ORSZÁGGYŰLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELŐI KUTATÓSZOLGÁLAT
AZ ERDŐRŐL, AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ T/6934 SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ ELEMZÉS
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA
2008. DECEMBER
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A Képviselői Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2008) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az agrár – környezetvédelemről és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (elemzés, 2005) A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. (sajtószemle, 2008) A bormarketingről (elemzés, 2007) A fogyasztóvédelemről (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia–szabályozás (elemzés, 2006) Külföldiek termőföld-tulajdon szerzése Európában – nemzeti szabályozás (elemzés, 2007) Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában (elemzés, 2007) A Mezőgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007) A mezőgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegű elemi károk enyhítéséről (elemzés, 2005) Az összevont agrárgazdaság-támogatási rendszer (SPS) (elemzés, 2008) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004) A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007)
BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM A jövő nemzedékek ombudsmanja (sajtószemle, 2007) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (elemzés, 2007) A kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos keretrendszer felállításáról (elemzés, 2007) A nemdohányzók egészségét védő szabályok egyes országokban (elemzés, 2007) A szélenergia, mint lehetséges energiaforrás bemutatása hazai és nemzetközi viszonylatban (elemzés, 2004) Színesfém-begyűjtés és kereskedelem (elemzés, 2008) A termőföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme (elemzés, 2004 és sajtószemle, 2005)
KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, PARLAMENTEK
LEGFRISSEBB ANYAGAINK
Biometrikus azonosításról (elemzés) Elektronikus közszolgáltatásokról (elemzés) A színesfémgyűjtésről és kereskedelemről (sajtószemle)
2
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Előszó A Képviselői Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenőrzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselői munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez az elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz készült. Rövid történeti bevezető után áttekinti a magyarországi
jogszabályi
hátteret,
majd
szakmai
és
civil
szervezetek
törvénytervezetről szóló véleményét tükrözi, bepillant az illegális fakitermelés problémakörébe – ezen belül röviden ismerteti a sajóládi erdő esetét –, végül az Európai Unió jogi szabályozásának ismertetésén túl néhány európai ország erdészeti gyakorlatát közli. Az európai nemzeti példák bemutatásában a Parlamenti Kutatás és Tájékoztatás Európai Központja (az ET-EP közös fenntartású ECPRD1) információs hálózata, valamint az interneten található főként kormányzati weboldalak szolgáltak segítségül. Az egyes országokról szóló alfejezetekben található információkat nem hivatalos fordításban ismertetjük. A Képviselői Kutatószolgálat (
[email protected], 1-441-4592) és a háttéranyag szerkesztője készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklődők rendelkezésére (
[email protected], 441-4427).
1
L. az intézményt bemutató kutatószolgálati forrásszemlét.
3
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Tartalomjegyzék
Bevezetés .......................................................................................................................... 5 A magyarországi erdők helyzete ................................................................................... 6 Jogszabályi háttér ....................................................................................................... 7 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ............................................................ 8 Szakmai és civil vélemények .................................................................................... 11 Az erdőről és erdő védelméről szóló törvénytervezetről ........................................ 11 A környezetügy középtávú stratégiájáról ............................................................... 14 Az erdőket érintő aktuális problémák .................................................................... 17 Illegális fakitermelés............................................................................................... 17 A sajóládi erdő esete ............................................................................................... 19 Európai Unió ................................................................................................................. 21 Jogszabályi háttér ..................................................................................................... 21 Illegális fakitermelés elleni intézkedés .................................................................... 23 Néhány európai ország erdészeti gyakorlata ......................................................... 24 Dánia....................................................................................................................... 25 Egyesült Királyság – Képviselőház ........................................................................ 25 Észtország ............................................................................................................... 26 Finnország .............................................................................................................. 26 Franciaország .......................................................................................................... 27 Horvátország........................................................................................................... 27 Norvégia ................................................................................................................. 28 Olaszország............................................................................................................. 29 Portugália ................................................................................................................ 29 Románia .................................................................................................................. 30 Svédország .............................................................................................................. 31 Szerbia .................................................................................................................... 32 Szlovákia ................................................................................................................ 32
4
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Bevezetés Az erdő védelmét szolgáló első magyarországi törvény mintegy másfél évszázaddal ezelőtt 1879-ben született meg Wagner Károly munkája nyomán. A törvény 1935-ig volt érvényben, tehát több mint fél évszázadon át képezte az erdőgazdálkodás alapját Magyarországon. Legfontosabb rendelkezései között szerepel, hogy a véderdőknek, a futóhomokon és az ún. feltétlen erdőtalajon (azt a területet nevezték így, amely csak erdővel hoz tartós jövedelmet) álló erdőknek a fenntartását rendelte el. Ezt azzal biztosította, hogy egyrészt a véderdőkben nemcsak megtiltotta az irtást és a tarvágást, hanem a hatóság által jóváhagyott terv szerinti erdőkezelést is előírta, másrészt a futóhomokon és a feltétlen erdőtalajon álló erdőkben megtiltotta az irtást. A feltétlen erdőtalajokra hat éven belüli felújítási kötelezettséget írt elő. A törvény a birtokosok szerint is csoportosította az erdőket, és ennek alapján különböző előírásokat tartalmazott. A korlátolt vagy kötött forgalmú erdőket (ezek voltak az állami, városi, közbirtokossági stb. erdők), függetlenül attól, hogy milyen talajon tenyésztek, üzemterv szerint kellett kezelni, amíg fel nem osztották azokat. Ez utóbbi rendelkezés sok helyen (például Székelyföldön) a közös erdők felosztásához vezetett, hiszen a magánerdőkben sokkal szabadabban lehetett gazdálkodni, fakitermelést végezni. A magánerdőket csak akkor érintették a törvény szabályozó rendelkezései, ha azok feltétlen erdőtalajon álltak, illetve védelmi funkciót láttak el. A magyarországi erdőknek összesen 87,3%-a esett a törvényben szabályozott gazdálkodási kötelezettség alá. A hiányosságok ellenére a törvény teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a korabeli erdőgazdálkodás megkövetelt. Gátat emelt az erdőirtások, a fahasználat korlátlan növelése elé, elrendelte a kopár- és futóhomok területek állami segéllyel való beerdősítését, létrehozta az ún. Erdei Alapot és biztosította az erdészeti szolgálat kiépítését.2 Az első világháborút lezáró békeszerződések következtében az ország elveszíti erdeinek 84 százalékát. A megváltozott természetföldrajzi viszonyoknak megfelelő erdőtörvény és egyben az első magyar természetvédelmi törvény 1935-ben lép hatályba (1935. évi IV. törvénycikk). 1960-ra az erdők mintegy 30 százaléka szövetkezeti tulajdonba kerül, megjelenik az 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról.3
2
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület. http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1525536 Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. http://www.aesz.hu/pdf/2008_leporello_magyar.pdf
3
5
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A magyarországi erdők helyzete Az ember hosszabb ideje beavatkozik az erdő életébe. Az erdők fenntartásának, megőrzésének nélkülözhetetlen előfeltétele az erdők művelése, ami magában foglalja a nevelést (felújítás, tisztítás, gyérítés) és védelmet.4 Az erdőterületek elhelyezkedése nem egyenletes Magyarországon. A legnagyobb erdősültséggel Nógrád megye (37,8 %), a legkisebbel pedig Békés megye (4,4 %) rendelkezik. Az alföldi megyékre esik az összes erdőterület 32 százaléka, de ezek átlagos erdősültsége csak 13,8 százalékos, elmaradva az országos átlagtól. A megyékből kialakított nagy tájegységek közül jellemzően Észak-Magyarország erdősültsége a legnagyobb (28,4 %). Az országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) 47 százalékát borítja erdő, amelyből 2 százalék az erdőrezervátum. Az erdőrezervátumok száma 53 (további 10 erdőrezervátummá nyilvánítás van folyamatban). Az alábbi táblázat a további országos adatokat ismerteti.5 Erdőterület (adattárban nyilvántartott) Erdősültség Ezer lakosra jutó erdőterület Erdőgazdálkodási célú terület Az erdők élőfakészlete Az erdők évi bruttó folyónövendéke Fakitermelés összesen Véghasználat összesen Véghasználati redukált terület Erdőfelújítás (elsőkivitel) évente Erdőtelepítés (elsőkivitel) évente Erdőterv szerint kezelt erdők
ezer ha % ha/ezer fő ezer ha millió bruttó m3 millió/m3/év millió bruttó m3 millió bruttó m3 ezer ha ezer ha ezer ha %
1890,9 20,3 188,2 2019,2 347,4 13,0 6,6 4,5 19,4 20,4 18,9 100
Forrás: KSH 2008. 05.15., ÁESZ Országos Erdőállomány Adattár 2007. 12. 31. ÁESZ „Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésekről a 2007. évben.”
4
Solymos Rezső: A természetközeli erdőgazdálkodás jellemzői, tervezése és megvalósítása. In: Magyar Tudomány, 2008. július http://www.matud.iif.hu/08jul/08.html 5 Magyarország erdőállományai 2006. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatósága. Budapest, 2008. http://www.aesz.hu/cd/index.htm
6
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Jogszabályi háttér A magyar erdészeti politika jelenlegi legfőbb célkitűzései: • az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszútávú biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással; • a fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, illetve a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése; • az erdőterület növelése erdőtelepítéssel mintegy 26-27 százalékos erdősültségi szint eléréséig valamint • az őshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése. A többcélú tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához 1996. június 18-án az országgyűlés elfogadta az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt. Az azóta eltelt évek során több esetben módosították a törvény szövegét. A jelenlegi módosítás új erdőtörvényt eredményez, melynek tervezetét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2008 augusztusában közösségi vitára bocsátotta. Ennek kapcsán országszerte számos vitafórumot rendeztek (néhány szakmai és civil vélemény a következő fejezetben olvasható). 6 A jelenleg hatályos törvény 106.§ (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a miniszter megalkotta a 88/2000. (XI. 10.) számú, az Erdőrendezési Szabályzatról szóló FVM rendeletet. A rendelet részletes szabályozást közöl többek között: -
-
az erdő rendeltetésének meghatározásról, a körzeti erdőterv készítésének részletes szabályairól, az Országos Erdőállomány Adattár tartalmi követelményeiről, a távlati erdőkép szükségességéről, mely az erdészeti politika megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges, és amelyet az Állami Erdészeti Szolgálat készít el, majd a miniszter hagy jóvá, továbbá a tartamos erdőfenntartásra és erdei haszonvételekre irányuló üzemterv készítésének szabályairól.
Az erdészeti politika további fontos eszköze a Nemzeti Erdőprogram (NEP), melyet valamennyi európai ország létrehozott, és amely többek között a nemzeti sajátosságokat is tükrözi. Magyarországon 2000-ben kezdődött el a NEP kidolgozásának folyamata a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának égisze alatt, melynek kormányzati felelőse a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt.7
6
Forrás: Erdővagyon, erdő- és fagazdálkodás Magyarországon. http://www.aesz.hu/pdf/2008_leporello_magyar.pdf 7 Forrás: Erdészeti Tudományos Intézet. http://www.erti.hu/dok.php?id=1
7
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az 1110/2004. (X.27.) Kormányhatározat értelmében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek – az érintett miniszterekkel együtt – ki kell dolgozni a Nemzeti Erdőprogram éves tervét. Ennek jegyében 2008-ban a NEP tervezésénél az alábbi kiemelt szempontokat érvényesítették: -
-
-
Az erdőtörvény módosítása – új erdőtörvény megalkotása. Egységes állami erdővagyon-kezelés rendszerének kidolgozása. A 2007-2013. közötti időszak EU-s támogatási lehetőségeit meghatározó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megnyíló támogatási lehetőségek beillesztése. Az ÚMVP-vel összhangban a megújuló nemzeti támogatások megjelenítése. Az Európai Unió által 2006 júniusában meghirdetett Erdészeti Cselekvési Terv megvalósítását az Európai Bizottság ajánlása alapján a nemzeti erdőprogramokba történő beépítés útján kell megvalósítani. A 2008. évi költségvetés minimális megterhelése.8
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, melyet az Európai Bizottság 2007 szeptemberében hagyott jóvá. A programon belül az erdészeti ágazat is jelentős támogatási forrásokhoz jut az alábbi címeken: A mezőgazdasági földterület első erdősítése A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 43. cikk Az ország erdősültsége nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható az EU27 átlagához képest, amely 34,2 százalék. A jelenlegi erdősültségi százalékot – az 1990-es évek végén végzett kutatás alapján elkészített országos erdőtelepítési koncepció szerint optimálisnak tartott – 27 százalékra lehet növelni, mintegy 700 ezer hektár, főleg mezőgazdasági terület erdősítésével. A nem mezőgazdasági földterületek első erdősítése intézkedés keretében 2007-2013 között 2000 hektár erdő telepítése indokolt. A legnagyobb mértékű erdősítést az Alföldön hajtják végre, ahol az erdőterületek aránya nem éri el az országos átlagot. Az intézkedésnek hozzá kell járulnia a Közösség és a tagországok által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, amely országos vagy alacsonyabb szintű erdészeti programokon vagy azokkal egyenértékű intézkedéseken alapul, melyek figyelembe veszik az európai erdők védelmére rendezett miniszteri konferencián megállapított kötelezettségeket. Az erdősítési területek kiválasztásának előfeltétele és kritériuma, hogy a tervezett intézkedések megfeleljenek a helyi körülményeknek és a környezetvédelemre, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó – a végrehajtási rendelet 34. cikke és az 1698/2005/EK rendelet 50. cikkének (6) bekezdése szerinti – követelményeknek. 8
Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1481&articleID=13055&ctag=articlelist&iid=1
8
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az intézkedés eleget tesz a Kyotói Egyezményben az éghajlat védelme és a szén-dioxid szint csökkentésének érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségeknek. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 44. cikk Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon földterületen fákat nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak egyidejűleg, kialakítva a mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait. A mezőgazdasági hasznosítás során, a faállomány adta előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a termelést kiegészíteni. Az intézkedés rendkívüli lehetőséget jelent az új földhasználati rendszerek bevezetésére és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához, a talaj védelméhez, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 45. cikk A termelésből kivont mezőgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdősített hektárok után, legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki. Erdősítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek jelölhetők ki, mint az erózió elleni védelmet, vagy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését elősegítő erdészeti erőforrások bővítése. Nem lehet erdősítést végezni védett természeti területeken illetve Natura 2000 területeken, és nem lehet támogatást nyújtani azokon a területeken, ahol a jelenlegi tájszerkezetet és művelési szektort meg kell tartani, mert az a biológiai sokféleség szempontjából pozitív hatású. A mezőgazdasági hasznosítás során, a faállomány által nyújtott előnyöket kihasználva, legeltetéssel lehet a termelést kiegészíteni. Erdő-környezetvédelmi kifizetések A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 47. cikk A hazai erdők 41 százaléka, összesen 787 ezer hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezősége nem kielégítő. Ennek eredményeként 555 ezer hektáron – amely majdnem 71 százaléka a magántulajdonú erdőknek – megkezdődött ugyan az erdőgazdálkodás, azonban jellemzően csak állapotfenntartó jelleggel és a rövidtávú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron a kedvezőtlen tulajdonviszonyok (nagymértékű elaprózódás, osztatlan közös tulajdon) valamint a gazdálkodás feltételei miatt gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, melynek következtében állapotuk – ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt – folyamatosan romlik. A magán-erdőtulajdonosi réteg jellemző tőkeszegénysége miatt az általuk folytatott erdőgazdálkodási tevékenységet inkább a rövid távú haszonszerzés jellemzi. Emellett kevés közöttük a jól képzett szakember, ezért a költségigényes, nagy szakmai felkészültséget igénylő erdőgazdálkodási, főleg erdőművelési feladatokat nem tudják elvégezni. Tekintettel arra, hogy ezek az erdők rendkívül nagy változatossággal jellemezhetőek, az erdő-környezetvédelmi programban 8 célprogramot terveztek a jelenleginél nagyobb területi lefedettség elérése érdekében.
9
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése Az intézkedés jogalapja: 1698/2005/EK rendelet 48. cikk Az elmúlt 5 évben átlagosan évi 2000 hektár földterületen pusztítottak erdőtüzek, több mint 5000 hektárt érintettek egyéb környezeti károk (aszály, víz, fagy, hó, szél), a rovarok pedig évente mintegy 200 hektár erdő pusztulását okozták. Az erdőkárok enyhítésére korábban nem voltak összehangolt intézkedések, mindössze eseti jelleggel történtek a kifizetések állami forrásokból, a megelőzésre pedig csak a legnagyobb erdőgazdálkodók gondoltak. Az erdővédelem szempontjából kiemelkedő jelentősége van az európai monitoring rendszereknek, melyek működtetésébe az erdőgazdálkodókat is mind szélesebb területeken kell bevonni. Az önkéntes erdőgazdálkodói közreműködés erősíti a környezettudatosságot, amely a fenntartható erdőgazdálkodás alapja. Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK tanácsi rendelet 49. cikk A magánerdők környezeti állapota – az idegenhonos fafajok lassú térhódítása, valamint az általában alacsony szinten elvégzett erdőművelési munkák miatt – lassan, de folyamatosan romlik. E kedvezőtlen folyamat megállításához a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból álló erdőtársulásokká történő átalakítás jelent hosszútávon megtérülő beruházást. Ennek fontosságát felismerve már korábban bevezetésre került ez az intézkedés, így éves szinten a nemzeti forrásból átlagosan mintegy 2000 ha területen történt erdőszerkezet-átalakítás. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint jelenleg hazánkban az erdőszerkezet-átalakítás lehetséges hatásterülete a magánerdőkben több százezer hektár. Az intézkedés célja a megfelelő szintű elegyesség és a több szintes állományszerkezet kialakítása az erdőkben. Az erdők gazdasági értékének javítása Az intézkedésre vonatkozó cikkek: az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke (b), (ii) pontjai, illetve 27. cikke, valamint az 1974/2006 EK rendelet 18. cikke és II. mellékletének 5.3.1.2.2. pontja Az erdőgazdálkodási terveken alapuló, fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák (nyesés és ápolás, a törzskiválasztó gyérítés és a tisztítás) hozzájárulnak az erdők gazdasági értékének növeléséhez azáltal, hogy javítják a faanyag minőségét és mennyiségét. Az intézkedés célja az erdészeti célra használt géppark fejlesztése és korszerűsítése, beleértve további gépek és berendezések vásárlását is, valamint az erdőállomány gazdasági értékének növelése az állománynevelési tevékenységek támogatása révén. A fenntartható erdőgazdálkodás keretébe tartozó beruházások a kedvezőtlen adottságú és Natura 2000 területeken ugyancsak az intézkedés céljai közé tartoznak.
10
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Szakmai és civil vélemények
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetről Az alábbi vélemények – Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter válaszán túl – a 2008 augusztusában társadalmi vitára közzétett erdőtörvény-tervezetről a jelentősebb magyarországi szakmai és civil szervezetek álláspontját tükrözik. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter: A gazdasági társasági működés helyett a közhasznú működés szerencsésebb lenne az erdőgazdálkodásban. Addig is, a jóléti feladatok ellátására, az ökoturisztikai fejlesztésekre és beruházásokra több pénzt kell fordítani. Ezek a források az elmúlt évtizedben elapadtak. A tartós állami tulajdonban lévő, közhasznú feladatokat ellátó társaságok alkalmasak ezekre a feladatokra. A miniszter az erdőkről szólva elmondta, hogy nem a minisztériumi hovatartozás a fontos, hanem, hogy a nemzeti parki területeken lévő erdőknél nagyobb figyelmet szenteljenek az ökoturisztikai, a természetvédelmi szempontoknak. Az erdőket kezelő erdészetek gazdaként, ne csupán a fakitermelésre helyezzék a hangsúlyt, hanem az erdő funkciói közül a közjóléti célok legyenek az elsődlegesek.9 Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ) valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) közös állásfoglalása: „Az erdészeti szakigazgatást ésszerűtlen és indokolatlan kivonni az FVM szervezetéből. Az erdészeti szakigazgatást évszázados szakmai és szervezeti hagyományrendszer kapcsolja az agrártárcához, annak szerves részeként szerzett magának nemzetközi elismerést. Hatékony és színvonalas működését sokoldalúan képzett szakemberei, régiós tagozódású szervezete, páratlan értékű adattára, országosan egységes és korszerű informatikai háttere garantálja. Az erdészeti szakigazgatás az erdőre – függetlenül annak tulajdonosától és védettségétől – mint alapvető természeti erőforrásra tekint, mely az agrárium része, a vidékfejlesztés, a vidék lakosságmegtartó képességének bázisa. Jelentős szakmai és társadalmi érdek, egyetértés szól az állami erdők egységes vagyonkezelésének megtartása mellett. Az erdőgazdaságok kezelte erdőkben a közcélúság az elsődleges vezérlő elv. Az erdőgazdaságok ma az állami erdők 90 százalékán gazdálkodnak, szigorú szakmai és pénzügyi ellenőrzés mellett, hatékonyan. A gondjaikra bízott erdőket évtizedek óta nagy tapasztalattal, szakértelemmel, elkötelezettséggel gondozzák, rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával, eszközökkel. Sok gondot és pénzt fordítanak az erdők közcélú szolgáltatásaira, a biodiverzitás megőrzésére, fejlesztésére. Élen járnak a természetközeli gazdálkodási módszerek alkalmazásában. Az erdőgazdaságok – a természetvédelmi célok mellett – az erdők valamennyi szolgáltatását érvényre juttatják. Az erdész szakértelem referenciája két évszázados. 9
Szabó Imre az erdőtörvényről. 2008. november 17. http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13178&Itemid=30
11
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A közcélú erdőgondozás területén elért, a természetvédelem által kommunikált eredmények elsősorban az erdőgazdaságoknak köszönhetők. A jelenleg állami tulajdonban lévő és az erdőgazdaságok által kezelt erdők természeti adottságai eltérőek, de egységben kezelve a jó erdők hozamaiból a gyengébb területek fenntartása megoldható, azaz a több mint 1 millió hektár állami erdő így, egyben önfenntartó. Az állami erdők tulajdonjogának megőrzése és egységes kezelése, valamint azok erdőtelepítéssel való, a közfoglalkoztatást is segítő bővítése egyaránt kívánatos. A magyar társadalom faanyag iránti igénye nő, ma megközelíti az évi 10 millió köbmétert. A túlzó korlátozások miatt nem csak a faanyag-igény kielégítése kerülhet veszélybe, hanem a költségvetési és helyi adó bevételek is sokmilliárdos nagyságrendben csökkennek. Az alapanyag kínálatának visszaesése, árának növekedése miatt számos hazai faipari cég kényszerülne bezárásra, tevékenysége visszafogására. Családok tízezreit érintve csökkennének a megélhetés lehetőségei olyan vidékeken, ahol más munkalehetőség nincs. Az erdőgazdaságok gazdasági aktivitása fontos a vidék ember-megtartó erejének növelésében, a kis- és középvállalkozások fennmaradásában. Amelyik ország a faanyagban nem törekszik önellátásra, az közvetve a harmadik világ erdőterületeinek csökkenéséhez, a környezet romlásához járul hozzá. Nincs valódi szakmai és gazdasági indoka az egységes állami erdővagyon-kezelői szerkezet megbontásának. Az állami erdővagyon közcélokat szolgáló működtetésére a legjobb megoldást az állami tulajdonú erdészeti társaságok vagyonkezelése jelenti. Arra kérjük a döntéshozókat, hogy ne támogassák az erdészeti szakigazgatás és az állami erdők vagyonkezelésének kialakult, jól működő rendjét megbontani kívánó törekvéseket. Segítsenek megőrizni az állami erdővagyon-kezelés működőképes, a közérdeket leginkább szolgáló, egyben a költségvetést legkevésbé terhelő egységét!”10 A WWF Magyarország természetvédelmi szervezet véleménye: „Magyarországon a védett erdőkben is gazdálkodunk, veszélyeztetve ezzel az erdei életközösségek hosszú távú fennmaradását. A WWF Magyarország szükségesnek tartja, hogy a véleményezésre kiadott új erdőtörvény a védett erdők háborítatlanságának megőrzésére több garanciát nyújtson. Védett természeti területeket a világon mindenhol az ott előforduló különleges állat és növényfajok, vagy az egész életközösség védelmére hoznak létre. Az erdők védelme sok esetben megköveteli a kíméletes, természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését, vagy a fakitermelés megszűntetését. Miközben a szomszédos országok mind rendelkeznek viszonylag nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületekkel, Magyarországon a védett területek döntő hányadán vágásterületeket létrehozó erdőgazdálkodás folyik, ami számos élőlénycsoport, köztük védett orchideák, énekesmadarak, kisemlősök életfeltételeit veszélyezteti.” (…) 10
Dr. Pethő József: Az erdő ma is zöld. Országos Erdészeti Egyesület, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége. http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1525283
12
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A WWF Magyarország fontosnak tartja, hogy a nemzeti parkok központi részein valamint a tájvédelmi körzetekben létrehozott, fokozottan védett területeken megszűnjön a fakitermelés. A védett területeken pedig történjen meg az átállás a vágásterület nélküli szálaló erdőgazdálkodásra. „A társadalom városban és falun ugyancsak egyre inkább elvárja a szép és élhető környezet biztosítását, a természeti tájaink megőrzését, amibe egyre kevésbé fér bele a vágásterületek látványa. Hogy változtathassunk, annak garanciáit legalkalmasabb most, az új erdőtörvény megalkotásakor lefektetni, és a védett erdőkben a gazdálkodás üzemmódját szigorúan meghatározni.” – mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.11
11
Miért és meddig gazdálkodunk még a védett erdőkben? 2008. augusztus 29. http://wwf.hu/index.php?p=hirek&sub=friss&ev=0&id=232
13
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A környezetügy középtávú stratégiájáról A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 januárjában elkészítette, majd márciusban közzétette „A környezetügy középtávú stratégiája” című vitaanyagot, melyben az erdőkkel kapcsolatos célkitűzések és megállapítások is olvashatók. Az egyik ilyen célkitűzés, hogy gondoskodni kell arról, hogy az alföldi nemzeti parkok (Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros, Fertő-Hanság Nemzeti Park), illetve az Aggteleki Nemzeti Park állami tulajdonban lévő területei – a Kormány 2082/2007. (V. 15.) számú határozatának megfelelően – minél előbb a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kerüljenek.
Nemzeti park neve
Erdőterület
Ebből fokozottan védett hektár
Hortobágyi Nemzeti Park
4 083
218
Kiskunsági Nemzeti Park
12 557
6 208
Bükki Nemzeti Park
41 696
6 211
Aggteleki Nemzeti Park
16 572
4 111
Fertő-Hanság Nemzeti Park
6 174
2 265
Duna-Ipoly Nemzeti Park
51 990
9 125
Balatoni Nemzeti Park
20 476
2 621
Duna-Dráva Nemzeti Park
34 243
13 036
Körös-Maros Nemzeti Park
6 235
105
Őrségi Nemzeti Park
28 977
2 833
Összesen
223 003
46 73312
A vitaanyagra – csakúgy, mint az erdőtörvény-tervezetre – az OEE, a FAGOSZ, és a MEGOSZ13 közös állásfoglalást készített, melyben többek között kifejtik, hogy a 100 százalékosan tartós állami tulajdonban lévő erdészeti társaságok által kezelt erdőterületeknek a nemzeti park igazgatóságok (költségvetési szervezetek) vagyonkezelésébe történő lehetséges áthelyezésével nem értenek egyet.
12
Forrás: http://www.aesz.hu/cd/htm/6_fejezet.htm#6_1 A MEGOSZ a magán erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók gazdasági, szakmai érdekképviselete, az egyéni erdőtulajdonosok és gazdálkodók mellett az erdészeti integrátorokat is magába foglalja. A FAGOSZ az erdőgazdálkodók (magán és állami), faipari, fakereskedelmi és az ezekhez beszállító cégek gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviselete. Az OEE az erdészek valamint az erdők és az erdőgazdálkodás iránt érdeklődő személyek egyesülete, ugyanakkor e szervezetnek pártoló tagjai az erdészeti zrt-k. 13
14
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Szerintük e cél megvalósítása alapjaiban megingatná az érintett cégek gazdálkodását, továbbá az ország számára jelentős költségvetési többletkiadást okozna. Felhívják a figyelmet az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Erdészeti Igazgatóságainak mérlegbeszámolóira, melyekből az olvasható ki, hogy az erdőgazdaságok szakmai munkája jó, illetve kiváló, és arra is utalnak, hogy ugyanakkor a nemzeti park igazgatóságok erdőkezelési munkájával kapcsolatban több esetben is szakmai kifogások merültek fel, sőt erdővédelmi bírságot is szabtak ki rájuk nem megfelelő erdőkezelésért. Amennyiben a cél az állami tulajdonú erdőterületek minél hatékonyabb és szakmai szempontból is megfelelő vagyonkezelése, akkor a három véleményező szervezet szerint lényegesen célravezetőbb megoldásnak látszik a mintegy 20 ezer hektárnyi, a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő erdők átadása vagyonkezelésre a térségben működő állami erdészeti társaságoknak. Ezek együttesen közel egymillió hektár erdő művelési ágú területen gazdálkodnak. Ha már a kezelői jog átadása szóba kerülne, sokkal célszerűbb lenne a 2-3 százaléknyi részt a 100 százalékhoz csatolni, mint az utóbbiból bármennyit az előzőhöz. További észrevétel, hogy a stratégiát leíró vitaanyagból hiányzik a hivatásos természetvédők által – más esetekben – szorgalmazott hatástanulmány, nincs számítási anyag arra, hogy bármely mértékű erdőgazdasági erdőterület nemzeti park igazgatóság általi kezelésbe vétele milyen következményekkel járna a fakitermelésben, a foglalkoztatásban és a gazdálkodás eredményeiben. Az átvenni szándékozott, a most kezelésükben lévő területhez képest többszörösen nagyobb erdőterület kezelésére a nemzeti parkok nincsenek felkészülve, sem megfelelő szakembergárdával, sem megfelelő tapasztalattal, sem megfelelő eszközállománnyal – olvasható az állásfoglalásban.14 Néhány környezet- és természetvédő szervezet nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, melyben azt kérik, hogy az erdészeti szakigazgatást, melyet jelenleg egy osztály képvisel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban, a természet és környezet védelméért felelős tárcához helyezzék át. Így létrejöhetne a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM) tartozó egységes zöld hatóság, melyhez az összes külterülethez kapcsolódó igazgatási ügy tartozhatna. A szervezetek szerint az állami erdők profitorientált részvénytársasági formában való kezelését meg kell szüntetni, mert a részvénytársasági forma a tartósan állami tulajdonban lévő állami erdők közcélú kezelésére nem megfelelő. Magyarországon nemzetközi hírű és évtizedes hagyományai vannak a közcélú állami erdőgazdálkodásnak, amelynek megvalósítására és működtetésére a jelenlegi erdésztársadalom kiválóan alkalmas. A szervezetek az állami tulajdonban lévő természetvédelmi oltalom alatt álló erdők kezelését (ez a teljes erdőterület ötöde, mintegy 350 ezer hektár) – szakszemélyzettel és infrastruktúrával együtt – a természetvédelemért felelős tárca irányítása alatt a nemzeti parkok igazgatóságaira bíznák. A nem védett állami erdőket a KvVM-en belül létrehozott erdészeti igazgatóságok kezelhetnék. 14
Forrás: http://www.fagosz.hu/fataj/2008/03/260/200803260_velemeny-a-KornyezetugyiStrategiahoz.php 2008. március 26.
15
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Ennek eredményeként valósulhatna meg a tartósan állami tulajdonban álló stratégiai fontosságú területeket kezelő közcélú állami szervezetek egységes rendszere (nemzeti parkok, vízügyi és állami erdészeti igazgatóságok), mely gondoskodna a közvagyon magas szintű kezeléséről. A közcélú gazdálkodás révén keletkező bevételeknek pedig az erdők fenntartását, és új erdők telepítését kellene szolgálniuk, így önfenntartó rendszerként nem szorulnának a központi költségvetés támogatására. ALÁÍRÓK Magyar Természetvédők Szövetsége, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Kerekerdő Alapítvány, Bihar Közalapítvány, Somogy Természetvédelmi Szervezet, Tiszatáj Közalapítvány, Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület, Csemete Egyesület.15
15
A zöldtárcához az erdőket! 2008. augusztus 21. http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12429&Itemid=33
16
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az erdőket érintő aktuális problémák
Illegális fakitermelés Az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben fordulnak elő illegális, a környezetet és tulajdonost egyaránt károsító fakitermelések. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Erdészeti Igazgatóságának felmérései szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke megközelíti az évi ezer hektárt és a 300.000 köbmétert. Az így kitermelt faanyag értéke mintegy 3 milliárd forint, az újraerdősítés költsége pedig közel 1 milliárd forint. Az elültetett mintegy 10 millió facsemetéből csak évtizedek múlva lesz minden funkcióját ellátni képes erdő. E közvetlen károk mellett közvetett károk is jelentkeznek (erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés, élővilág degradációja), melyek mértékét még becsülni sem lehet.16 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslat „Az erdészeti igazgatás” című fejezete (XI. fejezet, 97. § (3)) szerint az állam az erdő védelme és károsításának megelőzése érdekében – a bejelentések fogadására és kezelésére 24 órában alkalmas – erdővédelmi szolgálatot működtet. A törvényjavaslat a következő bekezdésben pedig kényszerintézkedési joggal is felruházza az erdővédelmi szolgálat tagjait. Nagy Dániel, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztálya tanácsosának nyilatkozata szerint az erdészeti hatóság mind a tíz igazgatóságán (amelyeknek illetékessége általában két megyére terjed ki) létrehoznák a szolgálatot. Az új erdővédelmi szolgálat nemcsak kényszerítő eszközöket alkalmazhatna, de elő is állíthatná az elfogott tolvajokat, vagy visszatarthatná az erdőben az olyan fa-szállítmányt, amelynek eredetére szállítói nem tudnak magyarázatot adni. A törvényjavaslat szigorítani tervezi az erdővédelmi bírság tételeit is. Emellett a Büntető törvénykönyvet is megváltoztatnák, mert jelenleg nem szerepel benne az „illegális fakitermelés” vétsége vagy bűntette. Ebben a kérdésben már zajlanak az egyeztetések az igazságügyi tárcával.17 A törvény hatályba lépéséig azonban egyes erdőgazdaságok maguk igyekeznek megoldani illetve enyhíteni a problémát: Hódmezővásárhelyen a falopás megelőzése érdekében közösen járőröznek majd a rendőrök és a mezőőrök a külterületeken – jelentette be dr. Dezső József, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság vezetője és Benkő Zsolt külterületi képviselő. Főként a műutak mentén, ezen belül is a kétszámjegyű főutak mellett fordul elő leggyakrabban a falopás, az állami, önkormányzati és magántulajdonú erdősávokban, és facsoportokban. 16
Forrás: http://www.aesz.hu/index.php?Itemid=529&id=310&option=com_content&task=view 2006. február 28. 17 Kényszerintézkedési jogkör az erdészeknek. http://www.vadaszlap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=487&Itemid=2
17
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A falopás oka, hogy bizonyos társadalmi csoportok egyre szegényebbé válnak. A lopások csökkentése érdekében az önkormányzat lehetőséget adott a nyesedékgyűjtésre, többek között a Kása-erdőben. Ugyancsak segítség, hogy a városellátó telephelyéről családonként hat mázsa fát lehet „rászorultsági alapon” elvinni. Erre a lehetőségre eddig mintegy ezer család jelentkezett. Az erdők meglopása mellett gondot okoz a más megyékből teherautóval érkező illegális faárusok megjelenése is, akik könnyen becsaphatják az embereket a rakomány súlyát illetően. Pozitív kezdeményezés a tavaly kialakított civil hírlánc, melynek egyik eredménye például, hogy a közelmúltban a 47-es út mentén az egyik nagy mezőgazdasági üzem biztonsági őre riasztotta a rendőrséget, akik három orosházi fatolvajt értek tetten. A hírláncba a mezőőrökön kívül a külterületeket gyakran járó vadászok, halőrök, tanyasi lakosok is bekapcsolódtak.18 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évente százmillió forint értékű kárt okoznak az illegális fakitermelők. A bírságolás, és a tettenérés azonban nem könnyű, mert a tolvajok egyszerre olyan kis mennyiséget tulajdonítanak el, amiért többnyire csak helyszíni bírságot rónak ki rájuk vagy szabálysértési eljárás indul ellenük. Cserép János, az Északerdő Zrt. vezérigazgatója tapasztalatai szerint az illegális fakitermelésnek erősen kitett területek közé tartoznak a Bódva-, a Sajó- és a Hernád völgyében található települések melletti erdőrészek. A fatolvajok évente 15 ezer köbméter fát vágnak ki engedély nélkül, a falopások miatt az Északerdő által tett feljelentések száma százas nagyságrendű. A vezérigazgató szerződéskötésre készül a rendőrséggel, hogy visszaszorítsák az egyre terjedő falopásokat. Együtt járőrözés, terepjáró és speciális cross-motorok beszerzését is felajánlja, hogy a rendőrök kézre kerítsék az elkövetőket. Az igazgató elmondta még, hogy kívánatos lenne, hogy az erdőőrök olyan hatósági jogosítványokat kapjanak, mint a nemzeti parkok őrei. Ők tettenérés esetén akár kényszerítő eszközt is használhatnak a vétkesek visszatartására. A rendőrök pedig lefoglalhatják a lopáshoz használt eszközöket és szállítójárműveket is. 19 A Heves, Borsod és Nógrád megye területén gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Pallagi László szerint két ember, vágással, darabolással együtt 12 perc alatt meg tud pakolni rönkökkel egy kisteherautót. Amikor az erdész – aki nem rendelkezik visszatartási jogkörrel – a motoros fűrész hangját meghallván a helyszínre ér, többnyire már eltűnnek a tolvajok, akik legkevesebb tízmillió forint nagyságrendű kárt okoznak az erdészetnek. Az elmúlt évben több mint 370 feljelentést tettek az erdészek. Ennek a tendenciának úgy próbál gátat vetni a vállalat, hogy 2008 szeptemberétől két erdésszel egy rendőr is járőrözik majd a hét, hozzá tartozó területen. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szabadidős járőreit osztja be erre a feladatra, akiknek az óradíját az Egererdő Zrt. fizeti. Pallagi László véleménye szerint a helyzet súlyossága már azt is indokolttá tenné, hogy a rendőrségen külön egységet hozzanak létre a természeti környezet védelmében.20 18
Közös rendőr-mezőőr járőr a külterületeken. 2008. november 28. http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13317&Itemid=38 19 Negyedmilliárdnyi fát lopnak el az erdőkből. 2008. október 28. http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=13019&Itemid=33 20 Ismét elkezdődtek a falopások. 2008. szeptember 14. http://www.vadaszmester.hu/napi-sajto/ismet-elkezdodtek-a-falopasok.html
18
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A sajóládi erdő esete Az Északerdő Zrt. kezelésében lévő 180 hektáros erdő Sajólád községet délkeleti oldalról határolja. A terület a nyolcvanas évekig egészséges erdőképet mutatott, az akkori erdész nagy gonddal nevelte a büszkeségét jelentő állományt. 1989-ben azonban az erdőben erős száradás indult meg. A jelenséget az akkoriban telepített vízkivételi mű kútjainak talajvízszint-csökkentő hatásával hozták összefüggésbe. Az 1990-ben készült szakértői vélemény szerint a „fapusztulás oka a Bőcs-Sajólád Vízmű által létrehozott talajvízszint-csökkenés”. Ezt akkor a Sajólád 4c erdőrészletre vonatkoztatva állapították meg, az észlelőkutak adatainak alapján. Ezt a véleményt a vízmű nem fogadta el ezért 1996-ban újabb szakértői vélemény készült, amely megerősítette a korábbi megállapításokat, de újabb tényezőket – nevezetesen a csapadékhiányt és talajszennyező hatásokat – is számításba vett. A száradás miatt 1990 és 2000 között 66 hektár egészségügyi tarvágást hajtottak végre. A kiszáradt fák pedig odacsábították a fatolvajokat. 2004-2008 között már az összes véghasználat, lopás miatti tarvágás volt. Ezek között volt olyan erdőrészlet, ahonnan hektáronként csak 10 köbméter faanyag került ki. Az erdővel borított 160 hektár területből jelenleg 2,3 hektár, ami 60 év feletti állomány, 40-60 év közötti állomány pedig már nincs. 2007. november 25-én a debreceni székhelyű Tiszántúli Természetvédők Társulata egy közleményt jelentetett meg, miszerint a Natura 2000 hálózatába tartozó21 sajóládi erdő 98 százalékát fejszével és láncfűrésszel felszerelt illegális fatolvajok, illetve az erdő kezelésével megbízott erdészeti igazgatóság dolgozói szisztematikusan kiirtották. A Tiszántúli Természetvédők Társulata feljelentést tett jelentős mértékű természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt a Miskolci Városi Ügyészségen, majd petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához is annak kivizsgálására, hogy a Magyar Köztársaság illetékes hatóságai miért nem tettek eleget a 92/43/EGK Élőhely-irányelv, illetve a 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet által előírt kötelezettségeiknek. A Társulat a petícióban kiemelte, hogy „az igazságosságba, a megelőzés, az elővigyázatosság, a fenntartható fejlődés elvébe, az Európai Unió jogintézményeibe való hitet erősítené minden magyar állampolgárban az, ha egy igen szigorú és teljes körű vizsgálat eredményeként olyan döntés születne mind a Petíciós Bizottság, mind az Európai Bizottság részéről, amely elősegítené, hogy hasonló mértékű visszafordíthatatlan természetkárosítás soha többé ne következhessen be a Magyar Köztársaság területén, és legalább a sajóládi erdő 180 ha-os területéből hírmondóként megmaradt kb. 2 hektárnyi tölgy-kőris erdőrész megmaradhasson a jövő nemzedékei számára.” 2008 januárjában a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sajóládi erdő kiirtása ügyében. Az indoklás szerint: „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást megszüntető határozatában megállapította, hogy a Délbükki Erdészeti Igazgatóság biztonsági intézkedései ellenére az erdő ritkulásához jelentősen hozzájárult a területen tapasztalható nagymértékű falopás.
21
2004-ben nyilvánították Natura 2000 területté.
19
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A sajóládi erdő területén ugyanis a rendőrség az elmúlt két évben összesen 142 személlyel szemben kezdeményezett eljárást, azonban a tetten ért elkövetők által okozott kár sok esetben a szabálysértési értékhatárt – 5-10 ezer forint – sem haladta meg. Annak a megállapítása, hogy a lombozat ritkulása mikor következett be, illetve tettenérés esetén a faanyag mely területről származott, nem volt megállapítható. Mivel az erdő faállománya a falopások miatt 60 százalék alá csökkent, ezért az erdőtörvény alapján véghasználatra került, azaz kivágták az erdő megmaradt faállományát.”22 Az ügyben természetesen nyilatkozott az Északerdő Zrt. vezérigazgatója, Cserép János is. Emlékeztetett, hogy a sajóládi fairtás története a rendszerváltásig nyúlik vissza, és 18 év távlatában már nem lehet felkutatni a tetteseket. A társaság ugyanakkor most is őrzővédő cégekkel vigyáztatja az erdőket a kerületvezető erdészek és rendőrök irányításával. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy éves szinten ennek ellenére is sok tíz milliós, ha nem száz milliós károkat okoznak a fatolvajok. A vezérigazgató megmutatta, hogy a sajóládi erdőben minden fát pótoltak csemetével az elmúlt másfél évtizedben, de a tölgy rendkívül lassan nő, a vágásérettséget körülbelül 120-140 éves korára éri el. Senki nem képes kellőképpen védekezni, mivel jól szervezett figyelők pásztázzák a terepet, s nézik a rendőrök, természetvédelmi őrök, erdőtulajdonosok, illetve a megbízott őrző-védő cégek alkalmazottainak mozgását.23 Posta János, erdészeti igazgató szerint a sajóládi terület a megye egyik legkiválóbb termőhelye, amelyen egykor csodálatos erdők voltak. Amikor 2006-ban nyilvánosságra került, hogy a sajóládi erdő a Natura 2000 hálózat része lesz, a társaság szakemberei jelezték, hogy ez a terület másféle védelmet, főleg őrzővédelmet igényelne. - Manapság megváltozott a fatolvajok ízlése, már nemcsak az „alászorult véknyakat csapkodják ki”, hanem a legszebb egyedeket is kidöntik. Az erdész lelkileg belerokkan abba, ha látja, hogy a kitűnő termőhelyen felcseperedik a csodálatos makkvetés, de amikor már igazi erdővé növekszik, akkor „kibarmolják” - állapítja meg elkeseredetten Posta János. - Ezekben az erdőkben évek óta nincs tisztítás, mert elvégzik helyettünk a tolvajok. Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy a sajóládi erdő egyetlen négyzetméterét sem irtották ki, sőt, – az ősszel kitermelt négy hektár kivételével, amit most tavasszal újítanak föl – a teljes erdőterületen különböző korú – elsősorban tölgyes – állomány található. Remélhetőleg tavasszal a szalakóta is visszatér a melegebb égtájakról.24
22
A sajóládi erdő szomorú története. 2008. február http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=452 23 Tolcsvai L. László: Iparág lett a falopás országszerte. 2008. január 4. http://www.mno.hu/portal/535192?searchtext=iparág%20lett 24 A sajóládi erdő szomorú története. 2008. február http://www.erdeszetilapok.hu/?page=view&id=452
20
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Európai Unió Jogszabályi háttér Az Európai Unió területének 42 százalékát borítja erdő, összesen 177 millió hektár. A legnagyobb kiterjedésű erdőterületek: - Svédországban (31 millió hektár, területének 75%-a), - Spanyolországban (28 millió hektár, 57%), - Finnországban (23 millió hektár, 77%), - Franciaországban (17 millió hektár, 31%), - Németországban (11 millió hektár, 32%) valamint - Olaszországban (11 millió hektár, 37 %) találhatók. A fent említett országokban található az uniós tagállamok erdeinek több mint kétharmad része. Az egyes országok területének százalékos erdősültségét tekintve a fenti sorrend megváltozik. A legnagyobb részaránnyal Finnország (77%), Svédország (75%) majd Szlovénia (65%) rendelkezik, a legalacsonyabbal pedig Málta (1%), Írország (10%), Hollandia (11%) és az Egyesült Királyság (12%). Az uniós erdők 73 százaléka (129 millió hektár) volt 2005-ben alkalmas fakitermelésre, ezen belül Spanyolország erdeinek 37 százaléka, Svédországnak 69 százaléka, Németországnak 99 százaléka, Finnországnak pedig 86 százaléka. Az éves szaporulat uniós szinten 764 millió m3 volt, amelyből 461 millió m3-t (60%) vágtak ki.25 Az Európai Unió az erdészeti politikák összehangolására 1998-ban létrehozta az Erdészeti Stratégiát, majd ennek megvalósítására – a legfontosabb beavatkozási területek meghatározásával – az Európai Bizottság 2006. június 15-én elfogadta a 20072011. évekre szóló Erdészeti Akciótervet. A fentiekben megfogalmazottak betartását az uniós tagországoknak nemzeti erdőprogramjaikban kell garantálniuk. Az Erdészeti Stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe: -
a Rio de Janeiro-ban megrendezett Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre vonatkozó alapelveket, a tagországok szakpolitikáját, a jogi helyzetet valamint az erdészeti akcióprogramokat.
25
Forrás: EUROSTAT. 2008. október 20. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/pls/portal/docs/PAGE/PGP_PRD_CAT_PREREL/PGE_CAT_PREREL_ YEAR_2008/PGE_CAT_PREREL_YEAR_2008_MONTH_10/1-20102008-EN-BP.PDF
21
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van: -
-
termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás; környezetvédelmi: a talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok; rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdőterületek.
A 89/367 sz. tanácsi szabályozás megalapította az Erdészeti Állandó Bizottságot. A bizottság végzi a tagállamok egymás közötti koordinálását valamint, az Európai Unió szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált. 1993-ban a Helsinki Miniszteri Konferencián definiálták a tartamos erdőgazdálkodást, ami azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon; a meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljen és más környezeti rendszerek ne károsodjanak. A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki.26 Az Európai Erdők Védelmének Ötödik Miniszteri Konferenciáját 2007-ben Varsóban rendezték meg. A konferenciát – melynek címe „Erdők az élet minőségéért” – Lech Kaczynski lengyel államfő nyitotta meg, aki a gazdasági fejlődés és a természeti környezet védelmének összebékítését hangsúlyozta. A találkozó társelnöke, Prof. Jan Szyszko, lengyel környezetvédelmi miniszter az erdők szerepére mutatott rá az európai társadalom fejlődésében. Hangsúlyozta, hogy ezek az elvek adják az alapját annak a miniszteri nyilatkozatnak, amelyet a Konferencia ideje alatt írnak alá. A Konferencia fő dokumentumában a Varsói Nyilatkozatban az országok közös tevékenységet határoztak el a fenntartható erdőgazdálkodás bevezetése érdekében. A Nyilatkozat bemutatja azt a jelentős szerepet, amelyet az erdők játszanak a földi élet minőségének javításában, valamint tartalmazza az európai erdők jövőjének hosszú távú vízióját is.27
26
Erdőgazdálkodás az Uniós csatlakozás kapcsán. 2003. január 14. http://www.agraroldal.hu/eu-4_cikk.html 27 Erdők az élet minőségéért. 2007. november 8. http://www.muszakiforum.hu/cikk/40506/erdok-az-elet-minosegeert?area=160
22
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Illegális fakitermelés elleni intézkedés Az Európai Unióban az illegális fakitermelés, illetve a belőle származó fa piacra jutása elleni küzdelem az „Erdőgazdálkodás szabályozása és irányítása és az erdészeti termékek kereskedelme” (Forest Law Enforcement, Governance and Trade, FLEGT) égisze alatt történik. A 2008. október végére elkészült a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló EU rendelet-tervezet egy igazolási rendszert vezet be arról, hogy nem illegális forrásból származik a fa és a fatermék. Amennyiben a rendelet megszületik, a kihirdetéstől számított 7. napon az EU összes országában a hatályos lesz, de az azt követő 2 év múlva válik kötelezővé az alkalmazása. Az illegális fakitermelés – amellett, hogy az erdőpusztulás egyik legfontosabb közvetlen előidézője – ellehetetleníti az erdészeti ágazat irányítását, a fenntartható erdőgazdálkodást, valamint az innen származó termékek alacsony ára sérti az európai fa- és fatermék piaci szereplőinek és alkalmazottainak érdekeit. A javaslat célja e probléma megszüntetése egyenlő feltételek biztosításával mind az ágazat, mind az alkalmazottak számára. A FLEGT engedélyezési rendszer szerint a fa exportja az érintett országokból az EU-ba olyan engedélyhez lenne kötve, amely igazolja, hogy a fát a vonatkozó nemzeti joggal összhangban termelték ki. Az Európai Tanács 2005-ben elfogadta a partnerországokból származó fa Unióba történő behozatalának jogi keretét képező FLEGT-rendeletet (2173/2005/EK rendelet), és felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen azokkal a termelő országokkal és regionális szervezetekkel, melyek készségüket fejezték ki arra, hogy önkéntes partnerségi megállapodást (Voluntary Partnership Agreement, VPA) kötnek az Unióval. 2008 októberéig öt ország – Ghána, Malajzia, Indonézia, Kamerun és Kongó (Brazzaville) – kezdte meg a tárgyalást az Európai Unióval, és nem hivatalos egyeztetés folyik számos más termelő országgal, amelyek érdeklődésüket fejezték ki. Egyes fontos fatermelő országok azonban nem kívánnak FLEGT VPA-t kötni az EU-val, illetve a többoldalú folyamatok vagy eredménytelenek, vagy nagyon lassúak, ezért szükségessé vált további intézkedések elfogadása, beleértve az illegálisan kitermelt fa uniós behozatalának megakadályozására irányuló jogi szabályozást is. A Bizottság 2006 óta vizsgálja, hogy mi lenne a legjobb megoldás, és arra a következtetésre jutott, hogy olyan rendeletet kell alkotni, amely meghatározza a piacon fát és faterméket forgalmazó piaci szereplők kötelezettségeit. A javasolt szabályozás megköveteli a piaci szereplőktől, hogy kellő gondossággal győződjenek meg arról, hogy a közösségi piacon általuk forgalmazott fa és fatermékek legális fakitermelésből származnak. A javaslat lényege, hogy a hatálya alá tartozó piaci szereplők olyan rendszereket és eljárásokat alkalmazzanak, amellyel legjobb képességük szerint biztosítják, hogy a közösségi piacon kizárólag legális kitermelésből származó fát és fatermékeket forgalmaznak.
23
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Az Európai Faipari Szövetség (CEI-Bois) a tervezetről alkotott véleménye szerint ez a szabály újabb bürokratikus terheket tesz majd a vállalkozókra, ezért különösen aggályosnak tartja, hogy a részletszabályok nem jelennek meg már most a rendelettervezetben, hanem ezek megalkotásához szabad kezet kapna a Bizottság. A javaslat – véleményük szerint – megfordítja a bizonyítási kötelezettség irányát, ami nem fogadható el. Nincs eléggé kifejtve a rendelettervezet, így versenyhátrányt okozhat más térségek vállalkozóival szemben. A Szövetség szerint a részletszabályokat is magának a rendeletnek kell tartalmaznia annak érdekében, hogy megítélhető legyen annak hatása az érintett vállalkozói körre. Az Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége (CEPF) a fentieken túl pedig azzal nem ért egyet, hogy a rendelet a belföldi eredetű termékekre is vonatkozzon. A FAGOSZ és a MEGOSZ is az előbbi véleményt adta a tervezettel kapcsolatban, az e jogalkotási folyamatban Magyarországról résztvevő FVM-nek, kiegészítve azzal, hogy az új hazai Erdőtörvény alakuló tervezete éppen nemzeti szabályt fog bevezetni az erdőkből kikerülő fa nyomon követésére és eredetének igazolására.28
Néhány európai ország erdészeti gyakorlata Az európai országok erdészeti gyakorlatának megismerése céljából a Kutatószolgálat az alábbi kérdéseket juttatta el az ECPRD hálózat tagjainak: 1. Hogyan védelmezik az erdőt az illegális fakitermelés ellen? Működik országukban erdővédelmi szolgálat? 2. Vállal-e szerepet a rendőrség az erdők őrzésében? 3. Milyen jogi következménye van az illegális fakitermelés bűntettének? 4. Ki (milyen intézmény) kezeli a nemzeti parkok területén elhelyezkedő erdőterületeket? A kérdésekre érkezett válaszok az alábbi fejezetekben alfabetikus sorrendben olvashatók, néhány ország válasza az általuk megadott linkek alapján internetes honlapokról bővített.
28
Mőcsényi Miklós: FLEGT: az illegális fakitermelés fájának távoltartása az EU-tól. 2008. november 13. http://www.fagosz.hu/fataj/2008/11/135/200811135_FLEGT.php
24
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Dánia Dánia területének mintegy 14 százalékát borítja erdő. Az erdő védelme a Környezetvédelmi Minisztérium szervezetébe tartozó Állami Erdészeti Igazgatóság kijelölt feladata. Az Igazgatóság az összes erdőterület mintegy egynegyedét kezeli. A rendőrség általában nem vesz részt az erdő védelmében. Ha azonban az állami igazgatás megkívánja a részvételt egy kijelölt feladat végrehajtásában a Környezetvédelmi Minisztérium nevében, a rendőrség köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Az illegális fakitermelésre vonatkozó szankciók az erdőről szóló dán törvényben is, és a természetvédelmi törvényben is fellelhetők. Nagyon komoly esetekben – ha a bíróság úgy dönt – az Állami Erdészeti Igazgatóság meghatározott időre átveheti a magánerdők kezelését, vagy úgy határozhat, hogy csak az Igazgatóság előzetes hozzájárulásával vágható ki fa az erdőkből. Az illegális fakitermelésből származó jövedelem lefoglalható a dán Büntető Törvénykönyv elkobzásra vonatkozó általános feltételei alapján. Dániában az első nemzeti park 2008 augusztusában nyílt meg. Ezen kívül még négy területet jelöltek ki, melyeket az elkövetkező 2-3 évben nyilvánítanak majd nemzeti parkká. A nemzeti parkok kezelése decentralizált lesz, minden nemzeti park esetében egy bizottság, a nemzeti park tanács és a titkárság végzi el a kezelési feladatokat. A bizottság tagjait és elnökét – akik lehetőség szerint közeli kapcsolatban vannak az érintett nemzeti parkkal – a környezetvédelmi miniszter nevezi ki. A bizottságnak kezelési és fejlesztési tervet kell készítenie, mely eljárásba a helyi közösségeket is bevonhatja.29
Egyesült Királyság – Képviselőház Az Egyesült Királyságban az Erdészeti Bizottság kezeli az erdőterületeket. A bizottság feladata emellett a faállomány-veszteség megelőzése, valamint annak biztosítása, hogy az új erdők és a telepítési műveletek ne károsítsák a környezetet. A bizottsághoz kell folyamodniuk az erdőtulajdonosoknak favágási engedélyért vagy bizonyos esetekben bármilyen erdészeti jellegű munka kezdete előtt hozzájárulásért. Hatáskörébe tartozik az illegális fakitermeléssel gyanúsított személyek vizsgálata is. A fákban okozott kár vagy a fatolvajlás bűntettére az általános büntető törvénykönyv szankciói vonatkoznak. Ezekben az esetekben a rendőrség feladata levezetni a nyomozást és vádat emelni az elkövetők ellen.
29
Forrás: http://www.skovognatur.dk/Ud/Oplev/Nationalparker/English/
25
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A nemzeti parkok területén lévő erdőket a terület tulajdonosai kezelik. A nemzeti park igazgatóságok egyik erdőterületnek sem tulajdonosai és nem is kezelik azokat. Az Új Erdő Nemzeti Park (New Forest National Park) esetében például az Erdészeti Bizottság csak alig 50 százalékát kezeli a területnek (a Korona nevében), a többi részét pedig egyéb szervezetek, illetve magánszemélyek birtokolják és kezelik. De még ennél is árnyaltabb a helyzet, mert a „közemberek” jogai kiterjednek azokra a területekre is, melyeknek nem ők a tulajdonosai, ezért ezeken a területeken haszonállatot legeltethetnek illetve fát gyűjthetnek.
Észtország Az állami erdők irányítása az Állami Erdőkezelési Központ legfőbb feladata. A Központ védi és őrzi az erdőket, megszervezi az erdei munkákat, értékesíti a faanyagot, valamint fenntartja az erdei utakat. Az illegális fakitermelés elkerülése érdekében állandó felügyeletet tartanak fenn. Néhány intézkedés alkalmazása megelőzi a falopást. Így a fatolvajoknak a lehető legkevesebb lehetőségük van a fa eltulajdonítására, eladására, és az úton történő elszállítására. A felügyelet hatékonyságának növelésére – a helyszínnek és a szituációnak megfelelően – különböző elektronikus és fizikai módszereket vezettek be. Az Állami Erdőkezelési Központ fennállása óta nem növekedett a tolvajlások száma. Az illegális fakitermelés helyszíne viszont megváltozott. Az állami tulajdonú erdőkben csökkent a lopások száma, azokban az erdőkben pedig, amelyek korábban állami tulajdonban voltak, de jelenleg nincs tulajdonosuk, ott megnőtt ez a szám. Ennek oka, hogy ezekben az erdőkben az áttekinthetőség nem megfelelő.30
Finnország Finnországban az állami tulajdonban lévő erdőket a Metsähallitus nevű állami vállalat felügyeli, amely több mint 12 millió hektár állami tulajdonú föld- és vízterület igazgatását végzi. A nem állami erdőket a helyi erdészeti központok felügyelik. Az erdőkben okozott kárért járó büntetésről a Büntető Törvénykönyv rendelkezik. A Törvénykönyv erre vonatkozó fejezetében található - az erdő szándékos vagy gondatlan elhanyagolására, - a fakitermelés szabályainak megszegésére, - az új fa telepítés szabályainak megszegésére, - az engedély nélküli erdőkezelésre és használatra valamint - a védett területekre vonatkozó rendelet megszegésére vonatkozó kitétel.
30
http://www.rmk.ee/index_eng.php3
26
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A fenti felsorolás az erdőről szóló törvényben olvasható, pontos utalással a Büntető Törvénykönyvre.
Franciaország Az állami erdők védelméért felelős szolgálat feladata az állami (16500 km2) és az önkormányzati (23500 km2) tulajdonban lévő erdők védelme. Franciaországban az erdővagyon kétharmad része (107200 km2) magánszemélyek birtokában van. Ezen erdőket az Erdőért és mezőgazdaságért felelős igazgatóság helyi kirendeltsége bármikor ellenőrizheti. A rendőrség nem vesz részt az erdővagyon védelmében. A francia erdőtörvény szerint az illegális fakitermelőnek 1500 euró bírságot kell fizetnie. A nemzeti parkok területén lévő erdőket a nemzeti park alkalmazottai és civil segítők kezelik.
Horvátország Horvátországban az erdők 81 százaléka állami, 19 százaléka pedig magántulajdonban van. Az állami tulajdonban lévő erdőket erdőkezelő társaság kezeli (Hrvatske sume d.o.o, továbbiakban Társaság), amelyet az állam alapított. A Társaságnak kötelessége védelmezni a Horvát Köztársaság tulajdonában lévő erdőket az illegális eltulajdonítástól, használattól és egyéb illegális tevékenységtől, és általánosan fenntartani a rendet az említett erdőkben. Zágráb Város Közgyűlésének (Zagreb City Assembly) és a megyei közgyűléseknek olyan intézkedéseket kell hoznia, melyek megvédik az erdőket az illegális eltulajdonítástól, használattól és más illegális tevékenységtől és amely intézkedések fenntartják a rendet az erdőkben, és ez a magántulajdonban lévő erdőkre is vonatkoztatható. A fenti előírások teljesítésének elősegítése érdekében a Társaságnak biztosítania kell az erdők közvetlen felügyeletét, őrizetét. Erre a feladatra olyan személy nevezhető ki, aki legalább középfokú erdészeti képesítéssel rendelkezik. Az erdők illegális fakitermelés elleni védelme Horvátországban az erdőtörvény és a Büntető Törvénykönyv rendelkezései által szabályozott. Az erdőtörvény rendelkezései részletesen meghatározzák az erdőpusztításra, fakivágásra és az egyéb erdőkárosításra vonatkozó szabályok megszegéséért járó pénzbüntetés mértékét. A Büntető Törvénykönyv tovább részletezi az erdőpusztítás bűntettét és pénzbüntetést vagy egy évig terjedő börtönbüntetést szab ki az elkövetőkre.
27
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
A különösen védett területeken elhelyezkedő erdők kezelését a Természetvédelmi törvény egyik cikkelye szabályozza. Eszerint az ezen erdőkre vonatkozó kezelési tervet a Társaság és a kezeléssel megbízott jogi személy hajtja végre.
Norvégia Norvégiában a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium a legfelsőbb erdészeti hatóság, az Állami Természetvédelmi Felügyelőség pedig a legfőbb természetvédelmi szolgálat, melynek többek között az erdők védelme is a feladatai közé tartozik. A Felügyelőség hatásköre nem korlátozódik területekre, de fokozottan kell védenie a nemzeti parkokat, bizonyos tájrészeket és a védett területeket. Az Állami Természetvédelmi Felügyelőség jelentős ügyekben együttműködik a rendőrséggel, de a rendőrségnek külön a környezetvédelmi bűntettekkel foglalkozó osztálya is van. A norvég Büntető Törvénykönyvnek31 nincs külön rendelkezése az illegális fakitermelésre vonatkozóan, de környezetvédelmi bűncselekménynek számít a védett területek32 tartós károsítása. Továbbá az erdőtörvény33 szerint törvénybe ütköző cselekmény, ha az erdőtulajdonos fakitermelés során elhanyagolja a környezetvédelmi szempontokat. Az Állami Természetvédelmi Felügyelőségen önálló osztály foglalkozik a nemzeti parkok kezelésével. Norvégiában az erdős és fával borított területek mérete 12 millió hektárra tehető, amely az ország területének 38 százaléka. Az erdőknek körülbelül 88 százaléka van magántulajdonban, ez 120 ezer birtokot jelent. Az erdővagyon nagy része gazdasági és családi erdő. A tulajdonosi szerkezet és a sajátos területviszonyok miatt a norvég erdőgazdaságra a változatosság és a kismértékű hatékonyság jellemző. Az elmúlt 80 év során az éves kitermelés számottevően alacsonyabb volt, mint az éves szaporulat, amely az állomány növekedését és az éves szaporulat 1930-ban dokumentált szintjének több mint kétszeresét eredményezte. Az éves szaporulat ma 25 millió m3 fa.34
31
Általános Polgári Büntető Törvénykönyv (1902. május 22.), angol nyelven, nem hivatalos fordításban: http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-19020522-010-eng.pdf 32 Védett terület a természet védelmével kapcsolatos törvény (1970. június 19.) által meghatározott terület. http://www.regjeringen.no/upload/kilde/md/reg/19951995/0001/ddd/pdfv/239979-t-1149.pdf 33 Erdőről szóló törvény, angol nyelven, nem hivatalos fordításban: http://www.ub.uio.no/ujur/ulovdata/lov-20050527-031-eng.pdf 34 Forrás: http://www.regjeringen.no/Upload/LMD/Vedlegg/Brosjyrer_veiledere_rapporter/Norwegian_Forests_200 7.pdf
28
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Olaszország Olaszországban minden régiónak saját erdővédelmi törvénye van, mert az olasz alkotmány értelmében a kizárólagos állami törvényhozói hatalom nem terjed ki a mezőgazdasági és erdészeti kérdésekre. E tekintetben minden régiónak saját hatásköre van. Fakitermelést illetően alapvető szabály, hogy a fakitermelés tervezett helyszínéhez tartozó illetékes hatóságnál ezt be kell jelenteni. Az engedély nélkül történő fakitermelésért járó büntetések és szankciók mértékét a régiók és a helyi hatóságok – mint például a nemzeti parkokat kezelő hatóságok – állapítják meg. Az erdő védelme a Nemzeti Erdőbrigád feladata, amely a környezet- és tájvédelemért felelős, a mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti miniszter irányítása alatt működő rendőri szervezet. A természetvédelmi területeket, és nemzeti parkokat, valamint a rajtuk elterülő erdőket is állami intézmények kezelik, amelyek az itt történő fakivágásokat is ellenőrzik. A hegyvidéki területek fakitermelésének felügyelete az illetékes önkormányzatok együttes feladata. Az egyéb területeken elhelyezkedő faállományokért a megyék35 felelősek.
Portugália Portugáliában a nemzeti terület több mint 35 százalékát borítja erdő, amely 3,1 millió hektár erdőterületet jelent. Az erdők 85 százaléka magántulajdonban van, 12 százaléka helyi közösségi tulajdon és mindössze 3 százalék képezi az állam tulajdonát. A környezet, az állatvilág és a növényvilág védelmét a Köztársasági Őrség Környezetés Természetvédelmi Szolgálata biztosítja. Ez katonai testület, amely megszervezi a felügyelet és az ellenőrző akciókat, valamint kivizsgálja a tiltott tevékenységeket. A rendőrség nem vesz részt az erdők őrzésében. Portugáliában egy nemzeti park van, amelyet 1971-ben alapítottak. A park autonóm költségvetésű és igazgatású szervezet. Igazgatási bizottsága a park adminisztratív ügyeinek döntéshozója; technikai bizottsága a technikai, szociális, turisztikai és reklámcélú tevékenységeket irányítja; tudományos bizottsága pedig a park tudományos céljaihoz kapcsolódó feladatait végzi.
35
A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat alkotnak. Olaszország 20 régióra (regione) oszlik.
29
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Románia Romániában az összes erdőterületet az erdővédelmi szolgálat védi. A rendőrség törvényi kötelezettségeinek megfelelően szakmai segítséget nyújt az erdők védelme érdekében. A nemzeti parkok területén elhelyezkedő erdőket a Nemzeti Erdészeti Igazgatóság (Romsilva) kezeli. Az illegális fakitermelés 75-80 százalékos csökkenését remélik a romániai erdészeti szakemberek a 2008. október elején bevezetett informatikai faanyag-követési rendszertől. Az úgynevezett SUMAL rendszer a bukaresti Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztérium saját fejlesztése. A számítógépes program használata minden erdészeti, valamint fakitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó cég számára kötelező a bevezetés időpontja 2008. október 1. óta. A programba be kell vezetni az erdészetek által kiállított minden dokumentumot, amelyekből kiderül, mennyi fát termelhet ki egy cég egy adott erdőparcelláról. Ugyancsak fel kell tüntetni a programban a fuvarlevelet és az adásvételi szerződéseket is. Az adatokat a minisztérium központi szerverén tárolják. A program figyelemmel kíséri, hogy a cégek által ténylegesen kivágott és eladott fa mennyisége megfelel-e annak a mennyiségnek, amelyre az engedélyt kiadták. Tőke István, a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára, elmondta, hogy Romániában évente bizonyíthatóan mintegy 170 ezer köbméter fát termelnek ki illegálisan. A valós mennyiség ennél vélhetően lényegesen nagyobb. Az államtitkár szerint nem megalapozottak azon vélekedések, hogy Székelyföldön lopják a legtöbb fát, bár Borszék, Maroshévíz, Szentegyháza és a Gyimesek vidéke a „forró pontok” közé számít. A szakértők véleménye szerint Romániában országos szinten a feketevágások mennyisége meghaladja az évi 2,5 millió köbmétert, ez a hivatalosan kitermelt famennyiségnek több mint 20 százaléka. A szegénységgel magyarázható fatolvajlás folyamatosan csökken, napjainkban az illegális kitermelés zömét cégek végzik rendelésre, tájékoztatott Catalin Tobescu, a minisztérium munkatársa.36
36
Román informatikai rendszer az illegális fakitermelés ellen. 2008. október 17. Forrás: MTI
30
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Svédország A svéd erdőtörvény 37 első bekezdése kimondja, hogy az erdőt, mint nemzeti forrást oly módon kell kezelni, hogy az fenntartható és jó minőségű hozadékot adjon és ezzel egyidejűleg biológiai sokféleségét is megőrizze. A kormány szakértő szerve a Svéd Erdészeti Hivatal. A Hivatal 43 helyi kirendeltségén helyismerettel és személyes kapcsolatokkal rendelkező munkatársak dolgoznak. Az erdőket központi vagy helyi hatóságok felügyelik és védik. A rendőrség szükség esetén bevonható egy-egy illegális fakitermeléssel kapcsolatos vagy az erdészeti törvény megsértéséből adódó egyéb bűntett vizsgálatába. Arra a személyre, aki az erdőtörvény bizonyos rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanságból megsérti, bírság vagy legfeljebb hat hónap szabadságvesztés szabható ki. Kisebb szabálysértések esetén azonban nem terheli az elkövetőt felelősségre vonás. Minden nemzeti parknak saját szabályrendszere van. A nemzeti parkokat gyakran a megyei adminisztratív testületek kezelik, igazgatják. Az erdők környezeti értékeinek védelmére többféle lehetőség adódik. Hatékony, hosszútávú védelem érhető el, ha az erdőterület háborítatlan, mint a nemzeti parkok vagy a természetvédelmi területek esetében. Jelentős környezeti értéket képviselő erdők esetében a védelem az állam és az erdőtulajdonosok között létrejött természetvédelmi egyezmények keretében valósulhat meg. Az erdők önkéntes védelme különböző dokumentumokban követhető nyomon például a Zöld Erdő Kezelési Tervben, továbbá mintegy 3,5 millió hektár alacsony termőképességű terület élvez védelmet az erdőtörvény értelmében, ahol minden intézkedés tiltott, kivéve a magában álló fák kivágása. Svédországban az erdőknek több mint a fele magántulajdonban van, összesen mintegy 350000 magán erdő-tulajdonost tartanak nyilván, akiknek egyharmad része nő, és akik 70 százalékának egyetlen jövedelemforrása az erdő. Százalékos megoszlásukat tekintve délen magasabb a számuk, mint az északi országrészen. A kisméretű magántulajdonú erdőket gyakran családi erdészeteknek (family forestry) nevezik. Egy családi erdészetben az átlagos erdőterület 47 hektár. Erdészeti cégek tulajdonában van az erdőterületeknek körülbelül 40 százaléka, míg állami tulajdonban csak néhány százalék. Mintegy 1000000 hektár termőképes erdő – ideértve a hegyvidéki erdőket is – áll hivatalosan védelem alatt. Ez az összes erdőterület 4 százaléka. Svédországban az erdő a legfontosabb nemzeti forrás, a svéd exportjövedelem 12 százalékát adja és mintegy százezer embernek teremt munkalehetőséget.
37
A törvény szövege: http://www.svo.se/episerver4/templates/SNormalPage.aspx?id=12677
31
Elemzés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934 számú törvényjavaslathoz Országgyűlési Könyvtár – Képviselői Kutatószolgálat
Szerbia Az erdőtörvény szerint létrehozott erdővédelmi szolgálat tevékenysége az összes erdőre kiterjed, állami és magántulajdonban lévőre egyaránt. A rendőrség az illegális favágáshoz kapcsolódó büntetőeljárások levezetésében vesz részt. Az illegális fakitermelés bűntettére vonatkozó szankciók a Büntető Törvénykönyvben és az Erdőtörvényben olvashatók. Állami vállalat kezeli a nemzeti parkokat és a területükön elhelyezkedő erdőket is.
Szlovákia Az erdők védelméről szóló törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a védett területeken lévő, és a védett területeken kívüli erdőkre is. A törvény szerint tiltott a fakitermelés az erdőbirtokos aláírása nélkül. Minden erdőtulajdonos jogosult erdőőrséget létrehozni, amely megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. A Szlovák Köztársaságban az erdőterületeknek megközelítőleg a fele van saját tulajdonban, a másik fele pedig állami tulajdonban. Egy őrző személyre körülbelül 500 ha erdőterület jut. A rendőrség legfőbb szerepe az emberek védelme. De részt vehetnek az erdővédelemben is például a városi erdős parkokban, ahol az erdőőrség is szerepet játszhat a városi rendőrség képviseletében, akik speciális képzést kaptak erre. Az Erdőtörvény értelmében az illegális fakitermelés szabálysértés, amiért legfeljebb 100.000 szlovák korona bírság szabható ki. A Büntető Törvénykönyv is tartalmaz szankciókat illegális fakitermelés általi nagyobb méretű károkozás vagy környezetkárosítás esetében. A gyakorlatban azonban nagyon nehéz tetten érni és megbüntetni a károkozókat. A nemzeti parkok területén lévő erdőket egyrészt az Állami Erdészeti Szervezet kezeli, amely a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium hatásköre alá tartozik, másrészről pedig a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelik, amelyek pedig a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak.
32