2012.december, Budapest

IGÉNYES SZÓRAKOZTATÁS FÉNNYEL TELT GONDOLKODTATÁS

IGAZGATÓI PÁLYÁZAT BUDAÖRSI JÁTÉKSZÍN 2013.

Lippai László Igazgató aspiráns Pesty - Nagy Kati Művészeti - vezető aspiráns „A legjobb dolgok mindig a közelünkben vannak, a lélegzet az orrunkban, a fény a szemünkben, a munka a kezünkben, az igazság ösvénye előttünk.”

2012.december, Budapest

1

„ PROLÓGUS ” A K ÖZÖSSÉG

ÉS A

K ÖZÖNSÉG

TISZTÁN ÉRTHETŐ IGÉN YE

Budaörs színházba járó közösségének pontosan megfogalmazott igényét a pályázati kiírás kristálytisztán rögzíti. Így, nekünk, mint a nézőkért létező művészembereknek ezt részletesen értelmeznünk kell, s kötelező érvénnyel betartanunk egy esetlegesen sikeresen elbírált pályázat esetén. Ennek a kötelezettségnek a tudatában, ezzel a felelősségvállalással és művész-szakmai azonosulással készítettük el – tehát - pályázati anyagunkat. Minden közösségnek sajátos viszonya van önnön Színháza felé, míg a közönség- szándéka szerint- együtt lélegzik, élteti, megéli Színházát, úgy elrendelten - s kedvező esetben – a Teátrum érti, feldolgozza, követi nézőinek igényeit, s így reagál egymásra a két mélyen egymásból táplálkozó világ, egy gyönyörű szövetséget alkotva. „Színház a szomszédban” ezzel a szerethető szlogennel hirdeti jelenleg a Budaörsi Játékszín önmagát, s ezt a közvetlen, családias, baráti hangulatát –érthető módon – nem szeretné elveszíteni a továbbiakban sem. A Budaörsi Játékszín alapvetéseit - az Igazgató váltás után is- a könnyed, de igényes szórakoztatás mellett a finoman szőtt irodalmi igénnyel írt prózai művek adhatják, kiegészítve a repertoárt csemegeként nagyszerű gyermek előadásokkal, musical gálákkal, nagysikerű koncertekkel, vendég előadásokkal, kuriózumokkal. Az itt felsoroltak szakmai igényének további emelése, kifinomultságuk, humoruk, zeneiségük fejlesztése, sokszínűségük árnyalása várhat feladatként egy új vezetésre. TERMÉSZETESEN A JÁTÉKSZÍN KÖVETKEZŐ VEZETÉSÉNEK FIGYELEMBE KELL VENNIE AZT A TÉNYT IS, HOGY A KÖZÖNSÉG SZOROS KAPCSOLATOT ALAKÍTOTT KI BIZONYOS - A SZÍVÜKHÖZ JOGGAL KÖZELÁLLÓ SZÍNMŰVÉSZEKKEL, ÍGY MI – SZÁNDÉKUNK SZERINT- SZINTÉN FELADATOT ADNÁNK AZOKNAK A NAGYSZERŰ MŰVÉSZEKNEK IS, AKIK FELÉ MÁR A BUDAÖRSI NÉZŐKÖZÖNSÉG VALÓBAN, S MÉLTÁN ELKÖTELEZETT.

Egy Színház vezetésére vállalkozni több mint hivatás, több mint alázat, s leginkább több mint – csupán - szakértelem kérdése. Olyan önzetlen elszánást feltételez ez a kihívás, melynek meglétét egyes szakemberekben- hitelesen megítélni- nagyon nehéz feladat, s ehhez kívánunk Önöknek valódi tisztelettel– döntésük végeredményétől függetlenül – odaadást, türelmet, s kellő időt a hétköznapok rohanása közt. 2

B EVEZETÉSKÉPPEN GONDOLATBAN …

A Z I GÉNY ES

S ZÓRAKOZTATÁSRÓL -

NÉHÁNY

Minden könnyűnek nevezett színházi műfaj – legyen az vígjáték, komédia, zenés mű, musical- igényes kivitelezése mérhetetlenül nehéz feladat, ha valóban profi és vitathatatlanul nagyszerű előadás létrehozása a cél. A közönség ma már – szerencsére- nem megtéveszthető olcsó, elviccelt, blöff- szerű előadásokkal vagy a kereskedelmi televíziók által ipari mennyiségben gyártott szórakoztató műsoroknak álcázott bóvlival, hiszen könnyen elérhetővé vált a sokszínű és igényesen kivitelezett bemutatók sora akár az interneten keresztül, akár DVD-k formájában. Óriási reneszánszát éli a 20-30 évvel ezelőtti káprázatos nagy magyar nevettetők felvételeinek újrajátszása, de vendégelőadások, vagy Fővárosi bemutatók közt is nagy számban válogathat bátran a Publikum. A filmszínházak műsorán megtalálhatóak nem csupán az amerikai könnyed – és bizonyos esetekben nívós- szórakoztató filmek, hanem a finom szövetű francia vagy angol vígjátékok is, igen gyakoriak a színházi vígjátékok filmes adaptációi, melyeknek humora, pontossága, precizitása - nem elfeledve természetesen a szenzációs színészi alakítások sorát - ha nem is szakmai elvárásokat, de egy belső igényt feltétlenül támaszt a néző lelkében is. Természetesen nem volna feladatunk magunkat a külföldi igényességhez mérni, hiszen Világszerte ismert a nagy magyar nevettetők névsora, s szerencsésnek mondhatjuk magunkat – akik még – olyan nagyságoktól tanulhattuk közvetlenül a komédiázás iskoláját, mint Körmendi János vagy Márkus László. Örök legendáink, halhatatlan Mestereink, ma már. Mégis, feladatunk visszatalálni a Kereskedelmi Televíziók – sajnos- sok esetben szakmaiatlan és gyári jelleggel gyártott műsorainak árnyékában egy olyan szórakoztató és művészi szempontból is értékelhető nyelvhez, mely valódi élményt adhat a néző számára, mely nem csupán egyetlen percnyi szórakozást jelent, hanem valóban képes hatni az emberi lélekre, mely világból valóban hazavisz, s megél pillanatokat az, aki a Színházat választja egy estére kikapcsolódásul. SZAKMAI

S Z E M P O N T B ÓL F ON T OS M E GJ E G Y E Z N I , HO G Y M A N A P S Á G S Z Á M TA L A N

S Z Í N H Á Z P R Ó BÁ L J A F E L VE N N I A H A R C O T Ú GY A K E R E S K E DE L M I M É DI Á K S Z Í N V ON A L T A L A N A D Á S A I VA L S Z E M BE N , H O GY A L K OT Á S A I BA N E L K É P E S Z T ŐE N S O K

3

FE L E S L E GE S P É N Z T K ÖL T - GY A K OR T A R OS S Z Í Z L É S S E L - TÚ L Z Ó T E CH N I K A I M E G OL DÁ S O K R A , BR A VÚ R OS N A K HI T T L Á T V Á N Y E L E M E K R E , M I K ÖZ BE N A T A R T A L M I A L A P VE TÉ S E I T E GY - E GY M Ű N E K N E M I S K E R E S I , VA GY E GY S Z E R Ű E N E L FE L E J TI A Z T , H O GY A VA L Ó DI L É N Y E G E M I N DE N N E K

-

A M I M Ű VÉ S Z E T

-

A M ON DA N I V A L ÓJ Á BA N

L A K OZ I K .

A

S Z Í N HÁ Z E G Y J E L E N I D E J Ű CS O D A , M E L L Y E L S O HA N E M F O G TU DN I VE TÉ L K E DN I A

M É DI A , HA K É P E S E K VA GY U N K M E G ŐR I Z N I S A J Á T É R TÉ K E I N K E T .

NEM „VALAMI

E L L E N ” K E L L S Z Í N HÁ Z A T M Ű K Ö D TE TN I , HA N E M

” VA L A M I É R T ”,

S HA

BÍ Z U N K E L É GGÉ A N É Z Ő I GÉ N Y E S S É GÉ BE N , S TU DJ U K , H O G Y OK K A L VÁ L A S Z T OT T M I N K E T , S M I FE L M U T A T J U K S Z Á M Á R A A Z T A T I TK O T , A M I T CS A K A S Z E M É L Y E S B ŐL ,

„N E K I S Z ÓL Ó B ÓL ” É R T HE T M E G , A K K OR S O HA N E M K E L L – M É G G ON D OL A TB A N – A S Z Í N H Á Z T ÓL I DE GE N G I C CS E L VA G Y FE L S Z Í N E S S É G GE L , E S E TE N K É N T R OS S Z E L R A J Z OL T S Á G G A L O P E R Á L N U N K . A

SEM

Mindezzel együtt tudjuk, hogy ma az egyetemisták, friss diplomások illetve a fiatal, sikeres értelmiségi réteg 54 %-a nem néz rendszeresen televíziót, és egyértelműen elutasítja a kereskedelmi televíziók „kulturális környezetszennyezését”. Véleményünk szerint végre ez a réteg is fogékonnyá vált a mai színházra, társadalmi érzékenysége, igénye egyre inkább növekszik, fontos vásárlóerővé alakult és alakul folyamatosan, s így ha színvonalas, művészi, szórakoztató színházat lát, érzékel, tapasztal környezetében a fiatal – de vásárlóképes- generáció, már áldozni is kész a kultúráért forintjaiból. Napjainkban – a közös programok igényének okán - szüleiket, nagyszüleiket is ismét színházlátogató családdá varázsolhatják ezek a fiatalok, nyitottá váltak ugyanis az együtt megélhető szórakoztató élményekre, s ezt igazolhatjuk, ha jól szervezett marketinggel képesek leszünk megszólítani az eddig kevésbé „célközönségnek” ítélt rétegeket is. A fenti gondolatokból adódó szakmai következtetések részletes, tényszerű kifejtését alább, a „Bérletezés konkrét rendszere” c. fejezetünkben, és természetesen a művészi koncepció tárgyalásánál is érintjük még.

S ZERZŐK

ÉS

S ZÍNDARABOK T ÜKRÉBEN

A Budaörsi Játékszín évadtervének egyértelmű gerincét az igényesen szórakoztató színdarabok, zenés játékok adják meg, a lelkeinket mélyen érintő és gondolkodásra fénnyel nevelő színdarabok mellett. Érdemes lehet egy finom tematikát adni évadonként 4

ennek, de nem oly evidensen és egyértelműen, mint a többtagozatos nagyszínházak esetében, bár mégis egy-egy irányvonalként meghatározható alapgondolat szerencséssé teszi az évadtervezés minden fázisában az együttgondolkodást, később az alkotók és a nézők között is, míg eleinte természetesen a színházi vezetés és a marketing és pr. szakemberek között. Ilyen alapvetések lehetnek: a „Család”, az „Ördögi kör”, a „Ki nevet a végén?” a „Szerelem”, a „Boszorkányság”, és sorolhatnánk tovább. Ezek a témák örökérvényűek, és számtalan vígjáték, zenés játék, dráma, musical rímel szorosan, s mégis ezerféleképpen ezekre a tartalmakra. A példa és a közérthetőség kedvéért érdemes kibontanunk egy témakört, legyen ez most a „Ki nevet a végén?”. A tematika alapvetése: a szerethető ember. Az ügyetlenebb, a boldogtalanabb boldogulása, a gúny, az irónia legyőzése, a pénzen vásárolt sikeresség kudarca, a jóság,a hit, a kitartás és az önzetlenség felemelkedése. Közhelyesnek tűnhet mindez, de ilyen alapvetéseket képviselhet egy kacagtató vígjáték, egy zenés játék, ahogyan akár egy Csehov előadás, de még egy Musical Gála is. Minden korosztály,közönség-réteg számára átadható a „gondolat”, s ezáltal szívükig, lelkükig, mosolyukig juthat el a „jó” a „nevelő”, s az „értő”szándék, úgy,hogy mindez nem erőltetetten, erőszakoltan, a néző arcába vágva, fájó keserűséggel történik,hanem szórakoztató könnyedséggel sok esetben. Ez a tematikus színház alapvető feladata, ez a lépésről-lépésre nevelés, ez a finom egyszerűség, ahogyan belopja az értéket minden néző szívébe. A nagyszerű szerző, Francis Veber állandó, színdarabokon átívelő figurája Francois Pignon igazi Világsikerre tett szert, nem véletlenül. Kuriózuma, nagyszerű, állandó vendégéve lehet imádnivalóan szerencsétlen karakterével, szerteágazó történeteivel, jutalomjátékszerű kihívásokkal színészeink felé, Budaörs Publikumának. Ennek a fordulatos, de mélyen szerethető tematikának, feltétlenül egyik alapköve lehet ez a figura, aki bizonyos értelemben mindig szerencsésen keveredik ki a sok esetben maga által kreált szenzációsan humorosan ránehezedő szituációkból. Eisemann Mihály és Zágon István remek zenés játéka a „Fekete Péter” például szintén nagyszerűen illeszkedik ebbe a tematikába, s kellő szakmai értéssel kisebb színpadi 5

igényekre adaptálva az eredeti művet, remek kikapcsolódásra nyújthat lehetőséget egy ilyen jellegű évad keretein belül, kedvenc zenés-színészeink bravúros felléptetése mellett. Molnár Ferenc vígjátékai olyan bátran képviselik a társadalmi kérdések széles spektrumát, hogy szinte bizton állítható, minden tematikára rímel a nagyszerű szerzőtől egy-egy kiváló színdarab. Molnárt játszani amúgy is a vígjáték magasiskolája, amely Színház erre igazán képes, az elmondhatja magáról, hogy remek színészgárdával, s igazi szakmai tudással rendelkezik, a nézők legnagyobb örömére. A tematikus elvek lényegét talán ennyiben összefoglalva érthetővé tettük, részleteiben folytassuk tehát műfajokra lebontva a művészeti koncepció tárgyalását. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a gyermekek időben történő színházra-nevelését, ez több mint szakmai, ez társadalmi feladatunk, óriási felelősség, így az Ő fogadásukra, nevelésükre, szórakoztatásukra nagyon pontosan kidolgozott tematikával, számtalan vendégelőadással kell nyitott kapukkal, családi napokkal, programokkal folyamatosan készen állnunk. Ma Budapesten és környékén, mint gyakorló szülő állíthatjuk, hogy nagyon kevés olyan délelőtti színházi előadás van, melyekre szívesen elvinné az ember a gyermekét. A Madách Színház tagjaiként 806 gyerek előtt játszottunk gyerek darabokat táblás házakkal, de ez a hagyomány – sajnos - ott is megszűnőben van, így biztosan kijelenthető, hogy egyfelől óriási tapasztalattal bírunk a gyermekek igényes szórakoztatásának terén, számtalan közös gyermek-produkcióban vettünk részt, utaztattunk gyermek előadásokat , szórakoztattunk hátrányos helyzetű, árva, sőt, vak kisgyermekeket is. Másfelől részünkről a garancia arra,hogy a gyermek-előadások kérdését kiemelten fontosnak tartjuk, semmiképpen nem lehet frázis csupán,hiszen az elmúlt több évtized alatt az elmondhatatlan hála és szeretet, amellyel a gyermekek előadásainkat fogadták, mindkettőnk lelkébe örökre beleégett, s ezáltal kötelez bennünket a folytatásra is. Érintőlegesen még egy-egy gyermek előadás is beleszőhető ebbe –a fent említett- finom tematikába, régi vágyunk Benedek Elek meséiből készíteni egy szenzációs színházi utazást, munkacíme ennek az anyagnak „Jégország”, s már kidolgozás alatt áll, s természetesen az egyszeri székely legény kalandjait mutatja be, kellőképpen „nevető végkifejlettel” 5 különböző Benedek Elek mesén keresztül, Kocsák Tibor gyönyörű muzsikájával.

6

Itt fontos megemlítenünk, hogy olyan nagyszerű felajánlást kaptunk CSUKÁS ISTVÁN Kossuth-díjas írótól,mely szerint pályázatunk esetleges sikeres elbírálása esetén a Teátrum műsorához egy általa újonnan írt mesével járulna hozzá, mely felajánlás több, mint tiszteletreméltó, s mind szakmailag,mind emberileg óriási megtiszteltetést jelent számunkra. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, ez milyen remek alkalom lehetne a budaörsi gyermekek számára arra, hogy sajátjuknak érezzenek egy előadást, érzékeljék annak megszületését, együtt örüljenek az alkotókkal, miközben marketing és pr. szempontból is felbecsülhetetlen értéket adna az, ahogyan az egész Közösség hírnevét öregbítené egy ilyen esemény szellemi nagysága. Természetesen a gyermek és ifjúsági előadások összeállításánál feltétlenül számítanánk a helyi pedagógusok, irodalmi vagy dráma szakkörvezetők tanácsaira. Minden évben még a következő évad tervezése előtt egy kötetlen beszélgetésre invitálnánk a Közösség tanárait, s véleményüket, javaslataikat, igényeiket mindenképpen beleépítenénk a műsortervbe. Ez elengedhetetlen, hiszen napi kapcsolatuk okán, az éppen aktuális kötelező olvasmányok és a tanterv menetének szoros követésével, közös akaraterővel valódi vállalást tehetünk legalább szűken vett környezetünkben az ifjúság kultúra iránti érdeklődésének érdemi felkeltésére. A kötelező olvasmányok színházi feldolgozása megítélésünk és saját tapasztaltunk alapján – túl minden ismert hasznán – óriási örömet is okoz gyermekeink számára, hiszen a már ismert figurákkal való új találkozás, a megértés másféle öröme, fantáziavilágukat, kreativitásukat különösképpen fejleszti. A finoman tematikus egységen túl minden évad alapvetése a széles közönségréteg maximális és igényes kiszolgálása, melyben helyet kell, hogy kapjon a klasszikus magyar színjáték vagy esetenként egy-egy drámai előadás is. Hosszan lehetne sorolni azokat a remek színdarabokat, melyeket Budaörsi Játékszín műsorára tűzhetne, de a realitás és a garancia igénye megkívánja azt, hogy ilyen – színészközpontú – előadások esetén egészen bizonyosan csak akkor határozzunk meg címeket, amikor már a szerződés előkészítésénél tartunk a feladatra alkalmas színész kollegákkal. Természetesen szerzőket, irányvonalakat, elképzeléseket az érthetőség és az elvárhatóság kedvéért közre kell adnunk, de nem szeretnénk abba a hibába esni – mint sok esetben annyi színházi igazgatásra pályázó kollegánk – mely szerint a pályázatban 7

leírtak a szerződtetési tárgyalások folyamán jelentősen megváltoznak, a realitások, s a személyi, előre nem látható kérdések okán. A Budaörsi Játékszínnek érdemes tehát műsorára tűzni, évadonként legalább egy Szép Ernő vagy Herczeg Ferenc, Tamási Áron , Szomory Dezső, Bródy Sándor vagy Zilahy Lajos esetenként Sarkadi Imre vagy Németh László illetve Sütő András színművet. Vígjátékok szempontjából még fontos a nemzetközi lehetőségekre is kitekintenünk szerzők felé, így fontosnak tartjuk remek humoruk, és lenyűgöző népszerűségük okán Neil Simon, Alan Ayckbourn, Ray Cooney, Dario Fo, Alfonso Paso esetenként klasszikusok felé fordulva Goldoni és természetesen Molière darabjait színre vinni majd. A szórakoztatás másik nélkülözhetetlen eleme a Kabaré. Szeretnénk visszaállítani az egykor Budapesten, és környékén oly népszerű péntek és szombat éjszakai előadásokat, drága barátunk, Hofi Géza emlékére. Az éjszakai játék neve: Hofi Pódium lenne. A „Most mi jövünk” című politikamentes kabaréműsor tervei már elkészültek. Természetesen szükségesnek találtuk, hogy megtudjuk, egy felmérés valóban alátámasztja-e elképzelésünket, egyszerűen kíváncsiak voltunk, hogy van-e tényleges érdeklődés az éjszakai előadások iránt. Megdöbbentő volt a tapasztalatunk. A megkérdezettek 87 %-a igennel felelt, tehát vállalnák az éjszakai hazautazás kellemetlenségeit is, bár Budaörs tekintetében ez nem feltétlenül jelent óriási kihívást a helyi lakosoknak , mindenesetre – tegyük hozzá – itt, ennél a produkció sorozatnál bátran számíthatunk Budapest bármely területéről látogatókra, nagy számban. Végezetül - a pályázat ezen fejezetében - de nem utolsó sorban részletesebben is szót kell ejtenünk a zenés műfaj alapvetéseiről, a mai musical- játszás sajátosságairól, s ezek hatásáról Színházainkra, művészeinkre, s természetesen elsősorban a Közönségre nézve.

A

ZENÉS MŰFAJ ALAPVETÉ SEI

A zene nyelvén áradó színházi előadások erősen megosztóak társadalmunk tekintetében. Sokan lenézik általában magát a műfajt, sokan idegenkednek tőle, miközben hatalmas rajongó tábora szinte minden valós elvárástól mentesen ünnepli azt. Nagy a felelősség rajtunk, színházi alkotókon, hogy ennek a megosztottságnak az okát megértsük, és valódi 8

szakemberek keze alatt olyan előadásokat hozzunk létre, melyek nem csak a zenés, de a színházi elvárásoknak is mélyen megfelelnek. Ehhez persze valódi szakmai felkészültségre van szükség, érteni, érezni kell a zene pontos funkcióját egy adott műben, s ennek alapján egészen másféle döntéseket kell hoznunk a szereposztások, díszlettervek, szimbólumrendszerek tekintetében - azaz a mű megvalósításának egészében - mint prózai előadásainknál. Az, ha valakinek opera-rendező diplomája van, mint csapatunkban PestyNagy Katinak, még nem feltétlenül jelent garanciát minderre nézve, de az, ha valaki képes megkülönböztetni a zenés művek önnön elvárásait, az már feltétlenül. Mozartnak ítéli a „szakma” az első musical megírását, a „Szöktetés a szerájból” című műve alapján, s bár ezen a kijelentésen sokan mosolyognak, de feltétlenül felhívja a figyelmünket arra, hogy az igényesség, a mélység messze nem idegen a játékosságtól és a szórakoztatástól. A zenedramaturgia színházi nyelvének igazi modern megteremtőjének Puccini tartható, azt az egészen pontos és kifinomult világot, ahogyan egyszerre követi szereplői lelki változásait, a darab cselekményeinek pontos zenei megfogalmazása mellett, egy színházi szakember nem értheti félre. Aki Puccinit ismeri és érti, annak jó esélye van már arra, hogy megértse az igényes musicalszerzők zenei nyelvét is. Puccini alapján jól lehet érteni Kocsák Tibort, felismerheti egy rendező minden szándékát, a szereplők motívumrendszerét, a dramaturgiailag kiemelt pontok árnyalatait. Természetesen egy alapvető kérdést tisztáznom kell: a nézőnek mindezt a pontosságot és rendszert csak annyiban szabad érzékelnie, hogy a hatások végre olyan kifinomult egységben érik, mely a lelkében – észrevétlenül - , de katarzishoz vezet. A nézőnek mindazt az alaposságot, aminek egy zenés előadás megvalósításához kell vezetnie – akár egy habkönnyű zenei utazásnak kell megélnie, de nekünk, alkotóknak a legnagyobb fegyelemmel és alázattal kell megértenünk a zene elvárásait és utasításait. A szakértelem precizitásain túl sok előnye van ennek a jól értelmezett értésnek. Ugyanis csak az érvelhet a színházi nyelv mellett – adott esetben a zene ellenében –aki pontosan képes felmérni a zene tartalmi mondanivalóját, helyét, szerepét egy-egy előadásban. Mindezek mellett abban a kivételesen fontos kérdéskörben is megalapozottságot nyújt, – mely oly sok belső színházi konfliktushoz vezethet - hogy mikor, mely darab, mely szerepére nézve fontosabb egy-egy elsősorban színészi teljesítményei alapján meghatározó művész felkérése, s hol elengedhetetlen a musical sztárok világából vendéget hívni egy produkcióra.

9

Természetesen nekünk meggyőződésünk, hogy bőségesen kínál a magyar musicalirodalom olyan műveket, amelyeket direkte színházi társulatokra írtak remek szerzőink, még messze nem gondolva hazánkban a musical sztárok ilyen mértékű térhódítására. Óriási a különbség egy-egy színházi társulatra szabott zenés előadás szakmai elvárásai és példának okáért egy Webber mű kritériumai között. S bár lehet meglepő, hogy nem feltétlenül tartjuk elrendelten „zeneibb” előadásnak azt, amely jelentősen nehezebb kihívást támaszt énekesei elé, hiszen a zene nem csupán technika, hanem tartalom is. Amennyiben szinte megvalósíthatatlan nehézségű feladatoknak rendelnénk alá vegyesen összeválogatott színészgárdákat egy-egy zeneileg túl igényes - tartalmi megfogalmazásában viszont jócskán elsikkadó előadás kedvéért- úgy a néző üresség érzetével tétován - bár néhány hangi bravúrt elismerve - de csalódottan távozna onnan. Zavartan azt tapasztalná, hogy tisztelnie kellene – valamiféle népszerűség okán a zenei teljesítményt - de mégsem kapott semmi érdemit, s két nap múlva már nem is emlékezne magára a műre, hisz nem égett a lelkébe a tartalom, csupán néhány üresen elénekelt melódia. Nem lehet szakadék a zenés műfaj és hitelesen megélt prózai előadások között, nem lehet szakadék Csehov és egy jóízű vígjáték között, hiszen ha értjük és azt fejtjük meg, amit a mű kínál, akkor fénnyel, tehetséggel és tartalommal töltünk meg minden pillanatot, mely a néző számára hol könnyeket, hol kacagást jelent majd tiszta szívből, de feltétlenül kitörölhetetlen élményt nyújt számukra, túl csupán a pillanatnyi varázslaton. A közérthetőség kedvéért szeretnénk leszögezni, hogy a zenés előadások tekintetében, amikor a színházi nyelv mellett érvelünk, az semmiféleképp sem a köznyelvi használatban „lilulásnak” nevezett irányt fogalmazza meg, hanem pontosan az érthetőt, megélhetőt, tisztát, szórakoztatót, igényeset, néhol nemeset, néhol fájót- a darab igényeinek megfelelően. Szándékunkban áll továbbá a nagysikerű „Musical-parádék” színvonalának emelése, az ebben szerepet vállalók még szélesebb körből való meghívása, saját magunk által rendezett Ünnepi Koncertek szervezése, ilyen esemény lehet az Adventi, az Újévi, a Valentin napi Gála majd. Fontos lehet - hazai- szerzői estek rendezése, hiszen Budapest teljes vonzáskörzetéből számíthatunk nézőkre népszerű, sokszínű, jól ismert, állandó rajongói körrel rendelkező szerzők esetében, sztár fellépők közreműködésével.

10

Általánosságban tehát kijelenthetjük, hogy a Budaörsi Játékszín szakmai nívójának érzékeny emelése, lépésről lépésre egyre igényesebb művek bemutatása lehet elrendelt feladatunk, folyamatosan szem előtt tartva a közönség igényeit, ezáltal igazodva a nézők rezdüléseihez. Ehhez olyan alkotócsapat összekovácsolása a mi szakmai feladatunk, akiknek hitvallásuk a közönség szeretete, s ezt szakmaiságukkal már sok esetben méltóképpen képviselték is, színházainkban. Nem hiszünk a perc-emberek, „celebek” ámokfutásában, hisszük, hogy komoly mesterség, amit űzünk,így elvárásunk önmagunk felé is olyan igazi művészek igazi feladatokkal való megbízása,akik – bármily abszurd- kiváló szakmaiságuk ellenére is kellő népszerűségre tettek szert, akik nem hódolnak be a pillanatnyi csillogásnak, s mégis kivívták a nézők elismerését. Ilyen művészkollegáinknak tekintjük példának okáért- messze a teljesség igénye nélkül-: Tóth Enikőt, Vándor Évát, Pikali Gerdát, Pásztor Erzsit, Egri Katit, Egri Mártát, Koncz Gábort, Harsányi Gábort, Józsa Imrét, Laklóth Aladárt, Pusztaszeri Kornélt, Háda Jánost, Miller Zoltánt, Mahó Andreát, s nem utolsó sorban, Koltai Jánost. Koltai János kapcsán érdemes még pár mondatra elidőznünk, hiszen kevesen tudják, hogy nagyszerűre „faragott” önálló estjével járja az országot, szinte prófétává érett személyiségével, kisugárzásával és bölcsességével lenyűgözve mindenkit, aki csak láthatja ezt az Estet. Méltatlannak találjuk, hogy ennek a katartikus személyiségnek nincsen ma egy állandó művész-szakmai otthona, így elmondhatatlanul fontosnak tartjuk eszmeiségének, szellemiségének ápolását, önálló estjének akár klub-jelleggel is helyet adva, képzőművész oldalának - színészi nagyságán túl - megmutatkozási lehetőséget biztosítva, ezáltal is tanulva Tőle mindarról, ami fény, ami tiszta, s ami még ma is valódi, hiteles szakmaiság, azaz igaz művészet. Meglepő lehet, hogy egy pályázati anyagban műfajokhoz, stílusjegyekhez csoportosítva soroljuk fel azon rendezők nevét, akiket szándékában állna egy-egy darab rendezésére felkérni vezetőségi csapatunknak, de a minőség garanciájának okán, a hosszú távú átláthatóság kedvéért – szakmai szempontból – feltétlenül így találjuk leginkább hitelesnek és értelmezhetőnek elképzeléseinket. 11

Gyermekelőadásaink megrendezésére Zsurzs Katit és Harangi Máriát áll szándékunkban felkérni, a vendég – gyermek-előadások közt találkozhatnánk Pille Tamás rendezéseivel is. Magyar színművek, Sarkadi, Németh László művek, és Molnár vígjátékok esetében: Kolos Istvánt , Lendvai Zoltánt, Guelmino Sándort, Ács Jánost, Koltai Jánost, Bagó Bertalant és Kerényi Imrét áll szándékunkban felkérni. Abszurd közeli vígjátékok, román, olasz vígjátékok, más külföldi szerzők bemutatóinál: Béres Attilát, Lendvai Zoltánt, Sztarenki Pált, Kiss Csabát, Szabó Mátét, Koltai Róbertet áll szándékunkban felkérni, s ebben a műfajban részt vállalna Pesty-Nagy Kati is. Zenés előadások rendezésében részt vállalna Pesty-Nagy Kati és szándékunkban áll felkérni Béres Attilát, Harangi Máriát és Szurdi Miklóst is. A Teatrum vezető jelmeztervezőjének Fekete Mónikát áll szándékunkban felkérni. A Színház vezető koreográfusának Molnár Ferencet áll szándékunkban felkérni.

A V Á RO S I I F J ÚS Á GI K L U B

M ŰK Ö D É S E , A RC UL A T A , F E J L E S Z TÉ S E

AZ Ifjúsági Klub mostani működésében két alapvető irányvonalat lehet fellelni, egyfelől hódít minden, ami „retro”, másfelől megszólítja a kisgyermekeseket báb-előadásokkal, családi programokkal a Klub, ami kifejezetten hasznos, és tiszteletreméltó törekvés. A Budaörsi Játékszínnek szakmai viszonylatában az Ifjúsági Klub felé mindenféleképpen egy hasznosan támogató, ötletekkel, gondolatokkal, tematikával segítő, de függetlenségét tiszteletben tartó és önálló arculatát nem befolyásoló módjára kell törekednie. Az öntevékeny ifjúsági csapatok, körök, kurzusok, előadások, filmklubok, koncertek mindmind fejlesztik a fiatalság kreativitását, ebbe túlzó professzionalizmussal belekontárkodni pont az ellenkező hatást váltaná ki, mint amire egy ilyen klub szövetkezik.

12

Itt a szakmaiság lényege az értésen van, abból adódik, adódhat csupán, így ha kellő ismerettel feltérképezzük a még nyitható kapukat, igényeket, s azt próbáljuk a háttérből egyszerű tanácsokkal, finom odafigyeléssel, csak, mint egy „mentor”, s, mint a tapasztalatából adódóan néha már bölcsebb „testvér” átadni, akkor érhetünk el komolyabb eredményeket, akkor találhat valódi arcára folyamatos fejlődése mellett a Klub. Mindezzel együtt – vagy ebből adódóan- kissé „megfogalmazatlannak” tűnik ma még a saját arca ennek a működésnek, nem látszik tisztán a mai ifjúság megszólításának iránya, bár családias mivolta kitűnik a külső kommunikációból is, s így, tisztelettel ugyan, de mégis felmerül a kérdés, ez elegendő-e, egy ilyen Klub életre hívása után, fejlesztésektől mentesen. Véleményünk szerint sokkal XXI. századibbá, elérhetőbbé és vonzóbbá válhatna a Klub élete pontosabban megfogalmazott feladatvállalások mentén. Ahogyan alább majd részletesen tárgyaljuk általánosan az arculat, a marketing szükségszerű fejlesztéseit, úgy itt is alapvetésként hívjuk fel a figyelmet arra, hogy amit önmagunkról állítunk, amilyen stílusban, grafikai arculattal megjelenünk, azt fogja rólunk a néző,a leendő klubtag szintén feltételezni, azt a csoportot szólítjuk meg,aki ezzel a kommunikációval azonosul. Senkit nem szeretnénk megbántani, de ki kell jelentenünk, hogy ha csak a Városi Ifjúsági Klub Facebook oldalát kezdjük vizsgálni, azonnal kitetszik,hogy kommunikációjában valami édes-bús nosztalgikus túlhaladottságot érzékelhetünk,képei, megszólalásai – sajnos – inkább emlékeztetnek egy nyugdíjas klub kellőképpen lendületes világára,mint egy valóban ma működő, a kultúra iránt szerteágazóan fogékony ifjúsági klubra. Nem illik talán ennyire előreszaladnunk, de talán még maga az elnevezés is kicsit „más” korokat idéz, egy találóbb, vonzóbb mai elnevezéssel máris megszólíthatóbbá válna az igazi fiatalság. Így, amikor már mintegy „házon belül” tudható egy új réteg, valóban színes kínálattal léphetünk eléjük, szervezhetünk akár előadásaink kapcsán is néző – alkotó találkozókat, az oly népszerű közösségi játékokra emlékeztetően iskolák közti izgalmas vetélkedőket, vitafórumot társadalmi kérdéseket érintő filmek, és dokumentumfilmek kapcsán, nem elfeledve az eddig már valóban bejáratott koncertsorozatokat és a kicsiket megszólító előadásokat, természetesen.

13

Szakmai garancia minderre ott, együtt élve a közösséggel, együtt lélegezve a kihívásokkal, a napi rezdüléseket, reakciókat folyamatosan mérve, vizsgálva adható, de egy bátrabb, értékesebb, kevésbé nosztalgikus megszólalási forma elengedhetetlen ahhoz, hogy igazi otthonának érezze a helyi fiatalság a Városi Ifjúsági Klub rendezvényeit a jövőben. A R E G IO NÁ L IS KUL T UR Á L IS T EN G EL Y

Óriási felelősség Színházaink gazdaságilag és szakmailag is jól megfontolt üzemeltetése. Egy olyan forma kidolgozás lehet országosan is példaértékű célunk, mely egy Régió Színházainak életét egymáshoz harmonikusan igazodva, a Néző érdekeit messze szem előtt tartva koordinálja, serkenti és új alapokra helyezi az eddigi egymástól – az utóbbi években már csak részben- elszigetelt kulturális életet. Ez a folyamatos, évekre szóló együttműködés lehet a Regionális Kulturális Tengely. Ennek e Tengelynek garanciája mindenképp a közös, megújult színházi gondolkodás, melynek alapja a rosszul és direkt félreértelmezett művészi szabadságnak álcázott elszigeteltségtől való megszabadulás, mely már több városunkban ismét a nézők felé fordította művészeinek figyelmét, majd viszonzásképpen a közönség is felénk fordult újra, s így a Színház szendergő tévutak és útkeresések után újra a Város életének szerves részévé vált. Szerénytelenség nélkül és büszkén állíthatjuk, hogy példának okáért Tatabányán a Jászai Mari Színház évadnyitó előadásaképpen rendezett „Légy jó mindhalálig” című zenés előadásunk már visszahódítatta a város lakosságát Színháza felé, tehát ilyen közös ízléssel megálmodott előadásokat koprodukcióban bemutatnunk, majd két, vagy akár három városban is játszanunk hosszan, magas előadásszámot garantálva, gazdaságilag és szakmailag is óriási sikert jelenthetne, minden a „Tengelyben” részt vállaló Színház, Város számára. Remek lehetőségeket teremthet a gyermek és ifjúsági előadások utaztatása, cseréje, koprodukciós bemutatók létrehozása is. Olyan példaértékű törekvés ez, mely reményeim szerint az egész országban követőkre talál majd, s így könnyen megszűntethetővé válik a feleslegesen egy előadásra áldozott túl sok adóforinttal való gyakorta felelőtlen bánásmód. Egy előadás életét gondozni és garantálni kell, kihívássá kell tennünk színészeink számára a teljes Régió meghódításának 14

lehetőségét. Ezzel a Regionális Kulturális Tengellyel csoportosítani tudjuk majd költségvetéseinket a lehető legoptimálisabb módon, kihasználhatjuk mindazt az előnyt, amit egy ilyen szövetség nyújthat.

M A M A GY A R OR S Z Á G ON –

E R R ŐL A K É R DÉ S K ÖR R ŐL

–

M Á S K É P P E N G ON D OL K O DN I HI Á BA VA L Ó L U XU S É S F E L E L Ő TL E N S É G .

Hosszútávon természetesen ez a stratégia szélesíthetővé is válhat, Állandó partnerünk lehet a Tatabányai Jászai Mari Színház, a most alapjait lefektető Váci Dunakanyar Színház is, csupán, hogy néhány példát megemlítsünk.

AZ

ELADÁS TÉNYE - AZ ÉRTÉKESÍTÉS ÉLMÉN YE

A „Színház”, mint közintézmény marketing támogatása akkor működik megfelelően, ha képes egy olyan kapcsolatot létrehozni, melyben a gazdasági irányok, elvárások és a művészeti elképzelések, koncepciók zavartalanul, egymást támogatva működnek és ez által az intézményt felhőtlenül működtetni képesek. Marketing végzettségünk nem lévén, színházi tapasztalataim alapján, s az eddig e témában megjelent szakirodalomból merítve támasztjuk alá elképzeléseinket, meglátásainkat, elsősorban dr. Gyenge Balázs ph.d. „Színházi marketing – a közönség szemével” című munkája alapján. A marketing feladata nem a minősítés, hanem a közvetítés. Azon művészi mélység közvetítése, melyet ebben az általam kidolgozott kifejezetten közönségbarát, alázatos és sajátságos művészeti koncepcióban biztosítani tud, és nem csupán érdeklődést kelt fel, hanem gondolkodásra ösztönöz és véleményt formál - leendő közönségünkkel tehát kapcsolatot teremt már az első pillanattól kezdve - mélyen hatást gyakorolva rá. A közönség igényét ismerve ez a marketing szemlélet közös élménnyé tehet – s ezáltal felemelhet- egy városon belül alapvetően egyszerűnek, vagy sablonosnak titulálható kulturális eseményeket, érzelmi, lelki kapcsolódást nyújthat egymás felé, túlmutathat a megélhető egyszeri pillanatán, emlékké varázsolhatja a közösségben valódi élményként rögzülő jelent. 15

Első kampányunk azt a megnyugvó szeretetet és harmóniát sugározná, mely mindenekelőtt egyértelművé tenné a Nézők számára, nem keres új utat szeretett Színháza, csak az eddigit teszi majd kifinomultabbá, igényesebbé, nagyvonalúbbá, még inkább szerethetővé. Az „Önök játszani hívtak Minket, mi játszani hívjuk Önt!” szlogen a néző felé már megelőlegezné új bemutatóink könnyed hangvételét, a közösségi lét megerősítését, a folyamatosan bővülő programok kétirányúságát. A bemutatók közeledtével, természetesen ezt az egységes arculatot finoman egy-egy előadás tartalmi alapvetései mentén specializálnánk, de az évad tematikájának megfelelő grafikai, szellemi egységben.

R ÉSZLETESEBBEN

A MARK ETING SZERVEZETI ÉS

FUNKCIONÁLIS RENDSZE RÉRŐL

A színházi marketing két aspektusát kell szem előtt tartanunk. Egyfelől a szervezetorientált megközelítést, miszerint felépítjük a színház pontos marketingstratégiáját, melynek az adott és általam oly fontosnak tartott közönségbarát szemléletet, a közös játék örömét kell elsősorban képviselnie. Másfelől a nézői észlelés rezdüléseit kell nyomon követnünk minden pillanatban, ugyanis ez a két megközelítés nem feltétlenül találkozik egymással- folyamatosan. „Fenntartva, hogy a színház és az általa képviselt érték sem összetettségét, sem jellegét tekintve nem hasonlítható egyetlen más termékhez vagy szolgáltatáshoz sem, azt mégis látni kell, hogy az egyéb termékeket és szolgáltatásokat támogató marketingtevékenységhez hasonlóan a színházi marketingnek is abból az alapfeltevésből kell kiindulnia, miszerint bármely tökéletes rendszert építünk is fel, ennek elemei csupán részlegesen hatnak a célközönségre, a kibocsátott információk soha nem kerülnek tökéletes feldolgozásra.” A színház megannyi jelen idejű pillanatot kínál nézői számára, mely a jövőben emlékké válik, s ezáltal örökre megmarad. Ennek a hozzáadott értéknek kell megkülönböztetni az eladás puszta tényét az értékesítés élményétől. Ezt a vállalást, ezt az élményt és felelősséget kell minden szinten képviselnünk, ezzel az elszánással és hittel leszünk képesek a színészeket, azaz marketing megközelítés 16

szempontjából azt a második dimenziót szolgálni, akik a színházat vállukon viszik, évadról, évadra, előadásról előadásra. Ezeknek a művészeknek „legyen arca”, tehetségükkel, munkáikkal, művészi karakterükkel fémjelezhessék azt a színházat, melynek munkájában részt vesznek.„Mindez a színház részéről természetesen komoly és folyamatos építő munkát igényel, mely nem merül ki egy-egy kósza interjú megszervezésében. Ez utóbbi gondolat természetesen teljesen eltérő marketing stratégiát igényel a társulattal és a társulat nélkül vagy vendégművészekkel működő színházak esetén, mint ahogyan annak eldöntése is: honnan káros egy művész túlzott előtérbe helyezése a társulatra nézve, művészi és marketing szempontból egyaránt.” Annak az egyedi hozzáállásnak a kommunikálása kiemelt feladatunk, mely a népszerűt és az igényességet ötvözi. A marketing stratégia teljes arculata ezt a két szempontot köteles hangsúlyozni, megértve célját, hosszú távúságát és kiemelkedő hasznát Budaörs kulturális életére nézve. Akár egy-egy aktualitás mentén tematikusan születő felolvasó színház, akár Budaörs társ-művészeti alkotóinak izgalmas, speciális előadásokba, ünnepi alkalmakba, családi napokba „fogadása”, a helyi képzőművészek tényleges, aktív felkarolása, a tematikus eseménysorozatok és a közönségtalálkozók életre hívása, pártolása - innen idézzük Dr. Gyenge szakírásából: „olyan feladat, mely direkt módon a színházzal erősen szimpatizáló közönséget, rajtuk keresztül pedig indirekt módon egy szélesebb közönségréteget támogat. Azon túlmenően, hogy van néhány száz olyan ember, aki hivatalosan tagja a társaságnak, s ez által érzelmileg is komolyan kötődik a színházhoz az általuk a nagyközönség felé közvetített hírek, információk, a szájreklám felbecsülhetetlen értéket képvisel a marketing tevékenységen belül. Mindezt definiálhatjuk pusztán értékesítési funkciójuk mentén, lévén, ha a közönség részt vesz ezeken, kedvet kap, nagyobb valószínűséggel vásárol jegyet az előadásra,mégis sokkal fontosabbnak tartom, hogy gondolati és lelki síkra egyaránt hat, s ezáltal távolabbra mutat,mintsem az kizárólag az értékesítés növekményének tükrében vizsgálható.” 17

Budaörs életében a színháznak egy olyan kulturális menedéket kell biztosítani, melyben a városlakók otthon érezhetik magukat. Létezik egy olyan faktor, mely semmilyen statisztikai mutatóval nem mérhető.

Ez pedig a BIZTONSÁG. A biztonság alatt itt az előadás és a benne szereplő színészek minőségét, és a képviselt értéket kell értenünk. A közönségnek biztosnak kell lennie abban, hogy a színház egy olyan hiteles alkotó csapattal rendelkezik: mely alapján a néző úgy véli, amit „ezek csinálnak” az csak jó lehet.

A B ÉRLETEZÉS

KONKRÉT RE NDSZERE

A színházi bérletezés, a bérletsorozatok arculatának kialakítása jelentős, és nagy felelősséggel járó feladat. Jelenleg a Budaörsi Játékszín 5 különböző bérletet kínál nézőinek 3 árkategóriában, és több, akár 20% -os kedvezményes akcióval próbálja még vonzóbbá tenni ezeket. Ennek a rendszernek a sikerességét a számadatok egészen részletes és pontos ismeretében lehet majd az aktuális évad harmadik harmadában –a valós nézettségi adatok ismeretében – vizsgálni, mindenesetre az feltétlenül hasznos és dicséretes, hogy eleddig is hangsúlyt fektetett a Vezetés a bérlet-számok emelésére. Meggyőződésünk, hogy ma már a bérletek tekintetében is lehet izgalmas párosításokat, kuriózumokat kínálni, így szándékunkban áll: többféle, direkt CSALÁDI BÉRLET kialakítása és befuttatása, mely tartalmazna: -

egy direkt Kisgyermekes családi bérletet,3 vagy több bérlet vásárlása esetén jelentős kedvezménnyel – mely bérlet gyermekelőadások sorát kínálja majd, szülőknek, nagyszülőknek az apróságok társaságában – ez a bérlet tartalmazza a saját bemutatókon túl a vendég-gyermek előadásokat is, valamint a Családi napokra ingyenes belépési lehetőséget.

18

-

egy „Kamasz- a családban” bérletet, itt is 3 vagy több bérlet vásárlása esetén jelentős kedvezménnyel. Ez a bérlet talán a legnagyobb felelősséggel kialakított műsorpolitikát kívánja majd, hiszen lehetőséget kell teremtsen a gyermek kritikusnak mondható korában arra,hogy szüleivel megélhesse a közös szórakozás élményét, találkozzunk a kamasz olyan témákkal – vígjátéki,zenés,nem arculcsapó feldolgozásban – mely már Őt is érinti,érdekli,de szemérmessége okán esetleg nem tárgyalja szüleivel meg ezt. Ez a bérlet tehát kínál minimum egy kacagtató vígjátékot, egy zenés játékot, egy musical show-t, koncertet, és egy ifjúsági előadást, mely a gyermek előadások korhatárának legfelső kategóriáját jelenti majd.

-

a harmadik Családi bérletünk a „Vidd színházba a Nagypapát!” bérlet lenne, a fent leírt kedvezményekkel azonos módon, amely a könnyed kikapcsolódás garanciáját adja majd, 18-tól 100 éves korig, itt direkt a fiatal felnőttek vásárlóerejére helyeznénk a hangsúlyt, Őket szólítanánk meg, hiszen kedves gesztus szüleink, nagyszüleink felé, akár ajándékként, akár csupán a kultúra szeretete okán,ha színházi bérletet adhatunk kezükbe. Ez a bérlet vígjátékot, zenés játékot, és legalább egy mélyebb tartalmú, finom irodalmi igényű magyar színdarabot tartalmaz majd.

A lehetőségek tárháza a bérletezés szempontjából ezeken felül is óriási, kizárólag odafigyelés és kreativitás kérdése ennek bővítése - a célközönség kellő ismeretében. Itt kell feltétlenül megemlítenünk, hogy a Budaörsi Játékszín jelenlegi webes megjelenése komoly kérdéseket vet fel, ízlését, igényességét tekintve. Mindenféleképpen becsülendő az a szándék, hogy a Facebook elnevezésű közösségi portálon gyakori és folyamatos megjelenést produkálnak, oldaluk látogatóinak száma meghaladja a háromezret, ami viszonylag jó számnak mondható, de az ott megjelenő tartalmak grafikai és színvilága sajnos rosszul hivalkodó, semmiféle eleganciát, finomságot nem tükröz, ezáltal kissé vásári hatást kelt.

19

Abban az esetben ,ha egy Színház önmagát ebben a formában próbálja reklámozni semmiképpen nem várhatja,hogy nézői másképpen tekintsenek rá,mint amit ez az arculat sugall. A Budaörsi Játékszín logoja szintén - kissé értelmezhetetlenül - nem visz semmiféle színházi világ felé, inkább emlékeztet egy fizetős iskola felhívására, mint egy teatrumi elmélyülés vagy szórakozás lehetőségére. A hivalkodás, a giccs nem azonos a könnyed, de igényes szórakoztatás jellegével, így biztosra mondható, hogy ez a terület feltétlenül és mielőbb változtatást igényel. (Megjegyezzük, ezek a kérdések nem kizárólag anyagi jellegűek ma már, hiszen számtalan remek grafikai program áll – akár ingyen is- a mai világban rendelkezésünkre, s csupán az ízlés, az elszánás és az igény határozza meg, hogy mivel azonosítjuk vizuálisan önmagunkat.)

A

SZÍNHÁZVEZETÉS STRUK TURÁLIS ALAPVETÉSE

Mély meggyőződésünk, hogy mai világunkban egy színház vezetéséről nem gondolkodhatunk manageri szemléletmód hiányában. Bár nem elvárható színházi szakemberektől, hogy pontos rálátásuk legyen a marketing, a pr. , a gazdasági kérdések minden részletére, de felismerni kötelességünk ennek a felelős gondolkodásnak az igényét. Szoros együttműködést vállalna tehát színházvezetői csapatunk művészeti oldala a gazdasági vezetés marketing fejlesztési igényeivel, ebben folyamatosan részt vállalva, kötelességszerűen. Elképzelésünk szerint az Igazgató praktikusan minden területet felügyelve, mint egy meghatározó, irányelveiben mérvadó vezető nem aprózná el magát a napi feladatok között, jó esetben – minimum- egy évaddal szinte alkotó csapata előtt járna tárgyalási és egyéb fejlesztési kérdésekben, ebbe nem beleértve színészi feladatait, melyeket örömmel vállalna színész kollegái mellett. A Művészeti Vezető feladata lenne az aktuális évad kidolgozásának, végrehajtásának állandó felügyelete, mint aktív rendező ennek részesévé is válna, miközben a külső kommunikációért felelős marketing – pr. szakember felé már a Gazdasági Vezetővel együtt támasztanának, mind művészi, mind gazdasági szempontból – előre egyeztetett – elvárásokat. 20

Pontos felelősségi körök meghatározásával, struktúrájában ugyan klasszikusan, de lendületében, vállalásaiban és garanciáit tekintve evidensen újszerűen, azaz napi szinten számon kérhetően szeretné munkáját végezni vezetőségi csapatunk. S Z AK M AI T É N Y E K

EGY

G AZ D AS Á GI P RO GN Ó Z I S

HI TE L E S S É GÉ HE Z

Minden gazdasági folyamatnak előre meghatározhatóan több összetevője van, s megelőlegezve ezeket az összetevőket biztos adatokként, garanciálisan vállalni a valós, megélt százalékos arányok ismeretének hiányában nem feltétlenül mondható szakszerűnek. Mégis az összetevők alakulásának prognózisa felállítható, s ez már mindenféleképpen hitelesen mutathatja a reálishoz közelítő változókat. Egy igazgató váltás minden intézmény esetében okoz némi bizonytalanságot, ez az összetevő tehát elvileg és megjósolhatóan az első évad első felében mutathatna gazdasági csökkenést, aminek ellensúlyozására, sőt, szándékunk szerint esetlegesen a mérleg pozitív irányba fordítására egyetlen biztos megoldást tudunk: a nagyon alapos, igényes, egyértelmű kommunikációt, azaz, a már pályázati anyagunkban sokat emlegetett marketing stratégiát. Egy jól felépített marketing stratégia bizonyára nagyobb kiadásokkal jár majd, s igazából csak minimum és cca. negyedévvel később mutatja fel első hozadékait, így ezzel a rövidtávon mínuszos mérleggel – eleinte feltétlenül számolnunk kell. Ezzel együtt, ha a kellőképpen jól kommunikált, s igazán vonzóan, újszerűen és csábítóan összeállított bérletrendszerrel időben elérjük célközönségünket, úgy minden bizonytalanság ellenére az első gazdasági megmérettetésben – a bérletek árusításánál – minden bizonytalansági összetevő ellenére elérheti az előző évaddal azonos bérletértékesítési mutatót új vezetőségünk is. Ebből az adatból kell majd tehát kiindulnunk, s ehhez képest lehet a gazdasági és értékesítési fejlesztéseket számon kérni majd – elsősorban – saját magunktól. A fellendülés érezhetően az első bemutatók után várható, ahol jelentősen megszaporodhatnak a nem bérletes előadásokra a jegyeladások, hiszen a marketing következő óriási faktora lép majd életbe: az úgynevezett szájreklám. 21

Ez az első évad októberétől, novemberétől már konkrétan megfigyelhető lesz. Az előző évadhoz képest a pozitív mérleg az első évad végére már biztosan kijelenthető lesz, de a valódi gazdasági fellendülése az intézménynek a második évadtól garantálható. A második évadtól már az eladott bérletek számában is legalább 20-30%-os emelkedést kell majd érzékelnünk, folyamatosan növekednie kell a játszási napok számának, s eddigre már Budapest egész vonzáskörzetéből is magunkének kell tudnunk új és újabb közönségrétegeket. Biztosan lesznek, lehetnek olyan rétegek, akik nem válnak, nem válhatnak állandó nézőinkké, hiszen nem feltétlenül fedi le a Hofi –Pódium érdeklődőinek egésze egy Sarkadi előadás, vagy Koltai János önállóestjének nézőrétegét, de pontosan ez a sokszínűség, és a Teatrum addig már elhíresült igényessége,s a már említett „Biztonsági faktor” adja, s adhatja meg a gazdasági növekedés alapvető pilléreit is. Természetesen befektetés nélkül nincs, s nem is lehet soha gazdasági kérdésekben biztos sikerről álmodni, így hangsúlyozottan kell ismételten állítanunk,hogy az első évad, a marketingbe fektetett minden egyes Forint lehet és lesz a garanciája annak,amit 2-3 évvel később Vezetőségi csapatunk garantáltan, sikerként felmutathat. Egy Színház gazdasági kérdései természetesen sok esetben sokkal összetettebbek, mint egy általában vehető, klasszikusan piramis formában működő gazdasági szervezetnél, intézménynél elvárható. Olyan kiadási buktatókkal számolhat – az állítólag művészi szabadság hangsúlyozásának okán – egy-egy bemutató, mely a mai világban – véleményünk szerint – nem megengedhető. Szakmaiságunk kell, hogy garanciát adjon arra, hogy ismerjük már ezeket a tévutakat, tudjuk, időben felismerjük ezeket a csapdákat. Magyarán egy-egy díszletterv elfogadásánál felismerjük a felesleges kiadási faktorokat, a regionális kulturális tengelyen keresztül képesek vagyunk a legolcsóbb, s mégis szakmailag tökéletes műhelyekben gyártatni, felkészülünk, feltérképezzük a saját magunk által kivitelezhető elemek mibenlétét, ezt fejlesztjük, megértjük, látjuk ennek hosszú távú hasznát, ismerjük, s használjuk a regionális kulturális tengely adta díszlet-, jelmezraktár lehetőségeket. Kontroll alatt tartunk minden gyártási folyamatot, nem veszünk át, nem fogadunk el elnagyolt terveket, minden munkatársunkat a saját felelősségi körének pontos tudatával alkalmazunk, így garantálhatóvá és számon kérhetővé tesszük mindazt, ami a Teatrumban történik.

22

S mindezen felül: példát mutatunk. Hasznos munkaórával töltünk minden egyes pillanatot az Intézmény falai között, s ezáltal minden egyes kollégánk felé önmagunk viselkedésével, alázatával és moralitásával sugalljuk és várjuk el a munka, s ezáltal az anyagi biztonság megbecsülését. G AZ D AS Á G I

M E GL Á T ÁS O K A TÉ N Y E K , AZ AZ , A K Ö Z RE AD O T T S Z ÁM O K

T ÜK RÉ BE N

Az Igazgatói Pályázathoz közreadott költségvetési adatok cca.bontása 73

Személyi kiadások 160

17

Járulékok Dologi kiadások

A Pályázati kiírás anyagában közreadott számadatok alapján nem feltétlenül eldönthető néhány gazdaságilag erősen meghatározó kérdés. Nem derül ki ugyanis, hogy a személyi kiadások (lsd., személyes juttatás és járulék) teljes egésze mely személyeket takarja pontoson /évi / hó/ fő lebontásban, mert jelen esetben a 16 fős állandó engedélyezett létszám esetén ez évadonként átlagosan bruttó 477.500 Ft/hó/főt jelentene, amely összeg a mai magyar gazdasági viszonyok, és a színházi fizetések ismeretében teljesen irreálisnak tűnik. 23

Így vélelmezhető, hogy a napi gázsik, vagy a próbapénzek kifizetését is a „dologi kiadások” halmazban találhatjuk a közreadott anyagban, bár ez felveti annak kérdését, hogy minek alapján mérlegelhető ebben az esetben az operatív és a művészeti kiadások aránya. A legfontosabb egy színház gazdasági vezetésének munkájában annak kimutatása és folyamatos kontrollállása, hogy mely tényezők mentén növelhető a művészeti kiadásokra szánható összeg, ezt mivel képes elősegíteni, az állandó és a változó operatív költségeket hogyan képes idealizálni, és a felesleges költségeket, kiadásokat hogyan képes minimalizálni. Természetesen bizonyos hosszú távú befektetések esetében nagyobb kiadások jelenthetnek hosszútávon jelentős bevételi forrásokat – pl. Pr.,marketing, webes felület fejlesztése- de ez jó esetben nem jelent új, vagy plusz terheket az Intézmény számára, hanem az operatív költségvetés optimalizálásával elérhető, s megteremthető az erre fordítandó összeg.

Új , átlátható struktúra, majd ennek részletes bontása szükséges Operatív(állandó,változópl.rezsi,irodaszer,etc,-állandó személyzeti,pr,marketing,fejlesztés) 80

Művészeti (személyi,dologi)

170

24

Elengedhetetlen lenne azokat a pontos adatokat látnunk melyek részletezik tételesen, hogy havonta – a Művelődési Házzal együtt vagy 50%-os megosztásban – milyen kiadás terheli a Színházat: a rezsi tekintetében, mennyi pontosan a 16 állandó munkatárs fix fizetése, melyek az egyéb állandó operatív költségek, melyek a változó operatív költségek hiszen ezek nélkül az adatok nélkül nem térképezhető fel semmiféle optimalizálásra törekvő gazdasági átszervezés alapjához semmiféle százalékos – fizetési – eloszlási arány.

Operatív költségek felülvizsgálata

Állandó-rezsi Állandó személyzeti Változó operatív pl. beázás,javítás,fejlesztés Pr.,marketing,webes felületek

25

N E M Z E T K ÖZ I

K A P CS OL A T O K FE J L E S Z TÉ S E

Nagy öröm számunkra, hogy a sport közös szeretetén keresztül remek kapcsolataink alakulhattak ki külföldi kollegáinkkal, összehozta a sport, mély barátságokká kovácsolta Európa számos országából a színésztársadalom nagyszerű képviselőit, tehát baráti kapcsolatot ápolunk szentpétervári, moszkvai, marosvásárhelyi, kassai, felvidéki, pozsonyi és osztrák színész kollegáinkkal. Felvetődött a közös , sajátságos, baráti - sznobériától, alakoskodástól mentes- színházi fesztivál rendezése,melynek lényegét és tematikáját a játék örömének ünneplése, a szakma szeretete, a baráti kapcsolatok ápolása határozná meg , s mely eseménysorozatnak– egyik évadában- szívesen otthont adna a Budaörsi Játékszín is. Az adott országok színházainak igazgatói választanák ki a fesztiválra nevezett darabokat, majd szakmai zsűri döntene a legjobb előadás díjairól. A vendégek elhelyezéséről, szállásáról, étkeztetéséről, programjairól minden évben az adott meghívó fél gondoskodna. Természetesen vetésforgó rendszerben történne az előadás sorozat, minden évben más és más helyszínen találkoznánk. Ezen felül még egy igazán abszurd ötlet is eszünkbe jutott, - moszkvai és szentpétervári barátainkkal-mely szerint meghívnánk egy- egy orosz művészt színházunkba, hogy oroszul játsszon egy főszerepet magyar színészkollegái mellett, míg egy magyar színész magyarul játszana el egy főszerepet Oroszországban. Remek kísérlet lehetne ez a „lélek” értésére, adott esetben nem nélkülözve a szituációból adódó humor lehetőségeit sem. Természetesen a nézők számára érthetővé tennénk a külföldi kollega megszólalásait is, feliratozással, tolmácsrendszerrel. A költségeket a játékban részt vevő színházak közösen vállalnák.

26

K A P C S OL A T U N K , K ÖZ ÖS P I L L A N A TA I N K , E S E M É N Y E K , E L ŐA DÁ S O K , K ON CE R TE K - F O G Y A TÉ K K A L É L Ő B A R Á TA I N K K A L

Szakmai életünkben évek óta meghatározó szerepet töltenek be a Fogyatékkal Élők. Gálák, koncertek, művészeti táborok sora áll a hátunk mögött, közös élményeinkből barátságok születtek. Egy Színház vezetői feladatkörében sem lennénk képesek tehát elfeledni mindazt a tisztaságot, szertetetet és munka iránti alázatot, amire neveltek bennünket, amit Tőlük kaptunk, az elmúlt évek folyamán. Több formában, de folyamatosan szándékunkban áll meghívni alkotó csapatokat az ország minden területéről, s minél több intézetéből, előadásaikat így megismerhetné mind a budaörsi, mind a Budapestről hozzánk látogató Publikum. Ahogyan az elmúlt évek folyamán is gyógypedagógiai szakmai vezetője volt a „Dallal Tánccal egymásért” alapítványnak a nagyszerű gyógypedagógus, Mayer Katalin, úgy ezt a jótékony és mindenen túlmutató humánus közös gondolkodást a továbbiakban is életben tartanánk. A Fogyatékkal Élők Gálaműsorait olyan sztárfellépőkkel való közös ünneplésben tarthattunk a Thália Színházban vagy a Stefánia palotában akár, mint Miller Zoltán, Koltai János, Pikali Gerda, Homonnay Zsolt, Polyák Lilla, Oberfrank Pál, Brózik Klári és sorolhatnánk a neveket a végtelenségig, úgy célunk és hitünk szerint a közönséget Budaörsön is meghódítaná minden előadásával és megjelenésével ez a mindannyiunk számára – mindenben, ami emberi- példamutató társadalmi réteg. V E Z E TŐ I

E L M É L E T É S GY AK O RL A T , H UM ÁN P O L I TI K A A S Z Í N H ÁZ I S Z F É R Á B AN

Nincs érzékenyebb közösség, mint egy színház alkotó közössége. Lélegzése, rezdülése olyannyira befolyásolja a munka minőségét, mint az semmiféle más területen nem tapasztalható. Ennek oka egyszerű, mi mindannyian lelkünk apró darabjaiból alkotunk valami újat és létezőt, s ezt tehetségesen életben tartani csak önnön lelkületünk hiábavaló sérülései nélkül vagyunk képesek.

27

Egy jó színházi vezető ezért tökéletesen képes megtanulni azokat az embereket, akikkel együtt él, alkot, létezik. Nem csupán a vezetés elméletét tanulja meg, hanem az egyes személyiségek motiválhatóságát, lelki mozgatórugóit, reakcióit ismeri meg, s érzékenyen figyeli mindannyiunk helyzetét. Képes felmérni, hogy ki milyen szinten érett egy komolyabb kihívásra, csoportosítani tudja egy-egy előadás szereplőgárdáját a lehető leginkább kreativitásra ösztönző módon, ismeri színészeinek és rendezőinek egymásra gyakorolt hatását. Képes a toleranciára, ismeri a színházi szenvedélyesség megannyi megnyilatkozását, képes különbséget tenni a szakmai és a személyeskedő viták között. Egy tehetséges társulat nagyon komoly és merőben különböző személyiségekkel rendelkezik, így óriási felelősség hárul minden egyes terület vezetőjére, hogy képes maradjon a személyre szabott figyelem állandó fenntartására. Mindezek mellett erősen és aktívan képviselni kell az intézmény, s a közösség összetartó alapvetését, azt, amire ott és mi szövetkeztünk. A minőségre való megkérdőjelezhetetlen törekvés, az etika, a moralitás és a számon kérhetőség, valamint az adott szó betartása nálam elengedhetetlen alapja mindenféle együttműködésnek. Hiszek abban, hogy a rend mentén létrejött munkamorál teszi lehetővé a művészi szabadságot, a kiszámíthatóság teremti meg a békét, ahogyan az őszinteség a bizalmat. Egy színházi igazgató ajtaja nyitva kell, hogy álljon művészei, műszaki kollegái és a művészeti ügykezelés dolgozói előtt. Egy színházi igazgató tisztelhető működésének a garanciája a nyílt, vállalt döntésekből ered. A színházi működés első és meghatározó alapkövét a művészek, alkotók csoportja adja. A koncentrált figyelem feléjük elsődleges és evidens kell legyen, miközben semmiképp nem szabad megfeledkeznünk egy másik-éppoly fontos- alapkövéről a színháznak, azaz a műszaki dolgozókról. Életünkben nem találkoztunk még olyan előadással, ami sikeres lehetett volna akkor, ha a műszak ne szeretné, s ne érezné jól magát benne. Ebből adódóan olyan színházban sem hiszünk, ahol a műszakot ne tisztelnénk, s ne becsülnénk meg kellőképpen.

28

Olyan mérhetetlen áldozatvállalás van sokszor a műszaki kollegák vállán, egy-egy éjszakai díszletszerelés, átállás, tájelőadások, világításszerelések kapcsán, s olyannyira kevés konkrét visszajelzést kapnak egy-egy sikerből ők, személyesen, hogy szeretetünkről és tiszteletünkről folyamatosan kötelességünk biztosítani őket. S itt nem csupán két jó szóra gondolunk, hanem a valódi, áldozatos munka, valódi anyagi megbecsülésére. Igazságos, megfontolt, s arányos plusz juttatásokat értünk ez alatt. Nem hisszük, hogy általános ígérgetésekre volna bárkinek szüksége, de garanciát merünk vállalni arra, hogy senki nem érezné kihasználtnak magát, és soha nem fordulhatna olyasmi elő, hogy valaki állásának féltése miatt ne kopoghatna azon a már említett nyitott igazgatói ajtón, amikor úgy érezné, hogy megbeszélésre szorul egy-egy számára nehéz, vagy érthetetlen helyzet. Meggyőződésünk szerint nincsenek ebben a kérdéskörben olyannyira megfejtésre váró nagy titkok. Tisztességgel, megbecsüléssel, igaz szóval egy vezető odaadó munkát érhet el társulatánál. A közös siker, a nézők szeretete, a tudat, hogy amit teszünk, az minket nemesít, és érdemivé változtatja létezésünket, a közösség legnagyobb motorja. Olyan színházi vezetőként érdemes dolgozni, akinek a munkálkodása idején minden dolgozó hittel, szerepében elmélyülve, vagy épp mosolyogva lép a színház épületébe, bizalommal a szívében, mert tudja, hogy mindenkinek, tehát a saját munkája is felbecsülhetetlen érték, s ezért személyes felelősségével maga is részesévé akar válni a közösségi alkotásnak. Ez a kijelentés nem csupán egy ábránd, ez a színházi létezés megvalósítható, ha egyenes gerinccel, s tiszta tekintettel fordulunk egymás felé.

Lippai László

Pesty- Nagy Kati

színművész

rendező

Budapest, 2012. december

29

L I P P AI L ÁS Z L Ó

S Z Í N M ŰVÉ S Z S Z A K M AI É L E T R AJ Z A

„A színházi ízlésvilágom a tapasztalatok és visszajelzések alapján egyezik a közönség szeretetével, az emberek elégedettek a munkámmal. Most 53 évesen érzem magamat olyan tapasztaltnak és érettnek, hogy bátran vállalnám az igazgatói munkát, mert biztosan tudom, a mostani tudásanyagom elegendő ahhoz, hogy egy ilyen színházat sikerrel vezessek. Egy igazgató barátom szavait idézve, a színház azért örök, mert a titok az együttlélegzésben van, mivel létét nem elméletek, hanem a nézők igazolják. A színházban a legfontosabb a néző, őt kell kiszolgálnunk, az ő kegyeit kell keresnünk, az ő bizalmát kell elnyernünk. Minden este be kell csalogatni vendégeinket, hogy olyan élményben legyen részük, melyek katarzis élményt nyújtanak, akár drámai, akár vígjátéki darabokban. A színháznak vissza kell adni a hitet, a becsületet, a szolidaritást, a hazafiság érzését.”

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte diplomáját 1985-ben. 1985 és 1990 között a Madách Színház tagja volt. 1990-ben szabadfoglalkozású művész lett. Nős, egy fiú és egy leány édesapja.

SZÍNHÁZI SZEREPEI

      

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rafael főangyal, Tanítvány, Bábjátékos) Szép Ernő: Május Thomas Stearns Eliot–Andrew Lloyd Webber: Macskák (Micsel Rumli) John Patrick: Teaház az augusztusi holdhoz (Seiko) Részeg himnusz Szigligeti Ede: Liliomfi Kander-Ebb-MAsteroff: Kabaré (Konferanszié)

      

Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát (József, Naphtali) Hat szerep keres egy szerzőt (szereplő) Esőcsináló ember (Jim Curry) Egyszer az életben Müller Péter–Tolcsvay László–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma (III. Pásztor) Voskovec-Werich-Jezek: A Nehéz Barbara (Gusztáv Harmoniensis) Shakespeare: Ahogy tetszik (Amiens)

30

                               

Szabó Magda: Béla király (István herceg) A királynő katonái (Wilfe Seaford) Hajnali szép csillag (Gyerek) Ken Kesey: Kakukkfészek (Sclanlon) William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (Sebastiano) Szakonyi Károly: Adáshiba (Imrus) Molnár Ferenc: Liliom (Hollunder fiú) Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (Herse) Kesey: Száll a kakukk fészkére (Billy Bibitt) Páratlan páros (Bobby Franklin, John Smith) Shakespeare: Szeget szeggel (Claudio) Arthur Miller: Pillantás a hídról (Rodolfo) Tamási Áron: Énekes madár (Kömény Móka) Coward: Szénaláz (Simon Bliss) Békés Pál: A női partőrség szeme láttára (Futurológus) Caligula (Scipio) Katona József: Bánk bán (Ottó) Marcel Achard: A bolond lány (Elie Cardinal) Molnár Ferenc: A hattyú Shakespeare: Tévedések vígjátéka (Ephesusi Dromio) Tolcsvay László–Müller Péter–Bródy: Doctor Herz (Mahatma Gandhi) Jaroslav Hašek: Svejk ( Lukas főhadnagy) Dancs István: Sze-ku-kák (Szendrői Imre) Don Juan (Peti) Lear (Thomas) Vigyázat, mélyvíz (Győző) Hervé: Nebáncsvirág (Celestin) Szomory Dezső: Hagyd a nagypapát Jean Poiret: Őrült nők ketrece (Mercedes) Shakespeare-Götz-Pesty-Nagy: Antonius kardja (Antonius) Vaszary Gábor: Bubus (Jóbarát) Mel Brooks–Thomas Meehan: Producerek (Carmen Ghia)

                         

Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse (Alexis) Molnár Ferenc: A vörös malom (Adjutáns) Heltai Jenő: A néma levente (Beppo) Bródy Sándor: A medikus (György) Fazekas Mihály: Ludas Matyi (Galiba) Edmond Rostand: A sasfiók (Obenaus) Dale Wassermann–Mitch Leigh–Joe Darion: La Mancha lovagja (Sancho) Jókai Mór: A bolondok grófja (Pető) Szeretlek, színház (Simonyi) Madách Imre: Az ember tragédiája (Színjátékos) Molnár Ferenc: Nászinduló (John J. Palmer) Neil Simon: A Napsugár fiúk (Ben Silverman) Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (Szlimák) Csukás István–Darvas Ferenc: Ágacska (Dani kacsa) Michael Cooney: Nem ér a nevem (Mr. Forbright) Szabóky Zsigmond Rafael (Verpeléty) Gyurkovics Tibor: A nagyvizit (M. István) Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Anna Karenina (Velencei énekes) John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago (Mary Sunshine) Erich Kästner: Emil és a detektívek (Gusztáv) Pierre Barillet–Jean-Pierre Grédy: A kaktusz virága (Norbert) Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Pilóta) Andrew Lloyd Webber: Az operaház fantomja (André) Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő (Vacskamati) Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Nana (André) Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (Fitzhuber Dongó)

31

T E L E VÍ Z I Ó         

Ha mi egyszer kinyitjuk a szánkat... Úgy szeretném meghálálni Kapcsoljuk magunkat Kacagóra a játszóházban Csuda egy délelőtt Barátságos harcot kérünk Zöldszem, zöldfül Drámaíró verseny Nem jogerős

FILMJEI     

Hatásvadászok (1983) Te rongyos élet (1984) Hamis a baba (1991) Vademberek (2001) – Janó A titkos háború (2001) - Sebestyén

T É VÉ F I L M J E I              

Bevégezetlen ragozás (1985) Ember és árnyék (1985) A kertész kutyája (1986) A falu jegyzője 1-4. (1986) - Ákos Nyolc évszak 1-8. (1987) - Cékla A montmartre-i ibolya (1988) Freytág testvérek (1989) Angyalbőrben (1990) Hölgyek és urak (1991) Privát kopó (1992) Devictus Vincit (1994) 40 millió (1994) Kisváros (1996) Ábel Amerikában (1998)

32

P ESTY -N AGY K ATI

RENDEZŐ

SZAKMAI ÉLETRAJZA

Gyermekkorától meghatározta az életét a zene és a színház, 12 éven át tanult hegedülni, gyermek és ifjúsági szereplőként 3 filmben játszott jelentős szerepet, majd a gimnázium elvégzése után a Madách Színházban kezdett dolgozni- akkor még – Kerényi Imre igazgatása alatt. Itt számtalan karakterszerep mellett asszisztense volt a ’90-es évek kiemelkedő rendezőinek, több mint 50 különböző előadásnak volt szereplője, munkatársa. A S Z Í N HÁ Z - É S F I L M M Ű VÉ S Z E T I E GY E TE M E T OP E R A - R E N DE Z Ő S Z A K ON VÉ GE Z TE 2004- BE N , S Z I N E TÁ R M I K L ÓS – OS Z T Á L Y F ŐN ÖK E - M E L L E TT OL Y A N K I V Á L Ó S Á G OK TA N Í T OT TÁ K , M I N T Á CS J Á N OS , S Z É K E L Y G Á B OR , S Z I N TE G Á B O R , N É H A I P E TR O VI CS E M I L , N É HA I D R . B A L A S S A P É TE R . AZÓTA FOLYAMATOSAN AZ ORSZÁG ZENÉS SZÍNPAD AIN, KECSKEMÉTEN, A MADÁCH SZÍNHÁZBAN ÉS A KÖRÚTI SZÍNHÁZBAN RENDEZ, VALAMINT LÉTREHOZTA AZ ORSZÁG LEGPARÁDÉSABB MUSICA L KONCERT SHOW-JÁT, A MUSICAL CSILLAGAIT.

ELSŐSORBAN

TATABÁNYÁN,

2009 N Y A R Á T C HI CA G O K E R T VÁ R OS I N E G Y E DÉ BE N , E V A N S T O N B A N T ÖL T ÖT T E , B R I D GE T M C D ON OU G H I G A Z G A T Ó A S S Z ON Y M E G HÍ V Á S A A L A P J Á N , A C HI CA G O L I G HT O P E R A W OR K S T HE A TE R - N É L . I TT R É S Z T VE T T A L E GÚ J A B B Z E N É S BE M U TA T Ó – A M Y F A I R L A DY - E L K É S Z Í T É S É BE N A S Z Í N HÁ Z M Ű VÉ S Z E T I I GA Z G A T Ó J A M E L L E T T , S K ÖZ BE N TA N U L M Á N Y OZ T A A Z A M E R I K A I Z E N É S – Á L L A M I TÁ M O GA TÁ S T ÓL M E N T E S - S Z Í N HÁ Z I M Ű K Ö DÉ S T .

Televíziós rendezései közül a legfontosabb; egy 24 részes portréfilm sorozat, melynek címe Csillagkép, a 2012-ben újraindult PESTY FEKETE DOBOZ mellett. A reneszánszát élő műsor epizódjai közül a „Halálnak halálával” valamint a „Szex – hazugság vádirat” című 52 perces mozikat szerkesztőként és egyben rendezőként is jegyzi.

33

Ezekben feldolgozta a halálbüntetés, a misztikum iránti túlzott vágy, vagy a jog- vagy igazságszolgáltatás kérdéseit gyermek elhelyezési perek kapcsán, valamint preventív céllal küzdött a pedofília ellen, kutatta a hamis vádak szociológiai okait. A „Csillagkép” című sorozatában Magyarország valódi nagyságait mutatta be, sajátos, otthonos világukban, gyermekkoruk helyszíneit felidézve - mintegy epizódonként megannyi kis saját történelem - hozta közel a nézőkhöz igaz művészeinket, szerkesztőként és rendezőként egyaránt. (Olyan nemzetközi nagyságok vonultak fel a filmben, mint: Gulyás Dénes, Miller Lajos, Bakó Márta, Moser Zoltán, Kenyeres Bálint, etc.) A magyar kulturális élet helyzetéről több tanulmányt is készített, a legutóbbi az „Alvilágot jelentő deszkák” egy esztendeje látott napvilágot, de publikált az Ártér című folyóiratban is rendszeresen, itt említésre méltó többek között az „Akiknek keserű az Isten” című munkája. Az utóbbi egy évben a „Jégmadár” internetes blogon publikál, feketén-fehéren a magyar kultúráról, összefüggéseket látva és láttatva a kultúra, a szociológia, s a mindenkit érintő társadalmi változások között, sajátos, közvetlenül mesélő, sokszor számon kérő, közhelyektől mentes modorában. Nem volt még 30 éves, mikor a Kaposvári Egyetem Művészeti Tanszékén kezdett tanítani. Itt kreatív óráival megteremetett a dramaturgia gyakorlati tanításának lehetőségét, oktatott színháztörténetet is, de zenei képzettsége okán több esetben bebizonyította, hogy akár egyetlen nap alatt közel hozható a zene érdemi értése a fiatalokhoz. Szakmai képzettségén túl, családi hagyománynak mondható a fiatalok iránti elkötelezettsége, Édesapja híres zenepedagógus lévén, gyökereiből ered a zeneelmélet oktatásának fontossága, de már letisztult, XXI. századi formában. Az oktatás a szenvedélye, még speciálisnak mondható helyzetekben is. Jótékony jelleggel évek óta foglalkozik fogyatékkal élő embertársaink művészeti képzésével, a Mayer Katalin gyógypedagógus által megálmodott „Dallal, tánccal egymásért” eseménysorozat művészeti szakmai vezetője volt éveken át. Itt értelmileg csökkent képességű embereket táboroztattak, komoly zenei és színészi képzéssel gazdagítva a tábor programját. Az esemény annyira sikeresnek volt mondható, hogy Gálaműsorokon mutatták be az elkészült produkciókat a Thália Színházban és a Stefánia Palotában egyaránt, már büszkén a produkció mellé álló sztár vendégekkel emelve a toleranciáról és elfogadásról példát mutató esték fényét.

34

Fontosabb színházi rendezések: 2011. Móricz-Kocsák-Miklós:

Légy jó mindhalálig! Tatabányai Jászai Mari Színház

2011. Hárs- Vizy:

Kérek egy álmot! Kecskeméti Katona József Színház

2011. Kiss- Gryllus- Fűri :

Fabáb Madách Színház, Budapest

2010.

Musical pályázat döntő – Madách Színház, Budapest („A csók”, „A púpos”, „Fabáb”, „Tiszta szívvel” )

2010.

Város napja – Kecskeméti Katona József Színház

2010.

Hírszínház – sorozat – Kecskeméti Katona József Színház(improvizációs színházi workshop)

2010. Csikós:

"Éneklő Shakespeare" Kecskemét - Tavaszi Fesztivál Nyitóelőadás

2010.

Ruszt Szalon – kortárs magyar dráma sorozatKecskeméti Katona József Színház

2010.

„Eldobott kő” – Gála – Thália Színház (a Fővárosi Fogyatékosok Otthonának Gálaestje)

2009.

Város napja Kecskeméti Katona József Színház 35

2009.

Csikós Attila műve alapján, Bartók Béla zenéjével: Békétlenek Óbudai Társaskör

2008. A.Ayckbourn:

Mese habbal Körúti Színház

2008. Csikós-Nagy:

Pop-show Ruttkai Éva Színház

2008.

A Musical csillagai Dunaújváros, Sportcsarnok

2005. Götz-Nagy:

Antonius kardja Madách Színház, San Francisco Theater Festival, Yerba Buena Gardens

2005. Mrozek:

A Nyílt tengeren Almássy Színház

2004. Saint- Exupery:

A kis herceg Székesfehérvár – Vörösmarty Színház, Budapest - Musical Színház

2002. McDermot-Rado-Ragni:

Hair – Credo Madách Színház Stúdió Színpad

2001. Karinthy:

Gellérthegyi álmok Madách Színház Régi Stúdió

Folyamatban: L’ÉLEK! – Madách Színház Stúdió bemutató: 2013. március 1. Négyszögletű kerekerdő –mesemusical feldolgozás Tatabánya-Jászai Mari Színház bemutató: 2013. május 8. 36

Egyéb: A 2011./2012-es évadban megpályázta a székesfehérvári Vörösmarty Színház Igazgatói pozícióját, ahol a szakmai bizottság a legtöbb szavazattal első helyen juttatta tovább, majd a Társulat szavazatainak közel 80 %-ával is első helyen végzett.

Televíziós rendezések: 2012. Pesty Fekete Doboz - Halálnak halálával (52 perc) - Szex, hazugság, vádirat (52 perc) 2006 - 2007. “Csillagkép” – 24 részes portréfilm sorozat Televíziós írói munka: 2007-2008.

„Jóban-Rosszban” – napi sorozat- dialógíró

Filmszerepek: 1989.Emberrebló lányok – címszerep – rend.: Szalkai Sándor 1994. Radioaktív BÚÉK! – bankár – rend.: DobraiGyörgy 1996. Szarajevó kávéház – utazó –rend.: Balogh Zsolt Fontosabb színházi szerepek: Stefi - “Édes Anna” Kosztolányi Dezső Budapest, Madách Kamara Színház Belinda Cratchit – “Isten pénze” - Charles Dickens – MüllerTolcsvay- Müller Péter Sziámi Budapest, Madách Színház Frau Einstein - “Dr Herz” – Müller Péter –Tolcsvay- Müller Péter Sziámi Budapest, Madách Színház Miss Lindt –“1,2,3” Molnár Ferenc Budapest, Madách Színház Pudney Őrmester - “Pletyka” Neil Simon Budapest, Madách Kamara Színház

37

38