A gazdaság fontosabb mutatószámai

GAZDASÁGELEMZÉS 2011/I. – IDŐSZAK: 2010. JANUÁR-DECEMBER

A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től – ahogy azt korábban már jeleztük – a KSH a TEÁOR’08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor került sor. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, és D) nemzetgazdasági ágakat tekinti összes iparnak.

Változás az előző év azonos időszakához képest. Összehasonlító áron. 2007.

2008.

2009.

1., Ipari termelés és értékesítés a) Termelés Ipari termelés 7,9 Fafeldolgozás -2,4 Bútorgyártás 10,1 b) Értékesítés Ipar belföldi értékesítése 1,7 Fafeldolgozás -7,8 Bútorgyártás 12,1 Ipar export értékesítése 15,5 Fafeldolgozás -1,5 Bútorgyártás 5,3 2., Építőipari (építés, szerelés) termelése Termelés összesen -14,4 Ebből: Épületek építése -15,9 Egyéb építmények építése -24,2 Speciális szaképítés -5,4 Új szerződések -9,8 3, Külkereskedelmi forgalom folyó áron

2010.

0,0 15,3 22,1

-17,8 -23,4 -26,2

8,5 10,3 -0,6

10,5 18,1 -9,9

-0,6 25,1 29,0 0,1 9,9 15,0

-12,5 -11,2 -42,8 -18,8 -30,3 -5,7

-2,2 -5,0 -1,6 13,0 26,6 12,5

-2,9 2,7 -13,8 16,1 32,3 16,4

-5,0

-4,3

-12,3

-10,1

-3,4 -17,4 2,2 -11,8

-3,5 16,6 -15,7 -7,4

-14,6 -32,9 2,0 -27,9

-6,6 -21,0 -4,6 -13,0

Behozatal milliárd Ft 17.374,5 18.325,5 millió EUR 69.123,9 72.997,1 Kivitel milliárd Ft 17.344,5 18.301,7 millió EUR 69.004,2 72.838,1 Egyenleg milliárd Ft -29,9 -23,8 millió EUR -119,7 -159,0 4, Termelői árindexek, előző év azonos időszaka=100 Ipari termelői árak 0,2 5,0 Belföldi ért. árak 6,4 11,6 - Fafeldolgozó ipar 4,6 3,8 Export árak -4,8 0,6 Építőipar árindexe, (2008-tól negyedévenként jelenik meg) 6,3 5,8 5, Fogyasztói árindex, előző év azonos időszaka=100 2007.

2010. dec.

2008.

15.517,5 55.401,2 16.574,0 59.139,3 1.056,5 3.738,1

1.517,7 5.470,3 1.637,0 5.900,1 119,3 429,8

18.160,5 65.883,1 19.677,8 71.407,6 1.517,3 5.524,5

4,9 1,3 -1,8 7,4

8,1 10,9 1,3 5,5

4,5 7,3 -2,6 1,9

3,1

-

1,1

2009.

2010. dec 4,7

2010.

8,0 6,1 4,2 4,9 Forrás: KSH Jelenti 2007/12, 2008/12, 2009/12, 2010/12 KSH Gyorstájékoztató: Ipar, 2007. december, 2008. december, 2009. december, 2010. december Építőipar, 2007. december, 2008. december, 2009. December, 2010. december Külkereskedelmi Termékforgalom 2007. jan-dec., 2008. jan-dec., 2009. jan-dec., 2010. jan-dec. Fogyasztói árak 2007. december, 2008. december, 2009. december, 2010. dec. Ipari termelői árak 2007. dec., 2008. dec., 2009. dec., 2010. december.

-2Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


Kitekintés A világgazdaság 2010-ben az 1929-33-as nagy világgazdasági válsághoz hasonló méretű pénzügyi válságból kezd felépülni. Míg a 2009. év a mélypontot jelentette, addig a 2010-es év a kilábalási időszak első évét jelenti. A krízis mélységének csökkentését a nemzeti kormányok pénzügyi és fiskális intézkedései, magas szintű nemzetközi együttműködésük, valamint a nemzetközi és regionális pénzügyi szervezetek közreműködése segítette. A nemzetközi szervezetek becslései szerint a 2010. évi növekedés mértéke 4,6-5,0% várható. A világkereskedelem bővülése a múlt évben 10% feletti volt. A pozitív hatások mellet negatív jelenségek is felléptek, melyek elsősorban az EU-t, ezen belül is az eurózónát érintette hátrányosan. A görög, és portugál költségvetési hiány mértékének elszabadulása és ennek kezelése, valamint az ír bankrendszer problémái komoly gazdasági terhet jelentenek az EU számára, és fékezőleg hat a gazdasági növekedésre. Az EU-27 gazdasági teljesítménye – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – a negyedik negyedévben 2,1%-kal, 2010 egészében pedig 1,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ilyen mértékű bővülés az elmúlt két évben nem volt. A növekedés motorja egész évben Németország volt, teljesítménye 3,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel a volumennövekedéssel jelentős szerepet játszott a környező országok gazdaságának beindításában, a növekedés gyorsításában. Ugyanakkor öt tagállamban folytatódott a recesszió. A korábban említetteken túl Romániában is komoly visszahúzó erőt jelent az államháztartás súlyos egyensúlytalansága. A spanyol és a lett gazdaságteljesítménye is enyhén mérséklődött éves szinten, a második félévben azonban ezek is növekedési pályára álltak. Az éves növekedési adatok alapján az EU átlagát meghaladó növekedés volt Szlovákiában (4%), Lengyelországban (3,8%), Németországban (3,6%), Észtországban (3,1%) és Csehországban (2,4%). Az USA GDP-je 2010 IV. negyedévében 2,7%-kal, az év egészében 2,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,8%-kal bővültek 2010-ben, a bruttó hazai magánberuházások 17%-kal növekedtek, megállítva ezzel az elmúlt háromévi visszaesést. A japán gazdaság a múlt évben 3,9%-kal bővült, ez az elmúlt 10 év legmagasabb emelkedését jelentette. A GDP felhasználási oldalának főbb tételei bővültek, kivéve az állami és magán beruházásokat. A teljesebb összkép érdekében bemutatom néhány számunkra meghatározó ország, illetve országcsoport főbb adatait:



Bruttó hazai termék Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztriaa Bulgária Csehországa Észtország Lengyelországa Litvániaa Magyarország Németországa Olaszországa Portugáliaa Szlovákia Szlovéniaa EU-27a USAa Japána a)

2007

2008

2009

103,1 106,2 106,0 106,3 106,6 108,9 101,1 102,5 101,5 101,9 110,4 106,8 102,9 102,0 102,1

102,0 106,0 102,5 96,4 105,0 102,8 100,6 101,3 99,0 100,0 106,4 103,5 100,8 100,4 99,3

96,1 95,0 95,9 85,9 101,7 85,2 93,7 95,1 95,0 97,4 95,3 92,2 95,8 97,4 94,8

2010 II. n.év 102,2 100,5 102,3 103,1 103,8 101,2 101,0 103,9 101,3 101,4 104,2 101,4 102,0 103,0 103,3

2010 III. n.év 102,5 101,0 102,8 105,0 104,7 101,6 101,7 103,9 101,2 101,4 103,8 101,3 102,2 103,2 104,7

2010 IV. n.év 103,1 103,1 102,6 106,7 103,9 104,6 101,9 104,0 101,5 101,2 103,5 101,9 102,1 102,7 102,5

2010 102,0 100,2 102,4 103,1 103,8 101,3 101,2 103,6 101,3 101,4 104,0 101,2 101,8 102,8 103,9

szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva Forrás: KSH, EUROSTAT

2010 negyedik negyedévében az EU-27 ipari termelése – munkanappal kiigazított indexek – 7,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 2010 egészében a növekedés 6,7% volt. Az adatot közlő országok döntő többségében nőtt az ipari termelés volumene. Az átlagot jóval meghaladó ütemet jelentett Észtország (20%) és Szlovákia (18,9%), ezen kívül még 8 országban volt átlagot meghaladó a bővülés mértéke. Görögországban ugyanakkor 6,6%-kal mérséklődött az ipari termelés 2009-hez képest. Ipari termelés volumenindexe Előző év azonos időszaka=100

Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia* EU-27a USA Japán

2007 105,5 109,1 108,8 106,7 109,5 104,0 107,9 106,1 99,8 101,8 105,0 112,7 106,2 103,3 101,7 102,8

2008 101,7 100,6 97,5 93,8 102,2 104,9 98,9 100,0 96,7 95,9 103,1 102,7 102,0 98,2 97,8 96,8

2009 88,8 81,8 86,9 74,1 96,4 85,4 82,2 83,7 81,7 91,5 94,1 86,4 82,4 86,2 90,7 78,7

2010 III. n.év 108,4 105,0 111,7 126,1 112,3 107,8 112,8 110,7 106,0 99,9 104,4 115,4 108,3 107,0 106,9 112,8

2010 IV. n.év 108,0 105,2 110,7 133,5 109,1 116,7 109,7 112,5 104,1 100,7 106,3 116,6 107,9 107,5 105,9 104,8

2010. 106,3 102,2 109,5 120,3 110,8 106,6 110,5 110,8 105,3 101,8 105,5 118,9 106,4 106,7 105,8 115,4

Víz és hulladékgazdálkodás nélkül. Az adatok munkanaptényezővel kiigazítva *EUROSTAT becslés Forrás: KSH, EUROSTAT



Fogyasztóiár-index* Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007

2008

2009

102,2 107,6 103,0 106,7 102,6 105,8 107,9 102,3 102,0 102,4 104,9 101,9 103,8 102,4 102,9 100,1

103,2 112,0 106,3 110,6 104,2 111,1 106,0 102,8 103,5 102,7 107,9 103,9 105,5 103,7 103,8 101,4

100,4 102,5 100,6 100,2 104,0 104,2 104,0 100,2 100,8 99,1 105,6 100,9 100,9 101,0 99,6 98,6

Előző év azonos időszaka=100 2010 2010. 2010 III. n.év IV. n.év 101,7 102,0 101,7 103,3 104,0 103,0 101,6 102,0 101,2 103,1 105,0 102,7 102,1 102,7 102,7 101,8 102,9 101,2 103,6 104,3 104,7 101,2 101,6 101,2 101,7 102,0 101,6 102,0 102,3 101,4 107,5 107,8 106,1 101,1 101,1 100,7 102,3 102,0 102,1 102,1 102,4 102,1 101,2 101,3 101,6 99,2 100,1 99,3

*Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira Forrás: EUROSTAT, OECD

Munkanélküliségi ráta* % Ország, országcsoport Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia EU-27a USA Japán

2007 4,4 6,9 5,3 4,7 8,3 9,6 4,3 7,4 8,4 8,1 6,4 11,1 4,9 7,1 4,6 3,9

2008 3,8 5,6 4,4 5,5 7,8 7,1 5,8 7,8 7,3 7,7 5,8 9,5 4,4 7,0 5,8 4,0

2009 4,8 6,8 6,7 13,8 9,5 8,2 13,7 10,0 7,5 9,6 6,9 12,0 5,9 8,9 9,3 5,1

2010 III. n.év 4,5 10,0 7,1 16,1 9,7 9,6 18,3 11,1 6,7 11,1 7,3 14,4 7,3 9,6 9,6 5,1

2010. IV. n.év. 4,2 10,1 7,4 14,3 9,7 9,7 17,4 11,5 6,6 11,2 .. 14,5 7,6 9,6 9,6 5,0

2010 4,4 9,9 7,4 16,9 9,7 9,6 17,8 11,2 6,8 11,0 .. 14,5 7,2 9,6 9,6 5,1

*Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint Forrás: EUROSTAT

Hazai folyamatok 2010. IV. negyedévében a bruttó hazai termék 1,9%-kal, az év egészében 1,2%-kal bővült az egy évvel korábbi 4,3%-os, illetve 6,7%-os csökkenés bázisán. Az előző negyedévhez viszonyított – szezonálisan és naptárhatással kiigazított – index 0,2%-os növekedést mutat, így az ország gazdasági teljesítménye negyedik negyedéve emelkedik. A növekedés üteme éven belül gyorsult, ami azt jelzi, hogy a gazdaság növekedési pályára állt. A pozitív folyamatok ellenére sem sikerült még elérni a 2008. évi szintet a -5Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


2009 évben elszenvedett nagyarányú visszaesés következtében. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen leszűrhető, hogy a növekedés motorja a termékek és szolgáltatások külkereskedelme volt A GDP volumenindexei 2002-2010., % (előző év azonos időszaka=100) Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

I. 104,3 103,4 104,7 102,4 104,6 102,3 102,0 92,9 100,1

II. 104,3 104,3 105,2 103,9 103,5 100,8 102,3 92,0 101,0

III. 104,6 104,5 105,0 103,6 104,0 100,5 101,6 92,5 101,7

IV: 104,4 104,8 104,7 104,0 103,8 100,4 97,6 95,7 101,9

I-IV. 104,4 104,3 104,9 103,5 104,0 101,0 100,8 93,3 101,2

Forrás: KSH 108

108 107 106

106

105 104

104

102

102 101

100

100 99

98

éves növekedés

negyedéves növ.

103

98 97

Negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) volumenindexek, (kiigazítatlan, az előző év azonos negyedéve = 100, előző év=100)

96

94

96 95 94 93

92

92 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: KSH; Grafika: Milei

A GDP alakulására ható néhány fontosabb tényezőt (beruházás, építőipar, ipari termelés, külkereskedelem) a következőkben tárgyalom. A nemzetgazdasági beruházások adják a GDP kb.1/5-ét. 2006. óta ezen a területen lényegében nincs növekedés. 2010-ben a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, a 19 nemzetgazdasági ágból 11 ágban volumencsökkenés figyelhető meg. A beruházások volumene 2010. negyedik negyedévében 7,8%-kal, az év egészében pedig 5,5%-kal csökkent 2009 azonos időszakához képest. Az összes beruházáson belül a gép- és berendezés-beruházások volumene 1,9, illetve 1,4%-kal, az építési beruházásoké 11,3, illetve 8,3%-kal esett vissza. A nemzetgazdasági beruházások csök-6Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


kenése mellet a feldolgozóipar IV. negyedévi 23,6%-os, illetve éves 9,4%-os növekedése néhány jármű- és gumiipari nagyberuházás, valamint számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi fejlesztésének eredménye. A feldolgozóiparhoz hasonlóan a többi növekedést mutató ágazatban is egy-egy nagyberuházás állt a háttérben. Az oktatásban állami és uniós forrásból történtek intézménybővítések, felújítások. Az ágazatok többségében azonban késik az élénkülés. A lakásépítések nagyarányú visszaesése miatt az ingatlanügyletek ágban 22,4%-kal csökkent a beruházások mértéke 2010-ben, az egy évvel korábbihoz képest. A szállítás, raktározás ágban a költségvetésből finanszírozott infrastrukturális beruházások többségének befejeződése okozott 12,5%-os csökkenést 2009-hez képest. A mezőgazdasági beruházások 25,5%-os visszaesése mögött a gépberuházásokat ösztönző támogatások csökkenése húzódik meg. Az alábbi táblázat nemzetgazdasági áganként mutatja a beruházások volumenének változását: Kód A B C D E

Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen

F G H I J K L M N O P Q R S

Volumenindex, % előző év azonos időszaka = 100 2008. 124,4 52,4 96,4 106,2

2009. 107,0 54,1 84,8 108,1

2010 74,5 52,4 109,4 102,8

88,3 109,2 107,3 94,0 110,9 94,8 101,1 98,5 98,1 96,3 71,9 86,2 97,9 84,3 88,4 97,0

78,0 79,0 81,4 108,3 68,8 91,4 61,2 94,6 91,9 68,8 85,3 113,3 82,4 91,0 93,5 91,4

106,4 93,8 93,9 87,5 97,0 95,4 104,4 82,9 102,0 95,9 85,9 155,2 101,0 122,1 98,3 94,5

93,2 102,7

95,8 86,0

91,7 98,6

Ebből: Építés Gép, berendezés Forrás: KSH

2009-ben a hazai ipar teljesítményét alapvetően a gazdasági válság miatti piacvesztés határozta meg. 2010-ben a külpiaci lehetőségek javulása és a múlt évi alacsony bázis az ipari termelés volumenének 10,5%-os növekedését eredményezte Az időszakon belül az egyes negyedévekben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipar teljesítménye az -7Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


első negyedévben 5,3%-kal, a másodikban 13,3%-kal, a harmadikban 12,5%-kal, a negyedikben 10,6%-kal nőtt. A termelésnövekedés mögött az exportra termelő ágazatok teljesítménynövekedése áll. Ugyanakkor a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest csökkent a termelés volumene (-1,1%). A feldolgozóipar termelése az év során 11,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Decemberben 8,7%-kal emelkedett a feldolgozóipar teljesítménye. 130

Az ipari termelés indexei

125

130 125

12 havi index Havi index

120

120

110

110

105

105

12 havi indexs

115

havi index

115

100

100

95

95

90

90

85

85

80

80

75

75

70

70

J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


A nagy súlyú ágazatok közül a járműgyártásban 18,3%-os, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 20,3%-os volt a bővülés mértéke az év egészében. Decemberben értelemszerűen 15,1%, illetve 8,8% volt a növekedés üteme. Országos szinten az ipar hazai eladásai 2,9%-kal mérséklődtek 2010 januárdecemberében az előző év azonos időszakához képest, míg decemberben 2,2%-kal esett vissza. A feldolgozóipar belföldi eladásai 2010-ben 0,6%-kal mérséklődtek, 2010 decemberében azonban 3,5%-kal csökkentek. Ez nagyrészt a lakossági és beruházási kereslet visszaesésével függ össze, amit a beszállítók termelésbővülése nem tudott kompenzálni. Az ipari export volumene 16,4%-kal nőtt 2010 január-decemberében, decemberben pedig 12,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari értékesítés 70%-a került exportra. A feldolgozóipari kivitel decemberben 12,8%-kal bővült, 2010-ben 16,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A 2010 egészében az ország valamennyi régiójában emelkedett az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb ütemű, 18,0%-os növekedés az észak-magyarországi régióban volt. Az országos átlagot meghaladó mértékű volt a bő-8Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


vülés Közép-Magyarországon (12,5%), a Nyugat-Dunántúlon (15,8%) és a DélDunántúlon (13,6%). A Közép-Dunántúlon, Észak- és Dél-Alföldön szerényebb, 4,69,6% közötti volt a növekedés mértéke.

Az ipar termelési volumenindexe

250

(1995-2001-ig 1992. év havi átlaga = 100, 2001-től 2000. év havi átlaga = 100 2008-tól 2005. Év havi átlaga=100)

220 190 160 130 100 Eredeti

Szezonálisan és munkanappal kiigazított

70 J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A termelés és értékesítés 2008. év végi nagyarányú visszaesése után az ipari teljesítmény – ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja – 2009 folyamán inkább a 2005. évi szint alatt alakult. A fix bázison számított termelési és az exportadatok azonban már a visszaesés enyhülését jelzik, 2010-ben a szezonálisan és munkanappal korrigált adatok mind a termelés, mind az ipari export esetében növekedést mutatnak, míg a belföldi értékesítés továbbra is elmarad a 2005. évi szinttől. 2010 január-decemberében – a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül – a nagyvállalkozások (250+ fő) termelése 10,9%-kal, a közepeseké 12,6%-kal emelkedett 2009-hez képest. A pozitív változás elsősorban az exportra termelő vállalkozások és azok beszállítói teljesítményének növekedéséből adódik. A kisvállalkozói kör teljesítménye 6%-kal bővült az év egészében, mivel ezen vállalkozói kör többnyire a hazai piacra termel. Vállalkozások Kisvállalkozás (5-49 fő) Közepes vállalkozás (50-249 fő) Nagyvállalkozás (250+fő)

Belföldi értéke- Exportértékesísítés tés Volumenindex, előző év azonos időszaka=100

Termelés 106,0 112,6 110,9

91,2 97,5 98,6

119,2 126,4 114,8

A fafeldolgozó-ipar termelése 2010-ben 18,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ebben az igen alacsony bázis is közrejátszott (2009 január-decemberben a termelés -9Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


23,4%-kal csökkent). 2010 decemberében 10,3%-kal bővült a termelés az előző év 8,1%-os csökkenést követően. A szakágazat hazai értékesítése 2010-ben 2,7%-kal emelkedett, decemberben azonban 5%-kal csökkent. Az exportértékesítés 32,3%-kal növekedett 2010 egészében, decemberben pedig a szakágazat kivitele 26,6%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A fafeldolgozó-ipar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100) 103,8 107,6 103,7 105,6 96,5 97,8 97,6 115,3 76,6 118,1

95,1 95,3 109,2 103,7 94,6 90,6 92,2 125,1 89,0 102,7

Export 117,9 120,4 100,4 106,1 97,4 104,3 98,5 109,9 69,6 132,3

Forrás: KSH

A hazai bútoripar 2009-ben kezdődött mélyrepülése lassuló ütemben folytatódik, termelése 10,9%-kal mérséklődött 2010-ben, ezen belül decemberben 0,6% volt a csökkenés az egy évvel korábbi 21,5%-os visszaeséshez képest. A belföldi értékesítés 2010 egészében 13,8%-kal esett vissza, decemberben 1,6%-kal visszaesett. Az export a január-decemberi időszakban 7,8%-kal mérséklődött, ezen belül decemberben 2,1%-kal emelkedett. A bútoripar termelése és értékesítése Időszak 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

Termelés Belföldi értékesítés (előző év azonos időszaka = 100)

Export

120,2 119,8 77,0 109,2 102,1 113,8 110,1 122,1 73,6 90,1

127,5 95,8 90,8 121,8 103,4 112,5 105,3 115,0 93,9 92,2

114,0 140,7 69,2 99,6 101,5 115,3 112,1 129,0 57,1 86,2

Forrás: KSH 2010-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipar termelékenysége 12%-kal emelkedett, a létszám 1,2%-os csökkenése mellett. A feldolgozóiparban 13%-os volt a növekedés. Az ágazatok közül kettőben csökkent az egy főre jutó termelés, míg a többiben 4-28 % közötti növekedést mértek. -10Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az építőipari adatok is a TEÁOR’08 nómenklatúra szerint kerülnek közzétételre az alábbiak szerint: 41 Épületek építése 42 Egyéb építmény építése 43 Speciális szaképítés 41.1 Épületépítési projekt szervezése 42.1 Út, vasút építése 41.2 Lakó- és nem lakó épület építése 42.2 Közműépítés 42.9 M.n.s. egyéb építmény építése

43.1 Bontás, építési terület előkészítése 43.2

Épületgépészeti szerelés

43.3 43.9 tés

Befejező építés Egyéb speciális szaképí-

Az EU-27 részben becsült építőipari termelése – munkanappal kiigazított indexe szerint – 3,3%-kal csökkent 2010 IV. negyedévében, az egy évvel korábbihoz képest. Építményfőcsoportok szerint az épületek építése 2,3%-kal csökkent, az egyéb építmények építése 9%-kal mérséklődött. 2010-ben az építőipar teljesítménye 4,1%-kal, az év decemberében 8%-kal esett vissza. Az adatot szolgáltató tagállamok közül 2010. IV. negyedévében emelkedett az építőipari termelés az Egyesült Királyságban (7,8%), Svédországban (8,6%), Lengyelországban (11,8%) és Litvániában (16,2%). A legjelentősebb csökkenés az építőipari teljesítményben Spanyolországban (-27,4%), Romániában (7,2%), Szlovéniában (-16,0%) és Portugáliában (-9,4%) következett be. 140

% 130 120 110 100 90 80 70

Építőipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka=100

60 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH; Grafika: Milei

2010 IV. negyedévében az építőipar termelése 9,2%-kal, 2010. egészében 10,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, folytatódott a 2006 óta tartó visszaesés. Decemberben a termeléscsökkenés 12,3% volt 2009 decemberéhez képest. A negyedik negyedévben ismét lassult a visszaesés üteme, melyben elsősorban a 2010-ben megkezdett ipari, -11Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


kereskedelmi és felsőoktatási épületek építése játszott szerepet. 2,5

140

Építőipari termelés építményfőcsoportok szerint

Folyó áron, ezer Mrd Ft

előző év azonos időszaka=100

120 2,0

100 1,5

80

60

1,0

0,5

Épületek

Egyéb építmények

Épületek , vol.index

E. építmények, vol.index

40

20

0

0,0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


Az épületek építése főcsoport termelése 5,2%-kal, míg az egyéb építmények építése 15,2%-kal esett vissza a múlt év egészében 2009 azonos időszakához képest. 2010 decemberében az épületeken végzett munka volumene 3,7%-kal, az egyéb építményeken végzett munkáé 21,3%-kal mérséklődött 2009 decemberéhez képest. Az építőipari vállalkozásoknál 2010 decemberében kötött új szerződések volumene 27,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül az épületek építésére kötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent, az egyéb építményeké pedig 24,1%-kal viszszaesett az előző évi bázishoz képest. Mrd Ft 250

Az építőipari termelés alakulása tevékenységenként

200

150

Speciális szaképítés Egyéb építmény építése Épületek építése

100

50

0 J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J Á Jl O J 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011




A 2010 január-decemberi szerződésállomány 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül az épületek esetében 26,6%-kal, míg az egyéb építményeké 1,9%kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az építőipari ágazatok közül az épületek építése volumene 6,6%-kal, a speciális szaképítés 4,6%-kal, az egyéb építmények építése pedig 21%-kal csökkent 2010-ben, 2009 azonos időszakához képest. 2010. decemberében az épületek építése 14,6%-kal, az egyéb építmények építése 32,9%-kal csökkent, míg a speciális szaképítés termelése 2%kal emelkedett 2009 decemberéhez viszonyítva. 2010-ben 34,9%-kal csökkent a használatba vett lakások száma az egy évvel korábbihoz képest. Már a múlt évben jelentősen csökkent a lakáscélú hitelek összege, s ez a tendencia folytatódott ebben az évben is. Az épített lakások száma Budapesten csökkent a legjelentősebben, 40,4%-kal, de a többi településtípusban is 28-36% közötti volt a visszaesés mértéke. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 38,9%-kal visszaesett 2010 januárdecemberében, a gazdasági válság és az ezzel összefüggő hitelválság következtében. A múlt évben kiadott építési engedélyek száma alacsonyabb volt, mint a használatba vett lakások száma, erre az elmúlt húsz évben nem volt példa. Budapesten 13,4%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban és a községekben 47%-kal, a kisvárosokban 50%-kal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. 60

ezer db

Lakásépítés Kiadott lakásépítési eng.

50

Épített lakások

40 31 994

30

20

33 164

28 400

29 896

20 823

17 353

10

0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


Az új lakások 86%-át építették építőipari fővállalkozásban, 11%-át pedig lakossági házilagos kivitelezésben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelen-13Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


téktelen. Saját használatra a megépített lakások 47,4%-a, értékesítésre 51,4%-a készült, míg a fennmaradó 1,2%-nyi bérbeadásra. 2010-ben a lakosság által építtetett új lakások száma 32,8%-kal, a vállalkozások által építtetett lakások száma pedig 26,7%-kal csökkent, az arány 49,5-49,9. A családi-házas építkezés 32%-kal csökkent, a lakóparki építkezés 27,8%-kal csökkent (az ebben az építési formában épült lakások száma lényegesen alacsonyabb, mint a többi építési formában épülteké, aránya 9%) de 39,1%-kal kevesebb lakás épült új többszintes többlakásos épületben is. Az épített lakások átlagos alapterülete 92m2, 3m2-rel nagyobb, mint egy évvel korábban. 2010-ben változatlanul igen jelentős a főváros szerepe, 29,7%-át adja az országos lakásépítésnek, Pest megyével együtt 52,2%-át. Az ország valamennyi régiójában csökkent az épített lakások száma, közülük négyben az átlagnál kisebb arányban. A múlt év során a kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeni építkezések 59,7%-a a közép-magyarországi régióban fog koncentrálódni. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanezen időszakban valamennyi régióban csökkent, legjelentősebb mértékben a Közép-Dunántúlon (-57,3%) és az Észak-Alföldön (-61,1%). A kiadott építési engedélyek alapján 2009. január-decemberhez viszonyítva 2010-ben 39,1%-kal kisebb lakóterület beépítését tervezik. A nem lakóépületek esetében 3.016,1 ezer m2 beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami 10,4%-os visszaesést jelent.

Építési engedélyt kapott nem lakóépületek száma és alapterülete Építési engedélyt Ebből: kapott nem lakóIpari épület épület 2009 5.214

Épületek száma (db) Épületek alapterülete (1000 m2) 3.364,9

Mezőgazdasági épüKereskedelmi épület let

2010 5.101

2009 859

2010 895

2009 1.367

2010 1.499

2009 359

2010 312

3.016,1

987,7

984,0

624,4

812,4

660,4

358,1

A külkereskedelmi statisztika módszertana és tájékoztatási rendje az uniós csatlakozással átalakult. Az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikai forrása az Intrastat, az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemé, pedig az Extrastat. A külkereskedelmi forgalom e kettő összege. Ennek alapján először becslés készül a makrómutatókra, majd egy hónap múlva jelennek meg a részletes, de még mindig előzetes adatok.

2010-ben a külkereskedelmi forgalom export volumene 17%-kal, az importé 15%kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az euróban számított kivitel volumene 21%kal, a behozatalé 19%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 5 525 millió euró többletet mutatott, az előző évi 3 738 millió euróval szemben. Ez 1.786 millió euró javulást jelent. -14Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


A külkereskedelmi forgalom forintárszintje exportban (1,6%) és importban (1,7%) lényegében azonos mértékben emelkedett, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint az euróhoz viszonyítva mintegy 1,8%-kal felértékelődött, a dollárhoz képest pedig 2,9%-kal gyengült. 7,0 6,5 6,0

Import

Export

Egyenleg

5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0

Külkereskedelmi forgalom 1998-2002 mrd $, 2003-tól mrd euró

2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011


A külkereskedelmi forgalomalakulása, 2010. Megnevezés Millió euró Millió dollár Milliárd forint

Érték Kivitel 71.407,6 94.693,1 19.677,8

Behozatal 65.883,1 87.358,0 18.160,5

Az előző év azonos időszaka=100 Kivitel Behozatal 120,7 118,9 114,7 113,1 118,7 117,0

Forrás: KSH

A 2010. január-decemberében a kivitel összessége 77-23 arányban, a behozatalé 6832 arányban oszlott meg az EU tagállamai, illetve az unión kívüli országok között. Az új tagállamokkal (12 újonnan csatlakozott) folytatott külkereskedelemben az import 15,4%-os, az export 20,2%-os részt képvisel. Az ezen országokba irányuló forgalom dinamikája az átlag körüli ütemben emelkedett, az export euróban 23,5%-kal, az import 19,5%-kal emelkedett. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 16,7%-kal, az import 16,8%-kal emelkedett. Az Unió egészét tekintve a kivitel 20,7%-kal a behozatal 18,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel 29,6%-kal, a behozatal 22,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2010 decemberében a külkereskedelmi forgalom volumene mind exportban, mind importban jelentős mértékben emelkedett, a kivitel 14,8%-kal, a behozatal 12,7%-kal -15Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május


volt magasabb mint egy évvel korábban. Az euróban számított kivitel 21,6%-kal, a behozatal 20,2%-kal nőtt a 2009 decemberi szinthez képest. Fa, faáru, bútor behozatal/kivitele 1998-2006 millió USD, 2007-től millió Euró

1000 900

Bútor és bútorelem

Import

800 700

Export

Egyenleg

Fa és parafa, faáru

600 500 400 300 200 100 0 -100

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 J-Sz


A fa alapanyagok 2010. évi forgalma pozitív egyenleggel zárt, mértéke megközelíti a 4,9 milliárd forintot. A behozatal forintban 13,1%-kal, kivitelünk pedig 18,9%-kal nőtt. A fatermékek kivitele a múlt év során 6,1%-kal emelkedett, míg behozatalunk 8,4%-kal mérséklődött. Az egyenleg jelentős mértékben növekedett az export és import ütemnövekedésének jelentős különbsége miatt, így az 63,4%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. 2010 január-decemberben a bútor és bútorelem behozatal 6,6%-kal mérséklődött. Az árucsoport kivitele a vizsgált időszakban 8,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport egyenlege közel 22,4 milliárd forinttal kedvezőbben alakult, mint az előző évben. A fa- és bútoripar külkereskedelmi forgalmának adatait a korábbi évektől eltérően forintban közlöm. Ennek oka, hogy 2007-től a szakági adatok USD helyett euróban jelennek meg, így az öszszehasonlíthatóság megszűnt, különös tekintettel az USD-euró árfolyam lényeges változásaira.

A Fa és Faáru, valamint a Bútor és bútorelem külkereskedelmi forgalma (SITC Rev.3) Időszak

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.

Egyenleg Behozatal Kivitel %-os vált. Érték, Érték, %-os vált. Érték, Előző M Ft M Ft Előző év=100 M Ft év=100 24 Fa és parafa 47.128,0 50.477,7 58.406,9 44.836,0 48.373,9 52.213,3

110,5 107,1 115,6 86,8 111,7 107,8

38.213,0 38.446,1 36.818,7 34.158,6 37.510,9 38.968,1

94,6 100,6 95,6 89,9 119,6 103,3

-8.915,0 -12.031,6 -21.588,2 -10.677,4 -10.863,0 -13.245,2



Behozatal %-os vált. Érték, Előző M Ft év=100

Időszak 2008. 2009. 2010.

43.182,1 32.977,1 36.842,8

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

53.055,0 60.673,5 64.108,5 64.616,3 75.606,3 87.151,3 80.889,5 68.942,7 64.539,8

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

87.935,0 95.420,0 104.018,0 112.322,5 120.985,2 135.328,8 125.400,6 98.229,1 91.280,7

Kivitel Érték, M Ft

82,3 39.943,1 74,3 35.486,2 113,1 41.740,4 63 Fa-és parafaáru 123,2 66.262,0 114,4 67.389,7 105,5 70.797,4 98,6 78.524,2 121,2 90.069,9 115,4 99.893,0 93,0 106.332,3 84,3 85.763,8 91,6 92.023,8 82 Bútor és bútorelem 116,3 176.062,0 108,5 185.078,1 108,8 192.320,7 104,5 188.241,5 109,2 208.257,3 110,9 216.386,2 99,0 221.907,2 77,9 202.582,5 93,4 218.066,6

Egyenleg

%-os vált. Előző év=100

Érték, M Ft

101,7 88,7 118,9

-3.239,0 2.509,1 4.897,6

103,4 101,7 104,8 109,0 118,8 110,6 106,1 80,9 106,1

13.207,0 6.716,2 6.688,5 13.907,9 14.463,6 12.741,7 25.442,8 16.821,1 27.484,0

99,2 105,1 103,8 98,2 110,7 103,8 105,3 91,0 108,5

88.127,0 89.658,1 88.302,7 75.919,0 87.272,1 81.057,4 96.506,6 104.353,4 126.785,9

Forrás: KSH

Az ipari termelői árak 2010 decemberben 8,1%-kal emelkedtek, ennek részeként a belföldi értékesítési árak 11%-kal, míg az exportértékesítési árak 5,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 120

Az ipar árindexei, %

115

110

105

100

95

Termelői

Belföldi

Export

90 J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J Jl J 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011




2010-ben az ipari termelői árak átlagosan 4,5%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezen belül a belföldi értékesítési árak 7,3%-kal, az exportértékesítési árak pedig 1,9%-kal voltak magasabbak. A belföldi értékesítési árak az I. félévben 4,4%-kal, a másodikban több, mint 10%-kal emelkedtek, elsősorban az energiaiparban, a kőolaj-feldolgozásban, a vegyi-anyag gyártásban és a kohászatban április óta tartó áremelkedésnek köszönhetően. Az export árak emelkedése a forint árfolyam gyengülése miatt következett be.A fafeldolgozó ipar termelői ára 2010 január-decemberben 4,5%kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítési árak 2,6%-kal, az export értékesítés árai 5,8%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Termelői ár alakulása szakáganként, 2010. január-december (előző év azonos időszaka=100) TEÁOR Ipari termelői Belföldi értékesítés Exportértékesítés Szakág szám árindex termelői árindexe termelői árindexe 1610 Fűrészáru-gyártás 99,4 99,0 99,8 1621 Falemezgyártás 89,0 88,9 89,0 1622 Parkettagyártás .. .. .. Épületasztalos-ipari ter1623 mékek gyártása 98,0 100,0 96,6 1624 Tároló fatermék gyártása 99,6 98,8 102,3 Egyéb fa-, parafatermék, 1629 fonottáru gyártása .. .. .. 3101 Irodabútor gyártása 99,7 99,0 100,7 3102 Konyhabútor gyártása 97,7 96,3 101,4 3103 Ágybetét gyártása .. .. .. 3109 Egyéb bútor gyártása 100,6 100,4 100,7

A bútoripar termelői ára 2010-ben 0,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a hazai értékesítés árszintje 0,2%-kal maradt el a 2009 évi árszinttől, az exporté pedig 0,7%-kal emelkedett. Az építőipari tevékenység termelői árai 2008 III. negyedéve óta csökkenő ütemben emelkednek. 2010. IV. negyedévében 1,6%-kal emelkedtek a termelői árak, az év egészében az árak átlagosan 1,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A negyedik negyedévben az épületek építése ágazatban 1,2%-kal, az egyéb építmények építése ágazatban 1%-kal, a speciális szaképítés ágazatban 2%-kal volt magasabb a termelői ár, mint 2009 október- decemberében. 2010 negyedik negyedévében az egyes építményfajták közül: 

az egylakásos épületek termelői ára 2%-kal,



a két és több lakásos épületek ára 2,2%-kal,



a szállodák és szálló jellegű épületek árai 2,3%-kal,



a nagy és kiskereskedelmi épületek árai 3,7%-kal, -18Készült az Erdészeti, Fa- és Bútoripari Ágazati Párbeszédbizottság megbízásából 2011. május




az ipari épületek és raktárak árai 1,8%-kal

haladták meg a 2009 év negyedik negyedévének árszintjét. %

Építőipari árindex előző év azonos időszaka=100

109

Épületek építése Speciális szaképítés

Egyéb építmények építése Építőipar

107

105

103

101

99 2008. I.n.év

2008. II.n.év

2008. III.n.év

2008. IV.n.év

2009. I.n.év

2009. II.n.év

2009. III.n.év

2009. IV.n.év

2010. I. n.év

2010. II.n.év

2010. III.n.év

2010. IV.n.év


A fogyasztóiár-index 2010-ben 4,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Decemberben a fogyasztói árak 4,7%-kal nőttek 2009 decemberéhez képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció decemberben 2%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 5,1% volt. 2010-ben a maginfláció 3%, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 4,5% volt. 4,0

20,0

Fogyasztói árindex

3,5

Havi árindex 12 havi árindex Maginfláció KSH Éves infl.

3,0

17,5 15,0

2,0

10,0

1,5

7,5

1,0

5,0

0,5

2,5

0,0

0,0

-0,5

-2,5

Változás az előző hónaphoz képest (%)

12,5

-1,0 1998

Vált. az előző év azonos időszakához (%)

2,5

-5,0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010



2011


A hazai lakásállomány alakulása Lakásállomány Magyarországon

ezer db 5 000,0

4 000,0

3 000,0

2 000,0

1 000,0

0,0 1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


Lakásállomány szobaszám szerint, ezer db

5 000 4 500

3 és több szobás

4 000 3 500 3 000

1 998 2 021 2 045 2 066 1 527 1 866 1 922 1 951 1 976

849

2 szobás

2 500 2 000 1 500

1 720 1 681 1 682 1 694 1 703 1 712 1 719 1 726 1 733 1 740

1 szobás

1 000 500

973

645

0

517

518

519

521

523

522

525

525

1980 1990 2001 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH; Grafika: Milei

A lakásépítés a főbb építési formák szerint, ezer darab

40 35

Község Többi város Megyei jogú város Budapest

30 25 20 15 10 5

Új családi házban

Új többszintes, többlakásos épületben

Új lakóparki épületben



2010

2009

2008

2006

2007

2005

2003

2004

2010

2009

2008

2006

2007

2005

2003

2004

2009

2010

2007

2008

2005

2006

2003

2004

2009

Új lakóépületben

2010

2008

2007

2005

2006

2003

2004

0

GAZDASÁGELEMZÉS 2011/I. – IDŐSZAK: 2010. JANUÁR-DECEMBER 0

Az épített lakások átlagos nagysága, m

140 120 100

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

115,0

97,1 92,5

94,9

92,0

97,7

88,3

74,2

117,9

113,0

86,8

80

2

88,8

95,9

68,7

60

67,0

40 20 0

Budapest

Megyei jogú város

Többi város

Község

Orsz. Átl.



A gazdaság fontosabb mutatószámai

Recommend Documents