A PIN kód megadása sikeres vagy biztonságos az internet?!

GYARAKI RÉKA A SZÁMÍTÓGÉPES KÖRNYEZETBEN ELKÖVETETT GAZDASÁGI BŐNCSELEKMÉNYEK

A PIN kód megadása sikeres vagy biztonságos az internet?! I. Bevezetés A számítógépes környezetben elkövetett bőncselekmények a számítógép, valamint az internet terjedésével fokozatosan alakultak ki. Térhódításuk egyre szélesebb sávban mozog. Az egyszerő felhasználótól a profi alkalmazón át bárkibıl lehet áldozat és bárki válhat elkövetıvé is. Mindennapi életünket áthatja akarva-akaratlanul a technika. Egyszerőbbé és gyorsabbá vált a kapcsolattartás, a banki tranzakciók intézése, a hírek-, információk áramlása. A modern kor fejlıdése, az informatika népszerősége egyértelmően teret hódít, fontossága elvitathatatlan. Az elmúlt évek kihívásai, a technikai fejlıdés iránti igény szinte provokálja az embereket arra, hogy a hagyományos eszközök helyett a modern eljárást, technikai újításokat válasszák, úgy, hogy élvezzék annak minden elınyét, de közben sem az eszközök, sem a rajtuk tárolt adatok védelmére nem gondolnak, jelszavaikkal könnyelmően bánnak. Egyszerőbben megfogalmazva, hatalmas összeget költenek arra, hogy minél szebb, jobb és gyorsabb notebook-t vagy okos telefont válasszanak, de az azok védelmét inkább az ingyen letölthetı (megjegyzem ezek egyáltalán nem rosszak) vírusirtó programokra bízzák. Egy része rendeltetésének megfelelıen mőködik, más fajtája viszont épp azért lett kitalálva, hogy azzal bejussanak a felhasználók gépére és onnan adatokat töltsenek le, módosítsák azokat, vagy épp használhatatlanná tegyék az egész rendszert. A számítógépes bőnözés a számítógép megjelenésével indult meg és annak fejlıdésével párhuzamosan „száguldott”. A gyors fejlıdéssel pedig a törvényhozók valamint a nyomozó hatóság nehezen tud lépést tartani. I. 1 A számítógépes környezetben elkövetett bőncselekmények általános jellemzıi: − − − − − −

Anonimitás Gyorsaság Magas fokú látencia A sértettek nagy száma Nemzetközi, határokat átlépı bőncselekmények Nehéz felderíthetıség

236

Gyaraki Réka

Az anonimitás kedvez a bőncselekményt elkövetıknek. A világháló névtelenséget biztosít. Nincs olyan hazai- vagy nemzetközi jogszabály jelenleg, ami büntetné azokat, akik egyáltalán nem adják meg nevüket, adataikat, vagy fiktív névvel regisztrálnak. Ez az a jellegzetesség, ami miatt a számítógépen elkövetett bőncselekmények száma felfelé ível. A bőnözık így sokáig képesek névtelenek maradni, sıt ugyanaz a személy, vagy bőnözıi csoport más-más hamis név alatt több bőncselekményt képes megvalósítani. A gyorsaság miatt könnyő a bőnelkövetık helyzete és a nehéz a nyomozóhatóságok feladata. A gyorsaság nemcsak az adatok, információk sebességét jelenti, hanem a technika fejlıdését is, mellyel lépést kell tartani. A bőnelkövetıket a haszon, a pénzszerzés, károkozás motiválja. De ugyanakkor a jogalkotókat és a jogalkalmazó hatóságokat is motiválnia kellene. Vagyis, a jogszabályokat, a bőnüldözésre használt eszközöket napi szinten szükséges fejleszteni. Lássuk be, ezt az anyagi erıforrások hiánya, valamint az emberi erıforrások hiánya miatt nehéz megvalósítani. Vagyis, kevés a szakember és kevés az a pénz, amit a fejlesztésre, oktatásra és megelızésre tudnak fordítani. A gyorsaság miatt a sértettek vagy potenciális sértettek is veszélyben vannak, hiszen elıfordulhat, hogy nem észlelik idıben a sérelmükre elkövetett bőncselekményt, vagy annyi idı telt már el az elkövetés óta, ami a nyomozást megnehezíti. A magas fokú látencia jellemzıje többek között, a fentebb vázolt, vagyis a gyorsaság, de ugyanakkor többen kitértek már arra, hogy az esetek többségét nem jelentik a hatóságok felé. Azzal az állásponttal, hogy ez fıleg a pénzintézetek esetébe jellemzı, nem értek teljesen egyet, hiszen amikor a bankkártya hamisítás miatt több személy kártyájáról emelnek le az elkövetık kisebb-nagyobb összeget, akkor a bankok épp azért hozzák nyilvánosságra az esetet, valamint értesítik a hatóságot gyorsan, mert a kárt ık is viselik. A sértettek nagy száma az internet népszerőségének köszönhetı. Szinte megszámlálhatatlan sértettje lehet egy aukciós csalásnak, vagy egy pedofil hálózatnak, az adathalászatról már nem is beszélve. A sértetteket nem lehet jellemezni, sem életkor, sem iskolai végzettség alapján. Ugyanúgy sértett lehet egy idıs ember, mint egy gyerek, egy magasan iskolázott vagy egy, mindenféle iskolai végzettség nélküli személy. Az internetes bőnözésre kimondottan jellemzı, hogy az elkövetık célja éppen az, kevés kivétellel, hogy minél több ember sérelmére, minél több haszonnal hajtsák végre a cselekményt. A nemzetköziség abból fakad, hogy az internet nem ismeri az országhatárokat. Az információ áramlását nem nehezíti meg, hogy az óceánon túlra kell eljuttatni, hiszen minden a virtuális térben történik. Nem szükséges, hogy az elkövetı és az áldozat egy helyen tartózkodjon. Bármelyik bőncselekményt el tudnak olyan helyen követni, ahol a sértett még soha nem járt. Az elkövetıi oldalt jellemezni ugyanúgy nehéz, mint a sértetti oldalt. Az elkövetık számát tekintve lehet egy személy is, de akár többen is elkövetethetik ugyanazt a cselekményt, akár egymás tevékenységérıl tudva és összehangoltan, akár pedig egymástól függetlenül. Általánosan szokás ıket ún. „fehérgalléros” bőnözıknek nevezni. Mivel a számítógép- és az internet használata olyan széles körben elterjedt, ma már nem jellemzı feltétlenül, hogy csak magasan kvalifikált, tanult –esetleg informatikus végzettségőszemélyek követnék el ezeket a cselekményeket. Természetesen sok eset volt már, ahol az elkövetık valamelyik mőszaki egyetem hallgatói vagy felsıfokú végzettséggel rendelkezı informatikusok voltak, de talán gyakoribb, hogy pusztán szórakozásból vagy egyszerően csak önszorgalomból, saját maga sajátította el az informatika csínját és követett el így

A számítógépes környezetben elkövetett gazdasági bőncselekmények

237

bőncselekményeket.404 Ahhoz sem kell senkinek szakembernek lennie, hogy illegálisan töltsön fel a világhálóra filmet, zenét, szoftvert és azokat díj ellenében engedje letölteni mások számára. Már ahhoz, hogy olyan honlapot készítsen valaki, ami hasonló egy bankéhoz és így megszerezze a bank ügyfeleink adatait, majd pénzét, már inkább kell szakértelem. Bár sok esetben buktak meg azon, hogy a helyesírással problémájuk volt az elkövetıknek, de amíg ez senkinek nem tőnt fel, addig is hatalmas károkat okoztak. A nyomozó hatóság munkáját nehezíti a fent felsorolt valamennyi jellemzı akár együttesen, akár pedig külön-külön is. Jelenleg a hatóságnak nincs annyi képzett szakembere, amennyi ahhoz kell, hogy szakszerően fel tudjon lépni. Vagyis, nem elég, hogy kijelölnek egy-egy nyomozót arra, hogy végezze ı a számítógéppel kapcsolatos bőncselekmények nyomozását, hanem minden egyes hivatásos állományú tiszthelyettes és tiszt számítástechnikai képzését legalább minimális mértékben biztosítani kellene. Így megelızhetı lenne, hogy ne szakértı módon történjen egy házkutatás, lefoglalás, ami során bizonyítékok semmisülhetnek meg. Összefoglalva: az elmúlt években nıtt a számítógéppel elkövetett bőncselekmények száma, ami köszönhetı többek között, annak, hogy a háztartásokban viszonylag nagy arányban (egy tavalyi felmérés szerint kb. 53%-ban található legalább egy számítógép405) van jelen az informatika. De véleményem szerint ma egyetlen egy vállalkozás, kormányhivatal sem képzelhetı el anélkül, hogy ne jelennének meg a weben. Így a hagyományosnak mondható bőncselekmények mellett, vagy inkább azokat felváltva, egyre gyakrabban jelennek meg a számítógépen elkövetett bőncselekmények. Ha abból indulunk ki, hogy a „hagyományos406” bőncselekményeknek is még most is nagy számban vannak sértettjei, akkor a modern, interneten elkövetett deliktumok még nagyobb, szélesebb körben szedik áldozataikat. II. A számítógépes bőncselekmények jogszabályi háttere Az Egyesült Államok mellett, az Európai Unió és Magyarország is szükségesnek vélte, hogy a megszaporodott számítógépes bőncselekményekre egy egységes szabályozást találjanak ki. Az OECD 1989-es ajánlása alapján nevesítettek Az interneten elkövetett bőncselekményeket az Európa Tanács 89. számú ajánlása, minimum listája nevesítette,407 mely egy ajánlást tartalmaz a tagállamok felé a számítógépes bőncselekmények egységes értelmezéséhez. Az Európa Tanács minimum listája, mely a szándékosan elkövetett bőncselekményeket tartalmazza: – a számítógépes csalás, – a számítógépes hamisítás, – a számítógépes adatokban és programokban történı károkozás, – a számítógépes szabotázs, – a jogellenes behatolás: a számítógépes rendszerbe vagy hálózatba történı jogosulatlan bejutás a biztonsági intézkedések megsértése révén, 404

pl.: Elender-ügy, amelyben egy gimnazista fiú törte fel az Elender informatikai hálózatot 1999-ben. Forrás: http://einclusion.hu/2011-01-27/szamitogepek-otthon-2010/ (Letöltés ideje: 2012. 08. 06.) Hagyományos bőncselekménynek tartom például, amikor az elkövetı magát valamelyik közüzemi szolgáltatónak kiadva becsönget emberekhez, és azoktól pénzt csal ki, vagy lop el. A többi vagyon elleni, életellenes, stb. bőncselekményrıl már ne is feledkezzünk meg, amely elkövetéséhez nem volt szükség a komputerekre. 407 2001. november 12-én Budapesten aláírt számítástechnikai bőnözésrıl szóló Egyezmény 405 406

237

238

Gyaraki Réka

– –

a jogellenes titokszerzés, védett számítógépes programok jogellenes másolása.

– – – –

Az ET fakultatív listája, amely csak ajánlásokat tartalmaz, nem kötelezı formában: A számítógépes adatok és/ vagy programok megváltoztatása A számítógépes kémkedés A számítógép jogellenes használata Védett programok jogellenes használata

A 2001 novemberében Budapesten aláírt „Számítástechnikai Bőnözésrıl Szóló egyezmény”408 már újabb jogi normákat fogalmazott meg: I. cím: A számítástechnikai rendszer és a számítástechnikai adatok hozzáférhetısége, sértetlensége és titkossága elleni bőncselekmények 2. cikk: A jogtalan belépés 3. cikk: A jogtalan kifürkészés 4. cikk: Az adatok sértetlensége elleni cselekmény 5. cikk A rendszer sértetlensége elleni cselekmény 6. cikk: Visszaélés eszközökkel II. cím: A számítástechnikai bőncselekmények 7. cikk: A számítástechnikai hamisítás 8. cikk: A számítástechnikai csalás: mindegyik aláíró fél vállalta, hogy megteszi azokat a jogalkotási lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a belsı jogukkal összhangba bőncselekménynek minısüljön a másnak jogosulatlanul és szándékosan történı vagyoni károkozás. Ez a vagyoni károkozásnak: – vagy számítástechnikai adatok bevitelével, megváltoztatásával, törlésével vagy megsemmisítésével – vagy a számítástechnikai rendszer mőködése ellen bármilyen más cselekménnyel anyagi haszonszerzés saját vagy más részére jogosulatlanul megszerzésére törekvés, melynek szándékosan kell megtörténnie. III. cím: A számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos bőncselekmények: 9. cikk: A gyermekpornográfia 10. cikk: Szerzıi vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bőncselekmények Az Egyezménnyel összhangban Magyarország a büntetı törvénykönyvében a 300/C. § a Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőncselekmény tényállását felvette, valamint egyéb más törvényi tényállásokat kiegészített a meghatározottak szerint. Az egyezményhez harminc ország csatlakozott. Az egyik legfontosabb ilyen, az aláírókat kötelezı jogszabály a Conviction on Cyber-crime, amit 2001-ben Budapesten írtak alá és a 2004. évi LXXIX törvénnyel hirdették ki. 408

2004. évi LXXIX. tv.


239

Az Egyezményben deklarálták, hogy „minden szerzıdı fél megteszi azon jogalkotási és egyéb intézkedéseket, melyek meghatározott bőnügyi nyomozás vagy büntetıeljárás érdekében… a jogkörök és eljárások megteremtéséhez szükségesek.”409 Természetesen a fent említett, az ET minimum listája elıtt, mely 1989-ben lett kidolgozva és a 2001-es Cyber Crime Egyezmény elıtt és után, történtek még kísérletek a számítógépes bőnözés megállítására, az elkövetık szankcionálására. 2005-ben történt egy kiegészítése az Egyezménynek, amelyben többek között pontosan megfogalmazták, hogy mi a számítógépes bőnözés, ezzel összefüggésben a számítógépes bőncselekmények fellépésének eszközei és a tagállamok feladatai is meghatározásra kerültek.410 Így tavaly, amikor Magyarország látta el az Európai Tanács soros elnökségi feladatait, nagy hangsúlyt kapott a szervezett bőnözés, és ezen belül a számítógépes bőnözés elleni fellépés.411 Ennek keretében Magyarország belügyminisztere, dr. Pintér Sándor úr hangsúlyozta többek között, hogy a tagállamon belül együttmőködésre és gyors reagálásra van szükség. Az igazságügy-miniszterek 2011. április 12-i, luxembourgi hivatalos ülésén elıterjesztették a Az informatikai rendszerek elleni támadásokról szóló COM(2010) 517 számú irányelvtervezetet, melynek célja, hogy korszerősítse a 2005/222/IB kerethatározatot. Ez az iránytervezetben már szerepel, hogy bőncselekménynek minısítenék az eszközhasználatot, valamint kiterjed a lopott személyazonossággal való elkövetésre is, továbbá bőncselekménynek minısíti a számítógépes adatok ellopását. Valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a gyermekpornográfiát tartalmazó honlapokkal kapcsolatos teendıkre- így az ilyen tartalmú honlapok blokkolására, eltávolítására, vonatkozó szabályok megalkotását sürgetik III. Ez elment vadászni, ez meglátta… az interneten elkövetett bőncselekmények és a szervezett bőnözés kapcsolata A fentiek tükrében talán fölösleges is újra leírni, hogy a számítógép, az internet megjelenésével a szervezett bőnözés is terjeszkedni kezdett. A bőnözıi csoportoknak is sikerült kihasználnia a nemzetköziséget, az anonimitást és minden egyéb, olyan jellemzıt, amely megkönnyítette a szervezettséget. A szervezett bőnözés jellemzıje többek között, hogy a legalább három személy bőnszövetségben áll egymással, de nem szükséges, hogy mindegyik tevékenyen részt vegyen az elkövetésben.412 A bőnözés e típusára jellemzı még413 a magasan szervezettség, így ezen belül az alá-fölérendeltség, a magasan képzett szakemberek bevonása, részvétele, érdekeltté tétele anyagilag, valamint a csúcstechnika igénybevétele. Most csak nagyvonalakban fejteném ki a szervezett bőnözés és az interneten elkövetett bőncselekmények kapcsolatát, hiszen már maga a téma is, jellegébıl adódóan akár külön tanulmányt érdemel. A számítógépes bőncselekményeket az elkövetık elsısorban414 anyagi haszonszerzési célzatból valósítják meg. Kis befektetéssel, ráfordítással hatalmas bevételre

409

2001. november 23-án kelt és Budapesten aláírt Számítástechnikai Bőnözésrıl szóló Egyezmény Forrás: http://eur-ex.europa.eu (Letöltés ideje: 2012. 08. 06.) 411 Forrás: http://www.eu2011.hu/hu/hir/kiberbunozes-gyors-reagalasra-van-szukseg (Letöltés ideje 2012. 06. 22.) 412 Btk. 137. § 13. pontja 413 Forrás: http://bunmegelozes.uw.hu/szervezett.pdf (Letöltés ideje: 2012. 08. 06.) Dr. Szabó Henrik r. ırnagy 410

239

240

Gyaraki Réka

tehet szert, aki az interneten keresztül követ el illegális cselekményét. Sokszor elég, ha az elkövetınek egyetlen számítógépe és egy normál sebességő internet hozzáférése van. Anélkül, hogy kimozdulna otthonából, irodájából képes lehet a világ bármely táján bőncselekményt elkövetni. A pénzmozgatások, a pénzmosások leggyorsabb módja az interneten keresztül történik. Az ezt elvégzınek nem kell elutaznia, ahhoz, hogy a bőncselekménybıl származó pénzt megmozgassa, eltüntesse vagy legálissá tegye. Felismerték a bőnözık, hogy egy jól megszervezett csapattal, vagyis a mennyiség ne menjen a minıség rovására- sokkal jobban koordinálni lehet egy szervezetet. A gazdasági bőncselekmények egyik jellemzıje, a haszonszerzési célzat. A fehérgalléros bőnözık így a világhálón meg tudják találni számításaikat, azokat a személyeket, akikkel a bőncselekményt elkövetik és fıleg azokat az embereket, akiket meg tudnak károsítani. A lebukás veszélye kicsi, hiszen nem feltétlenül kell a személyes találkozás, a kilétük felfedése. Az anonimitás így nemcsak a hatóság elıtt maradhat meg, hanem egymás elıtt is, ami csökkenti a lebukás veszélyének kockázatát. A fejezet címének adott gyermekmondókát épp a szervezett bőnözés, az interneten elkövetett bőncselekmények lehetséges kapcsolódása, egymás elısegítése miatt tartom ideillınek. III. 1. Ez elment vadászni…, a phising vagy adathalászat Az adathalászatnak valamennyi számítógép felhasználó, használó, de még az azt nem használó is ki van téve. Az adathalászatnak 4 módszerét különböztetjük meg: – VoIP- csalás, amikor telefonon keresztül kérnek meg úgy adatokat, hogy a telefonáló valamelyik pénzintézet alkalmazottjának adva ki magát technikai problémára hivatkozik és annak rendezéséhez szükséges.415 – Phising vagy adathalászat, amikor emailben kérik el a felhasználóneveket jelszavakat. Ezzel a cselekménnyel tudják megszerezni a bankok, szolgáltatók ügyfeleinek személyes adatait, bankszámla számukat, pénzforgalmukat. A legegyszerőbb és leghétköznapibb formája még a spamek416 küldése, melyben, a pénzintézet nevében személyes adatokat, de néha még PIN kódokat, felhasználóneveket kérnek. A pénzintézetek hiába teszik közzé saját honlapjaikon, hogy sem emailben, sem telefonon keresztül nem kérnek adatokat, az ügyfelek a határozott fellépésnek vagy a pénzintézet honlapjának megtévesztésig külsıleg hasonlító üzeneteire gondolkodás nélkül kiadják a kért információt. Egy konferencián417 a francia rendırség arról számolt be, hogy egy hosszabb nyomozást követıen Franciaországban olyan elkövetıt sikerült kézre keríteniük, aki egy éven keresztül a közösségi honlapokat felhasználva, arról adatokat győjtött (név, cím, születési adatok, esetleg még a jelszót is sikerült kitalálnia) és nevükben bankszámlákat nyitott vagy bankszámlájukhoz fért hozzá. 414

Az anyagi haszonszerzés mellett még elıfordulhat, hogy bosszúból, szexuális vágyak kielégítésére, vagy tudatlanságból követik el a bőncselekményeket, bár ezek kevésbé fordulnak elı. 415 Nagy Zoltán: Bőncselekmények számítógépes környezetben. Ad Librum, Budapest, 2009. 262. o. 416 Kéretlen üzenetek, levelek 417 Nemzeti Nyomozó Irodán 2010. november 16-17-18. tartott konferencia, melyet a bankkártya hamisítással kapcsolatban tartottak


–

–

241

A harmadik módszer a spamek vagy kéretlen levelek küldése, melyben különbözı kereskedelmi tevékenységekre hívják fel a figyelmet, vagy illegális oldalt reklámoznak, pl. filmek, zenék illegális letöltését. A kémprogramok, vagy spyware-ek a negyedik módja az adathalászatnak. Ezeket a programok a számítógépre telepítve a felhasználók internet használatát rögzíti, így többek között a felhasználó neveket, jelszavakat, melyek megszerzését követıen, azokkal visszaélnek vagy eladják bőnözıknek.

A magyar büntetı törvényünkben adathalászattal kapcsolatos tényállás nincs, de ha nevet, címet, felhasználónevet, jelszót illetéktelenek megszereznek, akkor elsısorban személyes adattal való visszaélésnek418 minısíti a törvény. Ha, a megszerzett adatokkal élnek vissza, azzal belépnek jogosulatlanul mások rendszerébe, akkor a Btk. 300/C. § (1) bekezdése szerint minısülı, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőncselekményt követi el a magyar Btk. szerint. III/2. Ez meglátta… a piramisjáték szervezése A Büntetı Törvénykönyv 299/C. §-a szerint „aki mások pénzének elıre meghatározott formában történı és kockázati tényezıt is tartalmazó módon való összegyőjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerően bekapcsolódó résztvevık a láncban elıttük álló résztvevık számára közvetlenül vagy a szervezı útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek…” A piramisjáték, vagy pilótajáték szervezıje az, aki a játékot bıvíti, szervezi. Ennek legegyszerőbb eszköze az internet. De a bőncselekmény elkövetıjének minısül-e az is, aki a népszerő közösségi oldalakon megosztja a játékot, ajánlatot? Erre nézve nem lehet biztosan állítani sem azt, hogy az a felhasználó, aki megoszt egy „kedvezı’ ajánlatot, tudatában volt azzal, hogy ez által a piramisjáték szervezıje lesz. Viszont az ellenkezıjét már - esetleg a hatóság elıtt - épp neki kell majd bebizonyítania. A bőncselekmény elkövetési magatartása a játék szervezése. A bőncselekmény lényege mások pénzének összegyőjtés és újraosztása. A „játékban” résztvevık akkor részesülnek a beszedett pénzbıl, ha vagy a legelsık között csatlakoztak a rendszerhez vagy pedig az ismeretségi körükbıl minél több embert tudtak-, ahogy ık mondják- maguk alá szervezni, akiknek a befizetett pénzébıl magas jutalékban részesülnek. A bőncselekmény bizonyítása azért nehéz, mivel annak kitalálója, az ún. MLM rendszerhez hasonlóan építi fel a játékot. A kockázati tényezık fontos szerepet játszanak, amikrıl szó esik, akkor, amikor népszerősítik, ajánlják a játékot. A piramisjáték szervezése bőncselekmény vizsgálatára, nyomozására a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) jogosult. Mégis sokszor nehéz annak elhatárolása, hogy egy adott bőncselekmény csalásnak vagy pedig piramisjátéknak minısül-e. A piramisjáték úgy épülhet fel, hogy a cég egy törzsvásárlói programot hirdet, amelyhez ingyenesen lehet csatlakozni. Ezt fıleg a cég honlapján teheti meg. Itt a nevét vagy felhasználó nevet, valamint egy személyes azonosítót kell megadni. Ezt követıen üzletekben, benzinkutaknál kedvezményt kap a vásárló. A vásárlásait, kedvezményeit egy ún. webirodán keresztül

418

Btk. 177/A.§ (1) bek.

241

242

Gyaraki Réka

követheti nyomon. Amennyiben a belépı is ajánl valakit, úgy már az újonnan belépı után jutalékot kap. Ahhoz, hogy esetleg a „piramisban” még fentebb kerüljön az szükséges, hogy minél több embert/ saját tagot vonjon be, valamint ezek az újonnan belépı személyek szintén vásároljanak. A belépıket és a beszervezıket érdekeltté teszik abba, hogy minél inkább egy nagy kiterjedéső hálózatot építsenek ki maguk alá, valamint abban is, hogy pénzért jogokat vásároljanak a belépık, ami által ık maguk alá is be tudjanak léptetni embereket. Szükséges annak megállapítása a bőncselekmény bizonyítása érdekében, mivel a piramis játék kockázati tényezıje egyértelmően az, hogy a törzsvásárlók nagyobb része a rendszerben nem vásárol, amibıl keletkeznek a jogai és a jutalékai, hanem a jogokat ún. „foglalózással” szerzi meg, amibıl azonban nem kerül bonusz és a jutalékok levonásra. A hálózat építésének az a célja, hogy a kevés munkával minél több pénzt lehessen keresni, ám beígért meggazdagodás csak a felsıbb szinteken állóknak lehetséges. A rendszerben felhalmozott pénzeket, amibıl a jutalékok és a bonusz jogok teljesíthetı, csak vásárlás során keletkezı kedvezménybıl lehet vissza osztani (mivel a rendszer felépítése a pénzek begyőjtése és újraosztása), így a vásárlás során származtatott jogoknak nem lesz fedezete és az új belépık és a törzsvásárlók külsı forrás híján nem juthatnak a pénzükhöz. Bizonyos esetekben egy-egy ilyen hálózatépítésre épülı rendszer esetében indul nyomozásnál bizonyítani kell, hogy a játék szervezıjének célja, hogy ha a rendszer eléri azt a szintet, amikor több lesz a foglalózó, mint a tényleges vásárló, nem generálódik jutalék és így csak akkor lehetne pénzt kivenni a rendszerbıl, ha a foglalózók vagy elkezdenek vásárolni, vagy újabb vásárlókat szerveznek be a rendszerbe. A piramis játék szervezését tovább erısítheti az a tény is, hogy a gazdasági vállalkozásban természetes személy nem szerepel, hanem csak újabb offshore cégeket lehet fellelni, és amely cégek felé mindig nagyobb összegő kiutalásokat lehet találni. Mind a két cselekményt haszonszerzési célzattal követik el, több sértett sérelmére ugyanúgy el lehet követni csalást is, mint a piramisjátékot. Ám a Btk. 299/C. §-ba ütközı cselekmény, mint ahogy a neve is elárulja, egy piramisszerően felépített hálózat kiépülését célozza meg, ahol a szervezeti szinten alul állók pénzbeli hozzájárulásából finanszírozzák a szervezet fentebb, vagy épp a piramis tetején álló játékosokat. Azaz, a rendszer addig lehetne mőködıképes, amíg vannak új belépık, illetve a befizetések folyamatosak. A rendszer addig mőködıképes, amíg újabb és újabb emberek lépnek be és érdekelté válnak a hálózat építésben. A pilótajáték, vagy piramisjáték, annak ellenére, hogy évrıl-évre buknak meg a szervezıik, és mindig nagy tömegeket károsítanak meg, a mai napig fellelhetı és sikeres a hiszékeny emberek között. III/3. Ez meglıtte… a (számítógépes) csalás – SCAM Az egyre kedveltebb, és egyre népszerőbb az online kereskedelem. Az egyszerő eügyintézés miatt az interneten elkövetett csalások száma is megsokasodott, hiszen az ügyfélkapukba történı belépéshez meg kell adni a felhasználóknak személyes adataikat, elérhetıségüket. Mivel a technikára igen, de a védelemre már kevesebb pénzt költenek a felhasználók, valamint adataikat is felelıtlenül adják ki, így a csalóknak mindig zöld utat engednek, hogy elkövessék a cselekményüket.


243

Annak ellenére, hogy több európai uniós ország is a büntetı törvénykönyvében megkülönbözteti a „hagyományos” csalás tényállását az internetes csalásokétól, valamint a már említett ET 89. számú ajánlása és a Számítógépes Bőnözésrıl szóló Egyezmény is meghatározza a számítógépes csalás fogalmát, a magyar büntetıjog külön nem nevesíti a tényállást, ám a Btk. 300/C.§ (3) bekezdése szerint: „Aki jogtalan haszonszerzés végett a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetıleg egyéb mővelet végzésével a számítástechnikai rendszer mőködését akadályozza és ezzel kárt okoz….”419 Ezt a szakaszt sokan az „új” számítógépes csalásnak is nevezik. Álláspontom szerint és a következıkben leírtak alapján nehezen, de végeredményben megállhatna egy gyanúsításban. Ennek a tényállásnak a jogi tárgya a számítástechnikai rendszerben tárolt, továbbított, feldolgozott adatok megbízhatóságához főzıdı jogi érdek, vagyoni, gazdasági értelemben. Az elkövetési tárgy a számítógépen tárolt valamint feldolgozott, továbbított adat. Az elkövetınek valamilyen speciális szaktudással vagy ismerettel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a cselekményt szándékosan elkövesse. Viszont, ami miatt hétköznapiasan szólva kilóg a lóláb, az az, hogy amikor felsorolásra kerülnek a csalások típusai, akkor egy-két esetet leszámítva nem valósul meg a 300/C. § (3) bekezdése. Hiszen ahhoz, hogy valaki a késıbbiekben nevesített „nigériai levelet” küldjön, vagy telefonos csalást kövessen el, nem kell, hogy jogosultsággal rendelkezzen számítástechnikai rendszer felett, és abban bármilyen adatot megváltoztasson. Így amennyiben a rendırséghez olyan feljelentés érkezik, amelyben nem valós aukciós oldalon vagy piactéren vásároltak, vagy pénzt, adományt kértek, úgy a kárértéktıl, az elkövetık számától függıen a Bt. 318.§-ba ütközı csalás bőncselekménye miatt indul meg a nyomozás. A számítógépes csalások fajtái: – Telefonkártyás csalások: az elkövetı(k) felhívják a sértettet a telefonszolgáltatójuk vagy más társaság nevében nyerési lehetıséget kínálva úgy, hogy ha azonnal vásárolnak feltöltı (telefon)kártyát és annak a hátoldalán lévı kódot beolvassák nekik. Természetesen a megadott kód után a nyereményt nem kapja meg a játékos. – Spanyol vagy holland lottó: telefonon vagy e-mailben értesítik a „szerencsés” személyt egy nyereményrıl vagy külföldi örökségrıl, amelyben személyes adatokat, számlaszámot kérnek, amire majd a pénzt át tudják utalni. A bankkártya adatain kívül kérik az ahhoz tartozó PIN kódot, személyigazolvány fénymásolatot is stb.. A gyanú elkerülése érdekében egy esetleg létezı (külföldi) ügyvédi iroda nevében történhet mindez. Az így megszerzett adatokkal jobb esetben az áldozatuk számláján lévı pénzt leemelik, de elıfordulhat, hogy adatival visszaéléseket követnek el. – Spamek (kéretlen levelek, levélszemét) küldésével, amely esetében sokszor úgy tőnik, mintha egy véletlenül félrement e-mailt kapna az áldozat, melyben valamilyen nyerési lehetıségre, illegális tartalmú weboldalra hívják fel a figyelmet. Az adathalászatnál is megemlítettem a spameket. Tulajdonképpen ez a Jolly Joker, melyet valamennyi bőncselekményhez fel tudnak használni. 419

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV

243

244

Gyaraki Réka

–

–

–

–

–

Sokszor kihasználják a magányos, társkeresı embereket, akiket az általuk feladott partnerkeresı hirdetésekbıl választanak ki. Esetleg arra, hivatkozva, hogy szeretnének találkozni az illetıvel, de pénzt kérnek az utazáshoz, amit természetesen a „találkozás” létrejötte alkalmával azonnal visszafizetnek. Elıfordulhat azonban az is, hogy a sértett bizalmába férkızve, magányosságát kihasználva még több pénzt kérnek. Aukciós csalások: a csalók hirdetéseket adnak fel az interneten, melyben ingóságot- pl. autót, mobiltelefont, órát…stb. –vagy ingatlant kínálnak megvételre igen kedvezı áron. Néhány esetben az ár jóval a piaci alatt van, ennek ellenére az érdeklıdıben nem kelt gyanút és felveszi a kapcsolatot az eladóval illetve licitál rá. A csalás kétféle módon történik meg, még vagy az áruért elıre fizetett összeg átutalása vagy átadása után a dolgot nem kapja meg a vevı vagy pedig ha meg is kapja, akkor az nem az, amiért fizetett (pl.: totálkáros az autó, vagy hamis vagy hamisított értéktárgy illetve a minısége messze elmarad a feltüntetettıl.) 420 Nigériai levelek (SPAM-419421): Afrikából, fıleg Nigériából érkezı emailek (korábban levelek, faxok voltak), amelyben egy menekült táborban élı személy segítséget kér, ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer által zárolt külföldi számláján lévı pénzéhez hozzájusson. Mivel a segítséget kérı az országában dúló harcok miatt nem tud elutazni, így a megkeresett személyt kéri meg arra, hogy ezt tegye meg helyette és ezért cserében a bankszámlán elhelyezett pénz bizonyos részét megtarthatja. De azért bizonyos összeget, egy megadott külföldi bankszámlára el kell helyeznie a sértettnek, hogy úgymond érdekében álljon a majd felvett összeget a szegény sorsú fogolynak átadni. Ezek a nigériai csalások sokszor annyira kecsegtetıek és a segítséget kérık annyira meggyızıek, hogy nehéz ellenállni. A nigériai csalásokat olyan alapossággal készítik elı, hogy egy valós személy nevét használják fel, így a sértett még ha, ellenırzi is az interneten a történetet, az állítások igaznak fognak tőnni. Adománygyőjtések: beteg, egyedül élı, szegény sorsú emberek nevében vagy egy segítı alapítványként adományokat győjtenek. Ezek az adomány-kérések lehetnek pénzbeli vagy valamilyen, fıleg nagy értékő tárgyra irányulóak. A közösségi oldalak a legmegfelelıbbek arra, hogy „népszerősítsék” tevékenységüket. A képek vagy valós személyt ábrázolnak, vagy pedig egy reklámfotót, kampányfotót használnak fel. Hamis vírusellenırzı programok: az internet történı munkavégzés közben a felhasználót arról értesítik, hogy vírust található a gépen. Ennek ellenırzése során a rendszer egy kis részében tényleg megtalálja a felhasználó. Az ellenırzı program ezt követıen egy 60-80 euróért megvásárolható programot kínál, ami kiírtja a vírust. Ebben az esetben két dolog történhet, vagy a gép az adott vírustól tényleg mentes lesz vagy pedig egy újabb vírust juttat a számítógépre.

A fent nevezett csalások még feltehetıleg meg sem közelítik valamennyi módszert, melynek köszönhetıen pénzünktıl vagy adatainktól fosztanak meg az elkövetık.

420 421

Nagy Zoltán András: i. m. A SPAM-419 a nigériai büntetıtörvénykönyv 419.§-áról kapta a nevét, amely a csalás tényállása


245

Az említett csalások jellemzıi összefoglalva: a technika kínálta lehetıségeket az elkövetık maximálisan kihasználják. Az általuk kínált árukat, szolgáltatásokat fényképekkel, okiratokkal dokumentálják. – jóval több sértettet érint, mint a hagyományos csalások esetében – a cselekmények és a sértettek felderítése nehezebb, mint a hagyományos csalásoknál – az elkövetık beazonosítása nehéz, hiszen az internet szabadságot és anonimitást biztosít – az állandó, hatósági figyelmeztetések ellenére is, a könnyelmőség, figyelmetlenség miatt még mindig sok ember adja meg személyes adatait (nevét, email címét, lakcímét), amelyeket a csalók fel tudnak használni Mivel úgy tőnik, hogy jelenleg a jogalkotók megelégednek azzal, hogy nem kívánják külön nevesíteni valamint eltérıen büntetni a csalást és az internetes csalást, így az elkövetés módszerében az interneten szóval a nyomozó hatóság révén a gyanúsítás szövege alapján kerül megkülönböztetésre a hagyományos csalástól. III/4. Ez hazavitte… a bankkártyával való visszaélés, bankkártya hamisítás Az utóbbi években egyre inkább terjed a bankkártyák422 népszerősége. Mind a bankok, mind az állam egyre inkább ajánlja, támogatja azok használatát. Mára már nemcsak pénzfelvétel alkalmával, hanem kereskedelmi, szolgáltató egységekben, valamint az interneten történı vásárláskor, szállodai szobafoglaláskor is egyre többször vesszük kezünkbe a kis plasztikkártyánkat. A bankkártyával való visszaélés bőncselekménye a Btk.-ban a Készpénzhelyettesítı fizetési eszközzel való visszaélés.423 A bankkártya adatainak és a felhasználó adatainak megszerzése: – bankkártya ellopását követıen, amely mellett sokszor megtalálható annak PIN kódja, használták fel – hamis, vagy hamisított kártya használata, amely esetben például egy, a banki terminálon (POS terminál) elhelyezett igen kismérető eszköz segítségével szerezték meg az eredeti kártya adatait- ún. skimming módszerrel lemásolják – internetes vásárláskor szerezték meg a bankkártya adatokat. – email-en vagy spaman keresztül az áldozatoktól beszerzik a felhasználó nevüket és jelszavukat, a bankkártya PIN kódját – telefonon keresztül szerzik meg az áldozatok adatait A bankkártya hamisítás illetve az azzal való visszaélés olyan mértékben vált bőncselekménnyé, hogy a bankok, épp azért mert sokszor viselték ık az okozott kárt, a rendırséggel összefogva, ıket segítve küzdenek a bőncselekmény ellen. A bankkártyával való visszaélés bőncselekményének jellegzetességei: – az elkövetık fıleg bőnszervezetben dolgoznak 422 Mi is az a bankkártya? Ez egy olyan, a nemzetközi szabványnak megfelelı 85x54 mm-es mőanyag kártya, mellyel a hátoldali mágnescsíkon vagy újabban az elılapi mikrochipen tárolt adatok segítségével, a kártyabirtokos (elektronikus vagy okmánnyal igazolt) azonosítását követıen bankszámlamőveletek, tipikusan fizetés végezhetı (Forrás: http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_def, letöltés ideje: 2012. 06. 13) 423 Btk. 313/C. § (amelyet az 1994. évi IX. törvény 27.§-a iktatta a Büntetı törvénykönyvbe)

245

246

Gyaraki Réka

–

– – – – –

a nemzetköziség, vagyis sokszor nem az adatlopás helyén követnek el visszaéléseket, hanem akár másik országból, vagy kontinensrıl kap értesítést a sértett, hogy visszaéltek bankkártyájával a sértetteknek nagyobb kárt okoznak, mint a hagyományos vagyon elleni bőncselekmény elkövetésénél az adatok megszerzését követıen akár hosszabb idı is eltelhet, mire észreveszik az elkövetést az elızı pont miatt a rendırségi felderítés sokkal nehezebb, speciális szaktudást és türelmet igényel az elkövetık kézre kerítése az elkövetéshez használatos eszközök akár interneten keresztül is, megvásárolhatóak az elkövetés módja változatos, vagyis a bankkártya ellopásától és felhasználásától kezdve a skimming-gel történı kártyamásoláson át egészen a hamis honlapokon keresztül.

A bankkártya hamisítást elkövetıi fıleg orosz, ukrán, román, bolgár és magyar állampolgárok. A bankkártya hamisítókra a bőnszervezet jellegzetességei vonatkoznak. Megfigyelhetı a hierarchia. A szervezeten belül munkamegosztás mőködik, vagyis, van aki, megszerzi a bankkártya adatokat. Vannak a szervezetben olyan személyek, akik beszerzik a hamisításhoz szükséges berendezéseket, eszközöket, és végrehajtják a hamisítást.424 A szervezet legfelsı szintjén pedig azok állnak, akik a hamisításhoz szükséges pénz biztosítják, a munkát felügyelik. Sajnos a bankkártya hamisításhoz szükséges eszközöket, berendezéseket, szoftvereket az internetrıl könnyen be lehet szerezni, meg lehet vásárolni. Fıleg Kína ezeknek a lelıhellye. III/5. Ez az ici-pici mind megette… a pénzhamisítás A technika fejlıdésével a pénzhamisítás is egyre jobban fejlıdött, a forgalomba került hamis vagy hamisított pénzek felismerése is nehezebbé vált. A színes fénymásoló használatával készült pénzek azonos sorozatszámuk miatt, vagy a vízjel hiánya és a papír minısége miatt könnyen felismerhetı volt, a XXI. században az adatfeldolgozó egységgel kiegészített fénymásolók, szkennerek tökéletesítették a hamis pénzek nehezen felismerhetıségét, valamint a hamis okiratok készítését. Gondot már „csak” az alapanyagok beszerzése okozhat, hiszen az eredeti pénz egy speciális alapanyagból, eljárással készül. De a világhálón erre is lehet igen nagy valószínőséggel megoldást találni. A magyar Büntetı Törvénykönyv a 304.§ (1) bekezdése alapján: „aki: a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít b) hamis vagy meghamisított pénz forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz…”425 A pénzhamisítás jogi tárgya a pénz és az értékpapír forgalomba hozatala. A bőncselekmény elkövetési magatartása: 424 425

P. Nagy Ferenc: A számítástechnikai bőnözés elleni harc. Belügyi Szemle 2004. 11/12. szám Btk. 304.§ (1) bekezdés a pénzhamisítás tényállása


– – – –

247

utánzás, meghamisítás, megszerzés, forgalomba hozatal.

Mivel a számítógépes környezetben elkövetett bőncselekményeket vizsgálom, így ki kell térni a pénzhamisítás kísérletére is. Vagyis, aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik... 426 Az elkövetés tárgya pénzhamisításhoz szükséges anyagok, eszközök, berendezések vagy számítógépes programok. Tehát a kísérlete a pénzhamisításnak nagy valószínőséggel számítógépen vagy számítógéppel történik. Így ez a törvényi tényállás miatt, amikor pénzhamisítás gyanúja merül fel, akkor mindenképpen szükséges, hogy házkutatás alkalmával valamennyi számítástechnikai berendezést lefoglalásra kerüljön és azokat szakértıi vizsgálatnak alá kell vetni. Ugyanakkor a Btk. kommentár szerint, amennyiben az átadás, forgalomba hozatal, kereskedés célzat nélküli, úgy az nem alkalmas a bőncselekmény megállapítására! A pénzhamisítást fıleg bankjegyekre követik el. Ilyen formában a címlet megváltoztatása fénymásoló, számítástechnikai eszköz vagy egyéb módszer segítségével. Sokszor annyira tökéletes másolatokat készítenek, hogy észrevenni is csak speciális eszközzel lehet. IV. A rendırség szerepe az interneten elkövetett gazdasági bőncselekmények nyomozásában A számítástechnika ismerete elengedhetetlen követelmény a rendıri munkában. De, nemcsak az alapvetı, felhasználói szintő ismeretre van szükség ahhoz, hogy sikeresen fel tudjuk venni a kesztyőt a számítógépes bőnözés elleni harcban, hanem akkora tudás elérése legalább, amekkorával a számítógépes bőnözık rendelkeznek. Mivel az internetes bőncselekmények nem csak Magyarországot, hanem a világ valamennyi államát érinti, így elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás más országok szerveivel. A szoros, aktív és rendszeres együttmőködésre, akár évente több alkalommal való konferenciák megtartására is szükség van. A konferenciákon a vezetıségen és a szakirányítást ellátó tiszteken kívül a végrehajtó állománynak is részt kellene vennie. Az újabb és újabb elkövetési módszerek állandó ismertetése, valamint az Európai Unión bőnüldözı szervein belül is aktívabb kell, hogy legyen. Mivel a témaválasztásom a gazdasági bőncselekményeket érinti, így a hitel-és pénzintézetekkel és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletével (PSZÁF) történı folyamatos kapcsolattartás, a felbukkanó hamis okiratok, bankkártyák, az elkövetésre irányuló kísérletekrıl szóló pontos dokumentálást is megemlíteném. A gazdasági válság ma is érezteti hatását, az elkövetık nem feltétlenül bankrablással akarnak pénzt szerezni, hanem mára már a kifinomult módszerek élveznek elınyt.

426

Btk. 304/A. § a pénzhamisítás elısegítése

247

A PIN kód megadása sikeres vagy biztonságos az internet?!

Recommend Documents