J Á S Z - N A G Y K U N - S Z O L N O K M E G Y E I H Á M O R I S Z A K I S K O L A

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

1

Tartalomjegyzék Az iskola működésének általános jellemzői........................................................................ - 3 -

1.1 Bevezetés ..................................................................................................................... - 3 1.2 Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat ........................................ - 3 2 Nevelési Program ................................................................................................................ - 4 1.3 Az intézmény nevelési elvei ........................................................................................ - 4 1.4 Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................... - 4 1.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... - 8 1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................... - 11 1.7 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ..................................... - 13 1.8 Felzárkóztató, fejlesztő programok, foglalkozások................................................... - 13 1.8.1 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése .............................................................. - 14 1.8.1.1 Fogyatékosság típusoknak megfelelő fejlesztési program ............................. - 15 1.8.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ........................................................................................................ - 22 1.9 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ - 24 1.9.1 Általános gyermek és ifjúságvédelmi feladatok .................................................... - 24 1.9.2 Kábítószer ellenes program ................................................................................... - 27 1.9.3 Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés) .................................................... - 29 1.9.4 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok ........................................... - 30 1.9.5 Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei ........................................................... - 32 1.10 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... - 32 1.11 Az egészségnevelés programja.................................................................................. - 33 1.11.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .. - 35 1.12 Környezeti nevelés .................................................................................................... - 36 1.12.1 A környezeti nevelés tantárgyi kapcsolata ......................................................... - 38 1.13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket .............................................. - 41 1.14 Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése ....................................................... - 43 1.14.1 Szülők, pedagógusok ......................................................................................... - 43 1.14.2 Tanulók, pedagógusok ....................................................................................... - 43 1.14.3 Pedagógusok együttműködése ........................................................................... - 44 1.14.4 Munkatársi közösség együttműködése .............................................................. - 45 3 Helyi tanterv ...................................................................................................................... - 46 3.1 Az iskola képzési szerkezete, a tanulók felvételi rendje ........................................... - 46 3.1.1 Képzési szerkezet .................................................................................................. - 46 3.1.2 A tanulói óraszámok alakulása .............................................................................. - 47 3.1.3 Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje ................................................. - 47 3.1.4 A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ................................................ - 47 3.2 Tanulók értékelése..................................................................................................... - 48 3.2.1 A tanulói teljesítmény értékelésének formái ......................................................... - 48 3.2.2 A számonkérések - mint nevelési eszközök - módjai ............................................ - 53 3.2.3 Követelmények (a jegyek megállapítása) .............................................................. - 56 3.2.4 Aktivitás /magatartás/ és szorgalom értékelése .................................................... - 57 3.3 Vizsgák, versenyek.................................................................................................... - 57 3.3.1 Állami vizsgák ....................................................................................................... - 57 3.3.2 Tanulmányok alatti vizsgák ................................................................................... - 58 4 A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések........................................................ - 60 -

-2-

1

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1.1 Bevezetés

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjának legfontosabb alapelve, hogy az iskola kiemelt feladata napjainkban nem lehet más, mint az ifjúság nevelése, a felnőtt életre való felkészítése, a szűkebb és tágabb értelemben vett társadalomba való beilleszkedésének elősegítése. A család mellett az iskola a legfontosabb tényező abban, hogy a gyerekek számára gyökeret, egyszersmind szárnyakat adjon. Az iskola Pedagógiai Programjának nem lehet más célkitűzése, mint elindítani diákjait azon az úton, amelyre rendeltettek. Sokprofilú programunk minden elemét ennek az egységes célnak kívánjuk alárendelni.

1.2

Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 197/2011 (XI. 9.) számú határozata a JászNagykun-Szolnok Megyei Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata, melyet az 1. számú melléklet tartalmaz.

-3-

2

NEVELÉSI PROGRAM Az intézmény nevelési elvei

1.3

Nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése és megerősítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, illetve a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Számunkra nincs elveszett, egyéniségét elpazarló ember. A szellemi és fizikai munka egyaránt érték. Minden személyiség, amely fogékony a változásokra értékké formálható. Ezért: -

Pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása

-

A tanulók egyéni képességeit figyelembe vesszük

-

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit

-

A mindennapi életben felhasználható képességek kialakítására törekszünk

-

A munka és tanulás erkölcsi elismerésére, tiszteletben tartására nevelünk

Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.4

Az iskolába érkező, gyakran komoly tudásbeli és motivációs különbséggel rendelkező tanulók egyre változatosabb módjait igénylik az ismeretszerzésnek. Felgyorsult világunkban meg kell tanítanunk őket a körülmények változásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésére. Iskolánk a kompetencia alapú oktatás változatos módszereinek alkalmazásával kíván az új kihívásokra válaszolni. A képességfejlesztő program (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/G („A képességfejlesztő, kompetencia alapú oktatás keretében az előírt tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetíti, építve a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését”) bevezetésével és felfutásával a hagyományos frontális osztálymunkát folyamatosan kiegészíti, egyes területeken felváltja a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertan. Erkölcsi értékrend kialakítása tanulóinkban -

Megismerjék, megtanulják az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes formáit, legyenek nyitottak az emberi kapcsolatokra

-

Alakuljon ki igényük az egészséges életmód iránt -4-

-

Legyenek képesek fegyelemre és önfegyelemre, ismerjék az egyetemes emberi jogokat és tudjanak vele élni

-

Példaértékű tanári magatartás álljon tanulóink előtt.

-

Az osztályfőnöki tervezőmunka szolgálja az erkölcsi értékrend kialakítását és nevelését.

Nyitott tanulói személyiség fejlesztése -

Felelősségvállalásra, önállóságra, kitartásra nevelés

-

A világ megismerésének igényére, önálló ismeretszerzésre törekvés

-

Értékelés és önértékelés képességének kialakítása

-

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása

-

A tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele

-

A mindennapi életben felhasználható képességek kialakítására törekszünk

-

A munka és tanulás erkölcsi elismerésére, tiszteletben tartására nevelünk

Motivációs rendszer kialakítása az aktív tanulás érdekében -

Egyénre szabott és önálló ismeretszerzési formák, és a tanulási módszerek megtanulása

-

A tehetségek felismerése és továbbfejlődésének biztosítása tanórákon, versenyeken

-

Az eltérő képességű tanulóink részére fejlesztő programok kidolgozása

-

A kiemelkedő teljesítmények, szereplések értékelése, jutalmazása a tanulók előtt.

Hagyományok teremtése, az iskolához való kötődés erősítése -

Színvonalas, élményhatású iskolai ünnepségek bemutatók szervezése szabályzat alapján

-

Pályázatokon, versenyeken, való részvétel

-

A DIK diákönkormányzattá válásának segítése

-

Szabadidős

tevékenységek

lehetőségeinek

megteremtése

(művészeti,

intellektuális és sport) -

Tanulmányi kirándulások szervezése (nyári tábor, erdei iskola, üzemlátogatás)

-

Közösségi

kulturális

élmények

nyújtása

(színház,

múzeum,

kiállítás,

hangverseny, mozi) Partnerkapcsolataink kialakítása, szabályozása -

A

minőségfejlesztési

program

megvalósítása -5-

szerint

a

partnerközpontú

működés

Tanulóink eljuttatása sikeres továbbtanulásra, vizsgákra. -

A 12. évfolyam végén a tantárgyi követelmények szempontjából és a megfogalmazott emberi tulajdonságokban is érettek legyenek tanítványaink

-

Mérési, értékelési rendszer kidolgozása

-

Felkészítés szakmai és közismereti versenyekre (OSZKT, OKTV, stb.)

-

Felkészítés vizsgákra (szakmai, érettségi, felvételi)

Kvalifikált, többszöri szakmaváltásra alkalmas szakemberek képzése -

A társadalmi változásokból adódó vállalkozási ismeretek oktatása és elsajátítása

-

A számítógép használatának gyakorlati alkalmazása

-

Idegen nyelvek (angol – német) oktatása az európai elvárásoknak megfelelően

Iskolánkban az alapképességek és készségek fejlesztése a következő területeken kerül előtérbe; -

szövegértés-szövegalkotás

-

matematikai-logika

-

szociális, életviteli és környezeti

-

idegen nyelvi

-

IKT kompetencia területeken.

Alkalmazható módszerek és eszközök: -

differenciálás – egyéni képességek szerint

-

rendszeresség

-

csoportmunka (csoportképzés: kijelölés, szabad választás, sorsolás, játék)

-

kooperatív tanulás (térbeli elrendezés)

-

projektmunka

-

páros munka

-

tanulási folyamat irányítása

-

tevékenykedtetés

-

differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés)

-

saját tanulási folyamat és tevékenység

-

konfliktus-kezelés

-

tanulói megismerés (motiváció, attitűd)

-

drámapedagógia-szerepjáték

-

szituációs játékok

-

gondolkodás és cselekvés egymásra építése

-

felfedeztető tanítás-tanulás

-

problémaközpontú tanítás -6-

-

vita

-

interjú

-

magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek

-

három hetet meghaladó projekt megtervezés

-

témahét megtervezése

-

moduláris oktatási programok megtervezése

-

önálló intézményi innováció

-

önértékelés

-

műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezése

-

az SNI-s tanulók esetében: sérülés specifikus fejlesztés, egyéni haladás

Fejlesztendő képességek, készségek: -

együttműködési készség, munkamegosztás

-

partneri viszony elfogadása,

-

tolerancia

-

konszenzus-készség

-

empátia

-

érzelmi intelligencia

-

etikai érzék

-

logikai gondolkodás

-

képzelőerő

-

írásbeli és szóbeli kommunikációs készség

-

kreativitás

-

motiváció

-

kockázatvállalás, feladatvállalás

-

vitakészség

-

közösségépítés

-

digitális írástudás fejlesztése

-7-

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.5

Olyan személyiség kialakítására törekszünk, akiben megtalálhatók a következő jellemzők: -

Fegyelmezett és kötelességtudó,

-

Nyitott a technikai és társadalmi fejlődés iránt,

-

El tud igazodni szűkebb és tágabb környezetében, képes konfliktusokat kezelni,

-

Magatartásában erkölcsös, becsüli a tudást, aktívan részt vesz a tanulásban,

-

Képes önmagát továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni és feldolgozni,

-

Figyelembe veszi a társadalom elfogadott normáit, aszerint él, cselekszik és erre ösztönöz másokat,

-

Óvja az emberi alkotásokat, védi a természetet és környezetet,

-

Beszéde kulturált, társaival együttműködik, be tud illeszkedni a közösségbe,

-

Szellemileg és testileg egészséges, edzett egészséges életmódot folytat,

-

Küllemében tiszta, ápolt és gondozott.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók erkölcsi nevelése -

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

A tanulók értelmi nevelése -

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

-

A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése -

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.

-

A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása.

-

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése -

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -8-

A tanulók akarati nevelése -

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.

-

A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség, az önértékelési képesség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése -

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.

-

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

-

A hazaszeretet érzésének felébresztése.

A tanulók állampolgári nevelése -

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.

-

Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

-

Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

A tanulók munkára nevelése -

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.

-

A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

A tanulók testi nevelése -

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.

-

Egészséges, edzett személyiség kialakítása.

-

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A tanulók környezeti nevelése -

A természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzésére nevelés,

-

A környezeti kultúra megismertetése tanórákon és tanórán kívül.

-9-

Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, megkülönböztetetten az SNI-s tanulóknál -

Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése

-

A tanulás iránti motiváció fejlesztése

-

A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést

-

A tanítás-tanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása

- 10 -

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

1.6

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolai és tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása -

osztályközösségek

-

szakmacsoportok

-

azonos évfolyamon tanulók

-

nyelvi csoportok

-

tanórán kívüli gyermekcsoportok keretében történik

Az önkormányzás képességének kialakítása -

közösségi célkitűzések (osztályközösségi, iskolaközösségi)

-

elvégzett munka értékelése

-

megbízatások adása

-

felelősök választása

-

diákszervezeti képviselők választása, évenkénti diákközgyűlés megtartása

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése -

versenyek, vetélkedők, bemutatók

-

színház-, múzeumlátogatás

-

kirándulások, túrák

-

szervezett szabadidős tevékenységek: sportnap, tisztasági nap,

-

témahét

Az iskolaközösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: -

névadó emlékének ápolása (Hámori Napok)

-

diákszervezeti hagyományok, rendezvények (gólyabál, farsang)

-

ünnepségek, megemlékezések (szalagavató, ballagás, nemzeti ünnepek, költészet napja, víz világnapja …..)

- 11 -

-

iskolaújság, iskolarádió szerkesztése

-

szakmai napok, bemutatók, (pályaválasztási kiállítás)

-

versenyek (Aranyolló pályázat)

-

tanulmányi versenyek, vetélkedők (helyi, megyei, országos rendezése)

A kooperatív együttműködésből adódó helyi feladatok: -

A közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére

-

A másság elfogadása

-

A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség

- 12 -

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

1.7

Lehetővé kell tenni a tanulók képességeinek, tehetségének legmagasabb szintű kibontakoztatását. A tehetség fogalmát tágan értelmezzük, az intellektuális képességeken túl a manuális és pszihomotoros képességekkel rendelkező tanulóinkra is kiemelt figyelmet fordítunk. A tanítási órákon és gyakorlati foglalkozásokon előnyben kell részesíteni a tanulók képességeihez igazodó munkaformákat és tanítási módszereket. A jobb képességű tanulók esetében is indokolt a differenciált foglalkoztatás megszervezése, egyéni vagy csoportos külön feladat, megbízás adása ismeretgazdagítási, gondolkodásfejlesztési céllal. A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek: -

tanórai tehetséggondozás (differenciálás) képességekhez igazítva

-

a verbális kommunikáció és az eredményes tanulási technikák elsajátítása

-

nívócsoportos oktatás, csoportbontás

-

szakköri, sportköri tevékenység

-

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szakmai, tantárgyi, kulturális, sport)

-

szabadidős foglalkozások (színház-, múzeum látogatás)

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-

egyéni felkészítés tanulmányi, szakmai és egyéb versenyekre

-

pályázatokra, továbbtanulásra ösztönzés

1.8 Felzárkóztató, fejlesztő programok, foglalkozások Iskolánkban a tanulócsoportok összetétele képességeiket tekintve is rendkívül heterogén. Több és statisztikai mutatói alapján sok a tanulási kudarccal küszködő tanuló. A segítő tevékenység formái: -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

a 9. évfolyam indulása: tanmenetekben megtervezett diagnosztizáló méréssel, a mérések alapján szeptember hónapra csak tanórai felzárkóztató program készítése

-

szükség esetén csoportbontás (magyar, matematika, idegen nyelv)

-

egyéni öntevékeny könyvtárhasználat

-

felzárkóztató órák, korrepetálások

-

konzultáció tanulási problémákról - 13 -

a tanulás tanítása

-

1.8.1

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése

Iskolánk feladatként vállalja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A fogyatékkal élő gyermek / tanuló minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk az iskolai kereteken belül az elsajátítható tudást és kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, különleges bánásmódra való igényüket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, hogy képesek legyenek a munkaerőpiacra történő bejutásra és a megmaradásra. Célunk: olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a különleges bánásmódot igénylő tanuló / fiatal erényeit, próbálkozásait értékeli és elfogadja, egyéni szükségleteihez igazodó oktatást, nevelést helyezi előtérbe, amelynek harmonikus személyiség fejlődése az eredménye. a sajátos nevelési igényű gyermek ugyanolyan ellátásban és bánásmódban részesüljön, mint más gyermek, a problémája figyelembevétele mellett; elősegíteni e tanulók alkalmazkodó képességét, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését; tanítás-tanulás folyamatában figyelembe venni az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, specifikus szükségleteit és ennek megfelelően kiválasztani az egyéni sajátosságokhoz igazodó differenciált tartalmakat, módszereket, eszközöket. Feladatunk: az integráltan tanuló különleges bánásmódot igénylő gyermek számára a speciális pedagógiai segítségnyújtás. a tanuló megfigyelése, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások szervezése tanórákon túli időben, a szakvélemény javaslatai alapján. Célunk sérült funkciók fejlesztése, új funkciók kialakítása, meglévő funkciók fejlesztése. Egyéni fejlesztési terv készítése, egyénre szabott eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, a gyermek képességeihez, adottságaihoz igazodva. Egyéni haladási ütem biztosítása. Évente több alkalommal felmérést végezni minden sajátos nevelési igényű tanulónál. Évente kétszer személyre szabottan a felmérések eredményét figyelembe véve szöveges értékeléssel összegezzük az adott időszak munkáját.

- 14 -

Figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek adatvédelmével és személyiségi jogaikkal kapcsolatos szabályok betartására. Tantárgyi mentesség biztosítása a szakértői vélemény javaslata alapján. Vizsgákon lehetőséget biztosítani a hosszabb ideig tartó felkészülésre, illetve érettségi tantárgyból való mentesség esetén lehetőség egy másik tantárgy kiválasztására és abból történő vizsgázásra. Együttműködés, kapcsolattartás a szülőkkel. Tanácsadás fogadóórák alkalmával a családi és iskolai előmenetel segítésére, egyéni konzultáció biztosítása. Együttműködés a Pedagógiai Intézetekkel és az azokon belül működő Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal. A Nevelési Tanácsadás szakembereivel, akik biztosítják tanulóink számára szükség esetén a pszichológiai és logopédiai megsegítést. Felvállalja iskolánk sajátos nevelési igényű tanulók közül azokat, akik: mozgásszervi, érzékszervi, enyhe fokban értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral és egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. Intézményünkben egyre több évről évre a sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma. Ezért is tartjuk fontosnak a segítségnyújtást ezeknek a gyermekeknek és családjaiknak.

1.8.1.1 Fogyatékosság típusoknak megfelelő fejlesztési program Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók sajátos személyiségfejlődése, speciális nevelésre utaltsága, a fejleszthetőséget meghatározó, befolyásoló biológiai és pszichológiai és környezeti okokra vezethető vissza, amelyek megléte az átlagos nevelés eredménytelenségéhez vezet. Tanulási

helyzetekben

megfigyelhetők

a

téri

tájékozódás,

a

finommotorika,

figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció és a szociális alkalmazkodás eltérései. Fejlesztési területek, feladatok: szocializáció, eredményes társadalmi integráció önállóság, döntési képesség, alkalmasak legyenek az önállóbb életvezetésre szociális és kommunikációs képességek fejlesztése a tanítás, tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, kompenzálása kortárs kapcsolatok erősítése - 15 -

szociális szükségletek és társadalmi életlehetőségek kialakítása megvalósítás lehetőségei a befogadó környezet megteremtése, a fiatal képességeit fejlesztő és határait tiszteletben tartó nevelés, gyakorlati megközelítés, munkára nevelés, cselekvéses feladatok. mozaikszerű órafelépítés a figyelmük ébrentartása érdekében, a tananyag átalakítása szükségleteiknek megfelelően. Autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók A pervazív zavarok az idegrendszer korai, veleszületett ártalmának következményei. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő készségek területén tapasztalható kognitív deficit, károsodott kommunikáció, egyenetlen intelligencia és képességprofil. Az alapvető károsodások egész életen át megmaradnak, de terápiás és megfelelő pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. Fejlesztési területek, feladatok egyénileg elérhető legmagasabb szintű szociális adaptáció, önállóság feltételeinek megteremtése egyéni motivációs rendszer kialakítása kommunikációs és szociális készségek hiányának kompenzálása kommunikáció, szociális viselkedés önkiszolgálás kognitív fejlesztés viselkedésproblémák kezelése képességek szinten tartása, új ismeretek tanítása munkára nevelés természetes kíváncsiság fejlesztése, merjen új dolgokkal megismerkedni, valóságot megismerni. Pszichés fejlődési zavarral, ezen belül súlyos tanulási zavarral, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók fejlesztése Tanulási zavarok hátterében részképesség zavarok állnak. Részképesség zavarok körébe az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézségeit és képességek deficitjeit, magatartási és / vagy tanulási zavarok komplex tünet együttesét sorolják. Figyelemzavar esetén a tanuló rövid ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

- 16 -

Jellemző ezen problémákkal küzdő sajátos nevelési igényű tanulókra, hogy érzékenyebben reagálnak az időjárás változásaira, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre egyedüllétre. Fejlesztési területek, feladatok: kudarctűrő képesség növelése önbizalom önismeret, önértékelés fejlesztése, egészséges-reális énkép kialakítása azon funkciók fejlesztése, amelyek felelősek a tanulási zavar kialakulásáért tanulás-tanítás és a fejlesztő folyamatban a különleges bánásmódot igénylő gyermekek túlterhelésének elkerülése diagnóziskövetés, fejlesztési módszerek, szempontok pontos követése önállóságra nevelés. Diszlexia – diszgráfia: A tanulási zavarok fogalomkörébe tartoznak, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási zavar. Ezen problémák hátterében idegrendszer sérülései, organikus eltérései, működési zavar, örökletesség és környezeti okok álnak. Jellemző a diszlexiás gyermekek többségére, hogy aktív szókincsük kevés, nehezebben tudják kifejezni magukat és emlékezetük is gyengébb. Olvasás, írás tanulásakor is és később is nehézséget okoz a betű-hang kapcsolat, olvasás során pedig gyakoriak a betűtévesztések, betűtoldások, szóroncsok olvasása, és az improvizálás (amikor a szó elejét elolvasva hozzá következteti a szó végét). Általában nehezebben értik meg azt, amit olvasnak, hiszen a figyelmük az olvasás technikájára összpontosul, nem a szöveg tartalmára, ezáltal szövegértésük gyenge. Diszgráfia esetén a gyermek

nehezen tanul meg írni. Írásmozgás egyenetlen, lendülete

töredezett, írásképük általában rendezetlen. Előfordul betűkihagyás, betoldás, mondatalkotási nehézségek. Fejlesztési feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: testséma kialakítása látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató, elemző szótagoló módszerrel beszédfejlesztés, szókincsbővítés, szavak helyes ejtése

- 17 -

verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése figyelem megosztása olvasástechnika és szöveg tartalma között diszlexia reedukáció (Meixner-módszer) diszgráfia reedukáció (Meixner-módszer) a fent említettek megvalósulása órákon és rehabilitációs foglalkozáson egyaránt. Diszkalkulia: A különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés (a kudarcok hatására pedig méginkább), kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztési feladatok diszkalkulia esetén: testséma kialakítása téri orientációfejlesztés érzékelés, észlelés, figyelem az emlékezet, gondolkodás és beszéd intenzív összehangolt fejlesztése segítő-kompenzáló eszközök használata(számológép,naptár) Dékány-módszer alkalmazása, amely speciális gyógypedagógiai segítség diszkalkuliareedukáció módszeréhez megfelelő számolási technika kiépítése, begyakorlása, absztrahálása matematikai fogalmak, matematika nyelvének tudatosítása,szöveges feladatok megoldása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás és a módszerek adoptálása. Magatartási és figyelem zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok: Már gyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Fejlesztési feladatok magatartászavar esetén: a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése

- 18 -

együttműködés családokkal, szakemberekkel sikerélmény biztosítás. Látássérült tanulók A gyengénlátó tanuló elsősorban és leginkább a vizuális információk megszerzésében akadályozott. Ennek mértéke és jellege a látássérülés súlyosságától és diagnózisától függően, igen eltérő lehet. Ennek megfelelően pedagógiai szempontú nehézségeik is különbözőek, egyediek. Fejlesztési területek, feladatok: önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban önkiszolgálás, mozgás és tájékozódás terén önfejlesztés igényének kialakítása ismeretszerzés és tehetség kibontakoztatásában pozitív, reális énkép kialakítása önbizalom és önkritika megteremtése révén életpályájuk alakításában felelősségük kialakítása auditív eszközök alkalmazása tanórákon, nagyító programok használata ép szervek segítségével történő minél több ismeretszerzés érdeklődés felkeltése a látható világ megismerésére vizuális differenciáló képesség fejlesztése fejlesztés során hosszabb idő biztosítása a téri tájékozódás fejlesztéséhez és testséma kialakításához tananyagok biztosítása A 3-as nagyított formában céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás céljából és a későbbi munkavégzéshez segíteni a tanulókat abban, hogy legyenek tisztában a fokozott baleseti veszélyekkel és kerüljék el azokat a finommozgások és tájékozódás ismereteinek elsajátítása során egészséges életmód iránti igény fejlesztése, egészségvédő magatartás, és szokások kialakítása, higiénikus tevékenységek elsajátítása különösen a szem védelme érdekében önfejlesztés segítése, önfejlesztés igényének kialakítása az ismeretszerzés terén látás – mozgás – koordináció fejlesztése társas kapcsolatok kialakítására való felkészítés. Ép látásúakkal kapcsolatépítés, közösségbe való beilleszkedés szinten tartása az önálló életvitelhez szükséges ismereteknek, szokásoknak fontos,

hogy

megismerjék

lehetőségeiket

munkavállalásuk és családalapításuk terén is. Beszédfogyatékos tanulók

- 19 -

és

korlátaikat

a

pályaválasztásuk,

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek eredményeképpen átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, és a szociális kapcsolatok kialakításában. Kiemelt fejlesztési feladatok: önbizalmuk, önismeretük fejlesztése, pozitív személyiség jegyeik erősítése ezáltal fejlődjön kudarctűrő képességük, személyiségük pedig harmonikussá váljon, személyiségre irányuló fejlesztés a cél, hogy reális énkép alakuljon ki a tanulóban, aktivitása, belső motivációja fejlődjön. bátran merjen beszélni társai előtt szorongás nélkül, a tanuló erős oldalaira építve eredményesebbé tehetjük a fejlesztést, több érzékszerv bevonásával erősíthetjük a folyamatot, motiválni a tanulót a beszédhiba leküzdésére, felkészíteni lelkileg az esetleg maradandó tünetek elfogadására, tájékoztatjuk a szülőket a további szakma és munkavállalási lehetőségekről és ezekről a tanulót is tájékoztatjuk, logopédiai

terápia alkalmazása a

fent

említettek elősegítése,

a

rehabilitáció

eredményessége érdekében. Mozgáskorlátozott tanulók Az a tanuló mozgáskorlátozott, akinél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és / vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és szocializáció. Fejlesztési területek, feladatok: fontos a sérülésből adódó hátrányokat és hátrányos következményeket csökkenteni, ellensúlyozni lehetőségek szerint önállóságra nevelni önbizalom kialakítása kudarctűrőképesség növelése életminőségük javítása elektronikus eszközök, média használatával egyénre szabott tanulási módszerek kiválasztása, motiváció megfelelő mozgás és élettér biztosítása az iskolában, közlekedés szabályainak ismerete önálló életre való felkészítés, ezek kialakulását segítő módszerek, eljárások megkeresése, fenntartása, számukra elérhető pályák megismertetése gyógytornán való részvétel.

- 20 -

Hallássérült tanulók Gyógypedagógiai értelmezés szerint hallássérült az a gyermek, akinek hallásvesztesége oly mértékben korlátozza a gyermeket fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeiben, hogy eredményes fejlesztéséhez gyógypedagógiai támogatás szükséges. Mivel a hallásveszteséggel arányosan akadályozott az anyanyelv-beszéd kialakulása, a speciális nevelési szükséglet elsősorban a természetes beszédelsajátítás feltételeinek megteremtésében jelentkezik. A hallássérülés következményeként sérülnek a környezet változásaihoz kapcsolódó akusztikus információk. A nyelvi funkciók, a kommunikációs készségek terén jelentkező elmaradások jelentősen kihatnak a szociális képességek fejlődésére. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, lelassul az ismeretszerzés,nehezebbé válik a szocializálódás. Fontos hangsúlyozni, hogy nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a szociális érettségre, az érzelmi alkalmazkodásra, a tanulási stratégiákra. Fejlesztési területek, feladatok hallásjavító eszközök használata egészséges énkép kialakítása , önbizalom erősítése pozitív személyiségjegyek erősítése a munka világába való beilleszkedés segítése önállóságra nevelés életvitelük alakítása kortárs kapcsolatok erősítése beilleszkedésük segítése érthető beszédre, helyes artikulációra való törekvés a hallássérült tanuló környezetében tanulási folyamat erősítése szemléltetéssel az olvasás megkedveltetése a helyesetési hibák javítása érdekében írásban adott feladatok, utasítások idegen szavak magyarázata sikerélmény biztosítása Iskolánk és pedagógusaink célja, hogy az együttnevelés az ép és a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára egyaránt lehetőséget adjon egymás megismerésére,elfogadására,segítve ezzel a későbbi társadalmi integrációjukat.

- 21 -

1.8.2

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő

pedagógiai tevékenységek 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Iskolánkban évről évre emelkedő tendenciát mutat a fent említett tanulók száma. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, intézményünkben a törvény által előírt módon megoldott. Egyéni fejlesztési tervek alapján, egyéni, illetve kiscsoportos formában történik. A fejlesztő foglalkozások tervezésében és lebonyolításában a Nevelési Tanácsadók mindenkori szakvéleménye az irányadó. A szakvéleményekben foglaltaknak megfelelően, egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus). A foglalkozásokat a tanulók kötelező tanóráin kívül tanítás után bonyolítjuk. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal szemben is elvárás, hogy rendszeresen járjanak foglalkozásokon.

iskolába és

Iskoláztatásuk

vegyenek részt integrált

figyelembevételével megvalósul a tanórai

a számukra szervezett

keretek

között

differenciálás.

történik,

fejlesztő

nehézségeik

A beiratkozásnál gondosan

tanulmányozzuk a tanulók szakvéleményeit, szem előtt tartjuk, a kötelező kontrollvizsgálatokra vonatkozó információkat, bonyolítjuk a vizsgálatokra történő felterjesztéseket. Folyamatos kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó és az illetékes Szakértői Bizottságok szakembereivel, akik rendszeresen biztosítják számunkra a konzultáció lehetőségét. A

beilleszkedési

tanulási

magatartási

nehézséggel

küzdő

tanulókkal

foglalkozó

pedagógussal szembeni elvárások: alkalmazza differenciáltan óraszervezés lehetőségeit; semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői vélemény javaslatait (különösen a tantárgyrészekre esetleg tantárgyakra vonatkozó felmentéseket)

- 22 -

erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit azokon a területeken, ahol nem érvényesül nehézségekből következő hátrány; a teljesítmény mérésénél a tanuló önmagához mért fejlődését, igyekezetét is vegye figyelembe nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok, tanulási nehézségek tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; részleteiben is ismerje meg a tanuló szakértői véleményében foglaltakat; a tanuló problémáit, nehézségeit beszélje, értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez, tájékozódjon a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; segítve ezzel a fejlesztést végző kolléga munkáját. amennyiben korábban még nem tapasztalt problémát észlel konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges, erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók értékelése A beilleszkedési, tanulási, magatartási, nehézséggel küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük. A tanulók, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon végzett munkájáról, félévente szöveges értékelést készít a fejlesztést végző szakember. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

felzárkóztató órák, foglalkozások

-

kapcsolattartás a szülőkkel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal - 23 -

-

differenciált tanulásszervezés

-

kooperatív technikák alkalmazása

-

projekt-módszer alkalmazása

-

tevékenységközpontú pedagógiák

-

a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése

-

az alapozó szakasz elnyújtása

-

fejlesztő értékelés alkalmazása

-

a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

1.9

1.9.1

Általános gyermek és ifjúságvédelmi feladatok

A gyermekvédelmen azon komplex tevékenységrendszert értjük, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítunk ki. Célok: -

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek feltérképezése és olyan irányú támogatása, amellyel a lemaradás mértékét csökkentjük és az esélyegyenlőséget biztosítjuk a számukra.

-

Általános prevenció, mellyel új információkat, ismereteket közvetítünk, és készségeket fejlesztünk. Mindez annak érdekében történik, hogy egészséges, nyitott,

problémamegoldó,

toleráns,

a

konfliktusokat

hatékonyan

kezelő

személyiségekké váljanak tanulóink. -

Életvezetési ismeretek és készségek – elsődleges cél, hogy a diákok megismerjék önmagukat

és

társaikat,

közvetlen

környezetük

veszélyeit

és

a

káros

szenvedélyeket. Elsajátítsák az ezek ellen való védekezés lehetőségeit és a felelősséggel való döntést. -

2H, 3H, SNI-s integráció segítése, elfogadása, érzékenyítés

-

Képesség-kibontakoztató program alkalmazása

-

Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása

-

A nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatás segítése

-

Kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában

Feladatok: - 24 -

-

Ismerjük meg a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortárs kapcsolatait. Szükség esetén jelezzük a megoldást segítő személyek, intézmények részére. (pl. szülő, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó stb.)

-

Többszöri családlátogatás.

-

Esetmegbeszélés kezdeményezése az érintett szakemberekkel.

-

Beszélgetés, tanácsadás.

-

Önismereti csoport működtetése pszichológus irányításával.

A prevenció részben tanórai és tanórán kívüli keretek között zajlik. Az általános gyermekvédelmi tevékenységformák az iskolavezetés, az osztályfőnökök, a szaktanárok és a gyermekvédelmi felelős részvételével történnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját a Gyermekvédelmi, Közoktatási Törvény, valamint a Közoktatási Törvény végrehajtási utasítása és egyéb jogszabályok alapján végzi. Munkáját az igazgató irányítja és ellenőrzi, gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. Feladatai: -

Tájékoztatja a tanév elején az ellenőrzőn keresztül a tanulókat, szülőket arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen időpontokban fordulhatnak hozzá.

-

Ismerteti az érintettekkel, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

-

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot

ellátó

fontosabb

intézmények

(Gyermekjóléti,

Családsegítő, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefonszolgálat, Gyerekek Átmeneti Otthona stb.) elérhetőségét. -

Fogadóóráin meghallgatással, segítő beszéddel, pedagógia módszerekkel segít a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáinak a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, problémák megoldásában.

-

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.

-

Veszélyeztető okok feltárása esetén megismeri a tanuló családi környezetét, helyzetét.

-

Egyéni pedagógiai tervet készít a probléma kezelésére.

-

A hátrányos és veszélyeztető okok megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart: -

az igazgatóval, - 25 -

-

-

igazgatóhelyettessel,

-

az osztályfőnökökkel,

-

pedagógusokkal,

-

a diákönkormányzatot segítő tanárral és annak vezetőivel.

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal és más szociális intézményekkel.

-

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra.

-

Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli

-

Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán.

-

Általános prevenciós tevékenységet végez a tanulók szociokulturáltságának függvényében.

-

Kiemelt figyelmet fordít a szenvedély-betegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedély-beteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

-

Drog- és bűnmegelőzési programokat szervez.

-

Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza.

-

Gyűjti és terjeszti a gyermekvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat.

-

Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi illetve pályázatot készít.

-

A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az iskola dolgozóinak gyermekvédelmi munkáját.

-

Közreműködik a szociális támogatás elveinek meghatározásában, a rendelkezésre álló összegek elosztásában (tankönyvtámogatás, Bajzaj a Diákokért Alapítvány szociális támogatása).

Az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeresen kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal,

részt

vesz

az

általuk

szervezett

továbbképzéseken,

esetmegbeszéléseken. Az egyedi esetekben felveszi a kapcsolatot: -

a szülőkkel

-

a kollégiumokkal

-

Nevelési Tanácsadóval

-

Családsegítő Központtal

-

az iskolai vagy egyéb orvosokkal

- 26 -

rendezvényeken,

-

szükség esetén a rendőrséggel.

1.9.2

Kábítószer ellenes program

A drogprobléma nem hazai jelenség. Korunk társadalmára az értékzavar és a családok széthullása jellemző. Tapasztaljuk, hogy diákjaink beszámolnak egymásnak hétvégi „drogos” napjaikról, amit részben diszkókban, részben csavargásaik során élnek meg. A dohányzás nagyon elterjedt, a lányok körében is rohamosan növekszik a dohányos száma. Az alkoholfogyasztás a felsőbb évesek körében járványszerűen terjed. A drog-kép velejárója a bűnözés. Intézményünkben eddig nem árultak drogot a gyerekek. A diákok jól tájékozottak hol, mennyiért, kitől vehetnek drogot. Elmondásaik alapján egyre olcsóbban lehet az „anyagot” beszerezni, mert egyre több vásárló. A diszkók, italüzletek tulajdonosai nem érdekeltek a drog-prevencióban, hiszen nekik a profit növelése a fontos. Emiatt például nem érvényesítik az életkorra vonatkozó jogszabályokat a beléptetésnél. Hosszú távú célok: -

Megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal.

-

Megfelelő szakemberhez irányítjuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk.

-

Olyan egészségfejlesztő programot dolgozunk ki, amelynek eredményeként csökkennek

az

ártó

tényezők

(droghívó

szignálok)

és

erősödnek

a

személyiségfejlesztő hatások. A program hosszú távú, tehát évről-évre visszatérő; mindig az aktuális helyzethez kell igazítani a feladatokat. A munkánkat segítő külső kapcsolataink: -

A Gyermekjóléti Szolgálattal folyamatos,

-

a Nevelési Tanácsadóval eseti,

-

az iskolai védőnővel alkalomszerű,

Prevenciós alapelvek: -

Növeljük a védőtényezők szerepét, erősítjük a döntéskészséget, a személyiséget pozitívan befolyásoló hatásokat, ezáltal visszaszorulnak a rizikófaktorok.

- 27 -

A tantestület egységes hozzáállásának kialakítása egy jól körülírt elvárási rendszer

-

révén. A jogkövető magatartás normáinak megerősítése az iskola teljes közegében.

-

(Házirend tartalmának évenkénti ismertetése a tanulókkal és a szülőkkel, a betartás fontosságának kihangsúlyozásával.) Rövid távú célok: Partneri viszony javítása a szülőkkel, a kapcsolattartás erősítése. A család

-

érzékennyé tétele a probléma iránt, a szülők bevonása a prevencióba. A

-

diákok

bevonása

a

prevenciós

folyamatba.

Tanulók

önismeretének,

döntésképességének fejlesztése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Közösségépítés.

Folyamatos

kapcsolattartás,

információcsere

az

iskolai

diákönkormányzattal. Az osztályfőnöki órák keretén belül a következő témák kerülnek szóba:

-

o a stressz-helyzetek kezelése; o az időbeosztás problémái, a szabadidő személyiségfejlesztő-célú lekötése; o a káros szenvedélyek ( alkohol, dohányzás, drog, tv., mobiltelefon, walkman, internet, szerencsejátékok, túlzott édességfogyasztás, stb.) és a függőség személyiségromboló hatása; o az örök emberi értékek meghatározó jelentősége a társas kapcsolatok kialakításában. A programhoz szükséges források: Humán erőforrások: -

osztályfőnöki munkaközösség, osztályfőnökök

-

képzett ifjúságvédelmi felelős

-

iskolai diákönkormányzat

-

diákmozgalmat segítő tanár

-

védőnő

-

az iskola külső kapcsolatai

Gazdasági, pénzügyi források: -

Pályázatok

-

Szponzorok

Osztályfőnöki tanmenetbe építendő javaslatok - 28 -

9-10. évfolyamon -

Önismereti blokk

-

o személyiségjegyek; o konfliktuskezelő technikák; o agresszivitás kezelése; o „nemet mondás" megtanulása. Pszicho-szexuális fejlődés

-

Táplálkozási zavarok

-

Dohányzás, alkohol, mint szenvedélyek

-

Droghasználat, drogfüggőség

-

Fogamzásgátlás, nemi betegségek

11. évfolyam -

Egészséges életmódra nevelés

-

o az egészség, mint érték; o a betegség fogalma; o testi és lelki betegségek; o táplálkozás, testmozgás, pihenés, mint egészségmegőrző magatartás. Pszichés betegségek, függőségek

-

Daganatos betegségek

-

Urológiai, nőgyógyászati betegségek

-

Bőrgyógyászati megbetegedések

12. évfolyam -

Komplex önismeret

-

o szociális intelligencia fogalomrendszere; o önmenedzselés; o társismeret. Döntési technikák

-

Pályaválasztás

-

Szakmai karrier tervezése

-

Egészséges életmód (mozgás, táplálkozás, káros szenvedélyek)

-

Családi életre nevelés

1.9.3

Pályaorientációs tevékenység (életpálya építés)

Iskolánkban a kiemelten kezelt feladatok egyike az életpálya építés. Célok:

- 29 -

-

a diákok képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek és elvárásainak;

-

a

tanulók

felkészítése

az

életpálya

során

szükségessé

váló

rugalmas

pályamódosításokra, -

átfogó tájékoztatás a munka világáról, lehetőség biztosítása az érdeklődésnek megfelelő területeken;

-

fejlődjön a tanulók ön- és pályaismerete;

-

az élethosszig való tanulás programjának való megfelelés;

Feladat: -

a pályaválasztás előkészítése, a döntés megalapozása

-

felkészítés a választott pályára; a pályaszocializációra;

-

az élethosszig tartó tanulás elméletének megértetése;

-

felkészítés az esetleges pályakorrekciókra;

-

munkatapasztalatokra szert tenni (saját élmények révén);

-

a munka szerepének tisztázása az ember életében;

-

az egészséges munkaszokások kialakításának jelentősége;

-

a pályaválasztási esélyek mérlegelése;

-

a munkaerő piaci lehetőségek megismertetése: o o o o

a munkaerőpiac szerkezete (kereslet-kínálat) az álláskeresés technikái a munkahelyi feladatok és elvárások tisztázása munkavállalási ill. továbbképzési elképzelések

Szülőkre hatók -

együttműködés, hatékonyabb bevonásuk a nevelési feladatmegosztásba;

-

együttműködés a szülői munkaközösséggel;

A „külvilág" felé való kommunikációra hatók -

cikkek, riportok megjelentetése a faliújságon, iskolarádióban.

1.9.4 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyerekek, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a gyerekek által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns-viselkedést is magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség – és magatartásproblémák iskolánkban a következő kategóriákba sorolhatók: - 30 -

-

AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal;

-

REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya;

-

INSTABILITÁS: pl. hangulat labilitás, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés;

-

APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás;

-

ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás;

-

PATOLÓGIÁS TÜNETEK: öngyilkosság, depresszió;

-

ISKOLAI PROBLÉMÁK: az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény.

Célok: -

A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása;

-

A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele;

-

A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés;

-

A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.

A bűnmegelőzés módszerei: -

Direkt:

-

o felvilágosítás, o a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, o büntetés „törvénykezés”. Alternatív:

-

o az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, indiváció, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); o egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata; o vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás. Indirekt: o o o o

- a közösség probléma érzékennyé tétele - pozitív példa, mintakövetésre késztetés - megelőzésre nevelés - érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel

Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: -

büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások

- 31 -

-

kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása

-

terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű

-

a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik

1.9.5 Az áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A serdülők egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is növekvő számban vannak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő gyerekek. Felelőtlenül dohányoznak, isznak, élnek szexuális életet. Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak gyermekeink. Intézményünk az alábbi célokat tűzte ki az áldozattá válás elkerülése érdekében: -

Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják.

-

Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi.

-

Emberismeret, önismeret, társadalomismeret.

-

Az önsegítésre képessé tenni.

-

Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység;

-

Problémafeltáró tevékenység;

-

Szemléletformálás tanulságos esetekkel;

Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni

1.10

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk tanulói többségben szociálisan hátrányos helyzetűek. Jelentős a gyermekét egyedül nevelő családból, rokkant, munkanélküli családból érkező tanulónk. - 32 -

Pedagógiai feladatunk a hátrányos helyzetről való információszerzés (a személyiségi jogok sérelme nélkül), a hátrányok csökkentése, felvilágosító munka a támogatások lehetőségeiről. Minden tanulónk számára biztosított: -

a diákétkeztetés

-

az iskolabüfé

-

az egészségügyi szűrővizsgálat

-

az

iskolai

könyvtár,

valamint

az

iskola

más

létesítményeinek,

(sport,

számítástechnika terem) eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A segítő tevékenység formái: -

pályázati lehetőségek kihasználása

-

az önkormányzati segélyek iskolába irányítása az étkeztetéshez

-

a rászoruló tanulóknak tartós (egész évre szóló) tankönyvhasználat, illetve tanulási segédletek használata

-

kapcsolatok hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy a szociális hátrányban lévő tanulóink segítségben részesüljenek

1.11

Az egészségnevelés programja

Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere: -

2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról 48. § 3. bekezdés.

-

243/2003/XII./17./

Kormányrendelet

a NAT

kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról. -

96/2000/XII./1./ Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására.

-

A

nemdohányzók

védelméről

és

a

dohánytermékek

fogyasztásának,

forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény 1999. évi XLIII. törvény. -

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 128. §: a teljeskörű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben. -

A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységét, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-

- 33 -

oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. -

Szűrővizsgálatokról szóló törvény.

Az egészségnevelés területei: -

Szenvedélybetegségek – káros szenvedélyek  Dohányzás  alkohol  drog – gyógyszerfogyasztás káros következményei, hatásai. Ehhez az alábbi feltételek és tevékenységek szükségesek: A helyes életmód követelményeinek megismertetése. Helyes szokások kialakítására törekvés. Az egészség érték! Személyi - és környezeti higiéniára nevelés. Egészséges táplálkozásra nevelés. Rendszeres testmozgásra nevelés. Szenvedélybetegségek megelőzése. Nemi szerepek tudatosításával az egyéni felelősségérzet fejlesztése. A prevenció egészségügyi dolgozó bevonásával történik.

-

Testi egészség  Rendszeres testmozgás – gyógytestnevelés. A heti öt testnevelés óra bevezetése lényeges előrelépés a mozgás terén. Intézményünk támogatja a mindennapos testnevelés bevezetését, mely a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141. § (1) alapján valósul meg. „ A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, testnevelésóra megtartásával kell biztosítani.” A gyakorlati napokra testnevelés órát nem tudunk szervezni.

Cél az aktivitás fejlesztése, az érdeklődés felkeltése a lehetőség iránt. A kötelező mozgásanyagon túl fontos a szabadidős tevékenységek bővítése. Így a rendszeres tömegsport foglalkozások, alkalmankénti sportversenyek. Gyógytestnevelésre délutáni foglalkozás keretében nyújt iskolánk lehetőséget. A sportköröknek a testedzésen kívül fontos személyiségformáló szerepe is van. Erősödik a felelősségtudat, fokozódik a közösségi szellem érzete, fejlődik az esztétikai érzék. Az egészséges testi állapot hatással van a lelki működésre is.  Egészséges táplálkozás: lényeges a rendszeres táplálkozás hirdetése. Elérendő célként jelenhet meg minél több tanuló bevonása az iskolai étkeztetésbe, iskolai büfében egészséges termékek forgalmazása. Osztályfőnöki és biológia órákon nyílik több lehetőség a szemléletformálásra, de alkalmi rendezvények is szóba jöhetnek, például Hámori Napok Salátakészítő verseny.  Testi higiénia: a fogmosás, a rendszeres tisztálkodás, ruházat és környezetünk iráni igény kialakítása. Osztályfőnöki, biológia,

- 34 -

kommunikáció és testnevelés órán adódik legtöbb lehetőség a szemlélet formálására.  Egészséges szexualitás: osztályfőnöki és biológia órák adta lehetőségein túl minden évben felvilágosító előadás, beszélgetés történik a kilencedik, tízedik évfolyam tanulói bevonásával szülész - nőgyógyász szakember közreműködésével. A prevenció, az AHA program kínálta lehetőségeit ragadja meg. -

Szociális egészség E téren fontos:

    

a tanulók családi körülményeinek figyelemmel kísérése felmerülő problémák esetén kapcsolatfelvétel a szülőkkel segítségnyújtás az osztályfőnök és gyermekvédelmi felelős bevonásával pszichológus szakember igénybevétele közösségépítő tevékenységek például: osztálykirándulás, közös sportfoglalkozások  szülők számára évente 2-2 alkalommal fogadóóra és szülői értekezlet -

Lelki egészség  A lelki egészségekhez szükséges képességek: empátia, stressz-kezelés, akaratérvényesítés, konfliktus megoldás, személyes felelősségérzet kialakítás. A fent említett képességek fejlesztésére minden órán sor kerülhet, de szünetekben és szabadidős foglalkozásokon is fejleszthetők.

-

Megvalósíthatóság  Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. A nevelésbe bevonhatók köre: osztályfőnökök, szaktanárok, iskolai védőnő, egészségügyi szakember, pszichológus, gyermekvédelmi felelős, DÖK-öt segítő tanár, rendőr.

1.11.1

Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzetet, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módszereket. Olyan egészségügyi tevékenység, amelynek célja a hirtelen egészségkárosodás feltartóztatása. Kiemelt feladat: a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártaságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén. - 35 -

Elsősegély-nyújtási ismeretek megszerzésének folyamata: -

Bőr, izmok és lágyrészek sérüléseinek ellátása (sebtisztítás, seb illetve sebkörnyék fertőtlenítése, seb kötözése).

-

Csontsérülések, ízületi sérülések ellátása.

-

Hajszáleres, ütőeres, vénás vérzés felismerése, csillapítása, ellátása.

-

Áramütési sérülés ellátása.

-

Égési sérülés ellátása.

-

Eszméletlen beteg ellátása (légzésvizsgálat, szívműködés vizsgálata).

Iskolánkban a Munka – és környezetvédelem tantárgyon belül sajátítják el az elsősegély-nyújtási alapismereteket. Az ismeretek elsajátítása egészségügyi szakember bevonásával történik. Ezen kívül osztályfőnöki, biológia és testnevelés órákon is lehetőség nyílik az ismeretek elsajátíttatására.

1.12

Környezeti nevelés

Célok, alapelvek A környezeti nevelés célja a kölcsönös függőség ok-okozati összefüggéseinek, helyi és globális szintek kapcsolatainak és a biológiai és társadalmi sokféleségnek bemutatása. Diákjainkban szeretnénk kialakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, az egészséges életmód igényét, illetve az ehhez vezető módszerek elsajátítását, melyek a következők: Ökológiai szemlélet és gondolkodásmód Kreativitás Szintetizálás és analizálás Vitakészség és kritikus véleményalkotás Kommunikáció és médiahasználat A környezeti nevelés színterei A tanórákon az adott témához kapcsolódó környezetvédelmi vonatkozások ismertetése, kiemelve a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák bemutatását. A szemléltetéshez, önálló és csoportos adatgyűjtéshez, információszerzéshez, és az adatok információk feldolgozásához felhasználjuk iskolánk fejlett audiovizuális és informatikai lehetőségeit. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, és önállóan képesek legyenek azok kiegészítésére és továbbfejlesztésére, mert így látjuk biztosítottnak, hogy környezettudatos, felelősen gondolkodó személyiséggé váljanak.

- 36 -

A tanórán kívüli programok a tanórákon szerzett ismeretek színesítésére, elmélyítésére, kiegészítésére

és

összehangolására

nyújtanak

lehetőséget.

Hagyományosan

szervezett

programjaink a következők: -

Természettudományos terepgyakorlat a környezetvédelmi szakmacsoportoknál

-

Tanulmányi kirándulások

-

Kiállítások és programok szervezése a "jeles napok" valamelyikén (évente változó témában)

Fejlesztési lehetőségek a környezeti nevelés terén -

Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

-

Drog prevenciós program folytatása

-

A város természeti értékeinek feltérképezése

-

A kétszintű érettségi

környezeti

nevelési

vonatkozásainak összegyűjtése,

tananyagba építése -

Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása az iskolában

Fogyasztóvédelmi ismeretek A fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásának, az ezzel kapcsolatos készségek kialakításának a magyar közoktatásban nincs tradíciója. Bár iskolánk az egyes tantárgyak keretein belül és osztályfőnöki órákon eddig is megragadta a téma kínálta lehetőségeket fogyasztóvédelmi kérdések tisztázására, ez a munka sok tekintetben nem volt összehangolt. A fogyasztóvédelmi nevelési program elkészültével és alkalmazásával az eddigi munka összehangolttá válik és fontos tartalmi elemekkel egészül ki. Fogyasztóvédelmi nevelés programunk kidolgozásánál a következő szempontokat tartjuk kiemelkedően fontosnak: Az állampolgárnak igen sok ismeretre van szüksége ahhoz, hogy eligazodjon az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezetben, ezek az ismeretek időről időre változnak, ezért nem ezen ismeretek maradéktalan közlését, hanem az eligazodást szolgáló elsődleges információk átadását illetve alapvető készségek kialakítását tartjuk feladatunknak. A tudatos és kritikus fogyasztói magatartás önmaga és környezete állapotára odafigyelő és egészségét óvó személyiséget feltételez. Célunk, hogy diákjaink ilyen személyiséggé váljanak, ezért a fogyasztóvédelmi nevelést nem csak az egyes tantárgyak ismeretanyagába építjük be, hanem összekapcsoljuk a környezeti és egészségneveléssel is. A projektoktatás

- 37 -

A projektoktatás nem számít teljesen új módszernek iskolánkban. A jelentős könyv - és folyóirat-állománnyal rendelkező városi és iskolai könyvtár és a könyvtáros kollegák eddig is lehetőséget biztosítottak egy-egy témakör problémaközpontú feldolgozására. Az elkövetkezendő években élni szeretnénk a projektoktatás adta lehetőségekkel oktató-nevelő munkánkban. A módszer adta komplexitást szeretnénk kihasználni, hiszen a cél nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem legtöbb vonatkozásának és összefüggésének feltárása, amely világunkban az adott problémához szervesen kapcsolódik. Ezzel elősegítjük a tantárgyi integrációt, és elkerülhetjük, hogy a diákok csak az ismeretek passzív befogadói legyenek. Hatékonyan szeretnénk alkalmazni a módszert a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban, hiszen a feladatmegoldás közben jobban figyelembe vehetők az egyéni sajátságok, képességek. A módszer kiválóan alkalmas azoknak a kompetenciáknak és készségeknek a kialakítására és elmélyítésére, amelyekre a tanórai keretek között kevesebb lehetőség adódik illetve nehezen taníthatók csak a formális oktatás keretében. Fokozatosan, felmenőrendszerben szeretnénk alkalmazni

és

kiteljesíteni

projektoktatást

elsősorban

az

egészséges

életmódra,

a

környezetvédelemre, a fogyasztóvédelemre és a fenntarthatóság fogalomkörére koncentrálva. A projektoktatás mind szélesebb körű iskolai bevezetése új és jelentős feladatokat ró a pedagógusokra, a diákokra, de a szülőkre és a fenntartóra is. A szülőkkel meg kell ismertetni, és el kell fogadtatni az új oktatási nevelési célokat, s meg kell győzni őket arról, hogy hatékonyan működjenek közre azok megvalósításában. A fenntartónak erkölcsileg és lehetőségéhez mérten anyagilag is támogatni kell az új módszerek bevezetését és működtetését, segítenie kell a különböző oktatási intézmények és civil szervezetek együttműködését a célok megvalósításában.

1.12.1 A környezeti nevelés tantárgyi kapcsolata Témakörök és tartalmak

Tevékenységek

Magyar nyelv és irodalom, 9.-12. évfolyam Mítosz és irodalom A természet és mítosz kapcsolata. Biblia hatása az irodalomra. Az ember felelőssége a világgal szemben. A magyar nyelv története. Az érvelés technikája; hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás eszközei irodalmi

Érzelmi nevelés. Jellemző műfajok, témák, életművek feldolgozása. Esztétikai, erkölcsi érzékenység fejlesztése. Hivatalos írásművek: pályázatok, tanulmányok, jegyzőkönyvek stb. kidolgozása. - 38 -

műfajokban. A szókincs eltávolodása a természettől.

Kutatómunka.

Történelem, 9.-12. évfolyam Az őskori és az ókori történelem. Az emberré válás folyamata. Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Kultúrák és természetképek. Természetközeli életmódok. Környezeti változások hatása a gazdálkodásra, életmódra. Háborúk hatása a természetre és épített környezetre- ezek elhúzódó hatása. Kultúra és globalizáció. A fogyasztók társadalma.

Helyi történelmi értékek megismerése. Hagyományok ismerete, ápolása, tisztelete. Városismereti, honismereti vetélkedőkön, pályázatokon való részvétel. Testi-lelki egészség megőrzése.

Idegen nyelv, 9.-12. évfolyam Idegen nyelvi kommunikációképesség fejlődése, fontossága, lehetőségei. Nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Más országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezetei.

Természet szeretetéről, védelméről szóló írások feldolgozása, fordítása. Adott nyelv lakóinak tevékenységeinek ismerete. Nemzetközi felelősség kialakítása.

Matematika, 9.-12. évfolyam Környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő demonstrálása. Logikus gondolkodás, lényegkiemelő képesség. A környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megfigyelése. Becslések.

Mérések értelmezése. Adatok válogatása, gyűjtése, feldolgozása. Statisztikai módszerek használata, azokban jártasság szerzése. Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése.

Fizika, 9.-12. évfolyam Az élő szervezetet érő káros fizikai hatások, ezek csökkentésének lehetőségei. A fizikai törvényszerűségek és az élőlények közötti analógiák ismerete. A nagyteljesítményű gépek hulladéktermelő hatása. Az űr elszennyeződése. Energiatakarékos fogyasztók használata. Témakörök és tartalmak

Globális környezeti problémák megelőzése, mérséklése. Környezeti változások magyarázata. Előadások szervezése. Kutatómunka (Internet lehetőségei) Jeles napokon való részvétel. Tevékenységek

Biológia, 9. évfolyam Mikroorganizmusok: Veszélyes hulladékok, azok hatása a víz, levegő, talaj összetételére. Szermaradványok, azok felhalmozódása. Helyes táplálkozás fontossága. Szaporodás és öröklődés alapjai. -Mutagének hatása, ezek következményei. Táplálék-kiegészítők, aromaanyagok veszélyei. - 39 -

Globális környezeti problémák megelőzése, mérséklése. Természetes és épített környezet védelme. Kirándulások, túrák szervezése. Ismeretterjesztő filmek, multimédiás eszközök, Internet használata. Ökológiai szemléletmód kialakítása. Jeles napok ismerete, azokon való részvétel.

„E”számok. Génmanipulációk hatása az élőlényekre.

Versenyekre nevezés.

Kémia, 9.-10. évfolyam Tudománytörténet: Az emberi igények kielégítése és a környezetszennyezés viszonya. Tájékozódás a részecskék világában: Radioaktivitás, sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Atomenergia békés és háborús felhasználása. Ártalmas anyagok oldódása vízben. Galvánelemek környezeti hatásai. Mesterséges íz-és aromafokozók hatása a szervezetre.

Környezetbiztonsághoz szükséges ismeretek elsajátítása. Környezettudatos magatartás. Elemek egyszerű vizsgálata, kimutatása, eredmények értékelése. Témakörök önálló feldolgozása, kiselőadások, házi dolgozatok készítése.

Földrajz, 9.-10. évfolyam Űrkutatás, az űr elszennyeződésének problémája. Vízszennyezés, vegetációváltás, globális felmelegedés. Savas esők hatása a kőzetekre. Hulladéklerakók kialakításának feltételei. Geotermikus energia felhasználása. Föld népessége-gazdasági jólétkörnyezetszennyezés összefüggései. Demográfiai robbanás, élelmezési válság, energia válság, urbanizáció következményei.

Térképi ábrázolás. Műholdfelvételek elemzése. Tapasztalatok, élmények gyűjtése, beszámoló készítése. A természet és ember alkotta táj szépségének ismerete, őrzése. Nemzetközi egyezmények, azok tartalmának ismerete. Tanulmányi kirándulások.

Ének-zene, 9.-10. évfolyam A természet zenei ábrázolósának módjai. Természeti képek megjelenése a népdalokban. Szórakoztató zene napjainkban.

„Zenei” környezetszennyezés felismerése, azok elleni védekezés. Érzelmi nevelés, éneklés. Zenehallgatás. Koncertlátogatás. Népdalfeldolgozás.

Rajz és vizuális kultúra, 11. évfolyam Az építészet szerepe az emberi környezet formálásában. Bio-építészet, tájépítészet. Természetes anyagok használata. Témakörök és tartalmak

A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. Műalkotások elemzése. Rajzpályázatokon való részvétel jeles napok alkalmából. Világörökség megismerése. Tevékenységek

Informatika, 9.-12. évfolyam Tömegkommunikáció szerepe a környezethez való viszony formálásában. Informatikai eszközök gyors amortizálódása, a keletkezett veszélyes hulladék növekedése, újrahasznosítás, megsemmisítés problémája. Technológia-függő életmód jellegzetességei.

Informatikai eszközök használata. Multimédiás eszközök alkalmazása. Plakátok, szórólapok készítése tanult szövegszerkesztővel és más programokkal. Az információközvetítés műfajainak megismerése, Internet használat. Témafeldolgozás különböző –audiovizuális, elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával - 40 -

Testnevelés, 9.-12. évfolyam Az egészség és környezet komplexitása. A környezeti hatások az egészséges testi fejlődésre. Természetes anyagok a sportszerek előállításánál.

Szabadtéri foglalkozások. Régi magyar, mozgást igénylő népi játékok elsajátítása. Jeles napokon meghirdetett sportversenyeken való részvétel. Osztályfőnöki órák

Életvezetés, életmód, szokásaink, a múlt, a jelen, Szemléltető statisztikák, videofilmek a jövő környezetében. megtekintése. Környezet megóvása, szépítése. Előadások szervezése, előadók meghívása. Fogyasztói társadalom problémáinak Osztálykirándulások szervezése. megismerése. Különböző akciókban való közös részvétel. Együttes tevékenységek közösségformáló szerepe. Szakképzés (szakmai alapozó elmélet és gyakorlat), 9.-10. évfolyam Szakmához kapcsolatos higiéniai követelmények. Szakmai ártalmak hatása a szervezetre. Egészségkárosító hatások. Szakmatörténet, környezetre gyakorolt hatás.

Higiéniai követelmények gyakorlati alkalmazása. Gyakorlat során keletkezett káros anyagok helyes kezelése. Üzemlátogatás (téglagyár, szennyvíztisztító) Szakképzés (szakmai elméleti és gyakorlat ismereteki), 11.-14. évfolyam

Szakmához kapcsolódó környezetvédelmi ismeretek. A szakma környezetterhelő hatásai. Környezetbarát technológiák, anyagok, termékek ismerete, használata. Anyag és energiatakarékos gazdálkodási módok.

1.13

Munka és technológiai fegyelem kialakulása. Erősödjön az ökológia, modern rendszertani szemlélet. Hulladékkezelés megvalósítása. Szakmához kapcsolódó helyi és országos létesítmények látogatása.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményben érvényesüljön a: szegregációmentesség diszkriminációmentesség halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása.

- 41 -

a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvények biztosításával. Az intézmény kollektívája – az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő kedvezőtlen hatásokat (mint például a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) szem előtt tartva – olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek látni szeretné az oktatási intézményt, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződése, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Az Esélyegyenlőség prioritásai - A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása - Hátránykompenzálás, kompetenciafejlesztés - A tanuláshoz való viszony áthangolása - A tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon - A tudás és kultúra megőrzése - Hatékony tanulási módszerek, szokások elsajátíttatása - Továbbtanuláshoz szükséges információk átadása és kulcskompetenciák fejlesztése - Személyiségfejlesztés - Szabadidő hasznos eltöltése Szükséges beavatkozások: Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást a településeken a HHH gyermekekről. Fel kell mérni, el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni ebbe a munkába az érintett szakembereket. Szakmai együttműködés a leszakadó rétegekkel, korai felismerés, fejlesztés, Útravaló Ösztöndíjprogramba való bekapcsolódás, előkészítő programok indítása Külső és belső továbbképzések szervezése IPR elemeinek tudatos megtervezése, partnerkapcsolatok kidolgozása, együttműködések megteremtése. Roma kultúrkör elemeinek megjelenítése a mindennapi életben, gyakorlatban. Az kompetencia mérési eredmények javítása. A munkaközösségeknek intézkedési, és részletes fejlesztési tervek kidolgozásával, megvalósításával kell segíteni a tanulók eredményeinek javítását. Szakkörökbe, szabadidős tevékenységekbe minél több HHH tanuló bevonása

- 42 -

1.14

Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése Szülők, pedagógusok

1.14.1

A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusok koordinált aktív együttműködése. Az együttműködés alapja: a gyermekek iránt érzett közös nevelési felelősség. Feltételek: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség. Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formái: -

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló tanulmányi eredményéről, magatartásáról ellenőrző útján ill. szóban vagy írásban.

-

Előre tervezett szülői értekezletek Tanévenként 2. alkalommal (szeptemberben és februárban)

-

Rendkívüli szülői értekezletek (szülők vagy pedagógusok kérésére, igény szerint)

-

Fogadóórák szülők részére (hetenként egy napon egy kijelölt órákban)

-

A szülőkkel való kapcsolattartás a szeptemberi szülői értekezleten demokratikusan választott szülői munkaközösségi tagokkal (2 fő) történik.

-

Szülők meghívása nyílt tanítási órára és gyakorlatra tanévenként egy alkalommal.

-

Közös rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével (Szalagavató, ballagás, tanévnyitó, tanévzáró, Aranyolló pályázat, pályaválasztási és kiállítás, divatbemutatója)

-

Ismertterjesztő

előadás

szervezése

nevelési

szakember,

pszichológus

ill.

egészségügyi szakember meghívásával tanévenként egy alkalommal A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez elvárjuk: -

aktív részvételt a rendezvényeken

-

őszinte véleménynyilvánítást

-

együttműködő magatartást

-

a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását

-

érdeklődő-segítő hozzáállást

-

szponzori segítségnyújtást

1.14.2

Tanulók, pedagógusok

A tanulók és pedagógusok együttműködésének alapja a kölcsönös tisztelet, bizalom és őszinteség.

- 43 -

Az osztályközösség irányítója az osztályfőnök. Munkáját osztálybizalmi és a hetesek segítik. A demokratikusan választott osztálybizalmi rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a diákönkormányzattal, a közösséget érintő kérdésekben közvetítő szerepe van. A tanulók problémáikkal közvetlenül fordulhatnak az iskola igazgatójához, és az iskola vezetés tagjaihoz. Az együttműködés formái: -

Csoportos beszélgetés tanórákon, osztályfőnöki óra keretében osztályfőnökkel, szaktanárral.

-

Személyes beszélgetés az osztályfőnökkel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskola vezetőjével.

-

Személyes és csoportos megbeszélés és programszervezés a diákszervezet vezetőjével.

-

Személyes kapcsolattartás az önálló tanulás segítése érdekében az iskolai könyvtárossal.

1.14.3

Pedagógusok együttműködése

Az együttműködés célja a nevelői hatások erősítése, a tanulók személyiségének megismerése és fejlesztése. Az együttműködés formái: -

Szakmai munkaközösségekben (munkaterv alapján) Az együttműködés területei: a tanév aktuális nevelési-oktatási feladatai

-

Egy osztályban tanítók (folyamatos személyes konzultációval) Az együttműködés területei: magatartási, neveltségi helyzet, tanulási, motiváció, hiányzások, eltávozások.

-

Osztályfőnök és szakoktató (havonkénti személyes konzultációval) Az

együttműködés

területei:

magatartási,

neveltségi

helyzet,

mulasztások,

hiányzások, szorgalmi -

Osztályfőnök és szabadidő-szervező (alkalmanként a tanórán kívüli programok megszervezésében)

-

Osztályfőnök és gyermekvédelmi felelős (folyamatos személyes konzultációval)

-

Szakmai elméletet és gyakorlatot tanító pedagógusok (folyamatos személyes konzultációval) Az együttműködés területei: az elméleti gyakorlati. tananyag összhangja, szakmai tankönyvek kiválasztása.

-

Osztályfőnök

és

diákszervezetet

segítő

konzultációval) - 44 -

tanár

(alkalmankénti

személyes

Diákszervezetet segítő tanár és szabadidő szervező (alkalmankénti személyes

-

konzultációval)

Munkatársi közösség együttműködése

1.14.4

Az intézmény nevelési- oktatási feladatainak ellátása érdekében a pedagógusok együttműködnek az intézményi adminisztrációban, gazdasági és technikai területeken dolgozó munkatársakkal: Az együttműködés területei: -

az iskolai adminisztráció

-

a környezet szépítése, környezettudatos magatartás kialakítása

-

a pénzügyi források célszerű felhasználása

-

közös félévi és év végi rendezvények, csapatépítés (kenutúra)

- 45 -

3

HELYI TANTERV

3.1 Az iskola képzési szerkezete, a tanulók felvételi rendje 3.1.1 Képzési szerkezet A képzés szerkezetileg kétféle: kifutó rendszerű:  A szakközépiskolában 4 ill. 5év, Az érettségire épülő szakképzéseink 1 illetve 2 évesek. Iskolánkban a négyosztályos szakközépiskolai képzésben az első két évben a NAT és a kerettanterv követelményei szerinti alapozó szakaszban folyik a képzés, kifutó rendszerrel. A 11-12. évfolyamon pedig kifejezetten a középszintű érettségire, illetve felsőfokú

továbbtanulásra,

valamint

érettségihez

kötött

közép-,

és

felsőfokú

szakképzésbe történő bekapcsolódásra készítjük fel tanulóinkat.  A szakiskolában 2+2 kifutó rendszerű szakiskolai képzés a 9. évfolyamán a NAT és a kerettanterv követelményeinek szem előtt tartásával a szintre hozás az elsődleges feladat. A 10. évfolyam a szakképzési évfolyamokra történő bekapcsolódáshoz szükséges alapkészségek, képességek minél magasabb szintre történő felkészítését igyekszik tejesíteni. 11.-12 évfolyamon történik a szakmai képzés 2012/13-as tanévtől 3 éves alternatív szakképzés kőműves valamint női szabó szakmákban. 2013/14 –es tanévtől  A szakközépiskola 4+1 éves, 9. évfolyamtól már a közismereti tantárgyak mellet szakmai tantárgyak oktatása is történik a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján.  A három éves szakiskolai képzés szintén 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján szerveződik. Mivel a szakiskolai tagozatra felvett tanulók általános iskolai eredményei jelentősen elmaradnak a követelmény rendszerben megfogalmazott elvárásoktól, így a szabadon tervezhető órákat felhasználtuk az alapkompetenciák fejlesztésében jelentős szerepet játszó magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak csoportbontással történő tanítására.

- 46 -

3.1.2

A tanulói óraszámok alakulása

Óratervek A tanítás 2014. szeptember 1-től (a kerttantervhez igazított Helyi Tanterv) óratervei szerint zajlik. A konkrét óraterveket a Mellékletek tartalmazzák

3.1.3

Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

Az osztályba sorolás a felvételi rendszerben a jelentkezési lapon történt megjelölés és az elért 7. év végi illetve a 8. félévi közismereti tantárgyak tanulmányi eredményei alapján történik Mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai tagozaton a szakmacsoportra jelentkezők létszáma alapján alakítjuk ki a tanulócsoportokat, figyelembe véve az adott szakmák képzési idejét, illetve a tantárgyfelosztás kötöttségeit. Tagozatváltásra és szakmacsoport váltásra menet közben, félévenként szülővel történt egyeztetést követően van lehetőség. Ilyenkor a szaktanárok egyeztetése, az adott munkaközösség vezetőinek javaslata alapján az iskola igazgatója (illetve megbízott helyettese) engedélyezheti a tagozat-, illetve a csoportváltást. A többi évfolyam esetében a felvételi kérelmet az igazgató bírálja el. A magasabb évfolyamokra jelentkezés esetén a tanuló által korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. (Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tantárgyat ugyan tanulta a jelentkező, de megállapítható, hogy annak tartalma jelentősen eltérő az iskolánkban tanítottakhoz képest.) A különbözeti vizsgák időpontját – figyelemmel a tananyag nagyságára, – az igazgató határozza meg, – kikérve a terület munkaközösség-vezetőjének véleményét, javaslatát – amelyet a jelentkezővel közölni kell.

3.1.4

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a tananyag feldolgozásához (kivételes esetektől eltekintve) csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés-felszerelés, rajzfelszerelés, stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket (az iskola helyi tanterve alapján) a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

- 47 -

-

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-

az adott évfolyamokon a munkaközösség tagjai azonos tankönyvcsaládot használjanak az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

-

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, illetve olcsóbbak a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

-

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt szóban és jegyzékben tájékoztatjuk. Az iskola igazgatója bízza meg a tankönyvfelelőst, aki a tankönyvek beszerzését intézi. Az egyéb taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

Tanulók értékelése

3.2

Tanulók értékelésének szinterei Tanulók magatartása, szorgalma helyi tantervben leírtak alapján tanórai és tanórán kívüli tevékenységek értékelése köztes vizsgák szintvizsgák érettségi és szakmai vizsgák tanulmány versenyek

3.2.1

A tanulói teljesítmény értékelésének formái

Formája 1. Diagnosztikus értékelés

Célja Helyzetfeltárás, csoportba sorolás - milyen feltételekkel kezdik a tanulók a nev.okt. adott szakaszát - mely területek kiemelkedőek, melyek

mutatnak lemaradást a következő időszak fejlesztési területeinek kijelölése Fejlesztés, formálás - eredményes tanulás elősegítése - tanulási hibák, nehézségek feltárása - önkorrekció lehetőségének biztosítása - a tanulási folyamatok állandó figyelemmel kísérése Az eredmények meg-

2.

Formatív értékelés

3. Szummatív

Szintje Minden évfolyamon tanév eleji felmérések tanév végi felmérések éves munkaterv alapján 9. évfolyam matematika magyar idegen nyelv

Módja százalékos

Dokumentálása írásos elemzés

százalékos

írásos elemzés

minden évfolyamon minden tantárgy havonként

érdemjegy

osztálynapló ellenrőzőkönyv

minden évfolyamon

érdemjegy,

osztálynapló,

- 48 -

értékelés

4.

Nyomon követő értékelés (mérés)

állapítása - a nevezetes szakoknak (tantervi téma, félév, év vége) lezárásakor összefüggő minősítés A fejlődés regisztrálása - az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése - a fejlesztés ütemének meghatározása

minden tantárgy

osztályzat

ellenőrzőkönyv, bizonyítvány

9. és 10. osztály matematika magyar idegen nyelv

százalékos

írásos elemzés

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere. Az érdemjegyek bejegyzése az osztálynaplóba a szaktanár feladata. Javító és osztályozó kulcs használata kívánatos az írásbeli ellenőrzések javításakor és osztályozásakor. A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, a többi dolgozatra a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik. A témazárók száma megegyezik a tanmenetben tervezett számmal. A szaktanárok a témazáró dolgozatok íratása előtt egyeztetnek, hogy egy tanítási napon kettőnél több dolgozatot ne írjon a tanuló. A számonkérés végeredményét közöljük a diákkal, illetve lehetőséget biztosítunk a kijavított munkák megtekintésére Az érdemjegyet rögzítjük az osztálynaplóban és az ellenőrzőben. Lehetőséget biztosítunk az írásbeli dolgozat szülői megtekintésére. A szaktanár az osztályfőnök figyelmét felhívja a problémás tanulókra, aki szükség esetén értesíti a szülőt is. Félév és év vége előtt másfél hónappal írásban értesítjük azon tanulók szüleit, akik valamelyik tantárgyból elégtelenre álltak. Az írásbeli számonkérésnek formái -

nagyobb tanegységet lezáró

-

o témazáró dolgozat o nagydolgozat (magyarból) o műszaki tárgyakból szerkezeti rajz kisebb tanegységet (néhány óra anyagát) lezáró kisdolgozat, rajzfeladat

-

napi anyag számonkérése írásban – röpdolgozat

-

házi dolgozat előre meghatározott témából a szaktanár által megadott szempontok szerint

-

informatikából a készségtípusú ismeretek esetén a számonkérés történhet informatikai eszközökkel is

-

továbbá a tantárgyak jellegéből adódó lehetséges feladatok

Az írásbeli számonkérés fajtái: -

kézírással vagy informatikai eszközzel készített órai vagy házi dolgozat

- 49 -

-

informatikai eszközökön készített dolgozatok, házi dolgozatok

-

a megfelelő eszközökkel készített rajzok, szerkesztési feladatok, ábrák

-

egyéb más, a tantárgyak jellegéből adódó szöveges feladatok, ábrák, rajzok

-

a különböző feladattípusokat (esszékérdések, tesztek, példamegoldások, rajzok, fordítások, szerkesztések, stb.) a tantárgyak jellege határozza meg és a helyi tantervek tartalmazzák

Az órai írásbeli számonkérés köre lehet: a) az egész osztályra kiterjedő témazáró dolgozat, nagydolgozat, szerkesztett rajz -

kisdolgozat

-

röpdolgozat

b) a tanulók kisebb csoportjára kiterjedő kisdolgozat -

röpdolgozat

egyéni írásbeli feleletek A munkaközösségek döntése alapján a munkatervben rögzített időpontban az egyes tantárgyakból a különböző tanárok által tanított osztályokban azonos teszt-dolgozat írására kerül sor évente egyszer. A tantárgyi törzsanyagot tartalmazó, azonos javítókulccsal kijavított és átváltási kóddal osztályozott dolgozatok egységesen mérik a tanulói tudásszintet. Az így szerzett osztályzat a témazáró dolgozatéval azonos súlyú a minősítéskor. Az írásbeli számonkérés korlátai: -

a témazáró dolgozatok, a nagydolgozatok írásának időpontját, a rajzok leadási határidejét a tantárgyak tanmeneteiben rögzítjük

-

a témazáró- és nagydolgozatok írásának időpontját az adott osztályokban összehangoljuk: az osztálynaplóban a haladási részben feltüntetjük a dolgozat időpontját

-

a témazáró dolgozatok és nagydolgozatok időpontját legalább 1 héttel korábban közöljük a diákokkal

-

egy nap maximum 2 témazáró dolgozat írására kerülhet sor

-

a kisdolgozat (néhány óra anyagából való írásbeli számonkérés) esetében az előzetes bejelentés és egyeztetés nem szükséges (de lehetséges)

-

a napi anyag írásbeli számonkérésére bármikor előzetes bejelentés nélkül sor kerülhet

-

az írásbeli számonkérések tartalmát és formáit a tantervi követelmények figyelembevételével, a szaktanárok határozzák meg a tantárgyak és a számon kérendő anyag jellegének megfelelően - 50 -

-

a témazáró dolgozatokat, a nagydolgozatokat, a rajzokat, a házi dolgozatokat 3 héten belül kijavítjuk

-

a kisdolgozatok és az egész osztállyal íratott röpdolgozatok javítási határideje 2 hét

-

a határidőn túl kijavított dolgozatok jegyei sem évülnek el, de a naplóba való beírása a tanuló választásától függ

Az írásbeli számonkérés értékelésének szempontjai, módja: -

az írásbeli beszámoltatás formáiról, az értékelés szempontjairól a szaktanárok előre tájékoztatják a tanulókat

-

a témazáró dolgozatok, a nagydolgozatok és a rajzok értékelési elveit az azonos tantárgyakat tanító tanárok egyeztetik

-

az értékelés módját a dolgozat jellege határozza meg

-

az értékelés történhet: pontozással, globálisan, vagy az előbbi két módszer kombinációjával

-

az értékelés szempontjait a diákokkal előre ismertetjük pontozás esetén: az egyes feladatokra kapható

pontszámot és a jegyek

megállapításához tartozó ponthatárokat (átváltási kulcsot) globális javítás esetén: a tantervi követelményekhez igazodva irányelveket, elvárásokat ismertetünk -

a szakmai tantárgyaknál a témazáró dolgozatok értékelése a tartalmi és formai elvárások összhangban vannak a kimeneti vizsga követelményeivel

-

a 9-12. évfolyamokon a témazáró dolgozatok ponthatárait a munkaközösségeken belül egyeztetjük

-

a dolgozatok értékelése osztályozással történik

-

minden órai írásbeli dolgozatot osztályozunk, ezek jegyei bekerülnek a naplóba

-

az írásbeli számonkérés egyéb formáinak értékelése lehet szóbeli vagy osztályzattal minősített

Az írásbeli számonkérés szerepe a tanulók tudásának értékelésében -

a különböző írásbeli munkákat (és szóbeli feleleteket) a szaktanárok saját gyakorlatuknak megfelelő módon eltérő színnel jelölhetik a naplóban és eltérő súllyal vehetik figyelembe; ennek egyeztetése a munkaközösségeken belül történik

-

a nagyobb tanegységeket lezáró témazáró-, illetve nagydolgozatok, rajzok jegyeit súlyozottan veheti figyelembe

-

az összevont tantárgyaknál a félévi illetve év végi jegyek kialakítása a szaktanárok közötti egyeztetéssel történik: súlyozás történik az óraszámok és témakörök

- 51 -

arányában a tantárgyakat tanító tanárok között, melynek módját a tanulókkal tanév elején ismertetjük -

az összevont tantárgyaknál bármely részjegy elégtelen osztályzata a tantárgy félévi illetve év végi elégtelen minősítését vonja maga után

-

az év végi tantárgyi jegyek kialakításánál figyelembe vesszük a teljes tanév során nyújtott teljesítményt, a szerzett írásbeli és szóbeli jegyeket

-

az így megállapított minősítéseknek a súlyozás elveit, szempontjait is figyelembe véve tükröznie kell a tanuló folyamatos előmenetelét, egész éves teljesítményét (az év végi jegyeknek összhangban kell lennie a tanév során szerzett jegyekkel)

Az írásbeli munkák megőrzésének rendje -

a témazáró dolgozatokat, rajzokat a tanév végéig megőrizzük

-

az egyéb írásbeli munkákat a szaktanárok saját belátásuk szerint megőrzik vagy visszaadják a tanulóknak

-

a szülőknek biztosítjuk, hogy a témazáró dolgozatokat, a

nagydolgozatokat,

rajzokat megtekintsék, az értékelés szempontjait, a pontozást, a pontok jegyekre való átváltásának kulcsát (ponthatárokat) megismerjék a szaktanárral egyeztetett időpontban az iskolában -

a kijavított írásbeli dolgozatokról másolat nem készülhet

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek elsajátításában, a tanulási folyamatban az otthoni írásbeli feladatokat fontosnak tartjuk, hiszen ennek célja: -

az új tanagyag (ismeretek) rögzítése, elmélyítése, gyakorlása

-

a megtanultak begyakorlása, alkalmazása

-

a régebben tanultak ismétlése

-

a következő új anyag előkészítése

-

az ismeretek kiegészítése

-

felkészítés az érettségi illetve képesítő vizsgák feladataira

-

esztétikai nevelés

A tanulók terheinek csökkentése érdekében az otthoni írásbeli feladatok kijelölésében a tanagyag csökkentésével arányos módon járunk el. 

Az otthoni írásbeli feladatok jellege: kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok, házi dolgozatok -

gyűjtő- vagy kutatómunka

-

a szakképző évfolyamokon féléves rajzfeladat - 52 -

-

informatikai eszközön készített és adathordozón leadott feladatok, házi dolgozatok

-

a feladatok típusát (esszék, tesztfeladatok, munkafüzet, számpéldák,

-

vázlatkészítés, fordítási feladatok, házi dolgozat, stb.) a tantárgyak és a téma jellege határozza meg

A házi feladatok megoldásához a meglévő és elérhető eszközöket várjuk el (a használt taneszközök, egyéb szakirodalom, könyvtár, az iskolában használható számítógépek, stb.) 





Az otthon elkészítendő írásbeli feladatok a tantárgyak jellegéből és a témákból adódóan lehetnek: rendszeresek -

alkalomszerűek

-

félévre előre meghatározottak

Az otthon készített írásbeli feladatok ellenőrzése: kiterjedhet az egész osztályra, néhány tanulóra vagy szúrópróbaszerűen 1-1 -

tanulóra

-

kiterjedhet a házi feladat egészére, vagy csak annak részeire

-

az ellenőrzés történhet rendszeresen, alkalomszerűen, időszakosan

-

a házi feladatok ellenőrzése vonatkozhat az elkészítés tényére, vagy a tartalmára

Az írásbeli házi feladatok minősítése és a félévi illetve az év végi jegybe való beszámítása: tantárgyanként eltérő módon történik, a munkaközösségeken belül egyeztetünk -

az ellenőrzött házi feladatokat mindig értékeljük szóban vagy írásban

-

az ellenőrzött házi feladatokat nem minden esetben osztályozzuk

-

az ellenőrzött házi feladatokért kapott jegyek beszámításának elveit a munkaközösségeken belül határozzuk meg

3.2.2

A számonkérések - mint nevelési eszközök - módjai

 Házi feladat, házi dolgozat A szaktanárok természetesen adhatnak a tanulóknak házi feladatot és kitűzhetnek házi dolgozatot is. Nem mondunk le erről a hagyományos tanulói felkészülési módról, hiszen a tanórán feldolgozott tananyag, probléma újragondolása és alkalmazása a tanulásnak fontos része. A tanárnak pedagógiai eszközökkel kell elérnie, hogy az önálló tanulás minden tanuló számára belső igénnyé váljon, ezért az írásbeli házi feladat sikertelen elkészítése nem büntethető rossz osztályzattal. (Azonban elvárható, hogy a tanuló otthon is próbálkozzon a házi feladat megoldásával, illetve házi dolgozatát elkészítse) A házi feladat mennyisége, mélysége a korcsoporttól is függ, de a megoldása átlagosan ne igényeljen fél óránál több időt. (pl. komolyabb házi dolgozat elkészítése nem várható el a következő órára.) Szünidőre és hétvégére nem adható a szokásosnál több feladat. - 53 -

 Az órai szóbeli felelet Ennél a számonkérési módnál a legfontosabb nevelési célunk, hogy fejlesszük a tanuló szóbeli kifejezőképességét. A szóbeli felelettel lehetőséget nyújtunk a diáknak arra, hogy a nyilvánosság előtt egy megadott témáról röviden kifejthesse véleményét. Így javulhat a tanuló nyilvános szereplési képessége és várhatólag bátrabban és sikeresebben fogja a mindennapi életben is véleményét kifejteni. Egy-egy felelet során a többi diák a hibákból tanulva saját tudását is rendszerezheti, pontosabbá teheti. A feleleteket a tanár rövid szóbeli értékelése követi, rámutatva a teljesítmény értékeire, hiányosságaira. A felelet hossza lehetőleg nem haladja meg a 10 percet.  A felelet értékű röpdolgozat A folyamatos számonkérés ösztönzi a diákokat a rendszeres tanulásra. A tanárnak gyakran írathat un. felelet értékű röpdolgozatot. A röpdolgozat írásának időpontját a tanár nem köteles előre bejelenteni. A röpdolgozat tartalma egy adott témakör kisebb részletét öleli fel. A kidolgozásra fordított idő függ a tantárgy sajátosságától is, de lehetőleg maximum 20 perc. Ez a számonkérési mód lehetőséget nyújt a tanulónak és a tanárnak is, hogy lemérje az eddigi munka hatékonyságát és mivel a tanár a csoport minden tagjának tudásszintjéről visszajelzést kap, ez befolyásolhatja a továbbiakban a tanulási folyamat irányát, a tanár módszerét is.  A témazáró dolgozat A témazáró dolgozattal a tanár a tanulóknak egy nagyobb témakörbeli tájékozottságát, ismereteinek mélységét méri fel. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól lezáró-rendszerező felkészülést igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A Házirend előírásai szerint az osztály egy nap nem írhat kettőnél több témazáró dolgozatot, így annak időpontját a tanárnak egyeztetni kell az osztállyal. A tanulókkal a dolgozatírás időpontját legalább egy héttel előbb ismertetni kell. A dolgozatokat a tanár a megíratást követő 15 munkanapon belül kijavítva visszaadja. Ha a diák igényli, (a kijavított dolgozatokra adott osztályzatot) a tanár szóban is köteles indokolni. Ha a tanár a dolgozatokat nem javítja ki, vagy az osztályzatokat nem hozza a diákok tudomására 15 munkanapon belül, úgy az osztályzatok elévülnek. Ez azt jelenti, hogy a tanár csak a diákok döntése alapján köteles beírni azokat a naplóba (az év végi osztályzat megállapításánál is e döntés alapján veheti csak azokat figyelembe). Természetesen a nagyobb anyagrészből szerzett érdemjegy nagyobb súllyal eshet latba az év végi osztályzatok kialakításánál. - 54 -

 Az elmaradt dolgozatok pótlása Amennyiben a diák neki fel nem róható ok miatt, valamilyen betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor (a tanárral előre egyeztetett időpontban) köteles azt pótolni. A pótdolgozat kidolgozására biztosított időtartam egyezzen meg az eredeti dolgozatírásra fordított időtartammal. A dolgozatra adott érdemjegy érvényességére vonatkozó megszorítások a pótdolgozatra is vonatkoznak.  Javító témazáró dolgozat Ha a szaktanár úgy ítéli meg, hogy az osztály (a csoport) az adott témakörben gyengébb teljesítményt nyújtott a vártnál, felajánlhatja a javító témazáró dolgozat írásának lehetőségét. A javító témazáró dolgozatírás időpontját is egyeztetni kell az osztállyal legalább egy héttel előbb. A megírt dolgozatot a diák nem köteles beadni, ha az eredeti témazáró dolgozatra nem elégtelen minősítést kapott. A javító témazáró dolgozat tehát pótdolgozatnak is minősülhet. A szaktanár eldöntheti, hogy mindkét dolgozatot (az eredetit és a javítót) ugyanolyan súllyal veszi-e figyelembe a félévi (vagy év végi) osztályozáskor, vagy csak a javító dolgozatra adott érdemjegyet számítja-e be. Döntése egyes témazáró dolgozatok esetében minden tanulóra egyformán vonatkozik.  Kiselőadás A tanítási órán a tanulónak lehetősége van saját kutatási területéről, vagy az őt mélyebben érdeklő (a szaktanárral egyeztetett) témáról társainak előadást tartani. A tanár szóban értékeli az előadást, s ha az színvonalas volt, jeles osztályzattal jutalmazhatja.  A tanórán kívüli beszámoltatás A tanórán kívüli beszámoló lehetőségét az iskola nem zárja ki, de kifejezetten nem is támogatja. Erre akkor van lehetőség, ha a diák betegség, illetve egyéb tartós hiányzás miatt nagyobb anyagrészből számol be. A feleletre kapott érdemjegy súlya a témazáró dolgozat értékével azonos.  Projektmunka értékelése Terveink szerint a projektmunkában való részvétel kétféle módon osztályozható:

- 55 -

1. A csoport minden tagja ugyanolyan osztályzatot kap, és a tanár fenntartja magának a jogot, hogy egy-egy diáknak a csoport jegyétől eltérő jegyet adjon. (Ebben az esetben a tanár természetesen indokolja a csoport előtt az eltérő osztályzat okát) 2. A tanár a csoportnak egy jegyösszeget ad, amelyet a diákok maguk osztanak el egymás között. Ennek az osztályzási módnak az alkalmazása a tanár számára is komoly pedagógiai feladat, és az alkalmazását a csoport korosztályától is függővé kell tenni.

3.2.3

Követelmények (a jegyek megállapítása)

Az osztályozás rendszere Az osztályozás (minden tantárgyból) hagyományos érdemjegyekkel történik. A tanári értékelés nem azonosítható pusztán az osztályozással. A tanítás-tanulás folyamatban a tanulói megnyilatkozások dicsérete, elmarasztalása, a tanár biztatása stb. mind-mind az értékelés része. A számonkérés nem büntetés, hanem lehetőség a tanuló számára ismereteinek közlésére, az adott témakörben tudásának összehasonlítására az osztály többi tagjáéval és a tanár elvárásaival. Ezért iskolánkban a fegyelmezésnek nem eszköze a dolgozatíratás. A félév végi osztályzat megállapításának a módja A tanár a félévi érdemjegyet (az osztályozó konferencia előtt) a osztályozó naplókba beírt osztályzatok alapján állapítja meg. Az érdemjegy megállapításának szempontjai a következők: -

Az osztályzat a heti óraszám plusz egy érdemjegy, de minimum három jegy alapján állapítható meg.

-

A félévi érdemjegy kialakításakor a tanuló órai aktivitását is figyelembe kell venni.

-

Nagyobb témakörből való beszámolóra, illetve a témazáró dolgozatra kapott osztályzat hangsúlyosabban vehető figyelembe, mint a szóbeli feleletek vagy a röpdolgozatok érdemjegyei.

-

Az oktatási törvény szerint, ha a beírt jegyek alapján a tanár a diák félév végi osztályzatát a tantárgyi átlagtól lényegesen eltérő jeggyel minősíti, akkor a konferencia erre magyarázatot kérhet. Ha a magyarázatot nem tartják elfogadhatónak, az érdemjegyet - a tanuló javára - megváltoztathatják.

Az év végi osztályzat megállapításának módja Az év végi osztályzat az egész év munkájának értékelése. Az év végi osztályzás szempontjai a félév végi osztályzatok kialakítási rendjével analóg. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a tanár köteles minimum négy héttel a konferencia előtt értesíteni a szülőket.

- 56 -

3.2.4

Aktivitás /magatartás/ és szorgalom értékelése

A tanárnak ilyen módon is van lehetősége értékelni a diák órai aktivitását, tanulmányi munkához való hozzáállását. A magatartás és szorgalom elbírálása négy fokozatot kell használni. A magatartás esetében a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/, a szorgalom esetében a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ minősítést. A magatartás és a szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök és az osztályközösség a szükségnek megfelelően, de legalább félévenként ellenőrizze a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást; a tapasztalatokról az osztályfőnök tájékoztassa a szülőket. A tanuló magatartás, illetve szorgalom érdemjegyére javaslatot tehet az osztály is. Ezeket a jegyeket a konferencián (az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével) az osztályfőnök véglegesíti. A végleges minősítés tükrözze a közösség véleményét, és mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. A minősítéseket félévkor az ellenőrző könyvbe számokkal, a tanév végén az anyakönyvbe és a bizonyítványba csak betűkkel kell bejegyezni. Aki bizonyítványát osztályozóvizsgával szerezte, magatartásból és szorgalomból nem kap minősítést.

3.3 3.3.1

Vizsgák, versenyek Állami vizsgák

Az érettségi vizsga A szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyamos szakasza érettségivel zárul. E szakasz fő feladata: a különböző szintű érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés, a pályaválasztás tudatossá tétele. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban alakuljon ki az önálló ismeretszerzés, a tudás önkéntes megszerzésének öröme, olyan tudatosan vállalt munka és megalapozott tudás iránti igény, hogy a felsőoktatásban, a továbbtanulásnál megállják a helyüket. A szakközépiskola a kötelező érettségi tantárgyból - megfelelő számú jelentkezés esetén - emelt szintű érettségire is felkészít.

- 57 -

Az érettségi vizsga szervezése és lebonyolítása az Érettségi Vizsgaszabályzat szerint történik, témaköreit az Oktatási Minisztérium határozza meg a kerettantervek alapján.

Szakképesítő vizsga A Szakképesítő vizsga az iskolai tanulmányok befejezését jelenti, és általában a tanulói jogviszony megszűnésével jár. A szakképesítő vizsga feladata, hogy számon kérje a tanulmányok teljes anyagát, ellenőrizze a megszerzett szakmai tudást. A szakképesítő vizsga – az adott szaktól függően – általában szóbeli írásbeli és gyakorlati részből áll. Ezt a vizsgát független – az adott képzést felügyelő minisztérium vagy megbízott szerve által delegált – vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakképesítő vizsgák rendjét, jogszabályi előírásait szakképesítésenként a szakminisztériumok által kiadott képzési és vizsga követelmény, valamint a rendeletben előírt vizsgaszabályzat tartalmazza.

3.3.2

Tanulmányok alatti vizsgák

A kis-érettségi vizsga Az iskola az érettségire felkészítés részeként un. "kis-érettségit" szervezhet a 10. és 11. évfolyamokon. A kis-érettségi az érettségit segítő vizsga típus, amelynek során a tanuló az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgához hasonló helyzetben egy nagyobb, esetleg több éves témakörből szerzett ismereteiről ad számot. A kis-érettségire kapott érdemjegy egy témazáró jegy értékének felel meg.

Az osztályozóvizsga Az oktatási törvény alapján a tanuló kérheti a felmentését az iskolában tanult tantárgyak bármelyike alól, vagy magántanulói jogviszonyt kezdeményezhet. Ezekben az esetekben az év végi érdemjegyeit osztályozóvizsgán kell megszereznie. Abban az esetben, ha a tanuló nem az iskolában tanult tantárgyból érettségi vizsgát szeretne tenni, akkor is jegyet kell szereznie. Ennek a módja szintén az osztályozóvizsgára történő jelentkezés. Osztályozóvizsga az iskola által kijelölt időszakokban tehető.

A különbözeti vizsgák Abban az esetben, ha a tanuló másik tagozatra illetve szakmacsoportba szeretne átmenni, az igazgató a tanulót különbözeti vizsga letételére kötelezheti. A vizsga az oktatási törvény ide vonatkozó szabályai szerint történik.

- 58 -

Szintvizsga A szintvizsga a gyakorlati tudásszint, a manuális szakmai készségek képességek időközi mérésének igen fontos eszköze, mely módot ad a képzés hiányosságainak időközi visszajelzésére és kiküszöbölésére, annak megállapítása céljából, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A 2007/2008-as tanévtől a gyakorlati szintvizsga érdemjegyet súlyozottan veszik figyelembe, az eredményes szintvizsga letétele a szakmunkásvizsgára bocsátás feltétele.

Tanulmányi-, szakmai versenyek Iskolánk tanulói indulhatnak (országos, regionális, megyei, városi) tanulmányi-, szakmai versenyeken. A tanulmányi-, szakmai versenyen részt vevő tanuló teljesítményét a szaktanár jeles osztályzattal jutalmazhatja. A pótvizsgák, javítóvizsgák A javítóvizsga-, pótvizsga idejéről, a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról az általános igazgatóhelyettes írásban tájékoztatja a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szüleit. A vizsgáztató bizottságot az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá.

- 59 -

4

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje: Jelen pedagógiai program elfogadás után (a nevelőtestület elfogadja, az intézményvezető jóváhagyja a következő módosításig érvényes. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Kétévente a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten felül kell vizsgálni. A program módosítására minden olyan esetben szükség van, ha a finanszírozás területén nagyobb fokú változás áll be. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógiai program módosítása: A program módosítására a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a fenntartó tehet javaslatot a személyi, tárgyi feltételek nagymértékű változása, jogszabályi módosítás vagy új igazgató kinevezése esetén. A módosított programot a jóváhagyást követő tanévben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A program egy-egy példányát elhelyezzük: - az iskola könyvtárában, - a nevelői szobában, - az igazgatói irodában, - rátesszük az iskola honlapjára A szülők, a tanulók tájékoztatása a pedagógiai program őket érintő részeivel kapcsolatban: A szülőket a tanév eleji szülői értekezleteken, a tanulókat a tanévindító osztályfőnöki órán tájékoztatjuk. Legitimációs záradékok

Jelen pedagógiai programot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az intézmény nevelőtestülete megtárgyalta és 2013. március 25-án elfogadta.

……………………… igazgató

- 60 -