A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2008. II.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2006.

2007.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés  9,9 8,1 Fafeldolgozás 2,0 -2,4 Bútorgyártás 14,3 12,2 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése  3,8 2,7 Fafeldolgozás -8,0 -7,2 Bútorgyártás 16,0 17,4 Ipar exp. értékesítése  14,4 16,2 Fafeldolgozás 11,4 -1,3 Bútorgyártás 11,9 4,8 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -1,5 -14,1 Ebből: Szerkezet-kész épületek építése -1,2 -19,4 Épület gépészeti szerelés -0,2 -1,6 Befejező építés -6,2 -3,3 Új szerződések -2,1 -9,9 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 15.966,7 17.285,3 millió EUR 60.338,7 68.768,9 Kivitel milliárd Ft 15.444,4 17.207,8 millió EUR 58.374,4 68.461,3 Egyenleg milliárd Ft -522,4 -77,5 millió EUR -1.964,2 -307,6 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 6,5 0,2 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 Export árak 5,2 -4,8 Építőipar árindexe, 7,2 6,3

2008. márc.

2008. jan.-márc.

1,9 27,1 28,3

6,9 23,4 34,2

0,9 34,5 51,1 3,4 16,1 11,2

2,2 23,3 57,2 9,8 18,7 13,8

-13,5

-19,2

-16,7 -10,4 -9,3 -10,2

-21,6 -16,6 -20,9 4,4

1.562,0 5.965,8 1.604,3 6.135,4 42,3 169,6 5,7 10,8 4,1 2,0

4.686,2 18.075,1 4.752,6 18.322,2 66,4 247,1 5,0 10,7 4,3 0,8 4,9

(2008-tól negyedévenként jelenik meg)

5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2006.

2007.

3,9

8,0

2008. máj. 7,0

2008. jan.-máj. 6,9

Forrás: KSH Jelenti 2006/12, 2007/12, 2008/3 KSH Legfrissebb Adatok: Ipar, 2007. december, 2008. március, Építőipar, 2007. december, 2008. március Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. január-december, 2008. március Fogyasztói árak 2007. december, 2008. május Ipari termelői árak 2007. december, 2008. március -2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


2008. I. negyedévében a GDP növekedési üteme 1,7%-ot tett ki, az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés húzóereje továbbra is az ipar, ezen belül a feldolgozóipar dinamikusan bővülő exportja. A termelő ágazatok közül az ipar hozzáadott értékének kiemelkedő 6,9%-os, ezen belül a feldolgozóipar ugyancsak 6,9%-os növekedése adta a növekedés alapját. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évi gyenge teljesítményt követően 2008. I. negyedévében 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az építőipar visszaesése tovább folytatódott, a termelés hozzáadott értéke 20,2%-kal csökkent. A termelés visszaesése az építőipar minden területén jellemző volt, a korábbi időszakokhoz hasonlóan. Legnagyobb mértékben az egyéb építmények (főleg az autópályák, autóutak) építése esett vissza a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések következtében. A növekedés húzóereje, és a változatlanul dinamikus exportbővülés forrása továbbra is az ipar hozzáadott érték növekedése volt. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,9%-kal emelkedett. Az átlagnál magasabb mértékben növekedett a szállítás, raktározás, posta és távközlés teljesítménye (3,6%), valamint a pénzügy, ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások hozzáadott értéke (2,1%). A GDP volumenindexei 2002-2007. % (előző év azonos időszaka=100) Év

I.

II.

III.

IV:

I-IV.

2002

104,2

104,3

104,6

104,4

104,4

2003

103,3

104,3

104,4

104,6

104,2

2004

104,6

105,1

104,9

104,6

104,8

2005

103,0

104,5

104,2

104,7

104,1

2006

104,5

103,5

103,9

103,7

103,9

2007

102,7

101,2

100,9

100,8

101,3

2008

101,7

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,1%-kal visszaesett, elsősorban a természetbeni juttatások további mérséklődése miatt. A háztartások fogyasztási kiadásai a korábbi időszakok csökkenését követően 0,4%-kal bővült. A közösségi fogyasztás 5,2%-kal csökkent. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,6%-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedév növekedését követően ismét visszaesést mutat, mértéke 5,4% volt. A korábbi beruházási teljesítmény főleg a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, -3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


kötelező társadalombiztosítás és oktatás területén maradt el a korábbiaktól. Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

107

107 106

105

105

negyedéves növ.

éves növekedés

106

104

104

103

103

102

102

101

101

100

100 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A GDP tényezői (változás az előző év azonos időszakához képest, %)

A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások  A felhasznált GDP Háztartások fogyasztási kiadása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás  Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen

2008. I. n.év

2002

2003

2004

2005

2006

2007

104,4 90,2 101,8 103,8 112,9 105,3 104,3

104,2 100,0 105,8 107,2 96,4 104,1 104,1

104,8 153,4 103,8 104,1 103,3 102,6 104,9

104,1 98,6 103,6 105,4 103,3 104,8 104,2

103,9 93,0 105,9 106,7 99,9 104,3 103,9

101,3 86,0 106,3 106,6 88,4 101,3 101,3

101,7 106,3 106,9 106,9 79,8 100,9

110,6 105,3 109,2 110,2

108,3 105,1 107,5 102,2

102,5 99,9 102,4 107,6

103,4 99,9 103,1 105,3

101,9 106,6 102,6 97,5

99,7 96,9 97,9 100,1

100,4 94,8 98,4 94,6

103,9 106,8 104,4

106,2 109,3 104,2

115,6 113,4 104,8

111,5 106,8 104,1

118,9 114,5 103,9

114,2 112,0 101,3

113,9 110,2 101,7

Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008. első három hónapjában – az előzetes számítások szerint – 4,8%-kal csökkent 2007. azonos időszakához képest. Tapasztalatok szerint az I. negyedévben a beruházások kb. 1/8-a valósul meg. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 8,4%-kal emelkedett, -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


míg az építési beruházásoké 15,5%-kal visszaesett. A beruházási adatok 2008 első negyedévi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: − A feldolgozóipar beruházásai – a beruházásokon belül ¼ súlyt képvisel – 9,8%-kal mérséklődtek, a 2007. évi 23,9%-os növekedést követően. − A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 53,9%-kal bővültek, ebben a szállodák épületeinek felújítása, bővítése játszott közre. − A kis súlyú bányászat beruházási teljesítménye 83%-kal maradt el, az egy évvel korábbi teljesítménytől. − A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 16,8%-os visszaesés következett be. Ez az út- és autópálya-építések csökkenésére, illetve a múlt évi magas bázissal magyarázható. − Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 8%-kal növekedtek. − A mezőgazdasági beruházások 43,7%-kal növekedtek a jelentős gépberuházásoknak és a tavalyi alacsony bázisnak köszönhetően. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód A+B C D E F G H I J K L M N O

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2006.

2007.

2008. I.n.év

85,7 85,8 94,9 93,9 96,0 99,2 106,0 105,6 103,8 95,9

89,1 124,8 123,9 95,3 89,7 96,1 109,5 98,0 93,5 99,5

143,7 17,1 90,2 101,8 104,5 119,5 153,9 83,2 111,9 108,0

110,3 101,2 106,0 98,7 98,0

68,8 86,5 87,7 89,4 100,3

75,5 72,1 114,1 80,6 95,2

98,1 98,7

93,2 110,9

84,5 108,4

Ebből: Építés Gép, berendezés

Forrás: KSH Az ipari termelés 2008. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest -5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


6,9%-kal bővült, A termelésbővülés motorját változatlanul a beruházási javakat és a tartós fogyasztási cikkeket gyártó, ezen belül is export orientált gépipari ágazatok jelentették. Ezen ágazatok növekedési üteme azonban kissé lassult, a 2007. évi 14%-kal szemben 11%volt a bővülés mértéke. Az ipari termelés bővülésének alacsony üteme hátterében az exportértékesítés növekedésének lefékeződése áll. 2008. január-márciusban az ország hét régiójából ötben nőtt az ipari termelés az előző évhez képest. A leggyorsabb ütemű, 25,2%-os növekedés a közép-magyarországi régióban volt. Átlag feletti bővülést mértek a Közép-Dunántúlon (8,6%), az ÉszakAlföldön az átlaggal megegyező, a Nyugat-Dunántúlon (6,5%) az átlagnál kicsivel alacsonyabb volt a növekedés üteme. A Dél-Dunántúlon 4,4%-os volt az ipari termelés bővülése. Az észak-magyarországi régióban 0,5%-os, a Dél-Alföldön 3,1%-os termeléscsökkenést regisztráltak. 2008. első negyedévében a legdinamikusabban a kisvállalkozások (5-49 fős) bővítették termelésüket (13%-kal), amit jelentős részben belföldi eladásaik alapozták meg (28%), exportértékesítésük 5,2%-kal növekedett. A közepes (50-249 fős) vállalkozások termelése 5,1%-kal, hazai eladásuk 14%-kal exportjuk pedig 5%-kal növekedett. A nagyvállalkozások (250+ fős) termelése 6,8%-kal emelkedett, belföldi értékesítése 10%-kal visszaesett, exportja 11%-kal bővült. 130

130

Az ipari termelés indexei

125

125

120

120

Havi index 12 havi index

110 105

115

12 havi indexs

havi index

115

110 105

100

100

95

95

90

90 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: KSH; Grafika: Milei

Országos szinten az ipar hazai eladásai 2,2%-kal bővültek 2008. január-márciusban Az ipar belföldi eladásának növekedéséhez elsősorban az energia szektor járult hozzá. A -6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


feldolgozóipar szakágazatai közül a kis súlyt képviselő fafeldolgozó ipar (0,9%) belföldi eladásai 23,3%-kal, a bútoriparé 57,2%-kal nőttek. 250

Az ipar termelési volumenindexe

220

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

190

160

130

100 Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J MjSz J Mj Sz J MjSz J Mj Sz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J Mj Sz J 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A 14 szakágazat közül kilencben növekedett az eladás a negyedév során, a legnagyobb ütemű növekedés a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása alágazatban következett be (38,1%). A 2008 márciusi adatok szerint az ipar belföldi értékesítése lényegében stagnált (0,9%), a feldolgozóiparé 2,7%-kal visszaesett, a fafeldolgozó-iparé 34,5%-kal, a bútoriparé 51,1%-kal bővült. Az ipari export 9,8%-kal bővült 2008. január-márciusban, 2007. azonos időszakához képest. A teljes ipari értékesítés 53,4%-a, a feldolgozóipari értékesítés 69,3%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 10,1%-kal volt magasabb, mint az előző évben. 2008. márciusában megtorpant az export dinamikus növekedése. Az ipari export 3,4%-kal, ezen belül a feldolgozóipari 3,5%-kal bővült. A fafeldolgozó-ipar kivitelbővülése 16,1%-os volt, összes értékesítésének 60%-a került exportra. A bútoripar kivitele 11,2%-kal haladta meg a 2007. márciusi szintet. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

1998. 1999. 2000.

105,7 95,4 116,8

98,2 97,6 109,3

Export 117,9 95,4 123,3

-7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-M 2008. J-M

105,0 105,4 103,8 105,4 95,6 102,0 97,6 93,8 123,4

95,7 93,4 110,0 103,5 94,1 92,0 98,7 92,5 123,3

Export 118,6 118,9 99,9 106,3 96,1 111,4 92,8 94,0 118,7

Forrás: KSH A fafeldolgozó-ipar 2008. I. negyedévi termelése 23,4%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben az alacsony bázis is közrejátszott (2007. Első negyedévében a termelés 6,2%-kal csökkent). 2008 márciusában 27,1%-os bővülés következett be, az előző évi 12,4%-os visszaesés bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 első három hónapjában 23,4%-kal bővült. 2008 márciusában, mint azt korábban már említettem 34,5%-os bővülés volt tapasztalható az előző évi 20%-os visszaesést követően. Az exportértékesítés 18,7%-kal emelkedett 2008 első negyedévében. 2008 márciusában a szakágazat kivitele 16,1%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. 2007 márciusában a 12 havi index 6,6%-os csökkenést mutatott. A hazai bútoripar termelése 34,2%-kal nőtt ez év első három hónapjában, 2008 márciusában pedig 28,3%-kal. A belföldi értékesítés a 2008. január-márciusi időszakban 57,2%-kal emelkedett, 2008 márciusában 51,1%-kal bővült. A bútoripar kivitele 2008. I negyedévében a bővülés üteme megközelítette a 14%-ot. 2008 márciusában a kivitel növekedése 11,2% volt. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.


Termelés 117,9 94,7 123,6 118,7 122,6 76,2 109,0 104,3 114,3 112,2

116,8 92,0 120,9 113,0 143,8 68,4 100,0 102,4 116,0 117,4

Export 117,1 99,6 127,2 126,4 95,8 90,7 121,4 107,4 111,9 104,8




Időszak

Termelés

2007. J-M 2008. J-M

104,3 134,2

99,7 157,2

Export 109,7 113,9

Forrás: KSH 2008. I. negyedévében az ipar termelékenysége 7,2%-kal emelkedett, a létszám 0,2%-os csökkenése mellett. A feldolgozóipar (7%) termelékenységi mutatója kissé elmarad az ipari átlagától, míg a fafeldolgozó-iparban (41,5%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest, mindez az alkalmazotti létszám emelkedése mellett ment végbe (a létszám-bővülés a kisvállalkozások körében ment végbe – 50 fő alatti vállalkozások- az közepes és nagy vállalkozásokban visszaesés van). Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás Feldolgozóipar Ipar

2002

2003

2004

2005

109,7 105,2 105,1

101,9 110,6 110,2

110,7 112,0 111,6

108,1 111,2 110,7

Termelékenység a

%

145

2006 104,5 112,4 111,9

2007

2008 J-M

106,2 108,8 109,2

141,5 107,0 107,2

Fafeldolgozás Feldolgozóipar

fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)

135 125 115 105 95 85 75 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.


2008 január-márciusában az építőipar termelése 19,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Márciusban az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 13,5%kal, munkanaptényezővel kiigazítva 12,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. -9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


140

% 130 120 110 100 90 80

Építőipari termelés volumenindexe,

70

előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

Az építőipari vállalkozások 2008. január-márciusban kötött új szerződések volumene 4,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 19%-kal visszaesett, az egyéb építményeké csaknem 46,8%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest, ebben a januárban kötött nagy értékű autópálya- építési szerződéseknek van szerepe. Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

140

Folyó áron, ezer Mrd Ft

120 2,0 100 1,5

80 60

1,0

40 0,5 20

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

0,0

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008 IIIII.



előző év azonos időszaka=100

2,5


Az ez év márciusában megkötött új szerződések állománya 11%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 15,7%-kal emelkedtek. Ez utóbbiban az alacsony bázis mellett az út-, vasút- és közműépítésekre kötött több, kisebb értékű szerződés játszott szerepet. Az építőipari vállalkozások 2008. március végi összes szerződésállományának volumene 23,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Az épületek szerződésállománya 7%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 34,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az előző évi 1,1%-os növekedést követően 14%-kal visszaesett 2007. azonos időszakához képest. Az egyéb építmények építése 26,3%-kal esett vissza az előző évi 7,5%-os stagnálást követően. A csökkenés forrása elsősorban az út- és autópálya-építés ütemének mérséklődése volt. 2008. márciusában az épületek építésének volumene 18,3%-kal, az egyéb építmények építéséé 6,9%-kal csökkent 2007 márciusához képest.

250

Mrd Ft

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200

150

100

50

Szerkezetkész épület

Ép. gépészeti sz.

Befejező építés

0

J 1998

Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

Jl

J 2006

Jl

J 2007

Jl

J 2008


Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (65,2%-os súly) volumene 21,6%-kal, az épületgépészeti szerelésé (25,2%-os súly) 16,7%-kal, a befejező építésé (9,6%-os súly) 20,9%-kal mérséklődött 2007. első negyedévéhez képest. 2008. márciusában a szerkezet-kész épületek építése 16,7%-kal, az -11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


épületgépészeti szerelés termelése 10,4%-kal, a befejező építésé 9,3%-kal mérséklődött 2007 márciusához viszonyítva. 2008 első három hónapjában 5%-kal nőtt a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások száma elsősorban az 50 ezer főnél kisebb lakosú városokban (18,7%) és a községekben (11,9) emelkedett, a fővárosban 2,4%-kal, a megyei jogú városokban 5,4%-kal csökkent a befejezett lakások száma. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 14%-kal visszaesett az év első negyedévében. Budapesten 32%-kal, a megyei jogú városokban 6,4%-kal, a községekben pedig 15,8%kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A kisvárosokban ugyanakkor 4,1%-kal több engedélyt adtak ki, mint 2007 azonos negyedévében. Az új lakások 41,8%-át építették gazdasági vállalkozások, 56,5%-át pedig a lakosság. Saját használatra a megépített lakások 54,3%-a, értékesítésre 44,3%-a készült. Házilagos kivitelezésben a lakások 23%-a készült, építőipari fővállalkozásban 70%-uk. 20%-kal emelkedett a családi-házas és több, mint 50%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 10,6%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások alapterülete 91,2m2. Ez kb. 7 m2-rel nagyobb, mint az előző évben, a 60 m2-nél kisebb lakások aránya csökkent, a100 m2 felettiek aránya pedig emelkedett. 60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

44 276

40

30

20

36 159 33 164 29 896

10

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007. 2008. I-III. I-III. Forrás: KSH; Grafika: Milei

2008 I. negyedévében nagy különbség mutatkozik a régiós átlagokban a használatba vett lakások tekintetében. A legnagyobb arányú növekedést az Észak-Alföldön (35,8%) -12Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


és Észak-Magyarországon (34,2%) mérték. A Dél-Dunántúlon több, mint felével (51,2%) a Közép-Dunántúlon közel harmadával (28,8%) kevesebb lakást vettek használatba. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt (41%), erős fővárosi túlsúllyal (25,8, illetve 15,3% Budapest és Pest megye részaránya). A 2008 első három hónapjában kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már több, mint a fele (52,2%) ide fog koncentrálódni, de Budapest (25,3%) és Pest megye (29,9%) között arányosabb megoszlásban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban csa a Közép-Dunántúli és a Dél-Alföldi régióban emelkedett, a többi ötben 40 és 2% közötti a csökkenés mértéke. A kiadott építési engedélyek alapján 2007. I. negyedévéhez viszonyítva idén 7%-kal kisebb lakóterület, 850 ezer m2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 63%kal nagyobb, 1 millió m2 alapterület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület

Mezőgazdasági épület

Kereskedelmi épület

2007 I. 2008 I. 2007 I. 2008 I. 2007 I. 2008 I. 2007 I. 2008 I. negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2)

1.658,0

1.834,0

230,0

240,0

301,0

472,0

109,0

140,0

617,0

1.004,4

240,9

269,4

72,1

309,3

77,3

206,9

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2008. I. negyedévében a külkereskedelmi forgalomban az export növekedési üteme meghaladta az importét, mind forint, mind euró alapon számítva. A GDP növekedésének legjelentősebb motorja továbbra is a kivitel volt. A kivitel volumene euróban 12,8%-kal, a behozatalé 10,1%-kal bővült 2007 azonos negyedévéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 276 millió euró aktívumot mutatott az előző évi 152 millió euró passzívummal szemben. Ez 428 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban 1, importban 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1%-kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest minimálisan gyengült, amelyen belül az euróhoz képest -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


közel 3%-kal gyengült, a dollárhoz viszonyítva pedig 10%-os volt a felértékelődés. A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2008. I. negyedév Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 112,8 110,1 128,7 125,3 115,9 113,1

Érték

Megnevezés

Kivitel Behozatal Millió euró 18.340,9 18.064,5 Millió dollár 27.426,3 26.973,1 Milliárd forint 4.757,5 4.683,5 Forrás: KSH A 2008 január-márciusban a kivitel összessége 76-24 arányban, a behozatalé 68-32 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (2004-ben csatlakozottak) folytatott külkereskedelemben az import 14%os, az export 20%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája jóval felülmúlta az átlagosat, az export euróban 23,3%-kal, az import azonban az átlagnál lassabban, 9,4%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export 2,8%-kal nőtt, az import pedig 3%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 7,5%-kal a behozatal 4,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 34%-kal, a behozatal 24,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0

Import

Export

Egyenleg

5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008


A fa alapanyagok 2008. I. negyedévi forgalma negatív egyenleggel zárt akár csak a megelőző években, mértéke azonban 600 millió forinttal kevesebb az egy évvel -14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


korábbinál. A behozatal forintban 8,3%-kal, kivitelünk pedig 3,3%-kal visszaesett. A végbement egyenleg javulás tehát részben a csökkenő forgalomnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008 első három hónapjában 13,4%-kal emelkedett, míg behozatalunk 0,9%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import stagnálása következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint duplája az egy évvel korábbinak. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró

1000 900 800

Import

Export

Egyenleg

700 600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 I-III I-III

Bútor és bútorelem

Fa és parafa, faáru

2008 első negyedévében a bútor és bútorelem behozatal növekedési üteme az előző évihez hasonló mértékben 7,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban felgyorsult, 13,4%-kal volt magasabb, mint 2007 első három hónapjában. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közöljük. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) január-december Időszak

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. előző előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

Egyenleg

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2

110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8

38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3

Érték, M Ft



Időszak

Behozatal %-os vált. Érték, előző M Ft év=100

2007. J-M 2008. J-M

12.804,7 11.806,9

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-M 2008. J-M

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 20.878,8 20.303,5

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2007. J-M 2008. J-M

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 30.515,1 37.083,9

Kivitel Érték, M Ft

134,2 12.079,4 91,7 11.683,3 63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 136,6 22.954,1 99,1 25.840,5 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 107,9 52.116,9 107,6 60.451,1

%-os vált. előző év=100

Egyenleg Érték, M Ft

121,8 96,7

-725,3 -123,6

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 121,6 113,4

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 2.075,3 5.537,0

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 98,5 113,4

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 21.601,8 23.367,2

Forrás: KSH Az ipari termelői árak 2008 márciusában 10,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 5,7%-os volt. Az exportértékesítési árak 2%-kal csökkentek. A folyó év első negyedévében az ipari termelői ár 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 10,7%-kal voltak magasabbak, míg az exportértékesítés árai stagnáltak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2008. I. negyedévében 7,7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 4,3%-kal az export értékesítés árai 10,1%-kal emelkedtek. az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 4,2%kal volt magasabb ez év első három hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,8%-kal, az exporté 5,4% haladta meg a 2007 márciusi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2008. Január-március TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 106,9 104,7 109,3 2020 Falemezgyártás 112,9 105,1 116,2 2030 Épületasztalos-ipari termék gyártása 105,3 103,4 106,3 2040 Tároló fatermék gyártása 104,1 105,2 102,2 2051 Fatömegcikk-gyártás 103,6 103,2 104,4 -16Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2008. június


TEÁOR szám 3611 3612 3613 3614

Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés árindex termelői árindexe termelői árindexe 104,7 102,7 105,5 101,1 100,9 102,2 111,0 102,3 127,1 103,7 103,5 103,8

Szakág Ülőbútor gyártása Irodabútor gyártása Konyhabútor gyártása Egyéb bútor gyártása

120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

Termelői

Belföldi

Export

90 J 1998

Jl

J

Jl

1999

J

Jl

2000

J

Jl

2001

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J

Jl

2004

J

Jl

2005

J

Jl

2006

J 2007

Jl

J 2008


Az építőipari tevékenység termelői árai az első negyedévben 4,9%-kal, ezen belül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények építésének árai 4,6%-kal, az épületgépészeti szerelés árai 6,4%-kal, a befejező építés árai pedig 4,0%-kal emelkedtek 2007 első negyedévéhez képest. 115

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

% 113

Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés Építőipar

111 109 107 105 103 101 99 1999. I. n.év

1999.

2000.

2001.

IV. n.év III. n.év II. n.év

2002. I. n.év

2002.

2003.

2004.


2005. I. n.év

2007.

2008.


2005.

2006.

I.n.év




Az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 5,7%-kal, a két és több lakásos épületek ára 5,6%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 5,7%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 6,3%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 6,6%kal, az utak árai 4,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi árszintet. A fogyasztóiár-index 2008 I. negyedévében 6,7%-kal volt magasabb, mint 2007 január-márciusában. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében a negyedéves áremelkedés 1,6 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,3% volt az első negyedévben. 3,5

17,5

Fogyasztói árindex

H av i árindex 12 hav i árindex M aginfláció KS H É v es infl.

15,0

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008



Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0


A hazai lakásállomány alakulása A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város

30 25

Megyei jogú város Budapest

20 15 10 5 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 I-III. Új lakóépületben

I-IIII Új családi házban

I-III Új többszintes, többlakásos épületben

I-III Új lakóparki épületben


140 120

Az épített lakások átlagos nagysága, m2 2003 2005 2007

100

86,8

80 74,2

114,9

2004 2006 2008 I-III

87,8

113,0 96,9

91,2

97,1

94,9

69,2

60 40 20 0 Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents