Készítette Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2015

1. sz. melléklet a FŐÉP/52-2/2016. számú tervdokumentációhoz

VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK ESETI MEGHATÁROZÁSA környezetvédelmi alátámasztó munkarész Nyíregyháza-Oros Pirkadat utca 3. sz. alatti 02108/24 hrsz.-ú ingatlan Gk gazdasági övezetből Lke kertvárosias övezetbe visszasorolásához

Készítette Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2015.

2

VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HA T ÁSOK JELENTÖSÉGÉNEK ESETI MEGHATÁROZÁSA környezetvédelmi alátámasztó munkarész Nyíregyháza-Oros Pirkadat utca 3. sz. alatti 02108/24 hrsz.-ú ingatlan Gk gazdasági övezetből Lke kertvárosias övezetbe visszasorolásához l. ELŐZMÉNY Nyíregyháza MN Önkonnányzata a 103/2004. (VI.2 I) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti tervének, és a 21/2007. (VU 2.) önkonnányzati rendelettel jóváhagyott többször módosított helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítását határozta el több területre vonatkozóan. A Város Közgyűlésének a 92/2013 . (VI. 25.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján az érvényes helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás az F6-1 szelvényszámú területen a Nyíregyháza-Oros Pirkadat utca 02108/24 hrsz.-ú területre vonatkozik. Az Oros, Pirkadat utca 3. sz. alatti 02108/24 hrsz.-ú ingatlan az előzetes tájékoztatási szakaszban 2014. novemberében a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Tennészetvédelmi Felügyelőség (a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Konnányhivatal Környezetvédelmi és Tennészetvédelmi Főosztályának jogelődjeként), mint illetékes államigazgatási szerv az Lke övezet helyett a Vt-be sorolást javasolta. Az Lke övezetbe való sorolás megtartása esetén a Környezetvédelmi és Tennészetvédelmi Főosztály a kidolgozásra kerülő véleményezési dokumentáció alátámasztó munkarészéhez szükségesnek tartotta "a tervezett módosítás megvalósításakor kialakuló környezeti helyzet vízsgálatát, különös tekintettel a vouatkozó zaj terhelési határértékek teljesíthetőségére, a teljesíthetőséget biztosító feltételek, iutézkedések ismertetésére" .

A kifogásolt terület (Pirkadat utca 02108/24 hrsz.-ú ingatlan) 2005-ben Nyíregyháza MJV 19/2005. (V. 5) KOY rendelete a 02108/24 hrsz.-ú ingatlant is magáha foglaló tömb északi részét Kertvárosias lakóövezetbe (Lke) sorolta. 2007-től a Közgyülés a helyi építési szahályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI. 12.) KOY rendeletével (a hatályos rendezési terv szerint) a 4 I -es számú főút - Pirkadat utca - Mezsgye utca folytatása - Napkorong utca folytatása közötti területet Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónának (Ok) jelölte ki. 20 I2-ben a 02 I 08/24 hrsz.-ú ingatJan tulajdonosa értékesíteni szerette volna az ingatl"'lia egy részét lakóterületként telekosztással. Ajelenlegi előírások szerint erre nem volt lehetősége, ezért kártalanítási eljárást kezdeményezett. A Polgármesteri Hivatal megoldásaként felvetette a tömb északi részén az ottani ingatlantulajdonosoknak a rendezési terv módosítását, amely a 2005-ben elfogadott szabályozási tervi megjelenéshez és a környező lakóterületek hatályos előírásaihoz hasonlóan Kertvárosias lakóövezetbe (Lke) sorolná vissza a tömb északi részét. A megkérdezett tulajdonosok (a 02108/24 hrsz.-ú ingatlan, mint a módosítást kérelmező tulajdonos) kivételével valamennyien a gazdasági övezetben kívánnak maradni, nem kérték az ingatlanjaik lakó övezetbe történő visszasorolását. Ezt csak a 02108/24 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa igényelte. A vizsgált ingatlan lakóövezetbe visszatételéhez kapcsolódó rendezési tervmódosító eljárás 20 14-ben megkezdődött. A módosítás célja továbbra is az Lke övezet visszaállítása a módosítás célja a tárgyi ingatlanra. A módosítás megvalósíthatósága érdekében így szükségessé vált a törvényi előírások (2/2005. (1.11.) Korm. rendelet "az egyes tervek, illetve programok környezeti vízsgálatáról") alapján a várható környezeti hatások jelentőségének eseti meghatározása, különös tekintettel a vonatkozó zajterhelési határértékek teljesíthetőségére.

Az alábbi munkarész a várható környezeti hatások jelentőségének eseti meghatározása céljából, az előzőekben megadott rendelet tartalmi követelményeihez igazítottan került kidolgozásra. A környezeti alátámasztó munkarész elkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. II7.; SZKV-l.I/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-I.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem;

3

SZKV-1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-I.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást Nyíregyháza MJV Önkormányzatától. 2. A TERVEZÉSI FELADAT Az érvényes szabályozási terv módosítása az Oros Pirkadat utca 3. szám ú, 02108/24 hrsz.-ú területre vonatkozik. A hatályos szabályozási terven a Ok övezeti besorolású, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna Lke kertvárosias terület-felhasználásra módosításának rögzítése a feladat. Mindeközben vizsgálandó, hogy az Lke visszasorolás helytálló lehet-e a Környezetvédelmi Főosztály véleményében megfogalmazott Vt övezeti átsorolással szemben. 3. A TERV CÉWA A terv célja, hogy módosítással kialakuló Lke kertvárosias terület-felhasmálású szabályozás lehetővé teszi-e (akár a Vt övezetbe sorolással szemben) az övezet lakó funkciójú beépítésének lehetőségét úgy, hogya területhasmálatra a környező Ok övezet ne jelentsen zavaró hatást. 4. A MÓDOSÍTÁS LÉNYEGE, AZ EREDETI TERVHEZ MÉRT JELENTŐSÉGE l. A módosítás részletezése A módosítás területe a Nyíregyházi út, mint a 41. sz. fóút északi oldalán helyezkedik el egy Ok tömb ÉK-i sarkában. Az I. rendű fóút a város egyik nagy forgalmú közlekedési nyomvonala, az út mentén döntően gazdasági terület-felhasználású övezetek vannak. A Pirkadat utca részben hasonló jellegű, részben kertvárosias beépítésű környezetben van. A módosítással érintett 02108/24 hrsz.-ú ingatlan közvetlen környezetében kelet és dél felől Ok övezetbe sorolt terület (ezen belül a Trans Vidia tüzéptelep), nyugat és észak felől kertvárosias övezetekkel határos. A Ok övezetből kiszakított lakóingatlan lakóépülete ebből a szempontból szinte minden oldalról védett homlokzatokkal helyezkedik el a környezete felé. Ez a védettség biztosításának vizsgálatakor alapvető szempont kell, hogy legyen! I. A hatályos szabályozási terv a vizsgált tömbre Ok kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónát jelöl. Az övezeti jel: Gk 711764 7: egyéb építési zóna az övezet építészeti karaktere 1: nem kialakult 1: szabadonálló - telepszem módon építhető be 7: az övezetben megengedett legkisebb építési telek nagysága 2500 m' 6: maximális beépíthetőség: 50%, min. zöldfelületi fedettség: 20% 4: Az övezetre előírt max. építménymagasság 7,5m lehet /földszint+emelet+tetőtér/ A szabadonálló - telepszerű beépítési módhoz és a 2500 m' -es legkisebb építési telek nagysághoz a HÉSZ Ub táblázata alapján 35 m-es minímális közbenső telekszélesség és 50 m-es minimális telekmélység van előírva az újonnan kialakítható telkekhez. A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület. A helyi építési szabályzat 8. § (2) b) bekezdése értelmében: "A területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, kereskedelmi, szolgáltatási épület, igazgatási épület, parkolóház, spartépítmény, továbbá kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. "

Az

2. A vizsgált ingatlanra a javasolt módosítás Lke kertvárosias lakóövezet. övezeti jel: Lke 413543 4: belső kertségi építési zóna az övezet építészeti karaktere 1: nem kialakult 3: oldalhatáron álló módon építhető be 5: az övezetben megengedett legkisebb építési telek nagysága 1000 m' 4: maximális beépíthetőség: 30 %, min. zöldfelületi fedettség: 50% 3: Az övezetre előírt maximális építménymagasság 6,5m lehet /földszint+tetőtér/

előírt

4

Az oldalhatáron álló beépítési módhoz és az 1000 m'-es legkisebb építési telek nagysághoz a HÉSZ Itb táblázata alapján 14 m-es minimális közbenső telekszélesség és 35 m-es minimális telekmélység volt előírva az újonnan kialakítható telkekhez. A helyi építési szabályzat 6. § (3) a) bekezdése értelmében "a terület jellemzően alacsony laksűrűségű. összefoggií kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgá!." ( ... ) " d) A területen legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, és kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény helyezhetií ef'. 3. A vizsgált ingatlanra a Környezetvédelmi Főosztály által javasolt módosítás Vt településközponti vegyes övezet. Az előírt övezeti jel: Vt 313443 3: mezővárosi építési zóna az övezet építészeti karaktere 1: nem kialakult 3: oldalhatáron álló módon építhető be 4: az övezetben megengedett legkisebb építési telek nagysága 720 ml 4: maximális beépíthetőség: 30 %, min. zöldfelületi fedettség: 30% 3: Az övezetre előírt maximális építménymagasság 6,5m lehet /fóldszint+tetőtér/ a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportlétesitmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen elhelyezhető - lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház,_valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő.

Összehasonlításként bemutat juk a Vt és Lke övezetre vonatkozó előírásokat. azok különbözőségét, vagy egyezőségét:

A két övezetben elhelyezhetií tevékenységek összevetésébiíl kiderül, hogy a nagy azonosság mutatkozik sok elhelyezhetií tevékenységben. Ilyenek a kereskedelmi, szolgáltató épület, sportépítmény, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségűgyi, szociális intézmény (bár ezek az Lke övezetben kivételesen!), no és természetesen lakáscélú épület. A Vt övezetben azonban vannak olyan elhelyezhetií tevékenységei is, amelyek az Lke övezetben nem helyezhetiík el. Ezek pl. önálló szolgáltató épület, szálláshely épület, parkolóház, közösségi szórakoztató épület, valamint üzemanyagtöltií. Ezek azok a létesítmény-tipusok, amelyek általában egy lakóövezeten belül mindig kifogásoltak, vagy létesítésük (az esetlegesen nagyobb környezet-terhelések eliífordulása, mint zaj-, vagy levegiíterhelés miatt) többnyire lakossági ellenállásba ütköznek, engedélyeztetésük nehézkesebb. Még akkor is, ha azok valamennyi környezetvédelmi eliíÍrásnak megfelelnek! Tehát a Vt övezet kijelölésének lehetőségei között ezen tevékenységi tipusok is helyet kaphatnának, míg a lakóövezetben ez nem lehetséges. Bár az ingatlan kialakult állapota nem feltételezi, hogy azon az előbb felsorol, Vt övezetben elhelyezhető tevékenységek megvalósítása szóba jöhetne, de elvileg nem lenne kizárható. További érv a lakáövezet mellett, hogy a Vt övezetnél a megengedett legkisebb telekméret alapján az ingatlanon akár 3 telek is létrejöhetne, míg lakóövezetnél ez max. két telek. Értékelve a két eltérő (a Vt és Lke) övezet adottságait, az alábbiak összegezhetők: Védettség szempontjából a lakójimkciók elhelyezhetósége miatt az övezetek azonos igény támasztanak a Gk övezet zavaró hatásaival szemben. A részben lakóövezeti környezetben (figyelmen kívül hagyva a Gk övezet hatását!) a Vt övezeti junkcióról elmondható, hogy elvileg több olyan tevékenység elhelyezésére is lehetiíséget ad, amelyek

5

problémásabbak lehetnek egy lakóövezeti környezet-igénybevételnél. Tehát a Vt övezet legalább annyira, vagy esetleg akár jobban (bizonyos tevékenységek esetén) lehet zavaró, mint a Ck övezet. A 02108/24 ingatlan láthatóan egy gondOZOI/, a lakójunkciókatteljességgel kiszolgálni és biztosítani tudó kialakult állapotot mutat. Tehát a módosítás hatásának a továbbiakban az a kérdése, kérdiijele, hogy hogyan biztosítható a lakóövezet védel/sége a Ck övezet zavaró hatásaitól.

2. A tervmódosítás várható környezeti hatásai A tervmódositás környezeti hatásainak további vizsgálatát fentiek alapján így az Lke lakóövezet és a Gk kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet szemszögéből folytatj uk. 2.a.) A várható környezeti hatások e lemzése A várható hatások időtartama (l), gyakorisága (G), a bekövetkezés valószínűsége (V), reverzibilitása (R) alapján a módosítással érintett terület az alábbiak szerint értékelhető: l: A működé s várható időtartama a terv távlatán túli bármely övezet rögzítése esetében. G: A környezet-igénybevétel az adott környezet alapterhelésében eltérő jellegű és mértékű hatásokat nem eredményez, hiszen a lakóingatlan jelenleg is lakótelekként funkcionál. A hatásváltozás összességében a lakóövezeti kijelölés esetén a legkisebb. A lakóövezet számára a Gk övezet esetleges zavaró hatásával szembeni védettséget a Gk övezeten belül szükséges biztosítani. V: Határértéket meghaladó környezeti hatással előírás szerinti területhasználat esetében nem kell számolni. R: Nincs irreverzibilis hatás. 2.b.) Szinergikus hatások szerinti megítélés A módosítással érin/el/ terület speciális, egyedi elhelyezkedésű azáltal, hogy saroktelek, két oldalról utca, két oldalról Ck övezet határolja. A határoló utak túloldala azonos, vagyis kertvárosias beépítésű. A Ck övezet felől a gazdasági tömbön belül beépítetlen, felhagyOI/, vagy raktározás i célú épületek, tárolóhelyek helyezkednek el. Az övezetben domináns főjunkciók a 41-es főút felőli sávban vannak. Ez az ál/apot arra adhat lehetőséget, hogy a lakáövezel/el határos gazdasági övezeti sávban a szükséges védel/ség műszaki, beépítési, tájolási eszközeit érvényesíteni lehessen. A lakóövezet védettségét így lehet biztosítani. Mivel a 02108/24 hrsz.-ú (pirkadat u. 3. sz.) ingatlan jól láthatóan ténylegesen lakófunkció kielégítésére van berendezkedve, így pl. a Vt övezetbe sorolás ezen nem változtaIna. Tehát a védelmi igény minden esetben fennáll és nem az övezeti besorolástól függ, hanem al/ól, hogy a Ck övezet me/lel/ lakójunkció marad meg, vagy alakulhat ki. 2.c.) Országhatáron átterjedő hatás Ilyen környezeti hatással nem kell számolni. 2.d.) Környezetre kockázatos hatások megítélése A tervmódosítás által bekövetkező terület-felhasználás, illetve annak változása rendeltetésszerű környezetigénybevétel esetén nem jelent a környezetre kockázatos, a megengedettnél nagyobb terheléseket. 2.e.) A tervben megfogalmazott módosítás nagyságrendje alapján A módosítás a vizsgált területet és környezetét érintően nem indukál olyan kizárnák a Gk övezet egy ingatlanának Lke övezetté minösítését.

mértékű

változásokat, amelyek

2.f.) Védett területek érintettsége A terület nem érintett sem természet-, sem táj-, sem településkép-véde1mi szempontból. Az ingatlant zárt növényzet (zöld fa l) veszi körül, amely gondozott, megtartandó növényállományt képez. A telken belül gondozott, parkosított felületek vannak. Az ingatlan a Gk övezet jelentős fedettlburkolt környezetében üde zöldfolt, biológiailag aktív sziget. 2.g.) Társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti elemek változásai A terület-felhasználás változása csak az Lke övezet esetében pozitív hatású. Bár a Vt övezetben nagyobb súllyal lenne jelen a szélesebb körű társadalmi érintettség, szolgáltatási jelleg, a munkahelyteremtés, ez azonban a környezet-terhelés mértékében is megmutatkozna.

6

3. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a terület-felhasználás módosításakor figyelembe vette a valós állapot és a szabályozási terv összhangjának megteremtését, továbbá a kialakult területhasználatban a tulajdonosi érdekek érvényesítését. A tervmódosítás összességében elősegíti: - a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági folyamatának és az épített környezet optimális igénybevételének kedvező alakulását, - a természeti erliforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési környezet terhelhetősége és a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználás összhangban legyen a vállalkozói és a városi érdekekkel, a terület adottságaival. Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7 .) KvVM r. alapján a "Kijelölt városok ll . légszennyezettségi zónába" tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A terület teljes infrastruktúrával, közművel ellátott. A terület ÉNY -i sarkát érinti a Tünde utca (I. rendű út) nappali 65 dB-es, és éjszakai 55 dBes, felét érinti a 60 dB-es nappali és 50 dB-es éjszakai zajterhelési hatássávja. 3.1. A terv céljának környezeti szempontú összemggései A tervmódosítás a szabályozási tervi feltételeinek való megfelelés mellett a területhasmálat reálisabb igénybevételének legalizálását kívánja biztosítan i úgy, hogy a környezet-igénybevétel és a környezetminőség ne károsodjon. 3.1.1. Települési környezet védelme A módosítás során figyelembe veendő legfontosabb szempont a Pirkadat utca 3. sz., mint Lke kertvárosias lakóövezet védettségének a biztosítása elsősorban a Gk övezet zavaró hatásaitól. A lakóövezet védettségét biztosító eszközök lehetnek: A lakótelek keleti és déli telekhatára közelében a Gk övezetben csak olyan épület, technológia, vagy műtárgy helyezhető el, amelynek a külső (különösen a lakóövezeti) környezet felé nincs szabadban működő, vagy sugárzó zajforrása és a vonatkozó üzemi zajterhelési határértékeket biztosítani tudja a védett homlokzat előtt. A Gk övezetben nem engedhető meg szagos, bűzös tevékenység végzése, illetve nagy kiporzással járó anyagtárolás, mozgatás vagy munkavégzés.

A módosítás környezeti hatása összességében nem eredményez ál/apotromlást nem idéznek elő!

környezetminőség

változást, a hatások

3.1.2. Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a "Kijelölt városok ll. légszennyezettségi zónába" tartozik, ahol kén-dioxid "F", nitrogén-dioxid és szilárd (PM 1O) vonatkozásában "D", szén-monoxid és benzol tekintetében "E", talajközeli ózon vonatkozásában "B" zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesüIni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel, ezt a módosítás alapvetően nem változtatja meg. A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fólmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY -i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszel1őzéséhez. A terület levegőminőségi állapotát (mint háttérterhelés) alapvetően a közlekedés és a gazdasági tevékenységek emissziói határozzák meg.

7

A tervezési terület levegőminőségét a Nyíregyháza Széna téri mérőállomás adatai alapján lehet megadni. . mert . a dato k: Ezek alapján a 2014. év októb er k"ozepen LA (/lg/m') HEt (IlWm O, I 250 S02 550,4 CO 10000 N02 19,1 100 NOx 26,5 12, I PM IO 50 37,9 Ozon . HÉt: órás hatarertek (a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. mellékIete szerint);

.

A levegőminőség megőrzése érdekében a módosított 30612010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/200 I.(XLl3.) KőM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani a terület használata során. A vizsgált környezetben (figyelembe véve a lokális térség gazdasági, ipari jellegét is) a módosítás nem befolyásolja a levegőkörnyezet minőségét. A lakóövezet kijelölés nem okoz változást a közlekedési légszennyezés mértékének alakulásában sem. A Gk gazdasági övezetre vonatkozóan (a lokális levegőminőség és az immissziós állapot minőségi romlását elkerülendő) megfogalmazható az az igény, hogy a hőtermeléshez elektromos, vagy gáz energiahordozót vegyenek igénybe. A gázüzemű berendezéseknél lehetőség szerint a 140 k wh alatti teljesítményt kell megcélozni. Továbbá a Gk ővezetben nem engedhető meg olyan tevékenység, amely szag-, és bűzkibocsátással, vagy jelentősebb porterhelésseljár. A módosítás a határoló és a fő közlekedési utak közlekedési forgalmára, közlekedési kapcsolatokra gyakorolt hatásában nem jelent változást, többlet terhelést. A lakóingatlan megközelítését, kiszolgálását biztosító közlekedési rend sem változik. A módosításnak nincs hátrányos hatása a levegőminőség alakulására, a hatás semleges!

3.1.3. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapotát a közlekedési és gazdasági, ipari eredetű terhelések határozzák meg. A rendelkezésre álló, Nyíregyháza Zaj Konzorcium által készített Stratégiai zajtérkép alapján megállapítható, hogy a vizsgált területet a 41-es főút zajterhelési hatássávja nem érinti. A területen, mint háttérterhelés, a közúti és gazdasági üzemi zajterhelés a mértékadó. Az üzemi zajok vonatkozásában feltételezve azt, hogy valamennyi gazdasági tevékenység, telephely betartja a vonatkozó zajkibocsátási határértékek et, a háttérterhelés és az üzemi zajhelyzet alapvetően a módosítást követően sem fog változni. A lakóövezet védett homlokzata vonatkozásában az üzemi zajok mértéke így nappal 50 dB, éjjel 40 dB lehet. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. alapján a terület besorolása: a Gk övezet a 4. zajvédelmi csoportba, az Lke kertvárosias övezet a 2. zajvédelmi csoportba tartozik. A vizsgált Vt övezet a 3. Zl\ivédelmi csoportba sorolt. Ebből a szempontból a Gk övezet ~hatásaival szemben kedvezőbb helyzetben lenne a Vt övezet, mert ott 5 dB-el magasabb zajterhelési határértékek lennének érvényesek. A Gk övezet szempon\iából ezáltal a lakóövezet a kedvezőtlenebb zajhelyzetet teremti meg.

8

Ezek alapján az övezetekre vonatkozó zajterhelési határértékek:

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a

27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet l. szám ú mellékiete szerint Zajtól védendő terület Határérték (LrH) az L AM megítélési szintre «( N E l. 45 35 2. 3. 4.

50 55 60

40 45 50

, . .. , .. I . Üdü l őterulet, egeszsegugy1 teruletek; 2. Lakoterulet, oktatas1 letesltmenyek terulete, temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület (Vt); 4. Gazdasági terület (Ge); N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra. ,

o.

o.

o.

Építőipari kivitelezési tevékenységtő l származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékiete szerint): Határérték (Lm) az L AM megítélési szintre (dB) építés időtartama < I hónap > 1 hó > 1 év Zajtól védendő terület N E N E N E 45 I 60 55 40 50 35

2

65 70 70

3

4

50 55 55

60 65 70

45 50 55

55 60 65

40 45 50

' . határerte ' , 'k' . ' l ve'dend"o terü ete ken: A k"ozl ek ecf," esbo"1szarmazo zal terhe leSI el zaJto Határérték(Lru) az L AM megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület B A C N E N E N E l. 40 55 45 50 60 50

2. 3. 4.

, ,

..

55 60 65

45 50 55

60 65 65

50 55 55

65 65 65

55 55 55

". " A: kíszolgalo ut, lakout; B: mellekutak, gyujtoutak, belterulett közutak stb.; C: gyorsforgalmi utak, belterületi L-ll. rendű utak stb.

A tervezett övezet zajvédelmi szempontú hatásterUletének (a környezeti Zl\iforrás hatásterületének) határa az a vonal, abol a zajforrástól származó Lz zajterhelés: 28412007. (X. 29.) Kr. 6.§ Lz (dB) Megjegyzés: ha a) LTH-IO t.L>IO dB b) LHT t.L;S1O dB c) LrH AL
,

,..- .

9

A keleti oldalon a Ok övezet beépítetlen, vagy szintén raktározás i létesítmények vannak. A nappali 50 dB határérték tartása itt sem jelenthet problémá!. Az éjszakai zaj határérték betartása (mivel a Ok övezetben éjszakai munkavégzés nincs) nem okoz problémá!. A kérdés ebben a helyzetben az, hogy a Ok övezeten belül ez az állapot, vagy a kritikus sávokban végzett, végezhető tevékenységek tarthatók-e. Mivel erre nincs garancia, ezért azt az elvárást kell érvényesíteni, hogy a Ok övezet felől (bármilyen üzemi tevékenység végzéséből eredően) a lakóingatlan védett homlokzata előtt a nappali üzemi zajterhelés nem haladhatja meg az 50 dB-t. Ez a Ok övezetben működő vállalkozás, üzemeltető kötelezettsége. A határértékek betartását igény, vagy problémás esetben zajméréssellesz szükséges igazolni. Mindezek ellenére a lakóingatlan tulajdonosa is tehet zajvédelmi intézkedéseket saját érdekében. Ezek olyan megoldások lehetnek, amelyek egybeesnek a tulajdonos egyébként is felmerülő, szükségesnek vélt védelmi, vagyonvédelmi, vagy vizuális akadályt képező megoldásaival (pl. magasabb, zárt kerítés, zárt, határoló növényzet). műszaki

Ezekkel a feltételekkel mind az üzemi zajterhelés, mind a zajvédelmi hatásteroleti kritériumok is biztosÍtva lehetnek a lakóingatlan védettsége szempontjából. A módosítás következtében a vizsgált lakóövezeti ingatlan járműforgalma (az előzőekben már több összehasonlítást véve alapul) nem változik, tehát a megközelítési utak forgalmában és zajterhelésben változást, többlet terhelést nem okoz.

Összefoglalva a módosítás zqjkörnyezeti állapotra, kiemelten a lakóövezeti környezetre várható hatását, hogy a Gk övezetből való átsorolás nem okozza a környezeti zajhelyzet romlását! A módosítás nem érinti hátrányosan a lakóövezetet! kijelenthető,

3.1.4. Talaj- és vízvédelem A módosítással érintett területen a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a mód. 123/1997. (VII.18.) Korm. r., a módosított 22012004. (VII.2!.) Korm. r., a 219/2004. (XII. 25.) Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A terület teljes mértékben művi, kultúrhatás alatt álló talajkömyezet. A vizsgált terület kialakult, beépített állapotú, így talaj védelmi vonatkozása nincs. A terület a 27/2004.(XIl. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területen a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A területen teljes közműellátottság van, ebben a módosítás változást nem okoz.

A módosítás talaj-, és vÍzvédelmi vonatkozása nem jeleni változást, a lakóövezeti környezetet ez nem érinti! 3.1.5. Hulladékgazdálkodás A terület a városi hulladékgyűjtés járatszerű rendszerébe be van kapcsolva. Ebből eredően a rendezett hulladékgazdálkodás feltételei biztosítottak. A módosítással érintett területen felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani.

A módosítás hulladékgazdálkodáyban semleges!

megjelenő

hatása mind a Vt, a Ge, mind a lakóövezet szempontjából

3.1.6. Örökségvédelem A módosítás a vizsgált területek régészeti érintettségében nem jelent változást.

10 4. ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza-Oros Pirkadat utca 3. sz. 02108/24 hrsz.-ú területét érintő, érvényben lévő településrendezési és szabályozási terv módosítását Vállalkozó kezdeményezte. A munkarész kidolgozása során a hatályos településszerkezeti terv adatai lettek alapul véve. A módosítás megvalósíthatósága érdekében szükségessé vált a törvényi előírások (2/2005. (1.11.) Korm. rendelet "az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról") alapján a várható környezeti hatások jelentőségének eseti meghatározása kiemelten a vizsgált területtel határos lakóövezet védettségének biztosítása szempontjából Az érvényes szabályozási terv módosítása a fentebb leírt szabályozási tömbre, illetve ingatlanra vonatkozik. Az érvényben lévő terv szerinti Gk terület-felhasználás kerül módosításra Lke övezetre. A terület-felhasználás változása sem a környezet-igénybevétel ben, sem a területhasználatban és környezetterhelésekben nem eredményezi hátrányos helyzet kialakulását a tárgyi lakóingatlan számára. A hatások semlegesek, azaz a környezeti elemek és épített környezet a kialakult állapotban realizálódnak. A vizsgálat által megállapítást nyert, hogy a Vt övezet esetleges kijelölése nagyobb környezet-terhelést indukálhatna. A lakóövezetté minősítés veti fel a legkevesebb megoldandó kérdést. A tervmódosítással összefüggésben a környezeti hatások jelentőségének eseti eldöntése céljából készített alátámasztó munkarész alapján a módosítások környezeti hatása nem minősül jelentősnek, a módosított szabályozási terv az alátámasztó munkarész alapján elfogadható, hogy az Lke övezet rögzítése előnyösebb, mint a Vt övezet kijelölése, az övezeten belüli lakásfunkciók védettsége biztosítható.

Debrecen, 2015. Il. 29. LÉVAI BÉLA környezetvédelmi suticrnémok, szakértő, mélyépítő mérnök

AdósU!m , 72-.::3789·3-29

VálLig sz: EV·'i32211 8sz1 sz.. 1!13800 it 48636 4024 Ocbreci,:n. ~lJ.d,j ,\" , ellFax 52/314-193

~- t4. ! Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök,

szakértő

m'p1yépítőmérnök

Kamarai reg.: HBM MK 09-0036 Debrecen, Kandia u. 15.1./7. Tel.: 06-20/9433-910 e-maiI: [email protected]

2. sz. melléklet a FŐÉP/52-2/2016. számú tervdokumentációhoz 3. számú melléklet

NYÍREGYHÁZA

MEGYEI

JOGÚ

VÁROS

Településrendezési eszközeinek módosítása

Környezeti értékelés véleményezése Nyíregyháza MJV RT módosításához 4 terület vonatkozásában

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSEK Szakértő tervező: Lévai Béla – környezetvédelmi szakmérnök 2015. január

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Sziget utca északi részének gazdasági rendeltetésű erdőzónából (Eg) mezőgazdasági általános zónára (Má) történő

Készítette: Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2014.

2

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Sziget utca északi részének gazdasági rendeltetésű erdőzónából (Eg) mezőgazdasági általános zónára (Má) történő módosítása 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 66/2011. (VIII. 23.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a D4 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Sziget utca északi oldala az Érpataki (VIII.)-főfolyás és a Kótaji út között területét érinti. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg.

2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK 2.1. A tervmódosítás fő célja A Sziget utcától északra található, jelenleg Eg gazdasági rendeltetésű erdőzónának jelölt ingatlanok Má általános mezőgazdasági zónába sorolásának az igénye merült fel. Ennek oka, hogy a Sziget utcában kialakult állapot nem egyezik a rendezési terv által kitűzött előírásokkal. Ugyanis a gazdasági erdőként kijelölt ingatlanokon még a terv 2005-ös évi jóváhagyása előtt megépült tanyák, gazdasági, vagy állandó ott-tartózkodást szolgáló épületek miatt ez nem valósítható meg. Így a szabályozás ellentmondásos. A módosításnak alapvetően nem volt célja a területet lakózónába sorolni, viszont javasolja az érintett tömbön belül az erdőzónába tartozó területek Má mezőgazdasági általános zónába sorolását. Ezzel ugyanis megmarad az ingatlanok 3 %-os beépítési lehetősége, továbbá lehetőségük lesz a tulajdonosoknak lakáscélú használat esetén plusz 25 m2-es bővítésre, illetve a meglévő épületeken engedély-köteles átalakításokat és felújításokat végezni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával. A módosítás eredményeként a kialakult állapot és a tervezett terület-felhasználás összhangba kerül, mindezeken túl az ingatlantulajdonosok építési jogokkal rendelkezhetnek. A vizsgált terület Nyíregyháza város ÉNY-i részén helyezkedik el, a Kótaji út és az Érpataki (VIII.)-főfolyás által bezárt területen. A Sziget utca a főfolyás felső kanyarulata által közrezárt

3

földrészlet. Környezetében dél-nyugatra a nyíregyházi repülőtér területe, nyugatra Felsőpázsit településrész (4 km-nyire), észak-keletre Nyírszőlős Lke lakóövezete, keletre a sóstói erdő (1,5-2 kmre) található. Közvetlen környezetében dél felé szántó (a jelen szabályozási terv szerint Eg gazdasági erdő), nyugatra a főfolyás, azon túl Kkö (Repülőtér különleges közlekedési) övezet területe, északra Má mezőgazdasági terület, ÉK-re Lke kertvárosias övezet, kelet felől a Kótaji út (38134-es ök. út) határolja. A vizsgált tömbön belül, beékelődve változatlanul megtartásra kerül a Ki különleges közhasználatú építmény zóna szálláshely, szolgáltató (a funkció megjelölésével >=10 % beépítettséggel) övezete cca. 1,7 ha kiterjedéssel a 0412/5-6-7-16 hrsz.-ú ingatlanokon. Az átsorolni tervezett 0412/10, /11, /12, /14, /15, /17, /18, /19, /20, /21 hrsz.-ú területek földhivatali nyilvántartás alapján 4-5-6-os minőségű szántók (15359 m2), kivett (tanya, udvar, út 6622 m2), gyümölcsös (1010 m2), rét (561 m2), összesített nagysága 23552 m2, magántulajdonban lévő földterületek. 2.2. A terv céljainak összefüggése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel az országos ökológiai hálózat vonatkozásában van összefüggése, a megyei területrendezési tervvel nem ellentétes. A módosítás tárgyát képező földterületeket az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó részlete éppen lefedi. Tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat érintettsége mind a jelenlegi, mind a módosítás utáni terület-felhasználás vonatkozásában indifferens, határvonalait nem érinti, annak vizsgálata, elemzése szükségtelen. 2.3. A választott módosítások indoka, annak alátámasztó leírása A jelenleg Eg gazdasági rendeltetésű erdőzónának jelölt ingatlanok a jelen szabályozási terv elfogadása előtt valamilyen szinten tanya, gazdasági, vagy állandó ott-tartózkodást szolgáló épületekkel már beépültek, így a területre erdő övezet kijelölése nem volt helytálló. Tehát a 2005. évi gazdasági erdő övezetbe sorolás és a tényleges használat ellentmondásossá vált. A területen a kialakult állapotok vegyes helyzetet mutatnak. Ugyanis megtalálható a lakáscéllal összevont gazdasági épület és életvitel, megtalálható a mezőgazdasági tevékenység, valamint a tanyagazdaság jellegű használat. Mindezeket akceptálta az önkormányzat azzal a szándékkal, hogy olyan övezeti besorolást biztosít a területen, amely lehetővé teszi a kialakult állapot megtartása mellett az esetlegesen kívánt kisebb mértékű, engedély köteles építést, fejlesztést, felújítást, átalakítást. Mivel az ökológiai hálózat érintettsége miatt lakózóna nem jelölhető ki, az előzőekre alkalmas Má általános mezőgazdasági zónába sorolást javasolja. Ezáltal a Sziget utcában kialakult állapot egyezni fog a rendezési terv által kitűzött előírásokkal, a kialakult állapot és a tervezett terület-felhasználás összhangba kerül. A módosítás jelentős „hozadéka”, hogy az ingatlantulajdonosok építési jogokkal rendelkezhetnek. A módosításnak a célzott, konkrét terület-megjelölés eredményeként nincs alternatív lehetősége.

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA 3.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A tervmódosítás az igazgatási területet érintő, az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemeinek a bemutatatása, a terület érintettség: A területre vonatkozó OTrT előírások: Nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete”. Nem „felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete”. Nem „kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete”. Nem „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” Nem „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet”

4

-

A területet nem érinti a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, illetve ex lege terület. A terület érinti Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete a terület déli felét. A felszín alatti vizek állapota szempontjából a terület érzékeny. Az országos vízminőség-védelmi terület övezete. Szélsőséges időjárási viszonyok esetén a terület DK-i részén belvízveszéllyel számolni kell. 3.2. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a terület-felhasználás módosításakor figyelembe vette a helyi adottságok és a szabályozási terv összhangjának megteremtését, továbbá a kialakult területhasználatban a tulajdonosi érdekek lehetőség szerinti legkedvezőbb arányú érvényesítését. Ezzel gyakorlatilag elősegíti a lehető legkisebb arányú környezet-, természet-, és földvédelmi érintettség elérését. Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület a 81/2007. (IV. 25.) Korm. r.-el módosított 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékenynek minősül (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában való érintettség miatt). A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A terület egyébként alapszintű infrastruktúrával ellátott, illetve ellátható. A felszíni vizek befogadó vízfolyása a területet félkörösen körbezáró Érpataki (VIII/1)főfolyás. Kiemelt jelentőségű feladatként kell kezelni a terület módosított szabályozási előírások szerinti használatát. Ezen belül a kialakult állapot beépítettségéhez viszonyított újabb, a megengedett arányú építési, felújítási, átalakítási igényeket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága hozzájárulásával lehet csak megvalósítani. Fontos tájképi elem a terület változatos domborzati adottsága. Ezért ezt a hangulatos morfológiát meg kell őrizni! Kockázati tényezőként kell kezelni azt a helyzetet, amelyet az Érpataki (VIII.)-főfolyás vízingadozása, nagyvízi állapota okozhat. Ez elsősorban terület déli, mélyebb fekvésű telekrészeit érintheti. A tervmódosítás összességében tartalmazza: - a fenntartható fejlődés jó környezeti, természeti állapot és a művi környezet optimális igénybevételének feltételeit, - a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználás összhangban legyen a tulajdonosi, a városi, a természeti érdekekkel, a terület adottságaival. 3.3. A terv céljának környezeti szempontú összefüggései A tervmódosítás a szabályozási tervi feltételeinek való megfelelés mellett az adott környezetben legkisebb beavatkozást, környezet-terhelést és a területhasználat optimális minőségű igénybevételét kívánja biztosítani. Ez teljes mértékben megfelel a területre vonatkozó, magasabb szintű országos ökológiai hálózatra vonatkozó feltételeknek is. 3.4. A módosítások jelenlegi környezeti tervvel összefüggésben lévő elemei Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd

5

(PM10) vonatkozásában „D”, szén-monoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel. A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fölmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY-i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszellőzéséhez. A terület levegőminőségi állapotát (mint háttérterhelés) alapvetően a közlekedés légszennyezése, valamint a mezőgazdasági területhasználat határozza meg a szálló porszennyezés mellett. A térségi háttér-szennyezettséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg, amely a város ezen térségére közel azonosnak vehető. A térségi (regionális) levegőterheltséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg pl. a Kpuszta vagy jellegzetes regionális mérőállomás mérései alapján. LA\CR SO2 CO* NO2 PM10 CH*

µg/m3 1,1 62,2 11,3 4,0 5,6

*: becsült érték.

Az előbbi táblázatok adatainak felhasználásával az órás átlagos alap-légszennyezettségek a felülvizsgálati területen: LA\CA CA (µg/m3) HÉ1 (µg/m3) T (%) SO2 1,8 250 99,3 CO 343,5 10000 96,6 NO2 20,0 100 80,0 PM10 26,0 50 48,0 CH 15,6 --CA: alap-levegőterheltség (µg/m3); HÉ1: órás határérték (a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint); T: terhelhetőség (%).

A táblázat utolsó oszlopában a környezeti levegő terhelhetősége van megadva (az órás levegőterheltségi határértékhez viszonyítva) a területre vonatkozóan. (Terhelhetőség: a levegőterheltségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége). A környezeti levegő jelentős terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik, azonban a területhasználatban bekövetkező módosítás szempontjából ez jelen esetben érdektelen. A levegővédelmi törvény értelmében a levegőminőség-védelem célja, hogy a jelenlegi állapotok ne romoljanak. A terület erdő övezetből mezőgazdasági övezetbe sorolása ezt nem veszélyezteti. Még abban az esetben sem, ha a területen megengedett beépítések jövőbeni minimális változásával valamelyest változik a levegőterhelés jellege. Ezt a kialakult állapot szerint meglévő gazdasági, vagy vegyes funkciójú épületek, illetve a Ki övezetben lévő létesítmény tüzeléstechnikai emissziója okozhatja. Ennek mértéke lokálisan és városrész-szinten elméleti jellegű. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapota a közlekedés, a Ki övezet szálláshely-szolgáltató létesítmény és a mezőgazdasági (kertségi) használat zajterhelése alapján jellemezhető. Alapvetően a környezeti zajterhelést a Kótaji út (38134-es ök. út), valamint a Ki övezet látogatói forgalma jelentheti. A kialakult állapot szerinti telekhasználatnak jelentős szerepe nincs a környezeti zajterhelés alakulásában, azok használatából eredő zajterhelések kevésbé zavaróak.

6

A területen becsülhető háttérzaj mért értékkel nem adható meg, azonban fentiekből eredően a közlekedési zajterhelés vehető figyelembe. A forgalom alapján ez nappal 44 dB, éjszaka 35 dB körüli a terület súlyponti részén. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A tervezett lakóövezet zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó LZ zajterhelés: Megjegyzés: ha 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) a) LTH-10 ∆L>10 dB b) LHT ∆L≤10 dB ∆L<0 dB c) LTH d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 gazdasági környezet

zajforrás

, ahol ∆L=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A módosítással gyakorlatilag a zajvédelmi követelmények nem változnak, tehát a közvetlen és távolabbi területhasználatok (mint az ÉK-re lévő Lke kertvárosias lakóövezet, valamint a körbezárt Ki övezet) vonatkozásában a vizsgált területre ezektől szigorúbb határértékek vonatkoznak. Tehát a módosításnak nincs zajvédelmi hatásterület kijelölését igénylő következménye. A tervezési terület szempontjából fontos a megközelítést biztosító útvonal forgalma és zajterhelése. A Sziget utca a Kótaji (38134-es) út mellett helyezkedik el. Az út ÁNF-a az ÁKMI országos forgalomszámlálási adatai alapján vehető figyelembe. A forgalom alapján a zajterhelés elméleti úton számítható. A közlekedési eredetű zajkibocsátást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint számítjuk. A vizsgált út forgalma és zajterhelésének alakulása (50 km/h haladási sebességnél): 2014. év forgalmi adat és zaj Út neve ÁNF LAeq(7.5) LAeq(7.5) j/nap nappal dB éjjel dB Kótaji út 838 62,9 55,3 (38134-es út) A Kótaji út környezetében a vizsgált területre vonatkozó, közlekedéstől származó határérték nappal 50 dB, éjszaka 40 dB. Ez (figyelembe véve a domborzati tényezőket, és az egyéb zajárnyékoló hatások korrekcióját) a határérték az úttengelytől 40-50 m-re teljesül. Tehát a terület túlnyomó részén a közlekedési zaj mértéke nem zavaró hatású. Talaj- és vízvédelem A területen mezőgazdasági, kertség-jellegű vegyes hasznosítás található, egyes telkeken épületekkel. Felszíne dombos, a Sziget utcától délre már inkább sík területhez kapcsolódik. A területet gyakorlatilag „sziget-szerűen” a Sziget utca, a Kótaji út és az Érpataki (VIII.)-főfolyás határolja, fogja közre. Talajvédelem A talajadottságokra a nyírségi homok mechanika a jellemző. A dombokat futóhomok alakította, a mélyebb részeken humuszosabb takaróréteg fordul elő. Mint a terület szabályozási terv szerinti korábbi, és a módosítást követő hasznosítása is jelzi, a szántó művelésbe tartozó terület összességében gyenge talajadottságú terület. A jelen szabályozási terv szerinti és a módosított besorolás így a talajadottságok vonatkozásában közömbös. Eltérés akkor mutatkozhat, ha ténylegesen erdőművelés kerülne átsorolásra általános mezőgazdasági övezetbe. Ugyanis az erdőművelés egy speciális talaj-igénybevételt jelentett volna. A mezőgazdasági (esetünkben vegyes) használat a talajra fajlagosan többféle kockázatot jelenthet, mint jelentene egy

7

aktív erdő. Ennek oka az ingatlanokon kialakult, jelen lévő építmények, művi elemek, a kommunális használat, valamint az esetlegesen előforduló kemizálás (mint permetezés, gyomirtás). Ezen a területen azonban a talajhasználatból eredően jelentősebb talaj-igénybevétel és talajterhelés nem észlelhető és nem feltételezhető. Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területen a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A város területe (benne a vizsgált területtel) a Nyíri öblözet területére esik. A mértékadó talajvízszint 1,5-2,0 m mélységben helyezkedik el, az Érpataki (VIII.)-főfolyás által is befolyásoltan. Nagy víz esetén a terület mélyebb részein a felszín közelében is megjelenhet. Az Eg gazdasági erdőnek, illetve a módosítás utáni Má mezőgazdasági övezetnek nincs infrastruktúrális igénye. Mindezek ellenére (tekintettel a vegyes mezőgazdasági használatra) a területen van és lehetséges a vezetékes vízellátás és zárt szennyvízhálózat igénybevétele. Hulladékgazdálkodás A terület közel van Nyírszőlős településhez, így igénybe vehető a szervezett hulladékgyűjtés rendszere. Ebből eredően a jelenlegi területhasználatnak megfelelően rendezett hulladékgazdálkodás valósul meg. Jelentős kockázatú ismert, vagy észlelt hulladékszennyezésre, illegális elhelyezésre utaló nyom nincs az érintett területeken. Természetvédelem A módosítás területei nem tartoznak Natura 2000 védettségi kategóriába, sem ex lege védett természeti területetek sorába. Az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó eleme viszont lefedi a Sziget utcától főként északra eső részt. Mivel a jelenlegi és a tervezett területhasználat jellege a természetes területminőségben alig jelentős különbségű, ökológiai szempontból nem jelentős változás. E tekintetben az ökológiai hálózat érintettsége közömbös. A biológiai aktivitásérték (BAÉ) egyenlege a módosítás előtt és a módosítás után az alábbiak szerint alakul:

Módosítással érintett terület Hrsz.-e

Nagysága (ha)

0412/10, /11, /12, /14, /15, /17, /18, /19, /20, /21

2,1781 0,0561 0,101

összese n

2,3552

Jelenlegi állapot Földhiv.-i BAÉ műv. ág mutató (felületmin.) szántó rét gyümölcsös

3,2 6,0 5,0

Módosítás utáni állapot BAÉ

Tervezett Nagy felületmi ság nőség (ha)

általános 6,9699 mezőgaz 2,3552 0,3366 dasági 0,505 terület 7,8115

2,3552

BAÉ mutató

3,7

BAÉ

BAÉ különbözet

2,590

- 0,479

8,7142

+0,9027

A BAÉ mutató a módosítás révén minimálisan növekedni fog, tehát kompenzációra nincs szükség.

8

Örökségvédelem A módosítással érintett területekre előzetes örökségvédelmi hatástanulmány nem készült. Tekintettel arra, hogy a módosítás miatt a terület felső talajrétegének (mint a régészeti szempontból elsődleges réteg) érintettsége nem merül fel, a módosításnak nincs örökségvédelmi szempontból hatása. Környezeti konfliktusok A módosítással érintett beavatkozási területen környezetvédelmi konfliktus nem merül fel. Természetvédelmi vonatkozásában a módosítás utáni Má övezetben a megengedett 3 %-os beépítési lehetőség, továbbá a lakáscélú használat esetén plusz 25 m2-es bővítés, illetve a meglévő épületeken engedély-köteles átalakítások és felújítások (tekintettel hogy a terület az ökológiai hálózat része) a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhetnek. 3.5. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással általánosságban a környezet-igénybevétel tekintetében számottevő változást nem következik be. A tervmódosítással a kialakult állapothoz jobban alkalmazkodó, ezen állapot fenntarthatóságát jobban segítő besorolás, szabályozás alakul ki. Épített, művi környezet Előzőek következményeként a terület-felhasználás átsorolása, a talajhasználat, a táji-, településképi elemek módosulása, valamint a levegő-, és zajkörnyezet állapotváltozása –annak tükrében, hogy a módosítással kialakuló hasznosítás szinte egyezik a tényleges hasznosítással- nem jelent érdemi, a környezeti elemekre jelentősebb hatást kiváltó változást az adott környezetben. Ugyanakkor fontos szempont, hogy megmaradjon a terület jellegzetes, hangulatos morfológiája, a tájkaraktere és a „sziget-jelleg”. A módosítás hatása e tekintetben semleges! Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani a terület használata során. A vizsgált környezet megfelelő levegőterhelési tartalékokkal rendelkezik, bár a módosítást ez érdemben nem befolyásolja. Mivel a tényleges és a módosított területhasználat levegőkörnyezeti szempontból irreleváns, bizonyos minőségi eltérést csak egy ténylegesen funkcionáló erdő jelenthetne. Bár jelen esetben nem indokolt az összehasonlítás, a levegőminőség pozitív alakulásában a mezőgazdasági és erdő művelés között hatáskülönbség cca. 2,5-szeres az erdő javára. A közlekedési légszennyezés mértékének alakulását a módosítás nem befolyásolja. Ezek alapján a módosítás hatása semleges! Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A vizsgált területre vonatkozóan sem a zajvédelmi követelmények, sem a zajterhelési állapotok nem módosulnak az övezeti átsorolás miatt. A kialakult állapotú vizsgált területtel szomszédos, szintén kialakult területhasználatok (Lke övezet, Ki övezet, Eg és Má övezetek) zajpozíciói sem módosulnak. A hatás közömbös! Talajvédelem A módosítással érintett területen a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r., a mód. 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani.

9

A módosítással a talajadottságok és a terület morfológiája nem változnak. A vegyes mezőgazdasági, kertjellegű használatot a módosítás csak legalizálja, megerősíti, ugyanakkor negatív hatásokat nem idéz elő. A területen a talajhasználatból eredően jelentősebb talaj-igénybevétel és talajterhelés nem feltételezhető távlatban sem. A mezőgazdasági övezetben a talajra szennyezési kockázatot jelentő tevékenység továbbra sem engedhető meg. Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett területen a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változnak. A módosítás utáni Má mezőgazdasági övezetben (tekintettel a vegyes mezőgazdasági használatra) továbbra is fennáll vezetékes vízellátás és zárt szennyvízhálózat igénybevétele. Amennyiben a telektulajdonosok felszín alatti, kis talpmélységű víznyerő helyet (fúrt kutat) kívánnak létesíteni, azt a törvényben előírt engedélyek alapján megtehetik. Fontos követelmény, hogy a területről szennyvíz, szennyezett csapadékvíz, hulladék, vagy egyéb szennyező anyag az Érpataki (VIII.)-főfolyásba nem engedhető. A módosításnak nincs jelentős hatása a talaj-, és vízikörnyezetre! Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területen felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A területen a hulladékgazdálkodást egyedileg, vagy Nyíregyháza, és a közeli Nyírszőlős szervezett hulladékgyűjtés rendszere által biztosíthatják. Ebben a módosítás nem okoz változást. A hatás semleges! Természetvédelem A módosítás területét lefedő ökológiai folyosó állapotában, minőségében nem következik be változás. Ugyanis az ökológiai folyosó már a korábban kialakult állapotban került kijelölésre és abban érdemi eltérés a módosítás után sem lesz. A hatás semleges! 3.6. A környezeti következmények előrejelzése A meglévő és tervezett terület-felhasználással szemben támasztott követelmények azonosak. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni a módosítás után sem. Jelentősebb, nagytávú hatásokkal akkor kellett volna számolni a területhasználati, tájhasználat, tájképi megjelenés során, ha tényleges erdőterület kerül átsorolás miatt megszüntetésre. 3.7. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításnak szerkezeti tervi vonzata nincs, a szabályozási terv az Má övezetekre vonatkozó 3 %-os beépítési lehetőséggel, továbbá a lakáscélú használat esetén plusz 25 m2-es bővítéssel, illetve a meglévő épületeken engedély-köteles átalakítások és felújítások lehetőségével bővül. Ebben a természetvédelmi hatóság hozzájárulása a döntő. A módosítás környezetvédelmi hatása általában határértékek alatti terheléssel elviselhető, vagy semleges valamennyi környezeti elem vonatkozásában. A területhasználat változása kiterjedésében nem jelentős. Összességében a módosítás semleges hatással van valamennyi környezeti elemre!

10

4.-5.-6. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK, JAVASLATOK A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. Az övezet állapot-minőségének megőrzése érdekében külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 66/2011. (VIII. 23.) sz. határozattal megindított módosító határozata a 103/2004. VI. 21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a D4 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Sziget utca északi oldala az Érpataki (VIII.)-főfolyás és a Kótaji út között területét érinti. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg. A tervmódosítás fő célja A Sziget utcától északra található, jelenleg Eg gazdasági rendeltetésű erdőzónának jelölt ingatlanok Má általános mezőgazdasági zónába sorolásának az igénye merült fel. Ennek oka, hogy a Sziget utcában kialakult állapot nem egyezik a rendezési terv által kitűzött előírásokkal. A gazdasági erdőként kijelölt ingatlanokon még a terv 2005-ös évi jóváhagyása előtt megépült tanyák, gazdasági, vagy állandó ott-tartózkodást szolgáló épületek vannak. Így a szabályozás ellentmondásos. A módosításnak célja így a területet olyan övezetbe sorolni, ahol a kialakult állapot megtartható, az övezeten belüli korlátozott beépítések realizálhatóak legyenek, ugyanakkor tekintettel az ökológiai érintettségre, lakózóna ne alakulhasson ki. A módosítás eredményeként a kialakult állapot és a tervezett terület-felhasználás összhangba kerül, mindezeken túl az ingatlantulajdonosok korlátozott építési jogokkal rendelkezhetnek. Az átsorolni tervezett 0412/10, /11, /12, /14, /15, /17, /18, /19, /20, /21 hrsz.-ú területek földhivatali nyilvántartás alapján 4-5-6-os minőségű szántók (15359 m2), kivett (tanya, udvar, út 6622 m2), gyümölcsös (1010 m2), rét (561 m2), összesített nagysága 23552 m2, magántulajdonban lévő földterületek. Tehát a gazdasági erdő csak tervi szinten létezik. Magasabb rendű tervekkel való összhang A módosítással érintett terület nem ellentétes sem magasabb rendű országos, sem megyei tervekkel. A területre vonatkozó OTrT előírások alapján a területet fedi az ökológiai folyosó területe. Mivel a módosításnak a tényleges és tervezett állapot között nincs számottevő minőségi eltérése, az ökológiai folyosó területét és minőségét nem befolyásolja. A területre vonatkozóan nem merült fel olyan egyéb környezet-, természet-, vagy víz-, földvédelmi korlátozó adat, amely akadályozná a módosítás megvalósítását.

11

A terv megvalósulásával várható környezeti hatások A tervezett módosítás összhangot teremt a kialakult állapot és a szabályozási tervi előírások között. A módosításnak sem a levegő-, sem a zajkörnyezetre, sem a talaj-, és vízi környezetre számottevő, az alapállapotot megváltoztató hatása nincs. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett terület-felhasználással szemben támasztott követelmények az övezetre előírt szabályozás, a területhasználatra vonatkozó környezet-, és természetvédelmi előírások betartása alapján teljesülnek. A tervmódosítás értékelése A tervmódosításnak környezeti szempontból szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában gyenge, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni, külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása a környezetterhelés tekintetében semleges, jelentős hatásokkal nem kell számolni. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyag. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv az elhatározások, módosítások kijelölését célzó és biztosító javaslat elfogadásra javasolt.

Debrecen, 2014. 09. 15.

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Sóstóhegy 0110/53 hrsz.-ú ingatlan környezetében az ökológiai határvonal felülvizsgálata, kertvárosias lakóövezetbe (Lke) való átsorolás módosításához

Készítette: Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2014.

2

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Sóstóhegy 0110/53 hrsz.-ú ingatlan környezetében az ökológiai határvonal felülvizsgálata, kertvárosias lakóövezetbe (Lke) való átsorolás módosításához 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 92/2013. (VI. 25.) sz. határozattal megindított felülvizsgálata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a C5-4 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Sóstóhegy 0110/53 hrsz.-ú területét érinti. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg.

2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK 2.1. A tervmódosítás fő célja A város a Sóstóhegy, Seregély utca déli oldalának kialakult Lke kertvárosias lakókövezetét kívánja felülvizsgálni lakossági megkeresésre azzal a szándékkal, hogy a már megkezdett beépítés egy telek mélyégig folytatható, befejezhető legyen keleti irányban. A 0110/53 hrsz.-ú ingatlan érvényes terv szerinti besorolása Ee egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő. Az ingatlan déli fele az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó részét képezi. A módosítás célja a lakóövezet Seregély utca déli oldali végigvezetése mellett az ökológiai folyosó területét érintő ökológiai határvonal felülvizsgálata, ezzel együtt az Ee övezet átsorolása Lke kertvárosias övezetbe. A vizsgált terület Nyíregyháza város ÉK-i része, Sóstóhegy településrész déli pereme. Megközelíthető a Kemecsei (3834-es számú ö.k) útról az Úttörő u. – Jázmin u. (vagy Mogyoró u.) nyomvonalon, valamint Korányi Frigyes u. – Sóstóhegyi út - Szellő u. – Jázmin u. (vagy Mogyoró u.) nyomvonalon. A terület határait észak felől a Seregély u. beépített kertvárosias lakóövezete, nyugatról a Seregély u. déli oldal részben beépült kertvárosias lakóövezete (Lke 413443), azon túl a Mogyoró u., majd beépítetlen Vt övezeti terület, délről a 0110/70 hrsz.-ú, Ee övezetbe sorolt, ténylegesen lucerna művelésben lévő mezőgazdasági terület, amely az ökológiai hálózat (a vizsgált terület felőli kisebb

3

része ökológiai folyosó, a távolabbi, nagyobb része magterület) része, keletről a 0110/70 hrsz.-ú Ee övezet még részben az ökológiai folyosó részét képező földterület jelenti. Ezt kelet felé a 0111 hrsz.-ú árok zárja, azon túl a Tüskevár Panzió és Hotel Bíbic és a horgásztó helyezkedik el. Az átsorolni tervezett terület földhivatali nyilvántartás alapján 6-os minőségű szántó, nagysága 9592 m2, magántulajdon. 2.2. A terv céljainak összefüggése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel az országos ökológiai hálózat vonatkozásában van összefüggése, a megyei területrendezési tervvel nem ellentétes. A módosítás tárgyát képező 0110/53 hrsz.-ú ingatlan területébe az ökológiai hálózat ökológiai folyosó részlete belemetsz, amelynek vonala az ingatlant K-NY-i irányban kettészeli. Tehát az ingatlan északi fele nem érintett, a déli fele az ökológiai folyosó része. Tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat határvonalai (az országos kijelölés alapján) nem konkrét helyrajzi számok telekhatáraihoz igazítottak, célszerű és logikus lenne, ha a határvonal visszarendezhető lenne a 0110/46 hrsz., a 0110/62; 0110/72; 0110/48-52; a 0110/53 hrsz.-ek déli határa, innen a 0111 hrsz.-ú árok északi határvonaláig. Ezzel együtt a 0110/10 hrsz.-ú, jelenleg Vt (településközponti vegyes) övezet megmarad. Ugyancsak megmaradna az Ee erdő besorolás a 0111 hrsz.-ú csatornától északra lévő 0110/70 hrsz. kis részlete, valamint a 0110/60 hrsz. területen. 2.3. A választott módosítások indoka, annak alátámasztó leírása A tervezett módosítás olyan konkrét lakossági kezdeményezésű céloknak, beépítési lehetőségnek teremti meg a szabályozási tervi alapját, amely a Sóstóhegy déli lakóövezeti részét teszi befejezetté, lezárttá. Ezzel a Seregély utca féloldalas beépítettsége megszűnik, az utca déli oldala új lakótelkek alakításával az adottságokhoz mérten kétoldali lakósávval lezárhatóvá válik. Ez városképi szempontból feltétlen kedvezőbb. A tulajdonosi és városi érdekek egyezése alapján a konkrét terület-megjelölés miatt alternatív lehetőség vizsgálata érdektelenné vált.

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA 3.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A tervmódosítás az igazgatási területet érintő, az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemeinek a bemutatatása, a terület érintettség: A területre vonatkozó OTrT előírások: Nem „komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete”. Nem „felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete”. Nem „kiemelten fontos érzékeny természeti területek övezete”. Nem „kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” Nem „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet” A területet nem érinti a Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, illetve ex lege terület. A terület érinti: Az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezete a terület déli felét. Az országos vízminőség-védelmi terület övezete. A felszín alatti vizek állapota szempontjából a terület érzékeny. Szélsőséges időjárási viszonyok esetén a terület DK-i részén belvízveszéllyel számolni kell. 3.2. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a terület és terület-felhasználás kijelölésekor messzemenően figyelembe vette a helyi adottságokat a lehető legkisebb arányú környezet-, természet-, és földvédelmi érintettség elérése céljából.

4

Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület a 81/2007. (IV. 25.) Korm. r.-el módosított 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékenynek minősül (a település közigazgatási területének legalább 10%-ában való érintettség miatt). A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A tervezési terület infrastrukturálisan be van kapcsolva a gyűjtőjárattal lefedett városi hulladékgyűjtési rendszerbe. A területen a teljes közműellátás fejlesztéssel bővíthető. A felszíni vizek befogadó vízfolyása a terület mellet haladó 0111 hrsz.-ú árok, valamint a délre távolabb folyó Igrice (VIII/1)-csatorna. Kiemelt jelentőségű feladatként kell kezelni a terület közművesítésének és a lokális csapadékvízelvezetés rendszerének a megoldását, a környezeti levegő és a talajközeg kíméletes igénybevételét, valamint az ökológiai folyosó megmaradó területének Ee övezetnek megfelelő minőségi igényeit. Fontos követelmény továbbá, hogy a területet dél felől megközelítő árok (mint vízfolyás) kezelői sávja biztosított legyen. A terület déli-délkeleti része mélyebb fekvésű, ezért ezzel a beépítés és a mélyépítmények (mint mélygarázs, pince) számolni kell. A tervmódosítás összességében tartalmazza: - a fenntartható fejlődés és a jó környezeti állapot megóvását biztosító feltételeket, - a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési és természeti környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználás összhangban legyen a tulajdonosi, a városi, a természeti érdekekkel, a terület adottságaival. 3.3. A terv céljának környezeti szempontú összefüggései A tervmódosítás a megcélzott terület-felhasználás feltételeinek való megfelelés mellett alapvetően a települési környezet, a lakossági és városszerkezeti érdekekre, szempontokra alapozva határozza meg a terület övezeti besorolásának változását. A lakóövezetbe átsorolandó terület környezetbe való beillesztése során megoldandó feladatok és előzetes javaslatok: A környezetvédelmi követelmények teljesülése érdekében a szerkezeti és szabályozási tervben kell előírni a beépítés és környezethasználat jellegét, mértékét, ennek megfelelően kell érvényesíteni az elvárható legjobb technika (BAT) követelményeit. A terület csak teljes közművesítettséggel, a beépítésre alkalmas terepadottságok és szintek kialakításával és a megközelítést biztosító közlekedési rendszer megvalósításával építhető be. 3.4. A módosítások jelenlegi környezeti tervvel összefüggésben lévő elemei Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) vonatkozásában „D”, szén-monoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel.

5

A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fölmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY-i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszellőzéséhez. A terület levegőminőségi állapotát (mint háttérterhelés) alapvetően a közlekedés légszennyezése, valamint a mezőgazdasági területhasználat határozza meg. A háttér-jellegű szálló porszennyezés dominánsnak tekinthető. A térségi háttér-szennyezettséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg. A térségi (regionális) levegőterheltséget országos (OLM) mérések alapján adhatjuk meg pl. a Kpuszta vagy jellegzetes regionális mérőállomás mérései alapján. LA\CR SO2 CO* NO2 PM10 CH*

µg/m3 1,1 62,2 11,3 4,0 5,6

*: becsült érték. Az előbbi táblázatok adatainak felhasználásával az órás átlagos alap-légszennyezettségek a vizsgálat területen: CA (µg/m3) HÉ1 (µg/m3) T (%) LA\CA SO2 1,8 250 99,3 CO 343,5 10000 96,6 NO2 20,0 100 80,0 PM10 26,0 50 48,0 CH 15,6 --CA: alap-levegőterheltség (µg/m3); HÉ1: órás határérték (a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint); T: terhelhetőség (%).

A táblázat utolsó oszlopában a környezeti levegő terhelhetősége van megadva (az órás levegőterheltségi határértékhez viszonyítva) a területre vonatkozóan. (Terhelhetőség: a levegőterheltségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége). Megállapítható, hogy a környezeti levegő jelentős terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik: a jelenlegi levegőminőség nem akadálya a tervezett Ee erdő övezet Lke kertvárosias övezetbe való átsorolásának! A levegővédelmi törvény értelmében a levegőminőség-védelem célja, hogy a jelenlegi állapotok ne romoljanak, vagy ahol a határértéket és a tűréshatárt veszélyeztető légszennyezés van, ott az elfogadható levegőminőség érdekében a szükséges intézkedéseket kell megtenni. A beépítéssel megváltozik a levegőterhelés jellege: csökken a szálló porterhelés, ugyanakkor növekszik a tüzeléstechnikai és közlekedési eredetű légszennyezés mértéke. Ennek negatív és pozitív hatásai kiegyenlítődnek a levegőminőség alakulása szempontjából. Ahhoz, hogy a negatív hatások következtében a megjelenő terhelések ne okozzanak a megengedettnél nagyobb többletterhelést, a területen az elektromos energia mellett elsősorban gázenergia felhasználást kell alkalmazni. Természetesen az alternatív energia (mint napenergia) alkalmazása is számításba vehető. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapota a lakóövezeti, a szabadidő-üdülő és mezőgazdasági használat zajterhelése alapján jellemezhető. Alapvetően a környezeti zajterhelést a Tüskevár panzió, étterem, horgász-, és szabadidő központ látogatói forgalma jelenti. A lakóövezet és az időszakos használatú mezőgazdasági jellegű zajterhelések kevésbé zavaróak.

6

A területen becsülhető háttérzaj mért eredménnyel nem adható meg, azonban fentiekből eredően nem jelentős, megítélésünk szerint nappal 45 dB, éjszaka 35 dB körüli. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A tervezett lakóövezet zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó LZ zajterhelés: Megjegyzés: ha 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) a) LTH-10 ∆L>10 dB b) LHT ∆L≤10 dB ∆L<0 dB c) LTH d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 gazdasági környezet

zajforrás

, ahol ∆L=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A tervezett lakóterületet határoló 100 m sugarú körön belül csak észak és nyugat felől van védett lakóövezet, más irányokban Ee erdő besorolású külterületi mezőgazdasági területek találhatók. Terület kertvárosias lakóterület Mezőgazdasági terület

Égtáj NY-É K-D

LZ (dB) N 45 45

LZ (dB) É 35 35

Megjegyzés 6. § 1b 6. § 1d

N: nappal; É: éjjel.

A tervezési terület szempontjából fontos a megközelítést biztosító útvonalak forgalma és zajterhelése. Sóstóhegy településrész a Kemecsei (3834-es számú) útról több csatlakozással is elérhető. A tervezési terület szempontjából leginkább jellemző irányok az Úttörő utcai, a Korányi Frigyes útról a Sóstóhegyi u.-Szellő utcai nyomvonalak, amelyekről a Mogyoró, vagy Jázmin utcákon érhető el a Seregély utca. A Vadász utca e tekintetben kisebb szerepet játszik. A Seregély utca kétirányú forgalmú, amely forgalom valamelyes megoszlik a 2-3 rácsatlakozó utca között. A forgalom szinte kizárólag az utca lakosainak járműhasználatából ered, amely 40 jármű/nap, és távlatban (a lakóövezet bővülésével) sem lesz nagyobb napi 50 járműmozgásnál. A Jázmin utca viszont fontos útvonal, mert ezen az utcán érhető el legközvetlenebb úton a Tüskevár szabadidő központ. Gyakorlatilag a tervezési terület szempontjából ez az utca a mértékadó. A Jázmin utca forgalmának nagyságát (a közbenső lakóövezetek és iskola napi jármű forgalma mellett) a Tüskevár látogatói forgalma határozza meg a Seregély utcai szakaszon. Mivel a létesítmény kínálata bizonyos szintig idényjellegű és rendezvényfüggő (a csúcsnapi forgalmaktól eltekintve), éves átlagban napi 50 db Q1 akusztikai járműkategóriába tartozó jármű elhaladásával lehet számolni. Ennek zajterhelés elméleti úton számítható. A közlekedési eredetű zajkibocsátást a 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint számítjuk. A közút járműforgalmi adatainak és a fajlagos kibocsátási jellemzők ismeretében az út közlekedési zajkibocsátása (a rendelet 2. sz. mellékletében megadottak szerint) lett számítva: A vizsgált utcák forgalma és zajterhelésének alakulása (50 km/h haladási sebességnél): Módosítás utáni forg. és zaj 2014. év forgalmi adat és zaj Út neve ÁNF LAeq(7.5) LAeq(7.5) Határérték ÁNF LAeq(7.5) LAeq (7.5) j/nap nappal dB Éjjel dB dB j/nap Nappal dB Éjjel dB Jázmin 90 51,8 44,2 55 100 52,3 44,7 utca Seregély 40 48,3 40,7 45 50 49,3 41,7 u.

7

A Seregély és Jázmin utcákban az alapállapothoz viszonyítva zajszint-növekedés várható a lakóövezet bővülése után. A növekedést is figyelembe véve sem a Jázmin, sem a Seregély utcában nem kell határértéket meghaladó, vagy azt veszélyeztető közlekedési zajterheléssel számolni! Az üzemi jellegű zajterhelés vonatkozásában a Tüskevár szabadidő központ (bár a Panzió és étterem) létesítményeihez közel alakul ki a lakótelek, zajterhelési konfliktus nem várható. Ugyanis a Tüskevár létesítményei jellegükből fakadóan csendigényesek, zajvédelmi kifogás nem merült fel velük szemben. Továbbá a lakóingatlanok lakóépületei az építési hely szabályozása alapján a lehető legtávolabbra kerülhetnek a Tüskevár létesítményeitől. Talaj- és vízvédelem A tervezési területet beépítetlen, mezőgazdasági hasznosítású terület, lucernaföld. Felszíne sík, enyhén déli lejtésű, illetve a terület DK-i határán húzódó 0111 hrsz.-ú árok felé lejt. A terület K-i, DK-i részén kisebb mélyedések (vélhetően roncsolt terület) vannak, vizes jellegű növényzettel. A 0110/53 hrsz.-ú ingatlan ezen része vélhetően csak tereprendezéssel (töltéssel) tehető beépítésre alkalmassá. Talajvédelem A talajadottságokra a nyírségi homok mechanika (döntően iszapos homokliszt) a jellemző, helyenként, mentésre érdemes humusztartalommal. A humuszmentés lehetőségét korlátozza az ismerten mély gyökérzetű lucerna. Így tiszta, hasznosítható humusz alig nyerhető. Mint a terület hasznosítása is jelzi, a szántó művelésbe tartozó ingatlan összességében gyenge talajadottságú terület. A jelen szabályozási terv szerinti hasznosítás és a lakóövezetként való hasznosítás sem okoz számottevő szántó termőterületi veszteséget. A területen illegális hulladéklerakás, vagy talajszennyezés nem mutatkozik. A jelenlegi területhasználatból eredően jelentős növényirtási munkákra nem volt szükség. A terület környezetében eddig ismert talajmechanikai vizsgálatok eredményei alapján a terület talaja építésföldtani szempontból alkalmas alapozásra. Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területeken a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A város területe (benne a vizsgált területtel) a Nyíri öblözet területére esik. A mértékadó talajvízszint 1,0 – 2,0 m változó mélységben helyezkedik el, amely a mélyebb, feltöltéssel rendezett területrészeknél komolyabb alapozási és talajvíz-szigetelési munkákat igényelhet. A beépítésnek egyéb talaj-, és vízföldtani akadálya nincs. A fejlesztési terület vízellátását terület ellátó városi ivóvízvezetékről lehet biztosítani. Üzemeltető (Nyírségvíz Zrt.) a vízigényt biztosítani tudja. A területről a keletkező szennyvizek a területet érintő szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése révén táplálhatók a városi hálózatba. Befogadó a városi szennyvíztelep. A területet közvetlenül felszíni vízfolyás nem érinti. A területtől dél-keletre húzódó 0111 hrsz.-ú árok a területtől délre, távolabb lévő Igrice (VIII/1)-csatornába csatlakozik. Ezek a környék felszíni vizeinek a befogadója. Hulladékgazdálkodás A terület beépített részén kialakult hulladékgazdálkodás folyik, amely magában foglalja a szervezett gyűjtést és biztonságos elhelyezést. A jelenleg még mezőgazdasági területen a területhasználatnak megfelelő hulladékgazdálkodás érvényes. Jelentős kockázatú ismert, vagy észlelt hulladékszennyezésre, illegális elhelyezésre utaló nyom nincs az érintett területeken.

8

A terület beépítésével a törvényi előírásoknak megfelelő rendezett hulladékgazdálkodás fog megvalósulni. Természetvédelem A módosítás területei nem tartoznak Natura 2000 védettségi kategóriába, sem ex lege védett természeti területetek sorába. Az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat viszont érinti a Seregély utca déli oldal meglévő és a tervezett lakóövezeti részét. A lakóövezetet lefedő hatássáv az ökológiai folyosó része, míg a lakóövezettől távolabbi részek magterület kategóriába tartoznak. A tervmódosítás egyik fő célja, hogy a nem helyrajzi számokkal megadott ökológiai határvonal módosítását az ésszerűség és a helyi adottságok tükrében elfogadtassa az illetékes hatóságokkal. Az ökológiai folyosó sávja 45-50 m mélységig bemetsz a Seregély utca déli, meglévő és tervezett lakóövezeti területébe. A módosítás célja, hogy az Ee erdő besorolású (az ökológiai folyosó által érintett) 0110/53 hrsz.-ú ingatlan a meglévő lakótelkek mélységéig kivonható legyen az erdő besorolásból és déli irányban a telekhatárok vonaláig eltolható legyen az ökológiai folyosó határvonala. Tovább gondolva az ökológiai folyosó határvonal helyzetét, racionális okokból az lenne a célszerű, ha az ökológiai folyosó Sóstóhegy településrész felőli északi határvonala egységesen átrendezhető lenne. Ennek lehetőségét a 0110/46; 0110/62; 0110/72; 0110/48-52; a 0110/53 hrsz.-ek déli határa, innen a 0111 hrsz.-ú árok északi határvonaláig elmozdított határvonal jelentené. Ez a sáv egyébként (mivel mezőgazdasági hasznosítású, vagy a 0110/60 hrsz.-ú részen erdős, bokros külterület és közvetlen zavarást kap, kaphat a művi környezet felől és részéről) jelentősebb természeti értékkel nem bír. Ökológiai értéke a javaslatunk alapján, mint tervezhető Ee erdő övezet, az ökológiai folyosó biológiai minőségi szintjét biztosítani tudja. Ennek érdekében megmaradna az Ee erdő besorolás a 0111 hrsz.-ú csatornától északra lévő 0110/70 hrsz. kis részletén, valamint a 0110/60 hrsz. területen. A biológiai aktivitásérték (BAÉ) egyenlege a módosítás előtt és a módosítás után az alábbiak szerint alakul: Módosítással Jelenlegi állapot Módosítás utáni állapot érintett terület FH-i műv. Nagysága BAÉ Tervezett BAÉ BAÉ Hrsz.-e ág BAÉ BAÉ (ha) mutató felületminőség mutató különbözet (felületmin.) Kertvárosias 0110/53 0,9592 Szántó 3,2 3,069 2,7 2,590 - 0,479 lakóövezet A minimálisan negatív egyenleg kompenzálásának lehetősége a következők szerint adódik: A 4-es főút Kőlapos feletti 02022/1 hrsz.-ú Má (általános mezőgazdasági terület) E (erdő) övezetbe való átsorolásával a kívánt hiány igény szerint biztosítható. Tehát összességében a BAÉ mutató pozitív egyenlegének biztosítására a 0110/53 hrsz.-ú terület besorolásának módosítása révén adott a lehetőség a város területén! Örökségvédelem A módosítással érintett területekre előzetes örökségvédelmi hatástanulmány nem készült. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szántó művelési használat egy felszíni bejárásos felmérést nem is tesz lehetővé, ezért új terület-igénybevételt jelentő módosítás utáni beépítések megkezdése okán felmerülő örökségvédelmi elvárásokat a beépítési engedélyezés előtt indokolt teljesíteni. Környezeti konfliktusok A módosítással érintett beavatkozási területen jelentős, megoldhatatlan környezetvédelmi konfliktus nem merül fel. A természetvédelem vonatkozásában van bizonyos mértékű ütközés a módosítási javaslat és az országos ökológiai hálózat kiterjedése, határvonalának jelenlegi helyzete miatt. Ennek megoldására a Természetvédelem címszó alatt leírt fejezetben tett javaslat okszerűnek látszik. A Sóstóhegy településrész művi, épített környezetére rányomuló ökológiai folyosó területe a jelenlegi

9

határos sávokban vagy belemetsz a lakóövezetbe, vagy zárványszerűen a lakókörnyezettel körülzártan helyezkedik el. Tehát az ökológiai folyosó lakóövezetekkel érintkező határvonalának természetes ingatlanhatárokhoz, vagy felszíni terepalakulatokhoz (mint vízfolyás, árok) való igazítása konkrét, hrsz.-ekre bontható lehatárolást tenne lehetővé. Megkönnyítve ezzel a településrendezés és a természetvédelmi szabályozások pontos megadhatóságát, rögzítését. Ezekkel együtt viszont elvárható, sőt megkövetelhető, hogy az ökológiai folyosó vonalának elmozdítása után visszamaradó területhasználatok (a javaslat szerint erdő övezet) kialakuljanak és a beépítési korlátozások érvényesüljenek. 3.5. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással általánosságban a környezet-igénybevétel tekintetében kezelhető beavatkozások, területhasználati változások következnek be. A tervmódosítással az érvényes szerkezeti és szabályozási tervben szereplő Ee erdő övezet Lke kertvárosias lakóövezetre változik. Épített, művi környezet Jelentősebb hatást a terület-felhasználás változása, ezzel a talajhasználat, a táji-, településképi elemek módosulása, valamint a levegő-, és zajkörnyezet állapotváltozása jelentik az adott környezetben. A módosításnak a települési környezetben, táji-, és településszerkezetben van érzékelhetőbb hatása, a levegő-, és zajkörnyezet állapotváltozása elhanyagolható. Mindezek úgy valósulhatnak meg, hogy a környezet-igénybevétel nem jelenthet nagyobb terhelési kockázatot, mint a megengedett terhelési határértékek. Ezt a terület-használat jellege biztosítani tudja. A beépítési előírások alapján a kijelölt lakóterület illeszkedik a kialakult beépítéshez. A hatás javító. Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani az övezet kialakítása, építése, üzemeltetése és használata során. A vizsgált környezet megfelelő levegőterhelési tartalékokkal rendelkezik a fejlesztés megvalósításához. A terület beépítésével csökkenni fog a szálló por-, és pollenterhelés, ugyanakkor fajlagosan növekszik a tüzeléstechnikai és közlekedési levegőterhelés. A fejlesztési terület hőigényét gáz, elektromos és alternatív energiahordozók biztosíthatják. Ez elegendő garancia arra, hogy a térség immissziós állapotában jelentősebb romlás ne következzen be, az emissziós határértékek biztonsággal betarthatók. A közlekedési légszennyezés mértékének alakulásában a 4-6 lakótelek elhanyagolható többletet eredményez. Ezt jelentősen kompenzálhatja az a módosítási javaslat, hogy az ökológiai folyosó határvonalának elmozdításával visszamaradt területrészeken az erdőzóna ténylegesen kialakuljon és levegőminőséget javító funkciója érvényesüljön. Mindezekkel együtt is javasolt: A tüzeléstechnikai emissziók túlzott növekedése érdekében az övezetben gáz, vagy elektromos energiafelhasználás (esetlegesen az alternatív energiatermelés, mint napenergia technológiák) alkalmazandók. A gázüzemű tüzelőberendezések teljesítményeit 140 kWh alatt lenne kedvező megválasztani. A levegőminőség megőrzése érdekében az építés területén a fentebb felsorolt rendeletekben megadott, valamint a mindig aktuális követelmények és légszennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. A levegőminőség megőrzése/javítása érdekében biztosítani kell a szabályozási tervben előírt zöldterületi arány kialakulását, az utca fásítását. A levegőkörnyezeti állapotokat továbbra is a területhasználatokból eredő emissziók határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. Ezzel együtt is számolni kell a szélsőséges időjárási viszonyok bekövetkezésével, annak levegőkörnyezeti hatásaival. A levegőkörnyezetre gyakorolt hatás nem jelentős!

10

Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A tervezett kertvárosias lakóterületet környezetében hasonló besorolású és zajvédelmi igényű területhasználatok vannak. Ebből eredően 300 m sugarú körön belül érzékenyebb területek nem helyezkednek el. A külterületi mezőgazdasági (szabályozási terv szerint erdőzóna) területekre vonatkozó zajvédelmi követelményeket és zajvédelmi hatásterület igényt a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § (1) d) pont alkalmazása szerinti lehet meghatározni. Tekintettel arra, hogy sem a tényleges, sem a szabályozási terv szerinti besorolású területen nincs védendő létesítmény, objektum, hatásterületi igény nem merül fel. Mivel a Tüskevár szabadidő központ területe nincs külön övezetként kiszabályozva az erdő övezeten belül, a létesítménnyel szemben hatásterület kijelölési igény nem érvényesíthető. A lakóövezeten belül, illetve a környezetében betartandó zajterhelési határértékek: Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 2. számú melléklete) Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: lakóövezetek felé 65/50 dB Egy hónaptól egy évig: lakóövezet felé 60/45 dB Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM er. 1. számú melléklete lakóövezetek felé 50/40 dB Közlekedési zajterhelés A tervezési terület szempontjából fontos a két, közvetlen megközelítést biztosító utca forgalmának alakulása. Ezek az utcák a Jázmin és a Mogyoró utca. Küzülük a Jázmin utca szerepe jelentősebb. A vizsgált utcák forgalma és zajterhelésének alakulása (50 km/h haladási sebességnél): Módosítás utáni forg. és zaj LAeq(7.5) LAeq (7.5) Út neve ÁNF j/nap Nappal dB Éjjel dB Jázmin 100 52,3 44,7 utca Seregély 50 49,3 41,7 u. A Seregély és Jázmin utcákban az alapállapothoz viszonyítva nem jelentős, de zajszint-növekedés várható a lakóövezet bővülése után. A növekedés a Jázmin utcában 0,5 dB, a Seregély utcában 1,0 dB. Mindezekkel együtt is megállapítható, hogy sem a Jázmin, sem a Seregély utcában nem kell határértéket meghaladó, vagy azt veszélyeztető közlekedési zajterheléssel számolni! A terület beépítésével összefüggésben az alábbi zajvédelmi eszközök alkalmazása javasolt: A közlekedésből eredő zaj esetleges határérték feletti és tartós növekedését a haladási sebességek korlátozásával, az utak kifogástalan burkolatminőségével is el kell kerülni. A beépítéseknél egyébként a szabályozási tervben előírt beépítési vonalat, előkertmélységeket kell tartani. Az épületek tervezése és építése során a zajvédelmi szempontokat (alaprajzi elrendezése, helyiségek elhelyezése, épületszerkezetek megfelelő akusztikai tervezése) érvényre kell juttatni. A zajkörnyezetre gyakorolt hatás elviselhető, nem jelentős! Talajvédelem Talaj-, és vízvédelem kérdésében a lakóövezet megvalósítása, beépülése után már kezelt, szabályozott igénybevétel jelenik meg a talajra, felszíni vizekre vonatkozóan.

11

A talaj- és vízvédelem alapvető követelménye mindezekkel együtt, hogy a környezethasználat és a területen működő létesítmények a lehető legkisebb szennyezési kockázatot jelentsék a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre és földtani közegre. A működés során a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r., a mód. 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A beépítésre szánt területen, a kialakuló telephelyeken a talaj és vizek szennyeződési kockázatát teljes értékű infrastrukturális ellátottsággal kell megelőzni, illetve kizárni. A talajra szennyezési kockázatot jelentő tevékenység nem engedhető meg. Ennek érdekében rendezett hulladékgazdálkodást, rendezett szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezést kell folytatni. A terület K-i, DK-i részének mélyebb terepszintjét az építési szintnek megfelelően kell kialakítani. A területen az építési, tereprendezési munkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet használni. Vízvédelem A vízvédelmi feladatokat a talajvédelmi feladatokkal összhangban kell megvalósítani. Ivóvízellátás A lakóövezet várható vízigényét a város közüzemi vízműves kutak ivóvízhálózatáról lehet biztosítani. Szennyvízelvezetés és elhelyezés A szennyvízelhelyezést a területet érintő közüzemi szennyvízhálózatra való csatlakozással kell megoldani. Az övezetben külön kezelést igénylő szennyvíztermelő tevékenység nem engedhető meg. A szennyvízzel szemben támasztott minőségi követelményeket a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM r.-ekben előírtak szerint kell biztosítani. Csapadékvíz elhelyezés A módosítással érintett terület lefolyási viszonyai a beépítést követően kissé megváltoznak. Nő a burkolt és fedett felületek (út, tetőfelületek) létesülésével a rövid lefolyási idejű csapadékvizek mennyisége. Ennek biztonságos összegyűjtése és elvezetése a közüzemi csapadékvíz-hálózaton át biztosítható. A területre hulló, össze nem gyűjtött csapadék a lakóingatlanokon elszikkad, vagy a terület határán húzódó 0111 hrsz.-ú felszíni árokba, majd a területtől délre, távolabb lévő Igrice (VIII/1)-csatornába juthat. Ezek a környék felszíni vizeinek a befogadója. További fontosabb vízvédelmi feladatok: A felszíni, felszín alatti vizekbe, talajba kockázatos anyag, szennyezett víz nem engedhető. A feltöltéssel kialakuló beépítési szint, valamint az esetenként magas talajvízhelyzet miatt az alapozásokat, mélyépítményeket (mélygarázs, pince) talajmechanikai szakvélemény alapján szükséges tervezni és kialakítani. A területen rétegvizet érintő fúrott kút vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. A talaj-, és vízi környezetre gyakorolt hatás elhanyagolható! Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területeken felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. Hulladékgazdálkodás tekintetében a módosításoknak az övezet változás miatt sincs számottevő hatása, mivel az érintett terület bekapcsolható a városi szervezett hulladékgyűjtés rendszerébe. Az övezetben települési szilárd hulladék képződéssel lehet számolni. A gyűjtés és elhelyezés előzőek alapján is uniformizált. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírásokat kell alkalmazni. elhelyezhető tevékenységek csak az egyes hulladéktípusok eltérésében különbözhetnek, a hulladékgazdálkodási követelmények azonosak.

12

Általános követelményként kell kezelni a minél kevesebb hulladék-képződést, illetve a keletkező hulladékok lehetőleg szelektív gyűjtésének alkalmazását. A hulladékgazdálkodás vonatkozásában a hatás nem jelentős! Természetvédelem A módosítások nincsenek közvetlen hatással védett természeti környezetre. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó területét érintő módosítást előzőekben megfogalmaztuk. Az ökológiai folyosó határvonalának korrekciójaa terület csökkenése révén részben negatív eredményt jelent, ugyanakkor pozitív hatást eredményez a határvonal egyértelműsítése, hrsz.-ekhez köthető vonal kijelölése. Ezáltal könnyebben és biztonságosabban követhetővé válik az ökológiai folyosó helyzete, vonala. A hatás inkább pozitív! Örökségvédelem A módosítással a kivitelezés alkalmával bolygatott területeken régészeti felügyelet mellett javasolt az esetlegesen előforduló régészeti értékeket megkutatni, menteni, vagy megtartani. 3.6. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett új terület-felhasználással szemben támasztott követelmények teljesülése garantálja a környezetvédelmi, vízvédelmi határértékeknek való megfelelést. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni a terület vonatkozásában. A legjelentősebb, nagytávú hatásokat a területhasználati, tájhasználati, tájképi változásokat jelentik. Ezek módosulása egyértelműen a rendezett, használatban és szerkezetileg is egységesebb, kedvezőbb településkörnyezeti állapotokat eredményeznek. 3.7. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításnak szerkezeti és szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában elviselhető, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. A területhasználat változása kiterjedésükben nem jelentős. A változás hosszú távon megjelenő és meghatározó új települési, táji elemek megjelenését jelenti. A terület felértékelőd/het, amely alapvetően ösztönző Sóstóhegy gazdasági, társadalmi, infrastruktúrális és megtartó képessége javításában. A tervmódosítás hatásai egyik környezeti elem esetében sem jelentős mértékű! 4.-5.-6. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határérték alatti terhelése az adott környezetben nem okoz zajproblémát. Az övezet környezetvédelmi igényeit, követelményeit az adott területre vonatkozó előírások betartása révén kell biztosítani. Külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 92/2013. (VI. 25.) sz. határozattal megindított felülvizsgálata a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott településrendezési terv módosítása vált szükségessé. A módosítás a C5-4 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Sóstóhegy 0110/53 hrsz.-ú területét érinti. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.;

13

SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A tervmódosítás fő célja A város a Sóstóhegy, Seregély utca déli oldalának kialakult Lke kertvárosias lakókövezetét kívánja felülvizsgálni lakossági megkeresésre azzal a szándékkal, hogy a már megkezdett beépítés egy telek mélyégig folytatható, befejezhető legyen keleti irányban. A 0110/53 hrsz.-ú ingatlan érvényes terv szerinti besorolása Ee egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő. Az ingatlan déli fele az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó részét képezi. A módosítás célja a lakóövezet Seregély utca déli oldali végigvezetése mellett az ökológiai folyosó területét érintő ökológiai határvonal felülvizsgálata, ezzel együtt az Ee övezet átsorolása Lke kertvárosias övezetbe. Magasabb rendű tervekkel való összhang Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A módosítással érintett terület nem ellentétes sem magasabb rendű országos, sem megyei tervekkel. A területre vonatkozó OTrT előírások alapján a területet érintő ökológiai folyosó határvonalának okszerű módosítását tartalmazza a tervjavaslat. Ezzel bár az ökológiai hálózat területe csökken, a távlati kijelölés, szabályozhatóság konkrét, helyrajzi számokra levezethető határvonal kijelölésére ad lehetőséget. A területi csökkenéssel a biológiai értékek nem csökkennek. A területre vonatkozóan nem merült fel olyan egyéb környezet-, természet-, vagy víz-, földvédelmi korlátozó adat, amely akadályozná a módosítás megvalósítását. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások A tervezett módosítás településkörnyezeti szempontból kielégíti azon törekvést, hogy Sóstóhegy településrésze egységes, szerkezeti szempontból is kedvező állapotot tükrözzön. Ehhez a szükséges terület, infrastruktúra adott. Levegővédelem A levegőminőség vonatkozásában a módosítás olyan kis léptékű, hogy sem a tüzeléstechnikai, sem a közlekedési levegőterhelés tekintetében nem okoz számottevő változást. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajvédelmi szempontú besorolása megváltozik ugyan, azonban a hasonló kategóriájú területhasználatok következtében a bővítésnek a zajkörnyezeti állapotokra nincs jelentős hatása. Talaj-, és vízvédelem A módosítással érintett építési területen nincs sem talaj-, sem vízvédelmi jellegű kockázat, így a módosítás megvalósítható. Hulladékgazdálkodás A területhasználat változása nincs hatással a területre érvényes és kialakult hulladékgazdálkodási szerkezetre. A hatás semleges. Természetvédelem A módosítás jelentősebb eleme Sóstóhegy módosítással érintett,illetve egyéb lakóövezeteit részben lefedő ökológiai folyosó határvonalának a módosítása. Ennek következtében a határvonal délfelé mozdításával egy, konkrét területhatárokhoz köthető határvonal alakítható ki az ökológiai értékek csökkenése nélkül. Örökségvédelem A módosítással a kivitelezés alkalmával bolygatott területeken régészeti felügyelet mellett javasolt az esetlegesen előforduló régészeti értékeket megkutatni, menteni, vagy megtartani. Összességében a hatások nem jelentősek!

14

A környezeti következmények előrejelzése A tervezett terület-felhasználással szemben támasztott követelmények teljesülése garantálja a környezetvédelmi, vízvédelmi határértékeknek való megfelelést, a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból szerkezeti és szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában elviselhető, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. A terület felértékelőd/het, amely alapvetően ösztönző Sóstóhegy gazdasági, társadalmi, infrastruktúrális és megtartó képessége javításában. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. A terület ellátásában szerepet játszó közlekedési utak határérték alatti terhelése az adott környezetben nem okoz zajproblémát. Az övezet környezetvédelmi igényeit, követelményeit az adott területre vonatkozó előírások betartása révén kell biztosítani.

Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása a megengedett értékeken belüli, nem jelentős terheléseket eredményezi. A 2/2005. I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyag. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv az elhatározások, módosítások kijelölését és szerkezeti átrendezését célzó és biztosító javaslat elfogadásra javasolt.

Debrecen, 2014. 10. 17.

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

15

Magterület Ökológiai folyosó Ökológiai folyosó határvonalának javasolt módosítása

o lD! o

0 11 0/36

011 2/36 0110/10

j

0 11 0!70 0110/26

0 11 2/34 01 12/33

011 2130 011 2/36

011 2116 0 112/15

089/2 011 2130

088/13 08B113

~

088/13

01 12/38

11213

011 217

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Viola utca 8092, 8093, 8094 hrsz.-ú ingatlanok településközpont vegyes övezetből (Vt) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónába (Gk) történő átsorolásához

Készítette: Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2014.

2

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Viola utca 8092, 8093, 8094 hrsz.-ú ingatlanok településközpont vegyes övezetből (Vt) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónába (Gk) történő átsorolásához 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 92/2013. (VI. 25.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a G4-2 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Viola utca 8092; 8093; 8094 hrsz.-ú területekre vonatkozik. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg.

2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK 2.1. A tervmódosítás fő célja A Nyíregyháza Viola utca 8. sz. 8092 hrsz., 7/b sz. 8093 hrsz. és 7. sz. 8094 hrsz.-ú alatti ingatlanok a jelen szabályozás szerinti Vt (településközpont vegyes) zónába tartoznak. A terület fejlesztési lehetőségeinek biztosítása érdekében felmerült az igény az ingatlanok Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónába sorolásának. A vizsgált ingatlanok alapvetően korábban is gazdasági célú tevékenység működött. Az előzményeihez hozzátartozik, hogy a terület (nem véletlenül Huszár-telep) katonai létesítményeknek adott helyet. Majd a felhagyott épületek gazdasági tevékenységeknek adtak helyet, mint Ruhagyár, Műanyagkereskedelmi vállalat. A környezetben lévő egyéb épületek gyakorlatilag kontrollálatlan célpontjai lettek illegális épületfoglalási tendenciáknak. Ebből fakadóan a területen jelen van a felhagyott üzemi telephelyek maradványa, valamint a tágabb környezetben az adottságokat kihasználó, városi szociális lakásigényeket biztosító bérlakások ideiglenes állapotokat tükröző állománya. A kialakult állapotok és a normatív szabályozás alapján a létesítmények elhelyezése építésügyileg lehetséges. A módosítás után a kialakult állapot és a tervezett felhasználás összhangba kerül, ezzel lehetővé válik tulajdonosaik számára fejlesztési tervek szerint hasznosításuk.

3

A terület mint a Huszártelep néven ismert városrészben helyezkedik el, amely a belváros DDNY-i pereme. Közelében halad el a Budapest-Záhony 100-as és a Budapest-Nyíregyháza 80-as vasúti fővonal. Megközelítése jelenleg a Bottyán J. utca és a Simai út (3317-es ö.k. út) között megépült összekötő (gyűjtő) útról (mint I. rendű út) a Dália és Viola utcákról biztosított. Távlatban a városi kapcsolatot közvetlen biztosító Móricz Zs. utcai megközelítés is megoldódik. A környezetben észak, kelet és dél felől Vt övezet, nyugat felől Kho (honvédelmi és belbiztonsági) zóna határolja. 2.2. A terv céljainak összefüggése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel, illetve a megyei, vagy városi magasabb rangú tervekkel nincs összefüggése. 2.3. A választott módosítás és annak indoka, annak alátámasztó leírása A megindított módosítást az érintett 8092, 8093 és 8094 hrsz.-ú területekre vonatkozóan a város támogatja. Ez alapján az ingatlanok Vt övezetből Gk övezetbe kerülnek átsorolásra Felvetődik az igény, hogy ismert legyen az, hogy a Gk övezet környezetvédelmi szempontból mennyire lehet zavaró a környezetben elhelyezkedő Vt övezetek, illetve az övezetben megmaradt, lakóépületté minősülő korábbi katonai épületek vonatkozásában. A Gk és a Vt övezetre vonatkozó előírások nagy átfedést mutatnak. Ezt az alábbi táblázat is jól érzékelteti:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Övezetben elhelyezhető Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület A gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások* Lakóépület* Igazgatási épület Parkolóház Sportlétesítmény Kereskedelmi, szolgáltatási épület Szálláshely szolgáltató épület Vendéglátás Üzemanyagtöltő (épület alatt) Egyéb közösségi szórakoztató épület Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény

Gksz I I

I I I I

I (k) I (k)

Vt

I I I I I I I I I I

13.

Meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói I(Á) szerint átalakíthatók I övezetben elhelyezhető; (k) = kivételesen elhelyezhető; (Á) = átalakítható; * lakásfunkció elhelyezése lehetséges

Mint látható, a Gk övezetben nem helyezhetők el azon a típusú tevékenységek, amelyek fajlagosan jelentősebb vendég, vagy gépjárműforgalmat generálhatnak. Ilyenek a szálláshely, vendéglátás, üzemanyagtöltő. Viszont mindkét övezetben lehet a nagyobb védettséget igénylő lakás, lakóépület. Mindezek mellett környezetvédelmi szempontból nem jelent nagy különbséget az, hogy a Vt övezetben nem helyezhető el nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, illetve a meglévő épületek funkcionálisan nem alakíthatók át ilyen célra. Tehát a Vt övezetből Gk övezetbe való átsorolás esetenként akár kisebb környezetterheléseket indukáló tevékenységekkel is működhet, de alapvetően a terheléseik jellege, mértéke között jelentős különbség nem mutatkozik. Összességében a módosításból eredően nem következik be semmilyen, a jelen területhasználatból következő környezet-igénybevételi eltérés, probléma, többletterhelés.

4

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA 3.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A tervmódosítás a város belterületén lévő ingatlanokat érint, így az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemeinek az elemzése csak a vonatkozó korlátozások tekintetében szükséges. Ez alapján a terület a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny. 3.2. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a terület-felhasználás módosításakor figyelembe vette a valós állapot és a szabályozási terv összhangjának megteremtését, továbbá a kialakult területhasználatban a tulajdonosi érdekek érvényesítését. Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A terület teljes infrastruktúrával, közművel ellátott. A területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés éjszakai 50-55 dB-es hatássávja, teljesen lefedi a az éjszakai 45-50 dB-es hatássávja. A területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés nappali 55-60 dB-es hatássávja. A tervmódosítás összességében elősegíti: - a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági folyamatának és a művi környezet optimális igénybevételének kedvező alakulását, - a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználás összhangban legyen a vállalkozói és a városi érdekekkel, a terület adottságaival. 3.3. A terv céljának környezeti szempontú összefüggései A tervmódosítás a szabályozási tervi feltételeinek való megfelelés mellett a területhasználat valós igénybevételének legalizálását kívánja biztosítani úgy, hogy a környezet-igénybevétel és a környezetminőség ne károsodjon, a tulajdonosi érdekek ne sérüljenek. 3.4. A módosítások jelenlegi környezeti tervvel összefüggésben lévő elemei Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) vonatkozásában „D”, szén-monoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel, ezt a módosítás nem is változtatja meg. A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fölmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY-i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszellőzéséhez. A terület levegőminőségi állapotát (mint háttérterhelés) alapvetően a közlekedés légszennyezése határozza meg.

5

A tervezési terület levegőminőségét a Nyíregyháza Széna téri mérőállomás adatai alapján lehet megadni. Ezek alapján a 2014. év október közepén mért adatok: LA (µg/m3) HÉ1 (µg/m3) SO2 0,1 250 CO 550,4 10000 NO2 19,1 100 NOx 26,5 PM10 12,1 50 Ózon 37,9 HÉ1: órás határérték (a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint);

A napi (pillanatnyi) levegőminőségi állapottól általánosan nagyobb realitása van egy éves adatsornak. Ezt a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmei, Természetvédelmi és vízügyi Felügyelőség által 2013. évben felülvizsgált Levegőminőségi tervben megadott adatok alapján ismerhetjük. A Felügyelőség mérési adatai a következők: NO2 = 24,5 µg/m3; NOx = 41,9 µg/m3; CO = 30,5 µg/m3; Szálló por = 31,3 µg/m3 A napi és a 2013. évi mérési adatokból kitűnik, hogy a belváros kedvezően alacsony terheltségű volt. A módosításnak egyébként nincs jelentősége a levegőminőség alakulásában. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapotát a közlekedési eredetű (vasút) terhelések határozzák meg. Alapvetően a zajterhelést a vasút forgalma okozza, amely a zaj háttérterhelését is jelenti. A rendelkezésre álló, Nyíregyháza Zaj Konzorcium által készített Stratégiai zajtérkép alapján megállapítható, hogy: A területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés éjszakai 50-55 dB-es hatássávja, teljesen lefedi a az éjszakai 45-50 dB-es hatássávja. A területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés nappali 55-60 dB-es hatássávja. Tehát a területen mint háttérterhelés, a vasúti zajterhelés a mértékadó a nappali 55-60 dB és az éjszakai 50-55 dB értékekkel. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. alapján a terület besorolása: a Vt övezet a 3. zajvédelmi csoportba, a Ge övezet a 4. zajvédelmi csoportba tartozik. A környezetben is hasonló, azaz Vt övezetek vannak. Ezek alapján az övezetekre vonatkozó zajterhelési határértékek:

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) N É 3. 55 45 4. 60 50 1. Üdülőterület, egészségügyi területek; 2. Lakóterület, oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület (Vt); 4. Gazdasági terület (Ge); N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra.

6

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) építés időtartama ≤1 hónap >1 hó >1 év Zajtól védendő terület N É N É N É 3 70 55 65 50 60 45 4 70 55 70 55 65 50 A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület A B C N É N É N É 3. 60 50 65 55 65 55 4. 65 55 65 55 65 55 A: kiszolgáló út, lakóút; B: mellékutak, gyűjtőutak, belterületi közutak stb.; C: gyorsforgalmi utak, főutak stb. A tervezett övezet zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó LZ zajterhelés: Megjegyzés: ha 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) a) LTH-10 ∆L>10 dB b) LHT ∆L≤10 dB c) LTH ∆L<0 dB d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 gazdasági környezet , ahol ∆L=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A módosítással gyakorlatilag a zajvédelmi követelmények annyiban változnak, hogy a gazdasági övezetre 5 dB-el magasabb zajterhelési határértékek vonatkoznak, mint a Vt övezetre. Bár a környező Vt övezetekben minden területen van lakóépület, ez a vonatkozó határértékeket nem változtatja meg. Nyugat felé a Kho övezet a Gk övezettel azonos megítélés alá esik. Mivel a módosított övezetben nincs aktív gazdasági tevékenység, jelenlegi üzemi zajkibocsátás nem adható meg. A vonatkozó határértékek alapján a zajterhelési határértékeknek a Vt övezet felé nappal 55 dB, éjszaka 45 dB értéken kell teljesülni. Mivel a terület vasúti zaj általi terhelése nappal 55-60 dB feletti, éjszaka 45-50 dB körüli, a vonatkozó határértékek betartása esetén a terület zajterhelésében a Gk övezetnek nem lesz jelentős hatása, azaz a Gk övezet működése nem fog többletterhelést okozni az üzemi zajhatárértékek betartása esetén. A tervezési terület szempontjából fontos a megközelítést biztosító útvonalak forgalma és zajterhelése. Ez a belső, a tömb körüli (Dália u.-átkötés-Viola u., mint kiszolgáló út, lakóút) nyomvonalon jelenik meg. Mivel (a beékelődő lakófunkciókra tekintettel) alapvetően az a cél, hogy a Gk övezetben kis zajkibocsátású, kis szállítási és gazdasági forgalmi igényű tevékenységek kapjanak helyet, ezért az elérési nyomvonalon ÁNF-ra vetítve legfeljebb 150-200 jármű forgalma lenne optimális. Ez a megengedett közlekedési (60/50 dB) és üzemi (55/45 dB) zajterhelési határértékeken belüli terhelést jelentené. Talaj- és vízvédelem

7

A terület teljes mértékben művi, kultúrhatás alatt álló talajkörnyezet. A vizsgált területek nagyrészt beépített, vagy burkolt, alacsony értékű zöldterülettel rendelkező területek. Az esetleges fejlesztések az előírt zöldfelületi arány vonatkozásában jelentenek kötelezettséget a talajhasználat, a talaj-, és növényfedettség arányának elérése érdekében. Talajvédelem A vizsgált környezetben a módosítás a talajadottságokra nincs hatással. Az azonban megjegyzendő, hogy a talaj-igénybevétel jellege meglehetősen eltér a Gk övezeti telephelyeken előírt és megvalósuló követelmények, illetve a Vt övezeti ideiglenes lakáshasználók részéről mutatkozó igénybevételektől a gazdasági övezet javára. Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területen a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A területen teljes közműellátottság van, ebben a módosítás változást nem okoz. A Gk övezetben a vízigényt, a szennyvízelhelyezést és a csapadékvíz elvezetést a városi közüzemi hálózatról biztosítani tudja. A Vt övezetre vonatkozóan közüzemi hálózatok igénybevétele szintén adott. Hulladékgazdálkodás A terület a városi hulladékgyűjtés járatszerű rendszerébe be van kapcsolva. Ebből eredően a rendezett hulladékgazdálkodás feltételei biztosítottak. A gazdasági övezet mindezek mellett a tevékenységnek megfelelő hulladékgazdálkodást fog folytatni mind a technológiai, mind a veszélyes hulladékok vonatkozásában. Az övezetben kis kockázatú és kis mennyiségű veszélyes hulladék keletkezését kell elérni.. Természetvédelem A módosítás területeinek természetvédelmi érintettsége nincs. A módosítás nem érinti a vizsgált területek meglévő, kialakult zöldfelületi adottságait, növényállományát. A BAÉ egyenleg vizsgálata szükségtelen. Örökségvédelem A módosítás a vizsgált területek régészeti talajrétegét nem érintik. A módosításnak ezek alapján nincs örökségvédelmi szempontból hatása. Környezeti konfliktusok A módosítással érintett beavatkozási területen környezetvédelmi konfliktus csak abban az esetben merülhetne fel, ha a Gk övezetben a környezetét (benne a lakófunkciót) zavaró hatású, jelentős környezet-terhelésű tevékenységek működnének. Ez az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások és a telephelyekre vonatkozó engedélyeztetések miatt nem következhet be. 3.5. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással a környezet-igénybevétel tekintetében számottevő változást nem következik be. A módosítással a kialakult állapothoz jobban alkalmazkodó, ezen állapot fenntarthatóságát jobban segítő besorolás, szabályozás alakul ki. Épített, művi környezet Tekintettel arra, hogy a módosítás kialakult állapotokat érint, illetve a megmaradó Vt övezetben az építési előírások nem változnak, a módosításnak a művi környezetre gyakorlatilag nincs hatása. A tervezett övezetek területi határai, az építménymagasságok és beépítettség előírásai a módosítással nem változnak. A gazdasági övezetben nagyobb realitása van a gondozott zöldfelület kialakításának, mint a Vt övezet lakófunkciójú környezetében. Ez pozitív hatású!

8

Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani a terület használata során. A vizsgált környezetben a módosítás nem befolyásolja a levegőkörnyezet minőségét, ezen belül a közlekedési légszennyezés mértékének alakulását sem. A Gk övezetre vonatkozóan (a lokális levegőminőség és az immissziós állapot minőségi romlását elkerülendő) megfogalmazható az az igény, hogy a hőtermeléshez elektromos, vagy gáz energiahordozót vegyen igénybe. A gázüzemű berendezéseknél lehetőség szerint a 140 kWh alatti teljesítményt kell megcélozni. Mindezeken túl sem a Gk, sem a Vt övezetben nem engedhető meg szagos, bűzös tevékenység végzése. A módosítás hatása nem jelentős! Zaj-, és rezgésvédelem A vizsgált területre vonatkozóan a zajvédelmi követelmények a Gk övezetre vonatkozóan változnak kedvezőtlenebbül Ugyanis a gazdasági övezetre megengedett zajterhelés 5 dB-el magasabb, mint a Vt övezetre vonatkozó. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági övezetben működő tevékenységekkel szemben sokkal szigorúbb zajvédelmi igények merülnek fel annak érdekében, hogy a magasabb kibocsátás ellenére a Vt övezetekre vonatkozó alacsonyabb terhelési értékek teljesüljenek. Ezt az igényt az övezeten belül kell biztosítani a tevékenységtől függően alacsony zajemissziójú technológia, szállítás, anyagmozgatás megválasztásával, az épületszerkezetek akusztikai megfelelőségével és az épületek zajvédelmi szemléletű elhelyezésével, tájolásával. Mindezeket alapul véve a módosítás hatása nem jelentős! Talajvédelem A módosítással érintett területen a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r., a mód. 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A módosítás nem érinti a kialakult talajadottságokat. Távlatban a területen a használatból eredően jelentősebb talaj-igénybevétel és talajterhelés nem feltételezhető. A hatás nem jelentős! Vízvédelem A módosítással érintett területen a rendezési terv távlatában a területre vonatkozó érzékenységi alapállapot nem változik. A módosításnak sem a vízvédelmet, sem infrastruktúrális adottságokat érintő hatása nincs. Ugyanakkor meghatározható az, hogy a sem a Gk, sem a Vt övezetben nem engedhető olyan tevékenység, amely a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletben megadott minőséget nem biztosító szennyvizet bocsát ki. A hatás nem jelentős! Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területen felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A gazdasági övezet tevékenységét, technológiáját és hulladékgazdálkodását a törvényi előírások kontrolláltabbá teszik, mint az a lakóterületi használat esetében mutatkozik. Mindezekkel együtt a gazdasági övezet olyan tevékenységeket javasolt tervezni, folytatni, amely során mind a kommunális, mind a veszélyes hulladékok esetében a lehető legkisebb produktumot biztosítja. A hatás javító! 3.6. A környezeti következmények előrejelzése

9

A terület-felhasználásokkal szemben támasztott követelmények azonosak a jelenleg is érvényben lévő előírásokkal. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni a módosítás után sem. 3.7. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításnak szerkezeti tervi vonzata nincs. A szabályozási terv az egyes övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat pontosan meg fogja fogalmazni. A területhasználatban bekövetkező változás határértékek alatti terheléssel van és lesz jelen a környezetben. Így a hatás elviselhető, vagy semleges valamennyi környezeti elem vonatkozásában. A területhasználat változása az övezetek kiterjedését nem érinti. A módosításnak általában nincs jelentős hatása, esetenként (pl. hulladékgazdálkodás, zöldterület alakítás) a hatások pozitívak! 4.-5.-6. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK, JAVASLATOK A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. Az övezet állapot-minőségének megőrzése érdekében külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 92/2013. (VI. 25.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a G4-2 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Viola utca 8092; 8093; 8094 hrsz.-ú területekre vonatkozik. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A tervmódosítás fő célja A Nyíregyháza Viola utca 8. sz. 8092 hrsz., 7/b sz. 8093 hrsz. és 7. sz. 8094 hrsz.-ú alatti ingatlanok a jelen szabályozás szerinti Vt (településközpont vegyes) zónába tartoznak. A terület fejlesztési lehetőségeinek biztosítása érdekében felmerült az igény az ingatlanok Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónába sorolásának. A vizsgált ingatlanok alapvetően korábban is gazdasági célú tevékenység működött (mint Ruhagyár, Műanyagkereskedelmi vállalat).

10

A kialakult állapotok és a normatív szabályozás alapján a létesítmények elhelyezése építésügyileg lehetséges. A módosítás után a kialakult állapot és a tervezett felhasználás összhangba kerül, ezzel lehetővé válik tulajdonosaik számára fejlesztési tervek szerint hasznosításuk. Magasabb rendű tervekkel való összhang A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel, illetve a megyei, vagy városi magasabb rangú tervekkel nincs összefüggése. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások A megindított módosítást az érintett 8092, 8093 és 8094 hrsz.-ú területekre vonatkozóan a város támogatja. Ez alapján az ingatlanok Vt övezetből Gk övezetbe kerülnek átsorolásra A Vt övezetből Gk övezetbe való átsorolás esetenként akár kisebb környezetterheléseket indukáló tevékenységekkel működhet, de alapvetően a terheléseik jellege, mértéke között jelentős különbség nem mutatkozik. Összességében a módosításból eredően nem következik be semmilyen, a jelen területhasználatból következő környezet-igénybevételi eltérés, probléma. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett terület-felhasználással szemben támasztott követelmények az övezetre előírt szabályozás, a területhasználatra vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása alapján teljesülnek. A tervmódosítás értékelése A tervmódosításnak környezeti szempontból szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában gyenge, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni, külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása nem jelentős, sőt egyes esetekben pozitív, javító. Ezek alapján a környezetterhelések alakulásában jelentős hatásokkal nem kell számolni. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyag. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv az elhatározások, módosítások kijelölését célzó és biztosító javaslat elfogadásra javasolt.

Debrecen, 2014. 09. 15.

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú ingatlan településközpont vegyes övezetből (Vt) egyéb ipari gazdasági területbe (Ge) történő átsorolásához

Készítette: Lévai Béla környezetvédelmi szakértő Debrecen, 2014.

2

KÖRNYEZETI VIZSGÁLATON BELÜLI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú ingatlan településközpont vegyes övezetből (Vt) egyéb ipari gazdasági területbe (Ge) történő átsorolásához 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 10/2012. (II. 21.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a F4-4, G4-2 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú területére vonatkozik, azonban kiterjed a 8087 és 8086/3 hrsz.-ú területek vizsgálatára is. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást. A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A környezeti értékelés a településrendezési terv módosításának szakaszában, mint környezetalakítási javaslatot kiegészítő alátámasztó munkarész jelenik meg.

2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK 2.1. A tervmódosítás fő célja A Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú (nyilvántartás szerint Huszár tér 6.) ingatlanon működő cég kérelmezte, hogy pályázati források elérhetősége érdekében a jelen szabályozás szerinti Vt (településközpont vegyes zóna) helyett Ge egyéb ipari gazdasági zóna kijelölést szeretne elérni. A vizsgált 8085 hrsz.-ú ingatlanon alapvetően ipari, üzemi tevékenység működik. A területhasználat előzményeihez hozzátartozik, hogy a terület (nem véletlenül Huszár-telep) katonai létesítményeknek adott helyet. A 90-es évek politikai, gazdasági változásai után gyakorlatilag kontrollálatlan célpontja lett a beruházói és illegális területfoglalási tendenciáknak. Ebből fakadóan a területen jelen van a jól prosperáló gazdasági, kereskedelmi tevékenység, a létesítményi adottságokat kihasználó városi intézmény megtelepedése és a szociális lakásigényt biztosítani szándékozó törekvés. A 2005. évi rendezési terv készítéskor a terület a valós használattól eltérően településközpont vegyes zóna (Vt) besorolást kapott. Ez az övezeti besorolás a tömb egyes részeinél lakó-, igazgatási épület, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére nem feltétlen rentábilis. A kialakult állapotok és a normatív szabályozás (az azonos pozícióban lévő telkekre azonos építési előírások érvényesítése) elve indokolja a tervezett terület-felhasználás módosítását. A terület és

3

a tömb valós terület-felhasználása gazdasági célú, valamint új létesítmény elhelyezése építésügyileg lehetséges. Ezekre alapozva 2013. 04. 25.-én a város Közgyűlése a 92/2013. (IV. 25.) sz. határozattal és a 21/2013. (IV. 26.) rendelettel jóváhagyta a vizsgált terület egyéb ipari gazdasági (Ge) övezetbe történő átsorolását. A terület mint a Huszártelep néven ismert városrészben helyezkedik el, amely a belváros DDNY-i pereme. Követlen közelében halad el a Budapest-Záhony 100-as és a Budapest-Nyíregyháza 80-as vasúti fővonal. Megközelítése jelenleg a Bottyán J. utca és a Simai út (3317-es ö.k. út) között megépült összekötő (Orgona u. gyűjtőút) útról biztosított. Távlatban a Móricz Zs. utcai megközelítés is megoldódik. 2.2. A terv céljainak összefüggése más, a területet érintő koncepciókkal, programokkal A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel kapcsolatban nincs összefüggése. A város közlekedésfejlesztési céljai között szereplő, a tervezési területet keletről érintő, már megvalósult I. rendű út nyomvonalának módosítása csak közvetve érinti. A módosítás szempontjából ennek nincs jelentősége. 2.3. A választott módosítás és annak indoka, annak alátámasztó leírása A vállalkozói kezdeményezésre indított módosításnak helyt adva, a város az érintett 8085 hrsz.-ú, Vt övezetben lévő területre a valós területhasználatnak megfelelő Ge övezeti besorolást támogatja, illetve támogatta. Ugyanakkor felvetődött a kérdés, hogy a Ge övezet környezetvédelmi szempontból mennyire lehet zavaró a Vt övezetben megmaradó 8087 hrsz.-ú ingatlan, illetve az ingatlanon lévő lakóház számára, amely már hosszabb ideje ideiglenesen lakásként funkcionál. Vagy célszerű lenne a 8089 hrsz.-ú ingatlant is Ge övezetbe sorolni? Továbbá vizsgálandó, hogy a jelenleg beépítetlen 8086/3 hrsz.-ú terület (amely az Orgona u. gyűjtőút és a vizsgált területek között helyezkedik el) a jelenlegi Vt besorolása, vagy esetleg Ge besorolás esetén okoz kisebb környezetterhelést. A 8085 hrsz.-ú, Ge övezetben működő Pet-Line Plast Kft. petpalackokat gyárt. A kétműszakos gyártástechnológia alapján a tevékenység a gyártócsarnokon belül történik, így sem zaj-, sem levegőterhelése a külső környezet felé nincs. A minimális szállítási igényből eredő forgalom sem okoz a megengedettnél nagyobb zajterhelést a környezetben. A tevékenységnek nincs védőtávolság igénye. Tehát amennyiben a Ge övezetben a jelenlegi technológiai telephely, vagy olyan telephely működik, amelynek nincs külső környezetbe sugárzó zajforrása, nincs jelentős levegőterhelése és nem generál jelentős gépjármű forgalmat, valamint nincs védőtávolság igénye, akkor a Ge és a Vt övezet (benne a lakófunkció) megmaradhat. A 8087 hrsz.-ú telekből pedig azért nem lehet Ge övezet, mert a gazdasági övezetben lakófunkció nem lehet, újonnan nem telepíthető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, illetve a meglévő épület ilyen funkciókra nem alakítható át. Tehát a 8087 hrsz.-ú ingatlannak Vt övezetben kell maradnia. A 8086/3 hrsz.-ú övezetnek Ge övezetbe való átsorolása (azokkal a feltételekkel, amelyeket előzőekben a gazdasági övezettel kapcsolatban leírtunk!) azért nem szerencsés, mert az ingatlan I. rendű út (mint Orgona u. belterületi gyűjtőút) mellett van, ahol a helyi szabályozási előírások 10 m-es előkertet írnak elő. Tehát ebben az esetben nagyon beszűkülne a beépítésre megmaradó telekrész, amely a terület funkcionális beépítését is erősen korlátozná. Ugyanakkor amennyiben marad a Vt övezeti besorolás kisebb előkert alakítási követelménnyel, akkor is bizonyos korlátozott funkciójú építmények, tevékenységek elhelyezése javasolt a belterületi gyűjtő út közelsége miatt. Várhatóan a gyűjtőút távlati forgalmából származó közlekedési eredetű emissziók (mint légszennyezés, zajterhelés) hatásterülete (cca. 20-30 m) lefedi az ingatlan területét. Tehát a Vt övezet ezen telkén állandó emberi tartózkodásra alkalmas funkció elhelyezése nem javasolt. Összességében a jelenleg érvényes szabályozás, mely szerint a 8085 hrsz.-ú ingatlan Ge, a 8087 és 8086/3 hrsz.-ú ingatlanok Vt övezeti besorolásának változatlanul hagyása javasolt azzal a kitétellel, hogy a 8086/3 hrsz.-ú ingatlanon az állandó emberi tartózkodásra alkalmas funkció kivételével az egyébként elhelyezhető egyéb funkciók (igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely

4

szolgáltató, egyházi, elhelyezhetők.

oktatási,

egészségügyi,

szociális

épület,

valamint

sportlétesítmény)

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI, AZOK BEMUTATÁSA 3.1. Összefüggés magasabb szintű környezet-, és természetvédelmi programokkal A tervmódosítás a város belterületén lévő ingatlanokat érint, így az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemeinek az elemzése csak a vonatkozó korlátozások tekintetében szükséges. Ez alapján a terület a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny. 3.2. Környezeti célok és szempontok figyelembe vétele a tervmódosítás során A tervmódosítás a terület-felhasználás módosításakor figyelembe vette a valós állapot és a szabályozási terv összhangjának megteremtését, továbbá a kialakult területhasználatban a tulajdonosi érdekek érvényesítését. Környezetvédelmi vonatkozású elemek: A terület szennyeződés érzékenységi vonatkozásában a 7/2005. (III. 1.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik. Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott lesz. A terület teljes infrastruktúrával, közművel ellátott. A területet részlegesen érinti a Bottyán u. – Huszár sor-(I. rendű út) közutak nappali 55-60 dBes, éjszakai 45-50 dB-es zajterhelési hatássávja. A területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés éjszakai 55-60 dB-es hatássávja, és teljesen lefedi a nappali 60-65 dB-es, az éjszakai 50-55 dB-es hatássávja. A tervmódosítás összességében elősegíti: - a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági folyamatának és a művi környezet optimális igénybevételének kedvező alakulását, - a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodást annak érdekében, hogy a települési környezet terhelhetősége, a társadalmi érdekek összhangban maradjanak, - a terület-felhasználás összhangban legyen a vállalkozói és a városi érdekekkel, a terület adottságaival. 3.3. A terv céljának környezeti szempontú összefüggései A tervmódosítás a szabályozási tervi feltételeinek való megfelelés mellett a területhasználat valós igénybevételének legalizálását kívánja biztosítani úgy, hogy a környezet-igénybevétel és a környezetminőség ne károsodjon. 3.4. A módosítások jelenlegi környezeti tervvel összefüggésben lévő elemei Levegőtisztaság-védelem A terület levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM r. alapján a „Kijelölt városok 11. légszennyezettségi zónába” tartozik, ahol kén-dioxid „F”, nitrogén-dioxid és szilárd (PM10) vonatkozásában „D”, szén-monoxid és benzol tekintetében „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz tartozó légszennyezési határértékeknek kell teljesülni. A jelenlegi levegőkörnyezeti állapot azonos a módosítás előtt érvényes (a jelenlegi településrendezési tervben megadott) minőséggel, ezt a módosítás nem is változtatja meg. A térség éghajlati viszonyaira a Nyírség adottságai a jellemzőek. Nyara meleg, mérsékelten száraz, a fölmelegedések szélsőségei jellemzik. A tél hideg. Uralkodó szele az ÉK-DNY-i, amely kedvező a terület jó és gyors kiszellőzéséhez.

5

A terület levegőminőségi állapotát (mint háttérterhelés) alapvetően a közlekedés légszennyezése határozza meg. A tervezési terület levegőminőségét a Nyíregyháza Széna téri mérőállomás adatai alapján lehet megadni. Ezek alapján a 2014. év október közepén mért adatok: LA SO2 CO NO2 NOx PM10 Ózon

(µg/m3) 0,1 550,4 19,1 26,5 12,1 37,9

HÉ1 (µg/m3) 250 10000 100 50

HÉ1: órás határérték (a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint);

A napi (pillanatnyi) levegőminőségi állapottól általánosan nagyobb realitása van egy éves adatsornak. Ezt a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmei, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 2013. évben felülvizsgált Levegőminőségi tervben megadott adatok alapján ismerhetjük. A Felügyelőség mérési adatai a következők: NO2 = 24,5 µg/m3; NOx = 41,9 µg/m3; CO = 30,5 µg/m3; Szálló por = 31,3 µg/m3 A napi és a 2013. évi mérési adatokból kitűnik, hogy a belváros kedvezően alacsony terheltségű volt. A módosításnak egyébként nincs jelentősége a levegőminőség alakulásában. Zaj-, és rezgésvédelem A terület zajterhelési állapotát a közlekedési eredetű (közút, vasút) terhelések határozzák meg. Alapvetően a zajterhelést a Bottyán J. u. és az elkerülő (I. rendű) út, valamint a vasút forgalma okozza. A rendelkezésre álló, Nyíregyháza Zaj Konzorcium által készített Stratégiai zajtérkép alapján megállapítható, hogy: A vizsgált területet részlegesen érinti a Bottyán u. – Huszár sor-(I. rendű út) közutak nappali 55-60 dB-es, éjszakai 45-50 dB-es zajterhelési hatássávja. A vizsgált területet részlegesen érinti a vasúti zajterhelés éjszakai 55-60 dB-es hatássávja, Teljesen lefedi a nappali 60-65 dB-es, az éjszakai 50-55 dB-es vasúti zajterhelés hatássávja. Tehát a területen mint háttérterhelés, a vasúti zajterhelés a mértékadó a nappali 60-65 dB és az éjszakai 50-55 dB értékekkel. A terület zajvédelmi szempontú besorolása a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r., valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. alkalmazása szerinti határozható meg. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM e.r. alapján a terület besorolása: a Vt övezet a 3. zajvédelmi csoportba, a Ge övezet a 4. zajvédelmi csoportba tartozik. A környezetben is hasonló, azaz Vt övezetek vannak. Ezek alapján az övezetekre vonatkozó zajterhelési határértékek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) N É 1. 45 35 2. 50 40

6

3. 55 45 4. 60 50 1. Üdülőterület, egészségügyi területek; 2. Lakóterület, oktatási létesítmények területe, temetők, zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület (Vt); 4. Gazdasági terület (Ge); N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra. Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) építés időtartama ≤1 hónap >1 hó >1 év Zajtól védendő terület N É N É N É 1 60 45 55 40 50 35 2 65 50 60 45 55 40 3 70 55 65 50 60 45 4 70 55 70 55 65 50 A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) Zajtól védendő terület A B C N É N É N É 1. 50 40 55 45 60 50 2. 55 45 60 50 65 55 3. 60 50 65 55 65 55 4. 65 55 65 55 65 55 A: kiszolgáló út, lakóút; B: mellékutak, gyűjtőutak, belterületi közutak stb.; C: gyorsforgalmi utak, főutak stb. A tervezett övezet zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó LZ zajterhelés: Megjegyzés: ha 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) a) LTH-10 ∆L>10 dB b) LHT ∆L≤10 dB c) LTH ∆L<0 dB d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 Gazdasági környezet , ahol ∆L=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A módosítással gyakorlatilag a zajvédelmi követelmények annyiban változnak, hogy a gazdasági övezetre 5 dB-el magasabb zajterhelési határértékek vonatkoznak, mint a Vt övezetre. Bár a Vt övezetekben minden területen van lakóépület, van egy általános iskola és egy szociális otthon, ez a vonatkozó határértékeket nem változtatja meg. A Ge övezetben működő petpalack gyártó üzem (Pet-Line Plast Kft.) üzemi zajterhelése az üzemeltető adatszolgáltatása alapján (zajmérési eredményekre alapozva) a telephely határain belül nappal < 50 dB. Mivel éjszakai műszak nem működik az üzemben, az éjszakai időszak figyelmen kívül hagyható. Tekintettel arra, hogy a telephelyre vonatkozó üzemi zajterhelés és határérték alacsonyabb, mint a háttérzaj terhelése, ebből eredően a Pet-Line Plast Kft. működésének környezetet zavaró zajhatásával sem az ideiglenesen lakáscélú épület, sem a közvetlenül érintett környezetben nem kell számolni. A tervezési terület szempontjából fontos a megközelítést biztosító útvonal forgalma és zajterhelése. Ez az gyűjtőút, valamint a Bottyán J. utca. Mint előzőekben leírtuk, a nyomvonal forgalmának

7

zajterhelése nem jut érvényre a vasúti zajterhelés mellett. A nyomvonal jelenlegi forgalmának jelentősen kell növekednie ahhoz, hogy közelítse, vagy elérje a vasúti zajszint mértékét. Ebből az következik, hogy a területet érintő közlekedési nyomvonal forgalma a háttérzaj mellett nem domináns. A módosítás következtében a vizsgált terület és a Ge övezetben működő telephely napi 5-10 jármű forgalma változatlan marad. Ennek a telephelyen belüli és kívüli zajterhelése 44,0 dB, azaz jelentősen a megengedett üzemi, vagy közlekedési zajterhelési határérték, valamint a háttérzaj mértéke alatt van. Talaj- és vízvédelem A terület teljes mértékben művi, kultúrhatás alatt álló talajkörnyezet. A vizsgált területek közül a 8085 hrsz.-ú telephely területe nagyrészt beépített, vagy burkolt, a 8087 hrsz.-ú ingatlan területe 15-20 %ban beépített és burkolt, a többi felület gondozatlan, alacsony értékű zöldterület, kissé értékesebb faállománnyal. A 8086/3 hrsz.-ú beépítetlen terület teljes egészében kevésbé gondozott, cserjés, bokros, füves, gyomos terület. A talaj, mint antropogén környezeti elem van jelen. A területek felszíne sík. Talajvédelem A vizsgált környezetben a módosítás a talajadottságokra nincs hatással. Miután a 8087 és a 8086/3 hrsz.-ú területekre is a Vt övezetben maradást javasoltuk, így a talajhasználat semmiben nem fog változni. Az azonban megjegyzendő, hogy a talaj-igénybevétel jellege meglehetősen eltér a Ge övezeti telephely és a Vt övezeti ideiglenes lakáshasználók részéről a gazdasági telephely javára. Vízvédelem A terület a 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. értelmében felszín alatti vizek és földtani közeg vonatkozásában érzékeny kategóriába tartozik. A módosítással érintett beavatkozási területen a rendezési terv távlatában az érzékenységi alapállapotok nem változtak. A területen teljes közműellátottság van, ebben a módosítás változást nem okoz. A Ge övezetben működő tevékenység a vízigényt, a szennyvízelhelyezést és a csapadékvíz elvezetést a városi közüzemi hálózatról biztosítja. A telephelyen csak kommunális szennyvízkibocsátása van. A Vt övezetre vonatkozóan közüzemi hálózatok igénybevétele szintén adott. Hulladékgazdálkodás A terület a városi hulladékgyűjtés járatszerű rendszerébe be van kapcsolva. Ebből eredően a rendezett hulladékgazdálkodás feltételei biztosítottak. A gazdasági telephely mindezek mellett a tevékenységnek megfelelő hulladékgazdálkodást folytat mind a technológiai, mind a veszélyes hulladékok vonatkozásában. A telephelyen kis kockázatú és kis mennyiségű veszélyes hulladék (EWC 150110* olajos rongy, kenőanyag göngyöleg) keletkezik. Ezek sem a telephelyen történő, éves mennyiségre maximált tárolása, sem elszállítása során nem jelentenek kockázatot a Vt övezetek számára. Természetvédelem A módosítás területeinek természetvédelmi érintettsége nincs. A módosítás nem érinti a vizsgált területek meglévő, kialakult zöldfelületi adottságait, növényállományát. Mivel a módosítás beépítésre szánt területet érint, a BAÉ egyenleg vizsgálata nem szükséges. Örökségvédelem A módosítás a vizsgált területek régészeti talajrétegét nem érintik. Ahol beépítetlen terület van (mint 8086/3 hrsz.), ott az övezeti besorolás nem változik. A módosításnak ezek alapján nincs örökségvédelmi szempontból hatása. Környezeti konfliktusok

8

A módosítással érintett beavatkozási területen környezetvédelmi konfliktus csak abban az esetben merülhetne fel, ha a Ge egyéb gazdasági ipari övezetben a környezetét (benne a lakófunkciót) zavaró hatással, terheléssel működne. Jelen esetben és a távlatban (a 2.3. pontban leírt) korlátozásokkal megengedett működés sem fog környezetzavarást okozni. 3.5. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások, hatásfolyamatok elemzése A tervezett módosítással a környezet-igénybevétel tekintetében számottevő változást nem következik be. A tervmódosítással a kialakult állapothoz jobban alkalmazkodó, ezen állapot fenntarthatóságát jobban segítő besorolás, szabályozás alakul ki. Épített, művi környezet Tekintettel arra, hogy a módosítás kialakult állapotokat érint, illetve a megmaradó Vt övezetben az építési előírások nem változnak, a módosításnak a művi környezetre gyakorlatilag nincs hatása. A még be nem épült Vt övezeti részek beépítésénél amennyiben lehet, városképi, építészeti szempontból kedvező lenne illeszkedni az egyébként szép stílusú megmaradt régi épületek hangulatához. Az egyes övezetek területi határai nem változnak. Kivétel ez alól a tervezés tárgyához szorosan nem kapcsolódó I. rendű gyűjtőút nyomvonalának a Bottyán J. utcai csatlakozásnál kijelölt korrekciója. A hatás nem jelentős! Levegővédelem A levegőminőség megőrzése érdekében a 306/2010. (XII.23.) Korm. r., 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint a 23/2001.(XI.13.) KöM r. által előírt követelmények és levegőterheltségi határértékek betartását kell biztosítani a terület használata során. A vizsgált környezetben a módosítás nem befolyásolja a levegőkörnyezet minőségét, ezen belül a közlekedési légszennyezés mértékének alakulását sem. A Ge gazdasági övezetre vonatkozóan (a lokális levegőminőség és az immissziós állapot minőségi romlását elkerülendő) megfogalmazható az az igény, hogy a hőtermeléshez elektromos, vagy gáz energiahordozót vegyen igénybe. A gázüzemű berendezéseknél lehetőség szerint a 140 kWh alatti teljesítményt kell megcélozni. Mindezeken túl sem a Ge, sem a Vt övezetben nem engedhető meg szagos, bűzös tevékenység végzése. A hatás nem jelentős! Zaj-, és rezgésvédelem A vizsgált területre vonatkozóan a zajvédelmi követelmények a Ge gazdasági övezetre vonatkozóan változnak kedvezőtlenebbül Ugyanis a gazdasági övezetre megengedett zajterhelés 5 dB-el magasabb, mint a Vt övezetre vonatkozó. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági övezetben működő tevékenységekkel szemben sokkal szigorúbb zajvédelmi igények merülnek fel annak érdekében, hogy a magasabb kibocsátás ellenére a Vt övezetekre vonatkozó alacsonyabb terhelési értékek teljesüljenek. Ezt az igényt az övezeten belül kell biztosítani a tevékenységtől függően alacsony zajemissziójú technológia, szállítás, anyagmozgatás megválasztásával, az épületszerkezetek akusztikai megfelelőségével és az épületek zajvédelmi szemléletű elhelyezésével, tájolásával. A Ge övezetben működő jelenlegi tevékenység kielégíti ezen igényeket. A hatás elviselhető, nem jeletős! Talajvédelem A módosítással érintett területen a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 298/2007. (XI. 9.) Korm. r., a mód. 123/1997.(VII.18.)Korm. r., a módosított 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM e.r. és a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletekben megadott minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. A módosítás nem érinti a kialakult talajadottságokat. Távlatban a területen a használatból eredően jelentősebb talaj-igénybevétel és talajterhelés nem feltételezhető.

9

Vízvédelem A módosítással érintett területen a rendezési terv távlatában a területre vonatkozó érzékenységi alapállapot nem változik. A módosításnak sem a vízvédelmet, sem infrastruktúrális adottságokat érintő hatása nincs. Ugyanakkor meghatározható az, hogy a sem a Ge, sem a Vt övezetben nem engedhető olyan tevékenység, amely a 28/2004.(XII.25.)KvVM rendeletben megadott minőséget nem biztosító szennyvizet bocsát ki. A módosítás talajra és vizekre gyakorolt hatása nem jelentős! Hulladékgazdálkodás A módosítással érintett területen felmerülő, illetve a területhasználatból eredő hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. A gazdasági övezet tevékenységét, technológiáját és hulladékgazdálkodását úgy kell tervezni és folytatni, hogy mind a kommunális, mind a veszélyes hulladékok esetében a lehető legkisebb produktumot biztosítsa. A hulladékgazdálkodásra gyakorolt hatás semleges! 3.6. A környezeti következmények előrejelzése A terület-felhasználásokkal szemben támasztott követelmények azonosak a jelenleg is érvényben lévő előírásokkal. Ebből eredően a megengedettnél nagyobb környezetterheléssel a terv távlatában nem kell számolni a módosítás után sem. 3.7. A tervmódosítás értékelése A tervmódosítás környezeti szempontból az alábbiak szerint értékelhető: A módosításnak szerkezeti tervi vonzata nincs. A szabályozási terv az egyes övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat pontosan meg fogja fogalmazni. A területhasználatban bekövetkező változás határértékek alatti terheléssel van és lesz jelen a környezetben. Így a hatás elviselhető, vagy semleges valamennyi környezeti elem vonatkozásában. A területhasználat változása az övezetek kiterjedését nem érinti. A módosításnak egyik környezeti elem vonatkozásában sincs jelentős hatása! 4.-5.-6. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni. Az övezet állapot-minőségének megőrzése érdekében külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség. 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 10/2012. (II. 21.) sz. határozattal megindított módosító határozata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a F4-4, G4-2 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú területére vonatkozik, azonban kiterjed a 8087 és 8086/3 hrsz.-ú területek vizsgálatára is. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/09-0036 Zaj- és rezgésvédelem kapott megbízást.

10

A környezeti értékelés tematikája és a környezeti értékelés egy ütemben készült azzal a szándékkal, hogy az eljárás időigényét csökkenteni lehessen. Meglátásunk szerint a módosítás nem tartalmaz olyan elemet, amelyben jelentős, vagy érdemi eltérés, észrevételezés lehetne az elkészített környezeti értékelés és az államigazgatási szervek várható véleményei, észrevételei között. Ezért a törvényben előírt formai igényeknek is eleget téve a Tematika és a Környezeti értékelés egyidejűleg kerül megküldésre az érintett államigazgatási szerveknek, hatóságoknak. A tervmódosítás fő célja A Nyíregyháza Dália utca 8085 hrsz.-ú (nyilvántartás szerint Huszár tér 6.) ingatlanon működő cég kérelmezte, hogy pályázati források elérhetősége érdekében a jelen szabályozás szerinti Vt (településközpont vegyes zóna) helyett Ge egyéb ipari gazdasági zóna kijelölést szeretne elérni. A vizsgált 8085 hrsz.-ú ingatlanon alapvetően ipari, üzemi tevékenység működik. A 2005. évi rendezési terv készítéskor a terület a valós használattól eltérően településközpont vegyes zóna (Vt) besorolást kapott, amely az övezetben egyes funkciók elhelyezésére nem rentábilis. A kialakult állapotok és a normatív szabályozás (az azonos pozícióban lévő telkekre azonos építési előírások érvényesítése) elve indokolja a tervezett terület-felhasználás módosítását. Mivel az övezetben a valós terület-felhasználása gazdasági célú is, a módosítás igényét megalapozottnak lehet ítélni. A módosítás eredményeként a 8085 hrsz.-ú terület Ge, a 8087 és a 8086/3 hrsz.-ú területek Vt övezetben való megtartása javasolt. Magasabb rendű tervekkel való összhang A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel kapcsolatban nincs összefüggése. A város közlekedésfejlesztési céljai között szereplő, a tervezési területet keletről érintő, már megvalósult I. rendű út nyomvonalának módosítása csak közvetve érinti. A módosítás szempontjából ennek nincs jelentősége. A terv megvalósulásával várható környezeti hatások A tervezett módosítás összhangot teremt a kialakult állapot és a szabályozási tervi előírások között. A módosításnak sem az épített, sem a levegő-, a zajkörnyezetre, sem a talaj-, és vízi környezetre számottevő, az alapállapotot megváltoztató hatása nincs. Az övezetekkel (elsősorban a gazdasági területtel) kapcsolatban a zavarásmentes környezethasználat érdekében a zaj-, levegő-, és vízvédelmi, a hulladékgazdálkodási követelményekben bizonyos szigorítások érvényesítésére van szükség. Ezek a kis zajemissziójú, kis levegő-, szennyvíz-, és hulladékterhelésű tevékenységeket jelentik. Ezzel biztosítható, ahogy jelenleg is és távlatban is a gazdasági övezet nem lesz zavaró hatással a Vt övezetre, ezen belül is a lakásfunkciók megmaradására. A környezeti következmények előrejelzése A tervezett terület-felhasználással szemben támasztott követelmények az övezetre előírt szabályozás, a területhasználatra vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása alapján teljesülnek. A tervmódosítás értékelése A tervmódosításnak környezeti szempontból szabályozási vonzata van, környezetvédelmi hatása általában gyenge, valamennyi környezeti elem tekintetében a megengedett terhelési értékek alatti. Környezetvédelmi intézkedések, javaslatok A tervmódosítás következtében jelentősebb, a megengedett értékeket meghaladó környezeti hatással nem kell számolni, külön környezetvédelmi intézkedésre nincs szükség.

Összességében a tervmódosítás környezetre gyakorolt hatása nem jelentős, a környezetterhelés tekintetében a megengedettnél lényegesen kisebb hatásokkal kell számolni. A 2/2005. (I.11.) Korm.

11

rendelet alapján készített környezeti vizsgálat, illetve környezeti értékelés a szerkezeti terv és szabályozási terv környezetalakítási alátámasztó munkarészét megalapozó anyag. A környezeti értékelés alapján a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv az elhatározások, módosítások kijelölését célzó és biztosító javaslat elfogadásra javasolt.

Debrecen, 2014. 09. 15.

Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnök, szakértő 4024 Debrecen, Kandia u. 15. Tel./fax: 52/314-193, 06-20/9433-910 E-mail: [email protected]

3. sz. melléklet a FŐÉP/52-2/2016. számú tervdokumentációhoz

Nyíregyháza-Sóstóhegy, Seregély utca övezeti átsorolásának, ökológiai folyosó határvonal módosításának természetvédelmi vizsgálata

Készítette:

Nyíregyháza-Sóstóhegy, Seregély utca övezeti átsorolás, ökológiai folyosó határvonal módosításának természetvédelmi vizsgálata Előzmények Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 92/2013. (VI. 25.) sz. határozattal megindított felülvizsgálata alapján a 103/2004. VI.21. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv, valamint a 21/2007. (VI.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása vált szükségessé. A módosítás a C5-4 szelvényszámú területen a Nyíregyháza Sóstóhegy 0110/53 hrsz.-ú területét érinti. A tervmódosítás eljárása folyamán az Önkormányzat indokoltnak tartotta a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet „az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló rendelet alkalmazását, amely alapján környezeti vizsgálat készítését írta elő. A környezeti vizsgálat keretében a környezeti értékeléselkészítésére Lévai Béla környezetvédelmi szakértő (4024 Debrecen, Kandia u. 15. I/7.; SZKV-1.1/09-0036 Hulladékgazdálkodás; SZKV-1.2/09-0036 Levegőtisztaság-védelem; SZKV-1.3/09-0036 Víz- és földtani közeg-védelem; SZKV-1.4/090036 Zaj- és rezgésvédelem) kapott megbízást. Az elkészült anyagot az illetékes hatóságok, illetve kezelő szervezetek megkapták, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a 11-8/2015 számon iktatott levelében az anyagban szereplő, a területet érintő ökológiai folyosó javasolt határmódosításával egyetértett. A javaslat lényege, hogy az ökológiai folyosó határvonalát a lakóövezeti helyrajzi számokhoz igazítja. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1693/2015 sz. véleményében a jogszabályban előírt természet, és tájvédelmi szakértő által vegetációs időben készített átfogó vizsgálatát hiányolta, és ezért ebben a tárgyban (ökológiai folyosó határvonalának módosítása) nem is foglalt állást. Jelen munkacélja a kérdéses területre (Nyíregyháza-Sóstóhegy településrész déli része) vonatkozóan az ökológiai folyosó+magterület természetvédelmi célú átfogó jellegű vizsgálata, döntés-előkészítő ajánlás készítése. A terepi bejárásra 2015. 05. 02-től kezdődően került sor, az idevágó adatokat a saját megfigyelések, illetve a HNPI adatbázisára támaszkodva gyűjtöttem be. A kérdéses terület leírása, illetve a módosítás célja A módosítással érintett területnek az országos területrendezési tervvel az országos ökológiai hálózat vonatkozásában van összefüggése, a megyei területrendezési tervvel nem ellentétes. A város a Sóstóhegy, Seregély utca déli oldalának kialakult Lke kertvárosias lakókövezetét kívánja felülvizsgálni lakossági megkeresésre azzal a szándékkal, hogy a már megkezdett beépítés egy telek mélyégig folytatható, befejezhető legyen keleti irányban. A 0110/53 hrsz.-ú ingatlan érvényes terv szerinti besorolása Ee egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő. Az ingatlan déli fele az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó részét képezi. A módosítás célja a lakóövezet Seregély utca déli oldali végigvezetése mellett az ökológiai folyosó területét érintő ökológiai határvonal felülvizsgálata, ezzel együtt az Ee övezet átsorolása Lke kertvárosias övezetbe. A vizsgált terület Nyíregyháza város ÉK-i része, Sóstóhegy településrész déli pereme. Megközelíthető a Kemecsei (3834-es számú ö.k.) útról az Úttörő u. – Jázmin u. (vagy

1

Mogyoró u.) nyomvonalon, valamint Korányi Frigyes u. – Sóstóhegyi út - Szellő u. – Jázmin u. (vagy Mogyoró u.) nyomvonalon. A terület határait észak felől a Seregély u. beépített kertvárosias lakóövezete, nyugatról a Seregély u. déli oldal részben beépült kertvárosias lakóövezete (Lke 413443), azon túl a Mogyoró u., majd beépítetlen Vt övezeti terület, délről a 0110/70 hrsz.-ú, Ee övezetbe sorolt (egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdő), ami azért furcsa, mert azon egyáltalán nincs jelen az erdő mint természeti rendszer. Bár elszórtan állnak rajta fák, de ezért még sem az erdész, sem az ökológus szakma szabályai szerint nem minősülnek erdőnek. Kelet felé a 0111 hrsz.-ú árok zárja, azon túl a Tüskevár Panzió és a Hotel Bíbic, valamint a horgásztó helyezkedik el. A szóban forgó 0110/53 hrsz-ú telek ténylegesen egy szántó művelésben lévő mezőgazdasági terület (jelenleg lucernaföld), amelyetK-Ny-i középvonalában metsz át az ökológiai folyosó határa.Az átsorolni tervezett terület földhivatali nyilvántartás alapján 6-os minőségű szántó, nagysága 9592 m2, magántulajdonban van. Tehát az ingatlan északi fele nem érintett, a déli fele pedig az ökológiai folyosó része. Miután ez a helyzet az államigazgatás érvényes szabályai miatt eléggé nehezen kezelhető, nézzük meg, hogy a természetvédelem részéről mi a védelem célkitűzése, és annak a szabályozás a jelenlegi formájában képes-e megfelelni. A kérdéses természeti rendszer és annak védelme A Nyíregyháza városától ÉK-re elhelyezkedő, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező terület-komplex tulajdonképpen az ún. „Igrice-mocsár” és a hozzá tartozó védőövezet. Az Igrice-mocsár a Nyírségre egykor jellemző buckaközi mélyedések vízi világát őrzi. A terület 1992 óta védett (helyi jelentőségű természetvédelmi terület), kiterjedése 70 ha. Elsősorban madárvilága miatt az E-misszó Egyesület, a Felső-Tisza Alapítvány és az MME együttes javaslatára nyilvánították azzá. Később a terület jelentős része ex lege védett kategóriába került. A terület természetvédelmi kezelője Nyíregyháza MJV megbízásából a Felső-Tisza Alapítvány. A mocsár Nyíregyháza belterületéhez igen közel, szigetszerűen, szinte minden oldalról beépítve helyezkedik el, környékének utolsó természet-közeli élő rendszere. Flórájában mindenképpen megemlítendő a védett pompás kosbor (Orchis laxiflora ssp.elegans). Kiemelendőek még a területen az égerláp és a fűzláp-fragmentum, mely utóbbi a terület gémtelepének ad otthont. A telepen a fokozottan védett kis kócsagok (Egretta garzetta, 5-10 pár) és bakcsók (Nycticorax nycticorax,15-20 pár) fészkelnek. A nagy kiterjedésű nádasban, melyet nád (Phragmites communis)és széleslevelű gyékény (Typha latifolia)állományok alkotnak a bölömbika (Botaurus stellaris,2-3 pár), a törpegém (Ixobrychus minutus,2-3 pár) és a barna rétihéja (Circus aeruginosus, 1-2 pár) költ rendszeresen, de valószínűsíthető a vörös gém (Ardea purpurea) időnkénti fészkelése is. A vízhez kötött életmódú szintén fokozottan védett vidra (Lutra lutra) is előfordul. A területet délről határoló nemesnyáras felét kisebb blokkokban letermelték, ezt kocsányos tölggyel (Quercus robur) és ligetesen ültetett fehérnyárral (Populus alba) kell majd visszatelepíteni.

2

Az itteni természeti értékekről az alábbiakat lehet megállapítani: -

a védetté nyilvánított terület - úgyis mint a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemének(magterület) és ennek a védőzónáját alkotó „ökológiai folyosó” kijelölésének célja az itt előforduló,vízhez kötődő társulások illetve fajok védelme;

-

a védett objektum sem kiterjedésében, sem fajkészletében, sem ökológiai állapotjelzői miatt nem minősül kiemelkedően jelentősnek (országos vagy nemzetközi jelentőségűnek), a helyi jelentősége viszont vitán felül áll;

-

a még működőképesnek tekinthető aktív biológiai felületek/területek összefüggően mintegy 200 ha kiterjedésben vannak jelen (lásd 1.és 2. ábra).

1. ábra Az Igrice mocsár és a hozzá kapcsolódó rétek vízrendszere

3

2.ábra Az Igrice mocsár ökológiai hálózat kijelölése

4

Az ábrákon látható, hogy a kijelölés a tényleges értékhordozó területeken túl ún.védőövezetet (ökológiai folyosó) is tartalmaz. Ugyanakkor, bár ezek területén beépítési tilalom van, számos telket beépítettek a kijelölés óta, tehát a szabályozás nem érte el a célját. Az alábbiakban egy kicsit általánosabban is körbejárjuk a témát. Ökológiai folyosók szerepéről általában Az elmúlt évtizedek óriási változásokat hoztak mind a hazai, mind az európai természetvédelemben. A kezdeti fajvédelmi próbálkozások után a kontinensen a legfontosabb védett területek kijelölésével kialakult a védett természeti területek hálózata. A jelentős eredmények ellenére a természetes élőhelyek jelentős része az intenzív emberi használat következtében megsemmisült vagy feldarabolódott. Az emberi hatások eredményeképp Európában a természetközeli területek aránya 15-16%-ra zsugorodott, azaz a fajok az eredeti állapothoz képest jóval kisebb területre szorultak vissza. Ezeket a kis szigeteket próbálták az egyes országok saját jogi környezetükben megmenteni. A kezdeti erőfeszítések után gyorsan jött a felismerés, hogy a védett természeti területek csak akkor lesznek hosszú távon fenntarthatók, ha környezetüket is megfelelő módon kezelik. Az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) gondolata 1993-ban vetődött fel a holland és magyar védnökséggel szervezett maastrichti konferencián. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat ennek részeként szerveződött. A hálózat kialakításához a jogi keretet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény biztosította,amelynek 53.§ (1) bekezdésében határoz a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről. Az (2) bekezdésben határozza meg a NTA tartalmát, eszerint a d) pontban: „az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait'' A (3) bekezdésben meghatározza az ökológiai hálózat és az ökológiai folyosó fogalmát: a) ökológiai (zöld) folyosó az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyeket jelenti; b) ökológiai hálózat az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; ugyanakkor (6) bekezdésben feladatot is ad a hatóságnak: (6.)Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. Az elmúlt évek magyarországi gyakorlata az, hogy míg a természetvédelem helyi szervei a regionális, illetve helyi rendezési tervek készítésénél érvényesítik a törvény ökológiai hálózatok illetve, ökológiai folyosók kijelölésére vonatkozó előírásait, ugyanakkor a kijelölés tényét a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban sajnos már nem jelenítik meg(elsősorban anyagi okok miatt). Ez a helytelen gyakorlat vezethet oda, hogy valaki tudtán és akaratán kívül kezd olyan tevékenységbe, amiről utólag derül ki, hogy az természetvédelmi szempontból esetleg kifogásolható.

5

Miután a helyzet meglehetősen fonák, az érintettek - az érintettségükről általában nem is tudván- ritkán szembesülnek a ténnyel, hogy ökológiai folyosóval akad(t) dolguk, így nem meglepő, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs kialakult intézési gyakorlata. Az ebben az ügytípusban leginkább használható jogszabály, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény több pontjában is foglalkozik az ökológiai zöld folyosók és az ökológiai hálózat elemeivel, konkrétan meghatározva a teendőket: 13. §. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület-felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja (3.)Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet 19. §. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 22. §. (2) b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén regionális hulladéklerakó hely nem alakítható ki. Megítélésem szerint a fenti megfontolásokat szem előtt tartva kellene az ügyet intézni, hiszen: -az illetékes önkormányzat, illetve az arra a törvény által felhatalmazott szerv jogszerűen, ámde nem életszerűen jelölte ki a szóban forgó területen az ökológiai folyosót, -a kijelölés tényét viszont nem rögzítették az ingatlan-nyilvántartásban, -az ügy megítélésénél a legfontosabb szempontnak a törvényhozók szakmai szándékát kell tekinteni, tehát, hogy a beavatkozás az ökológiai folyosó működését károsítja-e? - Esetünkben mindenképpen az összefüggő vizes élőhely-mozaikokmegőrzése a legfontosabb szempont. A szóban forgó Nyírség életföldrajzi sajátosságai alapján a vizsgált ér (Igrice-ér) ökológiai folyósóként történő kijelölése szakmailag indokolt, hiszen egy igen erősen átalakított táj talán egyetlen, az eredeti állapotát még némileg mutató elemének maradványáról van szó. A nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint: ökológiai folyosó, olyan lineáris terület, amely eltér a környezetétől,és lehetőséget biztosít a fajoknak más tájelemek eléréséhez(def.FORMAN, GODRON 1986). A helyszín állapotának ökológiai értékelése A vizsgált terület természet földrajzilag a Nyírség része, annak rétegvizes forrásból táplálkozó vízfolyása illetve annak enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező mintegy 450-800 m széles É-D-i irányba lejtő völgyelete. A magasabb térszíneken még jelentős homokfrakcióval, a völgyalja felé haladva egyre inkább agyagos fizikai talajfélékkel. A völgyelet aljában a talajvíz a felszínhez közel helyezkedik el, illetve kis részén (1-2 m szélességben) megjelenik a felszíni víz is egy lassan folydogáló ér (Igrice-ér) formájában.Az eret már régen csatornázták, jelenleg két főága van. Az egyik, amely vizsgálatunk tárgyát is képezi, a völgyelet ÉK-i részén ered, míg a másik nyugatról a Sóstó-Gyógyfürdő komplexumon keresztül az ún.Érpataki főfolyással teremt élővíz kapcsolatot. Ennek a másodikként említett ágnak lényegesen jelentősebb a vízhozama. A völgyet Nyíregyháza, illetve NyíregyházaSóstóhegy beépített településrészei szinte teljesen „körbenőtték”,ezeken a részeken eredeti vegetációjának döntő részét elvesztette, hiszen 6

a település évszázadok óta lakott. A magasabb térszíneken lakóházak, melléképületek, kertek, míg a völgy alsóbb részein jellemzően gyepterületek, illetve vizes élőhelyek (üde rétek, nádasok, nyílt vizes mocsarak,mesterséges horgásztó) helyezkednek el. Az alkalmasabb magasabb térszíneken foltszerűen szántókat művelnek. Ezeken általában lucernát termelnek. A jószágállomány csökkenése miatt legelő hasznosítás mára megszűnt, a szántókat a vizes élőhelyek széléig beművelik. Viszonylag eredeti állapotban csak a völgyelet legmélyebb mederrészei (ez az ún. Igrice-mocsár, amely helyi jelentőségű természetvédelmi terület), és az ahhoz északról kapcsolódó legmélyebben fekvő rétek maradtak meg. Ezeket az érvényes Á-NÉR rendszer alapján az alábbi kategóriákba lehet sorolni: -B1a -nem tőzegképző nádasok, gyékényesek Az itteni állományok természetességét,ezért értékességét is azért nehéz megítélni, mert ezek az élőhelyek eleve fajszegények. A nádasok állapot értékelésénél a homogenitást pozitív tényezőként vesszük figyelembe, mert a fajszám növekedése ezeknél általában a gyomosodást jelzi. Ebből a szempontból a kérdéses vizsgált területtől délre eső részei az értékesebbek, nagyobb kiterjedésű homogén nádas ott található, jellemzően a 0110/70 hrszon (3. ábra).

3.ábra A 0110/17 és a 0110/70 hrsz. határvonala, Á-NÉR: B1a és OB,valamint U4 -BA -csatornák,szabályozott patakok parti zónájában, illetve közvetlen parti víztestében kialakult fragmentált mocsarak Ebbe a kategóriába tartozik a 10 m-nél keskenyebb, de már szabályozott medrű vízfolyások növényzete, amely itt jellemzően a B2 és B3 kategóriák fragmentációjával, degradációjával, jött létre. A kérdéses területen (a Seregély utca térségében)a fent említett két élőhely-típus az „ér” két oldalán, csak mintegy 10-20 m összes szélességben fordul elő, alapját képezve az ökológiai 7

folyosónak. Megjegyzem, hogy az egész rendszert tekintve az ökológiai folyosó itt a „legkeskenyebb”, mert a közelben van a szálloda gazdasági bejáró útjának átvezetése (híd), illetve az „ér”(csatorna) itt gyakorlatilag a horgásztó szivárgó árkaként működik (4. ábra).

4.ábra A 0111hrsz-ú csatorna frissen kotort medre a szálloda hátsó bejárójánál A völgy egyéb, kiszélesedő részein ezeken kívül az alábbiakat találtam: -D34-mocsárrétek, és az ezek degradációjával képződő -OB-jellegtelen üde rétekkel jellemezhető élőhelyek fordulnak elő átlagosan 100-300 m összes szélességben. Előfordulnak a 0110/10,11,17,26,70 hrsz-ú területeken. -RB-puhafás pionír erdők, elsősorban a 0110/60 hrsz-ú területen fordul elő, -S1-nemes nyarasok, a horgásztó partjai, valamint a 0111 hrsz-ú csatorna mentén, -RA-őshonos fajú facsoportok,fasorok a 0110/60 hrsz-ú területen (5. ábra), -T6-kistáblás mozaikok, előfordulnak a 0110/10,46,53 hrsz-ú területeken, -U4-roncsterületek, 0110/17 DK-i sarka, 0110/11tulajdonképpen a Mogyoró utca, 0110/70 k-i felének náddepói.

8

5.ábra Puhafás pionír erdő a 0110/60 hrsz-ú területen, itt az övezeti besorolás a „helyén van” A nádas szegélyében rekettyefűz (Salix cinerea), fekete bodza (Sambucus nigra), mogyoró (Corylus avellana), egy rózsa faj (Rosa sp.) és inváziós fajként amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) telepedett meg.A múltban ez a földrészlet állattartó helyként/tanyaként működött a hátrahagyott törmelékhalmok, épületromok és a degradált növényzet tanúsága szerint (6. ábra). Ugyancsak a tanyahelyet jelzi a túlélő kék nőszirom(Iris ×germanica) és a kerti pálmaliliom(Yucca filamentosa).

6.ábra Roncsterület a 0110/17 hrsz-ú területen

9

A 0111 hrsz-ú csatornában a természetes pionír apró és keresztes békalencse (Lemna minor, L. trisulca), szegélyében a természetes társulás uralkodó fajaiként a kompetítor nád (Phragmites communis), rekettyefűz (Salix cinerea), réti és mocsári sás (Carex distans, C. acutiformis), valamint a zavarástűrő berzedt sás (C.pairae) illetve kúszó boglárka (Rannunculus repens)él (7. ábra).

7.ábra A 0111 hrsz-ú csatorna növényzete A 110/17hrsz-ú terület (amely a kérdéses 110/53 hrsz. mellett helyezkedik el, és annál lényegesen természetesebb képet mutat) flórájának kétharmadát a tartós emberi hatás alatt álló területeken előforduló természetes gyomfajok (pl. piros árvacsalán (Lamium purpureum), fekete üröm (Arthemisia vulgaris), útszéli bogáncs (Carduus acanthoides)) és a másodlagos szukcesszióban pionír szerepet játszó zavarástűrő természetes növényfajok (pl. tyúkhúr (Stellaria media), szennyes bükköny (Vicia grandiflora), vadmurok (Daucus carota)) teszik ki. Továbbá a hazai flóra hatékonyan terjedő domináns gyomfajai, a ruderális kompetítorok (pl. siskanád (Calamagrostis epigeios), mezei aszat (Cirsium arvense), közönséges tarackbúza (Elymus repens)) és kis egyedszámban agresszív tájidegen inváziós növényfajok (magas aranyvessző (Solidago gignatea) és egynyári seprence (Erigeron annuus)) is előfordulnak a területen. A meghonosodott idegen faj, a közönséges torma (Armoratia rusticana) jelenléte és a fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a területen tormát termesztettek, majd néhány éve felhagyták. Csupán egy természetes pionír növényfaj (mezei veronika (Veronica arvensis)) és kettő, a társulás anyag- és energiaforgalmában, valamint annak egyensúlyának megőrzésében fontos szerepet betöltő generalista növényfaj (réti perje (Poa pratensis) és borzas ibolya (Viola hirta)) fordul elő jelenleg. Utóbbiak megtelepedése a regeneráció egyik korai, fontos lépése (8. ábra).

10

8.ábra A 0110/17 hrsz-ú terület képe A 0110/53 hrsz-ú terület jellemzése A szóban forgó telek a Seregély utca és a horgásztó között helyezkedik el, északról dél felé lejt, a valóságban egy lucernaföld (9. ábra). Délről és keletről a 0110/70 hrsz. határolja, amely ezen a szakaszon mély fekvésű vízállás, nádassal. A 0111 hrsz-ú csatorna kimélyítése előtt valószínűleg az ér természetes mederrésze volt, jelenleg a csatorna friss kotradéka a tényleges medertől elválasztja (10. ábra).

9. ábra A 0110/53 hrsz-ú terület, a képen nádas csíkként látszik a 0110/70 hrsz. mélyülete 11

10.ábraA 0110/70 hrsz-ú terület a 0110/53 és a 0111 hrsz-ok közötti része A külterületként működő 0110/63 hrsz. jelenleg zárt parkolóként működik,biológiailag inaktív, jórészt burkolattal ellátott (11. ábra).

11. ábra A parkoló

12

Értékelés A vizsgált terület sajátosságait a helyszínen megismerve az alábbiakat lehet megállapítani: -típusa szerint: vízfolyás menti folyosó, ahol a meghatározó elem maga a vízfolyás, -eredete alapján: maradványfolyosó, az eredeti tájszerkezet átrendeződése miatt szinte ez az egyetlen lehetőség az eredetileg itt előforduló fajok számára a fennmaradásra, migrációra. Az ökológiai folyosók megőrzésének kulcskérdése, hogy a hatékony működésüket mennyiben képesek ellátni. Lehetnek szélesek, keskenyek, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy az itt előforduló fajok tudják-e használni. Esetünkben a típusából adódóan, legfontosabb ökológiai szabályozó az élővíz megléte, illetve hiánya. A 0110/53 hrsz-ú, a valóságban szántóként művelt terület, miután az élővízzel nincs kapcsolata, a vízhozamot, vízminőséget, lefolyási viszonyokat nem befolyásolja. Az elérni kívánt állapotában (kertvárosi jellegű beépítéssel) a létesítés során olyan akadály nem képződik, amely ennek a víztérnek a használatát az előbb felsorolt élőlények vonatkozásában lehetetlenné tenné, vagy rájuk nézve az veszélyes lenne. A jelenleg ott megtalálható élőhely típusnem unikális, ellenkezőleg az szisztematikus és drasztikus emberi beavatkozás alatt áll, természetvédelmi jelentősége csekély. Az ökológiai szempontokon túl tájvédelmi vonatkozása kis kiterjedése miatt elenyésző. Az előzetesen elkészített környezeti értékelésben megfogalmazott javaslat az ökológiai folyosó határvonal módosításával kapcsolatban helytálló abban az értelemben, hogy a határvonal igazodjon az ingatlan-nyilvántartásban rögzített tényekhez. Viszont javaslom, hogy akkor legyünk konzekvensek és az valóban a meglévő hrsz.-okhoz igazodjon, új átmetszések ne keletkezzenek. Így a 0110/70 keskeny északi része, amely jelenleg is működő vizes élőhely, teljes egészében megmarad az ökológiai folyosó részeként(12., 13. ábra).

12.ábra A jelenleg kijelölt ökológiai folyosó 13

13. ábra Az ökológiai folyosó határának javasolt módosítása(feketével) Javaslat Tekintettel arra, hogy az ökológiai hálózat határvonalai (az országos kijelölés alapján) nem konkrét helyrajzi számok telekhatáraihoz igazítottak (viszont az összes a tényleges működést biztosító hatósági jogi aktus hrsz. alapon működik), célszerű és logikus lenne, ha a határvonal visszarendezhető lenne a 0110/11, 0110/46, a 0110/62; 0110/72; 0110/4852; a 0110/53 hrsz.-ok határához. Ezzel együtt a 0110/10 hrsz.-ú, jelenleg Vt (településközponti vegyes) övezet megmarad. Ugyancsak megmaradna az Ee erdő besorolás a 0111 hrsz.-ú csatornától északra lévő 0110/60 hrsz. területen.

14

A területen megfigyelt növényfajok listája magyar név pongyola pitypang mezei aszat közönséges tarackbúza bürök siskanád magas aranyvessző egynyári seprence piros árvacsalán fehér mécsvirág szöszös bükköny gilisztaűző varádics közönséges pásztortáska ragadós galaj sövény-veronika fekete üröm fekete peszterce útszéli bogáncs mezei árvácska fodros lórom szennyes bükköny vadmurok tyúkhúr saláta galambbegy nagy csalán farkaskutyatej kerek repkény tavaszi veronika borzas ibolya réti perje közönséges torma cickafark faj fehér nyár rekettyefűz közönséges nád fekete bodza rózsa faj mogyoró amerikai kőris kerti pálmaliliom kék nőszirom apró békalencse keresztes békalencse réti sás mocsári sás berzedt sás kúszó boglárka

tudományos név Taraxacum officinale Weber Cirsium arvense (L.) Scop. Elymus repens (L.) Gould. Conium maculatum L. Calamagrostis epigeios (L.) Roth Solidago gigantea Ait. subsp. serotina (Ait.) McNeill Erigeron annuus (L.) Pers. Lamium purpureum L. Melandrium album (Mill.) Garcke Vicia villosa Roth Tanacetum vulgare L. Capsella bursa-pastoris (L.) Medik. Galium aparine L. Veronica sublobata M. A. Fisch. Artemisia vulgaris L. Ballota nigra L. Carduus acanthoides L. Viola arvensis Murr. Rumex crispus L. Vicia grandiflora Scop. Daucus carota L. subsp. carota Stellaria media (L.) Vill. Valerianella locusta (L.) Latterade Urtica dioica L. Euphorbia cyparissias L. Glechoma hederacea L. s.str. Veronica verna L. Viola hirta L. Poa pratensis L. s.str. Armoracia lapathifolia Usteri Achillea sp. Populus alba L. Salix cinerea L. Phragmites australis (Cav.) Steud. Sambucus nigra L. Rosa sp. Corylus avellana L. Fraxinus pennsylvanica Marshall. Yucca filamentosa L. Iris × germanica L. Lemna minor L. Lemna trisulca L. Carex distans L. Carex acutiformis Ehrh. Carex pairae F. Schultz Rannunculus repens L.

15

A területen megfigyelt állatfajok listája magyar név fürge gyík vízisikló tőkés réce barna rétihéja házi rozsdafarkú foltos nádiposzáta nádi tücsökmadár zöldike kenderike nádi sármány vakond őz

tudományos név Lacerta agilis Natrix natrix Anas plathyrhyncos Circus aeruginosus Phoenicurus ochruros Acrocephalus schoenobaenus Locustella luscinioides Carduelis chloris Carduelis cannabina Emberiza schoeniclus Talpa europaea Capreolus capreolus

16

4. sz. melléklet a FŐÉP/52-2/2016. számú tervdokumentációhoz Államigazgatási szervek véleményezésének kiértékelése a Környezeti értékeléshez (egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 8.§-a alapján) Államigazgatási szerv

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 1 Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze 4026 Debrecen, Darabos u. 9-11., Levelezési cím: 4002 Debrecen, Pf.:105

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség ( a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogelődje) 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. (2015. február 18.) 2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. (2015. április 8.) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. (2015. augusztus 13.)

Tervezői válaszok (Nyíregyháza MJV főépítésze)

Államigazgatási szerv véleménye "(…) A R. 8.§ (1) szerinti környezeti értékelés, mint önálló munkarész tartalmi kidolgozottságáról megállapítható, hogy az -az épített környezet alakítása és védelme szempontjából- R.4.sz. melléklete szerinti általános tartalmi követelmények szerinti összeállításnak megfelelően készült el és figyelembe vette a tematika kiegészítésre vonatkozó javaslataimat. A dokumentációban az értékelő megállapítja, hogy a Sóstóhegyi Seregély utca 0110/53. hrsz.-ú ingatlan környezetében az ökológiai hatásvonalának felülvizsgálata, kertvárosias lakóövezetbe történő módosítása esetében ökológiai folyosó határvonalának pontosítása szükséges, ezért annak vonzatait a településszerkezeti és szabályozási terveken figyelembe kell venni. (...)" "(...) A felügyelőség a módosítások vonatkozásában a megkeresés szerinti sorrendben az alábbi észre-vételeket teszi: 1. Sziget u. É-i részének átsorolása (Eg → Má): A környezeti értékelésben több helyen is szerepelt, hogy az Má-ba sorolandó területen lévő épületek (az adott ingatlan területének 3 %-áig terjedő) bővítése, engedély-köteles átalakítása, felújítása a természetvédelmi hatóság, ill. a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hozzájáru-lásával történhet. A felügyelőség az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, vala-mint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 6. mellékleté-ben felsorolt építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban szakhatóságként részt vesz. A módosítással érintett terület külterületen helyezkedik el, így amennyiben az átsorolandó terüle-ten a környezeti értékelésben felsorolt és a fentiekben hivatkozott tevékenység megvalósítását tervezik, a felügyelőség a Korm. rendelet 5. mellékletében foglaltaknak megfelelő szakhatósági dokumentáció, annak esetlegesen szükséges hiánypótlása, kiegészítése és a rendelkezésére álló egyéb adat alapján ad majd szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatósági eljárás során, indokolt esetben előírások betartásához, feltételek teljesüléséhez kötve. A módosítással érintett területek az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának részét képezik, továbbá a felügyelőség rendelkezésére álló adatbázis alapján a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 15. §-a szerinti természeti területek között szerepelnek; nem tartoznak azonban az országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek közé, így a fenti eljárásokon kívül egyéb eljáráshoz, a természetvédelmi hatóság külön engedélyéhez, hozzá¬járulásához nincs kötve az érintett ingatlan beépítettségének növelése, a meglévő épületek felújítása, átalakítása. A felügyelőség a környezeti értékelésben foglaltak és az egyéb rendelkezésére álló adat alapján a módosítás jóváhagyását javasolja. 2. Sóstóhegyi 0110/53 hrsz.-ú ingatlan környezetében az ökológiai határvonal felülvizsgálata, Kertvárosias lakóövezetbe (Lke) módosítás: A környezeti értékelés vonatkozó fejezetében nemcsak a Nyíregyháza 0110/53 hrsz.-ú ingatlan É-i része (Ee → Lke) átsorolása esetén várható környezeti hatásokat vizsgálták, hanem javaslatot tettek az ökológiai hálózat ezen és a szomszédos ingatlanokat érintő határvonalának módosítására is. A felügyelőség (és a Tisztelt Cím FŐÉP/18-10/2014. sz. megkeresésének 2. sz. melléklete alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is) előzetes véleményét a 0110/53 hrsz. alatti ingatlan É-i részét érintő módosításra adta meg. A felügyelőség a környezeti értékekés alapján ezen ingatlan É-i részének Lke-be sorolásával kapcsolatban tud állást foglalni (a módosítás jóváhagyása ellen kifogást nem emel); az ökológiai folyosó határvonalának módosítására, telekhatárra igazítással történő pontosítására a benyújtott dokumentáció alapján az alábbi okok miatt nem áll módjában véleményt adni: Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.-e értelmében a környezeti értékelés egyes részeit a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken - a környezetvédelmi, termé-szetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosult-sággal rendelkező szakértő készítheti el. A felügyelőség előtt nem ismeretes, hogy a természet- és tájvédelmi vonatkozású munkarész a hivatkozott jogszabályi előírásnak megfelelően készült-e, az adott szakterületi szakértő aláírását ugyanis a környezeti értékelés nem tartalmazza, a szakértői jogosultságot igazoló okiratot nem csatolták. A környezeti értékelés 2014.10.17-én kelt, így a vizsgálat - mivel vélhetően fészkelési és vege-tációs időszakon kívül végezték - az ökológiai folyosót érintő módosítások hatásainak meghatá-rozására nem a legoptimálisabb időszakban történt. A dokumentáció nem tartalmaz minden módosítással érintett ingatlan vonatkozásában megfelelő adatot, információt az adott területek természeti állapotát, a módosítás várható táji hatásait illetően, amely alapján a felügyelőség ezen módosítással kapcsolatos véleményét megadhatná. Fentiek alapján a felügyelőség megfelelő szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő bevoná-sával, fészkelési és vegetációs időszakon (március 15.-augusztus 30.) belül további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, különösen az érintett területek természetes/természetközeli élő-helyfoltjainak (pl. a 0110/60 hrsz.-ú ingatlan „erdős, bokros területe”) vizsgálatára fókuszálva. /Nem kellő mértékben részletezett pl. a 0110/53 hrsz. alatti ingatlan 0111 hrsz.-ú csatornához közeli K-i, DK-i részének természeti állapota. A környezeti értékelésben az alábbi szerepel: „A terület K-i, DK-i részén kisebb mélyedések (vélhetően roncsolt terület) vannak, vizes jellegű növényzettel. A 0110/53 hrsz.-ú ingatlan ezen része vélhetően csak tereprendezéssel (töltéssel) tehető beépítésre alkalmassá.”/ 3. Viola utcai 8092, 8093 és 8094 hrsz.-ú ingatlanok Vt → Gk átsorolása: 4. Dália utcai 8085 hrsz.-ú ingatlan Vt → Ge átsorolása: Ezen módosítások kapcsán a zajvédelmi rész teljes átdolgozása szükséges, mivel háttérterhelésnek nem lehet a vasúti zajt tekinteni üzemi zajok esetében. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. § l) pontja szerint háttérterhelés a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés. A fentiek alapján részletes számításokkal kell meghatározni az telephelyek zajvédelmi szempontú hatásterületének nagyságát, melyet a 284/2007. (X.29.) Korm.rendelet 6. §-ában foglaltak alapján kell elvégezni, és annak területi kiterjedését térképen is szükséges ábrázolni. A felügyelőség mind a 4 beavatkozási területre kiterjedő, a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti véleményét a fentieknek megfelelően átdolgozott/kiegészített környezeti értékelés alapján tudja megadni."

Továbbtervezésnél figyelembe vesszük.

1. pont : Tervezői észrevételt nem igényel, a továbbtervezést folytatjuk. 2. pont: A kifogásolt természet- és tájvédelmi vonatkozású munkarész kidolgozásra és megküldésre került az észrevételeknek megfelelően. 3. - 4. pont: A hivatkozott rendelet hatálya kiterjed mindazon tevékenységekre, létesítményekre, amelyek környezeti zajt, illetve rezgést okoznak vagy okozhatnak. Jelen esetben rendezési terv módosításáról van szó, nem konkrét létesítményről, ahol ismert a létesítmény funkciója, akár zajkibocsátása. A Viola és Dália utcán érintett ingatlanok beépítetlen területek, a helyi építési szabályzatunk alapján ezeken a területeken csak olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek nem keltenek zajforrást vagy csak csekély mértékben. A rendelet 5. § és 6. §-ai vonatkoznak a hatásterület megállapítás eseteiről, úgy gondoljuk ezek a meghatározások az érintett területekre nem vonatkoznak. Kértük a Tisztelt Felügyelőség észrevételének pontosítását a tekintetben, hogy amennyiben indokolt a hatásterület meghatározása, abban az esetben határozzák meg mindazon tényeket, adatokat, amelyek indokolják a hatásterület nagyságának meghatározását, hisz a közlekedési zajon kívül nincs olyan információnk bármilyen zajkibocsátó tevékenységről, ami ezt indokolja.

"A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Tisztelt Főépítész Úr levelében foglaltak alapján a Viola utcai 8092, 8093 és 809 hrsz.-ú Mindkét esetben elfogadhatónak tartjuk a Gk ingatlanok Vt→ Gk átsorolása ellen kifogást nem emel, a Dália utcai 8085 hrsz.-ú ingatlan Vt → Ge átsorolását azonban - az alátámasztó munkarésznek a kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónába történő területen folytatni kívánt tevékenység ismerete hiányába konkrétabban kidolgozásra nem kerülő zajvédelmi tervfejezete miatt - nem áll módjában támogatni, ezen átsorolást, a továbbtervezést ennek megfelelően módosítás helyett a Vt-ként további hasznosítást, vagy a Gk-ba sorolást tekinti támogathatónak."

folytatjuk.

"A Kormányhivatal a FŐÉP/53-3/2015. sz. ügyiratban megküldött környezeti értékelés fenti tárgyú kiegészítése ismeretében az ökológiai folyosó határvonalának módosítását a 13. ábrán szereplő formában (ld. 14. o.) javasolja elfogadásra.

A továbbtervezést ennek megfelelően folytatjuk.

Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal 3 Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41 Szabolcs- Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal 4 Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal 5 Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. „B” ép.

6

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti igazgatósága, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei telephelye 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal 8 Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal 9 Járási Földhivatala 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13.

"(…) A tervezett módosításokat figyelembe véve a környezeti értékelést elfogadom, a jelenlegi környezeti állapot megtartását, javítását célzó javaslatokkal egyetértek."

"A Nyíregyháza MJV településszerkezeti tervének módosítására vonatkozó környezeti értékelést áttanulmányoztuk, azzal kapcsolatban kifogást nem emelünk."

Tervezői észrevételt nem igényel.

válasz nem érkezett

Tervezői észrevételt nem igényel.

"(…) A 2/2005. (I.11.) Korm. Rendelet 4.§-a alapján elvégzett környezeti értékelés tartalmát és kidolgozottságát elfogadhatónak tartjuk, a 2.sz. módosítási pontnál felvázolt, az ökológiai folyosónak a lakóövezeti helyrajzi számok határához igazított korrekciójával egyetértünk."

Továbbtervezésnél figyelembe vesszük.

"(…) erdővédelmi szempontból jelentős hatás nem várható, környezeti vizsgálat készítése nem szükséges. (…)"

Tervezői észrevételt nem igényel.

"(…) a változás talajvédelmi érdekeket nem sértenek, talajvédelmi szempontból nem kifogásolhatóak, így a talajvédelmi hatóság a környezeti vizsgálat tematikájának megállapításában sem vesz részt. (…)"

Tervezői észrevételt nem igényel.

"(...) a tervezett módosítás megvalósítása termőföld, mint környezeti elem igénybevételével jár, ezért a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapelveinek betartására hívom fel a figyelmet: -a tervezett tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen, -figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza, Továbbtervezésnél figyelembe vesszük. -ha a tervezett módosítás átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint és a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet, lehetőség szerint ezt a változatot kell előnyben részesíteni, -a termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. A fentieken túl további, a termőföld mennyiségi védelmének szakterületét érintő jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, ezért termőföldvédelmi szempontból nem tartjuk szükségesnek környezeti vizsgálat elkészítését. (...)"

10

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.

"(…) észrevételt nem tesz. (…)"

Tervezői észrevételt nem igényel.

11

Országos Környezetvédelmi Tanács 1055 Budapest, kossuth tér 11.

"(…) Áttekintve a négy terület környezeti értékelést, megállapítható, hogy azok a környezeti elemekre és hatásokra vonatkozóan a szükséges részletekre kiterjedő, egységes szerkezetben készültek. A megállapításokhoz az OKT nem fűz észrevételeket."

Tervezői észrevételt nem igényel.

12

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Főjegyzője 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

Zajvédelmi, hulladékgazdálkodási hatáskörben jelentős környezeti hatás nem várható. "(…) helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet vagy természeti értéket nem érint, arra közvetlen hatással nincs. Hatáskörünket érintően a környezeti vizsgálat készítése nem szükséges."

Tervezői észrevételt nem igényel.

Nyíregyháza, 2015. szeptember 14.

5. sz. melléklet a FŐÉP/52-2/2016. számú tervdokumentációhoz

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOG Ú VÁROS KÖZGYŰlÉSÉNEK Z28/2015 (lX.24.) számú határozata

Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról szóló 21/2007. (VI. 12.) önkormányzati rendelet módosításához szükséges Környezeti vizsgálatok összegzésének jóváhagyására (Teljes eljárás, 4 terület)

A

Közgyűlés

az alábbi tárgyú folyamatban lévő rendezési terv módosítás esetében - teljes eljárás, 4 területen történő módosításaz előterjesztést megtárgyalta és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (1.11.) Korm . rendelet szerint elkészített környezeti értékelést valamint a lefolytatott környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek kiértékelését elfogadja. Utasítja:

a városi főépítészt a tárgyi rendezési terv módosítás eljárásának tovább folytatására .

Felelős:

Veres István városi főépítész

Határidő:

folyamatos

,

~renÁ'\ polgármester (

\

,

.. '

l

i

I

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

Erről értesülnek: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A címzetes főjegyző és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői