A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, áp ri lis 30., szerda. 69. szám 1. kö tet kö tet ára: 6485, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2008. április 30., szerda

69. szám 1. kötet

1–2. kötet ára: 6485,– Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2008. április 30., szerda

TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet 105/2008. (IV. 30.) Korm. r.

106/2008. (IV. 30.) Korm. r.

69. szám 1. kötet

107/2008. (IV. 30.) Korm. r.

108/2008. (IV. 30.) Korm. r.

109/2008. (IV. 30.) Korm. r.

110/2008. (IV. 30.) Korm. r.

111/2008. (IV. 30.) Korm. r.

1–2. kötet ára: 6485,– Ft 112/2008. (IV. 30.) Korm. r.

113/2008. (IV. 30.) Korm. r.

114/2008. (IV. 30.) Korm. r.

115/2008. (IV. 30.) Korm. r.

116/2008. (IV. 30.) Korm. r.

117/2008. (IV. 30.) Korm. r.

Oldal

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között Koppenhágában, az 1971. évi február hó 24. napján aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Ecuadori Köztársaság Kormánya között a mûszaki-tudományos együttmûködésrõl Quitóban az 1971. szeptember 24. napján kötött megállapodás kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ghanai Köztársaság Kormánya között Accrában, az 1971. évi június hó 8. napján aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között Conakryban az 1960. évi január hó 12. napján kötött kulturális egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indiai Köztársaság Kormánya között New Delhiben, az 1962. évi március hó 30. napján kötött kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1959. évi április hó 11. napján aláírt kulturális egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság között a Rádió, Televízió, Film, Színházmûvészet és Hírszolgálat területén való együttmûködés tárgyában, Bagdadban, 1961. október 11-én létrejött egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselõháza Végrehajtó Tanácsa között a tudományos, oktatási és kulturális együttmûködésrõl Belgrádban, 1986. március 24-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija között Tripoliban, az 1978. március 16-án aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1969. évi május hó 28. napján aláírt tudományos és mûszaki együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1976. évi május hó 19. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Panamai Köztársaság Kormánya között Panamavárosban, az 1976. évi október hó 17. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Perui Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttmûködés tárgyában Budapesten, az 1972. évi május hó 22. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A tartalomjegyzék a 3984. oldalon folytatódik.

* Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Magyar Közlöny 69. száma terjedelmi okok miatt 1–2. kötetben jelenik meg

3985

3988

3989

3991

3992

3993

3995

3996

3999

4001

4002

4005

4008

3984

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

TARTALOMJEGYZÉK 60/2008. (IV. 30.) FVM r.

61/2008. (IV. 30.) FVM r.

62/2008. (IV. 30.) FVM r.

17/2008. (IV. 30.) GKM r. 18/2008. (IV. 30.) GKM r. 11/2008. (IV. 30.) KvVM r. 12/2008. (IV. 30.) KvVM r.

2. kötet 16/2008. (IV. 30.) OKM r. 63/2008. (IV. 30.) AB h. 64/2008. (IV. 30.) AB h. 65/2008. (IV. 30.) AB h. 66/2008. (IV. 30.) AB h. 67/2008. (IV. 30.) AB h. 68/2008. (IV. 30.) AB h. 69/2008. (IV. 30.) AB h. 70/2008. (IV. 30.) AB h. 116/2008. (IV. 30.) KE h. 117/2008. (IV. 30.) KE h. 118/2008. (IV. 30.) KE h.

Oldal Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Hajdú-Bét Rt. és a NOVOFARM Rt. mezõgazdasági alapanyag-beszállítói által igénybe vehetõ agrár de minimis támogatásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl . . . . . A gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készítõ eszközre vonatkozó követelményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szervekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról. . . .

A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszterek kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkárok kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Somogyért Szövetség 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . . . A Magyar Kommunista Munkáspárt 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Szocialista Párt 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . A Kereszténydemokrata Néppárt 2007. évi pénzügyi beszámolója. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4010

4010

4011 4013 4052 4055 4056

4170 4179 4196 4198 4200 4202 4205 4208 4210 4213 4213 4214 4214 4215 4216 4217 4218

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 105/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között Koppenhágában, az 1971. évi február hó 24. napján aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1971. szeptember 29-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

3985

education give adequate information about the other country. Article III In order to further general information on the history and culture of the respective peoples, the Contracting Parties will encourage the translation and publication of the works of Hungarian and Danish authors, the presentation of Hungarian and Danish plays and musical compositions. Article IV The Contracting Parties will encourage the exchange of artists and artistic ensembles in the fields of theatre, ballet, opera and music.

1. §

Article V

A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között Koppenhágában, az 1971. évi február hó 24. napján aláírt kulturális együttmûködési Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

The Contracting Parties will facilitate the presentation and distribution of outstanding films made in the other country and circulation of artistic, touristic, educational and scientific films or other audio-visual means on a non-commercial basis.

2. §

Article VI

Az Egyezmény hiteles angol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: „Agreement for Cultural Co-operation between the Government of the Hungarian People’s Republic and the Government of the Kingdom of Denmark

The Contracting Parties will promote direct co-operation between broadcasting and television services of the two countries.

The Government of the Hungarian People’s Republic and the Government of the Kingdom of Denmark, desirous of advancing further the friendly relations between their countries and of promoting co-operation in the fields of culture, education and sciences, have agreed as follows:

The Contracting Parties will facilitate the exchange of cultural, educational, scientific and technical publications and periodicals as well as documentation between the educational and scientific institutions, libraries and archives of the two countries.

Article I

Article VIII

The Contracting Parties will facilitate the teaching of the language and literature of the other country at their universities.

The Contracting Parties will promote the presentation of art, educational and scientific as well as book exhibitions in their countries.

Article II

Article IX

The Contracting Parties will endeavour to ensure that the textbooks used in their primary and secondary schools as well as universities and other institutions of higher

The Contracting Parties will mutually encourage and develop co-operation in the fields of culture, education and sciences.

Article VII

3986

MAGYAR KÖZLÖNY Article X

The Contracting Parties will offer scholarships on a mutual basis for students and postgraduates as well as research workers for the purpose of study and research in the other country.

Article XI The Contracting Parties will facilitate access to their cultural and scientific institutions, libraries, archives and museums for specialists of the other country.

Article XII The Contracting Parties will mutually facilitate the participation of cultural, educational and scientific specialists in congresses, colloquia and other meetings held in their countries.

Article XIII The Contracting Parties will encourage the establishment of direct contacts and co-operation between the cultural, educational and scientific institutions of the two countries, and to this end, they will facilitate mutual visits and study-tours of university lecturers, specialists, research-workers, students and delegations. Article XIV The Contracting Parties will promote co-operation between the National Commissions for UNESCO of the two countries. Article XV The Contracting Parties will promote co-operation between the youth organizations of the two countries. Article XVI

2008/69. szám

this Agreement will meet periodically, in their respective countries alternately, to elaborate a detailed programme of work. Article XVIII The present Agreement will be implemented in accordance with the laws and regulations in force in the two countries. Article XIX The present Agreement shall be ratified and the exchange of the instruments of ratification shall take place in Budapest. The present Agreement shall enter into force on the day of the exchange of the instruments of ratification. The present Agreement is concluded for a period of five years. After that period it remains in force until it is denounced by either Party at six months’ notice. Done in Copenhagen on 24th February, 1971, in two original copies in the English language. For the Government of the Hungarian People’s Republic

For the Government of the Kingdom of Denmark

Kulturális együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Dán Királyság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatokat továbbfejlesszék és elõmozdítsák az együttmûködést a kultúra, az oktatás és a tudományok területén, az alábbiakban állapodnak meg: I. Cikk A Szerzõdõ Felek megkönnyítik a másik ország nyelvének és irodalmának oktatását az egyetemeiken. II. Cikk

The Contracting Parties will encourage the development of contacts between the two countries in the fields of sports and tourism.

A Szerzõdõ Felek arra törekszenek, hogy az alsó- és középfokú iskoláikban, valamint az egyetemeiken és más felsõoktatási intézményeikben használatos tankönyvek megfelelõ tájékoztatást adjanak a másik országról.

Article XVII

III. Cikk

The Contracting Parties agree that the Joint Commission appointed by them for the implementation of

A másik nép történelmének és kultúrájának jobb megismertetése érdekében a Szerzõdõ Felek elõsegítik a ma-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

gyar, illetõleg dán szerzõk mûveinek lefordítását és kiadását a magyar, illetõleg dán színmûvek, valamint zenemûvek bemutatását.

3987

az egyetem elvégzése utáni továbbképzésben résztvevõ személyeket, valamint kutatókat.

XI. Cikk IV. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik a mûvészek és mûvészeti együttesek kölcsönös fellépéseit a színház, a balett, az opera és a zene területén.

A Szerzõdõ Felek megkönnyítik a másik ország szakemberei számára a kulturális és tudományos intézményeik, könyvtáraik, levéltáraik és múzeumaik tanulmányozását.

V. Cikk

XII. Cikk

A Szerzõdõ Felek megkönnyítik a másik országban készült kiemelkedõ filmalkotások bemutatását és forgalmazását, továbbá mûvészeti, idegenforgalmi, oktató, valamint tudományos filmek és más audiovizuális eszközök nem kereskedelmi alapon történõ terjesztését.

A Szerzõdõ Felek kölcsönösen megkönnyítik a kulturális, oktatási és tudományos szakembereik részvételét az országukban megrendezésre kerülõ kongresszusokon, kollokviumokon és egyéb összejöveteleken.

XIII. Cikk VI. Cikk A Szerzõdõ Felek elõmozdítják a két ország rádiója és televíziója közötti közvetlen együttmûködést.

VII. Cikk A Szerzõdõ Felek megkönnyítik a kulturális, oktatási, tudományos és mûszaki kiadványok, folyóiratok, valamint a dokumentációk cseréjét a két ország oktatási és tudományos intézményei, könyvtárai és levéltárai között.

A Szerzõdõ Felek elõsegítik a két ország kulturális, oktatási és tudományos intézményei közötti közvetlen kapcsolatok és együttmûködés kialakítását, és ebbõl a célból megkönnyítik az egyetemi oktatók, szakemberek, kutatók, egyetemi hallgatók, valamint küldöttségek kölcsönös látogatásait és tanulmányútjait.

XIV. Cikk A Szerzõdõ Felek elõmozdítják a két ország UNESCO nemzeti bizottsága közötti együttmûködést.

VIII. Cikk XV. Cikk A Szerzõdõ Felek országaikban elõmozdítják a mûvészeti alkotások bemutatását, valamint az oktatási és tudományos kiállítások, továbbá a könyvkiállítások megrendezését.

A Szerzõdõ Felek elõmozdítják a két ország ifjúsági szervezetei közötti együttmûködést.

XVI. Cikk IX. Cikk A Szerzõdõ Felek kölcsönösen elõsegítik és fejlesztik az együttmûködést a kultúra, az oktatás és a tudományok területén.

A Szerzõdõ Felek elõsegítik a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését a sport- és az idegenforgalom területén.

XVII. Cikk X. Cikk A Szerzõdõ Felek a másik országban végzendõ tanulmányok és kutatások céljából, a kölcsönösség alapján ösztöndíjban részesítenek egyetemi és fõiskolai hallgatókat és

A Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy az Egyezmény végrehajtására általuk kijelölt Vegyesbizottság idõszakonként összeül a két országban felváltva, hogy a részletes munkatervet kidolgozza.

3988

MAGYAR KÖZLÖNY XVIII. Cikk

Az Egyezmény a két országban hatályban levõ törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban kerül végrehajtásra.

2008/69. szám

mányos együttmûködésrõl Quitóban az 1971. szeptember 24. napján kötött Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e rendelettel kihirdeti.

2. § XIX. Cikk Az Egyezményt meg kell erõsíteni és a megerõsítõ okiratokat Budapesten kell kicserélni. Az Egyezmény a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. Az Egyezményt ötévi idõtartamra kötötték. Ennek letelte után az Egyezmény továbbra is hatályban marad mindaddig, amíg azt az egyik Fél hat hónapra fel nem mondja. Készült Koppenhágában, az 1971. évi február hó 24. napján, két eredeti példányban, angol nyelven.

A Megállapodás hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Megállapodás a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Ecuadori Köztársaság Kormánya között a mûszaki-tudományos együttmûködésrõl A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Ecuadori Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy országaik közötti baráti kapcsolatokat a jogegyenlõség alapján, mûszaki-tudományos együttmûködés útján tovább erõsítsék és meggyõzõdve annak népeik számára szolgáló kölcsönös elõnyeirõl, az alábbiakban állapodnak meg:

(Aláírások)” I. Cikk 3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter, a sportpolitikáért felelõs miniszter és a turizmusért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k.,

A Szerzõdõ Felek országaik között a mûszaki és tudományos együttmûködést az önrendelkezés és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával, valamint a kölcsönös elõnyök alapján foganatosítják.

II. Cikk

miniszterelnök

A Kormány 106/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Ecuadori Köztársaság Kormánya között a mûszaki-tudományos együttmûködésrõl Quitóban az 1971. szeptember 24. napján kötött megállapodás kihirdetésérõl

Az elõzõ cikkben elõirányzott együttmûködés vonatkozik: 1. szakértõk és tanácsadók cseréjére, 2. egyetemi tanárok és tanulók cseréjére, 3. ösztöndíjak nyújtására, 4. tájékoztatások, valamint mûszaki és tudományos anyagok cseréjére, 5. a tudomány és technológia területéhez tartozó technikai tervek és dokumentációk cseréjére, valamint 6. minden egyéb, kölcsönösen elfogadott mûszaki és tudományos együttmûködési formára.

III. Cikk (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1972. február 22-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Ecuadori Köztársaság Kormánya között a mûszaki-tudo-

A tudományos és mûszaki együttmûködés feltételeit és módozatait külön szerzõdések útján egyeztetik az Ecuadori Külügyminisztérium vagy az Ecuadori Köztársaság Kormánya részérõl e célra kijelölt szervezet és a Magyar Népköztársaság Kormánya megbízásából a Nemzetközi Mûszaki Tudományos Együttmûködési Iroda (Tesco).

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY IV. Cikk

Jelen Megállapodás alapján létrehozott bármely együttmûködési program megvalósítására az Ecuadori Külügyminisztérium vagy az Ecuadori Köztársaság Kormánya által e célra kijelölt szervezet és a Tesco kiegészítõ szabályozásokban vagy megegyezésekben rögzíthetik az említett programok mibenlétét, idõtartamát, a hozzájárulásokat, az adminisztratív eljárásokat, valamint meghatározhatják az azok végrehajtására illetékes szervezetet vagy intézményt.

3989

Minek hiteléül az e célra kijelölt teljhatalmú megbízottak: Dr. Rafael Garcia Velasco, az Ecuadori Köztársaság külügyminisztere és dr. Timár Mátyás, a Magyar Népköztársaság Kormányának elnökhelyettese aláírják jelen megállapodást, Quitóban, ezerkilencszázhetvenegy szeptember hó huszonnegyedikén, két eredeti példányban, mindkettõ spanyol és magyar nyelven, melyek egyenlõ érvényûek. (Aláírások)” 3. §

V. Cikk A Szerzõdõ Felek megállapodnak, hogy egymással kötött elõzetes megállapodás nélkül nem közlik harmadik féllel a jelen Megállapodás keretében megvalósuló mûszaki és tudományos együttmûködés eredményeit.

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a tudománypolitika koordinációjáért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k.,

VI. Cikk A Szerzõdõ Felek megállapodnak, hogy a jelen Megállapodás célkitûzéseinek megvalósítására kiküldött személyeknek a fogadó országban érvényes törvények szerint biztosítják tevékenységük rendeltetésszerû betöltéséhez a szükséges könnyítéseket. VII. Cikk A Szerzõdõ Felek kölcsönösen nyújtják a) jelen Megállapodásban elõirányzott mûszaki és tudományos együttmûködés megvalósításához szükséges anyagok és felszerelések vám- és egyéb adómentességét, b) jelen Megállapodás keretében kiküldött technikusok és szakértõk adófizetés alóli mentességét, és c) a kiküldetésben levõ mûszakiak és szakértõk háztartási és személyi használatú ingóságára beköltözködésük alkalmával a vámmentesség kedvezményét, és ugyancsak mentesítik a pénzügyi terhektõl ezen javak kivitelét. VIII. Cikk Jelen Megállapodás a megerõsítésrõl szóló okmányok kicserélésével lép életbe. A Megállapodás hatálya három év és annak lejártával hallgatólagosan további egyéves idõszakra meghosszabbodik, ha a Szerzõdõ Felek egyike sem mondja fel azt írásban a mindenkori lejárat elõtt hat hónappal. IX. Cikk Ha a jelen Megállapodás lejártakor függõben levõ mûszaki és tudományos együttmûködési szerzõdések lennének, úgy ezeket teljesítésükig végrehajtják.

miniszterelnök

A Kormány 107/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ghanai Köztársaság Kormánya között Accrában, az 1971. évi június hó 8. napján aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1971. október 18-án nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ghanai Köztársaság Kormánya között Accrában, az 1971. évi június hó 8. napján aláírt kulturális együttmûködési Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Kulturális együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Ghanai Köztársaság között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ghanai Köztársaság Kormánya – a továbbiakban „Szerzõdõ

3990

MAGYAR KÖZLÖNY

Felek”-ként említve az Egyezményben – azon óhajuknak adva kifejezést, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszék a kultúra, oktatás, tudomány és mûvészet területén való együttmûködés útján, elhatározták a jelen Egyezmény megkötését és az alábbiakban állapodtak meg:

2008/69. szám 7. Cikk

A Szerzõdõ Felek megvizsgálják a másik országban adományozott oklevelek és tudományos fokozatok elismerésének kérdését. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a Szerzõdõ Felek e célból külön egyezményt kötnek.

1. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik az országaik közötti kulturális cserét és a két ország kulturális kincseinek, valamint a kultúra, oktatás, tudomány és mûvészetek terén elért eredményeik kölcsönös megismerését.

2. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik országaik kulturális, oktatási, tudományos, egészségügyi és mûvészeti szervezeteinek együttmûködését és tapasztalatcseréjét, s e célból ösztönözni fogják egyetemi tanárok, valamint szakmai és tudományos intézmények tanárainak kölcsönös látogatásait.

3. Cikk

8. Cikk Jelen Egyezmény végrehajtására a Szerzõdõ Felek kulturális együttmûködési programot dolgoznak ki meghatározott idõszakra.

9. Cikk 1. Jelen Egyezmény azon a napon lép életbe, amikor a két Szerzõdõ Fél jegyzékváltással igazolja, hogy az Egyezményt a Szerzõdõ Felek megfelelõ alkotmányos eljárásuk során jóváhagyták vagy ratifikálták.

Mindkét Szerzõdõ Fél ösztöndíjak és más kedvezmények nyújtásával lehetõvé fogja tenni a másik Szerzõdõ Fél állampolgárai részére az egyetemein és más oktatási intézményein való tanulást. Az elfogadás ügyében a Fogadó Fél határoz.

2. Ez az Egyezmény érvénybelépése napjától számított öt (5) éves idõszakra marad érvényben azzal, hogy az a Szerzõdõ Felek megállapodásának megfelelõ további idõszakra megújítható, amennyiben valamelyik fél ezen kívánságát az Egyezmény lejárta elõtt hat (6) hónappal írásban a másik fél tudomására hozza.

4. Cikk

3. Ennek hiteléül az alulírottak, kormányuk kellõ felhatalmazásának birtokában, a jelen Egyezményt aláírták.

A Szerzõdõ Felek lehetõség szerint elõsegítik az országaik állampolgárai közötti sportversenyeket, valamint a sportolók és sportoktatók kölcsönös látogatását.

Készült Accrában, az 1971. évi június hó 8. napján, két eredeti példányban, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

5. Cikk

(Aláírások)”

Mindkét Szerzõdõ Fél támogatja a másik Szerzõdõ Fél zenemûveinek, színdarabjainak és filmjeinek bemutatását, elõadásokat és kiállításokat rendez és ösztönzi a lefordított tudományos, technológiai és mûvészeti mûvek terjesztését. Az elõadások témáit a Szerzõdõ Felek egyeztetik.

6. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik a rádió- és televízióprogramok, filmek, valamint a másik ország tudományos, kulturális és oktatási anyagainak kölcsönös cseréjét, amely a fogadó ország elõírásainak és szabályainak megfelelõen történik.

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és a sportpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 108/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között Conakryban az 1960. évi január hó 12. napján kötött kulturális egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1960. november 10-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között Conakryban az 1960. évi január hó 12. napján kötött kulturális Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. §

3991

d) pályázatokat hirdetnek és díjakat osztanak ki az olyan szerzõk és fordítók számára, akik munkájukkal közremûködnek abban, hogy az egyik Fél államában népszerûsítsék a másik Fél államának tudományos és mûvészeti eredményeit, valamint alkotásait; e) elõsegítik az államukban hivatalosan elismert tudományos, mûvészeti és egyéb kulturális szervezetek közötti cserét, így pl. a nemzeti könyvtárak, a tudományos, mûvészeti és történelmi múzeumok vonatkozásában; f) lehetõvé teszik a másik fél számára mûvészeti és más kulturális jellegû kiállítások, színházi és filmbemutatók, zenei és rádió elõadások rendezését területükön: e célból a két állam illetékes hatóságai esetenként külön megállapodást kötnek egymással; g) egymás népeinek jobb megismerése érdekében elõsegítik cikkek, ismertetõ anyagok, filmek megjelenését, illetve bemutatását a sajtóban, illetve a rádióban és televízióban; h) elõsegítik újságírók cserelátogatását; i) a személyes tapasztalatokon alapuló tapasztalatcsere elõmozdítása céljából támogatni fogják az e célra kijelölt kulturális és szakmai küldöttségek, illetve kiküldöttek látogatásainak cseréjére vonatkozó megállapodásokat; j) elõsegítik a másik Fél filmjeinek és hanglemezeinek behozatalát államukba.

Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Kulturális egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Guineai Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy megszilárdítsák a két állam közötti baráti kapcsolatokat és elõsegítsék a kölcsönös együttmûködést a tudomány, a mûvészet és a kulturális élet egyéb területén, elhatározták a jelen Egyezmény megkötését és e célból meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellõ alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után a következõkben állapodtak meg:

1. Cikk A Magas Szerzõdõ Felek kölcsönösen elõmozdítják és támogatják az együttmûködést államaik között a tudomány, a mûvészet és a kulturális élet egyéb területén. E célból a Magas Szerzõdõ Felek a) elõsegítik, hogy egyetemeiken rendszeres tanfolyamokat indítsanak a másik Fél országának irodalmáról és történelmérõl; b) tanulmányi segélyalapot és ösztöndíjat létesítenek abból a célból, hogy lehetõvé tegyék egymás állampolgárainak tanulmányok és kutatások folytatását, valamint technikai képzését a másik államban; c) kicserélik az egymás államában kiadott tudományos és mûvészeti szakkiadványokat érvényben levõ hazai jogszabályaiknak és elõírásaiknak megfelelõen;

2. Cikk A Magas Szerzõdõ Felek elõsegítik a másik állam tudományának, mûvészetének, kultúrájának megismertetését sajtó, rádió és elõadások útján.

3. Cikk A Magas Szerzõdõ Felek biztosítják, hogy az illetékes oktatásügyi intézményeik által kiadott történelem és földrajz tankönyvek a lehetõségekhez képest elõsegítsék a másik állam történelmének, illetve földrajzának megismerését.

4. Cikk A Magas Szerzõdõ Felek felülvizsgálják a másik állam intézményei által kibocsátott tudományos fokozatok és diplomák egyenjogúságának elismeréséhez szükséges feltételeket, s e tárgyban illetékes hatóságaik külön megállapodást kötnek.

5. Cikk A Magas Szerzõdõ Felek elõsegítik sportversenyek rendezését országaik, illetve sportegyesületeik között.

3992

MAGYAR KÖZLÖNY 6. Cikk

A jelen Egyezményben foglalt feladatok megvalósítása érdekében a Magas Szerzõdõ Felek évenként kulturális munkatervet készítenek, s ezt diplomáciai úton egymáshoz eljuttatják. 7. Cikk A jelen Egyezményt meg kell erõsíteni. A megerõsítõ okiratokat Conakryban kell kicserélni. Az Egyezmény a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A jelen Egyezmény hatályban marad attól a naptól számított hat hónap elteltéig, amikor az Egyezmény felmondására irányuló szándékát a Magas Szerzõdõ Felek valamelyike írásban közli. A jelen Egyezmény Conakryban, az 1960. évi január hó 12. napján készült, két eredeti példányban, magyar és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Ennek hiteléül a Magas Szerzõdõ Felek Meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecséttel látták el.

2008/69. szám

mûködési egyezmény kihirdetésérõl szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Kulturális Együttmûködési Egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Indiai Köztársaság Kormányai között A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indiai Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatokat erõsítsék, közöttük a kulturális kapcsolatokat elõmozdítsák és oktatási, szociális és kulturális téren a kölcsönös együttmûködést fejlesszék, elhatározták, hogy Kulturális Együttmûködési Egyezményt kötnek, és ebbõl a célból kinevezték meghatalmazottaikat, akik megbízóleveleiket kicserélték, azokat kellõ alakban kiállítottnak találták és megállapodtak a következõkben:

(Aláírások)” I. Cikk 3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és a sportpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 109/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indiai Köztársaság Kormánya között New Delhiben, az 1962. évi március hó 30. napján kötött kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1963. április 25-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

A Szerzõdõ Felek kifejezik azt az óhajukat, hogy támogassák és elõmozdítsák együttmûködésüket a kultúra, a tudomány, az oktatás, az irodalom és a mûvészet területén. II. Cikk A Szerzõdõ Felek a rendelkezésükre álló pénzügyi források keretén belül minden lehetõ módon elõmozdítják a szoros együttmûködés fejlesztését, a két ország kulturális, tudományos, mûvészeti, oktatási, egészségügyi, sport és más hasonló intézményei között, különösen a) a kultúra és a mûvészetek mûvelõinek, professzoroknak, tudósoknak, oktatóknak és tanulóknak cseréje; b) mindkét ország oktatási és kulturális tevékenységét bemutató kiállítások szervezése, színházi és táncelõadások, filmbemutatók és zenei hangversenyek rendezése; c) tudományos, irodalmi és mûvészeti értékû könyvek, folyóiratok és más kiadványok fordítása és cseréje; d) tudományos, mûvészeti, irodalmi stb. tárgyú filmek, filmhíradók, hanglemezek, fényképes és írott anyagok cseréje; e) sport és atlétikai csapatok kölcsönös látogatása által. III. Cikk

1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indiai Köztársaság Kormánya között New Delhiben, az 1962. évi március hó 30. napján kötött kulturális együtt-

A Szerzõdõ Felek vizsgálat tárgyává teszik, hogy országaikban külön megállapodás alapján és az országaikban érvényben levõ törvények szerint kulturális intézményeket létesítsenek.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY IV. Cikk

A Szerzõdõ Felek felajánlják jószolgálataikat annak megkönnyítése érdekében, hogy a két országban levõ egyetemek és más oktatási intézmények az általuk adott tudományos képesítést, diplomát és bizonyítványt az országaikban érvényes törvények szerint kölcsönösen elismerjék. V. Cikk Ez az Egyezmény azon a napon lép életbe, amelyen a ratifikációs okmányokat kicserélik. Az okmányok kicserélése a lehetõ legrövidebb idõn belül Budapesten történik. Az Egyezmény öt évig érvényes és öt év után is érvényben marad mindaddig, amíg bármely Fél által írásban közölt legalább hat hónapra szóló felmondással meg nem szûnik. Ennek tanúsításául a fent nevezett Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták magyar, hindi és angol nyelven, készült két-két példányban. Mindegyik példány egyformán hiteles, kétség esetén azonban az angol szöveg az irányadó. New Delhi, ezerkilencszázhatvankettõ év március harmincadikán. (Aláírások)”

3993

április hó 11. napján aláírt kulturális egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Kulturális egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság Kormánya között A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya azon óhajuknak adva kifejezést, hogy erõsítsék a két ország közötti együttmûködést az oktatásügy, a tudomány és a kultúra területén és elmélyítsék a két nép baráti kapcsolatait, a jelen egyezmény megkötését határozták el, s kinevezték e célból alulírott meghatalmazottaikat, akik kormányaik által erre kellõen felhatalmazva az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikkely A Szerzõdõ Felek elõsegítik az országaikban mûködõ egyetemi tanárok, valamint más oktatásügyi intézmények tanárainak cseréjét.

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter és a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

A Kormány 110/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1959. évi április hó 11. napján aláírt kulturális egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1959. november 10-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

2. Cikkely Mindkét Szerzõdõ Fél a) elõsegíti egyetemein és más oktatási intézményeiben a másik Fél országa nyelvének, irodalmának és történelmének oktatását, b) biztosítja, hogy az országának oktatásügyi intézményeiben használt történelem és földrajz tankönyvek lehetõleg világos képet adjanak a hallgatóknak a másik fél országáról. 3. Cikkely A Szerzõdõ Felek a lehetõségek figyelembevételével ösztöndíjakat adnak a másik Fél állampolgárai számára tanulmányok folytatása, a szükséges diplomák vagy tudományos fokozatok megszerzése, kutatómunka és mûszaki képzés céljából. Egyetemeiken és más intézményeikben ugyanakkor meghatározott számú helyet biztosítanak olyan hallgatók számára, akik saját költségükön vagy kormányuk költségén kívánnak tanulmányokat folytatni.

1. §

4. Cikkely

A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1959. évi

A Szerzõdõ Felek elõsegítik, hogy a másik Fél országában megjelent fontos mûveket saját országuk nyelvére

3994

MAGYAR KÖZLÖNY

lefordítsák és kiadják. Támogatják könyvek, folyóiratok és más kiadványok, régiségek – így például másolatok, öntvények – cseréjét, archeológiai expedíciók szervezését és archeológusok kölcsönös látogatását – az illetékes intézményekre vonatkozó fennálló rendeletek és jogszabályok figyelembevételével.

5. Cikkely

2008/69. szám 11. Cikkely

Mindkét Szerzõdõ Fél gondosan tanulmányozni fogja annak lehetõségét, hogy elismerje a másik Fél országában mûködõ intézmények által kiadott tudományos fokozatok és diplomák egyenértékûségét.

12. Cikkely

A Szerzõdõ Felek díjakat adhatnak olyan szerzõknek és fordítóknak, akik munkásságukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy népük megismerje a másik Fél országának tudományos, kulturális és mûvészeti eredményeit.

A Szerzõdõ Felek elõsegítik sportversenyek kölcsönös rendezését és testnevelési szakemberek cseréjét, valamint az ifjúsági szervezetek közötti együttmûködést.

6. Cikkely

13. Cikkely

A Szerzõdõ Felek elõsegítik a) tudományos és mûvészeti kiállítások, valamint dokumentációs anyagok cseréjét, b) a tudományos, kulturális és mûvészeti intézmények – például egyetemek, nemzeti könyvtárak, múzeumok – közötti együttmûködést.

Jelen egyezményben foglaltak végrehajtása és a kulturális együttmûködés munkatervének kidolgozása céljából a Szerzõdõ Felek Magyar–Iraki Vegyesbizottságot alakítanak. A Vegyesbizottság szükség szerint, de legalább kétévenként egyszer felváltva Budapesten vagy Bagdadban ülésezik; tagjai annak a kormánynak képviselõi, melynek országában az ülést tartják és a másik Fél nagykövetségének képviselõi vagy meghatalmazott küldöttei.

7. Cikkely A Szerzõdõ Felek kulturális központokat létesíthetnek a másik Fél országában saját országuk tudományos és kulturális fejlõdésének ismertetése céljából.

14. Cikkely Jelen egyezmény végrehajtása során felmerülõ pénzügyi kérdéseket a Szerzõdõ Felek a kulturális együttmûködés munkatervének elkészítésekor rendezik.

8. Cikkely A Szerzõdõ Felek minden rendelkezésükre álló eszközzel elõsegítik mûvészeti kiállítások, film- és színházi bemutatók, rádió- és televíziós programok, koncertek cseréjét; fenti célból a két ország illetékes szervei esetenként külön megállapodást kötnek.

9. Cikkely A személyes kapcsolatokon alapuló tapasztalatcsere elõsegítése érdekében a Szerzõdõ Felek lehetõségeik keretein belül támogatják kulturális, egészségügyi és más szakmai delegációk, valamint egyének kölcsönös látogatását.

10. Cikkely Mindkét Szerzõdõ Fél elõsegíti, hogy országában a sajtó, rádió, televízió, film, valamint elõadások útján tájékoztassa a lakosságot a másik Fél országáról.

15. Cikkely A jelen egyezményt a legrövidebb idõn belül ratifikálni fogják és az a ratifikációs okmányok Bagdadban történõ kicserélésének napján lép életbe. Az egyezmény érvényben marad attól számított hat hónapig, amikor a Szerzõdõ Felek egyike a másik Felet annak felmondására irányuló szándékáról írásban értesíti. Ennek hiteléül az alulírott Meghatalmazottak illetékes kormányaik által erre szabályszerûen felhatalmazva a jelen egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. Készült Budapesten, 1959. április 11-én, két-két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven; mindhárom példány egyformán hiteles. A magyar és az arab szövegek eltérõ értelmezése esetén az angol szöveg irányadó. (Aláírások)”

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 3. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és a sportpolitikáért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

3995

ményeirõl abból a célból, hogy azokat mindkét szerzõdõ ország rádiója és televíziója ismertesse.

2. Cikk A kicserélésre kerülõ anyagoknak írásban angol nyelvû fordításban, magnetofonszalagon vagy mozifilm formájában kell készülniök. A szerzõk, gyártásvezetõk vagy elõadómûvészek rövid életrajzát csatolni kell a kicserélésre kerülõ anyagokhoz.

3. Cikk

A Kormány 111/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság között a Rádió, Televízió, Film, Színházmûvészet és Hírszolgálat területén való együttmûködés tárgyában, Bagdadban, 1961. október 11-én létrejött egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1962. április 9-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság között a Rádió, Televízió, Film, Színházmûvészet és Hírszolgálat területén való együttmûködés tárgyában, Bagdadban, 1961. október 11-én létrejött Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság között a Rádió, Televízió, Film, Színházmûvészet és Hírszolgálat területén való együttmûködésre

A két Fél megállapodott abban, hogy háromhavonta legalább egyszer zenei felvételeket cserél egymással. Egyéb zenei irodalmat, valamint a rádiót és televíziót érintõ minden anyagot kérésre juttatnak el egymásnak.

4. Cikk A két szerzõdõ Fél megállapodott abban, hogy egymás nemzeti ünnepe alkalmából külön, legalább fél óra idõtartamú mûsort készítenek a rádióban vagy televízióban történõ kölcsönös bemutatás céljából. Ezeket a mûsoranyagokat a nemzeti ünnep idõpontja elõtt legalább négy héttel kell elõkészíteni és megküldeni.

5. Cikk Mindkét Fél utazásokat szervez megbízottai számára a másik ország rádió- és televízió-létesítményeinek meglátogatása céljából. Az utazási költségeket a küldõ ország fedezi. Az étkezés, a tartózkodás, az orvosi ellátás, valamint az országon belüli utazás költségeit a vendéglátó ország fedezi. A kiküldendõ személyek számát és látogatásuk idõtartamát a szerzõdõ Felek alkalmanként állapítják meg.

6. Cikk A Magyar Népköztársaság és az Iraki Köztársaság népei baráti kapcsolatainak erõsítésére, valamint együttmûködés elõmozdítására a rádió és televízió, film, színházmûvészet és hírszolgálat területén a két Fél kormánya egyezmény megkötését határozta el, s kinevezték e célból meghatalmazott képviselõiket.

A két Fél együttmûködést tart fenn, a rádió és televízió nemzetközi vonatkozásaiban és a kölcsönös érdekeket szem elõtt tartva megadják egymásnak a szükséges támogatást.

1. Cikk

7. Cikk

A szerzõdõ Felek megállapodtak abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást országaik és népeik elért ered-

A két Fél elõsegíti a technikai együttmûködés fenntartását az Iraki Tájékoztatásügyi Minisztérium Film- és

3996

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

Színházi Fõigazgatósága és a megfelelõ magyar szervek között az alábbiak szerint: a) a két Fél külön megállapodás alapján film- és színházi fesztiválokat szervez; b) a két Fél kedvezõ lehetõségeket biztosít az egymás országában bemutatásra vagy televíziós közvetítésre kerülõ játékfilmek cseréjéhez; c) mindkét ország ösztöndíjakat biztosít a másik ország állampolgárainak film- és színházmûvészeti tanulmányok végzéséhez és megkönnyíti egyetemi és technikumi felvételüket.

Kelt Bagdadban, 1961. október 11-én, magyar, arab és angol nyelven; mind a három nyelvû példány egyaránt hiteles; kétség esetén az angol nyelvû szöveg az irányadó.

8. Cikk

Gyurcsány Ferenc s. k.,

(Aláírások)” 3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a kultúráért felelõs miniszter és az audiovizuális politikáért felelõs miniszter gondoskodik. miniszterelnök

A két szerzõdõ Fél megállapodott abban, hogy megerõsítik a) az együttmûködést a Magyar Távirati Iroda (MTI) és az Iraki Hírügynökség között a híranyagok kicserélése és terjesztése terén a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel. A Felek kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a távgépírás és hírterjesztés eszközeinek fejlesztésében, és elsõbbséget biztosítanak egymás híreinek a sajtóhoz és a rádióhoz való eljuttatása terén, továbbá kedvezményeket adnak a két hírügynökség tudósítóinak; b) a két Fél kölcsönös látogatásokat szervez a szerzõdõ országok hírügynökségeinek képviselõi számára és ösztöndíjakat ad nekik a hírközlés, hírterjesztés, távgépírás és ezek fejlesztési módszereiben való továbbképzés céljából; c) a fenti pontok végrehajtásának részletkérdéseiben a két Fél elõzetesen megállapodik.

9. Cikk A jelen egyezmény évi végrehajtási tervének kidolgozása céljából a két szerzõdõ fél Budapesten vagy Bagdadban találkozik. A munkaterv egyeztetése levelezés útján is történhet.

10. Cikk A jelen egyezményt ratifikálni kell és a megerõsítõ okiratokat a lehetõ legrövidebb idõn belül ki kell cserélni Bagdadban. Az egyezmény a megerõsítõ okiratok kicserélésének idõpontjában lép életbe. Az egyezmény egy évig lesz érvényben és hasonló egyéves idõtartamokra megújítható, hacsak a Felek egyike az egyezmény lejárta elõtt három hónappal diplomáciai úton írásban nem jelenti be annak felmondását. A két szerzõdõ Félnek bármikor jogában áll, hogy az egyezmény elõírásai módosításának lehetõségeirõl egymással írásban tanácskozzék.

A Kormány 112/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselõháza Végrehajtó Tanácsa között a tudományos, oktatási és kulturális együttmûködésrõl Belgrádban, 1986. március 24-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1986. szeptember 23-án nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselõháza Végrehajtó Tanácsa között Belgrádban, 1986. március 24-én aláírt tudományos, oktatási és kulturális együttmûködési egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti. 2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselõháza Szövetségi Végrehajtó Tanács között a tudományos, az oktatási és a kulturális együttmûködésrõl A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselõháza Szö-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

vetségi Végrehajtó Tanács, a továbbiakban: Szerzõdõ Felek, törekedve a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei közötti barátság továbbfejlesztésére, abban a meggyõzõdésben, hogy a tudományos, oktatási és a kulturális együttmûködés hozzájárul a kölcsönös megértéshez, a két ország népei és nemzetiségei közötti jószomszédi kapcsolatok és barátság fejlesztéséhez, a helsinki Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záródokumentuma szellemében tevékenykedve, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a tudományos, mûvelõdésügyi és kulturális együttmûködésrõl 1963. október 15-én megkötött egyezmény alapján folytatott együttmûködés eredményeibõl és gazdag tapasztalataiból kiindulva, elhatározták, hogy egyezményt kötnek a tudományos, oktatási és kulturális együttmûködésrõl és ebbõl a célból az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk A Szerzõdõ Felek ösztönzik és elõsegítik a tudományos, az oktatási, a kulturális, a tájékoztatási, a testnevelési és sportegyüttmûködés további fejlõdését, az állami szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlõség és kölcsönösség tiszteletben tartása alapján, a két országban hatályban levõ törvényekkel és más rendelkezésekkel összhangban.

2. Cikk A Szerzõdõ Felek ösztönzik a tudományos akadémiák, a tudományos intézetek és más, tudományos kérdésekkel foglalkozó szervezetek közötti együttmûködést. A Szerzõdõ Felek ebbõl a célból elõsegítik: – a tudományos munkákról, a tudományos kutatások eredményeirõl szóló publikációk és információk, valamint a tudományos kutatómunka szervezésében és irányításában alkalmazott módszerekrõl szóló információk cseréjét; – a kölcsönös érdekeket kifejezõ közös tudományos kutatásokat; – a két ország érdekeit szem elõtt tartva – a tudósok kölcsönös részvételét a két országban szervezett kongresszusokon, szimpóziumokon és szemináriumokon; – tudósok és szakemberek cseréjét, a jobb, kölcsönös megismerés érdekében; – a fiatal tudósok cseréjét továbbképzésük céljából; – a történész vegyesbizottság munkáját; – a tudományos együttmûködés olyan egyéb formáit is, amelyek a két ország közötti tudományos együttmûködés és a tudományok további fejlõdése szempontjából hasznosak.

3997 3. Cikk

A Szerzõdõ Felek ösztönzik az oktatásért felelõs irányító szerveik és szervezeteik, a felsõoktatási, a középfokú és az általános oktatási intézményeik, valamint az oktatás más területein mûködõ szervezeteik közötti együttmûködés fejlesztését és elmélyítését. Ebbõl a célból ösztönzik: – szakemberek és elõadók cseréjét továbbképzés, szakosodás, tapasztalatok tanulmányozása és cseréje, elõadások tartása, konzultációk és más, a tudományos munkához szükséges anyaggyûjtés céljából; – egyetemi hallgatók és ösztöndíjak cseréjét a két ország megfelelõ oktatási és tudományos intézményeiben, nappali szakosító és posztgraduális képzésen; – ösztöndíjak cseréjét a másik ország népei nyelvének és irodalmának tanfolyamain részt vevõ tanárok és hallgatók részére; – a kölcsönös részvételt a két országban megtartott, az oktatással kapcsolatos szakmai szemináriumokon és más találkozókon; – az oktatás területén meglévõ egyéb olyan együttmûködési formákat, amelyek hasznosak a két ország oktatási rendszereinek fejlõdése és továbbfejlesztése, valamint a két országnak e területre vonatkozó együttmûködése fejlõdésének szempontjából.

4. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a két ország népei nyelve és irodalma tanulmányozásának továbbfejlesztését és tökéletesítését a két ország felsõoktatási intézményeiben és tudományos intézeteiben. Ebbõl a célból elõsegítik: – lektorok küldését az egyetemekre és más felsõoktatási intézményekbe; – a másik ország népei nyelvének és irodalmának tanulmányozásához szükséges anyagok és publikációk, könyvek, folyóiratok és lapok cseréjét; – a tudósok, tanárok, elõadók és más szakemberek cseréjét a másik ország népei nyelvével és irodalmával kapcsolatos elõadások megtartása céljából; – a tudományos kutatómunka folytatását a két ország népei nyelvének és irodalmának tárgykörében.

5. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják tankönyvek és kézikönyvek, valamint más iskolai tananyagok kiadásának területén megvalósuló együttmûködést, amelyek a két ország nyelve, irodalma, történelme, földrajza, kultúrája és mûvészete tanulmányozására szolgálnak. A Felek támogatják oktatófilmek és más oktatási segédeszközök cseréjét.

3998

MAGYAR KÖZLÖNY 6. Cikk

A Szerzõdõ Felek egymás kulturális és mûvészeti vívmányainak jobb kölcsönös megismerése céljából támogatják a kulturális és mûvészeti szervezetek, a mûvészeti szövetségek, a színházak, a múzeumok, a képtárak, a levéltárak, a könyvtárak, a kiadói és filmszervek, valamint a mûemlékvédelmi intézmények közötti együttmûködés fejlesztését és elmélyítését. A Felek ebbõl a célból elõsegítik: – a két ország kulturális eredményei bemutatásának megszervezését; – zenei együttesek és színházi társulatok, valamint szólisták vendégszereplését a kölcsönösség alapján; – a mûvészet és a kultúra más területeit bemutató kiállítások kölcsönös szervezését; – filmrendezvények kölcsönös szervezését és a másik ország filmjeinek bemutatását, filmek közös gyártását; – a szépirodalom, valamint a másik ország kultúrájával és mûvészetével foglalkozó mûvek fordítását; – kulturális és mûvészeti könyvek és más kiadványok cseréjét; – levéltári anyagok és dokumentumok fotókópiáinak és mikrofilmjeinek cseréjét; – a tapasztalatok cseréjét és a jobb, kölcsönös megismerést az irodalom és a kiadói tevékenység területén; – a másik ország szerzõi, zenei és színpadi alkotásainak bemutatását; – az alkotók kölcsönösségi alapon való részvételét a két országban szervezett kulturális és mûvészeti seregszemléken; – a történelmi és kulturális emlékek, különösen a két ország népei történelmével és kulturális életével kapcsolatos mûemlékek védelmével és tanulmányozásával foglalkozó szervezetek együttmûködését, valamint szakemberek cseréjét; – az együttmûködés más formáit, amelyek a két ország kultúrájának fejlõdése és a kulturális csere kiszélesítése szempontjából hasznosak.

2008/69. szám

séget, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élõ magyar nemzetiséget érintõ oktatási és kulturális területen, különös tekintettel a nemzetiségiek nyelvén folyó tanítás fejlesztésére.

9. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a két ország szerzõi jogvédõ hivatalainak közvetlen együttmûködését.

10. Cikk A Szerzõdõ Felek ösztönzik a hírügynökségek, az újságíró-szövetségek, a sajtóorgánumok, a televízió- és rádiószervezeteik közötti együttmûködés továbbfejlesztését, az általuk megkötött közvetlen megállapodások alapján.

11. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják az együttmûködés továbbfejlesztését a testnevelés és a sport területén, valamint elõsegítik a sportszervek és a sportegyesületek közötti közvetlen kapcsolatokat és tapasztalatcserét.

12. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között 1978. június 29-én aláírt, a Kulturális Vegyesbizottság alapításáról szóló egyezmény alapján mûködõ Kulturális Vegyesbizottság további munkáját és tevékenységét.

13. Cikk 7. Cikk A Szerzõdõ Felek ösztönzik levéltári szakemberek cseréjét az országaik érvényes elõírásaival összhangban, a levéltári tudományos kutatásokat, a levéltári adatok, mikrofilmek és anyagok másolatainak tudományos célú cseréjét, különösen, amelyek a két ország népei történelmére vonatkoznak.

A Szerzõdõ Felek az Egyezmény végrehajtásának céljából rendszeresen kidolgozzák az együttmûködés munkaterveit. Ezek a munkatervek meghatározzák az egyes akciók pénzügyi és egyéb feltételeit. A munkaterveket a Szerzõdõ Felek meghatalmazott képviselõi írják alá, felváltva Budapesten és Belgrádban.

14. Cikk 8. Cikk A Szerzõdõ Felek ösztönzik az együttmûködést a két ország illetékes szervei és szervezetei között a Magyar Népköztársaságban élõ horvát, szerb és szlovén nemzeti-

Az Egyezmény hatálybalépésével hatályát veszti a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti 1963. október 15-én Belgrádban aláírt tudományos, mûvelõdésügyi és kulturális együttmûködési egyezmény.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között 1963. október 15-én kötött egyezmény alapján létrejött megállapodások és munkatervek továbbra is érvényben maradnak, ha nem mondanak ellent az Egyezményben foglalt rendelkezéseknek. 15. Cikk Az Egyezmény öt évig marad hatályban és hatálya hallgatólagosan további öt évre meghosszabbodik, ha a Szerzõdõ Felek egyike a határidõ lejárta elõtt 6 hónappal az Egyezmény felmondására vonatkozó szándékáról a másik Felet írásos formában nem értesíti. 16. Cikk Az Egyezményt a Szerzõdõ Felek alkotmányos elõírásai szerint jóvá kell hagyni és az a jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltás napján lép hatályba. Készült Belgrádban, 1986. év március hó 24. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és szerb-horvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások)”

3999

ban, az 1978. március 16-án aláírt kulturális együttmûködési egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Kulturális együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija attól az óhajtól vezettetve, hogy fejlesszék országaik között az együttmûködést a kultúra, a tudomány, az oktatás, a mûvészet és a sport területén, hozzájárulva ezzel a népeik közti barátság és megértés elmélyítéséhez, az egyenlõség, a szuverenitás tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján elhatározták jelen egyezmény megkötését és e célból kijelölték meghatalmazottaikat, akik jó és kellõ alakban talált meghatalmazásuk kicserélése után a következõkben állapodtak meg:

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és a tudománypolitika koordinációjáért felelõs miniszter gondoskodik.

1. Cikk A Szerzõdõ Felek elhatározták, hogy elõsegítenek minden olyan tevékenységet, amely hozzájárul egymás kultúrájának és a két ország tudományos, nevelési, mûvészeti és sporteredményeinek jobb megismeréséhez.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2. Cikk

A Kormány 113/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija között Tripoliban, az 1978. március 16-án aláírt kulturális együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1981. október 27-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija között Tripoli-

A Szerzõdõ Felek támogatják a kulturális, tudományos, nevelési és mûvészeti, valamint sportszervezeteik és intézményeik közötti kapcsolatok kiépítését és fejlesztését. Elõsegítik a tapasztalatok és információk cseréjét, a kultúra, a tudomány, a mûvészet és a sport területén, abból a célból, hogy jobban megismertessék egymással a két nép életét. Ennek érdekében támogatják egyetemi és fõiskolai oktatók, tudósok, oktatási szakemberek, a kultúra és a mûvészetek és a sport képviselõinek cseréjét.

3. Cikk A Szerzõdõ Felek a másik fél kérésére kölcsönösen tanulmányi és továbbképzési ösztöndíjakat ajánlanak fel elméleti és gyakorlati tanulmányok folytatására, valamint tudományos kutatómunka céljából.

4000

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

4. Cikk

11. Cikk

A Szerzõdõ Felek megvizsgálják, hogy a két országban kiadott iskolai bizonyítványokat, fõiskolai és egyetemi diplomákat, és tudományos fokozatokat milyen feltételek mellett ismerik el egyenértékûnek abból a célból, hogy azokat kölcsönösen elismerjék és errõl külön egyezményt kössenek.

A két Szerzõdõ Fél elõsegíti a két ország Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Nemzeti Bizottsága közötti kapcsolatok felvételét és erõsítését.

5. Cikk

12. Cikk

Mindkét Szerzõdõ Fél figyelemmel kíséri azt, hogy a használatukban levõ tankönyvek kulturális, történelmi és földrajzi kérdésekben hiteles képet adjanak a másik Szerzõdõ Fél országáról.

6. Cikk A Szerzõdõ Felek oktatási és kulturális intézményeik útján kölcsönösen megkönnyítik a másik ország irodalmának, történelmének, földrajzának és kultúrájának jobb megismerését. Ebbõl a célból mindkét Fél kölcsönösen tájékoztató anyagokat bocsát egymás rendelkezésére.

7. Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a muzeológusok és régészeti szakemberek közötti együttmûködést és ehhez a két ország törvényei és rendelkezései keretében megadják a lehetséges kedvezményeket.

8. Cikk Mindkét Szerzõdõ Fél támogatja a másik Fél által kiadott könyvek és folyóiratok cseréjét, fordítását és terjesztését a kultúra, a mûvészet, a tudomány, az oktatás, az egészségügy és a sport területén.

A Szerzõdõ Felek jelen egyezmény végrehajtására munkatervekben állapodnak meg. Ezek a munkatervek tartalmazzák a kulturális és tudományos cserék minden részletét. A pénzügyi feltételeket a Szerzõdõ Felek a kölcsönösség elve alapján a munkatervben rögzítik, amennyiben a feltételekrõl külön egyezmény nem határoz.

13. Cikk Ezt az Egyezményt mindkét Szerzõdõ Fél az alkotmányos elõírásoknak megfelelõen megerõsíti. Az Egyezmény a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A jelen Egyezmény ötéves idõtartamra köttetett. Ennek az idõszaknak az elteltével mindenkor további ötéves idõtartamra hallgatólagos meghosszabbítással hatályban marad mindaddig, amíg valamelyik Szerzõdõ Fél hat hónappal a lejárat elõtt fel nem mondja. Készült Tripoliban, 1978. március 16-án, két eredeti példányban, magyar, arab és angol nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles. A szövegek eltérõ értelmezése esetén az angol szöveg az irányadó. (Aláírások)”

9. Cikk A Szerzõdõ Felek elõmozdítják mûvészeti kiállítások, színházi társulatok, zenekarok, népi együttesek cseréjét. Támogatják ezenkívül kulturális rendezvények és konferenciák megrendezését, valamint a másik Fél filmjeinek bemutatását, filmforgatás területén szakértõk cseréjét.

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért és a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik.

10. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik országaik rádió és televíziói között a közvetlen kapcsolatokat.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány 114/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1969. évi május hó 28. napján aláírt tudományos és mûszaki együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1972. március 12-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1969. évi május hó 28. napján aláírt tudományos és mûszaki együttmûködési egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Tudományos és mûszaki együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, attól az óhajtól vezérelve, hogy fejlesszék a két állam kapcsolatait a tudomány és a technika területén, abban a meggyõzõdésben, hogy ez az együttmûködés hozzájárul a két állam jószomszédi kapcsolatainak megszilárdításához, a következõkben állapodtak meg: 1. Cikk A Szerzõdõ Felek kinyilatkoztatják, hogy támogatják és megszilárdítják a két állam tudományos és mûszaki együttmûködését. Egyetértésben meghatározzák ennek az együttmûködésnek a területeit, számbavéve a tudósok és egyéb szakemberek tapasztalatait, valamint az egyes területeken adódó lehetõségeket.

2. Cikk (1) A Szerzõdõ Felek az 1. Cikkben foglalt tudományos és mûszaki együttmûködés fejlesztése és kibõvítése céljából különösen támogatják: a) a tudományos és mûszaki dokumentációs anyagok cseréjét a megfelelõ intézmények között;

4001

b) tudósok és egyéb szakemberek kölcsönös látogatásait, tanulmányútjait és konzultációit, tapasztalatcsere céljából; c) tudományos és mûszaki szakemberek rövid idõtartamú látogatásainak kölcsönös megszervezését; d) tudományos és mûszaki tanfolyamok, konferenciák és egyéb kollokviumok szervezését, valamint egymás tudósainak és szakembereinek ezeken való részvételét; e) tudományos és mûszaki filmek közös gyártását és cseréjét; f) tudományos és mûszaki kiállítások és bemutatók rendezését, nem kereskedelmi alapon; g) az ipari kooperáció tudományos-mûszaki feltételeinek kidolgozását. (2) A Szerzõdõ Felek az 1. Cikk szellemében támogatják ezen kívül ösztöndíjak adományozását egymás egyetemein, egyéb felsõoktatási intézményeiben, valamint kutatóintézeteiben folytatandó tanulmányok és gyakorlat céljából.

3. Cikk (1) A Szerzõdõ Felek támogatják az Egyezmény végrehajtása során létrejövõ közvetlen kapcsolatokat és együttmûködést, valamint különmegállapodások kötését a két állam tudományos és mûszaki intézményei között. (2) A Szerzõdõ Felek az ilyen jellegû különmegállapodások megkötésérõl esetenként tájékoztatják egymást.

4. Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik egymás tudományos és mûszaki könyveinek, publikációinak terjesztését.

5. Cikk Mindkét Szerzõdõ Fél biztosítja állama területén a másik Szerzõdõ Fél államából az Egyezmény rendelkezései alapján érkezõ küldöttek zavartalan mûködését, a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül.

6. Cikk Ez az Egyezmény nem zárja ki más megállapodások létrejöttét a Szerzõdõ Felek, valamint a megfelelõ intézmények között. 7. Cikk (1) A Szerzõdõ Felek három-három képviselõjébõl Magyar–Osztrák Tudományos és Mûszaki Vegyes Bizott-

4002

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

ság alakul abból a célból, hogy az Egyezmény végrehajtása érdekében megfelelõ intézkedéseket javasoljon, ideértve az idõszakos munkaprogramok kidolgozását, és hogy figyelemmel kísérje ezek végrehajtását.

A Kormány 115/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete

(2) A Vegyes Bizottság elvben évenként, de legalább kétévenként felváltva ülésezik Budapesten és Bécsben, éspedig elsõ alkalommal Budapesten. A Bizottságnak bármely Szerzõdõ Fél kívánságára, ennek közlésétõl számított három hónapon belül ülést kell tartania.

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1976. évi május hó 19. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl

(3) A Vegyes Bizottság tagjainak nevét esetenként diplomáciai úton közlik.

(Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1977. november 12-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.)

(4) A Vegyes Bizottság üléseire szakértõk is meghívhatók.

1. §

8. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erõsíteni. Az Egyezmény harminc nappal a megerõsítõ okiratok kicserélése után lép hatályba.

A Kormány a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1976. évi május hó 19. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:

9. Cikk

Ezt az Egyezményt öt évre kötötték. Amennyiben valamelyik Szerzõdõ Fél a három hónapos felmondási határidõ megtartásával diplomáciai úton azt írásban fel nem mondja, további öt-öt évre marad hatályban. Készült Bécsben, az 1969. év május hónapjának 28. napján, két-két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt kötelezõ érvényû.

(Aláírások)”

„A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság kulturális és tudományos együttmûködési egyezménye A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság annak tudatában, hogy kölcsönös kapcsolataik kedvezõ fejlõdése a kultúra, oktatás és tudomány területein is kívánatossá teszi az együttmûködés kiszélesítését, továbbá, hogy ezen az úton is hozzájáruljanak a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, valamint a két nép baráti kapcsolatainak fejlõdéséhez, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet határozatai szellemében elhatározták, hogy ezt az egyezményt megkötik, s az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk 3. §

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a tudománypolitika koordinációjáért felelõs miniszter gondoskodik.

A szerzõdõ felek az egyezmény megfelelõ rendelkezéseinek keretében támogatják az együttmûködést a kultúra és tudomány, a mûvészetek, az iskolai és iskolán kívüli nevelés, a tömegkommunikációs eszközök, a felnõttoktatás és a sport területén.

2. Cikk Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Az egyezmény célkitûzéseinek értelmében a kulturális és tudományos együttmûködés elmélyítése céljából a

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Magyar Népköztársaság Ausztriában Bécs székhellyel „Collegium Hungaricum” elnevezésû kulturális intézetet, az Osztrák Köztársaság Magyarországon Budapest székhellyel Osztrák Kultúrintézetet tart fenn. Az intézetek a szerzõdõ felek kulturális kapcsolatainak elmélyítését és az ebben az egyezményben közösen meghatározott feladatok ellátását szolgálják. E tevékenységüket az intézet helyiségeiben és a hatályos törvényes rendelkezések figyelembevételével a fogadó ország egész területén fejtik ki. Ugyanez áll e tevékenység megvalósításában a fogadó ország illetékes kulturális és tudományos intézményeinek közremûködésére. Az intézeteknek feladataik elvégzése érdekében a szerzõdõ felek hatályos jogszabályaik rendelkezéseinek keretein belül a lehetõ legnagyobb könnyítéseket biztosítják.

4003 8. Cikk

A szerzõdõ felek pedagógiai tapasztalatokat cserélnek. E célból módszertani anyagokat és szakértõket küldenek egymáshoz.

9. Cikk A szerzõdõ felek elõsegítik az együttmûködést a felnõttoktatás és a népmûvelés területén, elsõsorban dokumentációk, információs anyagok és szakemberek cseréje útján.

10. Cikk 3. Cikk A szerzõdõ felek támogatják a két ország tudományos akadémiáinak közvetlen együttmûködését.

4. Cikk A szerzõdõ felek elõsegítik tudósok, egyetemi és fõiskolai tanárok, a tudományos és fõiskolai kutatók és oktatók cseréjét és kölcsönös látogatását, valamint közös tudományos programok megvalósítását. Elõsegítik közös konferenciák és kongresszusok rendezését, valamint megkönnyítik tudósok és szakemberek részvételét a másik fél országának tudományos rendezvényein.

5. Cikk A szerzõdõ felek elõsegítik az egyetemek, fõiskolák, valamint más tudományos és kulturális intézmények tapasztalat-, információ- és publikációcseréjét.

A szerzõdõ felek kölcsönösen éves és rövidebb idõtartamú ösztöndíjakat biztosítanak az egyetemi és fõiskolai hallgatók, valamint egyetemet és fõiskolát végzettek számára legalább évi ötven nap idõtartamban.

11. Cikk Az egyezmény alapján adott ösztöndíjaknak fedezniök kell a tartózkodási költségeket (szállás, étkezés, zsebpénz), tandíjakat és a megfelelõ betegbiztosítást.

12. Cikk Az egyezmény alapján megállapított látogatások esetében a küldõ ország viseli az utazási költségeket az elsõ célállomásig és az utolsó célállomástól, a fogadó ország fizeti a tartózkodás (szállás, étkezés, zsebpénz) költségeit, valamint az esetenként megállapított belföldi utazások és a látogatás céljából adódó egyéb méltányos kiadások költségeit.

13. Cikk 6. Cikk A szerzõdõ felek elõsegítik a másik ország nyelvének tanítását és kultúrájának megismertetését. Ebbõl a célból tananyagokat bocsátanak egymás rendelkezésére, és elõsegítik szakértõk és nyelvtanárok látogatását.

A szerzõdõ felek támogatják a másik ország tudósainak és kutatóinak tevékenységét. Ennek érdekében megkönnyítik kulturális és tudományos intézményeik, könyvtáraik, levéltáraik és múzeumaik használatát.

14. Cikk 7. Cikk A szerzõdõ felek annak érdekében, hogy tankönyveikben a másik fél országát valósághûen mutassák be, szakértõi találkozókat szerveznek.

A szerzõdõ felek megvizsgálják, milyen feltételek mellett lehetséges az érettségi bizonyítványok, valamint az egyetemi és fõiskolai végzettséget igazoló diplomák, illetve tudományos fokozatok kölcsönös elismerése, valamint a felsõoktatásban eltöltött tanulmányi idõ beszámítása.

4004

MAGYAR KÖZLÖNY

Ebbõl a célból kicserélik a megfelelõ rendelkezéseiket, és szakértõi bizottságot hoznak létre az elismerés lehetõségének megtárgyalására. 15. Cikk A szerzõdõ felek támogatják a kulturális élet képviselõinek látogatását, különösen szimpozionokon, ünnepi játékokon, elõadásokon és nemzetközi versenyeken való részvétel céljából. A szerzõdõ felek támogatják a kapcsolatokat a képzõmûvészet, az elõadó-mûvészet és az építõmûvészet területén, és ennek érdekében megkönnyítik a megfelelõ egyesületek és szervezetek együttmûködését. 16. Cikk Annak érdekében, hogy fokozzák az érdeklõdést a másik ország irodalmi értékei iránt a szerzõdõ felek bátorítják egymás kiemelkedõ szépirodalmi, mûvészeti, tudományos és ismeretterjesztõ mûveinek fordítását, a kiadók, írók és fordítók rendszeres kapcsolatát, és elõsegítik az írók és fordítók kölcsönös látogatását.

17. Cikk A szerzõdõ felek ösztönzik a színházak, mûvészeti együttesek és egyes mûvészek vendégszereplését, valamint a másik ország színdarabjainak és zenemûveinek bemutatását.

2008/69. szám 21. Cikk

A szerzõdõ felek ösztönzik a „Magyar Rádió és Televízió” és az „Österreichischer Rundfunk” közvetlen együttmûködésének bõvítését.

22. Cikk A szerzõdõ felek üdvözlik országaik UNESCO-Bizottságának együttmûködését.

23. Cikk A szerzõdõ felek ösztönzik a sportkapcsolatok fejlesztését.

24. Cikk A szerzõdõ felek ösztönzik az illetékes idegenforgalmi szervezetek együttmûködésének kiépítését.

25. Cikk Az egyezmény nem érinti a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság 1969. évi május hó 28. napján Bécsben aláírt tudományos és mûszaki egyezményének rendelkezéseit.

18. Cikk

26. Cikk

A szerzõdõ felek támogatják filmek, valamint más audiovizuális eszközök nem kereskedelmi alapon történõ cseréjét, üdvözlik játék- és dokumentumfilmek közös gyártását.

Az egyezmény végrehajtása érdekében a szerzõdõ felek Vegyesbizottságot hoznak létre. A Vegyesbizottság a szerzõdõ felek három-három képviselõjébõl áll; legalább három évenként – váltakozva Magyarországon és Ausztriában – összeül; megállapítja a kitûzött feladatok végrehajtásának helyzetét; javaslatot tesz a szerzõdõ felek kormányainak az egyezmény végrehajtására szolgáló munkatervekre. A Vegyesbizottság tagjainak nevét diplomáciai úton közlik. A Vegyesbizottság üléseire szakértõk is meghívhatók.

19. Cikk A szerzõdõ felek támogatják kulturális, mûvészeti és könyvkiállítások kölcsönös rendezését. A küldõ ország viseli az elõkészítés, valamint a fogadó ország elsõ rendeltetési helyéig és az utolsó rendeltetési helyérõl a szállítás költségeit, és felelõsséget vállal a kiállított tárgyak biztosításáért. A fogadó ország visel minden egyéb költséget.

20. Cikk A szerzõdõ felek támogatják a két ország határmenti területeinek kulturális és tudományos kapcsolatait.

27. Cikk Ezt az egyezményt a szerzõdõ felek határozatlan idõre kötik, és azt diplomáciai úton mindegyikük bármikor felmondhatja. Az egyezmény felmondása hat hónappal azután lép hatályba, hogy a másik fél az errõl szóló jegyzéket kézhez veszi.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 28. Cikk

Ezt az egyezményt meg kell erõsíteni, és az a megerõsítõ okmányok kicserélése után hatvan nappal lép hatályba. Ennek hiteléül alulírott meghatalmazottak ezt az egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. Készült Bécsben, 1976. május 19-én, két eredeti példányban, magyar és német nyelven. Mindkét nyelvû példány egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. §

4005

„CONVENIO DE COOPERACIÓN CULTURAL Y CIENTIFICA ENTRE EL GOBIERNO DE LA REPUBLICA POPULAR DE HUNGRIA Y EL GOBIERNO DE LA REPUBLICA DE PANAMA El Gobierno de la República Popular de Hungría y el Gobier-no de la República de Panama, animados por el deseo de pro- mover la cooperación en el ámbito de la cultura, la ciencia y la educación, el arte y el deporte, y para fortalecer los lazos existentes entre los pueblos de los dos países, sobre la base de la comprensión mutua y el respeto de los principios de la soberanía de cada una de las Partes, y de la no intervención en los asuntos internos, han decidido celebrar el presente Convenio, designando para ese fin sus Plenipoten-ciarios, que han sido hallados en buena y debida forma, convienen en lo siguiente:

(1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért és a kultúráért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Articulo I Las Partes se comprometen a promover toda actividad que pueda contribuir al mejor conocimiento y desarrollo de la educación y la cultura de sus respectivos países.

Articulo II

A Kormány 116/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Panamai Köztársaság Kormánya között Panamavárosban, az 1976. évi október hó 17. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1979. február 23-án nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Panamai Köztársaság Kormánya között Panamavárosban, az 1976. évi október hó 17. napján aláírt kulturális és tudományos együttmûködési egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles spanyol nyelvû szövege és annak hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

Las Partes apoyarán el establecimiento de relaciones entre sus respectivas organizaciones e instituciones culturales, científicas y educativas. Promoverán el intercambio de experiencias e informaciones en el ámbito de la cultura, la ciencia, la educación, el arte y el deporte, con el fin de lograr un mejor conocimiento de sus respectivos pueblos. Para ello estimularán el intercambio de profesores, hombres de ciencia, especialistas en educación y representantes de la cultura.

Articulo III Las Partes se ofrecerán recíprocamente becas para estudios superiores, de postgrado, en los aspectos teoricos, prácticos y de investigación educativa, científica, tecnologica y cultural, utilizándose para ellos los canales oficialmente establecidos.

Articulo IV Las Partes estudiarán las condiciones sobre las cuales pudieran reconocer como equivalente los títulos profesionales y académicos otorgados en sus respectivos países, con miras al mutuo reconocimiento de los mismos y a la celebración de un Convenio especial al respecto.

4006

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

Articulo V

Articulo XII

Las Partes procurarán que los textos escolares en sus países presenten en forma correcta y fiel los aspectos culturales, históricos y geográficos de sus respectivos países.

Para la aplicación del presente Convenio se crean dos Comisiones Mixtas, una con sede en Panama y la otra en Budapest, integradas por los representantes que designen los respectivos Gobiernos. Estas Comisiones se reunirán por lo menos cada dos anos para elaborar y evaluar los planes de trabajo. Las condiciones economicas para la aplicación del Convenio se determinarán en los planes de trabajo.

Articulo VI Las Partes, por intermedio de sus instituciones de educación y cultura, promoverán el mejor conocimiento de la literatura, historia, geografía y cultura de sus respectivos países, intercambiando material de información.

Articulo VII Las Partes apoyarán el canje, traducción, publicación y divulgación de los libros, folletos y publicaciones periódicas editadas por la otra Parte, en el campo de la cultura, la ciencia, la educación y el deporte.

Articulo VIII Con miras a un mejor conocimiento de la vida cultural de sus respectivos países, las Partes facilitarán la organización e intercambio de exposiciones científicas, educativas, artísticas y de documentación, proyección de películas y la presentación de conjuntos artísticos, delegaciones culturales y deportivas.

Articulo IX Cada parte se compromete a proteger el patrimonio arqueológico y cultural de la otra Parte, y a favorecer la cooperación técnica destinada a su mejor conservación.

Articulo X Las Partes apoyarán y promoverán las relaciones entre las organizaciones estatales de la radio y la televisión de sus respectivos países, y estimularán la celebración de convenios especiales entre las mismas, en concordancia con las disposiciones legales vigentes y previa conformidad de los organismos nacionales responsables.

Articulo XI Las Partes apoyarán el fortalecimiento de las relaciones existentes entre las Comisiones Nacionales de la UNESCO en sus respectivos países.

Articulo XIII El presente Convenio debe ser ratificado de acuerdo a la legislación de cada una de las Partes, y entrará en vigor en la fecha del canje de documentos de ratificación. El presente Convenio se celebra por un periodo de cinco anos y continuará vigente después de este lapso mientras una de las Partes no exprese su deseo de ponerle fin. El Convenio puede ser denunciado por una de las Partes en cualquier momento con un minimo de seis meses de anticipación, prorrogándose sus efectos hasta un ano después, a partir de la fecha en que se notifique la denuncia. HECHO en la Ciudad de Panamá, República de Panamá, a los diecisiete (17) dias del mes de octubre de mil novecientos setenta y seis (1976), en dos ejemplares originales, en idioma espanol, igualmente válidos. POR EL GOBIERNO DELA REPUBLICA POPULAR DE HUNGRÍA POR EL GOBIERNO DE LA REPUBLICA DE PANAMA

Kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Panamai Köztársaság kormányai között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Panamai Köztársaság Kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös megértés, szuverenitásuk tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján fejlesszék országaik között az együttmûködést a kultúra, a tudomány, az oktatás, a mûvészet és a sport területén, hogy ily módon hozzájáruljanak a népeik közötti kapcsolatok megszilárdításához, elhatározták az Egyezmény megkötését és e célból kinevezték teljhatalmú megbízottaikat, akik jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4007

Elsõ Cikk

Hetedik Cikk

A Szerzõdõ Felek elhatározzák, hogy elõsegítenek minden olyan tevékenységet, amely hozzájárul egymás kultúrájának és a két ország oktatási helyzete fejlõdésének és eredményeinek jobb megismeréséhez.

A Szerzõdõ Felek támogatják a másik Fél által a kultúra, a tudomány, az oktatás és a sport területén kiadott könyvek, füzetek, folyóiratok cseréjét, fordítását, kiadását és terjesztését.

Második Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a kulturális, tudományos és oktatási szervezeteik és intézményeik közötti kapcsolatok létesítését. Elõsegítik a tapasztalatok és információk cseréjét a kultúra, a tudomány, az oktatás, a mûvészet és a sport területén abból a célból, hogy jobban megismertessék egymással a két nép életét. Ennek érdekében támogatják tanárok, tudósok, oktatási szakemberek és a kultúra képviselõinek cseréjét.

Harmadik Cikk A Szerzõdõ Felek kölcsönösen felsõfokú, továbbképzési ösztöndíjakat ajánlanak fel elméleti és gyakorlati tanulmányok folytatására, valamint tudományos kutatómunka céljából az oktatás, a tudományok, a mûszaki tudományok és a kultúra területén, s erre a hivatalosan megállapított csatornákat fogják igénybe venni.

Nyolcadik Cikk A Szerzõdõ Felek országaik kulturális életének jobb megismerése érdekében megkönnyítik tudományos, oktatási, mûvészeti és dokumentációs kiállítások rendezését, filmbemutatók tartását, népi mûvészeti együttesek, kulturális és sportküldöttségek cseréjét. Kilencedik Cikk A Szerzõdõ Felek elhatározzák, hogy védelmezik a másik Fél régészeti és kulturális örökségét és támogatják a megóvásukra irányuló technikai együttmûködést.

Tizedik Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják és elõsegítik a kapcsolatokat a két ország állami rádió és televízió szervezetei között, és támogatják e szervezetek közötti külön megállapodás kötését az érvényben levõ törvényes rendelkezéseknek megfelelõen és az országok felelõs szerveinek elõzetes egyetértésével.

Negyedik Cikk A Szerzõdõ Felek megvizsgálják, hogy a két országban kiadott diplomákat, egyetemi és tudományos fokozatokat milyen feltételek mellett ismerik el egyenértékûnek abból a célból, hogy azokat kölcsönösen elismerjék, erre vonatkozóan egyezményt kössenek.

Tizenegyedik Cikk A Szerzõdõ Felek elõsegítik a két ország UNESCO Nemzeti Bizottságai közötti kapcsolatok erõsítését.

Tizenkettedik Cikk Ötödik Cikk A Szerzõdõ Felek gondoskodnak arról, hogy az országaikban használatban levõ tankönyvek kulturális, történelmi és földrajzi kérdésekben megfelelõ és a lehetõ legpontosabb képet adják a másik Szerzõdõ Fél országáról.

Hatodik Cikk A Szerzõdõ Felek oktatási és kulturális intézményeik útján kölcsönösen megkönnyítik a másik ország irodalmának, történelmének, földrajzának és kultúrájának jobb megismerését. Ebbõl a célból tájékoztató anyagokat bocsátanak egymás rendelkezésére.

Az Egyezmény végrehajtására a Szerzõdõ Felek két vegyesbizottságot hoznak létre, az egyiket panamai, a másikat budapesti székhellyel, melynek tagjait a két kormány jelöli ki. A vegyesbizottságok legalább kétévenként egyszer összeülnek a munkatervek elõkészítésére és megvitatására. Az Egyezmény végrehajtásának anyagi feltételeit a munkatervek szabályozzák.

Tizenharmadik Cikk Az Egyezmény mindkét Szerzõdõ Fél részérõl az alkotmányos elõírásoknak megfelelõ megerõsítést igényel, és a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba.

4008

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Egyezményt a Szerzõdõ Felek ötéves idõtartamra kötötték, de ennek az idõszaknak az elteltével továbbra is hatályban marad, amennyiben egyik Fél sem nyilvánítja ki felmondási szándékát. Az Egyezményt bármelyik Fél, bármikor, hat hónapos idõtartammal felmondhatja, rendelkezései azonban a felmondás idõpontjától számítva további egy évig maradnak hatályban. Készült Panamavárosban, az ezerkilencszázhetvenhatodik (1976) évi október hó tizenhetedik (17) napján, két eredeti példányban, spanyol nyelven, mindkét példány egyaránt hiteles. (Aláírások)”

2008/69. szám

„Kulturális és tudományos együttmûködési egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Perui Köztársaság Kormányai között A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Perui Köztársaság Kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös megértés, szuverenitásuk tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján fejlesszék országaik között az együttmûködést a kultúra, a tudomány, az oktatás, a mûvészet és a sport területén, hogy ily módon hozzájáruljanak a népeik közötti kapcsolatok megszilárdításához, elhatározták a jelen egyezmény megkötését és e célból kinevezték teljhatalmú megbízottaikat, akik jó és kellõ alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és az audiovizuális politikáért felelõs miniszter gondoskodik.

Elsõ Cikk A Szerzõdõ Felek elhatározzák, hogy elõsegítenek minden olyan tevékenységet, amely hozzájárul a két ország kulturális és oktatási fejlõdésének jobb megismeréséhez.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Második Cikk

A Kormány 117/2008. (IV. 30.) Korm. rendelete a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Perui Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttmûködés tárgyában Budapesten, az 1972. évi május hó 22. napján aláírt egyezmény kihirdetésérõl (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1976. október 14-én nemzetközi jogilag hatályba lépett.) 1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Perui Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttmûködés tárgyában Budapesten, az 1972. évi május hó 22. napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvû szövege a következõ:

A Szerzõdõ Felek támogatják a kulturális, tudományos és oktatási szervezeteik és intézményeik közötti kapcsolatok létesítését. Elõsegítik a tapasztalatok és információk cseréjét a kultúra, a tudomány, az oktatás, a mûvészet és a sport területén, abból a célból, hogy jobban megismertessék egymással a két nép életét. Ennek érdekében támogatják professzorok, tudósok, oktatási szakemberek és a kultúra képviselõinek cseréjét.

Harmadik Cikk A Szerzõdõ Felek kölcsönösen felsõfokú tanulmányi, elsõsorban továbbképzési ösztöndíjakat ajánlanak fel elméleti és gyakorlati tanulmányok folytatására, valamint tudományos kutatómunka céljából az oktatás, a tudományok, a mûszaki tudományok és a kultúra területén, s erre a hivatalosan megállapított csatornákat fogják igénybe venni.

Negyedik Cikk A Szerzõdõ Felek megvizsgálják, hogy a két országban kiadott diplomákat, egyetemi és tudományos fokozatokat milyen feltételek mellett ismerik el egyenértékûnek abból a célból, hogy azokat kölcsönösen elismerjék, és errõl külön egyezményt kössenek.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4009

Ötödik Cikk

Tizenegyedik Cikk

A Szerzõdõ Felek gondoskodnak arról, hogy az országaikban használatban levõ tankönyvek kulturális, történelmi és földrajzi kérdésekben megfelelõ és a lehetõ legpontosabb képet adják a másik Szerzõdõ Fél országáról.

A Szerzõdõ Felek elõsegítik a két ország UNESCO Nemzeti Bizottságai közötti kapcsolatok erõsítését.

Tizenkettedik Cikk Hatodik Cikk A Szerzõdõ Felek oktatási és kulturális intézményeik útján kölcsönösen megkönnyítik a másik ország irodalmának, történelmének, földrajzának és kultúrájának jobb megismerését. Ebbõl a célból tájékoztató anyagokat bocsátanak egymás rendelkezésére.

Jelen Egyezmény végrehajtására a Szerzõdõ Felek két vegyes bizottságot hoznak létre, az egyiket Budapest, a másikat Lima székhellyel, melynek tagjait mindkét Fél részérõl a Kormány jelöli ki. A vegyes bizottságok legalább kétévenként egyszer összeülnek a munkatervek elõkészítésére és értékelésére. Az Egyezmény végrehajtásának anyagi feltételeit a munkatervek szabályozzák.

Hetedik Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják a másik Fél által a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy és a sport területén kiadott könyvek, füzetek, folyóiratok cseréjét, fordítását, kiadását és terjesztését.

Nyolcadik Cikk A Szerzõdõ Felek országaik kulturális életének jobb megismerése érdekében megkönnyítik tudományos, oktatási, mûvészeti és dokumentációs kiállítások rendezését, filmbemutatók tartását, népi és egyéb mûvészeti együttesek, kulturális és sportküldöttségek cseréjét.

Kilencedik Cikk A Szerzõdõ Felek elhatározzák, hogy védelmezik a másik Fél régészeti és kulturális örökségét, és támogatják a megóvásukra irányuló technikai együttmûködést.

Tizedik Cikk A Szerzõdõ Felek támogatják és elõsegítik a kapcsolatokat a két ország állami rádió és televízió szervezetei között, és támogatják a két szerv közötti külön megállapodás kötését az érvényben levõ törvényes rendelkezéseknek megfelelõen és az országok felelõs szerveinek elõzetes egyetértésével.

Tizenharmadik Cikk A jelen Egyezményt mindkét Szerzõdõ Fél alkotmányos elõírásainak megfelelõen meg kell erõsíteni, és az a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezményt ötéves idõtartamra kötik, és az továbbra is hatályban marad addig, amíg az egyik Fél be nem jelenti a felmondásra irányuló szándékát. Az Egyezményt legkevesebb hat hónapos felmondási idõvel bármelyik Fél bármikor felmondhatja, ez esetben a felmondás bejelentésének napjától számított egy évig marad hatályban. Készült Budapesten, az 1972. évi május hó 22. napján, két eredeti példányban, magyar és spanyol nyelven, mindkét nyelvû szöveg egyaránt hiteles. (Aláírások)”

3. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl az oktatásért felelõs miniszter, a kultúráért felelõs miniszter és az audiovizuális politikáért felelõs miniszter gondoskodik. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

4010

MAGYAR KÖZLÖNY

A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 60/2008. (IV. 30.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A támogatási kérelmet: a) 2008. évben március 28. és május 30. között, b) 2009. évtõl március 28. és május 2. között az MVH-hoz lehet benyújtani. A 2011. év után új támogatási kérelem nem nyújtható be.”

2. § E rendelet kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti.

2008/69. szám

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2008. (IV. 30.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerûsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeirõl szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A 0203-mal, a 0401-gyel, a 1101–1104-gyel kezdõdõ és a 02063000-02068010, valamint a 0207111002071499 KN kódok alá tartozó termékek esetében, a malmi-, a folyadék tejfeldolgozó és a vágóüzem tekintetében kizárólag meglévõ kapacitás korszerûsítésére irányuló mûveletre adható támogatás.”

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokra is alkalmazni kell. (2) Az 1. § e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követõ második napon hatályát veszti.

Gráf József s. k.,

Gráf József s. k.,

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 62/2008. (IV. 30.) FVM rendelete a Hajdú-Bét Rt. és a NOVOFARM Rt. mezõgazdasági alapanyag-beszállítói által igénybe vehetõ agrár de minimis támogatásról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el: Fogalommeghatározás 1. § E rendelet alkalmazásában: a) jogosult: az a mezõgazdasági termelõ, aki vagy amely: aa) a Hajdú-Bét Rt. és a Parmalat Hungária Rt. mezõgazdasági alapanyag-beszállítói részére biztosított kedvezményes hitel igénybevételének feltételeirõl szóló 107/2004. (VI. 18.) FVM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt feltételeknek megfelel, és ab) rendelkezik a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerinti regisztrációs számmal és elsõdleges mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevétele van, és ac) a felszámoló által igazolt követelés állományának 50%-a nem haladta meg a 10 millió Ft-ot; b) követelés állomány: a jogosultnak a Hajdú-Bét Rt.-vel és/vagy a NOVOFARM Rt.-vel szemben élõállatbeszállításból keletkezõ, felszámoló által igazolt követelésének összege; c) törlesztés: a jogosult által az e rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtása napjáig az R. szerinti hitel tõketörlesztésére és/vagy az e rendelet 3. § b) pontja szerinti tartozás törlesztésére fordított összeg; d) agrár „de minimis” rendelet: a Bizottság 2007. december 20-i 1535/2007/EK rendelete az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termelõ ágazatban nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról; e) minisztérium: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; f) MVH: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága.

4011 A támogatás célja 2. §

E rendelet alapján a minisztérium a jogosult részére az agrár de minimis rendeletben foglaltak szerint támogatást nyújt a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl szóló 2007. évi CLXIX. törvény XII. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10.5.8.1. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások elõirányzat terhére. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § E rendelet alapján támogatást vehet igénybe az a jogosult, aki vagy amely: a) a Hajdú-Bét Rt.-vel vagy a NOVOFARM Rt.-vel szemben fennálló, a beszállított élõállat ellenértékére vonatkozó követelését a felszámoló elismerte; b) a támogatási kérelem benyújtásakor nem rendelkezik lejárt esedékességû vagy adók módjára behajtható köztartozással, kivéve, ha az adóhatóság számára az R. 1. § (2) bekezdése alapján beváltott állami kezességgel kapcsolatos fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; c) a támogatási kérelem benyújtásakor nem áll csõd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt; d) nyilatkozik az általa a kérelem benyújtását megelõzõ kettõ pénzügyi évben és a folyamatban lévõ pénzügyi évben kapott agrár de minimis támogatás összegérõl. A támogatás jellege, mértéke 4. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás az agrár „de minimis” rendelet hatálya alá tartozik. (2) A jogosult részére megállapítható támogatás összege a felszámoló által elismert követelés 50%-ának törlesztéssel csökkentett összege, de legfeljebb 7 500 euró. A támogatás kifizetése 5. § (1) A jogosult a fennálló tartozásának összegérõl az e rendelet hatálybalépését követõ 30 munkanapon belül a melléklet szerinti támogatási kérelmet nyújtja be az MVH részére. A támogatási kérelemhez csatolni kell a felszámoló által kiadott, tartozás elismerésrõl szóló igazolás eredeti vagy másolati példányát, valamint a törlesztésrõl szóló banki igazolás, vagy az adóhatóság által kiadott dokumentumok másolatát is.

4012

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) Az MVH a támogatási kérelemben szereplõ adatokat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján ellenõrzi és a támogatás összegérõl határozatban dönt, amelyet a támogatás nyújtója és a jogosult is tíz évig köteles megõrizni.

6. § (1) Az MVH a 4. § (2) bekezdése alapján nyújtott támogatási összeg euróra történõ átszámításakor a támogatási kérelem benyújtási hónapjának elsõ napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, forint/euró átváltási árfolyamot alkalmazza. (2) A kifizetést az MVH a keretszámla terhére a 10032000-00287560-00000017 Agrártámogatások lebonyolítási számláról – a Tv. 60. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a forrás rendelkezésre bocsátását követõ 30 napon belül teljesíti.

2008/69. szám Záró rendelkezések 7. §

Ez a rendelet az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a mezõgazdasági termelõ ágazatban nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2007. december 20-i 1535/2007/EK rendelet (H.l. 332. 12.21) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 62/2008. (IV. 30.) FVM rendelethez TÁMOGATÁSI KÉRELEM a Hajdú-Bét Rt. és NOVOFARM Rt. mezõgazdasági alapanyag-beszállítói által igénybe vehetõ agrár de minimis támogatásról szóló 62/2008. (IV. 30.) FVM rendelethez Benyújtás helye: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1385 Budapest 62, Pf. 867) 1. A vállalkozás adatai Neve: .............................................................................................................................................................................. Adószáma/adóazonosító jele: •••••••••• / •••••••• • •• Ügyfél-regisztrációs száma: •••••••••• 2. Nyilatkozatok Alulírott nyilatkozom, hogy a vállalkozás a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában 2.1. nem áll csõd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt; 2.2. lejárt köztartozással nem rendelkezik, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság a vállalkozás részére .................. számú határozata(i)val számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett. A halasztást/részletfizetést biztosító határozat(ok) száma: ...............; 2.3. Nyilatkozom, hogy elsõdleges mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételem van. Nyilatkozom, hogy a de minimis támogatásokkal kapcsolatos jogosultságokat, kötelezettségeket megismertem. Folyó pénzügyi évben és a megelõzõ két pénzügyi évben a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1860/2004/EK, valamint az 1535/2006/EK rendelet alapján az általam vezetett vállalkozás csekély összegû támogatásban: ..................................................... jogcímen ............................ euró összegben ..................................................... jogcímen ............................ euró összegben részesült/nem részesült*.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4013

3. Az igényelhetõ támogatás összege A felszámoló által igazolt követelés 50%-ának a megfizetett törlesztéssel csökkentett összege, ................................ Ft, de legfeljebb 7 500 euró: A kérelemben, valamint a mellékletekben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Kelt: .................., ............ év .............. hónap ........ nap ............................................ cégszerû aláírás Melléklet: 1. A felszámoló által kiadott, a tartozás elismerésrõl szóló igazolás eredeti vagy másolati példánya. 2. A törlesztést igazoló banki igazolás vagy dokumentum(ok) másolata.

* A nem kívánt rész áthúzandó.

A gazdasági és közlekedési miniszter 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelete

Fogalommeghatározások

a léginavigációs szolgálatot és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl

E rendelet alkalmazásában: a) jogosítás: a szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedélyhez kapcsolódó feltételeket, elõjogokat vagy korlátozásokat, b) jogosítás-kiterjesztés: a szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a jogosításhoz kapcsolódó feltételeket, elõjogokat vagy korlátozásokat, c) ICAO helységazonosító kód: az ICAO DOC 7910 számú kézikönyvében elõírt szabályokkal összhangban kialakított, és egy meghatározott rögzített légiforgalmi állomás helyszínéhez hozzárendelt, négy betûbõl álló kód, d) légiforgalmi szolgáltatást ellátó szervezet: az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontjában – a légiforgalmi szolgálatok kivételével – meghatározott szolgáltatást ellátó szervezet, e) léginavigációs szolgálat: az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 4. pontjában meghatározott szolgálat, f) léginavigációs szolgáltató: az e) pontban meghatározott léginavigációs szolgálatot ellátó szervezet, g) munkahelyi kiterjesztés: a szakszolgálati engedélybe tett bejegyzés, amely meghatározza azt az ICAO helységazonosító kóddal jelölt állandó légiforgalmi állomást és

A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint 74. § (2) bekezdésének e) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a léginavigációs szolgáltatást és a légiforgalmi szolgáltatást (a továbbiakban együtt: szolgálati tevékenység) ellátó szervezet szakszemélyzetére (a továbbiakban: szakszemélyzet), a léginavigációs szolgáltatókra és a légiforgalmi szolgáltatást ellátó szervezetre (a továbbiakban együtt: szolgáltató), a szakszemélyzet képzését végzõ szervezetekre (a továbbiakban: képzési szervezet), valamint a légiközlekedési hatóságra.

2. §

4014

MAGYAR KÖZLÖNY

annak egy szektorát, szektorcsoportját, ahol a légiforgalmi irányító jogosult légiforgalmi irányítói szolgálati tevékenység vagy ahol a repüléstájékoztató jogosult repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására, h) NOTAM: távközlési eszközök segítségével terjesztett tájékoztatás, amely bármely légiforgalmi berendezés, szolgálat, eljárás vagy veszély létesítésérõl, keletkezésérõl, állapotáról és változásáról tartalmaz olyan információkat, amelyek kellõ idõben történõ megismerése alapvetõ fontosságú a légiközlekedésben érintett szakszemélyzet számára, i) nyelvi kiterjesztés: a szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza a szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ nyelvismeretét, j) munkahelyi gyakorlati oktatói kiterjesztés: a szakszolgálati engedélybe tett, jogosultságot igazoló bejegyzés, amely meghatározza, hogy a szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ szakismerete alapján munkahelyi gyakorlati képzést nyújthat, k) PUB/SDO: a légiforgalmi tájékoztató szolgálat egy része, amely a statikus légiforgalmi adatoknak a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatás adatbázisába történõ rögzítésével, naprakészen tartásával, légiforgalmi tájékoztató kiadványok közzétételével összefüggõ feladatokat látja el, l) szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer: szeszes ital, kábítószer vagy pszichotróp anyag, m) szektor: valamely repüléstájékoztató vagy magaslégtéri körzet, illetve irányítói körzet egy része.

A szolgálati tevékenység ellátása 3. § Szolgálati tevékenységet az láthat el, akinek a szolgálati tevékenység ellátására jogosító érvényes szakszolgálati engedélye van (a továbbiakban: engedélyes), és akit szolgálati tevékenység ellátására a szolgáltató kijelölt.

II. Fejezet A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Cím A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY A légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság 4. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély az engedélyest feljogosítja, hogy a szakszolgá-

2008/69. szám

lati engedélybe bejegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek megfelelõ légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet lásson el munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett. (2) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély legalább egy jogosítást és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – egy jogosítás-kiterjesztést tartalmaz.

5. § (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély az engedélyest feljogosítja, hogy a szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek és munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet lásson el. (2) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélybe be nem jegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek, munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet az engedélyes képzés keretében, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkezõ engedélyes felügyelete mellett láthat el.

6. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélynek tartalmaznia kell a (2)–(7) bekezdésben meghatározott jogosítások egyikét azon szolgáltatástípus jelzése céljából, amelyet az engedélyes nyújthat. (2) A repülõtéri irányítás látással jogosítás (ADV) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására olyan repülõtéren és repülõtéri irányító körzetben (CTR), ahol a) nincs közzétéve mûszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárás, b) nincs bevezetõ irányító szolgálat, és c) a bevezetõ irányító szolgálat feladatait más egység sem látja el. (3) A repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás (ADI) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására olyan repülõtéren és repülõtéri irányító körzetben, ahol közzé van téve mûszer szerinti megközelítési vagy indulási eljárás. A jogosítás valamely, a 7. §-ban meghatározott jogosítás-kiterjesztéssel együtt alkalmazható. (4) A bevezetõ irányítás eljárás jogosítás (APP) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására az érkezõ, induló vagy átrepülõ légijármûvek részére, légtérellenõrzõ berendezés használata nélkül.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4015

(5) A bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás (APS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására az érkezõ, induló vagy átrepülõ légijármûvek részére, légtérellenõrzõ berendezés használatával. A jogosítás valamely, a 8. §-ban meghatározott jogosítás-kiterjesztéssel együtt alkalmazható.

(1) A gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélynek a bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás mellett tartalmaznia kell a (2)–(6) bekezdésben meghatározott jogosításkiterjesztések legalább egyikét.

(6) A körzeti irányítás eljárás jogosítás (ACP) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására légtérellenõrzõ berendezés használata nélkül.

(2) A radarirányítás kiterjesztés (RAD) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására elsõdleges vagy másodlagos radarberendezés használatával.

(7) A körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás (ACS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására légtérellenõrzõ berendezés használatával. A jogosítás valamely, a 9. §-ban meghatározott jogosítás-kiterjesztéssel együtt alkalmazható.

(3) A precíziós bevezetõ irányítás radarberendezéssel kiterjesztés (PAR) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására a futópályára való bevezetés utolsó szakaszában lévõ légijármû részére, precíziós bevezetõ radarberendezés használatával. A jogosítás-kiterjesztés a radarirányítás kiterjesztés megszerzését követõen adható meg.

7. §

(4) A bevezetõ irányítás légtérellenõrzõ radarberendezéssel kiterjesztés (SRA) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására, a futópályára való bevezetés utolsó szakaszában lévõ légijármû részére, légtérellenõrzõ berendezés használatával. A jogosítás-kiterjesztés a radarirányítás kiterjesztés megszerzését követõen adható meg.

(1) A gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélynek a repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás mellett tartalmaznia kell a (2)–(6) bekezdésben meghatározott jogosítás-kiterjesztések legalább egyikét. (2) A toronyirányítás kiterjesztés (TWR) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására olyan repülõtéren és repülõtéri irányítói körzetben, ahol a légiforgalmi irányítás egy munkahelyi pozícióból történik. (3) A gurítóirányítás kiterjesztés (GMC) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására repülõtéren a földi mozgások irányítására, repülõtéri földi mozgást felderítõ berendezés használata nélkül. (4) A földi mozgások irányítása felderítõ berendezéssel kiterjesztés (GMS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására repülõtéren a földi mozgások irányítására, repülõtéri földi mozgást felderítõ berendezés használatával. A jogosítás-kiterjesztés a toronyirányítás kiterjesztés vagy a gurítóirányítás kiterjesztés megszerzését követõen adható meg. (5) A repülõtéri körzeti irányítás kiterjesztés (AIR) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására repülõtéri irányítói körzetben. (6) A repülõtéri radarirányítás kiterjesztés (RAD) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására olyan repülõtéri irányító körzetben, ahol a légiforgalmi irányítás légtérellenõrzõ radarberendezés használatával történik. A jogosítás-kiterjesztés a repülõtéri körzeti irányítás kiterjesztés vagy a toronyirányítás kiterjesztés megszerzését követõen adható meg.

8. §

(5) Az automatikus berendezésfüggõ légtérellenõrzés kiterjesztés (ADS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására automatikus berendezésfüggõ légtérellenõrzõ berendezés használatával. (6) A közelkörzeti irányítás kiterjesztés (TCL) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására bármilyen légtérellenõrzõ berendezés használatával egy közelkörzeti légtérben vagy a körzeti irányítói légtér szomszédos szektorában. A jogosításkiterjesztés a radarirányítás kiterjesztés vagy az automatikus berendezésfüggõ légtérellenõrzés kiterjesztés megszerzését követõen adható meg.

9. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélynek a körzeti irányítás légtérellenõrzõ berendezéssel jogosítás (ACS) mellett tartalmaznia kell a (2)–(5) bekezdésben meghatározott jogosítás-kiterjesztések legalább egyikét. (2) A radarirányítás kiterjesztés (RAD) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására légtérellenõrzõ radarberendezés használatával. (3) Az automatikus berendezésfüggõ légtérellenõrzés kiterjesztés (ADS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására automatikus

4016

MAGYAR KÖZLÖNY

berendezésfüggõ légtérellenõrzõ berendezés használatával. (4) A közelkörzeti irányítás kiterjesztés (TCL) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására bármilyen légtérellenõrzõ berendezés használatával egy közelkörzeti légtérben vagy a körzeti irányítói légtér szomszédos szektorában. A jogosítás-kiterjesztés a radarirányítás kiterjesztés vagy az automatikus berendezésfüggõ légtérellenõrzés kiterjesztés megszerzését követõen adható meg. (5) Az óceáni irányítás kiterjesztés (OCL) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására az óceáni irányítói körzetben tartózkodó légijármû számára.

10. § (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélybe valamely jogosítás és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztés mellett be kell jegyezni a (3) bekezdésben meghatározott kiterjesztést, valamint a nyelvi kiterjesztést. (2) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélybe valamely jogosítás és – ha jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztés mellett be kell jegyezni a nyelvi kiterjesztést. (3) Munkahelyi kiterjesztés az engedélyest feljogosítja légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására egy légiforgalmi irányító egység felügyelete alatt mûködõ munkahelyen, szektorban vagy szektorcsoportban.

11. § (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélybe valamely jogosítás és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztés és munkahelyi kiterjesztés mellett bejegyezhetõ a (2)–(4) bekezdésben meghatározott szakszolgálati kiterjesztés. (2) A munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés (OJTI) az engedélyest feljogosítja gyakorlati oktatói és felügyeleti feladatok ellátására a szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek és munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ munkahelyen. (3) A munkahelyi vizsgáztató kiterjesztés (ULA) az engedélyest feljogosítja munkahelyi gyakorlati vizsgáztatási feladatok és munkahelyi elméleti és gyakorlati szaktudás értékelési feladatok ellátására. (4) A szaktudás értékelõ kiterjesztés (LCA) az engedélyest feljogosítja munkahelyi elméleti és gyakorlati szaktudás értékelési feladatok ellátására.

2008/69. szám

A légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság korlátozása 12. § (1) Az engedélyes a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességén belül is kizárólag munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett láthat el légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet, ha a) a szakszolgálati engedélyében bejegyzett munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ operatív munkahelyen végzett légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet aa) folyamatosan, 60 napnál hosszabb ideig nem, vagy ab) 180 napon belül 50 óránál kevesebbet látott el, b) a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy c) a szaktudását nem megfelelõnek értékelték, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendõ idõtartamot. (3) Operatív munkahelyen végzett légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységnek kell tekinteni a munkahelyi gyakorlati oktatást is, de a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött idõtartam nem haladhatja meg 60 napon belül a légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységgel töltött idõ 75%-át.

13. § (1) Az engedélyes a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességén belül nem láthat el légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet, ha a) a 37. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, vagy b) a szolgálati tevékenység ellátására a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeirõl és kiadásuk rendjérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egészségi szempontból alkalmatlan, valamint olyan, a szolgálati tevékenység ellátására hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy szolgálati tevékenységét biztonságosan és megfelelõen lássa el (a továbbiakban együtt: alkalmatlanság). (2) Az engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott tényt köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei 14. § Gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélyt az a kérelmezõ kaphat, aki a) betöltötte a 18. életévét, b) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, c) a jogosításhoz és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – a jogosítás-kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést sikeresen teljesítette, d) angol nyelvbõl – nem magyar anyanyelvû személy magyar nyelvbõl is – nyelvismereti vizsgát tett, és e) rendelkezik a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeirõl és kiadásuk rendjérõl szóló miniszteri rendeletben elõírt orvosi minõsítéssel (a továbbiakban: orvosi minõsítés).

15. § (1) Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélyt az a kérelmezõ kaphat, aki a) betöltötte a 21. életévét, b) rendelkezik gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, c) a jogosításhoz és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéshez szükséges munkahelyi képzést, valamint a munkahelyi vizsgát sikeresen teljesítette, és d) rendelkezik orvosi minõsítéssel. (2) Munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztést – a 16. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel – az a kérelmezõ kaphat, aki a) rendelkezik légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, és a kiterjesztési kérelemnek megfelelõ aa) legalább 3 éves jogosítással, ab) amennyiben a jogosításhoz kapcsolódhat, jogosítás-kiterjesztéssel, továbbá munkahelyi kiterjesztéssel, valamint ac) munkahelyen, a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább hat hónapban, vagy repülõtéri irányítás látással jogosítás, repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás és toronyirányítás kiterjesztés esetén a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább három hónapban légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet látott el, és b) az EUROCONTROL (Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért) által szervezett vagy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiforgalmi irányító munkahelyi gyakorlati oktatói tanfolyamot sikeresen elvégezte. (3) Szaktudás értékelõ kiterjesztést – a 16. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel – az a kérelmezõ kaphat, aki

4017

a) rendelkezik légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, és legalább 2 éves munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel, és a kiterjesztési kérelemnek megfelelõ aa) legalább 5 éves jogosítással, ab) ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, továbbá munkahelyi kiterjesztéssel, valamint ac) munkahelyen, a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább hat hónapban, vagy repülõtéri irányítás látással jogosítás, repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás és toronyirányítás kiterjesztés esetén a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább három hónapban légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet látott el, és b) az EUROCONTROL által szervezett vagy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiforgalmi irányító szaktudás értékelõ tanfolyamot sikeresen elvégezte. (4) Munkahelyi vizsgáztató kiterjesztést – a 16. § (3) bekezdésében meghatározott eltéréssel – az a kérelmezõ kaphat, aki a) rendelkezik légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, és legalább 2 éves munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel, és a kiterjesztési kérelemnek megfelelõ aa) legalább 7 éves jogosítással, ab) ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, továbbá munkahelyi kiterjesztéssel, valamint ac) munkahelyen, a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább hat hónapban, vagy repülõtéri irányítás látással jogosítás, repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás és toronyirányítás kiterjesztés esetén a kérelmet közvetlenül megelõzõ legalább három hónapban légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet látott el, és b) az EUROCONTROL által szervezett vagy a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott légiforgalmi irányító munkahelyi vizsgáztatói tanfolyamot sikeresen elvégezte.

16. § (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély megszerzését követõen további jogosítást, jogosítás-kiterjesztést vagy munkahelyi kiterjesztést az a kérelmezõ kaphat, aki a) rendelkezik légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, és b) sikeresen teljesítette a jogosításhoz, a jogosításkiterjesztéshez, vagy munkahelyi kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést vagy munkahelyi képzést, és sikeres munkahelyi vizsgát tett. (2) Olyan jogosítást, jogosítás-kiterjesztést vagy munkahelyi kiterjesztést, amelyet korábban a légiközlekedési hatóság nem adott ki (a továbbiakban: új jogosítás, új jogosítás-kiterjesztés vagy új munkahelyi kiterjesztés) az az engedélyes kaphat, aki – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – rendelkezik

4018

MAGYAR KÖZLÖNY

a) új munkahelyi kiterjesztés esetén a kiterjesztéshez szükséges jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel és legalább egy másik munkahelyi kiterjesztéssel, b) új jogosítás-kiterjesztés esetén a jogosításhoz szükséges jogosítással és legalább egy munkahelyi kiterjesztéssel, vagy c) új jogosítás esetén valamely más jogosítással – ha a jogosításhoz kapcsolódhat –, jogosítás-kiterjesztéssel és munkahelyi kiterjesztéssel. (3) A 15. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szakszolgálati kiterjesztést új jogosítás, új jogosítás-kiterjesztés vagy új munkahelyi kiterjesztés esetén az az engedélyes kaphat, aki rendelkezik légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, és a) munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés esetén legalább 2 éves munkahelyi gyako9rlati oktató kiterjesztéssel, b) szaktudás értékelõ kiterjesztés esetén szaktudás értékelõ kiterjesztéssel, c) munkahelyi vizsgáztató kiterjesztést esetén munkahelyi vizsgáztató kiterjesztéssel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozó képzési követelményeket az 1. melléklet tartalmazza.

Gyakornok légiforgalmi irányító és a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényessége és hosszabbításának feltételei 17. § (1) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességi ideje két év. (2) A gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényét veszíti, ha a légiközlekedési hatóság az engedélyesnek légiforgalmi irányító szakszolgálati engedélyt ad ki. 18. § (1) A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély érvényességét a bejegyzett jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés és orvosi minõsítés együttesen határozza meg. (2) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi ideje 12 hónap. (3) A munkahelyi kiterjesztést az érvényességi idõtartamon belül a következõ 12 hónap idõtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha a kérelmezõ a) a kérelmet megelõzõen a légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet a 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott minimális idõtartamban gyakorolta, vagy a

2008/69. szám

szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette, b) az idõszakosan kötelezõ továbbképzéseken a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette, c) szaktudását megfelelõnek értékelték, d) rendelkezik nyelvi kiterjesztéssel, és e) rendelkezik orvosi minõsítéssel. (4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek teljesítését a szolgáltató igazolja. (5) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követõen a légiközlekedési hatóság a kiterjesztést megújítja, ha a munkahelyi képzés megfelelõ részét sikeresen teljesítette, és a kérelmezõ szaktudását megfelelõnek értékelték, amelyet a szolgáltató igazol. (6) Az engedélyesnek, aki bármely egybefüggõ négyéves idõtartam alatt a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosítással és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel összefüggõ légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet nem lát el, a jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésének megfelelõ munkahelyi képzést kell elvégeznie, továbbá munkahelyi gyakorlati vizsgát kell tennie. A munkahelyi képzés szaktudás értékelõ által elvégzett értékelést és – az értékelés eredménye alapján a képzési szervezet által meghatározott – képzési követelmények teljesítését követõen kezdhetõ meg.

19. § (1) A szakszolgálati kiterjesztés érvényességi ideje 36 hónap, amelyet a légiközlekedési hatóság újabb 36 hónapos idõtartamra meghosszabbít, ha a kérelmezõ teljesítette a továbbképzési programban meghatározott követelményeket. (2) A továbbképzési programban meghatározott követelmények teljesítését a szolgáltató igazolja.

2. Cím A REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY A repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság 20. § (1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedély az engedélyest feljogosítja, hogy a szakszolgálati engedélybe

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

bejegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek és munkahelyi kiterjesztésnek, szakszolgálati kiterjesztésnek megfelelõ repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet lásson el. (2) A szakszolgálati engedélybe be nem jegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek, munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet az engedélyes képzés keretében, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkezõ engedélyes felügyelete mellett láthat el.

21. § (1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe be kell jegyezni a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosítások egyikét azon szolgáltatástípus jelzése céljából, amelyet az engedélyes nyújthat. (2) Körzeti jogosítás (FIS) az engedélyest feljogosítja repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására nem ellenõrzött légtérben. Az engedélyes nem jogosult repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására repülõtéren vagy repülõtéri körzetben. A körzeti jogosítás radartanácsadás kiterjesztéssel együtt alkalmazható. (3) Repülõtéri jogosítás (AFIS) az engedélyest feljogosítja repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására nem ellenõrzött repülõtéren és repülõtéri körzetben.

22. § (1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe a körzeti jogosítás mellett be kell jegyezni a (3) bekezdésben meghatározott jogosítás-kiterjesztést. (2) A (3) bekezdésben szereplõ jogosítás-kiterjesztés repülõtéri jogosítás mellett is bejegyezhetõ. (3) A radartanácsadás kiterjesztés (RADA) az engedélyest feljogosítja repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására elsõdleges, illetve másodlagos radarberendezéssel.

23. §

4019

lamely repüléstájékoztató egység felügyelete alatt mûködõ munkahelyen.

24. § (1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyezhetõ a (2) bekezdésben meghatározott szakszolgálati kiterjesztés. (2) A munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés az engedélyest feljogosítja gyakorlati oktatói és felügyeleti feladatok ellátására a repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosításnak, jogosítás-kiterjesztésnek, munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ munkahelyen.

A repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság korlátozása 25. § (1) Az engedélyes a repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességén belül is kizárólag munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett láthat el repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet, a) ha a szakszolgálati engedélyében bejegyzett munkahelyi kiterjesztésnek megfelelõ operatív munkahelyen végzett szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában 90 napnál hosszabb idõtartamú megszakítása volt, b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy c) ha a szaktudását nem megfelelõnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendõ idõtartamot. (3) Operatív munkahelyen végzett repüléstájékoztató szolgálati tevékenységnek kell tekinteni a munkahelyi gyakorlati oktatást, de a munkahelyi gyakorlati oktatással töltött idõtartam nem haladhatja meg 90 napon belül a repüléstájékoztató szolgálati tevékenységgel töltött idõ 75%-át.

26. §

(1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe valamely jogosítás és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztés mellett be kell jegyezni a (2) bekezdésben meghatározott munkahelyi kiterjesztést, valamint a nyelvi kiterjesztést.

(1) Az engedélyes a repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességén belül nem láthat el repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet, ha a) a 37. §-ban meghatározott feltételek fennállnak, vagy b) az alkalmatlanság feltételei fennállnak.

(2) A munkahelyi kiterjesztés az engedélyest feljogosítja repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására va-

(2) Az engedélyes az (1) bekezdésben meghatározott tényt köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.

4020

MAGYAR KÖZLÖNY Repüléstájékoztató szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei 27. §

(1) Repüléstájékoztató szakszolgálati engedélyt az a kérelmezõ kaphat, aki a) betöltötte a 18. életévét, b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, c) a jogosításhoz és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – a jogosítás-kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést, munkahelyi képzést és munkahelyi vizsgát sikeresen teljesítette, d) angol nyelvbõl – nem magyar anyanyelvû személy magyar nyelvbõl is – nyelvismereti vizsgát tett, és e) rendelkezik orvosi minõsítéssel. (2) Munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztést az a kérelmezõ kaphat, aki rendelkezik repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, a kiterjesztési kérelemnek megfelelõ legalább hároméves jogosítással és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, valamint munkahelyi kiterjesztéssel. (3) Repüléstájékoztató szakszolgálati engedély megszerzését követõen további jogosítást, jogosítás-kiterjesztést vagy munkahelyi kiterjesztést az a kérelmezõ kaphat, aki a) rendelkezik repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, és b) sikeresen teljesítette a jogosításhoz – ha a jogosításhoz kapcsolódhat –, a jogosítás-kiterjesztéshez vagy a munkahelyi kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést vagy munkahelyi képzést, és sikeres munkahelyi vizsgát tett. (4) Új jogosítást, új jogosítás-kiterjesztést vagy új munkahelyi kiterjesztést az az engedélyes kérelmezõ kaphat, aki rendelkezik a) új munkahelyi kiterjesztés esetén a kiterjesztéshez szükséges jogosítással – ha a jogosításhoz kapcsolódhat –, jogosítás-kiterjesztéssel és legalább egy munkahelyi kiterjesztéssel, b) új jogosítás-kiterjesztés esetén a jogosításhoz szükséges jogosítással és legalább egy munkahelyi kiterjesztéssel, c) új jogosítás esetén valamely más jogosítással – ha a jogosításhoz kapcsolódhat –, jogosítás-kiterjesztéssel és munkahelyi kiterjesztéssel. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozó képzési követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. Repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényessége és hosszabbításának feltételei 28. § (1) A repüléstájékoztató szakszolgálati engedély érvényességét a bejegyzett jogosítás, jogosítás-kiterjesztés,

2008/69. szám

munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés és orvosi minõsítés együttesen határozza meg. (2) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi ideje 24 hónap. (3) A munkahelyi kiterjesztést az érvényességi idõtartamon belül a következõ 24 hónap idõtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha a kérelmezõ a) a kérelmet megelõzõ 24 hónap idõtartam alatt repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott minimális idõtartamban gyakorolta, vagy a szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette, b) az idõszakosan kötelezõ továbbképzéseken a továbbképzési programban szereplõ követelményeket teljesítette, c) szaktudását megfelelõnek értékelték, d) rendelkezik nyelvi kiterjesztéssel, és e) rendelkezik orvosi minõsítéssel. (4) A (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek teljesítését a szolgáltató igazolja. (5) A munkahelyi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követõen a légiközlekedési hatóság a kiterjesztést megújítja, ha a kérelmezõ a munkahelyi képzés megfelelõ részét sikeresen teljesítette, és a szaktudását megfelelõnek értékelték, amelyet a szolgáltató igazol. (6) Az engedélyesnek, aki bármely egybefüggõ, négyéves idõszak alatt a repüléstájékoztató szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosítással és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésével összefüggõ repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet nem látott el, a jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – a jogosítás-kiterjesztésének megfelelõ munkahelyi képzést kell elvégeznie, továbbá munkahelyi vizsgát kell tennie. A munkahelyi képzés, munkahelyi gyakorlati oktató által elvégzett értékelést és – az értékelés eredménye alapján a képzési szervezet által meghatározott – képzési követelmények teljesítését követõen kezdhetõ meg.

29. § (1) A munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztés érvényességi ideje 36 hónap, amelyet a légiközlekedési hatóság meghosszabbít, ha a kérelmezõ teljesítette a továbbképzési programban meghatározott követelményeket. (2) A továbbképzési programban meghatározott követelmények teljesítését a szolgáltató igazolja.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4021

3. Cím

32. §

A LÉGIFORGALMI TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

(1) A légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélynek a légiforgalmi tájékoztató jogosítás mellett tartalmaznia kell a (2)–(4) bekezdésben meghatározott jogosítás-kiterjesztés egyikét.

A légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság 30. §

(2) NOTAM kiterjesztés (NOTAM) az engedélyest feljogosítja a NOTAM kiadással és szétosztással összefüggõ légiforgalmi tájékoztató szolgálati tevékenység ellátására.

(1) A légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély az engedélyest feljogosítja, hogy a szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosításnak, és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésnek megfelelõ légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenységet lásson el.

(3) Repülésbejelentõ kiterjesztés (ARO) az engedélyest feljogosítja a repülõterekrõl induló légijármûvek repülési tervének feladásával, a kapcsolódó közlemények kezelésével, a repülés elõtti és utáni tájékoztatások ellátásával összefüggõ légiforgalmi tájékoztató szolgálati tevékenység ellátására.

(2) Az engedélyes olyan légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenységet, amelyhez megfelelõ jogosítással, jogosítás-kiterjesztéssel nem rendelkezik csak képzés keretében, legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel és a képzés típusának megfelelõ jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ engedélyes felügyelete mellett láthat el.

31. § (1) A légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélynek tartalmaznia kell a (2)–(5) bekezdésben meghatározott jogosítások egyikét azon szolgáltatástípus jelzése céljából, amelyet az engedélyes nyújthat. (2) Légiforgalmi tájékoztató jogosítás (AIS) az engedélyest feljogosítja légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátására. (3) Repülési adatfeldolgozó jogosítás (FD) az engedélyest feljogosítja a légiforgalmi szolgáltatóhoz érkezõ, manuális feldolgozást igénylõ közlemények kezelésére, feldolgozására, ha ezt a tevékenységet a légiforgalmi irányító vagy a repüléstájékoztató szolgálati tevékenységtõl elkülönült egység végzi. (4) Áramlásszervezés jogosítás (FMP) az engedélyest feljogosítja Budapest FIR-en belül az ellenõrzött légteret érintõ valamennyi, a mûszerrepülési szabályok (IFR) és a vegyes repülési szabályok (IFR/VFR) szerint mûködõ légijármû indulási idejének szabályozására. (5) Légtérgazdálkodás jogosítás (ASM) az engedélyest feljogosítja a légtérgazdálkodás napi tervezési és idõszakos légtérmegosztási feladatainak végzésére a légiforgalmi légtér hatékonyabb kialakítása, valamint a polgári és az állami légtérfelhasználók számára rendelkezésre álló légtérkapacitás – ideértve a légiforgalmi irányítás kapacitását is – legjobb kihasználásának elõsegítése érdekében.

(4) PUB/SDO kiterjesztés (PUB/SDO) az engedélyest feljogosítja a magyar statikus légiforgalmi adatoknak a légiforgalmi tájékoztató szolgáltatás adatbázisába történõ rögzítésével, naprakészen tartásával, a légiforgalmi tájékoztató kiadványok közzétételével összefüggõ feladatok ellátására.

A légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság korlátozása 33. § (1) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül is legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel és megfelelõ jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ személy felügyelete mellett láthat el szolgálati tevékenységet, a) ha a szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosításkiterjesztésnek megfelelõ szolgálati tevékenység folyamatos ellátásában 90 napnál hosszabb idõtartamú megszakítása volt, b) ha a továbbképzési követelményeket nem teljesítette, vagy c) ha a szaktudását nem megfelelõnek értékelik, de a szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság nem függesztette fel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a továbbképzési program határozza meg a munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett eltöltendõ idõtartamot. (3) Az engedélyes a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességén belül nem láthat el szolgálati tevékenységet, ha a) a 37. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy

4022

MAGYAR KÖZLÖNY

b) olyan, a szolgálati tevékenység ellátására hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, amely képtelenné teheti arra, hogy feladatát biztonságosan és megfelelõen lássa el. (4) Az engedélyes a (3) bekezdésben meghatározott tényt köteles a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni.

Légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély megszerzésének feltételei 34. § (1) Légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt az a kérelmezõ kaphat, aki a) betöltötte a 18. életévét, b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, c) angol nyelvbõl államilag elismert középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, és d) a jogosításhoz és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést, a munkahelyi képzést, és a munkahelyi vizsgát sikeresen teljesítette. (2) Légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély megszerzését követõen további jogosítást és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztést az a kérelmezõ kaphat, aki a jogosításhoz és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéshez szükséges kezdõ képzést, munkahelyi képzést és munkahelyi vizsgát sikeresen teljesítette.

Légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényessége és hosszabbításának feltételei 35. § (1) A légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély érvényességét a bejegyzett jogosítás, jogosítás-kiterjesztés együttesen határozza meg. (2) A jogosítás érvényességi ideje 24 hónap. (3) A jogosítást az érvényességi idõtartamon belül a következõ 24 hónap idõtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha a) a kérelmezõ a szolgálati tevékenységet a 33. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott minimális idõtartamban gyakorolta, vagy a szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén a továbbképzési programban meghatározott követelményeket teljesítette, b) az idõszakosan kötelezõ továbbképzéseken a továbbképzési programban szereplõ követelményeket teljesítette, és c) szaktudását megfelelõnek értékelték. (4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését a szolgáltató igazolja.

2008/69. szám

(5) A jogosítás érvényességi idejének lejártát követõen a légiközlekedési hatóság a jogosítást megújítja, ha a kérelmezõ a munkahelyi képzés megfelelõ részét sikeresen teljesítette, és a szaktudását megfelelõnek értékelték, amelyet a szolgáltató igazol. (6) Az engedélyesnek, aki bármely egybefüggõ, négyéves idõszak alatt a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyébe bejegyzett jogosítással és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésével összefüggõ légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenységet nem látott el, a jogosításnak és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosításkiterjesztésének megfelelõ munkahelyi képzést kell elvégeznie, továbbá munkahelyi vizsgát kell tennie. A munkahelyi képzés a legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, megfelelõ jogosítással és – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ személy által elvégzett értékelést és – az értékelés eredménye alapján a képzési szervezet által meghatározott – képzési követelmények teljesítését követõen kezdhetõ meg.

III. Fejezet A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS A szakszolgálati engedély kiadása 36. § (1) A szakszolgálati engedélyt és a bejegyzett jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést, nyelvi kiterjesztést, szakszolgálati kiterjesztést a légiközlekedési hatóság kérelemre, az e rendeletben elõírt feltételek teljesítése esetén megadja, meghosszabbítja vagy megújítja (a továbbiakban együtt: a szakszolgálati engedélyt kiadása). (2) A légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, valamint a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás meghosszabbítása esetén az újabb érvényességi idõtartam kezdõnapja a még érvényes jogosítás vagy kiterjesztés lejárati napja. (3) A légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató szakszolgálati engedélybe bejegyzett munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati-kiterjesztés, és a légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítás megújítása esetén az újabb érvényességi idõtartam kezdõnapja a megújítás kiadásának napja.

37. § A szakszolgálati engedély kiadását a légiközlekedési hatóság megtagadja, ha

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4023

a) az engedélyest a bíróság a szolgálati tevékenység ellátásától jogerõsen eltiltotta, az eltiltás hatályának idõtartama alatt, b) az engedélyes kényszergyógyítását, kényszergyógykezelését a bíróság jogerõsen elrendelte, annak idõtartama alatt, c) az engedélyes szakszolgálati engedélyét a légiközlekedési hatóság jogerõs határozatával visszavonta vagy felfüggesztette, a visszavonás vagy felfüggesztés idõtartama alatt, d) az engedélyest a bíróság cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezte, a gondnokság fennállásának idõtartama alatt, e) az engedélyest a szolgálati tevékenységével összefüggésben a bíróság szándékos bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélte.

d) a szaktudás értékelésen második alkalommal is nem megfelelt értékelést kapott.

38. §

A szakszolgálati engedély kérelem

(1) A szakszolgálati engedély formai és tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

40. §

(2) A szakszolgálati engedélyt tanúsító okirat annak a személynek a tulajdona, akinek azt a légiközlekedési hatóság kiadta, és aki azt aláírta.

(1) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a kérelmezõnek a légiközlekedési hatósághoz kell személyesen vagy postai úton benyújtani.

(3) Az elveszett vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság kérelemre pótolja.

(2) A kérelem mintáját és a kérelemhez benyújtandó iratokat a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A légiközlekedési hatóság a kiadott, a légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja által szabályozott adatokat tartalmazó szakszolgálati engedélyeket nyilvántartja.

(3) Ha a kérelmezõ magyar állampolgár, akkor a személyazonosító igazolványát vagy a személyazonosságát igazoló más okmányát kell bemutatnia, illetõleg annak másolatát elküldenie.

A szakszolgálati engedély felfüggesztése és visszavonása

(4) Ha a kérelmezõ nem magyar állampolgár, akkor az úti okmányát, és ha a beutazáshoz és tartózkodáshoz külön jogszabály alapján szükséges, a beutazásra vagy tartózkodásra jogosító engedélyét kell bemutatnia, vagy annak másolatát elküldenie.

39. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt, jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést vagy szakszolgálati kiterjesztést azonnali hatállyal felfüggesztheti, a d) pontban foglalt feltétel esetén felfüggeszti, ha az engedélyes a) akadályozza a légiközlekedési hatóságnak a szolgálati tevékenység ellenõrzésével kapcsolatos eljárását, az ellenõrzés lehetõvé tételéig, b) nem tájékoztatja a szolgáltatót a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról, vagy az alkalmatlansága ellenére szolgálati tevékenységet lát el, c) a légiközlekedési baleset, repülõesemény vizsgálata vagy hatósági ellenõrzés során a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy az engedélyes a szolgálati tevékenység ellátásának szabályait megsértette, vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, vagy

(2) Ha a légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt az (1) bekezdés d) pontja alapján függeszti fel, a határozatban rendelkeznie kell a szakszolgálati engedély visszaadásához szükséges képzési vagy vizsgakövetelményekrõl. (3) Ha az engedélyes a szolgálati tevékenységre való alkalmatlanságáról nem tájékoztatta a szolgáltatót, és az alkalmatlanságról a szolgáltató tudomást szerez, a szolgáltató köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot. (4) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt azonnali hatállyal visszavonja, ha a) az engedélyes a kérelemben valótlan adatokat jelölt meg, b) a 37. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(5) A munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a kiterjesztés érvényességi idejének lejáratát megelõzõ harminc nappal kell a légiközlekedési hatóságnak benyújtani.

A szakszemélyzet vizsgáztatása 41. § (1) A szakszolgálati engedély – a gyakornok légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély kivételével –, további jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés megszerzéséhez munkahelyi vizsgát kell tenni. (2) A munkahelyi vizsga megkezdésének feltétele a légiforgalmi irányítók esetében a munkahelyi képzés sikeres tel-

4024

MAGYAR KÖZLÖNY

jesítése, a repüléstájékoztató és a légiforgalmi tiszt esetében a kezdõ képzés és a munkahelyi képzés sikeres teljesítése. (3) A munkahelyi vizsgáztatást a munkahelyi képzést folytató képzési szervezet a légiközlekedési hatóság által kiadott vizsgaszabályzat alapján végzi. (4) A munkahelyi vizsga idõpontjáról a szolgáltató a munkahelyi vizsgát megelõzõ 15 nappal tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot. (5) A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell a munkahelyi vizsga lebonyolításának rendjét a következõk szerint: a) a vizsgán történõ részvétel feltételei, b) a vizsga dokumentálásának rendje, c) a vizsgázó jogai és kötelességei, d) a vizsga értékelésének szempontjai és az értékelõ lap, e) a sikertelen vizsga feltételeinek meghatározása, f) a sikertelen vizsga megismétlésére vonatkozó feltételek, g) a vizsga felfüggesztésére vonatkozó eljárás. (6) A légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga vizsgaszabályzatnak megfelelõ lebonyolítását ellenõrzi.

2008/69. szám

hoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkezõ személy, c) légiforgalmi tiszt vizsga esetén legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, jogosítással és – amennyiben a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ személy végzi. (3) A légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató gyakorlati vizsga során a gyakornok légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató valós forgalmi környezetben, munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett lát el szolgálati tevékenységet. A vizsgán a munkahelyi gyakorlati oktató abban az esetben ad utasítást a vizsgázónak, vagy akkor köteles átvenni a szolgálati tevékenység ellátását, ha az a repülésbiztonság érdekében szükséges. (4) A vizsgáztató jogosult annak eldöntésére, hogy a vizsgázó megfelelõ szinten elsajátította a szolgálati tevékenységhez szükséges ismereteket, továbbá rendelkezik a szükséges gyakorlattal.

(7) Ha a légiközlekedési hatóság a munkahelyi vizsga során szabálytalanságot állapít meg, a vizsgát felfüggeszti. (8) A vizsga eredményérõl a szolgáltató jegyzõkönyvet állít ki.

42. § (1) A munkahelyi vizsga elméleti és gyakorlati vizsgából áll. (2) Az elméleti és a gyakorlati vizsga során a vizsgázónak bizonyítania kell a munkahelyi képzésen megszerzett ismeretek elsajátítását és azt, hogy képes a szolgálati tevékenység biztonságos ellátására. (3) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsgán nem felelt meg, a sikertelen vizsgát egy alkalommal ismételheti meg. A megismételt elméleti vizsgára leghamarabb a sikertelen vizsgát követõ hét nap elteltével, a megismételt gyakorlati vizsgára leghamarabb a sikertelen vizsgát követõ tizenöt nap elteltével kerülhet sor.

43. § (1) A gyakorlati vizsga a sikeres elméleti vizsgát követõen kezdhetõ meg. (2) A munkahelyi vizsgáztatást a) légiforgalmi irányító vizsga esetében légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és vizsgáztatói kiterjesztéssel rendelkezõ személy, b) repüléstájékoztató vizsga esetén repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a jogosítás-

IV. Fejezet A SZAKSZEMÉLYZET KÉPZÉSE ÉS NYELVISMERETI KÖVETELMÉNYEI A képzési engedély 44. § (1) A szakszemélyzet képzése a légiközlekedési hatóság által kiadott képzési engedéllyel folytatható. (2) A képzési engedélyt – kérelemre – a légiközlekedési hatóság adja ki ötéves idõtartamra. (3) A képzési engedély iránti kérelemnek a következõ adatokat kell tartalmaznia: a) a képzési szervezet neve, székhelye, telephelye, b) a képzés típusai, c) a képzési szervezet vezetõje, d) a képzésért felelõs vezetõ neve, e) a képzési szervezet szervezeti felépítése, és f) a képzésre és a képzési szervezetekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés bemutatása. (4) Képzési engedély iránti kérelmet az a jogi személy nyújthat be a légiközlekedési hatósághoz, amelynek székhelye, bejegyzett irodája a Magyar Köztársaságban van, vagy a szakszemélyzet képzését elsõdlegesen Magyarországon kívánja nyújtani. (5) Képzési engedélyt – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az a jogi személy kaphat, amely teljesíti a képzésre és a képzési szervezetekre vonatkozó feltételeket.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(6) A szakszemélyzet munkahelyi képzésére és továbbképzésére vonatkozó engedélyt a légiközlekedési hatóság által az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke alapján tanúsított szolgáltató, valamint a légiforgalmi szolgáltatás ellátására jogszabályban kijelölt szervezet kaphat. (7) A képzési engedély tartalmazza a) a kérelmezõ adatait (név és székhely), b) az engedélyezett képzéstípusokat, és c) a nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezõ megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

45. § (1) A szakszemélyzet kezdõ képzésére, munkahelyi képzésére, továbbképzésére vonatkozó feltételeket és a képzési szervezetekkel szemben támasztott követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. (2) A légiközlekedési hatóság folyamatosan ellenõrzi a képzési engedély kiadásához elõírt feltételeknek történõ megfelelést, amelynek érdekében évente legalább egyszer helyszíni ellenõrzést végez. (3) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a képzési szervezet nem teljesíti a képzési engedély kiadásához elõírt feltételeket, teljesítési határidõ megjelölésével felszólítja a képzési szervezetet a teljesítésre, továbbá jogosult a képzési engedély vagy az egyes képzéstípusok felfüggesztésére. (4) Ha a megadott határidõig a képzési szervezet a képzési engedély kiadásához elõírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonja.

4025

(4) A nyelvi kiterjesztés érvényességi ideje a 4. melléklet szerinti a) 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetében 36 hónap, b) 5-ös szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetében 72 hónap, c) 6-os szinten teljesített nyelvismereti vizsga esetén határozatlan. (5) A nyelvi kiterjesztést a (4) bekezdésben meghatározott idõtartamra a légiközlekedési hatóság meghosszabbítja, ha az engedélyes angol nyelvbõl, illetve nem magyar anyanyelvû személy magyar nyelvbõl is nyelvismereti vizsgát tett a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát megelõzõ hat hónapban. (6) Ha az engedélyes a nyelvismereti vizsgát a nyelvi kiterjesztés érvényességi idejének lejártát követõen teszi le, a légiközlekedési hatóság a nyelvi kiterjesztést megújítja. (7) Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes bármely állam (a továbbiakban: EGT-állam) által kiadott légijármû vezetésére és hajózó navigátori feladatok ellátására jogosító szakszolgálati engedélybe bejegyzett, az ICAO nyelvi követelményeknek megfelelõen legalább 4-es szinten teljesített nyelvismereti vizsgát a légiközlekedési hatóság elfogadja a nyelvi kiterjesztés alapjául.

47. § (1) A légiforgalmi irányítók és repüléstájékoztatók nyelvismereti vizsgáztatása a légiközlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhetõ. (2) A nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt kérelemre a légiközlekedési hatóság adja ki három év idõtartamra.

Nyelvismereti vizsga 46. § (1) A légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátásához a szakszemélyzetnek angol nyelvbõl – nem magyar anyanyelvû személynek magyar nyelvbõl is – a 4. mellékletben meghatározott nyelvismereti követelményeknek kell megfelelni és nyelvismereti vizsgát (a továbbiakban: nyelvismereti vizsga) kell tenni. (2) A repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátásához a szakszemélyzetnek angol nyelvbõl – nem magyar anyanyelvû személynek magyar nyelvbõl is – nyelvismereti vizsgát kell tenni. (3) A nyelvismereti vizsgán elért eredmény alapján a légiközlekedési hatóság kérelemre a szakszolgálati engedélybe nyelvi kiterjesztést jegyez be, amely az engedélyes nyelvismereti szintjét határozza meg.

(3) Nyelvismereti vizsgáztatási engedélyt az a jogi személy kaphat, amely rendelkezik a 4. mellékletben meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel és – az (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a nyelvismereti vizsgáztatás módszerére vonatkozó vizsgarendszerrel. (4) A légiforgalmi irányítók angol nyelvismereti vizsgáztatását az EUROCONTROL által kidolgozott ELPAC (English Language Proficiency for Aeronautical Communication) vizsgarendszer alapján kell elvégezni.

48. § (1) A légiközlekedési hatóság legalább évente egyszer ellenõrzi a nyelvismereti vizsgáztatási engedély kiadásához elõírt feltételeknek történõ folyamatos megfelelést. (2) Ha a légiközlekedési hatóság megállapítja, hogy a nyelvismereti vizsgáztatást végzõ szervezet nem teljesíti a

4026

MAGYAR KÖZLÖNY

képzési engedély kiadásához elõírt feltételeket, teljesítési határidõ megjelölésével felszólítja a szervezetet a teljesítésre, továbbá jogosult az engedély felfüggesztésére. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt határidõig a nyelvismereti vizsgáztatást végzõ szervezet az engedély kiadásához elõírt feltételeket nem teljesíti, a légiközlekedési hatóság az engedélyt visszavonja.

V. Fejezet A SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 49. § (1) A szolgáltató köteles az általa szolgálati tevékenység ellátására kijelölt engedélyesekrõl nyilvántartást vezetni. (2) A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes a) szakszolgálati engedélyének adatait, a benne foglalt jogosítást, jogosítás-kiterjesztést, munkahelyi kiterjesztést, nyelvi kiterjesztést és szakszolgálati kiterjesztést, valamint azok érvényességi idejét, felfüggesztését, visszavonását, b) az orvosi minõsítés érvényességi idejét, korlátozását, felfüggesztését, visszavonását, c) a szakszolgálat ellátására való jogosultságának szünetelését, d) feladatkörét és e) operatív munkahelyen teljesített munkaidejét. (3) A szolgáltató köteles a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatokat a légiközlekedési hatóság kérésére megküldeni. (4) A szolgáltatónak olyan eljárást kell kidolgoznia és alkalmaznia, amelynek segítségével a szakszemélyzet tekintetében ellenõrizheti, illetve megelõzheti a szakszolgálat ellátására hátrányosan ható szer használatát. (5) A szolgáltató az engedélyest a szakszolgálat ellátásától eltiltja, ha tudomására jut, hogy az engedélyes a szolgálati tevékenység ellátására alkalmatlanná vált.

2008/69. szám

délyes betöltötte a 21. életévét, és magyar nyelvbõl 4-es szintû nyelvismereti vizsgával rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személynek a munkahelyi kiterjesztés megszerzéséhez a munkahelyi képzési tervben meghatározott képzést kell elvégeznie. A munkahelyi képzési terv kidolgozása során a képzési szervezetnek figyelembe kell vennie a kérelmezõ megszerzett szakismereteit és gyakorlati tapasztalatát. (3) A légiközlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott munkahelyi képzési tervet legkésõbb a munkahelyi képzési terv kidolgozásának alapjául szolgáló dokumentumok benyújtását követõ hat héten belül hagyja jóvá. (4) Az EGT-állam nemzeti felügyeleti hatósága által kiadott légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személy, ha a Magyar Köztársaság területén lát el légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet, díjmentesen jogosult szakszolgálati engedélyét magyar szakszolgálati engedélyre cserélni. (5) A légiközlekedési hatóság a légiforgalmi irányítók szakszolgálati engedélyével összefüggõ kérdésekben megfelelõ tájékoztatást és kölcsönös segítséget nyújt az EGT-állam nemzeti felügyeleti hatóságai számára.

51. § Az EGT-állam nemzeti felügyeleti hatósága által légiforgalmi irányító képzésére kiadott képzési engedély, tanúsítvány a Magyar Köztársaságban minden további eljárás nélkül érvényes az engedélyben, tanúsítványban foglalt feltételeknek megfelelõen.

VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés

VI. Fejezet 52. § SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY ÉS KÉPZÉSI ENGEDÉLY KÖLCSÖNÖS ELFOGADÁSA 50. § (1) EGT-állam nemzeti felügyeleti hatósága által kiadott légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély, az abba bejegyzett jogosítás, jogosítás-kiterjesztés és nyelvismereti kiterjesztés – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – minden további eljárás nélkül érvényes, ha az enge-

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2008. május 17-én lép hatályba. (2) E rendelet 46. § (2) bekezdése és a 28. § (3) bekezdés d) pontja 2009. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyérõl és képzésérõl szóló 3/2004. (I. 13.) GKM rendelet. E bekezdés hatályát veszti a rendelet hatálybalépését követõ napon.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY Átmeneti rendelkezések 53. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személy légiforgalmi irányító szolgálati tevékenységet nyelvi kiterjesztés nélkül 2010. május 17-ig láthat el, és e határidõig a munkahelyi kiterjesztés meghosszabbítása során a 18. § (3) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni. (2) Repülõtéri repüléstájékoztató szakszemélyzet esetében 2009. január 1-jéig munkahelyi gyakorlati oktató tevékenységet legalább 3 éve érvényes repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, repülõtéri jogosítással, – ha a jogosításhoz kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel és munkahelyi kiterjesztéssel rendelkezõ engedélyes is elláthat. (3) A 2009. január 1-jén érvényes repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személy repüléstájékoztató szolgálati tevékenységet nyelvi kiterjesztés nélkül 2011. december 31-éig láthat el, és e határidõig a munkahelyi kiterjesztés meghosszabbítása során a 28. § (3) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésekor érvényes ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedéllyel és NOTAM vagy repülésbejelentõ jogosítással rendelkezõ személy a rendeletben meghatározott képzési követelmények teljesítése nélkül, kérelemre, légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedélyt, légiforgalmi tájékoztató jogosítást és PUB/SDO jogosítás-kiterjesztést kaphat, ha a szolgáltató igazolja, hogy a kérelmezõ legalább egy éve PUB/SDO jogosítás-kiterjesztésnek megfelelõ munkakörben dolgozik.

54. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett légiforgalmi irányító képzések abban az esetben fogadhatóak el szakszolgálati engedély kiadásához, ha a képzési szervezet bizonyítja, hogy a képzés megfelel e rendelet követelményeinek. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett képzések esetén a képzési szervezet a kezdõ képzés tantervét, a munkahelyi képzési tervet, a tanfolyami tervet és a továbbképzési programot 2008. június 17-ig köteles benyújtani jóváhagyásra a légiközlekedési hatóságnak.

55. § (1) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott és a rendelet hatálybalépéskor érvényes légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyek alapján, az 53. § (4) bekezdésében meghatározott

4027

eltéréssel, a légiközlekedési hatóság, kérelemre, e rendeletben meghatározott szakszolgálati engedélyt ad ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelem alapjául szolgáló szakszolgálati engedélybe bejegyzett jogosítások, jogosítás-kiterjesztések, szakszolgálati kiterjesztések tekintetében a 15. §-ban, a 27. §-ban és a 34. §-ban meghatározott a szakszolgálati engedély megszerzésére vonatkozó feltételeket nem kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdésben szereplõ kérelmet az engedélyesnek 2008. június 17-ig kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. (4) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott, de lejárt érvényességi idejû légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató és ATM repülésüzemi tiszt szakszolgálati engedélyek megújítására e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék 56. § Ez a rendelet a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyrõl szóló, 2006. április 5-i 2006/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, az irányelv 12. cikkének kivételével.

Megfelelés az Eurocontrol elõírásainak 57. § Ez a rendelet az EUROCONTROL Ideiglenes Bizottsága által 2002. április 11-én a 91. számú Határozattal elfogadott és kihirdetett ESARR 5 dokumentumával összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelethez Szakszemélyzet képzése I. KEZDÕ ÉS A MUNKAHELYI KÉPZÉS 1. Általános rendelkezések 1.1. A kezdõ és a munkahelyi képzésnek biztosítania kell, hogy a hallgató és a gyakornok elsajátítsa a szükséges ismeretet és a megfelelõ jártasságot, annak érdekében, hogy képes legyen a szolgálati tevékenység biztonságos ellátására.

4028

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

1.2. A kezdõ és a munkahelyi képzés során fel kell készíteni a hallgatót az egyes légiforgalmi, léginavigációs szolgáltatás típusok nyújtására, és ki kell hangsúlyozni a repülésbiztonsági szempontokat.

végzése nem kötelezõ, de a képzési szervezetnek értékelnie kell a hallgató tudásszintjét, és ha az értékelés alapján szükséges, a hallgatónak felfrissítõ képzésen kell részt vennie a jogosító képzés megkezdése elõtt.

1.3. A képzés során a) hallgató alatt érteni kell a kezdõ képzésen részt vevõ személyt, továbbá a szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személyt is a további jogosítás, jogosítás-kiterjesztés megszerzése érdekében folytatott képzés esetén, b) gyakornok alatt érteni kell a munkahelyi képzésen részt vevõ, a kezdõ képzést sikeresen elvégzett hallgatót, továbbá a szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személyt is további jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés megszerzése érdekében folytatott képzés esetén.

2.6. Légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató szakszolgálati engedély esetén új jogosításra, jogosítás-kiterjesztésre, munkahelyi kiterjesztésre vonatkozó eltérõ követelmények 2.6.1. A munkahelyi gyakorlati képzést a légiközlekedési hatóság által az adott képzésre engedélyezett szimulátoron kell végrehajtani. 2.6.2. Az új jogosításra, jogosítás-kiterjesztésre vagy munkahelyi kiterjesztés megszerzésére vonatkozó munkahelyi képzést és munkahelyi vizsgáztatását végzõ munkahelyi gyakorlati oktatónak, szaktudás értékelõnek, munkahelyi vizsgáztatónak és a légiforgalmi irányítóknak közösen kell részt venniük az elméleti és a munkahelyi gyakorlati képzésen. Az elméleti képzést a vonatkozó eljárás és módszertan kidolgozásában magas szintû ismeretekkel rendelkezõ, az új jogosítás, jogosítás-kiterjesztés vagy munkahelyi kiterjesztés bevezetésének repülésbiztonsági elemzésében részt vevõ elméleti oktató végezheti.

1.4. A kezdõ és a munkahelyi képzés a következõ részekbõl áll: a) kezdõ képzés esetén aa) alapképzés, és ab) jogosító képzés; b) munkahelyi képzés esetén aa) átmeneti képzés, ab) elõzetes munkahelyi gyakorlati képzés és ac) munkahelyi gyakorlati képzés. 1.5. A kezdõ képzés elméleti képzési részt, a légiforgalmi irányítók és a körzeti repüléstájékoztatók esetében gyakorlati (szimulátoros) képzési részt is tartalmaz. 1.6. A kezdõ és a munkahelyi képzés sikeres elvégzésérõl a képzési szervezet igazolást állít ki a hallgató és a gyakornok részére. 2. A szakszolgálati engedélyhez szükséges képzési követelmények 2.1. Szakszolgálati engedély megszerzéséhez kezdõ és munkahelyi képzés elvégzése szükséges. 2.2. Szakszolgálati engedély további jogosításának, jogosítás-kiterjesztésének megszerzéséhez a jogosító képzés és munkahelyi képzés elvégzése szükséges. 2.3. Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély, repüléstájékoztató szakszolgálati engedély további munkahelyi kiterjesztésének megszerzéséhez munkahelyi képzés elvégzése szükséges. 2.4. A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ személynek a repüléstájékoztató, a légiforgalmi tiszt alapképzés elvégzése nem kötelezõ, de a képzési szervezetnek értékelnie kell a hallgató tudásszintjét, és ha az értékelés alapján szükséges, a hallgatónak felfrissítõ képzésen kell részt vennie a jogosító képzés megkezdése elõtt. 2.5. A légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel és a megszerzendõ repüléstájékoztató munkahelyi kiterjesztéssel azonos munkahelyi kiterjesztéssel rendelkezõ személynek a repüléstájékoztató munkahelyi képzés el-

3. A kezdõ képzéssel kapcsolatos követelmények 3.1. A kezdõ képzés célja 3.1.1. A kezdõ képzésnek biztosítania kell, hogy a hallgató elsajátítsa a munkahelyi képzéshez szükséges ismeretet és jártasságot. 3.1.2. A kezdõ képzés során biztosítani kell, hogy a hallgató ismerje mindazon eljárásokat, követelményeket, célkitûzéseket, amelyek a képzés és az értékelések sikeres teljesítéséhez szükségesek. 3.2. A kezdõ képzés megkezdésének feltétele 3.2.1. A kezdõ képzéshez, az egyes tanfolyamok megkezdése elõtt, a képzési szervezetnek rendelkeznie kell tanfolyami tervvel, amely a következõket tartalmazza: a) a tanfolyam típusa (alap, jogosítás, jogosítás-kiterjesztés), b) a tanfolyam tervezett kezdési és befejezési idõpontja, c) a tanfolyamon részt vevõ hallgatók száma, d) a tanfolyamon részt vevõ oktatók neve, az oktatott tantárgy és e) a tanfolyamvezetõ neve. 3.2.2. A tanfolyami tervet a képzés megkezdése elõtt 15 nappal a képzési szervezet köteles megküldeni a légiközlekedési hatóságnak. 3.3. A kezdõ képzésben résztvevõ oktatók 3.3.1. A kezdõ képzésben résztvevõ, oktatást végzõ személynek megfelelõn képzettnek kell lennie, és a képzési szervezet köteles az oktatók elméleti és gyakorlati oktatásban történõ jártasságát megfelelõ rendszerességgel felmérni. 3.3.2. A légiközlekedési hatóság ellenõrizheti az oktatók 3.3.1. pontban meghatározott megfelelõségét, és ehhez

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

a képzettség megfelelõségére vonatkozóan igazolást is bekérhet. 3.4. A kezdõ képzés idõtartama 3.4.1. A kezdõ képzés idõtartamát a képzési szervezet határozza meg. 3.4.2. Ha az alapképzés sikeres befejezését követõen az elsõ jogosító képzést a hallgató hat hónapon belül nem kezdi meg, a képzési szervezetnek értékelnie kell a hallgató tudásszintjét, és ha a hallgató nem teljesíti az alapképzés célkitûzéseit, felfrissítõ képzésen kell részt vennie a jogosító képzés megkezdése elõtt. 3.5. A kezdõ képzés teljesítésének feltételei 3.5.1. A kezdõ képzést sikeresen teljesíti a hallgató, ha a) az írásbeli vagy a szóbeli értékelésen elérte a követelmények teljesítéséhez szükséges minimális szintet, és b) ha elõírt, a jogosító képzés során a gyakorlati értékeléseken teljesítette az oktatott célkitûzéseket. 3.6. A képzés tanterve 3.6.1. A képzési szervezet kezdõ képzést a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott tanterv alapján folytathat. 3.6.2. A kezdõ képzés tanterve tartalmazza: a) a képzés célkitûzéseit, b) az eljárást, amely meghatározza a képzési célok teljesítésének módszerét, c) a képzés idõtartamát, amely szükséges a képzési célok eléréséhez, és d) az értékelési eljárást, amely során a hallgató elõmenetelének értékelése történik a következõk szerint: da) az írásbeli vagy szóbeli, valamint a gyakorlati értékelések módszerét, beleértve a képzés sikeres elvégzéséhez szükséges értékelési fázisokat, továbbá a követelmények teljesítéséhez szükséges minimális szintet, db) az értékelõkkel szemben támasztott követelményeket, dc) az értékelés megismétlésének módját, dd) az alkalmazott felmérések leírását és de) az értékelés dokumentálásának, és a hallgató tájékoztatásának módját. 3.6.3. A légiforgalmi irányító kezdõ képzésnek minimálisan meg kell felelnie az EUROCONTROL „Útmutató a légiforgalmi irányítók kezdõ képzéséhez szükséges követelményekrõl” címû dokumentum 2004. december 10-i kiadásában meghatározott alapképzéshez (alap és a jogosítás) szükséges képzési célkitûzéseknek. 3.6.3.1. A légiforgalmi irányító kezdõ képzés képzési szakaszainak kötelezõ tantárgyai: a) légijog, b) légiforgalmi szolgáltatás, beleértve a polgári-katonai légiforgalmi irányítás közötti együttmûködést is, c) repülésmeteorológia, d) léginavigáció, e) légijármû típusismeret és repüléselmélet, f) emberi tényezõk, g) berendezések és rendszerek, beleértve a rádiótávbeszélõ berendezés kezelését,

4029

h) munkahelyi környezet, i) repülésbiztonság és repülésbiztonsági kultúra, beleértve a repülésbiztonság irányítási rendszert is, j) rendkívüli/kényszerhelyzeti körülmények, k) csökkent üzemmódú rendszerek, l) angol nyelvismeret, beleértve a rádiótávbeszélõkezelõi kifejezések használatát. 3.6.4. A repüléstájékoztató kezdõ képzés egyes képzési szakaszainak kötelezõ tantárgyai 3.6.4.1. Alapképzés a) Légijog, b) légiforgalmi szolgáltatás, c) repülésmeteorológia, d) léginavigáció, e) légijármû típusismeret és repüléselmélet, f) emberi tényezõk, g) berendezések és rendszerek, beleértve a rádiótávbeszélõ berendezés kezelését, h) repülésbiztonság irányítási rendszer, i) angol nyelvismeret, beleértve a rádiótávbeszélõ kifejezések ismeretét. 3.6.4.2. Jogosító képzés a) Repülõtéri aa) Munkahelyi környezet, ab) együttmûködõ szolgálatok, ac) repülõtéri repüléstájékoztató szolgálat, beleértve mûszereseljárás-gyakorló berendezésen történõ eljárásgyakorlást, ad) repülésbejelentõ szolgálat, ae) rendkívüli/kényszerhelyzeti körülmények, csökkent üzemmódú rendszerek. b) Körzeti ba) munkahelyi környezet, bb) együttmûködõ szolgálatok, bc) körzeti repüléstájékoztató szolgálat, beleértve mûszereseljárás-gyakorló berendezésen történõ eljárásgyakorlást, bd) radartanácsadás, szimulátoros képzést is beleértve, be) repülésbejelentõ szolgálat, bf) rendkívüli/kényszerhelyzeti körülmények, csökkent üzemmódú rendszerek. 3.6.5. A légiforgalmi tiszt kezdõ képzés egyes jogosításainak és képzési szakaszainak kötelezõ tantárgyai 3.6.5.1. Alapképzés a) Légijog, b) légiforgalmi szolgáltatás, c) légtér, légiútvonal-hálózat, d) repülésmeteorológia, e) léginavigáció, f) légijármû típusismeret és repüléselmélet, g) emberi tényezõk, h) berendezések és rendszerek, i) repülésbiztonság irányítási rendszer, j) általános repülésszakmai angol nyelv.

4030

MAGYAR KÖZLÖNY

3.6.5.2. Jogosító képzés 3.6.5.2.1. Légiforgalmi tájékoztató jogosítás a) Munkahelyi környezet, légiforgalmi tájékoztatási eljárások, b) együttmûködõ szolgálatok, c) alkalmazott rendszerek, d) az egyes jogosítás-kiterjesztéseknek megfelelõen i) NOTAM eljárások és szakmai angol nyelv, ii) ARO eljárások és szakmai angol nyelv, vagy iii) PUB/SDO eljárások és szakmai angol nyelv. 3.6.5.2.2. Repülési adatfeldolgozó jogosítás a) Munkahelyi környezet, repülési adatfeldolgozási eljárások, b) együttmûködõ szolgálatok, c) alkalmazott rendszerek, d) szakmai angol nyelv. 3.6.5.2.3. Áramlásszervezés jogosítás a) Áramlásszervezési eljárások, b) együttmûködõ szolgálatok, c) alkalmazott rendszerek, d) szakmai angol nyelv. 3.6.5.2.4. Légtérgazdálkodás jogosítás a) légtérgazdálkodó szolgálat eljárásai, b) együttmûködõ szolgálatok, c) alkalmazott rendszerek, d) szakmai angol nyelv. 3.7. Értékelési eljárás – a hallgató értékelése 3.7.1. A kezdõ képzésnek tartalmaznia kell írásbeli vagy szóbeli értékelést, valamint szimulátoros képzési rész esetén gyakorlati értékelést. 3.7.2. Az értékeléseket dokumentálni kell, valamint az értékelések során a hallgató feleletét (tesztlap is) és a gyakorlati feladatokat rögzíteni és archiválni kell, továbbá az értékelések eredményérõl a hallgatót tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét a hallgató aláírásával igazolja. 3.7.3. Írásbeli vagy szóbeli értékelés 3.7.3.1. Ha a kezdõ képzés során egy írásbeli vagy szóbeli értékelést tartanak, azt az alapképzés és a jogosító képzés elméleti részének végén kell végrehajtani, amelyek során a képzési szakasz, illetve az elméleti rész összes célkitûzésének elsajátítását értékelni kell. 3.7.3.2. Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati értékelés céljait elõzetesen pontosan meg kell határozni. 3.7.3.3. Ha a hallgató az írásbeli, szóbeli értékelésen nem felelt meg, az értékelést egy alkalommal megismételheti. 3.7.4. Gyakorlati értékelés a légiforgalmi irányító és a repüléstájékoztató jogosító képzés során 3.7.4.1. Légiforgalmi irányító jogosító képzés során legalább két gyakorlati értékelést kell tartani, az egyiket a képzés végén. 3.7.4.2. Repüléstájékoztató jogosító képzés során ha egy gyakorlati értékelést tartanak, azt a jogosító képzés végén kell végrehajtani.

2008/69. szám

3.7.4.3. A gyakorlati értékelésnek legalább három teljes, a hallgató által befejezett gyakorlatot kell tartalmaznia. 3.7.4.4. A képzési szervezet nem értékelheti a hallgatót mindaddig, amíg a hallgató az értékelendõ célkitûzések teljesítéséhez rendelt feladatok gyakorlását be nem fejezte. 3.7.5. A kezdõ képzés során 3.7.1–3.7.4. pontban meghatározott kötelezõ értékelések mellett a hallgatók elõmenetele felmérésekkel is ellenõrizhetõ, amely segítséget nyújt az elsajátított tudás megismeréséhez. 4. Munkahelyi képzéssel kapcsolatos követelmények 4.1. A munkahelyi képzés célkitûzése 4.1.1. A munkahelyi képzés a kezdõ képzés során megszerzett ismeretekre és képességekre épül, amely során a gyakornoknak el kell sajátítania az egyes szolgálati tevékenységek során alkalmazott eljárásokat és a kezdõ képzés során megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazását. 4.2. Munkahelyi képzés megkezdésének feltétele 4.2.1. A munkahelyi képzést a kezdõ képzést sikeresen elvégzett gyakornok kezdheti meg. 4.2.1.1. Ha a gyakornok a munkahelyi képzést a kezdõ képzés sikeres befejezését követõ hat hónapon belül nem kezdi meg, a képzési szervezetnek értékelnie kell a gyakornok tudásszintjét, és ha szükséges a gyakornoknak felfrissítõ képzésen kell részt vennie a munkahelyi képzés megkezdése elõtt. 4.2.2. A szolgáltató minden légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató egységnél, valamint a légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenységet végzõ egységeknél munkahelyi képzést a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott munkahelyi képzési terv alapján folytathat. 4.2.3. A munkahelyi képzési terv tartalmazza: a) a munkahelyi képzés célkitûzéseit, b) a célkitûzések eléréséhez szükséges módszereket, c) a képzési szakaszok meghatározását, d) az értékelési módszert, amelynek tartalmaznia kell a gyakornok értékelésének szintjeit, e) a képzés minimum és maximum idõtartamát, munkarendjét, amely szükséges a képzési célok eléréséhez, f) a képzés során alkalmazott szimulátor típusát, g) a képzésben részt vevõ személyeket és felelõsségét, h) a képzés dokumentálásának módját és az archiválás rendjét, i) a légiközlekedési hatóság tájékoztatásának módját. 4.3. A munkahelyi képzésben résztvevõ oktatók 4.3.1. A munkahelyi képzésben a gyakornok oktatását és ellenõrzését a képzés típusának megfelelõ jogosítással, és – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, elõzetes munkahelyi gyakorlati képzés és munkahelyi gyakorlati képzés esetén munkahelyi kiterjesztéssel rendelkezõ munkahelyi gyakorlati oktató végezheti.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4.4. A munkahelyi képzés szakaszainak célja a) Átmeneti képzés (transitional training), amelynek megtartása kötelezõ. Az átmeneti képzés tartalmaz egy elméleti képzést, amely alatt a gyakornok elsajátítja a munkahelyi környezetet, az alkalmazandó rendszereket és eljárásokat. A képzés során alkalmazhatók olyan szimulátoros gyakorlatok, amelyek munkahelyi környezetben zajlanak. Az alkalmazott szimulátornak alkalmasnak kell lennie a munkahelyi környezet reprodukálására, de nem kell teljes mértékben megfelelnie a valós környezetnek. b) Elõzetes munkahelyi gyakorlati képzés (pre-OJT), amelynek megtartása nem kötelezõ. Az elõzetes munkahelyi gyakorlati képzés szimulátoros gyakorlatok keretében történik, amely elõsegíti a munkahelyi gyakorlati képzés végrehajtását. Az elõzetes munkahelyi gyakorlati képzés során használt szimulátornak az egységnél használatos berendezés valósághû másának kell lennie. A szimulátornak képesnek kell lennie a valós munkahelyi környezet olyan mértékû reprodukálására, hogy minden egyes munkahelyhez vagy szektorhoz kapcsolódó eljárás egy idõben alkalmazható legyen. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szimulátornak a munkahelyet teljes pontossággal kell megjelenítenie, de biztosítania kell, hogy a gyakornok teljesíthesse a képzés ezen szakaszának meghatározott célkitûzéseit. A radarszimulátoroknak, amelyek ugyan nem ugyanazt a kijelzõt, kommunikációs berendezést vagy monitort használják, mint a munkahelyi berendezések, a légtér, a légijármû típusok és a forgalmi terhelés tekintetében teljes mértékben a valós munkahelyi környezetnek kell megfelelniük. c) Munkahelyi gyakorlati képzés (On-the-job training – OJT), amelynek megtartása kötelezõ. ca) A gyakornoknak e szakaszban el kell sajátítania – a légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység során alkalmazott döntéshozatali eljárást, beleértve a „fontossági sorrend” meghatározását, – a repüléstájékoztató vagy a légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenység során az alkalmazott eljárásokat, felhasználva az elõzõleg megtanult eljárásokat, rutinokat. cb) A munkahelyi gyakorlati képzés alatt a gyakornok látja el a szolgálati tevékenységet a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató esetében munkahelyi kiterjesztéssel rendelkezõ munkahelyi gyakorlati oktató, a légiforgalmi tiszt esetében legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, megfelelõ jogosítással és – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ személy felügyelete alatt. 4.4.1. A légiforgalmi irányítók és a repüléstájékoztatók esetében a munkahelyi képzés kötelezõ eleme a kényszerhelyzeti képzés is. 4.5. A munkahelyi képzés idõtartama 4.5.1. Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedély elsõ megszerzése esetén a munkahelyi gyakorlati képzés idõtartama

4031

a) A b) pontban foglalt eltéréssel legalább 300 óra, amelynek maximum 50%-a hajtható végre az elõzetes munkahelyi képzés keretében. b) Repülõtéri irányítás látással jogosítás és repülõtéri irányítás mûszeres jogosítás toronyirányítás kiterjesztés esetén legalább 150 óra, amelynek maximum 50%-a hajtható végre az elõzetes munkahelyi képzés keretében. 4.5.2. Repüléstájékoztató szakszolgálati engedély elsõ megszerzése esetén a munkahelyi gyakorlati képzés idõtartama a) Repülõtéri jogosítás esetén legalább 150 óra, amelynek maximum 50%-a hajtható végre az elõzetes munkahelyi képzés keretében. b) Körzeti jogosítás esetén legalább 200 óra, amelynek maximum 50%-a hajtható végre az elõzetes munkahelyi képzés keretében. c) Légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel rendelkezõ repüléstájékoztató gyakornok esetében legalább 50 óra. 4.5.3. Légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedély és minden további jogosítás és – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztés megszerzése esetén a munkahelyi gyakorlati képzés idõtartama 200 óra. 4.5.4. A munkahelyi gyakorlati képzés minimum óraszámait a légiforgalmi irányító, repüléstájékoztató szakszolgálati engedély további jogosításának és – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztésének, valamint munkahelyi kiterjesztésének megszerzése esetén a munkahelyi képzési terv határozza meg. 4.6. A gyakornok értékelése 4.6.1. A munkahelyi képzés során a gyakornok szakmai fejlõdését és a képzési célkitûzések teljesítését értékelni kell. 4.6.2. A képzési célkitûzések gyakornok általi teljesítését a munkahelyi gyakorlati képzés alatt az egyes képzési szakaszokat követõen, valamint az elõre meghatározott szinteket követõen is értékelni kell. A gyakornok nem kezdheti meg a következõ képzési szakaszt, illetve a következõ szintet, ha nem teljesítette a szakaszhoz, szinthez rendelt célkitûzéseket. 4.6.3. A kezdõ képzés során a 4.6.1–4.6.2. pontban meghatározott kötelezõ értékelések mellett a gyakornok elõmenetele felmérésekkel is ellenõrizhetõ, amely segítséget nyújt az elsajátított tudás megismeréséhez. 4.6.4. Az értékeléseket dokumentálni kell, az értékelések során a hallgató feleletét (tesztlap is) és a szimulátoros gyakorlati feladatokat rögzíteni és archiválni kell, valamint az értékelések eredményérõl a gyakornokot tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét a gyakornok aláírásával igazolja. 4.6.5. Az értékelések során a képzésben feltárt esetleges hiányosságok esetén a munkahelyi képzési tervet módosítani kell. A módosítást az indokok megjelölésével dokumentálni kell.

4032

MAGYAR KÖZLÖNY II. TOVÁBBKÉPZÉS

5. Általános rendelkezések 5.1. Az engedélyes a szakszolgálati engedélyének, jogosításának, jogosítás-kiterjesztésének, munkahelyi kiterjesztésének, nyelvi kiterjesztésének és szakszolgálati kiterjesztésének megfelelõ szaktudásának fenntartása érdekében köteles részt venni továbbképzésen és szaktudás értékelésen. 5.2. A továbbképzés biztosításáért és a szaktudás értékelés végzéséért a szolgáltató felelõs. 5.3. A szolgáltatónak rendelkeznie kell a szakszemélyzet szakszolgálati engedélyének, jogosításának, jogosítás-kiterjesztésének, munkahelyi kiterjesztésének, nyelvi kiterjesztésének és szakszolgálati kiterjesztésének megfelelõ, a képzések és a szaktudásértékelési-rendszert tartalmazó továbbképzési programmal, amelyet a légiközlekedési hatóság hagy jóvá három év idõtartamra. 5.4. A továbbképzési program tartalmazza: a) az idõszakosan kötelezõ képzések, illetve egyéb képzések megtartásának rendjét, b) a szakszolgálati kiterjesztésekkel összefüggõ továbbképzési követelményeket, c) az engedélyesek szolgálati tevékenysége ellátására való jogosultság megszakadása esetén biztosítandó továbbképzések rendszerét, d) az engedélyesek rendszeres szaktudásának értékelésére alkalmazott módszert és az értékelések dokumentálásának rendjét, beleértve az értékeltek tájékoztatását, e) a továbbképzéseken vagy a szaktudás-értékelésen részt nem vett vagy nem megfelelt engedélyes szaktudásának helyreállítását szolgáló eljárást, f) a továbbképzési program végrehajtásával kapcsolatban a légiközlekedési hatóság tájékoztatásának rendjét, g) a továbbképzési program végrehajtásáért felelõs személy nevét és felelõsségi körét. 5.5. A továbbképzéseket éves képzési tervben kell rögzíteni. 5.6. A légiközlekedési hatóság a továbbképzési programban foglaltak végrehajtását ellenõrzi. 6. Továbbképzéssel kapcsolatos követelmények 6.1. Idõszakosan kötelezõ képzések 6.1.1. A felfrissítõ képzés 6.1.1.1. A felfrissítõ képzés célja biztosítani a vonatkozó jogszabály-módosítások, a várható új eljárások, elõírás-módosítások, munkatechnológiai változások elsajátítását, amely szükség szerint magában foglalja a már megszerzett ismeretek felfrissítését is. A képzés módja lehet elméleti vagy gyakorlati képzés. 6.1.1.2. A gyakorlati képzés általában szimulátoron történik, ahol az engedélyes olyan eljárásokat tud gyako-

2008/69. szám

rolni, amelyekben a szaktudás fenntartásához nincsen elegendõ gyakorlata. Azoknál a légiforgalmi egységeknél, ahol a forgalomterhelés szezonálisan jelentõsen változik, felfrissítõ képzésekkel biztosítható az engedélyesek megfelelõ gyakorlatának fenntartása. 6.1.1.3. A felfrissítõ képzés anyagát idõrõl-idõre át kell tekinteni a repülõesemények vizsgálatának következtetései, ajánlásai vagy a szakszemélyzet tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy a képzés megõrizze naprakészségét. A továbbképzés idõtartamát a munkahelyi egység szolgálati tevékenységéhez igazodóan kell meghatározni, különös tekintettel a fejlesztési tervekben szereplõ eljárások vagy berendezések változásaira, valamint az átfogó repülésbiztonsági rendszer mûködtetésének követelményeire. 6.1.2. A kényszerhelyzeti képzés 6.1.2.1. A kényszerhelyzeti képzés célja biztosítani a jártasságot és tudást, hogy a repüléstájékoztató segítséget tudjon nyújtani a kényszerhelyzetben levõ légijármûnek és kezelni tudja a rendkívüli helyzeteket. A képzés módja lehet elméleti vagy gyakorlati képzés. 6.1.2.2. A gyakorlati képzés általában szimulátoron történik, ahol az engedélyes olyan eljárásokat tud gyakorolni, amelyekben a szaktudás fenntartásához nincsen elegendõ gyakorlata. 6.1.3. Az angol nyelvi képzés, illetve nem magyar anyanyelvû engedélyes esetén magyar nyelvi képzés 6.1.3.1. Az angol nyelvi képzés, illetve nem magyar anyanyelvû engedélyes esetén magyar nyelvi képzés célja, hogy a szolgálati tevékenységhez szükséges nyelvismereti követelményeknek való folyamatos megfelelést fenntartsa, beleértve a rádiótávbeszélõ kifejezések használatát, ha alkalmazandó. 6.2. Egyéb képzések 6.2.1. A 6.1.1.–6.1.3. alpontban meghatározott képzések mellett a szolgáltató egyéb, a szolgálati tevékenységhez szükségesnek tartott továbbképzés megtartását is elõírhatja. 6.3. A szolgálati tevékenység ellátására való jogosultság megszakadása esetén biztosítandó továbbképzések 6.3.1. Ha az engedélyes nem lát el szolgálati tevékenységet légiforgalmi irányító esetén a 12. § (1) bekezdés a) pontjában, repüléstájékoztató esetén a 25. § (1) bekezdés a) pontjában, légiforgalmi tiszt esetében a 33. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idõtartamban, az engedélyes folyamatos gyakorlatának újbóli megteremtéséhez a kihagyás mértékének megfelelõ felfrissítõ képzésen kell részt vennie a szükséges jártasság és tudás megszerzése érdekében. 7. Szaktudás értékeléssel kapcsolatos követelmények 7.1. A szakszemélyzet szaktudásának folyamatos fenntartását a szolgáltatónak ellenõriznie kell annak érdekében, hogy nyomon követhetõ legyen a szaktudás szinten tartása, és ha szükséges helyesbítõ intézkedést lehessen tenni mielõtt az az elfogadható szint alá süllyed.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7.2. Az értékelést rendszeres idõközönként kell elvégezni, a légiforgalmi irányítók és repüléstájékoztatók esetében legalább 12 havonta egyszer, a légiforgalmi tisztek esetében legalább 24 havonta egyszer. 7.3. Az értékelésnek tartalmaznia kell a szolgálati tevékenységgel összefüggõ munkahelyi környezetet, alkalmazandó rendszereket és kapcsolódó eljárásokat érintõ ismeretanyag szóbeli, írásbeli vagy számítógép alapú tesztjét, valamint a légiforgalmi tisztek kivételével a gyakorlatiszaktudás-értékelést. 7.4. Az értékelést a) légiforgalmi irányítók esetében a légiforgalmi irányító szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és szaktudás-értékelõ vagy vizsgáztató kiterjesztéssel rendelkezõ, b) repüléstájékoztatók esetében megfelelõ repüléstájékoztató szakszolgálati engedéllyel, jogosítással, – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel, munkahelyi kiterjesztéssel és munkahelyi gyakorlati oktató kiterjesztéssel rendelkezõ, c) légiforgalmi tisztek esetében legalább 3 éve érvényes légiforgalmi tiszt szakszolgálati engedéllyel, megfelelõ jogosítással és – ha a jogosításhoz ilyen kapcsolódhat – jogosítás-kiterjesztéssel rendelkezõ, a szolgáltató által kijelölt személy (szaktudás-értékelõ) végzi.

4033

telt értékelés legfeljebb egy alkalommal végezhetõ el. A szolgáltatónak biztosítani kell az értékelések megismétlésének lehetõségét. 7.7.1. A szolgáltatónak az értékelés megismétlése elõtt a szakszemélyzet számára továbbképzést (tanfolyam, konzultáció, illetve szimulátor) kell biztosítania. A továbbképzésnek a szaktudás értékelésen feltárt hiányosságok témaköreit kell tartalmaznia. 7.7.2. Ha a szakszemélyzet valamely tagja a szaktudás értékelésen második alkalommal is nem megfelelt értékelést kapott, a szolgáltató köteles errõl a légiközlekedési hatóságot haladéktalanul értesíteni.

III. KÉPZÉSI SZERVEZETEK 8. A képzési szervezetekkel szemben támasztott követelmények

7.6. Az értékeléseket dokumentálni kell, az értékelések során az értékelt feleletét (tesztlap is) archiválni kell, valamint az értékelések eredményérõl az értékeltet tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét az értékelt aláírásával igazolja.

8.1. A képzési szervezetnek megfelelõ személyzettel és felszereltséggel kell rendelkeznie, valamint olyan környezetben kell mûködnie, amely alkalmas a szakszolgálati engedély megszerzéséhez, illetve megtartásához szükséges képzés nyújtására. A képzési szervezetnek a következõ feltételekkel rendelkeznie kell: a) hatékony irányítási rendszerrel, valamint elegendõ, megfelelõ képzettségû és gyakorlattal rendelkezõ személyzettel, b) a kínált képzéstípusnak megfelelõ, szükséges felszereléssel, berendezéssel és elhelyezéssel, c) bizonyítékkal az alkalmazott minõségbiztosítási rendszerrõl, amely ellenõrzi azon rendszereknek és eljárásoknak a megfelelõségét, amelyek garantálják, hogy a nyújtott képzési szolgáltatások megfelelnek e rendeletben meghatározott elõírásoknak, d) a képzésnek a rendeletben meghatározottaknak megfelelõ biztosításához elegendõ finanszírozással, valamint a tevékenységek végzéséhez – a nyújtott képzés természetével összhangban – elegendõ biztosítási fedezettel.

7.7. Annak a személynek az értékelését, akinek a szaktudását, akár az elméleti, akár a gyakorlati értékelésen nem értékelték megfelelõnek, az elsõ nem megfelelt értékelést követõ harminc napon belül meg kell ismételni. Az ismé-

8.2. A képzésben részt vevõ személynek megfelelõn képzettnek kell lennie, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban történõ jártasságát megfelelõ rendszerességgel fel kell mérni.

7.5. A gyakorlatiszaktudás-értékelést a légiforgalmi irányítók és repüléstájékoztatók esetében olyan idõszakban kell elvégezni, amikor a forgalom nagysága megfelel annak, amelynek kezelését elvárják a munkahelyen a légiforgalmi irányítótól vagy a repüléstájékoztatótól.

4034

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

2. melléklet a 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelethez

Szakszolgálati engedélyek formai és tartalmi követelményei

GYAKORNOK LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 1. Az engedélyeket olyan minőségű papírra kell kiállítani, amelyről látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 2. Az előlapon fel kell tüntetni a légiközlekedési hatóság megnevezését. 3. Minden oldal alján a kiállítás dátumát fel kell tüntetni. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét fel kell tüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A szakszolgálati engedély száma: arab számmal jelölve. 7. A szakszolgálati engedély színe: fehér. 2. oldal

Előlap

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

légiközlekedési hatóság neve name of aviation authority

Engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:

Születési dátuma és helye / Date and place of birth:

Magyar Köztársaság Republic of Hungary

Állampolgársága / Nationality:

GYAKORNOK LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Engedélyes aláírása / Signature of holder:

STUDENT AIR TRAFFIC CONTROLLER LICENCE Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Signature of issuing officer and date of issue:

(Készült az EU irányelvének megfelelően / Issued in accordance with EU directive.)

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 1/4

dátum

Hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 2/4

dátum

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. oldal

4035

4. oldal

Érvényesség / Scope:

Rövidítések / Abbreviations:

Az engedélyes jogosult gyakornok légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására, megfelelő jogosítással és jogosítás-kiterjesztéssel rendelkező munkahelyi gyakorlati oktató felügyelete mellett, annak érdekében, hogy az alábbi jogosítás(oka)t és jogosítás-kiterjesztés(eke)t megszerezze, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótávbeszélő berendezés kezelésére. / The holder is entitled to exercise the functions of a student air traffic controller supervised by an OJTI with appropriate rating and rating endorsement so as to become qualified for the grant of the following rating(s) and rating endorsement(s). In addition, the holder is entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations.

ADV – Repülőtéri irányítás látással / Aerodrome Control Visual

Jogosítások és jogosítás-kiterjesztések / Ratings and rating endorsements:

Kezdő képzés sikeres teljesítésének dátuma / Initial training completion date:

ADI – Repülőtéri irányítás műszeres / Aerodrome Control Instrument APP – Bevezető eljárás irányítás / Approach Control Procedural APS – Bevezető irányítás légtérellenőrző berendezéssel / Approach Control Surveillance ACP – Körzeti eljárás irányítás / Area Control Procedural ACS – Körzeti irányítás légtérellenőrző berendezéssel / Area Control Surveillance TWR – Toronyirányítás / Tower Control GMC – Gurítóirányítás / Ground Movement Control GMS – Földi mozgások irányítása felderítő berendezéssel / Ground Movement Surveillance AIR – Repülőtéri körzeti irányítás / Air Control RAD – Radarirányítás / Radar PAR – Precíziós bevezető irányítás radarberendezéssel / Precision Approach Radar SRA – Bevezető irányítás légtérellenőrző radarral / Surveillance Radar Approach

Szakszolgálati engedély érvényessége / This licence is valid until:

ADS – Automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés / Automatic Dependent Surveillance TCL – Közelkörzeti irányítás / Terminal Control

Nyelvismereti vizsga nyelve és szintje / Language and level of language proficiency exam:

Nyelvismereti vizsga időpontja / Date of language proficiency exam:

OCL – Óceáni irányítás / Oceanic Control

Nyelvi kiterjesztés érvényessége / Language endorsement is valid until:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 3/4

dátum

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 4/4

dátum

4036

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 1. Az engedélyeket olyan minőségű papírra kell kiállítani, amelyről látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 2. Az előlapon fel kell tüntetni a légiközlekedési hatóság megnevezését. 3. Minden oldal alján a kiállítás dátumát fel kell tüntetni. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét fel kell tüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A szakszolgálati engedély száma: arab számmal jelölve. 7. A 3. és az 5. oldal kitöltése során a munkahely négyjegyű ICAO azonosítóját, a 4. oldalon található rövidítéseket és az 5. pontban meghatározott dátumformátumot kell alkalmazni. 8. A szakszolgálati engedély színe: fehér. 2. oldal

Előlap

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

légiközlekedési hatóság neve name of aviation authority

Engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:

Születési dátuma és helye / Date and place of birth:

Magyar Köztársaság Republic of Hungary

Állampolgársága / Nationality:

LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Engedélyes aláírása / Signature of holder:

AIR TRAFFIC CONTROLLER LICENCE Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Signature of issuing officer and date of issue:

(Készült az EU irányelvének megfelelően / Issued in accordance with EU directive.)

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 1/5

dátum

Hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 2/5

dátum

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. oldal

4037

4. oldal

Érvényesség / Scope:

Rövidítések / Abbreviations:

Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítások és jogosítás-kiterjesztések szerinti légiforgalmi irányító szolgálati tevékenység ellátására, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótávbeszélő berendezés kezelésére. / The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) and rating endorsement (s) as well as entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations.

ADV – Repülőtéri irányítás látással / Aerodrome Control Visual

Jogosítások és Első kibocsátás dátuma / jogosítás-kiterjesztések / Date of first issue: Ratings and rating endorsements

ADI – Repülőtéri irányítás műszeres / Aerodrome Control Instrument APP – Bevezető eljárás irányítás / Approach Control Procedural APS – Bevezető irányítás légtérellenőrző berendezéssel / Approach Control Surveillance ACP – Körzeti eljárás irányítás / Area Control Procedural ACS – Körzeti irányítás légtérellenőrző berendezéssel / Area Control Surveillance TWR – Toronyirányítás / Tower Control GMC – Gurítóirányítás / Ground Movement Control GMS – Földi mozgások irányítása felderítő berendezéssel / Ground Movement Surveillance AIR – Repülőtéri körzeti irányítás / Air Control RAD – Radarirányítás / Radar PAR – Precíziós bevezető irányítás radarberendezéssel / Precision Approach Radar

Szakszolgálati kiterjesztés / Licence endorsement:

Első kibocsátás dátuma / Date of first issue:

SRA – Bevezető irányítás légtérellenőrző radarral / Surveillance Radar Approach ADS – Automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés / Automatic Dependent Surveillance TCL – Közelkörzeti irányítás / Terminal Control OCL – Óceáni irányítás / Oceanic Control OJTI – Munkahelyi gyakorlati oktató / On-the-Job Training Instructor LCA – Szaktudás-értékelő / Local Competence Assessor ULA – Munkahelyi vizsgáztató / Unit Licence Assessor

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 3/5

dátum

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 4/5

dátum

4038

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

5. oldal Érvényes jogosítás(ok) / jogosítás-kiterjesztés(ek) / munkahelyi kiterjesztés(ek) / szakszolgálati kiterjesztés(ek) / Current rating(s) / rating endorsement(s) / unit endorsement(s) / licence endorsement(s) Jogosítás(ok) / Munkahelyi Szakszolgálati jogosítás-kiterjesztés(ek) kiterjesztés(ek) / Érvényesség / kiterjesztés(ek) / Érvényesség / Validity Validity rating(s) / rating unit endorsement(s) licence endorsement(s) ICAO indicator / sector endorsement(s)

Nyelvi kiterjesztés / Language endorsement Nyelv / Language

Nyelvismereti vizsga időpontja / Date of language proficiency exam

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 5/5

Nyelvismereti vizsga szintje / Level of language proficiency exam

Érvényesség / Validity

dátum

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4039

REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 1. Az engedélyeket olyan minőségű papírra kell kiállítani, amelyről látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 2. Az előlapon fel kell tüntetni a légiközlekedési hatóság megnevezését. 3. Minden oldal alján a kiállítás dátumát kell feltüntetni. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A szakszolgálati engedély száma: arab számmal jelölve. 7. A 3. és az 5. oldal kitöltése során a munkahely négyjegyű ICAO azonosítóját, a 4. oldalon található rövidítéseket és az 5. pontban meghatározott dátumformátumot kell alkalmazni. 8. A szakszolgálati engedély színe: fehér. 2. oldal

Előlap

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

légiközlekedési hatóság neve name of aviation authority

Engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:

Születési dátuma és helye / Date and place of birth:

Magyar Köztársaság Republic of Hungary

Állampolgársága / Nationality:

REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY

Engedélyes aláírása / Signature of holder:

FLIGHT INFORMATION OFFICER LICENCE Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Signature of issuing officer and date:

Hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 1/5

dátum

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 2/5

dátum

4040

MAGYAR KÖZLÖNY

3. oldal

2008/69. szám

4. oldal

Érvényesség / Scope:

Rövidítések / Abbrevations:

Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítás(ok) és jogosítás-kiterjesztés(ek) szerinti repüléstájékoztató szolgálati tevékenység ellátására, valamint jogosult az ITU Nemzetközi Rádiószabályzatban foglaltak alapján minden hatáskörébe tartozó korlátozott rádiótávbeszélő berendezés kezelésére. /

A/D – Repülőtér / Aerodrome

The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) and rating endorsement(s) at the flight information service as well as entitled to operate any restricted radiotelephony equipment according to his/her competence, in accordance with ITU Radio Regulations. Jogosítások és jogosításkiterjesztések / Ratings and rating endorsements:

Első kibocsátás dátuma / Date of first issue:

Szakszolgálati kiterjesztése / Licence Endorsement:

Első kibocsátás dátuma / Date of first issue:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 3/5

dátum

AFIS – Repülőtéri repüléstájékoztatás / Aerodrome Flight Information Service FIS – Körzeti repüléstájékoztatás / Flight Information Service RADA – Radartanácsadás / Radar Advisory OJTI – Munkahelyi gyakorlati oktató / On-the-Job Training Instructor

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 4/5

dátum

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4041

5. oldal Érvényes jogosítás(ok) / jogosítás-kiterjesztés(ek) / munkahelyi kiterjesztés(ek) / szakszolgálati kiterjesztés(ek) / Current rating(s) / rating endorsement(s) / unit endorsement(s) / licence endorsement(s) Jogosítás(ok) / Munkahelyi Szakszolgálati jogosítás-kiterjesztés(ek) kiterjesztés(ek) / Érvényesség / kiterjesztés(ek) / Érvényesség / Validity Validity rating(s) / rating unit endorsement(s) licence endorsement(s) ICAO indicator endorsement(s)

Nyelvi kiterjesztés / Language endorsement Nyelv / Language

Nyelvismereti vizsga időpontja / Date of language proficiency exam

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 5/5

Nyelvismereti vizsga szintje / Level of language proficiency exam

Érvényesség / Validity

dátum

4042

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

LÉGIFORGALMI TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY 1. Az engedélyeket olyan minőségű papírra kell kiállítani, amelyről látható, hogy eredeti példányról van szó. (Nem fénymásolat.) 2. Az előlapon fel kell tüntetni a légiközlekedési hatóság megnevezését. 3. Minden oldal alján a kiállítás dátumát kell feltüntetni. 4. A 2. oldalon az engedélyes teljes nevét kell feltüntetni. 5. A dátumok formátuma: év-hó-nap. 6. A 3. oldalt rövidített formában kell kitölteni. 7. A szakszolgálati engedély színe: fehér. 2. oldal

Előlap

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

légiközlekedési hatóság neve name of aviation authority

Engedélyes neve / Last (middle) and first name of holder:

Születési dátuma és helye / Date and place of birth:

Magyar Köztársaság Republic of Hungary

Állampolgársága / Nationality:

LÉGIFORGALMI TISZT SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY AIR TRAFFIC OFFICER LICENCE

Engedélyes aláírása / Signature of holder:

Az engedélyt kibocsátó személy aláírása és a kibocsátás dátuma / Signature of issuing officer and date:

Hatóság pecsétje / Seal or stamp of issuing authority:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 1/4

dátum

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 2/4

dátum

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3. oldal

4043

4. oldal

Érvényesség / Scope:

Rövidítések / Abbrevations:

Az engedélyes jogosult az alábbi jogosítás(ok) és jogosítás-kiterjesztés(ek) szerinti légiforgalmi tiszt szolgálati tevékenység ellátására. /

AIS – Légiforgalmi tájékoztatás / Aeronautical Information Service

The holder is entitled to exercise the functions of the following rating(s) and rating endorsement(s) as an air traffic officer.

ARO – Repülésbejelentő / Air Traffic Services Reporting Office NOTAM – NOTAM / NOTAM PUB/SDO – PUB/SDO / PUB/SDO

Jogosítások és jogosításkiterjesztések / Ratings and rating endorsements:

Első kibocsátás dátuma / Date of first issue:

ASM – Légtérgazdálkodás / Airspace Management FMP – Áramlásszervezés / Flow Management FD – Repülési adatfeldolgozó / Flight Data Assistant

A jogosítás érvényességének dátuma / This rating is valid until:

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 3/4

dátum

Szakszolgálati engedély száma / Licence number:

Oldal / Page: 4/4

dátum

4044

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

3. melléklet a 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelethez

Szakszolgálati engedély kérő lap Kitöltési útmutató: Kérjük, nyomtatott NAGYBETŰKKEL töltse ki!

Légiközlekedési hatóság megnevezése (A szervezet hivatalos emblémájával ellátva)

[

A vonatkozó jellel [X] töltse ki.

rovatokat

szöveggel

vagy

] A SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY SZÁMA (HA VAN)

1. A kért szakszolgálati engedély [

] Gyakornok légiforgalmi irányító

[

] Első légiforgalmi irányító

[

] Első repüléstájékoztató tiszt

[

] Első légiforgalmi tiszt

[

Kitöltendő 2a., 2.b., 3a., 4., 5., 6., / melléklet 9.-1., 4. Kitöltendő 2a., 2.b., 3a.,3b., 4., 5a.,5c., 6. / melléklet 9.-2.,5. Kitöltendő 2a., 2.b., 3a.,3b., 4., 5a., 6. / melléklet 9.-1,2., 5. Kitöltendő 2a., 2.b., 3a.,3b., 4., 5a., 6. / melléklet 9.-1.,2.,5.

] További jogosítás, jogosítás-kiterjesztés, szakszolgálati kiterjesztés, munkahelyi kiterjesztés, nyelvi kiterjesztés Kitöltendő a kérelem típusától függően 2a., 2.b., 3a., 3b vagy 3c. 4., 5a.,5c., 6., / melléklet 9.-1.,2.,3., 5.

[

] Munkahelyi kiterjesztés vagy jogosítás meghosszabbítása

[

] Szakszolgálati kiterjesztés meghosszabbítása

[

] Nyelvi kiterjesztés meghosszabbítása

[

]

Kitöltendő 2a., 2.b., 4., 6., 7. Kitöltendő 2a., 2.b., 4., 5a., 5b.,5c., 6., 7. Kitöltendő 2a., 2.b., 4., 6. / melléklet 9.-4.

Munkahelyi kiterjesztés vagy jogosítás megújítása Kitöltendő 2a., 2.b., 3a.,3b., 4., 5., 6. / melléklet 9.-1., 2., 4.,( 5.)

2a. Személyi adatok Vezetéknév [

]

Születési dátum (év/hó/nap) [

/

Lakcím

Helység [

/

Utca [

Keresztnév [

Születési hely ]

Állampolgárság

[

] ]

]

]

Házszám [

Anyanyelv

[

]

Irányítószám [ ]

[

]

]

Telefonszám [

]

E-mail [

]

2b. A szolgáltató megnevezése 3a. Kezdő képzés

[

]

Az 5a. pontban jelölje meg azt a jogosítást / jogosítás-kiterjesztést, amelyben a kezdő képzést sikeresen elvégezte, és amelynek kiadását kérelmezi. A képzési szervezet neve [ A képzés dátuma (év/hó/nap) [

3b. Munkahelyi képzés

] /

/

-tól

/

-ig]

Az 5c. pontban jelölje meg azt a munkahelyet, amelyben a munkahelyi képzést sikeresen elvégezte, és amelynek kiadását kérelmezi. A munkahelyi képzés dátuma (év/hó/nap) [

/

/

-tól

/

A munkahelyi vizsga időpontja [ 3c. OJTI/LCA/ULA tanfolyam

/

-ig]

]

A képzési szervezet / helyszín [ A képzés ideje [

4. Nyelvismereti vizsga

/

/

/

/ -tól

/

Nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet [ Nyelvismereti vizsga időpontja (év/hó/nap) [ Nyelvismereti vizsga nyelve / elért szintje [

] /

-ig]

] /

/

] /

] Oldal 1/2

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4045

5a. Jogosítás és jogosítás-kiterjesztés Repülőtéri irányítás látással (ADV) [ ] Toronyirányítás (TWR) [ ] Gurítóirányítás (GMC) [ ] Repülőtéri irányítás műszeres (ADI) Földi mozgások irányítása felderítő berendezéssel (GMS) [ ] [ ] Repülőtéri körzeti irányítás (AIR) [ ] Repülőtéri radarirányítás (RAD) [ ] Bevezető irányítás eljárás (APP) [ ] Radarirányítás (RAD) [ ] Precíziós bevezető irányítás radarberendezéssel (PAR) [ ]

Bevezető irányítás légtérellenőrző Bevezető irányítás légtérellenőrző radarberendezéssel berendezéssel (APS) [ ] (SRA) [ ] Automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés (ADS) [ ] Közelkörzeti irányítás (TCL) [ ] Körzeti irányítás eljárás (ACP) [ ] Radarirányítás (RAD) [ ] Körzeti irányítás légtérellenőrző Automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés (ADS) [ ] berendezéssel (ACS) [ ] Közelkörzeti irányítás (TCL) [ ] Óceáni irányítás (OCL) [ ] Körzeti repüléstájékoztató (FIS) [ ]

Radartanácsadás (RADA) [ ]

Repülőtéri repüléstájékoztató (AFIS) [ ] NOTAM (NOTAM) [ ] Légiforgalmi tájékoztatás (AIS) [ ]

Repülésbejelentő (ARO) [ ] PUB/SDO (PUB/SDO) [ ]

Repülési adatfeldolgozó (FD) [ ] Áramlásszervezés (FMP) [ ] Légtérgazdálkodás (ASM) [ ] 5b. Szakszolgálati kiterjesztés Munkahelyi gyakorlati oktató (OJTI) [ ] Munkahelyi vizsgáztató (ULA) [ ] Szaktudás értékelő (LCA) [ ] 5c. Munkahelyi kiterjesztés Munkahelyi képzés munkahelye (ha van ICAO kód vagy szektor) [ ]

4046

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

6. A kérelmező nyilatkozata Kijelentem, hogy a fenti kérelmet figyelmesen áttekintettem és abban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Kijelentem, hogy a léginavigációs szolgálatot és a légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelet 37. §-ában meghatározott feltételek velem szemben nem állnak fenn. Aláírás

Dátum

7. A szolgáltató igazolása munkahelyi kiterjesztés vagy jogosítás / szakszolgálati kiterjesztés meghosszabbítása és megújítása esetén A kérelmező a továbbképzési programban a kérelmezőre meghatározott feltételeket teljesítette. Név

Aláírás

Dátum

8. Költségek (a hatóság tölti ki) Megjegyzések: Beérkezés időpontja:

Feldolgozó aláírása:

9. A kérelemhez csatolandó melléketek 1. A kezdő képzés sikeres elvégzéséről kiállított igazolás – képzési szervezet állítja ki 2. Munkahelyi képzés sikeres elvégzéséről kiállított igazolás – képzési szervezet állítja ki 3. OJTI/LCA/ULA képzés sikeres elvégzéséről kiállított igazolás – képzési szervezet állítja ki 4. Nyelvismereti vizsga teljesítéséről kiállított igazolás – nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezet állítja ki 5. Munkahelyi vizsga jegyzőkönyv másolata – képzési szervezet állítja ki

Oldal 2/2

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4047

4. melléklet a 17/2008. (IV. 30.) GKM rendelethez

Nyelvismereti vizsga követelményei I.

NYELVISMERETI KÖVETELMÉNYEK

1.

Légiforgalmi irányítók és nyelvismereti követelményei

a

repüléstájékoztató

szakszemélyzet

1.1.

A 46. §-ban meghatározott nyelvismereti vizsga angol nyelvből, illetve nem magyar anyanyelvű személy esetén magyar nyelvből akkor tekinthető sikeresnek, ha a vizsgázó beszédkészségből és szövegértésből legalább az 1.2. pontban meghatározott módon és a táblázatban szereplő 4-es szinten teljesíti a vizsgát.

1.2.

Megfelelő a nyelvismeret, ha mind a szakterminológia használata, mind a köznapi nyelv tekintetében a) a csak hallott (telefon/rádiótelefon) szövegek esetében, valamint a szituációs helyzetekben a kommunikáció hatékony, b) általános, konkrét és munkával kapcsolatos témákban a kommunikáció pontos és tisztán érthető, c) megfelelő a kommunikációs stratégiák használata az üzenetváltásokban, valamint a félreértések felismerése és megoldása során (például az információ ellenőrzésével, megerősítésével vagy tisztázásával) az általános vagy a munkakörnyezetben, d) bonyolult helyzetekben vagy váratlan események bekövetkezése esetén a nyelvi kihívások – amelyek rutinjellegű munkahelyzetekben vagy egyébként ismerős területet érintő kommunikációs feladatok ellátásában előfordulhatnak – kezelése viszonylagos könnyedséggel történik, és e) a légiközlekedési közösség számára érthető dialektus és akcentus használata valósul meg.

Szint

6. Szakértői szint

Kiejtés Elfogadott egy olyan nyelvjárás illetve kiejtés, ami még érthető a légiközlekedési szakma számára

Bár a kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelvi vagy a tájjellegű eltérések befolyásolhatják, ez szinte soha nem zavarja a megértést.

Szerkezet A feladatvégzéshez alkalmas nyelvhasználat szerint meghatározott, megfelelő nyelvtani szerkezetek és mondatszerkesztés Mind az alapvető, mind az összetett nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos.

Szókészlet

A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása megfelelő a széles körben ismert és ismeretlen témákról való hatékony beszélgetés-

Folyékonyság

Képes természetes, megerőltetés nélküli folyékony beszédre. Stilisztikai hatással változtatja a beszéd sebességét

Megértés

Társalgás

Egyenletesen, pontosan, szinte mindent megért a szövegkörnyezet ben, beleértve a kulturális és nyelvi finomságok megértését is.

Szinte minden helyzetben könnyen teremt kapcsolatot. Fogékony a szóbeli és nem kifejezett célzásokra, helyesen válaszol rájuk.

4048

MAGYAR KÖZLÖNY

Az alapvető nyelvtani szerkezetek alkalmazása és a mondatszerkesztés következetesen szabályos. Megkísérli az összetett szerkezetek használatát, de hibákkal, amelyek néha befolyásolják a jelentéstartalmat

A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása megfelelő a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákról való hatékony beszélgetéshez. A körülírás következetes és sikeres. A szóhasználat néha köznyelvi.

Viszonylag könnyen képes ismerős témákról beszélni, de lehet, hogy nem változtatja a beszédsebességet stilisztikai eszközként. Képes helyes társalgási jelzők és összekötő szavak használatára.

A szövegértés pontos a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákban és jobbára pontos, amikor a beszélő egy nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával vagy egy váratlan fordulattal szembesül. Képes megérteni a különböző nyelvjárásokat és/vagy kiejtéseket, hanghordozást.

Azonnali, helyes megfelelő és informatív a válaszok alkalmazása. Hatékonyan kezeli a beszélő/hallgató kapcsolatot.

A kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelv és a tájjellegű eltérések befolyásolják, de ez csak néha zavarja a megértést.

Ötletesen és rendszerint jól alkalmazza az alapvető nyelvtani szerkezeteket és mondatszerkesztést. Hibák előfordulhatnak, főként szokatlan és váratlan körülmények között, de ez ritkán befolyásolja a jelentéstartalmat.

A szókészlet terjedelme és helyes alkalmazása rendszerint elegendő a mindennapi, konkrét és a munkához kapcsolódó témákról való hatékony beszélgetéshez. Gyakran sikeres a körülírás, amikor szóhiány lép fel szokatlan és váratlan helyzetekben.

Képes a megfelelő ütemű, rugalmas nyelvhasználatra. Alkalmanként lehetséges a beszéd fonalának elvesztése az elbeszélő vagy formai nyelvről a közvetlen párbeszédes társalgásra való áttérésnél, de ez nem gátolja a hatékony közleményváltást. Képes helyes társalgási jelzők és összekötő szavak korlátozott használatára. A toldalékszavak használata nem zavaró.

A szövegértés pontos a mindennapi, a konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és jobbára pontos, amikor a használt kiejtés vagy változatai kielégítően érthetőek a nemzetközi légi közlekedési szakma számára. Amikor a beszélő egy nyelvi vagy a helyzetből adódó problémával szembesül, vagy egy váratlan fordulat miatt, a megértés lassabb lehet, vagy magyarázatot igényel.

A válasz rendszerint azonnali, helyes és informatív. Közleményváltást kezdeményez és tart fenn még akkor is, amikor egy váratlan fordulattal találkozik. Megfelelően kezeli a nyilvánvaló félreértéseket ellenőrzés, megerősítés vagy tisztázás útján.

A kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelvi vagy a helyi eltérések befolyásolják, és ez gyakran zavarja a megértést.

Nem alkalmazza mindig jól az előre látható szituációkkal kapcsolatos alapvető nyelvtani szerkezeteket és a mondat-

A korlátozott terjedelmű és helyességű szókészlet gyakran elegendő a mindennapi, konkrét és a munkához

Képes a rugalmas nyelvhasználat ra, de a beszédmód és a szünetek alkalmazása is gyakran helytelen. A

A szövegértés gyakran pontos a mindennapi, a konkrét és a munkához kapcsolódó témákban, és amikor a használt kiejtés vagy

A válasz néha azonnali, helyes és informatív. Közleményvált ást kezdeményez és tart fenn meglehetős

Kibővített szint

4. Operatív szint

Preoperatív szint

pl. hogy kihangsúlyozzon egy-egy részletet. Magától értetődően használ helyes társalgási jelzőket és összekötő szavakat.

Bár a kiejtést, hangsúlyt, ritmust és hanglejtést az anyanyelvi vagy a tájjellegű eltérések befolyásolják, ez ritkán zavarja a megértést. 5.

3.

hez. A szóhasználat köznyelvi, árnyalt és érzékeny a hangterjedelemre

2008/69. szám

2008/69. szám

2.

MAGYAR KÖZLÖNY szerkesztést. A hibák gyakran zavarossá teszik a jelentéstartalmat.

kapcsolódó kommunikáció hoz, de a nyelvtani szerkezetek és szókincs készlete szűkös, a szavak kiválasztása gyakorta helytelen. Gyakran képes a sikeres körülírásra, amikor szóhiány lép fel.

nyelvhasználat során az akadozások és a lassúság akadályozhatják a kommunikációt. A toldalékszavak használata néha zavaró.

változatai kielégítően érthetőek a nemzetközi légi közlekedési szakma számára. Elmulaszthatja egy nyelvi vagy egy helyzetből adódó probléma, vagy váratlan fordulat megértését.

könnyedséggel ismerős témákban és előrelátható helyzetekben. Általában pontatlan, amikor egy váratlan fordulattal áll szemben.

Kiejtés, hangsúlyozás,beszédritmus és hanglejtés a beszélő első nyelvének vagy regionális jellemzőinek a hatásai által erősen befolyásolt, és általában gátolja a könnyű szövegértést.

Csak néhány egyszerű, megjegyzett nyelvtani szerkezetet képes korlátozott helyességgel használni.

Korlátozott szókincs, csak elszigetelt szavakból és megjegyzett mondatokból áll.

Nagyon rövid, elszigetelt, megjegyzett kifejezéseket használ gyakori szünetek tartásával és hézagkitöltő szavak zavaró használatával, miközben keresi a kifejezéseket és megpróbálja a kevésbé ismert szavakat megfelelően kiejteni.

A beszédértés elszigetelt, megjegyzett mondatokra korlátozott, amikor azokat lassan, jól artikulálva ejtik ki.

Reakcióideje lassú, gyakran helytelenül reagál. Az együttműködése egyszerű rutinkapcsolatokra korlátozódik.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Az alapszintet el nem érő teljesítmény.

Alapszint

1.

4049

Az alapszintet megelőző szint

II.

NYELVISMERETI VIZSGÁZTATÁS KÖVETELMÉNYEI

2.

A nyelvismereti vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételei

2.1.

Általános rendelkezések

2.1.1.

A nyelvismereti vizsga során a nyelvismereti vizsgáztatást végző szervezetnek (a továbbiakban: vizsgaközpont) a vizsgázó angol nyelvű beszédkészségének és szövegértésének szintjét kell felmérnie, értékelnie.

2.1.2.

A nyelvismereti vizsga letételéről a vizsgaközpont bizonyítványt állít ki a vizsgázó részére.

4050

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

2.2.

Tárgyi feltételek

2.2.1.

A vizsgaközpontnak olyan infrastruktúrával és technikai eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek mind a vizsgaanyagok készítését, mind a vizsgáztatást magas színvonalon biztosítják. Az infrastrukturális feltételeknek arányban kell állniuk a lefolytatandó vizsgák és vizsgázók számával, a vizsgafeladatok jellegével és az adminisztratív feladatok hiánytalan elvégzésével.

2.2.2.

Megfelelőek a tárgyi feltételek, ha elegendő számú, méretű és felszereltségű terem áll rendelkezésre.

2.2.3.

A szóbeli vizsgáztatás feltételeihez a zavartalan vizsgakörülmények mellett kifogástalan technikai eszközök (például elsőrangú hang-, illetve képminőség) tartoznak.

2.2.3.1. A hallott szöveg értése vizsgarészhez a terem befogadóképességéhez illeszkedő kapacitású, kiváló minőségű lejátszó magnetofon/CD/DVD berendezés, számítógép (szükség szerint internet kapcsolattal) és hangosítás szükséges, amely a terem minden pontján tökéletes hangzást biztosít. Ennek hiányában vagy minden vizsgázó számára fejhallgatót kell biztosítani. 2.3.

Személyi feltételek

2.3.1.

A vizsgaközpontnak megfelelő számú vizsgáztatót kell foglalkoztatnia.

2.3.2.

Vizsgáztató az a személy lehet, a) aki az adott idegen nyelvből szerzett diplomája mellett legalább hároméves szaknyelvoktatási gyakorlattal rendelkezik, vagy b) akinek az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban szerzett, a vizsgarendszer profiljához igazodó szakirányú diplomája van, vagy c) aki Magyarországon szerzett diplomája mellett felsőfokú (általános vagy szaknyelvi) nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, illetve bizonyítottan magas szintű szaknyelvismerettel rendelkezik, vagy d) aki Magyarországon szerzett diplomája mellett legalább középfokú (általános vagy szaknyelvi) nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, és a nyelvismereti vizsgát legalább 5-ös szinten teljesítette.

2.3.3.

A vizsgáztatónak képzésen kell részt vennie, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az idegennyelv-tudás mérési és értékelési elméletével és gyakorlatával kapcsolatos ismeretek elsajátítása, b) az adott vizsga részletekbe menő ismerete vizsgarészek időtartama, a feladatok sorrendisége),

(feladattípusok,

a

c) a kérdező vizsgáztató szerepére történő felkészülés szerepjátékok, illetve próbavizsgák, valódi vizsgákon történő hospitálás segítségével, d) alkalmassági vizsga, amely elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati rész próbavizsgáztatást is tartalmaz.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4051

3.

A vizsgák lebonyolításának feltételei

3.1.

A vizsgaközpontnak biztosítania kell, hogy részrehajlás ne befolyásolhassa a vizsgaeredményeket. Sem a vizsgáztató, sem a vizsgabizottsági elnök nem lehet olyan személy, aki a jelöltet a vizsgát megelőző egy éven belül oktatta, vele rokoni vagy üzleti kapcsolatban van vagy a vizsgázó teljesítményének objektív megítélésében egyéb körülmény befolyásolhatja.

3.2.

A nyelvismereti vizsga során keletkezett hangfelvételeket 3 évig kell megőrizni.

4.

A nyelvismereti vizsgáztatás iránti kérelem

4.1.

A nyelvismereti vizsgáztatás iránti kérelem tartalmazza: a) a vizsgarendszer feladatkészletének, illetve feladatbankjának leírását, továbbá legalább 2-2 feladatsort tartalmazó modellfeladat-gyűjteményt az egyes készségek mérésére a vizsgarendszer mindegyik szintjén, b) a vizsgaeljárás szerkezetének, folyamatának, szervezésének és a minőségbiztosítás módjának leírását, c) a vizsgarendszer értékelési rendszerének leírását mindegyik szinten, d) a vizsga sikeres teljesítésének feltételeit, e) a vizsgázók tájékoztatásának módját és f) a vizsgák dokumentálásának rendjét.

5.

A nyelvismereti vizsgarendszer

vizsga

módszerére

vonatkozó

követelmények,

5.1.

A vizsgarendszernek alkalmasnak kell lennie a nyelvismereti követelmények teljesítésének mérésére.

5.2.

A nyelvismereti vizsgáztatás iránti kérelemhez csatolni kell a vizsgarendszer részletes leírását a következők szerint: a) a vizsga célja, b) a célcsoport, c) az ICAO nyelvi szinteknek való megfeleltetés, d) a vizsgán való részvétel előfeltételei (minimális nyelvi szint), e) a vizsgarészek száma, f) a vizsga időbeosztása, g) a jellegzetes célnyelvi helyzetek, h) a szövegtípusok és a szövegek hossza, i) a vizsgafeladatok, j) a vizsgamódszerek, vizsgatechnikák, k) az utasítások (jelöltkezelés), l) a vizsgarészek súlyozása, m) a pontozási/osztályozási kritériumok, n) a nyelvi követelmények bemutatása minden egyes szinten o) vizsgaminták.

4052

MAGYAR KÖZLÖNY

A gazdasági és közlekedési miniszter 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelete a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készítõ eszközre vonatkozó követelményekrõl A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérõl, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, felhasználásának rendjérõl és az ellenõrzésben történõ közremûködés feltételeirõl szóló jogszabályban meghatározott szabályszegések elkövetésének bizonyításához alkalmazott a) ellenõrzõ berendezésekre, az ezekre vonatkozó követelményekre és mûködtetési feltételekre, b) ellenõrzõ berendezéshez kapcsolódó elektronikus adattovábbító rendszerre, az erre vonatkozó követelményekre és mûködtetési feltételekre, c) ellenõrzõ berendezés által elektronikus úton készített felvételek tartalmára, d) c) pont szerinti felvételek rögzítésére és elektronikus úton történõ továbbítására, e) elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer elhelyezési (telepítési) és mûködtetési feltételeire. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készítõ eszközöket, valamint az elektronikus adattovábbító rendszert üzemeltetõ jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra.

2. § E rendelet alkalmazásában a) szabályszegés: a gépjármû használata során a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérõl, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, felhasználásának rendjérõl és az ellenõrzésben történõ közremûködés feltételeirõl szóló külön jogszabályban meghatározott jogszabályi rendelkezések megsértése, b) ellenõrzõ berendezés: a gépjármû használata során a közúton és a természetvédelmi területen (a továbbiakban együtt: közút) elkövetett szabályszegések elektronikus módon történõ dokumentálására alkalmas berendezés,

2008/69. szám

c) pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezés: olyan ellenõrzõ berendezés, amely a jármû pillanatnyi sebességét a mérésügyrõl szóló jogszabályban meghatározott közúti ellenõrzésre szolgáló jármûsebesség-mérõvel határozza meg, d) átlagsebesség-ellenõrzõ rendszer: olyan ellenõrzõ berendezésekbõl kialakított rendszer, amely kiszámítja a jármû átlagsebességét meghatározott útszakaszon, e) elektronikus adattovábbító rendszer: az ellenõrzõ berendezés által dokumentált adatok közigazgatási, szabálysértési és büntetõeljárás során történõ felhasználását lehetõvé tevõ adattároló, illetve adattovábbító rendszer, f) elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer: egy vagy több ellenõrzõ berendezés és az ezekkel összehangoltan kialakított elektronikus adattovábbító rendszer együtt, g) üzemeltetõ: a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdése alapján szabályszegés elkövetésének bizonyítása érdekében felvétel készítésére jogosult szerv vagy szervezet, továbbá a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körérõl, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegérõl, felhasználásának rendjérõl és az ellenõrzésben történõ közremûködés feltételeirõl szóló jogszabály szerint e tevékenységhez közremûködõként igénybe vett személy vagy szervezet.

3. § (1) Az elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer, illetve annak részegységei akkor üzemeltethetõk, ha a) az ellenõrzõ berendezés és az elektronikus adattovábbító rendszer megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek, b) az elektronikus adattovábbító rendszer összekapcsolható a Rendõrség által mûködtetett elektronikus informatikai rendszerrel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelés a Rendõrség által kiadott elfogadó nyilatkozattal igazolható.

4. § (1) A pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezés üzemeltetõje a mérésügyrõl szóló jogszabály szerint köteles gondoskodni arról, hogy az általa üzemeltetett közúti ellenõrzésre szolgáló jármûsebesség-mérõ hitelesített legyen. (2) Az elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer, illetve az ellenõrzõ berendezés üzemeltetését végzõ személynek a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályban foglalt adatbiztonsági és adatvédelmi szabályok betartásával kell a tevékenységét végeznie.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 5. §

(1) Elektronikus közúti ellenõrzõ rendszert, illetve ellenõrzõ berendezést a közút kezelõje, valamint a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy szervezet (ideértve a megbízás alapján eljáró közremûködõt is) a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes területi szerve által – a kialakított forgalmi rend ellenõrzése alapján – kiadott hozzájárulásban foglalt feltételeknek megfelelõen helyezhet el. (2) Az elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer mûködését az üzemeltetõnek ellenõriznie kell. (3) Ha az üzemeltetõ észleli, hogy az elektronikus közúti ellenõrzõ rendszer által rögzített adatok hibásak, az elektronikus adattovábbítást az üzemeltetõnek, illetve a közremûködõnek fel kell függesztenie, továbbá errõl a feldolgozó központot és a megbízót haladéktalanul értesítenie kell. 6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2008. május 1-jén lép hatályba. (2) A melléklet II. rész 1.1. pont b) alpontja és 3.4. pont e) alpontja 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) A Rendõrség által használt, e rendelet hatálybalépése elõtt a Rendõrség által használatba vett ellenõrzõ berendezésre és adattovábbító rendszerre 2012. december 31-ig nem kell alkalmazni a 3. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a mellékletben megállapított követelményeket. 7. § A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelethez I. Az elektronikus közúti ellenõrzõ rendszerre vonatkozó általános követelmények 1. Az ellenõrzõ berendezésre vonatkozó követelmények 1.1. Legyen alkalmas a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban

4053

meghatározott elõírások megszegésének digitális állókép-felvétel, illetve a kezelõ által beállítható képfelvételi gyakorisággal készülõ digitális állóképekbõl álló felvételsorozat formájában történõ dokumentálására. 1.2. Automatikus, illetve kezelõ általi mûködtetésre legyen alkalmas. 1.3. A berendezés szabályozó és adatrögzítõ egységei illetéktelenek által hozzá nem férhetõ módon legyenek elhelyezve. A kialakítás biztosítsa a normál tárolási, szállítási és üzemeltetési körülmények közötti megbízható mûködést. 1.4. Legyen alkalmas a képfelvételekrõl bejegyzések dokumentálására (naplózására). A naplózás tartalma: a) a berendezés azonosítója, b) a berendezést kezelõ be- és kijelentkezése és azonosítója, c) a felvétel indításának és leállításának idõpontja, a felvétel készítésének helye, d) a jogszabályi rendelkezés megsértését igazoló képfelvétel (képfelvételek) egyedi sorszáma, e) a berendezés üzemeltetõjének vagy kezelõjének elektronikus azonosítója, f) a képfelvétel továbbítását azonosító adat. 1.5. A naplózási adatokat belsõ adathordozóra rögzítse, és kialakítása olyan legyen, hogy a készülék felnyitása nélkül ne lehessen azokat módosítani vagy eltávolítani. A naplózási adatokat on-line kapcsolattal továbbítsa a feldolgozó központba. 1.6. A képfelvétel és a hozzá tartozó paraméterek (például az ellenõrzõ eszköz beállítása) elektronikus rögzítése és a rögzítést követõ 12 órán belül az adattovábbító rendszerbe történõ elektronikus továbbítása – a manipuláció lehetõségét kizáró módon – biztosított legyen. Az ellenõrzõ berendezés adattárolóján tárolt adatok törlését csak az adatok elektronikus adattovábbító rendszer által történt sikeres továbbítását követõen tegye lehetõvé (végezze el). 1.7. A képfelvétel rögzítése során biztosítsa, hogy a felvételt utólagosan módosítani ne lehessen, illetve az esetleges utólagos módosítást vagy technikai okból bekövetkezett módosulást ellenõrizni lehessen. 1.8. A képfelvételen rögzítse az ellenõrzés helyének meghatározásához szükséges adatokat (földrajzi koordináták). 2. Az elektronikus adattovábbító rendszerre vonatkozó követelmények 2.1. Az 1.4. és 1.6. pontban meghatározott adatokat a Rendõrség által kialakított központi feldolgozó rendszerbe kell továbbítani. 2.2. Az elektronikus adattovábbító rendszernek biztosítania kell a Rendõrség adatfeldolgozó egységéhez történõ közvetlen, illetve a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 33. § (2) bekezdésében meghatározott ellenõrzési feladatkört ellátó szerv informatikai rendszere útján történõ kapcsolódást.

4054

MAGYAR KÖZLÖNY

2.3. A Rendõrség központi feldolgozó rendszerébe történõ adattovábbítás során a küldõnek a küldés pillanatában értesülni kell arról, hogy az általa küldött információ továbbításában nem lép(ett) fel hiba. Ha az információ továbbítása hibás (sikertelen) volt, errõl értesíteni kell a központi feldolgozó rendszer üzemeltetõjét.

II. Az ellenõrzõ berendezésre vonatkozó egyedi követelmények 1. A pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezésre vonatkozó követelmények 1.1. Nagy teljesítményû passzív vagy aktív üzemû digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésû, kapcsolódik az adatfeldolgozó rendszerhez, és alkalmas a) a közúton azonos irányban több forgalmi sávban közlekedõ gépjármûvekrõl elölrõl, illetve hátulról is képfelvétel készítésére, b) az ellenõrzött gépjármûvek külön jogszabályban meghatározott kategóriánkénti megkülönböztetésére (például személygépkocsi, tehergépkocsi). 1.2. A pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezés által készített egyes képfelvételek tartalmazzák a képfelvétel-készítés helyét (kódolva, szövegesen vagy GPS koordinátákkal), a képfelvétel-készítés dátumát, idõpontját, a megengedett és – a közúti ellenõrzésre szolgáló jármûsebesség-mérõ által – mért sebességértékét. A képfelvételen rögzített adatokat a képfelvételhez digitális (elektronikus) úton közvetlenül kiolvashatóan is csatolni kell. 1.3. A gépjármûvek sebességét legalább 240 km/óra sebességig rögzítse és jelenítse meg. 1.4. A nem helyhez kötött kivitelû pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezés az 1.1–1.3. pontban meghatározott feltételeken túl a következõ követelményeknek feleljen meg: a) legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövetõ gépjármûveket oly módon, hogy a szabályszegés észlelését és a felvétel elindítását megelõzõ beállítható idõtartamú, de legalább 15 másodperc eseményei is rögzítésre kerüljenek, b) a szembiztonsága – ha a berendezés lézer üzemû – feleljen meg a vonatkozó nemzetközi elõírásoknak (NE 60825/1191. Lézer osztály I.), c) legyen alkalmas saját áramforrásról vagy a gépjármû akkumulátoráról (12 V, negatív földelésû egyenfeszültségrõl) történõ mûködtetésre, és a feszültségingadozás (kiesés, túlfeszültség) a mérési eredményt ne befolyásolja, a berendezést ne károsítsa. 1.5. A telepített üzemû pillanatnyi jármûsebességet ellenõrzõ berendezés az 1.1–1.3. pontban meghatározott feltételeken túl a következõ követelményeknek feleljen meg: a) szembiztonsága – ha a berendezés lézer üzemû – feleljen meg az idevonatkozó nemzetközi elõírásoknak (NE 60825/1191. Lézer osztály I.),

2008/69. szám

b) legyen alkalmas 220/230 V, 50 Hz váltakozó feszültségrõl történõ üzemeltetésre és a feszültségingadozás (kiesés, túlfeszültség) a mérési eredményt ne befolyásolja, a berendezést ne károsítsa, c) kialakítása nyújtson megfelelõ védelmet az idõjárás, a rongálás és a tûz általi károkozás ellen. 2. A vasúti átjárón való áthaladásra, a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék jelzéseire, a jármûvel történõ megállásra és várakozásra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a kötelezõ haladási irányra és a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket ellenõrzõ berendezésre vonatkozó követelmények 2.1. Nagy teljesítményû passzív vagy aktív üzemû digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésre a közúton azonos irányban közlekedõ gépjármûvekrõl elölrõl, illetve hátulról is képfelvétel készítésére és a dokumentált szabályszegés jellegének beállítására alkalmas. 2.2. A szabályszegést elkövetõ gépjármûrõl készített és rögzített képfelvételek száma, azok elektronikus adattartalma legyen alkalmas a szabályszegés elkövetésének bizonyításához szükséges elemzéshez. 3. Az átlagsebesség-ellenõrzõ rendszerre vonatkozó követelmények 3.1. Az ellenõrzõ berendezéseknél – felülrõl vagy oldalról – automatikusan észlelje és azonosítsa a jármûveket oly módon, hogy rögzíti a jármûvek ellenõrzõ pontoknál történõ elhaladási idõpontjait, továbbá az ellenõrzõ pontok közti távolság, valamint az idõkülönbség alapján kiszámítja a jármû átlagsebességét. 3.2. Az átlagsebesség-ellenõrzõ rendszer az adott útszakaszon, az adott jármûkategóriára érvényben lévõ sebességkorlátozás figyelembevételével – amennyiben az ellenõrzõ rendszer alkalmas az ellenõrzött jármû kategóriájának meghatározására – számolja ki a gépjármû átlagsebességét, rögzítse az ellenõrzött gépjármû rendszámát. 3.3. Az átlagsebesség-ellenõrzõ rendszer jelezze a paraméterek megfelelõ beállításával, hogy az 1. számú ellenõrzõ berendezés által megfigyelt gépjármû megérkezett a 2. számú ellenõrzõ berendezés megfigyelési pontjára akkor is, ha az közben forgalmi sávot váltott. 3.4. Az átlagsebesség-ellenõrzõ rendszerre vonatkozó követelmények: a) biztosítsa a 0–24 órán keresztüli, folyamatos, megszakítás nélküli mûködést zárt adatkapcsolat megvalósításával, az adatvesztés kizárásával, b) ismerje fel a jármû rendszámát, c) a rögzített adatok, illetve a kiértékelés tegye lehetõvé a 80 km/óra átlagsebesség felett haladó jármûvek sebességének értékelését, az értékelés pontossága érje el 100 km/óra sebességig a ±3 km/órát, 100 km/óra sebesség felett a ±3%-ot,

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

d) a képfelvételeket feldolgozó berendezés számítógépének adattárolója legyen alkalmas legalább ezer esemény tárolására, a tárolt adatok a manipulációval szemben legyenek védettek, e) tartalmazzon beépített forgalomszámlálót a megfigyelt jármûvek számának meghatározására a megengedett sebesség megállapításához rögzített jármûkategóriák szerint, f) a telepített készülék rongálásbiztos kivitelû és temperált legyen, hogy –20 °C és +40 °C közötti hõmérséklettartományban egyaránt kifogástalanul mûködjön, g) ellenõrzõ berendezéseiben alkalmazott idõmérõ eszközök szinkronizáltak és az UTC nemzetközi idõskálára visszavezetettek legyenek, h) ellenõrzõ berendezései által az átlagsebesség meghatározásához figyelembe vett útszakasz az országos hosszúságetalonra visszavezethetõ módon kimért legyen.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 11/2008. (IV. 30.) KvVM rendelete egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szervekrõl A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A Magyar Királyi Földmívelésügyi Miniszter 80.855/1942. számú rendelkezésével védetté nyilvánított, és a Nagycenki-hársfasor természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 159/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Nagycenki-hársfasor természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.

4055

szetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.

3. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1977. számú OTvH határozatával védetté nyilvánított, és a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Soproni Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. 4. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 15/1978. számú OKTH határozatával védetté nyilvánított, és a Soproni botanikus kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 160/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Soproni botanikus kert természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. 5. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított, és a Szigetközi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Szigetközi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. 6. § Az Országos Természetvédelmi Tanács 1050/1960. számú határozatával védetté nyilvánított, és a Jeli arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 109/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Jeli arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság. 7. §

2. § Az Országos Természetvédelmi Hivatal 69/1963. számú OTvH határozatával védetté nyilvánított, és a Pannonhalmi arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 154/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Pannonhalmi arborétum termé-

Az Országos Természetvédelmi Tanács 115.010/1950 OTT határozatával védetté nyilvánított, és a Kámoni arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 162/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Kámoni arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

4056

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

8. §

13. §

Az Országos Természetvédelmi Tanács 901/1958. számú OTT határozatával védetté nyilvánított, és a Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 152/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Körmendi-kastélypark természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Az Országos Természetvédelmi Tanács 630/1952. számú határozatával védetté nyilvánított, és a Szelestei arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 117/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Szelestei arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

9. §

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 2/1980. (V. 14.) OKTH rendelkezésével védetté nyilvánított, és a Kõszegi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 164/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Kõszegi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) Hatályát veszti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségek illetékességi, valamint a nemzeti park igazgatóságok és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok mûködési területérõl szóló 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

10. §

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

Dr. Fodor Gábor s. k.,

Az egyes természeti területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítésérõl szóló 3/1989. (II. 22.) KVM rendelettel védetté nyilvánított, és a Nemesmedves történelmi emlékhely természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 112/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Nemesmedves történelmi emlékhely természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

11. §

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelete a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1975. számú határozatával védetté nyilvánított, és a Sághegyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 113/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a)–c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következõket rendelem el:

12. §

1. §

Az Országos Természetvédelmi Tanács 601/1952. számú határozatával védetté nyilvánított, és a Sárvári arborétum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 114/2007. (XII. 27.) KvVM rendelettel fenntartott védettségû Sárvári arborétum természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelõs szerv az Õrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

(1) E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó azon szakképesítések felsorolását, amelyek szakmai és vizsgakövetelményei e rendelet 2. számú mellékletével kerülnek kiadásra. (2) E rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az egyes szakmacsoportok tekintetében a szakképzés megkezdésé-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

hez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (bemeneti kompetenciák) felsorolását. (3) E rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a külön jogszabályokban foglalt jogosultságok megfeleltetését az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel és az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítések között. (4) E rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a szakmai ismeretek típusaihoz és a szakmai készségek szintjeihez tartozó meghatározásokat.

2. § (1) Ez a rendelet 2008. augusztus 1. napján lép hatályba. (2) A folyamatban lévõ képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követõ 1 évig, legkésõbb 2013. augusztus 31-ig van lehetõség.

3. § E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti: a) a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet; b) a környezetvédelmi és területfejlesztési ágazatba tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 4/1997. (I. 10.) KTM rendelet módosításáról szóló 9/1999. (VIII. 18.) KöM rendelet; c) a környezetvédelmi és vízügyi ágazatba tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról szóló 5/2006. (II. 2.) KvVM rendelet; d) a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet mellékletében da) az elsõ táblázat csatornamû-kezelõ szakképesítésre vonatkozó sora és a csatornamû-kezelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, db) az elsõ táblázat fürdõ- és hévízüzem-kezelõ szakképesítésre vonatkozó sora és a fürdõ- és hévízüzemkezelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, dc) az elsõ táblázat közlekedési és vízépítési búvár szakképesítésre vonatkozó sora és a közlekedési és vízépítési búvár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, dd) az elsõ táblázat víz- és környezetgazdálkodási technikus szakképesítésre vonatkozó sora és a víz- és kör-

4057

nyezetgazdálkodási technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, de) az elsõ táblázat víz- és szennyvíztechnológus technikus szakképesítésre vonatkozó sora és a víz- és szennyvíztechnológus technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, df) az elsõ táblázat víziközmû-építõ szakképesítésre vonatkozó sora és a víziközmû-építõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, dg) az elsõ táblázat vízkútfúró szakképesítésre vonatkozó sora és a vízkútfúró szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, dh) az elsõ táblázat vízmûkezelõ szakképesítésre vonatkozó sora és a vízmûkezelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, di) az elsõ táblázat vízügyi technikus szakképesítésre vonatkozó sora és a vízügyi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei; e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet kiegészítésérõl szóló 16/1996. (V. 17.) KHVM rendelet mellékletében ea) az elsõ táblázat csatornamû-kezelõ szakképesítésre vonatkozó sora és a csatornamû-kezelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, eb) az elsõ táblázat fürdõ- és hévízüzem-kezelõ szakképesítésre vonatkozó sora és a fürdõ- és hévízüzemkezelõ szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, ec) az elsõ táblázat vízkútfúró szakképesítésre vonatkozó sora és a vízkútfúró szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei, ed) az elsõ táblázat vízügyi technikus szakképesítésre vonatkozó sora és a vízügyi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei; f) a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet módosításáról szóló 3/2000. (II. 8.) KHVM rendelet fa) 1. § (2) bekezdése, fb) 1. számú mellékletében foglalt táblázat csatornamû-kezelõ szakképesítésre, fürdõ- és hévíz-üzemkezelõ szakképesítésre, környezet- és vízgazdálkodási technikus szakképesítésre, közlekedési és vízépítési búvár szakképesítésre, víz- és szennyvíztechnológus technikus szakképesítésre, víziközmû-építõ szakképesítésre, vízkútfúró szakképesítésre, vízmûkezelõ szakképesítésre, vízügyi technikus szakképesítésre vonatkozó sora, fc) 2. számú melléklete, fd) 4. számú melléklet 5., 6., 15., valamint 16. pontja.

Dr. Fodor Gábor s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter

4058

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

1. számú melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelethez A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe utalt azon szakképesítéseinek a felsorolása, amelyek szakmai és vizsgaköveteleményei e rendelettel kerülnek kiadásra Szakképesítés OKJ-ben szereplõ adatai Sorszám

Szakmacsoport megnevezése

sorszáma

azonosító száma

1.

214.

54

582

05

2. 3.

215. 265.

31 31

582 853

20 01

megnevezése

0000 0100

00 31

00 01

0001 0000 0000

54 00 00

01 00 00

0100

21

01

0100

31

01

Vízépítõ technikus Részszakképesítés: Víziközmû-építõ Ráépülõ: Vízépítési búvár Vízkútfúró Csatornamû-kezelõ

Építészet szakmacsoport

Építészet szakmacsoport Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

4.

267.

31

851

01

0000

00

00

Részszakképesítés: Csatornakarbantartó Részszakképesítés: Csatornaüzemi gépkezelõ Hulladékfelvásárló

5.

268.

33

853

01

0000

00

00

Hulladéktelep-kezelõ

0100

31

01

0100

31

02

0100

21

01

0100

21

02

0010

54

01

0010 0010

54 54

02 03

0010

54

04

0010 0010 0000

54 54 00

05 06 00

0100

52

01

0100

51

01

0000

00

00

0100

33

01

0100

33

02

Részszakképesítés: Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó Részszakképesítés: Hulladékfeldolgozógép-kezelõ Részszakképesítés: Hulladékgyûjtõ és -szállító Részszakképesítés: Hulladékválogató és -feldolgozó Környezetvédelmi technikus Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Elágazás: Energetikai környezetvédõ Elágazás: Hulladékgazdálkodó Elágazás: Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje Elágazás: Környezetvédelmi méréstechnikus Elágazás: Nukleáris energetikus Elágazás: Vízgazdálkodó Települési környezetvédelmi Környezetvédelem-vízgazdáltechnikus kodás szakmacsoport Részszakképesítés: Települési környezetvédelmi ügyintézõ Részszakképesítés: Településüzemeltetõ és -fenntartó Természet- és környezetvédelmi Környezetvédelem-vízgazdáltechnikus kodás szakmacsoport Részszakképesítés: Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ Részszakképesítés: Természetvédelmi ügyintézõ

6.

7.

8.

269.

270.

271.

54

54

54

850

851

850

01

01

02

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4059

Szakképesítés OKJ-ben szereplõ adatai Sorszám

9.

Szakmacsoport megnevezése

sorszáma

272.

azonosító száma

52

853

02

Víz- és szennyvíztechnológus

10.

273.

31

853

05

0010 0010 0000

11.

274.

31

853

06

1000

12.

275.

54

megnevezése

853

01

52 52 00

01 02 00

0100

31

01

0100

31

02

0000

00

00

2. számú melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelethez Az 1. számú mellékletben szereplõ szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

Elágazás: Szennyvíztechnológus Elágazás: Víztechnológus Vízkárelhárító Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Vízmûkezelõ Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Részszakképesítés: Hidroforkezelõ Részszakképesítés: Vízgépkezelõ Vízügyi technikus Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport

Szakképesítés/Ráépülés megnevezése

Vízépítõ technikus Vízépítési búvár

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2 –

2000 500

1. (214.)

II. Egyéb adatok

VÍZÉPÍTÕ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 582 05 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Vízépítõ technikus 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés Azonosítószám: 54 582 05 0100 31 01 Megnevezés: Víziközmû-építõ 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés Azonosítószám: 54 582 05 0001 54 01 Megnevezés: Vízépítési búvár 4. Hozzárendelt FEOR szám: 3129 5. Képzés maximális idõtartama:

Szakképesítés megnevezése: Vízépítõ technikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Víziközmû-építõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség

4060

MAGYAR KÖZLÖNY

Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 1000 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Ráépülés megnevezése: Vízépítési búvár 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Szakmai elõképzettség: 54 582 05 0000 00 00 Vízépítõ technikus Elõírt gyakorlat: 1 év búvár gyakorlat Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3129

FEOR megnevezése

Egyéb technikusok

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Elõkészítõ munkát végez Földmûvet épít/építtet Zsaluzást készít/készíttet Árvízmentesítést végez Közremûködik a tó- és folyószabályozásban Részt vesz vízrendezésekben Közremûködik a belvízvédelemben Közremûködik vízi közmû építésében Részt vesz a kivitelezés ügyvitelében, szervezésében, adminisztrációjában Betartja, betartatja a vonatkozó elõírásokat Víz alatti építési munkálatokban közremûködik 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

54 582 03 0000 00 00

megnevezése

Magasépítõ technikus4

2008/69. szám

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

54 582 04 0000 00 00 54 215 01 0000 00 00

Mélyépítõ technikus Mûemlékfenntartó technikus

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0459–06 Építõipari közös feladatok I. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felméri a munkafeladat idõbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Anyagszükségletet számol Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökrõl, gépekrõl Ellenõrzi a felhasználásra kerülõ anyagokat Felvonul a megfelelõ eszközökkel, munkaerõvel a munkaterületre Egyeztet a tervezõvel, a kivitelezésben résztvevõ más szakmák képviselõivel, a megrendelõvel Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket A tervek alapján esetenként vázlatot készít Megelõzõ munkafolyamat produktumát ellenõrzi Eszközeivel levonul a munkaterületrõl Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyûjti és szakszerûen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerû tárolását biztosítja Munkakörének megfelelõ naplót vezet Munkavédelmi, tûz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Ellenõrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az elõírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Betartja a sajátos munkavédelmi elõírásokat Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezõket Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelõen intézkedik Teljesíti a mûemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, mûszaki elõírások rá vonatkozó rendelkezéseit Megteszi a szükséges teendõket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Anyagmennyiség-meghatározás C Rendelési dokumentumok C Szállítás C Munka megkezdésének feltételei B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása B Hulladékkezelés B Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítás C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) A Munkavédelmi elõírások B Elsõsegélynyújtás B Tûzvédelem A Tûzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése C Hatósági elõírások A Védõruhák, védõeszközök használata B Környezetvédelem C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógéphasználat 3 Elemi számolási készség 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése 4 Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Szervezõkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Segítõkészség Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Rendszerezõ képesség Numerikus gondolkodás, matematikai készség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0480–06 Vízmûépítési feladatok I. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Földmûvekhez kapcsolódó víztelenítéseket végez/végeztet

4061

Rézsût, koronát, padkát alakít/alakíttat ki Vízzáró magot épít/építtet Méretre szabott zsalutáblát készít/készíttet Zsalutáblákat összeállít/összeállíttat Összeállított zsalutáblákat rögzít/rögzíttet Zsaluszerkezetet megtámaszt/megtámasztat, merevít/merevíttet Vízszintes és magassági méreteket ellenõriz, szükség esetén korrigál Elbontja/elbontatja a zsaluszerkezetet Zsaluanyagot szögtelenít/szögteleníttet, tisztít/tisztíttat Bontott zsaluanyagot méret szerint válogat/válogattat Irányítás mellett árvízvédelmi mûveket épít és helyreállít Üzemelteti és fenntartja az árvízvédelmi mûveket és azok kiegészítõ létesítményeit Fenntartja a hullámtéri véderdõket Kidolgozza a vésztározási lehetõségeket Fenntartja a hullámtéri csatornákat Közremûködik az árvédelmi mûvek rendszeres felülvizsgálatában Belvízi mûtárgyakat épít, kezel Csapadék elvezetõ hálózatot épít/építtet Közremûködik a víznyerésben (ivóvíz, hévíz; kútfúrás, kútépítés; forrásfoglalás) Csõhálózatot épít/építtet Csõhálózati kismûtárgyat épít/építtet Közremûködik vízmûtelepek és szennyvíztisztítók építésében Vízrajzi adatokat gyûjt, feldolgoz, értékel (csapadék, vízállás, elöntési terület stb.) Geodéziai felmérést végez, feldolgoz Közremûködik a hatósági, szakhatósági engedélyezés elõkészítésében, eljárásaiban Felméri az anyagnyerõ helyeket Munkakezdés elõtt létrehozza a szükséges munkahelyi szociális infrastruktúrát Részt vesz a tó- és folyószabályozási mûvek építésében (partvédõ, vezetõmûvek, sarkantyú, mederkotrás) Irányítja a tó- és folyószabályozási mûvek fenntartását Vízlépcsõt és hajózsilipet üzemeltet, épít Részt vesz a tavak helyreállításában, kotrást irányít Tó- és folyószabályozási paramétereket mér Közremûködik a patakszabályozásban (vízkormányzás, eséscsökkentõk, tározók építése) Irányítja a kismûtárgyak és csatornák építését, karbantartását, üzemeltetését Meliorációs tevékenységeket irányít (alagcsövezés, útépítés, táblásítás stb.) Részt vesz halastavak építésében Anyag-, gép- és munkaügyi nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít, védelmi naplót ír ár- és belvízvédelem esetén Építési adminisztrációt végez Naprakészen vezeti az üzemeltetési dokumentációkat Elkészíti a teljesítmény- és munkaidõ igazolásokat

4062

MAGYAR KÖZLÖNY

Folyamatosan szem elõtt tartja tevékenysége során a környezet- és természetvédelmi elõírásokat Környezeti hatásvizsgálatot végez Betartja és betartatja a munkavédelmi elõírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Talaj- és víz-mintavétel, talajfeltárás B Helyszíni vizsgálatok szabályai, eszközei B Laboratóriumi vizsgálati módszerek és szabályok B Laboratóriumi eszközök, berendezések, mûszerek C Talajmechanikai szakvélemény értelmezése A Vízszintes és magassági terepfelmérés, kitûzés B Mérési eszközök és mûszerek B Mérési módszerek B Mérési eredmények feldolgozása, ábrázolása B Vízszintmérés, vízhozammérés B Tervrajzok elkészítésének szabályai B Mûszaki ábrázolási módok B Méretarányok, jelölések E Vázlattervek E Engedélyezési tervek E Kiviteli tervek D Mûleírások tartalmi követelményei B Engedélyezési eljárások szabályai B Szakterületi hozzájárulások tartalma B Környezeti hatásvizsgálat tartalma, szabályai C Pályázatok készítésének szabályai C Pályáztatás, versenytárgyalások szabályai C Szerzõdéskötések A Építési napló vezetésének szabályai A Felmérési napló tartalma, vezetésének szabályai A Számlák elkészítésének szabályai A A kivitelezés eszközigénylésének megállapítása A Gépek kiválasztásának szempontjai A Az építési helyszín átvétele, berendezése A Gépek telepítése A Munkamenettervek és alkalmazásuk A Dolgozói létszám-szükséglet meghatározása A Munkajogi alapismeretek és ezek alkalmazása A A munka mennyiségének megállapítása, számítások, mérések A A munka minõségének ellenõrzése, kritériumok A Ütemtervek kidolgozása és betartatása B Földmunkák munkafolyamatai B Alapozások munkafolyamatai (elsõsorban a mélyalapozások) B Töltés építésének munkái B Csatorna építésének munkái B Mûtárgyak építése A Folyó- és tószabályozási mûvek építése C Mélyépítési kivitelezési feladatok koordinálása C Szakmunkás-szintû részvétel az egyszerûbb feladatokban

B B B C B

2008/69. szám

Állagvizsgálat, diagnosztika, folyamatos ellenõrzés Tervszerû megelõzõ karbantartás Felújítások Zsaluzási technológiák Építõipari munkagépek

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 Idegen nyelvû mûszer feliratok értelmezése, megértése 5 Elemi számolási készség 5 Tájékozódás 5 Térérzékelés 3 Építõanyag labortechnikai eszközök használata 3 Talajmechanika labortechnikai eszközök használata 4 Földméréstan mérõeszközök használata 4 Talajmechanikai szakvélemény olvasása, értelmezése 4 Hidrológiai adatok értelmezése, vízrajzi mérõeszközök használata 4 Kiviteli tervek olvasása, értelmezése 4 Zsaluszerelési szerszámok használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Önállóság Szervezõkészség Térbeli tájékozódás Társas kompetenciák: Irányítási készség Határozottság Precizitás Módszerkompetenciák: Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezõ képesség Tervezési képesség Kontroll A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0481–06 Vízmûépítési feladatok II. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Földmûvekhez kapcsolódó víztelenítéseket végez/végeztet Rézsût, koronát, padkát alakít/alakíttat ki Vízzáró magot épít/építtet Méretre szabott zsalutáblát készít/készíttet Zsalutáblákat összeállít/összeállíttat Összeállított zsalutáblákat rögzít/rögzíttet Zsaluszerkezetet megtámaszt/megtámasztat, merevít/merevítteti Elbontja/elbontatja a zsaluszerkezetet Zsaluanyagot szögtelenít/szögteleníttet, tisztít/tisztíttat

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Bontott zsaluanyagot méret szerint válogat/válogattat Belvízi mûtárgyakat épít, kezel Csapadék elvezetõ hálózatot épít/építtet Csõhálózatot épít/építtet Csõhálózati kismûtárgyat épít/építtet Közremûködik vízmûtelepek és szennyvíztisztítók építésében

Ellátja a tevékenységéhez tartozó kommunikációs, dokumentációs feladatokat Lokalizálja, illetve elhárítja a víz alatti létesítmények üzemelésébõl, használatából származó károsodásokat Használja (biztosítja) a speciálisan elõírt munkavédelmi eszközöket Betartja a merülési elõírásokat

Tulajdonságprofil:

Tulajdonságprofil:

Szakmai kompetenciák:

Szakmai kompetenciák:

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Földmunkák munkafolyamatai B Alapozások munkafolyamatai (elsõsorban a mélyalapozások) B Töltés építésének munkái B Csatorna építésének munkái B Mûtárgyak építése A Folyó- és tószabályozási mûvek építése C Mélyépítési kivitelezési feladatok koordinálása C Zsaluzási technológiák

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Merülési technikák B Víz alatti építési technikák A Buvárfelszerelés ellenõrzésének lépései A Búvár KRESZ A Merülési szabályzat

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Elemi számolási készség 4 Zsaluszerelési szerszámok használata 3 Kiviteli tervek olvasása, értelmezése 4 Építõipari munkagépek üzemeltetése

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 5 Búvárfelszerelés használata 5 Víz alatt használatos szerszámok, eszközök használata 5 Búvár jelzésrendszer használata, értelmezése Személyes kompetenciák: Önfegyelem Stressztûrõ képesség

Személyes kompetenciák: Térbeli tájékozódás

Társas kompetenciák: Együttmûködési készség

Társas kompetenciák: Irányíthatóság

Módszerkompetenciák: Körültekintés Elõvigyázatosság

Módszerkompetenciák: Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezõ képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0506–06 Vízépítési búvár feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hatósági, szakhatósági engedélyezési és bejelentési eljárást végez Részt vesz a víz alatti létesítmények kivitelezésének építéshelyi elõkészítésében Részt vesz a víz alatti munkavégzés szociális ellátásához szükséges, ideiglenes létesítmények kialakításában, berendezésében Meghatározza a víz alatti munkák anyag-, gép- és eszközszükségletet Gondoskodik a biztonságos víz alatti munkakörülmények kialakításáról Vízi és víz alatti mûtárgyakat épít, szerel Vízi és víz alatti mûtárgyakat ellenõriz Speciális víz alatti munkához szükséges szerszámot használ

4063

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0684–06 Vízmûépítési feladatok III. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Vízszintes és magassági méreteket ellenõriz, szükség esetén korrigál Irányítás mellett árvízvédelmi mûveket épít és helyreállít Üzemelteti és fenntartja az árvízvédelmi mûveket és azok kiegészítõ létesítményeit Fenntartja a hullámtéri véderdõket Kidolgozza a vésztározási lehetõségeket Fenntartja a hullámtéri csatornákat Közremûködik az árvédelmi mûvek rendszeres felülvizsgálatában Közremûködik a víznyerésben (ivóvíz, hévíz; kútfúrás, kútépítés; forrásfoglalás) Vízrajzi adatokat gyûjt, feldolgoz, értékel (csapadék, vízállás, elöntési terület stb.) Geodéziai felmérést végez, feldolgoz Közremûködik a hatósági, szakhatósági engedélyezés elõkészítésében, eljárásaiban Felméri az anyagnyerõ helyeket

4064

MAGYAR KÖZLÖNY

Munkakezdés elõtt létrehozza a szükséges munkahelyi szociális infrastruktúrát Részt vesz a tó- és folyószabályozási mûvek építésében (partvédõ, vezetõmûvek, sarkantyú, mederkotrás) Irányítja a tó- és folyószabályozási mûvek fenntartását Vízlépcsõt és hajózsilipet üzemeltet, épít Részt vesz a tavak helyreállításában, kotrást irányít Tó- és folyószabályozási paramétereket mér Közremûködik a patakszabályozásban (vízkormányzás, eséscsökkentõk, tározók építése) Irányítja a kismûtárgyak és csatornák építését, karbantartását, üzemeltetését Meliorációs tevékenységeket irányít (alagcsövezés, útépítés, táblásítás stb.) Részt vesz halastavak építésében Anyag-, gép- és munkaügyi nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít, védelmi naplót ír ár- és belvízvédelem esetén Építési adminisztrációt végez Naprakészen vezeti az üzemeltetési dokumentációkat Elkészíti a teljesítmény- és munkaidõ igazolásokat Folyamatosan szem elõtt tartja tevékenysége során a környezet- és természetvédelmi elõírásokat Környezeti hatásvizsgálatot végez Betartja és betartatja a munkavédelmi elõírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Talaj- és víz-mintavétel, talajfeltárás B Helyszíni vizsgálatok szabályai, eszközei B Laboratóriumi vizsgálati módszerek és szabályok B Laboratóriumi eszközök, berendezések, mûszerek C Talajmechanikai szakvélemény értelmezése A Vízszintes és magassági terepfelmérés, kitûzés B Mérési eszközök és mûszerek B Mérési módszerek B Mérési eredmények feldolgozása, ábrázolása B Vízszintmérés, vízhozammérés B Tervrajzok elkészítésének szabályai B Mûszaki ábrázolási módok B Méretarányok, jelölések E Vázlattervek E Engedélyezési tervek E Kiviteli tervek D Mûleírások tartalmi követelményei B Engedélyezési eljárások szabályai B Szakterületi hozzájárulások tartalma B Környezeti hatásvizsgálat tartalma, szabályai C Pályázatok készítésének szabályai C Pályáztatás, versenytárgyalások szabályai C Szerzõdéskötések A Építési napló vezetésének szabályai A Felmérési napló tartalma, vezetésének szabályai A Számlák elkészítésének szabályai A A kivitelezés eszközigénylésének megállapítása

A A A A A A A A A B B B

2008/69. szám

Gépek kiválasztásának szempontjai Az építési helyszín átvétele, berendezése Gépek telepítése Munkamenettervek és alkalmazásuk Dolgozói létszámszükséglet meghatározása Munkajogi alapismeretek és ezek alkalmazása A munka mennyiségének megállapítása, számítások, mérések A munka minõségének ellenõrzése, kritériumok ismerete Ütemtervek kidolgozása és betartatása Állagvizsgálat, diagnosztika, folyamatos ellenõrzés Tervszerû megelõzõ karbantartás Felújítások

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 Idegen nyelvû mûszerfeliratok értelmezése, megértése 3 Építõanyag labortechnikai eszközök használata 3 Talajmechanika labortechnikai eszközök használata 4 Földméréstan mérõeszközök használata 4 Talajmechanikai szakvélemény olvasása, értelmezése 4 Hidrológiai adatok értelmezése, vízrajzi mérõeszközök használata 4 Kiviteli tervek olvasása, értelmezése Személyes kompetenciák: Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezõ képesség Tervezés Kontroll Társas kompetenciák: Irányítási készség Határozottság Precizitás Módszerkompetenciák: Felfogóképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerezõ képesség Tervezési képesség Kontroll A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0688–06 Építõipari kivitelezés tervezése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Beszerzi a szükséges hatósági engedélyeket Irányítás mellett terveket szerkeszt Irányítás mellett költségvetést készít Részt vesz a tervdokumentáció összeállításában Kiviteli és organizációs terveket egyeztet

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Irányítja az építési terület lekerítését Megszervezi és irányítja az ideiglenes energiaellátás és közmûvek építését Kijelöli, felépítteti, megrendeli az építkezés ideiglenes építményeit Kijelöli, biztosítja a szállítási útvonalakat az építési területen belül, és kapcsolódását a külsõ úthálózattal Koordinálja a szükséges erõforrásokat (munkaerõ, gép, anyag) Felméri az elvégzett munkákat Megszervezi az átadás-átvételi eljárást Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Épületszerkezettan B Erõtan, statika B Épületfizika, hõtechnika B Elõregyártott szerkezetek, épületegységek B Építõanyagok B Mûemlékvédelem C Ideiglenes építmények tervezése B Organizáció (felvonulás-levonulás) B Ideiglenes energiaellátási szükségletek meghatározása B Öltözõ és egyéb szociális létesítmények igénye C Tárolási elõírások C Szállítóeszközök építési területen belül C Közúti és vasúti szállítás C Szervezeti felépítés (pl. építésvezetõ-munkahelyi mérnök-mûvezetõ) B Kapcsolattartás a hatóságokkal B Kapcsolattartás szabályai, elõírásai a dolgozókkal, beosztottakkal B Árajánlatok készítésének szabályai B Költségvetési ismeretek A Mennyiségek meghatározása, matematikai mûveletek B Adózási ismeretek (áfa) B Építésgépesítés (daru stb.) B Munkagödör körülhatárolása B Külsõ kapcsolatok dokumentálása (levelezés, számlák, engedélyek stb.) B Munkakörülmények meghatározása B Napi feladatok rögzítési követelményei B Balesetek, rendkívüli események rögzítése B Munkaterület átvételi jegyzõkönyv vezetése B Kész munka dokumentumai (mennyiségek) B Kész munka átadási jegyzõkönyve B Anyagok minõségének igazolási rendszere A Elektromos eszközökkel végzett munka A Anyagszállítás, terhelhetõség A Munkavégzés zajos, poros területen A Veszélyes anyagokkal végzett munka B Folyamatos munkavégzés, pihenõidõ B Takarítás

B B

4065

Hulladékkezelés Veszélyes hulladékok kezelése, tárolása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 ECDL Képszerkesztés 3 ECDL CAD 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû fogalmazás írásban 3 Idegen nyelvû kézírás 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû beszédkészség 3 Telefonálás idegen nyelven 4 Információforrások kezelése 5 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 4 Építészeti, mûszaki rajz készítése 4 Építõipari tervek, rajzok olvasása, értelmezése 5 Munkavédelmi, tûzrendészeti jelképek értelmezése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 4 Mértani képesség 5 Irodatechnikai eszközök használata 5 Balesetelhárítás/kármentés érdekében szükséges eszközök kezelése Személyes kompetenciák: Állóképesség Térlátás Felelõsségtudat Döntésképesség Precizitás Szervezõkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Konszenzuskészség Irányítási készség Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémamegoldás, hibaelhárítás Lényegfelismerés (lényeglátás) Gyakorlatias feladatértelmezés Eredményorientáltság

4066

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1102–06 Építõipari közös feladatok V. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felméri a munkafeladat idõbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamot Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökrõl, gépekrõl Ellenõrzi a felhasználásra kerülõ anyagokat Felvonul a megfelelõ eszközökkel, munkaerõvel a munkaterületre Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Megelõzõ munkafolyamat produktumát ellenõrzi Anyagok, eszközök szakszerû tárolását biztosítja Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztántartásáról Összegyûjti és szakszerûen tárolja a keletkezett hulladékot Munkavédelmi, tûz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Ellenõrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az elõírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Betartja a sajátos munkavédelmi elõírásokat Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezõket Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelõen intézkedik Teljesíti a mûemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, mûszaki elõírások rá vonatkozó rendelkezéseit Megteszi a szükséges teendõket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei B Hulladékkezelés A Munkavédelmi elõírások B Elsõsegélynyújtás B Tûzvédelem A Tûzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése C Hatósági elõírások A Védõruhák, védõeszközök használata B Környezetvédelem C Kiviteli tervek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése

4 5

2008/69. szám

Kiviteli terv rajz olvasása, értelmezése Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata

Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Szervezõkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Segítõkészség Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Rendszerezõ képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1103–06 Építõipari közös feladatok VI. A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Egyeztet a tervezõvel, a kivitelezésben részt vevõ más szakmák képviselõivel, a megrendelõvel Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Helyszíni méréseket végez A tervek alapján esetenként vázlatot készít Anyagszükségletet számol Munkakörének megfelelõ naplót vezet Eszközeivel levonul a munkaterületrõl Részt vesz a számlák összeállításában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Anyagmennyiség-meghatározás C Rendelési dokumentumok C Szállítás B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása C Felmérés szabályai B Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítás C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógéphasználat 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Pontosság Precizitás Szervezõkészség Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Segítõkészség

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Rendszerezõ képesség Numerikus gondolkodás, matematikai készség Az 54 582 05 0000 00 00 azonosító számú, Vízépítõ technikus megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

0459–06 0480–06 0688–06

megnevezése

Építõipari közös feladatok I. Vízmûépítési feladatok I. Építõipari kivitelezés tervezése

Az 54 582 05 0100 31 01 azonosító számú, Víziközmû-építõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

0481–06 1102–06

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 30% 2. feladat: 45% 3. feladat: 25% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0480–06 Vízmûépítési feladatok I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Talajmechanikai és hidrológiai mérések, vizsgálatok, ezek értékelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc

megnevezése

Vízmûépítési feladatok II. Építõipari közös feladatok V.

Az 54 582 05 0001 54 01 azonosító számú, Vízépítési búvár megnevezésû ráépülés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

0506–06

4067

megnevezése

Vízépítési búvár feladatai

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0459–06 Építõipari közös feladatok I. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kiviteli tervek alapján anyagmennyiség meghatározása, majd rögzítése számítógépen A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott munkaterületre felvonulás, helyszíni felmérés alapján a munkafolyamat megtervezése (idõterv) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Munkavédelmi elõírások, környezetvédelmi és hulladékkezelési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc)

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Geodéziai mérés, kitûzés, mérési jegyzõkönyv készítése, értékelés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adott mûtárgy építési technológiájának, üzemeltetési, karbantartási folyamatának ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Kiviteli terv alapján kismûtárgy építése/építtetése, építés adminisztrációja, építésirányítás (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 20% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 4. feladat: 30% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0481–06 Vízmûépítési feladatok II. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Adott kismûtárgy építése irányítás mellett (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0506–06 Vízépítési búvár feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Helyszínen készített víz alatti mûtárgyak kivitelezésének egyes részfeladatai

4068

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 180 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Búvár merülési ismeretek A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Víz alatti építési technikák A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 60% 2. feladat: 20% 3. feladat: 20% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0684–06 Vízmûépítési feladatok III. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Talajmechanikai és hidrológiai mérések, vizsgálatok, ezek értékelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Geodéziai mérés, kitûzés, mérési jegyzõkönyv készítése, értékelés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Adott mûtárgy építési technológiájának, üzemeltetési, karbantartási folyamatának ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Kiviteli terv alapján kismûtárgy építése/építtetése, építés adminisztrációja, építésirányítás (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 20% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 4. feladat: 30% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0688–06 Építõipari kivitelezés tervezése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Költségvetés készítése kiviteli terv alapján számítógéppel, kiviteliterv-részlet számítógépes feldolgozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc

2008/69. szám

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Építés közben elõforduló, azonnali intézkedést igénylõ statikai problémák megoldása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 75 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Magyar nyelvû hivatalos levél megfogalmazása (kézírás) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 15 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Idegen nyelvû, építési technológiát ismertetõ szöveg feldolgozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 45 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Építésszervezési elõírások, követelmények ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 6. vizsgafeladat: Építési terület berendezése, segédüzemek helyének kitûzése organizációs terv alapján (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 30% 2. feladat: 20% 3. feladat: 5% 4. feladat: 15% 5. feladat: 5% 6. feladat: 25% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1102–06 Építõipari közös feladatok V. A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kiviteli tervek alapján munkamennyiség, szerszám- és eszközigény meghatározása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Munkavédelmi elõírások, környezetvédelmi és hulladékkezelési ismeretek alkalmazása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1103–06 Építõipari közös feladatok VI.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Kiviteli tervek alapján anyagmennyiség meghatározása, majd rögzítése számítógépen A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 75 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Adott munkaterületre felvonulás, helyszíni felmérés alapján a munkafolyamat megtervezése (idõterv) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: A 54 582 05 0000 00 00 azonosító számú, Vízépítõ technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 20 2. vizsgarész: 60 6. vizsgarész: 20 A 54 582 05 0100 31 01 azonosító számú, Víziközmûépítõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 3. vizsgarész: 80 7. vizsgarész: 20 A 54 582 05 0001 54 01 azonosító számú, Vízépítési búvár megnevezésû ráépüléshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 4. vizsgarész: 100 A 54 582 05 0000 00 00 azonosító számú, Vízépítõ technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó az 54 582 05 0100 31 01 azonosító számú, Víziközmû-építõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 5. vizsgarész: 30 6. vizsgarész: 50 8. vizsgarész: 20

4069

A képzési feladatok teljesítéséhez Vízépítõ szükséges eszközök és felszerelések technikus minimuma

Víziközmû-építõ

Építõipari kisgépek

X

X

Földmunkák kéziszerszámai

X

X

Mûszaki dokumentáció

X

X

Számítógép

X

Szoftverek

X

Nyomtató

X

Irodatechnikai eszközök

X

Kitûzõ eszközök

X

Dúcolási és ácsmunkák kéziszerszámai

X

X

Ellenõrzõ és mérõeszközök

X

X

Nyomásfokozó berendezések

X

X

Csatornavizsgáló berendezések, készülékek

X

X

Szintezõ mûszerek

X

X

Szivattyúk

X

X

Emelõgépek

X

X

Jármûvek, vízijármûvek

X

X

Földmunkagépek

X

X

Építõipari gépek

X

X

Zsaluzó és dúcoló állványrendszerek

X

X

Vízépítési búvár

X

X

Könnyûbúvár felszerelés

X

Búváröltözet

X

Légszállító berendezés

X

Speciális víz alatti szerszámok, gépek, berendezések

X

Egyéni védõeszközök

X

X

X

Biztonsági berendezések

X

X

X

Zsaluszerelési kéziszerszámok

X

X

Labortechnikai eszközök

X

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: – VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez Vízépítõ szükséges eszközök és felszerelések technikus minimuma

Kéziszerszámok

X

Víziközmû-építõ

Vízépítési búvár

X

X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

4070

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

2.

III.

(215.)

Munkaterület

VÍZKÚTFÚRÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás:

I.

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 582 20 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Vízkútfúró

3.1. Részszakképesítés: Nincs 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 8325 5. Képzés maximális idõtartama:

Vízkútfúró

Kútfúrógép-kezelõ

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Elõkészíti a fúrást Összeállítja a fúróberendezést Vízkútfúrást végez Béléscsövezést végez Speciális elemeket szerel, kútlezárást végez Bõvítõ fúrást végez Mûszaki baleseteket kezel Kútüzemeltetést végez Betartja az elõírásokat, szabályzatokat Munkahelyi dokumentálást végez

3. Szakképesítések köre:

Szakképesítés megnevezése

8325

FEOR megnevezése

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

–

500

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

–

–

II. Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Vízkútfúró 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében az Építészet szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 30% 3. Gyakorlat aránya: 70% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0841–06 Vízkútfúró feladatai A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tanulmányozza a mûszaki tervet Elõkészíti a munkafolyamatot a technológiának megfelelõen Kiválasztja a megfelelõ fúrási technológiát Kiválasztja és elõkészíti a technológiának megfelelõ gépeket, eszközöket, anyagokat Egyszerû emelõgéppel rakodást végez Összeépíti a fúrócsövet Ellenõrzi a fúrószár elemeit (súlyosbító, forgatórúd) Kiválasztja a megfelelõ fúrótípust Saruzást készít Kiválasztja a segédberendezéseket (szivattyú, kompresszor)

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ellenõrzi a szivattyú mûködését, elhárítja a hibákat Elõkészíti, ellenõrzi az öblítõrendszert Kiválasztja, meghatározza a fúrási iszap adalékanyagait Elkészíti az öblítõfolyadékot Kitûzi a fúrási pontot Kezeli a fúróberendezést, kutat fúr Öblítést végez Eltávolítja a furadékot Kiszivattyúzza az iszapot Kiválasztja a megfelelõ anyagú béléscsövet Összeszereli a béléscsövet Lyukba engedi az összeszerelt béléscsövet Cementezi a béléscsövet Összeállítja a cementezõrendszert Cementtejet készít Beszivattyúzza a cementet Cementméréseket végez Ékeli a béléscsövet Beépíti a tömszelencét Szûrõt, toldócsövet, iszapfogót épít be Csõsarut szerel Lezárja a kutat Tisztítószivattyúzást végez Próbaszivattyúzást végez Vízhozamnövelés érdekében bõvítõ fúrást végez Mentési feladatokat végez, kezeli a mentõszerszámokat Kimenti a fúrólyukba szorult fúrószárat, lyukba esett tárgyakat, szerelvényeket Kábel- és kötélszakadást javít Béléscsõszorulást korrigál Béléscsõszakadás esetén béléscsövet cserél Termelõ kutak mûködését ellenõrzi Ellenõrzõ méréseket végez, mért adatokat rögzít Termelõ kutak javítását, karbantartását végzi Kútfelújításokat végez Használaton kívüli kutakat megszüntet Betartja a vízkútfúrásra vonatkozó mûszaki és biztonsági elõírásokat Betartja a környezet-, munka- és tûzvédelmi elõírásokat Fúrási naplót vezet Anyagelszámolást készít Vízföldtani naplót ír Részt vesz a kút mûszaki átadás-átvételi dokumentációinak készítésében Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Kútfúrási hatósági engedélyezési eljárás B Fúró- és segédberendezések C Geológia C Kútszerkezetek technológiái B Kútszerkezetek kiképzési módjai C Termelõ kutak üzemeltetése C Termelõ kutak karbantartása B Kutak megszüntetése

B C B B B B B B B B B B B C C C C C C C C C C B B B B

4071

Kúthely-kitûzés Anyag- és szerszámszükséglet Fúró- és segédberendezések Fúrócsõ Súlyosbító Forgatórúd Átmenetek Fúrótípusok Kezelõszerszámok Mentõszerszámok Kompresszorok Szivattyúk Béléscsövek (acél, mûanyag, azbesztcement) Fúrótelep elõkészítése Fúróberendezés telepítése Keresõfúrás Bõvítõfúrás Vízadó rétegek vizsgálata Rétegtisztítás Víz-, gázmintavétel Kúthidraulikai mûszeres vizsgálat Vízhozamnövelõ eljárások Mélyfúrási Biztonsági Szabályzat Környezetvédelmi eljárások Kis mélységû kútszerkezetek (0–200 m) Közepes mélységû kútszerkezetek (200–800 m) Nagy mélységû kútszerkezetek (800 m alatti talpmélység)

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógéphasználat 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Kútfúrási szakrajz olvasása, értelmezése 3 Kútfúrási rajz készítése 3 Tervdokumentáció olvasása, értelmezése 3 Fúrási munkahely organizációs tervének elkészítése 4 Fúrószerszámok használata 4 Segédberendezések használata Személyes kompetenciák: Állóképesség Erõs fizikum Társas kompetenciák: Együttmûködési készség Konszenzuskészség Módszerkompetenciák: Tervezési képesség Módszeres munkavégzés A környezet tisztántartása

4072

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0886–06 Általános vállalkozási feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Egyszerû árajánlatot készít A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerû indítási, mûködtetési feladatait Közremûködik kisebb társas vállalkozás mûködtetésében Tájékozódik a piaci igényekrõl Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D Alapszintû munkajog (munkaadó, munkavállaló) D Vállalkozásokról szóló jogszabályok D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek C Számlázás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintû számítógéphasználat 3 Információforrások kezelése 3 Elemi számolási készség Személyes kompetenciák: Fejlõdõképesség, önfejlesztés Rugalmasság Társas kompetenciák: Interperszonális rugalmasság Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Nyitott hozzáállás A 31 582 20 0000 00 00 azonosító számú, Vízkútfúró megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

0841–06 0886–06

megnevezése

Vízkútfúró feladatai Általános vállalkozási feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele

2008/69. szám

2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0841–06 Vízkútfúró feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szakmai gyakorlat folyamán vezetett napló, dokumentumok bemutatása, értékelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Tervdokumentáció alapján fúrási pont kijelölése, szükséges eszközök, szerszámok kiválasztása, sajátos biztonsági elõírások bemutatása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Fúrógép összeszerelése, kezelése, mûködésének ellenõrzése, karbantartás lépései (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 135 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Béléscsõ szerelése, cementezése, beengedése (csoportos feladat) A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Kútkarbantartás, kútfelújítás lépései, kútbólmentés elvégzése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 10% 2. feladat: 25% 3. feladat: 30% 4. feladat: 25% 5. feladat: 10% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0886–06 Általános vállalkozási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Számla-, nyugtakibocsátás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 30 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vállalkozásindítás, piackövetés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50%

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4073

3. A szakmai vizsga értékelése %-osan:

3.

Az 31 582 20 0000 00 00 azonosító számú, Vízkútfúró megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 85 2. vizsgarész: 15

CSATORNAMÛ-KEZELÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei:

I.

A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok

(265.)

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 853 01 0000 00 00 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

2. A szakképesítés megnevezése: Csatornamû-kezelõ 3. Szakképesítések köre:

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Fúró berendezés Kompresszor Szivattyúk Szerelõszerszámok Csõszerelvények Fémipari kéziszerszámok Csõszerelõ kéziszerszámok Egyéni védõeszközök Biztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések Mentõszerszámok Mûszaki dokumentáció Számítógép Szoftverek Nyomtató

Vízkútfúró

X X X X X X X X X X X X X X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében. A szakmai tevékenység ellátása során a fúró berendezés, a kompresszorok, az áramfejlesztõk, a szivattyúk és az emelõgépek kezelésének feltétele a vízkútfúró szakképesítés esetén: a gépek kezelésére külön jogszabályban meghatározott érvényes gépkezelõi jogosítvány.

3.1. Részszakképesítések Azonosítószám: 31 853 01 0100 21 01 Megnevezés: Csatornakarbantartó Azonosítószám: 31 853 01 0100 31 01 Megnevezés: Csatornaüzemi gépkezelõ 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 8232 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Csatornamû-kezelõ

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

–

2000

II. Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Csatornamû-kezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 40% 3. Gyakorlat aránya: 60%

4074

MAGYAR KÖZLÖNY

4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Csatornakarbantartó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 800 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Csatornaüzemi gépkezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 800 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás:

2008/69. szám A munkakör, foglalkozás

FEOR száma

FEOR megnevezése

8232

Csatornaüzemi gépkezelõ

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Mûködteti a szennyvíztisztítás technológiai berendezéseit, mûtárgyait Mûködteti az iszapkezelés technológiai berendezéseit, mûtárgyait Üzemelteti, ellenõrzi a szennyvíztelep gépészeti berendezéseit Csatornahálózat-üzemeltetést végez Karbantartási feladatokat végez Környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységet végez Ügyfélszolgálati tevékenységet lát el Nyilvántartásokat vezet Méréseket végez Mûszaki dokumentációt használ Technológiai eljárásokat, mûveleteket végez 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

31 853 06 1000 00 00 31 853 03 0000 00 00

Vízmûkezelõ Fürdõüzemi gépész

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1249–06 Csatornamû-kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Szivattyúkat mûködtet Karbantartja a védõterületet Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Csomóponti részletrajzot használ Technológiai folyamatábrát használ Technológiai utasítás alapján dolgozik Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Aktív anyagú szûrõk C Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása C Csomóponti részletrajz C Egészségügyi alapismeretek C Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük C Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása C Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés C Folyamatirányítási rendszerek C Gépkönyvvezetés C Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése C Hatósági mintavételezés folyamata C Készletnyilvántartás vezetési módszere C Környezetvédelmi elõírások C Menetlevelek vezetése C Mérési jegyzõkönyvek vezetése C Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás C Munkanaplók vezetése B Munkavédelmi elõírások C Szelektív hulladékgyûjtés módszerei C Szemcsés anyagú szûrés folyamata C Szitaszûrõk és hálók alkalmazása C Technológiai utasítások B Tûzvédelmi elõírások C Ülepítõk fajtái, tulajdonságai C Üzemnaplók vezetése B Védõeszközök használata C Veszélyes hulladékok kezelési technológiái C Víz fertõtlenítésének folyamata C Víz fizikai jellemzõinek mérése C Víz kémiai jellemzõinek mérése C Víz kicsapatásos eljárásának folyamata C Vízhozam-mérések A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés

2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 4 3 4 4

4075

ECDL 4. m. Táblázatkezelés ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés ECDL 7. m. Információ és kommunikáció Olvasott köznyelvi szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Kézírás Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Köznyelvi beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése Szakmai nyelvû beszédkészség Folyamatábrák olvasása, értelmezése Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Diagram, nomogram kitöltése, készítése Elemi számolási készség Mennyiségérzék Tájékozódás Térérzékelés Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használata Kézi szerelési szerszámok használata Kis- és könnyûgépek használata

Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Monotónia-tûrés Állóképesség Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Társas kompetenciák: Segítõkészség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1251–06 Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Közmûnyilvántartást használ

4076

MAGYAR KÖZLÖNY

Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Bioindikációt alkalmaz Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Haváriák elhárításában közremûködik Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Befejezõ munkák C Bioindikáció alkalmazása C Csapadékmérések B Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások C Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások C Építõanyagok C Földmunkák C Gravitációs vízmozgások meghatározása C Helyszínrajzok C Hossz-szelvények C Hõmérsékletmérések C Ivóvízcsövek anyagai C Közmûnyilvántartások C Kúthidraulikai alapismeretek C Légnedvesség-mérések C Légnyomásmérések C Munkatér víztelenítési folyamata C Nyomás alatti vízmozgások meghatározása C Szélirány és sebesség mérések C Talajtani alapismeretek C Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton C Vezetéképítés folyamata C Víznyomás-meghatározási módszerek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1258–06 Csatornamû-kezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Szennyvízrácsot üzemeltet, ellenõriz Eleveniszapos rendszert üzemeltet, ellenõriz

2008/69. szám

Csepegtetõtestes rendszert üzemeltet, ellenõriz A biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás mûtárgyait üzemelteti, ellenõrzi Foszforkicsapatást végez vegyszeradagolással Üzemelteti a recirkulációs rendszert Stabilizációs tavakat üzemeltet, ellenõriz Szippantott szennyvizet fogad A technológia ellenõrzéséhez szükséges mintát vesz Üzemelteti és ellenõrzi az iszapsûrítõ berendezéseket Rothasztó berendezést üzemeltet, ellenõriz Gáztartályt ellenõriz Iszapkomposztálást végez Végátemelõt mûködtet, ellenõriz Fúvógépház berendezéseit mûködteti, ellenõrzi Iszapeltávolítást végez WOMA és szippantó gépjármûvel Iszapeltávolítást végez csatornatisztító szerszámokkal Nyomás alatti csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Vákuumos csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Üzembe helyezi a rákötést Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Kicsapatásos eljárások C Csatornahálózat rendszere C Csatornák helyszínrajzi elhelyezkedése C Csatornák mélységi elhelyezkedése C Vízszállítás módja C Csatornaszelvény kialakításának technológiája C Átemelõk fajtái C Biztonsági mûtárgyak C Zsilipaknák C Nyers szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek C Híg szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek C Fekete szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek C Telken, illetve épületen belüli csatornák C Szennyvízkibocsátói csatlakozóegység mûködése C Vákuum alatti csatornahálózat C Vákuumközpont kialakítása C Nyomás alatti csatornarendszerek mûszaki felépítése C Nyomás alatti csatornarendszerek csoportosítása C Nyomás alatti csatornarendszerek helyszínrajzi kialakítása C Nyomásalatti csatornarendszerek üzemeltetési módjai C Recirkulációs rendszerek C Szippantott szennyvíz fogadásának technológiája C Átemelõ gépészeti berendezései C Fúvógépház feladata C Csatornavizsgálatok C Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetési feladatai

2008/69. szám C C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Vákuumos csatornarendszerek üzemeltetési feladatai Gépi iszapeltávolítás folyamata Iszapeltávolítás csatornatisztító szerszámokkal

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Pontosság Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1259–06 Csatornakarbantartó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Végátemelõt mûködtet, ellenõriz Szivattyúkat mûködtet Fúvógépház berendezéseit mûködteti, ellenõrzi Iszapeltávolítást végez WOMA és szippantó gépjármûvel Iszapeltávolítást végez csatornatisztító szerszámokkal Nyomás alatti csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Vákuumos csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Üzembe helyezi a rákötést Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Haváriák elhárításában közremûködik Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Technológiai utasítás alapján dolgozik Biztosítja az egészséges emberi környezetet Tulajdonságprofil:

C C C C C B C B C B C C C B C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

4077

Készletnyilvántartás vezetési módszere Környezetvédelmi elõírások Menetlevelek vezetése Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás Munkanaplók vezetése Munkavédelmi elõírások Szelektív hulladékgyûjtés módszerei Tûzvédelmi elõírások Üzemnaplók vezetése Védõeszközök használata Veszélyes hulladékok kezelési technológiái Befejezõ munkák Bioindikáció alkalmazása Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások Építõanyagok Földmunkák Helyszínrajzok Hossz-szelvények Közmûnyilvántartások Talajtani alapismeretek Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton Vezetéképítés folyamata Csatornahálózat rendszere Csatornák helyszínrajzi elhelyezkedése Csatornák mélységi elhelyezkedése Vízszállítás módja Csatornaszelvény kialakításának technológiája Biztonsági mûtárgyak Zsilipaknák Nyers szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Híg szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Fekete szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Telken, illetve épületen belüli csatornák Vákuum alatti csatornahálózat Nyomás alatti csatornarendszerek mûszaki felépítése Nyomás alatti csatornarendszerek csoportosítása Nyomás alatti csatornarendszerek helyszínrajzi kialakítása Nyomásalatti csatornarendszerek üzemeltetési módjai Csatornavizsgálatok Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetési feladatai Vákuumos csatornarendszerek üzemeltetési feladatai Iszapeltávolítás csatornatisztító szerszámokkal

Szakmai kompetenciák:

C

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Csomóponti részletrajz C Egészségügyi alapismeretek C Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés C Folyamatirányítási rendszerek C Gépkönyvvezetés

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése

4078 3 3 4 4 4

MAGYAR KÖZLÖNY Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Elemi számolási készség Mennyiségérzék Kézi szerelési szerszámok használata Kis- és könnyûgépek használata

Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Monotónia-tûrés Állóképesség Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás Pontosság Társas kompetenciák: Segítõkészség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) Módszeres munkavégzés Ismeretek helyén való alkalmazása Problémamegoldás, hibaelhárítás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1260–06 Csatornaüzemi gépkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Végátemelõt mûködtet, ellenõriz Szivattyúkat mûködtet Fúvógépház berendezéseit mûködteti, ellenõrzi Iszapeltávolítást végez WOMA és szippantó gépjármûvel Iszapeltávolítást végez csatornatisztító szerszámokkal Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Technológiai utasítás alapján dolgozik Biztosítja az egészséges emberi környezetet Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Egészségügyi alapismeretek C Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük

C C C C C C C C C B C B C B C C C C C C C C C C

2008/69. szám

Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés Folyamatirányítási rendszerek Gépkönyvvezetés Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése Készletnyilvántartás vezetési módszere Környezetvédelmi elõírások Menetlevelek vezetése Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás Munkanaplók vezetése Munkavédelmi elõírások Szelektív hulladékgyûjtés módszerei Tûzvédelmi elõírások Üzemnaplók vezetése Védõeszközök használata Veszélyes hulladékok kezelési technológiái Átemelõk fajtái Biztonsági mûtárgyak Szennyvízkibocsátói csatlakozóegység mûködése Vákuumközpont kialakítása Recirkulációs rendszerek Szippantott szennyvíz fogadásának technológiája Átemelõ gépészeti berendezései Fúvógépház feladata Gépi iszapeltávolítás folyamata

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 4 Kézi szerelési szerszámok használata 4 Kis- és könnyûgépek használata Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Monotónia-tûrés Állóképesség Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás Pontosság Társas kompetenciák: Segítõkészség Irányíthatóság

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) Módszeres munkavégzés Ismeretek helyén való alkalmazása Problémamegoldás, hibaelhárítás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1261–06 Kiegészítõ követelménymodul Csatornakarbantartók részére a Csatornamû-kezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Karbantartja a védõterületet Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Csomóponti részletrajzot használ Technológiai folyamatábrát használ Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Bioindikációt alkalmaz Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Közmûnyilvántartást használ Szennyvízrácsot üzemeltet, ellenõriz Eleveniszapos rendszert üzemeltet, ellenõriz Csepegtetõtestes rendszert üzemeltet, ellenõriz A biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás mûtárgyait üzemelteti, ellenõrzi Foszforkicsapatást végez vegyszeradagolással Üzemelteti a recirkulációs rendszert Stabilizációs tavakat üzemeltet, ellenõriz Szippantott szennyvizet fogad A technológia ellenõrzéséhez szükséges mintát vesz Üzemelteti és ellenõrzi az iszapsûrítõ berendezéseket Rothasztó berendezést üzemeltet, ellenõriz Gáztartályt ellenõriz Iszapkomposztálást végez

4079

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Aktív anyagú szûrõk C Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása C Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük C Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása C Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése C Hatósági mintavételezés folyamata C Mérési jegyzõkönyvek vezetése C Szemcsés anyagú szûrés folyamata C Szitaszûrõk és hálók alkalmazása C Technológiai utasítások C Ülepítõk fajtái, tulajdonságai C Víz fertõtlenítésének folyamata C Víz fizikai jellemzõinek mérése C Víz kémiai jellemzõinek mérése C Víz kicsapatásos eljárásának folyamata C Vízhozam-mérések C Csapadékmérések C Gravitációs vízmozgások meghatározása C Hõmérsékletmérések C Ivóvízcsövek anyagai C Kúthidraulikai alapismeretek C Légnedvesség-mérések C Légnyomásmérések C Munkatér víztelenítési folyamata C Nyomás alatti vízmozgások meghatározása C Szélirány és sebesség mérések C Víznyomás meghatározási módszerek C Kicsapatásos eljárások C Átemelõk fajtái C Szennyvízkibocsátói csatlakozóegység mûködése C Vákuumközpont kialakítása C Recirkulációs rendszerek C Szippantott szennyvíz fogadásának technológiája C Átemelõ gépészeti berendezései C Fúvógépház feladata C Gépi iszapeltávolítás folyamata A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Kézírás 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése

4080 4 4 3

MAGYAR KÖZLÖNY Tájékozódás Térérzékelés Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használata

Személyes kompetenciák: – Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: – A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1262–06 Kiegészítõ követelménymodul Csatornaüzemi gépkezelõk részére a Csatornamûkezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Karbantartja a védõterületet Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Csomóponti részletrajzot használ Technológiai folyamatábrát használ Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Bioindikációt alkalmaz Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Közmûnyilvántartást használ Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Haváriák elhárításában közremûködik Nyomás alatti csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Vákuumos csatornarendszert üzemeltet, ellenõriz Üzembe helyezi a rákötést Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Szennyvízrácsot üzemeltet, ellenõriz

2008/69. szám

Eleveniszapos rendszert üzemeltet, ellenõriz Csepegtetõtestes rendszert üzemeltet, ellenõriz A biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás mûtárgyait üzemelteti, ellenõrzi Foszforkicsapatást végez vegyszeradagolással Üzemelteti a recirkulációs rendszert Stabilizációs tavakat üzemeltet, ellenõriz Szippantott szennyvizet fogad A technológia ellenõrzéséhez szükséges mintát vesz Üzemelteti és ellenõrzi az iszapsûrítõ berendezéseket Rothasztó berendezést üzemeltet, ellenõriz Gáztartályt ellenõriz Iszapkomposztálást végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Aktív anyagú szûrõk C Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása C Csomóponti részletrajz C Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása C Hatósági mintavételezés folyamata C Mérési jegyzõkönyvek vezetése C Szemcsés anyagú szûrés folyamata C Szitaszûrõk és hálók alkalmazása C Technológiai utasítások C Ülepítõk fajtái, tulajdonságai C Víz fertõtlenítésének folyamata C Víz fizikai jellemzõinek mérése C Víz kémiai jellemzõinek mérése C Víz kicsapatásos eljárásának folyamata C Vízhozam-mérések C Befejezõ munkák C Bioindikáció alkalmazása C Csapadékmérések B Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások C Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások C Építõanyagok C Földmunkák C Gravitációs vízmozgások meghatározása C Helyszínrajzok C Hossz-szelvények C Hõmérsékletmérések C Ivóvízcsövek anyagai C Közmûnyilvántartások C Kúthidraulikai alapismeretek C Légnedvesség-mérések C Légnyomásmérések C Munkatér víztelenítési folyamata C Nyomás alatti vízmozgások meghatározása C Szélirány és sebesség mérések C Talajtani alapismeretek C Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton C Vezetéképítés folyamata C Víznyomás meghatározási módszerek C Kicsapatásos eljárások

2008/69. szám C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Csatornahálózat rendszere Csatornák helyszínrajzi elhelyezkedése Csatornák mélységi elhelyezkedése Vízszállítás módja Csatornaszelvény kialakításának technológiája Zsilipaknák Nyers szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Híg szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Fekete szennyvizes vákuumos csatornázási rendszerek Telken, illetve épületen belüli csatornák Vákuum alatti csatornahálózat Nyomás alatti csatornarendszerek mûszaki felépítése Nyomás alatti csatornarendszerek csoportosítása Nyomás alatti csatornarendszerek helyszínrajzi kialakítása Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetési módjai Csatornavizsgálatok Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetési feladatai Vákuumos csatornarendszerek üzemeltetési feladatai Iszapeltávolítás csatornatisztító szerszámokkal

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Kézírás 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Tájékozódás 4 Térérzékelés 3 Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használata Személyes kompetenciák: – Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: – A 31 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Csatornamû-kezelõ megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1249–06 1251–06 1258–06

megnevezése

Csatornamû kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok Csatornamû-kezelõ feladatok

4081

A 31 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Csatornakarbantartó megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1259–06

megnevezése

Csatornakarbantartó feladatok

A 31 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Csatornaüzemi gépkezelõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1260–06

megnevezése

Csatornaüzemi gépkezelõ feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1249–06 Csatornamû kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Technológiai eljárások, mûveletek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mûszaki dokumentálás, folyamatirányítási rendszerek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezetvédelem és biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Mintavételezések, minõségi és technológiai jellemzõk mérése. A mérési eredmények számítógéppel való kiértékelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Hidrológiai, hidraulikai alapfogalmak és a hozzájuk kapcsolódó számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 6. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc

4082

MAGYAR KÖZLÖNY

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 10% 2. feladat: 10% 3. feladat: 10% 4. feladat: 30% 5. feladat: 10% 6. feladat: 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1251–06 Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Közmûépítés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1258–06 Csatornamû-kezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Csatornarendszerek üzeme, mûtárgyai, berendezései A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szennyvíztisztítás és iszapkezelés technológiai berendezései, üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 60% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1259–06 Csatornakarbantartó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szennyvízcsatornák üzemeltetése, karbantartása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szennyvízcsatornák üzemeltetésének, karbantartásának környezetvédelmi és munkavédelmi feladatai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Szennyvízcsatornák vizsgálati módszerei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 30% 2. feladat: 40% 3. feladat: 30%

2008/69. szám

5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1260–06 Csatornaüzemi gépkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Csatornaüzemi gépek kezelése, karbantartása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szennyvízcsatorna tisztító gépek üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezetvédelem és biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 40% 3. feladat: 20% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1261–06 Kiegészítõ követelménymodul Csatornakarbantartók részére a Csatornamû-kezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szennyvíztisztítás és iszapkezelés technológiája, berendezései A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Szennyvíztisztítás gépészete és automatizálása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Mintavételek, méréstechnikai alapismeretek. Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Csatornaépítési gyakorlat A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Hidrológiai és hidraulikai alapfogalmak és számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 20% 2. feladat: 10% 3. feladat: 30% 4. feladat: 30% 5. feladat: 10%

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1262–06 Kiegészítõ követelménymodul Csatornaüzemi gépkezelõk részére a Csatornamû-kezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szennyvíztisztítás és iszapkezelés technológiája, berendezései A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mintavételek, méréstechnikai alapismeretek. Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Csatornaépítési gyakorlat A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Hidrológiai és hidraulikai alapfogalmak és számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Csatornavizsgálatok A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 20% 2. feladat: 30% 3. feladat: 20% 4. feladat: 20% 5. feladat: 10% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: A 31 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Csatornamûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 60 2. vizsgarész: 20 3. vizsgarész: 20 A 31 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Csatornakarbantartó megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 4. vizsgarész: 100 A 31 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Csatornaüzemi gépkezelõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: 100 A 31 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Csatornamûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizs-

4083

gázó a 31 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Csatornakarbantartó megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 6. vizsgarész: 100 A 31 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Csatornamûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 31 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Csatornaüzemi gépkezelõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 7. vizsgarész: 100 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Szívó-célgép Mosó-célgép Kombi célgép Kommunikációs eszközök (URH, híváskijelzõ, mobiltelefon) Forgalomterelõ eszközök Munkavédelmi eszközök Különféle tisztítófejek Különbözõ gyökérvágók (tömlõre szerelhetõek) Különbözõ csörlõekék Davy lámpa Mosópisztoly Kifolyóállvány tûzcsapra Kéziszerszámok Szerelõszerszámok

Csatornamû-kezelõ

Csatornakar- Csatornaüzebantartó mi gépkezelõ

X X X X

X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X

X X X X X X

X X X X X X

X X

X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével

4084

MAGYAR KÖZLÖNY

kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében. A szakmai tevékenység ellátása során alkalmazott gépek kezelésének feltétele a csatornaüzemi gépkezelõ részszakképesítés esetén: a gépek kezelésére külön jogszabályban meghatározott gépkezelõi jogosítvány.

2008/69. szám

Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 40% 3. Gyakorlat aránya: 60% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

4. III.

(267.)

Munkaterület HULLADÉKFELVÁSÁRLÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás:

I.

A munkakör, foglalkozás

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 851 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Hulladékfelvásárló 3. Szakképesítések köre:

3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 5115 5. Képzés maximális idõtartama:

Hulladékfelvásárló

FEOR megnevezése

Felvásárló, átvevõhely-kezelõ

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Marketingtevékenységet végez Szerzõdéseket köt Begyûjti a hulladékot Elõkezeli az átvett hulladékot Megszervezi az értékesítésre kerülõ hulladékok szállítását Munkaerõ-gazdálkodást végez Elkészíti a munkaidõ-beosztást Adminisztrációs feladatokat lát el Biztosítja a felvásárló telep pénzforgalmát

3.1. Részszakképesítés: Nincs

Szakképesítés megnevezése

FEOR száma

5115

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

–

500

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

–

–

II. Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Hulladékfelvásárló 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0005–06 A kereskedelmi egység szabályszerû mûködtetése A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Betartja/betartatja a munka-, tûzvédelmi, környezetvédelmi és minõségirányítási szabályokat, higiéniai elõírásokat

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem elõírásait Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzõkönyveket és üzleti leveleket ír Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet/telephelyet/szalont a biztonsági és vagyonvédelmi elõírásoknak megfelelõen Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: A Munka-, tûz- és környezetvédelmi szabályok, higiéniai elõírások C A különbözõ áru- és vagyonvédelmi rendszerek jellemzõi B Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtái, használata C Az egyes áruféleségekre vonatkozó forgalmazási, környezetvédelmi követelmények A A pénzforgalom lebonyolításának módjai, szabályai A A pénzkezelésre vonatkozó szabályok B A számlázás, nyugtaadás szabályai B A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai B A kereskedelmi egység mûködési rendjéhez kapcsolódó szabályok B Áruforgalmi nyilvántartások, készletnyilvántartó programok A Pénzforgalmi nyilvántartások B Munkaügyi nyilvántartások C A kereskedelmi, üzleti levelezés alapvetõ szabályai B A kommunikációs eszközök, fénymásolók használati módja C A számítógépek és perifériáik használata A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 1 Számítógép elemi szintû használata 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Szakmai szöveg hallás utáni megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Megbízhatóság Társas kompetenciák: Tömör fogalmazás készsége Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Helyzetfelismerés

4085

Ismeretek helyén való alkalmazása Emlékezõképesség (ismeretmegõrzés) Körültekintés, elõvigyázatosság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1232–06 Hulladékfelvásárló feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Megismeri a felvásárolandó anyagféleségeket Feltárja a hulladékforrásokat Feltárja az értékesítési lehetõségeket Összeveti az értékesítési és beszerzési lehetõségeket Ajánlatokat ad a hulladék felvásárlására Döntést hoz a felvásárlási lehetõségekrõl Szakmai kapcsolatokat alakít ki Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart intézményekkel, iskolákkal Népszerûsíti a szelektív hulladékgyûjtést Hulladék-fajtánként akciókat szervez Tárgyalásokat folytat Ismerteti a kedvezményes akciókat Módosítja az ajánlatokat Ellenõrizteti a szerzõdést a jogásszal Megköti a szerzõdést Karbantartja a szerzõdéseket A határidõknek megfelelõen ütemezi a munkákat Koordinálja a hulladék beszállítását Megszervezi a rakodási folyamatot Biztosítja a balesetmentes rakodás feltételeit Gondoskodik a rakodás személyi és tárgyi feltételeirõl Betartja és betartatja a munkavédelmi-, tûzvédelmi- és környezetvédelmi elõírásokat Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet Szabványelõírás alapján minõsíti a beszállított hulladékot Minõségeltérés esetén reklamál Biztosítja a tároláshoz szükséges eszközöket és területeket Gondoskodik a szelektíven begyûjtött hulladékok szelektív tárolásáról Hulladékot válogat, vagy válogattat Tárolja a nem hasznosítható anyagokat Gondoskodik a nem hasznosítható anyagok elszállításáról, ártalmatlanításáról Biztosítja a hulladéktárolás jogszabályokban elõírt feltételeit Hulladékot csomagol vagy csomagoltat Nyilvántartja a begyûjtött hulladék mennyiségét Ellenõrzi a gépek szabályos mûködését Biztosítja a munkavégzéshez szükséges anyagokat Karbantartja az eszközöket Ellenõrzi az egyéni védõeszközök használatát Megismeri az új eljárásokat, elõírásokat Racionalizálja a munkafolyamatokat Értékesíti a hasznosítható hulladékot Diszpozíciós keretet figyel

4086

MAGYAR KÖZLÖNY

Megszervezi a rakodást Rakodásnál ellenõrzi a hulladék minõségét Szállítólevelet állít ki Reklamációt kezel Visszaigazolást fogad az áru megérkezésérõl Nyilvántartja a kiszállított mennyiséget Megállapítja a létszámigényt Megállapítja a munkakörökhöz szükséges feltételeket Kialakítja a juttatási rendszert Elkészíti a munkaköri leírásokat Felveszi a szükséges munkaerõt Megszervezi a dolgozók kötelezõ védõoltását Megtartja a munkakörök betöltéséhez szükséges oktatásokat Ellenõrzi a dolgozók munkavégzését Mûködteti a juttatási rendszert Ellenõrzi a mûködéshez szükséges engedélyeket Ellenõrzi az engedélyek érvényességét Alkalmazza a belsõ utasításokat, elõírásokat Nyilvántartja a szerzõdéseket Jelentéseket készít Anyagmérleget készít Létszámnyilvántartást végez Beszerzi a szükséges nyomtatványokat, bizonylatokat Megállapítja az árakat Ellenõrzi a számlákat Alapfokú elsõsegélynyújtást, eszköznélküli újraélesztést végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Biztonságos anyagmozgatás és szállítás munka- és egészségvédelmi elõírásai C Balesetelhárítás – telephelyen és telephelyen kívül – rendkívüli események kezelése C Elsõsegélynyújtás alapjai és eszköz nélküli újraélesztés B Környezetvédelem tárgya, feladata B Természetvédelem tárgya, feladata D Környezeti elemek, körforgások C Szennyezõ források, antropogén hatások D Környezettechnikai alapmûveletek C Tevékenységéhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási gépek B Települési hulladékok B Termelési hulladékok B Veszélyes hulladékok, veszélyességi tényezõk B Helytelen hulladéktárolás és kezelés környezeti és egészségügyi hatásai B Hulladékok osztályozása B Hulladékok elõkészítése B Hulladékkezelés módjai D Hulladékártalmatlanítás módjai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése

4 4 4 4 4 4

4 4

2008/69. szám

Köznyelvi beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvezetû íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése Szakmai nyelvû beszédkészség Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) azonnali felismerése Elemi számolási készség Mennyiségérzék

Személyes kompetenciák: Állóképesség Tûrõképesség Döntésképesség Precizitás Rugalmasság Szervezõkészség Terhelhetõség Társas kompetenciák: Kapcsolatteremtõ készség Határozottság Segítõkészség Motiváló készség Irányítási készség Módszerkompetenciák: Tervezési képesség A 31 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladékfelvásárló megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

0005–06 1232–06

megnevezése

A kereskedelmi egység szabályszerû mûködtetése Hulladékfelvásárló feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0005–06 A kereskedelmi egység szabályszerû mûködtetése A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A kereskedelmi egységek mûködésére vonatkozó jogszabályi elõírások ismertetése és értelmezése, a kereskedelmi gyakorlatban való alkalmazása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Idõtartama: 30 perc (felkészülési idõ 15 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A kereskedelmi egységekben használt bizonylatok elkészítése, formanyomtatványok kitöltése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 60% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1232–06 Hulladékfelvásárló feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hulladékok besorolása, szelektív gyûjtése, elõkezelése, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, környezetkárosító hatásuk, a hulladék átadás-átvétel folyamata A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: A 31 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladékfelvásárló megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 40 2. vizsgarész: 60 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése

4087

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Kéziszerszámok, hegesztõtrafó Egyéni védõeszközök Vágófelszerelések, daraboló-gépek Konténerek Tûzoltó eszközök Takarító, tisztítóeszközök

Hulladékfelvásárló

X X X X X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

5. (268.) HULLADÉKTELEP-KEZELÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 33 853 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Hulladéktelep-kezelõ 3. Szakképesítések köre:

5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: – VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Anyagmozgató gépek, szállítóeszközök Feldolgozógépek, válogatómû Mérõeszközök, mérleg Számítógép, nyomtató Kommunikációs eszközök

Hulladékfelvásárló

X X X X X

3.1. Részszakképesítések Azonosítószám: 33 853 01 0100 31 01 Megnevezés: Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó Azonosítószám: 33 853 01 0100 31 02 Megnevezés: Hulladékfeldolgozógép-kezelõ Azonosítószám: 33 853 01 0100 21 01 Megnevezés: Hulladékgyûjtõ és -szállító Azonosítószám: 33 853 01 0100 21 02 Megnevezés: Hulladékválogató és -feldolgozó 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 5359

4088

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Hulladéktelep-kezelõ

2008/69. szám

Részszakképesítés megnevezése: Hulladékfeldolgozógép-kezelõ

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

–

800

II. Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Hulladéktelep-kezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 40% 3. Gyakorlat aránya: 60% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 150 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 150 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Hulladékgyûjtõ és -szállító 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 150 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Hulladékválogató és -feldolgozó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: nem igényel befejezett iskolai végzettséget Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 150 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

5359

FEOR megnevezése

Egyéb lakás-, kommunális szolgáltatási foglalkozások

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Biztosítja a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket Biztosítja az üzemeltetési feltételeket Minõsíti vagy minõsítteti a beérkezõ hulladékokat EWC-kód alapján Intézkedik a hulladékok kezelésének módjáról (feldolgozás, tárolás) Ellenõrzi a hulladékok kezelésének folyamatát Gondoskodik a hulladékok elszállításáról (értékesíthetõ és nem hasznosítható anyagok) Gondoskodik a technológiai mérések és a monitoringvizsgálatok elvégzésérõl Elvégzi az adminisztrációs feladatokat Kapcsolatot tart a partnerekkel Részt vesz a rekultivációs munkákban 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

–

–

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1233–06 Hulladéktelep-kezelõ feladatok

4089

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a szükséges létszám meglétét A dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát ellenõrzi – különösen a szondáztatást –, az egészségi problémát jelzi és intézkedik az egészségügyi szolgáltatáshoz történõ irányításról Intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében Ellenõrzi a betöltött hulladék tömörítését Ellenõrzi a gépek mûködését és a biztonsági követelményeket Ellenõrzi az irányítástechnológiai berendezéseket Biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit Ellenõrzi az egyéni és a kollektív védõeszközök meglétét és állapotát Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Ellenõrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét Intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetésérõl Elvégezteti a karbantartási feladatokat Megszervezi saját és beosztottai munkáját Betartja és betartatja a kapcsolódó környezetvédelmi elõírásokat Betartja a hatósági és vállalati elõírásokat (engedélyek, technológia, monitoring) Gondoskodik a szükséges tárolóeszközök és területek rendelkezésre állásáról Gondoskodik a veszélyforrások felderítésérõl Közremûködik a veszélyt jelentõ hibák kijavításában Kezeli a kialakult vészhelyzeteket, hatáskörének megfelelõen intézkedik Közremûködik a haváriák következményeinek felszámolásában Ellenõrzi a beérkezõ hulladékokat (bemeneti regisztrálás) Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból Intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról A hulladékanalízis eredményétõl függõen dönt a hulladék átvételérõl Dönt a hulladék besorolásáról Kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla) Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Gondoskodik a hulladékok válogatásáról Intézkedik a telepen lévõ veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésérõl és a begyûjtõnek történõ átadásról A tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) Intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek Gondoskodik a másodnyersanyagok csomagolásáról Betartja a technológiai, a szabvány és a vevõi elõírásokat Ellenõrzi a feldolgozott hulladékok minõségét

4090

MAGYAR KÖZLÖNY

Nem megfelelõség esetén intézkedik a hulladékok újrakezelésérõl Egyeztet az átvevõvel az adott hulladék átvételérõl A feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról Kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy) Biztosítja a rakodáshoz szükséges eszközt és munkaerõt Megszervezi a rakodási folyamatot, ellenõrzi a hulladék csomagolását Az esetleges átvevõi reklamációkat megfelelõen kezeli Az elõírásoknak megfelelõen mintákat vesz vagy vetet Elvégezteti a technológiai utasításban elõírt ellenõrzõ méréseket Meteorológiai jellemzõket mér Gondoskodik a csurgalékvíz és a csapadékvíz mennyiségének mérésérõl Elvégezteti a csurgalékvíz minõségi analízisét A mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló) Gondoskodik a vizsgálati napló megküldésérõl az illetékes környezetvédelmi hatóság részére Rendkívüli ellenõrzõ méréseket végeztet Folyamatosan figyeli a telepi árukészletet Elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok) Megszervezi a munkaidõ beosztást Biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét Ellenõrzi a gépnaplókat Elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat Vezeti az oktatási naplókat Jegyzõkönyvet készít Bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat Hatósági bevallások elkészítésében közremûködik Kezeli a vevõi, beszállítói minõségi reklamációkat Gondoskodik a látogató csoportok biztonságos fogadásáról és vezetésérõl Egyeztet a beszállítókkal a szállítás ütemezésérõl Kapcsolatot tart a külsõ beszállítókkal Kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal Konzultál a társcégekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Részt vesz a folyamatos rekultivációs munkálatokban Ellenõrzi a lerakott hulladék tömörítését Ellenõrzi a napi földtakarás elvégzését Részt vesz a végsõ rekultivációs munkákban A munkát kiviteli terv alapján végezteti Irányítja a rekultivált területek fenntartási munkáit Alapfokú elsõsegélynyújtást, eszköznélküli újraélesztést végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A biztonságos munkavégzés és anyagmozgatás szabályai A Elsõsegélynyújtás alapjai

C D A C D C C C B C B B D B C C B C B B C C C C C C C C C C C

2008/69. szám

Rendkívüli események, haváriák megelõzése A logisztika alapjai Gépek és gépjármûvek közelében végzett munka szabályai, biztonsági elõírásai Tûzesetek megelõzése, tûzoltás Technológiai alapmûveletek Hulladékok fajtái, csoportosításuk Hulladékok elõkészítése Hulladékártalmatlanítási módok A végleges lerakás szabályai A szelektív hulladékgyûjtés szabályai Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés alapjai Hulladékkezelés gépei Környezeti elemek fogalma és a szennyezések forrásai A szennyezés forrása (antropogén hatások) Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzõk Környezetvédelmi alapösszefüggések Mintavételi szabványok, elõírások Meteorológiai mérések (csapadékvíz mennyiségének mérése) Monitoring és technológiai vizsgálat fogalma (talajvízszint észlelõ kutak) Piaci tevékenységek Pénzügyi alapfogalmak Jogi és szakigazgatási alapfogalmak Alapvetõ környezetvédelmi jogszabályok Alapvetõ hulladékgazdálkodási jogszabályok Munkahelyi balesetek, sérülések jogi következményei Veszélyes anyagok környezeti és egészségügyi hatásai A hulladékok egészségkárosító hatása, fertõzések, mérgezések Szállítás, rakodás környezeti hatásai Hulladékok átmeneti tárolása és végleges lerakása Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése Zöldfelületek szerepe az egészséges környezet kialakításában

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 5 Havária tervek rajzos mellékletei, rekultivációs tervek 5 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 5 Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) értelmezése

2008/69. szám 4 4 4 4 4 4

MAGYAR KÖZLÖNY

Elemi számolási készség Mennyiségérzék Telekommunikációs eszközök használata Mérõmûszerek használata Kertészeti eszközök használata Munkavédelmi eszközök, felszerelések használata

Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Döntésképesség Rugalmasság Mozgáskoordináció Stressztûrõ képesség Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Körültekintés, elõvigyázatosság Helyzetfelismerés Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintõ képesség Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1234–06 Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a gépek mûködését és a biztonsági követelményeket Ellenõrzi az irányítástechnológiai berendezéseket Ellenõrzi az egyéni és a kollektív védõeszközök meglétét és állapotát Betartja és betartatja a kapcsolódó környezetvédelmi elõírásokat Betartja a hatósági és vállalati elõírásokat (engedélyek, technológia, monitoring) Gondoskodik a szükséges tárolóeszközök és területek rendelkezésre állásáról Gondoskodik a veszélyforrások felderítésérõl Közremûködik a veszélyt jelentõ hibák kijavításában Kezeli a kialakult vészhelyzeteket, hatáskörének megfelelõen intézkedik Közremûködik a haváriák következményeinek felszámolásában Ellenõrzi a beérkezõ hulladékokat (bemeneti regisztrálás) Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Gondoskodik a hulladékok válogatásáról

4091

Gondoskodik a másodnyersanyagok csomagolásáról Betartja a technológiai, a szabvány és a vevõi elõírásokat Ellenõrzi a feldolgozott hulladékok minõségét Biztosítja a rakodáshoz szükséges eszközt és munkaerõt Megszervezi a rakodási folyamatot, ellenõrzi a hulladék csomagolását Az elõírásoknak megfelelõen mintákat vesz vagy vetet Folyamatosan figyeli a telepi árukészletet Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A biztonságos munkavégzés és anyagmozgatás szabályai A Elsõsegélynyújtás alapjai C Rendkívüli események, haváriák megelõzése A Gépek és gépjármûvek közelében végzett munka szabályai, biztonsági elõírásai C Tûzesetek megelõzése, tûzoltás D Technológiai alapmûveletek C Hulladékok fajtái, csoportosításuk C Hulladékok elõkészítése C Hulladékártalmatlanítási módok C A szelektív hulladékgyûjtés szabályai B Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés alapjai B Hulladékkezelés gépei D Környezeti elemek fogalma és a szennyezések forrásai B A szennyezés forrása (antropogén hatások) C Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzõk B Mintavételi szabványok, elõírások C A hulladékok egészségkárosító hatása, fertõzések, mérgezések C Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 5 Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) értelmezése 4 Mennyiségérzék 4 Munkavédelmi eszközök használata Személyes kompetenciák: Rugalmasság Mozgáskoordináció Stressztûrõ képesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Körültekintés, elõvigyázatosság Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyén való alkalmazása

4092

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1235–06 Hulladékfeldolgozógép-kezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a gépek mûködését és a biztonsági követelményeket Intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetésérõl Elvégezteti a karbantartási feladatokat Közremûködik a veszélyt jelentõ hibák kijavításában Betartja a technológiai, a szabvány és a vevõi elõírásokat Ellenõrzi a feldolgozott hulladékok minõségét Nem megfelelõség esetén intézkedik a hulladékok újrakezelésérõl Ellenõrzi a gépnaplókat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A biztonságos munkavégzés és anyagmozgatás szabályai A Elsõsegélynyújtás alapjai A Gépek és gépjármûvek közelében végzett munka szabályai, biztonsági elõírásai C Tûzesetek megelõzése, tûzoltás D Technológiai alapmûveletek C Hulladékok fajtái, csoportosításuk C Hulladékok elõkészítése C A szelektív hulladékgyûjtés szabályai B Hulladékkezelés gépei D Környezeti elemek fogalma és a szennyezések forrásai B A szennyezés forrása (antropogén hatások) C A hulladékok egészségkárosító hatása, fertõzések, mérgezések C Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 5 Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) értelmezése 4 Munkavédelmi eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Mozgáskoordináció Stressztûrõ képesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Körültekintés, elõvigyázatosság Áttekintõ képesség Ismeretek helyén való alkalmazása

2008/69. szám

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1236–06 Hulladékgyûjtõ és -szállító feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit Ellenõrzi az egyéni és a kollektív védõeszközök meglétét és állapotát Intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetésérõl Megszervezi saját és beosztottai munkáját Betartja és betartatja a kapcsolódó környezetvédelmi elõírásokat Betartja a hatósági és vállalati elõírásokat (engedélyek, technológia, monitoring) Gondoskodik a veszélyforrások felderítésérõl Közremûködik a haváriák következményeinek felszámolásában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A biztonságos munkavégzés és anyagmozgatás szabályai A Elsõsegélynyújtás alapjai C Rendkívüli események, haváriák megelõzése A Gépek és gépjármûvek közelében végzett munka szabályai, biztonsági elõírásai C Tûzesetek megelõzése, tûzoltás C Hulladékok fajtái, csoportosításuk C A szelektív hulladékgyûjtés szabályai D Környezeti elemek fogalma és a szennyezések forrásai C Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzõk C Szállítás, rakodás környezeti hatásai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 5 Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) értelmezése 4 Munkavédelmi eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Mozgáskoordináció Stressztûrõ képesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Körültekintés, elõvigyázatosság Ismeretek helyén való alkalmazása

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1237–06 Hulladékválogató és -feldolgozó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a betöltött hulladék tömörítését Ellenõrzi a gépek mûködését és a biztonsági követelményeket Ellenõrzi az egyéni és a kollektív védõeszközök meglétét és állapotát Intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetésérõl Elvégezteti a karbantartási feladatokat Megszervezi saját és beosztottai munkáját Betartja és betartatja a kapcsolódó környezetvédelmi elõírásokat Betartja a hatósági és vállalati elõírásokat (engedélyek, technológia, monitoring) Gondoskodik a szükséges tárolóeszközök és területek rendelkezésre állásáról Gondoskodik a veszélyforrások felderítésérõl Közremûködik a veszélyt jelentõ hibák kijavításában Kezeli a kialakult vészhelyzeteket, hatáskörének megfelelõen intézkedik Közremûködik a haváriák következményeinek felszámolásában Ellenõrzi a beérkezõ hulladékokat (bemeneti regisztrálás) Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Gondoskodik a hulladékok válogatásáról Intézkedik a telepen lévõ veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésérõl és a begyûjtõnek történõ átadásról A tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) Gondoskodik a másodnyersanyagok csomagolásáról Betartja a technológiai, a szabvány és a vevõi elõírásokat Ellenõrzi a feldolgozott hulladékok minõségét Egyeztet az átvevõvel az adott hulladék átvételérõl A feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról Biztosítja a rakodáshoz szükséges eszközt és munkaerõt Megszervezi a rakodási folyamatot, ellenõrzi a hulladék csomagolását Az elõírásoknak megfelelõen mintákat vesz vagy vetet Folyamatosan figyeli a telepi árukészletet Ellenõrzi a gépnaplókat Elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A biztonságos munkavégzés és anyagmozgatás szabályai A Elsõsegélynyújtás alapjai

C A C C C C C B B D B C B C C

4093

Rendkívüli események, haváriák megelõzése Gépek és gépjármûvek közelében végzett munka szabályai, biztonsági elõírásai Tûzesetek megelõzése, tûzoltás Hulladékok fajtái, csoportosításuk Hulladékok elõkészítése Hulladékártalmatlanítási módok A szelektív hulladékgyûjtés szabályai Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés alapjai Hulladékkezelés gépei Környezeti elemek fogalma és a szennyezések forrásai A szennyezés forrása (antropogén hatások) Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzõk Mintavételi szabványok, elõírások A hulladékok egészségkárosító hatása, fertõzések, mérgezések Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 5 Munkavédelmi jelölések (baleset-, tûz-, környezet-, érintés-, egészségvédelmi) értelmezése 4 Munkavédelmi eszközök, használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Mozgáskoordináció Stressztûrõ képesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Körültekintés, elõvigyázatosság Áttekintõ képesség Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1238–06 Kiegészítõ követelménymodul Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozók részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a szükséges létszám meglétét Ellenõzi a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát (szondáztatás, egészségi állapot) Intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében Ellenõrzi a betöltött hulladék tömörítését Biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Ellenõrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét

4094

MAGYAR KÖZLÖNY

Intézkedik a napi üzemvitelt gátló hibák azonnali megszüntetésérõl Elvégezteti a karbantartási feladatokat Megszervezi saját és beosztottai munkáját Intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról A hulladékanalízis eredményétõl függõen dönt a hulladék átvételérõl Dönt a hulladék besorolásáról Kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla) Intézkedik a telepen lévõ veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésérõl és a begyûjtõnek történõ átadásról A tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) Intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek Nem megfelelõség esetén intézkedik a hulladékok újrakezelésérõl Egyeztet az átvevõvel az adott hulladék átvételérõl A feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról Kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy) Az esetleges átvevõi reklamációkat megfelelõen kezeli Elvégezteti a technológiai utasításban elõírt ellenõrzõ méréseket Meteorológiai jellemzõket mér Gondoskodik a csurgalékvíz és a csapadékvíz mennyiségének mérésérõl Elvégezteti a csurgalékvíz minõségi analízisét A mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló) Gondoskodik a vizsgálati napló megküldésérõl az illetékes környezetvédelmi hatóság részére Rendkívüli ellenõrzõ méréseket végeztet Elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok) Megszervezi a munkaidõ beosztást Biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét Ellenõrzi a gépnaplókat Elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat Vezeti az oktatási naplókat Jegyzõkönyvet készít Bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat Hatósági bevallások elkészítésében közremûködik Kezeli a vevõi, beszállítói minõségi reklamációkat Gondoskodik a látogató csoportok biztonságos fogadásáról és vezetésérõl Egyeztet a beszállítókkal a szállítás ütemezésérõl Kapcsolatot tart a külsõ beszállítókkal Kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal Konzultál a társcégekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Részt vesz a folyamatos rekultivációs munkálatokban Ellenõrzi a lerakott hulladék tömörítését Ellenõrzi a napi földtakarás elvégzését

2008/69. szám

Részt vesz a végsõ rekultivációs munkákban A munkát kiviteli terv alapján végezteti Irányítja a rekultivált területek fenntartási munkáit Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A logisztika alapjai B A végleges lerakás szabályai C Környezetvédelmi alapösszefüggések C Meteorológiai mérések (csapadékvíz mennyiségének mérése) B Monitoring és technológiai vizsgálat fogalma (talajvízszint észlelõ kutak) B Piaci tevékenységek C Pénzügyi alapfogalmak C Jogi és szakigazgatási alapfogalmak C Alapvetõ környezetvédelmi jogszabályok C Alapvetõ hulladékgazdálkodási jogszabályok C Munkahelyi balesetek, sérülések jogi következményei C Veszélyes anyagok környezeti és egészségügyi hatásai C Szállítás, rakodás környezeti hatásai C Hulladékok átmeneti tárolása és végleges lerakása C Zöldfelületek szerepe az egészséges környezet kialakításában A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 4 Kézírás 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 5 Havária tervek rajzos mellékletei, rekultivációs tervek 5 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Elemi számolási készség 4 Telekommunikációs eszközök használata 4 Mérõmûszerek használata 4 Kertészeti eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Döntésképesség Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Áttekintõ képesség

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1239–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékfeldolgozógép-kezelõk részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a szükséges létszám meglétét Ellenõzi a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát (szondáztatás, egészségi állapot) Intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében Ellenõrzi a betöltött hulladék tömörítését Ellenõrzi az irányítástechnológiai berendezéseket Biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit Ellenõrzi az egyéni és a kollektív védõeszközök meglétét és állapotát Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Ellenõrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét Megszervezi saját és beosztottai munkáját Betartja és betartatja a kapcsolódó környezetvédelmi elõírásokat Betartja a hatósági és vállalati elõírásokat (engedélyek, technológia, monitoring) Gondoskodik a szükséges tárolóeszközök és területek rendelkezésre állásáról Gondoskodik a veszélyforrások felderítésérõl Kezeli a kialakult vészhelyzeteket, hatáskörének megfelelõen intézkedik Közremûködik a haváriák következményeinek felszámolásában Ellenõrzi a beérkezõ hulladékokat (bemeneti regisztrálás) Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból Intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról A hulladékanalízis eredményétõl függõen dönt a hulladék átvételérõl Dönt a hulladék besorolásáról Kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla) Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Gondoskodik a hulladékok válogatásáról Intézkedik a telepen lévõ veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésérõl és a begyûjtõnek történõ átadásról A tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) Intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek Gondoskodik a másodnyersanyagok csomagolásáról Egyeztet az átvevõvel az adott hulladék átvételérõl A feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról Kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy)

4095

Biztosítja a rakodáshoz szükséges eszközt és munkaerõt Megszervezi a rakodási folyamatot, ellenõrzi a hulladék csomagolását Az esetleges átvevõi reklamációkat megfelelõen kezeli Az elõírásoknak megfelelõen mintákat vesz vagy vetet Elvégezteti a technológiai utasításban elõírt ellenõrzõ méréseket Meteorológiai jellemzõket mér Gondoskodik a csurgalékvíz és a csapadékvíz mennyiségének mérésérõl Elvégezteti a csurgalékvíz minõségi analízisét A mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló) Gondoskodik a vizsgálati napló megküldésérõl az illetékes környezetvédelmi hatóság részére Rendkívüli ellenõrzõ méréseket végeztet Folyamatosan figyeli a telepi árukészletet Elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok) Megszervezi a munkaidõ beosztást Biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét Elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat Vezeti az oktatási naplókat Jegyzõkönyvet készít Bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat Hatósági bevallások elkészítésében közremûködik Kezeli a vevõi, beszállítói minõségi reklamációkat Gondoskodik a látogató csoportok biztonságos fogadásáról és vezetésérõl Egyeztet a beszállítókkal a szállítás ütemezésérõl Kapcsolatot tart a külsõ beszállítókkal Kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal Konzultál a társcégekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Részt vesz a folyamatos rekultivációs munkálatokban Ellenõrzi a lerakott hulladék tömörítését Ellenõrzi a napi földtakarás elvégzését Részt vesz a végsõ rekultivációs munkákban A munkát kiviteli terv alapján végezteti Irányítja a rekultivált területek fenntartási munkáit Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Rendkívüli események, haváriák megelõzése D A logisztika alapjai C Hulladékártalmatlanítási módok B A végleges lerakás szabályai B Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés alapjai C Veszélyes hulladékok, veszélyességi jellemzõk C Környezetvédelmi alapösszefüggések B Mintavételi szabványok, elõírások C Meteorológiai mérések (csapadékvíz mennyiségének mérése) B Monitoring és technológiai vizsgálat fogalma (talajvízszint észlelõ kutak)

4096 B C C C C C C C C C

MAGYAR KÖZLÖNY Piaci tevékenységek Pénzügyi alapfogalmak Jogi és szakigazgatási alapfogalmak Alapvetõ környezetvédelmi jogszabályok Alapvetõ hulladékgazdálkodási jogszabályok Munkahelyi balesetek, sérülések jogi következményei Veszélyes anyagok környezeti és egészségügyi hatásai Szállítás, rakodás környezeti hatásai Hulladékok átmeneti tárolása és végleges lerakása Zöldfelületek szerepe az egészséges környezet kialakításában

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 5 Havária tervek rajzos mellékletei, rekultivációs tervek 5 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 4 Telekommunikációs eszközök használata 4 Mérõmûszerek használata 4 Kertészeti eszközök használata Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Gyakorlatias feladatértelmezés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1240–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékgyûjtõ és -szállítók részére a Hulladéktelepkezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a szükséges létszám meglétét Ellenõzi a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát (szondáztatás, egészségi állapot) Intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében

2008/69. szám

Ellenõrzi a betöltött hulladék tömörítését Ellenõrzi a gépek mûködését és a biztonsági követelményeket Ellenõrzi az irányítástechnológiai berendezéseket Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Ellenõrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét Elvégezteti a karbantartási feladatokat Gondoskodik a szükséges tárolóeszközök és területek rendelkezésre állásáról Közremûködik a veszélyt jelentõ hibák kijavításában Kezeli a kialakult vészhelyzeteket, hatáskörének megfelelõen intézkedik Ellenõrzi a beérkezõ hulladékokat (bemeneti regisztrálás) Szemrevételezi a beérkezõ hulladékot Mintát vesz vagy vetet a beérkezett hulladékból Intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról A hulladékanalízis eredményétõl függõen dönt a hulladék átvételérõl Dönt a hulladék besorolásáról Kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla) Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Gondoskodik a hulladékok válogatásáról Intézkedik a telepen lévõ veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésérõl és a begyûjtõnek történõ átadásról A tárolt anyag mennyiségének függvényében intézkedik a feldolgozásról (feldolgozási sorrend) Intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek Gondoskodik a másodnyersanyagok csomagolásáról Betartja a technológiai, a szabvány és a vevõi elõírásokat Ellenõrzi a feldolgozott hulladékok minõségét Nem megfelelõség esetén intézkedik a hulladékok újrakezelésérõl Egyeztet az átvevõvel az adott hulladék átvételérõl A feldolgozott mennyiség függvényében intézkedik a szállítóeszköz biztosításáról Kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy) Biztosítja a rakodáshoz szükséges eszközt és munkaerõt Megszervezi a rakodási folyamatot, ellenõrzi a hulladék csomagolását Az esetleges átvevõi reklamációkat megfelelõen kezeli Az elõírásoknak megfelelõen mintákat vesz vagy vetet Elvégezteti a technológiai utasításban elõírt ellenõrzõ méréseket Meteorológiai jellemzõket mér Gondoskodik a csurgalékvíz és a csapadékvíz mennyiségének mérésérõl Elvégezteti a csurgalékvíz minõségi analízisét A mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló) Gondoskodik a vizsgálati napló megküldésérõl az illetékes környezetvédelmi hatóság részére Rendkívüli ellenõrzõ méréseket végeztet Folyamatosan figyeli a telepi árukészletet

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok) Megszervezi a munkaidõ beosztást Biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét Ellenõrzi a gépnaplókat Elvégzi a záráshoz szükséges feladatokat Vezeti az oktatási naplókat Jegyzõkönyvet készít Bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat Hatósági bevallások elkészítésében közremûködik Kezeli a vevõi, beszállítói minõségi reklamációkat Gondoskodik a látogató csoportok biztonságos fogadásáról és vezetésérõl Egyeztet a beszállítókkal a szállítás ütemezésérõl Kapcsolatot tart a külsõ beszállítókkal Kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal Konzultál a társcégekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Részt vesz a folyamatos rekultivációs munkálatokban Ellenõrzi a lerakott hulladék tömörítését Ellenõrzi a napi földtakarás elvégzését Részt vesz a végsõ rekultivációs munkákban A munkát kiviteli terv alapján végezteti Irányítja a rekultivált területek fenntartási munkáit Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A logisztika alapjai D Technológiai alapmûveletek C Hulladékok elõkészítése C Hulladékártalmatlanítási módok B A végleges lerakás szabályai B Hulladékgazdálkodás és hulladékkezelés alapjai B Hulladékkezelés gépei B A szennyezés forrása (antropogén hatások) C Környezetvédelmi alapösszefüggések B Mintavételi szabványok, elõírások C Meteorológiai mérések (csapadékvíz mennyiségének mérése) B Monitoring és technológiai vizsgálat fogalma (talajvízszint észlelõ kutak) B Piaci tevékenységek C Pénzügyi alapfogalmak C Jogi és szakigazgatási alapfogalmak C Alapvetõ környezetvédelmi jogszabályok C Alapvetõ hulladékgazdálkodási jogszabályok C Munkahelyi balesetek, sérülések jogi következményei C Veszélyes anyagok környezeti és egészségügyi hatásai C A hulladékok egészségkárosító hatása, fertõzések, mérgezések C Hulladékok átmeneti tárolása és végleges lerakása

C C

4097

Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése Zöldfelületek szerepe az egészséges környezet kialakításában

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 5 Havária tervek rajzos mellékletei, rekultivációs tervek 5 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 4 Telekommunikációs eszközök használata 4 Mérõmûszerek használata 4 Kertészeti eszközök használata Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintõ képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1241–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékválogató és -feldolgozók részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a szükséges létszám meglétét Ellenõzi a dolgozók munkavégzésre alkalmas állapotát (szondáztatás, egészségi állapot) Intézkedik a létszám átcsoportosításáról a napi munkavégzés függvényében Ellenõrzi az irányítástechnológiai berendezéseket Biztosítja a téli és a nyári üzemeltetés feltételeit Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Ellenõrzi a berendezések üzemeltetéséhez szükséges engedélyek meglétét, érvényességét Intézkedik a minta laboratóriumba juttatásáról A hulladékanalízis eredményétõl függõen dönt a hulladék átvételérõl Dönt a hulladék besorolásáról

4098

MAGYAR KÖZLÖNY

Kiállítja vagy kiállíttatja az átvételi okmányokat (mérlegjegy, szállítólevél, átvételi jegy, számla) Intézkedik, hogy a feldolgozott hulladékok értékesítésre vagy tárolásra kerüljenek Nem megfelelõség esetén intézkedik a hulladékok újrakezelésérõl Kiállítja vagy kiállíttatja a szállításhoz szükséges okmányokat (szállítólevél, SZ-jegy, K-jegy) Az esetleges átvevõi reklamációkat megfelelõen kezeli Elvégezteti a technológiai utasításban elõírt ellenõrzõ méréseket Meteorológiai jellemzõket mér Gondoskodik a csurgalékvíz és a csapadékvíz mennyiségének mérésérõl Elvégezteti a csurgalékvíz minõségi analízisét A mérések eredményeit rögzíti (vizsgálati napló) Gondoskodik a vizsgálati napló megküldésérõl az illetékes környezetvédelmi hatóság részére Rendkívüli ellenõrzõ méréseket végeztet Elkészíti, elkészítteti a napi jelentéseket (létszám, áru, pénz, termelési adatok) Megszervezi a munkaidõ beosztást Biztosítja az áru forgalmazásához szükséges pénzeszközök meglétét Vezeti az oktatási naplókat Jegyzõkönyvet készít Bekéri a partnerek nyilvántartásához szükséges adatokat Hatósági bevallások elkészítésében közremûködik Kezeli a vevõi, beszállítói minõségi reklamációkat Gondoskodik a látogató csoportok biztonságos fogadásáról és vezetésérõl Egyeztet a beszállítókkal a szállítás ütemezésérõl Kapcsolatot tart a külsõ beszállítókkal Kapcsolatot tart a környezetvédelmi hatóságokkal Konzultál a társcégekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Részt vesz a folyamatos rekultivációs munkálatokban Ellenõrzi a lerakott hulladék tömörítését Ellenõrzi a napi földtakarás elvégzését Részt vesz a végsõ rekultivációs munkákban A munkát kiviteli terv alapján végezteti Irányítja a rekultivált területek fenntartási munkáit Tulajdonságprofil:

2008/69. szám

C C C C

Jogi és szakigazgatási alapfogalmak Alapvetõ környezetvédelmi jogszabályok Alapvetõ hulladékgazdálkodási jogszabályok Munkahelyi balesetek, sérülések jogi következményei C Veszélyes anyagok környezeti és egészségügyi hatásai C Szállítás, rakodás környezeti hatásai C Hulladékok átmeneti tárolása és végleges lerakása C Zöldfelületek szerepe az egészséges környezet kialakításában A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 4 Kézírás 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 5 Havária tervek rajzos mellékletei, rekultivációs tervek 5 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 4 Telekommunikációs eszközök használata 4 Mérõmûszerek használata 4 Kertészeti eszközök használata Személyes kompetenciák: Döntésképesség Rugalmasság Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Kompromisszumkészség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Gyakorlatias feladatértelmezés A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

megnevezése

Szakmai kompetenciák:

1233–06

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: D A logisztika alapjai D Technológiai alapmûveletek B A végleges lerakás szabályai C Környezetvédelmi alapösszefüggések C Meteorológiai mérések (csapadékvíz mennyiségének mérése) B Monitoring és technológiai vizsgálat fogalma (talajvízszint észlelõ kutak) B Piaci tevékenységek C Pénzügyi alapfogalmak

A 33 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Elektronikai hulladékválogatófeldolgozó megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1234–06

Hulladéktelep-kezelõ feladatok

megnevezése

Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó feladatok

A 33 853 01 0100 31 02 azonosító számú, Hulladékfeldolgozógép-kezelõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1235–06

megnevezése

Hulladékfeldolgozógép-kezelõ feladatok

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A 33 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Hulladékgyûjtõ és -szállító megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1236-06

megnevezése

Hulladékgyûjtõ és -szállító feladatok

A 33 853 01 0100 21 02 azonosító számú, Hulladékválogató és -feldolgozó megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1237-06

megnevezése

Hulladékválogató és -feldolgozó feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1233–06 Hulladéktelep-kezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hulladékkezelés technológiai lépéseinek (gyûjtés, szállítás, elõkezelés, lerakás) gyakorlati bemutatása a munkavédelmi elõírások betartásával és a kapcsolódó dokumentálás elvégzésével A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, gyûjtési, begyûjtési módjai, hulladékhasznosítás lehetõségei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladéklerakók üzemeltetése, monitoringrendszere, rekultivációja és utógondozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1234–06 Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó feladatok

4099

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Elektronikai hulladékok környezeti hatásai, elektronikai veszélyes hulladékok és veszélyességi jellemzõi. Az elektronikai hulladékok hasznosítása és ártalmatlanítása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Elektronikai hulladékok elõkezelési feladatai a munkavédelmi elõírások betartásával A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 60% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1235–06 Hulladékfeldolgozógép-kezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hulladékgazdálkodás gépeinek üzemeltetése. A karbantartással kapcsolatos feladatoknak és az üzemeltetés veszélyességi jellemzõinek bemutatása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok környezet- és egészségkárosító hatásai. A hulladékkezelés és ártalmatlanítás környezetvédelmi, munkavédelmi elõírásainak ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 60% 2. feladat: 40% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1236–06 Hulladékgyûjtõ és -szállító feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szilárd és folyékony hulladékok gyûjtésére és szállítására szolgáló eszközök használata, és a gépek üzemeltetése a munkavédelmi elõírások betartásával A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Települési szilárd hulladékok gyûjtése, szállítása, a hulladék hasznosítása és lerakással történõ ártalmatlanítása. A települési szilárd hulladékok környezetkárosító hatásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc)

4100

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Települési folyékony hulladékok gyûjtése, szállítása, és a hulladék elhelyezési lehetõségei. A települési folyékony hulladékok környezetkárosító hatásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1237–06 Hulladékválogató és -feldolgozó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hulladékok szelektív gyûjtése, válogatása és a hulladékok elõkezelése a munkavédelmi elõírások betartásával A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, jellemzõi és a hulladékok fizikai kezelési eljárásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 60% 2. feladat: 40% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1238–06 Kiegészítõ követelménymodul Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozók részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A települési hulladékkezelés technológiai lépéseinek (gyûjtés, szállítás, elõkezelés, lerakás) gyakorlati bemutatása a munkavédelmi elõírások betartásával és a kapcsolódó dokumentálás elvégzésével A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Települési hulladékok csoportosítása, gyûjtési, begyûjtési módjai, hulladékhasznosítás lehetõségei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladéklerakók üzemeltetése, monitoringrendszere, rekultivációja és utógondozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc)

2008/69. szám

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1239–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékfeldolgozógép-kezelõk részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hulladékkezelés technológiai lépéseinek (gyûjtés, szállítás, elõkezelés, lerakás) gyakorlati bemutatása a munkavédelmi elõírások betartásával és a kapcsolódó dokumentálás elvégzésével A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok végleges lerakásának technológiái. A rekultiválás és utógondozás munkálatai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, gyûjtési, begyûjtési módjai, hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás lehetõségei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1240–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékgyûjtõ és -szállítók részére a Hulladéktelepkezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hulladék elõkezelési és lerakási technológiák gyakorlati bemutatása a munkavédelmi elõírások betartásával és a kapcsolódó dokumentálás elvégzésével A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, környezetkárosító hatása, a hulladékhasznosítás lehetõségei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladéklerakók üzemeltetése, monitoringrendszere, rekultivációja és utógondozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 9. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1241–06 Kiegészítõ követelménymodul Hulladékválogató és -feldolgozók részére a Hulladéktelep-kezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hulladékkezelés technológiai lépéseinek (gyûjtés, szállítás, elõkezelés, lerakás) gyakorlati bemutatása a munkavédelmi elõírások betartásával és a kapcsolódó dokumentálás elvégzésével A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok csoportosítása, gyûjtési, begyûjtési módjai, hulladékhasznosítás lehetõségei A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladéklerakók üzemeltetése, monitoringrendszere, rekultivációja és utógondozása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 2. vizsgarész: 100

4101

A 33 853 01 0100 31 02 azonosító számú, Hulladékfeldolgozógép-kezelõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 3. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Hulladékgyûjtõ és -szállító megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 4. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0100 21 02 azonosító számú, Hulladékválogató és -feldolgozó megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 33 853 01 0100 31 01 azonosító számú, Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 6. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 33 853 01 0100 31 02 azonosító számú, Hulladékfeldolgozógép-kezelõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 7. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 33 853 01 0100 21 01 azonosító számú, Hulladékgyûjtõ és -szállító megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 8. vizsgarész: 100 A 33 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Hulladéktelep-kezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 33 853 01 0100 21 02 azonosító számú, Hulladékválogató és -feldolgozó megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 9. vizsgarész: 100 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

4102

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Hulladéktelepkezelõ

Anyagmozgató gépek Feldolgozó gépek, eszközök Szállító eszközök (gépkocsik, konténerszállítók) Tároló eszközök Kéziszerszámok Egyéni védõeszközök Számítógép, nyomtató, scanner Kommunikációs eszközök (telefon, internet) Biztonsági berendezések (pl. térfigyelõ) Mérleg Válogató eszközök (szállító szalagok, válogatómû) Mérõeszközök (kézi mágnes, átfolyásmérõ, tolómérõ, mérõszalag), laboreszközök Tûzoltó berendezések Irodaeszközök Regranuláló gép

Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó

X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X

X X X

X

X

Hulladékfeldolgozógépkezelõ

Hulladékgyûjtõ és -szállító

X X X X X X X X X X X X

X

X

X

X X X X X X X

Hulladékválogató és -feldolgozó

X X X X X X X X X X X X X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében. A szakmai tevékenység ellátása során az anyagmozgató gépek, a tömörítõ gépek, az aprítógépek, valamint a szállítójármûveken lévõ emelõgépek kezelésénel feltétele a hulladékfeldolgozógép-kezelõ és a hulladékgyûjtõ és -szállító részszakképesítések esetén: a gépek kezelésére külön jogszabályban meghatározott érvényes gépkezelõi jogosítvány. 6. (269.) KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 850 01 2. A szakképesítés megnevezése: Környezetvédelmi technikus 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés: Nincs

3.2. Elágazások Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 01 Megnevezés: Energetikai környezetvédõ Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 02 Megnevezés: Hulladékgazdálkodó Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 03 Megnevezés: Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 04 Megnevezés: Környezetvédelmi méréstechnikus Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 05 Megnevezés: Nukleáris energetikus Azonosítószám: 54 850 01 0010 54 06 Megnevezés: Vízgazdálkodó 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 3126

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Környezetvédelmi technikus

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

II. Egyéb adatok Elágazás megnevezése: Energetikai környezetvédõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elágazás megnevezése: Hulladékgazdálkodó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elágazás megnevezése: Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek

4103

2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elágazás megnevezése: Környezetvédelmi méréstechnikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elágazás megnevezése: Nukleáris energetikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elágazás megnevezése: Vízgazdálkodó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év

4104

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3126

2008/69. szám

Befejezõ munkákat végez Nukleáris technológiák üzemeltetésében részt vesz Nukleáris berendezések mûködtetésében részt vesz Ellenõrzi a környezetvédelmi berendezéseket, a környezeti elemek radioaktív terhelését Állapotértékeléseket készít Vízgazdálkodási létesítmények létesítésében közremûködik Vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésében közremûködik Közremûködik vízhasznosítási feladatok ellátásában Ipari vízgazdálkodási feladatokat végez

FEOR megnevezése

Környezetvédelmi technikus

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Alkalmazza a szakmai elõírásokat Nyilvántartást vezet Adatszolgáltatást végez Részt vesz tervek készítésében Méréseket végez, értékel Részt vesz EMAS-rendszer és KIR-rendszer kialakításában, mûködtetésében Fenntartási kezelési feladatot lát el Ellenõrzést tart Oktatáson, képzésen vesz részt Kapcsolatot tart Anyag- és eszközgazdálkodást végez Hatósági eljárásban közremûködik Pályázati munkákban vesz részt Energetikai technológiák üzemeltetésében részt vesz Energetikai berendezések mûködtetésében részt vesz Ellenõrzi a környezetvédelmi berendezéseket, kibocsátásokat Energetikai és környezetvédelmi számításokat végez Energetikai és környezetvédelmi méréseket végez és értékel Hulladékok jellemzõit meghatározza Hulladékkezelés berendezéseit mûködteti, irányítja Üzemeltetési munkákat végez, irányít Kárelhárítási munkákban részt vesz Hulladékgazdálkodási dokumentációt vezet Talajtisztítást végez, irányít Az üzemi szennyvízkezelés berendezéseit mûködteti, ellenõrzi Levegõtisztaság-védelmi berendezéseket mûködtet, ellenõriz Termelési hulladékok kezelését végzi, irányítja Segédberendezéseket üzemeltet, ellenõriz Átveszi a vizsgálandó mintákat Elõkészíti a mérést, a vizsgálatot Elvégzi a minták vizsgálatát Helyszíni méréseket, vizsgálatokat végez Értékeli a mérési adatokat

azonosító száma

megnevezése

54 850 02 0000 00 00 54 851 01 0000 00 00

Természet- és környezetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi technikus

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja A környezeti adatokat nyilvántartja A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Radiológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Zajmérést végez Vízrajzi méréseket végez, értékel

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Bioindikációt alkalmaz Épített környezet fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Környezetvédelmi ellenõrzést végez Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Információs anyagok elkészítésében részt vesz Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Vízkörforgás C Vízkészletek C Hidrosztatika és hidrodinamika B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje

B C B B B B C B B B C C C C C D B B C B C C C C B C C C C C C C C C C

4105

Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai Pályázat írásának módja Mintavételezés és mintakezelés Helyszíni (terepi) mérési módszerek Fizikai vizsgálati módszerek Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek Mikrobiológiai vizsgálati módszerek Makrobiológiai vizsgálati módszerek Bioindikáció módszere Hidrometeorológiai mérések Vízrajzi mérések Áramlástechnikai jellemzõk mérése Geodéziai mérések Villamos jellemzõk mérése Zajmérések Radiológiai jellemzõk mérése Munkavédelmi követelmények Eljárások baleseti havária esetén Munkavédelmi szabályzatok elõírásai Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem A tûzvédelmi szabályzat elõírásai Település-egészségügy Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Gépszerkezettan Motortan Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Automatizálás elve Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve Jelátalakítók mûködése Villamos vezérlési módok Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Számítógépes folyamatirányítás rendszere

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Helyszínrajz készítése

4106 4 3 3 3 4 4 4 5 5 5 4 4 5 4

MAGYAR KÖZLÖNY Építészeti rajz olvasása, értelmezése Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése Folyamatábrák olvasása, értelmezése Folyamatábrák készítése Diagram, nomogram olvasása, értelmezése Diagram, nomogram kitöltése, készítése Munkavédelmi jelképek felismerése Elemi számolási készség Mennyiségérzék Mérõeszközök, mérõmûszerek használata Laboratóriumi eszközök használata Gépek üzemeltetése Munkavédelmi eszközök használata Irodatechnikai eszközök használata

Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1215–06 Környezetvédelmi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Nyilvántartja a rendszerparamétereket Nyilvántartja a veszélyes anyagokat Részt vesz környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokhoz szükséges adatszolgáltatásban Vállalkozói ajánlatok elbírálásában részt vesz Figyelemmel kíséri az elérhetõ legjobb technológia (BAT) elõírásait Beszerzi és nyilvántartja a biztonsági adatlapokat Részt vesz az emissziós mintavételekben, mérésekben Részt vesz a KIR-rendszer kialakításában Részt vesz a tanúsítás elõkészítésében Részt vesz a rendszer folyamatos felülvizsgálatában, fejlesztésében Ellenõrzi a szennyezett területeket Bírságokat számol Részt vesz üzembehelyezési eljárásban Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Környezetterhelés mérésének szabályai

C C C C B B B C C C C B C

2008/69. szám

Talajterhelõ technológiák Vízterhelõ technológiák Levegõterhelõ technológiák Környezeti zajterhelések Technológiai paraméterek nyilvántartásának szabályai Veszélyes anyagok nyilvántartásának szabályai Biztonsági adatlapok nyilvántartásának szabályai Piaci, pénzügyi alapismeretek Ipari termelés környezeti hatásai Környezetvédelmi bírságok Környezeti hatásvizsgálat Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) Elérhetõ legjobb technológia elõírásai (BAT)

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Megbízhatóság Precizitás Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Közérthetõség Módszerkompetenciák: Értékelési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1216–06 Energetikai környezetvédõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Széntüzelésû erõmû üzemeltetésében részt vesz Olaj- és gáztüzelésû erõmû üzemeltetésében részt vesz Szélerõmû üzemeltetésében részt vesz Naperõmû üzemeltetésében részt vesz Vízierõmû üzemeltetésében részt vesz Biomasszával mûködõ erõmû üzemeltetésében részt vesz Geotermikus technológiát üzemeltet, ellenõriz Javaslatokat tesz a technológia korszerûsítésére Javaslatokat tesz az újrahasznosításokra (hulladékenergia, kondenzvíz, füstgáz hõtartalma stb.) Részt vesz a hõenergia-termelés és -átalakítás gépeinek, berendezéseinek mûködtetésében (kazánok, hõcserélõk, rekuperátorok, regenerátorok, szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, hûtõberendezések) Részt vesz az erõgépek mûködtetésében (belsõ égésû motorok, vízerõgépek, dugattyús gõzgépek, gõzturbinák, gázturbinák, szélerõgépek) Részt vesz az áramfejlesztõk, villanymotorok mûködtetésben (egyenáramú generátorok, egyenáramú motorok, váltóáramú generátorok, váltóáramú motorok, aszinkron motorok, szinkron motorok, különleges villanymotorok)

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Javaslatokat tesz a villamosenergia-elosztás lehetõségeire Részt vesz a transzformátorok mûködtetésében Javaslatokat tesz az energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásainak csökkentésére Ellenõrzi a füstgáztisztító berendezések mûködtetését Ellenõrzi a víztisztító mûtárgyak mûködtetését Ellenõrzi a hulladékkezelést, hulladékgazdálkodást Ellenõrzi a zajkibocsátást Javaslatokat tesz a kibocsátások csökkentésére Meghatározza az égéselméleti jellemzõket (fajlagos oxigén, égéslevegõ, fajlagos füstgáztérfogat, füstgázösszetétel, tüzelési hatásfok) Hõmennyiségekkel kapcsolatos számításokat végez Kiszámolja a kibocsátások tömegáramát, koncentrációját Anyag- és energiamérleget készít Környezetvédelmi bírságokat számol Méri az erõmûi szenek fizikai és kémiai jellemzõit Méri az olajok fizikai és kémiai jellemzõit Méri az energiaipari vizek jellemzõit Füstgáz-mintát vesz Méri a füstgáz mennyiségét és összetételét Mérési eredményeit kiértékeli Kapcsolatot tart a hatóságokkal Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Fosszilis energiahordozók B Megújuló energiaforrások C Energiahordozók szállítása, tárolása B Erõmûvek üzemeltetése B Energiatermelés, átalakítás gépei C Erõgépek C Generátorok, motorok C Villamos-elosztás C Transzformátorok B Porleválasztók C Gáztisztítók C Szennyvíztisztító berendezések C Égéselméleti számítás C Hõmennyiség-számítás C Tömegáram, koncentrációszámítás C Környezetvédelmi bírság számítása C Alkalmazott környezetvédelmi jog D Energetikai mintavétel C Füstgázelemzés

D D C C C

4107

Szennyvízvizsgálat Hulladékok vizsgálata Olajok vizsgálata Szénvizsgálat Szabványok, határértékek, alkalmazása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Munkavédelmi jelképek értelmezése 4 Energetikai berendezések használata Személyes kompetenciák: Látás Rugalmasság Állóképesség Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Áttekintõképesség Problémamegoldás, hibaelhárítás Figyelem-összpontosítás Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1217–06 Hulladékgazdálkodó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Hulladék mintavételezésben részt vesz Hulladék mennyiséget meghatároz Hulladék fizikai, kémiai jellemzõket mér Hulladékminõsítésében részt vesz Elõkészítés berendezéseit üzemelteti, irányítja Fizikai kezelés berendezéseit üzemelteti, irányítja Kémiai kezelés berendezéseit üzemelteti, irányítja Komposztálás berendezéseit üzemelteti, irányítja Biogáz elõállítás berendezéseit üzemelteti, irányítja Termikus kezelés berendezéseit üzemelteti, irányítja Hulladékudvart üzemelteti, irányítja Átrakóállomást üzemelteti, irányítja Válogatótelepet üzemelteti, irányítja Hulladéklerakót üzemeltet, utógondoz Komposztáló telepet üzemelteti, irányítja Üzemi gyûjtõhelyeket, tárolótelepet üzemeltet Illegális lerakók felszámolásában közremûködik Rekultivációs munkákban részt vesz A monitoring rendszert mûködteti, ellenõrzi Nyilvántartást vezet Adatszolgáltatást végez SZ és K kísérõjegyet kitölt

4108

MAGYAR KÖZLÖNY

Anyagmérleget készít Hulladékbírságot számol Gondoskodik az eszközök, mûszerek javításáról, idõszakos karbantartásáról Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Hulladék-mintavétel speciális szabályai B Hulladékmennyiség meghatározásának módja B A hulladékok fizikai jellemzõinek meghatározására vonatkozó elõírások B A hulladékok kémiai jellemzõinek meghatározására vonatkozó elõírások C Hulladékminõsítés szabályai B Szelektív hulladékgyûjtés módja, szabályai B Szelektív hulladékgyûjtõ helyek üzemeltetésének szabályai C Szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos adminisztráció C Hulladék-átrakóállomások feladatai C Hulladék-válogatótelepek feladatai C Komposztáló telepek feladatai C Hulladéklerakó telepek feladatai C Hulladékaprító-berendezések fajtái, alkalmazásuk C Hulladéktömörítõ berendezések mûködési elve C Hulladékfázis-szétbontás módszerei C Hulladékkomponens-szétválasztás technológiája C Hulladék beágyazásának technológiái C Hulladékkezelés kémiai eljárásai C Hulladékkezelés elektrokémiai eljárásai C Egyéb hulladékkezelési eljárások C Komposztálás technológiái C Biogáz-elõállítás technológiája C Hulladékégetés technológia D Hõbontás technológiája A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Munkavédelmi jelképek olvasása, értelmezése 4 Hulladékhasznosítás berendezéseinek használata 4 Hulladékártalmatlanítás berendezéseinek használata Személyes kompetenciák: Önállóság Állóképesség Szervezõkészség Társas kompetenciák: Határozottság Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Numerikus gondolkodás, matematikai készség

2008/69. szám

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1218–06 Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Közremûködik a talajszennyezés lokalizálásában Talajcserét végez, irányít Talajlevegõztetõ berendezést üzemeltet Talajmosó berendezést üzemeltet A biológiai talajtisztítás berendezéseit üzemelteti Üzemi csatornahálózat fenntartását irányítja Üzemelteti, ellenõrzi a csatornamû-rendszer gépészeti berendezéseit A mechanikai szennyvíztisztítás berendezéseit üzemelteti, ellenõrzi A biológiai szennyvíztisztítás berendezéseit üzemelteti, ellenõrzi A kémiai szennyvíztisztítás berendezéseit üzemelteti, ellenõrzi Iszapkezelõ-rendszert mûködtet, ellenõriz Porleválasztó berendezéseket mûködtet, ellenõriz Mosótornyokat üzemeltet, ellenõriz Adszorbciós berendezéseket mûködtet, ellenõriz Oxidációs berendezéseket mûködtet, ellenõriz Gyûjti, gyûjteti a termelési hulladékot Nyilvántartja a termelési hulladékot Átadásra elõkészíti a termelési hulladékot Szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Fúvókat, kompresszorokat üzemeltet, ellenõriz Ideiglenes csõhálózatokat üzemeltet, ellenõriz Áramfejlesztõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Szennyezés körülhatárolásának mûszaki megoldásai C In situ talajtisztító berendezések telepítésének szabályai C In situ talajtisztító berendezések üzemeltetési elõírásai C Üzemi csatornázási rendszerek C Elsõ tisztítási fokozat (mechanikai) üzemeltetési elõírásai C Második tisztítási fokozat (biológiai) üzemeltetési elõírásai C Harmadik tisztítási fokozat (tápanyag-eltávolítás) üzemeltetési elõírásai C Kémiai szennyvíztisztítás üzemeltetési elõírásai B Sûrítés, víztelenítés technológiái C Rothasztás folyamata C Komposztálás folyamata C Biogáz hasznosítás folyamata C Durva porleválasztás folyamata, eszközei

2008/69. szám C C C B B B B

MAGYAR KÖZLÖNY

Finom porleválasztás folyamata, eszközei Fizikai gáz-, gõzleválasztás folyamata, eszközei Kémiai gázleválasztás folyamata, eszközei Termelési hulladékgyûjtés szabályai Termelési hulladék-nyilvántartás szabályai Hulladékátadás dokumentációja Karbantartás

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Környezetvédelmi berendezések, eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Döntésképesség Szervezõkészség Állóképesség Elhivatottság, elkötelezettség Megbízhatóság Társas kompetenciák: Határozottság Kapcsolatteremtõ készség Kezdeményezõkészség Irányítási készség Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Helyzetfelismerés Kreativitás, ötletgazdagság Logikus gondolkodás Ismeretek helyén való alkalmazása Új ötletek, megoldások kipróbálása Információgyûjtés Hibakeresés (diagnosztizálás) Problémaelemzés, -feltárás Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerben való gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elõvigyázatosság A környezet tisztán tartása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1219–06 Környezetvédelmi méréstechnikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a beszállított mintát Szakszerûen tárolja a mintát A vonatkozó munkavédelmi elõírásokat betartja, betartatja Elõkészíti a mintát a vizsgálatra Elõkészíti a szükséges vegyszereket Elõkészíti a szükséges eszközöket, berendezéseket

4109

Elvégzi a szükséges kalibrálásokat Talajmintát vizsgál Légszennyezõ anyag koncentrációt határoz meg Meghatározza a levegõ szennyezettségi állapotát Hulladékvizsgálatot végez Felszíni vizet vizsgál Felszín alatti vizeket vizsgál Szennyvizet vizsgál Ivóvíz minõséget ellenõriz Mikrobiológiai vizsgálatokat végez Helyszíni talajvizsgálatokat végez Helyszíni hulladékanalízist végez Helyszíni vízvizsgálatokat végez Helyszíni füstgázelemzést végez Elvégzi a szükséges számításokat Minõsítést végez Az eredményeket dokumentálja Az eszközök, mûszerek napi karbantartását elvégzi Elõírások szerint tárolja az anyagokat, eszközöket Szelektíven gyûjti a keletkezõ hulladékot Dokumentálja az anyag- és mûszerhasználatot Gondoskodik az anyag utánpótlásáról Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A mintakezelés szabályai B Környezetvédelmi laboratóriumok biztonságtechnikája B Vegyszerismeret B Laboreszköz és mûszerismeret B Szabványos talajvizsgálatok szabályai B Szabványos vízvizsgálatok szabályai B Szabványos szennyvízvizsgálatok szabályai B Szabványos hulladékvizsgálatok szabályai B Szabványos légszennyezés- és légszennyezettség vizsgálat B Biológiai vízminõsítési eljárások B Bakteriológiai vízminõsítés C Biotechnológiai eljárások mikroszervezeteinek vizsgálata B Helyszíni talajvizsgálat szabályai B Helyszíni vízvizsgálat szabályai B Helyszíni hulladékanalízis szabályai B Helyszíni füstgázelemzés szabályai B Mérési, vizsgálati adatok rögzítésének elõírásai B Eredmények meghatározásához szükséges segédletek (képletek, összefüggések, elõírások) B Minõsítési elõírások B Hibaszámítás szabályai B Karbantartás B Laboratóriumi veszélyes hulladékok tárolásának, kezelésének szabályai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 4 Olvasott szakmai szöveg megértése

4110 4 4 4

MAGYAR KÖZLÖNY Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése Szakmai nyelvû beszédkészség

Személyes kompetenciák: Látás Szaglás Precizitás Pontosság Társas kompetenciák: Határozottság Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Kontroll (ellenõrzõképesség) Rendszerezõ képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1220–06 Nukleáris energetikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Atomerõmûvek üzemeltetésében részt vesz Tanreaktorok üzemeltetésében részt vesz Kísérleti energiatermelõ üzemeltetésében, próbaüzemében részt vesz Javaslatokat tesz a technológiák korszerûsítésére, az energiatermelés környezetkímélõbb fejlesztésére Javaslatokat tesz a fûtõanyagok újrahasznosításának korszerûsítésére Részt vesz a nukleáris energia elõállítása során alkalmazott legfontosabb gépi és villamos ipari berendezések mûködtetésében Részt vesz a hõenergia-termelés- és átalakítás gépeinek mûködtetésében Részt vesz az egyen- és váltóáramú motorok mûködtetésében Javaslatokat tesz az energiaelosztás, -átalakítás lehetõségeire Részt vesz a transzformátorok mûködtetésében Javaslatokat tesz a nukleáris energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásainak csökkentésére Speciális mintavételeket végez (kenõanyagok, vízminták, levegõminták) Ellenõrzi a gázkibocsátásokat, a radioaktív nyomelemek határértékeit Ellenõrzi a primerköri speciális víztisztító mûtárgyak mûködését Ellenõrzi a talajvíz minõségét, feltérképezi az esetleges szivárgásokat Ellenõrzi a hulladékkezelést, hulladékgazdálkodást Ellenõrzi a szekunderköri víznormákat A környezet sugárterhelésérõl, állapotáról összefoglalót készít Anyag- és energiamérleget készít

2008/69. szám

Energetikai számításokat végez Havária esetén állapotjelzést ad a várható környezeti következményekrõl Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Az atomerõmûvek segédrendszerei, sugárvédelme B A radioaktív hulladékok csoportosítása, elhelyezése B A különleges típusú atomreaktorok mûködése B Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat C A villamos energia átalakítás berendezései C A villamos hálózatok típusai, felosztása B A nukleáris energia elõállítása során alkalmazott gépi villamos ipari berendezések B A hõenergia termelés- és átalakítás gépeinek, berendezéseinek felépítése, mûködése B Az egyen- és váltóáramú motorok mûködése, felépítése C Az energiaelosztás-, átalakítás lehetõségei B A transzformátorok felépítése, mûködése C Az egyenirányítás lehetõségei, szerepe az energiaellátásban C A nukleáris energetika területén alkalmazott gépek, berendezések környezetet károsító hatásai C Nukleáris energetikai mérések a technológiában C Környezetvédelmi mérések a technológiában C Emissziós, imissziós határértékek C Termék, melléktermék, hulladék környezetre gyakorolt hatása C A nukleáris energia elõállítása során keletkezõ légszennyezõ anyagok, azok hatása a környezetre C A nukleáris energia elõállítása során keletkezõ szennyvizek és kezelési lehetõségei C Talajszennyezések lehetõsége, a szennyezés megelõzésének módjai C Az utólagos talajtisztítás lehetõségei C Az erõmûvek mûködése során fellépõ zaj- és rezgéskeltõ hatások C A keletkezõ radioaktív hulladékok szelektív gyûjtésének, kezelésének, ártalmatlanításának, újrahasznosításának lehetõségei C A nukleáris energiaipari hulladékok veszélyességi jellemzõi C A nukleáris energetika területén a környezeti hatásvizsgálat, az auditálás sajátosságai A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Mintavevõ eszközök használata 3 Labortechnikai eszközök használata 3 Nukleáris méréstechnikai eszközök használata

2008/69. szám 3 3 3

MAGYAR KÖZLÖNY

Nukleáris berendezések használata Hõenergetikai berendezések használata Villamos energetikai berendezések használata

Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Felelõsségtudat Látás Társas kompetenciák: Konfliktuskerülõ készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Rendszerben való gondolkodás Kontroll (ellenõrzõképesség) Problémaelemzés -feltárás Gyakorlatias feladatértelmezés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1221–06 Vízgazdálkodó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Földmûvek létesítésében közremûködik Vezetékhálózatok létesítésében közremûködik Beton- és vasbeton kismûtárgyak létesítésében közremûködik Kapcsolódó résztervezési (rajzolási, szerkesztési, számítási) feladatokat végez Építésszervezési terveket készít Talaj (mechanikai) vizsgálatokat végez és értékel Építõanyag vizsgálatokat végez és értékel Víztározót üzemeltet Felszíni víz kitermelését, átemelését végzi, irányítja Belvízelvezetõ rendszerek üzemeltetésében közremûködik Részt vesz árvízvédekezési munkákban Részt vesz helyi vízkárelhárítási munkákban Részt vesz a vízminõségi kárelhárításban Öntözõmûvek résztervezési munkáiban közremûködik Öntözõmûvek, öntözõberendezések üzemeltetésében vesz részt Halastavak résztervezési munkáiban közremûködik Halastavak üzemeltetésében vesz részt Csatornamûvek résztervezési munkáiban közremûködik Csatornamûvek üzemeltetési, karbantartási munkáiban vesz részt Vízmûvek résztervezési munkáiban közremûködik Vízmûvek üzemeltetési, karbantartási munkáiban vesz részt Ipari vízigényt határoz meg Közremûködik ipari víz- és szennyvízkezelõ berendezések üzemeltetésében Közremûködik víztakarékos eljárások kidolgozásában

4111

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Hidrológiai számítások C Hidraulikai számítások C Víz- és szennyvíztechnológiai számítások C Rajzolás, szerkesztés B Építõanyagok B Földmûvek B Vízi közmûvek B Beton- és vasbeton kismûtárgyak C Ütemtervek szerkezete C Elrendezési tervek C Költségszámítás C Anyaggazdálkodás C Bérgazdálkodás C Munkaerõ-gazdálkodás B Ármentesítés és védekezés B Belvízmentesítés és védekezés C Vízminõségi kárelhárítás C Hegy- és dombvidéki vízrendezés C Mezõgazdasági vízgazdálkodás alapjai C Települési vízgazdálkodás A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 ECDL CAD 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Geodéziai eszközök használata 3 Villamos- és áramlástechnikai mérõeszközök használata 4 Vízgazdálkodási létesítmények, mûtárgyak használata 3 Hidrometriai eszközök használata 4 Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok) használata 2 Kéziszerszámok (hagyományos és elektromos) használata 3 Labortechnikai eszközök (kémiai, biológiai és anyagvizsgálati laboreszközök) használata 4 Csõvezetékek, szerelvények, idomok használata 3 Víz- és szennyvíztechnológiai berendezések használata Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Felelõsségtudat Egyensúlyérzékelés Hallás Tûrõképesség Állóképesség Pontosság Térbeli tájékozódás Térlátás

4112

MAGYAR KÖZLÖNY

Precizitás Kitartás Társas kompetenciák: Segítõkészség Irányítási készség Tömör fogalmazás készsége Motiválhatóság Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Felfogóképesség Kontroll (ellenõrzõ képesség) Gyakorlatias feladatértelmezés Körültekintés, elõvigyázatosság Ismeretek helyén való alkalmazása A környezet tisztán tartása Az 54 850 01 0010 54 01 azonosító számú, Energetikai környezetvédõ megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1215–06 1216–06

azonosítója

Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok Energetikai környezetvédõ feladatok

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok Hulladékgazdálkodó feladatok

Az 54 850 01 0010 54 03 azonosító számú, Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1215–06 1218–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok Hulladékgazdálkodó feladatok

Az 54 850 01 0010 54 04 azonosító számú, Környezetvédelmi méréstechnikus megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1215–06 1218–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõ feladatok

Az 54 850 01 0010 54 05 azonosító számú, Nukleáris energetikus megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok

Az 54 850 01 0010 54 05 azonosító számú, Nukleáris energetikus megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1215–06 1220–06

Az 54 850 01 0010 54 06 azonosító számú, Vízgazdálkodó megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1215–06 1221–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Környezetvédelmi technikus feladatok Vízgazdálkodó feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével

megnevezése

Az 54 850 01 0010 54 02 azonosító számú, Hulladékgazdálkodó megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak

1214–06 1215–06 1216–06

2008/69. szám

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Nukleáris energetikus feladatok

2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 15% 2. feladat 25% 3. feladat 20% 4. feladat 25% 5. feladat 15%

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1215–06 Környezetvédelmi technikus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezetgazdálkodás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1216–06 Energetikai környezetvédõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Energetikai feladatok A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Erõmûvi technológiák és energetikai berendezések A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Energetikai labormunka A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 30% 3. feladat 30% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1217–06 Hulladékgazdálkodó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Hulladékok gyûjtése, szállítása és a kezelõtelepek üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hulladékok fizikai, kémiai, biológiai és termikus kezelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hulladékanalízis A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 25% 3. feladat 50%

4113

5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1218–06 Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezetvédelmi berendezések üzemeltetése, karbantartása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 300 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1219–06 Környezetvédelmi méréstechnikus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezetvédelmi méréstechnikai vizsgálatok és értékelésük A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 210 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezetvédelmi analitikai feladatok A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 60% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1220–06 Nukleáris energetikus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Nukleáris méréstechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Nukleáris technológia és géptan A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 60% 2. feladat 40% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1221–06 Vízgazdálkodó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Résztervezési feladatok A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Építés- és szervezés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli

4114

MAGYAR KÖZLÖNY

Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Vízhasznosítás és vízkárelhárítás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 25% 3. feladat 25% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 54 850 01 0010 54 01 azonosító számú, Energetikai környezetvédõ megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 3. vizsgarész: 25 Az 54 850 01 0010 54 02 azonosító számú, Hulladékgazdálkodó megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 4. vizsgarész: 25 Az 54 850 01 0010 54 03 azonosító számú, Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 5. vizsgarész: 25 Az 54 850 01 0010 54 04 azonosító számú, Környezetvédelmi méréstechnikus megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 6. vizsgarész: 25 Az 54 850 01 0010 54 05 azonosító számú, Nukleáris energetikus megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 7. vizsgarész: 25 Az 54 850 01 0010 54 06 azonosító számú, Vízgazdálkodó megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 8. vizsgarész: 25 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: Az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

2008/69. szám VI.

Eszköz- és felszerelési jegyzék KörA képzési nyezetEnerfeladatok Hullavégetiteljesítéséhez dékdelmi kai körszükséges eszkögazdál- berennyezetzök és felszerekodó dezés védõ lések minimuma üzemeltetõje

Számítástechni kai eszközök Kommunikációs eszközök Irodagépek Mintavételezõ eszközök

Környezet- Nukleávédelmi ris Vízgazmérés- energe- dálkodó techni- tikus kus

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

7. (270.) TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 851 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Települési környezetvédelmi technikus 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítések Azonosítószám: 54 851 01 0100 52 01 Megnevezés: Települési környezetvédelmi ügyintézõ Azonosítószám: 54 851 01 0100 51 01 Megnevezés: Településüzemeltetõ és -fenntartó

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 3126 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Települési környezetvédelmi technikus

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

II. Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Települési környezetvédelmi technikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Települési környezetvédelmi ügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 60% 4. Gyakorlat aránya: 40% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Településüzemeltetõ és -fenntartó 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: –

4115

Iskolai elõképzettség: középiskola befejezõ évfolyamának elvégzése Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 60% 4. Gyakorlat aránya: 40% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3126

FEOR megnevezése

Környezetvédelmi technikus

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Alkalmazza a szakmai elõírásokat Nyilvántartást vezet Adatszolgáltatást végez Részt vesz tervek készítésében Pályázati munkákban vesz részt Méréseket végez, értékel Fenntartási, kezelési feladatokat lát el Ellenõrzést tart, szabálysértési ügyet intéz Oktatáson, képzésen vesz részt, oktatást tart Kapcsolatot tart Panaszok ügyében eljár Anyag- és eszközgazdálkodást végez Hatósági eljárásban közremûködik 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

54 850 01 Környezetvédelmi technikus 54 850 02 0000 00 00 Természet- és környezetvédelmi technikus

4116

MAGYAR KÖZLÖNY IV. Szakmai követelmények

A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja A környezeti adatokat nyilvántartja A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Radiológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Zajmérést végez Vízrajzi méréseket végez, értékel Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Bioindikációt alkalmaz Épített környezet fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Környezetvédelmi ellenõrzést végez Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Információs anyagok elkészítésében részt vesz Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt

2008/69. szám

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Vízkörforgás C Vízkészletek C Hidrosztatika és hidrodinamika B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja B Mintavételezés és mintakezelés B Helyszíni (terepi) mérési módszerek B Fizikai vizsgálati módszerek B Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek C Mikrobiológiai vizsgálati módszerek B Makrobiológiai vizsgálati módszerek B Bioindikáció módszere B Hidrometeorológiai mérések C Vízrajzi mérések C Áramlástechnikai jellemzõk mérése C Geodéziai mérések C Villamos jellemzõk mérése C Zajmérések D Radiológiai jellemzõk mérése B Munkavédelmi követelmények B Eljárások baleseti havária esetén C Munkavédelmi szabályzatok elõírásai B Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem C A tûzvédelmi szabályzat elõírásai C Település-egészségügy

2008/69. szám C C B C C C C C C C C C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Gépszerkezettan Motortan Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Automatizálás elve Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve Jelátalakítók mûködése Villamos vezérlési módok Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Számítógépes folyamatirányítás rendszere

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Munkavédelmi jelképek felismerése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 4 Laboratóriumi eszközök használata 4 Gépek üzemeltetése 5 Munkavédelmi eszközök használata 4 Irodatechnikai eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ

4117

Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1242–06 Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Nyilvántartja a védett természeti értékeket Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen Szúnyoggyérítést végeztet Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Belvíz-mentesítési feladatokat végez Árvíz-mentesítési feladatokat végez Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Bizonyítási eljárásban részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Természetvédelmi kezelési tervek készítése C Populációk in situ kezelése

4118 C C C C C D D C C C D D C D D C B C C D D D C C C D C C

MAGYAR KÖZLÖNY Populációk ex situ kezelése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok Úthálózat fenntartása Közterület és berendezéseinek fenntartása Zöldterület-fenntartás Belvízmentesítés Árvízmentesítés Talajtisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák Hulladékkezelési technológiák Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Mezõgazdasági munkagépek típusai Építõipari gépek típusai, szerkezete Természeti értékek nyilvántartása Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai Környezetvédelmi pályázatok írásának módja Kapcsolattartás formái, szereplõi Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Döntésképesség Térlátás Tûrõképesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Határozottság Módszerkompetenciák: Problémaelemzés, -feltárás Rendszerezõ képesség Kreativitás, ötletgazdagság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1265–06 Települési környezetvédelmi ügyintézõ feladatok

2008/69. szám

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja A környezeti adatokat nyilvántartja Nyilvántartja a védett természeti értékeket A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Zajmérést végez Bioindikációt alkalmaz Radiológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Vízrajzi méréseket végez, értékel Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Belvíz-mentesítési feladatokat végez Árvíz-mentesítési feladatokat végez Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Környezetvédelmi ellenõrzést végez Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Bizonyítási eljárásban részt vesz Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Vízkörforgás C Vízkészletek C Hidrosztatika és hidrodinamika B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja B Mintavételezés és mintakezelés B Helyszíni (terepi) mérési módszerek B Fizikai vizsgálati módszerek B Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek B Makrobiológiai vizsgálati módszerek B Bioindikáció módszere C Vízrajzi mérések

C C C C D B B C B C C C C B C C C C C C C C D C D C D D C C C D C C

4119

Áramlástechnikai jellemzõk mérése Geodéziai mérések Villamos jellemzõk mérése Zajmérések Radiológiai jellemzõk mérése Munkavédelmi követelmények Eljárások baleseti havária esetén Munkavédelmi szabályzatok elõírásai Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem A tûzvédelmi szabályzat elõírásai Település-egészségügy Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Számítógépes folyamatirányítás rendszere Természetvédelmi kezelési tervek készítése Populációk in situ kezelése Populációk ex situ kezelése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok Közterület és berendezéseinek fenntartása Zöldterület-fenntartás Szennyvíztisztítási technológiák Hulladékkezelési technológiák Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem Természeti értékek nyilvántartása Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai Környezetvédelmi pályázatok írásának módja Kapcsolattartás formái, szereplõi Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése

4120 4 4 5 5 4

MAGYAR KÖZLÖNY Diagram, nomogram kitöltése, készítése Munkavédelmi jelképek felismerése Elemi számolási készség Mennyiségérzék Irodatechnikai eszközök használata

Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Látás Elhivatottság, elkötelezettség Döntésképesség Tûrõképesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Határozottság Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség Problémaelemzés, -feltárás Rendszerezõ képesség Kreativitás, ötletgazdagság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1266–06 Településüzemeltetõ és -fenntartó feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja A környezeti adatokat nyilvántartja Nyilvántartja a védett természeti értékeket A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Zajmérést végez Bioindikációt alkalmaz Radiológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel

2008/69. szám

Geodéziai méréseket végez Vízrajzi méréseket végez, értékel Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Árvíz-mentesítési feladatokat végez Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Környezetvédelmi ellenõrzést végez Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Bizonyítási eljárásban részt vesz Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A vonatkozó hazai jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem

2008/69. szám B B C C C C C C C C C C C B B B B C B B B C C C C C D B B C B C C C C B C C C C C C C C C C C C C C C D D C C C

MAGYAR KÖZLÖNY

A hulladékgazdálkodás alapjai Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek Radioaktivitás a környezetben Települési alapismeretek, települési infrastruktúra Természeti értékek és jellemzõi Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai Környezettechnikai fizikai eljárások Környezettechnikai kémiai eljárások Környezettechnikai biológiai eljárások Vízkörforgás Vízkészletek Hidrosztatika és hidrodinamika Mintavételezés és mintakezelés Helyszíni (terepi) mérési módszerek Fizikai vizsgálati módszerek Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek Mikrobiológiai vizsgálati módszerek Makrobiológiai vizsgálati módszerek Bioindikáció módszere Hidrometeorológiai mérések Vízrajzi mérések Áramlástechnikai jellemzõk mérése Geodéziai mérések Villamos jellemzõk mérése Zajmérések Radiológiai jellemzõk mérése Munkavédelmi követelmények Eljárások baleseti havária esetén Munkavédelmi szabályzatok elõírásai Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem A tûzvédelmi szabályzat elõírásai Település-egészségügy Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Gépszerkezettan Motortan Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Automatizálás elve Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve Jelátalakítók mûködése Villamos vezérlési módok Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Számítógépes folyamatirányítás rendszere Populációk in situ kezelése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok Úthálózat fenntartása Közterület és berendezéseinek fenntartása Zöldterület-fenntartás Belvízmentesítés Árvízmentesítés

D D C C B C C D D D C C

4121

Talajtisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák Hulladékkezelési technológiák Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Mezõgazdasági munkagépek típusai Építõipari gépek típusai, szerkezete Természeti értékek nyilvántartása Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Munkavédelmi jelképek felismerése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 4 Gépek üzemeltetése 5 Munkavédelmi eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Döntésképesség Térlátás Tûrõképesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Határozottság Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Körültekintés, elõvigyázatosság Rendszerezõ képesség

4122

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1267–06 Kiegészítõ követelménymodul Települési környezetvédelmi ügyintézõk részére a Települési környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat Információs anyagok elkészítésében részt vesz Épített környezet fenntartásában vesz részt Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen Szúnyoggyérítést végeztet Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Mikrobiológiai vizsgálati módszerek B Hidrometeorológiai mérések C Gépszerkezettan C Motortan C Hajtási módok C Elektrotechnikai alapok C Automatizálás elve C Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve C Jelátalakítók mûködése C Villamos vezérlési módok C Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások D Úthálózat fenntartása C Belvízmentesítés C Árvízmentesítés D Talajtisztítási technológiák C Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete B Szállítás eszközei, szerkezetük C Földmunkagépek típusai, szerkezete C Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete D Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete D Mezõgazdasági munkagépek típusai D Építõipari gépek típusai, szerkezete A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Folyamatábrák készítése 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 4 Laboratóriumi eszközök használata

4 5

2008/69. szám

Gépek üzemeltetése Munkavédelmi eszközök használata

Személyes kompetenciák: Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Állóképesség Térlátás Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: – A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1268–06 Kiegészítõ követelménymodul Településüzemeltetõ és -fenntartók részére a Települési környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat Információs anyagok elkészítésében részt vesz Épített környezet fenntartásában vesz részt Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen Szúnyoggyérítést végeztet Belvíz-mentesítési feladatokat végez Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja C Természetvédelmi kezelési tervek készítése C Populációk ex situ kezelése D Füstgáztisztítási technológiák D Sugárvédelem C Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás C Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai D Környezetvédelmi pályázatok írásának módja C Kapcsolattartás formái, szereplõi

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Kézírás 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 4 Laboratóriumi eszközök használata 4 Irodatechnikai eszközök használata Személyes kompetenciák: – Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Értékelési képesség Tervezési képesség Problémaelemzés, -feltárás Kreativitás, ötletgazdagság Az 54 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Települési környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1242–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok

Az 54 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Települési környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1242–06

megnevezése

Települési környezetvédelmi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok

Az 54 851 01 0100 52 01 azonosító számú, Települési környezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1265–06

megnevezése

Települési környezetvédelmi ügyintézõ feladatok

Az 54 851 01 0100 51 01 azonosító számú, Településüzemeltetõ és -fenntartó megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1266–06

megnevezése

Településüzemeltetõ és -fenntartó feladatok

4123 V. Vizsgáztatási követelmények

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 15% 2. feladat: 25% 3. feladat: 20% 4. feladat: 25% 5. feladat: 15% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1242–06 Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok

4124

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Települési alapfogalmak, települési környezetet terhelõ hatások. Környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1265–06 Települési környezetvédelmi ügyintézõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Településüzemeltetés általános feladatai, panaszkezelési eljárások ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 25% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 4. feladat: 25% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1266–06 Településüzemeltetõ és -fenntartó feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc)

2008/69. szám

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Települési vízkárelhárítási, hulladékkezelési és település-egészségügyi feladatok ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 15% 2. feladat: 15% 3. feladat: 20% 4. feladat: 20% 5. feladat: 30% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1267–06 Kiegészítõ követelménymodul Települési környezetvédelmi ügyintézõk részére a Települési környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Települési környezetet terhelõ hatások, környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák gépei

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 6. vizsgafeladat: Települési vízkárelhárítási, hulladékkezelési és település-egészségügyi feladatok ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 20% 2. feladat: 15% 3. feladat: 20% 4. feladat: 10% 5. feladat: 15% 6. feladat: 20% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1268–06 Kiegészítõ követelménymodul Településüzemeltetõ és -fenntartók részére a Települési környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Települési környezetet terhelõ hatások, környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Településüzemeltetés általános feladatai, panaszkezelési eljárások ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 25% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 4. feladat: 25% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 54 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Települési környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 60 2. vizsgarész: 40

4125

Az 54 851 01 0100 52 01 azonosító számú, Települési környezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 3. vizsgarész: 100 Az 54 851 01 0100 51 01 azonosító számú, Településüzemeltetõ és -fenntartó megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 4. vizsgarész: 100 Az 54 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Települési környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó az 54 851 01 0100 52 01 azonosító számú, Települési környezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 5. vizsgarész: 100 Az 54 851 01 0000 00 00 azonosító számú, Települési környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó az 54 851 01 0100 51 01 azonosító számú, Településüzemeltetõ és -fenntartó megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 6. vizsgarész: 100 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Számítógép, nyomtató Szoftverek Szolgálati gépjármû Telefon, telefax, Internet, GPS, fénymásoló Iroda Település-karbantartó kéziszerszámok, eszközök Hulladékszállító konténer, konténerszállító gépjármû

Települési környezetvédelmi technikus

Települési környezetvédelmi ügyintézõ

Településüzemeltetõ és -fenntartó

X X X X

X X X X

X X X X

X X

X X

X

X

X

4126

MAGYAR KÖZLÖNY

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Települési környezetvédelmi technikus

Települési környezetvédelmi ügyintézõ

X

X

X X X X

X X X X

Állatbefogó és szállító eszközök Gépi földgyalu Úthenger Kéziszerszámok Vákuumszivattyú (szivornyaüzemeltetéshez) Locsolótömlõ, lajtoskocsi

Településüzemeltetõ és -fenntartó

4. Hozzárendelt FEOR szám: 3126 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Természet- és környezetvédelmi technikus

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

II. X

X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

8. (271.) TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 850 02 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Természet- és környezetvédelmi technikus 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítések Azonosítószám: 54 850 02 0100 33 01 Megnevezés: Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ Azonosítószám: 54 850 02 0100 33 02 Megnevezés: Természetvédelmi ügyintézõ 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs

2008/69. szám

Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Természet- és környezetvédelmi technikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 60% 4. Gyakorlat aránya: 40% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Természetvédelmi ügyintézõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: –

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Iskolai elõképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 60% 4. Gyakorlat aránya: 40% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

3126

FEOR megnevezése

Környezetvédelmi technikus

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Alkalmazza a szakmai elõírásokat Nyilvántartást vezet Adatszolgáltatást végez Részt vesz tervek elkészítésében Méréseket végez, értékel Ökológiai szempontú állapotfelmérést végez, értékel Fenntartási, kezelési feladatokat lát el Ellenõrzést tart, szabálysértési ügyet intéz Oktatáson, képzésen vesz részt, tart Kapcsolatot tart Panaszok ügyében eljár Anyag- és eszközgazdálkodást végez Hatósági eljárásban közremûködik Pályázati munkákban vesz részt Ökológiai szemléletû mezõgazdasági tevékenységben közremûködik 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

54 850 01 54 851 01 0000 00 00

megnevezése

Környezetvédelmi technikus Települési környezetvédelmi technikus

4127 IV. Szakmai követelmények

A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja A környezeti adatokat nyilvántartja A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Radiológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Zajmérést végez Vízrajzi méréseket végez, értékel Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Bioindikációt alkalmaz Épített környezet fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Környezetvédelmi ellenõrzést végez Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Információs anyagok elkészítésében részt vesz Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt

4128

MAGYAR KÖZLÖNY

Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Vízkörforgás C Vízkészletek C Hidrosztatika és hidrodinamika B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja B Mintavételezés és mintakezelés B Helyszíni (terepi) mérési módszerek B Fizikai vizsgálati módszerek B Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek C Mikrobiológiai vizsgálati módszerek B Makrobiológiai vizsgálati módszerek B Bioindikáció módszere B Hidrometeorológiai mérések C Vízrajzi mérések C Áramlástechnikai jellemzõk mérése C Geodéziai mérések C Villamos jellemzõk mérése C Zajmérések D Radiológiai jellemzõk mérése B Munkavédelmi követelmények B Eljárások baleseti havária esetén C Munkavédelmi szabályzatok elõírásai B Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem C A tûzvédelmi szabályzat elõírásai C Település-egészségügy

C C B C C C C C C C C C C

2008/69. szám

Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Gépszerkezettan Motortan Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Automatizálás elve Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve Jelátalakítók mûködése Villamos vezérlési módok Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Számítógépes folyamatirányítás rendszere

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Munkavédelmi jelképek felismerése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 4 Laboratóriumi eszközök használata 4 Gépek üzemeltetése 5 Munkavédelmi eszközök használata 4 Irodatechnikai eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1242–06 Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Nyilvántartja a védett természeti értékeket Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen Szúnyoggyérítést végeztet Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Belvíz-mentesítési feladatokat végez Árvíz-mentesítési feladatokat végez Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Bizonyítási eljárásban részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Természetvédelmi kezelési tervek készítése C Populációk in situ kezelése

C C C C C D D C C C D D C D D C B C C D D D C C C D C C

4129

Populációk ex situ kezelése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok Úthálózat fenntartása Közterület és berendezéseinek fenntartása Zöldterület-fenntartás Belvízmentesítés Árvízmentesítés Talajtisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák Hulladékkezelési technológiák Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Mezõgazdasági munkagépek típusai Építõipari gépek típusai, szerkezete Természeti értékek nyilvántartása Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai Környezetvédelmi pályázatok írásának módja Kapcsolattartás formái, szereplõi Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Döntésképesség Térlátás Tûrõképesség Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Határozottság Módszerkompetenciák: Problémaelemzés, -feltárás Rendszerezõ képesség Kreativitás, ötletgazdagság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1243–06 Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok

4130

MAGYAR KÖZLÖNY

A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Nyilvántartja a rendszerparamétereket Nyilvántartja a veszélyes anyagokat Helyrajzi szám szerinti nyilvántartást vezet Hálótérkép szerinti nyilvántartást vezet Gazdálkodási egység szerinti nyilvántartást vezet Részt vesz a környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokhoz szükséges adatszolgáltatásban Természetvédelmi alapterv készítésében részt vesz Természetvédelmi érték meghatározását végzi Természetkárosítás mérését, értékelését végzi Erdõk egészségügyi vizsgálatát végzi Földtani értékeket kezel Víztani értékeket kezel Növény- és állattani értékeket kezel Tájképi értékeket kezel Kultúrtörténeti értékeket kezel Tájékozódást segítõ berendezéseket kezel Közlekedést segítõ berendezéseket kezel Tartózkodást segítõ berendezéseket kezel Pályázatok elbírálásában vesz részt Szél és vízerózió elleni védelemben részt vesz Talajjavítási munkákban részt vesz Integrált gazdálkodásban részt vesz Ökológiai gazdálkodásban részt vesz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Talajtan, talajvédelem B Víztan, vízvédelem B Légkör, levegõtisztaság-védelem B Települési alapismeretek, település-üzemeltetés B Természeti értékek és azokat veszélyeztetõ tényezõk B Környezettechnikai alapmûveletek B Környezettechnikai eljárások, technológiák C Gépészeti alapismeretek B Áramlástechnikai gépek B Hidrológia, hidrometria B Területi vízgazdálkodás B Vízkárelhárítás, vízminõség-védelem B Talajmûvelési technológiák B Növénytermesztési, növényápolási technológiák B Állattartási technológiák B Kertészeti kultúrák fenntartási és kezelési technológiái B Rekultivációs technológiák A szint megjelölésével a szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség

2008/69. szám

Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Precizitás Önállóság Döntésképesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Kreativitás, ötletgazdagság Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Rendszerben való gondolkodás Figyelem-összpontosítás Áttekintõ képesség Tervezési képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1244–06 Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat Nyilvántartja a rendszerparamétereket Nyilvántartja a veszélyes anyagokat A környezeti adatokat nyilvántartja Helyrajzi szám szerinti nyilvántartást vezet Gazdálkodási egység szerinti nyilvántartást vezet A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Vízrajzi méréseket végez, értékel Park- és gyepfenntartásban vesz részt Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Épített környezet fenntartásában vesz részt Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Belvíz-mentesítési feladatokat végez Árvíz-mentesítési feladatokat végez Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Vízminõség-védelmi feladatokat lát el

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Földtani értékeket kezel Víztani értékeket kezel Növény- és állattani értékeket kezel Tájképi értékeket kezel Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Anyag- és eszközigényt állít össze Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Szél és vízerózió elleni védelemben részt vesz Talajjavítási munkákban részt vesz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Vízkörforgás C Vízkészletek B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja B Mintavételezés és mintakezelés B Helyszíni (terepi) mérési módszerek B Fizikai vizsgálati módszerek B Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek B Makrobiológiai vizsgálati módszerek B Hidrometeorológiai mérések

C C B B C B C C C B C C C C C C C C C B B C B B B B B B B B B C C C C C C C C C B C C D C C D C

4131

Vízrajzi mérések Geodéziai mérések Munkavédelmi követelmények Eljárások baleseti havária esetén Munkavédelmi szabályzatok elõírásai Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem A tûzvédelmi szabályzat elõírásai Munkaegészségügy Járványügy Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi Gépszerkezettan Motortan Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Automatizálás elve Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve Jelátalakítók mûködése Villamos vezérlési módok Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Talajtan, talajvédelem Víztan, vízvédelem Gépészeti alapismeretek Áramlástechnikai gépek Hidrológia, hidrometria Területi vízgazdálkodás Vízkárelhárítás, vízminõség-védelem Talajmûvelési technológiák Növénytermesztési, növényápolási technológiák Állattartási technológiák Kertészeti kultúrák fenntartási és kezelési technológiái Rekultivációs technológiák Természetvédelmi kezelési tervek készítése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Zöldterület-fenntartás Belvízmentesítés Árvízmentesítés Hulladékkezelési technológiák Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Mezõgazdasági munkagépek típusai Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai Környezetvédelmi pályázatok írásának módja Kapcsolattartás formái, szereplõi

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció

4132

MAGYAR KÖZLÖNY

2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Munkavédelmi jelképek felismerése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 4 Gépészeti eszközök használata 5 Munkavédelmi eszközök használata Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Precizitás Döntésképesség Térlátás Tûrõképesség Társas kompetenciák: Határozottság Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség Figyelem-összpontosítás Áttekintõ képesség Problémaelemzés, -feltárás Kreativitás, ötletgazdagság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1245–06 Természetvédelmi ügyintézõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Informálja munkatársait a jogszabályok és szabványok változásairól

2008/69. szám

Elõkészíti, véleményezi a jogszabálytervezeteket vagy környezetvédelmi belsõ utasításokat Nyilvántartja a rendszerparamétereket A környezeti adatokat nyilvántartja Helyrajzi szám szerinti nyilvántartást vezet Hálótérkép szerinti nyilvántartást vezet Gazdálkodási egység szerinti nyilvántartást vezet Nyilvántartja a védett természeti értékeket A szennyezett területeket nyilvántartja Anyag- és eszköznyilvántartást vezet Hatósági bevallásokat készít Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Belsõ szakmai tervek készítésében részt vesz Kezelési tervek készítésében részt vesz Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Fizikai jellemzõket mér, értékel Kémiai jellemzõket mér, értékel Biológiai jellemzõket mér, értékel Meteorológiai jellemzõket mér, értékel Vízrajzi méréseket végez, értékel Természetvédelmi érték meghatározását végzi Természetkárosítás mérését, értékelését végzi Erdõk egészségügyi vizsgálatát végzi Bioindikációt alkalmaz Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen Szúnyoggyérítést végeztet Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Belvíz-mentesítési feladatokat végez Árvíz-mentesítési feladatokat végez Felszíni vízterek fenntartásában vesz részt Vízminõség-védelmi feladatokat lát el Földtani értékeket kezel Víztani értékeket kezel Növény- és állattani értékeket kezel Tájképi értékeket kezel Kultúrtörténeti értékeket kezel Tájékozódást segítõ berendezéseket kezel Közlekedést segítõ berendezéseket kezel Tartózkodást segítõ berendezéseket kezel Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Külsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Belsõ oktatáson, képzésen vesz részt, tart Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a szakmai és civil szervezetekkel Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Anyag- és eszközigényt állít össze

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Anyag- és eszközbeszerzéseket elvégzi, elvégezteti Bizonyítási eljárásban részt vesz Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzõkönyvet készít Szakértõk, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Figyeli a pályázati lehetõségeket Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C A hatalmi ágak és funkciók B Jogforrások és hierarchiájuk C Jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete B A vonatkozó hazai jogszabályok B A vonatkozó nemzetközi jogszabályok B Belsõ rendeletek, utasítások, szabályozási területek C Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások sajátosságai B A vonatkozó hazai szabványok elõírásai B A vonatkozó nemzetközi szabványok elõírásai C Ökológiai alapismeretek B Talaj mint környezeti elem B Víz mint környezeti elem B Levegõ mint környezeti elem B A hulladékgazdálkodás alapjai C Természeti értékek és jellemzõi C Természeti értékeket veszélyeztetõ tényezõk C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Vízkörforgás C Vízkészletek B Nyilvántartás szabályai B Adatszolgáltatás szabályai, rendje B Külsõ és belsõ tervek készítésének szabályai C Pályázat írásának módja B Mintavételezés és mintakezelés B Helyszíni (terepi) mérési módszerek B Fizikai vizsgálati módszerek B Kémiai elemzõ vizsgálati módszerek C Mikrobiológiai vizsgálati módszerek B Makrobiológiai vizsgálati módszerek B Bioindikáció módszere B Hidrometeorológiai mérések C Vízrajzi mérések D Radiológiai jellemzõk mérése B Munkavédelmi követelmények B Eljárások baleseti havária esetén C Munkavédelmi szabályzatok elõírásai B Tûzveszélyességi osztályok, tûzvédelem C A tûzvédelmi szabályzat elõírásai C Munkaegészségügy C Járványügy B Anyagok/hulladékok veszélyességi jellemzõi

B B B B B B B C C C C C C C C C C C C B C C C C C D C C

4133

Talajtan, talajvédelem Víztan, vízvédelem Természeti értékek és azokat veszélyeztetõ tényezõk Áramlástechnikai gépek Területi vízgazdálkodás Vízkárelhárítás, vízminõség-védelem Rekultivációs technológiák Természetvédelmi kezelési tervek készítése Populációk in situ kezelése Populációk ex situ kezelése Élõhelyek kezelése Élõhelyek helyreállítása Épületek, építmények fenntartása Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok Zöldterület-fenntartás Belvízmentesítés Árvízmentesítés Hulladékkezelési technológiák Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Természeti értékek nyilvántartása Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai Környezetvédelmi pályázatok írásának módja Kapcsolattartás formái, szereplõi Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 4 Kézírás 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Információforrások kezelése 4 Helyszínrajz olvasása, értelmezése 4 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 4 Munkavédelmi jelképek felismerése 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 5 Mérõeszközök, mérõmûszerek használata 5 Munkavédelmi eszközök használata

4134

MAGYAR KÖZLÖNY

Személyes kompetenciák: Felelõsségtudat Pontosság Kézügyesség Látás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Döntésképesség Térlátás Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Állóképesség Precizitás Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Határozottság Módszerkompetenciák: Logikus gondolkodás Problémamegoldás, hibaelhárítás Értékelési képesség Körültekintés, elõvigyázatosság Tervezési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Figyelem-összpontosítás Áttekintõ képesség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1246–06 Kiegészítõ követelménymodul Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõk részére a Természet- és környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja Hálótérkép szerinti nyilvántartást vezet Nyilvántartja a védett természeti értékeket Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Részt vesz a környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokhoz szükséges adatszolgáltatásban Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Természetvédelmi alapterv készítésében részt vesz Radiológiai jellemzõket mér, értékel Zajmérést végez Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Természetvédelmi érték meghatározását végzi Természetkárosítás mérését, értékelését végzi Erdõk egészségügyi vizsgálatát végzi Bioindikációt alkalmaz Rekultivációs munkákban vesz részt Gondoskodik a kóbor állatok begyûjtésérõl Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen

2008/69. szám

Szúnyoggyérítést végeztet Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Kultúrtörténeti értékeket kezel Tájékozódást segítõ berendezéseket kezel Közlekedést segítõ berendezéseket kezel Tartózkodást segítõ berendezéseket kezel Környezetvédelmi ellenõrzést végez Természetvédelmi ellenõrzést végez Szabálysértési, büntetõeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Információs anyagok elkészítésében részt vesz Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Bizonyítási eljárásban részt vesz Pályázatok elbírálásában vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Védetté nyilvánítás folyamata, védelem fokozatai C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Hidrosztatika és hidrodinamika C Mikrobiológiai vizsgálati módszerek B Bioindikáció módszere C Áramlástechnikai jellemzõk mérése C Villamos jellemzõk mérése C Zajmérések D Radiológiai jellemzõk mérése C Település-egészségügy C Számítógépes folyamatirányítás rendszere B Légkör, levegõtisztaság-védelem B Települési alapismeretek, település-üzemeltetés B Természeti értékek és azokat veszélyeztetõ tényezõk B Környezettechnikai alapmûveletek B Környezettechnikai eljárások, technológiák C Populációk in situ kezelése C Populációk ex situ kezelése C Köztisztasági és környezet-egészségügyi feladatok D Úthálózat fenntartása

2008/69. szám D D D D D D D C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Közterület és berendezéseinek fenntartása Talajtisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Építõipari gépek típusai, szerkezete Természeti értékek nyilvántartása Panaszkezelés alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Laboratóriumi eszközök használata 4 Irodatechnikai eszközök használata Személyes kompetenciák: Önállóság Társas kompetenciák: Kompromisszumkészség Udvariasság Módszerkompetenciák: Rendszerezõ képesség Rendszerben való gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1247–06 Kiegészítõ követelménymodul Természetvédelmi ügyintézõk részére a Természet- és környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A szennyezõanyag-kibocsátásokat nyilvántartja Nyilvántartja a veszélyes anyagokat Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Részt vesz a környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokhoz szükséges adatszolgáltatásban Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Jogszabályok által elõírt tervek készítésében részt vesz Természetvédelmi alapterv készítésében részt vesz Radiológiai jellemzõket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Zajmérést végez Áramlástechnikai méréseket végez, értékel Alapvetõ villamos jellemzõket mér, értékel Épített környezet fenntartásában vesz részt Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatokat lát el Környezetvédelmi ellenõrzést végez

4135

Lakosság környezettudat fejlesztésében vesz részt Információs anyagok elkészítésében részt vesz Kapcsolatot tart a lakossággal Kapcsolatot tart a médiával Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Bûzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Az eljárás lefolytatásában közremûködik Hatósági ellenõrzésben részt vesz Hivatalból eljárás indításában részt vesz Pályázatok elbírálásában vesz részt Szél és vízerózió elleni védelemben részt vesz Talajjavítási munkákban részt vesz Integrált gazdálkodásban részt vesz Ökológiai gazdálkodásban részt vesz Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Zaj, zajjal kapcsolatos alapismeretek C Radioaktivitás a környezetben C Települési alapismeretek, települési infrastruktúra C Környezettechnikai fizikai eljárások C Környezettechnikai kémiai eljárások C Környezettechnikai biológiai eljárások C Hidrosztatika és hidrodinamika C Áramlástechnikai jellemzõk mérése C Geodéziai mérések C Villamos jellemzõk mérése C Zajmérések C Település-egészségügy C Gépszerkezettan C Motortan C Hajtási módok C Elektrotechnikai alapok C Automatizálás elve C Hidraulikus, pneumatikus, villamos irányítás elve C Jelátalakítók mûködése C Villamos vezérlési módok C Hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások C Számítógépes folyamatirányítás rendszere B Légkör, levegõtisztaság-védelem B Települési alapismeretek, település-üzemeltetés B Környezettechnikai alapmûveletek B Környezettechnikai eljárások, technológiák C Gépészeti alapismeretek B Hidrológia, hidrometria B Talajmûvelési technológiák B Növénytermesztési, növényápolási technológiák B Állattartási technológiák B Kertészeti kultúrák fenntartási és kezelési technológiái

4136 D D D D D D D D D

MAGYAR KÖZLÖNY Úthálózat fenntartása Közterület és berendezéseinek fenntartása Talajtisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Mezõgazdasági munkagépek típusai Építõipari gépek típusai, szerkezete

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Idegen nyelvû hallott szöveg megértése 3 Gépírás 3 Helyszínrajz készítése 4 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Villamos és gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 4 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Laboratóriumi eszközök használata 4 Gépészeti eszközök használata 4 Irodatechnikai eszközök használata Személyes kompetenciák: Testi erõ Tûrõképesség Önállóság Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Problémaelemzés -feltárás Rendszerezõ képesség Rendszerben való gondolkodás Az 54 850 02 0000 00 00 azonosító számú, Természetés környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1214–06 1242–06

1243–06

megnevezése

Általános környezetvédelmi feladatok Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok

Az 54 850 02 0100 33 01 azonosító számú, Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1244–06

megnevezése

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ feladatok

Az 54 850 02 0100 33 02 azonosító számú, Természetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1245–06

megnevezése

Természetvédelmi ügyintézõ feladatok

2008/69. szám V. Vizsgáztatási követelmények

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével. 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1214–06 Általános környezetvédelmi feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 15% 2. feladat 25% 3. feladat 20% 4. feladat 25% 5. feladat 15% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1242–06 Települési környezetvédelemi technikus és természet- és környezetvédelmi technikus feladatok

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Települési alapfogalmak, települési környezetet terhelõ hatások. Környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1243–06 Természet- és környezetvédelemi technikus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Természetvédelmi kezelési tevékenység eszközeinek jellemzése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mezõgazdasági környezetgazdálkodás feladatának, tevékenységének jellemzése, talajvédelmi technológiák, növénytermesztés és állattenyésztés környezeti vonatkozásainak bemutatása A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1244–06 Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc

4137

A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálási mérések és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Fenntartási és kezelési munkák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 6. vizsgafeladat: Mezõgazdasági környezetgazdálkodás feladatának, tevékenységének jellemzése. Talajvédelmi technológiák, növénytermesztés és állattenyésztés környezeti vonatkozásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 10% 2. feladat 10% 3. feladat 20% 4. feladat 15% 5. feladat 20% 6. feladat 25% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1245–06 Természetvédelmi ügyintézõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Alapvetõ jog, szakigazgatás és szabványügy A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Környezet- és természetvédelmi alapfogalmak és a környezeti elemek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Méréstechnika (fizika, kémiai és biológiai mérések). Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Természetvédelmi kezelési tevékenység eszközeinek jellemzése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc)

4138

MAGYAR KÖZLÖNY

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 20% 2. feladat 20% 3. feladat 20% 4. feladat 20% 5. feladat 20% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1246–06 Kiegészítõ követelménymodul Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõk részére a Természet- és környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Települési alapfogalmak. Települési környezetet terhelõ hatások. Környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Természetvédelmi kezelési tevékenység eszközeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Fenntartási, kezelési munkák és gépeinek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 25% 3. feladat 25% 4. feladat 25% 7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1247–06 Kiegészítõ követelménymodul Természetvédelmi ügyintézõk részére a Természet- és környezetvédelmi technikus szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Környezettechnikai eljárások, hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Települési alapfogalmak, települési környezetet terhelõ hatások. Környezetvédelmi technológiák ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc)

2008/69. szám

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Gépészeti és automatizálási mérések, és biztonságtechnikájuk A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Mezõgazdasági környezetgazdálkodás feladatának, tevékenységének jellemzése. Talajvédelmi technológiák, növénytermesztés és állattenyésztés környezeti vonatkozásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 25% 3. feladat 25% 4. feladat 25% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 54 850 02 0000 00 00 azonosító számú, Természetés környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 45 2. vizsgarész: 30 3. vizsgarész: 25 Az 54 850 02 0100 33 01 azonosító számú, Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 4. vizsgarész: 100 Az 54 850 02 0100 33 02 azonosító számú, Természetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: 100 Az 54 850 02 0000 00 00 azonosító számú, Természetés környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó az 54 850 02 0100 33 01 azonosító számú, Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 6. vizsgarész: 100 Az 54 850 02 0000 00 00 azonosító számú, Természetés környezetvédelmi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó az 54 850 02 0100 33 02 azonosító számú, Természetvédelmi ügyintézõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 7. vizsgarész: 100 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4139

5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

9. (272.) VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTECHNOLÓGUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

VI.

I.

Eszköz- és felszerelési jegyzék

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok TermészetA képzési feladatok teljesíAgrárkörnyeés környezettéséhez szükséges eszközök zetvédelmi védelmi és felszerelések minimuma ügyintézõ technikus

Természetvédelmi ügyintézõ

1. A szakképesítés azonosító száma: 52 853 02 2. A szakképesítés megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus

Jármûvek: gépkocsi, motorkerékpár, motorcsónak

X

X

X

Terepi, társasági egyenruha és kiegészítõk

X

X

X

Távcsõ, spektív

X

X

X

Éjjellátó készülék

X

X

X

Kommunikációs eszközök: mobiltelefon, URH-készülék, e-mail

X

X

X

Fényképezõgép, videokamera, számítógép, GPS

X

X

X

Terepen szükséges kéziszerszámok

X

X

X

Természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblák

X

X

X

Talaj és vízmintavételi eszközök

X

X

X

Laborfelszerelés

X

X

X

II.

Természetvédelmi kezelés eszközei

X

X

X

Egyéb adatok

3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés: Nincs 3.2. Elágazások Azonosítószám: 52 853 02 0010 52 01 Megnevezés: Szennyvíztechnológus Azonosítószám: 52 853 02 0010 52 02 Megnevezés: Víztechnológus 3.3. Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 3129 5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

Víz- és szennyvíztechnológus

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

Elágazás megnevezése: Szennyvíztechnológus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

4140

MAGYAR KÖZLÖNY

Elágazás megnevezése: Víztechnológus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás

3129

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

54 853 01 0000 00 00 Vízügyi technikus

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1223–06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma:

III.

FEOR száma

2008/69. szám

FEOR megnevezése

Egyéb technikusok

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Szakmai elõírásokat alkalmaz Munkaszervezési feladatokat lát el Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Oktatáson-képzésen részt vesz, illetve tart Részt vesz a tervkészítési munkákban Kapcsolatot tart Dokumentációkat kezel, tárol, nyilvántart Méréseket végez és értékel Technológiát, résztechnológiát üzemeltet és/vagy üzemelést irányít Víziközmû hálózati munkákat végez Ügyfélszolgálati tevékenységet lát el Ipari vízgazdálkodási feladatokat végez Üzemelteti a szennyvíztisztító telepi technológiát Közremûködik a vízminõségi jellemzõk mérésében Csatornahálózat üzemeltetést végez, irányít A csatornamû-karbantartási feladatait végzi, irányítja Üzemelteti, ellenõrzi a csatornamû-rendszer gépészeti berendezéseit Üzemelteti az ivóvíz-elõállítás technológiáját Közremûködik a vízminõségi jellemzõk mérésében Vízmûhálózat üzemeltetést végez, irányít A vízmû karbantartási feladatait végzi, irányítja Üzemelteti, ellenõrzi a vízmûrendszer gépészeti berendezéseit

Feladatprofil: Figyeli a jogszabályi változásokat Informálja munkatársait a jogszabályi változásokról Belsõ utasítások összeállításában közremûködik Kapcsolódó EU-s jogszabályokat (keretirányelveket) megismer Közremûködik telephelyi engedély beszerzésében Közremûködik építési engedély beszerzésében Közremûködik vízjogi engedély beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közremûködik Részt vesz az üzembehelyezési eljárásban, próbaüzemelésben Bírságokat számol Figyeli a szabványok változásait Munkaidõ beosztást készít Munkautasítást készít Gondoskodik az egyéni védõeszközök meglétérõl Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeirõl Ellenõrzi a munkavédelmi elõírások betartását Anyagigényt állít össze Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Szelektíven gyûjti, gyûjteti a hulladékot Gondoskodik a veszélyes hulladék megfelelõ gyûjtésérõl, átadásáról Közremûködik a hulladékbevallás elkészítésében Munkavédelmi oktatást tart Technológiai továbbképzésen részt vesz, esetenként továbbképzéseket tart Látogatóknak bemutatót tart Technológiai folyamatábrát szerkeszt Mûszaki/technológiai számításokat végez Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel, szakmai szervezetekkel Kapcsolatot tart a lakossággal

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Terepi gyorsméréseket (teszteket) végez Egyszerû (rutin) kémiai laborvizsgálatokat hajt végre Integrált vízminõsítésben közremûködik Biológiai vízminõsítést végez Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közremûködik Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A hatalmi ágak és funkcióik B A jogforrások és hierarchiájuk C A jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete C Érvényesség, hatályosság, közzététel C A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok elõírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) C A vonatkozó EU-s jogszabályok elõírásai (Vízkeret irányelv) C Belsõ rendeletek, utasítások (fõbb szabályozási területek és módok) B Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai C A mûszaki ellenõri tevékenység szabályai C A vonatkozó hazai szabványok elõírásai C A vonatkozó EU-s szabványok elõírásai C Munkaegészségügyi elõírások C Veszélyforrások a szakterületen C Eljárás baleset esetén B Munkahelyi vezetõ munkavédelmi feladatai C A Munkavédelmi Szabályzat(ok) elõírásai B Tûzveszélyességi fokozatok B Jellegzetes tûztípusok oktatásának szabályai B A Tûzvédelmi Szabályzat(ok) elõírásai C A fõbb tevékenységek környezeti hatásai C A negatív környezeti hatások csökkentésének lehetõségei C Az anyagok veszélyességi osztályokba sorolása C Munkahelyi hulladékok gyûjtésének, tárolásának szabályai C Terepi gyorsmérések (tesztek) technológiája B Mintavételezési és kezelési technológiák B Minõségi és mennyiségi elemzés módszerei B Víz és szennyvíz minõségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai B Bioindikáció B Vízminõsítés B Hidrometeorológiai mérések B Vízrajzi mérések B Áramlástechnikai jellemzõk mérése

C C B C C C B B B B B B B B B B B B C C

4141

Egyenesek kitûzése és hosszmérések Derékszögû koordinátamérés Szintezés Földhivatali nyilvántartási rendszer Alapvetõ villamos jellemzõk mérésének biztonságos eljárásai A mért paraméterekbõl további jellemzõk számítása Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építõanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája Betontechnológia Ütemtervek Elrendezési tervek Költségszámítások Anyaggazdálkodás Bérgazdálkodás Munkaerõ-gazdálkodás

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 ECDL CAD 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Építési rajz olvasása, értelmezése 3 Építési rajz készítése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 3 Csõvezetékek, csõszerelvények jelképeinek értelmezése 4 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék 3 Tájékozódás 3 Térérzékelés 3 Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok meghajtómotorral) használata 3 Meteorológiai mérõállomás mûszereinek használata 3 Jogszabály- és szabványgyûjtemények (CD-jogtár), normagyûjtemények használata 3 Geodéziai mûszerek használata 4 Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai laborfelszerelések) használata

4142 4 4

MAGYAR KÖZLÖNY Terepi gyorsvizsgálatok (tesztek) eszközeinek használata Hidrometriai eszközök használata

Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Hallás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Irányítási készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Logikus gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1224–06 Víz- és szennyvíztechnológus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Karbantartási tervet készít Felújítási tervet készít Hitelesítési, kalibrálási tervet készít Selejtezési tervet készít Hulladékgazdálkodási tervet készít Megvalósulási dokumentációt tárol Gépkönyveket tárol Mérõeszköz nyilvántartást vezet Üzemeltetõi nyilatkozatot ad ki Hatósági engedélyeket nyilvántart Eszköznyilvántartást vezet Vegyszernyilvántartást vezet Hulladék-nyilvántartást vezet Mûszeres méréseket végez Bioindikációt alkalmaz Fizikai eljárások berendezéseit, mûtárgyait mûködteti, üzemét irányítja Kémiai eljárások berendezéseit, mûtárgyait mûködteti, üzemét irányítja Biológiai eljárások berendezéseit, mûtárgyait mûködteti, üzemét irányítja Részt vesz a technológiai berendezések, mûtárgyak fenntartási, karbantartási munkáiban, a munkák irányításában Hálózatüzemeltetési feladatokat végez Hálózat-fenntartási, karbantartási munkákat végez Bejelentéseket fogad Intézkedik a bejelentésekkel kapcsolatban Ipari vízigényt/szennyvízmennyiséget határoz meg Ipari víz- és szennyvízkezelõ berendezéseket üzemeltet Közremûködik víztakarékos eljárások kidolgozásában Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Gépszerkezettan C Motortan

C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

2008/69. szám

Hajtási módok Elektrotechnikai alapok Földmunkagépek Szállítóeszközök Emelõgépek (daruk, targoncák) Burkolatbontás gépei Szippantó és mosató jármûvek Szivattyúk mûködési elve Légtechnikai berendezések (kompresszorok, fúvók) mûködési elve A szivattyúk kiválasztásának elve A szivattyúkat hajtó motorok mûködési elve A szivattyúk szerkezeti részei A csövek anyaga, kötései Csõszerelvények Áramlástechnikai mérõberendezések Fizikai eljárások gépészeti berendezései Kémiai eljárások gépészeti berendezései Biológiai eljárások gépészeti berendezései Átemelõk üzemeltetése és karbantartása Fúvó gépház üzemeltetése és karbantartása Kazánok, hõcserélõk, gázmotorok üzemeltetése és karbantartása Nyomásfokozók berendezéseinek üzemeltetése és karbantartása A hidraulikus, pneumatikus és villamos irányítás elve A jelátalakítók mûködési elve A villamos vezérlési módok A hidraulikus és pneumatikus alapkapcsolások Fizikai jellemzõk mérésének és regisztrálásának módjai Kémiai jellemzõk mérésének és regisztrálásának módjai Számítógépes folyamatirányítási rendszer Méretkülönbség elvén alapuló berendezések Sûrûségkülönbség elvén alapuló berendezések Gázeltávolítás technológiái Levegõ (oxigén) bevitel technológiái Fordított ozmózis Adszorpció Víztartalom-csökkentés módjai Oxidációs technológiák Kicsapatás technológiái PH szabályozás Ioncsere Derítési technológiák Nedves égetés technológiája

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Csõvezetékek, szerelvények, idomok használata

2008/69. szám 3 2 3

MAGYAR KÖZLÖNY

Villamos- és áramlástechnikai mérõeszközök használata Kéziszerszámok (hagyományos és elektromos) használata Számítógépes folyamatirányítás érzékelõ mûszerei és beavatkozó egységeinek használata

Személyes kompetenciák: Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Térbeli tájékozódás Térlátás Felelõsségtudat Állóképesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Áttekintõ képesség Numerikus gondolkodás, matematikai készség A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1225–06 Szennyvíztechnológus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a folyamatirányítási rendszer információit Gyûjti az üzemviteli adatokat Technológiai naplót vezet Havária esetén intézkedik Feldolgozza az energetikai és üzemviteli adatokat Telephelyi szemlét tart Szennyvízrácsot üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Eleveniszapos rendszert üzemeltet, ellenõriz Csepegtetõtestes rendszert üzemeltet, ellenõriz A harmadik tisztítási fokozat mûtárgyait, berendezéseit üzemelteti, ellenõrzi Szennyvíztavakat üzemeltet, ellenõriz Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapsûrítõt üzemeltet, ellenõriz Rothasztó berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszap-víztelenítést végez, ellenõriz Komposztálást végez, ellenõriz Biogáz hasznosítást végez, ellenõriz Mintavételi tervet készít Elvégzi, elvégezteti a méréseket Gyûjti, elemzi a vizsgálati eredményeket Közremûködik a rendkívüli mintavételezésekben Intézkedik a technológiai beavatkozásokról Adatszolgáltatást végez Gravitációs rendszert üzemeltet, ellenõriz Nyomás alatti rendszert üzemeltet, ellenõriz Vákuumos rendszert üzemeltet, ellenõriz Új rákötést épít, építtet ki A tisztítótelep karbantartási munkáit végzi, irányítja A csatornahálózat karbantartási munkáit végzi, irányítja Közmûnyilvántartást vezet

4143

Telepi és hálózati átemelõket mûködtet, ellenõriz Fúvó gépház berendezéseit mûködteti, ellenõrzi Kazánok, hõcserélõk, gázmotorok mûködését ellenõrzi Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Ülepítõk üzemeltetése B Homokfogók üzemeltetése B Rácsok üzemeltetése B Szûrõk üzemeltetése B Felúsztató és flotáló berendezések üzemeltetése B Eleveniszapos rendszerek üzemeltetése B Csepegtetõtestek üzemeltetése B Merülõtárcsás berendezések üzemeltetése B Többlépcsõs rendszerek üzemeltetése B Tavas rendszerek üzemeltetése B Vegyszeres intenzifikálás B Fertõtlenítés B Ipari szennyvizek tisztításának speciális módszerei B Sûrítõ és víztelenítõ berendezések B Rothasztók üzemeltetése B Komposztálás B Biogáz hasznosító berendezések B Méréstechnika a technológiában B Folyamatirányítás B Adatfeldolgozás B Naplózás B Mûszaki dokumentációk kezelése B Hálózatok karbantartása B Mûtárgyak karbantartása A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Szennyvíztechnológiai berendezések használata Személyes kompetenciák: – Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Információgyûjtés Problémaelemzés, -feltárás Tervezés Lényegfelismerés (lényeglátás) Helyzetfelismerés Eredményorientáltság A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1226–06 Víztechnológus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a folyamatirányítási rendszer információit Gyûjti az üzemviteli adatokat

4144

MAGYAR KÖZLÖNY

Technológiai naplót vezet Havária esetén intézkedik Feldolgozza az energetikai és üzemviteli adatokat Telephelyi szemlét tart Felszín alatti víz kitermelését végzi, irányítja Felszíni víz kitermelését végzi, irányítja Gáztalanító berendezést üzemeltet, ellenõriz Levegõztetõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Homokszûrõket üzemeltet, ellenõriz Aktív anyagú szûrõket üzemeltet, ellenõriz Arzénmentesítõ/vas-mangántalanító stb. berendezéseket üzemeltet, ellenõriz Vízfertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Gerebet üzemeltet, ellenõriz Szitaszövetes szûrõket üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Derítõberendezéseket üzemeltet, ellenõriz Mintavételi tervet készít Elvégzi, elvégezteti a technológiai méréseket Rendkívüli mintavételt rendel el Intézkedik a technológiai beavatkozásokról Adatszolgáltatást végez Nyomócsõ hálózatot üzemeltet, ellenõriz Vízmûtelepi tárolókat üzemeltet, ellenõriz Új bekötést épít, építtet ki A telep karbantartási munkáit végzi, irányítja A vízkivétel karbantartási munkáit végzi, irányítja Hálózati tárolók karbantartási munkáit végzi, irányítja A csõhálózat karbantartási munkáit végzi, irányítja Közmûnyilvántartást vezet Vegyszeradagoló berendezéseket üzemeltet, ellenõriz Szivattyúkat (vízkivételi, hálózati stb.) üzemeltet, ellenõriz Nyomásfokozó berendezéseket üzemeltet, ellenõriz Tulajdonságprofil:

2008/69. szám

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Szerelvényekkel, idomokkal ellátott nyomócsövek használata 4 Víztechnológiai berendezések használata Személyes kompetenciák: – Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Információgyûjtés Problémaelemzés-feltárás Tervezés Lényegfelismerés (lényeglátás) Helyzetfelismerés Eredményorientáltság Az 52 853 02 0010 52 01 azonosító számú, Szennyvíztechnológus megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1223–06 1224–06 1225–06

megnevezése

Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok Víz- és szennyvíztechnológus feladatok Szennyvíztechnológus feladatok

Az 52 853 02 0010 52 02 azonosító számú,, Víztechnológus megnevezésû elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1223–06 1224–06 1226–06

megnevezése

Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok Víz- és szennyvíztechnológus feladatok Víztechnológus feladatok

Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Felszíni vízkivételek üzemeltetése B Felszín alatti víz kitermelõ berendezések, mûtárgyak üzemeltetése B Szûrõk üzemeltetése B Ülepítõk üzemeltetése B Fertõtlenítõk üzemeltetése B Derítõberendezések üzemeltetése B Oldott anyagok eltávolítására szolgáló berendezések B Szivattyúk, nyomásfokozók üzemeltetése B Vegyszeradagolók üzemeltetése B Technológiai vezetékek üzemeltetése B Méréstechnika a technológiában C Adatfeldolgozás C Naplózás C Mûszaki dokumentációs elõírások B Hálózatkarbantartás B Mûtárgykarbantartás

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1223–06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Általános jogi és szakigazgatási feladatok a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mérések és hozzájuk kapcsolódó biztonságtechnika. Rajzi feldolgozás számítógéppel A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 240 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Létesítés és feladatai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 25% 2. feladat 40% 3. feladat 35% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1224–06 Víz- és szennyvíztechnológus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Gépészet, automatizálás és biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Technológiai eljárások, mûveletek A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1225–06 Szennyvíztechnológus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Szennyvíztisztítási- és iszapkezelési technológiák üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Üzemellenõrzés, karbantartás és mûszaki dokumentáció A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 50% 2. feladat: 50%

4145

4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1226–06 Víztechnológus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vízmû üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Üzemellenõrzés, karbantartás és mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 52 853 02 0010 52 01 azonosító számú, Szennyvíztechnológus megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 40 2. vizsgarész: 20 3. vizsgarész: 40 Az 52 853 02 0010 52 02 azonosító számú, Víztechnológus megnevezésû elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 40 2. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 40 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: Az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Irodatechnikai felszerelés Laboratóriumi eszközök Mérõmûszerek Szakkönyvek Jogszabály-gyûjtemény Szabványgyûjtemény Számítógép és szoftverek Gépjármûvek

Szennyvíztechnológus

X X X X X X X X

Víztechnológus

X X X X X X X X

4146

MAGYAR KÖZLÖNY VII. Egyebek

A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

2. Elmélet aránya: 40% 3. Gyakorlat aránya: 60% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): – Idõtartama (évben vagy félévben): – 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás:

10. (273.)

A munkakör, foglalkozás

VÍZKÁRELHÁRÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 31 853 05 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Vízkárelhárító 3. Szakképesítések köre: 3.1 Részszakképesítés: Nincs 3.2 Elágazások: Nincsenek 3.3 Ráépülés: Nincs 4. Hozzárendelt FEOR szám: 5379 5. Képzés maximális idõtartama:

Vízkárelhárító

FEOR száma

FEOR megnevezése

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása:

I.

Szakképesítés megnevezése

2008/69. szám

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

–

800

II.

Figyelõszolgálatot lát el Vezeti a helyi nyilvántartásokat a területén Felkészül a kárelhárítási (mennyiségi, minõségi) beavatkozásokra Elvégzi a vízkár (mennyiségi, minõségi) észlelésekor szükséges feladatokat Kárelhárítást (mennyiségi, minõségi) végez Megakadályozza a szennyezõ anyag felszíni és felszín alatti vízbe jutását (pl. haváriák, balesetek esetén) Elvégzi a kárelhárítás utáni teendõket Karbantartási feladatokat végez a védelmi eszközökön és a védelmi létesítményeken Környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységet végez 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

–

–

Egyéb adatok Szakképesítés megnevezése: Vízkárelhárító 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1209–06 Vízkárelhárító feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Bejárja a mûködési területet Vízrajzi adatokat észlel és jelent Figyeli a felszíni vizek állapotváltozását

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Figyelemmel kíséri a hidrometeorológiai körülményeket Figyeli a vizek életközösségeinek változásait (pl. növényzet, algásodás) Figyeli a területén megjelenõ illegális hulladéklerakó helyeket és illegális leürítéseket Vízmintát vesz a szennyezési helyrõl Gyors (tesz) vizsgálatokat végez Figyelemmel kíséri a védmûvek állapotát Szolgálati naplót vezet Nyilvántartja a rendelkezésre álló védelmi eszközöket (saját és más szervezeteknél lévõk) Nyilvántartja a vízminõségi adatokat Bizonylatokat, BSZ, MFBSZ jegyeket állít ki Hidrológiai, hidrometriai adatokat nyilvántart Szállítóleveleket állít ki Bejárja a kárelhárítási beavatkozási pontokat a vonatkozó területi tervek alapján Részt vesz a kárelhárítási gyakorlatokon Folyamatosan ellenõrzi a kárelhárítási anyagok, eszközök meglétét, állapotát Figyelemmel kíséri a felvonulásra is használható útvonalak járhatóságát Ellenõrzi a rábízott gépek, berendezések mûszaki állapotát, mûködõképességét Haváriák elhárításában közremûködik Értesíti az intézkedésre jogosultakat Részt vesz a kiváltó ok és a szennyezõ felderítésében Lokalizálja a szennyezést Rögzíti a víz fizikai jellemzõit (hõmérséklet, szín, szag, átláthatóság stb.) Közremûködik a szennyezés utánpótlásának megszüntetésében Merülõfalat telepít olajszennyezés esetén Olajfelitató anyagokat szór, vagy helyez el a vízen Részt vesz a szennyezõdés eltávolításában Gondoskodik a haltetemek összegyûjtésérõl Irányítja a beosztott segéderõk munkáját Gondoskodik a szennyezõforrás (elhagyott hulladék) õrzésérõl Gondoskodik a védmûvek szabályzat szerinti állagáról Hullámverés ellen védekezik Buzgár ellen védekezik Nyúlgátat épít A töltés mentet oldali leterhelését végzi Szádfal építésében vesz részt Töltésszakadás elzárásában vesz részt Szivárgás ellen védekezik A víz visszavezetésében vesz részt Helyreállítási munkákban vesz részt Vízkormányzó mûtárgyakat üzemeltet Figyelemmel kíséri a területén lévõ mûtárgyak, csatornák és vízfolyások állapotát, mûködését Folyamatosan figyelemmel kíséri a belvízi elöntéseket és azok területhasználat szerinti megoszlását Vízfolyásokat és csatornákat üzemeltet

4147

Figyelemmel kíséri a medrekben és a területen lefolyó vizek áramlását, összegyülekezését Figyelemmel kíséri a vízvisszatartásra alkalmas területeket Figyelemmel kíséri más szervezetek (önkormányzat, gazdálkodók) által végzet belvízi helyi vízkárelhárítási tevékenységet Figyelemmel kíséri a vizes élõhelyeket és közremûködik vízpótlásuk végrehajtásában Részt vesz az illegális hulladéklerakók, leürítõ helyek felszámolásában Földmunkával (körtöltéssel, körbeárkolással) gondoskodik a szennyezõ anyag helybentartásáról Szigetelõanyag elhelyezéssel (fóliázással) gondoskodik a csapadékvízzel történõ bemosódások elhárításáról Részt vesz a szennyezett talaj mielõbbi kitermelésében Részt vesz a szennyezett talaj elszállításában és ártalommentes elhelyezésében Részt vesz a szennyezett víztér átöblítésében Figyelmeztetõ táblákat helyez ki Utóvizsgálatokat végez az érintett vízterekben Utóellenõrzést tart a szennyezõforrásnál Részt vesz a szennyezett növényzet eltávolításában és ártalommentes elhelyezésében Részt vesz a talajcserében, a tiszta talajjal történõ feltöltésben Gondoskodik a védekezési eszközök szennyezõanyagmentesítésétõl Biztosítja a mûtárgyak megközelíthetõséget (tereprendezés, kaszálás, cserjeirtás) Karbantartja a mûtárgyak elzáró szerkezeteit A gépeket, berendezéseket üzemkész állapotba helyezi Gondoskodik a sorompók, útjelzõk festésérõl Karbantartja a mintavétel eszközeit Gondoskodik a védelmi eszközök karbantartásáról Elvégzi a védelmi mûvek és védekezési helyek karbantartását Elvégzi a gépi eszközök egyszerû karbantartását, javítását (gyertya, ékszíjcsere, fagyálló folyadék) Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik veszélyes hulladék szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Hidrometeorológiai jellemzõk mérése C Beszivárgás C Lefolyás C Felszíni és felszín alatti vizek jellemzõi C Vízfolyások kialakulása C Vízfolyások alaktana C Állóvizek hidrológiája C Vízállásmérés C Vízhozam-mérés

4148 C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C B B B B B B C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

MAGYAR KÖZLÖNY Mederfelvételi módok Nagyvizek kártételei Belvíz elvezetése Ármentesítési módok Hidrográfia Hidrosztatika alapegyenlete és alkalmazása Víznyomás ábrák Úszás vizsgálata Folyadékmozgások osztályozása Szabadfelszínû vízmozgás jellemzõi Nyomás alatti vízmozgás jellemzõi Mûtárgyhidraulikai alapfogalmak Víz fizikai jellemzõi Víz kémiai jellemzõi Víz biológiai, bakterológiai jellemzõi Vízminõsítés Biológiailag bontható szennyezõ anyagok tulajdonságai Biológiai úton nem bontható szennyezõ anyagok tulajdonságai Mikroszennyezõk tulajdonságai Hõszennyezés okozta problémák Radioaktív szennyezés okozta problémák Vízmintavételek Fizikai vízminõségi vizsgálatok Kémiai vízminõség vizsgálatok Biológiai vízminõség vizsgálatok Toxikológiai vizsgálatok Gyors tesztek alkalmazása a vízminõség vizsgálatokban Szennyezett víz levonultatása Szennyezõanyagok és hatásuk Védekezés vízkormányzással Védekezés levegõztetéssel Védekezés kémiai kezeléssel Védekezés olajszennyezések ellen Védekezés szilárd úszó szennyezések ellen Védekezés során a vízbõl kikerült szennyezõanyagok kezelése Part megtisztítása és helyreállítása Körülzárás, átitatás és kitermelés a felszínen Víz- és olajzáró függönyök alkalmazása Talajvizet szennyezõ olaj kitermelése Szennyezések talajvízbe kerülésének megelõzése Szennyezés mértékének becslése Vízszennyezések elleni védelem eszközei Tájékoztatási, kapcsolattartási tevékenységek Rendkívüli szennyezések helyben tartása Figyelõhálózat tevékenysége Védekezés lefolytatása Védekezés utómunkálatai Védmûvek, védelmi eszközök fenntartási és karbantartási munkái Védelmi naplók és kárelhárítási tervek alkalmazása Bizonylatok, BSZ-, MFBSZ-jegyek kiállítása Védõeszközök alkalmazása

C B B B B

2008/69. szám

Munkavédelmi elõírások Szelektív hulladékgyûjtés technológiái Természetvédelemi alapismeretek Környezetvédelmi elõírások Veszélyes hulladékokra vonatkozó elõírások

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 1 Elemi szintû számítógép használat 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Kézírás 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Információforrások kezelése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 3 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék 4 Tájékozódás 4 Térérzékelés 5 Védekezésben alkalmazott gépek használata 4 Karbantartási, fenntartási eszközök, gépek használata Személyes kompetenciák: Állóképesség Monotónia-tûrés Felelõsségtudat Terhelhetõség Megbízhatóság Mozgáskoordináció Testi erõ Kézügyesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Irányítási készség Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása Módszeres munkavégzés A 31 853 05 0000 00 00 azonosító számú, Vízkárelhárító megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1209–06

megnevezése

Vízkárelhárító feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1209–06 Vízkárelhárító feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vízminõségi kárelhárítás, árvízvédelem, belvízvédelem A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mûszaki dokumentálás számítógép használatával A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hidrológia és hidraulika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Vízminõség-védelem, árvíz-, belvíz- és környezetvédelem, biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 15% 3. feladat 15% 4. feladat 30% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan:

4149

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Vízi jármûvek Védelmi eszközök

Vízkárelhárító

X X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében. A szakmai tevékenység ellátása során alkalmazott gépek kezelésének feltétele a vízkárelhárító szakképesítés esetén: a gépek kezelésére külön jogszabályban meghatározott gépkezelõi jogosítvány

11. (274.) VÍZMÛKEZELÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok

A 31 853 05 0000 00 00 azonosító számú, Vízkárelhárító megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 100 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai:

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 853 06 1000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Vízmûkezelõ 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítések Azonosítószám: 31 853 06 0100 31 01 Megnevezés: Hidroforkezelõ Azonosítószám: 31 853 06 0100 31 02 Megnevezés: Vízgépkezelõ 3.2. Elágazások: Nincsenek

VI.

3.3. Ráépülés: Nincs

Eszköz- és felszerelési jegyzék 4. Hozzárendelt FEOR szám: 8231 A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Kéziszerszámok Kisgépek Fenntartó gépek Gépjármûvek

Vízkárelhárító

X X X X

5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Vízmûkezelõ

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

4150

MAGYAR KÖZLÖNY II. Egyéb adatok

Szakképesítés megnevezése: Vízmûkezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 40 % 3. Gyakorlat aránya: 60% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Hidroforkezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60 % 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Részszakképesítés megnevezése: Vízgépkezelõ 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhetõ az e rendelet 3. számú mellékletében a Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetõek a szakképzést elõkészítõ évfolyam keretében is. Vagy

2008/69. szám

Iskolai elõképzettség: nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. A képzés maximális idõtartama: Szakképzési évfolyamok száma: – Óraszám: 700 3. Elmélet aránya: 40% 4. Gyakorlat aránya: 60% 5. Szakmai alapképzés idõtartama (fogyatékkal élõk esetében, iskolai rendszerben): – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület 1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás: A munkakör, foglalkozás FEOR száma

8231

FEOR megnevezése

Vízmûgépkezelõ

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Végzi és/vagy irányítja a vízkitermelést A technológiai berendezéseket üzemelteti és/vagy ellenõrzi Karbantartási feladatokat végez Ivóvízhálózat bõvítési munkákat végez Környezetvédelmi és munkavédelmi tevékenységet végez Ügyfélszolgálati tevékenységet lát el Nyilvántartásokat vezet Méréseket végez Mûszaki dokumentációt használ Technológiai eljárásokat, mûveleteket végez 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

megnevezése

31 853 01 0000 00 00 Csatornamû-kezelõ 31 853 03 0000 00 00 Fürdõüzemi gépész

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY IV. Szakmai követelmények

A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1249–06 Csatornamû kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Szivattyúkat mûködtet Karbantartja a védõterületet Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Csomóponti részletrajzot használ Technológiai folyamatábrát használ Technológiai utasítás alapján dolgozik Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C C C C C C C C C C C

Aktív anyagú szûrõk Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása Csomóponti részletrajz Egészségügyi alapismeretek Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés Folyamatirányítási rendszerek Gépkönyvvezetés Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése Hatósági mintavételezés folyamata

C C C C C C B C C C C B C C B C C C C C C

4151

Készletnyilvántartás vezetési módszere Környezetvédelmi elõírások Menetlevelek vezetése Mérési jegyzõkönyvek vezetése Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás Munkanaplók vezetése Munkavédelmi elõírások Szelektív hulladékgyûjtés módszerei Szemcsés anyagú szûrés folyamata Szitaszûrõk és hálók alkalmazása Technológiai utasítások Tûzvédelmi elõírások Ülepítõk fajtái, tulajdonságai Üzemnaplók vezetése Védõeszközök használata Veszélyes hulladékok kezelési technológiái Víz fertõtlenítésének folyamata Víz fizikai jellemzõinek mérése Víz kémiai jellemzõinek mérése Víz kicsapatásos eljárásának folyamata Vízhozam-mérések

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Kézírás 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 3 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 4 Tájékozódás 4 Térérzékelés 3 Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használata 4 Kézi szerelési szerszámok használata 4 Kis- és könnyûgépek használata Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Monotónia-tûrés Állóképesség

4152

MAGYAR KÖZLÖNY

Kézügyesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Testi erõ Társas kompetenciák: Segítõkészség Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) Módszeres munkavégzés A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1250–06 Vízmûkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: A mûtárgytól függõen ellenõrzi a vízkivételi mûtárgy beömlõnyílásait, rácsait Üzembe helyezi a vízkitermeléshez szükséges szivatytyúkat Üzemi paramétereket ellenõriz (nyomás, üzemi vízszint, vízhozam) Vízkivételi szivattyúkat ellenõriz (szivattyú teljesítmény, tömszelence, csapágyház, kavitáció) Tározók idõbeli teltségének szabályozásával optimalizál Iszap-víztelenítést végez Levegõztetõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Arzénmentesítõ/vas- mangántalanító stb. berendezést üzemeltet, ellenõriz Gerebeneket üzemeltet, ellenõriz Szitaszövetes szûrõket üzemeltet, ellenõriz Derítõberendezéseket üzemeltet, ellenõriz Ellenõrzi a medenceszerelvényeket, túlfolyókat, szellõzõket Tölti/üríti a medencéket Biztosítja az állandó nyomást a vízellátó rendszerekben Üzembe helyezi/leállítja a hidrofort Beállítja, illetve ellenõrzi a hidrofor üzemi nyomástartományát Nyomásfokozó szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Hálózati tárolókat karban tart Tervszerû karbantartást végez a technológiai berendezéseken, mûtárgyakon Házi bekötést készít Elkészült vezetékszakaszon nyomáspróbát végez Elkészült vezetékszakaszt fertõtleníti, mosatja Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Hálózat helyszínrajzi és mélységi elhelyezkedés C Aknák és szerelvények kialakítása C Átemelõk, nyomásfokozó gépházak C Csõanyagok tulajdonságai, megmunkálása C Csõhálózat elhelyezkedése (közmûsáv, közmûfolyosó, alagút)

C B B C C D C C C D C C B C C B C B C C

2008/69. szám

Csõkötések Folyóvízi vízkivételi mûvek Galériák Gépi iszapeltávolítás folyamata Hálózatmosatási eljárások Hazai nyersvizek minõsége Ivóvízminõség követelményei Kicsapatásos eljárások Levegõztetõ eljárások Nyersvízminõség változását okozó körülmények Szolgáltatói bekötések Talajvízdúsítás Tavi-vízkivételi mûvek, víztározók Térszinti tározók, szerelvényei, mûködtetése Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton Védõrendszabályok Vízellátási rendszerek és kapcsolataik Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása Víztornyok felépítése, üzemeltetése Vízszállítás módja

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség Személyes kompetenciák: Pontosság Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Problémamegoldás, hibaelhárítás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1251–06 Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Közmûnyilvántartást használ Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Bioindikációt alkalmaz

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Haváriák elhárításában közremûködik Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Befejezõ munkák C Bioindikáció alkalmazása C Csapadékmérések B Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások C Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások C Építõanyagok C Földmunkák C Gravitációs vízmozgások meghatározása C Helyszínrajzok C Hossz-szelvények C Hõmérsékletmérések C Ivóvízcsövek anyagai C Közmûnyilvántartások C Kúthidraulikai alapismeretek C Légnedvesség-mérések C Légnyomásmérések C Munkatér víztelenítési folyamata C Nyomás alatti vízmozgások meghatározása C Szélirány és sebesség mérések C Talajtani alapismeretek C Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton C Vezetéképítés folyamata C Víznyomás meghatározási módszerek

4153

Üzemi paramétereket ellenõriz (nyomás, üzemi vízszint, vízhozam) Vízszûrõket/szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Technológiai vegyszereket kezel, tárol, bekever Vegyszeradagoló berendezéseket mûködtet, ellenõriz Gáztalanító berendezést üzemeltet, ellenõriz Tervszerû karbantartást végez a technológiai berendezéseken, mûtárgyakon Közremûködik kútkarbantartási munkákban Közremûködik a víz kivételének karbantartási munkáiban Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Figyelõkutak C Források, karsztvizek C Gáztalanítás C Kompresszorok, légbefúvók C Kutak, kúttípusok fajtái C Kúthidraulikai alapismeretek C Tervszerû karbantartás rendszere C Üzemi mintavételek B Védõrendszabályok C Védõterületek B Vegyszeradagolás C Víz szennyezõforrásai C Vízbázisok érzékenysége B Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség

Személyes kompetenciák: Megbízhatóság Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás

Személyes kompetenciák: Türelmesség

Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Ismeretek helyén való alkalmazása A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1252–06 Víz- és fürdõüzemi gépkezelés A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Üzembe helyezi és ellenõrzi a kútüzemet (nyomás, teljesítményfelvétel), ellenõrzi a kútvédelmi automatikát Szükség esetén vízhozamszabályozást, beállítást végez Ellenõrzi a kitermelt víz fizikai paramétereit (szín, szag, átlátszóság)

Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Lényegfelismerés (lényeglátás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1253–06 Hidroforkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Ellenõrzi a medenceszerelvényeket, túlfolyókat, szellõzõket Tölti/üríti a medencéket Szivattyúkat mûködtet Biztosítja az állandó nyomást a vízellátó rendszerekben Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Üzembe helyezi/leállítja a hidrofort

4154

MAGYAR KÖZLÖNY

Beállítja, illetve ellenõrzi a hidrofor üzemi nyomástartományát Nyomásfokozó szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Karbantartja a védõterületet Haváriák elhárításában közremûködik Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük C Környezetvédelmi elõírások C Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás C Munkanaplók vezetése B Munkavédelmi elõírások C Szelektív hulladékgyûjtés módszerei C Technológiai utasítások B Tûzvédelmi elõírások C Üzemnaplók vezetése B Védõeszközök használata C Víz fertõtlenítésének folyamata C Víz fizikai jellemzõinek mérése C Víz kémiai jellemzõinek mérése C Vízhozam-mérések C Aknák és szerelvények kialakítása C Átemelõk, nyomásfokozó gépházak C Ivóvízminõség követelményei C Térszinti tározók, szerelvényei, mûködtetése C Vízellátási rendszerek és kapcsolataik C Víztornyok felépítése, üzemeltetése C Vízszállítás módja C Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások C Nyomás alatti vízmozgások meghatározása C Víznyomás meghatározási módszerek C Védõterületek A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Kézírás 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése

3 3 3 3 3 3 4 4

2008/69. szám

Köznyelvi beszédkészség Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése Folyamatábrák olvasása, értelmezése Elemi számolási készség Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használa Kézi szerelési szerszámok használata Kis- és könnyûgépek használata

Személyes kompetenciák: Monotónia-tûrés Állóképesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Pontosság Megbízhatóság Türelmesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Problémamegoldás, hibaelhárítás Ismeretek helyén való alkalmazása Lényegfelismerés (lényeglátás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1254–06 Vízgépkezelõ feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Üzembe helyezi és ellenõrzi a kútüzemet (nyomás, teljesítményfelvétel), ellenõrzi a kútvédelmi automatikát Szükség esetén vízhozamszabályozást, beállítást végez Ellenõrzi a kitermelt víz fizikai paramétereit (szín, szag, átlátszóság) Üzemi paramétereket ellenõriz (nyomás, üzemi vízszint, vízhozam) A mûtárgytól függõen ellenõrzi a vízkivételi mûtárgy beömlõnyílásait, rácsait Üzembe helyezi a vízkitermeléshez szükséges szivatytyúkat Vízkivételi szivattyúkat ellenõriz (szivattyú teljesítmény, tömszelence, csapágyház, kavitáció) Tározók idõbeli teltségének szabályozásával optimalizál Iszap-víztelenítést végez Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Gáztalanító berendezést üzemeltet, ellenõriz Levegõztetõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Vízszûrõket/szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Arzénmentesítõ/vas- mangántalanító stb. berendezést üzemeltet, ellenõriz Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Gerebeneket üzemeltet, ellenõriz Szitaszövetes szûrõket üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Derítõberendezéseket üzemeltet, ellenõriz Technológiai vegyszereket kezel, tárol, bekever Vegyszeradagoló berendezéseket mûködtet, ellenõriz Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Ellenõrzi a medenceszerelvényeket, túlfolyókat, szellõzõket Tölti/üríti a medencéket Szivattyúkat mûködtet Biztosítja az állandó nyomást a vízellátó rendszerekben Figyelemmel kíséri, és szükség szerint beavatkozik a folyamatirányításba Üzembe helyezi/leállítja a hidrofort Beállítja, illetve ellenõrzi a hidrofor üzemi nyomástartományát Nyomásfokozó szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Karbantartja a védõterületet Közremûködik kútkarbantartási munkákban Közremûködik a víz kivételének karbantartási munkáiban Haváriák elhárításában közremûködik Szelektíven gyûjti a hulladékot Közremûködik a veszélyes hulladékok szakszerû gyûjtésében, tárolásában, átadásában Tisztán tartja a munkaterületet és védõterületet Betartja a munka-, tûz- és környezetvédelmi elõírásokat Bejelentéseket fogad, tájékoztatást nyújt Közremûködik a bejelentett hibák elhárításában Leolvassa és rögzíti az üzemi paramétereket Készletnyilvántartást vezet, jelzi az anyagszükségletet Fizikai, kémiai jellemzõket mér gyorstesztekkel, mûszerekkel Bioindikációt alkalmaz Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõket számol Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számításokat végez Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Technológiai folyamatábrát használ Technológiai utasítás alapján dolgozik Fizikai eljárásokat, mûveleteket végez Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Aktív anyagú szûrõk C Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása C Csomóponti részletrajz C Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása C Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés C Folyamatirányítási rendszerek C Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése C Hatósági mintavételezés folyamata C Készletnyilvántartás vezetési módszere

C C C C B C C C C B C C B C C C C C C C C B B C D C C C D B C B C B C C C C C C C C C C C C C C C C C C B C B

4155

Környezetvédelmi elõírások Mérési jegyzõkönyvek vezetése Munkahelyi balesetek során követendõ eljárás Munkanaplók vezetése Munkavédelmi elõírások Szelektív hulladékgyûjtés módszerei Szemcsés anyagú szûrés folyamata Szitaszûrõk és hálók alkalmazása Technológiai utasítások Tûzvédelmi elõírások Ülepítõk fajtái, tulajdonságai Üzemnaplók vezetése Védõeszközök használata Veszélyes hulladékok kezelési technológiái Víz fertõtlenítésének folyamata Víz fizikai jellemzõinek mérése Víz kémiai jellemzõinek mérése Víz kicsapatásos eljárásának folyamata Vízhozam-mérések Aknák és szerelvények kialakítása Átemelõk, nyomásfokozó gépházak Folyóvízi vízkivételi mûvek Galériák Gépi iszapeltávolítás folyamata Hazai nyersvizek minõsége Ivóvízminõség követelményei Kicsapatásos eljárások Levegõztetõ eljárások Nyersvízminõség változását okozó körülmények Tavi-vízkivételi mûvek, víztározók Térszinti tározók, szerelvényei, mûködtetése Védõrendszabályok Vízellátási rendszerek és kapcsolataik Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása Víztornyok felépítése, üzemeltetése Vízszállítás módja Bioindikáció alkalmazása Egyszerûbb hidrológiai, hidraulikai számítások Helyszínrajzok Hossz-szelvények Közmûnyilvántartások Kúthidraulikai alapismeretek Nyomás alatti vízmozgások meghatározása Víznyomás meghatározási módszerek Figyelõkutak Források, karsztvizek Gáztalanítás Kompresszorok, légbefúvók Kutak, kúttípusok fajtái Kúthidraulikai alapismeretek Tervszerû karbantartás rendszere Üzemi mintavételek Védõrendszabályok Védõterületek Vegyszeradagolás

4156 C C B

MAGYAR KÖZLÖNY Víz szennyezõforrásai Vízbázisok érzékenysége Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Kézírás 3 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Elemi számolási készség 4 Mennyiségérzék 3 Laboratóriumi gyorstesztek, egyszerûbb mérõmûszerek használa 4 Kézi szerelési szerszámok használata 4 Kis- és könnyûgépek használata Személyes kompetenciák: Monotónia-tûrés Állóképesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Pontosság Megbízhatóság Türelmesség Társas kompetenciák: Irányíthatóság Módszerkompetenciák: Módszeres munkavégzés Problémamegoldás Ismeretek helyén való alkalmazása Lényegfelismerés (lényeglátás) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1255–06 Kiegészítõ követelménymodul Hidroforkezelõk részére a Vízmûkezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Üzembe helyezi és ellenõrzi a kútüzemet (nyomás, teljesítményfelvétel), ellenõrzi a kútvédelmi automatikát Szükség esetén vízhozamszabályozást, beállítást végez Ellenõrzi a kitermelt víz fizikai paramétereit (szín, szag, átlátszóság) Üzemi paramétereket ellenõriz (nyomás, üzemi vízszint, vízhozam) A mûtárgytól függõen ellenõrzi a vízkivételi mûtárgy beömlõnyílásait, rácsait Üzembe helyezi a vízkitermeléshez szükséges szivatytyúkat Vízkivételi szivattyúkat ellenõriz (szivattyú teljesítmény, tömszelence, csapágyház, kavitáció) Tározók idõbeli teltségének szabályozásával optimalizál

2008/69. szám

Iszap-víztelenítést végez Gépi víztelenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Iszapszikkasztó ágyat üzemeltet, ellenõriz Gáztalanító berendezést üzemeltet, ellenõriz Levegõztetõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Vízszûrõket/szivattyúkat üzemeltet, ellenõriz Arzénmentesítõ/vas- mangántalanító stb. berendezést üzemeltet, ellenõriz Fertõtlenítõ berendezést üzemeltet, ellenõriz Gerebeneket üzemeltet, ellenõriz Szitaszövetes szûrõket üzemeltet, ellenõriz Ülepítõt, homokfogót üzemeltet, ellenõriz Derítõberendezéseket üzemeltet, ellenõriz Technológiai vegyszereket kezel, tárol, bekever Vegyszeradagoló berendezéseket mûködtet, ellenõriz Közremûködik hatósági mintavételezéseknél Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Hálózati tárolókat karban tart Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Tervszerû karbantartást végez a technológiai berendezéseken, mûtárgyakon Közremûködik kútkarbantartási munkákban Közremûködik a víz kivételének karbantartási munkáiban Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Házi bekötést készít Elkészült vezetékszakaszon nyomáspróbát végez Elkészült vezetékszakaszt fertõtleníti, mosatja Bioindikációt alkalmaz Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Csomóponti részletrajzot használ Technológiai folyamatábrát használ Közmûnyilvántartást használ Technológiai utasítás alapján dolgozik Kémiai eljárásokat, mûveleteket végez Biológiai eljárásokat, mûveleteket végez Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Aktív anyagú szûrõk C Alapvetõ villamos jellemzõk mérése és számítása C Csomóponti részletrajz C Egészségügyi alapismeretek C Egyszerûbb vízminõségi és technológiai jellemzõk meghatározása C Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés C Folyamatirányítási rendszerek C Gépkönyvvezetés C Gravitációs és gépi víztelenítõ berendezések mûködése

2008/69. szám C C C C C C C C C C C C C B B C C D C C D C C B C B B C C C B C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Hatósági mintavételezés folyamata Készletnyilvántartás vezetési módszere Menetlevelek vezetése Mérési jegyzõkönyvek vezetése Szemcsés anyagú szûrés folyamata Szitaszûrõk és hálók alkalmazása Ülepítõk fajtái, tulajdonságai Veszélyes hulladékok kezelési technológiái Víz kicsapatásos eljárásának folyamata Hálózat helyszínrajzi és mélységi elhelyezkedés Csõanyagok tulajdonságai, megmunkálása Csõhálózat elhelyezkedése (közmûsáv, közmûfolyosó, alagút) Csõkötések Folyóvízi vízkivételi mûvek Galériák Gépi iszapeltávolítás folyamata Hálózatmosatási eljárások Hazai nyersvizek minõsége Kicsapatásos eljárások Levegõztetõ eljárások Nyersvízminõség változását okozó körülmények Szolgáltatói bekötések Talajvízdúsítás Tavi-vízkivételi mûvek, víztározók Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton Védõrendszabályok Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása Befejezõ munkák Bioindikáció alkalmazása Csapadékmérések Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások Építõanyagok Földmunkák Gravitációs vízmozgások meghatározása Helyszínrajzok Hossz-szelvények Hõmérsékletmérések Ivóvízcsövek anyagai Közmûnyilvántartások Kúthidraulikai alapismeretek Légnedvesség-mérések Légnyomásmérések Munkatér víztelenítési folyamata Szélirány és sebesség mérések Talajtani alapismeretek Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton Vezetéképítés folyamata Figyelõkutak Források, karsztvizek Gáztalanítás Kompresszorok, légbefúvók Kutak, kúttípusok fajtái Kúthidraulikai alapismeretek Tervszerû karbantartás rendszere

C B B C C B

4157

Üzemi mintavételek Védõrendszabályok Vegyszeradagolás Víz szennyezõforrásai Vízbázisok érzékenysége Víztisztításhoz alkalmazott anyagok tulajdonságai, tárolása, oldása

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Mennyiségérzék 4 Tájékozódás 4 Térérzékelés Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Kézügyesség Testi erõ Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás Társas kompetenciák: Segítõkészség Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1257–06 Kiegészítõ követelménymodul Vízgépkezelõk részére a Vízmûkezelõ szakképesítéshez A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Tervszerû karbantartást végez a hálózaton (tûzcsapok, ejektoros kutak, hálózatmosatás stb.) Hálózati tárolókat karban tart Csõtörést vagy egyéb hálózat rongálódást elhárít, megszüntet Új rákötés kialakítása miatt földmunkát végez Új rákötésnél vezetéket fektet Eredeti állapotot helyreállít Házi bekötést készít Elkészült vezetékszakaszon nyomáspróbát végez Elkészült vezetékszakaszt fertõtleníti, mosatja

4158

MAGYAR KÖZLÖNY

Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Helyszínrajz alapján tájékozódik Hossz-szelvényt értelmez Csomóponti részletrajzot használ Közmûnyilvántartást használ Tervszerû karbantartást végez a technológiai berendezéseken, mûtárgyakon Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: C Egészségügyi alapismeretek C Egyéb vízgépészeti berendezések fajtái, mûködési elvük C Gépkönyvvezetés C Menetlevelek vezetése C Hálózat helyszínrajzi és mélységi elhelyezkedés C Csõanyagok tulajdonságai, megmunkálása C Csõhálózat elhelyezkedése (közmûsáv, közmûfolyosó, alagút) C Csõkötések C Hálózatmosatási eljárások C Szolgáltatói bekötések C Talajvízdúsítás C Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton C Befejezõ munkák C Csapadékmérések B Csõtörések, egyéb hálózati rongálódások C Építõanyagok C Földmunkák C Gravitációs vízmozgások meghatározása C Hõmérsékletmérések C Ivóvízcsövek anyagai C Légnedvesség-mérések C Légnyomásmérések C Munkatér víztelenítési folyamata C Szélirány és sebesség mérések C Talajtani alapismeretek C Tervszerû karbantartás folyamata a hálózaton C Vezetéképítés folyamata A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 2. m. Operációs rendszerek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 4 Tájékozódás 4 Térérzékelés

2008/69. szám

Személyes kompetenciák: Látás Hallás Tûrõképesség Elhivatottság, elkötelezettség Kézügyesség Testi erõ Elhivatottság, elkötelezettség Térlátás Precizitás Társas kompetenciák: Segítõkészség Módszerkompetenciák: Kontroll (ellenõrzõ képesség) A 31 853 06 1000 00 00 azonosító számú, Vízmûkezelõ megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1249–06 1250–06 1251–06 1252–06

megnevezése

Csatornamû kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok Vízmûkezelõ feladatok Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok Víz- és fürdõüzemi gépkezelés

A 31 853 06 0100 31 01 azonosító számú, Hidroforkezelõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1253–06

megnevezése

Hidroforkezelõ feladatok

A 31 853 06 0100 31 02 azonosító számú, Vízgépkezelõ megnevezésû részszakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1254–06

megnevezése

Vízgépkezelõ feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1249–06 Csatornamû kezelõ, fürdõüzemi gépész és vízmûkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Technológiai eljárások, mûveletek ismertetése

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mûszaki dokumentálás, folyamatirányítási rendszerek ismertetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Környezetvédelem és biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Mintavételezések, minõségi és technológiai jellemzõk mérése. A mérési eredmények számítógéppel való kiértékelése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A hozzárendelt 5. vizsgafeladat: Hidrológiai, hidraulikai alapfogalmak és a hozzájuk kapcsolódó számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 60 perc A hozzárendelt 6. vizsgafeladat: Gépészet és automatizálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 10% 2. feladat: 10% 3. feladat: 10% 4. feladat: 30% 5. feladat: 10% 6. feladat: 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1250–06 Vízmûkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vízellátó rendszerek üzeme, mûtárgyai, berendezései A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Víztisztítás technológiai berendezései, üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 60% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1251–06 Vízmûkezelõ és csatornamû-kezelõ feladatok

4159

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Közmûépítés A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1252–06 Víz- és fürdõüzemi gépkezelés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vízbeszerzések és vízkivételek A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 45 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Víztisztítás technológiái és anyagai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 60% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1253–06 Hidroforkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Egyedi vízellátó berendezések üzemeltetése A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános környezetvédelem A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 80% 2. feladat: 20% 6. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1254–06 Vízgépkezelõ feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Vízgépészet és automatizálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Általános környezetvédelem A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 80% 2. feladat: 20%

4160

MAGYAR KÖZLÖNY

7. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1255–06 Kiegészítõ követelménymodul Hidroforkezelõk részére a Vízmûkezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Víztisztítás technológiai berendezéseinek üzemeltetése, munkavédelmi elõírásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hidrológiai és hidraulikai alapfogalmak és számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Vízkivételi mûvek jellemzõ üzemeltetési feladatai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 4. vizsgafeladat: Vízmintavételi eljárások és vízminõségi vizsgálatok. Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 25% 2. feladat: 25% 3. feladat: 25% 4. feladat: 25% 8. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1257–06 Kiegészítõ követelménymodul Vízgépkezelõk részére a Vízmûkezelõ szakképesítéshez A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Víztisztítás technológiai berendezéseinek üzemeltetése, munkavédelmi elõírásai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Hidrológiai és hidraulikai alapfogalmak és számítások A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 90 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Vízmintavételi eljárások és vízminõségi vizsgálatok. Mûszaki dokumentálás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 30% 2. feladat: 30% 3. feladat: 40%

2008/69. szám

3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: A 31 853 06 1000 00 00 azonosító számú, Vízmûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 60% 2. vizsgarész: 20% 3. vizsgarész: 10% 4. vizsgarész: 10% A 31 853 06 0100 31 01 azonosító számú, Hidroforkezelõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: 100% A 31 853 06 0100 31 02 azonosító számú, Vízgépkezelõ megnevezésû részszakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 6. vizsgarész: 100% A 31 853 06 1000 00 00 azonosító számú, Vízmûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 31 853 06 0100 31 01 azonosító számú, Hidroforkezelõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 7. vizsgarész: 100% A 31 853 06 1000 00 00 azonosító számú, Vízmûkezelõ megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében, amennyiben a vizsgázó a 31 853 06 0100 31 02 azonosító számú, Vízgépkezelõ megnevezésû részszakképesítéssel rendelkezik 8. vizsgarész: 100% 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök Vízmûkezelõ és felszerelések minimuma

Labormûszerek Szintjelzõ mûszerek Víztisztító berendezések Tárolók Hegesztõ berendezések (láng- ív) Védõeszközök Kisgépek Szerszámgépek

Hidroforkezelõ

Vízgépkezelõ

X X X X X

X X X X X

X X X X X

X X X

X X X

X X X

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök Vízmûkezelõ és felszerelések minimuma

Számítógépek Telekommunikációs eszközök Kéziszerszámok Csõszerelés kéziszerszámai Csõmenet megmunkáló szerszámok

4161

4. Hozzárendelt FEOR szám: 3129

Hidroforkezelõ

Vízgépkezelõ

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

5. Képzés maximális idõtartama: Szakképesítés megnevezése

Vízügyi technikus

Szakképzési évfolyamok száma

Óraszám

2

2000

II. Egyéb adatok

VII. Egyebek Az iskolának olyan differenciált szakmai programot kell kidolgoznia, amely figyelembe veszi a szakképzési évfolyamra belépõk eltérõ tanulási útvonalait. A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében. A szakmai tevékenység ellátása során alkalmazott gépek kezelésének feltétele a vízgépkezelõ részszakképesítés esetén: a gépek kezelésére külön jogszabályban meghatározott gépkezelõi jogosítvány A képzés minimális óraszáma a vízmûkezelõ szakképesítés esetén: 500 óra.

Szakképesítés megnevezése: Vízügyi technikus 1. A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: – Iskolai elõképzettség: érettségi vizsga Szakmai elõképzettség: – Elõírt gyakorlat: – Elérhetõ kreditek mennyisége: – Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek 2. Elmélet aránya: 60% 3. Gyakorlat aránya: 40% 4. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idõtartama (évben vagy félévben): 1 év 5. Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhetõ Ha szervezhetõ, mikor: – 6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

III. Munkaterület

12.

1. A szakképesítéssel legjellemzõbben betölthetõ munkakör, foglalkozás:

(275.)

A munkakör, foglalkozás FEOR száma

VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplõ adatok 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Vízügyi technikus 3. Szakképesítések köre: 3.1. Részszakképesítés: Nincs 3.2. Elágazások: Nincsenek 3.3. Ráépülés: Nincs

3129

FEOR megnevezése

Egyéb technikusok

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzõ leírása: Szakmai elõírásokat alkalmaz Munkaszervezési feladatokat lát el Hulladékgazdálkodási feladatokat lát el Oktatáson-képzésen részt vesz, illetve tart Részt vesz a tervkészítési munkákban Kapcsolatot tart Méréseket, megfigyeléseket végez Vízgazdálkodási létesítmények létesítésében közremûködik Fenntartja, karbantartja a vízgazdálkodási létesítményeket

4162

MAGYAR KÖZLÖNY

Üzemelteti a hajózsilipet Felszíni víz kitermelését végzi, irányítja Üzemeltetési és ellenõrzési munkát végez Részt vesz az árvízi védekezésben Részt vesz a belvízi védekezésben Részt vesz a helyi vízkár-elhárítási munkákban Részt vesz a vízminõség kárelhárításában Közremûködik vízhasznosítási feladatok ellátásában 3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma

52 853 02

megnevezése

Víz- és szennyvíztechnológus

IV. Szakmai követelmények A szakmai követelménymodulok felsorolása: A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1223–06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Figyeli a jogszabályi változásokat Informálja munkatársait a jogszabályi változásokról Belsõ utasítások összeállításában közremûködik Kapcsolódó EU-s jogszabályokat (keretirányelveket) megismer Közremûködik telephelyi engedély beszerzésében Közremûködik építési engedély beszerzésében Közremûködik vízjogi engedély beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közremûködik Részt vesz az üzembehelyezési eljárásban, próbaüzemelésben Bírságokat számol Figyeli a szabványok változásait Munkaidõ beosztást készít Munkautasítást készít Gondoskodik az egyéni védõeszközök meglétérõl Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeirõl Ellenõrzi a munkavédelmi elõírások betartását Anyagigényt állít össze Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Szelektíven gyûjti, gyûjteti a hulladékot Gondoskodik a veszélyes hulladék megfelelõ gyûjtésérõl, átadásáról Közremûködik a hulladékbevallás elkészítésében Munkavédelmi oktatást tart

2008/69. szám

Technológiai továbbképzésen részt vesz, esetenként továbbképzéseket tart Látogatóknak bemutatót tart Technológiai folyamatábrát szerkeszt Mûszaki/technológiai számításokat végez Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal Kapcsolatot tart az ügyfelekkel, szakmai szervezetekkel Kapcsolatot tart a lakossággal Terepi gyorsméréseket (teszteket) végez Egyszerû (rutin) kémiai laborvizsgálatokat hajt végre Integrált vízminõsítésben közremûködik Biológiai vízminõsítést végez Alapvetõ hidrometeorológiai méréseket végez Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvetõ áramlástechnikai jellemzõket mér és számol Alapvetõ villamos jellemzõket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közremûködik Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B A hatalmi ágak és funkcióik B A jogforrások és hierarchiájuk C A jogszabályok és hierarchiájuk B A jogszabályok szerkezete C Érvényesség, hatályosság, közzététel C A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok elõírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) C A vonatkozó EU-s jogszabályok elõírásai (Vízkeret irányelv) C Belsõ rendeletek, utasítások (fõbb szabályozási területek és módok) B Az igazgatási eljárás általános elõírásai C A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai C A mûszaki ellenõri tevékenység szabályai C A vonatkozó hazai szabványok elõírásai C A vonatkozó EU-s szabványok elõírásai C Munkaegészségügyi elõírások C Veszélyforrások a szakterületen C Eljárás baleset esetén B Munkahelyi vezetõ munkavédelmi feladatai C A Munkavédelmi Szabályzat(ok) elõírásai B Tûzveszélyességi fokozatok B Jellegzetes tûztípusok oktatásának szabályai B A Tûzvédelmi Szabályzat(ok) elõírásai C A fõbb tevékenységek környezeti hatásai C A negatív környezeti hatások csökkentésének lehetõségei C Az anyagok veszélyességi osztályokba sorolása C Munkahelyi hulladékok gyûjtésének, tárolásának szabályai

2008/69. szám C B B B B B B B B C C B C C C B B B B B B B B B B B B C C

MAGYAR KÖZLÖNY

Terepi gyorsmérések (tesztek) technológiája Mintavételezési és kezelési technológiák Minõségi és mennyiségi elemzés módszerei Víz és szennyvíz minõségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai Bioindikáció Vízminõsítés Hidrometeorológiai mérések Vízrajzi mérések Áramlástechnikai jellemzõk mérése Egyenesek kitûzése és hosszmérések Derékszögû koordinátamérés Szintezés Földhivatali nyilvántartási rendszer Alapvetõ villamos jellemzõk mérésének biztonságos eljárásai A mért paraméterekbõl további jellemzõk számítása Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építõanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája Betontechnológia Ütemtervek Elrendezési tervek Költségszámítások Anyaggazdálkodás Bérgazdálkodás Munkaerõ-gazdálkodás

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 2 ECDL 1. m. IT alapismeretek 2 ECDL 3. m. Szövegszerkesztés 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 2 ECDL 5. m. Adatbázis-kezelés 2 ECDL 6. m. Prezentáció 2 ECDL 7. m. Információ és kommunikáció 3 ECDL CAD 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 3 Idegen nyelvû olvasott szöveg megértése 3 Építési rajz olvasása, értelmezése 3 Építési rajz készítése 3 Folyamatábrák olvasása, értelmezése 3 Folyamatábrák készítése 3 Diagram, nomogram olvasása, értelmezése 3 Diagram, nomogram kitöltése, készítése 3 Csõvezetékek, csõszerelvények jelképeinek értelmezése 4 Elemi számolási készség 3 Mennyiségérzék 3 Tájékozódás

3 3 3 3 3 4 4 4

4163

Térérzékelés Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok meghajtómotorral) használata Meteorológiai mérõállomás mûszereinek használata Jogszabály- és szabványgyûjtemények (CD-jogtár), normagyûjtemények használata Geodéziai mûszerek használata Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai laborfelszerelések) használata Terepi gyorsvizsgálatok (tesztek) eszközeinek használata Hidrometriai eszközök használata

Személyes kompetenciák: Látás Megbízhatóság Hallás Mozgáskoordináció (testi ügyesség) Társas kompetenciák: Irányítási készség Módszerkompetenciák: Gyakorlatias feladatértelmezés Logikus gondolkodás A szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1227–06 Vízügyi technikus feladatok A szakmai követelménymodul tartalma: Feladatprofil: Mozgósítja a csatornaõröket, segédõröket, szivattyútelepi gépészeket Gondoskodik a csatornákban összegyûlt uszadék, jég és hóakadályok eltávolításáról Gondoskodik a szivattyú-telep szükség szerinti üzemeltetésérõl Felméri az elöntött területeket Irányítja a vízkormányzást és a területén lévõ belvíztározók üzemét Meghatározza a belvízmentesítés célszerû sorrendjét Összehangolja és irányítja védelmi szakaszon a védekezési munkák elvégzését Nyilvántartásokat vezet és jelentéseket ad a szakasz védelemvezetõjének Felméri a belvízvédelmi mûvekben keletkezett károkat Irányítja a károk helyreállítását Gondoskodik a védelmi anyagok és eszközök rendelkezésre állásáról Irányítja az ideiglenes védmûvek építését Meghatározza a mobilszivattyúk telepítését Meghatározza a vízlevezetés módját és helyét Segít a vízkárok felmérésében Vezeti a védelmi naplót és a nyilvántartásokat Intézkedik az önkormányzati-mûvek helyreállításában Észleli és jelenti a vízszennyezést Vízmintát vesz a szennyezési helyrõl

4164

MAGYAR KÖZLÖNY

Részt vesz a kiváltó ok és a szennyezõ felderítésében Biztosítja a védekezéshez szükséges erõforrásokat Lokalizálja a szennyezést Részt vesz a szennyezõdés eltávolításában Gondoskodik a szennyezõdés szakszerû elszállításáról Nyilvántartásokat vezet és jelentéseket ad a védelemvezetésnek Öntözõmûvek résztervezésében közremûködik Vízi közmûvek résztervezésében közremûködik Öntözõmûvek üzemeltetésében vesz részt Vízi közmûvek üzemeltetésében vesz részt Vízi közmûvek létesítésében vesz részt Tulajdonságprofil: Szakmai kompetenciák: A típus megjelölésével a szakmai ismeretek: B Hidrológiai folyamatok B Vízkészletek C Hidrológiai statisztika B Hidrostatika B Hidrodinamika C Mûtárgyhidraulika alapjai C Ármentesítés B Árvízvédekezés B Belvízvédekezés C Vízminõségi kárelhárítás C Erózió elleni védelem C Patakszabályozás C Folyószabályozás C Öntözés C Vízellátás C Csatornázás C Víztározók C Hajózsilipek C Vízkivételek B Víztisztítás technológiája B Szennyvíztisztítás technológiája C Öntözõmûvek C Vízlépcsõk B Gyeptakarók B Árvédelmi töltések B Hullámtéri véderdõk C Fémszerkezetek B Beton és vasbeton mûtárgyak B Csatornák C Vízmosások és patakmedrek C Folyómedrek C Belsõégésû motorok C Villamos motorok C Sûrítet levegõs hajtások C Hidraulikus hajtás C Földmunkagépek C Emelõgépek és rakodógépek C Szállító jármûvek C Beton és vasbeton technológia gépei C Víztelenítés gépei

C C B B B B B C C C C

2008/69. szám

Növényzet-karbantartás gépei Úszó munkagépek Szerkezeti részek és mûködés Szivattyúk kiválasztásának elvei Üzemi paraméterek és mérési módjuk Csõvezetékek anyagai, kötések, szerelvények, idomok Áramlástechnikai mérõberendezések Villamos vezérlési módok Hidraulikus alapkapcsolások Pneumatikus alapkapcsolások Számítógépes folyamatellenõrzés, irányítás alapjai

A szint megjelölésével a szakmai készségek: 3 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 3 Szakmai nyelvû hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvû beszédkészség 4 Vízgazdálkodási létesítmények, mûtárgyak használata Személyes kompetenciák: Szervezõkészség Tûrõképesség Társas kompetenciák: – Módszerkompetenciák: Rendszerben való gondolkodás Lényegfelismerés (lényeglátás) Az 54 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Vízügyi technikus megnevezésû szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

1223–06 1227–06

megnevezése

Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok Vízügyi technikus feladatok

V. Vizsgáztatási követelmények 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerû szakképzés esetén: Az utolsó szakképzõ évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékû a modulzáró vizsga eredményes letételével 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1223–06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Általános jogi és szakigazgatási feladatok a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Mérések és hozzájuk kapcsolódó biztonságtechnika. Rajzi feldolgozás számítógéppel A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 240 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Létesítés és feladatai A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 180 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 25% 2. feladat: 40% 3. feladat: 35% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1227–06 Vízügyi technikus feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Gépészet, automatizálás és biztonságtechnika A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: gyakorlati Idõtartama: 150 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: Vízhasznosítás és üzemeltetés, fenntartás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: szóbeli Idõtartama: 45 perc (felkészülési idõ 30 perc, válaszadási idõ 15 perc) A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: Hidrológia, hidraulika és vízkárelhárítás A hozzárendelt jellemzõ vizsgatevékenység: írásbeli Idõtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 40% 2. feladat: 30% 3. feladat: 30% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 54 853 01 0000 00 00 azonosító számú, Vízügyi technikus megnevezésû szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 40 2. vizsgarész: 60

4165

4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérõ szempontjai: –

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Vízügyi technikus

Építési munkák kéziszerszámai, eszközei

X

Beton- és vasbetonmunkák kéziszerszámai, eszközei

X

Földmunkák kéziszerszámai, eszközei

X

Szigetelési munkák kéziszerszámai, eszközei

X

Ácsmunkák kéziszerszámai, eszközei

X

Part- és rézsû-burkolat építõ munkák kéziszerszámai, eszközei

X

Csõvezeték-építõ munkák kéziszerszámai, eszközei, mérõmûszerei

X

Gépészeti kézi- és szerelõszerszámok, mérõeszközök, szerszámgépek

X

Számítógép, szoftver, nyomtató

X

VII. Egyebek A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkezõ fogyatékossággal élõ személy tekintetében – különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követõ foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdõjelezné – a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetõje dönt, a fogyatékosság típusának megfelelõ érdekképviselet véleményének ismeretében.

4166

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

3. számú melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelethez Egyes szakmacsoportok tekintetében a szakképzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (bemeneti kompetenciák) felsorolása Építészet szakmacsoport Kompetencia-csoportok Kompetenciák Sorszáma

Kompetencia-csoportok megnevezése

1.

Alapkompetenciák

2.

Info-kommunikációs kompetenciák

3.

Szakmai kompetenciák

Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Szöveget leír Felismeri az alapvetõ összefüggéseket Használja a négy számtani alapmûveletet Számológépet használ Mértékegységeket átvált A hibás eredményt felismeri Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli Megérti a kapott információkat Kérdéseket tesz fel Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Megérti mások kommunikációját Figyelembe veszi mások véleményét Egyszerû szöveges vázlatot készít Egyszerû rajzvázlatot készít Méréseket végez Felismeri a sík és térbeli alakzatokat Mennyiségeket becsül

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport Kompetencia-csoportok Kompetenciák Sorszáma

Kompetencia-csoportok megnevezése

1.

Alapkompetenciák

2.

Info-kommunikációs kompetenciák

Kiemeli a lényeget Visszaadja az olvasottakat Megérti az olvasottakat Szöveget leír Felismeri az alapvetõ összefüggéseket Használja a négy számtani alapmûveletet Számológépet használ Mértékegységeket átvált A hibás eredményt felismeri Az eredmény nagyságrendjét megbecsüli Kitartóan figyel Megérti a kapott információkat Kérdéseket tesz fel Válaszokat ad Megfogalmazza a véleményét Megérti mások kommunikációját Figyelembe veszi mások véleményét

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4167

Kompetencia-csoportok Kompetenciák Sorszáma

3.

Kompetencia-csoportok megnevezése

Szakmai kompetenciák

Egyszerû szöveges vázlatot készít Méréseket végez Felismeri a sík és térbeli alakzatokat Színjelzéseket értelmez Rajzot értelmez

4. számú melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelethez A külön jogszabályokban foglalt jogosultságok megfeleltetése az Országos Képzési Jegyzékrõl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel és az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplõ szakképesítések között A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakképesítés adatai

Szakképesítés 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplõ adatai Sorszám

1.

2. 3.

4. 5.

6.

sorszáma

214.

215. 265.

267. 268.

269.

azonosító száma

54

31 31

31 33

54

582

582 853

851 853

850

05

20 01

01 01

megnevezése

0000 0100

00 31

00 01

0001

54

01

0000 0000 0100

00 00 21

00 00 01

0100

31

01

0000 0000

00 00

00 00

0100

31

01

0100

31

02

0100

21

01

0100

21

02

0010

54

01

0010

54

02

01

Vízépítõ technikus Részszakképesítés: Víziközmû-építõ Ráépülés: Vízépítési búvár Vízkútfúró Csatornamû-kezelõ Részszakképesítés: Csatornakarbantartó Részszakképesítés: Csatornaüzemi gépkezelõ Hulladékfelvásárló Hulladéktelep-kezelõ Részszakképesítés: Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó Részszakképesítés: Hulladékfeldolgozógép-kezelõ Részszakképesítés: Hulladékgyûjtõ és -szállító Részszakképesítés: Hulladékválogató és -feldolgozó Környezetvédelmi technikus Elágazás: Energetikai környezetvédõ Elágazás: Hulladékgazdálkodó

azonosító száma

megnevezése

– – – 33 33 33

5842 5842 5842

04 01 01

Vízkútfúró Csatornamû-kezelõ Csatornamû-kezelõ

33

5842

01

Csatornamû-kezelõ

33

7898

03

33

7898

03

33

7898

03

Településihulladékkezelõ

21

7898

01

Településihulladékgyûjtõ és -szállító*

21

7898

01

Településihulladékgyûjtõ és -szállító*

52

5470

04

Környezetvédelmi technikus (energetika)

52

5470

04

Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodás)

– Településihulladékkezelõ Településihulladékkezelõ

4168

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet szerinti szakképesítés adatai

Szakképesítés 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szereplõ adatai Sorszám

7.

8.

9.

10. 11.

12.

sorszáma

270.

271.

272.

273. 274.

275.

azonosító száma

54

54

52

31 31

54

851

850

853

853 853

853

01

02

megnevezése

0010

54

03

0010

54

04

0010

54

05

0010

54

0000

01

megnevezése

Elágazás: Környezetvédelmi berendezés üzemeltetõje Elágazás: Környezetvédelmi méréstechnikus Elágazás: Nukleáris energetikus

52

5470

04

–

52

5470

02

Környezetvédelmi méréstechnikus

52

5470

04

06

Elágazás: Vízgazdálkodó

52

5470

04

00

00

0100

52

01

0100

51

01

0000

00

00

0100

33

01

0100

33

02

0010

52

01

0010

52

02

0000 1000 0100

00 00 31

00 00 01

0100

31

02

0000

00

00

Települési környezetvédelmi technikus Részszakképesítés: Települési környezetvédelmi ügyintézõ Részszakképesítés: Településüzemeltetõ és -fenntartó Természet- és környezetvédelmi technikus Részszakképesítés: Agrárkörnyezetvédelmi ügyintézõ Részszakképesítés: Természetvédelmi ügyintézõ Víz- és szennyvíztechnológus Elágazás: Szennyvíztechnológus Elágazás: Víztechnológus Vízkárelhárító Vízmûkezelõ Részszakképesítés: Hidroforkezelõ Részszakképesítés: Vízgépkezelõ Vízügyi technikus

Környezetvédelmi technikus (nukleáris energiaipar) Környezetvédelmi technikus (vízgazdálkodás) –

02

05 06

azonosító száma

–

–

–

–

–

52

5842

02

52

5842

02

33 33

5842 5842

05 05

Víz- és szennyvíztechnológus technikus Víz- és szennyvíztechnológus technikus – Vízmûkezelõ Vízmûkezelõ

33

5842

05

Vízmûkezelõ

52

5842

03

Vízügyi technikus

5. számú melléklet a 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelethez A szakmai ismeretek típusaihoz és a szakmai készségek szintjeihez tartozó meghatározások Szakmai ismeretek fogalma A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a mûveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerû paraméterekre és minõ-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4169

ségi jellemzõkre, továbbá a munka közben szokásosan elõforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a mûveleti elõírásoktól, munkavédelmi, környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. Típusai A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb. ,,A” típus (legmagasabb) Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerû megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerûek, elõre tervezhetõk, ismerhetõk a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. ,,B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. ,,C” típus (középsõ) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetõi, szakmai irányítás, közremûködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetõsége mellett; tájékozódásra, elõzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendõ idõ alatti; összességében, illetve önellenõrzés és javítás után megfelelõ minõségû eredménnyel történõ ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerû megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkavédelmi, környezeti, illetve jelentõs anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben elõre tervezhetõk, ismerhetõk a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. ,,D” típus Részben közvetlen személyes vezetõi, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelõ ismeretalkalmazás. ,,E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetõi, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetõsége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendõ idõ alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelõ minõségû ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerû megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkavédelmi, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetõk, ismerhetõk a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közremûködésre, részvételre korlátozódik. Szakmai készség fogalma A szakképesítésre jellemzõ munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül mûködõ összetevõje, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhetõ tevékenység tartalmát tükrözi. Szintjei 5. szint A szakember a szokásostól eltérõ munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintû, önálló, gyors, hibátlan és szakszerû alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenõrzésére. 4. szint A szakember a szokásostól eltérõ munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetõi, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerû alkalmazására, a munka eredményének ellenõrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetõi, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerû alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történõ feltárására és azok önálló javítására. 1. szint A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelõ minõségû alkalmazására.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

Budapest, 2008. április 30., szerda

69. szám 2. kötet

TARTALOMJEGYZÉK 2. kötet 16/2008. (IV. 30.) OKM r. 63/2008. (IV. 30.) AB h. 64/2008. (IV. 30.) AB h. 65/2008. (IV. 30.) AB h. 66/2008. (IV. 30.) AB h. 67/2008. (IV. 30.) AB h. 68/2008. (IV. 30.) AB h. 69/2008. (IV. 30.) AB h. 70/2008. (IV. 30.) AB h. 116/2008. (IV. 30.) KE h. 117/2008. (IV. 30.) KE h. 118/2008. (IV. 30.) KE h.

1–2. kötet ára: 6485,– Ft

Oldal

A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az Alkotmánybíróság határozata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter felmentésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Miniszterek kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Államtitkárok kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Somogyért Szövetség 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . . . A Magyar Kommunista Munkáspárt 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Magyar Szocialista Párt 2007. évi pénzügyi beszámolója . . . . . . A Kereszténydemokrata Néppárt 2007. évi pénzügyi beszámolója. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4170 4179 4196 4197 4200 4202 4205 4208 4210 4213 4213 4214 4214 4215 4216 4217 4218

4170

MAGYAR KÖZLÖNY

Az oktatási és kulturális miniszter 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – szakképzés tekintetében a szociális és munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelõs miniszterekkel egyetértésben – az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. § A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § (1) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekrõl vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (2) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez akkor kötheti a felvételi kérelem elbírálását, ha ahhoz a fenntartó hozzájárult, továbbá azt az adott tanulmányi területen a jelentkezõk magas száma indokolja. E bekezdés alkalmazásában a jelentkezõk magas számának az tekinthetõ, ha az elõzõ három év átlagában a jelentkezõk létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetõk létszámának. (3) Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekrõl a következõ szempontok mérlegelésével dönthet: a) kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy b) a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy c) a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján. (4) A központilag szervezett írásbeli vizsgához magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérõ külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) a hat évfolyamos gimnáziumba,

2008/69. szám

c) az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskola 9. évfolyamára, d) a kiemelkedõ tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó (a továbbiakban: tehetséggondozó) középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. (5) Ha a középfokú iskola a mûvészeti vagy testkulturális tanulmányi területen hirdet felvételt – a (3) bekezdésben meghatározottak mellett –, további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. A képességek, készségek vizsgálatát az általános felvételi eljárás idõszakában kell megszervezni. (6) Ha a középfokú iskola nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben és oktatásban vesz részt, a hozzá jelentkezett tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú magyar nyelvi feladatlapok helyett helyben készített, kompetenciaalapú, nemzetiségi nyelvû szövegértési feladatsort használhat. Az e feladatsorral elérhetõ maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhetõ maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika feladatsor megoldása alapján kell számítani. A felvételi kérelmek elbírálásánál a felvételi feltételeknek megfelelõ, az adott nemzetiséghez tartozó tanulókat elõnyben kell részesíteni. (7) Szakképzõ évfolyamra történõ felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál – a (3) bekezdésben meghatározottak mellett – figyelembe kell venni az iskolai elõképzettség, a szakmai elõképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. (8) A központilag szervezett írásbeli vizsgához a feladatlapokat a vizsgák típusa és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítõ bizottságok tagjait az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), elnökét az oktatási és kulturális miniszter kéri fel. A feladatlap-készítõ bizottság az elnök irányításával mûködik. Az elnök felelõs a feladatlapok, javítási, értékelési útmutatók szakszerû elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelõségéért. (9) Amennyiben a középfokú iskola úgy dönt, hogy valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezõk számára elõírja a központilag szervezett írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. (10) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgán elért eredményt – a (4) bekezdésben meghatározott felosztásnak megfelelõen – minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik elõírta az írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, a jelentkezõ melyik iskolában vett részt az írásbeli vizsgán. A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti írásbeli vizsgák eredményeinek egymás közötti átszámítására nincs lehetõség.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

(11) A központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezõ középfokú intézmény vezetõje köteles a tanév rendjérõl szóló rendeletben meghatározott írásbeli vizsga tartama alatt a Hivatal által mûködtetett ADAFOR rendszert figyelemmel kísérni az intézményben.”

2. § Az R. 26. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A szakképzõ iskola köteles gondoskodni a következõ szakmai vizsgaidõszakban a szakmai vizsga megszervezésérõl a) az elsõ javítóvizsgára jelentkezõk számára, b) a pótló vizsgára jelentkezõk számára, c) a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga befejezésére jelentkezõk számára, d) azok számára, akik a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az elsõ vizsgaidõszakban nem tudtak eleget tenni, amennyiben a szakképesítés megszerzésére való felkészítés tanulói jogviszonyban, az adott iskolában folyt. Az elsõ eredménytelen szakmai vizsga napján az iskola tájékoztatja a tanulót a következõ vizsgaidõszakra tervezett szakmai vizsgáról és a jelentkezéssel kapcsolatos köztelezettségekrõl.”

3. § (1) Az R. 39/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetû, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetûnek minõsül. Az így felvehetõ tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevõ tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.” (2) Az R. 39/D. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály mûködik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérõ az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mûködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos

4171

helyzetû tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani.”

4. § Az R. 39/E. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevõ tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanulók elkülönítését jelenti, ha a) az iskolában, tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók osztályon, osztálybontás esetén, csoporton belüli aránya az intézmény bármely osztályában, csoportjában meghaladja az ötven százalékot, b) az iskolában, tagiskolában évfolyamonként több osztály mûködik, és évfolyamonként a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók osztályokon belüli aránya közötti eltérés bármely két osztály esetében meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni, c) a településen több iskola mûködik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók iskolán belüli aránya és a település összes iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több mint huszonöt százalék. (2) Nem jelenti a tanulók elkülönítését, ha az iskolában legfeljebb két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot. (3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által mûködtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közremûködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által mûködtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõ tanulókra kell vonatkoztatni. (4) Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mûködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzetû tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani.

4172

MAGYAR KÖZLÖNY

(5) Az integrációs felkészítést – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola valamennyi osztályában meg kell szervezni. (6) Amennyiben az általános iskola nem tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek, a 2008/2009. tanévtõl integrációs felkészítést indíthat az elsõ évfolyamán, ezt követõen felmenõ rendszerben. A többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés szervezhetõ. A 2008/2009. tanévtõl integrációs felkészítés indítható a szakiskola és a középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt követõen felmenõ rendszerben. (7) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszûnt, a kötelezõ felvételt biztosító, vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni. (8) Ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztõ, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.”

5. § (1) Az R. 39/H. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják, hogy a Kollégiumi-Szakiskolai Programban résztvevõ tanulóknak nappali rendszerû iskolai oktatás keretében szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják.” (2) Az R. 39/H. §-ának (10)–(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevõ szakiskola és kollégium kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (11) A pályázatokat az e célra létrehozott három tagú bizottság – a pályázati határidõ lejártát követõ harminc napon belül – bírálja el. A gyõztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell. A bizottság maga határozza meg mûködésének rendjét

2008/69. szám

azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerû szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (12) A pályázathoz csatolni kell a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelõ módosítására vonatkozó szándéknyilatokozatot, b) a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát, c) a szakiskola és a kollégium – az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett „Halmozottan Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában” – meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programját.” (3) Az R. 39/H. § -a a következõ (13)–(14) bekezdéssel egészül ki: „(13) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki tanulói jogviszonyban áll, halmozottan hátrányos helyzetû, és a) a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül és egyúttal kollégiumi ellátást is kér. (14) E § (6) és (13) bekezdésében foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a Hivatal szakértõk bevonásával ellenõrzi. Ha a szakmai ellenõrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, a Hivatal hatósági ellenõrzést végez.”

6. § Az R. a következõ új 39/K. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki, ezzel egyidejûleg a jelenlegi 39/K. § számozása 39/L. §-ra változik: „A tehetséggondozó középiskola 39/K. § (1) Tehetséggondozó középiskola az az iskola, amelyik a pedagógiai programját a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) alapján készíti el, továbbá azoknak a halmozottan hátrányos helyzetû tanulóknak, akik felvételt nyertek, legalább két évfolyamon keresztül felzárkóztató foglalkoztatást biztosít. (2) A tehetséggondozó középiskola tehetség-kibontakoztató foglalkozásokat hirdet az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamára járó halmozottan hátrányos helyzetû tanulók részére, amennyiben a költségvetési források vagy Európai Uniós támogatások a pénzügyi feltételeket ehhez biztosítják. A foglalkozásokért ellenszolgáltatás nem kérhetõ a tanulótól, illetve a szülõtõl. A tehet-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ség-kibontakoztató foglalkozások iskola által meghatározott szakmai célrendszerét, megvalósítani kívánt szakmai programját, kéthavi bontásban tervezett ütemezését és az alkalmazni kívánt pedagógiai módszereket az iskola a honlapján köteles meghirdetni minden tanév szeptember 30-ig. (3) A tehetséggondozó középiskola kiválasztása – az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt – nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (4) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság – a pályázati határidõ lejártát követõ harminc napon belül – bírálja el. A gyõztes pályázók nevét – a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül – az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell. (5) A bizottság három tagból áll, amelybe az oktatási és kulturális miniszter, a Gimnáziumok Országos Szövetsége és a Tehetségsegítõ Szervezetek Országos Szövetsége egy-egy tagot delegál. A bizottság maga határozza meg mûködésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerû szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (6) A pályázathoz csatolni kell a) az iskola alapító okiratát, b) a fenntartó – a pályázaton való részvételt támogató – nyilatkozatát, c) az iskola pedagógiai programját, a (2) bekezdésben meghatározott tehetség-kibontakoztató foglalkozások tervét.”

7. § Az R. 8. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

8. § A XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok 2008. évi felhasználásának szabályairól szóló 13/2008. (IV. 10.) OKM rendelet 32. §-ának felvezetõ szövege és a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „Ha a) a kedvezményezett a támogatási szerzõdés megkötésétõl visszalép, vagy”

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az R. – e rendelet 6. §-ával beiktatott – 39/K. §-ában foglaltakat elsõ alkalommal a 2009. évben szervezett felvételi eljárások során kell alkalmazni, azzal az eltéréssel,

4173

hogy addig az idõpontig, ameddig nem kerül kiadásra és bevezetésre a „Tehetséggondozó oktatási program” (pedagógiai rendszer) azok a középfokú iskolák alkalmazhatják a tehetséggondozó középiskolára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek a helyi tantervében adott tantárgy ismereteibõl legalább öt tanítási év óta emelt szintû oktatás folyik, továbbá az alatt az idõszak alatt az emelt szintû oktatásra az adott intézmény vonatkozásában elsõ helyként benyújtott felvételi kérelmek száma meghaladta a felvehetõ létszám másfélszeresét, valamint a felvételi kérelmek elbírálásához az iskola elõírta az írásbeli vizsgán való részvételt. (3) E rendelet 1–8. §-a 2008. május 15-én hatályát veszti. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

Melléklet a 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelethez [8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez] A középfokú iskolákba történõ jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai A továbbtanulási pályaválasztási feladatok Az általános iskola minden év október 31-éig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat szóban tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjérõl, a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit pedig írásban tájékoztatja arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülõknek közösen kell dönteniük, továbbá, hogy a köztük lévõ vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük jelentkezési lapját az iskolának akkor is továbbítania kell, ha a szülõk között nincs megállapodás.

A középfokú iskolai felvételi tájékoztató 1.1. A gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban együtt: középfokú iskola) felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között elhelyezni. A Hivatal a közoktatás információs rendszerében történõ nyilvánosságra hozatal tényét ellenõrzi. 1.2. A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, továbbá, ha az iskola felvételi vizsgát tart, a vizsgára történõ jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga idõpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentke-

4174

MAGYAR KÖZLÖNY

zõk rangsorolásának módját, külön megjelenítve a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályokat. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetõségeket, amelyek közül a tanuló választhat [például általános tanterv alapján folyó oktatás, emelt szintû oktatás, szakképzésben a szakmacsoport (a továbbiakban együtt: tanulmányi terület) megnevezését] és a tanulmányi területet jelölõ belsõ kódot. 1.3. A középfokú iskola a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni, ha 1.3.1. részt vesz a kötelezõ felvételi feladatok ellátásában, megjelölve azt a felvételi körzetet, amelyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezõk átvételi, felvételi kérelmét nem utasíthatja el, 1.3.2. egységes iskolaként az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója a pedagógiai programban meghatározott milyen feltételekkel léphet a kilencedik évfolyamra, 1.3.3. a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködõ általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként mûködik, akkor az iskola tanulója a kilencedik évfolyamra milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet, 1.3.4. a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett a gimnáziumi, a szakiskolai, a szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, akkor azok a tanulók, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, a pedagógiai programban meghatározott feltételek szerint folytathatják tanulmányaikat a megfelelõ iskolatípus szerinti oktatásban. 1.4. A középfokú iskola a tanulmányi területek belsõ kódját és az adott terület fõ jellemzõit az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a minisztérium honlapján szeptember 30-áig közzétett közleményben foglaltak szerint állapítja meg, és október 15-éig elektronikus formában megküldi a hivatalnak.

A felvételi kérelem benyújtása 2.1. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által elkészített és a hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon kell benyújtani. A jelentkezési lap másolható. A felvételi kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be. Amennyiben a jelentkezést nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola a felvételi eljáráshoz szükséges adatok nyolc napon belüli pótlására felszólítja a kérelem benyújtóját. Ha az iskola – a közoktatásról szóló törvény 81. §-a (1) bekezdé-

2008/69. szám

sének a) pontja szerint – vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként mûködik, külön lapon kérheti a jelentkezõ nyilatkozatát a tekintetben, hogy elfogadja-e az adott vallást, illetve világnézetet. 2.2. A jelentkezõ több jelentkezési lapot állíthat ki. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethetõ fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhetõ. A jelentkezési lapokon a tanulmányi terület 1.4. pont szerint meghatározott belsõ kódját minden esetben fel kell tüntetni. 2.3. A jelentkezési lapon a tanuló iskolai törzslapján szereplõ neve és tanulói azonosító száma, továbbá a felvételi eljáráshoz szükséges – az iskola által nyilvántartott – személyes adatai tüntethetõk fel. 2.4.1. A jelentkezési lapot, ha a jelentkezõ iskolába jár – és e rendelet másképp nem rendelkezik – az iskola küldi meg a felvételt hirdetõ középfokú iskolának. 2.4.2. A jelentkezési lapot, ha a jelentkezõ nem jár iskolába, vagy tanulmányait külföldön végzi, a jelentkezõ (a továbbiakban: egyéni jelentkezõ) küldi meg a felvételt hirdetõ középfokú iskolának. 2.5. A kiskorú jelentkezési lapját mind a két szülõ, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám (a továbbiakban együtt: szülõ), továbbá – ha a jelentkezõ a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvõképtelen – a jelentkezõ írja alá. Nem kell a szülõ aláírása, ha a szülõi felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülõi felügyelet azért szünetel, mert a szülõ cselekvõképtelen vagy korlátozottan cselekvõképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülõ aláírására nincs szükség, a szülõi felügyeletet gyakorló szülõnek kell igazolnia. 2.6. A nagykorú, cselekvõképes személy jelentkezési lapját a jelentkezõ írja alá. 2.7. Ha a jelentkezési lap kitöltésének az a célja, hogy az általános iskolába járó, tanköteles tanuló az általános iskolai tanulmányai befejezését követõen új tanulói jogviszonyt létesítsen, a jelentkezési lap kitöltését az általános iskola szervezi meg. 2.8. A felvételi kérelemre az iskola bejegyzést nem tehet, azt nem javíthatja ki. Indokolt esetben az iskola felhívja a tanuló, a szülõ figyelmét a hiányzó, a hibás, és az elrontott adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. 2.9. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élõ szülõ nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezésérõl a bíróság döntött, vagy a szülõk a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülõt, hogy a köztük lévõ vita eldöntése a gyámhatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.10. Ha a tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a jelentkezési lapját a szülõ is megküldheti a felvételt hirdetõ középiskolába. 2.11. Az általános iskola a 2.10. pontban meghatározott esetben is megszervezheti a jelentkezési lapok kitöltését. 2.12. A jelentkezõnek – a jelentkezési lapok számától függetlenül – ki kell állítania két példányban egy adatlapot is (a továbbiakban: tanulói adatlap), melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén – akkor is, ha ugyanarról az iskoláról van szó – feltüntetve a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni. A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat is. 2.13. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben a tanuló osztályfõnöke átveszi a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapokat, és ellenõrzi, hogy a tanulói azonosító adatokat, továbbá a tanulmányi területek belsõ kódját helyesen tüntették-e fel a jelentkezési lapokon, valamint a tanulói adatlapokon. 2.14. Az általános iskola a tanulók által kiállított 2.14.1. jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlap egy példányát pedig a hivatal által mûködtetett felvételi központnak (továbbiakban Felvételi Központ) küldi meg. 2.14.2. A tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megõrzi oly módon, hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott javítási lehetõségen kívül – ne lehessen hozzáférni. 2.15. A 2.4.2. és a 2.10. pontokban meghatározott esetekben a jelentkezési lap továbbításával egyidejûleg az egyéni jelentkezõ, illetve a szülõ küldi meg a tanulói adatlapot a Felvételi Központ részére. 2.16. Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülõt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekrõl és az e melléklet 14.1–14.4. pontjában szabályozott eljárásról. 2.17. Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülõ közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás egy új módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tanulmányi terület írható be, illetõleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetõk. Új tanulmányi terület csak az érintett középfokú iskolával történt elõzetes egyeztetés alapján jelölhetõ meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói

4175

adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak.

A felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala az iskolában, a felvételi értesítés 3.1. A felvételt hirdetõ iskola legkésõbb az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követõ harmadik napon kifüggeszti a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezõk rangsorolását az elért eredményekkel. A nyilvánosságra hozatal során a jelentkezõ személyes adatai akkor alkalmazhatók, ha ahhoz a jelentkezõ, kiskorú jelentkezõ esetén a szülõ is hozzájárult. A jelentkezõ, kiskorú jelentkezõ esetén a szülõ kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (például jelige) felhasználásával tegyék közzé az elért eredményeket. A jelentkezési lap aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy az elért eredményeket a jelentkezõ személyes adataival hozzák nyilvánosságra, feltéve, hogy az tartalmazza az e tényre történõ figyelmeztetést, továbbá azt a tájékoztatást, hogy az elért eredmények a jelentkezõ által megadott egyéni adattal is nyilvánosságra hozhatók. Ha a jelentkezõ egyéni adat alkalmazását kéri, nyilatkozatát és az egyéni adatát a jelentkezési lapra kell ráírnia. Ha az egyéni adat a jelentkezési lapra nem lett rávezetve, az legkésõbb a felvételi eljárás befejezésének napjáig az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt személynek átadható. 3.2. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben a középfokú iskola a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezõnek, kiskorú jelentkezõ esetén a szülõnek, továbbá, ha a jelentkezõ iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételrõl szóló értesítést a 2.4.2. pontban meghatározott esetben az egyéni jelentkezõnek, a 2.6. pontban meghatározott esetben a nagykorú tanulónak, a 2.10. pontban meghatározott esetben pedig a szülõnek kell megküldeni, továbbá az utóbbi esetben az általános iskolának is, ha az oda járó tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert. A 2.10. pontban meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményérõl pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképp a tanuló a középiskolába felvételt nyert. 3.3. A felvételi eljárás költségei a szülõre, tanulóra nem háríthatók át. 3.4. Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles errõl három munkanapon belül értesíteni a jelentkezõket, a fenntartót és a hivatalt.

4176

MAGYAR KÖZLÖNY

3.5. A felvételi eljárásnak e mellékletben nem szabályozott kérdéseire a rendelet 9. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.

A szóbeli meghallgatás 4.1. Ha a középfokú iskola az e rendelet 17/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben szóbeli meghallgatás keretében szóbeli vizsgát szervez, a szóbeli vizsga kérdései az iskola pedagógiai programja alapján meghatározott, és az iskola felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra hozott követelményekre épülhetnek. 4.2. A jelentkezõ szóbeli meghallgatása az általános felvételi eljárás idõszakában, az egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga után tartható meg. A szóbeli meghallgatásra a középfokú iskola legalább két napot köteles kijelölni. 4.3. A szóbeli meghallgatás nyilvános. A szóbeli meghallgatás idõpontját a felvételi tájékoztatóban és az iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni. 4.4. A felvételi eljárás eredményének a megállapításánál a 4.1. pont alapján szervezett szóbeli vizsga eredménye a felvételi eljárás egészében megszerezhetõ összesített eredmény, összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. 4.5. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskola az általános felvételi eljárás keretében felvételi meghallgatást kíván szervezni, ennek idõpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzõjét, fõjegyzõjét. 4.6. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskolák által a felvételi meghallgatásra kitûzött idõpontok azonos idõre esnének, a jegyzõ, fõjegyzõ az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi meghallgatások idõpontját oly módon, hogy azok különbözõ napokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor azonos napon eltérõ idõpontok is kitûzhetõk. A felvételi meghallgatás idõpontja nem eshet a tanév rendjérõl szóló rendeletben meghatározott tanulmányi versenyek fordulójának idõpontjaira.

Az írásbeli vizsga 5.1. A középfokú felvételi eljárásban csak központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga tartható. Az iskola azt a szándékát, hogy részt kíván venni a központilag szervezett vizsgán, továbbá a feladatlap igénylését a tanév rendjében meghatározottak szerint közli a hivatallal. 5.2. A tanuló a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését a Hivatal által kiadott lapon december 10-éig küldheti meg köz-

2008/69. szám

vetlenül valamely általa választott, vizsgát szervezõ intézménybe. A 9. évfolyamra történõ jelentkezés esetén mindkét tárgyból külön-külön meg kell jelölni azt is, hogy a tanuló az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó, illetve a tehetséggondozó középfokú iskola írásbeli felvételijén kíván-e részt venni, vagy akár mindkét típusú írásbelire jelentkezik-e. 5.3. A központilag szervezett írásbeli vizsga csak a hivatal által megküldött feladatlapokkal történhet, és a javítást a hivatal által megküldött javítókulcs alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a megoldási kulcsokat legkésõbb a vizsga napját követõ napon a hivatal a honlapján közzéteszi. 5.4. A felvételi eljárás eredményének a megállapításánál a központilag szervezett írásbeli vizsgán elérhetõ eredmény a felvételi eljárás egészében megszerezhetõ összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb. 5.5. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése elõtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola szaktanára által kiértékelt dolgozatokat, és tehetnek észrevételt az értékelésre. 5.6. Az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait (dolgozatait) a vizsgázó és szülõje az iskola képviselõjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és idõben megtekintheti, azokról másolatot készíthet, és a hivatalos javítókulcstól eltérõ értékelés esetén az értékelésre észrevételt tehet. A jelentkezõ kérelmére és költségére az iskola másolatot készít. A megtekintéshez – az írásbeli vizsgát követõ nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követõ elsõ munkanap végéig – tizenhat óráig – adhatja le. 5.7. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az igazgató gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására, s azt lehetõség szerint az észrevételt tevõvel és az értékelõ pedagógussal közösen, érdemben elbírálják. A bírálat eredményét megfelelõ indokolással, írásban közölni kell az észrevételt tevõvel. Ha az észrevételt tevõ fenntartja észrevételét, azt az iratokkal együtt meg kell küldeni a hivatalnak. A hivatal három munkanapon belül köteles dönteni, s döntésérõl – a kézbesítéssel egyidejûleg – rövid úton (futár, telefax, távbeszélõ) értesíteni az igazgatót. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 5.8. Az írásbeli vizsga eredményérõl a vizsgát szervezõ iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzõjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelõ lapon – közvetlenül tájé-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

koztatja a vizsgázókat. A vizsgázó kérelmére és költségére a vizsgát szervezõ iskola másolatot készít a kijavított dolgozatról, és azt a bélyegzõjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a vizsgázónak.

A felvételi eljárás rendje 6.1. A középfokú iskolába a tanulók az – általános és a – rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetõk fel. Az általános felvételi eljárás – függetlenül attól, hogy ki az iskola fenntartója – a tanév rendjérõl szóló rendeletben meghatározott idõpontban kezdõdik és ideig tart. 6.2. Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll.

A felvételi kérelmek feldolgozása 7.1. A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezõk ábécé sorrendbe szedett jegyzékét (a továbbiakban: jelentkezõk jegyzéke), és elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak. 7.2. A középfokú iskola igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követõen tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az ideiglenes felvételi jegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezõk jegyzékébe minden jelentkezõ neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkezõ teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérõ tanulók közül a rangsor elkészítésénél elõnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetû tanulót, ezt követõen azt a jelentkezõt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni. Ha a jelentkezõ nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását az „E” betû alkalmazásával kell beírni. Az ideiglenes felvételi jegyzéket – tájékoztatás céljából, a 3.1. pontban meghatározottak alkalmazásával – nyilvánosságra kell hozni. 7.3. A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követõen a Felvételi Központ – elektronikus úton – kiegészítheti az ideiglenes felvételi jegyzékben található névsort. 7.4. A középfokú iskola igazgatója a 7.2. pontban meghatározottak szerint elkészíti a végleges felvételi jegyzéket és elektronikus formában megküldi a Felvételi Központ-

4177

nak. A végleges felvételi jegyzéket kinyomtatva, minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzõjének lenyomatával ellátva is meg kell küldenie a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és a végleges felvételi jegyzéket a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papír alapú hitelesítésre nincs szükség. 7.5. Az igazgató a végleges felvételi jegyzéken – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehetõ tanulók létszámát is. 7.6.1. A hivatal a felvételi jegyzékek alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Ha ugyanannak a jelentkezõnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a hivatal a tanulói adatlap alapján megállapítja, hogy melyik kapta a tanulói adatlapon a legkisebb sorszámot, és azt hagyja rajta a jelentkezést elfogadó iskola felvételi jegyzékén, a többi elfogadott jelentkezés adatait pedig törli a felvételi jegyzékrõl. 7.6.2. A felvételi jegyzéken legfeljebb annyi jelentkezõ maradhat, ahány tanulót az iskola az általa közölt adatok szerint fel tud venni. Ha a rangsorolt jelentkezõk száma, a jegyzék felülvizsgálata után meghaladja az iskola által közölt felvehetõ tanulói létszámot, a hivatal a létszám fölötti jelentkezõk adatait törli a jegyzékrõl. A hivatal a jegyzéken maradókat a következõk szerint állapítja meg: a legalacsonyabb sorszámból kiindulva, minden esetben a következõ legalacsonyabb sorszámra lép mindaddig, ameddig a megmaradók száma el nem éri az iskola által megjelölt létszámot. 7.6.3. A törlés a jelentkezõ nevének oly módon történõ áthúzásával történik, hogy ezáltal a tanulói azonosító adatok olvashatók maradjanak. A hivatal a felvételi jegyzéken záradék formájában feltünteti – betûvel és számmal – a törölt jelentkezések darabszámát, valamint a törölt sorszámokat. 7.6.4. A hivatal visszaküldi a tanulói adatlap alapján egyeztetett felvételi jegyzéket a felvételt hirdetõ középfokú iskolának.

A felvételi eredmények közlése 8. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdetõ középfokú iskola – a jegyzéknek megfelelõen – megküldi a felvételrõl vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezõnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet.

A rendkívüli felvételi eljárás 9.1. Az iskola igazgatója a felvételi döntésekrõl szóló értesítések megtörténte után a következõ tanév elsõ napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

4178

MAGYAR KÖZLÖNY

9.2. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középiskolába felvehetõ tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes önkormányzat jegyzõjének, fõjegyzõjének, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat közzéteszi az interneten, és megküldi a fõjegyzõk részére. 9.3. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdetõ iskola által meghatározott formában és idõpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhetõ meg. A felvételi kérelmekrõl az iskola igazgatójának kell döntenie.

Felvétel a Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába 10. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hátrányos Helyzetû Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezõ tanulók a programba történõ beválogatás után jelentkezési lapjukat elküldik abba az „Arany János” programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkezõ tanuló az adatlapján elsõ helyen rangsorolja ezen iskola „Arany János” tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tagozatot megjelölni, illetve a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A felvételi eljárással kapcsolatos idõpontokat a tanév rendjérõl szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Az adatkezelés szabályai 11. A középfokú iskolák felvételi rendszerének adatbázisából az eljárás során szerzett személyes adatokat – a felvételi eljárás lezárását követõen – a hivatal legkésõbb szeptember 15-éig törli a nyilvántartásából, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papír alapú adathordozókat megsemmisíti. A középfokú iskolai felvételi rendszer adatait – személyazonosításra alkalmatlan módon – a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.

Felvétel a szakközépiskola, szakiskola szakképzõ évfolyamára 12.1. Ha a szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamára jelentkezõ nem az adott iskolában – az általános mûveltséget megalapozó oktatásban – megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étõl (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétõl) az iskola által meghatározott idõben kérheti felvételét vagy átvételét.

2008/69. szám

12.2. A fegyveres erõk által fenntartott iskolákba és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott iskolákba a tanév rendjében meghatározott idõpontig lehet benyújtani a jelentkezést, a központilag kiadott jelentkezési lapon. A felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

A jogorvoslati eljárás 13.1. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkezõ, kiskorú jelentkezõ esetén a jelentkezõ és a szülõ figyelmét, hogy a közoktatási törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. 13.2. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülõ nem ért egyet. Ha több jelentkezési kérelemmel kapcsolatos döntés ellen élnek a jogorvoslat lehetõségével, egyidejûleg valamennyi felvételirõl szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell. 13.3. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejezõdjék. Ha a jelentkezõ tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményérõl értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkezõ tanulói jogviszonyban áll. A 2.10. pontban leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

A tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése, a beiratkozás 14.1. A kötelezõ felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét a fõjegyzõ a felvétel évének január 31. napjáig megküldi az általános iskolának. Az általános iskola köteles azt a helyben szokásos módon közzétenni. 14.2. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, a felvétel évének június 20. napjáig értesíti a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fõvárosi önkormányzat fõjegyzõjét, kérve, hogy a közoktatási törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §-ának a) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez. 14.3. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelezõ felvételt biztosító szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját az iskolának, tanulói adatlapját pedig a Felvételi Központnak meg kell küldeni. Az

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és errõl értesíti az 3.2. pontban felsoroltakat. 14.4. Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülõt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelezõ felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelezõ felvételt biztosító iskola részére.

4179

III. rész HATÁROZATOK Az Alkotmánybíróság határozatai

14.5. Az iskolai beiratkozások idõpontját – a tanév rendjében megállapított keretek között – az iskola igazgatója határozza meg. Az idõpontot – a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

Az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozata

14.6. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának idõpontját – a 14.7. pontban meghatározott kivétellel – az iskola igazgatója állapítja meg.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

14.7. A 14.3. pontban meghatározott esetben a kötelezõ felvételt biztosító iskolába a szülõ a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola minden év augusztus 5-éig köteles – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni. A kötelezõ felvételt biztosító iskola igazgatója értesíti a jegyzõt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített. 14.8. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

Felvétel az alapfokú mûvészetoktatási intézményekbe és a kollégiumokba 15.1. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekbe külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét – figyelembe véve e rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat – az iskola igazgatója határozza meg. A kollégiumokban a jelentkezés idejérõl a kollégium igazgatója, vezetõje dönt. Ezt az idõpontot legalább hatvan nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. 15.2. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás idõpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetõje határozza meg. A beiratkozás idõpontját legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

Határidõk 16. A középfokú iskolai felvételi eljárással kapcsolatos határidõket az oktatási és kulturális miniszter évente, a tanév rendjérõl szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában – dr. Bihari Mihály, dr. Bragyova András, dr. Kovács Péter, dr. Paczolay Péter és dr. Trócsányi László alkotmánybírók különvéleményével – meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, (3) bekezdése, (4) bekezdés b) pontja, továbbá (6) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat 2008. szeptember 30. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (3) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat a határozat kihirdetése napjával megsemmisíti. 3. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 3. § (3) bekezdését sértõ, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet eredményezett, hogy az Országgyûlés nem alkotott megfelelõ törvényi garanciákat arra, hogy a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. §-a alapján létrejött alapítványok a hozzájuk beérkezett támogatást a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvényben meghatározott alapítványi célokra fordítsák. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyûlést, hogy jogalkotási feladatának 2008. szeptember 30-ig tegyen eleget. 4. Az Alkotmánybíróság a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény egésze, 3. § (2) bekezdése, valamint 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

4180

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. §-a és a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény egésze alkotmányellenességének megállapítását az Alkotmány 2. § (3) bekezdésével, 3. § (1) és (2) bekezdésével, valamint 7. § (1) és (2) bekezdésével összefüggésben kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) pártalapítványokra vonatkozó rendelkezései, valamint a pártok mûködését segítõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenységet végzõ alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) egésze és egyes szakaszai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. 2.1. Az egyik indítvány szerint a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja elfogadásával a jogalkotó alkotmányellenes módon különböztetett a pártok között, e szerint ugyanis teljes alapítványi támogatást csak az elõzõleg legalább két, egymást követõ parlamenti ciklusban képviselõcsoporttal rendelkezõ párt alapítványa kaphat. A megkülönböztetés alapja a tartós parlamenti jelenlét, amely azonban a népakarat kialakításában való közremûködés képessége szempontjából irreleváns. Az ötszázalékos eredménnyel éppen bejutott új párt és az ugyanolyan eredményt elérõ, de már korábban a parlamentben frakciót alakító régi párt alapítványa által kapott támogatás között így akár százszázalékos eltérés is lehet. Az indítványozó szerint a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja ezért ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglaltakkal. 2.2. Az indítványozó úgy véli, a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja, amely kizárólag a parlamenti pártok számára teszi lehetõvé, hogy alapítványt hozzanak létre, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközik. Álláspontja szerint a szabály a relatíve jelentõs, de az 5,01%-os társadalmi támogatottsággal nem rendelkezõ pártokat teljes egészében kizárja a költségvetési támogatás egy fajtájából. Ez a megkülönböztetés a népakarat kinyilvánításában való képességgel nem indokolható, ezért ésszerûtlen, következésképpen alkotmánysértõ. 2.3. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés b) pontját a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sértõnek tartja az indítványozó,

2008/69. szám

mert az a parlamentbõl kiesett, de korábban két cikluson át frakcióval rendelkezõ párt által alapított pártalapítvány számára biztosítja az alaptámogatást, míg az e párttal azonos eredményt elérõ, de korábban két cikluson át frakcióval nem rendelkezõ párt alapítványa számára nem. A pártok múltban elért eredménye alapján történõ megkülönböztetés sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, érvel az indítványozó. Ez a rendelkezés továbbá különbséget tesz a Ptv. módosítás elõtt és után kiesett, korábban legalább két cikluson át frakcióval rendelkezõ pártok alapítványai között is, kedvezõbb helyzetbe hozva a Ptv. módosítás után a parlamentbõl kiesett pártok által alapított alapítványokat. 2.4. Az indítványozó szerint a Ptv. 9/A. §-a közvetett módon különböztet az egyes pártok között, mert látszólag semleges feltételeket állapít meg a költségvetési támogatás elnyeréséhez, valójában azonban a jelenlegi négy parlamenti párt által alapított alapítványoknak juttat támogatást, és e pártok számára a parlamentbõl való kiesésük esetén is kedvezõbb helyzetet biztosít. Az indítvány szerint a politikai stabilitás megõrzése egy születõ demokráciában indokolhatja a pártok esélyegyenlõségének korlátozását. Egy konszolidálódó demokráciában azonban a politikai rendszer megújulási képessége teszi lehetõvé, hogy a politikai pártok reagálni tudjanak a társadalom változásaira, és meg tudjanak felelni a választók új vagy módosuló igényeinek. A törvényhozó azonban a Ptv. módosításával olyan versenyelõnyt biztosított a politikai rendszerben meggyökeresedett pártoknak, amely a rendszer megújulási képességét veszélyezteti. Mindezek miatt az indítványozó a Ptv. 9/A. § (2) és (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte. Tekintettel arra, hogy e rendelkezések megsemmisítése miatt a 9/A. § alkalmazhatatlanná válna, mert nem lesz olyan norma, amely a jogosultsági feltételeket meghatározná, a kérelmezõ a teljes 9/A. § megsemmisítését kérte indítványában. 2.5. Ugyanez az indítványozó a Pmtv. egésze megsemmisítését is kezdeményezte. Álláspontja szerint az Országgyûlés a Pmtv.-t – tévesen – minõsített többséget igénylõ törvényként fogadta el, így elvonta saját jogát ahhoz, hogy azt a késõbbiekben egyszerû többséggel módosítsa vagy helyezze hatályon kívül [Alkotmány 24. § (2) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy az Országgyûlés a Pmtv. megalkotása során eltért a törvényalkotás formalizált szabályaitól, megsértette az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az indítványozó ezért a Pmtv. megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. 2.6. Az indítvány végül azt kérte, hogy ha az Alkotmánybíróság a Pmtv. egészét nem találja alkotmánysértõnek, akkor a Pmtv. 4. § (3) bekezdését semmisítse meg, mert e rendelkezés azt eredményezi, hogy a pártalapítványok esetében több arra jogosult ellenõrzõ hatóság nem gyakorolhatja a feladatkörébe tartozó pénzügyi-gazdasági ellenõrzési hatáskörét. A Pmtv. 4. § (3) bekezdése ezáltal

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ésszerûtlenül, így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközõ módon különböztet a költségvetési támogatásban részesülõ pártalapítványok és a pártok által alapított egyéb alapítványok között, valamint a költségvetési támogatásban részesülõ pártalapítványok és az ún. magánalapítványok között. 3.1. Egy másik indítványozó is a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá (3) bekezdése megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a pártalapítványoknak a pártok mûködését segítõ tevékenysége nem kötõdik a parlamenti pártok sajátos feladataihoz, ezért nincs ésszerû indoka annak, hogy a Ptv. 9/A. § (2) bekezdése kizárólag a parlamenti pártok alapítványai számára biztosítja a teljes támogatást, és annak sem, hogy még a parlamenti pártok között is különbséget tesz azok korábbi választási eredményei alapján. Ez a szabály a jelenlegi politikai status quo fenntartását célozza, és akadályozza a megújulás lehetõségét, ezáltal torzítja a népakarat kialakítását, kinyilvánítását. A Ptv. kifogásolt rendelkezései ezért az Alkotmány 3. § (1) bekezdésével és az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével ellentétes szabályokat tartalmaznak. 3.2. Az indítványozó a Pmtv. 3. § (2) bekezdését is támadta, mert az lehetõvé teszi, hogy a pártalapítványhoz bármely belföldi jogalany (akár költségvetési szerv, adott esetben a magyar állam) csatlakozhasson, ami sérti az Alkotmány 3. § (3) bekezdését. A külföldi jogalany csatlakozásának lehetõsége az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes. Mivel a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései a pártalapítványokra is alkalmazandók, az indítványozó szerint a Pmtv. 3. § (2) bekezdésének megsemmisítése az alkotmányellenes helyzetet nem számolja fel. Ezért az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kezdeményezte, és azt, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel a jogalkotót a közpénzekbõl gazdálkodó szervezetektõl és külföldi államoktól érkezõ adományok elfogadását tiltó szabály megalkotására. 3.3. Az indítvány az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértõnek tartja a Pmtv. 4. § (1)–(3) bekezdéseit is. Az alapító személye és a pártalapítvány célja sem indokolja a magánalapítványok közötti azt a megkülönböztetést, amely kivonja a pártalapítványokat az államigazgatási felügyelet és ellenõrzés alól. Mindezek alapján az indítványozó a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, (3) bekezdése, továbbá a Pmtv. 3. § (2) bekezdése és 4. § (1)–(3) bekezdései megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. 4.1. A harmadik indítványozó a Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. egésze megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Álláspontja szerint a parlamenti pártok e jogszabályokkal az Alkotmány 2. § (3) bekezdését sértõ módon kizárólagos politikai hatalomra törekszenek, „megpróbálják bebeto-

4181

nozni […] a jelenlegi országgyûlési struktúrát”, s ezáltal olyan helyzetet teremtenek, amely az újonnan alakuló pártokat és a parlamenten kívüli pártokat eleve ellehetetleníti. Az indítványozó szerint az Alkotmány 3. § (2) bekezdése nem tesz különbséget a parlamenten belüli és kívüli pártok között. A Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. ugyanakkor lehetetlen helyzetbe hozza az újonnan alakuló pártokat, kizárja, hogy alkotmányos jogaikkal éljenek, ezért e törvények sértik az Alkotmány 3. §-át. Az indítványozó szerint a két jogszabály ellentétes az Alkotmány 7. § (1) és (2) bekezdésével is, mert a Ptk.-val párhuzamos, illetve a Ptk.-t sértõ rendelkezéseket tartalmaz, és mert a jogszabály elfogadása a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17., 18. és 20. §-ába ütközõ módon történt. Végül az indítvány hangsúlyozza, hogy a két törvény, ezen belül különösen a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja az Alkotmány 70/A. § (1) és (2) bekezdéseit is sérti, mert hátrányosan érinti az újonnan alakuló pártot támogató vagy azzal szimpatizáló állampolgárokat, és mert indokolatlanul különböztet az egyes alapítványok: a civil szféra alapítványai és a pártalapítványok között. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (2) bekezdésének megfelelõen egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II. 1. Az Alkotmánynak az indítványok által érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. […] (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.” „7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját.

4182

MAGYAR KÖZLÖNY

(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” 2.1. A Ptv.-nek az indítványok által támadott rendelkezései: „9/A. § (1) A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, az e §-ban meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre. (2) Az (5) bekezdés szerinti költségvetési támogatásra az az alapítvány jogosult, amelyik megfelel az alábbi feltételeknek: a) az alapítványt alapító párt képviselõi az Országgyûlésben legalább két, egymást követõ országgyûlési választást követõen képviselõcsoportot alakítottak, és b) az Országgyûlés megválasztását követõen az alakuló ülésen a párt képviselõcsoportja bejelentette megalakulását, továbbá c) az alapítvány alapító okirat szerinti célja kizárólag az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányul. (3) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési támogatásra az az alapítvány jogosult, a) amely megfelel a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti feltételeknek, vagy b) amelynek a (2) bekezdés szerinti támogatása azért szûnt meg, mert a képviselõcsoport az Országgyûlés mandátumának lejártával megszûnt. (4) Az alapítvány a támogatási jogosultságát elveszíti: a) ha nem felel meg a (2) bekezdés szerinti jogosultsági feltételeknek; b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti alapítvány esetében a képviselõcsoport megszûnését követõen megalakuló Országgyûlés mandátumának lejártával. (5) A támogatás formái és mértéke: a) alaptámogatás: az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény szerinti egyévi képviselõi alapdíj huszonötszöröse; b) mandátumarányos kiegészítõ támogatás: képviselõnként az éves képviselõi alapdíj 85%-a; c) eseti támogatás: az éves költségvetési törvényben kiemelt célra rendelt, az a) és b) pontban foglaltak megfelelõ alkalmazásával meghatározott összeg.

2008/69. szám

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában foglalt támogatás számításánál a (2) bekezdés b) pontja szerinti létszámot kell figyelembe venni. (7) Az (5) bekezdés szerinti támogatás összegét a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg. (8) Pártonként csak egy alapítvány részesíthetõ az e § szerinti költségvetési támogatásban.” 2.2. A Pmtv.-nek az indítványok által támadott rendelkezései: „1. § A pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységük elõsegítésére a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényben meghatározott költségvetési támogatásra jogosult alapítványt (a továbbiakban: alapítvány) hozhatnak létre. […] 3. § (1) Az alapítványra a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az alapítványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban elõírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelõ szerv jóváhagyása szükséges. (3) Az alapítvány támogatást csak egyértelmûen azonosítható személytõl fogadhat el. A támogatás az azt nyújtó személy pénzforgalmi számlájáról az alapítvány pénzforgalmi számlájára történõ átutalással történik. (4) Az alapítvány számára támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok és a támogatás összege közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül, és azt a támogatás beérkezését követõ harminc napon belül az alapítvány honlapján közzé kell tenni, ha a) a támogatás összege az ötszázezer forintot, vagy b) külföldrõl származó támogatás összege a százezer forintnak megfelelõ értéket meghaladja. […] (6) Az alapítvány céljára legalább a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (5) bekezdés a) pontja szerinti alaptámogatás 1%-ának megfelelõ összegû vagyont kell rendelni.” „4. § (1) Az alapítvány törvényességi felügyelete során a Ptk. 74/F. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapítvány törvénysértése esetén az ügyész a bírósághoz fordul. (2) Az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenõrzésére az Állami Számvevõszék jogosult. (3) Államigazgatási szerv az alapítvány gazdaságipénzügyi ellenõrzésére nem jogosult.”

III. Az indítványok részben megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróság elsõként a Pmtv. egésze alkotmányosságát formai szempontból vizsgálta. Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 63. § (3) bekezdésében megfogalmazott követelmény csak a

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Ptv. elfogadására vonatkozik, egyéb, a pártokat közvetlenül vagy közvetetten érintõ törvények elfogadására nem. Az indítványozó a Pmtv. egésze megsemmisítését azért kezdeményezte, mert azt az Országgyûlés kétharmados törvényként fogadta el. 2. Az Alkotmány 63. § (3) bekezdése felhatalmazást ad az Országgyûlésnek, hogy a pártok gazdálkodásának és mûködésének szabályait kétharmados szavazataránnyal elfogadott törvényben állapítsa meg. Ez a törvény jelenleg a Ptv., amely az Alkotmány 3. §-ának megfelelõen meghatározza a pártok mûködésének és gazdálkodásának azokat az elemeit, amelyek feltétlen garanciát jelentenek arra, hogy a pártok a népakarat kialakításával és kinyilvánításával kapcsolatos funkcióikat alkotmányos keretek között láthassák el. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a Ptv. koncepciójának lényegi elemeire vonatkozik a kétharmados elõírás. [31/2001. (VII. 11.) AB határozat, ABH 2001, 258, 260–264.; 95/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1327, 1337.] Azok a szabályozási kérdések, amelyek nem tartoznak a Ptv. lényeges koncepciójába, egyszerû szótöbbséggel elfogadott törvényben rendezhetõk. Ezért az Alkotmánybíróság az 549/B/2000. AB határozatban nem tartotta alkotmánysértõnek, hogy az állami tulajdonban lévõ ingatlanok pártok által történõ használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvényt, valamint az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezésérõl szóló 2000. évi XCV. törvényt egyszerû szótöbbséggel fogadta el az Országgyûlés (ABH 2005, 913.). 3. Az Alkotmánybíróságnak jelen ügyben azt kellett megvizsgálnia, hogy a Pmtv. rendelkezései a Ptv. szabályozási koncepciójának lényeges elemeit érintik-e. A Ptv. 5. §-ából és a 9/A. §-ából következõen a jelenlegi pártfinanszírozás két lényeges eleme: az alaptámogatás, továbbá a pártalapítványoknak juttatott teljes költségvetési támogatás vagy alaptámogatás. A Ptv. 9/A. §-a meghatározza a támogatásra való jogosultság feltételeit, a támogatás formáit és mértékét és azt, hogy pártonként csak egy alapítvány részesíthetõ a szóban forgó költségvetési támogatásban. Egyebekben jelzi, hogy a pártalapítvány „külön törvény rendelkezései szerint” [9/A. § (1) bekezdés] hozható létre. A 2003. évi XLVI. törvényhez fûzött indokolás szerint „a pártok mûködésével való szoros összefüggés” miatt a törvény elfogadásához a jelen lévõ képviselõk legalább kétharmadának szavazata szükséges. A Ptv. felhatalmazása alapján megalkotott Pmtv. ütemezi a támogatás kifizetését, meghatározza, hogy a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezései mennyiben alkalmazandók a pártalapítványra, a támogatás nyilvánosságára vonatkozó szabályokat tartalmaz, kizárja az ügyész törvényességi felügyeletét, és azt, hogy a pártalapítványok gazdasági-pénzügyi ellenõrzését államigazgatási szerv végezze, továbbá rendelkezik arról, hogy „az alapítványok indulása minél kedvezõbb helyzetbõl és zökkenõmentesebben történjen” (a Pmtv. részletes indokolása).

4183

A törvényhozó a Ptv. tehermentesítése miatt külön törvényben rendezte a pártalapítványok költségvetési támogatására vonatkozó szabályokat, de ez nem jelenti azt, hogy e külön törvény ne volna az Alkotmány 63. § (3) bekezdésébõl következõen minõsített többséget igénylõ jogszabály. A pártalapítványhoz csatlakozás kérdése, a pártalapítvány számára juttatott támogatás nyilvánosságának szabályai, valamint a pártalapítvány elszámoltathatósága mind lényeges, a pártalapítvány gazdálkodását érintõ kérdések. A hatályos magyar szabályozás alapján a pártok állami támogatása két elembõl áll: a pártok közvetlen költségvetési támogatásából és a pártalapítványoknak juttatott költségvetési céltámogatásból. Az utóbbira vonatkozó rendelkezések nem csupán a pártalapítvány, hanem az azt alapító párt gazdálkodását is érintik, ezért azok az Alkotmány 63. § (3) bekezdése alapján kétharmados szavazattöbbséget igénylõ szabályok. Az Országgyûlés tehát az Alkotmány 63. § (3) bekezdésének megfelelõen járt el, amikor a Pmtv.-t a jelen lévõ képviselõk kétharmadának szavazatához kötött törvényként fogadta el. Az Alkotmánybíróság ezért elutasította azt az indítványt, amely a Pmtv. egésze megsemmisítését kérte amiatt, hogy azt az Országgyûlés minõsített többséget igénylõ törvényként fogadta el.

IV. Az Alkotmánybíróság ezt követõen a Ptv. majd a Pmtv. egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgálta. 1. A Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. alapján egyes pártok a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenység folytatására költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre. A törvények kihirdetését követõen több indítvány érkezett az Alkotmánybíróságra, amelyek e törvényeket elsõsorban az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szempontjából kifogásolták. Az indítványok szerint a támadott jogszabályok alkotmánysértõ módon kedvezményezik az Országgyûlésben a törvények elfogadása idején képviselõcsoporttal rendelkezõ pártokat. Az Alkotmánybíróság a következõkben e kérelmek alapján vizsgálta a pártalapítványokra vonatkozó rendelkezések alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróságnak ezért ebben a határozatában nem kellett állást foglalnia a pártfinanszírozással kapcsolatos valamennyi alkotmányossági kérdésben, így abban sem, hogy az állam az Alkotmány alapján köteles-e a pártok támogatására, továbbá abban sem, hogy ha a jogalkotó a pártok tevékenységét segítõ alapítványok költségvetési támogatásáról törvényt alkot, akkor e törvénynek általában milyen alkotmányossági követelményeknek kell megfelelnie. Az Alkotmánybíróság azonban jelen ügy elbírálásakor is hangsúlyozza, hogy Magyarországon jelenleg a pártok költségvetési támogatására szükség van ahhoz, hogy a

4184

MAGYAR KÖZLÖNY

politikai pártok el tudják látni az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében rögzített feladataikat. A 2179/B/1991. AB határozat megfogalmazásában „a pártok költségvetési támogatását a magyar jogrendszerben – hasonlóan a legtöbb nyugat-európai állam megoldásához – az indokolja, hogy azok az Alkotmány értelmében közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, és ezáltal egyfajta sajátos közvetítõ szerepet töltenek be állam és társadalom között. […] az állam bizonyos pozitív intézkedésekkel is segítheti a pártok tevékenységét. Ezért – bizonyos keretek között – nem alkotmányellenes a pártok költségvetésbõl történõ támogatása”. (ABH 1994, 518, 520–521.) 2. Az Országgyûlés 2003. júniusában fogadta el a Ptv. 9/A. §-át beiktató 2003. évi XLVI. törvényt és a Pmtv.-t. Azóta a pártok állami támogatása két elembõl áll: a költségvetési alaptámogatásból (Ptv. 5. §) és a pártalapítványoknak juttatott céltámogatásból (Ptv. 9/A. §). Az Alkotmánybíróság ezért elsõként a pártok alkotmányos jogállására és a költségvetésbõl történõ pártfinanszírozásra vonatkozó, jelen ügyben is irányadó gyakorlatát tekintette át. Az Alkotmány 3. §-a alapján az állam nem akadályozhatja az alkotmányos keretek között mûködõ pártok létrejöttét és tevékenységét. Az egyesülési jog alapján, az Alkotmány 3. §-ában biztosított intézményi garanciák mellett szabadon alapíthatóak pártok. A megalakult pártok sokfélék, a rendelkezésükre álló anyagi lehetõségek és egyéb forrásaik miatt különböznek egymástól. Eltérõ helyzetbõl indulnak a választópolgárok szavazataiért zajló versenyben, és eltérõ mértékben képesek közremûködni a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Ha a jogalkotó a pártok állami támogatásával kapcsolatos szabályt alkot, köteles figyelembe venni e meglévõ különbségeket. 2.1 Az Alkotmánybíróság több határozatában hangsúlyozta, hogy a parlament döntéshozatali képessége és a kormányzás stabilitása érdekében elfogadható, hogy a legcsekélyebb támogatást elért pártok nem jutnak parlamenti mandátumhoz [3/1991. (II. 7.) AB határozat, ABH 1991, 15, 17.]. A hatékony parlamenti mûködés alkotmányos elvét az Alkotmánybíróság a politikai pártok vonatkozásában mint a pártok Alkotmány 3. § (2) bekezdésben megfogalmazott feladata ellátására való képességét értelmezte és összekapcsolta a párt megfelelõ támogatottságával [2179/B/1991. AB határozat, ABH 1994, 518.; 27/1998. (VI. 16.) AB határozat, ABH 1998, 197, 202.]. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján tehát a pártnak ahhoz, hogy állami támogatásban részesüljön, képesnek kell lennie alkotmányos feladata ellátására. Arra, hogy politikai eszközökkel mûködjön közre a népakarat alakításában, kinyilvánításában, részt vegyen az országgyûlési és önkormányzati képviselõk választásának szervezésében, és segítse az általa támogatott képviselõk, és ezáltal a megválasztott országgyûlési, önkormányzati testületek mûködését [53/1996. (XI. 22.) AB határozat, ABH 1996, 197, 198.; 1456/B/1995. AB végzés, ABH 1996, 908.,

2008/69. szám

1173/B/2001. AB határozat, ABH 2003, 1465.]. Jogszabály ezért minimális követelményeket állíthat a támogatandó pártok elé, és meghatározhatja, hogy a normatív támogatást csak az e követelményeket teljesítõ pártoknak juttatja. Ám e minimális követelményt teljesítõ pártok állami támogatása is különbözhet a pártok társadalmi támogatottsága szerint. Ezt a tesztet alkalmazva az Alkotmánybíróság a 2179/B/1991. AB határozatában azt állapította meg, hogy nem alkotmánysértõ a minimális, 1%-os támogatottságot el nem érõ pártok állami támogatásból való kizárása (ABH 1994, 518, 520–522.). Az 1%-os küszöb kellõen alacsony ahhoz, hogy valóban csak a megfelelõ társadalmi támogatottsággal nem rendelkezõ pártokat zárja ki a költségvetési támogatásból. Ugyancsak nem minõsült alkotmányellenesnek a Ptv.-nek az a szabálya, amely a párttámogatásra fordítható költségvetési elõirányzat 25%-át az országos listán mandátumot szerzõ szavazatok 5%-át elérõ pártok között egyenlõ arányban rendelte felosztani. A szabály ugyanis az 5%-t elérõ kis pártok esélyegyenlõségét segíti, és tekintettel van arra, hogy az országgyûlési képviselõcsoportokat egyenlõen terhelnek bizonyos feladatok. Az Alkotmánybíróság az 549/B/2000. AB határozatban alkotmányosnak találta azt is, hogy meghatározott ingatlanokon ingyenes használati jogot csak a választásokon országos listát állító és az Országgyûlésben képviselõcsoport alakítására jogosultságot szerzõ párt részére biztosított a törvény. Azt ugyanis egy meghatározott választói támogatottság és a parlamenti pártok speciális feladatai indokolták. Emellett, a törvény nyitott, elvileg minden párt számára elérhetõ követelményszintet állapított meg (ABH 1995, 913.). Az alkotmánybírósági gyakorlat tehát megköveteli, hogy a pártok állami támogatására vonatkozó szabályok igazodjanak a pártoknak a népakarat kialakításában és kinyilvánításában betöltött feladataihoz és a társadalmi támogatottságukhoz. 2.2. Miközben az Alkotmánybíróság fenti határozataiban a parlamentáris berendezkedés mûködõképességét folyamatosan szem elõtt tartotta, azt is hangsúlyozta: a demokratikus társadalom alapvetõ értéke a többpártrendszer megújulási képessége, vagyis az, hogy a rendszer alkalmazkodni tudjon a társadalomban lezajló változásokhoz, meg tudjon felelni a választók módosuló igényeinek [549/B/2000. AB határozat, ABH 2005, 913, 919.]. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges mûködése nem képzelhetõ el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlõsége nélkül. Ez viszont feltételezi a pártok tevékenységére vonatkozó jogi keret azonosságát. Az államnak ezért semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

2.3. Az Országgyûlés hatáskörébe tartozik, hogy szabályt alkosson a pártok állami támogatásának körérõl és mértékérõl. A törvényalkotási eljárás és a megalkotott törvény egyik legfontosabb alkotmányossági mércéje az indítványozók által hivatkozott Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlõként kell kezelnie. Ez azt jelenti, hogy a jogosultságok és kedvezmények elosztása nem feltétlenül kell hogy egyenlõ legyen, de a döntéshozatal során minden érintett szempontjait azonos tisztelettel és körültekintéssel kell mérlegre tenni [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.]. Az alkotmánybírósági gyakorlatban a megengedhetetlen megkülönböztetés tilalma a jogi személyekre is vonatkozik [59/1992. (XI. 6.) AB határozat, ABH 1992, 271, 273.]. Következésképpen a jogalkotó a pártokra vonatkozó szabályok megalkotásakor köteles a pártokat egyenlõként kezelni, az egyes pártok szempontjait azonos körültekintéssel és elfogulatlansággal figyelembe venni. A döntéshozatal során nem járhat el önkényesen. A jogalkotónak a törvényalkotási eljárásban szem elõtt kell tartania az állami támogatás célját, azt, hogy a pártok el tudják látni az Alkotmányban megfogalmazott feladataikat. Az állami támogatásról szóló szabályozás nem korlátozhatja a politikai pártok versengésének szabadságát, ezt hangsúlyozza a szlovén Alkotmánybíróság az U-I-367/96. számú ügyben és a cseh Alkotmánybíróság is az US 53/2000. számú döntésében. [Forrás: Bulletin on Constitutional Case-Law 1999/1, SLO-1999-1-003; 2001/1, CZE-2001-1-005] Az elfogadott jogszabálynak nemcsak látszólag kell semleges elõírásokat tartalmaznia. Azt is biztosítania kell, hogy a minden pártra egyformán érvényes jogi norma végül a pártok egy jól körülhatárolható csoportja esetében de facto ne eredményezzen alkotmányos indok nélküli hátrányos megkülönböztetést. Vagyis ha a pártok egyenlõségét szem elõtt tartó törvényalkotási eljárás során meghozott törvény pártok közötti megkülönböztetést tartalmaz, annak alkotmányosan elfogadható indoka kell legyen. 2.4. Az Alkotmánybíróság a fenti szempontokat figyelembe véve megállapította, hogy ha a jogalkotó a pártok állami támogatása mellett dönt, a jogi szabályozás alapján a költségvetési támogatás minden parlamenti pártot meg kell hogy illessen. Ez azonban önmagában nem biztosítja a különbözõ politikai erõk egyenlõ esélyét a választási küzdelemben. A 3/1991. (II. 7.) AB határozat alapján „az állam azonos feltételeket köteles biztosítani azoknak, akik el kívánnak indulni a választásokon. Az esélynek […] a választásokat megelõzõen kell egyenlõnek lennie” (ABH 1991, 15, 17.). Az egyes jelöltek és pártok esélyegyenlõségének fontosságát hangsúlyozza a 299/B/1998. AB határozat is (ABH 2000, 753, 757.). Az állami támogatásnak tehát ki kell terjednie minden olyan politikai pártra is, amelyet a választópolgárok jelentõs része támogat, és

4185

amely az országgyûlési választásokon képviselõjelölteket állít. [53/1996. (XI. 22.) AB határozat, ABH 1996, 165, 171.; 27/1998. (VI. 16.) AB határozat, ABH 1998, 197, 201.; Guidelines and Report on the Financing of Political Parties adopted by the Venice Commission, 9–10 March 2001, A. Regular Financing, a. Public Financing] 3. Az Országgyûlés 2003 júniusában fogadta el a Ptv. 9/A. §-át beiktató 2003. évi XLVI. törvényt és a Pmtv.-t. Ezáltal a pártok közvetlen költségvetési támogatása kiegészült a pártalapítványok támogatásával. A Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. alapján létrehozott alapítványok a 2003. év második felében a költségvetési támogatás idõarányos részére váltak jogosulttá. A Pmtv. alapján az akkor létrehozott alapítványokat a támogatás a Pmtv. hatálybalépésének napjától számított idõarányos része illette meg, és részükre a nyilvántartásba vételt követõ tizenöt napon belül a 2003-ban esedékes teljes támogatást rendelkezésre kellett bocsátani. Egyúttal felhatalmazást kapott a Kormány, hogy az elõzõ évek elõirányzat-maradványaiból – függetlenül az eredeti felhasználási céltól – átcsoportosítást hajthasson végre az alapítványok 2003. évi támogatásának biztosítására. 2004-ben a pártok közvetlen költségvetési támogatása nem változott a 2003. évhez képest, de a pártok által létrehozott pártalapítványok összesen kb. egymilliárd forintra voltak jogosultak. Az akkori négy parlamenti párt tehát több, mint negyven százalékkal több költségvetési pénzhez jutott 2004-ben, mint az elõzõ évben. A parlamentbõl kimaradt pártok erre a támogatásra nem voltak jogosultak. 2005-ben és 2006-ban sem változott a pártok közvetlen állami támogatása az elõzõ évhez képest. A pártalapítványok támogatása azonban emelkedett. 2007-ben és 2008-ban az alábbi pártalapítványok részesültek költségvetési támogatásban: A Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP); a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (FIDESZ); a Barankovics István Alapítvány (KDNP); a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztõ, Kutatási és Oktatási Szabadelvû Alapítvány (SZDSZ) és az Antall József Alapítvány (MDF). Jelenleg a pártok állami támogatásának jelentõs része a pártalapítványoknak jutó normatív támogatás. [Forrás: 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésérõl; 2006. évi CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl; 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl; 2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl; 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl.] 4. A 2179/B/1991. AB határozat a pártok költségvetési alaptámogatására vonatkozó szabályok alkotmányosságát vizsgálta, a mostani határozat tárgya az állami költségvetésbõl történõ pártfinanszírozás egy különös formája: a pártok által létrehozott alapítványok anyagi támogatása.

4186

MAGYAR KÖZLÖNY

Pártalapítványt bármely párt létrehozhat, költségvetési támogatásban azonban csak a Ptv. 9/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelõ alapítványok részesednek. Jelenleg a pártfinanszírozás jelentõs része a pártalapítványok költségvetési juttatása. A pártalapítványoknak juttatott költségvetési támogatás alkotmányosságának megítélésekor is irányadóak az Alkotmánybíróságnak a pártfinanszírozással kapcsolatban tett megállapításai. 4.1. A Ptv. pártalapítványokra vonatkozó szabályait valamennyi indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközõnek találta. Az Alkotmánybíróság ezért elsõként azt vizsgálta, hogy a Ptv. milyen megkülönböztetéseket alkalmaz. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja alapján kizárólag az az alapítvány jogosult teljes költségvetési támogatásra, amelyet olyan, a parlamentben frakcióval rendelkezõ párt alapít, amelynek képviselõi az Országgyûlésben legalább két, egymás után következõ országgyûlési választást követõen is képviselõcsoportot alakítottak, és amelynek alapító okirat szerinti célja a politikai kultúra fejlesztése érdekében történõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenység folytatása. [A Ptv. 9/A. § (5) bekezdése alapján a teljes költségvetési támogatás az alaptámogatásból, a mandátumarányos kiegészítõ támogatásból és az eseti támogatásból áll.] A többi, parlamenti frakcióval rendelkezõ párt által alapított, költségvetési támogatásra jogosult pártalapítvány csupán alaptámogatást kap. Alaptámogatásra továbbá az a pártalapítvány is jogosult, amelyet olyan parlamenten kívüli párt alapított, amely elõzõleg legalább két, egymást követõ ciklusban képviselõcsoporttal rendelkezett [Ptv. 9/A. § (3) bekezdés]. A Ptv. tehát különbséget tesz parlamenti és nem parlamenti pártok között; továbbá a parlamenti pártokon belül és a parlamenten kívüli pártok között is aszerint, hogy elõzõleg, két cikluson át volt-e a pártnak frakciója az Országgyûlésben. Az Alkotmánybíróság a következõkben megvizsgálta, hogy a törvény által alkalmazott megkülönböztetések megfelelnek-e az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. 4.2. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja a pártalapítvány teljes költségvetési támogatását a parlamenti pártok korábbi választási eredményeihez kapcsolja. Teljes költségvetési támogatásban akkor részesülhet a pártalapítvány, ha az alapító párt képviselõi korábban is, legalább két egymást követõ parlamenti ciklusban képviselõcsoportot alakítottak. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy a korábbi frakcióalapítás ténye alkotmányos módon figyelembe vehetõ-e a pártalapítványok támogatásakor. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja azáltal, hogy a pártalapítvány támogatását az alapító párt tartós parlamenti jelenlététõl teszi függõvé, hátrányos helyzetbe hozza az országgyûlési választásokon induló, de az elõzõ ciklusban a parlamentben nem lévõ pártokat. E pártok közötti

2008/69. szám

különbségtétel kirívó elõnyt biztosít a megelõzõ két parlamenti ciklus pártjainak, azaz annak a négy parlamenti pártnak, amely e feltételnek megfelel. A megkülönböztetés indoka a korábbi parlamenti jelenlét. Ez az indok alkotmányosan nem elfogadható, mert az a pártok Alkotmányban meghatározott feladata, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közremûködése szempontjából irreleváns. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése és a rendszeres választások. A párt korábbi választási eredményeibõl azonban nem lehet annak jövõbeli eredményeire következtetni és arra sem, hogy jelenleg mennyiben képes alkotmányos feladatát ellátni. A pártalapítványok ráadásul – a Pmtv. alapján – a pártok szakmai és szellemi hátterének biztosítását, a párt eszméinek terjesztését végzik. Ezek a feladatok függetlenek attól, hogy a politikai pártok a korábbi országgyûlési választásokon milyen eredményt értek el. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert a törvényhozó a parlamentben korábban frakcióval nem rendelkezõ pártok szempontjait figyelmen kívül hagyva, alkotmányos indok nélkül biztosított jelentõs elõnyt a Ptv. 9/A. § megalkotását megelõzõ két parlamenti ciklus pártjainak. 4.3. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel alapján a pártalapítvány akkor jogosult teljes költségvetési támogatásra, ha az elmúlt két ciklusban frakcióval rendelkezõ alapító párt az Országgyûlés alakuló ülésén képviselõcsoportot alakított. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az Országgyûlés alakuló ülésén történõ frakcióalakítás ténye alkotmányos módon figyelembe vehetõ-e a pártalapítványok támogatásakor. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja, amely kizárólag az alakuló ülésen frakcióval rendelkezõ pártok számára nyújt lehetõséget a teljes költségvetési támogatásban részesülõ pártalapítvány létrehozatalára, egyrészt a parlamentbe bejutott és a be nem jutott pártok között, másrészt az Országgyûlés alakuló ülésén, illetve késõbb frakciót alakító, továbbá az egyéni jelöltekkel rendelkezõ pártok között tesz különbséget. A különbségtétel abban nyilvánul meg, hogy amíg a parlament alakuló ülésén frakciót alakító pártok alapítványai jelentõs költségvetési támogatást kapnak, addig a többi párt alapítványa egyáltalán nem jut támogatáshoz. Emellett, a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja a parlamentben frakcióval nem rendelkezõ pártokat úgy rekeszti ki a Ptv. és a Pmtv. által biztosított kedvezménybõl, hogy ezáltal indokolatlanul egyértelmû és jelentõs elõnyt biztosít azon pártok számára, amelyek a törvény elfogadása idején az Országgyûlésben képviselõcsoporttal rendelkeztek. A megkülönböztetés kizárólagos indoka az Országgyûlés alakuló ülésén történõ frakcióalakítás ténye. Ez az indok azonban a pártalapítványok költségvetési támogatására való jogosultságakor alkotmányosan nem elfogadható.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

A Ptv. 9/A. §-a alkotmányos célja, hogy egy önálló alapítványtípus, a költségvetési támogatásra jogosult pártalapítvány létrehozásával segítse a pártok mellett és azok javára mûködõ kutatóintézetek, szellemi mûhelyek kialakulását, az állampolgári tájékoztatást, ismeretterjesztést, és ezáltal a politikai kultúra fejlesztését. Ezek a célok és a célok érdekében végzett pártalapítványi tevékenységek azonban nem kötõdnek az országgyûlési képviselõcsoportok speciális feladataihoz. A 2179/B/1991. AB határozatban vizsgált Ptv. 5. § (2) bekezdés és az 549/B/2000. AB határozattal jóváhagyott törvény egy sajátos feladattípus, a parlamenti pártok teendõinek ellátásához kapcsol költségvetési támogatást. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja azonban nem a parlamenti párt speciális feladataihoz rendel különtámogatást. Minden párt számára egyaránt fontos, hogy alapítványa tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységet végezzen. E tevékenységek ellátásának szükségessége nem változik a párt parlamentbe való bekerülésével. A 27/1998. (VI. 16.) AB határozat szerint „[a]z Alkotmány szóhasználatából nem következik, hogy az „Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ párt” eleve képviselõcsoportként van jelen az Országgyûlésben. Az Országgyûlésben képviselettel rendelkezik az a párt is, amelynek akár egyetlen, egyéni választókörzetben indított képviselõjelöltjét megválasztották, vagy amelynek a képviseletét valamelyik, eredetileg az illetõ párttól függetlenül a parlamentbe jutott képviselõ vállalja – mint ahogy továbbra is képviselve marad az a párt is, amelynek frakciója – például haláleset miatt – az elõírt létszám alá süllyed és megszûnik” (ABH 1998, 197, 202.). A Ptv. 9/A. §-a elfogadásakor az Országgyûlésben lévõ összes párt frakcióval rendelkezett. Nem zárható ki azonban annak lehetõsége, hogy pártot az Országgyûlésben kizárólag néhány képviselõ képvisel, továbbá az sem, hogy egyes országgyûlési képviselõk nem az Országgyûlés alakuló ülésén, hanem késõbb alakítanak frakciót. A pártok és pártalapítványok állami támogatásakor irányadó lehet az adott párt társadalmi támogatottsága. A Ptv. 5. §-ába foglalt többrétegû szabályozás azért minõsült alkotmányosnak a 2179/B/1991. AB határozatban, mert a társadalmi támogatottság mellett egyéb szempontokat (például a pártok alkotmányos funkciói ellátásra való képességét) is figyelembe vett a pártok költségvetési támogatásának meghatározásakor. Ez tette lehetõvé az 5%-ot el nem érõ, de az 1%-os támogatottságot meghaladó pártok állami költségvetésbõl való részesedését. A Ptv. 9/A. §-a azonban kizárólag egy, ráadásul a támogatás célja szempontjából nem releváns szempont, az alakuló ülésen történõ frakcióalapítás ténye alapján juttat a pártalapítványoknak teljes költségvetési támogatást. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pontja sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert a törvényhozó az 5%-os támogatottságot el nem érõ pártok szempontjait teljesen

4187

figyelmen kívül hagyva, alkotmányos indok nélkül biztosított jelentõs elõnyt a Ptv. 9/A. § elfogadása idején a parlamentben frakcióval rendelkezõ pártok számára. 4.4. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján alaptámogatás jár a pártalapítványnak, ha az alapító párt a parlamentben képviselõcsoporttal rendelkezik, (de korábban, két egymást követõ ciklusban nem volt parlamenti frakciója) és az alapítvány alapító okirata a politikai kultúra fejlesztése érdekében történõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenység folytatását jelöli meg. Ez a szabály hátrányos helyzetbe hozza azokat a pártokat, amelyek az országgyûlési választásokon elért eredményeik alapján bejutottak az Országgyûlésbe, ugyanakkor az elõzõ két egymást követõ országgyûlési választást követõen nem alakíthattak frakciót a parlamentben. Amíg ugyanis az e pártok által létrehozott pártalapítványok csupán alaptámogatásra jogosultak, a korábban legalább két cikluson át frakcióval rendelkezõ parlamenti pártok által létrehozott pártalapítványok teljes költségvetési támogatásban részesülnek. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján alaptámogatásra jogosult a pártalapítvány, ha az alapító párt kiesett a parlamentbõl, de korábban két egymást követõ ciklusban képviselõcsoporttal rendelkezett. Az ilyen pártalapítvány tehát korábban, a Ptv. 9/A. § (2) bekezdése alapján teljes költségvetési támogatásban részesült, de az Országgyûlés mandátumának lejártával megszûnt a párt képviselõcsoportja, így az általa létrehozott pártalapítvány a továbbiakban alaptámogatásra lesz jogosult. A rendelkezés indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza azokat a pártokat, melyek a korábbi két egymást követõ parlamenti ciklusban nem alakítottak ugyan képviselõcsoportot, de amelyek választási eredménye nem marad el azon pártokétól, amelyek számára a b) pont biztosítja az alaptámogatást. A hátrány abban áll, hogy a választásokon a b) pontban hivatkozott pártokkal azonos eredményt elérõ pártokat a Ptv. 9/A. §-a kizárja a költségvetési juttatásból: a pártalapítványok számára juttatott teljes támogatásból és az alaptámogatásból is. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjai esetében a pártok közötti megkülönböztetés indoka a korábbi parlamenti jelenlét. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a 4.3. pontban hangsúlyozta, állami támogatás juttatásakor a múltban elért választási eredmény nem szolgálhat a pártok közötti megkülönböztetés alkotmányos alapjául. Demokráciában jogszabály a korábbi országgyûlési választások eredményei alapján nem hozhat elõnyösebb helyzetbe egyes pártokat a késõbbi országos választásokon. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptv. 9/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjai sértik az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert a törvényhozó a parlamentben korábban frakcióval nem rendelkezõ pártok szempontjait figyelmen kívül hagyva, alkotmányos indok nélkül biztosított jelentõs elõnyt a Ptv. 9/A. § megalkotását megelõzõ két parlamenti ciklus pártjainak.

4188

MAGYAR KÖZLÖNY

5. Összefoglalásul megállapítható: a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá (3) bekezdése látszólag semleges, minden párt számára elérhetõ követelményszintet állapított meg ahhoz, hogy pártalapítványa teljes költségvetési támogatáshoz jusson. Valójában azonban e rendelkezések a pártok esélyegyenlõtlenségét erõsítik, mert a Ptv. 9/A. §-a elfogadása idején a parlamentben frakcióval rendelkezõ négy párt versenyelõnyét konzerválják. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, továbbá (3) bekezdése az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ezért e rendelkezéseket 2008. szeptember 30. napjával megsemmisítette. A pro futuro megsemmisítést az indokolja, hogy a törvényhozónak az Alkotmánynak megfelelõen újra kell szabályoznia azokat a feltételeket, amelyek a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítványokat költségvetési támogatásra jogosítják. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjának, továbbá (3) bekezdésének megsemmisítése következtében az e rendelkezésekre visszautaló Ptv. 9/A. § (4) bekezdés b) pontja és (6) bekezdése értelmét veszti. Az Alkotmánybíróság ezért a Ptv. 9/A. § (4) bekezdés b) pontját és (6) bekezdését 2008. szeptember 30. napjával megsemmisítette.

V. Az Alkotmánybíróság a következõkben a Pmtv. indítványozók által támadott rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgálta. 1. Mindhárom indítvány kifogásolja, hogy a Pmtv. egyes szabályai alkotmányos indok nélkül, így az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértõ módon különböztetnek a pártalapítványok és a magánalapítványok között. Ilyen szabálynak tekintik az indítványozók a Pmtv. 4. § (1)–(3) bekezdéseit, amelyek kivonják a pártalapítványokat az ügyészi törvényességi felügyelet és az államigazgatási ellenõrzés alól. 2.1. Az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat elsõ lépéseként a Pmtv. 4. § (1)–(3) bekezdéseiben alkalmazott megkülönböztetéseket vette sorba. A pártalapítványra irányadóak a Ptk.-nak az alapítványra vonatkozó rendelkezései (74/A.–74/G. §). A Pmtv. azonban több eltérést is megfogalmaz. A pártalapítvány gazdasági-pénzügyi és törvényességi ellenõrzését például a pártokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan rendezi: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (2) bekezdése szerint a párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen. A Pmtv. 4. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapítvány törvénysértése esetén az ügyész a bírósághoz fordul. A Ptv. 10. §-a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenõrzésére az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSz) jogosult. A Pmtv. 4. § (2) bekezdése ezt a szövegezést szó szerint átvéve rendelkezik úgy, hogy a pártalapítványok gazdál-

2008/69. szám

kodása törvényességének ellenõrzésére az ÁSz jogosult. Hasonlóképpen, a Ptv. 10. § (2) bekezdésében foglaltakat veszi át szó szerint a Ptmv. 4. § (3) bekezdése, „[á]llamigazgatási szerv az alapítvány gazdasági-pénzügyi ellenõrzésére nem jogosult”. 2.2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ügyészi törvényességi felügyelet és az államigazgatási ellenõrzés alóli mentességet pártok esetében az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében meghatározott feladat: a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közremûködés indokolja. A Ptv. 9/A. §-a alapján létrehozott, költségvetési támogatásra jogosult alapítványok nem pártok. A bírósági nyilvántartásba vett pártalapítványok mûködését nem az Alkotmány 3. §-a, hanem az Alkotmány 61. §-a és 63. §-a részesíti védelemben. A pártok által létrehozott alapítványoknak a feladatuk sem az, hogy szervezeti keretet biztosítsanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához. Arra a célra jöttek létre, hogy a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységet végezzenek (Ptmv. 1. §). Az alapítványokat ugyan pártok hozzák létre, de ezt követõen a pártoktól szervezetileg és személyileg is független alapítványként kell mûködniük. A politikai párt és a pártközeli alapítvány eltérõ céljait, feladatát, alkotmányjogi státuszát hangsúlyozza a német Szövetségi Alkotmánybíróság 2 BvE 5/83 (1 BVerGE 73) döntése is. E határozat szerint nem alkotmányellenes a pártközeli alapítványok állami finanszírozása, ha ezek az alapítványok a pártoktól jogilag és ténylegesen is függetlenek, önállóan és szabadon látják el alapítványi feladataikat. 3. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság a határozat IV.2.3. pontjában hangsúlyozta, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma a jogi személyekre is vonatkozik. Az alapítvány és a párt által létrehozott pártalapítvány is jogi személy. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett megvizsgálnia, hogy van-e a pártalapítványoknak olyan megkülönböztetõ jellemzõje, amely alkotmányosan indokolja a kivételes bánásmódot. A Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött pártalapítványokat a törvényben biztosított költségvetési támogatás különbözteti meg az ugyanolyan célra a pártok által a Ptk. 74. §-a alapján létrehozott alapítványoktól. A pártok közvetítõ szerepet töltenek be a közhatalom és a választópolgárok között. E feladat ellátásában a pártalapítványok segítik a politikai pártokat. A költségvetési támogatás indoka a pártalapítványoknak e speciális közérdekû tevékenysége. A meghatározott választópolgári támogatottsággal rendelkezõ pártok ugyanis a pártalapítványok segítségével végzik az általuk képviselt eszmeiségnek megfelelõ oktató, kutató, tudományos és ismeretterjesztõ munkát, amely a politikai párt szellemi hátterét adja. A pártalapítványok kivételes bánásmódja nem tekinthetõ önkényesnek, ha azt e speciális közérdekû tevékeny-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

ség indokolja. Az Alkotmánybíróság ezért azt vizsgálta, hogy e tevékenységre tekintettel alkotmányosan indokolható-e, hogy a pártalapítványok számára a törvényhozó az ügyészi törvényességi felügyelet és a gazdasági-pénzügyi ellenõrzés szempontjából kivételes helyzetet biztosít. 3.1. Az Alkotmánybíróságnak jelen ügyben nem feladata az ügyészi törvényességi felügyelet alkotmányosságának vizsgálata. Az indítványozók annak megállapítását kérték, hogy a Pmtv. 4. § (1) bekezdése indokolatlanul mentesíti a pártalapítványokat az ügyészi törvényességi felügyelet alól. Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében az alapítványi mûködés törvényességét is ellenõrzi. Ennek során megvizsgálja, hogy a kezelõ szerv tevékenysége nem veszélyezteti-e az alapítvány céljának megvalósítását. Az ügyész a törvénysértés feltárása során többek között a következõ intézkedések közül választhat. Általános érvényû rendelkezés (szabályzat, alapszabály stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; megtekintheti az alapítvány általános érvényû rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat; a kezelõ szerv vezetõitõl iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetõleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti [a Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 13. § (2) bekezdés c), e), f) pontja]. Ha az alapítvány mûködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat [Ptk. 74/F. § (2) bekezdés]. Ezzel szemben, ha a pártalapítvány jogszabályt sért, az ügyésznek nincs törvényes lehetõsége az Ütv.-ben meghatározott intézkedések megtételére, a jogszabálysértés megszüntetése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. Az Alkotmánybíróság szerint nincs alkotmányosan elfogadható oka annak, hogy a pártalapítványok és a pártok által alapított egyéb alapítványok feletti ügyészi jogkör eltérõ. Nem indokolja ezt az alapító személye, hiszen a párt egyéb, a Ptk. alapján létrehozott alapítványai ugyanilyen mentességben nem részesülnek. A pártalapítvány kedvezményezését az alapítvány célja és speciális közérdekû tevékenysége sem magyarázza, hiszen bármely más alapítvány segítheti a pártot tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységével, és az utóbbi alapítvány mûködését az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Pmtv. alkotmányos indok nélkül biztosít kivételes helyzetet a pártok által a Ptv. 9/A. §-a alapján létrehozott pártalapítványok számára más, ugyanazon feladatot ellátó alapítványokkal szemben. Tekintettel arra, hogy a bárki (például egy párt) által a Ptk. 74/A. §-ának megfelelõen alapított és a Ptv. 9/A. §-a alapján létrehozott alapítványok közötti megkülönböztetésnek nincs alkotmányosan elfogadható oka, a Pmtv. 4. § (1) bekezdése ellentétes az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével. Az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést az

4189

Alkotmánybíróság a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntésébõl nem következik, hogy az ügyészi törvényességi felügyelet pártalapítványokra való kiterjesztése az egyetlen alkotmányos megoldás. A megsemmisítés eredményeképpen a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött pártalapítványokra is irányadó lesz a Ptk. 74/F. §-a. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogalkotó az alapítványok szempontjainak egyenlõ figyelembevételével ne rendelkezhetne valamennyi alapítvány esetében az ügyészi törvényességi felügyelet bírósághoz fordulásra való szûkítésérõl. 3.2. Az Alkotmánybíróság a Pmtv.-nek az ÁSz ellenõrzésére vonatkozó 4. § (2) bekezdését is megvizsgálta. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy a közérdekû információkhoz való hozzáférés alapjoga és végsõ soron a közösségi döntésekben való egyenlõ részvétel követelménye a közpénzek elköltésének átláthatóságát és követhetõségét követeli. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján „a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésbõl részesülõ más intézmények is kötelesek mûködésüket kellõképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintõ információkat mindenekelõtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekû adatokat.” [32/2006. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 438.] Ennek érdekében az ÁSz az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján minden alapítvány esetében ellenõrzi az állami költségvetésbõl nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását. E tekintetben nincs tehát különbség a Ptk. és a Ptv. alapján létrehozott alapítványok között, a költségvetési támogatás felhasználását minden esetben ellenõrzi az ÁSz. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: a Pmtv. 4. § (2) bekezdése nem sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, ezért a Pmtv. megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. 3.3. Az Alkotmánybíróság ezt követõen a Pmtv. 4. § (3) bekezdését vizsgálta, amely mentesíti a Ptv. 9/A. §-a alapján létrehozott pártalapítványokat az alapítványokra egyébként irányadó államigazgatási szerv általi gazdasági-pénzügyi ellenõrzés alól. A pártalapítványok az általános forgalmi adó alanyai [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 5. § (1) bekezdés], társasági adóalanyok [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdés g) pont], munkáltatók (kifizetõk) lehetnek [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. § (2) bekezdés]. Az adók megállapítása, beszedése, az adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzése az adóhatóságok feladata [az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 10. § (2) bekezdés]. Az adóhatóságok államigazgatási szervek,

4190

MAGYAR KÖZLÖNY

ezért a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítványok adókötelezettségeinek teljesítését nem ellenõrizhetik. A Pmtv. 4. § (3) bekezdése miatt mentesülnek ezek az alapítványok az egészségbiztosítási szervek ellenõrzése alól is. E mentességet az alapító személye nem indokolja, hiszen a párt egyéb, a Ptk. alapján létrehozott alapítványai ugyanilyen mentességben nem részesülnek. A pártalapítvány kedvezményezését az alapítvány célja és speciális közérdekû tevékenysége sem magyarázza, hiszen bármely más alapítvány segítheti a pártot tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységével úgy, hogy e mûködés felett a fent említett hatóságok pénzügyi-gazdasági ellenõrzést gyakorolnak. Még a közhasznú szervezetté minõsített alapítványok sem részesülnek a pártalapítványokat megilletõ kedvezményben. A közhasznú szervezetek adóellenõrzését az állami adóhatóság látja el [a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §]. Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Pmtv. alkotmányos indok nélkül biztosít kivételes helyzetet a pártok által a Ptv. 9/A. §-a alapján létrehozott alapítványok számára más, ugyanazon feladatot ellátó alapítványokkal szemben. A Pmtv. 4. § (3) bekezdése a pártalapítványokat indokolatlanul kedvezményezi, ami sérti a jogalanyok egyenlõként kezelését elõíró Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezést a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette. Ezt követõen a többi alapítványhoz hasonlóan a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött pártalapítványok államigazgatási szerv általi gazdasági-pénzügyi ellenõrzésére is sor kerülhet.

VI. 1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a Pmtv. 3. § (2) bekezdését, amelyet az indítványozó azért kifogásolt, mert az alapján a pártfinanszírozásban a magyar állam, önkormányzati szervek vagy akár külföldi államok is részt vehetnek, ami sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és 3. § (3) bekezdését. A szabályozási hiányosságok miatt az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását is kérte az Alkotmánybíróságtól. 2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint – hivatalból vagy indítvány alapján – mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elõ. A jogalkotó szerv jogszabály-alkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylõ kérdés merült fel. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes-

2008/69. szám

séget állapít meg, ha alapvetõ jog érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, illetve, ha a hiányos szabályozás alapvetõ jog érvényesítését veszélyezteti. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.] Az Alkotmánybíróság a következõkben megvizsgálta, hogy történt-e jogalkotói mulasztás és e mulasztás alkotmányellenes helyzetet eredményezett-e. 2.1. Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése a pártok és a közhatalom szétválasztásának alaptételét tartalmazza. A 962/B/1992. AB határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az „Alkotmány 3. § (3) bekezdése alkotmányos elvként fogalmazza meg a pártok és a közhatalom szétválasztásának követelményét, kimondja, hogy a pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak, ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat egyetlen állami szervet sem” (ABH 1995, 627, 631.). A szétválasztás elve azonban nemcsak a pártok és a közhatalom szervezeti és hatásköri összefonódásaival szemben nyújt védelmet. A pártok és az állam elválasztása a pénzügyek területén is indokolt. Ezért az állam, egyes költségvetési intézmények vagy közvetlen költségvetési támogatásban részesülõ már szervezetek a normatív elõírásoknak megfelelõen nyújtott támogatás mellett, burkolt módon nem támogathatnak anyagilag bizonyos pártokat. A pártok és a közhatalom szétválasztására vonatkozó Alkotmány 3. § (3) bekezdése sérül tehát, ha a pártot segítõ alapítvány a költségvetési intézményektõl érkezõ támogatást valójában nem a törvényben megjelölt (tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási) célra használja, hanem közvetlenül az alapító párt finanszírozására. A törvénynek ezért megfelelõ garanciát kell nyújtania arra, hogy az alapítványhoz csatlakozók vagyoni hozzájárulása, valamint az alapítványhoz beérkezõ anyagi támogatás nem válik a pártot a Ptv. szerint megilletõ állami támogatáson felüli burkolt költségvetési támogatássá. Jelenleg a Pmtv. nem zárja ki, hogy az alapítványhoz költségvetési szervek csatlakozzanak vagy költségvetési szervek az alapítványokat az õket a Ptv.-ben és Pmtv.-ben megilletõ összegen felül támogassák. Az alapítvány pénzügyi-gazdasági mûködésének az alapító politikai párttól való elkülönülése ellen hat, hogy a Pmtv. alapján az alapítvány kezelõ szervének tagjait az alapító párt képviselõcsoportjának vezetõje jelöli ki. A Pmtv. 3. § (7) bekezdése továbbá lehetõvé teszi, hogy az alapító párt tagja vagy állami vezetõ az alapítvány kezelõ szervének tagja legyen. A pártalapítványok kuratóriumaiban így pártelnökök, országgyûlési képviselõk és kormányzati tisztviselõk is helyet kapnak. Emellett, a Pmtv. rendelkezései nem garantálják, hogy a pártalapítványok a vagyonukat valóban a törvényben meghatározott célokra (kutatásra, oktatásra) fordítják. Az alapítványok ugyanis szakmai tevékenységükrõl a Pmtv. alapján nem kötelesek számot adni. A nyilvános beszámolók hiánya viszont azt eredményezi, hogy a pártalapítványok gazdasági viszonyai nem átláthatóak.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az alapítvány ugyan névtelen támogatást nem fogadhat el, és a támogatást nyújtó személy azonosításához szükséges adatok, valamint a támogatás összege közérdekbõl nyilvános adat, amit a pártalapítvány honlapján közzé kell tenni. A támogatás azonban csak egy meghatározott összeghatár felett nyilvános adat, és az összeghatár nem éves összesítésre, hanem egy alkalomra vonatkozik, ezért az adatok nyilvánosságára vonatkozó szabály könnyen megkerülhetõ. Az elõírások megsértésével elfogadott támogatás ugyan a Pmtv. alapján a költségvetésbe befizetendõ, és a költségvetési támogatás is csökken a jogosulatlanul felvett összeggel. Az átlátható mûködésre vonatkozó törvényi garanciák hiányában azonban ez a szankció lex imperfecta. Összességében megállapítható: a Pmtv. nem garantálja, hogy az alapítvány a hozzá beérkezett támogatásokat valóban a Pmtv.-ben meghatározott alapítványi célokra fordítja és az nem az alapító párt rejtett költségvetési támogatását szolgálja. 2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követõen megvizsgálta azt az indítványt, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének „független” fordulatát sértõnek tartja, hogy a pártalapítványhoz külföldi állam is csatlakozhat. A Ptv. 4. § (3) bekezdése szerint a párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. Az Alkotmány 3. § (2) bekezdése alapján a párt közremûködik a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Alkotmányos feladatának ellátása során a párt képviselõi közhatalomhoz juthatnak, ezért kizárt, hogy a pártot anyagi támogatásával külföldi állam befolyásolhassa. Szélsõ esetben ugyanis felmerülhet a magyar állam külsõ szuverenitása, azaz függetlensége [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] sérelmének veszélye. A Pmtv. nem zárja ki annak lehetõségét, hogy a párt által létrehozott alapítványhoz külföldi állam csatlakozhasson. A Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítvány azonban nem párt, és a párt alkotmányos feladatának ellátásában is csupán közvetett módon vesz részt. Ugyanakkor a Pmtv. és más törvény sem garantálja, hogy az alapítvány a külföldi állam által nyújtott támogatást valóban a Pmtv.-ben megjelölt oktatási és kutatási célra fordítja, és az nem a Ptv. 4. § (3) bekezdésében foglalt tilalom megkerülésére irányul. A hatályos törvényi szabályok alapján így nem zárható ki, hogy valamely külföldi állam a párt által létrehozott alapítványhoz csatlakozzon, vagy azt más módon anyagilag támogassa, és e támogatás közvetett módon pártfinanszírozássá váljon. 3. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítványokhoz való csatlakozás és az alapítvány támogatására vonatkozó hatályos szabályozás nem felel meg az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébõl és a 3. § (3) bekezdésébõl fakadó követelményeknek. Az alkotmányellenességet nem a Pmtv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés okozza, hanem a szabályozás hiányossága. A jogalkotó

4191

ugyanis nem gondoskodott a megfelelõ törvényi garanciák megalkotásáról annak érdekében, hogy a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítványoknak a magyar állam, a költségvetési intézmények, továbbá a közvetlen költségvetési támogatásban részesülõ más szervezetek általi támogatása ne a párt burkolt költségvetési támogatását szolgálja. Hasonlóképpen nincs törvényi garancia arra, hogy külföldi állam a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítvány számára juttatott adománya végsõ soron ne az alapító párt befolyásolását jelentse. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította: az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 3. § (3) bekezdését sértõ, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet eredményezett, hogy az Országgyûlés nem alkotott törvényi garanciákat arra, hogy a Ptv. 9/A. §-a alapján létrejött alapítványok a hozzájuk beérkezett támogatást valóban a Pmtv.-ben meghatározott alapítványi célokra fordítsák. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyûlést, hogy jogalkotási feladatának 2008. szeptember 30-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a Pmtv. 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

VII. 1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. egésze nem hozható összefüggésbe az Alkotmány 2. § (3) bekezdésével, amely a társadalom minden szervezete, állami szerv vagy állampolgár számára tiltja, hogy tevékenysége a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetõleg kizárólagos birtoklására irányuljon. Az a tény, hogy nem minden politikai párt által létrehozott pártalapítvány részesül állami támogatásban, illetve, hogy a jogosultak részesedése nem egyenlõ, nem érinti a kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a Ptv. 9/A. §-át és a Pmtv. egészét az Alkotmány 2. § (3) bekezdése szempontjából kifogásoló indítványt elutasította. 2. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a Ptv. 9/A. §-a és a Pmtv. egésze nem áll ellentétben az Alkotmány 3. § (1) és (2) bekezdésével. A pártok alapításának és tevékenységének szabadságát garantáló alkotmányos szabály [3. § (1) bekezdés] azt a feltétlen követelményt támasztja az állami szervekkel szemben, hogy ne akadályozzák az alkotmányos keretek között mûködõ pártok létrejöttét és tevékenységét. A pártalapítás és -mûködés joga az Alkotmány e rendelkezései alapján minden pártot egyaránt megillet, függetlenül attól, hogy parlamenti vagy a parlamentbe be nem jutott pártról van-e szó. Az Alkotmány 3. § (2) bekezdése szintén valamennyi párt alkotmányos feladatát a népakarat kialakításában és kinyilvánításában jelöli meg. Ez a feladatmeghatározó rendelkezés sem tesz különbséget kisebb és nagyobb, parlamenti és nem parlamenti párt között.

4192

MAGYAR KÖZLÖNY

Az indítványozó által kifogásolt, a pártalapítvány létrejöttére és költségvetési támogatására vonatkozó rendelkezések az állam pozitív intézkedései közül valók, amelyek alkotmányossági mércéje az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése. 3. Az Alkotmány 7. § (1) bekezdése a nemzetközi jog és a belsõ jog összhangjára vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelen lévõ képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. Sem az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével, sem a (2) bekezdéssel nem hozható összefüggésbe az indítványozónak az a felvetése, hogy a Ptv. és a Pmtv. a Ptk.-val párhuzamos, illetve a Ptk.-val ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt elutasította. 4. Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványozónak a Jat.-tal kapcsolatos kérelmét is. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján a Jat. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezését is sérti [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 159.]. Az Alkotmánynak a jogalkotási törvény megalkotására vonatkozó 7. § (2) bekezdése nem tette alkotmányos szabállyá a Jat. normáit (496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 496.). Az Alkotmánybíróság ezért elutasította azt az indítványt, amely a Ptv. 9/A. § és a Pmtv. megsemmisítését a Jat. 17., 18. és 20. §-aira tekintettel kérte. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatot az Abtv. 41. §-a alapján tette közzé a Magyar Közlönyben. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 559/B/2003.

2008/69. szám

Dr. Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleménye 1. A határozat rendelkezõ részének 1. és 2. pontjaiban foglalt megsemmisítésekkel, továbbá a 3. pontjában megállapított, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kimondásával nem értek egyet. A rendelkezõ rész 4. és 5. pontjaiban foglalt döntéseket – az indítványok elutasítását – megalapozott döntésnek tartom, ezért ezeket támogatom. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a határozatban szereplõ pártalapítvány kifejezés bár a „közbeszédben” elterjedt, ám nem felel meg a Pmtv. fogalomhasználatának. A Pmtv. címében a pártok mûködését segítõ alapítvány kifejezés szerepel, és a törvény a további rendelkezéseiben az alapítvány megnevezést használja. A költségvetési törvényekben megtalálható ugyan a határozatban használt pártalapítvány kifejezés, ám ez a kifejtettek alapján nem felel meg a Pmtv. terminológiájának. A német jog a „politische Stiftung” („politikai alapítvány”) megjelölést használja, ami álláspontom szerint sokkal inkább kifejezi azt, hogy itt a párt tevékenységét segítõ alapítványról van szó. Azért érzem fontosnak a pontos fogalomhasználatot, mert a pártalapítvány kifejezés megtévesztõ, azt a látszatot kelti mintha az alapítvány az alapító párt szerve lenne, holott az az alapítótól szervezetileg és jogilag egyaránt elkülönülõ, önálló jogi személy. A kifejtettek alapján különvéleményemben – a határozatban foglaltaktól eltérõen – a Ptv és a Pmtv. alapján létrehozott alapítványt politikai alapítvány megnevezéssel jelölöm. 2. A határozat rendelkezõ részének elsõ pontja 2008. szeptember 30. napjával – pro futuro hatállyal – megsemmisíti a Ptv. 9/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját, valamint annak (3) bekezdését, továbbá – az e törvényi rendelkezésekre visszautaló – Ptv. 9/A. § (4) bekezdés b) pontját és (6) bekezdését. [A Ptv. 9/A. § (4) bekezdés b) pontja valamint (6) bekezdése megsemmisítésére a törvény utaló szabályozása folytán kerül sor, tekintettel arra, hogy Ptv. 9/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint annak (3) bekezdése megsemmisítésével az említett törvényi rendelkezések tartalmatlanná, értelmezhetetlenné válnak.] 2.1. A határozatnak a rendelkezõ rész 1. pontjához kapcsolódó indokolása a Ptv. 9/A. § (2) bekezdésének a) pontját az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközés miatt tekinti alkotmányellenesnek. Az indokolás a Ptv. 9/A. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt törvényi feltételt azért tartja diszkriminatívnak, mert az a parlamentben korábban frakcióval nem rendelkezõ pártok szempontjait figyelmen kívül hagyva, elfogadható alkotmányos indok nélkül, jelentõs elõnyt biztosít a Ptv. 9/A. § megalkotását megelõzõ két parlamenti ciklus pártjainak. A Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontja értelmében teljes költségvetési támogatásban akkor részesülhet a politikai

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

alapítvány, ha az alapító párt képviselõi korábban is legalább két, egymást követõ parlamenti ciklusban képviselõcsoportot alakítottak. A határozat indokolása szerint ez a törvényi feltétel az alapító párt tartós parlamenti jelenlététõl teszi függõvé a politikai alapítvány teljes költségvetési támogatását. A korábbi frakcióalapítás ténye, a korábbi parlamenti jelenlét azonban nem tekinthetõ alkotmányosan elfogadható indoknak arra, hogy a törvényalkotó a különbségtétellel „kirívó elõnyt” biztosítson a megelõzõ két parlamenti ciklus pártjainak, figyelmen kívül hagyva a parlamentben korábban frakcióval nem rendelkezõ pártok szempontjait. Álláspontom szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján lefolytatott alkotmányos vizsgálatnak – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – abból kellett volna kiindulnia, hogy a vizsgált szabályozás tekintetében mi tekinthetõ homogén csoportnak. „Az Alkotmánybíróság következetes álláspontja szerint az a személyi kör, amelyben a diszkrimináció esetleges alkotmányellenes volta értelmezhetõ, csak homogén csoport lehet, így a diszkrimináció csak az azonos helyzetben lévõk által alkotott körön belül, e csoport tagjai egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozó jogi szabályozás tekintetében vizsgálható. »Nem jelent tiltott diszkriminációt a különbözõ státusú csoportok [...] jogállásának eltérõ szabályozása, mivel ez az eltérés a különbözõ státus következménye.« [1181/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 551, 552–553.; 269/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 747, 749–750.; 719/B/1998. AB határozat, ABH 2000, 769, 775.].” [36/2006. (IX. 7.) AB határozat, ABH 2006, 473, 476–477.] A homogén csoporton belüli diszkrimináció vizsgálatánál arra kellett volna szorítkozni, hogy a politikai alapítványok teljes költségvetési támogatásának a Ptv. 9/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt egyik törvényi feltétele – az alapjognak nem minõsülõ, a politikai alapítvány számára biztosított teljes költségvetési támogatás tekintetében – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indokok alapján tesz-e különbséget a politikai alapítványok között. Álláspontom szerint a parlamenti képviselettel rendelkezõ és az azzal nem rendelkezõ pártok a vizsgált szabályozás szempontjából nem alkotnak homogén csoportot, továbbá a parlamenti képviselettel rendelkezõ pártok alapítványai között a kifogásolt törvényi feltétel alapján érvényesülõ különbségtételnek tárgyilagos mérlegelésen nyugvó ésszerû indokai vannak. A politikai alapítványt – a Ptv. és a Pmtv. rendelkezései alapján – létrehozó párt tartós parlamenti jelenléte, illetve a korábbi (két parlamenti cikluson átívelõ) frakcióalapítás ténye olyan törvényi feltételek, amelyeknek van tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indoka, ebbõl következõen nem önkényesek. Nem vitatva azt, hogy a politikai alapítványt létrehozó párt, és az általa alapított politikai alapítvány egymástól szervezetileg és a gazdálkodás szempontjából egyaránt elkülönülõ, önálló jogi személy, nem tartom ésszerûtlennek (önkényesnek) azt a törvényi feltételt,

4193

amely a politikai alapítvány teljes költségvetési támogatásánál tekintettel van az alapító párt tartós parlamenti jelenlétére, illetve a korábbi frakcióalapítás tényére. Ahogyan a Ptv. törvényi szabályozása alapján a pártok állami (költségvetési) támogatása eltérhet a pártok társadalmi támogatottsága, a pártok Alkotmány 3. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányos feladat ellátására való képessége szerint, úgy véleményem szerint ezek a szempontok tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indokul szolgálhatnak a politikai alapítványok teljes költségvetési támogatásának szabályozásában található különbségekre is. A parlamentbe bekerült és az azon kívül álló párt társadalmi támogatottsága, az Alkotmány 3. § (2) bekezdésébõl eredõ alkotmányos feladat ellátására való képessége, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közremûködés mértéke nyilvánvalóan eltérõ, és a parlamentbe bekerült pártok által létrehozott politikai alapítványok tekintetében is ugyanezen szempontok képezik a finanszírozás terén fennálló különbségtétel ésszerû indokát. Megítélésem szerint azokat a politikai alapítványokat kell, hogy megillesse a teljes költségvetési támogatás, amelyeket olyan párt alapít, amely tartósan jelen van a parlamentben, az általa létrehozott frakción keresztül tartósan részt vesz a parlament munkájában, tekintettel arra, hogy a párt által – a Ptv. és a Pmtv. alapján – létrehozott politikai alapítvány vonatkozásában is ésszerû követelmény, hogy az hosszabb távon lássa el az alapítványi célok megvalósítását, ezen keresztül az alapítványi céloknak megfelelõen segítse az alapító párt tevékenységét. A határozat indokolása tényként kezeli, hogy a Ptv. és a Pmtv. hatályos szabályozása értelmében a politikai alapítványoknak juttatott költségvetési céltámogatás a pártok állami támogatásának egyik eleme. Így még kevésbé látható be, hogy ha alkotmányosan nem kifogásolható az, hogy a pártok állami támogatása a pártok társadalmi támogatottsága szerint eltér, akkor az említett finanszírozási elem (a politikai alapítványok költségvetési céltámogatása) tekintetében miért nem lehet az eltérõ társadalmi támogatottságot kifejezõ tartós parlamenti jelenlét, illetve a korábbi frakcióalapítás ténye a finanszírozásban megmutatkozó különbség tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indoka. 2.2 A rendelkezõ rész 1. pontja a Ptv. 9/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt törvényi feltételt szintén az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalom sérelme miatt tekinti alkotmányellenesnek. A támadott törvényi rendelkezés azt a feltételt tartalmazza, hogy teljes költségvetési támogatásra a politikai alapítvány akkor jogosult, ha az elmúlt két ciklusban frakcióval rendelkezõ alapító párt az Országgyûlés alakuló ülésén képviselõcsoportot alapított. Az indokolás szerint az Országgyûlés alakuló ülésén történõ frakcióalapítás ténye a politikai alapítványok teljes költségvetési támogatásában jelentkezõ különbségtételnek nem lehet alkotmányosan elfogadható indoka, ez a feltétel diszkriminál a parlamentbe bejutott és be nem jutott, a

4194

MAGYAR KÖZLÖNY

parlamentbe bejutott és az alakuló ülésen, illetve késõbb frakciót alapító, továbbá az egyéni jelöltekkel rendelkezõ és a frakciót alapított pártok között. A rendelkezõ rész 1. pontja – a fenti alkotmányi rendelkezés alapján – a Ptv 9/A. § (3) bekezdés a) és b) pontjait is alkotmányellenesnek tekinti. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés a) pontja értelmében alaptámogatás jár a politikai alapítványnak, ha az alapító párt a parlamentben képviselõcsoporttal rendelkezik (de korábban, két egymást követõ ciklusban nem volt parlamenti frakciója), és az alapító okirata a politikai kultúra fejlesztése érdekében történõ tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási, oktatási tevékenység folytatását jelöli meg alapítványi célként. Az indokolás szerint a hátrányos megkülönböztetés abban áll, hogy azok a pártok, amelyek az országgyûlési választásokon elért eredményeik alapján bejutottak az Országgyûlésbe, ám az elõzõ két egymás utáni országgyûlési választást követõen nem alakíthattak frakciót a parlamentben, ha politikai alapítványt alapítanak, akkor az alapítvány csak alaptámogatásra lesz jogosult. A korábban legalább két cikluson át frakcióval rendelkezõ parlamenti pártok által létrehozott politikai alapítványok ugyanakkor teljes költségvetési támogatásban részesülnek. A Ptv. 9/A. § (3) bekezdés b) pontja alapján alaptámogatásra jogosult a politikai alapítvány, ha az alapító párt kiesett a parlamentbõl, de korábban két egymást követõ ciklusban képviselõcsoporttal rendelkezett. A határozat érvelése szerint ez a rendelkezés azokat a pártokat hozza indokolatlanul hátrányos helyzetbe, amelyek a korábbi két egymást követõ parlamenti ciklusban nem alakítottak képviselõcsoportot, de az országgyûlési választáson elért eredményük nem maradt el azoktól a pártoktól, amelyek politikai alapítványa az említett törvényi rendelkezés alapján alaptámogatásban részesül. Nem megismételve a Pmtv. 9/A. § (2) bekezdése a) pontjának megsemmisítésével összefüggésben kifejtett érveim, a fenti törvényi rendelkezések tekintetében is ugyanezen tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indokokat látom fennállónak. Az indokolás e helyütt is adós maradt az alkotmánybírósági gyakorlatnak megfelelõ homogén csoportképzés vizsgálatával. A teljes költségvetési támogatásra való jogosultság vonatkozásában az alakuló ülésen való frakcióalapítás [Ptv. 9/A. § (2) bekezdés b) pont], az alap és a teljes költségvetési támogatásnál, valamint az alap, illetve a teljes költségvetési támogatásból való kiesés törvényi esetköreinél jelentkezõ különbségtételnél a két egymást követõ parlamenti ciklusban képviselõcsoporttal való rendelkezés – azaz a korábbi parlamenti jelenlét – [Ptv. 9/A. § (3) bekezdés a) és b) pont] megítélésem szerint tárgyilagos mérlegelésen nyugvó ésszerû indokkal tesz különbséget a politikai alapítványok között a költségvetési teljes és alaptámogatás vonatkozásában.

2008/69. szám

A politikai alapítványt alapító párt hosszabb távú, folyamatos parlamenti jelenléte, az e mögött álló – a parlamenten kívüli pártokhoz viszonyított – nagyobb mérvû társadalmi támogatottsága és az ebbõl következõ aktívabb közrehatás az Alkotmány 3. § (2) bekezdésében foglalt alkotmányos feladat ellátásában (a népakarat kialakításában és kinyilvánításában) nemcsak az alapító pártok, de az általuk létrehozott – az alapítványi célok megvalósításával az alapító párt tevékenységét segítõ – politikai alapítványok költségvetési finanszírozásában megmutatkozó különbségeknek is ésszerû és alkotmányosan nem kifogásolható indokát adják. A parlamentbe bekerülõ, és az onnan kiesõ pártok társadalmi támogatottsága, és az említet alkotmányos feladatellátásban való közremûködése eltérõ, ennek megfelelõen, és ehhez igazodóan eltérõ a költségvetési támogatásuk is. Álláspontom szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalomból nem vezethetõ le a törvényalkotót terhelõ olyan alkotmányos tilalom, amely kizárja, hogy a pártok által – a Ptv. és a Pmtv. alapján – létrehozott politikai alapítványok költségvetési támogatásában a fent ismertetett ésszerû indokok alapján különbséget tegyen. Nem tartom ezért diszkriminatívnak a rendelkezõ rész 1. pontjában megsemmisített törvényi rendelkezéseket, mivel azok a politikai alapítványokat megilletõ költségvetési támogatások tekintetében ésszerû indokkal tesznek különbséget a parlamentben hosszabb távon jelen lévõ, eltérõ társadalmi támogatottságú és alkotmányos feladat ellátási képességû alapítók (pártok) által létrehozott – az ezek tevékenységét az alapítványi célok megvalósításával segítõ – politikai alapítványok, és az e feltételeknek meg nem felelõ pártok által létrehozott alapítványok költségvetési támogatásában. 3. A rendelkezõ rész 2. pontja ex nunc hatállyal megsemmisíti a Pmtv. 4. § (1) és (3) bekezdését. A megsemmisítés indoka az, hogy a kifogásolt törvényi rendelkezések „mentességet” – ezen keresztül „kivételes bánásmódot” – biztosítanak a politikai alapítványok számára az ügyészi törvényességi felügyelet és az államigazgatási ellenõrzés területén. Az indokolás szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértõ diszkriminációt eredményez az, hogy – alkotmányosan elfogadható indok nélkül – eltérõ rendelkezések vonatkoznak az ügyészi törvényességi felügyeletre (törvényességi felügyeleti jogkörre), és a gazdasági-pénzügyi ellenõrzésre a politikai alapítványok, illetve a párt vagy „bárki” által a Ptk. 74/A. §-a alapján létrehozott alapítványok esetében. Álláspontom szerint a határozat egyik megsemmisített törvényi rendelkezés esetében sem adja meggyõzõ indokát annak, hogy a kifogásolt eltérõ szabályozás miért jelent „kivételes bánásmódot”, „indokolatlan elõnyt” a politikai alapítványok számára, és annak sem, hogy a „kedvezményezés” konkrétan miben áll.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Meggyõzõ alkotmányos érvek, „kellõ súlyú” alkotmányos indok hiányában véleményem szerint a megsemmisített törvényi rendelkezések alkotmányellenességét az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján nem lehetett volna kimondani. Mindezek elõre bocsátásával a rendelkezõ rész 2. pontjában foglalt döntést az alábbi összefüggésekre és indokokra tekintettel sem látom megalapozottnak. A Pmtv. 4. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ügyész a politikai alapítvány törvénysértése esetén a bírósághoz fordul. Ez a szabályozás lényegi tartalmát tekintve megegyezik a párt törvénysértése esetére az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (2) bekezdésében foglalt szabályozással. A támadott törvényi rendelkezés megsemmisítését értelmetlennek tartom, mivel álláspontom szerint a politikai alapítvány törvénysértése esetén az ügyész által kezdeményezett bírósági eljárás és a törvénysértés bírósági megállapítása esetén az ennek következményeként alkalmazható bírósági szankciók megfelelõ garanciát jelentenek a törvényesség biztosítására. A támadott szabályozás nem hozza alkotmányellenességet elõidézõ „kedvezményezett helyzetbe” a politikai alapítványokat más hasonló alapítványi célt ellátó alapítványokhoz képest. A Pmtv. 4. § (3) bekezdése azt rögzíti, hogy államigazgatási szerv az alapítvány gazdasági-pénzügyi ellenõrzésére nem jogosult. A határozat indokolása diszkriminációra vezetõ alkotmányos indok nélküli különbségtételnek, „kivételes helyzetnek” tekinti azt, hogy a politikai alapítványok pénzügyi gazdasági ellenõrzését – a Ptk. 74/A. §-a alapján létrehozott alapítványoktól eltérõen – az Állami Számvevõszék (a továbbiakban: ÁSZ), és nem az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) végzi. Álláspontom szerint ennek az eltérõ szabályozásnak is van tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indoka, a támadott szabályozás nem tekinthetõ önkényesnek. A pártok gazdálkodásának a törvényességét – a Ptv. 10. § (1) bekezdése értelmében – az ÁSZ ellenõrzi. A Ptv. 10. § (2) bekezdése kizárja azt, hogy államigazgatási szerv végezze a párt gazdasági-pénzügyi ellenõrzését. A Pmtv. 4. § (2) és (3) bekezdése a politikai alapítványok tekintetében a Ptv. fent idézett rendelkezéseivel tartalmilag egyezõ szabályozást tartalmaz. A Ptv. miniszteri indokolása szerint a „lehetõ legnagyobb” függetlenség biztosítására törekedve kívánta a törvény megoldani a pártok gazdálkodásának törvényességi ellenõrzését akkor, amikor ezt a jogkört a hatóságnak nem minõsülõ ÁSZ-hoz, mint az Országgyûlésnek alárendelt parlamenti ellenõrzõ szervhez telepítette. (A Pmtv. miniszteri indokolása ezzel összefüggésben visszautal a Ptv. miniszteri indokolásának említett részére, kiemelve azt, hogy a politikai alapítványok gazdálkodásának a törvényességi ellenõrzésére is az ÁSZ jogosult.) Az állami adóhatóság olyan államigazgatási szerv (központi hivatal), amely a pénzügyminiszter irányítása alatt

4195

áll [273/2006. (XII. 23.) Korm r. 1. § (1) bekezdés], így ha ez a szerv látja el a politikai alapítványok gazdasági ellenõrzését, akkor joggal vethetõ fel a végrehajtó hatalomtól (kormánytól) való függõség kérdése. A Pmtv. alapján létrejövõ politikai alapítványok alapítóinak a pártoknak és az általuk létrehozott politikai alapítványoknak a gazdálkodásában is meghatározó szerepe van az állami költségvetési forrásból eredõ pénzeszközöknek (támogatásoknak), ami véleményem szerint még inkább bizonyítja, hogy „ésszerû megfontoláson alapul” az ellenõrzési jogkör ÁSZ-hoz telepítése. A Ptv. 10. § (4) bekezdése értelmében, ha az ÁSZ a párt gazdálkodásának a törvényességi ellenõrzése során törvénytelenséget (pl.: a költségvetési támogatások törvénytelen felhasználását) észlel, akkor felhívja a pártot a törvényes állapot helyreállítására, súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az ÁSZ elnöke a bíróság eljárását indítványozza. A politikai alapítvány esetében lényegileg ugyanezek a jogkövetkezmények érvényesülnek azzal az eltéréssel, hogy a bíróság eljárását az ÁSZ elnöke az ügyészségnél kezdeményezheti [Pmtv. 4. § (5) bekezdés]. A Pmtv. 4. § (3) bekezdésében foglalt – álláspontom szerint a politikai alapítványok gazdálkodása törvényességének ellenõrzése szempontjából garanciális jelentõségû – törvényi rendelkezés ex nunc hatályú megsemmisítésével egy olyan törvényi garancia került megszüntetésre, amely biztosította a politikai alapítványok közigazgatási szervektõl való függetlenségét. 4. A rendelkezõ rész 3. pontjában foglalt, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet sem tudom támogatni a többségi határozat indokolásában foglalt érvek alapján. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és 3. § (3) bekezdését sértõ alkotmányellenes mulasztást a többségi határozat azzal az indokkal állapítja meg, hogy a törvényalkotó nem teremtett törvényi garanciákat arra, hogy a költségvetési támogatásban részesülõ politikai alapítványok a költségvetési támogatást a Pmtv.-ben meghatározott alapítványi célokra fordítsák. Ez a szabályozási hiány – az indokolásban kifejtettek szerint – elõidézheti a politikai alapítványt alapító párt „rejtett költségvetési támogatását”, mivel hiányzik a törvényi garanciája annak, hogy a politikai alapítvány valóban a Pmtv.-ben meghatározott alapítványi célokra fordítsa a neki juttatott költségvetési támogatást. Álláspontom szerint nem állapítható meg egyértelmûen, hogy a többségi határozat mely törvényt érintõen és konkrétan milyen garanciális szabályok hiánya miatt mondja ki az alkotmányellenes mulasztást, így nem egyértelmû, hogy a törvényalkotónak mely törvényben és milyen garanciális törvényi rendelkezéseket kell megalkotnia az alkotmányellenes mulasztás felszámolására. A Pmtv. 4. § (4) bekezdése értelmében az ÁSZ kétévente köteles – egyébként pedig bármikor jogosult – ellenõrizni azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek a

4196

MAGYAR KÖZLÖNY

Pmtv. szerint állami költségvetési támogatásban részesülnek. Véleményem szerint az ÁSZ ellenõrzési jogosítványai megfelelõ garanciát jelentenek a politikai alapítványok gazdálkodása törvényességének biztosítására. Nem a garanciális törvényi rendelkezések hiányára alapított alkotmányellenes mulasztás megállapítása, hanem az ÁSZ „ellenõrzési kapacitásának” a javítása és ezen keresztül az ellenõrzések hatékonyságának növelése jelenthet további garanciát arra, hogy a politikai alapítványok kizárólag az alapítványi célokra használják fel a nekik juttatott költségvetési támogatást. 5. Különvéleményem összegzéseként fontosnak érzem kiemelni azt, hogy a rendelkezõ rész 1. pontjában foglalt pro futuro hatályú megsemmisítésekre év közben került sor, ami a politikai alapítványok költségvetési támogatásának a szabályozásában szabályozási hiányt idézhet elõ. Ha az Alkotmánybíróság által megállapított határidõn belül nem kerül sor új szabályozás megalkotására, akkor bizonytalanná válhat az, hogy a politikai alapítványok milyen törvényi feltételek mellett részesülhetnek költségvetési támogatásban. Nézetem szerint a törvényalkotó a politikai alapítványok költségvetési támogatásának a feltételeit – az Alkotmány keretei között – szabadon határozhatja meg, és a jelenlegitõl eltérõ feltételrendszert is kialakíthat. Határozott álláspontom, hogy az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését a politikai alapítványok költségvetési támogatására vonatkozó törvényi szabályozás esetében nem lehet úgy értelmezni, hogy a törvényalkotó valamennyi nyilvántartásba vett vagy az 1%-os támogatási küszöböt elérõ párt esetében köteles költségvetési támogatásban részesíteni a pártok által – a Pmtv.-ben meghatározott alapítványi célra létrehozott – valamennyi alapítványt. Ilyen „egyenlõségi követelmény” véleményem szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébõl nem vezethetõ le. A politikai alapítványt létrehozó párt társadalmi támogatottsága, a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való közremûködésének a mértéke, a tartós (több cikluson átívelõ) parlamenti jelenléte vagy éppen ennek hiánya megítélésem szerint olyan ésszerû szempontok, amelyeket a törvényalkotó figyelembe vehet a politikai alapítványok költségvetési támogatására vonatkozó törvényi szabályozás kialakításánál. Álláspontom szerint mindaddig, amíg van tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indoka annak, hogy a törvényalkotó különbséget tegyen a parlamenti képviselettel rendelkezõ párt, és a parlamenten kívüli párt által – a Pmtv.-ben meghatározott célokra – létrehozott alapítvány költségvetési támogatásra való jogosultsága között, addig nem állapítható meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelme. Ez igaz abban az esetben is, ha a törvényalkotó a parlamenti képviselettel rendelkezõ pártok között a tartós parlamenti jelenléttel rendelkezõ és az azzal nem

2008/69. szám

rendelkezõ pártok által létrehozott alapítványok költségvetési támogatásának a mértéke tekintetében tesz különbséget. Álláspontom szerint alkotmányosan kielégítõnek tekinthetõ egy olyan törvényi szabályozás is, amely csak az 5%-os parlamenti küszöböt elérõ és parlamenti képviselõcsoportot alakító pártok által létrehozott politikai alapítványok számára biztosít költségvetési támogatást. A politikai alapítványok költségvetési támogatásra való jogosultságának, és a támogatások differenciált mértékének – az erre irányadó törvényi szabályozásnak – a megalkotásánál nézetem szerint azon pártok alapítványai részére indokolt a költségvetési támogatás biztosítása, amelyek alapítói hosszabb távon, folyamatosan jelen vannak a parlamentben, és ebbõl következõen az alapítványaik is tartósan, folyamatosan ellátják az alapítványi céloknak megfelelõ feladataikat, és ezen keresztül segítik az alapító párt politikai kultúra fejlesztése érdekében kifejtett tudományos, ismeretterjesztõ, kutatási és oktatási tevékenységét. Dr. Bihari Mihály s. k., alkotmánybíró

A különvéleményhez csatlakozom: Dr. Bragyova András s. k.,

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 559/B/2003.

Az Alkotmánybíróság 64/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárás kezdeményezõje kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 376/2007. (IX. 27.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri. A 376/2007. (IX. 27.) OVB határozat a Magyar Közlöny 130. számában 2007. október 1-jén jelent meg. A kifogást 2007. október 9-én – a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt határidõn belül és módon – terjesztették elõ. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyûlési választásokon mandátumhoz jusson a pártlista, ha az azt állító párt területi listái elérik a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok 1 százalékát?” A vitatott határozatában az OVB a döntését azzal indokolta, hogy a kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az OVB álláspontja szerint „[a] kérdésben használt ’pártlista’ fogalma ugyanis nem határozható meg, ilyen fogalmat a vonatkozó törvények nem használnak, így megtéveszti a választópolgárokat”. A kifogás benyújtója idézi az országgyûlési képviselõk választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Okvjt.) 8. § (5) bekezdésének a) pontját, amely a következõ rendelkezést tartalmazza: „a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el.” Ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az OVB valótlant állított, amikor kimondta, hogy a vonatkozó törvények nem használják a pártlista fogalmát, ez a fogalom nem határozható meg és megtéveszti a választópolgárokat. Ezért kérte az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását. II. A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését:

4197

1. Az Alkotmány alkalmazott rendelkezései: „28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.” 2. Az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „29. § (2) A választási bizottság ülésérõl jegyzõkönyv készül. A jegyzõkönyvben a kisebbségi véleményt is – indokaival együtt – rögzíteni kell. A jegyzõkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a jelöltek képviselõinek.” „117. § (1) Az Országos Választási Bizottság a jogszabályi feltételeknek megfelelõ aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg kérdést a benyújtástól számított harminc napon belül hitelesíti. (2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizott-

4198

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

ság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

Az Alkotmánybíróság 65/2008. (IV. 30.) AB határozata

III.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A kifogás megalapozott. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. A 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatában arra alapította a hitelesítés megtagadását, hogy a kérdésben használt „pártlista” fogalma határozatlan fogalom, ilyen fogalmat a vonatkozó törvények nem használnak, így az megtéveszti a választópolgárokat. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Okvjt. használja a pártlista fogalmat, így a kérdés egyértelmûségének hiánya az OVB által megfogalmazott indok alapján nem állapítható meg, ezért a 376/2007. (IX. 27.) OVB határozatot megsemmisítette, és az OVB-t új eljárásra utasította. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1242/H/2007.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 378/2007. (IX. 27.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 378/2007. (IX. 27.) OVB határozata ellen, amelyben az indítványozó az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2009. január 1-tõl bíróság oszlassa fel azt a pártot, amely a törvényben megengedett összegnél többet költ kampánycélokra az országgyûlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választások, valamint rendkívüli népszavazások során?” Az OVB a kifogással támadott határozatát arra alapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, amely szerint a konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A határozati indokolás szerint a kérdésbõl „nem derül ki, a kezdeményezés valamennyi jelölõ szervezetnek a kampányban felhasználható összköltségére, vagy egy jelölõ szervezet felhasználható pénzkeretére vonatkozik-e. Nem derül ki, továbbá, mit ért a kezdeményezõ »rendkívüli népszavazás« alatt.” A kifogás 2007. október 9-én érkezett meg az OVB-hez, 2007. október 10-én pedig az Alkotmánybírósághoz. Az OVB határozat közzétételére a Magyar Közlöny 2007. évi 130. számában, 2007. október 1-jén jelent meg, az ellene

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

benyújtott kifogás tehát a törvényes határidõn belül érkezett, ezért az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el. A kifogásban kifejtett álláspont szerint nem megalapozott az OVB határozatnak az a megállapítása, mely szerint a kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelmûség követelményének. Az indítványozó véleménye szerint a népszavazási kérdés egyértelmû, mivel „az OVB szerint hiányzó részleteknek nem az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésben, hanem az abban hivatkozott törvény szövegében kell szerepelni.” A „rendkívüli népszavazás” kifejezés pedig az indítványozó szerint „az elõre nem meghatározott idõközönként megrendezésre kerülõ népszavazások fogalmának a magyar nyelvben közismert elnevezési formája”, ezért az OVB indokolása ebben a vonatkozásban is indokolatlan.

4199

3. A Ve. érintett rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás nem megalapozott.

II. Az Alkotmánybíróság az OVB határozata ellen benyújtott kifogást az alábbi rendelkezések alapján vizsgálta meg: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. ” „28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (…)” „63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni.” 2. Az Nsztv. érintett rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (…).” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.”

1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2.1. Az Alkotmánybíróság a népszavazásra feltett kérdés egyértelmûségének megítélésekor irányadónak tekinti az 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában tett megállapításait, melyek szerint: „az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a népszavazáshoz való jog alanyi jogi jellegébõl következõen és e politikai jog teljesebb érvényesülése érdekében a népszavazásra szánt kérdés egyértelmûségének megítélésekor jogorvoslati eljárása során az Alkotmánybíróságnak megszorítóan kell értelmeznie saját hatáskörét. A népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája az egyértelmûség. Az egyértelmûség követelményének vizsgálata ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdés egyértelmûen megválaszolható-e, azaz eldöntendõ kérdés esetében arra »igen«-nel vagy »nem«-mel egyértelmûen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen.” (ABH 2001, 392, 396.) A népszavazásra feltenni javasolt kérdésben az állampolgárt annak támogatására kérik, hogy „a bíróság oszlassa fel” azt a pártot, amelyik túllépi a kampányfinanszírozás megengedett küszöbét.

4200

MAGYAR KÖZLÖNY

Tekintettel arra, hogy a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben az Országgyûléstõl eltérõ más állami szerv van címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis vagy nem országgyûlési hatáskörbe tartozik a feltenni szándékozott kérdés, vagy pedig, ha a megjelölt szerv csak akkor tehet eleget a kérdésben vázolt igénynek, ha az Országgyûlés módosítja az arra irányadó hatályos jogszabályokat, úgy az marad rejtve az állampolgár elõtt, hogy valójában – a kérdésben meg nem jelenített – törvényhozónak kell elõzetesen lépnie. Elõbbi esetben az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésébe, utóbbiban – azaz tulajdonképpen a jelen esetben – pedig az Nsztv. 13. § (1) bekezdésébe ütközik a kérdés. Tekintettel arra, hogy a választópolgári egyértelmûség szabályait a feltenni szándékozott kérdés nem teljesíti, az Alkotmánybíróság nem tér ki arra, hogy a kérdésben megfogalmazott „feloszlatás”, mint a kampányköltséglimit túllépésének szankciója egyáltalán összeegyeztethetõ-e az Alkotmánynak a 3. § (1) bekezdésével, illetve az egyesülési szabadságnak, mint alapjognak a 63. § (1) bekezdésében rögzített szabályaival, figyelemmel az Alkotmány 8. § (1) bekezdésére is. 2.2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy tartalmilag tisztázatlan a kérdésben használt „rendkívüli népszavazás” kifejezés is. Habár az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt népszavazás kezdeményezõjével szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használja a hatályos jogszabályok terminológiáját, illetõleg pontosan meghatározza azt, hogy a népszavazási kezdeményezés mely jogszabályok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy változatlan állapotban való fenntartására irányul [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007. június, 565, 567.], a kérdésbõl választópolgárok számára ki kell derülnie, hogy milyen lehetséges következményekkel járhat a népszavazás. A jelen esetben a „rendkívüli” jelzõ fogalmilag feltételezi a „rendes népszavazás” intézményének a meglétét is, ugyanakkor a jelenleg hatályos jogszabályok csak az országos és a helyi népszavazás között tesznek különbséget. Az OVB helytállóan állapította meg, hogy a népszavazási kérdés emiatt sem felel meg az egyértelmûségi követelménynek. A fent kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûségi követelménynek, ezért a 378/2007. (IX. 27.) OVB határozatot, az abban foglalt kérdést tartalmazó aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének a megtagadását – az OVB határozatban kifejtettektõl részben eltérõ indokok alapján – helybenhagyta.

2008/69. szám

Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1243/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 66/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 389/2007. (X. 10.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Bizottság (a továbbiakban: OVB) 389/2007. (X. 10.) OVB határozata ellen, amelyben az indítványozó az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérte. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy bíróság oszlassa fel azt a pártot, amely a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl bármely kampánytevékenység finanszírozására a magánszektorból származó pénzeket használ fel?” Az OVB a kifogással támadott határozatát arra alapította, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt követelménynek, amely szerint a konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. A határozati indokolás szerint „a kezdeményezésben használt »magánszektor« fogalom azonban a pártfinanszírozással kapcsolatban nem értelmezhetõ, mert pl. a tagdíjak és az állampolgári támogatások is a »magánszektorból« származnak”. Ezen túlmenõen azért is utasította el az OVB a népszavazási kérdés hitelesítését, mert az esetleges eredményes népszavazás befolyásolná a pártalapítás szabadságának alkotmányos feltételeit, bõvítené a pártok mûködésének alkotmányos korlátait, amelyeket az Alkotmány 3. § (3) bekezdése tartalmaz. A kifogás 2007. október 19-én érkezett meg az OVB-hez, amely ugyanazon a napon továbbította az Alkotmánybírósághoz. Az OVB határozat közzétételére a Magyar Közlöny 2007. évi 137. számában, 2007. október 15-én jelent meg, az ellene benyújtott kifogás tehát a törvényes határidõn belül érkezett, ezért az Alkotmánybíróság érdemben bírálta el. A kifogásban kifejtett álláspont szerint nem megalapozott az OVB határozatnak az a megállapítása, mely szerint a kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelmûség követelményének. Az indítványozó véleménye szerint, miután a kérdésben nincsenek felsorolva feltételek, a kezdeményezés az elnevezéstõl függetlenül minden, a magánszektortól származó és a pártokhoz érkezõ pénz kampánycélokra való felhasználását szeretné megtiltani, beleértve a tagdíjakat és az állampolgári támogatásokat. A feltenni szándékozott kérdés szempontjából a kifogás „irrelevánsnak” és „értelmezhetetlennek” minõsíti az OVB határozat indoklásának az Alkotmány 3. § (3) bekezdésére hivatkozó részét.

II. Az Alkotmánybíróság az OVB határozata ellen benyújtott kifogást az alábbi rendelkezések alapján vizsgálta meg: 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

4201

„3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek. (2) A pártok közremûködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. (3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelõen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselõje nem tölthet be.” „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.” „28/C. § (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (…)” „63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetõleg azokhoz csatlakozni. (3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlevõ országgyûlési képviselõk kétharmadának a szavazata szükséges.” 2. Az Nsztv. érintett rendelkezései: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, (…).” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.” 3. A Ve. érintett rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja,

4202

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

III.

Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítésének megtagadása során az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. A népszavazásra feltenni javasolt kérdésben az állampolgárt annak támogatására kérik, hogy „a bíróság oszlassa fel” azt a pártot, amelyik a magánszektorból származó pénzeket használ fel a kampányfinanszírozásra. Tekintettel arra, hogy a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben az Országgyûléstõl eltérõ más állami szerv van címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis vagy nem országgyûlési hatáskörbe tartozik a feltenni szándékozott kérdés, vagy pedig, ha a megjelölt szerv csak akkor tehet eleget a kérdésben vázolt igénynek, ha az Országgyûlés módosítja az arra irányadó hatályos jogszabályokat, úgy az marad rejtve az állampolgár elõtt, hogy valójában – a kérdésben meg nem jelenített – törvényhozónak kell elõzetesen lépnie. Elõbbi esetben az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésébe, utóbbiban – azaz tulajdonképpen a jelen esetben – pedig az Nsztv. 13. § (1) bekezdésébe ütközik a kérdés. Tekintettel arra, hogy a választópolgári egyértelmûség szabályait a feltenni szándékozott kérdés nem teljesíti, az Alkotmánybíróság nem tér ki arra, hogy a kérdésben megfogalmazott „feloszlatás”, mint a kampányköltség fedezésének a módja ellen bevezetendõ szankció egyáltalán összeegyeztethetõ-e az Alkotmánynak a 3. § (1) bekezdésével, illetve az egyesülési szabadságnak, mint alapjognak a 63. § (1) bekezdésében rögzített szabályaival, figyelemmel az Alkotmány 8. § (1) bekezdésére is. Az Alkotmánybíróság – a fentiekben felsorolt indokok alapján – a 389/2007. (X. 10.) OVB határozatot helybenhagyta.

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1278/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 67/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezésben feltett konkrét kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 434/2007. (X. 24.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a határozott kérelmet nem tartalmazó kifogást visszautasítja. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY INDOKOLÁS I.

1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 434/2007. (X. 24.) OVB határozatával (továbbiakban: OVBh.) úgy döntött, hogy a dr. Semjén Zsolt, dr. Navracsics Tibor és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (továbbiakban: Fidesz), valamint a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) országgyûlési képviselõcsoportjainak további 151 országgyûlési képviselõje által benyújtott országos népszavazási kezdeményezésben feltett konkrét kérdést hitelesíti. Az Alkotmány 28/C. § (4) bekezdés alapján benyújtott kezdeményezés az alábbi kérdést tartalmazta: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyûlési képviselõk személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetõek legyenek?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezést benyújtó országgyûlési képviselõk száma meghaladja az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, valamint rögzítette, hogy a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a reá vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz. 2. A törvényes határidõn belül két magánszemély nyújtott be kifogást az OVBh. ellen. 2.1. Az egyik kifogást benyújtó álláspontja szerint a kérdés a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányellenes korlátozására vezet, mivel „a teljes adóbevallás nyilvánosságra hozatalát eredményezné, holott azon a közhatalmat gyakorló személyen kívüli személyek adatai is megtalálhatóak (pl. lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezménynél az adóstárs vagy a családi adókedvezménynél a házastárs).” Bár a kifogást tevõ nem hivatkozott konkrét alkotmányos szakaszra, kifogása szövegezésébõl egyértelmûen megállapítható, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdésben foglalt, a személyes adatok védelméhez és a magántitokhoz való jog sérelmét állítja. 2.2. A másik kifogást tevõ elõadta, hogy a feltett kérdés valójában négy különálló kérdés, tekintettel arra, hogy négy különbözõ személyi körre vonatkozik, és ezért nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûségi követelménynek, „mivel a választópolgárnak nem áll módjában a kérdésben szereplõ egyes alanyi körökre külön-külön választ adni, a kérdésre egyértelmûen igen-nel, illetve nem-mel válaszolni nem tud.” A kifogást tevõ álláspontja alátámasztásául hivatkozott a 421/2007. (X. 18.) OVB határozat indokolására is. Ugyanezen kifogást tevõ kifogásában jelezte, hogy a kérdés hitelesítését azért is meg kellett volna tagadnia az OVB-nek, mert az olyan törvényi rendelkezés megalkotására kötelezné az Országgyûlést, amely megítélése szerint

4203

alkotmánysértõ lenne. Ezen kifogásához érdemi indokolást nem nyújtott. A kifogást benyújtók azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság az OVBh.-t semmisítse meg, és utasítsa az OVB-t új eljárás lefolytatására. A határozat ellen érkezett, a törvényi feltételeknek megfelelõ kifogásokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), valamint az Nsztv. alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg: Az Alkotmány figyelembe vett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.” „59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” Az Nsztv. hivatkozott rendelkezései: „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni.” A Ve. érintett rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (2) Az Országgyûlés népszavazást elrendelõ, valamint kötelezõen elrendelendõ népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követõ nyolc napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét, a népszavazást elrendelõ határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is. (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

4204

MAGYAR KÖZLÖNY III.

A kifogások az alábbiak szerint megalapozottak. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelõen a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyûjtõ ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el. 2. Az Alkotmánybíróság elsõként azt a kifogást vizsgálta, amely szerint a kérdés több különálló kérdésbõl áll össze, és így nem érvényesül az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében elõírt egyértelmûség követelménye. 2.1. Az Alkotmánybíróság azonban az OVBh. felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a határozatot követõen a körülményekben bekövetkezett változásokat. Ennek megfelelõen az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a kérdés kezdeményezését és az azt hitelesítõ OVBh. megszavazását követõen – a Magyar Közöny 2008/50. számában 2008. március 26. napján – kihirdetésre került a 2008. évi X. törvény az állami vezetõk javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról (továbbiakban: Ksztv.mód.), amely módosította a központi közigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényt (továbbiakban: Ksztv.), és beiktatta a Ksztv.-be a 12/B. §-t. A Ksztv. új 12/B. § (1) bekezdése alapján az „állami vezetõ személyijövedelemadó-bevallásából az összevont adóalap összege, az összevont adóalap adójának összege, az összevont adóalap adóját csökkentõ adókedvezmények összege, a külön adózó jövedelmek összege és a külön adózó jövedelmek adójának összege nyilvános”. Tekintettel arra, hogy a Ksztv.mód. részben – az országgyûlési képviselõk kivételével a célzott alanyi körre nézve – megvalósította a kezdeményezett kérdéssel igényelt törvényi szabályozást, nincsen olyan eldöntendõ kérdés, amelyre a népszavazási kezdeményezés vonatkozhatna. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy eldöntendõ kérdés hiányában, pusztán az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében szereplõ hároméves moratórium biztosítása céljából, nincsen helye népszavazás kezdeményezésének. 2.2. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelmûség követelményét. E határozataiban a testület rögzítette, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyér-

2008/69. szám

telmûség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lenni. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelmûség). A kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelmûség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360–361.]. „Önmagában az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésbõl áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmû vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is.” [52/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 399, 405.] A jelen határozat alapjául fekvõ ügyben a kérdés elemei egymással tartalmi kapcsolatban állnak. Azonban a kérdés nem válaszolható meg egyértelmûen, tekintettel arra, hogy a célzott alanyi kör egy részének – az állami vezetõknek [Ksztv. 6. § (1) bek.] – a személyijövedelemadó-bevallása a Ksztv.mód. miatt 2008. március 26. napjától törvény erejénél fogva nyilvános. Így a kérdésben célzott alanyi kör között már különbség van, miután egy részükre nézve megvalósult a kívánt törvényi szabályozás. A jogalkotó sikeres népszavazás esetén nem tudná eldönteni azt, hogy van-e és ha igen, milyen tartalmú jogalkotási kötelezettsége, a már megalkotott Ksztv.mód.-ot kellene módosítania vagy annak hatályon kívül helyezése mellett új törvény alkotására lenne-e köteles. Mindezek miatt a jogalkotói egyértelmûség kritériuma nem teljesül a feltett kérdés vonatkozásában. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. Az Alkotmánybíróság az elõzõeken túl figyelemmel volt arra is, hogy a népszavazási kezdeményezést országgyûlési képviselõk nyújtották be, de ezt követõen a kezdeményezett kérdés vonatkozásában az Országgyûlés megalkotta a vonatkozó törvényt, a Ksztv.mód-ot. A kérdés így elvesztette idõszerûségét, és ezáltal részben okafogyottá vált. 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozott kérdés részbeni okafogyottsága folytán nem egyértelmû és így nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekez-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

désében foglalt követelménynek, ezért nem hitelesíthetõ. Figyelemmel erre, az Alkotmánybíróság nem tartotta szükségesnek az indítványok további részének tartalmi vizsgálatát. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 264.] 4. Az Alkotmánybíróság a sértett alkotmányos rendelkezés pontos megjelölését és alkotmányjogilag értékelhetõ érveket nem tartalmazó, az OVBh.-t támadó kifogást visszautasította. Ezt az Alkotmánybíróság az Abtv. 22. § (1) bekezdése és a Ve. 77. § (2) bekezdése alapján – határozott kérelem hiányában – nem tekintette érdemben elbírálható indítványnak. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1332/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 68/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következõ határozatot:

4205

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 440/2007. (X. 24.) OVB határozatát megsemmisíti és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) dr. Semjén Zsolt és dr. Navracsics Tibor frakcióvezetõk, továbbá a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjainak 151 országgyûlési képviselõje által benyújtott országos népszavazási kezdeményezése alapján az országos népszavazásra javasolt konkrét kérdést a 440/2007. (X. 24.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) hitelesítette. A kérdés a következõket tartalmazta: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény tegye kötelezõvé a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, továbbá mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát?” A kérdést hitelesítõ OVBh. a Magyar Közlöny 2007. évi 145. számában, 2007. október 26-án került közzétételre. Az OVBh. ellen – annak a Magyar Közlönyben való közzétételét követõ 15 napon belül – két kifogás érkezett. Az egyik indítványozó szerint a kérdés azért nem egyértelmû, mert nem derül ki belõle, hogy csak az állami vezetõi juttatásokat vagy minden más, a költségvetésbõl származó juttatást nyilvánosságra kell-e hozni. A másik kifogás elõterjesztõje is úgy véli, hogy a kérdés nem egyértelmû, ezáltal sérti az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdését. Álláspontját egyrészt arra alapítja, hogy a kérdésben több jogalany, több különbözõ állami vezetõ szerepel, mint akinek juttatásait nyilvánosságra kellene hozni a népszavazás következtében. Az OVB korábbi határozataira hivatkozva állítja, hogy a több alany miatt valójában több kérdés együttes feltételérõl van szó, ami ellentétes az Nsztv.-vel, hiszen a választópolgároknak nem lesz lehetõségük, hogy csak a miniszterelnök, vagy csak a miniszterek, esetleg csak az államtitkárok juttatásainak nyilvánosságra hozatala mellett tegyék le voksukat. Emellett azért is kéri az OVBh. megsemmisítését, mert az összetett személyi körön kívül a kérdés több tárgyra is irányul. Egyrészt az illetményekre, másrészt az egyéb juttatásokra, harmadrészt azok változásaira. A választópolgárnak pedig nem lesz lehetõsége, hogy a három tárgykör között különbséget tegyen. Az elõzõeken túl amiatt is törvénysértõnek tartja a kérdést a kifogás elõterjesztõje, mert olyan juttatások nyilvánosságra hozatalát célozza, melyek már most is nyilvánosak,

4206

MAGYAR KÖZLÖNY

ezáltal a kérdés megtévesztõ. A kifogást benyújtó további érve szerint a kérdésben szereplõ „változásai” fogalom bizonytalan tartalmú, annak alapján a jogalkotó nem fogja tudni eldönteni, hogy a megalkotandó törvényben milyen gyakorisággal írja elõ a változások közzétételét. Az Alkotmánybíróság az OVBh. megsemmisítésére és új OVB eljárás lefolytatására irányuló kifogásokat – tekintettel arra, hogy ugyanazon OVB határozat ellen irányulnak – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjérõl és annak közzétételérõl szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065., a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése alapján egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

II. A kifogás elbírálása során az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését. 1. Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései: „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyûlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (…) 28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyûlési képviselõk egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés rendelhet el.” 2. Az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó szabályai: „8. § (1) Az eredményes ügydöntõ népszavazással hozott döntés az Országgyûlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelezõ. Az Országgyûlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. (2) A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közremûködését biztosítja az Országgyûlés döntéseinek meghozatalában, de nem kötelezi az Országgyûlést meghatározott tartalmú döntésre. (3) A kötelezõ népszavazás csak ügydöntõ, a mérlegelés alapján elrendelt (a továbbiakban: fakultatív) népszavazás az Országgyûlés döntésétõl függõen – a (4) bekezdésben

2008/69. szám

foglalt korlátozással – ügydöntõ vagy véleménynyilvánító lehet. (4) Az Országgyûlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerõsítésérõl elrendelt népszavazás ügydöntõ. 9. § (1) A fakultatív népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést a köztársasági elnök, a Kormány, illetõleg az országgyûlési képviselõk egyharmada az Országos Választási Bizottság elnökéhez nyújthatja be. (…) 10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, (…) 12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig. 13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani. (…) 14. § (2) Az Országgyûlésnek a népszavazás elrendelésérõl szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás ügydöntõ vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetésérõl.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésével összefüggõ jogorvoslatra vonatkozó szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY III.

A kifogások részben megalapozottak. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogások megfelelnek-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB a konkrét kérdés hitelesítésével összefüggõ eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 1. Az OVB a benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban megállapította, hogy a kezdeményezést benyújtó országgyûlési képviselõk száma meghaladja az Nsztv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyharmados arányt, továbbá a kezdeményezés a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz. Erre tekintettel az OVB a kezdeményezést, illetve az abban szereplõ kérdést hitelesítette. A kifogások lényege szerint a kérdés nem felel meg az egyértelmûség követelményének. Az egyik indítványozó az OVB-hez más ügyekkel kapcsolatos kifogásokkal együtt terjesztett elõ kifogást, ami mind formailag, mind tartalmilag felvetheti, hogy az indítványozó rendeltetésszerûen járt-e el jogának gyakorlása során. 2. A konkrét kérdés egyértelmûségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság már számos határozatában állást foglalt. „E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelmûség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelmûség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelmûen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelmûség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyûlésnek az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés – az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni,

4207

hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelmûség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006. június, 429, 430.]” [105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABK 2007. december 1247, 1248.] Az Alkotmánybíróság – több határozatában kifejtett – álláspontja szerint az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt a népszavazás kezdeményezõivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor pontosan használják a hatályos jogszabályok terminológiáját, illetõleg pontosan meghatározzák azt, hogy a népszavazási kezdeményezés mely jogszabályok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy változatlan állapotban való fenntartására irányul [43/2007. (VI. 27.) AB határozat, ABK 2007. június, 565, 567.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABK 2007. december 1247, 1248.]. 3. Az Alkotmánybíróság az 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megállapította: „Önmagában az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésbõl áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmû vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. Minthogy a több, egymásnak ellentmondó vagy egymásból nem következõ, illetve tartalmát tekintve egymástól eltérõ alkérdést tartalmazó kérdés a szavazólapon is egy kérdésként jelenik meg, a közvetlen politikai részvétel joga nemcsak az ajánlási joggal összefüggésben, hanem a szavazáskor is csorbul.” Az OVBh.-val hitelesített kérdés esetén a kifogásokkal ellentétben nem merülnek fel az elõzõekben írt körülmények. A kérdésben szereplõ tisztségek betöltõinek jogállását alapvetõen a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) szabályozza. A Ksztv. 6. § (1) bekezdése szerint a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkár összefoglaló elnevezése állami vezetõ, vagyis összetartozó személyi körrõl van szó. Ennek a személyi körnek az illetményét és juttatásait vagy törvény rögzíti, vagy törvényi szabályok szerint állapíthatók meg. A kérdésben szereplõ „változás” fogalma ezen törvényben rögzített vagy törvény alapján megállapított juttatások módosulására vonatkozik. 4. Az Alkotmánybíróság azonban az OVBh. felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a határozatot követõen a körülményekben bekövetkezett változásokat. Az Országgyûlés az OVBh.-val kapcsolatban az OVBh. meghozatalát követõen, a benyújtott kifogások elbírálásá-

4208

MAGYAR KÖZLÖNY

ra irányuló alkotmánybírósági eljárás ideje alatt, 2008. március 3-i ülésnapján elfogadta az állami vezetõk javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi X. törvényt (a továbbiakban: Módtv.). A Módtv. 2. §-a a Ksztv.-t új 12/B. §-sal egészítette ki. Az új 12/B. § (2) bekezdése szerint: „Az állami vezetõ illetményére, a részére kifizetett jutalomra, céljuttatásra vagy projekt-prémiumra, az országgyûlési képviselõi megbízatással rendelkezõ állami vezetõ országgyûlési képviselõi tiszteletdíjára, illetve az állami vezetõ részére e megbízatására tekintettel juttatott egyéb juttatásokra vonatkozó adatokat a Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzé kell tenni.” A Ksztv. új 12/B. § (3) bekezdése szerint: „A (2) bekezdésben meghatározott adatok változása esetén a megváltozott adatokat – a korábbi adat eltávolítása nélkül – a változástól számított 15 napon belül kell közzétenni.” A Módtv. 3. § (1) bekezdése alapján a törvény a kihirdetését követõ napon (2008. március 27-én) hatályba lépett. Az idézett törvényi rendelkezések szerint jelenleg már törvény kötelezõvé teszi a népszavazásra javasolt kérdésben szereplõ állami vezetõk (a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok) illetményének, valamint az állami költségvetés terhére biztosított egyéb juttatásainak, sõt mindezek változásainak személyenkénti nyilvánosságra hozatalát. Mivel a kérdés egy olyan tartalmú törvény megalkotására irányul, mely jelenleg már hatályban van, a kérdés alapján már nem egyértelmû, hogy az Országgyûlést terhelné-e egyáltalán jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen. A Módtv. hatálybalépése olyan új körülmény, melynek a kérdés hitelesítésére nézve jelentõs hatása van, és ezt a jelentõs hatást az OVB-nek vizsgálnia és értékelnie kell. Az Alkotmánybíróság az elõzõeken túl tekintettel volt arra is, hogy a népszavazási kezdeményezést országgyûlési képviselõk nyújtották be, de ezt követõen a kezdeményezett kérdés vonatkozásában maga az Országgyûlés a törvényt megalkotta. A törvény megalkotása miatt így jelenleg nincs olyan eldöntendõ kérdés, melyre az eredeti népszavazási kezdeményezés vonatkozhatna. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy eldöntendõ kérdés hiányában, pusztán az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében szereplõ hároméves moratórium biztosítása céljából nincs helye népszavazás kezdeményezésének. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB a kérdés hitelesítésekor helyesen alkalmazta az Alkotmánybíróság ismertetett gyakorlatában rögzített elveket, az azóta bekövetkezett új körülmény (a Módtv. hatálybalépése) azonban érinti a kérdés egyértelmûségét.

2008/69. szám

Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s.k.,

Dr. Trócsányi László s.k.,

alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1334/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 69/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitûzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának, illetve az azon szereplõ kérdés hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 118/2007. (IV. 18.) OVB határozatát – az e határozatban foglalt indokok alapján – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az OVBh.-t megsemmisítette és az OVB-t az ügyben új eljárásra utasította.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitele-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

sítési eljárás kezdeményezõje kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 118/2007. (IV. 18.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri. A 118/2007. (IV. 18.) OVB határozat a Magyar Közlöny 51. számában, 2007. április 24.-én jelent meg. A kifogást 2007. május 2-án – a Ve. 130. § (1) bekezdésében elõírt határidõn belül és módon – terjesztették elõ. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ívnek a hitelesítését, amelyen a következõ kérdés szerepel: „Legyen-e Magyarországon több-biztosítós rendszer az egybiztosítós, szolidaritás alapú állami társadalombiztosítási egészségbiztosítás helyett?” Az OVB a hitelesítést megtagadó határozatát az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-ára alapította, arra hivatkozással, hogy a kérdéshez hasonló tartalmú kérdést tartalmazó aláírásgyûjtõ ívet a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatával már hitelesített. A kifogás benyújtójának álláspontja szerint az általa népszavazásra bocsátani javasolt kérdés szélesebb körû, mert „[a] szolidaritási alapú állami egybiztosítós rendszer fenntartását véleményeztetné bármilyen önként vagy kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer helyett.”

II. Az Alkotmánybíróság a következõ jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg döntését: 1. Az Alkotmány alkalmazott rendelkezései: „28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.” 2. Az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyûlés hatáskörébe, b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak,

4209

e) az aláírásgyûjtõ ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” „12. § Ha az Országos Választási Bizottság az aláírásgyûjtõ ívet, illetõleg a kérdést hitelesítette, ugyanazon tartalmú kérdésben nem nyújtható be aláírásgyûjtõ ívek újabb mintapéldánya (2. §), illetõleg népszavazás elrendelésére irányuló újabb kezdeményezés (9. §) a) a népszavazás megtartásáig, vagy b) a kezdeményezés elutasításáig, illetõleg c) az aláírásgyûjtõ ívek benyújtására rendelkezésre álló határidõ eredménytelen elteltéig.” 3. A Ve.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív hitelesítésére vonatkozó, jelen ügyben alkalmazott szabályai: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az OVB vitatott határozatában arra hivatkozással tagadta meg a kérdés hitelesítését, mert ugyanazon ülésén egy korábbi napirend tárgyalása során a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatában hitelesítette a következõ kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezõen választandó üzleti alapon mûködõ több-biztosítós egészségbiztosítást?” Az Alkotmánybíróság a kifogás elbírálása során elsõként azt vizsgálta, hogy a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatban hitelesített kérdés ugyanazon tartalmúnak tekinthetõ-e a jelen eljárás tárgyát képezõ 118/2007. (IV. 18.) OVB határozatban elbírált kérdéssel. A két kérdés összevetése alapján megállapítható, hogy mindkét kérdés ugyanazon tárgykörre – az egészségbiztosítási rendszer átalakítására – vonatkozik. Bár a kérdések megfogalmazása eltér egymástól, tartalmuk alapján azonban azonosnak tekinthetõk. A kérdések népszavazásra bocsátása esetén a választópolgároknak mindkét esetben arról kellene állást foglalniuk, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az egészségbiztosítás jelenlegi rendszerét egy több biztosítós egészségbiztosítás váltsa fel.

4210

MAGYAR KÖZLÖNY

Az Nsztv. 12. §-ában foglalt tilalom a kérdések tartalmi azonosságára és nem szövegszerû megegyezésére vonatkozik. Az Alkotmánybíróságnak az OVB határozat törvényességének elbírálása során azt is vizsgálnia kellett, hogy jogszerûen járt-e el akkor, amikor a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatot megelõzõen benyújtott kérdés hitelesítését, a jogorvoslati határidõn belül tagadta meg az Nsztv. 12. § c) pontja alapján. Az eljárás tárgyát képezõ ügyben megállapítható, hogy a 114/2007. (IV. 18.) OVB határozat tekintetében a hitelesítési eljárás akkor, amikor a 118/2007. (IV. 18.) OVB határozatot az OVB elfogadta, még nem zárult le. Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította, hogy az OVB nem mérlegelte kellõ körültekintéssel az Nsztv. 12. § c) pontjában foglalt feltételeket és idõ elõtti döntést hozott akkor, amikor a kérdés hitelesítését az ugyanazon tartalmú kérdés korábbi hitelesítésére tekintettel megtagadta. 2. Az Alkotmánybíróság azonban az OVB határozat felülvizsgálata során nem hagyhatta figyelmen kívül a határozatot követõen a körülményekben bekövetkezett változásokat. A 114/2007. (IV. 18.) OVB határozatot az Alkotmánybíróság a 105/2007. (XII. 13.) AB határozatában (ABK 2007. december, 1247.) helybenhagyta. A hitelesített aláírásgyûjtõ íven az aláírásgyûjtés befejezõdött. A kezdeményezõk 2008. április 10-én a – nyilatkozatuk szerint – 491 958 aláírást tartalmazó aláírásgyûjtõ íveket benyújtották az OVB elnökéhez. Az OVB az aláírások ellenõrzését 180/2008. (IV. 14.) OVB határozatában elrendelte. Az Nsztv. 12. § c) pontjába foglalt tilalom elõírásával a jogalkotó célja az volt, hogy a választópolgárok által kezdeményezett népszavazási eljárás esetén ne állhasson elõ olyan helyzet, amelyben – a párhuzamosan folytatott aláírásgyûjtés eredményeként – az Országgyûlésnek az Alkotmány 28/C. § (2) bekezdése alapján több azonos tartalmú kérdésben is el kell rendelnie a népszavazást. Tekintettel arra, hogy a jelen eljárás tárgyát képezõ kérdés hitelesítése – a körülmények megváltozásának eredményeként – magában rejti annak lehetõségét, hogy két ugyanazon tartalmú kérdésben is elõállnak a kötelezõ népszavazás elrendelésének feltételei, az Alkotmánybíróság a hitelesítést megtagadó 118/2007. (IV. 18.) OVB határozatot helyben hagyta. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben történt közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k., az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

elõadó alkotmánybíró

alkotmánybíró

2008/69. szám

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 524/H/2007.

Az Alkotmánybíróság 70/2008. (IV. 30.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyûjtõ ív mintapéldánya és az azon szereplõ kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következõ határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatát – a jelen határozatban kifejtett indokok alapján – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. 1. A Magyar Szociális Zöld Párt nevében 2007. november 21-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyûjtõ ív mintapéldányát nyújtotta be a kezdeményezõ az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyûjtõ íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki egyidejûleg országgyûlési képviselõ és fõállású polgármester vagy alpolgármester, akkor az ezen tisztségeinek betöltése után járó jövedelemnek és költségtérítésnek csak az 50%-a illethesse meg a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl, mert fizikailag is teljesen lehetetlen a feladatait két helyen egy idõben ellátni?”. Az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését a 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatával (kihirdetve 2007. december 21-én) megtagadta. Az OVB határozata

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

indokolásában megállapította, hogy a kérdés burkoltan az Alkotmány módosítását eredményezné sikeres népszavazás esetén. A kezdeményezést továbbá ellentétesnek tartotta az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében foglaltakkal, vagyis azzal, hogy egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga. 2. A kezdeményezõ 2008. január 3-án benyújtott kifogásában kérte, hogy az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el, és utasítsa az OVB-t új eljárásra. Az OVB határozat megsemmisítésére irányuló kérelmet a kifogás nem tartalmaz. A kifogás alátámasztására a kezdeményezõ kifejtette, hogy nem a népszavazási kezdeményezés ellentétes az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésével, hanem a 490/2007. (XII. 18.) OVB határozat. Szerinte a felhívott alkotmányi rendelkezés azt is magában foglalja, hogy csak az egyenlõ munkáért jár mindenkinek egyenlõ bér, ebbõl fakadóan, aki csak fél munkát végez, annak bérbõl is csak a fele jár. Az Alkotmány módosításával kapcsolatos OVB határozatbeli megállapítás ellenében idézte a vizitdíjról szóló 16/2007. (III. 9.) AB határozatot, amely rámutatott arra, hogy a tiltott népszavazási tárgykörök zárt, szoros értelmezése indokolt, így pl. a jövõbeli költségvetésre, valamely költségvetési törvényjavaslatra hivatkozva az aláírásgyûjtõ ív hitelesítése megalapozottan nem tagadható meg.

4211

b) hatályos nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségekrõl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló rendelkezéseirõl, d) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrõl, e) az Országgyûlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról.” „70/B. § (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.”

Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:

2. Az Nsztv. rendelkezése: „2. § Az aláírásgyûjtõ ívek mintapéldányát az aláírásgyûjtés megkezdése elõtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyûjtõ ív hitelesítését, ha […] b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. (2) A konkrét kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani.”

1. Az Alkotmány rendelkezései: „20. § (4) Az országgyûlési képviselõt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegérõl, valamint a kedvezmények körérõl szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” „28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezõen vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. […] (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésrõl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrõl és illetékekrõl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvények tartalmáról,

3. A Ve. rendelkezései: „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell a) a jogszabálysértés megjelölését, b) a jogszabálysértés bizonyítékait, […] (5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidõben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az idõpontot kell figyelembe venni, amikor az elsõ választási bizottsághoz beérkezett.” „116. § Az I–X. fejezet, valamint a 89. § (1)–(7) bekezdése, a 99/O. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyûjtõ ív, illetõleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követõ tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.

II.

4212

MAGYAR KÖZLÖNY

[…] (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetõleg az Országgyûlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetõleg az Országgyûlést új eljárásra utasítja.”

III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontja alapján a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása ebben a hatáskörben jogorvoslati természetû. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyûjtõ ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelõen járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.]. 2. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben mindenekelõtt azt vizsgálta, hogy a kifogás megfelel-e a törvényi feltételeknek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogást a törvényes határidõn belül [Ve. 130. § (1) bekezdés], és a kifogásra elõírt tartalmi követelményeket [Ve. 77. § (2) bekezdés] teljesítve nyújtották be. Ennek megfelelõen a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas. 3. Az OVB az aláírásgyûjtõ ív mintapéldányának hitelesítését két okból tagadta meg. Az egyik szerint a hitelesítésnek az az akadálya, hogy a népszavazási kezdeményezés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az OVB határozatának indokolásában több AB határozatra is hivatkozott ezzel összefüggésben [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33.; 25/1999. (XI. 22.) AB határozat, ABH 1999, 251. stb.]. A kifogásnak az ezt vitató része nem a burkolt alkotmánymódosítással foglalkozik, hanem az ún. tiltott népszavazási tárgykörökre [Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés) utal, s azon belül is részletesen idézi a költségvetésre vonatkozó alkotmánybírósági megállapításokat. Mivel a 490/2007. (XII. 18.) OVB határozat nem az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésére, ezen belül különösen nem annak a) pontjára hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, az Alkotmánybíróság a kifogást e vonatkozásban elutasította. 4. A másik ok, amire az OVB hivatkozott, hogy a kezdeményezés ellentétes az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdésében foglaltakkal. A kifogást benyújtó ezzel kapcsolatos

2008/69. szám

ellenvetéseirõl az Alkotmánybíróság megállapította, hogy azok nem hozhatók alkotmányjogilag értékelhetõ összefüggésbe az Alkotmány 70/B. § (2) bekezdése szerinti diszkriminációval, ezért a kifogást e vonatkozásban is elutasította. 5. Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelmûen lehessen válaszolni. Az 52/2001. (XI. 29.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rögzítette: „[…] az Alkotmánybíróság az egyértelmûség vizsgálatakor arra a kérdésre keresi a választ, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, eldöntendõ kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelmûen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelmûen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhetõ legyen. […] A kérdés egyértelmûségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálnia kell: a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja-e dönteni, hogy az akkor hatályban lévõ jogszabályok szerint terheli-e jogalkotási kötelezettség. Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az Országgyûlés törvényeket alkot. Ennek korlátja az Alkotmány 28/C. § (3) bekezdése, amely szerint az Országgyûlés köteles az eredményes népszavazásból következõ döntéseket meghozni. Az Alkotmánybíróságnak jogorvoslati eljárása során nem feladata annak tisztázása, hogy a magyar jog hatályos szabályrendszere milyen jogi rendelkezéseket tartalmaz a népszavazásra bocsátandó kérdéssel kapcsolatosan. Az egyértelmûség követelményébõl csupán az következik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyûlés el tudja dönteni: terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen.” (ABH 2001, 399, 403–404.) Ugyanebben a határozatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelmûség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésbõl áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmû vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak, nemcsak az Nsztv. 13. § (1) bekezdése sérül, hanem csorbul az Alkotmány 2. § (2) bekezdésén alapuló népszavazáshoz való jog is. Minthogy a több, egymásnak ellentmondó vagy egymásból nem következõ, illetve tartalmát tekintve egymástól eltérõ alkérdést tartalmazó kérdés a szavazólapon is egy kérdésként jelenik meg, a közvetlen politikai részvétel joga nemcsak az ajánlási joggal összefüggésben, hanem a szavazáskor is csorbul.” (ABH 2001, 399, 405.) A jelen ügyben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az aláírásgyûjtõ íven szereplõ kérdés több tekintetben sérti az egyértelmûség követelményét. Elõször is tartalmazza a „jövedelem” kitételt, amely sem az ország-

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

gyûlési képviselõk, sem pedig a polgármesterek vonatkozásában nem értelmezhetõ egyértelmûen. Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény csak a törvény címében feltüntetett juttatási formákat ismeri, különállóan, vagy összevontan a „jövedelem”-rõl nem szól. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény a polgármester díjazásáról úgy rendelkezik, hogy illetményben részesül a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított illetményalap figyelembevételével. A polgármester számára tisztsége ellátásával összefüggõ, általa elõlegezett, számlával igazolt költségét kell megtéríteni. A polgármester választhat költségátalányt is, amelynek mértékérõl – a törvényben meghatározott keretek között – a képviselõ-testület dönt. A kérdés ezen túlmenõen olyan összetett mondatból áll, amelynek egyes elemei (részkérdések) részben önmagukban ellentmondóak, másrészt egymással is ellentétesek. A második részkérdésbõl (lényegében magyarázó, indokolást kifejezõ mondatrészbõl) azt a következtetést lehet levonni, hogy mind a két tisztség csak úgy tölthetõ be, ha az érintett személy folyamatosan jelen van: az országgyûlési képviselõ a Parlamentben, a polgármester pedig a polgármesteri hivatal épületében. Ha az így volna, akkor valóban lehetetlen lenne a két tisztség egyidejû betöltése. A két részkérdés közötti ellentmondás pedig abban ragadható meg, hogy a választópolgár nem tud egyértelmû igennel vagy nemmel válaszolni mindkettõre. Lehetséges ugyanis, hogy a díjazás csökkentésével (elsõ részkérdés) egyetért, anélkül, hogy osztaná a népszavazás kezdeményezõje álláspontjának indokolását (második részkérdés).

4213

Dr. Kovács Péter s. k.,

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k., Dr. Lévay Miklós s. k., alkotmánybíró

elõadó alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

Dr. Trócsányi László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 11/H/2008.

A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 116/2008. (IV. 30.) KE határozata dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter felmentésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 37. §-a alapján a miniszterelnök elõterjesztésére dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi minisztert 2008. május 4-ei hatállyal felmentem. Budapest, 2008. április 30. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: 6. Mindezek alapján – az Nsztv. 10. § b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az OVB jogszerû döntést hozott, amikor az aláírásgyûjtõ íven megfogalmazott kérdés hitelesítését megtagadta. Ezért az Alkotmánybíróság a kifogást – a jelen határozatban kifejtett indokolás alapján – elutasította, s ennek megfelelõen a Ve. 130. § (3) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva a 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el. Dr. Bihari Mihály s. k.,

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

KEH ügyszám: IV-2/02338/2008.

A Köztársasági Elnök 117/2008. (IV. 30.) KE határozata miniszterek kinevezésérõl

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

alkotmánybíró

Az Alkotmány 33. § (4) bekezdése alapján a miniszterelnök javaslatára dr. Székely Tamást egészségügyi miniszterré, dr. Szabó Pált gazdasági és közlekedési miniszterré,

4214

MAGYAR KÖZLÖNY

Szabó Imrét környezetvédelmi és vízügyi miniszterré, Szûcs Erikát szociális és munkaügyi miniszterré, dr. Molnár Károlyt tárca nélküli miniszterré,

2008/69. szám

évi LVII. törvény 46. § (2) bekezdése alapján a miniszterelnök elõterjesztésére dr. Vojnik Máriát az Egészségügyi Minisztérium államtitkárává,

2008. május 5-ei hatállyal kinevezem.

Puch Lászlót a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárává,

Budapest, 2008. április 30.

dr. Oláh Lajost a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkárává,

Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem: 2008. május 1-jei hatállyal kinevezem. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Budapest, 2008. április 30. KEH ügyszám: IV-2/02362/2008. Sólyom László s. k., köztársasági elnök

Ellenjegyzem:

A Köztársasági Elnök 118/2008. (IV. 30.) KE határozata

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

államtitkárok kinevezésérõl A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.

VI. rész

KEH ügyszám: IV-2/02339/2008.

KÖZLEMÉNYEK, HIRDETMÉNYEK

A Somogyért Szövetség 2007. évi pénzügyi beszámolója Ezer forintban

Bevételek 1. 2. 3. 4.

Tagdíjak Állami költségvetésbõl származó támogatás Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve)

– – – – – – – – – –

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4215

4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben:

– – – – – –

Kiadások 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezetnek 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben:

– – – 30 – – – 30 Iharosi István s. k., elnök

A Magyar Kommunista Munkáspárt 2007. évi pénzügyi beszámolója Ezer forintban

Bevételek 1. 2. 3. 4.

Tagdíjak Állami költségvetésbõl származó támogatás Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben:

11 878 – – 29 242 15 028

–

14 214

– 8 056 49 176

Kiadások 1. 2. 3. 4. 5.

Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára Támogatás egyéb szervezetnek Vállalkozások alapítására fordított összegek Mûködési kiadások Eszközbeszerzés

– 75 – 40 151 5 953

4216

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben:

7 154 2 977 56 310 Karacs Lajosné s. k., gazdasági vezetõ

A Magyar Szocialista Párt 2007. évi pénzügyi beszámolója Ezer forintban

Bevételek 1. 2. 3. 4.

Tagdíjak Állami költségvetésbõl származó támogatás Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) dr. Avarkeszi Dezsõ Bánsági Tamás dr. Botka László Dobolyi Alexandra Ecsödi László Élõ Norbert Érsek Zsolt dr. Fazakas Szabolcs Gábor József dr. Gedei József Göndör István Gulyásné dr. Gurmai Zita Gur Nándor Gyárfás Ildikó Gy. Németh Erzsébet Hajdú László Harangozó Gábor István dr. Havas Szófia Hárs Gábor Hegyi Gyula Herczog Edit Hurivald György dr. Józsa István Juhász Ferenc dr. Juhászné Lévai Katalin Juhászné dr. Lévai Katalin dr. Katona Béla Kékesi Tibor

52 617 953 700 – 261 431 250 250 – – – – 261 181 261 181 502 560 854 1043 544 740 521 1196 505 533 570 982 600 504 577 573 2390 681 607 928 1044 516 714 674 1043 874 577 507

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

Kósáné dr. Kovács Magda Kovács Tibor Mandúr László Molnár Gyula Nyakó István dr. Nyúl István Paizs József Podolák György Simon Gábor dr. Steiner Pál Szabó Vilmos Szalkai István dr. Szili Katalin dr. Tabajdi Csaba Török Zsolt dr. Varga László Velez Árpád Veresné Krajcár Izabella Végh Tibor dr. Wiener György Wiest János 4.3.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben:

4217 954 598 562 857 537 602 575 569 639 767 746 841 1531 1143 509 641 896 591 600 794 576 – – 1 048 894 2 316 642

Kiadások 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezetnek 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek 4. Eszközbeszerzés 5. Mûködési kiadások 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben:

– 20 099 – 801 391 626 432 401 750 41 362 1 891 034 Puch László s. k.,

A Kereszténydemokrata Néppárt 2007. évi pénzügyi beszámolója Ezer forintban

Bevételek 1. 2. 3. 4.

Tagdíjak Állami költségvetésbõl származó támogatás Képviselõcsoportnak nyújtott állami támogatás Egyéb hozzájárulások, adományok 4.1. Jogi személyektõl 4.1.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.1.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve)

3 468 235 400 –

4218

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

4.2. Jogi személynek nem minõsülõ gazdasági társaságtól 4.2.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.2.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3. Magánszemélyektõl 4.3.1. Belföldiektõl (az 500 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 4.3.2. Külföldiektõl (a 100 000 Ft feletti hozzájárulás nevesítve) 5. A párt által alapított vállalat és kft. nyereségébõl származó bevétel 6. Egyéb bevétel Összes bevétel a gazdasági évben:

4 224

– 546 243 638

Kiadások 1. Támogatás a párt országgyûlési csoportja számára 2. Támogatás egyéb szervezetnek 3. Vállalkozások alapítására fordított összegek 4. Mûködési kiadások 5. Eszközbeszerzés 6. Politikai tevékenység kiadásai 7. Egyéb kiadások Összes kiadás a gazdasági évben:

– 363 – 83 758 9 941 158 976 678 253 716

Tényleges pénzügyi helyzet 2007. december 31-én Összes bevétel Összes kiadás Többlet vagy hiány Halmozott többlet vagy hiány az elõzõ évrõl Halmozott többlet vagy hiány a gazdasági év végén

243 638 253 716 –10 078 55 648 45 570 Dr. Semjén Zsolt s. k., elnök

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 73. § (1) bekezdése alapján – az eddig közzétetteken kívül – az alábbi elveszett, megsemmisült gépjármû törzskönyvek sorszámát teszi közzé: 303066B 485919B 574393E 919296A 003610I 560284F 318258A 333809G 055772G 281783G 667861G 849484H 867476B 369019G 617457E 675429F 273511H 756138H 875729B 476635F 865608B 194816F 911937E 114518F 935292D 334588H 214997H 662299C 763316B 495292E 153316D 494410G 560066D 728125A 463967E 962259F 787795F 569993F 926665C 268685D 009447G 617768D 312120E 795708G 524016F 753062E 402644H 810687D 676995D 422804H 471737D 567966C 200281F 769492E 127415H 706821G 018082D 803509F 443274G 329793C 702398F 787454C 825485A 007330B 501209F 580952H 627947A 600690C 667352B 511951D 380759H 455952F 247802F 978724A 199736H 051755D 577880E 588198A

2008/69. szám 596950A 233897E 001257G 086706E 057459H 343628E 134555F 811585F 786910H 311809F 319989A 304892C 193284D 834708D 846822A 127859F 574768G 443817G 394337B 023232F 223954D 576131A 754911A 900589E 946087B 690361F 059564I 068701H 392414H 656631E 575445F 891604H 478597B

MAGYAR KÖZLÖNY 153807E 458009E 367244F 185065C 607743H 495170G 483228H 318503G 983666D 566756C 310892A 124396D 477777A 113649A 904680H 617627G 697565A 806630E 195726D 662579D 483163C 421835F 536245F 021799E 644810A 801510E 421876A 329501H 688294C 487589H 826938C 409576A 732997D

664464F 416257D 365659A 792842E 451662D 725361D 072093H 575942E 135365A 600356E 299447H 676049F 908899F 737983E 599951A 556543A 576461A 092757A 690408B 414127B 622952G 716146B 149078H 057261E 514542B 316851F 464476F 760264A 372360C 456649F 171040C 129624C 867418G

661917D 257371G 776129E 215471B 486410A 762798E 542314C 507145E 945641F 783723B 926980H 477809H 030244E 905543G 841599G 325909C 410567C 453730C 279211E 097853C 789422H 602214E 139770H 354637D 717085C 455481F 500675A 322441H 210924B 438594E 477813E 802145B 655773C

4219 427818F 392812F 510769D 061845C 058848C 946285E 989332D 947971A 710225G 354385C 617586B 595123A 598402A 871293D 489748C 794094D 505693G 508574B 135113G 787961G 324147G 367220H 433955F 732568B 600796G 413620B 806428D 794380C 199111B 431003C 382290C 107080A 375982F

817195G 169552F 277382G 383416E 819636B 137699G 503675C 630125C 141001E 891864D 057210E 284705H 633643H 610809G 433435H 957603G 933229B 928593F 525192H 646740C 820926G 331064C 931705F 901803F 747477D 716815C 238592E 823910G 371910F 924664H 685318F

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

4220

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezik – többek között – a Magyar Köztársaság Kormánya hivatalos lapjának, a Határozatok Tárának megjelentetésérõl. A Határozatok Tárát szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal a Szerkesztõbizottság közremûködésével, évente mintegy 60 alkalommal jelenik meg. A Határozatok Tára a Kormánynak azokat a határozatait (kétezres) közli, amelyeknek közzétételét a Kormány elrendelte, továbbá tartalmazza a miniszterelnök határozatait, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter határozatait, valamint a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, az önkormányzatok közleményeit, hirdetményeit, különféle tájékoztatóit, továbbá azokat a közleményeket stb., amelyeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter engedélyez. A Határozatok Tára megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címén (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; postacím: 1394 Budapest 62, Pf: 357) vagy a 318-6668 faxszámán. Éves elõfizetési díja 2008. évre: 26 460 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendelem a

HATÁROZATOK TÁRA címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ 2008. évi elõfizetési díj egy évre: 26 460 Ft áfával. fél évre: 13 230 Ft áfával. Csekket kérek a befizetéshez. Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát! A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ....................................................... ......................................................................

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4221

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62., Pf. 357) vagy a 318-6669 faxszámán. 2008. évi éves elõfizetés díja: 6552 Ft áfával; féléves elõfizetés: 3276 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ............................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................ Utca, házszám: ............................................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: .................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

4222

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

2008/69. szám

MAGYAR KÖZLÖNY

4223

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a

MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. Ûrlapkitöltõ programunk a gazdasági társaságok alapításával, mûködésével kapcsolatos formanyomtatványok kitöltésére és tárolására alkalmas. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

81 000 Ft + áfa 143 000 Ft + áfa 180 000 Ft + áfa 292 500 Ft + áfa 382 500 Ft + áfa 650 000 Ft + áfa

¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................

Keltezés: ………………………………………

……………………………………… cégszerû aláírás

4224

MAGYAR KÖZLÖNY

2008/69. szám

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.

HU ISSN 0076—2407 08.1312 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285

A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.

HU ISSN 0076—2407 08.1312 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285