16

INTERNETES BÉLYEGGY JT KLUB Közhasznú szervezet Számviteli Politika

INTERNETES BÉLYEGGY JT közhasznú szervezet

SZÁMVITELI POLITIKA

1 / 16

KLUB

INTERNETES BÉLYEGGY JT KLUB közhasznú szervezet Számviteli Politika

Név:

Internetes Bélyeggy jt Klub közhasznú szervezet (Egyesület) Szervezet rövid neve: IBK Székhely: 1074 Budapest, Hársfa utca 47. Adószám: 18209905-1-42 Statisztikai számjel: 18209905949952901 Nyilvántartási száma: 14.298 Számlavezet pénzintézet neve: ERSTE Bank Bankszámlaszáma: 11600006-00000000-48230638 Beszámoló aláírására jogosult: Csatlós Árpádné, elnök

TARTALOMJEGYZÉK I.

A SZÁMVITELI POLITIKA RENDELTETÉSE

II.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Az Egyesület gazdálkodása 2. A beszámoló formája, a beszámoló-készítés id pontjának meghatározása 3. A mérleg formája, tartalma 4. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 5. Vállalkozási tevékenység 6. Nyilvántartások

III.

AMORTIZÁCIÓS POLITIKA

BB JELLEMZ I

IV.

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

V.

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE

VI.

FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE

VII.

PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

VIII.

KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

IX.

ELLEN RZÉS, ÖNELLEN RZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK

X.

A LELTÁROZÁS, A KÖNYVVITELI ZÁRLAT

XI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

2 / 16


A szabályzat célja olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek -

a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.),

-

az egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet,

-

a közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI. törvény

el írásainak, és amelyeket érvényre kell juttatni a beszámoló elkészítése és bemutatása, illetve a könyvvezetés során. E számviteli politika az Egyesület adottságainak, körülményeinek leginkább megfelel számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó el írásai szerint kell eljárni. A szabályzat felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében, de legalább évente történik .

3 / 15


I. A SZÁMVITELI POLITIKA RENDELTETÉSE Olyan számviteli információs rendszer megalapozása, amellyel a törvényi el írásokhoz igazodó, megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható az Egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az IBK az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az IBK az Alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységet folytathat. Az IBK vállalkozási tevékenységet is végezhet. Az IBK a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet 18.§. (2) pontja alapján mentesül a könyvviteli szolgáltató kötelez igénybevétele alól. Az IBK a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet 19.§.-a alapján nem alkalmaz könyvvizsgálót. Az IBK a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet 20.§.-a szerint köteles a jóváhagyott közhasznú egyszer sített beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követ 150 napon belül letétbe helyezni, közzétenni a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben foglaltak szerint. A szervezet önköltség-számítási szabályzatot nem készít. Külön szabályzat tartalmazza a pénzkezelési szabályzatot. 1. Az Egyesület gazdálkodása Az Egyesület gazdálkodásának alapja az Egyesület Közgy lése által elfogadott éves gazdálkodási terv. 2. Az üzleti év Az üzleti év az az id tartam, amelyr l a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel, a mérleg fordulónapja a tárgyév december 31. 3. A beszámoló formája, a beszámoló-készítés id pontjának meghatározása Az Egyesület egyszer sített közhasznú beszámolót készít a tárgyévr l, mely mérlegb l, eredmény levezetésb l és közhasznú jelentésb l áll. A beszámoló fordulónapja tárgyév december 31-e, a mérlegkészítés határideje a tárgyévet követ év 150. napja, de legkés bb tárgyévet követ év május 30-a.

4 / 16


A mérleg formája, tartalma Az Egyesület egyszer sített beszámolót, a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szerkezetben és legalább az el írt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszer en vezetett egyszeres könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthet formában köteles elkészíteni. A mérleg tartalmára vonatkozó, az Sztv. 101–103.§-ában foglalt el írásokat kell alkalmazni. A mérlegben a saját t ke indulót kéb l, t keváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredmény célszerinti és vállalkozási tevékenységb l áll. Az Egyesület az ajándékként, hagyatékként, Egyesületi célra történ felajánlásként – térítés nélkül – kapott eszközöket, ha az átadó jogi személy, akkor a könyv szerinti értéken, ha magánszemély, akkor felajánlási értéken az indulót kével szemben veszi állományba. keváltozásként kell kimutatni az Egyesületi célú tevékenység eredményét, a vállalkozási tevékenység adózott eredményét, az alapító rendelkezése szerint a vagyonként átadott pénzeszközt vagy térítés nélkül kapott eszközök rászorultak részére történ juttatását. 4. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A költségek elszámolása pénzforgalmi szemlélet el írások szerint kell, hogy történjen: minden költség azt az id szakot terhelje, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak teljes kör nek és megbízhatónak kell lennie, az Sztv. el írásainak meg kell felelniük. Az Egyesület könyvvezetése az egyszeres könyvvitel rendszerében történik, naplóf könyvi könyveléssel. Az Egyesület a jogszabályban meghatározott bevételi értékhatár meghaladása esetén a kett s könyvvezetési módra köteles áttérni. A beszámoló közzétételi kötelezettségét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §. (4) bekezdése határozza meg. 5. 1. Az eredmény levezetés formája, tartalma Az Egyesület az egyszer sített éves beszámoló eredmény-levezetését a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének megfelel en készíti el. A költségek elszámolása pénzforgalmi szemlélet el írások szerint kell, hogy történjen: minden költség azt az id szakot terhelje, amelyikben kifizetésre került. Az analitikus nyilvántartásoknak teljes kör nek és megbízhatónak kell lennie, az Sztv. el írásainak meg kell felelniük. Az eredmény megállapításánál, illetve az árbevételek (bevételek), valamint a költségek, ráfordítások (kiadások) elszámolásánál figyelembe kell venni a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakat, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben el írtakat.

5 / 15


5. 2. Az Egyesület bevételei A. Összes célszerinti tevékenységre kapott támogatás 1. Közhasznú célú m ködésre kapott támogatás alapítótól (tagoktól) központi költségvetésb l, helyi önkormányzattól külföldi magán és jogi személyekt l, egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységb l származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel B. Vállalkozási tevékenység bevétele Az Egyesület a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése szerint az egyéb szervezet, a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezett l, közhasznú egyéb szervezett l kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az Egyesület kiadásai: az Egyesület m ködési költségei, cél szerinti kiadásai, valamint a vállalkozási célú tevékenység közvetlen és közvetett költségei. 5. Vállalkozási tevékenység Az Egyesület vállalkozási tevékenységet is folytathat az alapszabályban leírtaknak megfelel en, ezért vállalkozási tevékenysége könyvviteli nyilvántartásában történ elkülönítésre kötelezett. A közhasznú szervezet az alap és a részletez (analitikus) nyilvántartásait úgy köteles kialakítani, hogy abból a közhasznú eredmény-kimutatáshoz valamint annak részeként a tájékoztató adatokhoz szükséges tételek is megállapíthatók legyenek. Ennek gyakorlati megvalósítása úgy történik, hogy a részletez nyilvántartásokat szükség szerint külön kell bontani alap-, és vállalkozási tevékenységre.

6 / 16


6. Közhasznúsági jelentés A közhasznú szervezeteknek Közhasznú jelentést kell készíteniük, amely magába foglalja: -

a számviteli beszámolót

-

a költségvetési támogatás felhasználását

-

a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást

-

a cél szerinti juttatások kimutatását

-

a központi költségvetési szervt l, az elkülönített pénzalapoktól, a helyi önkormányzattól, a kissebségi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveit l kapott támogatás mértékét, összegét

-

a közhasznú szervezet vezet összegét, adatait

-

a közhasznú tevékenységr l szóló rövid tartalmú beszámolót.

tisztségvisel inek nyújtott juttatások értékét, illetve

Az elkészített közhasznú jelentést a szervezet elnökének kell jóváhagynia. A közhasznú jelentés elkészítésének határideje megegyezik a számviteli beszámoló elkészítésének idejével. A közhasznú jelentést az Egyesület honlapján kell közzétenni. 7. Nyilvántartások Az egyszeres könyvvezetés keretében az Egyesület csak naplóf könyv alapnyilvántartást vezet, házipénztárt nem tart fenn. -

A naplóf könyv a teljes pénzforgalmának tételes kimutatására szolgáló, táblázatos jelleg nyilvántartás, ahol a pénzforgalmi tételeken kívül olyan tételek is elszámolásra kerülnek, amelyek mögött nem áll tényleges pénzforgalom, de elszámolásukat az egyszer sített mérleggel kapcsolatos el írások kötelez vé teszik (pl.: pénzkövetelések, befektetések törvényben el írt leértékelése, a behajthatatlan pénzkövetelések leírása, a tárgyévi pénzügyileg rendezetlen általános forgalmi adó, társasági adó év végi elszámolása stb.)

Az alapnyilvántartásokon túl a könyvvitelhez kapcsolódóan a következ (analitikus) nyilvántartásokat kell - szükség szerint - vezetnie:

részletez

befektetett eszközökön belül: immateriális javak nyilvántartása, tárgyi eszközök – ingatlanok, járm vek, gépek – nyilvántartása; készletek nyilvántartása; követelések nyilvántartása a vev kkel szemben; tartozások nyilvántartása szállítókkal szemben; értékpapírok nyilvántartása; általános forgalmi adóhoz kapcsolódóan, el zetesen felszámított szállítói- vev által fizetend áfa; 7 / 15


személyi jövedelemadó nyilvántartó lapok; egyéb adók, adójelleg elvonások nyilvántartása; járulék nyilvántartással, egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos nyilvántartások; szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása; bármely az Egyesületnél szükségesnek ítélt részletez kimutatás, pl. Egyesületi adományok, támogatások, megítélt ösztöndíjak, nyilvántartása. Az egyszeres könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat csak szabályszer bizonylat alapján szabad bejegyezni. A naplóf könyv és az analitikus nyilvántartások szabályszer vezetéséért az elnök által elnökségi határozat alapján - megbízott könyvel a felel s. A könyvelés alapját képez bizonylatokat, szerz déseket, dokumentumokat, bankkivonatokat a megbízott könyvel nek minden követ hónap 10-ig kézhez kell kapnia. III. AMORTIZÁCIÓS POLITIKA F BB JELLEMZ I Terv szerinti értékcsökkenés Terv szerinti értékcsökkenést az Egyesület az Sztv. el írásai szerint számolja el az értékcsökkenést bruttó érték alapján, az üzembe helyezés napjától kezdve, éves elszámolással. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányam velésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erd , a képz vészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéb l a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéb l, egyedi mivoltából adódóan - évr l évre n . Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszer en használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelel en használják. Számítási módszer: lineáris, azaz az eszköz élettartalma alatt minden évben azonos összeg elhasználódást kell elszámolni. Leírási kulcsok: Eszközcsoport megnevezése Épületek Építmények Vagyoni érték jogok Szellemi termékek Alaptevékenység ellátásához szükséges gépek, berendezések Alaptevékenység ellátásához szükséges járm vek Nem az alaptevékenység ellátáshoz szükséges gépek, berendezések 8 / 16

Leírási kulcs 2% 3% 33 % 16 % 33 % 20 % 14,5 %


Az eszközök beszerzési értékét és el állítási költségét az Sztv. 47–51. §-ban foglaltak alapján állapítja meg az Egyesület, vagyis az eszközök megszerzéséért fizetett összeg növelve a beszerzéshez szorosan kapcsolódó illetékek, le nem vonható áfa, illetve hatósági díjak összegével. Az Egyesület az üzembe helyezett eszközeir l mennyiségben és értékben egyedi analitikus nyilvántartást, a 100 000 Ft alatti tárgyi eszközeir l mennyiségi nyilvántartást vezet. Terven felüli értékcsökkenés Az Egyesület terven felüli értékcsökkenést nem alkalmaz. Maradványérték meghatározása A maradványérték minden eszköz esetében nulla. IV. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket az Egyesület azzal a céllal fektetett be, adott át más vállalkozónak, egyéb jogi személynek, illetve az államnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, hozamra, vagy kamatra) tegyen szert. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron értékeli az Egyesület mindaddig, míg azok értéke tartósan – a mérlegkészítés napját megel en legalább egy éven keresztül – nem csökkent, ekkor értékvesztést számol el. A kamatozó értékpapírok beszerzési árában nem szerepelhet a vételárban lév kamat. Az egyéb eszközöket beszerzési áron értékeli az Egyesület az érvényes Sztv. 51. §-ában el írtak figyelembevételével, csökkentve azt az Sztv. 52. §-ában alkalmazott el írásokkal. A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a más vállalkozónak és egyéb jogi személynek, vagy az államnak tartósan, forintban vagy devizában kölcsönadott pénzeszközök összegét is. Az államkötvényeket névértéken, a diszkont kincstárjegyeket vásárlási összeggel kell a pénzügyi eszközök között, továbbá az államkötvény vételárában szerepl kamatot ráfordításként kell elszámolni. V. KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE Követelésnek min sülnek az Egyesülettel szemben fennálló tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerz désekb l jogszer en ered , pénzformában kifejezett 9 / 15


fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek, magánszemélyek, a vev k vagy a munkavállalók által elismert, de nem teljesített vagy még csak részben teljesített tartozásait. Az egyszer sített beszámolóban az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket az elfogadott összegben szabad szerepeltetni. Egyéb követelések közé a munkavállalóknak folyósított el legek, kölcsönök; az anyagi felel sség érvényesítése címén el írt összegekkel, bírósági letiltásokkal; különféle elszámolásokra (útiköltség-el leg, üzemanyag-el leg) kiadott összegekkel kapcsolatos követelések tartoznak. VI. FORGÓESZKÖZÖK KÖZÖTT KIMUTATOTT ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSE Ebbe a csoportba tartoznak azon kötvények és egyéb értékpapírok, amelyeket az Egyesület, forgatási célból nem tartós befektetésként vásárolt. Kötvényeit névértéken (a vételi értékben felszámított kamattal csökkentett vételáron) tartja nyilván az Egyesület, egyéb értékpapírjait pedig beszerzési értéken (vételár) veszi nyilvántartásba. VII. PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A könyvelés során a pénzeszközöket és azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni: pénztár, bankszámlák Az Egyesület készpénzállományát és annak forgalmát a pénztár számlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell venni. A pénzeszközök számlára a pénzintézet terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a forintfedezet elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét. Az Sztv. értelmében a pénzeszközöket érint gazdasági m veletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidej leg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell könyvelni. Az Egyesület a pénzeszközök leltározását minden évben december 31-i egyeztetéssel köteles elvégezni. A mérleg fordulónapján a pénztárban lév készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyez en, bekerülési értéken kell a mérlegben felvenni. A bankbetétek értékét a mérleg 10 / 16


fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyez értéken kell a mérlegbe beállítani. VIII. KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerz désekb l ered , pénzformában teljesítend , elismert fizetések, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató, a hitelez , a kölcsönz által már teljesített, az Egyesület által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak. A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni, a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek kivételével. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé tartoznak, a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, a társadalombiztosítással kapcsolatos kötelezettségek, az adóhatósággal szembeni kötelezettségek. IX. ELLEN RZÉS, ÖNELLEN RZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK Az Egyesületnél lefolytatott adóhatósági ellen rzés, vagy önellen rzés végzése során megállapított hiba – annak jellegét l (adóhiány, adóhiányt nem eredményez eltérés, számítási hiba, stb.) függetlenül – jelent s összeg nek min sül: ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg f összegének 2%–át, ha t keváltozást érinti A felsorolt, el évekre vonatkozó hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény levezetésének érintett tételénél az el év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak. Az el kategóriákba nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelent s összeg ek, a tárgyévi eredményt módosítják. X. A LELTÁROZÁS, A KÖNYVVITELI ZÁRLAT A naplóf könyvet – jelen rendelkezések szerint – negyedévenként le kell zárni, amelynek keretében csak az egyeztetéseket kell elvégezni. A közvetett költségek felosztására – az Egyesületi cél szerinti és vállalkozási tevékenység között – évente egyszer, az év végén a bevételek arányában kerül sor. A naplóf könyvet minden év december 31-én – az elvégzett egyeztetéseket követ en le kell 11 / 15


zárni. A leltár a mérleg alapdokumentuma. A mérlegben szerepl vagyonadatokat leltárral kell alátámasztani A leltár fajtái: - Tartalma szerint: részleges és teljes leltár - Célja szerint: vagyonmegállapító és elszámoltató leltár - Id pontja szerint: nyitó, záró, évközi leltár A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellen rizhet módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglev eszközöket és forrásokat, mennyiségben és értékben egyaránt. Ha az Egyesület nem rendelkezik naprakész mennyiségi nyilvántartással, akkor a leltárösszeállítást meg kell el znie a (mérleg fordulónapjának megfelel ) leltározásnak. A leltározás módja lehet: - mennyiségi felvétel, majd értékelés (mennyiségi adat x egységár = érték) - egyeztetés: a nyilvántartásokban szerepl vagyonadatok ellen rzését, különböz okmányokban szerepl adatokkal való összehasonlítását jelenti.

12 / 16


XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 1. Az Egyesület Számviteli Politikáját a mellékleteivel együtt az Egyesület Közgy lése a ………./01. sz. határozatával elfogadta. Az elfogadott Számviteli Politika visszamen leg, az Egyesület joger s bírósági nyilvántartásba vételének napjától, 2011. április 6. napától alkalmazandó. 2. Az Egyesületnek minden évben felül kell vizsgálnia a számviteli politikát, hogy az id közben bekövetkezett változások követhet k legyenek. Kelt: Dabas, 2011.09.16.

……………………………………. Csatlós Árpádné elnök, az Egyesület képvisel je Mellékletek: 1. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Az egyszer sített beszámoló, illetve a közhasznú egyszer sített beszámoló mérlegének el írt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezet egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél 3. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez A közhasznú egyszer sített beszámoló eredmény-levezetésének el írt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezet közhasznú egyéb szervezetnél

13 / 15


1. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez Az egyszer sített beszámoló, illetve a közhasznú egyszer sített beszámoló mérlegének el írt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezet egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök Eszközök összesen FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) C. Saját t ke I. Induló t ke/Jegyzett t ke II. keváltozás/Eredmény III. Lekötött tartalék IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységb l (közhasznú tevékenységb l) V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységb l D. Tartalék E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek Források összesen

14 / 16


3. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez A közhasznú egyszer sített beszámoló eredmény-levezetésének el írt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezet közhasznú egyéb szervezetnél A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I+II) I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5) 1. Közhasznú célú m ködésre kapott támogatás a) alapítótól (tagoktól) b) központi költségvetésb l c) helyi önkormányzattól d) külföldi magán és jogi személyekt l e) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységb l származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. Pénzbevételt nem jelent bevételek B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelent bevételek C. Tényleges pénzbevételek (A/I+B/1) D. Pénzbevételt nem jelent bevételek (A/II+B/2) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthet kiadások 2. Ráfordítást jelent eszközváltozások 3. Ráfordítást jelent elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthet kiadások F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthet kiadások 2. Ráfordítást jelent eszközváltozások 3. Ráfordítást jelent elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthet kiadások G. Tárgyévi pénzügyi eredmény (± 1 ± 2) 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (A/1-E/1-E/4) 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (B/1-F/1-F/4) H. Nem pénzben realizált eredmény (± 1 ± 2) 1. Közhasznú tevékenység nem pénzben realizált eredménye (A/II-E/2-E/3) 2. Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye (B/2-F/2-F/3) I. Adózás el tti eredmény (B/1-F/1) ± H/2 J. Fizetend társasági adó K. Tárgyévi eredmény 1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye (A/1+A/II)-(E/1+E/2+E/3) 2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (I-J) Tájékoztató adatok A. Pénzügyileg rendezett személyi jelleg ráfordítások 1. Bérköltség ebb l: - megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jelleg egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. Pénzügyileg rendezett anyagjelleg ráfordítások C. Értékcsökkenési leírás D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások 15 / 15

INTERNETES BÉLYEGGY JT KLUB közhasznú szervezet Számviteli Politika E.

A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett)

16 / 16

16

Recommend Documents