A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

A SIKERES KISVÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA AZ MTM AUTÓSISKOLA PÉLDÁJÁN

Készítette: Takács Vilmos Budapest, 2002

1

Tartalomjegyzék

Bevezetés _____________________________________________________ 4 1.

A kisvállalkozások helyzete Magyarországon_____________________ 7 1.1.

A gazdaság és a vállalkozás fogalma_______________________ 7

1.2.

Mi is az a kisvállalkozás?________________________________ 8

1.3. A kisvállalkozások kialakulása és a magyar gazdaságban betöltött szerepük ____________________________________________ 9 1.4.

A kisvállalkozások sajátosságai__________________________ 12

1.5. Az egyéni vállalkozás __________________________________ 1.5.1. Az egyéni vállalkozás, mint lehetséges forma értékelése ___ 1.5.2. Egyéni vállalkozás indítása __________________________ 1.5.3. Az indítás humánerőforrás igénye _____________________ 1.6.

Az Európai Unió és a kisvállalkozások____________________ 19

1.7. A vállalkozás működését meghatározó környezeti tényezők __ 1.7.1. Demográfiai környezet ______________________________ 1.7.2. Gazdasági környezet________________________________ 1.7.3. Természeti környezet _______________________________ 1.7.4. Technológiai környezet _____________________________ 1.7.5. Politikai, jogi környezet _____________________________ 1.7.6. Társadalmi, kulturális környezet ______________________ 1.7.7. A piac ___________________________________________ 1.7.8. Nemzetközi környezet ______________________________ 2.

3.

21 23 23 23 24 24 25 25 26

Mi jellemzi a sikeres vállalkozást? ____________________________ 29 2.1.

Sikeres vállalkozás alapja: problémák, kockázatok elemzése _ 30

2.2.

A sikeres vállalkozás ismérvei ___________________________ 32

A gépjárművezetőképzés ____________________________________ 34 3.1.

4.

15 16 18 18

Az autósiskolák gazdasági – társadalmi jelentősége, fontossága 35

Az MTM Autósiskola_______________________________________ 37 4.1. Az autósiskola története ________________________________ 4.1.1. Az autósiskola kialakulása ___________________________ 4.1.2. A koncepció felállításának előzményei _________________ 4.1.3. A vállalkozás személyhez kötött szakmai elvárásai________

37 39 41 41

4.2. Stratégiai elemzés _____________________________________ 4.2.1. Külső környezet elemzése ___________________________ 4.2.1.1. Társadalmi, kulturális tényezők ___________________ 4.2.1.2. Technológiai tényezők __________________________ 4.2.1.3. Természeti tényezők____________________________

42 42 44 48 48

2

4.2.1.4. 4.2.1.5. 4.3.

Gazdasági tényezők ____________________________ 49 Politikai, jogi tényezők__________________________ 50

A versenyhelyzet elemzése _____________________________ 51

4.4. Részstratégiák ________________________________________ 4.4.1. Termékek ________________________________________ 4.4.2. Árpolitika ________________________________________ 4.4.3. Disztribúciós politika _______________________________ 4.4.4. Kommunikációs politika ____________________________ 5.

6.

54 55 62 62 63

ÖSSZEFOGLALÁS________________________________________ 65 5.1.

Javaslatok ___________________________________________ 66

5.2.

Összefoglalva: Mi a sikeres vállalkozás titka az MTM-nél ___ 68

Befejezés_________________________________________________ 69

Ábrajegyzék __________________________________________________ 70 Irodalomjegyzék_______________________________________________ 71 Mellékletek: __________________________________________________ 75

3

„A sikeres vállalkozásokat nem rendkívüli emberek, hanem rendkívüli dolgokra képes emberek hozzák létre.” Michael E. Gerber

Bevezetés

Szakdolgozatom megírásához az adott kellő inspirációt, hogy szüleim körülbelül 10 évvel ezelőtt egy kisvállalkozásba kezdtek. Akkoriban nagyon sok - környezetemben élő - ember vágott bele saját vállalkozásba. Az elmúlt tíz év előrelépései és buktatói szemeim előtt peregtek le, saját bőrömön tapasztaltam meg az emberek (köztük szüleim), rendszerváltás utáni bizonyítási vágyát, és egy olyan lehetőségbe vetett hitüket, aminek ma sokan köszönhetik hírnevüket, egyes szakmai területeken. Az első impulzusok tehát a vállalkozások világáról otthoni miliőm felől érkeztek hozzám. Teljesen akaratlanul kerültem egyre közelebb autósiskolánk működéséhez, fejlődéséhez, hiszen a családi létünket napról-napra ehhez kellett igazítani. Másrészt tisztában voltam/vagyok vele, hogy egy üzlet magáról az ÉLETről szól: arról, hogy miként vagyunk képesek elégedettségben élni önmagunkkal, dacára ennek a hihetetlenül bonyolult és ellentmondásos világnak, mely sok mindenre megtaníthat, ha elég nyitottak vagyunk. A vállalkozásokkal kapcsolatos feladatokat, azzal kapcsolatos gondokat és a megoldási lehetőségeket saját cégünk felől kaptam meg, míg a benne levő tartalmat a témához kapcsolódó tudományok szakirodalmából próbálom megérteni, elemezni. Hogy

milyen

tudományok,

szakterületek

tartoznak

egy

vállalkozás

elemzéséhez?

4

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához nem elég végigfutni egy képzeletbeli felsoroláson, amelyen a már kialakult tudományágak nevei sorakoznak, majd a saját megítélésünk szerint az odatartozókat kiválogatni. Egyes elméletek szerint nem a vállalkozásban, hanem magán a vállalkozáson kell dolgozni, mert csak ily módon lehet a lehető legjobban azonosulni vele, ha gyakorlatilag még nem is, de elméletileg már benne élünk. El kell különíteni egy materiális és egy szellemi (alkotó) részét. Ha a szellemi részét tekintjük elsődlegesnek és hozzávesszük, hogy az üzlet - ahogy már említettem - az életről szól, akkor gyakorlatilag minden olyan tudományágat számításba vehetünk, ami ahhoz nyújt segítséget, hogy önmagunkat megvalósítsuk. Karrierünk, céljaink megfogalmazása után léphetünk át a materiális világba, hogy terveinket kézzel foghatóvá tehessük. Ehhez saját magunkat kell szakosítani a kiválasztott területre, vagyis figyelmünket a kiszemelt célpontok felé összpontosítani. Minden vállalkozás célja az önmegvalósítás, az újítás, ami nem feltétlenül jelenti valami újnak a kivitelezését, hanem egyszerűen a már meglévő elméleti és gyakorlati eszközök másfajta bevetését. Éppen ezért nehezen lehet általánosítani, hogy mely tudományokat lehet ide kapcsolódóan egy csokorba gyűjteni, hiszen minden vállalkozó célja, hogy valami újjal rukkoljon elő a vevőközönség elé. Szakdolgozatomban elsősorban az egyéni tapasztalataimra támaszkodva, a szüleim saját vállalkozásának a létét, előrehaladását foglalom össze, de emellett igyekszem egy átfogó képet készíteni a vállalkozásokról általában. ! Mi a vállalkozás ezen belül a kisvállalkozás, ! Mi a lényege, ! Mivel

kell

szembenéznie

a

vállalkozónak

egy

saját

cég

megalapításától kezdve a sikeres működésig? ! Mit jelent a siker? ! Hogyan mérhető a sikeresség? ! Milyen módon tartható esetleg fejleszthető ez az állapot?

5

Ezekre, valamint az ezekhez kapcsolódó kérdésekre próbálok meg választ adni ebben a munkában, szem előtt tartva azt a tényt, hogy minden vállalkozót a siker vonz erre a veszélyesnek is mondható üzleti ösvényre. A siker pedig bárkinek „sikerülhet”, de lássuk is, hogy hogyan. Dolgozatomban a fenti kérdésekre a választ egy „sikeres” vállalkozáson az MTM Autósiskolán keresztül mutatom be.

6

1.

A kisvállalkozások helyzete Magyarországon

1.1.

A gazdaság és a vállalkozás fogalma1

Az említett gazdálkodás fogalma elsősorban a gazdasághoz kötődik, ami alatt a

gazdasági

szervezeteket,

a

nemzetgazdaságot,

valamint

–szélesebb

értelemben- a világgazdaságot értjük. A gazdaság fogalma magában foglalja az egyén szükségleteinek kielégítését célzó anyagokat, javakat, berendezéseket, ezeknek a létrehozását, elfogyasztását lehetővé tevő termelési, forgalmazási, elosztási és fogyasztási folyamatokat. Természetesen ide tartoznak a gazdasági szereplők is. A gazdaság alapegységei nem mások, mint a vállalkozások, amelyek a gazdálkodások fő területét képezik.

Mi a vállalkozás? A vállalkozás arra vállalkozik, hogy a célközönség igényeit rendszeresen, jó minőségben kielégítse, eközben maga is haszonra tegyen szert, s ennek révén a vállalkozás

kereteit

lehetőség

szerint

bővítse.

Az

embert

ennél

a

tevékenységénél az az elv vezérli, hogy a legkisebb áldozattal, munkával a legnagyobb hasznot érje el. Ezt hívják gazdasági főelvnek.

1

Dr. Ambrózy Géza-Dr. Pongrácz László: Vállalkozásgazdálkodás c. könyve alapján

7

Ahogy már a bevezetésben is említettem a vállalkozás sokféle tevékenységre irányulhat, az élelmiszertermeléstől a gépgyártásig, a gyógyítástól a tervezésig, a rendezvényszervezéstől az oktatásig. Ha megvizsgáljuk a vállalkozás fogalom meghatározását, rájöhetünk, hogy egy vállalkozásnak két „arca” van: a vállalkozást végző ember célja, hogy a cég az igényeit a lehető legjobban kielégítse, másrészt, hogy a vállalkozás a tevékenységi köreinek minél jobb elvégzésével megfelelő hasznot érjen el.

1.2.

Mi is az a kisvállalkozás?2

Dolgozatom a kisvállalkozásokról ezen belül egy autósiskoláról szól, így célszerű tisztázni, mit is értünk alatta. A minősítés kritériumául legtöbbször a foglalkoztatottak létszámát, az árbevételt, a saját vagyont vagy a tárgyi eszközök nettó értékét határozzák meg. Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió3 a kis-és középvállalkozásokat támogató politikájához egységes meghatározást fogadott el. Ez a következő: ! Kisvállalkozásnak tekint minden vállalkozást, ahol a foglalkoztatottak létszáma nem éri el a 100 főt. ! Középvállalati

kategóriába

tartozik

minden

olyan

vállalkozás,

amelyben 500 főnél nem nagyobb a vállalkozói létszám és 75 millió ECU-nál nem nagyobb az állóeszköz érték. ! A kisvállalatokon belül még elkülöníti a 9 főnél nem nagyobb létszámmal dolgozó mikrovállalatokat. A magyar gazdaságban az elmúlt években a gazdálkodó szervezetek struktúrája gyökeresen átalakult. Ugrásszerűen megnőtt a kisszervezetek 2 3

Irodalomjegyzék: (8), (9) Tóth Judit: EU tények és tévhitek (2002.09.09) internetes forrás

8

száma, részben a nagyszervezetek átalakulása, szétválása, főként pedig a többségében előzmény nélkül megszülető kisvállalkozások szaporodása nyomán. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon, ahol a vállalkozások 97 százalékában

11

főnél

kevesebb

foglalkoztatott

dolgozik,

ez

a

definíciópontosítást igényelt, illetve a hazai viszonyok között a definícióban szereplő kritériumokat elfogadva más mérethatárokat kellett alkalmazni. Az Országgyűlés 1999 év végén fogadta el a kis-és középvállalkozásokról szóló törvényt, mely a következő kategóriákat alkalmazza: Mikrovállalkozásnak

minősül

az

olyan

vállalkozás,

amelyben

a

foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 10 főt. Kisvállalkozásnak minősül minden vállalkozás, amelyben a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérleg főösszege maximum 500 millió Ft. Közepes

vállalkozásnak

tekint

minden

vállalkozást,

amelyben

a

foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, továbbá az éves nettó árbevétel legfeljebb 4000 millió Ft, vagy a mérleg főösszege nem nagyobb 2700 millió Ft-nál. A kis-és középvállalkozások tekintetében egyaránt követelmény, hogy az e kategórián kívül eső szervezetek tulajdonosi aránya nem haladhatja meg a 25 százalékot.

1.3.

4

A kisvállalkozások kialakulása és a magyar gazdaságban betöltött szerepük4

Irodalomjegyzék: (8), (14)

9

A kisvállalat a nemzetgazdaság növekedésének hagyományos forrása. A '80-as évek elején a politikusok reformszárnya felismerte azt, hogy Magyarországon is több vállalatra, ezen belül is több kisvállalatra lenne szükség. Szerepük nyílt elismerése azonban nem volt összeegyeztethető a központi tervezés gondolatkörével. Ennek ellenére megjelent ebben az időben néhány "maszek", akiknek működését a vezetés, ha nem is támogatta, de azért eltűrte. Tehát működésük már ekkor megkezdődött, de mozgásterüket korlátozták. A politikai klíma megváltozása után megnyílt az út a kisvállalkozások előtt. A reformok során a tervgazdaság bürokratikus szabályainak nagy részét felszámolták - 1988-ban a parlament elfogadta a VI. törvényt - amely a lehetséges vállalkozási formákat kibővítette és szabályozta az alapítás és működés feltételeit. Ezután számuk jelentős mértékben nőtt, sőt, voltak a gazdaságnak olyan területei is, ahol szerepük meghatározó volt. A második gazdaságból kinövő kisvállalatokat a közfelfogás a piacgazdaságra való áttérés motorjának tekintette. Kínálatnövelő szerepük rendkívül fontos volt. Létrejöttükkel javult a lakosság szolgáltatásokkal való ellátása. A legtöbb új vállalkozás 1990-től 1992-ig tartó időszakban jött létre. A '90-es évek elején összeomlottak a kelet-európai gazdasági kapcsolatok, aminek következtében a nagyvállalatokkal együtt azok beszállítói is elveszítették legfontosabb piacukat. A legtöbb vállalat likviditási problémákkal küzdött, felszámolási- és csődhullám alakult ki. A körbetartozások következtében sok egyébként tőkeerős vállalat helyzete is megingott. Majd 1995-ben a vállalkozások számában tapasztalt növekedés megtorpant. Ennek okai a következők voltak: ! a könnyen betölthető piaci rések számos területen megteltek, ! a kormány stabilizációs programja a belföldi kereslet visszafogása és az export ösztönzése által csökkentette a kisvállalatok fejlődési lehetőségeit

10

! hagyományos,

méretből

adódó

versenyhátrányok

(tőkehiány,

vállalkozói kultúra hiánya, stb.) ! kedvezőtlen gazdasági környezet (magas infláció- és kamatlábak, jelentős adó-és adminisztrációs terhek) A kormány szerint tőkeerős, versenyképes vállalkozásokra van szükség, amelyek a változó piaci igényekhez képesek rugalmasan alkalmazkodni. Ezért nem a vállalkozások számának növelésére van szükség, hanem minőségi javításukra (nagyobb teljesítmény, a foglalkoztatásban betöltött nagyobb szerep). Ennek érdekében a kormány elsősorban azon termelő tevékenységet folytató, munkahelyteremtő vállalkozások támogatását tartja fontosnak, amelyek reális üzleti tervvel rendelkeznek. Ez a kormányzati program összhangban van az Európai Unió 4 éves kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepciójával, ami a későbbiekben elősegítheti a csatlakozást. A fejlett tőkés országokban a kis-és középvállalatok aránya általában stabil vagy növekszik.

Ennek okai: ! a műszaki haladással kisebb lesz az optimális üzem-és vállalatnagyság ! a jövedelmek növekedésének következtében nő az igény az egyedi termékekre és szolgáltatásokra, ezek előállítására pedig a kis-és középvállalatok könnyebben rendezkednek be ! a munkanélküliségtől való menekülés egyik útja önálló vállalkozás alapítása

11

1.4.

A kisvállalkozások sajátosságai5

A kisvállalati körbe tartozó vállalatoknak a létszám és az árbevétel kategóriákon kívül még számos közös tulajdonságuk van. Szakdolgozatom e fejezetében szeretném bemutatni az olvasónak a kisvállalatokra általánosan jellemző sajátosságokat annak érdekében, hogy teljesebb képet alkothasson e vállalkozói körről. Előfordulhat az is, hogy a felsorolt jellemzők nem mind igazak egy kisvállalattal kapcsolatban, ami semmiképp nem zárja ki az említett vállalkozói kategóriába tartozásukat. A kisvállalatok szervezete általában egyszerű, döntési mechanizmusuk gyors, a vezetők és a tulajdonosok személye sok esetben egybeesik. Vezetésük tehát független, a menedzsment és a tulajdonosok között nincs érdekellentét. A vállalkozás megindításához szükséges tőkét legtöbbször egy személy vagy egy kis csoport teremti elő. Tevékenységüket helyben folytatják, a dolgozók és a tulajdonosok általában a közelben lévő településeken laknak. Magas a családtagok részvételi aránya. Ennek két legfőbb oka a jövedelemeltitkoló szándék, valamint a feltétel nélküli megbízhatóság. A családi vállalatok előnyeként említhetjük még az előbbieken túl a rokonok magas fokú elkötelezettségét is. Azonban sok családi vállalkozás esetében hiányoznak a vállalkozói ismeretek és a vállalkozói hajlam, és hátrányukként mutatható ki a döntések érzelmi alapon történő befolyásolása. Jellemzőjük továbbá a háztartás és vállalkozás egymásra épülése is, valamint az, hogy legtöbbször

nem

fejlesztésre,

hanem

fogyasztásra

és

felhalmozásra

törekszenek. A Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet egy 1998-as felmérése szerint csupán a vállalatok 11%-a tervez létszámbővítést és mintegy 48%-uk tervez valamilyen jelentős beruházást. E két mutató alapján három kategóriát különíthetünk el:

12

! "növekvő" az a vállalkozás, amely méretéhez képest számottevő beruházást és létszámbővítést tervez (az összes vállalkozás 10,5%-a) ! "inkább növekvő" az a vállalkozás, amely a fenti kritériumok közül legalább az egyiket tervezi (az összes vállalkozás 40,6%-a) ! "nem növekvő" az a vállalkozás, amely egyik kritérium bővülését sem tervezi (az összes vállalkozás 48,9%-a) 1. ábra A vállalkozók megoszlása a növekedéshez való viszonyuk alapján

A vállalkozók megoszlása a növekedéshez való viszonyuk alapján

Önfoglalkoztató

Mikrovállalkozó

kényszervállalkozó

Nem növekvő Inkább növekvő 0%

20%

40%

60%

80%

100%

Növekvő

Az 1. ábrából jól látható, hogy az önfoglalkoztatóknak mindössze 1, a mikrovállalkozóknak pedig 9%-a növekvő, ami nagyon kedvezőtlen aránynak mondható. A gazdasági környezet kedvezőbbé alakulásával ez várhatóan nőni fog. A műszaki innováció terén való aktivitást adókedvezményekkel ösztönzi a kormány. Elsősorban a lakossági piacokon működnek, rugalmasságuk következtében fontos szerepet töltenek be a választék bővítésében és a fogyasztói igények jobb

5

kielégítésében.

A

kormány

véleménye

szerint

a

kisvállalatok

Irodalomjegyzék: (19), (20), (21), (22)

13

növekedésének fontos területe a multinacionális cégek beszállítói hálózatának bővítése. Az együttműködés a nagyvállalatok számára előnyös, mivel: ! beruházás nélkül bővül termelőkapacitásuk ! a kisvállalatok jobban ismerik a helyi piacot és rugalmasabbak ! a nagyvállalatok így hozzájuthatnak az általuk nehezebben elérhető piaci résekhez A kisvállalatok pedig a nagyvállalatok segítségével: ! könnyebben jutnak információkhoz ! könnyebben juthatnak exportpiachoz (ha közvetetten is) ! bővíthetik ismereteiket a piacról és a gazdaságról Az exporthoz való hozzájárulásuk alacsony, elsősorban hazai piacra termelnek. 1998-ban az exportértékesítésben a kisvállalkozások aránya csökkent. Ez alól a 11-50 fő közötti vállalkozások jelentősen növekvő exportja az egyetlen kivétel. A munka termelékenysége a kisvállalati szektorban alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál, mivel elsősorban magas munkaintenzitású tevékenységet folytatnak. Hozzájárulásuk a GDP-hez kisebb, mint a foglalkoztatásban betöltött szerepük, ám ez pontosan nem mérhető. Az adózás elkerülése miatt ugyanis a tényleges teljesítményénél kevesebbet vallanak be. A kisvállalatok legfontosabb versenyelőnyét az adózás elkerülésének lehetőségei kínálják. A kisvállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepe is egyre jelentősebb lesz. 1998-ban a kisvállalkozások közel 2 millió főnek, a versenyszférában foglalkoztatottak 51,1%-ának adtak munkát. A nagyvállalatoknál kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak autonóm munkára és vállalkozásra, ezért az emberek többsége szeret kisvállalatoknál dolgozni. Azonban a privatizáció hatására megnőtt a kényszervállalkozók száma is, akiket a statisztikák készítésekor

14

figyelembe vesznek a kisvállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepének vizsgálata során, ám jelenlétük a gazdaságban nem pozitív jelenség. A kisvállalatok működése nagyobb kockázatot rejt magában, mint a nagyvállalatoké. A nagyvállalatok olyan termékekre koncentrálnak, amelyekre már biztos, előre jelezhető igény van, és a "kisebbekre" hagyják a nehezen eladható, kockázatosabb árucikkeket. Ha egy kisvállalat új terméket vezet be, nem számíthat annak biztos piacára. Tevékenységük ezért a kockázatosság mellett időigényes is. Tevékenységük kockázatosságát az is fokozza, hogy a kisvállalatok általában ún. "egytermékes cégek ", vagyis csupán egy termék előállításával vagy szolgáltatás nyújtásával foglalkoznak. A

mikroszféra

megerősítése

elősegítheti

az

EU-hoz

való

sikeres

csatlakozásunkat.

1.5.

Az egyéni vállalkozás6

Az egyéni vállalkozás olyan üzlet, amely egy személy tulajdonában és irányítása alatt van. Az egyéni vállalkozások általános szabályairól az 1990. évi V. törvény rendelkezik. E törvény célja - figyelembe véve a Magyar Köztársaság Alkotmányának a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságára, a magántulajdon garanciáira és a vállalkozói befektetések védelmére vonatkozó rendelkezéseit- az egyéni vállalkozások szabályozásával, a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a magyar gazdaság fejlődését. A vállalkozásnak, azon túl, hogy célja van, valamilyen formát igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek - le nem írt, de 6

Irodalomjegyzék: (31), (11)

15

következetesen betartott- szabályok között zajlik. A szakdolgozatom középpontjában álló autósiskola egyéni vállalkozás.

1.5.1. Az egyéni vállalkozás, mint lehetséges forma értékelése Az egyéni vállalkozást az alábbi jellemzők tükrében célszerű értékelni: ! Egyszerű: a többi vállalkozási típushoz képest a legegyszerűbb, felépítése, szervezeti, működési rendje és gazdálkodása szempontjából. ! Áttekinthető:

fontos lehet, egy kezdő vállalkozó számára az

áttekinthetőség, a vállalkozást átfogó teljes ismeret. A kisebb keresztmetszetű működési volumen erre lehetőséget ad.

!

Kis tőkeigényű: kisebb anyagi háttérrel beindítható, ezáltal könnyebben teljesíthetőek a vállalkozás elindításához szükséges feltételek. Az anyagi háttér korlátai kevésbé akadályozzák a vállalkozóvá válás folyamatát. Ez igen fontos szempont, mert a források hiánya több esetben gátolja a vállalkozások indulását. " a kicsi tőkeigény szükségtelenné teheti a hitelfelvételt, így a kezdeti szakaszban törlesztő terhek nem nehezednek a vállalkozásra. Kisebb összegű hitel felvétele kevésbé rontja a vállalkozás életben maradási esélyeit. " A kicsi tőkeigény hátránya is lehet az adott vállalkozásnak, hiszen sokkal kisebb az esély az életben maradásra. Fejlesztési lehetőségek nélkül a vállalkozás nem tud versenyképesen a piacon maradni.

! Túlzó kockázatviseléstől mentes: a kevés befektetésből adódóan a kockázat is csökken. Anyagi invesztálásán felül jórészt munkája, szakmai erkölcsi kockázatát viseli. Ezáltal magabiztosabb, bátrabb indítási szándékra ösztönöz.

16

! Saját kockázatviselés: egyéni kockázat, egyéni döntéshozatal. Az egyéni vállalkozás saját kockázatára végzi tevékenységét, külső függőség nélkül. Jó és rossz döntéseinek hatását egyedül viseli. ! Egyénre szabott: szaktudása,

olyan

kitartása,

működési munkaereje,

formát

választhat,

meglévő

és

melyhez

kialakítható

lehetőségeinek leginkább megfelel. ! Szűk piaci körben is életképes: a vállalkozás méretétől függően csökkent piaci igények esetén is rentábilis működés érhető el. ! Kevés humán erőforrás igényű: az egyéni vállalkozás lehetősége, hogy kellő szaktudás és felkészültség esetén egyedül is végezhető. ! Rugalmas, alkalmazkodó képes: formájából, helyzetéből adódóan nagyobb mozgástere van a piac elvárásaihoz igazodni. Az egyéni kockázat és döntéshozatal a változásokra gyorsabb reagálást tesz lehetővé. ! Önálló: saját tervezés, döntéshozatal, munkavégzés. Az alkalmazotti munkavégzéshez képest a vállalkozás teljes átfogásával, tevőleges cselekedetekkel az egész munkafolyamatot önálló formában végezheti. ! Fejlődőképes: egyéni céggé, majd egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá, vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat. Az egyéni vállalkozási formáról felvázolt, összefoglalt előnyök elősegítik és megfelelnek

a

kezdő

vállalkozóvá

válás

folyamatának.

Tartalmazza

mindazokat a formákat, lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik az egyszerűbb indítást, a későbbi munkavégzést.

17

1.5.2. Egyéni vállalkozás indítása Az egyéni vállalkozást a vállalkozó neve, címe és tevékenységi köre határozza meg. Felelőssége a polgári jog általános szabályai szerint áll fenn. A vállalkozó teljes vagyonával felel vállalkozásáért. A gördülékeny vállalkozás indításához elengedhetetlen, hogy teljesítsük annak dokumentációs irat és szakmai követelményeit. Ezek megléte nélkül nincs vállalkozói igazolvány, nincs szakmai engedély. Az átfutási idők, az utánjárások,

hiánypótlások

elkerülése

végett

célszerű

ilyen

irányú

információkat beszereznünk. A vállalkozás indításának egyik alapfeltétele, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges feltételeket, tudnivalókat ismerjük meg, ezzel egy időben a szükséges nyomtatványokat szerezzük be. ! Vállalkozói igazolvány

⇒

Okmányiroda

! Bankszámlanyitás

⇒

Bármely pénzintézet

! Erkölcsi bizonyítvány

⇒

Posta – Belügyminisztérium

! Statisztikai törzsszámkérés ⇒

KSH

! Egészségbiztosítás

⇒

APEH

! Nyugdíjbiztosítás

⇒

APEH

! Könyvvezetési dokumentáció igény ! Kamarai tagság igénylése ! Érdekképviseleti tagság

1.5.3. Az indítás humánerőforrás igénye Egy vállalkozás humánerőforrás igényét a tevékenység összetettsége, a szakképesítést igénylő munkakörök, illetve annak mennyisége határozza meg.

18

Mindezt az indításkor számba kell venni, előadódhatnak szakmai problémák (hatáskörből,

szaknévsorból

felfüggesztés,

időszakos

törlés,

a

keresőképtelenség esetei, betegség, hosszabb távú gépkocsi meghibásodás, stb.). Előre kell látnunk, tervezni, számolva az esetleges kiesésekre, melyek egyébként veszélyeztetnék a vállalkozásunk folyamatos működését és megélhetésünket.

1.6.

Az Európai Unió és a kisvállalkozások7

Az EU Tanácsa 1996 decemberében megalkotta az EU 1997-2000-re szóló kisvállalkozás-fejlesztési koncepcióját. Ez a határozat ágazattól, jogi formától és

földrajzi

elhelyezkedéstől

függetlenül

minden

EU-beli

kis-és

középvállalkozásra vonatkozik. A határozat intézkedéseinek hármas célja van, ezek a következők: ! egy, a kis-és középvállalkozások fejlődése számára kedvező gazdasági környezet kialakítása, ! a kis-és középvállalatok szerveződéseinek, egyesüléseinek elősegítése, ! az európai kis-és középvállalkozások versenyképességének fejlesztése, nemzetközivé

válásuk

támogatása,

ily

módon

elősegítve

növekedésüket, foglalkoztatásban betöltött szerepüket és gazdasági összetartozásukat az Unióban. A fenti célok elérése érdekében a tagországok határozatba foglalt feladatai: ! a szabályozók és az adminisztrációs terhek egyszerűsítése és fejlesztése ! a vállalkozások pénzügyi helyzetének fejlesztése, ezen belül is: " a kockázati tőkefinanszírozás bővítése 7

Irodalomjegyzék: (14)

19

" a hitelekhez való hozzáférés elősegítése " a tőkepiacok fejlődésének ösztönzése ! a kis-és középvállalkozások versenyképességének javítása a kutatásfejlesztésben, valamint az oktatásban való részvételük növelése által ! a vállalkozási kedv ösztönzése és a célcsoportok támogatása. Ilyen célcsoportként a határozat kiemeli a kezdő vállalkozókat és a nőket. ! a kis-és középvállalati politika eszközeinek fejlesztése A kormány az EU programjának figyelembe vételével határozta meg a kis-és középvállalatok fejlődése érdekében elvégzendő feladatait, amelyek között első helyen szerepel az adminisztrációs terhek csökkentése és az adórendszer stabillá, átláthatóvá tétele. A GDP 45 százalékát előállító kis és középvállalati szektorra az Európai Unióhoz való csatlakozás várhatóan aránytalanul nagyobb terheket ró, mint a nagyvállalati szférára. A jelenleg belföldre termelő vállalkozások úgy gondolják, számukra nem lesz következménye a csatlakozásnak, hiszen ők továbbra is csak a magyar piacot akarják kiszolgálni. Ezeknek a vállalkozásoknak – hívják fel figyelmüket a szakértők – sem ártana megismerni az EU belső piac szabályait. A helyzetet jól jellemzi, hogy pénz és kapacitás hiányában mindeddig nem készült felmérés arról,

hogy

valójában

mennyire

felkészültek

a

magyar

kis-

és

középvállalkozások az európai uniós tagságra. Az európai uniós csatlakozás egyik legfontosabb következménye, hogy már nem csak egy Magyarországnyi, hanem egy 15 országra kiterjedő, úgynevezett belső piacon kell helyt állniuk a vállalkozásoknak, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabadon mozoghat. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok között tilos bármiféle behozatali és kiviteli korlátozás, hacsak az például nem a fogyasztó egészségének védelmét szolgálja. A csatlakozó országoknak a belépés időpontjáig fokozatosan lebontva el kell törölniük a más tagországok felé addig érvényben lévő vámjaikat, és át kell vennie a közös külső vámokat.

20

Magyarország és az Európai Unió között az ipari termékekre a kiviteli-, és behozatali vámok egyaránt 0 százalékosak, vagyis a vámlebontás már megtörtént. Az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek esetében azonban belátható időn belül, ha változó mértékben is, de megmaradnak a vámok. Abban az esetben ha egy vállalkozás nem felel meg az EU által diktált, szakmájára vonatkozó előírásnak, bizonyos türelmi idő után bezárhatja vállalkozását.

1.7.

A vállalkozás működését meghatározó környezeti tényezők8

Ebben a részben azokról a tényezőkről lesz szó, amelyek befolyásolják a vállalkozás előrehaladását, és megszabják a cégek kereteit. Ezekhez a tényezőkhöz alkalmazkodni kell, bár vannak olyanok is, amelyek részben kivédhetők, vagy megelőzhetők (pl. a piacon érvényesülő hatások). A vállalkozások élete meghatározott környezetben zajlik. Ez részben társadalmi – szervezeti részben pedig természeti környezet. E kettőt nevezhetjük együttesen KÜLSŐ környezeti tényezőknek. A szervezeti környezet alatt tágabb értelemben a társadalmi berendezkedést, jogrendet, az adott gazdaság, ország intézményi rendjét, a politikai gyakorlatot, az iparágira jellemző technológiai megoldásokat értjük. A természeti környezet tartalma a vállalkozás működésével érintett valamennyi nem társadalmi tényezőre vonatkozik,

beleértve

a

technológiát,

terméket,

üzemeltetést,

és

az

újrafelhasználást.

A külső környezet elemzése előnnyel jár a vállalkozás számára mert,

8

Irodalomjegyzék: (29)

21

• A környezeti változások követése esélyt ad a hosszabb időtávban megjelenő problémák előrejelzésére, felismerhetővé teszi a lehetséges jövőbeni történéseket, azok hatását • Rugalmasabbá teszi a stratégiai tervezés folyamatát • Javítja a piacok előre jelezhetőségének minőségét, képessé teszi a vállalkozást a változó szükségletek kellő időbeni felismerésére • Megnyitja a lehetőséget a megfelelő növekedési út – megfelelő termék – kiválasztására

2. ábra A vállalkozást befolyásoló környezet

Belső

Külső tényezők

Közvetlen

22

1.7.1.

Demográfiai környezet

A vállalkozónak az első elem amit figyelni szükséges vállalkozásának kialakításánál, ill. annak elemzése során. Mivel minden vállalkozásnak feltétele a piac megléte é a fejlődési lehetőség. E fejlődésnek alapja a piacra kerülő termékek, szolgáltatásokat igénybe vevők (vásárlói szegmensek) körének várható alakulása.

1.7.2.

Gazdasági környezet

A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. A vásárlóerő a gazdaság mindenkori helyzetétől, a folyó jövedelmektől, áraktól megtakarításoktól eladósodástól, hitelhez való jutás lehetőségeitől függ.

1.7.3.

Természeti környezet

Ökológiai környezet alatt azt a természeti környezetet értjük, amelybe bele kell illeszkednie a vállalkozásnak. A természeti környezet romlása a kilencvenes évek egyik legnagyobb horderejű kihívása. Jelen korban működő vállalkozásoknak a természetet kevésbé romboló eszközök alkalmazására van szüksége. E feladatokat a kormányok is elsődleges célként határozzák meg. Mai korunk másik fő problémáját a nyersanyagok kimerülése jelenti. Cél kell hogy

legyen az energiatakarékos programok használata. Természetesen

mindez a vállalkozásoknak komoly problémákat és jelen időben többletkiadást jelent. E problémák kiszűrése is állami feladat, melynek során a környezetbarát és

energiatakarékos

programok

finanszírozásával

vagy

támogatásával

elősegíthető a vállalkozások ez irányú tevékenysége.

23

1.7.4. Technológiai környezet Egy vállalkozás születésénél adottságnak, feltételnek kell tekinteni az éppen érvényesülő technikai-technológiai színvonalat. Ez a környezet természetesen nem abszolutizálható. A fogyasztói igények is erősen szóródnak a csúcs-színvonal, az átlagos szint és a szerényebb megoldások között, ezért a vállalkozásnak saját magának kell eldöntenie, hogy a kereslet melyik szegmensét célozza meg, s a vállalkozást ennek megfelelően kell kiépíteni. Az emberi törekvések szinte mindig az új és fejlettebb értékek felé mutatnak, s a vállalkozások fejlődésének is az egyik motorja a technikaitechnológiai fejlődés.

1.7.5. Politikai, jogi környezet Ennél a pontnál érdemes egy történelmi kitérőt tenni a rendszerváltozás előtti időkre. A múlt rendszer idején a gazdaságpolitika fókuszában a tervgazdálkodás állt. Központilag kiadott utasítások alapján működött a gazdaság, vagyis pontosan meg volt határozva, hogy miből mennyit lehet termelni, mennyi legyen az ára, kinek lehet az egyes termékeket eladni, mennyi alkalmazottat lehet foglalkoztatni, mennyi bért kell nekik adni stb. Ebben a rendszerben aligha lehetett beszélni vállalkozásokról, hiszen minden a terv szerint működött, és a gazdasági szereplőknek végre kellett hajtani a tervben előírt utasításokat. A vállalkozásokat akkoriban vállalatnak hívták, vagyis állami tulajdonú gazdálkodó szervezetnek. A rendszerváltás után Magyarország berendezkedett a piacgazdaságra, amiben már nem tervek szerint alakul a gazdaság, hanem a piac kereslet-kínálat

24

viszonyain. Persze ez a tény sem zárja ki azt, hogy az állam befolyását a gazdasági szférába nélkülözni kéne. Ezen a téren is szükség van jogi szabályozásra, ami természetesen az állam feladata. Ezt a szabályozást jogforrásokban, különböző törvényekben valósítja meg. Ezek közül a leglényegesebbek: ! Vállalkozások alapítása. Az állam feladata, hogy meghatározza, hogy milyen vállalkozási formák létezhetnek, melyek az alapításuk feltételei. ( Részvénytársaság, Kft, Kkt, egyéni vállalkozás stb.) ! Állami előírások betartása: árképzési szabályok, munkaügyi törvény stb. ! Vállalkozások megszüntetése, vagyis milyen különböző okok, feltételek mellett lehet egy vállalkozást megszüntetni, valamint azok a szabályok, hogy hogyan lehet megszüntetni.

1.7.6. Társadalmi, kulturális környezet A társadalom, amelyben az ember felnő, meghatározza tagjainak hiedelmeit, értékeit és normáit. A társadalmi környezet tartalmazza az emberek értékeit azt is, hogy mi az általános elfogadás, mit „kell”, illik csinálni bizonyos életkorban ill. életszituációban.

1.7.7. A piac A kisvállalkozónak csakúgy, mint a nagyobbaknak, meg kell jelennie lehetséges

vevői

előtt,

információkat

kell

nyújtania

termékeiről,

szolgáltatásairól stb., annak érdekében, hogy tevékenységének eredménye (értékesítésre kerüljön) a piacon. Ennek eszközei a marketing kommunikációs

25

eszközei: reklámok, a piaci keresletet befolyásoló tényezök, mint a promóciós eszközök, engedmények vagy ajándékok. A piacot lehet hétköznapi, illetve gazdasági nyelven is definiálni. Az előbbi alapján nem más, mint a termékek adás-vételének a helyszíne. Gazdaságtani szempontból azonban a piac az árukat és szolgáltatásokat kínáló, valamint az azokat kereső szereplőket és az őket befolyásoló tényezőket jelenti. Természetesen nem csak szolgáltatás-, és termékpiac létezik, hanem pénz-, tőke-, valamint munkaerőpiac is, de én elsősorban a szolgáltatáspiacra összpontosítanék, mivel a szakdolgozat középpontjába egy autósiskolát helyeztem, ami szolgáltatásnyújtással foglalkozik Fontos említést tenni arról, hogy a piac nagysága jelentősen befolyásolja a vállalkozások létrejöttének az esélyét. A kereslet növekedése azonban, viszont azt eredményezi, hogy a vállalkozások ösztönözve lesznek arra, hogy tevékenységeik körét kibővítsék, újabb termékekkel, szolgáltatásokkal rukkoljanak elő. Ezen felül az állam is rendelhet a vállalkozásoktól, amik szintén a gazdasági növekedést gerjeszthetik. Persze nem csak az állami megrendelések útján lehet növelni a piaci keresletet. Növekedhet az állampolgárok jövedelme is, ami azt eredményezi, hogy ennek a jövedelemnek egy része pótlólagos keresetként jelenik meg a piacon, viszont infláció esetén csökken a kereslet, ami arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy termelésüket csökkentsék.

1.7.8. Nemzetközi környezet Talán soha nem volt olyan fejlődés a világgazdaságban, mint a 20. század utolsó évtizedében. A második világháború utáni politikai-gazdasági helyzet váratlanul átalakult: ! Szovjetunió felbomlott ! A korábbi szocialista országok önálló gazdasági tényezőként jelentkeztek a világpiacon

26

! Távol – Keleten (Kína, Indonézia, Korea) és Közép-Dél Amerikában (Mexikó, Brazília) új piacok jelentek meg ! Az

Egyesült

Államok

fokozatosan

veszti

el

korábbi

monopolhelyzetét ! Európában fejlődik és bővül az Európai Unió A vállalkozásoknak reagálni szükséges ezekre a változásokra. Ahhoz, hogy pozitívan sikerüljön a reakció ismerni szükséges a világpiacot és annak igényeit, a más kultúrákból származó vállalkozásokat és piacokat. A sikeresség ez esetben azt jelentheti, hogy a vállalkozás megőrizte, vagy kivívta a versenyelőnyt a többiekkel szemben. A nemzetközi környezetet a hazai és a külföldi környezeti elemek, illetve két ország külföldi környezeti elemei közötti kapcsolatot alakítja, amikor egyik ország vállalkozása üzleti kapcsolatba lép egy másik ország fogyasztóival. A nemzetközi környezetet befolyásoló szervezetek is a nemzetközi környezet elemei. Ilyen szervezetek az egész világot behálózó Világbank, vagy regionális szervezetként az Európai Unió, vagy valamely iparág tagjai által létrehozott testület, az OPEC. Hazánkban tevékenykedő vállalkozásokra az elkövetkező években jelentős feladatot ad hazánk EU-hoz való csatlakozása, az ahhoz való felkészülés. A magyar kis-, és középvállalkozásoknak két év áll rendelkezésére ahhoz, hogy elsajátítsák az Európai Unióra kiterjedő piaci versenyben való helytállást, és teljes egészében megfeleljenek az EU-jogszabályoknak. Az a vállalkozás fog talpon maradni piacán, amely biztonságos és innovatív termékét a legolcsóbban tudja előállítani. Éppen ezért a vállalkozásoknak még időben kellene átgondolniuk, mely tevékenységeik termelnek veszteséget, s helyette a biztonságosabb piaci lehetőséget kínálókra koncentrálniuk.

27

28

2.

Mi jellemzi a sikeres vállalkozást?

A siker: Valamely tevékenység szerencsés kimenetele, jó eredménye, másként értelmezve alkotással, magatartással kivívott tetszés (Magyar Értelmező Kéziszótár) A sikeres vállalkozás Tom Watson az IBM alapítója szerint:9 ! „..Kezdetektől fogva világos elképzelésem volt arról, hogy miként fog kinézni a cég..” - célmeghatározás ! „.. megalkottam magamban annak a képét, miként működjék az IBM kész cégként..” - feladat meghatározás ! „.. rájöttem, hogy ha nem működünk már a kezdetektől így, sohasem jutunk oda, ahová elterveztem.” - modellezés ! „Nap nap után összevetettem a céget a modellel. ..mértük a különbséget a tény és a modell között, és a következő nap azon munkálkodtunk, hogy csökkentsük ezt a különbséget.” - visszacsatolás, ellenőrzés A nagyszerű vállalkozásokat nem rendkívüli emberek hozzák létre, hanem rendkívüli dolgokra képes hétköznapi emberek. A gyermekkor minden ember életének a legmeghatározóbb érája. Talán épp ezen okból kifolyólag érdemes példákat hozni belőle. Mindig nagy örömmel töltött el, amikor valamilyen ünnep alkalmával építő játékokat kaptam. Mindig az első dolgom volt megvizsgálni a doboz tartalmát, átnézni, hogy milyen elemeket tartalmaz, hány darab található belőlük, hogyan lehet az egyes részeket egymáshoz illeszteni, mekkorára, milyen magasra lehet építeni őket. Ezt a konstatálást követte az alkotómunka: egyre nagyobb, „lélegzetelállítóan” komplikált létesítményeket összerakni, formálni, majd a munka végeztével elégedetten álmélkodni a „műveken” és dicsekedni velük az ismerősöknek, családtagoknak. 9

Irodalomjegyzék: (4)

29

Az évek múlásával az iskolák lettek a meghatározó pontjai az életemnek. Célokat tűztem ki magam elé - a tanulás rövid, néhány napra szóló perspektíváját, valamint a hosszú távú terveket - és végiggondoltam e célok megvalósításának lehetőségeit, feltételeit. Ennek a munkának a gyümölcse, hogy a nekem legjobban tetsző és hozzám legközelebb álló tanulmányokat végezhettem az elmúlt időszakban. Ezekben a példákban, még ha nem is egyértelműen, de valahol mélyen már megtalálhattam a gazdálkodás alapjait. Mindannyian gazdálkodunk az időnkkel, a lehetőségünkkel, az adottságainkkal. Ezen kívül nem utolsó sorban a pénzünkkel, aminek fontosságát, még ha nem is foglaltam példába, mindenki ismeri. A sikeresség minden vezető és szervezet titkos vagy nyíltan kifejezett vágya. A siker elérését lehet a legáltalánosabb üzletpolitikának tekinteni.

2.1.

Sikeres vállalkozás alapja: problémák, kockázatok elemzése

A vállalkozás magában hordozza a kockázatot is, sikere nagyban függhet attól, hogy ezen problémákat, kockázati elemeket már a tervezés fázisában felismerjük-e. A felmerült gondokat, a lehetséges nehézségeket súlyuknak megfelelően értékeljük-e. Ezt a célt szolgálja a tervezés során a feltérképezés, lássuk tisztán, hogy mi vár ránk, milyen kockázati elemek fogadhatók el, amelyeket még felvállalva eredményesen működő lesz vállalkozásunk. Nem utolsó sorban mindezek számbavétele, átgondolása segítségünkre lesz a helyes döntés meghozatalában. A kockázat a vállalkozás velejárója, fontos, hogy a tényezők a figyelem középpontjában legyenek, velük folyamatosan számolni kell.

30

Kockázati tényezők lehetnek: ! Megfelelő piaci rész biztosítása: Tervezett

bevételeinknek,

a

vállalkozásunk

méretének,

éves

munkatervünknek megfelelő rész megszerzése. ! Befektetett munka, a befektetett eszköz megtérülése: A

vállalkozásban

elvégzett

munkánk,

felhasznált

eszközeink,

nyereséges hasznosulása kisebb-nagyobb bizonytalansággal mindig terhelt. ! Határidők betartása: A bevállalt munkák teljesíthetők-e. A kockázati tényezők hatására kedvezőtlen alakulása esetén milyen vonzattal járnak. ! Munkaellátottság, jövedelmezőség: Az előbbi két kockázati tényező együttesen a kellő piaci rész és a megtérülésen felül hozza-e a vállalkozás a kívánt jövedelmet. ! Piac, a környezetváltozás hatásai: Tudjuk-e követni a piac reakcióit, azok milyen hatással lehetnek jövedelmezőségünkre, mennyire hatnak munkavégzésünkre. ! A konkurencia reakciói: Milyen hatást vált ki vállalkozásunk a piac többi résztvevőjére. Mindezek kiszámíthatóak-e, meddig és milyen lépésekkel élhetünk válaszként. ! Felelősségvállalás: A vállalkozási tevékenység során milyen mértékig tehető kockára a vállalkozás vagyona, megélhetése.

31

A problémák a kockázati tényezőknél kisebb fajsúlyú előadódó gondok, melyek mégsem elhanyagolhatók, a körültekintő előkészítő munka esetén számolni kell velük. Esetenként a problémák, az apró részletek gátolják a továbblépést. A vállalkozás indítás zökkenőmentes jobb előkészítése érdekében a teljesség igénye nélkül áttekintjük a jellemző lehetséges eseteket.

2.2.

A sikeres vállalkozás ismérvei

Mi az amit a kiemelkedően sikeres vállalkozók tudnak, a többiek pedig nem? A tények alapján a kiemelkedően sikeres vállalkozók nem azért olyan sikeresek, mert sokat tudnak, hanem mert csillapíthatatlan vágy él bennük azért, hogy többet tudjanak. A nagyok ösztönszerűen rájöttek, hogy a magasabb célok elérése csak egy módon lehetséges: ha figyelmüket azokra a látszólag lényegtelen és unalmas részletekre összpontosítják, melyek együtt teszik ki a vállalkozás egészét. Ezekből az apró, gyakran unalmas kis dolgokból áll össze az a különleges eszencia, ami minden sikeres vállalkozás jellemző vonása. A sikeres vállalkozások a makrokörnyezet kielégítetlen igényeit felismerik és nyereségesen kielégítik. Ezen igények feltérképezése a külső környezet elemzésével lehetséges (ld: 1.7. fejezet) A vállalkozások sikeressége néhány jellemzővel leírható10. Minél több van belőlük, annál sikeresebb a vállalkozás. A legismertebbek a következők: ! Stabilitás:

a

vállalkozás

hosszú

távon

képes

piaci

partnerei

rendelkezésre állni ! Jövedelmezőség, haszontermelés ! Fejlődés, amely lehet egyszerű de általában kedvező változások sorozata 10

Irodalomjegyzék: (4), ((27)

32

! Vagyongyarapodás,- és gyarapodás, terjeszkedés ! A termékek, szolgáltatások, az ügyfelekkel való kapcsolatok kiváló és megbízható minősége ! Fejlesztési irányultság, kezdeményezés, változásképesség ! A természeti és társadalmi környezet tiszteletben tartása ! A foglalkoztatottak elégedettsége a vállalkozáson belül és a külső kapcsolatokban

33

3.

A gépjárművezetőképzés11

Magyarországon a gépkocsi és az autóvezetés alig több mint százéves múltra tekint vissza. Az első gépkocsi 1895-ben jelent meg Budapesten és a századfordulóra műszakilag annyira tökéletesedett, hogy használható közlekedési eszközzé vált. „Az új közlekedési eszköz hol csendesen, hol nagy lármával robogott, útjából pedig alig lehetett kitérni. Nem érzékelték szokatlan sebességét, nem ismerték működését, egyfelől a csodálat, másfelől a teljes bizalmatlanság övezte. Fontos tényezővé vált a vezetni tudás!” Szükségessé vált a sofőrök képzése, akik akkortájt csak ismerőseik által, vagy teljesen autodidakta módon tanulták a vezetés tudományát. Ezen kezdeti időszakban a gépjárművezetők képzése magánszakiskolákban, tanodákban folyt, majd 1912-ben megindult a szervezett állami képzés. Létrehozták a „Gépjárművezetőket előkészítő tanfolyamot”, mely a mai tanfolyam rendszer ősének mondható. Mindezt követően, a képzés, hasonló rendszerben folyt egészen a II. világháború utáni időkig, amikor megalakult a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ), még később az Autósközlekedési Tanintézet (ATI). Gyakorlatilag e két országos szervezet évtizedeken át képezte a járművezetőket, az egyre dinamikusabban fejlődő közúti közlekedés és a honvédelem számára. A járművezető képzés történetének újabb fordulatot adott az 1980-as évtized végén bekövetkezett társadalmi rendszerváltás. Újból mód nyílt a különböző vállalkozási formák nagyobb arányú beindulására.

11

Autóvezető szakfolyóirat 1998 - 2000

34

Változatos

és

érdekes

szakaszt

hozott

ez

a

korszak.

Először

a

munkaközösségek (MK) később a Betéti Társaságok (Bt), Korlátolt Felelősségű Társaságok (Kft) alakultak és visszatérve a kezdetekhez egyéni vállalkozások, nem ritka számban egyszemélyes autósiskolák kezdték meg működésüket.

3.1.

Az autósiskolák gazdasági – társadalmi jelentősége, fontossága

Az autó megjelenésekor az autóvezetés, az autózás tehetős úri elfoglaltságot jelentett. A járművek technikai színvonalának, megbízhatóságának növekedésével megnőtt a gépkocsizás igénye a személyes úrvezetésből áttértek sofőrök alkalmazására. Mindezek jelentették az első gazdasági és társadalmi jelentőséget a gyártónak, a

kereskedőnek,

üzemanyag-eladónak,

alkalmazottnak,

oktatónak,

vizsgáztatónak. Ez a kis felsorolás a teljesség igénye nélkül mutatja az autózás, a közlekedés ilyen irányú beindulásának jelentőségét. Ettől kezdve a motorizáció hatása, útja töretlen. Kezdték felfedezni a további gazdasági jelentőségét és a különböző közlekedési eszközöket a mindennapok szolgálatába állították. Először a posta volt a kiképzés legnagyobb helyszíne, majd a szolgáltatás (pl. taxik megjelenése), áruszállítás, és sok esetben hadászati célokat is szolgált. Úgy vélem napjainkban külön indoklást nem igényel a járművezetés fontosságának igazolása. Mindennapjaink része lett, a közúti forgalom azzal kapcsolatos kiszolgáló és egyéb vállalkozások, létesítmények sokasága mutatja

35

gazdasági–társadalmi jelentőségét. Az autózás egy életforma lett és szinte nélkülözhetetlenné vált. 3. ábra A gépjárművek számának alakulása

A gépjárművek számának alakulása Magyarországon (adatok: edb)

2500 2000 1500 1000 500 0

1960

1970

1980

1990

2000

A fenti ábra bemutatása alapján a személygépkocsik száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt Magyarországon. A gazdaság szinte minden területe kapcsolódik a közúti közlekedéshez. Ahhoz, hogy vezethessünk, vezetői engedélyre van szükség, mely megszerzéséhez autósiskolák felkészítő tanfolyamain kell részt venni, és eredményes vizsgát tenni. A vezetői engedély megléte sok esetben a boldogulást, a mobilitást, a munkavégzést, esetenként a munkavállalás feltételét jelenti. Álláshirdetések sokaságában pályázati feltételként jelennek meg egyes kategóriák, melyek hiányában a munkakör nem tölthető be. A folyamatos jelentkezők 17-25 éves átlagéletkora mutatja a törekvést, hogy az életpálya első szakaszában már nagy jelentősége van a vezetői engedély megszerzésének.

36

4.

Az MTM Autósiskola

Az MTM betűszó, egy rövidítés, mely az autósiskola filozófiáját is tartalmazza röviden. Minimum Tanítása Maximálisan, ahol a minimum: a tanfolyamra beiratkozók a tanfolyam végére jogosítványt kapnak, a maximum pedig azt jelenti, hogy nem csak jogosítványt kapnak, hanem meg is tanulnak helyesen és jól közlekedni. Ez utóbbi az autósiskola dolgozói szerint a legfontosabb. A második M betű a maximális egy sor olyan plusz szolgáltatást is takar amelyet csak az iskola hallgatói érezhetnek, érzékelhetnek.

4.1.

Az autósiskola története

Az MTM Oktatás - Autósiskola 1991 szeptemberében alakult. Az első években a Magyar Autóklub alvállalkozójaként működött, kizárólag a gépjármű (személygépkocsi) vezetés tanítására szakosodva. Az

iskola

1996

közepén

önállósult,

teljes

körű

„B”

kategóriás

(személygépkocsi vezető) képzésre. A piaci igények feltérképezésével a tevékenységi kör 1997 őszétől kibővült a segédmotoros és motoros gépjárművezető képzéssel. A hallgatók megelégedettségét mutatja, hogy tanulói létszámuk folyamatosan bővül, mely a barátságos és felkészült oktatók mellett köszönhető cégfilozófiájuknak: „iskolánk célja nem elsősorban a jogosítvány megszerzése, hanem a tanfolyamra jelentkezőket olyan gépjárművezetőkké képezni, akik képesek önállóan, biztonságosan, hatékonyan és kulturáltan közlekedni, s a megszerzett

37

vezetői

engedély

birtokában

járművezetőként

szerzett

tapasztalataikat

felhasználva továbbfejlődni.” (Vállalkozói feltételek, 1998. 07. 15.) Fentiek alapján az iskola feladata: mindazon ismeretek, jártasságok és készségek elsajátításának, beállítódások és szokások kialakításának lehetőségét biztosítani, melyek a fenti cél eléréséhez szükségesek, beleértve ebbe a személyi és tárgyi feltételeken túl az elhivatott pedagógusi tevékenységet és magas szintű szolgáltatói magatartást is. Az oktatási tevékenység kiterjed a segédmotoros (Smkp), motoros (közepes (Akorl.) és nagy (A)) és személygépkocsi vezetés elméleti, műszaki és gyakorlati oktatására, valamint az egészségügyi tanfolyamok megszervezésére. Elméleti tanfolyamokat a város központjában kerülnek megtartásra, megfelelő tanulólétszám esetén - a rugalmasság szem előtt tartásával kihelyezett tanfolyamok megtartása is vállalható. Az oktatók száma az elmúlt időszakban folyamatosan bővült, jelenleg 6 elméleti és 13 gyakorlati oktató tanítja a gépjárművezetés tanulására jelentkező hallgatókat. Az oktatók magas elméleti és szakmai felkészültséggel rendelkeznek. Motoros tanfolyamaik esetén a vezetési gyakorlatot a tanulók saját járművel is elvégezhetik, ez esetben a gyakorlati oktatás díja kevésbé terhelő a családi költségvetés számára.

38

4.1.1. Az autósiskola kialakulása Mielőtt vállalkozásba kezdenénk, késztetést, indíttatást kell éreznünk. Az egyént külső és belső hatások érik, motiválják. A vállalkozóvá válás nem egy egyszerű döntés eredménye, hanem egy folyamat. Ebben a részben azt foglalom össze, mielőtt vállalkozásba kezdtek mely gondolatok, érdekek segítettek hozzá elhatározáshoz. A vállalkozás mindegyike nagyon személyes emberi folyamat eredménye. A vállalkozást indító döntés akkor születik meg, mikor az egyén úgy látja, hogy a vállalkozás egyszerre kívánatos és lehetséges. Az egyén akkor dönt vállalkozás mellett, akkor biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, akkor vállalja a pénzügyi, pszichikai és szociális kockázat, ha megkapja mindezek ellenében a pénzügyi jutalmat és a személyes megélhetést. Az autósiskola létrejöttét a magyar gazdaságban végbemenő változások segítették. Az iskola tulajdonosa alkalmazott oktatóként végezte feladatát. Korábbi munkahelyén egyre nagyobb érdekellentétek alakultak ki. Az egyenlőség elvét hirdetve sajnos –ma már úgy véli szerencsére – nem minden tanuló került keze alá. Mindez egyre nagyobb feszültséget eredményezett. A piaci környezet „kérésére” indította el vállalkozását. „Én mindenképpen nála szeretnék tanulni” - hangzott el egyre több potenciális vevő azaz tanuló szájából, mely az adott körülmények között csak saját vállalkozásban látszott lehetségesnek. Tehát a felismerés gyökerei az egyén ! kulturális, és szubkulturális környezetével, ! családjával, ! gazdasági hátterével magyarázható

39

Abból a kulturális környezetből, amely értékeli azt, ha valaki új üzletet nyit, vállalkozást indít, további hatással lehet, hogy valaki a vállalkozást hivatásnak tekintse. A vállalkozás az egyén társadalmi-gazdasági környezetével magyarázható. Térségünk, (Zala Megye) szakterületünk áttekintése elegendő lehet, hogy vállalkozásunkat kívánatosnak tartsuk. Mi tette lehetővé a vállalkozást? ! Az állam, az infrastruktúra (utak, kommunikáció, stb.) biztosítása, esetenként előnyös adózás, pénzügyi források megléte, kiegészítésként hitel kedvező hozzájutása. ! Egyén tudása, tapasztalat (tulajdonos) ! Marketing, a piaci ismeretek (reklám, megfelelő árkialakítás) ! Szerepminták, a más sikerén való elindulás. A két elgondolás a kívánatos és lehetséges felismerése még nem volt elegendő a vállalkozás indításához. További tényezőkre kellett odafigyelni, fel kellett ismerni a lehetőséget, a kínálkozó alkalmat. A lehetőségek felismerése adottság kérdése. Mindezek összevetése és értékelése összetett feladat volt. Mielőtt belekezdünk egy vállalkozásba elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, az erős és gyenge pontjainkkal, a felkészültségünkkel, lehetőségeinkkel és korlátainkkal.

40

4.1.2. A koncepció felállításának előzményei A koncepció felállításához, a vállalkozás indításához kapcsolódó konkrét, személyünket érintő meglévő feltételeket vizsgálni szükséges. Ezen adott dolgok,

adottságok

megléte

ösztönző

jelleggel

hathat

a

működés

megkezdésének szándékára. ! Helyismeret ! Kapcsolatok ! A vállalkozás típusa ! Szakmai szempontok. ! Tapasztalat ! Dokumentáció ismeret ! Eszköz háttér Személyes vonatkozásban mindezeket fontosnak tartom. Ezen előzmények, koncepció felállításakor a vállalkozás indítási szándékánál, a tevékenység kiválasztásánál döntő szerepet kapnak.

4.1.3. A vállalkozás személyhez kötött szakmai elvárásai12 ! Szakvégzettségek igazolása ! Szakoktatói szakok: " Közlekedési, műszaki ismeretek " Gyakorlati oktatás ! Iskolavezetői bizonyítvány ! Érvényes vezetői engedély (min. követelmény „B” kat.) ! PÁV II. (pályaalkalmassági vizsgálat II. kat.) ! Éves továbbképzési igazolások ! Névjegyzékbevétel szabályai ! Vállalkozási feltételek készítésének szempontjai ! Bérleti szerződések tartalmi követelményei

41

Szakmai követelmények: ! Középfokú végzettség ! Érvényes vezetői engedély és kategória ! PÁV II. minősítés ! Képesítő oklevelek: " Közlekedési ismeretek " Műszaki ismeretek " Járművezetés gyakorlata A járművezetés gyakorlatának képesítése a legfontosabb, éves óraszámban a legtöbb. A többi tárgyak oktatására megbízást adhatunk, alvállalkozókat alkalmazhatunk. Iskolavezetői oklevél: Az iskolavezető a vállalkozás szakmai irányítója, kapcsolattartó a Közlekedési Felügyelettel és felel az iskola oktatási tevékenységéért. Hasonló módon képesítéssel rendelkező megbízható e feladatkör végzésével.

4.2.

Stratégiai elemzés

4.2.1. Külső környezet elemzése A szervezet önálló tevékenységre képes, másodlagos és formális társas alakzat, amely

magához

hasonló

egységeket

hozhat

létre.

Egy

szervezet

eredményessége attól függ, hogy miként alakítják ki a felépítési struktúráját, hogyan illeszkednek egymáshoz a működési folyamatok, s milyen vezetési

12

20/1992 (KHVM r.) Rendelet a gépjárművezetők képzéséről

42

elveket és módszereket alkalmaznak az érintettek. A befolyásoló tényezők és a szervezetek működése és vezetése közé általában beékelődik közvevítő tényezőként a stratégiaalkotás. A befolyásoló tényezők közvetlenül is hatnak. A szervezet sok esetben képes befolyásolni környezetét. A külső környezet elemzése előnnyel jár a vállalkozás számára mert, ! A környezeti változások követése esélyt ad a hosszabb időtávban megjelenő problémák előrejelzésére, felismerhetővé teszi a lehetséges jövőbeni történéseket, azok hatását ! Rugalmasabbá teszi a stratégiai tervezés folyamatát ! Javítja a piacok előre jelezhetőségének minőségét, képessé teszi a vállalkozást a változó szükségletek kellő időbeni felismerésére ! Megnyitja a lehetőséget a megfelelő növekedési út – megfelelő termék – kiválasztására

4. ábra A külső környezet elemei az autósiskolánál

Társadalmi, kulturális

Verseny

Politikai, jogi

Technológiai

Gazdasági

Természeti

43

A külső környezet elemzése során a következő két kérdés megválaszolására van szükség: ! Melyek a piaci környezetben kínálkozó lehetőségek ? ! Melyek a legfontosabb figyelemre méltó demográfiai, gazdasági, természeti, politikai változások, melyet a tervezésnél a jövőkép kialakítása során figyelembe kell venni ?

4.2.1.1. Társadalmi, kulturális tényezők ! Demográfia (korösszetétel, nemek aránya) ! Kulturális elemek (pl. életciklus, társadalmi mobilitás, képzettség, iskolázottság, szokások) !

5. ábra A vizsgázók életkor szerinti megoszlása

44

A vizsgázók életkor szerinti megoszlása 29 2% 28

30

30-35

5%

3%

2%

35 felett 4% 17 16%

27 2% 26

25

3%

4%

18 17%

24 4% 23 6%

19 10%

22 6%

21 7%

20 9%

Tudjuk: ! A járművezetői tanfolyamra beiratkozók átlagéletkora 19 év, a vizsgázók döntő hányada a vezetői engedélyt a vezetői jogosultságra megállapított alsó korhatár (17 év) közvetlen közelében szerzi meg. A tanulók 76 %-a 22. életévének betöltése előtt tesz sikeres járművezetői vizsgát. ! A jogosítvány megszerzése ma már egyenértékű a nyolc általános iskola elvégzésével. ( a legtöbb munkahelyen feltétel a „B” kategóriás jogosítvány megléte ! Az utóbbi időben a járművezetői vizsgára beiratkozók száma csökkent

45

6. ábra A korévek alakulása Zala megyében

84

77

70

63

56

49

42

35

28

21

Férfi Nő 7 14

0

5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000

! A vezetői engedély megszerzésére jogosult népesség száma (ezen belül a 17-25 éves korosztály száma) csökkent ! A családok jövedelmi helyzete romlott (fizetőképes kereslet) ! A közeljövőben a járművezetői vizsgáztatásnál számításba vehető népességszám változásának tendenciája (csökkenése) nem változik. Kb. 7-8 év stagnálás után a 17-22 éves korosztály száma ismét tartósan csökken. ! Képzettség

szempontjából

–

a

jogszabálynak

megfelelően

–

gépjárművezetői tanfolyamra csak a 8 általános iskolai végzettséggel iskolázhatók be hallgatók. Az életkori sajátosságból adódóan a beiskolázott

hallgatóknak

70%-a

középiskolai

végzettséggel

rendelkezik. ! Zalaegerszeg gazdasági fejlődésének eredménye, a munkaerő számának növekedése – ipari park kialakítása. Ez azt jelenti, hogy az ország keleti

46

feléről sok munkavállaló talál átmenetileg munkahelyet a városban, mely potenciálisan növeli a célcsoport nagyságát.

A kulturális hatások magukban foglalják mindazokat az értékeket, eszméket, attitűdöket, amelyeket homogén társadalmi csoportok adnak át egymásnak. Az értékrend, a kulturális örökség szerepének gyors átalakulása, ennek csökkenése jellemzi az ezredforduló társadalmát: amerikanizmus térhódítása (pl. motorvezetés). Felértékelődtek a nők számára is, a korábban csak férfiak részére elérhető dolgok, szolgáltatások. Néhány jellemző adat az „Évásodáshoz: ! Növekvő szerepet kapnak a nők az üzleti világban: a cégek egyharmada, 8 millió vállalkozás nők tulajdonában van, 1987 óta 87 %kal nőtt az arányuk ! Valahol egy nő minden 60. másodpercben elindít egy vállalkozást ! 2005-re az összes cég 40 %-a női tulajdonban lesz

Tudjuk: A demográfiai eloszlásnak megfelelő arányban iratkoznak be a nők és a férfiak. A 22 év felettiek között megfigyelhető a nők túlsúlya. Ez annak tudható be, hogy a lakosság gondolkodásában az autó- és motorvezetés még mindig egy kicsit „férfias” tevékenység.

47

Az utóbbi 2 évben egyre jobban megfigyelhető a motoros képzési igény növekedése, melynek oka az amerikanizálódás.

4.2.1.2. Technológiai tényezők Az emberiség életébe a technológia avatkozik be a legdrámaibb módon. A technológiai környezet elemzése során a következő tényezők vizsgálata szükséges: ! Szolgáltatás életciklus ! Technológiai transzfer sebessége ! Szabadalmi rendszer ! K+F kiadások A járművezető-képzés tekintetében ezen tényezők nagy szerepet nem játszanak, bár a technológiai fejlődés, más, mozgalmasabb életet követel, színvonalasabb, technikailag felszereltebb gépjárművek meglétét irányozza elő. Mindez az autósiskolákra egyre nagyobb anyagi terhet ró, hiszen a külső technológiai fejlődésnek megfelelő gépjárműpark fejlesztése miatt is emelkedik, illetve emelkednie kell a képzési díjaknak. Egyre inkább teret hódít az Internet, a minőségi terméket, szolgáltatást vásárlók jó része nem tud üzletbe menni ahhoz, hogy kiválaszthassa a neki megfelelő terméket, szolgáltatást. A technológia fejlődése lehetőséget ad arra, hogy házi körülmények között is lehessen autós iskolát választani.

4.2.1.3. Természeti tényezők A természeti környezet romlása a 90-es évek egyik legnagyobb horderejű kihívása. Még egy autósiskolánál is tisztában kell lenni a fenyegetéseket és

48

lehetőségeket rejtő 4 természeti környezeti trend hatásával, ami a nyersanyagok kimerülését, a növekvő energiaköltségeket, a növekvő szennyeződést és a kormányok szerepének változását foglalja magában. A természeti környezet romlásának megállítására az alábbi tevékenységek kezdődtek: ! Ökotudatos gondolkodás térhódítása ! Ökotechnológiák ! Biotechnológia ! Zöldmozgalmak

4.2.1.4. Gazdasági tényezők A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. A vásárlóerő a gazdaság mindenkori helyzetétől, vagyis: a folyó jövedelmektől, az áraktól, a megtakarításoktól, az eladósodástól és a hitelhez jutás feltételeitől függ.

Fentieken kívül a gazdasági környezetet befolyásolják: ! Üzleti ciklusok ! Infláció ! Munkanélküliség ! Beruházások mértéke ! Energia költségek ! GNP-trendek ! Tulajdonformák Döntően a makrogazdasági feltételrendszert illetve a fogyasztói jövedelmeket foglalja magában. Nagyon fontos ismerni a szabadon elkölthető jövedelmek nagyságát

49

4.2.1.5. Politikai, jogi tényezők A marketingdöntéseket a politikai és jogi környezet alakulása is nagyban befolyásolja. Ez a jogszabályokat, hatóságokat foglalja magában: ! Törvénykezés ! Monopólium korlátozása ! Piacvédelem ! Adópolitika ! Gazdasági lépések ! Lobbicsoportok ! Munka törvénykönyve A gépjárművezető képzés szabályait a többször módosított 20/1992 KHVM rendelet határozza meg, mely tartalmazza a járművezető képzés, tanfolyam, vizsgáztatás, szakképesítések megszerzésének minden feltételét. Rendeletre épül a közlekedési főfelügyelet 39/1999. KFF szabályzata, mely a közúti járművezetők képzésének és vizsgáztatásának általános rendjét szabályozza. A gépjárművezető-képzés legfontosabb szabálya13i: ! Életkori, beiskolázási feltételek (segédmotor: 13,5 év; személyautó 16,5 év) ! Szakmai feltételek (kötelező ügyfélfogadó iroda, tanterem, képzési eszközök) ! Oktatójárművekre vonatkozó előírások (kettős pedálrendszer; két belsőkülső tükör; l ! legalább 5 személyes autó; tetőtáblán T betű használata)

13

20/1992 (KHVM r.)

50

4.3.

A versenyhelyzet elemzése14

A versenykörnyezet az alábbi négy területet foglalja magába: ! Piac mérete és növekedési üteme ! A piac szerkezete és a piacai részesedés " Új belépők támadása " Verseny a már meglevő vállalkozások között " Vevők alkupozíciója " Szállítók alkupozíciója " Helyettesítő termékek ! A vállalkozás alkupozíciója ! Az ágazati átlagos költségszint Az MTM Autósiskola Zala megye egyik legmeghatározóbb, Zalaegerszeg legnagyobb képzőszerve. A piaci részesedési adatok alapján a személyautó jogosítványszerzők 29%, motoros jogosítványt szerzők 88%-a az MTM Autóiskolánál tanult. Jelenleg Zala megyében 24, Zalaegerszegen 13 képzőszerv tevékenykedik. Az alábbi diagramm mutatja városi bontásban az egyes képzőszervek piaci részesedését:

14

Irodalomjegyzék: (29)

51

7. ábra Az autósiskola piaci részesedése (200215)

12%

11%

10% 9%

8%

MTM 28%

Munk. 2%

6%

3% 3%

4%

2%

1%

Mint ahogy a demográfiai környezetben látható, a piac mérete és növekedési üteme az elkövetkezendő 7-8 évben stagnál, a későbbiek során pedig csökkenés várható. Mindez azt jelenti, hogy az egyre csökkenő tortán ugyanennyi versenytárs esetén a képzőszervek kisebb bevételeket realizálnak. Ahhoz, hogy az eddigi nyereség megmaradhasson, új marketingpolitikát kell folytatni, illetve az eddigieknél jobban több figyelmet kell szentelni a versenytársak elemzésére. Zalaegerszegen sok, erős, és agresszív versenytárs van. (Az állandó költségek magasak, alacsony a kilépési korlát). A versenytársak foggal, körömmel ragaszkodnak a bennmaradáshoz. Mindez gyakori ár- és reklámháborút okoz. A jogszabályi környezet sajnos lehetőséget teremtett arra, hogy bárki, aki az oktatási feltételekkel legalább papíron rendelkezi, autósiskolát alapítson. Ennek eredményeként alakult ki Zala megyében is a 24 képzőszerv, amely a piaci igényekhez képest igen magas. Természetesen ezen iskolák jó része 1, illetve 2 autóval végez szolgáltatást – néha talán még ennyivel sem, és ez az alacsony árak kialakításához, a képzés színvonalának romlásához vezetett.

15

MTM Autósiskola belső elemzése Forrás: KFF Zala megye

52

Az utóbbi években a vevők, a jogosítványt szerezni kívánók ráébredtek arra ezen szolgáltatási szektorban is, hogy „ olcsó húsnak híg a leve”, azaz itt is igaz, hogy a magas ár nagyobb valószínűséggel takar minőségi szolgáltatást. A vevők részéről ebben jelentős szerepet játszik a szájreklám. (a jót csupán 2-3 embernek, a rosszat viszont 8-10 embernek is elmondjuk). A versenytársak ár-és színvonal közötti elhelyezkedését mutatja a következő táblázat:

8. ábra A versenytársak ár-és színvonal közötti elhelyezkedése

Magas

Technika

Volán

Színvonal, minőség

Közepes

Alacsony

MTM

Platán Autóklub Alacsony

ATI-M

Ganz Közepes

Magas

ÁR

" A piacot új belépők nem veszélyeztetik, mert a meglevő verseny nagy, új belépő részére hosszú távon sem valószínű, hogy megtérül. A gépjárművezető képzés, mint piaci szegmentumnak nincs vonzereje. Cégek könnyen ki- és beléphetnek, jövedelmezőség stabil, de csekély, ennek következménye a nyomott nyereségesség, minden szereplő számára. " A vevők alkupozíciója erősödik, és ez veszélyes az MTM Autóiskola számára. A vevők szeretnék lejjebb nyomni az árakat, javítani a

53

szolgáltatás minőségét, kijátszani egymás ellen a versenytársakat. Mindezt hatékony reklámmal, elégedett vásárlókkal és a szolgáltatás további javításával az autósiskola számára elkerülhető. " A helyettesítő termékek e

szolgáltatási szektorban nem játszanak

szerepet. " Az MTM Autóiskola célja, a piaci részesedés megtartása, esetleges növelése a demográfiában várható csökkenő tendencia ellenére.

9. ábra Piaci háttér elemzése (SWOT analízis)

Potenciális belső erősségek

Potenciális külső lehetőségek

♥ családias légkör

♥ számítógépes oktatás bevezetése

♥ kitűnő szolgáltatásminőség

♥ jó hírnév

♥ elkötelezett alkalmazottak

♥ középiskolák megcélzása

♥ jó imázs

♥ elismertség

♥ kiegészítő szolgáltatások

♥ nyitás vidék felé

♥ széles gépjármű és oktatóválasztási

♥ belső anarchia a legfőbb

aaaaaaaa

versenytársnál

..

♥ EU –hoz való csatlakozás

Potenciális belső gyengeségek

Potenciális külső fenyegetések

♠ egyszemélyes ügyintézés

♠ külföldi versenytárs megjelenése

♠ alacsony K+F kiadások

♠ új kormányzat szabályozása

♠ fiatalítás hiánya

♠ szezonalitás, ingadozás

……..

♠ Eu szabályozás

4.4.

Részstratégiák

54

4.4.1. Termékek16 Termék (product) az olyan tárgyiasult dolog, mely kézzel fogható és tulajdonjoga átruházható. A szolgáltatás olyan cselekvés, vagy teljesítmény amelyet egyik fél nyújt a másiknak és amelynek lényegét tekintve nem tárgyiasult és nem eredményez tulajdonjogot semmi fölött. Elállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy nem”.

A

gépjárművezető-képzés

nem

minősíthető

terméknek,

olyan

szolgáltatás, amely termékhez csak közvetve kapcsolható. A gépjárművezető-képzés, mint szolgáltatás fontosabb ismérvei: 1. Jelentős szolgáltatás, kisebb kiegészítő termékkel: A járművezetés megtanulására beiratkozók vezetési tudást vásárolnak anélkül, hogy révbe „jogosítványt megszerezve” bármilyen tárgyat felmutatnának fel költségeik ellentételeként. A tudás megszerzésének folyamata azonban tartalmaz bizonyos tárgyiasult termékeket is, mint a tankönyvek, órarend, írásos tájékoztatók, és végül a hőn áhított jogosítvány. 2. Jelentősen emberbázisú, és megkívánja mindig a kliens (tanuló) jelenlétét. A tanuló jelenléte szükséges, s ez meghatározza a feladatokat is, hiszen az autósiskolának a tanfolyam ideje alatt és persze később is figyelembe kell venni az ügyfél szükségleteit is. (terem dekoráció, tájékoztató anyagok, ügyféllel folytatott beszélgetés) 3. Személyes igényeket elégít ki. 4. A szolgáltatás megfoghatatlan (a termék nem érezhető, nem látható, hallható stb). A vevők (hallgatók), hogy bizonytalanságukat csökkentsék a szolgáltatás minőségét bizonyító jeleket keresnek a(z) 16

Irodalomjegyzék (34)

55

! árakból ! Ügyfélszolgálatból ! Szervezetben dolgozóktól ! Berendezési tárgyakból, járművekből ! Kommunikációs szimbólumokból 5. Az oktatók maguk is részük a szolgáltatásnak 6. Jelentős

az

éven

belüli

ingadozás

a

szolgáltatás

igénybevétele

szempontjából. Június, július hónapokban jelentkezik a tanfolyamokra a hallgatók 32 %-a. Fontos standardizálni a szolgáltatási folyamatot és olyan marketingstratégiát kidolgozni amely a kereslet-kínálati oldalt az év egészében nagyjából

egyensúlyban

tartani

(differenciált

árpolitika,

előjelentkezési rendszer) Az autósiskolák többsége a „mindenkinek szüksége van jogosítványra” elvből kiindulva nem igyekezett szolgáltatásának javítására törekedni, nem is használt marketing elemeket. Többségük csak az ár alacsonyan tartásától várták a „madarat szájba repülni”. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy jó marketing munkával (ld. MTM Autóiskola) lehet az eredményeken javítani, sőt a magas árral is az élmezőnybe tartozni. A hagyományos 4P17 elem mellé szükséges vizsgálni még 3P elemet is, ezek •

People (emberek) a szolgáltatást az oktatók közvetítik, ezért nagyon fontos az ő személyük kiválasztása, oktatása, képzése. Az oktatóknak nem csak a magas szintű képzését kell szolgáltatni, hanem magas szintű megértést is.

17

Irodalomjegyzék (29)

56

•

Physical evidences (fizikai jelek) az ügyfelekkel való foglalkozás, az első és későbbi jó benyomás kialakításához szükséges eszközök összességét tartalmazza

•

Process (módszer) a iskolához betérő ügyfelek saját maguk választhatják ki oktatójukat, szabadidő beosztásuknak megfelelő tanfolyamot

! A szolgáltatásnak magasabb a tapasztalati és bizalmi minősége, mint a termékeknek. A vevők úgy érzik igénybevételüknél nagyobb a kockázat, ezért az igénybevevők sokkal többet adnak a szájreklámra, mint a tömegreklámra. ! A szolgáltatás minőségének megítélésekor a vevők erősen támaszkodnak az árra, a személyzetre és a fizikai környezetre. ! Ha a szolgáltatás igénybevevője elégedett nagymértékben lojálisak a szolgáltatás teljesítőjével szemben. Philipp Kotler szerint a szolgáltatás (pl.: taxi, vagy hajvágás) szintén terméknek minősíthetők, ezek az úgynevezett szolgáltatási termékek. E véleménnyel egyetértve dolgozatomban a gépjárművezető-képzést én is terméknek minősítem, és ennek megfelelően értékelem, elemzem. Jól ismert, hogy a marketing mix minden eleme lényeges, ám a termék helyzete mégis

különleges

az

egyéb

mixalkotókkal

(árral,

értékesítéssel,

piacbefolyásolással) szemben. A termékstratégiai elemzések fontos kérdése a termékek jelenlegi helyzetének elemzése és a vállalat termékeinek pozícionálása.

57

Az MTM Autóiskola termékkoncepciója: kizárólag minőségi szolgáltatás nyújtásával olyan gépjárművezetők „kialakítása”, akik önállóan és a magyar közlekedési kultúránál magasabb szinten képesek közlekedni. A minőségi szolgáltatás azt jelenti, hogy a képzés során a hallgatók szívesen, és örömmel tanulnak. 10. ábra Meglevő termékcsoportok elemzése BCG mátrix

Piaci részesedés %

segítségével 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Piaci növekedési ütem %

Az MTM Autóiskola szolgáltatás csomagjában nagyon fontos elem a személygépkocsi vezetési tanulás helyzete. Vállalaton belül az árbevétel 80%-a e szolgáltatási csoportból származik. A fejlődés érdekében a piaci részesedés erősítése lehet fontos cél, mely a demográfia várható alakulása (stagnálás, később visszaesés várható) miatt nagyon fontosan kezelendő terület. Esetleg a szolgáltatás bővítésével (légkondicionált járművek), valamint a versenytársak várható mozgásával, azok stratégiájának figyelésével , időben adott válaszokkal lehet kezelni. Segédmotor szolgáltatáscsoport esetében a piaci részesedés megtartása, esetleges növelése kisiskolások (általános iskolák) eddigieknél nagyobb arányban történő megkeresésével elérhető, így a költségek nagyobb arányban megtérülhetnek. A kiszolgálás során javasolható még 1 motoros oktató felvétele, a gyorsabb kiszolgálás érdekében. A termékcsoport fenntartása hosszú távon javasolt.

58

20

A motoros képzés a csillagok kategóriájában található, mely azt mutatja, hogy e kategóriában a piac vezető szerepét az MTM tölti be. A piaci részesedés jelentős

növekedése

biztató

előjel,

véleményem

szerint

érdemes

e

termékcsoportot „sztárolni” magasabb piacbefolyásolással, a járműpark bővítésével a meglevő piaci részesedést megtartani. Látható, hogy a vállalat szempontjából fontos kérdés kell, hogy legyen az új szolgáltatáscsoportok bevezetése. A meglevő hírnév és a vevői igények alapján érdemes elgondolkodni a teherautó kategória bevezetésén, valamint az egyes szakmai tanfolyamok indításának lehetőségén. Mint az előbbi BCG mátrixban bemutattam a szolgáltatások piaci részesedése és a piac növekedése különbözőképpen alakult. A termék életgörbe ismeretében lehet megállítani, hogy az adott termék piaci fejlődésének melyik szakaszában található, s így határozható meg a később követendő stratégia. Természetesen a két táblázatot együttesen kell kezelni a jó stratégia kialakításához. 11. ábra Termékgörbe: „B” kategóriás képzés

hallgatók száma

"B" kategória

idő

A fenti szolgáltatás csoport 1998-2000 években jelentős növekedésen ment keresztül, az iskola működésének első éveiben folyamatos létszámbővüléssel

59

érte el a 2000 évi csúcsidőszakát. Jelenleg az látszik, hogy a kategória stagnál, ez a kiépített oktatói háttér folyamatos munka ellátását biztosítja. A piaci részesedés növelésére van szükség a további létszám bővítéséhez. Sajnos a szezonalitás jelentősen befolyásolja a tevékenységet, s a növekedés csak újabb oktatók időszakos felvételével oldható meg. Az iskola nehéz döntése: további bővülés esetleg a megszokott színvonal hátrányára érhető el. Feladat: ! Ismertség további növelése ! Új piacok (esetleg vidéki) felkutatása ! Több kiegészítő szolgáltatás ! Bővítés esetén a belépő szakoktatók képzése a meghatározó színvonal megtartása érdekében

12. ábra Termékgörbe: „M” kategóriás képzés

hallgatók száma

"M" kategória

idő

A segédmotor kategória fejlődésének éveit éli, a növekedési szakaszban van. Valószínűsíthető, hogy divattá vált a 14 évesek körében a motorozás. A mopedek világa a fiataloknak új távlatokat nyit meg. A termék életciklusát az alábbiak jellemzik:

60

! Szolgáltatás gyors felfutása ! Promóciós költségek csökkennek (szájreklám) ! Profit növekedik (beruházás már megtérült) Feladat: ! Megelőzni a várható konkurencia belépését ! Javítani a szolgáltatás minőségét (motorválaszték bővítés) ! Esetleges árkedvezmények (tanfolyamdíj csökkentés)

13. ábra Termékgörbe: motoros képzés

hallgatók száma

Motor (A kategória)

idő

A motor tipikus példája annak, hogy a termék az erőteljes fejlődés szakaszához érkezett. Mint az a BCG mátrixban is látható a piaci részesedés a fejlődés mellett is jelentős (88,5 %). Valószínűsíthető, hogy a termék hamarosan az érettség kategóriába lép, ahol már nem szükséges a termékcsoport fejlesztése. Egyre lényegesebbé válnak a kiegészítő szolgáltatások. E versenyelőnyt ismertetni szükséges a végső felhasználóval is. A kommunikáció lehet: „Egyedi szolgáltatás az Ön igényéhez igazodva”.

61

4.4.2. Árpolitika Az ár a legrugalmasabb és leginkább ellenőrizhető mixelem, hatékony alkalmazása számos tényező alapos ismeretének a függvénye. Az MTM Autóiskola árkialakítását az árvezető szerep jellemzi, azaz maguk alakítják ki áraikat minden külső hatás ellenében (a szolgáltatás árcsökkentése csak a jelentős költségcsökkenés esetén fordul elő, esetleg egyedi akciók, engedmények formájában történik) Alapvető árcél: ! Árvezető szerep biztosítása ! Mások árcsökkentési akcióinak akadályozása (termék minősége soha nem csökken) ! Vállalati imázs megőrzése és növelése A vállalat árpolitikája a piacon elfoglalt helyének, a szolgáltatás minőségének megfelel. Az ár fontos a fogyasztó megnyerésében, figyelmének felkeltésében. Az MTM szolgáltatás árainak nagysága utal a termékek minőségére, jóságára. Kifejeződik benne a cég hitele, elismertsége. „Ez a csúcs stratégia”

4.4.3. Disztribúciós politika A marketingcsatornák rendszere integráló szerepet tölt be a vállalatok marketingstratégiájában. Szerepe: ! Kapcsolat a termelő és a fogyasztó között ! Biztosítja a célpiacok elérhetőségét ! Befolyásolja a piacbefolyásolás hatékonyságát

62

! Közvetlen visszacsatolás a termékpolitikáról Az MTM értékesítési politikájának jellemzői: Mint szolgáltató cég közvetlen értékesítési csatorna valósul meg, a szolgáltatás csomagot a vállalat értékesítési munkatársa adja, a szolgáltatás értékesítésében az oktatók saját maguk is közreműködnek. Értékesítés folyamatos nyomon követése: ! Promóció, meggyőző kommunikáció megfogalmazása, és terjesztése, melynek célja a hallgatók számára vonzóvá tenni az ajánlatot. ! Szolgáltatás színvonalának ellenőrzése ! Információáramlás. Az ügyfélszolgálaton gyűlik össze az oktatóktól és a hallgatóktól a képzéssel kapcsolatos minden pozitív és negatív információ.

Ezeket

az

információkat

az

iskola

felhasználja

stratégiájának esetleges módosítására, jövőjének építésére.

4.4.4. Kommunikációs politika A jó kommunikációs politikának a marketing többi elemihez kell igazodni. Az MTM Autóiskola kommunikációjának jellemzői: ! Kizárólag helyi kommunikáció ! Cég- és nem szolgáltatás reklám

63

! Elsősorban nyomtatott reklámok (helyi sajtó, szórólapok) ! Vásárlásösztönzés (versenyek, játékok helyezettjeinek tanfolyami utalvány) ! Rendőrséggel közösen közlekedési napok megszervezése – ismertség növelése ! Szezonális engedmények ! Előjelentkezési kedvezmény ! Sajtóban való megjelenés (fontosabb esemény során rendszeres tájékoztatás az iskoláról)

Főleg az autósiskola előnyeinek hangsúlyozását és az egyediséget kell előtérbe állítani. A reklám megszervezésénél fontos a célpiac által használt média megkeresése.

64

5.

ÖSSZEFOGLALÁS

„A vállalkozás valami új és érdekes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges idő és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot, és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes elégedettséget nyújtó elismerést.” Robert Hirisch18 Az ember eredeti közege a család és annak gazdasági kerete a háztartás. A család tevékenysége az élet mindennapi önfenntartási-, szükséglet kielégítési és termelési mozzanatainak szerves egysége. A család gazdasági tevékenysége akarva-akaratlanul is tartalmaz vállalkozási mozzanatokat, ám az üzleti vállalkozás

mégis

más.

Egy

vállalkozásba

való

belekezdés

előtt

elengedhetetlen, hogy a vállalkozó tisztába legyen önmagával, erős és gyenge pontjaival, felkészültségével, lehetőségeivel és korlátaival. Választ kell tudni arra a kérdésre: Miért gondolom, hogy vállalkozásom nyereséges lesz? A vállalkozási tevékenységet alapvetően a siker motiválja! A jövőben bekövetkező eseményekben azonban soha sem lehetünk biztosak, ezért rákényszerülünk, hogy a jelenben kockázatot vállaljunk a jövő sikere érdekében. A kockázat nem azonos a bizonytalansággal, a véletlennel, a veszteséggel. A vállalkozónak ismerni kell azokat a gazdasági, jogi feltételeket, amelyek között vállalkozását működtetni kell. Szükség van termelési eszközökre, a finanszírozáshoz pénzre. A sokféle gazdasági tényező közül az ember a legfontosabb, mint termelésirányító, szervező és végző személynek döntő a szerepe. Ismernie kell 18

Michael E. Gerber: A vállalkozás mítosza Bagolyvár Könyvkiadó 2000

65

a vállalkozás alapítása és működtetése során mindazt, ami eredményessé teheti a vállalkozását. Szakmai gyakorlatom során kellően megismerhettem ezt a tevékenységet, beleláthattam

a

feladat

vállalkozási

formában

való

teljesítésébe

is.

Megismertem azt a jogi és gazdasági környezetet, amely körül veszi legy vállalkozást.

A

tevékenység

az

említetteken

túl

megfelel

anyagi

lehetőségeimnek is, hiszen kis eszköz és kis tőke igénye van. A vállalkozás indításával kapcsolatos szervezési és tervezési feladatok kellő felkészüléssel viszonylag egyszerűen és világosan átláthatók és elkészíthetők.

5.1.

Javaslatok

Fontos üzenet az MTM számára: a legtöbb vállalat gyenge versenytársakat szeretne megtámadni, így ugyanis a piac résznyereség kevesebb forrással és gyorsabban érhető el. A gyenge vetélytársak elleni támadás nem teszi igazán szükségessé a teljesítmény fokozását. Éppen ezért javaslom az MTM-nek, hogy az erős versenytársakkal tartson lépést, hogy formában maradjon, és azok gyenge pontjait keresse meg. Mint minden szolgáltatásban, a gépjárművezető-képzésben részt vevők gyakran panaszkodnak amiatt, hogy szolgáltatásaikat nehéz megkülönböztetni egymástól. Veszélyes dolog, hogy a vevők kevésbé ragaszkodnak a megalapozottabb minőségi iskolához, mivel így pénzt tudnak megtakarítani. Szerintem az árverseny alternatívája: a differenciált árajánlat kifejlesztése, amely előtérbe helyezi az imázst, és a színvonalas teljesítést, nagy segítségére van ebben az iskolának a szájreklám.

66

Az iskolának meg kell tartani a vevőkkel való jó kommunikációt, feladatául kell kitűzni, hogy folyamatosan próbáljon meg újítani, ezáltal átmenetileg mindig időt lehet nyerni a konkurenciával szemben. A folyamatos újításokkal nevezetessé válik, az ügyfelek újra őt fogják választani, hiszen ők mindig a legjobbat keresik. Az autósiskola meg tudja magát különböztetni a versenytársaitól azáltal is hogy, vevő-kapcsolattartó alkalmazottai jobbak és megbízhatóbbak, mint versenytársaié. Kialakíthat meglevő tantermei mellé egy új mai igényeknek jobban megfelelő számítógépes tantermet, színesítheti az oktatást, távoktatás rendszerét vezetheti be. Az autósiskola életében is fontos az uniós csatlakozáshoz való szabályok ismerete, az azokhoz való alkalmazkodás megvalósítása. A vállalkozás pénzügyi hátterének biztosításához segítenek a pályázatok. Mivel az iskola vezetése még nem gyakorlott pályázatkészítő, amelynek oka gyakran az időhiányban, de bizonyos esetekben a felkészültség hiányában is keresendő. Az EU-csatlakozás kínálta források igénybevételének egyetlen lehetősége a pályázati kiírások folyamatos figyelése és a kiírás szerinti pályázati anyag pontos elkészítése és benyújtása. Itthon jelenleg nincs kifejezetten uniós csatlakozásra felkészítő alap, vagy költségvetési támogatás. Ha viszont egy vállalkozás beruházni, vagy fejleszteni szeretne, ami „mellesleg"

a

csatlakozásra is felkészíti, már több helyről is pénzhez juthat. Az Európai Unió által finanszírozott, úgynevezett előcsatlakozási alapokból – PHARE, az ISPA és a SAPARD – és a közösségi kezdeményezésű programjaiból is forráshoz lehet jutni.

67

5.2.

Összefoglalva: Mi a sikeres vállalkozás titka az MTM-nél

! Szervezettség, mely a tulajdonos - főnök kapcsolatból adódik ! kellő odafigyelés az ügyfelekre és alkalmazottakra ! főnök-beosztott viszonyok a kisvállalkozásból eredően nem igazán jött létre, a főnök munkájával (mivel ő is ugyanazt a tevékenységet végzi) példát mutat ! ember mint humánum a szervezetben, azaz külső és belső személyi kapcsolatok – az oktatás nem lehet csak egy vállalkozás. Minden embernek szüksége van a sikerre, mely lehet nemcsak anyagi természetű is. Ennek alapeleme, elfogadni a másikat is érző, problémákkal küszködő EMBERnek. Az autósiskolánál mindez megvalósult, s ennek köszönhetően a vállalkozásban dolgozók egyként tudnak az egész egység sikeréért küzdeni. ! tervezés,

szervezés,

megfelelő

odafigyelés

folyamatosan

a

versenytársakra a piaci igényekre, azok változásaira A sikert nem végcélként, hanem egyetlen végtelen folyamatként kell felfogni! Maximális teljesítményre az képes, aki maximálisan élvezi az adott tevékenységet, ugyanakkor szenvedélyesen érdeklődik is iránta. Ha élvezni tudja munkáját és életét, akkor mindent elért, amit csak.

68

6.

Befejezés

Diplomadolgozatomban be kívántam mutatni, hogy az MTM Autósiskola a hogyan, milyen környezeti feltételek között alakult, fejlődött. Mire volt szükség az iskola életében a sikerhez. Arra kérdésre kerestem választ, meg lehet-e elégedni az elért eredményekkel, s a válasz az, hogy nem. A környezet állandóan változik, fejlődik, s csak a változással lépést tartó vállalkozások lehetnek azok akik tevékenységük során mindig elmondhatják magukról, sikeresek vagyunk. Nem szabad elfeledkezni arról a siker múlandó, azért mindig és minden esetben meg kell küzdeni. Dolgozatom

az

MTM

Autósiskola

jelenlegi

helyzetéből

indult

ki.

Szakdolgozatom készítésében segítségemre a szervezés, vállalkozástan, humán erőforrás menedzsment és a marketing tantárgyak. E tárgyakban összegyűjtött ismereteimet felhasználva próbáltam meg választ kapni az alábbi kérdésekre. Mi a kisvállalkozás? Hogyan tud a kisvállalkozás szerepelni a piacon? A sikeresség szerencse vagy tudatosság kérdése –e? Befolyásolható a siker? Mit kell tenni a siker fenntartásához? Mivel a sikeresség a humán erőforrásoktól, a tudatosságtól és elsősorban a marketing elemeitől nem függetleníthető a kérdésekre elsősorban marketing szemléletben kerestem a választ. Remélem, dolgozatomban megfogalmazott javaslatok segítséget nyújtanak az MTM Autósiskolának a jövőbeni további sikeres piaci szerepléshez, mely tovább növeli az iskola hírnevét, munkáját és sekereit.

69

Ábrajegyzék 1. ábra A vállalkozók megoszlása a növekedéshez való viszonyuk alapján__ 13 3. ábra A gépjárművek számának alakulása _________________________ 36 4. ábra A külső környezet elemei az autósiskolánál ____________________ 43 5. ábra A vizsgázók életkor szerinti megoszlása ______________________ 44 6. ábra A korévek alakulása Zala megyében _________________________ 46 7. ábra Az autósiskola piaci részesedése (2002) ______________________ 52 8. ábra A versenytársak ár-és színvonal közötti elhelyezkedése __________ 53 9. ábra Piaci háttér elemzése (SWOT analízis) _______________________ 54 10. ábra Meglevő termékcsoportok elemzése BCG mátrix segítségével ____ 58 11. ábra Termékgörbe: „B” kategóriás képzés _______________________ 59 12. ábra termékgörbe: „M” kategóriás képzés _______________________ 60 13. ábra Termékgörbe: motors képzés ______________________________ 61

70

Irodalomjegyzék (1.)

1999. évi XCV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

(2.)

Ádám Zoltán: Alább adják,- Figyelő 1998. 01. 08.

(3.)

Al Ries, Jack Trout: Alulról építkező marketing - Bagolyvár Könyvkiadó 1996

(4.)

Angyal Ádám: A vezetés mesterfogásai - Kossuth Kiadó 1999

(5.)

Bartha Attila: Mikro-és kisvállalkozások alkalmazkodásának és hitelezésének tanulságai a kilencvenes évek második felében Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány PRIMON Alapítvány, 1999.

(6.)

Cliff Bownan: Stratégiai menedzsment - Panem Könyvkiadó 1999

(7.)

Council Decesion on a third multiannual programme for small and medium sized enterprises in the European Union (1997 to 2000) (Az EU-s kis – és középvállalkozások 3. éves ülésének összefoglalója) - Official Journal of the European Communities, 1997. 01. 01.

(8.)

Czakó Ágnes - Kuczi Tibor - Lengyel György - Vajda Ágnes: A kisvállalkozások néhány jellemzője a kilencvenes évek elején Közgazdasági Szemle, 1995./4.

(9.)

Czakó Ágnes: Kisvállalkozások a ’90-es években - A foglalkoztatók, Figyelő, 1998. 02. 12.

71

(10.)

David Jobber: Európai marketing - Műszali Könyvkiadó Budapest 1999

(11.)

Dobszay János: Családi vállalkozások - HVG, 1996. 03. 30.

(12.)

Dr. Ambrózy Géza – Dr. Pongrácz László: Vállalkozásgazdálkodás - Budapest 1993 SALDO

(13.)

Dr. Jelen Tibor, dr. Mészáros Tamás, dr. Szeleczki György, dr. Virág

Miklós:

Vállalkozások

gazdálkodása

Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest (14.)

Dr. Román Zoltán: A kis-és középvállalatok az EU csatlakozás tükrében - Európai Tükör, Műhelytanulmányok 1999.

(15.)

Eszes István, Szabóné Streit Mária, Szántó Szilvia, Veres Zoltán: Globális marketing - Műszaki Könyvkiadó 1999

(16.)

Goldfrey Harris, Gregrey J Harris: Az elégedett vevő a legjobb reklám - Bagolyvár Könyvkiadó 1995

(17.)

Kállay László: Mikrohitelezés piaci alapon - Közgazdasági Szemle 2000. január

(18.)

Kis-és középvállalkozások helyzete - Éves jelentés 1999., Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet 1999.

(19.)

Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozások értékesítési piacai Közgazdasági Szemle, 1999/12.

(20.)

Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozások és a növekedés – Helybenjárás - Figyelő, 1998. 02. 12.

72

(21.)

Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozói szektor tagolódása Közgazdasági Szemle, 98. 3. szám

(22.)

Kőhegyi Kálmán: Kisvállalkozások a nagyvállalatok mellett a kilencvenes években - Külgazdaság, 1998. január

(23.)

Kőhegyi Kálmán: Konjunktúra vizsgálat - Cégvezetés, 1999/4.

(24.)

Kőhegyi Kálmán: Növekvő kisvállalkozások - Cégvezetés, 2000/1.

(25.)

Laky Teréz: A kisvállalkozások növekedésének korlátai Szociológiai Szemle, 1998/1.

(26.)

Méretre szabva - Kis-és középvállalkozói stratégia - Figyelő, 1999. 02. 18.

(27.)

Michael E. Gerber: A vállalkozás mítosza

-

Bagolyvár

Könyvkiadó 1996 (28.)

Philip Kotler: Kotler a merketingről - Park Könyvkiadó Budapst 2000

(29.)

Philip Kotler: Marketingmenedzsment

-

Műszaki Könyvkiadó

1999 (30.)

Schifner Marianna - N. Szombathy Györgyi: Kisvállalkozói kézikönyv a vállalkozásokat segítő konstrukciókról - Gazdasági Minisztérium, 1999.

(31.)

Schifner Marianna: A kis-és középvállalkozások helyzete, fejlesztésük feladatai Ipari Szemle, 1998/6.

73

(32.)

Schifner Marianna: Az Európai Unió kis-és középvállakozási politikája - Ipari Szemle, 1999/6.

(33.)

Schifner Marianna: Munkaprogram a kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiájának megvalósítására - Ipari Szemle 1999./3.

(34.)

Veres Zoltán: Szolgáltatásmarketing

-

Műszaki Könyvkiadó,

Budapast 1998 (35.)

Wess Roberts, Ph.D: Attila győzelmi titkai

- Bagolyvár

Könyvkiadó 1995

74

Mellékletek: Az Autósiskola járművei: Segédmotoros képzés ! Suzuki robogó ! Yamaha robogó Mindkét segédmotor kezelése könnyű, és egyszerű, így tanulóik kedvencévé váltak. Motoros képzés ! ETZ 125 - kis motorjával és könnyű súlya miatt elsősorban lányoknak, hölgyeknek javasolják ! Honda Enduro - fél cross motoros megoldásával elsősorban a „vagányabb” fiatalok kedvence ! Yamaha RD 125 - A1 kategóriás oktatásban szerepel, formája, színe és műszaki kialakítása miatt a legjobban igénybe vett motor ! ETZ 150 - Akorl. kategóriás oktatás során használják, mozgékonysága és kis súlya miatt főleg a hölgy tanulóknak ajánlják ! Jawa 350 - a motorozás szerelmeseinek illetve azoknak, akiknek a motor életformát jelent ! Kawasaki 650 - A korábban motoros jogosítvánnyal rendelkezők részére használják, kiegészítő képzés a feladata. A mostanában fokozódó motoros őrület részét képezi Személygépkocsi ! Opel Astra (fehér) ! Mazda 323 (kék) ! Peugeot 206 D (sötétzöld)

75

! Renault 19 (sötétkék) ! Renault Clio 1,6 D (piros) ! Volkswagen Polo 1,9D (fekete) ! Suzuki Swift (sötétkék, zöld) ! Volkswagen Golf 1,9 D (fehér) ! Volkswagen Polo 1,9D (ezüst) – 2 db ! Volkswagen Polo Classic 1,9 D (fehér) ! Volkswagen Polo Classic (sötétkék) Oktatási segédletek ! sikeres elméleti (Kresz) vizsgához : tankönyveket, teszt gyakorlási lehetőséget biztosítanak ! számítógépes gyakorló programra is van lehetőség igény esetén kérésre külön konzultációs foglalkozásokat tartanak Költségek Díjtáblázat Részletfizetés ! A tanfolyam megkezdésekor előleg - 9.000 Ft ! Elméleti tanfolyam kezdetétől számított 15 napon belül a tanfolyam díj kiegészítése a teljes összegre. ! Elméleti tanfolyam befejezése előtt egy héttel vizsgadíjak befizetése ! Gyakorlati óra díjak a vezetés során folyamatosan Felkészültség ! több éves szakmai gyakorlat ! nyugodt, barátságos légkör

76

! biztonságos gépjárművek Rugalmasság ! Gyakorlati oktatóik mindig elérhetőek ! A tanuló kérésére a gyakorlati oktatás kezdete ill. vége a város területén bárhol történik ! Munkatársaik teljes körű felvilágosítással állnak reggeltől estig tanulóik rendelkezésére

77