Előszó. A Magyar Őssejtdonor Regiszter munkatársai

 

A Magyar Őssejtdonor Regiszter  szakmai beszámolója  2014 

1 

 

2 

Előszó  A  vérképző  őssejtek  transzplantációját  évtizedek  óta  alkalmazzák  vérképzőrendszeri  betegségek kezelésében, legfőképpen leukémiában. A mindennapi orvosi gyakorlatban ma már  hetvennél több betegség kezelhető ezzel a módszerrel. A 2012 végén elvégzett egymilliomodik  őssejtbeültetés  ráirányította  a  figyelmet  erre  a  kevésbé  ismert  beavatkozás‐típusra.  Az  első  őssejtátültetés  1957‐ben  történt,  saját  őssejt  visszaadásával.  1968  óta  végeznek  olyan  beavatkozást,  ahol  egy  szöveti  egyezést  mutató  családtag  tölti  be  az  őssejtdonor  szerepét,  1973‐ban pedig az őssejtátültetés teljesen idegen emberek között is lehetségessé vált. Ma már  évente több mint 50.000 beteg esik át őssejtátültetésen, egyre nagyobb arányban nem saját,  és nem is rokon donortól nyert őssejttel.  Ez a folyamat nagyrészt a világszerte regisztrált, közel  25 millió őssejt‐adományozást vállaló önkéntes donornak köszönhető.  Az emberen történő sikeres vérképző őssejt‐átültetéshez szükséges ismeretek megalapozását  az emberi immunrendszerrel kapcsolatosan az 1950‐es évek végén tett alapvető felfedezések  jelentették.  Ekkor  írták  le  először  az  emberi  test  legtöbb  sejtjének  felszínén  megtalálható  szövetazonosító  antigéneket,  melyeket  Humán  Leukocita  Antigéneknek  (HLA)  neveztek  el.  Szerepük  a  transzplantáció  során  az  AB0  vércsoportok  transzfúzióban  betöltött  szerepéhez  hasonlítható,  mivel  meghatározásuk  és  egyeztetésük  alapvető  fontosságú  a  biztonságos  beavatkozás elvégzéséhez.  A  szervdonációk  többségétől  eltérően  az  őssejt  mindig  élő  donortól  származik,  hasonlóan  a  vérhez.  Ahhoz,  hogy  a  vérképző  őssejt  átültetése  sikeres  legyen,  a  befogadó  (recipiens)  immunrendszerének el  kell fogadnia a  szervezetbe  került donorsejteket.  Ez úgy érhető el, ha  megbizonyosodunk  arról,  hogy  az  adományozott  sejteken  levő  HLA  antigének  megegyezők,  vagy  nagyon  hasonlóak  a  recipiens  sejtjein  levő  antigénekhez.  A  legjobb  eséllyel  a  beteg  testvére  alkalmas  donornak,  mivel  25  %  a  valószínűsége,  hogy  egyezik  a  beteggel  a  HLA  antigénekben.    A  betegek  közel  70%‐a  viszont  csak  számára  idegen  embertől,  egy  önkéntes  őssejtdonortól kaphat segítséget a gyógyuláshoz.  Az  önkéntes  őssejtdonor  regiszterek  létrehozásának  igénye  1970‐ben  fogalmazódott  meg,  mivel az akkori ismeretek tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy a rászoruló betegek milyen nagy  részének  nincs  megfelelő  (testvér)  donora.  Az  első  regisztert  1974‐ben  egy  alapítvány  hozta  létre  (Anthony  Nolan),  míg  az  első  közösségi  köldökzsinórvér‐bankot  1993‐ban  regisztrálták  (New York Cord Blood Bank).  A  nemzetközi  őssejtdonor  nyilvántartás  (BMDW)  1988‐ban  indult;  az  1989‐es  első  kiadás  összesen  8  regiszter  155.000  önkéntes  őssejt  donorát  tartalmazta.  A  BMDW  adatszolgáltatói  ma:  53  ország  75  őssejtdonor  regisztere  és  33  ország  49  köldökzsinórvér‐bankja.  A  nyilvántartott  önkéntes  donorok  és  tárolt  köldökvér‐egységek  számának  emelkedése  máig  töretlen, annak ellenére, hogy a nyilvántartott donorok száma már csaknem elérte a 25 milliót,  a  köldökvér‐egységeké  pedig  meghaladta  a  630  ezret.  Ezek  között  online  végezhető  előzetes  keresés az őssejtátültetésre szoruló, családi donorral nem rendelkező betegek részére.  A  közel  25  milliós  donorszám  ellenére  sok  beteg  számára  még  mindig  nem  sikerül  olyan  mértékű  egyezést  mutató  donort  találni,  akinek  segítségével  az  átültetés  a  legkevesebb  mellékhatással  a  gyógyulás  reményében  végrehajtható.  Ezért  a  legtöbb  ország  folyamatos  erőfeszítéssel  igyekszik  saját  nemzeti  regiszterét  fejleszteni,  a  donorszámot  és  a  kivizsgáltság  szintjét folyamatosan növelni, hogy az adott népességre jellemző egyedi sajátságokat hordozó  donorok hatékonyabban segíthessék a betegek gyógyulását.  A  regiszter  munkatársainak  célja  a  magyar  és  külföldi  betegek  gyógyulásának  elősegítése,  amely  nem  valósulhatna  meg  az  önkéntes  donorok  áldozatvállalása  nélkül.  Szükségesnek  tartjuk  a  magyar  donorszám  emelését  a  magyar  és  minden  rászoruló  beteg  gyógyulási  esélyének növelésére.    A Magyar Őssejtdonor Regiszter munkatársai    3 

Tartalomjegyzék  Előszó .....................................................................................................................................................  3  Tartalomjegyzék  ....................................................................................................................................  4  Bevezetés ...............................................................................................................................................  5  Fogalmak és rövidítések jegyzéke  .....................................................................................................  5  A Magyar Őssejtdonor Regiszter létrehozása  ...................................................................................  7  A regiszter működését meghatározó jogszabályok és nemzetközi irányelvek  .................................  7  A regiszter fő tevékenységi köre, feladatai  .......................................................................................  9  Az őssejtdonor regiszter szervezeti felépítése, kapcsolatrendszere .....................................................  9  Szervezeti felépítés ..........................................................................................................................  10  A Magyar Őssejtdonor Regiszter dolgozói  ......................................................................................  10  Az őssejtdonorok regisztrációja és annak feltételrendszere ...........................................................  11  Ki jelentkezhet őssejtdonornak?  .....................................................................................................  11  A donorok behívása kiegészítő vizsgálatokra  ..................................................................................  12  A donáció és annak típusai  ..............................................................................................................  12  A regiszter működésének informatikai háttere, adatkezelés, hálózati kapcsolatok ...........................  13  Nemzetközi történeti áttekintés  .....................................................................................................  13  Hazai történeti áttekintés ................................................................................................................  13  A Magyar Őssejtdonor Regiszter informatikai háttere ....................................................................  14  Az őssejtdonor kiválasztásának folyamata ..........................................................................................  15  Az allogén őssejt‐átültetés indikációi  ..............................................................................................  15  Vérképzőrendszeri őssejtek átültetése  ...........................................................................................  15  Őssejt‐átültetésre váró beteg várólistára kerülése  .........................................................................  15  A donorkiválasztás általános szempontjai .......................................................................................  16  A nem rokon donor keresésének algoritmusa magyar beteg részére  ............................................  17  A magyarországi önkéntes donorállomány alakulása  .........................................................................  21  Magyarországi őssejt‐ transzplantációs aktivitás  ................................................................................  25  Köszönetnyilvánítás .............................................................................................................................  29  Melléklet ..............................................................................................................................................  29   

4 

Bevezetés   

Fogalmak és rövidítések jegyzéke  Aferezis  (apheresis):  különböző  véralkotórészek  (például  sejtek,  plazma)  gépi  úton  történő  szelektív  gyűjtése  a  vérből;  további  felhasználás  vagy  a  szervezetből  történő  eltávolítás céljából.  Allél: a kromoszóma egy adott lókuszán elhelyezkedő gén variációja.  Allogén: ugyanazon faj genetikailag eltérő, másik egyedéből származó (sejtje, szövete).  Antigén: az immunrendszer által felismert molekula.  Autograft/autológ átültetés: saját szerv/szövet átültetése  BMDW (Bone Marrow Donors Worldwide): Nemzetközi Csontvelődonor Adatbázis – a  világ  önkéntes  őssejt  donorainak  és  a  tárolt  köldökzsinórvér  egységeknek  adatait  és  HLA fenotípusait nyilvántartó adatbank.  CBU (Cord Blood Unit): köldökzsinórvér‐egység  CMV: citomegalovírus  Csontvelő:  A  csontvelő  főként  vérképző  őssejteket  tartalmaz.  A  vérképző  őssejtekből  alakulnak ki elsősorban a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék. A  csontvelői  őssejtek  nyerése  altatásban,  vagy  gyakrabban  spinális  érzéstelenítésben,  a  hátsó csípőtövisekből, esetleg a szegycsontból történik (angol rövidítés: BM)  Donáció  (adományozás):  az  emberi  felhasználásra  szánt  emberi  szövetek  és  sejtek  adományozása.  Donor  központ:  szervezet,  amely  felelős  a  donortoborzásért,  a  beleegyezés  kitöltéséért,  kivizsgálásokért,  adatkezelésért  és  a  donor  személyi,  genetikai,  orvosi  adatainak gyűjtéséért.  Donor:  adó,  adományozó  (főként  a  véradással  és  a  transzplantációval  kapcsolatban  alkalmazott kifejezés).  EBMT  (European  Group  for  Blood  and  Marrow  Transplantation):  Európai  Vér  és  Csontvelőátültető Munkacsoport  EDS  (European  Donor  Secretariat):  Európai  Donor  Titkárság,  az  első  informatikai  kapcsolati  rendszer  volt  19  regiszter  részvételével,  amely  központosított  információs  kapcsolati  rendszert  biztosított  a  Párizsban  levő  központon  keresztül  a  regiszterek  között.  EMDIS  (European  Marrow  Donor  Information  System):  Európai  Csontvelő  Donor  Információs  Rendszer,  amely  megkönnyíti  a  nyilvántartások  közti  elektronikus  kommunikációt (teljesen automatizált, decentralizált információs kapcsolati rendszer a  regiszterek HUB‐jai között)  Fenotípus:  egy  egyed  fenotípusán  érthetjük  teljes  fizikai  megjelenését,  vagy  egy  specifikus  jelleg  megjelenését,  amely  variálódik  az  egyedek  között.  A  fenotípust  a  genotípus,  vagy  az  egyed  kromoszómáin  hordozott  allélek  jelenléte  alapján határozhatjuk meg.  Genotípus: egy egyed genetikai felépítése, ami az egyed fenotípusát kódolja.  Graft: átültetett sejt, szövet vagy szerv.  GVHD: graft versus host betegség, a donorból származó graftban levő immunológiailag  aktív T‐sejtek pusztító reakciója a befogadó szervezet sejtjei ellen.  Haplotípus:  egy  sor,  kapcsolódó  genetikai  marker  együtt  öröklődő  szakasza  az  egyik  kromoszómán. A haplotípus a genotípus fele.  HLA: Human Leukocyta Antigén  5 

HUB:  (az  angol  szó  jelentései:  kerékagy,  középpont,  csomópont)  a  számítógépes  hálózatok  egy  hardvereleme,  amely  fizikailag  összefogja  a  hálózati  kapcsolatokat.  Ez  passzívan  megy  végbe,  anélkül,  hogy  ténylegesen  változtatna  a  rajta  áthaladó  adatforgalmon.  Lókusz: a gén elfoglalt helyét jelenti a kromoszómán. A lókuszt a gén bármelyik allélja  elfoglalhatja.  Megerősítő  vizsgálat:  a  potenciális  donor  kiegészítő  vagy  megerősítő  HLA  vizsgálata,  melyet  általában  küldött  vérmintán  végez  el  a  laboratórium.  Célja  a  meglévő  eredmények  igazolása,  illetve  a  hiányzó  eredmények  pótlása,  a  donor  –  recipiens  egyezési szintjének kimutatása.  MUD (Matched Unrelated Donor): a beteggel rokoni kapcsolatban nem levő, vele HLA  kompatibilis önkéntes (őssejt) donor  NETCORD:  a  Nemzetközi  NetCord  Alapítvány  a  köldökzsinórvér  bankok  non‐profit  szervezete,  amelynek  tagjai  szolgáltatják  legnagyobb  számban  a  kiváló  minőségű  köldökzsinórvér  egységeket  a  vérképző  őssejt‐transzplantációra  szoruló  betegek  részére. Standardokat és akkreditációs rendszert dolgoztak ki a köldökzsinórvér bankok  részére.  OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár  OVSz: Országos Vérellátó Szolgálat  Őssejtek: a többsejtű élőlényben megtalálható sejtek. Különlegességük, hogy mitotikus  sejtosztódással  széles  körben  képesek  a  szervezet  speciális  funkciót  ellátó  testi  sejtjeivé differenciálódni.  PBSC (Peripheral Blood Stem Cell): perifériás vér őssejt. Nagy dózisú, kolóniastimuláló‐ faktorral (CSF) történő előkezelés hatására a csontvelőből  nagy mennyiségű őssejt és  elkötelezett  elődsejt  (progenitor  sejt)  kerül  a  perifériás  vérbe.  A  transzplantációra  alkalmas őssejtek gyűjtése a kezelést követően a keringő vérből történik.  Recipiens:  a  beültetett  sejtet,  szövetet,  szervet  befogadó  szervezet,  amelynek  genetikai sajátságai és immunrendszerének állapota meghatározza a grafttal szembeni  immunológiai reakciók mértékét és típusát (tolerancia vagy kilökődési reakció).  Regiszter: hazai és külföldről származó idegen donor (MUD) keresések szervezését és  lebonyolítását  végző  felelős  nemzeti  egészségügyi  intézmény,  mely  összehangolja  a  donor, gyűjtő és transzplantáló központ tevékenységét az adott országban.  Transzplantációs  Bizottság  (TB):  jogszabály  által  előírt,  az  OVSZK  által  működtetett,  transzplantációs várólistára való felkerüléssel, az átültetés sorrendjének besorolásáért,  az  átmeneti  alkalmatlansággal  és  a  törléssel  kapcsolatos  döntések  meghozataláért  felelős testület.  Transzplantációs  központ  (TC):  felnőtt  és/vagy  gyermek  autológ  és/vagy  allogén  őssejt‐transzplantáció  komplex  folyamatát  (kivizsgálás,  transzplantáció,  utógondozás)  végző fekvőbeteg osztály.   Várólista:  jogszabály  által  előírt  olyan  beteg‐előjegyzési  lista,  mely  a  transzplantációk  időbeli sorrendjét határozza meg.  Vérképző  őssejtek  (haematopoietikus  őssejtek):  élettani  körülmények  között  a  vérképzés sejtjeinek folyamatos pótlására képes sejtek. Megtalálhatók a csontvelőben,  perifériás  vérben,  köldökzsinórvérben  egyaránt.  Transzplantáció  után,  csontvelői  mikrokörnyezetben, a vérképzés összes sejtsorának kialakítására képesek.  WMDA  (World  Marrow  Donor  Association):  Nemzetközi  Csontvelődonor  Szervezet;  non‐profit szervezet, amely elősegíti a nemzetközi együttműködést a kiváló minőségű  őssejtek cseréjének megkönnyítése, valamint a donorok védelmének érdekében.  6 

A Magyar Őssejtdonor Regiszter létrehozása  A  Magyar  Csontvelődonor  Regiszter  az  Országos  Haematológiai  és  Vértranszfúziós  Intézet  Immungenetikai  Osztályán  alakult  meg  1991‐ben,  kapcsolatot  teremtve  a  klinikai  csontvelőátültetés  programja  és  a  nemzetközi  önkéntes  donorszervezetek  között.  1992‐ben  a  Magyar  Csontvelő  Donor  Regisztert  bejegyezték  a  Nemzetközi  Csontvelődonor  Szervezetben  (WMDA),  ekkor  kapcsolódott  be  Regiszterünk  a  nemzetközi  szervezet  munkájába.  Ugyancsak  1992‐től  szolgáltatunk  adatokat  a  nemzetközi adatbázis, a BMDW részére.  Az  Intézet  Alapító  Okiratába  hivatalosan  1994‐ben,  a  Haematológiai  Intézet  átszervezése során került be a Magyar Csontvelődonor Regiszter működtetése. 2007‐ től az Országos Vérellátó Szolgálat keretében működik a Regiszter.  A donornyilvántartás és a donorkeresés céljára az 1991‐ben Franciaországból érkezett  szelekciós  programot  (EDS)  és  egy  saját  fejlesztésű  adatbázis  kezelő  programot  használtunk.  A  bővülő  feladatok  ellátására  előbb  a  saját  program  továbbfejlesztése  történt  pályázati  források  segítségével,  majd  2012‐től  a  cseh  fejlesztésű  Prometheus  program  szolgál  a  donor‐  és  betegadatok,  valamint  a  betegek  donorkerestetésének  kezelésére.  Ennek  a  programnak  a  használata  teszi  lehetővé  az  EMDIS  online  kereső  rendszernek  a  használatát,  amely  lényegesen  felgyorsította  a  megfelelő  donor  kiválasztásának folyamatát.   Megalakulásakor  egy  alapítvány,  2003‐tól  az  Egészségügyi  Minisztérium  nyújtott  közvetlen anyagi támogatást a Regiszter működéséhez. Az Országos Egészségbiztosítási  Pénztár Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály finanszírozza a  Regiszter határokon átnyúló tevékenységeit (a biztosított beteg részére külföldi donor  keresése,  külföldi  HLA‐vizsgálatok,  nemzetközi  minta‐küldések,  őssejtkészítmény  kikérése és Magyarországra szállítása). 

A  regiszter  működését  meghatározó  jogszabályok  és  nemzetközi  irányelvek  A  Magyar  Csontvelődonor  Regiszter  működtetése  1994‐ben  került  be  az  Országos  Haematológiai  és  Immunológiai  Intézet  Alapító  Okiratába.  Jelenleg  Magyar  Őssejtdonor Regiszter néven az Országos Vérellátó Szolgálat keretében végzi munkáját,  az SZMSZ‐ben meghatározott önálló szervezeti egységként.  Magyarországon  az  egészségügyi  törvény  XI.  fejezete  szabályozza  a  szerv‐  és  szövetátültetéssel  kapcsolatos  kérdéseket.  Az  Európai  Parlament  és  a  Tanács  2004/23/EK  irányelv  (*)  magyarországi  implementációja  2008‐ban  történt  meg  szakminiszteri  végrehajtási  rendeletben  (**),  amely  az  őssejtátültetés  európai  szintű  szabályozása. 

7 

A  Magyar  Őssejtdonor  Regiszter  működését  meghatározó  hazai  és  nemzetközi  jogszabályok:   • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről,  • **18/1998.  (XII.  27.)  EüM  rendelet  az  egészségügyről  szóló  1997.  évi  CLIV.  törvénynek  a  szerv‐  és  szövetátültetésre,  valamint  ‐tárolásra  és  egyes  kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései,  • 287/2006.  (XII.  23.)  Korm.  Rendelet  a  várólista  alapján  nyújtható  ellátások  részletes szabályairól,   • 323/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Vérellátó Szolgálatról,   • 20/2007.  (IV.  19.)  EüM  rendelet  az  egészségügyről  szóló  1997.  évi  CLIV.  törvénynek  a  szerv‐  és  szövetátültetésre,  valamint  ‐tárolásra  és  egyes  kórszövettani  vizsgálatokra  vonatkozó  rendelkezései  végrehajtásáról  szóló  18/1998.  (XII.  27.)  EüM  rendelet,  továbbá  az  emberi  reprodukcióra  irányuló  különleges  eljárások  végzésére  vonatkozó,  valamint  az  ivarsejtekkel  és  embriókkal  való  rendelkezésre  és  azok  fagyasztva  tárolására  vonatkozó  részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról,  • 340/2013.  (IX.  25.)  Korm.  Rendelet  a  külföldön  történő  gyógykezelések  részletes szabályairól,  • *AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/23/EK IRÁNYELVE (2004. március  31.)  az  emberi  szövetek  és  sejtek  adományozására,  gyűjtésére,  vizsgálatára,  feldolgozására,  megőrzésére,  tárolására  és  elosztására  vonatkozó  minőségi  és  biztonsági előírások megállapításáról,  • A BIZOTTSÁG 2006/17/EK IRÁNYELVE (2006. február 8.) a 2004/23/EK európai  parlamenti  és  tanácsi  irányelvnek  az  emberi  szövetek  és  sejtek  adományozására,  gyűjtésére,  vizsgálatára  vonatkozó  egyes  technikai  követelmények vonatkozásában történő végrehajtásáról,   • A BIZOTTSÁG 2006/86/EK IRÁNYELVE (2006. október 24.) a 2004/23/EK európai  parlamenti  és  tanácsi  irányelvnek  a  nyomon  követhetőségi  követelmények,  a  súlyos  szövődmények  és  káros  események  bejelentése,  valamint  az  emberi  szövetek  és  sejtek  kódolására,  feldolgozására,  konzerválására,  tárolására  és  elosztására  vonatkozó  egyes  technikai  követelmények  tekintetében  történő  végrehajtásáról,  • A  BIZOTTSÁG  2012/39/EU  IRÁNYELVE  (2012.  november  26.)  a  2006/17/EK  irányelvnek az emberi szövetek és sejtek vizsgálatára vonatkozó egyes technikai  követelmények tekintetében történő módosításáról,  • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/24/EU IRÁNYELVE (2011. március  9.)  a  határon  átnyúló  egészségügyi  ellátásra  vonatkozó  betegjogok  érvényesítéséről. 

8 

A regiszter fő tevékenységi köre, feladatai  A  Magyar  Őssejtdonor  Regiszter  egy  nemzetközi  hálózat  része  (BMDW).  Donoraink  a  nemzetközi rendszerben segítséget jelentenek a rászoruló betegeknek, illetve a magyar  betegek  részére  az  egész  világon  nyilvántartott  közel  25  millió  önkéntes  donor  közül  választható ki a legalkalmasabb donor.  Feladatunk:  • Magyar  donorok  toborzása;  a  18‐45  év  közötti,  magát  egészségesnek  valló  felnőtt jelentkezők számának növelése.  • Magyar  betegek  számára  a  magyar‐  illetve  a  nemzetközi  adatbázisban  a  legmegfelelőbb  donor  kiválasztása  (számos  kritérium  figyelembe  vételével),  a  donor  alkalmasságának  eldöntéséhez  szükséges  ellenőrző  vizsgálatok  elvégeztetése, a donor kikérésének segítése.  • Külföldi  betegek  számára  magyar  donor  aktiválása,  a  kért  vizsgálatok  elvégeztetése,  vagy  vérmintaküldés  megszervezése  a  HLA  vizsgálatok  elvégzéséhez.  • A  magyar  önkéntes  őssejtdonorok  donorkiválasztáshoz  szükséges  adatainak  küldése a nemzetközi adatbázisba.  • A  donorrá  válással,  a  donációval  és  a  donorkiválasztással  kapcsolatos  továbbképzések szervezése szakemberek részére.  • Az  érdeklődők  és  a  regisztrált  donorok  tájékoztatása  a  donorrá  válással,  a  donációval és a donorkiválasztással kapcsolatban.  • A  Felnőtt  és  Gyermek  Csontvelő  Transzplantációs  Bizottság  munkájának  támogatása.  • Éves  jelentés  küldése  a  regiszter  aktivitásáról  a  nemzetközi  csontvelődonor  szervezet részére. 

Az őssejtdonor regiszter szervezeti felépítése, kapcsolatrendszere  A Magyar Őssejtdonor Regiszter az OVSz szervezetén belül együttműködik  • • • • • •

a regionális, területi és szerződéses vérellátó állomások donorkoordinátoraival,   a Transzplantációs Immungenetikai Laboratóriummal,   a Donorkivizsgáló Laboratóriummal,   a Vércsoportszerológiai Laboratóriummal,   a Pénzügyi Osztállyal,  az Informatikai Osztállyal. 

  Az országon belül együttműködik  • • • • •

a Felnőtt és Gyermek Csontvelő Transzplantációs Bizottsággal,  a hematológiai szakrendelésekkel és osztályokkal,   az Őssejt‐transzplantációs Központokkal,  az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral,  az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony  Nyilvántartási Főosztályával.  9 

Nemzetközi szinten együttműködik  • • • •

más országok nemzeti regiszterével,  a Prometheus működtetőivel (Steiner, Ltd.),  a Nemzetközi Csontvelődonor Regiszterrel (BMDW),  a Nemzetközi Csontvelődonor Szervezettel (WMDA). 

Szervezeti felépítés   

  1. ábra: Az őssejtátültetést előkészítő folyamatban résztvevő szervezetek 

   

A Magyar Őssejtdonor Regiszter dolgozói    Vezető:    

Dr. Rajczy Katalin  Biológia‐kémia szakos középiskolai tanár, Biológia PhD  [email protected]   

Őssejtdonor‐koordinátorok:   

Garamszegi Monika  Biológus  [email protected] 

Hossó Adrienn  Biológus  [email protected] 

 

Adminisztrátor:   

Csikós Erika  Egészségügyi  asszisztens  [email protected]  10 

Az őssejtdonorok regisztrációja és annak feltételrendszere  Az  őssejtdonor  regiszterek  általános  irányelvei,  amelyeket  a  magyar  regiszter  is  elfogadott már megalakulásakor:  • Csak olyan személy jelentkezhet donornak, aki teljesen egészséges: a kizárás a  donor és a beteg védelmében történik.   • Az  őssejtdonáció  önkéntes  és  térítésmentes,  de  a  donor  felmerülő  költségeit  megtérítik.  • A  donor  jelentkezésekor  vállalja,  hogy  kiválasztása  esetén  őssejtet  (csontvelőt  vagy  perifériás  őssejtet)  ad  a  világ  bármelyik  táján  élő  beteg  számára,  fajra,  nemre, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül.  • A donáció anonim.  • A  donor  és  a  beteg  a  regiszteren  vagy  a  transzplantációs  részlegen  keresztül  már  az  őssejt‐adással  egy  időben  cserélhet  üzenetet  és  apróbb  ajándékokat,  azonosításra alkalmatlan módon.  • Az  átültetés  után  két  évvel  (a  partner  regiszter  feltételeinek  is  megfelelően)  lehetőség  van  a  személyes  kapcsolatfelvételre  is,  amennyiben  a  beteg  és  a  donor is beleegyezik ebbe.  • Kizárólagosan  egy  kiválasztott  személy  részére  nem  lehet  jelentkezni;  mivel  valós esély az egyezésre csak a családon belüli donáció esetén van.  • A  nem  rokon  donáció  esetében  az  alkalmassági  feltételek  (kor,  egészségi  állapot) szigorúbbak lehetnek, mint családi donáció esetén.   

A  Magyar  Őssejtdonor  Regiszter  2007‐ben  került  az  Országos  Vérellátó  Szolgálathoz;  azóta  a  donorrá  válás  alapfeltétele,  hogy  a  jelentkező  véradó  legyen;  illetve  a  vírusvizsgálatok  érvényessége  érdekében  56  napon  belüli  véradási  esemény  is  szükséges.  Az  OVSz  eljárásrendje rögzíti  az  önkéntes  őssejtdonorok nyilvántartására, behívására,  mintavételére  és  vizsgálatára  vonatkozó  folyamatot,  amelyet  rendszeresen  aktualizálunk. 

Ki jelentkezhet őssejtdonornak?  Minden 18 és 45 év közötti életkorú személy, aki egészségesnek érzi magát, és vállalja,  hogy kiválasztása esetén őssejtet ad a világ bármelyik táján élő beteg számára.  Jelentkezni  lehet  a  lakóhely  szerint  területileg  illetékes  vérellátóban,  ahová  egy  későbbi,  egyeztetett  időpontban  behívják  a  leendő  donort,  hogy  az  előzetes  vizsgálatokat elvégezzék.  Amennyiben a jelentkező még soha nem adott vért, vagy 56  napnál  több  idő  telt  el  az  előző  véradása  óta,  a  jelentkezéssel  egyidejűleg  vért  kell  adnia.  Jelentkezéskor a leendő donor nyilatkozatban vállalja a csontvelő vagy perifériás őssejt  adást  és  az  ezzel  kapcsolatos  kötelező  kivizsgálást.  A  jelentkező  donor  egészségi  állapotát  és  alkalmasságát  a  véradás  során  történő  vizsgálatok  igazolják.  A  donorok  véradóként  is  folyamatosan  segíthetik  a  rászoruló  betegeket,  ha  őssejtdonorként  esetleg  nem  kerülnek  kiválasztásra.  Véradás  előtt  az  alábbi  vizsgálatokon  esik  át  a  leendő őssejtdonor: 

11 

• belgyógyászati vizsgálat,  • vércsoport‐szerológiai vizsgálat,  • virológiai vizsgálatok.    Amennyiben nincs kizáró ok, a következő megjelenéskor tölti ki a donor a beleegyező  nyilatkozatot,  és  levesznek  tőle  10  ml  vért  a  HLA  tipizáláshoz.  A  HLA  tipizálás  során  meghatározzák  a  donor  szövettípusát,  amely  szükséges  a  betegekkel  történő  összehasonlításhoz  a  donorkeresés  folyamatában.  2007  óta  molekuláris  módszerrel  legalább  a  HLA‐A,  B  és  DR  lókuszok  vizsgálata  történik.    A  donorok  kiválasztáshoz  szükséges adatai a vizsgálatok elkészülésekor az adatvédelmi törvénynek megfelelően  kerülnek  be  a  magyar  és  a  nemzetközi  nyilvántartásba,  amelyről  a  donor  levélben  értesítést kap. 

A donorok behívása kiegészítő vizsgálatokra  Ha  egy  donor  a  regiszterben  megadott  szövettípusa  alapján  kiválasztásra  kerül  egy  beteg  részére,  további,  részletesebb  meghatározásra  és  laboratóriumi  vizsgálatokra  van  szükség.  A  donor  behívását  a  Magyar  Őssejtdonor  Regiszter  munkatársa  kezdeményezi a donorok további HLA vizsgálata, illetve a külföldre küldendő vérminta  levétele céljából.  Ha egy donor egyezik egy beteggel a nyilvántartott típusa alapján,  a beteget képviselő  regiszter a donor kivizsgáltság szintje alapján kérheti a donort nyilvántartó regiszterhez  tartozó  helyi  laboratóriumot  a    donor  HLA  DR  tipizálására  a  meglévő  HLA‐A,  B  típus  kiegészítésére,  illetve  a  már  meglévő  HLA‐A,  B,  DR  típus  kiegészítésére  és/vagy   pontosítására.  Amennyiben  a  vizsgálatok  különbségeket  tártak  fel,  a  donort  felszabadítják,  amiről  a  donort  a  regiszter  értesíti.  Ez  történik  az  esetek  80%‐ában.  Amelyik  donor  alkalmasságát  viszont  a  vizsgálatok  megerősítették,  a  donor  további  vizsgálatához a beteget képviselő regiszter vérminta küldését kérheti.  Abban  az  esetben,  amikor  magyar  vagy  külföldi  beteg  részére  kérnek  egy  magyar  donortól vérmintát a nyilvántartott típus alapján, már nagyobb az esélye, hogy a donor  egyezni  fog  a  szükséges  mértékig.  Ekkor  a  megkapott  vérmintából  a  beteget  nyilvántartó  hazai/külföldi  laboratórium  végzi  el  a  vizsgálatokat,  miközben  a  küldő  centrum virológiai és vércsoportvizsgálatot végez a donáció előkészítésére.  Arról,  hogy  a  további  kivizsgálások  során  a  donor  megfelelőnek  bizonyult‐e  a  beteg  számára,  a  Regiszter  írásban,    a  Vérellátó  pedig  a  Regisztertől  kapott  tájékoztatás  alapján, telefonon értesíti a donort.  A donációra való felkérést a Regiszter munkatársa szóban intézi, majd az őssejt‐vételi  egység  (Szent  László  kórház)  hívja  be  a  donort  és  végzi  a  donáció  előtti  alkalmassági  vizsgálatokat és az őssejt‐levételt. 

A donáció és annak típusai  Az  őssejtek  csontvelőből  történő  vétele  2‐3  napos  kórházi  tartózkodást  igényel;  de  jelenleg  a  donációk  legnagyobb  része  egy  alternatív  eljárással  történik.  A  perifériás  vérből  aferezissel  történő  ún.  perifériás  őssejt‐gyűjtés,  amely  néhány  napos  gyógyszeres  előkészítést  követően,  műtét  nélkül  történik,  kórházi  tartózkodást  nem  igényel.  Az  őssejtadás  önkéntes  és  térítésmentes,  de  a  donor  felmerülő  költségeit  teljes egészében megtérítik.  12 

A  regiszter  működésének  informatikai  háttere,  adatkezelés,  hálózati kapcsolatok  A csontvelődonor‐regisztereknek feladatuk ellátásához szükségük van egy adatbázisra,  mely  az  önkéntes  donorok  adatait  tartalmazza,  egy  adatbázisra,  mely  a  donorra  váró  betegek  adatait  tartja  nyilván,  egy  adatbázisra,  mely  a  naprakész  HLA  allél‐ nyilvántartást  tartalmazza,  egy  keresési  algoritmusra,  mely  a  betegek  részére  segít  a  legjobb donort megtalálni, és egy nemzetközi kapcsolatrendszerre, mely lehetővé teszi  a külföldi regiszterekkel történő kapcsolódást a donorállomány megosztására.  Mind  a  donorok  és  betegek  nyilvántartásának,  mind  a  donorkeresés  folyamatának,  mind  az  események  követésének  alapfeltétele  a  megfelelő  informatikai  háttér.    A  donorkeresés  kulcsfontosságú  eleme  a  donornyilvántartás  és  a  donorválasztási  algoritmus informatikai háttere. 

Nemzetközi történeti áttekintés  Az Európai Vér‐ Csontvelő‐átültető Munkacsoport (EBMT) 1988‐ban határozatot hozott  az önkéntes csontvelődonorok HLA fenotípusainak összegyűjtéséről.  1989‐ban  jelent  meg  az  első  BMDW  kiadvány  nyomtatott  formában, majd  1991‐től  a  BMDW  adatküldés  és  a  donorállomány  megosztása  adatlemezen  történt,  1998‐tól  az  adatküldés  már  kódolt  e‐mailben  történik,  a  donoradatok  megosztása  és  a  donorkeresés  pedig  az  Interneten  keresztül  elérhető  a  BMDW  jelszóval  védett  honlapján.  1991‐ben  létrejött  az  EDS  (European  Donor  Secretariat),  amely  a  regiszterek  között  közvetlen  számítógépes  összeköttetést  biztosított  Párizson  keresztül;  1994‐ben  az  EMDIS  (European  Marrow  Donor  Information  System),  amely  egy  teljesen  automatizált,  decentralizált  információs  kapcsolati  rendszer  a  regiszterek  HUB‐jai  között.  1998‐ban létrejön a NETCORD, a közösségi köldökvér regiszterek szervezete. 

Hazai történeti áttekintés  A  Magyar  Csontvelődonor  Regiszter  már  1991‐ben  saját  fejlesztésű  donor/beteg  adatbázis‐kezelő  szoftverrel  rendelkezett,  míg  a  szelekciós  program  Franciaországból  érkezett. Szintén ebben az évben kezdett el a magyar nyilvántartás adatokat küldeni a  BMDW‐be, vagyis ekkor kapcsolódott be a nemzetközi szervezet munkájába.  1992‐ben  a  külföldi  regiszterekkel  történő  kapcsolattartásra  működésbe  lép  a  francia  fejlesztésű  EDS.  A  bővülő  feladatok  ellátására  a  saját  programot  fejlesztettük  tovább  pályázati  források  felhasználásával,  majd  2012‐től  a  cseh  fejlesztésű  Prometheus  program szolgál a donoradatok és a betegek donorkerestetésének a kezelésére. Ennek  a  programnak  a  használata  tette  lehetővé  az  EDS‐t  felváltó  EMDIS  online  kereső  rendszer  használatát,  amely  lényegesen  felgyorsította  a  megfelelő  donor  megtalálásának folyamatát. 

13 

A Magyar Őssejtdonor Regiszter informatikai háttere  A  BMDW  adatnyilvántartásába  havonta  küldjük  a  magyar  donorok  HLA  fenotípusát,  kiegészítve a donorkiválasztó döntést segítő egyéb adatokkal, mint pl. a vércsoport, a  donor neme és életkora. A betegek donorhoz jutásának első esélyfelmérését a BMDW  havonta frissülő online adatbázisának használatával végezzük.  A magyar donorok naprakész állapotának követése 2007 óta az OVSz adatnyilvántartó  rendszerének,  az  e‐Progesa‐nak  használatával  történik,  mivel  azóta  a  donornak  jelentkezés  alapfeltétele,  hogy  véradó  is  legyen  a  jelentkező.  2012  óta  az  őssejtdonorként  nyilvántartott  donorok  adatai  havonta  az  e‐Progesa  adatbázisból  leválogatva  kerülnek  át  a  Prometheus  adatbázisába.  Az  OVSz  teljes  informatikai  rendszerének üzemeltetését a Navigátor Informatikai Zrt. végzi, így az adatleválogatás  és a biztonsági mentések is validált rendszerben történnek.  Amerikai  donor  esetében  az  1999‐ben  kötött  együttműködési  szerződés  alapján  az  amerikai donor adatbázisban online használjuk az amerikai donorkereső algoritmust, a  TRAXIS‐t.  A  Prometheus  szoftver  használata  segítségével  a  mai  nappal  21  ország  regiszterével  állunk  közvetlen  kapcsolatban  az  EMDIS  segítségével,  köztük  a  legtöbb  donort  adó  német és angol regiszterrel. 

14 

Az őssejtdonor kiválasztásának folyamata  Az allogén őssejt­átültetés indikációi  Az  allogén  őssejtátültetés  indikációi  a  malignus  és  nem  malignus  hematológiai  betegségek,  az  immundefektus,  valamint  az  öröklött  anyagcsere  betegségek.  Évente  világszerte több mint 15 000 ilyen beavatkozás történik. 

Vérképzőrendszeri őssejtek átültetése  A  transzplantációra  szoruló  beteg  saját  vérképző  rendszerét  elölik,  majd  a  saját,  előzetesen  levett  és  eltárolt  vagy  az  alkalmas  (HLA‐identikus)  donortól  nyert  őssejtekkel történik a transzplantáció. A donor őssejtjei képesek a különféle véralkotó  sejtekké  differenciálódni,  és  így  létrejöhet  a  beteg  egészséges  vérképzőrendszerének  rekonstrukciója. 

  2. ábra: Az őssejtátültetés folyamata 

   

Őssejt­átültetésre váró beteg várólistára kerülése  A  Felnőtt  Csontvelő  Transzplantációs  Bizottság  és  a  Gyermek  Csontvelő  Transzplantációs  Bizottság  havonta  tartja  ülését,  melyen  a  megfelelő  indikációval  rendelkező  betegek  transzplantációs  várólistára  történő  felkerüléséről,  az  átmeneti  alkalmatlanságról  és  listáról  való  törlésről  hoznak  döntéseket,  a  külön  jogszabályban  meghatározott szakmai szabályok szerint.   A  felterjesztő  orvos  diagnózisa  alapozza  meg  adott  beteg  részére  az  allogén  őssejtátültetés, mint terápia szükségességét.  A  donorkeresés  első  lépése  a  család  HLA  vizsgálata:  a  nemzetközileg  megszabott  elvárások  szerint  a  beteg  és  közvetlen  hozzátartozóinak  vizsgálata  szükséges.    A  15 

testvérek között 25% az egyezés esélye, így ők HLA egyező donorként jöhetnek szóba,  míg  a  szülők  (egyes  esetekben  a  gyermekek)  vizsgálatával  az  együtt  örökölt  tulajdonságok,  az  ún.  haplotípus  meghatározása  lehetséges.  A  haplotípus  ismerete  segítséget  ad  a  nem  rokon  donor  keresés  során  (a  populációs  adatbázisokkal  való  összehasonlíthatósággal),  illetve  alternatív  donorként  az  egy  haplotípusban  egyező  családtagok  is szóba jöhetnek. A családvizsgálat eredményének függvényében dönt a  transzplantációs  bizottság  a  beteg  várólistára  vételéről  a  testvérdonorral  történő  transzplantációhoz,  vagy  családi  donor  hiányában  az  idegen  donorkeresés  megkezdésének engedélyezéséről.    Egyező testvér esetében az előírás szerint egy második mintából történik a HLA típus  ismételt vizsgálata (legalább 6 tulajdonságra, a betegnél és a donorjelöltnél), melynek  célja a mintacsere kizárása mellett a beteg és donor teljes egyezésének igazolása.   Teljesen egyező családi donor hiányában a beteg beküldött második vérmintájából az  idegen  donorkeresés  elindításához  a  HLA  típus  további,  részletesebb  meghatározása  szükséges (12 tulajdonság). Ha a donorkeresés sikerrel jár, a donor elfogadásáról és a  transzplantáció engedélyezéséről a bizottságok döntenek. A sikeres donor kiválasztást  követően helyezi a bizottság transzplantációs várólistára a beteget. 

A donorkiválasztás általános szempontjai  A lehetséges allogén őssejtdonor lehet (a genetikai egyezés mértéke szerint csökkenő  sorrendben):  • • • •

a genetikailag teljesen egyező testvér (egypetéjű iker),  a genotípusban HLA‐egyező testvér,  a HLA‐egyező, vagy 1 HLA‐típusban eltérő egyéb rokon donor,  a  HLA‐fenotípusban  egyező  nem  rokon  donor  (önkéntes  donor  vagy  köldökzsinórvér),  • a  HLA‐fenotípusban  eltérő  nem  rokon  donor  (önkéntes  donor  vagy  köldökzsinórvér),  • a haplotípusban egyező rokon donor.    Az őssejt forrása lehet  • csontvelő (BM),  • perifériás vér (PBSC),  • köldökzsinórvér (CBU).   

A csontvelő‐, vagy perifériás őssejtdonor kiválasztása során a HLA‐egyezés mértéke a  fő szempont (a vizsgált 12 tulajdonságból 8 kiemelt szerepet tölt be, ezek közül csak 1  eltérés engedélyezett), míg a köldökvér egység kiválasztásakor a testsúly‐kilogrammra  számított sejtszám a döntő szempont (6 tulajdonság egyeztetésekor még 2 eltéréssel is  ültethető,  melynek  hatása  kompenzálható  magasabb  sejtszámmal)  ennek  biztosításához esetenként 2 köldökvér egység adásával.  

16 

  3. ábra: Az őssejtátültetést előkészítő folyamatban résztvevő szervezetek   

Amennyiben  egy  gyakori  HLA‐típust  hordozó  beteg  esetében  több  egyező  donor  is  rendelkezésre  áll,  a  donor  kiválasztásánál  a  transzplantáció  kimenetelét  befolyásoló  egyéb szempontokat is figyelembe lehet venni:  • • • • • •

a donor életkora: minél fiatalabb, annál jobb a túlélés,  testsúly: optimális, ha a donor a nagyobb súlyú,  a donor neme: optimális a férfidonor (kerülendő a női donor férfi betegnek),  ABO vércsoport: előnyös, ha a beteg és donora ABO kompatibilis,  CMV státus: előny, ha a beteg és donor CMV státusa egyező,  HLA‐ellenes antitest: ha a donor antigénjeire specifikus ellenanyag kimutatható  a betegben, ellenjavallt az átültetés,  • a donort biztosító regiszter: minél közelebbi regiszter választandó a szállítási idő  lerövidítése érdekében. 

A nem rokon donor keresésének algoritmusa magyar beteg részére  A  legalkalmasabb  donorral  történő  sikeres  átültetéshez  a  résztvevő  partnerek  szoros  együttműködése és folyamatos kapcsolattartása szükséges.  A  kezelőorvos  indítja  el  a  folyamatot  a  pontos  diagnózis  felállításával  és  a  beteg  családvizsgálatának  elindításával  már  a  felterjesztést  megelőzően,  támogatja  a  donorkeresést a felterjesztést követően a betegtől a második vérminta küldésével és a  beteg  állapotában  bekövetkező,  a  keresési  stratégiát  befolyásoló  tényezők  haladéktalan közlésével a bizottság és a regiszter irányában.  A  Regiszter  a  donorkeresés  egész  időtartama  alatt  kapcsolatot  tart  a  kivizsgáló  laboratóriumokkal és a donorcentrumokkal, a transzplantáló centrummal és a külföldi  regiszterekkel  (donor  lefoglalása,  donorkeresés  felfüggesztése,  donor‐ kérelmek/nemzetközi  keresés  törlése,  donorok  egészségi  állapotával  kapcsolatos 

17 

információk  továbbítása),  és  havonta  beszámol  a  donorkeresés  állásáról  a  Transzplantációs Bizottságok ülésén.  A 4. ábra mutatja az allogén őssejtátültetést megelőző kivizsgálás folyamatát. 

  4. ábra: A betegkivizsgálás folyamata  18 

Az  5.  ábra  a  donorkiválasztás  leegyszerűsített  sémáját  mutatja:  amennyiben  HLA‐ egyező donor nem áll rendelkezésre, több lehetőség közül lehet választani. 

  5. ábra: A donorkeresés algoritmusa   

A  családvizsgálat  eredménye  alapján  a  beteg  HLA  típusát  a  nemzetközi  adatbázisban  (BMDW)  szereplő  25  millió  donorral  összehasonlítva  felmérhető,  milyen  eséllyel  lesz  donora a betegnek. Minél több tulajdonság ismert a betegnél (és a donoroknál), annál  pontosabb az előzetes becslés.  Amennyiben  a  Magyar  Őssejtdonor  Regiszterben  van  megfelelő  egyezésű  donor,  a  donort  behívják  (OVSzK,  Területi  Vérellátók  közreműködésével).  A  kivizsgáltság  szintjétől  függően  a  donor  részletesebb  vizsgálata  több  lépésben  történik  mindaddig,  míg  az  átültetésre  való  kiválasztás  eldönthető.  A  laboratórium  a  beteg  és  a  donor  összehasonlító  eredményét  elküldi  a  vizsgálatot  kérő  kezelőorvosnak,  a  transzplantációs centrumnak és a regiszternek is. Megfelelő magyar donor kiválasztása  esetén  a  donor  kivizsgálása  és  a  donáció  következik.  Ebben  az  optimális  esetben  a  keresés ideje lerövidül, és szállításra sincs szükség.  I.  A  beteg  pontos  HLA‐típusának  ismeretében  a  nemzetközi  adatbázisban  (BMDW)  feltérképezhető, mely ország regiszterében van a beteggel potenciálisan egyező donor.  A további döntések meghozatalához mérlegelni kell több szempontot:  •

A nemzetközi regiszterekben szereplő donorok kivizsgáltsága eltérő szintű mind a  vizsgált HLA‐lókuszok számában, mind a felbontásban. A donorok kb. 20%‐a csak  HLA‐A és ‐B lókuszokra vizsgált, a donorok többségénél a HLA‐C,‐DQ és ‐DP típus  nem ismert.   

•

A  kevésbé  kivizsgált  donorok  közül  a  HLA  rendszer  sajátosságainak  ismerete  segíthet  a  hatékony  szelekcióban  (kapcsoltság  egyes  lókuszok  között,  allél‐  és  haplotípus gyakoriság az egyes populációkban) 

19 

•

A regiszterek egy részével közvetlen kapcsolat van az adatbáziskezelő szoftveren  keresztül,  míg  a  többi  regiszterrel  fax,  vagy  email  segítségével  történik  a  kapcsolattartás. 

II.  A  BMDW‐ben  talált  potenciális  donor  tényleges  elérhetősége  illetve  egyéb  fontos  jellemzői  (életkor,  nem,  vércsoport)  a  donort  nyilvántartó  regiszterrel  történő  kapcsolatfelvétel során deríthetők ki.  III.  A    kiválasztott,  allélszinten  egyező  vagy  nagy  valószínűséggel  egyező  külföldi  donortól  már  első  lépésben  vérmintakérés  történik  a  további  allél‐szintű  megerősítő  és/vagy  kiegészítő  HLA‐  tipizáláshoz,  ami  a  hazai  laboratóriumban  történik  DNS‐ szinten.  A  külföldi  regiszter  a  mintaküldéssel  párhuzamosan  elvégezteti  a  donor  vércsoport‐ és vírustesztjeit és annak eredményét megküldi. A laboratórium a beteg és  a  donor  összehasonlító  eredményét  elküldi  a  transzplantációs  centrumnak,  a  regiszternek és a vizsgálatot kérő kezelőorvosnak.   

  6. ábra: Egyezési kritériumok rokon/nem rokon haematopoetikus őssejtátültetés (HSCT) esetén 

  A  transzplantációs  bizottság  pozitív  döntése  alapján  kezdeményezhető  az  őssejt  készítmény kikérése a transzplantációhoz.    Amennyiben  a  bizottság  a  donort  nem  fogadja  el,  úgy  a  donorkereső  folyamat  ismétlődik a HLA‐ban jobban egyező donor megtalálásáért.   IV. A potenciálisan egyező, de kevésbé kivizsgált donor alkalmasságának felméréséhez  további  HLA‐  tipizálás  kérhető  a  külföldi  regisztertől.    A  donor  tipizáltsági  fokától  függően  további  lókuszokra  kiterjedő,  illetve  nagyfelbontású  HLA  tipizálással  pontosítható a donor egyezésének mértéke.  V.  A  beteg  diagnózisától  és  a  betegség  súlyosságától  függően  a  Bizottság  döntése  alapján nem teljesen HLA egyező donor kivizsgálása is kezdeményezhető, választható  köldökvér  (CBU),  vagy  nem  teljesen  egyező  családi  donor  is  a  transzplantációhoz,  a  kiválasztási feltételeknek megfelelően.  20 

A magyarországi önkéntes donorállomány alakulása  Az  önkéntes  donorok  toborzása  már  1990‐ben  elindult,  és  az  anyagi  támogatás  függvényében  nőtt  a  regisztrált  donorok  száma.  A  8000  körüli  jelentkezőből  ma  már  csak  6900  aktív:  a  legtöbb  donor  a  korhatár  (60  év)  betöltésekor  került  archív  állományba,  de  jelentős  veszteséget  jelentenek  az  időközben  elköltözött,  nem  elérhető, az egészégi okokból archivált, és a személyes okból kilépő donorok.   

  7. ábra: A Magyar Őssejtdonor Regiszterbe jelentkezett és HLA‐tipizált donorok száma   

  8. ábra: A regiszterből törölt donorok  21 

A  Regiszter  aktív  donorainak  száma  és  a  részletesebben  kivizsgált  donorok  aránya  fokozatosan  emelkedik;  a  nemek  aránya  kiegyenlített;  a  korcsoportok  szerinti  megoszlás a fiatalabb korosztályok felé tolódik az utóbbi években a 45 éves bekerülési  korhatár bevezetésével párhuzamosan.   

  9. ábra: A Magyar Őssejtdonor Regiszterben nyilvántartott aktív donorok száma   

  10. ábra: A Magyar Őssejtdonor Regiszterben nyilvántartott aktív donorok kivizsgáltság szerint 

22 

  11. ábra: Önkéntes őssejtdonorok megoszlása kor és nem szerint 

    A  Regiszter  aktivitását  és  donorállományának  minőségét  jellemzi,  hogy  évente  hány  kérés  érkezik  potenciálisan  egyező  donorok  további  vizsgálatára,  és  azon  belül  mekkora a teljesített kérések aránya.   

  12. ábra: Vérminta/HLA tipizálás kérés magyar donoroktól 

23 

  13. ábra: Őssejtet adományozó magyar donorok a célország szerint 

  A  nemzetközi  adatgyűjtés  és  a  retrospektív  analízisek  kimutatták,  hogy  a  HLA‐típus  egyezése  mellett  ható  egyéb  genetikai  faktorok  egyezése  is  fontos  az  átültetés  sikeresebb  kimeneteléhez,  és  azok  az  átültetések  sikeresebbek,  amikor  a  donort  a  nemzeti  regiszterből  választották.  Nagyobb  számú  regisztrált  magyar  donor  több  magyar  betegnek  adhatna  esélyt  a  gyógyulásra,  és  talán  azt  az  önzetlen  segítséget  is  viszonozhatnánk, amit betegeink kaptak külföldről az évek során.   

  14. ábra: Miért kellene több magyar donor? 

24 

Magyarországi őssejt­ transzplantációs aktivitás  A transzplantációs indikációval a Bizottságokhoz felterjesztett betegek egyre nagyobb  része  szorul  nem  rokon  donorral  történő  transzplantációra.  2014‐ben  a  gyermekbetegek  közül  51%,  az  allogén  átültetésre  szorulók  81%‐a,  a  felnőtt  betegek  közül 28%, az allogén átültetésre szorulók 74%‐a részére kerestünk nem rokon donort.  A  2014‐ben  felterjesztett  betegek  közül  a  gyermekbetegek  41%‐a  (n=18),  a  felnőtt  betegek 20 %‐a (n=24) került átültetésre. Ennek a transzplantációs aktivitásnak néhány  jellemzőjét mutatják az alábbi ábrák. 

  15. ábra: A Bizottság által transzplantációs indikációval elfogadott gyermekbetegek  megoszlása őssejtforrás szerint 

  16. ábra: Idegen donor‐kerestetésre elfogadott gyermekbetegek  25 

A Bizottság által transzplantációs indikációval  elfogadott  felnőtt betegek megoszlása őssejtforrás szerint 500 450 400

90

350

79

57

300

120

54

40

56

250

103

133

41

200 150

232

100

285

260

277

268

2011

2012

2013

2014

50 0

2010

autológ

allogén: rokon

allogén: nem rokon www.ovsz.hu/ossejtdonacio  

17. ábra: A Bizottság által transzplantációs indikációval elfogadott felnőtt betegek  megoszlása őssejtforrás szerint   

Idegen donor‐kerestetésre elfogadott felnőtt  betegek 140 120 100 80 133

60 40 20

120 103

90

79

47 30

30

58 35

0 2010

2011

2012

idegen donort kerestünk

2013

2014

transzplantálták

www.ovsz.hu/ossejtdonacio  

18. ábra: Idegen donor‐kerestetésre elfogadott felnőtt betegek 

  A nem rokon donorral történő transzplantációk száma emelkedő tendenciát mutat. A  donorválasztás  a  HLA  egyezés  szerint  történik,  míg  az  őssejtforrás  választásánál  további  szakmai  szempontokat  vesznek  figyelembe.  Az  átültetett  betegek  közül  6  a  második transzplantációján esett át. 

26 

Nem rokon donorral történt átültetések  Magyarországon 1990‐2014  (n=589)

90 80 70 60 50 81

40

68

42 21 23 2

0

6

1

6

2

6

5

4

5

9

8

46 49

53 54

59

30 20

27

10

12 0

www.ovsz.hu/ossejtdonacio  

19. ábra: Nem rokon donorral történt átültetések száma Magyarországon   

A 2014‐ben magyar betegeknek őssejtet adományozó nem rokon donorok származási  ország szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat.    Őssejtet adó donorok 

szám 

német 

56 

lengyel 

10 

cseh 

3 

spanyol 

3 

angol 

2 

ciprusi 

2 

francia 

2 

izraeli 

1 

kanadai 

1 

orosz 

1 

svájci 

1 

1. táblázat: A magyar betegeknek 2014‐ben őssejtet adományozó donorok összegzése  származási ország szerint.   

27 

  20. ábra: Őssejtátültetések nem rokon donorral őssejtforrás szerint 

 

  21. ábra: Őssejtátültetések nem rokon donorral őssejtforrás és betegcsoport szerint 

28 

Köszönetnyilvánítás  A  magyarországi  nem  rokon  donorral  történő  átültetések  megvalósulását  sokak  összehangolt munkája teszi lehetővé.  Az  OVSz  donorkoordinátorainak  (és  mellette  a  donorosztályokon  dolgozó  minden  kollégának) köszönhető a donornak jelentkező véradók felvilágosítása és támogatása, a  donorrá  válás  lépéseinek  elősegítése,  és  a  kiválasztott  potenciális  donorok  behívása,  esetenként felkutatása.  A  Transzplantációs  Immungenetikai  Laboratórium  és  a  Központi  Donorvizsgáló  Laboratórium dolgozói végzik a donorok kivizsgálását.  A hematológiai szakorvosok, a Transzplantációs Bizottságok, az Őssejt‐transzplantációs  centrumok orvosai, transzplantációs koordinátorai és további dolgozói biztosítják, hogy  minden rászoruló beteg időben kerülhessen átültetésre.  Az OVSz Pénzügyi Osztályának dolgozói, az OEP és az OEP Nemzetközi Kapcsolatok és  Jogviszony  Nyilvántartási  Főosztályának  dolgozói  segítik  a  finanszírozás  oldaláról  a  transzplantáció megvalósulását.  A  külföldi  regiszterek  munkatársai  segítik  a  megfelelő  őssejtkészítmény  Magyarországra szállítását lehetővé tevő lépéseket.  Az  OVSz  Informatikai  Osztálya,  a  Navigátor  Informatikai  Zrt.,  a  Prometheus  szoftvert  működtető  cseh  kollégák  a  minőségbiztosított  informatikai  hátteret  biztosítják  a  Regiszter működéséhez.  A donorok kivizsgálásának költségéhez és a Regiszter működéséhez járult hozzá 1990‐ től megszűnéséig az „Életért, a Csontvelőbetegekért Alapítvány”.  A  donorok  elismerésére  a  Rákbetegek  Szövetsége  létrehozta  az  Életadó  díjat,  és  támogatta a donoroknak szóló rendezvényeket.  Végül köszönhető a siker és gyógyulás minden önkéntes donornak, aki esélyt adhat egy  beteg számára, hogy ő legyen a milliók közül az egyetlen, aki segít neki, és különösen  annak  a  16  magyar  és  sok  száz  külföldi  donornak,  akik  ténylegesen  is  segítették  betegek gyógyulását. 

Melléklet  A regiszter munkáját támogató és ahhoz irányelveket biztosító honlapok és hivatkozások:  TRNSPL‐02_V05  Önkéntes  őssejtdonorok  nyilvántartása,  behívása,  mintavétele  és  vizsgálata  (OVSzK eljárási utasítás 2015.02.15. )  World Marrow Donor Association:  http://www.worldmarrow.org  Bone Marrow Donor Worldwide: http://www.bmdw.org  HLA adatbázis :   http://www.ebi.ac.uk/imgt/hla/  HLA allélgyakoriság: http://www.allelefrequencies.net  EBMT ‐ European Group for Blood and Marrow Transplantation http://www.ebmt.org  CIBMTR  ‐  Center  for  International  Blood  and  Marrow  Transplant  Research  http://www.cibmtr.org  NetCord ‐ Netcord Virtual Office http://www.netcord.org  Eurocord  ED  ‐  European  Online  Cord  Blood  Learning  Portal  http://www.biostor.eu/eurocordedu  Pasquini  MC, Zhu  X.  Current  use  and  outcome  of  hematopoietic  stem  cell  transplantation:  CIBMTR Summary Slides, 2014. Available at: http://www.cibmtr.org    29 

   

30 

   

31