2016.09.25.
AZ ÉPÍTÉSZET AZ ÉPÍTÉSZ
BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE
DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL
1.
„…az építészet … megfagyott zene”
Johann Wolfgang Goethe 1710-1782
„…az építészet szükség képen aritmetikus viszonyoknak engedelmeskedik minthogy azonban az építészet egyúttal zene a térben, mondhatni megmerevedett zene a viszonyok egyszersmind geometriai viszonyok.”
A strassburgi székesegyház előtt állva: „Akár egy Bach fúga, a gótikus székesegyház is igénybe veszi minden érzelmi és értelmi képességünket.”
„…a harmónia csak még szorosabbra fűzi az építészet és a zene kapcsolatát, olyannyira, hogy egy szép épület valójában nem más, mint valamiféle – a szem által érzékelt – zene, harmóniák és harmonikus kapcsolatok olyan Koncertje, amelyet nem időbeli, hanem térbeli (szimultán) egymásutánban fogadunk magunkba.”
Egy meg nem nevezett filozófusra hivatkozva: „az építészet megfagyott zene” In: Kőszegi Lajos: Amfion, Veszprém, 2005
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling 1775-1854 A német romantika Jénai iskola Hegel Hölderlin Schelling Hardenberg (Novalis)
Idézetek: Schelling: A művészet filozófiája, Akadémia Kiadó, Bp. 1991
AZ ÉPÍTÉSZET
AZ ÉPÍTÉSZET
Az építési vágy közös gyökere: az oltalom keresése a természettől való elhatárolódás Letelepedés nélkül, vadászó gyűjtögető életforma
A barlang
KEZDETEK
KEZDETEK
1
2016.09.25.
Az építészet kezdete II.: a tömeg A piramisok (Szentkirályi)
Az építészet kezdete I.: a téralkotás Az őskunyhó (Vitruvius)
Az őskunyhó (Vitruvius)
KEZDETEK
KEZDETEK
■ Az épített környezet alakítása. ■ Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. ■ Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája. ■ Egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplína.
■ Az épített környezet alakítása.
Carlo Scarpa: Museo Castevecchio, Verona, 1982
Tadao Ando: Langen Foundation
Tadao Ando: Langen Foundation
AZ ÉPÍTÉSZET
AZ ÉPÍTÉSZET
■ Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása.
■ Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb megjelenési formája.
Polükleitosz: epidauroszi színház, i.e. IV. század
Tadao Ando: Langen Foundation
Tadao Ando: Langen Foundation
AZ ÉPÍTÉSZET
Leon Battista Alberti Palazzo Rucellai, Firenze, 1451
AZ ÉPÍTÉSZET
2
2016.09.25.
A művészet
■ Egyrészt a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészt mérnöki tudomány, technológiai diszciplína.
Arisztotelész szerint a műalkotás alkotásvágyból és az érzelmek kifejezésének vágyából fakad. Mantegna: A halott Krisztus siratása, 1480
Santiago Calatrava, Milwaukee Art Museum, 2001
Esztergomi Főszékesegyház (Hild József, 1869)
Csaba László temploma, Hollóháza, 1967
Andrea Mantegna (c. 1431 –1506) Krisztus siratása, 1490
AZ ÉPÍTÉSZET
A művészet
A MŰVÉSZET
A művészet
A művészet a természet megszentelése, a természeté, mely mindazoké, akik örülnek az életnek. A hinduk, asszírok, egyiptomiak, görögök nagy művészete, a középkor és a reneszánsz művei, valamint a modernitás művészetének jelentős alkotásai... nos mik ezek, ha nem a természetes tárgyakról alkotott közönséges benyomások szent, zárt és impozáns ikonokba öltöztetve. Maurice Denis (festő, 1870-
Lényegében a művészet a valóság utánzása, tükröt tart a természet elé. Az ember örömét leli az utánzásban, ami látszólag hiányzik az alsóbbrendű állatokból. A művészetnek mégsem az a célja, hogy a dolgok külső megjelenését ábrázolja, hanem a belső lényegüket ezért nem a külső pontos visszaadása jelenti a valódi lényeget. On Aristotle, from The Story of Philosophy, Will Durant
1943)
Claude Monet 1872
Claude Monet: Impresszió, Naplemente
Piet Mondrian: Csendélet
Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907
A MŰVÉSZET
Mi a művészet? Görögül – techné: Technikai tudás (gyakorlati), képesség az alkotásra, konkrét egyedi szabályok alapján. A politikatudományi elemzésekben használt értelmezés szerint gyakorlati/tapasztalati tudást jelent. Latin ars - ügyesség, gyakorlottság, hozzáértés, mesterség, művészet, tudomány, tudományos elmélet…… Magyar „ mű” - ember által csinált, készített dolog, nem valódi, nem természetes, a természetben nem megtalálható
A MŰVÉSZET
Megjelenési formája szép, harmonikus, kellemes a szemünknek, megrendítő, magasztos, nagyszabású, monumentális csúnya, ami kicsi, ami nevetséges, kellemetlen, szép – csúnya = egymást feltételező fogalompár
Leonardo: Fej tanulmányok
Teremtés vagy utánzás? (Poézis - Mimézis) Platón – Arisztotelész
A MŰVÉSZET
A MŰVÉSZET
3
2016.09.25.
A művészettörténet a látványon alapuló művészeti ágakkal foglalkozik "művészettörténet" szavunk azt jelenti: a művészet története. A kifejezés tehát egyszerre jelenti a tudomány tárgyát és magát a tudományterületet. (Marosi Ernő)
QUADRIVIUM Musica Aritmetica Geometria Astronomia
TRIVIUM
SEPTEM ARTES LIBERALES A római császárkor végén A rendszerezett tudás
Logica Rethorica Grammatica Johann Joachim Winckelmann, Az ókori művészet története 1764.
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET
A HÉT SZABAD MŰVÉSZET
Mit jelent a művészettörténet- minek a története?
Művészeti írás
Művészettörténet Németalföld
görögöknél Plinius Itáliában:
Butzbach, Neudörfer: adatok rendszerezése Winkelmann: első művészettörténeti értekezés, 1764. Goethe megteremti a „világirodalom” fogalmát Történelemfilozófiai terminusok Darwin evolúciós elmélete Új generáció: önálló fogalmakkal Riegl Dvorak Panofsky Worringer,
Boccaccio: Dante életrajza Lorenzo Ghiberti: a szobrokról Giorgio Vasari: Művészek életrajza
• nem csak az egyes művek története • kik, mikor, mit tartottak művészetnek, milyen volt „kánon” • miért történt, mi lehetett az oka és a célja a művek létrehozásának. Nelson Godman – nem az a kérdés, mi a művészet, hanem mikor van?
18. században kezdett önálló tudománnyá válni Platón (i.e. 427-347)
Arisztotelész (i.e. 382-322)
Plinius (i.sz. 23-79)
Vasari (i.sz. 1511-1574))
Albrecht Dürer
A MŰVÉSZETTÖRTÉNET
a művészettörténeti időrend alapjai Jochan Joachim Winkelmann 1717-1768
Gotfried Semper 1803 – 1879
Eugene Viollet-le-Duc 1814 - 1879
MŰVÉSZETTÖRTÉNET
A stílus görög eredetű szó, mely a latin nyelven keresztül terjedt el világszerte. ▪ A rómaiak a viasztáblára véső íróvesszőt nevezték stylusnak. ▪ A stílus szót később (Cicero) már nemcsak az íróvesszőt jelölte, hanem az írás, a fogalmazás módját is. (retorika) ▪ Az angol nyelvben a „Style” divat, mód, fajta, jelleg, értelmezést kap ▪ Az olaszban a „stile” technika (mint cselekvési mód) értelmezést nyert. ▪ Tágabb értelmében művészi formanyelvről (pl. építészet, zene, tánc, film, stb.) beszélünk. Esztergomi Főszékesegyház (Hild József, 1869)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET
Csaba László temploma, Hollóháza, 1967
A STÍLUS
4
2016.09.25.
TÖRTÉNELMI ÉS STÍLUS KORSZAKOK ■ Őskor ▪ Kőkorszak kb. 2,4 millió évvel ezelőtt – i. e. 4500 ▫ Paleolitikum (őskőkorszak, vagy pattintott kőkor) 2,4 millió – i.e. 10 000 ▫ Mezolitikum (középső kőkorszak, vagy átmeneti kőkorszak) i.e. 10 000 – i.e. 7 000 ▫ Neolitikum (újkőkorszak, vagy csiszoltkő-kor) i.e. 7 000-i.e. 4 000 ▪ Rézkor kb. i. e. 4500 - i.e. 3300. ■ Ókor (i.e.33 i.sz. 476.) ▪ Bronzkor: ie. 3300-900 (Minoszi kultúra) { görög, etruszk, római művészet ▪ Vaskor : ie. 900 – i.e.50 ■ Középkor (i.sz. 476 – i.sz. 476.) ▪ Korai középkor: i.sz. 5-10. század { ókeresztény, bizánci, román, gótika, reneszánsz ▪ Érett középkor : i.sz. 11-14. század ▪ Késő középkor : i.sz. 14-15. ■ Újkor (i.sz. 476 – i.sz. 1492 – 1485 - 1526) ▪ Korai újkor: i.sz. 1500 - 1900 { reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, eklektika ▪ Modern kor : i.sz. 1900 Bauhaus, de Stijl, avantgárd irányzattok
Különböző funkciójú művészeteknek különböző formái vannak, amelyeknek fő gyűjtőformái lehetnek: ▪ építőművészet, ▪ képzőművészet ▪ előadóművészét ▪ alkalmazott művészet
A MŰVÉSZETI ÁGAK
TÖRTÉNELMI ÉS STÍLUSKORSZAKOK
Az ipari forradalom, a modernizmus új - és egyes régebbi – művészeti formák(ágak) befogadását, esetleg átsorolását igényelte: ▪ iparművészet ▫ textilművészet ▫ bútorművészet ▫ kerámiaművészet ▫ ékszerművészet
A hagyományos művészeti formák közé tartozik ▪ zeneművészet ▪ irodalom ▪ színművészet ▪ építőművészet ▪ képzőművészet ▫ festészet ▫ grafika ▫ mozaikművészet ▫ szobrászat ▫ éremművészet
A MŰVÉSZET
A MŰVÉSZETI ÁGAK
Vitruvius: De Architectura (Tíz könyv az építészetről) Elmélet + gyakorlat (cogitatio) (fabrica)
▫ üvegművészet ▫ plakátművészet ▫ fotóművészet, ▫ filmművészet ▫ digitális művészet
A MŰVÉSZETI ÁGAK
AZ ÉPÍTÉSZET
5
2016.09.25.
Vitruvius: De Architectura (Tíz könyv az építészetről) Az építészetet meghatározó tényezők
Elmélet + gyakorlat (cogitatio) (fabrica) = tudás
Követelmények ESZTÉTIKAI szépség arányosság forma , kompozíció harmónia Szükséges ismeretek építészettörténet építészetelmélet tervezéselmélet művészettörténet szociológia pszichológia környezetismeret történelmi ismeretek számítástechnikai ismeretek stb.
az ember a hely a korszellem eszmék foglalata, melyek valamely korszakban mint az emberek közös meggyőződése az egyesek gondolkodásának mintegy alapját, többnyire tudattalan alapját képezik. (a társadalomi berendezkedés a tudományok aktuális állapota a technika aktuális állapota a szellemi élet )
SZERKEZETI szilárdság tartósság gazdaságosság hasznosság szilárdságtan anyagtan technológia gazdaságtan
AZ ÉPÍTÉSZET
„Igaz. - Tudom jól, hogy kell olyan is, Ki homokot hord, vagy követ farag: Nélküle nem emelkedik terem. De ez csak a homályban tévelyeg, S fogalma sincs arról, miben segít. Csak az építész látja az egészet, S bár megfaragni nem tud egy követ, A művet ő teremti, mint egy isten. Ily építész nagy a tudásban is.”
AZ ÉPÍTÉSZET
Építészet
Építész nélkül vernakuláris építészet
Építész közreműködésével „műépítészet”
Madách Imre: Az ember tragédiája
Őrségi lakóház
Le Corbusier: Villa Savoye, 1931
AZ ÉPÍTÉSZ
AZ ÉPÍTÉSZ
Filippo Brunelleschi, 1377 - 1446
Az építész Az építészeti alkotás (mű) szellemi megalkotója Szükséges képességek: műszaki tudás művészeti ismeretek társadalmi ismeretek kreativitás
Giotto
Santa Maria del Fiore, Firenze, 1419-80
Santa Maria Novella, 1413
Az első építészek, akik már építészként Identifikálják magukat (reneszánsz)
AZ ÉPÍTÉSZET
AZ ÉPÍTÉSZET
6
2016.09.25.
Brunelleschi újításai
1. Az építész a létrehozandó épület pontos formáját már előre rajzokkal,
Brunelleschi újításai
Paolo Uccello: Brunelleschi
Leon Battista Alberti: Mantova, St. Andrea, 1470
modellekkel, stb. meghatározza.
2. A tervezésnél az építésznek minden faktort figyelembe kell venni, melyek az építendő épület megjelenését meghatározzák, mégpedig a következő sorrendben: a) proporcio: a különböző elemek és az egész közti esztétikai b) viszony, függetlenül annak az abszolút mértékétől b) metrikus faktor: a pontos, abszolút méret c) fizikai faktorok: az anyagok és azok speciális tulajdonságai, felületi viselkedésük, színük, keménységük, tartósságuk, stb.
AZ ÉPÍTÉSZ
AZ ÉPÍTÉSZ
Brunelleschi újításai
Leon Battista Alberti, 1404 - 1472
3. Egy épület egyes elemei – oszlopok, gerendák, boltozat, pillérek, ajtók, ablakok – karakteres formákkal kellett rendelkezzenek, s amelyek a klasszikus antikhoz igazodtak. Előképként kizárólag a római épületek szolgáltak, melyek az egyedül ismert antik művek voltak. Palazzo Rucellai, Firenze, 1446
Brunelleschi: Firenze, Ospdale degli innocenti, 1445
AZ ÉPÍTÉSZ
AZ ÉPÍTÉSZ
Az építészet téralkotó művészet
Az építészeti mű Első megjelenési formája az építészeti terv
„Az emberi tevékenység par excellance kevésbé a szerszámok létrehozása, mint az idő és a tér domesztikálása,vagyis egy emberi idő és egy emberi tér létrehozása”
Carlo Scarpa: Museo Castelcecchio,Verona
André Leroi-Gourhan (1911-1986)
AZ ÉPÍTÉSZET
AZ ÉPÍTÉSZET
7
2016.09.25.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK Építészmérnök Tanszék oktatási rendszere számára készült. Kizárólag az oktatás, illetve tudományos kutatás céljára használható, szigorúan non-profit jelleggel. Terjesztése bármely formában, más célra való használata szerzői jogokat sért! Fotók és szövegek forrása: Web Gallery of Art, Wikipédia, WikiArt, Sulinet-tudásbázis
PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2000.SZENTENDRE, ANYGAL UTCA 3. WWW.PUHLARCHITECT.HU
Cernavoda, Gondolkodó nő, i.e. 4000
8
