A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I.

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól havi bontásban is közzétette az új indexeket, ágazati, illetve szakágazati bontásban ezek csak 2003. januárjától állnak rendelkezésre. A közzétett grafikonokban a változást a megszakított vonalak jelzik. 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH új TEÁOR szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2006. 1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 9,9 Fafeldolgozás 2,0 Bútorgyártás 14,3 b) Értékesítés Ipar belf. értékesítése 3,8 Fafeldolgozás -8,0 Bútorgyártás 16,0 Ipar exp. értékesítése 14,4 Fafeldolgozás 11,4 Bútorgyártás 11,9 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen Ebből: Szerkezet-kész épületek építése Épület gépészeti szerelés

2007.

2008. jan.-dec.

2008. jan.-dec.*

2009. jan.*

8,2 -2,5 12,2

-1,1 7,2 17,4

0,0 15,3 22,1

-22,9 -32,3 -21,1

2,3 -7,3 17,4 16,5 -1,3 4,8

-2,0 5,5 20,5 -0,8 10,3 14,5

-0,6 25,1 29,0 0,1 9,9 15,0

-5,0 -22,3 -27,3 -29,2 -33,4 -10,4

-1,5

-14,8

-6,3

-1,2

-19,5

-5,8

-0,2

-4,3

-8,3

Befejező építés -6,2 -3,9 Új szerződések -2,1 -9,8 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron Behozatal milliárd Ft 15.966,7 17.374,5 millió EUR 60.338,7 69.123,9 Kivitel milliárd Ft 15.444,4 17.344,5 millió EUR 58.374,4 69.004,2 Egyenleg milliárd Ft -522,4 -29,9 millió EUR -1.964,2 -119,7 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 6,5 0,2 Belföldi ért. árak 8,3 6,4 - Fafeldolgozó ipar 5,6 9,7 Export árak 5,2 -4,8 Építőipar árindexe, 7,2 6,3 (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2007.

2008.

1,5 -11,8

– Épületek építése Egyéb építmények építése Speciális szaképítés –

-16,0 -30,0 9,8 -11,7 -35,7

18.325,5 72.997,1 18.301,7 72.838,1 -23,8 -159,0

– – – – – –

1.215,6 4.405,0 1.168,9 4.213,0 -46,7 -194,1

5,0 11,6 3,0 0,6

– – – –

5,3 4,4

5,8

2009. jan.

6,0 ..

2009. feb.

8,0 6,1 3,1 3,0 *TEÁOR’08 nómenklatúra alapján számítva Forrás: KSH Jelenti 2006/12, 2007/12, 2008/12, 2009/1 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. január -2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április

2009. jan.-feb. 3,1

GAZDASÁGELEMZÉS 2009. I. Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. január Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. február Ipari termelői árak 2007. december, 2008. december, 2009. január

2008. szeptemberétől a világméretűvé vált pénzügyi válság a reálgazdaságban is mind jobban megmutatkozik. Ennek megnyilvánulása a belső és külső kereslet jelentős visszaesése, az értékesítési gondok miatti termeléscsökkenés, a mérséklődő fogyasztás és beruházás, a munkanélküliség emelkedése és az infláció lassulása. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait: Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Franciaország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána a)

2007 103,1 106,2 106,0 106,3 102,2 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1

I. n.év 102,4 107,0 105,4 100,2 101,7 106,2 106,9 101,7 102,7 100,4 100,9 109,3 105,6 102,7 102,5 101,2

II. n.év 102,1 107,1 104,0 98,9 101,5 105,5 104,7 102,0 102,0 99,6 100,6 107,9 105,0 101,7 102,1 100,5

2008 III. n.év 101,4 106,8 102,9 96,5 100,8 104,9 102,1 100,8 100,8 98,7 100,4 106,6 103,7 100,7 100,7 99,8

IV. n.év 100,6 .. 100,7 90,3

éves 101,8 106,0 104,4 96,4

103,1 98,9 97,7 98,4 97,1 98,2 102,5 99,1 98,7 99,2 95,7

105,4 103,1 100,5 101,3 99,0 100,0 106,4 104,4 100,9 101,1 99,4

szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007 105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8

I. n.év 104,5 104,2 106,8 101,1 109,2 107,2 108,0 105,0 98,8 95,4 105,2 107,1 102,5 102,5 101,6 102,5

II. n.év 103,9 106,5 105,3 96,9 107,2 107,5 105,7 103,3 98,7 97,2 106,9 106,3 101,9 101,2 100,4 101,0

2008 III. n.év 119,1 100,7 101,5 95,8 101,1 102,5 97,4 100,0 95,9 97,5 102,6 102,7 98,6 98,4 97,4 98,7

IV. n.év 106,3 93,0 87,8 82,4 94,0 98,5 86,6 92,4 89,7 92,1 91,6 93,0 88,8 91,2 .. ..

éves 111,0 100,6 99,8 94,0 102,3 104,9 100,0 100,0 96,7 95,9 101,7 102,0 98,0 98,5 .. ..

Az adatok szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

-3Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április

2009. jan. .. 87,9 .. 73,2 87,2 95,3 79,0 80,9 83,3 81,3 .. .. .. .. .. ..


Fogyasztóiár-index* Előző év azonos időszaka=100 Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007 102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1

2008 I. n.év 103,2 112,4 107,5 111,3 104,5 110,8 106,9 103,1 103,3 103,0 108,0 103,4 106,5 103,5 104,1 101,0

II. n.év 103,7 114,0 106,7 111,5 104,3 112,3 106,8 103,0 103,8 102,9 108,6 104,0 106,4 103,9 104,4 101,4

III. n.év 103,7 112,5 106,5 111,0 104,3 112,0 106,3 103,3 104,0 103,1 108,2 104,4 106,2 104,3 105,3 102,2

IV. n.év 102,3 109,1 104,4 108,7 103,6 109,5 104,2 101,7 102,9 101,6 106,9 103,9 103,2 102,9 101,6 101,0

éves 103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4

2009. jan. 101,2 106,0 101,4 104,7 103,2 109,5 102,4 100,9 101,4 100,1 106,8 102,7 101,4 101,7 100,0 100,0

*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: KSH, EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007 4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 6,2 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9

I. n.év 4,2 6,6 4,7 4,2 7,4 8,2 4,9 7,7 8,3 7,1 8,1 6,6 10,5 5,1 7,1 4,9 3,9

II. n.év 3,6 5,9 4,4 3,9 7,7 7,3 4,7 7,8 7,4 6,8 7,6 5,9 10,2 4,4 6,9 5,3 4,0

2008 III. n.év 3,7 5,4 4,3 6,0 7,8 6,8 6,1 7,9 7,2 6,2 7,8 5,8 9,3 4,4 7,0 6,1 4,1

IV. n.év 3,9 5,3 4,6 7,2 8,0 6,6 7,3 8,3 7,2 .. 7,8 .. 9,4 4,6 7,3 6,9 4,0

éves 3,8 5,6 4,4 5,5 7,7 7,1 5,7 7,9 7,3 .. 7,7 .. 9,6 4,5 7,0 5,8 4,0

2009. jan. 4,0 5,3 5,0 8,6 8,3 6,7 9,8 8,6 7,3 .. 8,1 .. 9,8 4,9 7,6 7,6 ..

*Szezonálisan kiigazított harmonizált rátáka munkaerő-felmérés szerint Forrás: KSH, EUROSTAT

2008 első felében a magyar gazdaság élénkülést mutatott az előző évi jelentős lassulást követően. Ezt a folyamatot törték meg az év második felében kibontakozó pénzügyi, majd gazdasági válságfolyamatok, ezen belül is legfőbb partnereink egyre kedvezőtlenebb helyzete. Így a GDP I. félévi közel 2%-os növekedése után a III. negyedévben 0,8%-ra mérséklődött, s az év utolsó negyedévében 2,3%-os csökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál -4Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


gyorsabban, 4,2%-kal emelkedett éves szinten. A növekedés húzóereje a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt. A mezőgazdaság teljesítménye 2008. IV. negyedévében 71,7%-kal, éves szinten43%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a kimagasló termelésbővülés egyrészt az előző évi gyenge teljesítménynek, másrészt a növénytermesztés ez évi kedvező eredményének következménye. Az ipar teljesítménye az első félévi bővüléssel szemben a második félévben jelentősen visszaesett, elsősorban az

exportra

támaszkodó

feldolgozóipar

gyenge

teljesítménye

következtében.

Összességében 0,3%-kal visszaesett, elsősorban a feldolgozóipar teljesítményének 1,1%-os csökkenése miatt. Az építőipar visszaesése a 2007 évinél kisebb mértékű, 5,1%-os volt. Az éven belül az első három negyedévet csökkenés, az utolsó negyedévet 2,7%-os növekedés jellemezte. A szolgáltató ágak bruttó hozzáadott értéke az év egészében 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A legjelentősebb visszaesés a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (-2,3%), valamint az egyéb közösségi szolgáltatás (-2,3%) területén következett be. A múlt év utolsó negyedévében a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben, 4,2%-kal csökkent a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke. Ezen belül is a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások (-7,8%) területén volt a legjelentősebb teljesítmény csökkenés, amit a piaci folyamatok magyaráznak. Lényegesen visszaesett a pénzügyi vállalakozások teljesítménye (hitelintézeti szolgáltatások csökkenése, egyes hitelintézeti tevékenységek veszteségessé válása, biztosítási szerződésállomány csökkenése). A háztartások fogyasztásának visszafogása mutatkozott meg a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének 5,2%-os visszaesésében. Az ipar teljesítményének csökkenése pedig a szállítás, raktározás, posta és távközlés (-3%) visszaesésében játszott szerepet. A GDP volumenindexei 2002-2008. % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

I. 104,0 103,3 104,6 102,8 104,8 102,5 101,7

II. 104,1 104,3 105,1 104,4 103,7 100,9 102,0

III. 104,4 104,4 104,9 104,1 104,2 100,6 100,8

IV: 104,2 104,7 104,6 104,5 104,0 100,5 97,7

I-IV. 104,1 104,2 104,8 104,0 104,1 101,1 100,5

A GDP felhasználási oldalán 2008 IV. negyedévében a háztartások végső -5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


fogyasztása 3,3%-kal csökkent a háztartások fogyasztási kiadásainak 4,4%-os mérséklődése, illetve a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 1,3%-os növekedésének következtében. A közösségi fogyasztás is erőteljesen, 9,5%-kal csökkent (ebben a 2007 IV. negyedévében beérkezett Gripen vadászgépek miatti magas bázis játszik szerepet). A háztartások és a kormányzat fogyasztásának visszaesése egyúttal a végső fogyasztás 4,2%-os visszaesését eredményezte. A múlt év egészét tekintve a háztartások végső fogyasztása (háztartások fogyasztása + természetbeni társadalmi juttatások) stagnált. A közösségi fogyasztás 2,1%-kal mérséklődött, a végső fogyasztás 0,4%-os csökkenést mutat. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben is visszaesést mutat, mértéke 2,7% volt, éves szinten pedig 2,6% a csökkenés. Ebben a három legnagyobb súlyú ágazat – a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás – beruházásainak visszaesése tükröződik. A IV. negyedévben nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 7,8%kal, az import pedig 8,2%-kal csökkent. A nagyfokú visszaesés áruforgalmi okokra és a külkereskedelmi cserearány romlására vezethető vissza. Az áruforgalom exportja 9,8%-kal, importja 10,9%-kal csökkent, míg a szolgáltatások exportja 3,3%-kal, importja 7,3%-kal emelkedett. 2008 egészében az export 4,6, az import 4%-kal emelkedett. Ezen belül az áruforgalmi export 4,6, az import 3,2%-kal nőtt, a szolgáltatások kivitele 4,3, behozatala pedig 8,6%-kal emelkedett. Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

107 106

107 106 105

104

104

negyedéves növ.

éves növekedés

105

103

103

102

102

101

101

100

100

99

99

98

98

97

97 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Forrás: KSH; Grafika: Milei



A GDP tényezői (kiigazítatlan, változás az előző év azonos időszakához képest, %)

A megtermelt GDP Mezőgazdaság Ipar összesen Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások  A felhasznált GDP Háztartások végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás  Bruttó állóeszköz felhalmozás Export Import GDP összesen

2002

2003

104,1 90,1 101,6 103,6 112,4 105,0 104,1

104,2 99,8 106,0 107,2 96,3 104,1 104,2

2004 104,8 153,4 103,7 104,0 103,3 102,7 104,8

2005

2006

104,01 98,5 103,5 105,2 103,3 104,7 104,0

104,1 94,2 105,5 106,3 101,7 104,7 104,1

109,9 107,8 105,3 105,1 109,2 107,5

102,8 103,6 101,9 99,9 99,9 105,8 102,4 103,1 102,4

109,8 103,9 106,8 104,1

107,9 115,0 113,7 104,8

102,2 106,2 109,3 104,2

108,5 99,8 111,3 118,6 107,0 114,8 104,0 104,1

2008. 2007 IV. n.év 2008. 101,1 97,7 77,4 171,7 106,4 91,5 107,0 89,3 92,3 102,7 101,1 95,8 101,1 97,7

100,5 143,0 99,7 98,9 94,9 98,8 100,5

98,2 97,8 98,2

96,7 90,5 95,8

99,9 97,9 99,6

101,5 115,9 113,1 101,1

97,3 92,2 91,8 97,7

97,4 104,6 104,0 100,5

Forrás: KSH A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008. negyedik negyedévében – az előzetes számítások szerint – 3,2%-kal csökkent 2007. azonos időszakához képest. 2008. egészében 3%-kal kevesebbet, 4.791,5 milliárd forintot költöttek beruházásra. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 5,8%-kal csökkent a IV. negyedévben 2007. azonos negyedévéhez képest, míg az építési beruházásoké 0,9%-kal esett vissza. 2008-ban a gép és berendezés beruházás 2,7%-kal bővült, ugyanakkor az építés 6,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A beruházási adatok 2008 évi alakulásának okai az alábbiakban foglalhatók össze: − A feldolgozóipar beruházásai – a beruházásokon belül kb. ¼ súlyt képvisel – 3,6%kal mérséklődtek. − Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásai 1,5%-kal csökkentek. − A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág beruházásai 2,9%-kal visszaestek. − A szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág beruházásaiban 6%os csökkenés következett be. Ez az út- és autópálya-építések lassulásával, csökkenésével függ össze. − A mezőgazdasági beruházások 24,4%-kal növekedtek. − A kisebb súlyú ágazatok közül a legnagyobb mértékű visszaesés a bányászat (47,6%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (28,1%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (15,7%) és az oktatás (13,8%) nemzetgazdasági -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


ágak területén következett be. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód A+B C D E F G H I J K L M N O

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2006.

2007.

2008.

85,7 85,8 94,9 93,9 96,0 99,2 106,0 105,6 103,8 95,9

89,1 124,8 123,9 95,3 89,7 96,1 109,5 98,0 93,5 99,5

124,4 52,4 96,4 106,2 109,1 107,3 110,9 94,0 101,1 98,5

110,3 101,2 106,0 98,7 98,0

68,8 86,5 87,7 89,4 100,3

71,9 86,2 97,9 84,3 97,0

98,1 98,7

93,2 110,9

93,2 102,7

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

Az ipari termelés 2008. egészében az előző évhez képest 1,1%-kal csökkent, a 2007 évi 8,2%-os növekedést követően. Az év első felében még az előző évihez hasonló volt a növekedési ütem, júniustól szeptemberig enyhe, a negyedik negyedévben a nemzetközi válság kibontakozásával és az exportpiacok beszűkülésével már jelentősebb és egyre növekvő mértékű termeléscsökkenés következett be. A feldolgozóipar termelése 1,8% maradt el az egy évvel korábbitól. 2008 második felében a feldolgozóipar teljesítménye csökkenést mutatott, s a negyedik negyedévre valamennyi feldolgozóipari ágazat termelése csökkent. A külpiaci kereslet csökkenése a hazai beszállítókon keresztül a belföldi eladásokat is érintette. Az ágazat exportorientáltsága miatt (a visszaesés az exportban volt jelentősebb) a külpiaci helyzet romlása jelenti az ipari termelés fékeződésének legjelentősebb okát. Országos szinten az ipar hazai eladásai 2%-kal mérséklődtek 2008. januárdecemberben. Az ipar belföldi eladásának csökkenésében elsősorban az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítói rendszerét érintő megrendelések visszaesésével függ össze. A feldolgozóipar belföldi eladásai 3,4%-kal mérséklődtek. 2008 -8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


decemberében az ipar belföldi értékesítése 11%-kal, a feldolgozóiparé 9,7%-kal esett vissza, a fafeldolgozó-iparé 5,5%-kal, a bútoriparé 20,5%-kal bővült. 130

Az ipari termelés indexei

125

130 125

12 havi index Havi index

120

120 115

110

110

105

105

100

100

95

95

90

90

85

85

80

80

75

75

havi index

115

12 havi indexs

12 Month Indices

J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


Az ipari export 0,8%-kal csökkent 2008 egészében, a 2007 évi 16,5%-os növekedéssel szemben. A kivitel növekvő mértékű visszaesését az év során az ipari export fő felvevő piacának számító Európai Unió országaiban mélyülő gazdasági visszaesés okozta. 2008 decemberében az export visszaesése már 22%-os volt. A teljes ipari értékesítés 52%-a, a feldolgozóipari értékesítés 66%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel 0,6%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. 2008. decemberében folytatódott az export visszaesése, 22,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől. 2008. decemberében az ország mind hét régiójában csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 40,7%-os visszaesés a közép-magyarországi régióban volt. A többi hat régióban 6-24,4% közötti a csökkenés mértéke. 2008 egészében a Dél-dunántúli régióban 0,8%-kal nőtt az ipari termelés, a többiben 0,2 és 6,4% közötti volumencsökkenést regisztráltak.



250

Az ipar termelési volumenindexe

220

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100)

190 160 130 100 Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz J Mj Sz 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2008-ban – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelését érintette a kialakult válság. Ez a vállalati kör adja a termelési érték 70%-át. Éves szinten a nagyvállalati kör termelése 2,5%-kal csökkent, belföldi értékesítésük 9,8%-kal, kivitelük pedig 1,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kis- és közepes vállalkozások termelése és értékesítése is meghaladta a 2007 évi szintet, a bővülés mértéke a közepes vállalkozások esetében volt magasabb. 2009 januárjában az ipari termelés az előző év decemberéhez hasonlóan nagymértékben, 22,9%-kal visszaesett 2008 januárjához képest. A csökkenés továbbra is a feldolgozóipart érintette. A belföldi értékesítés 5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az exportértékesítés 29%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző évben tapasztalt kedvezőtlen gazdasági környezet nem változott, így a legnagyobb felvevőpiacainkon folytatódó recesszió hatása megmutatkozik a termelési és értékesítési adatokban is. A fafeldolgozó-ipar termelése 2008-ban 7,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ebben a viszonylag alacsony bázis is közrejátszott (2007-ben a termelés 2,5%kal csökkent). 2008 decemberében 15,9%-kal esett vissza a termelés az előző év decemberének 5,9%-os növekedési bázisán. A szakágazat hazai értékesítése 2008 évben 5,5%-kal bővült. Ezen belül az év első felében folyamatos növekedés volt tapasztalható, ami a második félévi kedvezőtlen világpiaci fordulat következtében lassulásba, majd csökkenésbe fordult. 2008 IV -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


negyedévben 6,1%-kal, ezen belül decemberben 2,1%-kal csökkent az értékesítés az előző évi 11,3%-os visszaesést követően. Az exportértékesítés is 10,3%-kal emelkedett 2008 egészében. 2008 IV negyedévében 12,2%-kal, decemberben 26%-kal csökkent a szakágazat kivitele az egy évvel korábbihoz képest. 2007 decemberében a 12 havi index 5,2%-os emelkedést mutatott. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 január

105,7 95,4 116,8 105,0 105,4 103,8 105,4 95,6 102,0 97,5 107,2 67,7

98,2 97,6 109,3 95,7 93,4 110,0 103,5 94,1 92,0 92,7 105,5 77,7

Export 117,9 95,4 123,3 118,6 118,9 99,9 106,3 96,1 111,4 98,7 110,3 66,6

Forrás: KSH

A hazai bútoripar termelése 17,4%-kal nőtt a múlt év egészében, 2008 első felében 30% feletti volt a bővülés, majd a harmadik negyedévben 7,4%-ra lassult a növekedés üteme. A IV. negyedévben folytatódott a folyamat, 3,7%-os volt a növekedés A belföldi értékesítés a 2008 egészében 20,5%-kal emelkedett, 2008 decemberében 7,1%-kal visszaesett. Az év folyamán a belföldi értékesítés üteme fokozatosan lassult, a negyedik negyedévre pedig visszaesésbe fordult. 2008-ban a kivitel bővülési üteme meghaladta a 14%-ot, decemberben pedig 21% volt. A hazai értékesítéssel ellentétben az export egész évben közel egyenletes növekedést mutatott A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Termelés 117,9 94,7 123,6 118,7 122,6 76,2 109,0

116,8 92,0 120,9 113,0 143,8 68,4 100,0

Export 117,1 99,6 127,2 126,4 95,8 90,7 121,4



Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Időszak

Termelés

2005. 2006. 2007. 2008. 2009 január

104,3 114,3 112,2 117,4 78,9

Export

102,4 116,0 117,4 120,5 72,7

107,4 111,9 104,8 114,5 89,6

Forrás: KSH 2008-ban az ipar termelékenysége 1,5%-kal csökkent, a létszám 0,2%-os bővülése mellett. A feldolgozóipar (-2,4%) termelékenységi mutatója az ipari átlagot meghaladó mértékben esett vissza, míg a fafeldolgozó-iparban (16,2%) jelentős pozitív eltérés mutatkozik az átlaghoz, és a korábbi évek teljesítményéhez képest.

%

Termelékenység a

165

Fafeldolgozás Feldolgozóipar

fafeldolgozóiparban, (előző év azonos időszaka=100)

155 145 135 125 115 105 95 85 75 1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.


Az Ipar és a Faipar termelékenysége (előző év azonos időszaka=100) Fafeldolgozás Feldolgozóipar Ipar

2002

2003

2004

2005

109,7 105,2 105,1

101,9 110,6 110,2

110,7 112,0 111,6

108,1 111,2 110,7

2006 104,5 112,4 111,9

2007

2008

106,2 108,8 109,2

116,2 97,6 98,5



2008-ban az építőipar termelése 5,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez a folyamat 2006 óta tart. Decemberben az építőipar teljesítménye, kiigazítatlan adatok alapján 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 140

% 130 120 110 100 90 80

Építőipari termelés volumenindexe, 70

előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei

Az építőipari vállalkozásoknál 2008-ban kötött új szerződések volumene 11,8%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene több mint 35%-kal visszaesett, az egyéb építményeké több mint 25%-kal emelkedett az előző évi bázishoz képest. A 2008 év végi szerződésállomány 23%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A múlt év decemberében megkötött új szerződések állománya 10%-kal csökkent az építőiparban, az épületek építésére megkötött szerződések volumene 40%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg az egyéb építmények építésére kötötteké 38,8%-kal emelkedtek. Az építőipari vállalkozások 2008. december végi összes szerződésállományának volumene 22,5%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az épületek szerződésállománya 36%-kal, az egyéb építményekre kötötteké 1,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése az előző évi 10%-os csökkenést követően további 10,6%-kal visszaesett 2008-ban 2007. képest. Az egyéb építmények építése 2,5%-kal emelkedett az előző évi 20,6%-os csökkenést követően. 2008. decemberében az épületek építésének volumene 15,5%-kal csökkent, az egyéb építmények építéséé 39,6%-kal emelkedett -13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


2007 decemberéhez képest. 2,5

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

140

Folyó áron, ezer Mrd Ft

100 1,5

80 60

1,0

40 0,5

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

előző év azonos időszaka=100

120 2,0

20

0,0

0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008


Az alágazatok közül a szerkezet-kész épületek és egyéb építmények (62,1%-os súly) volumene 5,8%-kal, az épületgépészeti szerelésé (24%-os súly) 8,3%-kal mérséklődött, a befejező építésé (9,1%-os súly) pedig 1,5%-kal bővült 2007. egészéhez képest. 2008. decemberében a szerkezet-kész épületek építése 6,4%-kal, a befejező építésé 30,4%-kal növekedett, az épületgépészeti szerelés termelése viszont 8,3%-kal mérséklődött 2007 decemberéhez viszonyítva. 250

Mrd Ft

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200

150

100

50

Szerkezetkész épület

Ép. gépészeti sz.

Befejező építés

0

J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH; Grafika: Milei



2008-ban 0,2%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz

képest.

A

visszaesés

részben

a

vállalkozói

(-2%)

lakásépítés

teljesítményének hanyatlásából és a természetes személyek által épített lakások számának 1%-os emelkedéséből tevődik össze. A használatba vett lakások száma a városokban 13,7%-kal emelkedett, a többi település típusban csökkent: a megyei jogú városokban 6,1%-kal, a fővárosban 1,8%-kal, a községekben 10,2%-kal. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 0,9%-kal visszaesett az év egészében. Budapesten 9,2%-kal, a megyei jogú városokban 7,3%-kal több engedélyt adtak ki, ugyanakkor a kisvárosokban 1,6%-kal, a községekben pedig 15,5%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakások 77%-át építették építőipari fővállalkozásban, 19%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Saját használatra a megépített lakások 50%-a, értékesítésre 48,2%-a készült. 2008-ban: a lakosság által építtetett új lakások száma 1%-kal, a vállalkozások által épített lakások száma pedig 2%-kal nőtt, az arány 52-47. Lényegében stagnált a családi-házas, 20%-kal visszaesett a lakóparki építkezés, de 3,2%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 90m2, ez kb. 2,6m2-rel nagyobb, mint az előző évben. A kislakások építése visszaszorult, a 60 m2-nél nagyobb lakások száma nőtt. 60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

40

44 276 36 159

30

20

43 862

36 075 33 164 29 896

10

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008


2008-ban az építkezések területi eloszlása egyenetlen volt. A használatba vett lakások száma a közép-magyarországi és a dél-alföldi régióban növekedett, a többi ötben csökkent. Ugyanakkor változatlanul a legtöbb új lakás a közép-magyarországi -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


régióban kapott használatbavételi engedélyt (49,5%). A 2008 folyamán kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezéseknek már több mint a fele (51,3%) ide fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban a Közép-, és Nyugat-Dunántúli régiókban emelkedett, a többi négyben 5 és 20% közötti a csökkenés mértéke. A közép-magyarországi régióban 2% alatti a növekedés. A kiadott építési engedélyek alapján 2007 évhez viszonyítva 2008-ban lényegében azonos méretű lakóterület, több mint 4 millió m2 beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében több mint 4,5 millió m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 41%-os növekedést jelent.

Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem Ipari épület lakóépület Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2)

Mezőgazdasági épület

2007

2008

2007

2008

2007

2008

8.711

8.089

1.151

1.101

1.800

4.546,3 1.245,9

1.613,5

562,2

3.220,0

Kereskedelmi épület 2007

2008

1.967

661

567

1.071,3

567,0

700,3

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2008-ban a külkereskedelmi forgalom volumene exportban 3,4%-kal, importban 3,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kivitel és a behozatal volumene euróban 5,6%-kal bővült 2007 egészéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 159 millió euró hiányt mutatott, az előző évi 119 millió euró passzívummal szemben. Ez 40 millió euró javulást jelent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban lényegében nem változott, importban 2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a cserearány 1,7%-kal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest 1%-kal erősödött, amelyen belül decemberben 5-6%-os volt a forint leértékelődése.



A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2008. Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 111,2 110,6 126,0 125,5 110,0 109,3

Érték

Megnevezés

Kivitel 72.838,1 107.478,0 18.301,7

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Behozatal 72.997,1 107.825,7 18.325,5

Forrás: KSH

A 2008 január-decemberi időszakban a kivitel összessége 78-22 arányban, a behozatalé 68-32 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok

között.

Az

új

tagállamokkal

(12

újonnan

csatlakozott)

folytatott

külkereskedelemben az import 14,7%-os, az export 20,9%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája felülmúlta az átlagosat, az export euróban 14,4%-kal, az import 10,7%-kal bővült. A régi tagállamokba irányuló export, illetve import 1%-kal bővült. Az Unió egészét tekintve a kivitel 4,3%-kal a behozatal 3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 104%-kal, a behozatal 11,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 7,0 6,5 6,0

Import

Export

Egyenleg

5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009


2008. decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős ütemben csökkent, a kivitel 13,5%-kal, a behozatal 17,1%-kal volt alacsonyabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 17,4, a behozatal 13,9%-kal maradt el a 2007 decemberi szinttől. A fa alapanyagok 2008. január-decemberi forgalma negatív egyenleggel zárt akár -17Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


csak a megelőző években, mértéke azonban 10 milliárd forinttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A behozatal forintban 17,7%-kal visszaesett, kivitelünk pedig 1,7%kal bővült. A végbement egyenlegjavulás tehát részben a csökkenő behozatalnak, részben pedig az export lassúbb ütemű visszaesésének köszönhető. A fatermékek kivitele 2008-ban 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 7%-kal mérséklődött. A kivitel növekedésének és az import visszaesésének következtében az amúgy is pozitív egyenleg tovább javult, több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. 2008 egészében a bútor és bútorelem behozatal 1%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitelének növekedési üteme a vizsgált időszakban 5,3%-kal volt magasabb, mint 2007-ben. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró

1000 900 800

Import

Export

Egyenleg

700 600 500 400 300 200 100 0 -100 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Bútor és bútorelem

Fa és parafa, faáru


A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az összehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. előző előző év=100 M Ft M Ft év=100 24 Fa és parafa

Egyenleg

47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3 43.182,1

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2 -3.239,0

110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8 82,3

38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1 39.943,1

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3 101,7

Érték, M Ft



Időszak

Behozatal %-os vált. Érték, előző M Ft év=100

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6

Kivitel Érték, M Ft

63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 93,0 106.332,3 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 99,0 221.907,2

Egyenleg

%-os vált. előző év=100

Érték, M Ft

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6

Forrás: KSH

Az ipari termelői árak 2008 decemberében 5,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, a belföldi értékesítési árak emelkedése 8,3%-os volt. Az exportértékesítési árak 3,9%-kal növekedtek. 2008 egészében az ipari termelői árak 5,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a belföldi értékesítési árak 11,6%-kal, az exportértékesítésben 0,6%-kal voltak magasabbak. A fafeldolgozó ipar termelői ára 2008-ban 3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 1,6%-kal az export értékesítés árai 4,0%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A bútoripar termelői ára 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 2,3%-kal, az exporté 2,7%-kal haladta meg a 2007 évi szintet. Termelői ár alakulása szakáganként, 2008. TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 2010 Fűrészáru-gyártás 104,0 103,3 104,8 2020 Falemezgyártás 100,7 95,6 103,0 Épületasztalos-ipari 2030 termék gyártása 104,4 103,0 105,2 2040 Tároló fatermék gyártása 104,7 105,3 103,4 2051 Fatömegcikk-gyártás 103,1 103,8 101,7 3611 Ülőbútor gyártása 102,6 102,3 102,8 3612 Irodabútor gyártása 101,3 101,5 99,5 3613 Konyhabútor gyártása 107,0 100,6 118,9 3614 Egyéb bútor gyártása 102,2 102,8 101,5 -19Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2009. április


120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

Termelői

Belföldi

Export

90 J 1998

Jl

J 1999

Jl

J 2000

Jl

J 2001

Jl

J 2002

Jl

J 2003

Jl

J 2004

Jl

J 2005

Jl

J 2006

Jl

J 2007

Jl

J 2008

Jl


Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 egészében 5,8%-kal emelkedtek 2007 évhez képest. Az emelkedés negyedévről negyedévre enyhén gyorsult. A negyedik negyedévben a legmagasabb ütemű emelkedést a hivatali épületek építésekor (8,1%), a legalacsonyabbat pedig a helyi csővezetékek, távközlő- és elektromos hálózatok és műtárgyaik (5%) építésekor realizálták. 2008 utolsó negyedévében az egyes építményfajták közül az egylakásos épületek ára 6,4%-kal, a két és több lakásos épületek ára 6,5%-kal, a szállodák és szálló jellegű épületek árai 6,8%-kal, a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 7,1%-kal, az ipari épületek és raktárak árai 5,5%-kal haladták meg a 2007 év negyedik negyedévének árszintjét. %

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

114 112 110 108 106

Szerkezetkész épület Épületgépészeti szerelés Befejező építés

104 102

Építőipar

100 98 1999. I. n.év

2000. I. n.év

2001. I. n.év

2002. I. n.év

2003. I. n.év

2004. I. n.év

2005. I. n.év

2006. I. n.év

2007. I. n.év

2008. I.n.év




A fogyasztóiár-index 2008-ban 6,1%-kal volt magasabb, mint 2007 egészében. Az időszak egyes hónapjaiban az árnövekedés mértéke hónapról hónapra csökkent. E tendenciák következtében az éves áremelkedés1,9 százalékponttal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A szezonálisan kiigazított maginfláció 5,2%, a nyugdíjas fogyasztóiárindex 6,9% volt. 3,5

17,5

Fogyasztói árindex

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

15,0

2,5

12,5

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009



Vált. az előző év azonos időszakához (%)

Változás az előző hónaphoz képest (%)

3,0


A hazai lakásállomány alakulása ezer db

Lakásállomány Magyarországon

5 000,0

4 000,0

3 000,0

2 000,0

1 000,0

0,0 1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008


A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5 0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Új lakóépületben

Új többszintes, többlakásos épületben

Új családi házban

Új lakóparki épületben


120 100

2

Az épített lakások átlagos nagysága, m 2003

2004

2005

2006

2007

2008

86,8

90,1

113,7 93,3

113,0

94,9 90,0

97,1

80 74,2 66,8 60 40 20 0 Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents