A BROJLERCSIRKÉK HAS VíZKÓR-SZl N DRÓMÁJA

A BROJLERCSIRKÉK HAS VíZKÓR-SZl N DRÓMÁJA környezetben - tartott csirkeállománek. Leggyakrabban4-5 hetes korban brojlercsirkék ún. hasvízkórnyokban jelentkezett tömegesen kerül megfigyelésre, de leírtákmár a szindrómáját IASI a külföldi (Cueva et al., 1974, Hernandez, A. naposcsibékben, sőt a keltetés során szakirodalomban magas tüdőbeli létrejött hiányos oxivérnyomásként Ipulmonary hypertensi- A csirkék hasvízkórjának kialakulására szárnos tényező génellátás következon, PHS/, illetve a hajlamosíthat, de az ún. "hasvízkór (ascites) -szindróma" tében fiatal életkorban szív jobbkarnra falá- elnevezést elsősorban arra a kórképre használják, melynek (1-2 hét) való előfornak hypertrophiá- kórfejlődésében az intenzív anyagcsere és a nem kielégítő dulását is. jaként /right ventrivérkeringés miatti hypoxiás (hypoxaemiás) állapot a Előbbiek alapján indokoltnak tűnik a brojlercular hypertrophy, meghatarozo. csirkék ún. hasvízkórRVHIis említik(HerHa már jelentkezik a bántalom, meg kell kísérelni a cikkben szindrómájával kapnandez, 1987, Jurészletes en leírt mögöttes okok felderítését. Általánosan csolatos fontosabb irolian, 1987). A különhasználható módszer a testtömeg-gyarapodás ésszerű dalmi adatok (Hernanböző elnevezések visszaszorítása a hasvízkór megelőzésére, a tüneteket dez, 1987, Julian, 1993 az egyazon kórké/ / / / / mutato a 11omany k ar b antartasara. összefoglaló, gyakorlati pen belül kialakuló igényű áttekintése és egyes funkcionális saját tapasztalatokkal kiegészített zavarokra, illetve szervi elváltozá1987), különösen ha az állatokat közreadása. sokra utalnak. gyakran érte hideghatás (HuchzerAz ún. hasvízkór-szindróma az rneyer és De Ruyck,1986). Napjaink1980-as évektől egyre gyakrabban Kóroktan, ban azonban alacsonyan fekvő vidéfordul elő az intenzív húscsirkekórfejlődés keken is egyre többször észlelik. nevelés során. Az esetek számának Egy, a közelmúltban végzett felmémegszaporodása egybeesik a nagy Belsö, anatómiai és élettani rés szerint a kórkép a különböző orhústermelésre képes, gyors növekeszágokban igen eltérő arányban, a hajlamosító tényezök désű fajták térhódításával. Jelentkeletelepített csirkék 0,01-10 %-ában zésére számos anatómiai és élettani A genetikai szelekció révén elért nagy fejlődési erély, a jó takarmányfejlődik ki. Az USA-ban és az tényező hajlamosít, manifesztálódáEgyesült Királyságban előfordulása sában pedig különféle külső kórokok értékesítő képesség és az intenzív mintegy 1,4 %-ra tehető (Maxwell és takarmányozás miatt felfokozott is szerepet játszanak, ezért jellemanyagcsere erősen igénybe veszi a Robertson, 1997). zően multifaktoriáliskórképnektekinlégzés és a vérkeringés csekély tartaA brojlercsirkékún. hasvízkór-szindtendő. Leggyakrabban brojler kakasrómája az intézeti diagnosztikai csirkékbenfordul elő, de leírtákmár lékkapacitású szervrendszerét is. A pulykában, kacsában és gyöngytyúkvizsgálatok eredményei szerint hahasüregben a terjedelmes ernésztőzánkban is egyre gyakrabban fordul szervek nyomása - a rekeszizom ban is, míg magunklibában is megfigyeltük. Valószínűsíthető azonban, hiánya miatt - jelentősen nehezítia elő. Esetenként más betegségekkel hogy ez utóbb említett háromállatfaj együtt, a vizsgálatra küldött állatokmellkasi szervek és a nagy hasi léghasvízkórjánakoktana és kórfejlődénak csupán egy részében mutatkozsákok működését. A madaraktüdeje, a borda ívek közötti résekbe zik, máskorviszont szinte valamennyi se némileg eltér az intenzív fejlődéágyazódva lényeges tágulásra nem vizsgálatra küldött állatban észlelsű brojlercsirkékés részben a pulyképes. Az intenzív anyagcsere kákhasonló kórképétől. hető. igényelte nagyobb vérmennyiség tüA hasvízkór korábban csak a tengerA kórelőzményi adatok állományszinthez viszonyítvanagyobb magasszinten nem ritkánigen magas (20dőbe áramoltatásához a szív foko40%-os) előfordulási arányt említeságokban - alacsony oxigén tenziójú zott teljesítményére van szükség.

A

r\

/

I

~

'JJ!}

/

Ennél azonban lényegesebb, hogy fokozott terhelés esetén a tüdő kapillárisai alig képesek tágulni. A tüdő ellenállása szinte állandó, emiatt megnövekszik a kisvérköriartériás nyomás. A szervezetben különböző okok miatt kialakulóhiányos oxigénellátottság hatásárafokozódik a vörösvérsejtek képződése, a vér hematokrit-értéke viszonylag gyorsan emelkedik (Squires és Summers, 1993), a vörösvérsejtek megduzzadnak, hemoglobin tartalmuk növekedik, ez a folyamat a vér viszkozitásának emelkedéséhez vezet, és megnövekedett térfogatuk miatt a vörösvérsejtek a tüdő kapillárisain nehezebben préselődnek át. Valószínűsíthető, hogy az emlősállatokhoz hasonlóan, a hypoxiás állapot a vér oxigénnel való kellő mérvű telítődését szolgálva csirkében is a tüdő arterioláinak összehúzódását vonja maga után. Az erősen izmolt testalkatú brojlercsirkék tüdejének

térfogata

a szelek-

ció során viszonylag kisebbé vált a vadon élő madarakéhoz képest. Az anatómiaiés élettani adottságok közt említendő még, hogya brojlercsirke tüdejében a légzőfelület alaphártyája vastagabb a tojó típusú csirkékhez viszonyítva, emiatt az oxigén hemoglobinhoz kötődése rosszabb hatásfokú, továbbá, a brojlercsirkékvörösvérsejtjeinek képlékenysége kisebb (Mirsalimiés Julian 1991). A tüdőben uralkodó vérnyomás fokozódása miatta vér átáramoltatásatartósan megnehezedik, ami a jobb szívkamra falának hypertrophiáját, és a szívbillentyűk működésének következményes elégtelenségét idézi elő. A kisvérkörikeringészavar hátrányosan hat a szív jobb kamrájánaktelítődésére. A szív deformálódása miatt a billentyűkzáródása nem tökéletes, emiatt a nagyvérköriartériás nyomás csökken, a vénákban és a nyirokerekben pangás alakulki. Ez utóbbi első-

sorban a hasi szervekben kifejezett.

A részben genetikailagkódolt pajzsmirigyhormon-háztartásnak meghatározó és összetett szerepe van a hasvízkór-szindróma kialakulási hajlam öröklődésében. A viszonylag alacsony pajzsmirigyhormonCT4 és T3) termelésű és ezzel párhuzamosan sejtszinten csökkent oxidációval, illetve oxigénszükséglettel rendelkező - más szóval alacsony alapanyagcseréjű - nagyobb növekedésihormon termelésű tenyészvonalak kiválasztásaa takarmány-értékesítés javulását eredményezi (Shlosberg et al., 1992). Másképpen fogalmazva, az alacsony oxigénfogyasztásra történő szelekció esetén jó takarmány-értékesítésű, és gyors testtömeg-gyarapodású, de elhízásra nem hajlamos tenyészanyag állítható elő. Az ilyen típusú csirkékre jellemző, hogy hideg környezetben - a kevésbé intenzív fejlődésű (hagyományos) fajtákkal szemben - a takarmányfelvétel és a testtömeg-gyarapodás nem, vagy alig csökken (Julian, 1993), a vér T3 szintje emelkedik, illetve az anyagcseréjük gyorsul (Shlosberg et al. 1992), és ezzel párhuzamosan a szervezet oxigénszükséglete megemelkedik, de ennek maradéktalan kielégítése - szervi és egyéb adottságok miatt- nem lehetséges. Az így kialakuló és tartósan meglévő hypoxiaa betegség kórfejlődésének kiindulópontja. A "hidegstressz" jelentőségét az ascites-szindróma kialakulásábanaz is igazolja, hogy napjainkban az átmeneti hideghatást alkalmazzák a kórképrehajlamostenyészvonalak kiszűrésére. A különböző tenyészvonalak genetikailag meghatározott, eltérő hormonális adottságaival nagymértékben magyarázható a kórkép kialakulására való igeneltérőhajlam. Kísérletesen a T3-nak a takarmányba keverésévei - mesterséges hipertireoidizmus révén - a kórkép előfor-

I!'i'!

a~tiI:a~

"1<.'

'--:~~-~~

~~1

-.

.:-..W-~

ii"r:!~it~.~'-~:

..

1

[ r

! !I

tőző (tartási-,takarmányozásieredetű) okok, valamint egyéb (immunpatológiai, anyagforgalmi stb.) tényezőkkel kapcsolatos rendellenességek. Csoportosíthatók továbbá úgy is, hogy önállóan is képesek-e hasvízkórt előidézni, vagy csupán, mint hajlamosítótényezőkjönnekszámításba. A légzőszeNek vírusos (pl. a duzzadt fej szindrómát okozó pneumovírus- Lister, 1997), baktériumos, mycoplasmás, gombás és egyéb eredetű megbetegedései a gázcsere hatékonyságának romlása következtében játszhatnak szerepet a hasvízkórkialakulásában,bár ritkaa meggyőző ok-okozati kapcsolatra utaló gyakorlatieset, vagy kísérlet leírása.Újabb adatok szerint a J-típusú csirkeleukózisvírussalvaló fertőzöttség növeli a tárgyalt kórkép kialakulásánakgyakoriságát.Olyan esetekben, amikor a megbetegedés a fejlődés jelentősebb megtorpanásával jár, a hasvízkór kialakulásánakvalószínűsége csökken. A tüdő gombás eredetű (pl. Aspergillus fajok okozta) meg-

j.'* ~;

~ ~~

I ~

f

betegedésekor, amelynek során a testtömeg-gyarapodás nem lassul le számottevően, a gázcsere hatékonysága viszont romlik, hasvízkór kialakulásátis nagyobb arányban tapasztalták. A szív különféle eredetű megbetegedései, pl. az ún. golyószív betegség, az idült furazolidon-mérgezés, egyéb toxikus hatású anyagok okozta, autoimmun-eredetű vagy fertőző szívizom megbetegedések (pl. adenovírus okozta hydropericardium syndroma, vagy reovírusokozta cardiomyopathia) is szerepelhetnek az előidéző okok között. A csirkék idült furazolidon mérgezésének kórbonctani képe nem különíthető el az ascites-szindrómáétól (Sályi et al., 1986). A vérerek endothel sej~eit különféle toxikus hatású kémiai anyagok (pl. fenolvegyületek, kőszénkátrány-származékok, dioxin, pentaklórfenol,

m

klórozott szénhidrogének stb.), mlkotoxinok (pl. patulin, citrinin), súlyos szelénhiány (Id. exudatív diathesis) károsíthatják,megnövelve ezáltal a vérérfal áteresztőképességét. Az endothel sejtek hypertrophiája, hyperplasiája viszont a tüdő 1. táblázat

szintén nehezíthetik a hasűri vérkeringést. Tartási hiányosságok, így például a hiányos szellőztetéssei kapcsolatos oxigénhiány, káros hatású gázok (pl. ammónia,szén-dioxid, szén-monoxid stb.) megnövekedett mennyisége, túl-

A brojlercsirkék hasvízkór-szindrómájának kórfejlődése és a fontosabb hajlamosító tényezők (Da Silva et al., nyomán) Kórfejlődés

Hajlamosító tényezők Genetikailag meghatározot hajlam

Gyors testtömeg-gyarapodás Kiváló takarmányértékesülés

t

.

A szeNezet megnövekedett oxigénigénye

1 A szív fokozott

- ragy energiatartalmú, granulált takarmány, - magas színvonalú tartási körülmények

- hideg környezet, nem kielégítő fűtés - hypo/hyperthyreoidismus - fokozott takarmányfelvétel - hypeNolaemia - Na-terhelés

.

funkcionális

terhelése (emel kedett perctérfogat)

- hypoxaemia miatti fokozott véráramlás - hypoxia (magashegyi környezet, szén-dioxid feldúsulás) - csökkent oxigénszállító-kapacitás (szén-monoxid, methaemoglobiraemia,

anaemia)

- tüdő károsodása miatti csökkent gázcsere (gyulladás, oedema)

1 Emelkedett

kisvérköri

nyomás

- szívbillentyű-gyulladás

.

- a tüdő és kapillárisairak anatómiai okok miatti mérsékelt tartalék kapacitása - a vér viszkozitásárak növekedése (polycythaemia, a ws-ek csökkent képlékenysége) -

1 A szívműködés zavara Ajobb szívkamra kitágulása, hypertrophia, hypoxia

.

- a szívizomzat gyulladása (vírusok) - a szívizom rostok károsodása (E-vitamin-hiány, ionofor-antibiotikum

t

-mérgezés)

- szívbillentyű-elégtelenség - szívbillentyű-gyulladás (baktériumok)

~ Jobb kamra működésének

vérér összehúzódás, beszűkülés

(hypoxia, Na-terhelés, hideg környezet, furazolidon mérgezés)

elégtelensége

Nagyvérköri vénákban és nyirokrendszerben pangás

Májbővérűség

t

és -oedema

.

a parenchymás

szeNek károsodása

(elfajulás, gyulladás, fibrosis, epeérgyulladás)

! ASCITES

vasculáris ellenálló képességének növelését eredményezheti. A hasűri szeNek, főként a máj és a vese bizonyos megbetegedései (heveny vagy idült degeneratív elváltozások, epeérgyulladás, fibrosis, amyloidosis, daganatképződés stb.)

ságosan magas páratartalom,abnormálisan alacsony negatív nyomás az istállónbelül stb. - egymástól többékevésbe eltérő hatásmechanizmus révén - gátolják a gázcserét, légzési nehézségeket válthatnakki, és ez is elősegíthetia hasvízkórkialakulását.

" {tC!rQI1~[Y

Az embriót a keltetés során ért hypoxia (Mirsalimi, et aL, 1992),

ség, a vörösvérsejtek képlékenysége

e bántalom kialakulásához (Maxwell

viszont csökken (Mirsalimi és Julian,

et aL, 1987). A hasvízkór-szindróma

amelyet

1991).

kialakulásának endogén okait, kórfej-

a tojáshéj

nem kielégítő

Ennek

következtében,

és

részben a kialakuló mérsékelt tüdő-

lődését,

nyossága stb. idézhet elő, következ-

oedema miatt is, a vér nehezebben

tényezőket az 1. ábra muta~a be.

tében a naposcsibékben

préselődik át a tüdő kapillárisrend-

porozitása vagy a szellőztetés

szindróma

esetén

elváltozásokhoz

hiá-

az ascites-

vérnyomás

jelentős

hajlamosító

Klinikai tünetek

emelkedését

A csirkék konyhasó-

szöveti károsodást, valamint hema-

eredményezi.

tológiai

túladagolássai szembeni toleranciája

érték,

a

szerében és ez a kisvérköri artériás

megfigyelhető

hasonló finomabb

eltéréseket

valamint

(a hematokrit

és a hemoglobin-tartalom

A megbetegedett állatok fején, bőrfüggelékein és testszerte más bőrte-

észlelni,

a felszívódás, valamint a kiválasztás szabályozásának, valamint azok ha-

melyek csak hetek alatt normalizá-

tékonyságának fejlődése révén - az

hasüreg kitágult és folyadék-felhal-

lódnak (Lister, 1997). Egyes adatok

életkor

mozódás jeleit mutatja. Az ilyen álla-

szerint a keltetés alatti, vagy az azt

(Mirsalimi és Julian, 1991).

tok légzése szapora és nehezített,

követő túlzottan

A súlyos foszforhiány okozta angol-

testtartásuk némileg a kacsáéra emlé-

megnövekedését)

lehet

-

magas vagy ala-

függvényében

növekszik

rületeken is cyanosis mutatkozik. A

kór, az artériás vér csökkent oxigén-

keztet. Meghajtáskor,

csere tartósan fennálló módosítása

telítettsége, emelkedett széndioxid

gyakori

révén hajlamosítanak az AS kialakulá-

tartalma,

sára.

hemokoncentráció

csony

hőmérséklet,

az alapanyag-

a hypoxia

megfogáskor (hypoxaemia)

a

miatt bekövetkező hirtelen elhullás.

miatt megemel-

A hasvízkór kifejlődését követően az

Megfigyelték, hogy hypoxia és mara-

kedett hematokrit érték szintén hajla-

állatok fejlődése lelassul. A hasvízkó-

dandó

létre a napos csibék rosszul szellőz-

mosít a jobb szívkamra elégtelenségére, és így a hasvízkór kialakulására

ros madarak akkor is erőltetetten lélegeznek, amikor nincs hőség vagy

tetett gépkocsin

(Jones, 1994).

oxigénhiány. A légszomj, illetve a zi-

során is (Julian, 1993).

E-vitamin/szelén-hiány, vagy ionofór

hálás részben a hasüregbeli folyadék

Mint arra korábban már utalás történt,

antibiotikumok túladagolása ugyan-

felhalmozódásának

a környezeti hőmérsékletnek a 20260C tartománytói pozitív, de még

csak okozhat szív- és/vagy vázizom-

nye, mivel az a nagy hasi légzsákokat

rost-károsodást,

összenyomja,

inkább negatív irányú jelentősebb

játszhat a vérkeringés zavarának kivál-

csere nehezebbé válik (Huchzermey-

eltérése az anyagcsere - és ezáltal az oxigénigény - fokozódását eredmé-

tásában. Kísérletesen rossz légcse-

er és De Ruyck, 1986, Julian, 1987).

nyezi, ami erősen hajlamosít a kór-

szindrómájának

kép kialakulására (Huchzermeyer

szívizom-károsodás

jöhet

történő szállítása

az acidosis,

továbbá

ezáltal

szerepet

a következmé-

és a tüdőben a lég-

réjű térben tartott csirkék hasvízkórelőfordulása

mér-

Hematológiai változások

séklődött E-vitamin adagolás hatásá-

Az AS-ben

aL, 1988).

ra, és ezzel

együtt - különböző

tartós hypoxia kompenzálása érde-

Az etetett takarmányok magas energia (zsír) tartalma az anyagcsere foko-

paraméterek változására

alapozva - a szervezet antioxidáns-

kében a vörösvérsejtszám, az átlagos sejtnagyság és ezzel együtt a hemo-

zódásához

kapacitása

globin és a hematokrit értékek is

vezet,

ezért

et

az ilyen

biokémiai

növekedett

(Bendheim,

szenvedő

állatokban a

1992).

megemelkednek.

1986). Gyakrabban észlelték az AS

Ritkán előfordulhat, hogya szervezet oxigénigénye ugyan nem nő, de a

viszkozitását, ami tovább nehezíti a

előfordulását

vörösvérsejtek képződésének

tápok etetése

esetén a hasvízkór

gyakrabban fordul elő (Sályi et al.,

A vörösvérsejt-

szám megnövekedése fokozza a vér

- víru-

vér átáramoItatását a kapillárisokban

sos, parazitás vagy mikotoxin erede-

(Maxwell, 1988. A hasüregbe törté-

összetételű és táplálóanyag tartalmú

tű - zavara következtében anaemia

dercés takarmányokkal (Bendheim et

alakul ki, és ez vál~a ki a vérkeringés

nő "fehérjevesztés" miatt csökken a vérplazma fehérjetartalma, különö-

al.,1992).

fokozódását. Megfigyelések

szerint

húscsirkefajták

tüdejében

etetésekor,

granulált takarmányok szemben

az

azonos

A konyhasóterhelés hajlamosító tényező is lehet, de a félheveny mér-

sen az albumin mennyisége, ami viaz intenzív gyakran

se miatt tovább rontja a szövetnedvek vérpályába

visszaáramlásának

gezés akár önállóan is képes a has-

megfigyelhető porc-,

vízkórt előidézni, mert az extracellu-

csontszigetek, a légzőkapacitás és a

esélyeit.

laris tér növekedésévei

tüdőszövet

rugalmasságának csök-

ugyanakkor nem mutat szignifikáns

kentésével szintén hozzájárulhatnak

mértékű eltérést. A tartós hypoxia

párhuzamo-

san növekszik a keringő vérmennyi-

rost- és/vagy

szont az onkotikus nyomás csökkené-

Az

elektrolit-összetétel

IfJ

miatt bekövetkező sejt- ill. szövetkárosodásokat jelző enzimek aktivitása (LDH, AST) a vérplazmában megnövekszik. A fehérvérsejtek közül a granulocyták száma növekszik, a lymphocyták száma viszont csökken (Hernandez, 1987, Julian, 1987).

rel teltsége, a szív jobb pitvaránakés az üres vénáknakjelentős kitágulása, a jobb kamrafalánakhypertrophiája, továbbá kifejezett tüdőbővérűség és -oedema tapasztalható.

Kórhatározás

betegséghez társul,és/vagy az elhullott állatoknakcsupán egy részében alakul ki tipikus formában. Előfordul továbbá, hogya vérkeringésés a légzés heveny elégtelensége következtében a madarak még a hasvízkór kialakulásátmegelőzően elhullanak. Az ún. "heveny szívhalál" (sudden death syndrome) néven ismertkórkép igen nehezen különíthetőel a hasvízkór-szindrómaheveny alakjától.Leginkább a megbetegedések állománybeli lefolyásanyújthatsegítséget a differenciál-diagnázisban, továbbá, hogy ez utóbbi kórkép jelentkezéseesetén, a hullák egy részében a jobb kamrahypertrophiájamár felismerhető.Az említett

Kórbonctani elváltozások A brojlercsirkék hasvízkór-szindróKórbonctani vizsgálat során a bőr, a májának, mint önálló kórképnek kórbőr alatti kötőszövet és a parenchymás szervek pangásos bővérűséhatározásaösszetett feladat. A jelge látható. A vénák kitágulásaés vérlegzetes klinikaitünetek és kórboncrel teltsége legszembetűnőbb a bőrben, a '~r I szívben és a bélfodor... ban. A mell-és hasüreg.<;~ ao-ben jelentős mennyi.ségű, borostyánkősárga színű, híg, áttet~~ két kórkép kórfejlődésésző, gyakran zselatinben számos közös tényeszerű plazma-alvadéző (hiányosan kielégített oxigénigény, gyors testkot, esetenként fibrintömeg-gyarapodás stb.) cafatokat is tartalmazó szerepel, olyannyira,hogy folyadék halmozódik egyesek (Julian, 1993, fel (1. kép). A májduzSquiresés Summers,1993) zadt, szélei lekerekedettek, tapintata töazokat egyazon kórkép hevenyilletveidültmegjemött, roppanva szakít1. kép A hasvizkór-szindrómában szenvedő csirke hasüri szerveinek jellegzetes kórbonctani ható, a Glisson-tok képe. .Golyószív., a máj szélei lekerekedtek, burka füstszerüen elhomályosodott, a lenési formájánaktartják. .hasüregben. nagymennyiségü tojásfehérjére emlékeztető, fibrincafatokat is tartal- Az ún. heveny szívhalál megvastagszik, füstszímazó izzadmány. nűvé válik és felületén kialakulásábanazonban, gyakran fibrinbevonat található. A az irodalmiadatok elsősorban a lipidszívburokban ugyancsak savó halanyagcsereváltozásokés a lipidperoxitani elváltozások alapján magának a mozódik fel, és a szívburok gyakran hasvízkóros állapotnak a megáldációs folyamatok felerősödésének az epicardiumhoz tapad. A szív lapítása nem okoz nehézséget. A szerepét hangsúlyozzák.Szóba jöhet jobb pitvaraés az üres vénák kitágulszóba jöhető hajlamosító tényezők továbbá a különböző okokból nak. A jobb szívkamra is kitágul (2. közül az adott esetben szerepet játkialakulómetabolikusacidosis hajlamokép), fala esetenkéntmegvastagodik, szók bizonyítása, illetve mások kizásító szerepe is. A takarmányzsírtarsúlya elérheti a kamrákösszsúlyának rása azonban már nehezebb. A vétalmának növelése, különösen a akár40%-át, szemben a normálesetdekezési és megelőzési intézkedételítetlenzsírsavak(pl. olajsav),valamint A, D- és E-vitaminadagolása egyes sek megalapozásához, a tartáshigiében tapasztalható 20%-kal (Huchmegfigyelések szerint mérsékelheti a zermeyer és De Ruyck,1986). A tüdő niai,az anyagforgalmi,a toxikusvagy kórkép kialakulásának gyakoriságát többnyire bővérű és oedemás, fertőző okok felderítéséhez több(Squiresés Summers,1993). irányú laboratóriumi (diagnosztikai máskorhalványszürkésszínű. intézeti) vizsgálat valamint a tartási Előfordul, hogya brojlercsirkék heveny vérkeringési zavar következkörülmények, az állomány "előéleVédekezés, megelőzés tében elhullanak,mielőtt a hasvízkór tének" körültekintő tanulmányozása kialakulhatottvolna. Ilyen esetekben is szükséges. Gyakoriak az olyan esetek is, ameis a máj bővérűsége és duzzadtsága, A hasvízkór klinikaitüneteit mutató Iyeknél a hasvízkór egy másik alapa különböző vénák kitágulásaés vérállatok eredményesen már nem

-

, I

I

Im ,

(/j~FgJl~fj)

gyógykezelhetők.

A tünetcsoport

állományszintű jelentkezése

esetén

számítások

segítségével

kompro-

kább,

mint

misszum köthető (Czameczki, 1984).

használják

törekedni kell a komplex kórhatáro-

Hatékonynak

Egyes

zás eredményeként felderített hajla-

mányadag

mosító tényezők kiküszöbölésére.

mérséklése is, az ezzel járó fejlődés-

Baktériumok

beli visszamaradást

vagy

mycoplasmák

későbbiekben

megfelelő

képesek.

javasolt.

Vírusok okozta betegségek

esetén

az általános ellenálló képesség és a

a takar-

1-3 hetes korban való

okozta betegségek jelentkezésekor gyógykezelés

bizonyulhat

lóanyag-tartalmú

takarmány etetése es etén a hasvíz-

előidéző

csak

dercés

szerint

granulálva

a nagy

állo-

- a testtömeg-gyaraporévén - a kórkép kia-

lakulásának gyakoriságát sékli (Maxwell

szintén mér-

et al., 1992).

DR. SÁLYI GÁBOR, DR. GLÁVITS RÓBERT

Gyakorlati szempontból lényeges, hogy az azonos összetételű és táplá-

törekedni. Anyagforgalmi vagy toxikus eredetű egészségkárosodásoknál

mánysűrűség

a madarak a

azt

fel (Dale, 1990).

adatok

dás mérséklése

még kompenzálni

tartás körülményeinek javítására kell

amikor

ORSZÁGOS

ÁLlAT-EGÉSZSÉGÜGYI

INTÉZET

A SZERZŐKNEK

A MAGYAR

A DOLGOZAT

keverék-

ÁLlATORVOSOK

lAPJÁBAN

(1998

419-426)

LENT CIKKÉNEK

kór-szindróma előfordulása jóval rit-

MEGJE-

RÖVIDíTETT,

ÁTDOLGOZOTT

VÁLTOZATA

J - Wilson,

J 8.(1985):

az

ok tisztázása és elhárítása

hozhat eredményt. A tartással kapcsolatos

higiéniai rendellenességek

kiküszöbölése

azonban

ilyenkor is

hasznos lehet. Az elhullások száma eredményesen csökkenthető például az alom-, a levegő- és a szellőztetés minőségének javításával, vagy az éjszakai lehűlés mérsékléséveI. A szakirodalmi adatok szerint olyan tömegesen jelentkező hasvízkór esetén, amelynél nem sikerül a kórkép kialakulását előidéző "külső" kórokokat felderíteni, eredményesen

csök2. kép A jobb szívkamra kitágulását szemléltető

kentheti a megbetegedések mértékét

Uobboldalt

az egészséges

harántmetszet

kontroll).

az állomány testtömeg-gyarapodásának átmeneti - a takarmányadag

csökkentésével elért

visszafogása,

-

D~o()aLonlj~'7yzék

esetleg alacsonyabb energiatartalmú keveréktakarmány etetése (Maxwell et al., 1992). Tanulmányozták a különböző visszafogott takarmányozási hatását a hasvízkór

módszerek kialakulásának

gyakoriságára és a testtömeg-gyarapodásra.

A kísérletek

eredménye

szerint a takarmány adagolási

ide-

jének nyolc órára való csökkentése a hasvízkórból

eredő

veszteségeket

nagymértékben csökkentette, és ez tűnik a legkedvezőbb Tendenciájában

Bendheim, U - Berman, E. - Zadikov, 1.(1992): Avian Path., 21: 383-388.

megoldásnak.

hasonló eredmény

érhető el a megvilágítási

időszak

csökkentésével is. Kétségtelen, hogy a visszafogott takarmányozás bizonyos mértékig csökkenti a testtömeg-

Chineme, C. N. - Buyse, J - Buys N. Hassanzadeh Ladmakhi, M. - Albers, G. A A Decuypere, E. (1995): Areh. Gef/üge/k., 59: 129134. Cueva, S. - Sillau, H. - Valenzuela, A H.(1974): Res. Vet. Sci., 16: 370-374. Czameczki, C. M. (1984): Physio/ 771: 591-598. Dale, N.(1990):

Feedstuffs,

Comp. December,

Da Silva, J M. L. - Dale, N. - Luchesi,

- Ploog,

15-16. J B.(1988):

871-877. Maxwell,

E. - Vega, C. - Bartha, T. - Buyse, J J - Albers, G.A.(1994): Br. Pou/try Sci.

35: 287. G. A A - Buys, N. - Albers, E (1996): Br. Pou/try Sci., 37J003-

-

1013. Av/an Dis., 31: 658-661. Hernandez, A(1987): Huchzerrneyer, F.W - De Ruyck, A M. C (1986).: Vet. Rec., 119: 93. Huchzermeyer, F.W - De Ruyck, An M. C. - van Nk, H. (1988): Onderstepoort J. Vet. Res, 55: 5-9. Jones, G. P. D. (1994): Br. Pou/try Sci., 35~ 97-

Av/an Patho/., 16:_61-71. Avian Patho/., 22.: 419-454.

Lister, S.(1997): Wor/dis Pou/try Sci. J. 53: 65. Maxwell, M. H. - Tullett, S. G. - Burton, G.(1987): Res. Vet. Sci., 43.331-338. M. H.(1988):

219. Maxwell, M. McCorquodale,

Decuypere,

Dewil, N. Decuypere,

Julian, R. J(1987): Julian, R. J(1993):

Maxwell, Bioehem.

Avian Dis. 32: 376-378. Zoons,

Julian, R. J - Surnrners, Avian Dis. 30: 453-459.

Avian

Patho/.,

F.

17. 201-

H. - Robertson, - G. W C. C. (1992): Br. Pou/try Sci., 33:

M. H. - Robertson,

G. W (1997):

Pou/try

International, 36: (4). 16. Mirsalirni, S. M. - Julian, R. J (1991): Avian Dis. 35: 374-379. Mirsalirni, S. M. - 04 Brien, P. J - Julian, R. J (1992): Am. J. Vet. Res, 53: 2359-2363. Sályi G. - Povazsán J - Ivanics É. - Glávits R. Bagó Gy (1986): Magy Á//atorv.l.apja, 41:.407-

415. Shlosberg, A - Zadikov, 1- Bendheirn, U.- Handji, V - Berman, E.(1992): Av/an Patho/., 21. 369-382. Squires, E. J - Sumrners, J D.(1993): Br. Vet. J., 159: 285-294.

105.

gyarapodás ütemét is, de gazdasági

mil