Public Disclosure Authorized Public Disclosure Authorized Public Disclosure Authorized
Public Disclosure Authorized
AVILAG5ANK QRSZACTANULMANYA
19923 vol 1 June 2000
Magyarorszag * Hungary: On the road tc the European Union
Unio kapufliban az a Europai
S
. W
|1'-
. ----
v~Lf
,
5
'4MEt,
I
I
...
A VILAGBANK ORSZAGTANULMANYA
Magyarorszaig az Europai Unio kapujdban
Vildgbank 2000. juznius
Copyright © 1999 es © Hungarian Translation Nemzetk6zi Ujja6pftesi es Fejleszt6si Bank / Vilagbank 1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A. Minden jog fenntartva. Az angol nyelviu kiadas az USA-ban k6szult. EIs6 kiadas: 1999. november Magyar kiadas: Magyarorszagon keszult 2000 j6niusaban. A Vilagbank orszagtanulmanyai a bank eredetileg bels6 hasznalatra szant jelent6sei. E tanulmanyok folyamatos elemzes reszei, amelyek a tagorszagok gazdasagi helyzetet, az ezzel osszefugg6 t6nyez6ket vizsgaljak. A jelentesek egy resz6t igyekszunk rovid id6n belul megjelentetni, hogy hozzaf6rhessenek az adott orszag kormanyanak tagjai, a tudomanyos es uzleti elet, a penziigyi szfera k6pvisel6i, valamint a nemzetkozi fejleszt6ssel foglalkoz6 szervezetek tagjai. Az atfutasi id6 rovidsege miatt a jelentes szovege nem ment vegig a szokasos nyomdai el6k6szft6si, ellen6rzesi eljarasokon, es a Vilagbank nem vallal felel6sseget az esetlegesen el6fordul6 hibak6rt. Az orszagtanulmanyban idezett forrdsok egy resze kbzvetlenul nem hozzaf6rhet6, tajekoztat6 jellegu vagy bels6 hasznalatra keszult dokumentum. A Vilagbank nem garantaIja, hogy a kiadvanyban szerepl6 adatok pontosak, ezert a felhasznalasukb61 ered6 kovetkezm6nyek6rt nem vallal felel6ss6get. Az orszAgtanulmany-kotetekben esetleg talalhat6 t6rkepeken feltuntetett hatarok, szfnek, elnevez6sek es mas informaci6k nem k6pviselik a Vilagbank ftelet6t e teruletek jogi statuszara vagy ezen hatarok elismeresere vagy elfogadasara vonatkoz6an. A kotet anyaga szerz6i jogv6delem alatt all. Mindamellett a Vilagbank orommel veszi munkainak terjeszteset, 6s altalaban rogton megadja az erre vonatkoz6 enged6lyt. A Vilagbank engedelyezi a kotet vagy annak reszeinek sokszorosftasat bels6 vagy szem6lyes hasznalatra, meghatarozott ugyfelek bels6 vagy szem6lyes hasznalatara, illetve oktatasi celokra, felt6ve hogy a kerelmez6 a megfelel6 dfjat kozvetlenUl befizeti a kovetkez6 cfmre: Copyright Clearance Center, Inc., Suite 910, 222 Rosewood Drive, Danvers, Massachusetts 01923, U.S.A. , telefon: 978-750- 8400, fax: 978-750-4470. Sokszorositas el6tt, k6rjuk, keresse meg a fenti cfmet! Amennyiben kiulon reszeket vagy fejezeteket kfvan ujranyomatni, faxolja keres6t a szuks6ges informaci6kkal a kovetkez6 cfmre: Republication Department, Copyright Clearance Center, fax: 978-750-4470. ISBN 0-8213-4618-0 ISSN: 0-0253-2123 A borft6lapon a Lanchfdr6l k6szult f6nykep Rafael Csaba (MTI) munkaja. Library of Congress Cataloging-in-Publication Data has been applied for.
TARTALOMJEGYZEK Kivonat ........................................................ ...................................................... Valutanemek es egyenertekk .................................................................... Mozaikszavak s rviditsek jegyzeke ........................................................................................ Koszonetnyilva.nits ..........................................................................
ix xi
xi xiii
Osszefoglalo................................................................................. 1.A gazdasagi novekedes fenntartasa, csatlakozas az Eur6pai Uniohoz .................................... 21 Bevezet6 ................................................................................ 21 StabilizAci6 es talpraalias a 90-es evek masodik feleben ............................................... 22 Kifullad6 novekedesi palya a 90-es evek els6 feleben .............................................. 22 Stabilizaci6 es a szerkezetatalakitasi reformok felgyorsitasa a 90-es evek masodik feleben .................... 22 Kiemelkedo teljesftmeny a 90-es evek masodik feleben ............................................. 24 A kUls egyensly fenntartsnak nehzsegei .............................................................................................. 26 A kereskedelmi es a foly6 fizetesi merleg alakulasa 1998-ban ........................................ 26 Kuzdelem a t6kepiaci zurzavar kovetkezmenyeivel ................................................ 28 AZ EU-tagsag s a jvedelmszintek kiegyenlftese ........................................................................................... 30 Az EU-tagsghoz vezet6 t ........................................................................................................ 30 Az EU-tagsAg s a jovedelemszintek kzelitese ........................................................................................... 30 A magyar gazdasag kiindulasi felt6telei az EU-csatlakozas kuszdben ................................... 32 A fenntarthat6 novekedes es a gyors jovedelemszint-kiegyenlit6des felteteleinek megteremtese ................... 33 A fenntarthat6 gyors novekedes strategiajanak a f6bb elemei ......................................... 33 A reformforgat6knyv ............................................................................................................ 35 Az orszagjelents clja s szerkezete .................................................................................................. 37 2. A fenntarthato novekedes koltsegvetesi feltetelei .................................................................................... 39 A kozeptAvukoltsegvetesi felt6teleinek kereteinek attekintese ........................................... 39 K tsgvetsi kiigazits a 90-es vek kzepn ............................................................................................. 39 A kozeptavu koltsegvetesi program es annak hozzajArulasa a megtakaritasokhoz es a novekedeshez ............. 41 A koltsegvetesi politika fenntarthat6saga hosszabb tavon ........................................... 43 A nyugdijreform ..................................................................................................................... 44 A kiindulahsi helyzet ................................................................................................................ 44 A reform legfontosabb sszetev6i ..................................................................................................... 45 A reform hossz tv kihatasai ....................................................................................................... 46 Megoldand6 feladatok ......................................................... ........... 47 Garanck a msodik pillr hozam ara.................................................................................... 48 Feladatok az egszsgUgyi iagazatban ............................... ......................................................... 50 Az egszsgugyi reform szUksgessege ................................................................................... 50 A magyar egszsgUgyi reform f6bb elemei ................................................................................ 53 Az j rendszer kltsgvetsi kihattasai .................................................................................... 6 A helyi onkormanyzatok finanszirozasa az EU-csatlakozas tukreben ...................................... 58 Az onkormanyzatok finanszirozasa a 90-es evek elejen ............................................. 58 Az atlathat6sag es a penzUgyi fegyelem bevezetesere tett kiserletek .................................... 59 Gazdasagpolitikai lehet6segek az EU-csatlakozas kuszoben .......................................... 60 3. A kulkereskedelem es a piacokon folytatott versenges ............................................... A kulkereskedelem piaci alapokra helyezese .................................................................................. Csatlakozs az EU-piachoz - exportteljesitmny ............................................................................... Az EU fe irnyul6 export ktlpcs6s b6vlese ............................................................................. Az exportkosr-eltol6ds az iparcikkek fel ............................................................................... A versenykepesseg valtozasa az EU-piacokon ................................................... Az EU-export versenye6nyei (1989-1996) ...............................................................................
62 62 63 63 64 65 66
iv
A feldolgozsi szint valtozasa ............................................................................................. 67 Komyezetszennyez6 termkek EU-exportja .................................................................................... 68 ...................... 69 A muk6d6t6ke-behozatal szerepe a szerkezetatalakitasban es az exportteljesitmenyben ............................................ 70 Osszegzes: az orszag helyt fog allni az egyseges piacon 71 Verseny hazai palyn ....................................................................... ..................................... 71 KUlkereskedelmi strategia: fokozatos es egyenl6tlen liberalizaci6 ....................... 73 Az import-megkillonbdztetes eredm6nye: magasabb termel6i es fogyaszt6i koltsegek .................................................. 74 A kuilkereskedelmi politika es az exportteljesitmeny Kovetkeztetsek s f6bb ajnasok ................................................................................................ 75 77 .................................................................................................... szektor fejI6d ese enzugyi 4. A p 77 ........... ..................................................................... Bevezet6 7 ........................................................................................ vtizedben az elmlt fejl6dse A bankszektor ..........78 ..................................................................... Hatter .............................................. 81 A bankrendszer jelenlegi strukturaja es teljesitmenye ............................................. 82 Er6forrasmobilizaci6 es -allokaci6 a bankrendszerben 84 ......................................................................... BankfelUgyelet 85 ........................................................................ A biztositasi szektor ..........87 ..................................................................... A t6kepiac .................................................................... 89 befektet6k enyi Intezm 90 .......................................................................... Br6kercgek 90 ......................................................................... Varhat6 kihivsok 91 ........................................................................ Kock azatkezels 92 .................................................................................................... eloszlasa A hitelforrasok A lakspits finanszirozasa ................................................................................................. 93 Onkormanyzat-finanszirozas ................................................................................................. 95 96 Megfelelni az EU- es az OECD-szabalyoknak ................................................... ...... 97 ..................................................................... Kovetkeztetsek 99 5. Atalakul6ban a vallalati szfera .................................................................................................. 99 ....... ..................................................................... Visszatekint6s 99 ......................................................................... Politikai hattr .............................................. 1 00 K6sz6 privatizaci6, kacskaring6s vagyonertekesites A privatizdci6s folyamat ................................................................................................... 100 ................................................................................................... 101 Privatizaci6s eredm enyek A bevtelek felhasznalasa ................................................................................................... 101 A mkod6t6ke-behozatal szerepe ............................................................................................. 102 ........................................... 102 A mGkod6t6ke-bedram1As forrasai es kedvezmenyezettjei A mkd6t6ke-behozatal el6nyei ............................................................................................. 103 . .. . .. . .. . . .. .. . .. . .. . 104 Megtrt6nt-e a szerkezettalakits? ..................................................................... Vesztesges kzmv allalatok ................................................................................................ 104 ................................................ 105 Csekely atmeneti penzsz6ke a feldolgoz6iparban 106........... ..................... ................................. SzerkezetAtalakitas es tulajdonviszonyok ........................ 1 09 A szigoru cs6dtorveny a szerkezetatalakitas szempontjab61 csekely jelent6seg6 volt I Leltar .................................................................................. ....................................................................... 112 Rovid ttekints A vallalatok formja s tulajdonviszonyai ....................................................................................... 112 113 Cgfinanszirozas ....................................................................... 114 ................................................................................................... Osszegzs s kovetkeztetesek 116 ................................................. 6. Az infrastrukturafelkeszitese az EU-csatlakozasra Attekintes az aram-, tavkozlesi -, foldgazszolgaltat6knAl, s az aruszallitasban vgrehajtott reformokr6l ...................................................................................... 117 ....................................................................... 117 Aramszolgatatas ....... 117 ..................................................................... TAvkozles
Fo ldgazipar ............................................................ 118 Szallitas .............................. 119 Nemzetkozi infrastruktra-politikai fejlem enyek ................................................................................. 119 rdemi szablyozsi krd6sek ma s a jov6ben ................................................................................. 122 Tarifa-kiegyenlits ............................................................ .......... 122 Aramszolgltatas ............................................................ ........... 123 Tavkozles ............................................................ ................ 124 Gdzszolgaltatas .............................................................. ........ 124 Rkapcsol6dasi szablyok ............................................................................................. 126 Univerzalis szolgaltatas finanszirozasa versenysemleges mechanizmussal ............................... 127 A versenyalapti dijak rugalmassaga ....................................................................................... 127 A kozlekedsi agazat .............................................................. ......... 128 Uton az Eur6pai Uni6 fele: Osszegzes es ajdnldsok .................................................. 129 Aramszolgaltatas ............................................................. .. .... 130 Tavkdzls ............................................................. ............... 131 Gazszolgtatatas .............................................................. .......... 132 tth6al6zat .............................................................. .............. 132 Vasut ............................................................. .................. 133 Koziiti szallfits ............................................................. ........... 134 Belfoldi haj6zas .............................................................. .......... 135 Lgi kozlekedes ............................................................. ........... 135 Varosi kozleked6s ............................................................. ......... 135 7. A munkaer6piac ............................................................. ............. 137 Jelenlegi trendek ............................................................. ............. 137 Foglalkoztatottsag, aktivitasi arany, munkanelkuliseg ............................................. 1 37 Oktats ............................................................. ................. 139 Realberek ............................................................. ............... 139 . .. . .. . .. . .. . .. . .. . . .. . .. . .. . .. . .. . .. . . .. . .. . .. . . Milyen mertekben alkalmazkodott a munkaer6piac? 140 Gazdasagpolitikai intezkedesek es munkaer6piaci er6forras-kihelyezes .................................... 142 Brtrgyalasi mechanizmusok ............................................................................................ 142 A foglakoztats feltteleinek szablyozasa .................................................................................. 143 A munkanlkliek tmogatasa ........................................................................................... 143 A passziv es aktiv programokra forditott kozpenzek .............................................. 145 Ad6k s trsadalombiztositsi jarulkok ..................................................................................... 147 Az Acquis Communautaire megval6sftasa ............................................................. ...................... 148 Osszefogialas esf6bb ajanlsok ............................................................... 149 8. Kozigazgats ............................................................. ................ 151 Foglalkoztatas es berezes a kozszferaban - hatekonysagi kerdesek ....................................... 151 Foglalkoztats a kozszektorban ........................................................................................... 151 A kzszfra brkiadasai ............................................................................................... 153 A koztisztvisel6k es a kozalkalmazottak berezese: el6terben a hatekonysag .............................. 154 A koztisztvisel6i es a kozalkalmazotti berek kozti kUlonbsegek ...................................... l54 Kulonbsegek a maganszektor es a kozszfera berei kozott ........................................... 1 55 Uj intezkedesek a koztisztvisel6k rugalmasabb berez6se erdekeben .................................... 155 Kozsztisztvisel6i berek es foglalkoztatasi kerdesek az EU-integraci6 kapcsan ............................................................. 156 Az EU-csatlakozas koltsegei a kdzigazgatasban .. . ............................................. 156 Emberier6forrs-gazdlkods a kzigazgatasban .................................................................................. 157 Intezmnyi keretrendszer ................................................................. 57 Alkalmassgon alapul6 gyakorlat ........................................................................................ 158 Alkalmassgi vizsga .................................................................... 159 A teljesitmeny rtkelese ................................................................. 159 E161ptetes ....................... .................................................... 159 Tovabbkepzes, karrierlehet6sgek ........................................................... 160
vi
Az EU-csatiakozs iranyitasa ..................................................................................................... 160 ntzmnyrendszer ........................................................................................................ 161 Emberi er6forrasok ......................................................................................................... 161 ....... 162 ....................................................................... Ajanilasok 162 ......................................................................................... a kbzszfraban s brezs Foglalkoztatas ................................................. 163 Emberier6forras-gazdalkodas a kozigazgatasban Az EU-csatlakozs irnyitasa .................................................................................................. 164 165 9. A mez6gazdasagi s elelmiszeripari agazat ............................................................................................ A legut6bbi szerkezeti vAltozAsok attekintese ........................................................................................... 165 ........................................... 1 67 Mez6gazdasAgi tamogatAs: felulvizsglatra szorul6 program Kzvetlen kltsgvetsi tamogatAs ............................................................................................... 167 .......................................................................................................... 169 enyek Ad6kedvezm A termel6k ad6bevallasai, ad6csalAs .............................................................................................. 169 Nemzeti tartalkrendszer ...................................................................................................... 169 169 .......................... Felksz s az EU-csatlakozsara .......................................................................... ........................................... 170 Osszhang a jelenlegi WTO- es CEFTA-egyezmenyekkel ............................................... 170 A Kozos Agrarpolitika (CAP) javasolt m6dositAsai ............................. 171 Magyarorszag utban a feltetelezett uj CAP fele: tamogatott arak es tobbletek ...................... 171 Magyarorszag itban a felt6telezett 6j CAP fele: kormdnyzati eszkozbk 6s intezmenyek .................................... 172 Magyarorszag teljes jogu csatlakozasanak tovAbbi kbvetkezmenyei .............................................. 173 A szerkezeti valtozAsok finanszirozasa, beruhAzasok ..................... 173 szorul meger6sitesre es Vid6k- vagy terUletfejlesztes - ez a strategia meg veglegesitesre 173 ................................................ akadalyai A hossz6tAv6 hatekonysag es az innovAci6 174 ...................................................................................................... piaca Termelsi tnyez6k ................................................... 176 Termekpiacok: piaci eszkozbk es resztvev6k ................. 178 Az Allami intezmenyek szerepe a hat6konysAg javitAsAban es az EU-el6irAsok betartatasaban Piacszerzsi strat6giak kialakitasa................................................................................................ 179 Osszegzs s ajanlAsok .......................................................................................................... 180 181 181 Attekintes, koltsegbecslsek .................................................................. 183 ................................. es6 koltsegei szektorra allami az kizAr6lag A direktivak megval6sitAsanak ................................. 183 A direktivak megval6sitasanak els6sorban a magAnszektorra es6 koltsegei ............... 183 ......................................................... A belfldi piac .............. 184 ......................................................... Ipari szennyezs ..... 184 ......................................................... egszennyezs Nagytavolsagu A varosok leveg6jnek min6sege ...................................................................................... 185 ......................................................... 185 ........................ A direktivak megval6sftAsAnak kzs kitsegei ...... 185 s Szennyvizgyujtes e -tisztitas........................................................ 188 .............................................................................. Iv6viz X..............18 ......................................................... Hulladekkezels A beruhazasi kvetelmnyek vonzatai ...................................................................................... 189 ............... 189 ......................................................... Allami szektor ................. 190 ......................................................... Ko.zmudijak A megval6sitas stratgiajAra vonatkoz6 ajAnlasok .............................................................................. 192
10. Kornyezetvedelem .............................................................................................................
Referenciak Statisztikai mellekiet
194 ......................................................... ................................................... 198 ................ .........................................................
vii
Tablazatok 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
tablazat: tblzat: tablAzat: tablazat:
1.6. tablazat:
Inflaci6 es gazdasagi novekedes egyes kozep-kelet-eur6pai orszagokban (1993-1998) .................. 22 Gazdasagi mutat6k (1993-1998) ........................................................................................... 23 A profitkivonas es mukod6t6ke-allomany aranya egyes orszagokban (1993-1997) .................... 28 A jovedelemszint kozeled6se az EU-atlaghoz irorszag, Gorogorszag, SpanyolorszAg s Portuglia eseteben ........................................................................................ 31 Az EU-tagorszagokhoz viszonyitott jovedelemkulonbseg behozasanak id6tartama vekben, kulnbz6 felttelek mellett ........................................................................................ 33 A kozeptav6 makrogazdasagi forgat6konyv f6bb szamai ...................................... 36
2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8.
tablazat: tablazat: tablazat: tablazat: tablazat: tablazat: tAblazat: tablazat:
Az allami koltsegvetes adatai (1993-1998) ................................................ 39 Az aliami koltsegvetes bevetelei (1994-1998) .............................................. 40 Az allami koltsegvetes kiadasai (1994-1998) ............................................... 41 Magyarorszag kbz6ptAv6 koltsegvetesi programja (1998-2002) .................................. 42 Jbvedelemp6tlasi arany es bels6 megterulesi rata (IRR) konzervativ felt6telezesek mellett ............... 49 Jovedelemp6tlasi arany es bels6 megterulesi rata a garancia igenybevetele eseten ..................... 49 Egeszsegugyi kiadasok osszesen, illetve az allami szektorban (1989-1998) .......................... 51 A helyi onkormanyzatok merlege (1993-1998) .............................................. 58
3.1. tAblazat: 3.2. tiblazat: 3.3. tablazat: 3.4. tablazat: 3.5. tablazat: 3.6. tablazat: 3.7. tablAzat:
Magyarorszag exportfelfutasanak ket szakasza ............................................. 63 Magyar exporttermekek az EU-ban - nemzetkozi osszehasonlitas (1992-1997) ....................... 64 A magyar EU-export nagysagrendje (1989, 1993, 1997) ....................................... 66 A magyar EU-export osszetetele er6forrasigeny szerint (19X9-1997) .............................. 67 A magyar EU-export valtoz;isai feldolgozasi allapot szerint (1989-1997) ........................... 68 Magyarorszag EU-exportja kornyezetszennyez6 termekekb61 (1989-1997) .......................... 69 Osszesitett mukod6t6ke-behozatal egy f6re, illetve a GDP-hez viszonyitva ......................... 69
4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
tdblizat: tablazat: tiblazat: tablazat:
A penzintezetek eszkozallomrnya es a piaci kapitalizaci6 (1990-1998) ............................ 77 A penzintezetek eszk6zallomanya, piaci kapitalizaci6 (1990-1998) ............................... 80 Piaci kapitalizaci6 es forgalmi adatok (1990-1998) .......................................... 88 Eves t6zsdei forgalom a br6kerhazak tulajdonosi megoszlasa szerint .............................. 90
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.
tablazat: tablazat: tablazat: tiblazat: tablzat: tablazat: tbizat:
A feldolgoz6ipari cegek tulajdonviszonyai ........................................................................ 100 MRkiid6t6ke-behozatal a feldolgoz6ipari cegeknel (1992, 1996) ................................ 103 A vallalati szektor vesztesegei Magyarorszagon ............................................ 105 A feldolgoz6ipari cegek cash flow-ja n6hany egymast kovet6 evben .............................. 106 E6retekint6 adatsor, 1992-1997 ........................................................................................... 107 Visszatekint6 adatsor, 1992-1997 ......................................................................................... 107 Bejegyzett cgek szama (1992-1997) ....................................................................................... 112
1.5. tablAzat:
6.1. tablazat:
A deregulaci6 kedvez6 hatAsa az USA gazdasagara 1990-ben
7.1. tablazat: 7.2. tablazat: 7.3. tablAzat: 7.4. tablazat:
7.8. tdiblzat: 7.9. tablkzat:
Munkanelkuliek szazalekos megoszlasa az allastalansAg id6tartama szerint 1992 es 1997 kozott i..........1 ............ 39 A foglalkoztatottsag agazati megoszlasa (1980-1997) ........................................ 140 Megszunt es uj munkahelyck a feldolgoz6iparban (1992-1997) ................................. 140 Egy alkalmazottra jut6 hozzaadott ertek a feldolgoz6iparban, a vaiIalatok tulajdonviszonyai szerint (1992-1997) .......................................... 141 A juttatasban r6szesUl6 munkan6lkWliek aranya (1992-1997) ................................... 144 Aktiv es passziv munkaer6piaci intezkedesekre forditott osszeg (1992-1997) ....................... 146 Aktiv es passzfv munkaer6piaci intezked6sekre forditott osszeg Magyarorszagon es az Eur6pai Uni6ban (1 996) ............................................ 146 Jovedelemad6-kulcsok az egyes savokban (1998-1999) ....................................... 147 Tdrsadalombiztosftasi jArulekok a brutt6 ber szazalekaban (1995-2002) ........................... 148
8.1. t;iblazat: 8.2. tAblzat:
A kozszfera alkalmazottainak szama egyes orszAgokban Konszolidalt allamhaztartas berkiadasai (1993-1997)
7.5. tablAzat: 7.6. tablazat: 7.7. tablazat:
.................................. 121
...................................... 152 ........................................ 154
viii
10.1. 10.2. 10.3. 10.4.
tablazat: tablazat: tablazat: tablazat:
................................. 1 82 Az EU kornyezetvedelmi direktivainak megval6sitasi koltsege ....................... 186 A 81 legnagyobb magyarorszagi csatornavallalat lefedetts6gi mutat6ja (1997) .............................. 1 86 A szennyviz osszegyGjtesenek es tisztitAsanak beruhazasi k6ltsegei .......................... 191 Haztartasok kbzmukiadasai kulonboz6 beruhazasi forgat6konyvek esetn Abrak 25 27 28
1.1. ibra: 1.2. dbra: 1.3. abra:
GazdasAgi mutat6k alaku1Asa......................................................... KUM mutat6k alaku1dsa (1993-1998)................................................... Az 1998-as nemzetkozi penzugyi valsag hatasa a penzpiacokra
2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Abra: Abra: Abra: abra:
..........45 A feloszt6-kirov6 rendszer (PAYG) merlegenek alakulasa harom kulonboz6 forgat6konyv esetn ............................... 47 A feloszt6-kirov6 rendszer merlege, es a megtakaritasok alakulasa 51 Osszehasonlit6 betegsgteher-adatok .................................................... ............................................... 57 Az egeszsegugyi rendszer varhat6 koltsgei
3.1. 5bra: 3.2. abra:
Gepipari berendezesek es szallit6jarmuvek exportja a tobbi EU-ba irAnyul6 exporttermekhez k6pest ....... 65 ....................... 75 A forint tenyleges real-arfolyama es a kulkereskedelem fejl6dese (1989-1997)
.................................
4.8. Abra: 4.9. Abra: 4.10. Abra:
................................................. 81 Piaci reszesedes a bankok mrete szerint ................................................... 81 Piaci koncentraci6 - Herfindhall-index 82 ............................................................... T6kemegt6rUIsi rAta 82 Egy alkalmazottra jut6 eszkozllomdny.................................................. .................................................. 83 PenzallomAny, hitel, kamat es kamatrs 86 ............................................ A biztositAsi szektor nyereseg/vesztesg gorb6je A eletbiztositAsi piac osszetetelenek vAltozasa 1992 es 1997 kozott, .................................... 87 a legnagyobb biztosit6 vAllalatok brutt6 dfjbevetele alapjan .................................................... 88 Ertkpapirok kereskedelme 1997-ben ........................................... 91 VAllalati kotelezettsegek- ad6ssag/torzst6ke arany 94 Lakdspft6s finanszirozasa...........................................................
5.1. abra: 5.2. 5bra:
Cs6deljArAsok szAma MagyarorszAgon Felsz5molAsok sz5ma Magyarorsz5gon
7.1. Abra: 7.2. Abra: 7.3. Abra:
.............................. 138 A foglalkoztatotts5g alakulAsa Kozep- es Kelet-Eur6pa orsz5gaiban .............................. 138 A munkanelkuliseg alakul5sa Kozep- es Kelet-Eur6pa orszdgaiban ................ 141 A fels6foku es az 51tal5nos iskolai vdgzetts6gfiek berszinvonalAnak ar5nya (1986-1996)
9.1. Abra: 9.2. 5bra: 9.3. 5bra:
166 .............................. A mez6gazdasAg reszesedese a GDP-b61 es a foglalkoztatottsAgb6 A mez6gazdas5gi munkaer6 termelekenysege egyes EU-tagorsz5gokban es Magyarorsz5gon (1996) ....... 166 ............................... 168 Termelesi es fogyaszt6i t5mogat5sok alakul5sa nehAny orsz5gban
4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.
abra: abra: Abra: Abra: Abra: Abra: Abra:
.................................................. 110 11..................................................
Keretek 4.1. 5.1. 6.1. 7.1. 8.1. 8.2. 9.1.
keret: keret: keret: keret: keret: keret: keret:
A bankszektor szerkezet5talakit5sa - kihivAsok es vAlaszok A magyar ad6rendszer es hatsai ...................................................... Piaci liberalizAci6 es szab5lyozAsi reform az Eur6pai Uni6ban A magyarorsz5gi munkaer6piac es az Acquis Communautaire A korAbbi reformok broks6ge........................................................ A csatlakozAsi stratgia ............................................................. Utmutat6 a nemzeti EU-jogharmoniz5ci6s program megval6sit5s5hoz
.................................... 79 13 .................................. 122 .................................. 149 153 161 ............................ 179
ix
Kivonat
A jelen orszagtanulmany a magyar gazdasag atalakulasat pr6balja meg ert6kelni annak f6nyeben, hogy az orszag a kovetkez6 evtizedben csatlakozni kfvan az Eur6pai Uni6hoz (EU). Ennek megfelel6en, a tanulmany elemzi az ut6bbi evek gazdasagi fejlemenyeit, els6sorban az 1997 6ta t6ktdnteket, foglalkozik ezeknek az eveknek intezm6nyi fejleszteseivel es szerkezetatalakftasi reformjaival. A dokumentum az 1998-ban 6s 1999-ben Magyarorszagon jat vilAgbanki kuldottsegek jelenteseire tamaszkodik. A jelentes vegs6 kovetkeztetese: Magyarorszag az elre keruilt a gazdasagaikat atalakft6 kozep-eur6pai orszagok kozott, 6s j6 eselyekkel palyazhat az Eur6pa Uni6s tagsagra. Az orszag a piacgazdasag megteremteseben kiemelked6 teljesftmenyt nyujtott. A vallalati es penziugyi szfera mara nagyobbreszt magantulajdonuva valt, hatekonysaga egyre javul. Jelent6s a kilfoldi t6ke reszaranya. A munkaer6piac rugalmassaganak kojszonhet6en a gazdasag szerkezete gyokeresen atalakult, mikozben a munkanelkuliseget sikeruilt - eur6pai merce szerint - alacsony szinten tartani. Jelent6s el6rehaladast ert el az orszag a kulcsfontossdgu infrastrukturalis nagyvallalatok privatizaci6jaban 6s a mukodesuket szabalyoz6 jogi keretek kialakftasaban is. A magyar aruk a nemzetkozi piacokon, beleertve az EU-orszagok piacait is, versenykepesnek bizonyulnak, ami marcsak azert is orvendetes, mivel a magyar export haromnegyede ma mar az EU-ba iranyul. Az export teljesftmenye, f6leg 1996 6ta, latvanyosan javul, s ami kUlon elismeresre melt6, er6teljesen felfutott a csucstechnol6giat, illetve a szellemi t6ket igenyl6 termekek ertekesftese. Bar mas atalakul6 gazdasagokkal osszehasonliftva a magyar gazdasag indu16 feltetelei viszonylag kedvez6ek voltak, a kiemelked6 teljesftmdny, els6sorban a 90-es evek kozepen sikeresen megval6sftott stabilizaci6s programnak, valamint az evtized elejen indftott, es kes6bb felgyorsftott szerkezetatalakftasi reformoknak koszonhet6. A Magyarorszag el6tt a116 legfontosabb feladat jelenleg a stabilizaci6 eredmenyeinek megszilarditasa es a szerkezetatalakftas befejezese. Ezzel lehet els6sorban biztositani a gazdasag versenykepessegenek meg6rzeset, illetve a jovedelmek gyors, tart6s, es az EU-dtlaghoz kozelft6 noveked6s6t. A jelentes egyben felhfvja a figyelmet, hogy a beruhazasok b6vulesenek jelenlegi utemet, illetve a novekedesen alapul6 gazdasagi strategiat kulso egyensulyhiany nelkuil csak ugy lehet fenntartani, ha kozeptavon a koltsegvetes deficitje tovabb csokken. A gazdasagszerkezet es intezmenyi szfera tovabbi korszerusftese a kovetkezo lepeseket indokolja: * Az egeszsegbiztosftast, a helyi onkormanyzatok gazdalkodasAt es az infrastrukturalis agazatot erint6 reformok vegrehajtasa. Noha a tervezett reformok kozul nehany nem kot6dik k6zvetlenul az EUcsatlakozas miatt atveend6 uj szabalyozashoz, a gazdasagi stabilitas meg6rzesehez es a novekedes fenntartasahoz elengedhetetlenul fontosak. * A nyugdfjreform, tovabba a penziigyi szfera, a munkaer6piac es a kulkereskedelem jelenleg is sikerrel foly6 szerkezetatalakftasi reformjainak befejezese. * A kozigazgatasi, kornyezetvedelmi es mezogazdasAgi intezmenyrendszer finomftasa, illetve tovabbi er6sftese, az EU-iranyelvekkel oszhangban, vegs6soron a csatlakozasi folyamat zokken6mentes es sikeres v6grehajtasa. A 10 fejezetb6l es az osszegzesb6l a116 jelentds a varhat6 EU-tagsag szemszogeb6l ndzve elemzi es meri fel a makrogazdasag, a koltsegvetes, illetve az egyes agazatok es ertekesftesi piacaik alakulasat. Az 1.fejezet attekinti a kozelmult gazdasagi fejlemenyeit, tovabba elemzi a nbvekedes es az EU jovedelemszintjehez val6 kozeledes lehet6segeit. Targyalja a koz6ptavu makrogazdasagi feltetelrendszert, amelynek lenyege, hogy a koltsegvetesi deficit tovabbi lefaragasaval lehet6ve valik az EU jovedelemszintjehez val6 kozeledes felgyorsftAsa, mikozben a kuls6 egyensuly sem keriil veszelybe.
x
A 2. fejezet a k6lts6gvetes koz6ptavu helyzet6t reszletezi, ennek megfelel6en elemzi a nyugdfjrendszer, az eg6szs6gugy, valamint az onkormanyzati rendszer finanszfrozasa teren szukseges reformokat. A 3. fejezet a kulkereskedelem-politikat veszi g6rcs6 ala, 6s ramutat azokra a teend6kre, melyek reven meg az EU-hoz val6 csatlakozas el6tt javithat6 a magyarorszagi vallalatok versenykepessege. A 4. Jejezet Magyarorszag penzugyi szf6rajat meri fel, 6s az agazat atalakitasanak vegs6, az EUiranyelvek betartasat szem el6tt tart6 szakaszat, az atalakftas lehets6ges m6djait targyalja. Az 5. fejezet a magyar vallalatok gazdasagi atalakulasanak folyamatat, illetve a vegrehajtott szerkezetatalakit6st elemzi, 6s a mukod6t6ke-bearamlas jelenlegi szintjenek fenntartasat el6segft6 javaslatokat tartalmazza. A 6. fejezet az infrastrukturalis agazatot tekinti at, egyutt a versenyt el6segit6 tovabbi szerkezetatalakitasi lehet6segekkel, valamint az agazat mukod6set szabalyoz6 reformmal. Mindez r6sze az EU piacain varhat6 6les versenyre val6 felkeszul6snek. A 7. fejezet ramutat, hogy a munkaer6piac hogyan jarult hozza az atmenethez, 6s tobb 16pest is javasol a munkaer6piac rugalmassaganak n6vel6s6re, a foglalkoztatottsagi szint emeles6re es a munkaer6 termelekenys6genek javitasara. A 8. fejezet azokat az int6zmenyi reformokat vizsgalja, amelyek 1ltfontossaguak ahoz, hogy az EUcsatlakozasi targyalasok lefolytatasara, illetve a csatlakozas iranyftasara alkalmas, hatekony es professzionalis koztisztvisel6i 6s kozalkalmazotti reteg alakuljon ki. A 9. fejezet olyan int6zmenyi es gazdasagpolitikai 16peseket javasol, melyeknek reven a mez6gazdasag termel6kenys6ge javulhat, termel6se novekedhet, es az agazat alkalmassa valhat az EU mez6gazdasagi iranyelveinek megval6sfltsara. Vegul, a I0. fejezet azt targyalja, hogyan lehet az EU kornyezetvedelmi szabvanyait minimalis koltseggel megval6sftani.
xi
VALUTANEMEK ES EGYENERTEKUK I ECU = 259 HUF US$1 = HUF 242 SULY- ES HOSSZMERTEKEK Metrikus (SI) rendszer KOLTSEGVETESI EV: Januar l-t61 december 3 1-eig
MOZAIKSZAVAK ES ROVIDITESEK JEGYZEKE
AB ALOS APEH APTF AVRt AVU BB BCE BDC BIS BKV BSE BUX CAD CAP CAR CBI CDC CEE CEEC CEFTA CIB CMEA CSE CPI
Allami Biztosit6 Atlagos benntart6zkodasi id6 Ad6- es Penzugyi Ellen6rz6si Hivatal Allami Bank- es Penztarfelugyelet Allami Vagyonkezel6 Reszvenytarsasag Allami Vagyonugynoks6g Budapest Bank Budapesti Ertekt6zsde Bank and Debtor Conciliation Bank for International Settlements Budapesti K6zlekedesi Reszvenytarsasag Budapesti R6szvenyt6zsde Budapesti reszv6nyt6zsde-index Capital Adequacy Directive (EU) Common Agricultural Policy Capital Adequacy Ratio Central Budgetary Institution County Development Council Central and Eastern Europe Central and Eastern European Countries Central European Free Trade Association Central European Investment Bank Council for Mutual Economic Assistance Consumer Subsidy Equivalents Consumer Price Index
CSD
Civil Service Department (within the Ministry of Interior) CSO Central Statistical Office EA European Agreements EBRD European Bank for Reconstruction and Development EC European Commission EEC European Economic Community EFTA European Free Trade Association EAGGF European Agricultural Guarantee and Guidance Fund ERDF European Regional Development Fund ESF European Social Fund ESOP Employee Stock Ownership Plan EU European Union EUROSTAT European Statistical Office FDI Foreign Direct Investment FHB Land and Mortgage Credit Bank FSU Former Soviet Union GATT General Agreement on Tariffs and Trade GDC Gas Distribution Company GDP Gross Domestic Product Global Depository Receipt GDR Health Insurance Fund HIF HIPA Hungarian Institute of Public Administration HR Human Resources HUF Hungarian Forint IAS International Accounting Standards
xii
IFI IFS IPPC IRC ISPA K&H KEF KEKI KELER MAHART MATAV MAV MCO MFN MHB MKB MoARD MoE MoF MoH Mol MOL MSW MTCWM
MVM MVMT N.A. NAFTA NBH NDIF NHP
International Financial Institution International Financial Statistics (IMF publication) Integrated Pollution Prevention and Control (EU directive) Interest Reconciliation Council Infrastructure EU pre-accession fund Commercial and Credit Bank Civil Servants' Interest-Conciliation Forum Central Food Research Institute Central Clearing House and Depository Inland Navigation Company Hungarian Telecommunications Company Hungarian State Railways Managed Care Organization Most Favored Nation Hungarian Credit Bank Hungarian Foreign Trade Bank Ministry of Agriculture and Regional Development Ministry of Energy Ministry of Finance Ministry of Health Ministry of Interior Hungarian Oil Company Municipal Solid Waste Ministry of Transport, Communications and Water Management Hungarian Power Company Magyar Villamos M(Ivek Trust (electric utility) Not Applicable North American Free Trade Agreement National Bank of Hungary (central bank) National Deposit Insurance Fund National Health Plan
NIRC NPH NTB O&M OECD OTC OTP PAYG P.E. PIT PPI PPP PSE PSO RCA REC SAPARD SIGMA
SME SOE SPPA SSI TEN TPA UA UI UWWT VAT VOLAN WTO
National Interest Reconciliation Council National Program of Harmonization Non-tariff Barrier Operation and Maintenance Organization for Economic Cooperation and Development Over the Counter National Savings Bank Pay As You Go Person Equivalent Personal Income Tax Producer Price Index Purchasing Power Parity Producer Subsidy Equivalents Public Service Obligations Revealed Comparative Advantage (trade index) Regional Electricity Company Agriculture (EU pre-accession fund Support for Improvement in Governance and Management in Central and Eastern European Countries a joint of the OECD Center for Cooperation with the Economies in Transition and the EU PHARE program Small and Medium Enterprises State-owned Enterprise State Privatization and Property Administration Company State Secretariat for Integration Trans-European Networks Third Party Access Unemployment Assistance Unemployment Insurance Urban Wastewater Treatment (EU directive) Value Added Tax Inter-city Bus Company World Trade Organization
xiii
KOSZONETNYILVANiTAS Ezt a jelentest a Vilagbank munkacsoportja k6szftette Michelle Riboud vezet6s6vel (aki emellett a munkaugyi fejezethez is hozzajarult). A csoport tobbi tagja abec6 sorrendben: Pedro Alba (a csoport vezet6je a jelentes elk6szft6s6nek utols6 szakaszaiban), Julia Bucknall (kornyezetvedelem), Rita Cestti (kornyezetv6delem), Bruce Courtney (makrogazdasag), Cslki Csaba (mez6gazdasag), Michael Debatisse (mez6gazdasag), Armin Fidler (eg6szseguigy), Holl6 Imre (egeszs6gugy), Bart Kaminski (kereskedelem es muk6d6t6ke-behozatal), loannis Kessides (infrastruktura), Kopanyi Mihaly (p6nzugy), Philippe Lefevre (bankszektor), Millard Long (penzugy), Barbara Nunberg (kozigazgatas), Jana Orac (kozigazgatas), Agata Pawlowska (maganvallalkozasok), S. Ramachandran (meganvallalkozasok), Roberto Rocha (makrogazdasag, nyugdfjreform), valamint Deborah Wetzel (decentralizaci6). Spat Judit 6s Papp Anita a jelentes szamos fejezetehez hozzajarult. Spat Judit emellett rendkfvul ertekes munkaval segftette a csoportot a jelentes kormnnykorokkel val6 egyeztet6se soran. Rossana Polastri kutat6munkaval, Deborah Davis es John Karaagac szerkesztesi munkalatokkal segitett a jelentes elk6szft6s6ben. A szovegszerkesztesben es a titkarn6i menedzselesben vegzett munkajaert Marinette Guevarat illeti koszonet. A jelenteshez szamos banknal dolgoz6 kollegank jarult hozza v6lemeny6vel, tobbek kozott Hafez Ghanem, Robert Grawe, Laurens Hoppenbrauer, Roumeen Islam, Franz Kaps, Pradeep Mitra, Robert Palacios, Kyle Peters, Carlos Silva-Jauregui 6s Anthony Venables. A jelentes szempontjab6l nagyon hasznosak voltak a Nemzetkozi Valutaalapnal, az Eur6pai Bizottsagnal 6s a Gazdasagi Egyuttmukodesi es Fejlesztesi Szervezetnel (OECD) dolgoz6 kollegainkkal folytatott megbeszelesek is. A magyarorszagi latogatasokon resztvev6 "misszi6k", munkacsoportok tagjai a rajuk szentelt id68rt, az 6szinte es baratsagos l6gkorben folytatott besz6lget6sekert ez6ton szeretn6k koszonetuket kifejezni magyar koll6gaiknak. Ez a jelent6s kizar6lag az 6 kozremukod6siikkel keszulhetett el. A csoport tagjai szAmara rendkfvul hasznos volt a kormanyhivatalok, tobbek kozott a Penziugyminiszterium, a Kuilugyminiszterium, a Magyar Nemzeti Bank, a Miniszterelnbki Hivatal, a F6ldmuvelesugyi es Videkfejlesztesi Miniszt6rium, az Ipari, Kereskedelmi es Idegenforgalmi Miniszterium, a Kozleked6si, Tavkozlesi 6s Vfzugyi Miniszterium, a Szocialis 6s Munkaugyi Miniszterium, a Komyezetvedelmi Miniszterium, a Tavkozlesi Feluigyelet, a Nemzeti Energiahivatal, a Gazdasagi Versenybizottsag 6s a Kozponti Statisztikai Hivatal tisztvisel6ivel folytatott egyuttmukodes 6s megbesz6l6sek. A kormanytisztvisel6k kozul a csoport szeretne kulon kiemelni Ademec Peter, Bager Gusztav, Gottfried Peter, Hegedus Agnes, Tarjan Eva es Vargha Agnes segftseg6t. A kulcsfontossagu kerdeseket a csoport megvitatta a Vilggazdasagi Intezet, a Magyar Tudomanyos Akademia Kozgazdasagtani Int6zete, a Munkaugyi Kutat6intezet, a TARKI, a Kopint-Datorg es a Mez6gazdasagi Kutat6- es Informaci6s Intezet oktat6ival 6s kutat6ival is. Alelnok: Orszdgigazget6: Agazati igazgat6: Agazati vezet6: Csoportvezet6k:
Johannes Linn Roger Grawe Pradeep Mitra Hafez Ghanem Pedro Alba 6s Michelle Riboud
A Magyar kiadas a Vilagbank Budapesti Regionalis Irodajanak megbfzasab6l k6szUlt. Angolb6l fordftotta: Mikl6s Arpad. Nyelvi lektor: Kosticn6, Mesterhazi Maria. Az egyes fejezetek szakmai lektoralasAt v6gezt6k, a fejezetek sorrendj6ben: Papp Anita Erika (I); Hertelendy Zs6fia, Holl6 Imre 6s Spat Judit (II); HoIl6 Imre(III); Kopanyi Mihaly (IV); Hertelendy Zs6fia (V); Lazi Gyorgy (VI); Papp Anita Erika (VII); Papp Anita Erika (VIII); Csaki Csaba (IX); es Kiss Krisztina (X). A magyar kiadast szerkesztette: Hirschler Richard. A nyomdai es grafikai munkat a Popart Studi6 iranyftotta.
OSSZEFOGLALO BEVEZETO Magyarorszdg gazdasdgi szemszdgbol az egyik legjobb teljesitmenyt nyuijtja, s emellett az egyik legkomolyabbjeldlt az Europai Unioba (EU) valofelvetelre az dtalakulo kozep-eur6pai orszdgok kozo'tt. 1997 6ta az egy f6re es6 brutt6 nemzeti osszterm6k (GDP) realert6kben atlagosan evi 5%-kal nbvekszik, es 1999-re az inflaci6 10- 1 %-ra esett vissza. A kulkereskedelem exportvolumene 1997-ben egeszen rendkivuli m6don, mintegy 30%-kal, 1998-ban pedig 20%-kal novekedett. Magyarorszag exportjanak haromnegyede az EU tagorszagokba iranyul, es az exportalt aruk k6tharmada magas hozzaadott erteku, fejlett technol6giat alkalmaz6, valamint az emberi er6forrasokat jelent6s mertekben kiaknaz6 term6k. A p6nzugyi agazat Koz6p-Eur6paban az egyik legszilardabb es leghat6konyabb, a t6kepiacok nagysaga pedig sebesen novekszik. A vallalati szektor hatekonyan mukodik, mara legnagyobbr6szt magankezbe kerilt, a munka termelekenys6ge jelent6s m6rtekben megnovekedett, 6s kib6vultek a kereskedelmi kapcsolatok az EU-val, illetve mas nemzetkozi piacokkal. A munkaer6piac rugalmasnak bizonyult, ami el6segitette a gazdasag szerkezetenek a munkan6lkuiliseg viszonylag alacsony szinten tartasa mellett torten6 atalakitasat. Bar Magyarorszag a tobbi atalakul6 orszaghoz kepest j6 felt6telekkel indult, a mai kiva16 teljesitmeny jobbara a 90-es evek kozepen megval6sitott sikeres stabilizaci6s program, valamint az evtized elejen megkezdett, majd a kes6bbi 6vekben felgyorsult melyrehat6 reformok eredm6nye. Magyarorszdg elott ma az afeladat dll, hogy a stabilizdcidbol szdrmazo eredmenyeketfenntartsa, is befejezze a szerkezetdtalakitdst cei' reformokat, biztositva ezzel a gazdasdg versenykepessegenek meg8rzeset is azt, hogy a jo'vedelemszintek fenntarthato novekedesi palyan is gyors iitemben kozelftsenek az EU-dtlaghoz. A makrogazdasagban kozeptavon tovabbi koltsegvetesi kiigazftasokra van szuikseg, hogy a beruhazasoknak a gazdasag talpraalIasat 6s a jov6beni novekedest megalapoz6 b6vules6t semmikeppen ne torhesse meg a - korabbr6o mar j61 ismert - kuls6 egyens6lyhiany kialakulasa. Ami a gazdasag szerkezet6t illeti, a dbnteshoz6k kovetkez6 feladata az egeszs6gugyi rendszer, bizonyos infrastrukturalis agazatok es a helyi onkormanyzatok finanszfrozasi rendszerenek atalakitasat celz6 reformprogramok kidolgozasa es megval6sftasa. Sikeresen be kellene fejezniuk tovabba az eddig olajozottan halad6 nyugdijes p6nzugyi agazati, munkaer6piaci 6s kereskedelmi liberalizaci6s reformokat. Wgul pedig az EU-direktivakkal vaI6 nagyobb osszhang, illetve a az EU egyseges piacara val6 zokken6mentes 6s sikeres belep6s 6rdekeben at kellene dolgozniuk a kozigazgatasi, kornyezetvedelmi 6s mez6gazdasagi int6zmenyrendszer szabalyozasi kereteit. Szinten megolddsra vdr Magyarorszdgon a tartos szegenyseg kerdese, kiiulnosen a cigdny nepesseg kore'ben. 2000 elejere k6sziul el egy un. szegenys6gfeltar6 jelentes, melynek el6zetes megallapitasai szerint a nepesseg mintegy 7,5%-a 61 olyan haztartasban, amely 1992 6s 1997 kozott legalabb n6gy evben a szegenysegi kuiszob alatt e1t. Az adatok tehat arra engednek kbvetkeztetni, hogy van Magyarorszagon egy olyan, tart6san szegeny nepess6gcsoport, amely meg komoly gazdasagi novekedes mellett is minden bizonnyal szegeny marad. Ennek a fejlemenynek komoly vonzatai vannak Magyarorszag szegenysegcsokkentesi strategiajat illet6en, hiszen a tart6san szeg6nyek altaliban intenzivebb es koltsegesebb politikai beavatkozasokat igenyelnek, mint a szegenyseg allapotaba csak rovid ideig bekerul6k. Az adatok arra is ramutatnak, hogy a szegenyseg es a tarsadalmi kirekesztettseg altalaban a keves iskolat v6gzettek, az elmaradottabb videkeken e16k es a munkaer6piachoz lazan kapcsol6d6 egyenek koreben a legmagasabb. Gyakoribb a szeg6nyseg a harom- vagy tobbgyermekes haztartasokban, illetve azokban a csaladokban, ahol a csaladf6 40 evnel fiatalabb vagy egyedul neveli gyermekeit. Az id6sebb egyedlall6 n6knek szinten a sulyos, hosszan tart6 szegenyseg veszelyevel kell szembenezniuk. VguIl pedig jelent6s tenyez6 meg az etni-
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujeban
2
kai hovatartozas is. A cigany haztartasokat a magyar tarsadalom minden mas r6tegnel jobban vesz6lyezteti a szegenyseg: az adatok azt mutatjak, hogy a tart6san szeg6nyek d6nt6 tobbsege cigany szarmazasu. A tart6s szegenyseg osszpontosulasa a ciganyok kor6ben meg jobban megneheziti a hatekony szegenysegcsokkent6 c6lu beavatkozasok kialakitasat. Elorelepes az atmenet id6szakaban Magyarorszdg sikeres ultja a kdzponti tervgazdalkoddstol a piacgazdasagig szdmos tenyez6nek koszdnhet6, melyek egyuttesen kulonboztetik meg Magyarorszagot a tobbi k6zep-kelet-eur6pai orszagt6l. El6sz6ris t6ny, hogy Magyarorszag a terulet kedvez6 foldrajzi elhelyezkedese, a magasan k6pzett munkaer6, a Nyugat-Eur6paval ki6pitett szerteagaz6 kereskedelmi kapcsolatok, valamint a mar a szocialista rendszer idejen sz6les korben elterjedt (s6t, elturt) maganvallalkozasok es kulfoldi beruhazasok r6v6n kedvez6 korulm6nyek kozott vaghatott neki az atalakulasi folyamatnak. Masodszor, Magyarorszag atfog6, a penzugyi szektorra es a munkaer6piacra is kiterjed6 szerkezetatalakitasi reformprogramot val6sitott meg mar az atmeneti id6szak elejen. Az dont6shoz6k helyes torvenyi kereteket 6s szabalyoz6kat allitottak fel tobbek k6zott a tulajdonjog, a cs6deljarasi jog, valamint a feluigyelet es az 6rdekkepviselet terulet6n. Vegul pedig, a kormany rugalmasan es erdemi m6don reagalt a gazdasagi k6riilm6nyek valtozasaira, kulonosen az 199394-ben kialakult, sulyos kuls6 egyensulyhianyra, melyet messzehat6, a kolts6gvet6si kiigazitast a szerkezetatalakitasi reformok felgyorsitasaval osszekapcsol6 stabilizaci6s programmal oldott meg. Tobb mds kozep-kelet-eur6pai orszagtol elter6en, a magyar gazdasdgjelent6s hdnyada mar a korabbi kozponti tervgazddlkoddsos rendszer idejen is magdnkezben volt, is a nemzetkozi kereskedelemben a nem szocialista orszdgokfele is nyitott volt. Annak ellenere, hogy a legtobb nagy iparvallalat allami tulajdonban volt, kisebb magancegek mar a 60-as evekt6l kezdve mukodhettek. A vallakoz6i kultura meg6rzese sokat segitett a gazdasag atalakitasa soran, miutan osszeomlott a Ko1csonos Gazdasagi Segitseg Tanacsa (KGST), az Eur6pai Uni6 kommunista ellenpontja. A KGST felbomlasat kovet6en Magyarorszagon a GDP visszaesese alacsonyabb volt, mint a tobbi atalakul6 orszagban, a maganszektor fejl6d6se pedig figyelemremelt6 mereteket 6ltott: 1998 v6gere a GDP mintegy 80%-at a maganszektor allitotta e16, mig 1990-ben m6g csak mindossze 20%-at. Az id6ben megkezdett privatizaci6 mellett j6 stratgegianak bizonyult a kuils6 partnereknek (akik gyakran tobbsegi tulajdont vasarol6 kulfoldi befektet6k voltak) t6rten6 k6szp6nzes eladasok, mert igy a privatizaci6 jelent6s m6rtekben jarult hozza a maganszektor gazdasagi sulyanak novekedes6hez. Bar a korabbi rendszerben az export6rok vasarlasi donteseit nagyr6szt az allam hatarozta meg, a 80-as evek v6g6re jelent6sen meggyengult a kulkereskedelem allami monop6liuma. Az allami nagyvallalatok komoly onall6sagot elveztek, es az export6rok megtarthattak a kemenyvalutaban megszerzett bevetelek egy resz6t. Az atmenet els6 id6szakaiban az exportbevetelek legnagyobb hanyada a kialakult nemzetk6zi kapcsolatokkal rendelkez6 cegek tevekenysegeb6l, illetve a volt KGST-piacokra iranyul6 export atiranyitasab6l szarmazott. Magyarorszdgon a miuk6d6toke behozatal (FDI) nagysagrendje is altaidnos politikai elfogaddsa az dtmenet kezdetet6lfogva egyediuldllo volt a terse'gben. A kilfoldi befektet6k megnyer6seben az atmenet orszagai kozul Magyarorszag volt a legsikeresebb. 1990 6s 1997 kozott Magyarorszagra folyt be a K6z6p-Eur6paban befektetett kuilfoldi t6ke mintegy fele. Ez a t6kebearamlas nem a legut6bbi 6vekben er6sodott fel (mint p6ldaul Lengyelorszag eset6ben), hanem mar 1990 es 1994 kozott is a GDP jelent6s r6szet (eves szinten 4 szazalekat) tette ki, igy a beruhazasoknak tetemes idejiuk volt arra, hogy hatast fejtsenek ki a gazdasagra. Az 6n. ,,masodik generaci6s", f6leg kulfbldi tulajdonu c6gek igy mar 1995 el6tt is szamottev6 pozici6kra tettek szert Magyarorszagon, 6s a privatizaci6s lenduiletnek az 1995-os 6v masodik feleben bekovetkezett ujjaeledese tovabb gyorsitotta ezt a folyamatot.'
I,,Mdsodik
generaci6s" c6gek az iijonnan 16tesitett vagy sikeresen atszervezett vdllalatok, tobbnyire kulfoldi r6szv6teIIeI.
Osszefoglalo
3
A kiilfo'ldi muko'dot6ke valoban kulcsszerepet jdtszott a magyar gazdasdgnak a nemzetkozi piac verkeringesebe valo iijb6li bekapcsolasaban,illetve a gazdasdg teljes(tminyenek noveleseben. A kulfoldi mukod6t6ke jelent6s resze nagy, vilagm6retu termel6- es marketinghal6zattal rendelkez6 nemzetkozi vallalatokt61 szarmazik, fgy a Magyarorszagon foly6 belfoldi azleti tevekenys6g is bekapcsol6dott a nemzetkozi verkeringesbe. S6t, a Magyarorszagra erkez6 kiulfoldi mukod6t6ke nagy r6sze nem a kereskedelmi korlatozasok kikeruleset, hanem els6sorban a kedvez6 gazdasagi komyezet (melybe beletartozik a foldrajzi elhelyezkedes, valamint a termel6si es tranzakci6s kolts6gek is) adta lehet6segek kihasznalasat celozta. Az adatok meger6sftik, hogy meg a viszonylag alacsony kiulfoldi mukod6t6k6vel rendelkez6 magyarorszagi cegek is a tobbieknel gyorsabban, hatekonyabban tudtak vegrehajtani a szerkezetatalakitast, 6s jobb eredmenyeket 6rtek el. A kulfoldi tulajdonban 1lv6 cegek peldaul altalaban nagyobb m6rtekben exportorientaltak, mint a magyarok - 1998-ra a kulfoldi t6kevel rendelkez6 cegekhez fuz6dott az osszes kereskedelmi forgalom haromnegyede. Ez az eredmeny a kulfoldi tulajdon el6nyeib6l ad6dik: a kUlf6ldi mukod6t6ke bearamlasa jelent6s szamu magyar ceg szamara konnyitette meg a modernebb technol6giahoz es jobb menedzsment-, marketing- 6s egyeb uzleti tapasztalatokhoz val6 hozzajutast. A magyar cegek muko'desi is penziigyi teljesitmenyenekjavuldsa, valamint az export gyors novekedese is osszetite'lnek vdltozdsa megerositik, hogyjelentos elorelepest sikeriilt elerni az ipar szerkezetenek dtalakitasdban. 1992 6ta szinte minden ceg (kulonosen az iparban) javftott penziugyi teljesftmenyen, es mindossze n6hany, szabott arakkal dolgoz6 allami vallalat veszteseges (koziiluk a ket legjelent6sebb a vasut, illetve a posta). 1992 6s 1996 kozott az iparvallalatok 80-90%-a konyvelhetett el uzleti eredmenyt, a vesztesegek pedig altalaban kis nagysagrenduek es id6legesek voltak. Az EU importigenyenek ismetelt fellenduleset6l tamogatva 1994-ben az exportmutat6k jelent6s noveked6st mutattak, es noveked6suk az6ta is k6tszamjegyu. Az export osszetetele diverzifikal6dott, 6s 6rezhet6en el6t6rbe kerultek a magasabb hozzaadott ert6ku termekek. A tobb kepzetlen munkaer6t, illetve szamottev6 termeszetes er6forrast igenyl6 termekek 1997-re mar csak az export egyharmadat tettek ki (mikozben 1990-ben meg a k6tharmadat), a technol6giat es emberi er6forrast ig6nyl6 term6kek reszesedese viszont eppen ellenkez6leg, egyharmadr6l ketharmadra novekedett ugyanebben az id6szakban. Magyarorszag 1990 6s 1996 kozott a kereskedelem 60%-at EU-tagorszagokkal bonyolftotta le, amivel tobb EU-tagorszagot is megel6z az uni6s kereskedelmi integraci6 teren. A kereskedelmi integraci6 emellett fokozta az importversenyt EU-szallft6kt6l szarmaz6 importtermekek r6ven. 1995 6ta a vamok jelent6s mertekben cs6kkentek, es 2000 vegere az EU-b61 szarmaz6 iparcikkek szinte mindegyikenek vamtarifaja nulla lesz. Az ipar szerkezetenek atalakftasaban elert eredm6nyeket es a jelenleg is intenzfv versenyhelyzetet tekintve ugy tunik, hogy Magyarorszag j61 felkeszult az egyseges eur6pai piacon val6 versengesre. Magyarorszdg emellett dtfogo penzpiaci szerkezetdtalakitasiprogramothajtott ve'gre, amelyjelentosenjavitottaaz alapveto inte'zmenyrendszert eis ajogi, illetve szabdlyozdsi infrastruktiurdt. Ami az ut6bbit illeti, a bankrendszer jogi kereteiben komoly javulas t6rtent, 6s az orszag szamottev6 el6rehaladast ert el a penzdgyi torv6nyek es szabalyoz6k EU-szabalyoz6kkal val6 osszehangolasa teren. A magyar konyvviteli 6s konyvvizsgalati szabalyoz6k nemzetkozi szabvanyok alapjan kerultek atdolgozAsra. Az intezmenyrendszert tekintve, atalakitottak, djrat6k6sftett6k es privatizaltak a bankokat es a biztosft6tarsas'agokat, s a legtobb esetben olyan kulfoldi strategiai befektetoknek adtak el 6ket, akik jelent6s tapasztalattal rendelkeznek a penzint6zetek iranyftasaban. Az intezmenyi befektet6k - befektetesi alapok 6s a nyugdfjpenztarak - az ut6bbi ot evben stabilan novekedtek, a t6kepiacok pedig mind m6retuket, mind a fizet6kepesseget tekintve gyors noveked6st mutattak. A nemregiben hatalyba 1lpett nyugdfjreform a varakozasok szerint a nyugdfjp6nztarak vagyonanak gyors novekedes6t hozza majd, ami tovabb lendfti a belftldi t6kepiacot. Osszessegeben tehat a p6nzugyi agazat szinten j6l felkeszult az EU-tagsagra.
4
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
A berszabdlyozds is a munkajogi torvenyek vdltozdsait6l tdmogatott munkaeropiac az dtmenet idoszakdban igen rugalmasnak bizonyult, ami elosegitette a gazdasdg szerkezeMtenek dtalakitdsdt. A munkaer6piac rugalmassaganak legszembetuin6bb bizonyitekai a k6vetkez6k: a jelent6s agazatkozi munkaer6atcsoportosulas (a mez6gazdasagb6l 6s az iparb6l a szolgaltatasok fele), a termelekenyseg gyors noveked6se, a munkaer6 kepzettsegi szintjenek jelent6s javulasa 6s a munkanlkuilis6g, illetve a munkaer6piacon reszt nem vev6k aranyatnak novekedese. Ez ut6bbi mutat6 jelenleg kevessel az EU-atlag alatt marad (f6rfiak eseteben 71%, a 15-59 6v kozotti n6knel pedig 53%). Bar a munkan6lkuiliseg az atmenet soran nehezsegkent jelentkezett, szintje tovabbra is az EU atlaga alatt van. Ezek a pozitiv munkaer6piaci eredm6nyek reszben a 90-es evekben v6grehajtott b6rszabalyozasi reformoknak koszonhet6k. A jelenlegi szabalyoz6k az allam szerepet cs6kkent6, decentralizalt b6ralku-rendszeren alapulnak, melynek segitsegevel a berek jobban reagalnak a piaci er6viszonyok alakulasara. Masr6szt, az atmenet idejen meredeken estek a realberek (es ezt a nemr6giben bekovetkezett novekedes meg nem volt kepes ellensulyozni). Bdr ezek a reform-er6feszftesek segftettWk a magyar gazdasdg talpradlldsdt az dtmenet okozta 1993-as, 1994-es recesszi6b6l, a kezdetifellendiiulst suilyos kulso egyensuilyhidny kfserte. A foly6 fizetesi merleg hianya pontosan akkor ugrott meg, amikor a gazdasag mar kezdett talpraallni, 6s mind 1993-ban, mind 1994-ben elerte a GDP csaknem 10%-at. A kulso ad6ssagallomany szinten jelent6sen n6tt. Ezt a sulyos egyensulyhianyt els6sorban a nagyjab6l hasonl6 nagysagrendu koltsegvetesi hiany okozta. Az orszag hitelkepess6ge er6sen cs6kkent, amihez nem csak a fenti egyensulyhiany, hanem az is hozzajarult, hogy a nemzetkozi piacok megitel6se szerint Magyarorszagon a privatizaci6 6s mas fontos szerkezet-atalakitasi reformok gyakorlatilag lealitak. Teny, hogy 1995 k6zep6ig az allami tulajdon mindossze 35%-at ertekesitettek, az llami vagyonkezel6k k6zotti folyamatos vitak ugyanis er6sen lassitottak a privatizaci6s folyamatot, a f6bb kozmuvallalatok magankezbe adasat pedig a privatizaci6s torveny nem engedte meg. Az a lehetoseg, hogy afizetesi merleg hianya kezelhetetlenne vdlik arra kIesztette a kormanyt, hogy 1995 marciusdban drasztikus stabilizdcios programot inditson el, mikozben felgyorsitotta a 90-es evek eleje'n elinditott szerkezet-dtalakitdsi reformokat. A stabilizaci6s program keret6ben kemeny, a GDP csaknem 6%-at kitev6 kolts6gvet6si kiigazitasra kerult sor. Ennek els6 l6p6se a forint arfolyamanak jelent6s, 9%-os leertekelese volt, melyet az inflaci6 megfekezes6t celz6, havi rendszeress6gu leertekel6sek kovettek. A program masik pillere a berek visszafogasa volt, melynek k6vetkezt6ben 1995-ben 9%-kal, 1996ban pedig 3%-kal estek vissza a realberek. A szerkezet-atalakitast celz6 reformok kozott szerepelt egy atfog6 vallalat- es bank-privatizaci6s program is, melynek keret6ben az osszes nagyobb k6zmuvallalat magank6zbe keruilt, 6s atalakftottak, illetve privatizaltak az 6sszes nagy bankot is. 1997-ben m6dositottak a privatizaci6s torvenyt; ezt k6vet6en 18, korabban strat6giai fontossagunak tartott c6g, tobbek kozott az orszagos takarekpenztar (OTP) 6s az llami telefontarsasag, a MATAV r6szvenyeinek eladasa (az egyetlen aranyreszvenyt kiv6ve) is lehets6gesse valt. A privatizAci6 jellemz6 m6dja a kuilfoldi befektet6knek val6 kozvetlen eladas volt, ami nemcsak a kulfoldi mGk6d6t6ke fent emlitett jelent6s m6rtekiu novekedeset eredm6nyezte, hanem a hat6konysag komoly javulasat is. Magyarorszag emellett a tersegben els6k6nt vezetett be nyugdfjreformot a feloszt6-kirov6 (PAYG) nyugdijrendszer m6dositasaval es egy masodik, t6ke-finanszirozasu pill6r bevezet6sevel. Ezek 6s mas reformok helyreallitottak az orszagr61 alkotott kedvez6 kepet: Magyarorszagot, az atmeneti gazdasagok kozul, ismet a reformok uttor6jenek tartjak. A stabilizdci6sprogram is a szerkezetdtalakftdsi reformok meggyozo eredmenyeket hoztak. A gazdasagi n6vekedes 1997-ben az export 6s a felhalmozasok volumen6nek jelent6s novekedese kovetkezt6ben felgyorsult. A 90-es evek elejet6l elter6en, a termeles fellenduiles6t az evtized masodik feleben, a foly6 fizet6si m6rleg hianyanak meredek csokkenese kfserte (1994 6s 1997 kozott a GDP 9%-ar6l 2%-ra esett vissza). Magyarorszag nett6 kilfoldi ad6ssaga szinten csokkent (1994 6s 1998 kozott a GDP 45%-ar6l 25%-ra). A privatizaci6 szinten uij (6s reg6ta vart) lendiuletet kapott, fgy a magank6zbe keruilt osszes esz-
Osszefoglal6
5
koz 6rt6ke 1997 vegere 790 milliard forintra novekedett (valamint, 1996-ban mintegy 65 milliard forint erteku reszveny kerult atadasra a tarsadalombiztosftasi alapoknak 6s a helyi 6nkormanyzatoknak). A muikod6t6ke-bearamlas szintje harom egymast kovet6 6vben (1995-1997) is meghaladta a foly6 fizet6si merleg hianyat. A t6kebearamlas osszetev6i kozott szerepeltek zoldmez6s beruhazasok (ezek a GDP 2-3%-at tettek ki), valamint hatalmas osszegu privatizaci6s tranzakci6k is. A mukod6t6ke kumulalt erteke 1998 v6gere el6rte a 16 milliard USA dollart (vallalati hitelek nelkul), vagyis a GDP egyharmadAt, ami a tersegben messze a legmagasabb mutat6. A kulfoldi mukod6t6ke ilyeten merteku novekedese nemcsak Magyarorszag kulfbldi ad6ssagait cs6kkentette radikalisan, hanem, amint az fentebb is szerepel, kulcsszerepe volt abban, hogy az orszAg jelent6s klifoldi piacokat szerzett, es az export novekedett. A fenntarthat6 novekedes es az EU-csatlakozas felteteleinek biztositasa Magyarorszdgnak meg kellene szildrd(tania a stabilizdcio eredmenyeit, is be kellene fejeznie a szerkezetdtalakitdsi, illetve intezme'nyi reformprogramot, annak erdekeben, hogy ajelenlegi stabil novekede'sfennmaradjon, eis az orszdg tenylegesen ko'zeledhessen EU-partnereihez. Bar ezek a c6lkituz6sek nem val6sithat6k meg k6nnyed6n, a lehet6seg el6rhet6 kozelsegben van a magyar dont6shoz6k szamara. Ehhez nagy vonalakban harom teruileten lenne szukseg 1ep6sekre: * MakrogaZdasdg: a GDP mintegy 1,5%-at kitev6 koltsegvet6si kiigazitas vegrehajtasa az elkovetkez6 2-3 ev soran - nehogy a beruhazasok 6s a gazdasagi noveked6s felfele ivelo palyajat ismet megszakithassa a kuls6 egyensuly romlasa.
* Uj cgazati reformok: kulcsfontossagu, de a reformokb6l eddig kimaradt teruleteken olyan programok kidolgozasa es megval6sitasa, melyck novekedesi, j6leti es koltsegvet6si szempontb6l kozeptavon jelent6s hatast fejthetnek ki, kuilnosen az egeszs6gugyben, a kozlekedesben es a helyi onkormanyzatok finanszirozasaban. * EI5rehlaladottdgaZati reformok: szamos agazatban (t6bbek koz6tt a nyugdijagazatban, a penzugyi szektorban, a kozigazgatasban, a kereskedelmi es munkaer6piaci politikaban) a reformprogramok bcfejez6s6re, tobb mas teruleten (peldaul a k6rnyezetvedelemben, az infrastruktura es a mezogazdasag terulet6n) a szabalyozasi es int6zmenyi keretek kiigazitasara, az atmenet sikeres befejezes6re, valamint az EU-direktivaknak val6 megfeleles, illetve a zokken6mentes EU-csatlakozas biztositasara van szukseg. Az alabbiakban ezeket a lepeseket targyaljuk reszletesebben. A gazdasagi stabilitas megorzese Magyarorszdgon az egy fire eso jdvedelem vdsdrloero paritdson az EU-atlag koriilbeliil 49%-dt eri csak el. Ezt a jovedelem-kuildnbseget csak tigy hidalhatja dt sikeresen az orszdg, ha az EU-orszdgokendl nagyobb gazdasdgi novekedest er el, is ezt makrogazdasdgi egyensuly romldsa nelkiil, tartosan is fenn tudja tartani. A magasabb noveked6s el6r6s6hez a felhalmozasoknak a GDP-hez viszonyitott aranyat (amely az el6rejelzesek szerint 1999-ben 24,5% lesz) tovabb kell novelni, valamint a beruhazasok hatekonysagat tovabb kell javitani. Ez ut6bbinak igen tagak a lehet6segei, mivel a munka termelekenys6ge az ut6bbi evek kedvez6 fejlemenyei ellenere a gazdasag legtobb terfilet6n m6g mindig jelent6sen elmarad az EU-atlag mogott. A kormany nemregiben jelentette be, hogy kozeptav6 terveiben a GDP 28%-at kitev6 beruhazasi szint eler6se szerepel, mikozben igyekszik kozeptavon is fenntartani az evi 5%-os gazdasagi novekedest. A felhalmozAsi arany tovabbra is gyorsan novekszik, 6s konnyen lehet, hogy az infrastruktura
6
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujdban
modernizalasa, valamint a kozeli EU-tagsag az elkovetkez6 ot evben a kormany celkituz6set6l nem is tul tavol es6 szintre juttatja el az orszagot. Ugyanakkor, a fenntarthat6sag felt6tele, hogy a foly6 fizet6si m6rleg hianya a GDP 4%-a k6rul stabilizal6djon (az 1999-re vonatkoz6 el6rejelzes 5,2%) es igy folytat6dhat a kulfoldi ad6ssagallomany GDP-hez viszonyitott aranyanak folyamatos csokkenese. Ez a k6t c6lkituzes egyuittesen az etkovetkez6 5-7 evben a GDP mintegy 5%-at kitev6 belfoldi megtakaritast feltetelez, amib6l 3%-ot az EU-csatlakozas el6tt kellene elerni ahhoz, hogy a bels6 noveked6si celkituiz6sek, illetve a kulso egyensulyi celok is elerhet6k legyenek. A nemzetko'zi pe'nzpiacok kozelmtiltban tapasztalt ingatagsaga, valamint Magyarorszagfizete'si merlegenek szerkezeti modosuldsai szinten azt sugalljdk, hogy celszeru lenne csdkkenteni a kulfoldi megtakaritdsoktol valo fiiggest. A szilard alapoknak koszonhet6en Magyarorszag sikeresen elt tul 1998ban ket komoly kuls6 valsAgot is: egyr6szt, a Magyarorszagon muk6d6 kulf6ldi c6gek profitkivitele felsz6kott, masr6szt siujtotta az orszagot az oroszorszagi valsag is. Ami az el6bbit illeti, a foly6 fizet6si merleg hianya 1998-ban r6szben a nett6 profitkivitel eroteljes novekedese kovetkezt6ben megduplaz6dott, 6s el6rte a GDP 4,8%-at. Bar a profitkivitel reszben n6hany nemzetkozi ceg gazdalkodasi korulmenyeinek valtozasat tukrozi, a hosszabb tavu trendeket is egyertelmuen jelzi. A kivitt profit aranya (az eI6z6 id6szaki) mukod6t6ke-allomanyhoz kepest az 1993-1997-es id6szakban tapasztalt 2%-r61 1998-ban 6%-ra nbvekedett. Ez azonban osszhangban van az ujonnan felemelked6 piacok reprezentatfv mintajAt jellemz6 atlagos profitkivitel/osszes t6keallomany arannyal. Ovatosan kialakitott koz6ptavu makrogazdasagi feltetelek mellett is, 2% helyett, inkabb evi 5%-os profitkivitel/osszes t6keallomany arannyal celszeru szamolni, f6k6nt az6rt, mert a magyarorszagi kulfoldi beruhazasok lassan beernek. Annak ellenere, hogy MagyarorszAg es Oroszorszag kozott eleg kev6s a kozvetlen erintkez6si csatorna, Magyarorszagot, ugyan csak rovid id6re, er6sen sujtotta az orosz valsag. 1998 szeptember6ben es okt6ber6ben er6s nyomasnak volt kiteve a forint arfolyama, az orszag kulfoldi valutatartal6ka 1,5 milliard dollarral csbkkent, a t6zsd6n 50%-os visszaes6st regisztraltak, es az Allamk6tvenyek hozama rovid ideig 500 ponttal megugrott. Okt6ber veg6re a vAlsAg enyhilit, a befektet6k bizalma visszat6rt, ami nem kis reszben a kormany intezked6seinek volt koszonhet6. Ilyen volt tobbek kozott az 1999-es koltsegvet6si terv visszafogott sarokszamainak bejelentese. A t6kebearamlas el6nye tobbek kozott az, hogy jelent6sen hozzajarul a belfoldi t6kepiac fejl6d6s6hez, mint ahogyan az Magyarorszag eset6ben is tortent. Nemzetkozi valsagok idejen viszont meg a Magyarorszaghoz hason16an eg6szseges gazdasagpolitikat folytat6 orszagokban is destabilizal6 hatasa lehet. A fenti k'riilmenyeket es celkituzeseket tekintve a koltsegvetesi program akkor lenne kellokeppen elovigydzatos, ha az elkovetkez6 kit e'vben a GDP mintegy 1,5%-dt kitevJ elsodleges tobbletet celozna meg. Az AllamhaztartAsi megtakaritasoknak a GDP-hez viszonyitott 2,5%-kal kellene hozzajarulniuk az EU-csatlakozas el6tti id6szakban kivanatos, 3%-os GDP-aranyos megtakaritas-noveked6shez. Feltetelezve, hogy a kormany a GDP 0,5%-kaval marad majd el az 1999-re tervezett kolts6gvetesi celkituzesekt6l, az allamhAztartasi megtakaritasi szint a kovetkez6 osszetev6kb6l Allhat 6ssze: (i) az els6dleges egyenleg tobbletenek 1,5%-os novelese (a GDP 1,5%-at kitev6 az 1999-es szintrol 2001-ig 3%-ra, melybe az EU-tamogatAsok osszege nem ertend6 bele); (ii) a nemr6giben megval6sitott nyugdijreformb6l a GDP 0,5%-a; valamint (iii) szinten a GDP 0,5%-a EU-tamogatasokb6I. Ez a kiigazitas lehet6ve tenne, hogy a beruhAzAsok n6vekedesi iuteme a foly6 fizetesi m6rleg hianyanak csokkenese mellett folytat6djon. Az itt javasolt kolts6gvetesi kiigazitAs nemcsak a beruhazasok 6s a termeles fenntarthat6 novekedesehez jarulna hozza, hanem a realarfolyam leert6kel6d6sehez vezetne, ami viszont lehet6ve tenne a rendszeres forintarfolyamleert6keles m6rtek6nek cs6kkent6set. Az alacsonyabb m6rteku leertekeles viszont segiten6 a kormanyt az inflaci6 szintj6nek az EU-atlaghoz kozelebbi szintre val6 mersekles6ben. A versenyk6pes forintarfolyam fenntartAsa MagyarorszAg novekedesi strategiajanak kulcseleme kell, hogy legyen, mivel a kis, de nyitott gazdasAgba t6rt6n6 beruhazas vonzereje nem kis r6szben att6l fiigg, hogy a vallalkozasok kepesek leszneke a jov6ben kuilfoldi piacokra exportalni, es ott versenyezni.
Osszefoglal6
A koltsegvetes kiigazitdsdt elsosorban a kiaddsi oldalon kellene megval6sitani, tekintve, hogy a legto'bb ado merteke Magyarorszdgon igen magas. Val6jaban az ad6beszed6s hat6konysaganak novel6seben es az ad6alap sz6lesfteseben elert minden el6relep6st lehet6s6gnek kellene tekinteni az ad6 m6rt6knek cs6kkentesere, bar a bevetelkies6s elkeriul6se 6rdekeben tanacsos lenne el6szor kiszelesiteni az ad6alapot, majd ezt kovet6en csokkenteni az ad6kulcsokat. A kolts6gvetesi c6lkituzesek keretein belul a kiadasok atcsoportositasara van szuks6g. Magyarorszag a NATO uj tag6llamakent elkotelezte magat a honv6delmi kiadasok n6velese mellett, masr6szt pedig az EU-csatlakozas kozeledtevel letfontossagu az infrastrukturalis beruhazasok novelese, kiulon6sen a komyezetvedelem, a kozlekedes es a mez6gazdasag teruleten, hogy az orszag EU-p6nzosszegekhez juthasson hozza. El6fordulhat, hogy ezeket a kiadasokat csak mas kolts6gvetesi kiadasok terhere lehet megval6sitani. A koltsegvetesi reform 90-es evekben elert sikerei ellenere tovdbbra is fontos feladatok dllnak a kormdny elott, a ko'ltse'gvetesi politika fenntarthatosdgdnak biztositdsa is a kozszolgdltatdsok hatekonyabbd tetele teren. A szerkezetatalakitasi feladatok befejez6se szempontjab6l harom kritikus fontossagut terulet van: * Egeszsegiigy. Ha nem keruil sor az egeszsegugyi rendszer 6sszerusitesere, akkor a magyar nepess6g riaszt6 eg6szsegi allapotanak (lasd alabb) javitasa, 6s a n6pessegnek a kovetkez6 6vtized v6g6re bekovetkez6 oreged6se rendkfvul nagy koltsegvonzatokkal jar majd. Ugy tunik, hogy az eg6szs6gugyi kiadasok nemr6giben tortent csokkenese nem fenntarthat6, mivel azt jelent6s b6rvisszafogassal, a k6rhazak karbantartasanak elhanyagolasaval 6s az orvosi berendezesek felujitasanak elodazasaval volt el6rhet6. * Kozigazgatas. A kozigazgatas megerositese dont6 t6nyez6 a magyar gazdasagnak az EU egyseges piacaba integralasa szempontjab6l. Ugyanakkor, a kozigazgatas fejlesztese kozeptdvon kolts6gnoveked6st is okozhat, meg akkor is, ha az ujonnan felvett alkalmazottak szamat felulmutlja majd a tavoz6k szama. Csokkenteni kellene a koztisztvisel6i es a maganszektorbeli jovedelemszint k6zotti hatalmas kulbnbsegeket, hogy a kozigazgatas j61 k6pzett munkaer6t tudjon felvenni, 6s azt meg is tudja tartani. A koztisztvisel6i r6teg osszet6tel6nek m6dosftasa tovabbi atmeneti k6ltsegnovekedest okozhat, mivel a v6gkielIgfteseket is finanszfrozni kell. * Helyi onkormany7atok. Az EU-csatlakozas feladataira val6 felkeszu16s soran novelni kellene a helyi onkormanyzatok hatekonysagat a kozszolgaltatasok teren. Ez a kerd6s kuilonosen azert fontos, mert a esatlakozast kovet6en a helyi es regionalis onkormanyzatok feladata lesz a varhat6an igen jelent6s osszegu EU-tamogatas palyazat utjan val6 megszerzese 6s felhasznalasa. A helyi szolgaItatasok javitasa es az onkormanyzatok finanszirozasa Bdr a helyi o'nkormdnyzati szektor koltsegvetese az ut6bbi evekben nagyjdb6l egyensuilyban volt, szaporodnak a szolgdltatdsok hidnyossdgaira, illetve a helyi finanszirozds fesziiltsegeire utal6 jelek. Az 1995-os reformprogram 6ta a helyi 6nkormanyzati szektor kolts6gvet6se kiegyensulyozottnak tunik. 1995 es 1998 kozott, az allamhaztartasi kiadasok eg6sz6nek csokkenesevel parhuzamosan, a helyi 6nkormanyzati kiadasok a GDP 17%-ar6l 13%-ra estek vissza. Bar id6kozben a bev6teleik is cs6kkentek, az 6nkormanyzatok osszesitett kolts6gvet6si hianyukat a GDP I %-anak megfelelo osszeggel, a GDP 0,5%-ara tudtak csokkenteni. A kiadasok visszafogasa azonban nem biztos, hogy fenntarthat6, mivel jelent6s a kielegftetlen onkormanyzati beruhazasi 6s felujftasi szuks6glet. S6t, a legut6bbi id6szak javul6 tendenciai ellenere tovabb lehetne javftani a kozszolgaltatasok szfnvonalat. Hatalmas megtakarftasi lehet6segek rejlenek peldaul meretgazdasagos regionalis tarsulasok megszervez6seben. Vegul elmondhat6, hogy az onkormanyza-
7
8
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
ti finanszirozas jelenlegi rendszere strukturalis egyensulytalansagot tartalmaz. A kiadasok es bev6telek nincsenek osszhangban, a tamogatasi rendszer pedig torz 6sztonz6ket teremt. A helyi 6nkormanyzatok finanszfrozasanak helyes palyara allftasa dont6 fontossagu, kulo6ns tekintettel az onkormanyzatok jov6beni szerepere, az EU strukturalis alapjab61 szarmaz6 forrasokat illet6en. A helyi o'nkormdnyzatok hate'konysagdnak novelesehez mind kozponti, mind helyi szinten intezkedesekre van sziikseg. A kormanynak tisztaznia kellene a helyi onkormanyzatok es az olyan koztes szint mint a regionalis tarsulasok koltsegvetesi kiadasokkal kapcsolatos hatask6ret. Amennyiben a kormany ugy dont, hogy lehet6seget ad tobb megyet atfog6, illetve mas tipusu, funkcionalis regionalis tarsulasoknak, hogy a feladatellatasban reszt vegyenek, akkor azt is lehet6ve kellene tennie, hogy ezek a tarsulasok 6nal16 jogi szemelyk6nt sajat bevetelekre tegyenek szert. Vitathatatlan, hogy a helyi onkormanyzatoknak arra van szuks6giuk, hogy sajat bev6teli forrasokat alakfthassanak ki, es csokkenjen az allamhaztartas mas alrendszereit6l val6 fugg6suk. Az ertekalap6 ingatlanad6 es a fokozatosan novelend6 gepjarmrnad6 jelent6s mert6kben novelheti a helyi onkormanyzatok sajat bev6teleit. A kormanynak azt is meg kellene gondolnia, hogyan esszerusitheti es egyszerfisitheti a tamogatasi rendszert. Ennek kereteben szisztematikusabban donthetne a foly6 tamogatasokr61 (p6ldaul ezek osszeget makrogazdasagi mutat6khoz kothetn6), mikozben egyszerusithetn6 es egysegesebbe tehetne a tamogatasok elosztasi mechanizmusat. A beruhazasi tamogatasok jelenlegi rendszere szinten feluilvizsgalatra szorul, hogy tamogassa a nemzeti prioritasokat, serkentse a helyi kezdem6nyez6st, es csokkentse a teruleti es onkormanyzati egyenl6tlens6geket. Az egeszs6gugy hatekonysaganak es min6segenek javitasa Az egeszsegilgyi dgazat elott szdmos feladat megolddsa dll: (i) folyamatosan romlo egeszsegi dllapot (ii) gyenge intezmenyrendsze is (iii) ingatagfinanszfrozds. A magyar nepesseg egeszs6gi allapota az OECD tagorszagok kozott a legrosszabb, az atmenet orszagai kozott pedig az egyik legrosszabb. Ennek nagyreszt a korai elhalalozasok aranyanak novekedese az oka, amely a munkakepes korui ferfiakat arAnytalanul magasabb m6rt6kben erinti egeszsegtelen eletm6djuk miatt, valamint a munkahelyi 6s kornyezeti Artalmak kovetkezteben. Az eg6szsegugyi agazat gyenge intezm6nyi keretek kozott mukodik, penzugyi helyzete pedig ingatag. Bar az eg6szsegugyi kiadasoknak a GDP-hez viszonyftott szintje nemregiben csokkent, az el6rejelzesek szerint ez a folyamat nem fenntarthat6. Az egeszsegugyi kiadasokra egyre nagyobb nyomas nehezedik a nepesseg oregedesevel, az elavult es nem megfelel6 szinten karbantartott berendezesek es muszerek szuksegszeru lecser6l6sevel, az agazat realbereinek noveked6s6vel, valamint a magasabb szinvonal6 egeszsegugyi ellatas iranti igeny er6s6des6vel parhuzamosan. Ebb61 ad6d6an, amennyiben nem kerul sor reformnlpesekre, az Orszagos Egeszsegbiztositasi P6nztar (OEP) hianya 2010-re eves szinten elerheti a GDP csaknem 2%-at, ezt kovet6en pedig a varhat6 demografiai sokk k6vetkezteben meredeken emelkedni fog. 1999 elejen a kormdny to'bb melyrehato egeszsegiigyi reformjavaslatot nyujtott be, melyek celja az dgazat hatekonysdgdnak nu'velese, a szolgdltatdsok min8segenek javitdsa, is a hozzdferes lehet86segeinek b8vitese. Ezek a reformelkepzelesek a kovetkez6 elemekb6l a116 egeszs6gugyi rendszert vazoijak fel: (i) alapvet6 egeszs6gugyi ellatasi csomag, amely a lakossag egesze szamara el6rhet6; (ii) kieg6szft6 egeszs6gbiztositasi piac, amely a csomagban nem tartalmazott szolgaltatasokat 6s magasabb min6s6gi szintet nyujt; (iii) kozponti jarulekbeszedes az APEH altal; a beszedett jarulekok atutalasa regionalis alapokhoz fejkv6ta alapon kockazat kiigazitas utan; a regionalis alapok id6vel ellatasszervez6kke alakulhatnak; (iv) a teruleti egeszs6gugyi alapok szervezett vasarl6kkent lepnek fel es az egeszsegugyi ellatasi csomagot a nepesseg egy adott rdszere vasaroijak meg az APEH-t6l kapott keretosszeg es szabalyozott vizit-dij (copayment) felhasznalasaval (ezek az ellatasszervez6k a kes6bbiekben kozvetlenuil is felvallalhatjak az eg6szs6gugyi ellatas biztositasanak kockazatat); (v) a regionalis alapok mind allami, mind maganszolgal-
Osszefoglalo
9
tat6kt6l vasarolnak szolgaltatasokat bels6 piacot teremtve; minden akkreditalt 6s minimum a kovetelmenyeket teljesit6 szolgaltat6 versenyezhet, valamint (vi) fuggetlen felugyeleti kapacitas annak biztositasara, hogy a nyujtott szolgaltatasok megfeleljenek a min6segi 6s a penzugyi kovetelm6nyeknek. A fenti egeszsigiigyi reformprogram megval6sitdsdnak f6 feladatai a ko'vetkez6k: a tobbszintui ege'szsegbiztosftdsi rendszer kialakftdsa, az Egeszsegiigyi Miniszterium (EM) szabdlyozdsi is strategiai szerepe'nek, illetve kapacitdsdnak megerisifhse, a hatekonysdgot is a min8seget osztdnz8 piaci elemek fokozatos bevezetese, a pe6nziigyi mechanizmusokjavftdsa, valamint a reform koltsegvetesi kihatdsdnak csokkentese. Ezek kozul a feladatok kozul els6kent az eg6szsegugyi rendszer alapelemeinek kidolgozasa es bevezetese oldand6 meg, f6kent az alapvet6 eg6szsegiigyi ellatasi csomag, a kieg6szit6 egeszsegbiztositasi rendszer, a vizit-dfj (copayment), valamint viszontbiztositasi rendszer kialakitasa a magas kockazat kezeles6re. El6fordulhat, hogy a kormany ket l6pcs6ben kfvanja majd vegrehajtani a reformot. Az els6 1pcs6ben az OEP-et az egeszs6gugyi szolgaltatasokat megvasarl6 regionalis biztosit6kra lehetne sz6tbontani, mikbzben kieg6szft6 biztositasi csomagok bevezetesere 6sztonoznek a maganbiztosit6kat. A masodik 1epcs6ben a regionalis biztosit6k lehet6s6get kapnanak arra, hogy egymassal versengjenek a tagokert. Ezekkel az alapvet6 reformokkal parhuzamosan, a kormanynak az Egeszsegugyi Miniszterium szerepet is at kell alakitania. A miniszterium tev6kenys6ge az agazat strategiai kerdeseire kellene, hogy koncentraljon, azaz a eg6szsegpolitika kialakitasara, a prioritasok felallitasara, a szabalyozas, valamint a szolgaltatasok altalanos felugyeletere, mely azt hivatott biztositani, hogy az egeszsegugyi rendszer jobban tudjon reagalni a lakossag eg6szsegugyi problemaira. A kormanynak emellett folyamat egesze soran igyekeznie kell az egeszsegugyi szolgaltat6k k6z6tti verseny er6sftesevel javitani a rendszer hatekonysagat 6s min6seget. Kulonosen a regionalis biztosit6k fognak majd arra torekedni, hogy intenzfvebb6 tegyek a versenyt az egyre novekv6 szam6, allami es profitorientalt szolgaltat6 kbzott. Vegul pedig ahhoz, hogy az orszag eg6szsegi allapotat tukroz6 mutat6kat javitani lehessen, mikozben az er6forrasok korlatozottan allnak rendelkezesre, az eg6szs6gugyi rendszer kolts6gvet6s6nek bev6teli es kiadasi oldalan is m6dosiutsokra van szukseg. A verseny er6sitese az infrastruktuira agazatban A ko'zlekedis kivetelhvel az infrastrukturdlis dgazatokban lezajlott a privatizdci6, szerkezet-dtalakftds to'rtent, a szabdlyozds pedig jelent8sen javult. Ezek a reformok vezet6 helyre emelik Magyarorszagot az atmeneti gazdasAgok kozbtt - s6t, ezen a teren Magyarorszag tobb nyugat-eur6pai orszagot is megel6z. Mindazonaltal szamos lehet6s6g van meg a versenyszemleletu szerkezetatalakifts folytatasara, illetve a szabalyozas reformjara, ami jelent6s tovabbi gazdasagi teljesitm6ny-n6veked6shez vezetne es megk6nnyiten6 Magyarorszig csatlakozasat az EU-hoz. A kozlekedesi dgazat el8tt kitfontosfeladat dll, amelyet az EU-csatlakozasra val6felke'szuiles sordn meg kellene oldani. Az els6 ezek koziil a kozlekedesi hal6zat es a hozza tartoz6 berendezesek allapotaval kapcsolatos. Igen komoly beruhazasra van szuikseg 6j infrastruktura ki6pit6s6hez es a jelenlegi utak, vasuti palyak 6s a jarmupark felujitasahoz. Az orszagnak, a hagyomanyos kolts6g-haszon elemzes segits6gevel, fontossagi sorrendet kellene kialakitania a kozlekedesi beruhazasi igenyeket, tobbek kozott az Eur6pat atszel6 kozlekedesi hal6zat (TEN) kozuti 6s vasuti utvonalait illet6en, es beruhazasi, illetve penzugyi tervet kellene k6szftenie. Lenyeges, hogy a varosi kozlekedesi igenyek se meruIjenek felejt6sbe, az ugyanis egyre fontosabb szerepet jatszik a Magyarorszagon fellendul6ben 1lv6 szolgaltatasi agazataban. Emellett nagyobb er6forrasok felhasznalasa nelkul is j6 eredmenyeket lehet elerni a hataratkel6k zsufoltsAganak csokkentesevel, az elhalasztott karbantartasi Os rehabilitaci6s munkalatok okozta hianyossagok csokkentes6vel, valamint a megl6v6 utak es hidak sebesseg6nek, atbocsatasi k6pess6genek, teherbir6sanak es biztonsaganak nbvelesevel. A tervekben a fenti fejleszt6sek integraltan kell, hogy szerepeljen, mivel a nyereseg j6val nagyobb, ha a fejlesztesek nem apr6z6dnak sz6t.
10
Magyarorszdgaz Europai Unio kapujdban
Bdr Magyarorszdg az elmuilt evtizedben jelent6s elorehaladdstert el a kdzlekedes reformja es piacibbjellegave alakitdsa teren, sok helyiutt tovdbbi reformokra van szuikseg. Folytatni kell a f6bb allami k6zlekedesi vallalatok szerkezetatalakitasan foly6 munkat, hogy piackozpontubba valjanak, novekedjen hatekonysaguk, m6kod6sUk ffiggetlenebbe valjon, vegul pedig amint lehet, privatizalni kellene 6ket. A kormanynak szisztematikusan at kellene alakitania az allami vasuttarsasagot, a MAV-ot: le kellene valasztania a vas6ti palya uzemeltetes6t, es kuln teherszalit6, illetve utasszallit6 c6get kellene ltrehoznia. A belfoldi buszjaratokat uzemeltet6 VOLAN vallalat privatizaci6janak felgyorsftasa erdekeben, a teherszallitasi es utasszallitasi tev6kenys6g6t sz6t kellene valasztani, 6s a kormanynak a finanszirozAsi felt6telek megteremt6s6hez b6rleti, illetve penzugyi lizingkonstrukci6kat kellene kinalnia. A MAHART, a belfoldi haj6zasi vallalat szint6n atszervez6sre szorul, a kikot6k tev6kenys6g6t pedig privatizalni kellene. A Budapesti Kozlekedesi R6szv6nytarsasagnak (BKV) es a f6varosi onkormAnyzatnak a k6ltsegek jobb megt6rul6se erdekeben emelnie kellene a viteldijakat. A MALEV-nek a verseny er6sodeset felt6telez6 tizleti tervet kellene k6szitenie, hogy felm6rhesse, milyen cselekv6si lehet6s6gei vannak az EU lass6 deregulaci6 jellemezte legikozlekedesi piacan. Vegul pedig a Kozlekedesi, Hirkozlesi es Vizugyi Miniszteriumniak az EU kovetelmenyeivel osszhangban 16v6 t6rv6nyeket es rendeleteket kellene alkotnia a t6megkozlekedesr61, es deregulalnia kellene a belfoldi aut6busz- es teherg6pjarmu-kozlekedest - a korm6any szerepenek kizar6lag a biztonsag garantalasara es a komyezetvedelmi el6irasok betartatasara kellene korlatoz6dnia. Altalanossagban, a kormanynak tart6zkodnia kellene a kozlekedesi dijak kozvetlen megallapitasat6l, es inkabb a jogszabalyi kereteket kellene meger6sitenie. Az elektromosenergia-dgazatjelenlegmeg az dtmenet id8szakdt eli, is igazodnia kellene az elektromos energidra vonatkozo EU-direkt(vdhoz (valamint a biztonsdgra, a kornyezetszennyez6 kibocsdtdsara stb. vonatkozo EU-szabvdnyokhoz). Korabban az arak a koltseghat6kony termeles szintje alatt maradtak, a belfoldi fogyaszt6k kozotti kereszt-finanszirozason alapul6 arstruktura pedig aranytalansagokat tartalmazott. Ezek a hatekonysagot nelkulbz6 megoldasok az elosztassal kapcsolatos aggalyokban gyokereztek, es bizonyos nagysagrend alatt elfogadhat6ak. Az elmult evben mindenesetre jelent6s el6rehaladast sikerult el6mi a fenti kerd6sek kozuil nem is egyben. A fogyasztasi dijak szerkezetet peldaul jelent6s m6rtekben m6dositottak, 6s a jelenlegi arstrat6gia nagyjab6l biztositja a bev6telek megfelel6 szintjet. Amennyiben a jov6ben az EU elektromos energiara vonatkoz6 direktivajanak liberalisabb ertelmezese k6vetkezt6ben ki6lez6dik a verseny, t6bb jogszabalyi k6rdest is meg kellene majd oldani. A legsurget6bb ezek kozuil az, hogy a verseny kovetkezt6ben n6vekedni fog a nyomas a dijaknak a tenyleges koltsegekhez vaI6 igazitasara. Ha a nagyobb kereskedelmi es ipari tugyfelek versenypiacon szerezhetik be a szolgaltatast, es a szolgaltat6 az 6 igenyeiket olcs6bban tudja kielegiteni mint a lakossaget, akkor a dijaranyok tovabbi m6dositasara lehet szuks6g. Ez varhat6an nem vet majd fel jogi nehezsegeket, felt6ve, hogy az iigyfeleknek nyujtott szolgaltatas koltsegt6nyez6it egyertehmuen meghatarozzak (a kulonboz6 napszakok energiaterme1esenek, az atvitel es az elosztas kolts6geit). Mindazonaltal szUksegess6 valhat a megmarad6 lakossagi artamogatasok explicitt6 t6tele, hogy a nagy es a kis fogyaszt6k kiszolgalasanak k6otsegei kozotti kulonbseg terhet visel6 eloszt6cegek p6nzugyi 6letk6pessege biztosfthat6 legyen. Az er6muvekfoldrajzi elhelyezkedesevel, illetve az energiadtviteliis -termelesi rendszerbe torten8 beruhdzdsok o'sszehangoldsdval kapcsolatos kerdesek komolyabbra fordulhatnak, miutan sor kerul az energiatermelesliberalizdciojdrais az MVM energiadtvitelifunkci6jdtpiacelvek szerint makodove alakrtjdk dt. Mivel jelenleg az MVM feladata az uj er6mGvek hely6nek megtervez6se, ez az osszehangolas uigy biztosithat6, ha a kulonboz6 erossegu- energiaAtvitel biztosftasanak osszkoltsegeit szisztematikusan osszehasonlitjak. A decentralizalt piaci megoldas alkalmazasa eset6n gondoskodni kellene arr6l, hogy megfelel6 iranyelevek szerint helyezz6k el az uj er6mGveket. Ez a fajta megoldas szabalyozasi 6s felugyeleti kerdeseket is felvet az orszagos hal6zattal kapcsolatban, es uj osztonz6k megteremt6s6re is szuiks6g lehet ahhoz, hogy az uj energiatermel6k szamara megfelel6 szinvonalu atviteli szolgaltatas alljon rendelkezesre.
Osszefoglald
11
Ezt a legegyszerubben a brit NGC szamara kialakitott modell kovetesevel lehet elemi, azaz kotelezni kellene az energiaatvitel6rt felel6s szervezetet arra, hogy elegend6en nagy, a lefektetett min6s6gi szabvanyoknak megfelel6 atviteli kapacitast alakitson ki, ezzel egyid6ben osztonozni kellene arra is, hogy minimalizAlja az atviteli 6s az egyeb jarulekos k6ltsegeket. Ezek az osztonz6k l6nyegeben a haszon megosztAsdn alapulnak: amikor ugyanis az NGC csokkenteni tudja az atviteli szolgaltatasok koltsegeit, akkor a megtakaritott osszeg egy resz6t megtarthatja. Hasonl6 m6don, amennyiben nem sikerul csokkenteni a k6ltsegeket, akkor a tobbletkiadasok egy resz6t (egy bizonyos hatarig) 6 viseli. A magyar gdzszolgdltatdsi szektor harom fontos kih(vdssal dli szemben. Az els6 az, hogy Magyarorszag f6ldgazellatasa egyetlen szallit6t6l fugg. Magyarorszag onmagaban nem rendelkezik elegend6 kapacitassal ennek a kerd6snek a megoldasahoz. Ennek ellenere vannak megoldasi lehet6s6gek, melyek kozul a legig6retesebb az EU folgaz-direktivajanak gyors es hatekony megval6sftasa lenne. A direktiva celja a versenykozpont6 foldgazpiac kialakitasa az EU teljes teruileten, amit ugy kivan el6rni, hogy a barkinek lehet6sege lenne a f6ldgazvezetekek hasznalatara (es ily m6don mas ellat6kt61 val6 vasarlasra). Ha ezt a direktivat az EU-ban teljes mert6kben megval6sitjak, akkor Magyarorszag t6nylegesen tobb, egymassal verseng6 szallft6t6l rendelhet majd, ami jelent6s el6ny6kkel jAr majd a hazai foldgazpiac teljesftmenye szempontjAb6l. A mAsodik neh6zseget az jelenti, hogy a jelenlegi szabAlyozAsi rendszer rendkivul csek6ly teret ad a versenynek, ami pedig a piaci r6sztvev6k egeszs6ges osztonzeset biztositanA. Erthet6, hogy a jogszabalyi keretet igy alakitottAk ki, hiszen a magyar piacon csak egy szallit6t6l lehet vasArolni. A kormanynak mindazonaltal k6szen kellene alinia arra, hogy azonnal versenypArti reformokat val6sitson meg, mihelyt az orszagnak lehet6s6ge nyilik mas szallit6k igenybevetelere is. A harmadik probl6ma pedig az, hogy a jelenlegi arszerkezet nem k6lts6ghat6kony. A lakossAgi Arak tulsagosan alacsonyak, 6s nincs kulonbseg a cs6csid6ben, illetve a cs6csid6n kfvil fogyasztott gAz ara kozott. A kormAnynak surg6sen vAltoztatnia kellene ezen a helyzeten, m6ghozzA ugy, hogy tovabbi lakossagi aremelest hagy j6va, es kiulonbs6get teremt a cs6csid6ben, illetve a csucsid6n kfvuli fogyasztas arai kozott. Magyarorszdgjelentos elorehaladdst ert el a tdvkozle'si dgazat modernizdciojdban is reformidban, ajovo reformjainak pedig az EU-csatlakozds elokeszftesekent a versenykepesseg no'veMset kellene ceozniuk. Tekintettel arra hogy, a hangatviteli szolgaltatasok teren nemsokara hatekony versenyt teremt6, eletk6pes franchise-megoldAsok jelennek meg, a kormAnynak aktiv szerepet kellene vallalnia annak biztositAsAban, hogy e szolgAltatAsa ter6n kialakuljon, es a jov6ben is fennmaradjon a hat6kony verseny. Ennek kereteben alapos vizsgAlat alA kellene vetni minden vAllalat-egyesuilest, kiulonos figyelmet fordftva a versenyhelyzet megszuntet6set c6lz6 akci6k megakadAlyozAsAra. A tAvkozl6si vezet6snek emellett piackozpontu savsz6lesseg-politikat kellene kovetnie, amely el6nyt biztosit a jelenlegi mobilszolgaltatAsok szAmara, 6s el kellene 6mie, hogy a vezetek nelkuli tavkozl6s versenykepes alternativaja legyen a hagyomanyos, vezet6kes hangatvitelnek. A szabAlyoz6 testuleteknek felul kellene vizsgAlniuk sajat szerepuket: ki kellene kiuszobolniuk minden olyan jogi akadalyt, amely neheziti a versenyt, a hal6zatok osszekapcsolasara vonatkoz6an pedig egy6rtelmu, hat6kony szabAlyoz6kat kellene alkotniuk, hogy a jelent6s beruhazAsokat fontolgat6 versenyk6pes c6geket ne kedvetlenftse el az esetleges bizonytalansag. A kozigazgatas reformja az EU-csatlakozas fenyeben Az EU-csatlakozds elke'szit6sMhez, a vele kapcsolatos tdrgyaldsok lefolytatdsdhoz e's az acquis megval6sftdsdhozfelkjsziilt kormdnyzati alkalmazottakra van sziikseg. Az ut6bbi nehany evben Magyarorszagon komoly el6rel6p6s volt tapasztalhat6 a modern, hat6kony kozigazgatAs kiepitese, valamint a kizar6lag szakmai alapon mukod6 k6zigazgatas iranyAba. A kormanynak mindenesetre tobb problemAt is meg kellene oldania a koztisztvisel6k alkalmazasanak gyakorlataban, a rajuk vonatkoz6 b6rez6si rendszerben, a kbzalkalmazotti szf6ra emberi er6forrAsainak menedzselesesben, valamint az egyre osszetettebb EUcsatlakozAsi folyamat iranyitasa teren.
12
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
A kozigazgatdsban gondot okoz az alkalmazottakjelentos fluktudci6ja, illetve az uj alkalmazottak felvetelevel is megtartdsdval kapcsolatos nehezse'gek. Ennek hatter6ben a maganszektor es az allami szf6ra, illetve a koztisztvisel6k 6s a kozalkalmazottak b6rei kozotti jelent6s kulonbseg, valamint a megfelel6 osztonzesi strukt6rak hianya all. Ennek a probl6mninak a megoldAsahoz harom teruleten van szukseg strategiai beavatkozasra: * El6szor is, kovetkezetes berezesi rendszert kellene kialakitani, mely folyamatosan nyomon koveti a b6rek alakulasat. Ez azt jelenti, hogy nehany alapvet6 kozigazgatasi munkakorre n6zve folyamatosan figyelni kellene a maganszektor 6s az allami szfera jovedelmei kozotti kulonbseget, gyujteni 6s publikalni kellene az alkalmazotti 16tszam fluktuaci6j'aira es a meguresedett allashelyekre vonatkoz6 statisztikakat, valamint megfelel6 munkakor-6rtekel6si m6dszereket alkalmazva at kellene dolgozni a b6rezesi 6s besorolasi rendszert. * MAsodszor, teljesitmenyfugg6 beremelesekkel, illetve elvonasokkal, egyeni berez6s alkalmazasaval es az euroatlanti integraci6hoz kapcsol6d6 kieg6szit6sekkel kellene meger6siteni es rendszerszeml6letuve tenni az uj, rugalmas b6rezesi rendszert. Olyan berpolitikat kellene kialakitani, amely a b6rmozgasra vonatkoz6an vilagos, konkr6t, s amely az egyeni teljesitm6nyen 6s kepess6geken alapul. * Harmadszor, meg kellene oldani az EU-csatlakozas eredmenyek6nt elo6ll6 uj kepzetts6gi ig6nyekhez kot6d6 koltsegvetesi es szemelyzeti k6rd6seket. El kellene k6sziteni a varhat6 munkaer6-felvetelre, elbocsatasra, illetve athelyez6sre vonatkoz6 el6rejelz6seket, fel kellene merni ezeknek a szemelyzeti valtozasoknak a penzugyi vonzatait, az elbocsatasokkal kapcsolatos intezked6sekre pedig kulon programot kellene kidolgozni. Mindemellett szukseg lesz egy olyan programra is, amely olyan embereket vonz a kozszferaba, akik uj, az EU-val kapcsolatos munkahoz szuks6ges k6pzctts6gekkel rcndelkeznek, valamint kepz6s, illetve atkepz6s 6tjan hasznositja a jelenlegi human er6forrasokat. A kdzigazgatdsban letfontossdgu a humdn eroforrdsok hatekony kezelese, valamint a hatekony donteshozasi gyakorlat kialakitdsa. 1990 6ta Magyarorszag val6ban el6relepett a fuggetlen kozigazgatas, valamint ezen belul, az erdemeken alapul6 munkaer6felv6tel, el6l6ptet6s 6s teljesitm6ny-6rt6kel6s megtercmt6s6ben. Mindazonaltal, az emberi er6forrasok kezeleset szamos kulcsfontossag6 teruleten meg kellenc er6sitcni. Az emberi er6forrasokkal kapcsolatos strategia es szabalyozas jobb osszehangolasa 6rdek6ben el6sz6r is tisztazni cs egyszerusfteni kellene az er6forras-menedzsmentben 6rintett intezm6nyek szerep6t, leladatkoret 6s al4-fo1rendelts6gi viszonyait. Szinten fontos lenne meger6sfteni a miniszterelnoks6g 6s a szakminisztcriumok szem6lyzeti osztalyanak kapacitasat, 6s mukod6si szabalyzatot, illetve szabvanyos szervezeti strukturat kellene kialakitani az emberi er6forrasok kezeles6vel foglalkoz6 osztalyok szamara. Masodszor, tovabbi 16p6sekre van szukseg az igazsagos, altlthat6, 6rdemeken alapul6 kozgazgatasi gyakorlat biztositasa 6rdck6ben. A Iegfontosabb lep6sek tobbek k6zUtt a kovetkez6k: kozigazgatasi feliugyeleti szerv Ictrehozasa a kozigazgatas cmberier6forras-strategiajanak es szabvanyainak vizsgaIatara, valamint 6rdcmeken alapul6 munkaer6felveteli 6s el6l6ptet6si eljarasok alkalmazasa, illetve eves rendszeress6gu teljestm6ny-6rt6kel6s kialakitasa. Vegul pedig, nemzeti k6pzesi strategiat kellene kialakitani, es tobbek kozott tisztazni kellene a k6pz6sben r6sztvev6 kormanyzati int&zm6nyek szerepet. Az elko'vetkezo evekben egyre fontosabbd vdlik majd az Eur6pai Uni6hoz vaI6 csatlakozds folyamatanak irdnyitdsa. Az ehhez szukseges int&zm6nyi infrastrukturat eddig sikeresen fejlesztette az orszag, es a kormany j61 menedzselte a Csatlakozasi Program megval6sitasanak folyamatat. Az integraci6s folyamat azonban egyre bsszetcttebb6 valik, a feladatok szaporodnak, igy az intezmenyi keretek tovabbi meg-
Osszefoglalo
13
er6sit6st fognak igenyelni. A fejleszt6snek f6kent a szakmai segits6gny6jtdsra, a miniszteriumok integracios osztalyaira, valamint az integraci6s tevekenyseg es a kozigazgatas egyeb feladatainak 6sszehangolasara kellene majd osszpontositania. A szakmai segits6gny6jtdssal kapcsolatban tisztazni kellene az ezt iranyft6 testiuetek szerep6t, 6s ki kellene alakftani a szakmai segits6gnyujtasi projektek kovet6senek, megfigye16senek, illetve a teljesftesenek rendszeret. Az integraci6s osztalyokkal kapcsolatban hasznos lenne attekinteni a jelenlegi legjobb gyakorlatot, es iranyelveket adni a miniszteriumok EU-integraci6s osztalyanak szem6lyzeti strategiajahoz es mukod6s6hez. Vegul pedig, az EU-integraci6s strategiat ki lehetne b6viteni a kormanyzati munkara tett hatAs elemzesevel, beleertve a kulonboz6 programok EU-kornyezetben val6 iranyLtisanak hossz6 tAv6 kovetelmenyeit.
A mezogazdasag versenykepesebbe tetele es felk6szit6se az egyseges piacra Teljes koru drliberalizdci6, sikeres privatizdcio, az dgazatban alkalmazott munkaer5 ardnydnak eroteljes csdkkenese, az EU-dtlaghoz merheto termelekenyseg - ezek a kiemelked6 eredmenyekfemjeleztek a mezJgazdasdgi is elelmiszeripari dgazat tevekenyseget. Mindazonaltal a csatlakozasi folyamat e16rehaladtival Magyarorszagnak az acquis commnlnautair-e el6orasainak v6grehajtasara vaI6 felkeszulesc r6szek6nt folyamatosan m6dositania kell agrarstrat6giajat, Os uj lehet6s6geket kell keresnie a termel6kenys6genek n6vel6sere.
A tdmogatdsiprogramok az elkdvetkezo evekben reszletesfeliilvizsgdlatraszorulnak, r6szben a jelenleg erv6nyben lev6 nemzetkozi kereskedelmi egyezm6nyek (WTO) betartasa, rcszben a K6zds Mezogazdasagi Politikaval (CAP) val6 kompatibilitas biztositasa 6rdek6ben. Az exporttamogatasokat jelent6sen cs6kkenteni kell 2001-re, a mez6gazdasagban szeles korben elterjedt hiteltamogatasokat pedig a csatlakozas id6pontjaig meg kell szdntetni. - A csatlakozast el6keszLt6 strategia kereteben a kormainynak a garantalt arak megMllapitasanak jelenlegi (kolts6gszint feletti t6rit6st biztosit6) gyakorlatan is vwltoziatnia kell, mivel ez nem 6szton6z a piaci kereslethez val6 igazoddsra, 6s a nemzetkozi airak csokken6 tendenciaija eseten elviselhetetlen k6ltsegvetesi kiadasokhoz vezethet. A kormany, hasonl6 okb6l, mrnr ma is cllenaill a garantalt araknak az EU jelenlegi - de a k6zeljov6ben csokkentesre keril6 - intervencios arszintj6re vaI6 cme1ksre vonatkoz6 k6veteleseknek. M6g abban az esetben is, ha az EU intervenci6s arszintje jelent6scn cs6kken, a gabonafl'6k magyarorszagi termel6i ara emelkedni fog. Ez magasabb termel6i koltsegckhez l'og vezetni a sertes- es baromfiteny6szt6sben, valamint az exportAlhat6 gabonat6bblet noveked6s6t fogja eredmcnyezi. A versenyk6pess6g folyamatos er6sit6se, 6s a logisztika szuk keresztmctszeteinek felszamolisa dont6 fontossAgii lesz Magyarorszag exportkapacitasanak fenntartasa szempontjab6l.
Ki kell dolgozni egy olyan cselekvesi tervet, amely biztosi'tanifogjaaz tj jogszabdlyok alkalmaza'sdt is a rendelkezesek betartdsdt. Ennek a tervnek resz6t kell, hogy k6pezze tobbek k6zott egy tomcgtaj& koztatasi kampany, egy kepz6si program a kozigazgatasi alkalmazottak szamara, egy, a fogyaszt6v6delemmel, illetve az allat- 6s novenyv6delemmel, mez6gazdasagi t6mAju kutatasokkal 6s fejleszt6sekkel, az agrargazdasagi term6kek hataratlep6skori ellen6rz6s6vel, termel6k bejegyz6s6vel, valamint piaci informnaci6kkal 6s beavatkoz6ssal foglalkoz6 Lillami int6zm6nyek szerkezct-6talakitdsdra vonatkoz6 terv, es egy bcruhazasi program. Bar az EU-t6l a csatlakozas el6tti id6szakban kapott tamogatasok nagy m6rtOkben hozzajarulhatnak mindezek megval6sitasthoz, a cselekv6si tervet a kormanynak kell kidolgoznia. s finanszfrozaisdhoz is hozzai kell jarulnia.
A tdrgyaldsokra valo felkesziilesnek azonban nem szabad elliomdlyosftania a val6di hosszui tdvu celokat, a hatekonysdg javftdsdt es a novekedest. Ezeknek a hossz6tavu celoknak az clOrOs6hez a kormninynak meg kell szuntetnie a l'ldpiacra vonatkoz6 jogi korlatokat. Privatizalnia kell a vet6magtermel6 c6geket annak 6rdek6ben, hogy hozzAf6rhessenek a kulfoldi genallomanyhoz, 6s jovedelmez6bbe v'llhas-
14
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
sanak. Folytatnia kell tovabba a mez6gazdasagi termekek piacra jutasat 6s exportalasat segit6 kulonboz6 intezmenyek (Budapesti Arut6zsde, kozraktarjegy-rendszer, term6ktanacsok) fejleszt6set. Vegiul pedig uj technol6giak es eladhat6 term6kek kialakftasa 6rdekeben a kormanyzatnak egyuitt kell muk6dnie mind a maganszektorral, mind a kutat6int6zetekkel. Az EU kornyezetvedelmi iranyelveinek es direktivainak alkalmazasa koltsegvetesi szigor mellett Az EU-csatlakozdshoz Magyarorszdgnakjogrendszere'be at kell ultetnie es be kell vezetnie az EU jogszabdlyait es szabvdnyait a ko'rnyezetvedelem teruileten. Bar a kornyezetvedelem az EU-ban kiemelt fontossag6 teriilet, altalanos ott az a szeml6let, hogy a kormyezetvedelmi acquis megval6sftasahoz szuks6ges beruhazasok nagysagrendje a tobbi szektorhoz kepest a legnagyobb, es biztos, hogy Magyarorszag ezt a celkituz6st csatlakozasa el6tt nem tudja megval6sitani. A fobb ko'rnyezetvedelmi direktivdk dtve'telenek beruhdzdsi ko'ltsegei vdrhatoan a legmagasabbak, bar az ezzel kapcsolatos elorejelzesek - a nagysagrend, is a ko'rnyezetvedelem minden dgazatot erinto volta miatt - bizonytalanok. Szamos tanulmany kfserelte meg ezeknek a kolts6geknek a felmer6set. Az elk6szult becsl6sek azonban, a hossz6 tavon jelentkez6 hasznok 6s karok kulonboz6 s6ly6 ert6kel6se miatt, jelent6sen elt6mek egymast61. Annak a teljes kolts6ge, hogy Magyarorszag megval6sitsa az EU 16gszennyezesre, szennyvizkezelesre es hulladekfeldolgozasra vonatkoz6 kornyezetv6delmi direktivait, 20 6ven keresztul evi 4,1 es 9,3 milliard ECU kozotti osszeg, ami a GDP 1,7, illetve 4,5 %-anak felel meg. Ezek a koltsegek hozzaad6dnanak az allami 6s maganszektor altal jelenleg erre a c6lra forditott, a GDP 1,6%-at kitev6 6sszeghez, es nem tartalmazzak az adminisztraci6, a mukodtetes, a megfigyeles, az ellen6rzes 6s a betarttatas kolts6geit sem, amelyet nagyreszt az allami szektomak kellene viselnie. A csatlakozds idopontjdra Magyarorszdgnak dt kell vennie az 1995-os Fehe'r Konyv o'sszes kornyezetvedelmi el0irdsait, melyek kdziil a szennyviztisztitdsra, a szildrd es veszelyes hulladekra vonatkoz6 rendelkezesek betartdsa lesz a legko'ltsegesebb e's a legnehezebben megval6sithato. Ez annak a tenynek az ellenere is igy lesz, hogy Magyarorszag a kuilfold megit6ldse alapjan a tobbi csatlakozni kfvan6 orszagnal elobbre tart a telepulesi szilard hulladek kezel6seben. A hulladekgazdalkodas rendszeret6l, a szemeteget6 muvek meretet6l, megfelel6 leveg6tisztasagi kriteriumok jellemz6it6l fiugg6en a szilard hulladek kezel6senek 6sszkbltseget husz even at 6vi 1,8 6s 4,4 milliard ECU kozotti oszegre becsuilik. A rendelkez6sek betartasanak neh6zsegei egy, az osszes hullad6ktfpusra vonatkoz6, atfog6 szilardhullad6k-kezelesi torv6ny hianyab61, valamint a hulladektermel6dessel 6s feldolgozas m6dszereivel kapcsolatos atfog6 informaci6s rendszer hianyab61 erednek. Emellett, a hulladekfeldolgoz6 muvek elavultak, az illegalis hulladeklerak6k szama meghaladja a legalisak6t, a megfelel6 termeszetes hullad6ktarol6 helyek szama csek6ly, es a szilard hullad6k gyujteseert es feldolgozasa6rt fizetett, az 6nkormanyzatok altal megallapitott dfjak alacsonyak. Mindezek ellenere, ezt a teruiletet vonz6va lehetne tenni a maganszektor szamara, ahogyan az nyeres6ges a fejlett orszagokban. A szennyvizkezeles teruileten szinten komoly beruhazdsokra van sziikseg. Magyarorszag a 90-es evekben jelentos eredmenyeket ert el vizmin6s6g javitasaban, es nagy osszegeket fektetett a telepul6si szennyviz gyujtes6be es tisztitasaba. Mindazonaltal, az orszag megfelel6 szennyviz- es tisztit6hal6zattal val6 lefedettsege messze az alatt a szint alatt marad, amivel az EU-szabvanyoknak meg lehetne felelni. A szabvanyoknak val6 teljes megfelel6s koltsegei a becslesek szerint husz 6ven at evi mintegy 2,1-4,3 milliard ECU-t tesznek ki, melynek legnagyobb r6sz6t (2,1-2,7 milliard ECU) a Varosi Szennyviztisztitas elnevezesui direktfva megval6sitasa em6szti majd fel.
Osszefoglal6
15
Ugy tiunik, hogy a vegyi anyagokra, legszennyezesre is radioaktfv szennyezesre vonatkozo EUrendelkezesek dtvetele az intftzmnyek megdjitasaval kapcsolatos k6ltsegeket kiveve, nem kerul majdjelent6sebb 6sszegbe. A varosok l6gszennyez6s6vel kapcsolatban vannak aggalyok, kiul6nosen Budapesten, ahol a n6vekv6 kozuti forgalom miatt romlik a leveg6 min6sege. Ugyanakkor, az EU nagy foldrajzi tavolsagokra vonatkoz6 l6gszennyez6si rendelkezeseinek betartasa - hacsak kes6bb meg nem szigoritjak 6ket nem okoz komoly nehezseget. A szukseges beruhazasok teljes osszege a becsl6sek szerint az alkalmazott technol6giai megoldasokt6l fuigg6en husz 6ven at 6vi 218-618 milli6 ECU. Az ilyen nagysdgrendu beruhdzdsi igenyek komoly kovetkezme'nyekkel jdrnak az allami is a magdnszektor, valamint a fogyasztok szdmt'ra. Az allami beruhazasok nagy reszere olyan Agazatokban van szuks6g, amelyek a helyi onkormanyzatok feladatkor6be tartoznak (ilyen peldaul a iv6vfzellatas, a szennyvizkezel6s es a hulladekfeldolgozas). Jelen pillanatban az onkormanyzati beruhazasok finanszirozasat tobb alap-, valamint jelent6s kormanyzati beruhazasi tamogatas segfts6g6vel oldjak meg. A jov6ben azonban a beruhazasok egyre nagyobb r6szenek kell majd a kozmuvallalatok sajat mukod6si beveteleib6l szarmaznia, ami azt jelenti, hogy ezeknek a k6lts6geket jobban tukroz6 arakat kell kivetniuk a fogyaszt6kra. A kozmuszolgaltatasok dijainak korlatozott emel6si lehet6sege komoly akadalya a szennyvizkezel6si, hulladek-feldolgozasi es energia-termelesi kapacitas kfvAnt szintre torten6 fejleszt6senek. Ez a lehet6s6g, kulonosen az energia-szolgdltatas terulet6n, nem jelentene kapacitas-novelest, hanem hatekonysaig- es min6s6gjavitast, a kereslet szempontu igazgatas bevezeteset, illetve tudatformalast a komyezetv6delem 6rdek6ben. Ahhoz, hogy Magyarorszdg a leheto leghatekonyabban is legalacsonyabb koltsegu megolddssal elgithesse ki az EU kovetelmenyeit, otfajta intezkede'sre van sziikseg. El6szor is, a m6g hianyz6 torvenyek meghozatala, a torv6nyek hatekonyabb betarttatasa 6s a rendelkez6seknek val6 megfeleles javitasara iranyu16 osztonz6k megteremt6se 6rdekeben, meg kellene er6sfteni az intezmenyi kapacitast. Ez l6tfontossagu felt6tele annak, hogy adott koltsegvetesi osszegb6l, illetve munkabefektet6s aran, a komyezetv6delmi szempontb6l legnagyobb hasznot hoz6 strategia keruljon kialakitasra, amely a komyezetv6delmi hossz6 tavu e16nyok 6s hasznok maximalizalasa, 6s a gazdasag mas teruletein tapasztalhat6 artorzulasok csokkent6se erdek6ben, a lehet6 legjobban hasznalja fel az allami es a kuls6 er6forrasokat. Masodszor, az orszagnak ugyesen kell fellepnie a csatlakozasi targyalasokon, hogy sikeruljon elemie akar a rendelkez6sek enyhit6set, akar azt, hogy nagyobb atmeneti id6szak Alljon rendelkezesre a viszonylag alacsony haszon/kolts6g arannyal jellemezhet6 teruleteken. Harmadszor, az allami es az EU-tamogatasokat arra kellene felhasznalni, hogy a beruhazasok a strat6giai celkituz6seket jelent6 teruiletekre 6sszpontosuljanak, kulonosen a szennyviz es a telepulesi szilard hullad6k osszegyujt6s6re 6s tisztftasara. Ugyanakkor, a tamogatas-jellegu finanszirozas korlatozasa - ami azt jelenti, hogy az onkormanyzatoknak sajat forrasaikb6l jelent6s m6rt6kben hozza kell jarulniuk a fejleszteshez - hatekonyabb beruhazasokra osztonzi majd az onkormanyzatokat, term6szetesen belevonva az erintett tarsadalmi szervezeteket is. Negyedszer, mivel a legnagyobb telepul6sek kornyezetszennyez6 hatasa a legnagyobb, a kornyezetszennyez6s csokkenteset ezekre, illetve az erzekeny teruletekre c6lszeru 6sszpontositani. Biztositani kellene, hogy a beruhazasi tervek kiaknazzak mindazokat a rendkivUli, a meretgazdasagossagb61 fakad6, megtakaritasi lehet6segeket, amelyck az onkormanyzatok egyuttmuk6d6s6vel 6rhet6k el. Annak ellenere is meg kellene pr6balkozni ezzel, hogy az ilyen tipusu beruhazasok intezmenyi nehezsegei j6val nagyobbak. Fel kellene hasznalni az EU 6s masok szakmai segitsegny6jtasi forrasait, annak 6rdekeben, hogy a kevesb6 hat6kony kozmuvallalatok javithassanak teljesitmenyuk6n. A nyugdijreform befejezese
Az dtmeneti gazdasdgok orszdgai k'zuil Magyarorszdg els6kent valositott meg dtfogo nyugdijreformot. A reform f6 elemei a kotelez6 t6kefedezeti m6sodik piller bevezetese, az 1994-ben bevezetett onkentes harmadik piller meger6sftese, valamint a feloszt6-kirov6 rendszeru els6 piller alapvet6 param6tereinek
16
Magyarorszdg az EuropaiUni6 kapujdban
megvaltoztatasa voltak. A feloszt6-kirov6 rendszer reformja kereteben felemelt6k a nyugdijkorhatart es a nyugdfjjogosultsagot biztosit6 szolgalati evek minimalis szamat, valamint megvaltoztattak a nyugdijak indexalasi kepletet (az uj keplet a bereket 6s az arakat egyenl6 sullyal veszi figyelembe). Az els6 piller jaru1lkait 6s a jovedelemp6tlasi arany megllapitasahoz hasznalt skalam6rt6ket mintegy 25%-kal csokkentettek, hogy teret biztosftsanak a masodik pillerbe tartoz6 jarulekkulcs fokozatos emel6sere (ami 1998-ban, 1999-ben es 2000-ben 6, 7, illetve 8%). Az uj rendszerbe val6 belep6s a palyakezd6k szamara kotelez6, a mar aktfv munkava1lal6k szamara azonban valaszthat6. Tervezesekor a hozammal kapcsolatos m6rt6ktart6 szamftasok alapjan az volt a celkituzes, hogy a rendszer a 37-40 6v alatti munkaer6 szamara legyen vonz6. A fiatal munkaer6piaci szerep,l6k mintegy 60%-a mar csatlakozott az 6j rendszerhez. A magyarorszdgi nyugdijreformnak hdrom, egymdssal osszefiiggo celkituizese volt: (i) a nyugdijba vonuldskor elerhetojo'vedelem esszeru esfenntarthatoszintjenek biztositdsa; (ii) Magyarorszdgjo'vJbeni gazdasdgi ndvekedesi leheto6segeinekjavitdsaa belfoldi megtakarftdsok oszonzese'vel, a tokepiacok fejlesztesevel is a munkaeropiac torzuldsainak merseklesevel; illetve (iii) a nemzedeikek ko'zdtti iijraelosztas igazsdgossdgjavitdsa. A feloszt6-kirov6 (PAYG) rendszer egy r6sz6nek a masodik pill6rrel val6 felvaltasa azonnali bev6telkiesest, valamint atmeneti deficitet okozott a PAYG rendszerben, mivel a rendszemek m6g 6vekig a teljes (a regi szabalyok szerint szamitott) nyugdfjakat kell fizetnie. Az atmenet okozta hiany nem a hagyomanyos ertelemben vett kolts6gvet6si hiany, mivel az allami szferaban jelentkez6 veszteseggel szemben azonos nagysagrendu megtakaritas keletkezik a maganszektorban, igy a megtakaritasok osszege nemzeti szinten valtozatlan maradt. S6t, az atmenet okozta hiany az elkovetkezo 6vckben a PAYG rendszer param6tereinek megvaltoztatasa kovetkezteben folyamatosan cs6kkenni fog. A reform eg6szenek a belf6ldi megtakarit6sokra tett hatasat a maganszektorban lecsap6dott megtakaritasok (a masodik pillerbe befizetett jarulekok es hozamuk) es a PAYG m6rleg6nek bsszesit6s6vel lehet vizsgalni. A maganszektor megtakaritasainak stabil novekedese es a PAYG rendszer hianyanak fokozatos csokkenese eredmenyekent 2000-t61 kezdve a varakozAsok szerint emelkedni fog a belf6ldi megtakaritasok 6sszege. A k6t hatas egyuttesen a megtakaritasok osszegenek a GDP 2%-at kitev6 novekedes6t jelenti az elk6vetkez6 evtizedben, azaz evi 0,2%-ot. Ha az allami koltsegvet6s teljes mertekben atvallalna az Atmenet okozta hianyt, mint ahogyan az a kormany eredeti elkepzeleseib6l kitunik, miszerint a kolt6gvetes els6dleges tobbletet konstansan a GDP 2%-a korul kfvAnja tartani, akkor a reform hatasa a belfoldi megtakaritasokra mar a kezdeti evekben is igen jelent6s lenne. A nett6 megtakarftAst a nyugdfjp6nztarakon keresztul a maganszektor hosszu tavu finanszfrozasara lehetne forditani, ami egyreszt hozzajArulna a t6kekepz6deshez ebben a szektorban, mAsreszt tovabb javitana Magyarorszag novekedesi lehet6segeit. A nyugdijdgazatban meg megolddsra vdro kerdesek a kovetkez6k: a mdsodik pillerjdrulekszintjenek az eredeti tervek szerinti emelese; a rendszer mdsodik pillerre vonatkoz6 penziigyi garancidinakfeliilvizsgdlata; valamint ajogszabdlyi isfeliigyeleti rendszer meger6sftese. Az el6re nem lathat6 kiadAsokra val6 hivatkozassal az 1999-es kolts6gvet6s nem emelte fel 7%-ra a masodik piller jarulekkulcsat, hanem 6%-os szinten tartotta. Ez a dontes nem vezet val6s fiskalis kiigazftashoz, es nem javitja Magyarorszag makrogazdasAgi teljesitm6ny6t, miutan a PAYG rendszerbe befoly6 nagyobb bevetelt teljes mertekben ellensulyozza a masodik piller bev6teln6veked6s6nek elmaradasa, s igy a belf6ldi megtakaritAsok osszege valtozatlan marad. A kormanynak a tervek szerint 2000-ben 8%-ra kellene emelnie a masodik piller jarulckkulcsat. Az emeles tovAbbi elhalasztasa nem n6velne az orszag megtakaritAsait, ugyanakkor bizonytalansAgot teremtene az 6j rendszerbe Atldpettek es a nyugdfjp6nztarak koreben, akiknek stabil gazdasAgpolitikai keretekre van szukseguik ahhoz, hogy megalapozott donteseket hozzanak. A nyugdfjreform kereteben garanciat vezettek be arra, hogy a masodik pillerb6l szarmaz6 minimumjuttatasok el fogjak erni az els6 piller juttatAsainak 25%-at. A donteshoz6knak fontol6ra kellene venniuik e rendszer penzugyi hattercnek meger6sit6s6t es az aliami kolts6gvet6s altal viselt kockazat minimalisra cs6kkenteset. R6szletes szAmitasokat kellene vegezni annak eldontesehez, hogy sziukseg van-e vagy sem a Nyugdip6nztarak Garanciaalap-
Osszefoglalo
17
jaba fizetett dijak emel6s6re. Javitani lehetne tovabba a minimalisan elvart hozam meghatarozasanak m6djat is. A masodik piller biztonsagat szolgalnA az is, ha meger6siten6k az int6zm6nyi 6s szabalyozasi kereteket. Ennek reszek6nt, a nagyobb atlathat6sag es biztonsag 6rdekeben, sor kerulhetne a nyilvantartasi, nyilIvanossagra hozatali, 6s beszamolasi rendszerek fejlesztes6re, a szabalyoz6 rendszer finomhangolasara, valamint a feliigyeleti tevekenyseg meger6sit6s6re. A felugyeleti szervnek szorosan egyutt kellene mukodnie a biztositas- 6s t6kepiaci felugyelettel, hiszen a nyugdfjp6nztArak altalaban szamos tevekenyseget olyan szolgaltat6knak adnak kulso vallalkozasba, amelyck mas felugyelet ala tartoznak. Az atmenet befejezese a penzugyi szektorban A penziigyi szektor reformjdnak vegrehajtdsa tere'n Magyarorszdg vezeto helyen dll az dtmeneti gazdasdgok kozo'tt. A bankrendszer mukodesenek jogi kereteit jelent6sen megjavitottak, igy ezek csaknem teljes osszhangban vannak az EU-rendelkezesekkel. A bankokat rendbe tettek, 6rt6kesitett6k, es a legtobb esetben stabil kulfoldi strategiai befektet6k vettek at 6ket. A biztosiftsi agazat ma mar eg6szs6ges, a t6kepiacok pedig gyors fejl6desnek indultak mind meretuket, mind fizet6kepess6giuket tekintve. A nyugdijreform a varakozasok szerint a nyugdijpenztari vagyon jelent6s n6vekedeset eredmenyezi majd, ami tovabbi lenduletet ad a t6kepiacok fejl6d6senek. A magyarorszagipenziigyi rendszerfigyelemremeltd dtalakuldsanak befejezesehez lepeseket kell tenni a finanszirozdsi kindlat kiszelesitesere, tovdbb kell szildrdftani a feliigyeletet, az EU rendelkezeseivel teljes dsszhangba kell hozni a szabdlyozokat es torvnyeket, es o'szto'no'zni kell a pMnzfigyi szolgdltatdsokat nyuijto cegek tovdbbi egyesiile'st. Bar a bankrendszer a szolgaltatasok kinalata es a banki eszkozok min6sege szempontjab6l jelent6s javulast mutatott fel, a kis- es kozepvallalkozasok, a mez6gazdasag, a haztartasok es a helyi onkormanyzatok tovabbra is igen nehezen jutnak finanszirozasi lehet6s6gekhez. A magyar c6gek tobbs6ge meglep6en kev6s ad6ssagot halmozott fel. A finanszirozasi lehet6segek hianya kulonosen sulyos nehezs6geket okoz a kis- 6s k6z6pvallalkozasoknak. Ezek nem juthatnak hozza kuilfolldi hitelekhez (mik6zben erre a kulfoldi mukod6t6kevel rendelkez6 c6geknek az anyavallalaton keresztul van lehet6s6gbk), masr6szt a beszallit6kon keresztiil sem tudjak finanszfrozni magukat. Ez a probl6ma r6szben a fejl6des velejdr6ja, amely id6vel 6s a ndvekv6 tapasztalatokkal megold6dik. Az inflaci6 f6ken tartasa, valamint a term6fold es a lak6ingatlanok tulajdonanak tisztazasa ugyanakkor egy6rtelmuen el6segiti majd a fejl6d6st ezen a teren is. A vagyonnyilvantartast javitani kell, az ingatlaneladasokkal kapcsolatos korlatozasokat meg kellene szuntetni, a hitclez6i jogok 6rv6nyesit6si lehet6s6geit pedig meg kellene er6siteni. A penzpiacokfeliigyeletet szildrdabbd kell tenni, es me'g jobban fiiggetleniteni kell a politikai befolydst'l. Magyarorszagnak egyertelmuen abba az iranyba kell haladnia, hogy a torvenyek, szabalyoz6k 6s int6zm6nyek meger6sit6se r6v6n a felugycleti szervek politikai befolyast6l mentesen vegezhessek munkajukat. 1998-ban ket bank es hat br6kerhaz ment cs6dbe, ami felugyeleti hianyossagokra is utal. A bankcs6dok f6bb okait a felugyclet j61 ismerte. Az id6ben t6rten6 beavatkozas elmulasztasa a GDP t6bb mint I %-at jelent6 vesztes6get okozott. A felugyelet jogi hataskor6t ki kellene terjeszteni. Lehet6v6 kellene tenni, hogy szabalyoz6i jogkore is legyen, es vizsgalati eredm6nye alapjan azonnal beavatkozhasson cgyes bankok tcv6kenys6g6be. B.Sr korabban az univerzalis banki tev6kenysegre nem volt torvenyi lehet6seg, szamos p6nzint6zet de facto igy mukbdott. A magyar hitelint6zeti torveny ugy hatArozza meg a holding fogalmat, hogy a bankok kepcsek kibujni a konszolidalt cllen6rz6s al6l, ha bizonyos tev6kenysegeket nem-bank leanyvallalatukba helyeznek at. 1999 elej6n Magyarorszaig, az EU direktivaknak megfelel6en, enged6lyezte az univerzalis banki tev6kcnys6get. Bar a banki 6s t6kepiaci feltgyeleti szervek Magyarorszagon egyazon igazgat6 irinyftAsa ala tartoznak, a ket teruilet integrAci6ja jelenleg nem t6keletes. Emellett a biztosit6k, a nyugdfjp6nztArak 6s a vagyonkezel6k harom kulonboz6 szervezct alA tartoznak, annak ellenere, hogy tulajdonviszonyaikban es irAnyitusukban szfmos Atfed6s figyelhet6 meg. Az osszehangolAs javitfsAnak egyik lehet-
18
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
seges m6dja az lenne, ha l6trehoznanak egy t6kepiaci tanacsot, amely a t6kepiacokat felugyel6 szervezetek vezet6ib6l allna, es ami biztosftana hogy a tanacsban reszt vev6 kiulonboz6 feliigyeleti szervek torvenyi felhatalmazast kapjanak az informaci6k egymassal val6 megosztasara. Egy masik lehet6seg a biztosftasfeliigyelet es a nyugdijpenztarak felugyeletenek osszevonasa lenne, mely lenyegeben egy ideiglenes, kbzbens6 megoldast jelentene az integraltabb feluigyeleti rendszer fele vezet6 uton. A bankszektorban, a biztositdsi is a brokeragazatban ttil sok kicsi es gyenge ceg miukodik. A biztosftasi agazatban szamos olyan c6g van (leginkabb a kolcson6s biztosftasi alapok), amelyek tul kicsik ahhoz, hogy hat6kony kockazatkezel6sr biztosfthassanak. A bankszektorban a kis es kozepes bankok nem biztos, hogy bfmi fogjak a betetek6rt 6s hitelekert folytatott, egyre er6sod6 versenyt, 6s nem zarhat6 ki a tovabbi 6sszevonasanak lehet6sege sem. A br6kerc6gek kozul a kisebbek nem rendelkeznek megfelel6 informatikai hatt6rrel es kockazatkezel6 rendszerrel, s6t az ugyfeleik vagyonanak biztonsaga is megkerd6jelezhet6. Ha magasabb t6kekbvetelm6nyek jellemeznek az agazatot, akkor ezek a kisebb egysegek varhat6an egyesuiln6nek, ami viszont el6segiten6 a piac int6zmenyi kockazatanak cs6kkeneset. Magyarorszdgnak emellett a penzpiaci to'rve'nyek is szabdlyozok nehdny elemet is meg kell vdltoztatnia, hogy megfeleljenek az EU-jogszabdlyoknak. Ilyen peldaul a kiulfoldi fi6kok kerdese, a bet6t-biztosftas plafon6rt6kei, a penzpiaci szolgaltatasok nemzetkozi kereskedelme, a t6kemegfelelesi mutat6k, valamint a t6kemozgasok szabalyozasa. A hatralev6 feladatok ellenere Magyarorszag j6 hfmevet szerzett a p6nzugyi agazat reformjaval. Ami a torv6nyeket, szabalyoz6kat es az int6zm6nyek szilardsagat illeti, ezek rovidesen k6szen allnak az EU-csatlakozasra. A munkaeropiaci alkalmazkodas tovabbi tamogatasa A magyar munkaeropiac sikeresen alkalmazkodott az uij gazdasdgi ko'rnyezethez, eis a termelekenyseg szempontjdb6ljelento6sjavuldst ert el. A mez6gazdasagi munkaer6 r6szaranyanak gyors cs6kken6se es a szolgAltatasi agazatban dolgoz6 munkaer6 ezzel parhuzamos novekedese, a feldolgoz6ipari munkaer6 jelent6s Atcsoportosulasa az ujonnan alapftott magancegekhez, valamint a magasabb k6pzettseg jelentette anyagi el6nyok gyors noveked6se mind-mind alahuzza a fenti megallapftast. Az adatok ramutatnak, hogy a munkaer6 termel6kenys6ge a feldolgoz6iparban dramai m6don megnovekedett. Az 1992 es 1997 kozott eltelt ot 6v soran a termelekenyseg real6rtekben tobb mint k6tszeres6re emelkedett. Ez az eredmeny l6nyegeben a kulfoldi tulajdonJ vAllalatok teljesftmeny6nek, valamint az itt dolgoz6 munkaer6 novekv6 reszaranyanak koszonhet6. Magyarorszag ezzel kedvez6 korulmenyek kozott kezdi meg a csatlakozast el6k6szft6 szakaszt, es j6 es6llyel palyazik arra, hogy az egyseges eur6pai piacon versenyk6pes legyen. Jogi szempontb6l a szabalyoz6k 6s az acquis communautaire osszehangolasa szint6n jelent6sen el6rehaladott allapotban van. Az eddig elert eredmenyek elleniere az EU-hoz valo sikeres csatlakozdshoz a termle'kenyseg tovdbbi ndvelesere is iujabb munkahelyek teremtesere lesz sziikseg. 1996-ban a feldolgoz6ipari munkaer6 termel6kenys6ge az olaszorszagi 6s a spanyolorszagi szintnek meg mindig csak a 30%-at erte el. A termel6kenyseg-noveked6s jelenlegi utemenek fennmaradasa koz6ptavon el6gge val6szfnutlen. A munkahelyeknek az atmenethez kot6d6 megszuntetese nagyr6szt veget ert, a kiulfoldi befektet6knek megvasarlasra felkfnalt vagyon nagy resze mar elkelt, es szint6n a v6gehez kozeledik a munkaer6 agazatk6zi atcsoportosulasa. Mostant6l fogva kisebb l6pt6ku valtozasok varhat6k, 6s a termel6kenys6g tovAbbi noveked6s6t minden bizonnyal nehezebb lesz el6rni, ezert a foglalkoztatottsag szintjenek jelent6sebb javftasa is nehezsegekbe fog utkozni. A lakossag foglalkoztatottsagi szintje jelenleg valamivel az EU-atlag alatt marad, amit nagyr6szt az 55 6v feletti dolgoz6k rendkfvuil alacsony reszaranya okoz. Ez a mutat6 nemetorszagi es franciaorszagi ertekenek felen6l alig magasabb. A munkahelyek megszun6s6ben 6rintett dolgoz6k, illetve azok,
Osszefoglalo
19
akiknek korkedvezm6nyes nyugdijba vonulast kinaltak fel, varhat6an nem t6mek vissza az aktfv dolgoz6k koz6, viszont a fiatalok minden bizonnyal kes6bb kivannak nyugdfjba vonulni, es nagyon koltsegesnek fog bizonyulni, ha 6k kivul rekednek az aktiv dolgoz6k kor6n. A folyamatos munkahelyteremtes dont6 fontossagu a munkanelkulis6g alacsony szinten tartasa erdek6ben. Be- is kivdndorlds vdrhatoan nem fogia mersekelni a munkaeropiacifes7illtseigeket. Tobb tenyez6 is arra enged kovetkeztetni, hogy az EU-tagorszagokba vandorl6 magyar munkaer6 mennyisege val6szingleg igen alacsony lesz. El6szor is, az EU 6s Magyarorszag k6zott az el6rhet6 jovedelem kuilonbsege kisebb annal, mint ami jelent6sebb munkaer6-vandorlast okozna. Masodszor, az EU-tagorszagokban nincsenek olyan jelent6sebb magyar kozoss6gek, amelyek mintegy kapcsolati hal6k6nt lennenek k6pesek mukodni, csokkentve ezzel a Magyarorszagr61 erkez6 munkaer6 beilleszkedes6nek koltsegeit. Harmadszor, az EUtagorszagok maguk is kuzdenek a munkanelkUliseg probl6majaval. V6gul pedig, a legut6bbi EU-csatlakozasi hullam idej6n a hatarforgalom ellen6rz6s6nek megszuntetese ellenere sem ment v6gbe az a Gor6gorszagb6l, Portugaliab61 es Spanyolorszagb61 az EU-tagorszagokba torten6 munkaer6-kivandorlas, melyre sokan szamftottak. Magyarorszdg szdmdra tehdt letfontossdgu a munkahelyek teremteset is az'innovdcidhoz val6folyamatos igazoddst elosegito strategia kdvetese. Bar a folyamatos alkalmazkodasban a jelenlegi munkaer6, amely a korabbinal fiatalabb 6s kepzettebb, nagy segits6get jelent, a munkaer6piaci int6zkedesek meg mindig nagy hatassal birnak. Az els6 6s legfontosabb teend6 a munkava1lalassal kapcsolatos ad6k csokkentese lenne. Erre egyreszt a munkaer6vel szemben a t6k6t preferal6 munkaad6i magatartas m6dositasa, masreszt a szurkegazdasag visszaszoritAsa erdek6ben van szuks6g. A tarsadalombiztositasi jarulek csojkkent6sere 6s az ad6alap szelesit6sere tett er6feszitesek a helyes iranyba mutatnak. Mindazonaltal, az eddig megtett 1lpesek nem elegend6k. Ujra kellene gondolni a hosszu tav6 munkan6lkuliek kozponti forrasb6l tort6n6 tamogatasanak lehet6seg6t, s ami meg enn6l is fontosabb, at kellene alakitani az egeszs6guigyi rendszer finanszfrozasat. Tovdbbijavitanivaldk vannak a munkanelkuliek tdmogatdsdt cdzo programokon. A munkan6lkulieket tamogat6 ellat6rendszert felul kellene vizsgalni, hogy elkerulhet6k legyenek a jovedelemkuszob okozta nem kivant hatasok 6s az un. ,,szegenysegi csapdak". Az allami er6forrasok pazarlasanak elkerul6se erdekeben pr6bamunka formajaban tesztelni kellene a munkaer6piaci programokat. Folytatni kellene a jelenlegi aktfv munkaer6piaci eszkbzok ert6keles6re, hatekonysaguk javitasara iranyul6 er6feszit6seket, kulonos tekintettel a hosszu tavu munkanelkuliekre. A munkanelkulisegi rata regionalis kulonbsegeinek es a hossz6 tavu munkanelkuliseg - csokkentese 6rdekeben meg kellene gondolni mas, a munkaer6 mobilitasanak novel6set c6lz6 eszk6z6k bevezeteset is, kulonos tekintettel a tomegkozlekedes 6s a jelzalog-alapu finanszirozas fejl6deset el6segit6 megoldasokra. Ugy tunik, hogy a b'rtargyaldsok magyarorszdgi rendszere megfelelo munkaeropiaci rugalmassdgot biztositott. A kepzetts6g megterulesi szintje emelkedik, 6s a jelek szerint a minimalber nem korlatozza a foglalkoztatottsagot. Figyelmet kellene azonban forditani a munkahelyek v6delmere vonatkoz6 torvenyekre. A c6gek m6dot tudnak talalni arra, hogy kikerulj6k az elbocsatasokra vonatkoz6 jogszabAlyok egyes konzekvenciait, szocialis szempontb6l viszont ez6rt komoly arat kell fizetni. Ezeknek a jelensegeknek a n6pesseg egyes csoportjai (a n6k es az id6sebbek) foglalkoztatasara gyakorolt hatast is elemezni kellene. Amennyiben Magyarorszag tovabb javitja munkaer6piaci politikajat, es fenntartja a munkaer6piacnak a gazdasagi k6myezethez val6 gyors alkalmazkodasat el6segit6 oszt6nz6ket, akkor tovabbra is elvezni fogja a termel6kenyseg jelent6s novekedes6nek el6nyeit. Ez a nbveked6s emellett alapvet6 fontossag6 az Eur6pai Uni6hoz val6 csatlakozas zokken6mentesseg6nek biztositasa, valamint az EU jelenlegi tagorszagai es Magyarorszag egy f6re jut6 jovedelemszintje kozotti kuIlonbs6genek athidalasa erdekeben.
20
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
A kulkereskedelem liberalizaci6janak folytatasa A kereskedelem liberalizdci6jdnak teren elert igen komoly elorelepesek es az ut6bbi evtized kiugr6an sikeres exportteljesitmenye ellenere kit veszely tovdbbra isfenndll. El6szor is, rossz makrogazdasagi dontesek nyoman a torekeny egyens6ly felborulhat, ami negatfvan erintheti az exportteljesftmenyt. Ennek bekovetkez6se azonban - mint az fentebb is szerepel - nem val6szfnu. Masodszor pedig fennall annak a vesz6lye, hogy a vamszabad ovezetek vonzerejenek csokkenese kovetkezteben, a mukod6t6ke-bearamIds szint6n lassulni fog, ami az exportteljesftm6ny romlasat vonhatja maga utan. Teny, hogy az ipari vamszabad ovezetek jelent6sen novelik Magyarorszag vonzerejet a mukod6t6ket befektet6k k6reben. A paneur6pai kereskedelmi r6gi6ban alkalmazott ,,szarmazasi hely" elvenek Altalanos, Eur6pa-szerte tort6n6 bevezetesevel, a vamszabad ovezetekb6l szarmaz6 termekek elveszfthetik kedvez6 pozfci6jukat az eur6pai piacokon, ha a termelesi inputok utan fizetett vam visszaterfthet6 lesz azonban a vamszabad 6vezetekb6l szarmaz6 term6kek. A kereskedelem tovAbbi liberalizAci6ja ellens6lyozhatna ezt a veszelyt, mivel a hazai, belfoldi es kulfoldi tulajdon6 cegeket egyarant versenykepess6gUk tovabbi javftasara sarkalna. Bar Magyarorszagon liberalis beruhazasi felt6telek vannak ervenyben, a piacra 16pes felt6telei a legnagyobb kedvezmeny elv6ben r6szesul6 orszagokb6l (MFN) szarmaz6 szallit6k eset6ben indokolatlanul kedvez6tlenek. Egyes iparcikkek eset6ben Magyarorszag m6g mindig fenntartja az importra vonatkoz6 mennyis6gi korlatozasokat (az ugynevezett globalis fogyasztAsicikk-kv6takat), a vamtarfiak pedig j6val magasabbak az EU altal alkalmazottaknal. Magyarorszagnak, 1lven kis orszag, hatalmas el6nyei szarmazhatnanak az egyolda16 liberalizaci6b6l. A kormdnynak liberalizdlniakellene a legnagyobb kedvezmeny elve ald tartoz6 orszdgokbdl szdrmazo ipari termekek kereskedelme'nek szabdlyozdsdt. Ennek reszekent jelent6s m6rtekben csokkenteni kellene a nem vamjellegu korlatozasok kor6t, 6s at kellene venni az EU altal az ipari termekekre alkalmazott legnagyobb kedvezmenyes vamtarifakat. A k6z6p-cur6pai atalakul6 gazdasagok m6rc6jevel nezve is t6l magas (csaknem 20%) a nem vamjellegu korlatozasokkal sujtott importterm6kek k6re. A fogyasztAsi cikkekre vonatkoz6 globAlkv6tAkat el kellene torolni, mert ezek magas importArakhoz vezetnek, es piacv6d6 lobbizasra is osztonoznek. A kormAnynak feluil kellene tovabbA vizsgAlnia az automatikus enged6lyez6s hatAskoren kfvul eso export- es importterm6kek k6r6t. Azokat a term6keket, melyek nem a kornyezetvedelem, nemzetvedelem vagy kulturAlis ert6kek vedelme miatt szerepelnek a listan, ki kellene venni e szabalyozas hatalya al6l. Az iparcikkek vAmtarifai Magyarorszagon j6val magasabbak az EU-atlagnal. Az EUtagsaghoz val6 alkalmazkodAs megkonnyit6se, 6s a csatlakozas el6tti id6szak gazdasagi novekedesi mutat6inak javftasa erdekeben meg kellene fontolni az EU Altal (lehet6leg az Uruguayi Fordul6 utan) megallapitott legnagyobb kedvezm6nyes vAmtarifak atvetel6t. Ebben az esetben, az iparcikkek atlagos legnagyobb kedvezmenyes vamtarifAja 8%-r6l 4%-ra esne. Ez a lepes szamos el6nnyel jama: a legnagyobb kedvezm6ny elve alA es6 szallit6k szamAra az EU bels6 piacahoz hasonl6 komyezetet teremtene; megval6sftasa egyszeru; 6s keves ellenallAsra lehetne szamitani az importtal versenyz6 belfoldi Agazatok r6szer6l, hiszen mar ugyis alkalmazkodniuk kellett az EU-tagorszagokb6l 6rkez6 szallft6k miatt kialakult eles versenyhelyzethez. Vegul pedig, Magyarorszag konnyeden, a korabban vallalt 6s kotelez6 t6telek megvaltoztatasa nelkul csokkenthetn6 az altala alkalmazott vamtarifakat, es nem lenne szdks6g arra sem, hogy err6l hivatalosan 6rtesitse a VilAgkereskedelmi Szervezetet (WTO-t).
1. A GAZDASAGI NOVEKEDES FENNTARTASA, CSATLAKOZAS AZ EUROPAI UNIOHOZ BEVEZETO Magyarorszag gazdasagi teljesitmenye a 90-es evek kozepen a hatarozott stabilizaci6s int6zked6seknek es a m6lyrehat6 szerkezetatalakitasi reformoknak koiszonhet6en rendkivuli mertekben javult. Ebben az id6szakban Magyarorszag k6pes volt a gazdasag stagnalasat jelent6s novekedesse valtoztatni, mikozben kulso egyensulyi mutat6i szint6n rendkivuli javulast jeleztek. Ma az orszagot az els6k k6ze soroljak a gazdasagi felzArk6zast v6grehajt6 koz6p-eur6pai orszagok kozott, ennek kovetkezt6ben igen kedvez6 felt6telek mellett juthat hozza kulfoldi t6k6hez. Magyarorszag az egyik legeselyesebb tagjeloltje az Eur6pai Uni6nak. Akar hosszu tavon is meg6rizhet6 lesz a gazdasagi fellendul6s, ha az orszagban sikerul megszilarditani a stabilizaci6 eredmenyeit 6s befejezni a strukturalis reformokat. A szuks6ges eszk6zrendszer a magyar d6nteshoz6k rendelkezesere all. A makrogazdasag terulet6n a d6nteshoz6knak arra kell t6rekedniuk, hogy a beruhazasok lenduletet - ami lehet6ve tette a gazdasag talpraallasat 6s megalapozza a jov6beni noveked6st - semmik6ppen se torhesse meg a kuls6 egyens6ly megbomlasa, akar a kedvez6tlenebb kuls6 korulm6nyek, akar az allami 6s maganszf6raban bek6vetkez6 tulfogyasztas miatt. Ez6rt e jelentes koz6ptavon tovabbi kolts6gvet6si kiigazitasokat szorgalmaz, hogy a beruhazasok jelenlegi utem6t a foly6 fizet6si m6rleg komolyabb hianya n6lkul lehessen fenntartani. Ami a gazdasagi strukturat illeti, a donteshoz6knak nemcsak a folyamatban levo reformprogramokat - peldaul a nyugdijreformot - kell sikeresen befejezniuk, hanem mas kulcsfontossag6 teruleteken is hozza kell kezdeniuk a reformokhoz, tobbek kozott az eg6szsegiugy es a helyi onkormanyzatok finanszirozasa teren. Az Uni6s el6frasok maradektalan betartasa, illetve az Uni6 egys6ges piacAn val6 zokken6mentes es sikeres bevezetes megkoveteli a szabalyoz6rendszer 6s az intezm6nyrendszer tovabbi finomitAsat mAs strukturalis teruleten is. E jelent6s els6 fejezete attekintest ny6jt MagyarorszAg gazdasagar61, valamint az Uni6s csatlakozas feIl vezet6 ut tovabbi fontos feladatair6l. Felepit6se a k6vetkez6: a bevezet6t kbvet6 masodik resz Magyarorszag makrogazdasagi teljesitm6nyet targyalja a 90-es 6vekben, kiemelve a stabilizaci6 es az evtized masodik feleben el6rt gazdasagi talpraallas folyamatat. A harmadik resz a foly6 fizet6si merleg kozelmultban tapasztalt romlasanak okait, valamint a kormanynak a nemzetkozi t6kepiacok felfordulasara adott valaszat elcmzi. A negyedik r6sz szemuigyre veszi az EU-tagsaghoz, valamint az EU j6vedelemszintjenek el6resehez vezet6 ut buktat6it. Vegul az otodik r6sz javaslatot tesz a fenntarthat6 gazdasagi noveked6s makrogazdasigi felt6telrendszer6nek megteremt6sere, illetve megadja a jelentes tovabbi fejezeteinek alaphangjat.
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
22
STABILIZACI6 ES TALPRAALLAS A 90-ES EVEK MASODIK FELEBEN Kifullado novekedesi palya a 90-es evek elsofeleben Magyarorszagot a felzark6zas els6 eveiben melyrehat6 gazdasagi recesszi6 sijtotta, a GDP 1990 6s 1993 kozott 20%-kal visszaesett. Kelet-Eur6pa mas felzark6z6 gazdasagai is hasonl6 korai recesszi6ba siillyedtek, els6sorban a KGST-piacokra iranyul6 export osszeomlasa miatt, amiben jelent6s szerepe volt az arak felszabaditasanak, a kulkereskedelem liberalizalasanak, 6s a tamogatasok csokkent6s6nek. Mas orszagok gazdasagaihoz hasonl6an, a magyar gazdasag is kezdett kijutni ebb6l a korai recesszi6b6l 1993-1994 kozott. (I.1. tablazat). Mig azonban a tobbi orszagban a k6vetkez6 6vekben folytat6dott a gazdasagok felepul6se, Magyarorszagon er6teljesen visszaesett a gazdasagi tevekenys6g. Az evtized kozep6n (1995-ben es 1996-ban) Magyarorszag a makrogazdasag teljesitm6ny6t tekintve a koz6p- es kelet-eur6pai orszagok kozott az utols6 helyen allt; az inflaci6 itt volt a legmagasabb, a GDP novekedese pedig a legalacsonyabb ( 1.1. tablazat). 1.1. tablazat: Inflaci6 es gazdasagi novekedes egyes kozep-kelet-eur6pai orszagokban (1993-1998) 1993 Inflaci6 (atlagos rogyaszt6i arindex, evente szazalekban) 22,5 Magyarorszag 20.8 Cseh Kdztdrsasdg Lengyelorszag 35,3 23,2 SzIovak K0ztarsasag Szlov6nia 32,9 A (DP novekedese realertekben (evente szazalekban) Magyarorszig -0,6 0,6 Cseh K0ztdrsasAg Lengyelorszag 3,8 Szlovakia -3,7 SzIov6nia 2,8
1994
1995
1996
1997
1998
1999
18,8 10,1 32,2 13,4 21,0
28,2 9,1 27,8 9,9 13,5
23,6 8,8 19,9 5,8 9,9
18,3 8,5 14.8 6,2 8,4
14,3 10,7 11,8 6,7 7,9
9,0 2,2 6,8 11,5 8,0
2,9 2,7 5,2 4,9 5,3
1,5 6,4 7,0 6,9 4,1
1,3 3,9 6,1 6,6 3,1
4,6 1,0 6,9 6,5 3,8
5,1 -2,7 4,8 4.4 3,9
4,0 -1,0 4,0 1,5 3,8
Munkatarsi el6rejelz6s Forrais: a taiblzatban szerepl6 orszagok kozponli statiszvikai hivatalai.
A magyar gazdasag teljesitmenyenek javulasat s6lyos kUls6 egyens6lyhiany megjelenese szakitotta f6lbe; a foly6 fizet6si m6rleg hianya 1993-ban 6s 1994-ben el6rte a GDP 10%-at, a kulfoldi ad6ssag pedig jelentosen megugrott. (1.2. tablazat, 6s 1. 1. abra). Ezt a s6lyos kIls6 egyens6lyhianyt els6sorban a hason16 nagysagrendu koltsegvet6si hiany okozta (1.2. tablazat, 1.1. abra), bar szerepet jatszott benne tobbek kozott a forint realerteknek fel6rtekel6dese is.' Az orszag hitelkepess6ge megrendiilt, amiben a tetemes hianyok mellett az a velekedes is szerepet jatszott, hogy a privatizaci6 6s mas fontos szerkezetatalakitasi reformok kifulladtak. Ez6rt 1995 elejen Magyarorszag mar igen magas, (a LIBOR-nal 500 egyn6hany ponttal magasabb) kamatfelarat fizetett a kulfoldi kolcs6nok utan. Stabilizdcio is a szerkezetdtalakitdsi reformokfelgyorsitdsa a 90-es evek masodikfeleben A fenyeget6 fizet6simerleg-valsag 1995 marciusaban drasztikus stabilizaci6s program beinditasara kesztette a kormanyt, masreszt arra 6szton6zte, hogy felgyorsitsa a 90-es 6vek elej6n kezdett szerkezetatalakitasi reformokat. A program keret6ben jelent6s k6ots6gvetesi kiigazitast hajtottak vegre, a forintot egyszeri intezkedessel, 9%-kal leertekelt6k, majd ezt kovet6en, el6re bejelentett mert6k szerint, rendszeres id6kozokben tovabb devalvaltak csusz6 leertekeles formajaban. Emellett rendkivuil szigoru b6rpolitikat vezet-
ILasd
Vilagbank (1995), Orszaigtanulmany: Magyarorszag: SzerkezetAtalakitas a fenntarthat6 gazdasagi novekedes erdekeben.
1. fejezet - A gazdasdgi novekedes fenntartdsa, csatlakozds az Eur6pai Uniohoz
23
tek be. A program kolts6gvetesi oldalr6l kell6en ala volt tamasztva, amit j6l mutat a kolts6gvet6si hiany drasztikus csokken6se: 1994-ben a hiany a GDP 8,4%-aval volt egyenl6, 1995-ben mar csak 3%-aval (a privatizaci6s bev6teleket nem is szamitva). Ezt a latvanyos javulast a k6lts6gvetes kiadasok drasztikus, 10%-kos lefaragasaval sikerult el6mi (1.2. tablazat).2 1.2. tablazat: Gazdasagi mutat6k (1993-1998) 1993
1994
1995
1996
1997
1998
Versenyszfera (valtozas szazalekban) GDP realerteke
-0,6
2,9
1,5
1,3
4,6
5,1
-10,1
13,7
13,4
7,4
26,4
16,3
20,2
8,8
-0,7
5,7
25,5
22,5
2,0
12,5
-4,3
6,7
9,2
11,4
1,9
-0,2
-7,1
-2,7
1,7
3,8
Atlagos fogyaszt6i drindex
22,5
18,8
28,2
23,6
18,3
14,3
Brutt6 bernovekedes*
-0,5
5,1
-X,9
-2,6
3,4
4,4
Real effektfv drfolyam (egyseg berkoltseg alapon) Munkanelkulisegi rdta (az ev vegen)
4,3
7,3
19,4
8,6
2,7
8,5
12,6
10,9
10,9
10,7
10,4
9,1
(a GDP szazalekaban) Aruk es szolgaltatasok exportja
26,4
28,9
37,3
38.9
45,5
49,8
34,6
35,4
38,5
39,9
46,0
52,3
18,9
20,1
20,0
21,4
22,1
23,2
Aruk 6s szolgaltatasok exportja * Aruk es szolgaltatasok importja * Nett6 beruhazas* Maganfogyasztas*
Aruk es szolgaltatasok importja Nett6 beruhazas Allamhaztartas Allamhdztartasi egyenleg (privatizdci6s bevetelek nelkUl) Allamhdztartasi egyenleg (privatizdci6s bevetelekkel) Els6dleges egyenleg (privatizaci6 n6lkul)
-6,6
-8,4
-6,4
-3,0
-4,8
-4.7
-6,0
-7,5
-3,2
0,8
-1,8
-4,4
-2,7
-2,2
2,2
3,7
2,7
1,6
Kiadasok
60,8
60,4
54,3
49,0
49,2
47,1
Allamad6ssag
90,4
X8,2
86,4
72,8
63,9
60,2
-8,4
-8,8
-5,5
-5,9
-3,8
-4,4
-9,0
-9,5
-5,3
-3,7
-2,1
-4,8
Ku1s6 mutat6k Kereskedelmi m6rleg Foly6 fizetesi m6rleg Mukod6t6ke-behozatal
6,0
2,8
10,0
4,4
3,6
3,0
Brutt6 kulfoldi ad6ssag
63,7
68,4
70,9
61,0
51,9
56,3
Nett6 kuilfbldi ad6ssag
38,7
45,4
36,6
31,4
24,4
26,0
* vdltozatlan dron szamritva Forras: Penzugyminiszt&ium, Magyar Nemzeti Bank, Kbzponti Statisztikai Hivatal, illetve munkatarsi becsles.
A kolts6gvet6si politikat az elmult evekben is 6vatossag jellemezte. Bar 1997-ben es 1998-ban n6mileg fellazult a kolts6gvetesi politika, erre vall az els6dleges (kamatkiadasokat figyelmen kivul hagy6) koltsegvet6si tobblet visszaes6se 6s az osszesitett koltsegvet6si hiany novekedese. Am a "fellazulas" a val6sagban kisebb m6rteku volt, ugyanis a k6ltsegvetesi mutat6k rosszabbodasahoz r6szben hozzajarult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kvazi-kolts6gvet6si hianyanak beszamitAsa (ez a hiany mar korabban is letezett, de nem szerepelt a statisztikakban) 3 , tovabba a nyugdijreform okozta bevetelkieses, amely viszont az oszmegtakarftasok szintjen nem okoz valtoztast (2. fejezet). A kblts6gvet6sre vonatkoz6 adatokat nemileg torzftja az is, hogy az 1996-ban esedekes kamat egy r6sz6t 1997-ben fizettek ki - emiatt ugyanis mestersegesen csokkent az 1996-os, vele parhuzamosan pedig novekedett az 1997-es koltsegvetesi hiany (2. fejezet).
2 Az itt szerepl6 adatokat a PenzUgyminiszterium szolgdltatta, 6s el6fordulhat, hogy az allami fizetesi merlegek konszolidaci6ja sordn egyes
adatokat ketszer vettek figyelembe. Mivel a ketszeri szambavetel minden val6sziniuseg szerint evente egyre kisebb mnerteku volt, az itt szerepl6 adatok esetleg eltilozhatjak az osszesitett kiaddsok es bevetelek cs6kken6set. 3Lasd 1995. Orszagtanulmany, ugyanott.
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
24
A forint 9%-os leertekelese lendftett a gazdasag versenykepesseg6n, bar ezzel egyutt atmenetileg felgyorsitotta az inflaci6t. Az egyszeri devalvalas 6ta azonban a forintot havonta, el6re bejelentve, lassul6 utemben ert6kelik le egy valutakosarral szemben, s ennek nyoman az aremelkedes uteme is fokozatosan lassul. A brutt6 realberek 1995-ben es 1996-ban bekovetkezett er6teljes visszaes6se (9%-kal, illetve 3%-kal) jelezte, hogy a berpolitika a stabilizaci6 fontos eszkozeve valt, s a nominalberek alakulasa (kicsiny noveked6se) - a cs6sz6 leert6keles mellett - az inflaci6 f6kez6set jelz6 masik fontos mutat6va lepett e16. Ez egyben a vallalkozasok j6vedelmez6seget es versenyk6pesseget is javitotta, lehet6s6get teremtve a beruhazasok 6s az export n6velesere. Az 1995 mArciusaban bevezett stabilizaci6s csomagot a strukturalis reformok latvanyos felgyorsulasa k'ovette. 1995 es 1998 kozott Magyarorszag vegrehajtotta a vallalati es a bankszektor atfog6 reformjat, amelynek keret6ben minden nagy kozmuvallalat magank6zbe kerult, megtort6nt a nagyobb bankok szerkezetvaltasa, 6s privatizalasa (4. es 5. fejezet). Magyarorszag a ters6g orszagai kozul els6k6nt val6sftotta meg a nyugdLjrendszer atfog6 reformjat, bele6rtve az allami feloszt6-kirov6 (PAYG) rendszer atalakitasat, es a t6kefedezeti magdn-nyugdfjp6nztarak felallitasat. (2. fejezet). Ezek es mas reformintezkedesek rev6n az orszag kulfoldi megitelese kedvez6 fordulatot vett; a felzark6z6 orszagok mez6nyeben ismet a strukturalis reformok 61harcosava avanzsalt. Mindez nagymert6kben fellenditette a kulfoldi mukod6t6ke (FDI) bearamlasat, es jo felt6teleket teremtett a hat6konysag javulasahoz. Kiemelked6 teljesitmeny a 90-es evek mdsodikfeleben
Az 1995-ben elinditott stabilizaci6s program es szerkezetatalakitasi reformok lItvanyos eredm6nyeket hoztak. Amint az 1.2. tablazatban 6s az 1.1. abran is lIthat6, az el6re bejelentett, fokozatosan cs6kken6 m6rt6ku csusz6 leertekeles, a szigoru berpolitika es a kolts6gvetesi szigor eredm6nyekent folyamatosan csokkent az inflaci6s rata. (1999-ben mar csak 10- 11%-volt.) Bar a forintleert6keles mertekenek fokozatos csokkent6se r6ven a realarfolyam valamelyest feIertekel6dott, ez azonban viszonylag m6rsekelt volt, figyelembe veve a fogyaszt6i (CPI) es termel6i (PPI) arindex alakulasat. S6t, a 90-es evek masodik feleben tovabb csokkent a forint arfolyama egysegnyi munkaer6ben m6rve, mivel a termelekenys6g j6val gyorsabban n6tt, mint a realber. A kolts6gvetes kiigazitasa es a szigoru berpolitika 1995-96-ban atmenetileg lassitotta a GDP novekedeset. Amint azt fentebb emlitettuk, ebben az id6szakban Magyarorszagon sokkal lass6bb volt a gazdasagi n6vekedes, mint a szomszedos orszagokban. Am 1997-ben a n6veked6s felgyorsult, az export es a mukod6t6ke-behozatal er6teljes fellendul6se rev6n (1.2. tablazat). Szemben a 90-es evek elejen tapasztaltakkal, a gazdasag talpraallasat ekkor mar a kuIls6 egyens6ly javulasa kiserte, amit j61 mutat a foly6 fizetesi m6rleg hianyanak osszezsugorodasa (1995 es 1997 kozott a GDP 9%-ar6l 2%-ara esett), valamint az orszag nett6 kulfoldi ad6ssagallomanyanak csokkenese (1994 es 1998 kozott a GDP 45%-ar6l a GDP 25%ara ment vissza). Magyarorszag elad6sodottsagi mutat6inak kedvez6bbre fordulasa nemcsak a foly6 fizetesi m6rleghiany csokkenesenek koszonhet6, hanem a 90-es evek masodik fel6ben bearamlott jelent6s kulfoldi mukod6t6kenek is. A mukod6t6ke-behozatal harom egymast kovet6 evben is (1995-1997) meghaladta a foly6 fizet6si m6rleg hianyat, es az evente a GDP 2-3%-at kitev6 zoldmez6s beruhazasok mellett nagyosszegu privatizaci6s ugyleteket is felolelt (1.2 abra). Az osszes mukod6t6ke-behozatal 1998 veg6re elerte a 16 milliard USD-t 4 , azaz a GDP egyharmadat (ez az arany a t6rsegben a legjelent6sebb). Az FDI b6vulese nemcsak Magyarorszag kulfoldi ad6ssagallomanyanak nagyarany6 csokkenesehez jarult hozza, hanem el6segitette a magyarorszagi termekek kulfoldi piacra jutasat, az export novekedeset is.
4Ebben
az Osszegben nem szerepelnek a cegkozi hitelek.
1. fejezet - A gazdasdgi no'vekedes fenntartdsa, csatlakozds az Eur6pai Uniohoz
25
Az 1998-as evnek az orszag mar j6val eg6szs6gesebb gazdasaggal vagott neki, adva voltak a fenntarthat6 novekedes feltetelei. A fellendulest az export es a beruhazasok hajtottAk, es jelent6s szerkezetatalakitasi reformok tamasztottak ala. A magasabb realb6rek es a nagyobb nyugdijak a ket evig tart6 megszoritasok utan e16nkitettek a fogyasztast, de mivel a realberek novekedese elmaradt a termelekenyseg noveked6set6l, a fogyasztas lassabban n6tt, mint a GDP. 1.1. abra: Gazdasagi mutat6k alakulasa 1. Nomindl berek, infl4aci es drfolyam
2. GDP (%, evi) is munkan'lkiiliseg
35%- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - --
6D.--
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 14 --------1
25
3y0
- - 4-- - - - - - - - - - - -
2D--
- -
3-f-
20%-
15%
- - - - - -
- - - - - --
--
---
--
-
- - - - - - - - - - - - - -
10% , ,,,
I......., .. I
....-
993/1994/995 1995 19J/95 /96 s-
A
1D 9 - - - -
1 .1.I.I
1996 97
. .. I..IO
-
- - - - 8
-
-
- -
-
- -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - -2 4998
1997 7 /7993/9
GD-PfrM
-
9.9I I /965
I
tFerg runian6lrlrlsg -.
1
Mun kG'cralrr-lirir
4. Nomindlis kamatldbak, 1993-98 (12 havi dtlagok, 'ves %-ban )
(12------h - -g - - -30%----
-
- - Jaut! - - - - - - - - - - - - - - - - - --jfhs p ir Jrbu jnuanjr/m
JU!rr JInrU.!
Jt < +
~~~~-2 - - - -
A
- -9 - - -^ -,99 -
199/
1(96
jatIII(il
f/idius
janluBJ
+
:a
,ird
1 199/ ifilius
1 1(997 1997 1997 Q jamallil'
Xidius
janwh-i
-10 995 j0iius
mipi
t6Evs
hr-II tiis otl
r
Krr l unk
4.0------------------------------------------sF-K jlslgv(,tJsi egye nlLg Bgutial , i6rs ucrlekker 6
A--
rrrjtifg shrre!iso
NKrrltug i/s/fir/d r
i- - -
5. Nomindl kamatok, 1993-1998 (12 havi dtlag, % e'ves) 160
-
9-'-
- - - -----
2.% 4---10% 1995
-
-
Fo,l8t6 A/U nrJrr/.i.rlrrg
nlcrrsrrg
-
----
--
--
--
---
6..Allamad6ssdg e's kiilfo'ldi osszadossag (idJszak ve'ge'n, GDP %-aban)
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
140 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 3.0 --
p
12D t-
--
---------
60
--
2.0
-t -Z -
O0
--
---
---
- -*
- <2- I-- -
1IQ-92 /Q-9s? 1Q-(4
IQ-95
/Q)-45 IQ-97
----
------
1,993,,,,,,,,,,,,,,,,, 1994 4)IQ-91
,,A,,iBtt hvt,t
A
Koh son
-
L-&_ --
/995
1996
---
--
--
--
- - --
1997
- --
KBitist,biegy
A|
N,stto kilji,dd. ud6,,.ig
--
I93N
IQ-9h kuUI{ zlf6Hd. ad6svigZ
|L
6
- - - - - - - - - - - - 4
eD...- - - ;-
3. T5nyleges redlarfolyam
19-
--
-
Alaid6s
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujdban
26
A koltsegvetes helyzete meg 1998-ban is 6vatossagra intett. Az allami tulkoltekezes maganberuhazasokat kiszorit6 hatasanak azonban keves jele volt. Ellenkez6leg, a koltsegvetesi hiany lathat6an nem gyakorolt kulonosebben kedvez6tlen hatast sem a forint realarfolyamara, sem az exportteljesitm6nyre, amit az egys6gnyi munkaer6 koltseg csokken6se is jelez. Az allamad6ssag az egyensulyi mutat6k javulasanak es a jelent6s privatizaci6s bev6teleknek koszonhet6en drasztikusan csokkent (a GDP 90%-ar61 60%-ara). Folyamatosan n6tt a maganszektor r6szesed6se a belfoldi hitelek piacan, m6rsekl6dtek a hitelkamatok (I.1. abra es 4. fejezet). Mindent egybevetve, kialakultak a termel6s tovabbi noveked6senek kedvez6 feltetelei, m6ghozza anelkul, hogy a foly6 fizetesi merlegre emiatt tulzott nyomas nehezedett volna. A KULSO EGYENSULY FENNTARTASANAK NEHEZSEGEI A kereskedelmi is a folyo fizetesi merleg alakuldsa 1998-ban Harom evnyi kitart6 csokkenes utan a foly6 fizet6si merleg hianya 1997 es 1998 kozott tobb, mint ketszeresere n6tt (a GDP 2,1 %-ar6l 4,8%-ara). A kereskedelmi merleg hianyanak novekedese a GDP 0,6%at tette ki, azaz a foly6 fizet6si merleghiany novekedes6nek mindossze egynegyedet. Jelent6sebb t6nyez6 volt viszont a szolgaltatasok exporttobbletenek visszaesese (a GDP 1, I %-ara), valamint a lathatatlan jovedelmek merlegdeficitjenek novekedese (ugyancsak a GDP 1,1 %-ara) . Az ut6bbit nagyreszt a nett6 profitatutalasok mintegy 500 milli6 dollaros noveked6se okozta. A foly6 fizetesi merleg hiany noveked6se es a muk6d6t6ke-bearamlas visszaes6se (olyan szintre, ami mar kev6s a foly6 fizetesimerleg-hianyanak fedezesehez), azt eredmenyezte, hogy a brutt6 illetve a nett6 kulfoldi ad6ssagallomany mind dollar ertek6t, mind a GDP-hez viszonyitott aranyat tekintve, ismet emelkedni kezdett, harom 6ves csokkenes utan. A foly6 fizetesi m6rleg romldsa nyoman felvet6dott a k6rdes, hogy a nagyobb hiany vajon tart6s vagy atmeneti jellegu-e, illetve el6rte-e mar azt a szintet, amikor gazdasagpolitikai kiigazftasra van szuiks6g. A kereskedelmi m6rleg rosszabbodasa nem ad okot tulzott agodalomra, bar az exportnovekedes 1998. 6vi lassulasa (1.2. abra) magyarazatra szorul. Bizonyos m6rtekig nem meglep6, hogy az export az eszeveszett 1997-es novekedesi utemet (amikor vdltozatlan dron szamitva, mintegy 30%-kal n6tt) nem volt kepes megism6telni, hiszen a szokatlanul gyors novekedes a 90-es evek elejen kezdett jelent6s zoldmez6s beruhazasokat finansziroz6 kulfoldi t6kenek volt koszonhet6. Mivel az export nagy r6sze fugg az importalt alapanyagokt6l, alkatreszekt61 es beruhazasi javakt6l, az importn6vekedes 1997-ben szint6n felgyorsult, 1998-ban viszont n6mileg lassult, bar az all6eszkoz-beruhazasok folyamatos novekedese es a lakossag ism6t 616nkul6 fogyasztasi kedve szint6n befolyasolta az import es a kereskedelmi m6rleg alakulasat. A kivitelt az is visszavetette, hogy az oroszorszagi exportpiac -mas FAK piacokkal egyutt 1998 masodik fel6ben 6sszeomlott, s ezeknek a piacoknak a gyors talpraallasara a kozeljov6ben sem lehet szamitani. Nem szabad azonban eltulozni az orosz valsag hatasat Magyarorszag kulkereskedelmi teljesitmeny6re, mivel 1998 el6tt az oda iranyul6 export a teljes magyar exportvolumennek csak kis r6szet (mindossze 4%-at) tette ki. A nyeres6gkivonas viszont annyira hirtelen 6s olyan nagysagrendben kovetkezett be, ami mar megerdemel tovabbi vizsgalatot. Amint az 1.2. dbran is lIthat6, a foly6 fizetesi m6rlegben bekovetkezett fordulat megel6zte a kereskedelmi m6rleg alakulasaban vegbement fordulatot, 6s az ev v6gere m6g szembetun6bbe valt (mindket adatsort az el6z6 12 h6nap atlagara vetitettuk). Ennek nagyreszt az volt az oka, hogy j6niusban es decemberben egyes 6riasc6gek rendkivul nagy osszegeket vontak ki az orszagb6l. A profitkivitelnek a kuilfoldi muk6d6t6ke-aIlomanyhoz viszonyitott aranya 1993 6s 1997 kozott atlagosan 2%- volt, ez az arany azonban 1998 vegere 6%-ra n6tt (1.2. abra).
1. fejezet
A gazdasdgi novekedes fenntartdsa, csatlakozds az Eur6pai Uniohoz
-
27
A profitkivitel hirtelen megugrasara szamos magyarazat kinalkozik, tobbek kozott a forint leerteke1ls6t6l val6 f6lelem, tovabba a magyar cegek oroszorszagi 6s mas FAK orszagokban elfoglalt exportpozfci6inak atertekel6se az orosz valsag utan (Iasd a kovetkez6 fejezetet). Ugyanakkor esetleg csak arr6l van sz6, hogy a kiulfoldi befektet6k, miutan sikeruilt kialakftaniuk leanyvallalataik muik6desi felt6teleit, 6s stabilizalniuk a penzugyi helyzetet, az alacsony indulasi szintr6l a hosszabb tavon normalisnak tekintett egyensulyi szintre emelik a profitkivitel m6rt6k6t. 1.2. abra: Kulso mutat6k alakulasa (1993-1998) 1. Kereskedelmi esfolydfizetisi merleg, 1993-98 (millid US dollarban, 12 havi gorgetett sor) -O
-
-
-
- -
-
-
-
- -
-
- -
-
-
- -
1500-
-
o00--------00l -\0 - - - - - - - - -13000 -
-
-vA-
-
-
-. -
-
-
- - -
-
- - -
-
-
-
-
-
-
2. Export e's import novekedesi u'teme (volumen)
-
-
- -
-3500 -45DD -
---
-
-
1993
-
-
-
/unirXU
-
1995
199r
jalnuir
-
--
- -
-
-
-
-
-
199,
junuu/-
jnuJui-
A
F,dwifizemmleg
|
-
-0
-
5
-
-
- -
-
-
-
-
-
- -
1997
199.Y
jmunwi
junwirl
-
-
-
I
t---
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1--
:.-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- - - - - - - -
-
-
-
-
-
I
1
I
I
I
1995 j1lius
1996 jundir
1996
1997
ijlius
Janudr
1997 judius
FDI- Ild/,d izrersiniri-leg-defi it
-
-
-
-
1998 jnwur
FDI
-
1994
7%-
1995
1996
1997
/998
I
Is Imp t
EuporI
-
-
-
r
--
%
/998
jhus
j
------------------------
6%- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -5%- - - - - - - - - - - - - - - - - - -----4%-----------------------
0
A
-
4. Fgysegnyi miukod6t8ke-dllomdnyra juto profitdtutalds, 1993-98
------
-
-
*
---------------------
-4000 1995 januir
-
O- 5->--
-2%-2DDD -
-
|
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ------
4000 - - - - - - - - - - 2000
-
993
deskdlmi,,
K
--
3. Mulkodot8ke-import (FDI) ellensalyozza a folyofizetesi merleg hidnydt (millio US dollarban, 12 havi gorgetett sor) 6000
-
25
--
-
-
30-
I -3000 5-00--
-
-
junlUJi -
I
I
I
.1994 jnunwr
/995 lunwir
1996 Jaflnuir
I
1997 -
I
1998 jlau aunu ai
Profit6itutri s / FDJI dlomtanv ,
Lehets6ges, hogy a profitkivitel 1998-ban bekovetkezett hirtelen novekedes6t els6sorban az akkori rendkfvili kbrWrmnnyek idezt6k e16. Ugyanakkor aligha feltetelezhet6, hogy kozeptavon szamottev6en csokken majd a profit kivitele. A felmer6sinkben szerepl6 nyolc felzark6z6 gazdasdgban a profitkivitelnek a mukod6t6ke-allomrnnyhoz viszonyitott aranya 1993 es 1997 kozott 5-8%-os volt (1.3. tablazat). Az atlagos arany 6jabban 5% k6rul alakult, ez azonban els6sorban annak tulajdonithat6, hogy a mrnk6d6t6ke-behozatal az ut6bbi evekben jelent6sen n6tt (a profitkivitel noveked6se bizonyos kes6ssel koveti a mukod6t6ke-allomrany valtozasat). Ezek az trendek arra figyelmeztetnek, hogy nem lenne celszerG a k6zeptavu programok kidolgozasanal alacsony profitkivonassal szamolni - a magyar donteshoz6knak inkabb olyan k6z6pt6v6 strategiakban kellene gondolkodniuk, amely felt6telezi, hogy a profitkivitel a mrnkod6t6ke-alIomany 5%-a korul stabilizal6dik. 5
5
Esszer6 feltktelez6ssel a mu'kod6t6ke atlagos megteruIlsi szintje 10-12% k6rid mozog (kozmnvek eseteben altaliban 8%, feldolgoz6iparban ennel magasabb). Atlagosan 50%-os kiveteli aranyt felt6telezve a profitkivitel aranya 5-6% korul alakul.
28
Magyarorszdg az Europai Unid kapujdban
1.3. tablazat: A profitkivonas es muikod6t6ke-allomany aranya egyes orszagokban (1993-1997, szazalekban) 1993
1994
1995
1996
1997
7.6 8.1 7.1
7.3 8.1 6.6
6.8 7.0 6.5
6.5 6.6 6.3
5,5 5.8 5.1
Osszesen Latin-amerikai orszagok Azsiai orszagok es Torokorszag
Megjegyzes: A t. evre kiszamitott profitkivitel tdilbecsuli a (t-l). evre vonatkoz6 muk6d6t6ke-allomranyt. Minta: Argentfna, Brazilia, Chile, Indonezia, Koreai Koztairsasag, Mexik6, Thaifold, T6r6korszag. Forras: International Financial Statistics (IFS).
Kiizdelem a t6kepiaci ziirzavar k6vetkezminyeivel Az 1998 augusztusaban-szeptembereben bekovetkezett orosz valsag Magyarorszagot nem 6rintette kozvetlenul, mivel az Oroszorszagba iranyul6 export a teljes kivitelnek kevesebb, mint 4%-at tette ki. Ugyanakkor a nemzetkozi p6nzpiacokon kialakult altalanos zurzavar kihatott Magyarorszagra is. A valsagot kovet6 ket h6napban az a11amkotv6nyek hozama 500 bazisponttal emelkedett, a Budapesti Ert6kt6zsde (BUX) indexe tobb, mint 50%-ot zuhant, es a forint arfolyama az egy6bkent meglehet6sen szuk arfolyamsav legaIjara, azaz a leertekel6st mar-mar szuksegess6 t6v6 szintre suillyedt (1.3. abra). 1.3. abra: Az 1998-as nemzetkozi penzugyi vilsag hatasa a penzpiacokra 1. Magyar dalamkotvenyek kiulfoldi tulajdonban (millidrdforint, neverteken) ------------------4500 - -400----------------
350- --
--
--
2. Magyar dllamkotviny index (Max) 150-------------------------
---------
- - - - -
- --
--
--
145- --
--
---------
300
150- - ----100-13
--
--
-
0
~;--
12 1998 mni-cus
1998 nciju.c
1998 jcidiu%
1998 1998 ,c:cpum lember novcmher
120
--
--
--
-------------------
- --
90
- -
-i
i
1998
1998
1998
1998
janucir -
mcir,rc
mlci/ll
jidiu.%
-A
RW's zv
c)a
tvv
piaI£ 1,1'/Ae
- --
- --
--
- --
1
1
1
1998
1998
1998
1
ncjus
jfi!i-.
.z.pct,mber
nccenchcr
-----------------------
- ---
---------
7000 -------
10 -- --o
-
1998
---
so
15---------------------------
0
--
1
10000-----------
--
--
4. Budapesti T6zsde Index (BTI)
-----------
- --
--
1998
3. Re'szvenyek o'sszesitett piaci e'rteke is kulfoldi riszesedes a Budapest Tozsde "szabad" ertekpapirforgalmdb6l (GDP %-dban) 35-----A-- AA ----
--
12- - --
-,1 -
jamnwcir mcirccs
25- --
--
- - - - - - - - - - - - -
-
/998
20-
--
- - - - - --
250- -1998 janurir
--
-
-- --
-I
1998
6000- -- -- -- --
-I
1998
s
ooo
-
-
-
-
-
4000 ----------------
-
,zeptlember novemher T,T,dcen aclk ran /iglliI ....... I, .cchid pwpimk,P lkr,e,
3000
1
1
1
1998
1998
998
/998
julluil
mcirxius
nmcjus
jidiu,s
1
1998
1
1998
.cze'p,nizber n,emhei
1. fejezet - A gazdasdgi novekedes fenntartdsa, csatlakozds az Europai Uniohoz
5. A forint piaci drfolyamdnak vdltozdsa a valutasdvon belul (1995 Janudr 2=100) 195-------
29
6. Az MNB valutatartaliekai (millio US dolldrban)
--------------------------
190------------------------------
-11000
185-- ------------------------------------------
180- - - - - - - - - --
---------------------10
--
-
--
- - - - - -
80e0-
h
8ii
005-
160 1998 janwi, r
I
1998 nui ,, s
1998 fliJflu
I
1998 1998 /998 jpilifis szeptemnbher' n",'hnber
6000
1998 jJanuir
998 ninius
99 nui.
99 998 1998 j.ilis septembo no nmbher
1995 6ta a kulfoldi befektet6k egyre novekv6 szerepet jatszanak a magyar 6rtekpapfrpiacon. A kiulfIldi portf6li6-befektetesek a 90-es 6vek masodik fel6ben eves szinten a GDP 2-3%-at tettek ki, igy a forint folyamatosan az arfolyam-ingadozasi sav er6sebb szel6n, a felertekeleshez kozeli szinten maradt (1.3 abra), az MNB pedig kolts6ges sterilizaci6s muveletekre k6nyszerult. 1998 kozepere a kulfoldi befektet6k kez6ben a GDP mintegy 4%-aval egyenerteku allampapir (a forgalmazott ossz6rtek 15%-a), es a GDP 10%-at kitev6 reszveny volt (a t6zsd6n aktivan forgalmazott papfrok 6rt6kenek k6tharmada). A kulfoldi befektetesek reven az allamnak 1lnyegesen kevesebbet kellett kolteni hitelfelv6telre (I. 1. abra es 4. fejezet) es a reszv6nyt6zsde likviditasa is szamottev6en novekedett( a kulfoldi intezmenyi befektet6kre jut az osszesitett forgalomnak mintegy k6tharmada). Az orosz valsag nyoman a befektet6k jelent6sen atalakitottak portf6li6ik osszet6telet. Amint az 1.3 abran is Iathat6, a kulfoldiek 1998. augusztusban es szeptemberben tobb, mint I milliard dollAr (250 milliard forint) erteku alIamkotvenyt adtak el, ami lenyomta a kotvenyek arat, meggyengftette a forintot, es megcsapolta az orszag valutatartalekait (az arany es valutatartalekok julius 6s okt6ber k6zott 9,8 milliard dollarr6l 8,3 milliardra cs6kkentek). A r6szvenyarak visszaesese szinten jelent6s volt, a Budapesti Ert6kt6zsde indexe 50%-ot zuhant. Az allamkotv6nypiact6l elter6en a r6szvenyeladasok nem csapoltak meg komolyabban az orszag valutatartalekait. Bar szamos kulf6ldi befektet6 adott tul magyar r6szvenyein, mas kulfoldiek hajland6ak voltak e papirokat alacsonyabb aron megvasArolni, igy a nett6 t6kekiaramlas elhanyagolhat6 szinten maradt. A forint gyengulesere valaszul az MNB augusztusban es szeptemberben bejelentette, hogy okt6berben cs6kkenteni szAndekozik a csusz6 le6rt6keles m6rt6ket, ezen kivul 100 bazisponttal novelte egyh6napos passzfv repo-kamatat, 6s valutapiaci intervenci6val tamogatta meg a forintot. Ezeket az intezkedeseket az MNB, a Pcnzugyminiszterium es a Gazdasagi Miniszterium hivatalos nyilatkozatai tamasztottAk ala, amelyck az orszag alapvet6 gazdasagi mutat6it bAtorit6nak neveztek, felvetett6k, hogy 1999. januarban a k6zponti bank esetleg tovabb m6rsekli a csusz6 leertekeles utem6t, valamint ismertett6k az 1999-es kolts6gvet6s f6bb szamait. 1998 okt6berenek v6gen enyhult a vAlsag, amit a forint er6sodese 6s a kotveny-, illetve reszvenypiac ijb6oi fellendulese is jelzett (1.3 abra). 1999 januar v6gere a forint ism6t el6rte az arfolyamsav kozepet, a BUX a vaisag idej6n elszenvedett vesztesegenek felet visszanyerte, a k6tv6nyek hozama pedig a valsag idej6n m6rt cs6cs6rt6khez kepest t6bb, mint 800 bAzisponttal visszaesett, bar a reAlkamatok tovibbra is magasabbak voltak, mint a valsagot megel6z6 id6szakban (4. fejezet). Decemberben a Standard and Poors jobb kateg6ri6ba sorolta Magyarorszag allamad6ssagAt. 1999. janu6rban t6ljegyezt6k az els6 10 cves futamideju hazai kibocsatasui allamkotvenyt. Magyarorszag, els6kent a kozep-kelet-eur6pai orszAgok koz6tt, eur6 cimletu curokotv6nyt bocsAtott ki, melynek kamatfelara mindossze 85 bAzisponttal haladta meg a nemet dIIamkrktv6nyek6t.
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
30
Az 1998- evi fejlemenyek arra figyelmeztetnek, hogy mig a kulf6ldiek portf6li6 befektet6sei jelent6sen hozzajirultak a magyar t6kepiac fej16desehez, nemzetkozi p6nziigyi valsagok idejen likvidadIsuk kiszamithatatlan karokat okozhat. Magyarorszag viszonylag j61 v6szelte at a valsagot, mindazonaltal teny, hogy penzpiacai er6teljesen meginogtak, annak ellen6re, hogy a magyar gazdasag alapvet6 mutat6i kedvez6ek, az Oroszorszagba iranyu16 magyar export az oszkivitelhez kepest viszonylag alacsony, es a magyar bankrendszer oroszorszagi kockazatvalialasa minimalis. Mindez ismet csak azt igazoija, hogy a nemzetk6zi befektetok szesz6lyes hangulati hullamzasanak kovetkezm6nyeit csak 6vatos gazdasagpolitikaval lehet ellensiilyozni. AZ EU-TAGSAG ES A JOVEDELEMSZINTEK KIEGYENLITESE Az EU-tagsdghoz vezeto ut
Magyarorszag 1994 aprilisaban nyujtotta be tagfelv6teli kerelm6t az Eur6pai Uni6nak. Ezt megel6z6en 1991-ben mar szuletett egy tarsulasi megallapodas (az Eur6pa Megallapodas), amely 1994-ben 1lpett hatalyba. Ez a megallapodas kepezi Magyarorszag es az EU kapcsolatainak jogi alapjat. C6lja az volt, hogy kereteket biztositson a politikai parbesz6dhez, a magyar csatlakozast el6segit6 szakmai es penzugyi tamogatashoz, valamint a felek k6zotti kereskedelmi 6s gazdasagi kapcsolatok b6vites6hez. Az 1993. evi koppenhagai cs6cstalalkoz6n az EU-tagorszagok kormanyf6i elhataroztak, hogy a koz6p- es kelet-eur6pai tarsult tagorszagok teljes jogui tagfelvetelt nyerhetnek, amint teljesitik a csatlakozas el6irt felt6teleit. Ezek a felt6telek tobbek k6zott a kovetkez6k: (i) a demokraciat, a jogallamisagot es az emberi jogokat biztosit6 stabil intezm6nyrendszer (ii) mukod6 piacgazdasag, 6s (iii) a tagsaggal kapcsolatos kotelezettsegek teljesitese, tobbek kozott az acquis communautaire, az EU terjedelmes jogszabalygyuijtem6ny6nek alkalmazasa. Az Eur6pai Bizottsag 1995-os Feh6r Konyve tovabbi utmutatast adott a csatlakozasi folyamatot illet6en. Felsorolta temakoronkent az Uni6s joganyag legfontosabb rendelkez6seit, 6s javaslatot tett a tagfelvetelre palyaz6 orszagok jog-harmonizaci6s lepeseinek sorrendj6re. 1997 j6liusAban az Eur6pai Bizottsag befejezte e 10 csatlakozni kivan6 orszag jelentkez6s6nek kiertekeles6t, es megjelolt ot orszagot: Magyarorszagot, a Cseh Koztarsasagot, Esztorszagot, Lengyelorszagot es Szloveniat, mint amelyeknek kiulonosen j6 es6lyeik vannak a korai tagfelv6telre. Ami Magyarorszagot illeti, a Bizottsag nagyra ert6kelte az orszagnak a 90-es 6vek masodik feleben a makrogazdasagi iranyifts 6s a szerkezetatalakitasi reformok ter6n nyujtott teljesitmenyet. 1998 tavaszan megkezd6dtek a hivatalos cs reszletes jogharmonizaci6s targyalasok Magyarorszaggal. Bar az EU terjedelmes jogi szabalyozasahoz val6 alkalmazkodas folyamata varhat6an tovabbi 6veket vesz igenybe, az orszag a varakozasok szerint 2002 es 2004 kozott csatlakozhat majd az Uni6hoz. Az EU-tagsdg is a jovedelemszintek kozelite'se
Az EU-val megval6sul6 gazdasagi integraci6 egyik legnagyobb el6nye Magyarorszag szamara a gyorsabb novekedes es a magasabb 6letszinvonal lehet6s6g6nek megteremtese. A gazdasagi integraci6 harom, kolcsonosen is hat6 t6nyez6n keresztiul befolyasolhatja a n6veked6st: (i) az anyagi es szellemi t6ke gyorsabb felhalmozasa, (ii) a technol6giai vivmanyok gyorsabb atv6tele 6s (iii) a gazdasagpolitikai felt& telrendszer javulasa.' Az EU-csatlakozas felt6tele, hogy az orszag terjedelmes joganyagot, acquis communautaire-t, fogadjon el, amely torvenyileg szabalyozza a j61 korulhatarolt tulaidonjogokat, a versenyhez va16 jogot 6s az allami seg6lypolitikat. Emellett az EU az aruk, szolgaltatasok, a t6ke 6s a munkaero szabad mozgasanak segitseg6vel tamogatja a versenyt 6s az er6forrasok hatekony elosztasat. Az acquis elfogadasa altalaban az uj tagorszag gazdasAgpolitikai felt6telrendszerenek javulasat vonja maga utan, az adott orszag stabilabb, megitelese kevesb6 kockazatos lesz, ez pedig hozzajarul a beruhazasi 1lgkor javulasAhoz. Emellett, az integraci6 reven, a muszaki-technol6giai tudas tobb csatormnn keresztil (bele6rtve az intenzfvebb mukod6t6ke-behozata1t), gyorsabban jut el az adott orszaghoz.
" R. Baldwin es E. Seghezza (1996), Growth and European Integration: Towards an Empirical Assessment (Novekedes es eur6pai integraci6 6rtnkel6s empirikus szemsz6gb6l).
1. fejezet - A gazdasdgi novekedes fenntartdsa, csatlakozds az Europai Uniohoz
31
Az EU-csatlakozas gazdasagi novekedest kivalt6 hatasat j61 szemlelteti Irorszag, Gorogorszag, Portugalia 6s Spanyolorszag p6ldaja. 7 Amint az 1.4. tablazatb61 lathat6, Irorszagban az egy f6re jut6 jovedelem roviddel a csatlakozas utan lassan kozeledni kezdett a tobbi uni6s tagorszag szintjehez, de ez a folyamat igazan csak a 90-es 6vek kozepen, 20 6vvel a csatlakozas utan gyorsult fel. Spanyolorszag es Portugalia egy f6re jut6 GDP szintje folyamatosan kozeledett az EU atlagahoz, bar Portugaliaban - amelynek alacsonyabb szintr6l indult, - gyorsabb volt a novekedes uteme. Gorogorszag lemaradasa az EU-tagorszagok atlagahoz viszonyftva a csatlakozas utan egyenesen n6ni kezdett, es bar a 90-es evekben megindult felzArk6zasa, a csatlakozas id6pontja 6ta vegeredm6nyben nem tudta javitani pozci6jat a tobbi tagorszaghoz kepest. A tablAzatban szerepl6 orszagokban - G6rogorszAg kiv6tel6vel - a beruhazAsok ugrasszeruien novekedtek az EU-csatlakozast kbvet6en.' Ezt a fellendulest els6sorban a kisebb politikai kockAzat, az 6j kulkereskedelmi es termel6si feltetelekhez alkalmazkod6 t6ke-atcsoportositAs, 6s a novekv6 mukod6t6ke-behozatalt kiser6 fejlett technol6giak bevezetese idezte e16. A t6kemozgas liberalizAlasa is fontos szerephez jutott, hiszen fellenditette a kulfoldi t6ke beAramlasat. 1.4. tablazat: A jovedelemszint kozeledese az EU-atlaghoz Irorszag, Gorogorszag, Spanyolorszag es Portugalia eseteben 1960
1973
1981
1986
1990
1995
1998
Index 1998'
107 68 72 81
184.4 98.8 132.9 115.9
Egy f6re jut6 (GDPvasarl6er6-paritason (EU-atlag = 100) frorszdg (1973) Gorogorsz.ig (1981) Portugdlia (1986) Spanyolorszag (1986)
61 44 40 57
59 71 58 75
65 69 56 70
64 63 54 70
74 58 61 77
96 66 71 79
'Az index az egyes orszagok egy f6re jut6 jovedelmenek az EU atlagahoz viszonyitott novekedeset meri a csatlakozas eve 6s 1998 kozott. Forras: Eur6pai Bizottsag.
Az a t6ny, hogy a jovedelemszintek kozotti kulonbseg a 70-es 6s a 80-as 6vekben az EU-hoz csatlakoz6 4 orszag kiozul 3-ban csiokkent, nem okozott meglepetest. Nemcsak arr6l van sz6, hogy az alacsonyabb jovedelmu orszAgok a1talaban gyorsabban kepesek novekedni, mint a magasabb jovedelemmel rendelkez6k (a csokken6 t6kemegterul6si mutat6 kovetkezteben), hanem az is teny, hogy az EU-szabalyoz6k elfogadasa kikenyszeritette a szerkezetAtalakitast es el6segitette a novekedest. Az acquis atv6tele a csatlakozAsi folyamat j6tekony, bar komoly er6fesziteseket kovetel6 feladata, amely nemcsak szamos torv6ny es el6irAs m6dositAsat koveteli meg a gazdasag szamos agazataban, hanem az allami adminisztraci6 6s igazsAgszolgaltatas korszerusftes6t is. Az integrAci6 n6vekedest e16nkito hatasa azonban nem volt magat6l ertet6d6, es f6leg nem volt egyforma az egyes orszagokban. Bar az EU hatalmas piacan tort6n6 megjelenes AltalAban er6siti a versenyt 6s noveli a hat6konysagot, jelent6s teret hagy a tagorszAgok k6zotti kul6nbs6geknek. A gazdasagi integrAci6 el6nyeit illetve az egyes orszAgok teljesitmenyet a gazdasagpolitikai feltetelrendszer 6s a v6grehajtott reformok min6sege hatArozzak meg. Els6sorban a reformok irAnti gyengebb elkotelezetts6g okozta azt, hogy GorogorszAg teljesitmenye elmaradt a t6bbiek6t6l."
7
frorszzig 1973-ban, Gor6gorszag 198 1-ben, Spanyolorszag 6s Portugalia pedig 1986-ban csatlakozott az Eur6pai Uni6hoz.
9 R. Baldwin, J. Francois, R. Portes (1997), ,,The Costs and Benefits of Eastern Enlargement: Impact on the EU and Central Europe." (,,A keleti b6vites koltsegei es haszna, illetve hatasa az EU-ra es Kozep-Eur6para.-) es Seghezza (1996) inegallapftjak, hogy hirom kUlbnboz6 id6szakot tekintve (1971-90, 1971-74 es 1975-90) az eur6pai orszagokban a termelekenyseg novekedese osszessegeben nagyobb volt a nem eur6pai orszagokat is tartalmaz6 mintAban mern atlagnal. Tovabbi ertekes mnegallapftisuk, hogy a mely integraci6nak ellen;ill6 eur6pai orszagok rendszeresen alacsonyabb tennelekenys6g-n6vekedest mutattak fel, mint az EU-tagorszagok. 9Baldwin
32
Magyarorszagaz Europai Unio kapujdban
A legujabb kozgazdasagi irodalom kimerit6en dokumentaija azt a t6nyt, hogy a n6veked6st er6sen befolyasolja a gazdasagpolitikai kornyezet."' Empirikus tanulmanyok azonositottak a lass6, illetve a gyors gazdasagi noveked6st felmutat6 orszagok kozotti alapvet6 kulonbs6geket. Altalanos k6vetkeztet6suk, hogy hosszu tavon a noveked6s utem6t els6sorban a kiindulasi jovedelmi szint, a t6kefelhalmozas uteme (a beruhazasoknak a GDP-hez viszonyftott aranya), a munkaer6oalomany n6vekedes6t6l 6s az oktatas szinvonalat61 fdgg6 embert6ke-felhalmozas uteme, valamint a gazdasagpolitikai felt6telrendszer min6s6ge hatarozzak meg. Tanulmanyunkban e kriteriumok alapjan kulonboz6 gazdasagpolitikai forgat6konyveket felt6telezve fogjuk elemezni MagyarorszAg novekedesi kilatasait, osszemerve az EU varhat6 noveked6sevel (a pontos m6dszer r6szletes leirasat az 1. melleklet tartalmazza)." A magyar gazdasdg kiinduldsifeltetelei az EU-csatlakozds kiiszoben Az uni6s csatlakozas kuszoben Magyarorszag egy f6re jut6, vasarl6er6-paritAson (PPP) mert jovedelemszintje az EU-atlagnak mintegy 49%-at eri el. A csatlakozni kfvdn6 orszagok kozott itt a legalacsonyabb a szulet6sek szama, az oktatas szinvonala viszont az egyik legmagasabb. A GDP-hez viszonyitott a116t6ke beruhazasok aranya 1998-ban 23,2% volt, ami alacsonyabb a kozepes jovedelmu orszagok atlaganal (1997-ben 25%)', es Lengyelorszag kivetel6vel az osszes csatlakozni kfvan6 orszag6nal alacsonyabb. A gazdasagpolitikai felt6telrendszer min6s6ge - bar nem 6ri el az EU-orszagok atlagat'' - megfelel6en segiti az EU-integraci6 folyamatat es a gazdasagi n6veked6st. Amint az 1.5. tablazatb6l lathat6, abban az esetben, ha ezek a felt6telek fennmaradnak, Magyarorszag atlagosan evi 1,5%-kal nagyobb uitemu novekedest mutathatna fel, mint az EU-tagorszagok, es ennek megfelel6en az atlagos EU-jovedelem 75%-at 24 ev alatt, a teljes j6vedelemkiegyenlit6d6st pedig 57 ev alatt em6 el.' 4 A beruhazasok, illetve a hatekonysag n6vel6se nekul is fennmarad6 utemkulonbs6g oka az, hogy Magyarorszag sokkal alacsonyabb szintr6l kezdte meg a felzark6zast. Amint azt fentebb emlitettuk, az alacsonyabb jovedelmu tagorszagok gazdasagi noveked6se altalaban gyorsabb utemu a magasabb jovedelmu tagorszagok6nal, mivel az el6bbi csoportban magasabb a t6kemegteruilesi mutat6 (Magyarorszagon emellett a beruhazasi rata is valamivel magasabb az EU atlaganal). A fenti adatok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a felzark6zas hosszu id6t vesz ig6nybe. Ha azonban az all6toke beruhazasok aranya tart6san a GDP 28%-aig emelkedne (amint az a kormany kozeptAv6 c6lkituz6seiben is szerepel), Magyarorszag gazdasagi noveked6se 6vente 2,2%-kal haladhatna meg az EU-atlagot. A felhalmozAsnak a GDP 5%-aval egyenerteku novekedese tehat az eves novekedesi ratat 0,7%-kal emelne meg. Ez a javulas talan nem tunik tulsagosan lAtvanyosnak, a felzark6zasi id6szakot viszont 41 6vre csokkenten6. A felhalmozasi arany novelese 6s a gazdasagpolitikai feltetelrendszer min6s6g6nek felhozasa az EU szintj6re azt eredmenyezn6, hogy Magyarorszag 6ves gazdasagi novekedese 3,7%-kal haladnd meg az EU-atlagot, ami gy6keresen, mintegy 22 6vre csokkentene le a felzark6zas id6tartamat. A fenti szamitasok alapjaul az OECD tagorszagoknak az ut6bbi harom 6vtizedben mert atlagos noveked6si adatai szolgaltak. Ha ezeket az adatokat Magyarorszag es a tagfelvetelre palyaz6 tobbi orszAg varhat6 novekedesenek becslesere kfvanjuk felhasznalni, termeszetesen mas t6nyez6ket is figyelembe kell vennunk. Mindazonaltal a kuilonboz6 gazdasagpolitikai intezkedesek viszonylagos hatasat valamilyen mertekben tenylegesen jelzik. Konkretan, hogy a beruhazasok novel6sere iranyul6 er6feszit6sek hosszu tavon kifizet6dnek, de meg ezeknel is fontosabb lehet a megalapozott gazdasagpolitika, amikor a noveked6s , illetve a felzark6zas felgyorsitasa a cMl.
M Lsd R. Barro (1997), Determinaots of Economic Growth, A Cross-Country Empirical Study (A gazdasagi nbvekedes meghataro tenyez6i nemzetkozi empirikus tanulmany); es R. Barro, X. Sala-i-Martin (1995), Economic Growth (Gazdasagi novekedes). I1 Magyarorszag novekedesenek Utemnet L. Barbone es J. Zaldueno (1997), EU Accession of Central and Eastern Europe: Bridging the Income Gap (Kozep- es Kelet-Eur6pa EU-csatlakozasa: a jovedelemkuilornbsegek athidalasa) c. munkajdban leirt modell segitsegevel hataroztuk meg. Ez a n6vekedesi modell a J. Sachs es A. Wagner (1996) Achieving Rapid Growth in the Transition Economies of Central Europe (Gyors n6veked6s el6r6se Kozep-Eur6pa 5tmeneti gazdasAgaiban) c. muveben leirt modell b6vitett valtozata. 12World Development Report 1998.
11 A mnagyar gazdas.gpolitikai keretrendszer min6seget a Heritage Foundation dltal kialakitott, O-t6l 5-ig terjed6 skalan mert szabvinyos gazdas.igpolitikai index (az un. gazdas.igi szabads.igindex) felhasznalasaval ert6keltuk. Magyarorszag 1996-ban 3,1-es ertekelest kapott, mig az EU-tagorsz.igok atlaga ugyanekkor 3,8 volt. 14Ha aLzEU tartani az evi 2%-os novekedesi szintet, akkor MagyarorszLignak atlagosan evente 3,5%-os novekedest kellene felmutatnia a teljes lelz.urk6zJsi id6szakra vetitve. A novekedesi utem az els6 tfz evben varhat6an 3,5%-nAil iagasabb, kes6bb viszont alacsonyabb lenne.
1. fejezet -A gazdasdgi novekedes fenntartdsa, csatlakozds az Europai Uni6hoz
33
1.5. tablazat: Az EU-tagorszagokhoz viszonyitott jovedelemkulonbseg behozasanak idotartama evekben, kuilonboz6 feltetelek mellett Felzarkozas szintje:
Az EU15 ,itlaganak 75%-a Az EU15 5tlaganak 100%-a
B/(,DP = 23,5% Gazdasagpolitikai index: 3,1
B/(.DP = 28% Gazdasagpolitikai index: 3,1
B/(.DP = 28% (azdasagpolitikai index: 3,8 (EU-atlag)
24 57
19 41
12 22
Meg.jegyzes: A B/GDP arany a beruhazasoknak a GDP-hez viszonyftolt aranyat jeloli. Forris: Munkatdrsi becsIes.
Magyarorszag az ut6bbi 6vekben jelent6s eredm6nyeket 6rt el a gazdasag stabilftasa 6s atalakitasa ter6n. Er6feszit6sei nyoman helyre alit a beruhazasok eredeti aranya, amely 1993-ban mar a GDP 19%-a ala csokkent. Jelent6sen, szemmel lathat6an n6tt a termelekenyseg, javultak az ipari termel6s 6s a foglalkoztatas mutat6i is. Az 1998 majusaban megvalasztott kormany nagyrat6r6 hosszu tavu c6lokat tuzott ki, tobbek kozott a felhalmozasnak a GDP 28%-ara tort6n6 novel6s6t, valamint az egy f6re jut6 GDP 5% f6lotti 6ves n6veked6s6t. Amennyiben Magyarorszagnak sikerul hoznia ezeket az eredm6nyeket, korulbelil 25 6v alatt elerheti az EU atlagos jovedelemszintj6t. Fontos hangs6lyozni, hogy a felzark6zasi adatok vasarl6er6-paritason 6rtend6k, tehat figyelmen kfvul hagyjak a forint realarfolyamanak fel6rt6kel6d6s6t. Ezek realis c6lkituz6sek. A beruhazasok b6vulnek, 6s van arra es6ly, hogy el6rik az el6iranyzott szintet, tekintettel az infrastrukt6ra sz6leskoru korszerusft6s6re, valamint az EU-tagsag egyre kozelebbi kilatasara. Jelent6s tere van a termel6kenys6g novel6s6nek is, mivel a munka termel6kenys6g a gazdasag legt6bb agazataban meg mindig messze van az EU atlagos szintj6t6l. Am mind a makrogazdasagban, mind a gazdasag szerkezeteben tovabbi valtoztatasokra van sziuks6g ahhoz, hogy a magasabb noveked6st felt6telez6 forgat6konyv val6sulhasson meg. A makrogazdasagban alapvet6 fontossag6, hogy a beruhazasok noveked6s6t ne kis6rje a foly6 fizetesi m6rleg egyens6lyanak felborulasa. Ami a gazdasag szerkezetet illeti, Magyarorszagnak folytatnia kell a kulonboz6 teruleteken, igy a bankszektorban 6s a nyugdfjak tcr6n korabban bevezetett reformokat, 6s tovabb kell vinnie az EU-normakhoz, el6frasokhoz igazod6 jogharmonizaci6t. Vannak mas megoldand6 problemak is, amelyek nem k6t6dnek kozvetlenul az EU-csatlakozashoz, de akadalyozhatjak a hat6konysag tovabbi novel6s6t 6s a makrogazdasagi egyens6ly fenntartasat (p6ldaul az eg6szs6gugyi rendszer atalakftasa). A FENNTARTHATO NOVEKEDES ES A GYORS J6VEDELEMSZINT-KIEGYENLiT6DES FELTETELEINEK MEGTEREMTESE A fenntarthato gyors novekedes strategidjdnak a fobb elemei
Magyarorszagnak akkor sikerul behoznia az EU atlagos jovedelemszintj6hez viszonyftott hatalmas lemraradasat, ha nemcsak el6ri az EU-atlagnal gyorsabb a n6vekedes, hanem hosszu id6re fenn is tudja tartani a gyors uitemet, a makrogazdasagi egyens6ly felborulasa n6lkuil. A nemzetkozi penzpiacokon 1998-ban bek6vetkezett megingas egy6rtelmuen jelezte, milyen fontos a kulso egyensuly megorz6se, ellenkez6 esetben a kiulfoldi finanszfroz5sban zavarok l6phetnek fel. A t6kebearamlas nagym6rt6kben hozzajarulhat a belfoldi t6kepiacok fcjl6d6s6hez (mint ahogy Magyarorszag eset6ben is tort6nt), ugyanakkor a nemzetkozi p6nzpiacok megingasa m6g azokat az orszagokat is destabilizalhatja, amelyck egy6bk6nt (Magyarorszaghoz hasonl6an) 6sszeru gazdasagpolitikat folytatnak.
34
Magyarorszdg az Eurdpai Uni6 kapujdban
Ilyenkor szerencs6s, ha egy orszag lefaragja a foly6 fizetesimerleg-hianyat, es a kulfoldi ad6ssag GDP-hez viszonyftott aranya lassan, de folyamatosan apad. Magyarorszag eseteben ez akkor kovetkezik be, felt6telezve, hogy a muikod6t6ke-behozatal minden 6vben a GDP 3%-a koriil marad, ha a foly6 fizet6si merleg hianyat a GDP 4%-ara sikeruil leszoritani. '5 A magyar kormany ezt a celt megval6sfthat6nak tartja. Mivel a foly6 fizetesi m6rleg hianya 1999-ben varhat6an a GDP 5,2%-ara fog emelkedni (lasd k6s6bb), ezt a GDP 1,2%-anak megfelel6 osszeggel kellene csokkenteni. Ugyanakkor viszont a kormany nagyrator6 programot fogalmazott meg, melynek keret6ben a beruhazasok GDP-hez viszonyftott aranyat az 1999ben varhat6 24,2%-r61 kozeptavon 28%-ra szeretne novelni. E c6lkituzesek osszessegukben szuksegess6 teszik, hogy a k6vetkez6 5-7 6vben, a megtakaritasok el6rj6k a GDP 5%-at. A beruhazasok finanszirozasa reszben megoldhat6 az EU p6nzekb6l, a csatlakozast kovet6en ugyanis Magyarorszag 6vente a GDP 2%-aval azonos tamogatasra szamfthat az EU szerkezetatalakitasi alapjaib6l. Az EU-t61 erkez6 tamogatasok fontos forrasai lehetnek a kulso ad6ssagot nem novel6 beruhazas-finanszfrozasnak. Ezekre az osszegekre azonban csak 2002-2004 korul lehet szamitani, 6s egyel6re mind id6pontjuk, mind nagysagrendjiik kiszamithatatlan. Magyarorszagnak a csatlakozast megel6z6 id6szakban is ugy kellene novelnie a beruhazasokat, hogy kozben a kUlso egyensulyi mutat6k ne romoljanak. Ehhez arra lenne szuks6g, hogy a megtakarftasok m6g a csatlakozast megel6z6 id6szakban a GDP 3%-aval n6vekedjenek. A felhalmozas noveked6se elvben finanszirozhat6 magan-megtakaritasokb6l is. Er6sen val6szinutlen azonban, hogy a mag6n-megtakaritisok az elkovetkez6 nehany evben olyan mertekben novekednenek, amely finanszfrozhatja a beruhazasok novekedeset a foly6 fizetesi merleg javulasa mellett. Bar a gazdasagi novekedes id6szakaban altalaban n6 a magan-megtakaritasoknak az elkolthet6 jovedelmekhez, illetve a GDP-hez viszonyftott aranya, ez a n6veked6s legtobbszor igen lass6. Magyarorszag eset6ben pedig azt is szamitasba kell vennuink, hogy a lakossag realfogyasztasa 1995-ben 6s 1996-ban a realb6rek csokkenese miatt drasztikusan visszaesett. Irrealis lenne felt6telezni, hogy a kovetkez6 evekben a fogyasztas novekedese j6val a GDP n6vekedesi szintje alatt maradhat. E meggondolasok alapjan tovabbi koltsegvet6si kiigazitasok szuks6gesek ahhoz, hogy a kormany mind a beruhazasi, mind a foly6 fizetesi merleggel kapcsolatos celjait teljesfteni tudja. E koltsegvetesi kiigazftas eredm6nyess6get leginkabb a kolts6gvetes els6dleges es operacionalis hianyainak cs6kkenese jelzi. Emellett celszeru szamitasba venni az 1998-ban bevezetett nyugdfjreform megtakaritasokat osztonz6 hatasat is. A osszesitett, nominal hiany valtozasa nem mutatja meg, hogy a kolts6gvetesi politika pontosan mennyivel jarult hozza a megtakaritasok n6veked6sehez. Az inflaci6 lassulasa az alacsonyabb realkamat-kifizetesek miatt alacsonyabb nominal hianyt eredm6nyez majd, de a kisebb hiany nem jelenti azt, hogy a belf6ldi megtakaritasok ennek aranyaban novekedn6nek (lasd a 2. fejezetet). Amint azt a koivetkez6 r6szben, illetve a 2. fejezetben tanulmanyunk reszletesen is kifejti, egy 6vatos kolts6gvetesi program el6iranyozhatna, hogy a koltsegvet6s els6dleges tobblet6t k6t even beluil a GDP 1,5%-aval, tehat az 1999-ben varhat6 1,5%-r61 2001-ig a GDP mintegy 3%-ara noveli. A kolts6gvetesi politikanak a megtakaritasokhoz val6 hozzajarulasa a GDP-nek korulbeluil 2%-at tenne ki, szamitasba veve a nyugdijreform hatasat es a realkamat-kifizet6sek varhat6 megcsappanasat, (ez ut6bbi els6sorban az allamad6ssag GDP-hez viszonyitott aranyanak tovabbi csokkent6seb6l, valamint a maguknak a realkamatoknak a m6rs6kl6des6b6l ad6dik). A fenti kiigazitas lehet6v6 tenne a beruhazasok tovabbi 6l6nkuleset, egy6ttal a foly6 fizetesimerleg-hiany folyamatos csokkenes6t. A koltsegvetesi kiigazitas elmaradasa eseten az MNB megakadalyozand6 a foly6 fizetesi merleg romlasat, a monetaris politika szigoritasara kenyszeruilhet. Ez a
15Ez a portf6hi6-befektetesek viszonylag alacsony szintjet felt6telezi, akkorat, amellyel a nem-rezidensek befektetesi reszaranya a t6zsden aktivan forgalmazott papirokban alland6 marad. Annak ellenere, hogy ez a becsles a jov6beni portf6hi6-befektetesek eseteben meglehet6sen konzervativnak bizonyulhat, kozdptavu strategiat nem celszeru ilyen tipusu t6kebedramlisra alapozni, tekintettel azok ingadozasara.
I. fejezet
-
A gazdasdgi novekedesfenntartdsa, csatlakozds az Europai Uni4hoz
35
gazdasagpolitikai kombinaci6 (azaz a szigoru penzugyi politika 6s a viszonylag laza koltsegvet6si politika kevereke) magas kamatokat eredmenyezne, ami viszont val6szinuleg lassitana a beruhazasok novekedes6t a csatlakozas el6tti id6szakban. A javasolt koltsegvet6si kiigazitas nemcsak a beruhazasok es a termeles fenntarthat6 noveked6s6hez jarulna hozza, hanem el6segiten6 a forint csusz6 leertekeles6nek tovabbi lassitasat. Ez lehet6ve tenn6 az inflAci6 EU-kozeli szintre sullyed6set, mikozben csokkenne annak veszelye, hogy az inflaci6 lassfitsa miatt felertekel6dik a forint. A versenykepes forintarfolyam fenntartasanak alapvet6 fontossag6 szerepet kell kapnia Magyarorszag noveked6si strategiajaban, mert a kisebb, de nyitott magyar gazdasag akkor tud kedvet csinalni a kulfoldi befektet6knek, ha a vallalkozasok versenyk6pesek a kuilfoldi piacokon. A koltsegvet6si kiigazitas emellett noveln6 a kormany hitelet a haromoldalu bertargyalasokon (melyekre altalaban az ev veg6n kerul sor), valamint el6segftene a a nominalberek mersekelt emel6set el6iranyz6 megallapodasok megkot6set. Tekintve, hogy Magyarorszagon a legtobb ad6kulcs igen magas, a fenti koltsegvet6si kiigazftast els6sorban a koltsegvet6s kiadasi oldalan kellene vegrehajtani. Az ad6szedes hat6konysaganak javitasaval, illetve az ad6alapok kisz6leset6s6vel nyert tobbletbev6telt az ad6kulcsok csokkentesere kellene felhasznalni. A reformforgat4ko'nyv
A kozeptav6 makrogazdasagi reform forgat6konyve (1.6. tablazat) feltetelezi, hogy a kormany folyamatos el6rehaladast tud felmutatni az uni6s jogharmonizacio, a bankreform es a nyugdfjrefornl ter6n, emellett vegrehajtja a szukseges reformokat az egeszsegugyben es az 6nkormanyzati finanszirozasban. Ez a forgat6k6nyv felt6telezi, hogy a kormany 2001-ben a kolts6gvetes els6dleges tobblet6t a GDP 3%-ara tudja novelni. Ez lehet6ve tenne a beruhazasok novekedes6t 6s ezzel parhuzamosan a foly6 fizetesi merleg hianyanak cs6kkentes6t. Ez a gazdasagpolitikai csomag kedvez6 felteteleket teremtene ahhoz, hogy a GDP. a makrogazdasagi egyensuly megtartasa mellett, 6vente 5%-kal novekedhessen. (Tekintve, hogy Magyarorszag n6pessege folyamatosan cs6kken, ez egy f6re vetitve evi 5,3%-os novekedest jelent). A forgat6kbnyv azt is felt6telezi, hogy a koltsegvetes els6dleges tbbblete 2000-ben a GDP 1%-aval, 2001-ben pedig tovabbi 0,5%-aval novekszik majd, a kes6bbiekben pedig folyamatosan a GDP 3%-anak megfelel6 szinten marad. Ez a koltsegvet6si szigoritas varhat6an a foly6 fizet6si merleg hianyanak fokozatos, a GDP 4%-ara torten6 csokkeneset eredm6nyezi. A foly6 fizetesi merlegre vonatkoz6 el6rejelzesek felt6telezik, hogy a profitkivitel tovAbbra is a mukod6t6ke-allomany 5%-anak meglelel6 szinten marad. Amint azt korabban jeleztuk, ez az arany magasabb az 1993-1997 koz6tt tapasztaltnal, viszont alacsonyabb az 1998 v6gen mertn6l, illetve a kozepes jovedelmu orszagok reprezentativ mintajara kiszamftott atlagos 6rt6kn6l. Bar tovabbra sem ismeretes Magyarorszag EU-csatlakozasanak pontos id6pontja, az itt vazolt rctormforgat6konyv felt6telezi, hogy a csatlakozasra 2003-ban keruil sor. Az EU-tagsag az infrastrukturnlis beruhazasok jelent6s es folyamatos ndvekedeset koveteli meg, kiulonosen a kornyezetv6delmi, a kozleked6si 6s a mez6gazdasagi agazatban. Feltetelezzuk, hogy a beruhazasok 2002 vegeig, tehat az EU-csatlakozas el6estejeig a GDP 26%-ara emelkednek, a csatlakozast kovet6en pedig a kormany celkituzesenek megfelel6en 28%ra n6nek. A beruhazasok n6veles6re vonatkoz6, a csatlakozast megel6z6 id6szakot atfog6 elk6pzel6s megval6sfthat6, amennyiben sor kerul az itt emlftett koltsegvetesi kiigazftasra, a makrogazdasag egyensulyban marad, a realkamatok pedig csokkennek, mikozben az EU-csatlakozas elerhet6 kozelsegbe kerul.
Magyarorszdg az Europai Unid kapujdban
36
Amint azt korabban megjegyeztiik, a foly6 fizet6si merlegre es a beruhazasokra vonatkoz6 feladatok teljesftese megkoveteli, hogy a belfoldi megtakarftasok meg a csatlakozast megel6z6 id6szakban a GDP 3%aval novekedjenek (1999-hez, mint bazisevhez k6pest). Felt6telezzUk, hogy a beruhazasok, tovabbi (a GDP 2%-aval egyenerteku) novekedeset 2002 utan az EU szerkezetatalakitasi alapjaib6l finanszirozzak majd. Bar a tart6san magas GDP-novekedes onmagaban is a maganmegtakaritasok novekedeset hozza, cz a folyamat val6szinuleg lassan megy majd vegbc - irrealis lenne az elkovetkcz6 nehany evben az egyeni megtakaritasok szAmottev6 novckedes6vel szamolni. A belfoldi megtakaritasok lemaradasat ehelyett inkabb az allami megtakariftsok nbvel6sevel kellene p6tolni. A nemregiben bevezetett nyugdijreform a csatlakozast megel6z6 id6szakban a GDP mintegy I%/c-Aval jarul majd hozza a belftldi megtakaritasok noveles6hez (lasd 2. fejezetet). Mivel ennek a megtakaritasnak koruilbelul a felc 1999-ben maris jelentkezett, a kormany arra szamithat, hogy a k6vetkez6 harom evbcn a GDP mintegy 0,5%-aval novekszik az allami megtakaritas. Ezert tehat az els6dleges tobblet akkor fogja elerni a GDP 3%-At, ha az allamhaztartas a megtakaritasok novekedesehez a GDP 2%-anak megfelel6 m6rt6kben jarul hozza 1999 es 2001 k6z6tt. 1.6. tablazat: A kozeptavui makrogazdasagi forgatokonyv f6bb szamai 2000
1998
1999
GDP re.erteke
5,1
4.0
4,2
Nett6 beruhdzJwsok*
11,4
8,5
7,1
2002
2003
2004
4,5
5.0
5,0
5,()
6,8
7,2
9,(
9,(
4,0
4.0
4,0
2001
(V'd(IO:is N:(z:aleblun)
Versenyszfera
3,8
4,2
3,2
3.6
Aruk es szolgdItatasok exportja Aluk es szolg,iltatasok importja
16,3
10,3
11,4
9,2
9,(
8,7
8,3
22,5
11,3
9,9
8,2
8.4
9,2
8,8
Inllci6 (GDP deflitlor)
14,2
8,5
5,3
4,5
4,0
3,5
3,0
MaginfogyaszIds*
(a (i)P S2UizaWtibael)(I ) 23,2
24,2
24,9
25,5
26,0
27,0
28()
-4.7
-4,5
-2,7
-1,7
-1,3
-(,9
-0,7
1,6
1,5
2,5
3,0
3,0
3.0
3,0
KiadJisok
47,1
46,3
44,9
43,9
42,8
43,4
43,5
AllamIadissJig
60.2
58,0
55,7
52,9
49,9
47,0
44,1
-4,8
-5,2
-4,5
-4.2
-4,0
-4,0)
-4,0)
3,0
3,1
3,1
3,1
3,0
3.1
Brutt6 kulf6ldi ad6ssdg
56.3
58,1
59,9
58,8
57,5
55,5
54,3
Nett6 kulfloldt ad6ssdg
26,0
26,4
26,3
24,3
22,1
19,()
17,0
Nett(i beruhkzJis AMlamhUztartas Allainhdztar.its egyenilcge (privafizdci6s bevtetlek n6lkiil) Elkidleges egyeileg (privalizaci6s bev6telek nlk6l)
Ku1s6 mutat6k Foly6 fizee6si merleg NIUk6d6tMIke-behozatal
3,01
*V.Ilozatlan .iroln sz5milva.
Forris: Munkat;irsi becsls.
Az EU varhat6an mar a csatlakozais cl6tti id6szakban foly6sit majd egyel6re ismeretlen nagysagrendu osszeget az infrastrukturalis beruhaz.isok n6vel6s6cr, majd ezt a tamogatast a csatlakozis utan jelent6sen emelni fogja. A csatlakozas cl6tti id6szakra vonatkoz6an felt6telezztk, hogy ez a tamogatas 6ventc a GDP 0,5%/c-Anak mcgfclel6 osszcg lesz, amely a csatlakozast kovet6cn a GDP 2%-aira emelkedik. "'A felvazolt k6lts6gvet6si kiigazitas es a csatlakozas cl6tti tumogatisok osszesen sem lesznck elegend6ek a megtakaritfsoknal jelentkez6 hiany p6tlas.ira. Nem alaptalan azonban az a fclttclez6s, hogy a verscnyszcktor a tcrmcl6kenys6g javulasaival pirhuzamosan jovedelmez6bb6 vallik majzd, es cz szint6n hozz.i fog jarulni a belf6ldi megtakaritasok n6vcked6s6hez. S6t, a k6szletek jelenlegi magas szintjc varhat6an n6milcg csokken majd, igy valarnclyest gycugulhet a belfoldi megtakaritasok n6vels6nck k6nyszerc is.
a A kornJulynak cratfordsokat kell maid mozgti6ilania a dirfi nanszirozJsi kWvctelinunvek kie lgftes6hez. Mivel pedig czekiiek az osszegeknek jelenl6s r3sze athelyi onkormninyzaIokhoz kerul, a helyi abszorpci6s kepcNs6g bizloIil.Ji3hoz ik m(lzke&sekre van SzUks6g.
1. fejezet -A gazdasdgi novekedesfenntartdsa, csatlakozds az Europai Uniohoz
37
Hacsak az EU-tagorszagok novekedese nem lanyhul, az 6jabb z6ldmez6s beruhazasoknak kosz6nhet6en az exportlendulet varhat6an toretlen marad. Bar dinamikAja id6vel bizonyara lassulni fog, a szAmitasok szerint meg igy is a GDP novekedesi uiteme t'lott marad. A kivitel magas importtartalma kovetkezteben az import novekedese varhat6an koveti majd az export n6veked6set, bar a kovetkez6 ket evben a mersekelt k6lts6gvetesi szigorftas varhat6an n6mileg lassftja majd az import novekedes6t. Az EU-csatlakozast kovet6en, az infrastrukturalis beruhazasok folyamatos n6vekedese miatt varhat6an n6ni fog a kulkereskedelmi merleg deficitjenek a GDP-hez viszonyftott aranya. Ezt azonban ellensilyozza majd az EU-t61 erkez6 tamogatas nett6 osszegenek emelkedese. A muk6d6t6ke-behozatal (FDI) az EU-csatIakozas el6tti evekben, legrosszabb esetben is el6relathat6an a GDP 3%-a koriul alakul. Ha a foly6 fizet6si m6rleg jelenlegi hianyat sikerul a GDP 4%-ara csokkenteni, akkor a brutt6 kUlfoldi ad6ssagnak a GDP-hez viszonyitott aranya ismet zsugorodni fog. A kulfoldi ad6ssag egyre nagyobb resze kerulihet at a versenyszektorba. Felt6telezve, hogy a valutatartal6kok tovabbra is 4 h6napnyi importnak felelnek meg, es az import a GDPn6l gyorsabban n6vekszik, a nett6 kul'foldi ad6ssag aranya a brutt6 ad6ssag6nal gyorsabban fog cs6kkenni. Ezek a javul6 ad6ssagmutat6k a folyamatban lev6 szerkezetitalakitasi re'ormokkal egyutt minden bizonnyal tovahb javftjak majd Magyarorszag hitelk6pessegi mutat6it, es tovabb m6rseklik a kulfoldi hitelfelv6tel k6lts6geit. Az orszgjeIlentes ce'lja is szerkezete Tanulmanyunk c6lja, hogy hozzasegitsuk Magyarorszagot a miel6bbi EU-csatlakozashoz. Elemezzuk az egyes agazatokban elert el6rehaladast, es ismertetjuk azokat a f6bb reformokat, amelyek szuksegesek az egy &vtizeddel ezel6tt kczdctt atalakulas sikeres befejez6sehez. A tanulmany szerkezete a kovetkez6. A 2. f'ejezet a kUltsgvet6si rendszert clemzi. Attekint6st ny6jt Magyarorszag koz6ptav6i k6itsegvet6si programjar61, elcmzi a program hatasat a megtakarftasokra, a t6keLpz6sre es a beruhazAsok n6veked6sre, valamint felm6ri, mennyire tarthat6 a koli %L;,CIL', politika 2001 uta'n. R6szletesen clemzi tovdbbai a nyugdfj-, az cg6szs6g- 6s a tLircakdzi finanszirozasi rendszerek terdlet6n szaks6ges reformokat. A 3. fejczet a kilkereskcdelemmel es a kereskedelempolitilkval toglalkozik. Elemzi a kulkereskedelemnck a 90-es 6vek elej6n bekbvetkczett irinyv.'1ltdsit, valamint Magyarorszig kereskedelm5nck gyors viligpilci beillcszked6s2t, kulonos tekintettel az EU-ra. Felm6ri a milkbd6t6ke-behozatal els6dleges szercp6t az ipar szerkezetitalakitdisaban cs az exportteljesitm6ny alakulasaban. Foglalkozik a csatlakozas el6tti id6szak leglontosabb gazdasagpolitikai k6rd6seivel, cs aj.IWasokat fogalmaz meg a magyar export versenyk6pess6g6nek magas szinten tartasa 6rdek6ben. A 4. fejezet a p6nzugyi szektor reformjaival foglalkozik. Attekinti a bankszektor alakulasat az elmult 6vtizedben, bcle6rtvc a pcnzugyi jog, illetve a szabalyoz6k osszehangolasat az EU rendelkez6seivel, foglalkozik a privatizaici6 el6rehaladasaval, a behajthatatlan k6vetel6sek 6s a rossz ad6sokkal kapcsolatos neh6zs6gek IckUzdcscvcl, valamint a finanszfrozasi forrnsok mozg6sitas.Anak 6s closztasanak rendszereivel. R6szltesen elemzi a t6kepiacok 6s a biztositaisi agazat helyzet6t. Vcgul Ielsorolja azokat a reformokat, amelycket indokol a pcnzugyi szftra meger6siutse 6s az EU-val tort6n6 integrici6. Az 5. fejezet a vallalati szektor atalakukisdval foglalkozik. Elemzi a privatizaci6 tcr6n eddig elcrt eredm6nycket, a mdk6d6t6ke-bchozatal szerep6t a va'llalatok szerkczet-atalakitasaban, valamint azokat a probWnmikat is, amclycket a csatlakozais k6zelcdt6vel meg kell oldani, hogy a mukodot6ke-bchozatal sziiltein miaradhasson.
38
Magyarorszdg az EuropaiUni6 kapujdban
A 6. fejezet a deregulaci6 kerdeseit vizsgalja az infrastruktura-agazatokban. Attekinti az eddig vegrehajtott reformokat a villamosenergia-szolgaltatasban, tavkozlesben es gazszolgaltatasban. Az OECD-tagorszagok tapasztalatai alapjan tobbfele lehet6s6get vazol fel a verseny osztonozte szerkezetatalakftas folytatasara, illetve a deregulaci6s reformokra. Segftsegukkel Magyarorszag infrastrukturalis agazatai sikerrel keszulhetnek fel az EU-piacokon varhat6 eles versenyre. A 7. fejezet a munkaer6piacot 6s a szocialpolitikat veszi g6rcs6 ala. Attekinti a foglalkoztatas, az oktatas es a realb6rek alakulasanak legujabb tendenciait, majd felmeri, hogy a magyar munkaer6piac mennyire alkalmazkodott az uj gazdasagi kornyezethez. Megvizsgalja tovabba, hogy a szocialpolitika mennyiben segitette e16 az emberi er6forrasok hatekony elosztasat, illetve az EU kovetelmenyek adaptalasat. Vegul szamos olyan intezkedest javasol, amelyek lehet6ve teszik a foglalkoztatottsag noveleset, a munkaer6piac nagyobb rugalmassagat, a termel6kenys6g javftasat, mikozben lehet6v6 teszik a zokken6mentes integraci6t az Eur6pai Uni6val. A 8. fejezet az allamigazgatasi intezm6nyrendszer reformjat tekinti at, els6sorban arra a harom k6vetelm6nyre osszpontosftva, amelyek kulcsfontossag6ak ahoz, hogy az acquis communautaire megval6sftasara k6pes, modern, hat6kony 6s professzionalis kozigazgatasi rendszer jojjon l6tre. Ezek kozul az els6 kovetelm6ny megfelel6 javadalmazasi rendszer (berpolitika 6s kell6en rugalmas b6rmechanizmusok) bevezet6se, amely el6segfti magas szakk6pzetts6gd szakemberek alkalmazasAt 6s megtartasukat. A masodik az emberi er6forrasokkal val6 hat6kony gazdalkodas, 6s dont6shozatali gyakorlat annak 6rdek6ben, hogy atlathat6 6s hat6kony kozigazgatasi rendszer jojjon l6tre. A harmadik kovetelmeny pedig az EU-komform tudasanyag elsajAtitasa az EU-csatlakozas hat6kony levezenyl6se c6ljab6l. A 9. fejezet a mez6gazdasagi 6s az 6lelmiszeripari agazattal foglalkozik. Elemzi a termel6i 6s a fogyaszt6i arak korabban v6grehajtott felszabadftasat, a foldek 6s az 6lelmiszeripar privatizaci6jat, illetve a kulfoldi befektet6k iranti nyitottsag k6rd6s6t. Megvizsgalja a kulonboz6 mez6gazdasagi tamogatasi programokat, 6s javaslatot tesz az agazat felulvizsgalasara, illetve az az EU-csatlakozast megel6z6, am szuks6ges gazdasdgpolitikai korrekci6kra. Ezekre sziiks6g van, egyr6szt az agazat magasabb termel6kenys6ge 6s gyorsabb noveked6se, masr6szt az acquis alkalmazasara vaI6 felk6szules c6ljab6l. A 10. fejezet azt vizsgalja, hogy hogyan lehet minimalis kolts6ggel megfelelni az EU kornyezetvedelmi kovetelmenyeinek. Koz6ppontjaban azok a beruhazasok, valamint finanszfrozasuk technikai Allnak, amelyek reven Magyarorszag be tudja majd tartani az EU legfontosabb kornyezetv6delmi el6frasait. A tanulmany v6gul szamos javaslattal 61, hogy Magyarorszag a lehet6 leghat6konyabb m6don tudjon eleget tenni az EU kornyezetv6delmi kovetelm6nyeinek.
2. A FENNTARTHATO NOVEKEDES KOLTSEGVETESI FELTETELEI A K6ZEPTAVU K(LTSEGVETES FELTETELEINEK KERETEINEK ATTEKINTESE Koltsegvetesi kiigazitds a 90-es evek kozepen A magyar allamhaztartas helyzete az atmenet els6 6veiben rohamosan rosszabbodott, amit jelez az a t6ny is, hogy mig az allamhaztartas m6rlege 1990-ben a GDP 0,5%-aval egyenerteku t6bbletet mutatott, 1994-re drasztikus fordulat kovetkezett be, s a tobblet a GDP 8,4%-anak megfelel6 deficitte valtozott. Az orszag rendkivul kiegyensulyozatlan kolts6gvet6ssel vagott neki 1995-nek, az allamhaztartasi kiadasoknak a GDP-hez viszonyitott aranya a vilagon az egyik legmagasabb (mintegy 60%) volt, az allamad6ssag pedig szinten rendkivuil magas, a GDP 60%-anak megfelel6 szinten allt. Amint az 1. fejezetben emlitettuk, a kolts6gvetes kiegyensulyozatlansaga a kUlso m6rlegek hasonl6 mervu egyens6lyhianyahoz vezetett, fizetesi valsaggal fenyegetve az orszagot es megakadAlyozva az ipari termeles es a foglalkoztatottsag hosszabb tAvon is fenntarthat6 fellenduleset az atmenet okozta recesszi6 utan. A fizetesi valsAg elkerulese 6s a fenntarthat6 novekedes felteteleinek megteremtese erdekeben a kormany 1995-ben radikalis k6lts6gvet6si kiigazitast hajtott vegre, melynek alapvet6 lepeset a k6ltsegvet6s kiadasi oldalanak jelent6s visszafogAsa k6pezte. A kiadasokat 1994 6s 1998 kozott a GDP koruilbelul 13%aval csokkentettek (2. 1. tablazat), ami messzemen6en ellensulyozta a bev6telek jelent6s visszaeseset, es lehet6ve tette az 6sszesitett, illetve els6dleges deficit leszorftasat. A hiAny a GDP mintegy 4%-aval cs6kkent, nem szAmitva a privatizAci6s bev6teleket. Ez a k6ltsegvetesi kiigazitas, a k6zmuvek es a bankok privatizacio6jab6l szArmaz6 jelent6s bev6telekkel parosulva, az Allamad6ssag szAmottev6 csokkenteset tette Ichet6ve: mig Magyarorszag kiulfoldi ad6ssaga 1994-ben meg a GDP 90%-anak megfelel6 osszeg volt, 1998-ra a GDP 60%-ara csokkent.' 2.1. tablazat: Az allami koItsegvetes adatai (a GDP %-Aban) (1993-1998)
Osszes bevetel (privatizaci6s bevatelek n6lkuil) Osszes kiad3s Kamattorlesztes Nett6 hitelezesek Privatizaci6s bevetelek Elsodleges merleg (privatizaci6s bevetelek nelkul) Osszesitett merleg (privatizaci6s bevetelek nelkul) Osszesitett merleg (privatizaci6s bevetelekkel egyutt) Allamad6ssdg Az MNB inegtisztitzisihoz k6t6d6 kamattartozais Osszesitett merleg, eredm6ny-szernmletG (privatizdici6s bevetelek nelkul), Konszolid;llt operacionalis deficit (privatizaci6s bevetelek nelkul, az MNB becslese)
1993
1994
1995
1996
1997
51,5 60,8 4,6 -3,3 0,6 -2,7 -6,6 -6,0 90,4 0,( -7,7 5,1
51,2 60,4 6,8 -1,7 0.9 -2,2 -8,4 -7,5 88,2 1,4 -9,6 5,5
47,7 54,3 9,3 -3,4 3,2 2,2 -6,4 -3,2 86.4 2,3 -7,3 2,1
45,8 49,0 8,3 -4,0 3,8 3,7 -3,0 0,8 72,8 4,8 -4,6 -0,6
43,8 49,2 9,8 -3,6 3,0 2,7 -4,8 -I's 63,9 26,0 -5,1 0,7
1998* 42,2 47,1 7,8 -0,5 -0.3 1,6 -4,7 -4,4 60,2 24,2 -4,8 2,0
* Az 1998-as adatok a Vilagbank becslesein alapulnak. Forrds: Penzugyminiszterium, Magyar Nemzeti Bank, illetve a Vilagbank becslese.
I A 90-es evekben v6grehajtott magyar k0Its6gvet6si reform keret6ben sor kerUlt az allaini szektor atszervezesre, illetve szamos koltsegvetesen kivuli alapnak a kozponti koltsegvetesbe vaI6 beolvasztasilra is. A koitsegvetesi kiigazitas r6szletes elemzeset Ilsd Kiss G. (1998) es Bokros-Dethier (1998).
40
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
A kiadasok drasztikus visszafogasa mind a det'icit, mind az allamad6ssag tekintet6ben meg nagyobb javulzist id6zett volna e16, ha ncm k6vetkezett volna be vele parhuzamosan a bcv6telek jelent6s visszaesese (1994 6s 1998 kozott a GDP mintegy 904-aival volt egycnl6). A 2.2. tabldzatban lathat6, hogy a cs6kken6st csaknem feler6szben a kereskedelmi bev6telek 6s a j6vedelemad6-bev6telek visszaesese id6zte e16. Ezek egy r6sze szandekos volt: a vaimokat p1ldaul a Vilagkereskedelmi Szervezettel (WTO) 6s mas eur6pal orszagokkal kotott egyezmenyek keret6ben, a j6vedelemad6-kulcsokat pedig a foglalkoztatasi kolts6gek enyhitese 6rdek6ben cs6kkentett6k. A vesztes6g masik reszet azonban az ad6alap fokozatos elvekonyodaisa okozta, amely mog6tt a jkrul6kszint-plafon teljes kiigazitasanak elmulasztasa, valamint a rendszeres ad6csalas huz6dik meg. A nem ad6jellegu bev6telek szintje is jelent6sen cs6kkent. Ez a visszaescs szint6n reszben szandekos int6zkcd6sek cs gazdasigpolitikai 16p6sek, r6szben pedig nem vart esem6nyek, tobbek ko6ott az osztalekok csokken6s6nek, az egycb vallalati beveteli forrasok privatizaci6 miatti megszunesenek, illetve az illet6kbev6telek (pi. ingatlanvasarlasi illetek) csokken6s6nek eredmenye volt.
2.2. tablazat: Az alIami koltsegvetes bevetelei (a GDP %-aban) (1994-1998) 1994
1995
1996
1997
1998
1994-1998
6sszes bevetel
51,2
47,7
45,8
43,8
42,2
-9,0
Ad6bevtclek
39,5
38,4
36,8
35,7
34,8
-4,7
B1&a&dk
12,5
11,3
101,4
10,7
10,7
-1,8
7,7
7,6
7,5
7,9
8,1
0,4
llet6kek
3.8
3,6
3,2
3,1
3.1
-1)7
Szcmclyi jbvedclcmrad6
7,0(
(,X
7,1
6,6
6.5
-(),5
Tdr;sasdgi j6vedelemadd
1,4
1,9
I,X
1,9
2,3
Kcrcskedelimii addk
3,4
4,4
3,6
1,9
1,3
Hclyi adAk
(,8
(,9
1.3
1,4
1,3
0,5
Egyeb ad6k
2,9
1,9
1,8
2,2
2,1
-(,8
Altalim(oS lorgalniui
ado
Ncm ad0jellegfi bcNvIeIck
(),9 -2,2
9,8
8,0
7,8
6,8
6,1
-3,7
Ingadanhasznosi1isi bevetcl
3,3
1,8
2,8
2,8
n.a.
na.
Di)jak 6s kezelc&i k6lts6g
3,6
3,3
3,3
2,6
na.
na.
Egy6b nemiadc6jellegi bevetel
2,9
2,9
1,7
1,4
na.
na.
1,9
1,4
1,3
1,2
1,2
-0,7
T6kejovedelmek
Forr-iis: PnzUigymiinsz&riuni, illelve a Vilkgbank becsI&e.
A 2.3. tabkIzatb6l lathat6, hogy a kiadasok visszafogasa els6sorban az allami szektorban kifizetett alacsonyabb berek, illetve a haztartasoknak biztositott juttatasok (pl. nyugdij, tappcnz, csalidi p6tlek) csokkent6s6n keresztul val6sult meg. A tamnogat.isok m6rt6ke nem cs6kkent szalmottev6 m6rt6kben, r6szben mivel ezeket a 90-es evek elej6n mdir jelent6sen Iefaragtuk. A kiad.isok visszalogdisara olyan id6szakban kerOll sor, amikor az orszdgnak komoly cr6forrasokat kellett a bankrcndszer megtisztitasara 6s egy, az MNBnel f'elmerult kvazi-ko6ts6gvet6si probl6ma megold&isWra torditania. Amint a 4. fejezetbein r6szletesebben is tirgyaljuk, a bankok szerkezetdtalakftuisdra tobb I6pcs6ben keruit sor, 6s az czzel kapcsolatos k6lts6gek donto hlianyada a 90-es cvek elso felhben merult 1el, amikor a kormany a GDP csaknem 10'X -at kitev6 osszegben bocs.itott ki llamk6tv6nyt. Mindazonajltal a t'fenti tranzakci6kb6l szarmazo evcs kamatkiadaisok az czt kovct6 dvckben is terhelt6k a koltscgvctcst (m6ghozza kczdetben a GDP mintegy 1,5%-Lival). 1998 vegen a korm.'ny a GDP valamivel tobb, minit 1%-Tnak mcgfelel6 6rt6kben bocsatott ki allamkotvenyt, hogy mcgtisztitsa az utols6 problWnias nagybankot is. Az MNB kvazi-k6lts6gvet6si deflicitjdt vcgul 1997bcn sikerilt kikuszobolni, amikor a kormany a GDP 20%-Anak megfelel6 rt6kben bocsatott ki allamkotvdnyti cs osszessdg6ben a GDP 1% /c-at kitev6 kamatot f'izctett az6rt, hogy megszuntesse az MNB jelent6s frlolyamvesztescgcit (mclyeket az okozott, hogy a kulfoldi k6telezetts6gckb6l finanszirozott bcll'ldi hiteIck kamatait "vckig helytelenul allapftotta mcg).'
A konnJiny korAhban mir sajil kUdc:lezeltugckent isneilc el az MlNB vesztes,geit, de a 1enit id6ponfi& nem 6. Salclanhi (1993), ilewive Bmal-Jlki H amecz 2 Nein2xim (1998). -
fzielC
utJina kamiitol. Lisd Rocla
2. fejezet - A fenntarthato no'vekedes koItsegvetesi feltitelei
41
Az 1997-es es az 1998-as ev 'olyaman valamelyest enyhult a kolts6gvet6si politika, amit a k6otsegvetes els6dleges t6bblet6nek 1-1%-os cs6kkenese is jelez. Az operacionAlis (azaz a real) del'icittel kapcsolatos becsl6sek szinten azt mutatjak, hogy a k6lts6gvet6s helyzete 1997-ben valamelyest rosszabbodott. Ezt a visszaesest azoniban bizonyos m6rt6kig tM1hangsOlyoztAk, hiszen egyik oka az 1996-ban esed6kes kamatok egy r6sz6nek 1997. 6vi kifizetese volt. Ha a hiainyt a passzfv m6rleg alapjan szamitjuk ki (2.1. tabkizat), akkor kider0l, hogy a hiany a t6nylegesn6l 1996-ban jelent6sebb volt, 1997-ben pedig kisebb. A def'icit 1998-ban bek6vetkezett n6veked6se szinten kisebb nagysagrendu volt, mint amire a mutat6k alapjain k6vetkeztetni lehetne. Igaz ugyan, hogy az els6dleges t6bbIet a GDP 1. Iclc-aval cs6kkent, ebben azonban resze volt az aitfog6 nyugdfjrelorm bevezet6s6nek, amelynek keret6ben az addigi feloszt6-kirov6 (PAYG) rendszert r6szben felvd1Itotta egy magAnjellegG, t6kefinanszfrozasi rendszer (lasd alabb).
2.3. tablazat: Az allami koltsegvetes kiadasai (a GDP %-aban) 1994-1998
6sszes kiadas
1994
1995
1996
1997
1998
1994-1998
60,4
54,3
49,0
49,2
47,1
-13,3
kozgazdasagi kateg6riak szerint Brek Cs hzet6sek
9,6
8.4
7.5
7,3
7,3
-2,3
22,2
20,8
17,5
11,4
16,4
-5,8
6,8
9.3
8,3
9.8
7.8
Az NINBK negt;zlitisa
(1,(
(,(
(),)
1.2
1.0
,(1
A hankok 87crkezCtJitalakktilsa
1.2
1,7
1,5
I1,)
0,7
-(),5
Allilnji 1t9noaimg iS
3.0
2,1
2,6
1,9
2,.)
-1,(
Tlkk
MLkIaJIOk
8,5
5.7
5,3
6,1
5,7
-2,X
EgvCvb kiaddNok
10,2
8,l
7,8
77
79
-2,3
SZOCIilJ iS. uoLiSuk U K am,iatkiadJdok
I1()
Forris: Pen!(Jgyniinjlzt&ieriulI1 illeive aiviughank becsl6se.
A kiizeptavu koltsegvetesi program es annak hozzdjdrildsa a megtakaritdsokhoz is a niivekedeshez A 2000. evi k6lts6gvet6s eI6k6szftIse soran, 1999 jufliusaban a kormany j6vahagyta egy h.iromeves (2000-2002) k6its6gvet6si program elvi kereteit, amely 2001-ben 6s 2002-ben egyarant 204 -os els6dleges k6lts6gvet6si t6bbIetel&r6s6t tuzi ki c6lul (a privatiz.ici6s beveteleket nem sZamftva). Az 6sszesitett mMr1eg deficitje (szinten a privatizxici6s bev6tielk n6lkiil) a koltsegvet6s tervei szerint 1999-ben a GDP 4/1-aira, 2002re pedig a GDP 2,5%-;Sra csokken. Ezt els6dlegesen az alacsonyabb nominalkamat-kifizet6sekkel tervezik elemi. amelyet az intibci6 tervezett csokkenese tesz lehet6v6. A program emetlett a k6lts6gvetesi kiadasok GDP-hez viszonyitott aranyainak cs6kkent6s&t is celul tuzte ki, hogy m6rs6keIheit legyen az ad6kulcsok, illetve a bevetelek GDP-hez viszonyitott aranya, tehait 6sszess6g6ben az ;illami szektor m6retc is (2.4 1.iblazat). Magyarorszaig kxept.iv.i k6lts6gveutsi programjrrinak elemz6sekor kct koxponti kLrd&ssel kell foglalkoznunk. Az egyik az, hogy vajon a kW1ts6gvet6si program tovibbra is jelent6s pozitiv hataist gyakorolc a mcgtlakarfitsokra, a t6kek6pzx6d&sre es a novekedcsre. A m.i'sodik peciig az, hogy a klbts6gvetts celkituzesti a jelenlegi politika mellett elrhet6k-e, 5s 2002 ut.'i is tarthat6k lesznek-e. A m.isodik k6rd&s megvalaszolas.`ival kapcsolatban 15nyeges lelaclat lesz az 1999-es, illetve a csatlakozas elotti idoszak h,Stralevo reszOhcn folytatand6 k6lts&gvet6si politika rtekelese, valalmint azokn.zk a t6nyez6knck- a rneghatarozaisa, amclyck hosszabb thivon sz.amottevo k6lts6gvectsi neh&xs6geket okozhatilak. Az 1999-es kolts6egvets hatasaiban a GDP k6ruilbclul l%-6t kitev6 t6nylcges k6lts6gvct6si kiigazitaissal cgyen6rtekG (ami a GDP 0.71 -.it kitev6 els6dlegcs kWlts6gvetOsi t6bbletct jlielt), valarmint - a nyugdfjrelorin okoztai bevztclkicses k6vetkczt6ben - implicit m6don tartalm;az egy tov.bbi, a GDP 0,3-(0,4cA aival egyei rtiku kiigaziftist is. Amint feintebb is emlitetttik, a nyugdlfjrelorm keret6ben sor ker-ilt a l'eloszt6-kirov6 rcnidcszer m6dosit;isara, illetvc r6szben felwivltotta axt egy t6kef'inansziroz.`is6 m;isodik pillNr. A fel-
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
42
oszt6-kirov6 rendszerben bekovetkezett vesztes6gek onmagukban nem erintik a megtakarftasokat, mivel a rendszer atmeneti vesztesegeivel egyenl6 mertekben novekedtek a maganszektor megtakarftdsai. A kormany a feloszt6-kirov6 rendszer vesztesegeinek ellensulyozasaval 1lnyegeben nett6 tobbletet 6r el (ugyanis a maganszektor megtakarftasainak novekedese nagyobb, mint az allami szektor hasonl6 vesztesegei, igy nemzeti szinten a megtakariftsok osszege novekszik). 3 2.4. tablazat: Magyarorszag kozeptavu koltsegvetesi programja (a GDP %-Aban) (1998-2002) 2002
1998
1999
2000
2001
A kormany kozeptav6 koltsegvetesi programnja Els6dleges tobblet (privatizaci6s bevetelek nelkUl) Osszesitett merleg (privatizaci6s bevetelek nelkul)
1,6 -4,7
2,2 -4,0
2,3 -3,0
2,0 -2,8
2.0 -2,5
Reform-forgat6konyv Els6dleges tobblet (privatizaci6s bevetelek nelktil) Osszesftett merieg (privatizaci6s bevetelek nelkul) Bevetelek (privatizaci6s bevetlek nelkUl) Kiadasok Nett6 hitelezes Allamad6ssag
1,6 -4,7 42,2 47,1 -0,5 60,2
1,5 -4,5 41,8 46,1 -0,2 58,0
2,5 -2,7 42,2 44,9 -0,1 55,7
3,0 -1,7 42,2 43,9 -0,1 52,9
3,0 -1,3 41,4 42,8 0,0 49,9
0,3
0,4
0,3
0,1
0,1
Evo16kezet16 tetel:
A nyugdijreform okozta eves bevetelkieses Forras: Penzugyminiszterium, illetve a Viligbank becslese.
Amint az 1. fejezetben szerepelt, az 1999-es k6ltsegvet6s elkeszitesekor a kormany 5%-os real GDPnovekedest es 11%-os inflaci6t feltetelezett. Jelenleg ugy tunik, hogy mind a n6veked6s, mind az inflaci6 ennel alacsonyabb lesz (4%, illetve 10%). A kormany meg 1999 elejen bejelentette, hogy 40 milliard forintnyi (a GDP 0,4%-anak megfelel6 osszegu) kulonleges es altalanos tartalekot befagyaszt. Ezt az intezked6st, biztonsagra t6rekedve,.mar korabban is fontolgatta, ellensulyozand6 a real GDP kisebb merteku noveked6set. Ugy tunik, hogy a kormany tovabbi kiigazft6 intezked6sek nelkul is tartani tudja el6iranyzatAt. A k6ltsegvetesi kereteken belul szukseg lesz a kiadasok nemi sulypont-Athelyezes6re. MagyarorszAg a NATO friss tagAllamak6nt elkotelezte magAt a vedelmi kolts6gvetes novelese mellett. Az EU-csatlakozAs kozeledtevel pedig 1etfontossag6, hogy az orszag novelje es szinten tartsa az infrastrukturAlis beruhAzasokat, kulonosen az olyan kiemelt agazatokban, mint p6ldAul a k6myezetvedelem, a kozlekedes vagy a mez6gazdasAg. Ezeknek a kiadasoknak a koltsegvetesbe val6 beilleszt6se celzottabb szociAlis programokat kovetelhet meg, mikozben viszont szinten tartjak a lakossAg alacsonyabb jovedelmuI retegei szamara nyujtott vedelmet. A bev6teli oldalon a bevetelkieses elkerul6se erdekeben esszeru lenne gondoskodni az ad6alap sz61eset6s6r61, miel6tt csokkentenek az ad6kulcsokat. MagyarorszAgon szamos ad6kulcs nemzetkozi osszehasonlitasban meglehet6sen magas (peldAul a berek es jovedelmek ad6jAnak 50%-os kulcsa vagy a magasabb, 25%-os afa kateg6ria kulcsa). Az ad6k tovabbi emel6se csak meg nagyobb torzulasokhoz vezetne es az ad6csalas tovabbi novekedeset idezn6 e16. Emellett mar tortentek intezked6sek az ad6beszedes hatekonysAganak javitAsara es az ad6alap kisz6lesftesere. Ez ut6bbi c6lkituzes sikeret az ad6kulcsok csokkentesere kellene felhasznalni, kulonosen a berek es fizetesek ad6i eset6ben, amelyek a vilAg legmagasabb ad6kulcsai kozott vannak. A kormany celkituz6sei a k6ltsegvet6si hiany lefaragAsat iranyozzAk e16 2001-re es 2002-re. Ezt azonban els6sorban az inflAci6 lassulasa es a nominalkamat-kifizetesek csokkenese 6tjAn fogjak vArha-
a nyugdijrefonnmal kapcsolatos alfejezetben Iathatw6, a nyugdijreforin a bevezetett ujdonsagok (nyugdfjkorhatar n6velese, a tisztan berindexalaison alapul6 keplet helyett vegyes k6plet bevezetese) kovetkezteben mneg akkor is nagyj.ib6i azonos mert&ek megtakaritast eredmenyezne, ha a kozponti k6ltisgvet6s nem ellentetelezn6 a feloszt6-kirov6 rendszer vesztesegeit. Ezek a mnegtakarfitsok azonban lassabban jelentkeznek, mivel a feloszt6-kirov6 rendszer reformmja csak fokozatosan cs0ikkenti az atineneti vesztesegeket. 3Arniit
2. fejezet - A fenntarthato no'vekedes kiiltse'gvetesi felItelei
43
t6an el6rni, igy aligha jarul hozza a megtakaritasok k6pz6d6s6hez. 4 Az osszesitett k6lts6gvet6si hianyra vonatkoz6 celkitGzes azt is jelenti, hogy az els6dleges tobblet a fenti k6t evben a GDP 2%-dira csokken. Ez a gazdasagpolitika lathat6an tulsegosan is bizik a maganszektor megtakaritasainak gyarapod6sAban, amely a beruhaizAsok tervezett n6veked6s6t finanszirozna, illetve a foly6 fizet6simfrleg-hidny ezzel egyidej6 csokken6s6ben. Amint az 1. fejezetben targyaltuk, a csatlakozas el6tt m6g hatralev6 id6szakban a k6lts6gvet6snek esetleg iijabb, - a GDP 1,8%-anak megfelel6 - er6forr6sokat kell 1'elszabaditania, a beruhazasok gyorsabb b6vitese celjab6l, valamint a foly6 fizetesi m6rleg hiAnyanak ezzel parhuzamos (a GDP 1,2%-Aval egyen16) leszoritaisa 6rdek6ben. Az 1. fejezetben leirt reformforgat6k6nyvben szerepl6 6vatosabb kdlts6gvet6si program 2000-ben a k6lts6gvet6s els6dleges tobblet6t a GDP 2,5%-ara, 2001-ben es 2002-ben pedig 3%Lira torn'asznm fel. igy a k6lts6gvet6si politika hozzajarulasa a megtakaritAsok novekedesehez a GDP mintegy 2c%-aval (a nyugdfjreformb6l 0,5%, az els6dleges tobblet n6vel6s6b6l pedig 1,5%), azaz a megtakaritasok kiv.int n6veked6s6nek ketharmadaval lenne egyenerteku.'
A koltsegvetesi politikafenntarthatosdgahosszabb tdvon A fentiek mellett fontos hosszabb tavra is el6retekinteni, es megvizsgalni, hogy a magyar allamhaztartais szildrd alapokon dIll-e, vagy vannak rejtett probl6mrii, amelyek k6s6bb a kiadcasok megugrasat okozhatj;ik, vesz6lyeztetve a k6lts6gvet6s egycnsulyat. Ennek a k6rd6snek a megvzilaszolasThoz fel kell m6rnunk, hogy vajon fenntarthat6-e az ut6bbi n6gy ev trendje, amikor a k6lts6gvet6si kiadasok jelent6sen csokkent6k az allami szektor minden agazataban, vagy vannak olyan kulcsteriletek, ahol a koits6geket tarthatatlan m6don egyszerien ,,sszenyomtak". Magyarorszag jelenlegi kblts6gvet6si helyzet6nek vannak f'6nyes oldalai, azonban vannak sebezhet6 pontjai is, amelyeket az egyens6lyhiAny megel6z6se 6rdek6ben a lehet6 Ieghamarabb orvosolni kell. A bankszektor es a valialati stfira nagyarainyu szerkezetdatlakftAsaival altalaban egyutt jar6 jelent6s kolts6gvet6si teher alo6 mair fclszabadult az orszag - mais, szint6n atmenetet v6grehajt6 orszagok czt nem mondhatjik cl magukr6l. A Postabank kiv6tel6vel minden nagybank privatizaci6ja Iezajlott, es amint a Postabank nemr6g megkczdett szerkezet-aitalakitAsa befejez6dik, a bankszektorban nem varhat6k tovabbi Atalakft.'si kolts6gek (4. fejezet). Amint az a k6vetkez6 alfejezetb6l kitanik, Magyarorszag atfog6 nyugdijreiormot hajtott v6gre, jelent6sen cs6kkentvc a tarsadalombiztosit;isi egyensulyhiainyt, amely Nyugat- es Kelet-Eur6pa feloszt6-kirov6 nyugdijrcndszert alkalmaz6 orszdgait tovwibbra is s6jtja. Sajnos azonban a negaztiv oldalakr6l is sz6t kell ejtendnk: Magyarorszag egyel6re nem tudta megoldani az cg6szs6gUgy sulyos probl6mziit. Az cg6szsOgUgyi kiadaisoknak a GDP-hez viszonyitott csokkenese 1995 6ta bizonyos mc6rttkig mesters6ges volt. Ezt ugyanis nagyrcszt jelent6s b6rcs6kkent6sekkel. a k6rhazak clegtelel karbanltartas'aval 6s az orvosi bercndez6sek ieljftJsainak elodAzasaval 6rt6k el. Amennyiben nem esszer6sftik az egtszs6gUgyet, a magyar lakossag rossz eg6szs6gi aMlapotinak javit;isahoz hatalmas kiadasok tdirsulriak majd. Az eg6szs6gtigyi reform szUks6gess6ge m6g nyilwinval6bban lathat6, ha a lakoss;ig clereged6si6t tekintjuk, amely tov.bb fogja n6velni a k6lts6gvet6sre nehezed6 nyom.ist. A d6nt6shoz6knak az eg6szs6giigy problrmrii mellett az 1llami szektor m;is agazataiban, pld.aul a k6zigazgat.isban tapasznalhat6 egyensdlyhi6nyt is fel kell szzimolniuk. Cs6kkenteni kell a koztisztvisel6i fiizetesek cs a magdriszektorban clOrhet6 j6vedclem kizitti 6rilasi oll6t (amely a k6its6gvet6si kiigazit's idej6n nyilt ilyen mWrtMkurc), hogy j6l k6pzett munkaer6ket tudjanak a k6zigazgatas terUlet6re cs6bftani. A
Ha iniindeii nxis t6nyez(1t Jland6dnak ickintuik. az inmlcin6 Iaxuklsa azonos ninrikbeni cs6kkenii a n;3vleges deficitet *s a mngalg l zektor mcgiakari.is.ail. Lisd CukLikrirnli 6s Niortensen (I 986), Eisner (1 9891. valaimlinit Blejer e Cheasty (1991
4
Amiennyiben a reAlkamnatok aLZ1998-1 99 9-cs ailLghoz k6pesi jelentisen (mintegy 5% -kal) esn6nek. akkor a niukidesi koltsgvete i hially ,.okkenese imeghalad.it a GDP 2 -;il igy ebben aiz eserben a kiiis6vertes politikat nagyobb inrkben iruina hozzii a neglakarftJsok kLpzi5ldthcz.
Magyarorszag az Europai Unio kapuijdban
44
koztisztvisel6i r6teg felfrissit6s6re mar csak az EU-csatlakozasi folyamat sikeres vegrehajtasa miatt is nagy szuks6g van. Jelent6s szAmban kell majd felvenni j6l kepzett szakembereket, akik k6pesek levez6nyelni a magyar gazdasag integraci6jat az EU-ba. A magyar k6zigazgatAs szinvonalanak javitasa kozcptavon varhat6an megterheli a k6lts6gvet6st, meg akkor is, ha l6tszdimemelhsre nem kerul sor, csupan az uj koztisztvisel6k felvaltjak a r6gieket. A kormanynak magasabb atlagb6rt kell majd adnia, es a vegkiel6giteseket is allnia kell. (A kozigazgatas teruleten megoldand6 feladatok r6szletesebb elemz6s6t a 8. fejezet tartalmazza.) Vegul pedig ahhoz, hogy a k6zigazgatast fclk6szftsek az uj evtized kihivasaira, meg kell vizsgSIlniuk azt is, hogy a helyi onkormanyzatok mennyire hatekonyan v6gzik kozszolgalati munkajukat. Amint az ide tartoz6 alfejezetben is szerepel, a helyi 6nkormanyzatoknak jelent6s kozszolgalati feladataik vannak, de rendkfvul elapr6zottak, es er6sen fuggenek az allami tamogatAst6l. A helyi 6nkormanyzatok mukodesenek hat6konyabbA t6tele m6g fontosabb.i valik, ha tekintetbe vesszuk, hogy az 6 Ieladatuk lesz az EU-tagsaig megszerzeset kovet6en varhat6 jelent6s osszegu EU-tamogatasok es hitelek fogadasa es elosztasa.
A NYUGDIJREFORM A magyar orszaggyul6s altail 1997 nyaran elfogadott nyudgfjreform az egyik legjelent6sebb Iepcs azon az uton, amely Magyarorsza'got a kozponti tervgazdasaigb6l az allami es a maganszektor kiegyens6lyozott kapcsolatan alapul6 modern piacgazdasagba vezeti.Az atmcneti gazdasagok kozul Magyarorszag els6kcnt hajtott v6gre atfog6 nyugdfjretormot, melynek keret6ben a tisztan allami, feloszt6-kirov6 (PAYG) rendszert tobbpilleres nyugdijrendszerr6 alakitotta At. Ezt a megoldast az6ta tobbcn - p6Idaiul Lengyelorszag es Lettorszzig - is k6vett6k. A most kovetkez6 r6sz zittekinti a nyugdijretorm bevezet6sckor fenrmil6 kezdeti 'eli6teleket, elemzi a reformcsomag 6sszetev6it, felmeri a reform koz6p- es hosszu tavu hatasait, valamint t'eltir nehainy meg megoldatlan gazdasAigpolitikai feladatot." A kiinduldsi helyzet A magyar nyugdijrelorm kialakit,'sahoz 1997-ben kezdtek hozza, rendkfvul nehez helyzetben. A sz6les erteIemben vctt feloszt6-kirov6 rendszerben (amelybe a nyugdij- 6s az eg6szscgbiztosit6, valamint az allami k6lts6gvet6s altal fizetett nyugdijalk tartoznak) a hiany a 90-es evek kbzep6re mar megkozelitette a GDP I (X-at annak el1en6re, hogy a nyugdijjarul6k rendkivul magas volt (a brutto b6r 30,5%-a). Ebben a jirul6kalap zsugorodasa, a jarul6klfizeces al6li, egyre nagyobb m6reteket olto kibtljais, valamint a nyugdijasoknak az aktfv dolgoz6khoz viszonyitott n6vekv6 aranya (az dgynevezett fdgg6s6gi mutat6 romlasa) egyarant szerepet jAtszott. A hiany csak azert nemn volt rmeg nagyobb, mcrt az Jtlagos nyugdfjat a nyugdijk6plet manipulalasaval cs6kkentett6k, meghozza a 70-es cvekb6l 6rokolt, az zitlagb&r 70%/c -At kitev6 szintr6l az Atlagb6r 60c/c-.ara. (Azaz: csokkentet6k a j6vedelemp6tlasi aranyt). Az 6nk6nyes korrekci6krov6n sikerult elkerulni a p6nzugyi valsagot, ugyanakkor viszont megrendult a lakossag bizalna a nyugdijrendszerrel szemben. El6rejelz6sek szerint, ha a reform elm;aradt volna, a l`eloszt6-kirov6 rendszer hianya 2050-ben el6rte volna a GDP 6%/c-at, ami a rnegtakaritasokat jelent6sen cs6kkentette volna es hatalmas terhet jelentett volna a gazdasagnak (Ia'sd a 2. 1. abrAt). A hiany megszUntet6sre nem lehetett a jarul6kszint n6vel6s&t vagy a j6vedelemp6tlasi arany cs6kkentOs6t valasztani, mivel chhez a jarulckkulcsot a k6tszercs6rc kellett volna novelni vagy a j6vcdelemp6tlasi aranyt a feler cs6kkenteni. E mcgoldalsok sulyosan 6rintett6k volna a gazdasag teljesitm6ny6t cs a jov6 nemzed6kek 6letszinvonalat.
ireforln r6szIctc, cIcn,iz6s.t IAd Pal;c,io ;5 Roch;a (II')). A madgyar nytiogd
2. fejezet - A fenntarthatonuivekedes kiiltsegvettsi feltetelei
45
2.1. abra: A feloszto-kirov6 rendszer (PAYG) merlegenek alakulasa harom kulonboz6 forgatokonyv eseten (a GDP szazalekaban) 3.0% 2.0% 1.0% 0.0%-
-
-
-
----
---
-----
-1.0% -2.0% -3.0% -4.0% -5.0%
-6.0% 2002
/997 |
ForrJ.s: Palacios
2007
2012
;riotE:,tlain lorni,Wan
.s
2t)/7
2022
2027
2032
gMc1Iefin Intll PA YG
2037
2042
2047
Merclornui(lt PAIYCG t,MdIsoPhkPllcirrcl|
Rocha ( I 998)
A reform legfontosabb osszetev6i A magyar nyugd.jrcformot harom, egymassal osszefugg6 cel megval6sitasara dolgozt1ik ki: (i) elfogadhat6 es tcnntarthat6 id6skori jovedclemszint, (ii) Magyarorszag gazdasAgnoveked6si potencialjanak erosfitse a megtakaritasok gyarapitisa, a t6kepiacok fcjleszt6se es a munkaer6piac torzulisainak korrekcioja reven, es (iii) a nemzcd6kck kozotti ujraelosztis igazsaigossAgdnak javtaisa. A harom cel megval6sitZisTihoz a kormnin'y a tobbpill6res nyugdfjrcndszer bevezet6s6t vdilasztotta, melynek keret6ben egyr6szt ditdolooztak a teloszt6-kirov6 rend(szert, bevezettek egy t6kefeclezeti, k6telez6 jellegu masodik pill-"rt, amely neclett mcgtartottlk az 1994-ben bevczetett 6nk6ntes harmadik pill6rt is. 7 A feloszt6-kirov6 rendszer zitalakitasa tobb reszb6l tev6d6tt 6ssze: (i) a nyugdijkorhatar tokozatos feliemel6se 62 6vre mind a n6k, mind a f6rfiak esetiben, valaminit a nyugd.jba vonulishoz sztiks6ges minirnzilis szolgailati id6 felemclSse, (ii) a nyugdijak b6rindex6iaisa helyett egy osszctetit k6plet bevezet6se, amelyben a b6rek es az arak vdiltozzisa egyenl6 s6llyal esik latba, illetve (iii) a nyugdfjk6p1ct tovzibbi modosftOsai, melyck c6lja a jdrul6kfizet6s es a nyugdfj osszege kozbtti kapcsolat er6sitese. A dolgozok lchet6s4get kaptak arra, hogy a modernizalt t'eloszt6-kirov6 rendszerben maradjanak, illetve donthettek ugy is, hogy zitl6pnek az uj rendszerbe, amcly a cs6kkentett 6sszegti feloszt6-kirov6 eiven nyugv6 eIs6 pill&b6ol s a t6ketedezeti mizisodik pill6rb6i aill. Az els6 pillerj':irul6kkulcsiit ''Sj6vedelem-helyettesitesi riLajait mintegy 25c/4-ka1 cs6kkentett6k, hogy Iehet6s6g nyfijon a m~isodik pill6r jairul6kkuIcsdnak f'okozatos n6vcles&e ( 1998-t6l 2 0 0 0-ig 6, 7, illetve 8X/-ra). Az uj rendszert ugy alakitottuk ki, hogy elsosorban a 40 evnel fiatalabb dolgoz6k szzimdira legyeil vonz6. Szaimukra elfogadhat6 volt az addig mnegszerzett nyugdijjo-osultsig egynegyed6enk e1vesztvse, mivel ezzel szemben nagyobb j6vedecmet remelhettek a ni'isodik pill6rb6l. Ovatos becsl6sek szerint (melyck a b6rek noveked&set 1,5%X/-kal mcghalad6, az OECD-tagorszAgok magdinnyugdfjp6nzt.iraira jellemz6n6l alacsonyabb hozamot fclt6teleznek) a 37 6v alatti dolgoz6k szzinuira eri meg az iitl6p0s, az ennil id6sebbek szz'miira a teloszt6-kirov6 rendszer vonz6bb miarad. A pailyakezd6k sz'imaira kotelez6 a beI6p6s az uj rendszerbe.
A i-eforini cielllell Ialilahazott egy -nuiladik aobI f inanszhozo/ttt nyu'gdijo0szctc%,6(
pillert i: cz egy rhisd-zoruIsgi
vlsgAalat aIIlapj 7iI
nyluijlm,
Iilintoo
bizosi66ovede,emsiineI
48
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
sitmnny6ben, hiszen a l'eloszt6-kirov6 pill6r nagyobb bev6teleit teljes mrtekben ellensulyozza a masodik piller vesztes6ge, igy nemzetgazdasaigi szinten a megtakaritasok szintje valtozatlan marad. Ugyanakkor viszont a dontes jelent6s bizonytalans.igot keltett mind az uj rendszerbe atlep6k, mind a nyugdijpenztarak vezet6i k6z6tt, akiknek stabilitasra van szuksegUk ahhoz, hogy megalapozott donteseket tudjanak hozni. Az OrszdggyGlOs Ultal1997 nyarAn j6vihagyott nyugdijrelorm jelent6s lepes volt. A v.irakozasok szerint jobban diverzifikalt 6s kiszamithat6bb nyugdijakat eredmenyez majd, es hozzajarul a g.azdasagi noveked6s gyorsitasahoz is. Cs6kkenti tovaibbia a tiatal munkaer6t sujt6 ar.inytalanul magas terheket, amely a tisztan feloszt6-kirov6 rendszerek gyakori sajatoss;iga. Mindazonaltal a biztosfias-matematikai szimulaci6k ramutatnak, hogy a kedvez6tlen demogriifiai trendek k6vetkeztben a feloszt6-kirov6 rendszer tovabbi m6dositasara lesz szfikseg, Os az ujabb reformok minden val6szinuseg szerint a fiatalokat 6rintik majd. A maisodik, l6ket'edezeti pill6r bevezet6se eppen azt teszi lehet6v6, hogy ezek a dolgoz6k is ellogadhat6 szinvonalu nyugdijr6l gondoskodjanak maguknak, meg abban az esetben is, ha a rendszerben ujabb kiigazitasokra kerul sor. A legjobb megoldas talan az lenne, ha elm6lyitenek a reformot 6s biztositanak, hogy az uj, masodik pile6r bewiltsa a hozza l'uzott rem6nyeket. Ehhez a miisodik piller jdruI6kkulcsait a lehet6 leghamarabb a tervezett 8%/c-ra kellene emelni, 6s a nyugdijp6nzt.irak intezmenyi 6s szabalyozasi rendszer6t is javitani kellene. Ez ut6bbinak ki kellene terjednie a munkaltat6k jelent6si es jdrul6ktizet6si infrastrukturajanak fejleszt6s6re (ami biztositanai, hogy a bel'izet6sek megfelel6 m6don az egy6ni sz.imlakra kerUljenek), a szabz'lyozas javitiisaira (n6velve az aitldthat6saigot 6s a biztonsagot), valamint a felugyeleti lunkci6 meger6sit6s6re. Garancdk a mdsodik pillr hozamara Az u'j inagyar nyugdijrenidszer uj L6rv6nycket cs inteznc6nycket is magaiba f'oglal, melyck c6lja a magdinnyugdfjp6nztdirak biztonsagaznak javitisa. A prudencizilis szabaiyozas l'oglalkozik az enged6lyez6ssel, a bcI'cktctesszabWlyozaissa., valamint a jelcnt6si cs inforimci6 nyilvaLnos4igra hozatali kotelezetts6gckkel. Az onkentes p6nztdirak elIen6rz6sre 1993-bhan 1ctesitctt Allami P6nztartelUgyeletet mcger6sitctt6k, hogy az cmclt kbvetelm6nycknek is meg tudjon t'elelni. Resze az uj rendszernck a maisodik pillerb6l szarmaz6, minimalis juttataisra vonatkozo un. normativ garancia is, ami az cls6 pillOrb6l fizetett nyug(lij 25/c-ait garantltlja. Amennyiben a maisodik pill6r egyenlcge nyugdijba vonulkiskor a fenti minimumnil alacsonyabb juttataist credm6nyezne, akkor a kuIonbs6g kifizet6s6t az ujonnan letrehozott Garanciaalap vMllaija mnagaira. A Garancitalapot a mag.'npenztiri tagdi; 0,3-0,5'c-ait kitev6 garanciadijakb6l finanszirozz.ik, a v6gs6 kezes pedig maga a kozponti k61ts6gvets."' Az uj magyar nyugdijrenidszer cgyik kuIcsk6rd6se, hogy a Garanciaalap rendelkezik-e a normativ garancia 6rv6nyesft6s6hez szdks6ges er6forrasokkal, illctvc hogy ez a garancia komolyabb kockazatot jeleint-c az zillami koltsegvctcs szaimdira. Erre a k6rd6sre az els6 vz'lzasz ugy adhato, hogy korcsoportokkcnt megvizsgtljuk azt a mnisodik pillrre vonatkoz6 megt6rul6si ratat, amcly meilctt mair 6ppeCI /U,LkgL'NCNC v.ilik a garancia igenybevetclc, es czt 6sszehasonlitjuk a nor.n'ilis korulimcnyek kozott vairhato megt6rul6si ratival. Arnennyibenl a kdszbb6rL6k tu1saigosan inagats, akkor a garanciavwlllakis tulzottan nagyvonalu, cs felenm§sztcti a Garanciaalip cr6forritsait, amely igy k6nytelen Iesz az iillami kblts6gvet6shbz, mint vcgs6 kezeslhez lordulnli.
Amikor a dolgoz6k valasz1hattak, bogy a t'closzt6-kirov6 rendszerben manradjanak vagy aWthcpjcnck az uj rendszerbe, a minsodik pillrrcl kapcsolatos lorgat6k6nyv alapesetbeni az akibbi fettctclekct tartillmazta: a 'clhalmiiozasi id6szakban a b5rn6vcked6st 1,5c/.-kal mnglhalad6 rc.I meg&itcrltsi ritta; a bef'izetett miasodik pilleres jirul6k 15 Ic-aival cgycncrttkui muk6d6si kb1ts6gek; valarnint az cIetjairadek foly6sit;is;inak
0NIi(ILIe 0r1S..gb.wI aolA '.isodikpilMl.I v'eictick beha dolgoz(ik szLinil.io xvd6 (dvint;Akcd6ckre is snr kerdlt Ezek kvozbt ac dldNIt Vs a i1Litlen kczclLSt negakadkiuiIozd redsaLi.lk, iok illetvye egy>b gaaieianik szereploIIck. Altil1Jnos I,MdenciaCitzonban a tilIzoll nmtditkG garanci a kertlUse mivel ezek gpuakian Itkepiici tolzttklbukait oko/nalk . vezk eztetik .z ilIlIaini kolls;gvcttI.
2. fejezet - A fenntarthato novekedes kdltsegvetesi feltetelei
49
ideje alatt a b6rn6veked6sn6I 2%-kal alacsonyabb 6ves rezilhozam (annuitas rlta). Ezek a 1elt6telez6sek meglehet6sen konzervativak - az OECD-tagorszaigokban a magannyugdijp6nztarak atlagos hozama a b6rn6veked0st t6bb, mint 1.5%-kal haladja meg, emellett a magyarorszalgi 6nk6ntes nyugdijp6nztari rendszer k6lts6gei a jdrul6koknak csak mintegy 10%-6t tett6k ki. A Ienti feclttelez6seket alapul v6ve (1asd a 2.5. tAbkizatot) az uj rendszer els6sorban a 40 6v alatti dolgoz6k szaim.ira vonz6: 6k magasabb jovedelemp6thisi arany (azaz bels6 megtcruilesi rnita) ek1r5s6rc szzimithatnak az uj rendszerben, alapvet6en az6rt, mert a kamatok naluk hosszabb id6n ait halmoz6dnak." Az uj rendszer nem el6nyos az id6sebb dolgoz6k szamara, hiszen kevesebb cvuk van a kamatok halmozasara es az els6 pillhr biztositotta juttatasok cs6kken6s6nek ellenstlyozWsara. A 47 cv l'eletteik szamara kulonosenI cl6nytelen az 6j rendszer, mert rajuk nem vonatkozik a normativ garancia sem. Az uj rendszerbe beclp6 els6 egymillio dolgoz6 kor szerinti megoszlksa kbvette az eredcti cclkituzest, iletve a varakoz6sokat: az zittl6p6k mintegy 75%k-a 35 evncl nem id6sebb, 15%k-uk 36 es 40 ev k6zotti, 6s mindossze 10cl(-uk 41 cs 47 6v kozotti. 2.5. tablazat: Jovedelempotlasi arany es belso megterulesi rata (IRR) konzervativ feltetelezesek mellett 25 6xes dolgoiO Jo%,p6t.
ar.iny
Fclos,io-kiro\i6 rendsici
64,( '4
1.pilI4' 11.pill.6r Qiesenil
Frris:
Palacio)s
IRR
35 eses dolgozO Jov. p(ll. anriny
45 eses dolgozti
IRK
Jo%n.p(tIl. ardiIN
1.2 '6
64.1) '4
1,2 '4
47.3 '4
1.2
47,3 '
1,1)'
25,2 '.4
2,9 ',
1X,5 '/
2.5 'I
I1.5 '.
72,5 'f
1,7 '4
65,8 '.4
1,3'4
58.8 '41,()
IKR
64.() '4 ,
47,3 '
.4 '4 .
(.9 ', 2,0 '. ',
kocha R' ( 1998).
2.6. tablazat: Jbvedelemp6tlAsi arany es belso megterulesi rata a garancia igenybevetele eset6n 25 6 es dolgozo
35 6h es doigozti
45 e%es dolgoz6)
Garaneiakbuszub a Ihllilino/J.isi idt.16akhatn: ().1)'
Garanciak usz(Ib a IchaI-mo/i,t id6.sz;Akhban: 1.2'.4
(Gar.ancakuv6sub ; leIhal-hanoz.'si id6stlkAban: 4,8'1
Jov.pofl. arnin'y
IRK
(04.) '4
1,2 '4
64.1) '4i
Felo,zt(6-kiro\ (i rci.dszer
47,3
"
tl'.p61 .taIln
IRK
Jov.p6ul. aniny
1.2 '6
(4.()0 '4
1,4 '4
.1)'.i
IRK
1,2 '
47.3 '4
47,3 '
(.9')
11.prIW-
25.2 '4
2.'9 '4
Is,5 ',
2.5 ',
11.5 ','
2.() ';
6sz,esen
72,5 '4
1,7 '4
65,8 '1
I.3 '4
58,8 '.
1.() '
k.
pil&r
Ji
Forris: P-alacios es kocha ( 19')X).
Az .'t1,p6k kor szerinlli megoszlisa arra cngcd kovetkcztctnii, hogy a normnaliv garancia hiztositiszihoz v'itrhal6an ilCI Icsz szbiks6g komolyabb osszegekre. Amint a 2.6. tuiblazath,l is lathat6, az igCe1 tiatal dol;oz6k ,set6ben a garancia ig6nybevl3tcl6nek esclyc rendkivOil kicsi: crre csak akkor kerUllhctne sor, ha a fclhalmozisi id6szakban az aftlagos reil micgt&r(ilsi rata 0X%ald (tehat a vdrhat6 birnbvckckdtsnel 3c/(-kal alacsonlyabb szinitre) cs6kkenne. A harmincas OSvcikbcn jJtr6 dolgozok cset.bcn a garancia ig6nybhevotciclick kockazata szintcn alacsony, clhlcz a felhalniozAisi id6szakban az JAtlagos real inco&OtliSsi rJlanak 1,2'i% alatt kelleoc lennie. Ezzcl szembcln viszoint a ncgyvcnes iveik k6zcpt3n juo6
dolg ozok
nagyohb kockazatot
H Az Ilt hemulm.toit szanititisok Ietclc(ezi k, (logy , It ioszt6-kI rovi rcndszerbOil s utz elss pilWi-rhl s/.
AnCi, hoy a mIna faiald koru dotgiteuzk is &Ivezhclik mald cz a vistotlylag nagyvolnalui iond\kliisi k4pletet. A leloszto-ktrov(6 rend(lszer %Jlaxia6n csak .tt drrcniclkedcesk ci (ci ILtlI nijd %§delztCI ]It UtiM1 t1;1in lovJibhb ctsokkcnUl a Ielts,t6kirt'to end(lszer beisd mnegiritlcsi railzijJil, fgy a likefcdzcti pillUr m6g vonz(thbhi %-iltk.
50
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
jelentenek a Garanciaalap szamara, mivel ebben az esetben mar 4,8% alatti atlagos real megt6ruIesi rata is szuksegesse teszi a garancia erv6nyesites6t - ez pedig egyaltaaIn nem val6szinutlen fejlemeny. A dont6shoz6knak 6rdemes Icnne fontol6ra venniUk n6hany int6zkedest, amelyekkel stabilabba tehenek a rcndszert, es minimalisra csokkenthetn6k az allami koltsegvetes implicit kockazatat. El6szor is a Garanciaalapot fel kellene k6szfteni a garancia t6nyleges 6rv6nyesftes6re. Ez kuilon6sen a 40-47 eves dolgoz6kra 6rv6nyes, akik vairhat6an 2013 6s 2020 kozott vonulnak majd nyugdijba. Ahhoz, hogy a garancia tenylegesen vAllalhat6 legyen, reszletes forgat6konyveket kellene kidolgozni annak meghatarozasahoz, hogy a Garanciaalap tartalekai elegend6ek lesznek-e, vagy emelni kell-e a tagdfjat. A szabalyozasi rendszere mellett tovabb kellene fejleszteni, kuilonos tekintettel az eszk6z6rt6ke16s gyakorisagara 6s szabalyaira,'a minimalis hozam kiszamitasanak m6dszereire es a minimalis tartal6k osszegcre. A t6kenyeres6get es -vesztes6get az egy6ni szAmlakon teljes mert6kben at kellene vezetni, a minimalis hozamot (amely jelenleg a hosszu lejaratu allampapirok atlagos hozamanak 85%-a) hosszabb, pldaul l 36 h6napos id6tartamot tekintve kellene kiszamitani, cs a minimalis tartalkot a vagyonkezel6 szintjen kellene meghatarozni, nem pedig a nyugdijpenztarnal. Vegil pedig meg kellene er6siteni a felugycleti szervet is, amelynek szorosan egyutt kellene mukodnie a biztositas- 6s a t6kepiac-felugyeletekkel, mivel a nyugdfjpenztarak tev6kenys6geikct aItalaban atadjak kulso viilalkozasba olyan szolgaltat6knak, amelyek azonos penzugyi csoportba, viszont mas 1l'cgycleti szerv ala tartoznak.
FELADATOK AZ EGESZSEGUGYI AGAZATBAN Az egeszsegiigyi reform szdksigessege Magyarorszagnak k6zeg6szs6gtigyi vaIsaiggal kell szemben6znie, amely hosszu tavu 6s mclyrehat6 kovetkezm6nyekkel jar mind a lakossag, mind az allamhaztartas stabilitasa, mind a gazdas;ig 6sszteljesitmcnye szempontjAlb6l. A magyar n6pess6g eg6szs6gi allapotanak romlasa - killn6sen az atmenet eveiben - az EU-tagorszagokhoz kcpest jelent6s leszakadashoz vezetett, cs egyes jelek arra mutainak, hogy ez a Icmaradas tovabbra is n6vekszik." Amint a 2.3. abran lIthat6, Magyarorszagon a szUlet6skor varhat6 6lettartam 6s a betegs6gtehcr eur6pai osszehasonlitasban az egyik legrosszabb: a szulet6skor varhat6 clettartam hat cvvel alacsonyabb az EU-atlagnal, es minden OECD-tagorszdg6ndl alacsonyabb.'" Ezt a Ieszakadaist elsosorban a korai halalozasok szamanak dr'amai n6veked6se okozta, amely aranytalanul magasabb m6rt6kben sujtja az aktiv korban Icv6 f6rfiakat. Ma a f6rfiak haland6saga t6bb, mint k6tszerese a 30 evvel ezel6ttinek. A magas magyarorszagi halalozasi aranyt els6sorban az eg6szs6gtelen 6letm6ddal, valamint a munkahelyi cs kornyezeti artalmakkal 6sszefogg6sben fellp6 kr6nikus betegsOgck eredmenyezik. Az EU-tagorszLigokkal osszehasonlitva Magyarorszagon mindnci nap 100-zal tobben halnak meg elkerUlhetO okb6l, pcldaul dohzinyzdis, eg6szs6gtelen 6trend, illetve a megfelelM megeloz6 jellegu eg6szs6gUgyi szolgaltatasok hiilnya k6vctkezt6ben.
Rendkivul aggaszt6 cz az egyre sz6lesedM szakad6k Magyarorszag es az EU kozott, kulonosen akkor, ha tekintetbe vessziik, hogy Magyarorszagon az eg6szs6gUgyi kiad,isok a GDP 8-10%-at teszik ki, ami niegfelel az EU-atlagnak. A lakossag rosszabbod6 eg6szs6gi allapota nemcsak az eg6ssz6gbgyi kiadasokat n6veli, hanem a munkaer6 termeI6kcnys6g6vel 6sszct'Ugg6sben mas k6zvetlen es kozvetett k6lts6geket is gerjeszt. Az atlagos magyar dolgoz6 cvente 16,5 napot hianyzik a munkahelycr6l - az Egyesult Allamokban ugyanez a mutat6 5,2 nap, Hollandiaban pedig 5,5 nap. A hianyzasok 6rizisi sz.ima k6vetkezt6ben cvente 60 milli6val kevesebb a ledolgozott munkanap, es az Orszagos Eg6szs6gbiztositasi Penztar (OEP) jelent6s 6sszegu, 6vente mintegy 200 milli6 dollirnyi tdpp6nzt kUnytelen fizetni. A piaci tcrmelekenys6g szempontj.ib6l a vesztes6g egyes becsl6sek szerint 6vente 840 milli6 dollar (a GDP 1,7%-a), 6s az elkerWlhet6 okb6l bek6vctkezett elhalalozas, illetve betegscgek k6vetkczttben elveszitett bev6tel 6vente mintegy 614 milli6 dollirra (a GDP 1,2c/(--ira) rug. 2
Novekszik a kdlonbsmg MLagy.arorsz.ig 5s a t6bbi k6izep- &s kelet-reur6ipai orszAg k6izott is. Lisd WHO (1997), OECD (1999). L;isd Expert Consultattive Group ( 1998).
2. fejezet - A fenntarthatd niovekedis kiiltsegvetesifeltitelei
51
2.3. ibra: Osszehasonlit6 betegs6gteher-adatok (100.000 lakosra vetitett halalozasi arany) 1 2000-
100 - -
400 - - - - --
-
- - - - - - --
200 - - -l -
- - - - -
- -
-
-
- - - - - -
Mttr,,. sC'EE
-
-
--
Forn-is: Vil.itgb.lnk ( 1993), illetve zaVilagbank
E ll
Ag ! arhctg.t~,sqckt
F]
Is(hcnmli.s s:vcicgsRf,(;gek*
-
- - - - - - - -----
Eiii opax
Kewi
*
-
Ki (iniki-s n0lbyti/vls n0L -sug,ot
Tudlorik-
bec sl6se
Mikozben a lakossag eg6szs6gi allapota rossz, az allami egeszseguigyi kiadasok magasak. A 2.7 td'blazatbol lahat6, hlogy a 90-es evek elso ielcben csaknem duplajara emelkedtek az eg6szs6gdgyi kiad'asok ( 1989-ben a GDP 5,7'/'c-dt, 1994-ben pedig rmir 10,8%-it tettek ki). 1995S ota cs6kken6 tendencia tapasztalhat6, mind a GDP-hez, mind az allatmi kiadasok- i'osszegOhcz kepest. Ez a cs6kken6s azonban nem hat6konysdgi int6zked0sek eredmdnyek6nt jelcntkezett, hanem a b6rek drasztikus visszafogasa Os a szukscges beruhAzd'sok elodazasa reven. Az eg6szs6gogyben el6rhot6 rendkivul alacsony fizct6sek miatt gyors utemben nott az orvosoknak es apol6knak ,,pult alatt" juttatott halapenzek mennyisgeg', a beruhazasok hailasztgatsasL k6vetkczt6ben pedig az cgcszscgugyi ini'rastruktura (a korhazak Os az orvosi muszerek, becrndez6sek) aillalpotal jelcnt6sen leromlott. Az ellA'taisi csomag ugyanakkor tov.ibbra is nagyvonalu maradt, a gy6gyszerdirak pedig gyors utcmben emelkednek. 2.7. tablazat: Egeszseguigyi kiadasok osszesen, illetve az allami szektorban (1989-1998)
Eg6'SZNegugLv
1989
199 1
1992
1993
1994
5,7
7,3
9,6
1(i,2
-
-
-
-
12, X
(a GDP '/,-Lthani) Allaitili cgvNgdssgpg
1996
1997
1s99x
I(),
9,9
9,3
8,4
X ()
9,9
1(1,5
9,2
8X3
7,3
(,9
18 92
IXXX
17,9
IX8,4
1 7,()
13 7
kiaddisok
(aiGDP'", -Lihaill)
Allalini ec,szsIusyi ki1d1isok (;lz os,zes Jillamili kiadJ.,h'f.bll
ForrJts
1995
kiadd'lok omszesen
MP6nzuivynm s:zt6riun1, illetve a Vil[igbank bcc
Az egcszsegdgyi M o doIozaik tize reigriben g6szs 1991 aglslbiezhtAsnk mindossze ogyhdrmsa . Aea
It5
Lse.
csokkessL, r1a azorvosok fizetese pelig ma a gazdasokg e&csz6I alaspul
Avc2.z
ib-cto
52
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
A magyar eg6szs6gugynek a bev6teli oldalon is vannak probl6mai. Annak ellen6re, hogy az allami eg6szs6giugyi kiadAsok 1994 6s 1998 k6zott a GDP 2%-aval csokkentek, a bev6telek ezzel egyidejii visszaes6se azt eredm6nyeztc, hogy az OEP deficitje a GDP 0,7%-ara szok6tt fel. A bev6telek fokozatos lemorzsol6dasanak okai a b6rad6k csokkent6s6ben, a jarulekfizet6s al6li kibujasban, 6s egyes csoportok alacsony jarul6kfizet6si szintj6ben keresend6 (az egy6ni vallalkoz6k Altal befizetett jarul6k p6ldaul egyotod6t teszi ki a hivatalosan foglalkoztatott b6rb6l 6s fizet6sb6l 616 dolgoz6k6nak). A dont6shoz6k el6tt az a hatalmas feladat all, hogy javitsak az eg6szs6gugyi szolgaltatdsok szinvonalat 6s a lakossag eg6szs6gi allapotat, de kozben keruilj6k el a kiadasok robbandsszeru noveked6s6t, illetve az 6riasi deficit kialakulasdt. A jelenlegi int6zm6nyrendszer erre a feladatra alkalmatlan. BAr az eg6szs6gugyi ellatas ma mar a helyi onkormanyzatok es a maganpraxist folytat6 hAziorvosok feladata, az 6nkormanyzatok vajmi kev6ss6 igyekeznek ellatasszervez6sscl foglalkozni, hiszen a helyi szinten felmeriil6 eg6szs6gugyi kiaddsok 90%-at az OEP-t6l 6s az llami kolts6gvet6sb6l szdrmaz6 t6rit6s fedezi. Emellett az Allam garantAltan biztositja az egeszs6guigyi ellAtast, m6g abban az esetben is, ha ezt az OEP bev6telei nem fedezn6k. Az OEP teljesitm6ny6t rontja a szervezet jogkor6nek tisztAzatlan volta, az int6zm6nyi atfed6sek, valamint azok a jogi akadAlyok, melyck k6vetkezt6ben a szervezet k6ptelen az eg6szs6gugyi ellat6k kWzul vAlaszt6 vasarl6k6nt 6s a min6s6g ellen6rek6nt fellepni. A vilAgos int6zm6nyi 6s politikai keretek, illetve a megfelel6 osztonz6k hianya k6vetkezt6ben az eg6szsegUgy probl6mai a 90-es 6vek alatt v6gig megmaradtak. A gy6gyszerkiadasok ardnya minden intezked6s cllen6re tovabb n6tt (az osszkiaddsok 22%-Ar6l 30%-ara). A k6rhdzi Agykapacitas tovabbra is t6lm6retczett (az OECD-AtIagnaI mintegy 30%-kal magasabb), 6s a berendez6sek, az Agyak, illetve az orvosi szem6lyzet closztasa rendkivul egyenl6tlen. A gyenge hat6konysdg6 k6rhazi t6rit6si rendszer (amelyck az ellatottak szama alapj;n minden tovAbbi felt6tel nelkul biztositja a t6rit6st) az uj technol6gidkat alkalmaz6 ellatdsi m6dok (pl. MRI, dializis) kolts6geinek gyors noveked6s6hez vezetett, mesters6gesen felduzzaszotta az ellAtast 6s fokozta a koltseges cljardsok lejelent6s6t 6s elszdmoldsat. A bizonyft6kok azt mutatjak, hogy a k6rhazak a diagn6zisok 6s a betegeknek nyujtott elldtdsok meghamisitdsdval manipulAijdk a terit6si rendszert. A rendkivul kiegyens6lyozatlan szolgaltat6i hdl6zat els6sorban a fekv6betegelldtAst 6s a szakorvosi kezel6st favorizdlja.'5 Hianyzik viszont az Agazatb6l a hosszu tavu ellatas lehet6s6ge, hianyoznak azok a l6tesitm6nyek, ahovd az apolasra szorul6 id6s embereket el lehertne helyezni. Az Apol6k szdma igen alacsony, az alapelldtds 6s a megel6z6 gy6gyitas koltsegvet6se pedig folyamatosan cs6kken. Az egcszsegugyi kiaddsokra a jov6ben egyre nagyobb nyomds fog nehezedni, a n6pess6g el6reged6sc, az infrastrukt6ra fejleszt6s6re 6s berendez6sekre forditott osszegek alacsony volta, az orvosok 6s az apol6k b6rkbvetel6sei, az EU-hoz viszonyitott eg6szs6gugyi lemaradas csokkent6s6nek szdks6gess6ge, valamint a magasabb szinvonalu egeszscgtugyi ellAtas iranti fokoz6d6 ig6ny miatt. Ha a jov6ben a elszaporodnak a kr6nikus betegs6gek, az id6s6d6 6s egyre tobb kr6nikus betegs6gben szenvcd6 polgarok aranya n6vekszik, az eg6szs6gfigyi kiadasok robbanasszerd noveked6se k6vctkezhet bL.l" Komoly vesz6lyt jclent az allamhAztartdsra az a t6ny, hogy az eg6szs6gugy hat6konysdgat rombol6 strukturalis tcnyez6ket nem kUpesek megf6kezni. Az allam aital vallalt nyilt kotelezetts6g az eg6szs6gugyi szolgiltatasok biztositasara, valamint az cg6szs6gugy fontossaga az aliami kiaddsok szempontjdb6l reformokat tesz szOks6gess6. Ha nem kcrul sor az eg6szs6gugy rcformjdra (6s a gy6gyszerkiadasok, a b6rek, illetve a beruhazasok jelenlcgi szintjc sem vAltozik), akkor az OEP cvcs deficitje 2010-ig a GDP mintegy 0,7%-a maradna. Ha azonban a gy6gyszerkiadasok, a b&rek 6s a beruhMzdsok minden vaI6szinGs6g szcrint bekovctkcz6 n6veked6s6t szamitasba vessziik. akkor az OEP 6ves deficitie 2010-re akdr a GDP 1,9%/c-at is elcrheti. Ezt kovet6en pedig a hidny meredeken n6ne tovabb a varhat6 dcmograt'iai sokk credm6nyckcnt - a haboruutdini Ratk6-korszakban sztlctett generkci6 ugyanis nyugdijba vonul, es ezzel egyutt latvdnyosan romolhat az id6skori, illetve rendszerszintu figgosegi rata.'7 NLagaiLrorszJg 25 OECD-tagorszJig k6zul az els(i helycn il az l(X)( lakosra jut(i szakorvosok szLim.it tekinitve (2,7). Ezzel szembeni a haziorvosok szanilt (0,7) tekinive csak a 13.. az Jipol6k szdiniAt (6,2) tekinive csak a 17. helyen .ill. |
Az id6sek 3,5-szer annyt eg6szscgugyi szolgaihtatst vesznek igenybe, minit a lakoss;g tiibbi rcsze, cs az aitaluk igenyelt szolgdllalJisok koltscgei az ztllagnii.l j6vl managasabbak.
'7 L2isd Hol(;, Long, P;app ( 199X), illetve Jakab 6s Fidler ( 1998).
2. fejezet - Afenntarthato novekedes koltsegvetesi feIl4telei
53
A magyar egeszsegiigyi reform fobb elemei 1999 elejen a kormany az eg6szs6gugyi rendszer hatekonysaganak es min6segenek javitasara melyrehat6 eg6szs6gUgyi reformra tett javaslatot. A javasolt reform utjan kialakitott egeszs6gugyi rendszer osszetev6i a kovetkez6k lenn6nek: (i) atfog6 egeszsegugyi alapellatasi csomag, amely a teljes lakossag szamara kul6n terit6s nelkiul el6rhet6, (ii) kiegeszit6 egeszsegbiztositasi piac, melynek keret6ben tovabbi szolgaltatasokat 6s jobb min6s6gu ellatast lehet vasArolni, (iii) egyetien szervezet (az APEH) szedi be a jaruIkokat, illetve v6gzi az er6forrasok elosztas6t (azt kovet6en, hogy kockazat-kiigazitast hajt vegre 6s kiszamilja az egy f6re es6 mennyis6get, a ,,fejkv6tat" a teruleti (megyei) penztarak feI6, amelyek k6s6bb ellatas-szervez6kk6 alakulhatnak, (iv) a teruleti p6nztArak adott 1ltszAmu lakossag szAmara vasAroljak meg az eg6szs6gdgyi alapellAtast az APEH aItal biztosfitott fejkv6ta 6s t6rv6nyben szabAlyozott copayment felhasznAkisaval (az ellAtAsszervez6k a k6s6bbiekben k6zvetlenfil is felvallalhatjAk az eg6szsegugyi ellAtas biztositfsAnak kockAzatat), (v) a terileti p6nztarak es a maganbiztosit6k kieg6szit6 biztositAsokat kinalnak az alapellitAson felul, (vi) bels6 piaci mechanizmusok alakulnak ki, amelyek utjAn a teruleti penztarak ellatasokat vasarolnak a minimAlis akkreditaci6s kbvetelm6nyeket teljesit6, az ellAtAsra vonatkozo minosetgi szabvAnyokat betart6 Allami es magAnszolgaltat6kt61, illetve (vii) fuggetlen felugyeleti kapacitas annak biztositAsAra, hogy a nyujtott szolgAltatAsok megfeleljenek a min6segi es a p6nzugyi kovetelmenyeknek. A javasolt egeszs6gugyi reform melyrehat6 v6ltozAsokat eredmenyezne az eg6szs6gugy szabalyozasaban, linanszfrozAsAban es szervezeti fel6pft6s6ben. Ezek a valtozaisok csak tobb ev alatt val6sithat6k meg teljesen, 6s megkovetelik, hogy a reform egyes lep6seinek sorrendjet nagy gondossaggal alakitsak ki. Minden dontcsnel m6rlegelni kellene az int6zked6s koltsegvetesi kihatasat, valamint ezzel szemben a vele el&ni kfvant hat6konysAgn6veked6st, illetve a lakossag eg6szsegi AllapotAnak varhat6 javulasat. Figyclembe kellene venni tovabbA, hogy a jelenlegi alacsony intezmenyi kapacitas korlatozhatja a reform tcrjedelm6t cs vegrehajtasanak sebess6g6t. Az alAbbi bekezd6sek a rel'ormjavaslat lenyeges elemeit tArgyaljak, ravilagitanak a retormot kiser6 kockazati t6nyez6kre 6s azokra az elemekre osszpontositanak, amelyck a reform sikere 6rdek6ben n6lkblozhetetlenek. Tobbszintii egeszsegbiztosftdsi rendszer kialakftdsa, amelynek egyik resze kotelez6, is mindenki szdmdra biztosftja az alapelldtdshoz val6jogot, mdsik pillere pedig kiegeszfto egeszsegbiztositdskent mulkddik. Az OEP csaknem monopolhelyzet6nek megszuntet6se lehet6v6 tenn6 terulcti eg6szs6gbiztositasi p6nztOrak kialakuldsAit (kes6bb pedig verseny6t), 6s javitana az agazat mukod6senek hat6konysagat. A reform czen rcszenck alapvet6 clemei a kbvetkez6k: feliugyel6 szerv 1etrehozasa, az egeszs6gdgyi alapellatasi csomag kialakft6sa, j61 k6rOlhatarolt kieg6szit6 eg6szs6gbiztosit6si felIttelek kialakitasa, vilagosan meghat,irozott copayment-rcndszer. illetve viszontbiztositasjellegG mechanizmusok az esetlcges katasztr6fak elleni v6delem 6rdek6ben. Tekintve, hogy a kormany mennyire szukre szabta a reform vegrehajtasi idej6t (bevezet6s6t 2001. januar I j6rc tervezi), tanicsos lenne a reformot ket l6pcs6ben vegrchajtani. Az cls6 I6pcs6ben az OEP-ct 1eldarabolnRk teruleti szolgaltat6kra, amelyck az egeszs6gugyi alapellatasi csomagot vAsarolnak meg, Os 6szt6n6zn6k a maganbiztosit6kat, hogy egy6b ellatasokra kiterjed6 kieg6szft6 biztositast kinAiljanak. A mAsodik I6pcs6ben a kormany esetleg megfontolasra erdemesnek tartja majd azokat az &rveket amelyeket a teruleti egcszegugyi szervezetek kozott a tagok6rt folytatott (s igy a lakoss6g szamara szabad szolgAltato-vilasztA'st biztosit6) verseny fokozatos kialakitasa mellett, illetve ellene sz6lnak. Lenyeges az ujonnan megalIakitott cllatasszervez6k tulajdonviszonyainak egyertelmu meghatarozasa, valamint a verseny bevezct6se kerctcben tett konkret 16p6sek id6zit6se.
54
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
A piaci hatdsokfokozatos bevezetese a hatekonysdg novelese is a minosegjavitasa erdekeben. Az ellAt6k kozotti verseny erosod6se, melyre a penztarak vasarl6i funkci6jainak megval6sftasat kovet6en lehet szamftani, varhat6an csokkenti majd az agazat (jelenleg 30-40%-ra becsult) kapacitasfelesleget, es minden bizonnyal arra is osztonzi majd az ellat6kat, hogy javftsak az orvosi ellatas min6s6get, illetve saja6t szervezetuk ugyfelk6zpont6sAgat. Az ellatasokat vasarl6 szervezetek teljesitm6nyalapui t6rftesi rendszerben (fejkv6ta, HBCS, pontrendszer) fizetnenek az altaluk kivalasztott ellat6nak, az ellatasok min6s6genek es mennyisegenek, illetve az elert eredmenyek szigoru elien6rzese es szabalyozasa mellett. A vasarl6k tamogatni igyekezn6nek az ellat6k kozotti versenyt es novelni a betegek valasztasi lehet6segeit, mikozben ugyecnenek arra, hogy a kockazati pool valtozatlan maradjon. A vasarlas bevezetes6vel az egcszsegugyi szolgaltatasok tcren tobbek k6z6tt a k6vetkez6 javulasok varhat6k: (i) az atlagos k6rh'izi tart6zkodas ideje (LOS) ler6vidul, mivel a fekvobeteg-ellatas helyett az ambulans ellatasra kerul a hangsuly, illetve cs6kken a szuksegtelen ellatasok nagysagrendje, (ii) a szerz6deses partnerek megvalogatasanak eredm6nyekOnt az egeszs6giugyi infrastruktura cs az emberi er6forrasok kihaszn.ilasanak 6sszerusod6se, (iii) a betegs6g- es rokkantsagteher csokken6se az orszagos 1ontossdg6 egeszs6giugyi feladatok, illetve az (Egeszsegugyi Miniszt6rium altai felallitott) els6dleges strat6giai celkituzesek el6t6rbe helyze'se reven. Az ellat6i oldalon nagyban el6segiten6 a hatekonysag n6vekedeset, ha tobboldalu (ailami/magantulajdonu, profitorientalt/nonprofit jellegG) e1lt6h.il6zatot alakitananak ki. Szigoru szabalyozasi keretek koz6tt ezeknek az ellat6knak (mind a maganpraxist folytat6 orvosoknak, mind az egeszs6gUgyi int6zm6nyeknck) szabad kezet kellene kapniuk a sajat szem6lyzetuk megvalasztasaban, illetve bcls6 k6lts6gvetcsi mOveleteikben, hogy ki tudjak el6gfteni a vasairl6 szervezet altal tamasztott kovetelm6nycket, es j6l korulhatarolt ellatasi csomagot tudjanak nyujtnai a lakossagnak. Ez a rendszer kizar6lag akkor tud hat6konyan muk6dni, ha az egeszs6gugyi dolgoz6k kozalkalmazottakb6l az ellat6k a'ltal foglalkoztatott munkava1al6lkka valnak. A fenti vaItoztatasok hatfisossaga szamos d6nto fontossag6 tenyez6 fliggvenye. Az ellat6k megvalogatdsanak bevezet6se a hatekonysag es a min6s6g javitasara, a kihasznilatlan akut korhazi agyak szamanak cs6kkcnt6s6re, az eg6szs6gUgyi alapellaitsra sz.'nt cr6forr.isok aranyanak n6vehls6re 6s a tirft6sekkel kapcsolatos csalas visszaszorfuisara osztonozn6 6ket. Mind.azonziltal szint6n ltfontossaigu, hogy a t6rft6si rendszereket, p6ldaul a HBCS-t vagy az ambulans pontrendszert ugy m6dositsak, hogy megfeleljen az egeszs6gugyi rendszer 6j paradigmajanak. Ha nem kertil sor az ellat6k megvilogatasanak bevezct6s6re vagy a pontrendszerek m6dosftas5ra, akkor a javasolt rendszerrel el6rt hat6konysdgn6veked6s sokkal alacsonyabb Iesz. Mindemellett a teruleti penztairaknak cs az elldt.isszervez6knek kellene megkapniuk az allami k6ltsegvet6st6l azokat az 6pulctekre cs bcrendezcskre szzint beruhaizdisi tfamogatasokat, amclycket jclenleg az Eg6szs6gigyi Miniszt6rium (EuM) kozvetlenul az cllat6knak tov.ibbft. Atfog6 egjszsigfigyi politika kialakitdsa, amely kiterjed a szabdlyozdsra, a fontossdgi sorrend inegallapftdsdra is a strategiai, illetve egeszsegpolitikai do'nteshozasra. Az EuM mcglehet6sen gyenge szabalyozasi kapacitasa, illetve az egys6ges nemizei egcszscgpolitika kialakitusAra val6 k6ptelens6ge a jelenlegi rendszerben is akadalyt jelent, es a reform szempontjTb6l Icnyeges vesz6lyt hordoz. A javasolt reform keret6ben az ellAtisszervez&k cs a magantulajdonban Icv6 ellit6k szabailyozasa kulcsfontossag6 a m6ltranyossdg, illetve az alapelkitasi csomag cl6rhet6s6g6nck biztositasAhoz. Az EuM feladaitvaM kellene tenni az eg6szs6gpolitikai dont6shozdist, a tontossagi sorrend kialakftLisat es a szab.ilyozast is, mik6zben 6 szabja meg az agazat strat6giai iranyat, figyclemmel kiseri tecjesftmrnny6t, 6s az eg6szs6gpolitika megval6sit.'lsanak tekintet6ben elsz'amoltatja az eg6szs6gUgy tobbi r6sztvev6j6t."' A miniszteriumnak emellett megfelel6, a lakossag eg6szs6ge szempontjab6l kulcsfontossag6 int6zked6seket felvallal6 torvenykezesi utemterv megval6siWUsara kellene t6rekednie, cs elo kellene scgitenie a konszenzus kialakulasat a politikai l6 pcsckhez. A kialakitand6 cg6szs6gpolitikai eszkozok 6s m6dszerek kozott szerepel a jirv.inyigyi l'eligyelet, a dont6shozashoz '.ulcx. adatok kezel6se, illetve a k6zeg6szs6gfigyre 6s cg6szs6gUgyi menedzsmentre
INEzt egy 6veitc megicjlen6 6i. Nemzcti Egcsz cgicrv kercttben llchcic cl&ni, nclyct aiz EuNI kU zitcnC cl, *s az aI.lpvet6 cgvzs6gtigyi c kiliz6sc ket, illetlvc miltal6ka l artalniazmil. Szi`imo orzivg, t6bbhek kiollt az EgycNuIt KrniiysAig L~ 5j-Mland ialkalinazza czi a konccpcil. A fi nansziruzoz ak biztloit.ani a kcl icuc, hogy aLc Ijcl r.itordrlld mcgtcIcl.jen aczcgSv 6gtcrv ttalinl.innak, a mcgval6sit6 szervczctekinek ped ig crrc L tcrvrc kclIclie aliapozniuLk i'kJirlat ;trLitcgi.1jUkat
2. fejezet - A fenntarthato novekedes kiiltsigvetisifeltetelei
55
szakosodott szem6lyzet megszervez6se. A kormanynak emellett komoly hangs6lyt kellene fektetnic a szabWlIyozds kialakftisara, a(z eg6szs6g)biztositdsi agazat szabalyozasahoz szuks6ges int6zm6nyi kapacitas megteremt6s6re, a kiemclt nemzeti eg6szs6gdgyi ce6lkitz6sek meghat.r'ozasara, valamint az el6bbi c6lkit6z6sek (eg6szs6gbiztosit6k szamara k6szUIl6) vasarlasi strat6giAvw alakitasara. Ez a program megk6vetcli az Eg6szs6gugyi Miniszt6rium jelenlegi szerep6nek jelent6s m6dositasat az eg6szs6g-finanszirozasban, illetve az eg6szs6gdgyi ellatasban. A helyi onkormdnyzatokfinanszirozdsdnak, illetve az egeszse'gugyi elldtdsok nyuijtdsdnak elszdmoltathatobbd is dtldthatobbd tetele. A k6lts6gvet6si fegyelemre igen rossz hatast gyakorol az a t6ny, hogy a helyi onkorm,inyzatok eg6szs6gfinanszirozasaban nemn tarthat6k be a k6lts6gvet6si korlatok. A v.irosi k6rhazak tulk6ltekez6se, valamint az 6sszerutlen beruhazasok 6s szem6lyzeti gyakorlat n6veli az OEP vesztes6geit, ugyanakkor vajmi kev6ss6 javitja a lakossag eg6szs6gi allapotat. Az uj rendszerben 'l.,uk;e Iesz az onkormanyzatok eg6szs6gfinanszirozAsban 6s egeszsegugyi elHiuisban betoltott szerep6nek felulvizsg9Iatdra, egyreszt a p6nzuigyi t'cgyelem javitasa, masr6szt az ellat6k auton6miajanak 6s menedzsel6si kapacitasanak novel6se 6rdekOben. A rcform keret6ben olyan osztonz6ket is be kellene vezetni, melyek az 6nkorm.'nyzatokat az ,igazat f'ols kapacitasainak le6pit6s6rc 6s az 6nkormanyzati k6rhazak vezet6s6nek meger6sft6s6re k6sztetik. A penziigyi stabilitdsjavitasa a jdruMlekbeszedes hatekonysdgdnak no'velsevel. Mig a fentebb vzizolt re'ormok celja els6sorban a kiadisok f6ken tartasa 6s az egeszse6gugyi rendszer aItal a bctegek p6nz6crt nyu jtott szolgaltataisok 6rtckenek n6vel6se, a kormainynak javitania kell a jairul6kbeszed6s hat6konysag.'lt is. A vilthotaisok egyik I6nyeges terulete az eg6szs6gbiztosfitsi rendszer j6vedelemtermel6 kapacitas.inak er6sit6se. Bar a jarul6kbeszed6si funkci6 Ataddisa az OEP-t6l az APEH-nek bizonyara javitja majd a hat6konys,igot, tovaibbi reformokra is szuks6g lesz a jdirul6kfizet6s al6li kibujas 6s a tulzottan alacsony jairul6kflizet6s megakadailyozasara, illetve a beszed6s m6ltanyosabbai 6tecl6re. A f6bb m6dositasok a kbvetkez6k lenn6nek: tobb jdirul6kot kellene beszedni az egy6ni vallalkoz6kt6l, cs6kkenteni kellenc a nagyobb munkaltat6k kor6ben a jdrul6kfizet6s al6li kibijaist, jelent6s birs.igokat kcllcne kiszabni a tartozxisokra, 6s a tartozxasok visszafizet6s6re mnegaillapodast kellene kotni az ad6sokkal. A bev6telek jov6beni n6veked6s6t els6sorban a bOrek ut.in fizetcnd6 jirulOkoknak a jelenlegi jairu16kfizet6kt6l vaI6 hat6konyabb beszed6s6vel, valamint az cgy6ni vallalkoz6k magasabb jztrul6kfizet6s6vel kellenc clcrni. A bcrb6l 6s t-izet6sb6l 616k jelcnleg arnnytalanul nagy hinyad&t viselik ennek a tchernek: 6k tfizetik az OEP bev6teleinck 87%c-kit, mik6zben a juttataisoknak csak 34%-zit veszik ig6nybe. A nyudgijasok nem f'izetnek j.irul6kot, a munkan6lkulick. a diakok 6s az egy6ni villalkoz6k (r6szben a val6sJtgosnal alacsonyabb bcjelentett jdvedclem, r6szben csal.isok kovetkezt6ben) pedig viszonylag kcveset tfizetnek, ami aldiissa a tursadalombiztositlas szolidariuisi elvet Os folyamatosan noveli a hiJinyt. Az OEP deficit.jOnek cs6kkcn6s6t 6s a biztositott csoportok egynidshoz k6pest igazsaigosabb tehervisel6sOt ugy lehetne el6mi, ha az egy6ni villalkoz6kra b6rb6l 6s t'izetesb6l 6l6kkel arinyaiban megegycz6 jairul6kfizet6si k6tcIczetts6gct r6nanak ki. Az id6sek, a diakok 6s a munkanclkuliek jirulekterheit az aillamnak kellcne maglra v.illalnia, hogy cs6kkenjen a hi.i'ny, illetve a b6rb6l 6s tixzct6sb6l 616k terhei. Arnennyiben bevezetn6k, hogy az id6sek, a dizikok Os a munkan6lkuliek helyctt az zillam fizeti a j.irul6kot, Iehet6s6g teremt6dne a b6rcket terheI6 at(6 kulcs.iinak tov.ibbi cs6kkent6sOre. Ehhcz azonban a k6lts6gvet6st is m6dositani kellenc, hogy ezzel pdirhuzamosan ne n6vekedjen a k6ltsOgvet6si hiany. A reform sorzin meg kellene olcla;i az OEP ailtal kimilt tulzottan nagyvonalOl k6szp6nzellctIUisok 6s egy6b jogosultsaigok k6rd6s6t is. A k6szp6nzelkitasokat fokozatosan mcg kellene szuntetni, vagy m;is k6lts6gvet6si kateg6riRkba kellene tithelyezni. A bcv6telek mn.isik novel6si Iehct6s6g6t a magiinfinanszfroz.is 6szt6nz6sc jelenti, melyct a kieg6szi16 biztositaisi piac megtercmt6s6vel, j61 k6rdlh;1atairolt copayment-renidszerrel, illetve az egOszs6itUgyi tigazatba torten6 mag.inbcfektet6sek novel6s6vel lchetnie cl6rni. B;r a rendszer- finanszirozxisa jarulekok 6s
56
Magyarorszdgaz Europai Unio kapujaban
ad6k utjan osszessegeben tovabbra is allami feladat lenne, - a maganbefektet6sek enyhiten6k az eszkozhianyt, fellendulhetn6nek, el6segfthetik esszerubb orvosi es apol6i berrendszer kialakulasat, valamint jelent6s javulast eredm6nyezne az ellatasok min6s6geben. A kockdzat is a reformko'ltsegek cso'kkentese. Bar az egeszsegugyi reformok minden bizonnyal no-
veln6k a hatekonysagot es javitanak az ellatas min6seget, a jelenlegi egeszsegbiztositasi rendszer megvaltoztatasa bizonyos kockazattal jar. A nagyszabasu egeszs6gugyi reformok - amint mas orszagok peldaja is mutatja - koltsegvet6si, logisztikai, adminisztracios es vegso soron politikai kockazatot hordoznak magukban. Kulonosen fontos, hogy barmilyen valtoztatasra is kerul sor, ne maradjanak ki azok az eg6szs6gpolitikai es szervezetmukodtetesi megoldasok, amelyek kifejezetten csokkentik az egeszs6giigyi rendszer koz6p- es hossz6 tav6 p6nzdgyi felel6ss6get. A kozvetett koltsegvetesi terhek enyhitese erdekeben 16tfontossagu tovAbba az eg6sszegugyi rendszer kapacitasanak novelese, hogy koltseghatekonyabban tudjon megbirkozni a kr6nikus betegsegekt6l sujtott, oreged6 nepesseg okozta feladatokkal. Szint6n rendkivul lenyeges az olyan szabalyoz6k kialakftasa, amelyck korlatozzak a maganegeszsegugyi szolgaltat6k kockazatkivaiasztasat, illetve ellensulyozzak a felmerul6 penzugyi kockazatot, hogy ily m6don biztosfthat6 legyen az ellatas igenybevetelenek egyenl6 lehet6sege, valamint javuljon az ellatas min6s6ge. Azok a strat6giak, amelyck az allami k6lts6gvet6s penzugyi kockazatanak egy resz6t a maganbiztositokra harftjak at, el6segiten6k az allam terheinek enyhftes6t, a szeg6nyekr6l, az id6sekr6l 6s a betegekr6l val6 gondoskodas teren. Az adminisztrAci6s koitsegek esetleges novekedese szinten jelent6s kockazati t6nyez6. Mas, szinten versenyalap6 eg6szs6gbiztosftdst mGkodtct6 orszagok tapasztalatai azt mutatjak, hogy a tranzakci6s 6s az adminisztraci6s kolts6gek 6sszesftve el6rhetik a jarulekok 15%-at is.2' A k6itsegek visszaszoritasa szempontjab6l a marketingkiadasok f6ken tartaisa es az eg6szs6gbiztosit6k kozotti gyakori valtas megnehezft6se alapvet6 tontossaggal bir. Az cgeszsegfinanszirozasi reform lehet6s6geinek legjobb kihasznalasahoz meg kellene sztintetni azokat a torz 6szt6nz6ket, amelyck jelenleg uraljak az eg6szs6gugyi ellitast. Amint fentebb emlitettuk, az ellat6kpiac reformjanak egyik kulcsfontossagu eleme az eg6szs6gbiztosit6k szelektiv vasarhlasi funkci6j'anak bevezetese. A vasdirlAsr6I hozott donteseket a masik oldalon vilagos egeszsegpolitikai c6loknak (ez az EuM feladata) 6s a kotelez6 minimalis alapellitasi csomag kovetelm6nycinck kell meghataroznia. Ha viligosan meghatarozott jogszabalyi kornyezetben vezetn6k be a vasArlasi funkci6t, az ellat6k koz6tt verseny alakulna ki, ami nagyobb hatekonysaghoz es jobb min6s6ghez vezetne. Ezen osztonz6k bevezet6se mellett a szelektfv vasarlasi funkci6 hosszabb tavon a ftlos kapacitasok megszUntet6s6nek komoly eszkoze lehetne. S6t, ha nem teremt6dik meg a lchet6s6g arra, hogy a biztosft6k szabadon versenyeztethess6k az ellat6kat, es fgy kossenek veltik szerz6dest, akkor az egcszs6gugyi rendszerben semmilyen l6nyegi valtozas nem fog beallni. Ha a biztosft6k k6telesek Ienn6nek b.armely ellat6val szerz6dni, amclyik csak hajland6 biztosftani az ellatast, akkor az orszag semmilyen megtakarftast nem fog el6rni, legfeljebb a jelenlegi rendszer konzervdl6dik meg magasabb kolts6ggel. Az tij rendszer koltsegvetesi kihatasai Az elozo r6szben k6rvonalaztuk azokat a p6nziigyi, szervezeti es ellatasi reformokat, amelyckre az eg6szs6gUgyben szaks6g van ahhoz, hogy a lakossag eg6szs6gi allapota javuljon cs kbzben elkerilhet6 legyen az eg6szsegiugy deficitje. B5r a tenti reformok rovid tavon t6nylegesen n6velhetik az eg6szs6gfigyre forditott 511ami kiadasokat, a bizonyit6kok azt mutatjak, hogy kovetkezetes alkalmazasuk kozcp- es hosszu t5von a lakoss5g egeszsegi allapotanak dr5mai javulas5t, illetvc a koltsegck cs6kken6s6t credm6nyezheti (Vil5gbank, 1993). A tapasztalatok azokban az orszagokban, ahol az eg6szs6gUgy penzuigyi, szervezeti cs ellatasi oldaldnak hianyossAgait szerkezetatalakftAst c6lz6 reformprogrammal igyckeztek megoldani, azt mutatjak, hogy a reformokhoz 17-25 dollaros egy f6re jut6 kezdeti befektet6sre van sziukseg. Magyarorszagon cz 6sszess6gTben 180-260 milli6 dollaros k6lts6get jelent.
Az illaini cs a mnigimbizAosft6k k6ll6gci kOzolti kulonbsvget azonb.n gyakran cltiiozzJk, miuLtn a mag.inbiztosit6k kl(ts~gei sokkal jobban 6 kiniula1lit6ok s nyonion kovcthct6k. 2u
57
2. fejezet - A fenntarthato novekedes koltsigvetesifeltutelei
Egy gondosan fel6pitett, megfelel6 sorrendben v6grehajtott eg6szsegugyi reformprogram, amely helyesen allapitja meg a prioritasokat, noveli az intezm6nyi hatekonysagot es a kbltsegek feken tartasar6o is gondoskodik, s6t, jelent6s k6its6gvetdsi el6ny6ket is hozhat. A 2.4. abra szerint ket kuilonb6z6 reformforgat6konyv eseten (a reformok bevezet6se nelkul, illetve helyes sorrendben megval6sitott strukturAlis reform eseten) hogyan alakulnanak a varhat6 k6ltsegek. 2.4. abra: Az egeszsegugyi rendszer varhat6 koItsegei
Az egeszsegiigyi reform hatdsa az osszkiaddsokra
Az egeszsegiigyi reform hatdsa a kozkiadasokra 10,e--------------------------------
11,0--------------------------------
9,5 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
10,5 - - - - - - - - ---------------
- - -- --8,5 - - - - -- -- --- - - - - - - - - --,5--------------8,0- -- -- ----------A - - - - - - - - - - - - - - 7,5 - - - - 1
1
7,0
2005
1997 |
2)1()
Rc/lormok lbei zetzisc i0kul
- ---
- -
-0 - ----- - - - - - - --- 9,5 - 9,0- - - - - - ---
8,5 - - - - *L - - - - - - - - - - - - - - - - 8,0
i
I
I /997
2005
2010
R|e|i'--mok bcie:(vtise nIm`Ii4
Forr6s: A Vilkigbank becslcse
Re'ormok n6IkuI a novekv6 k6ftscgek (b6rk6veteI6sek, nagyobb aranyu t6keberuhAzas, magasabb gy6gyszerdrak) az 6ket ellcnsulyoz6 nagyobb hatekonysig nclkul az elk6vetkcz6 10 cvben a GDP mintegy 1,50 4-os eves k6hts6gn6veked6shez vezetn6nek. 2010 utuii ujabb t6nyez6k mertlhetnck fel (a n6pess6g
gyors oreged6se 6s az ehhez kapcsol6d6 kr6nikusbetegs6g-tcher), amelyck k6vetkezt6ben tovabbi nyomas nehezednc a kblts6gvcetsre. A helytelentl megval6sitott reform gyengitheti a k6Its6ghat6konysaigot. Empirikus adatok azt mutatjaik, hogy amennyiben az eg6szscgbiztosit6k kozotti versenyt megfelel6 szabalyozais n6lkul vezctik be, az eg6szs6gugyi kiad&isok jelent6sen megnovekednek, a lakossag eg6szs6gi allapota viszont nem, vagy alig javul.2' A kolts6gnoveked6s Iegnagyobb reszt az adminisztrativ kolts6gek (akar a jairul6kok 15%-dira tort6n6) cmelked6s6b6l szarmazik. Ilycn elhibazott reform hat.isa az aIlami kiadasokra sulyos kbvetkem6nyekkel jirhat: ha elh5telezzUk, hogy 2010-ig az alkalmazottak es az egy6ni villalkoz5k Iegalibb 60%/c-a aitl6p az OEP-t6I valamelyik mais eg6szssgbiztosit6hoz, akkor a klIts6gvet6s egcszscgugy okozta hianya a GDP
0,7%/c-Ar6I tobb, mint 2%/c-ara emelkedne. Az aliamhaztartasra ily m6don nchezed6 6riasi tcher abb6l ad6dna, hogy az OEP bev6tclei jelent6sen cs6kkenn6nek, mik6zben az eg6szs6gigyi kiaddisok ezzel pairhuzamosan csak kis m6rtOkben m6rs6kI6dn6nck, hiszen az eg6szs6gUgyi elkitaisokat atlagon feluli m6rt6kben ig6nybc vev6 polg.irok az allami rendszerben maradninak, mivel k6ptelenek Ienn6nek megt'izetni a biztosfLts-matemiatikai szempontb6l korrekt cg6szssgbiztosftisi dijakat. A javasolt lokozatos relorinmegoldas ezzel szernben nagyobb penzugyi fegyclmlet teremtene, cs a kiad,isokat azon elkiuisok fce tercln, amelyck a Iakossaig szamara a lcgnagyobb eg6szssgnycres6get hozzak. A kiad.'isok kezdcti n6vkedkds6t kovet6en, (a GDP 7.3%-/Ir6l 7,X%-.ira) amely els6sorban a leromlott magyarorszs'gi cg6szsvgdgyi int6zm6nyck feljavituisdra es korszerusitt6s6re forditott beruh6z.i'sok Iellendulcscb,6 ad6dna. az egcszsegugyrc l'orditott .allrmi kiadasok nagyjab6l azonos, a GDP 7,7X-Ainak megtlcl Ebben az 6s fZCftiggesbCn it cwChorsZ`gl egi6sz6guigyi retorill igen1 6 pelda. lit a tobb payerb6l .ilJ reidszer bcvezetlsc magiisabb b6rekct Cs .z az eg1szs6gug) i kaddisok elent6s noveked&s6hez vezeleti (u GDP 6'i, liAtAs niygobbh IogyasztAs;Iit Idtze CiO, aim11 c lerin&ek. iMove eg&;`zScgugyi e ks6rtre sem it lcrmel6kenyseg sNeill aIikoss.ig egtszs
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
58
16 szinten maradnanak. Ebben az esetben a hatakonysag noveked6se az adminisztrAci6s kiadasok emelke22 d6se ellen6re lehet6seget teremtene az eg6szsegiugyi dolgoz6k b6reinek kiigazitasara. A kieg6szit6 maganbiztositasok bevezet6se folytan az orszag eg6szs6gUgyi osszkiadasai 2010-re elernek a GDP 9,2%-at. Bar a fenti becslesek el6zetes jelleg6ek, a k6ltsegek f6ken tartasanak es a hatekonysag nbvel6s6nek lehet6s6g6t mas OECD-tagorszagok altal megval6sitott reformok alapjan gyujtott empirikus adatok tamasztjak alA.2 Tulajdonk6ppen egy aranylag szereny, az int&zm6nyrendszer 6s az oszonz6k atalakitAsa eredm6nyek6nt bekovetkez6 10%-os hat6konysagnovcked6s 6vente a GDP 0,7%-anak megfelel6 gazdasagi el6nyt hozna. Bar a valtozasok egy r6sze, p6ldaul a n6pess6g breged6se a d6nt6shoz6k hatask6ren kfvul esik, az egeszsegugy finanszfrozasanak, szervezet6nek 6s az ellatasnak az 6sszehangolasara tett er6feszft6sek minden bizonnyal a korlatozottan rendelkez6sre a116 eroforrasok hatekonyabb kihasznalasahoz, az elhits min6s6g6nek, vegs6 soron pedig az eg6szs6gUgy mutat6inak javulasahoz vezetnek majd. A HELYI ONKORMANYZATOK FINANSZIROZASA AZ EU-CSATLAKOZAS TUKREBEN Az o'nkormdnyzatokfinanszfrozasa a 90-es evek elejen
A helyi 6nkormanyzati kiadasok az allamhaztartas kiadasainak mintegy 20%-at, az 6nkormanyzati beruhazasok pedig az allami beruhazasok 35%-dt teszik ki. Amint a 2.8. tablazatb6l is Iathat6, a sajat toly6 bevetelek, melyek felett az 6nkormanyzat szabadon rendelkczhet, az 6sszes bev6tel mindossze 20%-at tett6k ki, ami a GDP mintegy 3%-aval egyen6rt6k6. A helyi dnkonm6nyzatok emellctt megosztott ad6bev6tcl formajaban a helyben keletkezett szem6lyi j6vedelemad6 egy hanyadat is megkapjak, valamint a gepjarm6ad6 50%-at. Mindazonaltal a megosztott ad6k a helyi bcv6tcleknck egytittesen is csak 11 %-at teszik ki. Ennek eredmcnyekent az onkormanyzatok kiadasaik finanszirozasabawi er6sen fliggnek az allamhaztartas tobbi alrendszer6tol kapott tamogatasokt6l. A tamogatasok kozott szercpelnek a foly6 kiadasok fcdez6s6rc szolgal6 normativ, illetve kotott fclhasznalAsti tamogatasok, valamint a beruhazasok finanszirozasat szolgal6 cimzett es celtamogatasok. 2.8. tablazat: A helyi onkormanyzatok meriege (a GDP szazalkaban) (1993-1998) 1993
1994
1995
1996
1997
1998 12,0
16,1
15,9
13,6
13,0
12,8
Sajait foly6 bev6tclek
3,0
2,X
2,6
3,0
3,3
Megosztolt ad6k
1,4
1,5
1,7
1,6
1,7
1,9
KdOzpollti koltlegvets i tatilmogtas
7,7
7,3
5,7
5,0
4,3
4,2
Egyeb iinkiaaztwartJisi tlimogaltis
2,8
2,9
2,4
2,4
2,4
2,2
T6kebev&e'lek
0,7
(),9
(,X
0,6
(0,6
0,5
Osszes bev6tel
Egyeb betecIl Osszes kiadais
2,9
(05
().5
0.4
0.4
((.5
0.3
17,2
17,4
13,9
13,0
13,1
12,7
13,5
13,7
11,5
1(,9
10,5
10,2
T6kekiaddisok
3,1
3,3
2,4
2,1
2,6
2,4
Egyeb kiaddisok
(,6
(),4
(),0
00
0,0
-1,5
-/),3
0,0
-0,3
Fol)ly6 kiadisok
-,1I
I)eficit/Tobblet
Netto finanszirozais Privatizzicti6
bevetelek
Nctt6 kolc..)nlclv6tel
Eiii]keztetC)
For-rL': P6nzutgytlmniszteriumn,
22 Az adminisztrIci6s
ret oii
(0,2
0,3
0,3
(0,3
0,5
0t7
1,()
(1,5
(0,3
(0,7
-(1,2
-(0,4
-(0,7
-(),1
-0,5
-(),1
0,3
(,()
-0,3
167,0
8 IX(
27,0)
19,()
3()00
plda:
117,)
illeive a Viligbank bec lese.
kiaddsok
a
javitott
felugyeleti
kovetkezt6ben vArhat6an az OEP bev6tcleinkek
N6h3mv
1,(
0,2
tetel:
Hitelfelvvtel/Hitelfelveteli Imilit (szLizal6kban)
egsc
0,4
0,5
-0,6
VtgsO egyenleg
(, I -0,7
gy6gyszerek
4.-5ml
funkci6, bizonyos
X,-ira
mreteku
rekknimkiaditsok,
valiminit
a
t6ibb
retegu
adminisztmaci6
n6vekednhiek.
recerenciadirazii a Neltetorszdgban,
az
Egyeiilt
Allkiinik
dohaiyt6rv6nye, k6rhizak
ngiailk6zbe adata
c
gugyi vaisarloi retonn az Egyesult Kirdlys gbaln, a korhiizi t&it&.ek szigoru k(ltxegvet6si korkitainak bevezetee Ausztriaban, alapelldtdsi Sp tiy olorszaghain, elkiit'
i c.omtagok
e.
kockWzat-kfigaz(tislon alhpLI16 Ic jkv6ita-k6plct bevezet6se
Hol landiaball.
2. fejezet -A fenntarthato niivekedes kdltsegvetesifeltitelei
59
1996 el6tt a taimogatAsok es a sajat bev6telek a felvett hitelekkel egyutt sem voltak elegend6k a kiadtisok tcljes k6ru fedez6s6re. Ennek k6vetkezt6ben az 6nkormanyzati alrendszer v6gs6 egyenlege jellemz6en negativ volt (Iasd 2.8. tabL'zat), amelyet a kozponti kdltsegvetes finanszirozott meg. Ebben az id6szatkban egyes helyi onkormanyzatok fizet6sk6ptelenn6 valtak, es a kozponti k61ts6gvet6shez fordultak tovaibbi fornisokert. Ez a helyzet rcszben az onkormarnyzati feladatok nagy szama es az ezek fedezet6dl szolga6 bev6telek osszhangjanak hiUlnyTb6l fakadt, de szerepet jatszott benne a kozpenzek felhaszn6lasanak atlzithatatlan volta, illetvc az a teny is, hogy az 6nkormanyzatok k6tclezetts6gcinck nagy r6sz66rt vogs6 soron a kormtiny vallal anyagi felel6ss6get. Az dtldthatosdg es a penziigyi fegyelem bevezete'sere tett kfsIrletek Az 1995-ben megkezdett stabilizaci6s program (1. fejezet, illetve ennek a f'ejezetnek az cls6 r6sze) harom olyan elemet tartalmazott, amely nagyobb fegyelmet igyekezett teremteni az bnkormanyzati p6nzugyekben. El6szor is, az zillami tamogatast a GDP 3%-dnak megfelel6 osszeggel cs6kkentett6k, es er6feszit6scket tettck a normativ tamogatisok rcndszer6nek javfiasara, illetve egyszerdsit6s6re. MWisodszor, a helyi onkormanyzatok eves hitclfelv6tel6t a sajit bev6telek es az eves ad6ssAgszolgait kUlonbs6g6nek 70%aiban maximJiltAk. V6gul pedig, az Orszaggyul6s elfogadta a hclyi 6nkormzinyzatok cs6deljiriisat szabalyoz6 t6rvTnyt, amely megakadalyozza, hogy cs6d esetcn a kozponti kbltsOgvet6sre hb'ruljon a penzugyi tele16sseg, megtiltja, hogy az onkormanyzati torzsvagyont a hitelfelv6tcl-fedezctk6nt haszinaljk, arra kUszteti az 6nkorminyzxatokat, hogy egyezzeniek meg hitelez6ikkel, 6s lehet6s6get biziosft a kormanynak cs6dgod(nlok kilcvczesOre. aki a helyi p6nzigycket cs6deljhras eseten k6zbeni tartja. Amint a 2.8. tAblazath6l is lithat6, czek az int6zked6sek az 6nkorminnyzatok foly6 es t6kckiadasainak, illctvc delicit.jlnck jelent6s mnrs6kli6csetliz vezettek. Az ujonnan f'elvett hitelek 6sszegc messze a megszabott plafon alatt maradt, es az onkorminLiiiyzatok ad6ssagaik egy r6sz6nek tbrleszt6s6re privatizaci6s bev6teleikct haszndltak fel."' B,ir az onkorminyzatok az ut6bbi 5vekben nem 1tpt6k tul k6lts6gvet6si lehet6s6geiket, egyes jelek toviibbra is az iltaluk nyuijtott k6zszolgMltatisok alacsony hat&konysigdra, illetve a helyi finanszirozas t'cszultsegeire utalnak. El6szor is rendlszerszintu egyensulytalansag jcllemzi az onkormanyzati l'inanszirozas struktldrijzit. A 1'eladatok Os a bev6telek osszehangolasa nem megfelel6. A t6mogatKisi rendszer osztonz6i a kivanttal ellentdtes liatasuak, mivel sok onkormsinyzatot arra inditanak, hogy az ugynevezctt "onhibajan kivul hiitrinyos helyzetbe kerilt" 6nkormanyzatoknak jar6 tamogatasert (ONHIKI) jelentkezzenek. Bair ez ut6bbi tziimiogatzis 6sszcge 1996-ban 6s 1997-bcn is mintcgy 7 milliard Ft, azaz a GDP 0.1 %-a volt, az ilyen clJt trimogatLisOrt folyamod6 onkormainyzatok aninya csaknem 25 0/4-ra emelkcdett. Misodszor, az clapr6zott szolglltataisi struktira arra utal, hogy jelent6s megtakaritdsi lchet6s6gek
maradnak kihlsznilatlanul, ami szuimos terdlcten magas kolts6gekhez es gycngc rlin6sCgU szolgdiltauishoz vexct. Ncmrirciben intizkedOseket hoztak, hogy funkcionalis tirsulasok, illetve teruletflejlesztesi egyscgek kialakftis.ival k6ltseghat6konyabbai viJjanak az onkornianyzati szolgiltatisok. Ezekniek az 6nkorindnyzati
tirsukisoknak a Ichet6s6gci azonban er6sen korLitozottak, egyrt'szt jogi stuituszuknal fogva, masrl3szt amiatt, hogy tdrsukiskcnt sem saj.it bev6tclekkel nem rendelkezhetnek, sem az dIllamt6l neni kapnak tamogataist. A kbldnb6o6 sziiutU tcrdietl'ejleszt6si tamicsok szerep- cs lcladatk6rez szinttn tiszttizatlan. ami koordinlCi6s neh6zs6gckct okoz, es gyengiti a szolglltatzisok hat6konysdgdit. Harmadszor, bar t6ny, hogy a t'irnogaltasok csokkcncse es a szigoribb hitelfelt6telek az onkormninyzatokat a GDP sztizalekaban mert kiadasaik cs6kkentWs6re szoritottak, nem val6szinG, hogy a kiadaisok jelenllegi szinitje tarthat6 lesz. Ennek egyik oka az. bogy az 6nkorm;inyzati vagyon crt6kcstikkenesct az onkorm.inyzatok nrcn veszik kell6en l'igyelcmbe, mivel a vagyont.irgyak feldjftistit ujra i4s ujra eloddLzz;ik, m.srcszt jclent6sek a tcljesitetlen beruliaz.isi ignyck.7'
Az onkornOinyzatok vagyonlt Ingallanok, ;1hCic ben alapiflolt egek &saz 6nkorimJnyzmltooldlcrudlelt haiazinJ'6 tianvada kepe/ik.
latitani tllatlatok r6szvn elenck
t)izoly's
-7 Peldak6ppen. aZ Cg5z!e ugvhben: a k6rhtuzak tobbshge 6nilk.oliny,l ll tulaidonban van., 6s az elinaradi t' lUniJLii kiait:isok osNvrtlke 1497 ve6in ninnteeg 140 minli:ird Ft-ot (a GDP 1,7'.-.it) tell ki.
60
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujaban
Gazdasdgpolitikai lehetosegek az EU-csatlakozas kiiszoben A kormanynak meg kellene talalnia azokat a gazdas5gpolitikai eszkozoket, amelyck a legalkalmasabbak az onkormanyzati mukodes iranyft5sara, tekinttel arra, hogy a helyi infrastuktura feltijitasra, illetvc fejleszt6sre szorul (csatornarcndszerek, szennyviztisztit5s, utak, k6rh5zak), illetve az gazdasagnak fel kell k6szulnie az EU-csatlakozasra. Az uni6s tagsag megszerzese minden 6vben a GDP mintegy 2%-dival egyen6rteku, strukturalis alapokb6l sz5rmaz6 forr5shoz juttatja majd Magyarorsz5got. B5r ez a lehet6s6g jelent6sen javitja majd a helyi infrastruktura fel6jitdsdinak es6lyeit, ltfontossagu, hogy az onkormanyzatok k6pcsek legyenek el6tercmteni a t5mogatasok megszerz6s6hez szukseges hazai hozz5jarulast. Jelen pillanatban a t5rsfinanszfroz5s 20%-os hozz5j5irul5st jelent, aminek kovetkezt6ben az onkormanyzatoknak a GDP 0,5%-°cnak megfelel6 osszeggel kell hozzaj5rulniuk az infrastrukt6ra-projektekhez. Ha az onkorm5nyzatok k6pesek lesznek saj5it bev6teli forr5saikat novelni, akkor czekb6l, legal5bbis r6szben, ki lehet el6gfteni a fenti hozziijirulisi kovetelmcnyt. A fennmarad6 r6szt vagy tovabbi kolts6gvet6si tdmogatasb61, vagy hitelfelvctel 6tj5n lchetne finanszfrozni. Vitathatatlan azonban az, hogy az onkorm5nyzatoknak kepess6 kell valniuk nagyobb 6sszegui forr5sok el6ollit5isra es megfelel6 kczelescre. E cclb6l a kormainynak &rdemes lenne fontol6ra vennic az alzibbi 1chet6s6geket: * El6sz6r is, cgyertelmubbc kellene tennie a k6zbens6 szcrvezeti szinitek, peldul a r6gi6k, megyck cs t5rsulasok szerep6t. A feladat- cs hauisk6roket pontosabban meg kellene hat5rozni. Az 6nkorm5nyzati, illetve az 5gazati torv6nyck k6zotti ellentmondasokat (pi. eg6szs6gUgy, oktatas) meg kellene szuntctni, tiszt5zva ezzel, hogy mclyik szint a felel6s donteshoz6. Amennyiben a korm5iny ugy d6nt, hogy segiti az onkorm5nyzati tdrsulasokat, akkor Iehet6v6 kcllcne tcnni, hogy azok jogi szcmclyis6gkent mgk6dhessenek, saj5t bev&ecleik legyenck es tdmogatasokban r6szesUlhessenek. Az sem kiz5rt, hogy a tobb megyet atfog6, illetvc a megyci terWcttfcjlesztlsi szervezetek legyenck felel6sek az EU-pcnzek kezel6s&rt, de ehhez k6pesse kell tenni 6kct kulonbozo programok megtervezes6re cs megval6sitasara. • Masodszor, a helyi onkorm5nyzatoknak tov5bb kellenc fejleszteniUk sajAtbev6tel-szerz6si Ichet6s6geiket. Az &t6kalapiu vagyonad6 bevczct6sc 6s a nagy hengerdrtalrtalmti g6pjArmgvek ad6j5inak fokozatos cmclcsc jelcnt6sen mcgnovelhctn6 az onkorm5nyzati bev6tclcket. A szem6lyi jovedelcmad6 (SZJA) jclenlegi, sz.'irmazzisi hely szerinti mcgoszt5sat esetleg felv5lthatn5 egy SZJA p6tad6 rcndszer. Az iparuizcsi ad6b6I is nagyobb bev6tclckre Ichetne szcrt tenni, ha nemcsak telep6l6si, hanem ter0leti egys6gek is jogosultui valInak rni. A v.'rakozasok szerint a vagyonad6nak, az SZJA p6tad6nak cs az iparuzcsi ad6nak fokozatosani a helyi bcv6tclek f6 forrnsaiva kell valniuk cz novecne az onkorm.'nyzatok szabad rendclkcz6s6re a116 bcvctclcinek arnnyzit, cs igy javitand az onkormlanyzatok clszdmoftathat6saigat. * Harmadszor, a korininynak 6rdemes lenne fontol6ra vennic a foly6 taimogatdsok mega11.apiftsara alkalmazott m6dszer rendszcrsziltubb mcgko&clit6sdt, amely egyreszt biztositana a kiszrmithat6saigot, masr6szt javitanmi az onkormtnyzatok k6lts5gvet6si tcrvcz6senek szinvonalkit. A foly6 kiadasokra szWnt eves k6ltsvgvct6si tamogatist bizonyos makrogazdasagi mutat6khoz (pi. intlaci6s cclkitGz6sek el6r6s6hez vagy GDP n6veked6s6hez) kapcsolhatna'k (mint p6ldaul Franciaorszagban), vagy meg51lapithatnak az ad6k bizonyos szdzal6kkban is (mint peldaul Jap5nban). A rendszert emellett egyszerusiteini, az 5ltala okozott adminisztraci6s terheket pedig k6nnyiteni kellene. A jelenleg tobb p5rhuzamos csatorn'mn 1'oly6sftott kiegycnlit6 jellcgui t5mogatasokat egy kiegyenlftisi alap formaijdiban kellence 6sszevonnii, amely az onkormninyzatok es a regi6k kozotti cgyenl6tlens6geket kezeln6.
2. fejezet - A fenntarthato noivekede's koltsegvetesi felte'telei
61
Ncgyedszer, a beruhdiz5si tamogatasok rendszerct at kellene alakitani, hogy el6segitsc a kiemelt nemzeti c6lkituiz6sek cs a kiegyenlit6ssel kapcsolatos celok megval6sulasAt. Ez a rendszer tovabbra is mcglehct6sen szetszabdalt, jelent6s adminisztraci6s koltseggel muikodik, 6s az onkormanyzatokat arra k6szteti, hogy inkabb a kozpontb6l igyekezzenek tamogatasokat szerezni ahelyett, hogy sajat bev6teleiket gyarapftanak, 6s gazdalkodasukat javitanak. A lehets6ges megoldasok egyike az lenne, ha a kormany egy kozponti fejlesztesi tamogatasi alapba vonna ossze, az 6nkormanyzatoknak jelenleg ilyen cellal biztositott er6forrasokat. Az agazatkozi koordinAci6 javitasa (a 263/1997es majd a 217/1998-as Kormainyhatarozat) fontos lep6s volt ebben az iranyban. A fejleszt6si tamogatasok clnyer6s6nek feltcteleit meg lehetne szigoritani annak 6rdek6ben, hogy a kivalasztott projektek gazdasaigi szempontb6l 6letk6pesek Iegyenek, illetve megval6sitasuk a nemzeti fejlesztcsi c6lkiudzOsek fontossagi sorrendj6vel osszhangban legyen.
3. A KULKERESKEDELEM ES A PIACOKON FOLYTATOTT VERSENGES Ahhoz, hogy Magyarorszag gazdas.iga az EU-csatlakozas el6tt, illetve azt kovet6en fenntarthat6 6s gyors noveked6st erhessen cl, magas cxportteljesitm6nyre lcsz szUks6g. Ez viszont dont6 m6rt6kben fuigg att6l, hogy a magyar c6gek mennyire lcsznek versenyk6pesek az egys6ges eur6pai piacon. A kereskedelem legut6bbi tendenci.iinak 6s a magyar gazdas.ig exportteljesitm6ny6nek clemz6s6vel a jelen fejezet felm6ri, hogy Magyarorszaig mennyire lesz kepes allni a vcrsenyt az egys6ges piacon, 6s mcghatarozza azokat az int6zked6seket amelyck tovabb javithatjaik az orszag piaci vcrsenyk6pess6g6t.'
A Kl)LKERESKEDELEM PIACI ALAPOKRA HELYEZESE A kozponti tervgazdas.ig valsaga, valamint az t6ny, hogy a Szovjetuni6 egyre kev6sb6 volt kepcs fenntartani a KGST-n beltili kcrcskedclemrc jellemz6 ,,puha" megallapodasokat, mintegy katalizatora lett a magyar kilkereskedelmi kapcsolatok s6lypont-zithclycz6s6nck. A 80-as evek masodik fel6ben a KGSTpiac cs6kken6 k6olajairai 6s a Szovjctuni6ba iranyul6 sziillita'sokjclent6s visszaes6sc arra k6sztette a KGST tagorszagait, hogy a volt Szovjetuni6ba irdnyul6 exportot fogjak vissza, 6s er6sfitsk a kem6nyvalutds piacra iranyul6 kivitelt. Ez az int6zked6s mintegy cl6hfrn6ke volt a gazdasagi (6s nem politikai) mcgt'ontolasok vez6relte kereskedelmi strat6gidik visszat6r6s6nck. A volt KGST-tagorszxigokkal lolytatott kcreskedelcm aranya Magyarorszaig te1jes kulkereskedelmi volumen6n belul folyamatosan cs6kkent: mig 1986-ban cz az arniy meg 60%/c, volt, 1989-ben mair csak 420/c, 1991-bcn pedig 22%/c. A kereskedelem uj alapokra hclycz6s6nck feladata a 90-cs evek clejen rendkfvuli kihivasnak bizonyult. Az ezt rncgcl6z6 ket Svitzedbcn Nyugaton t'olyamatosan cs6kkent a imnagyar export vcrsenykepessege. Szaimos magyar vallalat a ,,puha", gyakorlatilag versenymentcs KGST-piacra termelt, az el6ollitott termekek min6s6ge pedig igen alacsony volt. Amikor pedig a KGST-n beltli kercskedelm hangsulya eltol6dott a konvertibilis valutik irrnyiyba, 6s a volt Szovjetuni6 importig6nye egyre alacsonyabb lett, Magyarorszag kereskedelmi pozfci6ja jelent6sen Ieromlott, kblon6sen a volt Szovjetuni6 vonatkozAsaiban. Az orszxig sikeresen felcit meg czeknek a kibivilsoknak. Miut.'n az exportvolumcn 199 1-ben 5%/-kal, 1993-bani pcdig tovabbi I 3/(-kal cs6kkcnt, Magyarorszzig 1994-bel m.imr 17c4 -os exportn6vekcd6st jegyezhctett tel, s ezzel az export nagysigrci1djc mcgbaladta az 1989-cs szintct. Az6ta az export folyamatosan, gyors itemben novckszik, a Ifejlett orsz.igokba irainyul6 kivitcl araniya pcdig im.ir 70% folc cmelkedett. Az importoldalon rnmg markUmnsabb valtozzisokat figyciliettink meg. Mindexek credrtnnyek6nt Magyarorsziignak igen gyorsan sikerult piaci alapokra zithelycznic a kulkereskcdelmet. Kozels6guk es magas GDP-juk ok.n az Eur6pai Uni6 tagorszagai hamar Magyarorszzig legnagyobb kulkcreskedelmi partnercive valtak. 1989-ben Magyarorsza'g exportjanak 34%-a a 15 EU-tagorsza.gba iranyult, (belertve azokat is, amelyek k6s6bb, 1995-ben csatlakoztak), s cz a mutat6 1991-ben 50 0/c-ra emelkedett. A Tarsulasi Szerz6d6s (TSZ) kcreskcdelmi szabalyoz6inak hatalyba Iepeset (1992) kovet6en az EUtagorszaigokba ir.inyul6 export arniya 1997-ben 70/c F1le ernelkedctt. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy Magyarorszday az export hangstilyilt j rlent6s mSrt&kbcn az EU-tagorsz.igok piacra helyczte ait.' A jeln feIjczet cs6sorban az ipart clcicmzi. A mez6giazdasJig kr&dscivel it 9. Ie ezet loglalko7ik. Az o6sczsitetl exporivolumclre vonatkozo aIdlok aLhi.atallos m alg or;.gyisaz.gi stalisclik.,kb6l zrlninaznak. Az EU-bat irJinvul(i export adlmai az El) beCho/taitli sltiaVlikihll ala,pulInak. Az clt3rd CIF es FOB prlrt[isok imalt elmerulCo kulolIh.SgckCl dgy) Vettuik ligyelcinbc, holi a Ia mi\ar adatok sicrnlt .az El-ta.gorc.Igokb6l s/ai .Ii6nImport Skch3cvV01 1Lk L a/ ELJ .dalk ban 5/crepIl6 im agyrorsz`agm itnport *x c ix ioveke&dc.. El16ordulh;al. togy z a itcngoldis ilulalmtsolfoz)// a/ EUL-bha Iroi \LIl Cxporl VoluMtICuet. m eVCl c c\porlcikkckct \es (pllddUil ai kulfold lcldoleozisrJLa suint termnzkckcl 1a magyam stalis/tikik nem imotetick lel i,x aLit leg, os-./cxporlt uictk.t ulmibcsuilt;k.
3. fejezet - A kuilkereskedelem is a piacokon folytatout versenges
63
CSATLAKOZAS AZ EU-PIACHOZ - EXPORTTELJESITMENY Egy adott orszag gazdasAgainak az EU airupiacdval tort6n6 integraici6jainak m6rt6kc cs m6lys6ge j6 rnikitast biztosit arra, hogy az orszzig villalatai, cegei mennyire lesznek versenykpcsek az egys6ges piacon. Mivel az EU-tagorsz.igokkal folytatott kereskedelem Magyarorszag kulkereskedelmi forgalmarnak mintegy ketharmadat teszi ki, Magyarorszaig gyakorlatilag maris tobb EU-tagorsz.lgnil m5lyebben integrdl6dott az EU-piaccal. Vegyuk ligyelembe, hogy az EU-n beluli, illetve az EU-n kivuire irzinyul6 kereskedelem aranya 1990 6s 1996 kozott 61% volt.' Ezzel az integrdci6val parhuzamosan az EU-tagorsz.agokban murkod6 gyairt6k koz6tti importverseny egyre elesebbc v;ilt: 1995 6ta az iparcikkek importvAmja evente 150/C-kal cs6kken, Os 2001-re ez a vAimt6tel meg is szGnik. 4 Ugy tunik tehait, hogy a magyar c6gek eddig igen sikeresen teijesitecttek az cr6sebb versenyben is. A jov6re vonatkoz6an &rdekes kcrd6s, hogy a magyar cegek mennyire lesznek k6pesek iillni a versenyt az egys6ges piacon. Erre a k6rd6sre ugy kaphatunk vz'laszt, ha megvizsgaljuk, hogyan alakult Magyarorszaig EU-piacokra iranyulo exportteljcsitmenye az atmenet kezdete ota. Az EUfele irdnyulo export ke'tlpcsos bjviikse A Magyarorsziegb6l az EU f'eh5 iranyul6 export alakulasaban k6t kul6n.ilI6 szakaszt ligyeihetunk meg: 1989 tvs 1992 kozott, illetve 1994 cs 1997 kozott. Az e1s6 szakaszban az EU fecl6 ininyul6 export noveked6s6l. amelyet egy6bk6nt a volt KGST-piac 6sszeomlisa es az import-, illeive a valutazirfolyam-liberalizaIci6 valtott ki, els6sorban az ipari tcrmekck kivitehenek nyugati (j6k6nt EU) piacokra val6 zita'lft~isa ger esztette. Az EU-tagorszLigokba irdnyul6 kivitel ossz6rt6ke 1989 6s 1992 kozott 76'X(-kal n6vekedett.' Ez a n6veke&ds azonban 1993-ban elvesztctte lenduletct, 6s ebben az 6vben 12%/c-kal cs6kkent az EU-tagorszagokba ininyul6 cxport volumene (Iisd a 3. 1. t;iWzatot). A 80-as Ovek veg6n a volt Szovjetuni6 orszaigai vett6k t[cl MagyarorszWg g4pipari cs szalilit6jairnmucxportjania;zk miieitcgy 40%-lit, mig az EU-tagorszzigok mindossze 10%/.-.it.` Ez az arainy azonban 1991-re csaknienm megfor(lult: az EU-tagorszagokba irinyul6 export 35%-ra n6tt, a volt Szovjetuni6ba iranyul6 kivitel pedig l9c/.-ra esett vissza. 1992-beni a volt Szovjetuni6 orsz.igainak r0szesed&se tovaibb csdkkent 16(/4 -ra).
3.1. tablazat: Magyarorszag exportfelfutasanak ket szakasza (evi valtozas szWzalkban) No ckcdes centc
199(
1991
1992 19X9=100
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1997 1993=100(
Nl%aevaorFz.Ig' xporija az ElI fcIl*
30.5
20,))
12,7
184
-11,7
25,8
37,4
12,6
19,2
232
Arniny at EU-inporthot k pes>t*
10,3
15,7
9,4
140
-5.5
14,1
17,0
9,5
13.2
165
Export 6"sz,en
-1),2
6,2
5,2
III
-16,8
20,2
20,3
2.2
21,2
179
F-orraY: - Az EU ailtil az ENSZ CONITRADE adaWtb1.1JihOZ, cljtLtalu01t adatok alapIin. A Kozpont
Stantisikai Hivaltal Jilal kiiadoti KUlkei->kCdclnii Staiszfikai Evkonvv adatali alapjin ( 1997).
A nuisodik szakaszban az export - arinely 1994 es 1997 k6z6it uj len(iulcett veil - VeCntC atlagosan 24cA -katl n6o1. Enntek a nbvekeddsnek a jelent6s n'sze az uj, illetvc htelyre.iithott ipari terrnel6 kapacitasnak volt k6sz6nhet6 (nuiJsodik gener.aci6s valflalatok, kUlltlidi tulajdonlu c6gck). Az EU-tagorszJigokba irnnyulo
A stcrzt() sal!,at
iI 4;.l
az ENSZ CONITRAIDE ada WiNi';iban szerceph5 adaltok aiapi in.
EL lpa rcikkeinck miintegy 30'.) -Jitrkvonatkozoan MIag,atrorNiJt, I 992-bhet megszOtntittc a a vdinot, czck 16k,nt NIagyarorzziquon win g!rh irton tlcrlrkck. 19')9- hen .1/ FU-Iol -6 iinamao iparcikkek tohhs;gc mizir x Jiimctttcs volt. 4A/
Ei atZcIcmt.s tLikor,talisntik4kon, aza! a NIag\ arorNJ4g EU-n hlulih kcrcskcdchimi partierci Jilltl az ENSZ CONITRADE adathJ,'izitho/ eIjuitatoit ;tg!' \ ort) Jq \xporlt dlctve imporiadalokon alapLll. " A szJiiui'. a NMp iarorszJi Jillal az ENSZ CONITRADE adauih4azihoz clJuttaItLt1 adatokoni alapul.
64
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
export I 32%-kal n6tt, azaz csaknem masf6lszer gyorsabban, mint az els6 szakaszban. A gazdasag talpra,illasanak folyamata sem t6rte meg az exportnovekedes lenduletct, s6t, akar azt is mondhatjuk, hogy maga az export volt a talpraallas els6dleges hajt6ereje. A gyorsan n6vekv6 exportbevetel, valamint a kulf6ldi t6ke bedramhIsa az import n6veked6s6t is lehet6ve tette, igy mind fogyasztasi, mind beruhdzasi c6lra jobb min6s6gu termckek viiltak elkrhetv&.
3.2. tablazat: Magyar exporttermekek az EU-ban - nemzetkozi osszehasonlitas (1992-1997) 1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
2 843
3476
4(050
5513
6 498
86(04
11 597
12 176
13 179
n[.
na.
n.a.
344
308
739
1 314
1 579
1 87(0
MagyarorszJig
3 705
4 834
5 799
6 537
5 773
7 260
9 974
11 231
13 398
Lcngyelorszilg
5 161
7 705
8 781
10 274
9 834
11 934
15 260
15 678
16 049
N/A
N/A
N/A
2 415
3 698
4 502
5 617
5 5)1
5 276
EU-import ert6kc (millio USD1 Cseh Kiiztrsasilg EsztorszJg
SzIovenia EU-import noveked&se (sz.zalkban)
22
17
36
18
32
35
7
7
n a.
na.a.
n.a.
-1(
14(0
78
20)
13
NIagyarorszLig
30(
20
13
-12
26
37
13
19
LengyelorszLXg
49
14
17
-4
21
32
3
2
n.a.
nail.
nia.
53
22
25
-3
-4
Cseh K6zIL`rsasLig Eszforsz~ig
Szlovenlia
Index (1992=100)
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
Cseli KizhirsasJig
52
63
73
I(X)
118
156
21(0
221
236
n ia.
n a.
nIa.
1()()
9()
215
382
459
544
Klagyarorsziag
57
74
89
10()
88
III
153
172
205
Lengyelorsziig
5(1
75
85
I(X)
96
116
153
158
161
n.a.
na.
I(N)
153
186
233
227
218
Esztorsz3g
Sylovenliia Forris: Az ENSZ COMTRADE adatibzisa:
nail.
a
Cseh K6ziLirsasLigra vonatkozd 1989-1992 k6z6lti adatokat
a
Cseh Nemzeti Bank, a KUzponni
Statiszlikaii Hivatal 6s az Ipari. Kcreskedelmi 6s ldegeniorgalmii N1iniszt6rium szolgaltltta.
Hogyan viszonyul Magyarorszag exportnoveked6se a masik ot Icend6 (az els6 hullkimban csatlakozo) EU-tagorszdig6hoz? Amilt a 3.2. tAblazatb6l lathat6, Magyarorszag ebben a csoportban a imisodik helyen ali. Ha nein sz.imitjuk Esztorszag kezdetben meglehet6sen akadoz6 integr'll6dAsat az EU-piacokra, akkor elmondhatjuk, hogy 1995 es 1997 koz6tt Magyarorszag exportja n6vekedett a leggyorsabban, s6t, az export ert6ke 1997-ben a Cseh K&ztdrsasig6t is Wlmrte. Az exportkosdr-eltolodds az iparcikkek feli Az EU-tagorszzigokkal lolytatott kereskedelmi kapcsolatok b6vUl6se iszrcvehet6 valltozdst eredmenyezett az export 6sszet6telkben. - El6szor is, az exportn6veked6s hajt6erejet els6sorban az iparcikkek adtik - mig czek atz irucikkek 1989-ben a magyar export 6sszet6tel6ben 55 0/c-kal r6szesedtek, 1997-ben aranyuk 85%/c-ra emelkedett. Az exportn6vekedes f6 ,,motorjai" a gepipari berendezi3sek 6s szdi1lt6eszkozok voltak, melyek arainya 1997-re elcrte a 47%c-ot (kisd a 3.1. abrAt). 1992 cs 1997 kIzott ebben a kateg6riziban az exportvolumen 444%k-kal n6tt.
65
3. fejezet - A kiilkereskedelem is a piacokon folytatott versenges
Masodszor, az altalanos v6lem6inyel szemben a mcz6gazdasdg exportja egyaltalan nem zuhant meredeken. Bar aranyuk a teljes exportvolumenhez kepest 31 %-r6l (1989) 10%-ra cs6kkent (1997), az EU kiiltfldr61 importalt mez6gazdasaigi tcrm6kei k6zott a magyar mez6gazdasAgi term6kek r6sze0 sed6se 1989 -s 1997 kozott elhanyagolhat6 m6rt6kben, mindossze 0,08 4-kal csokkent.7
3.1. abra: Gepipari berendezesek es szallit6jarmuivek exportja a tobbi EU-ba iranyul6 exporttermekhez kepest (1989=100)
1 400------------------------
1000-----------------------
400-
- - -- -
- - -
-----------
- - -
LI
- - - -
- - - -
t--
t-t-
(ten-7kek
------------
--------------
---
(/
----------
-----------
--
800 --------------------------
400
----------------
-----
--------
---
----
1 200- ----
- - - -
I(h;uAesL
S/njC7173) 6f Gepekf
(S/T( 7/-73J -
---
200 -
12
/9S9
14
/99(0
17
IN
/99/
/992
21
1993
-
-
-
-
26
/994
1995
/99f,
1997
Forrius: Az EU Jillal az ENSZ CONITRADE adat bzistahoz cl lul.l toll adatok il iap iAl.
A versenykepesseg vdltozdsa az EU-piacokon A gazdasaig megnyitasa, valamint a tcrmel6snek a szallfitasi 6s informaci6s kiolhv.2 1 k csokken6se eredm6nvekUnt bekovetkez6 fokozatos globalizAl]6dsa altalaban nagyobb mrtt'kGi szakosod.ashoz es jobh vcrsenyk6pcss6ghez vezet. Az intOzm6nyi fcIt6tc1ek valtozasa cs a kUlfoldi t6kc szaimdra kedvez6bb kornyezet crcdm6nyekUnt a magyar cgek nemzctk6zi versenyk6pcsscgc jelent6scn javult, s6t, til is szarinyailt.ik mais orsza'gok gy.'rt6it. A Magyarorszaigon kUszfilt tcrm6kck aranya az EU importprot'il jtb.an (a t6bbi 9 EU-tat,orsza,b61 sz.irmaz6 importot neim szJnimitva) 1989 cs 1997 k6zott az 1 93-as 6v kiv6tcl&cel minden evbcin n6tt. Az orszaig EU-importb6l val6 rnszesed6s6nckk id6bcni alakulasa sCeIl mcglepct6ts (I.isd a statisztikai minlekltct 3.6. tibkitzautt). Az ipar szcrkezcttiitllakitzisainak cl6rehaladiisa, az cnergiaar-timogataisok lccpitcsc es az cmclkcd6 bcrck kovctkczt6ben a nagy cncrgi;a-, illetvc S16munkaig6nydtigazatok cxporttel jcsitmiinyc csokkcnt.
Ugy tunik, MagyarorszJig tWbb6 m.ir nem marginJilis, az tizleti k6rl'orgis kcgyct1cns6g6nck cr6sen kiszolgilthatott szdilit6k egyike, mint amilycn a 80-cs cvckben volt. A tcl.jes EU-import egyes katcg6riaiiban
Itllolt: 199 1-ben 2 1',,-ra n6it, 199)5-hen 1.519! -rai *sokkint, 1997 -ben pedige kinel 1.561';Liz /a irnl .a ket dalUm kot/ti tobh valtoZiSt mt' cxporl Soluiinciie 7) Imillo US ,iLl.iigl novekedeti A miii mxbeinNlap arorzzitg icmtartfolla volna 1989-cs rivcscde.7i az ElI -piLacon, a 11lCZ/g
dollirral .tt soilna lobli.
66
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
5%-nml magasabb r6szesed6st cler6 magyar term6kck sulya az 1989-es 35%-r6l 1997-re 44%-ra emelkedett (3.3. tablazat). A magyar export cs6kken6 kiszolgaltatottsagzit jelzi az is, hogy rendkivuli m6rt6kben b6vbilt azoknak az iparcikk-export6r6knek az aranya, akik az EU importpiacon 5%/c-ndl magasabb r6szesedest ernek el - aranyuk az EU fel6 iranyul6 osszes exporton belul 1997-re el6rte a 35 %-ot. 3.3. taiblAzat: A magyar EU-export nagysagrendje (1989, 1993, 1997) 1989 Az EU-iipporton beluli l0%-os r6szesed&st meghaladM Iernm6kkateg6mi3k szfiuna (4 szJimjegyG SITC, Rev. I) Exportvoluinen (milli6 US dollar) R6szesed6s az EU lele irdinyuJ6 exporton beltil (szjizal&k) EmnkezteIt: az EU-import 5'X-Juid] alacsonlyabb r6szesed66 exporitennekek arinya a telijes magyar EU-exporthoz k6pest (szdzal6k)
1993
1997
27
25
29
654
845
4 418
17,65
14,64
33.0
65
68
56
Forn-': SITC. N6gy szJim.egyG adatok ;az ENSZ CONITRADE adatlzbi\a alapjin.
B1ar az EU-piac tobbi term6kt feluIlmul6 magyar ipari term6kek kozul egyeseket mar 1989-ben is termelt az orszag, a n6vcked6s nrcn pusztan annyit jelentett, hogy a k6sz termckekb6l a gyart6k nagyobb mennyiseget tudtak eladni. A termekek fajtai es viszonylagos stilya tobbszor is valtozott, es a folyamatnak voltak vesztesei cs gy6ztesci. Ami a mez6gazdasagi termckeket illeti, a magyar szallit6knak sikerult megtartaniuk, s6t, bizonyos teruileteken n6velnifik piaci r6szesed6sOket. Mindez ism6t csak a gazdasag szerkezctenek atalakitasara, a versenyk6pess6g javulasara cs a novekv6 diverzifikici6ra mutat.
Az EU-export versenyelonyei (1989-1996) A Hecksher-Ohlin tctel szerint egy-egy orszag kereskedelmenek szerkezete az orszagok egymashoz viszonyitott, viszonylagos el6ny6t, illetve hatranyat tukrozi. Minden orszag altalaban olyan termtkeket exportal, amelyck el6allftasanAl kedvez6bb adottscgai (komparativ el6nyei) tilstilyban vannak - ez pedig az er6forrasok hat6kony elosztzisat biztosft6, versenyalapu piaci mechanizmusok mukod6senek eredm6nye. Mivel Magyarorszag jelent6s szam6, viszonylag olcs6 munkaer6vel cs mez6gazdasagi szempontb6l kedvez6, m6rs6kelt 6ghajlattal rendelkezik, azt varhatnank, hogy az exportban 6len jarnak a nagyaranytu cl6munkat cs term6szeti er6forrdsokat ig6nyl6 term6kek. Ha chhez mcg hozzdszamftjuk azt, hogy Magyarorszagon az egy f6re jut6 GDP-hez viszonyitva igen jelent6s szamban aill rendelkez6sre a magasan k6pzett rnunkaer6, akkor megallapithat6, hogy a humant6ke-ig6nyes termckeknek jelent6s aranyt kellcne k6pviselniuik a munkaigenyes termckek csoportjan belil. Az atmenet els6 eveiben ezek az elvarzisok nem igaza'n ,,jottek be". Az export n6veked6s6t kezdetben els6sorban a szakk6pzetnen munkaer6t ig6nyl6 termckck eladasanak felfutdsa idczte e16. Ezek aranya 1993-ban erte el a csucsot, majd fokozatosan cs6kkent, cs 1997-re elcrte a 17Yc-ot, azaz az atmenctet megc16z6 id6szakra jellemz6 szinl ala suillycdt (3.4. tablazat). A humant6ke-ig6nyes term6kek aranya 1994-95beni, majd k6s6bb 1997-ben is meredekeni n6u. A jelent6s term6szeti er6forrasokat ig6nyl6 term6kek aranya - f6k6nt a mez6gazdasagi term6kck exportjainak viszonylagos gyengtil6se k6veikczt6ben - csokkent. A Magyarorszag ercdeti adottsagaira tdmaszkod6 varakozasokat egy masik tendencia is cafolni latszik: a f'ejlett technol6giiat ig6nyl6 term6kek arainya ugyanlis tolyamatosan n6vekszik. Ezekniek a term6kcknek az el6allitasa jelent6s t6k6t ig6nyel, 6s a t6kc a munkaker6hz kcpest sokkal kisebb m6rt&kbcn a1l rcndelkez6sre. Arra kellettt szarrmitarti, bogy a kedvez6 ir.'nyzat megturik, amnint bcl'ejez6dik a t6kcig6nyes tcrmk-eket c6Iallfi6 r6gebbi vallalatok &rtekesitvsi tcv6kenys6g6nek itcsoportosiftisa az EU-piacra. Am nem
3. fejezet - A kulkereskedelem is a piacokon folytatott versengis
67
cz t6rhcnt. A f'ejlett technol6gilat ig6nyl6 termekek aranya stabilan n6vekszik, es az 1989. evi 19%-r6l 1997ben 447/c-ra cmclkedett. Ezzel szemben a hasonl6 tipus6 Icngyel tcrm6kck aranya 1992 ,s 1995 kozott csokkent, a sz1ov6n term6keke pedig stagnalt. Ehhez az eredm6nyhez egy6rtelmden hozzajarult az is, hogy Magyarorszagnak jelent6s mennyisegu 6s j6 min6s6gg kulfoldi t6ket sikeriti beruhazasra csibitania. 3.4. tablazat: A magyar EU-export osszetetele er6forrasigeny szerint (1989-1997) .Jclent6seh croforraisigeny szerinli csoportok
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
Tcrin6szefi cr6forr-isokat igenyl6
46,2
41,5
39.3
34,1
30,8
28,9
25,1
21.9
16.5
Szakk6pzecilcn munkaer6i igeny16
18.S
21,1
22,6
24,8
26,5
23,0)
19,2
19,3
17,1
Feilett technoldgidl ig6nyl6
19,3
21,1
22,5
23,0
25,3
28,9
34,6
36,9
44,1
HuFiLuinIIJ1 1 ig6nylJ
12,9
14,2
13.3
15,7
15,1
17,0)
19,1
2(),1
22,2
Forris: Az ENSZ COMTRADE adalbJzisa alaplinL az EU .lt.il szolgailliatot iiadatoknak rnegfelelMen.
VOgeredm6nyben az alacsony hozzaadott erteku, els6sorban term6szeti cr6forrasokat, illetve jelentos szakk6pzetlcn munkaer6-r6lorditast igenyl6 termekek aranya a magyar exportkos.'rban ma mar mindossze 34%, nmig a fennmarad6 660 /A-ot a magas hozzaadott crtcGku, e'ejlctt technol6giait 6s humain t6k6t ige6nyI6 tcrmckek teszikIki. Ezt a valtozaist els6sorban az ipari es g6pipari tcrmkeck, ilictve a t6keig6nyes berendcz6sek exportj.iinak 1994 cs 1996 koizott bek6vetkezett hatalmas fellendili6se eredm6nyczte. MagyarorszAmgnak az EU piacain m6rhet6 un. hithat6 versenyel6ny-mutat6jara (RCA, revcaled compatrativc advantage) vonatkoz6 szimrnitasaink mcger6sftik a 1enti mcgfigye16seket.' Mfg az orszag kezdetben mind a l'cjlett tcchnol6gikt igenyl6, mind a humain t6k6t ig6nyl6 tcrm6kck vonatkozasbman versenyh.'trdnyban volt, a helyzet az6ta megtordult. A k6pzett munkacr6t ig,ny16 term6kek RCA mutat6ja el6szor 1990ben emelkedett I f'ole. 1997-re pedig eIirte az 1,46-ot (statisztikai mell6klet, 3.7 tablazat). A fejlctt tcchnol6giat igcnyl6 termckek kozott - b.ir alacsonyabb szintr6l indultak - m6g enncl is kltvinyosabb l'ejl6d6s figyelhet6 meg. A m6isik oldalon azonban a jelent6sebb termeszeti er6forrzisokat ig6nyl6 term6kek eiveszitett6k versenyel6nyiiket, a szakk6pzetlen munkaer6t ig6nyl6 termckek helyzete pedig folyamatosan gyengul. A feldolgozdsi szint vdltozdsa Mlagyarorsziig exportkin.'lata teh.it a t6kc- es technol6giaigicnyes tcrmckek IcI6 tol6dott cl - de vajon ek6zbcn az ri-ucikkek l'cldolgoziisi szinitje szempontjdb6l a hozz;iaclott 6rt6k is n6vekedett-c'? Ennek a k6rd&snck a mcgvalaszolkisdhoz a Vil'igbanknak a Ieldolozds kulonb6z6 szintjeihez kialakitott, 48 zirucikkre kitcrjc(16 osztilyozasi rendszcrcl f'ogjuk alkalmazili." A l'cinti oszt.'lvozas alapjJn 48 cirucikk tl'edolgozzisi kincal tekintve az alaipszintu 6s a kozepesen Ieldolgozott termnkek arinya 1989 6ta folyaniatosan cs6kkcn, mimg a tcljescin leldolgozott tcrm6kck arinya jclentosci mcgn6ll (3.5. lNL.izat). Ez a fokozatos eltol6dds az EU kUls6 orszc'tgokb6I sz.irmaz6 iniportjibh6l torteno rcszcscdcsi arainyok vaItozasziban is mcgfigyclhet6. Az 1989-92-es, illetvc az 19 94-97-cs cithaw'okit tekinitve kithaI6, hogy csak a teljesen Ieliolgozotl termkck csoportja n6velte r6szcsed6set az EU piacain. Emelictt ti5ny. hogy az EU altal import;ilt tcrm6kek k6zott a teljesein leldolgozott k6szternm&ck aranya 1989 iSs 1997 kWiz6tt jelent6sinn. mintegy 30/()-kal n6tt.
s Eg! or.zig adou *-1 icinkrc lak L.iihiaio iatkoz(t ion ver xcldn-y-ni utati ji: a .. tcni5knickza adOli orvi(g c\porijan beluli i5szecd e6nck. illeive c lcrin6k \ ifhigkere4kedeleniben inert r6vzc cde&,lnck hidny,idu a. Eniuck inegticllien iaz cgynll kisebh Nit;lat(i ker cnyhJiiriJmu lelol. Ha a mualaWd cgpnel mniagaabl;akkor az oi zzig a!z adolt ferini6kre vonal kouian .-lailhaWi verNcnvcl6mi nuvel rei(elkezik. NMagyaroi-zLig pd;itil cgyp icrnik iempontij jtb(dl akkour van liihato a vcrsclnvlmben, ha aadout lcrmnk niagyar exporton hbelidii rc zzccd&ce iiiagaiabb a iclin.k EU-i iipointo hbeluli
A l(ibb I udolgozim zi nick a koveikcz6k: alapapziitti (icldolgouiali n nyersanyailg). kozepewien (elike z leirnikek), illeive teliescn Icldolgozotu. iol(l glainc alap.zinlti Ipc upc pldaul a Irks ztildP_g. aic jcscnl Icldolgouzot l6pcs(d pedig Litlarlisiiuot zolds.g.
A
68
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
3.5. tablazat: A magyar EU-export vaitozasai feldolgozasi allapot szerint (1989-1997) 1989
1997
Atlag
Atlag
(1989-92)
(1994-97)
Valtozas (%) 1997 es 1989 kozOtt
Valtozas (%) 1994-97 es 1989-92 kozott
AlapszintOi tennekek aranya
19,R
18,3
19,0
17,4
-7,8
-8,6
Kozepesen feldolgozoit tennekek ar;ny;
37.3
26.0
33,0
27,4
-30,3
-17,1
terimekek arinya
42,9
55,7
48,()
55,3
29,8
15,2
K6zszUks6gleti cikk-lIncok arnnya az osszes EU-exporton belul
35,2
15,1
31,4
17,6
-56,8
-43,9
Teljesen feldolgozort
Eml6kcztetfi: reszesedes az EU-importb6l Alapszinti6 termkek
0(,28
0,32
0,31
031
14,3
KUzcpesen feldolgozolt termekek
2,35
2,27
2,62
2,41
-3,4
-8,(
0,0
Teljesen feldolgozolt tennAkek
1,62
2,16
2,03
2,18
33,3
7,4
Forras: az ENSZ COMTRADE adatbazisa alapjdin.
A magyar exportkosar feldolgozottsag szempontjab6l lathat6an a magasabb hozzaadott ertek iranyaba mozdult cl. A feldolgozas egyre nagyobb hanyada tortenik meg belf6ldon. Mivel a k6lts6gek nemzetk6zi szinten versenyk6pcsek, semmilyen negatfvumot sem jelent az alapszinten feldolgozott aruk exportja, mindazonaltal a feldolgozasi lanc magasabb szintu clemci feIe val6 elmozdulas a kidolgozottabb, &rettebb iparszerkezet kialakulasat jelzi. Kornyezetszennyezo termekek EU-exportja A kornyczetszennyczo iparagak altal6ban azokban az orszagokban koncentral6dnak, ahol a kornyczetv6delmi cl6irasokat kcv6sb6 szigor6an tartatjak be. Mivel az cl6irasok betartasa magasabb k6ltsegeket jelent, a viszonylag laza k6rnyezetv6dclmi szabalyozist cl6ir6 orszagokban aMtalaban nagyobb aranyban vannak jelen a kornyczetszennyez6 iparagak. A kevesbc fcjlett orszagok kev6sb6 szigor6 c16irasokat tamasztanak, igy azt varhatnank, hogy a kornyezetszennyez6 tcrm6kek cloallitasaban versenycl6nybcn vannak. A varakozasokkal ccllenttbcn a k6rnyczetszennyez6 termekek"' aranya Magyarorszag EU-exportjan beltil egyaltalan nem n6vckedett meg a kozponti tcrvgazdasag 6sszeomlasa utan - mint ahogyan az eIso EU-csatlakozasi hullam tobbi orszagaban, peldaul Lcngyclorszatgban vagy Szlovcniaban t6rt6nt. Eppen ellenkez6leg, Magyarorszagon czcknck a term6keknek az aranya 1991-ben igen latvdnyos zuhanasban kczdcet: mig 1990-ben mcg 25°/c volt, 1997-ben mar csak 12% (3.6 tablazat). Ebb61 kovetkczik, hogy Magyarorszag egyre kevesbc szakosodott a k6rnyezetszennyez6 tcrm6kck EU-exportjara. S6t, a tablazatb6l lathat6, hogy Magyarorszag mcg vcrsenyel6ny6t is elveszitette" czen tcrm6kckn6l. Ezek a t6nyck arra engednck kveltkcztetni, hogy a mikrogazdasagi szerkezetatalakitas cl6segftettc Magyarorszag atallasat a k6rnyczctv6dclmi szempontb6l tisztabb tcrmckckre cs tcchnol6giakra. Ez nem jclenti azt, hogy az orszagnak nem lcsznck jelent6s kiadasai az EU k6rnyezetv6dclmi eloirasainak tcljcsitcsc kapcsan (czt a k6rd6st a 10. fcjezet targyalIja).
I
A kornyezetszennyee6 ipardpk dchnici6.ijt Low &s Yeats (1992) munkijzib6l vettik iit. A versenyel6ny-mittat6 &rt6ke 1997-hen I alkcsokkcnt.
3. fejezet
-
A kijlkereskedelem es a piacokot foZytalott versengcs
69
3.6. tablazat: Magyarorszig EU-exportja kornyezetszcnnyez8 tcrinkekbol (1989-1.997) 1989
1991
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
Export (iillH6 US dolkir)
954
1 224
1 208
I 251
1 025
1 355
1 829
1 738
1 658
R6szesed6s a teljes EU-cxportb6l ((X)
25.7
25,3
20,8
19,1
17,8
18,7
18,3
15,5
12,4
terim6kemiek importjANb61 (Mc)
1.33
1,54
1,54
1,60
1,47
1,69
1,72
1,77
1,63
Versenyehiny-miulato
1,70)
1,78
1,55
1,46
1,43
1,44
1,24
1,17
0,96
R2sze.d6s a;. EU k6rn\ecztcszcnnVczo
Fon.i: ax ENSZ COMTRADE adalxbzisiban szerepl6 EU-a(latok alapj.in.
A mrlki-ddto6ke-b&lhozatal szerepc a szerkezetdtalakitdsban is az exportteljesitnmenyben Magyairorsz.g- tapasztalatai 1990 6ta bizonyiljAk a k(ifllIdi t6kc Mc1c tortcn6 nyit's el6nycil A nemzctk6zi c6,ck bcrLuh:izsai 6s (kisebb m6rbokbcn) a kiill'oldi feIdolgozis, arnint az export bsszet6tcwcnck alapvet6 vA.lItoz.isaib6l cs az orsza.g nernzelkozi piacokra tdortcn6 visszaintegr16dlAs.inak sikcr6b61 is hithfat6, gyors korszcrGs6d&,lhcz cs az ipar kapaciI.isainak kiigazitas.ihoz vezetelt. Annak. ellen6re, logy Magyarorszaig gazdasAga a kornbb:in kozponti tervgazdasAiggal m4ukod6 orszaigok kozuil az egyik Ieokiscbb. 1994-ig ide Airainlott be a lcgt6bb kiilt'oldi mukod6t6kc (FDI). Bir 1994-ben Lengyelorszag czen a tircn atvette a vezet6st, Ma-yarorsz6g 1995-ben a privatizaci6s mcgMilapocdisok ercdm6nyck6nt visszavette az els6 helyct, mnajdl 1996-1997-beii a liarmadik Iegiiagyobb mtkod6t6ke-befoga(16 volt (Lengyelorszao cs Oroszorszag utUin). 1990 cs 1996 k6z6tt Magyarorszio-g cs Lengyclorsz.ig kapta a r6gi6ba beiraryiI6 teljes rnukod6t6kc 50('-cit. A mGkbd6t6ke-bekrami6s GDP-hez viszonyitott aralnya, illctvc az egy f6re jut6 mGk6d6t6kc-beiramlAis minden 6vben (1990-1997) Magyarorszaigon volt a legmaogasabb (3.7. tiblhizat). A kull-oldi ccgck vezet6 szerepet jatszottak az ipar szerkezettalakftisAban A liazai c6gekncl sokkal exportorientUltabbak. igy nagyobb m6rt6kben jzirultak hozzA az orszag nemzetk6zi piacokra torhIn6 tijb6li visszaintcgralo iasahoz. A kiilfdldi t6k6vel rendclkez6 c6gck 1996-batn a nett6 6rtkesitcs 47r/c4-at 6s az osszes alkalmhazott 29c/A -,it m iondhattik IMugLirkcak, ezzel szcmiibeni viszonit rcszesedcsuk az exportb6l 60%, az importb6l pcdig 64''c volt. 1997-bcn cz ut6bbi rcszcsedcs mcg magasabbra kuszoit, ekkor az exportb6l 7 3 f/(-kal, az importb6l 720A -kal rcsznsed(tek.' 3.7. tablazat: Osszesitett mdk(id6tcke-behozatal egy f6re, illetve a GDP-hcz v iszon0itva ()sszcsil(et tkchbaianidas cgy forc EZtor zig
199()
1991
1992
1993
thlaig 1990-93
1994
1995
1996
1997
Allag 1994-97
0
55
163
55
31)5
4-10
513
0211
Ceh Kbztir>.l&Ng
12
61
153
216
II]
3011
549
683
8(19
586
N1,isa urorsig
2'
(68
3018
531
259
6379
1)68
439
1 1II
1
Lengx clor.ZJig
2
S/,ov2io.a)
1 25!
476
10
27
71
2S
119
213
329
411
268
()
56
112
-12
154
239
328
476
299
O)ssztsitclt thkebearainhlis a (GD-Iici _ ii'rSZOl it% a h.,zr-iag
().()()
(i,()))
',17
6,64
1.66
12,20)
16,59
18,89
22,103
3,85
C.,ch Koxiriasilg
tl,38
2,48
5,86
7,97
1,99
111,41
16,15
19,111
21,81
3,46
N1aigvarolrs.ig
11,98
5,55
9,71
16,101
1,(1()
18,87
29,41)
33,9'
3*8.2(
5,56
1.36
3,37 1.77
0,84
5.39
8,48
1'.,)6
14,48
2,78
S/lo
0IlgyeIrvix.0t.56 (),16 00.181 11.10)
11,44
2.36
3.27
4.19
5,67
(1.98
(t.88
Fori.i: Global Des\e1opment FI'mance ( 1998) 6. Ecoiioziiie Sur%cy ot Europe ( 1998)
' A fciiti ad.htok loiri Jt.. tI:inio
( 1998).
70
Magyarorszdg az Europai Unio kapuajdban
A magyarorszagi mukod6t6ke-beAaamlas fontos jellemz6je, hogy nagyon sok (igazatra terjed ki, cs igen magas a kulf6ldi tulajdonu ccgek szama. Bar 1992 6s 1996 k6z6tt a legnagyobb aranyban (4,2 milliird US dollar) az ipar reszesult kulfoldi mrk6d6t6k6ben (1996-ban az 6sszes mGk6d6t6ke-beAramIAs 40%-a iranyult az iparba), a gazdasag mas agazatai, konkretan a kozmuvek es az energiaszektor szintcn jelent6s mukod6t6k6t vonzott (1995-os ,,nagy" privatizaci6: 1,5 milliard dollar). Nem k6ts6ges, a kulfoldi cgck komoly szerepet vallaltak abban, hogy a magyar termel6kapacitAsok integrAl6dtak a nemzetkozi termel6- cs eloszt6hal6zatokba. * E16szor, mivel az orszAg kulkereskedelm6nek csaknem haromnegyed6t 6k bonyolftjak le cs cz az arany gyorsan novekszik, a kulloldi c6geknck komoly szerepuk van MagyarorszAg EU-exportteljesitm6ny6nek latvAnyos n6veked6s6ben. Sz6'mos termekcsoport sikeres kifejleszt6se szinten egy6rtelmuen a nemzetk6zi vAllalatok rnkodescre vezethet6 vissza. Ezek koziul a Iegjelent6sebbek az aut6alkatr6szek (1996-ban a Volkswagen es Audi gy6jt6motorok tett6k ki a teljes EU-export 9%At), illetve az elektronikai berendez6sek. * MAsodszor, szzimos t6ny utal arra, hogy a magyarorszagi termel6kapacitas gyorsan cs egyre novekv6 m6rt6kben integral6dik a vilAgmerctG, 1talaiban nemzetkozi ccgek Altal uzemcltetett termel6hal6zatokba. A magyarorszAgi nagy Os kozepes vA'llalatok kozott egyctleni tisztian magyar tulajdonu maganccg sincs. A 100 legjobb magyar v;illalat kozott szArmos olyat talhlunk, amelyek nemzetk6zi c6gek helyi leanyvAllalatai.'" Az ipari szektorra vonatkoz6 becslhsek szerint pedig ezeknek a ccgeknek az aranya niagasabb, mint egyes EU-tagorszagokban (pi. FinnorszAg, Gorogorszag cs PortugAlia). A mGkod6t6ke-behozatal magyarorszAgi tapasztalatainak tehat cl kell oszlatniuk azokat az aggalyokat, melyck szerint a magasan feljetit EU-val kotend6 preferencialis kercskcdelmi megAllapod.s a hazai ipart katasztr6faval fenyegeti. Osszegzes: az orszdg helyt fog dllni az egyseges piacon
A magyar gazdasdg szorosanii integrAl6dott az EU-ba, s6t, kcreskedelmi szempontb6l (amint azt IClItebb megAillapitottuk) mcg n6mely EU-tagorszagoknal is jobb.n. Az Atmenet elcj6n hangozt;atott cgycs aggAlyokkal cllent6tben Magyarorszag a nemzetkozi piacokra val6 visszaintegrAl6dds credm6nyek6nt nem valt alacsony hozzaadott 6rt6kG nyersanyagok szallit6jAivA. S6t, cppen ellenkez6leg, Magyarorszag az atmenet kezdetc 6ta egyre inkAbb a kiflnomultabb mr&noki termcnkek iranyaba szakosodik. Az orsziAg EU-exportjanak osszet6tcle sokkal mclyrehat6bb valtozAsokat mutat, milt a tobbi A'tmcnetet v6grchajt6 orszAgc, arni a gazdasAg szerkezetAalakfitAsanak cl6rchaladasat jelzi. Ugy tunik, az export n6vcked6s6t nem a rtgebbi termckek n;agyobb ariny6 &1rtkesfit6se eredimcnyezte. Az exportkinalat szerteagaz6bb lett, a magas hozzAadott 6rt6kG termckek arAnya folyarmatosan novekszik, mig a szakkVpzetlen munkacr6t ig6ny16 termc'ek csokken. A vArakozAsokkal ellentetbcn a kornyczetszennyez6 termikek aranya szintcn csokken. A jelen f(jezet rnegAllapitasai empirikus bizonyift6kAt adjak annak, hogy a magyar gazdasAg j61 felkcszuilt az egys6ges piacon vaI6 helytallasra. A feladat most a kuilftldi cs belf6ldi beruhAzAsokat vonz6 kedvez6 felt6telek, valamint a makrogazdasAg stabilitAsanak tenntartzAsa.
Ll.d a FlThcWalil Strcet Journiil ELU11rCe' Central European Econoiomtic Review 6,szeilIlitdiit ( 1998 .l iL tS g IttiM ItIlI lvet a DUIn & Brad(Wrect HLuigJirnia k1, Mtett el. Az cladidok !ecmponitjaJib leg jobb 2(1c;g kozul legaklbh hat valanicly neitl,tkozi 6iiJsmJillalat leanyvallalta ilken peld;ul ail IBN1 Storlac PIoCtIL't (2. hel )I a VolkkAagetin h 1iilald Iv( Audi lliungaria Nlltor 6. hely I .Gieneril 10otorltILila 1 dotibnai le'() Opel HLIng-ar (7. helI ;a Phihip (t12 hlcl)vIa General Electric Lightili t 15. helylVs a japJin iLtIal idonii Nlag.ar SLI/ik ( Ifi hel vI A l(I) v/ceto c;g clcnttos r:s/Obcni kullluldi a tobbhegi tillajdioneo pi. a Leh.l 11ti56,pgy)Jr cset6ben a wsvid Electroilnx).
3. fejezet - A kiilkereskedelem is a piacokon folytatott versenges
71
VERSENY HAZAI PALYAN A magyar gazdasag nyitottsaga a kutlftldi t6ke, illetve az importcikkek el6tt egyben a hazai piacok versenyfelt6telcit is meghatarozza. Ide sorolhat6k a termekek piacra val6 bel6p6senek korlitai, amelyeket a vSmok 6s a szuk ertelemben vett, nem v.imjellegg akadalyok jellemeznek, tovabbai a piacok hozzaif6rhet6seget befoly6sol6 kulonboz6 helyi gazdasaigpolitikai int6zked6sek (a k6rnyezetv6delmi es egy6b szabvanyok, az eg6szs6giigyi el6irasok) valamint a kult'oldi beruhdz6sokat v6d6 rendelkez6sek. Nyitottabb piac aIltalaban gyorsabb gazdasagi noveked6st es jobb exportteljesitmenyt eredm6nyez. Br Magyarorszaig az .Stmeneti gazdaskigok kozott talan legbatrabban nyitotta fel az ipari Os szolg.iltatasi szektorok piacait a kulfoldi t6ke el6tt, eddig 6vatosabban kezelte a kulkereskedelmet. Ennek kovetkezt6ben bizonyos ellentmondas 6rezhet6 a nemzetkozi t6kebe.Sramnls feMO vaI6 szokatlanul nagy nyitotts.Sg Os az airubehozatal kev6sb6 liberilis megkozelitese kozott. Mivel Magyarorszag aranylag kis orszag, es mar jelent6sen megnyitotta piacait (a kulkereskedelem adja a GDP mintegy 40%-6/t), szinte bizonyos, hogy az orsz.Sgnak 6riasi el6nye szarmazna az egyoldal6 liberaliza'ci6b6l. Kijlkereskedelmi strategia:fokozatos is egyenlotlen liberalizdcii A kozponti tervgazdasdg dsszeomldsa. Az allam kulkereskedelmi monop6liuma, valarmint a konvertibilis valuta kozponti elosztiisa es a kemenyvalutaban szerzett j6vedelemek tadclasanak k6nyszere k6vetkezt6ben nem volt sok Ichet6s6g a kereskedelmi liberalizaici6ra. Amikor 1987-1988-bani megszunt a kozponti tcrvgazdasag, az .Sllam kilkereskedelmi monp6liumAt is elt6r6lt6k. Mindazonailtal -- szemben a lengyelorszxigi stabilizaYci6s cs Mtalakitaisi programmal - a magyair k.lkereskedelem es a valutairfolyam-rendszer liberalizkici6j ira t'okozatosan kerult sor. Ncgy &v alatt, evi 20-25%-os szakaszokhan hajtott.ik v6grc. Els6 lOpOskUnt 1989-behn felszabaditouRik a t6kepiaci importot. A k6zponti irzinyitas lebomlasaival p.irhuzamosan a folyamat egyre gyorsult. 1990-ben megszxint a t'6lk6sz tcrmckekre vonatkoz6 importkorlitozas, valamint (b;ir elgg6 kUnyszcredetten es nem teljes k6rGen) szx'imos, fogyasztasi cikkre vonatkoz6 kv6ta is. Mindazonitital a piacra val6 belp6si korli;tok hatalmasat v.iltoztak. 1987-beni m6g egyctlen Agazxt sCeIl volt kiteve importversenynek (s6t, semmilyen verscnynek), mig 1990-ben mar a hazai termekck mintegy 70%-anak volt importb6l szarmaz6 versenytarsa. Liberalizaci4 regiondlis kereskedelmi egyezmenyek uitjdn. A kedvexzennyes kereskedelmi egyezmenyek szintun jelent6s cr6t kcpviselnek a kulkereskedelem liberalizaci6ja ter6n. Ezck kozul a k6t legijlent6scbb a Tarsukhisi Szerz6d6s (TSZ) 6s a K&6zp-eur6pai Szabadkereskeiclmlii EgyczrnOny (CEFTA)," amely tagorsz.igai a 2000-cs 6vek clcj6re tcrvezik a teljesen szabad kereskedelem bcvczct6s6t. Az EU-b6l szarmaz6 iparcikkek importja a magyarorsz.igi iparcikk-import 74'/c-at teszik ki. A CEFTA-b6l cs az EFTA-b6l szxarmaz6 importtal egyutt (1996-ra vonatkoz6an) az importnak j6val t6bb, mint 807(c-a tcljcscn vaimrncntes Iesz.
TSZ. Mivel Magyarorszaig legnagyobb kereskedelmi partnere az EU. a kereskedelmi egyeziiiOnyek kozul messze a leg jelent6sebb az 1991-ben alairt TSZ. Az 1992 marcius.iban hatnilyba 1kpctt kozbens6 kereskedelmi megAllapod6s az EU-b6l import.Slt iparcikkek mintegy egyharmad6nail szuntctte meg a vamot (ezek i'6kint a hazai ipar szamiira szUks6ges anyagok voltak). 1995-t6l kezdve visZollt el,etbe Iptek Magyarorszag vamkoncesszi6i is az iparcikkekre vonatkoz6an: az EU iparcikkeinek v.'rmtarilYija;vente 15c-kal csokk,n, cg6szen 2001-ig, amikor n6luiny kisebb jelent6s6g6 kiv6tellel minden iparcikknek nulla lesz a vaimtarit'faja.
A/ 1992-ben akiit KOZc p-eCUr6)pmi S/ab.hadekerokcdd Imi 1990-baln csilIlkocztl S/ovi ma c&,az 1997-ben c.NlIkokold
c/I m ml hatalallam (CIch Ko/ldrFar;l,Jig. NlIg\yaorll Jtg/ . Lengyelol-r/.l/ Romilmlal s/ilm.iraI butloul keiel / I k§0t4ldhi kalpcsoklolokho.
S/lz Iik .S, i/
72
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
CEFTA. A CEFTA altal tamogatott k6toldalti egyezm6nyek kereteben v6grehajtott vamtarifa-csok5 kent6sek melyrehat6bbak es gyorsabbak voltak a TSZ kereteben vegrehajtottaknal.' 1997-ben az iparcikkek tobb, mint 90%-ara vonatkoz6an magyar oldalr6l megszunt a vAm. (Az 1997. julius 1-jen csatlakozott Romania vonatkozasaban ez az arany 75%). A fennmarad6 10%-ra vonatkoz6an (cip6k, ac6l, papfr, gumiterm6kck, gepjarmuvek) a vam 2001. januar 1-j6n szunik meg." Ennek ellenere a CEFTA-tagorszagok maris kedvezm6nyes lehet6segcket 1lveznek, mivel a vAmok j6val alatta maradnak a legnagyobb kedvezmenye elve (MFN) keret6ben megallapitottaknak. A Cseh KoztArsasag, Lengyelorszag, a Szlovak K6ztArsasag, Szlov6nia es Romania vonatkozasAban a vam jelenleg az MFN-vamtarifa 30%-a, 1999-ben tovabbi cs6kken6s, 2000-ben pedig a legtobb vamtetel nullazasa varhat6. A preferencia nem korlatoz6dik az iparcikkekre: t6bboldalu preferenciAk alapjan a mez6gazdasAgra is kiterjed, 6s ketoldalu megallapodasok soran meghatarozott vAmcsokkent6sek tAmogatjak. Osszess6g6ben a mez6gazdasAgi preferenciak mintegy 80%-ban 6rintik MagyarorszAg 6s a tobbi CEFTA-tagorszag mezogazdasAgi kereskedelm6t, ami 6sszessegeben az export eset6ben 482 milli6 dollart, az import eset6ben 97 milli6 dollArt jelent. A kereskedelmi liberalizdcio idoleges megtorpandsa: az 1995-ds stabilizacios csomag. Az 1995-os stabilizaci6s csomagban a kolts6gvet6s 6s a foly6 fizet6si merleg egyuttes hianyanak megf6kezese 6rdek& ben olyan rovid tavu int6zked6sek is szerepeltek, amelyck id6legesen elt6rtek a bell'odi piacok fokozatos liberalizAci6jAnak strategiajAi6l, amely egyebkent mindmAig jellemzi Magyarorszag gazdasagi atalakulasat. A csomagban 8%-os ideiglenes kiulon importvam szerepelt, amely alol csak az energia- es a g6pipari import kepezett kivetelt.' 7 A ku1ln importvAm mellett ad valorem vAm 6s adminisztraci6s illet6ket valamint 25%-os afat vetettek ki az importra, igy a vamk6lts6gek t6nyleges noveked6sc j6val magasabb volt. (A kir6tt illet6kek egyebk6nt nem egyeztethet6k ossze a WTO es a GATT rendelkcz6seivel, melyck tiltjak, hogy az illet6k osszeget a vamhivatal altal kezelt aru ertek6t61 tegy6k fligg6ve). A tobbletkoltsegek 1995-ben voltak a legmagasabbak, amikor e16rtek az (egy6bk6nt vammentes) import 15%c-At, majd k6s6bb fokozatosan cs6kkentek, es 1997 juniusaban meg is szuntek.'" Nem vdmjellegii korldtozdsok. A nem vAmjellegu korlatozasok (NTB) elszaporodasa kedvez6tlen hatassal volt a kulkereskedelemre. Az NTB importletedesi aranya (tehat az NTB ala es6 import aranya) mintegy 19,5%. Az ipari orszagok mercejevel m6rve ez nem kiemelked6en magas (az EU-ban p6ldaul 1994-ben, a WTO/GATT mez6gazdasagi vamrendszer bevezet6se el6tt 16,5% volt). Bar Magyarorszagon az NTB sz6lescbb koru mint az EU-ban, sokkal kevesebb fajtaja van. MagyarorszAg Ieginkabb az egyedi (nem automatikus) cnged6lyk6telezetts6g el6irasaval es kv6takkal megval6sitott mennyis6gi korlatozasokat alkalmazza, melyck az NTB ala es6 import mintegy 60%-at 6rintik. Az NTB ala es6 termekek kozott 6rz6keny iparcikkek (pl. textilfajtak 6s ruhak), bizonyos vegyi anyagok, az ac6l 6s gepjarmuvek szerepelnek. Kett61e mennyisegi korlatozas l6tezik: az egyik egy kifejezetten magyar specialitas, a fogyasztasi cikkek globalis kv6taja, a mAsik pedig az importenged6ly. Fogyasztdsi cikkek globdlis kv6taja. Az ut6bbi id6ben v6grehajtott enyhit6sek ellen6re tovabbra is meglchet6sen hosszu a globalis kv6ta ala cs6 term6kck listaja. A kv6tat 1991 -ben 630 milli6 dollArban allapitottak meg, majd 750 milli6 dollArra cmelt6k. Amikor az Uruguayi Fordul6t kovet6en 1995-ben a mez6-
Ponto.albban si6.va a CEFTA t6bboldaIi es kltoldallii sNszetev6t i tartahmaz. A tobboldaltJ ftsszeteviI a kotzosenimeg;illapitoltt preferiencl.kra, a k6toldali pepcdiga k.t taigoriAg Jdlal megfilalpitolt. a tobbiekre oemii6rven)es megJill;apoddsokra teried ki. Egyes kivttelekkel: Lengyelo sz.ig kUresfte p60ddul a g6pjArni(Jvek vdmija egy evvel kes(ibb, 2((02. janudir I -j6ii csokken nulldra. 1996 jdlius>baii 7'4-ra, 1996 okt6ibcrben 6'4-ra, 1997 mnirciusaban 4'i,-ra, 1997 misNodik negyed6v6re 3'A-ra csftkkent, A kul1n importvdmi 1'997. jftlius I -j2n pedig megszftit. is NLagyarorszag 6'/, -os vdmilletAket szabott ki, amitely 1996-ban 2'i,-ra csfikkent. 1997. ianul'r tr-01 a WTO-tagorszdgokbftl szdirmazii import vonatkozzaNaban megsztniit az illetk. Igy a vdimimiiientes iilpot t6ilyleges tobbletkOlts6ge 1995-bei 15'%, 1996 oktibereig 10),75'i/, 1996 deceniber6ig 9V4,41997 m;Arciusdig 7,5'/, 1997 dirpilisdig 517., illetve 1999 ftiniusdig 3,75%'ivolt.
3. fejezet - A kiilkereskedelem is a piacokon folytatott versenges
73
gazdasaigi termekek kikeriltek a kv6ta al6l, ez az osszeg 518 milli6 dollarra cs6kkent. A kormany 1998ban tov.ibb szukitette az importkv6ta ahi es6 termekek k6r6t, 6s id6vel teljesen meg kfvanja szuntetni ezt a fajta korlitozast, bar ennek hatarideje egyel6re nem ismeretes. A globalis kv6ta els6 r.in&6sre mindenkit a tervgazdasagra eml6keztet, szUlet6se pedig 1973-ra, Magyarorsz6g GATT-csatlakozasanak idej6re tehet6. Egy magyar kozgazdaisz a kovetkez6 megjcgyzest fiuzte ehhez: ,...a globalis kv6ta a magyar kulkereskedelmi szabalyozAs utols6 nyiltan onk6nyes cs egy6rtelm6en protekcionista eleme."'" Ugy tGnik tovabb, hogy a kv6ta feleslegess6 valt eszkoz, amelynek mair keves szerepe van. Egyes esetekben el6fordulhat, hogy a mennyisegi korlatozasokat politikai-gazdasagi megfontolasokkal magyarizzak. Ez igen val6szinu p6ldaul a gepjarmuvek eset6ben, amikor az atmenet els6 id6szakaban a kulfoldi mukod6t6ke Magyarorszagra csabitasanak szAnd6ka fontosabb volt, mint a tisztan gazdasagi megfontolas.2"' Az 6kszerekre vagy a halkonzervre vonatkoz6 globalis kv6tat azonban nem konnyu megmagyarazni. A globalis kv6ta gyors megszuntetese jelent6s 16pcs lenne abba az iranyba, hogy a kulkereskedelem ,,k6zi vez6rles6nek" utols6 maradvanya is megszunjon. Export- es importengeddlyek. A kereskedelem irinyitAsAnak masik eszkoze az export- es importenged6ly-k6telezetts6g bevezet6se. Az export vonatkozasaban az enged6lyk6telezetts6g bevezet6s6nek esszerGs6ge nem mindig egy6rtelmg. Nem szamitva a fegyvereket 6s a kozbiztonsagot vesz6lyeztet6 egySb term6kcket, ezen a list.in airtalmatlan mez6gazdasaigi termckek, bizonyos &rcek, az arany es az czust szerepelnek. A mez6gazdasaigi term6kek kozul a libamaijra 6s a kacsam.ijra EU-kv6tak vonatkoznak. Ez azonban a tobbi termckre, pcdaWul a durumbuzara nem 6rv&nyes. Osszess6g6bcn az cxport mintegy 6%-a esett 1998-
ban a nem automatikus, enged6lyk6teles termekek kateg6riaijziba.' Ebben a kateg6ri6ban az importoldalon sokkal tobb tcrm6k talilhatO meg, br szzizal6kos aranyban czek az importnak viszonylag kis rcszet teszik ki.22 A list.in szerepclnek kul6nt'ce halak 6s halb6l kcszult
term6kek. egyes vegyszerck, textilek es ruhak, bizonyos faAruk, cip6k, nemestfmek, g6pjdrm6vek cs t'egyverek. Az enged6lyk6telezetts6g t'cnntartasat nchez megmagyarazni a hazai termel6k vcdelmcvel. (MagyarorszA'gon nem termelnek kaviart...). Ha az importenged6lycket a globiAlis irnportkv6ta adminisztraci6ja ccljaib6l alkaIlmazzak, akkor cz egy okkal tobb a globalis kv6ta cltorl6scre. Osszess6g6ben tcny, hogy bMr egyes term6kek jogosan esnek korlatozais aki (pl. fegyverek, vesz6lycs teri-nkek, ncmzeti kincsek), sok termckre ez nem igaz. Jelenlktdk a list.'i Ichct6s6get ad extra prot'it kUpzescre cs czzel szdks6gtelenlfI bonyolitja a politikai 1egko6rt. Az import megklilnbioztetes eredmenye: magasabb termel6i is fogyaszt6i ko'ltsegek A kedvezm6rnyes kereskedelmi gyakorlat mindig a kulso orszzigok szMl1it6inak hatranyos megkuilonb6ztet6s6t eredmnnyezi. A megktiI6nb6ztetes m6rt6k6t a legnagyobb kedvezm6ny elv6n (MFN) alapul6 vwimt6telek, illetve a kedvezm6inyben nem rcszesUl6 partnerekt6l szarmaz6 importcikkek vdimk6lts6gei hauirozzaik meg. A kereskcdelem hangsuilyanak eltold6&isa a kedvezm6nyt 61vez6 partinerek iranyaba anriil er6sebb, min6l nagyobb a kedvezminy mcrt6ke, azaz az MFN cs a kedvezm6nyes vwirmtari'a kUIlnb6zete. Mivel az MFN vAmtaritLknak az Uruguayi Fordul6 keret6ben megha1.'rozott cs6kkent6se lassabban halad mint a kedvezm6nyes mcgaillapodasok vaintOteleinck cs6kken6se, a mregkUltnb6ztetis m6rt6ke (az aitlagos MFN vnimt6tel - ami jelenlcg iparcikkekre 8,2c4 - 6s a kedvezm6nyes vimtdtelek kul6nbs6ge) tovabbra is jelecrt6s. 1997-ben az EU- es az EFTA-import eset6ben a kulonbs6g 6,2%, volt. A CEFTA alapi-
C'.ihz, ( 1998). 20
A gloxbihi
kv(iat
KuIlkercskedchImi. [2bid.
cItorlese bilnlvos aiiuk cset'n a multinlaciuonlij Ipari .s IdegenlorgalimNi Minivtztrium t 199')8.
c6gckkel kot(6lt umc il.pa(dJIs0k niall nchzetn mcgoldhiatm.
74
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
t6 tagjaival szemben a kulonbseg meg nagyobb, 7,3%. Ennek eredm6nyek6nt a kivUla116 orszagb61 szarmaz6 szallft6k termekei esak abban az esetben lehetnek versenykepesek, ha a szallit6 k6lts6gei legalabb 6%-kal alacsonyabbak az EU-szllit6k6nAl, illetve 7%-kal a CEFTA-szallit6k6nal. A kUl6nbs6g meg akkor is szdmottev6 marad, amikor az Uruguayi Fordul6 kereteben megllapitott vamkoncesszi6k 6rvcnybe 1epnek. Amikor p6ldaul Magyarorszag 1995-ben csatlakozott a WTO-hoz, ugy dontott, hogy MFN vamtarift'it az EU hasonl6 tariftainal j6val magasabb szinten allapitja meg. Az Uruguayi Fordul6 utani sulyozott vamtarifa, illetve az iparcikkekre vonatkoz6 r6gzftett vam egyarnnt k6tszer akkora, mint az EU-ban (lasd a statisztikai mell6kiet 3.8. tAblzatMt).2 3 A sulyozott MFN vAmtarifaknal a legnagyobb kUlnbs6g a szAllft6jArmuvek (10,6%) es a nem elektromos gepek (6,1%) kateg6riajaban tapasztalhat6. A mez6gazdasagi term6keket nem szamitva, amelyekn6l a tenyleges vamt6telek nehezen becsulhet6k meg, az EU es Magyarorszaig r6gzftett tarifai kbzotti abszolut kul6nbs6g valamivel kisebb. A megkdl6nbbztet6s m6rtMkenek n6veked6se, amelyre az EU-val k6tott egyezmenyek kereskedelmi osszetev6j6nek erv6nybe 16p6set ( 1992. marcius), illetve a CEFTA alapitAsAt (1993) kOvet6en kerult sor, nem eredm6nyezt6k a kedvezm6nyes partnerek r6szesed6s6nek szamottev6 n6veked6s6t a magyar importb61. Rcszesed6suk viszonylag alland6, az 1992-1997-es id6szakra vetitve atlagosan 70% maradt. Ez6rt ugy tunik, hogy a haitranyos megkulonboztet6st altalaban kovet6 kereskedelmi atcsoportosftAsra Magyarorszag eset6ben nem kerult sor. Mindazon.tal a varmtarift'k okozta h.itr,inyos megku1onboztet6s mert6k6t csokkenteni kellene. A nagy kul6nbsegck .iltah.'ibatn magasabb importirakat eredm6nyeznek, ami kUlonbsen a fejlett iparcikkek cset6ben igaz, mivel itt a piacot d1taliban k6t-h.irom szMM6it6 uraija. Ha mindegyikik kedvezm6nyes partnerorszAgban muk6dne, akkor a koztuk ennail16 verseny elegend6 lenne az c'r alacsonyan tartasahoz. Lcgtobbszor azonban kuls6 orszagokb61 sz.irmaz6 c6gek is rcszt vesznek a versenyben. Ha csak egyikuk szarmazik EU-tagorszagb6l, akkor a magyar import6r val6szinGleg annyival magasabb airat fizetne, amekkora kUl6nbs6g van az MFN cs a kedvexmcnyes vaimtarifa koz6tt. Mas szavakkal az EU-szdllit6 (vagy magyarorszagi partnere) kapja meg az extra profitot az importcikk magyarorsz.igi felhasznal6i kairAra. Mivel Magyarorsz.ig MFN-tarit'ii magasabbak az EU hasonl6 tarifkiinail, az MFN-tarift'knak az EU szintj6re val6 csbkkent6se az EU-ban crv6nyes v6delem szintjcre cs6kkenten6 az extra profitot. Az int6zked6s tov.bbi eredm6nyek6nt a magyarorszzigi piaci felt6te1ek k6zelebb kerulnenek azokhoz, amelyek az EU-csatlakozcs v6grehaj'tsa utin jellemz6k Icsznek. A KULKERESKEDELMI POLITIKA ES AZ EXPORTTELJESiTMENY Vajon Magyarorszag kulkereskedelni politikdija milyen m6rt6kben kapcsolhat6 ossze az exportteljesitmcnlnyel? Empirikus tapasntalatok szerint az ut6bbi ket cvtizcd sikertort6ecteinek alapja minden cgyes esctbcn a kit'cjczett cxportk6zpo1tu6sag is az importkorlitozawsok alacsony volta vagy t'okozatos enyhift6se volt." Magyarorsza'g azonbani akkor regisItralta a legmnagasabb exportn6veked6st, amikor a kereskedelmi liberalizaci6 az 1995-6s stabilizJici&s program kovetkczt6ben rovid id6re megakadt. Maisik 6rdekes jelenscg, hogy az cxport n6veked6sc egy ivvel a torint 9%/.-os Ie6rt6kel6se cl6tt kezd6dott meg. Ebb6l arra is k6vctkcztethctn6nk, hogy Magyarorszag kiv6telt k6pcz a szabaily al6l.
Tekinlive, hogy dzziilporit 6iszel/tcic 1989 6ta jeilent6scii megvditlozoti, valt6ban kitogdoItlai6 micgoWlds .tz 1989-es miporladailik eIilehaNzndIdsa a vzimtirita- ilIozsisok kivJuniliN dhihiioz/. A k6,iThbi id6vzakra s/Jilloittilt Aklo/Jis illiildiel hizoninyal nidski3nt alakulilal. NIfivel aZonilbali 1996-bail az iparcikkek egy zeri Jilktaigo NIFN v.)nt.l IlJija 1,7-z/.er vol mapgalhb, minit az EU-ball (X,7/,, illelve 5,(1), a/zditllaiilos kivetkcztetis niegAilla a hec ety
'4 LAsd Sach>s 6 Watrner ( 1995).
75
3. fejezet - A kulkereskedelem is a piacokon folytatott versenges
3.2. abra: A forint tenyleges real-arfolyama es a kulkereskedelem fejl6dese (1989-1997) (1989=100) 170--------------
---------------------------
16e------------------------------------150---------------------
-------------------------
-
140---------------------
------------------------
--
130-----------120
---------------
,fS 1 ------------------------------
100
f
--
w-s
EAport
i a1tozatlanaeon
Impo-rt
*alr(o:atlan(iron
s
- - -A------
----
--------
- -
-
-
-
-
A rinde,rs-elv/csto korgdIf tenyvleges
---
----------
-
-
---
-afla
so-----A-------
ID1 19,'9
199()
/991
/992
I 1993
I 1994
I /995
I /196
1997
Forras: International Financizal Statistics, valamint a Vilagbank becsl6se
Az egyik lehets6ges magyarazat az, hogy Magyarorszag val6jaban ugy vonzotta a kutlfoldi befektet6ket, hogy meg6vta 6ket a kilkereskedelmi politika hirtelen ,,sz6llok6seit6o". Az export6rok a vamvisszaig6nyl6si rendszer miatt gyakorlatilag figyelmen kfvul hagyhattak az exportcikkekhez szbks6ges importanyagok vamtariflajat, a t6keeszkozok importjanak vammentess6g6r6I pedig egy6b intdzked6sek gondoskodtak. Ha egy befektet6 meg akarta keruilni a sok terhet jelent6 vamolasi eljarast, akkor ig6nybe vehette a Magyarorszag vamterulet6n kivul es6 de jure szabadkereskedelmi teruletek egyik6t. Ezzel a Iehet6s6ggel rengeteg befektet6 61t is. A szabadkereskedelmi teruileteken mukod6 c6gek aranya az exporton belul az 1995-6s 11%-r61 1996-ban 19%-ra, 1997-ben pedig 26%-ra emelkedett.2 A klfdldi feldolgozast is beleszamitva a magyar kulkereskedelmi politika viharat6l v6dett forrasokb6l szarmazott az export osszesen 47%-a.2 6 Ez azt mutatja, hogy a kulfoldi c6gekkel szembeni liberalizmus jelent6sen hozz'ijArult az export n6veked6s6hez. Masr6szt azonban ugy tunik, hogy az 1995-os stabilizaci6s csomag kulkereskedelmi vonatkozasai negativan 6rintett6k a kis- 6s koz6pvallalkozasok exportjat. Ezen c6gek kozul az importot ig6nybe vev6k a magasabb importkolts6gek kovetkezt6ben vesztes6geket szenvedtek. Bar a visszaig6nyl6si rendszer Iehet6v6 tette szAmukra az import kulonv6mjanak visszat6rit6s6t, e mechanizmus ig6nybev6tele meglehet6sen koits6ges volt, 6s a vdimugyint6z6s szempontjab6l sokkal nagyobb adminisztrativ terhet r6tt rdijuk. A tranzakci6s kolts6gek olyan magasak lehettek, hogy mair nem 6rte meg az er6feszit6st az importcikkek k6s6bb exportalt r6sz6re jar6 visszat6rft6s6rt folyamodniuk. igy cz a Iehet6s6g kis c6gek szamara altalaban nem volt vonzo. KOVETKEZTETESEK ES FOBB AJANLASOK Tckintve, hogy Magyarorszag latvanyos sikcreket 6rt cl a rendkivul er6s EU-piaci exportversenyben, a lehet6 legjobb csatlakozas el6tti strat6gia a jelenlegi irany tartasa. A gazdasaigi reformok val6di uzletbarait kdrnyezetet teremtettek. A szolgaitatasok megfelel6en tamogatjak a kilkereskedelmi tev6kenys6get. A
A szerzi5 szAni itismi Haniar ( 1998) 2"
lileive a Kereskedelmi. Ipari es Idegenforgalnii Minisztenurn ( 1998) adataii alalpijanl.
A kUlltbldi feldolgoz2isrn alapul(6 export arAnyi 21 'k volt. Lisd Kereskedelmi, Ipari Is Idegenlorgaliili
Miniszt6riumi
( 1998).
76
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdaban
bankszektor lathat6an er6s es stabil. Az inflaci6 nemr6giben egy szamjegyure csokkent, es a jelenlegi gazdasagpolitika biztositja a tovabbi csokken6st. A kedvezm6nyes es az MFN-partnerekt6l szarmaz6 iparcikkek importvamja megszunt, illetve jelent6sen csokkent. A hazai 6s kuilfoldi tulajdonu magyar cegek versenykepessegenek meg6rz6set vcgs6 soron az import, illetve a belfoldi forrasok altal keltett hazai verseny biztositja. Ez viszont d6nt6 mert6kben fugg a liberalis kereskedelmi es beruhazasi szabalyoz6kt6l. Bar Magyarorszagon a beruhazasi szabalyoz6k liberalisak, a piaci hozzAfer6s feltetelei az MFN-szallit6k szamara feleslegesen kedvez6tlenek. Egy j6 csatlakozasi el6tti strat6gianak fel kellene vallalnia az MFN-kereskedelmi szabalyoz6k liberalizaci6jat, illetve az EU-eval megegyez6 vamt6telek megallapitas.it az MFN-iparcikkek vonatkozasaban. Az illet6keseknck emellett csokkenteniuk keliene a nem vamjellegu korlatozasok hatalya ala es6 termekek kor6t is. Nem vdmjellegiu korla'tozdsok. Az atmenetet vegrehajt6 k6zep-cur6pai orszagokhoz viszonyitva Magyarorszagon magas aranyui az importcikkek nem vamjellegu korlatozasa (NTB). A fogyasztasi cikkek globalis kv6tajat el kellene t6roini, mivel ez a verseny csokkentese reven magasabb importarak megfizet6sere kenyszeriti az importcikkek felhasznal6it, es hozzajarul a v6delemert vaI6 lobbizashoz is.
A kormanynak emellett mind az import, mind az export vonatkozasaban felul kellene vizsgdInia a nem automatikus enged6ly-k6telezetts6get. Az EU-tagsag feiltteleihez val6 igazodas megkonnyitesc es a csailakozas el6tti id6szak gazdasagi n6veked6s6nek cl6segit6sc crdek6ben meg kellene fontolni az EU iparcikkckre vonatkoz6 (lehct6leg az Uruguayi Fordui6 utani) MFN-vAmt6tcleinek atveteI6t. Ennek eredmenyekent az iparcikkekre vonatkoz6 atlagos (egyszerG) MFN-vamtetcl 8%-r61 mintegy 4%-ra csokkenne. Ez a lepes szamos el6nnyel jarna az orszag szamara: kiegyenlftene az MFN-szallit6k eselyeit Magyarorszagon, illetve az EU-piacokon; egyszeru 6s konnyen megval6sithat6; nagyon kis (varhat6an zer6) ellenaliasra lehet szamftani az importversenyben erintett agazatok reszer6l, amelyeknek mar ma is rendkiviii er6s EU-versenytarsakkal kell megkiizdeniiik; ellensulyozna a mko6d6t6ke-behozatal lassulasat, amely a szabadkereskedelmi z6nak vonzerejenek fokozatos csokken6s6t kis6ri,2 7 v6gul pedig nem kellene a szabalyoz6k valtozasar6l hivatalos crtesitest kuildeni a WTO-nak - Magyarorszag egyszeruen, a torvenyben szerepl6 - a r6gzitett vamtetelek m6dosftasa nelkul is az EU altal alkalmazott - szintre cs6kkenthetn6 a fenti vamt6teleket.
27Magyarorszag alkaliiazkodolt a sznirnazasi helyek kumukIci6ijAra vonatkoz6 pufneur6pai rendszerhez, amely 199X v6g6rcimindenfaita vJuavisszuig6nylesi mechanizinust niegszulntetett. Amennyiben egy szahadkereskedelrni teruletekrol szArmiaz6 ternikhez felhaszn.lt anyagok lnportvarnjat visszaigenyfik, a termnck elvesziti kedvezmninyes pozic6ij.it a p.neur6pai piacokon (mnelyek koz6 iartoznak az EUi. az EFTA, a NAFTA, Bulgaria es a baltli illainiok piacai).
4. A PENZUGYI SZEKTOR FEJLODESE BEVEZETO A penzugyi szektor atalakitasaban MagyarorszAg elen jar az 6gynevezett Atmeneti gazdasagok kozott, s manapsag Kozep- 6s Kelet-Eur6pa egyik legfejlettebb penzugyi szf6rajaval rendelkezik. A bankokat cs a biztosit6kat rendbetett6k, felt6k6sitett6k 6s tobbnyire komoly kilfoldi strategiai befektet6kkel privatizaltak. A banki sajat t6ke tobb mint 80%-a magantulajdonban van; a bankok 60%-ban, a biztosit6k 90%ban, a br6kerhAzak 70%-ban kulfoldi p6nzintezetek tulajdonaban vannak. Az intezmenyi befektet6k (pl. befektet6si alapok, nyugdijpenztarak) szama az ut6bbi ot evben folyamatosan novekedett. A magyar r6szv6nypiac merete es likviditasa szinten rendkivul megn6tt. Magyarorszag emellettjelent6s eredm6nyeket ert el a magyar es az unios p6nzugyi torv6nyek 6s szabalyoz6k osszehangolasaban. Nem tulzas azt allitani, hogy a penzugyi szektor atmenet6nek legf6bb k6rd6sei nagyr6szt megold6dtak. A magyar p6nzugyi rendszer atalakulasa azonban m6g nem teljes. Bar a bankrendszer sokat javult mind a kfnalt szolgaltatasok, mind az eszkoz6k min6seget illet6en, m6rete az elmult evtizedben alig novekedett (4.1. tablazat), s szinte kizar6lag a legnagyobb cegek szamara nyujt hitelt. A koz6p- 6s kisvallalkozasok, a mez6gazdasagi vallalatok, haztartasok 6s az 6nkormanyzatok tovabbra is igen nehezen jutnak finanszirozasi forrasokhoz. A biztosftasi agazat ugyan novekedett az eredetileg paranyi meret6hez kepest, de nemzetkozi 6sszehasonlitasban ma is kicsi, amit a GDP 4 %-at kitev6 1998-as eszkozAllomanya is jelez. Vegul pedig a r6szv6nypiac tenyleges merete (a mobil t6keallomany) mindossze a GDP 12%-anak felel meg. ha Icszamitjuk a nagy strat6giai befektet6k kezcben lev6 reszvenycket, illetve az allam marad6k reszv6nycsomag.jalit. Teny tovabbaL, hogy a reszv6nypiac meglehet6sen csekely szerepet tolt be a cegfinanszirozasban ( 1996 es f6kent 1997 kiv6televel) - a piaci kapitalizaci6 novekedese igy els6sorban a privatizaci6nak Os az arfolyamok valtozasanak, nem pedig uj r6szv6nyck megjelenesenek kosz6nhet6. 4.1. tablazat: A penzintezetek eszkozallomanya es a piaci kapitalizaci6 (1990-1998) (a GDP szkzalIkAban) 1990
1993
1994
1995
1996
1997
1998
79,9
74,1
70,4
65,8
65,6
66,3
65,5
Bizlo,it(lk
2,9
3.2
3,4
3,5
4,2
4,1
n.a.
Egovcsletek
()(
0,6
1,1
1,2
1.8
2,9
3,3
NVLugdi p6nztI'rak
(,0
()(
(0,(
(,1
(),3
0,7
1,3
PIaci kapitalizaci
Bankok
(),8
12,9
2(,2
21,8
34,7
59,9
53,4
Rcszv6nyek
(,8
2,3
4,2
5,8
12,4
35,8
29,5
Kotv6nyek
(()
10.6
16,1
15,9
22,3
24,1
23.9
9(0,4
88,2
86.4
72,8
63,9
6(0,3
Allamad(idsig ForrZis: NMagyar Neiizetn Bank, KOiNs6g%'CI~s
ErtFkpapirt6zsde, PWnzugymininszt6riuin
78
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
A magyar penzugyi szektor mai hianyossagai nagyreszt a fejl6des velejar6i. Id6be telik, mig a bankok es az intezmenyi befektet6k az 6rettebb piacgazdasagoknal megszokott szintre fejl6dnek, uj p6nzpiaci term6kek jelennek meg, a vallakozasok es egyeb kolcsonigenyl6k pedig diverzifikalt finanszirozasi lehet6segeket alkalmaznak. A szabalyozasi 6s intezmenyi kereteket azonban alaposan tovabb kell fejleszteni, hogy a penzpiac nagyobb szerepet jatsszon a gazdasagi novekedesben, 6s javuljon ellenall6 kepessege a kuls6 sokkhatasokkal es ingadozasokkal szemben. Emellett arra is szuiks6g van, hogy a szabalyoz6rendszer az EU-normakkal teljes osszhangba keruiljon. A BANKSZEKTOR FEJLODESE AZ ELMULT EVTIZEDBEN Hdtter
A tervgazdasag reformja az iparban 6s a mez6gazdasagban mar a 70-es 6vek elejen megkezd6dott, de a penzugyi szektor a 80-as evek v6geig a kormany szigoru ellen6rzese alatt maradt. A rendszer altaIanos korszerusitese 1987-ben kezd6dott meg, amikor megszunt a biztositasi monop6lium, 6s k6tszintui bankrendszert vezettek be. Ennek kereteben harom allami bankot (Magyar Hitelbank, Kereskedelmi es Hitelbank, Budapest Bank) hoztak letre a kozponti bank kereskedelmi banki funkci6inak ellatasara. Az els6 harom evben a rendszer mind a szektor eszkozallomanyat, mind az intezm6nyek szamat tekintve gyorsan novekedett, de hianyzott a bankok k6zotti verseny es az agazati koncentraci6 is igen eros maradt. A szolgaltatAs min6sege azonban messze elmaradt a piac n6veked6set6l, ami alaasta a bankok prudens p6nzpiaci kozvetit6 k6pess6geit. A 90-es evek elejen az agazatot a k6vetkez6 hatasok sujtottak: (i) az or6kolt behajthatatlan kovetel6sek, (ii) a bankok alacsony kezdeti kapitalizaci6ja, (iii) eltulzott profit kimutatas (pl. be nem folyt kamatok bevetelkent torten6 elszamolasa es elegtelen c6ltartalekolas miatt), amelyet ad6k Os osztal6kok formajaban az allam bezsebelt, (iv) politikai befolyas a hitelek odait6l6seten, (v) j61 felk6szUlt banki szakemberek hianya, (vi) a modern banki infrastruktura hianya, vegUl (vii) gyenge prudencialis szab'lyozas es feligyelet. Az atmenet kezdet6n komoly sokk erte a magyar realgazdasagot, melynek negativ hatasai atgyuruztek a bankszektorba is. A hagyomanyos KGST-export hirtelen es drasztikusan visszaesett, 6s a jobb min6s6gu importcikkek elarasztottak a belf6ldi piacokat. A cegek jovedelmez6s6ge er6sen lecs6kkent, s emiatt nem fizettek a bankoknak 6s egyeb hitelez6knek. A 90-es evek elej6n bevezetett t6rv6nym6dositasok felszinre hoztak a'bankszektor problemait. Az 1991-ben eletbe l6pett uj banktorveny olyan alapvet6 prudencialis szabalyokat vezetett be, mint a hitelallomany osztalyozasa, kotelez6 kockazati celtartalekk6pz6s vagy a kiemelt kockazatokra vonatkoz6 plafon. Az uj szamviteli torv6ny pedig a sokkal szigorubb nemzetkozi szamviteli szabalyozast ervenyesftette. A bankok nagy t6bbs6ge azonban nem tudott megfelelni a szigor6bb szabalyoknak. Mikozben az agazat gyenge pontjai egyre inkAbb lathat6va valtak, a kormany 1992ben rendkivul kem6ny cs6dtorvenyt vezetett be, amely kezdetben a 90 napnti1 r6gebben lejart tartozasok esctere a cs6deljaras automatikus meginditasat irta elo. Ez a bankokat arra k6nyszeritette, hogy felhagyjanak a visszafizetetlen kolcsonok lejaratkor tort6n6 tovabbgorget6sevel. Amikor a vallalati szektor banktartozasai az egekig szoktek, egyertelmuve valt, hogy a rendszer a kormAny beavatkozasa n6lkiul nem kepes talpon maradni. Az els6 ket intervenci6 - az 1991-es garanciaprogram es az 1992-es hitelkonszolidaci6 (lIsd a 4.1. keretet) - sem meret6t, sem tartalmat tekintve nem bizonyult elegsegesnek, 6s nem tudta megoldani a bankrendszer alapvet6 problcmait. Ezek a beavatkozasok sem vezet6valtast, sem a tevekenyseg reformjat nem k6nyszeritettek ki, mikozben mintegy 120 milliard forintot (a GDP 4%-at) emesztettek fel. Ez hibas jelz6s volt a bank- es a vallalatvezet6k fel6, akik ugy v6lt6k, a ment6 int6zked6sek szamukra semmibe sem kertilnek.
79
4. fejezet - A p6nziigyi szektor fejlodise
A kormiany, tanulva a korabbi beavatkozAsokb6l, 1993-1995-ben egy ujabb szerkezetatalakitasi programot hajtott v6gre, az in. Bank- es Ad6s KonszolidAci6s Programot. Ez a program j6val szigorubb szabaJyokat alkalmazott a bankokra vonatkoz6an, el6irta az iranyit6rendszerek, a szervezet 6s a mukodes korszerusit6s6t, valamint a kockazati celtartal6k teijes fc!holtes6t. A hitelelbiral6si, kockazat- es eszkozmin6sit6s cljiraisait korszerGsitett6k, cs egyes esetekben a vezet6s ievaltasara is sor kerult. Vcgul pedig a kormany strategiat keszitett az alilami tulajdonm bankok komoly strategiai befektet6k szamaira tort6n6 eladAsara. 1993 utan a felt6kcsit6st kovet6 privatizaici6 lett Magyarorszagon a bankkonszolidaci6 f6 eszkoze. Ez a nicgoldas nem volt olcs6: 1991 6s 1998 kozott tobb menetben mintegy 650 milliard Ft behajthatatlan kovetel6st rendeztek, osszesen 460 milliard Ft koltseggel (a GDP 10%-a), altalaban konszolidaci6s allamk6tv6nyek segits6g6vel. Bar cz a kolts6g kes6bb, a privatizaci6 soran rcszben mcgt6rult,' megalapozott 6rvek sz6lnak amellett, hogy Magyarorszag szamara az ar tul nagy volt, figyclembe veve a megoldas un. erkolcsi kockdzatat.2 Sajnos azonban mas megoldas is sokba kerult volna, 6s aligha lehetett volna elkeruilni az erkolcsi kockaLzatot, ak.rmilyen bankkonszolidaci6s megoldist is valasztanak. Mindazonaltal a program sikeres volt, 1997 v6g6re nehany szakositott p6nzint6zet (a fejleszt6si bank, az export-import bank 6s a jelzMlogbank) kiv6tel6vel minden bank maga'nkezbe kerUlt. Az a tiny, hogy az ujonnan privatizalt bankok tobbs6ge megfclel6 t6kecailomAnnyal 6s szinvonalas vezet6ssel rendelkezik, alAtimnasz1ja azt a k6vetkeztetest, hogy a strategiai befektet6k r6sz6re t6rt6n6 privatizaci6val egybekotott rehabilitaci6 hat6kony m6dja a bankreridszer atalakitasanak. 4.1. keret: A bankszektor szerkezetAtalakitasa - kihivasok es valaszok 1987-1991 A fejl6d6s korai szakasza A b.ink,zektor cutorikus n6veked6se, atoelyet a probliniemak er6sold6 jelei kis>rtek: (i) a baiki szabiiloziis, vezetoi' szakirticln, tulaidollog filinaiszitoz7.si ig;i irdinvit'lAs .s elNzaiiwoltithat6sAg hitnya.it (ii) elayvult inforinilcik(is rnodszeick, (iii az Aila1in v.illalatok rendki viii nagy n ei, (iv) kotclzczcit a kori .mnyiltal ci6irf kicsobnk olv6sftiii.sa iillami v.llalatok szdimalra. 1991
Ki,i,fi t.~. Diapuil-zis Mc'go'II.B
1992 Kihiui (;s. Diagn,;:ts. Mivgotlui .
Vissuamcnoleges halalyui garancia kidenLil, hogy a behatjthatatlala kovetch5sek iiiiitegy 20 mi iii.rd Ft-ot t1sznek ki a vcszIsesg az c(itz5 rendszCnt6l brOkolt Cxporl-imnportszeizOidseck kovCtkcznilelmt. a koriunl.y viszamen6legesen garanci.At v.1l1al a krd&ses szerz6dsek vonatkozasibisbn. Ezt rvenycsifik . 6s leirj.ik a behailhatatlIan kbvetel5.ket.
a
garaiciAit a banikok a/zonnal
Hitelkonszoliacifu es a rossz hikeick kj,ivsarlasa kiderul. hogy a behai thatatlan k6vetel6sek tiov.bbi miniegy 1(3 millird 1 Ft-ot tesznek ki ia vesztes6g oka n6hlAiny 6irikilt behajthatalan kitvtcls, illewve az ailiam v.iflalatok fizet6skiptclensigc. a korniny niegtisztitjal a bankokat a behlathataltlIan kvetel6sektf6l: a n6virtAk 907 -Jit kit'izetl i.mig 1(0%-ot a bankok malgiuk k6nuytelciick .ilini. A behaithatatlan kWvetcl6esket egy tijoonan
lntesitett ailami szervezet veszi Jit amilely piack6izpot6ti meg-
oldits keres0ere kapolt felhataldniazjsi. 1993-1996
Bank- es ad6skonszolidAci6
Kilis.B
a Itgtoibb naigybank fizetiskpteilen. A banktartozasok mellett a v.1tlai
tok 6riiiisi ad.1- es T13-tartoidsokat
Ialilloztalk lel. A
niinositeit cezkWz.dl lonidny 20)(-31K) milli.ird Ft-ra becsilhetcu. D)j,nfn;disB
a hUitralAkokirt a terineluvJllalattok vezetse, a tnin6sifttt eszkdzAlloinAiniyirt (hitelck 5s bdefktetisek) pedig a banikok vezetese
Mi','OldiNs
a felelks. Gvetige a bankok kUlsois
rendezsi programil
belsBo ellentrzse, es a szabalyokat
(kizistnert neveni a bank- is
ad6skonszolidcIci)
oem tafttaltjAk be.
tilintegy 311)0 milliArd Ft itsszegben. (Egyidefuileg egy
tucat nagyv.'llalat kozvetleti Jitszervez6se, minitegy 5() nillidrd Ft klitseggel.) A programban valti riSzvtel bnkintes, 7 .ilegy mitaganiank jelzi r6szvitcli szAnddkJit. A programill Iegfontosabb eleimcei: (0) szerzodis a bainkok vzetesvel
latini is
pos uizltci rcorgatnizci(is pnrograti kok .esgck
kialaakftis.tra, (ii)
clt6k6sittise: 1'994. janu(Lr I -evcl I.v,ilvAitviAsa.
vi) a _rmsz
az eszk6izAk ininsiftiSe BIS-s/abviinyoknak tenleleluen. (iii)
), mai;d 1995 v(gtgig S'i
j('" vs ,_ossz" banikok szMtv .iI avt3sa.'
b ankok proltft6 hi6janak itidiis;a e
(v)
tketi1cgfclcs zi ,j6-''
clr6sc,
(iv)
bankok mcger6sii6ste is
cegy LJra lItrehozott an.
ala-
a bani-
a problim-As eszk6izik S. egyfelk6szitisc
a privatizaici6ira,
-woik-outt" (Uktev kovetel6seket kezelo) lein yvil-
ldatnak. A p obleiunas bankok vezc[tset lecscri hk. A tatinkok szeikezctiatlakilisanii.ak es leltokisite6snek veg6o szakaszabitl kicl)elt
IA
sz vr :pet kLptiak at ytrt igi.i
bankpi valtiziicid6b6l 1994 6.
(t07M' -vk\iId egyendrtkiA6i oszegem
A bankok vezet6S nagiyo'hb
kapoltt
beIckict6k.
1997 kozitt a GDP miintegy I% -;it kitevfi bev(tel sztimiazott. Stratigiaii mnagAnbefeketflk tl,ovAbbi, fektettek be ris/vunyekbe. betartva az .I6irdsoikat (VArhiegyi,
iegbiz.ist a vcszte..t5cek
illaiuni tfukein jckci6it Liphasanitak.
Icnittsre:
sszcsenla GI'
1997).
nekik pedig erdekuLkbeti Jilt
a vcszt1cwigck elt6ilidsa, hoogy
.S
zul.igC..C nl
80
Magyarorszag az Eur6pai Unio kapujtaban
1997-1998 Kihirds:
Diagwn6:is:
Mcgolddjs.
Bajban egyes maginbankok 1997 febru3rjiaban bajba keruil a Postabank, az egyik t6bbs6gi mag;intulaidonti nagybank. A bank az 1997-es evben, tobb korminmybeavatkozfis ellenere (pi. 14 milliard Ft kizvetlen t6kein_jckci6, illetve a tartalekra es a t6kefedezetre vonatkoz6 rendelkez6sek al6li felment6s) sem volt kUpes stabilizalni mlkcdes6i. 1998 j6iniusaiban melyrehat6 szerkezetaialakiiiis kezd6d(tt. Ugyanekkor a Re3lbank (egy kisebb magainbank) is fizet6kepessegi probleitmikkal kuszk6dott. a rossz banlki port`61i6 okai: stilyos vezet6si hianyossaigok, gyenge bels6 prudencidlis szab.ilyok, a tulajdonosi kontrol hianya, gyenge feligyelet es k6nyvvizsgailat. A megosztott tulajdoniosi szerkezet nem biztosit komoly ellenorzest a vezetes felett. Az 1997 svgeni a m.isodik Iegnagyobb magyar bankkent sz5mon tartoot Postabanik til nagy ahhoz, hogy cs6delijardban ficszdmnoIjJtk, & szerkezeitalakilts nelkul nemn6rt6kesithet6. Ezert az .illami beavatkoz;is es a bank (legalibb ideiglenes) .illami tulajdonba vetele elkerdlhetetlen. a bank vezet6s;t Ieviltjik, 6s a bankot felt6k6stik. A vesztes6gek es a bank I ''ii. .,n t. kbiIts6gei dsszesen minitegy 150 milli;rd Ft-ot tesznek ki. 1998 misodik feleben folytat6dik a melyrehat6 szerkezetitalakitas; tOibbek k6zbtt az eszk6zok tJjraosztilyozisival, es a j6. illetve rossz eszkozaIlomany kett6vilasztisdval. 1998 vegen az Orsz.igos Betetbiztost;isi Alap (OBA) itveszi es felt6Ukeiti a Relbankot, mintegy 3 milliird Ft koltseggel. A bank i,1- .,i. ,, es eladasa kes6bb rmeghiuisul, ezert az OBA 1999 elej6n a bank felszimoldsAit indfitvAiyozza.
A bankok altalAban er6s befektet6k, tobbnyire nagy kulfoldi p6nzint6zetek kezebe kcrultek (4.2. tabkizat). Ez a161 csak az OTP es a Postabank k6pez kiv&elt, mivel ezek nyfilt (OTP), illetve zartkoru (Postabank) eladassal kerultek magank6zbe. A kereskedelmi bankok allami rcszvenyeit marad6ktalanul eladtak, kiv6ve a Budapest Bank cs a Kcreskedelmi 6s Hitelbank kisebbs6gi r6szv6nycsomagjat. A Postabank az 1997-1998-as felt&k6sftes sonin ism6t ttibbs6gi dillami tulajdonba kerUlt. 4.2. tablazat: A penzintezetek eszkozallomanya, piaci kapitalizaci6 (1990-1998) (a (-DP szazalekaban) Bank
Kulfoldi befektet6 (1998. junius)
Kuilfoldi erdekeltseg (%)
Kultnildi betektet6k (N6iretorszJig)
31,7
Bayerische Landesbank Girozentrale Deutsche Invesors- und Entwicklungs GmnbH. Banik tiur Arbeit urnd Wirtscilhtt0 AG.
66,9
N1.is kilfbildi belektet6k
14,7
OTP OrszJigos Takar&kp6nztir N1KB Magyar Kulkereskedeilii Bank
8,0 10,4
K&H Kcreckedclmi is HitelbLiank
Irish Lite pic.
23,1
Kredietbank N.V.
23,1
EBRD
I 8,2
Comit Holding International S. A. - Banca Commerciale Italia Group Credit Bank of Japan, Ltd.
95,0
ABN Amro Banlk N.V. Amsterdaiml
99,7
EBRD General Electric Capital Corporationl
32,6 27.6
CIB Kozep-eur6pai Nernzetkoizi Bank
ABN Atmro BB Buidapest Bank
Nis kultoldi befektet6k Uniicbntik
Ratifeiscii Banikitig Group Austria
Bank Austrla Creditanstalt Hungary Co.
Creditanstalt AG., Au tria
Forris: Banki *s T6zsdei Almanach, 1997-1998
5,0
9,7 95,2 1(),(
4. fejezet - A penziigyi szektorfejljdese
81
A bankrendszerjelenlegistrukttirdja es teljesitmenye 1997 vegcn a bankrendszer osszesen 36 kereskedelmi bankb6l, 7 szakositott bankb6l (2 fejleszt6si bank, egy jelzalogbank, 3 ingatianbefektet6si es egy export-import bank) 6s mintegy 250 takar6ksz6vetkezetb6l allt. Bar a bankszektor eszkozallomanyanak mintegy 40%-a tovabbra is a harom legnagyobb bank (OTP, MKB. K&H) kezeben van, a verseny a bankszektor minden terulet6n 6rezhet6en er6s6dott. Mind a nagybankok piaci r6szesed6s6nek cs6kken6se (4.1. abra), mind a koncentraci6, az un. Herfindhall-index cs6kkencsc (4.2. abra) a verseny cr6sodeset jelzi, ami kfilon6sen a lakossagi szolgaltatasok koreben 6rezhet6. Az OTP r6szesed6se peldaul a lakossagi bet6tek teruletcn az 1987-cs 95%-r6l 1997-re mintegy 50%ra esett vissza. 1997 v6g6re emellett tobb mint k6tmilli6 bankkartya volt hasznalatban, a p6nzkiad6 automatak szama pedig 1500 f616 emelkedett.
4.1. abra: Piaci reszesedes a bankok merete szerint (az osszes eszkoz szazalekaban)
4.2. abra: Piaci koncentracio - Herfindhall-index 12 000--------------
10 ooo
------
--
10 000- ----------------8000-- - - -
8 000
6000
---
6000---------
4 0004
0---
2 000 NW
/99/
199/
A ai ,,wn N0u ,,
D
Ki ,h,i,u/ii
Forr.n: MNagyar Neiizeli Bank
h ai
E
1995 ,u.u ,,, :
1997
---
--A 1IA I
/9S7 /9.989/9,V9
91) /991 /99
haol ,,,,,i,, o
SA,,:akai AI,Iu,iK
--
-
.k
o0 /9N7
--
-----
- -
2000-+
0
- -
--
I*
I A1 I
; /99499s/99
/4')7
i I a/it,lit/ 1w'i'AIc
Forris: Niagyar Nemtize
tA
LaAo.,,, 9 ', 1/lut ,:,
Bank
A magyar bankrendszer az ut6bbi id6ben egyre szelescbb korbcn es egyrc jobb min6s6gben kitja cl pcnzugyi k6zvctit6 szerep6l. Tobb bank is uj piacokat igyekszik szerezni, fclismerv6n, hogy a mcgl6v6 bgyflbazis kisz6lesit6se nelkul n6vcked6si lehet6segcik cr6sen korlitozottak. Mint t'entcbb is emlitettuk, sokan bcl6ptek a lakossagi szolgaltatOsok piacara, cs igyekcznek ig6retes u.j igyfecleket szerezni maguknak a masodik hullamban alapitott uj c6gek kozul. Az tgyfelek szamara ma mar jobb fizet6si felt6telek, gyorsabb tzletmenct cs elj'artsok ulinak rendelkez6sre. A terminalokon kercsztil el6rhet6 clektronikus szolgaltattisok jelent6s6gc szint6n n6tt. A nagybankok stabilabb p6nziugyi helyzct6t a p6nzviIag is elismeri: a Moody's 1998 j6uiusaban bejelentette, hogy javitotta a Budapest Bank, a K&H, az MKB 6s az OTP hitelk6pess6gi mutat6it. (Nem biztos azonban, hogy a kisebb bankok k6pesek lesznek allni az er6sodo versenyt, ez6rt nem ztirhat6k ki csetlcges tov.bbi 6sszeolvadtsok scm.) A bankok f6bb hat6konystigi mutat6i a kul'foldi strat6giai bcetktet6k ziltal ujonnalzn alapitott b;nkok crcjSt jclzik. Ezckncl a bankoknal a t6kcmcgt6rdl6si rata 6s az cgy alkalhazotura jut6 cszktizallomtny (amely a munkaero tcrmeh6kenys6g6nek m6r6sztima) mcssze meghaladja az &Osszestobbi banket, a legrosszabb teljesitm6nyt pedig az illami k6zben maradt bankok nytijtjtk (4.3. 6s 4.4. ztbra). A magank6zbe adott banlkok j'vedclmcz6s6ge javult. de mg mindig nem eri cl a koltfldi bclektct6k tltal alapftott bankok6t, es bizonytra cl kell telnic meg egy kis id6nek, mire hasonl6 teljesitmnnyt tudnak nyjtjiani. A privati-
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
82
zalt bankoknak nemesak munkaer6probl6makat kellett megoldaniuk, hanem a vezet6si rendszer megerositese 6rdek6ben jelent6s tcchnol6giai befektet6seket is vegre kellett hajtaniuk, s6t, ki kellett alakitaniuk azokat a kapacitasokat is, amelyekre az uj piacokon (pl. lakossagi szolgaltatas) val6 sikeres verseny 6rdekeben volt szuks6g. Ezek ismereteben mar erthet6bb, hogy a privatizalt bankok atlagos mukod6si koltsegei mi6rt magasak meg mindig (az eszk6zallomany 4%-At teszik ki, ami az OECD-atlag ketszerese), es hogy 1997-ben miert csokkent e bankok atlagos t6kemegterulesi rataja. 4.4. abra: Egy alkalmazottra jut6 eszkozallomany
4.3. abra: Tokemegterulesi rata
50 -
-
20 30 --
-
---1 --
-
-
-
-
--0-0------ -
-
-
-
-9 -
-
-
- ----- -
- -- J--
-
15
10 -
- - -30l Napg
Kep ,.
KKum Allann
-
-
-
-
-
- --
-
li}
-
--
- - ---
-
-
AVani
K,,l/ili
(m'(1 dluniai)
1994
|0 *
Forras: Magyar Nemnzeti Bank
-
*
,j
-
/9z\(ltl:(Sl
--
Kti ev/e*% Ki( *i
Nagy
Ku.lWdi
-
i i Il
5
K,,l/,i
-
-
*
/995 '
/996
KKu/Ildh
In,jva(,j 6j1 (\6vo/1 ialm)lwl
0
/997
Forras: Magyar Neinzeti Bank
Bar a volt allami bankok privatizaci6janak hatasa egyel6re nem tUkroz6dik a koltseghat6konysagban es a nyeresegessegben, fontos megjegyezni, hogy p6nzugyi helyzetuk igen stabil, amit az eszk6zminoseg javulasa es a t6kemegfelel6si mutat6 noveked6se is jelez. A min6sftett eszkozok aranya (a hitelek, a befektetesek 6s az un. merlegen kiviuli t6telek egyutteseben) az 1993. 6vi 27%-r61 1998-ra 7%-ra csokkent. A ketes es a rossz hitelek aranya (cz a ket legrosszabb kateg6ria) a teljes portf61i6n beluil folyamatosan csokkent: mig 1993-ban ez az arany 26% volt, 1998-ban mair csak 3%, ami j61 mutatja, hogy a privatizalt bankok hitelez6si strat6gidjat politikai tenyez6k nem befolyasoljak. A kockazattal sulyozott t6kemegfelel6si rata a nagybankoknal (melyck dont6 tobbs6ge mar magankezben van) az 1993. 6vi 7%-r61 1998-ra 13%-ra n6tt. Bar ez a mutat6 meg mindig alacsonyabb mint a kbzcpes (altalaban ujonnan alapitott) maganbankok atlagosan 17%-os rataja, a n6veked6s azt jelzi, hogy a privatizalt bankok 6lvezik a kulfoldi strategiai befektet6k szilard tamogatasat. Eroforrds-mobilizacio e's -allokdcio a bankrendszerben A bankrendszer szerkezet6nek es hat6konysaganak 1995 utan bekovetkezett javulasa id6ben egybeesett a ko1ts6gvetes megszigoriftsdval (lisd az 1. es a 2. fejezetet), ami igen gyors valtozasokat okozott a p6nz- cs hitelkinalatban, valamint a kamatokban. A 4.5 aibrAn lathat6, hogy 1992 cs 1995 k6zott a magas inllaci6s rata cs a negativ realkamat a banki er6forrasok alacsony mozg6sitasahoz vezetelt, amire cgy6bkent abb6l is kovetkeztetni lehet, hogy az M3 GDP-hez viszonyitott aranya meredeken (60%-r6l 50%-ra) csokkent. A maganszektornak nyujtott bankhitelek aranya ugyanekkor meg meredekebben csokkent, mivel a bankok 6riasi m6rt6kben noveltek allamkotveny befektet6seiket. A bankok azert valasztottak ezt a strat6gidt, mert az Allampapfrok nominal- es reaikamata rendkivu1i m6don megemclkedett, cs gyakran tullcpte az atlagos hitelkamatszintet (4.5. abra). Tovabbi vonzer6t kolcsonzott az allampapiroknak az is, hogy a vallalati szerkezetAtalakitas es a bankkonszolidaci6 kozepettc
4. fejezet - A penziigyi szektor fejlodese
83
igencsak kockazatossa valt hiteleket kihelyezni a vallalatokhoz. A szokatlan kamatstruktura kialakulasaban egyarant szerepe volt a tetemes kolts6gvet6si deficit finanszifrsat celz6 allami hitelfelveteleknek, a bankrendszerben 6rvenyesul6 gyenge versenynek 6s az allaamkotveny-piac kezdetlegesseg6nek. Az OTP peldaul tovabbra is monopolhelyzetet 6lvezett mind a lakossagi bet6tek, mind az allamk6tvenyek piacan; alaposan kihasznalta az alacsony beteti es a magas allamkotveny kamatok kozotti jelent6s kulonbs6get. Ugyanebben az id6szakban kezdt6k a bankok elveszfteni forrasaikat, amit az M3 es az M4 k6zotti egyre sz6lesebb oll6 is jelez (az M4 az M3 mellett tartalmazza a bankszektoron kivul tartott allamkotvenyek es nemzeti banki kotvenyek egyuttes osszeg6t is). 4.5. abra: Penzallomany, hitel, kamat es kamatres 1. PenzdIIomdny-mutat6k (M3 e's M4) 70%-- -- ---------60%- - -- -r
50% - -A--
------ --------A
A
--
-_
A
- - - - - - - -
40% - - - - - - - - - - 20% - - - - - - - - - - 20% - -------------------------------------
-
------
*
A
40%----------------------------------
10% -0%
2. Hitelek a vdllalatoknak is a lakossagnak (a GDP %-dban)
- - - - - -
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
--------------------------------------I /99/
/990
I
' 1991
I /993
1994
I /995
M3
-
I
I /996
/997
A
20% - -
-
-
15%- %-
\ --
20%-
------------ -
10%
I4I4jxi,
---
-
/993
/992
+
VaIailaIa,1,l
-
Allan,
-
-
---------
-
-
-
-
--
/99/
-
40%---35%- - -
-
20%-
.
/995
1996
/997
-
-
---
-
/991
/993
-
-
-
-
__--
-
I /994
-
-
-
I /996
A
-
-
'I /995
- - -
-
-
----
-
-
-
-
-
-
-
-
-------------------5%-- - - - - - - - - - - - -
L,Ao,a.s,aig 5i a
i
/998
/993
1994
s-ST
-el,allalatok
---
I /997
1998
Hitei'k a nagvv(jvIllalaew'knak
-
-
---- -
-
-
---
-
-
-
-
-
-
- -
-
-
- -
- -
-
-
Ki ar
/996
1995
1997
ast vek .c
+
20%-------15%-
-
10% ----5%-
- - --------------
K,*l, simok
-
-
-
- -
-
<---.tT----/
---
%- - - - - - - -
-
%
/995
Forras: Magyar Nemzeti Bank
-
/998
-
-
-------------------
-10%
BnA
-
- - - - --- - --
-----
-----
Kih,-lvcz,e
-
6. Realkamatlabak, 1993-98 (12 havi atlagok, eves %-ban)
-
I
--
-
H,IIII.lslI1IIi
-
/994
--
-
10%-
,j,
12% -t- - - - - - - - - - - - - - - - - - H0% - - -------- - - - - - - 12%- - --- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1
5993
-
25%20 5%---------------------------%---
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - --- - -
4%-
-
HeltekAa laukossagnua es a kiA-jv kiizepe. mn6ret7 vJllalawaknak
-
-------
Ozpes cin
0%------------
-
4. Nomindlis kamatldbak, 1993-98 (12 havi dtlagok, eves %-ban )
-
/994
4%----------------
-
'
5. Kamatres 1993-98 (%) 18, - 16%---
-
' 1990
-----
I
/991
-
--- ---------
-----------
------
J-
0%
-
-----
''hp,9
as
0%
-
-
5%------- --
3. Hitelek az dllamnak, a vdllalatoknak is a lakossdgnak (az o'sszes hitel %-dban) 0% --- - - - - - - 7% - - --- - 60%------------------------------------50%--- - - --- -----40%---
-
---------------
A5-o------*'--
199S |
M4
30%------- ---25% -------
-
/996
/997
1998
/993
Klvhe;. Kh.
-
I
/994
/995
Kin, ithjcegvek
iTa:May-,NAhmeti I
/996
/997
/998
-0--- Koahwnt/k
84
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
Az 1995-ben v6grehajtott koltsegvet6si kiigazftas es az ezzel egyid6ben v6gbement allamkotvenypiaci fejl6des eredm6nyekent fokozatosan csokkentek az illam kolcsonfelveteli k6ltsegei, es kezdett kialakulni a normalis kamatszerkezet. Az ert6kpapfrpiac fejl6d6set a kulfoldi befektet6k megjelen6se es nehany olyan int6zm6nyi m6dositas tette lehet6ve, amelyek javftottak a hazai, nem banki befektet6k hozzajutasat allampapfrokhoz. 3 1998 elej6n a kulfoldi kezben l6v6 magyar allamkotvenyek aranya a GDP 4%-at, azaz a bankszektoron kfvul elhelyezett allamkotv6nyeknek csaknem egyharmadat tette ki. A bankok er6forras-mozg6stasftnak romlasa megallt, a bet6tek realkamatai emelkedtek, a bankrendszer stabilitasaba vetett bizalom n6tt, a bankok lassan kezdtek allamkotveny vasarlas helyett vallalati kolcson formajaban kihelyezni forrasaikat. Sok ev utan vegre n6vekedesnek indult a vallalatoknak nyujtott hitelek GDP-hez viszonyftott aranya, es a bankok kozotti verseny er6s6dese a beteti es hitelkamatok kozotti r6s lassu csokken6set eredm6nyezte (4.5. abra). Mindazonaltal, a bankok er6forras-mozg6sftasi mutat6i a real-betetkamatok n6vekedese ellen6re sem javultak. Szinten figyelmet erdemel, hogy a lakossagi, illetve a kis- es koz6pvallalkozasoknak nyujtott hitelek osszege tovabb csokkent, 6s a mez6gazdasag, illetve az 6nkormanyzatok tovabbra is nehezen jutnak penzpiaci forrasokhoz (4. fejezet). Bankfeliigyelet
A Postabank 6s a Realbank, valamint hat br6kerhaz 1998-ban bekovetkezett cs6dje rAmutatott az 1997 januarja 6ta kozos f6igazgat6 vezetese alatt all6 Penz- 6s T6kepiaci Feliigyelet gyenge pontjaira. A br6kerhazak cs6dje egybeesett az 6rt6kpapfrpiac kulonosen nyomott id6szakaval, a ket bankcs6dot azonban olyan problemak eredm6nyeztek, amelyeket a felugyelet mar korabban is j6l ismert. Az id6ben tort6n6 beavatkozas elmulasztasa a GDP tobb mint 1%-At jelent6 veszteseget okozott az orszagnak. Magyarorszag szamara igen fontos k6rdes, hogy a feluigyelet hataskorebe a prudencialis jogszabalyok kibocsatasa es betartatasa egyarant beletartozzon. Bar az On Bazeli Alapelvek (Basle Core Principles) szerint a felugyelet prudencialis iranyelveket is kibocsathat, Magyarorszagon kizar6lag a kormany, s nem a felugyelet adhatja ki a kotelez6 ervenyu jogszabalyokat. Ennel m6g lnyegesebb, hogy a felugyeletnek korlatozottak a lehet6segei a kell6 id6ben torten6 fegyelmi beavatkozasra. Jelent6s kesedelmet okoz peldaul az a jogszabaly, amely nem ad vilagos felhatalmazast a helyszfni celvizsgalat alapjan torten6 feluigyeleti beavatkozasra, hanem csupan az auditalt merleg alapjan teszi azt lehet6ve. MagyarorszAgnak meg kellene er6sitenie a bankszektor torv6nyi, szabalyoz6 6s int6zm6nyi kereteit, hogy a feluigyelet politikai befolyas nelkul 6rvenyesfthesse a prudencialis szabalyokat. Az EU-tagallamok bankszektorainak integraci6jat vezerl6 Eur6pai Direktfvak kimondjak, hogy az integraci6 az alapftas szabadsagat (bankfi6k nyitasat) jelenti, valamint azt, hogy minden tovabbi engedelyker6s n6lkul is jogukban all hataronkon atny6l6 szolgaltatasokat nyujtani, mikozben az ellen6rzest az anyaorszag bankfeliugyelete latja el a fogad6 orszagban is. Igy a magyar bankok szinten elvezhetik majd az egyseges utlevel el6nyeit felteve persze, hogy Magyarorszag banki szabalyoz6i megfelelnek az EU szabvanyainak, es a fogad6 orszag megbizhato partnerkent fogadja el a magyar felugyeletet, amely mas orszagok felugyel6ivel kepes megosztani az informaci6kat. Egy6rtelmu tehat, hogy sok fiigg a feluigyclet meger6sftes6t6l. Magyarorszag 1999-ig nem engedelyezte az univerzalis bankok mukodeset, 6s egyel6re nem vette at a penzugyi esoportok konszolidalt ellen6rzesehez szuks6ges EU-szabalyoz6kat sem. A nagyobb magyarorszagi banki int6zmdnyek azonban mind szerkezetuiket, mind tevekenyseguket tekintve penzuigyi konglomeratumokkent viselkednek. Jellemz6 pelda, hogy a 100 magyarorszagi br6kerceg kozuil 15 bonyolftja le az uizletek 70%-at, 6s koziiliik 14 mas p6nzint6zet iranyftasa alatt all. Tobb szaz nyugdfjp6nztar mukodik, de
A mndosofitsok kozott szerepelt egy AitklithatObb es nagyobb nyilv;inossagot elvezo .irveresi rendszer bevezetese az addigi tenderek helyett. az elsAdleges forgalmnaz6k versenyenek er6sit6se, a kiskereskedo br6kerek m6k6d6s6nek enged6lyezese, valamiint az .IIamkotvenyek elad,isaval kapcsoiatos hirdetesek mneger6sitese.
4. fejezet - A penziigyi szektorfejl6dese
85
az uzletag 60%-at negy biztosit6tarsasag leanyvallalatai tartjak k6zben. Bdr a hitelintezetekre vonatkoz6 t6rveny tartalmaz olyan kitetelt, amely a penzugyi csoportok konszolidalt feliigyelet6vel foglalkozik, maganak a konszolidalt felugyeletnek a fogalmat maskepp 6rtelmezi, mint az ide vonatkoz6 EU-direktfva. Az alapvet6 kUlonbs6g a holding definici6jAban rejlik: a magyar torv6ny csak azokat a csoportokat 6rinti amelyeknek anyavallalata bank, mfg az EU-direktiva a penziigyi holdingokra is vonatkozik, Bar a bankfelugyelet 6s a t6kepiaci felugyelet vezet6je ma mar kozos, a ket agazat tenyleges integraci6jara meg nem kerilt sor. Jelent6s atfed6sek tapasztalhat6k tovabba a biztosit6k, a nyugdijpenztarak es az alapkezel6k tev6kenysegeben, tulajdonviszonyaiban es iranyftAsaban, ugyanakkor mindegyikuiket kulon szerv feliugyeli, es kozottuk a koordinaci6 igen gyenge. Neh6z viszont a p6nzint6zetek szintjen egyseges feligyeletet megval6sitani, ha a felugyel6k kozbtti egyuttrmukodes akadozik. Az integrAlt feluigyeleti rendszer megval6sitasanak els6 lepesekent celszeru lenne, ha az illet6keseknek fontol6ra vennek a biztositas- es a nyugdijpenztar-feluigyelet osszevonasat, amint az a bank- es 6rt6kpapir-feliigyelet eset6ben mar megtortent (ez az osszevonas e tanulmany lezarasat k6vet6en, 2000 aprilisaban kezd6dott el). A jobb koordinaci6 6gy is biztosithat6 lenne, ha 1ltrehoznanak egy t6kepiaci tanacsot, amely a t6kepiac felugyel6it tomoritene, akiket jogilag felhatalmaznanak arra, hogy a sajat teruletukkel kapcsolatos informaci6kat megosszak a tobbi felugyel6vel. Az univerzalis banki szolgaltatasok engedelyez6se megfelel az EU-direktifvk kovetelmenyeinek. Az egyseges felugyelet ellatasat biztosit6 kapacitas kialakitasa azonban nemcsak az EU kovetelmenyei szempontjab6l lnyeges, hanem a penzugyi rendszer integritasat is v6di. A BIZTOSITASI SZEKTOR A magyar biztosftasi agazatot 1986 el6tt mindossze egyetlen orszagos vallalat (az Allami Biztosit6) k6pviselte. Ekkor kivalt bel6le a Hungaria Biztosit6, ami a gepjarmu- 6s vallalkoz6i biztositasokat monopolizalta, mfg az AB a lakasbiztositisban maradt egyeduralkod6. A Garancia Biztosit6 az OTP Bank leanyvallalatak6nt jott letre 1987-ben, majd 1989-ig megalakult az Atlasz, a Generali es a Providencia biztosit6, ut6bbiak mind kulfoldi biztosit6tarsasagok vegyesvallalatai. 1990 es 1995 kozott tovabbi 15 biztosit6tarsasag alakult. A 90-es evek elejen megfigyelt latvanyos intezm6nyi b6vules mogott azonban m6ly valsag bontakozott ki. A ket alacsony t6keereju allami monop6lium, amely a maga teruleten kozel 100%-os piaci reszesed6st birtokolt, els6sorban az ad6kedvezm6nyek es a piac vedetts6ge kovetkezteben novekedett. Termekeiket, portf6li6jukat nem fejlesztettek, hatekonysaguk nem javult, es nem tudtak megbirk6zni a kovetkez6 problemakkal: (i) hatalmas orokolt vesztesegek, (ii) a tartal6kok hianya, amelyek fedezhett6k volna a gepjarmu-felel6ss6gbiztositas novekv6 kockazatat (Hungaria) es (iii) a vagyonbiztosftasnal nem volt lehet6seg a novekv6 inflaci6t ellensulyoz6 dijemel6sre (AB). 1992 vegere a 15 legnagyobb biztosit6 kozul 10 fizeteskeptelenn6 valt, mivel abban az evben osszesen 32 milliard Ft vesztes6get realizaltak, ami a GDP 1,I %-Aval, illetve f6l evi biztosftAsi dfjjal volt egyen6rt6kG (4.6 Abra). Ezt kovet6en, a biztosftasi szektorban szerkezetvaltast hajtottak v6gre: a ket Allami monop6liumot kulfoldi biztosit6k kezebe adtak, amelyck felt6k6sit6ssel fedeztek a felhalmozott vesztes6geket. A biztositasi dijakat jelent6sen kiigazftottak, a korabban kotott, vesztes6ges biztositAsi szerz6d6seket fokozatosan iijakkal vAltottak fel, 6s uj biztositAsi m6dozatok (mint p6ldaul az 6letbiztosftAs) valtak az agazat hajt6erejeve. A biztositAsfelQgyelet eur6pai prudencialis szabalyokat vezetett be, es 6rkodik betartAsukon. A bankszektort6l elt6r6en a biztositasi Agazat szerkezetAtalakiftsa a kozvelemeny kulonosebb figyelme es allami tamogatas ig6nybev6tele n6lkul zajlott le.
86
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
4.6. abra: A biztositasi szektor nyereseg/veszteseg gorbeje (a GDP szazalekaban) 0.40%-------------------------------------------------0.20%-----
----------------
-----------
~ - - -
9.99%------- - - - - - ---------0.28%---
-
-
-
-0.40%-------
-
- -
-
-----
-
f
---------
-
---
-----------
------
----------------
-9.19---------------------------------------e.s%---
--
-1.9%- ---
-
-
--
-
-------
-
-
---
----------
-1.20%
I
/99/
-
/992
------------------[
/993
------------
I
1994
I
/995
I
/996
1997
Forras: Allami Biztositasfelugyelet
Ma 49 biztosft6 mukodik, kozuliik 20 vegyesvallalati formaju reszvenytArsasag, a tobbi pedig seg61yp6nztar. Az el6bbiek kozul 18 van kiulfoldi tobbsegi tulajdonban, es ez a 18 c6g lefedi a piac 90%-At. A 90-es evek elejen, a szerkezetatalakitas es privatizaci6 szakaszaban az agazat osszessegeben veszteseges volt, de 1995 6ta a biztosit6tArsasAgok egyre j6vedelmez6bbek (4.6. abra). A tartalekok szintje azonban eur6pai mercevel merve tovabbra is alacsony maradt. Az agazatot ot ceg uraija, azaz a piac oligopolisztikus szerkezetu. Megfelel6 verseny hianyaban a biztosft6kat eddig semmi sem k6nyszeritette hatekonyabb muk6desre. A brutt6 kamatres 6s a mukodesi koltsegek egyarant magasak - ut6bbiak peldAul a nemzetkozi atlag k6tszereset is el6rik. Az EU-csatlakozast kovet6en mind a bels6, mind a kuls6 verseny feler6sodese varhat6, mivel Magyarorszagnak engedelyeznie kell a penzugyi szolgaltatasok szabad forgalmat, es az Ugyfelek a kulfoldon bejegyzett biztosit6k szolgaltatasait is igenybe vehetik majd. Ha a magyarorszagi biztosit6k nem cs6kkentik muk6d6si koltsegeiket es nem javitjak iigyfelkapcsolatuk szinvonalAt, nehez lesz versenyben maradniuk. Szamos magyarorszagi biztosit6 t6lsAgosan kicsi a meretgazdasagossag es a megfelel6 kockazatkezeles szempontjab61. Tobbsegiik segelypenztar, s a biztositasi agazat csek6ly hanyadat kepviselik, mikozben aranytalanul nagy feladatot r6nak a felugyeletre. Celszeru lenne ezeket a cegeket egyesul6sre osztonozni, peldaul magasabb a1apt6ke-kovetelmeny es egy6b szabalyok segits6g6vel. A biztositAsi agazat tovabbra is viszonylag kicsi. Ezt bizonyitja az a t6ny is, hogy az osszes biztositasi dfj 1997-ben a GDP-nek mindossze 2,6%-at tette ki, ami messze alatta marad mind az EU-tagorszagok atlagat61 (6,8%), mind az Egyesult Allamok hasonl6 mutat6jat61 (10%). Az eletbiztositasi dijbev6tel kiulnosen csek6ly, az osszes dijbev6telnek mindossze harmadat teszi ki, ami a GDP-nek kevesebb, mint 1%aval egyenert6kui (4.7. abra).4
4Mas szemnpontb6l, a lakossagi megtakaritaisokhoz viszonyitva azonban az MIetbiztositiisb6I szarmaz6 dijbevetelek inegkozelitik a nernzeIk(izi atlagot, mivel a lakoss.ig anyagi helyzele is rosszabb az &reliebb gazdasaiggal rendelkezo orszaigokenal.
4. fejezet - A penziigyi szektorfejl6ddse
87
4.7. Abra: A eletbiztositasi piac osszetetelenek valtozasa 1992-1997 kozott, a legnagyobb biztosit6 vallalatok brutt6 dijbevetele alapjan (a GDP szazalekaban)
100---------------------------------------------------
---------
800 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
-
- - - -- - - - - --
6i6D- - - - - - - - - - - - - - - - -------400 -- --
- -
-
- - -
200- - /992
3 *
1993
AB Aeo n
NatonalNeaderlanden
/994
/995
lungianria BRitositio
/996
/997
M P,oi-idenc ia
Z] Egyel7
Az agazatnak jelentos novekedesi tartalekai vannak, kulonosen az eletbiztositasi piacon, amely az ut6bbi evekben stabil, 6vi 16%-os noveked6st mutatott. Bar ez a noveked6s elvben kivanatos, reszben az ad6kedvezmeny gerjesztette, ugyanis az 6ves biztosftasi dij egyharmada levonhat6 az ad6b6l, felt6ve, hogy a tobbi megtakarftasi celu ad6kedvezm6nnyel egyutt nem haladja meg a befizetend6 ad6 egyharmadat. Mas orszagok is nyujtanak ad6kedvezm6nycket az 6letbiztositas megtakarftasi komponens6nek osztbnz6se erdek6ben, de a magyarorszagi kedvezmeny nemzetkozi viszonylatban igen-igen nagyvonalu. Az ad6kedvezmenyek mogott j61 ismert okok huz6dnak meg, de ezeket az osztonz6ket osszhangba kell hozni a nyugdijrendszer masodik pillereben bevezetett 6sztonz6kkel. Azaz c6lszeru, ha a megtakarftas 6s a hozam ad6mentes, de a kifizeteseket megad6ztatjak. Az OECD-tagorszagok ez ut6bbi m6dszert kovetik a nyugdfjel6takar6kossdg osztonzese erdek6ben. 5 A TOKEPIAC A magyar t6kepiac 1990-ben indult fejl6desnek, amikor megnyitotta kapuit a Budapesti Ertekt6zsde (BET), hatalyba 1lpett az els6 6rt6kpapfrtbrv6ny,1 es l6trejott az Allami Ert6kpapfr- 6s T6zsdefelugyelet. A t6kepiacon ma mar minden jelent6sebb piaci es szabalyozasi intezmeny megtalalhat6. A befektetesi alapok 1992-ben kezdt6k meg muk6d6suket, 1993-ban jott letre a Kozponti Ertektlr es Elszamol6haz (KELER), es 1996 6ta muk6dik az Allamad6ssag Kezel6 Kozpont (AKK - az allampapfrok hivatalos kibocsat6ja), illetve az allampapfrok els6dleges forgalmaz6i (primary dealer) rendszere. A BET mellett mukodik meg egy tozsd6n kfvuli, masodlagos (OTC, over the counter) piac is, amelynek forgalma mcghaladja a BET-et - elsosorban az allampapfrok kereskedelmevel kapcsolatos el6nyok, a kiterjedt uzletkot6i rcndszer es az ugyletek rovidebb elszamolasi ideje miatt.
5A hamiadik, 6nk6ntes nyugdijbiztositasi piller szint6n jelent6s ad6kedvezmenyt bizlosit. Ezt szinten osszhangba kellene hozni a masodik pillerbe fizelelt j.irulekokra vonatkoz6 ad6szabilyokkal.
" Ezt
rnegel6z6en Inayr nikWdo;t egy kisebb arut6zsde. egyes onkorminyzatok bocsatottak ki k6tv6nyeket a telefon- es gazszolgaltatis kiepitesere es piacra kerult az els6 forgalinazhat6 dllampapir (Kincstdriegy) is.
88
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
A meret es a likviditas hagyomanyos mutat6i alapjan a magyar t6kepiac viszonylag j61 mukodik. A 4.3. tablazatb6l lathat6, hogy a piaci kapitalizAci6 eleri a GDP 54%-at, az osszforgalom mutat6i pedig jelent6sen emelkednek, ami jelzi, hogy a piac likviditasa egyre n6. Ezek a mutat6k nagyon gyors, nagyon latvanyos piaci fejl6dest jeleznek, de ennek val6sagos m6rt6k6t nem szabad tulbecsiulnuink. Egyr6szt a r6szv6nypiac kapitalizaci6ja (a GDP 30%-a) a teljes piaci kapitalizaci6nak alig tobb, mint felet eri csak el, masreszt a szabad forgalomba kerUlo reszvenyek 6rteke (az allam 6s a nagy strategiai befektet6k birtokaban 16v6 papfrok n6lkul) a GDP mind6ssze 12%-at 6ri el. A kereskedelmet emellett tovabbra is az allampapirok es n6he ny 6riAsc6g r6szv6nyei uraljak. Vegul pedig a piaci kapitalizAci6 noveked6se els6sorban a privatizaci6nak 6s az aremelked6seknek koszonhet6, mintsem 6j r6szv6nyek kibocsatasanak. 4.3. tablazat: Piaci kapitalizaci6 es forgalmi adatok (1990-1998) 1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
BET osszesen Kapitalizaci6 (a GDP %-°Aban)
0,8
2,1
6,9
12,9
20,2
21,8
34,7
59,9
53,4
37,3
18,9
16,7
40,6
23,9
20,7
47,9
131,7
253,2
Jegyzett reszvenyek szama
6,0
20,0
23,0
28,0
40,0
42,0
45,0
49,0
55,0
Kapitalizaci6 (a GDP %-aban)
(,X
1,5
1,6
2,3
4,2
5,X
12,4
35,X
29,5
37,3
25,7
12,7
22.4
31,5
26,6
57,5
93,9
229,2
0,0
0,6
5,3
10,6
16,1
15,9
22,3
24,1
23,9
-
0,5
5,3
15,8
9,6
10,4
29,3
160,4
289,4
Forgalomn/kapitalizaci6 (%) Reszvenyek
Forgalomn/kapitalizaci6 (%) Egyeb jegyzett ertekpapirok* Kapitalizci6 (a GDP %-aban) Forgaloin/kapitalizdci6 () * Els6sorban illampapirok. Forras: Budapesti Ertekt6zsde
A 4.8. abran Iathat6, hogy 1996-ig, az els6dieges forgalmaz6i rendszer l6trejott6ig az allampapfrok uraltak a BET forgalmat, s az OTC piacok forgalmaban ma is dont6 szerepet jatszanak (BET: 60%, OTC: 80%). 4.8. abra: Ertekpapirok kereskedelme 1997-ben, milliard forintban
Allamkbtvinyek
Kincstirjegyek Reszvinyek Villalati kUtvinyek
-
I
I
I
I
I
I
I
I$
I 1(1(){f
15(K)
Egyb I
5)(K)
Forras: Budapesti ErtAkt6zsde
I
l
21K)
l
2{s(K)(
Bar az allam hitelfelv6tele az 1995-6s stabilizaci6s program 6ta folyamatosan csokken, mind az allamad6ssag (a GDP 60%-a) mind az 6ves refinanszirozas szintje meg mindig eleg jelent6s. Az allampapirok legaktivabb vasarl6i tovabbra is a bankok, de a kedvez6 kamatok (5-6%-os realkamat) egyarant vonzzak a bel- 6s kiilfoldi befektet6ket valamint a maganyszem6lyeket (lisd melleklet 5. szakaszat). A kiulfoldiek 6s a kisbefektet6k allampapir befekteteseinek n6veked6sc az 1990-es 6vek masodik fel6ben je-
4. fejezet - A pinzugyi szektorfejIldese
89
lent6s szerepet jatszott az allami hitel-finanszLrozas koltseg6nek cs6kken6seben. A vallalati k6tvenypiac azonban meg mindig nagyon korlatozott (38 milliard Ft, a GDP 0,2%-a) 6s a kibocsatott k6tvenyek k6tharmadAt ket "blue chip" ceg jegyzi. A vAllalati kotv6nykibocsatas legf6bb akadalya a tetemes kibocsatAsi koltseg, a magas inflaci6s rAta (amely noveli a hosszu lejaratu papirok kockAzatat), az, hogy nincs swap piac es hiAnyzik a fuggetlen hitelmin6sites (ratings). A reszveny-kereskedelem 1990 juniusaban indult, amikor az IBUSZ reszv6nyeit bevezett6k a budapesti es a b6csi t6zsden. Az 1995-os gazdasagi fordulat 6ta megelenkult a reszvenypiac, de a t6zsd6n csak 53 ceg r6szvenyeit jegyzik. Alig egy tucatnyi r6szveny forgalma kepviseli a BET forgalom haromnegyed6t, es a reszvenypiac likviditAsanak ketharmadAt kulf6ldi intezmenyi befektet6k biztositjak. A jegyzett c6gek szama az uj 6rt6kpapir-szabalyozas eredmenyekent novekedhet, mivel 1999 januarja 6ta, ha egy ceg 200 milli6 Ft vagy nagyobb 6rt6ku reszvenycsomagot kivAn nyilvanosan forgalomba hozni, reszvenyeit k6tecles a t6zsd6n jegyezni. Nemr6giben kerult sor az uj ,,C" r6szv6nykateg6ria bevezetesere, ami lehet6ve teszi, hogy a kis- 6s koz6pvallalkozAsok is megfeleljenek a torveny el6frasainak, mikozben j6val kevesebb informAci6t kell kiadniuk, mint az ,,A" s ,,B" osztaly6 cegeknek. Jogos aggalyok vannak azonban azzal kapcsolatban, hogy az uj ,,C" kateg6riAju reszvenyek, rendkivul alacsony forgalmuk k6vetkezt6ben, konnyen illikvidd6 valhatnak. Intezmenyi befektetok
Az 6rt6kpapir-befektet6sek dont6 tobbseg6t bel- es kulfoldi intezm6nyi befektet6k hajtjak vegre. A belfoldi int6zmenyi befektet6k koze sorolhat6k a befektetesi alapok, nyugdLjpenztarak es biztosit6 tArsasagok. Az els6 befektetesi alapokat 1992-ben jegyeztek be, de ezek 1995-ig nem n6vekedtek kulon6sebben. 1997 v6g6re mar 56 befektet6si alap 6s 25 alapkezel6 muk6d6tt. Ezeknek az alapoknak a nett6 eszkozerteke 1998 veg6re elerte a 320 milliard Ft-ot (a GDP 3%-At). Kozuliuk az ot legnagyobb alap (t6bbek kozott a Budapest, az OTP 6s a Creditanstalt Investment Fund) teszi ki a piac 75%-At. Portf6li6juk mintegy 70%at fektetik Allampapirba, 14%-At reszv6nyekbe. Ezt a piaci szegmenst tovabbra is korlatozzak azok a t6rvenyck, amelyek kizArjak a belfoldi Allampolgarok kulfoldi befekteteseit, illetve a kulfoldi alapok befektet6si konstrukci6inak magyarorszagi forgalmazAsAt. A nyugdfjpenztar-piacon 1993 6ta muk6dnek az oink6ntes (harmadik pillerbeli) es 1998 januar 6ta a kotelez6 (masodik pill6rbeli) penztArak. Az el6bbiek eszkozallomanya 1998 vegere elerte a 60 milliard Ft-ot (a GDP 0,6%-at). Bar ezeknek a penztaraknak a novekedese egyaltalan nem elhanyagolhat6, valamivel gyorsabb novekedesre lehetett szamftani, tekintve, hogy a harmadik pillerbe fizetett jArulekokat igen jelent6s ad6kedvezm6nyek tamogatjak. Mindazonaltal, a mAsodik piller bevezet6s6nek eredm6nyekent, a nyugd(jpenztArak osszvagyonAnak novekedese vArhat6an felgyorsul, es 2002-re eleri a GDP 5%-At (melynek 80%-a a mAsodik pillerben halmoz6dik fel). A fenti becslesek alapja a masodik pillerbe bejelentkezett foglalkoztatottak nagy szama (1999 v6g6ig mar kozel 2 milli6 f6), valamint az a teny, hogy a bel6pes kotelez6 a munkaer6piac uj rcsztvcv6i, a palyakezd6k szamara. Az onk6ntes es kbtelez6 nyugdLjjarulekot kezel6 p6nztarak Altalaban bankok vagy biztos(t6k iranyftasa alatt allnak, es a rendszeren beluli koncenctrAci6 igen er6teljes. Mint fentebb emlitettiuk, a kulfoldi portf6li6-befektet6sek dont6 szerepet jatszottak a magyar t6kepiac kialakulasAban. A kulfoldi befektet6k 1995 v6g6n jelentek meg a piacon, cls6sorban allamk6tv6nyeket vasaroltak, es 1998 kozepere kezuikben volt az allampapir-AllomAny 18%"-a (a GDP 4%-a). Emellett kezdtek egyre inkabb erdeklodni a reszvenyek irAnt, mivel az orszag koltsegvetesi helyzete javult 6s a reAlkamatok a csokkentek. 1998 k6zepere a kuilflldiek kezeben 1lv6 reszv6nyek piaci erteke elerte a 800 milliard Ft-ot (a GDP 8%-At), a szabad forgalomba keriil6 (free float) papirok 6rt6k6nek ketharmadAt. Az orosz valsag atgyuruz6 hatasara a kiilftldiek birtokaban 16v 6rt6kpapirok (els6sorban Allampapirok) mennyisege hirtelen 6s drasztikusan csokkent, de 1999 elejen csaknem visszaallt a vAlsAg el6tti szintre (1. fejezet).
Magyarorszag az Europai Uni6 kapujaban
90
Br6kercegek
Magyarorszagon jelenleg tobb mint 100 br6kerceg mukodik. Bar a bankszektor es a t6kepiac sosem valt el elesen, az un. "univerzalis bank" rendszer 1999 januarjaban Ilpett hatalyba. Mivel mar az 1991-es banktorveny is lehet6ve tette, hogy a kereskedelmi bankok br6kercegek 100%-os tulajdonosai legyenek, a 15 legnagyobb br6kerhaz k6ziul 13 kereskedelmi bankok tulajdonaban van, es ezek a cegek bonyolitjak le az osszforgalom mintegy 70%-at. A br6kerhazak tulajdonosi megoszlasa szerinti dves t6zsdeforgalom alakulasat a 4.4. tablazat abrazolja. 1998-ban a reszvenypiac rendkfvLil ingatag volt: a t6zsdeindex januarban 8.000, juliusban 9.000, szeptemberben 4.000, majd novemberben ismet 6.000 ne. 1. 1998 1997 1996 1995 1994 koruil volt (lasd az 1. fejezetet). E 33,0 39,0 33,7 46,1 57,4 Belfoldi bank vagy biztosit6 visszaeses felszinre hozta a br646,6 46,8 51,9 36,5 29,0 KUlfOIdi bank kercegek n6hany olyan hianyos9.7 7,7 10,2 12,8 8,7 Belfoldi mnaganszemnly sagat amelyek a piac viragkora1,9 17 0,5 0,7 1.9 Belfoldi vgllalat ban (1996-1997-ben) nem valtak 0,7 0,8 0,8 1,0 0,2 Egyeb kUlfdldi nyilvanval6va. Kiderilt, hogy a kisebb br6kerek egy resze nem (APTF) Feliigyelet T6kepiaci es PenzAllaini Forras: rendelkezik megfelel6 informatikai hatterrel es kockazatkeze16 rendszerrel, vagyonkezelesi gyakorlatuk szinten megkerd6jelezhet6. A hozamkovetelm6nyek betarttatasa nem volt megfelel6, es egyes br6kerek az iugyfelek es a ceg eszkozeit gondatlansagb61 vagy csalas szand6kaval bsszemostak. Mindezek kovetkezteben a reszvenyarak csokkenesevel a br6kercegek jelent6s hanyada veszteseget szenvedett. Hat br6kerceg cs6dbe jutott, es mas, kisebb br6kere6gek is sulyos problemakkal kerultek szembe. 4.4. tablazat: Eves tozsdei forgalom a br6kerhazak tuIajdonosi megoszlasa szerint
Mivel az ertekpapir-befektetes Magyarorszagon meg meglehet6sen gyerekcip6ben jar, a befektet6k jelent6s resze nem rendelkezik elegend6 informaci6val, illetve tapasztalattal ahhoz, hogy kiul6nbseget tudjon tenni a br6kercegek k6zott. Ez meg inkabb alahuzza a felugyelet fontossagat. A hat br6kerhaz cs6dje is azt jelezte, hogy egy kis l6tszam6 t6kepiaci feliugyeletnek rendkfvuil nehez ilyen sok br6kercdget felugyelni. Ha megemelnek a br6kercegek alapt6ke-kovetelmenyet (20 milli6 Ft-r61 mondjuk 200 milli6ra), sok kis ceg osszeolvadna, s a nagyobb br6kercegek mar megengedhetnek maguknak, hogy informaci6s technol6giara es kockazatkezelesre koltsenek, enyhitve ezzel a felugyeletre nehezed6 terheket.
VARHATO KIHIVASOK Hagyomanyosan ket penzugyi modellt kulonboztetnek meg: a banki finanszLrozason alapul6 kontinentalis eur6pai, es a kozvetlen piaci finanszirozason alapul6 angolszasz modellt. Az ut6bbi evek valtoz6 piaci feltetelei kovetkezt6ben ennek a - mindig is kisse tulz6 - megkulonboztetesnek csokkent a jelent6sege. A piaci finanszirozas az eur6pai kontinensen is egyre nagyobb szerepet jatszik, mivel egyre tobb nagy eur6pai ceg talalja olcs6bbnak az 6rtekpapirkibocsatast a bankkolcs6nnel. Ami a joivot illeti, Magyarorszagnak celszeru lenne kiegyensulyozott modellt kialakitania, amely egyarant epit a piaci eszkozokre es a penziigyi kozvetit6 intezmenyekre. A harmonikus piac harom pilleret a bankok, a szerz6deses megtakaritAsok intezmenyei es az ertdkpapirpiacok alkotjak. Ezeknek a piacoknak az uigyfelek igen szeles kor6t kellene kiszolgalniuk, a mai helyzettel ellentetben, amikor csak egy szuk reteg jut finanszirozasi lehet6segekhez. A kiegyensulyozott penz-
4. fejezet
-
A penziigyi szektorfejl&dkse
91
piac kialakitasahoz szamos int6zkedes szukseges. A kormany ugy segithetne a hosszu tdvu forrasok kindlatat, ha tamogatna az int6zmenyi befektet6k szamanak novekedes6t (erre az ad6kedvezmenyek kival6 lehet6s6get kinalnak). Az uj, kotelez6 t6kefedezeti nyugdijpiller es az 6letbiztosftasi agazat gyors noveked6se id6vel a jelenleginel sokkal nagyobb keresletet fog tamasztani az ert6kpapirbefektetesek irant. E befektetesek m6dja nagyban fiugg majd a szabalyozast6l. Az int6zm6nyi befektet6k lehet6s6geiniek fokozatos kiszelesitese hosszabb tavon noveli befektet6seik hozamat, es egyben lendiuletet ad a reszv6nypiacok noveked6s6nek. Id6vel, egyes nagy c6gek atvandorolhatnak a nagyobb eur6pai t6zsdekre, es a BET inkabb a kozepes meretu c6gek finanszirozasat vallalja magara. A kozepes meretu vallalatok 6rtekpapir-eladasat megk6nnyiten6, ha a kockazat-ertekel6 (rating) ugynoksegek rendszeresen ertekeln6k 6ket. Kockdzatkezeles
Mikozben a vilag p6nzpiacainak er6sod6 integraci6ja a tokemegt6rul6st gyorsitja es a gazdasagi hat6konysagot javitja, a t6kearamlas kiszamithatatlansaga a nemzeti penzugyi rendszereket sulyos megrazk6dtatasoknak teheti ki. Termeszetesen a jelent6s hazai megtakarftasokkal 6s stabil, j6l kiepitett penziigyi rendszerrel rendelkez6 orszagok konnyebben ellenallnak a sokkhatasoknak. A legut6bbi p6nziugyi valsag egyik legnagyobb tanulsaga szamos orszagban az, hogy mind a finanszirozas szintje, mind szerkezete e16id6zheti a piacok megingasat. Egy adott orszag p6nzugyi rendszere sokkal jobban ki van teve kulso sokkhatasoknak, ha igen magas (i) az allamad6ssag, iHletve a versenyszf6ra ad6ssaga (a GDP-hez illetve a vallalatok jbvedelm6hez 6s alapt6kej6hez viszonyftva), (ii) a rovidlejaratu ad6ssagok aranya, (iii) a kulfoldi finanszirozAs arAnya - akar hitel, akar portf61io-befektetes formAjaban. Magyarorszagnak sikerult nagym6rt6kben csbkkentenie a hazai penzint6zeteket 6rint6 kockazatokat. Amint az 1. fejezetben is emiftettiuk, GDP-hez viszonyitva jelent6sen csokkent a kUl- es belfoldi allamad6ssag. Ez nemcsak a kolts6gvet6si deficit lefaragasanak es a foly6 fizetesi m6rleghiany csokkentesenek tudhat6 be, hanem annak is, hogy a hatalmas privatizaci6s bev6teleket ad6ssagt6rleszt6sre hasznaltak fel. A rovid lejarat6 ad6ssagok aranya nem till magas, bar valamelyest n6vekedett. A MagyarorszAgon eszkozolt osszes kulfoldi befektet6snek mintegy 57%-at teszik ki a mukod6t6ke-beruhazAsok (FDI). Jelent6seguk sokkal nagyobb, es sokkal kev6sb6 ingatagok mint a kulfoldiek portf61i6-befektetesei. 4.9. abra: Vallalati kotelezettsegek - ad6ssag/torzst6ke arany* Thaif Japin
ild
I
-__
Koreai Kztirsasig
Franciaorszig
I
USA Taivan (Kina) Szingapur
I
I
-
Nemetorszig Hong-Kong (Kinal Latin-Amerika
I
=
Magyarorszig
I 5
2()
4
r
I
I
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
122(
m(
I
(1,1 Y()
I(()
I
i I
I I
A magyar penzugyi rendszer stabilizal6dasahoz hozzajarult a bankkonszolidAcios program, valamint az, hogy a legtobb belf6ldi bankot eladtAk j6nevu nemzetkozi befektet6knek. A vallalatok finanszirozasaban tapasztalt 6vatossAg nemzetkozi o osszehasonlitasban is megAllja a hely6t (4.9. Abra), a hitelek dont6 t6bbs6g6t nagyvallalatok vett6k fel. A vallalati ad6ssagallomany mintegy 60%-a rovid lejaratu, de ez kezelhet6, mert az ad6ssAgnak mind a nagysagrendje, mind a torzst6kehez es a nyereseghez viszonyitott aranya kicsi. OsszefoglalAsk6nt megallapithat6, hogy a
*
1996 december6ben, szdzal6kban. A magyarorszagi adat 1997 decemberere
vonaikozik.
Forrds: Financiall Tiomes Information Exter Database: K6zponti Statisztikai Hivatal
magyarorszagi hitelfinanszirozAs m6rteke es szerkczete mind makro-, mind mikrogazdas6gi szempontb6l stabilnak tunik.
92
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujaban
A penzugyi kockazati mutat6k javulasa ellenere az orszagot 1998-ban igazi penzuigyi sokk erte. El6tte a kuilfoldi intezm6nyek reszveny- es allamkotveny-befektetesei, 1998 k6zep6re elertek a 6 milliard dollaros szintet (a GDP 12%-at), megkozelitve a Nemzeti Bank valutatartalekainak ketharmadat. Am az altalInos bizalomvesztes, f6kent az oroszorszagi penzugyi krizis nyoman kulf6ldi portf6li6-befektet6k egy resze kivonta t6kejet a reszveny- es kotvenypiacr6l. Ez a kotveny- es reszvenyarak hatalmas zuhanasat eredmdnyczte, a forintra komoly nyomas nehezedett, es a valutatartalekok I milliard dollarral csokkentek. Bar a t6zsderc es az allampapirpiacokra nehezed6 nyomast az orszag j61 viselte es gyorsan mersekelni tudta (1. fejezet), ma mar egy6rtelmu, hogy a t6kepiac nyitottsaga kiszolgaltatotta teszi az orszagot a destabilizal6 t6kemozgasokkal szemben. Ezek a mozgasok val6szinuleg sokkal kisebbek, es az int6zmrnycket is kevesbe kezdik ki, ha a t6kepiaci intlzmenyek vezet6sc megfelel6, es a t6kepiac cr6s. A magyar penzugyi agazat gyorsan talpra allt, es ma mar mcglehet6sen stabilnak tunik. Amint azonban a kcs6bbickben kitni fog juk, ket gyenge pontja tovabbra is maradt: (i) a penziigyi felugyelet erotlen es a politikai befolyast6o sem mentes, illetve (ii) a kisebb penzugyi int6zmrnyek szereny, de nem elhanyagolhat6 problemat jelentenek. A hitelforrasok eloszldsa
A magyar penzugyi rendszer teljes koru szolgaltatast nyuijt a k6ltsegvetesnek, Budapestnek es a nagyvallalatoknak. Az ut6bbi evekben jelentosen b6vult a kisebb ugyfelek szamara elerhet6 hitel-, betet-, biztosiftsi es br6kerszolgaltatasok korc. Ennek cllenere a kis- es kozepvallalkozasok, a mez6gazdasAgi tcrmcl6k es az onkormanyzatok igen nehezen jutnak forrasokhoz, akar bankhitel, akar 6rt6kpapir-kibocsAtds formajaban. A lakossag is nehezen jut lakasvasarlasi vagy epitesi kolcs6nh6z. Az ut6bbi csoportok gazdasagi tev6kenys6gc ugyanakkor igen jelent6s: a mcz6gazdasagb6l szarmazik a GDP 6%-a, a lak6ingatlanok crteke a nemzeti vagyon mintcgy 40%-at teszi ki, a 300-nal kevesebb f6t foglalkoztat6 kis- es koz6pvallalkozasok az osszes hozzaadott ertek felet termelik, az 6nkormanyzati kiadasok pedig a GDP 13%-aval cgyen6rt6kuck (a kozponti k6lts6gvetdsi kiadasok a GDP 43%-at teszik ki). Lathat6, hogy a kulso finanszirozisb6l kimaradt szervezetek gazdasagi aktivitasa cs kiadasai igen jelent6s aranyt kepviselnck. A gazdasagi n6vcked6s mindaddig nem lcsz cleg gyors, amig czeket a pcnzugyi cgycns6lyhianyokat l'el nem szamoljak. A magyar gazdasagot viszonylag kis szami nagyvallalat uralja (a vallalatok osszforgalmanak 40%-
at 150 ceg kepviseli). A 90-es cvck masodik feltben a k6lts6gvetdsi hiany csokkent, 6s igy az allami szektor finanszirozasara kevesebbet kellctt kolteni. Am ezzel parhuzamosan n6vekedett a nagyvallalatok finanszirozasa mind belf6ldi, mind kulfoldi forrasokb6l. A vallalati szcktor hitelallomanyanak 87%-a a 100 legnagyobb vallalatnal koncentral6dik. A k6lts6gvet6s, a nagyvallalatok es Budapest varos kivetelevel a tobbi szervczetnek vajmi kev6s Ichet6s6gc van intezmenyi penzforrasok ig6nybev6tcl6rc. A maganszemelyck, kis- es koz6pvallalkozasok illetve onkormanyzatok t6kepiaci finanszfrozasa a 90-cs cvek vcgen mind6ssze 5%-ot hasitott ki a piacb6l. A lakas6pit6st altalaban keszpcnzb6l finanszfrozzzik. igy az cr6sen figg a szemclyi megtakaritasok m6rt&ket6l. A kisvallalkozasokat szinte teljes cgdszeben sajat vagyonb6l finanszfrozzak, cgyuttcs hitelfclvetcluik a teljes cvi finanszirozasnak mindosszc 16%-at teszik ki: t6k6jfiket nem a piacar6l hanem altalaban maganvagyonb6l fedezik. Ezekncl a ccgckncl a finanszirozas messzc lcgjelent6sebb forrasa a visszaforgatott credmeny. Egy nemr6gibcn kcszult felm6r6s szerint a kisvallalkozasok 70%.-a szerint fejl6d6sUk lcgf6bb korlatja a finanszfrozas hianya. A kolcsont6ke szer6ny szerepenek tobb oka is van. R6szben a fcjl6des folyamataval magyarazhat6. Nagy szervezeteket konnyebb a finanszirozni mind az allami, mind a maganszektorban, mivel mcgbizhat6bb informaci6kkal szolgalnak, a kbzvetit6s fajlagos koltsege kisebb, es a nagy cgys6gck altalaban kevysbe kockazatosak. Ezert a legtobb penzugyi rendszer cl6szor a nagy ,,fogyaszt6kat" szolgalja ki. A hitelkon-
93
4.fejezet -A penziigyi szektorfejlodese
centraci6nak azonban vannak int6zmenyi es gazdasagpolitikai okai is. Peldaul torv6ny szabalyozza a hiteIez6k jogait, 6rv6nyesit6sUk azonban meglehet6sen neh6z. Az ingatian-nyilvantartas megoldatlan, bar lassan javul. A fbldtulajdonnal kapcsolatos korlatozasok pedig csokkentik a foldjelzalog szerep6t a mez6gazdasagi hitelezesben. A hitelkoncentraci6 tovabbi oka emellett a 90-es evekre sokaig jellemz6 magas infilci6, ami altalaban cs6kkenti a penzuigyi k6zvetit6si k6szs6get, de kiiulnosen fekezi a hosszu tavi hitelezest. Hosszu tavu hitelezes hianyaban nehezen megy az allami tamogatas nelkuli (piaci) jelzalog-finanszirozas. A kUls6 finanszirozas ezen akadalyai a k6vetkez6 evekben enyhiilhetnek. El6szor, az inflaci6 mersekl6dott, es k6z6ptdvon varhat6an meg fogja k6zeliteni az EU-atlagot. Az alacsonyabb inflaci6 oszt6nzi a megtakaritasokat es a hosszu tav6 finanszirozast, egyebek kozott a jelzaloghitelez6st. Masodszor, a vallalati hitelpiac elez6d6 versenye csokkenti a kamatrest, es egyre kev6sbN jovedelmez6 a nagy cegeknek ny6jtott hitel. Ez6rt t6bb bank is a lakossagi uigyfelek felc fordult mind a hitel-, mind a betetpiacon. Harmadszor, egyre tobb Magyarorszigon az int6zm6nyi befektet6 (pi. nyugdfjp6nztarak), amelyck varhat6an forrasaik egy r6sz6t kockazati t6kebe fektetik, mas orszagokhoz hasonl6an. Az Egyesult Allamokban ezek a befektet6k jelent6s forrast biztositanak a novekv6 vaIlalkozasok szamara. Az el6rt eredm6nyek ellen6re Magyarorszagon a hitelez6k jogait er6siteni kell, az ingatlaneladasi korlatokat fel kell oldani, es javitani kell az ingatlan-nyilvaintartas szinvonalat. Ezen valtoztatasok kovetkezteben a bankok, az intezmenyi befektet6k cs a t6zsde forrasai a legtobb kozepes meretu ccg szamara is elerhet6ve valnak. A nagyon kis ccgek szamara, amelycket a bankok nem tudnak kiszolgalni, a kormanny mikrohitel-rendszer bevezet6s6t fontolgatja. Mas orszagokban is gyakoriak az ilyen programok, es sikeres m6dszereik is ismeretesek. Az eletk6pes mikrohitel-rendszerek el6szor igen kicsi, 500 dollart ritkan meghalad6 6sszegu hitelt nyujtanak. Ez az osszeg a vallalkoz6 sikeres t6rleszt6s6nek ismetl6d6sevel fokozatosan emelkedik. A kicsiny c6gek gyakran kcptelenek hitelbiztositekot adni, ez6rt altalaban a tervezett bev6tel alapjan nyujtanak hitelt szzamukra. A mikrohitel-programok adminisztraci6ja meglehet6sen koltseges. Bar a program elso nchany cveben el6fordulhat, hogy allami t,imogatas fedezi a koltsegek egy resz6t, a legtobb mikrohitel-program celkituz6se, hogy par cven belul pcnzugyileg 6nfenntart6va vaijon. Tehat viszonylag magas kamatokat kell mega'llapitani, amelyek tukrozik a nagyobb kock.izatot 6s a magasabb adminisztraci6s koltsegeket. Szzamos orszA'gban a korm.'nyok piaci szegmensekre szakositott p6nzint6zetek I6trehozasaval igyekeznek ithidalni a piaci akadaMyokat. A tapasztalat emellett azt mutatja, hogy ezek a p6nzint6zctek - amennyiben niern piaci elvek szerint muk6dnek - gyakran a politika eszkbzeiv6 valnak, cs problcmras portl'61i6t halmoznak Iel. Amennyiben a magyar konmany mikrohitel-rendszer bevezet6se mellett dont, akkor biztositani kellene, hogy a rendszer piaci elvek szerint mukodj6n (pl. a k6lts6geket cs a kockazatot tuikroz6 kamatokkal es mcgfclel6 hitelbiztosit6kokkal), 6s a rendszer muikodes6t id6kbzonk6nt fiuggetlen szakcrto6 rt&kelje. A lakdsepites finanszirozdsa Magyarorszagon a lakasok szama mintegy 4 milli6, melyck tobb mint 93%-a oroklakas. Jelenleg a lcgsiurg6sebb fIladat az oreged6 6puletek id6beni felhjitasa 6s at6pftese, nem pedig a lakasok szamanak gyors n6vel6se. A lakasailomany szinten tartasahoz vente mintegy 40 czer uj lakasra, valamint szamos rcgebbi lakas feljitisdra lenne sztiks6g, 1999-ben azonban mindossze 20 ezer uj lakas 6pult. Aggaszt6 t6ny, hogy a lakas6pit6s egyeni finanszirozassal mukodik: az dj lakasok t6bb, mint 80c4
at mindenl'ajta int6zrmenyi finanszfrozds nclkul epitik. Az Allami t.imogatasok ar.'nya a lakas6pit6s finans,irozJisan beRil 20cr1/o 86-ra a bankkolcson aranya pedig 10%-r61 1,5c/c-ra esett vissza (4.10. zibra). A lak-asi"pftsi hitelzillomniny a bankok hitelporttk6li6jan belul 1991 cs 1997 kozott l0%-r6l 5%-ra cs6kkent, es 1997-ben ez.ek a koics6noik a hdztartasok eves bev6tel6nek alig 5%/-at tett6k ki, 6sszehasonlithatatlanul kevesebbet, mint Nagy-Britanniiaban (77%/c), az USA-ban (69%-) vagy Franciaorszzagbani (45%/0)
7A
tiunugalAsok kUtharmada
tLlott 6j ejIleszt6sekre, a tobbit regi h.izak feWIjitdisivald
kapcsolaios hWiics6nokre torditottik.
94
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
4.10. abra: Lakasepites finanszirozasa 100% -
-
-
- --
- - -
-
80%-0%
---
--
40%--20% - - ----340%- 20%- - -
---
.-
- -
--
-
-
--
------
-
--
--
- - -.
- - -
-
-
- - -
- - -
- - -
- -
- - -
10%- - /99/ *
1992
Tc;moguutis
/993 Khlcson
/995
/994 Kcs-uni-
/99( ES
1997
Kroiahi tiilajdLn cIaldisa
Forrais: Budapesti Varosi Kutat6int6zet
Magyarorszagon nem tul fejlett a lakaspiac, vagy a lakasepft6si finanszfrozas rendszere. Lakasepfteshez, -felujftashoz vagy -vasarlIshoz egyarant neh6z hitelt felvenni. A legtobb kereskedelmi bank felksziuletlen es nem is szandekozik a lakas6pftesi piacra lpni. Lenyegeben egyetlen bank (az OTP) birtokolja a piacot, tobb mint 80%-os reszesed6ssel. A keresleti oldalt jellemzi, hogy a kereskedelmi banki jelzalogkolcson kamata 1998 v6g6n 28% volt, ami 16%-os realkamatot jelentett. Ily m6don egy lakas6pit6si koleson eves kamata (felteve, hogy a kolcson osszege a kolcsonfelvev6 eves jovedelmenek haromszorosa, ami nagyjab6l elegend6 egy haz megvetel6re vagy 6pft6sere) eleri a kolcsbnfelvev6 csaknem teljes jovedelmet - ezek a kolcsonok tehat megfizethetetlenek. A magas kamatot reszben az inflaci6s kockazat okozza, de szerepet jatszik benne a jelzalog6rvenyesit6si eljaras bonyolultsaga is. A k6lcsonfelvevo szemszogeb6l nezve ilyen magas kamatresbe (a jelzaloghitel kamata, illetve a banki alapkamat k6zotti elt6res) ,,beszorulni" rendkfvul k6itseges, kilonosen csokken6 kamatok mellett. A lakasepftes finanszfrozasat nehezft6 intezmenyi fogyatekossagok a kbvetkez6k: a b6rl6k eltavolftasanak nehezsege, az ingatlanpiac fejletlensege, valamint a tulajdonjog egy6rtelmu meghatarozasahoz szukseges ingatlan-nyilvantartas hianyossagai. Reszleges megoldask6nt a kormany a nemetorszagir6l mintazott el6takarekossagi rendszert vezetett be, amely a lakas6pit6si finanszfrozas uj m6dozatat teszi lehet6ve. Ennek kereteben a haztartasok egy jelent6s aliami tamogatast (1997-ben 40%, amely kes6bb 30%-ra csokkent es 6vente haztartasonkent legfeljebb 120 000 Ft megtakaritas eseten ervenyes) 6evez6 alapba fizetnek be hozzajarulast. 1997 majusaban harom, 1998 okt6bereben tovabbi egy lakastakarekossagi penztar jott 1etre. Ekkorra mar mintegy 365 000 lakastakarekossagi szerz6d6st irtak ala, a betetek osszege elerte a 14,8 milliard forintot, melyhez 4 milliard Ft allami tamogatas tartozott. A penztarak megterulesi rataja - a tamogatasokkal egyutt - kb. evi 15%, azaz nagyjab6l megfelel a jelenlegi rovidlejaratu beteti kamatnak. A kolcsonzes korurlbelul 4 ev mulva kezd6dhet meg. Ennek a rendszernek a finanszirozasi kapacitasa azonban korlatozott lesz, igy varhat6an inkabb kisebb feljftjtAsok, semmint uj lakasok 6pit6s6nek tamogatasara lesz alkalmas. Ezek a megoldasok a lakasepites finanszfrozasa szempontjab6l egyebkent is viszonylag kis lehet6seget k6pviselnek. Mivel azon-
4. fejezet - A penziigyi szektorfejldese
95
ban tobb bank is igyekszik lakossAgi hitelkonstrukci6kat kidolgozni, erdekl6dni kezdtek a lakas6pitesi jelzalogk6lcson-konstrukci6k kialakitasa irant is. Ebben az osszefuiggesben a fent emlitett int6zmenyi fogyatekossAgok 6s kamatproblemAk megoldasa sokkal nagyobb segits6get jelentene a lakasepft6s finanszirozasa szempontjAb6l. A nyugdijp6nztarak novekedese kozeptavon szinten hozzajarulhat a lakAs6pites finanszirozAsi helyzetenek javulasahoz, mivel k6s6bb ezek a p6nztarak lehetnek a jelzaloggal tamogatott 6rtekpapfrok legf6bb vasarl6i. Onkormdnyzat-finansz(rozds Bar Magyarorszagon az onkormanyzatok 1990-ben politikai onAll6sAgot kaptak, t6nyleges gazdasAgi bnall6saguk m6g mindig nem val6sult meg. 1997-ben kiadAsaik 57%-At (mely a GDP 13%-Anak felel meg) aIlami tamogatasb6l, 40%-at helyi bev6telekb6l fedezt6k, 6s mindossze 3% szarmazott a bankokt6l es a t6kepiacokr6l. Az onkormanyzati piacon az OTP monopolhelyzetben van (az 6nkormAnyzatok 95%-a az OTP ugyfele). A kozberuhazAsok 40%-At az onkormanyzatok hajtjak v6gre, 6s ez az arAny a kes6bbiekben varhat6an novckedni fog. Az EU-integraci6s folyamat el6rehaladtAval 6riasi infrastrukturAlis beruhazasokra lesz szoks6g - a szennyvfztisztitasi beruhAzasok k6lts6ge pcldAul bnmagaban 800 milliArd Ft-ra becsulhet6. Az EU-t6l erkez6 tamogatas evente akar a GDP 4%-At is el6rheti, ha az onkormAnyzatok meg tudnak felelni a sajAt hozzajarulasra vonatkoz6 felttelnek, ami jelenleg a projektek k6lts6geinek 20%/c-At irja e16 (bar ez varhat6an 50%-ra fog emelkedni). Amennyiben az 6nkormanyzatok nem b6vitik sajat bev6teli forrasaikat 6s k6lcs6ntclv6teli kapacitAsukat, keptelenek lesznek befogadni az EU-forrAsokat. Az onkormAnyzati szektor hitelfelv6teli kapacitAsAt csokkenti, hogy a legtobb onkormanyzat kockAzatos uigyfl1, kicsi, penzugyi vezet6se hiAnyos, tovAbba kev6s a jelzAlogk6pes vagyontArgyuk, es csek6ly a torlesztesi kapacitasuk, mely ut6bbit szigoru torv6ny is szabalyoz.' A kormAny vilAgosan kinyilvAnitotta, hogy nem vAllal kezess6get az onkormanyzatok ad6ssAgai6rt. Bar a jelenlegi rendelkez6sek lehet6v6 teszik mind dijbevOtel- (revenue bond), mind jovedelemalapu (general obligation bond) kotv6nyek kibocsAtasAt, a magas inflAci6 6s a kozmudfjak koruli bizonytalansag gAtoija az ilyen eszkozok ig6nybev6teIt. TovAbba, mindossze 50 onkormAnyzat elcg nagy ahhoz, hogy a kotvenypiacra l6phessen. Az onkormanyzatok nem hoznak letre olyan regionalis fejlesztesi tArsulasokat sem, amelyek m6retuknel fogva koltseghatekony finanszirozast tennenek lehet6v6 (az Egyesult Allamokban peldaul ilyenek az 6n. speciAlis fcjleszt6si ovezetek). Vcgul, szamos onkormanyzat nem hajland6 hitelt felvenni, mert ugy velik, el6bb-ut6bb Allami tamogatast kapnak az adott fejleszt6s megval6sitasAra. A tenti neh6zsegek lekuzdes6hez az onkormAnyzatoknak megfelel6 hitelfelv6teli gyakorlatot kell kialakitaniuk. Hitelt beruhAzAsi c6lra kell felvenniuk, nem pedig a foly6 kiadasok fedez6sere, m6gpedig ugy, hogy czek a megalapozott befektetesek onmaguk fedezzek a finanszfrozasuk koltsegeit, altalaban a projektfinanszirozAs gyakorlatat k6vetve. Amennyiben ezek a 1elt6telek nem allnak fenn, az onkormanyzat rendszeres bev6teleinek fedczni kell a t6rleszt6r6szleteket. Mivel a legtobb magyarorszagi onkormAnyzat meglehet6sen kicsi, c6lszerd lenne, ha olyan szervezetekbe tomoruIn6nek, amclyck mar elegend6en nagyok bizonyos hat6kony szolgaltatAsok ny6jtAsahoz. JogszabAlym6dositasokra is szUks6g lehet ahhoz, hogy czek az egyesil6sek k6pesek legyenek szerz6desk6t6re, hitelfelv6telre, szolgAltatAsi dij beszed6sr&e, 6s a projektbev6telek hitelbiztoslt6k c6ljAra tort6n6 elkulonftesre. A gazdasagpolitikanak osztonozni kellene az onkormanyzati hiteclek 6rtekpaplrositAsAt es ut6bbiak masodlagos forgalmat. Egy orszAgos onkormAnyzatfinanszirozasi adatbazis atlathat6, megbizhat6 6s szabvanyos informaci6kat szolgaltathatna a hitelez6k sza-
Az inkormianyzuti cs6diorv6ny egycrtcn6lii eljdridst haltaroz meg a7z6nkonminyzatok fizet6sk6ptclens6g6nek eset6re, es viligosan killondija, hogy a vcszIes6gcket a hitelez6k mindenneindi ililaiii beavatkozas n6lkUl kotelesek viselni. A torvenyt 1995 ota 8 cs6deljidrs esetebcn alkalniaztik.
96
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
mara. Ebben az adatbazisban tobbek kbzott az onkormanyzati ad6ssagokra (bele6rtve a garanciakat es felt6teles kotelezetts6geket is) 6s az onkormanyzatok jelzAloggal terhelt vagyonara vonatkoz6 adatoknak kellene szerepelnie. Mivel kev6s onkormanyzat lephet ki kozvetlenul a kotvenypiacra, a kormanynak - mas eur6pai orszagokhoz hasonl6an - 6rdemes lenne fontol6ra vennie egy onkormanyzati finanszirozasra szakosodott bank letrehozAsat. A fenti nehezs6gek egy r6sze azonban nem oldhat6 meg egyszeruen egy szakosodott bank alapit'asval. Amennyiben val6ban 1ltrehozzak ezt a p6nzint6zetet, akkor annak piaci alapokon kell muk6dnie, es csak a megfelel6 bev6teli forrasokkal rendelkez6 onkormanyzatok szamara vagy olyan projektek celjara adhat hiteleket, amelyek 6letkepesek, es beveteleikb6l fedezhet6k a torleszt6reszletek. A kormahynak nem szabad kezesseget vallalnia a helyi onkormanyzatok altal felvett hitelekre, 6s szigor6an piaci felt6telek szerint kell hitelezni az onkormanyzatoknak. A finanszirozas, a kockazatkezel6s 6s a projektvezetes (tobbek kozott a szolgaltatasok arainak megallapitasa) egyidejuleg kell, hogy szolgalja a projekt piaci 6letk6pess6g6t, az onkormanyzatot 6s a p6nzugyi k6zvetit6t. Megfelelni az EU- is az OECD-szabdlyoknak
Bar MagyarorszAg jelent6s 16p6seket tett az EU- es az OECD-szabAlyok adaptAlasaban, a teljes kompatibilitas eleresehez t6bb terUleten is a torvenyek es a szabalyoz6k apr6bb m6dosftasara van szukseg. Ilyen teruletek tobbek kozott a kuilfoldi tulajdonu bankfi6kokra vonatkoz6 szabalyozas, a bet6tbiztositas 6sszege, a p6nzugyi szolgaltatAsok nemzetk6zi forgalma, a t6kemegfcelels cs a t6keforgalom szabalyozAsa. A kiilfdjldi tulajdclomi barkJhikok-ra monatko:6 s:ab6lsvo:tis. Bar a kulfoldi bankok magyarorszagi fi6kjainak nem kell kulon jogi szemelyeknek lenniuk, a c6gjegyz6kben kulon szervezetk6nt kell szerepelniuk. Az anyavallalatt6l fuggetleniil a magyarorszagi banktorv6nyek vonatkoznak rajuk, annak ellen6re, hogy felszamolds eseten az anyavallalat tartozik kiel6giteni a hitelez6k jogos kovetel6seit. Ennek kovetkezt6ben a kultoldi tulajdonu bankfi6kok sokkal inkabb IeAnyvAllalatkent mukodnek, ami viszont nem felel meg az EU-szabalyozasnak. Ut6bbi megk6veteli, hogy a kulftldi bankok kulon alapt6ke nclkiii nyissanak helyi fi6kokat, melyek e1vezik az anyavAllalat kiulfoldi stAtuszat. Ennek szAmos folyomanya van. Egyreszt, amikor egy kulfoldi bank fi6kk6nt uzemel, kockazatvisel6 k6pess6ge az anyavAllalat t6keallomanyat61 fuigg, ami hatranyos helyzetbe hozza a kisebb t6k6vel rendelkez6 helyi bankokat. MAsreszt, a bet6teket ezek a bankfi6kok az anyavAllalat k6telezetts6gek6nt kezelik, ez viszont ellentetben all a magyarorszagi devizatorvennyel, amely jelenleg nem engedelyezi, hogy magyar allampolgarok kuilfoldi bankbet6ttel rendelkezzenek. Az EU-csatlakozAs id j&re tervezik ennek a torv6nyck a m6dositAsAt. Betetbi:tosftuis. Magyarorszagnak fokozatosan emelnie kell a bet6tbiztositAs szintj6t, 6s a kompenzaci6 jelenlegi I milli6 Ft-os osszeget 20 000 ECU-re (kb. 5 milli6 Ft) kell ndvelnie. Bar ez az emel6s az atlagos b6rszinvonalhoz k6pest az EU-AlIagnAl nagyobb v6delmet 6s ezzel parhuzamosan nagyobb erkolcsi kockazatot jelentene, elmaradasa eseten a magyar bankok hAitranyba kerulnenek mas EU-tagorszagokban mukod6 bankokkal szemben. Ezt az emelest ot 6ven belil tervezik vegrehajtani. P(',,:,i ,i s:olgdiltat6sok nenm:et-(:i firgulmu. MagyarorszAgon egyel6re nincs jogi lehet6s6g a pcnzugyi szolgAltatasok nemzetkczi forgalmara, holott az EU ezt megkoveteli. BAr czt a k6vetelm6nyt az orszagnak csak a esatlakozaskor kell teljesitenie, mAr korabban dbnteni kellene arr6l, hogy a forgalmi korlatokat egy 16p6sben, a csatlakozAskor, vagy tokozatosan oldjak-e fel. A piac megnyitAsa er6siten6 a versenyt es cs6kkenten6 a kamatrest, kiln6sen olyan szegmensekben, mint peldaul a biztositAs, ahol jelenleg
4. fejezet - A penziigyi szektorfej1Jdise
97
a verseny igen korlitozott. A fokozatos liberalizaci6 6sszerunek tunik, mivel ezAltal a cegek fokozatosan tudnak alkalmazkodni a versenyk6rnyezethez. Hasznos lenne, ha a kormany az erintett cegek tudomasara hozna, milyen menetrend szerint kfvanja megnyitni a penzugyi szolgaltatasok piacat. l-5keniegfilele's. Bar a t6kemegfelel6sre vonatkoz6 magyar kovetelm6nyek sok szempontb6l szigorubbak az EU t6kemegfelelsi iranyelveiben (Capital Adequacy Directives - CAD) foglaltaknal, a kett6 tovabbi egyeztet6se sziuks6ges. A CAD uj t6ketartalek-kovetelmenyt fr e16 bizonyos piaci kockazatokkal kapcsolatban (pi. pozici6 kockazat) az 1999. januar 1-jet6l kotelez6en vezetett r6szv6ny-keresked6si k6nyvben szerepl6 ugyletek piaci kockazatainak fedezes6re. A CAD-ban szerepl6 tobb definici6 a magyar jogban vagy nem letezik, vagy mask6pp 6rtelmezett. A kormanynak rendeletekbe kellene foglalnia a r6szv6nykonyv hasznalatara 6s a keresked6si kockazatokkal kapcsolatos t6ketartalekra vonatkoz6 r6szletes szabAlyokat, valamint az egyes portf6li6-menedzserek tev6kenysegere vonatkoz6 el6irasokat. Mivel az EU igen rovid hatdirid6t d1lapitott meg az un. univerzais bankrendszer bevezet6s6re, el6fordulhat, hogy a fenti rendelcetck megalkotuisdra nem marad el6g id6.' A t6kcmcgnfclcels krdese a banktorveny hatalya alatt mukod6 tobb mint 240 takar6ksz6vetkezet eset6ben is dernicli. Sok takar6ksz6vetkczct kis m6rete miatt k6ptelen teljesiteni a pOnzintzetekre vonatkoo6 t6kemicgfelelOs k\ivctetmln-nyOt. Ezt csak ugy Orhetn6k cl, ha (mas curopai orszagok p6ldajat k6vetve) csoportokba tiniiiriflnnck, s a csoport egyOuesen teljesitcn6 a t6kemregfc1cl6s t6rv6nyes m6rt6k6t. A korrmninynak cOlszerG leInne 6szt6niznic a kischb takariksz6vetkezctck cgyesUIcsOt. Einiek egyik m6dja lehetne a ni-ni'niilis alapt6kOre vonatkoz6 k6veclniOnvy felemelse 100 milli6 Ft-r6l 300 milli6 Ft-ra, ami megtelelne az EU masodik bankdirektiv'jt inak ( I milli Er.-6, mintegv 250 milli6 Ft). T J(et gaulonm. A nemr6giben megkezdett jelent6s liberalizaici6 vcgreha jtasa mcllett az EU kovetelmcnyeinek tcljesitcse (6s az OECD-vel kotttt egyezm6nyek bctartasa) 6rdek6ben a t6kelorgalom tovTbbi liberalizallisa sziiks6ges. A kormainy 1999 v6g6re tervezte a hosszu taiv6 t6kebefektet6sck forgalmanak teljes koru felszabaditfisat, feltetelezve, hogy a nemzetkdzi p6nzpiacon nem k6vetkeznek be negativ vAltozaisok. Tekintve, hogy 1998 v6g6n a vilag p6nzpiacai meglehct6sen ingatag helyzetben voltak, a rovid tavu t6kebe fektet6sek forgalmara vonatkoz6 korlatozasok 6rv6nyben maradtak. A kormanynak val6ban 6vatosan kell eljairnia a rovid tavu t6kebefektet6sek forgalmanak tovabbi liberalizAci6jdival kapcsolatban, kulonosen a forintalapu p6nzpiaci muveletek eset6ben, melyek a piac leghullamz6bb elemei. Az EU-csatlakoz.is idejOre azonban olyan gazdasagnak kell kialakulnia, amely nyitott t6kepiacok mellett is k6pes muk6dni. Az EU-szabvanyok betart0isa 6rdek6ben emellett meg kell szuntetni a penzmosasi c6lra igen konnyen fclhasznaIlhat6 n6vtelen bcet6szImikat. K6VETKEZTETESEK
A p6nzugyi szektor reformja terulet6n Magyarorszag tttor6 szerepet jatszik az On. atmeneti gazdas~igok kozott. A bankszektor jogi keretei hatalmas fejl6d6sen mentek keresztul, 6s (a fent emlitett n6hany kiv6tellcl) osszhangba kerultek az EU szabdlyozdsAval. A bankokat atalakitottak, 6s legt6bbjukct stabil kulI'oldi strat6giai bctcktet6k szAmaira 6rt6kesftett6k. Az els6 idoszak komoly vesztes6geit tt1616 biztositasi 'agazat ma mdr viszonylag egOszs6ges, a t6kepiac pedig mind m6ret6ben, mind likviditasaban jelent6s lfejl6d6st mutat. A nemr6giben bevezetett nyugdijreform eredm6nyek6nt a nyugdijpenztarak vagyona v.'uhat6an gyors n6vekcd6snek indul, ami tovabbi lenduletet ad a bell'oldi t6kepiacnak. Fontos reformint6zked6sek vannak azonban m6g hatra. Az egyik legnagyobb bank, a Postabank (amelyr6l 6vek 6ta az a sz6besz6d jairta, hogy igen 1furcsa penzugyi gyakorlatot l'olytat) nemr6giben bekbvctkezett m6lyrepUl6se jelzi, hogy a p6nzpiaci telugyelet meger6sit6sre szorul, Os fUggetlenebbW kell v;il-
A reiideletek az dzletszabdlyz.tlbLan szerepl6 kockdizaitokra vonafkoz(i reszlcef Iup6suk 20(01 eiei6n v.irhlat(i.
szazb.lyokat tartalimazzik. Kibocs.Jifbuk 2W()( kozep6n, ha.ldlyba
98
Magyarorszagaz Eur6pai Unio kapujdban
nia a politikai befolyast6l. A bankszektorban, valamint a biztositasi es a br6kercegek kbzott tul sok a kicsi es gyenge c6g. Magasabb alapt6ke-k6vetelmennyel ezeket a c6geket egyesulesre lehetne kesztetni, ami csokkenten6 a piac int6zm6nyi kockazatat. Bar a hitelkockazat kezel6senek szfnvonala jelent6sen javult, a piaci kockazatokkal (pl. kiulfoldi valutak, kamatok, t6zsdei kockazat) kapcsolatos szak6rtelem es a fejlett szabalyozasi m6dszerek teren tovabbi fejl6des kfvanatos. Magyarorszag a t6keforgalom ellen6rz6senek bizonyos eszkozeit megtartotta - s a t6kepiacok ingatag voltat tekintve ez minden bizonnyal pozitfv l6pes volt. A t6keforgalom ellen6rzes6t azonban nehez lesz fenntartani, amint Magyarorszag egyre jobban integral6dik az EU piacaba. Ezert a kozvetlen ellen6rz6s helyet stabil makrogazdasagi 6s penzu1gyi politikanak kell atvennie, amelyek korlatozz,kk a veszelyes t6kemozgasokat. A piaci finanszirozast a kisebb hiteligeny16k szamara is elerhet6bbe kell tenni. Ezen a teruileten kev6sbe egyertelmu a megoldas, mert ez a problema r6szben a fejl6d6sb6l kovetkezik, 6s csak bizonyos id6 eltelt6vel, illetve a tapasztalatok noveked6s6vel old6dik meg. Az inflaci6 visszaszoritasa, illetve a fold 6s a lak6ingatlanok tulajdonviszonyainak tisztazasa biztosan segiteni fog. Az EU-kovetelmenyek teljesit6se 6rdekeben sziikseg lesz nehany torvenym6dosftasra a penziugyi szektorban is. Ertekelesunk vegkovetkeztetese azonban az, hogy a magyar p6nzugyi rendszer a torv6nyek, a szabalyoz6k 6s az int6zm6nyek ereje, illetve stabilitasa szempontjab6l keszen all az orszag EU-csatlakozasara.
5. ATALAKULOBAN A VALLALATI SZFERA Az ipar a magyar GDP egynegyedet allitja el6 (a szocialista 6raban ez az arany koruilbelul 50% volt), s a feldolgoz6ipar a legjelent6sebb agazat. Annak ellenere, hogy a magyar lakossag 6regszik, szama pedig lassan, de folyamatosan csokken, a megtakarit6sok osszege igen jelent6s, 6s az ut6bbi 6vekben - a folyamatosan bearaml6 t6k6vel karoltve - a GDP 20-25%-At kitev6 beruhazAsokkal tudta finanszirozni az orszag t6keallomanyanak korszerusiteset. A kozmuivallalatok szinten jelent6s valtozasokon mennek keresztul: folyamatban van privatizaci6juk 6s korszerdsitesuk, illetve a rajuk vonatkoz6 szabalyoz6k m6dositdsa. A jelen fejezet a k6zpontilag nem szabalyozott feldolgoz6ipari vallalatok fejl6d6sevel foglalkozik. A kozmuvek es a szabalyozasi kerd6sek targyalasa a 6. fejezetben talalhat6.
VISSZ ATE KINTES Politikai hdtter A vallalkoz6kedv mar a korabbi rendszer idej6n sem hianyzott a magyar gazdasagban. A hat6sagok, tudataban a kozponti tervgazdasag s6lyos informaci6s zavarainak, a vallalatvezet6k nagy r6szenek szeleskoru bnall6sagot biztositottak. A vallalalati menedzserek ismertek sajat szakteruletuket, sokan kozuluk alulr6l kuzdott6k fel magukat, es hozzaszoktak ahhoz, hogy donteseikbe az allam csak minimalisan sz6l bele. Bar a vallalatok legnagyobb r6sze komolyabb allami ellen6rzes nelkul funkcionalt, a piac szabad m6k6d6se nem volt megengedett. Az er6forrasok elosztasa esszerutlen volt, egyr6szt a relativ arak torzulasa k6vetkezteben, masreszt azert, mert nem volt semmilyen mechanizmus, amellyel az egyik c6g forrastobbletet egy masik, er6forras szukeben lev6 vallalathoz lehetett volna iranyitani. Ebb6l kovetkez6en a beruhazasok vallalati szintu elosztasa is torzult, 6s gyakran nem megfelel6 technol6giakat valasztottak a gepek beszerz6sekor. A piacot kizar6 alternatifvkat, peldaul a kereszttulajdonlast vagy holdingok kialakitasat is fontol6ra vettek, de ez a tulajdonforma igen ritka maradt. A kommunizmus osszeomlasakor a kapitalizmus fogadtatasa nem volt egy6rtelmuen pozitiv. Az un. spontan privatizaci6 es a vagyonherdalas jelensegei miatt a 80-as 6vek v6g6n sem a kozgazdaszok, sem a kozvelem6ny nem bizott a privatizaci6ban. A kozponti tervgazdasag mukodes6nek javitasar6l korabban folytatott eszmecserek reven a szakmai kozvelemeny megismerkedhetett az altemativ tulajdonformakkal es iranyitasi strukturakkal. Mig tehat a kormany alapjaban veve nem idegenkedett a privatizaci6t6l, a magyar k6zgazdaszok tobbsege szerint a passziv, sz6tapr6z6dott magantulajdon birtokosai semmivel sem tudnak hatekonyabban i'rnyftani a vailalatokat, mint azt az allam tette. A kormany tehat mar a kezdetekt6l felel6sen viselked6 tulajdonosokat keresett, es tart6zkodott a kuponos es egy6b tomeges privatizaci6s eszk6z6ktol. A tobbsegi tulajdon cegen beluili ertekesit6se szinten ritka eset volt: bar a vezet6k es a dolgoz6k 5-10%-os kedvezmennyel juthattak hozza a c6g reszvenyeihez, 100-nal is kevesebb olyan eset volt csak, amikor 6k vettek meg a r6szv6nyek tobbs6get. A c6gen beluli 6rt6kesites, illetve a tomeges privatizacio logikus alternativaja a r6szv6nyek kulftldi k6zbe adasa volt.
Ajelen fejezet T6th (1998), Hiairnr ( 1998), Csaba (1998), Borsz6ki (1998) es m;is kieg6szit6 forrasok alapjan keszult. A hires miagyar k(izgazd&sz, Kornai Janos, akinek a vallalatvezet6i onall6sag kiharcolasaban jelent(6s szerepe volt, 1989-ben mnir a privatizaci6 iiellett ervelt es 6vott att6l, hogy az illanii vallalatok vezet6inek korlitlan hatalmat adjanak. 2
100
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Kuiszo privatizdcio, kacskaringos vagyonertekesites
A maganszektor kialakulasa mar a szocialista iranyftas alatt elkezd6dott. Amig a nagyvallalatok allami tulajdonban maradtak, a kisebb vallalatok mar a 60-as evek eleje 6ta magank6zbe kerulhettek. Bar az ipar eszkozallomanyanak dont6 tobbsege 2 400 allami nagyvallalat tulajdonAban volt, a rengeteg kisvallalkozas (szamuk 1989-re elerte az 50 000-et) ujjaelesztette azt a vallalkoz6i kulturat, amely a tobbi KGSTtagorszagban mar j6val korabban kihalt. Ez az eledez6 vallalkoz6i kult6ra lehelt uj 6letet a magyar gazdasagba a KGST osszeomlasa utan. A 90-es evek elej6n bekovetkezett, a gazdasagi atmenet indukalta recesszi6 Magyarorszagon kisebb volt, mint a tobbi atmeneti gazdasagban,' bar teny, hogy az orszag lassabban is labalt ki a hullamvolgyb6l. A maganszektor, amely 1990-ben a GDP mintegy 20%-at allitotta e16, ma mar 80%-nal tart.4 Az 5. 1. tablazat a feldolgoz6ipari c6gek tulajdonviszonyainak alakulasat mutatja be 1992-1996 kozott. 5.1. tablazat: A feldolgoz6ipari cegek tulajdonviszonyai (az alapt6ke szazalekaban) Tulajdoni forma
1992
1993
1994
1995
1996
Aliami Onkormtiriyzati N1again Hazai ceg tulajdona
55.2 8.8
39.2 1.6 8.8
29.3 1.6 9.4
19.9 l() 1(.1
14.4 0.9 9.5 19.4
Alkalmazotti
KUlfoldi c6g tulaidona Szovetkezeti Egyeb Forras: Borszeki (1998).
15.0
17.9
18.2
0.1
1.(
1.5
1.4
1.2
20.5
30.9
37.1
46.7
51.1
3.6
2.6 0.9
1.9 1.3
1.4
1.2
1.3
2.3
Az allami vagyon szetosztasa azonban meglehet6sen rapszodikusan ment v6gbe. Tobb szaz allami vallalat kerult onkormanyzati tulajdonba, s amikor 1990 marciusaban 16trejott az Allami Vagyonuigynoks6g (AVO), osszesen 1 857 vallalat iranyftasat vette at (kozuluk 1 700 iparvallalatet, s masfesaz mezogazdasagi uzemet). Ezek az allami vallalatok elobb r6szv6nytarsasagokka alakultak, majd privatizaltak 6ket.
A privatizdcios folyamat
A privatizaci6s felel6sseg 6s hataskor megoszlott az AVU, az allami vagyonkezel6 (az 1992-ben a vallalatokat felugyel6 minisztcriumok funkci6it atvev6 AV Rt.) es szamos allami vagyongazdalkodasi intezm6ny k6zott. Az AV Rt. kezcben 1992-ben mintegy 174 ccg volt, koztuk bankok, infrastukturalis vallalatok, valamint jelent6s vegyipari, gy6gyszeripari c6gck, banyaszati cs acelipari vallalatok. A c6gek altalaban keszp6nzert keltek el arver6seken es palyazatokon, bar az allami vagyon mintegy 7%-a karp6tlasi jegyek5 ellen6ben talalt gazdara (ezeket a jegyeket a fasizmus cs a kommunizmus aldozatai kozott osztottak sz6t). Az onkormanyzatok lakaseladaskor elfogadtak karp6tlasi jegyeket, majd czeket megsemmisit6s hclyett a masodlagos piacon eladtak, vagy vallalati r6szv6nyek vasarlasara hasznaltak fel. Mivel a kormany 6s az onkormanyzatok kozott v6gelathatatlan vita folyt azzal kapcsolatban, hogy melyik vagyontargy kinek a tulajdonaba keruljon, a nagyobb kozmuvallalatok privatizaci6jara 1995-ig nem kerult sor. Az onkormanyzatok a nyeres6ges ccgcket akartak maguknak, es nem flo1tt a foguk a vesz-
B;ir Lengyelorszagban a visszaes6s hasonl6an csek6lynek tGnt, az ipart kev6sb6 6rintette, mint Magyarorszdigon (ahol fel6re eseti vissza az ipari terryels), 6s a talpraiiills is az6rt volt gyorsabb, inert a magAngazd.ilkod6k gyorsabban reagaltak az arak vdltoziisara. SzIov6niAban a visszaeses 28'k-os volt, reszben Jugoszlivia felborrildisa. illeive a hagyomanyos kereskedehlmi kapcsolatok megszun6se iniatt. A volt szovjet k0zt;irsasagokban a hanyatdds sokkal jelent6sebb volt (40-70%,), nagyreszt itt az alapvet6 piaci infritstrukt6ira hiinya inmiatt. 3
4B;ir czek a sz.iam;yidatok k6zisinertek, forriisuk es megbhzhat6sJtguk nein isineretes. A nemizeti j6vedelerimre vonaikozi kinutal'Lisok lem kul6rb6izietik meg az egyes gazdasJigi ievekenys6geket a tulajdonviszo11yok alapjin. Az adatok iinideni bizonnnyal az ad6bevalkisokon alapulnak, es aibevall;ist k6szit4i szervezetek hevetelet (illetve hozzfiadott 6tUkit) csoportositjGk tulaljdoniviszoinyok szeriit.
A vagyonugynokseg a k,irpdtiisi jegycket ncve&&Iken (I(XX) F), aiz iirindexhez igaiztva v.iltotta be. A jegycket t6bb 6ven keresztul folyaniatosan adtOik ki, ah1(ogyain a korininmy k0lonb6zoi csoportok ignvelit cliog.adtaL. A iinisodclagos piLacon a k.irp6itl si jegyek nevertek alimtti Jirfolyarmon torogtak: az itvalt:is lehet6s6ge egysegesitette az indexmlt 6rt6kt6l val6 0Itrcst, nig a bev;iltisi crtek az adott kdirp6thAsi jegy evj.ratit61 fugggott. 5
5. fejezet - Atalakul6ban a vdllalati szfera
101
tcseget termel6, tamogatasra szorul6 kozmuvallalatokhoz (pl. tavfut6 muvek, helyi k6zlekedesi vallalatok). Ezek a vitak kesleltettek a privatizaci6t, holott az eladas csokkenthette volna a ce6gek mukodesi vesztes6g6t. A magank6zben 1lv6 kozmuvek sokkal konnyebben tudtak volna araikat az inflaci6val parhuzamosan emelni, csokkenteni a dfjhatralekokat, illetve forrasokat szerezni a rendkivul jovedelmez6 beruhazasokhoz (pl. az elrozsdasodott viznyom6cs6-rendszer csereje vagy a tavfut6s cs6rendszer6nek h6szigetelese). 1996-ban az Allami vagyonkezel6k mintegy 65 milliard Ft 6rteku r6szvenyt (melyek 40 privatizalt vallalat kisebbsegi tulajdonat kepviseltek) adtak at az egeszsegbiztositasi es a nyugdijbiztositasi alapnak.
Privatizdcioseredmenyek Bar az AVU 1995 k6zepere a birtokaban lvo6 vagyon mintegy 75%-at 6rt6kesitette, ez az allami vagyonnak mindossze 35%-at tette ki, mert a nagyvallalatok (a villamosenergia- 6s a gazszolgaltat6, a 1egitarsasag, az 6riasi vesztes6get termelo vas6t, a tavkozl6s, a bankok 6s nehany vegyipari vallalat) mind az AV Rt. kezeben voltak. Kozottuk voltak Magyarorszag legvesztesegesebb vallalatai, amelyek folyamatos allami tamogatasra szorultak. A vesztesegek okai kozott a kozpontilag szabalyozott arak, a KGST 6sszeomlasa 6s a mukod6s rossz hat6konysaga egyarant szerepet jitszott. A privatizaci6 1995-ben kapta az utols6 lendilletet (amelyre nagy szukseg is volt), amikor a Vilagbank altal tamogatott stabilizaci6s csomag reszekent a kormany drasztikusan lerovidftette a tart6san allami tulajdonban marad6 vallalatok listajat (l6nyegeben csak a vasut, a posta 6s a nemzeti parkok maradtak rajta). Az AV Rt. or6kebe l6 p6 APV Rt. egyesult az AVO-vel, 6s felhatalmazast kapott mintegy 1 300 milliard Ft crteku reszveny" eladasara (a birtokaban lev6 reszv6nyck osszerteke 1 600 milliard Ft volt). Szinten ennek a folyamatnak a reszek6nt keruilt sor 1997 juniusaban a privatizaci6s torv6ny m6dositAsAra. Az uij t6rveny lehet6vc tette a korAbban strategiai jelent6s6gGnek tartott 18 c6g, tobbek koz6tt az Orszagos Takarekpcnztar (OTP) es a tOvk6zl6si vallalat (MATAV) osszes reszvenyenek eladAsat (az aranyr6szv6nyek 7 kivchtelvel). Az allam osszesen 116 c6g t6bbsegi, illetve kisebbs6gi r6szvenytulajdonosa marad, tovabbi 27 c6gben pedig aranyreszvenyt tartott meg. 1997 vegere 790 milliard Ft 6rt6kben privatizaltak vallalatokat (a tarsadalombiztositasnak 6s az onkormanyzatoknak atadott vagyont nem szamitva). A Magyar Villamos Muvck az egyetlen nagyvallalat, amelynek a privatizaciojara m6g nem kerult sor (a kozmuvallalatok targyaklsat lisd a 6. fejczetben). A bev&lekfelhasznl4dsa Elismerve, hogy szbks6g van az ujonnan privatizalt cegek szerkezetatalakitasara, a kormany a privatizaci6b6l szarmaz6 bev6tel 20%-at tamogataskent visszaforgatta ezekbe a ccgekbe. A bev6tel fennmarad6 resze (a privatizaci6s uigynoks6g mintegy 5%k-os 6rt6kesitesi koltsegeit leszamitva) az allami k6lts6gvet6sbc vAndorolt. 5
Ebbol miiitegy 1227 milli.ird Ft 171 nagyvallIalat. 40( milliard Ft pedig Osszesen 259 kis- es kdzepvLIlalkozas (5(X)-nal kevesebb fnt foglalkoztat6 CL-) tbbs6gi r6szvenytula donLt k6pezte. Az APV Rt. emellett 356 milliaird Ft kisebbs6gi r6szv6nytulaidoniial is rendelkezett 145 nagyvillalatban. lletve 7 milliard Ft ertekbcin osszesen 176 kis c6gben. EzenkivLil APV RI-niek koniyv szerinti e1t6ken 162 milliard foriittnyi r6szv6nye volt olyan 77 nagy es 513 kis c6gben aimelyck felsz.imolisi eljLirzis alatt 1lItak. aranyrszvt6ny (atmely nem e-rtekesithet6) arninytalanul naigy szavazati jogot biztosit a konnanynak a ceg eves k6zgyGI6s6n. Bevezetesere az6rt kerLilt s.or, hogy azokat a e6geket is &t16kesiteni lehessen, amelyekn6l a koritn-y a kiemielt dontesekhez meg akarja tartani szavazati jogit, de a napi iouikALba ioem kivdin beleavaltkozn. 7Az
8 Az elsd id6szalkban aLvev6k reszletekben is tizethettek. A privatizilcicis Ogywoks6g az eredin6nyszemleIeten alapuldi eIszJlinoIL`s elve alapjan
bevetelkent konyvelte el a megzillapod;is szerltti zirat. es a reszletfizetesi lehet65segeket hitelk6ilt kezelte (E-hitel). A kereskedelmii bankok hivatalosan 3 evcs tizWtesi halad6kkal .s 15 eves 16rlesztesi id6szakkal nyuitottak hitielt, kedvezminyes kamnat mellett, anlit a kozponti bank xviszonfiesztunitolt. Az illami k6ilsvgvetvs azonban p6tuztorgalni szeninIMeten alapul. cs czekiiek az elt6r,seknek a kiigazfitsa igen k6rulnienyes. 9 Az osszegek minideiesetre 19 5-ig elhgge alacsonyak voltak, ekkorra viszollt az E-hitel lassanl kiapadt. Az E-hitel keret6ben vegrehajtott eladisok 19)94 Liprihi 'iban 6sszesen 41 67 ii ljird Ft-ot tettek ki.
102
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
A 90-es evek elejenek rendkfvul szeg6nyes privatizaci6s bev6telei nem igazan csabitottak senkit vad koltekez6sre. A fennmarad6 allami vallalatok csaknem teljes koru privatizaci6jar61 1995-ben hozott dontes azonban heves vitakat valtott ki a bev6telek felhasznalasat illet6en. A kormany ugy dont6tt, hogy nem lenne celszeru az egyszeri privatizaci6s bev6teleket foly6 kiadasok es transzferek fedez6s6re felhasznalni, kuilonosen abban az id6szakban, amikor a kormany stabilizaci6s csomaggal igyekezett a koltsegvet6si hianyt kezben tartani. Ezert a privatizaci6s bev6telek dont6 tobbseget a bel- es kulfoldi ad6ssagallomany csokkent6sere forditottak. Az alacsonyabb ad6ssag csokkenti a kamatkiadasokat, ez viszont nagyobb els6dleges koltsegvetesi hianyt tesz lehet6ve (azaz a foly6 kiadasok n6hetnek, es/vagy az ad6bev6teleket mersekelni lehet), barmilyen m6rt6ku is lesz a koltsegvet6s osszesitett deficitje. Mindezek eredmenyek6nt az allamad6ssag a GDP 86%-ar6l (1995) harom 6v alatt a GDP 60%-ara cs6kkent. Bar a GDP-hez viszonyitott ad6ssagallomany csokkenesehez az 1995 6ta tart6 gazdasagi novekedes is hozzajarult, mindazonaltal egyertelmu, hogy a privatizaci6s bevetelek kulcsszerepet jatszottak a folyamatban. A miik6dotoke-behozatalszerepe A magyar vallalatoknak mar 1968 6ta lehet6segUk volt ra, hogy kulfoldi (s6t, akar nem KGST-tagorszagb6l szarmaz6) cegekkel tarsuljanak. A magyar tobbsegu vegyesvallalatok mukodese 1972 6ta enged6lyezett, kulfoldi tobbs6gi tulajdon6 cegek pedig 1988 6ta muk6dhetnek. Ennek ellenere a 80-as 6vek vegeig a muk6d6t6ke-behozatal, a vegyesvallalatok szama meglehet6sen szereny volt, ezt k6vet6en azonban a t6kebehozatal jelent6sen megugrott, ami els6sorban a KGST osszeomlasa utan a magyar kereskedelem nyugat fele fordulasat tukrozi. Az els6 vegyesvalialatokban a kulfoldiek a magyar partnerek (els6sorban allami vallalatok) segit6tArsak6nt mukodtek kozre az uzlet el6tt tornyosul6 jogi es burokratikus akadalyok legy6z6seben. Amint a maganszektor egyre nagyobb teret kapott Magyarorszagon, a kulfoldiek noveltek magyarorszagi erdekeltsegeiket, es elkezdt6k az itteni leanyvallalataikat nemzetkozi rendszerukbe integralni. Bar a vegyesvallalatok szama (az inaktfv c6gek felszamolasa k6vetkezt6ben) nemregiben valamelyest csokkent, az 6j, teljesen kulfoldi tulajdonu leanyvallalatok ma mar inkabb a normat jelentik, nem a kiv6telt. 1992-ben a kulf6ldiek kezeben altalaban csak min6sitett kisebbs6gi tulajdon volt, ez a helyzet azonban az evek soran fokozatosan megvaltozott, es a kiulfoldi tobbsegi es a teljesen kulfoldi tulajdon6 cegek valtak meghataroz6va. A mukodotoke-bedram1ds forrdsai is kedvezmenyezettjei Magyarorszagra 1997 v6geig mintegy 16 milliard dollarnyi muk6d6t6ke aramlott (lasd a mell6klet 7.1. tablazatat). Az 1991 es 1997 kozott 6vente bearaml6 mukod6t6ke el6rte a GDP 5%-at, 6s ez rendkfvul magasnak mondhat6. A mukod6t6ke mintegy harmada a teljesen kulfoldi tulajdonu cegekbe, a tobbi vegyesvallalatokba, valamint reszben kulfoldi tulajdonu magyar cegekbe aramlott. A privatizaci6s jellegu mukod6t6ke els6dleges forrasa N6metorszag volt (a mukod6t6ke 35%-a szarmazott innen), de igen jelent6s aranyban kepviseltette magat az Egyesult Allamok (20%) 6s Franciaorszag (12%) is.' A kulfoldi beruhazasokr6l sz616 1998-as uj torveny azonos vedelmet biztosit a kulfoldi es a magyar cegek szamara, es nem tesz tobbe kulonbseget a kuilfoldi cegck leanyvallalatai, illetve helyi kirendelts6gei (fi6kvallalatai) kozott. Jelenleg mintegy 30 000 kultf'ldi erdekelts6gG ceg mGkodik, es mintegy harmaduk (a legnagyobbak) 100%-ban kulfoldi tulajdonuak. Ez ut6bbiak aranya varhat6an tovabb fog novekedni, erre utalnak az 1997es adatok is; az ujonnan alakult cegek ketharmada kulfoldiek kez6n van. Ez a trend arra utal, hogy a mul-
'Pontos adatok sajnos nen allnak rendelkez6sre. A fent ernlitett bevetelek kumuul;lt forinhusszegek, de az arinyok valLunelyest elt&6rek lennenek. ha figyelembe vennenk az Airfolyamok id6kozbeni vDltozisait. A lishura felkerulhetine lovibbA Hollandia is, amely egy egyesult allaimokbeli
anyavillalat holland tulajdonCu lednyvAllalatAval k6pviselteti mag;it.
5. fejezet - Atalakuloban a vdllalati szfera
103
tinacionalis vallalatok itteni tev6kenyseguket teljes mertekben integraljak globalis uzletmenetUkbe, ebbe a strategiaba pedig magyarorszagi leanyvallalatok alapitAsa nem illik bele. A mukod6t6ke-bearam1as leginkabb a feldolgoz6iparban (kulonbsen az 61eemiszer- 6s a gepiparban; lasd a melleklet 7.2. tablazatat) 6reztette hatasat, ahol 1996 vegere az agazat osszvagyonanak tobb, mint fe1et"' olyan cegek mondhattak maguk6nak, amelyek valamilyen m6rt6kben reszesultek kulf6ldi mukod6t6keben (ugyanez az arany 1992-ben mindossze 20% volt). A feldolgoz6iparon belul (amint az 5.2 tablazatb6l is lathat6), a teljesen (91-100%-ig) kulfoldi tulajdonban 16v6 c6gek szAma megharomszoroz6dott, es 1996-ra elerte az 1857-et. Ezek a cegek ekkor osszessegukben a kulfoldi befektet6k vagyonanak 70%-at birtokoltak. Az exporttamogatasi z6nakban mukodo cegek legtobbje legalabb reszben kulf6ldi tulajdonu (az innen szarmaz6 export mintegy haromnegyedet elektronikai cikkek teszik ki). Bar a kulf6ldi mukod6toke-behozatalb6l reszesed6 c6gek elsz6rtan helyezkednek el az orszagban, aranyuk a nyugati orszagreszekben magasabb, takIn a jobb szallitasi lehet6segek es az infrastrukturalis el6nyok kovetkezteben. Ezek a cegek aktivabban foglalkoznak kereskedelemmel is: az altaluk ert6kesftett cikkek csaknem fel6t exportra keszftik, mig a mukod6t6kebehozatalb6l nem reszesult cegek eset6ben ez az arany mindossze 20%. Ezek az aranyok ugyanakkor megt6veszt6k, mert az export sok esetben belfoldi exportcegek szamara tort6n6 6rt6kesit6s utjan val6sul meg, igy a bclfoldi c6gek val6jaban a fentin6l j6val jelent6sebb aranyban exportaljak termekeiket. 5.2. tablazat: Muikod6t6ke-behozatal a feldolgoz6ipari cegeknd (1992, 1996) '[ulajdon aranya
Cegek szama
Cegek aranya (%)
Muikoddtdke behozatal (md Ft)
Mfikod4tiike behozatal (%)
1992
1996
1992
1996
1992
1996
1992
1()°k alant
9 151
14 291
78,8
79,1
0,3
0,7
(),1
0,1
II%-50%Y,
I III
1 009
9,6
5,6
42,3
77,2
21,4
11,9
50%-90%
677
813
5,8
5,1
65,7
116,7
33,3
1I()
91'X-I(X) M%
681
1,857
5.9
10,3
89,2
453,2
45,2
70,0
I1 62(0
1070
1()0
1()()
197,5
647,7
Osszesen
1(1)
1996
1()(
Forrnis: Hamnar (1998) sziiinit.'sai a kett6s konyvvitelt vegzo cegek APEH-nek benytijtott bevallasai alapja'n.
A fenti jelens6gek nem meglep6ek, hiszen a kiulftldi vallalatok nagyon ritkan hoznak 1ltre behatarolt, nem-kereskedelmi jellegu tev6kenyst6gen alapul6 vallalkozasokat. A mukod6t6kct bchoz6 c6gek altalaban intenziv export6rok (6s import6rok), akik gyakran finansziroznak a forras- vagy befekteteshianyt61 szenved6 beszAllit6kat. Ezek a ccgek emellett a belfoldi vallalatoknal kevesebb e6lmunkat igenyelnek, bar a tenyleges kUlonbseg val6szlnuleg kisebb, mint amekkorara az adatok utalnak. A c6gek ugyanis a val6sagosnal kevesebb alkalmazottat mutathatnak ki, hogy elkeruljek a magas tarsadalombiztositasi jaru]1k befizeteset. A makodot6ke-behozatal el6nyei
Bar a kiult6ldi tulajdonos vegul esetleg hazautalja a profitot, a muk6d6t6ke-behozatal a nagyobb termelkenys6g 6s a magasabb berek rev6n m6gis hasznos az orszagnak es f6kepp a dolgoz6knak.' A termelekenysOg noveked6se harom formaban jelentkezhet: (i) jobb technol6gia, (ii) jobb vezetcsi gyakorlat, (iii) hitelfelv6teli lehet6s6gek. Bar elvben a mG dotoke-behozatalb6l nem r6szesedo cegek is hozzajuthatnak hasonl6an fejlett gepparkhoz, a kuilfoldi partner sokat segithet a legjobb g6p kivalasztasaban es muk6dtet6s6ben, es a szem6lyzct, illetve a vezetes k6pzesen keresztul is hozzajarulhat a c6g termeI6kenys6g6nek cs
I Ezek az adatok a konyv szerilti erteken alapulnak, igy figyelinen kivul hagyjik a hevesen flukfudi6 inflaci6t, amnely egyel6re meg minndig nemn cs6kkent evj 17/,, al.'l. A kovetkeztetesek IevonsA3n2l tehat 6vatossagra van szukseg. LHisd az ehhez kapcsol6d6 elemzest a munkaer6piacr6l sz616 7. fe.jezetben.
104
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
a term6k min6segenek javitasahoz. Fontos tovAbba, hogy a kulfoldi tulajdonos konnyen hozzajuthat a kulfoldi bankok hiteleihez, igy altalaban nem korlatozza a belfoldi forrashiany. Annak ellen6re, hogy a mukod6t6ke-behozatalban r6szesul6 c6gek inkabb a nyugati orszAgreszekre es Budapest kornyekere koncentral6dtak, az el8nyok az egesz orszagra kiterjednek. A belfoldi beszallit6 cegek jelent6s resze mas regi6kban mukodik, emellett a nagyobb termel6kenyseg reven orszagos szinten novekedhetnek a berek. Mind a mennyis6gi adatok, mind a sikertort6netek arra utalnak, hogy a mGk6d6t6ke-behozatalban reszesiul6 c6gek konnyebben jutnak hitelhez, mint a hazai vallalatok. Bar a magyar cegek elad6sodottsaga meglep6en alacsony, a melleklet 7.3. tablazatab6l kiderul, hogy a mukod6t6ke-behozatalban r6szesul6 c6gek tobb hosszu lejaratu (ugyanakkor kevesebb rovid lejaratu) hitelt vesznek fel, mint a belfoldi c6gek. A felvett hitelek kUl6nbsege inkabb jelzes6rt6ku, 6s els6sorban nem a hitelkinalat kiul6nbsegeire utal. Ha a kolesont ny6jt6 penzint6zet nem tud fuiggetlen ertekel6st keszittetni a kolcsonigenyl6r61, akkor a kulfoldi partner jelenl6te mintegy garantalhatja a ceg eletk6pesseg6t. A mukod6t6ke-behozatal emellett a belfoldi cegek szamara is jobb hitelfelveteli lehet6s6geket biztosithat. Egy mukod6t6ke-behozatalban reszesul6 c6g peldaul megbfzhat6 belfoldi szallit6janak barmilyen finanszirozAsi nehezs6geit megoldhatja, ha az el6re kifizeti a vasarlasok ellen6rtek6t. A melleklet 7.3. 6s 7.4. tablazatab6l lAthat6, hogy erre t6nylegesen sor is keruilt. A 7.4 tablazatb6o az is kiderul, hogy a legaldbb r6szben kuilf6ldi tulajdon6 cegek tobbet adnak el cs t6bbet is vasarolnak belfoldi cegekt6l, mig a 7.3. tablazat alapjan elmondhat6, hogy a belfoldi cegeknel az alapt6kehez viszonyitva magasabb a rovidtavu ad6ssagok aranya. Megtortent-e a szerkezetdtalakitds?
A legt6bb magan (belf6ldi, illetve muk6d6t6ke-behozatalban reszesuI6) 6s allami vallalat atalakitotta tev6kenyseget, bar ez az allam tulajdonaban maradt vallalatok eset6ben volt a legkevesb6 szamottev6. A privatizAlt cegek jelent6s resze mar j6val a privatizAci6 el6tt megkezdte a szerkezetdtalakitast, bar egyes tanulmAnyok' 2 ramutatnak, hogy a privatizalt es az allami kezben maradt vAllalatok teljesftm6nye kozotti kiuionbseg Magyarorszagon sokkal kisebb, mint Kelet-Eur6pa tobbi orszagaban. A tenyleges kul6nbseget lathat6an a m6kbd6t6ke-behozatal hozza magaval: azok a c6gek, amelyck legalibb kism6rt6kben rcszesultek mukod6t6ke-behozatalban, j6val gyorsabban es kimerit6bben tudtak megval6sitani a szerkezetat-alakitast, mint a belfoldi maganc6gek. Bar ez ut6bbi megallapitasok a muk6d6t6ke-behozatal egy6rtelmu elonyeire utalnak, hiba lenne tagadni a privatizaci6 el6nyeit, hiszen a mdk6d6t6ke-behozatal els6sorban a magyarorszagi reform iranyat (nem pedig a sebess6get), valamint a maganpiacok t6lnyom6 hangsulyat tiukr6zi. Ezert tehat a privatizaci6 fontos merfoldk6 volt a c6gek fejl6d6s6nek 6tjain. Veszteseges kozmuvdllalatok
Az 5.3. tablazat fels6 fel6ben lathat6, hogy az ipar brutt6 vesztes6ge az atmenct els6 6veiben riaszt6an magasra szokott; 1988-ban a GDP 0,6%-/At tette ki, 1992-ben a GDP 14,2%-at, miel6tt csokkenni kezdett volna. Ez a mer6szam ugy alakul ki, hogy a c6gek 6ves minaijdb6l elkiil6nftjuk a nyeres6ges vallalatokat, majd a fennmarad6k 6sszes vesztes6g6t a GDP-re vetitjiik. Amikor ezt a brutt6 veszteseget 6sszesitjiuk a nyereseges c6gek adataival (igy dll cl6 a nett6 nyeres6g mutat6ja), a vesztes6gek nagysagrendje j6val kisebb, de az id6beni valtozas teljesen megegyezik: a nett6 nyereseg 199 1-ig er6teljesen romlott, majd ezt kovet6en javult.
-
Ldsd Pohl cs mAisok ( 1997), anicly militegy I (N)() magyar c6, 1992 6 1995 kozotti adataih alapul.
105
5. fejezet - AtalakuI6ban a vdllalati szfera
A brutt6 veszteseg tulnyom6 reszet a vasut, a posta es a r6gzftett arak mellett mukod6 nehany vallalat "termelte". Ha 6ket nem szamitjuk, a vesztes6gek nagysagrendje sokkal kisebb (lasd az 5.3. tAblazat kozeps6 reszet), de a stabil javulas tendenciaja igy is 6rezhet6.' A korabbi 6vekkel kapcsolatban ugyan meglehet6s nehezsegekbe uitk6zik ezeknek a szamftasoknak az elvegzese, ennek ellen6re az 1992-1995 kozotti id6szakban markansan jelentkeznek a kulonbs6gek. Ebben az id6szakban szinte mindenhol vesztesegek mutatkoztak: 1993-ban az ad6hivatalnak beny6jtott bevallasok alapjan a c6gek fele veszteseges volt. Ez a magas alland6 koltsegszint kovetkezt6ben varhat6 volt, hiszen a KGST osszeomlasat kovet6en a vallalatok jelent6s resze alacsony kapacitassal a k6fts6gfedezeti pont alatt mukodott. Annak ellen6re, hogy nem volt kotelez6 foglalkoztatas, s6t a munkak jelent6s resz6t jogilag onall6 alvallalkoz6k v6geztek, a cegek vonakodtak szuneteltetni a berek kifizeteset. Ez a magatartas nem felt6tlenul utal gyenge vezet6si gyakorlatra - id6legesnek felt6telezett gazdasagi hullamv6Igyek eset6n gyakran meg a Iehet6 legnagyobb haszonra torekv6 tulajdonosok is tovabb foglalkoztat jak a ceg specifikus humant6k6t megtestesit6 munkatarsait. Tovabba, a nagyobb vailalatok a mretgazdasagossaigb6l fakad6 el6nyok figyelembe vetelvel valasztottak ki a beszerzend6 berendezeseket, es ha a kapacitasok kihaszn.'1atlanok maradnainak, a magas amortizaci6s koltsegek miatt szamottev6 vesztesegeket k6nytelenck elkonyvelni.
5.3. tablazat: A vallalati szektor vesztesegei Magyarorszagon (a GDP szazalekaban) 1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
Ipar BrUtt6 Vesztes6g NeI16 profit
0,6
1,4
2,6
X,4
14,2
1(),1
72
3.1
16.9
16.2
13,3
4.1
-6,1
-3,4
(01
2.2
Sziikitett ipar Brutto veszteseg Nett6 protit
6,7
4,0
3,3
3,6
2.7
-3.9
-(0.7
(1.4
1.2
2.8
5,6
3,3
2,3
1,8
1I6
-3.5
-(0.7
0.7
2.6
3,3
Feldolgoz(iipar BrutI6 vesztes6g Nett(i profit
' Belertve a b3nydszatot (ISIC kateg6ria: C). a feldolgoz6ipart (D), a villamos-, g.tz- es egyeb kozmuveket (E) az 6pit(ipart (F). illeive a k6zleked6st es a tLivkdzl6st (1). Nein tartozik ide a k6izIeked6s es a tivkozles (tehat a vasutat 6s a posiat magabain foglal6 I kateg6ria). Forras: Csaba ( 1998), Vilagbank ( 1997), K6zponti Statisztikai Hivatal.
Csekely dtmeneti penzszuke a feldolgoziiparban Sokkal kedvez6bb a kep, ha (i) csak a feldolgoz6ipart (Iasd az 5.3. tablazat als6 resz6t), illetve (ii) ha a negativ mnik6d6si cash flow-t es nem a szamvitchi vesztes6get vesszik figyclembe. (A mgkbd6si cash flow, azaz mfik6d6si p6nzforgalmi egyenleg csak a vallalat profiljaba vag6 tev6kenys6get veszi szamba. A szcrkeszt6.) Az 5.4. tUlblizat tobb egymast k6vet6 evben vett reprezentativ cegminta alapjan 6sszegzi a mukodcsi cash flow alakulasat. Az itt szerepl6 id6szak (1994-1995) alapjan 6sszesen 4 890 c6g nyujtott be ad6bevallast 1994-ben Os 1995-ben is az APEH-hez. 1994-ben 10,7%-uk, 1995-ben pedig 12,2%-uk szamolt be negatfv cash flow-r6l. A 4 890 ceg mindossze 6%-amil volt a mukodesi cash flow negativ mindk6t egymnist k6vet6 cvben. Kitunik, hogy az egy adott evben negativ mukodesi cash flow-t el6rt vallalatok mintegy fele a k6vetkez6 evre mar pozitiv cash llow-t gener6l.
[A
ldbhi kbzcp- es kClCt-CUr6pai orsz.ghoz viszonyitott adatokat lasd a mellAklet 7.5. tiblizatUban.
106
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
A c6geknek mintegy 80-90%-anal volt a mukod6si cash flow pozitiv 1992 6s 1996 kozott, negatfv cash flow-t produkal6 c6gek pedig meg egy normalis m6don mukod6 gazdasagban is el6fordulnak. Nem konnyu megallapitani, hogy a negatfv cash flow-jtu magyarorszagi cegek aranya t6lsagosan magas volt-e, az osszkep azonban az 5.3. tAblazatban szerepl6 adatok sugallta valsagos helyzetn6l mindenkeppen sokkal kedvez6bb. Termeszetesen az 5.4. tablazat nem sulyozza a c6geket meret szerint, es konnyen lehet, hogy a nagyobb vallalatok nagyobb vesztes6geket szenvedtek. Ennek ellenere az adatok alapjan az a benyomasunk, hogy meg a pozitiv mukod6si cash flow-val tev6kenyked6 c6gek egy r6sze is szamviteli vesztes6get vallott be az ad6hivatalnak. A cegek mintegy 4-7%-anak sikerUlt az egyik 6vr6l a masikra a mukodesb6l szarmaz6 negatfv cash flow-t pozitfvva forditani (ugyanakkor nehany c6g helyzete pedig rosszabbodott). Mas szavakkal, az egyik 6vben negatfv cash flow-val muk6d6 vallalatok mintegy fele a kovetkez6 evre mar pozitfv cash flow-t generalt, ami arra utal, hogy a mukodesb6I szarmaz6 negatfv cash flow csak atmeneti jellegC volt - a probl6makat vagy gyorsan megoldotta a vezet6s, vagy a gazdasagi fellendUl6s a c6get is fellendftette. Egy6rtelmu tehat, hogy a feldolgoz6ipari c6gek sokkal jobban teljesftettek, mint amit az ipar egesz6re vonatkoz6 adatok sugallnak. Ahelyett, hogy a tulsagosan alacsonyan megallapitott arakb6l szarmaz6 vesztesegeket a szerkezetatalakftas hatasainak tulajdonftanank, talan 6sszerubb ugy tekinteni 6ket, mint (sajnos igen rosszul c6lzott es torz szerkezetu) tamogatasokat, amelyekben a dolgoz6k 6s a vasarl6k reszesiiltek. A kovetkez6 k6rdesunk, hogy a szerkezetatalakftas utem6t befolyasoltak-e a tulajdonviszonyok. 5.4. tablazat: A feldolgoz6ipari cegek cash flow-ja nehany egymast koveto evben 1993 Negativ vagy nulla
Pozitiv
7,3
4,1
11,5
Pozitfv Osszesen
13,6 21,0
74,9 79,0
8X,5 I(K),( (n=4 367)
Negativ vagy nulla Pozitiv Osszesen
7,9 6,6 14,6
6,9 78,6 85,5
14,X X5,2 100,00 (n=8 15()
Negativ vagy nulla
1992
1994
1996
1995 Osszesen
Negativ vagy nulla
6,0 6,2 12,2
Pozitiv
4,7 83,1 87,8
Osszesen
10,7 89,3 l(X),() (n=4 890)
Negativ vagy nulla
4,8
5,5
10,3
Pozitiv
3,7 8,5
86,0
X9,7
Osszesen
91,5
I(X),() (n=4 915)
Forras: T6th (199X)
Szerkezetdtalakftds is tulajdonviszonyok
Mfg a szamviteli veszteseg lehet puszta kellemetlenseg, a mukod6sb6l szArmaz6, a tart6san negatfv cash flow surg6s intezkedeseket kovetel meg. A negatfv cash flow-val rendelkez6 ceg vezet6jenek (akar dllami, akar maganc6gr6l van sz6) tamogatast, illetve hitelt kell szereznie, vagy at kell alakftani a ceg mukodes6t. A tamogatasok es a nem piaci hitelek megszerz6se munka- es id6igenyes, ezert kifizetetlen szamlakkal es berekkel parosulhat. Lehets6ges tehat, hogy meg a puha kolts6gvetesi korlatokkal szembesUl6 allami vallalatok is szerkezetatalakftast hajtottak vegre, bar a tobbi c6gn6l j6val lassabban. Az alabbiakban vizsgaljuk meg, hogy vajon val6ban ez t6rt6nt-e.
5. fejezet - Atalakuloban a vdllalati szfera
107
A feldolgoz6ipari cegekre vonatkoz6 1992-1997-es adatokat negy cegkateg6riara bontva elemeztak: (i) teljesen kiulf6ldi tulajdonu, (ii) cegek, ahol a kulfoldi tulajdon aranya 10 6s 100% kozott van akkor is, ha a marad6k ailami tulajdon, (iii) allami iranyitas alatti c6gek, illetve (iv) belfoldi tulajdonu maganc6gek. Az allam olyan c6geket is iranyitasa alatt tudott tartani, amelyekben 50%-nal kevesebb a k6zvetlen reszesed6se, egyreszt a mas allami vallalatok altal szerzett kozvetett r6szesed6se, masreszt aranyr6szvenyei r6ven. Ket adatsort vizsgaltunk meg: az el6retekint6 adatsorban a negy kateg6riat az 1992-es tulajdonviszonyok alapjan aliftottuk fel, es a k6sobbi 6vekn6l minden c6get meghagytunk az eredeti kateg6riaban, meg akkor is, ha tulajdonviszonyai idokozben megvaltoztak. Mas szavakkal tehat az 1995-6s allami tulajdonu kateg6riaban olyan c6gek is lehetnek, amelyek ekkorra mar teljes m6rtekben kulfoldi tulajdonba kerultek. A visszatekint6 adatsorban a negy kateg6riaba az 1997-es tulajdonviszonyok alapjan soroltuk be a cegeket. Ezert itt az 1995-os kuilfoldi mukod6t6ke-tulajdonban Ilvo cegek kozott szerepelnek az ujonnan alapitott kuilfoldi vailalkozasok, valamint azok az allami vallalatok is, amelyekbe k6sobb kulfoldi befektet6s t6rt6nt. Az 5.5. 6s 5.6. tablazatok foglaIjak ossze a ket adatsor fobb jellemz6it. Ez az elemzes a teljesen kiilfoldi tulajdoni c6gek dramai fejl6deset mutatja. 1992 es 1997 kozott az altaluk foglalkoztatottak szama 40%-kal n6tt, a cegek dolgoz6inak atIagos szama megduplaz6dott, beveteluk t6bb, mint haromszorosara novekedett, 6s szamottev6 all6eszkoz-befektet6seket eszkozoltek. Azok a c6gek, amelyek csak a fenti id6szak veg6re kerultek teljesen kulfoldi tulajdonba (akar azert, mert korabban allami vallalatok voltak, akdr az6rt, mert ekkor jottek letre ujonnan), szinten noveltek beveteluket, de sokkal kisebb mert6kben, es beruhazasaik is kisebb nagysagrenduek voltak. A fogialkoztatottsag ezekn6l a cegekn6l is novekedett, atlagos meretuk azonban kisebb, mint az 1992 6ta mukod6 kulfoldi tulajdonu cegeke. Ez az eredmeny megfelel a varakozasoknak: a szerkezetatalakitashoz el6szor a felesleges munkaer6 elbocsatasaval csokkenteni kell a mukodesi koltsegeket, majd n6velni a bev6teleket, uj berendezeseket vasaroini, es ezt kovet6en lehet uj munkaer6t felvenni. 5.5. tablazat: El6retekinto adatsor, 1992-1997 (ugyanazokra a cegekre vonatkoz6an, az 1992-es tulajdonviszonyoknak megfeleloen) Kulfoldi tulajdonu 1992 Foglalkoztalotts3g 6sszesen Cgek szainia Alkalmazottak itlagos sz3ima
Legalabb 10% kulfoldi tulajdon
Allami vallalatok
Belfoldi magancegek
1997
1992
1997
23 0(1(32 000
96 O(N)
69 (XN)
781
542
1789
1340
1360
29A4
59.4
53,7
51.5
279,4
571,8
220,8
441,3
744,5
1 242,6
37,3
288.1
1992
1997
1992
1997
380 O0( 105 000
40 O00
16 000
543
7 721
4 X66
193,4
5,2
3.3
Bev6telek (milh6 Ft, fogyaszt6i arindexszel kiigazitva) Eszkozbk (nmilh6 Ft. IoIyoiiron)
20)9,5
831,2
792,0
877,7
2 389,7
30,0
60,0
Cash flow es eszkozAk anrnya
14,0'k
31,8% c
(I,O% 26,1'k
11,5'k
19,6%
I1.8%
27,1/%
Cash flowes bevtelcek ariinya
16.4%
19,X8k
13,()%
13,6%
16,1 %
9.5'
15,0'R
179,0
20(,1'k
46.6
Fornis: Kizponti Statiszlikai Hivatail
5.6. tablazat: Visszatekinto adatsor, 1992-1997 (ugyanazokra a cegekre vonatkoz6an, az 1997-es tulajdonviszonyoknak megfelel6en) Kilfoildi tulajdonu Foglalkoziatottsig osszesen Cegek sz.ima
Alkalmazottak ;itlagos sz&ima
Legalabb 10% kulfoldi tulajdon
1992
1997
1992
43 000
75 000
152 000
Allami vallalatok
1997
1992
124 (XX)
13 0(X)
Belfoldi magancegek
1993
1997
1992
1997
23 000
26 000
113 (N()
117 000 15 751
662
1 773
1(18
2 182
59
98
146
5 606
65,0
43,2
149,3
56,8
22(1,3
234,7
178,1
2(0,2
7.4
Bev6telek (niiIi6 Ft, fogyaszt6i dirindexszel kiigazitva) 6 Eszk6izok (millio Ft, Ioly aron) Cash flow es eszkoz6k aranya Cash flow es bevetelek aranya Fonis: Koizponti Statiszlikai Hivatal
297,7
470.3
612,8
490.4
336.3
449.3
378,4
61,4
378,2
736,9
835,6
957(1
493.5
695,5
661.11
52,1
74,()
1(0,6(k
3(1,6%/,
16.6%
23.4%k
2.2 %
5,4'k
-0,4%4
12.8X'
17,9%/,
13,5'
2(0,5'k
22,7%
19,6'k
3.2%k
7.5'k
-(1,3%k
1(),9'
10(.7'
53.2
108
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
A kulfoldi befektet6k sokszor kisebb r6szesed6s megszerz6s6vel inditanak, ezert a reszben kiulfoldi tulajdonu cegek a teljesen kulfoldi tulajdonu c6gek kateg6riajat6l valamelyest elter6 viselkedest mutatnak. A r6gebbi vallalatok (tehat az 5.5. tablazatban szerepl6k) nagyjab6l a teljesen kulfoldi tulajdonu cegekhez hasonl6an viselkedtek: bev6teleiket megduplaztak, eszkozallomanyuk n6vekedett, atlagos foglalkoztatasi szintjuik azonban (egyel6re) nem emelkedett. Az adatok emellett a bevetelekhez, illetve eszk6z6khoz viszonyitott cash flow megduplaz6ddsat mutatjak, ami szint6n a teljesen kUlfoldi tulajdonu c6gek magatartasahoz hasonlit, csak alacsonyabb szinten. Azoknal a c6geknel, ahol a kulfoldi tulajdonos kes6bb vasarolt reszesedest (visszatekint6 adatsor) sokkal kevesb6 latvanyos a fejl6des, ami a szerkezetAtalakft6si intezkedesek jellegzetes sorrendjere enged kovetkeztetni. Az erdekl6d6 kulfoldi partner el6szor kisebb reszesedes megvasarlIsaval kezdi, talan azert, hogy jobban megismerje a ceget, majd el6szor a koltsegeket igyekszik lefaragni. Ezaltal csokken az atlagos foglalkoztatottsag, 6s n6mileg visszaesnek az eladasok is (amikor a hasznot nem hoz6 termel6egysegeket kiiktatjak). A min6seget javit6 berendezesekre 6s az agresszfv marketingre fordftott osszegek k6s6bb kezdik gyarapftani a bevetelt, a kulfoldi partner pedig noveli reszesedes6t, 6s leanyvallalatta alakitja a ceget, majd kes6bb integralja a vallalat tobbi kiulfoldi egysegevel. A reszben kulfoldi tulajdonu c6gekre vonatkoz6 visszatekint6 adatsor ennek a folyamatnak az elej6t r6gzfti, amit az intezkedesekr6l sz616 beszamol6k is meger6sitenek. Az allami vallalatok szerkezetatalakitasanak empirikus vizsgalata a mintavetel szuksegszeru bizonytalansagaval jart, amely megnehezfti a teljesftmenynoveked6s okainak 6s hatasainak sz6tvalasztasat. A legig6retesebb vAllalatokat (amelyekn6l az elavult es nem megfelel6 technol6gia nem akadalyozta a fejl6d6st) bizonyara privatizattak, mig a tobbi allami tulajdonban maradt. Ha ezt nem vennenk figyelembe, akkor arra kellene kovetkeztetnunk, hogy a fejl6des kizar6lag a tulajdonviszonyok valtozasanak volt k6szonhet6, s eltekintenenk annak vizsgalatat6l, mennyire volt hasznosithat6 a KGST-korszakb6l orokolt technol6gia. Az allami nagyvallalatok emellett val6szinGleg levalasztottak a korulmenyekhez jobban alkalmazkod6 egysegeiket. Erre van is nemi bizonyitek: az allami tulajdonban maradt vallalatok forgalma es vagyona egyarant csokkent, de ami m6g enn6l is l6nyegesebb, hat6konysaguk jelent6sen romlott (az eszkozokhoz, illetve a bev6telekhez viszonyftott cash flow-ban merve). A meghonositott technol6giat alkalmaz6 allami vallalatok fejl6d6ser6l a visszatekint6 adatsor tartalmaz adatokat (a nem Milami tulajdon6 vallalalat kateg6riakban). Az allami vallalatok szama 1992 es 1997 kozott visszaesett: 817-et szamoltak fel vagy olvasztottak be egy masik c6gbe, 6s 397 kerult magank6zbe. A felszamolasok 6s egyesulesek, valamint a privatizalt vallalatok szerkezetatalakit0sTnak k6vetkeztWben jelent6s l1tszdm-le6pit6sre kerult sor. Bar a vegig allami tulajdonban maradt c6gek litlagos foglalkoztatottsaga 20%-kal visszaesett, ezt a csokken6st inkabb a leva16 cegek okoztak, nem pedig a szerkczetatalakitas. A foglalkoztatottak szama osszessegeben nem valtozott (az 1993-as csekely novcked6s ellen6re, amelyet val6szinGleg az okozott, hogy a r6szvenytarsasagga at nem alakult vallalatok Milami vallalatk6nt kertiltek be a nyilvantartasba). Ezzel szemben 1993 6s 1997 kozott a fogyaszt6i arindex-szel m6dositott bev6teleik 25%-kal - a belfoldi magancegek teljesitm6ny6t meghalad6 m6rt6kben - n6vekedtek. Term6szetesen nem allapithat6 meg, hogy az allami vallalatok novekv6 forgalma sajat munkajuk eredm6nye volt, vagy a gazdasag fellcndul6se automatikusan magaval hozta az clorelcpest. Egy6rtelmu azonban, hogy az allami vallalatok a sok neh6zs6g ellen6re palyan tudtak maradni. A belfoldi magancegek szint6n csokkentettck atlagos foglalkoztatottsagi szintjiuket, de czek a ccgek mar eleve alacsonyabb szintr6l indultak. Forgalmuk novekedett, bar a noveked6s aranya nem crte cl az allami vAllalatok6t, beruhazisaik pedig kisebb nagysagrenduek voltak (az ide vonatkoz6 adatok az inflaci6 k6vetkezt6ben kiss6 kUtesek). Ezeknel a kis maganvIIaIkozasoknal rendkivuil magas az ujonann l1tesitett, illetve a megsziintetett cegek aranya (az 1992-es mintaban szercpl6 ccgek mindossze 40%-a mukod6tt ot evvel kes6bb, 6s az 1997-ben mukod6 cegeknek 1992-ben mcg csak egyharmada l1tezett).
5. fejezet - Atalakuloban a vdllalati szfera
109
Az 1992-1997 kozotti id6szakban a c6gek minden kateg6riajanal pozitiv volt a mukod6si cash-flow, kiv6ve az allami vallalatoknal 1997-ben (annak ellenere, hogy minden kateg6riaban vannak olyan cegek, amelyekben a mukod6seb6l szarmaz6 cash flow negatfv). Az eszk6zokhoz viszonyftott cash flow, amely a megterulesi rata durva m6r6szamakent is alkalmazhat6, minden kateg6riaban megduplaz6dott (el6retekinto adatsor, 5.5. tablazat), elmosva a kul6nbsegeket a kateg6riak kozott (ez az eredmeny a t6kebearamlas id6pontjanak kulonbsegei es az inflaci6s kiigazftas hianya kovetkezteben kulonosen 6rzekeny a mer6si hibakra). A visszatekint6 adatsorb6l lIthat6, hogy a vegig allami tulajdonban maradt c6gek visszaesest mutatnak - de amint korabban emlitettuk, ez a helyzet bizonyara az uj korulm6nyek kozott nem alkalmazhat6, elavult technol6gia miatt alit e16, nem pedig a tulajdonviszonyok oszt6nz6 erej6nek kulonbsegei miatt. A vegeredm6ny egy6rtelmuen igazolja a muk6d6t6ke-behozatal 6riasi el6nyeit. M6g azok a vallalatok is, amelyck viszonylag kisebb mertekben r6szesultek a kulfoldi mukod6t6ke el6nyeib6l, es ahol a ceg egy resze allami tulajdonban maradt, hasznot tudtak huzni a kulfoldi kapcsolatb6l. Bar a belfoldi maganc6gek is Atalakitottak mukodesuket es javitottak teljesitm6nyUket, eredmenyeik sokkal szerenyebbek voltak, mint a r6szben kiilftldi tulajdonu cegek teljesitm6nye. A privatizaci6ra kiszemelt allami vallalatok szint6n fejl6dtek. A legcsekelyebb szerkezetatalakitast es fejl6dest azok a vallalatok mutattak, amelyck mindv6gig allami tulajdonban maradtak. A szigorui csodtorveny a szerkezetdtalakitds szempontjdbol csekelyjelent'6sjgi
volt.
Bar az 1992-ben elfogadott szigoru cs6dtorv6ny komoly figyelmet keltett, a vallalati szektor szerkezetatalakitasaban vajmi kev6s szerepet jatszott. Amint azt korabban mar megallapitottuk, a szerkezetatalakitas mar j6val az 1992-es tbrveny hatalyba l6p6se el6tt megkezd6d6tt, es a muk6desi cash flow-t bemutat6 5.4. tablazat az 1993-1994-es id6szakban semmilyen dramai, ugrasszerd fejl6dest nem mutat. Az altalanos veleked6ssel ellentetben a cs6dtorv6ny lehet6ve teszi, de nem frja e16 a c6gek szerkczetatalakitasat. Amikor cs6deljaras indul egy c6ggel szemben (pl. atszervez6sre vagy felszamolasra vonatkoz6 k6relmet ny6jtanak be), akkor semmilyen tovabbi valtozas nem all be a vallalat mukodesebcn, hacsak a hitelez6k maskent nem rendelkeznek. Az eljaras meginditasa utan felvett hitelek el6rc kerulnek a sorban, igy egy pozitiv mukod6si cash flow-val rendelkez6 ceg szamara meg akkor is megeri uj hiteleket felvenni, ha a regebbieket nem kepes visszafizetni. Az uj hitelez6k ilyenforman a r6gebbick karara jutnak el6nyhoz, hacsak egy szakk6pzett bir6i feluigyelet nem akadalyozza ezt meg. Ezert egy j6 cs6dtorveny - tulterhelt bir6sagok mellett - vcszelyesnek bizonyulhat azaltal, hogy fellazftja a szigoru k6ltsegvetesi korlatokat. Ebb6l a szempontb6l szerencses m6don a magyar bankok 6ppen sajat s6lyos probl6maikkal voltak elfoglalva (lasd a 4. fejezetet), 6s kev6s hitelt tudtak nyujtani, a kuilfoldi bankok pedig alaposan megvilogattak ugyf'eleiket. Bar a fenti crvel6st gondos elemz6k 4 is elfogadjak, a cs6deljarasok magas szamat gyakran keverik ossze a szerkezetatalakitassal. Az 1992-cs cs6dtorv6ny Ichet6vc tette mind a p6nzugyi atszervez6st, mind a felszamolast, legszembetdn6bb vonasa pedig az volt, hogy a vezet6k ellen bunvadi cljaras indulhatott, ha a fizet&si kUsedelem els6 napj.t6l szamitott 90 napon belul nem jelentettek cs6dot. Bar az ad6sok atszervezesi 6s felszamolasi k6rclmet is benytijthattak, a hitelez6k csak felszamolasi igennyel I6phettek fcl. Az esetek hamar clarasztottak a bir6sagokat: 1993 v6g6re tobb, mint 5 000 atszcrvez6si cs 17 000 felszamoldsi cijar;s indult meg. A torv6nyt 1993 szeptember6ben m6dositottak: megszunt a k6telez6 oncs6d, 6s kija-
Gray s m;isok (1 994) 112 cs6deIIrci.'si esetel vizsgilI Ak mleg, vs arra a k(ivetkeziet6sre jutoItak hogy b.ir a bir6saigok es a cs6dgonidinokok tev2kenys6ge javult alkz ljdridok -vajim kevess. segitettek a mnlyreh.I16 szerkezettiakitaia sban, vagy a gyengdlkedO5 c6gek piacr6l val(6 14
kivomisdban".
110
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
vitottak egyes hibakat (peldaul az atszervezesi k6relem benyujtasahoz a hitelez6k egyhang6 j6vahagyasAra a tovabbiakban mar nem volt szuks6g). Bar ezt k6vet6en kevesebb cs6deljaras indult, a bir6sagok lemaradasa tovdbbra is nagy volt ezen a teren: 1992 es 1996 kozott megkett6z6dott a befejezetlen cs6deljarasok szama, es meghaladta a 10 000-et. A lemaradas csak 1996 utan kezdett csokkenni (lisd az 5.1. 6s 5.2. abrakat). Ennek egyik lehetseges magyarazata, hogy a cegek a cs6deljaras megindulasa utan is folytattak tevekenys6guiket."5 A legtobb cs6deljarast a (be)szAllit6k inditottak (nem pedig a hitelfelvev6k vagy a bankok, annak ellen6re, hogy a hitelfelvev6ket a torveny bGnvadi eljarassal fenyegette). Ez nem meglep6, hiszen cs6deljaras eseten a hitelez6 bank kenytelen azonnal behajthatatiannd min6siteni a kovetel6st es a varhat6 vesztes6g teljes osszeg6ig celtartal6kot k6pezni. Ezert nem val6szing, hogy a kis t6keallomany6 bankok (a magyarorszagi bankok tobbs6genek negativ volt a tenyleges nett6 erteke), amelyeket a bankfelugyelet felszamolassal s6jthatott, szfvesen k6nyszeriten6k az ad6st a cs6deljaras meginditfsAra. 5.1. abra: Cs6deljarasok szama Magyarorszagon (kumulativ ertekek) sooo
5000 -
-
-
4000
-
-
_
3000
_
2000
1000
19)92
I
*
19)93
Indiuiot t-(SOdeIj(iraSOk /Ittts/clv
coUila
/99
9
96
Ehht4/. IUS tO,j1hI'Wt age,j9ls:(anzolaisketitj 1l0t1ttftt*
9719
BirWio
'ldejc'kvt5
15El6fordulhat, hogy bar egy ceg isszess6g6ben veszteseges, egyes tevekenysegei j6vedelmez6ek, es mindenki szamara eltIny6s, ha ezeket a ceg lolytatja. Magyarorszzig eseteben a felsznimolknak jir6 dijazas szerkezete szint6n szerepet j.'tszhatott abban, hogy a cegek folytattuk miakoddsuket, ugyanis a felszAimoI6 a ceg brutto eves bevetelenek 2%-dra tarthatolt igenyl, mifg eladas eseten csak az .ir 5%-At kaphatta meg.
5. fejezet - Atalakuloban a vdllalati szfera
111
5.2. abra: Felszamolasok szama Magyarorszagon (kumulativ rtekek) 6000
-------
-------------
-
---
5000
4000
3000
2000
1992
| *.
Itlitollcs.(-elj.ir.i
199 7
1994i
1995
1996
Ebb(-)I: vsov](ilelws: itott.vcnii 1v01ag v*
1997
199.
Bi(UILs'1goAnc1I ecJ
A megk6rdezett szak6rt6k szint6n alatamasztottak azt az ervelest, miszerint a cs6dtorveny a szerkezcttalakitas szemszog6b6l nezve csekely hatast fejtett ki. Amikor a hitelez6k a ccg mGk6d6s6nck megvaltoztatasat k6vetelt6k (f6k6nt a vesztes6ges allami nagyvAllalatok eseteben), a kormany az enged6kenyebb hitelez6kkel (pl. bankokkal) kivasaroltatta a kemcnyebb hangot megut6 hitelez6ket. Mikozben a folyamat egyre inkabb politikai szinezetet o1tott, a bankok konnyen feladtak hitelez6i el6jogaikat, ha biztositottnak lattak a szerkczet6talakitdst a k6lcsonoket felvev6 vallalatoknal. A bankkonszolidaci6s programot az ad6skonszolidaci6s programmal egyutt 1993 decemberbecn jelentett6k be. Ezeknek a ceija bizonyAra az volt, hogy mcgoldjAst talaljon a vallalatok banki, illetve allami tartozasaira, de a r6szv6tclre jogosult 8 000 c6g kozul csak 2 000 vett r6szt bennuk. A ket kczdem6nyez6s kudarcadt igen hamar beismerte a kormany. Kozben tovabb ,,docogtek" a hagyomanyos cs6deljarasok: a bfr6sagok az els6 meghallgatast kovet6en a szerkezetAtalakitAsi k6relmek 60%-ara, illetve a felszamolasi kerelmek 25%-Ara vonatkoz6an tovabbi vizsgalatot irtak e16, bar erre els6sorban kis cegek eset6ben kerult sor. A felszamolasok igen lassan haladtak (egy-egy felszimolAsi mCivelet atIagosan ket cvet vett ig6nybc). LELTAR A magyar vallalatoknak sikeruilt atallniuk a tamogatasok nelkuii, vilagpiaci arakon alapul6 muk6desre. Magank6zbe kerutiek es szerkezetuk is atalakult, bar nem feltetlenul ebben a sorrcndben. A beruhdzAsok szintje 6sszess6g6ben eg6szs6gesen alakult, 6s minden okunk megvan azt fel6telezni, hogy ezek j61 ir.nyzott beruhazAsok voltak, a berendez6seket 6s a t6keallomanyt pedig megfeleloen korszcrusitett6k.
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
112
Rovid dttekintes
Az alabbi bekezdesek (a melleklet 7.6. - 7.8. tablazatdval egyutt) pillanatkepet adnak a magyar vallalati szferar61 - kik birtokoljak a cegeket, hogyan finanszfrozzak 6ket, es milyen kapcsolataik vannak. A vallalatokformaja is tulajdonviszonyai
A mintegy egymilli6 bejegyzett c6g csaknem 70%-a nem tarsasagi formaban mukod6 polgari jogi tarsasag 6s egyeni villalkozas (laSd az 5.7. tablazat 8-as sorat), amely format els6dlegesen ad6csokkentes miatt alkalmazzak. A cegek szamanak 1992 utani szereny noveked6se elfedi a (kicsi, kev6s tulajdonos dltal szorosan k6zben tartott) korlatolt felel6ssegu tarsasdgok szdmdnak meghdromszoroz6dasdt, valamint a reszvenytdrsasdgok szAmanak megduplaz6ddsdt. 5.7. tablazat: Bejegyzett cegek szama (1992-1997) Tarsasagi forma 1. Korlatolt felel6sssgd tarsasAg 2. Reszvenytarsasag
3. Szdvetkezet
1992
1993
1994
1995
1996
1997
82,5%
85,1%
86,6%
87,X%
89,1%
90,2%
2,5%
2,8%
2,9%
2,7%
2,6%
2,5%
11,9%
10,1%
8,1%
7,1%
6,1%
5,3% 0,4%
4. Allaini vagy italakulasra k6telezett v.ilialat
2,5%
1,3%
0,8%
0,7%
0,5%
5. Egyeb
0.6%
0,7%
1,6%
1,7%
1,7%
1,7%
69 386
85 638
101 591
116 945
136 917
158 662
1),4%
12,5%
13,6%
15,5%
183%
214'/.
6. Jogi szemelyisegd tarsasagok osszesen (1+2+3+4+5=100%) rendelkez6 tarsasagok es egy6b szervezetek 7. Jogi szein6lyis6ggel nemn
89,6%
87,5%
86,4%
84,5%
81,7%
78,6%
9. Jogi szemelyiseggel nem rendelkez6 tarsasagok osszesen (7+8=100%)
676 804
786 879
900 382
936 312
912 673
839 602
C6gek sz5ina osszesen (6+9)
746 190
884 915 1 0(01 973 1 053 257 1049 590
998 264
8 Egyeni vAllalkoz6k
Forras:1992-1993: Statisztikai Zsebkonlyv (1994), Kozponti Statisztikai Hivatal (1995), 144. old. 1994: Statisztikai Zsebkonyv (1995), Kozponti Statisztikai Hivatal ( 1996), 132. old. 1995-1997: Statisztikai Zsebk6nyv (1997), K6zponti Statisztikaj Hivatal (1998), 120. old.
A c6gek 1tbbsegenek keves tulajdonosa van, amint az a melleklet 7.6. tdblazatab6l is 1athat6. Mig ez kisebb cegek eseteben nem meglep6, anndl inkabb az a koz6p- 6s nagyvallalatok (100-ndl tobb f6t foglalkoztat6 ccgek) eset6ben, ugyanis ezek hdromnegyede hdrom vagy meg kevesebb tulajdonos kezeben van. Egyotoduket emellett egyetlen t6bbs6gi tulajdonos irdnyitja, es t6bb mint ketharmaduk eseteben a rcszvenyck t6bbs6ge hdrom, vagy meg kevesebb tulajdonos kozott oszlik meg. Ezek a tulajdonosok maguk is lehetnek cegek. A mell6klet 7.7. tablazata ket, kulonbdz6 cvekben v6grehajtott felmcres adatai alapjdn tunteti fel a nagyobb ipari exportccgek tulajdonosi kapcsolatait. A c6gek mintegy fele tulajdon szempontjdb6l semmilyen m6don sem kapcsol6dik belfoldi ccgekhez, 6s mindossze 13%-uk eset6ben fordul elo, hogy a ceg mds cegcket birtokol, mikozben tulajdonosai kozott is szerepelnek cegek. Ezek a tulajdonosi kapcsolatok r6szben a vegyesvallalati korszak oroks6g6t k6pezik, illetve annak folytdn alakulhattak ki, cs ez a r6szuk id6vel varhat6an meg is szunik. Osszess6g6ben azonban az a benyomasunk, hogy a tulajdon cr6sen koncentralt, 6s a nagyobb, illetve a muk6d6t6ke-behozatalb6I r6szesed6 ccgek kez6ben mds vallalatok is vannak. A mre1klet 7.8. tibldzata bemutatja a kozos tulajdonu cegck kereskedelmi kapcsolatait. Feltin6, hogy a kuilfoldi ccgeknek mintegy fele f6kent tulajdonosaval kereskedik. Ezzel szemben, amikor belf6ldi
5. fejezet - Atalakul6ban a vdllalati szWfra
113
ceg a tulajdonos, a kereskedelmi kapcsolatok j6val gyengebbek. E tulajdonviszonyok ugyanis annak a korszaknak a maradvanyai, amikor a vallalatok kereszttulajdonlassal ,,betonoztak be" az ellat6i kapcsolatokat, es ezek a kapcsolatok az id6kozben bekovetkezett iranyvaltas utan is megmaradtak. Cegfinanszfrozds
A magyar c6gek korabban sem voltak, 6s most sincsenek jelent6sen elad6sodva. Az osszesitett ad6ssagallomany (amelybe az ad6hivatal es mas cegek kovetelesei is beletartoznak) az osszes cegvagyon alig 38%-at teszi ki, 6s ha csak a banki tartozasokat szamitanank, akkor cz az arany kevesebb mint 15% lenne. A helytelen konyvel6si gyakorlatb6l (a rovid tavu hiteleket kiigazitjak az arindexszel, a c6gek vagyonat viszont nem) ad6d6 elt6resek kiigazitasa tovabb csokkentene ezt az aranyt, igy a val6s t6keatt6tel m6g kisebb. Ha a hitelez6 bankok m6rlege alapjan Allitjuk ossze a kepet, akkor a t6keattetel (leverage, azaz a vallalatok elad6sodottsagi mutat6ja) szint6n alacsonynak mutatkozik (bar a penzuigyi fedezet elter6sei miatt nem egyezik meg a fenti ertekkel). A vallalati hitelek 1989-ben a GDP mintegy 26%-at tett6k ki, majd 1991ben megkozelitettek a 30%-ot, v6giul 1997-ben - r6szben az ad6ssagkonszolidaci6s intezked6sek eredmenyek6nt - ismet 20%-ra csokkentek. Nemzetkozi szinten ezek a jelz6szamok viszonylag alacsonyak. Az alacsony leverage r6szben ad6dhat a kulturalis cs jogi hagyomanyokb6l is, de tukrozheti a bankrendszer neh6zs6geit, illetve az ad6rendszer furcsasagainak hatasat is (lasd az 5. 1. keretet).
5.1. keret: A magyar ad6rendszer es hatasai A t.irsasLigi ad6 kulcsa 1995-ben drasztikusan csokkent (38fk-r6l 18%-ra). A t.irsak`igi ad6b6l sznr-naz6 ad6bevetel jelent6sen megn6t, anlib6l egyesek arra kW(Neskeztetnek, hogy MagyarorszAig a regi6 ad6paradicsoma. Ez nemnfgy van, miert az alacsonyabb n6vleges Jlarsasagiad6-kulcs csak nagy vonalakban es esak reszlegesen ellensulyozza az ad6szerkezet bonyolult 6s negativ von.isait. Az ad6t6rv6nyek figycimen kivul hagyjik az infl;ici6t. Az indexilas hiinya es a FIFO sz.imviteli megold.ishoz vaI6 ragaszkodis (szigord id6beli sorrend - elsil be. eIs6i ki) amely alulbecsuh, az eladott iruk kolts6geit, feluldrt6keli az ad6koteles jdvedelmet. Masreszt alzad6rendszer es a v;illalatok elad6sodotts;iga k6a(itti kWlcs6inhaids rendkivul bonyolult, es ezi zt intl'tcic6 meg iov;bb bonyolftija. A kamiatok kolts5gk6nf leirhat6k, de a nevleges kamatok inflici6 idejen jelent6s 16ket6rleszt6si komponenst lartalmazlak. A kolcsonfelvev6 ad6koteles jovedelme ezert rendkivul lecsokken, ha viszoni a kapott kamatokra is ugyanilyen ad6kulcs vonatkozna, akkor az inflacji hatLisa senilegesftldne. A helyzet azonban nem ez. A szemnelyi jovedelemad6 kulcsai messze meghaladjak a tirsasigi ad6 kulcsiit, ami 6szt6nozheti a tulaidonost, hogy c6gk6lcs6nok helyett szemelyi hitelt vegyen fel (ez reszben magyarizatol adhat az alacsony v.illaliati elad6sodottsigra is). Ahelyett, hogy a ceg venne fel hitelt, a tula1donosok (ki(in6isen a kev6s tulajdonios kezeben lev6i kis- 6s kozepvillalkozJisok) sajit szi`ij.Iukra vesznek 1el hitelt. es torzst6keeimeles (iiiLin finanszirozzik a c6get. Erre a megoldi.sra a fenitiek mellett az is bisztonoz, hogy a t6kejovedelmek meg felv6telkor scm ad6znak. igy a tulaldooiosok visszavdsJtroltahatjltak a c6ggel a tirzst6ket, ahelyett. hogy keszpenzben fizetnenek osztalekot aamelyre 2(01,-os adtikulcs vonatkozik .s ezzel az ad6k6teles jivedelimet ad6mentes t -
-.
1. t I. .t
.
vJiltoztatj.ik.
A banki k6zvetitds furcsa ad6dugyi vetiletei azonban meg tovibb bonyolitj.ik a kepet. A bankbet6tek (6s az illmnk-tvkvnyck) kamatai nem addkiitelesek, ennek kdvetkezt6ben a cegeknek megri bhankon keresztil hitelt telveniii. A banki k6zvetites azonban ugyanakkor implicit m6don, a magas tartal&tkokra vonatkozo el6irasok magas kWvetelhoa5ny reven m6gisc sak ad6izlk. Ezeknek a t6nyez6knek aLzegyuttes hatLisit igen nehez elemezni. B.ir egyes eleinek ellensulyozhatjak m;isok hatisit. ideje lenne egyszerusiteni Cslovibbiejleszteni a magyar ad6rendszert.
114
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
OSSZEGZES ES KOVETKEZTETESEK A magyar vallalatok mar a szocializmus idej6n sem mukodtek szigord tervgazdasagi felt6telek mellett. A vallalatok vezet6i (nehany kivetellel) onall6an hozhattak donteseket es sokoldald kereskedelmi kapcsolatokat alakitottak ki a piacgazdasagokkal, annak ellenere, hogy a kuilkereskedelem engedelyhez kotott, ellen6rzott tevekenys6g volt. Mindenesetre, amikor a KGST osszeomlasat kovet6en a relativ arviszonyokat es a forint arfolyamat mar a piac feltetelei alakitottak, a vallalatvezet6k azonnal hozzakezdtek a cegek szerkezet-atalakitasahoz, an6lkuil, hogy megvartak volna a kormany utasitasait, vagy akar a privatizaci6t. A kormany a szocializmus osszeomlasa utan 6vatosan fordult a piac fel6, 6s el6vigyazatosan 6rtekesitette az' allam tulajdonaban lev6 vallalatokat. Mindazonaltal a szinfalak mogott mar j6val 1990 el6tt hozzafogott az osztonz6k bevezetes6hez: a nagyvallalatok egyes reszlegei a vezet6k kezebe keruiltek, a dolgoz6k pedig munkacsoportokba tom6riultek, es lehet6ve valt a teljesftmenyen alapul6 berez6s. A jelen fejezetben lathattuk, hogy a vallalkozasok mukodesi szinvonalanak javulasa a tulajdonviszonyok lassd valtozasa ellenere egy6rtelmuen j6 temp6ban ment vegbe. Ha az orszag gazdasagpolitikaja tovabbra is 6sszeru marad, a sz6les koru, alapos szerkezetatalakftas nyoman a vallalatok nyereseges novekedesenek j6k az eselyei. Magyarorszagot els6sorban a kulfoldi mukod6t6ke-bearamlas volumene es sz6les koru politikai elfogadottsaga emeli ki a tobbi orszag kozul - els6sorban ennek volt koszonhet6 a szerkezet-atalakitas es a gazdasagi mukodes szinvonalanak javulasa. Az 1990 6s 1997 k6zott befolyt 16 milliard dollamyi mukod6t6ke (amely a GDP t6bb, mint 5%-anak felel meg) osszeg6t tekintve a t6rsegben az egyik legmagasabb. A kulfoldiek beruhazasai rendkivuil aranyosan oszlottak meg az agazatok kozott. Ma mar az orszag ipari al16eszkoz-allomanyanak tobb mint felet, a kozmuvek eszkozeinek pedig egyotod6t a kulfoldi muk6d6t6k6vel rendelkez6 cegek adjak. Jelenletuk lehet6seget adott a magyar cegeknek a multinacionalis vallalalatoknal alkalmazott uj technol6giai megoldasok, marketing- es egy6b uzleti ismeretek megszerz6sere. Ennek el6nyei mind az export, mind a profit novekedes6ben szemmel lathat6ak. Meg akkor is, ha a miukod6t6kebearamlas visszaesne, az eddig Magyarorszagra kerult t6ke j6tekony hatasa az eur6pai orszagokkal apolt kereskedelmi kapcsolatok r6v6n fennmaradna (1asd alabb). Az ut6bbi evtized kedvez6 fejlemenyei ellenere szamos problema var meg megoldasra. A tulajdonviszonyok nem teszik lehet6ve, hogy minden ceg megfelel6 iranyitas alatt alljon, 6s elfogadhat6 finanszirozasban reszesuljon. A c6gek tulajdonosainak kore meglehet6sen szuk. A vallalatok ad6ssagainak m6rteke meglep6en kicsi (kulonosen banki tartozasaik), melynek okai az ad6rendszer furcsasagaiban 6s a bankrendszer nehezsegeiben keresend6k. A kulfoldi befektet6k es partnereik altal vezetett nagyvallalatoknak altalaban nincsenek iranyitasi vagy finanszirozasi nehezs6geik, a kis cegek pedig a beszallit6i kapcsolatokon keresztuil juthatnak a szaks6ges forrasokhoz. A koz6pvallalkozasok helyzete azonban problemas: ha mindossze n6hany tulajdonos kezeben vannak, akkor a r6szv6nykibocsatas felveti a "potyautas" problemat, a reszvenyesek kulon-kulon ugyanis nem crdekeltek a menedzserek ellen6rzes6ben. E cegek t6keatt6telenek magasnak kellene lennie, de egyel6re nem az. A tulajdonlas teren a befektet6si alapok jelentenek az egyik lehets6ges alternativat, ehhez azonban megbizhat6 elszamolasi rendszerre es j6l mukod6 ert6kpapirpiacra van szuiks6g, es mindkett6 csak id6vel fog kialakulni. Bar nem lenne c6lszeru, ha a kormany mesters6gcsen n6velni kivanna a vallalati t6keatt6telt, a pcnzugyi rendszer hianyossagainak kiigazitasa el6segithetn6 a kozepvallalkozasok egeszseges novekedes6t. A privatizaci6t k6vet6en az allam csak minimalis szerepet vallal a versenyszf6ra szerkezet6nek atalakitasaban. Ha a kormany megoldja az ad6rendszer es a bankszektor nehany fennmaradt probldmajat, cs meg6rzi makrogazdasagi strat6giajanak osztbnz6 jelleg6t, akkor a mar atalakult vallalatok tovabbra is egeszsegesen novekszenek majd.
5. fejezet - Atalakuloban a vdllalati szfera
115
A kelet-azsiai 6s latin-amerikai valsagok igazoltak a nemzetkbzi t6kebearamlas ingatagsagaval kapcsolatos aggalyokat. Egyesek amiatt is agg6dnak, hogy visszaesik a Magyarorszagra iranyul6 mukod6t6ke-bearamlas. " A kiilfoldi t6ke bearamlasanak kivetelesen es kitart6an magas szintje nem tarthat 6rokk6 a t6ke hatartermelekenysege csokkenesenek a t6keallomany bizonyos mert6ku noveked6se utan elkerulhetetlen. A fokozatos visszaes6s nem okozna problemat, de mi lesz, ha a bearamlas hirtelen, id6 el6tt megszunik, vagy netan az ellenkez6jere fordul? Ennek bekovetkezese Magyarorszagon a lehet6 legkevesb6 val6szinu. A Kelet-Azsiaval vagy Oroszorszaggal vont pairhuzamok igen felrevezet6ek lehetnek, ugyanis a magyarorszagi t6kebearamlas nagy r6sze mukod6t6ke, nem pedig hitel, es a cegek elad6sodottsaga is rendkfviil alacsony. A kulfoldi t6kebefektet6k (a hitelez6kt6l elter6en) nem tudjak egys6gesen kivonni befekteteseiket, kulonosen azokb6l a c6gekb6l, amelycket a t6zsden nem jegyeznek. S6t, meg a t6zsd6n jegyzett cegekn6l is, amennyiben valaki jelent6s reszesedest6l kfvanna megszabadulni, akkor a reszvenyarak azonnal m6lyrepuil6sbe kezden6nek, ami viszont megnovelnc a magyarorszAgi befektetesek megtartasanak varhat6 hasznat, 6s igy ellens6lyozna a panikszeru t6kekivonas indit6kait. A t6kebeiramlas iranya m6g akkor sem fordult a visszajara, amikor az 1998-as oroszorszagi valsag k6vetkezt6ben augusztus h6napban a magyar t6zsdeindex 50%-kal visszaesett (hisd az 1. fejezetet). Amennyiben a t6keberaaml6s iranya hirtelen megfordulna, ez a gazdasagra sokkal kisebb hatast gyakorolna, mint barmely mas orszagban, mivel a ktilftldi mukod6t6kevel l6trehozott c6gek szoros egys6get alkotnak az anyavallalattal. A kultf-ldi tulajdonosok biznak annyira a magyarorszagi reszlegek mukodesenek hatekonysagaban, hogy ha kell. hitelekkel akadalyozzak meg a k6pzett munkaer6 elveszteset, ami az 6 nemzetk6zi mukodesUket is megzavarhatna. Ez a cegen beluli hitelezes ellens6lyozna a t6kearamlas esetleges iranyvaltasat, cs enyhften6 a forint arfolyamAra, illetve a kamatokra gyakorolt hatast. A foglalkoztatottsag szintje is j6val kev6sb6 csokkenne, mint abban az esetben, ha a c6gek magyarorszagi r6szlegei nem kapcsol6dnanak olyan szorosan az anyacegekhez. A c6gen beluli t6kearamlas ellen&e a magyarorszagi t6keimport osszess6g6ben csokkenhet, igy ezt ellenstilyozand6 a kulkereskedelmi m6rleg hianyat is cs6kkenteni kell. Szukseg lenne a forint lecrt6kelesere is. Azt, hogy az arfolyam m6dositasa k6vetkczt6ben a kereskedelmi merleg hianya mik6nt alakul, annak okonometriai becsl6s6t nemcsak a j6l ismert identifikAci6s problema neheziti, hancm az is, hogy a magyar ipar cs kereskedclem szerkczete jelent6s valtozason ment at. Igy a korabbi id6szakra vonatkoz6 adatok alapjain k6szftctt szAmitisok f6lrevezet6ek lehetnek. Lehets6ges, hogy az integralt nemzctkozi c6geken belul a gyartas gyorsabban reagal a valtoz6 relativ arviszonyokra mint abban az esetben, amikor egymassal kapcsolatban nem 1Iv6 c6gek keresnek uj piacokat term6keik sz;'amdra. Ezek azok az indokok, amelyck kovetkezt6ben sokan a mGkod6t6kc-beAramhIst tekintik a kulfoldi t6keberuhdzds legjobb l'ormajanak, es Magyarorszag ebben a tekintetben rendkfvul szerencs6snek mondhatja magat. A beruhazasok es a bel6luk ad6d6 cl6nyok meg j6val a t6kebeniamhis megszunese utan is ereztetni l'ogjak j6t6kony hatasukat.
S Ennek bizonyos e16jelei voltak .ithat(ik 1994-ben, amilikor a makod6otlke-bearanilzis visszaesett (har kes6ibb, 1995-ben ism.nt fellendult). Eninek okozoja rcszben egy sz.littviteli d6nt6s volt (egy jelent6s 1994-es privatizdcios ugyletet 1995-re k6nyveltek el), de a forint irfolyanidival kapcsolatban is egyre er6sddtek az aggalyok. Az 1995-os feiiendUls mogott harom tenyezo .illi: Ii) az el6bbi nyilvdnfartist k6rd6s, 0i) a privatizici. kUlhin6sen a kozmdvek mag.inkezbe adaisinak felgyorsilskval kapcsolatos 1995-os dontes, valamint (iii) a forint regota vdirt le~rt6kel6se. amely a bizonytalanszig jelent(is fornisat szuntette meg.
6. AZ INFRASTRUKTURA FELKESZITESE AZ EU-CSATLAKOZASRA Az infrastrukturalis agazatok - fgy a tavkozl6s, az aram- es gazszolgaltatas, illetve a kozleked6s olyan szolgaltatasokat nyCjtanak, amelyek egyreszt l6tfontossag6ak a termel6s, a szallitas es a kereskedelem szamara, masr6szt (a termekek kor6nek kisz6lesedese es a terjeszt6si csatomak foldrajzi bovul6se rev6n) kiemelked6 szerepet jatszanak a versenyk6pesseg folyamatos javitasaban. Ezeknek az agazatoknak a hatekony mukodese tehat alapvet6 fontossag6 a folyamatos gazdasagi novekedes 6s a nemzetkozi versenyk6pesseg meg6rz6se szempontjab6l. Az infrastrukturalis szolgaltatasok jelent6segenek szeles k6ru felismerese az elmClt evtizedben az allam infrastruktCra-politikajanak es az agazatban betoltott szolgaltat6i szerep6nek jelent6s felulvizsgalatahoz vezetett. A kormany a vildg szamos orszagaban aktivan igyekszik vegrehajtani a muk6des hatekonysagat es a szolgaltatasok min6seget javit6 intezmenyi, szabalyozasi es strukturalis reformokat. Azokban az orszagokban, ahol sor kerult ilyen reformokra, a gazdasagban szamottev6 haszon jelentkezett. A gazdasagi atmenetet az els6k kozott megindit6 Magyarorszag az infrastrukturalis agazatok (drames gazszolgdltatas, tavkbzles) szerkezet-atalakitasaban 6s privatizaci6jaban vezet6 szerepet jatszott a terseg orszagai kbzott. Amikor Magyarorszag megkezdte az EU-csatlakozasi tArgyalasokat, infrastrukturalis intezm6nyrendszer6nek fcjlettsegi szintje hasonI6 (n6hol el6rehaladottabb) szinten allt, mint az EU-tagorszagok tobbs6genek intezmcnyrendszere. Ma mar mind az EU, mind a vilag t6bbi r6sze egy6rtelmuen a szabalyozasok feloldasa es a piaci liberalizaci6 fele halad. Ennek megfelel6en Magyarorszag infrastrukt6ra-politikajanak egyes elemeinek is vatozniuk kell. A jelen fejezet c6lja, hogy (i) ert6kelje a magyar infrastruktCra-agazatok nemr6giben megval6sult, illetve jelenleg is folyamatban evo szerkezeti es szabalyozasi reformjait, (ii) meghatarozza az eddigieken felul szukseges versenykozpontC szerkezet-atalakftasi es szabalyozas-csokkentesi intezked6seket, azok fontossagi sorrendjet, varhat6 hatasait, valamint a deregulaci6 es a piaci liberalizaci6 kolts6geit a lehet6 legalacsonyabban tart6 megoldasokat, (iii) felmerje, hogy Magyarorszag hol tart az EU-csatlakozas felt6teleinek megval6sitasaban, es meghatarozza az ebb6l a szempontb6l hangs6lyos teruleteket, valamint (iv) felvesse azokat a szabalyozasi kerd6seket, amelyeket a magyarorsz.Sgi feligyeleti szerveknek k6z6ptavon meg kell oldaniuk, ehhez pedig strat6giai javaslatot is adjon. A jelen fejezet egyik alapvet6 tetele, hogy a tisztesseges es atlathat6 verseny el6segiti a gazdasagi hat6konysag javitasit 6s hozzajarul a kozos 6rdekeket szolgal6 muszaki haladashoz. Mindazonaltal a verseny altal el6rhet6 el6nyok jelent6sen csokkenhetnek - s6t, a verseny karosnak is bizonyulhat -, ha mas orszagok szabalyoz6it Magyarorszagon tCl gyorsan, kritikatlanul es valtoztatas nelkul alkalmazzak. Ha ezeket a szabalyoz6kat a korabban allami tulajdonban 1ev6 infrastrukturalis vallalatoknal, p6ldaul az aramvagy gazszolgaltat6 eset6ben a versenyfelt6telek megjelen6sevel egyid6ben alkalmazzak, a kovetkezmeny igen karos lehet. Annak ellenre, hogy Magyarorszag eddig kiemelked6 eredmcnyekct 6rt el a fenti agazatok megnyitasaban, tovabbi valtoztatasok r6ven kell a szabalyoz6kat a versenyk6rulm6nyekhez igazitani. Ezzel lchet6v6 valna a szabad verseny el6nyeinek teljes kiaknazasa, es nagyr6szt elkerulhet6k lenn6nek a szabad verseny es a hagyomanyos szabalyozasi rendszer bsszeegyeztethetctlens6g6b6l ad6d6 probh5mak.
6. fejezet - Az infrastruktuirafelkdszithse az EU-csatlakozdsra
117
Masik alaptetele e fejezetnek, hogy az allami iranyitas es az ipar kapcsolatanak meg6jitasat, hatekony regulaci6s politika 6rv6nyesit6s6t minden esetben az ipar konkret gazdasagi jellemz6ib6l es a terme16s technol6giai felt6teleib6l kell levezetni. Ez6rt a kormanynak meg kellene hataroznia egy sor iranyelvet, melyek rogzitik az allam szerep6t az infrastrukturalis agazatokban. Olyan gazdasagi felt6telrendszert kell felallitani, amely alapjan az agazat felbonthat6 alagazatokra, es eldonthet6, hogy kozUluk melyiknel van, illetve nincs szukseg allami beavatkozasra. A d6nt6 fontossagu szabalyozasi teruleteken pedig a meglev6 szakertelem elmelyit6s6re van szukseg. Attekintes az aram-, tavkozlesi -, foldgazszolgaltat6knal, es az aruszallitasban vegrehajtott reformok Aramszolgdltatds 1992 el6tt az aramszolgaltatasi iparag 1lnyegeben fuigg6legesen integralt agazat volt. 1992 januarjaban a Magyar Villamos Muvek Trosztot (MVM) atszerveztek: a ceg reszvenytarsasagga alakult, reszlegesen felbontottak; a privatizaci6t el6keszLtend6 8 er6muvi tarsasag, 6 aramszolgaltat6 (teruileti aramszolgaltat6k), illetve egy eloszt6vallalat alakult - ezeknek osszefoglal6 neve MVM Rt. lett. A hat aramszolgaItat6 1995-ben kulfoldi aramszolgaltat6k kez6be kerult, es 1995. julius 31-en a nyolc er6mub6l hetet (az egyetlen kivetel a Paksi Atomer6mru volt) az allam eladasra kinalt fel. Az els6 1epcsoben csak harom ceg talalt gazdara, 1997-ben azonban tovabbi harom elkelt, es mindossze egyetlen kisebb er6mu (a Vertesz) 6s az atomer6mu maradt az MVM Rt. tulajdonaban. Az MVM Rt. 99,8% allami cs 0,2% onkormanyzati tulajdon. 1997 veg6re a privatizalt er6muvek 68%-a, a teruleti szolgaltat6knak pedig 48,6%-a keruilt kulfoldi tulajdonba, vagyis az aramszolgaltatasi szektor 31,6%-a. Jelenleg is folyik a vita arr6l, hogy szuikseg vane az MVM tovabb-bontasara az aramtermel6s cs az atvitel teljes sz6tvdlasztasa 6rdek6ben, illetve hogy az allami tulajdonban maradt valialatokat privatizAljak-e? Tdvkozles 1994-ben a Kdzleked6si, Tavkozlesi 6s Vizugyi Minisztcrium pdly6zati felhfvast bocsatott ki helyi telefonszolgdftatasokra. Ennek r6szek6nt az orszagot 54 korzetre osztotta fel, amelyek kozul az elso korben 25-6t kinalt fel a helyi szolgaltatast biztositani kivan6 cegek szamara. Ot korzetben a korabban az egesz orszag terdlet6t ellat6 MATAV nyerte meg a palyazatot, tovabbi ket k6rzetben pedig mas palyaz6 hiany.iban szint6n a MATAV kapta meg a szolgaltatas franchise-jogat. Ennek credm6nyek6nt ma a fenti 54 korzet kozul 36-ban a MATAV nyuijtja a szolgaltatast. A t6bbi 18 korzetben mas cegek nyertek a palyazatot. Am e korzetekben a lakossagnak mindossze 12%-a 61. A helyi telefonszolgaltat.sra vonatkoz6 koncesszi6 ideje (1995-t6l szamitva) 25 ev, a kizar61agos koncesszi6 pedig 2 0 02-ig 6rv6nyes. A kormany a helyi franchise-ok mellett 25 cvre sz616 orszagos koncesszi6t is kiadott tlivolsaigi es nemzetk6zi telefonbesz6lget6sekre. Itt szint6n 2 0 0 2-ig 6rv6nyesek a kizar6lagos jogok. Ezek a koncesszi6s jogok a MATAV kez6ben vannak. Maga a MATAV is jelent6s .italakuldson mcnt keresztul: 1991 vOgen alakult aIt r6szv6nytdrsasagga, majd 1993 v6g&e a r6szv6nyek 30,2%-a a (Deutsche Telekom tulajdonaban 1ev6) MagyarCom es az Ameritech kez6be kerult. A MagyarCom 1995-ben tovabbi 37 szAzaleknyi reszvenyt vasarolt. Az 1997 november6ben kibocs.'tott kezd6 r6szv6nycsomag a MagyarCom r6szesed6s6t 59,6%-ra, az Iarnam6t pedig 6,6c/cra csokkentette. Kcs6bb az afllam r6szesed6se a MATAV-ban egyctlen aranyr6szvenyre csokkent.
118
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Az a'llami tulajdonban 16v6 r6szv6nyeket az aillami privatizici6s viSllalat, az APV kezeli. A K6zlekedesi, Tavkozl6si es Vizugyi Miniszt6rium szerint nincs kapcsolat a szabalyoz6 testuletek (Iisd alabb) 6s az APV kozott, a szabalyoz6 testuiletek fiiggetlenek a szolgaltat6kt6l, es a dont6shozJisi folyamatban sem merul fel semmilyen 6sszcf6rhetetlens6g. A helyi koncesszi6s telefontarsasagok mindegyike miir a mukodesi enged6ly kiadasa dta kulfoldi k6zben van, tulajdonosaik kozott pedig a Citizens Utilities, a Unite(d Telecom, az Alcatel (UTI), a GE Capital 6s a CG Sat szerepcl. Bar ezek a cegek a MATAV-hoz cs tulajdonosaihoz viszonyftva meglelhet6sen kicsik, sem 6k, sem tulajdonosaik nem jelent6ktelen, elmaradott cegck. Foldgdzipar A magyar f6idgaz- es k6olajpiac legkiemelked6bb szeiepl6jc az 1996-ban magankczbe kerult Magyar Olaj- 6s Gazipari Rt. (MOL). A Ibbi privatiz.ilt cnergiaszolgaltat6t6l eltcr6en azonban a MOL-ban egyetlen nyugati r6szv6nyes sem szerzett t6bbsegi tulajdont. A c6g 25%-ban a magyar Wil1ame, mig a rl--szvenyek 38%-at nyugati intezm6nyi befektet6k, 37%-dat pedig magyar es kulfoldi maganbefektet6k bitiokoljak. A MOL Rt. Magyarorszag egyctlen foldg6zkitermeloje, egyetlen foldgazimport6re, 6s a f6ldg;iz tarolasaira szolga16 berendez6sek kizar6lagos tulajdonosa cs kezelje. Szint6n a MOL tulajdonat k6pezik a magasnyomasul cs6vezct6kek, 6 az egyetlen g6znagykercsked6 Magyarorszigon, tovAbbA jelent6s volumcnu kozvetlen cladast is bonyolft ipari 6s ;iramszolgailtat6 ugyfelei szimdira. 1997-ben a MOL kUzvctlen elad;isai tett6k ki a magyar g6zfogyasztas 23%-at. A hat magyarorsz;gi gdizeloszt6tarsas;Sgot 1996-ban privatizailtzik, m6ghozza ugy, hogy az illam mindegyikik eset6ben 50%-ot plusz egy r6szv6nyt adott cl, 40%-ot pedig a ter6letileg illet6kes 6nkormanyzat szamara tartott fenn. A fennmarad6 r6szv6nycket t6rft6smcntesen vagy igen alacsony ;iron az cgyes c6gek dolgoz6i kaptak meg. A kormany mind a hat ccgben megtartott egy-egy aranyr6szv6nyt, ami feljogositja alTa, hogy tagot delegiljon az igazgat6tamicsba. A privatizaici6 cls6 hullima 6ta Budapest kiv6tel6vel minden dnkorniatlyzat a t6bbs6gi r6szvi6nytulajdonosnak adta cl r6szesed6s6t a fbldg;SzeIoszt6ILIsasagokban. Mind a hat c6get nyugat-cur6pai l'o1(1gaztirsasigok alkotta konzorcium va'lsarolta m1cg. Az egyes closzt6tairsas.agok cgym;is kbzdtti versenyc, il!etvc a MOL-lal szembcni verseny rcndkivul korkitozott. A privatizaci6 id6pontjtb;an mind a MOL, rnind a hat closzt6tarsas;ig lchet6s6gct kapott rii, hogy zavartalanul l'olytassa mcglcv6 ugyf'eleik c; az illct6kes 6nkormTnyzat kiszolgalhisalt. Igy az czck6rt az uoyfelek6rt 6s 6nkornnanyzatokOrt folylatott versenyt gyakorlatilag maga a torv6ny teszi chctcllennc. Az eloszt6tirsasA(iok cs a MOL vcrsenyczhetnck az 6'j ipari 3s cncrgiatermclo6 dgylclek&t. illetvc szolgaltatas&t olyan onkorm.'nyzatol. szaimrnra, amelyck koroibban nem r6szesuiltek gdzellaLisban. Ez a vcrscniy a gyakorlatban pusztan clm6leti (ez al6l egyctilen kiv6tcl van). A MOL 6s az closzt6tarsasagok nem kotelesek kuIls6 ccgeknek hiozzif6Sr6st biztosftani saj'it hAii6zatukhoz 6s berendez6scikhez, egyetien kiv6tcelel: a MOL Rt. kotclcs cnge(c11vczni a hozzJif6r6st Imis'lS magyal- I'oldgazkitcrmcl6k sz'im6ra. Ez a kivOtcl aizonban jelenleg pusztan elm6leti, mivel Magyarorszaigon jelenleg egyedil a MOI folytat f6ldgaizkitcrmcnlst. 1995-bcn a magyar kormliny n6gy nemzelkUzi flWdgaiz- es k6olajtdrsasa'gnak adta nIeg a fcltirasi es kitermelesi koncesszi6t: a Coastal, a BIlue Star, a Mobil Os az Occidental r6szesUItek a lehet6s6gbcnl. Eddig azonban egyikuk scm jelentett be semmilycen fgOrctes feltarast, Os a MOL ncm sziimit rai, hogy a bclkithat6 jov6ben jelent6scbb `oldg-'izforrisokat lirninak fel. A privatizzici6 6ta a mni'Ar mik6(16 cIloszt6ti'rsas.i-ok hairomn-n2ly tij, kiscbb lirsasaoot alalktoltak, amelyck tlnmogatjiak az:oknak a bernflazisoknak a finan:ziroz>'s:it anielyck a g,izszolghalla`issal korabban
6. fejezet - Az infrastrukturafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
119
nem rendelkez6 onkormanyzatok ellAtasahoz szuksegesek. A MOL nemr6giben reszesedest vasarolt az egyik eloszt6tarsasagban, amely a roman hatAr menti vid6ken szolgAltat, es kifejezte szAnd6kAt egy szint6n a magyar-roman hatAr mellett szolgaltat6 romAn closzt6tarsasAg mcgvasArlasara is. Ebben a ket r6gi6ban szamos olyan onkormanyzat van, amely jelenleg nem rendelkezik gazellatassal. Szdllitds Az ut6bbi evtizedben Magyarorszag jelent6s el6relepest 6rt el a szAllftas reformjaban es kereskedelmi alapokra helyez6s6ben. A belfoldi tcherforgalom szabalyozAsa 1980-t61 kezdve fokozatosan liberalizAl6dott, es jelenleg mintegy 60 000 kisebb magantulajdon6 fuvaroz6 c6g miukodik. Nemr6giben a Hungarocamion, az orszAg nemzetk6zi szallLt6vallalata is magAnkezbc kerilt. Ennek ellenere tovabbra is az allami tulajdonu teherg6pjarmuvek k6pviselik az osszes teherforgalom mintegy felet. A nemzeti vas6ti tArsasAg (a MAV), a bell'odi tAvolsAgi buszjAratok (VOLAN), a bell'odi haj6zAs (MAHART) 6s a budapesti tomegk6zleked6s (BKV) tovAbbra is Allami tulajdonban vannak, szabalyozAsuk kozponti jellegu, jelent6s tamogatast 6lveznck, cs jelenleg nem igazAn Icnnenek k6pesek helytallni piacgazdasagi feltetelek mellett. Emellett a Kozleked6si, Tavkozl6si 6s Vfzugyi Miniszt6rium, illetve a F6varosi Onkormanyzat m6g mindig nem igazftotta sajit szerep6t a piac ig6nyeihez. A szAllftasi infrastruktura es a berendez6sek allapota, az alacsony ha-
t6konysag6 szervezeti elemek akadAlyozzak a gazdasag noveked6s6t cs az EU-csatlakozAs el6k6szuletcit. Nemzetkozi infrastruktira-politikai fejlemenyek Az ut6bbi evtized folyaman az infrastrukturAlis Agazatok mind az ipari, mind a fejl6d6 orszAgokban uj rel'ormkorszakba 1ptek. Bar a reformok ccljai, gyorsasaga 6s konkret folyamata orszagonk6nt clt6r6, a tendencia egy6rtelmu. A reformok egyreszt a gazdasAgi hat6konysAgra tett negatfv hatasokat igyekcznck kikuszobolni, mrnsr6szt b6vfteni kfvanjak a piac szerep6t azokban a gazdasagi Agazatokban, ahol a verseny er6i nem el6gs6gesek. Az orszagok t6bbs6g6ben a kozmGhaI6zatot uzemeltet6 vAllalatok int6zm6nyrcndszere tulnyom6r6szt monolitikus fehlpft6sG volt, azaz egyetlen szervezet kezcben voltak az eszk6zok 6s berendez6sek, minden muveletet ez a szervezet irAnyftott, bele6rtve az 6sszes adminisztratfv funkci6t, 6s azt is meghatarozta, hogy milyen szolgAltatasokat nyujtson a viszonylag tehetetlen ugyfelck szAmara. Ezeknel a monolitikus szervezetekn6l Altalaban hianyoztak a pcnzugyi oszt6nz6k, illetvc a vallalati tev6kenys6g jbvedelmez6s6cgnek vizsgalatan alapul6 tervezes - a legjobb esetben is kizAr6lag a termelesre osszpontosftottak, nagyr6szt figyclmen kivul hagytAk a piac k6vetclmnycit, szervezetuk pedig hierarchikus szerkczetu volt (es sokszor 6riasira hfzott). Konnyen megj6solhat6 volt tchat, hogy a - Magyarorszagon is muk6d6 - allami tulaidoni kozmuvallalatok sok esetben nem a fogyaszt6k ig6nyeit fogj'ik kiel6gfteni, hanem politikai iranyflassal, a hat&konysag karAra es a gazdasag 6l6nkft6se nelkul uzemelnek majd. A tcchnol6giai es mas alapvet6 gazdasagi valtozisok kovetkczt6ben a fenti modellhez vezet6 felt6telek a Icgtobb orszAigban mAr nem Allnak lcnn. Az ut6bbi nchany 6vbcn mindenhol egyre inkabb rAcbred a vezet6s, hogy a kozmuhal6zat nem monolitikus iparAg, h,nem egymast6l teljesen clt6r6 gazdasagi jellemz6kkel bir6 tevckenysegeket folytat6 agazatok bsszess6ge. Az Aram- Os gAzszolgaltatLas, a tOvkzl6s cs a vasut mind vertikUlis Agazatok, amelyekncl a termel6st szallit6- 6s eloszt6hal6zatok k6tik 6ssze a fogyaszt.issal. Ezeket a hal6zatokat az AramszolgaltatAs eset6ben hierarchikus atviteli hAl6zatok, a gazszolgAltatas cset6ben orszagos cs6vezet6kek 6s terleti closzt6leAgazasok, a tavkozlesi agazatban atviteli k6zegek, kapcsol6kozpontok es a helyi (el6fizet6i) hurok. a vasut eset6ben pedig a frlcpftm6ny, a sfnrendszer, a jelz6k es az allomasok alkotjak. Az intrastrukturAlis hal6zatok jelent6s aIland6 k6lts6ggel izemelnek, es ezck a k6ltsegck nagyr6szt meg nem terul6k, mivel a fcnti cszkoz6k mA's celokra csak minimalis m6rt6k-
120
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
ben hasznosithat6k. Az infrastrukturalis hal6zatok ezen jellemz6i a szabad piaci verseny hatasai ellen hatnak, kulon6sen olyankor, amikor termeszetes monop6liumfelt6telek allnak fenn, az alland6 koltsegek pedig tetemesek. Masr6szt viszont a kitermel6si/el6dlitdsi 6s az elosztasi tev6kenys6gek (dram- es gazszolgaltatas), a hal6zat egyes funkci6inak (tavk6zles: atker6hal6zati szolgaltatasok) vagy a vasuthal6zaton nyujtott szolgaltatasok koltsegvonzatai mar sokkal versenybaratabbak. Bar ezekn6l a tevekenys6geknel is vannak jelent6s meretgazdasagi elemek, illetve ,,elnyelt" kolts6gek, ezek nagysagrendje a hal6zati infrastrukturanal tapasztaltaknal j6val kisebb. Nem kerd6ses tehat, hogy a fenti agazatok tevekenys6gei kozul soknal jelent6s verseny alakulhatna ki, ha ezeknek az agazatoknak a szerkezet6t a megfelel6 m6don atalakitanak. Szamos orszag ezzel osszhangban lepeseket tett a kozmuhal6zat versenykozpont6 szerkezet-atalakitasa es deregulaci6ja iranyaba, az adott technol6giai lehet6segek es egyeb hatekonysagi tenyez6k altal lehet6ve tett hatarig. Az ilyen tipus6 szerkezet-atalakftas 6s szabalyozasi reformprogramok keret6ben innovativabb 6s hat6konyabb vezet6s kerult a vallalatok 616re, csokkent az allami vallalatok deficitje es az allami tamogatasok jelentette teher, er6sodott a verseny, 6s az agazatok sokkal jobban reagailtak a vailalatok tenyleges igenyeire. A donteshoz6k a kozmuhal6zatok szerkezet-atalakitasaban lenyegeben ket kulonb6z6 megk6zelftes valamelyiket alkalmaztak. A radikalis megoldas valasztasa eseten a monopolszegmenseket (szallitas 6s elosztas) fugg6legesen levalasztottak a szerkezetileg versenykepes agazatokr6l (termeles es felhasznalas). A villamosaram-szolgaltatas cseteben szetvalasztottak a termelest, illetve az atvitelt es az elosztast; a tavkozlesn6l a helyi telefonbeszelgeteseket a tavolsagi hfvasokt6l; a gazszolgaltatasnal a kitermelest levalasztottak a szallitasr6l 6s az elosztasr6l; a vas6tnal pedig a szolgaltatast cs a vaganyhal6zat muk6dteteset valasztottak szet. A masik, ,,versenyszeru hozzafer6snek" elkeresztelt megk6zelit6s lenyeg6ben azt jelenti, hogy a piacot ural6 szolgaltat6 szamara tovabbra is biztosftjak az integralt szolgaltatasi lehet6seget, de azzal a feltetellel, hogy berendezeseit 6s hal6zatat koteles korrekt cs egyenl6 lehet6s6geket biztositva masok szamara is el6rhet6v6 tenni. A reform tovabbi kulcsfontossagu eleme a szolgaltatasi felel6ss6g maganc6gekre val6 atharitasa. Erre a megoldasra - koltsegvet6si szempontbeli el6nye mellett - els6sorban azok az egyre szaporod6 empirikus bizonyft6kok kesztetnek, melyek arra utalnak, hogy a magdnszektorban mukod6 cegek p6nziugyi, szakmai es vezet6i er6forrasaik r6ven el6nyosebb m6don tudjak kezelni ezeket a muszaki 6s gazdasagi szempontb6l is igen osszetett agazatokat. A tendencia a vilagon mindenutt az infrastrukturaiis agazatok versenyk6zpontu szerkezetatalakitasa es privatizaci6ja, amelyet m6lyrehat6 reformok cs deregulaci6 kismrnek. A szabalyozasi reform lenduletet els6sorban az az egyre er6sod6 felismeres szolgaltatja, hogy az arkepzesbe, beruhazasokba es egy6b uzleti dont6sekbe val6 allami beavatkozasnak jelent6s kolts6gvonzatai vannak. Elveszi az innovaci6s befektetesi kedvet, megv6di a gyenge hat6konysaggal uzemel6 agazatokat, 6s az araknak a hatarkoltsegekt6l val6 clmozditasaval torzulasokat okoz az er6forrasok elosztasaban. Az arak kialakitasaba val6 allami beavatkozas az osztonz6ket is rombolja, 6s csokkenti azokat a valasztasi lehet6s6geket ar 6s min6s6g tekintet6ben, amclyek tiszta piaci felt6telek eset6n a lakossag rendelkez6s6re allnanak. Az intezm6nyszervezes elmelet6ben el6rt el6rehlp6sek pedig olyan politika kialakitasat tett6k lehet6v6, amely jobban kepes figyclembe venni a termeszetes monop6liumokat kialakit6 tcinycz6ket, mikozben csokkenti az allami beavatkozas szuks6gszerus6get.
6. fejezet -Az infrastruktuirafelkiszitese az EU-csatlakozdsra
121
Mind a szabalyozasb61, mind az ujabb gazdasagi elemz6sekb6l nyert tapasztalatok azt a nezetet tamasztjak ala, mely szerint piaci beavatkozas szuiks6gess6ge eseten a helyes intezked6s gyakran jelent6sen elt6r a hagyomanyosan alkalmazottakt6l. Az ut6bbi id6k infrastruktura-politikai fejlemenyei a szabalyozas iranyvaltasanak szUksegesseg6re hivjak fel a figyelmet, es k6t teruleten nyujtanak segits6get a donteshoz6knak. Egyreszt jobb krit6riumokat szolgaitatnak annak megit6l6sehez, hogy mikor van, illetve mikor nincs szuiks6g beavatkozasra, masr6szt pedig, amikor tenylegesen szuks6g van allami beavatkozasra, jobb iranyvonalakat tudnak adni a vallalatok strukturajaba es mukodesebe tort6n6 helyes allami beavatkozashoz. Ezekkel az eszkozokkel a dont6shoz6k meg j6t6konyabba tudjak tenni a beavatkozasnak a lakossag eletszfnvonalara tett hatasat. Az Egyesult Allamok, Nagy-Britannia es mas orszagok tapasztalatai azt mutatjak, hogy a szabalyozas jelentds reformja val6ban az elmelet altal megj6solt eredm6nyeket hozta: a decentralizalt, piackozpontu - a szuksegtelen szabalyozasi feladatokt6l megszabaditott, piaci osztonz6kt6l hajtott - dont6shozas a legbiztosabb ut a gazdasag szamos Agazataban felmerul6 problemak hatekony es innovativ megoldasanak megtalalasahoz es megval6sitasahoz. A 6. 1. tablazat becsl6seket tartalmaz az Egyesult Allamokban megval6sitott deregulici6 eredmenyezte 6letszfnvonal-javulasra vonatkoz6an. A dereguldci6 eredm6nyek6nt jelent6sen megvaltozott az amerikai c6gek uzleti magatartasa, s ezek a valtozasok legnagyobbr6szt a hatekonysagot novel6 szerkezetatalakulasra, az arra 6s a szolgaltatasra vonatkoz6 vaiasztasi lehet6s6gek b6vul6s6re, a fogyaszt6i ig6nyek jobb figyelembe v6telere es az innovaci6 jobb piaci Iehet6segeire mutatnak r6. 6.1. tablazat: A deregulaci6 kedvez6 hatasa az USA gazdasagara 1990-ben. (milliard USD, 1990-es ertekek) Ipar LUgik6zleked6s Vasiji kWzleked6s K6z6i3i k)izlcked6s TAvk6zI&s
FogyasztOk
Termel6k
Osszesen
8,8-14,8 7,2-9,7 15,4 0,7-1,6
4,9 3,2 (4,8)
13,7-19,7 10,4-19,7 1),6 0,7- 1,6
(0,4-1,3 (),I 32,6-43,()
--
--
F(ldgdz
Ki'ibel TV T6zsde-kereskdclen OvszesCnI
Tovabbi potencialis eIOnyIok 4,9 0,4 0 I I,X
(0,1) 3,2
0,4 1,3 0 35,-46,2
4,1 0,4-0,8 21,6-22,0
Forrzn: WinstoIi (1993)
Bar azokban az orszagokban, ahol szabalyozasi reformot val6sitottak meg, a ce6gek tobbs6ge sikeresen v6szelte at a dereguliei6 6s a versenypiacon val6 mukod6s kcnyszere okozta sokkot, voltak olyanok, amelycknek az atallas nehezen sikeruilt, s igy az adott agazatban jelent6s szerkezetatalakiutsra volt szukseg. A szabdlyozasi ref'orm szUks6gszerfl kovetkezmenye, hogy a viszonylag alacsonyabb hat6konysaggal mukod6 ccgek elveszithetik jovedelemtermel6 k6pess6giuket, es esetleg felszamolas lehet a sorsuk. A deregulici6s id6szakot kovet6en pedig a ccgek altaldban igyekeznek a gazdasag szabalyozatlan agazataira jellemz6 szintre leszoritani a bcreket, mikozben a munkaer6 hat6konyabb kihasznilasa r6v6n novelik a termel6kenys6get. Ezek a valtozAsok elkerulhetetleniul bizonyos m6rt6kG munkahelyveszt6st eredm6nyeznck, azonban ez a vesz6ly a szabadabb, versenyorientalt kornyezet term6szetes velejar6ja. Ennek ellen6re a rendelkez6sre 1l16 adatok azt mutatjak, hogy a szabailyozasi ref'orm 6s a deregulici6 nagy atlagban mind a termel6k, mind a fogyaszt6k sz.im.ira el6nyosnek bizonyult.
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
122
6.1. keret: Piaci liberalizkci6 es szabalyozasi reform az Eur6pai Uni6ban Az Eur6pai Uni6ban a piacok felszabaditisanak es a kozmnuvallalatokra vonatkoz6 szabalyozas reformjanak lendfilet6t legnagyobbr6szt a tagorszagok csa;lakozasi folyamatanak sikeres v6grehajtdsa es a R6mai Szerz6d6s teljes korfi megval6sitasa szolgiltatta. Ezeket az 4gazatokat szinte minden tagillamban az Ailami tulajdond monop6liumok jellemezt6k, amelyeket megvedtek a piacra vaI6 be16p6st korlAtoz6 rendelkezesek. Ezek egyertelmuen meger6sileltnk a nemzeti piacok elkUl6nUl6s6t, es igy jelent6s m6rtMkben akadailyoztak a gazdasagi integrAci6t, az egys6ges piac kialakftAsk. Ebb61 k6vetkez6en az EU a szabalyozasi rendszer nieyrehat6, tfog6 lelulvizsgAlatara. valamint olyan retormint6zked6sekre osztonizte taglianait, amelyek a kozintvek szervezet6t es szerkezeti fel6pilts6t kiizelebb viszik a R6mai Szerz6d6s c6lkitGz6seihez. Ezt k6vet6en az EU tObb direktivdt is kiadott, melyek megszabtak a piacliberalizdci6 es a szabalyoz6k osszeh.ungolasanak konkr6t nlenetrendj6t. Az arainszolgAltatisi agazatban p6ldAul a legfontosabb ilyen k6vetelm6ny a belftldi piac szabdlyair6l sz616 direktiva (atnely 1997 februarjaban lepett hatalyba). A tagBalnok tbbbs6ge ket evet kapott a direktiva rnegval6sitfsarir (bar Gdrkigorszag 2001 -ighalad6kot kapott). Az EU .iltal elfogadoit int&ked6sek bsszess6g6ben ket csoportra osztha(ik: az els6be azok a tzagillainokkal szernbeni hozott l6p6sek sorolhat6k, amnelyek a piacokra vai6 akadalytalan beIep6st hivatottak el6isegiteni, a naisik csoportba pedig a szabalyozott 'igazatokra vonatkoz6 versenyfelt6telek telIjesit6shnek felivizsgailata tartozik.
Erdemi szabalyozasi kerdesek ma es a jov6ben A kozmuvallalatok jelenlegi magyarorszagi szabalyozasi rendszer6nek sok osszetev6je kovetend6 pelda. A rendszer lehet6ve tette az dram- 6s gazellatas, valamint a tavkozl6s sikeres privatizaci6jat, 6s ugy tunik, hogy a kulfoldi befektet6k biznak szerz6d6seik tart6ssagaban 6s betarthat6sagaban. Bar az arszabalyozassal kapcsolatban vannak vitas kerd6sek, a bel'ektet6k altalaban el6gedettek az arakkal - val6szinu, hogy kolts6gvetesukben el6re szamitottak arra, hogy politikai okokb6l az arak esetleg a megfelel6 szint alatt maradnak. Bar mindenkeppen meg lehet talalni az egyens6lyt a beltfldi fogyaszt6k 6s a kulfoldi befektet6k egymassal utkoz6 6rdekei k6z6tt, ehhez tovAbbi liberalizaciora cs meg er6sebb versenyre lehet szUks6g. Ebb6l a szempontb6l a befektet6k szamara rendkivul megnyugtat6, hogy MagyarorszAg elkotelezte magat az EU-tagsag megszerzese, s ezzel egyutt a piacgazdasagot 6s a jogallamisAgot meger6sit6 intezm6nyi valtozasok mellett. Most, amikor a k6zmuvek jelent6s rcsze mar magank6zbe keriilt, az EU-csatlakozAs felt6teleinek teljesitese I6pett e16 a szabalyozAsi reformot legmarkAnsabban meghataroz6 tenyez6v6. AkArmilyen sikeres is azonban a szerkezetAtalakftAs, a tapasztalatszerzes soran mindig 6jabb lehet6s6gek nyilnak a javitAsra. A magyar kozmuvallalatokkal kapcsolatos, az alabbiakban feisorolt szabAlyozasi anomAliAk minden orszagban feluitik a fejuket, cs nagyr6szt a privatizAci6t kovet6en merulnek fel, kul6nosen amikor a privatizAci6 mellett a szolgaltatAsok sz6tvalasztasAra is sor keruil. A gazdasAg f6bb infrastrukturalis Agazatainak sikeres privatizAci6ja 6s szerkezetatalakitAsa utan a magyar donteshoz6k el6tt a kovetkez6 neh6z feladatok allnak: (i) a hagyomanyos tarifaszerkezetek ujb6li kiegyensuilyozasa, amely felkesziti az agazatokat az EU-n belili versenyhelyzetre; (ii) hat6kony rakapcsol6dAsi szabalyok kialakitasa annak 6rdek6ben, hogy a versenytarsak hAtranyos megkdl6nb6ztet6s n6lkiul ftrhessenek hozza a kiemelt int'rastrukturalis ltesitmcnyekhez; (iii) versenysemleges mechanizmusok kialakitasa az univerzalis szolgAltatAsok tamogatasa 6rdek6ben cs (iv) olyan int6zked6sek v6grehajtAsa, amelyck 6sszehango1jak a versenyt 6s a szabAlyozast, megszuintetik a szolgaltatasok megt6rijl6s6t akadAlyoz6 t6nyez6ket, es minden piaci resztvev6 szamara egyenl6 felt6teleket biztositanak. Tarifa-kiegyenlites
A jelenlegi szabalyozasi rendszernek tovabbra is vannak alacsony hat&konysAgii t6nyez6i, eIs6sorban az aram-, gAz- cs melegvizdijak m6rt6k6t es szerkezet6t illet6en, amelyek egymAssal osszefuggenek, es els6sorban az elosztassal magyarAzhat6k. Az alapvet6 telefon-szolgaltatasok Arai is rendkiviii kiegyens6lyozatlanok.
6. fejezet - Az infrastrukttira felkeszWftse az EU-csatlakozdsra
123
Aramszolgdltatas
1997. januar 1-je 6ta az ark6pzes az auditalt koltsegek alapjan t6rt6nik, es az arakat az inflaci6nak megfelel6en evente kiigazitjak, igy lehet6seg van a hatekonysag novel6scre. A tamogatasok es a keresztfinanszfrozas orokolt rendszer6t arra terveztek, hogy a belfoldi fogyaszt6kat megvedje a tuilzott aremelked6sekt6l, b.'r a politika egyes esoportokat nagyobb el6nyokben r6szesitett, mint masokat (peldAul az egyeni gazf'ogyaszt6kat a tailth6st hasznal6kkal szemben). Ezzel parhuzamosan a kormany a magas inflaci6s rata miatt (az antiintlici6s strategia r6szek6nt) is igyekezett alacsonyan tartani az energiarakat. Ha 6sszehasonlitjuk a haztartasok altal fizetett aramdijak realert6k6nek alakulasat Magyarorszagon es Nagy-Britanniaban, erdekes megfigyel6seket tehetunk. Annak ellenere, hogy 1970-ben mindk6t orszag el6gge hasonl6 pozfci6b6l indult, a brit arak az oIajvaIsag idejen magasra szoktek, mig Magyarorszagon ugyanekkor lassan, de folyamatosan cs6kkentek, igy 1990-re mar csak mintegy egyharmadat tett6k ki a Nagy-Britanniaban fizetett atlagaimak. A verseny es a szabalyozas fokozatosan csokkentette a brit arakat (de messze nem olyan mertekben, amennyire az olajarak cs6kkentek), mfg Magyarorszagon az arak a k6lts6gekhez tbrten6 igazftas folytan lassankent novekedtek (ennek ellencre tovabbra sem 6rik el a rendszer hatarkolts6g6t). 1997-ben a magyar haztartasok atlagosan feleannyit fizettek a szolgaftatasert, mint a brit haztartasok. Mind a tamogatasok, mind a keresztfinanszfrozas fenntarthat6 egyvasarl6s modell eset6n, amikor a h'AI6zat tulajdonosa teremti meg az egyetlen 6sszek6ttet6si pontot a termel6k cs a fogyaszt6k k6zott. Ez azt jelenti, hogy a termelesi vagy nagykereskedelmi szinten nyujtott tamogatasok teljes osszege tovabbgyuruzhet eg6szen a vegfelhasznal6kig. Ugyanakkor viszont mivel a v6gfelhaszndl6k nem szerz6dhetnek kozvetlenul a termel6kkel, szinte barmilyen relativ arszerkezet fenntarthat6 (bar nehezsegek ad6dhatnak abban az esetben, ha a belf6ldi fogyaszt6i arak jelent6sen a kereskedelmi vagy az ipari arszint alatt maradnak, a kisvaIl1aIkozAsok ugyanis ezt kihasznmilva esetleg a lakossagi aron juthatnak hozza a szolgaltatashoz). Magyarorszaigon a termel6i (nagykereskedelmi) arat mesters6gesen a versenyk6rblmdnyek kozott kialakul6 ar, illetve az importb6l szarmaz6 villamosenergia k6lts6ge alatt tartjak, harom okb6l. Egyreszt az arra sokkal jelent6sebb hatast gyakorol az amortizal6d6 er6muivek atlagos k6ltsege, mint az uj er6mgvek 6pit6s6nek hatArkWlts6ge, annak ellenere, hogy Magyarorszag nagyszabasu er6ma-6jja6pit6si programba kezdctt. Hat6konysagi szempontb6l az atlagdij kUpz6s6n6l az uj er6mGvek atlagos koltseg6t kellene alapul venni. Erre egyel6re nem kerult sor: 1997. januar I -jn a termel6knek fizetett dtlagdij 5,8 Ft/kWh volt, mig az 6j CCGT-k (ugyanezen a napon) 8,4 Ft/kWh-ot, azaz 45%-kal magasabb dfjat kaptak. Masreszt az atlagdfjak a letesftm6nyek igen nagy szazal6kanal figyelmen kfvul hagyjak az all6eszk6zben megtestesUl6 t6keberuhazAs egy jelent6s reszenek megt6rbl6s6t. A Paksi Atomer6mu ekkor atlagosan 3,55 Ft/kWh kolts6ggel termelt aramot, az MVM becslese szerint pedig ahhoz, hogy az amortizalt l6tesitm6nyck 6rt6k6nek 8%-at visszanyerhesse, tovaibbi 1,52 Ft/kWh-ra lenne szuks6g (igy az osszkoltseg 5,07 Ft/kWh-ra emelkedne), ami viszont az ~itlagos aramdijat mintegy 6%-kal n6velnc. Az atvitel teljes koltsege meghaladja a jelenleg erre a celra maximalisan enged6lyezett 0,5 Ft/kWh-t, es a kfvant 8%-os megtOrt-l6shez tov~ibbi 0,14 Ft/kWh-ra lenne szuiks6g, a szigori dfjplafon azonban a kolts6gek csbkkentes6re osztonzi az MVM-et. Harmadr6szt pedig a legtobb er6mu egyutt allitja e16 az aramot es a meleg vizet. A melcgvizdij ennek i'igyelcmbe v6te]6vel tuls;igosan magasnak tanik, igy kenyeg6ben keresztfinanszfrozza az aramtermel6st. Ez a hatas azonban nem jelent6s, mivel a h6szolgaltatasb6l szarmazo bev6tel aranya nem cri cl a 15°%ot. Mindazonaltal ha a melegvfzdfjat 25-, -kal csokkentenek, akkor ezzel parhuzamosan az Aramdfj mint-
egy 3%-kal novekedne.
124
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Tdvkozles
A helyi hivasok dfja, illetve a csatlakozasi dij - torteneti es egyeb okokb6l - a hosszu tavu k6ltsegekhez viszonyitva alacsony, mig a tavolsagi es a nemzetkozi hifvsok dijai jelent6sen meghaladjak a hosszui tavu kolts6geket. 1997-ben az uzleti celu tavbesz6l6allomasok bekapcsolasi dija 90 000 Ft volt, a maganc6lu allomasok dijanak t6bb, mint haromszorosa. Ez az aranytalansag (bar 1998-ban nemileg csokkent) jelzi, hogy az uzleti allomasok dija meghaladja, mig a magancelu allomasoke nem eri el a tenyleges koltsegeket. A torz telefondij-szerkezet jelentos koltsegekkel jar, mert hamis gazdasagi jelzeseket bocsat ki a telefonhal6zat felhasznal6i fele. A helyi hivasok alacsony dijazasa tulsagosan oszt6nzi a vonalak ilyen ce16 hasznalatat, mig a tavolsagi hivasok a tulzott dfjak kovetkezt6ben megritkulnak. Az egyenl6tlen dijak emellett a ,,keru16 utak" megtalalasahoz is osztonz6t teremtenek. Barmi is legyen azonban kialakulasuk oka, a fentiekhez hasonl6 kiegyensulyozatlan dijstruktuirak a szabad versenyben nem tarthat6k fenn. A piacra haszonszerz6si szandekkal belep6 friss cegek sajat hatekonysagukt6l fuggetlenul a tul magasan arazott uzieti allomasokat fogjak el6nyben r6szesiteni. Ugyanakkor viszont nem varhat6, hogy a jelenlegi dominal6 szolgaltat6t megszabadftjak azoknak az ugyfeleknek a kiszolgalasat6l, akiknek dijai nem fedezik a szolgaltatasok k6ltsegeit. Ennek a helyzetnek csak az lehet az eredmenyc, hogy a jelenlegi szolgaltat6 elvesziti keresztfinanszirozasi lehet6s6get, azt, hogy a magas aru szolgaltatasok (peldaul a nemzetkozi hivasok) bev6tel6b6l fedezze az alacsony diju helyi szolgaltatasok (6s allomasok) koltseget. Ezert vagy uj tamogatasi forrasokat kell talalnia, vagy a kolts6gszint alatti arakat kell kiel6git6 szintre emelnie. A jelenlegi szolgaltat6k allitjak, hogy a mai dijstrukturak nem teszik szamukra lehet6v6 a korrekt versenyt a mobilszolgaltat6kkal, es a probl6mak csak sulyosbodni fognak, ha a vezetekes szolgaltatasban is megjelennek a versenytarsak. A teljesen felszabaditott tavkozl6si piac fe1l halad6 Magyarorszagnak mindenk6ppen csszerusitenie kell a tarifastrukturat. Erre a kiegyenlit6sre azert is szuks6g lesz (mind a szolgaltat6k, mind a lakossAg 6rdek6ben), mert kozeledik a vedett monop6lium id6szakanak v6ge, terjed a nemzetkozi visszahivas es a t6bbi hasonl6 szolgaltatas, es az alapszolgaltatasokat egyre novekv6 aranyban valtjak fel az 6rt6knovelt szolgaltatasok. A magyarorszagi d6nt6shoz6knak a versenykozpontu arrendszer fel6 vaI6 zokken6mentes atmenetet kell megtervezniuk, amellyel elkeriilhet6k mind az agazat, mind a fogyaszt6k sulyos vesztes6gei. Am el kell donteni, milyen szabvanyokat alkalmazzanak a kiegyenliteshez (a j6vedelem-semlegess6g, a m6dositott jovedelem-semlegess6g vagy a haszonsemlegess6g elv6t), milyen temp6ban hajtsak v6gre a kiegyenlit6st, illetve hogyan tamogathatjak versenyviszonyok kozott is a szolgaltatas eIdrhet6s6g6t mindenki szamara. Meg kell jegyeznunk, hogy ezeken a terUleteken az ut6bbi 6vben szamottev6 el6relepes tort6nt. Folyamatban van a dijak jelent6s m6rt6ku kiegyenlit6se, es 1999. januar 1-jt61 az impulzus alapu szamlazast id6 alapu szarnlazas valtotta fel. Ezen tulmen6en, a 2000-ben varhat6 uj arszabalyozas jelent6sen csokkenteni fogja a kercsztfinanszfrozast, enyhiteni fogja a helyi besz6lget6sek veszteseges voltat, 6s el6segiti majd a hatekonyabb csucsidei dfjszabast is. Gdzszolgdltatds
Annak ellen6re, hogy a kormany az ut6bbi evtizedben jelent6sen, mintegy 800%-kal emelte a gaz fogyaszt6i arat, az ar tovabbra is igen alacsony. A lakossagi cs az ipari fogyaszt6i ar aranya jelenleg 1,3:1. A helyes arany kiszamitasahoz pontos kblts6gadatokra lenne sziukseg, de altalanossagban elmondhat6, hogy a k6t ar aranya korulbelul 2: 1.
6. fejezet - Az infrastruktuirafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
125
A lakossagi szolgaltatas egysegnyi k6ltsege j6val magasabb, mint az ipari fogyaszt6k kiszolgalasanak koltsege. A kulonbs6g reszben a keresiet id6beni valtozasai kozotti kiulonbsegeknek tudhat6 be. Magyarorszagon a lakossagi fogyasztas legnagyobb r6szet az otthonok futese teszi ki, es ez a kereslet rendkfviul ingadoz6. A tel leghidegebb napjain rendkfvuil nagyok az ig6nyek - a MOL es a gazeloszt6-tarsasagok ekkor kapjak a cs6csterhelest. Ezzel szemben az ipari fogyaszt6k ig6nyei sokkal kiszamfthat6bbak. Ezen tulmen6en, egyes ipari fogyaszt6k kiszolgalasa megszakfthat6, fgy azokban a napokban, amikor a szokatlanul nagy hideg miatt a lakossAgi fogyasztas rendkiviul magas szintet er el, ezeknel az ipari fogyaszt6knal kikapcsoljak a szolgaltatast. A fenti kulonbsegek k6vetkezteben a lakossagi fogyaszt6k aranytalanul magasabb t6keberuhazAst, a legnagyobb terhelest is kibfr6 cs6vezet6kek telepfteset kovetelik meg a MOL-t61 6s az eloszt6tarsasagokt6l. Ugyanezen okb6l aranytalanul nagy reszet kepviselik a MOL gaztarolasi kolts6geinek. Tovabbi, az eloszt6tarsasagoknak a lakossagi fogyaszt6k kiszolgaldsara kism6retu, alacsony nyomas6 hal6zat fenntartasar61 is gondoskodniuk kell, amire az ipari fogyaszt6knak nincs szuks6giik. A lakossagi es az ipari fogyaszt6k kiszolgalasanak egysegnyi k6ltsegeben meg nagyobb kulonbs6get eredmenyez a leolvasas, a szamlazas es a dfjak beszedese. Ezek a kiadasok a lakossagi fogyaszt6k eseteben a fogyasztashoz kepest sokkal magasabb kolts6ggel jamak. Emellett igen val6szfnu, hogy az eloszt6tarsasagok lakossagi szolgaltatassal kapcsolatos koltsegei j6val magasabbak, mint amivel a hasonl6 nyugati c6geknek szamolniuk kell. Eszak-Amerikaban es a legtobb nyugat-eur6pai orszagban ugyanis az eloszt6tarsasagok tobbsege ma mar tavleolvasassal es postan kuildtt szamlakkal oldja meg a dfjbeszed6st, mfg Magyarorszagon az eloszt6tarsasagok szemelyes felkeres6s utjan vegzik a dfjbeszedest es a leolvasast, ami j6val kolts6gesebb. Amikor egy szolgaltatast a tenyleges kolts6get el nem er6 arakon biztosftanak, torzulnak az egyeni dontesek es cs6kken a piac eloszt6 funkci6janak hat6konysaga. Ha a lakossag tamogatott aron reszesul gazszolgaltatasban, akkor sokan ezt a futesi m6dot valasztjak mas alternatfvakkal szemben, holott lehets6ges, hogy ez tarsadalmi szinten t6nylegesen magasabb koltseggel jar. A Tavfut6 Szovets6g p6ldaul allftja, hogy egyes ugyfeleik a jelent6sen tamogatott gAzarak miatt allnak at gazfutesre, pedig a tavfutes tenyleges kolts6ge nem 6ri el a gazszoIgaltatas6t. A tamogatott szolgaltatas emellett a jelenlegi gazfogyaszt6k donteseit is torzftja. A gaz iranti keresletre m6g a megl6v6 fogyaszt6k eseteben is bizonyos merteku arrugalmassag jellemz6, igy p6ldaul az, aki a tenyleges koitseg alatti aron vasarolja a gazt, pazarolni fogja azaltal, hogy nem fordit eleget h6szigetel6sre 6s az ajt6k, illetve ablakok huzatmentesftesere. A gazszoIgaltatas jelenlegi, er6sen tamogatott lakossagi dfjszabasat nem lehet a v6gtelens6gig fenntartani. Id6vel Icgalabb harom tenyez6 felfel6 fogja kenyszeriteni az arakat: (i) az arszabalyozas ali es6 belfoldi tartalekok kimeril6se, (ii) a kormany altal vallalt kotelezetts6g a MOL es az eloszt6tarsasagok fcle a beruhazasok 8%,-os megt6ruIls6nek biztosftasara, (iii) versenytars szolgaltat6k megjelen6se, amelyck az ipari fogyaszt6knak kedvez6bb alternatfvakat kfnalhatnak. Ez ut6bbi fejlemeny minden olyan kereszt-finanszfrozas lehet6s6g6t meg fogja sziintetni, amelynel a szoIgaItat6k a kolts6geket meghalad6 aron biztosfitott ipari szolgaltatas bev6teleb6l finanszirozzak a vesztes6ges lakossagi szolgaltatast. Esszeru lenne mindazonaltal az igen szeg6ny lakossag reszere fenntartani egy celzott artamogatast. Szamos 6szak-amerikai 6s nyugat-eur6pai torv6nyhozas valasztotta ezt a megoldast a k6szp6nzben foly6sitott szocialis seg6lyek kieg6szit6sek6nt. A lakossAg eg6sz6re 6rv6nyes artamogatast azonban a Iehet6 leghamarabb meg kellene szintetni. A lakossagi gazfogyasztas rendkfvuil gyors novekedese szint6n alahuzza az artamogatasok mcgszUntet6s6nek siurg6sseget. Az int6zkedest harom l6pcs6ben lehetne v6grehajtani: (i) az closzt6tarsasagok altal felszamftott dfjak emel6se, hogy cl lehessen erni az fg6rt 8%-os megterul6st, (ii) a gazszolgalatas arainak telszabadftasa, es ezzel egyid6ben a MOL altal az allamnak fizetett kitermelesi iMIetek felemcl6se, (iii) az ipari gazdfj csokkent6se annyival, amennyivel jelenleg meghaladja a t6nyleges kolts6geket (6s ezzel a lakoss6gi gazdfj kereszt-finanszfrozasanak megszUntetcse).
126
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
Jelen pillanatban a gaz szabalyozott lakossagi ara fiiggetlen a t6nyleges igenyt6l es fogyasztast6l. Egys6gnyi gazfogyasztas6rt ugyanannyit fizet a lakossag a forr6 nyari napokon, amikor a MOL 6s az eloszt6tarsasagok a kapacitasuk toredeket hasznaljak ki, mint a leghidegebb t6li id6szakban, amikor mind a MOL, mind az eloszt6tarsasagok cs6csra jaratjak hal6zatukat, szuks6g eset6n megszakitjak az ipari fogyaszt6k kiszolgalasat, es a MOL mind a kutakb6l, mind a raktarkeszletb6l a lehet6 legnagyobb utemben nyeri ki a foldgazt. Ajelenlegi dfjszerkezet szint6n sUrg6s reformra szorul, ugyanis a legmagasabb fogyasztas idej6n sokkal tobbe keriil egysegnyi gaz el6dllitasa, mint amikor a rendszer nem hasznalja ki a teljes kapacitasat. A csucsterheleskor fellep6 fogyasztas hatarozza meg a MOL 6s az eloszt6tarsasagok szinte valamennyi t6keberuhazasanak nagysagrendjet, a gazkutakt6l kezdve a cs6vezetekeken es a taroz6kon at a kompresszorallomasokig. A cs6csterheleskor fell6p6 fogyasztas emellett jelent6sen befolyasol egyes mukodesi koltsegeket is, peldaul a gaztaroz6k felt6ltesenek 6s az onnan torten6 kinyer6snek a kolts6geit, a kompresszorok uzemanyagk6lts6geit, illetve az ipari fogyaszt6knak nyujtott szolgaltatas felftiggeszt6se okozta vesztes6get. Magyarorszagnak 6gy kell megvaltoztatnia a dfjstrukturat, hogy minden fogyaszt6 erezhesse: sokkal tobbe keruil egys6gnyi gaz el6ailitasa a rendszer csucsra jaratasakor, mint amikor a rendszer kapacitasanak csak t6red6kevel uzemel. T6bb Iehet6s6g is nyilik a dijstruktura olyan tipusu valtoztatasara, amely tiukrozi a szolgaItats k6ltsegeinek id6beni valtozasat. Az idealis megoldas az arak ,,val6s ideju" valtoztatasa lenne, tehat a gazdij folyamatos alakftasa a kolts6geknek megfelel6en. Ennek az idealis rendszernek a megval6sltasa azonban tobb jelent6s akadalyba utkozik - a megval6sitasahoz szbks6ges mer6si kolts6gek onmagukban Ichetetienne teszik ezt a fajta megoidast. Szerencs6re a val6s ideju arazast mas m6dszerekkel is lehet helyettesiteni, amelyek jelent6sen javitjak a fogyaszt6k altal kapott jeIz6sek pontossagatt, es k6nnyen, olcs6n megval6sfthat6k. A kormany az els6 l6p6st ebbe az iranyba a dijstruktura olyan m6dosftasaval teheti meg, amely a ccges ipari fogyaszt6k szamara t6len, a val6szfnubb cs6csterhel6sek idej6n magasabb dijat aliapit meg, mint nyaron, amikor a rendszer sosem hasznalja ki t6nyleges kapacitasat. Rdkapcsoloddsi szabdlyok
Szamos orszag tapasztalatai mutatnak ra, hogy a verseny jogi akadalyainak elharltasa onmagaban nem clegend6 a kozmuvallalatok kozotti hat6kony verseny kialakulasahoz. A versenytarsak szamara negativ megkUlonb6ztetest6l mentes hozzaferesi lehet6s6get kell biztosftani a hal6zat alapveto elemeihez (az aramszolgaltatasnal az atviteli hal6zathoz, a tzavk6zl6sben a kapcsol6kozpontokhoz 6s a helyi (el6fizet6i) hurokhoz, a gazszolgaltat6snal a cs6vezetekekhez, a vasutnal pedig a vaganyokhoz), hiszen csak ebben az esetben lehet realis esclyuk a versenyben maradasra. A hozzafcrcst adott esetben explicit jogszabalyok biztosithatjAk. Ez kiln6sen olyan helyzetekben igaz, amikor a ienyeges berendez6sek az uralkod6 szolgalta1o tulajdonaban vagy kezels6ben vannak. A magyar donteshoz6k egyik kiemelt feladata tehat a hozzaftresi dijak olyan szintj6nek es szerkezetenek kialakitasa, amely a hat6kony piacra I6p6si cs beruhazasi d6nt6sek tamogatasaval osztonzi a dinamikus hat6konysdgot, ugyanakkor Iehet6vc teszi, hogy a hal6zat tulajdonosa szamzira igazsaigos m6rt6kben teruiljon meg a befektetett t6ke. A hozzaf6resre vonatkoz6 jogszabalyoknak biztositaniuk kell, hogy egyreszt a tulajdonosra elegend6 nyomas nehezedjen a hal6zat hat6kony uzemeltet6se drdek6ben, masr6szt a versenytarsak feleslegesen ne Iegyenek k6nytelenck parhuzamos hal6zatot ki6piteni. A hozzatfresi teltctelrendszer mcghatarozasat es megval6sftastat nem lehet egyszer s mindenkorra megoldani - ez sokkal inkabb egy folyamatos szabaiyozdsi feladat. Az is teny, hogy nem lchet egyszeru szabzalyok-kal operalni. A jogszabalyok kialakitisanal tchdt: (i) meg kell fogalmazni azokat az alapelvekct, amelycknek alapjan a hozzaftrest es a rakapcsoi6dast szabalyozni lehet, (ii) vilagos iranyelvcket kell kialakitani, amelycknek alapjan megit6lhet6 a szuk keresztmetszetet fenntart6. a piacot dominald ccgek cs
6. fejezet - Az infrastruktirafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
127
versenytdrsaik magatartasa, 6s (iii) ki kell dolgozni egy olyan jogi normarendszert, amelyet akkor alkalmaznanak, ha a c6gek kozotti targyalasok megrekednek, illetve a felek egymast a versennyel val6 vissza61essel, illegalis haszonszerzessel vadoInak. A mai, gyorsan valtoz6 muszaki 6s marketingkornyezetben igen nehez megj6solni, hogy az alapvet6 hal6zati elemek milyen kombinaci6javal lehet majd egy igenyelt szolgaltatast hat6konyan megszervezni. Ennek megfelel6en a hal6zat alapvet6 elemeit - megkuilonboztetes-mentesen, s ha kell szetbontva - a potenciAlis versenytarsak szamara hozzaf6rhet6ve kell tenni, igy teremtve jobb eselyt a verseny hat6kony mukodes6hez 6s az innovaci6 osztonz6sehez. Univerzdlis szolgdltatdsfinanszirozasaversenysemleges mechanizmussal Magyarorszag infrastrukturAlis agazataiban - a a vilag sok mas orszagahoz hasonl6an - keresztfinanszirozast tartalmaz6 dijrendszer alakult ki, a hagyomanyos allami politika eredm6nyekepen. Mindazonaltal - amint fentebb is r'amutattunk - mind a kozgazdasagtani elm6let, mind a jogszabalyi gyakorlat azt mutatja, hogy a dijrcndszerbe be6pitett jelent6s keresztfinanszirozas nyilt versenyben (kiegyenlit6 int6zked6sek n6ikuil) hosszabb tavon tarthatatlan, akar kfvinjak a donteshoz6k, akar nem. A piac felszabaditasa utan tchait vagy 6j taimogatasi forrasokat kell talalni, vagy a novekv6 kolts6gek szintjet el nem er6 dijakat a megt'elel6 megterul6st biztosit6 szintre kell emelni. Amikor peldaul az Egyesilt Allamok feloldotta az alapvet6 agazatok szabalyozasat, a donteshoz6k jelent6s munkfat t'ektcttek a kivanatos szocialis celkituzeseket es a pozitiv kuIlgazdasagi felt6telek kialakulIsat el6segit6, versenysemleges mechanizmusok kidolgozasaba. Magyarorszagon az infrastrukturalis szolg.'ItatAsok felhasznal6inak kedvez6tlenebb tarsadalmi-gazdasagi korulm6nyeik kovetkezt6ben m6g nagyobb szukseguk van olyan tamogatasi mechanizmusokra, amelyek egyreszt atlathat6ak, masr6szt alkalmasak a mindenki szamrara el6rhet6 szolgAltatas nyiltan v1allt alapelv6nek megval6sitasAra es a hatranyos helyzetu fogyaszt6k tamogatisaira. Az egesz lakossagra kiterjed6 tamogatAsi rendszerek mind az Egyesuilt Allamokban, mind az Eur6pai Uni6ban fontos tanulsagokkal szolgaltak. Egy adott orszzig eset6ben a mindenki szamara el6rhet6 szolgalItatas megval6sitasanak strategiajat az adott politikai 6s intezmenyi kornyezet, az orsz.ig koitscgvet6si helyzet6nek, a fogyaszt6k bev6tel6nek es szokasainak, valamint az ipar gazdasagi jellem;z6inek figyelembc vetcl6vel kell kidolgozni. A magyar d6nt6shoz6knak meg kell vizsgalniuk, hogy ezek a t6nyez6k hogyan hatnak a I6trehozand6 tamogatasi rendszerekre. A kovetkez6ket p6ldaul mindenk6ppen figyclembe kell venniuk: (i) a szolgaltatasok legyenek mindenki szamAra el6rhet6k, ennek anyagi fedezet6t pedig kozponti ad6bevetelekb6l, vagy esetleg az agazat term6keib6l es szolgaltatasaib61 szarrmaz6 bev6telekre kivetett kulonad6b6l kellene el6teremteni, (ii) a tamogatasok m6rt6ke vs kiterjed6se cs (iii) a tarmogatis m6dja, hogy ne &intse az eselyegyenl6seget. A versenyalapu dijak rugalmasstaga Ahhoz, hogy Magyarorszag t6nylegesen erezhesse a piaci liberalizaci6 el6nyeit, az infrastrukt6ra mrk6dtet6i szam.ira enged6lyezni kell a rugalmas dijszabast es szolgaltatasi felt6teleket. Annak 6rdek6ben, hogy a szolgailtat6k sz,imrnra megt6rulhessenck az all.and6 k6lts6gek, a lcirt koltsegck 6s a vallait k6telezetts6gckkel kapcsolatos kiad&isok, es hozzajuthassanak a privatizaci6s szerz6d6sekben megig6rt bev6telekhez. Ichet6v6 kell tenni, hogy a szolgaltat6k az cgyes t'ogyaszt6k, illetve fogyaszt6i csoportok szamara a szolgaltatas 6rt6k6t6l es hatirk6lts6g6t6l ftugg6en kulonboz6 zirakat aliapftsanak meg. A kereszt-finanszirozaist elkerfilend6, megszabott hatarokon belul engedlyezni kell, hogy a szolgilItat6k - mivel bizonyos di-
128
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
jakat a piac megtartasa 6rdekeben rendkiviil alacsony szinten tartanak - mas dijteteleken erhessek el a maguk szamara megfelel6 megterulest. A KOZLEKEDESI AGAZAT Magyarorszag kozleked6si infrastrukturaja es tev6kenys6ge igen szerteagaz6, de a kialakul6ban 16v6 szolgaltat6-jellegu gazdasag ig6nyeinek kielegit6sere sem min6segi, sem hat6konysagi szempontb6l nem alkalmas. Az uthal6zat teljes hossza mintegy 30 000 km, de az utak 45%-anak ailapota rossz, vagy egyaltalan nem kielegit6, 35%-anak pedig nem elegend6 az atbocsat6k6pess6ge. A MAV vaggnyhal6zatanak surusege ugyanakkora, mint az EU-ban, hossza mintegy 8 000 km, de a hal6zat 40%-an sebessegkorlItozas van 6rv6nyben a vaganyok gyenge muszaki allapota miatt. Emellett a MAV, a VOLAN, a MAHART, a MALEV 6s a BKV jarmuparkjanak jelent6s r6sze elavult, 6s lecserel6sre szorul. Az agazat jov6beni szerkezetenek kialakitasakor figyelembe kell venni, hogy a szallifts iranti igeny az osszes kozep- es kelet-eur6pai orszagban valtozik, els6sorban a nehezipar leepulese, a szolgdltat6-jellegu gazdasag el6retor6se, a kereskedelem nyugati iranyvdltasa es a gyors uitemu motorizaci6 k6vetkezteben. A szallitas irAnti ig6ny osszessegeben csokkent, mikozben a min6s6gi szallitas irant novekedett. A nehezipari vallalatokat kis- 6s koz6pvallalkozasok valtjak fel, amelyeknek orszagszerte 6s az EU-ban muk6d6 tavoli partnerekkel kell kapcsolatot tartaniuk, igy azok a tev6kenys6gek, amelyek korabban mind a nagy gyarak falai koz6tt folytak, most egymast6l jelent6s tavolsagra zajlanak. Ezek a t6nyez6k egyarant a kozuti 6s a l6gi szallitast r6szesitik el6nyben a vasutival szemben, kiv6ve azokat az eseteket, amikor a tavolsag, a k6t adott pont kozotti forgalom volumene, illetve kornyezetv6delmi vagy biztonsagi megfontolasok miatt a vasut el6nyosebb szllfitasi m6dnak bizonyul. Az ut6bbi 6vtizedben Magyarorszagon v6grehajtott piaci reformok osszhangban vannak az EU bels6 piacanak a verseny liberalizaci6jan 6s a szabalyoz6k 6sszehangolasan alapul6 megteremt6s6vel. A jelen fejezet alapfeltevese az, hogy az EU-csatlakozas kovetelmenyei el6segitik a tovabbi reformokat, s igy lehet6s6get biztositanak az akadalyok legy6z6sere. A megoldas m6dja nem az, hogy derogaci6k segits6gevel megv6dik a gyenge hat6konysaggal uzemelo dllami vallalatokat, hanem az, hogy felgyorsitjak ezek privatizaci6jat es versenykozpontu szerkezetitalakitasat, illetve kizar6lag a kiemelt fontossaggal bir6 kozleked6si agazatokra koncentraIjak a beruhazasokat. Az acquis communautaire atv6tele azt is jelenti, hogy Magyarorszagnak az EU-szabvanyokhoz kell igazitania kozleked6si vallalatait, illetve infrastrukturajat. Az EU el6rejelz6se szerint a tagorszagok, koztuk kulonosen a perifcrian lev6k, jelent6s kozleked6si beruhazasokkal alkalmazkodhatnak a decentralizalt ipari termel6shez 6s a varosi szolgaltatasokon alapul6 gazdasaghoz, ezzel zark6zhatnak fel a j6vedelemszint tekinteteben az EU-hoz (mint ahogyan Spanyolorszag, Portugalia 6s IrorszAg eseteben is tortent), es igy hidalhatjak at a Kelet es a Nyugat kozotti fizikai tavolsagokat. E c6lkituzes megval6sitdsa 6rdek6ben az EU kivalasztotta az els6dleges fontossag6 kozuti 6s vasuti kdzleked6si utvonalakat, az un. transzeur6pai hal6zatokat (TEN), amelyck koziil hrom is atszeli Magyarorszagot. Az EU konkr6tan 4,6 millidrd ECU osszegC beruhazast javasol a kbzleked6si gerinchal6zat, 4,8 milliard ECU-t pedig a kieg6szit6 hal6zatok fejleszt6s6re. Egy 1996-os DG7-tanulmany szerint Magyarorszagon 12,9 milliard ECU osszegu koz6ti es vasuti beruhazAsra lenne sziks6g. A frnt i'dzolt elkUp:ek5 sekhez a k5iietkez• megjegyzeseket fa'zzlik:
i) A harom TEN utvonal ki6pit6se a Magyarorszagon szuks6ges kozlekedesi beruhazasoknak csak kis resz6t k6pviseli, tekintve, hogy a megl6v6 infrastrukt6ra 6s a jarmCpark mtszaki allapota rendkivul leromlott.
6. fejezet -Az infrastruktuirafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
129
ii) Javasoljuk, hogy a kozlekedesi rendszert a keresleti oldalr6l kozelftsek meg (az utazasi id6 csokkentese 6s a szolgaltatas min6s6genek javitasa reven), ne a szolgaltatas oldalar6l (a vagany- vagy aut6palyahal6zat hossza km-ben). Egyertelmuen ez a tanulsaga a jobb hataratkel6k 6pit6senek, amelyekn6l a viszonylag alacsony koltsegu fejleszt6s ugyanakkora id6megtakaritast eredm6nyez, mint a hatalmas aut6palya-beruhazasok. Szint6n ezt huzza ala a Budapest-Becs vasutvonal fejlesztes6nek eredmenye: itt az allomasok korzeteben kenyszeruen alkalmazott sebess6gkorlatozasok miatt nem sikerult teljesiteni az igert ket6rAs utazasi id6t. Ahol a tenyleges szMlitasi 6s utazasi ido nem ismeretes, ott erre vonatkoz6an felmerest kell kesziteni. iii) Hasonl6 m6don tovabb kell folytatni a munkat a kozleked6si vallalatok piackozpontusaganak, hat6konysaganak 6s mukod6si fuggetlens6g6nek javitasa ter6n, el6re tekintve pedig fel kell keszulni az allami vallalatok lehet6 leghamarabbi privatizaci6jara. Ez komolyabb beruhAzasok nelkul is a szolgaltatas min6s6g6nek jelent6s javulasahoz vezethet. Nyilvanval6 tovabba, hogy a kev6ss6 hatekony allami vallalatoknal jelent6s a komolyabb infrastrukturalis beruhazasok helytelen kihasznalasanak, vagy gyenge karbantartasanak kockazata. iv) Javasoljuk, hogy Magyarorszag hagyomanyos kolts6g/haszon elemzesi m6dszerekkel Allitson fel fontossagi sorrendet a kozleked6si beruhazasi ig6nyek, koztuk a harom TEN utvonal kozott, es keszitsen erre vonatkoz6an beruhazasi es finanszirozasi tervet. Altalanossagban a piackozpontu szerkezetatalakitas (tobbek k6zott a vezet6s javftasa es a koltsegvet6si iranyftts reformja), a karbantartas es a rehabilitaci6, az elavult jarmuvek lecserelese es a szakaszos 6pftkez6s gazdasagi szempontb6l j6val fontosabb, mint uj aut6pAlyak vagy nagysebessegu vasutvonalak 6pit6se. Elteresek a tervt6l csak ott fontoland6k meg, ahol lehet6seg van koncesszi6s finanszirozasra. (Ezzel kapcsolatban a Helsinki Konferencian olyan becsles latott napvilagot, mely szerint a csatlakoz6 orszagok a kozleked6si infrastruktura-beruhazasoknak mindossze 9%-at fogjak tamogatasokb6l fedezni, mig 8%-ot maganbefektet6k, I1%-ot nemzetkozi penzint6zetekt6l szarmaz6 hitelek segits6g6vel, a fennmarad6 72%-ot pedig az allami kolts6gvetesb6l fogjak finanszfrozni.) Lenyeges, hogy ezeknek a beruhazasi feladatoknak a fontossagi sorrendjet objektiv m6don allapitsak meg, miel6tt a csatlakozast k6zvetlenul megel6z6 id6szakban er6sodni kezdene a nyom6s, illetve magasra csapnanak a lelkesedes hullamai. v) Kulonos gondossaggal kell eljarni azokban az esetekben, amikor ugyanarra az utvonalra kozuti 6s vasuti beruhazast is javasolnak, nehogy szuks6gtelen 6s kolts6ges parhuzamos kapacitasok epuljenek ki. vi) Lenyeges, hogy a varosi kozlekedesi ig6nyek (amelyekr6l a TEN utvonalak nem gondoskodnak) ne szoruljanak hatterbe, mert ezek egyre fontosabb szerephez jutnak a kialakul6ban 16v6 szolgaltat6jellegu gazdasagban. Uton az Eur6pai Uni6 fele: Osszegzes es ajanlasok MagyarorszAg infrastrukturalis agazatait (a szAllitas kivetelevel) privatizaltak, szerkezetuk atalakult, szabalyozasuk pedig osszhangba kerult a legjobb gyakorlattal cs a kbz6rdeket szolgal6, val6di kreativitast tukroz. Roviden tehat ezek az agazatok mind piackozpontu uj szerkezetiuk, mind az agazatokat kialakit6, mukodtet6 es szabalyoz6 vezet6k kepessegei es energikus tevekenysege rev6n val6ban raszolgaltak az elismer6sre. Ezek a reformok nemcsak az atmenetet v6grehajt6 orszagok kozott emelt6k vezeto helyre Magyarorszagot, hanem 6ltaluk szamos nyugat-eur6pai orszagot is megcl6zott.
130
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Szcretnenk azonban ramutatni n6hany lehet6s6gre, amelyekkel tovabb lehetne javitani a versenykozpontiu szerkezetatalakitast es szabalyozast. Amennyiben a javasolt reformokat vegrehajtjak, az orszag jelent6s javulast fog tapasztalni a gazdasag teljesitm6ny6ben. Aramszolgdltatds
A jogszabalyi keretek es a szabAlyozas int6zmenyrendszere elnyerte a kulfoldi befektet6k bizalmat mind a privatizaci6 szakaszaban, mind a tovAbbi kapacitasok ki6pit6s6re kiLrt palyazatok eset6ben. Ajelenlegi.rendszert azonban tovabbra is az atmenet jellemzi, mivel m6g ezt kovet6en kell majd igazodnia az EU villamosaram-szolgaltatasi direktivajahoz (es tovabbi biztonsagi, kornyezetvedelmi kibocsatasi stb. EUszabvanyokhoz), es m6g nem v6szelte at a szabalyozas els6 felulvizsgalatat sem, amikor az arplafon m6dosftasara is sor keriulhet. A tavaly el6rt jelent6s el6rehaladas ellenere az arak tovabbra is a hatekonysag hatara alatt maradnak, es az arstruktura tovabbra is kiegyensulyozatlan, mivel meg mindig el a keresztfinanszirozas a belftldi lakossagi fogyaszt6k javara (bar merteke ma mar kicsi). A gaz es a tavfut6s dfja szint6n torz, ami tovabb nehezfti a fut6anyagok esszeru felhasznalasAt, illetve a j6zan beruhazasi d6nt6sek meghozatalat. Ezeket a dijakat az elosztassal kapcsolatos megfontolasok miatt tartjak 6rvenyben, k6ts6gtelenul el6g kis nagysagrendu a torzulas. A piac tovabbi felszabaditasa tovabb osztonozhet koltsegcsokkent6sre, 6s minden bizonnyal nyomast fog gyakorolni a megmaradt tamogatasokra is. Mivel ezek a tamogatasok politikailag 6s elosztasi szemszogb6l megalapozottak lehetnek, a liberalizaci6t nagyon gondosan kell megtervezni, nehogy a megnovekedett teher a fogyaszt6k vallar6l a reszv6nyesekere keruljon at, vagy legalAbbis megfelel6 kompenzaci6t kell felajanlani. Ez minden tovabbi neh6zseg n6lkiul megoldhat6 - az elosztassal kapcsolatos megfontolasok lenyeg6ben nem sz6lnak sem a liberalizaci6, sem az agazat arjelz6seinek pontosabba tetele ellen. Az EU villamosaram-szolgaltatasi direktivaja nem fogja szuks6gtelenul korlatozni Magyarorszag valasztasi lehet6segeit, fgy az orszag akar ugy is donthet, hogy nagyjab6l valtozatlanul hagyja a jelenlegi strukturat. A direktiva teljes megval6sitAsa mellett sz6l viszont, hogy olyan egyedulall6 lehet6seget biztosit a mar nagyreszt magankezbe adott agazat tovabbi liberalizaci6jara, amelyet erdemes lenne megragadni. Amennyiben a verseny a villamosaram-szolgaltatasi direktiva liberalisabb 6rtelmez6s6vel kialakitott keretek kozott, a kormany egyetert6sevel folytat6dik, akkor tovabbi szabalyozasi k6rd6sek varnak majd megoldasra. Kozuluk a legsbrg6sebbet az a nyomas fogja kivaltani, amely a verseny k6vetkezt6ben Magyarorszagra nehezedik majd a dijak cs a k6ltsegek szintjenek kiegyenlit6se 6rdek6ben. Ha a nagyobb kereskedelmi 6s ipari fogyaszt6k versenypiacr6l valaszthatnak, cs az 6 kiszolgailsuk val6jaban olcs6bb, mint a lakossAge, akkor a dfjak nemi kiegyens6lyozAsa valhat sziks6gess6. Ennek jogszabalyi akadalyai nem lesznek, feltcve, hogy pontosan meghatarozzak a fogyaszt6k kiszolgalasanak egyes k6lts6g6sszetev6it (aramtermeles a nap kulonboz6 szakaiban, atviteli es elosztasi kolts6gek). Mindazonaltal a lakossagnak nyujtott tamogatasokat explicitebbW kell tenni ahhoz, hogy az eloszt6tarsasagok penzuigyi eletk6pessege megmaradhasson, kulonosen azert, mert a nagy es a kis fogyaszt6k kiszolgalasanak kolts6gci jelent6sen kulonboznek egymast6l. Ha az aramtermelest liberalizAljak, es az MVM atvitellel foglalkoz6 r6szlegdt piaci korulmcnyek kozotti muikod6sre k6nyszeritik, akkor az er6muivck elhelyezked6s6vel, illetve az atviteli es termel6 infrastrukturaba torten6 beruhazasok koordinaci6javal kapcsolatos k6rd6sek igen eget6vc valhatnak. Mivel a rendszer hosszu tavu kovetelm6nyeinek felm6r6se es a b6viftsek enged6lyez6se jelenleg az MVM feladata, ez a koordinAci6 igen egyszerd, az atvitel meger6sft6s6nek kulonboz6 nagysagrendu lehet6segei pedig koltsegszempontb6l konnyeden, rendszerszintu megkozelit6ssel m6rhet8k ossze. Decentralizalt piaci megoldas eseten azonban rendkfvtil gondosan kcll kidolgozni az uj er6mGvek elhelyezesere vonatkoz6 iranyelveket. Kulonbozo szabalyozasi k6rd6sek is felmeruilnek az orszagos hal6zattal kapcsolatban is, mivel eb-
6. fejezet - Az infrastrukttira felkeszitese az EU-csatlakozdsra
131
ben az esetben oszt6nz6k kialakitasara lehet szuks6g ahhoz, hogy az uj termel6kapacitast min6s6gi atviteli szolgaltatasok kiserjek. Ezek az osztonz6k legegyszeruTbben a brit villamos muvek, az NGC peldajat kovetve teremthet6k meg. Az NGC szolgaltatasaival szemben min6s6gi k6vetelm6nyek vannak, es olyan atviteli kapacitast kell teremtenie, amellyel megfelelhet a k6vetelmenyeknek, mikozben a szabalyoz6k arra is oszt6nzik, hogy a lehet6 legtakarekosabban nyujtsa atviteli 6s kiegeszit6 szolgaltatasait. Az itt emlltett 6sztonz6k lenyegeben a haszonmegosztas elven alapulnak: ha az NGC cs6kkenteni tudja az atviteli szolgaltatasok koltsegeit, akkor a profit egy r6szet megtarthatja, mfg ha ez nem sikeriil neki, akkor a tobbletkoltsegek egy reszet (bizonyos hatarig) viselnie kell. L6teznek masfajta rendszerek is, melyeknel az uj atviteli vonalak ki6pites6re a gyart6k konzorciumai nyfltan palyazhatnak, a fogyaszt6k pedig keszek viselni az atviteli kapacitas kiepit6senek terheit, ha cser6be csokkennek az atvitel koltsegei (ilyen rendszer mukodik peldaul egyes latin-amerikai orszagokban). Ezek a rendszerek azonban jelent6s tranzakci6s koltsegekkel mukodnek, a folyamatos egyezked6s is kolts6ges, 6s nem biztos, hogy tenylegesen megval6sulnak a hat6kony verseny el6nyei. Az uj kapacitas elhelyez6sevel kapcsolatos problemat nem szabad eltulozni, mivel eleg nehez elk6pzelni, hogy a termeles jelenlegi k6telez6 engedelyeztetesi rendszere egyik napr6l a masikra eltunne a sullyeszt6ben. Mindazonaltal, ha a kormany tovabbi liberalizaci6t fontolgat, akkor a Magyar Energiaugyi Hivatalnak olyan tanacsad6i kapacitassal kell rendelkeznie, amely k6pes az atviteli beruhazasok es aramfejleszt6 er6muvek elhelyez6set illet6 donteseket kell6k6ppen alatamasztani. Ehhez az atvitel dljszabasi modellj6t atlathat6va kellene tenni, es ki kellene dolgozni a termel6 es atviteli beruhazasok ert6kel6si rendszer6t. Tdvkozles
Magyarorszag jelent6s el6rehaladast ert el a tavk6zl6si agazat korszeruslt6seben 6s atalakltasaban. Az els6 16pes az allami valIlalatok eladasa volt olyan befektet6knek, akik hajland6k voltak beruhazni az infrastruktura fejleszt6s6be. Ennek egyik osztbnz6je volt a kizar61agos szabalyozott franchise ig6rete 2002ig. Bar lehets6ges, hogy ez az fgeret magasabb bevetelt eredmenyezett a szerz6d6skot6skor, nyilvanval6an befolyasolta is a versenyt. A kizar6lagossagot tartalmaz6 szabalyoz6k nincsenek osszhangban az EU jogszabalyaival. Mivel azonban a kizar6lagos koncesszi6 lejarta kozel egybeesik az EU-csatlakozas tervezett id6pontjaval, ez a k6rd6s a targyalasok soran nem jelent komoly akadalyt. Az alabbi javaslatok celja els6sorban az, hogy a verseny bekoszont6t mar hat6kony tavkozlesi agazat fogadhassa. A hangatviteli szolgaltatasok hat6kony verseny6t lehet6ve tev6 franchise-ok megjelen6s6vel a kormanynak most 6s a jov6ben is aktiv szerepet kellene vallalnia annak erdek6ben, hogy a nem kizar6lagos szolgaltatasoknal hatekony versenyfelt6telek alljanak fenn. Ebbe beletartozik az egyesulesek alapos vizsgalata, megakadalyozand6, hogy az esetleges versenytarsakat kiszoritsak. Az illet6keseknek emellett piackozpont6 frekvenciapolitikat kell folytatniuk, amely tamogatja a jelenlegi mobilszolgaltatasokat, 6s lehet6v6 teszi, hogy a vezet6k nelkiuli uivk6zl6s versenykepes altematifvja legyen a vezetekes hangatvitelnek. Meg kell jegyeznunk, hogy a k6szuloben 1lv6 uj tavk6zI6si torv6ny a fenti k6rd6sek k6zul tobbel is foglalkozik (pl. a frekvencia-closztassal es -kezel6ssel), cs jelent6s el6relepeseket iranyoz e16 a piaci liberalizaci6 ter6n. A jogalkot6knak sajat szerepuket is feluil kell vizsgalniuk. Meg kell szuntetni a piaci versenytarsak el6tt tornyosul6 szuksegtelen jogi akadalyokat 6s k6vetelm6nyeket, amelyek elveszik a kedvuket a piacra 1epcst6l. Vilagos, hatekony szabalyokat kell k6sziteni a hal6zati rakapcsol6dasra vonatkoz6an is, hogy a versenytarsak bizalommal vallalhassak a piaci jelenlethez szuikseges jelent6s t6keberuhazast.
132
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
Gdzszolgdltatds
A korma.ny Iatvanyos el6rehaladast 6rt el a stabil, hat6kony gazszolgaltatas megteremt6seben. Sikeresen privatizalta a piac osszes nagyobb szerepl6jet, gondosan kidolgozott osztonz6ket tartalmaz6 szabalyozasi rendszert vezetett be, 6s aremelesekre adott lehet6seget, amelyek jelent6s mertekben kozelebb vitt6k a gazdfjakat a kolts6geknek es a piaci er6knek megfelel6 szinthez. Az agazat egyik legsulyosabb, meg megoldatlan problemaja, hogy az ellatas egyetlen szallft6t61 fugg. Ezt a kerdest Magyarorszag egymaga nem tudja megoldani, de mar vannak megoldasok a Iathataron, s ezek k6zul a legigeretesebb az EU gazszolgaltatasi direktfvijanak megval6sitasa lehet. Ez a direktiva versenyalap6 gazszolgaltatasi agazat megteremtes6t celozza az EU egesz6ben, amelyet a cs6vezetekekhez torten6 hozzaferessel kfvan elemi. Ha ezt a direktivat az EU megval6sftja, akkor Magyarorszag tenylegesen t6bb, egymassal versenyz6 szallit6t6l rendelhet majd, ami hatalmas el6nyoket fog hozni a belfoldi piac szamara. A kormany szabalyozasi m6dszereivel kapcsolatban meg ket problema var megoldasra. Az egyik az, hogy a jelenlegi szabalyozas rendkiviil er6sen korlatozza a verseny lehet6segeit, ami erthet6, hiszen nincs lehet6s6g arra, hogy az orszag mas szallit6hoz forduljon. Mindazonaltal a kormanynak fel kell kesziilnie ra, hogy azonnal versenybarat szabalyoz6kat 1lptessen 6letbe, amint az orszag mar tobb szaIlft6val is kapcsolatba lephet. A masik problema az, hogy a jelenlegi dijstrukt6ra nem hatekony. A lakossagi gazdfjak tul alacsonyak, es nincs kulonbseg a cs6csid6ben, illetve a cs6csid6n kfviul fogyasztott gaz ara koz6tt. A kormanynak surg6sen engedelyeznie kellene a lakossagi gazdfj tovabbi emeleset, 6s arkul6nbs6get kellene teremtenie a cs6csidei 6s a nem cs6csidei fogyasztas kozott. Uthdlozat
Az 6thal6zattal kapcsolatban ket kerd6s valt kritikussa a kozelg6 EU-csatlakozas feny6ben: (i) az iithal6zat meg6vasdnak es allagjavftasanak strategiaja 6s (ii) az 6tfinanszfrozas rendszere. A megl6v6 6tha16zat jelent6s reszben felujftasra, illetve rendszeres karbantartasra szorul - kiilon6sen igaz ez a masodlagos hal6zatra, amelynek kezeles6t az allam v6gzi. Ezen feltil meg kell er6sfteni az els6dleges 6thal6zat egy resz6t is, hogy elviselje az EU altal el6frt magasabb, 11,5 tonnas tengelyterhelest (a KTVM mintegy 2 000 km-nyi 6thal6zat meger6sit6set javasolja, amelybe 150 hid is beletartozik). Magyarorszag els6sorban az aut6palyak epit6set hangsulyozza a javasolt TEN 6tvonalakkal kapcsolatos fejleszt6s c6ljara, illetve a Nyugat-Eur6pahoz val6 felzark6zas eszkozekent. Jelenleg 336 km aut6palya van Magyarorszagon, ami mind a lakossag szamahoz, mind a GNP-hez viszonyftva alatta marad az EUatlagnak, ugyanakkor az egy f6re jut6 GNP is alacsonyabb. Esszerutlen lenne tehat a til gyors aut6palyaepftest mas kulcsfontossagu agazatok beruhazasainak karara er6ltetni. Fontos megjegyezniink azt is, hogy ha a TEN utvonalakat a keresleti oldalr61 tekintjiik (marpedig a kamionsof6rok 6s az aut6vezet6k csak err6l az oldalr61 latjak a kerdest), akkor j6val kisebb k6ltseggel is jelent6s eredmenyeket lehet elemi. E16sz6r is meg kell oldani a hataratkel6k szuk keresztmetszeteinek problemajat, ami mar folyamatban is van. Masodszor, a reg6ta elodazott karbantartast es felujftast el kell v6gezni, hogy ezaltal is csokkenjenek a gepjarmuvek fenntartasi kolts6gei. Harmadszor pedig a jelenlegi utakat es hidakat kell fejleszteni, mind a sebesseg, mind pedig az atbocsat6kepesseg, a teherbiras es a biztonsag tekinteteben. Magyarorszagon viszonylag kev6s a varosokat elkerul6 f6otvonal, amelyek pedig az Atmen6 es a helyi forgalom szempontjab61 egyarant el6ny6sek. Javasoljuk, hogy a KTVM egy koncepci6ba illesztve hajtsa vegre ezeket a fejleszteseket, mert az el6nyok nagy resze elvesz, ha a fejlesztesek felapr6z6dnak. Lenyeges szempont tovabba, hogy ennek a megoldasnak az el6nyeit minden aut6vezet6 elvezhetne, azok is, akik a fizet6s aut6palyakat nem engedhetik meg maguknak.
6. fejezet -Az infrastrukturafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
133
Vasuit
A MAV tovabbra is nagy ,,pup" a koltsegvetes 6s a gazdasag hatan: az utasforgalmi tamogatas 1997ben 37,1 milliard Ft volt, ami a GDP 0.44%-anak felelt meg. A kozvetlen tamogatas mellett a kormany minden evben atvallaIja a MAV jelent6s veszteseg6t. A vasuttarsasag elszamolasa azonban nem felel meg a nemzetkozi konyvviteli szabvanyoknak, igy a vallalat 1997-es merlege, amely 11,9 milliard Ft (a GDP 0,14%-a) veszteseget mutat, er6sen alulbecsuli a tenyleges veszteseget. A MAV konyvel6seben a nemzetkozi szabvanyokhoz kepest jelent6s elter6s van mind az amortizaci6s k6ltsegek, mind a javitasi 6s karbantartasi koltsegek megallapitasanal. A MAV az ut6bbi hat 6vben, becsl6sek szerint, evente a GDP 1%-anak megfelel6 kiadassal terhelte meg a kolts6gvetest, es ez a koltseg folyamatosan n6, els6sorban a teherszalIftas csokken6 tendenciaja kovetkezteben. Javasoljuk, hogy a kormany kotelezze a MAV-ot a nemzetk6zi konyvviteli szabvanyoknak megfelel6 elszamolasra, hogy megbizonyosodhasson a vas6ti tarsasag tenyleges penzugyi helyzet6r6l. Jelenleg a kormany allapftja meg az utasszallitasi szolgaltatas param6tereit es a maximalis viteldfjat. A MAV jegyeladasb61 szarmaz6 bev6tele jelen pillanatban az utasszallitasi szolgaltatas k6ltsegeinek 35%at fedezi. Bar az Allam jelent6s tamogatassal egesziti ki a MAV koltsegvet6s6t, ez az osszeg messze nem elegend6 az utasszAllftasi szolgaltatasok megallapftott mennyisegi param6tereinek teljesft6sere. Az ennek kovetkezteben kialakul6 foly6 kolts6gvetesi probl6ma azt jelenti, hogy a MAV-nak vissza kell fognia mind felujftasi beruhazasait, mind a javftAsra es karbantartasra szant osszegeket. A vallalat roml6 p6nziigyi helyzetet tovabb leplezi az amortizaci6 elegtelen figyelembe vetele. Az ut6bbi nyolc 6vben elhanyagolt beruhazasok es karbantartasi feladatok nemcsak az utasszallftast 6rintik, hanem a teherszallftast is. Ez viszont kedvez6tlen hatast gyakorol a MAV versenykepess6gere a teherszallftasi piacon, amely egyebk6nt tobb mas szaIlftasi m6ddal szemben el6nyosebb. A c6g minden 6vben k6nytelen rovid tavu kolcs6n6rt folyamodni, ami nehany evenkent fizetesk6ptelens6get eredm6nyez. Az effajta penzugyi iranyftas rendkivul kolts6ges az allam szamdra, demoralizalja a MAV-ot, 6s rendszeres vezet6csereket eredm6nyez a vasutnal, mivel a mog6ttes probl6makat egyetlen vezet6 sem kepes megoldani. Ezt a suilyos helyzetet csak ugy lehet orvosolni, ha a kormany el6zetesen reAlis terft6si szintet allapit meg a szolgdltatasi kotelezettsegeket illet6en. A vasut sikerenek masik feltetele a vezet6s szfnvonalanak es a ceg kereskedelem-k6zpontusaganak javitasa. Mindket tenyez6nel jelent6s megtakarftasi lehet6segek vannak, mivel a k6z6p- es kelet-eur6pai orszagok viragz6 vasuti tarsasagai jelent6s forgalmat termelhetn6nek az EU iranyaba 6s vissza. A kozelg6 EU-csatlakozas kovetkezt6ben tovabb fokoz6dik a mar r6g6ta er6s6d6 nyomas, 6s a jelenlegi nemzeti egyeduralomhoz val6 ragaszkodas azzal fenyeget, hogy a MAV (vagy barmely mas vasuti tarsasag) elveszti jelent6seget. A helyzet masik kovetkezmenye, hogy a MAV a hatekonysag jelenlegi szintje mellett k6ptelen lesz mind a folyamatban lv6, mind a TEN utvonalak kiepitesenek keret6ben tervezett beruhazasok hatekony kihasznalasara, mert nagy az es6lye annak, hogy az uj beruhazasokat sem kihasznalni, sem megfelel6en karbantartani nem lesz kepes. A MAV vezet6senek hatekonysAgat 6s a ceg szolgaltataskbzpontusagat javft6 (illetve a kapott allami tamogatas szintj6t csokkent6) 1lp6seket az EU j61 ismeri es tamogatja is, de ezek megval6sftasa nem konnyu. Le kell valasztani a c6gr6l a vaganyhal6zat kezeleset (ez k6nyvelesi szempontb6l mAr megtort6nt), 6s letre kell hozni egy profitorientAlt (es kes6bb privatizAlhat6) teherszallft6 vallalatot, egy utasszallft6 vallalatot, amely kizAr6lag szolgaltatAsi kotelezettsegevel osszefugg6sben reszesulne tamogatasban, valamint egy szerkezet-atalakft6 ceget, amely ertekesftene a feleslegesse valt all6eszkozoket, 6s elv6gezne a feleslegesse valt szem6lyzet atk6pzes6t, vagy gondoskodna szamukra a v6gkielegftesr6l.
134
Magyarorszagaz Europai Unio kapujdban
A MAV elszamolasi rendszer6ben a vaganyhal6zat mar kulon kateg6riaban szerepel, 6s a KTVM, illetve a Penzugyminiszterium kozott jelenleg folynak a targyalasok az EU 91/440-es direktfvajaban foglalt vaganydijrendszerr6l. Szukseg lesz tovabba a teher- es utasszallftasi szolgaltatasok kulon menedzsment- es kolts6gkezel6 rendszerenek kialakitasara is. Javasoljuk, hogy ezt a folyamatot fejezzek be, es a magyarorszagi vaganyhal6zatot teljesen egyseges feltetelek mellett nyissak meg mind a helyi, mind a kiilfoldi szerelv6nyek szamara. Ennek megfelel6en engedelyezni kell, hogy a European Free Railways a MAV vaganyrendszerenek kihasznalasaval Magyarorszagra is kiterjessze szolgaltatasait, 6s meg kell kezdeni a targyalasokat azzal kapcsolatban, hogy ennek fej6ben a magyar vasuti szerelvenyek az EU jelenlegi vonalain muk6dhessenek, m6g akkor is, ha a mozdonyok villamositasaval kapcsolatos jelent6s elteresek miatt rovid tavon ezt a lehet6seget aligha lehet majd kihasznalni. Ezek az int6zkedesek tobb celt is szolgalnak majd. E16szor is, lehet6ve teszik, hogy a kormany egyertelmuen eld6nthesse, mely szallitasi m6dozatok kifizet6d6ek, mekkora tamogatasra van szuks6g az utasszalliftsi szolgaltatas biztositasahoz, illetve melyek azok a szolgaltatasok, amelyeket meg kell szuntetni. Masodszor, lehet6s6get adnak a versenyre 6s igy a magasabb szfnvonalu vasuti szolgaltatas lehet6seg6t teremtik meg Magyarorszag szamara. Harmadszor pedig mind a kormany, mind a MAV szamara 6sztonz6t jelenten6nek az 6sszes vasuti szolgaltatas kereskedelmi alapokra helyez6sere. Kozuiti szdllitas
Az orszagok tobbsege a maganszektorra bizza a kozuti teherszallftast, illetve a tavolsagi szemelyszallitast (aut6busz-kozleked6st), 6s szamos tanulmany mutatott ra, hogy a maganszektor alacsonyabb k6ltseggel es magasabb szinvonalon oldja meg ezt a feladatot, mint az allami vallalatok. Magyarorszagon a probl6mat a belfoldi utask6zleked6si, teherszallit6 es szallitmanyozasi vallalatok hatalmas (30 000 f6t foglalkoztat6) szovets6ge, a VOLAN elh6z6d6 privatizaci6ja okozza. A VOLAN tulajdonosa az Allami Privatizaci6s es Vagyonkezel6 Rt., de a vallalat privatizaci6ja mar egy 6vtizede tart. Javasoljuk, hogy a VOLAN teherszallftasi es aut6buszkozleked6si r6szleget valasszak sz6t, mert ezek masfajta vezetesi szak6rtelmet kifvnnak meg. Javasoljuk tovabba, hogy a teherfuvaroz6 vallalatokat (amelyek egyenken 400-1 000 gepkocsival rendelkeznek) osszak fel kisebb cegekre, mert nagysaguk messze meghaladja az EU-tagorszagokban szokasosat. Szinten javasoljuk, hogy a kormany finanszirozasi lehet6segkent teremtsen lizing-, illetve lizingvasarlasi konstrukci6kat. A muhelyeket, ahol csak lehets6ges, kulon kell valasztani. A KVTM-nel jelenleg folyik az uj, az EU k6vetelmenyeihez igazod6 tomegk6zlekedesi torveny e16keszit6se. Javasoljuk, hogy ennek a torv6nynek a segitseg6vel teljes m6rt6kben szuntessek meg a belf6ldi buszjaratok es teherszallitas korlatozasait, 6s az allam szerep6t korlatozzak kizar6lag a biztonsagi 6s a kornyezetv6delmi intezked6sek betarttatasara. A gepkocsivezet6i szakma valasztasaval kapcsolatos korlAtozasokat az EU-szabalyoz6k altal megengedett m6rtekig meg kellene szuntetni. A VOLAN-t gazdasagos m6don, el6zetes beruhazas nelkul es az EU-t61 kert derogaci6k nelkul kellene privatizalni. A VOLAN korabban rendkfvil neheznek bizonyult privatizaci6jahoz hasznos lenne tamogatast k6eni egy nemzetkozi penzint6zett6l, amely tanacsadast es lenduletet biztosfthatna a folyamathoz. Ez a lep6s lenne a legjobb megoldas annak erdekeben, hogy a magyarorszagi gepjarmupark gyorsan igazodjon a kereslet valtozasaihoz, javuljon a szolgaltatasok min6sege es csokkenhessen az allami tamogatas. Szolgaltatasi kotelezettseggel osszefugg6 tamogatasokat kizar6lag a kulteruleten es a tavoli kisvarosokban kozleked6 aut6buszjaratokhoz kell biztositani (a tobbi jarat uzemeltetese kifizet6d6), es amennyiben lehetseges, ennek biztositasa a szolgaltatas el6nyeit e1vez6 helyi onkormanyzat feladata legyen. A nemzetkozi teherfuvarozasi enged6lyek rendszer6t Magyarorszag fokozatosan liberalizalja, es ez a folyamat varhat6an a csatIakozast kovet6en is folytat6dni fog. Jelenleg mintegy 4 800 tehergepjArmu rendelkezik nemzetkozi engedellyel, ezek kozul 1 000 db Euro 1-es 6s 2-es, 3 800 db pedig k6toldalu meg-
6. fejezet - Az infrastruktiirafelkeszitese az EU-csatlakozdsra
135
allapodason alapul6 engedely. Az orszagnak ezen a teriileten is tamogatnia kell a liberalizaci6t. Javasoljuk tovabba, hogy a kormany engedelyezze a kijlfoldi szallit6vallalatok magyarorszagi mukodeset is. Ez tobbek kozott a teherfuvarozasi agazat meretet is segftene a kereslethez igazftani. Belfdldi hajozds
A nehezipari cikkek termelesdnek visszaes6se a vasuthoz hasonl6an a haj6forgalomban is folyamatos cs6kkenest eredmenyezett, igy folosleges kikot6i es szallitasi kapacitasok alakultak ki. A Duna Magyarorszagt61 delre es6 szakaszan emellett a volt Jugoszlavia terulet6n zajl6 konfliktusok is akadalyoztak a haj6zast. A N6metorszag es Budapest kozotti ,,gurul6" haj6forgalom (haj6kon szallitott kamionok 6s utanfut6k) kialakulasa pozitiv fejlemeny, amely segit enyhiteni az utak 6s a hatdratkel6k zsufoltsagat. A folyami hajo6zas k6zponti szabalyozasa megszunt, es t6bb magantulajdonm haj6zasi vallalat is mukodik. A MAHART, amelynek tulajdonosa az SPPA, mintegy 200 000 tonna folyami teherszallit6 kapacitassal rendelkezik, emellett szemelyszallitast 6s haj6javitast is vegez, valamint uzemelteti a Csepeli Szabadkikot6t. A MAHART jelenleg a jovedelmez6bb kikot6i tevekenys6get kihasznalva bels6 kereszt-finanszirozassal mukodik. Javasoljuk, hogy a ceg fenti tev6kenysegeit valasszak szet, alakitsanak ki egy kikot6kezel6seget, es privatizaljak a kikot6i tev6kenysegeket. A MAHART jelent6s allami beruhazast k6rt 6reged6 flottaja (f6kent tol6haj6k) lecser6lesehez, de ez nem ajanlatos, mivel a maganszektor is oda fog beruhazni, ahol j6 uzileti lehet6s6get lIt. Legi kdzlekedes
A MALEV, a nemzeti l6gitarsasag tulajdonosai az SPPA, az 6nkormanyzatok, maganbankok es maganszemelyek. Mindeddig teljes koru szolgaltatast ny6jt6 1lgitarsasagk6nt uzemelt, es menetrendszeru j'aratai az egesz vilagot atfogjak. Az EU legitarsasagainak deregulaci6ja lassan halad, es a korabban, EszakAmerikaban bevalt mintat koveti. Ez varhat6an er6siti a kisebb legitarsasagokra, igy a MALEV-ra is nehezed6 nyomast, es ezt a folyamatot az EU-csatlakozas bizonyara tovabb fogja gyorsitani. A MALEV egyik tule6lsi strategiaja egy uj regionalis l6gitarsasag letrehozasaban val6 reszv6tel lehetne, fgy az SAS modelljet kovetve meretenek novel6s6vel valna versenykepesebb6 - ez azonban politikai szempontb6l nehezen va16sfthat6 meg. Egy masik lehetseges megoldas egy nagyobb 1lgitarsasaggal alkotott tArsulas lenne. Javasoljuk, hogy a MALEV k6szftsen egy olyan uzieti tervet, amely er6sod6 versenyt t6telez fel, es merje fel az el6tte all6 lehet6s6geket. A legjobb megoldas az lenne, ha a ceg regionalis Icgitarsasagga valna, es tavolsAgi partnere szAmAra csatlakoz6 jaratokat biztosftana. Vdrosi kozlekedes
Az EU-tagorszagok GNP-jenek mintegy 80%-at a varosok termelik meg. MagyarorszAgon a tobbi EU-tagorszAg6hoz hasonl6 szolgAltat6-jellegu gazdasag van kialakul6ban, ahol a vArosi lakossAg kozlekedese (tobbek kozott az alacsony 6s kozepes j6vedelmuek altal igenybe vett tomegkozleked6s) egyre jelent6sebb szerepet jAtszik a varosok mukodesenek hat6konysAgaban. Erdemes azt is megjegyeznunk, hogy a j61 Atgondolt tomegkozleked6si beruhAzAsok kornyezetvedelmi el6nyei (alacsonyabb l6gszennyezes, zaj es jobb biztonsAg) nagyobbak, mint a varoskozi kozlekedesi beruhazAsoke. Lenyeges tovAbbA, hogy ne ism6telj6k meg a Nyugat-Eur6paban es Eszak-AmerikAban bekovetkezett gepkocsitorl6dAsokat, illetve a kilvarosok mert6ktelen terjeszkedeset. Budapest kiforrott tomegk6zlekedesi rendszert mondhat maga6nak. Mindazonaltal a gepkocsiforgalomra vonatkoz6an tovabbi korlatozAsokat kell fontol6ra venni a varoskozpontban (parkolasi korlatozasok), 6s a zs6folt id6szakokra valamilyen m6don kUl6n dfjszabast kellene kidolgozni. Az EU most ismeri fel, hogy mennyire fontosak a varosi k6zleked6si beruhazasok, amelycket a fent emlftett kbzleked6si beruhAzAsi tervekben mindenkeppen szerepeltetni kell.
136
Magyarorszdgaz EuropaiUni kapujaban
A BKV es a F6varosi Onkormanyzat vezetese szamos int6zkedest tett a BKV kereskedelmi alapokra helyezese 6rdekeben. A kolts6gek jobb megt6rulesehez aremeleseket hajtottak v6gre, es felujitjak a jarmuparkot. A menetrendeket, a viteldijak 6s a mudkodesi tamogatasok szintjet azonban tovabbra is az onkormanyzat hatarozza meg, ami a gyakorlatban eddig gyenge p6nziigyi teljesitmenyt eredm6nyezett - fgy a BKV koz6ptav6 kolcsonok felvetelere kenyszeriilt -, a ha16zat, illetve a szolgaltatas szinvonala pedig nem igazan felel meg a tenyleges keresletnek. Lenyeges, hogy az 6nkormanyzat megbizhat6 muk6d6si tamogatast nyujtson a BKV-nak, mivel nem varhat6 el, hogy a viteldijak fedezzek a vallalat minden koltseget.
7. A MUNKAEROPIAC Az atmenet els6 6veiben Magyarorszagon jelent6sen megvaltoztak a munkaer6piaci felt6telek. A tobbi volt szocialista orszaghoz hasonl6an Magyarorszag is rendkivul alacsony hatekonysagu, torz munkaer6piaccal kezdett hozza a piacgazdasagra val6 atallashoz. Munkaer6piacat ugyanazok a tulajdonsagok jellemeztek, mint a tobbi kozep- 6s kelet-eur6pai orszAg6t: magas aktivitasi arany, kiil6nosen a n6k k6reben; magas foglalkoztatottsagi szint, kuflonosen az iparban; a viszonylag j6l k6pzett munkaer6 ellenere is alacsony termelekenyseg; valamint nyomott berstruktura. Az atmenet idejen bekovetkezett legjelent6sebb valtozasok a kovetkez6k voltak: a munkaer6 atcsoportosulasa az agazatok kozott (a mez6gazdasagb61 6s az iparb6l a szolgaltatasi szektorba), a foglalkoztatottsag es a munker6piaci aktivitasi arany cs6kkenese, a munkanelkuliseg megjelen6se, valamint a munkaer6piac muikod6set szabalyoz6 uj gazdasagpolitikai eszkozok (bertargyalasi mechanizmusok, aktiv es passzfv munkaer6piaci programok) megjelenese. Mikozben Magyarorszag egyre kozelebb keriiil az EU-integraci6hoz, harom k6rd6skor tovabbra is megkulonboztetett figyelmet 6rdemel: * Milyen mert6kben alkalmazkodott a munkaer6piac? Az alkalmazkodas mert6ke elegend6-e a zokken6mentes EU-csatlakozashoz? * A jelenlegi munkaer6piaci politika elegend6 rugalmassagot biztosft-e a termelekenys6g noveles6hez? * Varhat6an milyen hatast gyakorol majd az EU-csatlakozas a munkaer6piacra? Szamithat-e az orszag jelent6sebb munkahelyteremtesre, n6ni vagy csokkenni fog a munkanelkuliseg, illetve nagyobb lesz-e a mobilitas 6s a munkaer6vandorlas? A jelen fejezet - az ut6bbi id6k tendenciainak Attekinteset kovet6en - ezeket a kerd6seket igyekszik megvalaszolni. JELENLEGI TRENDEK Foglalkoztatottsdg, aktivitdsi ardny, munkanelkiiliseg A magyarorszagi gazdasagi atmenet soran bekovetkezett munkaer6piaci valtozasok kozul harom kulonosen szembeszok6: a foglalkoztatottsdg visszaesese, az aktivitasi arany csokken6se es a munkan6lkulis6g noveked6se. 1990 es 1996 kozott Magyarorszag mintegy 1,4 milli6 munkahelyet (az osszes munkahely 27%at) veszitett el. A foglalkoztatottsag szintje 1997-ben stabilizal6dott, 1998-ban pedig csekely novekedes volt tapasztalhat6. Hasonl6keppen, a munkan6lkldis6g megjeleneset kovet6en rogton gyors novekedesnek indult, majd 1993-ban erte el a csucsot, amikor mintegy 13%-ra szokott fel. Ezt kovet6en fokozatosan csokkent, mignem elerte a jelenlegi 8,7%-os szintet', amely kevessel az EU-atlag (1998-ban 10,8%) alatt van.
IA munkan6lk0lis6gre vonatkoz6 becslesek a fornrsokt6l fugg6en elternek egymast6l. A regisztralt munkanelkuliek sz.imiit alapul veve a munkandlkulis6gi rata 1993-ban tet6zott csaknein 13%-kal, 1998 kozepere pedig 9,2%-ra csokkent. A munkaer6-piaci felmeresek szerint azonban 1997-ben csak 8,7%,-os volt a niunkan6lkulis6g. A kulonbseg valoszinuleg els6 sorbaun a inunkaiugyi irodakndl torten6 jelentkezes el6nyeib6l adodik (munkahelyvdi.'asztisi tan;csadas, foglalkoztat6i adatok es kepzesi programok, ingyenies egeszsegbizIositas).
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
138
Mig ezek a fejlem6nyek minden kozep- es kelet-eur6pai orszagban hasonl6ak voltak, a valtozaisok nagysagrendjeben elteresek tapasztalhat6k. Mikozben Magyarorszagon 1990 6ta az osszes munkahely 27%-a szunt meg, Szlov6niaban ugyanez a mutat6 18%, a Szlovak K6ztarsasagban 16%, Lengyelorszagban es a Cseh Koztarsasagban pedig mindossze 8,6%. 1993-94 utan a foglalkoztatottsag szintje Magyarorszag kivetelevel mindenhol stabilizal6dot vagy novekedesnek indult - Magyarorszagon ez csak 1997 utan kovetkezett be. A munkanelkuliseg alakulasaban szinten jelent6s eltdres figyelhet6 meg: a legmagasabb munkanelkulisegi ratat Lengyelorszag jegyezte, mig a legalacsonyabbat Esztorszag, illetve a Cseh Koztarsasag. 7.2. abra: A munkanelkuliseg alakulasa Kozep- es Kelet-Eur6pa orszagaiban Munkanelkulisegi rata (%)
7.1. abra: A foglalkoztatottsag alakulasa Kozep- es Kelet-Eur6pa orszagaiban Teljes foglalkoztatottsag (1990=100) 105e- - - - ---
183----------
----------------------------
-------------------------
14----------------------------A
A
A
10- -------------------
8---------
754--------70
1
/99/
1
/992
- Lenigyelrm,szig
|
A
4---------------
-----1
199()
Magym,orzxz,g
1
1
1
1993
1994
/995
E-s:.tsozig
°
---------------------------
Cwi Ki'ztlisa.lg
1
e
/996
/99(
Szl,,ioln,c
| |
+ |
/991
1992
1
1
1
1
1993
1994
/995
1996
Lengvelormizg
E-sz-tors:ig
Maigyvorszig
O-- Cseh, Kijzurx.uig
Sz9oljnij
Forras: OECD-CCET
Magyarorszagon a munkanelkijliek szama - a t6bbi k6zep- es kelet-eur6pai orszaghoz hasonl6an kisebb mertekben n6vekedett a megszunt munkahelyek szamanal. A kUlonbseg oka a munkaer6piacr6l va16 kivonulasban keresend6. A foglalkoztatottsagi rata minden korcsoportban csokkent, mind a ferfiak, mind a n6k koreben. Ennek eredmenyekent a gazdasagilag nem aktivak aranya a foglalkoztatottakhoz kepest 1989 es 1997 k6zott csaknem a duplajara novekedett. Ez a tendencia a ferfiaknal mar az el6z6 evtizedben elkezd6d6tt, a n6knel azonban a 90-es evekben jelentkezett markansan.' 1992 6ta a gazdasagi aktivitas a ferfiaknal 9%-kal, a n6knel 13%-kal esett vissza. A fiatal es az id6s korosztalyok koreben a beiskolazasi mutat6k, illetve a korkedvezmenyes nyugdijbavonulas aranyanak n6vekedese magyarazatot ad a visszaesesre. Az aktivitasi arany azonban a k6zepkoruak - f6kent a k6zepkoru n6k - eseteben is jelent6sen cs6kkent, ami az uj gazdasagi k6rnyezethez val6 alkalmazkodast jelzi. 1997-ben a 15 es 59 ev kozottiek aktivitasi aranya a ferfiaknAl 71 %, a n6knel 53% volt, ami kev6ssel az EU-atlag alatt marad. 3 A munkanelkuliseg kulonboz6 mdrtekben sujtotta az egyes nepessegcsoportokat es orszagr6szeket (lasd a Statisztikai Melleklet 1.6.-I.9. tablazataban szerepl6 reszletes adatokat). Mas orszagokhoz hasonl6an a munkanelkuliseg itt is aranytalanul nagy mertekben erintette a fiatalokat es az alacsony vegzettsegueket. A csak altalanos iskolai vegzettseggel rendelkez6k koreben a munkanelkuliseg tfzszer akkora, mint a fels6oktatasi vegzettseggel rendelkez6k kozott, a 20 ev alattiak k6reben pedig a munkanelkuliseg negyszerese a k6z6pkor6 dolgoz6kenak. Mas orszagokt6l elter6en azonban Magyarorszagon alacsonyabb a munkanelkuliseg a n6k, mint a ftrfiak koreben. A magyar munkaer6piacnak ez a sajatossAga ket tenyezovel ma-
2198()
es
1990 kozOtt a 15 ds 59 ev kdiz/itti ferfiak akfivitasi aranya 870/-r6I 83%-ra cs6kkewl.
Az ide vonatkoz6 reszletes adatok a Statisztikai Melleklet 1.2.-1.5. t.ibldzataibai tal.ldhat6k.
7. fejezet
-A
munkaer8piac
139
gyarazhat6: egyreszt j6val magasabb a n6i munkaer6 aranya a kozszferaban, ami az elmult evekben nagyobb munkahelyi biztonsagot nyujtott, masreszt a n6k a ferfiakhoz kepest nagyobb aranyban rendelkeznek f6iskolai es egyetemi v6gzetts6ggel (lisd alabb). A munkanelkuliseg teruileti kulonbsegei szinten jelent6sek. Budapesten a legalacsonyabb a munkanelkiiliseg (1997-ben 6,9%). Rendkivul eles a kiul6nbseg a nyugati es a keleti orszagreszek kozott: az ut6bbiakban (nehany kivetelt6l eltekintve) az orszagos atlagnal (8,7%) j6val magasabb, 10-14% kozotti a munkanelkuliseg. A munkanelkuiliek szamanak a 90-es evek elejen bekovetkezett noveked6se sokkal inkabb a munkanelkiiliseget elhagy6k (munkat talal6k) alacsony szAmanak, semmint a tul magas bearamIlsnak volt koszonhet6. Ennek eredmenyekent jelent6sen megnovekedett a hosszu tavu munkanelkiuliek allomanya. Azoknak a munkanelkiilieknek a szama, akiknek mar tobb mint egy eve nem volt allasuk (6k a hosszu tavu munkanelkuliek), 1994 es 1996 kozott tovabb n6tt. Mikozben a munkanelkuliseg mar csokkenni kezdett; a fenti reteg aranya a munkanelkuliek kozott az 1992-es kevesebb mint 20%-r61 1996-ra csaknem 50%-ra emelkedett (lisd a 7.1. tablazatot). Hasonl6 m6don egyre gyakoribba valt az ismetl6d6 munkanelku1liseg is. 7.1. tablazat: Munkanelkuliek szazalekos megoszlasa az allastalansag iddtartama szerint 1992 es 1997 kozott, (osszes munkanelkuli=100) Idotartam
1992
1993
1995
1996
1997
I h6napnal rovidebb 1-6 h6nap 7-12 h6nap Tobb, mint I ev Osszesen
10,1 43,3 28,0 18,5 10(
7,3 33,0 27,4 32,2 100
5,7 26,6 22,1 45,6 100
5,1 24,6 20,5 49,8 100
4,9 27,3 21,3 46,5 100
Forras: Nagy (1998).
Oktatas
A magyar munkaer6 kepzetts6gi szintje az ut6bbi evtizedben jelent6sen javult. A fels6oktatdsi vegzettseggel rendelkez6 n6k szama csaknem megketszerez6dott: 1986 es 1996 kozott 9%-r61 csaknem 17%ra emelkedett. A ferfiakra vonatkoz6 hasonl6 mutat6 10-r61 14%-ra emelkedett ugyanebben az id6szakban. Ez a gyors novekedes val6szfnuleg ket jelenseg egyuttes hatasanak koszonhet6: egyreszt a palyakezd6k magasabb kepzetts6genek, masreszt pedig a foglalkoztatottsag es az aktivitas csokkenes6nek, amely els6sorban az alacsonyabb kepzettsegueket erintette. Mfg az el6bbi tenyez6 minden eur6pai es mas fejlett orszagban szint6n hasonl6an alakul, az ut6bbi kifejezetten az atmenethez kot6dik. Redlberek
A realb6rek 1988 es 1996 koz6tt 26%-kal csokkentek, majd 1997-ben 5%-kal n6ttek. 1998-ra is hasonl6 noveked6st jeleztek. Bar a realb6rek alakulasa szorosan kovette a kibocsatas realertek6nek alakulasat, teny, hogy a termeles talpraallasat egy ev kesessel kovettek a realberek. Az ut6bbi evekben tapasztalt birn6vekedis meg nem volt elegend6 a felhalmozott visszaeses ledolgozasahoz, es egyelore nem sikeriilt elerni a realberek 1988-as szintjet.
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujdban
140
MILYEN MERTEKBEN ALKALMAZKODOTT A MUNKAEROPIAC? A n6vekedes fenntarthat6saga, illetve az EU berszinvonalahoz val6 kozeled6s gyorsasaga nagyreszt a munkaer6piac mukodesi mechanizmusait6l fiigg. Milyen m6rt6kben csoportosultak at a magyar alkalmazottak a veszteseges agazatokb6l, illetve c6gekt6l a nyeresegesekbe, 6s hogyan reagaltak az uj munkahelyek es k6pz6si lehet6s6gek megjelenes6re? Tobb tenyez6 is azt sugalija, hogy a magyar munkaer6piac nagyr6szt alkalmazkodott az uj gazdasagi komyezethez. Oriasi valtozasok kovetkeztek be peldaul a munkaer6 agazati eloszlasaban a mez6gazdasagi es ipari agazatok rovasara 6s a szolgaltatasok javara (lasd a 7.2. tablazatot). 1997-re a mez6gazdasagi munkaer6 aranya 8,5%-ra cs6kkent, a szolgaltatasi agazatban dolgoz6 munkaer66 pedig csaknem 60%-ra emelkedett. 7.2. tablazat: A foglalkoztatottsag agazati megoszlasa (1980-1997) Ev
Mez6gazdasag
Ipar
Szolgaltatasok
osszesen
19,3
41,6
39,1
100 100
19X0 1990
17,5
36,1
46,4
1994
9,0
32,4
58,6
100
1997
8,5
31,8
59,7
1(8)
Forris: Kozpon(i Slatiszmikai Hivatail.
A feldolgoz6iparban bekovetkezett nagyaranyu munkaer6-dwsoportosulas tovabbi bizonyitekul szolgdlhat az alkalmazkodasra. 1992 es 1997 kozott a feldolgoz6iparban osszesen 37%-kal cs6kkent a foglalkoztatottsag (Iasd a 7.3 tablazatot). Ennek hatter6ben ket egymassal ellentetes hatas huz6dik meg: egyreszt, a leepitesek, egyesUl6sek, illetve az 1992-ben meg muk6d6 vallalatok4 felszamolasanak k6vetkezteben a munkahelyek 60%-a megszunt, mdsr6szt az uj vallalkozasok 23%-anak megfelel6 uj munkahelyet teremtettek. Ugy tiunik, hogy a folyamat a maganszektor fokozatos el6retoresevel ftigg 6ssze. Az allami vallalatok dolgoz6inak szama dramai m6don lecsokkent, a maganc6gek alkalmazottainak szama viszont ek6zben csaknem a k6tszeres6re n6tt. 7.3. tablazat: Megszuint es fij munkahelyek a feldolgoz6 iparban (1992-1997) (ezer munkahely) Agazat
Feldolgoz6 ipar
Munkahelyck szama 1992-ben 577
Valtozas 1992 es 1997 kozott +213
Munkahelyek megszunese egyesules, megszuins vagy leepites miatt -344
Uj vaillalkozasok altal teremtett tj munkahelyek +131
Furris: A Vil5gbank becslese a Kozponti Statisztikai Hivatal adatai alapj5n.
Az alkalmazkodas tovabbi erdekes bizonyiteka a magasabb kepzettseg megtruil6si ratajanak n6vekedese. Ez az 1986 6ta egy6rtelmuen megfigyelhet6 tendencia jelzi a berszerkezet rugalmassagat, a kUpzett munkaer6 iranti kereslet n6vekedeset es a technol6giai valtozasokra vaI6 gyors valaszadast. Egyetlen 6vtized alatt a fels6fok6 vegzettseggel rendelkez6, illetve a csak nyolc osztalyt vegzett munkaer6 k6z6tti berszintkulonbs6g a ferfiaknal 60%-r61 145%-ra, a nokn6l 80%-r61 130%-ra n6tt. A nem kolts6gvetesi szektorban a kulonbseg meg markansabb (lasd a 7.3. abrat).
4
1992 el6tt is jelent6s m6rt6kben csokkent a inunkahelyek szaiTa, az adatok hi.nyosJigai miatt azonban ennek pontos nagysagrendje kerdeses.
7. fejezet
-A
munkaeropiac
141
7.3. abra: A felsofoku es az altalanos iskolai vegzettseguek berszinvonalanak aranya (1986-1996) 35---------------
A munkaer6 termel6kenys6ge 1992 es 1997 kozott rendkivuli novekedst mutatott, es az egy alkalmazottra juOt6hozzaadott'6rteket vizsgalva a feldol-
------------------------
C g
3-------------
o
2.5--------------
------
--
---------
----
goz6iparban csaknem k6tszeresere n6tt
-----
(lIsd a 7.4. tablazatot). Ez els6sorban a kulfoldi tulajdonban lev6 vallalkozasok teljesftmenyenek koszonheto, valamint annak, hogy a munkaer6 egyre nagyobb resze dolgozik ilyen cegekn6l. A teljesen kiulfoldi tulajdonu c6geknel a termelekenyseg 68%-kal emelkedett, a legalabb 10%-os kUlfoldi tulajdonnal rendelkez6kn6l pedig 104%-kal. Ezzel szemben a termelekenyseg az allami tulajdonban maradt vallalatoknal meredeken visszaesett. (Szint6n csokkent, bar nem ilyen nagy m6rt6kben, a hazai tulajdonu magancegeknel).
IC.
2- - -- -------------
a
1.5-
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
'------------e---------0.5-
--------------------------------------------------------
0
/992 {l... A
19 cr,-,env.sfr-ihanit|
n
-O-k
'c'r.n,,r,h.f,iak
7.4. tablazat: Egy alkalmazottra jut6 hozzaadott ertek a feldolgoz6 iparban, a vallalatok tulajdonviszonyai szerint (1992-1997) Tulajdon iszonyok ItK)% kulfbldi mukod6t6ke 10% vagy tobb kiillioldi mukod6t6ke Allami tulaidon Hazai magAntulajdon Egyeb (kImeretlen) Osszesen
Munkaerd megoszlasa 1992 1997
Munkaero termelekenysegenek valtozasa 1992-1997 koz(itt I%)
4
21
+68,2
17
34
+104,3
66 7 6 100
7 32 6 It)(
-44,1 -19,9 +1104,3 +121,3
Megjegyz6s: A hozziadott erteket az ipari arindexszel deflaltuk. Forras: A Viiigbank becsl6se a K6zponli Statisztikai Hivatal adatai alapjain.
Mindossze egyetlen mutat6 enged arra kovetkeztetni, hogy a munkaer6 atcsoportosulasanak korlatai vannak, ez pedig a munkanelkulis6g es a munkahelyek teruleti eloszlasanak alland6sulni latsz6 egyen16tlens6ge. A kevesebb munkahelyet kinal6 t6rsegekben a munkanelkulis6gi rata 20-40% kozott mozog, es ez a m6rtek alland6sulni litszik. Ezeket a magas munkan6lkufisegC teruleteket igen nagy mert6kben sujtotta a munkahelyck megszunese, 6s a munkahelyteremtesben is lemaradtak. Nem val6szinC, hogy a munkav'allal6k vagy a vIallkozasok nagyobb mobilitasa nelkUl ezeken a teriuleteken csokkenteni lehetne a munkanelkuliseget. A tapasztalt alacsony mobilitas nem valami fajta irracion6lis magatartasra vezetheto vissza, hanem arra, hogy a koltozes koltsegei rendkivul magasak, els6sorban a lakasberleti piac 6s a jelzalogk6lcsonzesi rendszer hiainya, az orszag egyes r6gi6i kozotti jelent6s lakasarkulonbsegek, az utazas jelent6s kolts6gei, valamint a b6rkilatasok bizonytalansaga miatt.5
5LAiid Fatzekas es inlsok (1997).
Magyarorszdg az Eur6pai Uni6 kapujaban
142
Osszess6geben szamos tenyez6 azt mutatja, hogy az ut6bbi evekben a magyar munkaer6piac jelent6s mertekben atalakult, a vallalati szektorban pedig az atmenet soran gyors uitemu szerkezet-atalakftas tortent. Mindazonaltal tovabbra is jelent6s a kulonbs6g az EU-tagorszagok 6s Magyarorszag termelekenysegi mutat6i kozott: 1996-ban a munkaer6 termelekenysege a feldolgoz6iparban az olaszorszaginak, illetve a spanyolorszaginak mindossze 30%-at erte el. Mivel az iparban 6s a mez6gazdasagban foglalkoztatottak szamanak cs6kkenese az ut6bbi id6ben lelassult, a tulajdonosi szerkezet atalakulasa pedig a befejez6deshez kozeledik, egyre nehezebb lesz tartani a termelekenys6g noveked6s6nek jelenlegi utem6t. GAZDASAGPOLITIKAI INTEZKEDESEK ES MUNKAEROPIACI EROFORRAS-KIHELYEZES Ajelenlegi, folyamatos alkalmazkodast igenyl6 gazdasagi kornyezetben letfontossagu, hogy olyan munkaer6piaci politika, illetve 6sztonzesi rendszer mukodjon, ami munkavallalasra, az emberi er6forrasokba val6 beruhazasra 6sztonoz, es a cegek altal igenyelt kepzetts6gnek es vegzettsegnek megfelel6 munkaer6t biztosft. B&rtdrgyaldsi mechanizmusok
A kormany, a munkaltat6i szervezetek 6s a dolgoz6k szakszervezetei kozott 1988-ban kezd6dott el az intezmenyes egyeztet6s 6s targyalas gyakorlata, ekkor alakult ugyanis meg az Orszagos Erdekegyeztet6 Tanacs (OET). Ez az esemeny egybeesett a kozponti berszabalyozas felfuggesztesevel es a maganszektorra vonatkoz6 szabad bertargyalasi rendszer, illetve berliberalizaci6 bevezetesevel. Az OET celkituzese az volt, hogy f6rumot biztosftson a tarsadalmi partnereknek a kozos dont6shozatalhoz (ahelyett, hogy a kormany egyoldaluan dontene ezekben a kerd6sekben), illetve int6zm6nyi keretet adjon a b6rtargyalasokhoz. Az OET-t a 90-es 6vek kozepen az Erdekegyeztet6 Tanacs (ET) valtotta fel. A kormany k6pvisel6i mellett az ET-ben hat szakszervezeti tombrules es kilenc munkaltat6i erdekkepviseleti szerv vett reszt. Az ET hely6t 1999-ben az Orszagos Munkaugyi Tanacs (OMT) vette at, melynek osszetetele hasonl6, hataskore azonban korlatozottabb. Az ET feladatanak az erintett felek erdekeinek egyeztet6set 6s a konfliktusok megel6zeset tartotta. Lehet6seget adott a gazdasAgi es szocialis kerdesekr6l folytatott eszmecserere - az ET tagjait felkert6k, hogy velemenyezzek a kormany gazdasagpolitikai el6terjeszteseit es torv6nyjavaslatait. A kormany 6s a tobbi erdekelt az ET keretein belul 6rt el megallapodast a minimalberr6l es a kovetkez6 evre tervezett atlagos berszfnvonal-emelesr6l. Ez ut6bbi megallapodas a versenyagazatra n6zve azonban csak javaslat volt. Hasonl6 funkci6ju tanacs latja el a k6lts6gvetesi int6zm6nyek 6rdekk6pviselet6t, hataskore viszont annyival tagabb, hogy a kozalkalmazottak bereir6l kozvetlen targyalasokat folytathat. Ezek az erdekegyeztet6si f6rumok korlatozott szerepet biztosftanak a kormanynak a bertargyalasokon. A kormany a minimalber megallapftasan tul" nem avatkozik be a maganszektorba, mindossze a tervezett atlagos berszfnvonal-emelest egyezteti partnereivel, ennek az egyeztet6snek az eredmeny6t azonban semmilyen eszkozzel sem kenyszeritheti ki. A maganszektorban kollektfv szerz6desek hatarozzak meg a bereket es a beremelesi skalakat, es a lcgtobb ilyen szerz6dest a cegek maguk kotik a munkavallal6kkal. Ez a decentralizalt bertargyalasirendszer minden bizonnyal komoly szerepet jatszott abban, hogy a berek rugalmasak, es gyorsan reagalnak a versenypiaci hatasokra. Ugyanakkor, minden bizonnyal hozzajarult a fentebb emlitett, egyre novekv6 berszfnvonal-egyenl6tlensegekhez is.
1996-ban a 10-nel tobb munkavallal6t foglalkoztato cegeknel a dolgoz6k 5%-dnak fizet6se nem haladta meg a minimalbet.
7. fejezet
-
A munkaeropiac
143
A foglalkoztatasfeltiteleinek szabdlyozdsa A magyar munkajog egyensulyt igyekszik teremteni a tart6s foglalkoztatottsag tamogatasa es a dolgoz6k vedelme, illetve a rugalmassag osztonz6se kozott. Egyes jellemz6i azonban a munkanelkiuliseget novel6 hatas6ak, a munkaltat6kat pedig a hivatalos foglalkoztatottsagi szint alacsonyan tartasara csabithatjak. Ennek egyik oka az, hogy az elbocsatasok koltsege - bar nem haladja meg mas eur6pai orszagok hasonl6 mutat6it - igen jelent6s, ami viszont akadalyozza a munkaer6felv6telt. Amikor az elbocsatast a munkaltat6 kezdem6nyezi, a munkavallal6 felmondasi id6re es v6gkielegitesre jogosult.7 A felmondasi id6 hossza es a vegkielegft6s osszege a foglalkoztatas id6tartamat6l fUigg.' Az az alkalmazott, aki 20 6ves munkaviszonnyal rendelkezik egy adott cegnel, v6gke16git6sk6nt 8 havi fizetesre jogosult, mig a 4 eves munkaviszony csak 2 havi fizetesre jogosit. Tomeges elbocsatas eset6n, amelyre a vallalat cs6dje vagy alkalmazottai legalabb 10%,-dnak le6pit6se eset6n keruil sor, a kovetend6 eljaras ennel 6sszetettebb: a munkaltat6nak kotelessege targyalni a szakszervezettel, taj6koztatnia kell a helyi munkaUgyi kozpontot, es tovabbi 30 nap felmondasi id6t kell biztositania. Bar a leWpft6sek koltsege jelent6s, altalanossagban megfelel a tobbi eur6pai orszag gyakorlatanak. Vannak emellett olyan esetek is, amikor a le6pit6s az atlagosnal j6val kolts6gesebb. Ha egy alkalmazott meltanytalan elbocsatas miatt vadat emel a munkaltat6val szemben, a kolts6gek akar haromszorosra is emelkedhetnek. A munkaUgyi bir6sagok altaliban az alkalmazottak javara dontenek, 6s it6letk6nt vagy visszav6telt frnak e16, vagy megbirsagoljak a munkaltat6t. Tilos az alkalmazottak elbocsatasa terhesseg, sziilesi szabadsag (amely akar harom 6vig is meghosszabithat6), illetve sorkatonai szolgalat idejen, a nyugdfjba vonulast megel6z6 6t even belUil, betegszabadsag ideje alatt, illetve a betegseget kovet6 bizonyos id6n belil. Mig ezek az intezkedesek a dolgoz6k v6delmet szolgaljak, kedvez6tlen hatasuk is lehet; magyarazatot adhatnak p6ldaul az id6sebb munkavallal6k rendkfvUl alacsony foglalkoztatasi szintjere. A betegszabadsaggal gyakoriak a vissza6l6sek, vannak akik igy pr6balnak munka nlkUi1i jo$vedelemhez jutni, vagy 6ppen az elbocsatast elkerUilni.' A jogszabalyok alapjan a munkaad6k tudjak csokkenteni ezeket a koltsegeket. El6szor is, minden munkavallalasi szerz6d6sben lehet6seg van legfeljebb harom h6nap pr6baid6 kik6t6s6re. A pr6baid6 v6gezt6vel a szerz6d6s felmondhat6, amennyiben kiderUl, a munkavallal6 val6ban nem felel meg az adott munkakorben. Masodszor, a jogszabalyok hatarozott id6re sz616 szerz6deseket is lehet6ve tesznek. Harmadszor, lehet6seg van arra is, hogy alkalmazottakat konkret feladatra vagy alkalmi (szezonalis vagy rovid idejiu) munkara vegyenek fel, es ezekben az esetekben a szerz6d6s lejartakor tovabbi koltseg nem merUil fel. A tarsadalombiztositasi jarulek is kevesebb e szerz6d6sek eseten. Az ilyen tipus6 szerz6d6sek alkalmazasAnak gyakorisaga j61 mutatja, hogy a cegek igyekeznek csokkenteni a foglalkoztatashoz kot6d6 ad6kat, illetve elkerilini a koltseges elbocsatasokat. A munkanelkiliek tdmogatdsa A munkan6ekUliseggel kapcsolatos int6zkedesek c6lja, hogy a munkaer6piac atalakulasa altal 6rintetteknek megfelel6 v6delmet nyujtson, illetve el6segitse elhelyezked6sUket uj munkahelyen. Ha azonban ezek az intezkedesek nem eleg atgondoltak, akkor esetleg arra 6sztonoznek, hogy a munkanelkUili ne vallaijon munkat, es a k6ltsegvetest is komolyan megcsapoljak.
7A K
kilepo dolgoz6k v6gkiel6git6sre nemn jogosultak.
A felmnond.isi idd 30-t61 6() napig teriedhet. A vegkielegitessel kapcsolatban lisd a 10-es libjegyzetet.
egy dolgoz6 15 napig beteg, visszater6est k0vet6en egy 30 napos (a betegseg idejenek kdtszeres6ig tart6) un. v6dett id6szakon belul nem bocsaithat6 el. Ha a betegs6g 30 napig tart, a vedett iddszak ket h6nap, es igy tovabb, legfel.jebb egy evig. Emellett, ha a munkavillaI6 betegs6g6t k6vet6en nehany napra isin6t felveszi a munkAt (a v6dett id6szakban), ujabb betegszabadsdgot kezdhet. es igy ujabb v6dett id6szakot elvezhet. Amnint az egy ilyen rendszernel varhat6 is, Magyarorszagon igen hosszan tart6ak es gyakoriak a betegszabadsagok. 9Amnennyiben
144
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Jiiiedelemt4mogat6siproggramok. A munkanelkuliek ketf6le jovedelemp6tl6 tamogatasban r6szesiilnek: (i) jarul6kalapu munkan6lkiiIi-biztositds (munkanelkuli seg6ly), nagysaga a munkaviszonyban toltott id6 fuggv6nye, illetve (ii) a munkan6lkuliek jovedelemfugg6 hossz6 tavu jovedelemp6tl6 tamogatasa, amelyet a seg6lyre mar nem jogosultak kaphatnak meg. (Id6k6zben, 2000 majus elsejet6l 6letbe l6pett a szocialis torv6ny m6dositasa melynek 6rtelm6ben a jovedelemp6tl6 tamogatas helyett ezent6l szocialis segelyben r6szesulnek a k6relmez6k, ami6rt azonban minimum egy h6napig kozmunkat kell v6gezniuk. A segely harminc szazalekanak biztositasa es a tamogatas szetosztasa pedig ezentul az onkormanyzatok feladata lesz. A most megsziintetett jovedelemp6tl6 tamogatast teljes mertekben a kozponti kolts6gvetes allta. A szerkeszt6). Emellett legalabb egy es legfeljebb hat havi fizetesnek megfelel6 osszegu v6gkiel6git6st kapnak mindazok az alkalmazottak, akiket nem fegyelmi okb61 bocsatottak el."' A munkanelkuliek a munkaviszonyt6l fuiggetlen szocialis juttatasokban is reszesulhetnek.
A munkanelkUli seg6lyt az atmenet els6 id6szakaban (1988 decembereben) vezett6k be, r6szben, hogy enyhits6k a munkan6lkiliseg szocialis kihatasait, r6szben, hogy csokkentsek a munkaltat6k szocialis k6telezettsegeit, s igy 6k a szerkezet-atalakiftsra 6sszpontosithassanak. A juttatas osszege - egy meghatarozott als6 6s fels6 hatar k6zott - a korabbi b6rszintt6l fiigg, es mas jovedelmekt6l fuiggetlen. Erre a juttatasra az aktivan munkat keres6 munkan6lkuliek jogosultak, valamint azok, akik az ig6nybev6telt megel6z6 n6gy 6vb6l legalabb egy evig munkaviszonyban alltak. Kolts6gvetesi okokb6l csokkentett6k a juttatas foly6sitdsAnak id6tartamat: 1993 januarjat6l ez a korAbbi munkaviszony hosszanak fitggveny6ben 3-12 h6nap, att6l fiugg6en, hogy a jogosult mennyi munkaviszonyt szerzett a megel6z6 negy evben. A juttatAs osszege a korabbi alapfizet6s 60%-a," de legalabb a minimumnyugdfj 90%-a 6s legfeljebb a minimumnyugdfj k6tszerese. A jovedelemp6tl6 tamogatas bevezet6sere kes6bb (1992 december6ben) kerult sor, c6lja pedig azoknak a (novekv6 szam6) hosszu tavu munkan6lkulieknek a vedelme volt, akik mar nem voltak jogosultak a munkanelkuli seg6lyre. Juttatasai az el6bbin6l alacsonyabbak: a jovedelemp6tl6 tamogatas osszege egys6gesen maximum a mindenkori minimumnyugdfj 80%-a. A munkan6lkuli seg6lyre mdr nem jogosultaknak csak mintegy a fele valik jogosultta a jovedelemp6tl6 tamogatasra, mivel a jogosultsag a csalad osszjovedelm6nek fuggv6nye. A csalad egy f6re jut6 jovedelme nem 1lpheti tul a minimumnyugdfj 80%-at, azaz a minimalber mintegy felet. A munkanelkicli segelyez6si rendszert a helyi onkormanyzatok adminisztrAljak, es a kolts6gek 25%-at is 6k viselik. A munkaer6piac egyik jellegzetess6ge a hosszu tav6 munkan6lkUliek szamanak fokozatos noveked6se. Ennek megfelel6en a munkanelkuli segellyel fedezett reteg egyre kisebb lett (lasd a 7.5. tablazatot), igy a hosszu tavu munkan6lkuliekr6l val6 gondoskodas terhe a j6vedelemp6tl6 tamogatasra 6s egyeb szocialis programokra harult. 7.5. tablazat: A juttatasban reszesulo munkanelkuliek aranya (1992-1997)
Munkanelkuli segely Jovedelemp6tl6 tarnogatas Palyakezd6 tainogatas Tdmogatast nem kap6k Osszesen
1992
1993
1994
1997
62 -
54 6
36 16
25 23
-
3
3
38
36
45
l(N)
IX)
100
52 1(X)
Meg_iegyz6s: A palyakezd6knek biztositott juttatas megszunt. Az iskoliit frissen vegzettek csak az aktiv programnokat vehetik igenybe. Forrds: Nagy (1998).
W A vegkieIlgftes osszege (a 3-4 eves munkaviszonnyal rendelkez6ket megilleto) egy havi fizetest6l (a 25 evesnel regebbi munikaviszonnyal rendelkezoknek felajanlott) hat havi fizetesig terjedhet Az alapfizet6s
dz
utols6 ket teljes naptdri negyedev sordil kapott fizel6s .i;tliagi.
7. fejezet
-A
munkaeropiac
145
A donteshoz6k alland6 dilemmaja a szocialis (jovedelemp6tlasi), illetve a hat6konysagi celok (a jovedelemp6tlassal kedvezm6nyezettek munkakeres6si kedvenek eletben tartasa) kozotti egyensuly megtalalasa. A munkanelkiuli seg6ly cim6n nyuijtott juttatas szintje az ut6bbi 6vekben csokkent: mig a juttatasnak az atlagb6rhez viszonyitott aranya 1992-ben 44% volt, 1997-ben mar csak 26%. Emellett a jovedelemp6t16 tamogatasban reszesiul6k nagyobb reszaranya is cs6kkentette a juttatasok atlagos szintjet, s n6vekedett azoknak a szama is, akik semmilyen tamogatast nem kapnak (Iasd a 7.5 tAblazatot). Nem kets6ges, hogy figyelni kell, milyen hatassal vannak ezek a valtozasok a szegenyseg alakulasara. Ami a munkanelkiuli segelynek a munkakeres6s intenzitasara gyakorolt hatasAt illeti, a kutatasok azt tamasztjak ala, hogy osztonz6st csokkent6 hatasa relative gyenge, es az ellit6rendszerben bevezetett valtoztatasok sem gyakoroltak ku1lnosebb hatast a munkat keres6k magatartasara." Mindazonaltal lehetseges, hogy a szocialis tamogatas elerhet6s6ge az alacsonyabb b6rkateg6riakban val6ban cs6kkentette a munkavallalasi kedvet. A munkanelkuiiek j6vedelemp6tl6 tamogatasa 100%-os marginalis ad6kulccsal jar, es mas szocialis juttatasokra vaI6 jogosultsagot (p6ldaul GYES, csalaidi p6tl6k) is megenged, igy fennall annak a lehet6sege, hogy a munkanelkuli csaladok szeg6nysegi csapdaba keruilnek. Ugyanakkor ugy tunik, hogy a segelyprogram iranyit6i nem tudjak megfelel6en ellen6rizni, hogy az ellatas kedvezmenyezettjei munkanelkuliek-e. A jovedelemp6tl6 rendszert gyakran konnyu penzkereseti lehet6segnek titulaIjak. Itt is szuks6g lenne a kedvezm6nyezettek magatartasat figyclemmel kis6rni, es hasznos lenne, ha idonkent megvizsgalnak, hogy a kedvezm6nyezett nem helyezkedett-e el id6kozben, ezzel is szigoritand6 a jovedelemp6tl6 tamogatasi rcndszert. Aktfiv munkaer6piaci progr-amok. Magyarorszagon szamos aktiv munkaeropiaci program van erv6nyben, tobbek kozott a munkakozvetites, az atk6pz6si programok, a kozhasznu munkalehet6segek, illetve a p6nzugyileg tamogatott foglalkoztatas. Az egy evn6l rovidebb ideig munkanelkulieknek korulbelul egyharmada taula maganak Allast, a tobbieknek pedig mintegy egytizede vesz igenybe valamilyen aktiv munkaer6piaci programot. A rendelkezesre all6 er6forrasok egyharmadat a munkavaillalassal kapcsolatos szolgaltatasok, mintegy fel6t a penzugyileg tamogatott foglalkoztatais teszi ki, a fennmarad6 osszegb6l pedig az atkUpzOsi programokat finanszirozzak. Az atmeneti gazdasigok kozott Magyarorszag egyike azon keveseknek, ahol 6rtekelik az Atk6pzesi cs a kozhasznumunka-programokat. Ez az 6rt6keles azonban a jelenlegi programok korlatozott hatekonysagaira mutatott ra.'' Az atk6pz6si programok azokra a (fiatalabb es kepzettebb) munkan6lkulickre 6sszpontositanak, akik nagyobb val6szinuseggel talaIlnak munkat. A programok hatasa a munkakeres6s id6tartamara cs a k6s6bbi fizetesekre igen csek6ly. A kozhasznumunka-programban r6szt vev6knek alig 5%-a talal maganak tartos munkalecet6s6get. A passziv is aktiv programokra forditott kozpenzek
Az atmenet elso id6szakaban (1993-ig) Magyarorszag jelent6s er6forrasokat fordftott a munkan6lkuliek passziv Os aktiv programok kereteben t6rten6 tamogatasara. A tobbi atmeneti gazdasagnril el6bb inditott el ilyen programokat, amelyck nagysagrendje hamarosan cl6rte az OECD-tagorszagoket. 1993 utan azonban a k6its6gvet6si szigoritasok a juttat.isok csokkenteset eredmenyeztek, 6s az erre a cMmra lorditott osszkiadas a GDP 2,9%-ar61 (1992) a GDP 1,4%-Ara (1996) csockkcnt.
L-isd Micklewright es Nagy (I1994): Micklewright is Nagy (I1996). -L.sdMicklewright is Nagy (1994): O'Leary (1995); 6h Boeri es imisok (199S).
146
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
7.6. tablazat: Aktiv es passziv munkaeropiaci intezkedesekre forditott osszeg (1992-1997) (a GDP szazalekaban)
Aktfv Passz(v Osszesen
1992
1993
1994
1995
1996
1997
0,61 2,29 2,90
0,66 2,28 2,94
0,61 1,53 2,14
0,43 1,21 1,64
0,37 1,04 1,41
0,45 n.a. n.a.
Megjegyzes: Az akt(v es passziv intezkedesekre forditott bsszeget legnagyobbr6szt Munkaer6piaci Alapb61 (a Foglalkoztatasi reszalapb6l es a Siolidaritasi reszaiapb6l) finansziroztak. A helyi 6nkormanyzatok finanszfrozzak emellett a rAszorultsdgt6l fugg6 jovedelemp6tl6 tAmogatas 25%at. A helyi szervek es egyes minisztlriumok szint6n finanszfroznak egyes kozhasznumunka-programokat. Forras: Szociiiis es Csaladugyi Miniszterium.
Mira a munkanelkuliekre fordftott magyar forrasok - a GDP szazal6kaban m6rve - a legtobb EUtagorszag kiadasi szintje ala sillyedtek: csak Gorogorszaget haladjak meg, es nagyjab61 Spanyolorszag6nak felelnek meg (Ilsd a 7.7. tablazatot). A munkan6lkuliek tamogatasara fordftott szazal6karany Franciaorszagban 6s az Egyesiilt Kiralysagban sem sokkal magasabb, Sv6dorszagban, Belgiumban, N6metorszagban, Irorszagban 6s Hollandiaban viszont j6val nagyobb mertek;, mint Magyarorszagon. Hatekonysagi szempontb6l nem lenne indokolt a munkanelkuliekre fordftott koltsegvetesi osszeg novel6se, kiulonosen, mivel jelenleg csokken a munkan6lkulis6gi rata. Az aktfv munkaer6piaci programok ter6n azonban - mutatnak ra magyar szakert6k - hatekonyabba lehetne tenni az er6forrasok felhasznalasat. A hangsulyt els6sorban a visszaes6o, illetve tart6san munkan6lkuliek helyzetenek javftasara kellene helyezni. 7.7. tablazat: Aktiv es passziv munkaer6piaci intezkedesekre forditott osszeg Magyarorszagon es az Eur6pai Uni6ban (1996) Aktiv programok
Passziv programok Munkanelkulisegi rata
A GDP %-aban
GDP-ben mert koltseg a munkanelkuliseg egy szazalekara vetitve
A (;DP %-aban
Ausztria
5,3
1,44
,27
0,3X
07
Belgiun (1995)
9,3
2,81
,30
1,41
,13
11,6
1,79
,15
1,30
,I
9.0
2,37
,26
1,43
,16
Gor6gorszag (1995)
9,1
0,44
,05
0,32
,04
irorszag
11,9
2,55
,21
1,75
,15
Luxemburg
3,3
0,65
20
0,27
,08
Hollandia
6,4
3,41
,53
1,37
.21
Orszig
Franciaorszag (1995) N6metorszdg
GDP-ben mert koltseg a munkanelkuliseg egy szazalekira vetitve
7,5
1,02
,14
1,04
14
22,2
2,14
,10
0,67
.03
Svedorszag
8,0
2,77
,34
2,25
,28
Egyesult Kiralysag
8,2
1,33
A16
0,46
06
Magyarorsz4g
9,9
1,04
0,37
04
Portugalia Spanyolorszag
Forras: OECD (1997); Szocialis es Csaiadugyi Miniszt6rium.
',I1
7. fejezet
-
A munkaeropiac
147
Ad6k is tdrsadalombiztositdsijdrulekok
Egy ad6rendszer osztonozheti a hivatalos gazdasagban torten6 foglalkoztatast, de a nem hivatalos, ,,sziirke" gazdasag kialakulasat is el6segitheti. Magyarorszagon - a tobbi atmeneti gazdasaghoz hasonl6an - az ad6rendszer a munkajovedelmekkel szemben a t6kej6vedelmeknek kedvez. Ezt a reszrehajlast j61 mutatja a munkava1lal6k berere kivetett jovedelemad6, illetve a tarsada1ombiztositasi jarulek magas szintje. A munkab6r utan fizetend6 jovedelemad6 az ut6bbi evekben a fels6 kateg6riakban bekovetkezett csokken6s ellenere (1996: 48%, 1999: 40%) tovabbra is igen magas.' Ezzel szemben a t6kejovedelmek ad6kulcsai igen kedvez6ek, ugyanis 1995 6ta nulla a kamatad6 mert6ke, a hozam-, illetve osztalekad6 kulcsa pedig 20%. A c6gek altal fizetend6 tarsasagi ad6 kulcsa 1998-ban 18% volt, ami nemzetkozi osszehasonlitasban meglehet6sen alacsony. Az amortizaci6s kulcsok az adott vagyontargyt6l fugg6en 2% es 33% kozott valtoznak. 7.8. tablazat: Jovedelemad6-kulcsok az egyes savokban (1998-1999) Eves jivedelem (Ft) 250 000 alatt 400 ()00 250 001-300 Ot) 300 001-500 000 500 001-700 000 7(X) 0I-1 100 000 1 100000 felett
1998
Eves jovedelem (Ft)
20 20 22 31 35 39 42
Kevesebb. mint
1999
400 001-1 000 000
30
O 00() ( felett
40
Megjegyz6s: 1998-ban 20%-os ad6kedvezmeny vonatkozolt a legals6 kateg6riara. Mivel ebben a savban a jovedelemad6 kulcsa 20%°az alacsony jovedelmuiek gyakorlatilag mentesultek az ad6fizet6s al6l. Mig ez a kedvezmeny eredetileg szociglis c6lokat szolgAit, a gyakorlatban szukftette a bevallott ad6alapol, es az ad6csalas egyik f6 eszkozeve valt. 1999-ben ez az ad6kedvezmeny 10%-ra cs6kkent, igy a legalacsonyabb j6vedelemkategOridban az ad6 tenyleges merteke 10%. Forras: Penzugyminiszterium.
A tarsadalombiztositasi jarulekok nemzetkozi 6sszehasonlitasban rendkfvul magasak (1995: 68%, 1998: 58,3%). A jarrul6kokat a munkaltat6 es a munkavallal6 fizeti az 6regs6gi nyugdfj, a rokkantnyugdfj, az eg6szs6gbiztosifts, a tappenz, a gyermekgondozasi szabadsag, a munkanlk0li-biztositAs 6s az aktfv munkaer6piaci programok kolts6geinek fedezes6re. Az egymast kbvet6 magyar kormanyok igyekeztek csokkenteni a munkaItat6i jarulekot (1995-ben 1,5%-kal, 1999-ben pedig 5,5%-kal), de a jarulekfizet6s al6li kibujas megakadalyozasa c6ljab61 bevezetett fix o'sszegu egeszsegugyi hozzajarulas m6rsekelte az int6zked6sek hatasat (1999-ben peldaul a teljes csokken6s csak 4,5% volt). Az aktiv 6s passzfv munkaer6piaci programokat az erre a celra elkUl6nitett jarul6kokb61 fedezi a Munkaer6piaci Alap. A munkanelkulis6g csoikkenese lehet6v6 tette az erre a c6lra fizetett jarulek cs6kkent6set (lIsd a 7.9. tablazatot). Egyel6re azonban ugy tunik, hogy az osszesitett jarulekszint 2002-ben meg mindig 50% lesz.
141995 6ta minden evben szakseg volt az ad6s;ivok inflaci6kovet6 kiigazitasAra. ellenkez6 esetben az inflaci6 k6vetkezteben egyre tobb mnunkavallal6 kerult volna dt a legfels6 ad6s;vba.
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
148
7.9. tablazat: Tarsadalombiztositasi jarulekok a brutt6 ber szazalekaban (1995-2002) 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Munkaltat6i jarulekok
48,5
47,0
47,0
46,8
41,3
39,5
38,4
35,5
ebb6l Nyugdijbiztositas
24,5
24,5
24
24
22
21
21
19
ebb6l Eg6szs6gbiztositAs
19,5
IX
15
15
11
lo
X
6
--
--
3,5
3,X
5,3
5,5
6,4
7,5
ebb6l Munkaer6piaci Alap ebb6l B6rgaranciajdrulek
4,2 0,3
4,2 0,3
4,2 0,3
4,0 --
3,0 --
3,0 --
3,0 --
3,0 --
Munkavallal6i jarulekok
12,5
ebb61 Eg6szs6gUgyi hozzajarulas*
11,5
11,5
12,5
11,5
13,5
13,5
14,5
ebb6l Nyugdijbiztositas
6
6
7
7
X
9
9
9
ebb6l Eg6szs6gbiztositds
4
4
4
3
3
3
3
4
ebb6l Munkaer6piaci Alap
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
Osszesen:
60
58,5
59,5
53,8
53,8
53,0
51,9
50,0
* A jelen tablazathoz a fix osszegu eg6szs6gugyi hozzajarulast az ad6koteles jovedelem szdzalIkdban tuntettuk fel. Az eg6szs6gUgyi hozzajarulas havi osszege 1997 6s 1999 kozott rendre IX0), 2100, illetve 3600 Ft volt. Forras: Nnzdgyminiszt6rium, Munkadgyi Minisztrium.
A munkab6l szarmaz6 jovedelmek magas ad6ja az ad6csalas szeles koru elterjedesehez,' 5 a kisebb biztonsagot nyujt6 munkaszerz6desek (megbfzasi szerz6d6sek es a munkavallal6val, mint egyeni vallalkoz6val kotbtt szerz6desek) alkalmazasahoz, valamint a szurkegazdasag kialakulasahoz vezetett. Lehetseges az is, hogy a jArul6kok szintje miatt a hivatalos gazdasagban kevesebb munkahely keletkezett. Az ad6- 6s jarulekfizet6si fegyelem javitasa erdek6ben a kormany fokozatosan csokkenti az ad6kulcsokat, mikozben az ad6alap kisz6lesit6se erdekeben igyekszik kikuszobolni a kiskapukat." Ezek az er6feszit6sek azonban egyel6re tul visszafogottak ahhoz, hogy jelent6s hatast fejtsenek ki. AzAcquis Comm unautaire megvalosftdsa
A szocialpolitika kialakitasa egeszen a 70-es evek elej6ig nem kapott kulonosebb hangs6lyt az Uni6 szintj6n, amikor is az Eur6pai Bizottsag munkajogi, illetve az egyenl6 felt6telekre, a munkahelyi egeszsegre 6s biztonsagra vonatkoz6 torvenyjavaslatokat dolgozott ki. Miutan 1985-ben elfogadtak az egys6ges piac kialakitasanak programjat, majd 1989 okt6bereben alairtak 7 a Szocialis Chartat, szamos akci6tervet fogadtak el, amelyek a munkahelyi korulmenyeket es az alkalmazottaknak az informAci6hoz 6s a konzultaci6hoz val6 jogat szabalyoztak. A Szocialis Charta elvei bekerultek a Maastricht-i Szerz6des szocialis k6rd6sekkel foglalkoz6 fejezet6be. Ezek a szocial-politikara, es els6sorban a foglalkoztatas-politikara vonatkoz6 szakaszok az EU-integraci6 folyamatanak igen 1lnyeges elemeit kepezik. K6s6bb az Eur6pai Uni6 1994-cs szocia1-politikar6l sz616 Feher Konyve, majd legut6bb az Uni6 1998-2000-re vonatkoz6 akci6terve targyalta a szocial-politika j6v6beni iranyat, es a foglalkoztatas k6rdeseire helyezte a hangs6lyt. A programterv c6lja az egys6ges piac szocialis minimumszintj6nek kidolgozasa 6s teljes k6ru megval6sitasa, valamint annak kihangsulyozasa, hogy a csatlakozni kivan6 orszagok torv6nyeiket es foglalkoztatasi politikajukat osszehangoljak az EU szabalyozasaval. A 7. 1. keret a harmonizaci6s kovetelm6nyek rovid osszegzes6t targyalja, valamint megallapitja, hogy Magyarorsz.ig az acquis megval6sitasaban maris igen j6l all.
I
Az egy6ni vJallalkoz6k tobbsege pldJiul olyan alacsony eves jovedelmet vall be, ainely a nulla kulcsos ad6sAvba esik.
16
1999-ben uj, jiivedelemnszinthez k6t6tt eg6szs6gUgyi ad6t vetettek ki az eddig nem ad6z6 j6vedelemekre (pl. cegaut6 hasznalata, szellerni munka).
17A Szociilis Chartat II orszag irta ahl, az Egyesult Kinilysdg ugyinis nein volt hajlandcI erre.
149
7. fejezet - A munkaeropiac
7.1. keret: A magyarorszagi munkaer6piac 6s az Acquis Communautaire 1. Esdiyegyenloseg a nemek kozott. Az 1. csatlakozasi szakasz megkoveteli, hogy a csatlakozni kfvan6 orszag megfeleljen a 75/117/EEC es a 76/202/EEC direktivanak, amelyek a kovetkez6ket szabalyozzak: (i) egyenl6 fizet6s; (ii) a ferfiak es a n6k eselyegyen16segenek biztositasa adott allasok elnyereseben, az e161eptetesben, a kepzesben es a munkavegzes felteteleiben. A 11.szakaszban a csatlakozni kivan6 orszagnak a 79/7/EEC, illetve a 86/378/EEC direktivaknak kell megfelelnie, amelyek a k6telez6, illetve a munkahelyi tarsadalom-biztositasi rendszerekre is kiterjesztik a f6rfiakkal es a n6kkel vaI6 egyenl6 elbanas elvet. A Magyar K6:t61 sas6ig alkotmnanya hi:tositja ajerf'iak es a nJk egyenloseget. A: alkotm6ny hatd6ya al6 rendelt t(irvMeVek (p/dldcul a munkajogi tijivinveck) tola/hi a/apveto ,jogokat hiztositaiak. A magyar korm6ny ezeknek a: elveknek a tnyvleges niegialositasa erdekeien toid hbi s:ah6ilyok heve:etisit es inji/rmaciios kampany inditisdt tart/a s:iiks'gesnek.
11. A tarsadalombiztositasi rendszerek osszehangolasa. Bar Magyarorszag es az EU tarsasalombiztositasi rendszereinek tovabbi osszehangolasara nincs szaikseg, bizonyos szabalyokat meg ki kell alakitani annak megakadalyozasara, hogy a munkavallal6k ne veszitsek el a tarsadalombiztositasi elldt6sokra vaI6 jogosultsagukat, amikor az egyik tagallamb61 egy masik tagallamba kol6tznek. Bar ebben a tekintetben az 1. szakasz semmilyen k6vetelm6nyt nem fogalmaz meg, tandcsos lenne minel hamarabb megkezdeni ezt a folyamatot. Az EU tarsadalombiztositasra vonatkoz6 szabalyai negy alapelvre epulnek: (i) egyszerre csak egy tagorszig jogszabalyai alkalmazha16k (a kett6s jArulekfizetes elkerulese erdekeben), (ii) mas tagorszagok munkavallal6i azonos elbanasban reszesulnek (k6telessegeiket es a kedvezmenyeket illet6en) a helyi aIlampolgarokkal, (iii) a munkavallal6k megszerzett jogai nem e'vuilnek el, (iv) a biztositasi, illetve tart6zkodusi id6k 6sszegyd'lthet6k. * A maig ar tail-satlalonibiztositasi/ogs:ah6iaiok a: EU direktivaival oiss:hanghan a kilof/1diekkel es a magyar allampo/gailokkail valo eg!ve,id) elbidnd6st kilhetelik nieg. Nem:etko:i s:inten a: iiss:ehangoldst ketolidalli egyen-mel7vek hiztosftj6k.
111. Nlunkahelyi egeszsieg es biztonsag. Az 1. szakaszra vonatkoz6 kovetelmeny a 89/391/EEC direktivak teljesitese. Ez a direktiva kikoti, hogy a munkaltat6nak kotelessege felme'rni a munkavegzes biztonsAgi es egeszsegugyi kockazatit, valainint biztositani a dolgoz6k megfelel6 biztonsagi es egeszsegiigyi 1Aj6koztatdisut, illetve megfelel6 kepzeset. A vonatkoz6 jogszabalyoknak tartalmazniuk kell v6delmi cs megel6z6 szolgtatitatsokat az egeszsegi Jillapot vizsgalatat, illetve a dolgoz6knak az egeszseget es biztonsagot illet6 kerdesekbe vaI6 bevoniisat. A 11.szakaszban a tagorszagoknak egy 13 direktivab61 Ji16 szabAIygyiJtem6nynek kell megfelelniuk, amelyek az egeszseg es a biztonsag megorzesenek legkritikusabb teruleteit (munkahelyi berendezesek, biztonsagi jelz6sek, vegyi anyagok jelenlete) szabailyozzalk.
A: ide vonatko:-
nmau'yar toirvinyek c'sjogs:ah61vok tisak niilinidils kiiga:itast igeinyelnek. A: itez:medivi oldaloti a: eg'ciszsi,lggvi e's hi:tons6gi kiadrsek kc't k'ildi s:ervezet (a: Egjs:sjqiui6i es aIkrdhbbi Mun,kai)igyi Minis:tdriumn) hatiskio'he tarto:tak. A: e teridetekke.. .: is:erve:etioss:evonasa, vags s:oos ... i....'.. hatikonvabb(h tetitie a torien!ek ve'ifrehajtdsast.
IV. Munkajog es a munkavegzes feltetelei. Az 1. szakaszban a csatlakozni kivfn6 orszagoknak negy direktfvft kell megval6sitaniuk, amelyek a kovetkez6 teruleteken segitik e16 a munkavfilal6k jogainak ervenyesileset: (i) tomeges elboesatas, (ii) viilalkozfsok, cegek es cegreszek. (iii) a munk'ltatO cs6dje, (iv) tiatal munkav1lal6k. A I. szakaszban tovabbi harom direktiMvnak kell megfelelni, ameIyek a munkavegzes feWt/teleit, a munkaid6t es a munkavallal6k tJij6koztatr'sJit, illetve a veldk torten6 konzultaci6t (rjc'k el6. A Mio ikai Ti6iveni&kdnvse, a miunikajogi 's m6is, a kiiltsdgvetesi s:ektorhan dolgo:i6kra vonatko:6 nmunikaigvi tori-vinvek s:ahalvo::i/k a munikasze:cr:ddseket i's a: elhocsaitasokat. /997 Iid/iusdhban s:idetett egy tij ivn evmymoosit6is, anici tulaidonos i'/ttis esetin is hi:tositja a munkas:er:z;dis dri-e,eiiv,iek Jil/Vaniatossaiat S:erectelek a tiiie//nvek ki-oitt a nagy s6i/nii dolgo: ilhoc st(iistindl ervnenyesuio ell4rirsok is, mel/ ek egi' rcs:e (tnimeges (161 sdtdsfri,galni/nak meghatdr-ozdsa. niiini(ilis Jelm/ondasi ido) /997 jidiusdhaln s:intil nid0osidlt. Csi5d esetfn a tinmeges e/hocst6isokra vonatko:6 tOrvcinv lep ilethe. Minda:o,iltal a hti garanc ia-alap 'J/lhas:nfilcis(ial vigrehaitott elhoi satasok nem Jelclnek meg a: EU direktiiyiniak, igy e:eket niadositanii kelf. A Miumka TiiiavnvOklnvie a muniikavid//ais alsd; korhuat(ir6t 1/5Siven i-og:iti. A munikaidr e vfonatko:6ani a ko etke:r al/apiet korliato:asok is e/iraso iok rinynesek a munikaidi5 lnapl IJ(I a (i:ollnvos tipisi) (i/liiok esetin ku/onnic mcgcgye:e ses itit egJeljehh /2 6ia) is lieti 40 dra. A tidi(rikat a torlid,i
s:i/ltel szauh/j1o::a
OSSZEFOGLALAS ES FOBB AJANLASOK A rendelkez6sre a116 adatok azt mutatjak, hogy a magyarorszAgi munkaer6piac gyors atalakulason ment keresztul, 6s az atmenct dvei alatt a termclekenyseg jelent6sen javult. Enn6l fogva Magyarorszag a csatlakozasi id6szakot kedvez6 korulmenyek kozott kezdte, es minden jel szerint kepes lesz alkalmazkodni az egyseges piacon uralkodo versenyfelt6telekhez. Az eddig elert eredm6nyek ellenere tovabbi 1epesekre van szukseg Magyarorszag sikeres EU-integraci6jaihoz. A termel6kenys6g noveked6s6nek jclenlegi uteme hosszu tavon val6szinuleg nem tarthat6. Az atmenethez kapcsol6d6 nagy aranyu munkahely-f'elszamolsok j6r6szt befejez6dtek, 6s a v6g6hez kozeledik a privatizalni kfvAnt vagyon kuilfoldi tulajdonba adasa, valamint a munkaer6 jelent6sebb agazatkozi atcsoportosulasa is. E valtozasok a jov6ben mar kevesbc lesznek dramaiak, es a termel6kenysdg tovabbi javulAsat mar joval nehezebb lesz elerni.
150
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Nem lesz egyszeru a foglalkoztatottsag szintjenek jelent6sebb emelese sem. Magyarorszagon a foglalkoztatottsag szintje jelenleg valamivel az EU-atlag alatt van, leginkabb amiatt, hogy az 55 ev feletti dolgoz6k aranya alacsony (a nemetorszaginak, illetve a franciaorszaginak alig tobb, mint felet teszi ki). Sok munkavallal6t bfztattak a korkedvezm6nyes nyugdljba vonulasra, 6s nem val6szfnu, hogy az id6sebbek visszatemrnek a munkaer6piacra. A fiatalabbak szamara azonban dont6 fontossagu lenne a folyamatos munkahelyteremtes, hogy a munkanelkuliseg szintje csbkkenjen. A munkaer6 vandorlasa varhat6an nem enyhfti majd a munkaer6piaci fesziultsegeket. Tobb tenyez6 is arra enged kovetkeztetni, hogy a Magyarorszagr6l az EU-tagorszagokba vandorl6 munkavailal6k szama nem lesz szdmottev6."' El6szor is, az EU 6s a hamarosan csatlakoz6 orszagok kozotti jovedelemszint-kulonbseg kisebb annal, semhogy jelent6s munkaer6-vandorlast valtana ki. Masodszor, az EU-tagorszagok egyikeben sincs jelent6sebb magyar kozosseg, amely - a beilleszkedes neh6zsegeit enyhftend6 - mintegy szocialis ha16zatkent mukodhetne. Harmadszor, a szamos EU-tagorszagot sujt6 munkanelkiuliseg szinten a bevandorlAs ellen hat. V6giul pedig tdny, hogy nem igazol6dtak a legut6bbi b6vftesi hullam alkalmaval elhangzott j6slatok a gorog, portugal es spanyol munkasok tomeges bevandorlasar6l a regebbi EU-tagorszagokba. Letfontossagu Magyarorszag szamara a munkahelyteremtesre, valamint az innovaci6hoz val6 folyamatos alkalmazkodasra osztonz6 gazdasagpolitika. Bar a korabbinal fiatalabb ds kepzettebb munkaer6 va16ban el6nyt jelent, a gazdasagpolitikai feltetelrendszer is igen lnyeges. A kozvetlen figyelmet igenyl6 intezkedesek k6zul a legfontosabb a munka ad6terheinek csokkent6se. Erre egyreszt a munka hatranyos megkul6nboztetesenek mersekl6se, masreszt a szurkegazdasag meretenek csokkent6se 6rdekeben van szukseg. A tarsadalom-biztosftasi jarulekok csokkent6s6re es az ad6alap kiszelesftes6re torekv6 legut6bbi intezked6sek ebbe az iranyba mutatnak, de egyel6re tulsagosan m6rsekeltek. A kormanynak meg kellene fontolnia, hogy vajon a hosszutavu munkanelkiilieket az allami koltsegvetesb6l tamogassa-e, es emellett teljesen at kellene alakftania az egeszsegiugyi rendszer finanszfrozasat. Mindezek mellett tovabb lehetne javftani a munkan6lkuliseg kezel6set c6lz6 programokon is. A kuiszobhatAsok 6s a szeg6nys6gi csapdak elkeruilese erdekeben felul kellene vizsgalni a munkanelkulieket tamogat6 rendszert. A draga allami er6forrasok pazarlasanak megakadalyozasahoz be kellene vezetni a jogosultsag ellen6rzeset. Tovabb kellene folytatni az aktfv (munkaer6)politika hatekonysaganak ertekel6s6re es javftasara iranyul6 munkat, kulonos figyelmet szentelve a hosszu tavu munkanelkiilieknek. A munkanelkiiliseg teruleti kiulonbsegeinek csokkentese (es ezzel parhuzamosan a hossz6 tavu munkanelkuliseg csokkentese) erdekeben mas, az eddigi munkaer6piaci programokat kiegeszft6, f6kent a tomegkozlekedes javftasat 6s a jelzalogk6lcson-finanszfrozasi rendszer kialakftasat c6lz6 munaker6piaci programokat is fontol6ra kellene venni. A magyar berpolitika mindeddig kell6kepen rugalmasnak bizonyult. A kepzetts6g megterulesi mutat6i javulnak, a minimAlb6r pedig lathat6an nem akadalyozza a foglalkoztatast. Ugyanakkor figyelmet kellene fordftani a munkahely vedelmet celz6 jogszabalyokra. Bar a cegek m6dot talalnak arra, hogy kibujjanak az elbocsatasokkal kapcsolatos jogszabalyok al61, ennek az arat meg kell fizetniuk. Meg kellene vizsgalni ennek az egyes n6pessegcsoportokra, kulonosen a n6kre es az id6sebb munkavallal6kra gyakorolt kedvez6tlen hatasat. Ha Magyarorszagon tovabb tudjak javitani a munkaer6piaci feltetelrendszert, es fennmaradnak azok az osztonz6k, amelyek el6segftik a a gazdasagi komyezet gyors valtozasaira reagal6 munkaer6piac l6trejottet, akkor az orszag tovabb elvezheti termelekenyseg emelked6seb6l szarmaz6 el6ny6ket. Ez pedig kulcsfontossagu, mind az orszag zokken6mentes EU-csatlakozasa, mind, az EU tagorszagokkal szemben az egy f6re jut6 jovedelem teren meg meglev6 lemaradas p6tlasa szempontjab6l.
IN
Lasd G. Borjas_ ,,Kozgazdasagi tanulmany a bevdndorlAst meghataroz6 tenyez6kr6l.Tanuls.gok az Eur6pai Uni6 szAmara", Vilagbank, mimeo, 1998.
8. KOZIGAZGATAS Az Eur6pai Uni6s csatlakozasi targyalasokhoz, a csatlakozasi folyamat el6k6szftds6hez es az acquis megval6sitasahoz kival6 k6pess6gu kormanyzati alkalmazottakra van sziikseg Magyarorszagon. Ennek 6rdekeben fel kell gyorsitani a modern, a kihivasoknak megfelelni tud6 kozigazgatas kialakitasat. A magyarorszAgi kozigazgatas modemizaci6janak harom kulcskerdese van. El6szor is, az EU-csatlakozas konkret el6keszuleteit tekintve mennyire mukodnek azok az intezm6nyi strukturak 6s eljarasi mechanizmusok, amelyeknek At kell vezetniiik az orszagot a csatlakozAs folyamatan. Masodszor, a sz6lesebben 6rtelmezett kozigazgatasi feladatokat tekintve rendelkezik-e Magyarorszag az ahhoz szuks6ges intezm6nyi infrastrukturaval, hogy a kozigazgatAs megfelel6 szinvonalu gazdasagpolitikai intezkedeseket tudjon kidolgozni, illetve koordinalni. Harmadszor pedig, hol tart a professzionalis kbzigazgatAs kialakftasa. A jelen fejezet ezeket a kerd6seket targyalja. Attekinti a kozszf6raban foglalkoztatottak alkalmazasanak es fizetesi viszonyainak alakulasAt, osszegzi a korabbi reformok hatasat, valamint m6rlegeli az EU-csatlakozas el6keszit6sehez kapcsol6d6 gazdasagpolitikai intezkedesek potencialis hatasait. FOGLALKOZTATAS ES BEREZES A KOZSZFERABAN - HATEKONYSAGI KERDESEK Foglalkoztatds a kozszektorban A kozszftra alkalmazottainak kore 16nyegeben harom f6 kateg6riara oszthat6:' koztisztvisel6k, kozalkalmazottak, illetve az ,,egyeb" kateg6ria, amelybe tobb kulonboz6 szervezet, peldaul az igazsAgszolgAltatas 6s a fegyveres testuletek alkalmazottai tartoznak. 1997-ben a kozszfera alkalmazottainak szAma osszesen 814 027 volt (a statisztikai melleklet 8.1. es 8.2. tablazata r6szletes adatokkal szolgal). A kozponti koltsegvet6si intezmenyek, koztiuk a Budapesten sz6kel6 miniszteriumok es kozhivatalok, valamint a megyei 6s keruleti szinten mukod6 int6zm6nyek foglalkoztattak az osszes alkalmazott 34,5%-At (280 496 f6t), mig a fennmarad6 65,5% (533 531 f6) a helyi onkormanyzatok alkalmazasaban allt. A koztisztvisel6k az Allami alkalmazottak mintegy 13%-At tettek ki ugyanebben az evben. Foglalkoztatasuk nagyjab6l egyenletesen oszlik meg a kozponti irAnyftas (1997-ben 51%) es a helyi onkormanyzatok (ugyanekkor 49%) koz6tt. A kozponti iranyitasban dolgoz6 k6ztisztvisel6k k6riilbelul egyharmada dolgozik a miniszteriumokban 6s a kozponti kolts6gvet6si szerveknel, k6tharmaduk pedig a megyei kozigazgatAsi szervezetekn6l.2 Az Allami alkalmazottak masik csoportja, a kozalkalmazottak latjak el a nem kozigazgatAsi jellegu funkci6kat - ilyen p6ldaul az oktatas vagy az egeszsegugy. A kbzalkalmazottak teszik ki a kozszf6ra alkalmazottainak messze legnagyobb hanyadAt (1997-ben 72%). Legtobbjuk az oktatasban es az egeszsegiugyben dolgozik, es 1997-ben ez a k6t csoport tette ki az Allami alkalmazottak 56,8%-at. Nyolcvan szAzalekuk dolgozott helyi onkormanyzati int&zm6nyekn6l.
A kozszf6ra alkahnazottai koze tartozik - az allami tulajdonui cegek dolgoz6it kiv6ve - az 6sszes Allamhaiztarl;isi alkalmazolt. A kozponti kUlts6gvet6si int&zm6nyek a minisztriumok ala rendelt szervezelek, ainelyek a k6lts6gvet6sben alfejezetk6nt szerepelnek. Ilyen pMIdaul a vain- es az ad6hivatal, vagy a hadsereg. Finansziroz.isuk reszben vagy teljesen az aliami koItsegvetesb6I t6rt6nik. Reszesulhetnek onkormainyzati 6s elkuloniten alapb61 szarmaz6 finanszirozasban is, s6t, sajat maguk is rendelkezhetnek ad6jellegu, illetve nem ad6jellegu bev6telekkel.
152
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Az ,,egyeb" kateg6riaba tartozott 1997-ben az allami alkalmazottak 15%-a, beleertve az egyenruhas szervezetek (hadsereg, rend6rseg, polgari vedelem, tiizolt6s6g, hatar6rseg, vam- 6s penziugy6rseg, nemzetbiztonsagi szervek) tagjait, valamint az igazsagugyi szervek alkalmazottait. Az allami alkalmazottak szamanak a n6pess6ghez viszonyftott aranya csokken: mig 1993-ban m6g a nepess6g 8,9%-at tette ki, 1997-ben mar csak 8%-at.' Az allami alkalmazottaknak a munkakepes kor6 lakossaghoz (15-74 6v koz6tti n6pess6g) viszonyitott reszaranya az 1993-as 21%-r6l 1997-ig 20,3%-ra cs6kkent. A koztisztvisel6k 6s a k6zalkalmazottak osszesen (az ,,egyeb" kateg6riat nem szamitva) a lakossag 6,8%-at teszik ki. Magyarorszag allami alkalmazottainak szama osszemerhet6 az EU-tagallamok 6s mas OECD-tagorszagok hasonl6 adataival. 4 Erdemes megjegyezni, hogy - amint a 8. 1. tablazat is mutatja - ezen a teren jelent6s elteresek tapasztalhat6k m6g Nyugat-Eur6pa egyes orszagai kozott is. Altalanossagban azonban elmondhat6, hogy minel fejletlenebb egy orszdg gazdasaga, annal kevesebb alkalmazottja van a kozszferanak. Az allami alkalmazottak lakossaghoz viszonyitott aranya peldaul Afrikaban 2%, Koz6p-Azsiaban 3,9%, Kelet-Eur6paban 6s a volt Szovjetuni6 orszagaiban pedig 6,9% (a fegyveres er6k nelkUl). 8.1. tablazat: A kozszfera alkalmazottainak szama egyes orszagokban (szazalekban) Koizponti kormanyzat (fegyveres erdk nelkiul)*
Kizszfera Orszag
Lakossaghoz kepest
15-74 eves lakossag aranyaban
Lakossaghoz kepest
15-74 eves lakossag aranyaban
Belgium
8,1
19,5
1,7
4,2
Bulg;iria
7,5
14,7
0,9
1,7
D.inia
13,3
24,0
2,8
5,0
Finnorszag
13,0
25,5
2,2
4,3
Franciaorszag
7,7
17,2
2,7
6,1
Nemetorsz.ig
4,9
9,4
04
0,7
Gorogorszag
4.4
11,6
1,1
2,9
Magyarorszag
8,0
20,3
1,7
4,3
OlaszorszAg
6,0
14,6
1,3
3,3
Lengyelorszag
4,9
9,3
0,2
0,4
Portugalia
5,7
11,I
1,X
3,5
SzIovak Kzt.irsasag
8,6
19,4
1,3
2,9
18,1
34,7
4,1
S,1
7,5
15,6
1,3
2,7
Sv6dorszag Egyesult Kiralysag
* A magyarorszagi adatok a fegyveres er6ket is tartalmazz.k.
Forras: Belugyminiszterium, Munkaugyi Miniszterium (Magyarorszag); Vilagbank (1997b).
Megjegyzend6, hogy ez a visszaeses a nepesseg es a munkaer6 sz5mainak a kerdeses id6szakban tortent folyamatos csokkenese ellenere kovetkezett be. 3
Egy 21 OECD-tagorszagb6l a16 miitabani az allami alkalinazottak lakossaghoz viszonyitott aranya atlagosan 8,2% volt, a ket sz6Is6 ertek pedig 4,4%, illetve 181,'% volt. Tovabbi adatokat hIsd Vilighank (1997b).
4
8. fejezet - Kozigazgatds
153
8.1. keret: A korabbi reformok oroksege 1995 marciusaban a stabilizdci6s program kereteben szaimos refoirmra keruilt sor, melyek kozdtt szerepelt az illami alkalmazottak szamanak csokkentese (a celkituzes a posztok 15%-dnak megszuntetese volt, amely al61 csak bizonyos szervek k6peztek kivetelu), a konnanyzat strukitirijinak es funkci6inak esszerisitese, valamint a berfinanszirozas es a berezesi struktura atdolgozasa is. FOGLALKOZTATAS. A kozalkalmazottak szdma 44 000-rel (6,9%-kal) csbkkent, az ,,egyeb" kateg6riaban foglalkoztatottak szimapedig 20()0U-rel (12,1%) lett kevesebb 1994 es 1996 kozott. Ezt kovet6en 1996 es 1997 kozott tovabbi 4000 f6vel csokkent a kbzalkalmazottak szdma, mig az ,,egyeb" kateg6riaban ujabb 23 000 alkalmazottat bocsatottak el. Ez ut6bbi le6pit6seket reszben a hadsereg csokkentese okozta. A helyi onkonnanyzatokra fuggetlenseguk kovetkezteben nem lehetett rakenyszerfteni az alkalmazottak szamanak cs6kkenteset. Mindazonaltal, a konmanyzal a finanszirozds m6dositasaval igyekezett arra osztbnozni az iinkorninyzatokat, hogy noveljek saiat beveteleiket. Az onkormanyzatok koltsegvetesi timogatasa a GDP 6,8%-ar61 (1994) egy evvel kes6bb 5,8%-ra esett vissza, es az6ta is folyamatosan csiikken. A tamogatas visszafogasanak osszhatasa azonban az volt, hogy 1994 es 1997 kozott a helyi onkonnanyzatok kiadasai a GDP 3%-aval csdkkentek. A koztisztvisel6k szmniaval kapcsolatos belugyminiszteriumi adatok 1995 6ta folyamatos csokkenest mutatnak. Sz,imuk a reformterv bejelent6senek idejen mert csucs6rt6kr6l (109 061 f6) a k6vetkez6 ket ev soran 4 415 f6vel mrs6kl6diitt , majd 199X elejen ujabb csokkenesre kerult sor. A reformcsomag a kbztisztvisel6i kar osszetetelet is 6rintette. Annak erdekeben, hogy az alapvet6 ismereteket es kepess6geket a leWpfftsek ellen6re is meg6rizze a k6zigazgatas, a professzionalis (I. es I. kateg6riiba sorolt) munkaer6t valamennyire megvedt6k az elbocsitAst6l, igy reszar.nyuk a kozalkalmazotti szf6raban 1993 es 1997 ktizott 71%-r61 79%-ra emelkedelt. A professzionilis kateg6riik ar.'inydnak novekedese emellett talan annak is koszonhet6, hogy a meglevo alkalmazottak fokozatosan egyre magaksabb besorol.ist kaptak. 1993 es 1997 kozbtt peldiul l,(XX) f6 kerult at a fels&vezet6t kateg6riaba, az 1. kateg6riaij alkalmazottak szama pedig ugyanebbeni az id6szakban t6bb mint 2 700 f6vel n6vekedett. AZ ALLAM FUNKCIOINAK UJRADEFINIALASA. Azok a kozponti koltsegvetesi szervek, amelyek koltsegvetesenek jelent6s resze inmr koribban is saj;it int&menyi bevetelekb6l szdrmazott, kikerultek a k6ltsegvetesb6L. 1995 es 1997 kozott ez a folyamat a kioltsegvetesi szervek 17 csoportjt j rintette, tobbek kozott az illam, televizi6t es radi6t, a nemzeti hirugyniikseget, es t6bb mis, feliigyeleti vagy min6segbiztositisi feladatot ellit6 szervezetet. Ezeket az intezmenyeket a koltsegvetesb61 val6 kiszervezesUk utan gyakran profiterdekeltsegu reszvenytirsasagg5, egyes esetekben nonprofit szervezette alakitottak at. B;ir a folyamat sorin n6hdny intezmrnyt Jitszerveztek, illetve egyesitettek, az 6rintett szervek megtartottak korabbi funkci6ikat. 1995 es 1997 koziitt a kuli6nb6z6 kblts6gvete6i szervezetek kiszervezese a k6Its6gvet6sb6I 6sszesen 14 578 f6vel csokkentette az allam altal fizetett alkalmazottak szimat.
BERFINANSZiROZAS. A beremeleseket 1996-ig teljes mertekben az allami kUlts6gvetWsb6l finansziroztdk. 1997-t61 kezdve az)onbatn a kdzponiti kiflts6gvet6si int6zm6nyek b&k6litsegeik egy r6szet (a pontlos ar.inyt a P6nzugyminisztnriumimal kellett egyeztetniuk) saljat forrasb6l lltiik. Mivel a koltsegvetes mair nem fedezi a beremelesek teljes osszeget, az intezm6nyeknek vagy az alkalmazottak sznimdt kell cs6kkenteniik, vagy jiovedelemszerz6 kapacit;isukat kell javitaniuk, hogy teljesithessek a b6remelesekre vonatkoz6 eves c6lkituzest. * Az Libr;ik atlagos eves foglalkoztatisi szintre vonatkoznak. ** Lisd Nemzetk6zi Valutaalap ( 1998).
A kozszfrra berkiaddsai A kozszfcra berkiadasai 1997-ben a GDP 7,3%-at tettek ki, ami nagyjab6l megfelel mas orszagok ilyen jellegu kiadasainak. Az inflaci6 k6vetkezt6ben Magyarorszagon a konszolidalt allamhaztartas berkiadasai 1993 es 1997 kozott nomini16rt6kben n6vekedtek. Realertekben azonban a b6rek mintegy 20%-kal csokkentek 1994 6s 1997 k6zott. Az 1995-os megszorihisi int6zkcd6scsomag (lasd a 8.1. keretet) 6s mas reformok hatisdira a GDP-hez, illetve a k6lts6gvet6s osszbev6tetlhez viszonyftout berkiadasok 1995-ben 6s 1996-ban egyarant cs6kkentek (lasd a 8.2. tsibldzatot). A megszoritOsok, valamint a szem6lyi juttatasok szinten tart.saWra val6 t6rekv6s (akar a dologi kiadasok visszafogasaval) magyarazatot kinalnak arra, hogy a kiadasokon beltil - kuilonosen 1995-ben - mi6rt novekedett meg a b6reknek a dologi kiadasokhoz viszonyftott aranya.
154
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
8.2. tablazat: Konszolidalt allamhaztartas berkiadasai (1993-1997)
Az osszes bevetel szazalek5ban Az osszes kiadis szAzalekaban A GDP szazaIekaban BUrk6ltsdgek a dologi kiadasok aranyaban
1993
1994
1995
1996
1997
IX,8 15,9 9,7 0,82
18,8 16,0 9,6 0,95
17,5 15,4 8,4 1,04
16,5 15,4 7,6 0,97
16,6 i4,8 7,3 0,94
Forras: Penzugyminiszt6rium.
A megszoriftsi, illetve hat6konysagi intezkedesek r6szekent javult a berek tervezesi mechanizmusa. A Penzugyminiszterium a makrogazdasagi korulm6nyek figyelembe vetel6vel k6sziti el az eves b6remel6si celkitiuzeseket, majd a beremeles t6nyleges mertekenek eldonteser6l bertargyalasokat folytat az allami szektor szakszervezeteivel. A beremeleseket az egyes szervezetek egyre novekv6 mertekben finanszirozzak sajat er6forrasaikb61, melyek vagy sajat bev6telt takamak, vagy elbocsatasokkal elert megtakaritasokb6l szarmaznak. Emellett az alkalmazottak l6tszamnovel6sevel kapcsolatos korlatozasok is szigorubbak lettek. Mindk6t intezked6s a kozszf6raban foglalkoztatottak letszamanak k6zben tartasat szolgalja. A k6ztisztvisel6k is a kozalkalmazoffak berezese: el6terben a hatekonysdg A koztisztvisel6k, illetve a kozalkalmazottak berezeset kiul6n torveny szabalyozza, melyeket az OrszAggyul6s 1992-ben hagyott j6va. Az ,,egyeb" kateg6riaba tartoz6 alkalmazottakra mas jogszabaly vonatkozik. A koztisztvisel6k, illetve a kozalkalmazottak besorolasa es a rajuk ervenyes 6sztonzesi strukt6ra jelent6sen elter, amint az a statisztikai mell6klet 8.3. tablazatab6l is lathat6. A maganszektor es az allami szektor, illetve a koztisztvisel6k 6s a kozalkalmazottak kozotti jelent6s berszfnvonal-kUlonbs6g, valamint a megfelel6 - tehat a teljesitm6nyt 6s a jutalmakat osszekapcsol6 - osztonzesi rendszerek hianya szamos gondot okoz, es csokkenti a hatekonysagot. Az egyik legsulyosabb prob1lma a munkatarsak rendkfvul nagyarany6 cserel6dese (a maganszektor elszfvja a tehetsegeket), valamint az uj alkalmazottak felv6telenek 6s megtartasanak nehezs6gei. A koztisztvisel6i is a kozalkalmazotti berek ko'zti kilonbsegek A jelenlegi berszinvonal komoly vesz6lybe sodorhatja a kozszfera azon celjat, hogy ertekes munkaer6t tudjon felvenni, 6s azt meg is tudja tartani. Egy magyar tanacsad6 c6g becslese szerint minden evben a koztisztvisel6i allomany bsszesen 8,9%-a cser6l6dik ki.5 Egyes jelek arra mutatnak, hogy a cser6l6des a fiatal, kepzett munkaer6 eseteben a legmagasabb, ami viszont arra utal, hogy a potencialis jov6beli vezet6k mennek el leginkabb. Ha ez val6ban fgy van, akkor a helyzet rendkiviil aggaszt6, mert a modem szaktudasu munkatarsak megnyerese, illetve az ilyen szakemberek hianya kes6bb igen kolts6gesnek bizonyulhat. A koztisztvisel6k atlagos berszintje mindemellett j6val magasabb, mint a - sokkal jelent6sebb szamu - k6zalkalmazottak6. Az 1997-es 6vben a koztisztvisel6k atlagos alapbere 65%-kal haladta meg a kozalkalmazottaket, osszkeresetiuk pedig 63%-kal volt magasabb. A b6rek nagyaranyu elter6s6t nemileg enyhfti, hogy a koztisztvisel6kre szigorubb alkalmazasi felt6telek vonatkoznak mint a k6zalkalmazottakra, a koztisztvisel6k ugyanis semmilyen masodallast vagy politikai tevekenyseget nem folytathatnak, 6s tul6radfjban sem r6szesulhetnek. A kozalkalmazottaknak mindez jogaban all, felteve, hogy semminemui osszef6rhetetlenseg nem all fenn.
5A becsles a kozigazgatasi alapvizsgara jelentkez6;k szaman alapul.
8. fejezet - Kozigazgatds
155
A berszfnvonal emel6sere tett kfs6rletek korabban nagyr6szt reaktiv jelleguek voltak, es nem 1ltezett olyan hosszutavu atfog6 berpolitika, amely a berek versenykepes szintre emeleset, vagy a szuikseges tudassal, illetve kepzettseggel rendelkez6k megnyereset biztosftotta volna. Ha a kozalkalmazottak fizeteset a koztisztvisel6i szintre emelnek, ez igen jelent6s, s6t, talan elfogadhatatlanul magas terhet r6na a koltsegvet6sre, hozzavet6leges szamftasok szerint mintegy 50%-kal novelne az allami berkiadasokat. Ennek ellen6re tobb kozalkalmazott igyekszik olyan egyseges jogi keretet kiharcolni sajat maguk es a koztisztvise16k szamara, amely biztosftana a berkiegyenlftest - ugyanakkor vannak mas csoportok (p6ldaul a tanarok es az egeszs6guigyi dolgoz6k), amelyek kulon rendszert szeretn6nek, de azonos bertablaval. A Beluigyminiszterium fontolgatja a k6t b6rezesi rendszer egysegesftes6nek lehet6segeit, illetve azt is, hogy a kulonboz6 szakmakra kul6n-kulon jogszabdlyok vonatkozzanak. Mindazonaltal, a penzugyi feltetelek hianya 6s a koztisztvisel6k ellenallasa a m6dosftasi tervekkel szemben igen jelent6s. Kiilnbsegek a magdnszektor is a kdzszfera berei kozott A jovedelmi adatok szakmrkra lebontott elemzese egy6rtelmden ramutat, hogy az elerhet6 b6rek a maganszektorra jellemz6 szakmakban (peldaul az ugyv6dek vagy a szamft6gepes szakemberek kor6ben) altalaban magasabbak, a tulnyom6r6szt kozszolgalati allasokban (peldaul az orvosok vagy a tanarok eset6ben) pedig alacsonyabbak (lasd a statisztikai mell6klet 8.5. es 8.6. tablAzatat). A kozalkalmazotti r6teg kezd6 fizetese j6val alacsonyabb a maganszektorra jellemz6 kezd6 fizet6seknel. A k6t szektor koz6tti elt6res a munkahelyen szerzett tapasztalat noveked6sevel parhuzamosan ugyan mers6kl6dik, de nem szunik meg. A maganszektorban, illetve az llami szektorban elerhet6 b6rek kozotti kulonbs6g reszben magyarazatot ad arra, hogy a j6o kepzett allami alkalmazottakat miert tudja folyamatosan elszfvni a maganszfera, illetve, hogy miert okoz rendkfvuili nehezsegeket j6 k6pess6gu munkatarsak felvetele llami tisztvisel6i pozici6kra. Ez a megallapftas nem vonatkozik az Eur6pai Uni6val kapcsolatos ugyekkel foglalkoz6 tisztvise16kre, mert 6k ezekben az allasokban a viszonylag alacsony b6r ellenere is j6 karrierlehet6s6get latnak. Uj intezkede'sek a kdztisztviselok rugalmasabb bereze'se erdekeben 1997-ben uj rugalmassagi tenyez6t iktattak be a koztisztvisel6i berrendszerbe, amely a kiemelked6 teljesitm6nyt igyekezett jutalmazni. A kormanyzati 6s a helyi 6nkormanyzati koztisztvisel6k alapberet a munkaltat6 ma mar akar 20%-kal is emelheti vagy csokkentheti. Tovabbi uj intezkedes a hivatalos b6rtabIan kivul es6 On. ,,szem6lyi berezes" bevezet6senek lehet6sege (egy adott szervezet alkalmazottainak legfeljebb 20%-a szamara) az intezmeny vezet6jenek j6vahagyasaval. Ezeknek a mechanizmusoknak a segfts6gevel 1997-ben a koztisztvisel6k osszesen 25%-anak emelkedett a fizetese, 11%-uke pedig cs6kkent. A fels6 vezet6k, valamint a kozponti kozigazgatas alkalmazottai nagyobb aranyban reszesultek beremelesben, mint a helyi kozigazgatasban dolgoz6k.' A szemelyi berezes lehet6segevel a munkaltat6k sokkal kevesbe e1tek: 1997-ben a koztisztvisel6knek kevesebb mint 5%-a reszesult ilyen b6rez6sben. Bar ezek az uj, rugalmas b6rezesi mechanizmusok b6vftettek a teljesftm6ny jutalmazasanak 6s a ritka, ertekes szaktudasu alkalmazottak megszerzes6nek lehet6segeit, v6grehajtasuk nincs megfelel6en szabalyozva. Keves konkret feltetele van az 6j szabalyok alkalmazAsanak, es a beremelessel kapcsolatos dbntesek hivatalos ertekel6st nem kovetelnek meg. Emellett a k6ltsegvet6s semmilyen tobbletet nem tartalmaz a beremelesek finanszfrozasAra (azert, hogy a b6rkiadasok f6osszege ne valtozzon), fgy a vezet6k a kival6 teljesftm6nyek jutalmazasa c6ljab6l, illetve a kulcsfontossagu tudassal rendelkez6 uj alkalmazottak felvetelehez kenytelenek mas beosztottak ber6t csokkenteni. Ez viszont az alkalmazottak ket csoportra szakadisat eredm6nyezi, amelyben a vesztesek egyre keserubbekke 6s motivalatlanabba valnak.
Az 1. kateg6ria egyik alosztOlydit kepviseli fels6 vezet6k 41%-a reszesult beremelesben, mig az 1. kateg6ria t6bbi alosztUilyinak 27%-a, a 11. kategrirnak pedig 24%-a. A konm inyzati szferaban minden hannadik koztisztvisel6 reszesult beremnelesben.
6
156
Magyarorszag az Europai Unio kapujaban
Kdzsztisztviseloi berek is foglalkoztatasi ke'rdesek az EU-integrdciokapcsdn Ahhoz, hogy kozigazgatasban rendelkez6sre alljanak az EU-csatlakozashoz sziukseges kepzettsegek, a koztisztvisel6i allomanyba val6 felv6tel atdolgozasara lesz szuks6g. Bar a kormany ezzel kapcsolatban nem vegzett reszletes felm6rest, el6zetes becslesek szerint k6zeptavon 5-10%-kal (mintegy 11 000 f6vel) tobb, az EU-val kapcsolatos szakmai ismeretek teren kompetens uj tisztvisel6re lehet szuks6g. A hosszabb tavu szuksegletek csak evek mulva valnak lathat6vA, amikorra mar kibontakoznak az EU altal kivaltott szerkezetatalakftassal, illetve a tagsAggal kapcsolatos uj feladatok. El6fordulhat, hogy Agazatonkent igen elter6ek lesznek a sziuksegletek. Az EU-csatlakozAshoz szuksdges szaktudas jelent6s hanyada egyel6re hianyzik a magyar k6zigazgatasb6l. BAr a koztisztvisel6i r6teg 6sszessegeben magasan kepzett, els6sorban a muszaki-technikai jellegu v6gzettseg dominal, nem pedig a kozigazgatasi v6gzettseg, illetve menedzseri kepessegek. A koztisztvisel6k legnagyobb r6szenek (36%-anak) muszaki, illetve mez6gazdasagi tudomanyokban szerzett vegzetts6ge van, mfg a kozigazgatasi es a jogi diplomak arAnya 22%. A kozgazdasagtani es kereskedelmi oklevelek aranya 18%. Tekintve tovabba, hogy a koztisztvisel6k Atlageletkora 44 ev, val6szfnusithet6, hogy a kozigazgatasi v6gzetts6ggel rendelkez6k legnagyobb resze a szocialista id6szakban szerezte diplomajat, igy megkerd6jelezhet6 kepzettseguk alkalmazhat6saga a mai viszonyok k6zott. Tovabbi nehezs6get okoz a nyelvtudas hianya. A koztisztvisel6knek kevesebb mint 8%-a rendelkezik koz6pfoku vagy fels6foku nyelvvizsgaval valamely idegen nyelvb6l, 6s meg ezek kozul sem mindegyik nyelv olyan, amely az EU szempontjab6l jelent6s lenne (mint p6ldaul az angol, a francia vagy a nemet). A koztisztvisel6k idegennyelv-tudAsanak fejlesztese hossz6 id6t vesz igenybe, es rendkivil koltseges lesz, mivel a nyelvp6tlek osszege a nyelvtudas szintjet6l fugg6en az alapfizetes akar 40%-at is elerheti. A koztisztvisel6k EU-val kapcsolatos ismereteinek novel6s6hez, illetve a k6pessegfejleszt6s finanszirozasahoz a kormanynak egyszerre tobbfele m6dszert is alkalmaznia kell majd. Az EU-val kapcsolatos k6lts6gek fedezes6re az 1998-as koltsegvet6s ,,Euroatlanti Integraci6" neven 1,8 milliard forintos tetelt kulonitett el. Az EU-csatlakozds koltsegei a kozigazgatdsban Az a t6ny, hogy nagy letszamu, magasan k6pzett, uj munkaer6 felv6tel6re van szuks6g, azt jelenti, hogy a jelenlegi alkalmazottak egy r6szet, feltehet6en azokat, akik nem felelnek meg az EU-val kapcsolatos felt6teleknek, at kell majd helyezni, vagy meg kell valni t6lik. A kormanynak fel kellene m6rnie az ilym6don allas nelkul marad6k vArhat6 szamat, valamint ennek a szerkezet-atalakitAsi/athelyezesi programnak a penzugyi vonatkozAsait. A statisztikai mell6klet 8.7. tablazata n6gy kulonboz6 forgat6k6nyvet vazol fel a koztisztvisel6k ltszAmAnak, illetve a berkolts6gek alakulasAra vonatkoz6an. Ezek azonban csak hozzAvet6legesen jelzik az egyes feltdtelez6sek alapjan ad6d6 koltsegeket es megtakaritasokat, es szAmos korlAtjuk van, ezert az eredmenyek 6vatosan kezelend6k. A forgat6konyvek kbz6tti kulonbseg a kovetkezo tenyez6kb6l ad6dik: hany allami tisztvisel6 reszesuI 20%-os (elmeleti) fizet6semelesben (csak a legfels6 10%, vagy az 6sszes koztisztvisel6), illetve hogy a koztisztvisel6k szamAt, vagy a berk6lts6get tartjak-e valtozatlan szinten. Amennyiben az alkalmazottak szama nem valtozik, 6s mindegyikuk 20%-os beremelesben r6szesiul (annak 6rdek6ben, hogy Magyarorszag megkozelithesse az allami es a maganszf6ra EU-tagorszagokra jellemz6 b6raranyat), akkor az osszes berk6lts6g nyilvanval6an 20%-kal novekszik. Ha azonban ezt a 20%-os beremel6st csak a koztisztvisel6k legmagasabb kepesitesu 10%-a kapna meg, akkor a b6rkoltsegek mindossze 2%-kal emelkednenek. Ami a valtozatlan b6rkiadasokra alapul6 forgat6konyveket illeti, abban az esetben,
8. fejezet - Kozigazgatds
157
ha minden koztisztvisel6 megkapnd a 20%-os beremelest, 17 667 embert kellene elbocsatani (az osszes alkalmazott 16,7%-at). Ezzel szemben, ha csak a legmagasabb k6pesit6stl 10% reszesulne a 20%-os beremelsben, akkor 2 078 tisztvisel6t6l (az bsszes alkalmazott 2%-at6l) kellene megvalni. Tovabbi k6lts6gvonzatot jelent az az ad hoc jelleggel kialakult fizetesemelesi m6dszer, amellyel az intezm6nyek az EU-val kapcsolatos tudassal rendelkez6 munkatarsakat igyekeznek megszerezni. Az EUszaktudashoz kapcsol6d6 hivatalos 6s nemhivatalos osztonz6k hatasa a berkolts6gekre igen jelent6s lehet. Emiatt gondos elemzesre van szuks6g, illetve 6sszehangolasukra egy, a szaktudas szerint szelektal6 Ie6pit6si programmal, melynek celja az lenne, hogy a magyar kbzigazgatasban rendelkez6sre a116 k6pess6geket az EU kovetelm6nyeihez igazftsak. V6gezetul pedig rendszer szinten kellene felmemi es r6szletesen kidolgozni, hogy az EU-val kapcsolatos ismereteket fel6lel6 kepzesi program milyen ig6nyeknek feleljen meg. Ezeknek az igenyeknek a reszletes ismertet6set a most kovetkez6 resz tartalmazza. EMBERIEROFORRAS-GAZDALKODAS A KOZIGAZGATASBAN Magyarorszag 1990 6ta nemcsak a politikailag semleges kozigazgatAs megteremt6seben 6rt el eredmenyeket, hanem az erdemi kriteriumokon alapul6 munkaer6felvetel, az elol6ptet6s es a teIjesitmrny6rt6keles jogi alapjainak megteremtes6ben is. Mindazonaltal, az intezm6nyi keretrendszer, a vezetes m6dja, es az ezeket a kezdem6nyezeseket tamogat6 kepz6si rendszer ter6n komoly er6feszft6sekre lesz szukseg ahhoz, hogy a kozigazgatas a k6zeljov6ben nemzetkozi szinvonalhva valjon. Az emberier6forras-gazdalkodast tobb szempontb6l is meg kellene er6sfteni. Intezmenyi keretrendszer
Bar MagyarorszAg viszonylag stabil kozigazgatasi donteshoz6 es irAnyitO szervekkel rendelkezik, nincs egyetlen olyan sem kozottik, amely elegend6 hatalommal rendelkezne ahhoz, hogy osszehangolja es betartassa a kozigazgatas foglalkoztatAsi szabAlyait. Ez jelenleg a Belugyminiszt6rium berkein belul mukod6 kozszolgalati f6osztaly feladata. Ennek a megoldasnak vannak el6nyei es hAtranyai (a Belugyminiszterium mar amigy is tuIterhelt vezet6inek tovabbi munkat ad, nines elegend6 hatalma a tobbi miniszterium felett a sok ellenAllasba utkoz6 szemnlyzeti reformok kikenyszerites6hez, es kicsi a ltszam). Ha a kozszolgAlati f6osztalyt Athelyezn6k a Miniszterelnoki Hivatalba, hatAskore megnovekedne es ezzel meger6sodn6nek a kormAny lehet6segei is a kozigazgatas szem6lyzeti kerdeseinek koordinAlasara. 7 A Miniszterclnoki Hivatalon beluil muk6dik a kozigazgatas modernizaci6jA6rt felel6s Allamtitkar, aki a k6zigazgatAsi reform minden teruleter6l (tobbek kozott a kozszolgalatr61 6s a k6ltsegvet6s reformjAr6l) kozvetlenul a miniszterelnoknek szamol be. Mivel a szerepek 6s a felel6ss6gi korok meghatArozAsa meglehet6sen pontatlan, bizonyos Atfedes van a Miniszterelnoki Hivatal altai kinevezett, a kozigazgatas modernizaci6jaert felels allamtitkar es a Belugyminiszteriumon belul muikod6 kozszolgalati f6osztAly kozott. Mindk6t intezm6ny szinvonalas vezetessel 6s tehets6ges munkatArsakkal rendelkezik, akik munkajat sokkal hatekonyabban lehetne felhasznalni, ha a k6t szervezet szerepet pontosan tisztaznak. Ha a kozszolgalati f6osztAly atkerulne a Miniszterelnoki Hivatalba, akkor az Allamtitkar feladatk6re a hossz6 tavu strategiai feladatok kidolgozAsara m6dosulhatna. A fejlett orszAgok kozigazgatAsara jellemz6 hatekony emberier6forras-gazdalkodas feltetelezi, hogy rendelkez6sre allnak szemelyzetpolitikAval foglalkoz6 felkeszult munkatarsak, es munkdjukat cgys6ges humrancr6forrAs-gazdaIkodAsi strategia, illetve eljarasok alapjan v6gzik. Magyarorszagon ez nagyreszt hiany-
7Az EU-tiag.ilariokbanl tubbfele kozigazgatis-irinyitasi inodellre is tlalunk pcidait: van, ahol a miniiszterelnoki hivatalon belul kulon kUzszolgailati
osztaily iiiukodik (Egyesult Kirailysig), es van, ahol ezzel a kerdessel kulon rniniszt6riurn foglalkozik (Franciaorszdig). Magyarorszzigon a kozszoIgdI.tIi osztily ithelyezese a Miniszterelnoki Hivatalba dsszhangbimn Jenne a ceIk6nt megtogalinazot1 ,.kicsi 6s hat&kony" koriminyzat inodell jvel.
158
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
zik. Miniszteriumi szinten a szem6lyzeti osztaly altalaban nem rendelkezik a koztisztvisel6i torveny megval6sitasahoz szukseges kepzettseggel, tev6kenysegeik nagy resze pedig a 80-as evek 6ta valtozatlan. A kormany nemregiben kezdett hozza a ,,twinning"' programhoz, a modemizaci66rt felel6s kormanybiztos iranyitasaval. Ennek kereteben magyar k6ztisztvisel6k dolgozhatnak az EU-tagorszagok intezm6nyeiben, 6s - a szaktudas atadasat megkonnyitend6 - az EU-tagorszagokb61 is erkeznek tisztvisel6k, hogy meghatarozott ideig a magyar kozigazgatasban tevekenykedjenek. A magyar kozigazgatasnak nincs egyertelmu miukod6si szabalyzata, amely iranyitana a gyakorlati tevekenys6get. Ennel fogva a koztisztvisel6i t6rv6ny ertelmezeseben es alkalmazasaban jelent6s kulonbs& gek vannak. A kozszolgalati f6osztalynak a miniszteriumok szemelyzeti osztalyaval es a helyi onkormanyzatokkal 6sszhangban fel kellene vallalnia a mukodesi szabalyzat kidolgozasat, modellszeruen meg kellene vizsgalnia, hogy a szem6lyzeti osztalyok milyen fel6pit6suek legyenek, illetve azt, hogy a felveend6 munkaer6vel 6s annak szaktudasaval szemben milyen igenyek merulnek fel. Hianyzik Magyarorszagon a kozszolgalati szfera emberier6forras-gazdalkodasat feliilvizsgal6 szervezet is, valamint azok a szabvanyok, amelyek reven a gazdalkodas igazsagos, atlathat6 es hatekony lehetne. Egy fiiggetlen szakert6kb6l - vezet6 akademikusokb61, jogaszokb61, humaner6forras-specialistakb61 a1l6 felugyeleti testulet nagyban hozzajarulna ahhoz, hogy a magyar kozigazgatasban is teret nyerjen az alkalmassagon alapul6 szemelyzeti politika. 9 A kozszolgalati f6osztaly feletti bels6 ellen6rz6st a Belugyminiszterium rendeletei 6s a koztisztvise16i torv6ny gyakoroljak, melynek ertelmeben a kozszolgalati f6osztaly 6vente koteles jelent6st tenni az Orszaggyul6snek. Ez a jelentes azonban altalaban nem tobb a koztisztvisel6k szamar61 es f6bb adatair6l osszeallitott statisztikanal. Mivel a f6osztaly nem jogosult nemzeti emberier6forras-gazdalkodasi strat6gia kialakitasara, a k6zszolgalati szfera alkalmazottainak hat6konysagaval kapcsolatos adatok nem szerepelnek a fenti jelentesben. E jogkor n6lkul nem alakithat6 ki integralt humaner6forras-gazdalkodasi strat6gia. Ez a kritikus pont egyre sulyosabb gondot okoz, hiszen id6kozben az EU-csatIakozasi folyamat fokozatosan novekv6 munkaer6ig6nyt tamaszt. Rendkivul surg6sen orvosolni kellene azt, hogy hianyzik a szuks6ges ltszam, illetve a leepitesek szamanak meghatarozasahoz, valamint az alapvet6 humaner6forras-gazdalkodasi gyakorlathoz (p6ldaul a munkahelyi ellen6rzeshez) szUkseges szaktudas. Ennek meglete lehet6ve tenne a kormany szamara, hogy kiaknazza az emberi er6forras-gazdalkodast tamogat6 informaci6s rendszerek erejet. 1995-ben a Belugyminiszterium KOZIGTAD n6ven kifejlesztett egy kozponti szamit6g6pes nyilvantartasi rendszert, amely a kormanyzati szervek aital kuldott adatok alapjan vezet6i jelenteseket tud elo6llitani. Ezt a rendszert azonban a gyakorlatban nem hasznaljak az emberier6forras-gazdalkodas tervez6sehez es nincs kapcsolata a b6relszamolassal sem, fgy semmilyen szerepet sem jatszik a berkiadasok tervez6s6ben. Ezeknek a kapcsolatoknak a kialakitasa hasznos lenne a kulonboz6 forgat6konyvek orszagos szintu hatasanak el6rejelzes6hez. Alkalmassagon alapulo gyakorlat
A hivatalos, alkalmassagon (azaz nyilt versenyen es atlathat6 szabalyokon) alapul6 munkaer6felveteli 6s el6l6ptet6si rendszerek meglete alapvet6 kovetelmeny a hat6kony 6s j61 motivalt kozszolgalati szfera kialakitasahoz. MagyarorszAgon a koztisztvisel6k felvetel6t az 1998-ban m6dositott koztisztvisel6i torv6ny szabalyozza, amely megkoveteli, hogy minden meguresed6 helyet jelenteni kell a Beluigyminiszteriumnak, amennyiben azt 15 napon belul nem t6ltik be. A torveny el6irja tovabba, hogy a miniszteriumok
a Phare altal kezdem6nyezet, az egesz tersegre kiterjed6 l1-. n A twinning" ("ikresites", kijeIilt testv6rint6zm6nnyel folytatott az Agenda 20(0-rel 6sszhangban. Lasd Phare (1998). adja gerinc6t programjAnak segitsegny6jtAsi szakmai tervezett program amely a Phare 8
9Az alkalmassagon alapul6 gyakorlatot jelenleg a kbvetkez6 szervezetek tartatjak be: a Koztisztvisel6k Erdekegyeztet6 F6ruma (haromoldalu
szervezet, melyet a szakszervezetek, a helyi onkonmanyzatok dolgoz6i, es a kormany k6pvisel6i alkotnak), az Orszaggyules Polgarjogi Ombudsman-je (ill. Bizotts;iga). a Nemzeti Kisebbsegek Bizottsaga, valamint az Adatvedelmi Bizottsag. A helyi onkormanyzatokn.il munkaltat6i csoportok (pi. megyei tanacsad6 testUiletek) ellen6rzik a folytatott gyakorlatot az igazsagossag biztositasa erdekeben.
8. fejezet - Kozigazgatds
159
hivatalos kozlonyben rendszeresen tegy6k kozze a betolthet6 allasokat. Ez ut6bbi rendelkezes eredeti c6lja az volt, hogy minden allast hirdessenek meg, 6s nyfilt versenyben d6lhessen el, hogy kivel toltik be. Nehany miniszter ellenallasa folytan azonban ez az elv nem val6sult meg, 6s az allasok meghirdetese ma nem kotelez6. A meghirdetett allasok betoltese elviekben egysegesitett eljaras utjan tortenik, a val6sagban azonban a gyakorlat minden miniszteriumban mas es mas. A munkakori leirasokkal kapcsolatban is egyertelmu eljarast ir e16 a torveny, de a szem6lyzeti anyagok attekintese soran nagyon kev6s olyan munkakori leiras kerult e16, amely megfelelne a nemzetkozi szabvanyoknak. Alkalmassdgi vizsga
Bar a nyflt verseny nem kotelez6, minden pr6baid6s koztisztvisel6nek, aki nem rendelkezik fels6foku kozgazdasagi, jogi vagy k6zigazgatasi v6gzetts6ggel, kozigazgatasi alapvizsgat kell tennie. A vizsga anyaga els6sorban a k6zigazgatasi torv6nyre osszpontosul, igy nem val6sziniu, hogy megfelel6en meri fel a koztisztvisel6knek a kes6bbiekben, a konkret munka folyaman nyujtott teljesitmenyet. K6ltseghat6konyabb megoldas lenne, ha egyseges felv6teli vizsgat vezetnenek be, amely a kepessegeket es a fejl6des lehet6segeit vizsgalna a jogi es eljarasi ismeretek helyett. Ma mar csak azok kaphatnak magas beosztast a k6zigazgatasban, akik sikeres szakvizsgat tesznek. Ez viszonylag r6szletes jogi es kozigazgatasi ismereteket kovetel meg. Azoknak a koztisztvisel6knek. akik vezet6i poszton vannak, vagy erre palyaznak, esti tanfolyamokon el kell sajatitaniuk az anyagot es a megfele16 modulokb6l vizsgazniuk kell. A szakvizsgat a magyar kormany a munkahelyi kepzes egy formajanak tekinti, bar a gyakorlatban ezt sokszor a lehets6ges vezet6k szur6s6re hasznaljak. A szakvizsga egyik fogyat6kossaga, hogy a vezet6ket inkabb arra osztonzi, hogy agazati szakert6kke valjanak, semmint j6 donteshoz6kka, illetve ralatassal bir6 vezetokke. Talan el6nyosebb lenne kevesebb hangsulyt fordftani a specialis jogi ismeretekre, es az EU-integraci6s munkahoz szuks6ges altalanos ismereteket el6terbe helyezni. A teljes(tmeny ertekelse
A koztisztvisel6i t6rveny nem hatarozza meg egy6rtelmuien a teljesitmeny6rt6keles elveit es eljarasait. A teljesitmeny6rtekeIlst kizar6lag el6l6ptetesi, illetve jutalmazasi c6lra hasznaljak, 6s elhanyagoljak ennek a karrier alakitasat es a kepzest erinto, illetve a teljesitmeny javitasat szolgal6 oldalait. Ugy tunik tovabba, hogy a teljesftm6nynek nincs koze a berez6shez. Ez nem helyi jellegu probl6ma: tobb EU-tagorszagra is jellemz6, hogy a teljesitmenyhez kapcsol6d6 berezest inkabb a berek leszoritasara, semmint a teljesitmeny javitasa celjab6l alkalmazzak. A tapasztalatok azt mutatjak, hogy Magyarorszag 6gy erhetne el sikert a teljesftm6ny javitasaban, ha n6mileg csokkenten6 a koztisztvisel6k szamat, mikozben a kiemelt posztokon a piaci felt6teleknek megfelel6 b6reket fizetne. A b6rkoltsegek n6vekedeset 6gy lehet elkerulni, ha a fizetesemeleseket a hat6konysag javulasab6l finanszfrozzak. Szint6n felil kellene vizsgalni a teIjesitmeny-6rt6kelesi folyamatot, es ezzel eloszlatni a mult rendszerb6l orok6lt onk6nyes kozponti szabalyok alkalmazasaval kapcsolatos fenntartasokat. Ki kellene dolgozni a teljesitm6ny-ellen6rz6s hivatalos szabalyait, 6s lehet6v6 tenni, hogy vezet6k es alkalmazottak kitanuljak a szuks6ges eljarasok alkalmazasat. A teljesitmenyt minden evben ertekelni kellene. Elhlptetes
A koztisztvisel6i kateg6riaban az el6leptetes a szolgalati id6 hosszanak novekedesevel automatikusan tortenik, felteve, hogy az adott koztisztvisel6 el6rte a ,,megfelel6" teljesitm6nyszintet. Ily m6don a koztisztvisel6k arra szamithatnak, hogy mintegy 6tevente feljebb lephetnek a rangletran. Bar ez a m6dszer e16segiti az ertekes szaktudas meg6rz6s6t, a teljesftm6ny-ert6keIlsi rendszer fogyat6kossigai miatt nem tukrozheti a t6nyleges alkalmassagot.
160
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
Az elol6ptetesi rendszer kulcsa mindig a kozvetlen felettes, aki felett kev6s, vagy semmilyen ellen6rzest sem gyakorol az 6 felettese, vagy a szervezet szem6lyzeti osztalya. Bar az el6leptet6si dontesek atlathat6ak (mivel a d6ntesek a teljesftmenyertekelesi rendszerhez kot6dnek), az eredmenyeket nem kozli a szervezet k6zl6nye, vagy hfrlevele. Ha megkoveteln6k, hogy minden szem6lyzeti valtozast nyilvinossagra hozzanak, akkor a vezetes es maguk az alkalmazottak is k6nnyebben ertesuilhetnenek r6luk, es jobban nyomon tudnak kovetni 6ket. Tovdbbke'pzes, karrierlehetosegek
A besorolasok es a b6rkiegeszitesi rendszer az iskolai vegzettsegen alapul. Az EU-integraci6 szempontjab61 gondot okoz az altalanos ismereteknek ez a tulhangsulyozasa a konkr6t munkaval kapcsolatos tudassal, illetve keszsegekkel szemben. A hangsulynak els6sorban a vezet6si es tervez6si ismeretek iranyaba kellene eltol6dnia. A koztisztvisel6k tovabbkepz6senek intezm6nyrendszere szint6n meger6sitesre szorul. A szuksegtelen parhuzamossagok kikUszob6lese v6gett el6szor is a kepz6st vegz6 szervezetek szerep6t kellene tisztazni"'. Az 6j kormany felismerte, hogy a koztisztvisel6k tovabbk6pzese strat6giai fontossag6 k6rd6s, 6s a Magyar Kozigazgatasi Intezetre alapozva egys6ges int6zm6nyi struktuirat kfvan teremteni a kepzeshez. Masodszor, a k6pzesi ig6nyek felmeres6t, illetve a kepzesi politika kidolgozasat az egyes miniszt6riumok ad hoc alapon vegzik, an6lkiul, hogy a tovabbk6pz6sre fordithat6 er6forrasokat kozigazgatasi szinten barki is 6sszehangolna. Ha Magyarorszag hat6konyan szeretne felhasznalni a sajat es a kiulfoldi donorszervezetekt6o kapott er6forrasait, akkor atfog6 k6ztisztvisel6i tovabbk6pz6si strategiat kellene kialakitania. Ennek a strategianak meg kellene hataroznia es sorrendbe kellene allitania a legfontosabb tovabbk6pz6si igenyeket, ki kellene dolgoznia a kepzes lebonyolitasahoz szUkseges intezm6nyi kereteket, illetve e szolgaltatas nyujtasanak altemativ formait. A strategia kialakitAsahoz a kozszolgalati f6osztalynak kellene hozzakezdenie, meghatarozva az orszagos szintu k6pz6s bsszehangolasanak m6dszereit es a strategiat alkot6, illetve szolgaItat6 intezmenyek szerep6t es jelent6si k6telezettsegeit. A koztisztvisel6k tovabbkepzesenek koltsege jelent6s tenyez6 lesz abban a tekintetben, hogy Magyarorszag mennyire tud felkesziulni az EU-k6rnyezetben val6 muk6des6re. A kozszolgalati f6osztaly kepz6si rendelet6nek vazlata azt javasolja, hogy 2,7 milliard forintot (a berkiadasok 2%-at) kul6nftsenek el a koztisztvisel6k tovabbkepzesere, de ezt a szamot nem az ig6nyek alapjan hataroztak meg. A tobb agazatot is 6rint6 vezet6i alapk6pzes finanszirozasanak egyik lehet6s6ge az lenne, ha a k6zszolgalati f6osztAly az egyes miniszteriumok oktatasi 6s k6pzesi koltsegvetesenek egy reszevel osszevontan gazdalkodhatna. AZ EU-CSATLAKOZAS IRANYITASA Magyarorszag el6tt ma az Eur6pai Uni6hoz val6 csatlakozasi folyamat iranyitasanak surg6s 6s nehez feladata all, s ezt a feladatot a szelesebb 6rtelemben vett kozigazgatdsi rendszer reformjaval parhuzamosan kell megoldani. Az igazi kihivast az jelenti, hogy mindk6t teruleten el6relepest tudjon elerni az orszag anelkuil, hogy akar rovid, akar hosszu tav6 celokat fel kellene aldozni. Az alabbiakban a tanulmany az EU-csatlakozas iranyitasara felallitott magyarorszagi intdzm6nyek teljesitmenyet m6ri fel a csatlakozasi strategia szemsz6geb6l (lIsd alabb a 8.2. keretes fras). A hangsulyt els6sorban az intezmenyi el6k6szuletekre, az eddig bevezetett iranyitasi folyamatokra, valamint arra helyezi, hogy az EU-csatlakozasi tevekenys6geknek megfelel6 emberier6forras-allomany van-e kialakul6ban.
Ezek a szervezetek a kovetkez6k: a Miniszterelnoki Hivatal Kozigazgatis Modernizaci6jart Felel6s Allaintitkira (vezet6 kUztisztvisel6k tovabbkepzesi programija), a Belugyminiszterium (a tobbi k6ztisztviseI6 tovabbkepzese), a KuliIgyminiszterium (az EU-val kapcsolatos tov;bbkepzes), a Magyar Kozigazgat;si Intezet (kutatas, a tov.ibbkepzesek lebonyolitasa), valainint mnegyei es Allaini kozigazgatasi hivatalok (a kh(ztisztviseI6k tovabbkepzesenek lebonyolitasa helyi szinten).
161
8. fejezet - Kozigazgatds
8.2. KERET: A CSATLAKOZASI STRATEGIA Magyarorszag csatlakozLisi strategiaja a Kdldgyminiszt6rium integraci6s titkarsaga ailtal kiadott ,,Nemzeti program az Acquis itvetel6re" cimu dokumentum fonnajaban keszult el 1998 marciusaban. Ezt kovet6en a programot a miniszterelnbk vezet6sevel j6vahagyta az OrszAggydl6s Eur6pai Integraci6s Bizottsiga. A program meghatarozza a 2001-ig terjed6 id6szak legfontosabb feladatait, es nagy vonaiakban a feladatkor6ket, valamint hatarid6ket szab meg. A strat6gia tfz teruletet blel fel, melyek mindegyike tbbb r6szterUletre oszlik (pl. foglalkoztatottsig, szocidlis ugyek). A program minden r6szterUlethez meghatarozza az els6dleges felel6ss6gi k6roket, feladatokat, hatdrid6ket, illetve az EU-integraci6 gazdasagi es tarsadalmi hatasait. A korminy F 11.lr.uj:~]i.,i.irA gyenge pontjai els6sorban a kovetkez6k: * A strat6gia megval6sitAsAnak int6zm6nyi kovetelmenyeit illet6en a strategiaban meghatirozott teend6k litalanos int6zm6nyi szUksegleteken alapulnak, nem pedig konkret javaslatokon. * Hianyoznak a teljes koru kblts6gbecsl6sek, amelyek alapjin sokkal koordinaltabban lehetne kezelni a kormanyzati es a kUlfioldi er6forrAsok elosztisit. * Nincs kapcsolat a strategia, illetve a szelesebb ertelemben vett kozigazgatasi refonmprogram kozbtt. Az olyan kerdesek, mint peldaul a kozszolgalat professziondlisabbi tetele, a b6rez6s es a besoroliasok ugye, valamint a kozigazgatasi strategia es irinyft.is int&menyei, keretei - amelyek kiemelten fontosak az EU-vezette kormanyzati feladatak vegrehajtasahoz - nem szerepelnek a strat6gi6ban.
Intizmenyrendszer
Az EU-csatlakozas megkoveteli, hogy megfelel6 int6zmenyi kapacitas alljon rendelkezesre a gazdasagpolitikai strategia kialakitasahoz, valamint a kormany csatlakozasi programjaban felsorolt l6pesek v6grehajtasahoz. Ugy tunik, hogy Magyarorszag megfelel6 lpeseket tett az el6bbi celkituzesek megval6sitasahoz szuks6ges int6zmenyrendszer, illetve folyamatok kialakitasara. A jelenlegi intezmenyrendszer azaltal biztositja a csatlakozasi program hat6kony osszehangolasat, hogy gondoskodik a politikusok, miniszterek, vezet6 koztisztvisel6k es kuls6 szakert6k teljes koru r6szvetel6r6l a kormanyprogram kidolgozasaban. Ahogy azonban a csatlakozasi folyamat egyre osszetettebbe valik, a feladatok szama 6s bonyolultsaga pedig n6vekszik, a jelenlegi rendszert m6g jobban meg kellene er6siteni. A statisztikai melleklet 8.1. abraja bemutatja Magyarorszag EU-csatlakozassal foglalkoz6 alapvet6 intezmenyrendszer6t. Ez a rendszer fokozatosan alakult ki az EK-val folytatott parbesz6d, illetve a SIGMA jelentesekben ajanlott, a legjobb gyakorlatb6l meritett peldak eredm6nyek6nt. Az EU-csatlakozas gazdasagi es kereskedelmi vonatkozasai peldaul a Kereskedelmi Miniszteriumt6l atkeruiltek a Kulugyminiszteriumhoz, es ma mar minden EU-csatlakozasi kerdes ehhez a miniszteriumhoz tartozik. A nemzetkbzi tamogatasok kezelese pedig egy ideje a Miniszterelnoki Hivatal feladata, es jelenleg egy tarca nelkuli miniszter felugyeli, aki elfogulatlanul tudja ertekelni a ku lonboz6 miniszteriumokt6l erkez6, szakmai segitsegnyujtasra vonatkoz6 palyazatokat. Az ut6bbi id6ben az illetekesek tobbszor is megvitattak, hogyan lehetne javitani az EU-csatlakozassal foglalkoz6 intezmenyek mGkbdds6t, illetve osszehangolasat. Van nehany teruilet, amely meger6sitesre es javitasra szorul: (i) a kozigazgatas modernizaci6jaert felel6s allamtitkar 6s a szakmai segfts6gnyujtasi koordinator szerepkorenek vilagos megkul6nboztet6se, f6k6nt az ujonnan kialakitott twinning programok kapcsan, (ii) a szakmai segitsegnyujtas koordinaci6ja, (iii) a szakmai segitsegnyujtasi programok nyomon kovet6s6re 6s felugyelet6re szolgal6 rendszerek, valamint a szabalyok betartatasanak m6dszerei, (iv) a koztisztvisel6k rugalmasabb alkalmazasa a tudas atadasanak hatekonyabba t6tele erdek6ben, (v) vezetesi eljarasok (pi. egys6ges ugyrend dokumentumok koroztet6sere az EU-csatlakozasban resztvev6 szervezetek kozott), valamint (vi) az EU-val kapcsolatos fenti eljarasok meger6sites6t c6lz6 technol6gia. Emberi eroforrdsok Az EU-csatlakozas osszefogasat c6lz6 intezmenyrendszer es folyamatok kielegit6ek, hat6konysagukat pedig az is bizonyftja, hogy Magyarorszag j6 esellyel palyazik az EU-tagsagra. Mindazonaltal atfog6 emberier6forras-gazdalkodasi elk6pzel6sek hianya kovetkezteben eddig nem volt lehet6s6g arra, hogy a
162
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
strategiai fontossagu, kincset 6r6 tudassal rendelkez6 munkatarsakat a vezet6 koztisztvisel6k koze emeljek, illetve hogy sziikseg szerint athelyezhess6k 6ket a kiemelt fontossagu teruletekre. A szakminiszteriumok humaner6forras-gazdalkodasi osztalyainak egymassal kell megkiuzdeniuk a letszamnovel6sert es a szukseges tovabbkepzds megszerzdseert. Szemelyzeti szempontb6l a magyar kozigazgatas EU-csatlakozassal foglalkoz6 egysegei j61 fel vannak kdszuilve a k6zvetlen feladatok ellatasara. Ugyanakkor az Integraci6s Titkarsag becslese szerint EUtagorszagkent tovabbi 4 000 posztra lesz szuikseg a kozigazgatasban. A csatlakozasi targyalasokon jelenleg reszt vev6 koztisztvisel6k kdpzetts6ge igen j6nak tunik. A csatlakozast kovet6en azonban val6szinu, hogy kozulifk sokan az Eur6pai Bizottsagndl es mas EU-szervezetnel fognak elhelyezkedni, igy tovabbi er6forrasokra lesz szuikseg meguresedo helyuk betolt6s6re. Bar fels6vezet6i szinten mar stabilizad6dtak a szemelyzeti mozgasok, a fiatalabb alkalmazottak, azaz a kozigazgatas leend6 vezet6i k6reben nem ez a helyzet, rajuk ugyanis nagy a kereslet a maganszektorban is, kulonosen a nemzetkozi cegeknel. A folyamatos emberier6forras-fejlesztes koltsegei az el6bb felvazolt intenziv alkalmazotti mozgasok eseten jelent6snek bizonyulhatnak. A statisztikai melleklet 8.8. tablazataban szerepl6 el6zetes becslesek szerint a fels6- es k6zepvezet6i szintu koztisztvisel6k kepzesi koltsegei az els6 negy ev soran mintegy 105 milli6 US dollart tesznek majd ki. Ezenfelul tovabbi 7 milli6 dollar koltseggel jmrna az EU-csatlakozasra szakosodott munkatarsak specialis kepzese. Kiilfoldi tamogat6 szervezetek, igy a Phare es masok, er6teljesen tamogatjak es szakmai segits6gnyiujtasban r6szesitik a a csatlakozassal kapcsolatos tovabbkepzesi programokat. Javitotta a szakmai segitsegnyujtas osszehangolasat az a dontes, amellyel a koordinatort a Miniszterelnoki Hivatalba helyeztek, hogy ralatasa lehessen a kulonb6z6 miniszteriumok szakmai szuksegleteire. Ugyanakkor t6bb miniszterium es kiulfoldi tamogat6 szervezet is azt allitja, hogy a szabalyokat gyakran megkerulik, es bizonyos aggalyok meruilnek fel a pdlyazatok elbirdlasanak korrektsegdvel kapcsolatban is. AJANLASOK Az intezmenyi kapacitas megszilardftasa nemcsak a j61 mukod6 piacgazdasag egyik alapfeltetele, hanem az EU-csatlakozasi folyamat letfontossagu osszetev6je is. Az ut6bbi n6hany evben Magyarorszag jelent6s eredmenyeket ert el a modern, hatekony kozigazgatas, illetve a professzionalis k6zszolgalati szfera kia1akitasaban. Tovabbra is vannak azonban szuk keresztmetszetek a k6zszfera foglalkoztatasi gyakorlataban, a berezesi rendszerben, a kozigazgatas emberi er6forras-gazdalkodasaban, valamint az egyre osszetettebbe val6 EU-csatlakozasi folyamat irdnyftdsAban. Az alabbiakban felsorolt legf6bb ajanlasok ezeknek a problemAknak a megoldasat celozzak. Foglalkoztatds es berezes a kdzszf&rdban
A maganszektor es az ailami szektor berszintje kozotti jelent6s elteresek okozta problemak, illetve az alacsony hatekonysAgu mrnkodes megszuntetesere a magyar kormanynak egyseges berezesi strategiat kellene bevezetnie. Ez annyit jelent, hogy sziukseg lenne olyan kapacitas kialakitasara, melynek segitsegevel rendszeres 6sszehasonlit6 felmeresek keszulhetndnek a berekr6l, kulcsfontossagu kepesitesekre lebontva. Emellett, rendszeresen sor keruilhetne a szemelyzet cserel6desevel, illetve a meguresedett ailasokkal kapcsolatos statisztikak osszegyujtesere 6s nyilvanossagra hozatalara, ami megk6nnyften6 a berpolitikaval kapcsolatos donteseket. Fontol6ra kellene venni azt a lehet6seget, hogy megfelel6 ertekelesi technikak segits6g6vel uj berezesi 6s besorolasi rendszert vezessenek be.
8. fejezet - Kozigazgatds
163
SzilardabbA es rendszerszemleletuve kellene tenni a rugalmas berezes uj mechanizmusainak, tobbek kozott a teljesftmenyfiigg6 beremel6s 6s b6rcsokkent6s, a szemelyi b6rezes, valamint az euroatlanti integrAci6s p6tlekok szabAlyozasat. Olyan gazdasagpolitikai keretrendszert kellene kialakftani, amely vilagos, konkret krit6riumokat tartalmaz a berek teljesitm6ny, illetve a szaktudas szerinti emeles6re. Mivel az EU-csatlakozashoz az ujfajta ismeretekkel rendelkez6 alkalmazottak letszamanak gyors n6velesere lesz szukseg, el6zetes foglalkoztatasi tervben kellene felm6mi ennek koltsegvetesi vonzatait. Ce1szeru lenne felbecsiulni az EU-csatlakozAssal osszeftiggesben felmerul6, az iijfajta ismeretek iranti ig6nyek miatt szUks6gesse val6 16tszAmnovekedes, illetve -leepftes hatasat. A foglalkoztatas ilyen iranyu valtoztatAsAhoz szuks6g lenne egy gondosan kialakftott, koltsegbecsl6sekkel ellatott leepft6si 6s athelyez6si program kidolgozAsara. Emberieroforras-gazddlkoddsa kozigazgatdsban Az emberi er6forrAsokkal vaI6 hatekonyabb gazdalkodas, valamint a dont6shozasi folyamatok hatekonyabbA tetele erdekeben vilAgosan meg kellene hatarozni minden kozigazgatasi szerv jogkbr6t 6s alA-folerendelts6gi viszonyat. Ha szukseges, m6dosftani kellene a kbzigazgatasi torv6nyt is. A Belugyminiszterium kozszolgAlati f6osztalyanak kapacitAsat a kovetkez6 megoldasok segitsegevel lehetne meger6sfteni: (i) a kozszolgalati f6osztalyt At lehetne helyezni a Miniszterelnbki Hivatalba (es amennyiben szuks6ges, kulon minisztert 6s allamtitkart kinevezni hozza), (ii) 6ssze lehetne vonni a kozszolgAlati es a kozalkalmazotti f6osztalyokat, (iii) tovabbkepzeseket kellene biztosftani az emberier6forrAsgazdalkodas nemzetkozi tapasztalatair6l, lehet6leg twinning programok kereteben, valamint (iv) mukod6si szabalyzatokat kellene keszfteni, es modellezni kellene a humaner6forras-gazdAlkodasi osztalyok legmegfelel6bb strukturajat, ltszam- es kepzetts6gi ig6nyeiket. A kozszolgAlati f6osztalynak emellett a koztisztvisel6k egeszere vonatkoz6, atfog6 emberier6forras-fejlesztesi strategiat kellene kidolgoznia, es ennek siker6r6l be kellene szamolnia az OrszAggyulesnek. Tobb 1lpesre is szuks6g van, amig kialakul az etikus, igazsAgos, Atlathat6, hatekony es alkalmassAgon alapul6 kozigazgatasi gyakorlat Magyarorszagon. El6szbr is, a kormanynak fontol6ra kellene vennie egy kozigazgatasi felugyeleti szerv 1etrehozAsAt, amely a szem6lyzeti politika 6s a szabAlyok betartasat ellen6rizn6. MAsodszor, szukseg lenne az alkalmassagon alapul6 felveteli es eI6l6ptetesi gyakorlat rendszerszintu bevezetes6re, illetve mukod6si szabAlyzatokba foglalAsara. A meguresed6 helyekhez szabvany szerinti munkakori lefrasokat kellene keszfteni, melyeket orszAgos lapokban kellene kozz6tenni. A kozszolgAlati f6osztaly feladata lenne annak ellen6rz6se, hogy a miniszt6riumok ezeket a szabalyokat val6ban betartjak-e. Az alkalmazottak teljesftmeny6t evente 6rt6kelni kellene. A Koztisztvisel6i Torv6ny ezen ajAnlasoknak megfelel6en m6dosftasra szorulna. Vegul pedig, a koztisztvisel6k tovAbbkepz6senek javitAsaval kapcsolatban a kovetkez6k 6rdemeln6nek megfontolast: nemzeti k6pz6si strategia kialakitAsa, a koztisztvisel6i k6pz6s bizonyos teruleteinek kiszerz6dtetese, valamint az illetekes kormanyzati szervek k6pz6si strategiaval 6s a kepzes lebonyolitasaval kapcsolatos szerepk6renek tisztAzasa. Mindemellett, c6lszeru lenne feliulvizsgalni a leend6, illetve a jelenlegi koztisztvisel6k vizsgAztatasi rendszerenek koltseghatekonysAgAt is.
164
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Az EU-csatlakozds irdnyitdsa
Az Eur6pai Uni6hoz val6 csatlakozas folyamatanak iranyitasa az elkovetkez6 evekben egyre fontosabba valik majd. Keresni kellene azokat a lehet6s6geket, melyek tovabb javitjak a szakmai segfts6gnyujtas osszehangolasat. igy peldaul a felesleges kett6z6desek elkerulese erdekeben tisztazni kellene a modernizaci6ert felel6s allamtitkar es a szakmai segitsegnyujtasi koordinator egymashoz viszonyitott szerepk6r6t. A kormanynak fontol6ra kellene vennie, hogy a szakmai segitsegnyujtassal kapcsolatos osszes feladatot, koztuik a twinning programok feladatait, az 6jonnan kinevezett PHARE miniszter vegye at. Szukseges lenne a szakmai segits6gny6jtdsi programok nyomon kovet6sere, folyamatos ellen6rzesere alkalmas uij rendszerek kidolgozasa. A kormanyzati szervek EU-hoz kot6d6 tevekenysegenek iranyitasAt es munkaer6-felveteli politikajat jobban ossze kellene hangolni. Ebben komoly szerepet jatszhat az Integraci6s Titkarsag, amely iranyelveket adhatna ki a munkaer6-feltolt6s ism6rveir6l es eljarasokr61 a kedvez6 tapasztalatok (best practice) elemz6sek alapjan, a miniszt6riumok EU-csatIakozasi osztalyai szamara. Az EU-iigyekkel foglalkoz6 alkalmazottak tev6kenyseg6t szabalyoz6 eljarasokat rendszeresen kellene publikalni 6s koroztetni. Az EU-csatiakozassal kapcsolatos tev6kenys6geket a kozigazgatas fejleszt6sevel osszhangban kellene kezelni. Az integraci6s strategiat pedig a kozigazgatasra gyakorolt hatas figyelembe v6tel6vel kellene atdolgozni. Ennek ki kellene terjednie az egyes intezkedesek beruhazasi es foly6 k6ltsegeire, bele6rtve a munkaer6re fordftott kiadasokat. Mindemellett, a kozszolgalati foosztaly emberier6forras-gazdalkodasi strategiajanak meg kellene hataroznia, hogy az egyes szektorokban milyen emberier6forras-ig6nyeket tamasztanak majd az EU-csatlakozasi targyalasok, valamint hogy hosszabb tavon (mar EU-tagallamkent) milyen adminisztrativ kihivasokkal kell majd szembenezni a programok megval6sitasa soran.
9. A MEZOGAZDASAGI ES ELELMISZERIPARI AGAZAT A mezogazdasag hagyomanyosan a magyar gazdasag jelent6s agazata volt. Az EU-hoz csatlakozni keszUl6 orszagok kozott tenylegesen itt az egyik legmagasabb az egy f6re es6 muvelhet6 foldterulet nagysaga. Annak ellenere, hogy a 80-as evek v6gen, a 90-es evtized els6 fel6ben a mez6gazdasagi termel6s meredeken csokkent, a mez6gazdasag es az 6lelmiszerfeldolgoz6 agazat m6g mindig a GDP 10%-at allitja e16 (ebb6l 6%-ot a mez6gazdasag). Az ut6bbi evekben az agazat jelent6s szerkezeti valtozasokon ment at. Ez a fejezet a valtozasok eredm6nyeit vizsgalja, es tobb k6rdest is feltesz: mennyire k6szult fel az Agazat az egyseges EU-piac versenyfelt6teleire? Varhat6an milyen hatassal lesz az EU-csatlakozas az agazatra? Milyen m6rtekben kell majd igazodnia az EU szabvanyaihoz 6s mez6gazdasagi politikajahoz? Vegul pedig, melyek az agazat fejl6desenek tovabbra is fennall6 akadalyai? A LEGUTOBBI SZERKEZETI VALTOZASOK ATTEKINTESE A magyar mez6gazdasag es clelmiszeripar az ut6bbi evekben jelent6s valtozasokon ment keresztul, melyeket a fogyaszt6i es termel6i arak teljes liberalizaci6ja, a foldek es az 6lelmiszeripar privatizaci6ja es a kulfoldi 61eemiszeripari befektet6k iranyaba val6 nyitas eredm6nyezett. A termeloi is a JO'gvsztoi drakat teljes mirtikben fels:abaditottadk, nagyreszt mar a 90-es 6vek elej6n. Az energia es a takarmany kolts6g6nek jelent6s novekedese, valamint a fogyasztAsi szokAsok valtozasa (melyet a realjovedelem csokkenese es az 6elemiszerarak egymAshoz viszonyitott valtozasai okoztak) egyuttesen drAmai vAltozdst eredmenyeztek a termelesben. A 80-as evek v6gen, illetve a 90-es 6vek elejen lathat6an visszaesett a mez6gazdasagi termeles, azon belul is els6sorban az allattenyesztes. 1995 6ta az allatteny6szt6s szintje stabilizal6dott, mig a novcnytermesztes (els6sorban a gabonafajtak, ilietve az olajos magvak termeszt6se) mersekelt noveked6snek indult. Ez ut6bbi kateg6ria a teljes mez6gazdasagi termeks 60%-at tcszi ki, szemben a korabbi 50%-kal. A telrn6fluldck prihati:cki6jucsaknem teljesen befrje:Jdl(itt. A termel6szovetkezetek f6ldjeit els6sorban a volt tulajdonosok kaptak meg. A szocialista id6szakban elkobzott f1Idek volt tulajdonosai karp6tlasi jcgyeket kaptak, melyeket fizet6cszk6zk6nt hasznalhattak a termel6sz6vetkezeti, illetve az Miami gazdasagok tulajdonaban lev6 f6ldek Airver6sein. A termel6szovetkezctek 6s allami gazdasAgok tagjai - egyeb juttatAsok mellett - kismert6kben maguk is r6szesdltck a ftldb6l (I'ejenkent mintegy I hektart kaptak). Mindezek eredm6nyek6nt 1998 vegerc a megmuvelt fold tobb mint 90%-a magAnk6zbe kerult. Uj ,gaddlkodusistru-ktidr-adkjelentek nmeg. A t6rveny el6frja, hogy egyeni gazdAlkod6k nem birtokolhatnak 300 hektarnal nagyobb ftldtertiletet, jogi szem6lyek (azaz cegek) birtokaban pedig cgyaltalan nem lehet megmuvelhet6 told. A gazdalkod6k alkotta sz6vetkezeti tarsulAsok reven ennek ellencre a ftldhasznAlat jelent6s koncentral6dAsa ment v6gbe. Igy a l`old mintegy 40%-At nem maga a tulajdonos, hanem szovetkezeti tArsulasok muvelik. Ezek koz6 tartoznak a nagy csaladi birtokok, a sz6vetkezetek, s6t, nchany mcgmaradt anami gazdasag ftldjei is. Mintegy 500 000 reszmunkaid6s gazdalkod6 a mez6gazdasAgon ki-
166
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
viul mas forrasokb6l is jut bevetelhez. A gyorsan kialakult 6s a foldb6rleti konstrukci6knak koszonhet6en viszonylag sz6tforgacsol6dott f6ldtulajdonviszonyok 1lnyeg6ben nem akadalyoztak meg az uj mez6gazdasagi technol6giak bevezeteset. Az atalakulasok eredmenyek6nt az aktiv nepesseg jelent6s r6sze a mez6gazdasagb6l mas agazatokba l6pett at. Jelenleg a munkakepes lakossag mindossze 8%-at foglalkoztatja a mez6gazdasag, mig ugyanez az adat 1992-ben m6g csaknem 19% volt (lasd a 9.1 .brat). Az atalakulast az is el6segitette, hogy a tobbi agazatban j6 munkalehet6s6gek teremt6dtek. Mindazonaltal - bar a munkanelulis6gi rata lassan cs6kken - vid6ken m6g mindig viszonylag magas az els6sorban az idenymunkasokat 6s az alacsony kepzettsegu dolgoz6kat erint6 munkan6lkulis6g. 9.1. abra: A mezogazdasag reszesedese a GDP-b6l es a foglalkoztatottsagb6l (szazalek) Az atalakulas masik kovetkez20 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -meyamukrotmlknsg-
amunkaer6 termel6kenys6g6javulasa, amelynek kosz6nhetoen a termel6kenys6g ma mar a gazda-
20-------------------------------menye 16- -
-
- -
14-12- -
-- -- -
- - - - - - - - - - - - - - - -nek - - - - - - - - - - - - - - - -
- - - - -- - - - -
-
- -
A
- 4
-
-
2
--
-
-
sag tobbi agazatahoz kepest, s6t, az
-
vez6en alakul. A vilagpiaci arakhoz val6 igazodast kovet6en Magyarorszag mez6gazdasagi termelekenysegi
--
n
1991
1992
1993
1994
J
/995
mutat6ja (8 361 USD egy f6re es6 hozzaadott ertek) ma mar azonos
17
1996
A meza; azdanjgredsea GDP-ol| A*mez6gazda
resi
kepest is ked-
EU-tagorszagokhoz
- - -
nagysagrendu az EU atlagos termel6kenysegi szintjevel (Iasd a 9.2. abrat).
deszsse atogal,1kozvattArig,(hol
Forras: FoldmuvelesUgyi es VidekfejIesztesi Miniszterium, Kozponti Statisztikai Hivatal
9.2. abra: A mez6gazdasagi munkaer6 termelekenysege egyes EU-tagorszagokban es Magyarorszagon, 1 f6re jut6 hozzaadott ertekben szamitva (1996) (vilagpiaci arakon, dollarban) 14000-------------------------------------------------------------
------ -----------
12000--------------------------------------------------------
--
--
--
-
10000---------------------------------------------------------
--
--
--
-
80118-
- -
6000 -
-
4010
-
-
-
-
--
- -------
-
2000
L
-
Cseh Kjztirsastig
Forras: OECD, 1998
Magyarors:(ig
Aus-trr,a
Nemenutoszdg
Franciaorszag
EU (15)
-I
9. fejezet - A mez6gazdasdgi is elelmiszeriparidgazat
167
Az e'elmiszerfeldolgoz6ipar mara szinte teljes m'tekben (mintegy 6%-nyi allami tulajdon kivetelevel) magankezbe kerult. A privatizaci6 6s a kulfoldi befektet6k iranti nyitottsag a kormany tudatos (bar sokat vitatott) dontes6nek eredmenye volt. A mez6gazdasagi feldolgoz6ipar a legtobb muikod6t6k6t vonz6 agazatok egyike lett: 1991 es 1996 kozott az 6sszes kulfoldi muikod6t6ke-behozatal korulbelul 35%-at kapta az 6lelmiszeripar, 1996-ban pedig az agazaton beluli kulfoldi t6ke aranya elerte az 50,6%-ot. Kulonosen az 6riasvallalatok vonzottak a kiilfoldi befektet6ket: ezek 65%-anal kulfoldi a tobbs6gi tulajdonos. Ez a privatizaci6s strat6gia uj feldolgozasi es piacraviteli eljarasok bevezet6set tette lehet6v6, es elegend6 miukod6t6ket biztosftott ahhoz, hogy az agrartermekek felvasarlisa reven megakadalyozza mez6gazdasag finanszirozasanak, illetve a feldolgoz6iizemek mukodesenek ellehetetleniules6t. A cs6dbe jutott agrarvallalatok felszamolasa szinten el6segitette az agazat atalakulasat. Osszessegeben az elelmiszeripar reszesed6se a GDP-b6l szilardan 4,5% korul maradt, az altala foglalkoztatott munkaer6 aranya viszont 1992 es 1996 kozott 4,6%-r6l 3,5%-ra cs6kkent. Amint a 3. fejezetben is targyaltuk, az ut6bbi 6vekben folyamatosan csokkent a mez6gazdasag es az 6lelmiszeripar reszaranya az exporton belul. Ennek ellenere Magyarorszag tovabbra is egy6rtelmuien mez6gazdasagi export6r maradt. A kivitel els6sorban erur6pai orszagokba iranyul, 6s mind az import, mind az export szintje nagyjab6l stabil maradt az atalakulas teljes id6szakaban (1993 kivetel6vel). Az ut6bbi id6ben a nem EU-tagorszagokba (leginkabb CEFTA-tagorszagokba es Kozep-Azsiaba) iranyul6 export novekedesnek indult, es ezzel Magyarorszag lett az egyetlen olyan CEFrA-tagorszag, amelynek pozitiv a CEFTA-kereskedelmi merlege. Ez az uj fejlemeny Magyarorszag kedvez6 foldrajzi fekveseb6l, illetve a kornyez6 orszagok igenyeinek helyes felm6res6b6l ad6dik. A kulfoldi befektet6k egyenesen idealis ,,tamaszpontnak" tartjak Magyarorszagot, ahonnan kereskedelmi kapcsolatokat kezdemenyezhetnek koz6p- es kelet-eur6pai szomszedaival.
MEZOGAZDASAGI TAMOGATAS: FELULVIZSGALATRA SZORULO PROGRAM Kozvetlen koltse'gvetesi tamogatas
A magyar mez6gazdasagot tamogat6 programokkal osszefuigg6 6sszes k6lts6gvet6si kiadas a tobbi OECD-tagorszaghoz kepest meglehet6sen alacsony. 1997-ben ez a tamogatas mindossze a GDP 1%-at tette ki (ami a mez6gazdasag GDP-hez val6 hozzajarulasanak korUlbeliul egy6t6de). A termel6i tamogatasi egyenert6k' (PSE) vizsgalata azt mutatja, hogy Magyarorszag 1995 utan jelent6sen visszafogta az agazat koltsegvet6si tamogatasat, es jelenleg nagyjab6l az Egyesult Allamok6nak megfelel6 szintu, mintegy 16%os tamogatast biztosit (lasd a 9.3. abrat). Mig a mez6gazdasagi tamogatasok n6vleges erteke az ut6bbi hat evben tobb, mint k6tszeresere novekedett, USA dollarra atszamitva a tamogatasok osszege viszonylag stabil, 500 6s 600 milli6 dollar kozott volt. A vilagpiaci arak csokkenese kovetkezteben azonban er6sodik a nyomas a tamogatasok szintjenek novelesere. Az 1998-1999-es tamogatasi programok igy varhat6an magasabb PSE erteket eredm6nyeznek majd. Fogyaszt6i szemszogb6l az arak szamottev6en nem haladjak meg a vilagpiaci arakat. Ez a teny, amelyet a fogyaszt6i tamogatasi egyen6rt6k2 (CSE) fejez ki, mintegy 89%-os implicit fogyasztasi ad6t takar, ami megegyezik az Egyesuilt Allamokban tapasztalhat6 szinttel, viszont 2,5-szer alacsonyabb az EU-tagorszagok implicit fogyasztasi ad6janal (Iasd a 9.4. abrat). A fenti k6ltsegvet6si programok (viszonylag kisebb) m6dositasra szorulnak. A mez6gazdasagnak nyujtott kolts6gvet6si tamogatas els6sorban k6t formaban jelenik meg: egyreszt termelesi vagy beruhazasi tamogatasok, masreszt piaci tamogatasok (belfoldi artamogatas, illetve exporttamogatas) formajaban. A ket forma nagyjab6l fele-fele aranyban jelentkezik a tamogatasokban.
IA
termel6i tamogatAsi egyenertek (PSE) a termel6knek juttatott relativ tamogatas merteket fejezi ki. A termenyek belibIdi aron szamftott ossz6rt&k6nek szazalekaban kifejezett, es a kizar6lag kozvetlen tamogatasokat figyelembe vev6 (a termelesi illeteket nem tartalmaz6) PSE ponlosan jeizi a mez6gazdasagnak nyujtout taimogatas szintjet. A PSE a fentiek mellett figyelembe veszi a piaci artamogatassal osszefugg6 implicit ad6kat, illetve timogatisokat is. fogyaszt6i tImogatasi egyenertek (CSE) a mez6gazdasagi politika eredmenyekent a fogyaszt6nak juttatott tamogatas merteket fejezi ki. A negativ CSE implicit fogyasztasi ad6t takar. 2A
U
172
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
elter6en nem az egyes termel6k szintjen. Ez ut6bbi esetben a beavatkozas t6nyleges hatasa csak kozvetve erezhet6, mert nagyban fugg a termel6k 6s a felvasarl6k koz6tt kialakult ert6kesitesi rendszer hatekonysagat61. Bar a kormany mar l6trehozott egy kulon bizottsagot a Foldmuvelesugyi es Vid6kfejlesztesi Miniszteriumon (FVM) belul, amely egyuttmukodik az EU hasonl6 c6l intezm6nyeivel, a bizottsag mukodesi szabAlyzatat felul kellene vizsgalni annak erdekeben, hogy * elegend6 szamu nagykereskedelmi es keresked6 ceg, piaci tevekenys6ggel es feldolgozassal foglalkoz6 sz6vetkezet, illetve feldolgoz6uzem keruljon fel a mez6gazdasagi termenyek intervenci6s muveleteire jogosult vaIIalatok hivatalos listajara; * nyflt es atlathat6 m6don tort6njen uigy a rakteruilet foglalasa az intervenci6s k6szletek elhelyezes6re, mint a raktarozas kolts6geinek megallapftasa; ezeket a funkci6kat a lehet6 leghamarabb at kell adni a versenyszferanak; * az exporttamogatasokat nyilt es atlithat6 m6don ftlj6k oda (akar ugy, hogy minden jogosult 6s tenylegesen exporttev6kenyseget folytat6 kerelmez6nek fix osszegu tamogatast nyujtanak, akar nyflt arveres utjan, melynel a legkedvez6bb ajanlatot benyujt6 kerelmez6 kapja a tamogatast). Az e'l ciatok es a romland6 cikkek eseteben az crut6zsdMe
7A
togyaszt6i r6gi(ikban a kiskercskedelem iltaliban a lerncl[6 regi(okb(ol igyekszik bcszeruzni az .irut. iiiegkerulve a helyi nagykereskedelmni piacot.
9.fejezet - A mezigazdasdgi is eIelmiszeripari dgazat
173
A szerkezeti vdltozdsokfinanszirozdsa, beruhdzdsok Egyes magyar dont6shoz6k szerint az orszagnak meg kellene varnia az EU-t61 6rkez6 kolts6gvet6si tamogatast, miel6tt hozzakezdene az agazatban szuks6ges hosszu tav6 szerkezetatalakitashoz, illetve beruhazasokhoz. Az EU tobbek k6zott az Eur6pai Mez6gazdasagi Garancia- 6s Tanacsad6 Alapon (EMGTA) keresztul teljes kolts6gvet6s6nek mintegy 35%-at (1997-es adat) szerkezetatalakitasi es koh6zi6s int6zked6sekre forditja.' Azok a tagorszagok, amelyek egy f6re es6 GDP-je nem 6ri el az EU-atlag 75%-at, k6t alapb6l (az egyik az Eur6pai Teruiletfejleszt6si Alap, ERDF; a masik pedig az Eur6pai Szocialis Alap, ESF), valamint az EMGTA tanAcsadasi r6szleg6t6l kaphatnak tamogatast. Az EU mar arr6l is dontott, hogy a csatlakozni kiv.n6 orszagok szamara hasonl6 c6lu, csatlakozas el6tti alapokat hoz l6tre (ISPA, illetve SAPARD). Erre a nem piaci jellegu mez6gazdasagi tamogatasra val6ban szuiks6g van, els6sorban a vid6ki infrastrukt6ra fejleszt6s6hez 6s annak biztositasahoz, hogy a csatlakozni kfvan6 orszagok k6sedelem n6lkul megval6sithassak az acquis communautaire-t. Ebb6l a szempontb6l jelent6sen megkonnyiten6 az atmenetet a csatlakoz6 orszagok szamara egy olyan konvergenciaprogram, amelynek keret6ben akar az EMGTA-n, akar Phare programokon keresztul, nagyobb osszegu finanszfrozasra nyflna lehet6s6g. Mindazonaital, bar a finanszfrozas val6ban kulcsk6rd6s, Magyarorszagnak mindenk6ppen stabil 6s megbizhat6 atafakitdsi programot kellene kidolgoznia, illetve r6szlegesen finanszfroznia. Videk- vagy teriiletfejlesztes - ez a strate'gia meg veglegesitesre is megerositesre szorul A vid6k- 6s teruletfejleszt6si strat6giak egyel6re gyeng6k, 6s tovdbbi meger6sit6sre szorulnak. Int6zm6nyi szcmpontb6l az 1998 kozep6n kialakitott keretrendszer komoly el6rel6p6st jelent. 1996-ban jott l6tre tizenkilenc megyei fejleszt6si tanacs, valamint az Orszagos Teruletfejleszt6si Tanacs, amely javaslatokat ny6jt be a kormanyhoz, illetve egyezteti azokat. A vid6kfejleszt6s k6rd6sei jelenleg az FVM hatask6r6be tartoznak. 1998 nyaran a teruletfejlesztesi tanacsok tev6kenys6g6nek osszehangolasat v6gz6 titkarsag is atkerult a Kornyezetv6delmi Miniszt6riumb6l az FVM-be. Szint6n vannak koordinaci6s zokken6k az orszagos (mcz6gazdasdgi 6s ipari) kamarak 6s a programok kialakitasat v6gz6 kilenc miniszt6rium koz6tt. Egy6rtclmu, hogy szuks6g van a kozponti 6s a decentraliz'lt feladatokjobb meghatarozasara 6s koordinaci6jara. Ennek 6rdek6ben az FVM uj osztalyt allitott fel, amely a vid6kfejleszt6st 6s orszagos strat6gia kia1akitasat szorgalmazza - cz ut6bbi egy6bk6nt el6felt6tele a SAPARD keret6ben el6rhet6 tamogatasok odaft6l6s6nek. Az orszagos strat6giait a nagyobb r6gi6kra vonatkoz6 teruletfejleszt6si tervek k6szft6se koveti majd. A hat6kony terulettejleszt6si strat6giak kialakitasat (kiulonosen azok6t, amelyek a vid6ki szeg6nyek t;rsadalmi bcilleszked6s6t c6lozzak) megnehezitik a mez6gazdasagi politika agazatorientalt c6lkituz6sei. A vid6kfcjleszt6si strat6giak csak akkor lehetnek hat6konyak, ha kialakftasukba bevonjak a tobbi 6rdekeltet is, 6s kitcrjed a gazdasagi, illetve szocialis infrastrukt6ra fejleszt6s6t cclz6 allami beruhazasokra is. Meg kellcne hatarozni czekben a strat6giakban a maganszcktorral val6 egyuttmukod6s Iehct6s6geit, illetve a civil szcrvczctekkel osszhangban a mikro- 6s kisvallalkozasok finanszirozas'nak tamogatasat. Igen hasznos lenne tovTihbba, ha pontos terileti statisztikAk allnanak rcndelkez6sre a munkan6lkulis6gr6l 6s a szeg6nys6gr6l, mivel a mez6gazdas.'ig atalakulasa - kulonosen az idenymunka 6s a r6szmunkaid6s logialkoztatas visszacscse r6v6n - cgyenl6tlcnfil sujtotta a cigany kiscbbs6gct. A roma lakossag tobbs6ge vid6ken 61, 6s a jelent6sek szerint 35-40%-uk munkan6lkuli." A HOSSZIU TAVU HATEKONYSAG( ES AZ INNOVACIO AKADALYAI
Bar a tigyelem koz6ppontjaban ma az EU-csatlakozasi targyalasok allnak, a versenyk6pess6g 6s a hat6konysag fokozasanak hosszabb tavu c6ljair6l sem szabad megfeledkezni. A termel6si t6nyez6k (t6ke, munkaer6, t'old) 6s a term6kek piacain m6g megl6v6 korlatozasokat, torzulasokat fel kell szamolni. hogy
1997-ben e/ az 6sszCg miultgy 31,5 mIllitrd ECU volt. A cigainy lako.sdig Wiiin,ia potito. adatok hidny.Jban hozzAivet6legesen 700 0O-S0))
()t fk;re tehet; (Magy.arorszAg 6sszmC6pessege 10,3 mulli6 f6).
1
174
Magyarorszdg az Eurdpai Uni6 kapujdban
Magyarorszag teljes mert6kben kiaknazhassa a mez6gazdasag szamos teriuleten megl6v6 komparatfv el6nyeit. Az allami szerveknek, azon tulmen6en, hogy a magyar torvenyeket es jogszabalyokat egyeztetik az EU rendelkezeseivel es felkeszilnek ezek megval6sitasara, az uij technol6giak bevezetese, illetve uij, vonz6 termekek kifejlesztese erdekeben jobban egyutt kellene mukodniuk a maganszektorral 6s a kutat6intezetekkel. Termelesi tenyezok piaca
Foldpiac. A muvelhet6 foldek tulajdonara vonatkoz6 jogszabalyok meg mindig korlatozzak a szerkezet-atalakitast es a beruhazasokat a mez6gazdasagban. Az 1994-es foldtbrveny nem ismeri el a jogi szemelyek (cegek vagy szovetkezetek) foldtulajdonhoz val6 jogat. Ezzel kiszorftjak azokat a vallalatokat, amelyek kepesek lennenek megszilarditani a f6ldtulajdon-viszonyokat, es optimalis meretu gazdasagokat tudnanak kialakitani. A maganszem6lyek birtokaban 16v6 foldteruletre vonatkoz6 300 hektaros korlat szint6n jelent6sen sziukiti a cselekv6si lehet6s6geket. Mivel pedig cegek nem vasarolhatnak foldet, j6val gyengebb a mez6gazdasagi beruh6zasokra kesztet6 er6, 6s a korlatozas miatt a foldet hitelfelv6tel eset6n sem hasznalhatjak fedezetul. S6t, a korlatozas azt is megakadAlyozza, hogy kulfoldi befektet6k l6pjenek be a mez6gazdasagi szektorba. A kormany azzal 6rvel, hogy a foldtulajdonra vonatkoz6 er6s korlatozasokra a piac fogyatekossagai, kuIinosen az informaci6hiany kovetkezteben van sziuks6g, mivel a f6ld ara Magyarorszagon tored6ke az EU-atlagnak. A kulfoldi tulajdon korlatozasat az a felelem motivalta, hogy a kulfoldiek Magyarorszag EU-csatlakozasa el6tt rendkfviil olcs6n tudnak megvasarolni a magyar foldeket. A foldek haszonberbe, illetve b6rbeadasaval kapcsolatos jogszabalyok igyekeznek megv6deni mind a berbead6, mind a b6rbevev6 erdekeit. A muvelhet6 foldteruletekr6l sz616 1994. evi XV. torveny nemregiben j6vahagyott m6dosftasa, amely 2000-t6l kezd6d6en bevezeti a haszonberbe adas bejelentesi kotelezettseg6t, els6sorban azzal a c6llal k6szuilt, hogy a haszonberbe adas int6zmenyet megalapozza, illetve meger6sitse. A torv6nym6dositas 6rtelmeben az egy hektart meghalad6 haszonberbe adott teriileteket be kell jelenteni a teriletileg illetekes foldhivatalnak. A foId berbeadasara vonatkoz6 egy6b - p6ldaul a b6rbeadas id6tartamara, illetve felmondasanak felt6teleire vonatkoz6 - rendelkezesek szinten feluilvizsgalatra szorulhatnak. A f6ldtorv6ny a muvelhet6 fold b6rbeadasat legfeljebb tiz6ves id6tartamra teszi lehet6ve (kiveve a gyiumolcsoskerteket 6s az uijonnan betelepitett erd6ket). Ez viszont konnyen eltantorfthatja azokat a befektet6ket, akiknel a beruhazas megteriuIlsenek ideje meghaladja a tiz evet. Szinten a foldb6rlethez kapcsol6dik az a rendelkezes, amely szerint a foldtulajdonos bizonyos term6szeti katasztr6fak eseten a b6rleti dif csokkent6sevel koteles a berl6 szamara kart6ritest biztositani, tovabba az, hogy a berl6 eg6szseguigyi okokra hivatkozva barmikor felmondhatja a berleti szerz6dest - ez kiskaput biztosithat egyes b6rl6knek, ami meltatlanul sujtja a tulajdonost es csokkenti a berbeadasi kedvet. A muvelhet6 foldek piaca egyel6re lanyha aktivitast mutat. Ennek egyik lehetseges oka, hogy a jelenlegi tulajdonosok az EU-csatlakozas ut§n j6val magasabb arakra szamitanak. Egy masik lehet6seg, hogy a varosokban (kulonosen Budapesten) rendelkezesre al16 viszonylag t6bb munkalehet6s6g kovetkezteben a kisbirtokosok mar nem kenytelenek maguk megmuvelni fbldjeiket - inkabb b6rbeadjak a nagyobb gazdasagoknak, es ezzel eg6szitik ki nem mez6gazdasagi tev6kenys6gb6l szarmaz6 jovedelmuket, mintegy vagyontargykent megtartva a foldek tulajdonjogat. A f6ldek 6rtekbecslesenek gyakorlatat es a piaci arak sz6rasat meg kellene vizsgalni, 6s lehet6leg javftani kellene rajtuk. A Phare program finanszfrozasaban mar sor kerult szakmai tanacsadasra a f6ldnyilvantartas tovabbfejlesztese, az 6rtekbecsles kerd6se azonban tovabbra is megoldatlan. A jelenlegi rendszer a foldek min6seg6t az ugynevezett ,,aranykorona ertekhez" koti. Ezt a rendszert, amely mar tobb, mint 100 6ve mukodik, at kellene dolgozni. Jelenleg a foldtranzakci6kr6l keszu6 feljegyzesek nem tartalmazzak az
Y. fejezet - A mezogazdasdgi is elelmiszeripariagazat
175
adott fold Air6t. Ennek meghatAirozAisa MijAib6l kUlon fe1m6rdsekre kertil sor, a Kozponti Statisztikai Hivatal azonban nem hoz nyilvanossAgra hivatalos kirindexet. Tovabbi nehezsegek forrasa, hogy a szovetkezetek muk6deset meghataroz6 jogszabalyok akadalyozzak a modern strat6giai menedzsment kialakulAsat. A szovetkezetek altal hasznAlt f6ld, illetve eszkozok jelent6s resze AltalAban kuls6 tulajdonosok kez6ben van, akik nem tagjai a szovetkezet kozgyulesenek sem. A szovetkezeti tagokat a vAllalkozas eredmenye alapjan fizetik, a tobbi tulajdonos pedig meghatarozott osszeget kap. Ez viszont Alland6 konfliktusforrast teremt, hiszen a kulonboz6 termel6si t6nyez6k (fold, munka, t6ke) ellentetes celokat, illetve a szovetkezeti nyeres6g felosztAsAt illet6en elter6 elkepzeleseket alakithatnak ki. Me:5gazdasjgiis iel1miszeriparihitelek. A banki finanszfrozas es a mez6gazdasAgnak biztositott Allami tAmogatas finom szalakkal kapcsol6dik ossze. Amint azt fentebb kifejtettuk, a kereskedelmi bankok Altal vegzett agrarfinanszfrozAsi tevekenyseg nagyreszt az egyes Allami agrarprogramok kereteben meghatArozott beruhazasi tAmogatasokkal, illetve kamattamogatasokkal fuigg ossze. Emellett tobbf6le garanciaalap is mukodik, amelyekb6l a gazdak es a mez6gazdasAgi cegek hitelt igenyelhetnek. Ilyen garanciaalap tobbek kozott (i) a mez6gazdasAgi garanciaalap, amely els6sorban a kistermel6ket tamogatja, illetve (ii) az agraripari hitelgarancia-alap (Agrarvallalkoz6i Hitelgarancia-Alap). Ezek az alapok allami kotelezettseg-vallalAssal mdkodnek, ezert felugyeletuket a Kincstar latja el. A hosszu tavu beruhAzAsi hitelek mintegy 60%-ara vonatkozik a garancia. Bar teny, hogy a kereskedelmi bankok a fenti garanciak valamelyiket gyakran a hitelek igenybev6tel6nek feltetelekent kotik ki, de a hitelek kamatai piaci kamatok, tehAt nincs rajtuk tamogatAs. A fenti korlatok ellen6re (vagy eppen ezek kovetkezt6ben) a mez6gazdasAg finanszfrozasa egyre sokoldalubbA vAlik. Tobb bank nyujt hosszu tavu mez6gazdasagi hiteleket: 1997 vegere az ot nagybank mindegyike 4 milliArd Ft-ot meghalad6 ert6kben finanszfrozta a mez6gazdasAgot, harom tovabbi bank pedig 1-4 milliard Ft kozotti osszeget fordftott erre a c6lra. Az agrarberuhazAsi finanszirozasb6l a legnagyobb aranyban reszesedo bank a teljes piac 25%-At kepviseli, a masodik ,,helyezett" pedig 14%-at. A bankoknak k6zvetett hasznuk szarmazik az ugyfeleik Altal kapott tamogatasokb6l es hitelekb6l, illetve az FVM kihelyezett k6pvisel6i'' Altal keszitett dokumentaci6kb6l. A kereskedelmi bankok mellett egy uj, jelzAlogkolcsonokre szakosodott bank is megkezdte mukodeset. A jogi szemelyek foldbirtoklasat megtilt6 t6rveny arra kesztette a torvenyhozast, hogy a bankok eseteben bizonyos szempontb6l kivetelt tegyen: a bankok a teljesitetlen jelzalogkolcsonbk alapjAn megszerzett foldteruletet legfeljebb harom evig birtokolhatjAk, de ezt kovet6en kizAr6lag maganszem6lyek szamara 6rt6kesithetik. 1998 marciusaban kezdte meg muk6des6t az els6 jelzAlogkolcsonokre szakosodott bank, a F6ldhitel es Jelzalogbank (FJB), amely fbldet is elfogad a hitelek fedezeteUl, es tervei szerint az els6 evben mintegy 55 milli6 dollamak megfelel6 ertekben biztosit majd (mez6gazdasAgi 6s egyeb) hiteleket. Jelent6s mertekben segitette c16 ennek az 6j banknak a megalakitAsat az a kormAnydontes, miszerint mind kozvetlenul (37%-os r6szesedessel), mind kozvetve (a bank reszvenyeseinek Allami 6rdekeltsegei r6v6n`) reszt kivAn vallalni a bank indul6 t6kejeb6l. A magyar bankok kulfioldi banki kapcsolatai szint6n el6segithetik a kulonfile egy6b jelzalog-konstrukci6k kialakulasAt. A mukod6t6ke-hitel intezmenye - amely a tbbbi k6z6p- es kelet-cur6pai orszagban a mez6gazdasag szamara nem elerheto- MagyarorszAgon a kamattamogatAsok 6s az Allami garanciak eredmenyekent gyors temp6ban b6vul. 1996-ban es 1997-ben a mez6gazdasagi mukod6t6ke-hitelek n6vleges 6rt6ke evi 75%-kal novekedett. Az e1eImiszeriparban a mukod6t6ke-finanszirozAs ugyanebben az id6szakban 43, illetve 51%kal n6tt. A nem tamogatott hitelek viszonylag alacsony reAlkamata val6ban igen vonz6 az uzleti vilag szAmAra - 1996-ban peldaul az egy 6vn6l hosszabb lejarat6 hitelek realkamata mintegy 4,4%, az egy 6vn6l ro-
Ezek a cegek terileti szinten mukodnek. f feladatuk a hitelekkel kapcsolatos dokumentumok elokeszitese. Postabank f 1,67%). A r6szv6nyesek a k6ivetkez6k: Magyar Befektet6si Bank (48,33%), P6nzugyi Kozpont Bank (10%), Mez6bank (3,33%), illetve
176
Magyarorszdg az EurdpaiUnid kapuijdban
videbb lejaratui hitelek6 pedig 3,6% volt. A tamogatas a gazdalkod6k szamara m6g olcs6bba teszi ezeket a hiteleket. A negy alapgabonara (b6za, arpa, rozs, kukorica) vonatkoz6 allami tamogatasok (melyek maximalis merteke hektaronkent 14 000 Ft) hasonl6an kedvez6 osztonz6ket teremtenek. A hitelfedezet mAs lehet6segeinek kialakulasaval parhuzamosan ezeket a garanciakat celszeru lenne mers6kelni, a kamattamogatasokat pedig a nemkivanatos makro- es mikrogazdasagi hatasok elkeriulse &dekeben felul kellene vizsgalni. Ezzel szemben a kistermel6k szamara elerhet6 hitelek rendszere meglehet6sen fejletlen. Ennek kovetkezteben alakultak ki a mez6gazdasagi finanszirozas egyeb m6dozatai, koztuk az olyan lehet6segek iranti ig6ny, amelyek altalaban Magyarorszagnal j6val kevesb6 fejlett orszagokra jellemz6ek. Ezek egyike p6ldaul a gabonatermes el6zetes megfinanszirozasa, melyet uzleti vallakozasok, tobbek kozott a feldolgoz6uzemek kfnainak. Ez a lehet6seg a kicsi, kevesse szervezett gazdasagok szamdra olyan megoldast ad, amely egyr6szt el6zetes finanszirozast, masreszt a meghatarozott mennyisegui term6ny elleneben a sziukseges nyersanyagok biztositasat foglalja magaba, Ez a gyakorlat viszont nem biztositja a termekarak atlathat6sagat. A mez6gazdasagi 6s elelmiszeripari finanszirozast segit6 kulonb6z6 tamogatasok val6szingleg nem lesznek osszeegyeztethet6k a CAP-pel, igy mire Magyarorszag teljes jogti EU-tagorszAgga vAlik, ezeket varhat6an meg kell majd szuintetni, ugyanis hatranyos megkul6nboztetest jelentenek a kulftldi termekekkel szemben. A maganfinanszirozasu, agazatspecifikus garanciaalapok azonban elfogadhat6nak bizonyulhatnak (legalabbis korabban az EU-ban elfogadottak voltak). A hiteltAmogatasi megoldasok megsziuntet6se varhat6an dramai vAltozast eredmenyez majd a mez6gazdasag finanszirozasaban, hacsak a targyalasok soran nem sikeruil megallapodast elerni az EU-val valamifele esatlakozas utani atmeneti id6szakr6l. Munkaerdpiac. A munkaer6piac zokken6mentes mrnkod6set el6segitette a mez6gazdasagban dolgoz6k jelent6s r6szenek ataramlasa a gazdasag mas agazataiba. Ez els6sorban a volt szovetkezetek es allami gazdasagok kev6sbe kepzett alkalmazottait es az idenymunkasokat erintette. Az atallas szokat]an gyorsasaga (6s az ennek eredm6nyck6nt kialakult kepzettebb mez6gazdasagi munkaer6) lenyegeben magyarazatot ad az orsz§g mez6gazdasaganak gyors fejl6d6s6re. Az elkovetkez6 evek egyik komoly feladata az aliami 6s a maganszektor egyuttmukodesenek kialakitasa a magas muszaki szinvonal6 szakmai, kozepiskolai es toiskolai kepzes finanszirozasaban. Az egyes mez6gazdasagi es clelmiszeripari alagazatok termektanacsai kival6 eszkozok lehetnek a fenti egyuittmukodes megval6sfiissiban. Termekpiacok: piaci eszkozok is resztvevok Az intcgratorok es a feIdolgoz6ouzemek fontos szerepet toltcnek be a modern mez6gazdasagi technol6giak meghonositasaban. K6zvetit6kent sokoldalti szolgaltatasokat nyujtanak a kistermel6k szamara, tobbek kozott a tcrmes clofinanszfrozasat, a betakaritas utan szallitando termenyek fejeben a szi]ks6ges nyersanyagok el6zetes leszallitfsat. illetve a termekek marketingjenek tamogatasat. Ezzel szemben a sz6vetkezetek a hat6kony gazdalkodas elveivel ossze nem egyeztetheto szabalyoz6k alapjan vegzik tcvenys6guket (lasd fentebb), ami szerkezetatalakitasi lehet6s6gciket is korlatozza. A gazdak 6rdekkepviselete mcgfelel6, szAmos szervezet foglalkozik ezzel a feladattal. 1994-ben a n6met 6s a francia rendszerhez hasonl6 alapokon kezdte meg mukodes6t az uj, teruleti h516zattal is rendelkcz6 Mez6gazdasagi Kamara. Cclja a kulonfele gazdas5gok lamogatasa, az inform5ci6gyujtes, illetve a mezogazdasagi politika megval6sitasanak el6segit6se. Ezeknek a kamarAknak a muk6d6se er6sen fugg a kapott allami tamogatast6l. Teljes elsz5moltathat6sagukhoz arra Ienne szukscg, hogy minden evben alaposan atvizsgaljak tevekenyseguket, illetve - pcnzugyi es mukodesi szempontb6l - konyvelesuket.
9. fejezet
-
A mez6gazdasdgi is ilelmiszeripari dgazat
177
A Budapesti ArutdLzsdcnek (BA) szint6n fontos szerepe van. A vilag mas arut6zsd6ihez hasonl6an a BA
is diverzifikal6dott, 6s a mez6gazdasagi drucikkek mellett megjelentek a szarmazekos penzulgyi termekek is. Ezt a valtozast jelzi a t6zsde osszforgalmanak alakulasa is (1 996-ban a budapesti arut6zsde osszforgalmat tekintve a 22. legnagyobb volt a vilagon). Bar a szarmazekos p6nzUgyi term6kek temyerese n6mileg cthomalyositja a mez6gazdasagi tenn6nyeket, a piac gabonar6szlege b6vuil6st mutat: 1997-ben 217 844 opci6s uizletet k6t6ttek, ami Magyarorszag gabonatermesenek egyharmadat teszi ki. A legkeresettebb cikk az etkezesi buza, ezt koveti a kukorica es a takarmanybuza. A szallitasok volumene a korabbi evekhez kepest csokkent, ami azt mutatia, hogy a felhasznal6k egyre inkabb spekulaci6s eszkoznek (illet6leg a kockazatcsere eszkbzcnek) tekintik a piacot, es nem a termekek forgalmazasara (es t6nyleges leszallfitasra) hasznaljak. A piac b6vuil6se - mikozben a parizsi 6s a londoni t6zsde az opci6s ugyletek tul616se6rt kuzd - tobb t6nyez6 egyuttes hatasanak koszonhet6: egyr6szt a magyar kormany liberalis gazdasagpolitikajanak a kiulfoldi gabonakeresked6k nagyaranyu reszvetelevel femjelzett, igen eletkepes kereskedelmi agazat megjelenes6nek, valamint annak, hogy az ,,integratorok" a piacot a gabonak aranak megallapitasara hasznaljak.' 2 Az e16relepes ellen&e azonban a kulkereskedelmi tevekenysegbe val6 allami beavatkozas (peldaul az exportengedelyek kiadasaval) m6g mindig karosan befolyasolhatja a piac kes6bbi fejl6d6set. 1998 tavaszan es nyaran p6ldaul a buzaexportlicenc kiadAsara var6 raktark6szlet k6vetkezteben jelent6s csokkenes kovetkezett be az exportban, meghozza kulonosen rosszkor, hiszen a vilagpiaci arak eppen gyors visszaes6sben voltak. Fonitos lennie tovcibbW a klOraktdro:cisies kii-(jkhtcijegA,-r-endcser-Jfjles-tke, mivel ez rugalmasabb
piacraviteli lehet6segeket kinal a gazdaknak (azaz tarolhatjak, es kes6bb is eladhatjak term6nyeiket, nem pedig rogton az aratas utan), 6s a bankoknak is stabilabb 1edezetet biztosft. Erre ket, 1994-ben, illetve 1995ben bevezetett t6rv6ny't teremtette meg a lehet6seget. A kozraktarozasi rendszerre vonatkoz6 torvenyi keretekb6l azonban egyel6re hianyzik egy igen fontos elem, m6ghozza a teljesft6si garanciak biztositasa. Mivel erre egyel6re nincs lehet6seg, a kormany a t6keallomannyal kapcsolatban szabott igen magas kovetelmenyt, amely viszont csokkentette a maganszektor 6rdekl6dcset az iizletag irant. Ennek kovetkezm6nyekcnt jelenleg mindossze harom allami ceg van jelen ezen a piacon. Mivel az EU a minisztertanacsi dont6sek v6grehajtasat a maganszektort6l (es nem az allami szektort6l) varja el, az elkovetkez6 6vekben fontos lenne tamogatni a raktari fogadasi rendszer fejleszt6s6t es a raktarozasi tev6kenyseg privatizaci6jat. Mind a magankeresked6k, mind a BA jelent6s 6rdekl6desere tarthat szAmot egy koz6p-cur6pai piaci csom6pont kialakit6sa a Dunaparti orszagokban. Ez a csom6pont Magyarorsz6g szamara jelent6s e16nyoket biztositana, mivel varhat6an a kuls6 orszagokba iranyul6 gabonaexportot is fellendften6. Folyik a kapcsolatok kialakitasa a BA es az alakul6f6lben 16v6 roman t6zsdek kozott, hogy a Duna 6s a Fekete-tenger vid6ke a Mississippi-hez 6s a Mexik6i-obolhoz, a Rajnahoz es Rotterdamhoz, illetve a Plata-vid6khez hasonl6 nemzetkozileg elismert referenciapontta vAlhasson. Ha Magyarorszag 6s Romania k6toldal mega11apodast tudna kotni a folyami gabonaszallitassal kapcsolatos ki- cs berakodasi korlatozasok feloldasar6l, akkor a sz0fuiiUisi koltsegek drasztikusan csokkenhetnenek, 6s jelent6sen felgyorsulna a Duna folyami szakasz.in, illetve a Duna-delta mellett mukod6 gabonaszallitAsi vegpontok tev6kenys6g6nek fejl6d6se.' 4 A k6zep- 6s kelet-eur6pai orszalgok koziul Magyarorszag az egyetlen, ahol a maganszektor minden alagazatban k6pviselteti magat az adott agazat termektanacsaban. 1991 6ta t6bb, mint 30 term6ktanacs alakult, amelycknek komoly szerepdk volt abban, hogy a kormany szWmaira Iehet6ve valt a maganszektor pontos tAj6koztauisa, s czzel parhuzamosan a korma'ny is megismerheti a gazdAk, a nagykeresked6k 6s az uzleti tarsadalom tobbi szereplojenek velemenyct.
N1eg kell jegpezniink. hogy a BA tagj.i a gabonik termcktankcsainak anii rJmutuat arra, liogy a magJilN/ektor j61 ludja, mennyire hasznosak ezek a tamiacsok a piacravitcli techniLik fejlc sztcsc es az Allami hivatllok kal
folytvtott pdirbesz6d szemponitjd(biL Ez a ajt;I ,ii, I t ic m6rt-kben 6sszhiangbant van azz./ am it az ELt a magdnmzektort(6i az EU-strat6 giik inegvaIoisitda tcrsn xiir. Ebbeni a tekioitetbeni Magyarorsziig L.ithat(ian clbbre tart a o6bbi kozep- 5s kelet-cur6pai orszdign.l. Az 1994-cs t(zsdetiWrviiny. Illetve a nv,ilvdnos raktiirakr6l sz616 1995-iis tbrvny. A V\ihigbank az roniJin korn.innyAI Cgy)t'luntikfdve prograiiot inditott ket hatal mas gabonaternlinil 6pit6s&e. Constanca kikot6jel6iek szabadteruletin. Az Europ.ai Ujjdi6piftsi 6s Fejlesztcsi Bank (EBRD) ugyanitt korabban n.ir Iinaiisziroztai egy gabonatermimill spWt&st.
178
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
A termektanacsok szerepkor6t azonban pontositani kellene, 6s nem kellene beleavatkozniuk az arak megdllapitasaba, illetve a piacok miukod6sebe. A tejtermektanacs p6ldaja ebb6l a szempontb6l igen tanulsagos. Ez a tanacs abban segit tagjainak, hogy allami taimogatasra m6g jogosft6 szinten tudjak megadni a tejuzemek fel6 arajanlataikat. Az egyes tejuzemeknek nincs mas valasztasuk, mint elfogadni ezt a szabott arat. Hasonl6 m6don, ha a tejterm6ktanacs intervenci6s alapot hozna ltre, ezzel jelent6sen beleavatkozna a piac mu!k6desebe, es egy6b piaci tamogatasok el6tt nyitna lehet6s6get, mikozben a viszonylag magas szabott ar csokkenti a magyar tejterm6kek versenyk6pesseget.' 5 Ezzel szemben a termektanacsok igen hasznos szerepet t6lthetn6nek be, ha segitenek a gazdakat a szalliftsi 6s a min6s6gi kovetelm6nyekkel kapcsolatos megallapodasok kot6s6ben, illetve a vitas kerd6sek rendez6seben (ez kiilonosen a cukoriparban lenne esszeru, ahol rengeteg a piaci resztvev6). Tovabbi fontos szerepuk lehetne a c6gek min6s6gellen6rz6senek feljavitasaban, es egyUttmuk6dve az allami es maganszervezetekkel, a kepzes javitasa, illetve uj technikak kifejlesztese teren. A Kozponti Elelmiszeripari Kutat6 Intezettel (KEKI) val6 egyiuttmuik6d6s p6ldaul felvaithatna a jelenlegi egyedi, 6sszehangolatlan, cegszintu akci6kat a mez6gazdasagi 6s 6lelmiszeripari lIncok min6segellen6rz6s6nel. Az allami intezmenyek szerepe a hatekonysdg javitasdban is az EU-el6irdsok betartatdsaban Az allami intezm6nyeknek tamogatniuk kellene a nagyobb k6ltseghat6konysagra, fejlett marketingm6dszerekre torekv6, az EU-jogszabalyok betartatasat szem el6tt tart6 vallalkozasokat. Ahhoz, hogy az EU altal finanszirozott, 2000 januarban megkezd6d6tt csatlakozas el6tti programra megfelel6en felk6szuljon az orszag, a kormanynak sikeresen be kellene fejeznie az EU harmonizaci6s programjat. Ez feloleli a piaci tamogatas intezmenyeinek korszerusit6set, a mez6gazdasagi statisztikak pontositasat, nagykereskedelmi referenciapiacok kialakItasat a CAP adaptalasanak megkonnyitese c6ljab61. Tovdbba a min6s6gellen6rzes, fogyaszt6vedelem, komyezetvedelem 6s vamugyintezes temakoreit. Az acquis communautaire atv6tele azonban nem akadalyozhatja meg az allami int6zm6nyeket abban, hogy tovabbra is tamogassak a maganszektort a mez6gazdasagi es 6elemiszeripari lIncok termelesi es marketingteljesftm6ny6nek javitasaban. A torvenyeknek es a szabalyoz6knak az acquis-hoz igazitasa kielegit6en halad'", s6t, tobb szempontb61 is teljesnek tekinthet6. Az uj, osszehangolt jogszabalyok betarttatasahoz azonban orsza'gos programot kellene felvazolni, 6s megval6sitani. Ebben szerepelnie kellene a torvenykez6s egyes teruileteire vonatkoz6 celoknak, a megval6sit6 szervezetekre vonatkoz6 javaslatoknak, valamint a szukseges emberi es penzuigyi er6forrasokra vonatkoz6 becsleseknek' 7 . A nemzeti EU-jogharmonizaci6s program kialakitasara vonatkoz6 javaslatainkat a 9.1. sz6vegkeret tartalmazza. A kormanynak a fentiek mellett magankezbe kellene adnia a magkeresked6 c6geket. A (monopolhelyzetet nem e1vez6) dllami magkereskedoknek megvannak a maguk szakteruletei, de nem rendelkeznek kutatasi kapacitassal es tovabbra is tobb szallal kot6dnek a magyarorszagi kutat6int6zetekhez. A kutat6int6zetek altal bemutatott uj fajtak nem valtottak be a kulfoldi es a belfoldi piac hozzajuk fuzott rem6nyeit, es az osszes magkeresked6 rendszeresen vesztesegekr6l szamol be. Ennek lIthat6an k6t f6 oka van: (i) nem tudnak hozzajutni a kuilfoldi g6nallomanyhoz, illetve magankutat6i kapacitashoz, (ii) nincsenek kereskedelmi kapcsolataik a piaccal, melyeken keresztul beszerezhetnek ezeket.
15A termektanacs a sajt exporttamogatdsdinak noveleset kerte a kormanyt61, hogy a tagok jobb eselyekkel 6rtekesftsek az egyre novekv6 tejpor-, vajes sajtkeszleteket. Az EU-ban nehany evvel ezelott hasonl6 helyzet alakult ki, melynek vegeredmenye a tejterrnel6si kv6tak bevezetese lett. 16
Hozzaivet61eges szamtitasok szerint 1998 marciusara az 6elemiszeripari es inez6gazdasagi jogharmonizaci6 a joganyag 85%-anal teljesnek tekinthet6.
17
Ezen a teren 1998 marciusa 6ta nein keszult attekintesre alkalmas, Altog
6
terv.
9. fejezet -A mezogazdasdgi is elelmiszeripari dgazat
179
Piacszerzesi strategidk kialakitdsa
A maganszektor, az allami int6zmenyek 6s az egyetemek egyuittmuk6d6s6nek eredm6nyek6nt cs6cstechnol6giat kepvisel6 berendezesek, eljarasok, piacszerzesi (marketing) technikak kerilhetnek be Magyarorszagra. A modern kiskereskedelem mar meg is jelent az orszagban: a 90-es 6vek elej6n hatalmas szuper- es hipermarketlancok l6ptek be a magyar piacra, az 6lelmiszeripari vallalkoz6k pedig mar tisztaban vannak a kiskereskedelem igenyeivel. Mindazonaltal az EU-csatlakozast k6vet6en az 6IeImiszerek uni6n beluli kereskedelmere semmilyen korlatozas nem vonatkozik majd, ez6rt a magyar 6lelmiszer-feldolgoz6k meg a mostaninal is proaktivabb strategiara fognak kenyszerulni. Letfontossagu lesz az innovatfv megoldasok allando keresese kulonf6le kutatasok 6s muszaki fejleszt6s, illetve marketing-strat6giak r6ven. Meg kell sokszoroz6dniuk a vallalatokkal, kutat6kozpontokkal, uj termekek, csomagolasi 6s feldolgozasi eljarasok bevezetes6re kbtott szerz6d6sek szamanak. A termektanacsok ugy jarulhatnanak hozza ehhez a folyamathoz, ha vezet6- es szakmunkask6pz6si programokat inditananak a kulonboz6 muszaki, jogi (EU-szabalyoz6k), gazdasagi 6s uzleti temakban. Uj termekek 6s technol6giak az allami int6zmenyek, egyetemek, kutat6kozpontok 6s a magdnszektor szorosabb egyuttmukodese r6ven alakuthatnak ki. A termekek kozotti klI6nbsegt6tel m6rteke - az 1998-as Magyar Elelmiszer-katal6gus alapjan it6lve - egyel6re meglehet6sen csek6ly. Az 1elemiszer-feldolgoz6 vdllalatok tovabbra is egymdst6l alig megkUlonboztethet6 konzerveket, illetve fagyasztott termekeket allitanak e16, versenyelonyuiket pedig kizdr6lag koltseghat6konysdguk adja. Amikor Magyarorszdgon is bevezetik a CAP drakat, ez az arel6ny nagyreszt meg fog szunni, 6s sokkal inkdbb a marketing tenyez6k egyuittese (termek, ar, kiskereskedelmi csatomdk) hatdrozza majd meg a piaci viszonyokat. A felzark6zast er6teljesen segiti majd a hatalmas kulfoldi c6gek szerepvdllaldsa a magyar 1elemiszeriparban. A kulfoldi kutat6-fejleszt6kapacitast elerni nem k6pes kis- es koz6pvdllalkozdsok szamdra azonban a hosszu tdvu tu1616s szempontjdb6l 1ltfontossAg6va vdlnak az 61eemiszeripari f6iskoldkkal, illetve kutat6kozpontokkal kialakitott kapcsolatok. Ez ut6bbiak korszeruGsit6se (itt pelddul a KEKI laborat6riumaira, illetve berendezeseire gondolunk), valamint a termektanacsok 6s az egy6ni vallalkozdsok fejlesztese fontos szerephez juthat az elkbvetkez6 6vek soran.
9.1. keret: Utmutat6 a nemzeti EU-jogharmonizaci6s program megval6sitasahoz A nemzeti EU-jogharmonizaci6s programnak e16 keliene segitenie, hogy mind a maganszektor, mind az allami szektor alkalmazkodni tudjon az acquis communautaire-hez. A program f6bb elemei a kovetkez6k lehetnenek (az alabbi felsorolas csak jeiz6sertekuen emifti meg a teend6ket): * az egyes termektankicsokkal kozbsen kialakitott nyfilt informaci6s program; * egyuttmukodesi program a maganszektor es az allami szektor kozott, beleertve n6hany allami tevekenyseg kuls6 kezelesbe adaisat melyet vagy a maganszektor hajthatna vegre, vagy az allam, egyuttmukodve az EU, illetve a tobbi csatlakozni kivan6 orszag hasonl6 terUleten mukod6 allami szervezeteivel; * az allami intezmenyek szerkezetatalakitasinak befejezesere vonatkoz6 terv, aunely felolelne a fogyaszt6vedelem, az allates novenyvedelem, a mez6gazdasAgi kutatas es b6vites, a hatarvedelem, a gazdasagok nyilvantartasa, a piaci informaci6k, a piac aligazatokra lebontott szervez6dese es a piaci intervenci6 kerdeseit. A szerkezetatalakitasi tervnek emellett az irodak es laborat6riumok elhelyezesevel kapcsolatos kerdeseket is meg keliene valaszolnia (tobbek kozott uj szervezet 1etrehozasa, egyesulds, illetve bezards eseten); * reszletes kepzesi program a jelenlegi szemelyzet szamara minden szakteruleten, valamint munkatarscsere-program megval6sftisa Magyarorsz5g es az EU intezmenyei kbzMtt. A kepzesi programot nem kizar6lag kbzalkaimazottakra kellene kidolgozni, hanem a termektan5csokkal egyUttmukodesben a inag5nszektor kulonboz6 igenyeit is figyelenmbe kellene venni: * munkaer6felveteli program az 5talakitott 5Ilami int6zmenyekn6l (kulon6s tekintettel azokra a teruletekre, ahol az acquis communautaire k6vetkezteben uj, eddig ismeretlen tevekenyseget kell majd vegezni); valamint *beruh5zisi program a min6segellen6rzes szinvonali'mak javftAisra es uj 1elemiszerfeldolgozasi technol6gi5k beveztesere, amielyek jobb min6seget es a kornyezet magasabb tok6 meg6v5s5t teszik lehet6ve. Ennek a programnak ket f6bb 6sszetev6je lenne: a mag5rnszektor legfontosabb teend6inek finanszfrozasa az uj jogszabdlyi keretek m ckldlet6se teren (pl. oteves lejiratO hitelekkel), illieve az 5talakitott 5llami intezmenyek finanszfroz5sa az irodai berendezesek, informaci6s hal6zatok, laborat6riumni epuletek es berendezesek stb. beszerz6senek t5mogat5sa 6rdekeben.
180
Magyarorszdg az Europai Unir kapujdban
OSSZEGZES ES AJANLASOK A teljes arfe1szabaditas, a sikeres privatizaci6, az agazatban foglalkoztatott munkaer6 aranyanak gyors cs6kkenese, valamint az EU-atlaggal bsszemerhet6 termelekenysegi mutat6k a mez6gazdasag 6s az 61eemiszeripar jelent6s eredmenyei. A csatlakozasi folyamat el6rehaladasaval mindazonaltal Magyarorszagnak tovabbi strategiai m6dosftasokat kellene vegeznie az acquis communautaire teljes korfi megval6sitasahoz es a termel6kenyseg tovabbi fokozasahoz. A tamogatasi programokat jelent6sen feluil kellene vizsgalni, egyreszt a jelenleg is 6rvenyben lev6 egyezmenyek (WTO) betartasa, masreszt a CAP-kompatibilitas 6rdekeben. 2001-re az exporttamogatasokat jelentos m6rt6kben csokkenteni kellene; a hiteltamogatast pedig, amely (a gyakorlatban) az 6sszes mez6gazdasagi cehi hitelre kiterjed, a csatlakozas id6pontjaig meg kellene szuintetni. A kormanynak emellett meg a csatlakozas el6tt valtoztatnia kellene a garantalt arak megallapitasanak jelenlegi (koltsegszinten alapul6) m6dszer6n, amely nem segiti a piaci viszonyokhoz val6 alkalmazkodast es a vilagpiaci arak cs6kkenesenek idej6n elviselhetetlen koltsegvetesi terhekhez vezethet. Hasonl6 okokb6l a kormanynak ellenallast kellene kifejtenie azzal a nyomassal szemben, amely a garantalt arakat az EU jelenlegi intervenci6s arszintj6re szeretne emelni - az EU intervenci6s arai ugyanis a kozelj6v6ben csokkenni fognak. M6g abban az esetben is, ha az EU intervenci6s arai jelent6s m6rt6kben csokkenn6nek, a gabonaftlek magyarorszagi termel6i ara mindenk6ppen n6ni fog. Ez viszont magasabb kolts6geket eredm6nyez majd a sert6s- 6s baromfitenyeszt6kn6l, 6s novelni fogja az exportalhat6 gabonatobbletet. A versenykepesseg javitasa 6s a logisztikai akadAlyok megszuntet6se dont6 fontossag6 lesz az exportkepess6g meg6rz6se szempontjab6l. Magyarorszag mar eddig is nagy utat tett meg a torvenyek es a jogszabalyok EU-normakhoz val6 igazftasaban. Mindemellett kulon akci6tervet kellene kidolgozni es vegrehajtani az uj jogszabalyi keretek alkalmazasara es betartatasara. Ennek a tervnek tobbek kozott tartalmaznia kellene a nagykozonseg szamara keszul6 informaci6s kampany fobb pontjait, a munkatarsak tovabbk6pzes6t celz6 programot, az allam fogyaszt6v6delmi, allat- es novenyvedelmi, mez6gazdasagi kutatasi, hatarvedelmi, agrdrgazdasag-nyilvantart6, piaci informaci6s, illetve piaci beavatkozast vegz6 szervezeteinek szerkezetatalakitasara vonatkoz6 terveit, valamint egy beruhAzasi programot. Bar a terv megval6sitasahoz elengedhetetlenek lesznek a csatlakozast megel6z6en az EU-t61 kapott er6forrasok, a kormanynak realis tervet kellene kidolgoznia, es a finanszfrozast reszben magara kellene vallalnia. A targyalasok el6k6szit6s6nek azonban nem szabad elhomalyositania a jobb hatekonysagra es a novekedesre vonatkoz6 hossz6 tAvu celokat. Ezek eleresehez a kormanynak meg kellene szuntetnie a foldpiacot m6g mindig 6rint6 jogi akadalyokat, amelyek korlatozzak a szerkezetatalakitas es a beruhazas lehet6segeit. Szuks6g lenne a vet6magkereskedelem privatizaci6jara is, hogy ezek a cegek hozzajuthassanak a kulfoldi genallomanyhoz 6s jovedelmez6v6 valhassanak. Mindezek mellett c6lszeru lenne, ha a kormany tovabb javitana a mez6gazdasagi term6kek piacra dobasat 6s exportjat segit6 jelenlegi int6zmenyek (Budapesti Arut6zsde, raktari fogadasi rendszer, termektanacsok) mukodes6t. VeguI pedig, a kormanynak az ujabb technol6giak kialakitasa, illetve vonz6 termekek kifejleszt6se erdekeben egyiutt kellene mukodnic a maganszektorral 6s a kutat6intezetekkel.
10. KORNYEZETVEDELEM ATTEKINTES, KOLTSEGBECSLESEK Magyarorszag uni6s csatlakozasanak felt6tele, hogy elfogadja es megval6sitsa az EU teljes joganyagat es szabvanyait, az ugynevezett acquis communautaire-t. A k6myezetv6delem - egy6b atfog6 celkitizesekkel, peldaul a szocialis v6delemmel ellent6tben - az acquis egyik lefektetett alapelve, amelyre mintegy 70 EU-direktfva, valamint szamos ,,seg6ddirektiva" es szabalyoz6 vonatkozik. Az EU tudataban van annak, hogy a k6myezetvedelmi kovetelmenyek teljesit6s6hez igen komoly beruhAzasokra lesz szukseg, ez6rt a csatlakozas el6tt sem Magyarorszag, sem a tobbi csatlakozni kivan6 orszag nem lesz kepes ezeknek teljes mert6kben megfelelni. Bar Magyarorszag kes6bb mindenkeppen v6grehajtana ezeket a beruhazasokat, a csatlakozas egyertelmuen felgyorsitja a folyamatot, csokkentve a rugalmas alkalmazkodas lehet6segeit. Az Eur6pai Bizottsag egyes kornyezetv6delmi direktifvk eseteben arra szamit, hogy az atmenet id6szaka hosszu lesz, 6s az egyes orszagok saj'at gazdasagi lehet6segeiken beluI maguk oldjak meg 6s rangsoroljak sajat problemaikat. A kornyezetvedelem teruileten nagy feladatok allnak Magyarorszag el6tt. E16szor is, a beruhazasok haszna csak igen hosszu tavon jelentkezik, a kolts6gek azonban most azonnal erinteni fognak minden magyar haztartast. Rovid tavon tehat a kornyezetvedelmi beruhazasok gyakorlatilag az EU-csatlakozasert fizetend6 arnak tekinthet6k. Szukseg lehet egy kozc6lu tudatformal6 kampanyra is, amely el6segiten6, hogy a tArsadalom megert6ssel viselhesse a k6lts6geket. Masodszor, nem biztos, hogy Magyarorszag szamara is ugyanannyira fontosak az EU-direktivak - 6s kulon6sen a hatarokon atfvel6 kornyezetv6delmi hatasokat 6rint6 direktivak - kovetelm6nyei. Az igazi feladatot most azoknak a kornyezetv6delmi 16peseknek a kidolgozasa jelenti, amelyek egyszerre hoznak nemzetkozi 6s belfoldi eredmenyeket, ahol pedig ez nem lehetseges, ott vilagosan fel kellene vazolni a kompromisszumokat. A koltsegek egy r6szet, els6sorban is a megfigyelest, a szabalyok betartatasat es a jelentesi rendszert biztosit6 int6zmenyi keretek 6s eljarasok m6dositasaval kapcsolatos kiadasokat az allami szektor viseli majd. A kiadasok masik resze f6k6nt a maganszektorban jelentkezik - ilyen koltsegek kapcsolodnak peldaul az ipari szennyezest szabalyoz6 direktivThoz. Mas (peldaul a kbzlekedes vagy a lakasok ftutse soran keletkez6 szennyezessel kapcsolatos) direktivAk kolts6geit a fogyaszt6k kozvetlenul viselik majd. A kWitsegek harmadik, a beruhazasi kiadasok legnagyobb reszet kitev6 r6szet pedig minden bizonnyal az onkormanyzatoknak, a cegge alakitott onkormanyzati szervezeteknek, illetve az onkormanyzatok 6s magancegek kozos tulajdonaban 16v6 kozmuvAllalatoknak kell viselniuk. Ebbe a kateg6riaba tartozik peldaul a varosi szennyvizzel, illetve szilard hullad6kkal kapcsolatos szabalyozas. A koltsegek osszegzeset kovet6en a jelen fejezet attekinti az alkalmazkodas f6bb kerdeseit a kornyezetv6delem egyes igazataiban, m6ghozza els6sorban az int6zm6nyi keretek, a beruhazasok lehet6 leghatekonyabb kezelese, valamint az intezkedesek kozszolgalati dfjvonzatai szempontjab6l. A fejezet vegen pedig stratigiai ajanlAsok taWlhat6k.
182
Magyarorszdg az Eur6pai Unio kapujdban
Egy nemr6giben k6szult tanulmany' szerint ha Magyarorszag nem valtoztatna a kornyezetvedelmi kiadasok jelenlegi szintj6n (a GDP 1%-a, plusz 0,6% a miukocdtetesi k6lts6gekre), 6s a GDP evente 3-4%kal n6ne, akkor az orszag 2010-re em6 el a teljes osszhangot az EU rendelkezeseivel. Ilyen koriilmenyek kozott 8 eves atmeneti id6szakra lenne szuiks6g, felteve, hogy a csatlakozasra 2002-ben kerul sor. Ez a becsl6s azonban ket okb6l is tuilsagosan optimistanak tunik. Egyreszt, a kolts6gek kozott nem tunteti fel az uj beruhAzasok mukodtet6senek 6s karbantartAsanak koltsegeit, amelyek pedig rendkivuil magasak lehetnek. Egy nemregiben keszult lengyelorszagi tanulmdny 2 szerint a komyezetvedelem 6sszes AgazatAt tekintve a mukodtet6si es karbantartasi k6ltsegek eves szintre lebontva a megfeleleshez szuks6ges p6t161agos beruhazasok osszegenek 10%-at, egyes agazatokban, illetve alagazatokban pedig akar 50%-At is elerhetik. Masr6szt a beruhazasokkal kapcsolatos szamitAsok nem teteleznek fel vAltozAst az egy f6re es6 er6forrasig6nyben, illetve k6myezetszennyezesben - holott az arak 6s a jovedelemszintek valtozasa kbvetkezt6ben val6szinuleg mindk6t t6nyez6 valtozni fog (egyes mutat6k cs6kkennek, masok pedig novekszenek). Szamos tanulmany igyekezett mar felmemi, hogy az EU komyezetvedelmi direktivainak megval6sitasa milyen kbltsegekkel jar Magyarorszag szamAra. Ezek a koltsegek az allami es a maganszfera Altal erre a celra jelenleg forditott 1,6%-on felul ertend6k. Agazatonkenti lebontasukat a 10.1. tablazat tartalmazza. 10.1. tablazat: Az EU kornyezetvedelmi direktivainak megval6sitasi koltsege (nem szamitva az ipari szennyezest, az intezmenyi valtozasok es a mezogazdasagi szennyezes csokkentesenek koltsegeit) Beruhazasi koltsegek Agazat
Eves koltsegek* T6ke
Osszesen M ECU
Muk. es karb.
M ECU
M ECU
Osszesen evente
Osszes t6ke/ev
M ECU
Az 1997-es (;DP %-aban
ECU
Min
Max
Min
Max
Min
Max
Min
Max
Min
Max
Min
Max
218
618
21
58
39
III
60
169
6
16
0,1
0,4
2 100
4 300
198
406
158
200
356
606
34
58
0,8
1,4
Hulladekkezeles
1 800
4400
170
415
150
750
320
1165
31
112
0,7
2,7
()sszesen
4 118
9 318
389
880
347
1 1061
736
1 940
70
186
1,7
4,5
95%
93%
95%
93%
89%
90%
92%
91%
92%
91%
Nagytavols5gii legszennyezes Szennyviztisztit5s
Az 5llami szektor koltsege (%)
Megjegyzesek: * Az adatok feltetelezik, hogy a beruh5zasok id6beni eloszl5sa 20 even At egyenletes, a diszkont515si r5ta pedig 6,5%. ** A szennyviztisztit5s 6s a hulladekkezeles koltsegeinek 100%-5t tartalmazza. Egyes onkorm5nyzatokn5l ezen koltsegek egy reszet mag5nbefektet6k vagy a fogyaszt6k viselik. Forr5s: IFO tan5csad6k; Kerekes es Kiss (1998); MERP (1998); Viziigyi Kutat6 Tanacs (Egyesult Kir5lys5g, 1993); a Vil5gbank becslesei.
I Kerekes es Kiss ( 1998). 2 Viligbank (1999). 3A nagyt5vols5giu lgszennyezes eseteben a fenti szAmitdsok a szuksegesnek tartott 4 000 MW energiatermelesi tobbletkapacit5st feltetelezik. A
becsuilt ,maximum" ertek azt felt6telezi, hogy a fenti kapacit5st teljes egeszeben szentuzelessel 5llitjak e16. es a szennyezest csokkent6 berendez6sek beszerelesenek 1 000 MW-ra jut6 koltsege SOx eseteben 150 miII6 USD, NOx eseteben pedig 20 milIi6 USD. A ,.minimum" ertek azt feltetelezi, hogy az uj kapacitAs fel6t g5ztuzelessel val6sitj5k meg, amely eseteben nincs szukseg tov5bbi kornyezetvedelmi kiaddsokra, a kapacit5s m5sik felenek 1 000 MW-ra jut6 koItsege pedig mind SOx, mind NOx eseteben 120 miIIi6 USD lesz. A sz5mit5sok mindegyike feltetelezi, hogy az eves mukodtetesi es karbantart5si koltseg az egy evre vetitett beruh5z5si koltseg 1,9-szerese. Az iv6viz olyan kis beruh5z5st igenyel, hogy ezt a tabl5zat nem tunteti fel. A szennyvizzel kapcsolatos koltsegek a szennyviz osszegyujt6senek, tisztit5s5nak es a keletkez6 zagy t5rozasi k6ltsegeit tartalmazz5k. Itt a ,minimum" becsles a brit Szennyvfzkutat6 Tan5cs adatai alapj5n keszult, es nem tartalmazza a t5panyagkivonis, illetve a zagytaroz5s k6lts6geit. A maximum" becsles a MERP 1998-as adatain alapul, es tartalmazza a zagyt5roz5s k6ltsegeit, b5r a tipanyagkivonassal kapcsolatos felt6teeezes nem egyertelmii. A hulladek eseteben a minimumra vonatkoz6 becsles Kerekes es Kiss (1998) munkajab61 sz5rmazik, es kiz5r6lag a huIIadekfelt6Ites koltsegeit tartalmazza. A ,,Iegfeljebb` becsles pedig ebben az esetben az IFO tanicsad6it6l szamnazik, es egyeb feladatok, peld5ul az ijrafeldolgozis es komposzt51as koltsegeit is tartalmazza, a szemntegetes koltsegeit azonban nem.
10. fejezet - Kornyezetvedelem
183
Fontos megjegyeznunk, hogy a fenti becsl6sek a mai helyzetb6l kiindulva, a teljes megfelel6s allapotanak eleresere vonatkoznak. Nem veszik szamitasba azokat a kiadasokat, amelyeket Magyarorszag egyebk6nt is erre szant volna, sem a beruhazasok esetleges egeszsegiugyi, eletszinvonalbeli 6s gazdasagi el6nyeit. Nem terjednek ki tovabbA azokra a megtakaritasi lehet6s6gekre, amelyck az egyes folyamatok javitasaval, a hulladek-kibocsatas csokkentes6vel, illetve a szem6tdijak emel6s6n keresztul megval6sitott magatartasbeli valtozasokkal lenn6nek elerhet6k. Vegul pedig azokat a kolts6gcsokkent6si lehet6s6geket sem veszik figyelembe, amelyek a beruhazasok id6tavjat novelik, akar a lehet6 legalacsonyabb koltsegu miuszaki megoldasok alkalmazasaval, akar a beruhazasok szakaszos v6grehajtasaval. A DIREKTIVAK MEGVALOSITASANAK KIZAROLAG AZ ALLAMI SZEKTORRA ESO KOLTSEGEI Az EU-szabalyoz6k tobbs6ge az allam iranyit6 szerveinek strukt6rajaban, eljarasaiban es tev6kenyseg6ben igenyel valtoztatast - s6t, a direktivak jelent6s resze kizar6lag ilyen valtoztatasokat tesz szuksegess6. A kbmyezetvedelem minden terulet6n a megval6sitas alapvet6 felt6tele, hogy a kormany 6sszeru strat6giakat tudjon kidolgozni, betarttassa a torvenyeket 6s figyelemmel kis6rje az el6rehaladast. Az Eur6pai BizottsAg 1997-es, ,,Ve1em6ny Magyarorszag EU-csatlakozasi k6relm6r6l" cimu anyaga egyel6re elegtelennek talalta a kornyezetv6delemmel kapcsolatos intezmenyi el6keszuleteket. Jobb 6sszehangolasra lenne szuks6g az e teruleten muk6do orszagos es teruleti intezmenyek kozott. A kornyezetvedelmi hivatalok szetforgacsol6dtak, igy meg azokat a kerdeseket is igen nehez szabalyozni, amelyek egyetlen termeszeti kozegre vonatkoznak. Emellett teny, hogy a kornyezetvedelmi politika iranyvonala az egyes kozegek egyesitese fele mutat, ehhez viszont at kellene alakitani az egyes int6zm6nyek szerepkor6t, nagyobb penzugyi 6s emberi er6forrasokra van szukseg, es ez a kormany komoly elkotelezettseget is igenyli. Az intezmenyrendszer atalakitasanak kozvetlen p6nzugyi kihatasai minden bizonnyal csekelyek lesznek. Mas orszagok tapasztalatai azonban azt mutatjak, hogy az intezm6nyi valtoztatasok jelent6s es kitart6 er6feszit6seket igenyelnek, a szukseges kapacitas kiepitese pedig 6vekig is tarthat. A DIREKTiVAK MEGVAL6SiTASANAK ELSOSORBAN A MAGANSZEKTORRA ESO KOLTSEGEI A belfdldi piac
Az EU-nak a csatlakozasr6l sz616 1995-os Feh6r Konyve meghatarozza azokat a f6bb intezkedeseket a belfoldi piaccal kapcsolatban, amelyeket minden orszagnak vegre kell hajtania a csatlakozas el6tt. Ezek az int6zkedesek az aruk es szolgaltatasok szabad mozgasat (melyek kozul a kornyezetv6delem teruletere a vegyi anyagok tartoznak), a hulladekkezel6st, valamint a 16gszennyezes enyhiteset (beleertve az uzemanyagok osszetetelenek szabalyozasat) 6s a radioaktiv szennyezes csokkenteset olelik fel. Magyarorszagnak a csatlakozas id6pontjaig vegre kell hajtania a Feh6r Konyv minden eli6frast, igy vaiasztasi lehet6segei strat6giai szempontb6l meglehet6sen szukre szabottak. A konkret termekekhez (peldaul vegyi anyagokhoz) kot6d6 el6frasok megval6sitasa (az intezmenyek korszerusit6s6vel kapcsolatos kiadasokat leszamitva) az allami szektorban viszonylag kev6s kozvetlen koltseget eredmenyez. A termel6k es a fogyaszt6k altalanossAgban minden bizonnyal orommel fogadjak majd a valtozasokat, mert ezek megkonnyftik szamukra a hozzaferest az EU bels6 piacahoz. Az igazi nehezseget a hulladekokra vonatkoz6 direktiva megval6sitasa jelenti majd, melyre az alabbiakban m6g visszaterunk.
184
Magyarorszdg az Europai Unio kapujdban
Ipari szennyezes Az EUjogszabdlyi kovetelmenyei. Az EU szamos szabalyoz6t dolgozott ki az ipari szennyezes korlatozasara. Magyarorszag szempontjab6l a legfontosabb ezek kozul az 1996-os integralt szennyezesmegel6zesi 6s -csokkent6si direktiva (IPPC), amely az ipari k6myezetszennyezes k6rdeset egeszeben targyalja, tehat nem bontja le egyes kozegekre (pl. leveg6- vagy vfzszennyezes). Az IPPC szabalyoz6i a kovetkez6 iparagakra vonatkoznak: energiatermeles, femtermel6s es -feldolgozas, asvanyi es vegyianyag-termel6s es -feldolgozas, hullad6kkezeles, papiripar, textilipar, 61eemiszer-feldolgozas, valamint az eloallat-tenyeszt6ssel kapcsolatos tev6kenys6g. Az IPPC direktiva jelenleg (nehany kiv6tellel) nem erinti a kis- es kozepvallalkozasokat, 6s ez a helyzet a kozeljov6ben varhat6an nem fog megvaltozni. A megfeleles kerdesei. Magyarorszag 50 000 ipari szennyez6si g6ca kozul mintegy 4-500 esik kozvetlenul az IPPC megval6sitasat celz6 uj jogszabalyok hatalya ala. A Nemzeti Kornyezetv6delmi Program az 6gynevezett ,,feldolgoz6ipart" (vegyi anyagok termelese, g6pipar, 61eemiszeripar, vilagitastechnika) je1l1i meg a problemak f6 forrasaul. Ezek kozUl a hozzaadott ert6k szempontjab6l a legfontosabbak (cs6kken6 sorrendben) a gepipar, az 6lelmiszeripar es a vegyianyagok termel6se. Az EU-tagallamok tapasztalatai azt sugalljak, hogy - felteve, hogy a jogszabalyok a szennyezes csokkenteset 6s a beruhazasok menetrendjet tekintve elegend6 rugalmassagot biztositanak - a maganszektor egy normal befektet6si cikluson belul k6pes felvenni az EU-normakhoz val6 alkalmazkodas kolts6geit. A jov6vel kapcsolatban azonban a legjelent6sebb aggalyokat nem az okozza, hogy a cegek esetleg nehezen tudjak majd megval6sitani az IPPC-t, hiszen legtobbjuk kulfoldi tobbs6gi tulajdonban 1lv6 nagyvallalat. Sokkal aggaszt6bb az, hogy a tobbi kornyezetvedelmi szabaly, illetve betartatasuk jobb hat6konysaga komoly terhet r6 a kis- es koz6pvallalkozasokra. Nagytdvolsdgiu legszennyezes Az EUjogszabdlyi kovetelmenyei. A nagytavolsagu 1egszennyez6s szempontjab61 jelent6seggel bir6 alland6 kibocsAtasi forrasokkal kapcsolatos szabalyoz6kat a tuzelessel mukod6 nagy er6muvekr6l sz616 1998-as direktiva, illetve a 16gszennyezessel kapcsolatos direktivak tartalmazzak. Ezek a szabalyoz6k az 6j 6s a megl6v6 szemet6get6 muvek altal kibocsatott szennyezessel is foglalkoznak. A nagytuzelesu er6muvekr6l sz616 direktiva hataiya ala az 50 MW-ot el6r6 h6beviteli ig6nyG er6muvek tartoznak, celja az S02- 6s NO-, illetve szilardreszecske-kibocsatas csokkent6se orszagos celkituzesek, valamint az egyes er8muvekre vonatkoz6 konkret hatar6rtekek megadasaval. Az EU tervei kozott szerepel a szabvanyok szigorftasa, amely egyreszt jelent6s beruhazasi tobbletkoltseget ig6nyel majd, masreszt 6riasi m6rt6kben megnoveli majd a mukodtetesi kolts6geket. A megfeleles kerdesei. Az orszagos hal6zat, a strat6giai tervezes, az elosztas, a nagykereskedelem 6s az import/export jelenleg a korabbi allami monop6lium, az MVM Rt. kezeben van. Ennek kovetkezteben az energiatermel8 piacot ma ural6 kulfoldi cegekre harul a direktivaknak val6 megfelel6s terhe. A jelenlegi magyarorszagi strategia az er6miivek mintegy egyharmadanak feljitasat, illetve lecsereleset iranyozza e16. Amennyiben az energiafogyasztas az elkovetkez6 15 evben 6vente korulbelul 2%-kal emelkedik, akkor 2010-re osszesen mintegy 4 000 MW tovabbi energiatermel6 kapacitasra lesz szukseg.4 A 2000 utan ki6pul6 energiatermel6 kapacitasra vonatkoz6 EU-szabvanyoknak Magyarorszag mintegy 218 miIli6 ECU beruhazasi kl;tseggel felelhet meg - akkor, ha a kapacitas felet gaztuzelesu, fel6t szentiuzelesu er6muvekkel teremti meg, es a muszaki koltsegek a terveknek megfelel6en alakulnak. Ezzel szem-
4Ez az el6rejelz6s nemn veszi figyeleinbe a negu julo energiaforrasokra vaI6 esetleges ataillist, sein a j6vfben esetleg bevezetendM keresletoldali
piaci irainyftgst.
10. fejezet - Kornyezetvedelem
185
ben viszont, ha az uj kapacitas teljes egeszeben szentuizel6ssel val6sul meg, a muszaki kolts6gek pedig a jelenlegi szinten maradnak, akkor a koltsegek mintegy 618 milli6 ECU-re emelkedhetnek. A fenti becslesek mas koz6p- 6s kelet-eur6pai orszagokban megfigyelt tenyez6kon alapulnak. A mukodtetesi 6s karbantartasi koltsegek igen magasak: atlagosan az egy 6vre vetitett beruhazasi koltseg 1,9-szeres6t 6rik el. Az Energiaugyi Miniszterium becsl6sei szerint az alland6 l6gszennyez6si g6cokkal kapcsolatos EUk6vetelm6nyek kielegites6nek teljes k6ltsege 2006-ig 1,2 milli6rd ECU-t tesz ki. Ebbe azonban a miniszt6rium beleszamitotta az energiakereskedelmi rendszer kiepit6senek, a kapcsolt uzemm6d fokozatos bevezetes6nek, valamint az IPPC-nek az energiatermelesen kivuli agazatokra vonatkoz6 ,,el6rhet6 legjobb muszaki megoldas" (BAT, Best Available Technique) k6vetelmeny6nek koits6geit is. Kerekes es Kiss szerint5 az energiatermel6 agazat EU-kompatibilitasanak biztositasa osszesen 1 milliard ECU-be kerul majd. A vdrosok leveg6jenek min6sege Az EU jogszabdlyi kovetelmenyei. A k6rnyez6 leveg6 min6s6g6nek felmer6sere 6s szabalyozasara vonatkoz6 1996-os direktiva a szennyezest kibocsat6 forrasok szabalyozasat a jobb leveg6min6s6ggel kapcsolja ossze, 6s igy biztosft atfog6 strategiat a 1lgmin6seg kezelesere. A direktiva a 250 000 f6n6l nagyobb n6pess6gu varosokra, a surun lakott teruiletekre, es a kulonosen szennyezett teruiletekre vonatkozik. Budapestre tehat eg6szen biztosan vonatkozik ez a rendelkezes, mas varosra azonban varhat6an nem." A megfelels kerdesei. A legmin6seg Magyarorszagon (es kulonosen Budapesten) probl6mat okoz, bar kozel sem annyira sulyosat, mint mas koz6p- es kelet-eur6pai orszagokban. A nitrog6n-oxidok 6s a szennyez6 porr6szecskek magas koncentraci6ja kovetkezteben szamos varosban rossz a levego minosege, 6s a nyari talajmenti 6zonkoncentraci6 evente tobb alkalommal is t6ll6pi a biztonsagos hatdr&rt6ket. Budapesten a 16gszennyezes egyik legjelent6sebb t6nyezoje a gepj'armGvek altal kibocsatott szennyezes. Az ut6bbi evekben a szennyezoanyagok koncentraci6ja - a 80-as 6vek v6gen es a 90-es 6vek elej6n bekovetkezett csokkenes utan - meredeken emelkedett. A kozlekedes ma mar orszagos szinten a sz6nmonoxid-kibocsatas 56%-at cs a nitrog6noxid-kibocsatas 50%-at adja.7 A jelenlegi strategiak megval6sftAsAnak hatekonysagara, a gepjarmuvek szennyez6anyag-kibocsatasara es az iuzemanyagok osszet6telere vonatkoz6 egyseges piaci kovetelmenyek ervenyesuil6s6vel, valamint a szem6lyg6pkocsik 6s az aut6buszpark korszerusod6s6vel a gepjarmuvek okozta szennyez6anyag-kibocsatas csokkenni fog. Ez rovid tavon varhat6an jelent6sen javftja majd a budapesti leveg6 min6seg6t, bar a tomegk6zleked6sben minden bizonnyal novelni fogja az utaskilom6terek szam¢it. A DIREKTiVAK MEGVALOSiTASANAK K6Z6S KOLTSEGEI Szennyvfzgyujtes is -tisztitds Az EUjogszabdlyi kovetelmenyei. A vfz, mint er6forras kezel6se az EU kornyezetv6delmi rendelkezeseiben talan a legr6szletesebben szabalyozott terulet. Az EU direktfvai annak idej6n el6sz6r a vfzmin6seg kUlonboz6 osztalyait es a rajuk vonatkoz6 szabvanyokat, valamint az egyes szennyez6anyagok koncentrAci6jdnak hat6r6nrtkeit allapftottak meg. Ez az ugynevezett ,,osszetett megkdzelites" kerul majd be az Eur6pai Bizottsag altal el6szor 1997-ben megjelentetett vfzpolitikai keretdirektivAba, melyr6l a tagorszagok jelenleg is targyaInak.
Kerekes &s Kiss ( 1998). BuL(apest n6pess6ge 1994-ben 2,016 milii6 f6 volt. Neperssguket tekinive Budapest ut.in sorrendben Debrecen (218 O(N) lakos), MiskolC ( 19() (XX) lakos), Szeged (I 0() ) lakos), P6cs ( 173(K(0 Ilkos) rs Gy6r ( 131 ()) lakos) k6velkezik.
7Az
itt szerepl6 osszes statisztika forr.lsa Zegras es Hook ( 1995).
186
Magyarorszdg az Eurdpai Unio kapujdban
A k6rnyezetv6delmi acquis atv6tel6nek messze a legk6lts6gesebb tenyez6je a varosi (kommunalis) szennyviz kezeles6t szabalyoz6 direktfva, amely el6frja, hogy a 2 000 lakos-egyenerteket meghalad6 telepul6seket be kell kotni a csatomarendszerbe, 6s a szennyvizek tisztftasat a fogad6 vfz jelleget6l fugg6en kulonboz6 szfnvonalon kell elv6gezni.' A magyarorszdgi helyzet. A 90-es 6vekben Magyarorszag jelent6s el6relepest ert el a a vfzi infrastruktura szinvonalinak javftasaban. A varosi szennyviz osszegyujt6senek es tisztftasanak ter6n mar eddig is komoly befektetesekre keruilt sor, a tervezettek osszege pedig el6ri a 3 milliard ECU-t. A lefedettsegi mutat6k azonban messze vannak az EU-szabvanyok megkovetelte szintt6l. A 10.2. tablazatban a 81 legnagyobb szennyviztisztft6 vdllalat lefedetts6gi mutat6i olvashat6k. 10.2. tablazat: A 81 legnagyobb magyarorszagi csatornavallalat lefedettsegi mutat6ja (1997) Kiszolgalt lakossag letszama (1000 f6)
Csatornaval ellatott lakossag (1000 f6)
Lefedettseg szazalekban
Az orszag lakossagahoz kepest
Osszes szennyviz (miio6 rn')
Tisztitott (mechanikai) mennyiseg aranya (%)
Biol6giailag tisztitott mennyiseg aranya (%)
11575*
4817
41,6
47,6
412
65
58
Megjegyzesek:* Az atfed6 teruletekkel rendelkez6 varosi cegek eseteben van nemi atfedes. ** A szennyviz becsult osszmennyisege evente mintegy 193 miIIi6 m' (evente fejenkent 40 in'), az ipari szennyvizkibocsatas pedig 213 milIi6 m'. Forras: Orszagos Vizugyi Hivatal.
Az 1990-es onkormanyzati torv6ny ertelmeben a lakossag d6nt6 t6bbseget kiszolgal6 28 nem regionalis vfzszolgaltat6 vallalat vagyona atkeriilt az onkormanyzatok tulajdonaba. A lakossag nagy resz6t tovabbra is kev6s, de nagy meretu vallalat szolgalja ki: a 32 legnagyobb vdllalat birtokolja az orszagos kapacitas 90,6%-at es a teljes vizugyi agazat vagyontargyainak 92,5%-at. Ezeket a c6geket azonban tobb, mint 300 kis szolgaltat6ra bontottak fel, es ez a folyamat meg nem fejez6dott be. Az uj kozmuvallalatok jelent6s resze szuks6gszeruen kicsi, ami tobb problemat is okoz. Egyr6szt nem rendelkeznek elegend6 szemelyzettel, es gyakran nem vegzik el a szukseges karbantartast. Kis meretuk k6vetkezt6ben nehezen k6pesek a bev6telekb6l komolyabb beruhazasokat finanszfrozni, 6s beruhazasaik egysegnyi k6lts6ge mindenkeppen magasabb, mivel nem tudjak kiaknazni a mennyisegi kedvezmenyekb6l ad6d6 megtakarftasi lehet6segeket. Tovabba, mfg a kulonboz6 kozmuvaIlalatok mukod6si koltsegei elegge elt6r6ek egymast6l, a vfzdfj es a szennyvizkezel6si szolgaltatasok dfja (csatornadfj) orszagreszenk6nt igen kul6nboz6 m6rteku. A megfelelWs kerdesei. A kommunalis szennyvfzre vonatkoz6 direktfva megval6sftasahoz szukseges t6keberuhazas becsult koltsegei kateg6riakra lebontva az alabbiak:
10.3. tablazat: A szennyviz bsszegyfijt6s6nek es tisztitasanak beruhazasi koltsegei
Uj szennyvizgytijt6 rendszerek Uj tisztft6uzemiek Meglev6 tiszit6iizemek fejlesztese OSSZESEN (tapanyagkivonas nelkul) Tapanyagkivonas tovabbi koltsege )SSZESEN (tapanyagkivonassaI)*
Beruhazasi koltsegek (milli6 ECU) 602 1 073 455 2 130 522 2 652
* Mas becslsek a klitsegeket 3 milliard ECU (Kerekes es Kiss, 1998) 3,4 millidrd ECU (MERP, 1998) koze teszik, ami egy f6re vetitve 200-40() USD-nak felel meg. Ez az osszeg osszem6rhet6 a direktivaval kapcsolatban mas orszAgokban tenylegesen felrnerUlt egy f6re jut6 beruhazasi koltsegekkel (Egyesult Kiralysaig: 200 USD/f6, Franciaorszag: 300 USD/t', Nernetorszag: 1100 USD/f6). Forras: Vizugyi Kutat6 Tanacs (1993).
8 Ez a direktiva a vizellat is, a szennyvizUsszegydj(6s es a szennyviztisztitas kerdeseivel foglalkozik ,,vizugyi agazat" neven. Ebben az erteleimben
a _,vizugyi igazat" kifejez6s a vfzi er6forrdsok kezeles6re nein terjed ki.
10. fejezet - Kornyezetvedelem
187
A fenti becsl6sek kizar61ag a beruhazasi kblts6geket tartalmazzak, tehat nem terjednek ki a mukodtet6s, a karbantartas 6s a felujftas koltsegeire. Nem egyertelmu, hogy a vfzfogyasztas (s az ebb6l ad6d6 szennyvfztermel6d6s) GDP-vel parhuzamos nbvekedesevel kapcsolatban a jov6re vonatkoz6an milyen felt6telezesek elnek. A fenti kbltsegekhez hozza kell m6g szamftanunk a szennyvfztisztft6k altai termelt zagy tarozasi kolts6geit, amelyek altalaban a szennyvfztisztft6k eves szintre lebontott epftesi es mukodtetesi kolts6geinek 40%-at teszik ki. A kormanynak a vfzugyi agazat EU-kompatibilisse t6tele soran c6lszerden tobb strat6giai t6nyez6t is figyelembe kellene vennie. * Az erzekeny teriiletek meghatdrozcsa. A direktiva azt koveteli meg a tagallamokt61, hogy hatarozzak meg, mely fogad6 vfzteruletek 6rzekenyek az eutrofikal6dasra, es az ilyen vizekbe omlesztett szennyvizeket magasabb szintu tisztftasnak (tapanyagkivonas) vessek ala. Egyel6re nem tisztazott, hogy Magyarorszag felszfni vizei kozul melyek szamftanak erzekenynek. Sokak szerint a teljes Duna-medence ebbe a kateg6riaba tartozik, ami viszont mintegy 25%-kal novelne a t6keberuhazas koltsegeit, 6s enn6l j6val nagyobb mertekben dragftana meg az uzemeltet6st es a karbantartast. * A mzikodds hatekonysdga, fogyasztdsi elorejelzesek. A koltsegekre vonatkoz6 becsl6sek pontossa-
ga nagyban fiugg a haztartasok altal elfogyasztott vfzmennyisegre vonatkoz6 felt6telezesekt6l. Az atmenetet vegrehajt6 orszagokban a vfzfogyasztassal 6s a szennyvfzkibocsatassal kapcsolatos e16rejelzesek kulon problemakat okoznak: a fogyasztast gyakran tulbecsulik, ez6rt felesleges kapacitAssal bfr6 letesitmenyek epulnek. A haztartasok vfzfogyasztasa Magyarorszagon mara az EU-atlag ketharmadara csokkent, az ipare pedig az EU-tagorszagok6val azonos nagysagrendbe esik. Tovabbi cs6kkenesre tehat nemigen lehet szamftani. Mas orszagok tapasztalatai azonban azt mutatjak, hogy a fogyasztas nem mindig novekszik a gazdasag noveked6sevel parhuzamosan, mert a nagyobb ig6nyeket a jobb hatekonysag gyakran ellensulyozza. * Az intezm6n-vek mikiidisinek esszer1s[tese. A kolts6gek szinte biztosan csokkenthet6k lennenek,
ha a vizugyi agazatot kevesebb, de nagyobb meretu egysegre osztanak fel, amelyek k6pesek kihasznalni a mennyisegi kedvezmenyekben rejl6 megtakarftasi lehet6s6geket. Ebben a kerd6sben azonban egyes 6nkormnanyzatok reszer6l komoly ellenallasra lehet szamftani. * A beruhcazasok szakaszos vegrehajtasa a lakossag szdmdnakffiggv'enyjben. A kolts6gek a telepu1ls m6retenek cs6kkenes6vel aranyosan exponencialisan novekszenek, egyreszt, mivel a kisebb tisztft6uzemek kialakftasanak egys6gnyi kolts6ge j6val magasabb, masreszt pedig azert, mert a csatornahal6zatot az elsz6rtan 616 lakossaghoz sokkal koltsegesebben lehet eljuttatni.9 Ez6rt az EU-kovetelmenyek megval6sftasa soran els6sorban az 5-10 000 f6t meghalad6 n6pessegu agglomeraci6knak nyujtott szolgaltatas javftasara kellene osszpontosftani. *A berulicizisok szak-aszos vegrehajtisa a kiirnyeZetvMelmi hatds JfiggvMnevben. A megval6sftasi
strategiaknak els6sorban a vizminoseg szempontjab6l legnagyobb kornyezetv6delmi hatarhasznot hoz6 1ltesitmenyekre kellene osszpontosftaniuk. A szennyvfzkibocsatas a fogad6 vfz jelleget6l, a kozelben 16v6 mas szennyez6si forrasokt6l stb. fugg6en minden helyen mas-mas mertekG komyezetszennyez6st okoz. A Saj6 foly6 medenc6j6nek vfzmin6sdger6o keszult tanulmany szerint tobb kulonb6z6, er6sen elt6r6 koltsegu beruhazasi terv (melyck kozul a legdragabb nyolcszor annyiba kerulne, mint a legolcs6bb) a vizmin6seg javftasa tekinteteben - nehany parametert6l eltekintve - csaknem egyforman csek6ly eredm6nyt hozott volna."'
A Cseh KoztarsasLigban nemregiben elk6szult tanuhnmnyok peldaul azt riutatjak, hogy egy 2-5 0(8) lakossal egyenerteku kapacitaAs szennyviztisztft6 mu epitese otszor annyiba kerul, ininth.a ugyanezt a ietesitmn6yt l(X) 0()Klakossal egyen6rtekure terveznek (Aquafin, 1998). U Somly6di
es naisok (1998).
188
Magyarorszdg az Europai Uni6 kapujdban
Inte'zmenyi nehezsegek. A varosi szennyvfztisztftas feladatk6renek rendkivuili decentralizaltsaga varhat6an gondokat okoz majd, ha a legkisebb k6lts6gu strategiat kivanjak megval6sitani. Vegso soron a kormanynak nincs igazan hatalma arra, hogy az onkormanyzatokat csatornarendszerek 6s szennyviztisztft6k 6pitesere kotelezze, arra pedig semmilyen eszkoze sincs, hogy a haztartasokat az ezekhez val6 csatlakozasra kenyszeritse. Ivovfz
Az iv6vizr6l sz616 direktfva maximalis koncentrAci6kat allapft meg a haztartasi iv6vizben talalhat6 bizonyos szennyez6anyagokra vonatkoz6an, akar a k6zuzemi iv6vizrendszerb6l szarmazik az adott vfzmennyis6g, akar nem. Az iv6viz altalaban furt kutakb6l szarmazik, min6sege pedig megfelel az iv6vizr6l sz616 direktiva k6vetelmenyeinek. Egyes teruleteken gondot okoz a feltart vizben talalhat6 termeszetes arzenmennyiseg, illetve a messze a tervezett kapacitasuk alatt uzemelo iv6vizl6tesitmenyek okozta bakteriol6giai szennyez6des. Magyarorszag mindemellett nemregiben jelent6s beruhazasokat hajtott vegre az iv6vizellatas terulet6n, es nem val6szinu, hogy tovabbi komolyabb beruhazasokra lenne szukseg az iv6vizr6l sz616 direktiva kovetelm6nyeinek teljesites6hez. Hulladekkezelis Az EUjogszabdlyi kovetelme'nyei. Az EU hullad6kugyi politikajat az 1975-6s (6s 1991-ben m6dosftott) hullad6kiugyi keretdirektiva es az 1991-es veszelyeshulladek-direktiva foglalja 6ssze. Ezek c6lja a szennyezes megel6z6se es a hullad6kok megfelel6 adminisztraci6janak, illetve a ,,tiszta" feldolgozasi technol6giak alkalmazasanak biztositasa. A keretdirektiva alapelvei a megel6z6s, az ,,aki szennyez, az fizessen - a szennyez6 fizet" elv, valamint a kozelseg elve (azaz a hulladek feldolgozasat a keletkezesi helyhez lehet6 legkozelebb kell elvegezni). A fenti keretdirektiva mellett konkret direktivak adjak meg az egyes termekekre es foly6kony hulladekokra (pl. veszelyes hulladekok, faradtolaj, zagy, csomagol6anyagok), valamint az egyes tevekenysegekre (hulladek szallitasa, szemetegetes 6s -lerakas) vonatkoz6 el6irasokat. Az 1997-ben javasolt hulladeklerak6kr61 sz616 direktiva a biol6giailag leboml6 hulladekok felhalmozasanak fokozatos csokkentes6t iranyozza e16, 6s szigor6 el6irasokat tartalmaz a hulladeklerak6 telepek kialakftasara vonatkoz6an. E megoldas arainak a jelenlegi muveletek k6lts6gei mellett tukrozniiik kell a rekultivaci6 es 50 ev ut6gondozasi kolts6geit is. Ezeknek a k6vetelm6nyeknek a legnehezebb oldala Magyarorszag szamara az, hogy a hullad6kkezel6ssel kapcsolatos jogszabalyoknak kovetkezetes eg6szt kell alkotniuk, 6s az orszagnak mindegyiket egyid6ben kell megval6sitania. A torvenyhozas 6s az adminisztraci6 osszhangba hozasa az EU rendelkezeseivel mAr onmagaban is bonyolult, a l6nyegi megfelel6snek viszont az is alapfelt6tele, hogy a hulladekok jogi 6rtelemben vett definici6i vilagosak 6s egy6rtelmuek legyenek. A gyakorlatban ehhez a munkatarsak tovabbkepzesere van szukseg, es nemcsak az illetekes szerv munkatarsai kozott, hanem az ipar es a kereskedelem teruleten is. A tapasztalat azt is bizonyitja, hogy a sikerhez a jogi 1lpesek mellett a k6zv6lemeny figyelm6t felkelt6 k6rnyezeti tudatformal6 programokra is szuks6g van. A megfeleles kerdesei. Magyarorszagon a hulladekkezel6s sikeret megneheziti, hogy nincs Atfog6, minden hulladektipusra kiterjed6 hulladekkezelesi torveny, es hianyzik a hullad6kok keletkezeser6l es elhelyez6si m6djaikr6l megbizhat6 informaci6kat szolgaltat6 rendszer. Erthetelenul sok helyen keletkezik ipari hulladek, es a hulladektipusok osztAlyozAsAban val6 tapasztalatlansag es zuirzavar csak sulyosbitja a helyzetet.
10. fejezet - Kornyezetvedelem
189
A kommunalis szilard hullad6k kezel6seben MagyarorszAg el6bbre tart a tbbbi csatlakoz6 orszagnal. Ezen a teruleten a begyujtest, amely jelenleg a haztartasok ketharmadara terjed ki, mar maganc6gek vegzik. Egyel6re azonban nincs olyan jogszabaly, amely az onkormanyzatokat a kommunalis szilard hullad6k kezel6s6re vagy tarolasAra kotelezn6. A szem6ttirol6 1ltesftmenyek tobb okb6l is elfogadhatatlanok. Rendkivul sok (mintegy 2 700) kismeretu, engedellyel rendelkez6, de muszakilag alkalmatlan varosi hulladeklerak6 telep mukodik, es ezeken kivul szamos illegalis szem6tlerak6hely is talalhat6 az orszagban. A hullad6ktelepek 20-30%-a veszelyesen kozel hCz6dik a belvizekhez vagy a talajvizhez. Az orszagban osszesen 66 regionalis 16pteknek megfelel6 hulladeklerak6hely talalhat6, amelyek legt6bbje Cj, de m6g tobbre lenne szukseg. Az 1997-es nemzeti komyezetv6delmi program szerint az elkovetkez6 10 evben val6jaban 100-150 tovabbi regionalis hullad6ktelepre lenne szuks6g, melyek osszkolts6ge 100 milliard Ft (427 milli6 ECU). A regionalis hulladektelepek kialakitasat az e celra alkalmas termeszetes lerak6helyek hianya, illetve a helyi lakossag ellenallasa es a fejleszt6si tervek osszehangolasat elv6gz6 orszagos hat6sag hianya akadalyozza. A maganbefektet6ket kev6sse vonzza ez a terulet, mert igen alacsonyak a kommunalis hullad6k osszegyujt6s6ert es elszllftasadrt fizetett dfjak, amelyet emellett a hullad6kszallit6 cegeknek kozvetlenul a haztartasokt6l 6s az ipari hulladekot termel6 uzemekt6l kell beszedniuk. Az EU hulladekkezelesi direktivainak val6 megfeleles koltsegeire vonatkoz6 becslesekkel kapcsolatban tobb bizonytalansagi tenyez6 is van. El6szor is, a becslesek a j6v6ben varhat6 hullad6kszinteket veszik alapul. Bar az egy f6re jut6 kommunalis hullad6k mennyisege megfelel az EU-atlagnak, a GDP-re vetitett mennyis6g otszorose, az ipari hulladektermel6s GDP-hez viszonyitott mennyis6ge pedig k6tszerese az EU-tagorszagok atlaganak. Ez arra enged kovetkeztetni, hogy tovabbi jelent6s javulast lehetne elemi. " Az Cj hulladektarol6kra fordftott t6keberuhazast szinte biztosan a szemetlerakasi dij noveked6se kis6ri majd, ami a hulladektermel6s minimalisra csokkentesere fogja osztonozni az orszagot. Masreszt viszont, a fogyaszt6k jovedelm6nek novekedesevel parhuzamosan megnovekedhet a keletkez6 hullad6k mennyisege is. Masodszor, a kolts6gek fiiggenek a megepitett letesftmrnyek m6retet6l, muszaki jellemz6it6l es elhelyezes6t61 is. A lerak6helyekkel kapcsolatban (els6sorban a mukodtetesi kiadasoknal) minden bizonnyal jelent6s megtakaritasi lehet6s6gek maradnak m6g kiaknazatlanul a jelenleg tervezett intezkedesek utan is. Ezenfelul a tenyleges kblts6gek a varosokban es a videki teruileteken nagyon kulonboz6k lehetnek. Ezek a tenyez6k magyarazzak, hogy a lerak6helyek 16tesit6sevel es a tonnankenti mukodtetesi kolts6gekkel kapcsolatban adott becsl6sek el6g sz6les skalan mozognak. A lerak6helyek mukodtetesi koltsegere vonatkoz6 egyetlen tenyleges becsl6s egy viszonylag r6gebbi tanulmanyb6l szarmazik, amely tonnank6nt 20 ECU-re becsuli a beruhazasi es 3 ECU-re a mukodtetesi kblts6geket.' 2 Ezen szamadatok, illetve a fent vazolt kapacitasb6vit6si tervek alapjan a program osszkolts6gc, bele6rtve a beruhazasi es a mukodtetesi kolts6geket is, 1,1-2,3 milliArd ECU koz6 tehet6. Egy masik, mar emlitett tanulmany szerint'3 az EU hulladekkezel6si szabalyoz6inak val6 megfeleles koltsegei 1,8-2,3 milliard ECU-t tesznek majd ki. A BERUHAZASI KOVETELMENYEK VONZATAI Allami szektor
A legtobb allami beruhazasra az onkormanyzatok kezeleseben alo6 agazatokban (vizellatas, szennyviztisztihts, hullad6klerakis) lesz szuikseg. A vizellAt6s teren az illet6kesek a feladatokat kuilonboz6 m6don oldjak meg - az egyik tipikus megoldasnal a feladatokat a (rendkivul valtozatos jogi formajC es vallalati szerkezetu) c6geknek torten6 kiuls6 vallalkozasba adas. Az onkormanyzatok - a legnagyobbak kiv6televel
Az OECD/MERP adatai alapjan. ICO (1994). Kerekes es Kiss ( 1998).
190
Magyarorszdg az Europai Unio kapujaban
- maguk birtokoljak a vfzszolgaltat6 vallalatokat, es a torveny alapjan kotelesek voltak birtokba venni a vagyontargyakat is. A hulladekkezel6s teren mind a begyujtest, mind a lerakast gyakran vegzik kuls6 maganc6gek. Az onkormanyzatok ezeket a beruhazAsokat egymast6l koltsegszempontb61 rendkivuil elter6 m6don strukturaljak es kezelik. Mint fentebb is emlitettuk, a mennyisegi kedvezm6nyekb6l ad6d6 megtakaritasi lehet6s6gek jelent6sek lehetnek, kulonosen a vizugyi Agazatban. Teny tovabba, hogy a kornyezetvedelmi szempontb6l el6rhet6 nyereseg helyenkent vAltoz6. Kulonosen fontos tehat, hogy a kormany politikaja es p6nzugyi osztonz6i arra kesztessek az onkormanyzatokat, hogy hasznaljak ki a nagy mennyis6gekb6l ad6d6 megtakaritasi lehet6segeket, es az orszag szempontjab6l legfontosabb beruhazasokat hajtsak vegre. Bar a kormanynak nincs lehet6s6ge az onkormanyzatok donteshozasanak kozvetlen iranyitasara, a folyamat kozvetett befolyasolasara vannak eszkozei. Jelenleg tobb alap is biztosit varosi beruhazAsi tamogatasokat a viziugyi 6s a hulladekagazatban, 6s nemsokara el6rhet6k lesznek az EU-csatlakozas el6tti tamogatasai is. Ezek az alapok idealis megoldast adhatnak a kormAny kezebe az onkormanyzatok beruhAzasi politikajanak befolyasolAsara. A K6zep-Eur6pai Alap odaitelesi rendszereben p6ldaul szerepel egy kedvezm6ny, amelyet egyuttmukod6 onkormanyzatok pAlyazatai kaphatnak meg. Val6szinuleg ezt a rendszert kellene meger6siteni. Az Eur6pai Uni6 csatlakozAshoz kbt6d6 kornyezetv6delmi beruhAzasi tamogatAsait szinten fel lehetne hasznAlni a fenti mechanizmus meger6sitesere. Annak ellenere, hogy jelenleg a kormany jelent6s allami tamogatast biztosit a t6keberuhAzasokhoz (a vfzUgyi agazatban peldAul 85%-ot),' 4 a mukodtetesi 6s karbantartasi koltsegek is igen jelent6sek, 6s a beruhAzasokat vegrehajt6 onkormanyzatok jelent6s dijemelesekre kenyszerulnek. A jov6ben a kozmuvallalatok sajAt uzletmeneteb6l szarmaz6 beveteleknek a beruhazasi koltsegek meg nagyobb hanyadat kellene fedezniuk. Kozmadijak
A szennyviztisztitasi, hullad6kkezelesi es energiatermel6 kapacitas novel6senek egyik alapvet6 korlatjAt a kozmudijak megfizethet6 szinten tartasa jelenti. A magyar haztartAsok altal fizetett kozmuidijak nemzetkozi es k6zep-eur6pai 6sszehasonlitasban maris meglehet6sen magasak. A viz-, csatoma-, aram- 6s hullad6kszallftasi dfj az iv6vizdijjal egyutt a haztartasok kiadasainak 5,1%-At teszik ki."5 Az Egyesult KirAlysagban 1990-ben (az EU kornyezetvedelmi direktivAinak megval6sitAsAra iranyul6 beruhAzasok ervenyesulese el6tt, amikor viszont az infrastrukturAlis lefedetts6g a jelenlegi magyarorszagi szintnel j6val magasabb volt) ugyanez a felm6res 3%-os eredmenyt adott. Az osszehasonlitas teljesebbe t6tele 6rdekeben meg egy adat: Lengyelorszagban 1996-ban a viz-, aram- es hullad6kszallftasi dij osszesen a haztartasi kiadasok 4%-At tette ki. 16 A 10.4. tablazat, melyet csak illusztrAci6s celb6l mutatunk be, kUlonboz6 beruhazasi forgat6konyvek eseten mutatja be a magyarorszAgi csatoma-, hullad6kszallitasi 6s aramdijak varhat6 noveked6s6t. A tablAzat adatai a 10.3. tablazatban szerepl6 beruhazasok es muk6dtet6si, illetve karbantartasi koltsegek kozepes szintjet veszik alapul. Ezek a szAmok a haztartasok kiadasainak szazalekat mutatjak, es nem veszik figyelembe az iv6vizdijakat. A kozmudijak az iv6vizdijat nem szAmitva tehat jelenleg a haztartAsok kiadasainak 3,9%-At teszik ki. A lakossagi aramdijon mindig is jelent6s Allami tamogatas volt, es az ut6bbi evekben bekovetkezett 10-25%-os aremel6sek ellen6re sem erte el a piaci szintet. Ennek kovetkezt6ben rendszeres, negyedevenkenti 4%-os aremel6sekre lehet szAmitani. 1998 els6 negyedeveben az atlagos aramdij 12,82 Ft/kWh volt a lakossAgi fogyaszt6k, es 11,5 Ft/kWh az ipari fogyaszt6k szamara. 14 A jelenlegi rendszer azert nemnhatekony, mert mindenfajta beruhazasra jar az allami tamogatas. Szelektfvebb jogosultsagi feltetelek bevezetesevel v5ltozatlan penzdigyi tamogatas mellelt konyezetvedelmi szernpontb61 sokkal gyorsabb javulas lenne elerhet6.
15A viz- 6s csatornadlj a regionalis allami vallalatoknal peldaul az eur6pai 6sszehasonIitdsban atlagosnak mondhat6 kobmeterenkenti ldollart61 (a Duna menten) a tulsagosan magas 2,1 dollarig (a Dunantuilon) terjed (GWR, 1998). A haztartasok dilagos evi osszfogyasztasat 1996-ban 991 000
Ft-nak ( 4 220 ECU) tekintettUk (Hungary in Figures). 16A Vdagbank tulajdonat kepez6 becslesek, illetve a Vidagbank becslese (1998).
191
10. fejezet - Kornyezetvedelem
10.4. tablazat: Haztartasok kozmuikiadasai kulonbozo beruhazasi forgat6konyvek eseten Az ejves szdzalekos arany valtozasa a heruhazasiprogram teljes ciklusaradtlagolva A haztartasi kiadasokon beluli arAny*
Haztartasi kiadasok A
B
C
A
B
C
3,2
6,5
6,5
0,2
3,4
3,4
60,1
12,5
12,5
3,0
9,2
9,2
1,1
2,3
2,3
-1,8
-0,7
-0,7
Forgat6konyv Csatorna Szilard hulladek Aram
A ha:tartaisi kiadd(sok szaizalekahan** 5 ev muilva Forgat6konyv
10 ev munlva
A
B
C
A
B
C
Csatorna
I,1
1,3
0,8
1,1
1,4
1,I
Szilird hulladek
0,7
0,8
Aram Osszesen
3,9
1,0
0,5
0,8
1,3
22
210
H9
2_2
1,9
4,5
3,3
3,8
4,9
3,8
Megjegyzesek: ,,A" forgat6konyv: 20 eves beruhdzasi program. ,,B" forgat6k6nyv: 10 eves beruhazasi program. ,,C" forgat6k6nyv: 10 eves beruhazasi program 5 evvel elhalasztva. * 30/c-os ittlagos hWztartAsi realjovedelem- es fogyasztasnovekedeshez igazftva. Forras: A Vil;igbank becslse.
Energiaarak. Becsleseink szerint realertekben (az inflaci6hoz igazitva) a haztartasi villanyszamlaknak 20 6ven at evi 1,1 %-kal, vagy 10 6ven at 6vi 2,3%-kal kellene novekedniuk az EU-direktfvak teljesit6s6hez szuks6ges t6keigeny, valamint a mukbdtetesi es a karbantartasi koltsegek finanszirozasahoz. Amennyiben a haztartasok realjovedelme es fogyasztasa evente 3%-kal n6, akkor 20 eves beruhazasi programot felt6telezve a villanyszamla 10 6v utan a fogyasztas 1,9%-ara esik vissza. Ha 10 eves beruhazasi programot felt6telezunk, akkor ez az arany 10 6v utan 2,2% lesz (ami nagyjab6l megegyezik a jelenlegi 2,3%-os szinttel). A fenti becslesek 420 milli6 ECU osszegu beruhazasi igenyt felt6teleznek, valamint azt, hogy a beruhazas finanszirozasanak teljes terh6t a fogyaszt6k viselik majd. Vizdijak. Becsleseink szerint a (rendszerhez kapcsolt) haztartasok csatomadija real6rtekben 20 6ves beruhazasi programot felt6telezve evente 3,2%-kal, 10 6ves program eset6n pedig 6,5%-kal novekednek. A fentiekhez hasonl6 feltevessel 6lve tehat, amennyiben a haztartasok realjovedelme evente 3%-kal n6vekszik, akkor a csatomadij a 20 eves beruhazasi program vegrehajtasa soran 10 ev utan a haztartasi kiadasok 1,1 %-ara emelkedik; 10 6ves beruhazasi id6tartam eseten a dij a program v6g6re 1,4%-ra emelkedik, majd a jelenlegi 1%-hoz k6pest. Az atlagos elmeleti csatomadij a jelenlegi kobm6terenkenti 105 Ft-r6l a 20 6ves beruhazasi program vegere kobm6terenkent 270 Ft-ra fog n6ni. A fenti felt6telez6sek 3,2 milliard ECU osszegu beruhazasra vonatkoznak, es felt6telezik, hogy a nemzetkozi tamogatasok a beruhazasok mintegy 60%-at fedezik majd, a fennmarad6 resz finanszfrozasa pedig 47-53% aranyban oszlik meg a lakossag es az ipar k6z6tt.
A haztartasi kiadasokhoz viszonyftott viz- 6s csatomadijak Nyugat-Eur6pahoz es Koz6p-Eur6pa mas orszagaihoz k6pest mar ma is tulsagosan magasak. 7 Tobb onkormanyzat mar el6re tart a dijemelessel kapcsolatos ellenallast6l, m6g a jelenlegi, er6sen tamogatott beruhazasi feltetelek mellett is. Egyes varosokban a haztartasok pozitivan fogadtak a csatomarendszerbe val6 bekot6sre osztonz6 felhivast. Amikor azonban megkapjak az elso szamlat, akkor erre gyakran 6gy reagalnak, hogy azonnal mas megoldast keresnek, 6s legtobbszor a kutba vezetes m6dszer6vel kerulik meg a dijat szamlal6 mer66rat. A k6zmuvallalat igy arra
17A viz- es csatornadijak h.iztarUisi kiadzisokon beluli aranya Magyarorszagon korulbelul k6tszerese a lengyelorszagi aranynak (a Viligbank becsl6se; Hungatry in Figures: valarnint Lengyelorsz;ig kormranya, 1996).
192
Magyarorszdg az Europai Unio kapujd ban
kenyszerulhet, hogy az iv6vizet eloallIt6 szennyviztisztit6 muvet a tervezettnel alacsonyabb kapacitason ujzemeltesse, ami noveli a k6lts6geit. Az ujonnan bekot6tt haztartdsok szinten sulyosbitjak a probl6mat, mivel a szennyvizet tovabbra is az utcai csatornaba engedik, ami szint6n noveli a kozmuvallalat kiadasait. Hdztartdsihulladdk-dijak. Akar a maganszektor, akar az allami szektor finanszirozza majd a beruhazast, val6szinu, hogy a haztarttsoknak es a tobbi ,,hulladektermel6nek" a hulladekkezel6si infrastruktura fejlesztese es b6vit6se k6vetkezteben fokozatos aremel6sekkel kell majd szembenezniuk. A kommunalis hulladekra vonatkoz6 jelenlegi lakossagi szem6tszal1iftsi dijak tag hatarok kozott valtoznak (6vente 460 es 3 000 Ft kozott). A legmagasabb dijakat azokon a teruileteken szedik, ahol magas musz'aki szinvonalon uizemeltetett hulladeklerak6 hely 16tesuilt. Igy ezek az adatok a mervad6k arra az esetre n6zve, ha a beruhazAsok kereteben regionalis 6rias hullad6klerak6 helyek ltesulnek. 3,1 milliard ECU osszegu beruhazasi programot alapul v6ve, 6s feltdtelezve, hogy ennek 60%-at nemzetk6zi tamogatdsb61 sikerul finanszirozni, a fennmarad6 resz finanszirozdsa pedig 40-60% aranyban oszlik meg a lakossag es az ipar koz6tt, a haztartasok altal fizetett szem6tszdllitasi dij realertekben 6,1%kal n6vekedne a 20 eves beruhazdsi program 6s 12,5%-kal a 10 6ves beruhaza'si program eset6n. Ha a haztartasok realjovedelme evente 3%-kal n6vekszik, akkor a szemetszalfitas koltsegei a 20 eves program felidejere a haztartasi kiadasok 0,8%-ara, 10 eves beruhazasi id6tartam eseten pedig a program v6gere a haztartasi kiadasok 1,3%-ara novekszenek (a jelenlegi szint 0,6%). Az egy f6re jut6 atlagos elmeleti szemetszallfitsi di; a 20 6ves beruhazasi program veg6re a jelenlegi 2 400 Ft-r61 8 100 Ft-ra fog novekedni.
A MEGVALOSITAS STRATEGIAJARA VONATKOZO AJANLASOK A sikeres megval6sitas gerinc6t csak az int6zmenyi kapacitas meger6sit6se adhatja. Alapvet6 fontossagu t6nyez6je ez az adott koltsegszint, illetve er6feszites mellett elk6pzelhet6 legnagyobb k6myezetvedelmi nyeres6get hoz6 strategia kialakitasanak, amely mindemellett biztositja az allami es a kUlso er6forrasok bolcs felhasznalasat, valamint csokkenti a gazdasag mas teruiletein keletkez6 torzulasokat. Az intezmenyi kapacitas meger6sitese kulonosen azert lnyeges, mert szamos k6rnyezetv6delmi k6rd6s ativel az agazati feladatkorok6n, s6t, a kormanyzat kUlonboz6 szintjein is. Emellett a torv6nyek betartatasara es a rendelkezesek tiszteletben tartasat osztonz6 tenyez6k megteremt6sere szolgal6 kapacitas kialakitasa a maganszektorra vonatkoz6 szabalyoz6k nagy r6szenek megval6sitasa szempontjab6l alapvet6en fontos. Fontos szempont lesz a targyalasok gondos lebonyolitAsa. Magyarorszagnak gondoskodnia kell arr61, hogy a legnagyobb kornyezetszennyez6k minden szabvanynak megfeleljenek. Szamos teruleten, de kiul6nosen ott, ahol a beruhazasi koitsegek igen magasak, a komyezetszennyez6s egysegnyi csokkent6s6nek kolts6ge egyre meredekebben emelkedik. A direktivak jelent6s resze tartalmaz olyan cikkelyeket, amelyek kiv6teleket tesznek lehet6v6 olyan esetekben, amikor az elerhet6 komyezetvedelmi nyereseg viszonylag alacsony, vagy a kolts6gek rendkfvul magasak - ilyen peldaul a varosi szennyviztisztitasi direktiva alkalmazasa kisvarosokban. Lenyeges, hogy ahol egyetertes mutatkozik azzal kapcsolatban, hogy szamottev6 nyereseg nem erhet6 el, sikeruljon vagy halasztasban, illetve enyhitesben megegyezni az EU-val, vagy a direktivak legkbltsegesebb vonzataival, illetve a kornyezetv6delmi szempontb6l kev6sb6 jelent6s szennyez6si forrasokkal kapcsolatban igen hossz6 atmeneti id6szakot el6rni. A kormanynak allami es EU-tamogatasok felhasznalasaval a strategiai fontossg6 c6lkituz6sek iranyaba kellene ,,terelnie" a beruhazasokat, kulonosen a szennyviz osszegyujtese 6s tisztitasa, valamint a kommunalis szilard hulladek kezels6nek teruflet6n. Ennek a k6rdesnek tobb oldala is van: egyr6szt a k6z-
10. fejezet - Kornyezetvedelem
193
muvallalatok hatekonysaganak noveles6re szamottev6 lehet6s6gek mutatkoznak, ami ugyanakkor csokkenthetne a dfjak n6vel6senek iranyaba hat6 nyomast. A tamogatasokra val6 jogosultsagot felt6telekhez kellene kotni, ami a kozmuvallalatokat teljesitm6nyuk javfitasra kesztetne. A tamogatasi lehet6segek cs6kkentese nagyobb hatekonysagra es a sajat forrasok nagyobb m6rt6ku igenybev6telere kesztetn6 a helyi 6nkormanyzatokat. Az EU-ban es mas forrasokb6l elerhet6 szakmai tanacsadas szint6n segfthet javitani a kev6sbe hatekony kozmuvallalatok teljesitm6ny6t. A legnagyobb telepulesek szennyezes6nek csokkent6se hozhatna a legnagyobb k6myezetvedelmi eredm6nyeket. Eppen ez6rt lenne fontos el6szor a legnagyobb varosokra osszpontositani, m6g abban az esetben is, ha a kisvarosokkal kapcsolatos projektek igeretesnek tunnek. A beruhazasok kolts6gei az alapvet6 tervezesi parameterek 6rt6k6t6l fuigg6en rendkivuli sz6rast mutatnak. Igen lenyeges peldaul annak biztosftasa, hogy a szennyviztisztit6 uzemek merete elegend6en nagy legyen a nagy mennyis6gekb6l ad6d6 megtakaritasi lehet6segek kihasznalasahoz, amelyekkel a csatornazas magasabb koltsegei csokkenthet6k. Erre annak ellen6re szuks6g van, hogy az onkormanyzatok egyuttmukodese intezmenyi szemszogb6l megnehezitheti a beruhazasok felugyeletet. V6gul pedig, nem szabad megfeledkezniuk arr6l, hogy azonos osszegu beruhazasok komyezetvedelmi szempontb6l nem mindig hoznak azonos javulast, hiszen az eredmenyek a fogad6 k6myezet jellemz6it6l is fiiggenek. Ahhoz, hogy az illetekesek a beruhazasokat strategiai m6dszerekkel az EU kornyezetv6delmi kovetelmenyeinek val6 megfelel6s iranyaba terelhessek, komoly segftseget jelentene, ha a kormany r6szletes terveket dolgozna ki azzal kapcsolatban, hogy komyezetv6delmi szempontb6l mely beruhazasok hozhatjak a legnagyobb el6nyoket, hasznot.
194
REFERENCIAK AQUAFIN Consultants (1998). "Pre-Accession Planning to the EU in the Water Sector," Background information Basic Introduction to Cost Analyses and Cost Relationships for Wastewater Treatment, Sludge Disposal Upgrading of Treatment Plants and Sewerage. Baldwin, J. Francois and R. Portes (1997), "The Costs and Benefits of Eastern Enlargement: Impact on the EU and Central Europe," Economic Policy: A European Forum, No. 24, 127-76, April. Baldwin, R. and E. Seghezza (1996), Growth and European Integration:Towards an EmpiricalAssessment, Working Paper No. 1393, Centre for Economic Policy Research (CEPR). Barabas, Hamecz, and Nemenyi (1998) Fiscal Deficit and Public Debt During the Transition in Bokros and Dethier, eds. (1998); Public Financeand Debt During the Transition:The Experience of Hungary Barbone L. and J. Zalduendo (1997), EU Accession of Central and Eastern Europe: Bridging the Income Gap, Policy Research Working Paper No. 1721, World Bank. Barro, R. (1997), Determinants of'Economic Growth, A Cross-CountryEmpirical Study, Cambridge, Massachusetts: MIT Press. Barro, R. and X. Sala-i-Martin (1995), Economic Growth, New York: McGraw Hill Inc. Basys-Iges (1998), FinancialAnalysis for the Future Restructuring of Health Funding - Stage 1, June; mimeo Blejer and Cheasty (1991) Analytical and Methodological Issues in the Measurement of Fiscal Deficits, Journalof Economic Literature (December). Boeri T., M. Bureda, and J. Koll6 (1998) Mediating the Transition:Labour Markets in Central and Eastern Europe, London, CEPR Bokros and Dethier, eds. (1998), Public Finance and Debt During the Transition: The Experience of' Hungary, Washington D. C.: World Bank. Borjas, George (1998), Economic Research on the Determinants of'Immigration:Lesson for the European Union, World Bank, mimeo. Borszeki, Zsuzsa (1998), Tanulmdny a magyar iparr6l es az EU csatlakozdsjelentette kihfvas, mimeo. Central Statistical Office of Poland (CSO) (1996). The data origin from a cross-sectional household budget survey of the CSO of Poland. Csaba, Laszl6 (1996), MagyarorszagKereskedelempolitikaja es Kereskedelmi El6(rdsai: Neoprotekcionizmust6l a Liberalizmusig vagy Vice Versa? Discussion Paper 39, Kopint-Datorg, Budapest (Julius) 16 oldal Csaba, Laszl6 (1998), Privatizationand Restructuring: the Hungarian Corporate Sector Reform in a Comparative Perspective, mimeo. Cukierman and Mortenseri (1986), Monetary Assets and Inflation-Induced Distortions in the National Accounts, Working Paper No. 15, Directorate General for Economic and Financial Affairs, European Economic Community. EDC (1997). Compliance Costingfor Approximation of'EU Environmental Legislation in the CEEC. Final Report, May.
195
Eisner (1989), Divergences in Measurement and Theory and Some Implications for Public Policy, American Economic Review (March). EU-PHARE (1996). Status Report on Legislative and Institutional Approximation in Hungary. Environmental Management and Law Association, Budapest. Fazekas K., G. Kertesi, and J. Koll6 (1997), Regional Labour Market Differentials during the Transition, mimeo, Budapest, (May). Global Development Finance, The World Bank, Washington D.C., 1998. Economic Survey of'Europe, 1998 No. 1. United Nations Economic Commission for Europe, New York and Geneva, 1998. Gray, Cheryl, Sabine Schlorke, and Miklos Szanyi (1996) Hungary's Bankruptcy Experience, 1992-93 The World Bank Economic Review, Vol. 10, No.3 pp. 425-50. GWR. (1998). Global Water Report. Financial Times Newsletters, Issue 39, January 24, p. 7; Issue 40, February 5, pp. 1-3. Hamar, Judit. (1998) FDI and Its Eftects on Industrial Structure and External Competitiveness, mimeo, Budapest (June). Holl6, Long, and Papp (1998), Health CareFinancing in Hungary, paper presented at the Health Reform Conference, Visegtad (October). Hungarian Central Statistical Office (1995-1998), Statistical Yearbook oJ'External Trade, Budapest. Hungarian Statistical Pocketbook (1994, 1995, 1997). Hungary in Figures (1998). Internet Version: http://www.ksh.huleng/free/e7maor/ftartj.html IFO (1994). Environmental Standards and Legislation in Western and Eastern Europe: Economic Costs and Benefis oJ'harmonisation,ifo Institut ftir Wirtschaftsforschung e.V, Munich. International Monetary Fund (1998), Hungary: Economic Policiesfor Sustainable Growth, IMF Occasional Paper 159 (February). Jakab and Fidler (1998), Health Reform Options Jor Hungary, paper presented at the Health Reforrn Conference, Visegrad (October). Kerekes and Kiss (1998), Hungary's Green Path to the EU, Summary and ProgressReport 1997, Budapest University of Economic Sciences. Kiss, G. (1998), The Role of General Government in Hungary, NBH Working Paper No. 1998/4. Kornai, J. (1998), Az eg6szsegiigy reformjar6l (On the Reform of Health Care). Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiad6, Budapest. Low, P. and A. Yeats (1992), Do 'Dirty' Industries Migrate? in P. Low, ed., InternationalTrade and Environment. 159 World Bank Discussion Papers, Washington D.C.: World Bank.
196
Ministry of Environment and Regional Policy (MERP). Own estimates. Micklewright, J. and G. Nagy (1994), Flows to and from Insured Unemployment in Hungary, European University Institute Working Papers in Economics, No. 94/41. Micklewright, J. and G. Nagy (1996), Labor Market Policy and the Unemployed in Hungary, European Economic Review; v. 40, pp. 3-5, April, 1998. Ministry of Environment of the Czech Republic (1998). Pre-Accession Planning to Meet the Requirements of EU Legislation in the Water Sector. Study financed by Danish EPA for the Czech Ministry of Environment. Interim Report, April, 1998. Ministry of Trade, Industry, and Tourism (1998), Newsletter, Vol. 10, No. 1. Nagy, G. (1998), Unemployment Benefits in Hungary, Budapest, mimeo. NERA (1998). Hungary Health Care Study (Draft Report). London. (Study was sponsored by Pharmaceutical Partners for Beater Health Care (PPBH). OECD (1997), Employment Outlook (July). Orosz, Ellena, Jakab (1996), Health Reform Options and Priorities. World Bank Technical Note. September, Budapest. Palacios, Robert J. and Rocha, Roberto R. (1998), "The Hungarian Pension System in Transition," in Bokros and Dethier (eds.) (1998), Public Finance and Debt During the Transition: The Experience of Hungary, Washington D. C.: World Bank. Phare (1998). PreliminaryAnalysis and Structure of Twinning-Meeting with National Contact Points, Institution Building, Brussels (March 3). Pohl, Gerhard, Robert E. Anderson, Stijn Claessens, and Simeon Djankov (1997), Privatizationand Restructuring in Central and Eastern Europe: Evidence and Policy Options, World Bank Technical Paper No. 368. Rocha and Saldanha (1993), Fiscal and Quasi-FiscalDeficits, Nominal and Real, Working Paper No. 919, World Bank. Sachs, J. and A. Wamer (1996), Achieving Rapid Growth in the TransitionEconomies of'CentralEurope, Cambridge, Mass.: Harvard Institute for Intemational Development. Sachs, J. and A. Warner (1995), Economic ReJorm and the Process of Global Integration, Brookings Papers on Economic Activity 1, Washington, D. C.: Brookings Institution. Somly6dy, Buizas, Clement, Koncsos, Licsko, and Simonffy (1998), Strategiesfor Meeting the Requirements of'EU Legislation in the Water Sector: The Sajo River Case, Draft Interim Report, Budapest, July. Somly6dy, LAzl6 and Peter Shanahan. 1998. Municipal Wastewater Treatment in Central and Eastern Europe. A Report for the Environmental Action Programme for Central and Eastern Europe. The World Bank, Washington DC. Stepan, ed. (1997), Finanzierungssyteme im Gesundheitswesen, Ein Intemationaler Vergleich, Manzsche Verlags-und Universitatsbuchhandlung, Wien 1997.
197
Strategiesfor Meeting the Requirements of EU Legislation in the Water Sector (Hungary): The Sajo River Case. Draft Interim Report, Budapest, July. The Wall Street JournalEurope's Central EuropeanEconomic Review (July and August 1998, Vol. VI, Number 6). Compiled by Dun & Bradstreet Hungaria Inc. T6th, Janos Istvan (1998), Ownership Structure, Business Links and Performance in a Transforming Economy: The Case of Hungary; mimeo. US Department of Energy. 1998. An Energy Overview of the Republic oJ'Hungary. Prepared by Department of Energy Office of Fossil Energy. Intemet Version: http://www.fe.doe.gov/int/hungary.html Winston, Clifford (1993 Economic Deregulation: Days of Reckoning for Microeconomists, Journal oJ'Economic Literature, 31, 1263-89. World Bank (1993), World Development Report 1993. World Bank (1995), Country Economic Memorandum: Hungary: Structural Reforms for Sustainable Growth, Washington, D. C. World Bank (1997a), An InternationalStatistical Survey of Government Employment and Wages, Washington, D. C. World Bank (19976), Enterpriseand FinancialSector Adjustment Loan Report, Washington, D. C. World Bank (1998a), Poland. Complying with EU Environmentol Legislation, World Bank Discussion Paper, Final Report, Washington, D.C. World Bank (19986), World Development Report 1998. WHO (1997), World Health Organization, Health in Europe, and the OECD 1999 Economic Survey on Hungary. WHO (1998), World Health Organization, Health Care System in Transition (draft), Hungary, European Observatory on Health Care Systems. WRC - Water Research Council, UK. 1993. Environmental StandardsandLegislation in Western and Eastern Europe. Towards Harmonisation. Water Sector Case Study. Report for the EBRD and the EU Zegras Christopher and Walter Hook (1995), Transportation. Energy, and Environment in Hungary: The Role of Government Policies and the World Bank, IIEC Publication (April).
198
Statisztikai melleklet I. fejezet
Szocialis, nepessegi es foglalkoztatasi mutat6k
1.1 tablazat 1.2 tablazat 1.3 tablazat
1.12 tablazat
Nepessegi 6s demografiai mutat6k, 1985-88 Alkalmazottak szama agazatonk6nt, 1993-97 Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkanelkulisegi rata korcsoportonk6nt a ferfiak koreben, 1992-97 Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkanelkiilisegi rata korcsoportonk6nt a n6k kor6ben, 1992-97 Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkanelkiilisegi rata korcsoportonkent. mindket nemnel, 1992-97 Munkanelkulisegi rata v6gzetts6g szerint mindket nemnel, 1992-97 Az ILO szerinti magyarorszagi munkan6lkiuliek juttatasai tipus szerint A munkanelkuili segely az atlagb6rhez es a minimalb6rhez kepest Munkanelkulisegi rata Budapesten es 19 megy6ben Az ILO/OECD szerinti munkanelkiiliek szamanak havi novekedese a 15-54 ev kozotti korcsoportban az ev els6 negyedeveben minket nemn6l, 1992-97 A regisztralt munkan6lkuliek 6s a betoltetlen munkahelyek szamanak eves atlaga, valamint a kett6 aranya orszagos szinten, 1990-97 A dolgoz6k v6delmet szolgal6 munkajogi szabalyoz6k
II. fejezet
Nemzetgazdasagi szamvetes
2.1 2.2 2.3 2.4
A GDP jelenerteke forras szerint ert6knovelt kateg6riank6nt, 1985-96 A GDP jelen6rt6kenek alakulasa kiadasok szerint, 1985-96 A nem p6nzuigyi jellegu vallalatok jovedelmei, 1994-96 A haztartasok jovedelmenek megoszlasa, 1991-97
1.4 tablazat 1.5 tablazat 1.6 tablazat 1.7 tablazat 1.8 tablazat 1.9 tablazat 1.10 tablazat 1.11 tablazat
tablazat tablazat tablazat tablazat
III. fejezet
Fizetesi merleg
3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7
Fizetesi m6rleg, 1989-95 Fizet6si merleg, 1996-98 Nemzetkozi valutatartal6k es egy6b kulfoldi vagyon, 1985-98 A kiilkereskedelemben r6sztvev6 cikkek aranyai, 1991-97 Kulkereskedelmi forgalom partnerek szerint, 1991-97 Magyar termekek aranya az EU importjan belil kateg6riankent, 1989-96 Term6kkateg6riak RCA erteke es aranya az EU importjan beill faktorintenzitasuk szerint, 1989-95 A legnagyobb kedvezm6ny elv6ben (MFN) r6szesulo orszagokra vonatkoz6 vamtetelek megkotesei es szintje az Uruguayi Fordul6 utan
tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat
3.8 tablazat
IV. fejezet
Allamhaztartas
4.1 4.2 4.3 4.4
A kozponti allami koltsegvetes penziigyi statisztikai, 1991-97 A helyi onkormanyzatok penziigyi statisztikaim 1991-97 Ad6k es jarulekok szintje, 1993-2000 Mez6gazdasagi k6lts6gvetesi tamogatasok, 1992-98
tablazat tablazat tablazat tablazat
199
V. fejezet
Monetaris mutat6k
5.1 tablazat 5.2 tablazat 5.3 tablazat
Felm6res a bankszektorr6l, 1989-98 Felm6res a bankszektorr6l - Kovetelesek, 1989-98 Felmeres a bankszektorr6l - Tartozasok, 1989-98
VI. fejezet
Arak es berek
6.1 tablazat 6.2 tablazat
Ipari arindex, 1985-98 Munkajovedelmek, berek, bevetelekkel lefedett berek, 1995-98
VII. fejezet
A vallalati szektor
7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8
Muikod6t6ke-bearamlas Magyarorszagra, 1991-97 Miukod6t6ke-bearamlas alakulasa agazatonk6nt 1992-ben es 1996-ban Ipari c6gek mutat6i 1992-ben es 1996-ban Uzleti kapcsolatok mas tulajdonosokkal Nemzetkozi osszehasonlftas: a vallalatok vesztesegei, 1992-97 Tulajdonosok szama, tobbs6gi tulajdonosok-e, 1995 Tulajdonosi kapcsolatok a jelent6sebb exportra dolgoz6 ipari cegek koz6tt, 1996 es 1997 Kereskedelmi kapcsolatok a tulajdonosi kapcsolatokkal rendelkez6 c6gek koz6tt
tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat tablazat
VIII. fejezet
Fizetesi merleg
8.1 tablazat 8.2 tablazat 8.3 keret 8.4 tablazat 8.5 tablazat 8.6 tablazat
Allami alkalmazottak eves szama atlagban, 1993-97 Allami alkalmazottak szama agazatonkent, 1997 A koztisztvisel6k 6s a kozalkalmazottak bertabIlja A koztisztviselok es a kozalkalmazottak atlagbere, 1994-97 Szellemi foglalkozasuak jovedelme szakmankent, 1997 A kozalkalmazottak 6s a versenyszferaban dolgoz6k jovedelmeinek osszehasonlitasa kateg6riankent, 1997 A foglalkoztatottsag EU-csatlakozas miatti noveked6s6nek koltsegei A kepz6s koltsegei Az EU-csatlakozasi el6keszuletek intezmenyi keretei Magyarorszagon
8.7 tablazat 8.8 tablazat 8.1 abra
200
1.1. tablazat: Nepessegi es demografiai mutat6k, 1985-88
Ezer f6 Ferfi N6 Viros Videk 15 ev alatt 15-59 ev kozott 59 ev felett Osszesen Szazalekos megoszlas Ferfi N6 Viros Videk 15 ev alatt 15-59 6v kdzott 59 ev felett Osszesen Ezer f6re vetitett SzOlet6si rita Hailaozasi rata Termeszetes nepessegnovekedes
1985
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
5149,3 5508,1 6193,0 4464,4 2298,5 6437,0' 1921,9 10657,4
4984,9 5389,9 6417,3 3957,5 2130,5 6284,5 7959,8 10374,8
4972,0 5383,0 6435,0 3920,0 2064,0 6317,0 1974,0 10355,0
4960,5 5376,7 6581,5 3755,7 2009,8 6347,5 1980,0 10337,2
4943,4 5366,8 6574,1 3736,4 1958,0 6367,7 1984,5 10310,2
4922,9 5354,0 6557,6 3719,3 1910,0 6380,5 1985,6 10276,9
4903,7 5342 6569,9 3675,8 1869,9 6389,4 1986,3 10245,6
4883,9 5328,4 6533,9 3678,8 1836,5 6390,7 1985,2 10212,4
4863,3 5311,2 6498,6 3675,8 1802,0 6392,7 1979,8 10174,5
4841,9 5293,5 6453,8 3681,6 1771,7 6385,7 1978,0 10135,4
48,3 51,7 58,1 41,9 21,6 60,4 18,0 100,0
48,0 52,0 61,9 38,1 20,5 60,6 18,9 100,0
48,0 52,0 62,1 37,9 19,9 61,0 19,1 100,0
48,0 52,0 63,7 36,3 19,4 61,4 19,2 100,0
48,0 52,1 63,8 36,2 19,0 61,8 19,2 100,0
47,9 52,1 63,8 36,2 18,6 62,1 19,3 100,0
47,9 52,1 64,1 35,9 18,3 62,4 19,4 100,0
47,8 52,2 64,0 36,0 18,0 62,6 19,4 100,0
47,8 52,2 63,9 36,1 17,7 62,8 19,5 100,0
47,8 52,2 63,7 36,3 17,5 63,0 19,5 100,0
12,2 13,9 -1,7
11,9 13,9 -2,0
12,1 14,1 -2,0
12,3 14,0 -1,7
11,8 14,4 -2,6
11,4 14,6 -3,2
11 14,2 -3,3
10,3 14 -3,7
9,9 13,7 -3,8
n.a n.a. n.a.
Az 1989 el6tti n6psz6imlA1Asokb6l szarmaz6 adatok nem egyeznek meg az 1981-89-es adatokkal. Forras: Statisztikai Evkonyv, Kozponti Statisztikai Hivatal
1.2. tablazat: Alkalmazottak szama agazatonkent, 1993-97 1993
1994
1995
1996
1997
1993
1994
1995
Osszesen Mez6gazdasag, vad5szat, erd6gazdasag es haliszat
3827,3
3751,5
3648,1
3646,0
100,0
100,0
100,0
349,4
327,6
295,1
302,4
287,9
9,1
8,7
8,0
Agazatok
1292,2
1237,3
1198,1
1190,1
1207,9
33,8
33,0
32,6
(ezer fo)
ebb6l: BaInyaszat Gepipar
3678,8
1996
1997
1994/
1995/
19965
1997/
100,0
100,0
98,0
98,1
99,2
8,3
7,9
93,8
90,1
102,5
95,2
32,6
33,1
95,8
96,8
99,3
101,5
(el6z6 ev = 100)
(%)
99,9
42,2
39,2
34,0
32,8
27,2
1,1
1,0
0,9
0,9
0,7
92,9
86,7
96,5
82,9
937,8
888,8
850,2
850,8
864,1
24,5
23,7
23,1
23,3
23,7
94,8
95,7
100,1
101,6
Villamosaram-, giz-, melegviz- es vfzszolgaltatAs
105,1
108,3
96,6
88,8
97,4
2,7
2,9
2,6
2,4
2,7
103,0
89,2
91,9
109,7
EpSt6ipar Szolgaltatasok ebb6l: Nagy- es kiskereskedelem, gEpjarm0vek es haztartAsi gepek javitisa
207,1 2184,2
201,0 2186,0
217,3 2185,1
217,7 2155,2
219,2 2150,1
5,4 57,1
5,4 58,3
5,9 59,4
6,0 59,1
6,0 59,0
97,1 100,1
108,1 100,0
100,2 98,6
100,7 9,8
469,5
467,4
459,9
486,9
496,8
12,3
12,5
12,5
13,3
13,6
99,6
98,4
105,9
102,0
Szallodak es ettermek Szall{itas, raktarozas, posta es tavkbzles
110.4
110,6
116,6
114,1
120,9
2,9
2,9
3,2
3,1
3,3
100,2
105,4
97,9
106,0
336,3
314,5
319,6
321,2
310,0
8,8
8,4
8,7
8,8
8,5
93,5
101,6
100,5
96,5
72,6
72,9
82,2
83,3
83,3
1,9
1,9
2,2
2,3
2,3
100,4
112,8
101,3
100,0
Ingatlanforgalmazas, -berletes uzleti tevekenyseg
137,6
125,6
130,6
128,2
146,3
3,6
3,3
3,6
3,5
4,0
91,3
104,0
98,2
114,1
Kozigazgatas es honvedelem, kotelez6 tarsadalombiztositis
299,5
320,2
318,1
306,6
293,8
7,8
8,5
8,6
8,4
8,1
106,9
99,3
96,4
95,8
Oktatas
342,8
338,6
335,4
319,6
296,6
9.0
9,0
9,1
8,8
8,1
98,8
99,1
95,3
92,8
EgEszsegagyi es szocialis ell5tas
241,6
239,0
231,4
225,6
232,1
6,3
6,4
6,3
6,2
6,4
98,9
96,8
97,5
102,9
Egyeb kozossegi, szocialis es szemelyi ellatAsok
173,9
197,2
191,3
169,7
170,3
4,5
5,3
5,2
4,7
4,7
113,4
97,0
88,7
100,4
1,5
0,6
0,5
0,4
0,1
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
40,0
83,3
80,0
25,0
Penzugyi kozvetitEs
Ismeretlen Forras: Kozponti Statisztikai Hivatal
202
1.3. tabiazat: Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkan ikuilisegi rata korcsoportonkent a ferfiak koreben, 1992-97
Reszveteli arany (%) 15-19 ev k6zdtt 20-24 ev kozott 25-29 ev kozott 30-39 ev kozott 40-54 ev kozbtt 55-59 ev kozott 60-74 ev kozdtt Osszesen (15-74 ev kozott) A 15-59 ev kozotti korcsoportban
Foglalkoztatottsag (%) 15-19 ev kozott 20-24 ev kozott 25-29 ev kdzott 30-39 ev kbzott 40-54 ev kozott 55-59 ev kozott 60-74 ev kozott Osszesen (15-74 ev kbzott) A 15-59 ev kozotti korcsoportban
Munkanelkuliseg (%) 15-19 ev kozott 20-24 ev kdzott 25-29 dv kozott 30-39 dv kozott 40-54 dv kozott 55-59 ev kdzdtt 60-74 dv kozott Osszesen (15-74 dv kozott) A 15-59 dv kozotti korcsoportban
1992
1993
1994
1995
1996
1997
24,4 81,0 92,7 93,4 86,3 52,0 13,5 66,7 76,9
21,7 79,2 91,6 91,9 83,7 47,8 10,6 64,0 74,4
20,5 75,1 91,5 90,5 82,8 44,1 9,0 62,4 72,8
19,4 74,9 91,3 90,7 82,1 44,9 8,0 61,7 72,3
17,6 72,9 90,7 90,8 81,2 46,1 6,2 61,1 71,8
16,5 69,5 90,4 89,3 80,5 44,2 5,8 60,4 70,8
1992
1993
1994
1995
1996
1997
17,5 67,9 81,7 84,0 79,2 48,7 13,0 59,6 68,5
13,9 63,7 79,9 80,8 74,8 43,6 9,9 55,6 64,4
13,9 61,5 80,9 80,8 75,1 40,9 8,4 55,1 64,2
12,9 62,3 81,3 80,9 74,7 42,3 7,6 54,7 64,0
12,1 61,5 80,9 81,7 74,3 43,1 6,0 54,5 64,1
11,8 59,5 81,8 81,6 74,6 40,9 5,5 54,6 64,0
1992
1993
1994
1995
1996
1997
28,2 16,2 11,8 10,1 8,3 6,4 4,0 10,7 10,9
35,8 19,6 12,8 12,1 10,7 8,7 7,0 13,2 13,4
32,2 18,2 11,6 10,8 9,3 7,1 7,1 11,8 11,9
33,3 16,8 11,0 10,7 8,9 5,9 4,5 11,3 11,5
31,5 15,7 10,9 10,0 8,5 6,6 3,4 10,7 10,8
28,4 14,3 9,5 8,7 7,4 7,3 5,1 9,5 9,6
Megjegyzes: A kotelez6 katonai szolgalatukat tWMt6 sorkatondikat a foglalkoztatottak koze szanitottuk, Forras: KSH munkaer6piaci felmeres
203
1.4. tablazat: Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkanelkulisegi rata korcsoportonkent a nok koreben, 1992-97
Reszveteli arany (%) 15-19 ev koz6tt 20-24 ev koz6tt 25-29 ev k6z6tt 30-39 ev kbz6tt 40-54 ev k6zott 55-59 ev kbz6tt 60-74 ev kozott Osszesen (15-74 ev k6zott) A 15-59 ev koz6tti korcsoportban
Foglaikoztatotts,g (%) 15-19 ev k6zdtt 20-24 ev koz6tt 25-29 ev k6zott 30-39 ev k6zott 40-54 ev k6z6tt 55-59 ev k6zdtt 60-74 ev k6zott Osszesen (15-74 ev kdz6tt) A 15-59 ev kozotti korcsoportban
Munkanelkuiliseg (%) 15-19 ev k6zott 20-24 ev k6z6tt 25-29evk6kzott 30-39 ev kozott 40-54 ev k6zott 55-59 ev k6zott 60-74 ev k6zott Osszesen (15-74 ev kbzbtt) A 15-59 ev koz6tti korcsoportban Forrds: KSH munkaer6piaci felmeres
1992
1993
1994
1995
1996
1997
21,5 60,6 62,1 79,9 77,3 19,3 7,9 51,0 62,0
19,8 57,4 59,8 77,8 75,3 16,8 5,8 48,5 59,6
17,6 56,5 59,7 75,0 72,5 13,8 5,0 46,3 57,2
14,1 53,4 54,3 71,9 71,2 14,7 3,4 43,8 54,7
12,9 49,3 53,5 71,1 71,4 15,5 3,5 43,4 54,1
11,8 49,2 52,9 69,3 70,2 16,2 3,0 42,8 53,3
1992
1993
1994
1995
1996
1997
16,0 54,0 55,0 73,1 72,3 18,2 7,5 46,6 56,5
13,8 49,7 51,9 70,1 69,9 15,2 5,0 43,5 53,5
12,9 49,2 53,1 68,0 67,7 13,2 4,2 41,9 51,9
10,2 47,2 49,0 65,5 66,7 13,8 3,2 40,0 49,9
9,2 43,0 47,2 65,4 66,7 14,8 3,2 39,6 49,3
8,4 43,8 48,4 64,0 66,2 15,4 2,8 39,5 49,2
1992
1993
1994
1995
1996
1997
25,4 10,9 11,4 8,5 6,5 5,7 4,9 8,7 8,9
30,3 13,3 13,3 9,9 7,2 9,3 14,2 10,4 10,3
26,8 12,8 10,9 9,4 6,5 4,4 14,9 9,4 9,3
28,0 11,7 9,7 9,0 6,3 5,5 6,1 8,7 8,7
28,8 12,8 11,9 8,0 6,7 4,8 7,9 8,8 8,9
29,3 11,0 8,5 7,7 5,8 4,8 7,7 7,8 7,8
204
1.5. tablazat: Reszveteli arany, foglalkoztatasi arany es munkanlkuilisegi rata korcsoportonkent mindket nemnel, 1992-97
Reszveteli arany (%) 15-19 ev kozott 20-24 ev kozott 25-29 ev kozbtt 30-39 ev kozott 40-54 6v kozott 55-59 ev kozott 60-74 ev kozbtt Osszesen (15-74 ev kozott) A 15-59 ev kdzotti korcsoportban
Foglalkoztatottsag (%) 15-19 ev kbz6tt 20-24 ev kozott 25-29 ev kozott 30-39 ev kozott 40-54 ev kbzott 55-59 ev kozbtt 60-74 ev kozott Osszesen (15-74 ev kozott) A 15-59 6v kozdtti korcsoportban
Munkanelkuliseg (%) 15-19 ev kozott 20-24 ev kozott 25-29 ev kozott 30-39 ev kozott 40-54 ev kozbtt 55-59 ev kozott 60-74 ev kozott Osszesen (15-74 ev kozott) A 15-59 6v kozotti korcsoportban
1992
1993
1994
1995
1996
1997
23,0 71,1 77,6 86,6 81,7 34,3 10,3 58,6 69,4
20,8 68,5 76,0 84,9 79,4 30,9 7,9 56,0 66,9
19,1 66,1 75,7 82,8 77,5 27,4 6,7 54,0 64,9
16,8 64,4 73,0 81,3 76,5 28,2 5,3 52,4 63,4
15,3 61,3 72,4 81,0 76,2 29,2 4,6 51,8 62,8
14,2 59,7 71,9 79,4 75.2 28,7 4,2 51,2 62,0
1992
1993
1994
1995
1996
1997
16,8 61,1 68,5 78,5 75,6 32,2 9,8 52,8 62,4
13,9 56,9 66,1 75,5 72,3 28,1 7,1 49,3 58,9
13,4 55,6 67,1 74,4 71,3 25,7 6,0 48,2 58,0
11,6 54,9 65,3 73,2 70,6 26,6 5,0 47,0 56,9
10,7 52,4 64,2 73,6 70,4 27,4 4,4 46,7 56,6
10,1 52,0 65,3 72,8 70,3 26,8 3,9 46,7 56,5
1992
1993
1994
1995
1996
1997
27,0 14,0 11,7 9,3 7,4 6,2 4,3 9,8 10,0
33,3 17,0 13,0 11,1 9,0 8,9 10,1 11,9 12,0
29,8 16,0 11,3 10,1 8,0 6,4 10,5 10,7 10,7
31,1 14,7 10,6 9,9 7,7 5,8 5,1 10,2 10,3
30,4 14,5 11,3 9,1 7,6 6,1 5,4 9,9 10,0
28,8 13,0 9,1 8,2 6,6 6,6 6,2 8,7 8,8
Megjegyzes: A kotelez6 katonai szolgalatukat tWMt6 sorkatonakat a foglalkoztatottak k6ze szmnitottuk. Forras: KSH munkaer6piaci felmeres
1.6. tablazat: Munkanlkuilisegi rita vegzettseg szerint mindk6t nemnel, 1992-97 (%)
Altalanos iskolat sem vegzett Altalinos iskola Szakmunkask6pz6 Specialis szakmunkaskepz6 Gimnazium Szakkozepiskola F6iskola Egyetem Osszesen
1992
1993
1994
1995
1996
1997
17,5 13,9 11,6 12,0 7,1 7,0 2,8 2,5 9,9
27,4 16,4 14,4 13,2 9,2 8,7 3,6 2,2 12,1
25,4 15,6 12,7 12,3 7,9 7,7 3,6 2,2 10,9
26,2 15,2 12,3 10,4 7,4 6,8 3,6 2,0 10,3
31,5 14,6 11,7 12,0 7,7 6,9 3,0 2,4 10,0
31,0 14,2 10,1 7,9 6,3 5,6 2,1 1,3 8,8
Megjegyzes: A kbtelez6 katonai szolgalatukat tolt6 sorkatonak nem szerepelnek a tablazatban. Forras: KSH munkaer6piaci felmeres
205
1.7. tablazat: Az ILO szerinti magyarorszagi munkanelkuliek juttatasai tipus szerint, 1992-97 (%)
Munkanelkulisegi biztositas (MB) Palyakezd6knek nyujtott timogatas Munkanelkuii segely (MS) Juttatasok bsszesen
1992
1993
1994
1995
1996
1997
61,9
53,9 3,0 6,5 63,4
36,0 3,1 16,0 55,0
26,7 2,8 21,4 50,9
23,8 1,9 21,9 47,7
25,2
61,9
22,7 47,9
Forras: KSH munkaer6piaci felmeres
1.8. tablazat: A munkanelkuli segely az atlagberhez es a minimalberhez kepest, 1991-97
MB / dtlagber atlagos ardnya (%) MB / minimdlbr dtlagos aranya (%) MS / dtlagber aranya (%) MS / minimalber aranya (%)
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
44 118
40 110 18 50
37 112 18 56
32 105 17 57
31 99 17 55
28 93 16 54
26 82 17 54
Forras: Frey, 1997
1.9. tablazat: Munkanelkulisegi rata Budapesten es 19 megyeben, 1992-97 1992
1993
1994
1995
1996
1997
6,4
9,0
8,6
6,9
8,0
6,7
11,5
13,2
11,6
8,3
8,5
7,1
Baranya
7,6
11,3
10,8
11,0
7,2
8,3
Bekes
9,4
9,5
8,7
9,3
8,7
7,3
Borsod
12,5
15,4
14,6
15,0
14,7
14,0
Budapest Bacs-Kiskun
Csongrad
7,4
11,4
8,9
8,3
5,8
5,9
Fejer
9,1
11,6
9,0
9,2
8,3
7,8
Gy6r-Sopron
7,0
8,5
7,6
6,0
6,3
5,8
Hajdu-Bihar
10,6
13,6
13,2
11,9
12,3
10,7
Heves
13,5
13,1
12,2
12,4
12,9
10,3
Jasz-Nagykun
12,5
13,2
11,3
13,5
12,3
10,4
Komarom
12,4
12,4
10,0
11,2
12,3
8,9
N6grad
14,0
16,1
15,2
17,7
14,6
12,0
Pest
8,3
9,9
7,8
7,0
6,9
6,1
10,1
13,8
11,7
11,3
9,1
10,0
Szabolcs
11,9
14,0
13,4
12,7
11,4
11,7
Tolna
10,1
10,6
11,1
11,0
10,3
9,4
6,2
6,7
4,6
5,3
5,2
4,0
11,4
11,1
10,9
10,0
8,8
5,8
7,3
10,1
10,3
8,1
8,5
7,0
Somogy
Vas Veszprem Zala Forrds: KSH munkaer6piaci felmer6s
206
1.10. tablazat: Az ILO/OECD szerinti munkanelkuliek szamanak havi novekedese a 15-54 ev kozotti korcsoportban az ev els6 negyedeveben minket nemnel, 1992-97 (%)
Ferfiak N6k Osszesen
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1,15 0,88 1,03
1,27 0,81 1,05
0,93 0,78 0,86
0,88 0,56 0,74
0,66 0,47 0,58
0,63 0,48 0,57
Megjegyzes: A novekedesnel azokat vettuk szamba, akik 1-4 hete valtak munkan6lkuiive. Az aranyokat a munkaer6piac teljes meret6re vetftettuk. Forris: KSH munkaer6piaci felmeres
1.11. tablazat: A regisztralt munkanelkuiiek es a betoltetlen munkahelyek szamanak eves atlaga, valamint a kett6 aranya orszagos szinten, 1990-97 Munkanelkuli (M) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
46 269 227 141 556 965 671 745 568 366 507 862 500 622 470 112
Forris: Orszigos Munkaugyi Kozpont
Betoltetlen munkahely (B) 31 228 14 342 21752 34 375 35 569 28 680 38 297 42 560
M/B arany 1,48 15,84 25,61 19,54 15,98 17,71 13,07 11,05
207
1.12. tablazat: A dolgoz6k vedelmet szolgal6 munkajogi szabalyoz6k A szokvanyos eljiaras kellemetlensegei Eljarasok
Kesedelem a felmondasi id6 kezd6napjaig
Pontszam (0-3)
Nap
Felmondasi id6 es vegkielegites onhiban kivuli elbocsatas eseten Felmondasi id6 hossza 9 h6 4 ev 20ev
Elbocsatas nehezsegi foka
Vegkielegites osszege 9 h6 4 ev 20ev
H6nap
Pontszam (0-3)
Magyarorszag, normal elbocsdtis
I
0
1
1,3
3
0
1
5
Tomeges elbocsAtAs
2
30
2
2,3
4
0
1
5
Sulyozatlan atlag fejlett orszagok gazdasagainal: lasd alabb 1 1,7
Jogtalan elbocsatis definfci6ja
Karterites 20 ev munkaviszonyt kovet6 jogtalan elbocsatas eseten H6nap
1
24
16,9
12,3
0,9
1,9
4,9
0,1
0,7
3,7
0,8
Eur6pai Kozosseg (a 80-as evek veget61) Belgium 1 Dania 0,5 Franciao. 1,5 Nemeto. 3 G6roigo. 2 Irorszag 1,5 Olaszo. 1,5 Hollandia 3 Portugalia 2 Spanyolo. 2,25 Egy. Kir. 1
3 0 12 10 1 3 0 35 17 40 3
2 1,6 1 1 0,6 0,2 0,3 0,6 0,8 1 0,2
3,6 2,8 2 1 1,7 0,5 1,1 1 2 3 0,7
11,4 5 2 4,5 9 2 2,2 5,3 9,1 3 2,8
0 0 0 0 0,3 0 0,7 0 0,2 0,2 0
0 0 0,4 0 0,9 0,5 3,5 0 1,7 1,3 0,9
0 1,5 2,7 0 4,6 3,9 18 0 9,3 6 4,6
0 0 0 2 1 0 0 1 3 2 0
12,5 9 15 18 9 24 32,5 5,3 20 35 10,8
EFTA (a 80-as evek veget6l) Ausztria 2 Finnorszag 2 Norv6gia 1,5 Svedorszag 2 Svdjc 0,5
5 56 3 7 1
0,8 2 1 1 1
1,2 2 2 4 2
2,5 6 5 6 3
0 0 0 0 0
2 0 0 0 0
9 0 0 0 0
1 0 2 1 0
9 20 15 32 3
Megjegyzes: Az itt lefrtak egyedi elbocsatasokra vonatkoznak. Eljarasok: A szokasos elbocsatAs eseten folytatott eljarasok. 1: irasos ertesites indoklassal a munkAltat6t6l; 2: harmadik fel ertesitese; 3: a harmadik felt61 el6zetesen engedelyt kell kerni az elbocsatashoz (nagyobb szAm szigorubb elbocsatasi politikat jelol) Kesedelem a felmondasi id6 kezd6napjaig: Az elbocsatasr6l sz616 dontes es az ezt kovet6 eljarasok lefolytatiisa utan eletbe lep6 felmondasi id6 els6 napja kozdtt id6 hossza. Felmondasi id6 hossza: Az elbocsdtasr61 sz616 ertesftes kiadasa es a fogialkoztatas tenyleges megszunese kbzdtti id6szak h6napokban. Az egyes oszlopok adatai 9 h6napos, 4 eves, ill. 20 eves el6zetes munkaviszonyra vonatkoznak. VegkieIegites osszege: A munkavallal6nak a munkaviszony megszdnesekor egy osszegben fhzetett kdrterftes. Az egyes oszlopok adatai 9 h6napos, 4 eves, ill. 20 eves el6zetes munkaviszonyra vonatkoznak. Jogtalan elbocsatds definici6ja: 0: a dolgoz6 megfelel6 kepessegeinek hianya vagy az alls feleslegesse valdsa elegend6 indok a felmonddsra; 1: az elbocsatand6 dolgoz6 megvalasztasat szocialis okok (kor, munkaviszony) is befolydsoIjAk; 2: az elbocsdtas el6tt kfserletet kell tenni a dolgoz6 atkepzesere; 3: a dolgoz6 kepessegei sosem indokolhatjdk a felmondast. Karterites 20 ev munkaviszonyt kovet6 jogtalan elbocsatas eseten: A 20 ev munkaviszony utan jogtalanul elbocsatott dolgoz6 szimara fizetend6 vdgkielegites osszege. Forras: OECD (1994); Munka Torvenykonyve (1992)
208
2.1. tablizat: A GDP jelenerteke forras szerint erteknovelt kateg6riainkent, 1985-96 1985
1990
1991
1992
1994
1995
2498,319 2942,668
3548,262 4364,811
5561,865
2299,0 2624,269
3142,327 3919,434
4892,5
1991
1993
1995
1996
(milliard HUF jelenlegi arakon) GDP (fogyaszt6i arakon)
1033,658
Osszes agazat 6rt6knovelt GDP-je (alaparon)
2089,313 2308,404
5614,042 6893,934
931,4
1796,5
2039,2
4932,855
6061,312
erd6gazdasdg es halaszat
166,7
261,2
230,6
195,1
189,879
206,095
262,271
347,4
332,963
402,39
Ipar
363,4
576,2
640,0
666,5
717,257
824,418
993,554
1294,1
1296,495
1591,437
74,0
125,4
121,9
123,5
153,892
167,392
201,455
246,3
227,828
260,682
Kereskedelem, javit6mihelyek, szallod&k es ettermek 96,7
266,6
329,7
355,6
341,615
417,535
493,793
613,5
655,733
804,59
442,808
556,095
ebb6l: Mez6gazdasag, vadaszat,
Epft6ipar
Szallitas, tarolas es kommunikaci6
77,7
143,5
185.4
209,9
245,244
276,967
333,774
474,4
152,9
423,5
531,6
748,3
976,382
1249,92 1634,587
1916,8
-
-
-
-107,7
-100,643
-124,44
-199,082
-219,248
-219,2
-218,848
102,2
292,8
269,2
307,1
419,042
530,375
644,459
888,571
900,4
1051,47
GDP (fogyaszt6i aIrakon)
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Osszes agazat erteknovelt GDP-je (alaparon)
90,1
86,0
88,3
92,0
89,2
88,6
89,8
88,0
87,9
87,9
Egyeb szolgaltatAsok FISIM Termekad6 nett6 erteke
1977,028 2446,118
a GDP %-aban
ebb6l: Mez6gazdasag, vadaszat, erd6gazdasag es halaszat
16,1
12,5
10,
7,8
6,5
5,8
6,0
6,2
5,9
5,8
Ipar
35,2
27,6
27,7
26,7
24,4
23,2
22,8
23,3
23,1
23,1
7,2
6,0
5,3
4,9
5,2
4,7
4,6
4,4
4,1
3,8
9,4
12,8
14,3
14,2
11,6
11,8
11,3
11,0
11,7
tpft6ipar Kereskedelem, javit6muhelyek, szallodake6settermek
11,7
Szallftas, tarolas
es kommunikaci6 Egyeb szolgaltatasok FISIM
Termekad6 nett6 erteke azel6z6evhez(100%)kepest
7,5
6,9
8,0
8,4
8,3
7,8
7,6
8,5
7,9
8,1
14,8
20,3
23,0
30,0
33,2
35,2
37,4
34,5
35,2
35,5
-
-
-
-4,3
-3,4
-3,5
-4,6
-3,9
-3,9
-3,2
9,9
14,0
11,7
12,3
14,2
14,9
14,8
16,0
16,0
15,3
1985
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
(el6z6 ev = 100) GDP (fogyaszt6i arakon)
99,7
96,5
88,1
96,9
99,4
102,9
101,5
101,3
Osszes agazat 6rt6knovelt GDP-je (alaparon)
99,0
96,2
89,3
94,9
100,6
104,3
100,5
102,2
erd6gazdasag es halaszat
95,7
95,4
91,9
83,5
92,1
99,6
102,7
104,1
Ipar
98,0
92,4
82,2
93,3
103,0
106,0
107,0
103,2
Epft6ipar
95,4
78,1
85,0
101,9
94,5
104,7
100,2
92,8
Kereskedelem, javit6muihelyek, szallodak esettermek 103,6
111,8
91,7
83,9
96,2
96,1
96,8
99,6
99,1
92,7
88,6
95,7
94,6
101,4
112,4
103,1
104,5
104,0
97,6
103,3
104,6
107,3
93,9
103,0
ebb6l: Mez6gazdasag, vaddszat,
Szallitas, tarolas
es kommunikaci6 Egyeb szolgaltatasok
Forras: Kozponti Statisztikai Hivatal
209
2.2. tablazat: A GDP jelenertekenek alakulasa kiadasok szerint, 1985-96 1985
1990
1991
1991
1992
1993
1994
1995
1995
629,5
1996
(milliard HUF jelenlegi erteken) Allami szektor fogyasztasa
104,6
221,8
289,3
264,6
336,456
491,428
527,111
617,7
703,619
Maganszektor fogyasztasa
649,3
1282,5
1605,5
1746,9
2141,06
2639,87
3151,719
3715,0 3723,955
4415,857
Osszes fogyasztas
753,9
1504,3
1894,7
2011,5 2477,516
3131,298
3678,83
4344,4 4341,655
5119,476
Brutt6 lekotoitt beruhazas
232,1
402,4
440,9
669,988
878,473
1059,6
Vagyon valtozAsa
26,3
248,3
Osszes beruhazAs
258,4
530,4
Osszes belf6ldi felhasznAlas
522,9
584,739
34,3
-12,0
-111,661
38,06
90,122
475,2
511,0
473,078
708,048
968,595
279,7
1125.389 1475,538 218,346
373,825
1339,2 1343,735
1849,363
1012,3
2034,7
2369,9
2522,5
2950,594
Export, GNFS
436,2
650,7
743,4
818,4
925,322
937,046
1262,476
1914,8 2091,797
2678,706
Import, GNFS
414,8
596,1
804,9
842,6
933,248 1228,13**
1545,09
2036,6 2163,145
2753,611
21,4
54,6
-61,5
-24,2
Er6forrAsok egyenlege
3839,346 4647,425
5683,7
5685,39 6968,839
-7,9
-291,1
-282,6
-121,8
-71,3
-74,9 6893,9
a GDP %-aban GDP piaci aron
1033,7
2089,3
2498,3
2498,3
2942,668
3548,5
4364,8
5614,0
5614,0
Allami szektor fogyasztasa
10,1
10,6
11,6
10,6
11,4
13,8
12,1
11,2
11,0
10,2
Maganszektor fogyasztasa
62,8
61,4
64,3
69,9
72,8
74,4
72,2
66,2
66,3
64,1
Osszes fogyasztds
72,9
72,0
75,8
80,5
84,2
88,2
84,3
77,4
77,3
74,3
Brutt6 lekotott beruhazAs
22,5
19,3
17,6
20,9
19,9
18,9
20,1
18,9
20,0
21,4
VagyonvaltozAsa
2,5
11,9
1,4
-0,5
-3,8
1,1
2,1
5,0
3,9
5,4
Osszes beruhazas
25,0
25,4
19,0
20,5
16,1
20,0
22,2
23,9
23,9
26,8
Osszes belfoldi felhasznal5s
97,9
97,4
94,9
101.0
100,3
108,2
106,5
101,2
101,3
101,1
Export, GNFS
42,2
31,1
29,8
32,8
31,4
26,4
28,9
34,1
37,3
38,9
Import, GNFS
40,1
28,5
32,2
33,7
31,7
34,6
35,4
36,3
38,5
39,9
2,1
2,6
-2,5
-1,0
-0,3
-8,2
-6,5
-2,2
-1,3
-1,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Er6forrasok egyenlege GDP piaci aron
Forras: Statisztikai Evkonyv A Kozponti Statisztikai Hivatal nemregiben fogadta el az ENSZ nemzetgazdasagi merlegek keszitesere vonatkoz6 m6dszeret. Az 1991 es 1993 kozotti adatoknal ezt a m6dszert alkalmaztAk. A 2.1-2.4 tAblazatokban szerepl6, 1975 es 1991 kdzotti id6szakra vonatkoz6 nemzetgazdasagi adatok a korabbi magyar szamitasi m6dszert alkalmazzak, a 2.6 tAblazat adatait pedig az 1991 es 1994 kozotti id6szakra az SNA m6dszer szerint szamftottdk ki.
1985
1990
1991
1992 1993 valtozas %-ban
1994
1995
1996
Allami szektor fogyasztasa
4,1
2,6
-2,7
4,9
27,5
-12,7
-4,1
-4,2
Magdnszektor fogyasztasa*
1,3
-3,6
-5,6
0
1,9
-0,2
-6,4
-2,7
Osszes fogyasztas
1,7
-2,7
-5,1
0,6
5,4
-2,3
-6,6
-2,9
-3,0
-7,1
-10,4
-2,6
2
12,5
-4,3
6,7
Osszes beruhazas
-3,5
-4,2
-21,1
-20,4
32,3
19,8
8,2
12,8
Osszes belfdldi felhasznalas
0,4
-3,1
-9,1
-3,6
9,9
2,2
-3,1
0,8
Export, GNFS
5,2
-5,3
-13,9
2,1
-10,1
13,7
13,4
7,4
Import, GNFS
7,8
-4,3
-6,1
0,2
20,2
8,8
-0,7
5,7
Brutt6 lekotott beruhazas Vagyon valtozasa
Er6forrasok egyenlege Forras: Statisztikai Evkonyv A Kozponti Statisztikai Hivatal nemregiben fogadta el az ENSZ nemzetgazdasagi merlegek k6szit6s6re vonatkoz6 m6dszeret. Az 1991 es 1993 kozbtti adatoknal ezt a m6dszert alkalmaztak. A 2.1-2.4 tablazatokban szerepl6, 1975 6s 1991 kozotti id6szakra vonatkoz6 nemzetgazdasagi adatok a korabbi magyar szamittsi m6dszert alkalmazzak, a 2.6 tablazat adatait pedig az 1991 es 1994 kozotti id6szakra az SNA m6dszer szerint szamftottak ki. *1992-t61 kezd6d6en tartalmazza az idegenforgalom egyenleget is. **Tartalmazza az Oroszorszagb61 szarrmaz6 harcaszati felszerelesek importjat is (vAm es AFA nelkul).
210
2.3. tablAzat: A nem penziiigyi jellegu -villalatok j6vedelmei, 1994-96 1994
1995
1996
1994
Bevetelforrfasok Ert6knove!t brult6 bev6tel Berjellegu Iifizetesck dsszesen B&eck es fizetesek TfrsadalombiztositIsi jfrickok Egyeb ternnelisi ad6k Egyeb termeh5si tfimogaIAsok Brutt6 mik6d6si merlegtobblet F6 hevetelek elosztfsa Vagyonb6l szd1nnaz6 bev6telck Iisszesen Nctt6 kamnatbevetel ,ebbo/: Kapolt karnat Fizetett kanud Koiz%zlen beruhizisol. netto karnala Mh1iki5dfJo6kc-bcAramlA,s- bev6telek dj.;ibefek:,ts6b6l szfrmaz6 bevetel F.gydb bov6telek Vdllalkoz6i bhnt6 bevetel F6 bev6telek bn:x6 egyenlege
1995
1996
a (DP %-Aban
(milliard HUF, 1989,0 1387,2 986,1 401,1 35,0 60,2 626,9
2586,2 1695,2 1237,7 457,4 10,8 28,5 908,8
3180,8 2071,6 1543,0 528,6 15,4 26,5 1120,3
45,6 31,8 22,6 9,2 0,8 1,4 14,4
46,1 30,2 22,0 8,1 0,2 0,5 16,2
46,1 30,0 22,4 7,7 0,2 0,4 16,3
-258,1 -132,7 p3-5 216,3 -68,8
-389,4 -170,5 128.7 299,1 -91,0)
-529,4 -172,7 148,4 321,1 -159,2
-5,9 -3,0 1,9 5,0 -1,6
-6,9 -3,0 2,3 5,3 -1,6
-7,7 -2,5 2,2 4,7 -2,3
-39,4 -17,2 509,5 368,8
-99',G -37.,717,4 510,4
-170,0 -27,6 944,3 590,9
-0,9 -0,4 11,7 8,4
-1,8 -0,7 12,8 9,1
-2,5 -0,4 13,7 8,6
Masodlagos eloszLisa a bev6teleknek Jelenlegi bevetellck ad6ja
82,1
92,3
113,9
1,9
1,6
Mfs jelenlegi transzferek
-39,7
-47,7
-69,6
-0,9
-0,8
-1,0
Rendelkez6srte f116 brutt6 bev6tel
246,9
370,2
407,2
5,7
6,6
5,9
4364,8
5614,0
6893,9
100,0
100,0
100,0
(GDP Forr!is: Kozponti Statisztikai Hivatal
1,7
211
2.4. tablazat: A haztartasok jovedelmenek megoszlasa, 1991-97 1991
1992
1993
1. Berek es fizetesek 2. Munkaltat6i tarsadalombiztosftasi jarulek 3. Alkalmazottaknak fizetettjuttatAsok (1+2) 4. Mak6desi tobblet 5. Vegyes bevetel 6. Vagyonb6l szarmaz6 nett6 bevetel 7. F6 bev6telek egyenlege (3+4+5+6) 8. Egyeb nett6 forrasok 9. Ad6k 10. Elkoltheto jovedelem (7+8-9) 11. Termeszetbeni szocialis juttatAsok 12. Kiigazitott elkolthet6 jovedelem (10+11) 13. Tenyleges fogyasztas osszesen 14. Megtakaritas 15. Nett6 t6kekifizetesek 16. Brutt6 t6kek6pz6des 17. Nett6 kolcsOnfelvetel/kolcsonadis 18. Le6rt6kel6s okozta kulonbs6g 20. Penzugyi helyzet nett6 valtozasa
1030,9 354,9 1385,8 106,1 255,6 68,1 1815,5 113,9 192,0 1737,5 392,8 2130,4 1746,9 383,4 86,4 147,4 322,5 -
1166,0 440,1 1606,1 131,0 367,1 95,7 2199,9 84,4 233,5 2050,8 470,3 2521,1 2141,1 380,0 26,2 145,0 261,2 -
1353,9 552,3 1906,2 161,3 421,7 131,2 2620,3 26,9 296,3 2350,9 578,4 2929,3 2639,9 289,4 30,2 180,9 138,7 -
GDP (milliard HUF) 1. Berek es fizetesek 2. Munkaltat6i tarsadalombiztosftisi jirulek 3. Alkalmazottaknak fizetettjuttatasok (1+2) 4. Mukodesi tobblet 5. Vegyes bevetel 6. Vagyonb6l szarrmaz6 nett6 bevetel 7. F6 bevetelek egyenlege (3+4+5+6) 8. Egyeb nett6 forrasok 9. Ad6k 10. Elkolthet6 jovedelem (7+8-9) 11.Termeszetbeni szocialis juttatAsok 12. Kiigazitott elkolthet6 jovedelem (10+11) 13. Tenyleges fogyasztis osszesen 14. Megtakaritas 15. Nett6 t6kekifizetesek 16. Brutt6 t6kekepz6des 17. Nett6 kbilcsbnfelv6tel/kblcsbnad!s 18. Leertekeles okozta kdlonbs6g 20. PenzDgyi helyzet nett6 vaitozasa
2498 41,3 14,2 55,5 4,2 10,2 2,7 72,7 4,6 7,7 69,5 15,7 85,3 69,9 15,3 3,5 5,9 12,9 -
2943 39,6 15,0 54,6 4,5 12,5 3,3 74,8 2,9 7,9 69,7 16,0 85,7 72,8 12,9 0,9 4,9 8,9 -
3548 38,2 15,6 53,7 4,5 11,9 3,7 73,8 0,8 8,3 66,3 16,3 82,6 74,4 8,2 0,9 5,1 3,9 -
-
-
1994
1995
1996
1905,1 729,9 2635,0 279,5 720,1 196,7 3831,4 -272,0 3559,4 763,2 4322,6 3724,0 598,6 41,7 277,4 362,9 115,5 478,4
2324,0 823,5 3147,5 356,3 935,0 305,8 4744,5 -361,5
5614 33,9 13,0 46,9 5,0 12,8 3,5 68,2 -4,8
6894 33,7 11,9 45,7 5,2 13,6 4,4 68,8 -5,2
1997
(milliard HUF) 1576,3 639,8 2216,1 205,1 531,1 177,4 3129,7 90,6 335,6 2884,6 693,5 3578,1 3151,7 426,4 44,3 209,1 261,6 a GDP %-aban 4365 36,1 14,7 50,8 4,7 12,2 4,1 71,7 2,1 7,7 66,1 15,9 82,0 72,2 9,8 1,0 4,8 6,0 -
-
4383,0 890,8 5273,8 4415,9 857,9 56,7 347,5 567,1 45,7 612,8
-
-
63,4 13,6 77,0 66,3 10,7 0,7 4,9 6,5 2,1 8,5
63,6 12,9 76,5 64,1 12,4 0,8 5,0 8,2 0,7 8,9
8541
Megjegyzes: A szamitasi m6dszer vailtozAsa kbvetkezteben az 1991 es 1994 kozotti adatok kozvetlenul nem merhet6k ossze az 1995 es 1997 kozotti adatokkal. Forras: Kozponti Statisztikai Hivatal
212
3.1. tablazat: Fizetesi merieg, 1989-95 (milli6 USD) 1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
537 6446 5909 -2100 -349 738 1087 0 -1387 218 1605 -364
348 6346 5998 -948 345 818 473 -24 -1414 230 1644 145
189 9258 9069 -782 560 1006 446 -32 -1331 297 1628 21
-48 10028 10076 -487 590 1231 641 -45 -1216 420 1636 184
-3247 8094 11340 -940 442 1181 739 -56 -1130 456 1586 -196
-3635 7613 11248 -1185 503 1428 925 -117 -1286 661 1947 -285
-2242 12810 15252 -1365 659 1714 1056 -194 -1599 758 2347 -231
126
727
860
859
732
909
1127
-1437
127
267
324
-3455
-3911
-2480
187
311
1459
1471
-11 2339
-49 1146
-43 4453
Egyeb t6kearamlas (nett6)
1339
-843
89
-1027
3732
2323
3387
Osszesitett merleg Tartalekok valtozAsa Nett6 hitel az IMF-t61
89 70 -159
-405 562 -157
1815 -2720 905
768 -761 -7
2605 -2635 30
-491 656 -165
5317 -4532 -785
Aruk (nett6) Export Import Szolgaltatasok es bevetel Utazas (nett6) Utazas (hitel) Utazas (j6vairas) Kozvetlen beruhazasokb61 szarmaz6 bevetel (nett6) Beruhazasokb61 szarmaz6 bevetel (nett6) Beruhaiz5sokb61 szarmaz6 bevetel (hitel) Beruhazasokb61 szarmaz6 bevetel 06vAirds) Egyeb szolgaltatAsok (nett6) Foly6 eredmeny (nett6) Foly6 mkrleg Kozvetlen beruhazAs (nett6) Kulfoldon (nett6) Magyarorszagon
Megjegyzes: A merleg kiszamitasanak m6dszere 1996-ban megvaltozott. Forras: MNB.
213
3.2. tablizat: Fizetesi merleg, 1996-98 (millio USD) 1996
1997
1998
Aruk (nett6) Export Import Szolgaltatasok 6sszesen Utazas (nett6) UtazAs (hitel) Utazas (6vairAs) MAs szolgdltatasok (nett6) Bevetel (nett6) Bevetel (hitel) Bevetel (j6vdifris) Kozvetlen beruhazasokb61 szirmaz6 bevetel (nett6) Kozvetlen beruhazisokb6l szarmaz6 bevetel (hitel) Kozvetlen beruhazasokb6l szdrmaz6 bevetel (j6vairas) Portf6li6-befektetesekb61 szArmaz6 bevetel (nett6) Portf61i6-befektetesekb6l szarmaz6 bevetel (hitel) Portf6li6-befektetesekb61 szArmaz6 bevetel (j6vifris) Egyeb (nett6) Foly6 eredmeny (nett6)
-2645 14183 16828 1426 1288 2246 957 138 -1454 -256 23 279 -618 597 1215 -580 922
-1734 19637 21371 1177 1428 2582 1153 -251 -1421 1380 2800 -431 23 454 -588 718 1306 -402 996
-2121 20749 22870 678 1298 2504 1205 -620 -1872 1112 2984 -936 24 960 -683 714 1397 -253 1018
Foly6 merleg
-1678
-981
-2297
156
117
188
Penzugyi merleg Kozvetlen beruhazis (nett6) Kulfoidibn (nett6) Torzst6ke (nett6) Egyeb t6ke (nett6 cegkbzi hitelek) Magyarorszag Torzst6ke (nett6) Egyeb t6ke (nett6 cegkozi hitelek) Portf61i6-befektetesek (nett6) Kovetelesek Torzsreszvenyek (nett6) K6tvenyek es takarekjegyek (nett6) Penzpiaci eszkozok (nett6) Szarimazekos penzugyi termekek (nett6) Tartozdsok Tdrzsreszvenyek (nett6) Kotvenyek es takarekjegyek (nett6) Penzpiaci eszkbzbjk (nett6) Szarmazekos penzugyi termekek (nett6) Egyeb befektetesek (nett6)
-1144 1987 3 3 0 1983 1788 195 -407 -18 -15 0 -20 18 -389 358 -688 -58 -1 -2724
399 1654 -431 -286 -146 2085 1811 274 -1047 -121 -32 -53 -49 12 -926 1003 -1871 -53 -4 -208
2833 1453 -481 -462 -19 1935 1410 525 1983 92 -46 -82 34 185 1892 554 1432 -56 -38 -603
Nett6 hiba es elteres Osszesftett merleg Tartalekok valtozasa Nett6 hitel az IMF-t61
1410 -1255 1458 -203
296 -170 170 0
232 957 -797 -160
T6kemerieg
Megjegyzes: A merleg kiszamftasanak m6dszere 1996-ban megvaltozott. Forras: MNB.
214
3.3. tablazat: Nemzetkozi valutatartalek es egyeb kulfoldi vagyon, 1985-98 (millio USD)
Nemzetkbzi valutatartalek Arany Egyeb kulfbidi vagyon
1985
1990
1991
1992
1993
199
1995
1996
1997
1998
3017,1
1969,4
4723,3
4427,6
6781,3
6780,6
12010
9718
8429
9341
640
97
83
33
45
42
43
37
29
30
3538,5
4757,3
4602,2
5185,5
3549,7
3372,4
3304
3454
3841
4730
ForrAs: MNB.
3.4. tablIzat: A kulkereskedelemben resztvev6 cikkek aranyai, 1991-97 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
(milli6 HUF) Etel, ital, dohanytermekek Nyersanyagok Ozemanyag, villamosenergia lparcikkek Gepek es szallit6eszkozbk Osszesen
176 447 56 639 22 307 339 677 169 204 764 274
183 900 56 736 29043 398 738 175 148 843 565
Etel, ital, dohanytermekek Nyersanyagok Uzemanyag, villamosenergia lparcikkek Gepek es szallit6eszkbzok Osszesen
46 717 47 062 132 292 364 390 265 212 855 673
48 343 36 140 131 889 399 460 262 670 878 502
314 120 220 931 329 914
Export 208 817 69 253 44 942 517 009 288 673 1 128 694
329 89 51 735 415 1 621
686 084 834 955 432 991
367 429 105 495 81 272 936 240 511 217 2 001 653
462 135 94 1 262 1 611 3 566
700 800 100 800 400 800
65 020 37 807 154 971 479 400 425 293 1 162 491
Import 96 911 61 094 181 081 673 956 523 959 1 537 001
102 077 85 631 225 942 926 852 595 885 1 936 387
122 712 99 512 334 446 1 157 723 753 657 2 468 050
167 129 378 1 621 1 664 3 961
100 600 700 700 000 100
156 55 33 377 197 819
Index (el6z6 ev = 100%) Etel, ital, dohanytermekek Nyersanyagok Uzemanyag, villamosenergia Iparcikkek Gepek es szallit6eszkozok Osszesen
107,4 128,0 91,2 94,0 79,9 95,1
92,0 94,8 130,6 110,0 91,4 101
72,4 83,8 104,0 86,5 101,1 86,9
Export 109,8 97,7 122,7 115,4 121,9 116,6
125,4 94,6 93,3 105,0 111,4 108,4
93,5 107,8 114,8 110,0 101,5 104,6
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Etel, ital, dohanytermekek Nyersanyagok Ozemanyag, villamosenergia Iparcikkek Gepek es szallit6eszkozok Osszesen
97,8 79,8 86,1 123,1 100,7 105,5
98,1 80,7 95,9 96,4 85,3 92,4
117,4 103,8 115,8 108,4 146,3 120,9
Import 122,6 125,3 106,2 121,4 104,9 114,5
80,9 100,1 96,7 102,6 89,8 96,1
96,8 104,9 112,8 106,5 102,6 105,5
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Forras: Kdzponti Statisztikai Hivatal
215
3.5. tablazat: Kulkereskedelmi forgalom partnerek szerint, 1991-97 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
(milli6 USD) Fejlett orszagok ebb6l Eur6pai Uni6 Fejl6d6 orszagok Kozep- es Kelet-Eur6pa* Egyeb Osszesen
6921,9 4659,4 856,6 2354,0 54,4 14 846,3
7627,8 5326,7 570,7 2460,6 46,0 16 031,8
6023,1 4139,9 483,7 2198,8 201,3 13 046,8
Export 7707,8 5456,6 419,9 2366,0 207,1 16 157,4
8937,6 8079,6 500,6 2993,5 435,3 20 946,6
9187,1 8250,0 475,7 3082,7 399,2 21 394,7
14 801,5 13 602,3 509,4 3659,0 130,0 32 702,2
Fejlett orszagok ebb6l Eur6pai Uni6 Fejl6d6 orszagok Kbzep- es Kelet-Eur6pa* Egy6b Osszesen
7577,4 4659,4 900,1 2685,5 219,1 16 041,5
7721,8 5326,7 466,3 2752,3 138,5 16 405,6
8133,4 4139,9 547,2 3619,8 229,9 16 670,2
Import 10274,8 5456,6 655,0 3322,7 301,3 20 010,4
10893,0 8079,6 856,2 3538,9 178,2 23 545,9
11 169,3 8250,0 921,0 3869,8 248,8 24 458,9
15429,7 13 325,8 1504,7 3957,6 342,1 34 559,9
(a teljes forgalom aranyaban) Fejlett orszagok ebb6l Eur6pai Uni6 Fejl6d6 orszagok Kozep- es Kelet-Eur6pa* Egyeb Osszesen
46,6 31,4 5,8 15,9 0,4 100,0
47,6 33,2 3,6 15,3 0,3 100,0
46,2 31,7 3,7 16,9 1,5 100,0
Export 47,7 33,8 2,6 14,6 1,3 100,0
42,7 38,6 2,4 14,3 2,1 100,0
42,9 38,6 2,2 14,4 1,9 100,0
45,3 41,6 1,6 11,2 0,4 100,0
Fejlett orszagok ebb6l Eur6pai Uni6 Fejl6d6 orszagok Koz6p- es Kelet-Eur6pa* Egyeb Osszesen
47,2 29,0 5,6 16,7 1,4 100,0
47,1 32,5 2,8 16,8 0,8 100,0
48,8 24,8 3,3 21,7 1,4 100,0
Import 51,3 27,3 3,3 16,6 1,5 100,0
46,3 34,3 3,6 15,0 0,8 100,0
45,7 33,7 3,8 15,8 1,0 100,0
44,6 38,6 4,4 11,5 1,0 100,0
Index Fejlett orszagok ebb6l Eur6pai Uni6 Fejl6d6 orszagok Kozep- es Kelet-Eur6pa* Egyeb Osszesen
121,7 128,1 105,6 52.4 n.a. 95,1
105,5 108,0 68,8 101,2 n.a. 101,0
84,3 82,8 87,1 96,9 n.a. 86,9
Export 123,3 127,8 85,5 105,1 n.a. 116,6
103,2 105,1 101,5 119,2 n.a. 108,4
105,7 105,7 96,2 104,3 n.a. 104,6
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Fejlett orszagok ebb61 Eur6pai Uni6 Fejl6d6orszagok Kbzep- es Kelet-Eur6pa* Egy6b Osszesen
132,5 115,2 108,7 56,3 n.a. 105,5
93,6 93,8 60,1 98,4 n.a. 92,4
110,1 111,6 127,1 149,8 n.a. 120,9
Import 124,0 129,4 114,2 90,2 n.a. 114,5
96,0 97,3 115,6 92,8 n.a. 96,1
104,2 103,9 105,9 108,0 n.a. 105,5
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
* 1992-ig idetartoztak a Szovjetuni6 azsiai tagorszAgai is. ForrAs: Kbzponti Statisztikai Hivatal.
216
3.6. tablazat: Magyar termekek aranya az EU importjan belul kateg6riankent, 1989-96
TERMEKCSOPORT Osszes elelmiszeripari termek (0+1+22+4) Mez6gazdasagi nyersanyagok (2-22-27-28) TextilszAlak (26) Ercek, isvanyi anyagok es femek (27+28+68) Energia (3) Minden iparcikk (5-8-ig -68) kemiai elemek (51) b6r es b6raruk (61) faaruk (63) textilfonal es -szbvet (65) vas es acel (67) femcikkek (69) nem elektromos gepek (71) elektromos gepek (72) szallft6eszkozok (73) butor (82) ruhanemu (84) Ibbelik (85) tudomanyos eszkozok (86) Minden arucikk (0-9)
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
2,00 0,88 0,38 0,77 0,30 0,70 1,48 2,35 1,74 0,98 2,54 1,34 0,31 0,48 0,10 2,64 1,72 1,79 0,09 0,78
1,99 1,00 0,51 1,01 0,25 0,85 1,63 2,85 2,30 1,17 3,11 1,87 0,43 0,65 0,12 2,89 1,91 2,21 0,09 0,86
2,35 1,34 0,66 0,87 0,30 0,98 1,48 4,03 2,38 1,11 2,49 2,30 0,55 0,84 0,21 3,54 2,04 2,29 0,13 1,00
2,16 1,31 0,52 1,04 0,26 1,13 1,53 4,58 2,02 1,10 2,54 2,67 0,56 1,01 0,34 3,70 2,41 2,95 0,18 1,09
1,82 1,14 0,30 0,94 0,26 1,09 1,47 4,40 1,63 1,03 1,93 2,37 0,59 1,03 0,34 2,94 2,33 2,52 0,19 1,03
1,78 1,02 0,39 1,26 0,28 1,27 1,43 3,64 1,83 1,10 2,93 2,27 0,85 1,38 0,53 2,99 2,36 2,49 0,23 1,18
1,74 0,92 0,34 1,46 0,30 1,54 1,48 3,54 2,33 1,27 2,49 2,55 1,47 1,61 1,15 3,43 2,25 2,75 0,34 1,38
1,77 1,02 0,39 1,19 0,34 1,76 1,50 3,72 2,47 1,31 2,65 2,83 1,76 2,12 1,32 3,89 2,44 2,88 0,38 1,51
1,63 1,24 0,55 1,23 0,09 2,13 1,42 3,75 2,59 1,17 2,16 2,88 2,80 2,60 1,59 2,61 2,31 2,95 0,47 1,71
Forras: ENSZ COMTRADE adatbazis.
3.7. tblIazat: Termekkateg6riak RCA erteke es aranya az EU importjan belul faktorintenzitasuk szerint, 1989-95 1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1996, 1993=100
0,90 1,77 0,75 1,03
0,85 1,61 0,82 1,20
0,76 1,41 0,95 1,34
0,66 1,40 1,00 1,46
73 79 133 142
B. Aranya az EU importjan belul (%) Relativ faktorintenzitasi csoportok 0,91 1,08 1,06 0,93 1,47 1,67 1,89 1,82 0,58 0,68 0,76 0,77 0,87 0,93 1,16 1,07
1,01 1,89 0,97 1,42
1,04 1,95 1,31 1,85
1,00 2,12 1,51 2,21
108 116 196 207
A. Viszonylagos versenyel6nyt kifejez6 index Relativ faktorintenzitisi csoportok Termeszetier6forras-intenziv Kepzetlen munkaer6-intenziv Technol6gia-intenzfv Humant6ke-intenzfv
Termeszetier6forras-intenzfv Kepzetlen munkaer6-intenziv Technol6gia-intenziv Humdnt6ke-intenziv
1,15 1,61 0,61 0,92
0,90 1,26 0,48 0,72
1,05 1,71 0,67 1,01
1,08 1,67 0,68 0,93
Forras: ENSZ COMTRADE adatbazis, az EU importadatai alapjan.
0,97 1,73 0,70 1,06
217
3.8. tablazat: A legnagyobb kedvezmeny elveben (MFN) reszesuio orszagokra vonatkoz6 vamteelek megkotesei es szintje az Uruguayi Fordul6 utan A GATT altal megk6tott import aranya
A GATT altal megkotott import aranya az alkalmazott vamtarifak alatt
Az 1989-es importtal sulyozott alkalmazott vamtarifa
Az Uruguayi Fordul6 utani vamtarifa
EU-100,0 HUN-100,0
EU-41,4 HUN-27,0
EU-3,7 HUN-16,5
EU-3,8 HUN-21,6
lparcikkek
EU-100,0 HUN-93,6
EU-43,3 HUN-55,6
EU-2,9 HUN-6,7
EU-3,2 HUN-6,1
Fa, papfrmas6, papfr, biltor
EU-100,0 HUN-100,0
EU-16,7 HUN-34,5
EU-0,3 HUN-3,3
EU-0,5 HUN-3,3
Textil 6s ruhanem6k
EU-100,0 HUN-98,5
EU-70,5 HUN-80,6
EU-8,7 HUN-8,5
EU-8,5 HUN-8,6
B6r. gumi, lgbbelik
EU-100I0 HUN-100,0
EU-59,7 HUN-72,7
EU-4,9 HUN-6,5
EU-4,9 HUN-6,6
F6mek
EU-100,0 HUN-100,0
EU-21,6 HUN-61,7
EU- 1,0 HUN-3,9
EU-1,7 HUN-4,5
EU-100,0 HUN-97,3
EU-44,5 HUN-56,1
EU-3,8 HUN-4,2
EU-4,4 HUN-4,3
EU- 100,0 HUN-54,0
EU-22,2 HUN-14,3
EU-5,5 HUN-16,1
EU-6,2 HUN-11,8
Nem elektromos gEpek
EU-100,0 HUN-98,3
EU-66,3 HUN-83,2
EU-1,4 HUN-7,5
EU-1,6 HUN-7,5
Elektromos gepek
EU-100,0 HUN-92,9
EU-65,9 HUN-60,1
EU-5,4 HUN-8,8
EU-5,2 HUN-8,9
Asvdnyok, drAgakivek 6s nemesf6mek
EU-100,0 HUN-96,9
EU-20,0 HUN-18,6
EU-0,5 HUN-2,5
EU-0,7 HUN-2,3
lparcikkek
EU-100,0 HUN-98,2
EU-54,I HUN-53,7
EU-2,5 HUN-4,6
EU-2,6 HUN-4,5
Osszes kereskedelmi drucikk
EU-100,0 HUN-94,4
EU-38,6 HUN-49,9
EU-2,9 HUN-6,8
EU-3,2 HUN-6,6
Mez6gazdasagi cikkek, kiveve hal (kb. 2)
SzAlit6eszkbzbk
Forras: J. M. Finger, M. D. Ingco, U. Reincke, The Uruguay Round. Statistics on Tariff Concessions Given and Received, The World Bank, Washington D.C. 1996 alapjan.
218
4.1. tiblaIzat: Az allamhaztartas penzugyi statisztikai, 1991-1997 1991
1992
1993
1995
1996
1997
(milli6 HUF) 2 235 683 2 677 862 2 153 035 2 598 811 1 725 247 2 153 061 427 787 445 750 82 335 76 620 314 2 430
3 157 520 3 069 969 2 533 655 536 314 87 182 369
3 740 487 3 632 261 3 052 806 579 455 106 280 1 946 3 897 115 4 202 617 3 682 157 622 350 659 249 839 903 1 558 875 1 629 520 460 390 615 103222 0 -305 502
Osszes bevetel Foly6 bevetel Ad6bevetel Nem ad6jellegd bev6tel To6kejovedelem Segelyek
1 312 1 293 1 053 239 18
144 290 768 522 854 0
1 548 981 1 506 557 1 235 072 271485 41 854 570
1 828 1 765 1 469 295 62
Osszes kiadis es nyujtott hitel (torIesztesek nelkui) Osszes kiadls Foly6 kiadisok Berek es fizetesek Egyeb aruk es szolgiltat5sok Kamatk6telezetwsgek TaimogatAs5s mas foly6 tranzakci6k Egyeb foly6 kiadasok T6kekiadasok T6ke felva5s5riasa T6keatad5s Egyeb t6kekiadasok Osszes hitel (tbrlesztesek nelkul) Privatizaci6s bevetel Osszesitett egyenleg
1 384 672 1 408 526 1253 999 231 455 239 207 92 098 689 149 2 091 154 527 89 552 50557 0 -23 855 2 173 -72 527
1 727 129 1 777 418 1 554 415 282 896 319 264 160 473 791 132 195 885 223 004 143 285 66992 0 -50 289 32 392 -178 148
2 040 722 2 157 443 1818 505 343 376 417 129 161 621 896 198 181 338 938 241 972 90261 0 -116 720 22 559 -212 277
2 562 720 2 635 114 2 264 488 420 649 445 104 296 028 1102551 156 370 626 250 353 113093 0 -72 394 37 741 -327 037
2 856 075 3 045 845 2 723 975 469 147 452 969 519 402 1282 457 0 321 870 167 386 121888 0 -189 771 178 388 -178 213
3 101 419 3 377 221 3 010 756 519 687 535 424 570 067 1382 379 3 199 0 240 498 106091 0 -275 802 260 621 56 102
-74 700
-210 541
-234 836
-364 778
-356 601
-204 519
-156 628 252 363 -408 991
2 498 319 52,5 52,5 51,8 42,2 9,6 0,8 0,0
2 942 668 52,6 52,6 51,2 42,0 9,2 1,4 0,0
3 548 262 51,5 51,5 49,8 41,4 8,3 1,8 0,0
(a GDP %-aban) 4 364 811 5 614 042 51,2 47,7 51,2 47,7 49,3 46,3 39,5 38,4 9,8 7,9 1,9 1,4 0,0 0,0
6 893 934 45,8 45,8 44,5 36,8 7,8 1,3 0,0
8 541 000 43,8 43,8 42,5 35,7 6,8 1,2 0,0
55,4 56,4 50,2 9,3 9,6 3,7 27,6 0,1 6,2 3,6 2,0 0,6 -1,0 0,1 -2,9 -3,0
58,7 60,4 52,8 9,6 10,8 5,5 26,9 6,7 7,6 4,9 2,3 0,4 -1,7 1.1 -6,1 -7,2
57,5 60,8 51,3 9,7 11,8 4,6 25,3 0,0 9,6 6,8 2,5 0,2 -3,3 0,6 -6,0 -6,6
45,0 49,0 43,7 7,5 7,8 8,3 20,1 0,0 0,0 3,5 1,5 0,3 -4,0 3,8 0,8 -3,0
45,6 49,2 43,1 7,3 7,7 9,8 18,3 0,0 6,1 4,6 1,2 0,3 -3,6 0,0 -1,8 -4,8
Osszesitett egyenleg privatizaci6s bevetelek nelkuil
GDP (milli6 HUF) Osszes bevetel Osszes bev6tel (A.ll) Foly6 bevetelek Ad6bevetel Nem ad6jellegu bevetel Tokejdvedelem Segelyek Osszes kiad5s es nyuijtott hitel (tbrlesztesek nelkul) Osszes kiadas Foly6 kiadasok Berek es fizetesek Egyeb aruk es szolgaltatAsok Kamatk6telezettsegek TamogatAs es mas foly6 tranzakci6k Egyeb foly6 kiadasok T6kekiadasok T6ke felvasarIasa T6keatadas Egyeb t6kekiadasok Osszes hitel (torleszt6sek nelkul) Privatizaci6s bevetel Osszesitett egyenleg Osszesitett egyenleg privatizaci6s bevetelek nelkil Forras: P6nzugyminiszterium
446 485 850 635 960 0
1994
58,7 60,4 51,9 9,6 10,2 6,8 25,3 0,0 8,5 5,7 2,6 0,2 -1,7 0,9 -7,5 -8,4
50,9 54,3 48,5 8,4 8,1 9,3 22,8 0,0 5,7 3,0 2,2 0,6 -3,4 3,2 -3,2 -6,4
219
4.2. tablazat: A helyi onkormanyzatok penzugyi statisztikai, 1991-1997* 1991
1992
1993
Osszes bevetel Foly6bevetel Ad6bevetel Nem ad6jellegG bevetel T6kejovedelem Segelyek Foly6 T6ke
127 562 115964 65 019 50 945 11598 262579 242 224 20 355
196 975 175428 91 821 83 607 21 547 311 581 280 245 31 335
206 187 171 121 89 067 82 054 35 066 374925 337 275 37 650
Osszes kiadas es nyujtott hitel (torlesztesek nelkul) Osszes kiadis Foly6 kiadAsok Berek es fizetesek Egyeb aruk es szolgaltatasok Kamatkbtelezettsegek Tamogatas es mas foly6 tranzakci6k Egyeb foly6 kiadasok T6kekiadisok T6ke felvasarlisa T6keatadis Osszes hitel (tbrlesztesek n6Ikul) Privatizaci6s bevetel Osszesitett egyenleg Osszesitett egyenleg privatizaci6s bevetelek nelkuil
369 726 370 773 310 029 119 454 122 960 2 217 16 515 48 883 60744 48 679 12 065 -1 047 1 047 20 415 19 368
493 038 496 586 400 968 146 506 157 749 2 177 32 365 62 171 95618 79 275 16 343 -3 548 3 548 15 518 11 970
590 671 597 537 482 467 181 829 183 338 2 771 33 816 80 713 115070 88 955 26 115 -6 866 5 419 -9 559 -14 978
GDP (milli6 HUF) Osszes bevetel Foly6 bevetelek Ad6bevetel Nem ad6jellegg bevetel T6kejovedelem Seg6lyek Foly6 T6ke Osszes kiadas es nyujtott hitel (torlesztesek nelktul) Osszes kiadds Foly6 kiadasok Berek es fizetesek Egyeb aruk es szolgaltatisok Kamatk6telezettsegek TamogatAs 6s mds foly6 tranzakci6k Egyeb foly6 kiadasok T6kekiadasok T6ke felvasarlasa T6keatadis Osszes hitel (torlesztesek nelkul) Privatizaci6s bev6tel Osszesitett egyenleg Osszesitett egyenleg privatizaci6s bevetelek nelkbl
2 498 319 5 5 3 2 0 11 10 I 15 15 12 5 5 0 1 2 2 2 0 0 0 1 1
2 942 668 3 548 262 7 6 6 5 3 3 3 2 1 1 I1 11 10 10 1 1 17 17 14 5 5 0 1 2 3 3 1 0 0 1 0
17 17 14 5 5 0 I 2 3 3 1 0 0 0 0
1994
1995
1996
1997
314 142 257954 153 949 104 005 56 188 478492 435 020 43 472
408 901 342697 204 827 137 870 66 204 513624 477 097 36 527
533 355 452496 273 105 179 391 80 859 571 112 524 539 46 573
775 135 800 830 663 226 248 700 219 849 13 989 60 454 120 234 137604 108 513 29 091 -25 695 24 400 17 499 -6 901
874 977 913 294 767 679 279 469 264 925 12 127 78 677 132 481 145615 115 533 30 082 -38 317 40 741 47 548 6 807
1 040 678 1 129 740 910 334 332 959 312 196 8 670 91 442 165 067 219406 187 475 31 931 -89 062 90 509 63 789 -26 720
(a GDP %-aban) 4 364 811 5 614 042 6 6 5 5 2 3 2 2 1 1 10 9 9 8 1 1
6 893 934 6 5 3 2 1 7 7 1
(milli6 HUF) 256 022 204019 105 729 98 290 52 003 446621 394 586 52 035 738 820 750 193 580 219 223 098 192 241 6 774 57 634 100 473 169974 141484 28 490 -11 373 11 038 -36 177 -47 215
17 17 13 5 4 0 I 2 4 3 1 0 0 -1 -1
14 14 12 4 4 0 I 2 2 2 1 0 0 0 0
* A helyi onkormanyzatokra vonatkoz6 adatok konszolidalt, az allamhaztartasra vonatkoz6 adatok nem konszolidalt statisztikak. Forras: Penzugyminisztnium
13 13 11 4 4 0 I 2 2 2 0 -1 1 1 0
220
4.3. taiblazat: Ad6k es jarulekok szintje, 1993-2000 1998
1999
1993
1994
1995
1996
1997
2000
expected budgeted Szemelyi jovedelemad6 Legmagasabb ad6kulcs Atlagos ad6kulcs' Vallalati nyeresegad6 normil kulcs osztalekad6-kulcs, visszatartisi ad6'
40 19,9
44 18,1
44 20,6
48 22,9
42 20,6
42 20,8
40 20,9
40 -
36 -
18 23
18 23
18 20
18 20
18 20
25 6 0
25 10 0
25 12 0
25 12 0
25 12 0
25 12 0
25 12 0
63
60,8
60
58,5
59,5
59
54,4
54,8
23,6%
22,2%
21,7%
21,5%
AFA normal kulcs csokkentett kulcs gy6gyszerek es egyeb' Berad6 A berkifizetesekhez viszonyitott arany (a GDP szazalekaban)
A berad6 kateg6ria lebontasa Munkaltat6i terhek ebb6l nyugdijjarulek egeszsegbiztositaisi jairlek fix 6sszegu eg6szs6gugyi hozzajArul5s' b6rfugg6 eg6sz-s6ggyi hozzAjarulas (11%)' Munkaer6piaci Alap Bergarancia-alap Munkavalial6i terhek ebb6l nyugdijjarulek ebb6l a tobbpill6res rendszerben masodik piller feloszt6-kirov6 rendszer egeszsegbiztositasi jarulek Munkaer6piaci Alap
51 24,5 19,5 7 -
49,3 24,5 19,5 5 0,3
48,5 24,5 19,5 4,2 0,3
47 24,5 18 4,2 0,3
47 24 15 3,5 4,2 0,3
47,5 24 15 3,8 0,7 3,7 0,3
41,9 22 11 5,3 0,6 2,7 0,3
41,3 21 11 5,5 0,5 3 0,3
12 6
11,5 6
11,5 6
11,5 6
12,5 7
11,5 7
12,5 8
13,5 9
4 1,5
4 1,5
4 1,5
4 1,5
6 I 3 1,5
7 I 3 1,5
8 I 3 1,5
4 2
Progressziv ad6, ill. progresszfven ad6z6 jovedelem kifizetett osztalekra kiildnad6 vonatkozik 1993-ban a villamosenergia, 1999-ben az iskolai tank6nyvek es a pelenkak tartoztak ide. 'Ebben a tablazatban a fix 6sszegu eg6szs6gdgyi hozzajarulast a berad6-alap szazalekaban fejeztik ki. Ebben a tAblazatban a berfiigg6 egdszs6gUgyi hozzjaiulast a berad6-alap szazalekaban fejeztiik ki. Forras: Nnzogyminiszterium 2A
4.4. tablazat: Mez6gazdasagi koltsegvetesi tamogatasok, 1992-98 (millio HUF)
Piaci tamogatas Exporttamogatas Belfoldi artamogatas Termelesi tamogatas KamattamogatAs Fogyatekossagi tamogata!sok Beruhazasi tamogatisok Szerkezetatalakitasi tamogatas Egyeb tamogatasok Osszesen Osszesen milli6 USD-ben * Tervezett Forris: P6nzUgyminiszt6rium
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998*
30 192 22 841 7301 7 369 5 487 3 574 352 190 41677 527
42 707 25 531 17 176 4 556 626 2 686 1 225 118 51291 558
41 600 34 600 7000 12 350 11 850 10 192 4 750 68 922 750
47 530 45 055 2475 11 620 11 620 5 946 7 454 796 73 346 584
45 059 42 982 2097 16 388 6 092 5 969 17 204 10 878 3 090 92 639 608
38 565 27 273 11 292 18 550 6 496 6 071 22 845 4 147 3 492 87 599 469
41 010 -
31 480 -
31 160 3 000 4 120 110 770 540
221
5.1. tablazat: Felmeres a bankszektorr6l, 1989-981989 -1019,4 -1053,0 33,6
1990 -983,1 -1038,7 55,6
1991 -1024,4 -1075,7 51,3
1992' -995,5 -998,8 3,3
1993 -1202,8 -1207,6 4,8
1994 -1604,1 -1605,9 1,8
1995' -1548,4 -1550,4 2,0
1996 -1323,6 -1323,6 0,0
19978 -1127,2 -1127,2 0,0
1998 -1001,5 -1001,5 0,0
Belfoldi hitel' Kozponti kbIts6gvet6s (nett6)' ebb6l kamatmentes ad6ssag Helyi onkormanyzatok Non-profit szervezetek Maganszektor Vallalatok' HAztartAsok' Kisvilllakozisok, egyeni vallalkoz6k
2011,6 1187,3 460,7 13,4 4,8 806,1 473,9 313,5
2204,4 1215,2 519,2 15,7 6,2 966,1 592,1 330,0
2532,4 1540,2 777,9 13,6 9,4 967,3 703,9 202.0
2849,1 1916,7 888,9 13,0 6,0 913,1 635,4 209,1
3441,1 2410,2 1183,0 22,7 6,4 1001,6 676,2 239,7
4065,0 2860,1 1499,2 47,6 13,4 1143,5 780,5 273,8
4619,9 3302,5 2154,4 49,9 15,0 1250,3 925,0 254,5
4972,8 3413,3 2090,2 38,5 19,8 1493,8 1197,2 233,7
5569,8 3463,3 333,2 30,3 33,5 2013,3 1709,3 240,2
6328,3 3850.5 286,1 44,4 43,4 2338,9 1983,7 263,1
18,7
44,0
61,4
68,6
85,7
89,2
70,8
62,9
63,8
92,1
Egyeb vagyon (nett6)
-217,0
-211,9
-138,2
-110,3
-221,8
-181,8
-335,2
-298,1
-436,1
-700,6
Nett6 belfoldi vagyon
1794,6
1992,5
2394,2
2738,8
3219,3
3883,2
4284,8
4674,7
5133,7
5627,6
Penzjellegu eszkozok Bankon kfvuli penzosszegek' Egyeb betet Haztartasok bet6tjei' VaIlalati bet6tekk Kotvenyek es hozamjegyek' Hozamjegyek Kotvenyek es mas ertekpapirok'
775,2 180,6 73,8 273,4 179,9 67,5 32,4 35,1
1009,4 209,8 103,0 323,8 277,7 95,1 35,6 59,5
1369,8 260,2 166,3 432,0 324,5 186,8 48,6 138,2
1743,4 322,2 172,1 582,4 424,2 242,5 74,5 168,0
2016,5 371,2 191,8 696,0 499,7 257,8 83,2 174,6
2279,1 410,6 192,7 866,4 518,3 291,2 85,9 205,3
2736,4 443,9 220,2 1079,7 610,3 382,3 86,9 295,4
3351,1 497,7 144,7 1342,7 749,8 497,2 96,1 401,1
4009,3 562,6 175,7 1663,2 954,3 485,3 108,9 376,4
4300,8 649,4 337,9 2334,9 947,5 31,2
Nett6 kulfoldi vagyon' Konvertibilis Nem konvertibilis
-
31,2
A Magyar Nemzeti Bank es mas hitelint6zm6nyek adatai. Az 1991. december 31-e utani adatok tukrozik az MNB merlegeben vegrehajtott szerkezeti valtozasokat. "b 1992. december 31-e helyett ebben az oszlopban a kovetkez6 1993. januar I -jei adatok szerepelnek: vallalati szektor hitelfeivetele, vallalati
betetallomany, kisvallalkoz5sok es egyeb uizletfelek betetallomanya. Ennek k6vetkezteben a penzjellegu eszkdzokre vonatkoz6 adatok nem teljes mertekben merhet6k ossze a korabbi adatokkal. 1993. januar 1-jet61 kezdve az adatok tukrozik az ad6s- es hitelez6-konszoliddci6 hatasht is. " 1995. januar 1-jet6l kezdve a hiteladatok tartalmazzak az esedekes, de ki nem fizetett kamatokat es illetekeket is. Ezek dont6 hanyadaval a vallalatok tartoznak. E16zetes adatok. 1996 vegehez kepest a kovetkez6 valtozasokat tartalmazza: 1997 elejet6l kezdve a a hivatalos adatok a piaci arakon alapulnak, ezert a januar I -jei, kalfildi valutaban nyilvantartott meriegtetelek piaci arakon szerepelnek, a CIB bankot pedig rezidens bankka nyilvanitottak. d)
" E16zetes adatok. 1998 januarjAt61 kezdve az ertekpapfrok k6zott csak kotvenyek es leteti jegyek szerepelnek. A takar6kjegyek es hasonl6 papirok az adott Agazat betetei kozott talalhat6k. ' Aktualis arfolyamon szamitva. Nem tartalmazzak az 1992. december 31-i 48,3 milliard HUF osszegu, az allam altal atvallalt rubeltartozist. A kommany letiltott kulfoldi betetei a nett6 hitelfelvetelnel szerepelnek. A tAblizatok a teljes id6szakra vonatkoz6an javitott datumokat tartalmaznak. 1' Tartalmazza a leertekelesek kovetkezt6ben keletkezett allamad6ssigokat is. 1992. december 31-et6l kezdve tartalmazza az allam altal atvett rubeltartozas elleneben 48,3 milliard HUF osszegben kibocsatott allamkbtvenyt is. 1993. januar 1-jet6i kezdve tartalmazza a konszolidaci6s allamkdtvenyeket is. Tartalmazza a tarsadalombiztositdsi es kbltsegvetesen kivuli alapokat is. Tartalmazza a leertekelesek kovetkezteben keletkezett allamad6ssagokat es az allam letiltott kulfoldi beteteit is. 1991. aprilis 30-t61 kezdve tartalmazza a regebbi kedvezmenyes lakasepitesi kolcsonok atvallalt terheit, 1992. december 31 -et6l kezdve az allam altal atvett rubeltartozas elleneben 48,3 milliard HUF osszegben kibocsitott allamkotvenyt, 1993. marcius 31-et61 kezdve pedig a hitelkonszolidaci6s allominyt is. h)
" A r6gebbi kedvezmenyes lakasepftesi kolcsbnok nelkuil. 1998 janudrjat6l kezdve a kisvallalkozasok hitelei tartalmazzak a kOlfoldi valutaban nyujtott hiteleket is. (Ezek korabban a vallalatok kulfoldi hitelei kozott szerepeltek.) '1991 -t61 kezdve a haztartasok beteteinek kiszmnitasa uj m6dszerrel tortenik. Az osztalyozAs valtozasai kbvetkezteben 1993. januAr 1-jet61 kezdve a vallalati betdtek, a kisvAllalkozasok betetei 6s az egyeb betetek, azaz a penzjellegu eszkbzok allomanya nem merhet6 kozvetlenuil ossze a kor5bbi adatokkal. 1998 januarjat61 kezdve a kisvallalkozasok hitelei tartalmazzak a kiilfoldi valutaban nyujtott hiteleket is. (Ezek korabban a vAllalatok klfblidi hitelei kozott szerepeltek.) " 1995 januarjat61 kezdve tartalmazza a leteti biztosftekokat is. Forras: MNB.
5.2. tablazat: Felmeres a bankszektorrol, 1989-98' A) KOVETELESEK (milliard HUF) Haztartasoknak es kisvIllalkozasoknak nyujtott hitelek
VAllalati hitelek
.
Ebb6l:
,
.'o
ld6szak vege
',E
E
.
¢
z
°
N
1989. december 1990. december 1991. december 1992. december' 1993. december 1994. december 1995. decemberl 1996. december 1997. december' 1998. januar Februare Marcius' Aprilis' Majus' Junius'
Julius' Augusztus' Szeptember' Okt6ber' arfolyamvaltozasok
November' tranzakci6k arfolyamvaltoz5sok egyeb valtozasok December'
1187,3 1215,2 1540,2 1835,5 2410,2 2860,1 3302,5 3413,3 3463,5 3338,9 3364,3 3425,0 3320,8 3336,3 3347,1 3261,0 3505,0 3665,4 3638,7 -5-5 3605,5 103,9 9,0 132,0 3850,5
6~C
E
Z
460,7 519,2 777,9 888,9 1182,0 1499,2 2154,4 2090,2 333,2 333,2 333,2 333,2 331,5 331,5 331,5 331,5 331,5 331,5 331,5 0,0 331,5 -45,4 0,0 0,0 286,1
1886,7 1902,8 1917,7 1935,8 1945,5 1996,6 2011,0 2004,9 2087,7 2120,3 2113,8 -3,7 2110,1 0,0 8,1 0,0 2118,2
13,4 15,7 13,6 13,0 22,7 47,6 49,9 38,5 30,3 28,7 28,6 29,6 31,7 32,9 39,0 35,9 37,0 35,6 36,5 0,0 40,1 4,3 0,0 0,0 44,4
4,8 6,2 9,4 6,0 6,4 13,4 15,0 19,8 33,5 33,7 34,7 33,6 36,1 35,8 36,6 36,1 36,7 39,0 40,7 0,1 44,4 -1,1 0,1 0,0 43,4
134,9 134,9 134,9 0,0 134,9 134,9 134,9 134,9
0,0 0,0 0,0 0,0
462,6 564.3 656,6 630,0 610,6 687,9 707,2 847,1 1196,3 1196,2 1181,8 1217,6 1245,2 1255,7 1276,9 1277,8 1292,7 1363,0 1400,2 0,0 1408,5 -46,2 0,0 -14,9 1347,4
11,3 27,8 47,3 61,8 65,6 92,6 217,8 350,1 513,0 511,4 520,1 538,4 544,4 588,6 603,3 610,0 651,2 630,1 637,7 -0,3 651,7 -11,5 2,0 -5,9 636,3
rr
E
E
'
>
473,9 592,1 703,9 691,8 676,2 780,5 925,0 1197,2 1709,3 1707,6 1701,9 1756,0 1789,6 1844,3 1880,2 1887,8 1943,9 1993,1 2037,9 -0,3 2060,2 -57,7 2,0 -20,8 1983,7
.02
N0
,
313,5 330,0 202,0 209,1 239,7 273,8 254,5 233,7 238,0 227,4 224,1 225,4 227,5 234,9 241,1 242,4 247,8 252,9 254,5 0,0 272,8 -9,7 0,0 0,0 263,1
18,7 44,0 61,4 76,2 85,7 89,2 70,8 62,9 63,8 72,4 73,6 76,9 79,4 81,4 83,7 86,0 86,6 88,2 89,5 0,0 89,8 2,7 0,0 -0,5 92,1
332,2 374,0 263,4 285,3 325,4 363,0 325,3 296,6 301,8 299,9 297,7 302,2 306,9 316,4 324,8 328,3 334,3 341,1 344,0 0,0 362,6 -7,0 0,0 -0,5 355,2
0,0 1,2 1,9 0,3 0,2 0,4 2,2 7,4 31,4 30,1 27,8 30,0 34,7 40,0 36,6 47,6 55,0 53,8 52,6 0,1 59,0 -7,9 0,1 0,0 51,1
2011,6 2204,4 2532,4 2946,2 3441,1 4065,0 4619,9 4972,8 5569,8 5438,9 5455,0 5576,4 5519,8 5605,7 5664,3 5596,7 5911,9 6128,0 6150,4 -5,6 6171,8 34,6 11,2 110,7 6328,3
-217,0 -211,9 -138,2 -87,5 -221,8 -181,8 -335,2 -298,1 -436,1 -506,5 -544,5 -636,8 -698,6 -714,2 -651,0 -664,2 -694,2 -781,9 -751,8 5,3 -775,5 183,1 -20,6 -87,6 -700,6
1794,6 1992,5 2394,2 2858,7 3219,3 3883,2 4284,8 4674,7 5133,7 4932,5 4910,4 4939,7 4821,2 4891,5 5013,3 4932,5 5217,7 5346,1 5398,6 -0,3 5396,2 217,6 -9,3 23,1 5627,6
A Magyar Nemzeti Bank esmAshitelintezmenyek adatai. Az 1991. december 31-e utAni adatok tbkrbzik az MNB merlegeben v6grehajtott szerkezeti vdltozasokat. kuilfoldi beteteit is. 1991. aprilis 30-t61 kezdve tartalmazza a r*gebbi Tartalmazza a tarsadalombiztositasi es k6lts6gvetesen kivuli alapokat is. Tartalmazza a leertekelesek k6vetkezteben keletkezett allamad6ssAgokat es az allam letiltottallamkotvenyt, 1993. marcius 31-etdl kezdve pedig a hitelkonszolidAci6s kedvezmenyes lakasepitesi kolcsonok atvallalt terheit, 1992. december 31-et61 kezdve az allam iltal atvett rubeltartozas elleneben 48,3 milliard HUF dsszegben kibocsdtott allomanyt is. 1994 decemberetol kezdve tartalmazza az SPA (kesobb HPSHC) adatait is. 'A r*gebbi kedvezmenyes lakasepftesi kolcsondk nelkul. 48,3 milliard HUF osszegben kibocsaton allamkotvenyt is. 1993. janudr 1-jet6l "Tartalmazza a leertekelesek kovetkezteben keletkezett allamad6ssagokat is. 1992. december 31-et61 kezdve tartalmazza aza llam altal 5tvett rubeltartozas elleneben kezdve tartalmazza a konszolidaci6s Allamk6tv6nycket is. Ezek az adatok nem tukrozik a hitelkonszolidaci6 hatasat. nem merhet6 kdzvetlenil iissze a korabbi adatokkal. "Az oszt5lyozAs valtozasai kovetkezteben 1993. januar 1-jet6l kezdve a vallalati betetek, a kisvailaikozasok betetei esaz egyeb betetek, azaz a penzjellegu eszkozok ilIomanya 1995. januar 1-jet6l kezdve a hiteladatok tartalmazzik az esedekes, de ki nem fizetett kamatokat es illetekeket is. Ezek dont6 hanyadaval a villalatok tartoznak. adatok. E16zetes m6flegtitelek piaci arakon szerepelnek, a CIB bankot pedig 1996 vegehez kepest a kovetkez6 valtozasokat tartalmazza: 1997 elejet6l kezdve a a hivatalos adatok a piaci arakon alapulnak, ezert a januar I-jei, kulfoldi valutaban nyilvanLarnott rezidens bankka nyilvanitottak. 1998 janudrjdt6l kezdve a kisvilalkozasok hitelei tartalmazzak a kWulfldi valuatban nyujtott hiteleket is. (Ezek korabban a vallalatok kulfoldi hitelei kozott szerepeltek.) 'A kormany letiltott kulfoldi betetei a netL6 hitelfelvetelnel szerepelnek. A tablizatok a teljes id6szakra vonatkoz6an javitott datumokat tartalmaznak. Forras: MNB.
5.3. tablazat: Felmeres a bankszektorr6l, 1989-98 B) TARTOZASOK (milliard HUF) Pie-jeIegg eCrk-lzVk(M3)
B.a,,nkv-li p6nzd,zegek
Id6szakv6~ge
Idsavg-
Q
d
3 ,e
w
z
VMIatIai betwk
Hana kbeieter
:
a
1989.december 1990.december 1991.december 1992.december 1993.december 1994.december 1995.december' 1996.december 1997.december' 1998.januAr' Febrdr, Mdrcius' Aprifis' Mdjus' JGnius' Julius' Augusztus"
-33.6 -55.6 -51,3 -3,3 -4,8 -1,8 -2.0
1019.4 983,1 1024,4 996,1 1202,8 1604,1 1548,4 1323,6 1127.2 1123,8 1054,8 1006,9 882,5 883.0 932,9 811.3 964,8
146.8 165.8 189,0 246,1 294.7 333.2 380,4 425,1 496,9 478,5 485.8 489.4 521,3 522,4 521,4 549,1 573,6
HkWAer-aSok 6e k-,v-AUaJk,,,ok be6ei
Egve6 bedlek
Y
.e
3m
KWv6nyek esegyehinekpapiror
;=4
e
-
.
33.8 44.0 71.2 76,1 76,5 77,4 63,5 72,6 65.7 60.3 61.4 62.3 63.0 65,2 66,3 66,1 69,0
180.6 209,8 260,2 322,2 371,2 410,6 443,9 497.7 562,6 538,8 547,2 551,7 584,3 587,6 587,7 615,2 642,6
166.2 228.2 258,6 332,3 374,7 406,2 422,8 545,2 719,6 600,4 628,4 654,8 623,4 665,2 709,2 706,5 734,2
13,7 49,5 65,9 63,2 125,0 112.1 187,5 204.6 234.6 224,4 216,2 227,0 237,0 226,4 233.9 230,7 242,8
179,9 277.7 324,5 395,5 499,7 518,3 610,3 749,8 954.3 824,9 844.5 881,8 860.5 891,6 943,1 937,1 977,1
252,9 261,3 302,5 429,8 491,3 572.7 640,7 857,9 1140,4 1581,6 1595,2 1598,4 1610,3 1612.6 1623,6 1663.5 1683.5
20,5 62,5 129,5 152.6 204.7 293.7 439.0 484,8 522,8 530.0 533.0 536,8 540.0 551,3 560,1 558,2 586,4
2734 323,8 432,0 582,4 696.0 866,4 1079,7 1342,7 1663,2 2111.6 2128,3 2135,2 2150.3 2163,8 2183,7 2221,7 2270.0
23,9 36,6 57,5 61,8 33,2 32,0 34,1 48,6 66,8 69,3 71,2 70,4 69,9 76,4 77,4 78,5 86,7
297,3 360,4 489.5 644.2 729.2 898,4 1113.8 1391,3 1730,0 2181,0 2199,5 2205,6 2220,2 2240,2 2261,0 2300,2 2356,7
35.3 43,6 58,7 73,5 74,7 69,4 80,7 86,2 115,8 98.3 97,8 112,4 96,4 94.7 93,1 84.4 87.8
5,6 10,8 26,0 46,6 53,3 58,3 67,9 81,0 91,7 94.0 95,5 97,7 98,2 97,4 97,6 98,7 99,4
9,0 12.0 24.1 23,8 30,6 33.0 37,5 47,9 68,2 32,2 33.2 48.1 44.6 62,9 65,0 53,0 57,1
49,9 66,4 108,8 143,9 158,6 160,7 186,1 215,1 275,7 224,6 226,5 258,2 239,2 255,1 255,7 236,1 244,3
32,4 35,6 48,6 74,5 83,2 85,9 86,9 96,1 108,9
13,4 33,6 82,3 91,0 91,7 91,8
21,7 25.9 55,9 77,0 82,9 113,4 295,4 401,1 375,1 39,5 37,8 35,5 34,5 34,0 32,9 32,6 32,2
67,5 95,1 186,8 242,5 257.8 291,1 382,3 497,2 484,0 39,5 37,8 35.5 34,5 34,0 32,9 32,6 32,2
775,2 1009,4 1369,8 1748.3 2016,5 2279,1 2736,4 3351,1 4006,6 3808.8 3855,5 3932,8 3938,7 4008,5 4080,4 4121,2 4252,9
1794,6 1992,5 2394,2 2858.7 3219,3 3883,2 4284,8 4674,7 5133,7 4932,5 4910,4 4939,7 4821,2 4891,5 5013,3 4932,5 5217,7
Szeptember'
1074,2 569,2
71,3
640,6
713,9
232,0
945.9
1704,5
600,6
Okt6ber' Novembere tranzakci6k drfalyamv6ltozdsok egy6b v6ltozasok December'
2305,0
83,3
2388,3
1097,7 1018,2 -28,8 -11.0 23.1 1001,5
113,3
99,0
70.1 78,2 -1.1 0,0 0,0 77,1
53,1
649,4 661,9 4,7 0,0 0,0 666,6
265,3
696,6 741,6 61,3 0,0 0,0 802.8
250.9 241,0 -11,8 0,1 0.0 229.3
31,8
947,5 982.5 49,4 0,1 0,0 1032,1
1729,8 1747,6 151,3 0.0 0,0 1898.9
31,8
4271,9
605,1 608,1 6,2 1.3 0,0 615.6
5346,1
2334,9 2355,7 157,5 1,3 0,0 2514,5
84.0 90,1 -6,8 0,0 0,0 83.4
2418,8 2445,9 150,8 1,3 0,0 2597,9
99,0 93,4 30,1 0,0 0,0 123,5
104.1 103.2 2,7 0,1 0,0 105,9
50,8 60,6 10,4 0,1 0,0 71,2
253,9 257,2 43,2 0,2 0,0 300,5
31,2 30.5 -1.6 0,0 0,0 28,9
31,2 30,5 -1,6 0,0 0.0 28,9
4300,8 4378,0 246,4 1,6 0,0 4626,0
5398,6 5396,2 217,6 -9,3 23,1 5627,6
0,0 0.0 0,0
579,3 583,7 5,9 0,0 0,0 589.5
0,0 0,0 0,0
0,0 0,0 0,0
A Magyar Nemzeti Bank es m5shilelint6zm6nyek adalau.Az 1991.december 31-e utAni adatok tukrozik az MNB merlegeben vegrehajtott szerkezeli v5ltoz5sokat.
AktuAlis 5rfolyamon. Nem tartalmazza 1992.december 31-et6l kezdve az 511am Altal5tvett rubeltartoz5s elleneben 48,3 millijrd HUF 6sszegben kibocsAtott 5llamkotvenyt. 1991 ut5n a h5ztartAsok beteteinek kiszdmidtsa uj m6dszerrel tortent. Az oszt5lvoz5s vA1tozAsai kdvetkezteben 1993. januir 1-jet61 kezdve a villalati betetek, a kisvedlalkozisok betetei es az egyeb betetek, azaz a penzjellegu eszkbzok Allominya nem merhet6 kozvetlenuil osszea koribbi adatokkal. 1995. januar I1jet61kezdve tartalmazza a leteti jegyek dulominyit is. E16zetesadatok. 1996 vegehez kepest a k6vetkez6 v51toz5sokat tartalmazza: 1997 elejet6i kezdve a a hivatalos adatok a placi 5rakon alapulnak, ezet a janu5r I jei, kGlfoldi valutAban nyilvintarnott merlegtetelek piaci 5rakon szerepelnek, a CIB bankot pedig rezidens bankkd
nyilvdnftontk.
1998 janudrjdt61 kezdve azertekpapirok kbzott csak kotvenyek esleteti jegyek szerepelnek, A takarekjegyek es hasoni6 papirok az adott 5gazat betetei kozott tal51hat6k. 1998 januarj5t6l kezdve a kbsv5l1alkoz5sok hielei tartalmazzik a kWufoldi valutAban nyujtott hiteleket is.(Ezek kor5bban av511alatok kulfoldi hilelei koz6on szerepeltek.) A kormAny letiltott kulf6ldi betetei a nett6 hitelfelvetelnel szerepelnek. A thbl5zatok a teljes id6szakra vonatkoz6an javitott dhtumokat tartalmaznak.
Forris: MNB.
224
6.1. tiblazat: Ipari arindex, 1985-98 1985
1990
1991
1992
Termel6i arindex Belfoldi ertekesitesi arindex Kulkereskedelmi ertekesitesi aIrindex
105,0 104,5 104,3
122,0 124,2 112,4
132,6 131,9 130,2
Fogyaszt6i arindex
107,0
128,9
135,0
1993
1994
1995
1996
1997
1998
111,5 109,3 115,2
(el6z6 ev = 100) 110,8 111,3 110,5 110,2 112,5 115,0
128,9 127,3 134,0
121,8 122,6 119,7
120,4 120,8 119,5
111,3 110,6 112,5
123,0
122,5
128,2
123,6
118,3
114,3
118,8
Megjegyzes: Az 1992-es es 1993-as adatok az 1992-ben bevezetett uj "Szabvanyos ipari osztalyozas" szerint szerepelnek. Forras: Kozponti Staisztikai Hivatal.
6.2. tablazat: Munkajovedelmek, berek, bevetelekkel lefedett berek, 1995-98 (millard HUF jelenlegi erteken) 1995 5614 54,3% 13,0% 7,4%
1996 6893,9 53,4% 11,9% 7,8%
1997 8541,4 51,9% 12,0% 6,8%
1998 10235 51,9% 11,9% 6,7%
1995/98
GDP Osszes b6rkiadds a GDP-hez viszonyftva Munkaltat6i jarulekaGDP-hezviszonyitva A vegyes bevetel/GDP aniny berosszetev6je Berkifizetesek a GDP-hez viszonyitva Berkifizetesek az dsszes berkiadashoz viszonyitva
33,9% 62,5%
33,7% 63,1%
33,1% 63,7%
33,3% 64,1%
98,0% 102,6%
Fedezett berkifizetes az osszes berkifizeteshez viszonyftva Fedezett berkifizetes a GDP-hez viszonyitva
69,6% 23,6%
65,8% 22,2%
65,6% 21,7%
64,7% 21,5%
92,9% 91,1%
Forras: Kozponti Statisztikai Hivatal.
95,5% 91,4% 91,3%
225
7.1. tablizat: Mukod6t6ke-bearamlas Magyarorszagra (millio USD), 1991-97 1991 1459 155 1614
Keszpenz Termeszetbeni Osszesen
1992 1471 170 1641
1993 2339 142 2481
1994 1147 173 1320
1995 4453 117 4570
1996 1983 57 2040
1997 2085 22 2107
Forras: Magyar Nemzeti Bank, Ipari es Kereskedelmi Miniszterium.
7.2. tablazat: M&kWd6t6ke-beAramias alakulasa agazatonkent 1992-ben es 1996-ban Minden ceg 1992 A. Mez6gazdasag B. Halaszat C. Bdnyaszat D. Gepipar E. Villamosenergia, gaz-, melegviz- es vizellAtas F. Epft6ipar G. Nagy- es kiskereskedelem, Gepjarmujavitas H. SzAllodak es ettermek 1.Szallifts, tarolas es kommunikAci6 J. P6nzdgyi kozvetft6k K. Ingatlanforgalmazas, -berlet es uzleti tev6kenyseg L. Kozigazgatas M. Oktatas N. Eg6szs6gUgyi es szocialis munka Osszesen 1996 A. Mez6gazdasag B. HalAszat C. Banyaszat D. Gepipar E. Villamosenergia, gaz-, melegvfz- es vfzellAtAs F. Epit6ipar G. Nagy- es kiskereskedelem, g6pjdrmiijavftds H. SzallodAk 6s ettermek 1.Szallitas, tarolas es kommunikaci6 J. PNnzugyi kbzvetdt6k K. Ingatlanforgalmazas, -berlet es uzleti tevekenyseg L. Kdzigazgatas M. Oktatds N. Egeszsegiigyi es szociAlis munka 0. Egyeb kbzossegi, szocialis es szemelyi szolgaltatasok P. Privat haztartasok alkalmazottal Q. Devizakulfoldi szervezetek Osszesen:
Vegyesvalialatok
FDI md HUF
VV/Minden ceg (%)
FDI/osszvagyon (%)
3 088 43 137 11 620 151
164 2 45 2 548 13
2,6 0,0 6,4 197,5 2,5
5,3 4,7 32,8 21,9 8,6
0,8 1,5 15,0 20,5 0,3
5 523 19 706
693 5 422
15,7 54,2
12,5 27,5
16,8 14,9
1 825 2 237 615
433 516 110
12,6 6,7 38,2
23,7 23,1 17,9
15,9 2,6 22,1
9 771 339 367 1 686 57 108
1 923 69 91 334 12 363
34,1 0,1 0,5 3,0 374,1
19,7 20,4 24,8 19,8 21,6
5,6 6,6 30,6 7,3 10,1
5 808 82 233 18 288 343
677 12 74 3 893 37
18,6 0,2 18,4 647,7 227,3
9,4 13,2 46,9 68,0 40,3
6,1 12,3 34,9 51,1 21,4
8 776 36 833
928 9 271
58,1 190,5
47,1 44,7
41,5 36,2
3 452 4 013 350
739 698 213
39,8 141,3 145,2
54,6 32,8 65,6
38,6 22,9 43,6
20 788
3 064
111,6
25,7
20,5
674 1 063
101 128
0,4 2,4
24,3 53,8
12,7 45,6
4 012 1 I 105 717
442 0 1 20 278
6,8 0 0 1 608,1
7,3 0 100 23,1
5,2 0 90 15,7
ForrAs: Hamar (1998) a kett6s konyvvitelu cegek APEH-bevallasai alapjan. Nem szerepelnek a tablazatban a cs6deljaris es a felszamolas alatt A116 cegek.
226
7.3. tablizat: Ipari cegek mutat6i 1992-ben es 1996-ban Vegyesvallalatok 1992 1996
Mutat6k Alkalmazottak szama
Belfbldi valialatok 1992 1996
Osszesen 1992
1996
89
76
72
30
75
40
2,3
10,6
2,0
4,0
2,1
6,7
Egy alkalmazottra jut6 ertekesitesi bevetel (milli6 HUF) Egy alkalmazottra jut6 export (milli6 HUF)
0,6
4,5
0,4
0,8
0,5
2,3
Nett6 ertekesitesi bevetelre jut6 export (%)
26,3
42,5
21,3
20,6
22,7
34,7
Sajat eredmeny/sajat t6ke (%)
1,5
17,6
-3,0
12,4
-1,7
16,2
SajAt eredmeny/teljes vagyon (%)
1,4
27,2
-3,8
15,5
-2,0
23,4
Beruhaza.s/sajat t6ke (%)
6,8
9,9
3,6
5,5
4,5
8,7
Beruhaza.s/teljes vagyon (%)
7,2
15,3
4,8
6,9
5,6
12,6
BeruhazAs/mGk6d6t6ke (%)
10,9
20,3
0,0
0,0
25,7
24,6
Ad6zAs utani eredmeny/ -126,8
91,2
-112,2
54,5
-114,8
86,0
HosszG tavG hitelek/sajdt t6ke (%)
ad6zas el6tti eredmeny (%)
22,8
24,3
10,0
17,5
14,0
22,5
Rovid t5vG hitelek/sajAt t6ke (%)
62,3
69,2
56,2
101,1
57,9
78,0
Megjegyzes: A cegek 1992-ben osszessegeben vesztesegesek, 1996-ban osszessegeben nyeresegesek voltak. Fornis: Hamar (1998).
7.4. tablIzat: Uzleti kapcsolatok mas tulajdonosokkal A tobbi tulajdonossal folytatott kereskedelem (vasarlis es eladas) aranya Tobbsegi tulajdonos tipusa
nincs
1-20%
21-80%
>80%
n
Kulfbldi
25,7%
24,8%
37,6%
11,9%
101
Magyar mag5nszemely
32,4%
48,6%
18,9%
0%
37
Belfoldi vallalat
39,0%
32,2%
28,8%
0%
59
Allami
25,0%*
75,0%*
0,0
0%
4
Vegyes
40,0%*
10,0%*
50,0%*
0%
5
31,3%
31,3%
31,8%
5,7%
(100%)=206
Minden ceg
*
A minta nagysaga I 0-nel kisebb.
Forras: T6th (1998).
227
7.5. tablazat: Nemzetkozi osszehasonlitas: a vallalatok vesztesegei (a GDB %-aban), 1992-97 1992
1993
1994
1995
1996
1997
2,6 3,8 2,0 4,1
2,0 3,7 2,1 3,2
2,5 4,7 1,7 5,4
2,2 3,4
2,3 2,6 2,0 3,7
1,8 3,0 1,7 2,9
2,3 3.4 1,5 4,6
1,9 2,2
5,1 -1,9 3,8 5,8
5,5 -1,7 4,0 6,6
2,8 -2,5 3,0 3,9
2,6 -0,4
1,7 -0,9 2,3 0,3
2,4 -1,2 2,9 1,5
0,7 -1,5 2,7 -0,1
1,5 0,3
BRUTT(7 VESZTESEG IPAR Csehorszdg Szlov6nia LengyelorszAg SzIovikia
10,0
GEPIPAR Csehorszag Szlov6nia Lengyelorszag Szlovakia
6,8
IPAR Csehorszag SzIov6nia Lengyelorszag Szlovdkia
-9,1
GEPIPAR Csehorszig Szlov6nia Lengyelorszag Szlovlkia
-6,0
4,1 4,8 5,6 3,7 3,3 4,7 NETTO NYERESEG( 4,4 -3,6 7,2 0,3 -2,2 -0,2
5,3
4,5
2,9
-0,1
Megjegyzes: Az adatok az ad6zds es osztal6kfizetes el6tti allapotot tukrozik. Csehorszag eseteben az adatok a 100 vagy annal tobb f6t foglalkoztat6 nem penzugyi jellegu c6gekre vonatkoznak. Szlovdkia eseteben az 1992 6s 1996 kozotti adatok a 25 vagy annal tdbb f6t foglalkoztat6 cegekre, 1997-ben pedig a 20 vagy annal tobb f6t foglalkoztat6 cegekre vonatkoznak. SzIovenia eseteben az adatok 1994-ig a Tev6kenys6gek Egyseges Osztalyozasi Rendszere alapjan, 1995-t61 kezdve pedig a Tevekenysegek Szabvanyos Osztalyozasi Rendszere alapjAn k6szultek. Forras: A tablazatban szerepl6 orszagok statisztikai hivatalai.
7.6. tablazat: Tulajdonosok szama, tobbsegi tulajdonosok-e, 1995 Tulajdonosok szama
Cegek aranya
Egy tobbsegi tulajdonossal rendelkez6 cegek aranya'
Egy
19
19
Kett6
31
29
Harom
25,2
19
Haromnai nem tobb
75,2
66,2
HaromnAl tobb
24,8
14,8
Minta nagysaga (N)
210
210
' 100-200 f6t foglalkoztat6 ipari cegekre vonatkoz6an. Forras: Abrahdm (kiadatlan kezirat, 1996. februar).
228
7.7. tablazat: Tulajdonosi kapcsolatok a jelent6sebb exportra dolgoz6 ipari cegek kozott, 1996 es 1997 Van-e masik belfoldi ceg a tulajdonosok kozott? Export 96-1996
top 9811-1997
nem
igen
6sszes
nem
igen
osszes
Nem Igen
49,3% 26,5%
10,4% 13,7%
59,7% 40,3%
53%13,7%
20% 13,3%
73% 27%
Osszes
75,9%
24,1%
100%
66,7%
33,3%
Birtokol-e a ce'g mas belpuldi ce'geket?
(n=289)
100% (n=300)
a) Levalt cegek aranya. Forras: T6th (1998).
7.8. tablazat: Kereskedelmi kapcsolatok a tulajdonosi kapcsolatokkal rendelkez6 cegek kozott Forgalom aranya a tulajdonos cegekkel Tbbbsegi tulajdonos tipusa Kulfoldi Magyar maganszemely Belfbldi vallalat Adlami Vegyes Minden ceg * A minta nagysaga 10-nel kisebb.
Forras: T6th (1998).
nincs 25,7 32,4 39 25 40* 31,3%
1-20% 24,8 48,6 32,2 75* 10* 31,3%
21-80% 37,6 18,9* 28,8 0,0 50* 31,8%
Minta nagysaga >80% 11,9 0 0 0 0 5,7%
n=206 101 37 59 4 5 =100%
229
8.1. tablazat: Allami alkalmazottak eves szama atlagban (ezer fo), 1993-97' 1993
1994
1995
1996
1997
1997%
Kozalkalmazottak Oktatas Egeszsegugy es szocialis agazatok Kutatas Egy6b
650 301 252 10 87
634 300 246 9 79
616 292 239 8 77
590 274 225 7 84
586 2372 216 7 126
72,0 29,1 26,5 0,9 15,5
Koztisztvisel6k' Allami Helyi bnkormAnyzati
108 64 44
105 63 42
102 52 50
102 52 50
106 54 52
13,0 6,6 6,4
Egyeb
155
165
162
145
122
15,0
Osszesen
913
904
880
837
914
100,0
10,310 4,346
10,277 4,203
10,246 4,095
10,212 4,048
10,135 3,995
Megjegyzes Nepesseg Munkaer6
'A Munkaugyi Miniszterium a foglalkoztatAsi adatokat eves atlagban meri, es tobb forrasb6l szerzi meg, illetve sajat szamftAsai alapjan dolgozza ki. A Beliigyminiszterium adatai (amelyek kizair6lag a koztisztviselokre vonatkoznak) az adott napon aktualis allapot "pillanatkepet" kepviselik. A ket adatsor elter, kulonbsen ami a koztisztvisel6k szamat es szamuk alakuldsat illeti. A jelen anyagban szerepl6 foglalkoztatAsi es beradatok a Munkaugyi Miniszterium adataira tamaczkodnak. A foglalkoztatassal es a koztisztvisel6k szocialis megoszlasaval kapcsolatos reszletes adatokat a Belugyminiszteriumt6l vettuk. A statisztikai rendszerek folyamatos valtozAsa kbvetkezteben az egyes evek kozbtti osszehasonlftAsok 6vatosan kezelend6k. 21997 utan a kisebb helyi kozoss6gekben dolgoz6 oktat6k az ,,egyeb" kateg6riaban szerepelnek. 'Az allami es az 6nkorm5nyzati koztisztvisel6k egyensulyanak eszrevehet6 eltol6dasanak oka els6sorban a statisztikai szamnitAsi m6dok valtozasdban es nem a munkaer6 tenyleges itcsoportositasaban keresend6. Forras: Munkaugyi Miniszt6rium, Kozponti Statisztikai Hivatal.
8.2. tablazat: Allami alkalmazottak szama agazatonkent (ezer f6), 1997 Agazat
Allami
Onk.
Osszesen
%
Kutatas Adminisztraci6 Oktatas Egeszsegugy Kulttira es sport Egyeb'
7.3 172,0 33,8 53,4 7,4 6,6
0,0 89,3 203,6 171,5 19,9 49,2
7.3 261,3 237,4 224,9 27,3 55,8
0,9 32,1 29,2 27,6 3,3 6,9
Osszesen
280,5
533,5
814,0
'Maradekkepzessel szamftottuk ki. Ide tartoznak a k6zmGvek es 1997 utan a kistelepUleseken dolgoz6 oktat6k es tanarok. Forras: Munkaugyi Miniszterium.
100,0
230
8.3. keret: A koalkalmazottak es a koztisztviselok berezese KOZTISZTVISELOK: Az 1992-es koztisztvisel6i torveny a szolgalati evek szama es a vegzettseg fuggvenyeben hatarozza meg a koztisztvisel6k berskalajat. A torvenyben negy alapkateg6ria szerepel, amelyek tovabbi osztalyokra es szintekre vannak felosztva. Egy adott kateg6rian belil az el61eptet6s a szolgalati id6 fuggvenyeben tortenik, a megkovetelt szolgalati id6 betilteset kovet6en nagyreszt automatikusan. 1997-ben a szakkepzett munkaer6 a koztisztvisel6i r6teg 79%-dt tette ki (az I. kateg6riaban 35%, a 11. kateg6riaban 44%). Az egyhazi, illetve a fizikai munkat vegz6 szemelyzet a ket kateg6ridban 10, illetve 11%-ot tett ki. A koztisztvisel6k javadalmazasa alapberb61 es egyeb teritesek bonyolult rendszereb61 tev6dik ossze. Az alapber kiszamitasa ugy tortenik, hogy a rendelkezesben foglalt alaposszeget az adott dolgoz6 kateg6riajanak, illetve azon beluli szintjenek megfelel6 szorz6tenyez6vel megszorozzak. Ezt az alaposszeget minden evben az Orszaggyules hatarozza meg a PenzUgyminiszteriummal es a koztisztvisel6k szakszervezetevel folytatott egyeztetes utan. 1998-ban ez az osszeg havi 26 000 Ft volt, mig 1997-ben meg csak 23 400 Ft. Ehhez ad6dnak a kiegeszit6 juttatasok, amelyet az alapber szazalekaban hataroznak meg. A berkiegeszit6st minden koztisztvisel6 automatikusan megkapja, a szazalekos arany azonban a dolgoz6 besorolasat61, illetve a foglalkoztat6 intezmenyt61 fugg. A kormdnyzati szervek kotelesek szigoruan tartani magukat mind az alaposszegre, mind a szorz6tenyez6k szamitasi m6dszerere vonatkoz6 rendelkezesekhez. Az onkormanyzatoknal azonban lehet6seg van az alaposszeg legfeljebb 10%-os noveles6re, illetve csokkentes6re (amennyiben az onkormanyzat penziigyi helyzete ezt megkoveteli), a tenyez6k szamftasi rendszere azonban rajuk is szigoruan vonatkozik. Az onkormanyzatok emellett a berkiegeszitesek osszegen is valtoztathatnak. Az alapb6r es a berkiegeszites mellett a koztisztvisel6k szamos mas juttatasban es p6tlekban is reszesulnek (peldaul: veszelyessegi p6tlek, tovabbkepzesen megszerzett bizonyitvanyokert kapott kiegeszitesek, nyelvp6tlek, vagy az un. tizenharmadik havi ber), melyek kozul egyes juttatasokat minden kozalkalmazott megkap, masok pedig a foglalkoztat6 intezm6nyt61 fuggenek. KOZALKALMAZOTTAK: A kozalkalmazottak berezesi rendszere nagyon hasonl6 a koztisztvisel6kehez: 6ket vegzettseguk alapjan szinten kateg6riakba soroljak. A kateg6riakon beluli szintek tukrozik a dolgoz6 szolgalati idejet, es ennek megfelel6en alakul a szorz6tenyez6juk is. Jelent6s kulonbseg azonban, hogy a szorz6tenyez6k alapjan kialakul6 struktCra a minimalisan kifizethet6 osszegeket tartalmazza, es ett61 felfele el lehet terni, ami jelent6s kuIonbseg a koztisztvisel6k merev berrendszerehez kepest. 1997 el6tt minden evben egy alaposszeget hataroztak meg (aItalaban a minimalber kornyeken), osszesen het berkateg6riaval. 1997-ben azutan alaposan atdolgoztAk a rendszert, es er6s;idtitt a kateg6riakon beluili differencialas. Az uj rendszerben 10 kateg6ria szerepel (A-t61 J-ig), mindegyik 14 szintre van felosztva, es mindegyikre kiilon alapbsszeg vonatkozik (1998-as adatok: 19 700 Ft-t61 48 700 Ft-ig). Az alaposszegeket az Orszaggyules hatarozza meg a Munkaiigyi Miniszteriummal es a szakszervezetekkel folytatott egyeztetest kovet6en. A legalacsonyabb alaposzeg altaliban a hivatalos minimalber kozeleben van (1998-ban a minimalber 19 500 Ft volt). A koztisztvisel6khoz hasonl6an a kozalkalmazottak szinten szamos kiegeszit6 juttatasban es p6tlekban reszesulnek (veszelyessegi p6tlek, nyelvp6tlek, kiemelked6 teljesitmenyert kapottjutalom, torzsgardajutalom 20, 30, illetve 40 ev szolgalati id6 utan). Az egyes miniszterek sajdt teruletukon kulon juttatasokat is biztosithatnak. A koztisztvisel6knek mindossze 13,5%-a rendelkezik egyetemi v6gzettseggel (H-J kateg6ria), mig a f6iskolat vegzettek aranya 29,5% (E-G kateg6ria). A tobbi kateg6riaban szerepelnek a kozepiskolai v6gzettseguek (C-D kateg6ria) 6s a fizikai dolgoz6k (A-B kateg6ria), akik osszesen a kozalkalmazottak 26,9%-at, illetve 30,1 %-at teszik ki.
231
8.4. tablazat: A koztisztviselok is a kozalkalmazottak atlagbere, 1994-97 (HUF, havonta) 1994
1995
1996
1997
Koztisztvisel6k
41052
53 395
62 321
77 633
Kozalkalmazottak
32 990
35 088
38 419
47 544
Koztisztvisel6k
41 052
41 560
33 697
41 415
Kozalkalmazottak
32 990
27 370
22 144
25 368
Koztisztvisel6k
33 595
41 600
48 970
62 052
Kozalkalmazottak
24 349
26479
29 186
37 469
Koztisztvisel6k
33 595
32 449
30 905
33 103
Kozalkalmazottak
24 349
20 654
18 419
19 989
Osszes jovedelem' Nevlegesen
1994-esforinterteken
Alapberek' Nevlegesen
1994-es forinterteken
'Tartalmazza a kozalkalmazottak tamogatasat, kieg6szit6 juttatasait, 13. havi beret es tul6radfjdt. Csak az alapbert es a berkiegeszftest tartalmazza.
8.5. tablazat: Szellemi fogIalkozasuak jovedelme szakmankent, 1997 Szakma
Atlagos havi jovedelem (HUF)
Ugyved
164 811
Menedzser
128 056
Informatikus
122 227
Memrk
105 670
Kutat6
97 012
Szerkeszt6
92 535
Orvos
77 538
Egyetemi tanar
75 510
Kbzepiskolai tanar
64 295
Kulturalis szfera (pl. muzeumi es kdnyvtari szemelyzet)
59 163
Altalanos iskolai tanar
54 511
Forras: Munkaugyi Miniszterium.
232
8.6. tablazat: A koztisztvisel6k es a versenyszferaban dolgoz6k jovedelmeinek osszehasonlitasa kateg6riankent, 1997 Foglalkozasi kateg6ria
Vallalati szektor (HUF)
Koztisztvisel6i szektor' (HUF)
Arany (%)
Igazgat6 - allamtitkar
175 523
Ig.h. - Helyettes ill. titk.
185 510
OsztAlyvezet6
216 989
225 028
-
184 000
159 369
146 920
92,2
87 419
44 657
51,1
123 562
101 219
81,9
Erettsegizett munkaer6 (0-1 ev tapasztalattal)
45 238
32 657
72,2
Erettsegizett munkaer6 (I-nel tobb ev tapasztalattal)
64 800
62 067
95,8
Egyhazi szolga16 (0-0,5 ev tapasztalattal)
46 000
26 504
57,6
Egyhazi szolga16 (0,5-nel tobb ev tapasztalattal)
51 322
50 112
97,6
Fizikai dolgoz6 - szakkepzetlen
33 014
Fizikai dolgoz6 - minimalis szakkepzettseggel
42 370
40 477
95,5
Fizikai dolgoz6 - szakkepzett
49 780
46 547
93,5
Fizikai dolgoz6 - kimagasl6an kepzett
83 686
OsztAlyvezet6-helyettes Csoportvezet6 es csop. vez. h. Diplorias munkaer6 (0-1 ev tapasztalattal) Diplomas munkaer6 (I-nel tobb ev tapasztalattal)
'A kormanyint6zmenyeknel es a helyi onkormanyzatoknal dolgoz6 koztisztvisel6ket is tartalmazza. Forras: Munkaugyi Miniszterium (Orszagos Munkaugyi Kozpont).
103,7
233
8.1. Abra: Az EU-csatlakoz§si el6keszuletek intezmenyi keretei Magyarorsz§gon
Miniszterelnok
EU Integraci6s Kabinet Integrici6s Strategia Munkacsoport
|
Integraci6s ugyekert felel6s llamtitkar titkrag
Tircakozi EU-integraci6s
Kuilugyminiszt6rium
Bizottsaig
Integraci6s ugyekert felel6s allamtitkAr
EU Koordinaci6s Osztaly
Allamtitkarhelyettes
Allamtitkarhelyettes
Teruleti alosztalyok EU politikai kapcsolatok osztalya NATO es WEU osztaly
EU gazdasagpolitikai osztily EK harmonizaci6s 6s jogi osztaly
Miniszteriumi EUintegraci6s osztA1yok
27 munkacsoport |
EU tamogatasi politikai osztaly Tudomanyos es muszaki egyuttmukodesi osztaly PHARE programiroda
ForrAs: A VilAgbank munkatarsai
234
8.7. tablazat: A foglalkoztatottsag EU-csatlakozas miatti novekedesenek koltsegei
Bazisev
Koztisztvisel6k
1. forgat6konyv
2. forgat6konyv
3. forgat6konyv
Foglalkoztatasra semleges forgat6konyv
Foglalkoztatasra semleges forgat6konyv
Berkoltsegre semleges forgat6konyv
4. forgat6kdnyv Berkoltsegre semleges forgat6konyv
1997
2002
2002
2002
2002
106 000
106 000
106 000
103 922
88 333
2 078 2%
17 667 16,7%
Munkaer6csokkentesi kovetelmeny: Szdm Arany Beremeles arinyai: A kepzettsegi ranglista fels6 x %-a Fennmarad6 koztisztvisel6k 388 Atlagos osszjovedelem (USD) A kepzettsegi ranglista fels6 x %-a (USD) Fennmarad6 koztisztvisel6k (USD) 534 891 370 Osszes b6rkbltsdg (USD) Berkoltseg valtozasa A megcelzott k6pzetts6gd csoport az alkalmazottak ennyi szazalekit kepviseli 13 Hany havi brt fizetnek evente? Atlagos beremeles a megc6lzott posztokon' Min. brutt6 tAvozas Wgkielegitesre jogosultak aranya a tAvoz6k kozott Tavoz6k szama (brutt6) Vegkielegitesek A v6gkielegftes dsszege atlagosan ennyi havi br Vegkielgitesek osszkoIts6ge (USD) Vegkielegitesek k6lts6ge a bizisid6szak havi bereihez viszonyitva
20% 0% 396 466 388 545 589 197 10 697 827
20% 20% 466 466 466 641 869 644 106 978 274
20% 0% 396 466 388 534 891 370 (0)
20% 20% 466 466 466 534 891 370
10% 13 20% 10%
100% 13 20% 10%
10% 13 20% 10%
100% 13 20% 10%
70%
70%
70%
70%
10 600
10 600
10 600
17 667
12 34 562 212
12 34 562 212
12 34 562 212
12 57 603 686
6,5%
6,5%
6,5%
10,8%
1. forgat6konyv: FoglalkoztatAsra semleges. A beremelesek a k6pzetLs6gi ranglista fels6 x %-ara osszpontosuinak. 2. forgat6konyv: Foglalkoztatasra semleges. A beremelesek minden koztisztvisel6t erintenek, hogy megval6suljon az allami es a maganszektor bereinek EU-ra jellemz6 viszonya. 3. forgat6konyv: B&koltsegre semleges. A bremelesek a kdpzetLs6gi ranglista fels6 x %-ara 6sszpontosulnak. 4. forgat6kdnyv: Berkoltsegre semleges. A beremelesek minden koztisztvisel6t erintenek, hogy megval6suljon az aliami es a maganszektor bereinek EU-ra jellemz6 viszonya. A szdzalekos beremelesi adatokra vonatkoz6 feltetelezesek tukrozik a nemregiben Magyarorszagon bevezetett gyakorlatot, amely az EU-hoz kot6d6 kepzettsegek megszerzese erdekeben igyekszik vonz6vA tenni ezeket a posztokat. A vegkielegitesek 12 havi csomagra vonatkoznak. Ez a nemzetk6zi gyakorlatot tiikrozi. ' Az atlagos beremelest felt6telezhet6en Ggy hajtanak vegre, hogy a magasabb kepzettseguek magasabb beremelesben reszesulnenek (azaz a brszerkezet szethuzasaval). A doilar arfolyama (2000. junius 9.): 1USD = 271,49 HUF
235
8.8. tablazat: A kepzes koltsegei
Parameterek
Targyal6kepes munkatarsak
3 napos kepzes egy f6re jut6 koltsege (USD)
213
3 napos kepzesek varhat6 szAma szemelyenkent Tanulmainyut egy f6re jut6 kblts6ge (USD)
I
Nyelvi kepzes egy f6re jut6 koltsege (USD)
240
1. es I. kateg6riaju koztisztvisel6k szama (1997)
106 000
Tanul6k szama
1 070
Brusszelbe tavozott
2 260
Tanulmainyutak varhat6 szaima szemelyenkent
Koltsegbecsles
Mar felkeszitett munkatarsak szama
10
0,5
Cserel6desi arany
0,1
P6tland6 munkatarsak szama
642
Ujonnan felveend6 munkatArsak aranya
0,4
Osszesen felveend6 tArgyal6kepes munkatArsak szama
Osszes koltseg (USD)
Egy fore jut6 koltseg (USD)
Kepzesek szama
1 070
A kateg6ria hany %-a igenyli ezt a kepzest
EU-ugyekre elkulbnitett szemelyzet
1 070
7 306 260
Belfbidi kepzes
1 070
2 277 260
213
10
Tanulmanyutak
1 070
4 836 400
2 260
2
1
Nyelvi kepz6s
803
192 600
240
1
0,75
Magas szintu politikai es muszaki szakert6k (L. kateg6ria)
37 100
84 190 585
Belfoldi kepzes
22 260
47 375 513
213
10
0,6
Tanulmanyutak
14 840
33 538 400
2 260
1
0,4
Nyelvi kepzes
13 653
3 276 672
240
1
0,92
Kozepszintu szakmai szemelyzet (11.kateg6ria)
46 640
20 583 389
Belfbldi kepzes
18 656
15 882 077
213
4
0,4
Tanulmanyutak
-
-
2 260
1
0
Nyelvi kepzes
19 589
4 701 312
240
1
0,42
Osszesen
91 940
112 080 233
Forras: Vilagbanki munkatArsi becsles
1
