n-pol1zf ilu-d{} I1Záll:1f
K..
cs ..
..
L NBÖZŐ
SS
T SZl'
Típusú
PULYKÁK
DSÁGÁN
EH SONLíTÓ
VIZSG'
Kétségtelen tény, hogy szerte a világon még napjainkban is számosan szenvednek a fehérje- és kalóríahiányos táplálkozás tóI. Ezzel indokoljákaz új baromfifajták (hibridek) és új tartástechnológiák bevezetését. Az új hibridek kialakftása azonban együtt jár azzal, hogy olyan tulajdonságokra (pl. gyors testtömeg-gyarapodás) szelektálunk, amelyek túllépnek az állat megszokott élettani keretein. Ráadásul az állatokat olyan körülményekközé (pl. ketreces tartás) kényszerftjük, amelyek már igen messze vannak korábbi természetes életterüktől. Az Európai Unióhoz tartozó országokban folyamatosan korlátozzák a baromfi ketreces tartását (erre már állatvédelmi törvényeket is hoztak), és a fogyasztók is előtérbe helyezikaz "állatbarát" környezetből származó termékeket, annak ellenére, hogy ezek piaci ára magasabb. Mindez azt eredményezi, hogya piacon
-
remélhetőleg - újra keletje lesz olyan fajoknak, fajtáknak és tartási módoknak, melyek megközelftik a természetest.
Szót kell ejtenünkarrólis, hogya régi magyar háziállatfajták,köztükbaromfifajtáinkis nemzeti kulturálisörökségünk részét képezik. Minden ország kötelessége, hogy értékeit megőrizze, az utókorszámára hozzáférhetővé tegye, ami a fajtákgyakorlatiértékének feltárása nélkül hosszú távon nem oldható meg biztonságosan. A régi, hagyományos fajták hasznosítási kérdéseivel tehát génmegőrzési szempontból is foglalkozni kell. Mivel azonban ezek a fajták különleges minőséget képviselő termékek előáll ítására alkalmasak, kézenfekvőnek látszik közvetlen mezőgazdasági hasznosításuk is. Az erre vonatkozó kutatásoktehát legalább kettős célt szolgálnak: a génmegőrzést és a különleges minőségű termékelőállítást.
ri} ~~.
K
Irodalmiáttekintés A csontvázrendszerről általában A legtöbb élőlény rendelkezik valamilyen vázrendszerrel, amely fenntartjajellemző alakjátés egyben mint passzív mozgásszerv is szerepel. A vázrendszert elsősorban az élőlény nagysága, testtömege, külsőalakjaés mozgásának módja határozza meg, mely így egyszerre védőburok, valamint váz-és mozsásszerv is. így lehet külső (ektoskeleton) és belső váz (endoskeleton). Az ektoskeleton egyetlen előnye, hogy védelmet nyújt mindennemű külső behatással szemben, nagy hátránya viszont,
hogy- élettelenanyagróllévénszó az állat növekedésévei nem tud lépést tartani, így az állatnakazt időnként váltania kell. Ilyenkor az állat
védtelenné válik mindaddig, míg azt nagyobbra nem cseréli. Az ektoskeleton további hátránya, hogy relatíve nagy az önsúlya a teherbírásához képest. Szentásothai (1977) szerint "forradalmi újítás volt" az állatvilág törzsfejlődésében a belső váz megjelenése. Főbb előnyeként említhetjük, hogya váz (élő anyag lévén) az egyed növekedésévei és fejlődésévellépést tud tartani,továbbá, hogy szilárdsága mellett az önsúlya relatíve kicsiny. AGerincesek csontvázának felépítését a biolósiai ökonómia szigorú törvényei szabják meg. Nyilvánvaló, hogya szervezetek felépítéséhez nem állnak rendelkezésre korlátlanul a szükséges anyagok, így a törzsfejlődés során csak az a faj maradhatott fenn, amely biolósiai értelemben ökonomikus, azaz vázrendszere az éppen szükséges szilárdsásot a leskisebb anyasfelhasználással éri el. Ezért láthatjukazt, hogya csontkristályok nem kompakttömegben találhatók, hanem sajátos csontgerendák -
trajektóriumok - alakulnak ki.
A madarak csontvázának sajátosságai Fehér (2001) a Madarak osztályát a következőképpen jellemzi: "állandó hőmérsékletű állatok, szervezetük a repüléshez alkalmazkodott, összes alkati,morfológiaijellegzetességeik a repülésnek megfelelően alakultak, így a madártest kiválóanalkalmazkodott az aerodinamikailagszinte töké-
ll"O nl}
.-t°
/)
l:ÉltllO
,/
F'i~6l~I-I-..lf
letes tojás vagy csepp alakú formákkal, amelyek a levegőben alig okoznak károsörvényképzést.A hátulsó végtagok kizárólag a földön való mozgást, az ugrást, a kaparást, kapaszkodást szolgálják, a talajtcsak az ujjakérintik,így ittegy sajátos statikai helyzet alakulki". A fent említettek általában minden madárfajraérvényesek, így azokra is, amelyek a domesztikáció során más, az ember számára fontosabb, tulajdonságok fejlesztése miatt - elvesztették repülési tulajdonságaikat, de megmaradt a földön járás szükségessége, sőt, a lábak szilárdságának kérdése előtérbe került. Ez alól nem kivétela pulyka sem (Lencsés/ 2001). Fehér (2001) a teherviselésben fontos csontok közül a combcsontot a következőképpen jellemzi: "a combcsont (femur) jól fejlett, vaskos csöves csont, tengelye az acetabulumtóIferdén craniodistálisanés kissé laterálisan irányul. Felső végdarabján találjuka félgömb alakú fejet (caput femoris)/ mely a medencecsont izületi vápájába (acetabuIum) illeszkedik. Oldalirányban a nagy forgató (trochanter major) emelkedik ki, a kettő között jól kifejezett nyak (collum) található. A combcsont teste a
Tyúkidomúaknál (a pulykánális!) valószínűlega teherviselés miatt kissé dorsálisan hajlott. Alsó végdarabján két bütyök (condylus fibularis et tibialis) a szár csontjaival ízesül, hengeréhez (trochlea) a térdkalács (pate//a) illeszkedik".
amelyek ezt a kérdést közelebbről tisztázzák, kiváltképpa károshatások megítélésének elősegítésére. Gelencsér és Csermely (1981) tyúkok csontszilárdságának mérésére sajátos befogókeretet készítettek,mellyel a későbbiekben saját vizsgálataikat is végezték. Az eszköz többé-kevésbé utánozza az izületek rugalmasságát, így a csontokkal végzett nyomási és hajIítási kísérletekre alkalmas. Véleményükszerint a módszer segítséget nyújt az állattartásitechnológiák minősítéséhez. Lencsés (2001) összefoglaló munkájában megállapítja, hogya csontszilárdsági vizsgálatok alkalmasaka tojók tartástechnológiai tűrőképességének nyomon követésére, de a mérések pontossága érdekében elsősorban a csontok anatómiai helyzetét kell figyelembe venni. A házityúk csontjainakszilárdságával foglalkozó nagyszámú közlemény mellett szinte elenyésző azoknaka száma, amelyek célzottan a pulykák cson~ainak szilárdság-vizsgálatáttárgyalják.Anderson és mtsai (1979) pulykákattartottak különböző méretű ketrecekben. A túlságosan kisketrec hátráltattanövekedésüket, melyet jól jelzett a metatarsus hosszának megrövidülése, amely együtt járt a csontok hamujának és szilárdságának csökkenésévei is. A ketrecek méretének növekedése ezeknek a tüneteknek a gyakoriságát és súlyosságát jelentősen mérsékelte, csakúgy, mint az ivóvíz fluor-kiegészítése.
vonatkozó EU előírások figyelembevételével tartottuk, a hizlalás során legalább 6 m2/állat kifutóterület mindvégig biztosított volt. Figyelembe véve azt, hogyaszabadtartású rendszerekben kizárólag lassú növekedésű, lehetőleg helyi fajtát kellalkalmazni, kísérletünkben az őshonossága miatt védett bronzpulykát használtuk a BUT BIG-6 intenzív fajtával történő
összehasonlításban.
Az állatokat 7 hetes korig a Kaposvári
Egyetem teszttelepén,
ezt követően
a KÁTKI baromfitelepén
neveltük 10
fülkéből álló, 220 m2 hasznosalapterületű istállóban. Az istállóhoz 2000 m2-es szabad kifutó csatlakozott. A kísérletet az előírásoknak megfelelően a 140 napos kort követő egyedi testsúlyméréssel
és próbavágással
zártuk. A próbavágáshoz
mindkét
fajtából ivaronként 10-10 állatot választottunk
ki, majd egyedenként
meghatároztuk az élősúlyt, a grillfertig súlyt, a hasznos testrészek súlyát,
továbbá a preparált combcsont tömegét. A csontok
törése
Lencsés és mtsai (1987) vizsgálatai szerint a csontok anatómiai helyzete befolyásolja
a mechanikai mérések
pontosságát, ezért a combcsont esetén ún. hajlítószilárdsásot
mér-
tünk. A mérésekhez
mechanikailag telje-
sen letisztított combcsontokat mur) használtunk. Apróbatestet
(fekét-
támaszú, szabadon elforduló tartóként képeztük ki, amelyet középen
Csontszilárdsági vizsgálatok Huszár és mtsai. (1981) egy korai közleményükben rámutattak arra, hogy az állattartásitechnológiák mára több szempontból eltérnek a természetes körülményektől.Ezek hatására a végtagcsontok alakja, szerkezete és szilárdsága is módosulhat. Ezért úgy gondolják, hogy helye van minden olyan vizsgálatnak (beleértve a mechanikai vizsgálatokat is),
rIO
Anyag és módszer
egyetlen erővel,
A kísérleti állatok tartása
velve törésig terheltük (Palotás/ 1979) (1. kép). A mérések sorána teherát-
azt fokozatosannö-
A vizsgált csontmintákat a Kaposvári Egyetem Sertés- és Kisállattenyészté-
adási helyeken ügyeltünk a feszült-
si Intézete és a KÁTKIGénmegőrzési Osztálya együttműködésében vég-
szintén rugalmas alátéteket használ-
ség-koncentráció
csökkentésére,
így
zett szabadtartásos
fajta- és takar-
tunk. A vizsgálatokhoz a szakítógépet hajlító készülékkel szereltük fel.
mány-összehasonlító
pulykahizlalási
Végeredményként közvetlenül csak a
kísérlet során nyertük.
töréshez szükséges erő állt rendelke-
A kísérleti pulykákat a szabadtartásra
zésre (diagrammból
és skálából), a
aj}a rQnz.Jj;)
..--.
Eredmények
,1. ..~-
A vágópróba eredményei A 20 hetes nevelést követő vágópró-
I
ba témánk szempontjából
fonto-
sabb eredményeit az 1. táblázatban muta~uk be:
. ~
A táblázat adatai jól érzékeltetik, hogy
.
a bronzpulyka és a hibridpulyka súlya-
~
datai (élősúly, comb súlya) között lényeges (3,3-szoros, ill. 3,9-szeres) különbség jelentkezik szabad \
tartásos
hizlalás esetén is. Ennek megfelelően jelentősen kisebb a bronzpulyka combcson~ának súlya, azonban itt a különbség már lényegesen kisebb: a hibrid combcsont súlya a bronzpulyka comb-
1. kép: A combcsont hajlítószilárdságának mérésére használt mérőműszer
csont súlyának 2,2-szerese (2. kép). A
törőszilárdság megállapításához szükséges a másodrendű nyomaték és a súlypont koordinátáinak(szélső száltávolság) ismerete is. A hajlító-kísérleteknél a törőszilárdság számítása az elemi szilárdságtan alapképletévei, a Bernoulli-Navier-formulával lehetséges, ahol a csontokat középen terhelt kéttámaszú tartóknaktekinthetjük: 0= M Y,max= M Ix
Kx
1. táblázat
A lass ú növekedésű bronz pulyka és egy intenziv hibridpulyka 20 hetes szabad tartásos hizlalást követő fontosabb vágási eredményei (összesített adatok, vegyes ivarban)
Bronzpulyka Hibridpulyka
1. ábra
Élő súly(g)
Comb súlya (g)
Combcsont súlya (g)
4,444 14,610
474 1854
34 75
Combcsont súly Combcsont súly ÉlőSúly arány Combsúly arány (%o) (%) 7,65 5,13
7,17 4,05
A combcsont SÚly/élősúly arány és a combcsont súly/combsúly arány alakulása bronzpulyka és hibridpulyka 20 hetes szabad tartásos hizlalását követően (összesített adatok, vegyes ivarban) 8
M=F*L 4
7
MPa-ban
5
6 0
= hajlítószilárdság
K = keresztmetszeti
tényező mm3
M = maximálishajlítónyomatékNmm F =törőerő N-ban L = az alátámasztások egymástól való távolsága Ix= a csontkeresztmetszet másodrendű nyomatéka Ymax = a szélső szál távolsága A combcsont diafizisének legkisebb szélességét az epicondylussal párhuzamosan mikrométerrel, oldalnézetben (i-i) mértük majd a csontot 900-kalelforgatva (az előbbire merőlegesen), az elölnézeti helyzetnek megfelelően megmértüka csont vastagságát (h-h) is (Saller, 1928). A combcsont falvastagságát a törés után tolómérővel mértük le (mmben). A femur hosszának a combcsont ca-
4 3
íj
2
2. táblázat
súlyl
Élősúly arány %o ..
°
Combcsont
Bronzpulyka
Combcsont súlyl Combsúly arány %
Hibridpulyka
A lassú növekedésű bronzpulyka és egy intenziv hibridpulyka combcsontjának (femur) jellemző adatai 20 hetes szabad tartásos hizlalást követően (összesített adatok, vegyes ivarban) Hossz mm
Átmérő mm
Falvastagság mm
Keresztmetszet mm'
Hossz/Keresztmetszet arány
Hajlítószilárdság MPa
Bronzpulyka
112,1
11,9
1,4
46,52
2,41
66,79
Hibridpulyka
132,9
16,7
2,2
102,07
1,30
44,83
Egy oszlopon belül, minden paraméter esetében p<0,OO1
put femorisától a condylus tibiálisig
fentiekből
mért távolságát tekintettük.
utolsó két oszlopában
Az eredmények
tott értékek; a combcsont
matematikai sta-
következik,
tisztikai elemzése többtényezős va-
és a combcsont
rianciaanalízissel történt, Statgraph program segítségéve!.
bronzpulyka
hogy a táblázat szereplő
súly/é/ősúly
súly/combsúly esetében
számí-
aránya
lényegesen
nagyobbak (Id. még: 1. ábra).
-tP{)fJ-lftÉl-l(}(}nlá'l~1J
2. ábra
A lassú növekedésű bronzpulyka és egy intenzív hibridpulyka combcsont jának (femur) keresztmetszete és hajlítószilárdsága 20 hetes szabadtartásos hizlalást követöen (összesített adatok, vegyes ivarban)
120 100
vázrendszere lényegesen gyengébb, mint a testsúlygyarapodásra
.
nem szelektált bronzpulykáéj a femur hossz/keresztmetszet nya
80
és
falvastagsága
bronzpulyka
60
[lj Keresztmetszet (mm')
40
o
Bronzpulyka
HIbridpulyka
A combcsontok
súly/combsúly
(femur) eredményei
esetében
arányabronzpulyka lényegesen
A vágópróba során nyert, kipreparált
ábra).
combcsontok
következtethetünk,
méretadatait,
a csontok
jellemzésére
számított
értéket
továbbá
szolgáló
két
(hossz/keresztmet-
szet arány, ill. haj Iítószi lárdság) pulykatípus összehasonlításában táblázatban
mutatjuk
A táblázat
adatai szerint
lönbség
mutatkozik
között a csontok
a két a 2.
be. kü-
a két pulykatípus
méretében.
A comb-
átmérője,
faIvastag-
csont hosszúsága,
A kapott
eredményekből
ként a vázrendszer
masz~ák
hajlítószilárdságának amelyek
egyértelműen
a hibridpulyka
is,
ellenállóképesség
azt jelzik,
hogy
nagyobb
gesen kisebb hajlítószilárdsággal
ér-
együttVizsgálatunk
mind
a hossz/keresztmetszet
arány,
mind a hajl ítószi lárdság jelentősen tér a két pulykatípusoknál, ebben
az esetben
el-
azonban
a bronzpulyka
mu-
ta~a a szignifikánsan magasabb értékeket, azaz a bronzpulyka lényegesen "karcsúbb" combcson~a 1,S-szeres kezik,
mint
(kisebb
keresztmetszetű)
lényegesen
lényejárnak
eredményeiből
alábbi lényeges következtetéseket
az von-
rendel-
a hibridpulyka
comb-
során nyert eredmények
szerint a bronzpulyka lényegesen
különböző súlyadatai
(3,3-szoros,
ill.
mellett, a comb-
csont súlya közti különbség,
bár szigni-
fikáns, arányaiban
jelentősen
kisebb.
azonban
Ezen túlmenően
súly/élősúly
rD
és a hibridpulyka
3,9-szeres)
arány
a combcsont
és a combcsont
Összefoglalás A Szerzők
egy génbanki
ként fenntartott és
egy
magyar
combcsonMnak
(femur)
2. kép: A hibrid- és a bronzpulyka combcsontjai
vizsgálata
illetve hajlítószi-
egy speciálisan
kialakított
módszerrel.
hibridpulykák
bronzpulyka
a csont ana-
lárdságát,
Megállapították,
állomány-
(BUT Big-6)
hibridpulyka
tómiai paramétereit,
Az eredmények értékelése, következtetések
kisebb
kialakulásával.
. a hosszú időn át testtömeg-gyarapodásra szelektált hibridpulyka vázrendszere a szelekció hatására kevésbé növekedett, mint a testsúlya és egyéb testméretei, azaz
hogya
kell néznünk
szembeni
során összehasonlították
cson~a (lásd még: 2. ábra).
A vizsgálatok
során szembe
ha~uk le:
nagyobb,
hajlítószilárdsággal
Más megfogal-
generációkon keresztül végzett, nagyobb testtömegre irányuló sze-
eredményei
méretei egyúttal lénye-
szilár-
ez azt is jelenti,
lekció
kák esetében
lényegesen
dabb, ellenállóbb. mazásban
a teherviseléssei
combcson~ának
a
bronzpulyka
lényegesen
és
gesen nagyobb
bronzpulyka meghaladja
fenntartott
tá-
méretének
a hibridpuly-
"kar-
(66,79, ill. csoportét MPa), azaz a parlagi állo-
mányként
azonos
A fenti megállapítást alá a csontok
a
jelentősen
csontszerkezete
a test egyéb mére-
sága és keresztmetszete
téket mutat (3. kép). Hasonlóképpen,
arra
hogy a hibridpulyka
teihez képest nem növekedett
a
hústípusú
44,82
(1.
nagyobb
esetében a sokéves, testtömeg-gyarapodást célzó szelekció eredménye-
mértékben. lényeges
lényegesen
lítószilárdsága esetében
vizsgálatának
alapján
csúbb" és vékonyabb csonttal rendelkezik, mint a vizsgált hibridpulyka, ennek ellenére a femur haj-
1.1 HajlítószilárdsáS (Mpa)
20
ará-
erre a célra
hogy bár vizuálisan cson~a
tűnik robosztu-
a
i1
tY
(!rQlll
Köszönetnyilvánítás
"'.,'da{J'71 If
Szerzők köszönika KaposváriEsyetem Sertésés Kisállattenyésztési Tanszékének a kísérleti állatok rendelkezésre bocsátását, valamint a
a mérési
feltételek
kialakításában
nyújtott értékes sesítséset
2 3.
t~
..... .
~
<\ ..." "
I
,
r
,
, "
2, kép: A hibrid és a bronzpulyka combcsontjai a próba után
sabbnak, ez nem jár együtt a csont szi lárdságának növekedésével,
éppen
ellen-
kezőleg: a szikárabb, parlagi típusú pulykákcsontszilárdsága
4.
COMPARISON OF BONE STRENGTH OF DIFFERENT TYPES OF TURKEY
lényegesen jobb,
Eredményeikalapján azt a következtetést vonták le, hogya hosszú ideig tartó, testtömeg-gyarapodásra irányulószelekció jelentősen gyengíti a pulykákvázrendszerét
Usinga specialJy designed method, the authors compared the anatomicaI parameters and bending strength of the femur of two types of turkey: (1) a landrace Hungarian Bronze turkey ffock maintainedas a gene bank, and (2) a commercial hybrid turkey (BUTBig-6). Despitethe visualJymuchmorerobust bone of the hybrid turker- bone strengthof the landracetype bronze turkey was found much better.
It was concluded, that the long time selection for higher body
_. ,'cqy-'-ék -/
J.'
1. Anderson JO., Wamick RE and Summers JD. (1979) Effect of cage and floor rearing díetary cal-
Szent IstvánEsyetem Mechanikai Tanszékének (Gödöllő)
.\,
5
6. 7.
cium, phosphorus, fluoride and energy level, and temperature on growing turkey perfomnance, the incidence of broken bones and bone weight and ash Poultry Sci. 58: 1175-1180. Fehér GI(2001) A háziállatok funkcionális anatómiája. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Csermely ZS.(1981) Anyagjellemzők Gelencsér E" meghatározása állat-végtagcsontokon. JámnOvek, Mezőgazdasági Gépek, 28: (5) 179-184. Huszár L, Gelencsér E, Kasza K(1981) Optikai feszültségvizsgálat haszonállatok Végtagcsontjain. JámnOvek, Mezőgazdasági Gépek, 28:(5) 227-232. Lencsés GI(2001 ) Tojótyúkok Ca és P forgalmának nyomon követése többféle módszerrel. PhD értekezés, SZlE, Gödöllő Szentágothai J (1977) Funkcionális anatómia Medicina Könyvkiadó, Budapest Taylor lG, Simkis K. and Stringer DA (1971) The skeleton: its structure and metabolism. In: Freeman, B.M., Bell, D.J eds: Physiology and Biochemistry of the domestic fowl) Academic Press, London
weight weaken significantly the skeletal system of turkey. LENCSÉS
GYÖRGY,
SZAlAY
ISTVÁN,
BARTA
LENNERT KISÁLlATTENYÉSZTÉSI
ILDIKÓ,
LÁSZLÓNÉ
ÉS TAKARMÁNYOZÁSI KUTATÓiNTÉZET,
2100 GÖDÖLLŐ,
ISASZEGI
ÚT, PE 417.
