F R A N K O V I T H
G E R G E L Y
írta: B O R S A G E D E O N (Budapest)
z eddig i s m e r t legrégebbi, m a g y a r nyelvű n y o m t a t o t t orvosi könyv szerzője F r a n k o v i t h G e r g e l y . Műve a „Hasznos és fölötte szükséges könyv" 1588-ban j e l e n t meg, és már többször részletesen ismertették. Alaposab b a n először Sadler József f o g l a l k o z o t t vele, s m i n t „valódi n y e g l e kuruzsló s n e m orvos által írt, babonával és képtelen ségekkel teljes munkát" ítéli m e g . Fél évszázaddal később Demkó Kálmán hasonló felfogásban közölt részleteket a mű ből. A m a g y a r orvostörténet szempontjából azonban ennek a kétségtelenül jelentős könyv szerzőjének személye joggal t a r t h a t számot érdeklődésünkre. F r a n k o v i t h n a k , m i n t orvos nak méltatására e c i k k írója n e m vállalkozhat, így a továb b i a k b a n csupán életrajzi adatait, v a l a m i n t a munkájával k a p csolatos könyvészeti kutatások újabb eredményeit kívánja összefoglalni. 1
2
3
F r a n k o v i t h m a g a — könyvének ismertetése során — m e g lehetősen háttérben maradt. Ez n e m véletlen: n a g y o n kevaset t u d u n k róla. S z i n n y e i József a M a g y a r írók élete és munkái c. bibliográfiájában ( I I I . kötet 739—740. hasáb) a szerzőről csupán e n n y i t közöl: „Frankovics Gergely o r v o s d o k t o r " . Szü letési helyéről és annak évéről biztos adataink nincsenek. K ö n y v e előszavában említi: , , . . . m i k o r h a r m i c z egy eztendős volnék . . . " Ebből tehát a n n y i t t u d u n k , hogy 1557 előtt szü l e t e t t . Nevét g y a k r a n használta a következő formában: „Szigethij Francouith Gergely Doctor". A „szigeti" kitétel f e l tehetően származási helyet kívánt jelölni. Jóllehet, ebből az 4
időből több Sziget elnevezésű l a k o t t h e l y e t ismerünk."' mégis délszláv csengésű neve, v a l a m i n t a művéből g y a k r a n kicsengő ő-ző tájszólása a m a B a r a n y a m e g y e i Szigetvárra, az a k k o r i Sziget-re u t a l . Életére vonatkozó további adatokat ugyancsak a m u n k a előszavából nyerünk: „ . . . m i k o r volnék tizenöt esz tendős, es a mezőn nyugodnám ( m e r t l o p a z t o r v a l e k ) egy i h a r fának árnyékában az szála vize m e l l e t t . . . " Tehát f i a t a l évei ben csikós v o l t a Z a l a folyó vidékén. Ezután kerülhetett Sop ronba, m e r t könyve ajánlásában, m e l y 1588 július 16-án k e l t . írja: „Én Sopron Varosában immár egy n y h a n y esztendőtől fogva e l t e m . " E g y a városi tanácsnak szóló 1587. évi i r a t már m i n t orvos d o k t o r t említi Sopronban. N e m v o l t t a n u l t orvos, m e r t művét így fejezi be: „Franc o u i t h Gergely doctor köniuenek vege: k i noha n e m Deiak. de azért igen zent iras ertő doctor i s t e n által es termezet tudo oruos." E l l e n f e l e i m e g is vádolták ezért, h o g y mesterségét egy borbélytól t a n u l t a , kinél f i a t a l korában szálláson v o l t . M a g a készítette gyógyszereivel kereste f e l betegeit, és n e m igazított s e n k i t patikába, h o g y n e k e l l j e n a betegnek kétfelé fizetnie, ahogy könyvében m i n d e z t írja. És valóban, utóda K o b e r Tó biás p a t i k u s t kért a soproni városi tanácstól, m e r t anélkül n e m t u d o t t dolgozni. Érdekes azonban, hogy ez utóbbi „tu dóst" a tanács h a m a r o s a n menesztette, míg F r a n k o v i t h több m i n t egy évtizeden át z a v a r t a l a n u l működött. F r a n k o v i t h könyvében a gyógyszerek és gyógymódok leírá sán kívül i g e n sok és elég hosszú imádságot és egyházi éne k e t is közöl, mélyeket — a versfők tanúsága s z e r i n t — ő maga írt. L a t i n u l i s t u d o t t , hiszen műve legelején találunk egy n y o l c soros verset a következő címmel: „Gregorivs F r a n c o v i t h doctor p h y s i c u s de se ipso". E z t további l a t i n nyelvű v e r s e k követik. í g y n e m lehetett műveletlen, ha n e m is volt „deiak", azaz egyetemet végzett. 6
7
8
9
Életének S o p r o n b a n töltött utolsó évtizedeiről már v a l a m i v e l több a d a t t a l rendelkezünk. 1591-ben jegyben járt Demeter —- másként Szakács v a g y németül K o c h — V i n c e s o p r o n i p o l gár lányával, k i t n e m s o k k a l később feleségül is v e t t . 1595b e n nejével szemben annak fivére — k i t ugyancsak Vincének
neveztek — o l y a n súlyos becsületsértő kifejezést használt, hogy a városi bíróság 5 tallér pénzbüntetésre ítélte. F e l t e h e tően ezzel a csúnya összeveszéssel függ össze a boszorkányság vádjával börtönbe került Türck Tamás kanász vallomása ugyanebből az évből. E s z e r i n t ő, Gergely o r v o s t családostól e l
Frankovith
címere
kívánta pusztítani, s ezért rontó varázsszert öntött az Ógabona téren levő lakásuk lépcsője alá, melytől F r a n k o v i t h és fele sége megbetegedtek, gyermekük p e d i g szörnyű fájdalmak k ö zött p u s z t u l t el. A következő évben, 1596-ban m e g h a l t anyósa is. A még m i n d i g fennálló áldatlan családi viszályra u t a l , hogy
F r a n k o v i t h kéri a városi tanácsot az ingó hagyatékok leltáro zására, u g y a n e k k o r panaszt emel sógora viselkedése m i a t t . 1599-ben megveszi F o d o r J a k a b házát a Fövényverem nevü városrészben. Ebből a r r a következtethetünk, h o g y megszerezte a városi polgárságot. Nincs a d a t u n k nemesi származásáról, mégis könyvében megtalálható ,,Francovith G e r g e l y doctor c z i m e r e " . A b i z a r r elemek — babonás és orvosi figurák furcsa keveréke —• a r r a v a l l a n a k , h o g y a címert maga F r a n k o v i t h állította öszsze. A z i l y e n jellegű címerhasználat a b b a n az időben a polgá roknál általában szokás v o l t . Feltehetően még a fentemlített házvétel évében, 1599-ben m e g h a l t , m e r t a városi tanács előtt o r v o s utóda már 1600 j a nuár 5-én megjelent. Özvegye 1604-ben már N a g y P á l fele sége, felnőtt lánya p e d i g 1613-ban m e n t férjhez. 10
F r a n k o v i t h sokszor emlegetett művének csupán egy teljes példányát t a r t o t t a e d d i g nyilván s z a k i r o d a l m u n k , m e l y e t a M a g y a r Tudományos Akadémia könyvtára őriz. Ezenkívül csak az Országos Széchenyi Könyvtárban v o l t egy ívnyi töre dék található. í g y k o m o l y érdeklődésre t a r t h a t számot, hogy ebből az u n i c u m példányban i s m e r t műből újabb, teljes pél dány b u k k a n t f e l . E z t a Budapesti E g y e t e m i Könyvtárnak 1953-ban sikerült megszereznie. A mű k o r a b e l i kötésben két e d d i g ismeretlen, bártfai, m a g y a r nyelvű nyomtatvánnyal v a n kolligálva és a Felvidékről származik. F r a n k o v i t h könyvé nek ebben — az egyébként kitűnő állapotban levő — példá nyában az eredeti tíz rézmetszetes mellékletből h a t m a r a d t m e g . Ebből négy egyezik az akadémiai példányban találhatók k a l (közöttük a mellékelt kép, m e l y feltehetően F r a n k o v i t h - o t ábrázolja betegvizsgálat közben), kettő azonban e d d i g isme retlen v o l t . A z Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött, kötéstáblából kiáztatott töredéket összevetve magával a teljes művel, k i derült, hogy a kettő n e m egyezik. D e m k ó már felhívta a f i g y e l m e t , hogy a műnek egy másik kiadása is l e h e t e t t . Való b a n az „Elöl való i n t e s " - b e n a következőket találjuk: ,,Az m i nemő zent Iras b e l i i g e k el m a r a t t a n a k v o l t a másik könyviem 11
1 2
13
i g
tői, ebben azokis be v a n n a k i r u a , az oruos-sagok is m e g v a n n a k i o b b e t u a . " A következő levélen p e d i g az „In e d i t i o n e m secundam operis*' című t e t r a s t i c h o n t találjuk. Összehasonlí-
Betegvizsgálat,
Frankovith
könyvéből
tás alapján a töredékről megállapítható, h a g y az az első k i adás B jelű íve, m e l y a tulajdonképpeni szöveget megelőző ajánlások és v e r s e k egy részét tartalmazza. Ebből természe-
tefîen hiányzik a második kiadásra vonatkozó vers, míg e g y é b ajánlások más sorrendben következnek. A töredékben ugyanazok a fametszetek szerepelnek és u g y a n a z o k k a l a betűkkel l e t t e k n y o m t a t v a , m i n t a második kiadás, tehát ez is M a n l i u s sajtója alól került k i . így m é g az a kérdés m a r a d , hogy m i k o r és h o l készült ez a korábbi k i adás. M a n l i u s 1582-ben érkezett Magyarországra és N é m e t ujváron állította f e l nyomdáját. Ezekben az években főleg B e y t h e Istvánnak, a Batthyányiak u d v a r i lelkészének műveit n y o m t a . B e y t h e és F r a n k o v i t h igen jó barátságban állottak., így F r a n k o v i t h könyvének elején találjuk: „Excellentissimi ac doctissimi V i r i D o m i n i S t e p h a n i Beythe, S u p e r a t t e n d e n t i s p e r V n g a r i a n digniss. & c . T e s t a t u m . " A köztiszteletben álló és m a gas egyházi tisztet betöltő B e y t h e ajánlása az a k k o r erősen lutheránus Nyugat-Magyarországon, de — a m i n t az E g y e t e m i Könyvtár kolligátuma esetében láthatjuk — az ugyancsak l u theránus Szepességben is, nyilván előmozdította a k ö n y v e l terjedését. 14
A ránk csak töredékben m a r a d t első kiadásban a z o n b a n B e y t h e ajánlása csupán „Stephani B e y t h e testatum"-ként sze repel. T e k i n t e t t e l arra, h o g y Beythét 1585 július 25-én vá lasztották m e g superintendenssé, az első kiadás nyilván ez előtt j e l e n h e t e t t meg. M a n l i u s e k k o r m é g n e m költözött V a r a s d r a , h a n e m még m i n d i g Németújváron dolgozott. Össze foglalva tehát, M a n l i u s — m i n d e n valószínűség szerint — o t t n y o m t a F r a n k o v i t h G e r g e l y : Hasznos és fölötte szükséges könyvének eddig i s m e r e t l e n első kiadását az 1582 és 1585 kö zötti években. 15
16
A z e d d i g i s m e r t a d a t o k összefoglalásával, illetve a z o k n a k újakkal történő kiegészítésével célunk az, hogy felhívjuk a m a g y a r orvostörténet h i v a t o t t kutatóinak figyelmét a X V I . századi m a g y a r kultúrtörténetnek e r r e az érdekes alakjára. További kutatások feladata, hogy F r a n k o v i t h G e r g e l y helyét a m a g y a r orvostudomány fejlődésében tisztázza.
JEGYZETEK 1. S z a b ó K á r o l y : R é g i M a g y a r K ö n y v t á r . B p . 1879. 223. sz. 2. A növénytan története h o n u n k b a n a 1 6 - i k században című cikkében. ( A K i r . M a g y a r Természettudományi Társulat I . é v k ö n y v e . 1845. é v 94—99. 1.) 3. A m a g y a r o r v o s i r e n d története. B p . 1894. 244—258. 1. 4. V ö . M a g y a r y — K o s s á G y u l a : M a g y a r o r v o s i emlékek. B p . 1929. I I . kötet 230. 1. 5. P l . Sárvár m e l l e t t , a Nádasdiak e g y i k k e d v e n c tartózkodási h e l y e , h o l 1541-ben a híres S y l v e s t e r - f é l e bibliát nyomták. 6. V ö . K i s s Géza—Keresztes 1952. X X V . ] .
Kálmán:
Ormánysági
szótár.
Bp.
7. S o p r o n i városi l e v é l t á r : L a d . X I I . e t M . fasc. 2 n r . 66: „ . . . illám s u m m á m c o n c r e d a t m a n i b u s d o m i n i G r e g o r i i F r a n k o u i t h doctoris medici i n civitate vestrarum dominationibus . . . " 8. V ö . H á z i Jenő: S o p r o n a m a g y a r i r o d a l o m b a n . B p . 1937. 93. 1. 9. B ő v e b b e n erről: P a y r Sándor: A s o p r o n i evangélikus egyház község története. S o p r o n , 1917. 147—149. 1. 10. A f e n t i a d a t o k z ö m é t Házi Jenő f e n t idézett m ű v é b ő l v e t t e m , i l l e t v e tőle közvetlenül k a p t a m , m i é r t i s e h e l y e n m o n d o k n e k i köszönetet. 11. C h e m n i t z Márton: A z C h r i s t u s testének, vérének az v é g v a c z o r á b a n i e l e n voltáról. F o r d . g r a d e c z i S t a n s i t H o r v á t h G e r g e l y . B á r t f a , 1587. (20) l e v . és C h e m n i t z M á r t o n : A z k e p é k r ő l v a l ó tudomány. F o r d . g r a d e c z i S t a n s i t H o r v á t h G e r g e l y . Bártfa, 1588. (4) l e v . 12. L á s d P a t a k y Dénes: A m a g y a r rézmetszés története. B p 1951. 17. i . 13. I . m . 249. 1. 14. M a n l i u s , B e y t h e és F r a n k o v i t h kapcsolatáról bővebbet lásd a szerző cikkét a M a g y a r K ö n y v s z e m l e 1955. 114—117. 1. 15. S z i n n y e i i . m . I . kötet 1035. hasáb. 16. G u l y á s P á l : A könyvnyomtatás M a g y a r o r s z á g o n a X V . és században. B p . 1931. 215. 1.
XVI.
P E 3 K J M E
B cTaTbe c o o ö m a T o i 6 n 6 j i i i o r p a ( p i m e c K H e AauHbie u i o n p o a c Koro Bpa^ia repreii t n p a n K O B i i T , aBTopa nepBoíí, n a BfiHrepCKOM «3bii<e, neqaTHOíí K n n r n (1588 r . ) . 3 T O cooouieHite n o 3 H a i < O M H T c lieflaBiio na-ÄAeHHbiM a i o e . M n . i f l p o M n AO CHX n o p H.eH3BecTin>i.M nepBbiM
H3flauHeM.
ZUSAMMENFASSUNG D e r A r t i k e l enthält über d e n L e b e n s l a u f des Oedenburger (Sopron) Arztes Gergely F r a n k o v i t h ; von i h m stammt das e r s t e , i n u n g a r i s c h e r S p r a c h e g e d r u c k t e A e r z t e - B u c h (1588). E i n j e t z t aufgefundenes E x e m p l a r u n d d i e bisher u n b e k a n n t e erste A u f l a g e dieses W e r k e s w i r d i m o b i g e n A r t i k e l b e s p r o c h e n .
Felelős kiadó : a „Művelt Nép" Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Kulcsár Adorján Műszaki vezető : Löblin Imre Terjedelem: 8*75 (A/5) ív, 29.ábra, 2 melléklet. — Példányszám : 650 56/124!)—Egyetemi Nyomda, Budapest —- Felelős vezető : Janka Gyula igazgató