Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői«. Gyógyforrásai. Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1

Budapest Székesfőváros

Gyógyfürdői«. Gyógyforrásai Szent Gellért Gyógyfürdő é s Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1. 47 C°os, radióakíív hőforrások. Társas íherrnál« és ihermál=kádrurdők. Iszapkezelés »Szení Gellért* kolopi rádiumos gyógyíszappal. Hőlégkezelés. Eleklroíherapia. Gépgyógyászaí. Inhalaíórium és pneumaíikus kamra. Fényíherapía. Szénsavas fürdők. Nőgyógyászali oszíály: íhermál«, sós«, láp*, vasas* és kénes=ülőíürdőkkel. Ullrarövid elekíromos hullámgyógykezelés. — Therapiás és diagnosíikus röntgen, chemiai és bakteriológiai laboratórium. Elsőrangú gyógyszálló, a fürdővel közvetlen kapcsolatban. 240 legmodernebb kényelemmel berendezett szoba és lakosztály. Diaeíés konyha. Gyógyvendégeknek a szobaárakból jelentékeny engedmény. Kívánságra pensio-rendszer.

Széchenyi Gyógyfürdő Budapest—Városliget 970 m. mélységből feltörő 74 C°«os hőforrás. Társas* és kádfürdők. Iszapkezelés. Szénsavas fürdők. Hőlégkezelés. Gépgyógyászat. Gyönyörű berendezésű nép* gyógyfürdő, külön férfi és női osztállyal. Nagyméretű ivócsarnokában ivókúrák gyomor* és bélbeíegeknek, hörg* és garalhuruíok ellen.

Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet-híd budai hídfőjénél 43—47 C°*os, erősen radioaktív gyógyforrások. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencéjével a legtökéletesebb fürdést nyújtja. Ivókúrák. Fedett úszócsarnok, a nyári idényben íeíőnapozóvai. Modern berendezésű rádiumos kádfürdők.

Szent Imre Gyógyfürdő (RácfUrdő)

Budapest, I., Hadnagy-utca 8—10. 437 C. fokú radióakíív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos és köszvényes bántalmakat, az idegzsábákaí, az idülí izületi izzadmányokal, mindennemű csoníbáníalmakaí.

A TERMÉSZET K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 119-430

XXXV.

SZERKESZTI:

NADLER

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ÉVFOLYAM

ALLIGÁTOROK

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN

HERBERT

ELŐFIZETÉSI D I J :

EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ E G Y E S S Z Á M Á R A 60 FILLÉR

1939.

4. S Z Á M

ÉS K R O K O D I L U S O K

Az állatkerti V I I . fényképpályázaton

AZ ÁLLATKERTI

TERRÁRIUMBAN.

I V . díjat nyert k é p . Simonffy Szilárd

felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: G y e r t y á n . Tasnádi Kubacska András: A Y o s e m i t e - v ö l g y . Regős József: Ö r ö k l é s t a n i v i z s g á l a t o k R ö n t g e n és r á d i u m s u g a r a k k a l . Wagner János dr.: Ü v e g e t p ó t l ó k a g y l ó h é j a k .

ÁPRILIS

Láng Rezső: H o l t ö l t ö t t e d az é j t s z a k á t ? Rövid közlemények. Könyvekről. Állatkerti hírek. Rákosné Szondy E t a : M a r c s a é s t á r s a i .

FILLÉRES VASÁRNAPOK AZ ÁLLATKERTBEN! Minden

hónap

első

vasárnapján (elnőttek

4 0 fillér

10 é v e n aluli

gyermekek beléptidíjat

20

fillér

fizetnek a

székesfővárosi állat- és n ö v é n y k e r t b e n

A k i tanulni, g y ö n y ö r k ö d n i és s z ó r a k o z n i akar, e z e n a napon o k v e t l e n ü l látogassa meg az á l l a t k e r t e t . Nappal:

az ö s s z e s állatok a s z a b a d k i f u t ó k b a n l á t h a t ó k .

Akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház, lovaglás, kocsizás, vendéglő, tejcsarnok.

2í

5"í Sí SírfCSC ' 5"C 2 C ^ C

_

_

5C ír'C *C 5C ^Clr C 5"C S-*C3"S ír í 3í SS^C !HE K 3^ SrC K S^C x x

UNDEL állatkerti vendéglői kiváló konyháiról közismertek

SCHREIER BÉLA kereskedelmi

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz. Tel.:

P O L G Á R I

A R A K

Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóknak kedvelt szórakozási helye.

részvénytárs.

t.438.49 é s 1.110-62

Vesz é s elad mindennemű szálas* é s s z e m e s t a k a r m á n y t, Őrleményféléket. gabona* n e m ű e k e t , f ű s z e r * , hüve» lyes* é s g y a r m a t á r u t .

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

i; x x x X x x x x x x x x X X X X X X

Barkázó gyertyánág.

Vajda László felvétele.

GYERTYÁN. í r t a : Rapaics R a y m u n d .

A magyarok az erdei fákat m á r a legősibb időkben ismerték. Miként tudjuk, nyelvkincsünk legősibb rétege finn-ugor rokonságú, ebből a kor­ ból és szócsoportból származik a fenyő, szil, nyár, nyír, meggy, hárs és fagyai neve. Később több­ nyire azoknak a népeknek nyelvéből v e t t ü n k á t faneveket, amelyekkel legtöbbet érintkeztünk. Például török eredetű az alma, gyűrű, kökény, kőris, körte, mogyoró, szőlő ; szláv eredetű a berkenye, bodza, boróka, borostyán, boroszlán, csipke, cseresznye, galagonya, gesztenye, iszalag, juhar (jávor), jegenye, lúc, magyal, málna, szömörce, tisza (fa), topolya ; német eredetű a bükk, ismeretlen eredetű a tölgy neve. A gyertyánt nem találjuk egyik csoportban sem, s valóban a gyer­ t y á n nevének különleges a helye a fák neve között, mert magyar fejlemény, magyar ajkon született, a gyertya w-képzős származéka. Hogy a régi magyarok miért kapcsolták a fa nevét a gyertyá­ hoz, ma m á r nem tudjuk, csak találgathatjuk. Talán, mert kitűnő tüzelőfa, lángja erős vagy, mert fája szép fehér, száradtan kissé sárgás, akár a faggyú. A gyertyán nevének eredete folytán minden­ képen valószínű, hogy a magyarság ezzel a fával csak a honfoglalás után, a Duna-Tisza földjén ismerkedett meg, s ez érthető is, mert a fehér­ gyertyán (Carpinus betulus) elterjedési területe meglehetősen korlátolt, kivált éppen Európa keleti

felében. Igaz ugyan, hogy hazájának keleti­ nyugati irányban nagy a terjedelme, mert a Kaspi-tó délkeleti csúcsán, a perzsa Asterabadtól Anglia déli részéig honos, ámde keleten hiányzik Oroszország déli pusztaságain, s a Kaukázus vidé­ kétől Kisázsián á t éri el a Balkánt, Európában pedig hiányzik Spanyolországban és északon az 57. szélességi fok fölött. Magyarországon a leg­ fontosabb lombosfák közé tartozik, s az ország középső részében majdnem ugyanannyi területet foglal el, mint a bükk. Erdőalkotó két leg­ nevezetesebb fánkkal, a bükkel és tölggyel kever­ ten a leggyakoribb, de vannak önálló állományai is, ezeket »gyertyámos«-oknak nevezik. A gyertyámossal a magyar nyelvben mint hely- és személy­ névvel is találkozunk. Gyertyámosok nemcsak a hegyvidéken, hanem az Alföldön is zöldéinek, s néhol nagyon jellegzetesek. A z első alföldi gyertyámost Borbás Vince ismertette a békésmegyei Dobozról. Újabban fedezték fel a DunaTisza-közén Monortól délre, a Nagykőrös tulaj­ donában lévő Podharaszt mindössze egy magyar holdnyi kis gyertyámosát. A Nyírségen Bátor­ liget, Ófehértó és Bakta-I^órántháza gyertyámosai nevezetesek, különösen terjedelmesek az utóbbi hely nagy erdejének gyertyánszigetei; ezek az Alföldön a legnagyobbak. Ennek alapján mondják, hogy az Alföldön a gyertyán helyettesíti a bükköt. E z t többféleképen

ez való élősövénynek. Egyébként azonban a bükk és a gyertyán törzse nagyon különbözik. A bükk törzse ugyanis min­ dig szép, szinte szabá­ lyosan hengeres, kereszt­ metszete t e h á t köralakú. A gyertyán törzse nem vastagodik meg annyira, mint a bükké, évgyűrűi hamarosan hullámossá válnak, külseje pedig olyan, mintha sok dorong­ ból forradt volna össze. Jellemző a gyertyán koronája is. Elágazása nagyon gazdag, az ágak egyre vékonyabb ágakra és gallyakra oszlanak. Ennélfogva koronája a kertész beavatkozása nél­ kül is szép, tömött. De különösen tömötté válik, ha rendszeresen nyírják. A vágást ugyanis nagyon jól tűri, az el­ vesztett gallyakat gaz­ dagon pótolja, ezért a nyírott gyertyán való­ ságos élőfal. Amikor a X V I I I . században a fran­ cia kert divatja, s ezzel a magas nyírott élő­ sövényfal egész Európá­ ban elterjedt, a gyertyán eme sajátsága következté­ ben szinte nélkülözhetet­ lenné lett a kertekben. Akkoriban a kertekben ugyan sokféle fát, hársfát, sőt vadgesztenyét is nyír­ tak, de a hozzáértők főké­ pen gyertyánt ültettek nyírnivaló magas élősö­ vényfalnak, miként né­ Öreg g y e r t y á n f a (Carpinus betulus) a J á n o s h e g y oldalán, Budapesten. hány — abból a korból Vajda László felvétele. maradt — külföldi kert­ ben ma is látható. A tenyésztés azonban néha csodát is mivel, s a gyer­ érthetjük. Először bizonyára a gyertyán héjára tyánfák között valósággal csoda, vagy legalább is vonatkoztatva, mert törzsén ez is vékony, sima, feltűnő szokatlan jelenség a szomorú-gyertyán, mert szürke, majdnem olyan, mint a bükké. A gyertyán koronája nagyon laza, ahogyan azon a szép szo­ héja annyira hasonlít a bükkéhez, hogy a németek morú-gyertyánon látjuk, amely a tóvárosi kertben a gyertyánt is Buche néven ismerik, s hogy mégis a hőforrás vize partján díszlik. megkülönböztessék, a bükköt fájának vörhenyes árnyalatáról Rotbuche-n&k, a gyertyánt pedig Látogassuk meg a gyertyánt áprilisban. E z a fájának már említett fehér árnyalatáról Weiss- hónap erdei fáink nászhónapja. A gyertyán is buche-nak nevezték el, bár inkább csak a szak­ április második felében virágzik. Virágai sem munkákban. Régebben a németben a gyertyán színükkel, sem nagyságukkal nem tűnnek fel, nincs neveként az egyszerű Buche annyira általános szükségük semmiféle ilyen csalogató eszközre, volt, hogy akárhányszor zavart is okozott. Például mert beporzásukat a szél végzi el. Miként sok kiváló kertészeti kézikönyvünk szerzője, Lipfiai más erdei fánknak, a gyertyánnak is barkákban Jánvs, munkájában a német források helytelenül csoportosulnak jelentéktelen, kicsi virágai. A bar­ értelmezett Buche szava nyomán az élősövénynek kavirágzat a fűzérvirágzatnak változata. Fűzérnek való fák között több alkalommal bükköt említ, azt a hosszií főtengelyű virágzatot nevezzük, holott természetesen a gyertyánról van szó, mert amelyen kocsántalan vagy apró kocsánkájú, kis

virágocskák ülnek. Több szakember még azt is feltételnek tekinti, hogy az egész barka hull le. A gyertyán hímvirágzata a szigorúbb meghatá­ rozás szerint is barka, mert elporzás u t á n az egész lehull. Ellenben a növirágzat szigorúbban megítélve nem barka, mert sokáig marad a fán, s ősszel vagy télen, vagy éppen csak tavasszal hull le, de nem egészben, ha­ nem széttördelődik. Bármilyen jelentékte­ lenek a gyertyán virágai, virágzása mégis a leg­ szebb jelenségek egyike. Már melegen süt a nap, enyhe szellők simogat­ ják arcunkat. K z a kis meleg, ez a kis fény elég a gyertyánnak is, hosszú­ kás rügyei duzzadni, majd fakadozni kezdenek. A tíz-tizenkét barna, cafrangosszélű rügypikkely, amely télen szorosan zárva óvta a fiatal haj­ tást, e távolodik egymás­ tól, majd kinyomul közü­ lük a tenyészidő üde tavaszi ígérete, a pikke­ lyek betöltik feladatukat és lehullnak. Kkkor derül ki, hogy a gyertyán háromféle rügyet nevelt. Az ágak csúcskörüli ré­ szén kevés olyant, amely­ ből termőfűzéres leveles hajtás bontakozik k i , na­ gyobb számmal olyano­ A g y e r t y á n r ü g y f a k a d á s a . Vajda László felvétele. kat, amelyek levéltelen vagy csak nagyon kevés­ levelű rövid hajtáson porzós barkákat rejtegetnek, kurta nyeleken hasadt portokokat viselnek, ezért s végül legnagyobb számmal levélrügyeket, ezekből az a látszat, mintha a porzók száma kétszer akkora egyszerű leveles hajtások lesznek virágzat nélkül. lenne, mint amekkora a valóságban, kivált mert A hímbarkás rügyek már télen megismerhetők, a világossárga portokok nagyok és csúcsukon szőrmert hosszabbak és vastagabbak a levélrügyeknél. pamat van. A porzók alatt semmi nyoma valami­ A hím vagy porzós barkák három-négy centi­ féle viráglevélnek, lepelnek, sziromnak vagy csé­ méter hosszúak, zöldek, zsengék, tömegesen csüng­ szének. Ezért lehetetlen megállapítani, a porzók nek az ágak külső részén. A barkázó gyertyánág egy virághoz tartoznak-e, vagy valamilyen virág­ a legköltőibb szépségű jelenségek egyike. A porzós zat részei. Csak elméleti feltevés, hogy minden barkának nagyon egyszerű a szerkezete, a ten­ négy porzó alkot egy virágot, s így a gyertyán gelyen sárgászöld, csak hegyükön vörösbarna porzós barkájában a pikkelyek alatt háromvirágú pikkelyek vannak, a pikkelyek hónaljában pedig vizágzat van, amely csak akkor teljes, ha a porzók négy-tizenkét porzó van. E z az egyszerűség azon­ száma tizenkettő, ha ellenben csak négy, akkor ban a szakembernek csupa rejtély, csupa kérdés, a két oldalsó virág hiányzik. amelyre csak találgatjuk a feleletet. Nézzük csak A termőfűzérek — vagy ahogyan a kevésbbé meg pontosabban a porzókat! Cikkem olvasója, szigorú szakemberek megengedik a termő­ amint a gyertyán porzóit számolgatja, alighanem barkák száma jóval kevesebb és nehezebben megvádol, mert egy-egy pikkely hónaljában bizony ismerhetők fel, egyrészt mert annak a zöld hajtás­ nem négy-tizenkettő, hanem nyolc-huszonnégy nak az alján, amelynek végén a virágzat fejlődik, jiorzót olvas meg. A gyertyán porzói ugyanis a vele egyidőben lomblevelek is bontakoznak, más-

részt mert a termőfűzér kisebb, csak két centiméter ként lehullnak, a termőfűzéren a termés már a hosszú, végül pedig, mert maga is leveles képződ­ levelek árnyékában érik. Nyáron a fán a lombménynek látszik. A barkázó gyertyánágról készült levelek veszik á t a vezető szerepet, termelik a képünkön mindenki első tekintetre észreveszi a szerves anyagokat, hogy a fa növekedhessen és sok csüngő porzós barkát, de figyelmesebben kell készülhessen a következő évi rügyfakadásra és megnézni a képet, hogy az ágak végén a bontakozó virágzásra. A gyertyán levelei a rügyekben levelektől alig különböző, kissé merevebb termő- legyező módjára összehajtogatva várják a tavaszt fűzéreket megismerjük. A tapasztalat, a szem és hajtogatottságuk később is sokáig megmarad, gyakorlása azonban, miként minden más dolog­ ezért a fejlett levél az oldalerek között vályús. ban, ebben is segít. A k i a gyertyán termőfűzérei- Alakja tojásdad vagy tojásdad-lándzsás, de vel m á r megismerkedett, nyomban felismeri őket. jellemzi, hogy egyik oldala rendszerint valamivel Hogyne ismerné fel ezeket a nagyon jellegzetes nagyobb a másiknál. E z a részaránytalansága képződményeket, hiszen nincsen párjuk az egész azonban sokkal kisebb, mint amilyen a szil levelén növényvilágban. A termőfűzér is világoszöld, de pikkelyei nagyobbak, a virágok is nagyobbak, ezért látszik a termőfűzér leveles képződménynek. Fejtsük szét óvatosan a termőfűzért, hogy alko­ tásával megismerkedhes­ sünk! A füzér tengelyén csavarvonalban tojásdad, hosszúhegyű, hosszú pilla­ szőrökkel szegélyezett pikkelyeket látunk. Amíg a virágzás tart s a beporzás még nem ért véget, ezek adják a termőfűzér alakját. A pikkelyek hó­ naljában két-két virág van. Ezek jól elkülönül­ nek és könnyen felismer­ hetők, nem úgy, mint a porzós barkák — in­ k á b b csak elméletileg A g y e r t y á n termésfűzérei. Vajda László felvétele. elhatárolt — virágai. H a a porzós barkán a három virágból némelyik hiányzik, miként már említet­ látható, ha a gyertyánlevél két vállát megmérjük, tük, azt tartják, hogy a két oldalsó nem fejlő­ a kisebb oldal alig egy milliméternyivel különbözik dik k i . A termőfűzéren a két virág a két oldalsó­ a nagyobbtól. De ennyivel rendszerint mégis külön­ nak felel meg, vagyis a középső — ez azonban bözik s a jó szemnek már ez is a gyertyánlevél állandóan — hiányzik. A természet szereti a jellemző tulajdonsága. változatosságot! Amikor azután a levelek a nyári nagy m u n k á t A termős virágok tehát a termőfűzér pikke­ befejezik és ősszel kezdenek lehullni — ámbár a lyeinek hónaljában páronként fejlődnek. A porzós gyertyán száraz lombja is sokáig a fán marad, a virágokkal ellentétesen nem is egyféle, hanem gyertyánfákon sokszor még télen is sok a száraz többféle levelek borítják. Amint egy termős levél • megint szemünkbe ötlenek a termővirágot a pikkely aljáról óvatosan lefejtünk, zöld fűzérek. Ezeket a különös képződményeket ilyen­ buroklevélke tűnik szemünkbe, ez azonban a kor már nem is ez a név illeti meg, már terméstermős virágot csak részben fogja körül és három- fűzéreknek kell őket neveznünk, mert nem a karélyú. Azt tartják, hogy a három karély három termős virágokat, hanem az érett terméseket levélkének felel meg, a középső hosszabb karély rejtegetik. Ilyenkor is nagy levélképződmények murvalevél, a két kisebb oldalsó pedig egy-egy t ű n n e k fel rajtuk, de ezek már nem a beporzás előlevél. E g y ü t t a három, összenőve a buroklevél, után lehullott fűzérpikkelyek, hanem a háromamelyre a termés érése u t á n még fontos szerep vár. karélyú buroklevelek, amelyek, miként maga a A buroklevélen belül találjuk meg végre a termős füzér is, nagyra nőttek ; a füzér kocsánya nélkül virágot, ennek magháza alsó állású, rajta keskeny is nyolc centiméter, a buroklevél középső karélya ötfogú perem a lepel, ellenben hosszan kinyúlik pedig három-négy centiméter hosszú. Több szak­ a mogyoró bibéihez hasonló két piros bibe. munkában a buroklevél »kupacs« nevét olvassuk, Az áprilisi szél hullámosan himbálja a porzós mert valamikor a gyertyán termésének burok­ barkákat, a könnyű hímpor a portokokból kihull, levelét ugyanolyan képződménynek t a r t o t t á k , s a szelek szárnyán eljut a piros bibékre. A tavasz­ amilyen a mogyoró sallangos-csipkés burokja és nak vége, a gyertyán számára a termésérlelő nyár a tölgy meg a bükk kupacsa. A buroklevél alján a megporzással kezdődik. A porzós barkák lassan­ a gyertyán öt-kilenc milliméteres lapított kis

makkját fogja körül. Miként a termésfűzérről készült képen jól látható, a makkokon hét-tizen­ egy léc emelkedik k i . A természet a gyertyán makkjait nem egy­ szerre veti el, ezért nem is egyszerre csíráznak. Még azoknak a makkoknak is csak egy kis része csírázik a következő tavaszon, amelyek m á r ősszel a talajba jutnak, holott, miként említettük, a termésfűzér többnyire csak télen törik szét, s a makkok csak tavasszal jutnak a talajba. A leg­ több makk csak a második tavaszon kel k i . A gyertyán ama növények közé tartozik, amelyek, amikor csíráznak, a talaj fölé tolják a szíkleveleket, ezért könnyű megfigyelni tojásdad, kerekcsúcsú és alul berótt szíkleveleit, amelyek fölött hamaro­ san megjelenik az első lomblevél is. A z első évben csak öt-tizenöt centiméteres növénykéből hama­ rosan szép kis facsemete serdül, a magról kelt csemeték már tizenöteves korukban — ami a fák

világában nagyon rövid idő — elérik a hatméteres magasságot, törzsük pedig a három-négy centi­ méteres vastagságot. De a gyertyánnak ez a gyors növekedése csak fiatal korában sajátsága, húsz­ éves korában eléri a magzó kort, s ekkor lényege­ sen alábbhagy, mivel pedig átlag nem haladja meg a húszméteres magasságot, ettől kezdve a lassúbb növésű, magasabbra törő fák mögött elmarad, és koronája a bükkösben és a tölgyesben már csak az alsó, a második koronaszintben húzódik meg. Ott természetesen már csak a másodrendű szereppel kell megelégednie. Ahol azonban nem kell magasabbra törő fákkal verse­ nyeznie, ahol t e h á t tiszta állományban fejlődhet, vagyis a gyertyámosokban, maga tölti be az erdő­ ben a vezető szerepet, és sűrűen lombos koroná­ jával maga árnyékolja az erdő különleges élet­ terét, amelynek érdekességével, szépségével, árnyékos világával sohasem tudunk betelni.

A YOSEMITE-VÖLGY. í r t a : Tasnádi Kubacska András.

Húszegynéhány évvel ezelőtt az Ázsia-kutató Déchy Mór cikket írt a természetvédelemről és a »Nemzeti Park« gondolatáról. Sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel abban az időben. A természeti emlékek fenntartásának ügye nemzeti ügy lett, s Darányi Ignác földművelésügyi miniszter meg­ bízásából Kaán Károly a minisztérium kiadványai­ nak sorozatában összefoglalta mindazt, ami, lega­ lább egyelőre, tenni valóé téren. Valóságos irodalmi hadjárat indult az ügy érdekében. Ahány nép­ szerűsítő szaklap volt, az mind kötelességének tar­ totta a mozgalom támogatását. De kivette belőle részét a napisajtó is. Volt külföldi példa elég a buzdításra és volt pusztuló természeti endék ide­ haza, a hivatalos körök nemtörődömségének meg­ bélyegzésére. Haladt is szépen a dolog a maga módja szerint, mint a karikacsapás. í r t a k , tár­ gyaltak, felterjesztettek, határozatot hoztak, csak tenni nem tettek semmit! A világháború után mindez elölről kezdődött. Hogy milyen eredménnyel? Arról a m á r majdnem elhordott balatoni bazalthegyek tanúskodhatnak a legmeggyőzőbben. Pedig h á t az ügy igazán nemes volt, s akik védelmére keltek, az egész nemzet helyeslésével és hálájával voltak felvértezve. A z t , hogy mit akarnak, Déchy Mór írása fejezte k i a leghívebben. »Az egyre fejlődő kultúra hadat izen a termé­ szetnek mindenfelé« — írja 1912-ben —. »Az ember a természet gazdasági kiaknázásával megzavarja az állat- és növényvilág békés fejlődését s hova­ tovább megfosztja a természetet legszebb díszeitől. Különösen a legutóbbi században, éppen a ter­ mészettudományok korában, nyúlt bele erőszako­ san az ember önző céljainak kedvéért az állatés növényvilág életébe s folytat kíméletlen harcot a természettel az egész világon. K z a harc sok tekintetben a természet ősi jellegének megváltoz­ tatásával, pusztulásával végződik.« »A nagy állatfajok már részben, vagy egészen kivesztek és a kis állatok ártatlan világa is sokat

szenvedett. A kultúrával járó megváltozott élet­ körülmények következtében mind több és több állatfaj esik áldozatul s lassanként egészen k i ­ pusztul a Föld színéről. Nincs másképen a növé­ nyek világában sem. A fejsze könyörtelenül pusztít a pompás őserdőben, melynek állománya egyre jobban ritkul. A faóriások egymásután hullanak le, hogy soha többé fel ne támadjanak. A mocsarak és ingoványok kiszárításával, a patakok és folyók szabályozásával, egész mező- és erdőgazdaságunk­ kal meg iparunkkal mintha csak azon munkál­ nánk, hogy létfeltételeikben s nem ritkán halálosan támadjuk meg az állatokat és a növényeket.« »Az a veszély, hog}' az élők világa helyrehoz­ hatatlanul megmásítja arculatát az emberi be­ avatkozás következtében, a nagy kultiirájú orszá­ gokban nem ok nélkül keltett aggodalmat. Min­ denütt akadtak széleslátókörű férfiak, tudósok és természetbúvárok egyaránt, akik nemcsak hogy fölismerték ezt a veszedelmet, hanem r e á m u t a t t a k arra a halaszthatatlan kötelességre is, hogy a természet ősi eredetiségét meg kell oltalmazni. E z t az oltalmat k i kell terjeszteni, ha nem is mindenre és mindenütt, mert hiszen ez keresztülvihetetlen, de legalább a Föld egyes pontjaira és az állat- és növényvilág egyes képviselőire.« »Az őstermészet kincseinek megmentésére ala­ kult intézmények azonban csak kisebb földterü­ let, többnyire egyetlen természeti tárgy védelmére keletkeztek, míg egyes jellemző, nagyobbterjedelmű tájképeknek, az ősi tájjellemeknek egész állat- és növényvilággal együtt eredeti állapotban való megőrzése, a természet erőinek hosszú időre terjedő szabad kifejlése csakis úgy érhető el, ha gondoskodásunk számottevő nagy területre és a természet minden alkotására és nyílvánulására terjed k i , és szigorúan őrködünk, hogy e területek a jövőben is minden emberi beavatkozástól távol maradjanak.« Erről álmodott Déchy Mór és a külföldi példák hadseregét mozgósította a Pató Pálok ellen. A z

Pedig a YellowstonePark, a legnagyobb nem­ zeti kert, igazán amerikai méretekkel körülhatá­ rolt földdarab. Nagyjából akkora lehet, amekkora Bács-Bodrog vármegye területe volt Trianon előtt. Nehog}' azt higyje valaki, hogy ezeket az óriási földterületeket csak az állam vásárolta össze. Ó nem! A gazdag válla­ latok és magánosok na­ gyon jól t u d t á k , mi a kötelességük a közösség iránt, ahonnan vagyo­ nukat kapták. Mr. Fay hálából odaajándékozta azt a 28 hektárnyi erdőt, ahol évente a nyarat töl­ teni szokta. Mrs. Tudor, a Mmo^-testvérek és mások sietve követték a példát. Harriman, Rocke­ feller és Morgan, a három pénzfejedelem pedig New York államnak ajándé­ kozta természetvédelmi célokra a Hudson-folyó völgyének 40 négyzetkilo­ méter kiterjedésű, mint­ egy 12 millió korona ér­ tékű területét. Bár a YellowstoneParkban sokféle termé­ szeti ritkaság és szépség van együtt, marad elég különleges természeti em­ lék a többi nemzeti kert számára is. A YellowA Yosemite-völgy b e j á r a t a felől nézve. stone-tó, a YellowstoneA k é p bal oldalán a Capitan-szirt, jobb oldalán a Menyasszonyfátyol-vízesés River világhírű mély szurdokai, az úgynevezett Yellowstone-cannon-ok, a egyik híres példát, a Yellowstone-Parkot állította Mammut-vízesések sziklapárkányai, a melegvízcsatasorba. Úgy gondolta, ha arányosan kisebb források és geizirek csodálatos világa páratlan méretűnek, de ilyesféleképen teremthető meg a érdekesség ugyan, mindezt festői szépségben mégis Magyar Nemzeti Kert is. »A magyar Nemzeti Park jóval felülmúlja a kaliforniai Sierra Névada hegy­ megalapítása eseménye lesz kulturális életünknek láncban lévő Yosemite Valley nemzeti kertje. s ezzel az alkotással méltán számot tarthatunk min­ Bizony, hallatlanul fiatal ez az Amerika! den művelt nép, az egész művelt világ, és hazánk­ Nyolcvan évvel ezelőtt jóformán mit sem tudtak ban az utókor meleg elismerésére és hálájára.« még a Yosemite-völgy természeti csodáiról. Ma A példa helyes volt. Amerika törekedett arra pedig nemcsak világraszóló látványosság, hanem elsőízben, hogy a természetet, élő és élettelen az Egyesült Államoknak valóságos »klasszikus« világával együtt megmentse s a kiválasztott terü­ tájképi szépségei közé tartozik, akárcsak a Nia­ letek érintetlenül maradjanak az utókorra. így gara-vízesés. lettek ezek a nemzeti kertek Amerika büszkeségei. Amikor 1848 január havában egy svájci fűrész­ Nem veri fel az erdők csendjét a fejszecsattogás, malomtulajdonos a Sakramento egyik mellék­ nem vezet át rajtuk a vasút, nem is beszélve a folyójában, a homokban aranyat talált, futó tűz vadászati és halászati tilalomról. Nem üldözi senki módjára terjedt el a híre Kalifornia mesés arany­ a ragadozókat sem. A védelem egyformán mér gazdagságának. Megindult az aranykeresők fékez­ jobbra és balra. A z óriástermetű grizzly vagy a hetetlen áradata. Az elhagyott tájék, ahol leg­ baribál ugyanolyan »kedves lakó«, mint a leg­ feljebb néhány nyomorúságos indiántörzs csavar­ jámborabb szarvas. gott, a »távol nyugat«, benépesedett. A z aranyat

szállító folyó egyre to­ v á b b csalogatta a mohón k u t a t ó fehéreket. Egyre tovább nyomultak föl­ felé a folyó völgyében. A folyó a Sierra Nevada oldalán rohant alá, a 4000-4500-méteres hegy­ óriások hazájából. A hósapkás csúcsok kelet felől tekintettek a völgyre. Hírhedt föld lett a vidék. A z aranyásók nem voltak valami szelíd em­ berek és az aranyat akár­ hányszor ott vették, illetve attól vették, ahol és akitől éppen lehetett. Egy késszúrással fizettek érte a lapocka alá, a többit rábízták a vadon őserdő mindent befedő és elkorhasztó avarjára. Egyszer aztán katona­ csapat jelent meg a völgyben Savage őrnagy vezényletével, hogy ren­ det teremtsen. E g y in­ diántörzsre találtak ott. Az indiánok a grizzlymedve bennszülött neve u t á n »yosemite«-nek ne­ vezték magukat. A fe­ hérek még aznap este elnevezték róluk a helyet Yosemite-nek. Ezek az első táborozók természetesen keveset gyönyörködhettek a festői tájban, mert éppen elég bajuk volt a hozzáfér­ hetetlen menedékekből hadakozó indiánokkal. A Elég ügyesek és bátrak voltak ahhoz, hogy meg­ keserítsék a fehérek életét, de mivel kevesen voltak, végül mégis csak k i ­ szorították őket a völgyből. Néhány évvel később már elterjedt a híre a tájék csodálatos szépségének. Ujabb népvándorlás indult meg a Yosemite felé, a természetjárók ezrei özönlöttek oda, s 1855-ben már fogadó v á r t a a kirándulókat, tíz év multán pedig Kalifornia állami tulajdonnak foglalta le a területet. 1890-ben megszervezték a Yosemite nemzeti kertet, amely a Sierra Nevada egy része, mintegy 24 kilométer a hossza és másfél kilométer széles. Jóval kisebb tehát a Yellowstone-parknál, de magába zárja a Mammutfenyőriek, a Sequoja gigantea-nak utolsó ligetét, a Mariposa-t. A Yosemite-völgy sajátos varázsa alpesi jel­ legű, változatos hegyeiben és sziklacsoportjaiban rejlik. Gránitba metszett óriási teknőre hasonlít. 1200 méternyi magasságban van a tenger színe fölött. A völgy falai roppant meredekek, olykor csaknem függőlegesekés a völgyfenékből 1000—1500 méterre emelkednek k i . H a a vándor az őserdőn

k a t e d r á l i s . A t ó körül a v é d e t t őserdő.

á t az Inspirations point-xa, a ^lelkesedés pontjára« ér, csaknem 2000-méteres mélység nyílik meg lába alatt. Lent látja a Mercedes-folyótól átszelt Yosemite-völgyet, köröskörül a Sierra hófedte ormait. Valamikor azt hitték, hogy a völgy a földkéreg vetődései mentén keletkezett olymódon, hogy a mai völgyfenék a mélységbe süllyedt. De ez a pokoli színjáték sohasem t ö r t é n t meg és a Sierra egy része nem ilyen mérhetetlen süllyesz­ tőbe zökkent alá. A völgy úgynevezett korroziosvölgy, amilyen számtalan van Észak-Amerikában és a Mercedes-folyó mosta k i magának. A k u t a t ó k azt is bebizonyították, hogy a jégkorszakban jégár mélyítette a folyó ágyát és így keletkezett a völgy határozott U-alakja. A völgy fenekét sötétzöld alpesi rét és ősi erdőségek fedik. Ebből a színes lombszőnyegből merednek k i a csupasz sziklafalak. Tetejükről vízesések dörögnek alá a mélységbe. A sziklák tövében nincsen kőtörmelék, a gránitból finom

murva lesz, szétmállik és elkeveredik a talajjal. 790-méteres magasság­ ból zuhan le a Yosemitevízesés, a világnak ta­ lán legmagasabb vízesése. Az ünnepélyes csendben messziről hallható a völgy számtalan vízesésének zsongása, a hang átjárja a levegőt a völgy egész hosszában, az ámuló ember elvarázsolt lélek­ kel figyel a csodálatos összhangra. A »Menyasszonyi fátyol-vízesés« csak 200 méterről zuhog alá, de a szél az esés köz­ ben szétporló víztömeget, akár a felhőt, hol ide, hol oda hajtja, olyan, mintha menyasszonyi fátyol lo­ bogna alá a szikláról a levegőben. A víz alul meredek halmocska há­ t á n összegyűl és őrjöngő sebességgel rohan le a völgy fenekére. A Yosemite-völgy né­ hány órányira van San Franciscótól. A vonat a Mercedes mentén fut dél­ keletnek az E l Porta állo­ másig. Onnan tükörsima gépkocsi út kanyarog a mindjobban szépülő vidé­ ken át, mígnem hét mér­ föld u t á n eléri a nagy Cannon sajátságos bejáratát. A völgy bejáratát az El Capitan 900 méter magas, halványszínű gránitszikla égnektörő tömege őrzi. A másik olda­ lon a Katedrális emelkedik gótikus torony mód­ jára. A bemutatott képen a völgy fenekén összegyűlt vízben tükröződik öreg fenyőszálak között. Festeni sem lehetne furfangosabban »festői« képet. A völgy közepén emelkedik a »Washington

ÖRÖKLÉSTANI

VIZSGALATOK

A Washington-emlék gránitszirtje.

emlék«, átellenben vele a 2000 méter magos »Pélkupola«. Az utóbbi lekerekített tetejű gránitkúp, olyan, mintha éles késsel kettészelték volna és csak a fele maradt a helyén. Pábánál, a völgyben a Tükör-tó (Mirror-Lake) terül el. Apró pata­ kocska táplálja s vize olyan tiszta, hogy csendes hajnalon vagy alkonyattal a völgyet övező szirt­ óriások képe tükröződik benne a sötétlő fenyves alján.

RÖNTGEN-

Irta:

ES

RADIUMSUGARAKKAL.

Regős József.

A i n u l t s z á z a d vége ó t a tudjuk, hogy bizonyos anyagok, p é l d á u l a r á d i u m , á l l a n d ó a n k ü l ö n ö s sugarakat b o c s á t a n a k k i m a g u k b ó l . E z e k a sugarak sok o l y a n anyagon t u d n a k á t h a t o l n i , amelyen a k ö z ö n s é g e s f é n y nem terjed á t . U g y a n i l y e n á t h a t o l ó k é p e s s é g ü k v a n a v i l l a m o s s á g g a l fejleszthető X - s u g a r a k n a k ; ezeket fel­ fedezőjükről R ö n t g e n - s u g a r a k n a k is nevezik. A R ö n t g e n ­ sugarak és a r á d i u m s u g a r a k valamennyire az emberi testen is t u d n a k á t h a t o l n i . H a ezek a sugarak hosszabb ideig é r i k a testet, b ő r g y u l l a d á s t , esetleg s z ö v e t r o n c s o l á s t is okozhatnak. A z ú j a b b o r v o s t u d o m á n y egyre gyak­ rabban a l k a l m a z z a a sugarakat gyógyításra ; köz­

t u d o m á s ú példáid szerepük a rákbetegség gyógyításában ; a sugaraknak bizonyos adagja ugyanis a r á k o s sejteket elroncsolja, ugyanez az adag azonban az egészséges sejtekre m é g n e m á r t a l m a s . M i n t e g y h ú s z é v ó t a , a m i ó t a az ö r ö k l é s t u d o m á n y nagyobbat haladt, az ö r ö k l é s k u t a t ó k k í s é r l e t e i k b e n a R ö n t g e n - és a r á d i u m s u g a r a k a t is h a s z n á l j á k . A t u d ó s o k a s u g a r a k k a l k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y i és á l l a t i szervezeteket kezeltek ; vagy az egész testet b e s u g á r o z t á k vagy csak bizonyos t e s t r é s z e k e t , esetleg c s u p á n a s z a p o r í t ó sejteket. Megfigyelték az okozott v á l t o z á s o k a t , t o v á b b á ezeknek a v á l t o z á s o k n a k á t s z á r m a z á s á t az u t ó d o k r a , vagyis

Keresztezési kísérletek­ k e l meg lehetett á l l a p í t a n i , hogy a R ö n t g e n - s u g a r a k a b e s u g á r z o t t légy sejtjeinek öröklést közvetítő anyagá­ ban, a kromoszómákban okoztak m é l y r e h a t ó válto­ z á s t , ellenben i l y e n v á l t o z á ­ sok a be nem s u g á r z o t t s z ü l ő ­ ben nem t ö r t é n t e k . Igen sok esetben a k r o m o s z ó m a o l y ­ m ó d o n v á l t o z i k , hogy az ú j i v a d é k kifejlődését g á t o l j a ; i l y e n k o r azt mondjuk, hogy valamelyik kromoszóma egyik pontjában halálost é n y e z ő (letális faktor) kelet­ kezett. A halálos-tényező rendszerint csak abban az esetben p u s z t í t , h a k é t s z e r e s az adagja. Az öröklési anyagból (a k r o m o s z ó m á k összességéből) ugyanis csak­ n e m m i n d e n szervezetben k é t s z e r e s adag v a n , m é g p e ­ d i g egyszer a n y a i és egyszer apai részről. H a a h a l á l o s ­ t é n y e z ő csak a b e s u g á r z o t t s z ü l ő ivarsejtjeiben v a n meg, a be nem s u g á r z o t t s z ü l ő ivarsejtjei ellenben egészsé­ gesek, a k k o r az i v a d é k k i ­ fejlődhetik, de a halálos­ t é n y e z ő benne lappang. H a az u t ó b b i a k a t egymással A Félkupola kétezer m é t e r magas tömege. keresztezzük, megvan a lehetőség, hogy ugyanazt a halálos-tényezőt tartalmazó k é t ivarsejt t a l á l k o z i k ; az i l y e n i v a d é k m á r a fejlődés öröklési m e n e t é t . ) Stein E. p é l d á u l 1919-ben r á d i u m k o r a i s z a k á b a n elpusztul. M i n t h o g y a k r o m o s z ó m á k s u g a r a k k a l kezelte a k e r t i - o r o s z l á n s z á j a t (Antirrhinum között vannak olyan különlegesek, úgynevezett ivari május), mire ö r ö k l ő d ő vagyis a s z a p o r í t ó s e j t e k k e l az k r o m o s z ó m á k , ) amelyeknek j e l e n l é t é t ő l függ, hogy n ő i t i t ó d o k b a á t s z á r m a z ó v á l t o z á s o k ( m u t á c i ó k ) keletkeztek, vagy h í m u t ó d fog kifejlődni, é r t h e t ő , hogy h a a be­ t o v á b b á a növényen olyan megváltozások (rádiomorfósugárzás a halálos-tényezővel valamelyik ivari kromo­ zisok) is kifejlődtek, amelyeket csak i v a r t a l a n s z a p o r í ­ s z ó m á t s ú j t j a , az u t ó d o k b a n vagy a n ő s t é n y e k v a g y a t á s s a l lehetett fenntartani. h í m e k n a g y o n megfogyatkoznak. A z a m e r i k a i Muller 1927-ben R ö n t g e n - s u g a r a k k a l kezelte a b o r m u s l i c á t (Drosophila melanogaster), az A z e m l í t e t t b o r m u s l i c a sejtjeiben n é g y k ü l ö n b ö z ő ö r ö k l é s t a n i k u t a t á s o k n a k ezt a kedvelt l é g y f a j á t . R e n d ­ k r o m o s z ó m a v a n , ezek egyike a n e m i s é g e t m e g h a t á r o z ó szerint csak az egyik s z ü l ő t , a h í m e t v a g y a n ő s t é n y t , ivari k r o m o s z ó m a . M a m á r a bormuslica többszáz s u g á r o z t a be, ezt a z u t á n be nem s u g á r z o t t léggyel b é l y e g é r ő l pontosan tudjuk, hogy elemi k e z d e m é n y e i k p á r o s í t o t t a . Sok esetben m á r az i l y m ó d o n k e l e t k e z ő első (a gének) m e l y i k k r o m o s z ó m á b a n v a u n a k és m i l y e n n e m z e d é k b e n m u t a t k o z t a k bizonyos r e n d e l l e n e s s é g e k , sorrendben helyezkednek el benne. A b e s u g á r z á s k ö v e t ­ m u t á c i ó k , a k ö v e t k e z ő m á s o d i k n e m z e d é k b e n pedig a k e z t é b e n megesett, hogy v a l a m e l y i k k r o m o s z ó m á n a k v á l t o z a t s z á z a l é k a m e g n ö v e k e d e t t , vagyis m é g t ö b b egy d a r a b k á j a leszakadt és m á s i k kromoszómához ú j v á l t o z a t ú e g y é n lett. A z ú j v á l t o z a t o k egy r é s z é t m á r tapadt. E z az á t h e l y e z ő d é s , v a g y i s »transzlokáció« r é g e b b e n i s m e r t é k , a t e n y é s z t é s f o l y t á n ö n k é n t és jelensége. A leszakadt k r o m o s z ó m a - d a r a b k á h o z k ö t ö t t v á r a t l a n u l keletkeztek; ilyenek a rendesen piros szem b é l y e g e k az á t h e l y e z ő d é s k ö v e t k e z t é b e n másképen helyett fehér szem, a s z o k o t t n á l a p r ó b b szem, rendelle­ ö r ö k l ő d t e k . A z is m e g t ö r t é n t m á r , hogy a m i k o r a meg­ nesen k i s s z á r n y a k és m á s t u l a j d o n s á g o k . Ugyanezek v á l t o z o t t alakit bormuslicát besugározták, utódai az e l t é r ő f a j t á k a R ö n t g e n - s u g á r h a t á s á r a is keletkeztek, v i s s z a v á l t o z t a k az eredeti rendes b o r m u s l i c á v á . IJzt a z o n k í v ü l o l y a n új v á l t o z a t o k is t á m a d t a k , amilyeneket nevezik » v i s s z a m u t á l á s « - n a k . V a n n a k esetek, a m i k o r a a t e n y é s z t é s i k í s é r l e t e k b ő l m é g n e m ismertek. Hosszabb b e s u g á r z á s n e m az ivarsejt k r o m o s z ó m a - á l l o m á n y á b a n ideig h a t ó b e s u g á r z á s r a az ú j alakok t ö m e g e s e b b e n okoz v á l t o z á s t , hanem k ö z v e t l e n ü l a fejlődő b é l y e g r e jelentek meg. v a n h a t á s s a l . I l y e n k o r a b e s u g á r z á s e r e d m é n y e azonnal 1

2

1

) Stubbe : »Über die Möglichkeiten der experimentellen K r zeugung neuer Pflanzenrassen durch k ü n s t l i c h e Anslösung von Mutationen«. Der Züchter. 1929. 1.

!

) Regös : A z ivar az ö r ö k l é s t a n m e g v i l á g í t á s á b a n , mészét. 1936. 10.

A Ter-

mutatkozik* H a a p i r o s s z e m ű b o r m u s l i c á t p é l d á u l fehérs z e m ű v e l k e r e s z t e z z ü k , v a l a m e n n y i u t ó d p i r o s s z e m ű , de b e n n ü k lappang a f e h é r s z e m ű s é g . H a az e b b ő l a kereszte­ zésből s z á r m a z ó i v a d é k o t fiatal l á r v a k o r á b a n R ö n t g e n ­ s u g á r r a l k e z e l j ü k (Patterson, 1929.), egyes fejlett legyeken fehér s z e m r é s z l e t e k e t t a l á l h a t u n k . E b b e n az esetben t e h á t az X - s u g a r a k a test s z ö v e t e i b e n o k o z t a k m u t á c i ó s v á l t o z á s t . Muller-nek. most ismertetett k í s é r l e t e i t Serebrovsky é s üubinin ) m e g i s m é t e l t e é s u g y a n o l y a n ered­ m é n y e k r e jutottak. H a s o n l ó m ó d o n k í s é r l e t e z t e k n ö v é n y e k k e l is. Goodspeed 1927-ben a b e l t e n y é s z t é s s e l k a p o t t tisztafajú d o h á n y b i m b ó i t R ö n t g e n - s u g a r a k k a l kezelte. A h a t á s nem m i n d e g y i k b i m b ó b a n . volt e g y e n l ő . A legerősebb h a t á s azokban a b i m b ó k b a n mutatkozott, amelyekben é p p e n az ivarsejteket t e r m e l ő s e j t o s z t ó d á s zajlott le. A besugárzott dohány utódainak t ö b b mint húsz s z á z a l é k á b a n voltak k ü l ö n b ö z ő a l a k t a n i és é l e t t a n i e l ­ v á l t o z á s o k . A z új b é l y e g e k egy része ö r ö k l ő d ő v o l t . A górcsövi v i z s g á l a t k i d e r í t e t t e , hogy a sejtek k r o m o ­ s z ó m a - á l l o m á n y á b a n alakbeli vagy s z á m b e l i v á l t o z á s t ö r t é n t . H a s o l d ó m ó d o n k í s é r l e t e z t e k a maszlaggal (Datura stramonium), E n n e k b e s u g á r z á s a g y a k r a n azt e r e d m é n y e z t e , hogy a testi sejtek k é t s z e r e s k r o m o s z ó m a ­ á l l o m á n y a az ivarsejtek keletkezése a l k a l m á v a l n e m feleződött meg, hanem az egyik ivarsejtbe eggyel t ö b b , a m á s i k b a eggyel kevesebb k r o m o s z ó m a jutott. E z a z u t á n a b e l ő l ü k k e l e t k e z ő fejlett n ö v é n y e k r e is hatott, m i n t h o g y ezekben a k r o m o s z ó m á k s z á m a a r e n d e s t ő l e l t é r t . 3

amelyeken semmi színbeli v á l t o z á s n e m volt. H a e z u t á n a n ö v é n y t ú j r a b e s u g á r o z t á k , a v i r á g s z í n e z e t b e n az előbbi k ö r f o l y a m a t m e g i s m é t l ő d ö t t . A k u t a t ó k a v i r á g t a r k a s á g á n a k ezt a s z a b á l y o s v á l t a k o z á s á t akkor is észlelték, a m i k o r m á s P e t u n i a t ö r z z s e l k í s é r l e t e z t e k , amelynek ö r ö k l é s t a n i szerkezete (genetikai k o n s t i t ú c i ó ja) az előbbi t ö r z s t ő l e l t é r t . E b b ő l l á t h a t ó , hogy az X - s u g a r a k a P e t ú n i á v a l v é g z e t t k í s é r l e t b e n n e m hatottak a k r o m o s z ó m á l i s összetételre, az öröklési á l l o m á n y t n e m v á l t o z ­ t a t t á k meg, hanem csak m e g g á t o l t á k a f e s t é k k é p z ő d é s t a v i r á g s z i r o m egyes sejtjeiben. É r t h e t ő t e h á t , hogy a sugarak h a t á s á r a keletkezett t a r k a v i r á g ö n b e p o r z á s á b ó l s z á r m a z ó m a g v a k b ó l az eredeti e g y s z í n ű v i r á g ú n ö v é n y e k fejlődtek, t e h á t a m e s t e r s é g e s v i r á g t a r k a s á g n e m ö r ö k ­ l ő d ö t t . A z i l y e n j e l e n s é g e t » s z o m a t i k u s variáció«-nak, vagyis testi v á l t o z é k o n y s á g n a k nevezik. N é h á n y esetben azonban a foltos v i r á g ö n b e p o r z á s á b ó l k e l e t k e z ő magvak­ b ó l ugyancsak f o l t o s v i r á g ú n ö v é n y e k f e j l ő d t e k ! V a l ó ­ s z í n ű , hogy ezekben az esetekben az X - s u g a r a k magukat a s z a p o r í t ó sejteket, a v i r á g p o r t és a petesejtet m ó d o s í ­ tották.

A magvak besugárzása részben a bimbók besugár­ zásához hasonló eredménnyel járt. A r á d i u m m a l v é g z e t t n ö v é n y k í s é r l e t e k k ö z ü l részle­ tesebben i s m e r t e t j ü k Buchhoh és Blakeslee ) k í s é r l e t e i t . E z e k a k u t a t ó k s u g a r a k k a l k e z e l t é k a maszlag (Datura) v i r á g p o r s z e m e i t , a p o l l e n s z e m c s é k e t és a b i b é r e k e r ü l t virágpornak a bibeszálban végighatoló nyúlványait, a p o l l e n t ö m l ő k e t . S u g á r f o r r á s n a k nem m a g á t a r á d i u m o t , hanem ennek á t a l a k u l á s i t e r m é k é t , a » r á d i u m e m a n á c i ó « Moore és Haskins*) 1935-ben a P e t ú n i a v i r á g á v a l n e v ű g á z n e m ű anyagot h a s z n á l t á k . A z e m a n á c i ó is k í s é r l e t e z e t t . A z t v i z s g á l t á k , hogy a m é r s é k e l t k e m é n y ­ k i b o c s á t nagy á t h a t o l ó k é p e s s é g ű sugarakat. Gager é s s é g ű — vagyis n e m t ú l e r ő s á t h a t o l ó e r e j ű — R ö n t g e n ­ Blakeslee m á r 1921-ben dolgoztak a r á d i u m e m a n á c i ó v a l sugarak m i l y e n h a t á s s a l vannak a v i r á g s z í n e z e t é r e . és a maszlag v i r á g r ü g y e i t s u g á r o z t á k be. E z a l k a l o m m a l A z egyik k í s é r l e t s o r o z a t b a n a v i r á g b i m b ó t s u g á r o z t á k a sugarak a s z a p o r í t ó s z e r v e k b e n az érési s e j t o s z t ó d á s t be, m á s esetben pedig a magvakat. A kísérleti c é l r a z a v a r t á k meg, s ennek az lett a k ö v e t k e z m é n y e , hogy h a s z n á l t v i r á g o k sokféle s z í n e z e t ű e k voltak, fehérek, az ivarsejtekbe n e m pontosan feleannyi k r o m o s z ó m a r ó z s a s z í n ű e k , a p r ó fehér p o n t o k k a l t a r k á z o t t b í b o r s z í u ű e k , s z a b á l y t a l a n u l fehérfoltos pirosak és m é g m á s jutott, m i n t a m e n n y i a testi sejtekben volt. A rend­ ellenes k r o m o s z ó m a s z á m ú i v a r s e j t e k b ő l t e r m é s z e t e s e n s z í n ű e k , t o v á b b á az ezeknek a k ü l ö n b ö z ő v á l t o z a t o k n a k rendellenes k r o m o s z ó m a s z á m ú n ö v é n y keletkezett, s k e r e s z t e z é s é b ő l s z á r m a z ó i v a d é k o k a t is b e s u g á r o z t á k . ez a k r o m o s z ó m á l i s e l t é r é s k ü l s ő b é l y e g e k b e n is meg­ A s z á r a z m a g v a k s o k k a l nagyobb s u g á r a d a g o t k a p t a k , n y i l v á n u l t . H a a v i r á g p o r t s u g á r o z z u k be, a s z á m b e l i m i n t a v i r á g b i m b ó k , m i n t h o g y a m a g v a k az X - s u g a r a k k r o m o s z ó m a - r e n d e l l e n e s s é g e k e t e l k e r ü l j ü k , mert a v i r á g ­ k a l szemben e l l e n t á l l ó b b a k a b i m b ó k o s z t ó d ó fiatal por hímjellegű s e j t m a g j á b a n m á r a s z a b á l y o s fél-kromo­ sejtjeinél. s z ó m a s z á m v a n meg. A k í s é r l e t e k h e z c s e r é p b e n nevelt P e t ú n i á k a t h a s z n á l ­ Nevezett k u t a t ó k 1927-ben a v i r á g p o r t r á d i u m ­ tak ; ezeken sok — k ü l ö n b ö z ő fejlettségű — fiatalabb e m a n á c i ó v a l k e z e l t é k ; ezt a v i r á g p o r t a z u t á n be n e m és i d ő s e b b v i r á g b i m b ó volt. Csak egy á g a t s u g á r o z t a k s u g á r z o t t n ö v é n y b i b é j é r e v i t t é k á t . A s z á r m a z ó magok­ be, a n ö v é n y t ö b b i részét a sugarak h a t á s a elől ó l o m ­ ból 1928-ban ü v e g h á z b a n n e v e l t é k fel a n ö v é n y e k e t . lemezzel e l t a k a r t á k , t e h á t ugyanazon a n ö v é n y e n voltak Ezekből a növényekből később a második nemzedéket b e s u g á r z o t t v i r á g o k é s ö s s z e h a s o n l í t á s r a v a l ó ellenőrző is k i t e n y é s z t e t t é k . A v i z s g á l a t o k célja annak m e g á l l a p í ­ v i r á g o k . A b e s u g á r z á s csak e g y - n é g y percig tartott, t á s a volt, hogy a sugarak h o g y a n hatnak a v i r á g p o r ­ a z u t á n a n ö v é n y e k e t az ü v e g h á z a k b a n n e v e l t é k t o v á b b . t ö m l ő n ö v e k e d é s é r e és ebben az esetben a s z a b á l y t a l a n s á g Hosszabb ideig t a r t ó b e s u g á r z á s n a k p u s z t í t ó h a t á s a hogyan ö r ö k l ő d i k t o v á b b az u t ó d o k r a ? Rendes k ö r ü l ­ volt. A k u t a t ó k az egyik k í s é r l e t b e n a tiszta r ó z s a s z í n ű m é n y e k k ö z ö t t figyanis a b i b é r e k e r ü l t v i r á g p o r s z e m e k b ő l v á l t o z a t o t h a s z n á l t á k , s az e r e d m é n y é r d e k e s s z a b á l y o s ­ t ö m l ő s z e r ű n y ú l v á n y o k i n d u l n a k k i , s m i n t h o g y ezekben s á g b a n n y i l v á n u l t meg. A b i m b ó k b e s u g á r z á s a u t á n a t ö m l ő k b e n v a n n a k a hímjellegű sejtmagok, a t ö m l ő k l e g k o r á b b a n n y í l ó , t e h á t legfejlettebb v i r á g o k o n n e m a b i b e s z á l b a n addig n ő n e k lefelé, a m í g elérik a magvolt s e m m i v á l t o z á s , az e z u t á n n y í l ó v i r á g o k o n finom k e z d e m é n y p e t e s e j t j é t . A maszlag v i r á g p o r t ö m l ő j é n e k fehér pontok, v a g y i s s z í n t e l e n sejtcsoportok v o l t a k n ö v e k e d é s i sebessége ó r á n k é n t 2-7 m i l l i m é t e r r e becsül­ észlelhetők, a k é s ő b b m e g j e l e n ő v i r á g o k d u r v á n fehér­ hető. foltosak v o l t a k , a m é g k é s ő b b i e k e n fehér v o n a l a k mutatkoztak, s legutoljára olyan virágok nyíltak, A z é r e t t v i r á g p o r s z e m e k e t o l y m ó d o n s u g á r o z t á k be, hogy a piciny ü v e g c s ő b e z á r t r á d i u m e m a n á c i ó t a m é g ') A. S. Serebrovsky a n d N. P. Dubinin : »X-ra\' experiments fel n e m n y í l t portokok közelébe egy m i l l i m é t e r n y i r e with Drosophilái. The Journal of Heredity. 1930. 6. 259—265. old. ) C. N. Moore a n d C. P. Haskins : »X-ray induced modifications of flower color i n the Petúnián. The Journal of Heredity. 1935. 9. 349—355. old.

5

4

5

) J. T. Buchhoh and A. F. Blakeslee: »Radium experiments with Datura«. The Journal of Heredity. 1930. 3. 119—129. old.

h e l y e z t é k el és tizennyolc percig h a g y t á k ott. A v i r á g ­ p o r t ö m l ő t tigy s u g á r o z t á k be, hogy az ü v e g c s ő b e n l é v ő e m a n á c i ó t a b i b e s z á l felső r é s z é h e z e r ő s í t e t t é k , m i u t á n a beporzás előbb m á r megtörtént. Ezáltal a virágpor­ t ö m l ő k n e k s u g a r a k t ó l e l á r a s z t o t t szakaszon kellett á t ­ haladni. A v i r á g p o r t ö m l ő k a virágporszemeknél sokkal g y e n g é b b e m a n á c i ó t k a p t a k , viszont s o k k a l hosszabb ideig, t i z e n n é g y ó r á i g t a r t o t t a b e h a t á s . I l y m ó d o n k e v é s s u g á r esetleg a m a g h á z a t is é r h e t t e , ezt pedig el kellett k e r ü l n i , de ez a s u g á r m e n n y i s é g m é g a s z á z a d r é s z e sem volt annak a m e n n y i s é g n e k , amelyet a v i r á g p o r t ö m l ő k kaptak. A v i r á g p o r t ö m l ő t ugyanis a s u g á r f o r r á s t ó l leg­ feljebb egy m i l l i m é t e r t á v o l s á g v á l a s z t o t t a e l , ellenben ugyanakkor a m a g h á z legalább negyvenöt niilliméternyire volt. A besugárzott h í m szaporítósejtek felhasználásával k e l e t k e z ő t o k t e r m é s e k b e n csak k e v é s m a g f e j l ő d ö t t , ellenben a t e r m é s b e n igen sok elhalt m a g k e z d e m é n y t lehetett t a l á l n i . E z e k b ő l a m a g v a k b ó l rendes a l a k ú n ö v é n y e k f e j l ő d t e k , a sejtekben m é g a sejttani v i z s g á l a t is a s z a b á l y o s k r o m o s z ó m a s z á m o t m u t a t t a k i . E g y r e n d e l l e n e s s é g e t ezeken a n ö v é n y e k e n m é g i s lehetett észlelni, a v i r á g p o r s z e m e k n e k k ö r ü l b e l ü l a fele v a g y nem volt é l e t k é p e s , vagy é l e t k é p e s s é g e g y e n g ü l t , t e h á t vagy nem b o c s á t o t t a k k i magukból virágportömlőt, v a g y csak igen lassan n ő t t e k lefelé a b i b e s z á l b a n . E l l e n ­ ben csaknem v a l a m e n n y i be n e m s u g á r z o t t v i r á g p o r ­ szem tudott t ö m l ő t k i b o c s á t a n i , c s í r á z n i ! Ú g y l á t s z i k t e h á t , hogy a b e s u g á r z o t t v i r á g p o r s z e m e t o l y a n v á l t o z á s éri, amely az u t ó d n ö v é n y v i r á g p o r s z e m e i n e k a felén ú j r a m u t a t k o z i k . H a ennek az első n e m z e d é k n e k v i r á g ­ p o r á t á t v i s s z ü k egészséges n ö v é n y b i b é j é r e , a k e l e t k e z ő m á s o d i k n e m z e d é k egyes n ö v é n y e i n megint m u t a t k o z i k a s z ü l ő k r e n d e l l e n e s s é g e , vagyis a v i r á g p o r s z e m e k n e k k ö r ü l b e l ü l a fele n e m c s í r á z ó k é p e s . Most m á r n y i l v á n v a l ó , hogy az eredeti v i r á g p o r s z e m k r o m o s z ó m a - á l l o m á n y á b a n a s u g á r k e z e l é s á l t a l v a l a m e l y i k ö r ö k l é s i elem m e g v á l ­ tozott, vagyis g é n - m u t á c i ó t ö r t é n t , s ez s z a b á l y o s a n tovább öröklődött. A m i k o r nem magukat a virágporszemeket, hanem a n ö v e k e d ő t ö m l ő k e t s u g á r o z t á k be, a k e l e t k e z ő első, majd második nemzedék valamennyi virágporszeme ugyan c s í r á z o t t , de az a r e n d e l l e n e s s é g v o l t észlelhető, hogy a v i r á g p o r s z e m e k n e k k ö r ü l b e l ü l a fele a bibe­ s z á l b a n igen lassan n ő t t lefelé. E z á l t a l ezek a l a s s ú v i r á g p o r s z e m e k esetleg n e m is termelhettek u t ó d o k a t , mert a gyorsabban n ö v e k e d ő v i r á g p o r s z e m e k meg­ előzték őket. Befejezésül m é g egy v i z s g á l a t o t i s m e r t e t ü n k , ebben a R ö n t g e n - s u g a r a k a t a r r a h a s z n á l t á k , hogy emberi i k r e k c s o n t r e n d s z e r é t h a s o n l í t o t t á k össze. A z emberi ö r ö k l é s t a n u l m á n y o z á s á r a az i k r e k igen alkalmasak. A z i k r e k k é t f é l é k lehetnek, m é g p e d i g azonos i k r e k é s

ÜVEGET PÓTLÓ

e l t é r ő ikrek. A z azonos ikrek csak egy m e g t e r m é k e n y í t e t t p e t é b ő l fejlődnek o l y a n m ó d o n , hogy az o s z t ó d ó pete a fejlődés k o r a i s z a k á b a n k e t t é v á l i k é s m i n d e g y i k fél ö n á l l ó e g y é n n é lesz. E z a j e l e n s é g a polyembriónia. Az e l t é r ő i k r e k ú g y keletkeznek, hogy k é t k ü l ö n b ö z ő pete k é t h í m ivarsejt á l t a l egyszerre t e r m é k e n y ü l meg. E z t polyovuldciá-nak nevezik. A z i k r e k e m i i t e t t k e l e t k e z é s ­ m ó d j a a l a p j á n é r t h e t ő , hogy az azonos i k r e k mindenben megegyeznek, t ö k é l e t e s e n h a s o n l í t a n a k e g y m á s h o z , m é g a n e m ü k is azonos, ú g y h o g y azt mondhatjuk, ugyan­ annak az e g y é n n e k k é t p é l d á n y a jelenik meg. A z e l t é r ő ikrek igen nagyon k ü l ö n b ö z h e t n e k e g y m á s t ó l , a k á r c s a k a k ü l ö n b ö z ő k o r ú t e s t v é r e k . M i n t h o g y az azonos i k r e k n e k egyenlő kromoszómaszerkezetük van, alaktani, élettani, s ő t l e l k i a z o n o s s á g o k a t is v á r u n k t ő l ü k . E z é r t , h a az azonos i k r e k k ü l ö n b ö z ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t , k ü l ö n f é l e k ö r n y e z e t b e n k ü l ö n nevelkednek, m e g f i g y e l h e t j ü k r a j t u k az e g y e n l ő ö r ö k l ö t t b é l y e g e k e t é s a k ü l ö n b ö z ő k ö r n y e ­ zeti h a t á s o k a t . 6

Buschke F. ) ö t h á r m a s - i k e r c s o n t r e n d s z e r é t vizs­ g á l t a meg és R ö n t g e n - f e l v é t e l e k e t k é s z í t e t t r ó l u k . A h á r m a s - i k r e k e s e t é b e n ö r ö k l é s i szerkezet s z e m p o n t j á b ó l a k ö v e t k e z ő esetek l e h e t s é g e s e k : 1. m i n d a h á r o m e g y é n ­ nek azonos k r o m o s z ó m a - á l l o m á n y a v a n , t e h á t t ö k é l e t e s e n h a s o n l í t a n a k e g y m á s h o z ; ezek egy p e t é b ő l keletkeznek. 2. A h á r o m e g y é n k r o m o s z ó m a - s z e r k e z e t e k ü l ö n b ö z ő , e z é r t nem h a s o n l ó k ; ezek h á r o m k ü l ö n b ö z ő p e t é b ő l fejlődnek. 3. V é g ü l lehetséges, hogy a h á r m a s - i k e r b ő l egy p á r h a s o n l ó , mert egy p e t é b ő l s z á r m a z i k , a h a r m a d i k e g y é n ellenben m á s p e t é b ő l a l a k u l . A z azonos h á r m a s - i k e r esete a leg­ ritkább. A Buschke á l t a l m e g v i z s g á l t ö t h á r m a s - i k e r b ő l h á r o m volt k é t p e t é s , egy v o l t e g y p e t é s és egy volt h á r o m p e t é s iker. A R ö n t g e n - f e l v é t e l e k szerint az azonos i k r e k csontrendszere m e g e g y e z ő , ellenben a n e m azonos i k r e k k ö z ö t t k ü l ö n b s é g e k é s z l e l h e t ő k . P é l d á u l a csontok hosszúságában — a m i a test m a g a s s á g á n a k feltétele — a hármas-iker egypetés egyénei között a magasságbeli k ü l ö n b s é g m i n d i g kisebb, m i n t a t ö b b p e t é s e g y é n e k k ö z ö t t , feltéve, hogy a k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k azonosak. A csontok fejlődése bizonyos c s o n t o s o d á s i k ö z p o n ­ t o k b ó l i n d u l k i . A csontosoclás fejlettsége a k ü l ö n b ö z ő gyermekekben e l t é r ő ; l e á n y o k b a n a c s o n t o s o d á s előre­ haladottabb, m i n t az u g y a n o l y a n k o r ú f i ú k b a n . Bizonyos é l e t k o r r a a c s o n t f e j l ő d é s n e k bizonyos pontosan m e g h a t á ­ rozott m é r t é k e j e l l e m z ő . K i s e g y é n i e l t é r é s e k e t m é g i s lehet t a l á l n i , ezek ö r ö k l é s i t é n y e z ő k t ő l f ü g g n e k . A z azonos i k r e k a R ö n t g e n - f e l v é t e l e k szerint a c s o n t o s o d á s előre­ h a l a d o t t s á g á b a n is megegyeznek. M a m á r h a z á n k b a n is n a g y a r á n y ú iker v i z s g á l a t o k a t végeznek. ') Buschke : tThe radiologica] examination of the skeletons of tripletst. The Journal oj Heredity. 1935. 10. 391—410. old.

KAGYLÓHÉJAK.

í r t a : Wagner J á n o s dr. A p u h a t e s t ű á l l a t o k nyersanyagait a k ü l ö n b ö z ő i p a r á g a k nagyon s o k f é l e k é p e n d o l g o z z á k fel. E g y e s fajoknak a f e s t é k a n y a g á t , m á s o k n a k m é r g e s v á l a d é k á t vagy selymes g y a p j á t h a s z n á l j á k i p a r i célra, k e m é n y h á z u k b ó l pedig g y ö n g y h á z , d í s z t á r g y , j á t é k s z e r , csiszoló­ anyag és fogpor k é s z ü l . N a g y o n t a n u l s á g o s é s é r d e k e s bizonyos k a g y l ó f a j o k h é j á n a k feldolgozása ü v e g p ó t l á s

c é l j á r a , a m i v e l sokat foglalkoztak hajdan és foglal­ koznak m é g m a is. A kagylók üvegpótlásra alkalmazása főképen Keleten terjedt el. A régi u t a z ó k k ö z ü l m á r Keyssler e m l í t i 1741-ben, hogy egyes »indiai népek« h á z a i k a t k a g y l ó ­ h é j a k k a l f e d t é k be, ezek k ö z ö t t a k a d t a k k é t l á b h o s s z ú a k is. A z ü v e g e t p ó t l ó k a g y l ó h é j a k a t a Placuna placenta L.

n e v ű k a g y l ó f a j , az angol u t a z ó k nvindow shelh-je és Dwindow pane oyster«-ja termeli, ez a k o r o u g a l a k ú , fehéres, v é k o n y , á t t e t s z ő h é j ú á l l a t , amely az A r á b i a i - t e n g e r t ő ! kelet felé K í n á i g és a F ü l ö p - s z i g e t e k i g terjedt el. Hornell v é l e m é n y e szerint a k a g y l ó t először a k í n a i a k h a s z n á l t á k az a b l a k ü v e g p ó t l á s á r a és m é g m a is s z é l t é b e n h a s z n á l j á k . L e h e t s é g e s , hogy a p o r t u g á l o k a K a n t o n k ö z e l é b e n l é v ő p o r t u g á l kereskedelmi k ö z p o n t o n , M a k a ó n á t i s m e r t é k meg a k a g y l ó i l y e n h a s z n á l a t á t , a z u t á n t ö m e ­ gesen k e z d t é k feldolgozni. A m i k o r P o r t u g á l i a v o l t v i l á g u r a l m o n és I n d i a nagy része p o r t u g á l b i r t o k volt —

A Placuna placenta n e v ű kagyló héja. E z t Ázsiában sok helyen használják az ü v e g p ó t l á s á r a . Wagner János dr. felvétele.

a X V I I . s z á z a d hetvenes é v e i b e n — a k a g y l ó h é j b ó l k é s z ü l t lemezeket m i n d e n ü t t a r i t k a és d r á g á b b ablak­ ü v e g p ó t l á s á r a h a s z n á l t á k . A X V I I I . s z á z a d nagy csigaés k a g y l ó g y ű j t ő i is m e g e m l é k e z n e k erről a s z o k á s r ó l . Keyssler 1741-ben nagyobb tengeri k a g y l ó k r ó l — állí­ t ó l a g Pinna-i&]dkxb\ — ad h í r t , ezek — h a d u r v a és sötét külső héjuktól megtisztítják őket — ablaküvegnek h a s z n á l h a t ó k ; ilyeneket alkalmazott a k k o r t á j b a n Sloane Hans báró is l o n d o n i p a l o t á j á n a k ablakaiban. Jelenleg m á r csak k e v é s o r s z á g b a n h a s z n á l j á k a k a g y l ó k a t erre a célra ; J a p á n b a n , K í n á b a n , Cochink í u á b a n és a F ü l ö p - s z i g e t e k e n azonban m a is m e g t a l á l j u k i l y e n a l k a l m a z á s b a n . Martens K í n á b a n k é t a l a k j u k r a akadt, n é g y s z ö g l e t e s r e és kerekre v á g o t t darabjaikat l á t t a ott. C o c h i n k í n á b a n a h í r e s okínai club« »üvegezett« tornácát akkortájban csak k a g y l ó h é j a k borították, Celebes szigetén főképen Menadoban a l k a l m a z t á k ő k e t , a F ü l ö p - s z i g e t e k e n pedig, L u z o n o n t ö m e g e s e n á r u l t á k a Placuna h é j á t »baliad« vagy »bunehul« n é v e n . E z a nevezetes k a g y l ó a partokhoz közel eső tenge­ rekben él, de az édesvízzel erősen kevert féligsós vizeket is j ó l t ű r i . N é h o l a szabad tengerben t a l á l h a t ó , m é g ­ pedig tetemes m é l y s é g b e n , ezeknek a p é l d á n y o k n a k a h é j a t ö b b n y i r e v ö r ö s b a r n á n s á v o z o t t ; a p a r t o k közelé­ ben élő á l l a t o k h á z á n ez a s á v o z o t t s á g nincsen meg. E l t e r j e d é s é n e k legfontosabb helyei I n d i a , Ceylon, H o l ­ l a n d - I n d i a k ü l ö n b ö z ő v i d é k e i , Borneo é s z a k i r é s z e , a F ü l ö p - s z i g e t e k , C o c h i n k í n a és K í n a déli része. Ü v e g e z é s céljára rendszerint a k ö r ü l b e l ü l másféléves, fejlett p é l d á n y o k a t h a s z n á l j á k . A z á l l a t o k b ó l kiszedik

a h ú s t , a megmaradt h é j a t pedig az összes r á t a p a d t p i s z o k t ó l , i s z a p t ó l m e g t i s z t í t j á k . H a érdességeit le­ s i m í t j á k , a h é j a m á r i a ü v e g h e z h a s o n l í t és majdnem teljesen á t l á t s z ó . M a n a p s á g a k a g y l ó k a t főképen ablak­ ü v e g n e k a l k a l m a z z á k , azonban a b e n n ü k lévő g y ö n g y m i a t t is h a l á s s z á k , m é g p e d i g b ú v á r o k k a l , a k i k k ü l ö n ö ­ sebb felkészültség n é l k ü l ereszkednek le é r t ü k a tengerbe. A F ü l ö p - s z i g e t i M a n i l á b a n a l e g t ö b b ablak m é g m a is k a g y l ó h é j j a l b o r í t o t t , ezeket ott »kapas«-nak nevezik. A z á l l a t o k n a k rendszerint csak jobboldali, lapos h é j á t d o l g o z z á k fel, mert a baloldali, d o m b o r ú h é j a t csak r i t k á b b a n t u d j á k ^rendesen k i k é s z í t e n i . A vele v é g z e t t s z i l á r d s á g i k í s é r l e t e k azzal a m e g l e p ő e r e d m é n n y e l j á r t a k , hogy a h á r o m s z o r , s ő t n é g y s z e r vastagabb ü v e g n é l is e r ő s e b b e k , ú g y h o g y a k a g y l ó h é j a k — m i k é n t azt a M a n i l á b a n lévő d ó m öreg a b l a k a i is b i z o n y í t j á k — s z á z esztendeig vagy m é g t o v á b b is eltartanak. E z e n ­ k í v ü l megvan az az e l ő n y ü k is, h a e l t ö r n e k , k ö n n y ű dolog a k i j a v í t á s u k . A h é j lemezek á t m é r ő j e hat-nyolc c e n t i m é t e r . A h é j a t nem d a r a b o n k é n t a l k a l m a z z á k , hanem m i n d i g egy-egy egész h é j a t dolgoznak fel. A k a g y l ó k o n á t s z ű r ő d ő fény igen l á g y és a forróégövi v i d é k e k e n az ember s z e m é n e k igen kellemes. Templo­ m o k b a n , k ó r h á z a k b a n és g y ű l é s t e r m e k b e n i l y e n abla­ k o k a t é p í t é s z e t i o k o k b ó l is h a s z n á l n a k . A F ü l ö p - s z i g e t e k mellett a t e n g e r f e n é k a Placund-k igen nagy t ö m e g é t rejti, az ott g y ű j t ö t t legnagyobb p é l d á n y o k h é j á n a k á t m é r ő j e a t i z e n h á r o m és fél centi­ m é t e r t is eléri. K ü l ö n ö s e n nagy telepek vannak a M a n i l a mellett l é v ő ö b l ö k b e n , ott h e l y e n k é n t m é g a 36 m é t e r m é l y t e n g e r f e n é k r ő l is e l ő k e r ü l t e k . F ő k é p e n azokat a helyeket k e d v e l i k , ahol v a l a m i f é l e édesvíz folyik a tengerbe. C a v i t e mellett a k a g y l ó p a d o k j ó fogás idején h e t e n k é n t 14.000 fejlett k a g y l ó h é j a t is adnak. A z á l l a t o k h á r o m é v e s k o r u k b a n i v a r é r e t t e k , de m á r első é l e t é v ü k v é g é n elérik a 60—80 m i l l i m é t e r szélességet. P e t é i k e t m e s t e r s é g e s e n is k ö n n y e n meg lehet t e r m é k e n y í t e n i . M a n i l á b a n 1910-ben mintegy ö t m i l l i ó k a g y l ó h é j a t dolgoztak fel; ez a s z á m az u t á n a k ö v e t k e z ő é v e k b e n m é g emelkedett. V o l t a k helyek, ahol egy é p ü l e t a s z t a l o s m ű h e l y é b e n egy é v b e n másfélmillió darabot h a s z n á l ­ t a k fel. 60—80 m i l l i m é t e r á t m é r ő j ű ezer k a g y l ó n a k a k k o r i á r a hat és h a r m i n c p e n g ő k ö z ö t t ingadozott. M i n t k i v i t e l i c i k k n e k csak a l á r e n d e l t szerepe volt, mert 1910-ben m i n d ö s s z e 1500 k i l ó n y i t s z á l l í t o t t a k N e w Y o r k b a , de k i v i t e l ü k k é s ő b b e n fellendült. F ő k é p e n K a l i f o r n i á b a s z á l l í t o t t á k , ahol a n y á r i l a k á s o k t ö m e g e s építése a l k a l m á v a l igen keresett c i k k é lettek. A leg­ ú j a b b i d ő k b e n a z u t á n E u r ó p á b a is á t k e r ü l t e k , i t t a h é j a k a t f ő k é p e n v i l á g í t ó t e s t e k n e k d o l g o z t á k fel. A b l a k n a k a l e g e g y s z e r ű b b e n oly m ó d o n a l k a l m a z z á k , hogy egy nagy ollóval vagy pedig e g y s z e r ű d o h á n y v á g ó g é p p e l a h é j a k a t n é g y s z ö g l e t e s darabokra v á g j á k és j>ekeretezik. A keret rendszerint fából k é s z ü l . A bekere­ tezett k i s k a g y l ó a b l a k o k a t e l k é s z í t é s ü k u t á n a j t ó r a v a g y a b l a k r a k e r ü l ő , összefoglaló nagyobb keretbe illesztik. A kagylók héját ablakgyártáson kívül üveg pótlá­ s á r a m é g m á s h a s o n l ó m ó d o n is h a s z n á l j á k . P é l d á u l faliernyők, n ö v é n y h á z a k falai és k o n y h a p o l c o k is k é s z ü l ­ nek b e l ő l ü k , v a l a m i n t a t e j ü v e g és a nem á t l á t s z ó f e h é r ü v e g helyett is szerepelnek; főképen v i l á g í t ó t e s t e k r e , álló- és f ü g g ő l á m p á k r a alkalmasak. V é g ü l m e g e m l í t h e t j ü k , hogy l e g ú j a b b a n m á s k a g y l ó k és csigák h á z á b ó l is k é s z ü l n e k v i l á g í t ó t e s t e k és l á m p a ­ e r n y ő k . Ilyen c é l o k r a főképen a Turbo marmoratus L., a Haliotis-íélék t ö b b faja, v a l a m i n t a t e n g e r i - g y ö n g y k a g y l ó , a Meleagrina h é j a alkalmas.

^ 9

HOL TÖLTÖTTED A Z E J T S Z A K A T ? . . . í r t a : Láng A c í m v a l a m i k a c a g t a t ó v i d á m s á g o t ígér, holott e g y á l t a l á b a n nincs k a c a g n i v a l ó k e d v e m , m i k ö z b e n t á r ­ g y a m o n gondolkodom. E l l e n k e z ő l e g ! E z a t á r g y lehet e l s z o m o r í t ó , lehet d ü h í t ő , lehet b o s s z ú r a i n g e r l ő , vagyis sokféle lehet, csak é p p e n k a c a g t a t ó nem. M i n t ahogyan azt is meg merem jósolni, hogy v a l a m i ilyesféle é r z é s t fog kelteni m i n d e n k i b e n , a k i c i k k e m e t elolvassa. Lesznek persze olyanok is, a k i k engem szidnak, de erre a n n y i r a e l k é s z ü l t e m , hogy m é g azt is e l á r u l o m , ezeknek, és főképen ezeknek a k a r o m b e b i z o n y í t a n i , hogy nem ok n é l k ü l s z o k t a m — persze, csak m a g a m b a n — m e g k é r ­ dezni : - U g y a n h o l t ö l t ö t t e d az é j t s z a k á t ? H o g y k i t ő l ? N o l á m , erről csaknem megfeledkeztem! N e v é t nem t u d o m pontosan ; lehet »Micurka«, de é p p e n ú g y lehet »Cirmos« is. V a n , a m e l y i k az előkelő »Ali« n é v r e hallgat, ha ugyanis é p p e n h a l l g a t h a t n é k ja v a n . De m é r e n n y i b ő l is r á lehet e s z m é l n i , hogy a z o k r a a tagadhatatlanul b á j o s á l l a t o k r a gondolok, amelyek olyan l u s t á n , o l y a n k é j e s e n , olyan á r t a t l a n á b r á z a t t a l tudnak s z u n d i k á l n i a reggeli n a p s ü t é s b e n , m i n t h a nem is ő k v o l n á n a k azok, a k i k egész éjjel gyilkos gondolatokat forgattak agyukban. - T u d t a m ! — k i á l t fel b i z o n y á r a v a l a m e l y i k j ó ­ szívű, á l l a t v é d ő o l v a s ó m . — T u d t a m , hogy megint azokat a s z e g é n y m a c s k á k a t fogja r á g a l m a z n i , holott ezek, h a ö l n e k is, csak a t e r m é ­ szet p a r a n c s á t teljesítik. K ü l ö n b e n is, m i é r t s z e l í d í t e t t e ő k e t az ember h á z i á l l a t t á , ha nem a z é r t , hogy egeret, p a t k á n y t , pockot ö l j e n e k ? Akármibe merek fogadni, m á r megint v a d á s z k o n t á r k o d i k bele a t e r m é s z e t d o l g á b a , mert csak az g y ű l ö l i ennyire a m a c s k á t .

Rezső.

Puff n e k i ! E z t gondolhattam volna. M i t is m o n d h a t n a egyebet egy m é r g e s c i c a b a r á t , a m i k o r az a r i t k a a l k a l o m k í n á l k o z i k s z á m á r a , hogy egyszer v é g r e s z e m t ő l - s z e m b e megmondhatja v é l e m é n y é t egy c i c a e l l e n s é g n e k ? . . . . M é g p e d i g o l y a n e l l e n s é g n e k , a k i dicsekedni mer vele, hogy c i c á t ö l t ! . . . R e n d b e n v a n . Á l l o m a tetemreh í v á s t . D e . . . Szabad v a l a m i t k é r d e z n e m ? — Ismeri Ö n , kedves C i c a b a r á t , a c i c á t ? - H o g y n e i s m e r n é m , hiszen i t t v a n egész nap k ö r ü l ö t t e m ! N e m v é t ez a s z e g é n y á r t a t l a n a l é g y n e k sem. O t t s z u n d i k á l a d r á g á m a p a m l a g p á r n á n . — H m , h m ! E j n y e . . . izé . . . hogy is mondjam? . . . A m i k o r kedves férje maga helyett csak ü z e n e t e t k ü l d , hogy í g y s ü r g ő s m u n k a , ú g y s ü r g ő s m u n k a , csak n a g y o n k é s ő n k e r ü l m a j d haza, v a c s o r á v a l sem k e l l v á r n i , a z t á n m á s n a p f e l t ű n ő e n j ó , f e l t ű n ő e n csendes és f e l t ű n ő e n vonzódik a pamlagpárnához? . . . Vagy talán inkább hagyjuk ezt a. k é r d é s t ? . . . Igaza v a n . B a j o k s z á r m a z ­ hatnak belőle. K a p c s o l j u k k i a férjeket, s maradjunk szorosan a c i c á n á l ! E s m i n t h o g y egy dologban m a g a m sem vagyok jobb a D e á k n é - v á s z n á n á l , ugyanis b e l é m is m e g l e h e t ő s c s a v a r g ó t e r m é s z e t szorult, m a j d t a l á n elmondom, m i k e t tapasztaltam esti és hajnali csavar­ gásaim alkalmával. Tetszik tudni, olyanformán, mint a m i k o r az egyik k o r h e l y r á v a l l a m á s i k r a .

J a j , de m é g mennyire v a d á s z ! N e m is tagadom. D e m é g azt sem tagadom, hogy igen-igen s o k » á r t a t lan« cicuska és k u t y u s k a é l e t e ter­ heli lelkemet. Viszont az is igaz, hogy m é g egynek a szelleme sem t é r t vissza k í s é r t e n i , hogy felelő­ sségre vonjon g y i l k o s s á g o m é r t , a m i m á s szóval azt jelenti, hogy lelkiismeretem nyugodt. — N y u g o d t á m , — harsogja cicavédő b a r á t o m — inert a folytonos ö l d ö k l é s b e n eltompult vadászlelkiismeret. N o n o ! E r r e is t u d o k v a l a m i t mondani. A legilletékesebb fórum, kedves S z e r k e s z t ő n k hitet tehet mellettem, mennyire késhegyig v é d ő j e vagyok a r a g a d o z ó k n a k , s ő t v a d á s z a t i szaklapban. É s h a m é g azt is h o z z á f ű z ö m , hogy a háznál a m a c s k á t szeretem, ölbe is veszem, c i r ó g a t o m , játszom vele, s ő t m é g v i z s l á m a t is meg­ t a n í t o t t a m , hogy h á z n á l a m a c s k a s é r t h e t e t l e n ? . . . Nos? — A k i m e g ö l i azt, a m i t sze­ ret, b e s z á m í t h a t a t l a n . K ö z v e s z é ­ lyes ő r ü l t !

A
felvétele.

E g y s z e r volt, hol nem volt, volt egyszer egy rozsda­ fark. N a g y o n s z é p e n t u d o t t é n e k e l n i , mert pici szíve tele v o l t b o l d o g s á g g a l . P á r j a egy b o k o r b a n melengette az é l e t e t . F e l is p a t t a n t a k a b o r s ó s z e m n y i t o j á s o k , t á t o g t a k a piciny csőröcskék, hogy alig g y ő z t é k ő k e t h o l m i j ó falatokkal b e t ö m ö g e t n i . B i z o n y , s ű r ű n kellett k i - b e j á r n i a b o k o r b ó l , nem lehetett sokat h é v i z á l n i . A z t á n egyszer arra t é v e d t egy cica. J ó kis cica volt, a k i tudta, hogy a j ó l n e v e l t s é g h e z a s é t a is h o z z á t a r t o z i k . L u s t á n , k é n y e l m e s e n l é p e g e t e t t , a m i n t i l l i k , mert u g y e b á r — a k i siet, az nem s é t á l . R á é r t n é z e l ő d n i , e z é r t nem csoda, hogy f e l t ű n t neki a s ű r ű m o z g á s . G o n d o l t a m a g á b a n , m e g n é z i . A bokor ablak alatt v o l t , az ablak n y i t v a volt, s így v é l e t l e n ü l é s z r e v e t t é k ő c i c a s á g á t . V a l a m i r e p ü l t , a m i é p p e n k é z b e akadt. — G o r o m b a emberek — gondolta m a g á b a n a cica és s ü r g ő s e n elhordta i r h á j á t , azaz — b o c s á n a t ! — b á r s o n y o s b u n d á c s k á j á . t . M i n d a m e l l e t t v i s s z a t é r t t ö b b s z ö r is, de m á r v á r t á k . B o s s z ú s v o l t nagyon, hogy nem e l é g í t h e t t e k i k í v á n ­ c s i s á g á t . De m i n t h a bajusza — c i c á é k n á l m é g d i v a t a bajusz, s ő t a n n y i r a d i v a t , hogy h ö l g y e k is viselik! g ú n y o s a n m e g r á n d u l t volna : — lesz m é g v i r r a d a t ! L e t t is! Csakhogy ez a v i r r a d a t a kis m a d á r f i ó k á k n a k ö r ö k s ö t é t s é g e t hozott. Reggelre a fészek ü r e s volt, a k é t rozsdafark k é t s é g b e e s e t t e n s í r t , a cica ellenben nem v o l t t ö b b é k í v á n c s i . O t t h o n s z u n y ó k á l t boldogan, s á l m á b a n v a l ó s z í n ű l e g m é g egyszer á t é l t e azt a felséges pillanatot, a m i k o r horgas k a r m a i v a l b e l e n y ú l t a fészekbe, s e g y e n k é n t szedegette k i onnan a puha, meleg kis életeket.

r o c s k á j á n a k v a l ó . N e m is t á g í t addig, a m í g t ö b b e t is nem t a l á l t . A s z e g é n y anyafogoly most m á r t a k t i k á t v á l t o z t a t . E d d i g azt k i a b á l t a : - Lapuljatok! Lapul­ j a t o k ! — Most m á r így sír : — F u s s a t o k ! Fussatok! O maga meg a k é t s é g b e e s é s b á t o r s á g á v a l v e r g ő d i k , csapkod a gyermekgyilkos k ö r ü l , h o z z á - h o z z á v á g , hogy szinte s z á r n y á v a l é r i n t i , o d a h u l l eléje, m i n t h a teljesen elhagyta volna ereje, mindent e l k ö v e t , csakhogy a k i c s i k é k e g é r u t a t nyerjenek. A z o k meg futnak v é k o n y l á b a c s k á j u k o n , a m í g csak l é l e k z e t t e l b í r j á k . A m i k o r m á r kifulladtak, m e g l a p i ü n a k ott, ahol é p p e n elhagyta ő k e t e r e j ü k , s pihegve, remegve v á r j á k anyjuk h í v ó s z a v á t . E l is b ó b i s k o l n a k , mire n a g y s o k á r a felhangzik. A kis c s a l á d csakhamar e g y ü t t v a u . S z e g é n y fogolymama aggodalmasan n é z e g e t i ő k e t , mert v a l a m i h o m á l y o s a n dereng a l e l k é b e n , m i n t h a az e l ő b b m é g t ö b b e n lettek volna. S z á m o l n i nem t u d s z e g é n y , e z é r t , a m i k o r i s m é t e l t h í v á s r a sem k e r ü l elő m á r egy sem, n e h é z szívvel ugyan, de m é g i s elindul megfogyatkozott c s a l á d j á v a l .

M a d á r ül az ú t o n . K o c s i n k k ö z e l e d t é r e f e l r ö p p e n , de é p p e n csak a n n y i r a , hogy az ú t s z é l i gaz fölött el­ suhanjon. A h o g y föléje ér, k i e m e l k e d i k onnan egy cicatest, p u h á n l e n d ü l az egyik első l á b , s a m a d á r k a csak volt. Szinte tapsolni lett v o l n a k e d v e m , a n n y i r a b á j o s l á t v á n y v o l t a h á t s ó l á b á n á g a s k o d ó cicatest, de m é g i n k á b b az a p o k o l i ü g y e s s é g r ő l t a n ú s k o d ó puha, szinte l a s s ú m o z d u l a t , h a nem m a d á r h a l á l fakadt v o l n a belőle. í g y azonban a taps helyett p u s k á m felé m o z d u l t a kezem, s hogy a cica r ö g t ö n meg nem b ű n h ő d ö t t , csak annak k ö s z ö n h e t t e , hogy kocsink idegen t e r ü l e t e n j á r t , p u s k á m pedig t o k b a n v o l t .

A cica meg v é r e s s z á j á t n y a l o g a t v a ballag a d ű l ő ú t felé. B o s s z ú s a n m e g - m e g r á z z a l á b á t , mert a fű m á r kezd harmatos lenni. N e m szereti a n e d v e s s é g e t . Csak a p á r o l g ó v é r t . A z t igen! Még most is m e g - m e g r á n d u l f a r k a v é g e , ha eszébe j u t n a k a p e h e l y l a b d á c s k á k . É s ha — m i k é n t m á r m o n d t a m — i r o d a l m i m ű v e l t s é g e volna, most azt i s m é t e l g e t n é : — E z j ó m u l a t s á g , cicamuuka volt! N e m a j á n l a t o s ugyan a csupasz s z á n t á s o k o n j á r n i , mert ezek nem rejtegetik ú g y , m i n t a v e t é s , de n é h a — k ü l ö n ö s e n m á r c i u s b a n , a m i k o r m á s h o l sem igen t a l á l m é g t a k a r á s t — é r d e m e s ide is e l l á t o g a t n i . H a n e t á n t r á g y a k u p a c o k is akadnak, a k k o r nem olyan veszedelmes. K ü l ö n b e n is kellemes e m l é k fűzi a t r á g y a k u p a c o k h o z . T a l á l t m á r t ö v ü k b e n igen zamatos p e c s e n y é t . L á m , most is p i s z k á l j a v a l a m i az o r r á t . L á s s u k csak, m i van ott! N i n i ! E g y s z ő r c s o m ó . É r d e k e s . N y ú l n a k nem n y ú l , m é g i s o l y a n i l l a t a vau, m i n t h a az volna. Ó v a t o s a n kezdi bontogatni éles k ö r m é v e l a s z ő r g o m b o l y a g o t . V a l a m i e l l e n á l l á s r a t a l á l benne, de az is puha, meleg. - N é z z ü k csak! . . . J a j , » v a l a m i ö r d ö g , vagy ha nem, h á t kisnyúl!« Persze, hogy az! H o z z á m é g csupasz is! N e m is egy, hanem m i n d j á r t h á r o m egy r a k á s o n !

C i c a ballag a d ű l ő ú t o n . O l y a n j á m b o r á b r á z a t t a l n é z d e l jobbra, balra, m i n t h a nem t u d n a betelni a s z á r b a s z ö k k e n t v e t é s e k szépségével. A lucerna m é g nem harmatos, e z é r t benne is m e g k o c k á z t a t egy kis s é t á t . Szinte k í n á l k o z i k is erre a célra a t a v a l y i s z e k é r n y o m , amelyet s z i n t é n b e n ő t t u g y a n a lucerna, de nem olyan s ű r ű n , m i n t k ö r n y é k é t . E g y s z e r csak s z á r n y a s z e g e t t fogoly v e r g ő d i k e l ő t t e . E g y pillanat t ö r e d é k e alatt m o z d u l a t l a n n á mered, meglapul, s m á r - m á r u g o r n é k is, f a r k a v é g e m á r idegesen vonaglik, a m i k o r hirtelen é s z b e k a p . H o h ó ! N e m beteg ez a m a d á r ! E s ha i r o d a l m i m ű v e l t s é g e volna, b i z o n y á r a oda is k i á l t a n a neki : — J ó l t u d o m , m i lappang b o k r o d n a k m ö g ö t t e ! — í g y azonban r á sem h e d e r í t t ö b b é a v e r g ő d ő fogolyra, hanem e helyett i n k á b b a k ö z v e t l e n k ö r n y é k e t vizs­ g á l g a t j a . F ü l e l v e , szimatolva, s z e m é t meresztve, csúszik be a lucerna k ö z é . A z anyafogoly k é t s é g b e e s e t t e n eről­ k ö d i k , hogy m a g á r a vonja figyelmét, ott v e r g ő d i k k ö z ­ v e t l e n ü l az o r r a e l ő t t , de m i n d h i á b a . E l t á n t o r í t h a t a t l a n , m i n t a v é g z e t . Most megvonaglik, egy p i l l a n a t r a meg­ torpan, de csak a z é r t , hogy a k ö v e t k e z ő p i l l a n a t b a n nesztelen u g r á s s a l elkapjon egy k i s csíkos pehelylabd á c s k á t . N a g y o n finom l a b d á c s k a az! Meleg v é r , gyenge h ú s o c s k a v a n a pehely alatt. É p p e n az ő gyenge g y o m -

H a pesti cica, a k k o r így k i á l t fel : — N a h á t ! H o g y ilyen s z e r e n c s é m legyen m a ! - - D e a k á r h o v á v a l ó , a n y u l a c s k á k e l t ű n n e k b e n d ő j é b e u . É s mire j ö n a n y ú l ­ m a m a , hogy kicsinyeit megszoptassa, m á r csak ü r e s bölcsőt talál. Mondjak m é g t ö b b e t is? M e r t t u d n é k á m ! Még a szegény kis c i n k e c s a l á d s o r s á t sem m o n d t a m el. A fészek­ o d ú t e t e j é n ü l v e , e g y e n k é n t h ú z o g a t t a k i ő k e t . Meg a v ö r ö s b e g y é t , amely a b l a k o m alatt fészkelt! Meg a g a l a m b o k é t ! M e g a f e k e t e r i g ó c s a l á d o t ! Sokat l á t á m az ember, ha sokat csavarog, és én — s z e r é n y t e l e n s é g n é l k ü l m o n d v a — t a l á n m é g t ö b b e t csavargok, m i n t egy cica. Persze, nem k á v é h á z a k b a n , nem is a s é t á n y o n , hanem odakinn, amerre a haszontalan cicák is csavarognak. H o g y a cica nem haszontalan? . . . Cicája v á l o g a t j a . A m e l y i k egész nap otthon v a n , s ha m e h e t n é k j e t á m a d , akkor is a p a d l á s t és a p i n c é t l á t o g a t j a , az nem haszon­ talan. A m e l y i k ellenben egyszer m á r r á k a p o t t a m e z ő r e , az bizony haszontalan, mert ha egerész is h é b e - h ó b a , ezzel feleannyi hasznot sem hajt, m i n t amennyi k á r t okoz Isten hasznos t e r e m t m é n y e i b e n . A z i l y e n nem é r d e m e l irgalmat, mert m é g csak az a m e n t s é g e sincs, hogy az éhség hajtja. H a otthon maradna, k a p n a enni. A k i pedig m a c s k á j á n a k nem ad enni, az ne tartson

m a c s k á t , mert csak a s z o m s z é d s á g veszedelme v á l i k belőle. N e m i r i g y l e m é n Isten egyetlen t e r e m t m é n y é t ő l sem az é l e t e t , s é v e k ó t a hirdetem s z ó v a l és í r á s b a n , hogy m i n d e n t e r e m t m é n y n e k e g y f o r m á n megvan a joga az élethez. De csak addig, ameddig ezzel a j o g á v a l vissza nem él. É s ha az a t e r e m t m é n y , amelynek k ü l ö n ­ ben megvan mindene, p u s z t á n v e l e s z ü l e t e t t v é r s z o m j ú ságból o l y a n helyen g a r á z d á l k o d i k , ahol semmi keresete, akkor pusztuljon! H a a szabad r a g a d o z ó öl, m e g é r t e m . I s t e n t ő l n e k i s z á n t t á p l á l é k á t szerzi meg. H a a h á z i ­ á l l a t t á s z e l í d í t e t t m a c s k a egyebet is öl, m i n t aminek f é k e n t a r t á s á r a m e g s z e l í d í t e t t é k , elvesztette j o g á t az élethez, mert nem a s z ü k s é g k é n y s z e r í t i r á , c s u p á n a gyilkos s z e n v e d é l y . M u n k á j a m á r nem »kenyérkereset«, hanem ú t o n á l l á s , r a b l ó g y i l k o s s á g . Meg tetszenek most m á r é r t e n i , m i é r t k é r d e m é n magamban m i n d e n m a c s k á t ó l : — H o l t ö l t ö t t e d az éjtszakát ?

Feketéllő-kökörcsin ^(Pulsatilla

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Kökörcsintermés. A termékenyülés u t á n a virágon bizonyos jellegzetes v á l t o z á s o k a t észlelünk, a b e p o r z á s r a való részek eltűnnek, s h e l y e t t ü k a t e r m é s terjesztésére v a l ó r é s z e k keletkeznek. S o k n ö v é n y e n ezek a v á l t o z á s o k nem f e l t ű n ő e k és l a s s ú a k , m á s o k o n azonban a v i r á g z á s t a r á n y l a g gyorsan k ö v e t i k és feltűnő j e l e n s é g e k k í s é r i k . U t ó b b i a k k ö z é tartoznak a k ö k ö r c s i n e k v i r á g a i . N á l u n k különösen k é t kökörcsin gyakori, a pompás-kökörcsin (Pulsatilla grandis) és a f e k e t é l l ő - k ö k ö r c s i n (Pulsatilla nigricans). A p o m p á s - k ö k ö r c s i n v i r á g a i b o l y a s z í n ű és fölfelé mered. A színes v i r á g l e v e l e k e n b e l ü l sok p o r z ó t és sok k ü l ö n á l l ó t e r m ő t t a l á l u n k , mert a k ö k ö r c s i n e k , m i k é n t általában a boglárkafélék családjába t a r t o z ó növények, termőlevelei külön-külön egyenként alkotják a termőt, t e h á t minden virágban sok t e r m ő v a n . A k o r a tavasszal nyíló virágok aránylag rövidé l e t ű e k , hamar termékenyüluek és t e r m é k e n y ü l é s u t á n a v i r á g helyét a kocsányokon világos­ szürke tollbokrétaszerű képződ­ m é n y foglalja el. E z a t o l l b o k r é t a ú g y keletkezik, hogy a v i r á g l e v e l e k és a p o r z ó k a t e r m é k e n y í t é s u t á n e l s z á r a d n a k , a t e r m ő k ö n pedig a m á r eredetileg is szőrös b i b e s z á l hosszan m e g n y ú l i k , s a b i b e s z á l a t borító s z ő r ö k is megnyúlnak. Ugyanekkor megnyúlik a tőkoc s á n y is, k ü l ö n ö s e n felső része a gallér és a t e r m é s b o k r é t a k ö z ö t t . Mindezeknek a v á l t o z á s o k n a k az a célja, hogy a t o l l a s ü s t ö k ű t e r m é s e ­ ket csakhamar elkapja a szél é s e g y e n k é n t elhordja. I l y e n m ó d o n a kökörcsin évről-évre újabb területeket hódíthat. Még feltűnőbb a feketéllő-kökörcsin t e r m é s é r é s e . E z a pompás-kökörcsintől nem­ csak abban k ü l ö n b ö z i k , hogy v i r á g ­ levelei kisebbek és feketéllők, h a n e m abban is, hogy t ő k o c s á n y á nak felső része k a m p ó s a n meg­ hajlik, a v i r á g t e h á t lefelé c s ü n g , í g y t ö r elő a b i m b ó és így n y í l i k fel a v i r á g . A m i n t azonban a v i r á g megtermékenyült, s amint a ko­ c s á n y felső része erősen n y ú l n i kezd, egyre jobban kiegyenesedik, s m i r e a v i r á g l e v e l e k és a p o r z ó k elhervadnak és lehullnak, a k o csán3f teljesen kiegyenesedett és a tollas t e r m é s b o k r é t a magasan a levelek f ö l ö t t fölfele mered. A k i pusztáink gyönyörű kökörcsin­ mezőit m á r c i u s b a n és áprilisban h e t e n k é n t rendszeresen m e g l á t o ­ gatja, mindezt k ö n n y e n meg­ figyelheti, mert egyhangúnak l á t s z ó p u s z t á i n k tavaszi é l e t é b e n a k ö k ö r c s i n t e r m é s érése nagyon fel­ t ű n ő , é r d e k e s jelenség. Rapaics R.

nigricans) bókoló v i r á g a és felálló t e r n i é s b o k r é t á j a T a h i n Nadler Ferenc felvétele.

M

/

A .

foglalkozik vele, s m á r a régi s z á z a d o k b a n k e r t i dísszé avatta. M e r t a százszorszép nagyon kedves v i r á g , s a kertész g o n d o z á s á t száz­ szor m e g h á l á l j a . H a előlép kerti v i r á g n a k , megnagyobbodik, virágfészkei is valamivel megnagyobbod­ nak, s a nyelves v i r á g o k színe szebb, é l é n k e b b lesz, sőt az igény­ telen középső s á r g a tölcséresvirágok is á t a l a k u l n a k színes, nyelves s u g á r v i r á g o k k á és k i a l a k u l a teljesv i r á g ú kerti v á l t o z a t , amely a virág­ t á b l á k szélén m é l t ó a n pótolja a p á z s i t o t és s z é p s é g v e r s e n y r e kel vele. Rapaics N. A z á j t a t o s - m a n ó (Mantis religiosa L.) l e g é r d e k e s e b b alakvi és legkalandosabb életmódii s á s k á n k . K ü l ö n ö s n e v é t elülső k é t l á b á n a k helyzete m i a t t kapta, mert ezeket előre n y ú j t v a ú g y teszi össze, ahogyan az ember i m á d k o z á s köz­ ben a k e z é t tartja. E z t a jellemző l á b t a r t á s t minden n é p é s z r e v e t t e , amelynek h a z á j á b a n előfordul, s ő t m á r a régi g ö r ö g ö k is erről a tulaj­ d o n s á g á r ó l n e v e z t é k el.

K ü l ö n ö s alakja, koratavaszi megjelenése és »imádkozása« miatt a n é p sok m e s é t s z ő t t köréje. F e l b u k k a n á s á t a t a v a s z o d á s , sőt az e l k ö v e t k e z ő é h í n s é g jelének t a r t o t t á k . N o h a a róla terjesz­ Százszorszép (Bellis perennis) a kertben. Nadler Ferenc felvétele tett m e s é k a b a b o n á s elképze­ lések szülöttei, é l e t m ó d j a való­ b a n nagyon é r d e k e s . T e s t t a r t á s á t , nagy n y u g a l m á t és lassú mozdulatait nézve, az A százszorszép a kertben. E n n e k a kedves kis n ö v é n y ­ ember azt h i h e t n é , hogy a l é g y n e k sem t u d á r t a n i . nek kétféle szerepe v a n a kertben ; van, a k i százszorP e d i g a legravaszabb orgyilkosok egyike. Zöld színe s z é p n e k dicsőíti, de van, a k i kellemetlen g y o m n a k a l o m b b a l ö s s z e o l v a d v a , m e g v é d i a felfedeztetéstől. tartja. A százszorszép (Bellis perennis) sokszor h í v a t ­ Magasra emelt mozdulatlan mellső l á b a i pedig elfonnyadt l a n u l jelenik meg a kertben. A k e r t é s z g y ö n y ö r ű zöld levélnyélhez h a s o n l í t a n a k . N y u g a l m a azonban csak l á t ­ p á z s i t t á b l á t nevel, b ü s z k e r á , m i l y e n ü d e s m a r a g d z ö l d , szólagos. K ö r n y e z e t é t figyelve a p r ó fejét ide-oda for­ m i l y e n kellemesen pihenteti a szemet, a z u t á n egyszer gatja és jaj annak az e l t é v e d t légynek, amelyik közelébe csak ö s s z e h ú z z a s z e m ö l d ö k é t , mert a p á z s i t b a n felfedezi k e r ü l . K i n y ú j t o t t l á b a egy v i l l á m g y o r s m o z d u l a t t a l az első h í v a t l a n v e n d é g e t , egy kis százszorszép a p r ó lecsap az á l d o z a t r a és r i t k á n t é v e s z t célt. A z á l d o z a t levélrózsáját. E z u t á n rendszeresen k e l l g y o m l á l t a t n i a a máris kaszás l á b á n a k tövisére akadva vergődik. E z u t á n p á z s i t o t , a szép s m a r a g d z ö l d levelek k ö z ü l k i kell szedetni k e z d ő d i k erős szájrészeinek m u n k á j a . A z á l d o z a t o t egy­ a százszorszép a p r ó t ö v e i t , k ü l ö n b e n ú g y elszaporodnak, k e t t ő r e darabokra szabdalja és megeszi. A l a k o m a u t á n hogy a p á z s i t o t m e g t a r k í t j á k . A százszorszép ugyanis szájrészeit, f o g ó l á b á t megtisztogatja és folytatja leskea p r ó n ö v é n y ke, t ő l e v é l r ó z s á j á b ó l legfeljebb t í z - t i z e n ö t lődését. H a t a l m a s é t v á g y a és v é r e n g z ő t e r m é s z e t e m é g c e n t i m é t e r e s k i s t ő k o c s á n y ered, amelyen fészekvirág­ a s a j á t f a j t á j a b e l i t sem kíméli. P á r z á s a l k a l m á v a l az zatot visel, s á r g a t ö l c s é r e s v i r á g o k k a l és fehér v a g y rózsa­ e r ő s e b b n ő s t é n y g y a k r a n s z é t t é p i a g y e n g é b b h í m e t és szín, nyelves s u g á r v i r á g o k k a l . M i n d e n kis százszorszéphamarosan meg is eszi. E r r e a t u l a j d o n s á g á r a ugyan virág ú g y mosolyog r á n k , m i n t h a maga a t e r m é s z e t v a n m é g p é l d a az á l l a t o k v i l á g á b a n ; a p ó k o k k ö z ö t t is d e r ű s tavaszi szeme volna. De a százszorszép nagyon g y a k r a n előfordul, hogy s z e r e t k e z é s u t á n a n ő s t é n y edzett és nagyon szapora n ö v é n y ke. A v i r á g z á s t k o r á n felfalja a h í m e t . tavasszal kezdi meg és k é s ő b b sem akarja abbahagyni. A h o l a p á z s i t kurta, n y á r o n is egyik virágfészket a m á s i k A m e g t e r m é k e n y í t e t t nőstény valami kóróra, bokorra u t á n nyitja. H a t e h á t a k e r t é s z a p á z s i t o t lelkiismeretesen v a g y k ő r e tojja p e t é i t . E z e k k e l e g y ü t t r a g a d ó s anyag gondozza, rendszeresen nyírja, a s z á z s z o r s z é p n e k dol­ folyik k i belőle, amely k é s ő b b m e g s z i l á r d u l v a , leveles gozik, mert a k u r t a p á z s i t b a n hamarosan e z e r s z á m r a b u r k o t alkot k ö r ü l ö t t ü k és e z á l t a l m e g v é d i a p e t é k e t a elszaporodik és szemecskéi hamisan mosolyognak a k ü l v i l á g h a t á s a i ellen. b o s s z a n k o d ó k e r t é s z r e . Ősszel sem hagyja abba a v i r á g ­ A z á j t a t o s - m a n ó fejlődésének idejében k é t s z e r vedlik z á s t , s ő t t é l e n sem v a l a m i k ö n n y e n , mert a 10—15-fokos és a m á s o d i k vedlés u t á n é r i el teljes n a g y s á g á t . hidegnek h e t y k é n fittyet h á n y . A k e r t é s z m é g i s kedveli, E u r ó p a i m a n ó n k n a k amerikai rokonai sokkal na-

benne v a n az, a m i s z á m u n k r a a legfontosabb, mert l e g ö r v e u d e t e s e b b , a d u n á n t ú l i olaj- és f ö l d g á z k u t a t á s o k sikere. hassuk ezek u t á n , sikerről a számok. )

m i t mondanak

nekünk

erről a

1

A kutak jelzése

Ásványolaj­ termelés 1038 szept. hóban (m»)

E d d i g i összes olajtermelés (rn>)

Összes földgáztermelés ' (m«)

2,838.219

B 1

23.381

923.981

B 2

1,700.716

17,348.516

2,198.170

15 3

1,669.631

7,019.631

5,178.872

B 4

1,318.901

2,612.501

183.242

B 5

594.685

774.685

B 6

16.113

16.113

5,323.427

28,695.427

Összesen. .

60.413 —

10,458.916

M e g j e g y z e n d ő , hogy c s u p á n az 1938 szeptember végéig e l é r t e r e d m é n y e k e t t ü n t e t t ü k fel. H o z z á k e l l azonban t e n n ü n k , hogy a s z á m s z e r ű e r e d m é n y t a z ó t a h á r o m ú j a b b fúrás (1! 7, l i 8 é.s B 11) — eddig n y i l v á ­ n o s s á g r a nem k e r ü l t — sikere is n ö v e l i .

A z á j t a t o s - m a n ó lepkét eszik. A z á l l a t k e r t i V I I . fényképpályázaton vásárolt k é p . Kerny István felvétele.

gyobbra — Burmeister szerint a Mantis argentina Burm. p é l d á u l 78 m i l l i m é t e r n y i r e — is m e g n ő . Ivzek a nagyobb fajok g y í k o k a t , s á s k á k a t , s ő t állítólag fiatal madarakat is m e g t á m a d n a k . A m i á j t a t o s - m a n ó n k e n n é l á r t a t l a n a b b és t a l á n hasznosabb is, k o r a i m e g j e l e n é s é v e l pedig kedves h í r n ö k e a közeledő tavasznak. Halier dr. A MAO Rt dunántúli olaj- és gázkutatásai. A k o r u n k ízlésének megfelelő k ö n t ö s b e n forgalomba k e r ü l ő új elne­ vezés, MAORt, m a m é g szinte z a v a r t k e l t ő e n ismeretlen és idegen h a n g z á s ú . Pedig b á r m i l y e n ú g y n e v e z e t t j ó s ­ t e h e t s é g h í j á v a l m i n d e n k i t e l ő k é s z í t h e t ü n k arra, hogy ez az e l n e v e z é s — vagy h a ú g y tetszik, jelzés — nem­ s o k á r a a legismertebbek, és r e m é l j ü k , a legkedvesebben h a n g z ó k egyike lesz h a z á n k b a n . I í z t a j ó r e m é n y s é g ü n k e t arra a l a p í t j u k , hogy m á r a n é v m e g s z ü l e t é s e e g y ú t t a l a d u n á n t ú l i á s v á n y o l a j k u t a t á s o k nagy s i k e r é n e k h i v a ­ talos bejelentése és k ö z h í r r é t é t e l e . De hogy az elején k e z d j ü k , el k e l l mondanunk, hogy a magyar k i n c s t á r 1934-ben n é g y é v e s s z e r z ő d é s t k ö t ö t t az angol-amerikai European Gas and Electric Comp. (»Eurogasco«) á s v á n y o l a j k u t a t ó t á r s a s á g g a l Magyar­ o r s z á g d u n á n t ú l i része v á r h a t ó kőolaj k i n c s é n e k fel­ t á r á s á r a . R n n e k a s z e r z ő d é s n e k egyik pontja ú g y szól, hogy a » k u t a t á s o k sikere esetem az Eurogasco, helye­ sebben ennek h a z á n k b a n k u t a t ó k i r e n d e l t s é g e , m a g y a r tőke bevonásával önálló részvénytársaságot köteles alapítani. R ö v i d e n ez a Magyar-Amerikai Olajipari Részvény­ társaság — MAORt —• l é t r e j ö t t é n e k e l ő z m é n y e . S ebben

A k ö z ö l t s z á m o k . . . sokat m o n d ó s z á m o k . A d u n á n ­ t ú l i á s v á n y o l a j eddig k i t e r m e l t m e n n y i s é g e — 0"81-es f a j s ú l y a a l a p j á n — 23.243 t o n n á r a r ú g . T e k i n t v e a k i t e r m e l é s n a g y o n r ö v i d idejét, az e r e d m é n y t v a l ó b a n ö r v e n d e t e s n e k s a j ö v ő b e n nagy r e m é n y e k r e j o g o s í t o t t a k mondhatjuk. A n n á l i n k á b b , mert az eddigi tapasztalatok az olajszintek e l h e l y e z k e d é s é r e (1040 és 1250 m é t e r közötti mélységben!), valamint Nagykanizsa környéké­ nek f ö l d t a n i s z e r k e z e t é r e t ö k é l e t e s f é n y t d e r í t e t t e k , a m i a t o v á b b i f ú r á s o k gyorsabb m e g v a l ó s u l á s á t és a t e r m e l é s f o k o z á s á t l e h e t ő v é teszi. S e n k i sem mondhatja t e h á t a MAORt vezetőségét t ú l z o t t a n d e r ű s e n l á t ó n a k , a m i k o r biztos r e m é n y é t fejezte k i abban az i r á n y b a n , hogy az 1939. é v v é g é r e a t e r m e l é s a m a i n a k k é t s z e r e s é r e emelkedik. A m i m á s s z ó v a l a n n y i t jelent, hogy h a z á n k 60 vasúti kocsirako­ mányra rúgó napi kőolajszükségletét a dunántúli olajmező teljesen jedezni fogja. Gaál István dr. 1

) A z alábbi számszerű adatokat a Természettudományi Közlöny 1938. évi 1089. (novemberi) füzetében, valamint a Földtani Értesítő III. évf. 3. s z á m á b a n megjelent idevágó közleményekből vesszük.

|

KÖNYVEKRŐL

Művészies vadászati falinaptár. (J. Neumanns jagdAbreisskalender 1939). A v a d á s z a t i m ű v e k h í r n e v e s n é m e t k i a d ó j a m á r igen elterjedt és megkedvelt v a d á s z a t i n a p t á r á t i m m á r n e g y e d s z á z a d ó t a adja k i a v a d á s z ­ t á r s a d a l o m s z á m á r a . A z idei, h u s z o n ö t ö d i k é v f o l y a m k ü l ö n ö s g o n d d a l és m ű v é s z i ízléssel k é s z ü l t . A n a p t á r i l a p o k o n s z e b b n é l szebb f é n y k é p e k , f e s t m é n y e k és rajzok sorozata v á l t a k o z i k az é v s z a k o k n a k és v a d á s z a t i é v a d o k ­ nak megfelelő é r d e k e s , hasznos c i k k e k k e l és m e g j e g y z é s e k ­ k e l . A jegyzetek g y a k o r l a t i t a n á c s o k a v a d n e v e l é s é r e és e t e t é s é r e , t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m e g á l l a p í t á s o k , a h a v o n k é n t v á l t o z ó k ö r ü l m é n y e k szerint, t o v á b b á igen

hasznos u t a s í t á s o k a fegyverek kezelésére és meg­ ő r z é s é r e , a v a d á s z k u t y á k g o n d o z á s á r a és nevelésére, m a j d igen é r d e k e s , r ö v i d v a d á s z a t i esetek, a d o m á k és r ö v i d t r é f á s elbeszélések. B á r a k i s r e m e k m ű csak f a l i n a p t á r , t a r t a l m a v a l ó b a n gazdag és m ű v é s z i e s .

Á L L A T K E R T I HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Boroviczény Aladár Polónyi Manó : Belterjes baromfigazdálkodásunk álta­ lánosítása, mennyiségi s minőségi többtermelésének racio­ nális felhasználása és tőkésítése négyéves munkaterv kere­ tében. Budapest. 1937. A k ö n y v a M a g y a r P a r l a g i Baromfit N e m e s í t ő k Országos .Szindikátusa erkölcsi t e s t ü l e t é t ő l — Budapest 72. P o s t a f i ó k 22. — költség­ mentesen k é r h e t ő . A z é r t é k e s és s z é p k ö n y v a magyar o r s z á g g y ű l é s n e k m i n d a k é t h á z a s z á m á r a k é s z ü l t szakjavaslatok t ö m e g é t foglalja egybe. E z e k a javaslatok a földmívelésügyi és a k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m k ö r é b e t a r t o z ó alsófokú s középfokú iskolák tantervújításával kapcsolatban k é s z ü l t e k . A nagy m u n k a a l a p e s z m é j e , hogy a n é h a i Darányi Ignác dr., a nagy a l k o t ó miniszter á l t a l m é g b é k e i d ő b e n k e z d e m é n y e z e t t ér igen jól b e v á l t baromfi­ g a z d a s á g i t e n y é s z t é s i i r á n y z a t o t újjáélessze, k o r s z e r ű e n továbbfejlessze és a nemzet é r d e k é b e n g a z d a s á g i l a g a legjobban k i a k n á z z a . A k ö n y v v e z é r g o n d o l a t a az, hogy a világhíres m i n ő s é g ű hazai magyar parlagi baromfi­ á l l o m á n y t s z a k s z e r ű e n és h o z z á é r t é s s e l válszínfajták szerint k e l l n e m e s í t e n i és k i t e n y é s z t e n i . K i kell t e n y é s z ­ t e n ü n k i s m é t a »fehér m a g y a r « , a »sárga m a g y a r « , a »fogolyszínű m a g y a r « és a » k e n d e r m a g o s magyar* t y ú k ­ f a j t á k fajtatiszta és vérszilárd teny észtörzseit. Elismeréssel emlékezik meg a ->Magyar P a r l a g i Baromfit N e m e s í t ő k O r s z á g o s S z i n d i k á t u s a * erkölcsi t e s t ü l e t é n e k e l é v ü l h e ­ tetlen é r d e m ű nagy m u n k á s s á g á r ó l , amellyel ezeket a v i l á g h í r ű magyar t y ú k f a j t á k a t a p u s z t u l á s t ó l megmen­ tette és n e m e s í t é s ü k e t o r s z á g o s a n m e g i n d í t o t t a .

A rétisas (Haliaétus albicilla L.) h a z á n k legnagyobb r a g a d o z ó madara. T o l l a z a t a s ö t é t b a r n a , feje világos­ barna, f a r k a fehér, l á b a s á r g a . Csűdjét a t ö b b i sas­ f a j u n k é h o z h a s o n l ó t o l l a k csak félig fedik, t e h á t csűdje alsó fele csupasz. A t ö b b i sas csűdje l á b u k u j j á i g tollas. A t o j ó r é t i s a s a h í m n é l j ó v a l nagyobb. S z é t t e r p e s z t e t t s z á r n y á n a k m é r e t e a k é t és fél m é t e r t is eléri. E u r ó p á b a n , S z i b é r i á b a n honos. R é g e n t e a magyar­ országi nagy mocsarak és á r t e r ü l e t e k erdőségeiben t ö b b h e l y ü t t fészkelt. M a n a p s á g m á r csak M o h á c s kör­ n y é k é n , a dunamenti ligetekben k ö l t . F é s z k e l ő t e r ü l e t é ­ hez ragaszkodik és m i n d e n é v b e n rendszerint ugyan­ abban a fészekben neveli fiait. A m i k o r a fiatalok m á r r e p ü l n i tudnak, n é h a messzebbre is e l k ó b o r o l . E m l ő ­ s ö k k e l , m a d a r a k k a l és h a l a k k a l t á p l á l k o z i k , de h a d ö g ö t t a l á l , azt is elfogyasztja. A H o r t o b á g y o n v a d l ú d v a d á s z a t idején n é h a t ö b b p é l d á n y is t a r t ó z k o d i k , ezek a sebzett vagy lelőtt ludakat elhurcolják. Á l l a t k e r t ü n k b e n h é t rétisas van. A legtöbb Magyar­ ország területéről került hozzánk. N é h á n y belőlük m á r évek óta van nálunk ; k e t t ő t a mult évben ajándékba k a p t u n k . A sasok nagy r ö p d é j é b e n a k e s e l y ü k k e l és a t ö b b i sassal b é k e s s é g b e n é l n e k . C s u p á n e t e t é s a l k a l m á v a l van k ö z ö t t ü k kisebb h á b o r ú s á g . A kisebb, de b á t r a b b

A magyar baromfi v i l á g h í r ű c i k k ; külföldön kor­ l á t l a n m e n n y i s é g e é r t é k e s í t h e t ő . A z ősi, sok tekintetben helytelen, kezdetleges b a r o m f i t a r t á s i m ó d s z e r e k e t az egész o r s z á g b a n meg kell j a v í t a n i . E z csakis a s z a k s z e r ű iskolai t a n í t á s és a g y a k o r l a t i o k t a t á s r é v é n s i k e r ü l h e t . A t kell t é r n ü n k a belterjes baromfigazdálkodásra. E z z e l h á r o m millió b a r o m f i t a r t ó dolgos magyar kisember m e g s e g í t é s é t és t a l p r a á l l í t á s á t érjük el, mert h a z á n k b a n az o r s z á g egész b a r o m f i á l l o m á n y á n a k 91 "8 s z á z a l é k a a k i s g a z d á k és földmívesek k e z é b e n v a n . A földmívelő n é p e z á l t a l az é v minden s z a k á b a n á l l a n d ó keresethez jut. A földmívelésügyi, a k ö z o k t a t á s ü g y i s a p é n z ü g y i k o r m á n y z a t e g y e t é r t ő összefogása s z ü k s é g e s a nagy tervek m e g v a l ó s í t á s á h o z . H o g y ezt az e g y e t é r t ő össze­ fogást m i k é n t t e r e m t h e t j ü k meg, a r r ó l tizenegy terje­ delmes fejezet b e h a t ó a n t á j é k o z t a t . Igen k o m o l y m u n k a , nagy figyelmet é r d e m e l . Kegyeletes és s z é p a k ö n y v első o l d a l á n lévő a j á n l á s : >méhai dr. Darányi Ignác, a nagy alkotó miniszter áldott emlékének /« A szerző Darányi Ignác-nak egyik belső m u n k a t á r s a volt és csaknem félévszázadig e s z m é i n e k h ű és é r t é k e s harcosa m a r a d t napjainkig.

Rétisas az á l l a t k e r t i röpdében. A z á l l a t k e r t i V I I . fényképpályázaton vásárolt k é p . Minszki Imre felvétele.

szirtisasok elől m i n d i g k i t é r n e k és csak a k k o r l a k m á r o z ­ nak, a m i k o r a szirtisasok m á r j ó l l a k t a k . I d ő n k é n t friss halat is k a p n a k . E n n e k e l f o g y a s z t á s á b a n a szirtisasok nem h á b o r g a t j á k ő k e t , m e r t a halat nem k e d v e l i k . A r é t i s a s o k r ö p d é j ü k b e n n y u g o d t a n viselkednek, e z é r t t o l l a z a t ú k a t ö b b i s a s é n á l s o k k a l é p e b b . G y a k r a n für­ denek és u t á n a a r ö p d é b e n lévő f a t ö r z s e k t e t e j é n ü l v e , t o l l ú k a t t i s z t o g a t j á k . E g y é b k é n t is l e g s z í v e s e b b e n ott t a r t ó z k o d n a k , m e r t o n n a n messzire l á t n a k . Egyfelől az á l l a t k e r t i k é t t ó k ö r n y é k é n t a n y á z ó v í z i m a d a r a k a t figyelik, másfelől a r o h a n ó v o n a t o k a t n é z i k . A t o l a t ó m o z d o n y o k egy-egy f ü t t y e n t é s é r e nagy l á r m á t csapnak. R ö p d é j ü k b e n f o g l a l a t o s k o d ó á p o l ó j u k k a l nem t ö r ő d n e k és c s u p á n o l y a n k o r é l é n k ü l n e k meg, a m i k o r a h ú s o s , illetve halas v ö d r ö t p i l l a n t j á k meg. H a z á n k b a n a r é t i s a s o k s z á m a igen megcsappant. M i v e l k e v é s v a n b e l ő l ü k , k á r t alig okoznak. F é s z k e l ő területükön védelemben részesülnek. Szombath Borzok. A z á l l a t k e r t i r o m szélső k e t r e c é b e n , szemben a farkasokkal, kilenc b o r z o t t a r t u n k . V a l a m e n n y i t a j á n d é k b a k a p t u k . A borz ugyanis f o g s á g b a n igen r i t k a esetben szaporodik. A r a g a d o z ó k m ó d j á r a élő m e n y é t ­ féléknek ez a l e g é r d e k e s e b b a l c s a l á d j a . A d i s z n ó r a e m l é ­ k e z t e t ő a l a k j á r ó l , l o m h a j á r á s á r ó l és l u s t a s á g á r ó l az ember alig g o n d o l n á r a g a d o z ó n a k . P e d i g a legalattomosabb f é s z e k r a b l ó k egyike. Nadler Herbert » V a d á s z n a p o k , v a d á s z é v e k « c í m ű k ö n y v é b e n e m l í t i , hogy egy hajnali c s e r k é s z e t é n a hazafelé t a r t ó b o r z o t m e g l ő t t e , mert, ahogyan mondja, »fészekrabló fajából ezen a v i d é k e n m á r t ú l s ó k v a n és l e g a l á b b r é s z b e n b i z o n y á r a ludas abban, hogy a c s á s z á r m a d á r és f á c á n a P i l i s b e n nem t u d elszaporodni.« M e z ő g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l is k á r t é ­ kony, mert a s z á m á r a elérhető gyümölcsöt, különösen az epret és a szőlőt, v a l a m i n t a tejes k u k o r i c á t megeszi, sőt a fiatal fák g y ö k e r é t is m e g r á g j a . A borz m a g a á s t a hatalmas ü r e g e k b e n k é t - h á r o m m é t e r n y i r e a föld felszíne alatt l a k i k . T a n y á j á n a k k ö z é p s ő t e r m é b e n é g y - n y o l c folyosó vezet. E z e k k ö z ü l azonban csak keveset h a s z n á l , a t ö b b i v é s z k i j á r a t . M a g á n y o s állat, e z é r t az i l y e n f ö l d a l a t t i b o r z v á r b a n rendszerint csak egy c s a l á d l a k i k . A k ö z é p s ő k a t l a n a c s a l á d k é n y e l m e s fészke. A b o r z a n y a m o h a á g y o n pihen és t á p l á l j a fiait. A vele foglalkozó t e r m é s z e t k u t a t ó k c s o d á l a t t a l e m l í t i k t a n y á j á n a k nagy t i s z t a s á g á t . M é g ü r ü l é k é t is egy bizonyos helyen gondosan elföldeli.

A z á l l a t k e r t egyik szelíd borza. D r . Halier László felvétele.

/

L e g i n k á b b s z ü r k ü l e t t e l hagyja el t a n y á j á t , de n y u ­ galmas e r d ő s z é l e k e n elég g y a k r a n l á t t á k m á r n a p p a l is. Táplálék dolgában egyáltalán nem válogatós. Rovar­ l á r v á k , földigiliszták, siklók, g y í k o k , b é k á k és m a d á r f i ó k á k vegyesen k e r ü l n e k g y o m r á b a . N ö v é n y i t á p l á l é k o t is s z í v e s e n fogyaszt. K é s ő ősszel t é l i á l o m b a m e r ü l . E z t az á l m o t azonban elég g y a k r a n f é l b e s z a k í t j a és e n y h é b b téli n a p o k o n n é h a k i s é t á l k ö r ü l n é z n i , vizet i n n i , esetleg g y ö k e r e k e t keresve k a p a r g á l n i . P á r z á s i ideje rendszerint o k t ó b e r b e n v a n , v e m h e s s é g e pedig t i z e n k é t - t i z e n ö t h é t i g tart. A z a n y a h á r o m - ö t v a k k ö l y k ö t hoz a v i l á g r a . H a az ember fiatal borzot t u d szerezni, é r d e m e s vele foglalkozni, m e r t s z e l í d í t h e t ő . A z á l l a t k e r t i borzok k ö z ü l k e t t ő t fiatal k o r á b a n k a p t u n k a j á n d é k b a . E z e k m á r a n n y i r a szelídek, hogy k i j á r n a k a r á c s h o z és l á t o ­ g a t ó i k t ó l s z í v e s e n f o g a d j á k el a n e k i k s z á n t falatokat. A z i d ő s e b b k o r u k b a n h o z z á n k k e r ü l t borzok azonban m é g most is csak e t e t é s a l k a l m á v a l j ö n n e k elő o d ú j u k b ó l , ahol az egész napot t ö l t i k . Halier dr.

AZ IFJÚSÁGNAK MARCSA írta :

ÉS

|

TÁRSAI.

R á k o s n é Szondy E t a .

A konyhaajtó kitárult, májusi napfény ömlött be rajta. Kotlós-mama fontoskodva lépkedett k i az udvarra és hangos kotyogással szólította kis csibéit, hogy első sétájukra vigye őket. Az ünnepélyes kivonulásnál mindenki jelen volt. A n y u és a két gyerek, Ilonka meg Zoli, Fifi-kutya és Zsuzsi-cica. A verebek egy pillanatra elhallgattak s a feketerigó is abbahagyta a hernyókeresést a cseresznyefán. - Ujjé, itt vannak az újszülött kis csibék! — rikkantotta vidáman. A barackfa alatt megállapodott a menet, mert Anyu kölest hintett a földre. Kotlós-mama buzgón kotyogott és csőrével kopogtatta a földet, hogy figyelmeztesse a kicsiket : itt van ám a finom falat. De amikor a kopogásból feltekintett, borzasztó dolgot látott. Kétszer is megnézte, nem akart hinni a szemének. A k o n y h á b a n talán sötét volt, azért nem vette észre. A sok sárgapihés csibe között ügyetlenkedett egy csúf, sötétbarna kis jószág. Alakja éppen olyan volt, mint a többié, mégis olyan csúnya, hogy nem lehetett az ő gyermeke. Vészesen kurrogva ment feléje és nagyot csípett a fején. Szegény kis csibe, hiába igyekezett a köles közelébe jutni, Kotlós-mama elkergette. Zsuzsi-cicának nem tetszett a dolog, csendesen morgott. — Szívtelen anya! Megtagadja tulajdon gyermekét! - E z nem az én gyermekem — mérgelődött Kotlós. — Mit tudom én, h á t h a kakuktojást tettek a kosárba! A z emberektől kitelik. Akárhányszor kacsát, meg pulykát keltetnek k i a tyúkkal. A barna kis csibe ezalatt szívettépőn csipo­ gott. Olyan fiatal volt és máris árvának, kitaszí­ tottnak érezte magát. Ilonka megsajnálta. Hamar leguggolt és ujjával aprókat kopogott, úgy, mint Kotlós a csőrével. A kis csibe megértette a hívást

és odaszaladt. Ilonka kezébe vette, simogatta és jól tartotta kölessel. Zoli meg mindjárt nevet adott neki : — Marcsa legyen a neve! Kotlós-mama alkonyattal aludni hívta kicsi­ nyeit. Mind megbújt a szárnya alatt, de Marcsát megint elkergette. Ilonka törte a fejét: — Mit csináljon Marcsával? Hamar előhozta piros kis tulipános ládáját, amelyben babaruhákat tartott és apró szőrmehulladékokból pompás, puha ágyat vetett benne Marcsának. A külön ágyban Marcsa halk csipogásokkal ringatta magát álomba. Ettől kezdve Marcsát nap-nap után Ilonka etette, Ilonka altatta. Napközben ugyan együtt járt a többi kis csirkével, de Kotlóshoz nem mert közeledni s alkonyattal hangosan kiáltozva kereste Ilonkát, hogy elfoglalhassa helyét tulipános ágyában. A csirkecsapatot egyelőre nem vitték a baromfi­ udvarba, szabadon járt-kelt a kertben. így történ­ hetett, hogy Fifi játékos ugra-bugrálással oda­ táncolt, melléjük s csak úgy kíváncsiságból meg­ szaglászta őket. Kotlós dühösen elkergette, Zsuzsi pedig kenetteljesen megfedte. - Csirkét enni nem szabad! Nagy bűn! A ravasz Zsuzsi! Pedig majd meghalt már egy kis csirkepecsenyéért! Egér- és patkánypecsenyét ehetett volna, fogott is néha egyet-egyet a fáskamrában. De sohasem ette meg ; csak a játék kedvéért vadászott rajok, meg, hogy a zsákmányt diadalmasan letehesse Anyu lába elé az érte járó cirógatásért. Neki szárnyasvadra fájt a foga ; s minthogy csibét nem ehetett, megleste, hogy a gesztenyefán fészkelő verébfiókák már szépen növekednek. K i is repülnek néha a fészekből az ereszig, s a bádog­ csatornán egyet pihennek. De még olyan ügyet­ lenek, hogy apró lábuk a bádogon megcsúszik és beleesnek a csatornába. Ott addig evickélnek, amíg belezuhannak a falon lefutó csőbe és kábultan elvakulva kerülnek napvilágra odalenn, a csatorna száj ánál. Zsuzsi lesbe ült a csatornanyílás elé. Sokáig kellett várnia, de a türelem meghozta gyümölcsét. Az elkábult kis madarak nem tudtak elrepülni és Zsuzsi villámgyorsan lecsapott rájuk. Három verébfiókát fogott így, amíg végre Ilonka és Zoli leleplezték. Mit volt mit tenniök? Zsuzsit bizony meglegyintették egy kicsit. Estére Zsuzsi eltűnt, másnap reggel sem látta senki. — Ejnye, ejnye, mi lett azzal a szegény macskával? — mondta Anyu és felkutatták az egész kertet, de Zsuzsi nem volt sehol. Aznap Kotlós-mama bevonult csirkéivel a baromfiudvarba. Bemutatta őket a tyúkoknak, libáknak s a baromfiudvar korlátlan urának, a nagy fehér kakasnak. — Erezzétek jól magatokat! — s z ó l t kegyesen a hatalmas úr. Másnap nagy riadalom verte fel a baromfi­ udvart. E l t ű n t egy csirke! Csak néhány fehér toll mutatta, hogy valami garázda rabló tépte szét. Volt nagy gágogás, hápogás, még a két malac is izgatottan röfögött a disznóólban.

Ez többször egymásután megismétlődött. A rabló éjjel járt, amikor mindenki aludt. Azaz, hogy valaki a nagy csipogásra mégis mindig felébredt. F i f i ! De a tolvaj gyors és ügyes volt, az éjjeli sötétségben elillant. Egyszer aztán mégis rajtavesztett. Már olyan elbizakodott volt, hogy nappal is a baromfiudvarba merészkedett. Egyszer délben a ház népe éktelen nyávogást hallott. Fifi a ribizlibokrok előtt egy nagy fekete macskát fojtogatott s ha el nem veszik tőle, bizonyára meg is öli. A megmenekült kis jérce riadtan szaladgált fel s alá. A fekete macska fújt, prüszkölt és véresen iszkolt el a kerítésen át. — E z sem jön ide többet! — vakkantgatott Fifi ; még mindig szinte reszketett a vadászat izgalmától. Fifi volt a nap hőse. Mindenki ünnepelte s ebédre válogatott, finom falatokat kapott. Néhány nap multán az ebéd utáni csendet ismét panaszos nyávogás verte fel. — M i az? Fifi talán megint macskát fogott? - ijedezett Ilonka és Zolival kifutott a kertbe. Nagyon meglepődve látták, hogy a padláslépcsőn Zsuzsi vánszorog lefelé, megfogyva, elgyengülve. De nem egyedül jött, hanem három csöpp kis macskával. Volt nagy ujjongás. Fifi örömében háromszor loholta körül a kertet. — No, ezt ügyesen csináltad, — mondta Zsuzsinak. — Alaposan ránk ijesztettél, azt hittük sohasem látunk többé, csakhogy újra itthon vagy. E z u t á n csendesen, esemény nélkül mult el a nyár. Marcsa már régen elbúcsúzott a tulipános ládától, bele sem fért volna. Az idő nem szépítette meg, barnás-vörös tollai nőttek és nyurga lábával nagyokat lépdelt. A többi csirkétől csak annyiban különbözött, hogy szelíd volt, kézből is lehetett etetni és nagyon szeretett a baromfiudvarból ki­ szökni a kertbe. Zsuzsi sokszor elnézegette, amikor a pázsiton kapargált. — Nézd csak, — mondta Fifinek — ezt a csirkét úgy hívják, hogy Marcsa, pedig igazán nincs benne semmi nőies. Nézd, mekkora lába van! A taraja is mintha nagyobb volna, mint a többié. Meglátod, kakas lesz belőle, nem t y ú k ! Egy augusztusvégi hajnalon ez a kérdés is megoldódott. Még alig szürkült, de Marcsa már ébren volt. A kert felől hűvös hajnali szellő csapta meg. Marcsa megborzongott. — Vége a nyárnak, — gondolta szomorúan. — Hogyan múlik az idő! A ház felé fordult ; a leeresztett redőnyök mögött lélek sem mozdult. Nagy csend volt, még a madarak hajnali éneke sem zendült fel. Hirtelen úgy érezte, kiáltania kell, fel kell ráznia álmából embert, állatot, fülükbe rikoltani a figyelmez­ tetést : — Ébredjetek! Ébredjetek, hiszen olyan rövid az élet! N y a k á t nagy erőlködéssel előre nyújtotta, csőrét kitátotta és kissé bizonytalanul, de harsány hangon belekukorékolt a hajnali szürkületbe.

Kéziratokat nem őrzünk meg és n e m a d u n k

vissza.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X

a x a x x

APRÓ HIRDETÉSEK Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

Előfizetési vagy hirdetési dij Állatkert Budapest, X I V . , küldendő. Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Zimmermann Ágoston közreműködésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztőség é s k i a d ó h i v a t a l : Budapest, VIII., E s z t e r h á z y - u . 16.

Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Hivatalos órák hétfőn é s c s ü t ö r t ö k ö n d. u. 3—5 óra k ö z ö t t . Telefon : 142-474.

x x x x

•

a x

mm

Í:

WwlWmf&immjmw

a x Í;

X X

X •

X

I x

MitaMft"

rfCTH

• Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII.ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon : 142-474. Hivatalos órák hétfőn és c s ü t ö r t ö k ö n d. u. 3—5 óra k ö z ö t t .

x

HKÍVW,

x X X

X Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák mindennap d. u. 3—5 óra k ö z ö t t .

Magyar Dobermannosok titkári hivatala VIII., Baross-utca 77. Telefon : 141-378

Budapest,

"

I

"

•

tt

g

I

x=

§

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

HIRSCHLER MIKSA Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142—474.

Budapest, VI., Szondy-utca

A szerkesztésért é s kiadásért felelős : Nadler Herbert.

Legolcsóbb

VASUZLETE

54.

bevásárlási

forrás:

Mindennemű kertészeti és gazdasági eszközök.

„A

Hirdessünk Természet"-ben

Háztartási cikkek. Épülel- és búforvasalások. Telefon: 117-528

Üveg- és porcellánáru.

SZILÁDY ZOLTÁN: Zoológia. Bevezetés a t u d o m á n y o s állattanba. D e b r e c e n b e n t a r t o t t e g y e t e m i e l ő a d á s a i n a k szövege m e g j e l e n i k a s z e r z ő k i a d á s á b a n . E l s ő r é s z e : G e r i n c t e l e n e k , 2 6 0 o l d a l o n m á r kapható és a n e m s o k á r a k ö v e t k e z ő két kötetfel együtt e l ő f i z e t ő k n e k 1 6 P a z á r a . A m u n k a megjelenése érdekében a s z e r z ő l a p u n k e l ő f i z e t ő i n e k k e d v e z m é n y e s á r o n a j á n l j a a k ö v e t k e z ő m u n k á i t : Bulgária d í s z e s v á s z o n k ö t é s b e n , p l a q u e t t e l 8 U g y a n e z fűzött példány 6 A mi Erdélyünk 1 Környékünk állatvilága ( c s e r k é s z k ö n y v a közönségesebb á l l a t o k m e g i s m e r é s é r e ) . . . 1 Vissza az anyaföldhöz — A középeurópai b é k e útja — Postaköltség

beleértve.

x x

Cím:

Pomáz.

—

Postacsekk

száma:

19.817.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX SS x ÍJ

X X

H I ti > w

tí

ti 0)

>

s

I

: 0

•t-t =3

í

z :

Cfl Ili ti I

1

>cö

tí

ti

o

!>> "Ofl cö T J N cö

HM

S »-

^1

•ói

o ji

J3

•Ofl

-t->

s

^cö • rH N

N

>

a

ÍD

> fl

53 ii oi

cö N cn

OS I

l b I cfl I WI ti

I

ti

I I

N

» 2

u

cö

"Ofl

tí

i ai icjj l.ő i

Ni I

NI

Ni

a

cö N

0)

ÍJ!

bj

1*1

^SíIlii! fi*

FII ^Lab.ati.aiíaiiaiiamiiE3Bg3E3E3EX3E3RSEX3S»SE3g3EXSS3g3^E3SBSE^E3HBaE3aSBBE3E3E3E3E3

cö

yóházban

31 O

eo

« i-H

111;;;;;;

S i il i iilliiiililiiiiiiiillilliill t

N liiii! (0 JilHIiliipiiii

bt N . '• Cj ::::::.

a o w 03

x x x x x x x x x x x x x x x x x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

y ó K 1 ŰI 1^ R iinsínHiniNi!iiiiiiÉUH

A~M±

&mm™sm pSiMillj

íyhi!i!iS!!;j!;;:;!:!!s ipissiiiiihiiiiiiiüií

JHk.

a Rudas Gyógyfürdő parkfában feltörő

Hungária, Attila és Juveníus gyógyforrások vizével A Hungária és Aítila kénesforrás gyomor^' bélmegbeíegedések, epe=, máj- és vesebanlalmak gyógykezelésére kiválóan alkalmas.

A Juveníus rádiumforrás lesíi és szellemi Mmeriilés, korai elöregedés, magas vérnyomás és véredényelmeszesedés kezelésénél igen jó eredménnyel használható. Részletes felvilágosítási nyují: Budapesí Székesfőváros Gyógyfürdőinek és Gyógyforrásainak igazgatósága Budapest, XI. kerület, KelenhegyKií 4. szám.

A Budapest S a s é k e s f ő v á r o s i

Állat- és Növénykertben állandóan

sok

a látványosság

é s szórakozás!

Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban; télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház é s terrarium, lovaglópálya, k o c s i z á s . K é t vendéglő, tejcsarnok. A nyári hónapokban szabad nézőtéren elsőrendű hangversenyek, teljes opera- és operettelőadások. Télen jégpálya, melegedd, csatoló, falatozó. A z e g é s z kertben szabad f é n y k é p e z é s . Belépődíj: felnőtteknek 70 fillér, v a s á r n a p 10 éven aluli gyermekeknek

50 fillér. 30 fillér.

Minden hónap első vasárnapján felnőtteknek 10 éven aluli gyermekeknek

40 fillér, 20 fillér.

T E R M É S Z E T

a Székesfővárosi Állat- és Növénykert

képes

természettudományos

f o l y ó i r a t a

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója a természet minden barátjának és kutatójának. Megjelenik

minden

Előfizetési 6 Egyes

szám

hó

ára egész pengő. ára

60

15.-én. évre fillér.

M u t a t v á n y s z á m o t k í v á n a t r a b á r k i n e k ingyen k ü l d „A Természet" kiadóhivatala Budapest, XIV., Állat- és Növénykert.

ÉlÉlin!! _11118