Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 3
2011/2 ■
MAGYAR EDZŐ
3
Néhány sorban... A magyar EU-s elnökség sikere: Ismeretes, az Európai Unió 2011-et az Önkéntesség Évének szenteli. Az is köztudott, hogy az EU soros elnökségét 2001. január l-tôl június 31-ig Magyarország töltötte be. A felelôsségteljes feladatnak magától értetôdôen igyekeztünk lelkiismeretesen megfelelni a sportkultúra területén is. Czene Attila, a Nemzeti Erôforrás Minisztérium sportért felelôs államtitkára Gödöllôn az európai sportminiszterek és vezetôk számára tartott konferencián beszédében – Az Önkéntesség európai éve, a városok és régiók szerepe a sport és az aktív polgárság mozgósításában a szociális kohézió erôsítésére Európában címet viselte – gyakorlatiasan ötvözte egybe a két, ám egymással szorosan összefüggô témát. „A sport, mint testkultúra, minden nemzet kultúrájának része – emelte ki olimpiai bajnok sportvezetônk. – Sôt az olyan sportnemzet esetében, mint amilyen a magyar is, az egyik legmeghatározóbb tartópillér, amely oktat, nevel, és erôsebbé tesz, de nem csupán fizikai értelemben, hanem szellemileg és erkölcsileg is egyaránt. A sport egyben a társadalmi összetartozás megteremtésének egyik legfontosabb eszköze." Május 6-án – immár szokásosan – ünnepeltük a Magyar Sport Napját. Szimbolikus jelentôséget kölcsönzött az eseménynek, hogy éppen ezen a napon kezdôdött meg a jelentôs módosításokra már régen megérett sporttörvény társadalmi vitája. Bánki Erik, az Országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy reményei szerint a társadalmi vita lebonyolítása, s a megfelelô képviselôi elôkészítô tevékenység után a törvény elfogadása idén ôszre várható, s elkezdôdhet egy új korszak a hazai sportban. Ezt segítette elô a sportkérdésekrôl tartott parlamenti nyílt nap, majd a Debrecenben és a nagyszabású gyôri sporttudományos országos kongresszus keretében rendezett kerekasztal beszélgetés és nyilvános vita is. A változások közül számos máris valósággá vált. A Magyar Olimpiai Bizottság lett az egyedüli olyan kiemelten közhasznú testületünk, amely az egycsatornás financiális csatorna alkalmazása révén a magyar sport egészét felügyeli, s átvette és korszerûsítette, módosította a Gerevich-, valamit Wesselényi alapítvány ilyen jelleGallov Rezsô gû tevékenységét.
elkészült a sport munkaterv
MEGVAN A MENETREND: 2014-TÔL ÚJ KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK INDULHATNAK, 2020-BAN BEVEZETHETIK AZ UNIÓS SPORT KERETPROGRAMOT Nem lehet mondani, hogy az Európai Unió és a sport villámgyorsan közeledik egymáshoz, ám az utóbbi idôszak – sokszor nehezen átlátható – történései azt bizonyítják, hogy ez a folyamat lassan, de biztosan halad. Mivel a magyar EU-elnökség kiemelt figyelmet fordított az uniós „sportpolitika" alakítására, és mozgalmasan is telt ez az idôszak, nem haszontalan áttekinteni, hogy mi is történt pontosan az utóbbi fél évben e területen. Badarság lenne azt várni, hogy a közeljö vôben az Uniótól rengeteg forrás érkezik a magyar sportba, viszont az is tény, hogy az idô a magyar sportszféra kezére játszhat, mert el kell sajátítanunk az uniós komplex gondolkodásmód és a közösségi projektmunka alapjait, illetve fel kell készülnünk ezek gyakorlati alkalmazására. Az év elején, január 18-án az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el a sport társadalmi, gazdasági és szervezeti vetületeinek megerôsítésére. A várakozások szerint a sportolók, sportszervezetek és az állampolgárok egyaránt élvezhetik majd a tervezett intézkedések elônyeit, amelyeket a Lisszaboni Szerzôdés keretében az Európai Unióra háruló, a tagállami sportpolitikákat támogató és koordináló új feladatok szerint dolgoztak ki. Intézkedéseket azokon a területeken irányoztak elô, ahol a tagállamok nemzeti szinten nem tudnak megbirkózni a kihívásokkal. A Bizottság javaslatait – melyek figyelembe veszik a 2007-es, sportról szóló fehér könyv végrehajtása során szerzett tapasztalatokat – a tagállamokkal és a sportban érdekelt felekkel folytatott egyeztetések elôzték meg. 2009 és 2010 során a Bizottság 6 millió eurót meghaladó összeget biztosított az egészségvédelmet, társadalmi befogadást, önkéntességet, a fogyatékosok akadálymentes közlekedését, nemek közötti esélyegyenlôséget, valamint a dopping elleni küzdelmet célzó, körülbelül 40 sport témájú projekt támogatására. Tizenkét új projekt – néhányban magyar partnerszervezet részvételével – pedig idén indul három témakörben (doppingellenes tevékenység a szabadidôsportban, társadalmi befogadás a sport által, az önkéntes munka elôsegítése a sportban). A Bizottság javaslatai, melyeket a „A sport európai dimenzióinak fejlesztése" címû közlemény tartalmaz, három fô területre terjednek ki: a sport társadalmi szerepére, gazdasági vetületeire, és a sport szervezésére (bôvebben lásd keretes összeállításunk). „A sport kiemelt fontosságú mind Európa gazdasága, mind társadalmi
modellje szempontjából. A ma elfogadott intézkedések hangsúlyozzák a sport társadalmunkban betöltött szerepének fontosságát, és hozzájárulnak a sport irányításának javításához" – mondta a javaslat elfogadása után a ciprusi Andrulla Vassziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvûségért és ifjúságpolitikáért felelôs európai biztos. Az elsô, magyar EU-elnökséghez kapcsolódó esemény a Sport Civil Fóruma volt február 9-én. A rendezvényre a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség mellett a Nemzeti Szabadidôsport Szövetség és több, a fogyatékosok sportját képviselô szervezet is meghívást kapott. Jelen voltak az öt kiemelt magyar csapatsportág, illetve az öt legeredményesebb magyar sportág szövetségének illetékesei is. Czene Attila, a Nemzeti Erôforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelôs államtitkára tájékoztatta a civileket az elnökség kiemelt témáiról és az EU sporttal kapcsolatos intézkedéseirôl is. Elôrevetítette, hogy Magyarország a féléves elnökség alatt kiemelt területként kezeli a sportot, és mindent megtesz azért, hogy elôsegítse a tervek szerint 2020-tól érvénybe lépô uniós sportkeretprogram létrehozását. Az olimpiai bajnok úszó kiemelte: az EU sportpolitikájának kereteit elsôsorban a Lisszaboni Szerzôdés, valamint a Bizottság 2011. január 18-án nyilvánosságra hozott közleménye határozza meg. A Szerzôdés rendelkezései lehetôvé teszik, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállami szintû kezdeményezéseket. Az unió síkra száll a sportversenyek tisztaságának és átláthatóságának védelméért, és ösztönzi az együttmûködést a sportszervezetek között. A bizottság január 18-i közleménye olyan témákkal
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 4
4 MAGYAR EDZŐ is foglakozik, mint az egészségvédelem és az esélyegyenlôség szerepe és helye a sportban. Az államtitkár nem rejtette véka alá, hogy „sok tennivaló van a sport uniós költségvetési pozíciójának javítása terén", de felhívta a figyelmet, hogy pályázatokkal azért jelentôs forráshoz lehet jutni. „Már vannak sikeres magyar partnerszervezetek uniós pályázatokban, nekik gratulálni tudok, és remélem, hogy ez csak a kezdet" – mondta Czene. A civil fórum felvezetése volt a sportminiszterek informális találkozójának, amely február 22-én és 23-án Czene elnökletével zajlott hazánkban. A gödöllôi tanácskozáson a tagállamok sportminiszterei, illetve államtitkárai mellett részt vettek az Európai Bizottság és a Tanács Fôtitkárságának képviselôi, valamint a meghívott megfigyelôk is. A zártkörû értekezleten a résztvevôk a Lisszaboni szerzôdéshez csatolt, a sport európai dimenzióiról szóló közleményt alapul véve egyeztették sportszakmai elképzeléseiket és jövôbeni terveiket az uniós sportpolitika alakításával kapcsolatosan. A jövôbeni jól megalapozott uniós sportpolitikai döntések megszületéséhez nélkülözhetetlen az uniós tagállamok és szervezetek véleményének, gondolatainak és elvárásainak részletes ismerete és összevetése. Ezt a célt szolgálja a hároméves munkaterv, amelyet a magyar elnökség dolgozott ki a tagállamokkal és az uniós szervekkel történô folyamatos egyeztetésben. A munkaterv elkészítésének feladatait szem elôtt tartva a magyar elnökség kiemelt helyen tûzte napirendre a sport uniós finanszírozásáról folytatott eszmecserét. A tagállami miniszterek kifejtették véleményüket, elképzeléseiket, amelyek alapján az Európai Bizottságra hárul az a feladat, hogy a 2014tôl kezdôdô idôszakra javaslatot tegyen olyan uniós többletértéket felmutató projektekre, amelyek túllépnek az egyes országok nemzeti programjain. Többek között ezt a témát vizsgálták a résztvevôk a 2011. február 21-22. között tartott EU Sport Fórumon, valamint zárásként az informális sportminiszteri értekezlet résztevôivel közösen rendezett együttes ülésen is. Az informális találkozó másik kiemelt témája az uniós országok Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségen (WADA) belüli tagállami képviselete volt. Mint ismeretes, jelenleg a WADA Alapító Tanácsának Czene Attila is tagja. Ebben a tanácsban az európai kormányoknak öt hely jut, ebbôl hármat az EU-országok töltenek be. Az elnökségi meghívottak a három képviselô kijelölésének módjáról és az uniós
■
2011/2
A Bizottság januári közleményének alapvetései A sport társadalmi szerepére vonatkozóan a dokumentum a következôket ja vasolja: • az EU vegye fontolóra az Európa Tanács doppingellenes egyezményéhez történô csatlakozást; • dolgozzanak ki a kombinált sport- és általános oktatásra vonatkozó európai iránymutatásokat; • dolgozzanak ki és vezessenek be nemzetközi sporteseményekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket és követelményeket; • folytatódjék a nemzeti iránymutatások kidolgozása a testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatások alapján; • dolgozzanak ki a sportrendezvények, -tevékenységek, -események és helyszínek megközelíthetôségére vonatkozó normákat, összhangban az európai fogyatékosságügyi stratégiával; • segítsék elô a nôk számára vezetôi pozíciók betöltését a sport területén. A sport gazdasági szerepét illetôen a Bizottság az alábbiakat javasolja: • a sportegyesületek alakítsanak ki mechanizmusokat a médiajogok kollektív értékesítésére a bevételek igazságos újraelosztása érdekében; • fordítsanak több figyelmet a sporttal kapcsolatos szellemi tulajdonjogokra; • cseréljék ki a bevált gyakorlatokat a sport átlátható és fenntartható finanszírozására vonatkozóan; • kövessék nyomon az állami támogatásokról szóló jogszabályokat a sport területén; • maradéktalanul használják ki a strukturális alapok sporttal kapcsolatos lehetôségeit; • törekedjenek a valamennyi tagállamra vonatkozó, összehasonlítható statisztikai adatok gyûjtésére. A sport szervezésére vonatkozóan a dokumentum a következôket javasolja: • ösztönözzék a jó vezetési gyakorlatot a sport terén, figyelembe véve a sport sajátosságait, • készítsenek tanulmányt az áthelyezési szabályokról, és ennek alapján adjanak iránymutatást; • adjanak iránymutatást arra nézve, hogy miként egyeztethetôk össze az állampolgárok szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok az egyéni sportokban rendezett versenyek gyakorlatával, nemzeti alapon; • vegyenek fontolóra további intézkedéseket a sportügynökök tevékenységeit illetôen; • támogassák a szociális partnereket és sportszervezeteket egy uniós szintû párbeszéd kialakításában a sport- és szabadidôs ágazatban. képviselet folyamatosságának javításáról tárgyaltak. E kérdéskörben a formális döntést már a második félévben, a lengyel elnökség ideje alatt fogják megvitatni és elfogadni. Az ülésen szó esett az idôskori sport európai dimenzióiról, és a magyar elnökség szlogenjérôl, mely így hangzik: „A sport mindenkié, korra, nemre való tekintet nélkül". Magyarország szeretne felzárkózni az európai átlaghoz, a cél, hogy a lakosság 25-30 százaléka – a 27 tagállamhoz hasonlóan – rendszeresen sportoljon. Errôl és a megvalósulást segítô, Európán átívelô módszerekrôl, elképzelésekrôl tartott bôvebb elôadást Monspart Sarolta, a Nemzeti Szabadidôsport Szövetség elnöke. A miniszteri értekezlet elsô ülésnapja az Európai Bizottsággal közös rendezésben zajlott, több száz európai sportvezetô és a sportminiszteri delegáció részvételével. Az ülésen jelen voltak egyrészt azon magyar szövetségek vezetôi, akik a februári Civil Fórumra is meghívást kaptak, másrészt azon ma-
gyar szervezetek képviselôi, amelyek a sporthoz kapcsolódó sikeres uniós pályázatokban vettek, vesznek részt. A februári informális sportminiszteri értekezlet hozadékait az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanácsának (OIKST) május 20-i, brüsszeli ülése ültette át a gyakorlatba, ugyanis az uniós tagállamok sportminiszterei megvitatták a magyar elnökség által elôkészített sportszakmai dokumentumokat, s elfogadták az Európai Unió Sport Munkatervét. Az elkövetkezô három évben, sportszakmai tekintetben a munkaterv prioritásai és cselekvési területei mentén zajlik majd az uniós szintû munka. A munkaterv sikeréhez jelentôsen hozzájárultak a februári rendezvények, a Sport Fórum, illetve a sportminiszterek informális ülése. A találkozókon megfogalmazott alapelveket a tagállamok sportminiszterei formális keretek között is megerôsítették. A magyar elnökség által kidolgozott munkaterv a januárban kiadott bizottsági közleményen
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 5
MAGYAR EDZŐ
5
Fotó: eu2011.hu
2011/2 ■
Remek hangulat uralkodott a gödöllôi konferencián alapulva, a tagállami prioritásokat elôtérbe helyezve fekteti le az uniós fellépések irányvonalait. A tanácsülés másik meghatározó témája a sportfogadások problematikája volt. A témában elhangzó miniszteri felszólalások egyöntetûen azt hangoztatták, hogy a sportmozgalom jövôje és a sport fenntartható finanszírozása szempontjából nem nélkülözhetik a kiemelt figyelmet a sportfogadások körül zajló sajnálatos események. Az online fogadások sporthoz kötôdô aspektusai a sportmozgalommal szoros együttmûködést igényelnek, a kérdést a soron következô lengyel elnökség is napirenden tartja majd. A Sport Munkaterv elfogadásával mondhatjuk tehát, hogy a magyar EUelnökség a sport területén sikerrel teljesítette a célkitûzéseket. A dokumentum készen van, a magyar sportszervezetek (és itt ne az élsportra, versenysportra gondoljunk!) pedig 2014 után remélhetôleg jóval aktívabban be tudnak kapcsolódni olyan projektekbe, amelyekbôl profitálhatnak. Viszont ha az évszám láttán elsôre legyintenénk, és azt gondolnánk, hogy karba tett kézzel ülhetünk addig, nagyot tévedünk, hiszen már most el kellene kezdeni a felkészülést arra, hogy a jövôben kezdeményezni tudjunk európai uniós sportprojekteket, illetve be tudjunk kapcsolódni már meglévô nemzetközi együttmûködésekbe. Nagy kérdés, hogy mi lesz a szervezetek ezirányú felkészítésével, az oktatással és képzéssel – vélhetôen ez a feladat hazai szinten nem a sport állami szereplôire, hanem a civil szervezetekre hárul majd.
Felhasznált irodalom: A NEFMI sajtóanyagai, illetve az MTI és az eu2011.hu portál cikkei „Sport: Támogatva, ha az Unió is úgy akarja", orientax.hu, 2010. július 23. „Átírnák a sport támogatását célzó nyári csomagot Brüsszel szája íze szerint", origo.hu, 2011. június 1. Összeállította: Sz. Nagy Tamás
Az EU is rábólintott, lesz társaságiadó-kedvezmény A fô anyagunkban tárgyalt események, a magyar elnökség idôszaka során történtek is figyelemre méltóak, ám kétségtelen, hogy a hazai sportszféra – azaz egész pontosan az öt látványsportban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) tevékenykedô sportszervezetek – számára jelenleg a legnagyobb kérdés az Európai Unióval kapcsolatban a társaságiadó-kedvezmény ügye. Mint ismeretes, a kormányzat a cégeknek nyújtott adókedvezmény-rendszerrel erôsítené meg a sportszervezetek finanszírozását, ez a számítások szerint 20 milliárd forint pluszt jelenthet a magyar sportnak. A módosítások három fô területet érintenek: • adókedvezménnyel kívánják ösztönözni a cégeket, hogy a látványsportágak országos szövetségeit, illetve azok tagszervezeteit (a klubokat), illetve nonprofit szervezeteit támogassák; • az utánpótlás-neveléshez elengedhetetlenül fontos sporttelepek létrejöttét az ingatlan megvásárlásához kapcsolódó illetékmentességgel támogatnák; • a sportolók, valamint a sportban tevékenykedô alkalmazottak és szabad foglalkozásúak is választhatnák ezentúl az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szabályait. Mivel az adótörvény és a sporttal összefüggô egyes törvények ilyen jellegû módosítása, az adókedvezmény-rendszer kialakítása versenyjogi problémákat vet fel, a tervezet az Európai Unió elé került. Mivel a közösség gyakorlatában a magyarhoz hasonló, intézményesített sporttámogatási rendszer eddig nem volt, majd’ egyéves egyeztetés volt szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság zöld utat adjon a közben több pontban módosított tervezetnek. A május utolsó napján, kormánypárti képviselôk által benyújtott törvényjavaslat-csomag a kézirat leadásának napján, június 6-án került az Országgyûlés elé, és ha minden a tervek szerint halad, akkor július 1-én léphet hatályba. A mostani törvényjavaslat szerint azért nem jár majd társaságiadó-kedvezmény a vállalatoknak, hogy a profi sportolók bérére adnak támogatást a klubok számára. Ellenben bekerülnek a támogatható körbe az országos szakszövetségek, amatôr és hivatásos klubok, utánpótlás-nevelés fejlesztését végzô közhasznú alapítványok képzési feladatai, az arra szánt pénz egy részét a támogató cég lényegében leírhatja a társasági adójából, vagyis kevesebb társasági adót kell, hogy fizessen az államnak. A brüsszeli kifogásokat megelôzendô, csökkentik a támogatási mértékeket. Eredetileg azt szerette volna a kormány, hogy az utánpótlás-nevelésre adott pénz teljes összegét el lehessen számolni a társasági adó 70 százalékának terhére. Most azonban csak az utánpótlás-nevelési pénz kilencven százalékát lehet beszámítani a társasági adó 70 százalékának részébe. A sportcélú befektetésre szánt összegnek nem 80, hanem csak 70 százalékát lehetne érvényesíteni a társasági adó 70 százalékát kitevô összegben. A mostani törvényjavaslathoz is kell a brüsszeli áldás, amíg az nem érkezik meg, mert az EU-nak továbbra is versenyjogi fenntartásai vannak, addig a törvényjavaslat néhány pontja hatályba sem léphet. Így például a profi klubok személyi jellegû költségeinek támogatására, vagy a beruházási költségek támogathatóságára vonatkozó, valamint az infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó illetékkedvezményrôl szóló passzusokra kell még az Európai Bizottság jóváhagyása.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 6
6 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
Kemény: „A három olimpiai arany messze nem minden’’ Bár sokan halhatatlannak mondják, Kemény Dénes a Hall of Fame, azaz a Hírnév csarnokának lett a tagja májusban a festôi Fort Lauderdale-ben. Jogosan: olyan eredményeket ért el a válogatottal, amely okán immár szárnyára vette a világhírnév – de egyébként bízvást halhatatlanná is nyilváníthatjuk a mestert. És itt nem kizárólag a három olimpiai bajnoki címre gondolok. Természetesen a három egymást követô olimpián nyert aranyérem az abszolút csúcs: ugyanazzal az országgal ez korábban még senkinek sem sikerült. A britek nyertek ugyebár három címet snurban, de azért az 1908-1220-as szériát ne hasonlítsuk össze a miénkkel, másrészt ott ugyebár kimaradt a 16-os olimpia (sajnálatos okokból). A tripla amúgy megvan még Ratko Rudicnak (1984-88-92, jugó-jugó-olasz) is, ám ott azért lenne két lábjegyzet: az 1984-es Los Angeles-i diadalnál nem voltunk ott mi – akik akkoriban egyébként rendre megvertük a jugókat Rusorán Péter gardírozásával –, továbbá a szovjetek, akik az elôzô években mindent megnyertek. (Hogy az amerikai edzô miként tudta a jugók ellen ezerszer megnyert meccset eltaktikázni, megint más tészta...) Az 1992-es, olaszokkal aratott sikerénél pedig épp a jugoszlávok hiányoztak, minthogy ki voltak tiltva az olimpiáról, a horvátok pedig még nem indultak neki az útnak. A Kemény-éra triplájánál a válogatottnak mindenkivel meg kellett küzdenie, sôt, a harmadik ciklus végére befutott Montenegró is. Emellett, a 2004-es athéni diadalhoz még az is hozzá tartozik, hogy itt megcsináltuk azt a bravúrt, amit korábban soha senki: a botrányosan egyoldalú csoportbeosztás okán kétszer kellett mérkôznünk az oroszokkal és a jugókkal, elôször az „alapszakaszban", majd az elôdöntôben és a döntôben, vagyis ugyanazon az olimpián kétszer vertük meg az olimpia ezüstérmesét és bronzérmesét. Én alapvetôen mégis más miatt tartom igazán jogosnak Kemény doktor „beavatását" a Hall of Fame-be. Mégpedig az elsô tizenkét év statisztikája okán: hogy 24 világversenyen 23 érmet nyert a csapattal. Ilyen konstans teljesítményre a földkerekség egyetlen csapata sem volt még képes korábban. (Férfiasan bevallom, a felkészülési tornákat nem lajstromoztam,
A ,,beavatás’’ pillanata Fort Lauderdale-ben de arra fixen emlékszem, hogy soha, egyetlen alkalommal nem lettünk harmadiknál rosszabbak 1997 és 2008 között, sôt, 95 százalékban elsôként vagy másodikként végeztünk, de lehet, hogy van az a szám 98 is: egy óbecsei 3. helyet tudok visszaidézni 1998-ból, amikor az alapcsapatból többen is hiányoztak, más effélét nem.) Szóval, ez az igazán nagy dolog, a 12 év 23 érme – egyke kivétel ugyebár, a 2001-es fukuokai vb 5. helye. A nagy rivális szerbek 17-tel állnak ugyanezen idôszakban, aztán a többiek a fasorban sincsenek: a spanyoloknak van 8 érmük, az olaszoknak és az oroszoknak 6-6. Így fest ennek a három ciklusnak az éremtáblája, miheztartás végett: HUN 10-8-5 YUG 7-5-5 ESP 2-2-4 RUS 2-1-3 CRO 1-3-0 USA 1-2-1 ITA 0-4-2 GRE 0-1-2 AUS 0-0-2 GER 0-0-1
Azaz a többiek hol feljöttek, hol eltûntek. Mi mindig ott álltunk a dobogón, nem voltunk kilencedikek, meg tizedikek, mint az megesett az olaszokkal, az oroszokkal, nem mentünk a hetedik helyért, mint olykor a spanyolok, meg a jugók (99-es Eb!). Nem, csakis érmek, érmek és érmek. Közben olyan bónuszokkal, mint hogy 10 egymást követô világversenyen voltunk döntôsök a 2003-as világbajnokságtól a 2007-es világligáig bezárólag. Persze, minden nagy menetelés lezárul egyszer: a negyedik ciklusban eddig nem sikerült érmet szerezni, igaz, nem is álltunk fel egyszer sem teljes vértezetben. A szerbek és a horvátok az elmúlt két év öt világversenyén mindannyiszor érmesek voltak (mi csak a vb-n és az Eb-n vettünk részt), azaz látszik, ôk a legerôsebbek – mégis amondó vagyok, nem lefutott a meccs, sôt. Zárásként, pedig egy idézet az egyik könyvembôl, ami a 2004-es olimpiai diadal után született (Az igazi Dream Team), ami talán megvilágítja Kemény Dénes titkát, miként tudta annyiszor
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 7
2011/2 ■
MAGYAR EDZŐ
csúcsra vezetni a csapatot (nem teljes magyarázat, de jellemzô szöveg, tôle magától): „Amikor kezdtem kilencvenhétben, még azt hittem, hogy na, benne meg lehet bízni, abban meg soha. Viszont már akkor is az volt a célom, hogy bárkihez is nyúlik, akár az úgymond tizenharmadik játékoshoz – akitôl csak egy fél gólt vársz, egy jó blokkot, egy jó passzt –, hogy az is a lehetô legjobb állapotban legyen a fontos mérkôzéseken, mert döntô lehet az a jó blokk, az az egy jó passz. Az edzôk hajlamosak arra, hogy a legfeszültebb összecsapásokon csak azokra koncentráljanak, akik legalább három gólt hoznak – lônek kettôt, megakadályoznak egyet, tehát ez egy érték –, én viszont igyekeztem az összesre figyelni, és már a mérkôzés elôtt mindenkit megfelelôen hangolni. Ahhoz azonban több világverseny kellett, hogy kiderülhessen, ki az, aki a döntô fontosságú mérkôzéseken nem igazán tud tolni a szekéren, ki az, aki nem megy bizonyos átlag alá, bármi történjék is – a többinél meg azt kellett figyelni, hogy kik lesznek azok, akik tolni fogják azt a bizonyos szekeret. (Benedek) Tibi sem lôtt minden fontos mérkôzésen négy gólt, mint a sydneyi döntôben – ám ez nem azt jelenti, hogy nincs rá szükség. Csak ép-
pen figyelni kell, hogyha a meccsen kiderül, ez ma nem az ô „négygólos" alkalma, akkor át kell állítani abba a sávba, ahol segíteni tudja azokat, akiknek épp „négygólosuk" van aznap. Tibi az intelligenciája miatt ma már nem szokott egy bizonyos szint alatt vízilabdázni. Ezen is dolgozni kellett, ugyanis olyan hatalmas akarat munkál benne, amely régebben rossz tanácsokat szült, s ez negatívba fordította át a teljesítményét. Szerencsére, most már évek óta tudja, mikor kell többet vállalnia, mert jobban megy, és mikor kell arra vigyáznia, hogy csak annyit tegyen hozzá, amennyi rajta múlik. Hogy aznap ô nem a hab a tortán, hanem „csak" maga a torta. (...) Az képtelenség, hogy egy mérkôzésen mind a tizenhárom játékos villogjon, és ezt a csapat pontosan megérzi. Miképp azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a szerep körbeforog. (...) Mi ezért vagyunk erôsebbek a többi csapatnál. Sok ászunk van – aztán, hogy aznap melyik az adu ász, az a mecscsen kiderül. Annyi a különbség, hogy a kártyában egy adu ász van, vízilabdában viszont általában három kell a gyôzelemhez. Azt a pillanatnyi diszpozíció dönti el, éppen ki lesz az, a többi ezt megérzi, és nem vetekedni akar vele, hanem tolni az egész meccsen." Cs. G.
Levél a szurkolóknak Magától értetôdôen a szövetségi kapitány beválasztása a Hírességek Csarnokába lelkesült örömöt váltott ki a szurkolók táborából, s százával érkeztek napokig Kemény Dénes számára a szövetségbe a köszöntô-elismerô gratulációk. A kitüntetett méltán érezte úgy, hogy a nyilvánosság elôtt köszöni meg hívei üdvözleteit, jókívánságait, amelyekre az alábbi nyílt levélben válaszolt:
Kedves Vízilabda Szurkolók! Mint a vízilabda válogatott szövetségi kapitánya, az elmúlt 14 évben számtalan alkalommal köszöntem meg Nektek a lelkes szurkolást, függetlenül a nagy meccsek végeredményétôl. Minden magyar szurkolónak tudnia kell, milyen sokat jelent számunkra, hogy mindig tele vannak a lelátók, játszhatunk épp Miskolcon vagy Kolozsváron, a Margitszigeten vagy Zágrábban, vagy bármely olimpián. A hétvégi floridai beiktatáson hasonló érzések kavarogtak bennem, játékosaim, segítôim és Ti jártatok az eszemben, miközben büszkén nézelôdtem az Úszósport Halhatatlanjainak Csarnokában a korábban kitüntetett magyar sportcsillagok relikviái között, mert a vízi sportok kultikus helyén igen nagy számú magyar kiválóság kapott helyet. A megtisztelô kitüntetéssel járó érzéseimet örömmel megosztanám mindazokkal, akik velünk énekelték a himnuszt a gyôztes döntôk után, vagy akik körmüket rágták a televízió elôtt, és mellettünk voltak a 14 év hullámvölgyeiben is. A köszönetet ezúttal szeretném minden hozzám forduló szurkolónknak közvetlenül is kifejezni, személyre szóló levélben. A
[email protected] e-mail cím erre a közvetlen kapcsolatteremtésre ad Neked lehetôséget. A csapat hamarosan megkezdi a sanghaji vb-re a felkészülést, célegyenesbe ért a negyedik olimpiai ciklus. Biztosak lehettek benne, hogy nagy alázattal, mindent félretéve dolgozunk azért, hogy újabb sikereknek örülhessünk együtt idén és jövôre is! Tisztelettel és köszönettel a magyar nemzeti válogatott nevében Kemény Dénes szövetségi kapitány
7
etô
Könyvismert
Dr. Kemény Dénes világszerte elismert sportszakember, több mint egy évtizede óriási eredményeket ér el csapatával. Ez a nem mindennapi teljesítmény egyedülálló személyiségének és munkamódszerének köszönhetô. E könyvben megosztja velünk titkait, korszerû gondolkodásmódját, eredményes módszereit. „Üzenetei” a sport világán kívül is követésre érdemesek, példaként szolgálnak cégek, vállalkozások vezetôi és munkatársai számára, de bárkinek, aki szeretne sikeresebb, céltudatosabb, elégedett emberré válni. „A vezetés a szívvel kezdôdik, nem pedig a fejjel.” „Az egyéni érvényesülés a csapat érdekét soha nem elôzheti meg!” „Vezetôként az a legfôbb dolgom, hogy a csapatban mindenkit jobbá tegyek.” „A nagy eredmények eléréséhez szenvedély kell.” – Megtiszteltetés volt Kemény Dénessel „egy csapatban játszani” e könyv elkészítése során – mondta a szerzô. – Élvezetes és tanulságos volt az „az utazás”, amit az ô világában tehettem, megismerve emberi és szakmai hitvallását, vezetôi sikereinek titkait. – Remélem, hogy találkozásainknak, beszélgetéseinknek e kötetbe foglalt összegzése érdekes és hasznos olvasmány, idôtöltés lesz majd minden olvasóm számára.”
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 8
8 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
Sikersportágak helyett – sikeres sportolók SZABÓ BENCE SPORTIGAZGATÓ: HIBA VOLT ELENGEDNI A KLUBOK KEZÉT Változás történt a Magyar Olimpiai Bizottság irányító apparátusában: 2011. március elsejétôl Szabó Bence tölti be a sportigazgatói posztot. Ahogy elôdje, Kovács Tamás, az olimpiai bajnok kardvívó is ismeri a sportélet minden területét, hiszen élversenyzôi pályafutása után volt egyesületi elnök, majd sportágában, vívásban szövetségi kapitány is. • Emlékszik még arra, mi történt március elsején? De úgy is kérdezhetem: hogy telt az elsô napja új munkahelyén? – Az elsô napom? Úgy voltam, mint az iskolások, akiknek nulladik órájuk van, vagyis már a szerzôdésem életbe lépése elôtt bejártam a MOB-ba konzultálni, ismerkedni. Molnár Zoltán fôtitkár és Medvegy Iván szakmai fômunkatárs segítségével próbáltam tájékozódni, bepillantani a folyó ügyekbe és aktuális feladatokba, úgyhogy március elsején már benne voltam az ügyek kellôs közepében. Ráadásul még a kinevezésem elôtt én képviseltem Magyarországot az európai sportvezetôk konferenciáján. • Mi a feladata a sportigazgatónak? – A MOB Iroda három operatív igazgatója közül Mihók Ildikó a marketing és a kommunikáció felelôse, Nagy Zsigmond a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik, enyém pedig a sportszakma. Ez azt jelenti, hogy a lehetô legszorosabb kapcsolatot kell tartani az egyes sportágakkal, reagálni kell a problémáikra, sikereikre. Nagy elôny, hogy szinte az összes sportági szövetség itt, a Sportok Házában mûködik. Mivel egész eddigi életemet a sportban töltöttem, arcról szinte mindenkit ismertem, még ha korábban nem is álltam mindenkivel személyes kapcsolatban. Bizonyos témákban elôkészítem a döntéseket az Elnökség, illetve az Elnök úr számára. A sportági konzultációk elôtt a szövetségek adott témák szerint felkészülnek, elküldik nekem a véleményüket, amire reagálok. A megbeszéléseken aztán már a minisztérium képviseletében rendszeresen jelen van Komáromi Tibor egykori birkózó, Réthelyi Miklós miniszter úr fôtanácsadója, valamint a Magyar Edzôk Társasága nevében Köpf Károly is. • Bár csak alig két hónapja tölti be a posztot, de mint említette, egész életét a sportban töltötte, így bizonyára valós képe van a magyar sport jelenlegi helyzetérôl. Milyen ez a kép? – Ma már nem beszélhetünk magyar sikersportágakról, legfeljebb csak sikeres magyar versenyzôkrôl. A vízilabdát
és a kajak-kenut kivéve sajnos ez a helyzet. Egy-egy sportágat egy-két ember visz a vállán, a tornát Berki Krisztián, a sportlövészetet Sidi Péter, az öttusát Marosi Ádám, a vívás szakágait Szász Emese, Boczkó Gábor, Szilágyi Áron, Decsi Tamás. Be kell látni, a magyar sportban ma nincs olyan erô, mint az 1980-as 90-es években, az én versenyzôi pályafutásom idején volt. • Hogyan jutottunk idáig? – Az elmúlt nyolc évben a magyar sport nem volt igazán fontos, nem figyeltek kellôen rá. Az elôzô kormány ugyan próbált odafigyelni, voltak jó kezdeményezések, például a labdarúgók Bozsik-programja, ám hibás döntések is születtek, melyek közül a legsúlyosabb az egyesületek meggyengítése volt. • Az UTE akkori elnökeként ön a saját bôrén érezhette ennek a rossz döntésnek a hatását, hiszen az egykori él vonalbeli klub volt az elsô, amelytôl egyik napról a másikra, átmenet nélkül megvonták az állami támogatást. – Valóban nagy csapás volt, és az UTE vergôdése azóta is tart, a magyar sport zászlóshajójából utánpótlás-nevelô egyesületté vált. Akkor a mi kezünket elengedte az állam, mondván, éljenek meg saját erôbôl az egyesületek, pedig még ma is van klub, amely támogatást kap. Ezzel nem az a baj, hogy valaki kap, hanem az, hogy a többi nem kap! Ráadásul a budapesti egyesületek még nehezebb helyzetben vannak, mert vidéken a lokálpatriotizmus nagy segítséget jelent. • Minden sportvezetés hangsúlyoz za az egyesületek fontosságát, hiszen ha szervezett keretek között sportol a gyerek, nem züllik el, nem kap rá az italra, kábítószerre és egyéb egészségkárosító dolgokra, edzett lesz, fegyelemre szoktatják, rendszer lesz az életében… és sorolhatnánk – aztán még sincs elôrelépés. Sôt, leépülnek az egyesületek, mert már nem tudnak megélni, a tagdíjakat pedig nem emelhetik az égig, mert akkor még kevesebben tudják megfizetni. – Nehéz kérdés ez, ördögi kör: a kluboknak az emelkedô árak mellett is
Névjegy Szabó Bence Született: 1962. június 13. Sportága: vívás, kard Legjobb eredményei: olimpiai bajnok egyéniben (1992), csapatban (1988), 2x olimpiai ezüstérmes csapatban (1992, 1996), 2x világbajnok csapatban (1991, 1993), vb-ezüstérmes egyéniben (1993), vb-ezüstérmes csapatban (1994), vb-bronzérmes egyéniben (1994), vb-bronzérmes csapatban (1995), Európa-bajnok egyéniben és csapatban (1991). Sportvezetôi pályafutása: az UTE elnöke (1996-1999). A Magyar Vívószövetség kard szakágának menedzsere 2001. márciustól, majd 2002 elejétôl összfegyvernemi szövetségi kapitány is. 2004 novemberében újabb négy évre kapott megbízást, ám 2005 végétôl posztja megszûnt. 2007-2008: a venezuelai vívóválogatott szövetségi kapitánya. A MOB sportigazgatója (2011. március 1-tôl) fenn kell tartaniuk a termet, a létesítményt, világítani, fûteni kell – ám a növekvô költségeket már nem lehet a szülôkre hárítani. A miniszterelnök úr tanácsadója, Balogh Gábor világbajnok öttusázó vezetésével létrejött egy bizottság, amelynek én is tagja vagyok, és azon dolgozunk, hogy miként lehetne újjáéleszteni az egykor sikeres egyesületi rendszert. A megoldás valami olyan konstrukció lehetne, mint ami régen jól bevált, vagyis az iskolai sport és az egyesületek szoros együttmûködése. Az iskolák sportág-centrikusak lennének, így biztosítanák az utánpótlást. Emlékszem, gyerekkoromban a Zápor utcai iskola röplabdásai, focistái jelentették a BSE és az Úttörôstadion bázisát. Fel kell térképezni az országot, hol mire van affinitás, melyik egyesület van az adott iskola közelében, ennek alapján lenne életszerû a csoportosítás. Persze, vissza is üthet a nagy létszám, kárát is láthatja az élsport. • Ezt megmagyarázná? – A lusta gyereket nem szabad együtt edzetni azzal, aki akar, igyekszik, csak azért, mert tagdíjat fizet, pénzt hoz a házhoz. A rossz hozzáállás másokat is megfertôzhet. Hangsúlyozom: nem az ellen beszélek, aki esetleg nem elég tehetséges, hanem az ellen, aki árt a többieknek. Edzôként és
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 9
2011/2 ■
MAGYAR EDZŐ
1992 Barcelona – a gyôzelem mámorában szövetségi kapitányként is azt vallottam, azért harcoltam ugyanis, hogy mindenkit ott tartsunk a vívóteremben. Az idôsnek kikiáltott versenyzô is járjon le, verje meg ôt a fiatal, és csak úgy léphessen elôre. Nem értek egyet azokkal, akik az öregedô sportolókat félreteszik. Mindenkit meg kell tartani, mert kellenek az edzôpartnerek, no meg amíg edzésre jár a nem „világsztár" versenyzô, addig ô is mozog, egészséges marad, nem hízik el. Az sem mellékes, hogy csak a régiek tudnak sztorizni, olyan történeteket mesélni, amilyeneket egykor én hallottam az elôdeimtôl. Nekem is sokat jelentett az egykori vívóklasszisok példája, amikor együtt volt több korosztály. Sajnos, ma egy vívóversenyen nagyon szûk a mezôny, abból is egy kezemen meg tudom számolni a felnôtt válogatottakat… • Ha már szóba került a vívás: milyen volt az élete venezuelai vívókapitányként? – Venezuelában nagyon sok pénz van, viszonylag használhatók a létesít-
mények, tehetséges gyerek is van elég, de óriási a korrupció. A vívók igazából nem is akarnak nagy eredményt elérni, megelégszenek a helyi versenyeken aratott sikerekkel. • A MOB sportigazgatójaként le kellett mondania az itthoni vívótanítványokról? – Nem, mert a szerzôdésem szerint kötetlen a munkaidôm, így folytathatom az edzôsködést. Délutánonként a Vasasban, illetve kora reggel a Nemzeti Sportcsarnokban foglalkozom a tanítványokkal, Iliász Nikolásszal, Szatmári Andrással, Csaba Bencével és Petô Rékával. Persze, ha valamelyikük azt mondaná, hogy ez így nem felel meg neki, mást szeretne, tiszteletben tartanám az elképzeléseit és elengedném máshoz. • Tudjuk, hogy fia is profi sportoló, az UTE labdarúgója, akinek Szabó Bence névvel nem lehet könnyû dolga… Milyen szülônek tartja magát? – El kell mondanom, hogy nagyon örültem, amikor a focit választotta, bár a vívásban egész más az értékrend,
9
mint a labdarúgásban, az öltözôi hangulat is más… Tehetséges gyerek, már külföldön is volt próbajátékon. Sajnos, itthon nem kap lehetôséget, pedig saját nevelésû játékos. Tudja, ez is furcsa: külföldön azt mondták róla, hogy bármilyen tehetséges, elôbb a hazaiak kapnak lehetôséget, és csak utána a külföldi. Nálunk pedig nem élvez elônyt a saját nevelés, a magyar, megváltásnak tartunk minden külföldi sportolót. Szerencsére Bence lelkileg erôs, bármit elvisel. Az elején azt mondtam neki, hogy két dolgot várok el tôle: a sportszerûséget, és hogy megszakadjon a pályán. Ezzel a névvel nem élhet vissza. Egész sportpályafutásom alatt a lila-fehér klub versenyzôje voltam, itt lettem olimpiai- és világbajnok, majd ügyvezetô elnök. A focicsapat is akkor volt legutóbb bajnok, amikor én voltam az elnök… szóval, erre figyelnie kell. Nem vagyok idióta szülô, aki a gyerekben akarja megvalósítani az álmait, nem tettem elôtte magasra a lécet. Nem kell „valaminek", mondjuk olimpiai bajnoknak lennie, elég, ha tisztességes, és szereti, amit csinál. Mondanom sem kell, hogy nagyon örültem, amikor a focit választotta, bár a vívásban egész… • Ön szereti, amit csinál? Két hónap alapján mit tud mondani, megbánta a döntését? – Nagyon jól érzem magam ezen a poszton, Borkai Zsolt MOB-elnök ütôképes, összetartó csapatot hozott létre. Élvezem a munkámat, és nem bántam meg, hogy igent mondtam. Izgalmas kihívás számomra megismerkedni minden sportággal, jelen esetben az olimpiai kvalifikációs menetrendjükkel, feladataikkal. Volt sportolóként és sportvezetôként igyekszem empátiával tárgyalni velük. Ahol aktív a vezetôség, van jövôképük, tôlünk is megkapnak minden segítséget. Viszont azokkal, akik csak a pénzre várnak, nem tudunk partnerek lenni. • Jövôre olimpiát rendeznek Londonban, mégsem ötkarikás tippelésre kérem, hanem arra vagyok kíváncsi: egy év munka után mikor lenne elégedett? – Arra minden kormány odafigyelt, hogy az olimpia elôtt mindent megkapjanak a sportolók, pedig nem az utolsó év a legfontosabb! Folyamatosan kell építkezni, kinevelni a tehetségeket. Ennek az alapjait kell megteremtenünk. Az olimpiára pedig úgy menjünk ki, hogy jól felkészültünk, London után pedig elmondhassuk, hogy a MOB-iroda is operatívan dolgozott. Volt sportolóként, olimpiai bajnokként és sportvezetôként abban bízom, hogy a pekinginél sikeresebbek leszünk Londonban! Füredi Marianne
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 10
10 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
BAJNOKSÁG – SZÉP SZAVAK – DE BÚCSÚ
Mezeytôl arany után vált meg a Videoton Sousáért
A játékosok arcán felhôtlen öröm... Mezeyén nem Mezey György megnyerte a bajnokságot a Videotonnal, a klubvezetés pedig megköszönte a munkáját: érzékeny búcsút vett tôle. A hetvenéves egyesületet fennállása elsô aranyérméhez segítô hetvenéves szakembert a nála harminc esz tendôvel fiatalabb Paulo Sousa váltotta. A portugál tréner játékosként Bajnokok Ligáját is nyert, és ha edzôként ezt nem is várják el tôle Székesfehérváron, azt igen, hogy a következô három évben nemzetközi szinten is jegyzett csapatot alakítson ki.
„A Videoton FC megállapodása dr. Mezey György vezetôedzôvel a 2010–2011-es Nemzeti Bajnokság végével lejár. A Klub vezetése ezúton is megköszöni dr. Mezey György több mint három és fél éves tevékenységét a Klub irányításában. Személye megkérdôjelezhetetlenül összefonódott a Videoton FC átalakításával, új fejlôdési pályára állításával és a Klub elsô bajnoki címének megnyerésével. Az a tudás és tapasztalat, amivel önzetlenül, fáradságot nem ismerve mellénk állt, elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy három év alatt az ország legsikeresebb futballcsapatával büszkélkedhessen Székesfehérvár. Biztosak vagyunk benne, hogy dr. Mezey György, a Mester továbbra is kiválóan
fogja érvényre juttatni szakmai tapasztalatát a hazai és a nemzetközi labdarúgás érdekében. Ehhez kíván a Klub vezetése és minden munkatársa további sok sikert és jó egészséget! Egyúttal bejelentjük, hogy a Videoton FC vezetése szerzôdést kötött Paulo Sousaval, az egykori világhírû portugál labdarúgóval, hogy három évig vezesse a szakmai munkát klubunknál. Paulo Sousa júniustól megkezdi a csapat felkészítését a nemzetközi szereplésre, és ettôl kezdve tud a sajtó rendelkezésére állni. Munkájához sok sikert kívánunk! A Klub ezzel a témával kapcsolatban 2011. május 24-én tart sajtótájékoztatót Székesfehérváron." Így szólt a Videoton FC 2011. május 15-én kiadott közleménye, amellyel
kapcsolatban leszögezhetjük: hangvétele kétségkívül európaira sikeredett. Szépséghiba: négy nappal azt követôen látott nyilvánosságot, hogy az 1941-ben Székesfehérvári Vadásztölténygyár SE néven alapított futballegylet fennállása során elôször magyar bajnok lett. „Ezzel egy szakasz lezárult a pályafutásomban" – jelentette ki május 11én, szerda este Mezey György, miután játékosai a magasba dobálták, és mintegy nyolcezer nézô hosszasan éltette. Aki hisz a számmisztikában, most csettinthet: a 70 éves klubot a 70 éves szakember juttatta elôször a csúcsra! Kilencvenhat órával késôbb, egy vidámnak aligha nevezhetô vasárnapon pedig így fogalmazott: „Garancsi István tulajdonossal ma délben találkoztam, ekkor közölte döntését, miszerint lejáró szerzôdésemet nem hosszabbítja meg. Tudomásul vettem. Büszke vagyok arra a munkára, amit a klubnál végeztem. Minden feladatot, amit rám
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 11
MAGYAR EDZŐ 11
2011/2 ■ bíztak, teljesítettem, köszönöm mindenkinek, aki ebben segített. Sajnálom, hogy nem tudtam megvalósítani a további terveimet, azaz nem tudtam a Videotonnal nemzetközi sikereket elérni, pedig készültem: megvan a napra lebontott, pontos felkészülési tervem, illetve az újonnan igazolni kívánt hazai és külföldi játékosok névsora. Ezúton kívánok további sikereket játékosaimnak, a klub vezetôinek, minden dolgozójának, a városnak, valamint azt utódomnak! Még nem köszönök el, hiszen hátra van még a Magyar Kupa döntôje, illetve az utolsó bajnoki mérkôzés, amelyeken teljes tudásommal kívánom szolgálni a csapatot." Az MK-finálét aztán elbukta a csapat (Kecskemét–Videoton 3–2), majd az utolsó bajnokiját követôen is vesztesen hagyta el a pályát (Újpest–Videoton 1–0). Hogy a humora azért nem hagyta cserben a szakembert, azt a Megyeri úti szezonzáró utáni nyilatkozata is jelezte: „Most csupán arra vágyom, hogy megigyak egy korsó sört…" Túlzás lenne azt állítani, hogy az azt megelôzô hetekben az élet habos, pardon, napos oldalán járt a mester: mint kiderült, a fehérvári klubvezetés már hónapokkal korábban megkezdte a tárgyalásokat a lehetséges utódokkal, csak Mezey György öt nevet hallott azzal kapcsolatban, ki ülhet a helyére a fehérvári kispadon. Nem csoda, hogy a Videoton egymás után szórakozta el a „meccslabdákat", Kispestre például már úgy érkezett, ha nyer a Honvéd otthonában, három körrel a zárás elôtt bajnok – vezetett is 2–0-ra, hogy aztán a végén kénytelen legyen beérni a 2–2es döntetlennel. Hírlik, a házigazdákat is az dacossá tette, hogy a vendégek elôre ittak az ô bôrükre: pezsgôket rendelve érkeztek meg a Bozsikstadionba… Ami késett, persze nem múlott: május 11-én már elfoglalta a magyar labdarúgás trónját a koronázó város csapata. Azon az estén – kivételesen – szó sem esett arról, hogy mi lesz Mezey György, illetô-
leg jó néhány futballista sorsa, az öröm önfeledt órái kizárólag a megérdemelt ünneplésrôl szóltak. A Városház téren rendezett spontán fiesztán ötezren éltették az újdonsült aranyérmeseket: legalább annyiszor felzúgott a fôvárosi riválisokat (lásd még: Ferencváros és Újpest) szidalmazó nóta, mint a vezetôedzôt éltetô rigmus… A vezérkar azonban nem volt erre tekintettel – négy nappal késôbb, ugyebár, napvilágot látott az a bizonyos közlemény. Erre Farkas Balázs, a csapat kapitánya röviden, mégis sokatmondóan így reagált: „A Videoton nemcsak a bajnoki címmel írt történelmet, hanem a sikerkovács eltávolításával is, ami egyedülálló Európában." Mezey György ugyanakkor a maga udvarias módján elköszönt, hangsúlyozva, hogy további sok sikert kíván az együttesnek, egyúttal azt ígérve, hogy a Videoton nagy szurkolója lesz. De hogy belül mit érzett, azt legfeljebb a szeretteivel, továbbá az igaz barátaival volt csak hajlandó megosztani, a nyilvánossággal nem. De hogy rettenetesen bántották a történtek, annyira biztos volt, mint a Vidi elsôsége. A helyére kinevezett Paulo Sousa mindenesetre felettébb udvariasan lépett be az ajtón, elsô magyarországi sajtótájékoztatóján sietett is leszögezni, hogy Mezey doktort az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) különbözô rendezvényeirôl jól ismeri, és mivel úgy tapasztalta, hogy a magyar szakember hasonló szenvedéllyel viseltetik a
futball iránt, mint ô, garantálja, hogy a következô találkozásuk alkalmával is ugyanúgy eldiskurálnak a világ legszebb
Paulo Sousa
sportágáról, mint korábban. Legfeljebb a Videotonról nem ejtenek szót… A negyvenéves portugál tréner mesés karriert zárt, amikor – 32 évesen, súlyos térdsérülés miatt – felhagyott a játékkal. Amikor eljött a fájó búcsú pillanata, többek között kétszeres Bajnokok Ligája-gyôztesnek, olasz és portugál bajnoknak, 51-szeres válogatott futballistának, végül, de nem utolsósorban pedig U20-as világbajnoknak vallhatta magát. Nem csoda, hogy sokra vitte: amikor gyerek volt, szülei nem engedhették meg maguknak, hogy televíziót vásároljanak, így az ifjú Paulo csak azt leshette el, amit a helyi (Viseu városának szülötte) sztároktól ellesett, no meg magát építette fel: addig-addig trükközgetett az utcán, amíg ki nem érdemelte, hogy elôbb a Repesenses nevû ifjúsági csapat, majd a világhírû Benfica szerzôdtesse. Apropó, amikor a Benfica csábította, mindössze tizenhét éves múlt… Hogy az azt követô másfél évtizedben hogyan alakult az élete, másik cikket érdemel (a címe az lehetne: Sikerrôl sikerre), e helyütt Paulo Sousáról, az edzôrôl szóljunk. Illetve beszéljen csak ô: „Azért akarok edzô lenni, mert hiszek abban, hogy az elképzeléseimet a labdarúgóim jóvoltából megvalósíthatom, és azért is, mert egyszerûen imádok a futball világában élni" – utalt arra évekkel ezelôtt Paulo Sousa, hogy miután szögre akasztotta stoplis cipôjét, miért óhajtott mindennél jobban megismerkedni a kispad világával. „Senkire nem mondanám, hogy a bálványom volt, ugyanakkor kiváló edzôkkel dolgozhattam együtt, így volt kiktôl tanulnom" – fûzte hozzá, és amint azt a mellékelt ábra, pardon, írás is bizonyítja, valóban a sportág mestereitôl leshetett el titkokat. Ô maga a portugál U16-os válogatottnál vágott bele az edzôsködésbe, majd az a Carlos Queiroz vette maga mellé a felnôtt válogatottnál, akinek bevallottan a legtöbbet köszönhet. Habár a közös karrier nem tart sokáig, hiszen a Queens Park Rangers invitálta az Angliában addig legfeljebb turistaként megforduló ifjú trénert, aki nem tudott nemet mondani a londoni egylet jómódú tulajdonosainak. Más lapra tartozik, hogy sikeresnek még véletlenül sem lehet nevezni a QPR-nál eltöltött idôszakát: hét gyôzelem mellett tizenkét döntetlen és hét vereség csúfította a mérleget. Mégsem ez vezetett a szakításhoz, hanem az, hogy az ôszinteséget mindennél elôbbre valónak tartó portugál szakem-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 12
12 MAGYAR EDZŐ ber a nyilvánosság elôtt fakadt ki annak okán, hogy a vezetôk a tudta nélkül értékesítették a csapat egyik legjobbját. Külön pech, hogy a Queens Park Rangers élén nem angol úri-, hanem olasz üzletemberek álltak, akik nem vették jó néven a nyíltszíni bírálatot… A Swansea volt a következô állomás, és tulajdonképpen minden szép és jó lett volna, ha az a volna ott nem volna… A walesi együttes ugyanis olyan jól muzsikált Sousával, mint az azt megelôzô három évtizedben soha (7. hely a második vonalban), aminek az lett a vége, hogy számos tehetôsebb klub akarta elvinni a szakvezetôt, aki végül a Leicester csábításának engedett. Annál is inkább, mert a City jó barátja, Milan Mandarics tulajdonát képezte, gondolták, ketten együtt dobnak egy nagyot. Végül csak Sousa repült – tizenkét gyengécske meccs után. „Meglepô, hogy nagy tervekrôl és hosszú távú stratégiáról szóló szövegekkel hívtak, majd villámgyorsan kirúgtak" – kommentálta a menesztést Paulo Sousa, aki hivatalosan 2010. október elsején vált munkanélkülivé. Segélyért persze nem kellett folyamodnia… 2011 tavaszán már azon rágódott, hogy elvállalja-e a Videoton irányítását. Miután élôben és DVD-n összesen tizenhét meccsen látta az akkor még Mezey György vezette csapatot, igent mondott – és így el is jutottunk 2011. május 24-ig, mely napon Tassy Márk, a Videoton FC ügyvezetôje ünnepélyesen bejelentette: „A csapat új vezetôedzôje Paulo Sousa!" A magyar futball reménybeli elôrelépését szem elôtt tartva kívánunk neki sok sikert. Hátha ô is új fejlôdési pályára állítja a Videotont… Pietsch Tibor
■
2011/2
Mesteri szavak A magát a futball romantikusaként aposztrofáló Paulo Sousa készségesen jellemezte azokat a neves szakembereket, akikkel játékos-pályafutása során együtt dolgozott, és akikrôl úgy gondolta, a jók között is a legjobbak. CARLOS QUEIROZ „Rengeteget segített abban, hogy labdarúgóként és emberként is fejlôdjek, a korosztályos válogatottban ô táplálta belénk a gyôztes mentalitást. Neki köszönhettük, hogy egy idô után nemcsak magunkban hittünk, hanem abban is, hogy bárkivel, a nálunk magasabban jegyzett nemzetekkel szemben is felvehetjük a versenyt – ezerkilencszáz-nyolcvankilencben meg is nyertük az U20-as világbajnokságot. Az én szememben amilyen jó edzô Carlos, olyan jó ember is." SVEN-GÖRAN ERIKSSON „Tizenhét esztendôsen kerültem a Benficához, a portugál és a brazil zsenik mellett a svéd szakvezetôtôl, Sven-Göran Erikssontól is sokat tanulhattam. Fontos idôszakban volt az edzôm, pályafutásom elsô bajnoki címét vele nyertem. Neki azért lehetek hálás, mert önbizalmat öntött belém, tett arról, hogy bízzak a képességeimben. Képes vagy rá, meg tudod csinálni! – ezt sulykolta belém, és egy idô után már úgy is léptem pályára, hogy maradéktalanul hittem magamban." BOBBY ROBSON „Ha nem is nyertünk semmit, miatta feltétlenül megérte a Benficából a Sportingba igazolnom. Napról napra bizonyította, mennyire lehet ezt a csodálatos sportágat szeretni. Keményen fogott minket, mégis olyan boldogságot csempészett az edzésekbe, hogy az a mai napig bennem van. Ráadásul úgy bánt, úgy beszélt a játékosaival, hogy még az sem tudott haragudni rá, akinek meccsnapon a kispadon sem jutott hely. Rettentôen elszomorít, hogy már nincs köztünk…" MARCELLO LIPPI „A Juventusnál teljesen más világba csöppentem. Lippi az analizálás mestere volt, mindenre felkészített bennünket. Nálam elérte, hogy a labdarúgás ne napi három, hanem huszonnégy órán keresztül járjon a fejemben. Gyakran kikérte a véleményemet, mindig arra ösztökélt, hogy valódi vezér legyek a pályán. A bizalmát, úgy vélem, megháláltam: az elsô torinói szezonomban bajnokok és kupagyôztesek lettünk, egy évre rá pedig a Bajnokok Ligája-serleget is a magasba emelhettük." OTTMAR HITZFELD „Vezér, sôt hadvezér volt a Borussia Dortmundnál. Hogy a meccsek elôtt rendre remek taktikát dolgozott ki, egy dolog, az meg egy másik, hogy olyan érzékkel nyúlt bele a mérkôzésekbe, ahogy nagyon kevesen tudnak. Olykor rizikós húzásokra is rászánta magát, ám ezek többsége is jól sült – hiába, aki mer kockáztatni, megérdemli a sikert. Így tôle elsôsorban a bátorságot volt érdemes ellesni, no és azt, miként kell együtt élni a meccsel s persze a csapatoddal." Ismerkedés a székesfehérvári környezettel
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 13
MAGYAR EDZŐ 13
2011/2 ■
Korszerû oktatástechnikai eljárások az atlétika edzésében, oktatásában Vágó Béla, Benczenleitner Ottó, Sáfár Sándor, Keresztesi Katalin, Szalma László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest E-mail:
[email protected]
Bevezetô
Az atlétika oktatásában is Comenius azon pedagógiai alaptételébôl kell kiindulnunk, hogy az oktatás során - "mindent az érzékek elé kell tárni, a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, a tanítás ne a dolgok szóbeli elbeszélésével vegye kezdetét, hanem a reális megfigyeléssel, miután megmutattuk a dolgot, jöhet a bôvebb magyarázat" - Comenius e kijelentése a didaktika ún. "szenzualista" forradalmát jelentette. Ezzel ô fogalmazta meg a szemléletesség elvét a didaktikában, mondván, hogy "azok a dolgok, amelyek érzékszerveinkkel megragadhatók, az érzékszervek elé adassanak;" mert a tanulók mély és maradandó ismereteket csak így szerezhetnek - írja az Orbis Pictusban. Már olyan korszerû szemléltetô eszközökkel rendelkezünk, amelyekkel a mozgástanulás meggyorsítható, dinamikai szerkezete szemléletesen feltárható. A képmagnetofon, a video rögzítésre is alkalmas digitális fényképezôk és telefonok korszakában olyan technikai eszközök kerültek a mozgástanulás didaktikai tárába, amely már szinte napi rutinná teszi használatukat és nagyban megkönnyíti a tanulási folyamatot (Keresztesi, K., Mihály, O., Gombosi, A. 1983). /6/ 1. Milyen alapelveket kell figyelembe venni a video alkalmazásánál az atlétikai technikák oktatása során? Tudjuk, hogy a motorikus tanulási folyamatnak bonyolult hatásrendszere van, melyben a feed-back-nek döntô a szerepe. Ebben az összefüggésben feed-back-en a mozgásfolyamat végrehajtásának részlet adatairól, illetôleg az összeredményrôl adott információkat (reafferentációkat) értjük, amely információk által lehetséges a meglévô "VAN" és az elérni kívánt "KELL" értékek összehasonlítása. A videotechnika bevonása a motoros tanulási folyamatban nemcsak abból a szempontból fontos, hogy a szemléltetést korszerûsítse, pl. oktatófilm jelleggel, hanem képi információt is adjon a szóbeli információ mellé a ta-
nuló saját mozgásáról, a mozgástanulási folyamat eredményeirôl. A „van" és a „kell" értékek közötti összehasonlítást ebben az esetben rögzített képi információ formájában adja meg (Kiss, J., Hajdu, J., Gombocz, J., Maxin, I. 1988). /7/ 2. Milyen alapelveket kell figyelembe vennünk a mozgástanításnál, ha képmagnó áll a rendelkezésünkre? • Célszerû a vizuális információt a bemutatásnál mindig verbális információval összekötni. • A mozgást követô azonnali információ (szinkroninformáció) kell, hogy kövesse. Törekedni kell arra, hogy a legrövidebb idô alatt "visszatekerjük" a videót és akkor lássa a tanítvány a mozgását, amíg még frissek a kinesztetikus élményei. • A "visszajelzések" adagolásánál számolni kell a versenyzô befogadóképességével. Az információ terjedelem, az információsûrûség, a fogalom megértés és a mozgás látásának a képessége olyan szempontok, amelyeket a feed-back megszervezésénél figyelembe kell venni. Az atlétikai technikai mozgások, a motorikus tanulási folyamat optimalizálásánál a következô metodikai szempontokat kell figyelembe venni, ha videotechnikát alkalmazunk a mozgástanulás folyamatába. 2.1. Kezdôknél elôször orientálódási alapot kell a videotechnikával megteremtenünk. Ennél lényeges a megfelelô tanulói beállítódás, az elsô mozgáselképzelés. Az edzô célirányos verbális információi eközben a mozgás lényeges fázisaira (súlypontjaira) kell, hogy irányítsa a tanítvány figyelmét. 2.2. Idegen, új mozgások ismételt szemlélésével a mozgásmegfigyelés és analizálás képességét kell fejlesztenünk. 2.3. A versenyzôket hozzá kell szoktatnunk a saját tükörképének a képernyôn való megfigyelésére, pl. zavaró befolyások kiküszöbölésére az "újdonságérzetek" által. Kezdetben nagy élmény a saját mozgás viszontlátása a képernyôn, rendkívül élvezetessé és effektívvé tehetjük
vele a mozgásoktatás folyamatát. A saját mozgás optimalizálására a videofelvételt ismételten be kell mutatni. Célszerû csoportos oktatásnál a mozgáskorrekciót elôször az egész csoportnak bemutatni, és csak ezután célszerû az egyéni korrigálás, ha a csoportról készítünk videofelvételt. A mozgásérzékelésnek a jobb tudatosítására szolgál a technikai példakép, (a modell) a szubjektív mozgásérzés és az objektív mozgásvégrehajtás ismételt összehasonlításával elérhetô a saját mozgásvégrehajtás azonnali tudatos átélése. 2.4. Az önkorrekciót csak akkor vezessük be, ha a tanítvány már differenciált kinesztetikus érzékkel rendelkezik. A harmadik évezred elején oktatásunkban nagyobb mértékkel kell bevonni a bevált oktatástechnikai eszközöket. Igaz, hogy ez a tanártól újabb és újabb módszertani megújulásokat igényel, mert csak úgy tarthat lépést az oktatás felé elvárt követelményekkel (Keresztesi, K., Mihály, O., Gombosi, A. 1983). /6/ 3. A számítógépes biomechanikai mozgáselemzés, mint oktatási módszer Élsportolók edzésében bevált a technika tanulása és a képességek ellenôrzése területén a számítógépes biomechanikai mozgáselemzés. Ezek pontos információkat adnak a mozgás kinematikai szerkezetérôl, amelyek elemzése ma már elkerülhetetlen az egyéni technika kialakításához, optimalizálásához. Edzôtársainkat biztatni szeretnénk arra, hogy ahol lehetséges éljenek a különbözô technikai eszközök bekapcsolásával az oktatási folyamatba, mert minél több egzaktan mért információt kap a versenyzô saját mozgásáról, annál könnyebben tudja individualizálni és optimalizálni a technikát, vagy egy-egy motoros teszt végrehajtását. A számítógépes biomechanikai mozgáselemzés, mint oktatási módszer fokozatosan kiegészíti, illetve átveszi a video technikát és forradalmasítja az edzôi szerepkört is. Az internet térhódítása következtében újabb lehetôség nyílt arra, hogy az edzô távollétében is elemzésekkel, kommunikáljon akár online formában a versenyzôvel. Scaffer Tamás által készített és forgalmazott VisualMagic szoftver né-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 14
14 MAGYAR EDZŐ hány funkcionális lehetôségének ismertetése a szoftverhez csatolt ismertetô anyag változatlan közlése: „A szoftver a legkülönfélébb képsorozatok létrehozására szolgál. A klasszikustól a diagramokkal ötvözött és mérési eredményeket tartalmazóig. A szoftver hatalmas területét fogja át a vizuális információk feldolgozásának, melybôl Ön az igényei szerint hasznosít. A fejlesztés célja egyértelmûen az volt, hogy az edzôi igények kielégítése maradéktalanul megtörténjen. Az „Analyzer" verzió ezen túlmutatva még egy komplett értékelô modult tartalmaz különbözô összehasonlító listák és diagramok készítésére. A szoftver fejlesztése folyamán nagy hangsúllyal bírt annak gyorsan elsajátítható és ergonomikus kezelése."
■
2011/2
Classic (1. kép)
HoPict (HP) (2. kép)
A képsor típusok: Classic A klasszikus képsorozat különféle számú képbôl összeállítva (5-10-1520). A képkockák szélessége nem kalibrálható (1. kép).
HoPict (HP) A HoPict elnevezés onnan ered, hogy ezek a képsorok egymás mellett ábrázolnak – horizontal picture - max. 50 szélességében kalibrálható filmkockát, fotót. Ez elônyös lehet olyan mozgásoknál, melyek térbeli kiterjedése nem nagy ezért egy sztroboszkóp képen túl sok átfedés lenne. A HoPict minden egyes kockája teljesen tisztán mutatja a mozdulatot. Természetesen a mozgás térbeliségét nem adja úgy vissza, mint egy sztroboszkóp, de sokkal jobban érzékelteti egy klasszikus sorozat-képnél. Egy HoPict létrehozása egyszerû (2. kép).
TimeLine (TL) (3. kép)
TimeLine (TL) A HoPict speciális formája. A képek egy idôsíkon kerülnek megjelenítésre és a köztük lévô távolság szemléletesen érzékelteti az eltelt idôt. Létrehozása teljesen automatikus a HoPict sorozatból. A képsor készítés teljesen új szemléletû módja (3. kép). Sztroboszkóp (STR) Ezek a sorozatképek egy homogén háttér elôtt ábrázolják a mozgást vizuálisan rendkívül hatékonyan. A mozgás horizontális és vertikális lefolyása tökéletesen érvényre jut. Igazán hasznos, ha a mozgás jelentôs elmozdulással jár, mivel ilyenkor nincs túl sok fedett képünk. Létrehozása bizonyos gyakorlatot igényel (4-5. kép). PointMotion (PM) Sztroboszkóp képsoron alapul, de a mozgásnak csak az elsô és utolsó koc-
Sztroboszkóp (STR) (4-5. kép) káját vetíti egymásra. E között a 2 pillanat között ábrázolja a jelölt testszegmensek, vagy a sportszer útját. Elkészítése gyors és egyszerû. Az alábbi 2 példa ugyanazon pontok más-más logikájú összekötése. (6. kép)
gítségével nyílik lehetôségünk a többkockás szög (pl. kirepülési szög), távolság (pl. egy lépéshossza), vagy sebességmérésre. 6 ilyen DF képbôl alkothatunk egy képsort. A képsor készítés teljesen új szemléletû módja (7-8. kép).
DuoFrame (DF) A DuoFrame 2 olyan tetszôleges képkocka egymásra vetítése, melyeken közös fixpont található. Ennek se-
FilmMix (FM) A FilmMix korlátlan hosszúságú képsorok egyszerû készítési lehetôsége, melynél megadjuk 2 mozgás kezdô és
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 15
MAGYAR EDZŐ 15
2011/2 ■
PointMotion (PM) (6. kép)
DuoFrame (DF) (7-8. kép)
FilmMix (FM) (9. kép) végpontját, ami alapján a program egymásra vetíti a kockákat. A kockák elhelyezkedése kalibrálható. A képek alkotásának logikai felépítésében rokon a DuoFrame-mel, de itt 2 video file pillanatait vetítjük egymásra. A képsor készítés teljesen új szemléletû módja". (9. kép) Schaffer Tamás edzôi munkában igen hasznosan alkalmazható szoftverének bemutatása után /8/, a témát folytatjuk az irodalmak további áttekintésével. A számítógép segítségével végrehajtott elemzések történhetnek közvetlenül az adott kísérlet után, vagy az edzés végén, vagy az elôzô edzésen felvett anyag, vagy egy neves versenyzô mozgásának tanulmányozásával. Nyilvánvaló, hogy más-más domi-
nanciával és céllal használatos eljárásokról van ilyenkor szó. A céltól függetlenül azonban a felvételek helyének meghatározása döntô jelentôségû a szemléltetés szempontjából és az alkalmazott eljárás megválasztása tekintetében. A különbözô oktatási céllal elkészített szekvenciális képek és elemzô programok döntôen oldalnézetbôl történnek (Kiss, J., Hajdu, J., Gombocz, J., Maxin, I. 1988). /7/ Az oldalnézeti alkalmazás sokszor azonban csak egyfajta külsô szemlélôi kör, azaz a leglátványosabb nézôpont kialakítása szemszögébôl jelent fontos információt. Versenyzônk oktatása szempontjából, azonban legfontosabb információkat - technikájukat illetôen - kezdetben
azok az információk (képek) adják, melyeket az addigi tapasztalataik alapján közvetlenül képesek összekötni mozgás kinesztézisükkel. A vizuálisan felidézett kinesztetikus érzet azonban nem mindig oldalirányú, hanem szembôl, vagy hátirányból történô felvételeket képes könnyebben feldolgozni kezdetben. Pl. a pördülettel végrehajtott diszkoszvetés esetébe így elôször az elôlengetést és a forgásba indulást hátulnézetben, majd a pördület a levegôben szakasz elôl nézetben és a dobóterpeszbe érkezést ismét hátulnézetben tanácsos eleinte felvenni. Ezeket a képeket kell késôbbiekben aztán egy oldal-, vagy szembôl felvett anyaggal összevetni. Esetlegesen, - pl. a kalapácsvetés esetében - a felülrôl végzett felvételek igen nagy segítséget jelenthetnek a gyorsítási szakaszok és a súlypont helyzetének, a szer-testrendszer optimalizálása esetében. Távolugrásnál a nekifutás ritmusát és az utolsó lépések szerkezetét szembôl-oldalról lehet a legjobban értelmezni a video használat kezdetén. Rúdugrásnál az utolsó lépéseknél a rúd letûzését és az oldalirányú kilépéseket hátulról érdemes rögzíteni, az elugrási pozíciót és a fellendülést oldalról, még a lécvételt szembôl-oldalról lehet a leghatásosabban értelmezni. Futásoknál többnyire nem jelent gondot az oldalirányú felvételek használata, azonban a váltófutásoknál már érdemes a hozó és kapó személy elônyösebb felvételi pozícióit is fegyelembe venni. Gátfutásnál a kiemelt láb és a lendítô láb munkáját kimondottan szembôl érdemes felvenni, még a rálépést, a gát megtámadását oldali kameraállásból könnyebb elemezni és értelmezni. Közvetlenül az elvégzett kísérlet utáni video elemzés alkalmas arra, hogy: • véleményt alakítsunk ki arról, hogy versenyzônkkel közösen látjuk-e a problémát, illetve mit érzett és ez az érzés jelentôs-e a sikeres elôrehaladás és mozgástanulás fejlôdése szempontjából. (Sokszor ugyanis a versenyzôk jelentéktelen részletekre figyelnek, és ez zavarhatja a technika-tanulási elôrehaladásukat). • Ellenôrizzük, hogy a kísérlet elôtt megbeszélt javítást milyen mértékben sikerült végrehajtani. • A látottak alapján meghatározzuk a további feladatot, vagy célt a következô ugrás elôtt. Az edzés végén elvégzett videó elemzés a hosszú távú mentális bevésést eredményezhet, az edzés tartalmi lezárását és az eddigi munka értékelését illetôen. Az elôzô edzésen elvégzett mozgásos anyag edzés elôtti megnézése, az
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 16
16 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
aznapra kitûzött célokat, a tanulási folyamat pozitív, elôremutató irányába mozgósítja. 4. A teljesítô képes oktatási haladás igényességi módszere Nagyon sokszor elôfordul, hogy olyan versenyzônk akad, aki edzésrôledzésre a sikerorientálás érdekében vesz csak részt. Sikerre éhes, de nem teljesítményre… Ilyenkor ugyanis az történik, hogy az elôzô edzésen, edzéseken tanultakat mintegy "elfelejtve" újból bekapcsolódik az oktatásba és alapvetô hibákat ejtve az edzôt - sztereotip módon - a kezdeti hibák kijavítására és az azokhoz megszokott gyakorlatok és feladatok kiváltására „kényszeríti". Az edzés technikai része így „szépen halad" és a versenyzônk (gyakran a rutintalan edzôk is) kiteljesedve, pozitív élménnyel fejezik be az edzést. „Mindenki happy", de ebbôl igazi teljesítmény és eredmény nem fog születni. Versenyzônket az oktatás, azaz technikai edzés elôtt szembesíteni kell azzal, hogy az adott anyag elsajátításában hol tart és mit kell az adott edzésen elérnie. Meg kell határozni, hogy az új cél, vagy célok tanulását – nehézségi fokuktól függôen – hány kísérlet után lehet elsajátítani. Az igazán sikeres haladás és jól motivált versenyzô esetében 3-6 kísérlet után már megvalósítható! Jó taktika, ha egy új feladat megadása után versenyzônknek adunk 1-2 próbálkozást arra, hogy a következô kísérletet már általunk is értékelt módon hajtsa végre. A korai értékelés ugyanis nem megfelelô irányú orientációs folyamatokat eredményezhet a kinesztetikus érzékelés hiányában. A példaképül választott neves versenyzô mozgásának elemzése a mozgástanulás adott edzésszakaszának kezdeti feladata kell, hogy legyen, késôbbiekben a saját mozgás elôzôekben említett szempontjait látjuk eredményesnek. Kezdetben, mindig jól meg kell választani az adott „példakép" versenyzôt, mert pl. Usain Bolt futóstílusa nem minden esetben megfelelô egy 165cm magas sprinter számára. A példakép választása is lehet sokrétû, mert nem biztos, hogy minden technikai elemben azonos példaképet kell követni, hanem az egyes meghatározó mozzanatok alapján kiválasztott külön-külön példakép is állítható a sikeres felkészítés érdekében. Ki kell mondanunk, hogy a mozgástanulás folyamata sokszor csak a rossz kísérletek „elkövetésén" keresztül valósulhat meg, amíg az addigi beidegzé-
Usain Bolt stílusa egyedi seit „nem rontja el a versenyzô" és ráérez a mozgásra. Itt van az a kritikus pont, amikor nem mindig szabad versenyzônket további sikeres kísérletekre, újabb célok elérésére buzdítani, mert a „hurrá optimizmus" újabb sikertelen és rossz végrehajtáshoz vezet, mivel a változtatás rengeteg energiát és koncentrációt emésztett már fel. Tanácsos ilyenkor egy elemzô beszélgetést folytatni (2-3 perc) és utána a mozgást az addigi edzés metodikájának megfelelôen az elejétôl kezdeni, megadni az idôt és esélyt arra versenyzônknek, hogy újból felépíthesse a kívánt mozgást! Ilyenkor már gyorsabban, kevesebb ismétlésszámmal, néhány lépcsôfok kihagyásával is próbálkozhatunk, mivel az elôzôekben már sikeresen megoldott feladat reprodukálásáról van szó. Ne akarjunk túl nagy lépésekkel haladni elôre, törekedjünk az elért eredmények stabilizálására, melybôl a következô edzések valamelyikén újbóli elôrelépés történhet!
Összefoglalás Írásunkban a modern technikák felhasználhatóságát és alkalmazási lehetôségeit próbáltuk bemutatni olvasóinknak. Comenius azon pedagógiai alaptételébôl indultunk ki, hogy az oktatás során -" mindent az érzékek elé kell tárni, a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki". Comenius e kijelentése a didaktika ún. "szenzualista" forradalmát jelentette, mely manapság a videók, a számítógépek térhódításának köszönhetôen már szinte mindenki számára elérhetôk. Alkalmazásukra, az edzôi elemzések lehetôségeire azonban csak kevés szakcikk tér ki. Ezt az „ûrt" próbáltuk jelenlegi cikkünkkel egy kicsit kitölteni azáltal, hogy bemutattuk milyen feltételeknek kell megfelelni a videók és kamerák alkalmazásának ahhoz, hogy eredményes edzôi munkánkat objektív képek-
kel és adatokkal kiegészítve minél hatékonyabban végezhessük. Bemutattuk a már évek óta jól mûködô Schaffer Tamás által alkotott képelemzô rendszert, mely manapság mindenki számára megfizethetô és elérhetô. Utoljára, de nem utolsó sorban kitértünk az edzôi szakma egyik igen fontos elemére, mely a teljesítô képes oktatási haladás igényességi módszerét próbálta bemutatni, hogy alkalmazásával az edzôi tevékenységünk még sikeresebb lehessen.
Felhasznált irodalom Koltai, J, Kovács, E. Az atlétika oktatásának módszerei, in: szerk. Koltai, J.: (1975) Az Atlétika Oktatása Sport, Budapest. Koltai, J., Eckschmiedt, S., Kovács, E. (1990): Az atlétikai dobásokról HungariaSport, Budapest. Koltai, J., Oros, F. (1998): Az Atlétika Oktatása TF, Budapest. Kulcsár, G., P. Keresztesi, K. (1975): Egy atlétikai mozgás oktatásának problémái. Közlemények a testnevelés és sporttudományok körébôl. 2. sz. 153173. Nagy, Gy. (1990): Szemelvénygyûjtemény a motoros tanulás körébôl (kiegészítô jegyzet) Tankönyvkiadó, Budapest. Keresztesi, K., Mihály, O., Gombosi, A. (1983): A mozgáskoordináció fejlesztési lehetôségei videotechnika segítségével. A Testnevelési Fôiskola Közleményei 3. 37-49. Kiss, J., Hajdu, J., Gombocz, J., Maxin, I. (1988): Bevezetés a testnevelés és sport oktatástechnológiájába Sport, Budapest. Schaffer, T. VisualMagic szoftver programjának leírása SystemSport Ltd. www.systemsport.net (TF. Atlétika Tanszék bérleménye). http://www.erg.bme.hu/emania/2001/paroczair/biodef.htm#dinamografia
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 17
MAGYAR EDZŐ 17
2011/2 ■
Az iskolai testnevelés, a sport és az egészség Telegdi Attila Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény E-mail:
[email protected]
A sportban, oktatásban, illetve az egészségügyben dolgozók egyöntetû véleménye, hogy rohamléptekkel fejlôdô világunkban nem fordítunk kellô figyelmet a mozgásra, sportra, egészségre. Ez a figyelem nem csak a felnôtt lakosság kö rében, de sajnos már a gyermekek esetében is gyengülni látszik, amit, sajnos, az egészségügyi állapotról szóló statisztikák is alátámasztanak. A sportolást és az egészséges életmódra nevelést már az óvodában és iskolában el kell kezdeni. De vajon a testnevelôk és tanítók, akik a gyerekekkel nap mint nap foglalkoznak, fontosnak tartják a testnevelést és a sportot? Sorra ala kulnak a sportiskolák ma Magyarországon, mert igény van rájuk mind a szülôk, mind pedig a versenysport részérôl. Tisztában vagyunk az oktatás és a sport kö rül kialakult anyagi helyzettel. Vajon a sporttal kiemelten foglalkozó iskola vagy sportiskola tárgyi- és létesítmény feltételek tekintetében megfelelô környezettel rendelkezik-e az egészséges életmódra neveléshez, elsôsorban a testmozgás szemszögébôl vizsgálva? Kérdésként merült fel az is, hogy a testnevelést tanító pedagógusok - az intézmény oktatási jellegétôl függetlenül - fontosnak tartják-e a testnevelést és a sportot? A vizsgálatok eredményei, amelyeket különbözô típusú általános iskolában végeztem, alátámasztották hipotéziseimet. A sporttal kiemelten foglalkozó intézményekben tanító testnevelôk megfelelônek tartják a tárgyi- és létesítményi feltételeket az egészséges életmódra neveléshez, azon ban ez, csak ezekre az intézményekre igaz, a hagyományos általános iskolában már erôteljes hiányosságok jelennek meg. A testnevelô szaktanárok fontosnak tartják a testnevelést, a mozgást, mint az egészséges életmód egyik összetevô jét, míg a hagyományos általános iskolában dolgozó tanító szakos pedagógusok nagy része már nem tartja fontosnak a testnevelést. Az eredmények okot adnak a felsôoktatás, és tanítóképzés egyes területeinek átgondolására is. Kulcsszavak: egészség, nevelés, sport, testnevelés, versenysport.
Bevezetés
Az iskolai testnevelés, a sport és az egészség szorosan összetartoznak, ebben minden szakember egyetért. Mindhárom elem külön-külön megkopott, háttérbe szorult az idôk során. Ha sorra vesszük egyenként a három területet, az iskolai testnevelés egyre inkább háttérbe szorult a rendszerváltás óta. A rendszerváltás elôtt a sportolási lehetôség mind tárgyi, mind személyi feltételei államilag biztosítottak voltak. A testnevelést úgy kezelték, mint az élsport merítési lehetôségeinek egyikét, így a testnevelés is az állami irányítás egyik fontos területét képezte. A sport a szocialista eszmék kibontakozásának egyik igen látványos gyakorlati területe volt, amely versenyhelyzetet teremtett a szocialista és kapitalista országok között, lásd olimpiai éremtáblázatok eredményeit. A rendszerváltás után a politikai és gazdasági átalakulás során a testnevelés a kiemelten kezelt területek közül eltûnt. A mindennapos testnevelés már nem lett olyan fontos, mint korábban, és manapság elég megnézni a motoros képességek felmérésére irányuló tesztek eredményeit az általános iskolákban. A még pár évvel ez-
elôtti standard eredményéket lassan át kell írni, mert a mai diákok teljesítménye annyival rosszabb, mint a korábbiaké, hogy a „nagyon jó" kategóriák szinte üresen maradnak. Itt kapcsolódnak be az egészséggel kapcsolatos problémák, amelyekhez például a mozgásszegény életmód is vezet, amin az iskolai testnevelés sem tud segíteni a maga heti két, vagy két és fél óraszámával. Egyre több a mozgásszervi elváltozás, az elhízás majd az elhízással járó megbetegedés már gyermekkorban. Ide tartoznak az egyéb pszichés-, és szociális beilleszkedési problémák is. Tudvalevô, hogy a fiatalok egészség-magatartásával kapcsolatos kutatások egyre aggasztóbb eredményeket mutatnak. Egyre fiatalabb korban kezdôdik és egyre szélesebb kört érint a fizikai inaktivitás és az élvezeti szerek használata (Csizmadia-Várnai, 2003; Németh 2003; Sebestyén 2003). Ennek eredményeképpen a pszichoszomatikus tünetek elôfordulási aránya is egyre magasabb szintet mutatott a fiatalok körében (Susánszky-Szántó, 2002). Ezeknek a problémáknak a begyûrûzése erôsen megtépázta a versenysportot is az utánpótlás, a kiválasztás
és a merítés szempontjából általában, hiszen sokkal gyengébbek a mai gyerekek minden szempontból. A másik igen fontos probléma, hogy a sport, mint presztízs, a sportoló, mint példakép, veszített varázsából. Nem az eredményes sportolók a fiatalok példaképei, hanem a televízióban szereplô „sztárok". Az iskolai testnevelés, a sport és az egészség összetartoznak, kiegészítik egymást. Az oktatásnak, az egészségügynek és a sportnak egységes egészet alkotva kellene összeolvadniuk az egészséges életmódra nevelés égisze alatt a közoktatásban. A problémák megoldatlanságára mutatnak rá neves szakemberek vizsgálatai mind az egészségügy, mind az oktatás, mind a sport területén. Az iskoláskorú gyerekek között egyre több a túlsúlyos és mozgásszervileg kóros elváltozás. „ A tanuló ifjúság fizikai állapota - értve ezen a nem teljesen egyértelmû kifejezésen az egyszerûség kedvéért a növekedés, érés kiegyensúlyozott voltát, az aktuális kondíciót, egészségszintet, ellenálló képességet és fizikai teljesítôképességet - számos vizsgálat tanúsága szerint és a rendelkezésre álló nemzetközi összehasonlító adatok alapján, nem éri el az elvárható színvonalat. Az ifjúság szomatikus nevelésének hiányosságai, és a felnôtt lakosság egészségi állapota között összefüggés van. A mozgáshiány, illetve a mozgásszegénység alattomos kóroki tényezôk, melyek évtizedek alatt fejtik ki kedvezôtlen hatásukat, összefüggésben más kóros tényezôkkel „(Frenkl R. 1998). A család után az iskola a legmegfelelôbb színtere az egészséges életmódra nevelésnek, hiszen itt megtalálható a teljes ifjúság, és megfoghatók azok a szenzitív idôszakok, amikor a legfogékonyabbak az ismeretek megszerzésére és elmélyítésére. A sport és a testmozgás szerepe meghatározó a személyiség fejlôdésében és a humán szocializációban is. A 6-10 éves korosztály nevelésének fontosságát kiemelten kell kezelni, ez az életszakasz a legszenzitívebb mind a kognitív, mind a szomatikus képességek és készségek fejlesztésében, a pozitív életminták kialakításában. A kívánatos mértékû fejlesztés csak hosszú és hatékony nevelési folyamat révén alakítható ki, amelyben meghatározó szerepe van az iskolának, a családnak és a kortárs csoportoknak is, mint lényeges szocializációs színterek. Közoktatási rendszerünkben - alsó tagozatban - e
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:15
Page 18
18 MAGYAR EDZŐ sokféle feladat megoldásának kulcsembere a tanár, vagy tanító. Falus (1998) szerint az oktatás célja a tanítási-tanulási folyamat eredményeként elsôsorban a személyiség tudatos fejlesztésének elôsegítése. Makszin (2002) a következô alapfeladatokat jelölte meg, amelyeket a testnevelés óráknak el kell látniuk: • a tanulók játék és sportmûveltségének fejlesztése, • a tanulók egészséges testi fejlôdésének segítése, erejük fokozása, ellenálló képességük fejlesztése, edzettségük és teherbíró képességük fejlesztése, • a humanista embert jellemzô tulajdonságok kifejlôdéséhez járuljon hozzá, és formálja a tanulók helyes közösségi magatartását. A pedagógia elôszeretettel alkalmazza az élethosszig tartó tanulást (life long learning), mint kulcsfogalmat. Ugyanezen elv alapján kezd kialakulni az élethosszig tartó sportolás kifejezés is (life long sport), amelynek megvalósításának feladata a szakemberek kezében van (Penney 2006).
■
2011/2
1. ábra. Ön fontosnak tartja a testnevelést és sportot a gyerekek számára? A megkérdezettek %-nak fontos
Emelt szintû testnevelést oktató iskola Közoktatási típusú sportiskola Hagyományos általános iskola
2. ábra. Ön szerint az iskolája szer-, és létesítményellátottsága biztosítja az egészséges életmódra nevelés testmozgással kapcsolatos tevékenységei szempontjából? Elégedettségi mutatók %-ban mutatva
Módszerek A vizsgálatok során a testnevelô tanárok testneveléshez való viszonyulását, és a tanári attitûdöket vizsgáltam különbözô oktatási jellegû általános iskolákban. Összehasonlítottam hagyományos általános iskolát, egy emelt szintû testnevelést tanító általános iskolát, valamint egy közoktatási típusú sportiskolát. A vizsgálat kérdôíves kikérdezéssel történt, melyben nyílt kérdéseket, zárt kérdéseket, Likert-féle attitûdskálát, és feleletválasztós kérdéseket alkalmaztak.
Eredmények A vizsgálat során több kérdésre kerestem a választ, de két, esetünkben fontos hipotézist állítottam fel, miszerint a testnevelést tanító pedagógusok fontosnak tartják a testnevelést és sportot. A második hipotézis megállapítása az volt, hogy a sporttal kiemelten foglalkozó iskolákban biztosított az egészséges életmódra nevelés elsôsorban a testmozgás tárgyi-, és létesítmény ellátottság szempontjából. Az elsô hipotézis nem igazolódott be, mert a válaszadók közül a hagyományos általános iskolában testnevelést tanító, tanító szakos pedagógusok nagy része számára nem fontos a testnevelés és a sport, csak 55%-uk számára fontos, míg a kiemelten sporttal foglalkozó általános iskolában 98%-ban, és a közoktatási sportiskolában 100%-ban fontos a testnevelés és a sport, mint az egészséges életmód egyik alappillére (1. ábra). A másik hipotézis miszerint a
Emelt szintû testnevelést oktató iskola Közoktatási típusú sportiskola Hagyományos általános iskola
sportiskolákban és emelt szintû testnevelést oktató általános iskolákban az egészséges életmódra nevelés biztosított, ha az eszköz vagy létesítmény ellátottságról beszélünk, csak részben nyert alátámasztást, mert az emelt szintû testnevelést tanító általános iskolában csak részben voltak elégedettek a testnevelôk, míg a hagyományos általános iskolában még inkább hiányolták a tanítók a feltételeket (2. ábra).
Megbeszélés A vizsgálatok eredményei azonban rávilágítanak néhány olyan szegmensre, amely mindenképpen elgondolkodtató, figyelemre méltó. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a sportorientált iskolák feladata, így az alapvetô feltételek megteremtése mindenképpen szükségszerû. A hagyományos képzési rendszerben testnevelést tanító pedagógusok saját bevallásuk szerint, az általuk megtartott testnevelési órák csak részben, vagy nem biztosítják az egészséges életmódra nevelés lehetôségét. Ezen okok feltárása egyre sürgetôbb feladat akár az ifjúság, akár a
társadalom egészségügyi helyzetét tekintjük. A problémakör nem csak Magyarországra jellemzô, hanem az Európai Unió más tagországaira is. A tanítók testneveléshez és sporthoz való viszonyulása az eredmények alapján elgondolkodtató, és érdemes megvizsgálni a közeljövôben, hogy miért nem szeretik a testnevelést, a sportot, miért nem tartják fontosnak, mint az egészséges életmód egyik fô alkotó elemét. A tanítók foglalkoznak a gyerekekkel éppen a legszenzitívebb idôszakban, amikor a mozgás megszerettetése és a sokoldalú képzés a cél.
Következtetés Az Unió felismerte, hogy a sport nem csupán gazdasági tevékenység, hanem az európai kulturális örökség része, és a nevelés, továbbá a szociális kohézió és integráció kiemelkedôen fontos eszköze. Ennek a szemléletváltozásnak köszönhetô, hogy az Európai Unió a 2004-es esztendôt a sporttal történô nevelés évének nyilvánította, majd 2007-ben Fehér Könyvet készített a sportról. A Fehér Könyv megállapítása szerint az Európai Uniónak
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 19
MAGYAR EDZŐ 19
2011/2 ■ részt kell vennie a sport társadalmi szerepének erôsítésében, és ezért a kultúrához, az oktatáshoz, a médiához hasonlóan, a tagállami tevékenységet kiegészítô támogatási, és csereprogramokkal kíván hozzájárulni a sport népszerûsítéséhez (Magyar Edzô 2008/4.). A kormány új koncepciójában elôtérbe kívánja helyezni ismét a testnevelést, sportot, ezáltal az egészséges életmódra nevelést. A szakma, a testnevelôk, edzôk, szakemberek várakozással és reményekkel várják a lehetôségeket az elmozdulásra. A felsôoktatás, tanár, és tanítóképzés területének szakmai áttekintése szintén idôszerûnek tûnik. A vizsgálataim során az egyik kérdôív kifejtendô részében egy testnevelô kolléga tett egy fontos és örök érvényû megállapítást, melyet talán mottónak is írhattam volna: „A pedagógus akkor hi-
teles, ha azonosulni tud azokkal az elvekkel, amiket tanít." Ez a megállapítás a felsôoktatás, a tanárképzés vonatkozásában is hordoz mondanivalót.
Irodalomjegyzék Csizmadia P.-Várnai D. (2003) Dohányzás és alkoholfogyasztás. In Aszmann A. (szerk.) HBSC Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 49-60. Frenkl R. (1988): Iskolai szomatikus nevelés. A TF közleményei 1988/2. Falus I. (szerk.) (1988): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Makszin I. (1991) Az oktatás és tanulás folyamata. In Báthori B. (szerk.): A testnevelés elmélete és módszertana. MTE jegyzet, Budapest, 87-127.
Németh Á. (2003): Nemi érés és szexuális magatartás. In Aszmann A. (szerk.) HBSC Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 77-85. Penney,P. (2006) Physical Education: releasing lifelong potential. Health Lifestyles Journal, 53,1,22-26. Sebestyén E. (2003) Illegális szerek használata. In Aszmann A. (szerk.) HBSC: Iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 61-76. Susánszky É. - Szántó Zs. (2002): Az egészségügyi állapot szempontjából veszélyeztetett fiatalok demográfiai és társadalmi jellemzôi. In Szabó A.-Bauer B.-Laki L. (szerk.) Ifjúság 2000. Tanulmányok I. Nemzetközi Ifjúságkutató Intézet, Budapest, 154-165.
A Magyar Torna Szövetség 125 éve A mögöttünk hagyott esztendôben rendkívüli jubileumot ünnepelt a Magyar Torna Szövetség, megalakulásának 125-ik évfordulóját. A nem mindennapos alkalomra pompásan illusztrált, remek könyvet adott ki a szövetség. 1885. június 28-án háromszázötven felnôtt és százharminc iskolai tanuló vonult fel Budapest utcáin katonazenekar kíséretében, így hívva fel a figyelmet az elsô igazán nagyszabású tornaünnepélyre. A tornatéren rendezett látványos bemutató keretében több tornaszeren egyszerre végeztek gyakorlatokat Keresztessy Sándor növendékei… Másnap, június 29-én alakult meg a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége, a MOTESZ – csupán négy évvel e nemzetközi szövetség alakulását követôen - annak bizonyságául is, hogy ez a nemes sportág már akkor igen fejlett szinten létezett hazánkban. Visszatekintve a torna magyarországi múltjára, büszkén állíthatjuk, hogy – megérdemelten – kifejezetten nagyhatalomnak ismertek el bennünket Európa-szerte. A díszesen, gazdagon illusztrált könyv eredményes kutatómunkát feltételez, rengeteg eredeti dokumentum teszi hitelessé és érdekessé az anyagot. A könyv, szinte mindenkinek és sok mindenkirôl szól. A tornasport hét szakágáról. Ha az olvasó átlapozza az oldalakat, számos érdekesség, különlegesség és meglepetés éri. Sok, eddig egyáltalán, vagy csak kevéssé ismert részletet ismerhetünk meg, annál is inkább, mert a sportág állandó útkeresésen, fejlôdésen ment keresztül, amíg eljutott a tornászok hajdani, ma már megmosolyogtató kötelezô kalapviselésétôl a szertorna mai szemkápráztató állapotáig. A modern újkort illetôen megállapíthatjuk, hazánk az elmúlt évtizedek során szép számmal adott otthont a tornászvilág kiemelkedô nemzetközi eseményeinek. Házigazdája volt három sikeres világbajnokságnak, kétkét tornász és aerobik Európa-bajnokságnak. Legkiválóbb versenyzôink 14 olimpiai, 10 világbajnoki és 12 Európa-bajnoki aranyérmet nyertek, a több tucat ezüst és bronzéremrôl nem is beszélve, s olyan neveket idéz, mint Pataki Ferenc, Magyar Zoltán, Sivadó János, Kovács Péter, Csollány Szilveszter, Guczoghy György,
etô Könyvismert
Ónodi Henrietta, Varga Adrienn és a mai napok világbajnoka, Berki Krisztián. Prof. Bruno Grandi, a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke egyebek között az alábbi sorokat vetette papírra a könyv ürügyén:„Magyarország az egyik történelmi pillére az európai és a világ tornájának, mert a sportág kultúrája g.r. mélyen a nemzeti történelemben gyökerezik."
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 20
20 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
A levegô helyett a víz lett az életeleme RUZA JÓZSEF REKORDER FÔTITKÁR HITVALLÁSA, KEDVENCEI ÉS DÖNTÉSEI Ha a „sportágvezetésben" is jegyeznének csúcsokat, Ruza József alighanem világrekorder lenne, hiszen három évtizeden át volt az úszók (korábban a többi vizes sportágnak is) fôtitkára. Tevékenységének köszönhetôen az utóbbi években Magyarország – a mostoha körülmények ellenére is – a sportág világversenyeinek elismert gazdájává vált, hiszen egymás utáni években junior- és felnôtt Európa-bajnokságot, rövid pályás Európa-bajnokságot rendezhetett. Az rekorder fôtitkár - a pekingi olimpia után tett elhatározásához ragaszkodva 2010. december 2-án hivatalosan is bejelentette búcsúját, és a 2011. március 20-i közgyûlés az utódját is megválasztotta az olimpiai ezüstérmes Szabó Tünde személyében. • Sokak szerint ön szinte a fôtitkári posztra született, s ezt támasztja alá az itt eltöltött sok-sok év, no meg az elismerések sora is. Gondolom, azért kis gyerekként még nem fôtitkár akart lenni, hanem mondjuk mozdonyvezetô, focista vagy pilóta, mint számos fiú… – Ráhibázott, valóban az volt a vágyam, hogy egyszer a repülôgép kabinjában dolgozhassak, ám színtévesztô vagyok, így ez az álom nem valósulhatott meg – emlékezett vissza Ruza József. Amikor kiderült, hogy nem lehetek navigátor, kicsúszott a lábam alól a talaj, fél évig magam alatt voltam, ugyanis kettôs trauma ért: nem volt reményem a repülésre, és fogyatékosnak éreztem magam. Bevallom, nehezen dolgoztam föl. A Malévnál azonban roppant rendesek voltak, 1968-ban légiforgalmi irányító tiszti vizsgát tettem, és légiforgalmi irányító lettem, ugyanis akkor még a Malévhoz tartozott a légiforgalom irányítása, nem csak a repültetés. A légiforgalmi irányító egyébként ma Magyarországon az egyik legjobban fizetett, világszerte elismert, tiszteletet parancsoló szakma. Gondoljon csak bele, ha a légiforgalmi irányítók sztrájkolnak, ma is megáll a világ. Akkoriban nem volt radarirányítás, ezért nem egyszer harminc gép mozgását kellett fejben tartani, magasságváltáskor dönteni, ami rendkívüli felelôsséggel járt. • Ha már nem tölthette az életét a pilótafülkében, utazásai során azért bekéredzkedett néha…? – Csak akkor, ha a csapatból volt valaki, aki be akart menni a kabinba. Magamért soha! Az embernek le kell zárnia bizonyos szakaszokat, különben kisiklik az élete. Amikor gyerek voltam, Magyarországon még létezett belföldi légiközlekedés, és egyszer Debrecenbe repültünk. A visszaúton megengedték, hogy a kabinajtóban álljak és néze-
lôdjek, és ez hatalmas, meghatározó élmény volt számomra. Felnôttként azonban már nem kívánkoztam a pilótafülkébe, sôt, repülni sem szerettem. Érdekes, hogy amikor az orvosok nem engedték a pilótaságot, nem hittem el nekik a bajomat. Aztán a repülôútjaim során volt, hogy elkapott az a furcsa érzés. Igaz, a harminc év alatt talán csak ötször. • A légiforgalmi irányító tiszti végzettsége mellett számomra van még egy furcsaság a pályájában: atléta volt, tízpróbázó és kalapácsvetô az Építôkben. Hogy lett ebbôl az úszók fôtitká ra? – Azért az úszáshoz is volt közöm, ugyanis hat-hétéves koromban, sok más gyerekhez hasonlóan, kiválasztottak, a Szikrában úsztam, méghozzá minden úszásnemben. Egyszer azonban megfáztam, ám a laborban összekeverték a papírokat, és veseproblémákkal kezeltek… Ennek a malôrnek nálam „csak" az lett a vége, hogy nem úsztam tovább, de képzelje el azt a személyt, akit vesegondok miatt kellett volna kezelni, és nem tették… Az úszókarrierem így zárult, de az atlétika sem tartott sokáig, mert hamar rájöttem, hogy nem viszem sokra. Nagyon jó közösség volt akkor a Bp. Építôkben, úszók, jégkorongozók, nôi röplabdázók, ott úszott Riskó Géza újságíró és Cseh Laci édesapja is. Az Alpári Gyula utcában volt az egyesület klubja, ahol igazi klubélet folyt, nagyon szerettem ott lenni! A remek edzô, Farkas Mátyás kapacitált, hogy legyek én is edzô. Igen ám, de az Építôk akkori úszóedzôje, Hirsch Károly csábított, hogy menjek át az úszókhoz erônléti, kondicionáló edzônek. Aztán Karcsi bácsi beteg lett, viszont az Építôk jól álltak a bajnokságban, kellett valaki, aki átveszi a helyét. Így lettem edzô. Karcsi bácsi a kórházi ágyán elmondta, hogy kinek mit kell úsznia, és én vittem a feladatokat. Közben pedig szor-
galmasan tanultam, figyeltem Széchy Tamás edzéseit, és megmutattam neki Karcsi bácsi edzésterveit. A versenyzôk elfogadtak, olyan voltam, mint egy kezdô nyelvtanár: körülbelül öt leckével jártam a tanítványok elôtt. Ilyen elôzmények után kerültem el a Malévtól, s lettem 1974-ben úszó szakági titkár, majd szakfelügyelô. Életem szép része volt ez az idôszak: rám bízták a sportágfejlesztést, szakfelügyelôként kidolgozhattam az úszás irányelveit. Elkezdtük a tanuszodák építését, több mint 80 tanuszoda épült fel az országban, ma is a magyar úszás nagy korszakaként emlegetjük azokat az éveket. Mivel akkoriban az uszodák tanintézeti felügyelet alá tartoztak, testnevelô tanárok oktatták az úszást, rájöttem, hogy az eredmények érdekében a tanigazgatással kell együttmûködni. Hogy jó volt az irány, azt az is jelzi, hogy Hargitay Andrisék négypályás uszodából verték végig a világot! Idôközben Széchy Tamástól és Farkas Matyi bácsitól megtanultam, hogy a szakmában az edzô a kulcs, az ô tehetsége, felkészültsége, ám csak abból lehet jó edzô, aki hajlandó másból sztárt csinálni. Vagyis hiába épülnek uszodák, ha nincs tehetséges edzônk, akkor semmink sincs! Széchy tudása nem volt megkérdôjelezhetô, mégis megkérdôjelezték, és ebbôl újabb tanulságot vontam le magamnak: ahhoz, hogy edzôket tudjak támogatni, lépnem kell, fôtitkárnak kell lennem, mert a szakfelügyelôség ehhez kevés. Nem tagadom, nehéz idôszak következett. Az elsô fôtitkári korszakomban, 1977 és 1987 között hozzánk tartoztak a vízilabdázók is, és én nem örülhettem a magyar sikereknek.
Névjegy Ruza József Született: Budapest, 1944. május 25. 1980: TF edzôi oklevelet szerzett, úszó szakedzô 1974-1977: a MÚSZ titkára, szakfelügyelôje 1977-1987: a MÚSZ fôtitkára 1987-1993: a MÚSZ Menedzseriroda igazgatója 1993-2010. december 2.: a MÚSZ fôtitkára A MOB-érdemérem kitüntetettje (2010)
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 21
MAGYAR EDZŐ 21
2011/2 ■
talán a legfontosabbra, a formába hozás fortélyaira. Laci tudását senki sem vitatja, és ô ezt hajlandó is átadni.
Fôtitkári hitvallás
Egy a sok szép emlék közül: Ruza József Schmitt Pál elnöktôl veszi át 2010-ben a MOB kitüntetést • Ezt nem értem! Megmagyarázná, mit jelent? – Az úszók és a vízilabdázók is egyaránt árgus szemekkel figyelték például, hogy mit teszek, esetleg kinek kedvezek. Ha valamelyik „fél" sikert aratott, a másik azt hitte, hogy az örömöm ellene szól. Amíg fôtitkár voltam, nyilvánosan nem lehetett kedvenc vízilabdacsapatom, pedig volt. Csak késôbb árulhattam el, hogy a Vasasnak szurkoltam, akiket egyszer ki is kellett zárnom a bajnokságból. Az úszók szempontjából a montreali olimpia nem úgy sikerült, mint szerettük volna, a Széchy-tanítványoktól aranyat várt mindenki. Az „Öreg" nagyságát jelzi, hogy megtalálta a hibát, rájött, hogy a fiúkat, akik az olimpia elôtt taroltak az amerikai bajnokságon, pihentetni kellett volna a „nagy verseny" elôtt. Ma is nagyon nagy tettnek tartom, hogy Széchy magában kereste a hibát. Azt sem hallgathatom el, mert tény: volt, aki pezsgôt bontott itthon a „kudarc" örömére… Viszont az állami sportvezetéstôl, Buda Istvántól, Maróti Jánostól és Páder Jánostól nagy segítséget kaptam: az olimpiai bajnok pólókapus, Molnár Endre utánpótlás-kapitány lehetett úgy, hogy még játszott. Képzeljük el a szituációt: saját tanítványa gólt lô a kapitánynak… Ez a „húzás" ké-
sôbb is bejött, amikor Harest, vagyis Hargitay Andrást neveztük ki az úszók szövetségi kapitányának – így valójában egykori mestere, Széchy Tamás fônöke lett. Hogy miért említem ezeket az eseteket? Mert a gyerekek jobban elhitték, ha egy korban hozzájuk közelebb álló mondott valamit. Haresnak elhitték, hogy minden „szörnyûséget" meg lehet csinálni, túl lehet élni. A zseniális Széchy Tamás elsô tanítványain, a Hargitay, Verrasztó-féle korosztályon tanulta meg a szakmát, és én a második fôtitkári korszakomban, 1992 után arra törekedtem, hogy ezt a tudást valahogy átmentsük, minél több edzô részesüljön belôle. Mesterkurzusokat szerveztünk, a vidéki edzôk Pestre jöhettek a tanítványaikkal, lakást is béreltünk nekik arra az idôre. Szorosan együttmûködtünk az edzôcentrikus TF-fel, ahol az edzôk megkapták az alapképzést, majd a közös edzôtáborokban ezt a gyakorlatban is alkalmazhatták. Az edzôtáborok nemcsak a versenyzôknek, hanem a mestereknek is sokat adtak: egymástól tanulták el a fortélyokat, a rutinosabbak tanácsokkal óvták a fiatalokat azoktól a hibáktól, amikbe ôk beleszaladtak. Így szállt át a tudás edzôrôl edzôre. A mostani szövetségi kapitány, Kiss László például négy generációt tanított meg
• A két korszak rövid áttekintése után hogyan vonná meg a fôtitkári poszt lényegét? – A legfontosabb, hogy a fôtitkárnak soha semmin nem szabad megsértôdnie, és mindig azt kell szem elôtt tartania, hogy mivel segítheti a versenyzôket. A versenyzôk sikeréhez pedig, mint már elhangzott, jó edzôk kellenek. A mester elkészíti az edzéstervet, amelybôl az úszó úgy olvas, mint a kottából. Fantasztikusnak tartom, ahogy a versenyzôk az idôeredmények alapján, fejben elôre is le tudnak játszani egy versenyt. Mi, kívülállók erre képtelenek vagyunk… Csodálatos, ahogy az edzôk összedolgoznak! Széchy például odaadta Harest Kiss Lacinak, hogy tegye rendbe a mellúszását. Tudták, a közös cél érdekében teszik. A fôtitkári munka nehézsége a pénz összeszedése, a szépsége viszont ha jó partnerekkel dolgozhat együtt. Ha ideális az elnök-kapitány-fôtitkár hármasa, még a nehéz munka is öröm. Ennek a hármasnak tisztelnie kell a másik munkáját, és nem szabad beleszólnia abba. Az utóbbi években ilyen viszonyok között dolgozhattam, de nem tagadom, volt olyan elnök, akivel nem tudtam együtt dolgozni, és Szöul elôtt fölálltam a fôtitkári székbôl. Pedig akkor már sejtettük, hogy az olimpián Darnyi Tamás és Szabó Joe révén lesz minimum két aranyunk… akkor még Egerszegi Krisztina berobbanását nem sejtettük. Szóval, a nagy siker elôtt elköszöntem. Volt egy érdekes eset, ami arra példa, hogy a fôtitkárnak figyelnie kell a versenyzôk elejtett mondatait is: Haresék egy külföldi verseny után nagyon dicsérték a csapatvezetôt, hogy mennyire jó volt vele, kiállt a versenyzôkért. Mivel akkor éppen nem volt elnöke a szövetségnek, így kértem föl Sztanó Gézát a posztra, és nem csalódtam. A mai kornak pedig Gyárfás Tamás az ideális elnöke, aki jelentôs pénzt szerez a sportágnak, mégsem kér semmiféle privilégiumot. Nem zavarja, hogy egy-egy versenyzô sikeres és ezzel sok pénzt keres, viszont megteremti hozzá a feltételeket. Tamás már egyesületi elnökként is bizonyított, amikor az OTP Sport Plusz SE versenyzôi még a focistáknál is jobban kerestek, ami akkoriban különösen nagy szó volt. A nemzetközi porondon Primo Nebiolót, az atléták elnökét tartottam példának, aki a Tv-közvetítésekbôl szerzett összegeket visszaforgatta a sportágba. Magyarországon az atléták
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 22
22 MAGYAR EDZŐ elnökeként Békesi László volt menedzser-zseni, aki nem sajnálta a sikeres edzôtôl, versenyzôtôl a pénzt. Képesek voltak a megújulásra, haladtak a korral, ami elengedhetetlenül fontos. • Térjünk vissza még a második kor szakára: 1988 elôtt elköszönt, ám 1992 után visszatért. Miért? – Mert visszahívtak. Pedig a 87-es búcsúm után megtaláltam a helyem az élet más területén, sikeres kábeltévét mûködtettem. Amikor visszajöttem, ezt abba kellett hagynom, mert a kettô együtt nem ment. • A második korszakában már könnyebb dolga lehetett, hiszen a vízipólósok önállósultak. – Én is azt hittem, hogy könnyebb lesz, mert már nem kell titkolnom az érzelmeimet – de jött más probléma, mégpedig az edzôknél a generációs kérdés, az eltartó-eltartott viszony. Kezelni kellett azt a helyzetet, hogy a csúcson lévôk sikere tartja el a következô korosztályt. Nekünk nemcsak az élversenyzôket, hanem a feljövôket, az utánpótlást is menedzselnünk kell, ami nem kis pénz. Ehhez kell egy megfelelô elnök és elnökség, amely támogatja a koncepciót.
Büszkeség, kedvencek, hibák • Három évtizedes tevékenységébôl mit emelne ki, mire a legbüszkébb? – Büszke vagyok az említett irányelvekre, és arra, hogy kitaláltam és megvalósítottam a Révfülöp és Balatonboglár közötti Balaton-átúszást. Sok ellenzôje volt az eseménynek, amit kezdetben a szövetség bonyolított le, aztán átadtuk egy profi stábnak, akik jól csinálják. Aki vitatja a Balaton-átúszás jelentôségét, annak annyit mondhatok, hogy a Balatonnak nem lehet „csak úgy" nekivágni, erre edzeni, készülni kell, aki vállalkozik rá, annak már életformájává vált a mozgás. A világon nincs még egy ilyen próba: édes vízben, kellemes hôfokon 5.5-6 kilométert megtenni rendszeres edzés után nem lehetetlen, ezért is népszerû és vonz tízezres tömegeket. Korábban más helyen már rendeztek úszást a Balatonban, de ez a legjobb helyszín és ideális a táv. Én meg olyan szerencsés vagyok, hogy a hegyen lévô házunkból rálátok a versenyre. Persze, megvádoltak azzal, hogy azért kaptam a telket, mert ide hoztam a versenyt, pedig elôtte már évekkel megvolt a telkem. És még valamire nagyon büszke vagyok: nagy csatározások után sikerült kiharcolnom Széchy Tamásnak az Állami Díjat. Ô az egyedüli edzô, aki ezt az elismerést megkapta. • Ugorjunk egy nagyot! Hol töltötte március 21-ét, vagyis az elsô olyan na-
■
pot, amikor már dr. Szabó Tünde volt a fôtitkár? – Révfülöpön szerettem volna, de be kellett jönnöm a szövetségbe. A családommal, a gyerekekkel szemben nagy adósságaim vannak, több idôt szeretnék velük tölteni, de egyelôre nem megy. Gazdálkodni fogok Révfülöpön, ahova nemcsak a díszpolgári címem köt, hanem az is, hogy a közeli Káli-medencében jelentôs földbirtoka van a családunknak, amit eddig kiadtam. Ezután én leszek ott a gazda. A szövetséget pedig nyugodt szívvel hagyom itt, mindenki tudja a dolgát, ugyanakkor ôszintén meg meri mondani, ha valami gondja adódik. A sportág jól járt azzal, hogy nem idegen közegbôl jött a fôtitkár, sôt, a hat jelölt mindegyike „házon belüli" volt, és a választás sem fajult torzsalkodássá. A sportágban rend van, az ifjúsági olimpia bizonyította, hogy utánpótlásunk is erôs, a szakemberek kiválók. Nagyon erôs TF van mögöttünk, a Tóth ÁkosSós Csaba duó tudja, hogy melyik edzônek miben kell segíteni. Azt szoktam mondani, hogy vannak gazdagabban menedzselt válogatottak, mint a mienk, de ennyi jó edzô sehol nincs! Az elnök-fôtitkár-kapitány hármasnak figyelnie kell arra, hogy a nevelôedzônek is mindig legyen értéke, becsülete! Ma már több mint száz, komoly edzésekre alkalmas uszoda van az országban, de furcsa módon éppen Budapesten nincs olyan fedett uszoda, amely nemzetközi versenyeknek otthont adhatna. • Utólag elárulta, hogy melyik póló csapatnak szurkolt. Most már azt is elmondhatja, hogy az úszók közül ki volt a kedvence. – Kedvenc versenyzôm a toronyugró Kelemen Ildikó volt, aki a legnagyobb kárvallottja volt a sanyarú magyar helyzetnek, hogy nincs fedett ugróhe-
2011/2
lyünk. Neki nem voltak olyan lehetôségei, mint ma Barta Nórának, mégis végig a világ élvonalába tartozott. Az úszók közül pedig azokat kedveltem, akik a legtöbbet segítették a csapatnak, mégpedig egyetlen eszközzel, a humorral. Nagy Sanyi, Vermes Albán és Sós Csaba ugyan nem a legeredményesebb úszók voltak, mégis sokat segítettek a társaknak, az edzôknek és a csapatvezetôknek. És hadd említsek meg egy személyes örömöt is: a szövetség 100 éves jubileumi ünnepségén Kovács Ági nekem ajándékozta az elsô Európa-bajnoki aranyérmét. A vízilabdázók közül megtisztelônek tartom Gyarmati Dezsô barátságát, és ma már elárulhatom, hogy a kedvenc játékosom a kapus Cservenyák Tibor volt. • Volt olyan, amit megbánt, mai ésszel másként tenne? – Igen, egy dolgot nagyon elszúrtam: az olimpiai programba nem lett volna szabad beírnom, hogy Peking után abbahagyom, mert ez torzsalkodásra ad okot. Az már más kérdés, hogy a 2010es margitszigeti Európa-bajnokság miatt mégis maradtam még két évet. Az sem volt jó, hogy a közgyûléssel négy hónappal elôtte már nem foglalkoztam, mondván: az már nem az én feladatom. Nagyot tévedtem, mert az emberi kapcsolatokat mindig ápolni kell! Akkor azt hittem, jól csinálom, ma viszont rossz érzés, bûntudat van bennem, hogy ennyi év után erre nem gondoltam…. Úgy érzem, az is nehezíti a helyzetet, hogy túlnyertük magunkat, és ezzel rengeteg irigyünk lett. Pedig az, hogy 70 millióval több lett az állami támogatásunk, az eredményesség ellenértéke, ezért megdolgoztunk! Utódomnak kezelnie kell ezt a helyzetet, de nem féltem ôt, mert többet tud, mint én kezdôként, sôt, bizonyos dolgokban az én mostani tudásomat is felülmúlja. Füredi Marianne
Az amatôrök sikere Amikor Ruza Józsefet arra kértük: állítsa össze fôtitkárságának „kézzel fogható" eredményét, vagyis az olimpiai, világ-és Európa-bajnoki érmesek listáját, a kérést azzal hárította el, hogy nagyon hosszú lenne a névsor, és véletlenül sem akar senkit sem kihagyni. Az élsportolók helyett az amatôrök teljesítményét emelte ki, mert nagyon büszke arra, hogy a Révfülöprôl eddig huszonkilenc alkalommal elrajtolt Balaton-átúszáson több, mint 190 ezerszer (!) csaptak célba a déli parton. „Az esemény statisztikusai szerint a fent említettek között húsz-huszonötezerre tehetô azok száma, akik többször teljesítették a csaknem hat kilométeres távot. A nagyszerû sportteljesítmény értékét emeli az a tény, hogy a résztvevôk csaknem mindegyike abszolút amatôr, tehát saját költségén végzi felkészülését, ahogy a rajthoz állas kiadásait is önmaga fizeti. Teszik mindezt egészségük védelmében - saját örömükre. Elmondható, hogy ez a versenyforma megoldotta a több évtizede erôltetett, de sikertelen kormányprogramok, tömegsport/lakosságsport problémakör jelentôs részét!"
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 23
MAGYAR EDZŐ 23
2011/2 ■
Olimpiáról olimpiára (1896-2012) A brit fôvárosban 2012. július 27-én veszik kezdetüket a XXX. Nyári Olimpiai Játékok versenyei. Tévedés ne essék, jóllehet a római szám azt sejteti, hogy a múltban immár huszonkilenc nyári olimpiát rendeztek, tudjuk, 1896 óta három alkalommal – az elsô, illetve második világháború miatt – elmaradtak a játékok: 1916-ban, illetve 1940-ben és 1944ben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számozási sorrendje azonban eltekint ettôl, nem változtat, az ötkarikás számítás ugyanis két olimpia közötti négyéves periódusokban, olimpiászokban méri az idôt, függetlenül attól, hogy a játékok lezajlottak-e vagy sem. Peking korszakos jelentôségû 2008. évi sportünnepét követôen – amelynek záróünnepélyén a NOB belga elnöke, Jacques Rogge tökéletesnek nevezte a lebonyolítást – a precizitás, a nagyvonalúság, a látványosság, a minôség tekintetében az elvárások mércéje igen magasra került. Nem könnyû a jövôbe látni, jóslásokba bocsátkozni, s tudjuk, Nagy-Britannia politikai-társadalmi berendezkedése, történelme, hagyományai és számos egyéb tényezô miatt sincs abban a helyzetben, hogy kedvére járjon el szinte az egész államigazgatás, a hadsereg, sôt akár milliónyi városi lakosság „mozgósítása" tekintetében, mint a Kínai Népköztársaság. Ilyen vonatkozásokban aligha lenne esélye a londoni rendezôknek a távol-keleti teljesítmények elérésére. Az elôkészületekbôl ítélve azonban biztosra vehetünk legalább két fontos vonatkozást. Az idôre elkészített kifogástalan létesítményekben - az elôkészületek idején beköszöntô gazdasági világválság negatív hatásai ellenére is - zökkenômentes lesz a rendezés, erre nem lehet majd panasz. S a másik, amelyben éppen ennyire bizonyosak lehetünk: a vendéglátók nemcsak remek házigazdáknak bizonyulnak, hanem baráti, kedves, fesztelen hangulatot teremtenek. Szórakoztató, élvezetes, emlékezetes játékok tanúi lehetünk, s végtére is ez az olimpiák lényege: lehessünk színvonalas események tanúi, élvezzük a világ felemelô sporttalálkozóját, s közben érezzük remekül magunkat. A jövô évi nagy eseményig számításaink szerint négy további lapszámmal gyarapodhatnak kedves olvasóink. Elgondolásunk szerint addig tehát négyszer nyílik alkalmunk, hogy bôvebb írásokkal készüljünk fel és készítsük fel sportbarátainkat is a XXX. Nyári Olimpiai Játékok versenyeire. Elsô alkalommal, úgy illik, mindenek elôtt a már mögöttünk hagyott modernkori nyári ötkarikás játékok összefoglaló, tömör történetét bocsátjuk a nyilvánosság elé. Az újkori játékok és a Coubertin báró jóvoltából elindított mozgalom Londonig megtett útja a sport megnyilvánulási formáival látványosan fejezi ki, jól szimbolizálja az emberiség általános fejlôdését, képességét arra, hogy az akadályok, a súlyos megpróbáltatások ellenére is sikeres és gyôzedelmes legyen. A játékok túlélték a kezdeti válságokat, a világháborúkat, a müncheni terrort, a montreali csôdöt, az ugyancsak montreali, majd a moszkvai és Los Angeles-i bojkottot, éppen úgy, mint a Salt Lake Cityrôl hírhedtté vált megvesztegetési botrányokat meg az elôzô skandalumokat, egyéb fenyegetéseket, Róma, Mexikóváros, Szöul és legutóbb Athén doppingügyeit is. Nem kell bonyolult titkok megfejtésével fáradoznunk, amikor az olimpiai eszme hódításának, a játékok lélegzetelállító fejlôdésének, az iránta megnyilvánuló elképesztô érdeklôdésnek, univerzális sikerének miértjeire keressük a választ. Elegendô magyarázatul szolgál néhány röpke idézet az ötkarikás bibliából, az Olimpiai Chartából: „Az olimpizmus életfilozófia, amely kiegyensúlyozott
Pierre de Coubertin
egységben fejezi ki a test, az értelem és szándék emelkedett minôségét. A sportot a kultúrával és oktatással-mûvelôdéssel ötvözi, olyan életforma, amelynek alapjait jelenti a küzdelem feletti öröm, a jó példával való elöljárás mûveltségbôl fakadó értéke, valamint az univerzálisan elfogadott, alapvetô etikai elvek tiszteletben tartása…" „Az olimpizmus célja, hogy a sportot mindenütt az ember harmonikus fejlôdésének szolgálatába ajánlja, egyben bátorítsa ebben a békés berendezkedésû társadalmakat, amelyek igyekeznek gondoskodni az emberi méltóság megôrzésérôl. Az olimpiai mozgalom ezért – önmagában, illetve egyéb szervezetekkel együttmûködve, valamint lehetôségei korlátjait figyelembe véve – cselekvôen lép fel a béke érdekében." „Az olimpiai mozgalom célja, hogy az ifjúságot a sport eszközeivel a kölcsönös megértés és barátság szellemében nevelje, ezzel is hozzájárulva egy békés és jobb világ megteremtéséhez, s az olimpiai elvek világméretû elterjesztésével hozzájárulni a népek közötti jó szándék és barátság megvalósításához... Versenyein semmilyen megkülönböztetésnek nincs helye, egyetlen országot vagy személyt sem érhet faji, vallási, politikai diszkrimináció..." Ezeknek a kiragadott idézeteknek az értelmében válik világossá, hogy az olimpiai játékok a világ minden más egyéb sporteseményétôl különböznek. Eszmei töltésük miatt sajátságosak, nem hasonlíthatók világbajnokságokhoz, kontinensküzdelmekhez, Grand Prix-hez, már különlegesek múltjuk, hagyományaik, kultúrájuk következtében sem. Az olimpizmus olyan nemzetközi társadalmi sportjelenség, amelyhez semmi más nem fogható, s amely megérdemli, hogy az emberiség örömére-hasznára óvjuk, ôrizzük értékeit a huszonegyedik században is. Méretei és az iránta megnyilvánuló érdeklôdés tekintetében egyaránt a világ elsô számú sporteseményévé, egyben a barátság és a béke ünnepévé vált, története telis-tele van színes, felemelô, izgalmas, érdekes történéssel. Összefoglaló gyanánt – a teljességre törekvés leghalványabb szándéka nélkül – az alábbi tömör mini-fejezetek formájában tesszük meg az utat az athéni elsô játékoktól – Pekingig.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 24
24 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
len pozitívumának talán az tekinthetô, hogy míg Athénban nôk nem vehettek részt a versenyeken, itt már polgárjogot nyertek a gyengébb nem képviselôi (teniszben, golfban és vitorlázásban 21 hölgy vett részt). Egyetlen aranyérmünket a sokoldalú Bauer Rudolf szerezte diszkoszvetésben 36.04 méteres eredménnyel. Mellette az úszó Halmay Zoltán jeleskedett, három érmes helyezést ért el, 200 és a 4000 méteres gyorsúszásban második, 1000 méteren pedig bronzérmes, helyesebben fogalmazva harmadik, merthogy Párizsban nem érmeket osztogattak, hanem serlegeket, kupákat, egyéb tiszteletdíjakat. Bajnokunk: Bauer Rudolf (atlétika, diszkoszvetés)
St. Louis – 1904
Szpiridon Luisz – az elsô olimpia maratoni versenyének gyôztese – nemzeti viseletben
Athén –1896
Coubertin elsô javaslata szerint Párizs adott volna otthont az elsô modern játékoknak 1900-ban, de a görögök roppant lelkesen már 1896-ra vállalkoztak, s az ókori múltba nyúló történelmi hagyományaikra hivatkozva kérték a rendezést – a romokban heverô Olümpia helyett – Athénnak. A szervezôbizottság emlékbélyegek és érmék kiadásával igyekezett anyagi alapokat teremteni, majd a dúsgazdag mecénás, Georgiosz Averoff egymillió drachmát ajánlott fel vagyonából, hogy az eredetileg még idôszámítás elôtt 330-ban emelt Pánathén Stadiont korszerûsítsék. 1896. április 6-án délután I. György király nyitotta meg a játékokat, amelyeken 14 országból 245 versenyzô vett részt 43 versenyszámban. Az evezôs- és a vitorlásversenyek a kedvezôtlen idô miatt elmaradtak. 1527 évvel az ókori játékok után az elsô, immár újkori olimpiai bajnokságot a hármasugrásban az amerikai 27 éves James Connolly nyerte, s vele az ezüstérmet (akkor még ilyent kaptak a gyôztesek). A rossz idô ellenére az úszóküzdelmeket viszont lebonyolították a Pireuszi-öböl fagyos vizében. Hajós Alfréd nyerte a 100 és az 1200 méteres gyorsúszást is. A dermesztôen hi-
deg vízbôl úgy kellett a hosszabb táv után kisegíteni a kékre-zöldre vált sportembereket. A német Carl Schuhmannt nevezhetjük a sport athéni polihisztorának: tornában és birkózásban bajnok lett, súlyemelésben harmadik, súlylökésben negyedik. A vendéglátók szemében az igaz hôssé persze honfitársuk, Szpiridon Luisz, a 24 éves postás, hajdani birkapásztor magasztosult. A maratoni futást fölényesen nyerte meg, s 100 000 örömittas görög ünnepelte. Bajnokunk: Hajós Alfréd (úszás: 100 és 1200 m gyors)
Párizs – 1900 A francia fôváros olimpiáját száz év múltán sem képes megszépíteni a jótékony feledékenységre késztetô idô. Ennél gyengébben szervezett játékokhoz aligha találunk hasonlót a késôbbiekben. A zavarok legfôbb oka az volt, hogy abban az évben rendezték ugyanott a világkiállítást, az olimpiai eseményeket tulajdonképpen ennek rendelték alá, s a májustól októberig nyúló programnak még a nevében sem említették az olimpia szót. Az események szétszórtan, követhetetlenül zajlottak le, jellemzô, hogy Coubertint és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot kirekesztették a közremûködésbôl. Egyet-
Hiába idézett elô oly sok fejfájást Párizsban a világkiállítással együtt rendezett olimpia, végül így történt St. Louisban is. Az amerikai elnök sem tévedhetetlen... Eredetileg a NOB Chicagónak ítélte a játékokat. A világkiállítást rendezô St. Louis vezetôi azonban azzal fenyegetôztek, hogy nagyszabású ellenversenyeket rendeznek a chicagói eseményekkel egy idôben. Theodore Roosevelt elnök St. Louis mellé állt, s a NOB is behódolt. Ennek következtében St. Louisban is csaknem öt hónapra nyúlt a versenyek idôtartama, és olykor itt is totális káosz uralkodott. Coubertin báró el sem ment Amerikába, s így tett számos európai versenyzô is. A 84 számból 42-ben kizárólag hazai versenyzôk álltak rajthoz. Ezzel együtt akadt néhány figyelemre méltó újdonság: itt nyújtottak át elsô alkalommal arany-, ezüst-, illetve bronzérmeket a helyezettnek. A program ökölvívással és szabadfogású birkózással bôvült. Az olimpiák történetének egyik legkülönösebb úszódöntôje fûzôdik St. Louishoz. Elôbb Halmay Zoltán biztosan nyerte a 100 m gyorsúszást. Ötven yardon úgyszintén tisztán elsôként ütött be a célba, mintegy 30 centivel elôzte meg az amerikai Scott Learyt. A parton a versenyzôk és a versenybírák között mégis szabályszerû dulakodás alakult ki, amit Leary hívei provokáltak. A versenybíróság holtversenyt állapított meg, s ennek eredményeként – újraúszatta a döntôt. Halmay remek start után végig vezetve ismét gyôzött – már vita nélkül ... Az Újvilágban újabb csalás történt a maratonin. Már éppen osztották a szám érmeit, amikor kiderült: a gyôztes New York-beli Fred Lorz kilenc mérföld után elfáradt, beült egy kocsiba, majd miután 11 újabb mérföldön át teljesen kipihente magát – foly-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 25
MAGYAR EDZŐ 25
2011/2 ■ tatta... Így az igaz gyôztes egy korai „doppingoló" lett, Thomas Hicks, Massachusettsbôl. Futás közben strychnint ivott konyakkal vegyítve, rosszul is lett, de aztán úrrá lett alkoholos zavarán. Bajnokunk: Halmay Zoltán (úszás: 50 yard és 100 yard gyors)
Athén – 1906 Az ókorban gyökerezô eredet és a hagyományok mélységes tisztelete arra ösztönözte a görögöket, hogy szinte a magukénak érezzék az olimpiai játékokat, s már az elsô megrendezése elôtt határozottan hangsúlyozták, hogy a négyévenként ismétlôdô esemény állandó színhelye természetesen nem lehet más, mint Görögország. Ez a nagyvonalú javaslat azonban teljességgel ellentétes volt Pierre de Coubertin sarkalatos és alapvetô nézetével, miszerint a játékok felújításának fô célja éppenséggel nemzetközi jellegû, s ennek az felel meg a leginkább, ha a játékok színhelye folyamatosan változik. A hellének mind a mai napig nem tettek le eredeti tervükrôl, amit egyébként már 1896-ban törvénybe is iktattak. A NOB 1905-ben Brüsszelben tartott közgyûlésén a görögök hivatalosan közölték, hogy jövô évben – Konstantin trónörökös teljes támogatását élvezve – újabb olimpiát rendeznek, mintegy az elsô újkori játékok tízéves évfordulója alkalmára. Kompromisszumként felmerült egy olyan megoldás, hogy a NOB hivatalos olimpiai játékai közötti minden második évben rendezzenek a görögök hasonló eseményt. Coubertin kezdetben méltányolta a görögök lelkes igyekezetét, de alapelveibôl nem engedhetett, s végül, mint tudjuk, Athénba azután el sem ment 1906-ban. Számos MOB tag ellenben igen, sôt kisebb fajta összeesküvést szôtt néhányuk Coubertin eltávolítására, és a görög trónörökös tiszteletbeli elnökké választása érdekében. Coubertin vezetésével a NOB megvétózta mindazt, ami akkor a görög fôvárosban történt, s a „nem hivatalos" jelzô azóta is kíséri ezeket a játékokat, amelyek sokkal rendezettebb körülmények között zajlottak le, mint az 1896. éviek. Itt már 20 országból 847 versenyzô indult – közöttük 6 hölgy – 13 sportág 74 versenyszámában. A küzdelmek két kiemelkedô csillaga amerikai volt. Egyikük, a súlyok és ugrások sokoldalú mestere, Martin Sheridan, aki egymaga öt érmet nyert, két aranyat – diszkoszvetésben és súlylökésben – valamint három ezüstöt: helybôl magas és távolugrásban és kôhajításban. Ötpróbában is esélyesnek tartották, de sérülés miatt nem állhatott rajthoz. Honfitársa, Paul Pilgrim olyan kettôs gyôzel-
met aratott – 400 és 800 méteres síkfutásban – amelynek ismétlésére azután hetven esztendôt kellett várni (a kubai Albert Juantorena – 1976, Montreal. A szerk.). A magyar küldöttség 35 fôbôl állt, s végül két bajnokságot nyertünk: Sztancsics György a 3000 m gyaloglásban, valamint a 4x250 m gyorsúszó váltónk (Ónody József, Hajós Henrik, Kiss Géza, és Halmay Zoltán).
London – 1908 Róma kapta ugyan a rendezés jogát, a Vezúv azonban közbeszólt, kitört 1906-ban, éppen az Athénban közbeesôen rendezett, s a NOB által hivatalosnak el nem ismert olimpiai játékok évében. Az olasz kormány kényszerûen úgy döntött, hogy a tûzhányó kitörése következtében óriási pusztítást szenvedett Nápoly újjáépítésére fordítja anyagi forrásait, lemond a költséges rendezésrôl. Így jutott elsô olimpiájához London, s az angolok 10 hónap alatt új stadion komplexumot építettek, amely a labdarúgó- és atlétikai pálya mellett kerékpáros-létesítményt, uszodát, birkózó- és tornaversenyhelyet is magába foglalt. A küzdelmek lebonyolítását szintén alaposan megszervezték, sôt a játékok végeztével a Brit Olimpiai Bizottság példás, tanulmánynak is beillô egységes jelentést tett le az olimpiáról a NOB asztalára. Az eredmények jelentôs színvonal-emelkedésrôl tanúskodnak, a hat úszószámból például ötben világcsúcs született. Az ünnepélyes megnyitón itt vonultak fel elsô alkalommal nemzetenként a résztvevôk, s új számként lépett a programba a mûugrás és a gyeplabda.
Az egyesült államokbeli Ray Ewry ismét megnyerte a helybôl távol- és a helybôl magasugrást, s így az elôzô két olimpiai játékokon megszerzett érmeivel együtt az olimpiák történetének egyedüli olyan bajnoka, aki nyolc egyéni elsô hellyel dicsekedhet. A maratoni futás ismét különös sztorit produkált. Az olasz Dorando Pietri érkezett be elsônek a stadionba, de a pályán tett utolsó kör közben ötször is a földre bukott kimerültségében. Végül a jó szándékú rendezôk felkarolták, s persze kizárták külsô segítség igénybevétele címén. Magyar szempontból a brit fôváros eseményei csodálatos hagyományok alapjainak lerakására adtak alkalmat. Megszületett birkózásban elsô aranyunk Weisz Richárd jóvoltából, s a magyar kard elsô nagysága, Fuchs Jenô egyéni elsô helye mellé a csapat is megszerezte a magáét. Bajnokaink: Fuchs Jenô (vívás: kard egyéni), Weisz Richárd (birkózás, kötöttfogás, nehézsúly), kardcsapat.
Stockholm – 1912 Elôkészítettségben és szervezettségben a svédek olimpiája hosszú évtizedekre megszabta az olimpiai rendezés normáit. Bevezették ráadásul – még ugyan nem hivatalos használatra – az elektronikus idômérést az atlétikai versenyeken, valamint a közönség tájékoztatását szolgáló eredményhirdetô táblák használatát. Pierre de Coubertin kimunkált javaslatára az olimpiai program része lett az öttusázás. Az úszóversenyek és a mûugrás ettôl kezdve a nôi számokat is magukba foglalták. A svédek ellenben nem engedélyezték,
1908 – London: aranyérmes kardcsapatunk – Wekner, Gerde dr,. Fuchs dr., Tóth dr.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 26
26 MAGYAR EDZŐ nem rendezték meg az ökölvívást, s a játékokat követô NOB elnökségi ülésen döntés született a rendezôk olimpiai programot befolyásoló tevékenységének korlátozására. A versenyek alaposan próbára tették a sportolók állóképességét. Az országúti kerékpárversenyek távját – azóta sem rendeztek ennél hosszabbat – 320 kilométerben jelölték meg. A kötöttfogású birkózás félnehézsúlyú döntôjének a svéd Anders Alhgren és a finn Ivar Böhling között kilencórás „gyúrás" után bírói döntéssel döntetlennel vetettek véget, és nem avattak bajnokot. A középsúlyúak egyik elôdöntôjében akadt még ennél is hoszszabb, tízórás mérkôzés. Ennek következtében a gyôztes észt Martin Klein végkimerültség miatt képtelen volt kiállni másnap a döntôre. A játékok legnépszerûbb alakja az amerikai indián, Jim Thorpe volt. Elôbb megnyerte az ötpróbát, negyedik helyet szerzett magasugrásban, hetediket távolugrásban, majd világcsúccsal gyôzött tízpróbában is. A huszadik század egyik legnagyobb atlétája jócskán megelôzte korát: tízpróba eredményével még az 1948-as olimpián is a dobogó második fokára léphetett volna. Vívó aranyaink mellé a harmadikat Prokopp Sándor dr. szerezte hadipuskában. Bajnokaink: Fuchs Jenô (vívás: kard egyéni), Prokopp Sándor (sportlövészet, hadipuska – 300 m), kardcsapat
Antwerpen – 1920 A NOB korábban Berlinbe tervezte az olimpiát, de közbeszólt az elsô világháború, s az egyik sokat szenvedett ország városának, a belga Antwerpennek jutott a kiváltság. A világháború vesztesei, az „agresszor nemzetek", Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Törökország – Coubertin bárónak, a NOB elnökének tiltakozása ellenére – nem vehettek részt az eseményen. A belgák egyszerû, sôt mondhatni, kifejezetten puritán módon rendezték meg a küzdelmeket, de rendben, bonyodalmak nélkül. A megnyitóünnepség tovább gazdagodott látványosságban és tartalomban is. Felvonták az olimpiai zászlót, s elhangzott Victor Boin jóvoltából elsô alkalommal az olimpiai eskü. Boin ettôl eltekintve is említést érdemel. A belga 1908-ban ezüstérmet szerzett vízilabdázóként, majd ugyanígy bronzot 1912-ben. Az 1920. évi játékokon kibôvítette éremgyûjteményét egy újabb ezüsttel – a párbajtôrcsapattal szerezte. Az amerikai félnehézsúlyú ökölvívó, Eddie Eagan teljesítménye jócskán túlszár-
■
nyalja ezt is. Eagan fölényesen nyerte meg bokszban az aranyát... Tizenkét évvel késôbb újabb aranyat szerzett, de a téli olimpián, 1932-ben Lake Placidben a négyes bob tagjaként. Ô az egyetlen olyan versenyzô a sporttörténelemben, aki képes volt aranyérmet nyerni a nyári és a téli olimpián egyaránt. A 72 esztendôs svéd sportlövô, Oscar Swahn csapatban ezüstérmet szerzett, s lett ezzel minden idôk legidôsebb olimpiai érmese. Az antwerpeni ötkarikás sztorik egyik csúcsa: nyári játékokon szerepelt a jégkorongozás. Igaz, elôször és utoljára. És a 100 méteres gyorsúszás esete? Az amerikai Duke Kahanamoku kétszer nyerte meg. Az elsô után vita támadt a zsûriben, s miután kizárták az amerikai Norman Rosst, újraúszatták a klasszikus szám döntôjét...
Párizs – 1924 Pierre de Coubertinnek, az olimpia atyjának szívét 1900, a csúfosan rendezett második újkori olimpia óta szégyen égette, s arra vágyott, hogy a franciák lehetôséget kapjanak korábbi kudarcaik feledtetésére. Az esztendô szépen kezdôdött, hiszen az ugyancsak francia Chamonix-ban rendezték az elsô téli olimpiai játékokat. Párizsban, ugyan politikai indíttatású összecsapások zajlottak le az ökölvívó-események, s a rögbi összecsapások alatt az amerikai és francia nézôk között – elsôsorban azért, mert nem sokkal a játékok elôtt az amerikai kormányzat keményen bírálta a franciákat a Ruhrvidék elfoglalásáért – de általánosságban, ettôl eltekintve a rendezés kifogástalanul pergô játékokat eredményezett. Ekkor vezette be a NOB az olimpiai mottót – Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erôsebben) – a záróünnepség keretében pedig három lobogó felvonását, az olimpiai mellett a rendezô és a következô játékok rendezôjének zászlaját is. A résztvevô országok száma 29-rôl 44-re nôtt, jelezve, hogy az olimpiai játékok népszerûsége ugrásszerûen emelkedett, s ugyanezt igazolta a tény, hogy az eseményekrôl több, mint ezer újságíró tudósított. Tarzan, azaz a világhírû sportolóból lett késôbbi filmsztár, a magyar származású Johnny Weissmüller egyetlen napon két úszó aranyérmet szerzett, (összesen hármat), s ráadásként még egy bronzot is az amerikai vízilabdaegyüttessel. A finn futógép, a nagy Paavo Nurmi túlszárnyalta 1920-as csodálatos teljesítményét, az akkori három arany mellé most újabb ötöt nyert. Július 10-én produkálta azt, hogy 1500-as gyôzel-
2011/2
me után 55 perccel rajthoz állt 5000 méteren is - újabb bajnoki címéért. Komjádi Béla alakuló aranycsapata nem akárhogyan mutatkozott be. A korábban négyszeres bajnok angol vízilabda-válogatottat heroikus küzdelemben, kétszeri hosszabbítás, több mint kétórás csata után gyôzte le 7–6-ra. A kimerült társaság ezután két vereséget szedett össze, egyet a belgáktól, egyet a svédektôl, s végül az ötödik helyen kötött ki, de pólósaink többé már nem ismeretlenek az uszodák világában. A legendás magyar kard ismét villant. A felejthetetlen Fuchs Jenô 1908as londoni, majd 1912-es stockholmi gyôzelme után Pósta Sándor folytatja a legsikeresebb magyar olimpiai sportág fényes hagyományait. (Itt jegyezzük meg: 56 éven át csak magyar nyerte a kardvívást – az 1920-as olimpia kivételével, ahol nem voltunk jelen: 1928 – Tersztyánszky Ödön, 1932 – Piller György, 1936 – Kabos Endre, 1948 – Gerevich Aladár, 1952 – Kovács Pál, 1956 és 1960 – Kárpáti Rudolf, 1964 – Pézsa Tibor – fantasztikus, páratlan, meg sem közelíthetô sorozat). Bajnokaink: Pósta Sándor (vívás, kard egyéni), Halasy Gyula (sportlövészet, agyaggalamblövés)
Amszterdam – 1928 Az ökölvívó-csatározásokat kivéve minden bizonnyal az addigi legbékésebb hangulatú ötkarikás ünnep. A megnyitón a görögök vezették a résztvevô nemzetek delegációinak bevonulását, míg utolsónak a vendéglátó ország együttese masírozott. Azóta ez bevett szokássá vált: legelöl a görögök, utolsónak a rendezôk. Érdekes, negyven évig tartó csúccsal zárultak az események: az aranyérmeken 28 különbözô nemzet legjobbjai osztoztak. Azzal, hogy úszásban és atlétikában engedélyezték a hölgyek részvételét, számuk megduplázódott a játékokon. Miután azonban a nôi 800 méteres síkfutás döntôjét követôen néhány versenyzô összeomlott a nagy erôfeszítéstôl, a nôellenes „liga" hangjai ismét felerôsödtek. A NOB új belga elnöke, Henri de Baillet-Latour annyira elragadtatta magát, hogy kész lett volna megtiltani a nôk részvételét az olimpián. Magyar szempontból ismét a kardvívók hívták fel magukra a figyelmet. Csapatunk elsô aranyérmét nyerte annak a sorozatnak, amely további hattal gazdagodott, s egészen 1964-ig tartott, mialatt az együttes megszakítás nélkül 46 gyôzelmet aratott ezen a fantasztikus és töretlen úton. Királyi családok sarjai nevéhez kapcsolódik egyik-másik olimpiai arany.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 27
MAGYAR EDZŐ 27
2011/2 ■ Olav, norvég királyi herceg, vitorlázásban nyert. A második világháború idején a nácikkal szembeni ellenállási mozgalom vezéralakjaként küzdött, majd 34 éven át népszerû királyként tevékenykedett 1991-ben bekövetkezett haláláig... Exeter hercege, az angol Lord Burghley a 400 méteres gátfutásban lett elsô. Késôbb tagja a brit parlamentnek, 30 éven át elnöke a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek, 45 évig tagja a NOB-nak, s a londoni játékok idején 1948-ban elnöke a szervezôbizottságnak. Bajnokaink: Keresztes Lajos (birkózás, kötöttfogás, könnyûsúly), Tersztyánszky Ödön (vívás, kard egyéni), Kocsis Antal (ökölvívás, légsúly), kardcsapat. (Mezô Ferenc: mûvészeti versenyek, irodalom, epika)
Los Angeles – 1932 A tetemes távolság és a gazdasági világválság hatásaként az elôzô játékokon részt vevô versenyzôk létszámának csak mintegy a fele indult a tengerentúli olimpián. Így azután a labdarúgótornát törölni is kellett a mûsorból. A program elôször korlátozódott 16 napra, s azóta ez minden alkalommal 15 és 18 nap között pereg le. A kedvezôtlen elôjelek ellenére a versenyek színvonala magas volt – 18 számban született világcsúcs, illetve csúcsbeállítás –, s a közönség érdeklôdésére sem lehetett panasz. A versenyzôk számára külön olimpiai falu épült, a hölgyeket pedig elsô osztályú szállodákban helyezték el. Az amerikai hatóságok eltekintettek a szesztilalom szigorú rendelkezéseitôl, engedélyezték, hogy az olaszok, franciák, s más országok sportolói megszokott boraikat fogyasszák. Hivatalosan elektromos idômérés mûködött, sôt bevezették a célfotó intézményét. Nem egy esetben meg kellett változtatni a döntôk eredményét. 110 gáton az amerikai Jack Keller átvette a bronzot, a célfotó tanúsága szerint azonban – késôbb kiderült – a brit Donald Finlay lett valójában a harmadik. Keller a korrekció után felkereste a britet az olimpiai faluban, s átadta neki az érmét. Az amerikaiak elsô számú sportcsillaga, a 18 éves Babe Didrikson kvalifikálta magát mind az öt nôi atlétikai számban, de csak háromban engedélyezett indulást a szabályzat: megnyerte a gerelyhajítást, majd a 80 gátat is, magasugrásban világcsúcsot ért el holtversenyben, rendhagyó bírói ítélettel szorult mégis a második helyre, mert ugróstílusát vitathatónak ítélték. A mieink közül a vízilabdázók teljesítménye azért érdemel külön említést, mert több mint egy évtizedes erôfeszítés után érett be Komjádi Béla reform-
Csák Ibolya a léc felett tevékenységének gyümölcse – elsô olimpiai bajnokságát nyerte válogatottunk. Komjádi hagyományt teremtett, hiszen örökösei nem találtak legyôzôre 1936-ban, 1952-ben, 1956-ban, 1964ben, 1976-ban, 2000-ben, 2004-ben, majd végül 2008-ban, Pekingben sem. Ezzel a teljesítménnyel, 9 arannyal minden idôk legeredményesebb magyar labdás csapatsportja a vízilabdázás, nem is szólva arról, hogy az aranyak mellett ezüst- és bronzérmek is találhatók az ötkarikás gyûjteményünkben. Pelle István négy nap alatt kétszer diadalmaskodott tornában. Bajnokaink: Énekes István (ökölví vás, légsúly), Pelle István (torna, mûszabadgyakorlat és lólengés), Piller (Jekelfalussy) György (vívás, kard egyéni), kardcsapat, vízilabda-válogatott.
Berlin – 1936 Amikor a német fôváros megkapta a rendezés jogát, még kevesen gondolták, hogy az olimpia lebonyolítását Hitler és propagandagépezete politikai célokra igyekszik felhasználni, a náci rendszer dicsôítésére és a fajelmélet népszerûsítésére. Az olimpia elôtt azonban ez többé-kevésbé már érzékelhetô volt. Az Egyesült Államokban, a képviselôházban benyújtott bojkottjavaslat elfogadásához alig néhány sza-
vazatra lett volna szükség. Felvetôdött egy alternatív megoldás, a játékok áthelyezése Barcelonába, Spanyolországban azonban kitört a polgárháború. Hitler szándéka csak részben valósult meg, hiszen a berlini játékok legnépszerûbb hôse nem árja, hanem az amerikai színes bôrû csodaatléta, Jesse Owens lett – négy aranyérmével. Ettôl eltekintve magukat a játékokat példás precizitással rendezték meg kitûnô létesítményekben a németek. Elsô alkalommal elôzte meg a nagy sport-ünnepet az olimpiai lángot Görögországból vivô váltófutás. Megjelentek a televízió közvetítô kamerái, kifeszített széles vásznon követhették a berliniek több helyen is a küzdelmeket. Kosárlabda, kézilabda, és kajak-kenu gazdagította a programot, amelyrôl pompás filmet készített a náci politika akkori híve, az ellentmondásos, bár kiváló rendezô, Leni Riefenstahl. A magyar küldöttség kiemelkedô teljesítményt nyújtott, s olyan meglepetésszerû gyôzelmeket is aratott, mint amilyen Csik Ferencé a 100 méteres gyorsúszásban és Csák Ibolya bravúrja a magasugrásban. A vívók és a birkózók arattak – 3-3 aranyat nyertek, az ökölvívó Harangi Imre és a vízilabdázók is hozták a magukét – összesen 10 elsô hely, a hivatalos olimpiai éremtábláza-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 28
28 MAGYAR EDZŐ ton a nemeztek rangsorában így festett az élmezôny: 1. Németország 33, 2. Egyesült Államok 24, 3. Magyarország 10, 4. Olaszország 8 aranyéremmel. Bajnokaink: Csik Ferenc (úszás, 100 m gyors), Elek Ilona (vívás, nôi tôr egyéni), Harangi Imre (ökölvívás, könnyûsúly), Kabos Endre (vívás, kard egyéni), Kádárné Csák Ibolya (atlétika, magasugrás), Kárpáti Károly (birkózás, szabadfogás, könnyûsúly), Lôrincz Márton (birkózás, kötöttfogás, légsúly), Zombori Ödön (birkózás, szabadfogás, légsúly), kardcsapat, vízilabdacsapat.
London – 1948 A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eredetileg Japánnak ítélte mind az 1940-re esedékes nyári (Tokió), mind a téli játékokat (Szapporo). Amikor Japán megtámadta a második világháború elôzményeként Kínát, a NOB Helsinkinek ajánlotta fel a nyári eseményt. Finnországot viszont hamarosan a Szovjetunió támadta meg, s kitört a második világháború vihara – meghiúsítva az olimpiai játékokat nemcsak 1940-ben, hanem 1944-ben is. A világháborút követôen, tizenkét évi szünet után, London adott otthont a XIV. nyári játékoknak, amellyel könyvünk jelentôs része foglalkozik. A háború kitörésében fô vétkesnek ítélt agresszorokat, a németeket és a japánokat nem hívta meg a NOB. A brit fôváros az újjáépítés stádiumában vállalkozott a feladatra, a sportolók elhelyezé-
■
se katonai táborokban és felújított, a célra átalakított iskolai tantermekben, kollégiumokban eléggé szegényes volt. A beköszöntô béke örömére mégis rekordszámú nemzet képviseltette magát, szám szerint 59. A program a nôi kajak egyes számával bôvült. A hollandok atlétanôje, a 18 éves Fanny Blankers-Koen már ott volt Berlinben is, s London idején hat számban tartott világrekordot. Az akkori szabályok értelmében viszont legfeljebb négy számban állhatott rajthoz. Mind a négyben aranyérmet szerzett: 100 és 200 méteres síkfutásban, a 80 méteres gátfutásban és a 4x100 méteres váltóban is. Az amerikai Bob Mathias 17 éves korát meghazudtolva diadalmaskodott a tízpróbában, s ezzel mindmáig a legfiatalabb olimpiai aranyérmes atlétikában. London nevezetességei között számos magyar vonatkozást találunk. Csak nagyon kevesen voltak képesek megismételni 12 évvel korábbi, berlini olimpiai gyôzelmüket: így a csehszlovák Jan Brzák kenu kettesben, azután Elek Ilona tôrvívásban és a kardvívó csapatban Kovács Pál, Gerevich Aladár, Berczelly Tibor és Rajcsányi László... Itt vette kezdetét kalapácsvetôink sikersorozata Németh Imre elsô helyével, amelyet 1952-ben Csermák József, 1968-ban Zsivótzky Gyula, s 1996-ban Kiss Balázs aranya követett. Legendás ökölvívónk, Papp László is itt kezdte rendkívüli gyôzelmi soroza-
Elek Ilona – egyéni számban az egyetlen ismétlô...
2011/2
tát, folytatta 1952-ben, Helsinkiben, s 1956-ban, Melbourne-ben fejezte be. És felejthetetlen sportlövônk, Takács Károly… Jobbkezesként 1938-ban tagja a magyar világbajnok csapatnak. Egy gránát leszakította a jobbját. Hihetetlen akarattal tanult meg újra lôni – ballal. Tíz évvel késôbb Londonban aranyérem lett a jutalma, és Helsinkiben duplázott!… Az angol fôvárosban sem adtuk 10-nél alább az aranyak számát, s ezzel a negyedik helyen végeztünk a nem hivatalos pontversenyben. Bajnokaink: Bóbis Gyula (birkózás, szabadfogás, nehézsúly), Csik Tibor (ökölvívás, harmatsúly), Elek Ilona (vívás, tôr egyéni), Gerevich Aladár (vívás, kard egyéni), Gyarmati Olga (atlétika, távolugrás), Németh Imre (atléti ka, kalapácsvetés), Papp László (ökölvívás, középsúly), Pataki Ferenc (torna, mûszabadgyakorlat), Takács Károly (sportlövészet, ötalakos gyorstüzelô pisztoly), kardcsapat.
Helsinki – 1952 A finnek olyan remek rendezéssel rukkoltak ki, a hazai nagyszámú közönség lelkesedése és hozzáértése annyira imponálóan hatott, hogy az olimpizmus elkötelezett hívei közül többen hajlottak volna arra, hogy a jövôben az olimpiákat állandóan Skandináviában rendezzék. A megnyitón 69 ország küldöttei vonultak fel. A rend felborult, amikor a finnek élô futólegendái, Paavo Nurmi és Hannes Kolehmainen jelentek meg. Nurmi hozta a fáklyát, majd Kolehmainen vette át tôle és gyújtotta meg a kandeláberben az olimpiai lángot. Az olimpia színpadán elsô alkalommal léptek fel a Szovjetunió versenyzôi. Bemutatkozásuk impozánsan sikerült, köztük a nôi torna csapatversenyben, ahol nagy fölénnyel nyertek, s ezt az olimpiai aranyat négy évtizeden át, a Szovjetunió felbomlásáig nem adták ki a kezükbôl, kivéve természetesen bojkottjuk miatt - 1984-ben Los Angelesét. A kialakuló hidegháború kétpólusú politikai megfontolásai ezzel az ötkarikás játékokkal már kifejezésre jutottak, s ez a folyamat a továbbiakban egyre markánsabban nyomta rá bélyegét a nemzetközi sportra. A játékok hôse a Nurmit idézô csehszlovák Emil Zátopek volt. Már Londonban remekelt, megnyerte a tíz ezer métert, és második lett 5000 méteren. Helsinkiben megvédte bajnoki címét 10 000 méteren, négy nappal késôbb az 5000-et is (ugyanezen a napon felesége, Dana Zátopková a gerelyhajításban diadalmaskodott). Újabb három nappal késôbb a tipikusan szen-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 29
MAGYAR EDZŐ 29
2011/2 ■ vedô arckifejezéssel futó Zátopek gyôzött a maratoni futásban is, amelyre életében elôször vállalkozott. Ezt a hármas bravúrt rajta kívül senki sem tudta véghezvinni. A mieink szereplése, túlzás nélkül, világszerte szenzációt keltett. Az 1948ban átadott tatai olimpiai edzôtáborban remekül fejeztük be a felkészülést. Küldöttségünk – 189 versenyzô (27 nô) – 42 éremmel tért haza, 16 arannyal, 10 ezüsttel és ugyancsak 16 bronzzal. Ezt a fantasztikus, már-már a realitásokat is túlszárnyaló teljesítményt – egyébként a nem hivatalos pontversenyben gyôztes Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött a nemzetek sorában a harmadik helyen végeztünk – azóta sem közelítettük meg. Bajnokaink: Csermák József (atlétika, kalapácsvetés), Gyenge Valéria (úszás, 400 m gyors), Hódos Imre (birkózás, kötöttfogás, légsúly), Keleti Ágnes (torna, mûszabadgyakorlat), Korondi Margit (torna, felemás korlát), Kovács Pál (vívás, kard egyéni), Papp László (ökölvívás, nagyváltósúly), Székely Éva (úszás, 200 m mell), Szilvásy Miklós (birkózás, kötöttfogás, váltó súly), Szôke Katalin (úszás, 100 m gyors), Takács Károly (sportlövészet, ötalakos gyorstüzelô pisztoly), nôi 4x100 m-es gyorsúszó-váltó, kardcsapat, labdarúgócsapat, öttusacsapat, vízilabdacsapat.
Melbourne – 1956 Sydney két szavazattal elôzte meg Pekinget a 2000-es játékokért folyó küzdelemben. Annak idején Melbourne még szorosabb szavazás eredményeként jutott a rendezés jogához, egyetlen szavazattal kapott többet, mint Buenos Aires (Dél-Amerikában még nem rendeztek olimpiát). Ez volt az elsô ötkarikás találkozó a déli féltekén, s ennek következtében a legkésôbben rendezett is (november 22. és december 8. között). Az ausztrál törvények szigora miatt – az országba behozott állatokra, lovakra hosszadalmas karantén várt – a lovasversenyeket Stockholmban tartották már júniusban. A világban végbemenô politikai események és fegyveres konfliktusok mind erôteljesebben éreztették hatásukat. Egyiptom, Irak és Libanon azért bojkottálta a játékokat, mert Izrael elfoglalta a Szuezi-csatorna övezetét, Hollandia, Spanyolország és Svájc pedig azért, mert a magyar forradalmat a szovjet fegyveres erôk vérbe fojtották. Ugyanakkor a két Németország elôször szerepelt közös csapattal, s ez megismétlôdött a következô két olimpián is. A tornaversenyeken két csillag tündökölt. Keleti Ágnes és a szovjet Viktor
Mester és tanítványa: az Ádler–Papp kettôs Csukarin. Mindketten megkezdték az éremgyûjtést már Helsinkiben. Csukarin a két olimpián 11 érmet halmozott fel, s ebbôl hét arany. Legeredményesebb tornásznônk gyûjteményében 10 érem található, 5 arany, 3 ezüst és 2 bronz. A nôi mûugrásban és toronyban kettôs gyôzelmet aratott az amerikai Pat McCormik – éppen úgy, mint négy esztendôvel korábban. Csodálatos teljesítménnyel – harmadik gyôzelmével és aranyával – koronázta meg páratlan olimpiai karrierjét halhatatlan ökölvívónk, Papp László. Az 56-os események hatására rendkívül feszült légkörben játszották le december 6-án a sorsdöntô magyar–szovjet vízilabdamérkôzést telt ház, 6000 nézô elôtt. Válogatottunk már 4–0-ra vezetett, amikor a befejezés elôtt nem sokkal a szovjet Valentyin Prokopov és középcsatárunk, Zádor Ervin összeakaszkodott, s centerünk szemhéja felrepedt. Az erôsen vérzô magyar láttán – késôbb a Life magazin címlapjára került – elszabadultak a szovjetellenes indulatok. A mérkôzésnek így idô elôtt véget vetett a játékvezetô, s rendôrséget kellett mozgósítani a rend helyreállítása érdekében. Vízilabdázóink megvédték helsinki elsô helyüket. Az 56-os forradalom elbukása és a bizonytalan
helyzet miatt küldöttségünkbôl több mint negyvenen nem tértek haza, jó néhányan csak hónapokkal késôbb, s egy részük új hazára lelt. Ausztráliában szerezte meg elsô aranyérmét a magyar kajak-kenu sport az Urányi, Fábián kettôs jóvoltából, s ennek jelentôsége akkor válik igazán nyilvánvalóvá, ha számba vesszük, mennyire döntô szerepet játszott ez a sportág a késôbbi évtizedek magyar sportsikereiben. Bajnokaink: Kárpáti Rudolf (vívás, kard egyéni), Keleti Ágnes (torna, fele más korlát, gerenda, mûszabadgyakorlat), Papp László (ökölvívás, nagyváltósúly), kajak kettes 10 000 m (Fábián László, Urányi János), kardcsapat, nôi kéziszer-csapat, vízilabda válogatott.
Róma – 1960 Az olaszok, miután a Vezúv kitörése és Nápoly újjáépítése miatt le kellett mondaniuk az 1908-as játékok rendezésérôl, ötven éven át adósoknak érezték magukat, s óriási ovációval fogadták a régóta áhított NOB-döntést. Igyekeztek összekapcsolni a játékokat történelmi múltjuk emlékeivel, s ennek köszönhetôen a birkózóversenyek színhelye a korszerûsített Maxentiusbazilika lett, ahol már 2000 évvel ezelôtt is birkózóversenyek zajlottak, s az
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 30
30 MAGYAR EDZŐ ôsi Caracalla fürdôt jelölték ki a tornászoknak. Az olimpiai mozgalom és a játékok népszerûsítése szemszögébôl mérföldkövet jelentett, hogy az eseményeket – elsô alkalommal – a televízió nyilvánossága és közremûködésével bonyolították le, mert ez a körülmény meghatározónak bizonyult a további évtizedekben a NOB anyagi lehetôségeinek tetemes bôvítésében, s ezzel együtt a mozgalom mind rohamosabb fejlesztésének elôsegítése, népszerûsítése szempontjából. Ami magukat a versenyeket illeti, Róma úgy vonult be az olimpiai játékok történetébe, mint ahol hosszú ideig tartó sikerhagyományok, sorozatok szakadtak meg. A mi szereplésünk is mérsékletre sikerült – 6 arannyal. Evezésben az amerikai férfi nyolcas 1920 óta nem szenvedett vereséget. Itt most a németek nyertek. Honfitársuk, a rajtnál elképesztôen robbanékony Armin Hary lett az elsô nem angol anyanyelvû bajnok a 100 méteres síkfutásban, s az olasz Livio Berruti is megtörte az addig tökéletes amerikai, pontosabban inkább tengerentúli gyôzelmi sorozatot 200 méteren, 1908ban és 1928-ban ugyanis egyaránt kanadai aranyérem született a számban. India 1928 óta tartó gyôzelmi hegemóniájának is vége szakadt gyeplabdában, a döntôben Pakisztán 1–0-ra gyûrte le. Egy dicsôséges magyar finálé. Gerevich Aladár, minden idôk legsikeresebb magyar olimpiai sportolója – hét olimpiai elsô hellyel – a kardcsapattal megszakítás nélküli hatodik aranyérmét nyerte (a hetediket egyéniben szerezte – London, 1948). Taroltak az öttusázók. Csapatban már az 1952-es játékokon a világ élmezônyébe jutottunk, de Németh Ferenc személyében itt jutott számunkra egyéni arany is a csapat sikerén túl. Példáját követte 1964-ben Török Ferenc, 1972-ben Balczó András (10-szeres világbajnokunk), s 1988-ban Martinek János. Kárpáti Rudolf megvédte melbourne-i címét kardvívásban. Bajnokaink: Kárpáti Rudolf (vívás, kard egyéni), Németh Ferenc (öttusa, egyéni), Parti János (kajak-kenu, C-1 1000 m), Török Gyula (ökölvívás, lég súly), kardcsapat, öttusacsapat.
Tokió – 1964 Olimpiai játékokat elsô alkalommal rendeztek Ázsiában, s a japánok pazar létesítményekkel fogadták a sportolókat. Érdekes megoldást választottak az olimpiai lángot vivô váltó utolsó tagját illetôen: Szakai Josinori ugyanis az atombombával elpusztított Hirosimá-
■
2011/2
Polyák Imre – három ezüstérem után – végre arany Tokióban ban született – éppen a bomba ledobásának napján. A NOB Dél-Afrika részvételét nem engedélyezte a faji megkülönböztetést elfogadó politikája miatt. Az 1962-es Ázsiai Játékok alkalmával a rendezô Indonézia megtagadta a beutazási engedélyt az izraeli és a tajvani sportolóktól. Emiatt a NOB felfüggesztette Indonézia tagságát is mindaddig, amíg nem veti alá magát a szervezet elôírásainak. Indonézia visszavonta együttesét a tokiói játékoktól, s így cselekedett Észak-Korea is. Az olimpiai mûsor tovább gyarapodott, ezúttal a cselgánccsal és a röplabdázással. A szovjet (ukrán) tornásznô, Larisza Latinyina két-két érmet nyert minden fajtából, s a korábbi játékokon szerzett érmekkel együtt az összteljesítménye 18 éremre emelkedett – amibôl kilenc az arany. Sorozatban harmadik aranyérmét nyerte a szovjetek evezôse, Vjacseszlav Ivanov, és a nôi 100 méteres gyorsúszásban az ausztrál Dawn Fraser. Két magyar vízilabdázó, Gyarmati Dezsô és Kárpáti György is triplázott, igaz, ôk nem sorozatban, hanem egy olimpia (1960 – „csak bronz), a római kimaradásával nyerték a harmadik bajnokságukat. Az 1948 óta minden olimpián játszó Gyarmati ötödik érmé-
hez jutott (ezüst 1948-ban, Londonban és bronz 1960-ban Rómában). Vívásban bánat, de több az öröm: negyven esztendô után elvesztette veretlenségét a magyar kardvívócsapat. Viszont 54 éves olasz–francia hegemóniát szakított meg gyôzelmével férfi párbajtôr együttesünk, amely nem talált legyôzôre késôbb 1968-ban és 1972-ben sem. Pézsa Tibor arannyal mentette meg a kardozók becsületét, s nyert nôi tôrcsapatunk és Rejtô Ildikó is. Három olimpiai ezüst után jutott fel végre az aranycsúcsra kitartó kötöttfogású birkózónk, Polyák Imre. Aranyat szerzett az óriás, Kozma „Pici" is és a labdarúgócsapat. A legkellemesebb meglepetés: Hammerl László bajnoksága kisöbû sportpuska fekvôben. Érdekesség, hogy két tokiói bajnokunk is – az egyéniben diadalmaskodó öttusázó, Török Ferenc dr. és Gyarmati Dezsô – országgyûlési képviselô lett 1990-ben. Bajnokaink: Hammerl László (sport lövészet, kisöbû puska, fekvô, 50 m), Kozma István (birkózás, kötöttfogás, nehézsúly), Pézsa Tibor (vívás, kard egyéni), Polyák Imre (birkózás, kötött fogás, pehelysúly), Török Ferenc, (öt tusa, egyéni), Újlakyné Rejtô Ildikó (ví vás, tôr egyéni), labdarúgócsapat, férfi
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 31
MAGYAR EDZŐ 31
2011/2 ■ párbajtôrcsapat, nôi tôrcsapat, vízilabdacsapat.
Mexikóváros – 1968 Az áldott-átkozott magaslat! Mexikóváros 2300 méterrel fekszik a tengerszint felett. Az állóképességet követelô számok résztvevôi komoly megpróbáltatásoknak voltak kitéve, másokat a ritka levegô fantasztikus világrekordokhoz segített. Az amerikai Lee Evans csúcsa 400 méteren (43.86) 20 évig élt. Bob Beamon 890 cm-es távolugrórekordja két hónap 23 évig. Az amerikai 4x400 méteres váltó eredménye 24 évig. Ugyanakkor az ausztrál világcsúcstartó, Ron Clark összeesett a 10 000 méter céljában, s 10 percig nem tért eszméletre. A nôk számára itt tették elôször kötelezôvé a szexvizsgálatot. Itt történt az elsô dopping miatti eltiltás: az öttusázó svéd Hans-Gunnar Liljenvall súlyosan alkoholos állapotba került. A NOB érdekesen reagált a politikai jelenségekre. Az olimpiát megelôzô diáktüntetések során a kormány fegyveres erôi tüzet nyitottak a tömegre, s legkevesebb 250 volt a halálos áldozatok száma. A NOB mexikói belügynek tekintette az eseményt, s nem foglalt állást. Ugyanakkor a 200 méteres síkfutás díjkiosztásán magasan ökölbe szorított kézzel a fajüldözésre a figyelmet erôszakmentesen és némán felhívó két amerikai atléta – Tommie Smith és John Carlos – esetében azonnal követelte a gyôztes és a harmadik helyezett eltávolítását az olimpiai faluból. A csehszlovákok tüneményes tornásznôje, Vera Cáslavská lett az ötkari-
kás esemény fô attrakciója: négy aranyéremmel és két ezüsttel végzett, majd engedte, hogy ott helyben oltár elé vezesse honfitársa, az atléta Josef Odlozil, akit – sokkal késôbb – saját fiuk gyilkolt meg. Mondhatni, immár több évtizedes hagyományunkká vált a tíz arany: Berlin – 1936, London – 1948, Tokió – 1964 után Mexikóban ez duplán is bejött, mert a 10 arany mellett ezüstbôl is ennyire futotta. Bajnokaink: Hesz Mihály (kajak-kenu, K-1 1000 m), Kozma István (birkózás, kötöttfogás, nehézsúly), Kulcsár Gyôzô (vívás, párbajtôr egyéni), Németh Angéla (atlétika, gerelyhajítás), Tatai Tibor (kajak-kenu, C-1 1000 m), Varga János (birkózás, kötöttfogás, légsúly), Zsivótzky Gyula (atlétika, kalapácsvetés), labdarúgócsapat, öttusa csapat, férfi párbajtôrcsapat.
München – 1972 Békésen és rendben kezdôdtek a játékok, s folytatódtak is tíz napon át, a németek korszerû, minden igényt kielégítô feltételeket teremtettek, s számos tekintetben újabb csúcsok születtek: 7173 sportoló érkezett 121 országból, a versenyprogram 195 számot tartalmazott. Az íjászat 52 évi, a kézilabda 36 évi szünet után kapott helyet ismét a programban, újdonságként pedig a vadvízi szlalom kajakozás. A tizenegyedik napon a Fekete szeptember szélsôséges palesztin terrorszervezet tagjai betörtek az izraeliek szállására. A tragikus következményekkel külön fejezetben foglalkozik könyvünk.
Mexikóváros – 1968, kenu egyes 1000 m: 1. Tatai Tibor
A legnagyobb sztár az amerikai csodaúszó, Mark Spitz lett, hét aranyérmet nyert, s mivel kettôt már négy évvel korábban begyûjtött Mexikóban, kilenc bajnok címmel minden idôk legeredményesebb négy sportolója közé emelkedett (a másik három: Paavo Nurmi, Larisza Latinyina, Carl Lewis). Két páratlan amerikai sorozat szakadt meg. A rúdugrást mindeddig kizárólag amerikai nyerte. Münchenben az NDK-beli Wolfgang Nordwig gyôzött. Ugyanígy történt a kosárlabdában, ahol egy ellentmondásos, néhány másodperces hosszabbítás utolsó másodpercében dobott kosárral nyertek a szovjetek. A 100. magyar olimpiai aranyérmet tuskirályunk, Hegedûs Csaba nyerte. Az öttusasport klasszikusa, Balczó András célba ért – egyéni arannyal koronázta meg egyedülálló pályafutását. Vívásban megvédte címét párbajtôregyüttesünk, benne a késôbbi magyar NOB-tag és tisztségviselô, egyben a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Pál is, az egyénit pedig Fenyvesi Csaba hozta. Mellettük a technikás Gedó György ökölvívásban gyôzött, és – két korábban szerzett ezüst után – Földi Imre nyerte a magyar súlyemelés elsô olimpiai aranyérmét. Bajnokaink: Balczó András (öttusa, egyéni), Fenyvesi Csaba (vívás, párbaj, egyéni), Földi Imre (súlyemelés, légsúly, összetett), Gedó György (ökölvívás, papírsúly), Hegedûs Csaba (birkózás, kötöttfogás, 82 kg), férfi párbajtôrcsapat.
Montreal – 1976 Elsôsorban Jean Drapeau, Montreal polgármestere túlzott becsvágyának köszönhetôen az olimpiai létesítmények a tervezettnél több száz millió dollárral költségesebbre sikerültek, ráadásul a stadion szellemes, ernyôszerû, nyitható-zárható tetôszerkezete el sem készült. Quebec tartomány lakói még évtizedekig pluszadót fizethettek a tetemes ráfizetés kiegyenlítéséért. Új-Zéland rögbi csapatának túrája DélAfrikában további bonyodalmakat idézett elô, mert számos afrikai ország kifogásolta, hogy a NOB nem szankcionálta Új-Zélandot a NOB-ból fajüldözô politikája miatt 1964-tôl kizárt országban tett látogatás miatt. Végezetül húsznál több küldöttség bojkottálta a játékokat. A program a nôk elônyére bôvült: kosárlabdában, kézilabdában és evezésben. A játékok kiemelkedô egyénisége a román tornásznô, Nadia Comaneci volt. Óriási szenzációt keltett, amikor felemáskorlát-gyakorlatára a pontozóktól – a sportág történetében elsô alka-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 32
32 MAGYAR EDZŐ lommal – a tökéletességet kifejezô 10es pontszámot kapott. Három aranyérme mellé még egy ezüstöt és egy bronzot is nyert, s a versenyek során az elsô után még további hat alkalommal érdemelt ki 10-es pontszámot. Színvonalban az úszás emelkedett ki a mûsorból, a 26 számból 21-ben született világcsúcs, egyben beállítás. Az NDK-beli hölgyek – mint évekkel késôbb kiderült, ebben jelentôs szerepe játszott a dopping – a 13 számból 11ben szerezték meg a bajnoki címet. A finn Lasse Virén – München gyôztese 5000 és 10 000 méteren – megismételte bravúrját Montrealban is, a legnagyobbak közé emelkedett, sôt azok fölé, hiszen ez rajta kívül senki másnak nem sikerült. A mieink a kiválónak minôsített felkészülés ellenére némileg halványabb teljesítményt nyújtottak, a négy aranyérem jócskán elmaradt az elôzetes várakozásoktól. Vízilabdázóink nagy fölénnyel gyôztek, utolsó mérkôzésüket akár le sem kellett volna játszaniuk, s Faragó Tamásé lett a gólkirályi cím. Németh Miklós világcsúccsal nyerte meg a gerelyhajítást, s ezzel az olimpiák atlétikai történetében az elsô, akinek az édesapja is olimpiai bajnok volt (Németh Imre, London, 1948 – kalapácsvetés). A vízilabdázásban is hozzánk kötôdik ez a különleges bravúr, hiszen a montreali siker egyik hôse, ifjabb Szívós István édesapja tagja volt Helsinkiben, 1952-ben és 1956-ban, Melbourne-ben is az aranyérmes együttesnek. Lólengésben minden idôk legnagyobb magyar tornásza – pályafutása során minden Eb-t, vb-t és olimpiai versenyt megnyert –, Magyar Zoltán végzett az elsô helyen, s a negyedik aranyat a tôr egyéniben Tordasi Ildikó hozta haza. Bajnokaink: Magyar Zoltán (torna, lólengés), Németh Miklós (atlétika, ge relyhajítás), Schwarczenberger-Tordasi Ildikó (vívás, tôr egyéni), vízilabdacsapat.
■
Los Angeles – 1984
és lebonyolítani. Peter Ueberroth, hajdani vízilabdázó, egyben találékony vállalkozó vezette a szervezôbizottságot, s a magánszféra mozgósításával – igaz, többségében már meglévô létesítményekben – remek játékokat produkált, arról nem is szólva, hogy jelentôs haszonnal zárt – 223 millió dollárral. Amint várható volt, az amerikaiak négy évvel korábbi bojkottja nem maradt válasz nélkül. A szovjetek befolyása alatt élô szocialista országok – az egyetlen Románia kivételével – bojkottálták Los Angelest, így – az MSZMP Kádár János vezette Központi Bizottsága hozta meg a megfellebbezhetetlen döntést – magyar sportolók sem vehettek részt Los Angeles ötkarikás játékain. A meghívott versenybírók és a nemzetközi szövetségi magyar tisztségviselôi, valamint néhány újságíró jelentett a tilalom alól kivételt. Tizennégy ország küldöttsége maradt végül távol, 140 vett részt, a bojkott ellenére – rekordszám... Carl Lewis, az évszázad atlétája megismételte honfitársa, Jesse Owens berlini 1936-os bravúrját: gyôztes lett 100 és 200 méteren, a távolugrásban és a 4x100 méteres váltóban is. A nôi 400 méter gáton a marokkói Naval el-Moutavakel nyert, s személyében az elsô mohamedán országbeli hölgy jutott olimpiai aranyéremhez. A brit Seb Coe lett az elsô az olimpiák történetében, aki képes volt megismételni gyôzelmét 1500-on.
Montreal katasztrofális pénzügyi veszteségei hatására az 1984-es játékokra egyetlen jelentkezô akadt – Los Angeles. Kényszerhelyzetében a NOB még azt is kénytelen volt tudomásul venni, hogy az amerikai kormányzat nem nyújt anyagi támogatást a rendezéshez, a játékokat tehát, mint akár egy üzleti vállalkozást kell elôkészíteni
A katonai hatalomgyakorlás hosszú évei után a demokratizálódás útjára lépett Dél-Korea kapta az olimpiai rendezés lehetôség Szöulban. A nagy bojkottok ideje lejárt, de nem teljesen. Ezúttal a népi demokratikus Észak-Korea maradt távol, s vele együtt Kuba,
Jóllehet a bojkott számos sportágban károsan éreztette hatását, ezúttal sem lehetett panasz az izgalmas, színvonalas, emlékezetes küzdelmek hiányára. Olyanokéra, mint a két brit világklasszis atléta, Sebastian Coe és Steve Ovett összecsapásai voltak például 800 és 1500 méteren. Az esélyekkel szemben mindketten a másik kedvelt számában nyertek, Coe 1500-on, Ovett pedig 800-on... Az NDK-beli Waldemar Cierpinski megismételte nagy elôdje, az etióp Abebe Bikila fantasztikus eredményét (1960 és 1964), duplázni tudott, másodszor diadalmaskodott a maratoni futásban. A megnyitón a szovjetek tornász kiválósága, Nyikolaj Andrianov mondta az esküt, s a versenyeken aztán öt különbözô érmet szerzett, amelyekkel pályafutása summája így fest: 15 érem (7 arany, 5 ezüst és 3 bronz)... Hogy Papp László ne legyen egyke a sporttörténelemben, a kubai öklözô, Teófilo Stevenson is sorozatban harmadik olimpiai aranyát kapta Moszkvában. Nekünk hét jutott. Bajnokaink: Baczakó Péter (súly emelés, félnehézsúly), Kocsis Ferenc (birkózás, kötöttfogás, 74 kg), Magyar Zoltán (torna, lólengés), Növényi (Nottny) Róbert (birkózás, kötöttfogás, 90 kg), Varga Károly (sportlövészet, ki söbû puska, fekvô, 50 m), Wladár Sándor (úszás, 200 m hát), kenu kettes 500 m (Foltán László, Vaskuti István).
Szöul – 1988
Moszkva – 1980 A teljes szovjet állami gépezet az olimpiai rendezés rendelkezésére állt. A legfelsôbb döntéshozók azonban 1979 decemberében megindították Afganisztán ellen az inváziót, s ezzel megpecsételték a játékok sorsát. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke nemzetközi bojkottot hirdetett meg, amelynek következtében 65 ország mondta le a részvételt (köztük az amerikaiak, nyugat-németek, japánok), 80 nemzet vett részt (érdekes módon közöttük a britek, spanyolok, ausztrálok, franciák, olaszok) s ez a legalacsonyabb részvételi számot jelentette 1956 óta.
2011/2
Darnyi Tamás: verhetetlen egy évtizeden keresztül
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 33
MAGYAR EDZŐ 33
2011/2 ■ Etiópia, valamint Nicaragua. Minden korábbi csúcsot felülmúlt a résztvevô országok száma – 159. Ebbôl 52-nek sikerült éremmel, illetve 31-nek aranynyal hazatérnie. A megnyitón megható jelenet játszódott le: a stadionban a 76 esztendôs Szon Ki-csung futott be az olimpiai fáklyával – 1936, Berlin maratoni futószámának aranyérmese. Igaz – akkor japán megszállás alatt élt Korea –, japán névvel és színekben érte el sikerét. Olimpiai sportággá avanzsált az asztalitenisz, s 64 évi szünet után ismét helyet kapott a programban a tenisz. 1988-ban a calgary téli olimpián az NDK-beli Christa Luding-Rothenburger aranyat s egy ezüstöt is nyert gyorskorcsolyában. Váltott, s Szöulban ezüstöt szerzett – pályakerékpárban: az egyetlen sportoló, aki ugyanabban az esztendôben érmet volt képes nyerni téli és nyári olimpián egyaránt. Totális hölgyuralom lépett életbe a díjlovaglásban – mindhárom érem nôi lovas nyakába került. A svéd vívónô, Kerstin Palm bár nem nyert, sajátságos rekordot ért el, egyedülálló módon ez már a hetedik olimpiája volt. A játékok negatív szenzációját a férfi 100 méteres síkfutás kanadai gyôztese, Ben Johnson szolgáltatta, vizeletében szteroidot találtak, eredményét törölték, így Carl Lewis kapta végül az aranyat. A magyarok, mintha Los Angelesért is kárpótolni akarták volna magukat – nagyszerû teljesítménnyel rukkoltak ki –, 11 aranyéremmel tértek haza. Egyes sportágak kettesével szerezték az aranyakat: dr. Török Ferenc kapitány öttusázói, egyéniben Martinek János s vele a csapatban Fábián László és Mizsér Attila; a kajakozók – Gyulay Zsolt 500-on, s vele a négyes 1000 méteren. Ismét fényesen villogott a magyar kard, hoztuk a csapat aranyat. A nagy klasszist, Magyar Zoltánt lólengésben Borkai Zsolt váltotta a dobogó tetején. Külön kiemelést érdemelnek úszóink, a Széchy-Kiss edzôkettôs nyerô emberei, akik még további két olimpián is sok örömet szereztek sportközvéleményünknek: mindkét vegyes számot Darnyi Tamás nyerte meg, s további egy-egy aranyérmet szerzett az akkor még mindössze 14 esztendôs Egerszegi Krisztina 200 háton, illetve a már világbajnok mellúszó, Szabó József. Bajnokaink: Borkai Zsolt (torna, lólengés) Darnyi Tamás (úszás, 200 és 400 m vegyes), Egerszegi Krisztina (úszás, 200 m hát), Gyulay Zsolt (kajakkenu, K-1 500 m), Martinek János (öttusa, egyéni), Sike András (birkózás, kötöttfogás, 57 kg), Szabó József (úszás, 200 m mell), férfi kajak négyes 1000 m (Ábrahám Attila, Csipes Fe-
Arany egyéniben és négyesben is: Gyulay Zsolt renc, Gyulay Zsolt, Hódosi Sándor), kardcsapat (Bujdosó Imre, Csongrádi László, Gedôvári Imre, Nébald György, Szabó Bence), öttusacsapat (Fábián László, Martinek János, Mizsér Attila).
Barcelona – 1992 A Szöul és Barcelona között eltelt négy esztendô során igen jelentôs politikai változásokon ment át a világ. Összeomlott a szocialista országok rendszere, felbomlott a Szovjetunió, megszûnt a faji megkülönböztetés rendszere Dél-Afrikában, leomlott a berlini fal, egyesült a két Németország, önálló országokra oszlott a titói Jugoszlávia. Lettország, Észtország és Litvánia önálló államként szerepelt már a játékokon, a megmaradt szovjet utódállamok versenyzôi pedig Független Államok Közössége (FÁK) néven szerepeltek, de az egyéni gyôztesek esetében felvonták az illetô köztársaságának zászlaját. Jugoszlávia nem küldhetett csapatokat a játékokra, mert a Horvátország és Bosznia-Hercegovina megtámadását követôen foganatosított ENSZ-szankció ezt nem tette lehetôvé, egyéni versenyzôi azonban rajthoz állhattak, mint független olimpiai résztvevôk – zászló és hazájukra utaló jelzés nélkül. A spanyolok hangulatos, szép, remek olimpiát rendeztek, amelyen vala-
mennyi NOB-tagország részt vett. Baseball, tollaslabda és a hölgyek számára a cselgáncs gazdagította a mûsort. A fehérorosz tornász, Vitalij Scserbo hat aranyérmet gyûjtött úgy, hogy ebbôl négyet – egyetlen napon. Az amatôr fogalmat kitörölték az olimpiai szótárból, kosárlabdában megjelentek a hivatásos játékosok, az amerikai Dream Teamben olyan világsztárok szerepeltek, mint Michael Jordan, Larry Bird, „Magic" Johnson – s persze, nem akadt ellenfelük. Nagy várakozás elôzte meg a rendszerváltást követô elsô olimpiai szereplésünket. A Magyar Olimpiai Bizottság 1989-ben vált önálló, az állami sportvezetôséget megtestesítô sporthivataltól független társadalmi szervezetté. Az állami és a társadalmi vezetés egységet alkotva, egymást segítve iparkodott átküzdeni magát a versenysportot sújtó nehézségeken. Barcelonai küldöttségünk minden várakozást felülmúlóan, meglepôen jól szerepelt, hiszen az érmek minôsége-mennyisége tekintetében Helsinki után minden idôk legsikeresebb olimpiai szereplését mondhatja magáénak a 11 aranynyal, 12 ezüsttel és 7 bronzzal. Bajnokaink: Darnyi Tamás (úszás, 200 és 400 m vegyes), Egerszegi Krisztina (úszás, 100 és 200 m hát, 400 m vegyes), Farkas Péter (birkózás, kö-
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:44
Page 34
34 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
töttfogás, 82 kg), Kovács Antal (cselgáncs, 95 kg), Ónodi Henrietta (torna, ugrás), Repka Attila (birkózás, kötöttfogás, 68 kg), Szabó Bence (vívás, kard egyéni), nôi kajak négyes, 500 m (Czi gány Kinga, Dónusz Éva, Kôbán Rita, Mészáros Erika).
Atlanta – 1996 A nemzetközi sporttársadalom várakozásával szemben a jubileumi aranyolimpiát nem a bölcsônek tekintett Athén, hanem Atlanta kapta (a végsô szavazás aránya 51:31 volt). A megnyitó pazar játékokat sejtetett. A lángot nem más, mint Muhammad Ali gyújtotta meg a stadionban. A profi nehézsúlyú koronát háromszor is visszahódító, páratlanul népszerû nagyság 1960ban a római olimpián ötkarikás aranyérmet is nyert, még Cassius Clay néven. Hamarosan kiderült azonban, hogy bár a létesítmények kiválóak, s a versenybíróságok – amelyeket a nemzetközi szövetségek szakemberei alkottak – szintén kifogástalanul mûködnek, mind súlyosabb zavarok keletkeznek mindenekelôtt a közlekedés és szállítás, valamint a számítógépes információs rendszerben, továbbá a biztonság tekintetében is, amely éppen a nagy találkozóhelynek kiépített Centennial Olympic Parkot nem tekintette kötelezôen felügyelendô, szorosan vett olimpiai színhelynek. Július 27-én bomba robbant a parkban az esti szórakoztató fômûsor idején, amely két halálos áldozatot követelt, és 110 személy sérült meg. A bûnöst, Eric Rudolphot csak hat és fél év után sikerült elfogni az Appalache-hegység lábánál, s végül életfogytiglani börtönt kapott. A brit Steve Redgrave kormányos nélküli kettesben negyedik olimpiai aranyérmét nyerte, a német kajakkirálynô, Birgit Fischer az ötödiket, az orosz birkózó óriás, Alekszandr Karelin a harmadikat, s ugyanígy Egerszegi Krisztina is úszásban – 200 méter háton. Ezzel összgyûjteménye ötre emelkedett, hiszen korábban már nyert 100 m háton és a 400 m vegyesúszásban is egyet-egyet. Czene Attila 200 vegyesen barcelonai bronzérme után a szélsô, „surranó" pályán látványos hajrával szinte ellopta az aranyat a finn esélyes, Jani Sievinen orra elôl. A harmadik úszóaranyat – idôben az elsôt – Rózsa Norbert nyerte 200 mellen. A világ- és Európa-bajnok ökölvívó, Kovács István – „Kokó" – olimpiai aranypontot tett amatôr pályafutása végére. Óriási meglepetésre az Amerikában tanuló Kiss Balázs folytatta a páratlan olimpiai kalapácsvetô-hagyományokat, s az utolsó napon huszáros hajrát vágtak ki kajak-
,,Krisztina királynô’’ – Egerszegi Krisztina – öt arany kenusaink: Kôbán Rita kajak 500 méteren, és hallatlanul izgalmas küzdelem után a sokszoros világbajnok Horváth, Kolonics kenu kettôs szintén 500-on. Így lett hét, s lehetett volna több is – nem volt esélytelen a vízilabda-válogatott, a nôi párbajtôr-együttes sem, Repkáról és Farkas Péterrôl nem is beszélve. Elégedetlenek így sem lehettünk. Bajnokaink: Czene Attila (úszás, 200 m vegyes), Egerszegi Krisztina (úszás, 200 m hát), Kiss Balázs (atlétika, kalapácsvetés), Kovács István (ökölvívás, 54 kg), Kôbán Rita (kajak-kenu, K-1 500 m), Rózsa Norbert (úszás, 200 m mell), kenu kettes 500 m (Horváth Csaba, Kolonics György).
2000 – Sydney
A távoli, kontinensnyi országban 1956, Melbourne után ezúttal másodszor rendezhettek olimpiát. Méltóképpen búcsúztak a játékok az évszázadtól, sôt az évezredtôl. A kenguruk földjén a derûs „auszik" alaposan kitettek magukért a remek létesítményekkel, nagyszerû lebonyolítással, a megközelítôleg 50 000 önkéntes szervezôvelrendezôvel mintaszerû munkát végeztek. Csúcsszámok jellemezték minden idôk legnagyszerûbb játékait, s rekordszámban mûködött az írott és elektronikus sajtó is – 16 000 akkreditált munkatárssal. A kiemelkedô teljesítmények sorának élén a britek legendás evezôse, Steven Redgrave bravúrja állt: ötödik olimpiáján vett részt, és –
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 35
MAGYAR EDZŐ 35
2011/2 ■ most kormányos nélküli négyesben ülve – ötödik aranyérmét nyerte. A kubai nehézsúlyú ökölvívó, Félix Savón – akárcsak annak idején a magyar Papp László, majd a szintén kubai Teófilo Stevenson – sorozatban harmadik aranyérmét szerezte meg. Számos hölgy volt képes triplázni: az amerikai atléták színes bôrû szupersztárja, Marion Jones (akitôl a 2007 évi doppingbotrányok következményeként, mint ismeretes, elvették érmeit, eredményeit megsemmisítették), a hollandok delfinlánya, Inge de Bruijn és honfitársa, a zseniális kerékpáros hölgy, Leontien van Moorsel. Nekünk természetesen a gyûrû specialistája, Csollány Szilveszter, a parádézó párbajtôrvívó, Nagy Tímea, a 24 éves szünet után újra diadalmas vízilabda-válogatott, azután mellúszó specialistánk, Kovács Ági és azok a négyszeresen aranyos kajak-kenusok tetszettek a leginkább. Bajnokaink: Csollány Szilveszter (torna, gyûrû), Kolonics György (kajak-kenu, C-1 500 m), Kovács Ágnes (úszás, nôi 200 m mell), Nagy Tímea (vívás, párbajtôr, egyéni), férfi kajak kettes 500 m (Kammerer Zoltán, Storcz Botond), kenu kettes 500 m (Pulai Imre, Novák Ferenc), férfi kajak négyes 1000 m (Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor), és a vízilabdacsapat: (Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Márcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila.
Athén – 2004 „Álomszerû, felejthetetlen játékok voltak!" – ezzel a mondattal zárta be Jacques Rogge, a NOB belga elnöke az athéni ötkarikás játékokat a fenséges záróünnepély keretében. Számunkra – akik még nem rendezhettünk eddig olimpiát – külön azzal a tanulsággal is szolgált, hogy lám, képes nagyvonalú és kifogástalan rendezésre egy viszonylag kis ország fôvárosa is. A részvétel teljes körû volt, abban az értelemben, hogy a NOB valamennyi, tehát 202 tagországának küldöttsége képviseltette magát. Elôször vehettek részt a nagy eseményen nôi birkózók és nôi kardvívók. Sydneyhez viszonyítottan gyakorlatilag ugyanannyi versenyszámban mérhették össze tudásukat a résztvevôk: ott 300, Athénban 301 szám szerepelt a programban. A biztonságra minden korábbinál magasan többet áldoztak a rendezôk, végül 1.8 milliárd dollárt emésztettek fel az ilyen célú kiadások. Küldöttségünk teljesítménye az érmek tekintetében pontosan megegye-
zett a Sydneyben elért eredménnyel (lásd táblázat). A nem hivatalos pontszámítás – 7-5-4-3-2-1 – 144 pontot gyûjtöttünk, kilenccel többet, mint négy évvel korábban. A nemzetek rangsorában a 14. helyen végeztünk, elértük célunkat, megôriztük helyünket a nemzetek élcsoportjában. Itt az élen az Egyesült Államok végzett, mögötte, némi meglepetésre, a 2008-as játékoknak otthont adó ország, Kína lett a második, megelôzve Oroszországot. Ami a mieink teljesítményét illeti, ki kell emelnünk – jók a magyar nôk! Ezt mi hazai tapasztalataink alapján mindig is tudtuk… Most a világ elôtt is bizonyítottak. Nyolc aranyérmünk közül ötöt szereztek hölgyeink. Az olimpiákon eddig nyert érmek sorában a 150.et nôi párbajtôrben Nagy Tímea – megismételve sikerét Sydneyben, nem sokkal második gyermekének születését követôen! Lehetett volna tíz arany is, ám a doppingbotrányok miatt elvették a diszkoszvetô Fazekas Róbert és a kalapácsvetô Annus Adrián aranyát is… Van mit feledtetni! Bajnokaink: Igaly Diána (sportlövészet, nôi skeet), Janics Natasa (kajakkenu, K-1 500 m), Majoros István (birkózás, kötöttfogás, 55 kg), Nagy Tímea (vívás, párbajtôr, egyéni), Vörös Zsuzsanna (öttusa, egyéni), nôi kajak ket tes 500 m (Kovács Katalin, Janics Natasa), férfi kajak négyes 1000 m (Kam merer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor), férfi vízilabdacsapat: Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Gergely István, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Steinmetz Ádám, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Varga Tamás, Vári Attila.
Peking – 2008 Minden túlzás nélkül állítható, hogy az olimpiai játékok történetének legnagyszerûbb, leglátványosabb, méreteit tekintve is gigantikus megnyitó ünnepségével adták meg a kínai rendezôk a pekingi Olimpiai Stadionban, a „Madárfészeknek" elkeresztelt építészeti remekmûben a XXIX. Nyári Olimpiai Játékok alaphangulatát, amelyet mintegy négymilliárd nézô tekinthetett meg elbûvölten a földkerekség minden zugában a tévéközvetítések jóvoltából. A megnyitó már azért is érdemel külön említést, mert talán minden másnál ékesebben tükrözte a rendezôk eltökélt szándékát: bizonyítani a világnak az elmaradottságból világhatalommá váló hatalmas birodalom hegyeket mozgató becsvágyát, képességét, valóban elképesztô teljesítmé-
nyét. Ez az igyekezetük magától értetôdôen a játékok minden további vonatkozásában is érvényre jutott: infrastruktúra, létesítmények, rendezés, közlekedés, biztonság, kommunikáció és maguk a versenyeredmények is mindezek következtében. Mindehhez – nem hivatalos becslések szerint – mintegy negyvenhárommilliárd dollárnyi összegre volt szükségük – semmi sem lehetett túl drága! A világelsôség bûvöletében versenyeztek legjobbjaik is, minden idegszálukkal törekedve arra, hogy a játékok végeztével a nem hivatalos éremtáblázaton a nemzetek rangsorában megelôzzenek minden más nemzetet a megszerzett aranyak tekintetében, annál is inkább, mert, mondani is szükségtelen, még ilyen sem fordult elô soha az ötkarikás világesemények történetében. A magaszintû vetélkedés során végül 43 világcsúcs és 132 olimpiai rekord született, s az éremgyûjtô nemzetek száma is az eddigi legmagasabbra jutott 87-tel (a korábbi legjobb eredmény Sydneyhez fûzôdik – 80-al). Mivel London 2012-es olimpiája a soron következô, a rendezôket megilletô megkülönböztetés ürügyén jegyzendô meg: a britek 1996-ban Atlantában egyetlen aranyat nyertek. Sydney-ben 11-et 2000-ben, négy év múlva Athénban 9-et, most nem álltak meg 19-ig! A „felzárkózás" kézzelfogható okairól még a késôbbiekben szólunk, már csak azért is, mert a magyar sportközvélemény hasonló történetrôl ábrándozik. A játékok két utolérhetetlen nagysága: a jamaikai csodafutó 100-on és 200 is világcsúccsal duplázó Jusain Bolt (váltóban is arany), illetve a szinte emberfeletti teljesítménnyel kirukkoló amerikai úszó fenomén, a nyolc aranyat gyûjtô Michael Phelps volt. A mieink szereplése alulmúlta szerény várakozásainkat is, s ha már Londont emlegetjük, megegyezett az akkoriban a 100 éves jubileumát ünneplô, 1908ban ott rendezett eseményen elért aranyaink számával – hárommal. Mellette 5 ezüstre és még két bronzra tellett, s mindezzel a pontverseny 21. helye. A szám, azonban ezúttal nem tûnt senkinek igazán nyerônek. Bajnokaink: Vajda Attila, kajak 1000 m, azután a verhetetlen Kovács Katalin – Janics Natasa nôi kajak kettes 500 m-en, és végül a történelmet író csodálatos vízilabda válogatott, amely 2000 és 2004 után ezúttal sem talált legyôzôre: Benedek Tibor, Biros Péter, Gergely István, Hosnyánszky Norbert, Kásás Tamás, Kis Gábor, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán Varga Dániel, Varga Dénes, Varga Tamás.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 36
36 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
Összteljesítményünk a nemzetek rangsorában A E B 1896. Athén 1. Egyesült Államok 11 7 2 2. Görögország 10 16 19 3. Németország 6 5 2 6. Magyarország 2 1 3 1900. Párizs 1. Egyesült Államok 21 14 15 2. Franciaország 18 27 21 3. Nagy-Britannia 12 9 7 7. Magyarország 1 2 2 1904. St. Louis 1. Egyesült Államok 67 72 75 2. Németország 4 4 4 3. Kanada 4 1 1 4. Magyarország 2 1 1 1906 Athén (nem hivatalos) 1. Franciaország 15 9 16 2. Egyesült Államok 12 6 6 3. Görögország 8 13 12 11. Magyarország 2 5 3 1908. London 1. Nagy-Britannia 56 51 39 2. Egyesült Államok 23 12 12 3. Svédország 8 6 11 6. Magyarország 3 4 2 1912. Stockholm 1. Egyesült Államok 25 18 20 2. Svédország 23 24 17 3. Nagy-Britannia 10 15 16 10. Magyarország 3 2 3 1920. Antwerpen 1. Egyesült Államok 41 27 27 2. Svédország 19 20 25 3. Finnország 15 10 9 (Magyarország – mint a világháború vesztese – nem kapott meghívást) 1924. Párizs 1. Egyesült Államok 45 27 27 2. Finnország 14 13 10 3. Franciaország 13 15 10 12. Magyarország 2 4 4 1928. Amszterdam 1. Egyesült Államok 22 18 16 2. Németország 10 7 14 3. Finnország 8 8 9 9. Magyarország 5 5 – 1932. Los Angeles 1. Egyesült Államok 41 32 30 2. Olaszország 12 12 12 3. Franciaország 10 5 4 6. Magyarország 6 5 5 1936. Berlin 1. Németország 32 26 30 2. Egyesült Államok 24 20 12 3. Magyarország 10 1 5 1948. London 1. Egyesült Államok 38 27 19 2. Svédország 16 11 17 3. Franciaország 10 6 13 5. Magyarország 10 5 13 1952. Helsinki 1. Egyesült Államok 40 19 17 2. Szovjetunió 22 30 19 3. Magyarország 16 10 16 1956. Melbourne 1. Szovjetunió 37 29 32 2. Egyesült Államok 32 25 17 3. Ausztrália 13 8 14 4. Magyarország 9 10 7
A E B 1960. Róma 1. Szovjetunió 43 29 31 2. Egyesült Államok 34 21 16 3. Olaszország 13 10 13 7. Magyarország 6 8 7 1964. Tokió 1. Egyesült Államok 36 26 28 2. Szovjetunió 30 31 35 3. Japán 16 5 8 6. Magyarország 10 7 5 1968. Mexikóváros 1. Egyesült Államok 45 28 34 2.Szovjetunió 29 32 30 3. Japán 11 7 7 4. Magyarország 10 10 12 1972. München 1. Szovjetunió 50 27 22 2. Egyesült Államok 33 31 30 3. NDK 20 23 23 8. Magyarország 6 13 16 1976. Montreal 1. Szovjetunió 49 41 35 2. NDK 40 25 25 3. Egyesült Államok 34 35 25 10. Magyarország 4 5 13 1980. Moszkva 1. Szovjetunió 80 69 46 2. NDK 47 37 42 3. Bulgária 8 16 17 6. Magyarország 7 10 15 1984. Los Angeles 1. Egyesült Államok 83 61 30 2. Románia 20 16 17 3. NSZK 17 19 23 (Szovjet politikai nyomásra szerevezett bojkott következtében Magyarország nem vett részt) 1988. Szöul 1. Szovjetunió 55 31 46 2. NDK 37 35 30 3. Egyesült Államok 36 31 27 6. Magyarország 11 6 6 1992. Barcelona 1 FÁK* 45 38 28 2. Egyesült Államok 37 34 37 3. Németország 33 21 28 8. Magyarország 11 12 7 * Független Államok Közössége (volt szovjet köztársaságok) 1996. Atlanta 1. Egyesült Államok 44 32 25 2. Oroszország 26 21 16 3. Németország 20 18 27 12. Magyarország 7 4 10 2000. Sydney 1. Egyesült Államok 40 24 33 2. Oroszország 32 28 28 3. Kínai Népköztársaság 28 16 15 13. Magyarország 8 6 3 2004. Athén 1. Egyesült Államok 35 39 29 2. Kínai Népköztársaság 32 17 14 3. Oroszország 27 27 38 13. Magyarország 8 6 3 2008. Peking 1. Kínai Népköztársaság 51 21 28 2. Egyesült Államok 36 38 36 3. Oroszország 23 21 28 21. Magyarország 3 5 2
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 37
MAGYAR EDZŐ 37
2011/2 ■
SZÜLETÉSNAP ÉS KITÜNTETÉSEK – ÜNNEPI KONFERENCIA A TF-EN
Istvánfi professzor – 75 TIZENNÉGYEN KAPTAK MATOLAY-DÍJAT A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) rendezésben május 14én a TF Aulájában ünnepi konferenciára került sor, amelynek keretében 75. születésnapja alkalmából köszöntötték a TF egykori rektorát, dr. Istvánfi Csaba professzort, és ekkor került sor a Matolay Életmûdíjak átadására. Az eseményt prof. Tihanyi József dékán nyitotta meg, majd színvonalas elôadások – A felsôoktatási törvény és sportszakember-képzés, Közoktatási törvény és mindennapos tanórai testnevelés, Testnevelés a Nemzeti Alaptantervben – után került sor a Matolay Életmûdíj átadására, mellyel ezúttal 14 testnevelô tanár munkáját ismerték el. A Matolay Elek Életmûdíjat az kaphatja meg, aki testnevelô tanári diplomával rendelkezik, szakmailag eredményesen dolgozott, és betöltötte a 75. életévét. Az ünnepség délutáni részében a megjelentek filmvetítés során képet kaphattak a TF életérôl, majd prof. Tihanyi József dékán köszöntötte elôdjét, a 75 éves dr. Istvánfi Csabát. Istvánfi Csaba a Testnevelési Fôiskolán szerzett testnevelô tanári (1958), majd kosárlabda szakedzôi oklevelet (1967). Az ELTE Bölcsészettudományi Karán pszichológia szakon 1967-ben végzett, majd 1973-ban summa cum laude minôsítéssel egyetemi doktori címet szerzett. A pszichológia tudományok kandidátusa doktori fokozatot 1981-ben nyerte el. Oktató-nevelô pályáját a Bokányi Dezsô 36. sz. Ipari Szakmunkásképzô Intézet testnevelô tanáraként 1958-ban kezdte meg. Tanári tevékenységével párhuzamosan eredményes edzôi munkát végzett a kosárlabda sportágban. A sportágtól a késôbbiekben sem szakadt el: 1979 és 1994 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének szakmai alelnöki tisztét töltötte be. 1969 szeptemberétôl a TF Testnevelés-elmélet Tanszék munkatársa, fôiskolai adjunktus, majd 1978-tól docens. Ugyanebben az évben megbízást kapott a tanulmányi rektorhelyettesi feladatok ellátására. Színvonalas vezetôi tevékenységének elismerése-
Istvánfi professzornak gratulál dr. Tihanyi József dékán ként rektorhelyettesi megbízatását 1981-ben további három évre meghosszabbították. 1984. július 1-jei hatállyal egyetemi tanárrá nevezték ki, és ötéves idôtartamra megbízást kapott az egyetemi rangú Testnevelési Fôiskola rektori teendôinek ellátására, melyet 1989-ben további öt évvel meghosszabbítottak. Rektorként jelentôs mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a TF 1986-ban egyetemi rangra emelkedett, majd 1989-ben Magyar Testnevelési Egyetem elnevezéssel nevében is önálló egyetem lett. Rektori ténykedése mellett a TFSE elnöki tisztét is betöltötte. 1988 és 2000 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségének a tagja. Jelenleg a MOB Életút Program igazgatója. Pályája meghatározó momentuma, hogy 1994-tôl betölti a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének elnöki tisztét. A nemzetközileg elismert szakember, dr. Istvánfi Csaba 1969-tôl az edzéselmélet és módszertan, majd a mozgástanulás és szabályozás tantárgyak oktatója. Publikációinak többsége a játékstratégia és taktika témakörben jelent meg. Legújabb könyve, a Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség. Ebben a munkájában a mozgásta-
nulás és szabályozás tantárgy több mint tízéves oktatása során felhalmozott ismereteket rendszerezi. Istvánfi Csaba tanár úr a kornak megfelelô olyan menedzserszemléletû egyetemi vezetô volt, akiben a széles körû szakmai ismeretek, a sokéves oktatói, pedagógiai tapasztalatok, a kutatói és tudományszervezôi tevékenység, valamint kiváló vezetôi készsége átlagon felüli munkabírásban ötvözôdtek. 75. születésnapja alkalmából jó egészséget, erôt kívánunk további FM munkájához!
A Matolay Elek Életmûdíj idei kitüntetettjei: Kádár Árpád, Gyôr dr. Ábrahám Ferencné, Nagykôrös Pünkösty Botond, Szombathely Szabady Tibor, Budapest Tatos István, Nyíregyháza Szentesi Alajos, Paks Verbényi József, Budapest Kôszegi Jánosné, Budapest Kovács István, Gyula Halmos László, Kaposvár Németh József, Pécs Gyülvészi István, Miskolc Fenyves Alajos, Pécs Molnár István Mór
(98) (91) (90) (89) (88) (87) (87) (86) (84) (84) (81) (81) (78) (77)
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 38
38 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
A kettlebell felhasználási lehetôségei a motoros képességek fejlesztése terén küzdôsportokban Pucsok József Márton Nyíregyházi Fôiskola, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza E-mail:
[email protected]
Összefoglaló
A következôkben a kettlebell edzés felhasználási lehetôségeit összegezném elsôsorban küzdôsportokban (judo, birkózás stb.). A girja, vagy angolszász terminológiával a kettlebell, egy sokoldalúan felhasználható eszköz elsôsorban olyan küzdô és kontakt-sportágakban, ahol a dinamikus erô és az állóképesség-fejlesztést tartják szem elôtt. A kettlebell gyakorlatok nemcsak az erô-állóképesség fejlesztésében, de a kinesztetikus kontroll, az egyensúly-érzékelés, valamint a mozgáskoordináció javítása területén is jelentôs szerepet töltenek be. Ez a dolgozat a következô témákat érinti: bevezetés, erô-állóképesség fejlesztés, sérülés-megelôzés, testsúlyszabályzás, következtetések, javaslatok. Kulcs-szavak: küzdôsportok, erô-állóképesség, motoros képességek, sérülés-megelôzés, testsúlyszabályzás
Bevezetés A modern judóban, hasonlóan a többi mai sportághoz, már számos nemzet versenyzôje küzd az érmekért, a helyezésekért. Az egyre népesebb mezônyben, a fizikai felkészítés még nagyobb fontosságot nyer. Nemcsak a legújabb „csodamasinák", hanem a régi, hagyományos eszközök - mint a kettlebell - is nagymértékben segítik a sportteljesítményt. A kettlebell – eredeti nevén girja, egy vasból készült fogantyús súlygolyó (1. kép), amit az orosz, majd szovjet mezôgazdaságban, a termények mérésére használtak. Hamarosan a gazdák rájöttek, hogy a súlyzó erôfejlesztéshez is kiváló eszköz. Késôbb a birkózók, a judót, a szambót gyakorlók körében is népszerûvé vált ez a vassúlyzó. 1947 óta, Oroszországban rendszeresen rendeznek versenyeket, a közel ötszáz féle gyakorlat (2-3. kép),
mára egy komplett rendszerré fejlôdött (Tsatsouline, 2006). Dolgozatom fô célja, hogy összegezzem a tárgykörben megtalálható kutatásokat, elemzéseket. Továbbiakban a kettlebell a motoros képességek fejlesztésében, egyben a sportolók felkészítésében játszott szerepét kívánom alátámasztani. Végül a kettlebell edzéssel kapcsolatos javaslatokat fogalmazok meg a sportszakma számára.
Az erô-állóképesség fejlesztése Közismert, hogy egy versenyzônek – különösen a judóban – hosszú ideig tartó magas szintû teljesítményre, kiemelkedô erô-állóképességre van szüksége (Weers, 1997). A kettlebell segítségével az összes nagyobb izomcsoport hatékonyan erôsíthetô. De vajon mi a kettlebell sikerének titka? A különbözô dinamikus lengetések során a testrészek helyzete folyamatosan és pillanatonként változik. Így az ezzel együtt járó izomkontrakciók mértéke is folyamatosan változik, amely nagymértékben segíti a dinamikus erô növekedését, mindezt nagy ismétlés és szériaszámmal végezve, már erô-állóképesség fejlesztô hatást érünk el. A kettlebell egyik nagy elônye, hogy akár egyetlen gyakorlat is többféle sebességgel (intenzitással) hajtható végre. Egy sorozaton belül több különbözô sebességû, dinamikájú gyakorlatot (lengetést, emelést, lökést, szakítást) is végezhetünk. Régi edzéselméleti alapelv, hogy minél sokoldalúbb edzésinger éri a szervezetet, annál hatékonyabb képességfejlôdés érhetô el.
Motoros képességek fejlesztése A kettlebell edzés biomechanikai elemzése szintén azt mutatja, hogy ez az eszköz a motoros képességek fejlesztése szempontjából kiváló hatású. A dinamikus lengetések közben, a
mozgásban résztvevô izmok összehúzódásának mértéke, valamint az érintett ízületek (könyök, csípô, térd stb.) szögei folyamatosan változnak. Az eltérô ízületi pozíciók, szögek a koncentrikus és excentrikus valamint, ritkán statikus izom-összehúzodási módok változásai (1. táblázat) a motoros képességek fejlesztését segítik elô (Rasch, 1989). A nagy mozgásterjedelemmel végrehajtott dinamikus gyakorlatok a kinesztetikus- és egyensúlyérzékelést, továbbá a mozgáskoordinációt is jelentôsen fejlesztik (Istvánfi, 2006).
Következtetések A kettlebell a szabadidô- és a versenysportban egyaránt, sokoldalúan alkalmazható erôfejlesztô eszköz. Hasonlóan a TRX nevû funkcionális erôfejlesztô eszközhöz – a kettlebell, a hagyományos súlyzókhoz képest számos elônnyel bír. A súlyzó, felépítésénél fogva könnyen szállítható, így edzés céljából szinte bárhol, egy teremben akár szabadtéren – például parkokban is felhasználható. A kettlebell súlycsoportos sportágak esetében a testsúlyszabályzásban, a sérülések megelôzésében, sôt a rehabilitáció területén is jelentôs szerepet tölthet be (ezt bôvebben a terjedelmi korlátok miatt nincs módom kifejteni szerzô). E tekintetben természetesen további felmérésekre, vizsgálatokra lenne szükség. A kettlebell gyakorlatok nemcsak a küzdôsportot ûzôk (judo, birkózás stb.), hanem más erôs fizikai kontaktussal járó sportágak (jégkorong, kézilabda, rögbi stb.) gyakorlóinak is hasznosak lehetnek. Hogy mennyire eredményes a kettlebell tréning - erre egy tipikusan állóképességi sportág klasszisa Lance Armstrong adja a választ. A Tour de France hétszeres gyôztese rövid kitérô után, 2009-ben tért vissza az országúti kerékpárosok világába. Az amerikai kerekes abban az évben is a Tour dobogójára állhatott. Hihetetlen teljesítményét kôkemény - kettlebell gyakorlatokat is alkalmazó - fizikai felkészítés elôzte meg (Goldiner, 2008).
1. táblázat. Izom összehúzódás típusa Table 1. Types of muscle contraction (from Rasch, J.P.,1989, p. 57. A feszülés típusa A kontrakció Mûködés Az izomra ható Az izom által Energia típusa külsô erô kifejtett külsô erô ellátás Izotónia Koncentrikus Gyorsulás Kevesebb Pozitív Növekszik Izometriás Statikus Rögzítés Egyenlô Nincs Megnyúló Ekcentrikus Fékezés Nagyobb Negatív Csökken
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 39
MAGYAR EDZŐ 39
2011/2 ■
1. kép Kettlebell súlyzók tatami felületen Figure 1. Various kettlebells on tatami
2. kép. Lengetés alsó fázisa Figure 2. Swing exercise - lower phase
Javaslatok
A kettlebell tréning edzéstudományi elemzése kapcsán ez idáig, igen kevés szakirodalmi hivatkozás áll rendelkezésre. További vizsgálatokra van szükség, amely ezen eszköz - az egészségmegôrzésben, a szabadidô- és versenysportban betöltött szerepét tisztázza. A kutatás lehetséges irányai: a sportágspecifikus képességfejlesztés, a testsúlyszabályzás, a sérülés-meg-
3. kép. Lengetés felsô fázisa Figure 3. Swing exercise – upper phase elôzés, és a sérülések utókezelése (rehabilitációja) lehetnek.
Felhasznált irodalom Goldiner, D. (2008): Lance Armstrong reveals his killer workouts in comeback attempts. Retrieved on January 22, 2010 from http:// www.nydailynews.com Istvánfi, Cs. (2006): Mozgástanulás, mozgáskészség, mozgásügyesség. Semmelweis Egyetem Testnevelési
és Sporttudományi Kar (TF) Jegyzete, Budapest, 42-50. Rasch, J. P. (1989): Kinesiology and applied anatomy. Lea & Febiger, Philadelphia, 56-68. Tsatsouline, P. (2006): Enter the kettlebell! Strength secret of the soviet supermen. Dragon Door Publications. 16-19. Weers, G. (1997): Skill range of elite judo players. retrieved on November 10, 2009 from http://www.judoinfo.com.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:18
Page 40
40 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
Végsô Búcsú Nádori László professzortól Nyolcvannyolc éves korában elhunyt dr. Nádori László professzor, a magyar sportélet kiemelkedô személyisége, a biológiai tudományok doktora. A hazai sporttudomány legkiválóbb képviselôjét vesztette el halálával, a Magyar Sporttudományi Társaság nagyra becsült és örökös tiszteletbe li elnökét. A Magyar Olimpiai Bizottság függetlenségének visszanyerése után négy cikluson át tagja volt a testület elnökségének, vezette a tudományos szakmai bizottságot. A rendszerváltás utáni szabad választások során elôbb 1990-ben, majd 1994-ben az SZDSZ országgyûlési képviselôjévé választották, több bizottságban tevékenykedett, a sport albizottság vezetôje volt. Alapítója majd fôtitkára, késôbb alelnöke az Európai Sportpszichológiai Társaságnak, elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke a Magyar Testnevelô Tanárok Országos Egyesületének, vezette a Magyar Sportszövetséget. Élete utolsó éveit Tapolcán töltötte, vendégelôadója volt a Pécsi Tudományegyetemnek, s idén januárban 88. születésnapja idején még javában utolsó könyvén dolgozott. Gazdag, rendkívül tartalmas életútja elismeréseként több magas kitüntetésben részesült, a Philippe Noel-Baker díjat is elnyerte. Tankönyvek, szakkönyvek szerzôje, mintegy 150 hazai és 80 külföldi publikációja jelent meg. Az alábbiakban – megkülönböztetett tisztelettel adózva emlékének – egy életérôl, tevékenységérôl korábban vele készített részletes interjú szerkesztett változatát tesszük közzé, amely 85. születésnapja alkalmából készült.
– Hosszú utat tettem meg – emlékezett vissza a professzor, amikor gyermekkoráról esett szó. – Kislángon születettem, Fejér vármegyében. De csak véletlenül itt, hiszen családunk Tolna megyei volt, ám szüleim ide költöztek. Gyermekkoromat Pincehelyen töltöttem, de soha nem felejtettem el Kislángot sem. Három éves koromig laktunk itt, de nagyon éles emlékeim vannak innen, késôbb többször visszalátogattam ide. A gyermekkori emlékeim egyébként is végigkísérték életem, megtanultam a helyes önértékelést, azt, hogy soha ne becsüljem túl magamat. S talán éppen a szép emlékû gyermekkornak köszönhetem azt is, hogy nagyon nagy problémáim soha nem voltak. Pedig világháborút éltem meg, hadifogoly is voltam. Utólag sok esetben kiderült, valahogy mindig jó érzékkel hoztam meg döntéseimet. Nem tudatosan, inkább ösztönösen. Erre egy példát is említenék. 1944-ben bevonultam katonának Várpalotára az aknavetôsökhöz. Amikor az orosz hadsereg már közeledett, az apám értem jött, hozta a civil ruhát, hogy menjek haza, azaz szökjek meg. Gondolkodás nélkül azt mondtam: édesapám nem megyek, itt van velem 460 karpaszományos honvéd én velük maradok. Apám roppant szomorúan ballagott haza. Aztán négy nappal késôbb kiderült, helyesen döntöttem. Nyilvános kivégzést tartottak, azt a négy katonát végezték ki, akik megszöktek tôlünk… A professzor Pincehelyen és Mezôszilason végezte az
elemi iskolát. 1943-ban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1943-tól a Magyar Királyi Testnevelési Fôiskola hallgatója volt, majd 1944-ben behívták katonának, karpaszományos honvédként szolgált. Csapattestét Várpalotáról Németországba vezényelték, ott angol hadifogságba esett, s 1946-ban tért haza. – A gimnáziumra mindig szívesen gondolok – idézte vissza középiskolás éveit –, hiszen rengeteget tanultam itt és sokat köszönhetek egykori tanáraimnak. Csak egy élô példa: amikor hadifogságba kerültünk, nagyon jól jött, hogy tudok németül. Ugyanis a német szakáccsal tudtam kommunikálni, ami persze némi "különleges hozadékkal" is járt számomra – tette hozzá mosolyogva. Arról is beszélt késôbb a népszerû tudós, hogy kényszerû távolléte alatt is nyílt lehetôsége sportolni, például játszott a magyar hadifogoly válogatottban, Baróti Lajos, a késôbbi szövetségi kapitány társaként. Az egyik mérkôzés után holland szakemberek csalogatták a középsô védô poszton imponálóan játszó Nádori Lászlót. De a szíve már nagyon hazahúzta. Kalandos hazatérése után folytatta fôiskolai tanulmányait, 1950-ben szerezte meg testnevelô tanári diplomáját. Azonban még fôiskolásként, 1948-ban bekapcsolódott a sportmozgalmakba, tulajdonképpen innen számítja sportvezetôi tevékenységét, azaz innen datálódik az immár több, mint hatvan éves szakmai pályafutás kezdete.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 41
MAGYAR EDZŐ 41
2011/2 ■ A diploma megszerzése után egy évig a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanáraként dolgozott, majd 1951-tôl az Országos Testnevelési és Sportbizottság munkatársaként. Mélyrehatóan foglalkozott a sportolók alapozásának, felkészülésének lehetôségeivel, amit aztán kamatoztathatott is a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként. - Minden szempontból felejthetetlen volt az 1952-es Helsinki olimpia, ahol 16 aranyérmet szereztünk. Ezekben az években menetelt az Aranycsapat is, 1954-ben ezüstérmet szerzett a futball világbajnokság döntôjében a német válogatott ellen - fûzte hozzá. Nádori professzor külön kitért erre a témára, hiszen egyrészt személyesen ismerte az összes játékost, másrészt a mai napig sokan azt gondolják, akkor "bundáztak" a magyarok és ezért nem született meg az aranyérem. - Semmiféle bunda nem volt, egyszerûen a mieink sokkal fáradtabbak voltak, mint az ellenfél. Eleve egy olyan helyen kaptak szállást, ahol nem tudtak aludni, illetve nem sikerült eléggé jól a felkészülés. Errôl bárki meggyôzôdhet, ha megnézi a korabeli felvételeket - hangsúlyozta. Aztán következett 1956, ami az országnak a forradalmat, a sportolóknak a melbourne-i olimpiát jelentette. Nádori László természetesen ekkor is a csapattal tartott. – Rengeteg helyen és alkalommal nyilatkoztam a rendkívüli esemény ürügyén, hiszen különbözô okok miatt, tulajdonképpen rám szakadt a csapat vezetése. A sajtóval is én tartottam a kapcsolatot, jóllehet az újságírók sokszor egészen mást írtak, mint amit mondtam. Olyanokat kérdeztek, hogy hányan sérültek meg a csapatból, amikor kitörtünk Budapestrôl, amire én azt mondtam, hogy egyszerûen eljöttünk a fôvárosból autóbusszal. Persze nem ezt írták le, de én védekezni nem tudtam, és torz hírek is bejárták a világot. Prágában álltunk már hatodik napja, az ottani elhárítás meg ôrjöngött, hiszen a Vencel-téren már zászlókkal vonultak az emberek, azt skandálva "de jó nektek, ti már szabadok vagytok". Nem kis nehézségek árán utazhattunk ki végül Melbourne-be, amihez végül prágai ismeretségem is szükségeltetett. Megjegyzem, Prágában az elhárítás hatalmas termetû emberei mindenhova követtek, már ismerôsként köszöntünk egymásnak. Végül, ha bonyodalmak árán is, de repülhettünk az olimpiára, ahonnan aztán a negyedik legeredményesebb csapatként térhettünk haza, igaz némileg megfogyatkozva, a kintmaradó sportolók miatt… A forradalom után 1957 és 1960 között elôbb az Árpád, majd a Kôrösi Csoma Sándor Gimnáziumban tanított. 1960tól 1965-ig a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet munkatársaként dolgozott, majd a Testnevelési Fôiskola (ma Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) oktatójaként. 1968-tól a TF Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, majd 1975-tôl 1986-ig igazgatója. 1978-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1988-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem tanácsadója.
Új MET tagok Penszki Gergely Mészáros Edit Csáki István Stróbl Dorottya Temesvári Miklós Ludvig Zsolt Dr. Kemény Dénes László Pánczél Gábor Papp József Kis Virág
kézilabda úszás labdarúgás lovassport labdarúgás röplabda vízilabda judo torna karate
Budapest Nyíregyháza Nagyecsed Budapest Budapest Dunaharaszti Leányfalu Budapest Sárospatak Miskolc
Szakmai életútjának jelentôs állomása volt az 1966-os esztendô, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán elvégezte a pszichológia szakot. Egy évvel késôbb a tizenhárom-tizennyolc évesek alapvetô mozgástulajdonságainak összehasonlító vizsgálatával pszichológiából egyetemi doktori címet, 1973-ban "Az edzés elmélete és módszertana" címû könyvével a biológiatudomány kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. Ez a monográfia egyébként azóta négy hazai kiadást ért meg, és több nyelvre lefordították. 1981-ben megvédte az alapvetô testi képességek fejlesztésének elméleti alapjairól írott akadémiai doktori értekezését. Kutatási területe a sportpszichológia, az edzéselmélet, valamint a gyermek testi-lelki fejlôdése és a sport kölcsönhatásának a vizsgálata. Számos sporttal foglalkozó hazai és nemzetközi szervezet munkájában vett részt vezetôként, alapítóként. Elismeréseinek számát nehéz, szinte lehetetlen lenne felsorolni. A politikával 1990-ben került kapcsolatba, két cikluson át az SZDSZ országgyûlési képviselôjeként dolgozott a parlamentben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, abban a nyolc évben még lehetett a parlamentben vitatkozni, fontos ügyekben elôbbre jutni, a kormánypárti és az ellenzéki képviselôk akkor még nem ellenségként viszonyultak egymáshoz. Politikusként sem szakított a sporttal, az Országgyûlés oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottságában dolgozott és a felsôoktatási és az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságok tagja maradt, a sport albizottság elnöke is volt egyébként egy ideig. Az aktív politizálástól ugyan eltávolodott kissé, ugyanakkor a sportban továbbra is aktívan dolgozott, elôadásokat tartott, tanulmányokat készített, összegezte gazdag tapasztalatait. Legutóbb egy különösen érzékeny témában, a dopping sportolókra kifejtett káros hatásaival kapcsolatban kutatott. Dr. Nádori László 2002-ben költözött végérvényesen Tapolcára, ahol a város vezetése örömmel fogadta és külsôs bizottsági tagként számított a munkájára, tanácsaira. A professzor Tapolcát lakhelyként is hamar megszerette, mint mondta, a fôváros után élvezi a vidéki élet minden örömét. A települést természetesen már korábbról ismerte, hiszen negyven éve volt egy kis nyaralója a közeli Ábrahámhegyen, ahonnan gyakran "átugrottak" Tapolcára. Az egyre gyakoribb átruccanások idején fogalmazódott meg benne és feleségében a végleges letelepedés szándéka. Ezt a döntést soha nem bánta meg, szívébe zárta a kisvárost, az ottani embereket. Nem csak Tapolca apraja-nagyja gyászolja mélységesen tisztelt polgárát, hanem az egész magyar sporttársadalom, mindenek elôtt a sporttudomány hívei, s szinte minden elismert edzô, szakedzô az országban, akik közül szinte egyetlen egy sem akad, akit személyesen ne tanított volna, illetve aki ne tankönyvei, tanulmányai révén szerezhette G.R. meg szaktudását. Nagy Nándor Dávid László Agócs Mihály Tóth Tibor Takács István Karakas Józsefné Görögh Dóra Sinkó Andrea Viglási Zsuzsa Rebicek Gerd Herczegh Szabolcs Dr. Urbán Ákos Farkas Zoltán
vívás vívás kajak-kenu asztalitenisz súlyemelés atlétika kézilabda ritmikus gimn. kézilabda karate sportlövészet atlétika kajak-kenu
Orosháza Debrecen Budapest Szeged Veresegyháza Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Tiszaújváros
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 42
42 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
Kettôs jubileum: Dr. Mezô Ferencre emlékezünk
Búcsú Nagy Marianne-tól
Az idei esztendô kettôs okból is Dr. Mezô Ferencre, a magyar olimpiai mozgalom kiemelkedô egyéniségére emlékeztet. Születésének – 1886 – százhuszonötödik, halálának pedig – 1961 – félévszázados évfordulójához érkeztünk. A kiváló sporttörténész, az 1912 és 1948 között kiírt szellemi olimpiák egyetlen magyar aranyérmese, 1961. november 21-én, 76 éves korában hunyt el. A Zala megyei Pölöskefôn született. Nagykanizsán tanult, Zalaegerszegen érettségizett, a fôvárosi Tudományegyetemen latin és görög nyelvbôl szerzett tanári diplomát. Az elsô világháború idején 32 hónapot töltött a fronton. Hôsies magatartásáért magas császári kitûntetésben részesült. A Mátyás Gimnázium tanára lett. Számtalan diákjába oltotta be a sport szenvedélyes szeretetét, az olimpiai eszme tiszteletét. Tanítványai közé tartozott, számos remek sportoló mellett, Kárpáti Rudolf, a hatszoros olimpiai bajnok kardvívó és Lemhényi Dezsô vízilabdázó, Helsinki aranyérmese, az Olimpiai Bajnokok Klubja alapító elnöke, aki – haláláig – a Mezô Közalapítvány kuratóriumát is vezette. „Az olimpiai játékok története“ címû mûvével 1928-ban érdemelte ki a szellemi versenyek aranyérmét. A sors iróniája folytán Olympiába az ókori játékok színhelyére csak tanulmánya meg-
írása után juthatott el, sôt gyôzelme kihirdetésekor sem volt jelen, szóba sem került amszterdami kiküldetése. A második világháború után a magyar sportélet egyik vezetôje, az olimpiai mozgalom újjászervezôje lett, majd 1948 februárjában a visszahívott ifjú Horthy Miklós helyett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. Három héttel ezt követôen azonban létrehozták az Országos Testnevelési és Sport Bizottságot, átszervezték a Magyar Olimpiai Bizottságot, s Mezô Ferencet politikai okokból egyik napról a másikra félreállították. Újabb kedvezô fordulatot a NOB 1951-ben, Bécsben tartott ülése hozott számára. A Szovjet Olimpiai Bizottság ekkor kérte felvételét és szükség volt Mezô Ferenc támogató szavazatára, így kiutazhatott az osztrák fôvárosba. Avery Brundage NOB elnök budapesti látogatása, a Népstadion 1953-beli felavatása idején vetôdött fel a gondolat, Budapest pályázza meg az 1960-ban esedékes olimpia rendezési jogát. Mezô Ferenc vezetésével széleskörû kampány indult, de Róma túl erôs vetélytársnak bizonyult. Mezô Ferenc tevékenyen vett részt a NOB munkájában, egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. Emlékét ápolva több iskolának névadója, a Diák Olimpia szellemi vetélkedôje is az ô nevét viseli, s a Sport Közalapítvány szintén névadójának választotta.
Nyolcvankét éves korában elhunyt Nagy Marianne (1929-2011) a magyar páros mûkorcsolyázósport egyik kiválósága, olimpiai bronzérmes, a világversenyek egykori sikeres versenyzôje. Szombathelyen, a Haladás fellocsolt pályáján, a nála két évvel idôsebb László fivérével, késôbbi páros partnerével együtt kezdett korcsolyázni. A család Budapestre költözése után 1947-tôl nyílt alkalma a rendszeres mûjeges edzésre. Szollás László, a harmincas évek ismert bajnoka segítette felkészülésüket. A testvérpár rendkívül sikeres pályafutása során három olimpián, s számtalan hivatalos világversenyen vett részt. Legjobb eredményüket az Oslóban (1952) és Cortina d'Ampezzóban (1956) szerzett olimpiai harmadik helyezés, valamint a Londonban (1950), Davosban (1953) és Bécsben (1955) elért világbajnoki harmadik helyezés és az Oslóban (1950) és Budapesten (1955) nyert Európa-bajnokság és a nyolc magyar bajnokság jelenti. Versenyzôi pályafutásának befejezése után, az 1958-ban alakult hazai jégrevü csillagaként hódította meg a sportkedvelôket. A "Téli Rege" és a "Napfény a jégen" címû filmekben is nagy sikert aratott. Majd 1970-tôl másfél évtizeden át szakedzôként irányította a Bp. Petôfi mûkorcsolyázóit. Fivére 2005-beli halála nagyon megviselte. Rendszeres, kedves résztvevôje volt a nyugdíjas érmes olimpikonok karácsonyi összejöveteleinek.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 43
MAGYAR EDZŐ 43
2011/2 ■
Gyermekkorú sportolók táplálkozása A sporttáplálkozás egyes kérdéseit elemzô, 2002-ben indított rovatunkban az eddigiek során megjelent 31 önálló közlemény a következô tárgyköröket elemezte: • fehérjebevitel, a sportolók fehérjeigénye • folyadékbevitel, a sportoló vízháztartása • testtömegcsökkentés, testsúlyszabályozás • táplálkozás súlycsoportokhoz kötött sportágak esetén a mérlegelés után • a vegetáriánus étrend kihatásai a sportoló egészségére • a kreatinkiegészítés jelentôsége a sportban • a sportolók tápláltsági állapota és jellemzô testfelépítése • a szabad aminosavak alkalmazásának jelentôsége, teljesítménynövelô hatása • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kalcium- és magnéziumigénye • az ásványi anyag szükségleten belül a sportoló kálium- és nátriumigénye • a nem fémes makroelemekre vonatkozó szükséglet a sportban • a sportolók alkoholfogyasztása és ennek kihatásai • a sportolók esszenciális mikroelemszükséglete • a diétás rostok élettani szerepe, a sportolók rostszükséglete • idôs sportolók táplálkozása • a sportolók zsíroldható vitaminellátottsága, vitaminigénye • nem fémes mikroelemigény sportolóknál • a sportolók vízoldható vitaminigénye • sportágspecifikus energiaigény • káros táplálkozási szokások • helytelen táplálkozási szokások • zsírbevitel a sportolói diétában • zsírellátottság optimálás, zsírhasznosulás • zsírfogyasztási struktúra, a lipid metabolizmus szabályozása • táplálék-kiegészítôk (fehérjekoncentrátumok) a sportolók felkészítésében • speciális étrendkiegészítô (karnitin) alkalmazása • zsírégetô króm-pikolinát a sportolók táplálkozásában • konjugált linolsav (CLA) és lecitin alkalmazása a spottáplálkozásban • a zsíranyagcserére ható guarana alkalmazása • táplálkozás a versenyek alatt • táplálkozás a versenyeket követôen.
A cikksorozat jelen része egy olyan témakört – a gyermekkorú sportolók táplálkozása – elemez, amelynek jelentôsége nehezen túlbecsülhetô. A gyermek egészséges fejlôdésének egyik záloga a megfelelô (adekvát) táplálkozás, s ez fokozottan igaz a sportoló fiatalra, akitôl azt várják, hogy testi és szellemi fejlôdésével párhuzamosan a sporteredményei is javuljanak. Azaz az élettani igényeket lehetôleg maradéktalanul kielégítô táplálkozásnak meghatározó szerepe van! S a gyermekkori táplálkozás kiegyensúlyozottsága vagy esetleg tartós hiányossága minden bizonnyal jelentôs hatással lehet a sportoló késôbbi fejlôdésére, teljesítôképességére, edzésmunkájára, eredményességére, sôt egészségi állapotára s életminôségére is.
Korai specializáció Számos sportágban – ha a versenysportot, nem pedig a rekreációs szintû, iskolai szintû, tömegsport szintû sporttevékenységet nézzük – ma már kifejezetten a korai specializáció jelentkezik, azaz pl. tornában, úszásban egészen fiatal korban, kisgyermek, illetve gyermekkorban kezdôdik meg a rendszeres edzésre járás. Más sportágakban a kezdés optimális idôszaka lényegesen késôbbi (pl. súlyemelés), bár igencsak kedvezô lehet a mozgáskoordináció, a szervezet általános fittsége, a kardio-vaszkuláris rendszer fejlettsége szempontjából, ha mondjuk a nehézatlétika egyes területein kiváló eredményeket elérni szándékozó fiatal a tényleges sportági edzésmunka megkezdését megelôzôen már más sportágakban (pl. labdajátékok) bizonyos szintû jártasságra, ügyességre, edzettségre szert tett, s számára természetes a sportolói társadalomhoz, az adott közösséghez való kapcsolódás. Az egészséges életmódnak ma része kell, hogy legyen a sport – talán azért elôbb-utóbb a mindennapos testnevelés is megvalósul iskoláinkban – s az egészséges életmódnak szerves része a megfelelô táplálkozás is. A mai világban – ahol sok szakember, szülô, pedagógus, edzô véleménye szerint totális erkölcsi káosz van – fontos lenne, hogy legyen egy klub, egy szakosztály, ahová a sportolni kívánó gyerekek tartoznak, s ahol nem csupán szakmai munka folyik, de egészséges szellemben is nevelik a gyerekeket! Nem lehet mindenkibôl élsportoló természetesen, de lehet jó szellemiségû, kiváló fizikai alapokkal bíró, a sportolást kedvelô és
Korszerû sporttáplálkozás
Szabó S. András rovata
fontosságát felismerô, egészséges életvitelû, megfelelôen táplálkozó fiatal, majd felnôtt, aki az élet más területein is meg fogja késôbb állni a helyét. Bár nem kívánok itt részletekbe bocsátkozni, de kihangsúlyozandó, hogy az adott sportágra vonatkozóan az optimálisnak tekinthetô életkor meghatározása nem kizárólag a születési dátum alapján számított, ún. kronológiai életkor függvénye. Sokkal fontosabb az ún. biológiai életkor, azaz a szervezet tényleges testi fejlettségét jól jellemzô paraméter, aminek meghatározása nem túl bonyolult orvosi feladat. Hiszen pl. 2 azonos életkorú, mondjuk 10 éves gyerek közül az egyik lehet akcelerált, s a tényleges biológiai életkora akár 12 év, a másik pedig retardált, s a biológiai életkora csak 9 év. A 3 év különbség természetesen más terhelést, edzésmunkát s nyilvánvalóan más táplálkozást is igényel. A világ talán valaha élt legkiemelkedôbb súlyemelôje, a Bulgáriában született és nevelkedett török Naim Suleimanoglu – akit a sportújságírók világszervezete (AIPS) a XX. század 25 legkiemelkedôbb sportolója közé választott – pl. már 15 évesen a felnôtt világcsúccsal azonos teljesítményre volt képes. Ez annak (is) volt köszönhetô, hogy biológiai életkora 15 évesen egy 18 éves férfiénak felelt meg, s ezáltal már 10-11 éves korában is képes volt nagy terhelésû s nagy intenzitású edzésmunka elvégzésére. Ez azonban egyedi eset, messze nem tipikus, hogy a biológiai életkor s a kronológiai életkor között ilyen jelentôs a különbség.
Különbség a fiatal s a felnôtt sportoló táplálkozása között Úgy vélem, hogy az a helyes, ha az egészséges táplálkozás megalapozása, a helyes táplálkozási szokások kialakítása már nagyon korán (bölcsôdés, óvodás korban) megkezdôdik s az iskolás korban inkább csak a jó szokások megerôsítése – s az esetleges rossz szokások elhagyása – a feladat.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 44
44 MAGYAR EDZŐ Az alapvetô különbség a gyermekkorú s a felnôtt sportoló táplálkozása között abban keresendô, hogy az elôbbi esetben egy épülô-fejlôdô szervezet energiaigényét, tápanyagigényét kell adekvát módon fedezni, azaz a metabolizmus az anabolizmus irányába tolódik el. A második esetben egy lényegében kifejlôdött, kialakult fizikumú, környezetével egyensúlyban lévô szervezetrôl van szó (itt az input=output s a metabolizmuson belül az anabolizmus és katabolizmus egyensúlya figyelhetô meg), s ezen szervezet élettani igényét kell a táplálkozással kielégíteni. Ezért is szoktuk mondani, hogy a gyermek nem kis felnôtt, tehát táplálkozása el kell, hogy térjen a felnôtt táplálkozásától. Ha a fiatal, gyermekkorú sportoló és a felnôtt sportoló (azonos sportágon belül is) hasonló módon táplálkozik, akkor valamelyik táplálkozása biztosan nem adekvát.
Sportoló gyerekek táplálkozása A táplálkozás mennyisége és minôsége, gyakorisága, valamint a táplálkozási szokások egyaránt fontosak. A mennyiséget illetôen az irányadó a sportoló gyermek étvágya legyen. A rendszeresen sportoló, fizikailag megfelelôen terhelt gyermek étvágya – ha egészséges – általában jó, azaz ritkán fordul elô, hogy úgy kell beleimádkozni az ételt. Ügyelni kell a változatosságra, s arra, hogy az étkezésekben minél gyakrabban szerepeljen tej, tejtermék, zöldség, gyümölcs, fôzelékféle. A bôséges gyümölcsfogyasztás szinte követelmény, hiszen ezáltal bôven jut a szervezetbe vitamin, ásványi anyag, rost s még számos, biológiailag aktív, kedvezô hatású komponens. A tej és tejtermékek fogyasztása fontos ebben az életkorban, hiszen a tej kiemelten magas Ca-tartalmú élelmiszer, s fogyasztása elôsegíti a csontozat, fogazat fejlôdését, a megfelelô tömegû és sûrûségû csontállomány kialakulását. Ugyanakkor óva inteném a szülôket attól, hogy sportoló gyermekük táplálkozásában a tejfogyasztás dominanciája jelentkezzen! S itt nem az egyes esetekben jelentkezô tejfehérje-allergiára gondolok. A jól ismert mondás – a jóból is megárt a sok – a tej esetében is érvényes, a túl sok Ca bevitele rontja a Mg és más ásványi elemek (pl. Fe, Cu, Zn) felszívódását, hasznosulását, s ezekbôl relatív hiányt is eredményezhet. Ha a gyermek laktózintoleráns (tejcukor-érzékeny), akkor megítélésem szerint helyesebb, ha laktózmentes tejet fogyaszt, mint a tej kiiktatása az étrendbôl. Esetenként lehet nyilvánvalóan cukrászati készítményeket is fogyasztani,
■
de általában törekedni kell az édességek, a csokoládé, a cukorban gazdag ételek fogyasztásának mérséklésére. Ezek elveszik az étvágyat, s különösen a cukros üdítôitalokat kell mellôzni. Helyette gyümölcslevet, ásványvizet javasolhatunk s természetes, nem szennyezett környezetbôl származó csapvizet, kútvizet, artézi vizet. A lényeg, hogy a táplálkozás magas biológiai értékû fehérjékben, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag legyen. Mindenképpen kerülendôk a különleges, megszorító jellegû táplálkozási formák, diéták, hiszen gyermekünk – a fogazata a perdöntô bizonyíték – vegyes táplálkozásra született. A makrobióta, vegán, vegetáriánus stb. táplálkozás elvetendô, s igazából még a vegetarianizmus enyhébb válfajai (ovo-vegetáriánus, lakto-vegetáriánus, ovo-lakto-vegetáriánus táplálkozás) is. A gyermek, a sportoló gyermek fogyasszon húst, húsipari termékeket is! Általánosan elfogadott ajánlás a táplálkozási szakemberek döntô többségének részérôl, hogy a gyermek fehérjefogyasztásának legalább 40 %-a állati eredetû legyen! S figyeljünk oda az ételek sózására, édesítésére. Megfelelô fûszerezéssel ízletes ételek állíthatók elô nagyon mérsékelt sózással is. Ne felejtsük el, hogy a sütôipari termékek többsége 13 % közötti, a húsipari termékek 2-7 % közötti sótartalmúak, s az ezekben lévô NaCl mennyisége biztosan fedezi a fiziológiai szükségletet. Ugyancsak felesleges rászoktatni a gyerekeket a nagyon édes, magas cukortartalmú ételek fogyasztására is. S kerülendô a mesterséges édesítôszerek (pl. aszpartám) használata is. Lényeges természetesen nem csupán a tápanyagbevitel mennyisége és minôsége, de a rendszeresség s az étkezések gyakorisága, periodicitása is. Nagyon nagy baj, ha nincs tápláló, bôséges reggeli s még nagyobb baj, ha nem fordítunk figyelmet a déli étkezésre, amelynek mindenképpen meleg ételnek, több fogásból álló ebédnek kell lennie. Ez nem pótolható holmi meleg szendviccsel, fast food restaurant-ban elfogyasztott gyros-szal, hot dog-gal, büfé-ebéddel! Az a célszerû, ha a sportoló fiatal naponta legalább 5 alkalommal étkezik, így elkerülhetô, hogy egyszerre nagy mennyiségû étel jusson a szervezetbe, amely egyrészt feleslegesen terheli az emésztôrendszert, másrészt megnô az idô az étkezés befejezése s az edzés optimális megkezdése között, így vagy borul a tervezett napirend, vagy disz komfort érzet jelentkezik az edzés során, ami nyilvánvalóan kihat az edzés hatékonyságára is.
2011/2
Hogyan táplálkozzon tehát a sportoló gyermek? Jót s jól – mondhatnánk Kazinczy szavaival, de hozzátéve, hogy csak mértékkel. Ne azért kezdjen sportolni a gyermek 10 évesen mert már mondjuk 8-10 kg felesleg van rajta, s a szülôk úgy gondolják, hogy a sportolás majd elôsegíti a fogyást. Nem fogynia kellene a már elhízott a fiatalnak, hanem megelôznie az elhízást, a felesleges testtömeg-gyarapodást, azaz úgy táplálkoznia folyamatosan, hogy testtömege és testösszetétele közel optimális legyen minden életkorban. A rendszeres testmozgás tehát csak kiegészíti az egészséges életvitelre vonatkozó igényt és elvárást, s összhangban kell, hogy legyen a gyermek táplálkozásával.
Javasolt étrend Az adekvát táplálkozás mérsékelt, de az élettani igényeket feltétlenül fedezô, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozást jelent. Bár nem kell hozzá feltétlenül ragaszkodni, de példaként bemutatok egy 3-napos mintaétrendet kisiskolások számára. Az ajánlás Porcsalmyné Henter Izabella dietetikus „Táplálkozás kisiskoláskorban" c. írásában szerepel, amely a Táplálkozási Fórum szakanyagai között jelent meg. Természetesen az idénytôl, vásárlási lehetôségektôl függôen lehet módosítani az étrendmintán – pl. margarin helyett vaj, mandarin helyett narancs – a javaslat inkább csak az általános elvek realizálását jelenti a konkrét élelmiszerek felhasználásával készült étrendtervezetet illetôen. Elsô nap Reggeli: tejeskávé, szezámmagos zsemle, margarin, barackíz Tízórai: kenyér, májkrém, retek Ebéd: brokkoli-krémleves, grillcsirke, zöldséges rizs, alma Uzsonna: natúr kukoricapehely tejjel, körte Vacsora: csipkebogyótea, sajtos meleg szendvics, paradicsom Második nap Reggeli: tej, kenyér, margarin, zalai felvágott, kígyóuborka Tízórai: margarinos kifli, mandarin Ebéd: sertés raguleves, lecsós cukkinis rakott burgonya Uzsonna: barna kenyér, kockasajt, nyers sárgarépa Vacsora: tej, virslis lencsesaláta csírazöldséggel, kenyér Harmadik nap Reggeli: kakaó, lágy tojás, félbarna kenyér, zöldpaprika Tízórai: banán Ebéd: lebbencsleves, párolt sertésszelet, zöldbabfôzelék, meggyes piskóta Uzsonna: rozskenyér, kefir Vacsora: tej, szardínia, rozskenyér
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 45
MAGYAR EDZŐ 45
2011/2 ■ Szükségesek-e az étrendkiegészítôk a gyermekkorú sportolók esetében? Úgy vélem, hogy - nagyon egyedi esetektôl eltekintve - a gyermekkorú sportolóknál nincs szükség olyan, fôleg az élsportolók felkészülését segíteni kívánó táplálék-kiegészítôk alkalmazására, amelyektôl nem csupán a konvencionális táplálkozás hiányosságainak pótlását, de kifejezetten teljesítményjavulást is várunk. A lényeg éppen az, hogy olyan - jól kiegyensúlyozott s kifejezetten változatos - legyen a
NFL
sportoló gyermek étrendje, amely minden tápkomponensre vonatkozóan fedezi a gyermek szervezetének szükségletét. Nem látom tehát indokoltnak, hogy 6-8-10 éves gyerekekkel szabad aminosavakat, kreatint, karnitint, fehérje-koncentrátumokat stb. etessünk! Egyszerûen feleslegesnek tartom. Ami a vitamin-kiegészítést, illetve ásványi anyag pótlást illeti – ha valóban elég nagy terhelésû az edzésmunka – már nem fogalmaznék ilyen kategorikusan, de a nagy adagban alkalmazott kiegészítés biztosan felesleges. A felszívódás, hasznosulás enyhe
hiány esetében jobb hatásfokú, mint az élettani szükségletet jelentôsen meghaladó bevitelnél, tehát felesleges ellustítani a szervezetet ilyen téren. A cikksorozat folytatódik, s még számos izgalmas, eddig nem tárgyalt, de a sporttáplálkozás gyakorlati kérdéseihez szervesen kapcsolódó témakör kerül terveim szerint terítékre. A rovat következô része szorosan kapcsolódik a most tárgyalt részhez, azaz folytatja a fiatalkorú sportolók táplálkozásának kérdéseinek elemzését, de a gyermekkor helyett immár a fiatal korra, a serdülôkorra fókuszálva.
etô Könyvismert
Párját ritkító tömör cím egy sokszínû, tartalmas sportkönyv számára. Tény ugyanakkor, hogy az amerikai Nemzeti Futball Liga (National Football League) rövidítése sokak számára sokatmondó, s a különleges sportág hatása, jelentôsége, népszerûsége rohamosan nô világszerte, beleértve hódítását hazánkban is, amely mindenek elôtt a televízió színvonalas és rendszeres közvetítéseinek köszönhetô. A kötet sikerére jellemzô - a két szerzô Faragó Richard és Gallai László - hogy nem sokkal 2010 karácsonya elôtt került ki a nyomdából, s 2011. január végén már hiánycikk lett, egyszerûen nem lehetett hozzájutni, sürgetô szükség mutatkozott további kiadásokra. Ki is hihette volna ezt csak néhány röpke évvel ezelôtt? Bizony, furcsa visszagondolni 2003-ra – idézték a múltat a szerzôk – amikor semmi jele nem volt annak, hogy ez a rendkívül látványos, ám Magyarországon gyökértelen sportág néhány elvakult rajongón kívül bárkit is érdekelne. A parabolaantennával rendelkezô kiváltságosok nézhették ugyan a csúcsliga, az NFL mérkôzéseit, de a táboruk valószínûleg belefért volna egy átlagos magyar étterem konyhájába. Magyarok mindenütt: Hallomásból tud- Larry Csonka, tuk, hogy a döntô óri- a Miami ási esemény odaát, Dolphins ismertük is egy-két ellenrégi sztár nevét – közöttük, természete- állhatatlan sen, magyarok is labdahorszép számmal akad- dozója tak – de mindez nagy- volt jából annyit ért, mintha egy New York-i vagy Los Angeles-i fiatalt a Fradi-Újpest foci rangadó jelentôségérôl próbáltunk volna meggyôzni. Aztán megtörtént a csoda: 2004. február elsején a Sport 1 televíziós csatorna, élôben közvetítette a XXXVIII. Super Bowlt. Jó néhány sportkedvelô, csak úgy, kíváncsiságból, elkezdte nézni – és nem tudta abbahagyni. Kétségtelenül szerencse is kellett ehhez, mert minden idôk egyik leglátványosabb, legizgalmasabb döntôjével rajtolhatott az élô közvetítések sora. A New England Patriots úgy nyert 32-29-re a Carolina Panthers ellen, hogy egy Adam Vinatieri nevû fiatalem-
ber – akkor senki, ma már minden rajongó ismeri – írd és mondd négy másodperccel a mérkôzés vége elôtt szerezte a gyôztes, három pontot érô mezônygólt. Ami ezek után történt nálunk, az felér egy sportforradalommal. Néhány lelkes fiatalember úgy gondolta, csapatot alapít, nem is sejtve talán, milyen láncreakciót indít el ezzel hazánkban… Megalakult a magyar szövetség, kiírták a bajnokságot, internetes portálok formálódtak, a meccsek televíziós nézettsége pedig ugrásszerûen nôtt és nô. A Sport TV NFL-közvetítései rendkívüli érdeklôdést keltenek, egyre-másra érkeznek a szerkesztôségbe a kérdések a képernyôk elôtt ülôktôl a szabályokról, taktikai érdekességekrôl, a sztárokról… Így érkezett el az idô, hogy ráadásul az NFL megalapításának 90-ik évfordulója alkalmára szülessen egy összefoglaló, gazdagon illusztrált kötet, amely rengeteg információval szolgál, s ha teljességre nem is törekedhet, de – mint a vásárlási láz is jelezte – sikerrel igyekszik enyhíteni az olvasói-szurkolói éhséget az NFL varázslatos világának minG.R. den részlete iránt.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 46
46 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
BESZÁMOLÓ A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA 2010. ÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGÉRÔL A Magyar Edzôk Társasága 2010. évi mûködéséhez nyújtott állami támogatást, a hivatkozott szerzôdésben vállalt kötelezettségeinknek megfelelôen, az elszámolási idôszakra esô továbbképzô szakmai-módszertani konferenciák szervezésére, sportszakmai kiadványok elôállítására, honlapunk fejlesztésére és a Társaság mûködési kiadásainak fedezésére használtuk fel. Január 29-én került megrendezésre a TF által kezdeményezett, „Az edzôképzés és továbbképzés jövôje" címû konferencia, amelyen a TF-fel társrendezôként vettünk részt. A konferencia résztvevôi egybehangzóan állást foglaltak a folyamatos, államilag támogatott és kötelezô sportszakember-képzés bevezetése mellett. Együttmûködô partnerek voltunk az MSTT Környezetvédelmi szakbizottsága által február 18-án, a Magyar Sport Házában rendezett „Sport és környezetvédelem" konferencia megszervezésében, amely az elôzô rendezvényhez hasonlóan jelentôs szakmai és közönségsikert aratott. Május 5-én rendeztük meg az „Irány London – 2010/1" elnevezésû országos sportszakmai, s egyben továbbképzési célú konferenciát a Magyar Sport Házában, amely a téma aktualitásának megfelelôen elsôsorban a felkészülést irányító szakvezetôk, szakedzôk, sportvezetôk és más sportszakemberek aktív részvétele és teltházas érdeklôdése mellett zajlott le. IV. Országos Edzôi Kongresszus Társaságunk november 25-26-án a TF-en rendezte meg elmúlt évi legjelentôsebb szakmai fórumát, a IV. Országos Edzôi Kongresszust, „Teljesítôképes tudás – Érdekvédelem – Szervezettség" címmel. A kétnapos tanácskozás programjának fô célja sportéletünk napirenden levô aktuális kérdéseinek a megvitatása, a versenysport, mint húzóágazat fejlesztésének elôsegítése volt. Az elsô nap délelôttjén a versenysport stratégiai fejlesztési irányai címmel – a hazai sportszakma és sportpolitika irányait alapvetôen meghatározó kérdések kerültek napirendre, többek között a kreditrendszerû kötelezô továbbképzés bevezetésének javaslata, melynek logisztikai központja a Magyar Edzôk Társasága lenne. Délután pedig két meghívásos szimpózium keretében folytak elôadások a korszerû szakemberképzés, valamint a sportpszichológia gyakorlati alkalmazásának témakörében. Második nap délelôtt plenáris ülésen került sorra az olimpiai felkészülés áttekintése, amelyen a felkészülésben érintett szakemberek számoltak be szakterületük helyzetérôl. A kétnapos tanácskozást a második nap délutánján, az „Érdekvédelem és szervezettség" témakörben, aktív érdeklôdéssel kísért, az edzôi szakma érdekeit és jövôjét érintô számos értékes javaslatot eredményezô kerekasztal fórum zárta. A Magyar Edzô szakmai-módszertani folyóiratunk 2010. évi mind a négy száma idôben megjelent. A folyóirat szakmai színvonala és elismertsége egyértelmûen tovább növekedett, köszönhetôen a gondos szerkesztôi elôkészítésnek és az igényes nyomdai kivitelezésnek. Az eredményes edzôi munka Mesteredzôi díjjal történô elismerését egy év kihagyás után – a MOB segítségével – ismét anyagilag is alátámaszthattuk. Ez sokat segített mind a társaság, mind pedig a sportirányítás, mind pedig a díj presztízsének. Közgyûlés A társaság négyévente esedékes tisztújító, egyben beszámoló közgyûlését 2010. november 26-án tartotta. A tisztújítás a sportszakma kiváló mestereinek, a sporttudomány képviselôinek és a sportvezetés kiemelkedô egyéniségeinek kedvezô összetételû csapatát eredményezte. Elnök: dr. Ormai László, alelnökök: Kiss László és Molnár Zoltán. Elnökségi tagok: Bics kei Bertalan, dr. Bognár József, dr. Lénárt Ágota, Mészáros Lajos, Mocsai Lajos, Pesuth Rita, dr. Petrekanits Máté, dr. Ta más István. A Számvizsgáló bizottság elnöke: Kuller József, tagjai: Barsai Emese és Tauber Sándor. Fôtitkár: Köpf Károly. Honlapunk (www.magyaredzo.hu) terveink szerinti továbbfejlesztésére és korszerûsítése a rendelkezésre álló szûkös állami támogatás és a vártnál csekélyebb saját bevétel nem adott a program fontosságát megilletô lehetôséget, így ezen a területen, sajnálatos módon, csak szerény elôrehaladást tudtunk elérni lemaradásunk behozására a dinamikusan fejlôdô szolgáltatás terén. Tagsági statisztika (2011. január 24.) Tagok száma összesen: 1176 Természetes személy: 1168 Férfi: 908 Nô: 260 Jogi és nem jogi személyiségû szervezet: 8 Budapesti: 475 Vidéki: 690 Külföldi: 11 Az elmúlt év összefoglaló értékelése Annak ellenére, hogy a folyamatos edzôtovábbképzés megvalósítása érdekében kifejtett törekvéseink eredményével az elmúlt évben sem lehettünk teljesen elégedettek, 2010. évi ez irányú tevékenységünk mégis pozitív fordulatot hozhat. A novemberi Országos Edzôi Kongresszuson felvázoltuk egy kreditrendszerû, állami jogszabállyal szabályozott kötelezô edzôtovábbképzés koncepcióját, melyet a szakma és az állami sportirányítás is támogat. Mindez elsôsorban - az elôzô évekhez hasonlóan - a szakmai programokat támogató és együttmûködô állami, társadalmi intézményeknek, szervezeteknek (ÖM Sport Szakállamtitkárság, Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Civil Alapprogram, Szerencsejáték Zrt.), valamint a megvalósításban közremûködô munkatársainknak, elnökségi tagoknak és tagtársainknak köszönhetô. Budapest, 2011. június 9. Dr. Ormai László elnök
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/2 ■
2011/06/24 10:19
Page 47
MAGYAR EDZŐ 47
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
48 MAGYAR EDZŐ
Page 48
■
2011/2
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 49
MAGYAR EDZŐ 49
2011/2 ■
Pannon Enciklopédia – A magyar sport Szinte hihetetlen, de hosszú évtizedek óta nem jelent meg a magyar sportról átfogó, teljességre törekvô enciklopédia, s a néhány hete beszerezhetô, az URBIS Könyvkiadó jóvoltából megjelenô kötet összes értékén felül valóban hiánypótló mûnek számít. Hazánkban – bár gyakran emlegetjük, hogy sportnemzet vagyunk – ritkán jelennek meg átfogó jellegû sportszakkönyvek, annak ellenére, hogy a fejlôdés mind erôteljesebb, rengeteg a változás, új sportágak jelennek meg, s erôs az igény a mögöttünk hagyott korszakok érdekességei iránt is. A Pannon enciklopédia sorozat sporttal foglalkozó impozáns kötete megkísérli elénk varázsolni a testnevelés, a sport, a történelem, a tudomány és az eredményesség szerteágazó, de mégis sorosan összefonódó szálait. Az így egybesodort kötelék erôs és tartós lehet. A könyv eligazít a mai sport értékkörébe, a múltból a
jelenbe röpít, szabályokat, szakmai érdekességeket mutat be, betekint a szövetségek munkájába, a legjobbak életébe és eredményeibe. Mindenképpen hasznos olvasmány, olyan összefoglaló mû, mely nélkülözhetetlen – nemcsak – a sport világában. Számos szerzô, szakíró, sportember, újságíró munkatárs gondoskodik az ismeretek mind szélesebb terítésében, ezért talán egyenetlen, vagy hullámzó a teljesítményük. Ezt a sokszor összevethetô sokszínûséget nem a szakmai munka minôsége, inkább a terjedelmi korlátok szabályozták. Valóban, számos sportág többkötetes, önálló irodalommal, ismeretter-
tô Könyvismerte
jesztô és szórakoztató dolgozatokkal, képes albumokkal rendelkezik, részletes életrajzi adatokkal és eredmény füzérekkel, amelyekrôl most sok esetben, sajnos, elkerülhetetlenül le kellett mondaniuk a szerkesztôknek. A Pannon enciklopédiasport kötete egy sorozat része, amely igazodik a kiadó értékes hagyományaihoz. Megjelenését nemcsak a gyûjtôk népes tábora várja, hanem a sportszeretô olvasók gárdája is, akik – reményeink szerint – örömmel és kíváncsian forgathatják majd a könyvet akár évtizedek után is, mert számos hasznos ismerettel, sôt, több felfedezhetô újdonsággal is gazdagíthatja meglévô tudásukat.
Magyar Edzôk Társasága (MET) 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 06-1- 460-6981; Mobil: 06-30-991-0203; 06-30-579-3626 E-mail:
[email protected]; Internet: www.magyaredzo.hu
AZ EDZÔI SZAKMA ÉRDEKÉBEN FOGJUNK ÖSSZE! AMENNYIBEN ÖN MÁR A MET TAGJA, ADJA TOVÁBB EZT A BELÉPÉSI NYILATKOZATOT ARRA ÉRDEMES EDZÔTÁRSUNKNAK!
Fénymásolható! Terjeszthetô!
Belépési nyilatkozat A MAGYAR EDZÔK TÁRSASÁGA TAGJA KÍVÁNOK LENNI, AZ ÉVES TAGDÍJAT BEFIZETEM. Név: ……………………………………………………………………………………………..…………………………………………… Szül.hely: ………………………………………………………………… Szül.dátum:…….….…………………………………….... Legmagasabb edzôi végzettség/kitüntetés (sportoktató, sportedzô, szakedzô, mesteredzô) sportág és évszám megjelölésével: ……………………………………………………………..…………………………………………………………...... Levelezési cím (irányítószámmal): ……………………………………………………………...…………………………………… Tel./Fax: ……………………………… Mobil:…………….……….………… E-mail: ……………………………...……………… Munkahely: ……………………………………………………………………………………...………………………………………... Munkahelyi beosztás: ………………………………………….………………………………..…………………………………….... Edzôi munkahely: ……………………………………………………………………………….……………………………………… Edzôi beosztás: ………………………………………………………………………………….………………………………………… Legmagasabb iskolai végzettség: ……………………………………………………………….……………………………………… Nyelvismeret: ……………………………………………………………………………………………………………………………… Sportszakmai érdeklôdési köre: ………………………………………………………………...…………………………………..... Kelt: ….………………………………..
………………………………… aláírás
Tájékoztató A tagdíj magánszemélyeknek évente 2 000,- Ft., diákoknak és nyugdíjasoknak 1 000,- Ft. A MET tagság részére a társaság szakmai folyóirata, a Magyar Edzô térítésmentesen jár. A tagdíjat MET sárga csekken vagy közvetlen átutalással a társaság 11705008-20447601 sz. bankszámlájára kérjük befizetni. Minden esetben kérjük a pontos hivatkozást a befizetô nevére, postai címére és az évszámra, amelyre a tagdíjat befizette.
Magyar Edzô/2011/2-03-50
2011/06/24 10:19
Page 50
50 MAGYAR EDZŐ
■
2011/2
„AZ EDZÉSTUDOMÁNY AZ OLIMPIAI FELKÉSZÜLÉS, AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS ÉS A SZABADIDÔSPORT SZOLGÁLATÁBAN" Jelentkezési felhívás és meghívó A Magyar Edzôk Társasága
V. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA Pécsi Tudományegyetem Pécs, 2011. október 27-28. A kongresszus fôrendezôje: Magyar Edzôk Társasága Kapcsolattartó: Köpf Károly fôtitkár E-mail:
[email protected] Társrendezô és házigazda: Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés és Sporttudományi Intézet Program: 2011. október 27. 9.00 Regisztráció 11.00 Megnyitó 11.30 Plenáris ülés 14.00 Ebéd 15.00 Szekció ülések 19.00 Polgármesteri fogadás 2011. október 28. 8.00 Regisztráció 9.00 Plenáris ülés 12.00 Zárszó Regisztrációs díjak: MET és MSTT tagok, a szekcióülések elôadói és a nappali hallgatók részére: 5.000.- Ft Nem MET és MSTT tagok részére: 10.000.- Ft A regisztráció nélküli részvétel az elôadásokon mindenki számára díjmentes! Jelentkezési tudnivalók: • Jelentkezni lehet utánpótlás-nevelési és szabadidôsport témakörökben elôadás-kivonattal (e-mailen) 2011. augusztus 15-ig. Az elôadás-kivonatokat a Magyar Edzô 2011/3. számában jelentetjük meg. Terjedelem maximum egy A/4–es oldal (2500 karakter). Táblázatot és ábrát nem tartalmazhat. • A 2011. augusztus 15-ig megküldött jelentkezéseket a kongresszus tudományos bizottsága 2011. augusztus 31-ig visszaigazolja. • Az elôadások anyagát DVD-n jelentetjük meg. A közlési feltételeknek megfelelô anyagot e-mailen kérjük a titkárság címére megküldeni 2011. szeptember 15-ig. • Szállásról a résztvevôk maguk gondoskodnak! Szálláslehetôség és egyéb információ a MET honlapján: www. magyaredzo.hu • Postacím: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.. Tel: 06-1-460-6981, e-mail:
[email protected]
A kongresszus fôtámogatói: Nemzeti Erôforrás Minisztérium Sportért Felelôs Államtitkárság Magyar Olimpiai Bizottság