A nemzeti alaptanterv szerepe

Oktatási és Kulturális Minisztérium - A nemzeti alaptanterv szerepe

http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=391&articleID=2337&ct...

A nemzeti alaptanterv szerepe 2000. december 3. A nemzeti alaptanterv szerepe a kötelezı oktatás tartalmi szabályozásában A NEMZETI ALAPTANTERV I. Fejezet A nemzeti alaptanterv szerepe a kötelezı oktatás tartalmi szabályozásában 1995. október 10. A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - az 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. A törvény 9. §-a kimondja, hogy az iskolai oktatás elsı tíz évfolyamán folyó "nevelés és oktatás kötelezı közös tartalmi követelményeit e törvény preambulumával, a 4. § (1)-(3) bekezdésében, a 10. § (1)-(3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt elvekkel és jogokkal összhangban a Nemzeti alaptanterv határozza meg". A NAT - építve az óvodai nevelés országos irányelveire - a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg a nevelı- és oktatómunka minden hazai iskola számára elıírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különbözı iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz. Ehelyett alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapmőveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középiskolák tankötelezettséget követı felsı évfolyamainak tartalmát elsısorban az érettségi vizsgakövetelmények szabályozzák. A NAT követelményeit meghatározzák az Alkotmányban, a közoktatási törvény bevezetıjében, az egyes nemzetközi egyezményekben az alapvetı emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekrıl megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlıdésben kiérlelt értékrend, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenı értékek. A NAT követelményeit a demokrácia értékei hatják át. Egyrészt, mert a demokrácia értékrendjére, olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelı szerephez jutnak. Másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános mőveltségnek azokat a továbbépíthetı alapjait tartalmazza, amelyeket valamennyi magyarországi iskolában az 1-10. évfolyamokon figyelembe kell venni, s amelyek elsajátítására minden tanuló jogosult. A NAT nemzeti, mert a közös nemzeti értékeket szolgálja. Fontos szerepet szán a nemzeti hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. A NAT követelményeinek meghatározásakor ugyanakkor az európai, humanista értekrendre, azokra a tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erısítik. A dokumentum - a fentiekkel összhangban - figyelmet fordít az emberiség elıtt álló közös problémákra. Az egész világot érintı átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelısségét, lehetıségeit, feladatait ezek megoldásában, az emberiséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegetı veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különbözı kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel.

1 / 13

2007.03.08. 17:11



Egységes, alapvetı követelmények A NAT a kötelezı oktatás valamennyi hazai iskolában érvényesítendı azon követelményeit foglalja magában, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvetı tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elısegíteni. Egységes alapokra épülı differenciálás A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetıséget ad az iskolafenntartók, a szülık, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetıségek figyelembe- vételére. Lehetıvé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez kellı idıvel rendelkezzenek. E célok érdekében a NAT Az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeret < iskolánként és évfolyamonként változó arányokban mintegy 70-50 százaléka elegendı legyen, ezzel lehetıvé teszi kiegészítı tartalmak és követelmények meghatározását; A tartalmakat és a követelményeket átfogó mőveltségi területek és részterületek keretében, nem pedig tantárgyakba rendezve fogalmazza meg, lehetıséget nyújtva az iskoláknak arra, hogy tantárgyaikat önállóan alakítsák ki, válasszák meg és csoportosítsák; A követelményeket nem évfolyamokra bontva, hanem a mőveltségi területek átfogó, általános követelményeit az életkori sajátosságokra is épülı és a tanítási-tanulási folyamat eltérı feladatai által meghatározott fı pedagógiai szakaszoknak megfelelıen - a hatodik, illetve a tizedik évfolyam végére, a részletes követelményeket pedig a negyedik és a hatodik, illetve a nyolcadik és a tizedik évfolyamok végére határozza meg, ezzel is segítve a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási-tanulási eljárások megvalósítását. A NAT nemcsak megengedi a különbözı tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli. Alapja továbbá a tizedik évfolyam elvégzése utáni alapmőveltségi vizsga követelményeinek, a pedagógiai, szakmai tanácsadó és ellenırzı tevékenységnek, valamint orientálja a pedagógusok képzését és továbbképzését. A tanulók személyiségfejlıdését kibontakoztató pedagógiai folyamat A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvetı követelmények és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlıdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása 2 / 13

2007.03.08. 17:11



megalapozhatja a tanulók mőveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben. A NAT a gyermekek, a serdülık és ifjak képességeinek fejlıdéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlıdése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A NAT mőveltségi területei (részterületei) és javasolt arányai 1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élı idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan 6. Földünk és környezetünk 7. Mővészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati pályaorientáció

ismeretek:

technika;

háztartástan

és

gazdálkodás;

10. Testnevelés és sport A NAT a mőveltségi területeknek és részterületeknek a két pedagógiai szakasz sajátosságainak megfelelı elrendezésben az egyes mőveltségi területeknek a NAT-ban érvényesülı "súlyát", "szerepét" jelzı, a különbözı tantervi változatok, a helyi tantervek készítését is orientálni kívánó arányokat követ. A mőveltségi területek közötti arányok óraszámokban nem, csak megközelítıleg érvényes százalékokban fejezhetık ki. Ugyanis a mőveltségi területek különbözı módon szervezhetık tantárgyakká. Másrészt ezeket az arányokat az iskolák helyi tanterveikben a rendelkezésükre álló teljes kötelezı és nem kötelezı órakeret felhasználásával maguk határozzák meg. A NAT a fı mőveltségi területek között hozzávetılegesen a következı arányokat érvényesíti:

Mőveltségi terület

3 / 13

%-os arány az 1-4. évfolyamokon

%-os arány az 5-6. évfolyamokon

2007.03.08. 17:11



Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom)

32-40

16-20

Élı idegen nyelv

-

11-15

Matematika

19-23

16-20

Ember és társadalom

4-7

5- 9

Ember és természet

5-9

8-12

Földünk és környezetünk

-

-

Mővészetek

12-16

12-16

Informatika

-

2- 4

Életvitel és gyakorlati ismeretek

4-7

5-9

Testnevelés és sport

10-14

9-13

%-os arány a 7-8. évfolyamokon

%-os arány a 9-10. évfolyamokon

7-10. évfolyam

Mőveltségi terület

Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) Élı idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

9-12 10-14 10-14

Ember és természet

16-22

Földünk és környezetünk Mővészetek Informatika

4-7 9-12 4-7

4-7

Életvitel és gyakorlati ismeretek

6-10

5-9

Testnevelés és sport

6-10

6-10

11-13 9-13 10-14 10-14 15-20

4-7

A NAT mőveltségi területeit a helyi tantervekben különbözıképpen lehet tantárgyakká szervezni. Vannak a mőveltségi területek között olyanok, amelyek önmagukban is önálló 4 / 13

2007.03.08. 17:11



tantárgyakat alkothatnak. Ugyanakkor a NAT-ban több mőveltségi területhez tartozó tartalmak egy tantárggyá is szervezhetık. Sajátos ebbıl a szempontból az "Élı idegen nyelv", amely csupán általános modellt nyújt, s nem valamilyen konkrét nyelvet tart szem elıtt. Az iskola a helyi tanterv tantárgyainak óraszámait, óratervét a kötelezı óraszámok esetében a fenti arányokra is figyelve, a nem kötelezı órakeretet illetıen pedig teljesen szabadon alakítja ki. A mőveltségi területek oktatásának közös követelményei A korszerő mőveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következık: Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedı magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A hon- és népismeret segítse elı harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlıdés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Legyenek érdeklıdık, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környezı országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erısödésének jelentıségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértık a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) - fıleg Magyarországot közelebbrıl érintı - problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetıségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére; a környezet természeti és ember 5 / 13

2007.03.08. 17:11



alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövıkép, amely elısegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerısödését. A környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttmőködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevıi a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történı, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is. A kommunikációs kultúra részben a mőveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntı tényezıje. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsısorban az anyanyelv minél teljesebb értékő ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett "üzenetekbıl" merítjük, hanem mesterséges közvetítı rendszerek útján. A tömeges, passzív információ-fogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értı, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. A különbözı mőveltségi területek feldolgozása során adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megırzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket, az ifjakat arra, hogy önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés

6 / 13

2007.03.08. 17:11



leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek különösen a serdülıknek a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden nevelı teendıje, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás idıbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értı olvasás fejlesztése; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze lehet az iskolai könyvtár. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történı megismerése; a lehetıségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdéseiknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A NAT és az életkori jellemzık A NAT a kötelezı iskoláztatás két nagy szakaszának (1-6.; 7-10. évfolyamok) tervezésekor az egyes mőveltségi területek követelményeinek meghatározása során figyelembe vette a tanulók életkori sajátosságait. E jellemzık a különbözı tantervi változatok, a helyi tantervek készítésekor is meghatározó jelentıségőek. A mőveltségi területek tananyagának elsajátítását, a képességek fejlıdését és a követelmények elérését a pedagógiai tevékenység, valamint a 7 / 13

2007.03.08. 17:11



tanulók életkori és egyéni sajátosságai egymással kölcsönhatásban befolyásolják. Az életkori sajátosságok az azonos korcsoportba tartozó gyermekek és ifjak közös jellemzıi. Átlagos viszonyítási alapot jelentenek, amelytıl az egyének számos tényezı (pl. biológiai adottságok, élettörténet, szociokulturális, gazdasági háttér) következtében individuális vonásaikban (pl. fejlıdési tempó és dinamika, értelmi és érzelmi társas tulajdonságok szerint) eltérnek. Az iskolakezdéstıl a prepubertásig (6-12. év) A kisiskoláskor az énfejlıdés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alapbeállítottsága. A szülı, a tanító tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye az énkép kialakulásának, az önértékelésnek meghatározó jelentıségő eleme. Az alapfokú nevelés alapozó jellegő, a családi és az óvodai nevelés eredményeire épül. A családdal való együttmőködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét. A 6-10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklıdı, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettrekész, feladat- és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlıdésének szenzitív idıszaka. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre, valaminek a létrehozására törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnıttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erıfeszítésekre képes. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülı és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékával kevésbé számol. A kisiskolás világképe reális. Érdeklıdését az ıt közvetlenül körülvevı valóság köti le (az objektív érdeklıdés korszaka). Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves idıszakot a második "miért korszak"-nak tekinthetjük. A gyermekek közlési vágya erıs. Sokat és szívesen beszélnek. Fontos, hogy legyen alkalmuk élményeikrıl beszámolni. A 6-8 éves gyermek figyelmét 10-15 percig képes a feladatra összpontosítani, játékos helyzetben ez az idıtartam növekszik. A megismerésben, a motivációban az érzelmek központi szerepet töltenek be. Az iskolába lépést követıen folyamatosan növekvı mértékben elıtérbe kerülnek a szándékos folyamatok. A globális észlelést differenciáltabb látásmód váltja fel. A 6-7 éves gyermek rendelkezik az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges analízis és szintézis képességével. Emlékezete elsısorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötıdik. Legkönnyebben konkrét tartalmakat, szemléletes jelenségeket képes felidézni. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötıdik. Az idıszak elsı éveiben együtt van jelen a tárgyi-cselekvéses és a szemléletes-képi gondolkodás. Kezdetben a logikai mőveletek érzéki benyomásokhoz kapcsolódnak, a gyermek belsı képet alkot. Ez a konkrét mőveletek kora. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében ebben a korban a gyermekek még nem önállóak. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg. Az életkori szakasz végén kezdıdik meg a gondolkodás elvonttá válása. 10-12 éves korra kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi idıszemlélet. Kívánatos ugyanakkor, hogy a gyermek az idıszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülı tanulás eljárásaival. A prepubertásban (9-12 év) szélesednek a gyermekek társas társadalmi tapasztalatai. Figyelmük mindinkább a társak felé fordul. Rendkívül fontossá válik számukra a kortárs csoporthoz tartozás. Ez a csoportalakítás idıszaka.

8 / 13

2007.03.08. 17:11



Az e korban tapasztalható sajátos feszültség a kamaszkor elıhírnöke. Fokozódik a szexuális kíváncsiság. A lányokra érzelmi-hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkra "vagánykodás", agresszivitás lehet jellemzı. Kialakul az egyéni érdeklıdési irány. Nı az önállóság igénye, megindul a szülıkrıl, felnıttekrıl történı érzelmi leválás. A serdülıkor (12-16. év) Az idıszak a biológiai és pszichológiai serdülés idıszaka. A periódus végére befejezıdik a nemi érés, kialakulnak a férfi és nıi nemi szerepek. Ez a kondicionáló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerően megnövekszik. Már a korszak elsı éveiben erıs az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetıségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. Kialakul az autonóm, a felnıttekétıl hangsúlyosan függetlenedı erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelık, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz. A serdülı gondolkodása az ún. formális gondolkodás szintjére jut el. Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Ebben a korban már lehetıség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel végzett mőveletekre. A fogalmak nagyrészt absztrakt-logikai szintőek, a fogalmi jegyek is elvontak. A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodási mőveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerőségek már elvont és szükségszerő kapcsolatokat kifejezı ítéletek. A serdülı a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani. A problémák megoldásában a lehetıségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Eljut az elvont mőveletek végzéséig. Mindez azonban nem jelenti, hogy a 12-16 évesek gondolkodása tisztán elvont szinten mozog. Egyaránt képesek konkrét és absztrakt jellegő feladatmegoldásra, amelyben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni. A serdülık gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezık jelentısen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzık ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérı (divergens) gondolkodás fejlesztésében. A fantázia alakulását ebben a korban az absztrakt-logikai gondolkodás befolyásolja. Ez az ábrándozások és a túlérzékenység kora. Jövıképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erısödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnıttkori alkotótehetség a mővészetek (például zene) és egyes tudományok (például matematika) terén szintén ekkor bontakozhat ki. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlıdéssel kölcsönhatásban lévı társas fejlıdés kedvezı feltételeket teremt. A biológiai és a pszichikus fejlıdés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzıket rendkívül széles variációs lehetıségekkel színezik az individuális sajátosságok.

9 / 13

2007.03.08. 17:11



A NAT követleményrendszerének értelmezése, struktúrája A NAT követelményeket tartalmaz. Az általános fejlesztési követelmények minden egyes mőveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelıen, egymásra épülıen határozzák meg a 6. és a 10. évfolyam végére a követelményeket. A részletes követelmények a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyam befejezésére írják elı a tanulóktól elvárható alapvetı tudást. Ez a megoldás tükrözi a magyar közoktatásban meglévı jelenlegi iskolaszerkezeti változatokat, és egyben lehetıvé teszi az azokhoz való alkalmazkodást. A követelmények a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetıvé tevı jártasságait, rutinszerően, automatizáltan mőködı készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthetı képességeit, azok fejlıdését, fejlesztését kívánják megalapozni. Ennek megfelelıen a NAT a követelményeit a következı rendszerben adja meg: A követelmények mőveltségi (rész)területek szerint három részre bontva jelennek meg: A tanítandó tananyag, a jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak (pl. képzetek, adatok, tények, fogalmak, általánosítások, gondolatmenetek, információk, mőveletek, összefüggések, törvények, elvek, szabályok, elméletek, axiómák, tételek) alapjai. Fejlesztési követelmények, kompetenciák (magukban foglalják a különbözı területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvetı ismérveit). Minimális teljesítmény (a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei). A tananyag és a fejlesztési követelmények csupán a NAT jobb felhasználhatósága, könnyebben kezelhetısége érdekében szerepelnek külön. A követelmények ezen összefüggései a valóságban elválaszthatatlan egységet alkotva, egymást erısítve eredményezhetnek tartós, hatékony tudást. A NAT az adott szakaszokban a tanulók elérendı tudását, teljesítményeit, eredményeit határozza meg az egyes mőveltségi (rész)területeken. Mivel azonban az ezekhez szükséges oktatást, tananyagot, a feltételeket, az eszközöket minden iskolában biztosítani kell, a követelmények minden pedagógus számára is feladatokat jelentenek. Egyben ezek adják az ellenırzés, értékelés folyamatának az alapjait is. A NAT a teljesítendı, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. Ezzel lehetıséget kíván adni a tanulók tudásának kellı ideig tartó érlelıdéséhez, egyéni fejlıdési különbségeiknek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempójuknak a figyelembe vételéhez. A szintek eléréséhez a helyi tantervekben célszerő - esetleg a megadott szakaszhatárokat is módosítva - a rugalmasság, differenciálás érvényesítése. A minimális teljesítmények és a tankötelezettségi kor végére elérendı szintek azonban már határozottabb ellenırzési, értékelési pontokat jelentenek. A NAT kötelezı jellege azt jelenti, hogy a különbözı helyi tantervi változatokban, tantárgyi programokban, tankönyvekben és más taneszközökben érvényesítendık a kiemelt elvek; helyet kell adni a mőveltségi területeknek, részterületeknek, témaköröknek;

10 / 13

2007.03.08. 17:11



olyan tananyagokat, tevékenységeket kell elıtérbe állítani, amelyek megalapozhatják az általános és részletes fejlesztési követelmények megvalósítását; minden tanuló számára biztosíthatják legalább a minimális teljesítmények elérését. A NAT alkalmazása és a helyi tanterv A NAT nem hagyományos értelemben vett tanterv, hanem alap a helyi tantervek és a tantárgyi programok számára. A helyi tanterv az iskolai oktatásnak a teljes képzési ciklusra szóló terve. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, az intézmény nevelési-oktatási céljait meghatározó pedagógiai program részeként, elsısorban tartalmazza: az egyes évfolyamokon tanított kötelezı és választható tantárgyakat, tanórai foglalkozásokat; azok óraszámait; fı témaköreit és követelményeit; a magasabb évfolyamba lépés feltételeit; az ellenırzés, értékelés és minısítés tartalmi és formai követelményeit; a differenciálás módjait; az alkalmazható tankönyveket és más taneszközökre vonatkozó döntéseket. Ezekhez kapcsolódnak az egyes évfolyamok tantárgyainak a programjai. A helyi tantervet az iskolák pedagógusai a NAT-on alapuló kész tantervek, tantárgyi programok átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze. A nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának sajátos elvei A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás a magyar oktatási rendszer szerves részeként mőködik. Ennek értelmében azzal alapvetıen azonos tartalmú, azonos értékő és továbbfejleszthetı alapmőveltséget és esélyegyenlıséget kell biztosítania. Ezért a NAT-ban megfogalmazott követelmények a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatására is érvényesek. A kisebbségi oktatás sajátos célja a kisebbségi önazonosság megırzése és erısítése. Ennek érdekében törekszik: az adott kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az adott anyanyelv mővelt köznyelvi szinten történı elsajátításának elısegítésére, a népköltészet, a zene, a megismertetésére és ápolására,

képzımővészet,

a

szokások

és

hagyományok

a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására, a különbözı kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére, az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére, a cigányság társadalmi felemelkedésének és beilleszkedésének elısegítésére. A kisebbségi oktatásban másodnyelvként oktatható és tanítási nyelvként alkalmazható mind a tizenhárom magyarországi kisebbség anyanyelve. A nemzeti kisebbségek oktatásának, nevelésének arra kell irányulnia, hogy az egyes pedagógiai szakaszoknak és oktatási típusoknak megfelelıen lehetıvé tegyen egy olyan nyelvoktatási szakaszt, melyben a kisebbségek nyelvét másodnyelvként tanítva elérhetı az a tudásszint, melyre a kétnyelvő, illetve az anyanyelvő oktatás épülhet. A népismeret az egyes kisebbségek kultúrájáról, történelmérıl és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazó, a NAT mőveltségi területeihez kapcsolódó tananyag. A nyelvoktató, a kétnyelvő, az anyanyelvő, a cigány felzárkóztató és az interkulturális oktatási programoknak tartalmazniuk kell a kisebbségi népismeret oktatását. A népismeret oktatása

11 / 13

2007.03.08. 17:11



történhet a NAT mőveltségi területeinek oktatásába integráltan, a cigány felzárkóztató vagy interkulturális oktatási programokba integráltan, illetve önálló tantárgyként. Az anyanyelvő oktatás célja a teljes értékő kisebbségi oktatás biztosítása. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv. Az anyanyelvő kisebbségi oktatásban biztosítani kell a magyar nyelv másodnyelvként történı tanítását. A kétnyelvő kisebbségi oktatás célja, hogy kiegyensúlyozottan kétnyelvő nyelvi készségeket alakítson ki. A kétnyelvő kisebbségi oktatásban a tanítási nyelv a kisebbségi anyanyelv és a magyar nyelv. A kisebbségi nyelven oktatott mőveltségi területeket az iskolák helyi tantervei jelölik ki. Ebben az oktatási típusban a NAT mőveltségi anyagának legalább a felét a kisebbségek nyelvén is oktatni kell. A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy dominánsan magyar nyelvő tanulók számára biztosítja anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása elsı osztálytól a NAT élı idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembe vételével történik. Az iskolák pedagógiai programja a kisebbségi anyanyelv mellett más élı idegen nyelvek oktatását is tartalmazhatja. A cigány felzárkóztató oktatás célja, hogy elısegítse a cigány tanulók számára a NAT-ban, illetve a helyi tantervben szereplı, a tanulók korcsoportjának megfelelı követelmények teljesítését. A cigány felzárkóztató oktatás oktatási intézményekben, tanórai keretben vagy tanórán kívül folyó egyéni vagy csoportos program. Tartalmazhatja valamely cigány nyelv oktatását is a nyelvoktató oktatási típus követelményeinek megfelelıen. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók együtt sajátítsák el az adott kisebbség népismereti mőveltségi anyagát és - a szülık igényeinek megfelelıen - a kisebbségi nyelvet. Az interkulturális oktatás oktatási intézményekben folyó csoportos program, amely tanórai keretben segíti elı a kisebbségekhez tartozó tanulók sikeres iskolai pályafutását és társadalmi beilleszkedésüket. Amennyiben az interkulturális oktatás tanterve tartalmazza a kisebbségi nyelv oktatását is, a NAT élı idegen nyelvek oktatására megállapított tantervi követelményeit kell figyelembe venni. Az iskolák pedagógiai programja az egyes pedagógiai szakaszokra eltérı kisebbségi oktatási típusokat is megállapíthat. A kisebbségi pedagógiai program alapján oktató iskoláknak valamelyik oktatási típust minden évfolyamon alkalmazni kell. A kisebbségi program alapján oktató iskolák tanterveiben a NAT által javasolt mőveltségi területek közötti aránytól el lehet térni. A cigány felzárkóztató oktatás és az interkulturális oktatás kombinálható a nyelvoktató oktatással is. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók nevelésének és oktatásának sajátos elvei Abból kiindulva, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosságúak az egységes emberi faj egyenértékő, de sajátos tagjai, s nem külön (még kevésbé kisebb értékő) embertípusok, a fogyatékos tanulók esetében is a NAT egységes követelményrendszerét kell alapul venni. Ennek során ezen tanulók fogyatékosságainak lehetıségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez igazodva elsısorban a következı elvek alkalmazandók: a követelmények teljesítéséhez hosszabb idısávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; az elıírt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelı tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése;

12 / 13

2007.03.08. 17:11



az iskolák segítı megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, elsısorban az önmagukhoz viszonyított fejlıdésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusainál az alapmőveltségi vizsga követelményétıl (vagy annak bizonyos részeitıl) való eltérés lehetıségeirıl a vizsgaszabályzat és az egyes tantervek adnak eligazítást. A NAT-nak az egyes fogyatékosságok terén történı konkrét alkalmazásáról, a tananyagokról, a fejlesztési követelményekrıl és a minimális teljesítményekrıl külön tantervi irányelvek készülnek. Ezek kiadásáról a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik. A NAT hatálybalépése A NAT a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelıen lép hatályba. Az intézményeknek a törvény által meghatározott idıre ki kell dolgozniuk pedagógiai programjukat, helyi tantervüket. Ennek során az iskolák feltételeiknek, tapasztalataiknak, igényeiknek megfelelıen fokozatos, folyamatos fejlesztéssel térhetnek át a tartalmi szabályozás új rendszerére, felhasználva a különbözı tantervi változatokat is. Az oktatási kormányzat az önkormányzatokkal, az iskolafenntartókkal együttmőködve biztosítja az áttéréshez szükséges szakmai feltételeket, megteremti a tantervek, programok, tankönyvek és más taneszközök választékát, intézkedik az új vizsgarendszer bevezetésérıl, a pedagógusokat segítı szolgáltató hálózat és a továbbképzés rendszerérıl. A könyv tartalma WinWord állományban.

Oktatási és Kulturális Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Telefon: (+36-1) 473-7000 :: Fax: (+36-1) 473-7001 E-mail: [email protected]

13 / 13

2007.03.08. 17:11

A nemzeti alaptanterv szerepe

Recommend Documents