem, ha a politikusok tisztelnék az Alkotmányt – és egymást. Itt volt a miniszterelnök-váltás: ezzel kapcsolatban az Alkotmány állásfoglalásai világosak, hoztak azonban egy törvényt, ami harminc nap-

52


INTERJÚ ban határozta meg a lemondás idõtartamát. Nem legfeljebb harminc napban, hanem pontosan harminc napban. Nem az a baj, hogy az Alkotmány önmagában rossz, hanem az, hogy nincs szinkronban a hozzá kapcsolódó jogszabályokkal. A magyar Alkotmány nem XXI. századi. Ha megnézzük az 1949-es Alkotmányt, ott a dolgozók jogai szerepelnek, ezek szerint aki nem dolgozik, annak nincs is joga. A jogok tára bõséges, csak próbálta volna az ember azokat az ötvenes években érvényesíteni. Ott van Ceausescu alkotmánya, vagy Pol Poté: hihetetlenül modern volt mind a kettõ, és mi valósult meg belõlük? A papír sok mindent elbír, a lényeg azonban az, hogy az Alkotmány élettel legyen tele. A miénk él, néha vegetál, köhög, tüsszög, krákog, de köszöni, amúgy megvan. Lehetne jobbat csinálni? Igen. Az Európai Unió a sajátját megcsinálja, ehhez csatlakozva új Alkotmányt kell életbe léptetni. – Errõl mindenki azt gondolja, borzalmas nagy munka! Talán még a Parlament épületét is át kellene vinni Budára… – Nem így van: dr. Kulcsár Kálmán egy kiváló, vitaalapul szolgáló anyagot már 1988-ban letett az asztalra. A politika azt mondta, hogy Kulcsár Kálmántól nem kell! A Horn-kormány 72 százalékos többséggel rendelkezett, a kétharmados többséghez 67 százalék kell, tehát tudott volna alkotmányozni, nem tette meg. Idõközben olyan szakmai anyag jött össze, hogy egy új Alkotmányt, kétkamarás parlamenttel, emberi jogokkal, hatalommegosztással, regionális rendszerrel, nép által választott köztársasági elnöki formációval, tetõ alá lehetne hozni. Három hónapi munkával öt-


hat kiválasztott szakember felépítené a magyar törvényesség katedrálisát! Lehetne rá aludni egyet-kettõt, de nem lenne szabad a politikusoknak belenyúlni. Az elfogadás ráérne akár 2012-ben, de akkor kezdeni hozzá az elkészítéshez, már késõ. – Válasszunk könnyebb témát: ön gazdag ember? – Nézzük csak: van ez a lakásom, ami a fiamé, enyém a haszonélvezeti jog életem végéig. Ugyanígy vagyok tulajdonos egy pilismaróti nyaralóban. Van egy kétéves Toyotám, amelyik többet tud a közlekedésrõl, mint én. A készpénzemet a könyvelõm tartja számon, de nincs nehéz dolga…Volt idõ, amikor a TF-en tökéletesen ingyen tanítottam, sõt azt mondtam, tessék mondani, hol kell befizetni arra, hogy taníthassak? Az igazi fontos értékek nem a zsebemben vannak, hanem a fejemben. Nincs földem, erdõm, szõlõm. Én így is boldog vagyok. – Hogy áll a sporttal? – Na, ezt nem is mondtam: nekem van talán a legflancosabb balkezes golf felszerelésem, a fiam, aki utánpótlás válogatott ebben a sportágban, gyakori partnerem. – A háló túlsó oldaláról jelenthetem, volt idõ, amikor meglehetõsen nagyvonalúan kezelte a vonalakat…Szeret még csalni teniszben? – Nem tagadom, valamikor nagyon szerettem nyerni, most azonban rá kellett jönnöm, hogy nem látok rendesen. Szemüveg nélkül már nem tudok, szemüveggel még nem tudok játszani, azért lehetett, hogy beszámoltam magunknak az „outokat”… – Ez igazi, jogászi megközelítése volt a dolognak. Köszönöm a beszélgetést! Palágyi Béla

53


HAZAI FÖLDÖN

Kishalászok a Túron

R

abol a balin. Vagy a csuka. De az is lehet, hogy a telény, ami erre itt, Szatmárban a domolykónak a neve. Mondják hátasnak, tóthalnak is, de a Túron telény. A legközönségesebb rablóhal az Erdõháton. Már ami a szaporaságát illeti. Mert az esze cseppet se közönséges. Egy-egy öregebb példány sokkal agyafúrtabb a legokosabb csukánál, balinnál is. Nem beszélve a kényes süllõrõl, ami nem egyéb egy butácska libánál. Szép a szeme, habos a teste, de az esze…! Halászunk. Sonkád alatt a Kisbukónál, ahol kettéválik a Túr. Az Új-Túr ásott medre megy nyílegyenesen Kóródnak, a Tiszának, míg az Öreg-Túr Istvándinak, Olcsvaapátinak fordul. Ez az ág a halasabb. Vagy húsz falu határát kóborolja be, míg eléri a Tiszát, s minden falu határában legalább ötven kanyar. És minden kanyar igazi halásztanya. S igazi búvóhely is egyben. Mert a komoly halász nem szereti, ha látják. Már csak azért se, mert a legtöbbjüknek nincsen engedélye. De a vére azért hajtja. A tél elmúltával összeállítja hát a teszi-veszit, felújítja a jég alatt megrongálódott vészt, s az elsõ enyhe hajnalon kiül csukát lesni a partra. Mert nem minden halászathoz muszáj vízre szállni. Az emelõ halász is a partról halászik. Több száz, de talán több ezer éves ez a módszer, a Kárpát-medencében is mindenfelé elterjedt. Az utolsó igazi magyar polihisztor, a nagy természettudós, Herman Ottó is számtalan helyen találkozott vele. A Küküllõ mentén éppúgy, mint a Garamnál, a Taracnál, vagy Muránál.


A hálónak, amelynek a legjobb neve ághegy-háló, rövid jellemzése ez: két fél abroncs keretbe van kötve, s az így keletkezõ négy faághoz egy négyszögletes háló sarkait hurkolják, az egész pedig egy rövidebb- vagy hosszabb rúd vékonyabb végéhez van erõsítve. E rúd hossza két métertõl öt méterig változhat. A halász odaáll a partra, beteszi a hálót a vízbe úgy, hogy az a víz fenekén terül el. Azután kellõ helyen partnak támasztja a szolgát, más néven a talpalórudat, a fogás azon múlik, hogy a járó hal éppen a háló fölé kerül. Egy-egy ponton háromszornégyszer ismétli az alámerítést és a kiemelést, aztán tovább megy. Az természetes, hogy a vizet ismerni kell, nehogy a hálót valami gyökeres helyre bocsássa. Innen van az, hogy olyan folyók mentén, ahol az ághegy-háló dívik, parthosszában mindenütt rátalálunk a halász nyomára, a letaposott helyekre, s azon lyukakra, amelyeket a szolga, a talpalórúd szakított. Más a székelyek emelgetõ hálója. Ennek a kávái nincsenek keresztbe kötve, hanem egy keresztfához vannak erõsítve, mely az emelõrúd végén szilárdan áll. A halász felé álló két káva azon kívül egy tartómadzaggal is oda van kötve a rúdhoz. Azért, mert a Küküllõ vize sebes, s a hálót könnyen elsodorná. Hasonló a Latorca menti teszi-veszi is, melynek hálója körülbelül négyszer-négy méteres, s kávaközeiben a rúdtól a háló széléig madzagok feszülnek. Ezek a nyaklók, melyek arra valók, hogy a hánykolódó öreg ponty, harcsa ki ne vethesse magát. Mindezeknél a hálóknál a halász tisztán

54


HAZAI FÖLDÖN csak a véletlenre bízza magát, de az élelmesebb nem egy vidéken a csábításra is gondol. A háló közepére rendesen egy csomócska vörös posztót köt, hogy ez a halat a hálóba csalja. Néha a csirkebél is a hasznos, vagy a máj, pláne, ha jó szagos. A halász fantáziája persze kimeríthetetlen. Hadházi Pali bácsi, a híres túristvándi református pap A teszi-veszi a legnépszerûbb halászmódszer például a marhavérre esA SZERZÕ FELVÉTELE küdött. A tiszteletes úr az ötvenes, hatvanas években az istvándi ma- szott valamerre a gáton, s arra figyelt fel, lom alatti mély forgókban horgászott, ha- hogy az öccse kiáltozik. El nem tudta képlászgatott. Minden héten bebuszozott a fe- zelni a bajt, hiszen õ az öccsét sose hallotta hérgyarmati vágóhídra, ahonnan több kiló segítségért kiabálni. Most azonban volt vaalvadt-vérrel tért vissza mindig. A félzsák- lami ijedelem a hangjában. Mikor mögé ért nyi vért forró kemencébe tette, megszárítot- a gáton, látja ám, hogy a háló félig a parton, ta, s a halfogó helyén a vízbe eresztette. Azt félig a vízben, Károly pedig egy kézzel tartmondják, soha senki nem fogott annyi har- ja a rudakat, a másikkal pedig kétségbeesve csát a Túrban, mint a tiszteletes úr. markolná a hálót, melyben egy hatalmas, legnagyobb harcsahalász, legalább fekete test vonaglott. Szabályos birok volt is a mi idõnkben, kétségkívül a az kettejük közt, s ha nem jön a testvér, nem fülesdi Nagy Károly volt Szatmár- biztos, hogy Károly lett volna a gyõztes. ban. Most temették szegényt az év elején. Károlyt persze mi sose érjük utol, de azért Károly barátunk igazi Toldi Miklós volt, ha- reménykedünk. Ki tudja, hányan lehetünk talmas erõvel, s rendíthetetlen elszántság- emelõhalászok az országban, itt a Felsõ-Tigal. Fanatikusan hitte, hogy egyszer meg- sza mentén vagyunk vagy ötvenen. Ez nem fogja élete nagy halát. sok, hiszen Tokaj és Tiszabecs között és a A Túrt szerette igazán, a Kisbukó fölötti Bodrog, a Szamos, a Kraszna, a Túr mentén csendes, mély vizeket. A Túr nem nagy, olyan van vagy száz település, és minden faluban tizenöt-húsz méter széles folyó, s a legtöbb több száz ember, akiknek mindenük a víz. helyen el se nyeli az embert. Azért vannak Nem a hal. Az csak a ráadás. A víz, a benne jó mély langók, ahol titokzatos halak barkázó fûzfaág, meg a székácsgalamb lakozhatnak. Károly egy ilyen langó szájába hangja a fontos. De azért az se baj, ha halat tette le a teszi-veszijét vagy tíz esztendeje. fog néha az ember. S megfogott vele egy negyven kiló föÁm a vizekben sajnos egyre kevesebb lötti harcsát! a hal. Különösen az emlékezetes ciánEgyedül volt, testvérbátyja fenn bóklá- szennyezés óta. A Szamos torkolata alatt a

A


55


HAZAI FÖLDÖN Tiszából a márna jószerivel eltûnt, s alig van menyhal, ami pontosan a hideg hónapokban igazán aktív. Amikor a szennyezés is történt. A Túron azonban még ennél is rosszabb a helyzet. Tíz-tizenöt éve még alig volt halasabb víz nála. Ha az ember kinn éjszakázott a parton, mondjuk valahol a paládi itató környékén, sokszor nem lehetett aludni a hatalmas rablásoktól. Fröcsögött a balin, a csuka, a harcsa. A régi öregek nem is adták oda a Túrt a Tiszáért. Pláne a Kisbukó környékét. Különösen a sonkádiak szerették. Az öreg Oláh József, Kocsis Albert, Bakk Zsiga bácsi évtizedeken át emelgették itt a hálót, legendás éjjeleket töltöttek el erre. Egyszer mi is megtapasztaltuk, mi mindent ad a Túr, ha hûséges hozzá az ember. Nyár volt, hûvös nyár eleji éj, kinn halásztunk a ricsei erdõk alatt. Mert hogy úgy is este, éjjel jár a hal, ettünk, ittunk, heverésztünk, s mikor leszállt az alkony, hozzáláttunk. Ám egyre kisebb lelkesedéssel emelgettük a hálót, mert csak apró keszegek jöttek. Aztán már az se. Hevertünk hát a fûben, néztük a csillagokat, hallgattuk a harisok hangját. Hajnalban Kocsis Albi bácsi ébresztett minket. Az éjjel hallotta a hangunkat, mondta, s elõhúzott a harmatos fûbõl egy akkora csukát, hogy elment volna krokodilnak. Legalább tíz kilós volt, szájába egy liba is belefért volna. De az volt tán az utolsó igazi csuka a Túron. Legalább is a Kisbukó fölötti szakaszon, a csaholci, paládi, ricsei határban. Mert azóta folyamatosan szennyezik a románok a folyót. Nem messze a határtól vannak a turci bányák, ahol színes fémeket bányásznak. Rettenetesen elavult módszerekkel, förtelmesen alattomos vegyszerekkel mossák az érceket. S az a tömérdek mocsok belefolyik a Turc patakba, az pedig a Túrba. A Turcban fürdõ gyermekek


teste állandóan tele van csúnya kiütésekkel, de ez a bányát egyáltalán nem zavarja. A környezetvédõk – mert környezetvédõk azért ott is vannak! – tehetetlenek. ozzánk már megszelídülve érkezik a sok vegyi anyag, de a halakat azért nálunk is elintézi. Szerencsére a Kisbukónál egy zsilippel el lehet zárni a vizet. Így aztán, amikor szennyezõ hullám jön Romániából, leeresztik a zsilipet, s a szennyezésnek csak egy kis része jut el Túristvándig, Nagyarig, Ollcsvaapátiig. Az emelõhalászok ezért is szeretik az Öreg-Túrt. Mi is, fõleg az istvándi malom környékét. De régen ott is más volt. Ma már sok a turista, tíz-tizenöt éve azonban még az istvándiak közül is csak a kámzsások, a kis szerszámos halászok látogatták. Fogtunk is sokat, fõleg dévért, jászt, paducot. Néha egy-egy csukát, süllõt, balint, s ha szerencsénk volt, egy-két pontyot. De olyat, mint Király Feri barátunk, soha. Június eleje volt, virágzott az akác, s a tömérdek, vízre hulló szirom elriasztotta a halakat. Meg is untuk hamarosan, átadtuk a kötelet Feri barátunknak, aki szerette a Túrt, de sose ért rá, csak néha. Mi meg felvonultunk a házhoz szalonnát sütni. Kisvártatva jött Feri, egy jó három kilós ponttyal. Szép, igazán szép, bólogattunk, de amikor elõvette a zsákból a tizenkét kilós párját, torkunkon akadt a falat. Ilyen kis vízben ekkora pontyot még senki se fogott addig! Annak is van már vagy tizenöt éve. És nem akar jönni a nagy pontynak a párja. De azért mi reménykedünk. Várjuk a híreket, lessük a vizeket, s alig várjuk a cimborák üzeneteit. Hogy eszik a ponty, fröcsög a csuka, csattog a süllõ, habzsol a domolykó. És rabol a balin. Balogh Géza

H

56


HAZAI FÖLDÖN

Hogyan kell a „semmit” eladni?

P

est megye legdélebbi csücskében háborítatlan a természet. A csodálatos alföldi táj pontosan olyan, mint amilyennek a lánglelkû költõ megénekelte. Vibrál a levegõ, virágoktól tarka a mezõ, nyújtóznak a homokbuckák, harangszó hallatszik a távoli faluból. Petõfi Sándor, a puszta szerelmese az 1840-es évek közepén járt e vidéken, és szinte ugyanazt láthatta, mint ami manapság tárul a véletlenül arrafelé tévedõ vándor szeme elé. És itt van mindjárt a kulcsmondat: „véletlenül arrafelé tévedõ vándor.” Mert a forgalmas utaktól, a nagyvárosoktól távol esõ falucskába valójában csak akkor jut el az ember, ha azon keresztül vezet át az útja, vagy netán eltéved. Amennyiben nincs miért odamenni, senkinek nem jut eszébe, hogy e világvégi helyre látogasson. Ezt a tényt több érintett településen is felismerték. Például Törtelen. A helyiek szeretnék felkavarni az állóvizet, s a falusi turizmusban látják a kitörési pontokat. Igaz is, ahol az országjárók szeme elõl eddig elrejtett kincsek vannak, ott érdemes változásokat elõsegítõ terveket szövögetni. A Törtel határában elõkerült régészeti leletek azt igazolják, hogy már idõszámításunk elõtt négyezer évvel megtelepedett a népesség a vidéken. Szenzáció is akad: itt került elõ a világ legnagyobb méretû hun áldozati bronz üstje. Egy késõbbi legenda szerint IV. László kunokat telepített a kihalt pusztára, s miután a kunok hatalomra törekedtek, meggyilkolták a királyt. A szer-


vezkedés Thurtel vitéz nevéhez fûzõdik, akirõl késõbb a falut is elnevezték. Thurtel vitéz kedvéért persze még nem kerekednek fel a turisták. Valami más (is) kell tehát, ami vonzó lehet. Mondjuk egy gyógyvizû strand, egy lovaspanzió, egy különleges múzeum, s ha már odacsábították a népet, akkor elõ lehet hozakodni a történelmi múlttal, a helytörténeti érdekességekkel. Törtelen lassan négy évtizede folyik el szabadon a hajdúszoboszlóihoz mérhetõ minõségû forrásvíz. Hasznosítását régóta tervezik, de az örökös pénzhiány miatt bátrabb lépéseket eddig nem tettek. – A téesz-idõkben kiépítettek két kisebb medencét, s illemhelyeket, zuhanyozókat létesítettek – meséli Czeróczki János polgármester. – Sokan szerettek oda járni, a falubeli gyerekeknek még úszásoktatást is szerveztek. Ám az egyre szigorodó közegészségügyi követelményekkel nem tudtak lépést tartani, meg aztán tulajdonosváltás is történt, úgyhogy megszûnt a fürdõ. A tízhektáros terület az önkormányzathoz került, de nekünk sincs pénzünk a beruházásra, ezért a telket eladtuk egy fõvárosi befektetõnek, azzal a feltétellel, hogy öt esztendõn belül mûködõ strandot létesít. Kimegyek a helyszínre, építkezésnek nyoma sincs, holott az ötéves határidõ nemsokára letelik. Egy õsz hajú néni ücsörög a vízzel teli gödörben, hátát masszíroztatja az erõs sugárban kifolyó melegvízzel. Nemrég elesett, mindene fájt neki, de amióta ide jár, sokkal jobban érzi magát. Hát így néz ki je-

57


HAZAI FÖLDÖN

Czeróczki Tünde és Nagy István

lenleg a község hátárában megbúvó „gyógyfürdõ.” Melynek ugyan elkészültek a látványtervei, a pesti vállalkozók be is mutatták a falu lakosságának, de a szakhatósági egyeztetések igencsak elhúzódnak. A legfõbb akadályt az jelenti, hogy a külterületen lévõ ingatlant belterületté kellene nyilvánítani, ez pedig nem megy könnyen. Amennyiben nem épül meg a strand és a közelébe telepítendõ üdülõnegyed, a területet eredeti áron visszavásárolhatja az önkormányzat. Egyelõre tehát teljesen bizonytalan, hogy Törtelen megvalósul-e az ötvenéves álom, lesz-e valaha is gyógyfürdõjük. A létesítménytõl nem csak a vendégforgalom fellendülését remélhetnék, hanem a helybeliek boldogulását is. Szerencsére akadnak a faluban olyanok, akik nem várnak a sült galambra, hanem teljes erõbedobással hozzáláttak a tanyasi turizmushoz szükséges feltételek megteremtéséhez, a hatásos haditerv kidolgozásához. – Itt a semmit kell eladnunk! – vélekedik Nagy István gazdálkodó, aki minden-


kinek „parasztként” mutatkozik be. Hadd tegyem hozzá: agrárdiplomával rendelkezik és nincs olyan pályázat, melyet meg ne nyerne. Tanyáján példásan mennek a dolgok. A szarvasmarha-tenyésztéstõl kezdve a homokhátsági mintagazdaság kialakításán át a biogazdálkodásig sok mindenben tud szép eredményeket felmutatni. Az örökmozgó gazda rábeszélte a szomszédját, Czeróczki Tündét (csak névrokona a polgármesternek!), úgy újítsa fel az akácos erdõ közepén álló tanyáját, hogy ott vendégeket tudjon fogadni. Már látni az átalakítás végeredményét: hagyománytisztelõ és fölöttébb ízléses, kívül és belül egyaránt. Minden ultramodern, miközben a parasztházak stílusjegyei is megmaradtak. A búbos kemence padkáján beszélgetünk. – Gõzerõvel dolgozunk azon, hogy a szálláson kívül programokat is tudjunk ajánlani az idelátogatóknak – mondja a boldog tanyatulajdonos hölgy, akit a Törteli Gazdák Vendégváró Egyesületének elnökének választottak. – Elkészült egy leporelló

58


HAZAI FÖLDÖN

UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELEI

a községrõl, és kialakult a legszebb természeti környezeten áthaladó tanösvény útvonala is. Hét madármegfigyelõ helyet építünk, az egyiket a tanyám közvetlen közelében. Az udvaron álló szabadtéri kocsiszínben 30-40 fõnek van hely, akár egy tanácskozásnak is megfelel. Az idén még nem, de jövõre már szeretnék vendégeket fogadni. Törtelen egész évben számos érdekes rendezvény várja az érdeklõdõket, s tovább lehetne bõvíteni a kínálatot, például egy történelmi emlékhely létesítésével. Ahol a hun áldozati bronzüst elõkerült, kiállíthatnák a régészeti kincs másolatát. Innen már csak egy kiadós séta, és megnézhetõ a Kocsér határában álló Kutyakaparó csárda, ahol egykoron Petõfi Sándor is megfordult, sõt, híres versét, a Kutyakaparót is ott írta. Én is arra kanyarodok. Nem nehéz megállapítom: másfél század elteltével sem sok minden változott. De talán majd most történik valami, egy fiatal építész, ifjabb Szabó Sándor maketten már meg tudja mutatni, miként képzeli el az öreg épület


és környéke felújítását, természetesen új funkciót adva mindennek. Nagy István is sorolja az ötleteit: a tájegység természeti adottságaihoz alkalmazkodó gazdasági modell bemutatását, kisállatsimogatót, tanyák közötti lovaskocsikázást, színjáték elõadását. Ezek javarésze már meg is valósult a Nyitott porták pályázat keretében. Törteli barangolásom során egyértelmûvé vált, hogy a turisták által eddig hanyagolt, ám felfedezésre váró háborítatlan tájat, hangulatos falut, megannyi élményt tartogató tanyát csak úgy lehet „eladni”, ha összefognak az emberek. Azok, akik tényleg akarnak valamit. A gyógyvizet lehet a helyiek szolgálatába is állítani, szerényebb keretek között, nem biztos, hogy nagyvonalú tervek kellenek. Éppen ezért érdemes elkezdeni a helyi erõforrások felkutatását. És ha sikerül megtalálni a „semmi” jellegét, akkor remény van a falusi turizmus meghonosítására és felvirágoztatására is. Borzák Tibor

59


HAZAI FÖLDÖN

Nagygéc, az eltiport falu

A

z idén bõven volt gondunk a víz zel: felhõszakadás után sártenger és víz árasztott el tucatnyi települést, majd nyár közepén a Hernád okozott árvizet. Nincs ember, akinek ne jutna eszébe egy bõ harminc évvel ezelõtti történet. Szatmárt, az Erdõhátat dúlta tatár, török, labanc, de egyik se tett annyi kárt benne, mint az 1970-s árvíz. Pedig az a május is úgy indult, mint a többi. Gyönyörû szép, napsütéses héttel indult a hónap, aztán komor fellegek jöttek. Esni kezdett. S nem csak egy vagy két napig, hanem huzamosan. És nem csupán Csenger és Fehérgyarmat környékén. Hanem bent a hegyekben is. Erdélyben s Kárpátalján is. És a folyók emelkedni kezdtek. Egyre aggasztóbb hírek érkeztek Romániából. Hogy kiöntött a Visó, az Iza, házakat vitt el a Körös, a Maros. De a legrosszabb hírek a Szamos mellõl jöttek. Hogy Dést, meg Kolozsvárt is veszélyezteti a víz, majd három nappal késõbb, hogy Szatmárnémetit ki kell költöztetni. Ekkor már nálunk is látszott, hogy nagyon nagy a baj. Hiszen Szatmárnémeti itt van pár kilométerre a határtól, s Csengernél már a hidat ostromolta a folyó. Ez volt május 13-án. És másnap több helyen is átszakította a Szamos a gátakat. Elõbb Szatmárnémeti környékén, majd néhány órával késõbb nálunk is, Tunyogmatolcs és Nábrád között. Szatmárt teljesen körülzárta az ár, lehetetlenné vált a falvak megvédése. Több tucat település került pillanatokon belül víz alá, iszonyatosan nagy volt a kár. Ám az


ország összefogott. Õszre több mint tízezer új ház készült el, mire beköszöntöttek a hidegek, fedél volt minden család fölött. Az újjáépült falvakban lassacskán normalizálódott a helyzet. Ám volt egy falu, ahová napjainkig nem tért vissza az élet. Nagygéc, közvetlenül a magyar-román határ mentén, túl a Szamoson, öreg gesztenye-, meg szilfák árnyékában. Nagygéc hivatalosan már rég nem létezik. A valamikor ezer lelket számláló faluban ma két portán van élet. Négy ember, meg öt kutya, két macska, s pár tyúk, liba, kacsa. Pedig egykor Nagygéc az egyik legszebb falu volt a Szamosháton. Környeskörül pompás almáskertek, a kertekben hatalmas diófák, az udvarokon pedig fehérre meszelt, rédelyes parasztházak. A fõtéren két tekintélyes kastély, emlékmû a hõsi halottaknak, mellette meg a zömök, erõs templom, amelyik az egyik legöregebb templom Szatmárban. De az árvíz után született egy ostoba döntés: egy hatalmas vésztározót építenek az országhatár mentén. El is készült a gát, ám öt falu a gát mögé került, s bevezették az építési tilalmat. De még ha csak az építést tiltották volna! Ám erõnek erejével kezdték elüldözni az ott élõket. Igaz, másutt kaptak házat, a többséget azonban ez nem vigasztalta. Az öt faluból négy fel is lázadt. Garbolc, Kishódos, Nagyhódos, Komlódtfalu megmakacsolta magát, s a legtöbben maradtak. Nagygéc azonban az ebek harmincadjára jutott.

60


HAZAI FÖLDÖN – Ha lett volna a faluban egy igazi vezetõ! Aki a falu élére áll, s azt mondja, sehová. De nem volt. Aki meg volt, egykettõre beadta a derekát az agitároroknak. Elhitte, s elhitette velünk is, hogy milyen jó lesz majd nekünk Csengerben, Csengersimán, meg Mátészalkán. És mi költöztünk. Megbántuk már utóbb, de késõ volt. Akkor már nem volt visszaút. Csengersimán letelepedett Szabó József kesergett így valamikor a nyolcvanas évek derekán a templom mögötti utcában Gaál Sándorék elõtt. Gaálné az ura nadrágját foltozgatta kint a lócán, Szabó pedig a faluban maradt kertjében rendezkedett. Ott hallotta meg az idegen szót, s lépett át kíváncsian a kerítésen. Mert akkor már ritka volt az idegen szó Nagygécen. Sõt! Az ismerõs is. Hiszen már akkor is mindössze hat család lakta a falut. Hat csonka család. Csúcs Sándor, Csúcs Imréné, Vári András, Gaál János, Gaál Ferenc, Gaál Sándor. Utóbbi volt a mozigépész, így aztán az árvizet követõ tizenhetedik évben is a „mozis” Gálként emlegették. Pedig akkor hol volt már a mozi! – Lelkem, nem hogy mozi, de harangszó sincsen már itten! – legyintett szomorúan Gaál Sándorné kint a kiskapuban, a lócán. – Nem tudom, velünk is mi lesz. Megyünk-e, vagy maradunk? Szívünk szerint maradnánk, de lassan teljesen egyedül maradunk. A mi utcánkban se lakik már senki. Télen napokig embert se látunk. Nem falu ez már, tanya. Vagy annál is rosszabb. Mert mi tudjuk, hogy milyen gyönyörû falu volt valamikor Nagygéc. Géc azonban nem csak egykor volt gyönyörû. Gyönyörû az most is, így romjaiban. Sehol ennyi orgona, jácint meg rózsabokor. Csak az a végtelen szomorúság ne lengné be a falut. Most is csodás tavasz van. Május vége,

messzire virít a pipacs, a boglárka, a habszegfû, az égen fecskék kergetõznek, de azok is némán, csendben, mintha amikor halott van a házban. Hallgat a torony is. Pedig dél van, harangozni kéne. De kinek? És mivel? Hiszen a harangot is eladták már régen. – Talán jobb is – néz fel a toronyra Tóth Dezsõ, aki az imént pöfögött végig a traktorjával a falun. – Úgy is eltûnt volna. Nézzék meg, mit tettek a templommal is. Valaki kitalálta Nyíregyházán, hogy fel kell tárni, meg kell nézni, mikor építették. Hát, megnézték. Feltúrták, megbecstelenítették, aztán a sorsára hagyták. A sûrû orgona- és kökénybokrokkal körbenõtt nyolcszáz éves templom ablakai betörve, az ajtaja bedeszkázva, bent pedig kõdarabok, egérpiszok, galambürülék. A pompás gótikus ablakokat valamikor fekete fóliával borították le. A fólia mára már elnyûtt, foszlányai súlyos gyászlobogóként libegnek a fel-feltámadó szélben. Tóth Dezsõ nem nagygéci. De az anyósa itt lakott, s a házhelyet meg a kertet a nyugdíjas korú férfi mûveli. A szomszéd faluban, Csengersimában él, de mindennapos vendég Gécen. Most épp a kukoricáját jött át megnézni, de szomorúan csóválja a fejét. – Esõ kéne. Másutt mindenütt esett, itt meg egy szem se. Én már sokszor elgondoltam, hogy ez a falu szabályosan el van átkozva. Vagy a felhõk is azt mondják, ahol nincs ember, ott minek essen? Tóth Dezsõ tengerije valóban lehangoló képet mutat, ám a gyümölcsösök, amirõl mindig is híres volt a település, annál szebbek. Roskadoznak a terméstõl. A falu ugyan elpusztult, ám a kertek ugyanolyan szépek, mint régen. Az almát azonban lassacskán felváltotta a meggy, ma Nagygéc egyetlen hatalmas meggyes.

A


61


HAZAI FÖLDÖN Csak a régi ismerõsünk, „mozis” Gálék kertjét veri fel a gaz. Pedig még ma is az õ házuk a legerõsebb a megmaradtak között. S a nyári konyha is áll, mintha csak hazavárná a gazdát. – Hát azt várhatja – mondja Tóth Dezsõ. – Végül õk is beköltöztek Csengersimába, és nem sokára meghalt az öreg. A felesége még megvan, de Lassan az enyészet martaléka lesz a géci templom hát a kert! Láthatja... A SZERZÕ FELVÉTELE Állunk a templomkertben, nézünk fel a kopott falakra, aztán át- Hamarosan egy tisztes birkafalka is feltûballagunk a régi parkba. Hihetetlen: a falu nik, zömök, középkorú férfi hajtja õket. ugyan kihalt, de az egykori fõtér parkja ma Pontosabban szólva nem kell azokat hajtais rendben. Most is frissen kaszálva a fû, a ni, jönnek azok maguktól is. Szomjasak, hatalmas, öreg szilvafa letörött ágai össze- egymást taposva rohannak a vályúhoz. A gyûjtve, a világháborús emlékmû talapza- férfi egy új Suzuki ajtajával babrálgat, majd tán pedig friss virág. A második világhá- kivesz egy csomag cigarettát, s nekiáll itatborúban hat nagygéci maradt oda: Farkas ni. Tóth László a neve, Csengerbõl jár át Lukács, Gaál Gyula, Garda József, László minden nap a juhokhoz. József, Osztolyka József, s Szigeti Sándor. – Nem sokat értettem én korábban a bir– Nem ismertem õket – mondja Tóth kákhoz – nevet –, sofõr a foglalkozásom, Dezsõ. – Akkor mi még a Székelyföldön de a kényszer sok mindenre megtanítja az éltünk, apán Nagyborosnyón volt erdész. embert. Ide nõsültem Gécre, s hogy beAztán, hogy jöttek a románok, menekül- fuccsolt a téesz s megszûnt az állás, kénynünk kellett. Fehérgyarmatig jutottunk, telen voltam más megélhetés után nézni. mikor Matolcsnál lebombázták a Szamos- Hát így jöttek a birkák. hidat. Itt rekedtünk. Aztán apámat késõbb Kétszáz jószág van a falkában, négy kinevezték a gacsályi erdõbe, s leteleped- gazdájuk van. Köztük találjuk beszélgetõtünk. De még az a szerencse, hogy nem társunknak az anyósát is, aki az egyik hiGécen, hanem három kilométerrel odébb, vatalosan is bejegyzett nagygéci lakos. Õ Simában. Mert akkor nekünk is költöznünk azonban nem fog nekünk nyilatkozni. kellett volna. Fél. A faluban a régi középületekbõl már – Hogyne félne – mondja a veje –, hinincsen meg egy se. Csupán egy magtár, szen már nem egyszer próbálták meg kirameg a tejcsarnok. A csarnok mögötti ka- bolni. Legutóbb például hárman, vagy nényarok egyikében végre valami mozgás, gyen törték rá a házat. Mint a legócskább fekete pulikutya pislogat kifele az utcára. krimikben, a székhez kötözték, ütötték-ver-


62


HAZAI FÖLDÖN ték, hogy adja elõ a pénzt. Hiába mondta szegény, hogy õ nem tart otthon pénzt, legfeljebb két-háromezer forintot. De azok az istennek se akarták ezt elhinni. A támadók aztán csak elmentek, s nem sokkal késõbb rendõrkézre is kerültek, de ez a halálra ijesztett asszonyt nemigen vigasztalja. A bitangok egyébként a határ túloldaláról jöttek, pusztadaróci cigányok voltak. Jól ismerték õket Nagygécen, a rablás napján is a falu fõutcáján grasszáltak. Éjjel aztán lecsaptak. Ma már azért sokkal nehezebb dolguk volna a rablóknak. Nem mintha megerõsöd-

tek volna az itt lakók, vagy a rendõri járõrözés lenne gyakoribb. Ám betört ide is a mobil telefon, ami a gazemberek legnagyobb réme. Mert elég csak egy gombnyomás, a rendõrségen máris tudják, hogy baj van. Most azonban hál istennek csendes a falu. Talán túlontúl is az. Az a négy lakos nem csap túl nagy zajt, este pedig az is elül. Akkorra már a kertek is elcsendesednek, megy mindenki haza. De a haza már nem Nagygéc, hanem a környékbeli falvak valamelyike. Még ha a szívük ott is maradt Gécen, örökre. Balogh Géza

Préda lett a Bréda-kastély

B

ékés megyében számos régi kastély található, egy részüket használják – például iskolának –, másik részük üresen tátong. Ha az épület külterületen áll, akkor nehéz megmenteni a fosztogatóktól. Erre a sorosra jutott a lökösházi Bréda-kastély is, tulajdonosa kétszer körbekerítette, de még a kerítést is ellopták, és az épületbõl már miden mozdíthatót elvittek. Lökösháza területét 1725-ben kapta meg Edelspacher Zsigmond császári lovastiszt. Nõági örököse, Bánhidy János 1770es években vette feleségül az egyik jómódú velencei patrícius család lányát: Capretta Krisztina Annát. A velencei aszszony veje, Vásárhelyi János építette az úgynevezett Bréda-kastélyt. A kastély névadója gróf Bréda Viktor osztrák nemes és római gróf volt, aki Vásárhelyi János dédunokáját: Bohus Ilonát vette feleségül. A kastély pontos építésének ideje nem ismert,


a szakemberek szerint 1810 tájára tehetõ. Az azonban tudott, hogy Andrea Palladio olasz építészmester vicenzai Villa Rotondája nyomán alkották meg. Slezák Csongorné, a polgármesteri hivatal munkatársa kalauzol ki bennünket a falutól néhány kilométerre lévõ kastélyhoz. A hetvenes és nyolcvanas években a közelben lakott, így jól ismeri az épületet. Az elhanyagolt, bokrokkal benõtt, két hektárnál nagyobb kastélyparkból nézve távolról ma is látványos az épület. Különös méltóságot ad neki a timpanonos fõbejárat a toszkán oszlopokkal. Közelebbrõl szembe tûnik, hogy az ajtókat, ablakokat kiszedték, felbontották a bejáratok márványlépcsõit, márványkorlátait. A kastélyba lépve láthatjuk: vittek mindent, amit csak lehet. A tetõszerkezetbõl, a padlásból a gerendákat kiszedték, így az épület több helyen beázik. A tolvajok a padlót sem kímélték, fölszedték a köveket.

63


HAZAI FÖLDÖN

VERESS ERZSI FELVÉTELE

Slezák Csongorné szerint a faluban gyanítják, hogy az innen ellopott anyagokat mely házakba építették be. – A kastély 1976 végéig a Bánkúti Állami Gazdasághoz tartozott – meséli a csupasz falak között Slezák Csongorné –, majd átkerült a Mezõhegyesi Állami Gazdasághoz. Irodák voltak itt, és üzemi konyha is mûködött. A konyhának nagyon jó híre volt, különbözõ rendezvényeket: nõnapot, lakodalmat, vadászvacsorát tartottak. A Mezõhegyesi Állami Gazdaság a nyolcvanas évek elején az épületet még felújította, ahogy ’88 elején átvette a Kevermesi Lenin Téesz, kezdett leromlani az állapota. Telefonon sikerült utolérnünk Novák Ernõt, a kastély tulajdonosát. Tíz évvel ezelõtt hatan vásárolták meg a kastélyt, nagy tervekkel. – Építészmérnök vagyok, és elkészítettem a kastély helyreállítási tervét – beszél a kezdetekrõl a tulajdonos. – Hat luxus


apartman alakítottunk volna ki. Mivel az épület mûemlék jellegû, ezért helyreállítása 1997-98-ban százmillióba került volna, ma már akár kétszázmilliót is rá kellene költeni. Az épület nem tartozik a védett kastélyok közé, ezért a felújításhoz állami támogatást nem adnak. Tulajdonos társaim az összeg hallatán meghátráltak, így ez ügyben magamra maradtam. Próbáltam legalább a kastély állapotát megóvni. Az ablakokra deszkát szegeztem, az épületet körbe kerítettem. Valakik azonban prédának tekintették, mert minden mozdíthatót elloptak belõle – panaszolja Novák Ernõ. Mivel nincs elég pénze a helyreállítására, ezért befektetõ társat keres, avagy új gazdát a kastélynak. Mindenesetre olyan személyre lenne szükség, aki megfelelõ anyagi háttérrel rendelkezik, és helyre tudja állítani a kastély eredeti állapotát. Molnár Lajos

64


HAZAI FÖLDÖN

TELL VILMOS UTÓDAI RÁPOLTON

Svájciak, szatmári tájszólással

A

rápolti Szamos parton egy férfi és egy kislány sétál. Németül beszélgetnek. Nyár van, békés szatmári nyár, amikor hirtelen egy nagy, méltóságteljesen úszó árnyék jelenik meg a vízen. A kislány felnéz, boldogan felkiált. Magyarul. – Apa nézd! Gólya. – Orrod a dugója! – ugratja a kicsit a férfi, s innentõl magyarul folyik köztük a diskurzus. Rápolt kicsi falu, Szatmár egyik legkisebb települése. Mátészalkától húsz, Csengertõl huszonöt kilométerre, ahonnan már nem vezet tovább az út, mert elé állt a Szamos. Száz porta, négyszáz lélek, a bolt az iskolában, az iskola Ököritófülpösön – tipikusan az a falu, ahonnan elvágyódik a fiatalság nagyobb része. A svájci Heini Schornot azonban éppen ez fogta meg. Tizenhárom éve járt elõször erre, s nyomban beleszeretett a Szamoshátba. Akkor persze még nemigen tudta, hogy pont Rápolton fog letelepedni. De amikor átlépte Mátészalka alatt a Szamost, és belépett Szatmár nagy, nyitott egû világába, azonnal tudta, megtalálta álmai táját. Állunk a gáton, s nem értjük Heini Schornot. Hiszen Svájc sokak szerint a világ legszebb országa. A kristálytiszta tavak, a fenyvesek, az égig érõ hegyek hazája. – Az egész világ oda vágyik, a nagy


hegyek közé, te meg eljössz a világ végére – nézünk rá értetlenkedve, mire õ megrázza a fejét. – Ezt a nagy síkság én nem cserélem el semmiféle nagy hegyre. Itt egy álom tudom megcsinálni, nagy kertben, lovak, birkák, malacok – mondja széles mosoly kíséretében, mely mosoly talán a saját furcsa mondatszerkesztésének is szól. Ehhez hasonló szófûzésre azonban egyre ritkábban kerül sor, mivel arra, hogy Heini nem született magyar, csak akkor jöhet rá az ember, ha nagyon figyel, vagy ha mindenáron kötözködni akar. A svájci Winterthurban felnövõ férfi kõfaragást, szobrászatot tanult, amikor a fejébe vette, hogy külföldön folytatja a tanulmányait. S egy leendõ mûvész hová menne a legszívesebben? Természetesen Olaszországba. Igen ám, de Itália borzasztóan drága ország. Egy-egy mesterkurzus ott egy kisebbfajta vagyon. – Nekem pedig sose volt vagyonom – mosolyog felszabadultan Heini –, voltak viszont nagyon okos tanáraim. Õk javasolták Magyarországot. Ha mindenképpen világot akarsz látni, s a mûvészetedet elmélyíteni, akkor válaszd Magyarországot. Ott nagyszerû szobrászokat találsz, s az élet se elviselhetetlenül drága. Így iratkozott be a budapesti képzõmûvészeti fõiskolára, s így ismerkedett meg a

65


HAZAI FÖLDÖN betonozva. Hogy nincs agyonszabályozva az élet. A korcsma meg a lakás között legfeljebb száz méter lehet. Még lassú tempóban is legfeljebb percnyi csendes séta. Ám Heininek sokszor egy óra. Mert megáll mindenkivel beszélgetni. Vagy õt állítják meg lépten-nyomon. Már igazi rápoltinak, vagy ahogy errefelé mondják, rápótinak számít, akinek sokan kíváncsiak a véleményére. Végtérte is világot látott ember. – Csak kiállítások ne lennének – sóhajt lemondóan –, mert azt ki nem állhatom. Most is lesz három tárlatom, mindhárom Svájcban. – Borzasztó tragédia – csipkelõdünk –, hogy lehet ezt kibírni? Heini azonban nem érti, de inkább nem akarja érteni a tréfát. Nagyon is komolyan felel. – Nem is a kiállítással, hanem az azt követõ fogadásokkal van a bajom. Azzal, hogy viselkedni kell. Meg kell hallgatni minden jópofa viccet, tanácsot, meg kell köszönni minden gratulációt. Otthon meg pont most fognak fialni a kutyák, elleni a lovak… – Otthon? – fordulunk felé kíváncsian. – Hol otthon? – Hát Rápóton – néz ránk megütközve, hiszen rájöhettünk volna, hogy neki jó ideje Rápolt már az otthon. S nem csak neki. Feleségének, Krisztinek, s persze a kislányuknak, Rebekának is ez a falu, ez a vidék jelenti az édes otthont. Ahol többek között Béla, a kutya, Tina, a disznó várja haza õket, s a lovak, a kacsák, a kecskék, a juhok, és a tömérdek virág, S az udvar közepén egy hatalmas vadrózsabokor, amit Kriszti hozott vagy hét éve a Szamos-partról. Talán akkor, a kis vadrózsabokor elültetésével vált õ is igazán rápoltivá. Mert õ azért kezdetben idegenkedett a letelepedéstõl. Nyaralónak, afféle

mátészalkai Bíró Lajossal, aki ma az ország egyik legismertebb szobrászmûvésze. Tulajdonképpen neki köszönheti, hogy megismerte s megszerette Szatmárt. Még 1991-ben megvásárolt egy öreg házat, rá két évre pedig be is költözött. De micsoda munkába telt annak a háznak, meg a portájának a rendbetétele! Nyakig ért a bozót, a gyümölcsfákat csonkig rágták a hernyók, a szobák pedig…, hát azok olyanok voltak, amilyenek a hosszú ideig lakatlan szobák szoktak lenni. Igaz, nem is a házba, hanem a kertjébe szeretett bele inkább. Mert az a kert megvolt egy hold, tele öreg gyümölcsfákkal. Hasonló portával Svájcban csak a leggazdagabbak dicsekedhetnek. Vagy akik örököltek. A többinek reménye sincs kertes házra, hiszen az egy szabályos vagyon. S mint tudjuk, Heini barátunk sose volt igazán gazdag. Most is kopott munkásnadrág van rajta, a cipõjén malterfoltok, a hajában mészpor – mintha csak egy igazi kõmûvessel hozott volna össze bennünket a sors. Nem is járunk messze az igazságtól! Heini ugyanis egy ideje hanyagolja a mûvészetet. Korcsmát épít. Pontosabban átalakít. Egy barátjával kivette gebinbe a falu ivóját, de mivel mégiscsak benne van a mûvészlélek, áttervezte az egészet. Úgy hogy most falakat bontanak, vakolnak, meszelnek, csempéznek. A pénztõl függ, de talán hamarosan már vendégeket fogadhat a megújult rápolti korcsma. – Fognak egyet csodálkozni a svájci barátok – nézi elégedetten az eddig elvégzett munkát. – Azt fogják hinni, hogy Svájcban vannak – mondjuk mi is elismerõen, de erre Heini felkapja a fejét. – Isten õrizz! Õk épp azt szeretik Szatmárban, hogy ilyen. Hogy nincs minden fûszál kiegyenesítve, minden út le-


66


HAZAI FÖLDÖN mûvésztanyának nagyon is el tudta képzelni ezt az öreg házat, de hogy ez legyen az állandó otthonuk…!? Szép fokozatosan ért meg benne a rápolti szerelem. Mikor a kislányt várták, hat éve, már nem is volt kétséges, hogy hol fogja majd világra hozni. Magyarországon, Mátészalkán, a Rápolthoz legközelebbi kórházban. Kriszti az ezer féle virágot Itt az állatokat is szeretik, megbecsülik locsolja éppen, mikor megérkeA SZERZÕ FELVÉTELE zünk, s olyan, amilyennek mondták. Meg amilyennek a férje lefestette. Szõke, kar- kodik mellette a kislány is. Más magyar csú, légies, nagyon szép, finom vonásokkal. szülõ szívbajt kapna, ha a hat éves csemeEgyébként félig skót, félig német, és a gyer- téjét a lovak között látná, náluk azonban meknevelés, a háztartás mellett aerobikot ez a természetes. oktat Rápolton, meg Ökörítófülpösön. De – Kriszti, mit szóltak Svájcban a szüõrá vár a lovak betörése is. lõk, amikor megtudták, hogy MagyarorszáÕk ugyanis nem csak hobbiként tartják gon telepedtek le? a lovakat. El is adnak belõlük, meg lova– Heini szülei már nem élnek, de biztosan golni is lehet rajtuk. És a lovakat hozzá kell nem ellenkeztek volna. Az én családom peszoktatni a nyereghez. dig kimondottan európai család. Anyukám – Úgy, mint az embert a kaszához, kapá- Skóciából ment Svájcba férjhez, a húgom hoz? – kérdezzük, mire õ mosolyogva felel. Dániában él, úgy hogy megértették, hogy én – Pontosan. Mint minket a kapához. meg Magyarországon fogok élni. Svájcban ugyanis nem nagyon van szük– Mit mondtak a barátok? ség rá. Ha nem jövünk ide, talán sose talál– Az egyik részük nevetett, a másik pedig kozunk vele. itt van minden évben. Tavaly például vagy – S hogyan ízlik? százan vendégeskedtek nálunk, akkor ünne– Nagyon jó. Én nem értem, a városi ma- peltük a magyarországi költözésünk tíz éves gyar miért nézi le a kapát, egyáltalán a föl- évfordulóját. Felállítottunk egy sátort, még a det, az állatokat. A mi körünkben ezek hozzá házunk elõtti kövesutat is le kellett zárni. tartoznak az életünkhöz. Az például nekem – Mit volt a legnehezebb megszokni? kimondott örömet jelent, ha zabot önthetek a – Hát a nyelvet… lovak elé, vagy vizet önthetek a kacsáknak. – Ki segített a tanulásban? S már fog is egy vedért, és indul le a – A férjem. Meg a szomszédok. Kiülkertbe, ahol a lovak, a disznók, a kecskék tünk a kiskapuba és beszélgettünk. A szomlegelésznek. szédok persze jókat kacagtak, amikor bo– Tina, Röf-Röf! – kiáltja, s csapatostól londokat mondtam. megindulnak felé az állatok. Ott lábatlan– Kacagnak még?


67


HAZAI FÖLDÖN – Hát, már nem nagyon – feleli Kriszti, s besiet a konyhába, hogy teát hozzon a vendégeknek. Aztán karos-kosarat fog, s ránéz a kislányra. – Na, jössz velem a bótba? Vagyis a boltba, mert hát Kriszti a leggyönyörûségesebb szatmári tájszólást beszéli természetesen. Ahol a ló lu, a nyolc nyóc, a bolt pedig bót. El is mennek egy üveg „kaóláért”, mi pedig átlépünk az ötödik a szomszédba, egy pompásan felújított parasztházba. Heini öt svájci barátjával vette, kívülbelül helyrepofozták, bebútorozták, s még két rackajuhot is beállítottak az udvarba, hogy legyen, aki rendben tartja a füvet. – Hál istennek, egyre több svájci cimbora fedezi fel a falut – mondja Heini, s meg-

igazítja a tornácon futó szõlõlugas rakoncátlankodó hajtásait, aztán átmutat az út túloldalára. Egy régi, módos parasztház áll ott, félig már felújítva. Egy kicsit más, mint az eredeti szamosháti házak, több már benne az alpesi, mint a szatmári, de ez nem csoda. Heini egyik svájci barátja dolgozik rajta. Megvette, s átalakítja, az utolsó deszkáig mindent õ szegezett fel rajta. Még az idén kész lesz vele, s nyomban itt fog letelepedni. Heini látja rajtunk a hitetlenkedést, de nem szól semmit, csak lecipel bennünket a kertbe, s körbemutat. – A szabadság, ez a nagy, tág világ! Ezért szeretjük mi Rápótot, Magyarországot. Balogh Géza

NEM A GÁTAKAT KELL MAGASÍTANI

Újjáéled a Tisza-vidék Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális beruházása kezdõdött el 2004ben a Tisza mentén, az ország keleti, sok tekintetben szegényebb felében. Célja, hogy elejét vegye az utóbbi években négy esetben is pusztító, összesen mintegy 120 milliárd forint kárt okozó árvizeknek, s vidékfejlesztési programjainak megvalósításával megalapozza az itt élõ mintegy másfél millió ember számára a biztonságos jövõt, a helyben maradást, a megélhetés lehetõségét, az eddigieknél magasabb színvonalú életet.

Á

rvizek mindig voltak és lesznek is. Ki ne emlékeznék Petõfi Sándor Tisza címû versére, melyben a nagy magyar költõ olyan szemléletesen írja le az akkor még szabályozatlan Tisza – rendkívülinek egyébként nem is mondható – áradását. Mert a XIX. századig itt az


élet természetes része volt, hogy az általában nyugodt, békés, kanyargós folyó alkalmanként hatalmas területeket önt el. De a lakosság növekedésével egyre több termõföldre lett szükség, s ebbõl az árterületbõl mind nagyobb darabokat hasítottak le gabonatermesztés céljára. Nem kevesebb,

68


HAZAI FÖLDÖN mint másfélmillió hold megmûvelhetõ földrõl volt szó, melyre szüksége volt az ott élõ, egyre gyarapodó lakosságnak. Igazságtalan tehát – állítja Göncz Benedek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetõje –, hogy akadnak, akik a több mint másfél évszázada elhunyt Vásárhelyi Pált és Széchenyi Istvánt hibáztatják azért, hogy az elmúlt öt évben négy rekordmagasságú árvíz vonult le a folyón, összesen mintegy 120 milliárd forint kárt okozva és másfélmillió ember biztonságát veszélyeztetve. Vásárhelyit már csak azért sem lehet bûnbakká tenni, mert tõle csak a szabályozás alapkoncepciója származik, s még mielõtt annak részletes tervei elkészültek volna – az ellenzõkkel folytatott vita során szívszélhûdést kapott, s meghalt. Anélkül tehát, hogy mentegetnünk kellene a zseniális, bár a mai kor ismereteivel kétségtelenül nem rendelkezõ vízmérnököt, még a legszélsõségesebb környezetvédõk se gondolhatják komolyan, hogy a mai Magyarország mintegy hatodát kitevõ és másfélmillió embernek otthont adó területnek nádból, sásból és mocsarakból kellene állnia. Az is igaz – erre az elmúlt évek nagy árvizei szolgáltattak bizonyítékot –, hogy a védekezésnek a hagyományos, gátemeléses módszere sem folytatható tovább. Részben az egyre szélsõségesebb idõjárás következményeként, sokkal inkább azonban az egyre magasabb gátakkal csatornába kényszerített folyó természetének következményeként világossá vált, hogy a védekezésnek ez az egyedüli formája már nem vezet eredményre. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a néhány évtizedenként ismétlõdõ rekord árvizek ellen csak úgy lehet eredményesen védekezni, ha a víz számára hatalmas, jól megépített tározókat nyitunk.


Ez az a terv, melyet a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése címen emlegetnek, s melyrõl, legalábbis annak elsõ, 2004–2007 között megvalósuló szakaszáról 2003. október 15-én kormányhatározat is született. A program azonban több mint a lét- és vagyonbiztonságot fenyegetõ árvíz ellen védõ elgondolás, hiszen egyszerre szolgálja a vidékfejlesztést, a természet- és környezetvédelmet, a modern, az uniós követelményeknek megfelelõ mezõgazdaság megteremtését, a rekreációt és az ökoturizmust. 2004-tõl 2007-ig tartó munkálatok során egyrészt megtisztítják a medret, gyorsabb lefolyást engednek a víznek a folyó Tivadar környéki szakaszán, valamint a folyó Szolnok és a déli országhatár közötti részén. Másrészt hat hatalmas tározó épül, 24 ezer hektár területen. A folyásirány szerint haladva ez a cigánd–tiszakarádi, a Szamos–Kraszna közi, a nagykunsági, a hanyi–tiszasülyi, a tiszaroffi és a nagykörûi tározó. Hatalmas, mintegy negyven települést érintõ földmunkákról van szó, hiszen a tározók köré gátakat kell építeni, megteremteni a szabályozott összeköttetést a folyóval. Mégse gondolja senki, hogy mindez a természet jelentõs átalakításával is együtt jár. Ezeket a hatalmas medencéket csak rendkívüli esetekben, a tudósok számítása szerint átlagosan harminc-negyven évenként kell igénybe venni. Akkor is csak legfeljebb néhány hétre. Annak pedig mindössze egy százalék a valószínûsége, hogy valamennyi tározót egy idõben kell megtölteni. Ezért tehát ezekben a mesterséges medrekben, ha megváltozott formában is, de folytatódhat tovább a mezõgazdasági termelés. A tervezõk ugyanis az árvíz elleni védekezést összekötötték egy nagyszabású vidékfejlesztési tervvel is. Különbözõ hazai és uniós támogatásokkal, pályázatokkal arra ösztön-

A

69


HAZAI FÖLDÖN zik a földtulajdonosokat, hogy az általában nem túl jól jövedelmezõ területeken telepítsenek erdõket, termeljenek nádat, foglalkozzanak ökoturizmusssal, vadgazdálkodással, víztûrõ növényekkel, haltenyésztéssel. Minderre az unió agrártámogatási rendszerén kívül az eddigieknél az is jobb lehetõséget ad, hogy a vidékfejlesztési program részeként új utak és kerékpárutak készülnek, nagyszabású környezetvédelmi beruházásokat hajtanak végre. Kiépül például a csatornahálózat és megoldják a szennyvíztisztítást, tájgazdálkodási mintaterületeket is kialakítanak. A Vásárhelyi-terv elsõ üteme 130 milliárd forintba kerül, amibõl 65 milliárdot fordítanak árvízvédelemre, s ugyancsak 65 milliárdot vidékfejlesztésre és az infrastruktúra javítására. Ez persze hatalmas összeg, de ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt négy évben 120 milliárdba került az árvízi károk helyreállítása és a kártalanítás, akkor okkal mondhatjuk, hogy jól megtérülõ beruházásról van szó. Az érintett területeken élõk számára közösen az önkormányzatokkal mintegy kétszáz fórumot rendeztek, ahol nem csak a terveket ismertették, de arról is alapos, mindenre kiterjedõ tájékoztatást kaptak a gazdák, hogy személyesen miként érinti õket a Vásárhelyi-terv. Az ember természete már csak olyan, hogy kicsit tart minden változástól, újdonságtól. Erre azonban ezúttal, úgy tûnik, kevés az ok. A kormány


ugyanis gondoskodik minden földtulajdonosról. Mint arról már volt szó, az árvízmentes években továbbra sincs semmi akadálya akár a hagyományos gazdálkodás folytatásának sem. Árvíz idején pedig a gazdák a tározók területén teljes kártalanításban részesülnek, sõt egyszeri kompenzációt is kapnak, amikor a tározó épül. Lehetõség nyílik arra is, hogy az érdekeltek a mindenkori piaci áron eladják az államnak földjeiket, de a Nemzeti Földalap cserelehetõséget is felajánl számukra. Akik vállalkoznak a mûvelésiág-váltásra, az ökogazdálkodásra, azok pedig kiemelt támogatást is kaphatnak. De pályázatokat hirdetnek a falusi turizmus lehetõségeinek megteremtésére, halastavak létesítésére is. Bizonyára sokan fogadják örömmel azt is, hogy a program részeként újabb hatalmas területeket tesznek öntözhetõvé. Már készülnek a tervek a Vásárhelyiterv továbbfejlesztésének 2007 utáni második ütemére is. Ez további víztározókat és vidékfejlesztési beruházásokat tartalmaz, melyek eredményeként már nemcsak az árvíz pusztításától nem kell majd tartani, de az itt élõ másfélmillió ember számára egyre inkább biztos megélhetést nyújtanak a Tisza menti földek. Csulák András (Az éghajlati változások és az árvizek kölcsönhatásáról Tudomány, technika rovatunkban olvashatnak bõvebben.)

70


HAZAI FÖLDÖN

HAGYOMÁNYOSAN, MÉGIS KORSZERÛEN

Sül az ökör fóliába csomagolva

B

onyhádon, ebben a kedves dunántúli városkában új hagyományt teremtettek az esztendõnként visszatérõen megrendezett Tarka Fesztivállal. A kétnapos rendezvény programja önmagában is sokszínû, változatos, esetünkben mégsem csupán ennyi a tarka jelentése. Ezen a tolnai vidéken alakult ki hajdan a magyartarka szarvasmarha jellegzetes tájfajtája, a bonyhádi pirostarka. A millennium idején, 1896-ban a legendárium szerint maga Ferenc József is megszemlélte és kitüntetésre érdemesnek találta a városligeti mezõgazdasági kiállításra felhozott tíz bonyhádi tarka üszõt. Nem véletlen tehát, hogy Bonyhádon olyannyira sajátjuknak tekintik a fajtát, hogy fesztivált is elneveztek róla. Sõt mi több, áldozatot is bemutatnak általa a hagyományõrzés oltárán. Így volt ez 2004 augusztusában is. A helyi részvénytársaság jóvoltából Gárdonyi Ferenc móri ínyesmester nyársára került egy derék jószág. Méghozzá nem is akárhogyan – de errõl essék szó késõbb. Gasztronómiánk a magyar módra megõrzött ízek között kitüntetõ helyen tartja számon a nyárson sült ökröt, az ökörsütést. A klasszikus eljárást a következõként írja le a néprajzi elemekkel vegyített szakácsirodalom: „Ökörsütés mindig ott fordult elõ, ahol nagy sokadalom gyûlt össze. A hatalmas nyársat – a tüzikutyát –, amire az ökröt húz-


zák, egymástól megfelelõ távolságra földbevert, kétágú fára helyezik. Faszénparázs felett legalább 24 órákon át sütik, sós fûszeres vízzel locsolgatva, kenegetve. Így csak a hús felsõ rétege sül át, amit levágva az ökröt tovább sütik, amíg az teljesen átsül. A felületrõl levágott nagy darab húst nagy szelet friss házikenyérre tálalják.” Mit látok azonban Gárdonyi uram bonyhádi ökörsültjébõl? Bizony már nem sokat, jóformán csak a marha hatalmas bordázatát. Némi hátszín van még a gerinctájékon, az átsült hús zöme már rozsdamentes tálcákon hever a hamu alatt izzó parázson. Méghozzá fóliába csomagolva. A mester hófehér szakácsruhában feszít, fején a gulyások jellegzetes kalapja. Szegélyén egy magyar szürke bikát mintázó jelvény, szalagja mellett darutoll ékeskedik. Az 56 éves fiatalos szakács, arcán széles mosollyal válaszolgat kérdéseimre. Mint késõbb kiderül, ez nemcsak vidám alaptermészetének köszönhetõ, hanem nemrég kapta a hírt: megszületett negyedik unokája. – Hogy miért a fólia? – kérdez vissza a vendéglátó-ipari fõiskolát végzett vállalkozó. – Otthon jutott eszembe, amikor a fóliába csomagolt csirkét tettem a sütõbe: vajon miért ne lehetne így sütni az ökröt is. Megpróbáltuk, s többszöri próbálkozás után sikerült. Már csaknem kétszáz jószágot sütöttünk ilyen módon. A hagyományos

71


HAZAI FÖLDÖN ajánlom senkinek, hogy csak az üzlet, a pénz miatt fogjon ökörsütésbe. Ezzel a sok fáradsággal járó munkával bizony jó viszonyban illik lenni, mondhatnám úgy is, szeretni kell – fogalmazza meg hitvallását. Délre jár az idõ, javában osztják már az omlós ökörszeleteket. Közben fény derül néhány részletre. Gárdonyi Ferenc és két kollégája elõzõ nap este hat óra körül érkeztek a helyszínre. Majd hûtõkocsiban menetrendszerûen megjött a kizsigerelt sütnivaló. Elõ volt már készítve a mûvelethez szükséges 15 mázsa keményfa is. Tüzet raktak, fûszerkeverékkel bekenték, szalonnával megtûzdelték, majd befóliázták a marhatestet. Következhetett az éjszakai mûszak. Egymást váltva félóránként forgatták a sütõrúdra feszített állatot, mígnem a reggeli harmat felszáradása meghozta a hústömeg egészének puhulását is. Legvégül a csontvázról szinte lefoszlott a több száz kilónyi sült. Ami a gulyások szóhasználatával élve, valójában nem harmadfû, tehát negyedik éves ökörbõl készült mint hajdanán, hanem valójában növendék bika volt az alapanyaga. A hagyománytisztelet és a hangzás miatt maradt ránk az eredeti elnevezés. Gárdonyi Ferenc szerint a magyar tarka húsa is kiváló a szabadtûzi sütésre, de az igazi mégiscsak az eleven örökségünknek számító magyar szürke fajtáé. Rideg tartása, természetes növényi takarmányai és genetikai adottságai folytán az õsi marhának olyan kedvezõ a hús-faggyú aránya, hogy az egyedülálló ízt, különleges zamatot ad neki. – Olvasóink kedvéért közkinccsé tenné mégis a receptjét? – próbálkozom újra. – Végy egy ökröt! – kezdi rögtön. – Vegyél hozzá tíz kiló sót, fél kiló borsot, ugyanennyi fûszerpaprikát, egy kiló fokhagymát, valamint némi étolajat és szalonnát. A többit meg már elmondtam… T. Dögei Imre

– Csak a csontváz maradt az ökörbõl – mutatja Gárdonyi Ferenc A SZERZÕ FELVÉTELE

ökörsütés ugyanis folyamatosan fogyasztó vendégsereget igényel, a rendezvényeken viszont rövid idõn belül enni szeretne az a 300-400 ember, akinek jut egy-egy adag a nyárson sült marhából. Többen is el szerették volna már lesni a titkot, de mindhiába – jelenti ki büszkén a fóliás ökörsült szabadalmának tulajdonosa. – Mondtam is egyiküknek: ne csüggedj, pajtás, mire 190-ig eljutsz, majd belejössz! – fûzi hozzá nevetve. A krómacélból készült, a HACCP élelmiszerbiztonsági követelménynek is megfelelõ sütõberendezés mellett állva, a riporternek is csak annyit árul el: egy-egy ökörhöz 200-300 méter fólia kell, amit aztán „meghatározott módon”, öt-hat rétegben tekernek az állatra. – Hogyan lehet ebbõl megélni? – Szomorú lennék, ha csupán az ökörsütésre lennék utalva. Van egy Hami Party Service névre keresztelt vállalkozásunk – nyújtja át névjegyét. – Járjuk az országot, a bográcsolásra meg a grillételek készítésére specializálódtunk. Készítünk slambucot, pörköltféléket, paprikásokat, bográcsgulyást, mint anno a pásztoremberek. Nem


72


HAZAI FÖLDÖN

Egy esztendõ krónikája magas keresetû lakásvásárlókat is támogassa az adófizetõk pénzén. * Halálának tizedik évfordulóján Antall Józsefre emlékezett a parlament. * Hatalmas botrányt okozott a Tilos Rádió karácsony estéjén elhangzott keresztényellenes gyûlöletbeszédével. * Minden idõk legmagasabb árán kelt el magyar festmény: egy aukción 220 millió forintért vásárolták meg Munkácsy Mihály Poros út címû alkotását.

2003. OKTÓBER Az aszály miatt mindenütt a megszokottnál kevesebb szõlõ termett, de a minõsége rendkívül jó volt. * Riadalmat keltett a hír, hogy páncéltörõ rakétát lõttek a magyar táborra az iraki Al-Illahban. Senki sem sérült meg, az eset azonban mégis elindította a belpolitikai viták sorát a magyar honvédség szerepvállalásáról az iraki háborúban. * Hiller istván, a nemzeti kulturális örökség minisztere a Nemzeti Színházban október 23-án tartott díszünnepségen bocsánatot kért az 1956-os forradalmat követõ megtorlás áldozataitól. NOVEMBER Háromszázezer kismama számára utalta át az Államkincstár a bíróság által megítélt jövedelempótlékot. * Megkapták az érintettek az 53. heti nyugdíjat. * Csökkent az idõarányos munkanélküliség: novemberben 5, 6 százalék volt. * Életét vesztette egy Irakban dolgozó magyar egyetemista, akit autójával egy ellenõrzõ ponthoz közelítvén, terroristának néztek az amerikai katonák. * Megünnepelték az ötvenedik évfordulóját az Aranycsapat Anglia elleni gyõzelmének, amelyet azóta is az évszázad meccsének tartanak a magyarok. * Eltemették Papp Lászlót, háromszoros olimpiai bajnokunkat, a magyar sport történetének egyik legnagyobb alakját.

2004. JANUÁR Az elmúlt esztendõre visszatekintve a magyar agráriumnak volt a legellentmondásosabb éve: 200 milliárdos fejlesztést hajtottak végre a mezõgazdaságban, de a súlyos aszály miatt ugyanekkora árbevételtõl estek el a gazdák. * Többet fizetünk az élelmiszerekért, a gyógyszerekért, a közüzemi szolgáltatásokért. * A minimálbér a korábbi 50 ezerrõl 53 ezerre nõtt. * Aláírták a fõvárosi 4-es metró beruházásáról szóló, közel 200 milliárd forintos szerzõdést. * Drágult a diákhitel kamata, szûkítették a Sulinet-kedvezmények körét. * Megnyílt a Szépmûvészeti Múzeum Monet és barátai címû kiállítása, amely hónapokon át lázban tartotta a mûvészetrajongókat. Ezt bizonyították az órákig várakozó sorok, a kora reggeltõl késõ estig tartó nyitvatartás, a sokszor meghosszabbított határidõ és a negyedmillió látogató.

DECEMBER Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvényt. * Felemelték a lakáshitelek államilag támogatott kamatait, mivel a kormány nem tartotta indokoltnak, hogy a

FEBRUÁR Kinevezték az új pénzügyminisztert, a távozó László Csaba helyére lépõ Draskovics Tibort. A miniszter azzal kezdte, hogy nem tartható a költségvetés, s bejelentette egy


73


HAZAI FÖLDÖN százhúsz milliárd forintos takarékossági csomag bevezetését. * Medgyessy Péter miniszterelnök beismerte, hogy kormánya túlbecsülte a gazdaság erejét, többet vállalt, mint amit teljesíteni képes. * Munkástagozat alakult a Fideszben. * Tucatnyi hallgató megsérült, amikor leszakadt a Pécsi Tudományegyetem orvoskarán az egyik elõadóterem mennyezete. Több egyetem küzd hasonló gondokkal a szûkös anyagi források miatt. * Környezetvédõk kezdtek harcba a Zengõn építendõ lokátor ellen, a többfordulós „csata” végül a zöldek gyõzelmével végzõdött. * Útlezárásos agrárdemonstrációt tartottak számos helyszínen az országban a gazdák, az állam beavatkozását és segítségét követelve a nehéz helyzetben lévõ ágazatokban. * Erõsödni kezdett a forint * Ónos esõ okozott hatalmas károkat a magyar erdõkben: az ágakra fagyott jeges esõ terhét nem bírták a fák.

rement. * A bíróság elrendelte a Parmalat felszámolását. A diósgyõri acélmû is végsõ csõdöt jelentett, ez ezerkétszáz dolgozónak jelenti állása elvesztését. * Titokban hazaszállították Kulcsár Attilát, a K&H Equities Bécsbe szökött brókerét, akit több milliárd forintos sikkasztással, valamint okirathamisítással vádolnak. * Fedettpályás atlétikai világbajnokságot rendezett Budapest. A szervezõk jól, a sportolók viszont leszerepeltek.

ÁPRILIS Hivatalos vámútként nemzetközi repülõtér lett – a ferihegyi mellett másodikként – a debreceni reptér.* A parlament döntése értelmében ezentúl bûncselekménynek számít az állatkínzás: két évig terjedõ börtönbüntetéssel sújthatják az elkövetõket. * Ötödször rendezték meg a magyar polgármesterek világtalálkozóját Gödöllõn. * Megkezdõdött az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza–Szeged szakaszának építése, a befejezést 2005 végére tervezik. Az 50 kilométeres szakasz megépítése a tervek szerint mintegy 91 milliárd forint lesz. * Leállt a MÁV Debreceni Jármûjavító Kft., és szabadságra küldte hétszáz dolgozóját. * Egy palesztin származású magyar állampolgár fogorvost vett õrizetbe a rendõrség terrorfenyegetés gyanúja miatt. * Több száz millió forintos kár érte a martonvásári mezõgazdasági kutatóintézetet, amikor valaki felgyújtotta az épületet. * A magyar holokauszt hatvanadik évfordulója alkalmából felavatták Budapesten a Páva utcai zsinagógával egybeépített Holocaust Emlékközpontot, amely a világ ötödik ilyen intézménye. * Példátlan eset történt a Parlamentben: négy fiatal az iraki háború ellen tiltakozó röpcédulákat szórt a karzatról az ülésterembe. * Támadott a tûzelha-

MÁRCIUS Milliók tüntettek a békéért világszerte és sokan Magyarországon is az iraki háború kezdetének évfordulóján. * Egyre nyilvánvalóbb a koalíció két pártja közt kialakuló feszültség, egyelõre még csak goromba megjegyzések szintjén. * A kormány befagyasztotta a gyógyszerárakat, miután a gyógyszergyártók nem tanúsítottak önmérsékletet az áremelésben. * Elsõ szövetségi gyûlését tartotta tizenkétezer résztvevõvel a Fidesz Magyar Polgári Szövetség. Orbán Viktor pártelnök nemzeti petíciót bocsátott útjára a költségvetés elfogadásáért. * Újra van elnöke a Magyar Televíziónak, Rudi Zoltán személyében. * Matricás lett az M5ös autópálya, s így elvesztette az Európa legdrágább útja kétes címét. * A Baumagbefektetõk mindhiába protestálnak elveszett pénzük visszaszerzéséért. Mostanra már az összes ingatlanszövetkezet is tönk-


74


HAZAI FÖLDÖN lás, tarolt a monília, elszaporodott a gyapjas lepke – súlyos károk érték a mezõgazdaságot és az erdészeteket. * A hónap végén az Országgyûlés politikai nyilatkozatot fogadott el az ország uniós csatlakozása alkalmából, amely az uniós és a nemzeti érdekek, célok azonosságát hangsúlyozza.

Parlamentbe. Legtöbben a Fidesz Magyar Polgári Szövetségre szavaztak, amely a voksok 47,4 százalékával 12 képviselõi helyet szerzett meg. Az MSZP eredménye 34,3 százalék, ez 9 helyet jelentett. Két mandátum jutott az SZDSZ-nek, egy az MDF-nek. A várakozásokhoz képest alacsony volt a részvétel, alig 38 százalék. * Új budapesti helyszínen, a Bazilika elõtti téren rendezték meg a 75. Magyar Könyvhetet, amelyen 110 kiadó 350 könyvvel vett részt. * Az Európai Parlamentbe távozó Lévai Katalint Göncz Kinga váltotta fel az esélyegyenlõségi miniszter posztján. * Az Irakban elesett magyar katonát, a 27 éves Nagy Richárdot katonai tiszteletadással temették el Zagyvarékason. * Igen rossz helyzetbe került a Malév, mert bár az utasok száma nõtt, a járatok többsége mégis veszteséges. Egyre inkább napirenden volt a vállalat privatizációja, amelyre szeptemberben már a pályázatot is kiírták. * Hatalmas viharkárok keletkeztek több mint nyolcezer ingatlanban, a biztosítók több milliárd forintot fizettek ki, s a Belügyminisztérium is 155 millió forintot adott a legtöbb kárt szenvedett önkormányzatoknak. * Egyre inkább válságban van a magyar konzervipar, több gyár is a bezárás határán egyensúlyoz. * Móricz-emlékév kezdõdött. * Megszûntek a postavonatok.

MÁJUS Május 1-je: Magyarország teljes jogú tagja az Európai Uniónak, része egy 25 tagú közösségnek. Az unió valamennyi országában milliók ünnepelték a történelmi bõvítés eseményét. Hazánk minden településén ünnepeltek, a fõváros látványos külsõségekkel tette emlékezetessé a nagy napot.

* Megkezdte mûködését az elsõ egységes munkaügyi adatbázis, az EMMA, amely tartalmazza majd két és fél millió munkavállaló és 300 ezer munkaadó adatait. * Még az idén leszerelhet az utolsó sorkatona – jelentették be. * Õssejtbank kezdte meg mûködését Miskolcon, a megyei kórházban. * Pozitívan értékelte a kormány kétéves teljesítményét a ciklus félidejében a miniszterelnök.

JÚLIUS Fõvárosunkban tartotta alakuló ülését az Európai Néppárt képviselõcsoportja. * A Magyarok Világszövetsége 320 ezer aláírást gyûjtött össze azért, hogy írjanak ki népszavazást arról: minden határokon túl élõ magyar megkaphassa a kettõs állampolgárságot. * Két év alatt duplájára nõtt az államadósság. * Újra járhatóvá vált az évtizedekkel ezelõtt lezárt egyenes útvonal Debrecenbõl Kolozsvárra. A létavértes-székelyhidi

JÚNIUS Az elsõ európai parlamenti választáson dönthettek a magyar szavazók arról, hogy a listát állított nyolc párt közül melyek küldhetnek összesen 24 tagot az Európai


75


HAZAI FÖLDÖN határállomást a magyar és a román miniszterelnök közösen nyitotta meg. * Elõször találkoztak Magyarország kilenc református egyházkerületének és 64 egyházmegyéjének elnökségei a trianoni szétszakadás óta Budapesten. * Az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányellenes és ezért eltörlendõ az adótörvénynek az a rendelkezése, amely az adóhatóságnak lehetõvé tette lakások, gépkocsik átvizsgálását. * Autópálya-rendõrség kezdte meg mûködését. * Tévedésbõl kezdtek koponyamûtétet egy idõs férfin a szegedi klinikán, a beteg belehalt a hibába. Az eset nyomán elrendelték, hogy az idõs vagy nehezen kommunikáló betegek azonosító karpántot kapjanak. * Igen kedvezõ volt a külkereskedelmi mérleg. * Mindenhol megkezdték a munkálatokat az M7-es autópálya hiányzó szakaszán. * Ismét hatalmas sikert aratott a Sziget-fesztivál. * A hónap utolsó napjaiban özönvíz méretû csapadék zúdult az ország keleti felére, aminek következtében több milliárd forintos kár érte a régiót.

bant: Medgyessy kijelentette, ha nem kapja meg a koalíciós társtól a bizalmat, távozik. Az MSZP vezetése kihátrált Medgyessy Péter mögül, s meg is nevezte az új miniszterelnök-jelöltet: Kiss Pétert. A párt rendkívüli kongresszusa azonban máshogy döntött: nagy többséggel Gyurcsány Ferencet jelölte a miniszterelnöki posztra. Medgyessy Péter nem az „ajánlott” konstruktív bizalmatlansági indítvány nyomán távozott, hanem lemondását adta be az államfõnek, így a rendszerváltozás óta õ az elsõ kormányfõ, aki – politikai okból – nem töltötte ki ciklusát. Mádl Ferenc bejelentette, hogy harminc nap után nevezi ki az új miniszterelnököt. * Vegyes érzelmekkel fogadta az ország olimpikonjaink szereplését az athéni olimpián: a nyolc arany-, hat ezüst- és három bronzérem dicsõsége mellett két arany- és egy ezüstérmet vettek el a magyaroktól: öt sportolónkat marasztalták el doppingvétség miatt. SZEPTEMBER Rekordtermés volt kalászosból, kukoricából. * Kettészakadt az MDF képviselõcsoportja: kölcsönös le- és visszaváltások után öt képviselõt kizártak a frakcióból. * Nagy közéleti botrányt kavart egy újfasiszta csoport bejelentése, miszerint október 15-én demonstrációval akarják megünnepelni a nyilas hatalomátvétel 60. évfordulóját. A parlamentben felvetették az ennek megakadályozásához szükséges törvénymódosítás lehetõségét. * Medgyessy Péter lemondása után harminc nappal az államfõ javaslatot tett az új miniszterelnök személyére, ezt követõen az Országgyûlés Gyurcsány Ferencet megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökének. U. Á.

AUGUSZTUS A kormányban a hónap elején elkezdõdött személyi mozgások a hónap végére felgyorsultak, s nem várt fordulatokkal haladtak a végkifejletig. Elõször Gyurcsány Ferenc miniszter adta be lemondását, majd Bárándy Péter vetette fel, hogy esetleg megválik tárcájától. A miniszterelnök Kovács Lászlót jelölte magyar EU-biztosnak, akit Brüsszelben meg is kapta a posztot, s ezzel novembertõl megüresedik a külügyminiszteri hely. Medgyessy Péter Csillag István gazdasági minisztertõl is meg akart válni, ez ügyben azonban a kisebb koalíciós párt nem engedett. Az SZDSZ és a kormányfõ között hosszabb idõ óta tartó feszültség most rob-


76


HIRDETÉS

Tóparti lakások Budán AZ ELSÕ ÜTEMET 2005. TAVASZÁN ÁTADJUK! Tóparton szeretne lakni, sportolni, pihenni, kikapcsolódni, természetes, egész családjának biztonságos és nyugodt környezetben? Viszont nem akar messze élni a várostól, könnyen és gyorsan szeretne bejutni otthonából a központba? Van ilyen hely Budapesten! KÕÉRBEREK–TÓVÁROS, amely az Arcadom Rt. újabb kivitelezésében készül a Pólus, a WestEnd és a Duna-Pest Rezidenciák után. Olyan különleges lakókörnyezet-fejlesztési koncepció ez, amely BUDAPESTEN A XI. KERÜLETBEN, Kamaraerdõ-Péterhegy és a budaörsi dombság által körülhatárolt 30 hektáros területen épül. A MAC Kft. fejlesztésében és a Finta Stúdió tervezésében az elsõ ütemben, 5 épületben körülbelül 300 lakás épül, melyek alapárában benne vannak a következõk: szabályozható klíma, fa padlóburkolatok, beépített, német konyhabútor, kerámialapos tûzhely, KERAMAG porcelán szaniterek, Grohe-csaptelepek. A lakásokon kívül KÕÉRBEREK–TÓVÁROS területén még egy kereskedelmi és szolgáltató központ, egy 5 hektáros sportközpont (foci-, tenisz-, és fallabdapályákkal, medencékkel, szaunával, kondi- és aerobiktermekkel), valamint egy 4 hektáros, horgászásra és csónakázásra is alkalmas tó jön létre. KÕÉRBEREK–TÓVÁROSBAN az elkövetkezõ években összesen 1500 lakás

épül, a legnevesebb hazai építészirodák tervei alapján. MEGKÖZELÍTÉS: A lakókörnyezet-fejlesztés helyszíne GÉPKOCSIVAL nagyon könnyen megközelíthetõ. Budapestrõl kifelé és befelé is több útvonal választható, hogy az érdeklõdõk megtalálják a régi Balatoni út és az Egérút keresztezõdésétõl cirka 100 méterre, délnyugati irányban elhelyezkedõ építkezést. 1. Akik az M1–M7 kivezetõ szakaszán jönnek, azoknak az „Osztyapenkó” csomópontnál kell letérniük a (régi 7-es), Balatoni útra és egyenesen haladni kifelé; 2. Akik a Lágymányosi-híd felõl érkeznek, ajánlott a Szerémi út–Andor utca útvonal; utóbbi folytatása az Egér út, amelyrõl balra kell kanyarodni a Balatoni úti (régi 7-es) keresztezõdésnél; 3. Akik az M1–M7 bevezetõ szakaszán jönnek, azoknak a „Gazdagrét” táblánál kell letérniük az Egér útra és a Balatoni úti (7-es) keresztezõdésnél jobbra kanyarodni; 4. Akik a régi Balatoni úton haladnak Budapest felé, azoknak a nagy lejtõs S-kanyar után kell még a benzinkút elõtt balra fordulniuk. Akik a TÖMEGKÖZLEKEDÉST választják, azok legkönnyebben a Batthyány térrõl induló és a Móricz Zsigmond körteret érintõ 41-es villamossal jutnak el a helyszínre. A megálló az építkezés mellett van.

ÉRTÉKESÍTÉS: Westend City Center: A helyszínen:


77

www.tovaros.hu ✆ 061-456-62-62, 061-238-7515 ✆ 061-424-84-34


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Áramot és üzemanyagot a földekrõl Alternatívok és alternatívák az energiatermelésben Hagyományos vagy alternatív üzemanyagra alapozza-e a jövõt a világ energiatermelése és autógyártása? – teszik fel mind többen a kérdést annak hallatán, hogy elõrejelzések szerint nagyjából 40 éven belül a Föld fosszilis energiakészletei kimerülhetnek. Így lesz-e vagy sem, még csak találgatni lehet. Az viszont bizonyos, hogy a szigorú brüsszeli verdikt szerint a következõ években jelentõsen növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Unió tagállamaiban.

A

megújuló tüzelõanyagok létjogosultságát már jó ideje azzal igyekeznek alátámasztani szakértõk, hogy az alternatív üzemanyagok elterjedésével könnyûszerrel mérsékelhetõ az olajimportõr országok függõsége az olajtermelõktõl. Legújabban pedig a magas költségeivel bajlódó mezõgazdaság lehetséges mentõöveként értelmezik az úgynevezett bio-hajtóanyagokat, amelyek elõállításához szükséges olajos-magvas növények egyszerûen megtermelhetõk a földeken. A megújuló energiaforrások természetesen a nem foszilis energiaforrásokat jelentik, vagyis a nap-, a szél-, a vízienergiát, a geotermikus energiát, a biomasszából elõállítható energiát, az árapály-energiát, és persze a szerves anyagok bomlásakor felszabaduló gázokból, biogázokból származó energiát. A megújuló energiaforrások felhasználási aránya az Európai Unióban jelenleg 6 százalék körül van, amit egy évtizeden belül szeretnének megduplázni. Magyarország számára a Kyotóban aláírt Klímaváltozási Keretegyezmény és az Eu-


rópai Unió direktívái miatt ugyancsak elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Természetesen kizárólag piaci alapon nem terjeszthetõ széles körben a környezetbarát energiatermelés, ezért az EU támogatására számíthatnak a tagországok. Cserébe az Európai Parlament azt várja, hogy az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások aránya a jelenlegi 6 százalékról 2010re 12 százalékra növekedjék. Várakozások szerint Magyarország számára ez a mai, jó indulattal is 3,6 százalékosnak mondott arány legfeljebb megduplázását jelentheti. Brüsszel a megújuló villamos-energia arányát ugyanakkor a jelenlegi EU-átlagnak számító 13,9 százalékról 22,1 százalékra kívánja növelni. Tagállamokra lebontva persze sokkal változatosabb a kép, hiszen a kitûzött célok például Ausztria esetében 78 százalékot, Svédországnál 60 százalékot, Németországnál pedig 12,5 százalékot jelentenek, vagyis ilyen arányban kell részesednie a megújuló energiaforrásból termelt villamos áramnak a tényleges forgalomból

78


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN az említett országokban. Magyarországon mintegy 0,5 százalékos volt az arány az évtized elején, így a legoptimistább jóslatok szerint még az 5 százalékos határt sem érhetjük el 2010-re. Ausztriában ezzel szemben a kormány kiemelt szerepet szán a megújuló energia elõállításának. Ha a nagyravágyó terv megvalósul, 8–10 éven belül a magyar határ-közeli Burgenland teljes áramszükségletét sikerül ezen a módon kielégíteni. Ausztria Németország, a Benelux-államok és Franciaország mellett a biomasszafelhasználás terén szintén vezetõ szerepet játszik az unióban, míg közvetlen nyugati szomszédunk a biodízel-elõállításban világviszonylatban is a legjobban jeleskedik. Hazánk a nap- és a szélenergia hasznosítása terén meglehetõsen le van maradva még a leggyengébben teljesítõ régi uniós tagországok mögött is. Bár termálvíz-bõségünk a világon az egyik legnagyobb, a geotermikus energia hasznosítása mégis kezdetleges, kísérleti stádiumban van. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a legnagyobb arányt (több mint 80 százalékot) az áramtermelés alapanyaga, a biomassza képviseli, ezen belül a legnagyobb részesedés a tûzifáé, illetve az energiaerdõé. A biomassza áramtermelésre való hasznosítása hosszabb távon bizonyosan sikerrel kecsegtet, máris egy sor városi távfûtõmûben és nagyobb erõmûben álltak át legalább részben a fabázisú energiatermelésre. Különösen nagy az elõrelépés az energetikai növénytermesztés területén, amit tovább gyorsíthat az ország uniós csatlakozása utáni mezõgazdasági helyzet. Mint ismeretes, számítanunk kell rá, hogy bizonyos növényi kultúrák termesztését belátható idõn belül korlátoznunk kell. A termõterületeinek egy részét ki kell vonni a termelés alól, de a kialakuló éles piaci verseny miatt amúgy is lesznek parlagon hagyott földek. Ezek a területek pedig alkalmasak le-


Ahol biodízelt is lehet tankolni

hetnének energetikai növénytermesztésre. Elsõsorban az energiafû-félék jöhetnek szóba, de hasonlóan jó az esély az olyan olajtartalmú magvak (napraforgó és repce) termesztésére, amelyekbõl a gázolaj kiváltására alkalmas biodízel állítható elõ. Újabban a bioetanol, illetve etilalkohol elõállítására használható gabona, krumpli, kukorica és répa nagy mennyiségû termesztése is feladattá vált. Ez annál is inkább fontos, mert az Európai Parlament bioüzemanyagok alkalmazását elõmozdító irányelvei szerint 2005 végére el kell érni, hogy az uniós tagországokban az alternatív üzemanyagok aránya meghaladja a 2, 2010-re pedig az 5 százalékot. Csak kevesen tudják, hogy ezen a téren a miénk az úttörõszerep, a világon elsõként Magyarországon kezdõdtek a biodízel-elõállítással kapcsolatos kutatások, s ennek részét képezte a szaktárca elõzõ vezetésének a valóságtól elrugaszkodott, gigantomániás terve egy országos biodízel-program végrehajtására. Az elképzelésbõl azonban nem lett semmi, és az egyetlen, teljesen felépült hazai biodízel-üzem is kénytelen volt bezárni három héttel a próbaüzem megindulása után Kunhegyesen. Ennek ellenére Magyarországon olajegyenérték-

79


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN csátása.) A tamáskodók szerint a növényi alapú olajokat elsõsorban kémiai termékek bekeveréséhez vagy egyszerû hidraulika-olajként, illetve zsírzásra (például láncfûrészeknél) kellene felhasználni. A hagyományos dízelolajhoz kevert biodízel ennek ellenére természetesen problémamentesen felhasználható az autókHibridhajtású (benzin–áram) autó motortere ban, amennyiben a bekeben számolva a biomassza alapú energia-elõ- vert bio üzemanyag mennyisége nem haladállítás még mindig prioritást élvez, hiszen az ja meg az 5 százalékot. A nagyobb mértékû összes megújuló energiaforrás jó 80-85 szá- keverés azonban komoly kockázatokkal jár. zalékát ez teszi ki. Az elsõ tapasztalatok alap- Mivel a biodízel feloldja a hagyományos ján elmondható: a korábbinál sokkal nagyobb olajlerakódást a tankban és az adagolórendhangsúlyt kell fektetni az energiaszektorra. szerben, a nem filléres tüzelõanyag-szûrõt Változás, hogy most már nem a biodízel, ha- ajánlatos minden második tankolás után csenem a bioetanol elõállításának elterjesztése a rélni. Veszélyt jelenthet a motorra, hogy a legfontosabb célkitûzés. E célra a szeszgyá- vezetékek bioanyaggal szemben nem védett rak kapacitásfeleslegei rendelkezésre állnak, tömítései tönkre mehetnek, ezért használat a bekeverés az üzemanyagba (benzinbe) pe- elõtt nem hagyható el ezek teljes cseréje sem. dig majdnem rutinfeladat. Az autók lakkozott felületeire szintén veA megújuló energia-elõállításnak termé- szélyt jelent a biodízel erõs oldószer-hatászetesen vannak kritikusai, sõt ellenzõi is. sa. Emellett még mindig vitatottak a biodízel Egyes autógyári szakemberek például még kenõtulajdonságai is, bár az már bizonyos, mindig ódzkodnak a biodízel, illetve a hogy a porlasztó mûködésére a legfõbb kocbioetanol alkalmazásától. Azt mondják, ha kázatot az új üzemanyagfajta gyantásodása a biodízel elõnyeit (például a biológiai le- jelenti. Ezért az alkatrészgyártók a mai nabonthatóságot, a kisebb széndioxid-kibocsá- pig nem vállalnak jótállást azokra a befecstást) összevetjük a hátrányokkal (a mûtrá- kendezõ-rendszerekre, amelyeket nagyobb gyázással megnövelt talaj- és talajvízterhe- arányban kevert biodízeles tüzelõanyaggal léssel), akkor nem sok minden marad, ami mûködtetnek. Sajnos a biodízel minõségina biodízel, mint alternatív tüzelõanyag lét- gadozása is megoldatlan (fõként a kelet-eujogosultságát igazolja. (Már csak azért sem, rópai országokban), így használatuk során mert hasonló költségráfordítással számos kiszámíthatatlan mûszaki problémák keletolyan mûszaki megoldás fejleszthetõ ki, kezhetnek a motorban. amelyekkel jelentõsebb mértékben volna Különösen környezetvédõk hajlanak arra csökkenthetõ a motorok széndioxid-kibo- az álláspontra, hogy az energiafelhasználás


80


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN és a környezetterhelés minimalizálása érdekében akár a használt étolaj is lehetne megújuló energiaforrás. Több uniós tagországban már megvalósult az étkezési olaj szervezett begyûjtése, nálunk azonban a háztartások döntõ részében még a csatornába (a tisztítatlan szennyvízzel pedig a folyókba) kerül ez a veszélyes hulladék. Számítások szerint egyetlen gramm olaj 3,6 négyzetméteres, vagyis egy négyszögöl méretû vízfelületen terül szét, az élõvíz oxigénellátását rontva. Ez az anyag összegyûjtve és feldolgozva a biodízelhez hasonlóan alkalmas volna jármûvek hajtására, vagy lítiummal kezelve jó minõségû kenõzsírrá alakítható. A megújuló energiaforrások egyik legfontosabb alkalmazási területe már ma is az autóipar. Sajnos az alternatív hajtásokkal kapcsolatos kutatásokat meglehetõsen lelassította, hogy a fejlesztéseknél jó ideig szempont volt: a kõolajkészletek kifogyása után is mûködtethetõk maradjanak a mai autók. Minden valószínûség szerint az olajlobbi akaratát tükrözõ nézet mindaddig fenn fog maradni, amíg az olajtársaságok más módon nem látják biztosítottnak saját profitjukat. Sajnos az olajkitermelésben és -finomításban, vagyis a jó öreg „olajzabáló” robbanómotorok gyártásának folytatásában érdekelt multik keze még mindig nagyon messzire elér. Szakértõk becslése szerint vélhetõen már eddig is sok korszakos, az autó- és energiaipart forradalmasító találmány napvilágot láthatott volna, ha azok színre lépése és sorozatgyártása egybe esett volna az olajkartellek céljaival. Egyelõre azonban csupán annyi történt, hogy a „vízhajtású motorok” és más hihetetlen ötlet kiagyalóira, az „alternatív” fejlesztõkre szinte kivétel nélkül sikerült rányomni az õrültség bélyegét. Az biztos, hogy a következõ 20 évben még gyártásban maradnak a mostani motorkoncepci-


ók, de azután a benzineseket idõközben felváltó dízeleket végleg nyugdíjba küldik azok a legmodernebb technikát képviselõ hidrogénmotorok, amelyek tüzelõanyagát már napenergiával állítják elõ. Akadnak kutatók, akik még egy közbensõ koncepcióval, a tüzelõanyag-cellás motorokkal is számolnak, noha azok hatásfoka kevésbé jó, mint napjaink egyre kifinomultabb belsõégésû erõforrásoké. Az elsõ üzemanyagcellás erõforrások sorozatgyártásának megindítása napjainkban esedékes, számos próbálkozás is mutatja, hogy a legnagyobb autógyártók, ha részben külön utakon is járnak, de a célokat tekintve egyféleképpen képzelik el a jövõt. Sajnos azonban még mindig gondot jelent annak megválaszolása, hogy a jövõ igazán korszerû, takarékos és környezetbarát motorjainak mûködéséhez hogyan és milyen nagyüzemi körülmények között állítsunk elõ üzemanyagot. föld népességrobbanás elõtt áll, ezért a mérnököknek már nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kötelességük is az atmoszféra védelmében olyan mûszaki megoldásokon dolgozni, amelyekkel ellensúlyozható a majdani drasztikus energiafelhasználás káros hatása. Ha nem javul jelentõsen a légszennyezés értéke, akkor technológiai ugrásnak kell bekövetkeznie, és a jövõ hírnökeként megszülethet a dízel-hidrogénmotor. Azonban tudni kell: az alternatívhajtás csak abban az esetben használható széles körben, ha sikerül gazdaságosan elõállítani a hidrogént, sõt megoldódik a biztonságos tárolása, szállítása, a megbízható kúthálózat. De a következõ 15-20 évben még biztosan egyeduralkodó marad a mostani koncepció, ám azután a dízelt valószínûleg megállíthatatlanul leváltják a mezõgazdaságban elõállított hidrogénnel hajtott motorok. Varjú Frigyes

A

81



SZÁZKILENCVEN MILLIÁRD VIDÉKFEJLESZTÉSRE

Hogyan lehet pénzhez jutni?

A

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) alapján 2004-2006 között 192 milliárd forintot – ennek 80 százaléka uniós pénz – használhat fel hazánk a vidéken élõk életminõségének és gazdálkodási feltételeinek javítására. A gazdák az NVT keretében 2004-2006 között hét jogcímen jelentkezhetnek 192 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatásra, amelynek 20 százalékát hazai forrásokból kell fedezni, a többit az unió adja. Idén 53 milliárd forint, 2005-ben 64 milliárd, 2006-ban pedig 70 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésre. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az NVT terhére mintegy 5 milliárd forintot átcsoportosított. A támogatások segítik a termelõk gazdasági életképességének, pénzügyi és piaci helyzetének javítását, a mezõgazdasági tevékenységek fenntartását, fejlesztését, ezáltal kiegészítõ jövedelem és munkahely teremtését, a környezet állapotának megõrzését, javítását, illetve a termõhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítását szolgálják a pénzek. Beruházásoknál önrész szükséges a sikeres pályázathoz, és a támogatást utólag fizetik a közösségi keretbõl. Az FVM felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy a nyári betakarítás után idõben és szakszerûen végezzék el a tarlóhántást, a


talajok lezárását és a tarlóápolást, mivel egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez is teljesíteni kell a „Helyes mezõgazdasági és környezeti állapot”, illetve a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” feltételrendszerét meghatározó 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet elõírásait. A rendelet ugyanis az egyszerûsített területalapú támogatásoknál, illetve az AVOP-ban és az NVT-ben foglalt egyes támogatások igénybevételének elõfeltételeként határozza meg a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények betartását. A pályázati jogcímek között kiemelt helyen szerepel az agrár-környezetgazdálkodási feladatok megvalósítása. Támogatást kérhetnek a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályait megfelelõen alkalmazó, ezen felül a különbözõ célprogramok feltételeit megvalósító gazdálkodók. Az NVT-ben helyet kaptak a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban támogatott tevékenységek, és új lehetõségekkel is bõvültek. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élõhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. Külön szerepelnek az úgynevezett érzékeny természeti területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat is szolgálnak.

82




A kedvezõtlen adottságú területek támogatására elnyert pénz kompenzációt jelent a gyenge minõségû területeken gazdálkodóknak. Mivel viszonylag magas az elhagyott, illetve meg nem mûvelt földek aránya, a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” elõírásainak megfelelõ mezõgazdasági tevékenységek támogatása hozzájárul ahhoz, hogy megszûnjön az áldatlan állapot. Támogatás igényelhetõ a környezetvédelmi, állatvédelmi és higiéniai elõírások teljesítéséhez. Az elnyert pénzt a haszonállattartás körülményeinek javítására, korszerû ólak építésére és olyan beruházásokra lehet fordítani, melyek megfelelnek az unió által elõírt környezetvédelmi (trágyakezelés és -elhelyezés) követelményeknek. Pályázni lehet mezõgazdasági területek erdõsítésére. Három elembõl áll a támogatás. Magába foglalja a telepítés költségeit, az újonnan telepített erdõk ápolásának, védelmének és a szükséges pótlásnak a költségeit, valamint tartalmazza a jövedelempótló támogatást az erdõtelepítés miatt


kiesõ jövedelem kompenzálására. Ez utóbbi új elem, mivel a hazai támogatásban korábban nem ellentételezték a mezõgazdasági jövedelem-kiesést. A úgynevezett mikro-gazdálkodóknak (fõfoglalkozású õstermelõk és egyéni vállalkozók) lehetõségük nyílik arra, hogy pályázat útján öt éven keresztül évente 1000 euró (körülbelül 250 ezer forint) támogatáshoz jussanak. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása jogcímén azok juthatnak a gazdaság fejlesztésére szabadon felhasználható forráshoz, akik elsõsorban saját szükségletre termelnek, ugyanakkor árujuk egy részét a piacon értékesítik, és megvan az adottságuk az árutermelésre való átálláshoz. A pályázóknak ötéves üzleti tervet kell készíteniük, amelyben bemutatják vállalkozásuk jövõbeni fejlesztését és gazdasági életképességét. A termelõi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatása is az NVT része. A támogatás kifizetése a termelõi cso-

83


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN port elismeréséhez kötött, az összeget a csoport elõzõ évi termelési árbevétele alapján számítják ki. A zöldség-, gyümölcs- és dohányágazatot az uniós jogi szabályozás kizárja ebbõl a formából, mert piaci támogatásokon keresztül juthatnak pénzhez. Úgynevezett technikai segítségnyújtás címén is lehet támogatást kapni, amely az NVT eredményes végrehajtását szolgálja. Az 55 évnél idõsebb gazdálkodók 2005tõl pályázhatnak korai nyugdíjazásuk támogatására. Ennek feltétele, hogy legalább 3 hektár földjüket átadják egy másik gazdálkodónak, aki lehet családtag is, vagy felajánlják területüket a Nemzeti Földalapnak. támogatásra jelentkezhetnek mindazok, akik betöltötték 55. életévüket, de legfeljebb a nyugdíjjogosultságuk eléréséig tehetik meg (a korhatár szerinti öregségi, elõrehozott öregségi, rokkantsági nyugdíjellátást nem kapnak), és igazolják, hogy legalább tíz éven keresztül gazdálkodtak a saját birtokukon (ide számítva a fõállású alkalmazottként végzett mezõgazdasági tevékenység idejét is), gazdaságvezetõként eltöltöttek legalább öt évet. Legfeljebb egy hektár (kertészetnél 0,1 ha) önellátást szolgáló terület megtartása mellett (amelyre termelési támogatás nem adható) a földjét átadó nem állhat újból munkába a mezõgazdaságban, illetve nem lehet árutermelõ önfoglalkoztató. A korai nyugdíjazási támogatás idõtartama a gazdaság átadójánál nem haladhatja meg a 15 évet, és a támogatás nem nyúlhat át 75. életévén. Az átadó segítõ családtag alkalmazottjánál jogosultsági feltétel, hogy minden mezõgazdasági árutermeléssel felhagy, nem érte el az öregségi nyugdíj alsó korhatárát, de 55 évesnél nem fiatalabb, tagja

a társadalombiztosításnak. Kitétel, hogy az elõzõ négy évben munkaidejének legalább felében kisegítõként, vagy alkalmi munkavállalóként alkalmazottként mezõgazdasági munkát végzett. Az átadó gazdaságban a korai nyugdíjazást megelõzõ öt évben legalább két évnek megfelelõ, teljes munkaidõre átszámított munkavégzést kell igazolnia. A gazdaságok átvevõjének megfelelõ szakismerettel és szakmai alkalmassággal, valamint alapszintû szakmai (mezõgazdasági) végzettséggel és két éves mezõgazdasági gyakorlattal, vagy közép- vagy felsõfokú mezõgazdasági végzettséggel és egy éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Feltétel, hogy a gazdálkodást legalább öt évre kell vállalnia, és a gazdaság átvételekor a 40. életévét nem töltötte be. Vállalnia kell, hogy a vétel vagy ajándékozás útján szerzett földet legalább tíz évig nem adja el. Az átvevõ nem gazdálkodó személy vagy szervezet is lehet, ha nem mezõgazdasági célú, de a táj jellegét megõrzõ, környezetvédõ, vagy erdészeti tevékenységet végez. A korai nyugdíj összegének megállapítása az átadott gazdaság méretétõl függ. A nyilvántartott gazdaságok számán alapuló szakértõi becslések és elõzetes számítások szerint a közel 37 ezer gazdaságvezetõ (mezõgazdasági egyéni vállalkozó, fõállású õstermelõ) mintegy 25 százaléka felel meg a jogosultság feltételeinek. Tehát úgy tízezren lehetnek azok, akik a korai nyugdíjazás kedvezményével élhetnek. A támogatás összegére és az eljárás menetére vonatkozó részletes szabályozást várhatóan 2005-ben dolgozzák ki. Pintér Csilla

A


84



VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK

Adóból van elég Az ország uniós csatlakozása bizonyos szempontból megrázó élménnyel járt minden magyar adófizetõ polgárra. Mióta ugyanis hazánk belépett az elitklubba, teljesen átláthatóvá váltak számunkra a korábban gyakran csak elrettentõ példaként emlegetett biztosítási, jövedelmi és adóviszonyok. Kiderült: a valóság egészen más, fõként, hogy immár elvileg bármelyikünk eldöntheti, hol kívánja leélni hátralévõ életét.

H

ol érdemes munkát vállalni és milyenek a szomszédos országok adózási feltételei? Mi lesz, ha nyaralás alatt baleset ér bennünket, netán még a vakbelünket is ki kell operálni? Néhány a kérdések közül, melyek ma mind többeket hoznak lázba azok közül, akik hosszabb-rövidebb utat terveznek valamelyik uniós tagállamban. A szabad munkaerõ-vándorlás magasztos eszméi egy ideig persze még csak papíron léteznek az újonnan csatlakozott európai uniós polgárok számára. Ennek ellenére azon keveseknek, akiknek mégis sikerül munkát vállalniuk Európa „boldogabbik” felén, nem árt pontosan tisztában lenniük az egészségügyi ellátás részleteivel. Elõször is alapvetõen befolyásolja az ellátás minõségét, hogy valamennyi uniós tagország kizárólag saját belsõ jogszabályait alkalmazza a társadalombiztosítási ellátások és a járulékfizetés mértékének megállapításakor, mivel a közösség ezen a területen nem ír elõ jogharmonizációs kötelezettséget. Ebbõl következõen minden munkavállaló abban az országban fizet tbjárulékot, ahol dolgozik, ahol jövedelemhez jut. Magyarán: ha valaki Spanyolországban vagy Németországban tölt be ál-


lást, vagy vállalkozása ott folytat keresõ tevékenységet, akkor az említett országokban tekinthetõ biztosítottnak. Ez alól nincs kivétel akkor sem, ha a lakóhelye továbbra is Magyarországon van. Ugyancsak fontos szem elõtt tartani, hogy ha valaki egyszerre több tagállamban dolgozik (mert például fuvarozó), akkor is csak egyetlen országban kell biztosítási jogviszonnyal rendelkeznie. Egyébként az ilyen különleges esetekben alapvetõen a lakóhely szerinti országban írják elõ a járulékfizetési kötelezettséget az érintett számára (már ha abban az államban is végez munkát). Ha viszont a keresõ tevékenységet olyan országokban végzi a munkavállaló vagy vállalkozó, ahol nincs lakása, akkor a munkáltató vagy a vállalkozás székhelye szerinti országban kell fenntartani a biztosítási jogviszonyt. A fentiekbõl következõen a biztosítottak mindig a munkavégzés szerinti tagállamban vehetik igénybe a szociális és társadalombiztosítási ellátást, és ez vonatkozik a velük egy háztartásban élõ családtagokra is. A nyugdíjasok természetesen kivételt képeznek, mivel õk abban az országban, ahol éppen élnek, teljes körû egészségügyi ellátásra jogosultak. (Ez a szabály

85


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN vonatkozik például a nálunk letelepedõ német nyugdíjasokra vagy a külföldön dolgozó gyerekeihez kiköltözõ, korábban csak Magyarországon járulékot fizetõ nyugdíjba vonult magyarokra is.) Ilyen esetben minden ellátási költséget a nyugdíjat folyósító állam áll, ehhez azonban a biztosítottnak rendelkeznie kell az E111es számú uniós formanyomtatvánnyal (ami nálunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban szerezhetõ be). Azok a munkavállalók, akik kiküldetésben dolgoznak, a lakóhelyük szerinti országban (saját hazájukban) és a munkavégzés szerinti államban is jogosultak egészségügyi ellátásra, de biztosítottak a kiküldõ államban maradnak. (Nekik az E128-as formanyomtatványra van szükségük a szolgáltatások igénybe vételéhez.) z ingázó, nem stabilan külföldön dolgozó munkavállalók helyzete speciális, míg õk valamennyi, munkavégzéssel érintett tagországban jogosultak a teljes szociális és egészségügyi ellátásra, addig családtagjaik csupán sürgõsségi ellátást vehetnek igénybe a munkavégzés helyszínén. Nem változott ugyanakkor a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésének szabálya: a határon túl végzett egészségügyi beavatkozások költségeit – igazolt és indokolt esetben – ezen túl is az OEP vállalja át. Ami a turistaforgalmat illeti, Magyarország uniós csatlakozása óta alapvetõen megváltoztak a feltételek, természetesen számunkra kedvezõ irányba. Vagyis ma már a magyar állampolgárok minden EUtagállamban nemcsak ingyenes sürgõsségi ellátásra jogosultak, de hosszabb kint tartózkodásuk során a betegek a megfelelõ formanyomtatvány (E111) kitöltése után igénybe vehetik a szükséges egészségügyi és szociális ellátásokat is.

Az uniós tagság alapvetõen megváltoztatta a magyar vám- és adójog-szabályokat is. Az ország csatlakozása óta az áfát mindig abban az országban kell megfizetni, ahol az árut vásároljuk. Vége tehát az áfa-visszaigénylés idõszakának, amikor jelentõs nyereséggel tudtunk bevásárolni egy-egy ausztriai vagy németországi kiruccanás alkalmával. (Még szerencse, hogy az uniós belsõ határok megszûntével a magánforgalomban a vámok megszûntek.) Más a helyzet persze az autóvásárlással. Ha májustól külföldön vásárol valaki haszonjármûvet, akkor az ott fizetett áfát idehaza visszaigényelheti és nincs szükség az (itthoni és a külföldi) áfa-különbözet megfizetésére sem. Májustól viszont minden behozott új autóra továbbra is 25 százalékos áfát kell fizetni: ha a behozatali árban már benne van az eladó ország áfája, Magyarországon csak az áfakülönbözetet kell befizetni a költségvetésbe (miután a magyar áfa az egyik legmagasabb Európában, ez értelemszerûen ráfizetést jelent). Ugyanez a szabály vonatkozik az értékesítés céljából, szervezett körülmények között behozott használt autókra is. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az adók mértéke szempontjából melyik országot választjuk használt autó beszerzésére. A magyarországi 25 százalékos áfával szemben ugyanis vannak olyan országok, melyekben a miénknél sokkal kedvezõbb feltételek mellett juthatunk kocsihoz. Egyébként azt is ajánlatos meggondolnunk, hogy külföldön munkát vállalva melyik országban adózzunk. Sajnos rajtunk kívül nincs másik tagállama az uniónak, ahol a magyarországi, durván évi bruttó 1,5 millió forintos átlagfizetést a legmagasabb, vagyis 40 százalék körüli adóteher terhelné. Persze vannak országok, ahol 48, sõt 52 százalékos szja-kulcs is létezik, ám ez az elvonás csak

A


86


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN minimálisan 10 millió forintnál magasabb éves jövedelem felett lép életbe. (Ebbõl a szempontból a mi adórendszerünkhöz Belgium áll a legközelebb, de ott is csak 7,5 millió forintnak megfelelõ jövedelem után vetnek ki 50 százalékos szja-t.) Csehországban 32 százalékos a legmagasabb adókulcs, ám ez a sáv is csupán évi 2,6 millió forintos fizetés után lép életbe. Lengyelországban 40 a csúcsadó, évi 4,1 milliós jövedelem mellett, míg északi szomszédunknál, Szlovákiában jövedelemhatártól függetlenül egységesen 19 százalékos az adóteher. Jellemzõ, hogy Görögországban a magyar átlagjövedelem nem is adózna, hiszen ott az elsõ adósáv csak 2,5 millió forintos jövedelem után lép életbe, de még Olaszországban is csupán 23 százalé-

kos az alsó adókulcs – amihez viszont minimum 3,7 milliós éves jövedelem tartozik. Különösen érdekes, hogy Spanyolországban nem éri el a 30 százalékos adóterhet az évi 11 millió forintos fizetés, és Ausztriában is csak a 12,7 milliós határt átlépve esnénk a legmagasabb, 50 százalékos sávba. Ami igazán ellentmondásos, az a svéd gyakorlat. Nálunk az anyagi helyzetünk jellemzésére és az élcelõdés szándékával még mindig sokan emlegetjük, hogy etiópiai béreket kapunk svéd adóterhelés mellett. Hát a valóság sajnos erre rácáfol, hiszen Svédországban a legmagasabb adósáv 25 százalékos, s ebbe a sávba az évi 12 millió forintnál kevesebb jövedelmek még nem is tartoznak bele! Varjú Frigyes

Betegen – határok nélkül

A

szociális-egészségügyi ellátás az Európai Unió minden tagországában önálló nemzeti feladat, ahol az a biztosító gondoskodik a betegrõl, amelyiknél az a járulékot fizeti. Minden állam szabadon dönti el, hogy milyen rendszert mûködtet, milyen feltételek mellett, milyen ellátást nyújt, illetve hogy mindezért állampolgárainak mennyi járulékot kell fizetniük. Az viszont már jól mûködõ gyakorlat, hogy egy EU-polgár az unió bármely részén sürgõs esetben orvoshoz fordulhat; ilyen esetben a kórházi kezelés költségét a beteg otthoni biztosítója fizeti. Nem mindegy azonban, hogy épp átutazóban vagy állandó jelleggel tartózkodunk az uniós államban. Átmenetileg turistaként sürgõsségi betegellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország


állampolgárai. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárunk (OEP) mindazokat a szolgáltatásokat kifizeti, amelyeket az EUtagállam biztosítója áll a polgárai számára; ezeket tehát mi is térítésmentesen kapjuk külföldön. Azokért az ellátásokért viszont, amelyekért a helyi polgároknak maguknak is fizetniük kell, nekünk is benyújtják a számlát. A kiutazás elõtt a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál ki kell váltani az E111es formanyomtatványt, ami tulajdonképpen külföldre szóló egészségbiztosítást jelent, és a tagállamok biztosítói, orvosai mindenhol elfogadják. Fontos tudni, hogy ha nincs E111-es nyomtatványunk, úgy az orvosi vizit és a kórházi kezelés költségét nekünk kell fizetnünk. Ugyanakkor a papír megléte – ahogy fentebb említettük – nem garancia

87


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN a teljes ingyenes ellátásra; például az osztrák és a német kórházakban mind az ottani, mind a külhoni betegektõl úgynevezett ápolási díjat (napi nyolc-tíz eurót) kérnek. Az Európai Tanács 2002 márciusában egységes elektronikus egészségügyi kártya kialakításáról döntött. A kártya fõ funkciója, hogy fokozatosan felváltsa a jogosultságot igazoló nyomtatványokat – nálunk az E111est –, emellett minden tagország biztosítottja számára leegyszerûsíti a külföldön igénybe vett orvosi ellátás elszámolását. A leendõ kártya gyakorlatilag az elsõ egységes külalakú, uniós szinten használható EU-okmány. Magyarországon a tervek szerint 2006. január 1-jéig vezetik be, fokozatosan. Más a helyzet, ha munkát vállalunk valamely EU-tagállam területén, ebben az esetben ugyanis annak az uniós országnak a szabályai vonatkoznak ránk, ahol dolgozunk. Ott kell biztosítást fizetnünk, és ott válunk jogosulttá az egészségügyi ellátásokra. Ez vonatkozik továbbá az anyaság, gyermeknevelés, rokkantság, munkanélküliség, öregség, hátramaradottak, halál esetén az adott tagállam által nyújtott ellátásokra is. A magyar munkáltatójuk által külhoni munkavégzésre kiküldöttek Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is idehaza dolgoznának, de az érintett uniós tagállamban is igénybe vehetik az

egészségügyi ellátást. Az OEP a magyar állampolgárnak azokat az ellátásokat fizeti ki, amelyeket az adott tagállam biztosítója saját polgárai számára is megtérít. Az uniós szintén meghirdetett azonos elbírálás elvébõl az következik, hogy azokért az ellátásokért, amelyekért az ottaniaknak zsebbe kell nyúlniuk, a magyar dolgozóknak is automatikusan fizetniük kell. Teljes körû ellátásra számíthatnak azok a magyarok, akik a csatlakozást követõen úgy döntenek, hogy egy másik uniós állam területén kívánják hosszabb-rövidebb ideig folytatni életüket. Két lehetõségük adódik. Ha honfitársunk továbbra is Magyarországon biztosított, a magyar állam terhére a külföldi lakóhelyén is igénybe veheti az egészségügyi ellátásokat – ennek feltétele az E106-os nyomtatvány beszerzése az OEP nemzetközi és európai integrációs fõosztályán. A másik változat szerint az áttelepülõ az új országban fizeti a járulékot, így az ellátást is ott veheti ingyen igénybe. Ugyancsak teljes körû ellátásra jogosultak azok a magyar nyugdíjasok, akik úgy döntenek, hogy áttelepülnek valamely uniós országba. Nekik a kiutazás elõtt az E121-es formanyomtatványt kell kiváltaniuk a lakóhely szerint illetékes megyei egészségügyi pénztárnál. Szijjártó Gabriella

Nincs „receptünk” a gyógyszerkiváltásra Az itthon felírt gyógyszereket bármely tagállamban kiválthatjuk, de az ottani teljes árat kell fizetnünk értük. Az sem biztos, hogy megkapjuk a keresett patikaszert, mert ugyan a gyógyszerek törzskönyvezését egységesítették, de ez nem jelenti azt, hogy mindenütt mindent forgalmaznak majd. Ha kint élünk és ott kötöttünk biztosítást, akkor az ottani kedvezményekre leszünk jogosultak. Lényegesen nem változik a gyógyhatású hatóanyagok szabályozása sem, bár elnevezésük tradicionális, természetes alapanyagú gyógyszerre módosul, és árusításuk feltétele, hogy alapanyagukat legalább tizenöt éve ismerjék és használják Európában.


88


HIRDETÉS

Karriertörténet A kávé lassan, sziszegve, fortyogva töltötte meg a kiöntõt. A lányok a délelõtti rohanás után, szinte el sem hitték, hogy itt az ebédszünet. Itt minden nap ilyen: fehér neonfény, folyamatos telefoncsengés, billentyûzet csattogás, a tárgyalóban állandó nyüzsgés. Az illat betöltötte a kisebédlõt. Ági letette a tollát. – Oda kellene menni – gondolta. – Már több, mint három hete ülök itt és még mindig nem sikerült felvenni a beszélgetés fonalát. Pedig a lányokkal semmi baj: rendesek, segítõkészek, de ez még mindig csak puszta udvariasság. Lépni kell! Elvégre itt töltöm az életem háromnegyed részét! Hátradõlt a széken. – Na gyerünk – fújta ki a levegõt. Elindult a zsivaly irányába. – Figyelj, olvastad a Brad Pittet? Nem semmi az a pacák! – Ugyan már, csak hülyíti a nõket, mint a többi férfi. De ez a Madonna, ez már valami! Láttad a képet majdnem ötven éves!? – A plasztikai sebészét is mellé tették? – Azt nem, de a bankszámláját sem! Harsány vidámság, röpke húsz percben. Ágnes a sarokból csendben figyeli õket. – Honnan tudnak ezek ennyit? Mindenkirõl, mindent! Ki, kivel, mikor és hol. Persze, elolvasnak minden pletykalapot! Jobban ismerik a színészeket, mint azok saját magukat. Ezt kéne nekem is! okosakat mondani, mindenkirõl többet tudni. Villogni. Elmosolyodott magában: ez a karrier útja. Ezeknek állandóan tele van a táskájuk újsággal!?! – Ha belegondolok, jó, ha egyáltalán elérem a buszt! Az újságárusnál tömegek állnak, az ABC meg csak késõbb nyit ki. Este Kincses Kalendárium

ugyanez visszafelé: az újságosbódé zárva, a boltban pedig már minden újság elfogyott. Errõl bezzeg nem volt szó a karrierképzésen! – Itt, pedig mindig, mindenki, mindenrõl mindent tud! A többiek ránéztek. Észre sem vette, de ez az utolsó gondolat már hangosan szólt. – Hát persze hogy! Enélkül nem élet az élet! – mondta Edit, a recepciós. – A tudás – hatalom, és ez ráadásul még érdekel is. Téged nem? – Persze hogy igen, csak azt nem tudom, honnan veszitek reggel az újságokat. Itt csak közlöny van. Az is a fõnök asztalán. – ez már halkabban szólt. A többiek kuncogtak. – Kicsim, ez itt a szakirodalom – lobogtatja meg Barbara a sármos Stohl Bucit a levegõben. – Különben, nem nagy õrdöngõsség az egész: fizess elõ és kész! Én is addig rágtam anyám fülét, amíg legalább egy lapot be nem szerzett. Ez pedig már reggel ott van, nincs vele semmi gond. – De nálunk napközben nincs otthon senki! – Nálunk sem, de bedobták a csekket, volt rajta zöld szám is. Ennyi még neked is belefér, nem? Ne légy már olyan mulya! Ez kicsim, a kézbesített kényelem! Meg a jó munkahelyi légkör! Beosztottuk egymás között, ki mire fizet elõ, azután cserélünk. Beszállsz? Vannak még lapok! Már régen a helyén ült mindenki. A kávéillat is eloszlott a légkondi által felkavart levegõben. Ági töprengett magában. Zöldszám? Posta? Ennyi az egész? Egyszerû, mint a pofon. Bill Gates és ti, többiek: tudtátok ezt? Ez a karrier útja! (X) 89


HATÁRAINKON TÚL

KISEBBSÉGBEN BURGENLANDBAN

Az õrök ivadékai A nyolc évtizede Magyarországtól elszakított és Ausztriához tartozó nyugatmagyarországi táj – neve csak 1921-tõl Burgenland – a hajdani Õrvidék keleti sávja, egy évezreden át a Magyar Királyság szerves része volt. Az elnevezés eredeti értelme gyepû, határõrvidék, amely kezdetben és tágabban északról a Kis-Kárpátoktól, Pozsony térségétõl a Dunán át, onnan széles sávban dél felé haladva a Mura folyásáig, a teljes Nyugat-Magyarországon át húzódott.

A

z Õrvidék tája szûkebben az Árpád-kortól értelmezhetõ, azóta lényegében a történelmi NyugatDunántúlt jelentette. Ennek keskeny övezetét (4312 négyzetkilométer, 340 917 lakos) az 1919. szeptember 10-én aláírt saintgermaini szerzõdés, majd az 1920. június 4-i trianoni békediktátum Ausztriának ítélte. A mai Burgenland területe azonban ennél kisebb, mert az 1921. december 14-étõl 16-áig Sopronban és nyolc környékbeli faluban tartott népszavazáson a lakosság 65 százaléka Magyarország javára döntött, miáltal 257 négyzetkilométer tért vissza. A referendumot az Ausztriához rendelt területen a néhány hónappal korábban, augusztus 28-án Prónay Pál fõvezér irányításával kitört nyugat-magyarországi felkelés kényszerítette ki. Ez utóbbit nyomatékosította, hogy Prónayék október 4-én, Felsõõrön kikiáltották a Lajtabánság államot, amely egy hónapig állt fenn. Ezt követõen olasz közvetítéssel magyar–osztrák tárgyalások kezdõdtek Velencében, ahol 1921. október 13-án egyezményt kötöttek, amely elrendelte az imént említett népszavazást. Sopronnak késõbb a Civitas Fidelissima, „A leghûségesebb város” címet adományozták. A következõ évben, 1922-ben


szintén a nyugat-magyarországi felkelés és az ún. hazatérési mozgalom hatására, Szombathely és Szentgotthárd között határkiigazításra került sor. Ennek során tíz korábban elcsatolt község – Szentpéterfa, Kisnarda, Alsócsatár, Magyarkeresztes, Felsõcsatár, Németkeresztes, Nagynarda, Horvátlövõ, Olmód és Pornóapáti – Magyarország birtokában maradhatott. Közülük az élharcos Szentpéterfa 1923-ban Vas Vármegye Törvényhatósági Bizottságától megkapta a Cummunitas Fidelissima, azaz „A leghûségesebb község” címet. Az észak-déli irányban 166 kilométer hosszú és Sopron szomszédságában, Szikra kisközségnél mindössze 4,5 kilométer széles, 3 965 négyzetkilométer kiterjedésû mai Burgenland területének õsi magyar neve Õrvidék, újabban hivatalosan – németül – Burgenland. Ez utóbbi egyszerû tükörfordítása a Várvidék, amely idegen – szintén német – szóból ered, ezért használata a magyar nyelvben helytelen és történelmietlen. Szerencsére alig terjedt el, bár egyesek erõltetik alkalmazását. A 16. századtól betelepült horvátok a trianoni diktátum után a Burgenland fogalom alapján a nyelvükben keletkezett Gradišæe (Gradistye) névvel illetik a tartományt.

90


HATÁRAINKON TÚL Burgenland politikai-közjogi létrejötte, azaz 1922 elõtt az ott lakó németek – akik egyébként évszázadok óta heidebauereknek, poncichtereknek és hienceknek vallják magukat – egyszerûen csak Westungarnnak, azaz Nyugat-Magyarországnak nevezték e tájat. Ausztria sohasem volt, nyolc és fél évtizede alakított legfiatalabb tartományának névadója jól ismert: dr. Alfred Wallheim bécsi egyetemi tanár, az elsõ tartományi fõnök. Az elcsatolással érintett három magyar vármegye – Moson, Sopron és Vas – német nevének (Wieselburg, Ödenburg, Eisenburg) utolsó szótagját képezve alkotta meg a Burgenland nevet. Egyes osztrák történészek azt bizonygatják, hogy az 1921-ben Burgenlandnak elnevezett õrvidéki/nyugat-magyarországi területsáv „történelmi jogon” vált Ausztria részévé, amit egyébként semmiféle történeti forrás nem igazol. Sõt – szerintük – a tartomány természetes központjának Sopronnak kellene lenni, amelyet azonban a magyarok a népszavazáskor „nagy csalással”, illetve „csalárdul eloroztak”. Ezek után nem meglepõ, hogy Ausztriában olyan „tudományos igényû” településtörténeti mûvet is kiadtak, amelynek térképein a mai (a trianoni) Magyarországnak a Rába folyótól nyugatra esõ részét „Ost-Burgenland”-ként, azaz „Kelet-Burgenland”-ként tüntették fel. Pedig az Ausztriához csatolt õrvidéki terület városaiban és falvaiban napjainkban is lépten-nyomon


RAJZOLTA: SASI ATTILA

az évezredes magyar történelem, kultúra nagyjai – a Batthyány, a Nádasdy, az Erdõdy, az Almássy, az Esterházy, a Zichy család tagjai, Liszt Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerzõk, Somogyváry Gyula író, Almássy László Afrika-kutató, BatthyányStrattmann László, a boldoggá avatott szemorvos és mások – emlékével, a magyar lélek tanúbizonyságaival találkozunk. Az itt található várak, kastélyok – Köpcsény, Léka, Kismarton, Borostyánkõ, Fraknó, Németújvár, Kabold, Lakompak stb. – pedig egyes idõszakokban a magyar história fontos színterei voltak.

91


HATÁRAINKON TÚL A trianoni békediktátum óta – bár e kijelentés talán sokaknak megdöbbentõ – az elszakított magyar nemzetrészek közül az õrvidéki magyarság sorsa a legmegrendítõbb, és múltjában, létében, jövõjében ez a leginkább fenyegetett. Az 1910. évi népszámláláskor az egy évtized múlva Ausztriához csatolt nyugat-magyarországi területre átszámítva az õrvidéki magyarok száma 26 225 fõ volt, 1991-ben a nyelvhasználat (a kérdõíven ún. társalgási nyelv!) szerint már csak 5 666 fõ (ebbõl 1 475 magyar, 4 191 német–magyar, más forrás szerint: lakónépességként 6 763 fõ magyar) vallotta magát, nagy részben felemás módon, magyarnak. S számuk a korábbinak már csak az egynegyede. MAGYAR

évtizeddel, 1976. július 7-én adták ki az ún. nemzetiségi vagy népcsoport-törvényt (Volksgruppengesetz), amely a kisebbségi jogokban egyenjogúságot ígért. A rendelkezés azonban csak részben valósult meg. Egyébként a korábbi kisebbség elnevezés helyett ez a jogszabály használta elõször a népcsoport (Volksgruppe) kifejezést, és elõször nevezte meg külön az Ausztriában élõ magyar népcsoportot. Az osztrák szövetségi kormányzat 1977. január 18-án elrendelte a horvát, a szlovén, a magyar és a cseh népcsoporttanácsok felállítását, de közülük csak a magyar alakult meg 1979. június 19-én Bécsben, mert a többi kisebbség vezetõsége azt megtagadta. A magyarság ennek ellenére számos tekintetben hátrányban maradt, mert új szerve csak tanácsadó szerepet kapott. Az idõközben, 1968. február 26-án Felsõõrön az osztrák államszerzõdés magyarokat sújtó joghátrányainak az ellensúlyozására létrejött Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 1983. május 5-én határozatban (ún. Májusi Deklaráció) követelte az államszerzõdés 7. cikkelyének a magyarságra való alkalmazását. Így például magyar nyelvû óvodai és elemi iskolai oktatást, arányos számú saját középiskolát, a magyar vagy vegyes lakosságú településeken a német mellett a magyar nyelv hivatalos használatát, magyar feliratokat a középületeken. Mindez nem volt véletlen, mert 1962-ban már csak két községben – Alsóõr, Õrisziget – volt magyar nyelvû elemi iskola (I–IV. osztály) vegyes nyelvû oktatással. (Az 1921. évi impériumváltozás után 14 magyar elemi iskola mûködött Burgenlandban.) Az elõbbi két helységben és a járási székhely Felsõõrön lakott ekkor az õrvidéki/burgenlandi magyarság több mint 90 százaléka. Erre az idõre a Felsõ-Õrség töb-

NYELVEN

A jelenlegi õrvidéki magyar nemzeti közösség – a hajdani határvédõk: a nemesekké emelt, s magukat évszázadokon át székely eredetûeknek tekintõ õrök, lövõk ivadékai – kiszolgáltatottságát nemcsak a viszonylag alacsony lélekszám befolyásolta. Fogyásához döntõen hozzájárult a folyamatosan hátrányosan megkülönböztetõ osztrák kisebbségpolitika, amely számos eszközzel igyekezett gyorsítani a magyarság beolvadását. Ennek kirívó példája az Ausztria függetlenségét helyreállító 1955. május 15-i ún. Államszerzõdés, amelynek 7. cikkelye külön elismerte az ausztriai horvát és szlovén nemzetiség kisebbségi jogait (anyanyelvhasználat, oktatás stb.), az õshonos õrvidéki/burgenlandi magyarságét viszont nem. A megkülönböztetés hamarosan éreztette kedvezõtlen hatását, az 1961. évi népszámláláskor a magyar anyanyelvûek száma 4539 fõre csökkent, 1103 személy pedig vegyes nyelvûnek vallotta magát. Az osztrák államszerzõdés után két


92


HATÁRAINKON TÚL bi, korábban döntõen magyarlakta településén – Felsõlövõ, Alsólövõ, Felsõpulya, Alsópulya – közigazgatási átszervezésekkel, helységösszevonásokkal a magyarság kisebbségbe szorult.

kétnyelvû állami gimnáziumot. Az elsõ magyar tagozatos osztályában 21 diák tanult. A tartományban azonban nincsen olyan elemi iskola, ahol kizárólag magyarul történne az oktatás. Továbbra is mindössze két magyar–német elemi iskola mûködik (Alsóõr, Õrisziget), 2000-ben azonban mintegy húsz elemi iskolában közel ezer gyerek tanulta választott tantárgyként heti három órában a magyar nyelvet. Erre két polgári iskolában (V–VIII. osztály) van lehetõség, Felsõõrön és Felsõpulyán. Egyik burgenlandi fõiskolán sincs lehetõség magyar tanárképzésre, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kezdeményezésére a szombathelyi fõiskolán van mód az õrvidéki számára magyartanári képesítés megszerzésére. A kultúregyesület hivatalos lapja az 1968-tól napjainkban is megjelenõ Õrség címû folyóirat, 1986-tól lát napvilágot az Õrségi Füzetek (Warter Hefte), 1993-tól a Hírhozó címû gyermeklap, amely 1997 szeptemberétõl ifjúsági oldalakkal bõvült. Az Õrvidéki hírekben az idõszerû eseményekrõl számolnak be.

AMIKOR A VASFÜGGÖNY LEHULLOTT Az 1989–1990. évi magyarországi fordulat, a vasfüggöny lehullása azzal a kedvezõ változással járt, hogy helyreállt a két világháború között zavartalanul mûködõ kapcsolat az õrvidéki/burgenlandi magyarság és az anyaország között. Ezt elsõsorban azt jelentette, hogy mind többen vallották magukat magyarnak, amit nagyban elõsegített az egyre élénkebbé vált személyes, illetve a szellemi, kulturális érintkezés. Ez a folyamat már korábban, az enyhülés idõszakában megindult. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület keretében 1988-ban jött létre Alsóõrön a Magyar Intézet, amely a település katolikus lelkészének, Galambos Ferenc Iréneusz atyának az érdeme, aki azóta is mûködteti. Az intézet eddig közel húsz tudományos tanácskozást szervezett, de kutatásokat is végez a táj magyar történelmével, jelenével kapcsolatban, s évente megrendezi a magyar nyelv hetét. Fontos szerepet tölt be az 1975-ben megnyitott Alsóõri Központi Magyar Könyvtár, amelynek állománya napjainkban már meghaladja a 30 ezer kötetet. Ezen kívül kisebb magyar könyvtárak találhatóak még Felsõõrön – itt három is: a Református Olvasóköré, a Kétnyelvû (magyar–, vagy horvát–német) Szövetségi Gimnáziumé, a Városi Könyvtár –, valamint Felsõpulyán és Õriszigeten. Kisebb gyûjtemények vannak azokban az iskolákban, ahol tanítják a magyar nyelvet. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesületnek sikerült kiharcolnia, hogy 1992 szeptemberében megnyitották az imént említett


ERÕSÖDÕ

RÉGIÓS KAPCSOLATOK

Ausztria Európai Uniós csatlakozásáig, Burgenland évtizedekig az ország legelmaradottabb és leginkább támogatásra szoruló keleti tartománya volt. Az 1990-es évek közepétõl, mint „elsõleges célterület” rohamosan fejlõdött és fejlõdik gazdasága. Számos ottani magyar dolgozik kis- és középvállalkozásban. Egyre gyarapodnak a régiós kapcsolatok Magyarország nyugati részével, ami – reményeinek szerint – hosszabb távon hozzájárul az õshonos õrvidéki/burgenlandi magyarság nemzeti identitásának a megerõsödéséhez. Tehát újra érdemes lesz az õsök, a hajdani határvédõk, az õrök és lövõk nyelvét tanulni. Botlik József 93


HATÁRAINKON TÚL

TÚL A TATÁRHÁGÓN

Magyar katonasírok Galíciában A Tatárhágó véráztatta földjén járunk. Ritka erre a turista, ritka a magyar szó. A magyar történelem iránt érdeklõdõ hazánkfia szívesebben keresi fel Munkács meg Ungvár várát, Husztot vagy a Vereckei-hágót. Ami érthetõ is, hisz’ a magyarság történetének meghatározó eseményei zajlottak e helyszíneken. Ám megérdemli a figyelmet a Tatár-hágó is, amelynek környékén annyi magyar áldozta az életét.

A

történelmi Magyarország és Galícia, a régi Gácsország kapujának minden négyzetmétere vértõl áztatott, a sok-sok náció fiai mellett ott nyugosznak a mi fiaink is. Köztük az elsõ és második világháború katonái. Hatvan évvel ezelõtt, 1944 nyarán zajlottak errefelé a legkeményebb csaták. Akkor már három éve háborúban állt az ország, s új szelek fújdogáltak a magyar hadvezetésben. Tudták, hogy hamarosan az ezeréves határok megvédésére is fel kell készülni, s lázas igyekezettel próbáltak megfelelõ védvonalakat kiépíteni. A Kárpátok elõhegyei környékén, bent Galíciában a helységtámpontok láncolatából álló Hunyadi vonalat, az ezeréves határon kijelölt Szent László állást s az ország belseje felé futó völgyekben tervezett Árpád-vonalat. Különösen ez utóbbi váltotta be a hozzá fûzött reményeket. A támadók sehol, se az északkeleti, se a keleti Kárpátokban nem tudták áttörni. Mint Szabó József János hadtörténész összefoglaló mûvébõl, Az Árpád-vonal címû könyvébõl tudjuk, a


Vörös Hadsereg 4. Ukrán Frontja például 1944 augusztusa és októbere között három nagy hadmûveletben kísérletezett a védelem áttörésével, de sikertelenül. Mi lehetett hát e védvonal titka? A Tisza vagy például a Talabor völgyében felfelé haladva sok helyen még ma is szemügyre vehetjük e vonal maradványait. Körösmezõnél is. Ha átkelünk a Tiszán, s megállunk a régi görögkatolikus fatemplom bejáratánál, hamarosan szemünk elé kerülhetnek e betonépítmények. De csak akkor, ha egy helybéli rájuk irányítja a gyakorlatlan tekintetet, hiszen azok már szinte teljesen belesimulnak a tájba. Ha a templomban mise van, érdemes várni, mert a gondnok, az öreg Svegyuk Iván a legjobb kísérõ a környéken. Jön is hamarosan. Zsebre vágja a templom hatalmas kulcsát, s megindul elõttünk a saját portája felé. Mert az õ kertje végében is megvan még az erõdítmény egy darabja. – Hát itt vagyunk – áll meg az istállója hátánál, s felmutat a meredeken emelkedõ kertjére.

94


HATÁRAINKON TÚL Az öreg, mohos törzsû gyümölcsfák között hatalmas, szobányi betontömbök, az idõ már teljesen simára koptatta õket. Vagy száz méterrel állunk magasabban, mint a völgyben futó országút. Nem vagyunk ugyan katonák, de nyilvánvaló, ezekbõl a bunkerekbõl teljes biztonsággal uralni lehetett a völgyet. – Itt nem voltak nagy harcok – mondja a hetvenöt éves Svegyuk Iván – , de ezeket a bunkereket hiába is támadták volna. Ezek kibírtak minden golyót. A Vereckei-hágótól le egészen az Ojtozi-szorosig sok-sok ilyen erõdítmény épült, melyek az ország belsejébe futó folyó- és patakvölgyek, szorosok védelmére koncentráltak. A körkörösen védhetõ völgyzár alapja a sejtszerûen elrendezett körvédõképes rajállás volt, aminek központi magja a közepes tüzérség ellen is biztos védelmet nyújtó bunker, amit csak megkerülni lehetett, de áttörni nem. Annál sebezhetõbb volt viszont a Galíciában felállított, de jobbára csak a tervasztalon létezõ Hunyadi-állás. A Kárpátok másik oldalán, a Prut völgyében számtalan magyar katonasírt találhat az ember. De még több az, amirõl már nem is tudnak. Ott, a határ északi felén szelídebb a táj, ott már a folyók is más irányba futnak. Az út Járemcsa, Gyeljatin, Nadvorna felé vezet, majd onnan Kolomia, Ivano Frankovszk, régi nevén Sztanislav felé. Negyvennégy nyarán itt vívták a legvéresebb harcokat a magyar katonák, s augusztusban a visszavonulás legfõbb útvonala is erre esett. A 1. magyar hadsereg állomásozott akkor erre. A tavasz viszonylag csendben telt, bár így is súlyosak voltak a veszteségek. A legtöbb gondot a megszaporodott partizánakciók jelentették, május végén azonban megcsappant azoknak is a száma. A Bisztrica folyó völgyében ekkor kerítettek


be a magyarok egy nagyobb partizánegységet, s mikor letették a fegyvert, kiderült, hogy nem is a vörös partizánokról, hanem a nemzeti ukrán fegyveres erõknek, az UPA-nak a gerilláiról van szó. Az UPA 1942-tõl kezdve egy németektõl s oroszoktól független ukrán köztársaságért harcolt, negyvennégyben már több mint ötvenezer embert tartott fegyverben. A lakosság aktívan támogatta õket, s a front közeledtével egyre inkább a szovjetek ellen összpontosították az erejüket. Májusban, amikor a Bisztrica-völgyi csapatuk magyar fogságba került, nem mindennapi megállapodás született köztük. Az ukrán partizánok felhagytak a magyar csapatok zaklatásával, cserében a megsebesült partizánokat magyar katonakórházakban gyógyították. A nyár derekáig nem is történtek nagyobb harcok. Július 13-án azonban elszabadult a pokol. A szovjet hadsereg általános támadásba lendült. Nyolcvannégy hadosztály indult meg, elsöpörték a velük szemben álló német hadseregeket, s 22-én elérték a nyolc hadosztályból álló magyar hadsereget is. Gondoljunk bele! Mi vagyunk nyolcan, õk nyolcvannégyen. Még ha ott is vannak a német hadosztályok, nyomasztó a túlerõ. A magyarok hõsiesen küzdenek, de egyre inkább felõrlik õket. Mint az egyik hadnagyunk – Asztalos Aladár, a 21. kassai gyalogezred 7. puskás-századának parancsnoka – Bene János-Szabó Péter Huszonnégyes honvédek a Kárpátokban címû könyvében emlékezik: „A vodka, a rum és a mérhetetlen mennyiségû lõszer, akna, tüzérségi lövedék sem morális, sem valós fölényét nem lehetett megállítani.” A Nadvorna alatti Gyeljatin felõl fokozatosan szûkül a Prut völgye, a Tatárhágó már olyan, mint egy tölcsér nyaka. Járemcsa, Mikulicsin, Tatarív, jönnek sor-

95


HATÁRAINKON TÚL ban a települések…, aztán már a történelmi Magyarország. A magyar csapatok átjutnak a hágón, ám a veszteségek szörnyûek. A Prut lett a galíciai Isonzó, de errõl alig tud valamit a magyar közvélemény. Pedig tíz kilométert se kell menni be, Galícia felé, hogy magyar sírokra leljünk. Tatarovban, vagy ahogy újabban hívják, Tatarivban járunk, egy szép, tiszta ukrán faluban. A község közepén, az A nyíregyházi Szántó család a nadvirnai temetõben országút és a Prut közötti keskeny sávban a temetõ, a temetõben pedig az tõ falánál szomorúan legyintenek. Hiáöreg fatemplom, mögötte a komor hegyek. ba megyünk, meghalt az öreg. A sírok közt idõs nénikék, félbehagyják a Gondolatban egy szál virágot teszünk a gyomlálást. A temetõ végébe, a Prut partjá- sírjára, s felidézzük a korábbi emléket. Egy ra vezetnek minket, s azt mondják, itt van- kis szabolcsi delegáció tagjaként keressük a nak a magyar „szoldátok”. régi magyar katonasírokat. Vannak köztünk, Kereszt vagy fejfa már egy szál se, de a akik most járnak erre elõször. Csendben hantok még szépen látszanak, a tavaszon hallgatják a küldöttséget vezetõ, a Gulácson égették le róluk a bozótot. Most már ibo- élõ Lakatos József szavait, aki számtalanlya, kárpáti sáfrány meg elvadult százszor- szor megfordult már ezen a tájon. Õ ismerte szép nõ a sírokon. Hetvenet számolunk a legjobban Mikola Ivanovicsot, aki szerint össze. De vannak köztük dupla széles sí- nyolcvanhat magyar katonát temettek el itt rok is, ide két-három magyar katonát is te- 1944-ben. Majd’ hatvan év nagy idõ, de az methettek. Kísérõink szerint néhány éve fel idõs temetõgondnok emlékezete kiváló volt. akarták számolni az öreg temetõ magyar Mint mesélte, a faluban állomásozó magyarészét, mert már nem tudták a saját halot- rokkal kimondottan jó volt a kapcsolatuk, a taikat hová temetni. A falu azonban tilta- magyar katonák még a földmûvelésbe is kozott, új temetõt nyitottak tehát. besegítettek nekik. A front közeledtével azBékén alussza azóta is álmát a század- tán az ukránokat a mai Csehországba evanyi magyar honvéd. Tatariv nagy falu, kuálták a németek. Így õ a harcokat már nem de ma már alig találni olyat, aki emlé- látta, de itthon maradt három család, az õ kezne azokra a sötét hetekre. A templom elmondásukból ismeri hát a történéseket. s a temetõ egykori gondnoka, a nyolcA magyarokat figyelmeztették a partizávannégy éves Mikola Ivanovics nok, hogy napokon belül súlyos támadásra Kazimiriv közéjük tartozik. Két éve vol- számíthatnak. A mieink várták is a támatunk nála utoljára, s mennénk most is dást, de a nyomasztó fölényben lévõ Vörös hozzá, elbeszélgetni egy kicsita régi Hadsereget nem tudták megállítani. Súlyos idõkrõl, de a falubeli asszonyok a teme- veszteségeket okoztak a támadóknak, de õk


96


HATÁRAINKON TÚL

Körösmezõ házai sokat mesélhetnének

A SZERZÕ FELVÉTELEI

is nagy áldozatokat hoztak. Temetõk sora emlékeztet a tragikus idõkre. A magyarok, ahogy illik, fakereszttel jelöltek minden sírt, de a keresztek rég nincsenek már sehol. Elkorhadtak, vagy kihúzgálták õket. Tatarivban például a szovjet hadsereg katonái tüntették el mindet. A harcok elmúltával egy teherautóra hajigálták a kereszteket. Kazimiriv Mikola tanúja volt ennek. Miért húzgáljátok ki õket? – kérdezte a katonákat. De azok nem szóltak semmit, csak rángatták ki a kereszteket, aztán elhajtottak. Ám a sírhantok azért még megvannak ma is, hála az ukrán embereknek. S nemcsak itt, Tatarivban, a robajló Prut mellett, hanem a harminc kilométerrel távolabbi Nadvornán, mai nevén Nadvirnán is. Súlyos harcok voltak itt is ’44 nyarán, az elesett magyar katonákat a város több pontján hantolták el a harcok hevében. A legtöbben a régi iskola udvarán nyugodtak, de sokan voltak a két nagy templom környékén is. Pár éve kihantolták e sírokat, s a magyar katonák maradványait a

város központi temetõjében helyezték végsõ nyugalomra. A temetõ szélén, egy kis csendes sarokban nyugszanak a magyar fiaink. Egy erõs vaskereszt, pár nyírfa, lent pedig tizenhét szabolcsi, beregi, zempléni magyar férfi csontjai. Köztük a huszonhárom éves, nyíregyházi Gerhard Józsefé. Lent a városban, a templom körüli harcokban kapott halálos sebet, az egykori iskola udvarán hantolták el a bajtársai. Néhány éve hozták át õt is ide a központi temetõbe, ahol most egy kis, bensõséges megemlékezésnek lehetünk tanúi. Mert eljött a sírhoz a lánya, a nyíregyházi Szántó Jánosné, s az unokája, Szántó Tamás, meg annak a felesége. Hoztak egy koszorút, s egy táblácskát, rajta az apa, nagyapa nevével, amit aprólékos gonddal a kereszthez erõsítenek. Aztán állnak megrendülten a sírhant mellett, nézik a nyírfákat, a keresztet, a barna, galíciai földet. Ahol az õsük nyugszik, a sok-sok magyar bajtárssal együtt. Balogh Géza


97


HATÁRAINKON TÚL

Hazajöttünk?

N

em tudom. Egyik nagymamám eperjesi volt, a másik Pannonhalma alatt született, Tápon. Édesapám Budapesten, én pedig már Újvidéken láttam meg a napvilágot. Soroljam tovább a bonyolult családfát? Semmi értelme, hiszen mi itt, a Kárpát-medencében szinte mindenhol otthon érezhetjük magunkat. Mégis borzalmasan nehéz volt elköltözni a szülõföldrõl: megboldogult édesapám szerint, ha õ kibírta a legnehezebb idõket, amikor a magyarokat 1944 õszén sorra lõtték a Dunába, akkor nekem is el kell viselnem a milosevicsi diktatúra terhét, meg aztán ha az ember egyszer elhagyja az otthonát, akkor már soha többé nem leli meg ismét. Mindenek mellett pedig harcolni kell azért, ami a tiéd – mondta, és arra a keservesen összeszedett vagyonra gondolt, amelyben benne volt szüleim egész élete. Elhangzott még számtalan érv, de hasztalan: csak nem fértem a bõrömbe, és elegem volt az állandó bizonytalanságból, félelembõl és megalázásból. A havi fizetésem akkor körülbelül mai 3 eurónak megfelelõ összeg volt, amibõl talán még két napig sem lehetett volna megélni, ha az ember nem talál fel különbözõ túlélési tudományokat. A háborús vihar peremén az életed egyre kevesebbet ért, és gyerekeim jövõje sem kecsegtetett semmi jóval. Kilencvenhárom tavaszán végre elindultam. Gondoltam, Budapestre jövök, a sajátaim közé, valamilyen munkát is ígértek, meg azt is mondták az itteni ismerõsök, hogy a letelepedési papírokkal sem lesz sok gondom. Egyszóval valahogy úgy


éreztem, hogy hazajövök, és ezzel el is tûnt az a bánat és keserûség, ami a szüleimtõl való búcsúzás pillanataiban szorongatta a lelkemet, meg aztán nem is voltam egyedül: azokban a hónapokban több mint harmincezer vajdasági magyar és legalább tizenötezer szerb szánta el magát hasonló kalandra. Budapesten a Váci utca és környéke visszhangzott a szerb beszédtõl, mert akik átjöttek Újvidékrõl vagy Belgrádból, azok többsége a tehetõsebbek közé tartozott – itt gyorsan feltalálták magukat, hiszen volt mibõl, és akkor Magyarországon szívesen fogadtak mindenkit, aki erõs anyagi hátérrel üzletelni vagy vállalkozni jött, mindenek mellett pedig politikai súllyal is bírt a milosevicsi rendszertõl elszökött szerbek felmutatása a világ elõtt. De mi volt a helyzet velünk, délvidéki magyarokkal? Nyilván mindenki tudja, hogy ez korántsem olyan egyszerû kérdés még ma sem. PAPÍROK,

PAPÍROK

Tizenkét évvel ezelõtt az akkori magyar kormány megnyitotta az ország kapuit a vajdasági menekültek elõtt, de amikor tömegesebben kezdtek idejönni, nem igazán tudott velük mit kezdeni. Amint már mondtam, a szerbek többsége valahogy feltalálta magát, a Horvátországból és Boszniából érkezett horvátok és bosnyákok pedig Nagyatádon és környékén, valamint más kisebb menekülttáborokban találtak átmeneti menedéket. A magyarokat azonban nem lehetett úgy kezelni, mint emigránsokat, mert nem is

98


HATÁRAINKON TÚL voltak azok: Antall József, tizenötmillió magyar miniszterelnökeként, nem tehette és nem is akarta a Délvidékrõl érkezõket egyszerû menekültekként kezelni. De ez a magasztos, elvi magatartás nehezen érvényesült a gyakorlatban. Hogy a kedves olvasó könnyebben megértse, Barta János újságíró ismerõsöm példáját mesélem el, aki 1992 végén jött át feleségével, Etelkával, és akkor négyéves kislányával, Jucikával. Úgy érkezett meg, hogy már várta a bedolgozós állás egy napilapnál. Bár megígérték neki, nem tudták állandó munkaviszonyba felvenni, mert még nem volt tartózkodási engedélye. Ahhoz azonban, hogy ezt megkapja, munkáltatói igazolást kellett szereznie, amit csak belsõs alkalmazottaknak adhatott ki egy cég. A hatóságok felkínáltak neki egy menekültstátuszt igazoló papírt, amivel viszont csak korlátozott ideig tartózkodhatott volna Magyarországon, és igazán munkát sem vállalhatott volna legálisan. Végül úgy döntött, hogy ha félig illegálisan is, de marad a napilapnál, arra várva, hogy talán megoldódik valahogy a problémája. Két hónap után azonban kiderült, hogy a cégnél nem tudják szabályosan kifizetni, mert nincs munkavállalási engedélye. Az ördögi táncot csak csinosította az a tény, hogy lassan elfogyott az otthonról hozott pénze, és már nem volt mibõl fizetnie az albérletet. Az asszony persze még attól is messze volt, hogy munkát keressen, mert a gyerekre vigyázott, és jogi diplomáját csak jó néhány különbözeti vizsga letételével ismerték volna el, ehhez pedig megint csak pénzre volt szükség – csupán a középiskolai bizonyítvány, az egyetemi leckekönyv és egyéb papírok hivatalos fordítása kisebb vagyonba került. Aztán pici fény az alagút végén: a lap igazgatója, megszegve a szabályokat, alá-


írta a munkáltatói papírokat, és kiutalt negyvenezer forintot az addig elvégzett munka címén. János immár beadhatta az elsõ kérvényt a tartózkodási engedélyre. Boldogsága azonban csak addig tartott, amíg nem közölték vele, hogy milyen papírokat kell beszereznie ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak a kérvényével. Megpróbálom emlékezetbõl felsorolni, mert valami hasonlót én is végigcsináltam: eredeti anyakönyvi kivonatok az egész családnak, lakhatási igazolás és lakcímbejelentõ (amit a bérbeadó írt alá, ha akart – nem mindenki örült annak, hogy idegeneknek adjon állandó lakcímet), egészségügyi igazolás (a többi között, hogy nem szenvedsz leprában, tüdõvészben vagy más fertõzõ betegségben), igazolás arról, hogy a megélhetéshez elegendõ havi kereseted van (amit csak állandó munkaviszonnyal kaphattál meg, ami viszont a tartózkodási engedély függvénye volt), esetleg jövedelmezõ vállalkozással vagy vastag bankszámlával rendelkezel, hatósági erkölcsi bizonylat, iskolai bizonyítványok, igazolások a felmenõk nemzeti hovatartozásáról és arról, hogy esetleg korábban már voltak magyar állampolgárok, és így tovább. Természetesen mindez hivatalos fordításban, hiszen a papírok többségét Újvidékrõl, szerb nyelven lehetett beszerezni. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a családi nevemet, a Bodzsonit szerbül Bodzoni-nak (ékes z betûvel) írták be az útlevelembe, és ezért csak több hetes utánajárással sikerült „magyarosítani” a vezetéknevemet, annak ellenére, hogy a születési anyakönyvi kivonatot magyarul vettem ki Újvidéken, és mivel apám Budapesten született, az õ anyakönyvi kivonatát itt, a józsefvárosi plébánián adták ki. A szabály az szabály. De térjünk vissza János barátomhoz. Körülbelül két hónap szorgos utánajárással

99


HATÁRAINKON TÚL

Újvidék, ahol ma már ritkán hallani magyar szót

összehozta a szükséges papírokat, és elindult az akkor még Izabella utcai idegenrendészeti hivatalba. Már reggel nyolckor odaállt az udvaron kígyózó sor végére, amelyben romániai, szlovákiai és ukrajnai sorstársai is türelmesen várakoztak, de voltak ott szerbek, arabok, afrikaiak és még ki tudja milyen nemzetiségûek – csak a kínaiak nem álltak sorba. Õk az udvar egyik sarkában összeverõdve várták, hogy az ügyeiket intézõ ügyvédek, akik természetesen soron kívül jártak be és ki a hivatalból, útbaigazítsák õket. HATEZER

DOLLÁR

Egy ismerõse Jánosnak is felajánlotta, hogy talál egy ügyvédet, aki fejenként kétezer dollárért gyorsan és „fájdalommentesen” elintézi a tartózkodást, de nem fogadta el: a hatezer dollár borzalmasan nagy összeg


DULAI SÁNDOR FELVÉTELE

volt, és János abban bízott, hogy így is megkapja a papírokat. Délután négykor került sorra, amikor a kicsit szigorú, de a helyzethez képest aránylag barátságos rendõr-tisztviselõ közölte vele, hogy az egyik papíron rossz helyen van az aláírás, és legyen szíves visszajönni a helyesen kitöltött formanyomtatvánnyal. János ettõl egy kicsit ideges lett, de szófogadóan továbbállt. Egy hétbe tellett, amíg a fõbérlõjétõl ismét megszerezte a lakást igazoló aláírást, majd újabb egy hétre volt szüksége, hogy a munkahelyén kapjon egy szabad napot, hogy immár másodszor is sorba állhasson az Izabella utcában. Hat és fél óra várakozás, hogy ugyanaz a tisztviselõnõ közölje vele: az aláírás jó helyre került, de ezúttal lejárt a kislány egészségügyi bizonyítványának a szavatossága: „Tessék megismételni a vizsgálatot” – mondta a szõke hölgy, és máris szólította a

100


HATÁRAINKON TÚL következõ ügyfelet. János nagyon ideges volt, de tehetetlenül felmarkolta a vastag iratcsomót, amelytõl a Barta család sorsa függött, és elindult haza, hogy kiadja feleségének az utasítást a megismételt orvosi mûveletre. Újabb tíz nap… hogy ne részletezzem tovább, Barta János és családja négy hónap elteltével kapta meg az egy évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt. Közben többször közölték velük, hogy jogellenesen tartózkodnak az országban, és hogy akár ki is toloncolhatják õket. Szerencsére azonban az emberbaráti megfontolások mindig felülkerekedtek a bürokratikus logikán, és Jánoséknak nem kellett visszamenniük Szerbiába. Ezt követõen még háromszor kellett meghosszabbítaniuk az ideiglenes tartózkodási engedélyeket, míg végre aztán átadhatták a letelepedési kérvényt, amit ’96 végére meg is kaptak: János fõnöke már megelégelte, hogy beosztottja folyamatosan az idegenrendészeti hivatalokat járja, és megkérte egyik ügyvéd barátját, hogy segítsen végre a papírok elintézésében. Az ügyvédnek és kapcsolatainak köszönhetõen aztán már felgyorsultak az események, és Bartáék 1997 végére megkapták az állampolgárságot. És ezzel elérkezett a várva várt nyugalom és boldogság idõszaka? Barta Etelka szerint csak részben: „Nehéz ezt elmagyarázni – mesélte 1998 végén, egy szombat esti vacsora után, Kárpát utcai albérleti lakásukban. – Hálásak vagyunk, hogy befogadtak bennünket, hogy megmenekülhettünk attól a nyomortól, a háborútól. De igazán soha sem tudtuk megszokni az itteni mentalitást. Itt valahogy mások a magyarok, mint lent a Vajdaságban. Mi nyitottabbak, határozottabbak vagyunk, könnyebben kiállunk egymás mellett, mint az itteniek. Magyarok va-


gyunk, de valahol a lelkünk mélyén, immár hat év elteltével is, jövevényeknek érezzük magunkat. De ha arra gondolok, hogy mi van lent, Szerbiában, akkor hálás vagyok az Istennek, hogy itt lehetünk, és büszke vagyok magyarságomra!” János szerint a felesége túlérzékeny, és a legnagyobb baja az, hogy nem tud kijönni a szomszédokkal. „Drágám, elfelejted, hogy amikor nekünk, még a régi Jugoszláviában, nagyon jól ment, akkor eszünkbe se jutott, hogy átköltözzünk Magyarországra – mondta halkan, mintha dorgálná Etelkát, de az is lehet, hogy csak igazolni akarta magát pesti barátaink elõtt. – Akkor jugoszláv útlevelünkre voltunk büszkék, és sajnáltuk itteni rokonainkat, hogy csak háromévente utazhatnak nyugatra, sõt még hozzánk is csak hébe-hóba jöhettek el. Emlékszel? Néhány csomag rágógumi árából milyen jókat ettünk a Fortunában?” Etelka elõször lesütötte szemét, de aztán felébredt benne az ómoravicai református dac, és csak annyit mondott, hogy: „Nagy árat fizettünk mi azért a jólétért, Jancsikám! Feri nagybátyádat úgy lõtték agyon negyvennégyben, hogy még ma sem tudjuk, hol van eltemetve. Aztán emlékszel arra a két pofonra, amit azért kaptál, mert magyar nótákat énekeltél a szerb újév éjszakáján?” Jánosnak egyszerre elment a kedve a vitatkozástól, valamilyen kifogással bement a hálószobába, és majd húsz percig nem jött ki. A jó ég tudja, hogy mit csinált odabent, csak arra emlékszem, hogy amikor kijött, véresek voltak a szemei. Talán nem a sírástól, mert ahhoz János túl kemény ember. Az óta a szombati este óta újabb hat év telt el. Bartáéknak közben sikerült eladniuk újvidéki lakásukat és egy háromszobás

101


HATÁRAINKON TÚL lakást venniük Pesten, a nyolcadik kerület nagykörúti peremén. Második gyermekük, Ferike négyéves múlt, és Etelka már nem lázadozik az itteni mentalitás miatt. Talán megszokta, vagy ahogy a férje mondja: „Most már mi is igazi magyarokká lettünk.” KÖZÉP-EURÓPAI

KÖRTÁNC

Bartáék ritkán járnak le Újvidékre. Részben azért, mert egy picit kellemetlen nekik azok elõtt, akik vállalták az otthon maradást, és nem jöttek vagy nem jöhettek el, részben pedig azért, mert már, ahogy állítják – nem érzik jól magukat a szülõvárosukban. „Ez már nem az a város, amiben felnõttünk – sóhajtozik Etelka, amikor szóba kerül Újvidék. – Annyi a betelepült, hogy teljesen megváltozott, elvesztette a lelkét, szinte már ismerõs arcot is alig látok az utcán!” János ezekre a szavakra általában azt szokta válaszolni, hogy: „Etuska, te drága, hát mi is betelepültünk!” A drága Etuska erre csak elmosolyogja magát, és nem szól semmit. Ilyenkor egyszerûen nincs mit mondani: csak annyit, hogy folytatódik a közép-európai népek körtánca, és néha csupán szerencse kérdése, hogy a történelem ritmusa kit hová hajít. Mi most a Mindenség napos oldalára kerültünk – ebben hiszünk – , és várjuk azokat, akik még az árnyékban, netán a sötétségben harcolnak a szebb napokért. Anélkül, hogy költözésre gondolnának.


A SÖTÉT CSALÁD MENEDÉKJOGOT KÉRT A kényszer azonban nagy úr, fõleg ha az ember az életét félti, ha a családjáért kell aggódnia. Így történt ez a szabadkai, háromgyermekes Sötét család esetében is: a 19 éves Deniszt kétszer is megverték, mert támadóit idegesítette, hogy magyarul beszél. A kislányt többször zaklatták iskolába menet, a házuk falára fenyegetõ üzeneteket festettek, még egy kést is az ajtóba szúrtak. Ilyen körülmények között bizony nehéz higgadtnak maradni: Sötéték végül menedékjogot kértek Magyarországon. De mi lesz, ha példájukat mások is követik? Folytatódik az elvándorlási hullám és a vajdasági magyarok újabb tízezrei hagyják majd el szülõföldjüket? Ki marad otthon? Bár a szélsõséges szerb nacionalisták nyilván szeretnék, ha minél kevesebb magyar élne a Délvidéken, de a belgrádi hatalom számára most már nem mindegy, hogy mindehhez mit szól a világ. Szerbia ismételt elszigetelõdése katasztrofális következményekkel járna az amúgy is üveglábakon álló gazdaságra, és mindenki számára világos, hogy Magyarország nélkül déli szomszédunk nem léphet Európa felé. Tehát bízzunk abban, hogy a józan ész végül gyõzedelmeskedik, és a zaklatások véget érnek. Bízzunk abban, hogy ez olyan biztonságérzetet nyújt lenti nemzettársainknak, hogy nem érzik úgy: áldozatot hoznak azzal, hogy otthon maradnak. Ellenkezõ esetben 25–30 év múlva már csak múlt idõben beszélhetünk a vajdasági magyarságról. Bodzsoni István

102


HATÁRAINKON TÚL

Még a tiszteletes úr is elérzékenyül

C

seperészik az esõ. De ez cseppet se zavar, hisz egy hatalmas almafa alatt ülök a magyarvalkói temetõ legmagasabb pontján, s almát eszegetek. Tudom, nem éppen illõ dolog egy sírkertben almát eszegetni, de annyi itt a gyümölcs, hogy nehéz a csábításnak ellenállni. Amerre csak néz az ember, mindenütt alma-, szilva- meg körtefák, a kiszáradófélben lévõ fák alatt pedig ribizli- s málnabokrok. Szemben velünk a híres református templom, fehér várfalai átsütnek a zöld lombokon. De most mi a gyümölcsfákkal vagyunk elfoglalva. Lukács Ferenc tiszteletes úr elnézõ mosollyal figyel minket, minden bizonnyal megszokta már a messzirõl jött idegenek fura viselkedését. Mert Valkóra gyakran jönnek idegenek. Ha nem is annyian, mint egyik-másik felkapott magyarországi faluba, de azért jönnek. Pedig Magyarvalkó messzi van Budapesttõl. De még Debrecentõl s Nyíregyházától is. Nagyvárad vagy Kolozsvár kicsit már közelebb. Az elõbbi száz, az utóbbi pedig úgy ötven-hatvan kilométer. Valkó ugyanis erdélyi falu, Kalotaszeg déli felén. Vagyis a Felszegben, ahol tucatnyi magyar falu bújik meg a nagy dombok között, s õrzik a régmúlt idõket. Tán Valkó a legszebb közöttük. Mi fentrõl, Marisel és Béles felõl érkeztünk. Marisel, magyarul Havasnagyfalu és Béles, azaz Jósikafalva bent van a hegyekben. De pontosabban fogalmazunk, ha azt


mondjuk, hogy fent vannak a havason. Reggel, jó korán indultunk Gyaluból, fel a Meleg-Szamos völgyében a Gyalui-havasok belsejébe. Elhagytuk a gyalui víztározót, aztán hamarosan feltûnt a Tárnica-tó sötétkék, mély tükre. Ez is mesterséges tó, a Meleg-Szamos vizét fogja fel. A hosszan elnyúló, több mint tíz kilométer hosszú, de sok helyen csak pár száz méter széles tározó partján gombamód szaporodó nyaralók. Már ahol a meredek sziklafalak ezt lehetõvé teszik. A vékony vízparti csík mindenütt foglalt, másutt ijesztõ hegyfalak szakadnak a tóba, mely sok helyen ötven méternél is mélyebb. A szelídebb vidékekhez szokott szemnek azonban maga a duzzasztógát a legijesztõbb. Kilencven méter magas, onnan lenézve mintha csak repülõablakból pillantana le az ember. Itt már mindenütt erdõ meg erdõ, s kanyar kanyar hátán. A vidék egyre zordabb, az út egyre meredekebb, a kanyarok pedig mind vadabbak. Aki nem bírja a hegyi utazást, az jobb, ha meg sem próbálja, mert itt a Dedalon, a szédülést csökkentõ gyógyszer se mindig hatásos. Ám aki bírja, az figyeljen. Különösen, mikor feltûnnek Marisel, Havasnagyfalu szélsõ házai. Igazi, szétszórt hegyi település Marisel, az itteni polgármesteri hivatal mûködési területe a legnagyobb egész Romániában. Valamikor Magyarvalkóra volt ez igaz. Ennek a kicsi, manapság alig háromszáz lelkes falunak a határa egykor vetekedett Kolozsváréval. Még a harminc kilométernyire lévõ Bélesi-víztározó környé-

103


HATÁRAINKON TÚL ke is az övék volt. Csak aztán a románok szaporodtak, mi, magyarok meg nem. A valkói határba egyre több román érkezett, aztán kinõtt az elsõ, majd a második, harmadik román település is a földbõl. Pedig itt fent aztán a paszulyon és a krumplin kívül nem terem semmi. Ezer méter fölött már lomberdõt se igen látni, csak fenyõt meg fenyõt. Havasnagyfalu környékén azonban abból is kevés van. Csak fû meg fû. Szelíd, alig észrevehetõen emelkedõ, ereszkedõ domboldalak, kaszálók, virágos rétek. Ha a kísérõk nem mondják, az ember el se hiszi, hogy jóval ezer méter fölött vagyunk. S a távolabbi hegyek se tûnnek valami nagynak. Olyan három-négyszáz méter magasnak látjuk õket, holott megvannak azok másfél ezer méteresek is, a Vigyázó pedig éppenséggel ezernyolcszáznál is nagyobb. Ami a legszembetûnõbb: pont fordítva van minden, mint Valkón. Mariselben egyetlenegy gyümölcsfát se látni. Még az edzett, viharvert parasztkörtékbõl, parasztalmákból se, pedig azokat aztán csak a villám fogja. A gazda nem tesz mást, csak tavasszal levágja a száraz ágakat, aztán, ha netán jönnének a hernyók, lehernyózza a fákat. Aztán szedheti a termést. Akárcsak otthon, most itt, Kalotaszegen is gyönyörû a termés. Roskadásig tele minden fa. Különösen gazdag a termés a szilván, lesz pálinka, meg lekvár. Öreg, mohos fejfák között kóborlunk. Az esõ már elállt, de a vizes fûben vastag csapást hagyunk magunk mögött. Csendben simogatjuk az idõette kopjafákat, a tiszteletes úr is a saját gondolataival van elfoglalva. Mert akárhányszor felkapaszkodik ide, a temetõ sarkába, s lenéz a falura, meg a templomára, mindig elérzékenyül. Pedig igazán megszokhatta volna már ezt a látványt. Hiszen huszonkét éve szolgál itt. Igen ám, de ez a falu s ez a templom a


legridegebb ember szivét is megdobogtatja. Szép az idevezetõ út Kolozsvár, Magyargyerõmonostor felõl is. De az igazi az, amikor Bánffyhunyad, Nagykalota felõl ékezünk. Valamikor Kalota is igazi magyar falu volt, de ma már románnak mondják. Csak a kalotaszegi magyar falvakra jellemzõ parasztházak árulkodnak a múltról. Magyarok építették azokat, csak a magyarság kihalt, a románság vette át a szerepüket. alkó azonban még majdnem tisztán magyar. Igaz, az elsõ asszony, aki megszólított bennünket, hogy menjünk be hozzá, s vegyünk tõle vászontarisznyát, román volt. De tökéletesen beszélt magyarul. Még egy kis szilvapálinkát is kínált, mert persze az õ kertje is tele van gyümölcsfával. Õ ugyan a maga templomát látogatja, de ha kinéz az ablakán, s feltekint a hegyre, mindig a magyar templomot látja. Ami kettõs sáncával, vastag falaival, vaskos tornyával, lõrésszerû nyílásaival inkább tûnik elsõ látásra valamiféle erõdítménynek, mint Isten házának. Óriási a különbség a templom külseje és belseje között. Kint tényleg egy erõdítmény. Erdélyben több is van még ilyen, a székelyderzsi meg a csíkrákosi a két legismertebb talán. E külsõ falaknak ma már persze nincsen funkciójuk, de valamikor ezek védték meg a falai közé menekült helybélieket a be-betörõ ellenségtõl. Kívül a vastag, zord falak, belül pedig a végtelen könnyedség. A komor, tizenharmadik-tizenötödik században emelt falak között csodás festett famennyezet, amilyen még Erdélyben is ritkaság. De a vendégszeretet egy és ugyanaz mindenütt. Pláne, ha nem csupán pár órát szánunk egy-egy falura. Magyarvalkó is napokat megér. De aki teheti, annak heteket, hónapokat is. Aztán meg úgyis itt marad! Balogh Géza

V

104


HATÁRAINKON TÚL

Szobrokkal a megmaradásért

N

emrég Szlovákiában jártam, s ott találkoztam egy családdal. A családfõ apja, fogalmazásuk szerint, még nagy magyar volt, s a családfõ is a magyar nyelvet sajátította el anyanyelvként, amit azonban a fia már elég rosszul beszél, az unokája pedig egyáltalán nem. Négy nemzedék: már más nyelven beszélnek családi körben is, már nem a magyarokért dobban a szívük drukkolás közben. Akadnak azonban olyan magyarok a Felvidéken, akik nem adják fel. Magyarok akarnak maradni, s azt szeretnék, hogy identitásukra az utcán járva is figyelmeztesse õket valami. Például egy-egy szobor. Hogy ne felejthessenek. Miközben Pozsonyban idõnként letörik a Petõfi-szobor egy darabját, a szlovákiai magyarság újabb szobrokat állít. Rimaszombaton 2004 nyarán, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk dátuma közelében állították fel Izsó Miklós regényes sorsú Petõfi-szobrát. A költõ több ízben is megfordult a felvidéki városban. A szoborállítás legfõbb mozgatói, B. Kovács István és segítõi úgy vélték, egy részben szlovák származású, de mindenképpen világirodalmi rangú költõ lelkesítõen szép bronz-másának köztérre tétele igazi európai tett. Nagy küzdelmet vívtak a mûalkotás köztérre helyezéséért. Évekig tartott, de végül sikerült, Petõfi szobra ott áll a Tompa Mihályé mellett, a helyi múzeum elõtt. A nagy terv megvalósult, ám ezzel újabbak rajzolódtak fel a patrióta gömöri pol-


gárok elé. B. Kovács István, aki több rimaszombati civil szervezet vezetõje vagy tagja, egy szellemi panteonról beszél. – Szívesen együtt látnánk a nagy költõi triászt, Petõfit, Arany Jánost és Tompa Mihályt azon a téren, ahonnan már csak Arany János hiányzik. Tompa szobrát visszatennénk a tér közepére, ahol régen állt, s a helyére kerülne Arany. Szeretnénk elkészíttetni Mikszáth Kálmán szobrát is, amit egykori iskolájához állítanánk. Az idõ majd megérik rá – vallja B. Kovács István. Kassán Márai Sándorról akarnak szobrot, a kiírt pályázatot Gáspár Péter pozsonyi szobrász nyerte. Ugyanebbe a városba kerül a Bocskai szabadságharc négyszázadik évfordulójára emlékezõ bronz emléktábla, amit a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés és a HajdúBihar Megyei Múzeumok Igazgatósága ajándékoz Kassának. Gyõrfi Lajos szobrászmûvész alkotását decemberben avatják. A Felvidék legnagyobb szabású elképzelését Révkomáromban valósították, illetve valósítják meg. Három építész, Litomericzky Nándor, Takács Péter és Varga Péter 1998 nyarán összefogott, hogy beépítsék a város központjában az Európa-udvart. A nagy ívû építészeti alkotás filozófiája az európai összetartozást, a közös hagyományokat hangsúlyozza, a történeti szoborpark pedig a magyar azonosságtudatot erõsítheti. Az Európa-udvar alapkövét 1999. február 23-án tették le, az építkezés elsõ ütemét pedig 2000. december 16-án adták át.

105


HATÁRAINKON TÚL Révkomárom belvárosámánylevelet kaptak. Mária nak egyik ékessége a ZichyTerézia 1745. március 6-án palota. Ennek fõkapujától adta meg a szabad királyi boltozott folyosón keresztül város jogot Komáromnak. jutunk a parkosított udvarba, Az Európa-udvart a s ott a Zenepavilon épülete Palatinus Polgári Társulás mögül bukkannak elénk az ügyvezetõ alelnöke, Európa-udvar tornyai. A tér Litomericzky Nándor teregyes épületei stilizált forvezte, s azt is ez a közösmában magukon viselik az ség találta ki, milyen szobeurópai tájegységek építérok kerüljenek ide. szeti jegyeit. Az Európa-ud– További magyar kirávar kulturális és kereskedellyok, fejedelmek szobrait mi központtá vált. szeretnénk még elhelyezni A szobrokat alárendelték a következõ években – az építészetnek, az épületek mondja Litomericzky Nánhomlokzatán beleolvadnak dor. – Az Európa-udvar köaz architektúrába. Tizenhét zéppontjába Komárom alaszoborból álló történeti szopítójának, Ketelnek a szobborparkot talál itt az érdekrát állítanánk fel. lõdõ. Mitológiai szobor az A Püspökladányban élõ Európa elrablása. RévkoGyõrfi Lajos szobrászmûmáromban együtt vannak vész Nagy Lajos bronzEurópa védõszentjei, így Izsó Miklós Petõfirõl készült mását készítette el az EuróSzûz Mária, Szent Benedek, alkotása Rimaszombaton pa-udvarba, Mária TeréziSzent Cirill, Szent Metód, át ábrázoló mûvét pedig deA SZERZÕ FELVÉTELE Keresztes Szent Teréziacemberben avatják ugyanBenedikta, Svéd Szent Brigitta és Sziénai itt. Már Ketel megformálásán töpreng a mûSzent Katalin. Az uralkodók szobrai közül vész. itt látható Szent István és Bajor Gizella, – Karcagon, a Ketel utcában nõttem fel, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, mert ott lakott nagyanyám. Ki mintázza meg Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hu- ezt a kun vezért, ha nem egy kun szobrász? nyadi Mátyás és Mária Terézia alakja. Szent Persze, pályázatot írnak ki, de izgat a feladat. László megerõsítette és kibõvítette a város Az Európa-udvar összes bronzszobrát, kiváltságait, s többször tartózkodott itt, akár- akárcsak a Rimaszombaton felállított Petõcsak I. Kálmán király. A tatár pusztítások fit, a karcagi bronzöntõ mester, Varga Imre után IV. Béla Komárom lakóit ugyanolyan öntötte. Mûhelye mellett, fedett helyen áll a jogokkal ruházta fel, mint amilyeneket a bu- bronz Zrínyi Ilona a kis Rákóczi Ferenccel. dai polgárok élveztek. Nagy Lajos gyakran Matl Péter munkácsi szobrászmûvész alkovadászott, halászott, madarászott ezen a vi- tása fóliába csomagolva várja, hogy a kárdéken. Luxemburgi Zsigmond 1417-ben pátaljai magyarok megegyezzenek, mikor megerõsítette és kiterjesztette a város kivált- avatják az alkotást. ságait. Mátyástól több kiváltság- és adoKörmendi Lajos


106


HATÁRAINKON TÚL

Egy év krónikája 2003. OKTÓBER – Irakban az amerikaiak és szövetségeseik kitartóan keresik a tömegpusztító fegyvereket, de hasztalan. Washingtoni és londoni leleplezési botrányok és a titkosszolgálatokat érõ vádaskodások közepette, lassan az egész világ rájön arra, hogy a titkos fegyverekrõl szóló mese csak kifogás volt a bagdadi rendszer megdöntéséhez. – Amíg a világ Irakkal van elfoglalva, a kínaiak embert küldenek az ûrbe. Jang Livej 14-szer kerüli meg a Földet a Sencsou5 elnevezésû ûrhajóban. – Oroszországban 31 halottja van egy kórháztûznek, egy bányaszerencsétlenségben pedig 35-en vesztik életüket. Kínában földrengés, Kaliforniában pedig tûzvész szedi az áldozatokat. – Magyarország szomszédságában a maga szokásos medrében zajlik az élet: Aradon az RMDSZ vezetõsége és a Tõkéspártiak közötti ellentétek jegyében emlékeznek meg a vértanúkról, miközben mindannyian csendben tiltakoznak a Szabadságszobor helyreállításának elhalasztása ellen. Tizennyolcadikán és tizenkilencedikén sikeres népszavazást tartanak az új román alkotmányról, amellyel a többi között jelentõsen bõvítik a kisebbségi jogokat. Mádl Ferenc államfõ a hónap végén Erdélybe látogat és a magyar egységért lép síkra. NOVEMBER – A célegyenes felé közeledik az EU bõvítése, hazánkat a mezõgazdasággal kapcsolatos kérdésekben éri a legtöbb bírálat. Az EU alkotmánytervezetébe beveszik a kisebbségi jogok védelmére vonatkozó kitételeket.


– Grúzia a polgárháború szélére sodródik. Lemond a választási csalással vádolt elnök, aki nem más, mint Gorbacsov egykori legfõbb bizalmasa és kedvelt külügyminisztere, Eduard Sevardnadze. Utódja az Amerika-barát Mihail Szaakasvili, aki egyébként Budapesten járt a Soros-egyetemre. – Véres merényletek Isztambulban két zsinagóga és két brit képviselet ellen. Öszszesen több mint ötven halott. A szaúdi fõvárosban, Rijádban is robbant az alKaida: 11 halott. Moszkvában 32 vendéghallgató veszti életét a Lumumba kollégiumban pusztító tûzben. – Az elsõ magyar áldozat Irakban: Varga-Balázs Péter gyõri fiatalembert, aki egy magyarországi kft. megbízásából dolgozott az arab országban, egy úttorlasznál lövik le amerikai katonák. – Londonban vegyes érzelmekkel fogadják Bush amerikai elnök látogatását. Tízezrek tüntetnek az iraki háború ellen. – II. János Pál pápa Rómában megáldja a 180 fõs magyarországi roma delegációt. DECEMBER – Egy titkosnak szánt tanulmány szerint az unió országaiban erõsödik az antiszemitizmus és az idegengyûlölet. A többség attól tart, hogy az új tagországokból a munkanélküliek, szegények milliói elárasztják a gazdag Nyugatot – mondják egyes szakértõk. – Az orosz parlamenti választásokon fölényesen gyõz a Putyin elnök politikai hátterének számító Egységes Oroszország nevû párt. A déli országrészben, valószínûleg csecsen terroristák, felrobbantanak egy vonatot, 42 halott. A szerbiai parlamenti választáso-

107


HATÁRAINKON TÚL kat a szélsõséges nacionalista radikális párt nyeri meg, de kormányt nem tud alakítani. – Irakban elfogják Szaddám Husszein megbuktatott diktátort. Sokan abban re-

2004. JANUÁR – Az újévi ünnepek rigorózus biztonsági intézkedések mellett, véres incidensek nélkül múlnak el. Megszigorítják az Egyesült Államokba belépõ utasok ellenõrzését. Az érkezõket a többi között elektronikus újjlenyomat-vétellel azonosítják. Irakban egyre több merényletet követnek el a szövetséges csapatok és más külföldiek ellen. – A Spirit elnevezésû amerikai ûrszonda sikeresen leszáll a Marsra, és hamarosan követi az Opportunity is. A két marsjáró az élet nyomait kutatja a vörös bolygón. – A világ az atípusos tüdõgyulladástól és a madárinfluenzától retteg. A távol-keleti kórokozók ellen nincs hatásos gyógyszer.

FOTÓ: MTI

ménykednek, hogy ezzel enyhül a feszültség az arab országban. Tévednek. – Líbia, 30 év elszigeteltség után, visszatér a civilizált világba – elõbb azonban dollármilliárdokat fizet az általa támogatott terrorcselekményekben elhunytak hozzátartozóinak és látványosan lemond a tömegpusztító fegyverek gyártásáról. – A délkelet-iráni földrengésnek több mint negyvenezer áldozata van, romba dõl a világ kulturális örökségének egyik gyöngyszeme, Bam városa. Ausztráliában és Franciaországban árvizek pusztítanak. – A Vajdaságban 50 ezer aláírást gyûjtenek össze a kettõs állampolgárság támogatására. Mádl Ferenc államfõ jogilag megvalósíthatónak tartja a követelést. Kolozsváron megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek legfõbb célkitûzése a székely autonómia megvalósítása. Aláírják a kedvezménytörvényrõl szóló magyar– szlovák egyezményt. – Riasztó adatok jelennek meg a magyarok népességfogyásáról: a csökkenés fõleg a határon túli közösségeket veszélyezteti.


FEBRUÁR – Irakban, az al-hillahi tábornál, két autóba rejtett bomba robban fel. Harmincnyolc magyar katona is megsérül. – A mekkai zarándoklaton kitört pánikban több mint 200 hívõt tapos agyon a tömeg. A moszkvai metrómerényletben 50 ember hal meg. – A brit miniszterelnök, a francia elnök és a német kancellár Berlinben az unió bõvítésérõl és a terrorizmus elleni harc összehangolásáról tárgyal. A három „nagy” igyekszik az eddiginél még keményebben a kezében tartani az európai ügyeket. – Kelet-Szlovákia egyes településein fellázadnak a romák a szociális juttatások megkurtítása miatt. A helyzet rendezése érdekében még a hadsereget is bevetik. MÁRCIUS – Ismét terror: a madridi Atocha vasútállomáson elkövetett bombamerényletekben 189-en vesztik életüket és több mint 1500-an sebesülnek meg. A tragédia hatására a jobboldali kormány elveszti a parlamenti választásokat, és a gyõztes szocia-

108


HATÁRAINKON TÚL listák úgy döntenek, hogy kivonják a spanyol katonákat Irakból. – Európa-szerte szigorú biztonsági intézkedésekkel igyekeznek megelõzni az esetleges terrortámadásokat. Az al-Kaida újabb merényletekkel fenyegeti azokat, akik részt vállalnak az iraki megszállásban. Közben az izraeli hadsereg egy helikopterbõl kilõtt rakétával kivégzi Ahmed Jaszin sejket, a szélsõséges iszlám szervezet, a Hamasz szellemi atyját. Hamarosan megölik utódját, ar-Rantiszit is. – Elszabadul a pokol Koszovóban, miután az albán szélsõségesek gyerekgyilkosságokkal vádolják meg a szerb közösséget. A zavargásokban több mint negyven ember veszti életét, több száz szerb házat gyújtanak fel, kolostorok és templomok pusztulnak el. – Vlagyimir Putyin fölényesen megnyeri az orosz elnökválasztást, Amerikában pedig beindul az elnöki verseny. George Bush kihívója a magyar származású John Kerry demokrata párti szenátor lesz. – A NATO hét új taggal bõvül ki. Ezek: Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia és Lettország. – Európa-szerte viharos havazás bénítja meg a közlekedést. ÁPRILIS – Ismét robbantanak a szaúdi fõvárosban, Rijádban: 10 halott. Irakban divatba jön a túszejtés, Falludzsában pedig szabályos népfelkeléssel kell megbirkózniuk a szövetségeseknek. A halottakat már nem is számolják. – Az észak-koreai Rjongcshon vasútállomásán összeütközik majd felrobban két, kõolajat és földgázt szállító vonat. Feltételezések szerint az áldozatok száma meghaladja a 3000-et. A mexikói áradásokban „csupán” ötven ember hal meg. – A ciprusi törökök megszavazzák, a görögök visszautasítják a sziget újraegye-


sítésére vonatkozó ENSZ-tervet. Így csak a nemzetközileg elismert görög rész csatlakozhat az Európai Unióhoz. – Szlovákiában az elnökválasztás második fordulójában Ivan Gasparovics legyõzi Vladimir Meciart. A valamikori pártés elvtársak közül a gyõztes a kisebbik rosszat jelenti Európa számára. – Az aradi Tûzoltó téren felavatják a Megbékélés Parkját, amelyben végre helyére kerül a Szabadság-szobor. MÁJUS – Európa boldogabbik része ünnepel: tíz új állam csatlakozhat az Unióhoz. Magyarországon két napig tartanak a rendezvények. – Egy bagdadi börtönben iraki foglyokat aláznak meg. A botrányra megérkezik a kegyetlen és érthetetlen válasz: iszlám szélsõségesek videokamera elõtt levágják egy amerikai fiatalember fejét. Ezt a kivégzési módot ezután még sokszor láthatjuk majd. Közben amerikai katonák, tévedésbõl, egy iraki lakodalmas menetet lõnek szét. Groznijban, a városi stadion lelátójába beépített bombával megölik Ahmad Kadirov csecsen elnököt. – A kelet-romániai Buzan megyében kigyullad, majd felrobban egy mûtrágyát szállító tartálykocsi. Tizenheten halnak meg, közöttük több tûzoltó és két újságíró. Párizsban beomlik a Roissy reptér terminálja, 4 halott. – Székelyudvarhelyen felavatják az emlékezés parkját, 12 magyar történelmi személyiség és az Ismeretlen Székely mellszobrával. Rimaszombatban Petõfi szobrot avatnak. JÚNIUS – Az Európai Unió parlamentjébe új képviselõket választanak. Általában, így Magyarországon is, a jobboldali pártok gyõzedelmeskednek. Brüsszelben. Durao Barroso

109


HATÁRAINKON TÚL portugál kormányfõt jelölik az Európai Bizottság új elnökének. – Meghal az elsõ magyar katona Irakban. Nagy Richárd 27 éves szakaszvezetõt egy bombarepesz találja el. Bagdadban beiktatják az új iraki kormányt. Szabad parlamenti választásokról még szó sem lehet. – Medgyessy Péter miniszterelnököt, mint megbízható szövetségest fogadják a washingtoni Fehér Házban. – A romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ 187 polgármesteri széket szerez meg. Kolozsváron megbukik Gheorghe Funar, Marosvásárhelyen nem sikerül magyar polgármestert választani, Székelyudvarhelyen megerõsítik tisztségében Szász Jenõt. A Vajdaságban egyre sokasodnak a magyarellenes támadások. A magyar vezetõk hiába tiltakoznak, a belgrádi kormány nem sokat tesz. JÚLIUS – Engedve a terrorista fenyegetésnek, a Fülöp-szigetek katonái távoznak Irakból, abban reménykedve, hogy így megmenthetik túszul ejtett honfitársuk életét. Tel Aviv-ban öngyilkos merénylõ robbant egy utasokkal teli autóbuszon. – Mosztárban átadják az 1566-ban épített, 1993-ban a horvát hadsereg által lerombolt, majd nemzetközi összefogással felújított híres hidat. – A Vajdaságban nõ a feszültség az északbácskai településeken. A magyar lakosság egy része a szélsõséges szerb nacionalisták támadásától tart. AUGUSZTUS – Nyolcvankilenc halottja van az oroszországi repülõszerencsétlenségeknek, amelyeket valószínûleg csecsen terroristák okoztak.


– Kovács Lászlót, az MSZP leköszönõben lévõ elnökét, távozó külügyminisztert jelölik az EU-bizottság magyar biztosi posztjára, ahol Balázs Pétert váltja fel. – Görögország fõvárosában, Athénban, megnyitják a nyári olimpiai játékokat. Pazar rendezvény, 8 magyar aranyérem, bosszantó doppingbotrányok. SZEPTEMBER – Az észak-oszétiai Beszlan városában, 32 csecsen terrorista több mint ezerkétszáz túszt tart fogva egy általános iskolában. A kiszabadítási akcióban csaknem félszáz gyerek, szülõ és tanár veszíti életét. – Újabb öngyilkos merénylet Jeruzsálemben, három halott. Nagy erejû robbanás Bagdadban, a magyar külképviselet közelében. A támadásnak nincs magyar sérültje. – Szerbiában helyhatósági és tartományi parlamenti választásokat tartanak. A Radikális Párt megerõsíti pozícióit. – Szerbiába látogat Mádl Ferenc magyar államfõ. Vendéglátói biztosítják afelõl, hogy mindent megtesznek a magyarok elleni támadások hátterének kiderítése és felszámolása érdekében. A szabadkai Sötét család, a folyamatos zaklatások és fenyegetések miatt menedékjogot kér Magyarországon, amit gyorsított eljárásban meg is kap. A vajdasági magyarok elleni incidensek miatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság is felemeli a szavát. – Budapesten magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozót tartanak. A magyar országgyûlés jóváhagyja a kettõs állampolgárságra vonatkozó népszavazási kezdeményezést. – A felvidéki Révkomáromban ünnepélyesen megnyitják a Selye János Egyetemet. – Több mint ezer áldozata van a középamerikai térségben pusztító hurrikánoknak. B. I.

110


HIRDETÉS

Kedves Mûvészetbarátok! Nagy örömmel hívjuk föl a figyelmüket arra, hogy közeleg a Duna-partján emelkedõ budapesti Mûvészetek Palotájának megnyitása. A grandiózus, új épületben az ünnepélyes nyitóhangversenyt 2005. márciusára tervezzük. Jó periódusban kezdi meg mûködését ez a Közép-Európában egyedülálló intézmény, hiszen már az unió tagjaként kötelességünk kulturális értékeink õrzése és fejlesztése. Ugyanakkor hivatásunk, hogy lehetõséget teremtsünk a közönségnek más országok, a szomszédunkban élõ nemzetek kulturális sokszínûségét megismerni. Az intézmény mûködtetésével, a programok szervezésével és összehangolásával a kulturális tárca a Mûvészetek Palotája Kft-ét bízta meg. Törekvésünk, hogy a fiatal látogatóknak, a hûséges zene- vagy táncbarátoknak, a kortárs képzõmûvészet iránt érdeklõdõknek, a családoknak egyaránt érdekes programot kínáljunk. Az épületnek – az alapkoncepciónak megfelelõen – lesznek állandó lakói: a Ludwig Múzeum, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár és a Nemzeti Táncszínház. Ám a közös tetõ alatti terek, például a keleti részben lévõ majdnem ötszáz személyes színházterem, középütt a mintegy 1800 személyes korszerû Nemzeti Hangversenyterem, és más, reprezentatív helyiségek a magyar kulturális és gazdasági élet valamennyi szereplõje számára nyitva állnak. [email protected], [email protected], [email protected], www.muveszetekpalotaja.hu Az épület szíve a Nemzeti Hangversenyterem. A hozzá szervesen csatlakozó próba-


termek, öltözõk és egyéb kiszolgáló helyiségek, mintegy 20 ezer négyzetméter alapterületen, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak adnak otthont. A Nemzeti Hangversenyterem megfelel a legmagasabb akusztikai elvárásoknak, felveszi a versenyt a világ vezetõ koncerttermeivel. A koncertterem az épület szívében foglal helyet. A terem 25 méter magas – 2 szinttel magasabb, mint az Andrássy-úti házak sora – 25 méter széles, és 52 méter hosszú, olyan hatalmas, mint egy gótikus katedrális. Program információk: www.filharmonikusok.hu A Mûvészetek Palotája keleti harmadában van a 452 fõt befogadó legkorszerûbb technikával felszerelt színházterem, a Fesztivál Színház, ahol táncprodukciók, klasszikus zenei kamarakoncertek, kamaraoperák láthatók majd. Program információk: www.nemzetitancszinhaz.hu A Ludwig Múzeum az épületegyüttes Duna-part felé nézõ részében helyezkedik el. A Kortárs Mûvészeti Múzeum Magyarország egyetlen kortárs mûvészetet bemutató és gyûjtõ múzeuma. Peter és Irene Ludwig német mûgyûjtõ házaspár több mint száz nagy értékû mûtárgyat ajándékozott Magyarországnak, illetve helyezett el a Ludwigban letét formájában. Az új múzeum kiállító helyiségei három emeleten nagyszabású modern kiállításoknak adhatnak méltó helyet. Program információk: www.ludwigmuseum.hu

111

(X) a 2005-ös esztendõre

SORSOK, EMBEREK

ALAPOK, JELKÉPEK, ISKOLÁK

Tanyakutató egyetemisták A negyvenes évek végén még több mint egymillió ember élt tanyán hazánkban. Mivel a földosztás idején a tanyás földmûvelés az alföldi mezõgazdálkodás modelljének számított, 1946 és ’49 között nyolcvanezer új tanya épült. A Rákosi-rendszerben aztán megkezdõdött a tanyavilág rombolása. S ma már sajnos csak körülbelül száznyolcvanezren laknak tanyán.

A

Dunatetétlenhez tartozó Hetényipusztán, ahol születtem, 1960-ban, a téeszesítéskor kezdõdtek az elköltözések, majd a tanyai iskola megszüntetésével gyorsultak fel. A mi családunk ’66ig kitartott, miután azonban befejeztem a nyolcadik osztályt, s húgom még csak a másodikat kezdte, nem lehetett nyolc kilométerrõl egyedül járatni a faluba. (A környékünkön már nem volt másik gyerek.) Nehéz szívvel hagytuk ott a tanyát, amit nagyapám eladott egy juhásznak, de néhány év múlva az is eladta, az új tulajdonos meg, aki csak a használható építõanyag miatt vette meg, lebontotta. A nagy táblás, gépesített, kemizált mezõgazdaságnak országszerte egyre inkább útban voltak a tanyák. Mire elérkeztünk a nyolcvanas évek végéhez, a rendszerváltozás kezdetéhez, az egykor virágzó tanyák helyén az Alföld nagy részén csak romokat vagy már azokat sem láthattunk. A tanyai iskolákból is, amelyek a vidék lelkét jelentették, mutatóba csupán itt-ott maradt egy-kettõ, de csak az épület, mert olyan pusztai iskola, ahol még ma is fo-


lyik tanítás, tudomásom szerint már egyáltalán nincs. EGY

TINTÁSÜVEG

A hetényi iskola helyét – ahol Kamondy Kálmán néptanító több mint harminc éven át oktatta, nevelte a pusztai nebulókat – egy világosabb folt és egy kereszt jelzi a szántóföldön. A tanító bácsihoz járt apám, anyám s énutánam egy esztendeig még a hét évvel fiatalabb húgom is. Azokról az idõkrõl sokat mesélek feleségemnek (aki szintén pedagógus) és fiaimnak, ki-kimegyünk a pusztára, megállunk a keresztnél s hajdani tanyánk udvarán. Amikor a hetvenes évek elején lebontották, a betonalapot azért meghagyták. A háznak elõször nem volt alapja, s egy évvel a megépülte után összedöntötte a ’41-es nagy dunai árvíz. Nagyapám a közeli Hamuhalomról nézte végig, ahova a családdal menekült, s kis híján beleõrült. Aztán betonalapot rakatott, újraépítette a házat, s ott nevelte föl hét gyermekét. Jelkép is volt hát számunkra ez az alap, s arról beszélget-

112


SORSOK, EMBEREK

Csendélet kannákkal

tünk, hogy még tanya épülhet rá ismét egyszer. Ám egy nap, amikor hosszabb idõ után megint kiballagtunk, az alap már nem volt a helyén. Géppel összetörték a betont, nagyobb darabjait kitúrták a partoldalba. Néztük a rombolást, álltunk reményvesztetten a gazban, s egyszer csak egy fûcsomó tövében mit látok: régi-régi tintásüvegemet. Vályúval a vállán, a tollszárnak. Hazahoztam, s íróasztalomra tettem, mert jelkép ez is. Jelképe számomra annak, hogy tudással és hittel minden újjáépíthetõ. Mennyire bíztunk ebben azokban az idõkben – a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején – , amelyeket ma a rendszerváltozás kezdetének nevezünk. Soha nem felejtem el azt a torokszorító érzést, amit 1988. november 12-én, az össznépi mozgalomként induló MDF kiskunmajsai agrárfórumán éltem át. A mûvelõdési ház nagytermében ott voltak és szóltak a tanyák Magyarországának – zömmel idõs – képviselõi, egy olyan világ küldöttei, amely nemrégen még végleg elsüllyedni látszott. Bölcsesség és reménység volt a szavaikban, olykor azonban kis


naivitás is, hogy majd ott folytatódhat minden, ahol ’49-ben megszakadt. A politikusok közt sajnos akadtak, akik visszaéltek ezzel a naiv hittel. Pedig tudhatták volna, hogy építkezni nem a negyvenes, hanem csak a kilencvenes évek alapjaira lehet, figyelembe véve a realitásokat. S ha az alapok hiányoznak, akkor elõbb azokat kell megépíteni. Ígértek fût-fát a tanyán maradtaknak s az oda visszavágyóknak, közben azonban még az is tovább romlott, amit a Kádár-rendszer meghagyott. S amit létrehozott, azt se kellett volna feltétlenül szétverni. Ebbe rokkant bele számos jól mûködõ termelõszövetkezet, s a vesztesek többnyire nem a „lezöldbárózott” téeszvezetõk voltak, hanem tömegével a kétkezi tagok, akik azt sem tudták sokszor, mihez fogjanak. MÁR NEM, MÉG NEM A tanyák lakói közül is sokan rosszabb helyzetbe kerültek. A téeszekben már nem, magángazdaként még nem tudtak boldogulni, s kínlódásuk a mai napig tart. A tanyavilág ezért másfél évtizeddel a rendszer-

113


SORSOK, EMBEREK

Balogh Ferencné juhaival a fülöpházi határban

változás után nagyon vegyes képet mutat: a kevés jól mûködõ családi gazdaság mellett vannak, akik kínlódva is kitartanak (mert falun, városban tán még nehezebb lenne), mások inkább elköltöznek. A jobb állapotban és helyen lévõ tanyákat gyakran külföldiek – fõleg hollandok, németek – veszik meg. Egyre súlyosabb probléma a romló közbiztonság. Anyám valaha – míg apám katona volt – hónapokon át élt egyedül egy erdõ szélén (ahol éjszakánként vándorcigányok tanyáztak), de soha semminek nem esett baja. Manapság pedig néhol fényes nappal feltörik a tanyákat. Ennél is nagyobb gond sokfelé az aszály, amely nyaranként most már szinte állandósulni látszik (még akkor is, ha idõnként néhol felhõszakadások, jégesõk szakítják meg), s alighanem egy éghajlat-változás tünete. Több mint száz évig tartott, amíg az Alföldrõl lecsapolták a vizet, kérdés, mennyi idõ kell, hogy visszahozzuk, s megõrizzük, mikor van elég belõle. A rendszerváltozás tanyamegváltó lendülete alábbhagyott, és sokasodnak a bajok.


S tudunk ezt-azt a tanyákról, de sok mindent nem tudunk. Hiányoznak az alapos, átfogó kutatások, a felszíni felmérések helyett a mélyebb vizsgálatok. Kivétel persze akad, de ennél sokkal többre van szükség. Komplex szemléletre minden tanyakutatásban, valamennyi összefüggés figyelembevételére akkor is, ha „csak” részleteket vizsgálunk. S az eredmények úgy érnek valamit, ha a származtató közeg hasznosítja õket, vagyis a tudomány „életté válik”. Ez volt a célja a lakiteleki Tanyakollégium 2002 õszén indult kutatásainak is, melyek a Lakiteleki Népfõiskola, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete és a Szent István Egyetem szervezésében zajlottak a Kiskunságban. Az egyetem negyven tanára és százhúsz hallgatója vett részt a terepmunkában. Elõször 24 Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki település több mint nyolcszáz tanyáján kérdõíveket töltöttek ki a csoportok, majd 2003-ban visszatértek mintegy háromszáz tanyára, hogy mélyinterjúkat készítsenek. Lehetõség szerint ugyanoda

114


SORSOK, EMBEREK

Indulás a tanyákra

ment mindenki, ahol az elsõ szakaszban már járt. Nagyon kellett figyelniük a tanyák lakóinak véleményére és javaslataira, a jövõrõl alkotott elképzeléseire. Nem pusztán egy leíró jellegû felmérésrõl volt tehát szó, hanem az életnek, a jövõnek szóló munkáról. Ezért aztán minden fölkeresett tanyáról egy sokoldalú, részletes, kis „szociográfiai mû” készült. Ezek összegzéseként született meg az az átfogó tanulmány, mely a tanyás térségek sorsának fenntarthatósági szemléletû tervezését segíti. A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a vizsgált térségben (Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Csongrád-Bokros, Fülöpháza, Fülöpjakab, Gátér, Helvécia, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kerekegyháza, Kocsér, Kunbaracs, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlõrinc, Orgovány, Pálmonostora, Petõfiszállás, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszakécske és Városföld településeken) négy emberbõl három minden gond ellenére a tanyán akar maradni. Annyi szállal kötõdnek a földhöz, a helyhez, a tájhoz, hogy azokat a szálakat nagyon


nehéz lenne elszakítani. Ezen a vidéken még nem egy olyan falu található (ilyen például a csoportom által vizsgált Fülöpháza is), ahol a lakosság többsége ma is külterületen él. Miért? Elsõsorban talán azért, mert itt nem téeszek, hanem szakszövetkezetek jöttek létre annak idején, s ez a gazdák önállóságát jobban meghagyó, lazább szövetkezési forma kedvezett a megmaradásnak. Kérdés, mennyire kedvez az uniós lét, amely egyelõre sok-sok bizonytalansággal terhes a tanyákon. Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója szerint az Alföld európai unikumnak számító tanyavilága megérdemelné, hogy Svédország és Finnország igen ritkán lakott lappföldi területeinek mintájára jelentõs plusztámogatást kapjon az EU-tól. TANÍTÓK ÉS TANÍTVÁNYOK A Szent István Egyetemen egyre több a hallgatója a Tanyateológia (teljes nevén A tanyavilág kultúrája és teológiája) címû fakultatív tárgynak. Meghirdetõje a Kultúr-

115


SORSOK, EMBEREK ökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék, elõadója Sági Lajos (Lajos atya), Kiskunmajsa plébánosa. Úgynevezett tömbösített tárgy ez, vagyis az oktatás nem Gödöllõn, az egyetem épületében, és nem heti órakeretek között folyik, hanem Kiskunmajsa-Kígyóspusztán, egy régi tanyai iskolában, félévente kétszer három napon át, kiegészülve délutáni-esti tanyalátogatásokkal. A Környezet- és Tájgazdálkodási Szak hallgatói – többségükben azok, akik a Tanyakollégium munkájában is részt vesznek – mélyebben megismerhetik így a tanyai nép gondolkodását és erkölcsét, azt a fegyelmet és tisztességet, amely a tanyák világát alapvetõen ma is jellemzi. A szorgalomnak, a kitartásnak, a hûségnek, a szülõföld iránti szeretetnek olyan példáival találkoznak, amelyek nem könnyen feledhetõk, és az útkeresõk számára útbaigazító élményt jelentenek. Akad köztük, aki tanyáról indult, s tán ide tér vissza, s olyan is, aki ugyan máshonnan jött, de itt keres magának értelmes feladatot. A kígyóspusztai találkozások közt volt olyan, amit másodszori ottjártunkkor közkívánatra meg kellett ismételni. Így látogattuk meg ismét Varga András bácsit és feleségét, Gizi nénit, akiknek annyi gyötrelmet adott az élet, s ma mégis boldogok. Szalai Józsefnével, Pösztörkével (így becézik erre az Erzsébetet) egy dûlõúton találkoztunk elõször, Simson Schwalbéjével éppen hazafelé tartott. Meghívta a csapatot magához, s egyik estefelé elmentünk. Pösztörke férjének cukorbetegség miatt mind a két lábát levágták, s mindkét szemére megvakult. Mégis valahogy úgy éreztük, teljes életet él, s ezt feleségének köszönheti. Ráadásul olyan mintaszerû portát, mint az övék, ritkán látni. A sívó homokon is gyönyörû a borsó, a lucerna, a gyümölcsfákról nem is beszélve. S a vak


ember mindenrõl tud, mindent figyelemmel kísér. A legmélyebb nyomokat mégis talán a tanító nénivel való beszélgetés hagyta hallgatóinkban. Benedek Istvánné, Nagyistók Ilonka Kígyóspusztán kezdett tanítani férjével együtt, s innen is mentek nyugdíjba mindketten. Olyan iskolából – a gárgyániból – , amely megszüntetésekor már technikai fölszereltségben sem maradt el a városiaktól. Mégis bezárták, nem sokkal az ezredforduló elõtt, pedig ezen a környéken Ilonka szerint még ma is lenne elegendõ gyerek. Férje már meghalt, karácsonykor is harminc gyertya égett a sírján. Tanítványai tették oda. Nyugdíjas korában megírta emlékeit, ezt teszi most Ilonka is, aki édesanyjával és nevelõapjával él együtt (mind a ketten elmúltak már kilencvenévesek), s ápolja õket szeretettel. Kiskunmajsa határában egyébként valaha tizenegy tanyai iskola mûködött, s volt olyan idõ, hogy 27 pedagógus tanított. Abban, hogy a tanya még ma is a magyar paraszti kultúra egyik jelképe, nagy szerepe volt a tanyai tanítóknak. A zömmel a húszas-harmincas években épült Klebelsberg-iskolák általuk váltak a közmûvelõdés és a hitélet, a közösségi élet központjaivá. Az a világlátás, értékrendszer, tájhasználati mód, amely a tanyák népét jellemezte s nagyrészt ma is jellemzi, a tanyai iskoláktól semmiképp sem független. Tanyakutatásaiban a Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék ezért is szán fontos szerepet az iskoláknak. Szeretnénk megmutatni, milyen tudás csíráit ültették el, milyen erkölcsre, értékekre, érzékenységre neveltek a tanyai iskolák, s mindezt hogyan érték el a néptanítók. Vizsgáljuk az iskola és a tanyai közösség viszonyát. Külön is kutatjuk, milyen

116


SORSOK, EMBEREK

Este Varga Andráséknál. Gizi néni és András bácsi között Lajos atya, a tanyateológus A SZERZÕ FELVÉTELEI

útravalót adott ez a neveltetés azok számára, akik tanyai iskolásokból váltak elsõ generációs értelmiségivé. Nagyon izgalmas azoknak az agrárértelmiségieknek a sorsa és gondolkodása, akik tanyán nõttek fel. Szeretnénk minél jobban megismerni a tájhoz, a környezethez való viszonyukat, közösségi, emberi kapcsolataikat. Tapasztalataink szerint a vidéki értelmiségen belül õk õriznek legtöbbet szüleik, nagyszüleik tudásából. Kérdés, hogy e táji tudás a mai körülmények között miként ötvözõdik az oktatásban szerzett ismereteikkel és mérnöki tapasztalataikkal, s mindezt együtt hogyan tudják hasznosítani. Fölkeressük a felújított és a mostanában épített tanyák lakóit. Vajon kik õk, s miért döntöttek így? Külön is vizsgáljuk, mekkora az agrárértelmiségiek aránya köztük. Hányan vannak, akik gyermekkorukat is tanyán töltötték? Feleségük, férjük miért vállalja ezt az életformát? Hol dolgoznak, mivel keresik a kenyerüket? Jól érzik-e magukat, mik a terveik? Kik veszik körül


õket, kikre s hogyan hatnak? Mennyit foglalkoznak gyermekeikkel, hogyan nevelik õket, hova járatják iskolába? Milyennek tartják azt az iskolát az egykori tanyaihoz képest? Építenének-e újat, s milyen pedagógust választanának? Épülnek új tanyák címmel a 2003-as Kincses Kalendárium közzétette felhívásunkat; kértük azok segítségét, akik tanyai iskolába jártak, és sorsukról, családjuk életérõl, emlékeikrõl és terveikrõl szívesen beszélgetnének velünk. A felhívás nyomán nagyon érdekes leveleket, telefonhívásokat kaptunk, korabeli és mai följegyzéseket, visszaemlékezéseket, fényképeket küldtek olvasóink, megismerhettünk a témával kapcsolatos számos igen értékes kéziratot, helyi kiadványt. Köszönjük valamennyit, s várjuk továbbra is jelentkezésüket az alábbi címen: Szent István Egyetem, Kultúrökológiai és Környezeti Kommunikációs Tanszék, 2100 Gödöllõ, Páter Károly u. 1. Telefonszámaink: 06-28-522000/22-64-es mellék és 06-30-9-148-833. Dulai Sándor

117


SORSOK, EMBEREK

A halálba küldött ember 1. Éles fájdalom hasított Kosáry János lábába. A férfi nem tudta mire vélni a dolgot. Talán megütötte, csak maga sem vette észre? Vagy reuma? Korai volna még. Na, mindegy, akármi is, majd elmúlik. Nem múlt el. Egy hét múlva ismét jelentkezett a fájdalom. Aztán egyre sûrûbben. – Szilveszterkor még hogy megtáncoltattam a feleségemet, most meg, nézd, alig állok a lábamon – mesélte a férfi a barátjának. – Talán ki kellene magad vizsgáltatnod – hangzott a tanács. – Lehet, hogy igazad van. Ha nem múlik, kérek egy beutalót Mödlingbe. A férfit munkája Ausztriához kötötte, jogosult volt az ottani orvosi ellátásra is. Fájdalmai lassan állandósultak, látta, nem kerülheti el a kivizsgálást. Kora reggel indult, estére már vissza is ért Budapestre. Minden rendben volt – kivéve a vérképet. A trombociták száma egy egészséges felnõttben köbmilliméterenként 300 ezer körüli. Neki 31 ezer. Az orvos vészes vérszegénységre gyanakodott. A férfi szedte a vitaminokat, s dolgozott tovább. Április végén Isztambulba szólította a munkája. Magas lázzal tért haza, ami csak néhány nap múlva enyhült. De a baj nem jár egyedül. Most meg a fogait érzi, mintha lazulnának. Fogorvosismerõse röntgenre küldte. Amikor megnézte a leleteket, csak hümmögött. – Nagy baj van – hívta félre a férfi feleségét. – János fogainak eltûnt a gyökere.


Azonnal menjetek fel a Haematológiai Intézetbe az igazgató úrhoz. A professzor megnézte a leleteket, elvégezte a vizsgálatokat, kikérdezte a beteget, majd kimondta az ítéletet: vérrák. Az események innen kezdve felgyorsultak. A férfi befeküdt a kórházba, vérét folyamatosan cserélték. Állapota nem javult. – Talán Bécsben tudnának rajta segíteni – javasolta a professzor az asszonynak. A család az utazás mellett döntött. Talán, talán… Az asszony sokat tépelõdött az utazás elõtti estén, végül félrehívta egyetlen gyermeküket, a tizenhét éves Jánost, s felkészítette a legrosszabbra: – Meg fog halni az apád. 2.. Június 30-án feküdt be Kosáry János a bécsi Hanusch Kórházba. Elõzõ nap érkeztek, a férfi mindent elrendezett, majd sürgette a szeretteit, induljanak, hogy idõben hazaérjenek. Amikor az asszony visszanézett, látta, férje zokog. A férfi állapota augusztus második felében kezdett rohamosan romlani. Elõször megsüketült. – Ordítva beszélt, ez volt talán a legrosszabb – jut eszébe néha a feleségének. – Nem vette észre, hiszen õ már nem hallott. Újabb hét múlva a szeme világát veszítette el. A harmadik héten egyre elviselhetetlenebbül fájtak a csontjai. Amikor a fájdalomcsillapító kábulatából magához tért, könyörgött, vigyék haza, egy magyarországi kórházba. Orvosai nem ellenezték, állapotát szállíthatónak ítélték. Az asszony – javaslatuk-

118


SORSOK, EMBEREK ra – a budapesti Alarm Mentõszolgálatot bízta meg a hazahozatallal. A cég szeptember 21-én indult a férfiért. Este tíz óra felé csörgött a telefon, a mentõorvos szólt bele. – A férje az M1-es és az M7-es autópálya találkozásánál elhunyt. Fogadja együttérzésemet! Az özvegy sokáig meredt maga elé. Tudta, hogy bekövetkezik, most mégis váratlannak érezte a hírt. Hát mégis megtörtént, törölgette a szemét. Közös életük pergett elõtte, az ismerkedésük, az együtt töltött évek, örömök, bánatok, elsõ fiúk halála, összevissza minden. Aztán, hajnal felé a Haematológiai Intézet professzorának szavait hallotta. Azt, amikor átnézte férje leleteit. Alig pillantott bele, rákérdezett: – Járt ön Csernobilban? 3. Kosáry János járt Csernobilban. Járt, mert küldték. A robbanás idején, 1986-ban ugyanis már jó tíz éve kamionosként kereste a kenyerét. A katonaságnál mindenféle gépjármûre jogosítványt szerzett, s amikor leszerelés után a húga férje javasolta, jöjjön kamionozni, igent mondott. Hamarosan a Peklár nevezetû céghez, a Hungarocamion bécsi leányvállalatához került. Rótta a kilométereket, Hamburgból Teheránba, Bécsbõl Bagdadba, Isztambulból Berlinbe, mikor mi volt a feladat. Számítását megtalálta, s ha nem élt is nagylábon, mindene megvolt. Azokra a napokra azonban nem tervezett utat. A hétvégét a család a Balatonnál töltötte. – Megyek utánatok – ígérte a feleségének. – Csak elõbb ki kell mennem Bécsbe, elszámolni.


Kosáry János ugyanis nem csak maga fuvarozott, tucatnyi társa feladatait hangolta össze. Bécsbõl azonban nem a Balatonhoz vezetett az útja, hanem Kijevbe. – Nem arrafelé van az az atomerõmû, ami felrobbant? – kérdezte a felesége a telefonban. – Dehogyisnem. De hidd el, drágám, nem mondhatom le az utat. Át kell vennünk a szállítmányokat az osztrák sofõröktõl. Azt mondták, akinek nem tetszik, mehet haza. De vissza se jöjjön. Az asszony a fotelba rogyott. – Úristen, ezek elmentek a halálba – mondta végül a barátnõjének. Igaza volt. Tíz sofõrt küldtek ki, már csak egy él közülük. Egyikük sem mondhatott nemet. Itt tízezer forintot sem kerestek, ott húszezret kaptak. Schillingben. Meg nem is tudták pontosan, mennyire súlyos a helyzet. Itthon nyugtatgatták a lakosságot, nincs különösebb baj. Csak amikor megérkeztek Kijevbe, akkor érezték, valami nagyon nincs rendjén. Sehol egy lélek, az utcák kihaltak. Akár egy kísértetvárosban. Visszafelé, Csapnál két napig kellett várakozniuk a beléptetésre. Ennyi idõbe telt, amíg rájuk került a sor, hogy lemossák a kamiont a sugárzó portól. – Miért küldtetek bennünket ilyen veszélyes helyre? – kérdezték a sofõrök a bécsi központban. – Nyugati propaganda az egész – hangzott a válasz. – De akinek nem tetszik, mehet, megmondtuk már. S még valami. Jó volna, ha legalább ti nem terjesztenétek a rémhíreket. Teltek a napok, a hetek, Kosáry Jánost újabb utakra küldték, rótta tovább a kilométereket, s lassanként megnyugodott.

119


SORSOK, EMBEREK

A csernobili erõmû 1986 nyarán...

FOTÓ: MTI

Talán mégsem érte akkora sugárzás, amitõl bármi baja lehet. Évenként vizsgálták a cégnél, soha semmit nem mutattak ki. Bízott magában, erõs volt, fiatal korában sportolt is, kajakozott, úgy érezte, bármit legyõz. Egy nap aztán a lábába hasított a fájdalom. 4. Az özvegy reggelre összeszedte magát, testvérével, fiával az Üllõi útra ment, az Igazságügyi Orvostani Intézetbe, ahová a férje holttestét szállították. – Sajnos, most nem láthatják az elhunytat – fogadta õket Verzár Jenõ egyetemi adjunktus, aki a boncolást végezte – Késõbb kell visszajönniük. Visszajöttek késõbb, a válasz ugyanaz volt. Visszajöttek másnap, hiába. Sem a feleség, sem a fiú, sem a feleség barátnõje nem láthatta az elhunytat.


– Túlságosan megrendítené a látvány – hangzott a válasz a miértre. Naponta jártak vissza, egyre idegesebben, de mindhiába. Végül a Fiumei úti temetõbe irányították a családot. – Ott van a férje – mutatott az ügyintézõ hölgy egy urnára. – De hiszen én nem kértem hamvasztást – háborodott fel az özvegy. – Bennünket pedig így tájékoztattak az intézetbõl. Végül mindössze egy néhány soros angol nyelvû jegyzõkönyvet sikerült kicsikarniuk Verzár Jenõtõl. A beteg szívelégtelenségben hunyt el. Az özvegy természetesen nem akarta annyiban hagyni a dolgot. A boncoló orvostól azonban sohasem tudhatta meg, miért nem azonosíthatta férjét, titkát magával vitte a sírba. Életének önkezével vetett véget. – Huszonnyolc évet éltünk együtt – só-

120


SORSOK, EMBEREK hajtott Kosáry János özvegye férjének a temetése után. – S most azt sem tudom, kit rejt az az urna. 5. Nem ez az egyetlen rejtély a férfi halála körül. Az özvegy a temetés után Bécsbe utazott, hogy magához vegye férje leleteit. Különben miként kaphatna kártérítést a munkáltatótól, amely halálba küldte, s a biztosítótól, ahol a férje életbiztosítást kötött fia javára? – A leleteket a mentõsök vitték magukkal – tudta meg a kórházban. – Ilyen esetben ez a szokás. Persze, hiszen itthon így folytathatják azonnal a beteg kezelését, csapott a homlokára az asszony, aki maga is az egészségügyi alkalmazott. A Róbert Károly körútra sietett, oda, ahol a bécsi kezelõorvos javaslatára a szállítást megrendelte. Az Alarm Mentõszolgálatnak azonban akkora már felszámolták az irodáját. Akkor talán az Igazságügyi Orvostani Intézetben találhatóak a leletek? Nem, õk nem kapták meg a mentõsöktõl. A kör bezárult, az özvegy 1995 telén szívrohamot kapott. Betegségébõl lassan épült, ám nem százalékoltatta le magát. Fia még tanult, a rokkantsági nyugdíjból nem éltek volna meg ketten. Gyásza lassanként enyhült, az élet ment tovább. Egészen addig, amíg egy este fel nem hívta a barátnõje. – Kapcsold be gyorsan a tévét. Az özvegy a képernyõn férje kromoszóma-vizsgálatának másolatát látta. Rohant a szerkesztõségbe, ám hiába. A felvételt õk is kapták. Hogy honnan? Nem adhatják ki, az újságírónak az ilyesmit ugyanúgy nem


szabad elárulnia, mint egy papnak a gyónási titkot. Az asszony, mit tehetett, belenyugodott. Egy ideig. 6. Karácsony elõtti forgatag, könyvesbolt. Az özvegy riportkötetet vesz a kezébe, címlapján Csernobil, benne hivatkozás a férjére. Hívja a kiadót. Most már követeli a férje leleteit. Néhány hét múlva csengetnek, az ajtóban az újságíró, kezében Kosáry János leletei. Honnan jutott hozzá? A portán tették le… S az özvegy végre a munkaügyi bírósághoz fordulhat, minden bizonyíték a kezében. Mert tudja, hogy nem halt volna meg a férje ötvenhárom évesen, ha azokban a végzetes napokban nem küldik Kijevbe. De talán még akkor sem, ha kap védõfelszerelést, ha utána ellátják, erõsítik a szervezetét, mint ahogy azt annyi más országban megtették. – Kosáry János? – kezdi a szállítmányozási cég képviselõje a bíróság elõtt. – Nekünk ilyen dolgozónk nem is volt… Az özvegy a pert megnyeri, a bíróság egymillió forintot ítél meg neki. Nem fogadja el. Nem mintha pénzzel jóvá lehetne tenni a férje halálát, ám a család anyagi vesztessége ennél jóval nagyobb. Fellebbez, ám ez a veszte. A bíróság másodfokon sem vitatja a fuvarozó cég felelõsségét, ám úgy ítélik, kifutott az idõbõl, keresete elévült. De hiszen nem tehet róla, érvel az ítélet ellen, hogy a leletekhez csak 2001-ben jutott, tessék meghallgatni a tanukat. Nem, szó sem lehet róla, a kereset elévült. Az özvegy a Legfelsõbb Bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az állásfoglalás bármelyik nap megérkezhet. Hardi Péter

121


SORSOK, EMBEREK

Gyermeki lélekkel

H

áromszor veri ezt kenden Ludas Matyi vissza! – rikkant a kisemmizett legény, s a közönség soraiból elégedett sóhajtások szállnak fel. A színpadon állók minden idegszálukkal figyelnek. Az egyik fiú szeme kikerekedik, száját összeszorítja: fontos szerepe van, terepszínû ruhában õ alakítja az erdõ egyik fáját. Ma már a harmadik csoport mutatja be a Ludas Matyit, de ez senkit sem zavar a Magyar Speciális Mûvészeti Mûhely Egyesület országos fesztiválján. A széksorokban ülõ meglett emberek úgy ujjonganak az öntelt Döbrögi felsülésén, mintha elõször látnák a történetet. Akad, aki kiáltozva biztatja a hõst, mások a szájukat felejtik tátva. – Csókolom, mikor tetszik eljönni hozzánk? – köszön rám a szünetben az ezerháromszáz résztvevõ egyike a szolnoki mûvelõdési ház folyosóján. Szeplõs, kicsit kancsal nõ, mikor szól, mindjárt a karomat simítja, fejét a vállamhoz dörgöli. Talán már negyven is elmúlt, de a magázódásra nem áll rá a nyelve. Egyetlen egyszer találkoztunk Andornaktályán, azóta megismer. Most lakótársaival jött a találkozóra, fellépnek õk is. Egymás kezét fogva, kipirult arccal forgolódnak a tömegben. Amikor verset mondanak, különleges hangszereken játszanak vagy furcsa, álomszerû képeket festenek, csak a tehetségük szól hozzánk. A mûvészet az a szabad világ a számukra, ahol kiélhetik érzelmeiket, ahol elmosódik a határ a beteg és az ép elme közt. Olyankor nem számít más, csak az alkotás. Meg az, hogy a nézõtéren ülõk pirosra tapsolják a tenyerüket... Bûbájos fel-


nõttek, mert középkorú testük is gyermeki lelket takar. Ha ragaszkodunk hozzá, úgy is nevezhetjük õket: értelmi fogyatékosok. ■ Néhány hét múlva Andornaktályára visz az utam. Tanácstalanul tekintgetek az Egerhez közeli falu kihalt utcáján. Drótszõrû kutya szegõdik mellém, bosszankodva kergetném el, de nem hagyja. Hiába keresem a házat, az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének (Éfoész) védõotthonát. Fiatal férfi jön szembe, mongolos vágású szeme elárulja, hogy Down-kórban született. Sportszatyrot lóbál, benne kenyér az esti hurkavacsorához. Ahogy meglátja az ebet, felderül az arca, lehajol mindjárt, s megsimogatja. – Neked van kutyád? – kérdi, miközben együtt lépdelünk a védõotthon felé. Nyelve néha megbicsaklik, de értem a szavát. – Nincs – felelem, miközben az állat a lábamnál ugrál. – Kár... – néz rám sajnálkozva a fiú, s nyitja a kaput. Megérkeztünk. A tágas, kétszintes házban kilencen élnek, a védõotthont 1993 õszén nyitotta meg az Éfoész. Táblát direkt nem szögeztek a falra, ne lássa senki már messzirõl: ez a ház más, mint a szomszédoké... Akkoriban nagy nekibuzdulással láttak neki az alapításnak, a szülõk jórészt nyugat-európai mintákból lesték el, hogyan is mûködik egy ilyen lakóközösség. Arra is gondoltak, hogy legyen a közelben az értelmi fogyatékosokat foglalkoztató és fejlesztõ intézet, ezért esett épp Andornaktályára a választás. A beköltözõk egy-két millió forintos hozzájárulási díjat fi-

122


SORSOK, EMBEREK zettek, akadt család, amelyik a telkét, más a garázsát adta el, hogy elõteremtse a pénzt. Akkoriban úgy tervezték, a tõkéjüket félreteszik, s a kamatokból újabb házakat nyithatnak majd. A valóságban azonban az történt, hogy nemhogy újabb otthon nem jött létre, de ezt az egyet is igen nehézkesen tartja fenn a szövetség. A lakók szerencsére semmit nem érzékelnek az anyagi gondokból, õk megelégszenek a jelen pillanat gondjával, örömével. – A hajókat szeretem meg a térképeket – néz föl Bálint egy vastag füzetbõl. A vonalas lapokat gondosan kerekített, iskolás betûkkel írja tele. Elõtte egy földrajzi atlasz, abból másolja nagy kitartással a neveket: Kelenföld, Érd, Budakalász... Az ötvenkét éves férfi sokszor órákig rója a sorokat, ez megnyugtatja. Bálint volt az elsõ beköltözõk egyike. Miután a szülei meghaltak, egyedül élt a fõvárosban. A nyugdíját rendszerint elkunyerálták tõle a cimborák, majd egy alkalmi hölgyismerõse beköltözött hozzá, s kis híján eladta a lakást a feje fölül. Ekkor a nõvére úgy döntött, ideje biztonságos helyet keresni fogyatékos testvére számára. Andornaktályán a párja is megtalálta Bálintot. – Én udvaroltam neki. Õ olyan erõs fiú – somolyog Ilonka, akivel évek óta együtt élnek. – Anyukám féltett a rossz emberektõl. Azt mondta, ne álljak szóba senkivel, nehogy gyerek legyen – szemelgeti emlékeit az asszony. Sok ijesztõ dolgot hallott, az egyik társuknak régen a szemhéján oltották el a csikket a hahotázó, ép munkatársai. Ilona a fejét csóválja, majd tekintete a társán nyugszik meg. Tõle nem tart, vele istápolják, bátorítják egymást. ■ Az értelmi fogyatékosokat ellátó „mamut” intézmények nagyon lassan ébredtek rá, hogy nem tesznek jót a gondozottaknak a túlzott féltéssel, óvással.


A pillanat öröme

– Szeretettel bár, de magunkhoz láncoltuk az itt élõket, ahelyett, hogy hagytuk volna kibontakoztatni a képességeiket. Az igazi küldetésünk pedig az, hogy engedjük szabadon azokat, akik megértek az önállóságra – mondja Herzog Tamás, az andornaktályai fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézetének igazgatója. A leggyengébb képességû lakók fejlesztésének persze csak az lehet a célja, hogy a kapun belül élhessenek minél teljesebb életet. Az önmegvalósítást szolgálják a mûvészeti csoportok is. Immár országos mozgalommá nõtte ki magát az 1994ben itt megalakult Magyar Speciális Mûvészeti Mûhely Egyesület. A rehabilitációs részbe a fejlõdõképesebb fiatalok kerülnek, akikben van annyi „spiritusz”, hogy késõbb lakóotthonba költözzenek, vagy akár maguk is boldoguljanak a világban. A százhúsz fogyatékost befogadó andornaktályai intézet gondozottai közül nyolcan-tízen önállósodtak az utóbbi években. Két évig utógondozók figyelik, hogyan boldogulnak, s ha kell, segítenek nekik. – Amikor idekerültem, azt hittem, fél

123


SORSOK, EMBEREK

A mûvészet az a világ, ahol kiélhetik érzelmeiket

napot sem bírok ki. Aztán rájöttem, milyen izgalmas világ ez. A fogyatékosok õszinték és nyitottak, mindent úgy fogadnak el, ahogy van – meséli Feketéné Kohajda Mária, a fejlesztési csoport vezetõje. Kiderül, általában több éves felkészítõ munka elõzi meg, mire valaki kiköltözhet az intézet két lakóotthonának egyikébe. Még így is hónapokig ismerkednek az értelmi fogyatékosok az új életformával. – Az elsõ idõkben elcsenték egymás sütijét, zárták a szobáikat, és összevesztek azon, hogy ki takarítson. Úgy mosogattak, hogy a kávéscsészék rendre hozzáragadtak az alátéthez – meséli Mária kinn, az egyik lakóotthon konyhájában. Rutinosan szemlét tart, emelgeti a bögréket, de minden csillog-villog. A lakók nemrég megtréfálták a pedagógusnõt: a tiszta csészét szándékosan hozzáragasztották a tányérkához, és kuncogva lesték a hatást... Az intézet védõszárnyai alatt mûködõ házakból többnyire párok röppennek ki, de akad, aki egyedül vág neki az önálló életnek. – Hétvégén festeni megyünk a házamba


GÁL GÁBOR FELVÉTELEI

– büszkélkedik a harmincéves Tamás, aki néhány hét múlva elbúcsúzik lakóotthoni szobájától. A fiatalember egy leányanya gyermeke, rokonai úgy tudják, halva született. Édesanyja késõbb családot alapított, és tudni sem akar állami gondozásban felnõtt fiáról. Tamás nemrég az egyik közeli faluban vett egy kis hajlékot. Évekig spórolt rá, lemondott a nyaralásról, a márkás sportcipõrõl. Imponált neki, hogy „háztulajdonos” legyen. Bútort, tûzhelyet már szereztek az ismerõsöktõl, talán kályha is akad. „A tükörtojás, a rántotta elkészítésével elboldogulok, sõt, a nõsülést fontolgatom” – mondogatja. Igaz, barátnõje sincs, az ép lányok csak kinevetik, õ meg észre sem veszi. Tamás nem tartja magát fogyatékosnak, szégyelli sérült társait. Ezért vágyódik az épek világába. Ez az õ döntése, tárják szét kezüket a gondozók. Az önállóság kockázattal jár, az értelmi fogyatékosokat sem lehet minden bajtól és veszélytõl megóvni. A fiú pedig csomagol, hogy elinduljon valahová, az ismeretlenbe... Palágyi Edit

124


SORSOK, EMBEREK

Valahogy át kell élni a nagy változásokat Kényelmes, polgári ízléssel berendezett lakás. Ilyen otthont nem lehet egyik napról a másikra megteremteni; érzem, látom, hogy nemzedékek keze munkált rajta. S mintha még most is munkálnának azok a szellemkezek, melyek már rég letették a munkaeszközöket.

Á

mbár ez már nem a régi ötszobás családi ház, ahol a gyerekek felnõttek, hanem bérházi lakás, de a maga nemében igazán kitûnõ – és ami nem mellékes: Diósgyõrben van, a szûkebb pátriában, ahol a dédapa, Stehlik Ferenc az elsõ két hengermester egyike volt Diósgyõr-Vasgyárban, abban a bizonyos Óhengerdében. Lássuk csak: dédapa, nagyapa, s házigazdám, Marosváry László, majd az õ fia, s annak gyermekei, végül pedig Laci bácsi unokái. Ez ugyebár hat nemzedék. S valamennyi generációnak (már a legkisebb dédunokának is) itt a lenyomata ebben a Fazola Henrik utcai lakásban. Nem csoda, ha némi elfogódottságot érzek. Laci bácsi azonban szerényen fogalmaz megismerkedésünkkor: „Régi hengerészcsaládból származom”. Ennyi. Majd mérnöki precizitással hozáteszi: „1918. szeptember 26-án születtem Ózdon, Borsod vármegyében.” Alig hihetõ, hogy 85 esztendõs. Magas, szikár, jó tartású férfi. Igyekszem ezen nem csodálkozni, hiszen a környezetében mindenki természetesnek tartja szellemi, fizikai rugalmasságát. A felkínált italok közül a kisüsti pálinkát választom (persze csak egy gyûszûnyit, kóstolásra), amivel látható ro-


konszenvet keltek. Hárman koccintunk, mert velünk van a házigazda szomszédból áthívott 55 éves István fia, aki ugyancsak kohómérnök, mint csaknem mindenki ebben a családban. (Nem titkolt szándékom, hogy szeretném az immáron nyugdíjas Laci bácsi megélt emlékeit, élményeit összevetni az aktív István jelenlétével.) Egyelõre azonban István dédapjának, s nagyapjának megõrzött kitüntetéseit nézegetjük. A családi krónikában a következõk vannak feljegyezve a dédpapáról: a neve Obholczer Adolf, s már õ is az említett Óhengerdében dolgozott, mint a hengermû kikészítõjének fõmestere. Besztercebányán született, géplakatosként szabadult fel, és több mint tizenkét éves katonai szolgálat után telepedett le Diósgyõrben, ahol 1885ben nõsült. A BKL 1910. évi számában ezt olvashatjuk: „...a diósgyõri vas- és acélgyár szolgálatában, s a különösen a lövedékek gyártásában kifejtett munkássága elismeréseként ….Obholczer Adolf fõmûvezetõnek az ezüstkoronás érdemkeresztet adományozom….Ferencz József sk.” A nagyapa (Laci bácsi édesapja) viszont az ózdi finomhengermûben volt hengerfõmester. Tanulmányait a budapesti Felsõ-

125


SORSOK, EMBEREK

Marosváry László

VAJDA JÁNOS FELVÉTELE

ipari Fõiskolán fejezte be. Az I. világháborúban fõhadnagyként vett részt, és meg is sebesült. Az elsõosztályú vitézségi érem, a Károly csapatkereszt és a Sebesülési érem tulajdonosa lett. „DER TAPFERKEIT” (A vitézségért), VITAM ET SANGUINEM (Életünket és vérünket) – olvasom a medáliák hátlapján. A kitüntetetett neve: Mikulecz István. Kicsit eltûnõdöm, miként lettek az Obholczerek ( Laci bácsi anyai ága) és a Mikuleczek (apai ág) német származásuk ellenére ennyire magyarok abban a régi világban… S nem csak azért, mert Laci bácsi a Mikuleczet Marosváryra magyarosította – egyébként katonai parancsnoka szorgalmazására – a negyvenes években. Hitben, lélekben is magyarrá tette õket ez az ország, mely megbecsülte szakértelmüket, szorgalmukat, s õk mindent megtettek, hogy a nyugati szellemi ipari kultúrát meghonosítsák itt. Ami sikerült is. Most Marosváry László mérnök úr


hosszú (fõleg szakmai) életrajza következne, ami – mint említettem – Ózdon kezdõdött, aztán az egri ciszteri rend gimnáziumában, majd a Magyar Királyi József Nándor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kohómérnöki Karán, Sopronban folytatódott, s a diploma megszerzésével ért véget az elsõ fejezete. 1941-ben járunk. Úgy tûnik, sok lehetõsége van egy pályakezdõ mûszaki szakembernek, különösen, ha anyanyelvi szinten beszéli a német nyelvet, ha (családi kötõdések okán is) otthon van Ausztriában, bejárta Németországot, sõt a lengyelországi swientochlovicei gyár nagyolvasztójában is töltött pár hónapot, mint cserediák. „Ezerkilencszázharminckilenc nyarán Zakopanétól Gdyniáig beutaztuk Lengyelországot. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak bennünket, sokszor megünnepeltük az akkor közös lengyel-magyar határt. Augusztus végén, szinte pár pillanattal Lengyelország lerohanása elõtt tértünk haza.”

126


SORSOK, EMBEREK Mi lett volna, ha nem jön a II. világháború? A kérdés történelmietlen. Ám valószínû, hogy a frissen végzett mérnök akkor is visszatér Ózdra. Mert Mikulecz István egykori hengerfõmester fiát hazavárták a városban. Azaz, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmû Rt. Ózdi Gyárába. Egy ifjú kohásznak nem sok jobb munkahely kínálkozott akkoriban. Istvánnal együtt szinte kétkedve hallgatnánk, ha nem volna annyira hiteles, mi mindennel igyekezett a cég egy segédmérnök egzisztenciáját biztosítani. Laci bácsi olvassa korábbi feljegyzéseit. „Járandóságom: évi 2400 pengõ alapfizetés, évi 800 pengõ rendkívüli szállítási jutalék, valamint Ózd-Nánás-Salgótarjánból elszállított készáru minden kilogrammja után 0,015 fillér (havonta cirka 240 pengõ). Emellett részesültem a társulati tisztviselõk részére szabad lakás és szabályszerû fûtési illetmény élvezetében. Nõtlen koromban garzont biztosított a társulat, nõsülésem után az Újtelepen kaptam lakást, s az ahhoz tartozó évi 10 köbméter fa és 156 mázsa szén illetményt, továbbá ingyen világítást.” lyen körülmények közepette (a részvénytársaság nyújtotta létbiztonságra célzunk) nyugodtan gondolhatott az ember családalapításra. Feleséget már nem kellett keresni; a Sopronban töltött egyetemi évek idején az ifjú M. László (hogy stílszerûen fejezzük ki magunkat) mátkaságra lépett szerelmével. Az Orsolya rend soproni gimnáziumában érettségizett leány családja ugyanazokat a szakmai, polgári értékeket képviseli, mint a Mikuleczek. Csak a Kiniczkiek nem fémben jók, hanem fában. Az apa mûbútorasztalos. Münchenben, Berlinben (a császári ház udvari mestereinél) tökéletesítette tudását. 1930-ban

I


az Országos Iparos Kongresszus céhmesterré nevezte ki, amihez a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter is gratulált. A család birtokában lévõ festmény a soproni ipartestület elnökeként örökíti meg. Mondanunk sem kell, hogy számos kiváló alkotás õrzi emlékét. Egyszóval két tekintélyes polgárcsalád gyermekei találtak egymásra a frigyben. A munka, a szorgalom, a tudás és mindenek fölött az erkölcs dominál ebben a közegben. Így hát – mondhatni kicsit patetikusan – a pokol kapui sem vesznek erõt az ilyen házasságon. Tulajdonképpen csak az indulást – az indíttatást! – kellett exponálni; a többi mintegy kitalálható, hacsak nem jön közbe valami katasztrófa. Ami az utóbbit illeti – akárhogy csapkodott is a villám –: a szakmai fedezet egyszersmind fedezéket is jelentett. Aki a részletekre kíváncsi, annak el kell olvasnia A diósgyõri hengermûvek története címû terjedelmes tanulmánykötetet, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár adott ki 1999-ben. A szerzõnek, aki természetesen Marosváry László, hatesztendõs munkája fekszik ebben a kötetben. (Magam az 1789 gépelt oldalt kitevõ kéziratot is láttam; 270 térképpel, rajzzal, fényképpel, meg 233 táblázattal.) Más talán meg sem tudta volna írni, hiszen 1948-tól harminc esztendõn át, vagyis 1978-ig Marosváry László együtt lélegzett ezzel a gyáróriással – végig vezetõ beosztásban. Miközben többször volt alkalma a világ kohászatának tanulmányozására, Keleten és Nyugaton egyaránt. Sommás véleménye: a hazai kohászat világviszonylatban is a jó közepes kategóriába tartozott. Mikor a diósgyõri Lenin Kohászati Mûvek hengermûvének nyugalmazott gyáregységvezetõje idáig jut, ismét tölt a poharakba, s biztatóan István fiára néz – folytassa õ.

127


SORSOK, EMBEREK

Obholczer Adolf

Azt nem is kérdezem, hogy Istvánnak a pályaválasztáskor eszébe jutott-e más szakma a kohászaton kívül. Laci bácsi három gyermeke közül csak lánya, Ágnes készült bölcsésznek (sajnos harmadévesen meghalt), István és Mária kohómérnökök lettek; a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohómérnöki Karán szerezvén diplomát. Megtudom, hogy István is Diósgyõrben kezdett – a Nemesacél-hengermûben. Aztán – híven az elõdök gyakorlatához – 1972ben külföldre utazott szakmai gyakorlatot szerezni. Három évet töltött az NDK-beli Freital Nemesacél-hengermûben. Egy esztendõt a finomsoron, a másik évet a középsoron hengerészként, ahol maga is fogóval dolgozott, kemény fizikai munkát végezve, míg a harmadik évben a technológián teljesített szolgálatot. Hazatérve természetesen a diósgyõri gyár várta. Hatalmas üzem volt ez egykoron – 18 ezer munkással. Aztán jött a rendszerváltás a privatizációval. Mindenki reménykedett. Külföldi tulajdonosok: korszerûbb techno-


Mikulecz István és felesége, Obholczer Margit 1914-ben A CSALÁD ARCHÍVUMÁBÓL

lógia, számítógépek, világháló, magasabb bérezések. Egy idõ aztán kiderült, hogy az új gazdáknak (például az olaszoknak) nem üzlet, nem gazdaságos a diósgyõri üzem a szerintük elavult technológia miatt – és elvonultak. A Mátra Holding most csak 1200 embert foglalkoztat. De van megszámlálhatatlanul sok kis kft. a gyár területén. Ezek rendkívül bonyolult termelési, gazdasági viszonyban vannak egymással. A kovácsok, lakatosok, szállítók, az anyagvizsgáló labor és így tovább, most bérmunkát végeznek valamiféle kölcsönösség szerint. Egyszóval: atomizálódott a nagyüzem. Mindenki úgy él, ahogy tud, ahogyan lehet. Szociális gondoskodásról szó sincsen. Korábban hatalmas kulturális és szociális bázisa volt a nagyüzemnek. Mûvelõdési

128


SORSOK, EMBEREK házak, könyvtárak, énekkarok, zenekarok, aztán üdülõk, orvosi rendelõk, fürdõk, irodaházak, és sorolhatnánk még tovább. És fõleg volt középiskolai és egyetemi kohászképzés. Most ez is megszûnõben. És harminc év fölött már nemigen van szükség emberekre. Az persze természetes, hogy – a gazdaságosság érdekében! – be kell olvadni valamely korszerûbb acélkonszernbe. De a dolog az emberek, a diósgyõri régi munkáscsaládok számára túl fájdalmas, az újabb kohászgeneráció pedig egyenesen tragédiaként, egzisztenciája elvesztéseként éli meg. A hajdan biztonságot, sõt, rangot adó vasgyári lakótelep házai lerobbant állapotban vannak; lakói öregek vagy elköltöztek, mert mindenki fél az itteni holnaptól. (Ha lesz egyáltalán holnap. Ülünk a pillanatnyi csendben, és én nem merem kimondani azokat az egykor számomra hihetetlennek tûnõ gondolatokat, amelyeket aztán egyre többen kezdtek suttogni az LKM-rõl. Mármint hogy ha valamire nincs szükség, akkor arra nincs szükség se kft., se nagyüzem formájában. Akkor azt fel kell szántani bolgárkertészetnek – mellesleg ma erre se lenne szükség –, mert azt az acélmennyiséget, amelyet jelenleg a nagy háborúban hál’ istennek nem álló világ igényel, Magyarország nélkül is képesek megtermelni másutt, ráadásul olcsóbban. De hagyjuk mindezt, mert most Marosváryékról van szó, jóllehet az õ sorsuk elválaszthatatlan a kohászgenerációk sorsától.) Miközben Európa gazdasági rendszerébe integrálódunk, ami szükségszerû, százados ipari, szellemi kultúránk megy veszendõbe – fogalmaz István, aki egyébként


nem szívesen beszél a nagyon is ellentmondásos jelenrõl. Nosztalgiázni meg nem akar. Különben is mit érünk vele, ha elmondjuk, hogy már 1903-ban országos dalosversenyt nyert a Diósgyõr-Vasgyár énekkara. (Akkor a nóta mellett még az acél is kellett.) Laci bácsi mutatja az egykori fényképet; 48 jól öltözött, öntudatos úr néz ránk a fotográfiáról. Több nemzedék tagjai. Szakmájuk, szakmai mûveltségük különbözõ. De mindannyian gyáriak. És ez rang volt egykoron. Valahogy át kell élni – lehetõleg kevés vérveszteséggel – a nagy változásokat. Aki fiatal, annak persze könnyebb. István fia, Zsolt Magdeburgban él – doktorandusz. Ötéves ösztöndíjas szerzõdés köti a céghez. Õ hûtlen lett a családi hagyományokhoz: nem kohász-, hanem gépészmérnök. – Mindenesetre máris Opellel jár, míg az apja csak Trabanttal – mondja Laci bácsi, aki büszke unokáira, dédunokáira. Elhangzik, hogy István kisebbik fia még keresi a helyét a különbözõ egyetemeken. De remekül beszél németül és angolul. Nem kell félteni. A Magdeburgban született dédunoka pedig már eleve kétnyelvû. ogyan fejezzük be? Nos, az Obholczerek, a Mikuleczek, a Kiniczkiek és utódaik már akkor is Európában éltek, mikor még szó sem volt az unióról. Számukra átjárhatóak voltak a határok a Monarchiában, a két világháború között, sõt, a szocializmusban is. A politikát meghagyták a született magyar uraknak. Õk „csak” dolgoztak, terveztek és alkottak… Keresztény Gabriella

H

129


SORSOK, EMBEREK

Akit szeretünk, azért mindent megteszünk

V

alahol a Dunántúlon szarvasvadászat volt a januári télben. 1997et írtunk. Noha kedvenc szenvedélyét ûzte, mégsem érezte jól magát a mulatós, energikus, társaságot kedvelõ férfi. Tóth Lászlónak – akirõl sokan úgy tartották, két végérõl égeti a gyertyát – kétszer is meg kellett állnia a magasleshez menet. A ziháló fiatalember feltûnt a társaságban lévõ orvos vadásztársának. A teríték után megvizsgálta, kikérdezte, majd közölte: leukémiás vagy! – Akkor és ott szembesültem a kegyetlen ténnyel – emlékszik vissza. Most hárman ülnek velem szemben, mondhatni a történet három fõszereplõje. Elõzmények persze voltak, hogyisne lettek volna. Hiszen már hathetenként vérátömlesztésre kellett járnia az elõzõ hónapokban, mégsem tudta, noha sejthette a bajt. – Kertészmérnök, szõlész-borász vagyok. Élvezem a metszést, valóságos mûvészet a szõlõt alakítani. Az alsó vesszõkhöz azonban nehezemre esett lehajolni, légszomj gyötört, habár alig múltam negyvenéves. Az elõtörténetbõl másfajta, korunkra jellemzõ stresszekre is fény derül. Az egykori Monori Állami Gazdaság feldarabolása 1994-ben kezdõdött. Tóth László akkoriban a nagyüzem kertészeti kerületének igazgatója volt. Minden szõlõtõkét ismert, kézenfekvõ volt, hogy beszállnak a privatizációs ügyletbe. Mégis hosszas vívódás után vágtak csak bele a kölcsönbe. Jelzá-


log került a szülõi házakra is. Ez volt a 36 százalékos (!) kamatozású hitelek ára. Övék lett hát Monor-Szárazhegy. A következõ esztendõt jellemzõ irtózatos peronoszpóra fertõzés azonban elvitte a termés felét. Máris csõdveszély fenyegetett. – Rendkívüli idegmunka árán sikerült ugyan levegõhöz jutni, csakhogy Laci 14 kilót fogyott – kapcsolódik a beszélgetésbe Mariann, a feleség. – Férjem 1995 telén tüdõgyulladást kapott, ám a kezelések ellenére még csak jelei sem látszottak a javulásnak. Orvosunk beutalta vérvételre, s a laborvizsgálat nagyon kedvezõtlen képet mutatott. A kórházban aztán bebizonyosodott: a leukémia egyik válfaja támadta meg szervezetét. – Milyenek az esélyeink? – kérdeztem Benedek Szabolcs professzortól. – Asszonyom, akkor van reményünk, ha megfelelõ donort találunk – hangzott a válasz. Megegyeztünk abban is, hogy amíg ilyet nem lelünk, addig titkoljuk a betegséget. Ami sikerült is, ama bizonyos vadászatig. Laci azóta sem bocsátja meg nekem a ködösítést. A családban keresték a donort, azt a „kapaszkodót”, akinek a segítségével egy csontvelõ-átültetés révén új kilátásai lehetnek az idõsebb Tóth fiúnak. Meg is találták. – Mariann szólt nekem vérvizsgálat ügyben – szívja mélyre a cigaretta füstjét a zömök, jó erõben lévõ Tóth István. – Szerintem anyu már sejthetett valamit, hiszen anyai nagymamánk leukémiában halt meg, igaz, nyolcvanéves korában. Vizsgá-

130


SORSOK, EMBEREK latok özöne következett, legvégül a szegycsontomból vettek velõmintát – fogja rövidre a szót a bátyjánál egy évvel fiatalabb István. Az elemzések szerint a két testvér vérképzõ rendszere nagyon hasonlónak bizonyult. Megvolt tehát a professzor által kívánt esély László számára az újrakezdéshez. Mariann, a feleség, László, aki kapta, és testvére, István, – Meg sem fordult a aki adta a csontvelõt A SZERZÕ FELVÉTELE fejemben, hogy vállalom-e a csontvelõ-csapolást. Számomra ez mindegy állapotba került a mûtét után. Már természetes volt – veti közbe István. pedig, mint tudjuk, a beteg akarata nélkül ninKözben vészes gyorsasággal telt az idõ. csenek csodák. Azzal sem mindig. A csoda Sûrûsödtek a kezelések, mégis hónapról egy videokazetta képében érkezett Monorról hónapra halasztották a mûtét idõpontját. Bécsbe. Tóth László gyermekeinek, lovainak, Budapesten a felettébb kockázatos legutol- a szárazhegyi szõlõbirtokának az üzenetét só terminus 1997 szeptembere volt – ha hozták: visszavárunk! A képernyõt látva szeaddig kibírja a beteg. meibe visszatértek a fények, kis idõ múltán Mariann asszonyt nem hiába ismerik pedig már körömszakadtáig akarta az életet. akaratos és alapos embernek. Egy alapít- Fokozatosan gyógyult, több mint hét esztenvány anyagi segítségét, valamint a család dõvel az események után kérdezem tõle: és a barátok összefogását maga mögött tud- megtalálta-e régi önmagát? va felkutatott egy bécsi klinikát, ahol azon– Fizikailag majdnem, lelkiekben azonnal vállalkoztak a transzplantációra. ban sokkal gazdagabb lettem – válaszolja. – – Július 29-én lettem nulladik napos – A mûtét elõtt túlzottan elragadott a vadkapiemlékszik vissza második születésnapjára talizmus pénzuralma. Most a családban, a László.Ekkor kapta a sterilizált klinikai szo- szeretetben, a barátságban, a kollégáimban bában az elsõ adagot az öccsétõl ugyanaznap keresem és találom meg az élet értelmét. levett, csaknem másfél liter csontvelõbõl. Mariann elgondolkodva, könnyek nél– Aznap délelõtt altatásban, hét helyen kül hallgatja férje szavait. Pedig hármójuk csapolták meg a keresztcsonjaimat – told- közül a legnehezebb terhet bizonyosan õ ja meg István. – Amikor magamhoz tér- cipelte az utóbbi szûk évtizedben. tem, éhes voltam és rá akartam gyújtani. – Akit szeretünk, azért mindent megteEgy magyarul tudó nõvér csitított: nem sza- szünk – réved a távolba. – Valahol az embad! Este én már a folyosón dohányoztam. berben lakozik egy olyan erõtartalék, ami Másnap az orvos csak ennyit mondott: vészhelyzetben felszabadul, s meríthetünk ungarische virtus! belõle, amennyi csak kell. Testvérbátyja viszont amolyan minden T. Dögei Imre


131


SORSOK, EMBEREK

Börtönlevelek

M

argitka és a bûnözõk? Amikor elõször találkoztunk, nem is gondoltam volna, hogy ez a halk szavú, törékeny asszony hosszú börtönbüntetésüket töltõ elítéltekkel, nem ritkán gyilkosokkal áll kapcsolatban. Levelezõhálózatot szervezett nekik, és utógondozásukban is részt vállal. SZOLGÁLAT ez, csupa nagybetûvel, melyet dr. Majzikné Fazekas Margit, a Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság munkatársa boldogan vállal. – Nekem pontos képem volt a börtönök világáról, az ottani viszonyokról, az elítélt emberekrõl, mivel a férjem, dr. Majzik Mátyás a szegedi „Csillagban” dolgozik. A börtönpasztoráció, illetve a szeretetszolgálat elindításakor munkatársakat toborzott maga köré. Mivel az elsõ perctõl fogva éreztem az ügy fontosságát, sokat segítettem neki, szinte észrevétlenül kapcsolódtam be a feladatokba. Együtt végeztük el a hittudományi fõiskolát is. Attól kezdve tudatosan kerestem olyan elfoglaltságot, ami a vallásos életemhez szervesen kapcsolódik. Margitka 1991-ben csomagküldõ akciót hirdetett, újságokban keresett szövetségeseket. Azokat az elítélteket akarta meglepni, akiknek semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal, hozzátartozóik sincsenek, vagy feléjük sem néznek. Az ötlet kedvezõ visszhangra talált, megint bebizonyosodott, karácsony táján készségesebbek az emberek. A börtönben ülõ rabok igencsak meglepõdtek, hogy csomagot kaptak, de nemcsak a benne lévõ apróságoknak örültek, hanem a néhány kedves mondatot


tartalmazó kísérõlevélnek is. Ez utóbbi teljesen felkavarta õket. – Nem gyõztem válaszolni az elítéltek leveleire. Egyre jobban megerõsödött bennem, hogy szükség van egy levelezõszolgálatra. Elsõször is köszönõ sorokat fogalmaztak a fogvatartottak a csomag feladóinak. Közben felvetettem a rendszeres levélváltás lehetõségét az ország minden részébõl jelentkezõ patrónusoknak, akik között volt orvos, ügyvéd, nyugdíjas és egyetemista. Az elsõ megbeszélésre sokan eljöttek, a csapat magja akkor alakult ki. Felkutattam a börtönökben a hosszú ítéleteseket, meg azokat, akik semmilyen szállal nem kötõdnek a kintiekhez, mivel egyértelmûen õk szorulnak legjobban a segítségre. A bezártság, a társakhoz, a fegyõrökhöz való nagyfokú alkalmazkodás, a beszabályozott élet nemcsak a benti kapcsolatteremtést nehezíti meg, hanem a személyiség leépüléséhez is vezethet. Ezért kifejezetten jót tesz nekik, ha érzik, hogy törõdnek velük. Sokkal jobban meg tudják õrizni emberi tartásukat, mondjuk, rendszeres levelezéssel. A börtönlakók szívesen vették a csomagokat, s azt hitték, minden hónapban megismétlõdik majd a jótékonykodás. Nem kis idõt vett igénybe, mire megértették, itt másról van szó. Eleinte a levelezést is félreértették. Elõfordult, hogy társkeresés gyanánt szerelmet vallott valaki, a civil levelezõk meg nem tudták mire vélni a dolgot. De Margitka elmagyarázta nekik, hogy a férfiak a hosszú raboskodásban mindenféle elõzmény vagy ismeretség nélkül, látatlanul is képesek kivetíteni az érzelmei-

132


SORSOK, EMBEREK ket akár egy ötvenéves nõre is. Egyébként a levélváltás jeligével történik, az elítéltek nem tudják annak nevét és címét, akinek kiöntik a lelküket. Ez egyfajta óvintézkedés. A két fél között Margitka az összekötõ kapocs. Neki kell arra is figyelnie, hogy ne kerüljenek ki durva, követelõzõ hangnemû levelek a börtönbõl, mert azzal veszélybe sodródnának a kapcsolatok. Az ilyen irományokat azonnal kiszûri, s megkéri a feladót, gondolja át még egyszer a mondandóját. – Négyszázötven elítélttel háromszázan levelezünk. Én a háttérbõl követem a fejleményeket, csak akkor lépek közbe, ha szükséges. Pár év elteltével általában felmerül a személyes találkozás igénye is. Ilyen esetben a férjem beszerzi az engedélyt, én pedig megszervezem a látogatást. Eddig két alkalommal keresték fel csoportosan a levelezõk a partnereiket a börtönben. Mindkét fél számára nagy élmény volt! Szemtõl szembe teljesen más minden, mint ahogyan azt a levelek tartalmából el lehetett képzelni. Bizony, legtöbbször jobb színben tüntetik fel magukat az elítéltek, mint ahogyan az a valóságban létezik. Hozzá kell tennem: a hosszú raboskodás alatt megszaporodnak a szorongásból, a feszültségbõl eredõ betegségek, szemmel láthatóan megromlik a fogvatartottak egészsége. Egyszer Margitka vasárnap délelõtt egyedül volt otthon. Csöngettek. Az ajtóban egy férfi állt. Frissen szabadult a börtönbõl, pénzt kért, hogy haza tudjon utazni. Majzikék nem tartanak otthon készpénzt, ha elõre megírja valaki, mit szeretne, olyankor más a helyzet. De az illetõ annyira tisztán nézett Margitka szemébe, hogy megesett rajta a szíve. Végül felajánlotta az utolsó tízezresét, csakhogy nem hagyhatta ott a fõzést, még a szomszédba sem tudott átszaladni felváltani. A férfi


Margitka

UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE

felajánlotta, hogy õ majd elintézi. Margitka, annak dacára, hogy jól ismeri a börtönbõl szabadultak lelkivilágát, s akit annyiszor becsaptak már, átadta a bankjegyet. Legyintett, hogy nem látja többé. S alig telt el tíz perc, az idegen visszatért, leszámolta a pénzt, és megkapta az útiköltségre valót. Volt ennél veszélyesebb helyzet is. Egy indulatos, erõszakos férfi szintén pénzt követelt, akit azon a napon több hivatalos helyrõl elutasítottak, már csak a szeretetszolgálat segítségében bízott. Margitka érezte a feszültséget, ha nemet mond, bizonyára nem tudja kivédeni a támadást. Elkerülve az áldozatszerepet, sikerült lecsillapítania az illetõt, majd amikor megnyugodott, adott neki valamennyi pénzt és békességben elváltak.

133


SORSOK, EMBEREK – Szabadulásuk elõtt legalább egy évvel tájékoztatom a fogvatartottakat arról, hogy milyen lehetõségek várják idekint. Tass-Alsószenttamáson létesítettünk egy gazdálkodásra alapozott társadalmi rehabilitációs otthont, ahová bárkit befogadunk, aki egészséges, nem fogyaszt alkoholt, bírja a nehéz fizikai munkát és szeretne dolgozni. Ezen követelmények közül a nehéz fizikai munka és az alkoholmentesség óriási visszatartó erõ, hiszen a börtönben lévõk általában a könnyebb életvitelt választják, de mégis úgy gondoljuk, aki új életet akar kezdeni, az feleljen meg bizonyos elvárásoknak. Persze semmit sem szabad erõltetni. Margitka csak annyit segít, amennyit képesek tõle elfogadni. Személyes beszélgetések során együtt tervezik meg a lakók jövõjét. A szenttamási farmon semmit nem kapnak készen az emberek. Sokkal jobban megbecsülik az eredményeket, ha õk is tesznek értük. Margitka sokszor nyújt lelki vigaszt, segít abban, hogy helyrebillenjen a börtönbõl szabadultak érzelmi világa. Az egyik férfi, aki közeli rokonától vette el az életet, két éve tudatosan készül arra, hogy újra találkozzon a családjával. Tavaly megtette az elsõ lépéseket: karácsonyra küldött nekik egy képeslapot. Nem is várt választ, megbékélt azzal, hogy súlyos cselekedete miatt nem akarnak vele többé szóba állni. De lassan megtört a jég. Egyre sûrûbben váltanak levelet egymással, sõt a fiával már találkozott is. Egy asszony nyolc év fegyházbüntetés után keresi a családi kötelékeit. Állami gondozottként soha nem ismerte az édesanyját, de saját gyermekét sem, mert szülés után intézetbe adta. Errõl az érzelmi nullpontról kell feltápászkodnia. Margitka mellette áll. Megpróbálja összehozni


azokat a vérségi kötelékben álló embereket, akik soha nem is látták egymást. Az elsõ leveleket már elvitte a posta. – Nem mindenkinek tudok segíteni. Létezik egy érzelmi határ, ha azon nem engednek be, abban az esetben tehetetlen vagyok. Az a lényeg, hogy az utógondozásban résztvevõ emberek akarják a változást, legyen az bármilyen kevés is. Ha hiányzik belõlük az elszántság, a jóra való készség, akkor azokat kell erõsíteni. Én mindenkiben mindig a pozitív vonásokat keresem, miközben persze tisztában vagyok azzal, milyen súlyos bûnt követtek el. De elhitetem velük, hogy ott van bennük a jó is. z eredményekre legtöbbször éveket kell várni. Az idõ alatt alaposan meg lehet ismerni az embereket. Margitka eddigi szolgálata során arra is rájött, hogy a börtönbõl szabadultakkal senki sem törõdik, de nem csak õket hagyja magára a társadalom, hanem például a hajléktalanokat, a prostituáltakat is. Éppen azokat, akiknek talán soha nem volt szeretetteljes kapcsolatuk, s ennek hiányában nehezen fejlõdhettek volna egészséges személyiséggé. A beteg családtaghoz a legjobb orvost szokás hívni, a perifériára szorultakat is a legkiválóbb szakembereknek kellene gyógyítani. Margitka korábban gyermekápolással foglalkozott. Amit most csinál, annak is sok köze van az ápoláshoz. Csakhogy felnõtt férfiak és nõk félresiklott életét pátyolgatja. Néha maga is csodálkozik azon, hogy a nehéz bûnözõkkel milyen könnyedén tud kapcsolatot teremteni. Jó értelemben vett naivságával a hétköznapi életben semmit sem érne el, a börtönrácsokon túl viszont pillanatok alatt megnyeri a legvagányabb elítélteket is. Ha létezik titok a szeretetszolgálatban, akkor az a HITELES szavakban rejlik. Borzák Tibor

A

134


SORSOK, EMBEREK

Annuska boldogsága

K

islány korától megtalálja a munka, és belebetegedne, ha tétlenségre ítélnék. Álló nap dolgozni látta nagyanyját, édesanyját, neki is ez lett az öröksége. Mondja, nem vitt véghez semmi különöset, csak végezte mindig a falusi élet asszonyi teendõit, mosott, fõzött, mezõre járt, nevelte a gyerekeket, meggondozta az öregeket. Annak idején még eljárt a téeszbe is a kenyér után. Elfogadta a sorstól, hogy így volt rendelve. A lelki békéjébõl viszont soha nem engedett. Ezért ülhet ki Annuska arcára a boldogság. Pedig ha visszanéz az ötven évvel ezelõtti esküvõjük óta eltelt idõre, de sokszor kaptak pofont az élettõl. Mégis talpon tudtak maradni, mert az idegõrlõ napi küzdelmeknél erõsebbnek bizonyult az a szövetség, amelyet a kétbodonyi születésû Kovács János és Kovács Jánosné Annuska 1954 októberében megkötött. A család, a munka, az apró örömök és egymás iránti szeretetük, tiszteletük volt a boldogságuk kulcsa. Katonás kiállású legény, csillogó barna haját gyöngyvirágos koszorúval összefogó, népviseletbe öltözött, törékeny menyasszony a faragott, öreg képkeretben. A huszonöt esztendõs Jánost és a tizennyolc éves Annuskát ábrázolja a megsárgult felvétel a szoba falán. Beszédes fotó: tudták, hogy az Isten is egymásnak teremtette õket. A két ember vonásain finom redõket hagyott ugyan az idõ, de a szemükben még mindig látni azt a sejtelmes fényt, ami hiányzik a mostani fiatal párok többségének tekintetébõl. Titkuk? Szerettek és cserébe szeretetet kaptak, magukban hordozták a megbocsá-


tás képességét, örültek apróságoknak, pillanatoknak, szívesen álltak a dologhoz, viszont nem tudták és nem is akarták megtagadni önmagukat. Mikor menyasszonyként népviseletben ment a pap elé, az sem rettentette vissza Annuskát, hogy 1954-et írtak, amikor már „illett” igazodni az új rendhez. Kislányként elhatározta, hogy az lesz a nagy boldogsága, amikor ráadják a hófehér, hímzett, sokszoknyás menyasszonyi ruhát és fejére teszik a gyöngyvirágos koszorút. Valóra vált az álma, de azt nehezen fogadja el, hogy máig egyetlen követõje sem akadt: Annuska volt az utolsó népviseletbe öltözött menyasszony a faluban. A hétköznapokon is elvétve viselik már az asszonyok a népviseletet. A hatvanas években kiöltözött õ is tizenegy évre, de sehogy sem érezte jól magát városias ruhákban, és 1974-ben a fia esküvõjén már kedves, régi darabjaiban táncolt. Ma is vannak olyan szoknyái, amelyeket még a nagyanyjától és az édesanyjától örökölt. Mivel jó anyagból valók, gonddal bántak velük, nem tették ki fakító napnak, meg sem látszik rajtuk, hogy nyolcvan-száz esztendeje készültek. Minden ruhadarabját maga varrja Annuska. Még a népviseletükhöz tartozó mellény bonyolult szabását is kitanulta. A mai színes fejkendõk anyagával azonban nagyon elégedetlen, mert se tartásuk, se minõségük, ezért inkább a kasmírból készült régieket hordja. Nem is egy még az édesanyjáé volt, aki szintén vigyázva viselte, azért nem fogott rajtuk az idõ. De nyári nagy melegben, gyapjúban, parget anyagban kapálni, gyomlálni? Istenkísértés len-

135


SORSOK, EMBEREK

Beszél a virágaihoz BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE

ne. Olyankor fölveszi Annuska a vászonból, kartonból varrt darabokat a világos színû menyecskefõkötõvel. A faluban elfogadják, hogy – miként fogalmaz – parasztosan jár, de ha ritkán eljut a fõvárosba, rácsodálkoznak furcsa tekintetek. Nem foglalkozik velük, mert jól érzi magát a régi szép viseletükben, amelynek díszesebb darabjait a templomba szokta felvenni. Ruhának, abrosznak, lepedõnek való vásznat már régen nem szõ, de gyapjú szõnyegek, falvédõk szép számmal készülnek a nagyanyjától örökölt szövõszéken. Az éppen munka alatt lévõ szõnyeget a gyerekeknek szánja. Többnyire esténként, villanynál szövöget, mert tavasztól õszig kint van dolga napközben. A ház körül, a földdel van is munka jócskán. A kárpótlásba kapott hat


hektár földjükkel nem is bírtak el, így bérbe adták. A kertjük viszont csodaszép! Ötven éve tavasztól a tél beálltáig naponta feljárnak a kertbe a veteményes és a virágok után. Mikor összeházasodtak, gyep volt a jókora emelkedõn, ami beillik hegynek is. Mikor gyerekkorukban szánkózni jártak, még azt tartották, hogy ezen a meredek részen lehet legjobban lecsúszni a templom melletti völgybe. Tudták hát, mit vállalnak, amikor két kezük munkájával betörték a hétszáz négyszögölt, és gazdálkodni kezdtek. Ahogy évtizedeken keresztül, ma is megtermelik a konyhára valót az egész családnak. Mikor szelídíteni kezdték a betonkemény talajt, Annuskának az volt a kikötése, hogy nagyon sok virágot is akar ültetni a kertbe. János ráállt, és az elsõ virágágyások helyét maga készítette el. Azóta virágözön mindenfelé: virág a szobában, a verandán, az udvaron és fenn a kertben. Többsége régi szép parasztvirág, de akadnak különlegességek is. Annuska még vagy tizenöt éve lelt rá a Szabad Földben egy kertész hirdetésére, akinek minden tavasszal megírja rendelését, és postafordultával kapja a virágmagot, a tövet, vagy a hagymát. Így jutott a fekete íriszhez és a sivatagi szegfûhöz is. Bármennyi gondja, baja is van, növényeinek mindig hagy idõt, mert a virágok gyerekkorától hozzátartoznak a lelki békéjéhez. Édesanyja szokta mondani, hogy egy jelentéktelen virág bimbójának nyiladozása is szebbé teszi az ember életét. Hisz ebben õ is. Azt sem titkolja, hogy gyomlálás, kapálás vagy esti öntözés közben szokott szólni is a virágaihoz, és megsimogatja õket. Csak úgy, szemmel, hogy jobban érezzék magukat. Szóval-szemmel is szereti virágait. El sem tudná képzelni az életét nélkülük, mert családja, gyerekei, unokái mellett virágai jelentik a boldogságát. Pintér Csilla

136


SORSOK, EMBEREK

AKIK FORTUNÁTUS DOKTORT OKTATJÁK

A jó pap holtig tanul

J

aj, nehogy bárki is arra gondoljon az általam idézett közmondásból, hogy összetévesztem önmagamat a lelkipásztorokkal. De pályám során többen is megjegyezték, papos a beszédem. Isten úgyse, soha eszem ágában sem volt, hogy olyan benyomást keltsek bárkiben is, hogy lelkész vagyok. Talán csak az hagyott ilyen nyomot beszédstílusomon, hogy egy emberöltõn keresztül jó barátságban voltam egy katolikus pappal, s az õ diskuráló modora alakított valamit beszédemen. Az ilyen megjegyzések többnyire azt a gondolatot váltják ki belõlem, hogy erõteljesen különbözöm minden vallás egyházi embereitõl abban, hogy semmiben se hiszek vakon. Fõleg azokban az igazságokban nem, amelyeket korábban vitathatatlanoknak véltem. És nem valami titokzatos sugallat késztetett erre, hanem a hozzám fordulók sok-sok levele. Életutamnak egyik legfontosabb ajándéka az a több mint húszezer levél, amit ügyfeleim küldtek nekem. Ezek között – bár feladóik tanácsot kértek tõlem – rengeteg volt, amelyik szinte mellékesen megtanított egyre-másra. Mire? Például arra, hogy a házasságok jelentõs hányada azért megy tönkre, mert az életszövetségek vállalóinak többsége a tökélyt várja el választottjától. Azt, hogy kifogástalan legyen viselkedésben, a gondokkal szembeni helytállásban, a rokonsághoz való viszonyában… és sorolhatnám az igényeket napestig. Arra azonban általában nem gondol a társ, hogy a párválasztásban


az befolyásolta, vajon jól táncolt-e a másik; bõkezûséget tanúsított-e együttjárásuk idején; vagy ugyanazért a zenekarért rajongott-e, mint õ. Olvasói levelek ébresztettek rá, hogy második házasságában alig követhet el emberfia nagyobb hibát, mintha nevelni, szigorúbb értelemben jó útra terelni szeretné új élettársának elõzõ házasságából való gyermekeit. És kezdetben az új pár elismerõ helyesléssel szokott találkozni. Ám idõvel a gyermekek okkal, ok nélkül mostohaként kezdik emlegetni, sõt kezelni is új nevelõjüket és általában kiváltják édes szülõjük egyetértését. Az pedig óhatatlanul nyomot hagy az egész család életén. Százak levelébõl megtanultam, van egy olyan veszélye is a szoros barátságnak, amirõl kezdetben azt hiszik a felek, hogy az fontos kötõanyag. Idézek egy olyan levélbõl, amelyik erõteljesen rámutatott erre. Egy jómódú, igen fegyelmezetten és sikeresen gazdálkodó harmincöt éves férfi írta: „Együtt jártunk iskolába évekig, padtársak is voltunk egy nagyon kedves sráccal. Késõbb a bulikban is igazi haveroknak mutatkoztunk, ugyanannál az alakulatnál töltöttük le katonaidõnket. Én utána családi hagyományként átvettem rokkant apámtól hatvanhektáros gazdaságunkat, és sikeresen folytattam a juhtenyésztést is. A haverom ügynöki pályára lépett. Jól tette? Nem tudom. Kis tétovázás után ingatlanközvetítésbe kezdett a Balaton mellett. Irodája megvásárlásához kölcsönkért tõlem há-

137


SORSOK, EMBEREK romszázezret. Papír nélkül odaadtam. Két év alatt részletekben visszafizette. Késõbb autóvásárláshoz kellett besegítenem, már sokkal nagyobb összeggel. Azt már nejem kifogásolására elismervénnyel adtam oda. De a kocsiját két hónap múlva ellopták. Nem volt biztosítás rajta. Még fülig el volt nálam adósodva, amikor a szeretõje teherbe esett. Félt, hogy neje rájön a dologra. Tõlem szerzett pénzt a küretre. Törlesztése néha csurran-cseppen. De közben mindig adódnak kisebb-nagyobb segélykérései. Hol egy külföldi társasutazásra, hol gyermekeinek kórházi kezelésére, hol apja temettetésére. Ami köztünk van, már régen nem barátság. Inkább egyoldalú üzleti viszony. Annak kárvallottja én vagyok. És eszembe jut nagyon gyakran, mennyivel jobb és szebb volt, amikor virágot loptunk kertekbõl, hogy a lányokat megörvendeztessük.” Hát ennyi. Ugyanez kisebb összegekkel barátságok tízezreit maszatolja össze. lég sokáig úgy vélekedtem, hogy a férfiélet legsikeresebb része többnyire a negyvenedik évtõl az ötvenedik évig terjedõ idõszak. Addigra általában túl van az ember fia a pályaválasztáson, sõt kialakul bensõséges viszonya a kenyérkeresõ foglalkozásához. Többnyire már nagyobbacskák a gyermekei. Létrejön házasságában az életközösség alapvetõ feltételét adó értelmes viszony… De egy idõben föl-föl kaptam a fejemet olyan értesülésekre, melyek vitatták, hogy negyvenen túl kizárólag napsugár aranyozza be a férfiak mindennapjait. Korábbi föltételezéseimet megkérdõjelezõ nagy élményem egy jó harminc év elõtti beszélgetésbõl adódott. Negyvenkét éves, magas állást betöltõ férfi keresett föl fogadóóráim egyikén. Tudtam róla, hogy jól keresõ szövetkezeti vezetõ. Lakóhelyén nem egy fontos társadalmi tisztséget tölt be. Két fia tehetséges spor-

E


toló. Gondoltam: no egy dicsekvõ olvasóval hoz össze a jó sors. No de mivel lepett meg. Akkori följegyzésembõl idézek: „A neje nem tanúsít megértést az õ munkahelyi feszültségei iránt. Saját problémái a fontosak számára. Õt letöri, hogy az arcán ráncok tûntek föl. Kopaszodik. Szexuális képessége hanyatlóban van. A külsõ látszat szerint sikeres pályát fut be, ám az önbizalma napról napra csökken. Háziorvosa szerint koszorúér problémái vannak. Hogy magas a vérnyomása, annak következményeit naponta megszenvedi. A kudarcoktól való félelmében mind több alkoholt fogyaszt. Senkivel se mer problémáiról beszélgetni. Fél, hogy híre megy lankadásának.” Megleptek panaszai. Egy orvos barátomnak elmondtam, miket adott elõ olvasóm. Az ideggyógyász biccentett. Õ is tapasztalja, hogy negyven után ilyen gondok törnek sok férfiemberre. Õ ilyeneknek azt mondja, mozogjanak többet; tartózkodjanak a lakmározásoktól; hozzák rendbe a házasságukat; gyakran számoljanak be a háziorvosuknak állapotukról. Jómagam pedig beláttam: a férfi túl a negyvenen sok változást él át. Nehezebbé lesz az élete. Tagadhatatlan: az öregkor hoz betegségeket, anyagi gondot és csalódást is. Még a fiatalok, sõt az iskolás gyermekek is föl tudnának sorolni jó néhányat az olyan körülményekbõl, melyek az elõbbiekre utalnak. Gyakorta hallgatom hozzám forduló éltes nõk, férfiak panaszait. De még egy nagy francia író sem restellt ilyet leírni: „A fiatalságnak több tisztelettel tartozunk, mint az öregségnek.” Bár nem kevésbé híres honfitársa szerint kizárólag a megöregedés segíti hosszú élethez az embert. Az elõbbieknél is maradandóbban hatott rám nem kevés idõs nõ és férfi vallomásszerû kijelentése az öregedésrõl. Egy

138


SORSOK, EMBEREK

BUDAI TIBOR RAJZA

vasúti pályamunkás egyszer azt mondta nekem: „A sors szép ajándéka, hogy három derék fiút tudtam fölnevelni. Úgy érzem, nem éltem hiába.” Egy kisvárosi éltes óvónõ szavai: „Mindig az apróságokkal törõdtem. Már húszévesen néni voltam a számukra. És ezért nem vénültem meg még túl a hetvenen.” Egy dunántúli bácsika naplójában olvastam: „Hetven körül rá-


jöttem, van olyan elõnye is a vénségnek, hogy az ember nem fizet a pesti villamoson, sem a vonaton, tõlünk már nem várnak el hálapénzt az orvosok, ápolók.” De számba vehetünk egyéb elõnyöket is, melyek a korosodással járnak. Bizonyos idõn túl már nem foglalkoztatja a néniketbácsikat a párválasztás nem kis problémája. Legtöbbnyire otthonuk van az idõsök-

139


SORSOK, EMBEREK nek. Esetleg szükség esetén reményük lehet idõsök otthonába való bejutásra. Klubok, társaskörök, közös kirándulások is hívogatják azokat, akiket szorongat a magány. És azoknak, akik csak legyintenek a felsoroltakra, hadd ajánljak egy fontos olvasmányt. Az idõsök neves pártfogója, tanácsadója, dr. Iván László professzor írt egy könyvet, Ne féljünk az öregedéstõl címmel. Bár elolvasná csaknem kétmillió, már nem fiatal nyugdíjas honfitársunk. Csak nagy néha, de elõ szokott adódni, hogy ugyanabban az ügyben a két szembenálló fél fölkeres. Ezek jószerivel szinte kivétel nélkül házasságon belüli összetûzések. És a felek nem együtt jelennek meg fogadóórámon, hanem külön-külön. Megvallom, nem irigylésre méltó ilyenkor a helyzetem. Hiszen az asszony is, a férj is más-más szemszögbõl szemléli és ítéli meg ugyanazokat a tényeket. Ám találkoztam egy olyan összetûzéssel, amelyik megtanított arra: mást tanácsoljak bizonyos esetekben a hozzám fordulóknak, mint korábban. Azt megelõzõen ugyanis azt mondtam, írtam a párválasztás küszöbén állóknak, avassák be jövendõbelijüket korábbi életük minden eseményébe, titkaiba is. Így vehetik elejét késõbbi szemrehányásoknak. No de mit is tártak elém a szóban forgó ügy szereplõi? A férj elmondta, vétetlenül rájött, hogy üzlettársa vagy tizenöt évvel korábban legalábbis gyanús kapcsolatot tartott fenn az õ jelenlegi feleségével. Tudatta velem, hogy a férfi neve oly gyakori, mintha azt mondanám, Kovács József. Mit mondott az asszony? Hogy férjhezmenetele elõtt kérõjének egyebek közt arról is beszámolt, hogy tizenhét éves korában táncos bulikon vagy egy hónapig gyakran táncolt egy fiatalemberrel, az sûrûn haza is kísérgette, de ártatlan búcsú puszikon kívül más nem történt köztük… A férj most


jött rá, hogy a hajdani táncpartner, aki még most is szívtipró hírû, azonos párjának egykori széptevõjével. Márpedig õ most is életre-halálra szereti nejét, és szenved a gyanútól, hogy üzlettársa csábítója lehetett valaha az õ párjának… Nem részletezem tovább. Akkor ott beláttam: nem helyes dolog számot adni társunknak a nem alapvetõen fontos életélményeinkrõl. Hallgatni olyan tényekrõl, mint származásunk, anyagi helyzetünk, a világról, a hitrõl, az életcélokról kialakult nézeteink – a másik fél becsapását jelenti. Mint ahogy a partner félrevezetése, ha nem adunk számot régebbi komoly szerelmi viszonyainkról, esetleges peres ügyeinkrõl, nagyobb anyagi problémáinkról. De számolnunk kell azzal, hogy az élet dúskál félreérthetetlen epizódokban. Nem egy apró mozzanata szinte kínálja másoknak az alkalmat a félremagyarázásokra. A látszat gyakorta elhamarkodott ítélkezésre késztet másokat. titok pedig? Ha valamit titoknak vélünk emberi kapcsolatunkban, az rejthet magában szépet, de szégyellnivalót is. Lépten-nyomon sejtünk ilyesmit környezetünkben. És boldogságra vágyakozva minduntalan lelkünket zavaró titkokra bukkanunk, vagy olyasféléket sejtünk. Jómagam naponta gondolok a bölcs mondásra, mely szerint a boldogság vagy boldogtalanság egy sereg olyan dologtól függ, amely nem látszik, amelyrõl nem beszélünk, s amelyet nem lehet elmondani… Amiket most hamarjában fölsoroltam, csak töredéke annak, amire olvasóim megtanítottak. Ezért is találom természetesnek a magam ámulatát, hogy lám, egyszerû, kevésbé iskolázott emberek is többet nyújtanak számomra életismeretbõl, mint különben általam is igen tisztelt és szeretett tanítóim, tanáraim. Bajor Nagy Ernõ

A

140


HIRDETÉS


141


CSALÁD, OTTHON

Európa régi gyermekei

K

orunkban mindenki a gyerekek kedvét keresi. Ám nem dédelgették mindig így õket, némely történészek szerint hosszú évszázadok során egyenesen semmibe vették a gyerekeket. Ez a felfogás valószínûleg túlzó, de az tény, hogy a középkori felnõttek egészen az újkorig nem ismerték fel a gyermekkor sajátosságait. A régi korok emberei is szerették gyerekeiket, olykor még gyengédséggel is fordultak feléjük, ám fejlõdésük megértése hiányzott, s az, hogy önálló, autonóm lényeknek tekintsék õket. Kis felnõttként kellett részt venniük a család életében, belenõve a munkába, hasznos tevékenységbe, legyen az pásztorkodás, kézmûveskedés vagy legalább varrás, kézimunkázás.

játítását követelték meg utódaiktól. A fiúnak bátornak, fegyelmezettnek, családjához, feljebbvalóihoz hûnek kellett lennie, a lánytól pedig azt várták, hogy a nagy matrónák mintájára legyen tiszta életû, megbízható, egyszerû, szilárd jellemû. Rómában az apa teljhatalmat gyakorolt teljes háza népe, így gyermekei felett is, akár meg is ölhette õket, bár azért erre nagyon kevés példa volt. Mindent összevetve mégis elmondható: az európai kultúra alappilléreinek számító görög–római világ magas kulturális szintje és fejlett jogi-társadalmi keretei között a szabad gyermekeknek jó sora volt. Ez a fénykorra igaz, mert a hanyatlás idején, s különösen a provinciákban

GÖRÖG TESTEDZÉS, RÓMAI JELLEM A magas rendû ókori civilizációk elõbbre tartottak ebben, a gyermekek különleges jellemzõ vonásait felismerték. A görögök hittek a gyerekek formálhatóságában, alakíthatóságában, fontosnak tartották oktatásukat, súlyt helyeztek az egészséges életmódra, a testedzésre. Legnagyobb filozófusaik szívesen foglalkoztak a gyermeknevelés egészen gyakorlati kérdéseivel is. Persze mindez csupán a szabadok gyermekeire vonatkozott, a rabszolgák nem számítottak – az õ gyerekeiket dolgoztatták, felhasználták szórakoztatásra vagy éppen szexuális játszadozásra. A rómaiak nevelési felfogása más volt: õk elsõsorban az igazi római erények elsa-


Magyar fõúri kislány 1660 körül

142


CSALÁD, OTTHON iszonyú méretû erkölcsi züllés zajlott, olyannyira, hogy mindennapos volt a gyermekek eladása, megölése, fizikai és szexuális bántalmazása. „ENGEDJÉTEK

HOZZÁM...”

A kereszténység elterjedése önmagában nem vonta ugyan maga után a gyermekek helyzetének javulását, az új vallás mégis valami más szemléletet kezdett kialakítani. Például ölni már nem lehetett büntetlenül, legalábbis elvileg. Jézus Krisztus azt mondta: „engedjétek hozzám a kisdedeket”, s többször is példaként állította a gyermeki tisztaságot és ártatlanságot az emberek elé. Így hát mostantól az ártatlan, patyolatfehér, bûntelen, szelíd és engedelmes gyermek kinevelése lett a cél, aminek érdekében a szülõknek mindent el kellett követniük. A leányka dolga az, hogy „éljen angyali tisztaságban, legyen testben test nélkül” – mint ahogyan Szent Jeromos írja –, zsoltárokon, imádságokon kívül más ne érdekelje. A középkor embere mélységesen hitt abban, hogy az ártatlan kicsinyek haláluk után a mennyországba kerülnek, ahonnan angyalkaként vigyáznak az itt maradókra. Ez a tudat segített elviselni a szülõknek a rettenetesen magas csecsemõ- és kisgyermek-halandóságot. Ezekben a századokban a megszületett gyermekeknek akár a kétharmada is meghalt. Az asszonyok – legyenek jobbágyok vagy nemesek – nemritkán tizenkét-tizenöt gyermeket is szültek, már ha túlélték a korábbi szüléseket. A felnõttkort a tizenkettõbõl megérte négy, a középkorúságot egy. Kellett bizonyos fatalizmus, beletörõdés is a gyakori gyermektemetéshez, ez volt az élet rendje. Van olyan történészi vélemény is, hogy


Jan Steen: A büntetõ tanító (1663–65)

ez a magas gyermekhalandóság valamiféle rejtett vagy akár nem is tudatos népességkorlátozás is volt. Elvégre a csecsemõkkel túl sokat nem törõdtek: a szorosra bepólyázott kicsinyeket napjában egyszer tették tisztába, a beteg nagyobbaktól nem óvták. Rengeteg baleset érte õket, nemegyszer megesett például, hogy az arra járó disznó falta fel a hanyagul félrerakott babát. VISELTÉK

SORSUKAT

Ennek az akart-akaratlan szelektálásnak a gyanúja még az arisztokratáknál is felmerül. XVI. századi magyar fõúri családok dokumentumaiból kitûnik az a különös jelenség, hogy ahol csak egyetlen fiúgyermek született, az szinte mindig megérte a felnõttkort, ahol meg sok, ott csakúgy felezõdött, kétharmadolódott a gyereksereg, mint a parasztcsaládokban. Ez azért arra mutat, hogy az egyetlen utódra, örökösre sokkal jobban vigyáztak, mint ahogyan az általánosan szokásban volt.

143


CSALÁD, OTTHON A közepes módú anyák egészen a XVIII–XIX. századig maguk nem szoptattak, hanem kiadták dajkaságba kicsinyüket, erre a szegényeknek nem tellett, a gazdagok pedig inkább házhoz hozatták a dadát. A dajkaság intézménye gyermekek sokaságának szenvedését és halálát okozta, mivel ezek az asszonyok nagyon gyakran elhanyagolták a rájuk bízott gyermeket. (Szép irodalmi ábrázolásai vannak e szenvedéseknek, gondoljunk a kis Cosettre a Nyomorultakból, vagy Plankenhorst Alpfonsine és Palvicz Ottó kisfiának sorsára a Kõszívû ember fiaiból.) Minden társadalmi osztályban általános volt, hogy a fiúkat többre becsülték, mint a lányokat, legyen szó hitbizományról vagy erõs új munkáskézrõl. Míg az ókori Rómában leányok is járhattak a nyilvános iskolákba, a következõ korokban erre a XIX. századig kellett várniuk. A fõúri családokban azért méltányolták a kislányokat is: az apák a fiaiktól vártak

Kõtörõ gyermekek Pennsylvaniában, a XX. század elején


mindent, de a lányaik iránti szeretetüket jobban kimutatták, õket néha még kényeztetni sem restellték. BOTTAL,

OSTORRAL, KORBÁCCSAL

A régi korok gyerekeit bizony keményen verték, gyakorlatilag mindenkit, a pásztorfiúcskától kezdve a királyfiig. XIII. Lajos francia királyt két és fél éves korában korbácsolták meg elõször! Mindenféle fegyelmezõ eszközzel kaptak a gyerekek, fõleg a fiúk, bottal, nádpálcával, légycsapóval, ostorral. Otthon és az iskolában egyaránt. Vert a munkafelügyelõ, aki a XVIII–XIX. század nyomorult kis gyermekmunkásait véresre korbácsolta, ha munkaidejük tizenkettedik-tizennegyedik órájában összeroskadtak a kimerültségtõl... Mert bizony a hatalmas Anglia, a dicsõ Franciaország és – némi késéssel – Magyarország egyre fejlõdõ ipara gyermekek ezreit dolgoztatta embertelen körülmények között, éhbérért. Hozzájuk képest a saját földjükön dolgozó falusi gyerekeknek még istenes volt a sorsa. És aztán eljött a XX. század, amelyet a gyermekek századának neveznek Európában – a kijelentés azonban igazából csak az ötvenes évektõl állja meg a helyét. De ez már egy egészen más történet. Ujlaki Ágnes

Forrás: Pukánszky: A gyermekkor története (Mûszaki Könyvkiadó). Gyermek az újkori Magyarországon (MTA)

144


CSALÁD, OTTHON

Háromévesek a négyes ikrek Tortájukon már három szál gyertya lobogott 2004. június 29-én, amikor István, Máté, Attila és Annamária születésnapját ünnepelték Sajószentpéteren. Az Oszlányi ikrek édesanyja, a cérnavékony Anika is aznap töltötte be harminchetedik évét. A három éve császármetszéssel világra segített négyes fogatot a szülõkön kívül nyolc testvérük is köszöntötte.

G

enetikusok szerint a spontán négyes terhesség esélye egy a millióhoz – az egyébként roppant egyszerûen élõ Oszlányi házaspárral mégis megtörtént ez a szenzációs esemény. Volt is nagy sajtóbúcsújárás, vakuknak villanása, amikor a miskolci megyei kórházban megszülettek az ikrek, akiket otthon – akkor még egy másfél szobás sajóbábonyi szolgálati lakásban élt a család – nyolc testvérük várta, közöttük Norbert és Roland szintén ikerpáros. Akkor sok-sok ígéretet kapott a vasútnál dolgozó Oszlányi Zoltán és felesége, mára azonban, a hûséges munkáltatón kívül, csaknem mindenki megfeledkezett róluk. A MÁV azonban kezdettõl fogva rengeteget segített: a váltókezelõ Zoltán munkaadója ötszobás, két fürdõszobás kertes házat vásárolt az immáron tizennégy fõsre gyarapodott családnak, aminek a lakbére változatlanul minimális. A vasúttársaság gondoskodása azóta is tiszteletre méltó: gázbojlert szereltetett fel a kis kapacitású villanymelegítõ helyett, tavaly karácsonykor pedig balatonfüredi üdülõjében látta vendégül Oszlányiékat, akik életükben elõször láthatták a magyar tengert.


Nagy-nagy szeretetben, türelemmel és – sajnos – szívszorító szûkölködésben neveli a házaspár ezeket a kivétel nélkül szép gyerekeket. Karolina (15), a legidõsebb, õsztõl az ózdi gimnázium és egészségügyi szakközépiskola tanulója. Mónika (14) nyolcadikba jár. A matekkal sokat kínlódó Andrea (12) negyedik osztályos; az anyja csodaszép, cirmoskék szemét öröklõ, roppant értelmes Zolika (13) ötödikes; Norbert és Roland (9), az ikrek nem rossz tanulók, de még csúnyán írnak; Tamás (5) a focilabdával gyakran robbant szét egy-egy ablakot; Dávid (4) idõnként ott lábatlankodik, ahol éppen nem kellene. És a négyes fogat? Nos, õk szeptembertõl már óvodások, mindnyájan szépek és elevenek, mint nagyobb testvéreik. A kávén és cigarettán élõ Anika ugyanolyan vékonyka, csendes és türelmes, mint elsõ találkozásunk idején. Pedig ebben a nagy házban folytonos a lárma. Valahol mindig sírnak vagy kacagnak, valamelyik szobában mindig óriási a káosz (fõleg a fiúknál), a két vécé közül valamelyik gyakran eltömõdik, idõnként betörnek ablakok, a használt bútorok egyre rozogábbak, az

145


CSALÁD, OTTHON

FOJTÁN LÁSZLÓ FELVÉTELE

ágynemû hiányos, a teraszon mindig temérdek ruha, foltozott zokni és szakadt nadrág szárad, a letaposott kertben nem lehet veteményezni a rohangáló gyerekek miatt, a földszinti egyetlen televízióban délelõttönként rajzfilm harsog... Oszlányiéknak nincs videójuk, hogy megörökítsék és újrajátsszák a zajos mindennapokat, a gyakori családi ünnepeket. Fényképezõgépük, rádiójuk sincs, semmilyen újságot nem járatnak. Anika szerint nem is hiányzik. Ha nagyon sok pénzük lenne, fagyasztós hûtõt venne, mert ebben a családban a központi téma az evés, illetve az élelmiszer. A ruha és cipõ (bár az utóbbi szintén fogyóeszköz), minden más csak a „kaja” után következik. A helyzet viszont az, hogy Oszlányiéknak soha egyetlen felesleges fillérjük sincs. A nyáron Karolina ballagása elõtt kifestettek két szobát, beüvegeztek néhány focilabda által kivert ablakot, az ünnepelt fodrászhoz ment és tizenöt szálból kötött virágcsokrot kapott – ezzel a kiköltekezéssel azt a veszélyt vállalták, hogy kikapcsol-


ják náluk a gázt, mert a téli idõszakból 110 ezer forintos hátralékuk maradt. Az apa fizetésével, a családi pótlékkal, az ikrek hároméves koráig, vagyis 2004. június végéig járt gyessel, a gyermekjóléti támogatással együtt 215 ezer forint az összjövedelmük. Ha ezt tizennéggyel elosztjuk, tizenötezer forintnál egy kicsivel több jut egy személyre. Ebbõl kell a téli óriási gázszámlákat, a havi tízezer forint fölötti vízdíjat, a hétezres áramszámlát fizetni, s a boltban azt nézni, hogy mikor mit nem vehetnek meg. A vágyott túró rudit, túrókrémeket, gyümölcsöket és csokit semmiképpen nem. – Nálunk senki nem válogat – mondja Anika. – Gyakorlatilag krumplin és babon, meg zsíros-margarinos kenyéren élünk, mégis élelemre költünk a rezsi mellett a legtöbbet. Cukorból harminc kiló kell havonta a limonádéhoz, teához, kenyérbõl legalább napi négy. Tejbõl sajnos csak napi négy literre futja, pedig nagyon szeretik a gyerekek, de a nagyobbaknak ritkán jut belõle. Húst? Azt nem szoktunk venni. Rántott szeletet két éve ettünk utoljára,

146


CSALÁD, OTTHON amikor vettünk egy egész disznót. Nálunk a húst a sonkás szalámi jelenti. Abból készítek pörköltet tésztával a gyerekeknek, nagyon szeretik. Meg virslivel frankfurti levest, krumplipaprikást, hetente krumplis tésztát, és persze fehér és tarka babot minden mennyiségben. Az a szerencse, hogy ezeket mindannyian szeretjük. A bundás kenyeret is, de mivel a tojás és olaj drága, azt ritkábban eszünk. Anika, miközben körbeülnek minket a három kivétellel csupa kék szemû gyerekek (a papa, Oszlányi Zoltán szeme barna), higgadtan beszél mindennapos nélkülözéseikrõl – belefacsarodik a szívem, ahogy hallgatom. Sajószentpéter város, itt nem tarthatnak disznót, baromfit, ami megkönnyítené az élelmezésüket. Már csak a szomszédok miatt sem, akik a sok gyerek okozta folytonos lármát is igen rosszul tûrik. A bútorzatuk mostanra úgy tönkrement, hogy egy ócskásnak se kellene. Ruhára akkor költenek, ha Zolinak, a férjnek akad valami különmunkája. Elvállal favágást, tuskóaprítást, néha köt egy-egy halászhálót, szákot. A fiait rendszeresen leviszi a Sajóra horgászni; Zolikának és Tominak már kiváltotta az engedélyt is. Szeretik a halat, hogyne, csak a kicsiket féltik a szálkától, ezért a keszeggel például vigyázni kell… Anika tavaly volt utoljára fodrásznál, ruhát évek óta nem vett magának, napi viselete a nyûtt póló és kopott farmernadrág. Az óvodai, iskolai beruházások (õsztõl hat gyerek óvodás, hat iskolás, Karolina Ózdon kollégista) lenullázták az egyébként is mindig üres családi kasszát. De ez a vékonyka asszony nem panaszkodós típus, minthogy segélyért se szeret kuncsorogni. – Egyszer kértem, mert rábeszéltek az önkormányzatnál. Azt mondták, itt van a férjemnek egy fölösleges kereseti igazolá-


sa, adjak be segélykérelmet. Kaptunk aztán tízezer forintot, amirõl eszembe jutott, hogy még ezer forint se jut egy gyerekre. Azóta nem foglalkozom ilyesmivel… Nekem az a legfontosabb, hogy velük legyek. Hogy mindent, jót és rosszat közösen csinálhatunk, megbeszélhetünk. Az én gyerekeim élénkek, de szerintem jók. Nem követelõznek, nem hisztériáznak. Belátják, hogy amire telik, megkapják, amire nem, azért felesleges vágyakozniuk. A nagyok kezdettõl óvták, öltöztették, fürdették a kicsiket. Ez most is így van, szólni se kell érte. És hál’ istennek, többnyire egészségesek. A kicsi Máté egyszer olyan beteg volt, hogy nem kívánom azt az idõszakot senkinek… Tavaly a négyek, Annamari kivételével, átestek egy enyhe tüdõgyulladáson, de a súlyosabb dolgok eddig szerencsére elkerültek minket. A törések, zúzódások gyakoriak. Két éve meg mind a tizenkét gyerek egyszerre lett bárányhimlõs. i menjen ma délelõtt a boltba? A kérdésre többen is jelentkeznek egyszerre, a kiválasztás végül Zolikára esik, aki buzgón körmöli: – Három kenyér, egy tejföl, tíz tojás, egy flakon citromlé, egy liter tej, négy pár virsli a kelkáposztaleveshez… Szalámit most nem? Na jó, akkor nem! Anya! – és a szabályos arcú fiúcska cirmoskék szeme kérõn villan Anikára. – Még senki nem reggelizett, csak a kicsik. Ha visszajöttem, kisüthetem én a bundás kenyeret? A bundás kenyér említésére kitör az üdvrivalgás, az Oszlányi gyerekek hálásan néznek rám. Mégiscsak kivételes nap ez a mai! A fotós bácsi is megígérte, hogy elküldi nekik a felesleges fényképeket. Talán még Linda, a Sajóbábonyból hozott kutyájuk is rajta lesz valamelyiken… Keresztény Gabriella

K

147


CSALÁD, OTTHON

Látogatóban a százhat éves Lidi néninél Ha a mai kor embere fellapozza az 1898-as magyarországi újságokat, két igazán különös-érdekes hírre bukkan. Genfben egy anarchista meggyilkolja Erzsébet királynét, Budapesten pedig megalakult a Ferencvárosi Torna Club, vagyis a Fradi. Arról mélyen hallgattak az újságok, hogy egy szabolcsi faluban, Ibrányban megszületett Erdei Lídia. Ha persze tudták volna a firkászok, hogy az a kislány még 2004-ben is vígan élni fog, minden bizonnyal hanyatt-homlok rohannak le a Tisza partjára. Ám honnan sejthették volna mindezt elõre?

L

idi néni se gondolta soha, hogy az ország egyik legidõsebb embere lesz egyszer. Igazi sztár. Hogy újságírók fognak kilincselni nála. – Gondolta az ördög! – nevet jóízûen Dályai Balázsné, azaz Lidi néni ibrányi otthonában, aztán a szájára üt, mert igaz keresztény nem veszi a nyelvére se az isten, se az ördög nevét fölöslegesen. – De azért nem bánom! Csak ne kérdeznének annyit. Mondom is nekik, hogy amíg itt maguk kérdezõsködnek, meg lehetne kapálni egy jó darab tengerit. Ibrány komoly kis városka, annak minden elõnyével, hátrányával. A legnagyobb hátránya, hogy ma már itt se ismeri mindenki a másikat. Hovatovább már itt is csak a rokonság meg a közvetlen szomszédok köszöntik egymást, Lidi nénit azonban mindenki ismeri. Még a tizenévesek is, pedig õket aztán igazán nem az jellemzi, hogy különösebben érdeklõdnének az idõsebbek iránt. Minket viszont az elsõ megszólított kismotoros legényke azonnal a helyszínre vezet, s büszkén mutat egy átlagos, falusi házra: Na, itt lakik Lidi mama!


A kiskaput azonban nem õ, hanem a menye, Dályai Györgyné nyitja ki elõttünk, s szabadkozik, hogy gyengélkedik a mama, mert különben õ is kitipegett volna. – Komoly a baj? – érdeklõdünk, de a meny megnyugtat bennünket. – Hál’ istennek nem. Vagy két napja ki akarta vinni a házból a szemetet, pár tejeszacskót, és megbotlott. Megrándult a lába, amúgy kutya baja. A kétosztatú házban Lidi mamának különbejáratú lakrésze van. Felül lakik a menye, alul meg õ, a szomszédos portán pedig egy nagy, szép házban az egyik fiúunokája a maga családjával. Az udvaron öreg diófák, mérges kutyák, lent pedig már sorjázó kukoricasorok, aminek a kapálásával riogatja az újságírókat. HAT ÉVE EGY VESÉVEL Ámbár mostanában már békén hagyják. Télen volt inkább nagy az érdeklõdés, amikor a nyíregyházi kórházban megmûtötték a szemét. Szürke hályog nõtt rá, romlott, romlott a látása, s mikor megtudta, hogy ez

148


CSALÁD, OTTHON – Golyóval a hasában jött haza szegény – mondja Lidi mama. – Az elsõ világháborúban orosz fogságba esett, majd csak a háború után keveredett haza. Akkor ismertem meg én is. Bál volt, nagyban táncoltattak a legények, amikor a szünetben magához húzott a barátnõm, Roma Lidi. Te, van itt egy fiatalember, valami kiszolgált katona, meg akar ismerkedni veled. Van nekem minden ujjamra kettõ is, mondtam a barátnõmnek, de az csak nem hagyott békén. Így ismerkedtünk aztán össze, s 1920-ben össze is házasodtunk. CSENDES KIS LAKODALOM

HARASZTOSI PÁL FELVÉTELE

operálható, azonnal igent mondott. Össze is szaladt azon mód a nagy kórház személyzete. Mert olyat még senki se hallott, hogy egy százhat éves beteget operálnak! – Ó, operáltak éngem kilencvennyolc esztendõs koromban is! – legyint Lidi néni. – Fájdogált az egyik vesém, ez itt ni – mutat a bal oldalára –, s azt mondták a doktorok, hogy ezen bizony már nem lehet segíteni. Akkor meg fogok halni? – kérdeztem tõlük, mire elkezdtek mosolyogni. Nem hal meg, ha kivesszük, mondták. Hát akkor vegyék! És ki is vették…, úgyhogy hat éve egy vesével élek. Négyen voltak testvérek, a bátyja kivételével mindannyian sokáig éltek. A szülei viszonylag korán elmentek, hetven-, illetve hatvanöt éves korukban. Ám akkor, a két világháború között ez is szép kornak számított. A férje viszont, Dályai Balázs nagyon hamar elment. Még 1948-ban, ötvennégy évesen.


– Nagy lakodalom volt? – Hogy lett volna! Szegények voltak akkor a népek, mi is csak csendes kis lakodalmat ültünk. Templom persze volt, de csendesen mentünk, csendesen jöttünk. – Hová költöztek? – Az uramhoz. Ide, ahol most is vagyunk. Akkor nem éltek már az öregek, csak az uram meg a lánytestvére. Õ lakott a ház egyik végében, mi meg a másikban. – Földjük volt, vagy mibõl éltek? – Harmadában kapáltunk. Az uram is örökölt két kis holdat, de abból nem lehetett megélni. Volt itt egy gazdag zsidó család, azok segítettek rajtunk. Minden évben adtak három holdat harmadába… Meg jártunk másokhoz is napszámba. Megéltünk. Az ágy fölött két, kinagyított fénykép. Az egyiken õ, az ura meg a négy gyermekük. A másikon csak az ura. Bajszosan, hetykén, katonaruhában. – Pedig akkor benne volt már a golyó – néz a képre Lidi mama. – Vándorolt benne, az orvosok nem mertek hozzányúlni. De azért még a háború után is sokszor bevonult tartalékos katonának. Ez a kép is akkor készülhetett.

149


CSALÁD, OTTHON Hét gyermeket szült, négyet neveltek fel. Az ura halála után Gyuri fiával meg annak a családjával élt, és ma is így van, csak közben a fiát is eltemette. Ám a menye olyan, mint az édes lánya. Ha baj van, neki szól elsõként. De baj hál’ istennek ritkán van, segítségre leginkább akkor van szüksége, ha valakivel beszélgetni akar. Mert a hallása igen megromlott, azon már az orvosok se tudnak segíteni. Ilyenkor a menye a tolmács. Mi azonban egészen jól megértjük egymást. Csak mély hangon kell beszélni hozzá. S ha okosat kérdezünk, órákat képes beszélni a legkülönfélébb dolgokról. Nála olyan nincs, mint a legtöbb öregembernél. Hogy a régi idõkbõl mindenre, a maiakból meg szinte semmire se emlékszik. A LEGBOLDOGABB IDÕSZAK Õ emlékszik mindenre. Például arra is, mit fõzött a lakodalom után elõször az urának. – Krumplilevest – kacag huncutul. – Rántott krumplilevest. Az uram megette,

aztán rám nézett. Más nincsen? Nincs, mondtam. – Mit felelt az ura erre? – Hallgatott. Mert én úgy folytattam, örüljünk, hogy ennyi is jutott, mert holnap lehet, hogy ennyi se lesz. – Lidi mama, mikor volt a legboldogabb? – Amikor még élt az uram – feleli elkomolyodva. – Addig se volt könnyû, de ami utána jött… Rákosi, a kollektivizálás, a beszolgáltatás... Hál’ istennek akkorra már megnõttek a mi gyermekeink. Igaz, el is repültek aztán. Százéves korában még vígan feljárt a templomba is, mostanra azonban kicsit megcsendesedett. Annyira azonban nem, hogy ne járjon folyton a munkán az esze. Kapálni már nemigen tud, de fõzni még most is borzasztóan szeret. Fõleg pörköltet, borjúból és csirkébõl. – Ettünk elég krumplilevest – nevet, aztán eltûnõdik: – Lehet, hogy ez volt a hosszú élet titka?! Hát tudják mit? Nyolcvanéves koruk után egyenek húst hússal. Ha tehetik... Balogh Géza

Egészséges élet idõskorban A RÁNCOM NÉLKÜL SOHA! Liposzómákat, gyümölcssavakat, multivitaminokat és egyéb, számunkra ismeretlen dolgokat reklámoznak, amelyektõl fiatalabbak leszünk. Azt azonban senki sem mondja el, hogy a ránctalanítás ártalmas is lehet, ha a készítményeket mérték nélkül kenjük magunkra. Gondosan olvassuk el az arckrémeken, hogy nappalra vagy éjszakára javasolják. Nappalra a könnyebb állagú krémek a jók, amelyek védenek a káros UV-sugárzásoktól is; éjszakára inkább a hidratáló hatás a fontos, hogy feltöltsük bõrünket. A szemránckrémmel is bánjunk csínján! Mindig nagyon keveset vigyünk fel a szemünk alá, és finom, enyhe ütögetõ mozdulatokkal dolgozzuk be. A szemhéj felsõ részén belülrõl kifelé, míg alatta kintrõl befelé haladjanak ujjaink. VISSZAFORGATHATÓ AZ IDÕ KEREKE …de nem öregedésgátló csodaszerekkel! A szellemi és fizikai restség az, ami öregessé teszi az embereket. Kísérletek igazolják, hogy az idõsek otthonában élõknek is elég volt két-három hónap rendszeres edzés, hogy megerõsödjenek, visszanyerjék jó közérzetüket és javuljon az önbecsülésük.


150


CSALÁD, OTTHON

Barlanglakók a Bükkalján

E

lõzõ este hatalmas zápor mosta le a hegyoldalt. Mariék a kõbe vájt üregbe húzódtak, onnan hallgatták, hogy pattog a jég odakinn. A mama gallyat tömködött a masinába, tüzet gyújtott, fõni tette a vacsorát. Ételszagú füst töltötte meg a barlangot. – Alszanak még, biztos mûszakban voltak az éjjel – vigyorog a szomszéd gyerek, és indul máris költeni a családot. A nap már most odatûz a bejárathoz, a reggeli párával egy eldobott pelenka szaga száll föl. Elõbb a mama dugja ki fejét a barlangból, sovány barna nõ, álmosan méreget. Cigarettáért szalajtja aztán Marit az idõsebb lányához, a másik üregbe. Mari egyéves apróságot hoz ki a karján, barna szemût, csendeset. Ez a kicsi két héttel fiatalabb, mint a sajátja, de az övé

intézetben van, így hát õt dajkálja, a nõvére fiát. Napos idõben mégis jobb az udvaron, odabenn nem hagyják nyugodni az embert a legyek. A halványkékre meszelt szobát megtöltik az ágyak, de kell ennyi fekhely, ha hatan-heten éjszakáznak egyetlen üregben. Nem lenne rossz itt, csak lopkodják a gyerekeket, mondogatják a szomolyai barlanglakás-soron. Az aprónépet a hivatal „lopkodja”. Elõfordul, hogy a diák elmegy az iskolába, s délutánra már csak a hír fogadja a szülõket: a gyermeküket állami gondoskodás alá vették. Mariéktól hat gyermek került eddig intézetbe. – Azért viszik el õket, mert pinceházban lakunk – állítja a tizenhét éves Mari. Õ már haza sem hozhatta a csecsemõjét, a kórházban szoptatta három hónapig, aztán a kicsi

Az üregek a legelemibb higiéniát is nélkülözik


151

GÁL GÁBOR FELVÉTELE


CSALÁD, OTTHON otthonba került. Segélyosztás után a kiskorú anya buszra száll, s meglátogatja a csemetét. – Megismer ám. Nevetgõzik olyankor nagyon – mesél a félórás találkozásokról Mari. A pici apja sosem tart vele, összevesztek nem sokkal a szülés után. A kiszõkített hajú lány azóta már szerzett új barátot, szombatonként egy miskolci legény látogatja, kocsival jön, Ladával. Mari azt tervezi, néhány hét múlva, ha az apjuk kijön a börtönbõl, megtarthatják az eljegyzést. A legnagyobb fiú már hazatért az „államiból”, ugyanis nagykorúvá vált. – Akkor gyújtották ki ezt a szobát itt. Puszta irigységbõl, mert nem tudták nézni, hogy pénzünk van – mutat a lány egy pokróccal lezárt, kormos bejáratot. Gazdagon, félmillió forinttal jött meg Mari bátyja, ennyi volt az életkezdési támogatása. Vettek is mindjárt „sorozatszekrényt”, magnót, rádiót, ruhákat. A drága holmit felhalmozták az üregben, csakhogy azt nem tudták bezárni. Egy haragosuk este odalopózott, és hamarosan szénné égett az egész. * Elõbb nem is intézetbe, hanem kórházba vitték a barlangsori gyerekeket. Azok a

diákok, akiket az iskolából vittek el, súlyos, velük született sóvesztõ betegségben szenvednek. Orvosi ellátás és gyógyszerek nélkül életveszélyes állapotba kerültek volna. Csak azért, mert pincelakásban élnek, még nem helyezik állami gondoskodás alá a kiskorúakat, javítja ki az általam ismert történetet Szomolya jegyzõje. – Még mindig a lakóbarlangokról vagyunk hírhedtek – törölgeti a homlokát Kövecses Zsolt. Évek óta birkóznak ezzel a dologgal, s megtennének mindent, csakhogy a rövid szárú fekete cseresznyéjérõl legyen híres a falu. Legszívesebben eladnák az üregeket borospincének vagy romantikus nyári szálláshelynek. Befektetõ is akadna, csakhogy a sziklavájatok papíron nem léteznek. Nincs mit megvásárolni, mert nem szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban. A község kasszája pedig teljesen üres, és talán sosem lesz arra néhány milliójuk, hogy földmérõket hívjanak, és kataszteri nyilvántartásba vegyék a barlangsorokat. Addig pedig az települ az odukba, akit rávisz a kényszer. Akár önkényesen, akár odagyûrve vagy százezer forintot az elõzõ „tulajdonosnak”... Palágyi Edit

A lakáskultúra õsemberi szintje A fenti címmel jellemzik a néprajzkutatók a sziklába vájt, hajlékul szolgáló üregeket, amelyekbõl legtöbbet az ország északi részén, a Bükk keleti és déli lábainál számláltak. A két világháború között ezen a tájon tizenhét településen csaknem ezer barlangban ötezer ember élt, nélkülözve a legelemibb higiéniát. Az 1920-as években vádiratszerû cikkek jelentek meg a sajtóban, ostorozva a társadalmat, mely tûri ezt a feneketlen nyomort. A szociográfus Szabó Zoltán olyan elkeserítõ képet festett, hogy összefogás indult a tibolddaróci odulakók érdekében, s õket a Mikszáthfalvának nevezett telepre költöztették. A históriát folytathatjuk. Az elhagyott bükkaljai üregek nem maradtak üresen, azokban jobbára roma családok leltek hajlékra. Tibolddaróctól három falura, Szomolyán 2004-ben még huszonhét család legalább száz tagja élt barlanglakásban.


152


CSALÁD, OTTHON

Som-lódoktor családi körben Ez a titulus csak amolyan jópofa szóvicc. Ám az igaz, hogy a nagy rockgeneráció egyik meghatározó egyéniségét, Somló Tamást 2004-ben, ötvenhat évesen doktorrá avatták a jogtudományi egyetemen. A mûvészrõl, aki hosszú évek óta reflektorfényben áll, sokan tudják, hogy népes család veszi körül. A sármos „zenebohóc” pályája kanyargósan alakult. A bohócipari technikumtól az artistaévek után az Omega, a Kex, az LGT csapatába vezetett az út, majd hat év dániai vendéglátózás után szólistaként folytatta. – Gyerekkora óta elválaszthatatlan a muzsikától és a hangszerektõl? – A zenei influenza úgy kezdõdött, hogy a bátyámmal zenélni tanultunk. Apám szívesen hegedült, a nagymama születésnapján Mozartot, Vivaldit játszott. Késõbb mi is csatlakoztunk, én kis etûdöket játszottam. Három évig klasszikus hegedût tanultam. Azután átkerültem az artistaképzõbe, ahol Heinemann Sándor, a cirkusz karmestere okított. Amikor látta, hogy a beatzene meg a dzsessz érdekel, arra biztatott, mutassam meg, mi tetszik. Bevittem a Luxemburgi Rádióból átjátszott számokat, Duke Ellington, Ray Charles felvételeit. Eljátszotta a képletet, és azt mondta, próbáljak improvizálni klarinéton vagy szaxofonon. A suli mellett, tizenévesen alakítottuk az Atlasz zenekart baráti alapon. A Petõfi hídnál, a lépcsõkön szórakoztattuk magunkat, aztán egyre nagyobb tábor, a saját publikumunk vett körül. Közben beszálltam az Omegába is. Tizenhat éves korom óta, négy évtizede elválaszthatatlan az életem és a könnyûzene. – Zenésznek, énekesnek vagy zeneszerzõnek tartja-e elsõsorban magát?


– Kóklernek, hiszen mindenfélébe belekóstoltam, játszom jó néhány hangszeren. Szerzek zenét is, amit már hallottam egyszer, megpróbálom kiegészíteni a saját ötleteimmel. A lényeg, hogy az egésznek olyan formát adjak, hogy legyen sajátos karaktere. – 2004-ben jogi diplomát kapott. Levelezõ úton, hat évig, fõként éjjel tanult. Ötvenesztendõsen mi ösztönözte? – Hobbiból kezdtem el. Már 1976-ban és 1979-ben is jelentkeztem, de akkor nem sikerült a felvételi, nem tanultam eleget hozzá. Volt mindebben némi családi jóvátétel is. Édesapám elvégezte a jogot egészen az államvizsgákig, ám abbahagyta, mert elvált anyámtól. Ötéves voltam, a bátyámmal nála maradtunk. Még megérte, hogy elkezdtem az egyetemet, drukkolt is nekem. „Ha befejezed, ami nekem nem sikerült, gõgös lehetsz” – mondta. Élveztem a tanulást, de nem nagy ügy, Demjén Rózsi szerint Som-lódoktor lettem. – A humorával, a bohóckodásával, a kedvességével mindig meg tudja nyerni a közönségét. Az öniróniája, amellyel saját magát is kifigurázza, családi örökség?

153


CSALÁD, OTTHON – Igen. Nehéz is lenne különben elviselni ezt a nagyvárosi létet, ahol fõvünk, mint egy nagy társadalmi fazékban. Óriási a tömeg, a bürokrácia, belebotlunk a politikai adok-kapokba, ami teljesen érthetetlen számomra, mert ez nem tartozik a hétköznapi emberekre. Értelmetlenül szembeállít egymással családi, baráti kapcsolatokat. – Milyen útravalót tud egy szülõ adni ebben a helyzetben felnövõ gyermekeinek? – A mai srácok semmivel sem rosszabbak, mint mi voltunk. Csak nekik sûrûbben kell erkölcsi mércét mutatni otthon, hogy kialakuljon a saját értékrendjük, hiszen az utcai valóságból elég rossz képet kapnak. Az ikrek, Dani és Pali 17 évesek, nincs túl sok idejük meghallgatni az atyai intelmeket. Jó haverok vagyunk, ha néha elmondom a magamét, a végét már nem várják meg, igazat adnak, és rohannak tovább. – Elkapta õket is a zene varázsa? – Túlzottan is. Kicsit bánom, hogy nem figyeltem oda idõben. Tehetségesek, de próbálom meggyõzni õket arról, hogy figyeljenek jobban oda a tanulmányaikra. Most, hogy már európaiak lettünk, úgy fog itt majd mozogni az õ generációjuk, mint Amerikában az ottani gyerek. Egy hatalmas országban jön-megy, hol Párizsban, hol Bukarestben dolgozik. Mindehhez tudás és diploma szükséges. A saját egyetemi tanulmányaimban is azért voltam kitartó, hogy a személyes példa ereje hasson. Szeretném, ha belátnák, hogy a zene is fontos, ám még fontosabb, hogy leérettségizzenek, és tovább tanuljanak. Legidõsebb fiam, Dávid, aki 26 éves, már elvégezte az egyetemet. Hungarológus lett, Krakkóban él. Õ is zenél, van



egy jó csapata. Mindhárom fiammal szoros a kapcsolatunk, jó a viszony köztünk. – Késõi, egy szem kislánya is muzikális? – Dehogy, a négyéves Lilike botfülû. Gyöngyvérrel, a mamájával – aki feleannyi idõs, mint én, és 11 éve élünk együtt – rengeteget nevetünk ezen. Ha néha énekel az autóban, akkor karambolozok hirtelen felindulásomban. Ilyen antizenész még nem volt a famíliában. – Kellett valaha választania a zene és a család között? – Számomra ez a kettõ nem szétválasztható. Természetesen a család fontosabb, mint bármi más. Mindig úgy alakítom az elfoglaltságaimat, hogy a zene meg a családom kölcsönösen elviseljék egymást. Mérnök bátyámmal és orvos húgommal teljes testvéri õsközösségben élünk, és baráti kapcsolatban maradtam elõzõ élettársaimmal is. Az én családom lett a legnagyobb, egy kicsit „túlszaporodtam” magam a négy gyerekkel, de jól vagyunk. Lovass Ildikó

154


CSALÁD, OTTHON

Aphrodité vágykeltõi

S

zerelmi varázslat, vágyfokozó porok, cseppek, bûbájos fogások azóta alkotják a kultúra részét, amióta az ember tudatára ébredt a szexualitásnak. Az erotikus ösztönzés titkait õsidõk óta ismeri az emberiség. A szerelem istennõjének, Aphroditénak csodálatos varázsövében benne volt a szerelem, a szerelmi vágy és a szerelmes csevegés, amely gyakran elvette bölcs férfiak eszét is. A hatalmas erejû varázsszer – azaz a nemi vágy fokozójának elnevezése –, az afrodiziákum a vágy szülõanyjaként is tisztelt görög istennõ nevébõl származik. E szerek használata, hatékony fogások, italok konyhai mesterfogásai a kultúrtörténetbõl is ismerõsek. Az ember a bûvös varázsövhöz nem juthatott hozzá, a természetben keresett hát hasonló hatású alapanyagokat. A hagyományok szerint a mandragóra, a ginszeng varázsereje, Izolda bájitala, Casanova tucatszám fogyasztott osztrigái szerelmet ébresztettek, fokozták a szexuális képességet, felszították a lankadó férfierõt, oldották a frigiditást. Sokan esküsznek a tojás, a kaviár, a sajt, a hús, a mogyoró, a kakasherepörkölt áldásos hatására. A mai kor embere is megpróbálhat néhány vágykeltõ fogást készíteni a konyhában, ha ismeri a növényi és állati termékekben, fûszerekben rejlõ élettani hatás titkait. (lovass) Bazsalikom, szegfûszeg, vanília: izgató hatású illóolajakat tartalmazó, hangulatfokozó, potencianövelõ fûszer.

A mandragóragyökér nagy becsben állt KÖZÉPKORI KÓDEXBÕL


Chili: fogyasztóját szinte lángra lobbantja. Jó tudni, hogy a magyar cseresznyepaprikának is ilyen a hatása. Csokoládé: az életörömöt és a szexuális vágyat egyaránt fokozza a benne megtalálható koffein és theobromin miatt. Füge: a hazánkban is megtermõ déligyümölcs friss változata erõt kölcsönöz, és elõsegíti a figyelem-összpontosítást. Hal és a tenger gyümölcsei: magas fehérje- és ásványianyag-tartalmuk révén minden életfunkciót erõsítenek. Különösen magas a szexuális vágyat fokozó cinktartalmuk. Kávé: izgatja a központi idegrendszert. Erotikus hatása akkor a legerõsebb, ha arab szokás szerint õrölt kardamonnal ízesítik. Petrezselyemgyökér: hatóanyaga a méhet és a húgyutakat izgalmi állapotba hozza. Zeller: C-vitamin- és ásványianyag-tartalma révén jótékonyan hat a férfierõre.

155


CSALÁD, OTTHON

Évszakok ízei SZEGFÛSZEGES HÁTSZÍN

Hozzávalók: 1 kg marhahátszín, 4-5 gerezd fokhagyma, 1 evõkanál kristálycukor, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 evõkanál liszt, 1 dl olaj, só, õrölt bors, 6-8 szem szegfûszeg. A marhahúst két nappal a felhasználás elõtt akkora tálba tesszük, hogy az olaj ellepje. A hûtõszekrényben letakarva érleljük. Fõzés elõtt csíkokra felszeljük a húst. Az evõkanálnyi cukrot világosbarnára pirítjuk, és ráöntjük a marháról leszûrt olajat. Azonnal beletesszük az apróra vágott fokhagymát, majd a húst, és lassú tûznél szép pirosra pirítjuk. Rászórjuk a lisztet, ötpercnyi kevergetés után felengedjük 3 deci vízzel. Sóval, borssal és a szegfûszeggel ízesítjük. Lefedve, kis lángon másfél óráig fõzzük. Az illatos, barna mártásos húst petrezselymes burgonyával tálaljuk. ZELLERKRÉMLEVES Hozzávalók: 1 nagy zellergumó, 1 nagy burgonya, 1 húsleveskocka, 1 dl tejföl, só, cukor, ecet, 1 szikkadt zsemle, 2 evõkanál olaj. A megtisztított, darabokra vágott zöldségeket a leveskockával ízesített liternyi vízben puhára fõzzük, majd összeturmixoljuk. Belekeverjük a tejfölt, és cukorral, sóval


meg annyi ecettel ízesítjük, hogy kellemesen pikáns legyen. Ha szükséges, annyi vízzel hígítjuk, hogy krémleves sûrûséget kapjunk. Még egyszer felforraljuk, és az olajon megpirított zsemlekockákkal tálaljuk. ÕSZIBARACKOS DARAHAB

Hozzávalók: 12 evõkanál búzadara, 2 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 3 evõkanál cukor, 8 dl tej, 3 nagy õszibarack. A búzadarát kevergetve, vaníliás cukorral ízesített, forrásban lévõ tejbe öntjük, és állandó keverés mellett megfõzzük. Langyosra hûtjük, majd hozzáadjuk a cukorral kikevert tojássárgákat és a kemény habbá vert tojásfehérjét. A megmosott õszibarackokat meghámozzuk, kimagozzuk, cikkekre vágjuk, és a hideg darahabbal rétegezve kis üvegtálba vagy talpas pohárba töltjük. Jégbe hûtve kínáljuk. KELKÁPOSZTÁS CSIRKE

Hozzávalók: 1,5 kgos csirke, 5 dkg vaj, 5 dkg füstölt szalonna, 1 kg kelkáposzta, 2 dl tejföl, só, grillfûszer. A csirkét a szalonnával megtûzdeljük, és a grillfûszerrel meg a vajjal kívül-belül bedörzsöljük. Tepsibe vagy tûzálló tálba fektetve a sütõben

156


CSALÁD, OTTHON jó puhára pároljuk, majd ropogós pirosra sütjük. Ezután teljesen kicsontozzuk, és húsát kétujjnyi nagyságú darabokra vágjuk. Közben leveleire szedünk egy kelfejet, és lobogva forró sós vízben puhára fõzzük, majd lecsepegtetjük. A pecsenye levének felével kikenünk egy mély tûzálló tálat, és a kellevelek felét beleterítjük. Kirakjuk a csirkehússal, és befedjük a kel maradékával. A maradék pecsenyelevet a tejföllel simára keverjük, és a tetejére öntjük. Forró sütõben addig sütjük, amíg a levét teljesen magába szívta, és szép piros a kérge. Elõzõ nap elkészíthetõ, csak sütni kell tálalás elõtt. KONYHAI

FORTÉLYOK

● A befõttesüveg tetejét könnyebben kinyit-

hatjuk, ha egy pillanatra forró vízbe mártjuk. ● A sós víz lassabban melegszik föl, ezért a tészta fõzõvizét csak akkor sózzuk, ha már forr. ● A nyers krumpli héja kiválóan alkalmas üvegtárgyak és evõeszközök tisztítására. ● A hámozott gyümölcs ecetes vízbe téve megtartja színét. ● A sülõ húsba – mielõtt teljesen megpuhulna – sohase szúrjunk bele, mert a leve kifolyik, és a pecsenye szárazzá válik.

● Friss kenyérbõl úgy vághatunk szép sze-

leteket, ha elõbb megmelegítjük a kést. A megrepedt paradicsomot tegyük hideg vízbe, így néhány napig még friss marad. ● Vajjal készülõ süteménynél elõször a vajat keverjük habosra, azután adjuk hozzá a cukrot és a tojást. ● A nescafét ne forraljuk, mert veszít az aromájából, csak forralt, forró vízzel öntsük fel. ● A hurka vagy a kolbász nem esik össze és nem reped meg, ha sütés elõtt 7-8 percig forró vízben áztatjuk. Sütés elõtt forgassuk meg lisztben. ● A kenyértartót tisztítsuk idõnként ecetes vízzel, ezzel megakadályozhatjuk, hogy a benne tárolt kenyér megpenészedjen. ● A kikristályosodott, ikrás méz üvegét állítsuk meleg vízbe, újra folyékonnyá válik. ● Hamarabb megalszik a tej, ha egy kanál tejfölt elkeverünk benne. ● Tegyünk a sótartóba néhány rizsszemet, így nem csomósodik össze a só. ● Nem fröcsköl a zsír és az olaj, ha pici sót teszünk bele, mert a só megköti a nedvességet. ● Finomabb és könnyebb lesz a burgonyapüré, ha egy habbá vert tojásfehérjét keverünk hozzá. Lovass Ildikó ●

Fûben-fában gyógytea Számos olyan enyhébb panasz gyötri nap mint nap az embert, amellyel nem érdemes azonnal orvoshoz fordulni. A meghûlés, menstruációs vagy egyéb görcsös fájdalmak, köhögés, feszültség, nyugtalan alvás tünetein segíthetnek a gyógynövények, a belõlük készült gyógyteák vagy illóolajok. A fûben-fában orvosság állítást évszázadok gyakorlati tapasztalata és eredményessége támasztotta alá; ma is sokan hisznek benne a számos mellékhatással fenyegetõ gyógyszerek gyakran túlzott alkalmazásával szemben. A gyógynövényboltokban, fitotékákban, a patikák egy részében igen gazdag készletet találunk a szelíd gyógymódként ismert gyógyteák elkészítéséhez.


157


CSALÁD, OTTHON

Ingerelt pontok Az akupunktúrás gyógyítás õsi kínai eljárás, melynek során a test akupunktúrás pontjainak ingerlésével a szervezetben megszüntethetõk bizonyos mûködésbeli elváltozások. Az ingerlés végezhetõ tûvel, elektromos árammal, lézerrel, köpölyözéssel, moxával, nyomással, illetve masszázzsal.

A

z õsi kínai szemléletmód szerint az emberi szervezetben egymással ellentétben álló erõk munkálkodnak (Yin-Yang, meleg-hideg, bõség-hiány, nedvesség-szárazság stb.). Ha ezek az erõk egyensúlyban vannak, a test egészséges, ám bármelyikük túlsúlya, illetve hiánya betegséget okoz. Az akupunktúrás gyógymódot alkalmazó orvos arra törekszik, hogy kiegyenlítse a két, egymást valójában kiegészítõ energiát. Az idõszámítás elõtti 10 000–4 000-es évekre datálható régészeti leletek bizonysága szerint akupunktúrával elsõként a kínaiak gyógyítottak. Kezdetben kõbõl, késõbb csontból, bambuszból és égetett agyagból készült szúróalkalmatosságokat használtak. Európába a Távol-Keleten járt hajóorvosok hozták be e természetes gyógyító módszert. Nagyobb mérvû elterjedése a második világháború utáni idõszakra tehetõ. Magyarországon Stáhly Ignác professzor alkalmazta elõször a XIX. század elején, fejfájás és csípõízületi panaszok enyhítésére. A gyógyító a terápia során a test hosszanti vonalát követõ tizenkét meridián valamelyikén található akupunktúrás pontokat ingerli, így számolja fel az energiaáramlás útjába került akadályokat, az úgynevezett blokkokat. A kezelés tûvel, elektromos árammal,


lézerrel, köpölyözéssel, moxálással (égetéssel), nyomással, illetve masszázzsal történhet. Az orvos tûszúrásos kezelés esetén 1530 percig hagyja a kezelendõ pontokban a fémtût, esetenként forgatva, mozgatva azt. A páciens általában melegséget érez a tûk beszúrásakor. Az érzések, a fájdalom intenzitása az orvos számára árulkodó lehet a betegség okát illetõen. A kezelés elektromos készülékkel és lézerrel is végezhetõ. Az elektro-akupunktúra hatásos érzéstelenítõ eljárás. A lézeres megoldás elõnye az, hogy ilyenkor a tû beszúrásától való félelemtõl mentesül a beteg, viszont bizonyos esetekben kevésbé hatásos, mint az õsi, tûvel végzett kezelés. Elterjedt gyógymód az akupunktúrás pontok köpölyözéssel történõ stimulálása is, melyet fõként gerinc eredetû betegségek kezelésére alkalmaznak. A legegyszerûbb módon nyomással, masszírozással, azaz akupresszúrával is stimulálhatók a gyógyító pontok, mely eljárást bárki könnyen elsajátíthatja.

158

Konzunion-Akupunktúra Online Kft. H-1147 Budapest, Kerékgyártó u. 2. Tel.: +(361) 468 3491 Fax: +(361) 468 3492 E-mail: [email protected] Web: http://www.akupunktura.com


HIRDETÉS


159


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Hát akkor most melegszik vagy hûlik a Föld?

N

em kell ahhoz szakállas öregembernek lenni, hogy bárki megtapasztalhassa: valami nincs rendben az idõjárással. De hogy pontosan mi a baj, és fõleg, hogy mi lesz ennek a jövõbeni következménye, nos erre még a legokosabb meteorológusok sem tudják a választ. Nem is tudhatják, hiszen az idõjárás alakulásában olyan mérhetetlen erõk játszanak közre, amelyeket vizsgálni, hatásukat modellezni és különösen elõre jelezni szinte lehetetlen. Hiszen a napi vagy akár a heti elõrejelzés is nagy melléfogás lehet olykor, hát még ha évekre, évtizedekre akar elõrelátni az éghajlatkutató. SZIBÉRIAI

HIDEG KÖZELÍT…

Mindez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ember ne vegye komolyan a figyelmeztetõ jeleket, és ne próbáljon meg már ma elébe menni a jövõben várható változásoknak. Nagy kérdés persze, hogy ezek milyenek lesznek valójában. Mert ha a nagy vihart kavart Pentagon-jelentést vesszük alapul, akkor minden okunk megvan az ijedtségre. E szerint ugyanis nem kevesebb vár ránk, mint hogy 2010-re vége lesz a globális fölmelegedésnek, és bekövetkezik a hirtelen lehûlés. Ezt megelõzõen árvizek és hatalmas viharok várhatók. A Golfáramlat összeomlik, a tengerek hõáramlásának eddig kialakult rendje fölborul. 2007ben Hollandia lakhatatlanná válik, az egész


országot elönti a tenger. 2010 körül legalább tíz évig tartó, óriási kiterjedésû aszályok sújtják Dél-Kínát és Észak-Európát. A hatalmas szelek az USA mezõgazdasági területeirõl elhordják a termõréteget, Amerika déli felét is hatalmas árvizek sújtják. 2020-ra Európa éghajlata olyan lesz, mint Szibériáé… De ne is „csemegézzünk” tovább a Pentagon szerint ránk váró veszedelmek között. Azt azért csöndben megjegyezhetjük, hogy a megvalósulás lehetõsége 50 százalékos, azaz mindez vagy így lesz, vagy nem. A meteorológusok többsége azonban azt tartja, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Hozzájuk hasonlóan a téma hazai szakértõi sem ennyire borúlátóak, de óvnak attól, hogy a veszélyt lebecsüljük. Szerintük ma az látszik legvalószínûbbnek, hogy a következõ húsz-huszonöt évben hazánk területén lassan melegedõ, csapadékban egyre szegényebb, mediterrán jellegû idõjárás válik jellemzõvé. Akkor pedig akár narancsligetek is virulhatnak Magyarországon! HOL ÁRVÍZ, HOL MEG ASZÁLY A globális fölmelegedés-lehûlés drámai változásainak esetleges bekövetkeztéig nekünk, magyaroknak jóval közelebbi veszélyekkel is szembe kell néznünk. Az egyik ilyen az árvíz, a másik pedig ennek éppen az ellenkezõje, az aszály, az elsivatago-

160


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Sivár pusztasággá vált kukoricatábla

sodás. Hogy is van ez? A lényeg: az idõjárás szélsõséges megnyilvánulása. Ami a szakemberek egyöntetû véleménye szerint kétségtelenül jellemzõ lesz a következõ idõszakban. Gondoljunk csak bele, tavaly azért aggódtunk, hogy kiszárad a Balatonunk, idén meg szinte már kicsap a medrébõl. És mi lesz jövõre? E kihívások nyilván nem maradhatnak válasz nélkül, olyan program nélkül, amely fölkészülést és védelmet nyújt ilyen körülmények között is hazánk számára. Van is ilyen program, mégpedig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia együttmûködésében, amely a változás-hatás-válaszadás szavak kezdõ betûpárjainak összeolvasásával keletkezett betûszóból a Vahava elnevezést kapta. Ennek keretében szakemberek vizsgálják a klímaváltozással összefüggõ lehetséges hatásokat, illetve beavatkozásokat, különös tekintettel a természeti környezetre, a természeti erõforrásokra, valamint a vízkárelhárításra. A szakértõ csoport feladata, hogy megpróbál


összegyûjteni minden ismeretet, ami ezen a téren fölhalmozódott, és ebbõl igyekszik kiválasztani a jó megoldásokat. Hazánknak alapvetõen arra kell fölkészülnie, hogy a következõ húsz-huszonöt évben lassan melegedõ, csapadékban egyre szûkösebb idõjárási zónába csúszik át. Olyan biztosan nem lesz, hogy minden évben egy kicsivel szárazabb lesz az idõjárás. Ezt a folyamatot ugyanis megszakítják majd közepesen, illetve erõsen csapadékos évek. Mindez persze meg is nehezíti az éghajlatváltozáshoz való igazodás pontos megtervezését. VISSZASZABÁLYOZZUK A TISZÁT A kutatók egyetértenek abban, hogy a szélsõséges idõjárási jelenségek gyakoriak maradnak a jövõben is. Ha ez igaz, akkor bizony ezután is számítanunk kell az árvizekre. A legutóbbi télen kevesebb hó esett ugyan az Alpokban és a Kárpátokban, ezért megúsztuk a tavaszi árhullámot. Azt azonban nem felejthetjük el,

161


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Amikor a hajókikötõ is csak ladikkal látogatható

hogy az erdõk tarvágása továbbra is folyik Kárpátalján, így ha nagy esõk vagy havazások jönnek (mert bármikor jöhetnek), az átmenet nélküli meleg hatására fellépõ olvadáskor a víz ellenállás nélkül zúdulhat le a csupasz hegyekrõl és törhet be a Kárpátmedencébe. Egészen pontosan: Magyarországra. Hazánk vízgazdálkodásának újragondolása jegyében az árvíz-aszály kettõs veszedelmének elhárítására, mérséklésére született meg a Vásárhelyi terv. Ennek lényege, hogy fogjunk meg minél több vizet abból, ami az ország területére érkezik, illetve rajtunk átfolyik. (Jelenleg ugyanis a hazánkba érkezõ víz 92 százaléka szabadon távozik, azaz tipikusan „átfolyó” ország vagyunk.) Ez pedig úgy valósítható meg, ha sok-sok kis vízgyûjtõ, tározó létesül, mégpedig a Tisza visszaszabályozása, illetve árterének helyreállítása révén.


BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELEI

A Vásárhelyi terv elsõ ütemének elõkészítése most folyik. Az egyik legnagyobb gondot az jelenti, hogy miként kártalanítsák azokat a földtulajdonosokat, akiknek a földje a kijelölt tározóterekben fekszik. A program végrehajtásával megbízott Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak erre nézve már kész terve van, így hamarosan kezdõdhet az elsõ ütem megvalósítása, amely a tervek szerint 2007-re fejezõdik be. Addigra remélhetõleg sikerül visszaállítani a Tisza medrének a természethez közeli állapotát, és kialakítani azokat az ártéri vízgyûjtõket, amelyek az árhullámok levezetésére és tárolására szolgálnak. Ezzel a nagyszabású beruházással árvíz idején átlagosan hatvan centiméterrel lesz majd csökkenthetõ a Tisza vízszintje. A vízgyûjtõkben visszamaradt víz pedig sokféle módon lesz hasznosítható: a halastavaktól kezdve a vízi turizmuson át egészen az öntözésig.

162


TUDOMÁNY, TECHNIKA KUTATÓINTÉZETEK

FÕSZEREPBEN

Ami pedig a fenyegetõ aszályt illeti, az ellene való védekezésben a kutatóintézetek jutnak fõszerephez, amelyek olyan módszereket, fajtákat, illetve technológiákat bocsátanak a termelõk rendelkezésére, amelyek alkalmazásával a szûkös csapadékviszonyok mellett is elfogadható szinten termelhetnek.

Az ilyen irányú munkák megkezdõdtek, és máris vannak használható eredményei. Bárhogyan is alakul hazánk éghajlata a jövõben, a Vásárhelyi terv, illetve az aszály elleni küzdelemben keletkezett elvi és gyakorlati eredmények nem lesznek hiábavalóak, mert általuk egy klimatikusan biztonságos Magyarországon élhetünk. Valló László

Aszálytûrõ fajták, módszerek A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetében a szakemberek a szárazságtûrés szerinti nemesítésben a korai érésû, úgynevezett sztyepp típusú búzákra építenek. Az ilyen irányú kísérletek során elõállított Mv Magvas és Mv Csárdás fajták kiváló alkalmazkodóképességûek. A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-nél egy évtizede kísérleteznek szárazságtûrõ növények nemesítésével, egzotikus növényfajták bevonásával. Az Indiából, Kínából, Irakból, Iránból és az Egyesült Államokból származó fajtákat a vízhiányt jól elviselõ portugál fajtákkal, illetve a hazánkban legismertebb GK Bétadur és Multidur búzákkal keresztezik. A nemesítési törekvésekbõl már eddig is születtek kiváló szárazságtûrõ kenyér- és durumbúzafajták. A gyümölcstermesztésben a szárazságot jól tûrõ fajták bevonása mellett a középerõs vagy erõs növekedésû alanyok használatával mérsékelhetjük az aszály pusztító hatását. Ilyen körülmények között nagyobb szerepet kap a talajtípus is. Általános tapasztalat, hogy a középkötött és kötött talajon létesített ültetvények kevésbé szenvednek az átmeneti csapadékhiánytól, mint a laza szerkezetû, gyenge víztartóképességû, könnyen fölmelegedõ és kiszáradó talajokon állók. Megszívlelendõ az is, hogy új ültetvények kijelölésénél – ha nincs mód az öntözésre – a jobb minõségû földeknek kell elsõbbséget adni. Fiatal, nem termõ ültetvényekben az aszály elleni küzdelemben elengedhetetlen a facsík fûkaszálékkal, szalmával való takarása a talajnedvesség megõrzése végett. A zöldségfélékrõl tudni kell, hogy azok bizony nem szárazságtûrõ növények, hazánk zöldségtermesztése mégis az aszályos Alföldön összpontosul. Léteznek azonban módszerek e kultúrában is a kevés csapadék jó hasznosítására. Mint például a zöldborsó esetében, amit ha nagyon korán tavasszal vetünk el, öntözés nélkül is jó termést kapunk. A paprika és paradicsom szántóföldi termesztése során pedig számottevõ vízmegtakarítást érhetünk el, ha ezeket nem helybe vetjük, hanem palántáról ültetjük ki. V. L.


163


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Titkosírás, rejtjelek Iskolás éveibõl bárki emlékezhet még rá, miképpen próbálta titkos kézjelekkel csakis a beavatott társa tudtára adni féltett üzeneteit. Eközben nem is gondolt arra, hogy az efféle módszerek gyökerei az ókorba nyúlnak vissza. Azóta persze az illetéktelenek elõl elzárandó információk továbbításának mindig megújuló arzenálja fejlõdött ki. Néhány érdekességet sorra veszünk; akit pedig e téma szinte a legapróbb részletekig érdekel, figyelmébe ajánljuk Simon Singh: Kódkönyv címû kötetét. A KOPASZ

FEJTÕL A TÁVÍRÓIG

A titkosírás elsõ ismert gyökerei az idõszámításunk elõtti V. századig nyúlnak vissza. Ekkor a görögök és a perzsák háborúját döntõen befolyásolta egy Demaratosz nevû görög, aki Perzsiában élt számûzetésben. Amikor neszét vette Xerxész perzsa király hadai készülõdésének, megmozdult benne a hazafiúi érzés, s elhatározta, hogy értesíti a spártaiakat a közelgõ veszedelemrõl. Hérodotosz, a nagy történetíró szerint Demaratosz lekaparta a viaszt egy összehajtható írótábláról, a puszta deszkára ráírta, mi várható, majd ismét viasszal borította az üzenetet. A táblával mindenki éberségét kijátszotta, az eljutott a rendeltetési helyére – igaz, ott csak hosszabb idõ után fejtették meg a titkot. Az üzenetet aztán átadták más görögöknek is, egyszerre mindahányan készülõdni-fegyverkezni kezdtek. Így Xerxész lemondhatott legfõbb ütõkártyájáról, a meglepetés erejérõl. A Szalamiszi-öbölben késõn ébredt rá, hogy csapdába esett. A perzsa flotta egyetlen nap leforgása alatt megsemmisült. Hisztaiaeusz ugyancsak a perzsák orrá alá tört borsot. A milétoszi Arisztagoraszt lázadásra buzdította. Titkos üzenetét oly módon juttatta el a címzetthez, hogy kül-


dönce haját leborotváltatta, a kopasz fõre írta mondandóját, majd megvárták, amíg a haj újból beborította a koponyát – rajta a fontos sorokkal. A küldönc minden bonyodalom nélkül célba ért, ott ismét levágták a haját, s az üzenet olvashatóvá vált… Ezek a példák az üzenetek elrejtésének – szteganográfia: a „fedett” és „írni” görög szavakból eredeztetve – szellemes megoldásait fedik fel, de ide sorolható a kemény tojásban „átadott” (a héjra írt szöveg behatol a fehérjére), vagy a pitypang-tejjel a sorok közé rögzített, melegítés hatására olvashatóvá váló titok nyitja is. Nyilvánvaló, hogy legyen bármely elmés is az üzenet elrejtésének-elõvarázsolásának módszere, ha a futár mégis „megbukik”, akkor a titok többé már nem az. Ezért született meg a kriptográfia (a görög „rejtett” szóból származtatva), mely az üzenet tartalmának palástolására hivatott. Ez pedig már a kódolás, a rejtjelezés vagy sifrírozás mûvészete. Ennek lényege, hogy – a küldõ és a címzett elõzetes megállapodásának megfelelõen – az üzenet betûit egy módszer alapján összekeverik. Aki tudja a kódot, hamar kibogozhatja a lényeget. Aki pedig nem, az csak hosszas kínlódás árán. E módszer

164


TUDOMÁNY, TECHNIKA során egyszerûen átrendezik a betûket. Legyen, mondjuk, minden „a” betû helyén a „d”, s így tovább: mindig a kívántnál hárommal „távolibb” betû jön (ezt használta egyébként Julius Caesar). Aki tudja ezt a csalafintaságot, nem kell sokat bíbelõdnie a szöveggel. Aki pedig netán késõbb rájön, máris idõt veszített. Minden rejtjeles szöveget valamilyen használatos nyelven írnak. Ez a nyílt ábécé. A kódábácé az egyes betûk behelyettesítését mutatja. A nyílt szöveg tökéletesen értelmes, míg a kódolt szöveg látszólag zagyvaság. Természetesen bonyolult szisztémát is kiötölhetünk, ami a kódot ismerõnek nem nagy ügy, az „ellenségnek” viszont feladja a leckét. Ekkor jönnek a dekódolók! Õket sem ejtették a fejük lágyára. Tudják, hogy az adott nyelven hány betû variálhatósága jöhet szóba. Bizonyos betûk gyakoribbak, mások ritkábban fordulnak elõ egy-egy szövegben. Tehát megszámoljuk, hogy a kódolt üzenetben melyik a leggyakoribb betû, majd ugyanezt tesszük egy normál, de azonos nyelven íródott szöveggel is. Ami ott, az itt is a legtöbbször fordul elõ. Ezzel már kitaláltuk – mondjuk –, hogy a szövegben melyik lehet az „a” vagy az „e”, netán az „n” vagy a „t” betû. Ebbõl kiindulva a desifrírozó felgöngyölítheti az egész rejtelmes üzenetet. Minden betût egy másik betû, szám vagy jel helyettesíthet (ez a sifrírozás). A kódszavas eljárásnál viszont minden egyes szót egy másik szó vagy jel helyettesít, s ez adja a kódot. Nyilvánvalóan a megfejtés így jóval nehezebbé válik De ez esetben a feladó és a címzett is valóságos külön szótárt alkalmaz, hogy megértsék egymást. S ha ez a kódkönyv az ellenség kezébe kerül… De ne féltsük mi sem az egyik, sem a másik oldalt! Középkori eredetû a Vigenõre-tábla, melynek lényege, hogy egyszer-


re huszonhat különféle kódábécét használ a nyílt szöveg rejtjelezésére. A címzettnek tudnia kell, hogy az egyes betûk sifrírozásához a tábla melyik sorát használták, tehát elõre megállapodnak a sorok váltogatásának rendjében. S lám, évszázadokkal késõbb, amikor a Morse-jelek uralták a kommunikációt, ugyancsak ennek a táblázatnak a segítségével titkosították az üzenetet. FÕSZEREPBEN: A GÉP A XIX. század végére, a XX. század elejére, miután feltörték a Vigenõre-sifrét és Marconi feltalálta a rádiót, sürgetõvé vált egy valóban megbízható kódolási eljárás kiötlése. Az I. világháborúban a németek ADFGVX-kódja sokáig megfejthetetlennek bizonyult, mígnem a francia Georges Painvin elbánt vele. Hogy megértsük a világhírû Enigma kódgép mûködésének lényegét, utalnunk kell Leon Alberti középkori itáliai építész kódtárcsájára. Alberti vett egy rézkorongot meg egy valamivel nagyobbat, s mindkettõ szélére felírta az ábécé betûit. A kisebbet a nagyobbra helyezte, egy közös tengellyel összefogta õket. A külsõ korong A betûjét a belsõ B betûjéhez állította, ha néggyel tolta el egymáshoz képest a két korongot, akkor az A-t a D-hez igazította – ezzel voltaképpen visszajutottunk a Julius Caesar-féle kódoláshoz. Alberti viszont azt is felvetette, hogy kódolás közben megváltoztathatjuk a korong beállítását, ezzel a keverés módját. Arthur Scherbius német feltaláló 1918ban szabadalmaztatta az Alberti-féle kódtárcsa elektromos változatát. Ez lett az Enigma alapja, mely a titkosírás történetének legellenállóbb eszközének bizonyult. A gépnek három fô egysége van, melyeket vezetékek kötnek össze: egy billentyûzet a

165


TUDOMÁNY, TECHNIKA nyílt szöveg betûinek bevitelére; egy keverõegység, mely a nyílt szöveg betûit a kódszöveg megfelelõ betûivé alakítja; s a kijelzõ panel, amelyen lámpácskák felvillanása jelzi a kódszöveg betûit. A leütött betû elektromos impulzust küld a központi keverõegységen át, innen a jel kijutva a kijelzõ táblán kigyújtja a megfelelõ kódot. A billentyûzetrõl hat vezeték megy a keverõbe, ide-oda kavarog benne, majd a tárcsa másik oldalán szintén hat ponton lép ki. A nyílt szöveg betûinek kódolását a keverõ belsõ huzalozása határozza meg. Scherbius ötlete szerint a keverõtárcsa minden egyes betû sifrírozása után egyhatodnyival elfordul. Így ha egymás után hatszor leütjük az „a” betût, az „acebdc” sort kapjuk. Hat leütés után tehát a keverõ visszatér az eredeti állásba, ami egy má- Az Enigma, használatra készen sodik korong alkalmazásával oldható fel. Így az ismétlés csak a második csak egy kulcs kell, megoldható, hogy egy keverõ alapállásba érkezésekor kezdõdik, huszonnyolc kulcsot tartalmazó kódkönyezért a két tárcsa összesen 36 különbözõ vet négyhetente kiosszanak. A kezelõ beálpozícióba jut, ami megfelel ugyanennyi lítja a keverõtárcsát az aznapi kulcs szerint. kódábécé használatának. Egy huszonhat Begépeli az üzenet elsõ betûjét, látja, mibetûs ábécé esetén a gép 26x26, azaz 676 lyen betû villan fel a kijelzõ táblán, leírja kódábécé közül válogat. Három keverõtár- hát: ez a kódszöveg elsõ betûje. Ezután a csa beépítése esetén 17 576 különféle pozí- keverõtárcsa egy hellyel elfordul, begépelciót vehet fel a gép. hetõ a második betû – és így tovább. A kész A gép kezelõje titkos üzenetet küld. Be- szöveget a rádiós továbbítja a címzetthez, állítja a keverõtárcsákat: 17 576 kiindulási aki egy hasonló Enigma mellett ül és neki is helyzet lehetséges. Az alapbeállításokat a megvan az aktuális kódkönyve. Betûrõl bekódkönyv határozza meg, amely minden tûre begépeli a kódszöveget, a felvillanó napra megadja a kulcsot. Mivel egy napra lámpák pedig kiadják a nyílt szöveget.


166


TUDOMÁNY, TECHNIKA Scherbiusnak még ez sem volt elég. Cserélhetõ és felcserélhetõ keverõtárcsákat alkalmazott, ezzel megtöbbszörözte a lehetséges kulcsok számát. Ezen kívül egy kapcsolótáblát tett a billentyûzet és az elsõ keverõ közé, így lehetõvé vált, hogy a feladó beiktasson néhány vezetéket, amelyek még az elsõ keverõtárcsába belépés elõtt felcserélnek bizonyos betûket. Mivel hat ilyen vezeték van, a kezelõ hat betûpárt tud felcserélni a huszonhatból. AZ ENIGMA „LELEPLEZÉSE” Hans-Thilo Schmidt – ahogyan akkoriban oly sokan Németországban – az elsõ világégést követõ évek áldozatává vált: a hadseregbõl leszerelték, ebbe-abba fogott, de sikertelenül, lecsúszott, családjával nyomorgott. Féltékenyen figyelte bátyja katonai pályafutását, aki a híradósok vezérkari fõnökségéig vitte. Schmidt tõle kért segítséget, s bekerült a titkos német kommunikációt kezelõ iroda kötelékébe. Ezzel az Enigma közvetlen közelébe jutott. Mégis, megkeseredettsége, csalódása hazájában egyre ellenszenvesebbé tette elõtte saját népét is, amelyik, lám, nem ismerte el õt. Az Enigma titkának elárulásával pénzhez jutott, s egyúttal bosszúszomját is kielégítette. Egy francia hírszerzõnek tízezer márkáért eladta a gép használati útmutatóit, melyek olyan utalásokat tartalmaztak, amelyek a huzalozás kikövetkeztetéséhez elegendõnek tûntek. A dokumentumok idõközben a szövetséges lengyel elhárításhoz jutottak, ahol Marian Rejewski matematikus bizonyult a legjobb „rejtvényfejtõnek”. Enigma-másolatán a keverõtárcsák elrendezésének megfejtését elválasztotta a kapcsolótábla huzalozásának kibogozásától, s alig egy év alatt összeállította lánckatalógusát, amelynek


segítségével még aznap megállapította a napi kulcsot. Idõközben Schmidt folytatta kémtevékenységét, összesen harmincnyolc havi kódkönyvet adott át a szövetségeseknek. A németek sem ültek a babérjaikon, fokozták az Enigma biztonságát, egyszerre három-négy-öt keverõtárcsát használtak. 1939 elejétõl az új tárcsák és a kapcsolótábla új vezetékei Rejewskit már megoldhatatlan feladat elé állították. De történelmi érdeme, hogy bebizonyította: az Enigma kódjai megfejthetõek. Az angol hírszerzés zsenijét Alan Turingnek hívták. Olyan kódfejtõ gépet szerkesztett, mellyel felgyorsította a desifrírozást, de a német haditengerészet Enigmái – melyek a legkiismerhetetlenebbeknek bizonyultak – rajta is kifogtak. Közben pedig dúlt az atlanti csata: a német tengeralattjárók könyörtelenül és büntetlenül torpedózták meg a katonákat és hadianyagot szállító szövetséges hajókonvojokat. Végül a tengeralattjárók ellen végrehajtott merész rajtaütések révén sikerült kódkönyveket szerezni. Ezek felhasználásával megfordult az atlanti csata sorsa, sorra pusztultak el a víz alatti ellenfelek. Ekkor már az okozta a fô gondot, hogy a németek ne sejtsék meg, hogy a szövetségesek megfejtik a titkos üzeneteiket. Mindenesetre az Enigma csillaga végleg leáldozott – úgy, hogy használói még csak nem is sejtették az igazságot… AKI NEM TUD NAVAHÓUL… Amíg a britek az Enigmával bántak el, addig az amerikaiak a Bíbor néven ismert japán gép kódját törték fel, amellyel döntõ fontosságú információkhoz jutottak a csendes-óceáni japán hadiflotta terveit, mozgását illetõen. A britek által használt Typex és az amerikaiaknál rendszeresített

167


TUDOMÁNY, TECHNIKA SIGABA kódgépek – melyek még az Enigmánál is bonyolultabbak voltak – elõírásos mûködtetésével a szövetségesek elérték, hogy ezek a szerkezetek megõrizhették „inkognitójukat”. Titkos üzenetek továbbítására azonban nem csak a kódgépek voltak alkalmasak, így történt hát, hogy a II. világháborúban használt legbiztonságosabb kódok egyike a lehetõ legegyszerûbb volt. A Csendes-óceán szigetvilágában folytatott küzdelemben az üzenettovábbítás terén ugyanis valami más vitte el a pálmát. A rádiósnak nem volt ideje sifrírozásra és desifrírozásra. Maradt a legkézenfekvõbb megoldás: az angol nyelv. Csakhogy nagyon sok japán katona az Egyesült Államokban végezte el az egyetemet, s még káromkodni is folyékonyan tudtak angolul… Philip Johnston egy arizonai indián rezervátumban nõtt fel, tanulmányozta a navahó kultúrát. Egyike volt azon nagyon keveseknek, akik ismerték a navahók nyelvét, amelyrõl az sem maradt titok elõtte, hogy a „kívülállók” egy kukkot sem értenek belõle. Ez hát az ideális kódnyelv! Mindenesetre a sziú, a csipeva és pimapapagó törzsbeliek is szóba jöhettek volna, s bár a navahók voltak a legtöbben – köztük sok írástudatlan –, mégsem ez döntötte el a kérdést. Az USA-ban a navahó volt az egyetlen törzs, amelynél az ezt megelõzõ húsz évben nem jártak német egyetemisták. Ezen kívül mindössze huszonnyolc amerikairól tudták, hogy valaha is tanulmányozta a navahó nyelvet. Így lettek a navahók a „kódbeszélõk”. Természetesen a navahó nyelvben nem


voltak megfelelõ elnevezések a katonai fogalmakra. Külön szótár készült tehát, amiben a vadászgép a kolibri elnevezést kapta, ez navahóul dahetihi; a bomba a tojást (ajesi); a tengeralattjáró a vashalat (beslo). A legbonyolultabb (mondjuk úgy: lefordíthatatlan) szavakra is találtak megoldást. A Pacific (Csendes-óceán) angol szót betûnként felbontották: pig (malac), ant (hangya), cat (macska), ice (jég), fox (róka), ice (jég), cat (macska), s ezek navahó megfelelõit használták: biszodi, vollacsi, moaszi, tkin, mae, tkin, moaszi. S kódkönyv sem kellett, mert a navahó katonák néhány hét után kívülrõl fújták a szótárt és az ábécét. Ez annál is jobban ment nekik, mivel írásuk nem volt, ezért megszokták, hogy minden kommunikációt szóban és a memóriájukra hagyatkozva végezzenek el. A navahó üzeneteket nem lehetett utánozni, mindig megbízhatóak voltak. A siker nyelvi oka pedig abban állt, hogy a navahónak egyetlen európai és ázsiai nyelvhez sincs semmi köze. Négyszázhúsz navahó kódbeszélõ indián teljesített vitézül, a legnehezebb ütközetekben szolgálatot a háborúban. Mindenki elismerte bátorságukat, de a titokról nem beszélhettek. Végül 1968-ban feloldották a navahó kódot, s egy évvel késõbb megtarthatták bajtársi találkozójukat. 1982-ben pedig augusztus 14-ét a navahó kódbeszélõk nemzeti napjává nyilvánították. De a legemlékezetesebb sikerük mégis csak az, hogy az övék a világ egyetlen kódja, amelyet soha nem törtek fel. B. H. J.

168


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Tudományos érdekességek TABLETTÁKKAL

TANKOLHATUNK A JÖVÕBEN

Az elektromos autóknak ma már több kísérleti modellje is létezik, közös gondjuk azonban az energiaforrás megoldatlansága. Az akkumulátorok ugyanis súlyukhoz képest csak kevés energiát képesek tárolni. De ugyanez a baj a tüzelõanyag-cellák üzemeltetéséhez szükséges hidrogénnel is, amelybõl szintén csak olyan kevés fér a súlyos, nyomásálló tartályokba, amennyi csak néhány tíz kilométeres út megtételéhez lenne elegendõ. A borazán nevû, mostanság fölfedezett szervetlen vegyület megoldhatja ezt a gondot. A németországi Freibergi Bányászati Akadémia munkatársai által vizsgált borazán molekulája egy bór-, egy nitrogén- és hat hidrogénatomból áll. Ez 100 C-fokos hõmérsékleten úgy bomlik el, hogy közben két hidrogénmolekula fölszabadul. Mivel ez a folyamat hõtermelõ, így fenntartásához már nem kell hõt közölni. (Ígéretesnek mutatkozik az a változat is, hogy vizes közegben katalizátor jelenlétében ez a bomlás már szobahõmérsékleten végbemegy, ráadásul ekkor nem kettõ, hanem három molekula hidrogén szabadul föl.) A kísérleti eredményeket a gyakorlat nyelvére lefordítva: ma ott tart a fejlesztés, hogy ha az elektromos autó 40-50 ki-

logramm borazánt tankol, ezzel mintegy ötszáz kilométeres út megtételére lesz képes. Ami viszont már nagyon is figyelemre méltó teljesítmény. A kutatók véleménye szerint azonban még két év szükséges ahhoz, hogy ez elsõ borazántablettákkal mûködõ készüléket elkészítsék. GONDOLKODÁSSERKENTÕ

MÁGNESKALAP

Eleddig leginkább gyógyszerrel javítják az emlékezetet, kezelik a figyelemhiányos gyermekeket az orvosok, de tablettákkal serkentik az agymûködésüket az egyetemisták is a vizsgák idején, szerte a világon. A legtöbb ilyen gyógyszer a szinapszisok (az idegsejtek egymáshoz csatlakozásának pontjai) mûködését erõsíti, azokét, amelyek az agysejtek jeleit továbbítják. Amerikai tudósok manapság az agyi teljesítményfokozás más útjait kutatják, amelyek közül a koponyán keresztüli mágneses ingerlés mutatkozik ígéretesnek. E módszerrel – egyelõre csak kísérleti jelleggel – súlyos depressziót és más mentális betegségeket kezelnek. Az elv egyszerû: egy kalapszerû fejfedõben elrendezett, koponyára helyezett mágnestekercs csonton áthatoló impulzusai megváltoztatják bizonyos agyi területek aktivitását, növelik vagy csökkentik azt, attól függõen, hogy mit igényel a terápia. KIVÁLÓ IMMUNRENDSZER – HOSSZÚ ÉLET Ma már teljesen elfogadott az a nézet, hogy a hosszú élet részben genetikai (örökletes) adottság függvénye. De hogy mekkora


169


TUDOMÁNY, TECHNIKA részben, az mindmáig vita tárgya a kutatók között. Legtöbbjük ezt 25 százalékra becsüli, ám egy bizonyos Claudio Franceschi, a Bolognai Egyetem munkatársa szerint a genetikai tényezõk szerepe ennél jóval nagyobb. A kutató szerint az átörökítés kiemelkedõ szerepét mutatja, hogy vannak olyan területek, ahol sokszorosan több az idõsek aránya, mint másutt. Olaszországban például dél felé haladva egyre növekszik az öregek száma, a legtöbb száz évnél is idõsebb aggastyánt Szardínia szigetén találjuk, annak is különösen a keleti parján. Mindezek magyarázataként Franceschi egy új és meglepõ elmélettel állt elõ, miszerint a jelenség mögött a különösen jó immunrendszer áll, mivel az öregedés nem más, mint krónikus gyulladás. Az olasz kutató szerint az idõs és a nagyon öreg emberek között feltünõ különbség mutatható ki az úgynevezett gyulladásgátló modulátorokban, vagyis azoknak az anyagoknak a mennyiségében, amelyek elejét veszik a gyulladásnak, illetve megfékezik azt. ENERGIATERMELÕ „TENGERI

KÍGYÓ”

Egyre energiaigényesebb világunkban (gondoljuk meg: Földünkön 600 millió gépkocsi tankol naponta) hatalmas lehetõség a tengerekbõl nyert energia, amely a kutatók számítása szerint a teljes energiaszükséglet egynegyedét is fedezhetné. A kísérletek persze folynak arra nézve, hogyan lehetne hasznosítani a tengervíz hullámzását, az óceánok hõkészletét, a tengeri áramlatokat vagy az árapály-jelenséget. Nemrégiben sikeresen próbálták ki azt a berendezést, amely a hullámok energiáját hasznosítja. A skóciai Edinburgh közelében üzembe helyezett 120 méter hosszú, 3,5 méter átmérõjû és 750 tonna súlyú „ten-


geri kígyó” 750 kilowatt teljesítményû. A szerkezet négy összekapcsolt hengerbõl áll, amelyeket már a gyenge hullámzás is megmozdít. Ezt a mozgást olajszivattyúk veszik át, amelyek – hidraulikus elven – generátorokat hajtanak meg. A számítások szerint egy-egy ilyen elemekbõl összeállított telep húszezer háztartást tudna ellátni árammal. MEGTALÁLTÁK A VILÁG ELSÕ KÖNYVTÁRÁT Egyiptomi és lengyel régészek rábukkantak a híres alexandriai könyvtárra, amely a világ elsõ ilyen találmánya-intézménye volt. A kutatók eddig 13 u alakú elõadótermet azonosítottak, mindegyikük központi helyén emelvény volt, azon állva mondta el beszédét az elõadó. Akkoriban ugyanis ez a könyvtár a tudományos élet központja is volt, becslések szerint mintegy ötezer hallgatóval büszkélkedhetett az ókori világ egyeteme. A Nílus deltavidékén létesült Rhakotisz nevû jelentéktelen település helyén jött létre és vált hatalmas várossá Alexandria, Nagy Sándor elhatározása nyomán, amely egyébként alapítójának nevét viseli. Híres könyvtárát idõszámításunk elõtt 320-ban, I. Ptolemaiosz uralkodása idején alapították, ahol a késõbbi idõkben többek között harmincezer anyagtáblát is õriztek. Itt tanult és dolgozott az ókor több nagy gondolkodója, bölcselõje is, mint például Szophoklész, Platón és Szókratész. Az alexandriai könyvtárnak egyébként bõven kijutott a történelem során. Elõször Julius Caesar gyújtatta föl idõszámításunk elõtt 48-ban, több mint négyszáz év elteltével aztán a keresztények lobbantották lángra, mint a pogány világ eszmei fellegvárát, 642-ben pedig a bagdadi kalifa égette porig.

170


TUDOMÁNY, TECHNIKA TESTMELEGGEL

MÛKÖDTETETT ELEMEK

A New York-i Biophan Technologies kutatói olyan úgynevezett biotermikus elemet fejlesztettek ki, amely a test hõenergiáját alakítja át elektromos energiává. Az elembe olyan különleges félvezetõket építettek be, amelyeknek ha az egyik végét hûtik, a másikat melegítik, akkor a két vég között elektromos feszültség keletkezik, melynek mértéke a hõmérsékletkülönbséggel arányos. (Ilyen elven mûködõ termoelemeket egyébként már eddig is alkalmaztak, például azokban a Naprendszerbõl kifelé tartó ûrszondákban, amelyek már olyan távol kerültek a Naptól, hogy napelemeik használhatatlanná váltak.) Napjainkban a miniatürizálás és a nanotechnológia fejlõdésének köszönhetõen sikerült olyan biotermikus elemeket kifejleszteni a kutatóknak, amelyek postabélyeg nagyságúak. További tökéletesítésükkel lehetõség nyílik arra, hogy az emberi szervezetbe épített kisebb gyógyászati implantátumokat (például pészmékert) mûködtessenek velük. Ami azért is elõnyös, mert a betegek jóval tovább használhatják a protéziseket, mint most, amikor is az évente szükséges elemcsere miatt ismételten sebészkés alá kell feküdniük. LEFAGYASZTOTT

SPERMÁBÓL SZÜLETETT

Az angliai Manchester egyik kórházában született meg az a gyermek, aki mesterséges megtermékenyítéssel 21 éve lefagyasztott spermából fogant. Az eset elõzménye, hogy az annak idején tizenhét éves férfinál heresérvet állapítottak meg az orvosok, amelynek köztudottan gyakori következménye az impotencia. Ekkor határozta el, hogy spermáját spermabankba teszik. Sper-


máját cseppfolyós nitrogénben tárolták több mint két évtizedig, egészen addig, amíg a férfi házasságot nem kötött, és feleségével a mesterséges megtermékenyítés mellett nem döntöttek.

DALLOS JENÕ RAJZAI

Ez a 21 éves sperma egyben világrekordot is jelent: bizonyítja, hogy a hímivarsejt lefagyasztva ilyen hosszú idõn át életképes állapotban tartható. NAP TISZTÍTJA AZ ÜVEGET Ha közönséges üveget titán-dioxiddal vonunk be vékonyan, akkor az különleges tulajdonságú lesz: elnyeli az ibolyán túli sugarakat, és az így kialakuló fotokatalikus hatás révén lebontja a rátapadó szerves anyagot. Az üveg felületérõl így a Nap választja le a piszkot, amelyet aztán az esõ vagy a tiszta víz lemos. Az ötlet a Pilkington Kutatóintézet mérnökeit dícséri. A különleges hatóanyaggal bevont üveg szemre nem különbözik a hagyományostól, és csak 15–20 százalékkal kerül többe annál. Valló László

171


TUDOMÁNY, TECHNIKA

Robotgeológusok vallatják a vörös bolygót

A

Mars Naprendszerünknek az a bolygója, amely méreteiben, felszíni jellemzõiben leginkább hasonlít a Földhöz és a Holdhoz. Az Egyenlítõnél mért átmérõje 6794 kilométer. (Földünk átmérõje kisebb, 6378 kilométer.) Felülete az uralkodó vas-oxid hatására jellemzõen narancsvörös színû, innen kapta a vörös bolygó nevet. Felszíne kráterekkel és völgyekkel szabdalt, az elõbbi a vulkáni mûködést, az utóbbi a víz, illetve egykori folyók munkáját feltételezi. A bolygó igen távol kering a Naptól és a légköre rendkívül ritka, ezért nagyon alacsony, átlagosan mínusz negyven fok a felszíni hõmérséklete. A marskutatás egyik legfõbb célja annak kiderítése, hogy lehetett-e, van-e élet a vörös bolygón. Korábban ûrszondák cserkészték be a környezetét, napjainkban pedig már „robotgeológusok” is „tapossák” a felszínét annak reményében, hogy az õket irányító ember megtudhat valami fontosat a Mars eredetérõl, felszíni anyagainak összetételérõl, az élet esetleges nyomairól. 2004-ben a kutatások különösen nagy lendületet kaptak. Január negyedikén talajt ért az amerikai Spirit nevû marsjáró, és hetedikén már meg is érkeztek az általa készített elsõ felvételek a földi irányítóközpontba. A 173 kilogramm súlyú, íróasztalnyi méretû, hatkerekû kis autó akkumulátorokból nyeri az energiát, amelyet napelemei töltenek föl. A jármû „szemei” a navi-


gációs kamerák, fedélzeti kamerái pedig arra szolgálnak, hogy felvételeket készítsen a földi központ számára. A marsjárót különféle fúró-, mérõ- és színképelemzõ eszközökkel, illetve mikroszkóppal is fölszerelték annak érdekében, hogy fúrásokat, geológiai méréseket, kõzetmeghatározásokat végezhessen, illetve különféle anyagok, elemek után kutathasson. Ezért nevezik többek között „robotgeológusnak” is. A Spirit leszállóhelyéül a Guszev-krátert jelölték ki a kutatók, amelyet föltételezésük szerint hajdan tó töltött ki, így kiváló célpont a marsi víz, illetve az esetleges életnyomok kutatására. Ez a geológiai képzõdmény mintegy 160 kilométer átmérõjû úgynevezett becsapódási kráter, amely a marsi egyenlítõ közelében foglal helyet és legnagyobb mélysége (a peremtõl számítva) 1600 méter. A kráterben található, még a vizes idõszakban lerakódott üledékek vastagsága a 400-600 métert is elérheti, amelyek részletes elemzése a marsi éghajlat korábbi változásaira nézve szolgáltathat fontos adatokat. És persze az sem kizárt, hogy ezek az üledékek életnyomokat tartalmaznak. Január 25-én ejtõernyõs, rakétás és ballonos fékezéssel Marsot ért a szintén amerikai Opportunity nevû jármû is, mégpedig a bolygó egyenlítõjénél és a Spirittel ellentétes oldalon. A kijelölt helyszín egy kis kráter a 800-900 kilométer átmérõjû Meridiani medencében. A kis marsjáró elsõ

172


TUDOMÁNY, TECHNIKA

A mintagyûjtõ robot makettje

mérési eredményei meglepetéssel szolgáltak, mert kiderült, hogy az itt található aljkõzet sok ként, a környezet pedig sok vasoxidot (hematitot) tartalmaz. Idõközben a Spirit sem tétlenkedett, igaz, tartott egy kis kényszerpihenõt, amikor is vészállapotba helyezte magát, de két hét után sikerült teljes egészében helyreállítani a mûködését. A kis marsjármû ezt követõen kapta az egyik legnehezebb föladatot: a sziklatörõ fúrójával letört majd lecsiszolt egy kis darabot egy nagyobb kõbõl. A csiszolatról készített mikroszkópos felvételek tanúsága szerint a kõ vulkanikus eredetû, bazaltos anyag. Ezt követõen újabb feladatra indult (a Bonneville kráter felé), méghozzá igen megfontoltan: mintegy száz méteres sebességgel hetenként. Amíg a felszínen „robotgeológusok” ku-


takodtak, addig a Mars közeli ûrben az Európai Ûrkutatási Szervezet Mars Express szondája végzett földerítéseket. Ennek nyomán kiderült, hogy a Mars déli sarkvidékén állandó, egész éven át megmaradó jégmezõk húzódnak. Azt már korábban is tudták a tudósok, hogy a Földünkéhez hasonlóan a Marson is jégtakarók vannak a sarkokon, de csak az északi jégsapkáról derült ki bizonyosan, hogy abban nagyobb mennyiségû vízjég is található. A déli jégtakaróról viszont úgy vélték, hogy az kizárólag, vagy legalábbis döntõ többségében fagyott szén-dioxidból áll. A szonda infravörös spektrométerével mérte a Mars sarkvidékeirõl visszaverõdõ (infravörös) fény és hõ mennyiségét és ebbõl a hõszínkép-elemzésbõl egyértelmûen kiderült, hogy a déli sark jégsapkáiban mindkét fajta jég megtalálható.

173


TUDOMÁNY, TECHNIKA

A Spirit munkában

FOTÓK: MTI

Az adatok ismeretében az a kép állt össze a kutatók elõtt, hogy a Mars déli sarkvidéke három, egymástól jól megkülönböztethetõ részbõl áll. Az elsõ a fényes sarki jégsapka, amely 85 százalékban a fényt erõsen visszaverõ széndioxid-jégbõl, 15 százalékban pedig vízjégbõl áll. A második részt azok a meredek lejtõk alkotják, amelyek a sarki jégbõl indulva a környezõ síkságok felé futnak, és szinte teljes egészében vízjégbõl állnak. A harmadik rész pedig a fagyott talajréteg, amely a meredek lejtõk végétõl kezdõdõen több tíz kilométeres távolságba nyúlik el a síkon. A


megfigyelés érdekessége az is, hogy az adatfelvétel január–február hónapban készült, amikor a Mars déli féltekéjén nyár van, azaz az éves hõmérséklet a legmagasabb. Ez azonban még ilyenkor is mínusz 130 Celsius-fokot jelent. Elképzelhetjük, hogy milyen hideg lehet akkor télen! A Mars vallatása tovább folyik az ûrben, a felszínen és a felszín alatt egyaránt. A vörös bolygó azonban nem árulja el egykönnyen titkait. Különösen arról hallgat mélyen, hogy hordozott-e valamikor is életet ez a ma sivár, kies, jeges anyagtömeg. Valló László

174


GAZDANAPTÁR

Gazdanaptár JANUÁR Napjainkban egyre többen tartanak lovat, van, aki munkaeszközként, de nagyon sokan azért, hogy a szabadidõt kellemesen eltöltsék. Ki vállalkozhat lótartásra? Ma már az is, akinek nincs istállója, hiszen kezd divatba jönni a bértartás. Igaz, ez egy kicsit költséges mulatság, hiszen havonta 20-30 ezer forintba kerül. Ami a ráfordításokat illeti, mai árakon számolva saját istállóban is belekerül egy ló tartása körülbelül 15 ezer forintba, attól függõen, hogy a takarmányt milyen áron tudjuk beszerezni. A legolcsóbb természetesen, ha magunk termeljük meg a háziállat táplálékát. Ha lehetõségünk van megválasztani az istálló helyét, akkor célszerû a bejáratát déli fekvésûre tervezni, és nem árt, ha a közelben van a takarmánytároló és a karám is. Az állat akkor érzi jól magát, ha szállása világos, nagy légterû. Az abraketetést szolgáló jászol olyan magasan legyen, hogy ne tudjon belelépni, és balesetveszélyes se legyen. Széna etetésére jó a jászol felett elhelyezett szénarács vagy háló, de ez egy kicsit fárasztó a ló számára, mert felfelé kell nyújtózkodnia, és a széna a szemébe hullhat. Az állatnak úgy kényelmes, ha a földrõl eszik, akkor viszont egy kicsit pocsékol. A ló karámja akkora legyen, hogy mozgásszükségletét ki tudja elégíteni. A karám úgy jó, ha fából készül és minél nagyobb, de 20x40 méternél kisebb ne legyen. A ló lábának legjobb a homok, viszont azt nyáron, szárazság idején locsolni kell, hogy a homokszemeket el ne vigye a szél. A ka-


rámban mindig gondoskodni kell friss ivóvízrõl és a szénáról. Ha valakinek megvan a lehetõsége a legeltetésre, akkor ne hagyja ki, mert a ló eredetileg legelõ állat, régebben a táplálékát a fûfélék adták. A ló kiválóan átvészeli a telet, ha megfelelõen táplálják, még a húsz fokos hideg sem jelent neki problémát. A hideget és az éhezést együtt már nem bírja. Az állat szervezete ilyenkor úgy védekezik, hogy szõrzetét megnöveli és javítja az izmok vérellátását, ehhez pedig megfelelõ minõségû és mennyiségû takarmányra van szüksége. Télen nyugodtan lehet több kukoricát adni az abrakba, a zab és az árpa mellett, és jó, ha van valamilyen lédús takarmányunk, például takarmányrépa, tök, esetleg alma. Hidegben is ki lehet engedni az állatokat a karámba, ha nagyon zord idõben be tud valahová húzódni. A tehetõsebb lótartók megengedhetik maguknak, hogy tápokat vegyenek kedvenceiknek. Ezek jóval drágábbak, mint a hagyományos takarmányok, viszont táplálóanyag tartalmuk optimális. A tápok mellett kaphatók már ásványianyag-kiegészítõk és vitaminok, amelyeket meghatározott adagban az abrakokhoz kell keverni. Ha valaki kedvet kapott a lótartáshoz, tisztában kell lennie az árakkal is. Egy egészséges választási csikó 100-150 ezer forintba kerül, de általában 200-300 ezer forintért lehet venni egyéves, hobbilónak alkalmas csikót. A csikó ára hároméves korában emelkedik, amikor már be lehet fogni, rá lehet ülni, vagy ha kanca, tenyésztésbe lehet állítani. Ekkor már 250-600 ezer forintot is elkérnek értük. Hobbi lónak min-

175


GAZDANAPTÁR denképpen ajánlatos középkorú vagy idõsebb állatot venni, amelyet már jól kiképeztek. Vásárláshoz pedig kérjük ki egy szakember segítségét, hiszen az állatot alaposan, mozgás közben is meg kell szemlélni, és át kell tanulmányozni a ló papírjait, a származási lapot, az álletegészségügyi könyvet. Ha a vásárlás mellett döntünk, feltétlenül célszerû adásvételi szerzõdést kötni, elkerülendõ a késõbbi vitákat. FEBRUÁR Amennyiben az idõjárás engedi, ebben a hónapban már kimehetünk a kertbe, és hozzáláthatunk a sövények, a gyümölcsfák metszéséhez. Ez az a hónap, amikor már eltervezhetjük, mit hová vetünk, beszerezhetjük a vetõmagokat. Viszont az állatok körül ekkor is akad rendszeres tennivaló. A sertéstartóknak tudniuk kell, hogy az uniós csatlakozással lezárult egy fejezet a magyar állattenyésztés történetében. Véget ért az iparszerû, mennyiségi sertéshústermelés, amikor a hizlaló a minél nagyobb árbevétel, nyereség hajszolásában megfeledkezett arról, hogy a disznók milyen körülmények között érzik jól magukat. Nos, erre a jövõben különösen oda kell figyelni, hiszen a minõség mellett fontos követelmény lesz az élelmiszer-biztonság és az állati jólét. Ma már egy hazai jogszabályban is benne foglaltatik: „Az állattartó köteles az adott állatfaj vagy fajta élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni, illetve az állatot jólléte érdekében szakszerûen gondozni.” Egyik lényeges dolog, hogy elõ van írva különbözõ sertések számára a minimális férõhely-szükséglet, így például egy 85-110 kilós disznónak legalább 0,65 négyzetméterre van szüksége. Ezt az állatvédelmi hatóságok bármikor ellenõrizhetik, ami bizony sok telep esetén azzal jár, hogy csökkenteni kell az állo-


mányt. Ez a jogszabály már 2004. május elsejétõl érvényben van, viszont lesznek olyan követelmények, amelyeket csak késõbb kell betartani. 2006. január elsejétõl tilos lesz a kocasüldõk lekötött tartása, sõt 2013-tól az egyedi tartást sem engedik, a kocákat és kocasüldõket csak csoportosan szabad majd tartani, kivéve a termékenyítés utáni négy hetet. Szintén 2006-ig minden nitrátérzékeny területen ki kell alakítani az állattartó telepek hígtrágya-tárolóit. A következõ határidõ 2010: addig a nitrátérzékeny területeken az istállótrágya tárolóit is ki kell alakítani. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezõgazdasági tábla szélén – külön feltételekkel – csak két hónapra képezhetõ. Amikor már csoportosan tartják a kocasüldõket, a kocákat, 2013-tól újabb állatjóléti szabály lép életbe: növelni kell a férõhelyet 1,64, illetve 2,25 négyzetméterre. Elõírják majd a padozat minõségét, rácspadozatoknál a nyílások szélességét is. Addig is, amíg ezek a rendelkezések hatályba nem lépnek, már most is figyelni kell néhány uniós elõírásra. A sertéseket például tilos sötétben tartani. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor annak idõtartama feleljen meg annak a természetes fénynek, amit a sertés a szabadban érzékelne. Az állatokat naponta egyszer ellenõrizni kell, a betegeket kezelni vagy elkülöníteni szükséges. Bármennyire is furcsa, de biztosítani kell valamennyi disznó számára az egyidejû lefekvés lehetõségét. Napi egy alkalommal etetni kell, önetetõ esetén biztosítani kell, hogy a falka minden tagja közel egyidõben ehessen. A felnõtt kan számára legalább hat négyzetméternyi hely szükséges. Ha a természetes fedeztetés kankutricában történik, legalább tíz négyzetméternyi, akadálytalanul használható alapterület szükséges, és a búgató rész nem lehet

176


GAZDANAPTÁR rácspadozatú. Zárt tartású fiaztató istállóban a fiaztató kutricának legalább 2,1 méter hosszúnak és 0,7 méter szélesnek kell lennie, ugyanakkor a fiaztató mögött legalább 0,3 méternyi szabad hely van elõírva. MÁRCIUS Amikor a talaj már kissé felszárad, hozzáláthatunk a kerti munkákhoz, az ásáshoz, a fák és cserjék telepítéséhez. Itt az ideje, hogy felújítsuk díszkertünket, és például rózsákat ültessünk. A töveket áztassuk egy napig vízben, a hosszú gyökereket vágjuk vissza. Figyeljünk arra, hogy a szemzés helye a föld alá kerüljön, mert akkor biztos védelmet nyújthatunk a késõbbi téli fagyok ellen. A már meglévõ rózsákat pedig ilyenkor ki kell takarni, meg kell trágyázni és elkezdhetjük a metszésüket. Az erõs vesszõket 4-6, a gyengébbeket 3-4 szemre vágjuk vissza. Ilyenkor telepíthetünk díszfákat, évelõ növényeket, vethetünk már bizonyos egynyári virágokat. A gyepet pedig gereblyézéssel át lehet levegõztetni, majd következhet a mûtrágyázás. A kora tavaszi növényvédelmi munkák közül elsõ a gyümölcsfák és szõlõtõkék lemosó permetezése. Ennek célja, hogy a törzs, az ágak és a vesszõk felületén, valamint a kéregrepedésekben áttelelõ kártevõket és kórokozókat gyérítsük, és ezzel megelõzhetjük a tavaszi betegségeket, rovarkárokat. A lemosó permetezéseknek van egy általános fertõtlenítõ szerepük, vagyis velük megalapozhatjuk az egész évi növényvédelmi munkák sikerét. A permetezést célszerû a metszés után végrehajtani, mert akkor a vágás helyét is fertõtlenítjük, lezárjuk. A védekezést mindenképpen fagymentes, szélcsendes idõben végezzük el. Fontos, hogy tényleg lemosásszerûen, bõ lével permetezzünk, hogy az oldat mindenhol befedje a növények felületét és bejusson a kéregre-


pedésekbe is. A beavatkozás hatásosabb, ha elõtte a törzset, az idõsebb ágakat megtisztítjuk az elhalt kéregmaradványoktól. Fontos a növényvédõ szer kiválasztása, mert például a DNOC hatóanyag tartalmú készítményeket csak rügypattanás elõtt szabad alkalmazni, ugyanis azok a zöld növényi részeket károsítják. Mivel erõs méregrõl van szó, körültekintõen kell kijuttatni, viszont nagyon hatásos levéltetvek, azok tojásai, takácsatkák, pajzstetvek, sodrómolyok és a tûzelhalás ellen. Bátrabban lehet alkalmazni a réztartalmú készítményeket, amelyek a lisztharmat és a szürkepenész kivételével minden gombás és baktériumos betegség ellen hatásosak. Elsõsorban állati kártevõk ellen használják az olajos készítményeket, ezek hatóanyaga paraffin-, vazelin- vagy orsóolaj. Ölõ hatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevonatot képeznek a fákon, és így megakadályozzák a kártevõ valamelyik alakjának légzését. Hatásosak pajzstetvek, levéltetvek, takácsatkák és levélbolhák ellen. Aki kertjében gyógy- és fûszernövényekkel is próbálkozik, március elején már vetnie kell, ha palántázni szeretné az egynyáriakat. A palántanevelés megoldható fûtetlen fóliasátor alatt, az évelõké pedig a szabadban is. Ilyenkor kell vetni a kakukkfüvet, az orvosi zsályát, a citromfüvet, a szurokfüvet és a majorannát. Március végén már helybe is vethetjük az egynyári fûszernövények közül a kerti borsfüvet, kicsit késõbb a majorannát, az izsópot, viszont a bazsalikommal várjunk április végéig. Ha valaki elfelejtette tél elõtt elvetni a levendulát, most megteheti. A szurokfüvet és a citromfüvet ilyenkor tõosztással is szaporíthatjuk, ha csak néhány tõre van szükségünk. Hasonlóan szaporíthatjuk a mentaféléket, bár az október megfelelõbb idõszak erre a célra. Természetesen márciusban már vethetünk egy sor zöldségfélét is, például petre-

177


GAZDANAPTÁR zselymet, sárgarépát, borsót, vöröshagymát, fokhagymát, salátát, mákot, sóskát, spenótot, mángoldot és pasztinákot. ÁPRILIS Ebben a hónapban vetjük el a legtöbb növényt konyhakertünkben. Nálunk fõleg tavasszal népszerû a fejes saláta, viszont érdemes próbálkozni a szintén kedvezõ étrendi hatású kötözõsalátával, a tépõsalátával, az endíviasalátával és a cikóriasalátával. A hazai boltokban már lehet kapni a mángold vetõmagját, és nem kell idegenkedni tõle, mert a növény sokféleképpen hasznosítható. Az A és C vitamint tartalmazó levél könnyen emészthetõ, egyszerûen termeszthetõ, mert kevés betegsége, kártevõje ismert. A növény szereti a tápanyagban gazdag talajt, sok vizet igényel a hatalmas levelek fejlõdéséhez. A mángoldnak egyébként nemcsak a levelét, hanem a levélnyelét is fel lehet használni a konyhán: párolják köretnek, rakott mángoldnak vagy levesnek is kiváló. A levélbõl pedig a spenóthoz hasonlóan fõzelék készíthetõ, fokhagymás rántással. Hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik

a magas ásványi anyag tartalmú kerti laboda, amelynek alig van kártevõje, betegsége, ezért vegyszer nélkül termeszthetõ. Érdekessége, hogy tetszetõs alakja és színei miatt akár dísznövényként is vethetõ. Már több mint száz éve ismert nálunk az új-zélandi spenót. Többnyire a nyári hónapokban, júliusban, augusztusban fogyasztják, amikor a közönséges spenót termesztése a gyors magszárképzõdés miatt nem lehetséges. Táplálkozási értéke fõleg magas ásványisó-tartalmában rejlik, sok benne a kálium, a vas, a kalcium és magnézium. Igénytelen növény, viszont szereti a nagy meleget, a sok fényt, tápanyagot és vizet. Rövid tenyészideje miatt másodnövényként is vethetõ, fõnövényként április végén vetik. Mivel nagy a tenyészterület-igénye, 7080 centiméteres sortávolsággal és 40-50 centiméteres tõtávolsággal kell számolni. Lehet fészekbe is vetni, ilyenkor 3-4 szem magot tegyünk egy helyre. Április azonban nemcsak a vetés hónapja, ilyenkor fejezzük be a szõlõ metszését, és már gondolni kell a növényvédelemre is. Ebben a hónapban virágzik a legtöbb gyümölcsfa, és sajnos az utóbbi idõben egyre több gondot okoz a virágzás idején támadó

Porhanyós, aprómorzsás talajba veteményezzünk


178


GAZDANAPTÁR gombabetegség, a monília. Eddig úgy tudtuk, hogy csak a meggyfákat kell permetezni, egyszer a virágzás kezdetén és egyszer a vége felé, hogy megelõzzük a pusztulást. A 2004-es tavasz idõjárása hûvös, csapadékos volt, ezért a kajszi- és a szilvafákat is megtámadta a monília. Ebbõl az a tanulság, hogy ezentúl ezeket a fákat is permeteznünk kell, virágzás idején is. MÁJUS Ebben a hónapban van dolgunk bõven, azonban az egyik legfontosabb feladatunk növényeink egészségének védelme. A burgonya termesztése az utóbbi években egyre kényesebb, egyre nagyobb szakértelmet kívánó munka lett. A régebbi betegségek, kártevõk mellett néhány éve új baktérium veszélyezteti a hazai krumpliültetvényeket. A kórokozót a Hollandiából importált tételekben mutatták ki négy évvel ezelõtt, és megfertõzi a burgonyafélék (Solanacae) családjába tartozó növényeket, így a paprikát és a paradicsomot is. A betegség úgy jelentkezik, hogy a növény levelei hervadni kezdenek, a szár belsejében elõbb fehér, majd barna nyálka keletkezik. A gumót kettévágva szintén barna karikákat, sõt foltokat is látunk. A betegség sajnos nem gyógyítható, úgy védekezhetünk ellene, ha megelõzzük, vagyis egészséges vetõgumót vásárolunk. Ha valahol fertõzött területet észlelünk, akkor azt a növényegészségügyi hatóságnak azonnal zárlat alá kell vennie. A fertõzött növényeket ilyenkor teljesen megsemmisítik, és utána öt évig a burgonyafélék családjába tartozó növényeket nem szabad vetni arra a területre. A betegség hazai elterjedésének megakadályozása céljából 2000-ben bevezették, hogy csak azok a vetõburgonya-tételek kerülhetnek fémzárolásra, amelyek mentesek a Ralstonia solanacearum nevû baktériumtól, és ezt egy nemzetközileg el-


fogadott laboratóriumi vizsgálattal igazolják. Természetesen továbbra is intenzíven védekezni kell a nagy kárt okozó burgonyavész és a burgonyabogár ellen. Több tucat vegyszer közül választhatunk, azonban akkor járunk el helyesen, ha a burgonyabogár ellen mindig másik készítményt használunk, mert a rovar ellenállóvá válik a többször kapott méreggel szemben. Napjainkban egyre nehezebb egészséges hagymát is termelni. A hagymaperonoszpóra fõleg csapadékos, meleg nyarakon okoz gondot, járványokat. A permetezéseket már májusban meg kell kezdeni, hét-tíz naponként ismételni, mindaddig, amíg meg nem jön a száraz meleg. Április végén, május elején rajzik a vöröshagyma egyik legveszélyesebb kártevõje, a hagymalégy. Különösen csapadékos idõben okozhat jelentõs tõpusztulást. A nõstény legyek tojásaikat a levelek közé, a tövi részre rakják. A kikelõ lárvák befurakodnak a levelekbe, onnan a hagymafejbe, melyet össze-vissza furkálnak. A levelek lankadnak, sárgulnak, elpusztulnak, a hagyma elrothad. A lárvák ellen talajfertõtlenítéssel, a legyek ellen pedig a rajzás idején kétháromszori permetezéssel védekezhetünk. A szõlõben májusban a hajtásválogatás a legfontosabb tennivaló, hogy minél kevesebb tápanyag menjen veszendõbe, s ezzel csökkentjük a fertõzések kockázatát is. A termõ szõlõ hajtásválogatását a legcélszerûbb a virágzás elõtt elvégezni. A sok hajtást nevelõ fajták (Chasselas, Sauvignon, Tramini) esetén különösen ügyelni kell az optimális számú hajtás meghagyására. Szakemberek szerint az egy négyzetméterre jutó hajtások száma akkor optimális, ha 6-15. Május elsõ felében nem szabad megfeledkezni a lisztharmat, a szõlõlevélatka és az orbánc elleni védekezésrõl sem. A hónap végén sor kerülhet a szõlõ-

179


GAZDANAPTÁR molyok elleni permetezésre, amit már összeköthetünk az elsõ peronoszpóra elleni védekezéssel. Ha valaki a leveleken észleli a magnéziumhiány tüneteit, akkor keserûsóval, azaz magnézimuszulfáttal permetezzen. Ez a készítmény a legtöbb növényvédõ szerrel keverhetõ. A vashiány és a bórhiány szintén lombtrágyázással mérsékelhetõ vagy szüntethetõ meg. JÚNIUS A magyar mezõgazdaság egyik nagy hiányossága, hogy kevés az öntözött terület, ezért a termés nagy része az idõjárástól, a természetes csapadéktól függ. Azok, akik a termelési kockázatot a minimálisra szeretnék csökkenteni, és van pénzük rá, berendezkednek az öntözésre. Egyre jobban terjednek a különbözõ mikroöntözési módszerek, fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák gyümölcsültetvényekben, fólia- és üvegházakban. Az öntözési költségek növekedése, mindenekelõtt a dráguló öntözõvíz miatt is terjed, hiszen takarékosan és nagy pontossággal lehet a növények számára a vizet adagolni. Két hátránya van: jelentõs a beruházási költsége és csak jó minõségû vízzel üzemeltethetõk a berendezések. A beruházási költségek viszont hamar megtérülnek, hiszen rengeteg vizet lehet megtakarítani és a termés több, jobb minõségû lesz. A mikroöntözés azt jelenti, hogy kis vízmennyiséget koncentráltan, célirányosan juttatnak ki a talaj felszínére vagy a gyökérzónába, cseppek, kis vízsugarak illetve finom permet formájában. Mikroöntözésnek minõsül a csepegtetõ, a felszín alatti és a permetezõ öntözés vagy ezek kombinációja. Mivel a növények a vizet és a tápanyagokat együtt veszik fel a talajból, kézenfekvõnek tûnik ezek közös kijuttatása. A korszerû kertészetekben ezért is alkalmazzák a


mikroöntözéssel egybekötött tápoldatozást. Ilyenkor csak a vízben tökéletesen, maradék nélkül oldódó mûtrágyák jöhetnek számításba, ezekbõl viszont bõ a választék. Arra nagyon kell ügyelni, hogy a tápoldat ne tömítse el a berendezések finom nyílásait. A tápanyag-utánpótlás egy másik formája, a lombtrágyázás szintén foglalkoztatja a szakembereket. Mivel a talaj mikroelemeit a növények csak részben tudják felvenni, célszerû azokat a levélre permetezni. Ennek a módszernek elõnye, hogy a tápanyagok közvetlenül, azonnal hatnak, a talajban nem kötõdnek meg, nem mosódnak ki, és az elemek felvétele nem függ a csapadéktól, ugyanis a talajban lévõ mikroelemek csak megfelelõ víz jelenlétében vehetõk fel. A levélen keresztül felvett tápanyagok gyorsabban alakulnak át szerves anyagokká, melyek eljutnak a növények különbözõ részeibe. A lombtrágyázás alkalmazását még ma is vitatják, mondván, hogy nem éri el azt a hatást, amit a gyökéren keresztüli tápanyag-utánpótlás. Azt természetesen nem helyettesítheti, csak kiegészítheti, amikor tápanyaghiányt tapasztalnak, és gyors beavatkozásra van szükség. Üzemi tapasztalatok is bizonyítják, hogy például az alma jobban tárolható, ha bórés kalciumtartalmú levéltrágyát kap. Álljunk meg egy pillanatra az õszibarackfák elõtt, és ha úgy érezzük, érés elõtt nincs semmi tennivalónk, nem biztos, hogy igazunk van. A tavaszi metszésen túl létezik ugyanis a nyár derekán elvégezhetõ zöldmetszés. Az õszibarackfák általában sok hajtást fejlesztenek, a gondozatlan lombkorona elsûrûsödik. Ezért fontos a hajtások megritkítása, hogy azok se egymást, se a fejlõdõ, érésnek induló gyümölcsöket ne árnyékolják be. Tõbõl kell kimetszeni a katlankorona belseje felé növõ, egymást keresztezõ hajtásokat. Ilyenkor cél-

180


GAZDANAPTÁR szerû az ágak további növekedéséhez szükséges vezérhajtásokat kiválasztani, és ha mellette több, gyengébb hajtást látunk, azokat is vágjuk le, méghozzá tõbõl. Aki a nyári zöldmetszést szakszerûen elvégzi, annak tavasszal sokkal kevesebb munkája lesz a termõre metszéssel. Ha valakinek van rá energiája és ideje, levelezhet is: ez azt jelenti, hogy a gyümölcsöket árnyékoló leveleket lecsípheti. JÚLIUS A komposztálás már nem új keletû eljárás, viszont újra és újra beszélni kell róla, hogy minél többen kedvet kapjanak hozzá. Tulajdonképpen csak szemléletváltozásra van szükség, aminek lényege, hogy ne szennyezzük környezetünket, és a ház körüli hulladékokból hasznos anyagot állítsunk elõ. Sokan a levágott füvet, a faleveleket, gallyakat elégetik, a konyhai hulladékot pedig bedobják a kukába. Pedig mindez, még a kávázacc, a teafilter, sõt a tojáshéj is beszórható a komposzthalomba. Tulajdonképpen minden természetes anyag felhasználható, viszont nem ajánlatos a tarackos vagy elvirágzott gyomokat, a macska- és kutyaürüléket, csontot és használt étolajat beletenni. Ha elszántuk magunkat, akkor jelöljünk ki egy területet a kert árnyékos szegletében. Van, aki egy-két asónyomnyi gödröt ás, van, aki halmot épít. A felaprított szerves hulladékot rétegenként terítsük szét, néha szórjunk rá egy kis földet. Az érés meggyorsítására már oltóanyagot is lehet kapni. Ha a komposzt száraz, akkor locsolni kell, de ne nagyon, mert megrothad. Amennyiben havonta alaposan megforgatjuk, fél év múlva félérett komposztunk lesz, amit egy év múlva érett trágyaként kiszórhatunk. Az igazi kész komposzt a friss erdei avar illatára emlékeztet, nem büdös. Nedves tapintású, de vizet nem lehet kifacsarni belõle.


Július a gabonaaratás ideje is, amikor arról is kell gondoskodni, hogy a betakarított termés után a talaj ne száradjon ki. Napjainkban egyre többet beszélnek a víztakarékos talajmûvelésrõl, hiszen az elmúlt évek aszályos idõjárása szinte rákényszeríti a gazdálkodókat. Aratás után nem szabad a talajt érintetlenül hagyni, mert kiszárad. A tarlóhántást viszont úgy kell elvégezni, hogy sekélyen, 10-15 centiméter mélyen történjen, utána pedig hengerrel azonnal le kell zárni. Kísérletek bizonyítják, hogy az így elvégzett tarlóhántás után a talaj akár 30 százalékkal kevesebb nedvességet veszít, mint a rögös, vagy nyitottan hagyott tarló. Sajnos az utóbbi években a gazdálkodók takarékossági kényszerbõl kihagyják ezt a mûveletet, és nem számolnak az annak elõnyeibõl származó haszonnal. Abban az esetben lehet indokolt a tarlóhántás elhagyása, ha csapadékos a nyár vagy a homoktalaj ki van téve a szél károsító hatásának, a deflációnak. Tarlóhántásra kiváló a tárcsa, az ásóborona, a kultivátor és a talajmaró. A mûveletet célszerû egy menetben végezni, ezért a hántó eszközhöz gyûrûs-, pálcás hengert és fogast szerelnek. Ennek ellenére sok helyen alkalmaznak ekét, ami, bár beforgatja a növényi maradványokat, mégis nagyobb költséggel jár, és a talajt is jobban kiszárítja. AUGUSZTUS Ebben a hónapban már érnek az olyan közkedvelt csemegeszõlõ-fajták, mint például a Csabagyöngye vagy az Irsai Olivér. Miközben kóstolgatjuk a finom szemeket, már az õszi szüretre készülünk, ezért megritkítjuk a leveleket, hogy a fürtöket jobban érje a napfény. A gondos gazda érés elõtt még megkapálja az ültetvényt, a talajra érõ fürtök alól elhúzza a földet, és még megpermetezi a szõlõt szürkerothadás ellen. Ha

181


GAZDANAPTÁR szükséges, védekezni kell a szõlõlevél atkák és a tarka szõlõmoly harmadik nemzedékének lárvái ellen is. A szüreti elõkészületekhez tartozik a termésbecslés. Ilyenkor 10-15 tõkén megszámolják a fürtöket, átlagolják, és beszorozzák a tõkék számával. Ebbõl következtetni lehet, hogy mennyi hordó, eszköz, kezelõanyag szükséges. Nagyobb borosgazdák tíznaponként próbaszüretet végeznek, a leszedett minták cukor- és savtartalmát megvizsgálva következtetni tudnak az érettségi állapotra. Lassan elõ kell készíteni a borászati eszközöket, edényeket, azok felületének védelmére nagy gondot fordítva. Ez azt jelenti, hogy a szõlõvel, musttal érintkezõ részekbõl vas nem juthat a készítendõ borba. Ha festettük az eszközöket, hagyjunk elegendõ száradási idõt, mert a festék belekerülhet a mustba, a borba. Erre a célra legjobbak a kétkomponensû saválló festékek. Fahordó elõkészítésénél, a hosszabb ideig üresen álló hordók duzzasztásakor ügyeljünk arra, hogy a víz egy-két napnál tovább ne maradjon a hordóban, ugyanis kellemetlen lehet a poshadt víz szaga. Ha mégis több napig marad a hordóban a víz, akkor feltétlenül kénezzük meg, literenként 50 milligrammos adaggal. A megfelelõen áztatott hordókat szikkasztás után célszerû lekénezni, hektoliterenként 2 gramm kénlappal számolva. A gondosabb borosgazdák a hordó külsõ felületét is karbantartják, diófa páccal kezelik, az abroncsokat pedig lefestik. Augusztusban a legtöbben már csak betakarítják a zöldségeket a kertbõl, s nem gondolnak arra, hogy vessenek is valamit. Pedig a hónap elején vethetünk még tépõsalátát és kínai kelt. Ez utóbbit 30 centiméterre kell kiegyelni, ha a növények megerõsödtek. A télálló hagymafajtákat is ilyenkor vetik, mert a tél beköszöntéig a


növények már legalább 15 centisek és károsodás nélkül áttelelnek. Érdemes a hagymasorok közé mezei salátát és rövid tenyészidejû retket vetni, és egész õsszel lesz friss zöldségünk a reggelihez, a vacsorához. Ha fátyolfóliával takarjuk a vetést, akkor a retek nem lesz férges, mert a gyökérlégy nem tudja megfertõzni. Még vethetünk fekete retket téli tárolásra, sõt spenótot, amibõl szeptemberben már fõzeléket készíthetünk. Ezután a növény áttelel, és korán tavasszal az elsõ zöldségeink közé tartozhat. Még egy dologról nem szabad megfeledkezni: augusztusban kell telepíteni a szamócát. Ha tápanyagban gazdag, megfelelõen elmunkált talajba ültetjük a palántákat, amelyeket utána rendszeresen öntözünk, a következõ májusban már szép termésünk lehet. SZEPTEMBER Õsszel lehet telepíteni a spárgát. Ma már egyre többen érdeklõdnek e ritkaságnak számító zöldségnövény iránt, amelynek fogyasztása, ha lassan is, de növekszik. Évelõ, mélyre nyúló gyökerei a száraz talajból is képesek a növekedéshez szükséges nedvességet felvenni. Kétféle gyökere van: a vékony, de hosszúak a tápanyagot veszik fel, a rövid, vastag gyökerek pedig a tápanyagot tárolják, és tavasszal a spárgasípok rendelkezésére bocsátják. Tulajdonképpen ezek a spárgasípok kerülnek piacra, az asztalunkra, a gyökértörzsekbõl, rizómákból fejlõdnek ki. Kellemes, különleges íze miatt kedvelt csemege, Nyugat-Európában például tavasszal drágább, mint a hús. A spárga szereti a sok fényt, a meleget, a fagyra érzékeny, de nálunk ritkán fagy el. Fagyveszélyes idõszakban földdel takarják, ilyenkor szüretelhetõ a halványított spárga. Szép sípokat csak laza, homokos talajban képes fejleszteni. Bár tûri a szárazságot, bõ termést csak ott ad, ahol rend-

182


GAZDANAPTÁR

Havonta egyszer forgassuk át a komposztot

szeresen öntözik. Különösen az új hibrideknél kell ügyelni a víz utánpótlására. Hazánkban kétféle technológia terjedt el. A halványító spárga esetében a sípokat a talajban, fénytõl védve nevelik, zöldspárga esetén nem készítenek bakhátakat, a sípok a szabadban, a fényen növekednek, ezért színük zöld lesz. Szaporítható tõosztással és magoncneveléssel. Tõosztáskor kevés a szaporulat, egy növénybõl kettõ-három lesz. A magonc, ami tulajdonképpen palántának tekinthetõ öt-hat hónap alatt fejlõdik ki. Vethetõ késõ õsszel, október végén, de tavasszal is, körülbelül 40 centiméteres sortávolságra. Folyóméterenként 15-20 magot kell vetni 3-4 centiméter mélyre. A magoncokat legjobb tavasszal elültetni, 150 centiméteres sortávolságra, 40-50 centiméteres tõtávolságra, 20 centiméter mély árokba. Az ápolás kapálásból, gyomlálásból, öntözésbõl áll, a jobb fejlõdés érdekében kevés (négyzetméterenként 1-2 dekagramm) nitrogén mûtrágyával meg lehet szórni. Az elsõ két-három évben nem szedik a


BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELEI

sípokat, hagyják megerõsödni a töveket. A harmadik-negyedik évtõl kora tavasszal húzzák az 50 centiméteres bakhátat, ami alatt fejlõdnek a spárgasípok. Áprilisban, májusban figyelni kell a bakhátak tetejét, hogy hol emelkedik a talaj, mert ott szedhetõ a spárgasíp. Júniusig naponta kétszer is ki lehet bontani a bakhátat, késsel kivágni a sípokat, majd a földet visszatemetni. A leszedett termést azonnal hûvös, párás helyre kell vinni, mert különben néhány óra alatt megfonnyad. Zöldspárga esetén természetesen a tavaszi töltögetés elmarad. A sertéstartóknak ilyenkor is ügyelniük kell arra, hogy ne alakuljon ki a kannibalizmus. A kocától való elválasztás után a malacok tiszta, fertõtlenített ólba kerüljenek azonos korú és nagyságú társaikkal. Gyakran elõfordul, hogy a hízók egymást kergetik, harapdálják, ami komoly vérveszteséget, kimerültséget, szívelégtelenséget, sõt elhullást is okozhat. A kannibalizmust sok minden kiválthatja. A sertéseket nem szabad sötétben tartani, adagolt etetésnél gondoskodni kell olyan vályúhosszról,

183


GAZDANAPTÁR hogy a falka valamennyi tagja egyszerre ehessen. Ellenkezõ esetben a csoport nem egyformán fejlõdik és elkezdõdik a marakodás. Ez a probléma megoldható, ha önetetõket, önitatókat alkalmazunk. A takarmány táplálóanyag tartalma is okozhatja e viselkedési zavart, ha kevés a rost, az ásványi anyag és a nélkülözhetetlen aminosav. A rossz istálló is okozhatja a kannibalizmust, amennyiben ammónia- és páradús a levegõ, vagy huzatban vannak az állatok. A megelõzés tehát egyszerû: elegendõ férõhely, nyugodt elhelyezés, ásványi anyagok, vitaminok, rostok pótlása. Ha tudunk, dobjunk be a disznóknak szalmát, zöldtakarmányt, csöves kukoricát is, hogy elfoglalják magukat az etetések közötti idõszakban. Végsõ esetben állatorvost kell hívni, hogy nyugtató gyógyszert adjon az állatoknak. OKTÓBER Az õsz a betakarítás ideje, de ilyenkor már gondolni kell a jövõ évi termésre is. Október a búzavetés ideje, a díszkertekben pedig ilyenkor kell kiültetni a kora tavasszal nyíló tulipán, nárcisz, jácint és más virágok hagymáit, gumóit. Kiültethetõk a kétnyári virágok, például az árvácska palántái. Idõszerû a rózsa és más lombhullató cserje ültetése is. Fel kell szedni a dália gumóit, a kardvirág hagymáit és minden olyan földalatti szaporító anyagot, amely elfagyhat. Legcélszerûbb száraz, hûvös, de fagymentes helyre tenni, például papírba, kartondobozba csomagolva. A gyepet ne nyírjuk rövidre tél elõtt, hogy jobban átvészelje a hideget, és a lehullott leveleket gereblyézzük le róla, mert bepállást okozhat. Gyümölcsfa telepítésére ideális ez a hónap, de néha a november is megfelel erre a célra. Õsszel ugyanis nagyobb a választék a faiskolai lerakatokban, mint tavasszal. Mivel a gyümölcstelepítés 20-30 évre szól, drága a


csemete, sokba kerül a termõkorig való felnevelés, csak egészséges szaporítóanyagot vásároljunk, és megbízható helyrõl. A Növényvédelmi Kódex elõírja, hogy a faiskolai kitermeléskor meg kell semmisíteni azokat az oltványokat, amelyek gyökérnyakán vagy gyökerén baktériumos golyva található. A gyökérgolyvát könnyû szabad szemmel is felismerni, de a gyökérpenész, a pajzstetvek, takácsatkák tojásainak felismeréséhez nagyítóra is szükség van. Ez nem jelenti azt, hogy ennek tudatában kell vásárolni menni, azt viszont jól nézzük meg, hogy az oltvány sérüléstõl, fagyfolttól mentes legyen. Akinek van szõlõje, az szüretel, akinek nincs, az pedig ültet októberben. Az alaposan, mélyen szántott, jól elmunkált talajba a sorok iránya észak-déli legyen, lejtõs területen pedig a fõ lejtésirányra merõlegesen ültessük. A sortávolságot a tõke mûvelési módja, a támberendezés és a használatos gépek nagysága alapján határozzuk meg. A gyökeres szõlõoltványt aszerint kell elõkészíteni, hogy fúróval lyukba vagy ásóval készített gödörbe, továbbá tavasszal vagy õsszel ültetünk. A vesszõt õsszel nem kell megmetszeni, tavasszal 1-2 rügyre kell visszavágni. Fúrós ültetéshez a talpgyökereket 1-2 centire, az oldalgyökereket 3-5 milliméterre, gödörbe ültetés esetén a talpgyökereket 6-12 centiméterre, az oldalgyökereket pedig 1-2 centiméterre vágjuk vissza. Úgy ültessünk, hogy a szaporítóanyagon az oltásforradás helye 2-3 centiméterrel a talaj fölött legyen. Végül a vesszõt 1020 centi magasan be kell takarni. Ilyenkor már tudnunk kell azt is, hogy biztosított-e állataink téli takarmány ellátása. Gondoskodni kell például a kecskékrõl, amelyek tartására egyre többen vállalkoznak, mondván, hogy a kecsketej nagyon egészséges. Az állat tartása nem kerül sokba, bármilyen melléképületben elhelyezhe-

184


GAZDANAPTÁR tõ, takarmányigénye könnyen kielégíthetõ, hasznosíthatók a ház körüli, a konyhai zöld hulladékok. Aki mostanában foglalkozik a kecsketartás gondolatával, érdemes beszereznie egy szakkönyvet, hiszen ez az állat nem teljesen igénytelen. A szeretet, a jó körülményeket és a finom takarmányokat meghálálja, ellenkezõ esetben meg is betegedhet. Fejésére különösen nagy gondot kell fordítani. Legyen tõgymosó és fejõ vödör. Jobb helyeken fejés elõtt langyos vízzel mossák le, majd száraz tiszta ruhával törölgetik a tõgyet. Az elsõ tõgysugarakat, amelyekben a baktériumok felszaporodnak, külön edénykébe fejik. Kíméletesen fejnek, a tejet leszûrik és azonnal hûtik, így finom, egészséges tejet kapnak. Mivel egy-két anyakecske mellé nem célszerû bakkecskét tartani, kell olyan tenyésztõt keresni, ahová több éven át vihetjük fedeztetni az állatot. Fontos, hogy a bak egészséges legyen. NOVEMBER Amennyiben valaki húsmarhatartásra vállalkozik, számítson arra, hogy például egy ötven tehénbõl és szaporulatából álló állománynak legalább 40-50 hektárnyi legelõre van szüksége, hiszen extenzív viszonyok mellett, legeltetéssel éri majd meg vele foglalkozni. Egy ekkora állomány, egyszeri elletéssel, jó borjúárak (kb. 500 forint élõsúly kilogrammonként) mellett jövedelmet hozhat, és tisztességes megélhetést nyújthat egy családnak. A gazdálkodónak arról kell gondoskodnia, hogy az állatok minél többet tartózkodjanak a legelõn, onnan szerezzék be takarmány igényüket. Õsszel a gyep növekedését a hõmérséklet korlátozza, ezért kukorica- vagy répatarlóra kell hajtani az állatokat. Az alternatív legelõ körbekerítéséhez mobil eszközökre, villanypásztorokra van szükség, és állandóan gondoskodni kell friss ivóvízrõl. A tarlólegeltetésnek az


õszi mélyszántás vet véget, ezért a gulyát novemberben beterelik a téli szállásra. Mivel az állattenyésztés költségeinek a legnagyobb hányada, mintegy hetven százaléka a takarmányozásból adódik, egyre több háztájiban saját maguk keverik össze a takarmányokat. Egy valamire kell ügyelni: az állat igényeinek megfelelõ tápokat kell keverni. A premixeket forgalmazó cégek ebben szívesen segítenek. Nagyon fontos a táp homogenizálása, azaz a tökéletes összekeverés, ezért a megfelelõ keverési idõt pontosan be kell tartani. Az ásványi anyagoknak fontos szerepük van a takarmányozásban, hiszen egy sor betegséget lehet megelõzni a harmonikus táplálóanyag ellátással. A vas például nélkülözhetetlen az állati szervezet számára: a vörös vértestek egyik építõeleme, az anyagcserét segítõ enzimek alkotója, az izomzat fejlõdésében is részt vesz. Fõleg a szopós malacoknál jelentkezik vashiány, vérszegénység formájában, amikor bágyadtak lesznek, bõrük fehéres-sárgás, és nem fejlõdnek. A betegséget meg lehet elõzni, ha már a koca vemhességének utolsó heteiben vaspótló kerül a takarmányába. Szakemberek szerint az újszülött malacok három-hét napos korukban kapjanak por alakú vaspótlót, vagy a padozatra, vagy a koca tõgyére rászórva. Árusítanak már tubusos vaspasztát is, de ha már vészes a vérszegénység, az állatorvost megkérhetjük vas-injekció beadására. Amennyiben a novemberi idõjárás engedi, és van frissen ásott helyünk a konyhakertben, még veteményezhetünk. A tél alá vetés érdekes kifejezés, de már õseink is alkalmazták. A vetõmagvak a tél folyamán elõkészülnek a tavaszi csírázáshoz, és korábban kikelnek, mint a tavasszal vetett növények. Ebben a hónapban még vethetünk petrezselymet, zöldborsót, spenótot, mákot, sóskát, vöröshagymát és õszi fokhagymát.

185


GAZDANAPTÁR DECEMBER Az uniós csatlakozás után átalakul az állattenyésztés szerkezete, és a húsmarhán kívül valószínûleg többen látnak fantáziát a juhtenyésztésben. Hazánkban vannak olyan területek, amelyek csak legeltetéssel hasznosíthatók, ráadásul a juh húsa, teje bioterméknek tekinthetõ, hiszen teljesen vegyszermentesen állítható elõ. Ismerve a hazai gyepterület nagyságát és a mezõgazdasági mûvelésbõl kivonandó területek arányát, megállapítható, hogy a mostani juhállomány akár a duplájára is növelhetõ. Akárki azonban nem kezdhet hozzá a juhtenyésztéshez, hiszen óriási szakértelmet kíván, tulajdonképpen ettõl függ a jövedelmezõsége, természetesen a támogatáson és az árakon kívül. Magyarországon ma körülbelül hétezren foglalkoznak juhászattal, de többségük olyan kicsi állománnyal rendelkezik, hogy csak abból nem tudnak megélni. Jelenlegi felmérések szerint egy család foglalkoztatását és megélhetését 300-500 anyás telepek tudják biztosítani, amennyiben a tevékenységet államilag támogatják. Változtatni kell a tenyésztési szokásokon a jobb piaci értékesítés miatt. Nálunk ugyanis az a szokás, hogy nyár végén, õsz elején termékenyítik a juhokat, aminek következtében a legtöbb bárányt húsvétkor kínálják eladásra. Éppen akkor, amikor a mi export- piacainkon dömping van, és nagyon alacsonyak az árak. Sokan nem gondolnak arra, hogy például karácsonykor a legjobbak az árak. A juhászok háromféle hizlalási módot alkalmaznak. Másfél-három hónap alatt 1418 kilogrammos tejesbárányt kapnak. Ilyenkor az anyatejen és a legelõfûn kívül naponta 0,5-0,8 kilogramm abrakot vagy hízótápot adnak a bárányoknak, de akinek van fölözött tehénteje, abból is itathat napi egy litert. A második módszer az expressz hizlalás: ilyenkor a bárányokat 4-6 hetesen, 12-


14 kilósan elválasztják az anyjuktól és granulált tápokkal, étvágy szerint takarmányozzák. A jerkéket, a nõivarú bárányokat 30 kilós, a kosokat (hímeket) pedig 35 kilós, 100-140 napos korukig érdemes gyorsan hizlalni, mert addig igen intenzív növekedésre képesek. A tápok 70 százalékban abrakot (kukorica, árpa, búza), 20 százalékban lucernalisztet tartalmaznak, a többi táplálóanyag pedig növényi fehérje (napraforgó vagy repcedara), ásványi anyag, vitamin, nyomelem-kiegészítõ és karbamid. Fontos, hogy nyalósó és víz mindig legyen az állatok elõtt. A harmadik módszer szerint 35 kilogrammosnál nagyobb pecsenyebárányokat hizlalnak, melyek az arab piacokon keresettek. Ebben az esetben a legelõn kívül naponta 0,2-0,3 kilogramm abrakkal kell számolni, télen pedig 0,5 kilogramm abrak, 0,7 kilogramm széna, 0,5 kilogramm takarmányszalma, 1,5 kilogramm kukorica szilázs vagy 2,0-2,5 kilogramm aprított répa a bárányok napi adagja. A december jó alkalom arra, hogy meglátogassuk a borospincét, amennyiben az elsõ fejtés még hátravan. A nyílt fejtéssel a bor bõven érintkezik levegõvel, közben távozik a fölösleges szén-dioxid, és kicsapódnak a levegõre érzékeny fehérjék, nyálkaanyagok, aminek következménye a tisztulás. Az elsõ fejtésnél nélkülözhetetlen a kénezés, aminek következtében a borkén a bor savas közegében kénessavvá alakul. E vegyület kedvezõ hatása, hogy megóvja a bort a káros mikrobiológiai folyamatoktól, mert elpusztítja az ecetsav- és a tejsav baktériumokat. Ugyanakkor megtartja a bor eredeti színét és megakadályozza az idõ elõtti elöregedését. Az egészséges újbornak ezek az alapvetõ pincemûveletek teljesen megfelelnek. Amennyiben a bor nem tisztul meg, ajánlható a derítés és a szûrés. Pethes József

186


IRODALOM

JÓZSEF ATTILA

(Íme, hát megleltem hazámat…) Íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölében, ha eltemet, ki eltemet…

Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan.

E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos.

Így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan.

Sem a vasgyûrû, melybe vésve a szép szó áll, hogy új világ, jog, föld. – Törvényünk háborús még s szebbek az arany karikák.

Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem.

Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az õsz s legszebb a tél, annak, ki tûzhelyet, családot, már végképp másoknak remél. 1937. november

Száz évvel ezelõtt, l905. április 11-én született, s 1937. december 3-án halt meg József Attila, a huszadik század egyik legnagyobb magyar költõje.


187


IRODALOM

SÁNTA FERENC

Kicsik és nagyok Ketten játszottak az udvarban, egészen hátul, a kert elsõ fái között. Egy kislány és egy kisfiú, egyik sem volt több nyolcesztendõsnél. A fiú egy fadarabbal négyszöget rajzolt az agyontaposott földre, három, négy méter lehetett minden oldala. A kislány figyelmesen nézte a fadarab útját. A karjában kis játékbaba lapult. – Azt szeretném, ha elõször az ágyat rajzolnád meg, rettenetesen álmos a kicsi, alig tudja nyitva tartani a szemét. A fiú felegyenesedett, összehúzott szemekkel vizsgálta a vonalakat, aztán belépett a négyszög közepébe. – Csak beszélsz össze-vissza…! Az egyik vonal mellé három vonallal berajzolta az ágyat. – Most az asztalt… – mondta a kislány. – Azért is a kályhát rajzolom be elõször, s legközelebb a bútorokat, és csak azután a falakat… Tovább lépett, és egymás után rajzolta a köröket, kockákat – szekrényt, kályhát és a többi bútorokat. Aztán eldobta a fadarabot. – Menj, és kösd meg a kutyát! A kis kuvasz körülöttük lebzselt. Amikor a kislány közelebb lépett hozzá, félrefordított fejjel tekintett fel. – Gyere, Bodri… most mást játszunk, addig te szép nyugodtan itt maradsz. – Az egyik fához vezette, és gyors ujjakkal hozzákötötte. – Jaj, istenem, milyen késõ este van már, és az én emberem még mindig nincs idehaza, a kicsit sem fektettem még le, istenem, de szerencsétlen vagyok!... – Kész? – kérdezte a fiú. – Megyek már, megyek… A babáját ringatva a melléhez szorította, és belépett a szobába. Egy pillanatra megállt, és visszanézett a másik gyerekre. Az zsebredugott kezekkel nézte. – Gyerünk, gyerünk, gyerünk… Az ágyhoz lépett és óvatosan lefektette a babát. Melléje térdelt, falevelekkel betakargatta, aztán nagyot sóhajtva melléje dõlt. – Jaj, a derekam, sosem lesz vége ennek. Aludj, csillagom, én is alszom azonnal, apuka is hazajön mindjárt, és hoz valamit az õ csillagának… Cirógatta a gyermek arcát, aztán a haját. A baba szemei kékek voltak, bután bámultak az égre. A szájáról lekopott a festék, csak itt-ott ült egy piros foltocska. A fiú megfordult, és úgy, ahogy volt, zsebre dugott kezekkel, a kerítéshez ment. Hátát nekivetette a deszkának. A kutya magasra vetette a farkát, fejét egészen oldalt fordította, és a fiút nézte.


188


IRODALOM – Öreg Bodri – szólt rá a gyerek. – Mindjárt elengedünk, de te elcsavarogsz, ha nem veled játszunk… Rántsd meg a kötelet! A kutya felcsaholt, és jobbra-balra ugrálva rángatni kezdte a kötelet. – Én édes istenem! Istenem, mikor szabadítasz már meg… – hallatszott a kislány motyogása a játékszobából. A fiú odatekintett. Kezét kivette a zsebébõl és kiegyenesedett. Kigombolta végig az ingét, két tenyerével beletúrt a hajába, fejét hátravetette, és szemét az égnek emelve fölkiáltott. – Huuu… keserves Isten… – és tántorgó lábakkal, erre-arra dülöngélve megindult a szoba felé. Belekezdett valami énekbe, aztán abbahagyta, felordított: – A keserves világ… fúj, betyár Krisztus!... – Édes istenem, Szûz Máriám… – mondogatta a kislány, és összetette a tenyerét, mintha imádkozna. Aztán fölemelkedett és a baba fölé hajolt. – Aludj, egyetlenem… nincs semmi baj! – Hejj… – Kint a fiú kiköpött a földre. Bizonytalan, részeg mozdulattal beletörölt az arcába, mintha szét akarná morzsolni az orrát. – Nyisd ki! … – kiáltott a szoba felé. A kislány felemelkedett, arcát a kezébe temette, vállai rázkódtak, úgy tett, mintha sírna. Tétován, ijedten lépett erre-arra, mint aki nem tudja, mit tegyen. Közben szétnyitott ujjai közül figyelte a fiút. – Nyisd ki!... Bezárta, a jó istenit… Nyisd ki az ajtót, te!... A lányka a négyszög oldalához szaladt, és a lábával eltörölte egy darabon a felrajzolt vonalat. – Jaj, dehogy zártam… Dehogy zártam… – Ott dögölj meg, ahol vagy… – tántorogva közeledett a nyíláshoz, de mielõtt belépett volna, megingott, és ott haladt keresztül, ahová a szekrényt rajzolta. A kislány elvette a kezét az arcáról, és kacagni kezdett. – Megint a szekrényen jössz be… A másik visszatámolyogva, újra nekiindult az ajtónak. – Bestia, minek zárod be, mondtam, hogy nyitva álljon. Hányszor mondtam már… – Jaj, teremtõm – mondta a kislány, és maga elé tartott kezekkel hátrált az ágyhoz. – Feküdj le, ne kiabálj, mindenki felébred… – Majd lefektetlek én, lefektetlek én, megállj… – Ne kiabálj, az isten szerelméért… Gyere, levetkõztetlek… – Mars!... – Segítek, csak ne kiabálj… felébred a kicsi… gyere szépen… Egészen a fiú mellé lépett… Egymásra néztek. A lánynak barna szeme volt, a fiúé kék, mint az ég, vagy akár a játékbabáé az ágyon. Egymást nézték pár pillanatig, aztán a fiú gyorsan megszólalt, halkan, hogy alig lehetett hallani. – Most akard levenni a kabátomat… Kabát nem volt rajta, az ingéért nyúlt a kislány. – Gyere, feküdj le… – Feküdjek le, mi?...


189


IRODALOM

– Jaj, istenem, miért teszel tönkre – aztán vékony gyermekhangon sírásba görbült. – Keserves, nyomorult élet! Megfordult és a gyermek mellé vetette magát. Arcát a kajába temette és zokogott. Ha valaki messzirõl hallja, azt hitte volna, felnõttnek a sírását hallja. – Bõg! Aztán holnap végigjajgatod az utcát, hogy megvertelek… A kislány mondani kezdte, mintha sohasem akarná abbahagyni: – Hagyj engem, hagyj engem… – Fogd be a szád… – Hagyj engem, hagyj engem…


190


IRODALOM A fiú odatámolygott hozzá. – Elhallgatsz végre…? Megmarkolta a lány ruháját, és rángatta, míg le nem húzta az ágyról. A kislány felkapta a fejét. – A hajamat kell fogni – suttogta. – Amióta levágták, nincs mit fogni rajta – suttogta a fiú is, de elengedte a ruhát, és igyekezett belemarkolni a másik hajába, ami rövidre volt vágva, szinte olyan rövidre, mint a fiúé, mert már nyár volt. – Bánt az urad, mi? Részeg az urad? Húzni kezdte végig a földön. A kislány feltérdelt, és összeszorított öklökkel védekezett. – Eressz! – kiáltotta. A fiú szemben állt a nappal. Arca pirosra gyulladt. A bõre finom volt és érintetlen, de a szemei kegyetlenül összehúzódtak, és idegenül ültek a homloka alatt, mintha odalopták volna. – Fáj! – kiáltozott a kislány, megfeszítette a testét, és kiszakította magát a szorításból. A fiú mozdulatlanul nézte, karjait lelógatta az oldala mellett, és szemei egészen megszûkültek. Aztán elindult a lány után. – Bestia… A kislány kinyújtott karokkal védekezett. Lábuk alatt felgyûrõdött a föld, széttúrták a megrajzolt vonalakat. – A gyermek! A kislány megtántorodott. Egyensúlyukat vesztve végigvágódtak a földön. A fiú mély, hosszú lélegzetet vett, aztán körültekintve, halkan rászólt a lányra. – Én most alszom, és te akarj levetkõztetni… A hasára fordult. Karját a feje alá tette, és dörmögve, érthetetlenül motyogva lehunyta a szemét. A kislány megigazgatta a haját, ujjaival elrendezgette az összeborzolódott kis tincseket, aztán négykézlábra ereszkedett, és óvatosan a fiúhoz mászott. Végigtapogatta az ingét, nadrágját, kifordította a zsebeit, kõdarabok, kulcs, kis spárga, színes üveg hullottak a földre. – Nincs semmi – mondta halkan –, nincs neki pénze – és kezébe temette az arcát.


191


IRODALOM

ADY ENDRE

Krisztus-kereszt az erdõn Havas Krisztus-kereszt az erdõn Holdas, nagy, téli éjszakában: Régi emlék. Csörgõs szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, magyar kálvinista, Miként az Idõ, úgy röpültünk, Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idõ, úgy röpültünk. Húsz éve elmúlt s gondolatban Ott röpül a szánom az éjben S amit akkor elmulasztottam, Megemelem kalapom mélyen. Ott röpül a szánom az éjben.


192


IRODALOM

FEKETE ISTVÁN

Szimat gyászol

A

mikor a vadászt eltemetik, minden jóravaló kutya kötelességének tartja kifeküdni a sírra, és utánapusztulni gazdájának. Legalábbis így kellene lenni, ha igaz volna mindazon történet, melyet erdészek és vadászok bánatos özvegyei mesélnek az unokáknak, ha azok a családi albumban lapozgatva megkérdik, ki az a szakállas bácsi a puskával. – Dédapád, fiacskám. Ritka szép ember volt a maga korában. És micsoda vadász!... A vadászatról aztán a kutyára terelõdik a szó, fõleg arra az egyre, az utolsóra. – Nem evett, nem ivott. Kiment a temetõbe, és ott pusztult el a sír mellett. Megszakadt a szíve. Nagyanyám e tekintetben nagyon dicsérendõ kivétel volt. Amikor dédapám felõl érdeklõdtem, aki ezerráncú csizmában és lengyel nadrágban hányt fittyet a múlandóságnak, azt mondta: – Nagy korhely volt az öregúr, nyugodjék békességben. – De jó vadász volt? – Hát, fiam, én nem vadásztam vele, de hogy kisebb malmot elhajtott volna, amit megivott, azt tudom, mert én hordtam fel a pincébõl a kadarkát nyáron és a hárslevelût télen. – Szép ember volt? – Szálas, magas, erõs ember. Nagyon jószívû, és nagyon könnyelmû. – Nagymama nem szerette? – Istenem, dehogynem. Csak az igazságot mondom. – Szép kutyái voltak? – Én már bizony nem emlékszem, fiam. Csak az utolsóra. Szimat volt a neve, és hûségesen kikísérte dédapádat a temetõbe is. „Na, végre – gondoltam –, hát nekünk is volt olyan kutyánk!” És láttam a kutyát, amint a családtagok után, de az ismerõsök elõtt követi a koporsót, lehorgasztott fejjel és mérhetetlen bánattal kutyaszívében. És nem tágít a sírtól. Fújhat a szél, eshet a hó. Nem eszik, nem iszik, és nem megy többé haza. – Szegény Szimat! – Vele volt dédapáddal azon az utolsó éjszakán is. A jóisten tudja, mi történt akkor… – Karácsony és szilveszter közt volt az idõ – mesélte nagyanyám. – Fekete karácsonyunk volt akkor, és csak másnapján esett kevés hó. De az idõ gyenge maradt. Délután már nagy volt a köd, és hiába kérleltük dédapádat, hogy ne menjen sehova. Hiszen nem látja a ló fejét se. – Azért van a ló, hogy lásson – mondta, és nyergeltetett. – Éjfélre itthon vagyok. Gyere, Szimat!


193


IRODALOM

De nem jött éjfélre. Még hajnalra se. Rettegve vártuk a reggelt, mert az utakon rossz hidak voltak akkor még, és a sötét éjszakában mérhetetlen köd. Reggel volt már, amikor eldobogott a ló a ház elõtt, és a kocsis nyikorogva nyitotta ki a kaput. Gondolhatod, milyen örömmel mentünk ajtót nyitni. De amikor szegény dédapádat megláttuk, majdnem elsírtuk magunkat. Fáradt öregember lett azon az éjszakán. Nem szólt semmit, csak végignézett rajtunk, és bement a szobájába. – Gyere be, Mariska. Csak te egyedül. Dédanyád bement, és egész délelõtt együtt voltak. Csak késõbb tudtuk meg, hogy azon az éjszakán éjféltõl reggelig bolyongott dédapád. És éjféltõl reggelig nem talált haza. Elõször káromkodott és megverte a lovat. Aztán szidta Szimatot, de a ló csak remegett, s a kutya nyüszített a ló elõtt a sötétségben. Akkor megsimogatta a lovat, és biztatta Szimatot, hogy szedjék össze magukat. Elindult a ló, lassan, botorkálva, s amikor megállt: a kovácsi temetõ kapuja elõtt voltak. – Hova hoztál, te bolond?! – rántotta meg a kantárszárat, de ekkor már nem káromkodott. Csendesen elfordultak a temetõkaputól, és mentek tovább az úttalan ködben. A ló néha megállt, mintha tájékozódna, és ilyenkor odahúzódott Szimat is, mintha kérdezni akarna valamit. – Rám hiába nézel, Szimat – mondta csendesen –, ha ti nem tudjátok az utat… – És mentek tovább szótlanul. A ló tapogatva rakta lábait, mintha vízben járna, s amikor megállt, a ködbõl kibontakozott a kürtösi temetõ nagy, fehér keresztje. Innét már szótlanul fordultak el, és ekkor fagyos, mély csend lett egyszerre. Nem


194


IRODALOM hallatszott a ló dobbanása se, csak késõbb álltak meg hallgatózva, mert a dermesztõ némaságban elõttük valahol egy tyúk hívogatta kotyogva csibéit. Dédapád ekkor megroskadt a lovon, és megöregedett, mert jól emlékezett, hogy az õ apját is a kotlós hívogatta kísérteties kotyogással. Meg is halt egy héten belül. A kantárszárat a ló nyakába dobta, végiggondolta eddigi életét, elrendezte magában, amit el kell rendezni, és reggel lett, mire hazataláltak. A házban ettõl kezdve síró, beteg csend lett. Anyánk úgy kísérte apánkat, mint az árnyék, és vidám dolgokat mesélt, de hangja reszketett, és szeme reggelenként vörös volt a sírástól. Szilveszter délutánján dédapád mintha levetette volna szomorú tûnõdését. – Megnézem a favágókat – mondta. A favágók nem voltak messze, és az ablakból látszott, hogy pipázgatva nézi a fák döntését. Közben bealkonyodott, és késõbb, mintha a pitvarban sok láb dobogott volna. És valami várakozó suttogás… Anyánk fehér lett, mint a gyolcs. Az ajtó megnyílt, és behozták apánkat. Akkor már megvolt halva. A kiásott fa feléje dõlt, és amikor el akart lépni, megcsúszott, térdre esett, úgy maradt, mint aki tudja, hogy ez elõl nincs kitérés… – És Szimat? – kérdeztem. – Szimat is jött vele, és kísérte az embereket, mint a zsandár. – Aztán? – Aztán a temetés után ott maradt a temetõben, hiába hívtuk – Szegény Szimat! – Várj csak, még nincs vége. Másnap reggel ki más ül a pitvaron, mint Szimat. Persze rá se néztünk. Tányérját elvettük. Egész nap szomorúan lézengett a ház körül, és este eltûnt. Így ment egypár napig. Reggel jött, este elment. Hova megy ez a kutya? „A temetõbe – mondta a kocsis. – Panaszkodik is Peták Jancsi bácsi, a sírásó, hogy nem mer este végigmenni az úton, mert Szimat ott fekszik az erdész úr sírjánál, és úgy acsarkodik, mint egy tigris.” Szimat ezek után visszakapta tányérját, és nagy becsülete lett a házban. De éjszakára sose maradt otthon, akár esett, akár fújt. Egyszer kimentünk a temetõbe, és meglestük. Alig alkonyodott, jött a Szimat rohanva az úton. Körüljárta a sírt, és miután rendben talált mindent, lefeküdt. Ha kocsi ment az úton, felállt és morgott. – És ott pusztult el a sír mellett? Nagyanyám azonban nem tágított az igazságtól. – Megmondanám, ha úgy lenne. De nem volt úgy. Torkán akadt egy nagy csont, és megfulladt. Szó, ami szó – legyintett nagyanyám –, nem volt igazi hûséges kutya. De azért Szimatot én nem hagyom. Õ legalább éjjel kijárt, mert úgy tanulta, hogy az emberekre, akár élõk, akár holtak, csak éjjel kell vigyázni. Mikor utoljára dédapám sírjánál voltam, már nagyanyám sem élt régen. A sírokon vastagon nõtt az õszi avar, és csak négy suttogó, óriás fenyõ õrizte az öregek álmát. És ekkor bocsánatot kértem Szimat emlékétõl, mert õ legalább éjjel vigyázott holt urára, de az utódok közül – bizony – se éjjel, se nappal, se panaszkodni, se imádkozni nem ment ki már senki.


195


IRODALOM

VARGA S. JÓZSEF

Ablak

A

z az ablak hosszú idõn át elkerülte figyelmemet – egy volt csupán a sok közül. Érthetõ. Nem azért tettem napi sétáimat a város széli, falusias utcában, hogy az ablakokkal törõdjek. Különben is: a séta önzõ cselekedet. Általa leginkább önmagába néz az ember, s önnön gondolataival bíbelõdik. Mi dolga az ablakokkal? Ámde nemrég, õszutói, komor idõben történt valami. Valami, ami megváltoztatta viszonyomat ahhoz az ablakhoz, s kiváltképpen ahhoz, aki az üveg oltalmában állt. Magamba mélyedten, töprengõn róttam utamat, midõn – akárha parancsot kaptam volna rá – meg kellett állnom. Éreztem: valaki néz, valaki figyel, s olyannyira rám összpontosítva, hogy megakasztott lépteimben. S okot kutató tekintetem akkor fedezte fel az öregembert. Ismerõs arc, közelebbrõl parasztarc; gyanakvó szem, mélyen lelógó bajusz, s hiába, hogy szobában áll, elnyûtt kalap ül a fején. Egyszerre melegség tört rám; tanyásparaszt eleim ilyenek voltak, ilyenek lehettek, s ha életükben nem is láttam õket, utólag éppen eleget nézegettem megbarnult fényképeiket. Bólintottam az öreg felé, s üdvözlésképpen a kezemet emeltem. Semmi válasz. Moccanatlan testtel, rezdületlen arccal állt, s konokul nézett. S ekkor másféle érzés tört rám. Hirtelen bûnösnek éreztem magam, de lehettem volna vádlott is, akire az öreg, mint szigorú ügyész, ráolvassa bûneit. Igen, hogy milyen alapon veszem magamnak a bátorságot, és teszek könnyû sétát, midõn õ látnivalóan a Kaszással készül találkozni. Zavartan továbbléptem. Ám másnap már úgy tértem a falusias utcába, mint akinek egyetlen dolga van: feltekinteni azt az ablakot. Az öregember akkor is ott állt, s mozdulatlanságát, merevségét látva okkal hihettem: nem is ember, csupán embert formázó viaszbábu. Arcának színe mellesleg éppen olyan volt. S mintha összébb ment volna, kisebbé vált volna maga is. Vagy az ablakot nagyobbították meg az éjszaka? Aligha. Ráérõsen megálltam, biccentettem felé, s hogy komorságát oldjam, arcomat a kibukkanó napra szegeztem, mint aki sütkérezik. No hiszen! Õ is a fejét emelte menten, s arcán valami átsuhant. Megértettem belõle: õ is lelkes híve volt hajdan az efféle, aranyos õszi idõnek. S már lódult is képzeletem: õt láttam, sokkal fiatalabban, domb oldalára kapaszkodó kertje mélyén, amint szorgalmas hajladozással kosárba gyûjtötte a lehullott almát, szilvát, körtét, hogy majdan zamatos pálinkát fõzessen belõlük. Nem túlzás állítani: ismeretségbe kerültem az öregemberrel. Azzal együtt, de inkább annak ellenére, hogy sohasem váltottunk szót. Legutóbb nyirkos, ködös, télelõi idõben volt találkozásunk. Az ablak felé közelítve, távolról megpillantottam a diót, amint ott hever a járda közepén. Felvettem, megtisztítottam maradék burkától, azután átcsörtettem az úton, s az ablakon át az öregember felé emeltem a diót. Elhárító mozdulatot tett, s hogy magyarázatát adja cselekedetének, pergamenbõrû ujját lefelé csúsztatta, értésemre adva, hogy ott, a pizsamakabát alatt hosszú, mûtéti heg húzódik. Megértettem, s


196


IRODALOM


197


IRODALOM merthogy közel álltam hozzá, csupán a dupla üveg vont kettõnk közé határt, alaposan feltekintettem magamnak. Igen, korábbi feltételezésem, hogy tudniillik az öreg a Kaszással készül találkozni, helytállónak bizonyult. Könnyen rájöhettem, hisz épp elég embertársamat láttam testközelbõl, midõn a végsõ útra készülõdött. Az öregember hajszálai, akárha haragudnának egymásra, jócskán eltávolodtak, orra élesen kiütött arcának hátterébõl, s a szeme, a szeme, akár a megtestesült keserûség, úgy meredt rám. S én nem azért néztem a halállal vívókat, mert örömömet leltem benne. Csupán azért, hogy tisztábban lássam: mi vár, mi várhat rám, mivé leszek, s mivé leszünk – mindahányan. Az öregember, akárha gondolataimba látott volna, megadón bólintott, majd szíve felé bökött, azután ökölbe zárt kezét emelte, elõbb lassan, majd mind gyorsabban nyitogatta, azután szünetet tartott, s lassúdan egyenesítette ujjait. Vagy úgy. A szíve rosszalkodik, hol gyorsabban, hol lassabban ver, s gyenge, akár a harmat. Fájdalom, az volt az utolsó találkozásunk. Többé nem láttam azt az öregembert. Ámde láttam mást. Behúzott sötétítõfüggöny vont szemem elé határt, s ha esti órán arra sétáltam, abban az ablakban nem világított villanyfény. Világossá és egyértelmûvé lett számomra: bevégeztetett, az öregember ideje kitelt, s immár ha néz is, legfönnebb fentrõl, ég magasából teszi. És hogy jól okoskodtam, tanú volt rá az a megtört arcú, gyászruhás asszony, aki kilépett a ház kapuján, s lépteit szaporázta a kihalt utcán. Hittem, azzal az ablakkal semmi dolgom többé. A sors azonban másként akarta. Tegnap délután, merthogy szokásom szerint odakaptam tekintetemet, megpillantottam a kisfiút. Pufók, testes legényke, kutakodó tekintettel nézegetett kifelé. Megnéztem magamnak, s igen, határozott hasonlatosságot véltem felfedezni közte és az immár végérvényesen eltávozott öregember között. Nyilván az unokája, de inkább a dédunokája lehet. Intettem a kisfiúnak, mire õ lelkesen visszaintegetett. ovábblépve már-már hallani véltem, miként zakatol az agyam. Mirõl van, mirõl volt itt szó? Semmi kétség, Shakespeare-nek igaza volt: „Színház az egész vi lág…”, ám én változtatok a sorrenden. A világ egy színház. Amit én úgy értek, hogy valahányan, akiknek élnünk adatik, betoppantunk létünk színpadára, eljátsszuk hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartó szerepünket, azután megadón lelépünk a mindent jelentõ deszkákról, hogy átadjuk helyünket az utánunk jövõknek. Ezek szerint – okoskodtam – közelebb múlt hetekben akár nézõnek érezhettem magam, aki szemtanúja lehetett az öregember végjátékának? Igen, lehet benne valami, de – fájdalom– immár semmi jelentõsége. Ugyanis a kisfiú képében új szereplõ toppant a színpadra, s most az õ szereplésére szegezhetem a szememet. Igen ám, vágott belém a gondolat, csakhogy most már más, úgymond, a felállás. A szereplõ immár én vagyok, s ez a kisfiú, ha a sors úgy akarja, nézõje lehet színpadon töltött utolsó pillanataimnak, s majdan azt is láthatja, miként gördül le fellépésem után az idõ és az elmúlás mindent elfedõ függönye… Nem tudom magyarázatát adni, de immár más utcában teszem napi sétáimat. Mert kerülöm azt a falusias utcát, s pláne azt az ablakot.

T

Kétezernégy július 5-én, 54 éves korában elhunyt Varga S. József író-újságíró, a Szabad Föld fõmunkatársa. Olyan ember távozott közülünk, akit igazságérzetéért, õszinteségéért, írásainak gyönyörû szép magyar nyelvéért nagyon szerettek az olvasók. Fenti novellája halála után került elõ fiókjából. Kincses Kalendárium

198


IRODALOM

NAGY LÁSZLÓ

Adjon az Isten Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét, üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, lámpámba lángot, ne kelljen korán az ágyra hevernem, kérdésre választ õ küldjön, hogy hitem széjjel ne dûljön, adjon az Isten fényeket, temetõk helyett életet – nekem a kérés nagy szégyen, adjon úgyis, ha nem kérem.


199


KIKAPCSOLÓ

TÖRÕCSIK MARI ÉVTIZEDEI

A sors kegyeltje Legnagyobb színészeink közé tartozik. Színpadon, filmvásznon, képernyõn szinte mindent eljátszott, gazdag pályája során a külföldi és hazai elismerésekbõl is bõven jutott neki. Törõcsik Mari, a Nemzet Színésze 2005 õszén lesz hetvenéves. A Kincses Kalendárium számára készült születésnapi beszélgetésünk hét évtizeden ível át: az eseményeket visszapergetve azokat az emlékeket és történéseket idézzük fel, melyekre a mûvésznõ jó szívvel, vagy éppenséggel keserû szájízzel gondol vissza. 1935–1945 – Abban az idõben, amikor én születtem, a nõk otthon hozták világra a gyermeküket. Csodálatos orvosunk és csodálatos bábaasszonyunk volt. Laier Pistával egyszerre, mindketten éjjel két óra körül születtünk. Anyám mesélte, hogy a doktor úr és a bábaasszony felváltva pendlizett a két ház között. Pista most is ott él a falunkban, Pélyen, az öcsémmel jóban vannak. Apám egy diófát ültetett az udvar közepére. Gyönyörû, hosszú fa volt, a tetején dús lombbal. Már régen elkerültem a szülõfalumból, de ha arra vitt az utam, sosem mulasztottam el megnézi. A nyolcvanas évek elején egy nap elhaladtam autóval a házunk elõtt, és megdöbbenve észleltem, hogy kivágták a „fámat”. Teljesen belerendültem. Azt gondoltam, rajtam lesz a sor. De hál’ istennek, itt vagyok. Túléltem a diófám. – Ahogy telnek az évek, úgy fényesednek meg egyre jobban a régi emlékek. A sors kegyeltje vagyok, sok szépet kaptam az élettõl. A gyerekkorom is csodálatos volt, pedig ha jobban be-


legondolok, rengeteg rossz dolog történt a családunkkal. Apám 1940-ben bevonult katonának Erdélybe, majd a 2. magyar hadsereggel elvitték a frontra. Mérhetetlenül sokat szenvedett, a visszavonulás során napi 60-70 kilométert gyalogolt mínusz 40 fokos fagyban. A háború idején alig voltam tízéves, de mindenre pontosan emlékszem. Pélyre 1944 novemberében érkeztek meg az oroszok. Egyik este kilenckor bekopogott egy magyar kiskatona az ablakunkon, legyünk nyugodtak, az orosz csapatok még a Tiszántúlon vannak – tényleg messzirõl hallatszott az ágyúdörgés –, erre fel hajnali ötkor már a falunkban masíroztak. 1945–1955 – Jöttek a koalíciós évek. Szüleim is úgy gondolták, marad minden a régiben. Az általuk képviselt értékeket nem õrizték meg maguknak, hanem igyekeztek továbbadni a családban. Anyám és a nõvérem az angolkisasszonyoknál tanult, apám a cisztereknél. Tízéves

200


KIKAPCSOLÓ koromban engem is beírattak az egri angolkisasszonyokhoz. Mater Orsolya, a vezetõ apáca rendkívüli ember, nagyszerû nevelõ volt. A rendek feloszlatását követõen külföldre került, csak a hatvanas évek végén jöhetett elõször haza – civil ruhában. Azóta többször találkoztam vele, telefonon most is szoktunk beszélni. Sokat köszönhetek neki. Korán elszakadtam otthonról, de soha nem éreztem egyedül magam. Nem ütköztem felesleges szigorúságba, nem értek bántódások, s ami még ennél is fontosabb, felkészült és jó tanárok tanítottak. Az iskolában, az internátusban volt egyfajta rend, ami nélkül nem lehetett létezni. A Színmûvészeti Fõiskolán megint csak hihetetlen szerencsém volt. Gellért Endre, a Nemzeti Színház fõrendezõje, a színésztanszak vezetõje láthatott bennem valamiféle õstehetséget, mert kezdettõl fogva megkülönböztetett figyelemmel kísérte a pályámat. A filmezést – Soós Imrével ellentétben – a sematikus korszak elmúltával kezdtem, a magyar filmmûvészet hõskorának legjobb filmjeiben játszhattam. 1955–1965 – Egymást követték a filmek, nagy sikereim voltak, a színpadon viszont nem fogadtak el. Rendre eltanácsoltak, alkalmatlannak tartottak a színházi munkára, és voltak, akik egyértelmûen kijelentették, nincs értelme tovább kísérletezni velem. Hogy mégis másként alakult, azt megint csak a szerencsének köszönhetem. A Nemzeti Színházban a legnagyobbak tartották bennem a lelket. Gellért Endre, Major Tamás, Apáti Imre, Várkonyi Zoltán, Básti Lajos, Mészáros Ági a folyamatos ku-


UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELEI

darcok ellenére is biztatott. Fogták a kezem, és mondogatták, ne törõdjek semmivel, nekem a színpadon a helyem. Egy ilyen helyzetet – siker a filmen, bukás a színházban – nem volt könnyû feldolgozni. Hihetetlen türelem és erõ kellett hozzá. Ha a társulat legjobbjai nem állnak mellém, sokkal nehezebb lett volna. De átöleltek, én pedig hihettem nekik. Aki nem tudja elviselni a sikert vagy a kudarcot, az

201


KIKAPCSOLÓ könnyen elvérezhet, legyen bármilyen mestersége. Nekem hagytak idõt a bizonyításra. – Még fõiskolásként megbuktam a Peer Gynt Solvejg szerepében, majd Ferrari Violetta helyett beugrottam a Tartuffe címû darabba, de az sem sikerült. Akkoriban jártam a Körhintával Párizsban, Cannes-ban többször is, az európai mozimûvészet legnagyobb egyéniségei között forogtam, ám hiába volt rendben a filmes karrierem, engem jobban vonzott a színház. A Nemzetiben mondhatták volna, mit akar ez a taknyos, mikor nem is jó a színpadon, de a társulat rögtön az elsõ évadom végén nekem ítélte oda a Farkas-Ratkó-díjat. Így fogadtak maguk közé. Képzelheti, milyen nagy dolog volt! Életem egyik legboldogabb pillanatának tartom, amikor Major Tamástól átvettem az elismerést. – Kezdettõl fogva elvállaltam kis szerepeket is. Soha nem zavart, ha igazán jó színész mellett szekundáltam. Hittem abban, hogy erre is szükség van, s elõbb-utóbb beérik a gyümölcs. A filmekben nyújtott alakításért Bara Margitnak és nekem volt elõször Balázs Béla-díja, a Jászai-díjat viszont az osztálytársaim közül szinte utolsóként kaptam meg. De nem emésztettem magam e miatt, megmondom õszintén, a kitüntetéseket illetõen soha nem voltam türelmetlen. 1965–1975 – Száznál is több nagyjátékfilmben szerepeltem, és a televízióban is sokat foglalkoztattak. Három filmes korszakom van. A pályát Fábri Zoltánnal kezdtem (Körhinta, Édes Anna), majd következett a Kölyök, a Vasvirág, az-


tán különféle színvonalú produkciókba hívtak, de hát ezzel kerestük-keressük a kenyerünket. A második nagy szakasz Jancsó Miklóssal indult (Csend és kiáltás, Szerelmem, Elektra), és emlékezetes filmet forgattam Makk Károllyal (Szerelem), Gaál Istvánnal (Holt vidék), Maár Gyulával (Déryné, hol van?, Teketória). Boldogsággal tölt el, hogy az új filmes generáció, köztük Janisch Attila is felfedezett magának (Hosszú alkony). – A Maár Gyulával, férjemmel forgatott filmemnek köszönhetem az Aranypálmát Cannes-ban. Szép és nagy találkozás volt a miénk. A Szerelem címû film jeleneteit vettük fel, õ újságcikket írt a forgatásról, akkor ismerkedtünk meg. Kevesen tudnak olyan összehangoltan gondolkodni a világ dolgairól, a hangulatokról, az alapgesztusokról, mint mi ketten. – Ebben az évtizedben Cannes-ban életmûdíjat kaptam, idehaza másodszor jutalmaztak Jászai-díjjal, Érdemes, majd Kiváló Mûvész lettem és elõször tiszteltek meg Kossuth-díjjal. Ez utóbbi akkor volt, amikor a lányom született, a Kútvölgyi kórházban próbáltam a ruhát, amiben az ünnepségre mentem. Persze hogy izgultam. De nem csak én, hanem például Sulyok Mária is, aki mellettem ült. „Nem félsz, hogy hasra esel, amikor kimész?” – kérdezte suttogva. „Jaj, dehogynem!” – feleltem neki. Pedig mindketten hosszú idõt eltöltöttünk már a pályán. És mégis, ha privát emberként jelenik meg a színész valahol, jócskán van benne félsz, pláne ha mindenki ismeri. – Régen sokkal több idõnk volt egymásra, de valahogy mégsem találkoztunk sûrûn, mert különbözõ társulatok-

202


KIKAPCSOLÓ ban játszottunk. Latinovits Zoltán vagy Gábor Miklós majdhogynem olyan megközelíthetetlen volt, mint Richard Burton. Ha mégis „kiszabadultunk” a saját színházunkból, legtöbbször a rádió Pagodájában, a televízió Aulájában, vagy a Fészek Klubban futottunk össze. Ma sehol sem, mert alig vannak külsõ munkák. Akikkel meg dolgozom, színházon kívül jóformán nem is találkozom. Egykoron összejártunk Pilinszkyvel, Fejes Bandival, Kállai Feriékkel, néha meghívott bennünket vacsorára Major Tamás és felesége. Megmaradt a barátság Bara Margittal – akit testvéremnek tartok –, csak hát hónapokig szervezzük, mire le tudunk ülni egy ebédre. Szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy telnek az évek fölöttem, s ennyi idõsen jobban szeretek elvonulni. Szívesen töltöm az idõmet a családommal, vagy a vidéki házamban, ahol mindenkinek békén kell hagynia. 1975–1985 – Több úton is elindultam. Tagja voltam például a MAFILM társulatának, mivel akkortájt nem lehetett szerzõdés nélkül egy mûvész. Ezzel azt is vállaltam, hogy a mellékszerepeket sem utasíthatom vissza. A színházakban viszonylagos állandóság alakult ki, mindenhol a saját színészeikben gondol-


kodtak. Én úgy véltem, muszáj kimozdulnom, hogy újra és újra megtaláljam azokat az embereket, akik elhitetik velem, hogy még érdemes játszanom. Így találkoztam Harag Györggyel, Taub Jánossal, Schwajda Györggyel, Zsámbéki Gáborral, Ljubimovval és Vasziljevvel. Keveseknek jut annyi nagy mester, mint nekem jutott. Nem csak azért, mert mint már említettem, a sors kegyeltje vagyok, hanem azért is, mert én is kerestem-kutattam a megújulásra ösztönzõ alkotótársakat. Ne vegye tõlem nagyképûségnek, de megengedhettem azt a luxust, hogy örökösen kételkedjem saját magamban. Azt is kérdésként fogalmaztam meg, egyáltalán ki szabad-e még mennem a színpadra. Ebben a vonatkozásban tehát folyamatosan szükségét éreztem a megerõsítésnek. Nem ültem a babérjaimon, hanem útra keltem. Ez persze nem volt direkt, sem tudatos. Egyszer csak összeakadtam azokkal az emberekkel, akikrõl munka közben kiderült, hogy olyasmit tudnak, amit én csodálok, s amennyiben õk is elfogadtak olyannak, amilyen vagyok, kölcsönösen inspirálhattuk egymást. Visszagondolva: kezdõként is mindig helyesen döntöttem, ki mellett kell megállnom, kellõ érzékenységgel tudtam, kibe kell kapaszkodnom, kiben kell hinnem. Soha nem éreztem, hogy nincs rám

203


KIKAPCSOLÓ szükség. Sõt, a legnagyobb mesterek (is) foglalkoztattak. Ez volt a legszebb a pályámon. 1985–1995 – Azok a boldog vidéki idõk! Gyõr és Szolnok. Imádtam Szolnokon lenni. Nemrég Debrecenbe menet megállt a vonat Szolnokon. Egy pillanatra leszálltam, nem akartam, hogy az utasok lássák a könnyeimet. Schwajda a tenyerén hordozott. Amire egy színésznõ annyi évesen vágyhatott – hogy minden figyelem felé forduljon, hogy jól érezze magát, hogy megkapja, amit akar –, azt nekem megadta. Szolnokon teljes mértékben a mesterségemmel foglalkozhattam, méghozzá eredeti, õsi formájában. Reggel felkeltem, bementem a színházba próbálni, megebédeltem, sétáltam a Tisza-parton, pihentem egyet, este pedig játszottam. Schwajda nekem írta színpadra a Száz év magányt, s a kedvemért meghívta a világhírû Vasziljevet rendezni. Gyönyörû tíz év volt! Sajnos azt követõen a Mûvész Színházban félresiklottak a dolgok. Errõl nem szeretnék beszélni, a kudarc okait sem kutatom, noha idõközben sok minden megvilágosodott elõttem.


– A kilencvenes évek közepén megint jöttek az elismerések, melyek arra is jók voltak, hogy megvédjenek bizonyos hülye szituációkban. Még hatvanéves korom után is kétszer kaptam meg az újságíróktól Az év színésznõje kitüntetést. Erre nagyon büszke vagyok! Fõleg ha tudjuk, hogy – egy-két kivétellel – sokáig nem fogadtak el a színikritikusok. Egészen meglepõdtem, újabban miket írnak rólam. Olyan sok szépet és jót, hogy talán meg sem érdemlem. 1995–2005 – Örökös tagság a halhatatlanok társulatában, Nemzet Színésze kitüntetés, Magyar Köztársasági Érdemérem Középkeresztje, hazai és külföldi életmûdíjak, Kossuth-díj másodjára… A sok elismerés sok mindenre kötelez. Legbelül persze örülök nekik, mindazonáltal óriási felelõsséget is raknak a vállamra. Felmerül például, hogy ezekkel a „terhekkel” jogom van-e még színpadra lépni. Az ember egyre igényesebb lesz, nem feltétlenül másokkal, hanem önmagával szemben. – A születésnapomat soha nem szoktam ünnepelni. Nagyritkán azért elõfordult, hogy a férjemmel vagy a gyerekekkel elmentünk valahová vacsorázni. S a kollégák is kedvesek, meglepnek egy-egy rózsacsokorral. Nem foglalkozom vele, hogy mindjárt hetvenéves leszek. Hirtelen felocsúdom, jé, ennyi idõs vagyok, és ezzel el is van intézve. Egy nappal sem szeretnék fiatalabb lenni. Egyetlen egy fájdalmam, hogy ennyire rövid az emberi élet. E miatt (de csak e miatt!) néha bepánikolok. Én boldogan vállalom az arcomat. Soha nem varratnám fel a ráncaimat. Borzák Tibor

204


KIKAPCSOLÓ

Egymilliót nyertek!

E

geralját – neve ellenére – senki se Eger környékén, a Mátraalján sejtse. Háromszáz lelkes falu a Dunántúlon, Veszprém megyében. Azon a hétvégi reggelen a Csonka család jó hírre ébredt. Megtudták, hogy õk gyõztek a Kincses Kalendárium nyereménypályázatán! Nettó egymillió forint… A játékos kedv bõkezû jutalma. Tavalyi kalendáriumunkban ugyanis a pályázóknak nem rejtvényt adtunk fel, hanem kérdéseinkre vártuk a válaszaikat. Az évkönyv kiadója és szerkesztõsége amolyan közvélemény-kutatásba fogott, hogy felfrissítse-leellenõrizze tudását: az olvasó miért vásárolja meg, veszi a kezébe a Kincses Kalendáriumot. A sok ezer válasz adatait összesítettük, s az elemzésük során szerzett tapasztalato-

kat már a 2005. évi Kincses Kalendárium elõkészítése, szerkesztése során is hasznosítottuk. Köszönet érte minden kedves pályázónknak! A díjátadáson hallottuk: Csonkáné Szalai Erika a „megrögzött” rejtvényfejtõ a családban, eleddig jobbára néhány könyvjutalmat sikerült begyûjtenie. Erika asszony mostanában gyesen van a gyönyörû kislánnyal, Petrával. Amúgy a közeli Külsõvaton mentálhigiénés foglalkoztató nõvér a szociális otthonban. Csonka Zsolt, a családfõ pedig targoncakezelõ egy gépgyártó kft.-nél. Csonkáék az asszony szüleinek vendégszeretetét élvezik, de nem titok: önálló otthont szeretnének. Szóba került már a házvásárlás, amihez jól jött a Kincsesnyeremény. B. H. J.

Csonkáék átveszik a nyereményt Villás Károlytól, a Kincses Kalendáriumot kiadó Cental Kft. ügyvezetõ igazgatójától


205


KIKAPCSOLÓ

Musical Színház a Stefánián Nagy mersz kell ahhoz, hogy valaki a saját pénzébõl színházat alapítson, mégis vannak, akik képesek ezt véghezvinni. Kitûnõen éneklõ, remekül játszó mûvészek alkotják a budapesti Musical Színház stábját. Köztük él-alkotszerepel a nem mindennapi anyagi kockázatot vállaló direktor, Molnár László. „Végy egy – a gyermekükért mindent vállaló – szülõpárt, akik tizenegy éves korodtól úgy taníttatnak, hogy közben épül a jövõd” – szól a recept. Így aztán a Magyar Állami Balettintézet után a színi mesterség elsajátítása következik; majd a kecskeméti Katona József Színház, s – némi debreceni kitérõt követõen – a békéscsabai Jókai Színház ad szárnyakat a fiatal tehetségnek. A családi könyvelõ cég pedig megsegíti, míg idõrõl idõre kiállja mindazon lélekpróbákat, melyeken színész csak keresztül mehet.

S

mindeközben Molnár László bizonyít: Ibolya Edeként a Csókos asszonyban, Horatióként a Hamletben, Juvenalisként a Sztárcsinálókban, Valkaiként a Légy jó mindhaláligban, Trigorinként a Sirályban, Baracsként a Mágnás Miskában, Magisterként a Vörös Malomban, Zsupánként a Marica grófnõben, Raulként a Montmarte-i ibolyákban, Cheként az Evitában, Jean Valjeanként a Nyomorultakban. S rendez: Deval Potyautasát, Webber–Rice Evitáját és Jézus Krisztus Szupersztárját, Wildhorn– Bricusse Jekyll és Hyde-ját, a Best of Broadway musicalshow-t. Thália papja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mûvészeként a teátrum akkori igazgatójával, Verebes Istvánnal arról beszélgetett: hol, mibõl, hogyan lehetne musical színházat életre hívni. Molnár László a saját tõ-


kéjébõl 1998-ban megalapította hazánk máig egyetlen produkciós teátrumát, a Musical Színházat. Az elõadásokhoz a Honvédelmi Minisztérium Kulturális és Szabadidõ Központját vette bérbe, a zuglói Stefánia úton. Munkáját ügyvezetõ igazgatója, az országos rendezvények szervezésében, filmes és színházi munkákban egyként járatos Galambos Zoltán segíti. – Mit jelent a produkciós színházi modell? – kérdezem Molnár Lászlót. – Professzionális elõadást csak úgy lehet létrehozni, ha minden egyes poszton – színészek, rendezõ, koreográfus, díszlet-, jelmeztervezõ és -kivitelezõ, kiszolgáló személyzet és így tovább – az adott darabhoz leginkább illeszkedõ résztvevõk teszik a dolgukat. Zenés nagyszínházi elõadásokon dolgozunk. A darabok kiválasztása után elõször is azt vizsgáljuk, hogy Magyaror-

206


KIKAPCSOLÓ

Családi könyvelés: Molnár László a szüleivel

szágon éppen akkor ki a legalkalmasabb az adott színészi feladatra. A mûfaj hazai képviselõinek nagy kihívás, hogy az amerikai és nyugat-európai színvonalhoz méltó, maradéktalanul szórakoztató elõadásokkal örvendeztessék meg a musicalt szeretõ, meglehetõsen népes nézõközönséget. – Családi vállalkozása immár hat éve sikert sikeres. Minden költséget maguk állnak, s csupán a jegybevételbõl gazdálkodnak. Még sosem hallottam semmire sem panaszkodni. Ilyen egyszerû lenne minden? – Akik állandóan csak nyavalyognak, ritkán jutnak el valahová. A kesergõk arra vezetik vissza a bajaikat, hogy nincsenek sikereik – eközben pedig éppen a sopánkodás akadályozza meg õket abban, hogy termékennyé váljanak. Megvallom, a konkurenciával kevéssé foglalkozom. Színészként roppant szerencsések vagyunk: mindannyiunk örök szerelme a színház. Mivel könnyen mozdulunk, elvállalhatunk bármilyen vidéki fellépést is.


Minden fontos berendezést beszereztünk már, hiszen a vállalkozás valahány forintját visszaforgatjuk. Saját szabadalmunk a technikai kivitelezés: a projektor, a fény- és a hangpult tökéletes szinkronban mûködik. Olyan elõadásokat rendezek, melyeket képes vagyok a tõkémbõl finanszírozni – többen állítják: „nem középiskolás fokon”. – Ha azt mondom: Best of Broadway? – Azt válaszolom: musical gálamûsor, benne a musical-világirodalom legnagyobb slágereivel, az Oscar-díj átadásokat idézõ hatalmas háttér-kivetítõvel, gigantikus világítástechnikával, a Musical Színház ragyogó tánckarával – mind-mind záloga annak, hogy a musical szerelmesei, az egész család felhõtlenül szórakozzék e fergeteges show-mûsoron. – Mit válaszol rá: Kisherceg? – Antoine de Saint-Exupéry, a francia pilóta-író 1943-ban megjelent kisregénye a világ egyik legismertebb irodalmi mûve: eddig 136 nyelvre, illet-

207


KIKAPCSOLÓ ve dialektusra fordították le és 50 millió példányban adták ki. A röpke néhány évtized alatt klasszikussá vált mesét a szerzõ a barátjának, Leon Werthnek ajánlotta, aki „mindent meg tud érteni, még a gyerekeknek szóló könyveket is”. Ebben persze irónia bujkál, azonban az írói szándék világos: a mû nemcsak a gyerekekhez szól arról a felelõsségrõl, ami egymáshoz kötheti a barátokat. Az idõ, amit bárkire „vesztegettünk”, teszi fontossá õt a számunkra, abban rejlik minden törõdésünk, Jézus Krisztus Szupersztár szeretetünk. – Neil Simon vígjátéka, a Mezítláb – Folytatom: Jekyll és Hyde. – Frank Wildhorn–Leslie Bricusse a parkban. Corie és Paul, az ifjú hámûve, a Jekyll és Hyde musical-thriller, zaspár, esküvõjük után egy ötödik melynek dalszövegeit Valla Attila írta. emeleti, lift, fûtés és berendezés nélDr. Henry Jekyll, a jónevû angol elme- küli New York-i lakásba költöznek. A orvos a személyiségben meglévõ ket- kissé különc Corie mindent megtesz tõsséget kutatja, miközben kifejleszt azért, hogy ügyvéd férje jól érezze egy olyan szérumot, amelynek segítsé- magát szerelmi fészkükben, ám az esegével az emberi lélek mélyére, a mind- mények váratlan fordulatot vesznek, annyiunkban meglévõ gonosz közelé- amikor a fiatal pár megismerkedik a be jut. Hol húzódik a határ a jó és a fölöttük lakó bohém úriemberrel, Mr. rossz között? Meddig és hogyan jutha- Velascóval, aki számos jó tanáccsal tunk el személyiségünk megismerésé- látja el újdonsült szomszédjait. Corie ben, amikor a sötét oldal titkát kutat- fejében megszületik a nagy ötlet: össze juk? S ha elértünk önmagunk legmé- akarja hozni magányos anyukáját a lyebb rétegeihez, megtapasztaltuk go- vagány Velascóval. Hogy célját elérnosz énünk lényegét, van-e visszaút a je, egy görbe estét szervez négyesben… társadalmi létbe? A kérdésekre dr. Lesz is ebbõl kalamajka! – A végére hagytuk a szuperprodukJekyll merész megoldást talál: önmagán próbálja ki a szérumot. De a vá- ciót: Jézus Krisztus Szupersztár. – Mindeddig harminchat alkalomlaszt, az iszonyatos bizonyosságot már mal játszotta a színház – NyíregyháEdward Hyde-tól kapjuk meg... – Hátborzongató… Valami humo- zán, Békéscsabán, Debrecenben, a Magyar Állami Operaházban, a Marros a repertoárból?


208


KIKAPCSOLÓ

Best of Brodway

gitszigeti Szabadtéri Színpadon, Siófokon, a horvátországi Pula városában, Tiszaújvárosban, Szegeden –, összesen mintegy hatvanezer nézõ elõtt. A díszlet méretei miatt – összsúlya mintegy huszonöt tonna, amit négy, egyenként huszonnégy tonnás kamion szállít – Magyarország egyetlen kõszínházában sem férünk el, csak sportcsarnokokban és szabadtéri színpadokon adhatjuk elõ. A produkció kilencven szereplõje összesen kétszázhetven jelmezben lép színpadra. Makrai Pál, a magyar „örök Júdás” a színpadon már több mint kétszázötven alkalommal árulta el Jézust. A nyáron Egerben, az Agria Nyári játékokon és az Esztergomi Nyári játékokon élvezhette közönségünk a jól ismert dallamokat és a remek látványt. S a krónikás elmulaszthatatlan dol-


ga megemlíteni, amit a direktor szerényen elhallgat: Andrew Loyd Webber és Tim Rice talán legismertebb rockoperája, az immár harminc éve méltán világhírû Jézus Krisztus Szupersztár 1986-os szegedi Dóm téri bemutatója óta több feldolgozást ért meg Magyarországon, de olyan elõadás, mint a Musical Színházé, még minden bizonnyal nem született. A kétezer évvel ezelõtti történetet kétezer évvel ezelõtti jelmezekbe öltöztetett színészek a kétezer évvel ezelõtti helyszínt megelevenítõ díszletek között játsszák. Lenyûgözõ idõutazás részesei, akik a nézõtéren szinte már nem is tudják: színházban ülnek-e, vagy netán a megelevenedett történelem részesévé váltak…? Kevevári M. Katalin

209


KIKAPCSOLÓ

Kompromisszumos csavargó Popper Péter igazi gondolkodó, aki nem békélt meg a világgal. S a világ sem õvele. Szinte tüntetõ kívülállósága nem csupán választás – egyenesen lázadás. S egyben talán a legbátrabb döntés is... – Mindannyian csak kapaszkodókat keresünk. Az élet lényege az, hogy bizonytalan. S ezt igen nehéz elfogadni. Nincsenek bizonyosságok és biztonságok. S ahhoz nagyon nagy embernek kell lenni, hogy valaki vállalja a lét, az élet bizonytalan voltát. Hogy ne légy annyira biztos abban, ha most megismerkedsz mondjuk Belindával, hogy akkor aztán ásó és kapa... Ki tudja? Lehet, hogy három év múlva már el is váltok..! Én csak azt határozhatom el, hogy például Madridba utazom. De azt nem, hogy ott boldog leszek. Mert nem tudhatom elõre a döntéseim következményeit. – Hitet tesz amellett, hogy semmiben se higgyünk? – Kétely nélkül hit sincsen! Lutherhez egyszer odament egy fiatal szerzetes, hogy elpanaszolja neki: sokszor maga sem hiszi el azt, amit prédikál. Luther erre összetette a kezét és felkiáltott az égre: „Hála neked, Uram! Azt hittem, csak én vagyok így ezzel!” – És ha az ember nem hívõ, mi marad neki? – A fanatizmus, a pia, a drog, az öngyilkosság. Vagy föladni a szuverén Ént és elmenni a kollektív Mi felé:


mi, krisnások, mi, fradisták... És persze jókedvûen elviselni a lét abszurditását. – S ön micsoda? – Már sokszor elmondtam: szellemi kóbor kutya vagyok. Tudomásul vettem: bennem nincs annyi önátadás, hogy bármihez csatlakozzam. Ha hívnak, odamegyek. Körülnézek, vajon mit akarnak tõlem. Ha tetszik, maradok egy ideig. S ennek van egyezményes jele: fölemelem a hátsó lábamat és odapisilek. Majd továbbmegyek. Ha nem tetszik, akkor is... – Önzõ? – Nagyon! Attól persze még lehet csatlakozni valami irányzathoz. Materiális haszon, a karrier, a pénz stb. A legtöbben ugyanolyan önzõk. Ráadásul simlisek, s ez a simli önfenntartásunk legfontosabb eszköze lett; legyen szó adózásról, életrajzírásról, üzletrõl. – Feltételezem, nem mindig gondolkodott így. – Ide el kell jutni! Ezzel végzõdik, s nem ezzel kezdõdik a dolog. Nekem túl szorosak az elképzeléseimet erõteljesen megnyirbáló helyzetek. Túl nagy kompromisszumot követelnek a csatlakozások. De ezt nem csak a politikára értem. A

210


KIKAPCSOLÓ házasságra is! Valaki boldogan csinálhatja addig a pontig, amíg meg nem utálja a feleségét, vagy a férjét. S a csatlakozások általában úgysem véglegesek. Az ember nagy csinnadrattával becsatlakozik valahová, aztán három-négy év múlva máshová. Ez is önbecsapás. Engem az egész pszichológiából, mint tudományból, a hatások érdekelnek. 3500 évvel ezelõtt azt mondta Mózes, hogy ne paráználkodj, s Kovács úr – aki talán mit sem tud errõl –, ha megcsalja a feleségét, bûntudatos lesz. Miért pont õk hatnak? Miért Mózes, Jézus, Buddha? Ez szellemi hatás, mûvészi, bölcseleti. De egy szuggesztív személyiség hatása is. S engem a hatások pszichológiája érdekel. Tanítok a Színmûvészeti Egyetemen, fõleg operatõröket és rendezõket. Ott a mûvészi hatás aspektusából nézzük a dolgokat. Onnan a Zsidó Egyetem doktori iskolájába sietek el, ahol a hitbéli hatásról beszélek. Aztán pedig a Buddhista Fõiskolára megyek tanítani. Tökmindegy. Vagy éppen a protestáns Károlin tartok elõadást. Legföljebb kicsit szélhámosnak, kóklernek mondják az embert. – S valóban az? – Ha így akarja nevezni... Én persze inkább õszintének tartom magam. Tudok rá szebb szót is: hitelesnek. Na, itt a különbség a nyugati, az európai és a távol-keleti gondolkodás közt. Megkérdezik tõlem, mi vagyok. Nem vagyok vallásos. De egy vallásos zsidó családból származom, aztán ifjú marxista forradalmár lettem, sokat átvettem a pszichoanalízisbõl, elkerültem a Távol-Keletre, Indiába, három évig tanítottam Izraelben. Mondhatom-e, hogy én egy zsidóba oltott, buddhista keresztény vagyok?


– Engem a hatások pszichológiája érdekel

– Én meg csak figyelek. – Na, jó. Szerelmem azt kérdezi tõlem: Szeretsz te engem? Egyszerre van bennem szeretet, düh, unalom és... Mint Márai Sándor Baleset címû mûvében, amikor egy szerelmes éjszaka után a férfi önfeledten dúdol a fürdõszobában, a nõ reggelit készít, elsuhan az ajtó elõtt, és játékosan beszól: – Szeretsz? – Nem! – mondja a férfi, s csak akkor rémül meg, amikor utánagondol, hogy mi csúszott ki a száján. De késõ; a szó elhangzott. Még gondolva is ártatlan lett volna; kimondva gyilkol. A nõ az ágyra roskadva zokog, a férfi nem mer elõjönni. Késõbb, mikor már csak csöndes hüppögés hallatszik, kidugja a fejét a fürdõszobából, és igazi férfi-idétlenséggel azt mondja: Kukucs... – Egyértelmûvé kell hazudnunk magunkat – rendületlenül.

211


KIKAPCSOLÓ – Erre emlékszem: a Hazugság nélkül címû könyvében ír róla. – Akkor minek mondom...? Az európai gondolkodás követelménye: legyél egyértelmû! Mert az emberek nem tudják az ellentmondásokat elfogadni – és biztonságot keresnek. Egyszerre akarnak békét és nyugalmat, de kalandot és extázist is, becsületet és gazdagságot... Van egy filozófiai mû, ami arról szól, hogy mi nagyon keveset tudunk a világról. De így nem lehet élni. Ezért kénytelenek vagyunk kollektív axiómákat megfogalmazni. Amelyek nem feltétlenül igazak. – Vagy, mondjuk, tételezzük fel, hogy van Isten, és akkor... – Igen. Amikor kamasz volt a fiam, megkérdezte tõlem, hívõ legyen-e, vagy sem. Hogy mit válasszon. Megpróbáltam lebeszélni, hiszen ez nem választás kérdése. Melyik az igaz? Nem tudom! Én csak tanácsokat adhatok, s azt tanácsolom neked, legyél hívõ. Hogy miért? Azért, mert egy Istennel, egy ördöggel, az üdvösséggel, a kárhozattal és mindennel, ami még ezzel jár – szóval ez a világ így sokkal érdekesebb, mint egy olyan, ahol csak nagy bolygók keringenek az ûrben. Ez így érdekesebb; jobban fogsz szórakozni. A dolog másik része, hogy Isten van-e. Ezt nem lehet tudni. De úgy kell élni, mintha lenne. A XX. század, sõt már a XXI. század kezdete is bebizonyította, milyen hihetetlenül vékony máz rajtunk a civilizáltság, a keresztény kultúra. Mert ha az erkölcsöt tartósan elszakítják spirituális alapjaitól, akkor abba belezüllik a társadalom. – Nehéz igazság... Gyakran hangoztatott kérdés, miként is fér meg egymás mellett Isten léte és a tudomány.


– Freudtól egyszer megkérdezte Romain Rolland, az író, aki jó barátja volt, miként lehetséges, hogy idõnként fölerõsödik benne egy érzés, hogy valami köze van a végtelenhez, az emberen túlihoz, mondjuk egy természeti fenség láttára, vagy mûvészet befogadójaként. „Óceáni érzés”-nek hívta. Ez minden vallásosság alapja. Ha valakiben nincs meg, nem is lesz hívõ. S hogy honnan jön ez elõ az emberekben? Freud sem tudta. De legalább bevallotta. Vannak dolgok, amiket nem lehet kicsit csinálni. Nem lehet kicsit hívõnek lenni. Nem lehet egy kicsit AIDS-esnek lenni, kicsit halottnak lenni. Amit komolyan kell venni az élethez, azt nem lehet kicsit komolyan venni! Ha hiszek Istenben, ha komolyan akarok hinni, akkor igenis feltámadhat egy halott! De ha nem hiszek benne, akkor ez nem történhet meg. Ez hit kérdése, nem pedig a tudásé. S miért kell, hogy az egésznek értelme legyen? Miért gondoljuk, hogy az életnek mindenképpen értelme kell, hogy legyen? Úgy vélem, rengeteg embert öltek már meg a gyûlölet nevében, még többet a szeretetében, de a közönnyel még soha! – Ezzel nem értek egyet! Igenis lehet közönnyel ölni – csak nem feltétlenül a szó hagyományos értelmében. A közömbösségnek is sok halottja van. – Annyit enyhít rajta Buddha, hogy a részvét fontos dolog. A közöny nem közömbösség. Azt jelenti, hogy nem avatkozom túlságosan bele az eseményekbe. De ez még nem jelenti azt, hogy ne tudnék együtt érezni! – Akkor tisztázzuk a különbséget közömbösség és közöny közt! – A közömbösség annyit tesz: semmi nem érdekel. A közöny az, hogy

212


KIKAPCSOLÓ

– Az arányérzékkel van gond... FOTÓK: MTI

izgalom, megbotránkozás, ujjongás nélkül szemlélem a világot, tudomásul veszem, hogy milyen, de ha kell, reagálok rá. – Ezek szerint ez is egyfajta védekezés. – Nevezheti annak is. – Ám egyszer eljöhet a pont, amikor igenis lépni kell! – Persze, eljöhet. – De akkor ez egyfajta érzelmi érintettség eredménye, nem? – Van úgy, hogy valami intellektuálisan érint meg, de attól még érzelmileg közömbös maradok. Nem szabad érzéketlen dögnek lenni. A közöny egyfajta törekvés. Úgysem sikerül. Aztán a cselekvés néha figyelmeztetés lehet. Jobb, ha az ember érzelmileg nem vonódik bele a világba! Ha mondjuk nem veszek részt a Lehel piacon a kofák vitájában, a tojás áráról.


– Ez azért nem egészen ugyanaz... – Thomas Mann írta a Tonio Krögerben, hogy forró élménybõl nem lehet alkotni. Amikor még zajlik a szerelem, nem lehet alkotni. El kell távolodni, meg kell várni, míg kihûl. S akkor meg lehet formálni, mint mûvészi anyagot. Beolvadás valamibe – és a kívülállás utána. Így van ez az életben is! Engem rendkívül taszítana egy olyan fiatalember, aki a közöny filozófiáját vallja. Ugyanúgy taszítana egy idõs ember, aki lelkesedve heherészik és ugrál. A higgadt fiatalember és az izgága aggastyán: számomra undorító jelenségek. – S akkor mi lesz a bennünk élõ örök gyermekkel? – Játsszunk! De nem kell a dolgokat ilyen komolyan venni! Persze ez nem egyszerû. Az ember lelke nem öregszik. Az agyerei elmeszesedhetnek és akkor hülye lesz. De Goethénél nem így volt. Lelkileg még ugyanazt tudta, mint egy húszéves. De testileg megöregedett. Goethe 74 éves korában, Marienbadban beleszeretett egy 17 éves leányba. Ennek a kiscsajnak meg imponált a dolog és visszakacérkodott. Goethe pedig szerelmes lett, mint az ágyú és minden reggel elment a forráshoz a lány kedvéért. A hülye csaj meg egyszer azt ajánlotta Goethének, hogy fogócskázzanak. S bizony, Goethe hasra esett. Borzasztó! A világ szellemi fejedelme ott hever a porban és a hülye liba meg vihog rajta...! Thomas Mann írta errõl: „Nem merem megírni!” Ez tragikomikus. – Az... Önre visszatérve: azt mondta, játszik. – Igen. A tanítás az egyetemen – játék. A tanársággal játszom. És közben nagyokat röhögök magamban. Engem fõleg azért utálnak – elsõsorban a

213


KIKAPCSOLÓ saját szakmámban –, mert... Elmesélek egy történetet! Volt egy konferencián egy szünet, ahol mûködött egy tudósklub. Nem tudtam, hogy oda csak a tudós mehet-e be kávét inni, vagy pedig az, aki ott kávét iszik, tudós lesz.... Bent ültünk, s mondtam, milyen röhej, hogy régen még együtt csajoztunk, ma meg már tisztelt professzor úrnak nevezzük egymást. Ezek ráégtek a pofánkra, s már nem is tudunk kinézni a maszkok mögül. Elmondtam nekik foci-nyelven is, hogy kik vagyunk mi. Van ugye az elsõ osztály, ilyen az én szakmámban Freud. Máshol Einstein. Van a második, akik ehhez valamit hozzátettek. Következik a harmadosztály – s végül vagyunk mi. A megyei alszövetség focistái. Minket már nem jegyeznek a nemzetközi bizottságban. Mert mondjuk Limában ki vezeti az orvostudományi tanszéket? Ki a franc tudja? S hogy nálunk ki? Számít ez Európának? Ha az ember elmúlt negyven, már tudnia kell, ki lett belõle. Hogy nem lett belõle Freud. Amit tud, az egyéni karrierépítés eredménye. Állatpéldával: a légy a földszinten egyaránt repülhet a padló és a plafon közelében. De az még akkor is csak a földszint! Van tojás-hasonlatom is! – Segítség! – A tojás-hab: mindenkinek ugyanaz a tojás van a tányérjában. Az számít, ki mekkora habot ver belõle. Ha a pszichológiából elvarázsolnám a magyar pszichológia eredményeit, fölkiáltana valaki a Sorbonne-on? A Harvardon? Nem tudnánk nélküle tovább dolgozni? Egyáltalán észrevennék? Ezek csak helyi karrierek. – Ismerõs problémák, ismerõs fájdalmak...


– Gyötör minket a kisebbrendûségi érzés. Aki nem az, aki – az eljátssza. Aki meg az, annak nem kellenek a jelmezéhez színházi kellékek! Végre szembe kéne nézni azzal, ki lett az emberbõl, hová is jutott. A tudósok borzasztóan túlértékelik magukat. Én például elvégeztem a filozófia szakot is: vagyis filozófus vagyok! Meg Hegel is az. – Hogyne... – S Jung szintén pszichológus volt – mint én... Magyarországon az arányérzékekkel van gond. – Mindezek fényében hogy játszik tudós tanárt a diákjai elõtt? – Hogy miként játszom? A Színmûvészeti Egyetemen azt a feladatot adom az elsõ órán a diákoknak, hogy legközelebbre írjanak nekem egy eredeti gondolatot. – Nagyon gonosz! – Az, de hatásos! – Mindannak fényében, amit a fiatalságról, az öregségrõl, az okos emberekrõl és a bizonytalanról, mint tényrõl elmondott, óhatatlanul fölmerül a kérdés: Minek tartja magát – egy ilyen világban? – Fú, nehezeket kérdez...! Hát, egy pénzkeresésre rákényszerített szellemi csavargónak, aki legszívesebben csak csavarogna a világban – a szónak szellemi értelmében is. És egyszerûen csak nagyon kíváncsi vagyok. Arra, hogy mit gondolnak az emberek, mit találtak ki... Ez a kíváncsiság rettenetesen hajt. Pechem, hogy meg is kell élnem valamibõl. S a kettõ nem fér össze. Kompromisszumos csavargó vagyok. De arra nem számítottam, hogy egyszer én is megöregszem. Ez nem volt bekalkulálva az életembe. Canjavec Judit

214


KIKAPCSOLÓ

Nyereménypályázat Hagyományos pályázatunkon mindenki részt vehet, aki a helyesen kitöltött pályázati szelvényt 2005. március 31-ig címünkre visszaküldi. A címzés alá kérjük, írják fel: Nyereménypályázat. Cím: Cental Kft., 1015 Budapest, Hattyú u. 14. A pályázat értékelésekor – közjegyzõ jelenlétében – sorsoljuk ki a nyertesek nevét. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2005. április 29-i számában közöljük. A fõnyeremény: nettó egymillió forint készpénz. További nyeremények: 2 fõ részére személyenként nettó 100 000 Ft készpénz; 5 fõ részére egy-egy BUDAPEST PRINT könyvcsomag (gasztronómia, horoszkóp, életrajzok, történelem témakörbõl válogatva).

PÁLYÁZAT: Melyik évben tanácsolta el József Attilát a „Nincsen apám, se anyám” verséért a Szegedi Tudományegyetemrõl Horger Antal nyelvész professzor? Ezt az évszámot írják be a pályázati szelvény megfejtés rovatába. Beküldendõ a kitöltött pályázati szelvény. Csak a szelvényen beérkezõ megfejtések vehetnek részt a sorsoláson.

✄— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — PÁLYÁZATI SZELVÉNY

Megfejtés:

❏❏❏❏

Név:……………………………………………………………………………….

Cím:………………………………………………………………………………


215


KIKAPCSOLÓ

Bajszos Halmi András Szegény Szûcs György semmilyen vétségre, – Arany János bajusztessék, növesszék õk is talan hõse –, mit nem akármeddig. adott volna egy kis – Valóban sok veszõrcsíkért, mely az szõdség jár az ilyen orra alját díszítené! De dísszel? – mint ismert – adott – Idõ kérdése az is, nem is keveset: az õ egész. Minden reggel hiszékenységét kihaszfél órát szánok borotnáló, „bajuszcsináló” válkozásra és a bajucigányok alaposan kiszom ápolására. Simorámolták kamráját, szogatom, pödörgetem, báját, amíg Szûcs babusgatom. Jogom György a leszögezett van hozzá, emberi jolepedõ alatt ült a forró gom. Néhanap böngévizes kádban. szem a bajuszos embeKISFALUDI ISTVÁN FELVÉTELE Halmi Andrásé jól rekrõl szóló könyvekinõtt, barátai el is nevezték „bajusz- ket. Így aztán megtudtam, hogy a vikirálynak”. Szája két oldalán két, lágon a leghosszabb bajusz egy franhosszú pamacs lóg, azt lengedezi a cia üzletemberé. Az övé kétannyi, nyári szellõ. mint az enyém: 42 centiméter! Gon– Olyan, mint a kenderkóc – jegy- dolja el, mennyit bíbelõdhet a rezem meg. – Valódi? korddíszével... – Tíz éve a díszem – nevet Halmi And– Az unokáiról már szólt. És a gyerás. – Elõtte is volt bajszom, csak nem rekek? hagytam ilyen hosszúra. – Két fiam van, egyikük velünk él – Hány centis lehet? a városi lakásban. – A minap mértem, húsz és fél. – Neki is van bajusza? – Megpödörhetem? – Természetesen, csakhogy az õ dí– Soha. Azt még az unokáimnak sze meg sem közelíti az enyémet. Igaz, sem engedem, sõt, Marika, a felesé- fiatal még a srác, ráér megnöveszteni gem sem érhet hozzá. Magam ápolom, a szõrzetét. fésülöm, pödröm. – Ha kerékpárra ül és szembe fúj a – Most itt, a ceglédi piac-sokada- szél, merre lengedez a bajusza? lomban sokan megállnak maga mellett, – Természetesen hátrafelé. De hûs hümmögnek: bizonyára mûszál e dísz séges társ: eddig még nem hagyott fa– jegyzem meg. képnél... – Mert irigykednek rám! Nincs okuk Besze Imre


216


KIKAPCSOLÓ

Vásárnaptár 2005 Aszód: oáv: III. 19., IV. 23., X. 22. XI. 19. Bátonyterenye: oákv: II. 1., IV. 5., VI. 7., VIII. 9., X. 4., XII. 6. Battonya: okv: III. 13., VI. 12., X. 9. Császártöltés: okv: VIII. 14. Csorna: okv: I. 12., II. 9., III. 9., IV. 13., V. 11., VI. 8., VII. 13., VIII. 10., IX. 14., X. 12., XI. 9., XII. 14. bv: VIII. 20-21-22. Dabas: oákv: I. 10., II. 14., III. 14., IV. 11., V. 9., VI. 13., VII. 11., VIII. 8., IX. 12., X. 10., XI. 14., XII. 12. Debrecen: tavaszi nagy vásár: V. 7–8. Mihály-napi: X. 8–9. Dombóvár: okv: I. 9., II. 13., III. 13., IV. 10., V. 8., VI. 12., VII. 10., VIII. 14., IX. 11., X. 9., XI. 13., XII. 11. oák: I. 9., II. 13., III. 13., 27., IV. 10., 24., V. 8., 22., VI. 12., 26., VII. 10., 24., VIII. 14., 28., IX. 11., 25., X. 9., 23., XI. 13., XII. 11. Dunapataj: okv: II. 12., IV. 8., VI. 24., X. 14. Dunaújváros: okv: I. 9., 23., II. 13., 27., III. 13., 27., IV. 10., 24., V. 8., 22., VI. 12., 26., VII. 10., 24., VIII. 14., 28., IX. 11., 25., X. 9., 23., XI. 13., 27., XII. 11., 25., Fertõszentmiklós: õákv: II. 15., IV. 19., VI. 21., VIII. 16., X. 18., XII. 20., bv: IX. 18. Gyomaendrõd: oákv: II. 13., III. 13., IV. 10., V. 8., VI. 12., VII. 10., VIII. 14., IX. 11., X. 9., XI. 13., XII. 11. Gyula: oákv: I. 7., II. 4., III. 4., IV. 1., V. 6., VI. 3., VII. 1., VIII. 5., IX. 2., X. 7., XI. 4., XII. 2.


Jánoshida: okv+bv: VI. 26. Jászapáti: I. 4., II. 1., III. 1., IV. 5., V. 3., VI. 7., VII. 5., VIII. 2., IX. 6., X. 4., XI. 1., XII. 6. Jászberény: oákv: I. 8., II. 12., III. 12., IV. 9., V. 14., VI. 11., VII. 9., VIII. 13., IX. 10., X. 8., XI. 12., XII. 10. Kecskemét: okv+av: I. 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 23., 29., 30., II. 5., 6., 12., 13., 19., 20., 26., 27., III. 5., 6., 12., 13., 19., 20., 26., 27. IV. 2., 3., 9., 10., 16., 17., 23., 24., 30. V. 1., 7., 8., 14., 15., 21., 22., 28., 29. VI. 4., 5., 11., 12., 18., 19., 25., 26. VII. 2., 3., 9., 10., 16., 17., 23., 24., VIII. 6., 7., 13., 14., 20., 21., 27., 28. IX. 3., 4., 10., 11., 17., 18., 24., 25., X. 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 23., XI. 5., 6., 12., 13., 19., 20., 26., 27. XII. 3., 4., 10., 11., 17., 18., 24., 25. szombati napokon: okv, vasárnapi napokon: okv+av Kistelek: oákv: I. 2., II. 6., III. 6., IV. 3., V. 1., VI. 5., VII. 3., VIII. 7., IX. 4., X. 2., XI. 6., XII. 4. Kóka: oák: II. 6., IV. 17., VI. 5., VIII. 7., X. 2., XI. 20. Kunhegyes: oákv: IV. 27., IX. 28. Kunmadaras: oákv: I. 23., V. 22., VII. 24., X. 23. Martonvásár: oákv+bv: III. 28., VI. 27., IX. 26., XII. 5. VII. 24. Mórahalom: oákv: I. 16., II. 20., III. 20., IV. 17., V. 15., VI. 19., VII. 17., VIII. 21., IX. 18., X. 16., XI. 20., XII. 18. Nagykanizsa: oákv: I. 4., II. 1., III. 1., IV. 5., V. 3., VI. 7., VII. 5., VIII. 2., IX. 6., X. 4., XI. 1., XII. 6.

217


KIKAPCSOLÓ Pécs: oákv+av: I. 9., 16., 23., 30. II. 6., 13., 20., 27. III. 6., 13., 20., 27. IV. 3., 10., 17., 24. V. 1., 8., 15., 22., 29. VI. 5., 12., 19., 26. VII. 3., 10., 17., 24., 31. VIII. 7., 14., 21., 28. IX. 4., 11., 18., 25. X. 2., 9., 16., 23., 30. XI. 6., 13., 20., 27., XII. 4., 11., 18. Pincehely: oák: II. 22., IV. 26., VI. 28., VIII. 30., X. 25. Szászvár: ok+av+mgv: I. 16., II. 20., III. 20., IV. 17., V. 15., VI. 19., VII. 17., VIII. 21., IX. 18., X. 16. XI. 20., XII. 18. Szécsény: okv: I. 24., III. 21., IV. 25., V. 23., VI. 27., VIII. 29., IX. 26., X. 24., XI. 28. Szarvas: III. 6., V. 29., VII. 10., IX. 4., XI. 6. Tokaj: oákv: III. 20., IV.17., VI. 19., VII. 17., IX. 18., X. 16., XI. 20., XII. 18.

Túrkeve: oákv: III. 27., VI. 19., VIII. 7., X. 16. Verpelét: oák: I. 24., IV. 25., VII. 25., X. 24. bv: X. 30. Zalaegerszeg: okv: I. 11., II. 8., III. 8., IV. 12., V. 10., VI. 14., VII. 12., VIII. 9., IX. 13., X. 11., XI. 8., XII. 13.

Jelmagyarázat: oáv: országos állatvásár, okv: országos kirakodóvásár, oákv: országos állat- és kirakodóvásár, bv: búcsúvásár, av: autóvásár, mgv: mezõgazdasági vásár

Összeállításunk az önkormányzatoktól, piacoktól, vásárszervezõktõl a lapzártáig beérkezett adatokat tartalmazza. Az esetleges változásokért felelõsséget nem vállalunk.

Kincses keresztrejtvény 2005. április 11-én ünnepeljük költõóriásunk, József Attila születésének századik évfordulóját. Keresztrejtvényünkben az õ egyik versébõl vett, mára már szállóigévé vált – a megjelölt sorokban elrejtett – idézetet kell megfejteniük és beküldeniük mindazoknak, akik részt kívánnak venni a Kincses Kalendárium keresztrejtvény-pályázatán. Megfejtésüket a következõ címre küldjék be: Cental Kft., 1015 Budapest, Hattyú u. 14. A címzés alá kérjük, írják fel: Kincses keresztrejtvény. Beküldési határidõ: 2005. március 31. A helyes megfejtést beküldõk között fõdíjként nettó 100 000 Ft jutalmat sorsolunk ki. További nyeremények: 5 fõ részére egy-egy HOTELINFO Magyar Turizmus Kártya csomag; 5 fõ részére egy-egy SWISS FORMULA kozmetikai csomag; 5 fõ részére egy-egy VAJDA PAPÍR ajándékcsomag (szalvéták, papír zsebkendõk, toalettpapír, törlõkendõk). A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2005. április 29-i számában közöljük.


218


KIKAPCSOLÓ


219


KIKAPCSOLÓ

Horoszkóp KOS Március 21.–április 20. Életstílusát a lendület, a mozgalmasság jellemzi, így leginkább az olyan munkában tud kibontakozni, amelyben sok a kihívás. Jók a vezetõi képességei, ráadásul ön szeret versenyezni, általában megvalósítja rövid távú céljait. Stílusa viszont meglehetõsen erõszakos és támadó, ezért gyakran keveredik összeütközésekbe. Meglehetõsen türelmetlen – ami elõny, amikor hamar helyére teszi a dolgokat, hátrányos viszont, mert eredményei megszilárdításához sokszor nincs türelme. Az elkövetkezõkben erényeit inkább a munkájában kamatoztassa, hátrányos tulajdonságait pedig munkatársai, családtagjai érdekében próbálja meg kordában tartani. Ez is kihívás – s a jó válasszal nem kellene sokat várnia. BIKA Április 21.–május 21. Ön hajlamos rá, hogy külön utakon járjon és sajátos következtetéseket vonjon le a megfigyeléseibõl, tapasztalataiból. Istenadta képessége a jó kommunikáció, emellett alkotó kedvû is, így hivatásában jelentõs elõnnyel indul másokkal szemben. Jól érvényesül az olyan helyzetekben, ahol emberekkel kell foglalkoznia. Könnyen alakít ki kapcsolatokat, hamar ráhangolódik mások hullámhosszára, afféle beleér-


zõ típus. Nem érezné jól magát magányosan, bár ötletei révén elõbb-utóbb kiszabadulna minden kalickából. Igényli a társadalmi kihívásokat is. IKREK Május 22.–június 22. Jövõre tovább erõsítheti egyébként is kiváló szellemi képességeit. Ezek közé tartozik, hogy környezetében olyan jelekre is felfigyel, amelyek másoknak nem tûnnek fel, és képes arra, hogy az egészen új ötleteket is beépítse a munkájába. Szeret újítani, mindig szívesen próbál ki korszerû módszereket, sõt a munkahelyén el is tudja fogadtatni az újításokat. Sziporkázásai között azonban gondoljon néha arra, hogy akik más csillagjegyben születtek, talán nem mindenben értenek egyet önnel. Kivédheti ezt is, ha a környezetével megvitatja a terveit, mielõtt a megvalósításukba fogna. RÁK Június 23.–július 23. Ön két, egymástól jelentõsen eltérõ energiát egyesít magában, így lendületes és erõs személyiség, aki hivatásában általában keresztülviszi a terveit. A legnagyobb ellensége azonban éppen saját temperamentuma, mert túl hamar méregbe jön, s ekkor meggondolatlan lépéseket tesz. Ezért ön és a környezete között gyakran támad erõs feszültség, amit a jövõ-

220


KIKAPCSOLÓ ben jobb lenne elkerülnie. A diplomácia és az együttérzés nem az ön asztala, de próbálkozzék meg vele. Türelmetlen, de amit csinál, azt szívvel-lélekkel teszi. Erénye, hogy gyorsan és eredményesen dolgozik – áldozzon hát ebbõl az erénybõl egy kicsit embertársai javára: legyen velük türelmesebb.

hivatás felé terelték-terelik, ahol emberekkel foglalkozhat. Rendkívül értékes adottságai a családi életében is gyümölcsöznek: gyermekeinek mindig barátja, házastársának hûséges partnere akár egész életen át.

OROSZLÁN Július 24.–augusztus 23. Ön nem a kompromiszszumok embere. Munkája során bármire képes, ha az a kihívás értelmet ad az életének. Önre mindig számíthatnak, ha értelmet, célt lát a végén. Igazából az lelkesíti, ha az anyagi célokon és az egyéni becsvágyon túli dolgokért dolgozhat. Mint önmagának, gyakran mások számára is olykor túl magasra állítja a mércét, ezért éri nem egyszer kudarc, amikor az elvek, a magasabb társadalmi célok, az optimista álmok valóságos, szilárd falakba ütköznek. Álljon meg néha egy-egy pillanatra, mélázzon el az emberi tûrõképességrõl.

MÉRLEG Szeptember 24.–október 23. Önt magasan fejlett szociális érzék jellemzi, ez hozza közel az emberekhez. Különös igénye van a társaságra és a közösséggel való kapcsolatra, legyen szó mûvészetekrõl, üzleti vagy jogi ügyekrõl. Ön a kiegyensúlyozottság embere. Ízlése kitûnõ, és kiélvez mindent, ami pénzért megvehetõ. Áhítozik mások dicséretére, figyelmére, de éppen ezért könnyen a külsõségek rabjává válhat. A béke az ön számára a legfõbb érték, s ennek érdekében mindent hajlandó megtenni. Ez kívülrõl nézve határozatlanságnak tûnhet, mégis a legtöbb ember szívesen kér tanácsot éppen öntõl, aki az emberi lélek kitûnõ ismerõje.

SZÛZ Augusztus 24.–szeptember 23. Ön az örök gyermek, aki kérdez, kíváncsi, szeretne újat tanulni, bõvíteni a látókörét, és állandóan kész új kapcsolatokat teremteni. Ez a beállítódás munkájában nagy szerencse és hajtóerõ, de csak akkor, ha tolerálja a fõnöke is, illetve, ha éppen ön a fõnök. Érzékeny arra, hogy a kíváncsiságot, a világ felé való nyitottságot másokban is fölébressze, illetve, hogy az ön kérdéseit soha ne söpörjék a szõnyeg alá. Ezek az adottságai olyan

SKORPIÓ Október 24.–november 22. Ön az igazság rendületlen védelmezõje és a végsõkig harcol is érte. Idealista, a legfennköltebb elvek vezérlik. Szenvedélyesség jellemzi, mindent teljes erõbedobással végez, képes egyszerre erõs és gyenge, független és függõ, hûvös és szenvedélyes lenni. A magabiztos külsõ mögött azonban gyakran kavargó, szenvedélyes vágyak húzódnak meg. Hajlamos az irigységre, birtoklási vágya nem mindig ismer határokat, érzelmi kapcsolatai


221


KIKAPCSOLÓ rendszerint viharosak. Váratlan reakció társait és barátait is elriaszthatják. De ha alkalma adódik, bebizonyítja, hogy tud szeretni, nagylelkû és hûséges. NYILAS November 23.–december 21. Harcias, állandóan konfliktuskeresõ – s persze: aki keres, az talál. Ön körül mindig pezseg az élet, nélkülözhetetlenné teszi magát a munkahelyén és igen széles baráti körében. Mindig mindenkire ráér, mindenkihez van egy kedves szava, önre mindig számíthatnak a környezetében élõk. Bár a rendet nem tûri és a fegyelmezés lepereg önrõl, ha hegyeket kell megmozgatni, nem ismer sem fáradságot, sem munkaidõt. Most azonban készítsen leltárt, bújjon el egy sarokba, próbáljon meg valamennyi idõt saját magára szakítani. Vegye komolyabban egészségügyi problémáit, ne röstelljen orvoshoz fordulni. BAK December 22.–január 20. Ön azon ritka tulajdonság birtokában van, hogy képes a megfelelõ idõben a megfelelõ helyen lenni. Ez hozzásegíti ahhoz, hogy kihasználja azokat a lehetõségeket, amelyekkel szakmai karrierjét, elért pozícióit megszilárdíthatja. Ha mégsem sikerül minden azonnal, ne csüggedjen el. Mivel ön hajlamos a pesszimizmusra, a várakozást sokszor sikertelenségnek éli meg. Pedig csak bíznia kellene a jövõben, s ne szégyelljen álmodni, tervezgetni, ami az egyik legjobb dolog a rosszkedv és a csüggedés ellen.


VÍZÖNTÕ Január 21.–február 19. Kitartó, türelmes és megértõ társra van szüksége házasságában és más családi kötelékeiben egyaránt. Ön az a fajta ember, aki mellett nem lehet unatkozni, hiszen önnel mindig történik valami. Ha otthon marad, vagy beomlik a házfal vagy nagyobb összeget hoz a postás, ha éppen a sarki közértbe ugrik le, biztosan belebotlik egy tüntetésbe, s kenyér helyett zászlóval tér haza. Bár otthon szerettei elviselik, hogy hetente cserélne lakást, munkahelyén azért legyen visszafogottabb, mert sem a fõnökei, sem a munkatársai nem tolerálják sokáig, hogy az ésszerûség jegyében mindig mindent át akar rendezni. HALAK Február 20.–március 20. Barátaival szemben igen magas elvárásokat támaszt, s ezért szinte elkerülhetetlen a csalódás, ami pedig mindig mély nyomokat hagy önben. Ilyenkor aztán, ha lehet, még mélyebbre húzódik vissza a lelkébe, ahonnan a „majdnem tökéletes” barátok is nehezen robbantják ki. A magány híresen rossz tanácsadó, ami odáig fajulhat, hogy netán önmagában is talál hibát. Így aztán egyre nehezebb rávenni önt arra, hogy kimozduljon otthonról vagy a megszokott baráti körébõl. Békéljen meg a környezetével, vagy változtassa meg – ámbár mindkettõhöz át kell lépnie a saját árnyékán. Nemes és nagy feladat, apró s végtelen örömök várják a másik – a napos – oldalon.

222


SPORT

Az olimpia színe és visszája Nyolc aranyérem, száznegyvennégy pont, öt doppingolással vádolt sportoló – magyar szempontból így fest az athéni olimpia mérlege, és talán ez is jelzi: hiába a megannyi szép helyezés, azért túlzás lenne felejthetetlen olimpiaként jellemezni az augusztusi versenyeket.

N

éhány ember miatt az egész országnak szégyenkeznie kellett, s ez nem hiányzott senkinek. Míg négy évvel ezelõtt csak hüledeztünk, netán derültünk a megannyi, dopping miatt lebukott külföldi sportoló esetén, a szõröstül bõröstül kizárt román súlyemelõcsapaton, addig most bizony szépen visszakaptuk: a világ nevetett rajtunk, magyarokon. Két elsõ és egy második helytõl búcsúzhattunk el, így félõ volt, hogy az élen végzett sportolók hagyományos aranygépe mellett egy kokszjáratot is indítani kell – utóbbira alighanem túljelentkezés lett volna… Megértük azt, hogy míg a tisztességes magyar versenyzõk vért izzadva igyekeztek elérni a negyedik, ötödik, hatodik magyar aranyat, addig a sportnapilap háromszor is azt hozhatta címlapján, hogy megvan a negyedik gyõzelem. Mert ahányat nyertünk, annyit vesztettünk, így a játékok félidejében senkit nem lepett volna meg, ha Magyarország egyszer csak mínuszba kerül… Annus Adrián, Fazekas Róbert, Gyurkovics Ferenc, Kecskés Zoltán és Kovács Zoltán ügye megosztja a közvéleményt, a nép egyik fele áldozatnak, a másik csalónak tartja õket. Igazságot hirdetni úgysem lehet, az vélhetõen sosem derül ki, így hát maradjunk annyiban: a fent ne-


vezett úriemberek ügyei besároztak egy nemzetet, köszönet érte mindenkinek, aki benne volt. Hovatovább ott tartottunk, hogy két és félméteres, szakállas, ötvenes bicepszû, érdes hangú kínai és egykori keletnémet hölgyek kérdezgették a magyarokat, hogyan is kell doppingolni… GYÕZELEM MÁSFÉL CENTIS ELÕNNYEL A magyar sprtolók némelyike megbukott – a magyar sportolók többsége azonban bebizonyította, hogy bár ez az ország igen pici, mégis nagyhatalom. A tizenharmadik hely az éremtáblázaton ugyanis szenzáció a javából, Magyarország megelõzte például a görögöket (házigazdát utoljára 1976ban, Montrealban sikerült lekörözni), a spanyolokat, a lengyeleket, Kanadát, Csehországot, Törökországot, és még vagy százkilencven egyéb államot. Óriási tett ez, annyi szent. Mint ahogy az volt Janics Natasáé is. Tudják önök, mekkora elõnnyel nyerte Janics a két aranyérmét? A televízióban látottak alapján legalább három méterrel – igazából azonban másfél centivel. Janicsnak ugyanis messze nem az olimpia volt a legnehezebb versenye, hanem a

223


SPORT hazai válogató, amelyen a tizenhétszeres világbajnok Kovács Katit kellett megelõznie, hogy indulhasson az egyesben. Megelõzte egyszer – kevés volt. Megelõzte még egyszer, másfél centiméterrel – akkor már megkapta a rajtengedélyt. Ha alulmarad, nincs két aranya. Sõt, egyetlen aranya sincs, elvégre a válogatási elvek kimondták: egy ember legfeljebb két kajak-kenu számban indulhat. Kovácsnak ott lett volna az egyes, ott volt a megbonthatatlan négyes, hát párosban biztosan nem rajtolhatott volna – márpedig így társa, Janics Natasa is otthon marad. em így történt, Janics gyõzött, és ma már kétszeres olimpiai bajnok, továbbá olimpiai negyedik helyezett. Utóbbi pozíciót még Sydney-ben szerezte meg, amikor jugoszláv színekben csúszott le a dobogóról – igaz, simán harmadik volt õ, ám az utolsó tíz méteren balra nézett, majd jobbra nézett, ünnepeltette picit magát, így rögvest befogták. Natasa mára jóval rutinosabb lett: Athénban áthaladt a célvonalon, balra nézett, jobbra nézett, és végre nyugodtan konstatálhatta, a többiek még valahol félúton lapátolnak… Felnõtt a kislány, s nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy kijelentsük: ha ilyen ütemben fejlõdik, legközelebb a férfiak mezõnyében is nyugodtan rajthoz állhat. Szintúgy a kajak-kenu döntõkben figyeltünk fel egy piros-sárga színkombinációjú hajóra, benne két aprócska ember, kezükben lapáttal, arcukon hihetetlen elszántsággal. Kik ezek? Végül is mindegy, nekünk van egy Janicsunk, egy Kovács Katink, a srácoknál ott az aranynégyes, a kenusoknál Kolonics Gyuri, Kozmann Gyuri, Vajda Attila, ez a sportág egyértelmûen a miénk (na jó, meg a németeké, Birgit nagyival az élen). De azért néztük a

N


rajtlistát: bizonyos Meng Kuang-liang és Jang Ven-csün urak Kínából. Kínai kenusok? Jó, már ott is feltalálták a tengert meg a folyókat, de azért kissé furcsa, hogy ezek itt bazsalyogtak egy olimpiai döntõben. Sõt, rögvest az egyik középsõ pályáról indulhattak, ami ugyebár azt jelenti, hogy a legjobb idõk egyikével kerültek a kilenc közé, de valahogy még mindig nem hittük, hogy bármilyen meglepetést okozhatnának. Gondoltuk, jó esetben is versenyben lesznek a kilencedik helyért a mezõnykísérõ hajóval… Pláne, hogy itt van ugyebár egy bizonyos Kolonics– Kozmann páros, továbbá a németek, az oroszok, a románok, szóval marad nekik az eveztek még kategória. Erre fel Meng és Jang sporttársak egyszercsak megindultak: féltávig jól mentek a mezõnnyel, hol õk vezettek, hol egy másik hajó, majd az utolsó métereken rákapcsoltak, és elvitték az aranyat Kínába. Mi meg meresztettük a szemünket: te jó isten, már a kínaiak is a spájzban vannak. Az meg szinte fel sem tûnt, hogy a második helyen egy kubai egység végzett… A tizenkét kajak-kenu számból négyet nyertek a németek, hármat a magyarok, és több egyéb nemzet mellett egyet, ugye, a kínaiak. A következõ olimpiát Peking rendezi – ha így lapátolnak, tartunk tõle: az aranytermés fele már otthon marad. MEGBOTLOTTAK

AZ ESÉLYESEK

De ne jósolgassunk, az nem mindig jön be. A tuti befutók ugyanis Athénban is csõdöt mondtak. Ott van például a 100 kilós japán cselgáncsozó Inoue, akit a mezõnybõl korábban egyetlen ember tudott legyõzni – Kovács Antal. Sajnos a magyar srác már az elsõ körben össze-

224


SPORT

Janics Natasa örömtánca

került Inouéval, aki ugyan nem volt jobb nála, ám a bírák túlságosan is tisztelték, és továbbjuttatták a japánt. Innentõl sima ügy, gondoltuk, Kovács mehet a bronzért, Inoue meg szinte mérkõzés nélkül kapja az aranyat – fájdalom, az ipponkirály Nippon királya már nem lehetett, egy nevesincs holland feltörölte vele a tatamit, így õ is és Kovács Anti is helyezetlenül zárt. Inouéhez képest mennyivel jobban járt az amerikai 4x100-as férfiváltó, amely legalább egy ezüstöt szerzett. Na de hogy: bár azt hittük, a sprinttávon már oda az amerikai fölény, a klasszikusnak számító 100 méter elsõ négy helyzettjébõl három volt amerikai, csupán egy portugál furakodott be a második helyre. Jó-jó, a Francis Obikwelu névbõl õ sem tûnik született portugálnak… Az egyéniben tündöklõ Gatlin, Greene és Crawford mellett a szintén nagy ütemben repesztõ Miller


volt a váltó negyedik embere, meg sem fordulhatott senki fejében, hogy nem Amerikába kerül az arany. Igen ám, de a váltó jellegzetessége, hogy nemcsak futni kell, hanem váltani is – ez meg a jenkiknek nem sikerült, Miller nem a legjobb ütemben adta Greene-nek a botot, így a britek egy századdal megelõzték a nagy esélyest. S még ezt is könnyedén felül lehetett múlni: a hölgyek hasonló távján a szintén gyõzelemre törõ USA-váltó harmadik embere, Marion Jones hiába iparkodott, egyszerûen képtelen volt a zónán belül átnyújtani társának a stafétát, márpedig a túlfutás kizárással jár. Maradjunk még az Egyesült Államoknál, elvégre legjobban az amerikai férfi kosarascsapaton röhögött a világ. Az eddigi olimpiászokon összesen két vereséget szenvedett az USA válogatottja, s amióta 1992-ben megjelentek az NBAprofik is a csapatban, a szakemberek nyugodtan kijelentették: a következõ jégkorszakig õket nem lehet legyõzni. A barcelonai nyitány parédés volt, a Larry Bird, Magic Johnson, Charles Barkley fémjelezte csapat agyonverte riválisait – jellemzõ példa az ellenfelek lelkiállapotára, hogy az egyik litván játékos a cserepadról fényképezte bõszen a nagymenõket… Az arany meglett Atlantában és Sydneyben is, bár a nimbusz egyre csak kopott, hiszen a Dream Team újabb kiadásai már nem negyven-hatvan ponttal verték a világot – de akkor is verték. Ezzel szemben Athénban az amerikaiakat legyõzte Puerto Rico, Litvánia (nocsak, nocsak, megérte az az 1992-es kémkedés…), majd Argentína is, és ahogy Iversonék játszottak, nyugodtan hihettük, hogy a jó napot kifogó pécsi lányok is megvernék õket. Az Egyesült Államok végül a harmadik lett, és sikerült eggyel több vereséget begyûjteni,

225


SPORT

A vizilabdacsapat a gyõzelmi dobogón

FOTÓK: MTI

mint az elmúlt évszázadban összesen. Pozitívum ugyanakkor, hogy Pekingben már biztos nem nyomja a csapatot az esélyesség terhe… A TESTVÉRI SZERETET CSAPATA Igaz, nem nyomta a 10 000 méteren induló Haile Gebreselassiét sem. Az etióp futóról annyit, hogy méltó utódja a római olimpián mezítláb is gyõztes Abebe Bikilának, hosszú évekre kisajátította magának a hosszú távú futásokat. Igen ám, csakhogy a jó öreg Gebre mára valóban öreg lett, ráadásul sérülés is nehezítette a felkészülését. Természetesen címvédõként és örökös nagy bajnokként így is éremesélyes volt, s mivel két másik etióp futó segítségére számíthatott, az arany sem tûnt elképzelhetetlennek. Bekele és Sihine nem is hagyták cserben példaképüket, 9000 méterig vitték magukkal, majd a megbeszéltek szerint megnyitották a hajrát, hogy hármas etióp gyõzelem szülessen. Igen ám, csakhogy Gebre lemaradt: próbált õ gyorsabban futni, vitte elõre a szíve és rutinja,


de a lábai már nem olyanok, mint mondjuk négy esztendeje. A két ifjú meg nem tudta, mit tegyen: hagyják ott a legendát, és próbálják megszerezni a nagy öreg elõtt a nagyon fontos aranyat, vagy tartsák még a lelket társukban. Idegölõ pillanatok voltak, Gebre egyre jobban lemaradt, a vetélytársak kezdtek feljönni, már csak másfél kör volt hátra, ám a vezetõ etiópok nem mertek jobban ellépni az üldözõktõl. Aztán Gebreselassie felnézett, talán intett is a két fiatalnak, és azok megindultak: jó száz métert vertek a honfitársra, és megszerezték az arany-, valamint az ezüstérmet. Gebre ötödik lett – de olyan ünneplést kapott, mintha gyõzött volna. A magyar vízilabda válogatott gyõzelme okozta eufóriát persze nehéz lenne felülmúlni. Mert az elmúlt években egyértelmûen a póló lett a legnépszerûbb labdajáték mifelénk, a Honvéd által rendezett Bajnokok Ligája döntõkre már-már pitbull társaságában kellett jegyért menni. Az 1997-es Európa-bajnoki gyõzelem óta a Kemény Dénes által dirigált csapat alig hibázik, a világversenyek

226


SPORT nyolcvan százalékát nyeri – nem mellékes, hogy a legfontosabb eseményt, a sydney-i olimpiát is hozta, majd tavaly végre világbajnok lett a társulat. A nagy öregek, Vincze Balázs, Dala Tamás, Kósz Zoltán szép lassan kikoptak ugyan az együttesbõl, ám Benedek Tibor továbbra is nélkülözhetetlen. Benedek már négy éve is a legrutinosabbak közé tartozott, elõfordult, hogy a válogatott keret tagjai közül csak õ játszott külföldön, a vízilabda legendái között a helye. Bal keze legalábbis egy ágyúval ér fel, nincs kapus, amelynek lenne esélye egy-egy Benedek-bombával szemben. Erre fel Sydneyben, a csoportmeccseken nem lõtt egyetlen gólt sem. Nagyot néztek a játékostársak, álmélkodtak a szurkolók, csodálkozott tán maga Kemény mester is. Joggal féltünk hát, hogy Benedek ettõl depressziós lesz, és öngyilkossági kísérlet gyanánt megnézi a Vad angyal összes részét, ám õ egészen másként dolgozta fel a skandallumot. Gondolta: ha eddig nem lõtt,

majd lõ ezután, és az elõdöntõben, valamint az oroszok elleni döntõben majdhogynem a gólkirályságig vitte… A sztori hasonló volt Athénban is: Benedek az elsõ három meccsen gólképtelen maradt, ám utána megint elsült az a bal, és ha most a szerbek elleni aranymeccsen csak egy találatig jutott is, nem véletlenül szedte a sportnapilap csupa nagy betûvel a nevét. „Hát, a jugók is megérdemelték volna ezt a gyõzelmet“ – kommentálta a látottakat Kemény Dénes kapitány, mire Benedek Tibor csak annyit felelt: „Nincs igazad, Dénes. A másik csapatban ugyanis nincs meg az a testvéri szeretet, amely bennünket jellemez.“ Õk egymást szeretik – mi meg õket. Az utóbbi évek eredményeit tekintve van miért – a magyar pólósport erejét nézve pedig lesz miért. Amúgy pedig jó volt ez az athéni két hét. Csak valahogy nem bánjuk, hogy most négy évig szünet lesz az olimpia mûsorán… Kun Zoltán

Dicsõséglista Aranyérmesek: Nagy Tímea (vívás), Igaly Diana (sportlövészet), Majoros István (birkózás), férfi kajaknégyes, Janics Natasa (kajak-kenu), Janics Natasa, Kovács Katalin (kajak-kenu), Vörös Zsuzsa (öttusa), férfi vízilabda válogatott. Ezüstérmesek: Nemcsik Zsolt (vívás), Gyurta Dániel (úszás), Krutzler Eszter (súlyemelés), férfi párbajtõrcsapat, Kõvágó Zoltán (atlétika), nõi kajak négyes. Bronzérmesek: Cseh László (úszás), Vajda Attila (kajak-kenu), Kolonics György, Kozmann György (kajak-kenu). Negyedik helyezettek: Risztov Éva (úszás), Mincza Ildikó (vívás), Kovács


Ágnes (úszás), Mohamed Aida (vívás), Cseh László (úszás), Likerecz Gyöngyi (súlyemelés), Varga Viktória (súlyemelés), férfi kézilabda válogatott. Ötödik helyezettek: Kovács Ágnes (úszás), férfi kardcsapat, nõi párbajtõrcsapat, Varga Tamás, Hirling Zsolt (evezés), Vereckei Ákos (kajak-kenu), Kammerer Zoltán, Storcz Botond (kajak-kenu), nõi kézilabda válogatott. Hatodik helyezettek: Cseh László (úszás), Varga Gabriella (vívás), Gál Róbert (torna), nõi vízilabda válogatott, Kökény Roland (kajak-kenu), Zsivoczky Attila (atlétika).

227


SPORT

KINCSES KALENDÁRIUM KUPA

Bag nyerte a serleget

A

Kincses Kalendárium Kupáért a labdarúgók Magyar Kupájában legtovább jutott, megyei bajnokságokban szereplõ klubok vetélkedhetnek. A 2004. évi fináléba a Tárnoki KSK és a Bagi TC 96’ csapata került, s – a hagyományoknak megfelelõen – a Magyar Kupa döntõje elõtt mérkõztek meg egymással a Puskás Ferenc stadionban. Az összeállításokat böngészve a tárnokiak tûntek esélyesebbnek, hiszen a soraikban tudtak három volt válogatott játékost: Csucsánszky Zoltánt, Orosz Ferencet és Zombori Andrást, míg a bagiaknál Szekula Ferenc – a kispályás nemzeti együttesben – öltözhetett már címeres mezbe. Ám a dicsõ múltat legyõzte a szorgos jelen… Rövid erõfelmérés után a bagiak átvették a játék irányítását, s már az elsõ félidõben behozhatatlannak tûnõ, 4:0-ás vezetésre tettek szert. A második játékrész-

Lendületben a csapatok


Bagi gól

ben pedig megduplázták addigi találataik számát, s végeredményben 8:0-ra verték ellenfelüket. Bár a szemszerû eredmény nagy fölényt mutat, a tárnokiaknak – akiket népes szurkolóseregük mindvégig lelkesen biztatott – semmi okuk a szégyenkezésre: ezen a délutánon jobb volt az ellenfél. Csucsánszky Zoltán játékos-edzõ így kommentálta a történteket: „Ez a mérkõzés hûen tükrözte a két csapat közti különbséget, ám büszke vagyok rá, hogy idáig eljutottunk.” A krónikás most már elárulhatja – a mérkõzés elõtti napon, a Magyar Labdarúgó Szövetség székházában megrendezett

228


SPORT

Bagi gyõztesek a díjakkal

VÖRÖS SZILÁRD FELVÉTELEI

sajtótájékoztatón Boda János, a bagi klub elnöke odasúgta nekem: „Tiszteljük a Tárnokot, de életem legnagyobb csalódása volna, ha nem nyernénk…” Nos, valóban „kijött” az osztálykülönbség a két csapat között, de a sikerért meg kellett harcolniuk a bagiaknak. Gohér János, a kupagyõztes csapat szakvezetõje így értékelt a meccs után: „Ragyogóan játszottunk, ezért Bag község a futballtörténelmének eddigi legnagyszerûbb eredményét érte el.” A díjátadáson mindkét csapat játékosai értékes ajándékokat vehettek át Villás Károlytól, a Kincses Kalendáriumot kiadó Cental Kft. ügyvezetõ igazgatójától. B. H. J.


229

Tárnoki KSK–Bagi TC 96’: 0–8 (0–4) Puskás-stadion, 800 nézõ. Vezette: Gaál (Farkas B., Kiss Gy.). Tárnok: Filus – Zombori – Pánczél, Póth (Bukta), Béky, Dajkai – Sándor (Winhardt), Csucsánszky, Csákány – Ágoston (Orosz), Lukács S. Bag: Kocsis – Králik, Balogh, Sóss – Simó A. – Balázs L. (Nagy P.), Hegedûs, Filep (Farkas Á.) – Tóth T. G. – Tóth N. (Simó L.), Szekula. Gólszerzõk: Tóth T. G. (2), Szekula (2), Filep, Hegedûs, Sóss, Tóth N.


SPORT

ÁMULT-BÁMULT A FUTBALLVILÁG

Görög csoda Június 12-én hatalmas meglepetéssel kezdõdött Portugáliában a labdarúgó Európa-bajnokság: a portói Dragao stadionban Görögország válogatottja 2–1re legyõzte a házigazdákat. Ekkor még senki nem sejtette, hogy az Eb úgyszintén hihetetlen eredménnyel zárul...

F

ranciaország, Olaszország, Hollandia, Anglia, Spanyolország, Csehország, Portugália – a végsõ gyõztes közülük fog kikerülni, ez volt a torna elõtt az általános vélemény. Görögországnak – Lettországgal együtt – szemernyi esélyt sem adtak a szakértõk. A görögök egyébként korábban csupán egyetlen Európa-bajnokságon (1980-ban) és egyetlen világbajnokságon (1994-ben) szerepeltek, s mindösszesen egyetlen gólt és ugyanannyi pontot szereztek. A selejtezõket ezúttal is két vereséggel kezdték, ám a további hat mérkõzésüket megnyerték, úgy, hogy még gólt se kaptak. A nagy esélyesek közül Olaszország és Spanyolország, a vb-ezüstérmes németekkel együtt, már a csoportmérkõzéseken elvérzett. A spanyolokat a görögök azonos pontszámmal elõzték meg, annak eredményeként, hogy több gólt rúgtak. Portugália, Anglia, Görögország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Csehország és Dánia jutott a legjobb nyolc közé. Itt a házigazdák hosszabbítás után tizenegyesekkel verték az angolokat, a hollandok a svédeket, a csehek hármat lõttek a dánoknak, s a bombameglepetést ismét a görögök okozták: Hariszteasznak a 65. percben fejelt góljával elbúcsúztatták a címvédõ franciákat. A döntõbe jutásért Portugália Hollandiával mérkõzött, s nyert 2–1-re. A görögöknek


a csehek jutottak; az a cseh válogatott, amely látványos támadójátékával és négy gyõzelmével (hármat vesztett állásból szerzett) az Eb addigi legnagyobb közönségsikerét aratta. Ahogyan 0–2-rõl fordítottak 3–2-re a hollandok ellen, vagy amiképpen a második félidõben a dánoknak hármat berámoltak (ebbõl kettõt az ifjú Baros, aki öt góljával végül az Eb gólkirálya lett), bizony nem volt akármi, s szinte már a sportsajtó is (egy-két „óvatoskodó” újságíró kivételével) elõre elkönyvelte a gyõzelmüket. Jól is kezdtek, már a 3. percben Rosicky óriási kapufát lõtt, ám a gól csak nem akart megszületni. Ráadásul az elsõ félidõ vége elõtt az aranylabdás, minden mérkõzésen kiválóan játszó Nedved megsérült, le kellett cserélni. A társak mindent megtettek, de a rendes játékidõ 0–0-val zárult. A hosszabbításban már nemcsak védekeztek a görögök, hanem támadni kezdtek. S az elsõ negyedóra utolsó percében a hátvéd Dellasz szöglet után a hálóba fejelt; pillanatok múlva véget ért a találkozó: ezüstgóllal Görögország lett a házigazdák döntõbeli ellenfele. A döntõben tehát július 4-én ugyanaz a két csapat került ismét szembe, amelyik a nyitómérkõzésen. Portugália visszavágásra készült, az Eb-t kitûnõen megrendezõ országban óriási volt a várakozás. Talán éppen ez a felfokozott hangulat tette görcsössé a portugál játékosokat; tény, hogy a pályán valahogy

230


SPORT

Ezzel a góllal gyõztek a döntõben a görögök

semmi sem jött be nekik igazán. A görögök pedig, akik kezdettõl fogva magabiztosan védekeztek, még inkább megnyugodtak, s mint a negyeddöntõben a franciák, az elõdöntõben pedig a csehek ellen, megszületett az az egyetlen gól is: a második félidõ 12. percében szögletrúgás után a spanyol és a francia meccs gólszerzõje, Hariszteasz fejelt Ricardo kapujába. A portugáloknak volt még harminchárom percük, de nem tudtak egyenlíteni... A mérkõzés végén zokogtak a játékosok, és zokogtak a szurkolók... siratták az elveszett álmot. A görög csapat és közönsége pedig önfeledten ünnepelt a lisszaboni Luz stadionban, de velük együtt ujjongott egész Görögország. Volt mit, hiszen fiai csodát vittek véghez, az európai labdarúgás történetében egyedülállót. Ehhez a csodához kellett Otto Rehhagel,


FOTÓ: MTI

az együttes német szakvezetõje, aki képes volt a játékosaival megértetni, hogy erejük a csapatjátékban lehet. Ezek a különben egytõl egyig nagyszerû labdarúgók korábban kiemelkedõ eredményt nem tudtak produkálni, mert – mint Rehhagel mondta – „mindenki azt csinált a pályán, amit akart”. Az õ keze alatt megtanulták, hogy azt tegyék, amit a csapat érdeke kíván. Mesteri védekezés, tökéletes technika, pontos passzok, gyorsaság a támadásban, helyzetkihasználás, fantasztikus fejjáték, sportszerûség; s mindenekfölött a csapatszellem, a társakra figyelés, a hit – ezt tudják az Európa-bajnok görög válogatott rokonszenves játékosai. Ennek köszönhetik, hogy Portugáliában megtörténhetett velük a „csoda”. Megérdemelték... Dulai Sándor

231


HIRDETÉS


232


HIRDETÉS


233


KIS KINCSES

ZELK ZOLTÁN

A három nyúl

E

gyszer régen, nagyon régen, zúgó erdõ közepében három nyulak összeültek, selyemfûre települtek, ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig, amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek, egy szarka felettük szállott, s így kiáltott: – Mit csináltok? Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak. – Úgy, úgy, bizony, mint az urak – feleltek a három nyulak. – Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk. Csacsi szarka nem elhitte?! Repült is már, a hírt vitte, s buta róka is elhitte. De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka, mert a szarka így kiáltott: – Egy jegenye fölött szállok, mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körben. Összebújva tanácskoznak… Jaj, mekkora nyulak voltak! Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk. Hát még mirõl beszélgetnek? Hogy eztán csak rókát esznek! Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka. Futott ki az erdõszélre, csak mielõbb odaérne. Hát amint ott futott, szaladt, szemben vele farkas szaladt: – Szaladj te is, komám, farkas, jaj, mit láttam, ide hallgass! Az erdõ közepén jártam, most is borsódzik a hátam, sosem láttam ilyen szörnyet, ottan ültek három szörnyek! Három nyúl volt és akkora, fél méter is volt egy foga. Hát még mirõl beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek! No hiszen, egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett. Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve, a medve így szólongatta:


HAUI JÓZSEF RAJZA

– Hova szaladsz, farkas koma? – Medve komám, ne is kérdjed, szaladj, ha kedves az élted! Erdõ közepén jártam, jaj, mit láttam, jaj, mit láttam! Három nyulak ottan ültek, éppen ebédre készültek. Hát még mirõl beszélgettek? Hogy eztán csak medvét esznek! Egyébre se volt már kedve, szaladni kezdett a medve. Elöl róka, hátul medve, közbül a farkas lihegve. Így szaladtak erdõszélre, szomszéd erdõ közepébe. (...) Ezalatt a nyusziházban, fûszálakból vetett ágyban három nyuszi aludt szépen, összebújva, békességben…

234


KIS KINCSES

Mesél az autista fiú Kása Levente nyolcéves volt, amikor leült a számítógép elé és különbözõ történeteket, meséket írt – ezekbõl közlünk alább néhányat. A komputer kezelését senki nem mutatta meg neki, önmagától jött rá a mûszaki titkokra. Különös érdeklõdést mutat a gombák iránt: az összes fajta jellemzõit álmából riasztva is tudja. A tizenöt esztendõs fiú Kecskeméten, a Daróczi-közi autista csoportban tanul. KÉSÕ DÉLUTÁN VAN, lemegy a nap. A tarka rét máris lesz. Kint a világosban nap lesz és kint a sötétben pedig hold lesz. Barna hegy áll itt. Biztos nõ a hegy? Este nem kézimunkázunk festéssel bent a házban. Karcolni se, festékkel nyomdázni se, szívószállal festéket fújni se meg kézzel festéket nyomdázni se. Elment a barna hegy, és ismét itt ál a tarka rét. Valóban barna hegy volt? Ma már nem lesz tarka rét. Tavaszon és nyáron késõn sötétedik. Õszön és télen nagyon korán sötétedik. Holnap lemegy a hold, és fölmegy a nap. Nem lehet kézimunkázunk sötétbe kint. A nap most már lement és este van. Mivel az emberek nem látták barna hegyet, oda nem néztek. Emberek milyenre esznek este? Vacsorára. Vacsora után nem esznek többször este az emberek. Vacsora evés után semmi evés lesz.

NYOLC ÓRÁRA odaérünk a lakodalomba, és kezdõdik a lakodalom. Van egy menyasszony. Éjszaka kezdõdik a lakodalom. Nagyon hangos a zene. Táncol a menyasszonnyal. Milyen ennivaló lesz a lakodalomba? Elõször leves lesz, utána pörkölt hús lesz, utána sült hús lesz, és utána a torta. Pörkölt hús elõtt zenélnek, utána sült hús elõtt, utána torta elõtt zenélnek, utána pedig torta után zenélnek. Nagyon hosszú lakodalom lesz. Táncolunk, eszünk-iszunk, megint táncolunk. A lakodalomba sokszor vagyunk, mert 8 órára érkeztünk. Vége a lakodalomnak, nagyon hosszú volt. Megettük a tortát sült hús után, vissza megyünk a lakodalomból. Miért van vége a lakodalomnak? Azért mert nagyon hosszú volt! Most már mi házunkba élünk. Éjszaka van. Jó éjszakát! Szép álmokat!

ELVÁGTA AZ UJJÁT, kell egy sebtapasz. Hol a sebtapasz? A gyógyszeres szekrényben! Miért kell sebtapasz? Azért, mert elvágta az ujját! Folyik a vér. Ráragasztjuk egy sebtapaszt. A kés az vág, éles. A kés éles, a villa szúrós és a kanál pedig merõs. Megkenés közbe vágta el az ujját, vagy kenyér elvágás közbe. Kenyér elvágás közbe! Még puha a vér, úgy hogy még várni kell. A késsel nagyon vigyázni kell. Most nem vigyázta a késsel, mert elvágta az ujját. Most már kemény a vér, úgy hogy most már le lehet venni róla a sebtapaszt.


235


KIS KINCSES


236


KIS KINCSES

Díjnyertes gyermekek Évkönyvünk tavalyi évfolyamában rajzpályázatot hirdettünk az általános iskolások részére. Sok szép alkotás érkezett, melyek közül szakértõ zsûri választotta ki a nyerteseket. Ez alkalommal két díjazott rajzot adunk közre: Szakál Alexandra petrikeresztúri és Turák Mirandella rózsaszentmártoni pályázónk munkáját. Valamennyi pályázónknak köszönjük a részvételt és a gyönyörû rajzokat! Szakál Alexandra: Tacskó sárkány Turák Mirandella rajza


237


KIS KINCSES

Charlie és az oroszlánok

C

harlie tudott a leopárdkölyök történetérõl, meséltek neki a kígyóról, a tûszúrásról és az õ karját ért karmolásról. Még most is látszott a sebhely: vékony, fehér karmolásnyom a felkarján. Néha úgy rémlett, emlékszik is az esetre: arra, ahogy rövid lábacskáin a dundi leopárdkölyök felé tipeg, a belé hasító éles fájdalomra és a sebére cseppenõ leopárdvér égetõ érzésére. Olykor emlékezni vélt a fejében átfutó gondolatra, hogy vajon az õ vére is csípi-e a vérzõ tûszúrást a leopárdbébi puha lábán Arra pedig tisztán és határozottan emlékezett, ahogy hirtelen tudatosan és barátságosan megszólította a kölyköt, az pedig válaszolt neki. Nem volt jelentése a szavaiknak, de megértették egymást. Babanyelven beszéltek. Charlie tisztában volt vele, hogy annak a néhány csepp leopárdvérnek köszönheti, hogy érti a macskák nyelvét. De elég jól ismerte a macskákat ahhoz, hogy tudja, sose mehet biztosra velük. És az oroszlánok határozottan nyugtalanították. Az oroszlán más, mint a macska. Az oroszlán vad – még akkor is, ha idomított. Az oroszlán hatalmas. Az oroszlán a dzsungel fejedelme, a vadállatok királya. És itt van még Maccomo, a szokatlanul nyugodt állatszelídítõ, vagyis idomár. Õ is okot ad a nyugtalanságra. Charlie nem bírta megállni, hogy meg ne keresse az oroszlánkamrát, de kellõ tisztelettel és összeszorult gyomorral közelített feléje. Ezért is lepõdött meg annyira, amikor a kamra mögé érve egy oroszlánt pillantott meg szabadon. Fiatal hím volt, már nem kölyök,


HAUI JÓZSEF RAJZA

de még nem teljesen kifejlett. Egyes-egyedül ácsorgott a fedélzeten, a kamra ajtajától nem messze, és lelógó bajusszal, arcán fura kifejezéssel a tengert bámulta. Nem bezárva szokás az oroszlánokat tartani?! Annyira azért nem lehet erõs az idomár, hogy csak úgy szabadon eressze az állatait a hajón?! Nem gondolkodott, mit tesz, csak odament az oroszlánhoz, és macskanyelven megszólította. – Helló! Az oroszlán hirtelen oldalra kapta a fejét, és az imént még szomorú ábrázatára most hitetlenkedés ült ki, és még valami: félelem. Hogyan félhet tõlem egy oroszlán? – gondolta Charlie. Én csak egy gyerek vagyok.

238


KIS KINCSES De az oroszlán valóban félt. – Az emberek nem tudnak macskául – értetlenkedett az oroszlán. Charlie még sosem került ilyen helyzetbe. Otthon minden macska ismerte, és tudtak különleges képességérõl. Ahhoz hozzászokott, hogy idegen emberek elõtt eltitkolja, de mostanáig eszébe sem jutott, hogy egy idegen macska – ez esetben idegen oroszlán – ugyanúgy meglepõdhet rajta. – Ne haragudj – mondta Charlie. – Nem akartalak így meglepni. Lehajolt, és megsimogatta az oroszlán sörényét, miközben kedves szavakkal vigasztalta. Egy idõ múlva az oroszlán felnézett és így szólt: – Te ne haragudj. Csak tudod, olyan rég nem szólt hozzám senki a nyelvünkön…

M

it tennél, ha egyszer arra mennél haza, hogy elrabolták a szüleidet? Ha bátor vagy, biztos elindulnál megkeresni õket. Így tett Zizou Corder könyvének hõse, Charlie is, aki történetesen macskául is tud. Kalandjai során az utca kóbor macskái és egy fantasztikus vízi cirkusz ketrecben élõ oroszlánjai csatlakoznak hozzá és segítik veszélyekkel teli útját. Eközben Charlie nem sejti, hogy saját sorsán túl nagyobb dolgokért is felelõs: az egész világ jövõje forog kockán… A Geopen Könyvkiadó által megjelentetett könnyed, vidám olvasmány egy trilógia elsõ része, amely egyes vélemények szerint méltán említhetõ Harry Potter nagy riválisaként.

A gyorsaság bajnokai A gepárdok olyan helyeken élnek, ahol nélkülözhetetlen a nagy gyorsaság. A többi macskaféle a bokrok közt észrevétlenül becserkészheti áldozatát, a gepárdnak azonban a szteppén, nyílt terepen kell utolérnie a zsákmányt. Taktikájuk a következõ: kikémlelik az áldozatot (lehetõleg egy falka leggyengébb állatát), megközelítik, majd teljes sebességgel rárontanak. A gepárd ugyan minden ragadozó közül a leggyorsabb, de nem kitartó futó, ezért röviddel a hajrá után meg kell kaparintania zsákmányát.


Milyen sebességre képes felgyorsulni a gepárd? a) 65 km/h b) 110 km/h c) 150 km/h A megfejtést a következõ címen várjuk: Cental Kft., 1015 Budapest, Hattyú utca 14. A borítékra írd rá: Kis Kincses rejtvény, A sebesség bajnokai. Beküldési határidõ: 2005. március 31. A megfejtõk között 5–5 darab, Charlie és az oroszlánok, és Világjáró meseautó címû könyvet sorsolunk ki. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2005. április 29-i számában közöljük.

239


KIS KINCSES

ADONYI SZTANCS JÁNOS

Világjáró meseautó AUSZTR IA Knédli ke ll meg jódli ke mondják á ll, m a sógorok , ezenfelül mindkettõ hö kiváltképp z en jó torok

ÁG ORSZ ÉSZT tek Felmér , ek t az ész nak or g finnu k e t néz

SZÁG ÍROR õl iszkit Ki a v aklik, y megn gíti e s meg Patrik n e Sz t

M GIU BEL ok on Vall mandok a f és l ik s e r e ot k land a ak

DÁNIA Máriának Dánia már az örök mánia

GÖRÖ GORSZ ÁG Háborún a nem leh k et ott pártja, hol fello b az olimp ban ia lángja

A ÁKI V O SZL cskát apa Sztr dõkbe, n a be at p sítal õkre t e al j


IZLAND Nyitva maradhat a szád – gyereknél a nadrágslicc –, hamarosan meglepõdsz, ha majd jön a gejzírspricc

URG LUXEMB ág Kicsi orsz , rg Luxembu bb o y g a három n jt közé bú

PORTUGÁLIA A jó öreg Lisszabonban ne heverjen romban, Porto borát igya nyomban!

240

MAG YAR ORS Csikó ZÁG s csizm gyerek ában, kinn a puszt magyar á lóra u ban, grott futtáb an


KIS KINCSES

OROSZORSZÁG ja, Messze zúg a Kreml harang a ym hag a z kupolából les Hagymából meg katona, rettenetes szapora

BUDAI TIBOR RAJZAI

SZER BIA Egy k upica térülsligov fo könny rdul szép ica, M û jóked , mint a k arica, vében órósz ál, kólót jár

ÁG ORSZ LETT ettek Hová l ttek, le u az am dtak r o h amit ettek? l i a rég

UKRAJNA Kijevben, egy étteremben korgó hassal értekeztem, Szása erre kilógott, hozott három pirógot

Szó-tár Párosítsd a fogalmakat a hozzátartozó magyarázatokkal! a) knédli d) viszki (whisky) b) jódli e) gejzír c) vallonok f) amulett 1. gabonapálinka 2. szöveg nélküli éneklés, amely a természetes énekhangot fejhangokkal csuklásszerûen váltogatja 3. olyan tárgy, amely a babonás hit szerint megóvja viselõjét a bajtól 4. a francia nyelv egyik nyelvjárását


ROMÁNIA Hej, a román pakulár Drakulának gazsulál

beszélõ nép, többségük Belgiumban él 5. burgonyából, lisztbõl, grizbõl vagy zsemlébõl készített gombóc 6. meleg vizû, magasra felszökõ idõszaki forrás A megfejtést a következõ címen várjuk: Cental Kft., 1015 Budapest, Hattyú utca 14. A borítékra írd rá: Kis Kincses rejtvény, Szó-tár. Beküldési határidõ: 2005. március 31. A megfejtõk között 5 db, négy fõre szóló családi belépõjegyet a Fõvárosi Nagycirkuszba, és 5 darab, Világjáró meseautó címû könyvet sorsolunk ki. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2005. április 29-i számában közöljük.

241


KIS KINCSES

Csúszó-mászó rekorderek A NAGY ÉPÍTÕMESTER. A hód fõ szerszáma a foga, amit mindig koptatnia kell, mert folyamatosan nõ. Megeszi a fák kérgét, elrágja a törzsüket, hogy kidõljenek, aztán feldarabolja õket. A rönkökbõl gátat épít: kis tavacskát hoz létre, amely elég mély ahhoz, hogy ne fagyjon be, s így bármikor képes bemenni a várába. A parton vagy a kis tava egyik szigetecskéjén építi fel kunyhóját egymásba font gallyakból és sárból. Mivel ellenségei nem tudnak úszni, a hód a víz alá helyezi vára bejáratát.

így képezve megfelelõ vastagságú zsírréteget a hideg és az éhség ellen. UGRÁLÓBAJNOKOK. Ausztráliában élnek a kenguruk, amelyek az anya hasán lévõ „zsebben” nevelik kicsinyeiket. Amikor egy dingó üldözi a kengurut, akkor az erszényes elképesztõ mutatványokra képes: akár négy méter magasra is felugrik, ezek az ugrások 12–14 méter hosszúak, így akár a 80 km/ órás sebességet is elérik. A legnagyobb kenguru lehet akár két méter magas és 80 kilós. IKRAMILLIÁRDOSOK. A halak a szaporodási idõszakban, azaz íváskor több millió ikrát raknak le, de csak kevésbõl lesz végül kifejlett utód. A rekordot egy tonhalfajta tartja: 300 millió ikra/ívás. A tokhal ötmillió ikrát rak, ezekbõl készül a kaviár.

VESZÉLYES KÍGYÓK. A kígyók ragadozók, de ha nem találnak olyan zsákmányt, amit le tudnak nyelni, akkor hónapokig, sõt akár egy évig is képesek koplalni. A kockás piton a leghosszabb fajta: 10 méteres és 150 kilót nyom. A legsúlyosabb cím birtokosa az anakonda, nemritkán 250 kilogrammal. Növekedése során a kígyó gyakran cserélgeti a bõrét, azaz vedlik.

ÓRIÁSI FÉSZKEK. A társasan élõ rovarok hatalmas fészkeket építenek, hogy elszállásolják az egész kolóniát. A termeszek nyálukat földdel összekeverve képesek akár nyolc méter magas „épületet” is létrehozni. A termeszvárak nagyon tartósak, évtizedekig is fennmaradnak. Fõleg Afrikában lehet ilyeneket látni.

TÉLI ÁLMODOZÓK. Õsszel a mormota bezárja magát az üregébe, összegömbölyödik, és tavaszig alszik. Szíve lassabban kezd verni, testhõmérséklete csökken. Minden három-négy hétben felkel egyszer, hogy könnyítsen magán. A pici rágcsáló pelék mielõtt elalszanak, rengeteget esznek, testtömegüket ötven százalékkal megnövelik,


242


KIS KINCSES

Dobó mai vitézlõi

A

török harcos egy almát egyensúlyoz a fején. Az íj megfeszül, s a nyílvesszõ surrogva röppen. Hegye épp az almába fúródik, üdvrivalgás hallik a magyar seregbõl... A jelenet szerencsére vérveszteség nélkül zajlott, mindez ugyanis az Egri Vitézlõ Oskola történelmi íjászversenyén esett meg, fenn, Dobó várában. – Néha úgy elkap minket a harci hév, hogy se látunk, se hallunk, mintha valóban csatában volnánk – meséli Gere Zoltán, a vitézlõ csapat oszlopos tagja. Õ volt az, aki 2003 nyarán jónéhány hónapra félretette a hajvágó ollót – polgári foglalkozása ugyanis fodrász – és két társával nekivágott a Rodostóba vezetõ útnak. A 3100 kilométer egy részét gyalog tették meg a kuruc kori öltözetbe bújt legények, mert még a hátasok is nehezen viselték a vándorlás fáradalmait. Ha a mai vitézek kardot vagy szablyát ragadnak, meg sem kottyan nekik egy-két sebesülés, sõt, már az is megesett, hogy dõlt a vér az egyik katona fejébõl. Az történt, hogy középkori életképeket mutattak be, s


felelevenítették a XVI. századi egriek török elleni küzdelmét. Hogy igazibb legyen az élmény, elsütöttek egyet az udvaron álló ágyúk közül is. Arról azonban nem tudhattak, hogy napközben a várban sétáló gyerekek kavicsokkal tömték tele a fegyver csövét, így amikor elsült, forró kövek záporoztak szerteszét. Aki nem talált villámgyorsan fedezéket, az valódi „háborús” sérüléseket szerezhetett. – A rendszerváltás után divatba jött a katonai hagyományõrzés, ahogy egyre fontosabb az is, hogy megõrizzük a múltba veszõ magyarság értékeit – magyarázza Berecz Mátyás, az 1996-ban alakult Egri Vitézlõ Oskola alelnöke, civilben a Dobó István Vármúzeum történésze. Többek között õ ügyel arra, hogy a mai ifjú vitézeknek varratott ruhák és a fegyverek is kövessék a korhûséget. Az öltözetre olyan nagy gondot fordítanak, hogy az íjászversenyre is díszes kaftánban, fejükön hozzáillõ süveggel jelentek meg. Az oskolások közt ugyan tízéves gyerekeket is találni, a derékhad mégis a középiskolásokból és a néhány évvel idõsebbekbõl kerül ki. Akadt olyan egyetemista, akit sikertelen kémia vizsgája úgy felpaprikázott, hogy a várbeli edzésen harci kiáltásokkal rohant ellenfelére, s addig folytatta a dühödt bajvívást, míg meg nem nyugodott. A csapatban egyre több a lány is, akiket igazán tüzes, harcias menyecskéknek tartanak. – Szinte a várban nõttem fel, hiszen az édesanyám itt dolgo-

243


KIS KINCSES zik – árulja el a gimnazista Zay Orsolya, aki jó úton van, hogy a hõs egri nõk nyomdokába lépjen. A tanítás után mindig ide vezetett az útja, a bástyák és öles falak közé, második éve pedig a fegyverekkel is ismerkedik. Elõbb a tõrkarddal tanult meg bánni, mostanában pedig azt gyakorolja, hogyan kell forgatni a jóval nehezebb szablyát. Ha épp fellépésre készülõdnek, bõ szoknyát és parasztinget ölt, és megmutatja, hogyan küzdöttek egykor a várvédõ asszonyok. Az egri íjászversenyre szép számmal érkeztek a fõvárosból, Dunántúlról és más vidékekrõl is. – Olyan, mintha idõutazó lennék, s visszaröpülhetnék a középkorba – mondja elragadtatottan a budapesti Tóth Gábor. A tizennégy éves fiatalembert a reál tudományok érdeklik, hangmérnök szeretne lenni. Mégis úgy érzi, itt lehet igazán szabad, az Egri csillagok megelevenedõ világában... A tizenéves kora dacára is termetes, honfoglalás kori öltözetet viselõ Temes Mihály a lábatlani Arany Szarvas Hagyományõrzõ Egyesület színeiben röptette a nyílvesszõket. A fiú tehetségét dicséri, hogy elsõ saját íját fõdíjként nyerte Esztergomban, az Attila király tiszteletére rendezett „haditornán”. Édesanyja – „fegyverhordozóként” – minden versenyére elkíséri, s örül annak, hogy a kamaszt olyan társaságban tudhatja, ahol fegyelmet tanul, s ahol az idõtálló erkölcsi értékek számítanak. A mezõny legfiatalabbja egy négy éves fiúcska volt, aki szüleivel együtt a miskolci egylet csapatát erõsítette. Íjat ragadott egy perzsa úr is, aki magyar feleségével


GÁL GÁBOR FELVÉTELEI

Londonban él, de amikor itthon tölti a szabadságát, szorgalmasan jár az edzésekre. Sokak szerint a technika és a civilizáció úgy áthatotta már az életünket, hogy az ember visszavágyik a múltba. Azokba a korokba, ahol még az izmaival és akaratával mutatta meg, hogy legény-e a talpán. Ezért is élik most reneszánszukat a lovagi tudományok. A vitézlõ oskolásokat nemcsak helyben láthatja a közönség – például a Dobó téren –, de gyakorta részt vesznek a katonai hagyományõrzõ csoportok versengésein is. Legutóbb Németországban jártak, majd a kisnánai várjátékokon riogatták az ellenséget. Nyaranta Dobó erõdítményének legnagyobb eseményén, a végvári vigasságokon mérkõznek meg az ország ifjú bajvívói, akik gerelyhajításban, ágyúgolyó-dobásban, botbirkózásban, valamint íjászatban mérik össze tudásukat. Hogy mi szükségeltetik a sikerhez e hadisportokban? Legfõképpen kitartás, szorgalom, és némi elhivatottság. A fizikai erõ sem árt, hiszen egy íjat meghúzni nem gyerekjáték, nemhogy még célba is találni a pulykatollas vesszõvel... Palágyi Edit

244


KIS KINCSES

Kétszintû érettségi

M

int attól már egy ideje minden végzõs középiskolás és összes családtagja tart: 2005-ben a tanulók két szinten tehetnek érettségit az egyes vizsgatantárgyakból. Vonatkozik ez mindazokra, akik 2001. szeptemberében iratkoztak be a 9. évfolyamra, és 2005-ben fejezik be iskolai tanulmányaikat a 12. évfolyamon. Értelemszerûen tehát azok, akik 2000. szeptemberében olyan osztályba iratkoztak be, amelyben a 13. évfolyam végén teszik le érettségi vizsgájukat, azok 2005-ben még a régi rendszer szerint érettségiznek, így az egyes tantárgyakból az õ érettségijük középszintû vizsgának számít. Ugyanakkor ezek a tanulók is jelentkezhetnek akár már 2005-ben is emelt szintû vizsgára. A változás megteremti a lehetõségét, hogy a sikeres továbbtanuláshoz elegendõ legyen a középiskolai követelmények megfelelõ elsajátítása. A kötelezõ tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy idegen nyelv. A választható közismereti és szakmai elõkészítõ tantárgyak köre a vizsgaszabályzat (100/1997. kormányrendelet) mellékletében olvasható. A középszintû érettségi vizsga színtere az iskola, az utóbbi évek vizsgájához nagyon hasonló módon kerül lebonyolításra. Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató központilag készül. A javítás és az értékelés az iskola feladata, általában a tanuló saját tanára javít, és adja a jegyet. A szóbeli feladatok összeállításának „forgatókönyvét” az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó 40/2000. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a rende-


letben megadott szempontok alapján maguk végzik. Az emelt szintû szóbeli az egyes tantárgyakból háromfõs vizsgabizottság elõtt történik. A tervek szerint megfelelõ – várhatóan 15-20 fõs – létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság megy az iskolába, vagy legalábbis a város egyik iskolájába, elkerülve így az utazással járó nehézségeket, költségeket. Megváltozik az elégséges határa, mind közép-, mind emelt szinten 20 százalékos teljesítmény esetén a tanuló már „átment”, feltéve, ha minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) eléri a 10 százalékos teljesítményt. A százalékok és az érdemjegyek megfeleltetését úgy módosította a szakminisztérium, hogy ugyanaz a százalék emelt szinten jobb jegyet jelentsen. Például: a fizika 62 százalékos vizsgaeredmény középszinten jó (4) osztályzatot jelent, de emelt szinten ugyanez a 62 százalék már jelest (5) ér. A pontos megfeleltetéseket a módosított vizsgaszabályzat tartalmazza. Minden vizsgatárgyra egységesen igaz az, hogy a jeles alsó határa középszinten 80 százalék, emelt szinten 60 százalék. Mint látható, a vizsgateljesítmény az érettségi bizonyítványban százalékos eredményként is megjelenik. Például ez kerül be a bizonyítványba: fizika emelt szint, 62 százalék, jeles (5). Az államilag elismert nyelvvizsga 2005ben váltja ki utoljára az idegen nyelvi érettségit. 2006-tól a nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, mindenkinek legalább egy idegen nyelvbõl kötelezõ érettségiznie közép- vagy emelt szinten. Bõvebb információ: www.om.hu Török Monika

245


KIS KINCSES

Korán érõ gyümölcs

A

három tinilány összebújva vihorászik a nõgyógyász várótermében. A top és a csípõnadrág között kilátszik napbarnított bõrük, köldökükben egyforma testékszer csillog. A fürtös szöszkét megismerem. Tavaly jártunk náluk utoljára. A hintát hajtotta, s miközben barackot majszolt, izgatottan mesélt a középiskoláról, ahol szeptembertõl „gólya” lesz. Most láthatóan mégsem örül a viszontlátásnak. Talán eszembe sem jutna, mi járatban lehet, ha nem pirulna el nyakig. Veszem a lapot, nem szólítom meg. A helyiségre kínos csönd telepszik. Mikor végez, hagyja, hogy barátnõi kilépjenek, csak utána fordul hozzám. – Csókolom! – mondja. – Ugye, anyukámnak nem tetszik megmondani, hogy itt találkoztunk!? Bizonytalanul bólintok. ■ – A szexuális érés kétségtelenül elõre tolódott az utóbbi néhány évtizedben. Míg korábban 14-16 éves korukban kezdtek el a lányok menstruálni, addig manapság erre már 11 éves kor körül sor kerül – mondja dr. Pusztai Zoltán nõgyógyász. – Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a biológiai érettség hasonló fokú pszichés fejlettséggel párosul. A nõgyógyászok és a pszichológusok tapasztalatai egyaránt azt támasztják alá, hogy ma már lényegesen fiatalabb korban jelentkezik a szexualitás iránti igény, mint akár néhány évvel korábban. Az országszerte rendelkezésre álló úgynevezett sürgõsségi ambulanciákra a nap 24 órájában betérhetnek a bajba került lányok, és ano-


nim módon, egy TAJ szám ellenében esemény utáni fogamzásgátló tablettához juthatnak. Nem számít ritkaságnak, hogy akár 13-14 évesen. Hogy ez a fajta biztonság szükséges, vagy éppen hogy indokolatlanul növeli a szexuális szabadságfokot, ebben még a szakemberek között sincs konszenzus. Az viszont bizonyos, hogy – részben ennek hatására – az elmúlt években csökkenni látszik a tinédzser kori abortuszok elõfordulásának aránya. Ám a korán megkezdett, érzelmileg megalapozatlan szexnek akár egy életre kiható következményei lehetnek. – Országos szakmai vélemény, hogy az elsõ vérzés után két évig nem tanácsos fogamzásgátló tablettát felírni. Ezt sajnos nem mindenki tartja tiszteletben, pedig a következmény a hormonrendszer maradandó károsodása, akár meddõség is lehet – hangsúlyozza dr. Pusztai Zoltán. – Az esemény utáni tablettánál alapszabály, hogy a rendkívül magas hormonadag miatt legfeljebb háromhavonta egyszer szabad használni. Ezt azonban a tinédzserek nem veszik komolyan. Ahogy azzal sem számolnak, hogy elegendõ egyetlen alkalom ahhoz, hogy az egész életüket megpecsételjék. Nem kell hozzá AIDS, vagy hepatitis! Folyamatosan emelkedik például a HPV fertõzöttség. Ez az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedõ fertõzés – miközben teljesen tünetmentes – megsokszorozza a méhnyakrák kockázatát. És akkor még nem beszéltünk a személyiségfejlõdésrõl, amelyben komoly zavart okozhat egy kellemetlen szexuális élmény. Megnehezítheti

246


KIS KINCSES a késõbbi párkapcsolatot, gátlásossá, zárkózottá tehet. Márpedig egészséges családot alapítani és „mûködtetni” csak lelkileg, szexuálisan és testileg egészséges emberek képesek. ■ Nóra 14 éves volt, amikor új helyre költöztek. Nehezen illeszkedett be az új közegbe, sokáig csendes megfigyelõként szemlélte a lányok szexuális kalandokról szóló beszámolóit. Szülei örültek, amikor lányukat házibuliba hívták. Azt gondolták, végre befogadta a szerény, visszafogott lányt a közösség. Még a szokásos 9-ig tartó kimenõt is meghosszabbították. A buli után azonban a lány még csendesebb és még zárkózottabb lett. Sõt! Tüskés és utálatos. Naphosszat a szobájába zárkózott. Amikor a szülõk gyanúja felébredt, már nem volt mit tenni. 30 hetes terhes volt. A kisfiút a 16 éves apa sosem látta. Azt mondja, nem hagyja, hogy egy ilyen rossz erkölcsû lány megbélyegezze az életét. ■ Több éve már, hogy országosan kiépült a Tinédzser Ambulanciák hálózata. A szándék szerint ez volna az a fórum, ahol a kamaszok választ kaphatnak kérdéseikre. A legtöbben azonban nem tanácsért, hanem fogamzásgátló tablettáért jönnek, mégpedig leginkább barátnõjükkel, vagy barátjukkal. A nõgyógyászok tapasztalatai szerint csak elvétve fordul elõ, hogy a szülõ kíséri el a kamaszlányt. Sok esetben 15-16 évesen már rendszeres nemi élet kerül szóba. Sajnos azonban nem a tartós, érzelmi alapokon nyugvó kapcsolat a jellemzõ, hanem az alkalmi együttlétek. – Az utóbbi negyed évszázadban mérhetetlen fejlõdés tanúi voltunk – jelenti ki dr. Szabó Lászlóné, aki 25 éve tanít biológiát általános iskolásoknak. – A gyerekek remekül alkalmazkodtak a technikai vál-


HAUI JÓZSEF ILLUSZTRÁCIÓJA

tozásokhoz. Rengeteget tudnak a számítógéprõl, ismerik a legújabb mobiltelefon márkák jellemzõit, a Forma-I-es autók paramétereit…, de szemernyit sem tudnak többet a szexualitásról, mint akár húsz évvel ezelõtt. A különbség csupán annyi, hogy azt hiszik, birtokában vannak az ismeretnek. Szervett, tananyagba beépített szexuális felvilágosítás nincs. Az osztályfõnökök, szaktanárok legfeljebb önszorgalomból ejtenek szót ilyesmirõl. Valójában azonban nem is az iskola a legmegfelelõbb közeg arra, hogy bizalmasan, kendõzetlenül, személyre szólóan beszélgessünk errõl egy olyan érzékeny életkorban, mint a serdülõkor. A család szerepét nem pótolhatja az iskola. Kétségtelen, még mindig nagyon kevés az a közeg, ahol a szexrõl nyíltan és õszintén beszélgethet a gyerek. Sok családban tabunak számít ez a téma, az oktatási rend-

247


KIS KINCSES szerbõl kimaradt a szexuális felvilágosítás. Mi marad hát? A televízió és a kortárs csoport, valamint a kíváncsiság. Akik kérdéseikre, kételyeikre szüleiktõl nem kérhetnek választ, forduljanak a jól mûködõ internetes fórumokhoz, vagy keressék fel a legközelebbi Tinédzser Ambulanciát. Ne féljenek segítséget kérni, hiszen a késõbbi kiegyensúlyozott párkapcsolat egyik alappillére, hogy a szex tiszta, gátlásoktól és rossz élményektõl mentes örömforrásként kísérje végig. Dr. Szûcs Attila pszichiáter professzor szerint az elmúlt évtizedek különbözõ szabadságmozgalmai, az emancipációs törekvések közepette az élhetõ szabadság kivívása sok esetben szabadosságot is hozott. Fellazultak a vallási, ideológiai törvények, a félreértelmezett szuverenitás jegyében a „nem

Tinédzser Ambulanciák vidéken Debrecen: DOTE Nõi Kórház, Nagyerdei krt. 98. Tel: 52/411-600 Eger: Markhot Ferenc Megyei Kórház, Markhot F. u. 1. Tel: 36/411-444 Gyõr: Petz Aladár Megyei Kórház, Vasvári Pál u. 2-4. Tel: 96/418-244 Nyíregyháza: Jósa András Kórház, Bocskai u. 78. Tel: 42/465-666 Kaposvár: Kaposi Mór Megyei Kórház, Tallián Gy. u. 20-32. Tel: 82/501-300 Kecskemét: Anya és Nõvédelmi Szolgálat, Batthyány u. Tel: 76/484-384 Miskolc: Semmelweis Kórház, Csabai kapu 9–11. Tel: 46/363-333 Pécs: POTE Nõi Klinika, Édesanyák útja 17. Tel: 72/324-122 Szeged: SZOTE Nõi Klinika, Semmelweiss u. 1. Tel: 62/455-502 Szolnok: Hetényi Géza Megyei Kórház, Tószegi út 21. Tel: 56/421-521 Zalaegerszeg: Zala Megyei Kórház, Zrínyi M. u. 1. Tel: 92/311-410


tartozom elszámolással még a saját hozzátartozóimnak sem” szemlélet. Idõlegessé vált az eskü, amortizálódott az adott szó becsülete, társadalmi szinten elfogadott, de legalábbis bocsánatos bûn az ideológiák, a választott párok, vagy akár a házastársak cseréje. – Sok tekintetben az „élvetegség” korát éljük, amelynek központi vezérelve az „élj a mának!”. Ezt hamisan sokan úgy értelmezik: nem kell azzal törõdnöd, milyen következményekkel jár majd az, ha ma engedsz a pillanatnyi gyönyörnek – mondja dr. Szûcs Attila. – A gyökerek ezúttal is a családig, a gyermekkorig nyúlnak vissza. Vagy idõnk nincs a társas együttélésekre, vagy pedig az igény szunnyadt el. A családtagok között nincs kommunikáció. Elmaradtak a közös étkezések, az ünneplések formasággá silányultak, vagy az anyagiakról szólnak. Nagy beszélgetések, társasjátékkal töltött esték helyett tévét néznek a szülõk és a gyerekek, lehetõleg másik szobában, a saját kedvükre való csatornán… ■ Gergõ állami gondozott. Egy családi házban él, 13 fiú társával együtt. Szexuális vágyaikon kívül gyakorlatilag alig van közös témájuk. Ez azonban éppen elég ahhoz, hogy kitöltse az együtt töltött órákat. Gergõ néhány hét múlva betölti a 18-at. Még soha életében nem várta ennyire egyetlen születésnapját sem. Hónapok óta spórol – ahogy egymás között mondják – a zongoraórára. A „tanárnõ” telefonszáma kézrõl kézre jár közöttük. Személyi igazolvánnyal kell bizonyítani, hogy betöltötték a 18-at, és azután megkapják azt, amirõl oly régóta fantáziáltak már. Érzelmek, csók és simogatás nélkül, szigorúan biológiai értelemben. Aztán hetekig errõl beszélnek. A beszámolók fennhéjázók és nagyotmondók, a lelkek viszont megalázottak és csalódottak. Tóth Timea

248


KIS KINCSES

Sztárcsinálók

C

sak jönnek és jönnek az új tehetségek. Névtelenségbõl hirtelen sztárokká válnak. Azokról van szó, akik tényleg képesek felmutatni értékeket. Írásunkban arra keressük a választ, hogyan lehet valakibõl híresség. A hazai hanglemezpiac egyik vezetõ pozícióját elfoglaló Magneoton kiadó a közelmúltban önállósította magát, hosszú és sikeres évek után különvált a Warner Music-tól. Természetesen a kapcsolat továbbra is szoros maradt a két cég között. A Magneoton alakulásától kezdve, tehát tizennégy esztendeje a magyar énekesek és zenekarok mentora, azaz sok ismeretlen elõadónak adott és ad lehetõséget. Náluk kezdte lemezes sikerszériáját például a végzetes sorsú Zámbó Jimmy, aki késõbb királyi magaslatokra tört. A sztárcsinálásnak sokféle receptje van, azokat is be lehet futtatni, akiknek tehetsége kívánnivalót hagy maga után. Annyi bizonyos: a Magneotonnál mindig az értékekre összpontosítanak, s ami nem megy, azt nem erõltetik. Mégis mi alapján választják ki a mûvészeket? Ezt kérdeztük elsõként Joós Istvántól, az mTon Kft. ügyvezetõ igazgatójától. – Nálunk a közönség ízlése a döntõ. Amit õk akarnak, azt adjuk nekik. Ez persze nem könnyû vállalás. Alapos kutatómunkát igényel, ugyanakkor jó érzékkel kell kiválasztani az elõadókat. Attól, hogy valakinek szép a hangja és vonzó a megjelenése, még nem biztos, hogy vevõk lesznek rá az emberek. Körzõvel, vonalzóval nem lehet sztárokat rajzolni. Tehetségeket viszont minden további nélkül kereshetünk, és hál’


istennek találunk is. Miután a sikeres bemutatkozáshoz minden együtt van, bedobjuk õket az arénába. A publikum pedig vagy megtapsolja õket, vagy hátat fordít nekik. Mindkettõre volt már példa nálunk. A tehetség és a szépség önmagában nem elég, egy profi csapat segítsége nélkül nem biztos, hogy boldogul a sztárjelölt. Egy hanglemezkiadó struktúrája alkalmas arra, hogy az alapötlet minden egyes szakaszában kivitelezhetõ legyen. A zenei stílus kiválasztásától kezdve a külsõ megjelenés kitalálásán át a médiában való szereplésig. Az elsõ és legfontosabb döntést a Magneoton triumvirátusa, Joós István, Pásztor László és Rakonczai Viktor hozza meg, amikor meghallgatja a demófelvételeket. Ha egy

Joós István

249


KIS KINCSES picit sem érinti meg õket a produkció, akkor azzal nem foglalkoznak tovább. Teljesen mindegy, hogy milyen mûfajról van szó, a lényeg mindig az, milyen a hatás. – Nem hanghordozókat, hanem hangulathordozókat jelentetünk meg – vélekedik Joós István. – Azt a vágyat kell keltenünk az emberekben, hogy a dalokat hallgatva kíváncsiak legyenek az elõadókra is, sõt megvegyék a lemezeiket és elmenjenek a koncertjeikre. Számunkra ezek a mérhetõ visszajelzések. Sok-sok évvel ezelõtt a kiadóban járva Joós Pisti lejátszott nekem egy demót. Az Alvajárók dögös nótája olyan lehengerlõen szólt, hogy nem lehetett nem odafigyelni rá. „Nagy dobás lesz” – mondta a producer. És tényleg az lett, Ámokfutók néven ismerjük Kozsó sikersztoriját. Említhetnénk a Rapülõk, a Filmslágerek magyarul térhódítását is. Persze vannak dupla vagy semmi kiadványok is, hiszen kockáztatni sem árt néha, de hamar kiderül, mire vevõ a nép. Elõfordul, hogy nagyobb reményekkel indítanak egy formációt, mint amilyen a fogadtatásuk a valóságban, aztán fordulhat a kocka. Egy kiadó életében idõnként adódnak hullámvölgyek is, de hát azoktól lesznek tapasztaltabbak. Az biztos: a sikernek mindig van apja, a kudarc meg mindig árva gyerek. – Ahhoz, hogy egy gramm aranyat találjunk, tonnákat kell megmozgatnunk – magyarázza Joós István. – Egyik demófelvételre sincs ráírva, hogy az lesz a tuti siker. Bebizonyosodott, hogy az sem járható út, ha mondjuk húszmillió forintot rászán valaki a sztárcsinálásra. Ennyi pénzbõl persze kiváló marketingmunkát lehet végezni, még az is elérhetõ, hogy a csapból is az illetõ folyjon. Arra viszont ez a módszer nem alkalmas, hogy az emberek besétáljanak a lemezboltba és megvegyék a jól futtatott elõadó albumát. Ahhoz más


kell. Elõször is minden tekintetben kiváló hangfelvételre van szükség. Egy ismeretlen énekes vagy zenekar esetében nagyon nehéz elérni, hogy dalukat játsszák is a rádiósok. Õk nem szeretnek kockáztatni, inkább leadják az ismert elõadók közepes számait, mintsem a kezdõket favorizálnák. De azért van már annyi szakmai hitelünk, hogy felfedezettjeink kapnak próbaköröket. Minden apró lehetõségnek örülni kell, a lényeg, hogy hallható legyen a dal, mert különben hogyan jutna el a közönséghez. S ha beindul a verkli, jöhetnek az interjúk, a címlapok, a poszterek, és mindenek elõtt a fellépések. A könnyûzenei szakma bebizonyította, hogy sok rátermett fiatalból lehet ismert mûvész, ha úgy tetszik, sztár. Joós István úgy véli, nem feltétlenül szükséges a zenei képzettség és a tökéletes hang, az esetek többségében egy különleges egyéniségre is lehet alapozni. A színpadon csak úgy emelkedhet ki valaki a szürkeségbõl, ha személyes kisugárzása van. A Magneotonnál nyitva a kapu mindenki elõtt, akár te is, kedves tinédzser olvasó, besétálhatsz rajta. Ha tehetséges vagy, biztosan észre fogják venni. Sárdi Mariann tizenkét évig volt a Warner Music produkciós menedzsere. Rövid kanyar után visszatért a popporondra, de már saját cégével, a Média Art ’92-vel. Férjével (az imént nyilatkozó Joós Istvánnal!) kocsiban utaztak nyaralni, amikor szokásukhoz híven demófelvételeket hallgattak. Azon kapták magukat, hogy újból és újból visszateszik a kazettát. Egy szép hangú lány énekelt rajta, Zsédenyi Adrienn. – Szívesen egyengettem volna az útját, csakhogy volt már menedzsere – meséli Sárdi Mariann. – Aztán késõbb összefutottunk, addigra megváltozott Adrienn helyzete. Leültünk egy fél órára beszélgetni és három és fél óra lett belõle. Attól kezdve együtt dolgozunk.

250


KIS KINCSES

Zséda vallomása

„Azt csinálom, amiben hiszek. Nem akartam mást, mint szép és tartalmas számokat énekelni. Bár az induláskor volt egy kis dilemma, hogy kikhez is szólnak a dalaim valójában. Mint kiderült, fölöttébb széles a skála: tizenévesektõl éppúgy kapok visszajelzéseket, mint hatvanévesektõl. Sokat gondolkoztam azon, hogy milyen példát mutathatok fel a közönségemnek. Ebben az elpiacosodott világban – ahol énekesként magam is árucikk vagyok – igenis kellenek fogódzók, s ha a dalaimon túl a megjelenésemmel, a viselkedésemmel is tudok hatni másokra, annak mindenképpen örülök. Egyre többen veszik észre, hogy nem szeretem a harsány dolgokat, így hamarabb tudnak velem azonosulni. Érdekes módon nemcsak férfiak, hanem nõk is írnak nekem szép számmal. Lényeges kérdésnek tartom, hogy milyen mintát közvetítek. Még azt is megkockáztatom: egyfajta felelõsséggel jár a rivaldafény, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a fiatalok mit látnak a színpadon.” B. T.


Nõi elõadó, nõi menedzserrel. Hogy ideális kapcsolat-e, arra késõbb még visszatérünk. A szakma öreg rókái azt mondják, a sikerhez vezetõ út a hölgyeken keresztül vezet a könnyûzene tekintetében (is). Ha az asszony odahaza unásig pörgeti kedvenc lemezét, a férj elõbb-utóbb rá fog kérdezni, ki a csuda harsogja azokat a slágereket. S a „puhítás” odáig vezethet, hogy a férfi is szívesen hallgatja párja kedvenceit, netán még koncertre is elmegy a feleségével. De hogy õ maga vegyen meg például egy Zsédenyi-lemezt, az nemigen fordulna elõ. Zséda idõközben feljutott a csúcsra, egymás után kapja a szakmai elismeréseket, nincs olyan újság, melynek ne szerepelt volna a címlapján, teltházas koncerteket tart, népes rajongótábora van. Mennyi energiába telt idáig eljutni? Milyen köveket kellett megmozgatni a siker érdekében? – Mindkettõnk részérõl komoly munka van benne – jelenti ki Sárdi Mariann menedzser. – Csak együttes erõvel tudjuk megvalósítani elképzeléseinket, külön-külön nem sokra jutnánk. Kell, hogy legyen a mûvészben szorgalom, kitartás, tehetség és együttmûködési szándék is. Az elõadói pályát nem lehet hobbiként venni, teljes embert kíván. Amint az én munkám is, úgyhogy Zsédán kívül mással nem is foglalkozom. Ma már olyan, mintha a lányom lenne, akit 28 évesen kaptam. Néha persze elõfordul köztünk kisebbfajta villongás, de ezen hamar túllépünk. Két év tudatos és szívós munka van abban, hogy Zsédenyi Adrienn-t ma már az egész ország ismeri. Éppen ezért Sárdi Mariann nem tartja bámulatosnak a televíziós megasztárok teljesítményét. Azt elismeri, hogy jó hangú fiatalok kerültek a képernyõre, de mivel egy egész stáb állt mögöttük a stylisttól a sminkesig, így saját maguknak nem sok erõfeszítést kellett ten-

251


KIS KINCSES

Sárdi Mariann UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELEI

niük a végeredményért, arról nem is beszélve, hogy minden költséget kifizettek helyettük. Mindez persze Zséda pozícióját nem rengette meg, csak hát õ tudna mesélni arról, milyen is az, ha lépésrõl lépésre épül fel egy karrier. – Az elsõ nyolc hónap kegyetlenül nehéz volt – árulja el a menedzser. – Sorra hívogattam a szakmabeli ismerõseimet, hogy beajánljam Adrienn-t, de jó ideig nem sokra jutottam. Elõször a Luxor címû tv-mûsorba sikerült bekerülni, az elsõ újságcikk pedig bélyegnagyságú volt. Szerencsére mára nagyot változott a helyzet.


Aki befutott, sztár lett (ha lehet egyáltalán nálunk sztárkultuszt emlegetni), annak könnyebb belépnie az amúgy zárt körökbe. Újabban szelektálni kell a felkérések között, nem fogadunk el mindenféle ajánlatot. Van például olyan televíziós mûsor, ahová semennyi pénzért nem mennénk el. Ilyen esetben diplomatikusan kell nemet mondani. Vagy lemezkészítés idején sem lehet bármit elvállalni, mert a stúdiómunkához nyugodt légkör kell, nem lenne jó kizökkenni belõle. Sárdi Mariann sokáig nem akart koncertszervezéssel bíbelõdni, de aztán rájött, szerencsésebb, ha egy kézben összpontosulnak a dolgok. Zséda esetében „teljes körû szolgáltatást” nyújt, s ezt mindketten így tartják jónak. Maximálisan megbíznak egymásban, nem csak zenei vonatkozásban, hanem a pénzügyek tekintetében is. A két hölgy nem csak mûvészeti vonatkozásban került közel egymáshoz, hanem barátság is szövõdött köztük. Mostanában sûrû a tempó, mert õsz elejére várható Zséda második lemeze, aztán pedig nagyszabású koncert lesz a Budapesti Kongresszusi Központban, s kezdõdhet elölrõl a felhajtás, persze már szintekkel magasabbról indulnak neki. ztárcsinálók. Közéjük tartozik a Joós István–Sárdi Mariann házaspár is. A gépezet persze sokkal gigantikusabb és kíméletlenebb annál, mint ahogyan azt a fentiekben felvázoltuk. Egy valami nélkül azonban semmi nem mûködik, az pedig a tehetség. Ennek híján egyetlen kiválasztott sztárjelöltbõl sem lesz népszerû mûvész. Borzák Tibor

S

252


KIS KINCSES

Felismered õket?

Ezen az oldalon négy népszerû magyar együttes eltorzított fotóját közöljük. Játékunk nagyon egyszerû: fel kell ismerni õket. A megfejtést beküldõk nyereménye: öt fõnek nettó 10–10 ezer forint;10 darab könnyûzenei CD az EMI Music, illetve a Warner Music ajándékaként; 5 db BUDAPEST PRINT könyvcsomag (sport, krimi, történelem, életrajzok témakörbõl válogatva). Címünk: Cental Kft., 1015 Budapest, Hattyú utca 14. A borítékra írjátok rá: Kincses-popjáték. Beküldési határidõ: 2005. március 31. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 2005. április 29-i számában közöljük.


253


HIRDETÉS


254


HIRDETÉS


255


HIRDETÉS


256


NAPTÁR KINCSES KALENDÁRIUM A 2005-ÖS ESZTENDÕRE 110. ÉVFOLYAM CENTAL KFT. BUDAPEST. Kincses Kalendárium 1 a 2005-ös esztendõre

Recommend Documents