döntésére Szentesen 492,8 m-es, Makón 554,0 mes fúrás mélyült. Makón a pleisztocén és a levantei határ 200 m-ben jelentkezett, Szentesen azonban ezt a kérdést nem lehetett eldönteni, mivel a pleisztocén 500 m-nél vastagabbnak bi zonyult. A nyitott kérdést a későbbi 1700 m mélységű kórházi kút döntötte el, s eszerint a pleisztocén—levantei határ 600 m körül vonha tó meg. 1961-ben fejeződött be a kiskunjélegyházai távlati fúrás, s azt 1500 m-től 2775,0 m-ig a Kő
olaj és Gázipari Tröszt szénhidrogénkutatás cél jából tovább mélyítette. A fúrás bebizonyította, hogy nagyobb vízmennyiséget a felsőpannoniai és levantei rétegekből lehet kitermelni. A fúrás paleogén, vagy kréta összletben állt meg. Az 1954—1962 közötti időszakban létesített kutató fúrások közül 10 ivóvizet, 10 nelegvizet szolgáltatott, 1 pedig eredménytelennek minő sült. Az elért eredmények bizonyítják legjobban a távlati kutatófúrások létjogosultságát, s ezekre a vízkutatás a jövőben is igényt tart.
Eger város mélyföldtani és vízföldtani viszonyai az újabb fúrásos kutatások alapján Irta: dr. Gőbel Ervin Eger város közvetlen környékének vízföld rást létesített a fürdő területén. Ezek a szerke zetkutató fúrások minden kételyt kizáróan igatani viszonyait főleg dr. Schréter Zoltán idevo natkozó munkásságát kiegészítve elsősorban a vízfeltáró, a kőolaj- és magánkutató fúrások tisz tázták. Ezen fúrások adatainak birtokában igen sok kőzettani-, rétegtani- és szerkezettani új adat birtokába jutottunk. Ezek részben alátá masztják Schréter elgondolásait, részben tagad hatatlanul új képet is adnak. Ezek közül legfon tosabbnak tekintjük a vízkutató és vízfeltáró fú- / rásokat. 1870-ben, tehát kb. 100 évvel ezelőtt az Er zsébet fürdő területén, létesítettek egy 43 m mélységű fúrást, melynek rétegsora ugyan isme retlen, de egy bizonyos, hogy a melegvizet-adó réteget a felszínhez viszonyítva a legkisebb mélységben érte el. A Pedagógiai Főiskola (volt Érseki líceum) előtt 1906-ban 248 m talpmélysé gű fúrást létesítettek, mely a vékony pleiszto cén réteg után a fúrás talpáig riolittufát harántolt. — Makiári úti plébánia udvarán 1910-ben 312 m mélységű kútfúrást végeztek, mely oligocén kori rétegeket harántolt és abból kapott ás ványvizet. — 1926-ban a Petőfi téren Zsigmondy Béla vállalkozó mélyített le egy 60,7 m mély ségű fúrást, mely a vékony pleisztocén rétegek alatt miocén, oligocén, eocén és esetleg középső triász rétegeket harántolt. — A Népkert (volt Érsek-kert területén) 1956-ban 182 m mélységű kutat létesítettek, mely 170,9 m-ben érte el az agyagmárgát. — A Szőlészeti Szakiskola terüle tén, a Kőlyuktetőn 169,2 m mélységű kutat léte sítettek. — 1961-ben a Kossuth utca 26. sz. alatt levő' Túrista Szálló udvarán 467 m mélységű vízkutató fúrást mélyítettek, ez a fúrás kevés vizet adott ugyan, azonban földtani,szempont ból annál több érdekességet tárt fel. Ugyanezen évben a Petőfi téren 112,2 m mélységű kutat lé tesítettek. (Lásd 1. sz. ábrát). (Lánd 1. sz. ábrát.) Az 1954—55. évben az FTI dr. Vigh Gyula geológus vezetésével 11 db szerkezetkutató fú
14
zolták egy felszínhez közel levő triászrög szer kezetét, a fúrások eredményei szerint az eocén mészkő alatt alsó-eocén szárazföldi rétegösszlet található. A triász mészkő felszínén agyagos mészkőtörmelék foglal helyet, melyben melegvíz van. Az ismertetett rétegeket vetők szabdalják sakktáblaszerűen rögökre. A vetők ÉÉNy—DDK és ÉK—DNy irányú lefutásúak, melyek közül az előbbiek nyíltak, az utóbbiak viszont zárt jelle gűek. A vetők síkja Ny-felé hajlik, a képződmé nyek leszakadása is Ny-felé fokozódik, amint ezt 4 db ÉTI által létesített kutatófúrás igazolja. Ezt a fúrásos kutatást geoelektromos mérések kel egészítették ki, melyek a törések közti táblák fekvésének, hajlásúk irányának és lejtési fokának megállapításánál, valamint a hegység szerkezet kutatásánál igen előnyös segítséget nyújtottak. A lemélyített szerkezetkutató fúrá sok közül egyesek komoly mennyiségű hévizet is adtak, mely elérte a 34 C°-ot is. A szerkezetkutató fúrások legnagyobb ré sze oligocén kori rétegeket harántolt, melyek gazdag Foraminifera faunát adtak. Ezek közül néhány jellegzetesebbet említünk meg: Rhabdaminna dbyssorum Sars, Gyroidina soldanii d Orb., Uvigerina pygmea d’Orb., Globigerina bulloides d’Orb., Haplophragmoides acutidorsatus Hantk. stb. A város D-i részén a kőolajkutatás számára 3 db fúrást létesítettek, mely középső- és alsóoligocén rétegeket tárt fel, kettő közülük elérte a középső-riász rétegeken nyugvó eocén rétege ket is. Az összes fúrások közül legnagyobb megle petést tartogatott számunkra a Kossuth Lajos utca és Gólya utca sarkán, a Túrista Szálló ud varán létesített 467 m mélységű vízkutató fúrás. Eredetileg 60 m mélységűre tervezték, mert az 1925—26-ban létesített Zsigmondy-féle fúrás alapján ebben a mélységben várták a triász mészkövet, azonban azt csak 243 m mélységben érték el. A fúrás rétegsora röviden vázolva a kö vetkező volt: 0,0—7,0 m-ig holocén-pleisztocén homokos kavics, 7.0—25,0 m-ig miocén homok, agyag és kavics-, 25,0—243,0 m-ig miocén riolittufa és tufit, agyag 243,0—285,0 m-ig tri ász mészkő- márgapados-, 285,0—323,0 m-ig fel ső kréta? esetleg még fiatalabb porfirit-, 323,0“ 359,0 m-ig középső triász mészkő-, 359,0—442,0 m-ig porfirit-, 442,0—467,0 m-ig porfirit telérekkel átszőtt meszes dolomit és mészkőréteg. A rétegsorban felsorolt kőzetek mindegyike a porfirit kivételével a környékbeli felszíni feltá rásokból jól ismert. A porfirit Egertől ÉK-re kb. 40—50 km-re ismeretes legközelebb. A kőzet ke letkezési idejje felsőkrétára vagy pedig még an nál későbbre is tehető. Ezt azzal indokoljuk, hogy itt középsőtriász kőzetek között, de a fel sőtriász márgás kőzetek alatt mint teléres bete lepülések ismertek. A kőzet általunk ismert darabjai általában bontottak. A bontás folyamata elsősorban földpátokat és az amfibolt érte legerőteljesebben. A földpátok közül a plagioklászok a leggyakorib bak, de előfordulnak ortoklászok is elég gyakran, bontott állapotban. Az ortoklász jelenléte feltét
len savanyú magmás eredetű kőzetre utal. Rit kán amfibol roncsokat is lehet észlelni a vékony csiszolatban. Elég gyakran észlelhető benne az utólagos elkvarcosodás és kalcitosodás jelensége is, ritkán lehet észlelni az eredeti kvarcot. Igen gyakori és legépebb állapotban maradtak fenn a biotitok. Szövete pilotaxitos szövet. Teleptanilag kőzettelérnek kell minősíteni, mert 448—450 m mélységből vett magmintákban jól látható a közel függőleges irányú telér, mely metaszomatikusan települt be a meszes dolomitba és mész kőbe. A kőzet nem volt egységes, mert ahol az önálló kvarcszemcsék jelennek meg, valószínű leg kvarcporfiritek lehettek. Ezek híján a kőzet csupán porfiritnek minősíthető. Azokon a he lyeken, ahol a kőzet vetők mentén kihengerlődött, az elválási lapokon szericitesedés követke zett be, porfiroidnak nevezhető a kőzet. (Maui'itz Béla professzor szerint. Karottázs mérés al kalmával a szelvényben a mészkő és dolomit magas ellenállással, a porfirit kis ellenállással jelentkezett. Vízhozam szempantjából érthető, hogy a fú rás 390 m mélység mellett mindössze 3,5 1/p ki folyó vizet adott. A kis vízmennyiséget indo kolja, hogy a triász mészkő közé vulkáni eredetű kőzet települt be. Amikor a fúrás elérte a 467 m-t, akkor hidraulikus rétegrepesztési eljárással a kőzetet megrepesztették. Ennek eredménye ként 120 1/p vízmennyiséget termeltek ki, ami nek egy részét Csath Béla mérnöktől nyert ér tesülés szerint lefojtották és ma csak 70 1/p vízmennyiség folyik ki a fúrásból. A közelmúltban Eger D-i határában, Andornaktálya É-i részén a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat 886 m mélységű fúrást mélyített, mely ben az ideiglenes makroszkópos feldolgozása alapján az alsó-oligocén—eocén határ kb. 850 m mélységben van, igen valószínű, hogy a talpon a triász mészkőbe is behatoltak, melyben kb. 1,5 m magas hasadékot észleltek fúrás közben. Az eocén mészkő törmelékből, valamint a triász mészkőből 2000 1/p vízmennyiséget nyertek A fúrások földtani szelvényeiből összeállí tott szelvény alapján megállapítható, hogy Eger város középső részén, a fürdő és az Egér-patak holocén képződményei alatt, több száz métermagas sasbérc fejlődött ki a szávai-stájer, vala mint az attikai orogén fázissal kapcsolatban. Ezt a sasbércet részben ÉK—DNy (szávai-stájer mozgás, valamint ÉNy—DK (attikai mozgás) irá nyú vetők alakították ki. A sasbérc É-i oldala meredekebb, míg a D-i lankásabb. A sasbérc leg magasabb pontja valószínűleg az Erzsébet-fürdő környékén van. Ezen kívül az is megállapítható, hogy a sasbérc maga is sakktáblaszerűen apróbb rögökre tagolt és ezek a rögök Ny-felé lejtenek lankásan. A sasbérc törésein, nyílt vetőin fa kadnak fel mind a források, mind pedig az arté zi kutak vizei. — A sasbérc É-i oldalán porfirit kőzettelér fejlődött ki, melyet a Kossuth Lajos utcai fúrásban észleltünk. A telérben helyenként igen erőteljes, piritesedéssel együtt járó ércesedés mutatkozik. (Lásd: a 2. sz. ábrát.) A víz minősége szempontjából igen érdekes, hogy a közel 390 m mélységű fúrásból fakasztott
15
16
ló/'sonfa D
O r s z á g o s F Ö W ia n i F ő i g a z g a t ó s á g
•i előfordulás _ község (város)
■ fá /d é a n í^ f f i fftéiyfflró Vállalat
„lelőhely
özem vezetőség
A
s z á m ú fú rá s te rv e z e tt s z e lv é n y e A K ötpom ti 5t»tU *tik»i H i n d i Elnöke _
A fúrás kezdet© ....
^
F *
A fúróberendezés típ u sa ......
'* * '< >
Jj/ o f c o k
m a x- 3b1
Lvukferdeség fokban
*“
* •^
1.188/1954. » . i l s t t enfjrdílj**J*
............;............ „„.befejezése..........._______ ___ ___ _________ ___ _________ ______
„Tervezett délszög .
l Korottázsvizsgálat mélységszögei T ényleges M bt
II
“ s 2 8 í
i Z-é IH ;8s's r i 32-|io
s6
A KÖZÉT megnevexése
a a 2
Tefm
A*—A*-
iá
Agyag
475
l / g n r '5 e / a p
*»
K
Agyagos homok T1LZT» 4,00
4orr,o kos
apyaQ
iigrti Agyagos hom ok
fi
*
Momok / r / w /
J/gníAeiop
1*
Agyag
Agyagos homok
\
h/gnifte/ép 4 9y a 9
H om ok / r / x g s /
§ 4
>*1 V
A gyagos h o m o k
1
I
I
J iig n ik o A tp
8,so
$ $?0
H óm o k / k /'x * s j
N
m
407
Összefoglaló ad a to k a v árh a tó fúrhatóságl viszonyok sxerint Mélyléi mb»B
I.
IL
F é t h • »6 » t in. IV. V.
i f 0 k o c ■i VI. VII. Vili.
IX.
X.
0 — 100 100 — Í00 100 — 309 300 — 400 400 — 500 500 — 609 (Wwea
A fúrás földtani tervét összeállította^ A fúrás műszaki tervét összeállította
______ geológus 196_ főfúrómester 19ö_
_hó
_évi_
_ hó_
évi
Végrehajtásra átvette:
Jóváhagytam
rtlUUli ÍCafraök
To/pierheJési a fúrógép Mc/rauiikó/axai létrehozni nem szaéoat.
/ víz 6,3 mg/Í vastartalommal és 12,8 h. k. f. össz- gocén-kori rétegeket, 5. a hidrotermális elválto keménységgel rendelkezik, kalcium is mindösz- zások alapján valószínűleg nem helytálló az a sze 56,2 mg/1 volt. Ezek az adottságok a többi régi elmélet, mely szerint a karsztvíz mélyebbre karsztvíz eredetűnek mutatkozó egri vizek ké szivárogván be a mélységben nyeri magas hő miai adottságaival éles ellentétben állanak, úgy, mérsékletét. Inkább valószínű, hogy a posztvul hogy ezt a vizet feltétlenül más tartományból káni tevékenység folytán hidrotermális magas eredőnek kell tekinteni (mélységbeli vulkáni hőmérsékletű vízzel keveredik és innen ered nagy hőmérséklete. eredetű kőzetekből). A Kossuth Lajos utcai fúrás igen sok érde kességet hozott, melyet röviden a következők Az egri fúrások számozása: ben foglalhatunk össze: 1. Kossuth Lajos utcai fúrás 1. Bebizonyítható, egy több száz méter ma gas sasbérc jelenléte Eger város területe ala£fc. 2. Petőfi téri fúrás 2. porfirit-kvarcporfirit-porfiroid kőzet kb. 50 3. Zsigmondy-féle fúrás km-es távolságban Eger környékén nem ismert, 4. FTI Népkert-i fúrása 3. a porfirit kőzet hidrotermálisán bontott, ben 5. Vincellér iskolai fúrás a Kőlyuk tetőn ne ércesedési nyomok mutatkoznak, 4. a sasbérc 6. Pedagógiai Főiskola előtti fúrás É-i oldalán megnyugtatóan nem tudjuk kimutat 7. Makiári utcai fúrás ni a D-i oldalon nagy vastagságban jelenlevő oli- 9. Ei — És olajkutató fúrások
Visonta D-i szállítóakna fagyasztó fúrásai írta: Dura Károly A mátraaljai fás barnakőszén előfordulás felhasználásával kapcsolatban a Külszíni Szénbányászati Vállalat 60 m mélységű szállítóakna elkészítését rendelte meg a Bányászati Aknamé lyítő Trösztnél. Köztudomású, hogy ez a munka összefügg egy nagytelj esítményű hőerőmű készítésével, melynek fás barnakőszén szükségletét ezen ak na által lecsapolt külszíni fejtés fogja biztosíta ni. A korábbam iem élyített F-3-as kutatófúrás igen változatos rétegsort tárt fel. 65 m-en belül 57 különböző kőzetréteg fordult elő. A kőzetek zömmel vegyes, kis plaszticitású üledékek (ho mokliszt, homokos iszap és sovány agyag), me lyek átmenetet képeznek a tiszta szemcsés és kö tött agyag között, de mindkét szélsőséges kőzetfajta legkedvezőtlenebb tulajdonságait egyesí tik magukban. A tervezett akna helyén a rétegsor az alábbi volt: 0,00— 6,00 m-ig termő talaj 0,60— 8,00 m-ig agyagos 8.00— 9,00 m-ig agyagos andezittufa 9.00— 10,00 m-ig kavics 10.00— 12,00 m-ig agyag 12.00— 14,00 m-ig fás barnakőszén 14,0Ó—16,00 m-ig agyag 16,0Ó—18,00 m-ig agyagos homok 18.00— 19,00 m-ig homokos agyag 19.00— 19,20 m-ig fás barnakőszén 19.20— 21,70 m-ig agyagos homok 21,70—22,00 m-ig homok (vizes) 22.00— 24,00 m-ig fás barnakőszén 24.20— 26,20 m-ig agyag 26.20— 29,00 m-ig agyagos homok 29.00— 29,60 m-ig fás barnakőszén
29,60“ 30,10 m-ig agyag 30,10—30,50 m-ig homok (vizes) 30.50— 44,00 m-ig agyagos homok 44,00—50,50 m-ig fás barnakőszén 50.50— 60,00 m-ig homok (vizes) Ilyen földtani körülmények között célsze rűen az aknamélyítést fagyasztás védelme alatt kívánták végezni az aknamélyítők,, melyhez szükséges fagyasztó lyukak lemélyítésére az Or szágos Földtani Főigazgatóság alá tartozó Észak magyarországi Földtani Kutató-Fúró Vállalatot kérték fel. Előírták, hogy az 5,08 m átmérővel tervezett külső aknafalon kívül 1,40 m-re, azaz egy 3,50 sugarú körön 20 db fúrólyukat kell el helyezni, melynek középpontjainak egymástól való távolsága 1,10 m. A követelmény az volt, hogy a függőlegestől való eltérés 34’-nél- na gyobb ne legyen. A fenti fúrásokon kívül az aknatengelyben megfelelő mélységben szűrővel ellátott fúrást és a járóosztályban még egy darab fúrás lemélyí tését kell elvégezni. Mintegy 1400 m fúrás le mélyítésére — beleértve a fagyasztó csövek be építését és próbanyomását — 3 hónapot irá nyoztunk elő, amit sikerült 1 hónappal lerövidí teni. A korábbi mélyfúrási gyakorlattól eltérően a gyors eljárásra való törekvés világszerte arra készteti a mélyfúró szakembereket, hogy a las súbb előrehaladást biztosító ütvemüködő, de a függőlegességi követelményeket jól kielégítő el járás helyett rotary, illetve magfúró berendezé sekkel végezzék el ezeket a fúrásokat. Ezt a munkát a kivitelező vállalat ZIF-300as fúróberendezéssel végezte el. A felszabadulás előtt Lyukóbányán mélyült hazai viszonylatban az első fagyasztófúrás külföldi érdekeltségű cé-
17
