1. A kommunikáció A kommunikáció a latin eredetű communicatio főnévből származik, melynek jelentése ’közzététel, gondolat közlése a hallgatóval’ volt. A kommunikáció tehát tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével, legalább két résztvevő között. Kommunikáció létrejöhet emberek és gépek, valamint csak gépek között (pl. számítógépes rendszerek esetében). 2.A kommunikáció folyamata Ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen, több tényezőre van szükség. Fontos tényezők a résztvevők, azaz a feladó (forrás) és a címzett (vevő). A feladó az, aki különböző nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek (kódolja), aki ezt az üzenetet felfogja, értelmezi (dekódolja) és válaszol rá. A résztvevők szerepet cserélhetnek (az előző esetben a címzett válik feladóvá), illetve többen is részt vehetnek a kommunikációban. Az üzenetet kifejező összefüggő jeleket kódnak nevezzük. Használunk nyelvi és nem nyelvi kódokat. A kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek, azaz egyformán ismerik a kódot. A megfogalmazott üzenet a csatornán keresztül jut el a feladatótól a címzettig, továbbítja a közleményt. A csatorna lehet hallható (telefonbeszélgetés), látható (levél), érezhető (tapintás) vagy egyszerre többféle is (személyes beszélgetés). A tipikusnak mondható verbális kommunikáció mindig kiegészül non-verbális elemekkel (metakommunikációval), amely természetesen csak akkor érvényesül, ha a kapcsolat nem csak auditív, hanem vizuális formában is fennáll (vagyis nem csak hallják, hanem látják is egymást a felek). Ilyen a testtartás, hangsúly, mimika, gesztikulálás, stb. Az elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-kal. Zajnak nevezzük azokat a tényezőket, amelyek megzavarják, torzítják az üzenetet, gátolják annak eljutását a címzetthez (pl. ha recseg a telefon).
1
3. Fogalmak •
információ: új hír, ismeret;
•
közlemény: a továbbítható formában megjelenő információ, melynek összetevői: o
információtartalom: a közlemény által hordozott információ;
o információmennyiség: a közlemény információ-értéke; •
hír: a lehető legtömörebben megfogalmazott közlemény;
•
jel: ezekből épül fel a közlemény; összetevői: o jelölő: az információ hordozója (pl. csengőszó); o
jelölt: a jelhez kapcsolódó jelentés (pl. iskola, otthon kórház, stb.);
• jelrendszer: a jelek és a használatukhoz szükséges szabályok összessége; • adó, vevő, csatorna, zaj (a közlemény sikeres átadását zavaró tényezők); •
kódolás, dekódolás (a közlemény át- ill. visszalakítása az alpértelmezett jelrendszerbe);
4. Kommunikáció típusai Az adatátvitel iránya szerint: •
Simplex: az adatforgalom egyirányú, vagyis az adó csak adni tud, a vevő csak fogadni képes és sosem cserélnek szerepet. Ilyen például a teletext, televízió, stb. (humán kapcsolatokban az előadás; a költő, író és a művet olvasó, stb.).
•
Half duplex (félduplex): az adatforgalom kétirányú. Mindkét állomás képes az adatok adására és vételére, de nem egy időben, tehát egyszerre mindig csak az egyik irány foglalja a csatornát. Ilyen például a a CB rádió vagy walke-tolke (humán kapcsolatokban a tájékoztató: kérdés, majd felelet).
•
Duplex (full duplex): mindkét állomás képes egyszerre az adatok adására és vételére, tehát egyidejűleg két irányban történhet az átvitel. Ilyen lehet például a telefon (humán kapcsolatokban a társasági beszélgetés).
A felek viszonya szerint: •
Közvetlen: baráti beszélgetés, tanóra, stb.
•
Közvetett: tömegkommunikációs ill. egyéb technikai eszközökkel (pl. telefon) vagy tárgyalás tolmáccsal.
2
Időbeliség alapján: •
valós idejű (real time, on-line): a kommunikációban résztvevő felek időcsúszás nélkül, egyazon időben állnak kapcsolatban egymással. Ide tartozik − minden közvetlen ember-ember kapcsolat; − az élő adás a televízióban, rádióban; −
az
interneten
folytatott
csevegés
(chat),
a
Windows
Messenger
használata,
videokonferencia; − a telefonálás, stb. •
nem valós idejű (not real-time, off-line): a felek nem egyazon időben „kapcsolódnak” a kommunikációs csatornához. Ide sorolható − a hagyományos postai úton történő levelezés; − az elektronikus levelezés; − az SMS (Short Message Service), MMS (MultiMedia Message Service), stb. 5. Példa a kommunikációs modellre
• A telefon elvének lényege, hogy a hangrezgéseket a telefonkészülék szénmikrofonja elektromos áramváltozásokká alakítja át a hang jellemzői (frekvencia, erősség) szerint. A vezetéken továbbított áramváltozásokat a vevő készülékében a hangszóró visszaalakítja hangrezgésekké. Nagy távolságok esetén a vezeték ellenállásából fakadó jelgyengülést közbeiktatott erősítőberendezésekkel kompenzálják. • A telefonos kommunikáció a felek viszonya szerint közvetett, tehát egy technikai eszköz továbbítja az információt a két fél között. Időbeliség alapján valós idejű, hiszen a kommunikációban részt vevő felek időcsúszás nélkül, egyazon időben állnak kapcsolatban egymással. Az adatátvitel iránya szerint a telefon duplex, hiszen mindkét állomás képes egyszerre az adatok adására és vételére, tehát egyidejűleg két irányban történhet az átvitel. •
A vonal két végén áll a feladó és a címzett. A feladó a puszta információt az alapértelmezett jelrendszerhez igazodó közleménnyé kódolja, amit már lehet továbbítani a telefon segítségével, így ez lesz a csatorna, a közvetítő közeg. A feladó dekódolja, értelmezi a közleményt, és kinyeri annak információ-tartalmát. A kapcsolatot is a telefon hozza létre. A telefon esetében zajról beszélhetünk, ha recseg a telefon, esetleg megszakad a kapcsolat.
3
• Gyakorlati példa esetén elemzési szempontok: kommunikáció típusa adatátvitel iránya, felek viszonya, időbeliség szerint; feladó és címzett, kód, kapcsolat, beszédhelyzet, csatorna, zaj, non-verbális elemek. 6. Kód, kommunikációs csatornák, zaj, redundancia Kód, kódolás Az üzenetet kifejező összefüggő jeleket kódnak nevezzük. Használunk nyelvi és nem nyelvi kódokat. A kommunikáció csak akkor lesz sikeres, ha a résztvevők közös nyelvet beszélnek, azaz egyformán ismerik a kódot. A kód a csatornán közlekedő adatnak egy formája, mely megegyezésen alapul, és kódolással keletkezik, és dekódolással fejthető vissza. Példa: egy iskola egy tanulójának azonosítására használhatjuk a következő kódot: 97C27, ahol az első két karakter az évfolyamot jelenti (melyik évben kezdte az iskolát) a harmadik azon belül az osztálykód, a negyedik és ötödik pedig az osztályon belüli sorszám (hányadik a névsorban az illető). A kódolás során forrás (kibocsátó) mondanivalóját, az információkat üzenetté (szavakká, szimbólumokká) alakítja bizonyos szabályok szerint. A kódolás egy kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés: az adathalmaz minden elemének megfeleltetünk pontosan egy elemet a jelek halmazából. A jó kód rövid, kifejező, könnyen értelmezhető (dekódolható), hacsak nem kimondott titkosítás a cél, de ekkor is egyértelműen dekódolhatónak kell lennie. Az üzenet formájának meghatározása során két alapvető kódrendszer közül választhatunk. A szavakba foglalt (verbális) és a nem szavakba foglalt (non-verbális) kódok közül. A szavakat beszéd vagy írott szöveg útján egyaránt közvetíthetjük. Csatorna A megfogalmazott üzenet a csatornán keresztül jut el a feladatótól a címzettig. A kommunikációs folyamaton belüli eszközt nevezzük csatornának, amelyen keresztül eljut az üzenet a befogadóhoz. Az információs csatornák egy része természetes: látás, hallás, stb. A természetes csatornákon érkező információkat többnyire átalakítás nélkül, közvetlenül felfoghatjuk. 4
A mesterséges információs csatorna lehet térbeli vagy időbeli, esetleg mindkettő, attól függően, hogy az információ (azonnali) továbbítása vagy hosszabb-rövidebb ideig való megőrzése a célja. A mesterséges csatornákon (pl. telefon, televízió) közlekedő információk csak különböző átalakítások után válnak továbbíthatóvá, ill. értelmezhetővé. Ezt az átalakítást nevezik kódolásnak, a visszaalakítást dekódolásnak. Időbeliség szerint lehet: •
Valósidejű (real time, on-line): a csatorna azonnal továbbítja az üzenetet, ha a vevő nem alkalmas észlelésre, akkor az üzenet elvész
•
Tárolós (not real-time, offline): az üzenet bizonyos korlátok között tetszőleges időpontban fogható, pl. barlangrajz, e-mail, hangfelvétel, a természetes csatorna ilyen kevés van, de például a fatörzsek háncsai őrzik az idők változását
A mesterséges csatornáknál az időbeliség során meg kell még említeni egy csoportosítási elvet, a szinkronitást. •
Szinkron: a gépek együttmködése valamilyen időbeliséghez van kötve, tehát az adó csak bizonyos pillanatokban küldhet, amikor a vevő számít rá, illetve a kapcsolatot folyamatosan fenn kell tartani, hogy biztosítható legyen a két gép egy ütemre történő működése
•
Aszinkron: az adó bármikor adhat, a vevő figyeli a csatornát, és amikor adás jön, akkor a vevő aktiválja magát. Ilyenkor az üzenet első néhány adata nem hordoz információt, csupán az ideiglenes jellegű szinkronitás felállításábn játszik szerepet
Csatornák például: •
egy elektronikus jelek továbbítására szolgáló jelzésrendszer
• egy tároló médium egy része, például egy pálya vagy egy sáv, ami biztosítja adatok írását vagy olvasását • egy meghatározott rádió frekvencia vagy frekvencia sáv, amelyek kiosztását nemzetközi egyezmények szabályozzák, és valamilyen előre meghatározott, betű vagy szám, vagy kódszó alapján azonosítható (például a OIRT 1-es csatorna) o A Wi-Fi 1-13 nem-bérelt csatornát tartalmaz a 2412MHz és a 2484MHz közötti sávban, 5MHz-es lépésekben
5
•
televíziós csatornák, mint például az MTV 1 csatornája, amit az OIRT 1-es csatornáján, horizontális polarizációval, a 49,75 MHz-en sugároznak
• egy szoba az Internet Relay Chat (IRC) hálózaton vagy más csevegőrendszerben, amelyben a résztvevők képesek egymással kommunikálni
Zaj: Az információs csatornára érkező zavaró jel, minden olyan hatás, amely a kommunikáció folyamatát megzavarja, annak kívánt hatását csökkenti. Hatására az információ torzulhat információvesztés vagy hamis, téves információ hozzákeveredése által. Torzítják az üzenetet, gátolják annak eljutását a címzetthez (pl. ha recseg a telefon). Okai
lehetnek
a
címzett
pontatlan
kiválasztása,
félrekódolás,
nem
megfelelő
csatornaválasztás. A befogadó oldalán az üzenet félreértése, erős ellenvélemény vagy a forrás iránti bizalmatlanság okozhat zajhatást. Redundancia: A redundancia terjengősséget, bőbeszédűséget jelent. Egy információ redundáns, ha több jellel van kifejezve, mint amennyi szükséges. A beszélt nyelv például redundáns módon fejezi ki az információt, hiszen 1-2 betű elhagyása gyakran egyáltalán nem teszi értelmezhetetlenné a szót. Nem redundáns viszont egy telefonszám, mert egy számjegye sem hagyható el. A redundancia hátrányos, ha azt nézzük, hogy a fölöslegesen tárolt vagy továbbított jelek helyet foglalnak, terhelik az információs csatornát. Zajos információs csatorna esetén azonban bizonyos mértékű redundancia növeli az adatbiztonságot, ezért olykor előnyös is lehet. Az átvitel közben ugyanis a bitfolyam nem csak a hasznos adatot, hanem un. redundáns biteket is tartalmaz, melyek, segítségével végezhetünk hibadetektálást (EDC: Error Detecting Codes; pl.: paritás bit, detektálásra jó, de csak a hibák 50%-át lehet kiszűrni vele) vagy hibajavítást (ECC: Error Correcting Codes; pl.: hibajavító kódolás CRC kódolás, ez a hibák 99,9%-át képes detektálni és kijavítani), de ez nagyobb mennyiségű bitátvitelt tesz szükségessé. Paritásbit: A paritásbit egy hibaellenőrző bit, melyet úgy képeznek, hogy ha az ellenőrzendő szóban lévő 1-ek száma páros, a paritásbit = 1, ha páratlan, a paritásbit = 0. Pl.: a 01010111 adatbitek közül 5 darab 1-es. Páros paritás esetén tehát a paritásbit 1, páratlannál pedig 0. 6
7. Kommunikációs technológiák és rendszerek: • Egyéni ötletű technológiák füstjelek dobjelek zászlók futár postagalamb optikai távíró (3, egymással csuklósan kapcsolódó kar, melyeket különböző állásokba hozva lehet egy szókészlet elemeire hivatkozni) (…) • Verbális rendszerek tudatos, szájhagyományokra épülő hírterjesztés oktatás szervezeti értekezletek (…) • Papír alapú terjesztői hálózatok könyv szórólap újság posta (…) • Vizuális alapú balatoni viharjelző süketnéma jelbeszéd közlekedési jelzőlámpa, KRESZ-táblák sportversenyen a versenyzők között, vagy a bírók által használt kéz-, zászló-, vagy egyéb jelek (…) • Elektronikus alapú vezetékes 7
Morse-távíró (Samuel Morse, 1838) A távíró adószerkezete az un. távíróbillentyű, melynek lenyomásával hosszab (vonás) vagy rövidebb (pont) áramimpulzusokat küldhetünk ki vezetéken át a vevőhöz. Az áramimpulzusok a vevő elektromágnesének horgonyát meghúzzák, s ezáltal egy emelőkarra rögzített írón (vagy lyukasztó készülék) az előtte egyenletes sebességgel elhaladó papírszalagra az impulzusoknak megfelelően vonásokat ill. pontokat ír (vagy lyukaszt) . A vevő oldalán a jelek kopogássá is alakíthatók, melyet a kezelő hallás után betűkkel jegyez le. Az átvitel átlagos teljesítménye kb. 120 betű percenként. A Marconi által az 1800-as évek végén kifejlesztett szikratávíró alkalmas volt a morzejelek vezeték nélküli továbbítására.
telex Olyan távíróeszköz, melynek kivitele és kezelése az írógéphez hasonló. Az adóállomáson leütött billentyű vagy írásjel elektromos jelek formájában egy vezetékpáron jut át jut el a vevőbe. Az ide érkező jelek elektromechanikus nyomtatószerkezetet vezérelve papírra nyomtatják a leadott szöveget. A gépek vezetékei központban futnak össze, ahol a telefonközpont elvéhez hasonlóan kapcsolódhatnak össze egymással (telexközpont).
telefon (Graham Bell, 1876) Az elv lényege, hogy a hangrezgéseket a telefonkészülék szénmikrofonja elektromos áramváltozásokká alakítja át a hang jellemzői (frekvencia, erősség) szerint. A vezetéken továbbított áramváltozásokat a vevő készülékében a hangszóró visszaalakítja hangrezgésekké. Nagy távolságok esetén a vezeték ellenállásából fakadó jelgyengülést közbeiktatott erősítőberendezésekkel kompenzálják. A távbeszélő készülékek központon keresztül kerülhetnek kapcsolatba egymással (Puskás Tivadar, 1881). − tenger alatti telefonkábel a kontinensek között: 1956-tól; − távközlési műholdak: 1960-tól; 8
− üvegszálas optikai kábelek alkalmazása: 1977-től; − mobil telefonálás: 1980-as évektől. A telefax (képtávíró, távmásoló) nyomtatott szöveg, ábra, kép továbbítására alkalmas technika. A készülék fő részei a letapogató egység és a nyomtatóegység. Az adó oldalán a
letapogató egység az optikai úton
felderített tartalmat elektromos jelekké alakítja, majd telefonvonalon továbbítja. A vevőnél a nyomtatóegység a fefogott elektromos jelek alapján elkészíti a dokumentum másolatát. ATM-hálózatok számítógépes hálózatok (…) kábelTV hálózatok riasztók, figyelő-rendszerek földi sugárzású elektromágneses hullámok rádióadások Az
adónál
keltett
állandó
rezgéseket,
mint
hordozóhullámokat
befolyásolják a mikrofon által előállított villamos jelekkel. Ez a folyamat a moduláció. Az így előállított jelek a levegőben terjedve jutnak el a vevő antennájáig. Az antenna ugyanolyan hullámhosszú rezgésekre érzékeny, mint amilyeneket az adó kibocsát, így lehetővé válik a vétel. TV-adások Az elv hasonló az előzőhöz, de a hangjel mellet a képjelet is továbbítani kell. A hagyományos TV-adás során másodpercenként 50 félképet sugároznak (a képet alkotó pontsorok közül feltváltva a páros ill. a páratlan sorokat tartalmazó képeket). A manapság hirdetett 100 Hz-es TV-k minden vett félképet letárolnak, majd még egyszer kirajzolnak, így csökkentve a villogó hatást. A kép felbontása kb. 320x240 képpont. A közeljövőben bevezetésre kerülő digitális földi műsorszórás MPEG-2 (DVD szabvány) tömörítéssel kódolt 720x576 felbontású képet és 5.1 csatornás hangot közvetít. A sugárzott jel mindemellet kevésbé lesz érzékeny a környezeti zavarokra (zaj!). teletext 9
A televízió működési elve szerint a katódsugárcsőben pásztázó elektronsugár a kép bal felső sarkától kezdődően balról jobbra és felülről lefelé haladva gerjeszti a képernyő pontjait. Egy félkép (pl. páros pontsorok) kirajzolása után az elektronsugarat vissza kell téríteni a kiindulópontba. Erre az időre (1,6 ms = 25 pontsor sugárzási ideje) a sugarat kioltják, így ezalatt az adó által sugárzott jelre a képalkotáshoz nincs szükség. Ezt a periódust használják ki a műsorszóró rendszerek a teletext információk közvetítésére. A részletekben átvitt információt a TVvevőbe épített teletext áramkör tárolja, majd miután a teljes oldal felépült, az a képernyőn megjeleníthető. A megjelenített újságoldalak 24 sorosak, soronként 40 karakterrel. mobil-telefonok kis hatósugarú wireless - vezeték nélküli – perifériák (billentyűzet, egér, stb.), számítógépes hálózati eszközök (pl. mobil gépek kapcsolattartása más eszközökkel) walke-tolke, CB távirányítók műholdas kommunikáció TV műsorok számítógépes hálózatok GPS (Global Position System) A műholdas helymeghatározó rendszer mûholdjainak kisugárzott jelei alapján a földi vevõkészülék megállapítja a pontos földrajzi helyzetét. A zsebszámológép méretû készülék, kijelzõjén azonnal kiírja pontos földrajzi koordinátáit és tengerszint feletti magasságát. Ha a készülékkel mozgunk (például jármûben van), akkor folyamatosan módosítja a kiírt adatokat. Egy memóriagomb megnyomására memorizálja a pillanatnyi pozícióját, és a késõbbiekben visszavezeti a tulajdonost erre a helyre. Ha begépeljük a készülékbe az elérendõ célt, akkor odavezeti a tulajdonost a megadott helyre a követendõ irányszög és a még megteendõ távolság folyamatos kiírásával, vagy a digitális térképen az útvonal bemutatásával, és a keresztezõdésekben a haladási instrukciók szóbeli közlésével. 10
csillagászati rádiótávcsövek összehangolt rendszere 8. [Az elektronikus kommunikáció és eszközei] 9. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre A kommunikációs eszközök nagy hatással voltak mindennapi életünkre. Fejlődésükkel az információszerzés sebessége felgyorsult, ami maga után vonta az egy emberhez eljutó információmennyiség növekedését is. Az kommunikációs eszközök fejlődése nélkül nem létezne a ma ismert modern világ. Az Internet megjelenésével és általánossá váló használata a társadalmon belül is változásokat indított. Ma már az Interneten bárki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő oldalakat, olvashat portálokat, online újságokat, tematikus blogokat, fórumokon hozzá hasonló érdeklődésű emberekkel beszélgethet, kifejezheti önmagát, társaságra lelhet, akárhol él a világon, bármikor az éticsiga-evő klubhoz csatlakozhat, ha akar. A Web 2.0 lényege az interaktivitás, a közösségi portálok kialakulása, az, hogy a felhasználó is hozzátesz valamit a tartalomhoz: kommentál, szócikket ír (pl. wikipedia), megoszt fájlokat, képeket , videókat, saját írásait, dokumentumait. Az Internet elterjedésével mindez lehetővé vált, filmeket nézhetünk számítógépen, zenét hallgathatunk, és ezernyi más módon lehet szórakozni, dolgozni vagy éppen önkifejeződni. A kommunikációs technológiák, mint a telefon, az e-mail, a fax, a kommunikációs programok (MSN Messenger, Skype), a chatelés megváltoztatták az ismerkedési szokásokat, és általuk elérhetővé vált szinte az egész világ, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. A számítógép hatásairól könyveket lehetne írni, mert hatásai egymásra épülnek, és széles körben elterjedtek a munka világától elkezdve a szórakoztató-iparon át a mindennapokig és annyira beleivódtak életünkbe, hogy már észre sem vesszük, illetve nagyon is észrevennénk, ha hirtelen megszűnne ez a lehetőség, hiszen senki sem tudja már elképzelni az életét (mobil)telefon vagy számítógép, esetleg Internet nélkül. 10. Az információkeresés elektronikus formái Elektronikus információkeresésnek tekinthetjük a számítógépünk adathordozóján való keresést, némileg a telefonon keresztüli tájékozódást is, de leginkább az internetes keresést. Ennek több fajtája létezik. Kereshetünk egy információt szabadszavas keresőkkel, kulcsszavak alapján. Ekkor általában a túl sok találat, és a kereső-optimalizált web spamek okozzak a legtöbb problémát. 11
Kulcsszavak nélkül kereshetünk például témakör alapján. Ennek egyik lehetősége, ha szabadszavas keresők segítségével keresünk témakörre, másik pedig, hogy tematikus szervezésű információforrásokhoz fordulunk. Ilyenek lehetnek linkjegyzékek (hungaroo.com), vagy más tematikus oldalak (pl. képkeresésnél a flickr.com). Keresők: Alta Vista, Google, Yahoo. 11. Az információs rendszerek megjelenése és létjogosultsága mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő) A modern technológiák nagyban megkönnyítik életünket. Elég csak az online boltokra (Ebay, Amazon), az elektronikus adóbevallásra, az internetes felvételi jelentkezésre gondolni, de még egy sor hivatalos ügyet tudunk Interneten keresztül (vagy annak segítségével) elintézni. A tanulmányainkhoz segítségnek tölthetünk le segédanyagokat, gyakorolhatunk az elmúlt évek érettségijeiből, stb. A szabadidő szervezése is egyszerűbbé vált, például Interneten megszervezhetjük a nyaralásunkat, lefoglalhatjuk a szállást, megtervezhetjük az útvonalat, stb. 12. A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével. Könyvtári adatbázis: dfmk.hu, mek.iif.hu Kormányzati portálok: om.hu, mnb.hu, okm.gov Utazással kapcsolatos információk: elvira.hu, menetrendek.hu, volan.hu
12