A Nemzeti Szélessávú Koncepció

A Nemzeti Szélessávú Koncepció

Összefoglaló a Szélessáv Műhely 2010-es Koncepciója alapján

Sugár Mihály vezető tanácsadó [email protected]

Tartalom

A Szélessáv Műhely és a Koncepció

Hazai szélessáv-körkép

A legkritikusabb hiányosságok

Célkitűzések, feladatok

A Nemzeti Szélessávú Koncepció | Szélessáv Műhely

2

Tartalom






3

A Szélessáv Műhely és a Koncepció A Szélessáv Műhely kibővített civil kezdeményezés: • túlmutat az állami, iparági és szolgáltatói egyeztető fórumon; • tagjai és támogatói felelősséget éreznek a megfelelő minőségű szélessávú szolgáltatások széleskörű elterjedéséért, keresleti és a kínálati egyensúlyának megteremtéséért

A Szélessáv Műhely mindent megtesz annak érdekében, hogy: • a használattal kapcsolatban felmerülő akadályok megszűnésével a versenyképesség növekedjen, az esélyegyenlőség erősödjön, a hálózatbiztonság fejlődjön; • ezáltal az ország gazdasági-társadalmi felzárkózásának üteme gyorsuljon.

A Szélessáv Műhely működése keretében • olyan projektek életre hívásán dolgozik, melyek a fenti ügyeket előmozdítják; • erőfeszítéseit harmonizálja a mindenkori kormányzat stratégiájával; • támogatja a hazai projektek EU notifikációs folyamatait az Európai Unió megfelelő szervezeteivel.

A Szélessáv Műhely 2009-ben kidolgozta a minden érintett, de leginkább az állami szereplőknek szóló Vitaindítóját, melyet 2010-ben aktualizál és továbbfejleszt. Ez a Nemzeti Szélessávú Koncepció, melynek létrehozására a BellResearch, mint a Műhely tagja kapott felkérést. A Koncepció célkitűzése, hogy a kormányzat számára artikulálja a hazai szélessávú ipar fejlesztésében érdekelt és ezért a Szélessáv Műhelybe tömörült vállalatok, intézmények, szervezetek egyeztetett álláspontját a Műhely küldetésében megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.


4

Tartalom






5

Európai benchmark-index és versenyképesség Az Európai Unió az Europe 2020 dokumentumban meghatározza az unió országai szélessávú teljesítményét indexáló benchmarking-alapelveket Az összehasonlítás alapja: Rurális szélessávú lefedettség

A verseny kiterjedése és mértéke

Sávszélességek

Szélessávú árak

Fejlett szélessávú szolgáltatások elterjedése

Társadalmi-gazdasági környezet fejlettsége

2007-2008: Broadband Performance Index – a fenti mutatók algoritmizált értékelése alapján

2009: Europe’s Competitiveness Report – a fenti mutatók kvantitatív mérése alapján

Az európai szélessávú benchmark-mutatók alkalmasak arra, hogy Magyarország is tükörbe nézzen és értékelje eddig elért eredményeit

A Koncepció felvállalja, hogy bemutassa Magyarország pozícióit az egyes mutatók tükrében


6

Magyarország összesített értékelése – BPI, 2009

Forrás: „Commission staff working document to „Europe's Digital Competitiveness Report” [Brussels, 04.08.2009. SEC[2009] 1103]

 

Hazánk a 20. helyezett volt a 2009 közepén közreadott BPI szerint Ennél frissebb BPI-t nem publikáltak


7

Tartalom






16

Definíciós hiányosságok Az európai benchmarkok terminológiájában a szélessáv fogalma 144 kbps feletti sávszélességet jelent Lefedett egy település, ha a legalább 1, a fenti definíciónak megfelelő hozzáférés létrehozható Nincs konszenzus abban, mit tekintsünk „alap” szélessávnak, azaz olyan sávszélességnek, amelyből 100% lefedettséget el kell érni Az sem világos, hogy kell-e, lehet-e egyetemes szolgáltatásként előírni ezt az „alap”-sávszélességet Nem meghatározott, mi a „valódi” szélessáv Az európai benchmarkok egyelőre figyelmen kívül hagyják a vezetéknélküli szélessávú platformokat


17

Az infrastruktúráért felelős kínálati oldal hiányosságai Infrastrukturális hiányosságok • Nem valósult meg az Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005-ben kitűzött célja: 2010-re 100%os lefedettség [mivel?] • Mintegy 140 egyáltalán nem lefedett település, néhány tízezres populácó • Optikai végpont hiányzik ezernél több településen, csak 1 van mintegy 1200 esetében • Hiányos a körzethálózati lefedettség • Ahol van szélessáv, ott sem garantált a teljes település lefedése • A rézhálózatok a műszaki korlátok, illetve a korszerűsítések elmaradása miatt már nem tekinthetők jövőállóknak • A fejlődésre alkalmasnak bizonyult HFC-hálózatokat rurálisan aligha építik meg • A DSL-t felváltó korszerű elérési hálózatok kiépítése lelassult • A mobilszolgáltatók HSPA-fejlesztései egyelőre visszafogottak • A piac távközlési költései 2007 óta összességében zsugorodnak • A hazai infrastruktúrák fejletlenek az EU Digital Agenda elvárásainak teljesítésére: • 2013-ra 100%-os „alap”-ellátás • 2020-ra 100%-os 30 Mbps lefedettség • 2020-ra 50%-os 100 Mbps lefedettség • Állami szándék, beavatkozás és programok nélkül ezek aligha érhetők el A Nemzeti Szélessávú Koncepció | Szélessáv Műhely

18

A keresleti oldal szereplőinek hiányosságai - vállalatok Az infokommunikációs felkészültség hiánya

Nem tudatosult lehetőségek

A hazai KKV-k versenyhátránya

Csekély online aktivitás


A motiváció hiánya

Penetráció

19

A keresleti oldal szereplőinek hiányosságai - lakosság Alacsony szintű digitális írástudás Kognitív és motivációs gátak

Bizalomhiány

Digitális szakadék

Fejlett szolgáltatások alacsony igénybe vétele

Generációs és regionális különbségek


Alacsony háztartási számítógépés internet penetráció

A háztartások belső penetrációja

20

A tartalmakért felelős oldal elmaradásai A szélessávú értékek cseréjéből mindig kihagyunk egy kritikus elemet

Penetráció

Magyar nyelvű, releváns tartalom, alkalmazás csak a tudatosak számára van


21

Tartalom






22

Követelmények a kínálati oldalon A Szélessáv Műhely javasolja, hogy a követelmény az alábbi legyen: • Minden településen kell legyen optikai POP • 2013-ig minden település le legyen fedve legalább 1 Mbps „alap”sávszélességű szolgáltatással • 2020-ra a teljes lakosság számára elérhető legyen legalább 30 Mbps letöltési sebességű hozzáférés • Ugyanekkorra a lakosság 50%-a számára 100 Mbps sávszélesság álljon rendelkezésre • A lefedés megoldásába vonjuk be a vezetéknélküli megoldásokat is – megfelelő garanciális előírások mellett

A 2013-as célok megvalósítására a ma rendelkezésre álló technológiák megfelelőek: DSL, HFC, FTTx, 3G – UMTS, 3G – CDMA450, WLAN, WiMax

A 2020-as célok eléréséhez azonban a DSL, a 3G nem lesz elegendő – csak az FTTx, a HFC, a WLAN, a 4G – LTE, 4G – WiMax lehet megoldás


Ez nem működhet az állam szerepvállalása nélkül

23

Foglalkozzunk a keresleti oldali korlátokkal is! Az infrastruktúra-fejlesztések nélkülözhetetlenek [enabler!], de a keresleti oldalon elért radikális javulás nélkül nem fognak áttörést hozni

• a penetrációban, • a fejlett szolgáltatások igénybevételében, • a versenyképesség fokozásában, • a digitális szakadék csökkentésében

Az IKT-kultúra alacsony szintje mellett a KKV-k jelentős hányada nem is érdekelt saját hatékonysága növelésében, mert elsődleges a fiskális nyomás kikerülése A lakosság IKT-oktatása elsőrendű fontosságú, kiemelten a közoktatás szintjén A lemaradók, akik a közoktatásnak nem részei, csak külön programok során tehetők írástudóvá A KKV-k jobb IKT-használata a lakosság, mint alkalmazott számára is az IKT-képzés leghatékonyabb útja A lakosság számára a szélessávú haszon kérdését górcső alá kell venni: kik a lemaradók, hogyan jellemezhetők, és milyen tartalmakkal/alkalmazásokkal=értékkel lehet őket megtalálni Az államigazgatásban kötelező legyen használni/elfogadni az e-megoldásokat A Nemzeti Szélessávú Koncepció | Szélessáv Műhely

24

Hogyan lehet ezt elérni? Ha a kínálati oldal problematikája nem oldódik meg a verseny segítségével, a keresletié különösen nem: az állami beavatkozás létfontosságú • Fiskális korrekciók, IKT-irányú motivációk, akár fiskális/közpolitikaiak is • Közoktatási programok • Felnőttoktatási programok • Alapos társadalomkutatás a lemaradók motivációs rétegezettségének feltárására • Támogatott tartalom/alkalmazásfejlesztési programok specifikusan a feltárt profilok mentén • Eszközök és alkalmazások fejlesztése a felhasználói hasznok realizálásához szükséges kezdeti akadályok csökkentésére • A közigazgatási szabályozás korszerűsítése, és a belső/külső online tranzakciók rendszeresítése • A távmunka szerepe, elfogadása • Digitális közbizalom: a biztonsági problémák kezelése felvilágosítással, technikai és jogi eszközökkel, szolgáltatói garanciákkal


25

Beruházás-barát szabályozást

Az állami feladatok fontos része a szabályozás megfelelő hangolása • Az elmúlt évtizedekben számos fejlesztés elmaradása részben vagy egészben a beruházások megtérülésére kockázatot jelentő szabályozási feltételekre vezethető vissza • Az elvárt fejlesztések csak olyan politikai-szabályozási környezetben történhetnek meg, amely a beruházásokat fontolgatók számára is vonzó • Amennyiben egyetértünk abban, hogy a Digital Agenda előirányzatai helyesek, és a gazdaság motorja az IKT, akkor ez legyen a prioritás • Nyugodjunk meg az eddigi, alapvetően infrastruktúra-alapú verseny tapasztalatait látván, hogy a versenynek ez a szintje elegendő az árak kordában tartásához


26

A Szélessáv Műhely szerepe

A Koncepció a feltételrendszert is alaposan körüljárja A társadalom szereplőinek felelősségét és tennivalóit összefoglalja A legfontosabb feltétel: állami elkötelezettség Mindezt a felek kommunikációjával, érdekegyeztetésével

Ebben a Szélessáv Műhely lehet a katalizátor, mint az érintettek szakmai fóruma


27

Köszönöm a figyelmet!

Összefoglaló a Szélessáv Műhely 2010-es Koncepciója alapján

Sugár Mihály vezető tanácsadó [email protected]

A Nemzeti Szélessávú Koncepció

Recommend Documents